Doslovný záznam ze zasedání

Úterý, 25. listopadu 2014 - Štrasburk

5. Zaměstnanost a sociální aspekty ve strategii Evropa 2020 (rozprava)

  President. - The next item is the debate on

– the oral question to the Council on employment and social aspects of the Europe 2020 strategy by Marita Ulvskog, on behalf of the Committee on Employment and Social Affairs (O-000076/2014 – (2014/2779(RSP)) – B8-0035/2014),

– the oral question to the Commission on employment and social aspects of the Europe 2020 strategy by Marita Ulvskog, on behalf of the Committee on Employment and Social Affairs (O-000077/2014 – (2014/2779(RSP)) – B8-0036/2014).

  Marita Ulvskog, frågeställare. - Fru talman! När EU-parlamentet beslutade om 2020-strategin fanns det mycket stora förhoppningar. Krisen skulle hejdas, finansmarknaden skulle regleras, jobben skulle komma och välfärden skulle växa. Sedan dess har det dock gått åt rakt motsatt håll.

Idag är ungefär 25 miljoner människor i EU utan jobb. Ungefär sex miljoner av dem är unga, som alltså börjar sina vuxenliv i arbetslöshet. I krisens spår har socialförsäkringar och andra trygghetssystem urholkats, ojämlikheten har ökat. 2020-strategin ville att vi skulle gå i rakt motsatt riktning, men sedan 2008 har antalet människor som riskerar fattigdom eller social utestängning ökat med 10 miljoner, så att det i dag finns över 122 miljoner människor i EU som riskerar fattigdom eller redan är fattiga och utsatta.

I våra diskussioner i dag, men också inför kommissionens förslag till investeringspaket, är det därför viktigt att understryka att vi inte får glömma bort att investera i det som kan ta människor ur arbetslöshet och fattigdom. Vi säger förstås ja till investeringar i infrastruktur, i forskning och ett hållbart klimat, men vi måste också investera i utbildning och i ökat deltagande för kvinnor på arbetsmarknaden. Då krävs att vi bygger en fungerande barnomsorg som är allmän och möjlig att nå för alla. Vi måste satsa på integration och inkludering av de människor som står längst bort från arbetsmarknaden och självfallet måste vi göra allt för att ingen ung människa ska behöva börja sitt liv med att bli långtidsarbetslös.

Ungdomsarbetslösheten har idag nått alarmerande nivåer. Den är idag över 20 procent, mer än var femte ung människa i EU och det trodde vi inte när vi i denna kammare beslutade om 2020-strategin. I vissa fall ser vi att fler jobb skapas och att fler kommer till, men ökningarna av sysselsättningsgraden har dock tyvärr delvis visat sig vara resultatet av att de mycket otrygga och oseriösa anställningsformerna har ökat, alltså nolltidskontrakten, det falska egenföretagandet och den ofrivilliga deltiden. Det som skulle bli flexibilitet har blivit en boja av otrygghet och utnyttjande.

Uppluckring och missbruk av arbetsrättsliga regler innebär att människor aldrig egentligen lyckas ta sig till fast mark på arbetsmarknaden de senaste åren. Bland de många som ändå faktiskt har jobb går över 40 procent på tillfälliga kontrakt, och så många som 25 procent arbetar deltid. Jag träffar en del av dessa unga som i princip är kedjade vid sina mobiltelefoner, för tänk om någon ringer och erbjuder dem några timmars jobb. Då får de inte missa det samtalet.

Alltså: Ökande ekonomisk tillväxt är i sig ingen garant för mer kvalitativa arbetstillfällen, för minskad fattigdom eller minskad social ojämlikhet. Det krävs att rätt politiska val görs för att dessa mål ska kunna uppnås. Vi måste få den inre marknaden att fungera för människorna, så att den tjänar det liv och de samhällen som vi vill leva i.

Tillväxtens fördelar måste spridas över hela samhället för att bli hållbara. Annars sitter vi på en tickande bomb av ojämlikhet och människors frustration med alla de konsekvenser det innebär för såväl enskilda livsöden som vårt demokratiska samhälle i stort. Vi kan aldrig konkurrera med vår omvärld genom att ha låga löner, dålig utbildning, dåliga osäkra arbetsvillkor, slavkontrakt, utnyttjande, svaga fackliga rättigheter. Vi kan bara konkurrera med att vara absolut bäst på det vi gör. Det kräver en hel del eftertanke och aktivitet i denna kammare.

  Sandro Gozi, Presidente in carica del Consiglio. - Signora Presidente, onorevoli deputati, cari colleghi, certamente questo è un momento importante, è un momento tempestivo per discutere della revisione della strategia Europa 2020 e per discuterla in quelle priorità che sono fondamentali per la presidenza di turno, ma sono fondamentali anche per il lavoro, in generale, che stiamo facendo in Consiglio. Voi sapete che la revisione della strategia 2020 è sempre stata fin dall'inizio del nostro Semestre una priorità della Presidenza italiana, perché riteniamo che questa strategia debba essere rilanciata e resa più efficace e perché riteniamo che ci sia un drammatico livello di crisi economica sociale in Europa alla quale le istituzioni europee devono dare delle risposte più rapide e più efficaci attorno innanzitutto a delle strategie orizzontali, come è la strategia Europa 2020.

