Пълен протокол на разискванията

Понеделник, 3 февруари 2014 г. - Страсбург

21. Малки земеделски стопанства (кратко представяне)

  Presidente. - L'ordine del giorno reca la relazione di Czesław Adam Siekierski, a nome della commissione per l'agricoltura e lo sviluppo rurale, sul futuro delle piccole aziende agricole in Europa (2013/2096(INI)) (A7-0029/2014).

  Czesław Adam Siekierski, sprawozdawca. - Pani Przewodnicząca! Panie Komisarzu! Szanowni Państwo! Problemy małych gospodarstw wymagają szerszego podejścia. Po pierwsze, w stworzeniu warunków dla utrzymania i rozwoju produkcji rolniczej. Po drugie, we wsparciu dla alternatywnych źródeł dochodu, ich dywersyfikacji poprzez rozwój usług, produkcji pozarolniczej czy podejmowanie pracy poza gospodarstwem. Po trzecie, wytwarzanie dóbr publicznych na rzecz środowiska, utrzymanie krajobrazu czy bioróżnorodności wymaga stworzenia systemu wyceny tej działalności i ustalenia form płatności za te produkty.

Produkcyjne funkcje drobnego rolnictwa w znacznej mierze ograniczają się do samozaopatrzenia i charakteryzują się małym powiązaniem z rynkiem. Ważne jest wytwarzanie wspomnianych dóbr publicznych. Ale chcę zwrócić uwagę na wyjątkowe funkcje tego rolnictwa w zakresie miejsc pracy, jakie daje ono milionom ludzi. Gospodarstwa te są rezerwuarem siły roboczej. Z jednej strony, gdy gospodarka się kurczy, przyjmują ten nadmiar siły roboczej. Kiedy gospodarka się rozwija, ten nadmiar siły roboczej kierują od siebie do gospodarki. Po drugie, gospodarstwa te ograniczają wykluczenie i ubóstwo na obszarach wiejskich. Wreszcie gospodarstwa te pielęgnują tradycję, kulturę regionalną, lokalną, zwyczaje ludowe. Są miejscem wytwarzania produktów lokalnych i regionalnych.

Obserwujemy systematyczne wyludnianie wsi. Przeciwdziałanie temu wymaga tworzenia dobrych, trwałych perspektyw dla tej grupy gospodarstw – także w obszarze produkcji rolniczej, jak i możliwości pozyskiwania dodatkowych źródeł dochodu poza rolnictwem, o czym już mówiłem. Reforma wspólnej polityki rolnej rozpoczęła ten proces. Gospodarstwa do 10 hektarów są zwolnione z dywersyfikacji upraw, do 15 hektarów – nie muszą wyłączać tak zwanej powierzchni ekologicznej. Reforma upraszcza system składania wniosków i prowadzenia kontroli w tych gospodarstwach. Państwa członkowskie mają możliwość wsparcia tej grupy gospodarstw w ramach programów rozwoju obszarów wiejskich, tzw. drugiego filara.

Znaczne możliwości w zakresie rozwoju przedsiębiorczości i tworzenia nowych miejsc pracy przez osoby związane z tymi gospodarstwami istnieją w ramach innych programów unijnych. Dodatkowo pomoc – o charakterze socjalnym i społecznym – może być także skierowana do tych gospodarstw w ramach Europejskiego Funduszu Społecznego. Są także możliwości wspierania tych gospodarstw w ramach programów ze środków krajowych, a więc finansowanych z budżetów krajowych. Musimy więcej czynić dla wzmocnienia działań, otwartości, determinacji w rozwoju przedsiębiorczości przez osoby z sektora drobnych gospodarstw.

