Връщане към портала Europarl

Choisissez la langue de votre document :

  • bg - български
  • es - español
  • cs - čeština
  • da - dansk
  • de - Deutsch
  • et - eesti keel
  • el - ελληνικά
  • en - English
  • fr - français
  • ga - Gaeilge
  • hr - hrvatski
  • it - italiano
  • lv - latviešu valoda
  • lt - lietuvių kalba
  • hu - magyar (селекциониране)
  • mt - Malti
  • nl - Nederlands
  • pl - polski
  • pt - português
  • ro - română
  • sk - slovenčina
  • sl - slovenščina
  • fi - suomi
  • sv - svenska
Този документ не е достъпен за справка на Вашия език и Ви се предлага на един от горепосочените езици

 Показалец 
 Пълен текст 
Viták
2014. március 11., Kedd - Strasbourg Lektorált változat

A nők és a férfiak közötti egyenlőségről – 2012 (A7-0073/2014 - Inês Cristina Zuber)
MPphoto
 
 

  Lívia Járóka (PPE), írásban. - Az 1917-ben tartott első nemzetközi nőnap után nyolcvan évvel 1997-ben emelte a nemek közötti esélyegyenlőséget közösségi céllá az Amszterdami Szerződés. A számos előrelépés ellenére, amely azóta az Európai Unióban és nagyrészt az uniónak köszönhetően bekövetkezett, e vívmányok túlságosan is egyenlőtlenül oszlanak meg a nők különböző csoportjai között, és lányok milliónak ma is elérhetetlenek.

A szegénységben élő nők száma férfi sorstársaikéhoz képest aránytalan mértékben nőtt, és elmondható, hogy a szegénységgel és társadalmi kirekesztéssel fenyegetett valamennyi csoport többségét a nők alkotják.

A kontinens legnépesebb és egyben leginkább kirekesztett kisebbségének nőtagjai, azaz a roma nők, pedig számos kutatás szerint a legsérülékenyebb csoport az Európai Unióban. A roma nők körében még a roma férfiakhoz képest is gyakoribb a szegénység, az egyéb hátránnyal sújtott roma nők, például a fogyatékossággal élő és idős nők, a gyermeküket egyedülállóként vagy özvegyként egyedül nevelők vagy a nevelőotthonokban felnövők pedig fokozottan ki vannak szolgáltatva a társadalmi kirekesztés és a marginalizálódás veszélyének. A hátrányos helyzetű vidéki térségekben ráadásul a roma nők gyakran az informális gazdaságban dolgoznak, nincsenek bejelentve a hivatalos munkaerőpiacon, vagy rövid távú szerződések alapján dolgoznak, ami súlyos kérdéseket vet fel szociális jogosultságaik, például a terhesség alatti jogosultságaik, anyasági szabadságuk, nyugdíjjogosultságaik és a társadalombiztosításhoz való hozzáférésük tekintetében.

 
Правна информация - Политика за поверителност