Nella domanda, nei vostri lavori avete sollevato un numero rilevantissimo di temi e del resto questo è proprio il cuore della strategia. La strategia 2020 non può essere collegata solo a un tema, ma tocca tanti temi rilevanti per favorire la crescita, per lottare contro la povertà, per creare posti di lavoro. Si va dalla politica dell'energia a una nuova politica della conoscenza, a una strategia di sviluppo sostenibile. Sono tutti temi che sono legati in maniera orizzontale nei momenti in cui si parla della nuova strategia Europa 2020. Noi abbiamo voluto inserire la discussione sulla valutazione a metà percorso e l'identificazione delle nuove priorità e del nuovo metodo e all'interno di tutte le formazioni del Consiglio dei ministri. E già questa è stata una scelta che non era solo di organizzazioni dei lavori ma è una scelta chiaramente di approccio politico.

Riteniamo che tutte le formazioni del Consiglio dei ministri debbano essere attive, proattive e debbano dare il loro contributo nel raggiungere i risultati di Europa 2020. Non possiamo continuare – e questa è una priorità che noi abbiamo posto in generale sul funzionamento del Consiglio dei ministri, ma che è particolarmente vera per quanto riguarda la strategia Europa 2020 – non possiamo continuare a lavorare con un Consiglio a compartimenti stagni. Non si può da una parte elaborare grandi strategie orizzontali, mainstream, che toccano varie politiche e poi avere un Consiglio dei ministri che continua a lavorare a compartimenti stagni oppure che tratta di Europa 2020 solo in uno o due Consigli. No, questo è il lavoro che dobbiamo fare, un lavoro orizzontale. Per questo abbiamo discusso dei principali tratti di questa strategia all'interno di tutte le formazioni del Consiglio. È un lavoro che verrà poi proseguito e finalizzato, come sapete, dalla Presidenza lettone che seguirà la Presidenza italiana.

Dalle discussioni che abbiamo svolto in Consiglio ci sono alcuni punti fermi. Alcuni punti fermi che sono innanzitutto gli obiettivi. Dobbiamo mantenerli ed essere più efficaci nel raggiungere gli obiettivi che abbiamo fissato in questa strategia e che non abbiamo raggiunto: la crescita, l'occupazione, la lotta contro la povertà. Dobbiamo essere ambiziosi, più ambiziosi. Ci sono dei risultati positivi in alcuni settori, ad esempio quello dell'istruzione. Ci sono risultati assolutamente insoddisfacenti, direi molto preoccupanti, anche per quanto riguarda la credibilità di quello che siamo e la credibilità del nostro lavoro, per quanto riguarda la lotta contro la povertà, per quanto riguarda la lotta contro la disoccupazione. È evidente che dobbiamo proseguire con maggiore determinazione e con maggiore efficacia.

Il terzo messaggio importante che voglio darvi è il tema della governance. È evidente che dobbiamo ripensare anche il modo in cui è stata gestita la strategia Europa 2020, a partire da un maggiore allineamento della strategia Europa 2020 e del Semestre europeo. Questo è un altro punto su cui nella nuova legislatura credo che dobbiamo fare insieme la differenza. Non possiamo continuare in campo economico, in campo sociale e nel campo dello sviluppo ad avere dei processi paralleli che ogni tanto si incontrano e a volte si parlano. È evidente invece che dobbiamo sviluppare in maniera molto più integrata tutte quelle strategie che in campo economico tendono a raggiungere i risultati che voi e noi auspichiamo e innanzitutto i risultati della creazione di posti di lavoro e della lotta contro la povertà.

Quindi occorre certamente lavorare meglio per integrare i processi che finora abbiamo sviluppato sotto la strategia Europa 2020 e quelli che abbiamo portato avanti nel quadro del Semestre europeo, e questo è chiaramente un lavoro per cui occorrono un maggiore dialogo e una maggiore interazione. Stiamo lavorando (qualche passo avanti è stato fatto e io credo che dobbiamo farne molti di più) per coordinare il lavoro che si fa in ambito Ecofin e il lavoro che si fa in ambito di Consiglio Occupazione e affari sociali.

Sappiamo benissimo, non lo devo ricordare di fronte a questa Assemblea, che questo è dovuto anche a una mancanza di competenza, a una differenza di poteri di competenza. Da una parte abbiamo un processo gestito dal Consiglio Ecofin nel quadro del Semestre europeo, che è fatto di processi vincolanti ed eventualmente anche di sanzioni, dall'altra siamo ancora al cosiddetto metodo di coordinamento aperto per quanto riguarda gli aspetti sociali di lavoro.

È evidente che c'è uno squilibrio su cui dobbiamo lavorare e si può cominciare a lavorare attraverso una maggiore integrazione delle politiche e delle priorità portate avanti in materia sociale e assieme alle priorità e ai processi già ben disciplinati in ambito Ecofin. Questo certamente è un punto molto importante.

Così come è molto importante – è stato sollevato anche dall'on. Ulvskog – il tema del coinvolgimento delle parti sociali. È essenziale un maggiore coinvolgimento delle parti sociali per la riuscita e per il rafforzamento della dimensione sociale della strategia Europa 2020 a livello nazionale e a livello europeo. È per questo che abbiamo voluto focalizzare proprio sul tema di cui discutiamo stamattina il vertice sociale trilaterale che durante la nostra Presidenza abbiamo svolto il 23 ottobre. Il processo di consultazione delle parti sociali però per essere efficace deve essere più snello. Non può avere i tempi lunghi che avete avuto finora. Quindi da questo punto di vista dobbiamo rendere più snello, più efficace e direi anche più interattivo il dialogo tra le parti sociali. Non possiamo limitarci solo a grandi vertici di molte ore in un giorno che poi non hanno l'effetto che devono avere nell'incidenza sul processo nel suo insieme.