Reasumując, można powiedzieć, że drobne gospodarstwa są pewnym dobrodziejstwem, ale także pewnym problemem. Dobrodziejstwem, bo dają samozaopatrzenie, dają możliwość samozatrudnienia, mają pozytywny wpływ na środowisko, krajobraz, utrzymują żywotność trudnych obszarów, szczególnie górskich i podobnych. Są problemem, gdyż trudno osiągnąć tam dochód, który pozwoli na utrzymanie rodziny. Są więc przez to mało konkurencyjne, produkcja jest znacznie droższa, bo wyższe są koszty stałe, brak środków na inwestycje i rozwój, technologie są przestarzałe.

Wreszcie chciałbym wskazać na potrzebę stworzenia warunków dla rozwoju produkcji w oparciu o własne surowce na bazie gospodarstwa. Chodzi o produkty lokalne, regionalne, które sprzedawane byłyby na rynku lokalnym w ramach tego krótkiego łańcucha żywnościowego. Wiele zmian wymaganych jest w obszarze podatkowym, ubezpieczeniowym, a także w zakresie kontroli czy przestrzegania przepisów. Chodzi generalnie o uproszczenie, stworzenie większej możliwości dla rozwoju różnej produkcji, różnych form przetwórstwa na terenie małych gospodarstw, aby zapewnić im odpowiedni poziom dochodów.

Procedura "catch-the-eye"

  Csaba Sógor (PPE). - Egyetértek a jelentéstevővel abban, hogy a KAP keretében nem kezeljük megfelelően a mezőgazdasági kisüzemeket és a félig önellátó üzemeket, annak ellenére, hogy a 2004. után csatlakozott tagállamok mezőgazdasági szerkezete teljesen más, mint a régi tagállamoké. Országom különösen nehéz helyzetben van ebből a szempontból, hiszen a két hektárnál kisebb üzemek 48,5%-a, az öt hektárnál kisebb üzemeknek pedig 43%-a Romániában található. Ha a félig önellátó üzemeket tekintjük, akkor még súlyosabb a helyzet. Az EU összes ilyen mezőgazdasági üzemének 61,5%-a Romániában van. Ráadásul ez az összes romániai mezőgazdasági üzem 93%-át jelenti. Kijelenthető tehát, hogy kizárólag a szerkezetátalakításra koncentrálva a romániai mezőgazdaság a jelenlegi feltételek mellett nem képes a fejlődésre. Amennyiben nem fordítunk külön figyelmet a történelmi és gazdasági okokból sajátos helyzetben levő tagállamokra, az egész ágazat versenyképességét és a mezőgazdaságból élők jelenleg is nehézkes megélhetését veszélyeztetjük.

  Elena Băsescu (PPE). - Vă mulțumesc foarte mult. Pe teritoriul României se găsesc cele mai multe exploatații agricole mici din Uniune, o treime din totalul celor de la nivel comunitar, iar importanța lor nu este doar una economică, ci și socială, demografică sau chiar culturală. Micii fermieri își asigură astfel consumul propriu, dar și sursele de venit și contribuie la limitarea depopulării zonelor rurale.

Consider că statele membre trebuie să își consolideze eforturile de integrare pe piață a fermelor de mici dimensiuni. Perspectiva unei activități în domeniu trebuie să devină atractivă atât pentru tineri, cât și pentru persoanele cu nivel ridicat de calificare sau pentru femei.

În final, doresc să atrag atenția asupra faptului că agricultorii din țări precum România sunt într-o competiție inegală cu cei din vestul Europei, din cauza diferențelor între nivelul de plăți directe la hectar.

  Herbert Dorfmann (PPE). - Frau Präsidentin! Kleine Betriebe in der Landwirtschaft sind wichtig, und ich danke dem Kollegen Siekierski, dass er diesen Bericht vorgelegt hat. Die Gemeinsame Agrarpolitik schenkt sicherlich den kleinen Betrieben nach wie vor zu wenig Aufmerksamkeit. Und auch nach dieser Reform, die wir gerade erst beschlossen haben, wird es noch so sein, dass das Viertel der größten Betriebe drei Viertel der Prämien in der ersten Säule der Gemeinsamen Agrarpolitik abkassiert. Und das finde ich eine ungerechte Verteilung.