L'altro tema molto rilevante su cui dobbiamo fare di più e che abbiamo identificato come priorità è quello della valutazione degli indicatori occupazionali e sociali. Certamente è un passo in avanti, è un buon punto di partenza. Diamo ora maggiore visibilità agli aspetti occupazionali e agli aspetti sociali. Accanto a questa visibilità occorreranno anche delle azioni concrete più efficaci.

Allo stesso modo dobbiamo mettere un impegno molto più determinato per la parità di genere. È evidente che il ruolo delle donne nel mercato del lavoro fa parte di uno di quei grandi obiettivi che dobbiamo continuare a perseguire all'interno della strategia Europa 2020 dopo la sua revisione della primavera prossima. Voglio fare riferimento anche a una lettera firmata da 22 ministri in cui si insiste su questo tema, si insiste sulla necessità che la parità di genere sia riflessa in modo più forte nella strategia rivista. Noi come Presidenza abbiamo pienamente sostenuto l'iniziativa di questi 22 ministri.

Per concludere, Presidente, perché voglio lasciare spazio e ascoltare gli interventi, ricordo il tema degli investimenti, il tema della crescita, del risanamento, delle riforme strutturali e degli investimenti. Io sono assolutamente straconvinto che la vera risposta alla lotta contro la povertà, assieme a tutte le cose che ho appena citato, sia una nuova politica degli investimenti. Una nuova politica degli investimenti che, a nostro modo di vedere, vedremo domani, e l'idea del piano di investimenti, idea che è stata della Presidenza italiana e che il Presidente Juncker ha voluto fare propria e che presenterà domani, quindi io non posso commentare certo oggi un piano che verrà presentato domani. Ma, mi sembra, noi volevamo un fresh start, volevamo un inizio completamente nuovo. Juncker si è impegnato per un new start, un nuovo inizio. Crediamo che il piano per gli investimenti sia un good start, sia un inizio positivo per sviluppare una politica degli investimenti che attorno a quel piano deve riguardare le politiche europee, in particolare la strategia Europa 2020, ma deve riguardare anche delle politiche nazionali che devono essere coerenti con la nuova scelta, che stiamo facendo a livello europeo, di puntare a fare quello che l'Europa colpevolmente non ha voluto o potuto fare in questi anni.

Quello che è mancato in questi anni è stata una politica europea attiva per la domanda, attiva per la crescita, attraverso gli investimenti. Ora abbiamo questa nuova priorità e questa è la vera risposta per la lotta contro la povertà, per la creazione di posti di lavoro: investimenti pubblici e investimenti privati. Domani avremo un dibattito in Aula cui parteciperà anche la Presidenza, ma questa, Presidente, è certamente la risposta più concreta, più tangibile e più comprensibile per i nostri cittadini che noi come Unione europea possiamo dare.

  Marianne Thyssen, Member of the Commission. - Madam President, since the Europe 2020 strategy was adopted, we have indeed been moving away from the EU’s headline employment and social targets. For instance, the number of people living in or at risk of poverty has increased by more than 6 million. The economic and financial crisis has taken its toll: social hardship and the rise in equality call into question the fairness and effectiveness of our social market economy. However, the crisis should not make us overlook long-term social structural issues.

It is accepted now that more and smarter investment in jobs, growth and competitiveness is needed. For this reason, the Commission will present a EUR 300 billion investment plan, which should mobilise money for much-needed projects to support job creation and improve living standards. I am happy that the Council has already welcomed this wholeheartedly.

As regards progress towards the Europe 2020 targets, the modernisation of national labour markets and social protection systems is crucial. The European Semester with the country-specific recommendations is a key venue for calling on the Member States to make good on their commitments and deliver on their targets. The Multiannual Financial Framework supports this ambition. A greater share – at least 23% – of cohesion policy funding has been ring-fenced for the European Social Fund, of which at least 20% will be specifically allocated to promoting social inclusion and combating poverty. The globalisation fund and the fund for the most deprived can also contribute to the employment and social targets. They support workers made redundant to find jobs, and they help the most deprived maintain a level of decency. Both the existence and the distribution of these financial instruments were only secured with the very outspoken support of the European Parliament.

The Youth Unemployment Initiative has been frontloaded in the first two years of the programming period, and we are working with the Member States to get the funding on the ground. As to the new Commission, there is an explicit agreement that employment and social policies and the related indicators need to be better taken into account in the European Semester. Indeed, they need to be better coordinated with economic and fiscal policies. As President Juncker said, social fairness is as important as the stability of the single currency and the solidity of public finances. We must – and we will – also work more closely with social partners.

As to the Europe 2020 strategy, the Commission is analysing the results of the public consultation, and it will present its follow-up in spring 2015.

  David Casa, f'isem il-grupp PPE. – Grazzi Sinjura President.

Il-qagħad fl-Unjoni Ewropea laħaq livell inaċċettabbli. U meta nqisu l-qgħad fost iż-żgħażagħ, il-konsegwenzi tal-qagħda preżenti m'għandhomx jiġu injorati.

Madankollu jkun żball li nitolbu l-impossibbli, u fuq livell Ewropew nagħmlu miri mhux realistiċi u li jorbtu biex nipprovaw insolvu din il-problema.

Il-Partit Popolari Ewropew jitlob lill-pajjiżi membri sabiex jieħdu inkonsiderazzjoni l-qasam soċjali bl-akbar serjetà u dan għandu jsir billi jiġu identifikati miri ambizzjużi imma realistiċi.

Waħda mill-iktar sitwazzjonijiet ta' tħassib f'ħafna pajjiżi membri hija ż-żieda fix-xogħol prekarjat.

Huwa importanti li l-abbuż ta' dawn il-persuni vulnerabbli jiġi indirizzat. Il-prekarjat jippreġudika l-futur taċ-ċittadini Ewropej. Jimplika li dawn iċ-ċittadini jiġu mċaħħda minn serħan il-moħħ, li huwa dritt tagħhom, u jżid iċ-ċans ta' faqar u esklużjoni soċjali.

L-ekonomija soċjali Ewropea għandha tkun protetta.

Il-pajjiżi membri għandhom ikuni viġilanti. Attenti sabiex jitnaqqas l-abbuż ta' dawk li huma vulnerabbli. Iridu wkoll ikunu proattivi u ambizzjużi billi jimplementaw miżuri li jassiguraw li ċ-ċittadini jiġu offruti opportunitajiet ta' xogħol li jiggarantixxi d-dinjità u l-iżvilupp san tagħhom.

  Jutta Steinruck, im Namen der S&D-Fraktion. – Frau Präsidentin! Die Glaubwürdigkeit der EU-2020-Ziele steht auf dem Spiel. Anstatt 20 Millionen weniger Menschen sind es nun sieben Millionen mehr Menschen, die von Armut und sozialer Ausgrenzung betroffen sind. Es funktioniert nicht, ehrgeizige Ziele zur Schaffung von Beschäftigung oder zur Reduzierung der Armut zu vereinbaren und gleichzeitig den Mitgliedstaaten striktes Sparen zu verordnen. Die Realität in Europa zeigt, dass das nicht funktioniert. Wir dürfen die Krisen nicht als Ausreden benutzen. Vielmehr müssen sie Ansporn für mehr Ehrgeiz zur Umsetzung der Ziele sein.

Es ist an der Zeit, dass die sozial- und beschäftigungspolitischen Ziele für die Mitgliedstaaten verbindlich gemacht werden. Genauso wie Wirtschafts- und Finanzpolitiken müssen sozial- und beschäftigungspolitische Ziele im Rahmen des Europäischen Semesters überprüft werden. Wir brauchen – es wurde schon gesagt – dringend Investitionen, auch soziale Investitionen, und die müssen unbedingt in gute, ordentliche, ordentlich bezahlte Arbeitsplätze münden.

Die Menschen fordern ein sozialeres Europa, sonst wenden sie sich ab. Sie erwarten gute Arbeit von Europa, sie erwarten eine soziale Dimension und ein Europa, das die Interessen der Menschen nicht weniger im Blick hat als die Interessen der Konzerne und Banken. Das erreichen wir nur, wenn wir die sozial- und beschäftigungspolitischen Ziele auch ernst nehmen, genauso ernst wie wirtschaftliche Ziele.

  President. - Colleagues, we are running very late on this debate, which is a function of a slightly late start, and I know Mr Etheridge has indicated a blue card. I am going to make a ruling that we will not take blue cards in this debate because of our time schedules with the address of His Holiness the Pope, so thank you for your understanding on that issue.

  Arne Gericke, im Namen der ECR-Fraktion. – Frau Präsidentin! Genau da möchte ich ansetzen. Geld und Markt müssen uns dienen, nicht über uns herrschen. Dieses Zitat ist nicht von mir, es ist von Papst Franziskus, den wir in wenigen Minuten in diesem Haus als einen besonderen, hoffentlich Impuls gebenden Ehrengast begrüßen dürfen. Sein Zitat passt aber auch zur laufenden Diskussion über die Halbzeitbilanz und die soziale Bedeutung der Europa-2020-Strategie. Der Markt muss den Menschen dienen.

Ich meine, der Bericht gibt hier ganz gute Impulse. Einige davon stammen aus der Feder der ECR. Erstens: Wir wollen, dass die EU-2020-Strategie das Potenzial junger Menschen berücksichtigt und fördert. Wir brauchen den unternehmerischen Mut der jungen Generation, die wirtschaftliche und soziale Leistungen der Zukunft schultern. Arbeit schafft nicht die Politik, Arbeit schaffen Mittelstand und Unternehmer.

Zweitens: Wir wollen, dass die EU-2020-Strategie noch mehr als bisher die red-tape-policy betont, weniger Bürokratie. Das muss für Unternehmen gelten, es muss aber auch für alle Bürger gelten, für Familien: Weniger Bürokratie, mehr Identität.

Drittens: Europas Wettbewerbsfähigkeit braucht eine gesunde nachhaltige demografische Entwicklung. Wir brauchen Nachwuchs, und Nachwuchs braucht Familie. Dieser demografische Faktor kommt bislang viel zu kurz. Alles in allem wird meine Fraktion heute gegen den Bericht stimmen, weil er vielfach zu weit geht, Ineffizienzen provoziert. Unser Signal an die Bürger und die neue EU-Kommission lautet: Kein Rumdebattieren, kein Lamentieren, keine Texte, sondern Taten!