Es ist aber auch nicht richtig, wenn wir kleine Betriebe in der Landwirtschaft mit Subsistenzlandwirtschaft gleichsetzen. Ich komme beispielsweise aus einer Region, in der es sehr viele kleine Betriebe gibt, aber diese kleinen Betriebe nehmen ganz normal am Marktgeschehen teil, produzieren Produkte, die dann in ganz Italien und in ganz Europa verkauft werden, weil sich diese Betriebe organisieren in Genossenschaften und Erzeugerorganisationen und damit am Markt auch erfolgreich sind. Auch diesen Aspekt der kleinen Betriebe sollten wir berücksichtigen und diesen Zusammenschluss kleiner Betriebe ganz besonders fördern!

  Vasilica Viorica Dăncilă (S&D). - Mulțumesc, doamnă președintă. Legislația europeană a impus în ultimii ani statelor membre modificări legislative în domeniul agriculturii care afectează în special micile exploatații agricole.

În România, agricultura înglobează circa 37% din populația activă, față de media de numai 15% în celelalte state estice și 5,9% în vechile state ale Uniunii Europene. Ca atare, România trebuie să caute soluții pentru reorientarea a aproximativ două milioane de persoane din sectorul agricol către alte sectoare secundare de activitate sau scoaterea la pensie, mai ales că, după reducerea activității industriale, numeroase persoane în vârstă au decis să se întoarcă la țară pentru a-și lucra pământul în vederea asigurării necesarului de hrană. Pe de altă parte, tinerii de până la 40 de ani care ar dori să activeze în agricultură nu o pot face din cauza lipsei de teren agricol sau a resurselor financiare.

Având în vedere că activitățile agricole sunt strategice, trebuie să găsim soluții și în cei doi piloni ai PAC, dar și în politica de coeziune și Fondul social european. Mulțumesc.

  Luís Paulo Alves (S&D). - Quero saudar este relatório sobre o futuro das pequenas explorações agrícolas e salientar o seu papel indispensável no mundo rural, o ambiente natural onde se desenvolve a agricultura e sem a qual é impossível a sua sustentabilidade.

Não podemos viver apenas das grandes explorações e, por isso, torna-se imperativo a existência de uma forte orientação para o sucesso das pequenas explorações na sua organização, dos mercados de proximidade, para que se fortaleçam no seu papel essencial.

Mas, hoje, no mundo rural já não se sobrevive apenas com a dinamização da agricultura; é necessário também melhorar a sua atratividade para visitar, para investir, para trabalhar e para viver. Não faz por isso sentido que, a par da política de estímulo essencial à atividade agrícola, não coexistam também políticas públicas orientadas para as populações na área da saúde, da educação, da cultura, consolidando a habitabilidade com qualidade que é, ao fim e ao cabo, o que determina a animação, a dinâmica e a formação da identidade de qualquer território.

  Silvia-Adriana Ţicău (S&D). - Mulțumesc. Micile exploatații reprezintă un model agricol cu caracter social care predomină încă în Uniunea Europeană. Acestea au o funcție de producție, dar contribuie și la conservarea atât a caracteristicilor specifice ale spațiului rural european, cât și a biodiversității zonelor rurale și asigură subzistența a milioane de persoane din Europa.

Micile exploatații agricole reprezintă o rezervă de mână de lucru pentru turismul rural, deoarece acestea mențin tradiții, obiceiuri și alte patrimonii materiale frumoase și asigură fabricarea de produse regionale și tradiționale.

Pentru a soluționa problemele micilor exploatații agricole, politicii agricole comune trebuie să i se asocieze alte politici ale Uniunii Europene, printre care politica de coeziune, pentru a contribui la îmbunătățirea infrastructurii tehnice și a accesului la serviciile publice în mediul rural. Fondul social european poate finanța unele măsuri sociale și comunitare privind incluziunea socială, educația, formarea și transferul de cunoștințe. Mulțumesc.

  João Ferreira (GUE/NGL). - Senhora Presidente, é irónico mas nem por isso surpreendente. Depois de uma reforma da PAC que desfere mais um rude golpe na pequena e média agricultura e na agricultura familiar, em que se aprofunda o caminho que compromete a sua viabilidade, vem agora este Parlamento discutir e, previsivelmente, aprovar uma resolução sobre o futuro das pequenas explorações, as mesmas que, nas últimas duas décadas, desapareceram ao ritmo alucinante de uma por minuto.

Estamos perante um rol de bondosas afirmações, de piedosas intenções, talvez para eleitor ver em vésperas de eleições, que são pouco mais que inúteis no quadro da reforma que aqui aprovaram há poucos meses. Por essa razão, apresentámos uma resolução alternativa, uma resolução que atribui às pequenas explorações não o papel decorativo para que as querem remeter mas um valor estratégico de futuro. Uma resolução com propostas substantivas, como instrumentos de regulação da produção e do mercado, como as quotas e as margens máximas de intermediação que assegurem preços justos à produção, uma maior justiça na distribuição das verbas da PAC ou um seguro público agrícola para situações de catástrofe, entre muitas outras.

  Krisztina Morvai (NI). - Örülök annak, hogy az Európai Unió aggódik a kisgazdákért és a kisgazdaságokért. Mi Magyarországon nagyon szeretnénk ennek konkrét jelét látni abban, hogy szíveskednének megakadályozni a földrablásokat, amelyek Magyarországon folyamatban vannak más európai uniós tagállamok által. Tisztázzuk! A moratórium, a földvásárlási moratórium a külföldiekkel szemben Magyarországon jelenleg is életben van. Mi nagyon szeretnénk, nemzeti érzelmű magyar emberek, ha örökké életben maradna. Talán ezt is elérjük valamikor. Egyelőre úgy néz ki, hogy ez év májusáig termőföldet szerezni külföldi állampolgárnak Magyarországon nem lehet. Tehát vegyék tudomásul az osztrák kormány, az osztrák minisztérium, az osztrák emberek és társságok és az egyéb európai uniós állampolgárok és cégek is, hogy azok a szerződések, úgynevezett zsebszerződések, amelyeket ők megkötöttek, semmisek, a zsebszerződések létesítése bűncselekmény. És kérjük az Európai Uniót, hogy támogassa Magyarországot abban, hogy a jogszerű állapot helyreálljon, és a földrablásokat a külföldiek Magyarországon fejezzék be.

(Fine della procedura "catch-the-eye")

  László Andor, Member of the Commission. - Madam President, we thank Parliament for this report on the future of small agricultural holdings.

Small farms certainly do play an important role in our agricultural sector and rural areas as they create employment, contribute to dynamic rural communities and deliver public goods.

This is why the new common agricultural policy (CAP) that was approved at the end of last year clearly pays special attention to the problems of small farmers.

First let me speak about the first pillar. The new CAP offers the Member States the possibility of applying a specific support scheme for small farmers: this scheme will replace all direct payments to small farmers with a lump-sum payment. This new payment will reduce costs and the administrative burden for small farmers by easing obligations relating to applications for support, to cross-compliance and to controls.

Additionally, Member States may also tilt payments towards smaller holdings with the new ‘redistributive payment’ which gives a supplementary payment for the first hectares of the holdings.

With the new CAP, we are also encouraging cooperation among farmers with a new legal framework to facilitate the recognition of producer organisations and support financially their creation. Certainly, farmers should work and sell together and thereby gain scale, reduce costs and access the market. Cooperation amongst them will be a key step in adapting to the changing economic environment.

Secondly, on rural development, Member States can decide to include some specific actions for small farmers within their rural development programmes. There is, for instance, the possibility of including a thematic sub-programme for small farms or additional business start-up aid for the development of small farms.