  Marian Harkin, on behalf of the ALDE Group. – Madam President, last March the Commission produced a document which took stock of progress on the EU2020 Strategy, and the document itself makes very sobering reading. We are informed that levels of private debt among households and companies – already high in some Member States – have increased significantly during the crisis. It points to rising levels of unemployment and poverty, with the long-term unemployed – those out of work for more than one year – increasing by over 80% between 2008 and 2012.

Now there are some positives in the report, in that the share of young people in tertiary education has increased and the percentage of early school leavers has dropped. But equally, the share of NEETs – at 13% in 2012 – is a major source of concern. Alarmingly, it also points out that, although significant inequalities already existed in some Member States prior to the crisis, those divergences have amplified both within and between Member States. From a social perspective it warns that, while GDP and wealth have marginally increased overall, the crisis has constrained redistributive effects.

So, on my part at least, all of this gives rise to a growing alarm – even panic – at what is happening across the EU, a continent that I believe is fracturing economically and politically. Those of us who support the EU as an entity need to find ways to help and support Member States to deal with this immense challenge. Some of the challenges are fiscal – are debt-related – and while they are crucial, we are not discussing them here this morning. This morning we are trying to see how we can strengthen the employment and social aspects of the EU2020 Strategy. Even though citizens will not see an immediate impact, if we can find agreement on proposals to help Member States achieve those targets, then I believe we will have done valuable work.

So that is why we welcome, for the first time, the use on the scoreboard of key employment and social indicators such as child poverty levels, access to health care and homelessness. But crucially, we ask that the scoreboard be used as an early warning mechanism in order to develop suitable policies, otherwise we are just number-crunching, we are box-ticking, and that is less than useless.

We also ask that employment and social considerations be put on a par with macroeconomic ones. I personally support this proposal. I know there are issues about a legal base, but I want to ask the Commissioner: What is your view on this, how do you see the possibilities of rebalancing the economic and the social, how can we make it real rather than just talking about it? This is not just about spending money. Yes, we will have the details of Juncker’s package tomorrow, but we need to be sure first of all that it is growth-friendly investment, and secondly that there is a redistributive effect from this growth. So I am asking the Commissioner: How specifically do you propose to deliver on those objectives? I was interested to hear the Council speaking earlier about integrating the 2020 objectives into the European Semester. You said yourself there is an imbalance there. We need to see how to get rid of that imbalance.

Finally, job creation is crucial, and in that, ALDE strongly supports the elimination of bureaucracy and unnecessary burdens for SMEs. But equally, we must target decent jobs. I agree with my colleague Casa: it is crucial to address the abuse of vulnerable people.

  Patrick Le Hyaric, au nom du groupe GUE/NGL. – Madame la Présidente, Madame la Commissaire, Monsieur le Représentant du Conseil, il ne sert à rien ici de multiplier les discours de lamentation qui révèlent en fait l'échec des politiques européennes: il faut les changer.

Les objectifs sociaux doivent cesser d´être des vœux pieux et le reliquat des politiques économiques; au contraire, l'efficacité économique découle des choix d'efficacité sociale et écologique du bien-être humain. On ne peut espérer progresser vers plus d'emplois sans projet de développement, sans sortir de l'austérité, sans une politique de crédit de la Banque centrale européenne qui doit d'abord servir l'économie réelle et le travail. L'expérience montre que la flexibilité du travail ne crée pas d'emplois, elle développe l'insécurité sociale et crée des travailleurs pauvres.

L'avenir d'un nouveau projet européen humain passe par un débat et des décisions, ici, afin d'inventer un système de sécurité dans l'emploi et la formation tout au long de la vie, avec une priorité absolue à la jeunesse. De même, nous ne ferons pas reculer la pauvreté sans défendre les services publics, sans améliorer les protections sociales au lieu de les détruire, sans un revenu minimum à l'intérieur de l'Union européenne et sans l'incitation à créer, dans chaque pays, un salaire minimum garanti.

La réorientation de la stratégie 2020 doit être nette afin de considérer l'éducation, la protection sociale, les services publics de l'emploi comme des investissements prioritaires, la préservation du climat et la transition écologique des systèmes productifs comme des orientations prioritaires, qu'il convient de ne plus prendre en compte dans les calculs budgétaires sur les déficits.

Plus fondamentalement, nous proposons d'inscrire dans le programme de travail du Parlement, de la Commission et du Conseil le projet d'une initiative nouvelle qui serait un pacte européen pour le développement humain, le progrès social et écologique en mobilisant autrement la Banque européenne d'investissement et la Banque centrale européenne.

  Jean Lambert, on behalf of the Verts/ALE Group. – Madam President, today we are looking at the employment and social aspects of the EU 2020 strategy, but our resolution also reminds us that the strategy is designed to cover three elements: the smart, the sustainable and the inclusive. If we are not bearing all three parts in mind, as our resolution recalls, we are not actually going to be moving forward, because it is that integration and cooperation which gives us that direction.

We are also very clear that the search for growth is not an end in itself. It is more about political choices to reduce inequalities and to tackle poverty. The benefits need to be spread throughout society and not just concentrated in the hands of those that are already rich.