There is also the possibility of granting payments addressed to those farmers eligible for the small farmers scheme who permanently transfer their holding to another farmer.

Furthermore, small farmers can benefit from the support for investment in the creation and development of non-agricultural activities, investment in physical assets, participation in quality schemes, and many other actions under rural development.

Finally, the new rural development policy will also offer many possibilities for helping farmers to sell their products directly to consumers, or at least to become involved in short supply chains and ‘local’ markets.

With this set of complementary instruments, we are giving the Member States the possibility of supporting modernisation and the creation of added value by small farmers, as well as facilitating their access to the market. We are encouraging Member States to exploit all these possibilities in order to support, to their very best, these key beneficiaries of the CAP.

  Presidente. - La discussione è chiusa.

La votazione si svolgerà martedì 4 febbraio 2014.

Dichiarazioni scritte (articolo 149)

  Zdravka Bušić (PPE), napisan. – Ovo izvješće treba nam poslužiti kao misao vodilja pri svakom budućem zakonskom zahvatu na ovom i na sličnim područjima. U njemu se na dugoročan način promišlja o posljedicama jedne od najvažnijih politika Europske unije, o Zajedničkoj poljoprivrednoj politici. Iako novi ZPP donosi poboljšanja u pogledu pozicije malih poljoprivrednih gospodarstva, slažem se sa izvjestiteljem da to neće biti dovoljno da bi se preokrenuli negativni trendovi u ruralnim krajevima, posebice u novim zemaljama članicama.

Dolazim iz zemlje gdje je prosječna veličina poljoprivrednog gospodarstva 5,6 hektara te je čak oko 80 % poljoprivrednih gospodarstava malo (manje od 5 hektara i ostvaruje manje od 8000 EUR prihoda). Trebamo im osigurati gospodarsku i socijalnu infrastrukturu kako bi se mogli prilagoditi zahtjevima tržišta, ne samo sredstavima iz ZPP-a, nego i sredstvima iz Kohezijskog i Europskog socijalnog fonda, uz suradnju s nacionalnim i lokalnim vlastima. Treba ih tretirati kao i druge SME, jer osiguravaju velik broj radnih mjesta, sprječavaju ekstremno siromaštvo, osiguravaju hranu itd. Osim te proizvodne funkcije, ona izravno pridonose i drugim javnim dobrima: očuvanju krajolika europskog sela i biološkoj raznolikosti, očuvanju narodnih običaja i druge nematerijalne baštine te proizvodnji regionalnih i tradicionalnih proizvoda. Sve to pridonosi razlikovanju jedne zemlje od druge, a to trebamo štititi i očuvati.

  Luis Manuel Capoulas Santos (S&D), por escrito. – Saúdo o ano internacional da agricultura familiar, mas não podemos ficar apenas pela comemoração. É necessário definir medidas concretas que promovam a pequena agricultura e a agricultura familiar, pela sua importância como complemento de rendimento, sobretudo no quadro atual de falta de emprego, e pelo seu papel na dinamização dos mercados de proximidade, no autoaprovisionamento e na produção de qualidade. A nova PAC inclui medidas que discriminam positivamente este tipo de agricultura, cuja concretização é agora da responsabilidade dos Estados-Membros, que aqui exorto a dar-lhes expressão concreta, sobretudo nos seus programas de desenvolvimento rural no que diz respeito às ajudas ao investimento.

  Σπύρος Δανέλλης (S&D), γραπτώς. – Οι μικρές γεωργικές εκμεταλλεύσεις, αν και δεν έχουν μεγάλη συμβολή στο συνολικό γεωργικό προϊόν, έχουν μεγάλη σημασία για το περιβάλλον και την περιφερειακή συνοχή. Θα είναι προς όφελος όλων μας να βοηθήσουμε τα πιο μικρά μεγέθη να αναπτύξουν δυναμισμό και επιχειρηματικότητα, να ενημερωθούν για τις ιδιαίτερα μεγάλες περιβαλλοντικές προκλήσεις των ημερών μας και να διευκολυνθούν ώστε να αναπτύξουν έναν άλλο τύπο ανταγωνισμού από αυτόν που συνδέεται με τις οικονομίες κλίμακας.