It is clear that we are moving away from what, in our view, were already pretty unambitious poverty reduction targets. But it is also clear that work in itself is not the answer. If you look, for example, at the report of the Joseph Rowntree Foundation which was published yesterday in the UK, 50% of those in the UK who are in poverty or at risk of poverty are in work. Social security benefits are important; they are a key stabiliser, and they actually give people a base from which to be able to move forward. As others have also been saying, the quality of work – decent work, a job you can build a life on – is also a key element of a job-rich recovery and this strategy.

So we do need to look at the abusive practices that we have. We need to look at the way in which people are working many, many hours and still actually cannot afford to live a decent life. It is not enough for us to end the biting austerity measures – which have had such a destructive effect on so many lives – if we are not engaged in a socially-just transition which is going to tackle inequality and move us towards a low-carbon economy, which is also part of the EU 2020 strategy. The issue of bureaucracy and administration costs for businesses is important, but removing that does not necessarily give you a better society with decent work either. You have to look at the outcome of what you are doing.

We very much welcome the Council’s words about the balancing of the social and economic dimension, because we think that the reaction to the financial crisis has been one of stand-alone economics and that it has not taken into account the need to actually develop people’s lives. So, yes, we would agree that new investment is needed, but we should not forget – as the Commissioner has said – that we need to make the money that we are already spending through the structural funds – including the social fund – work properly. Parliament has an oversight role there too.

And finally I also very much welcome the words of the Council on the reference to governance. It is not just about social partners and the engagement of local and regional authorities; civil society also has a key role to play in this area, and it needs to be there as part of the discussion as well as part of the delivery.

  Laura Agea, a nome del gruppo EFDD. – Signora Presidente, onorevoli colleghi, la lotta alla povertà e all'emarginazione è un aspetto chiave della strategia Europa 2020, come anche la creazione di posti di lavoro, ma se il lavoro non c'è, bisogna comunque garantire ai cittadini una vita dignitosa. Per questo è necessario scorporare il lavoro e il reddito ed è proprio a questo che serve il reddito di cittadinanza.

In Italia noi del Movimento 5 stelle abbiamo proposto un reddito di cittadinanza che vogliamo esportare in Europa, affinché un reddito fisso minimo mensile sia un diritto di qualunque cittadino europeo. Non si tratta di una misura assistenzialista ma di una forma di civiltà giuridica che si ripaga da sé e che garantisce i più deboli in un momento in cui il lavoro non riesce più a farlo. Molti paesi europei hanno già realizzato una simile misura, ma in Italia la nostra proposta è stata derisa. Ma noi invece che fermarci abbiamo deciso di pensare in grande e di suggerirla qui al Parlamento europeo, dove ha ricevuto il supporto del Commissario europeo per il lavoro Marianne Thyssen durante la sua audizione.

Per concretizzare la dimensione solidale dell'Europa, dobbiamo dunque dotare l'Unione economica e monetaria di un pilastro sociale ed elevare gli obiettivi sociali allo stesso rango di quelli economici. Per dare vera realizzazione all'obiettivo di lotta alla povertà della strategia UE 2020 c'è bisogno di un reddito di cittadinanza europea.

  Krisztina Morvai (NI). - Elnök asszony, a jelentés w) pontjára szeretném felhívni a figyelmet, amelyik egyértelműen rámutat, hogy a tagállamok közötti jövedelmi különbségek nemhogy csökkennének, ahogy azt ígérték nekünk például magyaroknak, amikor feltették a kérdést, hogy akarunk-e csatlakozni az Unióhoz. Tehát nemhogy csökkennének ezek a különbségek, hanem kifejezetten nőnek. Rámutat a w) pont, hogy ötszörös jövedelmi különbségek vannak, ez körülbelül stimmel is. Egy magyar ápolónő, tűzoltó, gyári munkás vagy áruházi eladó legalább ötször kevesebbet keres, mint mondjuk akár 50 km-rel odébb Ausztriában ugyanilyen foglalkozásokban. Nagyon egyszerű a kérdésem, és remélem, hogy végre a magyar emberek, illetőleg a periféria országaiban élő emberek egyenes választ kapnak rá. Kérdezem a Bizottság és a Tanács képviselőjétől: milyen konkrét intézkedéseket óhajtanak tenni annak érdekében, hogy a centrum és a periféria országai, a régi, illetve az új tagállamok, a kelet és nyugat közötti égető jövedelmi különbségek csökkenjenek, illetőleg megszűnjenek?

  Heinz K. Becker (PPE). - Frau Präsidentin, sehr geehrte Frau Kommissarin, lieber Vertreter des Rates, liebe Kolleginnen und Kollegen! Diese Entschließung als eine Art vorgezogene Reaktion auf den EPSCO-Rat im November definiert sehr klar die Position der Mehrheit des Beschäftigungsausschusses im Europäischen Parlament. Sie belegt die Unzufriedenheit über den Status quo und bekräftigt unsere Forderung, noch effektivere Maßnahmen gegen die alarmierend hohe Arbeitslosigkeit, Jugendarbeitslosigkeit und Armutsgefährdung in der EU zu ergreifen. Es ist offensichtlich: Noch immer geschieht zu wenig! Dabei sind insbesondere jene Mitgliedsländer in die Pflicht zu nehmen, die nicht entschlossen genug auf den Reformkurs gehen. Ich greife einige Teilbereiche heraus: insbesondere die Berufsbildung zu einer gesicherten Beschäftigungsfähigkeit, die Jugendgarantie, die Qualifizierung älterer Arbeitnehmer, die Schaffung effizienter Arbeitsmarktverwaltungen und die notwendigen Strukturen für Klein- und Mittelbetriebe.