Γι αυτό θα πρέπει να στοχεύσουμε τα εξής: •την προώθηση της δημογραφικής ανανέωσης του τομέα και της πρόσβασης σε ευρυζωνικά δίκτυα •την προώθηση της σύνδεσης γεωργικών δραστηριοτήτων με τη μεταποίηση και την παροχή υπηρεσιών (π.χ. τουρισμό), κατά τρόπο που να αναβαθμίζει και να αναδεικνύει το περιβάλλον και την πολιτισμική κληρονομιά κάθε περιοχής •την εξασφάλιση ποιοτικής ενημέρωσης των μικρών εκμεταλλεύσεων για καλές πρακτικές και τη σύνδεση της μικρής παραγωγής με αποτελεσματικούς εναλλακτικούς τρόπους εμπορίας.

Το Σύστημα Παροχής Συμβουλών που προβλέπεται από τη μεταρρύθμιση της Κοινής Γεωργικής Πολιτικής είναι μια καλή αρχή, αλλά τίποτα δεν εγγυάται την ποιότητα στην εφαρμογή του σε κάθε κράτος μέλος.

  Ismail Ertug (S&D), schriftlich. – Sehr geehrter Herr Präsident, sehr geehrte Kollegen, lieber Spyros, ich bin sehr zufrieden mit dem Maßnahmenpaket, welches das Europäische Parlament in diesem Initiativbericht vorschlagen will. Schätzungsweise die Hälfte aller landwirtschaftlichen Betriebe sind kleine Betriebe – den Erhalt und die Wirtschaftlichkeit dieser Betriebe zu sichern, ist daher ein Schlüssel zum Bremsen des demografischen Wandels auf dem Land. Dies gilt umso mehr für die neuen Mitgliedstaaten im Süden, wo derartige Betriebe die überwältigende Mehrheit darstellen.

Liebe Kollegen, da viele dieser Betriebe von älteren Landwirten geführt werden, müssen sie in ihrem Fortbestehen und ihrer Wirtschaftlichkeit gezielt politisch unterstützt werden, damit es künftig leichter fällt, Hoferben zu finden und mehr von Junglandwirten geführte Betriebe zu etablieren.

Wir brauchen klare Ziele vonseiten der EU, um eine positive Entwicklung dieser Betriebe sicherstellen zu können. Hierzu bietet der vorliegende Initiativbericht eine gute Grundlage, und wir sollten ihn alle mit unserer Stimme unterstützen. Vielen Dank!

  Béla Glattfelder (PPE), írásban. – Szeretném felhívni a figyelmüket arra, hogy a 2014-es évet az ENSZ a Családi Gazdálkodás Nemzetközi Évévé nyilvánította. Az év nyitóeseménye a 2014. március 4–7. között Budapesten megrendezésre kerülő, „Világfórum és Kiállítás a Családi Gazdálkodásról” című konferencia lesz. Úgy gondolom, hogy a családi gazdaságok alkotják az európai mezőgazdasági modell gerincét. Központi szerepet töltenek be mind a globális, mind a helyi élelmezés-biztonság megteremtésében. Ezért üdvözlöm a mezőgazdasági kisüzemek jövőjéről szóló Siekierski-jelentést. Egyetértek a célkitűzéssel, hogy mind az új Közös Agrárpolitika keretében, mind a 2020 utáni időszakra vonatkozóan bevezetni tervezett intézkedések során a Bizottság és a tagállamok a családi gazdaságok sajátos igényeit fokozottan vegyék figyelembe.