Es ist Zeit, dass innerhalb der Union das Benchlearning ein verpflichtendes politisches Prinzip wird. Es muss nicht immer alles neu erfunden werden. Mitgliedstaaten sollen erfolgreiche Beispiele aus anderen Ländern zu ihrer politischen Prämisse machen.

  Maria João Rodrigues (S&D). - Madam President, (beginning of speech inaudible as microphone switched off) the Commission coming from this House and welcome to the very promising Italian Presidency.

One of the central targets of the Europe 2020 Strategy is to raise the employment rate to 75%. We are very far from this and we know that, in order to reach this target, we have to create more than 16 million jobs by 2020. So far this is not working. We need to recognise this. Job destruction is now more important than job creation, and we need to reverse this trend.

This is a huge task, which I believe is not only for labour market policies but for a comprehensive and balanced strategy in which economic, social and fiscal policies are combined. I believe that in order to reverse this trend we need to raise European demand by proper economic coordination. We need to have this big push for investment in forward-looking areas and we need to complete economic and monetary union in order to reduce the economic and social divergences which are there. We need to make sure that all Member States have the necessary conditions to implement the Europe 2020 Strategy.

  Anthea McIntyre (ECR). - Madam President, in this review I think we must really focus on areas where the EU can add real value in helping Member States achieve the 2020 targets. I am happy to see some of our ECR amendments included in the text. It is so important that we improve the leadership and the management and the entrepreneurial skills among young people so that young people can actually start their own businesses; they can become employers and not just employees.

I started my first business when I was 22, and there are others in this House that started businesses in their teens. I think that there is no shortage of ideas and inventions across Europe. Do you know that in the United Kingdom – my country – four thousand inventions are copyrighted every year, and three-quarters of them come from Birmingham and the West Midlands region? So let us make sure that these innovations can lead to real businesses and real jobs by enabling those young people to have those entrepreneurial skills.

  José Inácio Faria (ALDE). - Senhora Presidente, caros Colegas, a Estratégia Europa 2020 só poderá conduzir a Europa a um crescimento inteligente, sustentável e inclusivo se começar a atribuir mais importância a objetivos sociais e de emprego.

Verificamos, no entanto, que dos cinco objetivos ambiciosos traçados para 2020 são precisamente a educação e a inclusão social os que menos atenção têm tido até agora por parte das instituições da União e dos Estados-Membros, e que, por este andar, dificilmente serão alcançados até 2020. A verdade é que, até agora, a estratégia para a saída da crise tem obedecido a critérios de consolidação orçamental, deixando para trás medidas que visam estimular o crescimento económico.

Nesta batalha, a coesão social e o combate ao desemprego são as principais vítimas. A iniquidade entre Estados-Membros é bem visível e não cessa de aumentar. A Europa não pode continuar a funcionar a duas velocidades. Temos que criar mais emprego, temos que acabar com a precariedade laboral, temos que criar mais empregos dignos, o mercado interno tem que ser uma realidade para o futuro da Europa. Não podemos esperar mais. Torna-se imperioso implementar desde já o programa para o emprego, crescimento e investimento que o Sr. Juncker apresentará nesta Casa amanhã.

Sra. Presidente, caros Colegas, a Europa tem que apostar mais investindo vigorosamente nos domínios do capital físico e humano, na inovação e no desenvolvimento tecnológico, e isso passa, necessariamente, por um apoio mais eficaz por parte da União aos Estados-Membros.

Há uma geração nova que sente não ter qualquer futuro na Europa. Terminam o seu percurso escolar para ir engrossar as filas do desemprego. A Europa está a ficar velha, os seus jovens fogem e vão rejuvenescer outros continentes. A Sra. Thyssen referiu, e muito bem, que os fundos de globalização e para os mais desprotegidos têm que ser mais criteriosamente geridos. É verdade, mas isto só não basta. Temos que dotar o tecido empresarial dos Estados-Membros com mecanismos e instrumentos eficazes de apoio. Temos que melhorar o acesso ao financiamento por parte das pequenas e médias empresas, já que são elas que criam emprego e sustentam a economia, bem como apostar mais fortemente nos fatores de competitividade por forma a promover uma verdadeira reindustrialização sustentável.

Creio que o único caminho que nos resta trilhar é precisamente o de um investimento mais forte, mais inteligente, mais solidário e inclusivo. Os Europeus não aguentam mais e não aceitam esperar mais tempo.

  Rina Ronja Kari (GUE/NGL). - Fru formand! Der er i dag over 24 millioner arbejdsløse i EU. Mere end hver femte ung er arbejdsløs, og i nogle lande er ungdomsarbejdsløsheden over 50 %. Samtidig stiger antallet af folk, der har et arbejde, men som stadig er fattige. Det stiger, fordi folk oftere og oftere presses til at acceptere jobs, de ikke kan leve af. Ja, nogle mennesker har sågar to jobs, men de har stadigvæk ikke råd til dagen og vejen.

I dag er over 122 millioner mennesker i EU i fare for fattigdom eller social udstødelse. For særligt udsatte grupper som handicappede er fattigdomsraten 70 % højere end for gennemsnittet. Ulighed mellem rige og fattige er stigende. I 2012 tjente den øverste femtedel fem gange så meget som den nederste femtedel. Med andre ord: Dette er ikke en succeshistorie.