  Jarosław Kalinowski (PPE), na piśmie. – Część małych gospodarstw prowadzi bardzo wydajną, nowoczesną pod względem technologicznym bądź wymagającą dużej pracochłonności produkcję, przynoszącą właścicielom godziwe dochody. Jednak większość małych gospodarstw nie ma takich możliwości. Mając niewielką łączność z rynkiem, produkując głównie na samozaopatrzenie, pełnią funkcje socjalno-kulturowe, dostarczając pewnych dóbr publicznych o charakterze przyrodniczym i krajobrazowym. Takie gospodarstwa są dla właścicieli jedyną alternatywą dla statusu bezrobotnych. W rozwiązywanie problemów małych gospodarstw, które z różnym natężeniem występują w całej Europie, oprócz WPR muszą być włączone inne polityki unijne, by finansować działania społeczno-socjalne, ale też kształcenie, szkolenia i tworzenie alternatywnych miejsc pracy. Należy dopuścić w tym zakresie możliwość stosowania środków krajowych państw członkowskich, oczywiście za zgodą KE.

  Rareş-Lucian Niculescu (PPE), în scris. – Această dezbatere este esențială în condițiile apropiatei puneri în aplicare a reformei agriculturii europene. Această reformă conține multe elemente pozitive pentru micile exploatații agricole.

Doresc însă să subliniez, printre acele elemente care sunt nesatisfăcătoare, menținerea diferențelor majore între subvențiile agricole, în detrimentul noilor state membre; amendamentul meu în această privință este cuprins în raport. De asemenea, raportul cuprinde amendamentul prin care, în Comisie, am atras atenția privind presiunea asupra prețurilor terenurilor agricole, în urma liberalizării pieței funciare din noile state membre. Micii agricultori vor fi puternic afectați de aceste presiuni. Consider însă că această problemă trebuie rezolvată nu prin bariere legislative, ci prin măsuri active, care să îi determine pe agricultori să își dorească să păstreze și să lucreze pământul, nu să îl vândă. Nu în ultimul rând, salut prevederea din raport referitoare la micile exploatații din zonele muntoase sau defavorizate, care trebuie să beneficieze de un sprijin cuplat pentru creșterea animalelor.

  Csaba Sándor Tabajdi (S&D), írásban. – Magyarországon mintegy félmillió, öt hektárnál kisebb birtokot művelő gazdaság van. Jelentős részük mindezidáig nem kapcsolódott be semmilyen uniós támogatási programba. A 2015-ben kezdődő új Közös Agrárpolitika lehetővé teszi, hogy az egyszerűsített kistermelői támogatási rendszer keretében az öt hektár alatti kisgazdaságoknak átalányalapú támogatást adjunk. A KAP rendszere lehetővé teszi, hogy a területalapú kifizetés feltételét 0,3 hektárra csökkentsük. Ez esetben 200 ezer családi és kisgazdaság kaphat uniós támogatást. Ezzel félmillió vidéki lakos életkörülményeinek javításához járulhatnánk hozzá éves szinten 350 ezer forintos összeggel. Felhívom ezért a következő magyar kormány figyelmét, hogy négy millió létminimum alatt, főként falvakban élő vidéki ember érdekében 0,3 hektárban állapítsa meg az uniós támogatás határát. Legalább ilyen fontos, hogy a kisgazdaságok piacra jutását az állam támogassa az integrációk és szövetkezések fejlesztésével, valamint pénzügyi és szaktanácsadási eszközökkel. Az önellátó vagy félig önellátó kisgazdaságok fennmaradása kulcskérdés a gazdák munkahelyének, tisztességes jövedelmének biztosítása, valamint a vidék elnéptelenedésének megakadályozása szempontjából. Az európai agrárium életképességét csak a mezőgazdaság többszintű versenyképességi modellje biztosíthatja: egyszerre van szükségünk világszinten is versenyképes nagygazdaságokra, a regionális piacra termelő középméretű üzemekre és a helyi igényeket kielégítő családi és kisgazdaságokra is. A három szint kiegyensúlyozott aránya biztosítja az európai mezőgazdaság stabilitását és sokszínűségét.