Hvis der skal skabes jobs, som folk kan leve af, og hvis fattigdommen skal bekæmpes, kræver det først og fremmest et opgør med EU's nuværende politik. Det kræver et opgør med EU's nedskæringspolitik, med EU's ensidige fokus på konkurrenceevnen. Det kræver et opgør med fokus på økonomisk vækst uden anerkendelse af, at hele samfundet skal have gavn af væksten.

Der skal andre boller på suppen. Vi skal have bedre og flere jobs i centrum, og vi må anerkende, at arbejdsmarkederne og velfærdssamfundene er meget forskellige i EU-landene. Derfor giver det heller ikke mening, at én løsning skulle passe alle. Vi skylder borgerne at give plads til, at det enkelte medlemsland kan investere i jobs og velfærd. Det er der brug for.

  Monika Vana (Verts/ALE). - Frau Präsidentin! Ich komme aus der Kommunalpolitik, und ich möchte Ihnen sagen, wie ungeheuer stark ich die Europa-2020-Ziele vor allem auch bei meiner täglichen Arbeit im Vergleich zur vorangegangenen Lissabon-Strategie als Fortschritt empfunden habe. Quantifizierbare Ziele für Beschäftigung, für Gleichstellung, für Bildung, für Armutsbekämpfung: Die Wichtigkeit dieser Themen kann gar nicht hoch genug eingeschätzt werden, und ich denke das bringt uns dem wirtschaftlichen und dem sozialen Zusammenhalt in Europa einen beträchtlichen Schritt näher und ist ein wichtiger Beitrag für ein sozialeres Europa. Denn ich glaube, dass die Bürger und Bürgerinnen dieses soziale Europa brauchen. Wir brauchen eine Sozialunion, insbesondere als Gegengewicht zur Wirtschafts- und Währungsunion. Gerade die Bürger und Bürgerinnen dürfen Europa nicht länger als Vehikel der Austeritätspolitik oder der Durchsetzung neoliberaler Interessen sehen, sondern müssen Europa auch als Garanten sozialer Rechte und ihrer persönlichen sozialen Rechte sehen.

Allerdings schaut die Realität – wie wir gehört haben – anders aus. Es herrscht Rekordarbeitslosigkeit, existenzsichernde Arbeitsplätze werden schon zum Luxus, Frauen werden oft in unfreiwillige Teilzeitarbeit abgeschoben, in vielen Mitgliedstaaten spricht man bereits bei Jugendlichen von einer sogenannten verlorenen Generation. Das ist ein alarmierender Zustand. Mich wundert es eigentlich nicht, dass wir heute hier sitzen und darüber reden, dass wir die Europa-2020-Ziele nicht erreicht haben. Wir haben einen grundlegenden Konstruktionsfehler bei der ganzen Angelegenheit. Wer glaubt, mit Austeritätspolitik Armut bekämpfen oder Jobs schaffen zu können, muss in die Irre gehen, und das muss scheitern. Wir brauchen hier einen ganzheitlichen Reformansatz, einen Kurswechsel weg von der Austeritätspolitik, eine Reform des Stabilitäts- und Wachstumspakts und ein Umdenken in unserer bisherigen Krisenbekämpfungspolitik, die eigentlich die Krise gar nicht bekämpft, sondern noch weiter verschärft hat, vor allem für die sozial Schwächsten.

Ich denke, dass diese Entschließung, die wir heute gemeinsam verabschieden, ein sehr wichtiger Schritt ist, weil er einen ganzheitlichen, einen breiten Ansatz bringt, wie man Armut bekämpfen kann, wie man nachhaltiges Wachstum und grüne Arbeitsplätze schaffen kann. Auch von einer Reform der Wirtschafts- und Währungsunion ist die Rede, von der Wichtigkeit öffentlicher Dienstleistungen, von der Notwendigkeit, auch die Zivilgesellschaft in das soziale Europa einzubeziehen. Ich denke, das ist eine sehr breite und wichtige Entschließung mit dem Ziel eines integrativen und inklusiven Wachstums. Das soziale Europa darf nicht weiter ein leeres Versprechen für Europas Bürgerinnen und Bürger sein.

  Jane Collins (EFDD). - Madam President, if I could sum up the Europe 2020 programme so far, I think it would be with one word, and that would be ‘shambles’. If it was not such a serious subject it would be a joke. Your headline targets of 75% of 20 to 64 year olds being in employment, and of wanting 20 million fewer people at risk of poverty, are looking a little bit shaky, aren’t they? I would urge you to have a tour of southern Europe and ask how it is getting on. This top-down model of EU control backed by billions being thrown at every crackpot project you can think of is helping absolutely nobody. The money would be better spent by accountable politicians in our own countries.

The UK currently gives GBP 55 million a day to the EU, while it is cutting back frontline public services and jobs. It is as an absolute disgrace, and this, added to all the red tape and bureaucracy that the EU spews out, holds back the economy and businesses from creating jobs and growth. It is the EU that is responsible for this lack of growth. But this sums up the EU because whatever it touches goes bad; its targets are missed and its rules are either broken or, even worse, ignored.

  Joëlle Mélin (NI). - Madame la Présidente, l'emploi pour chacun, quels que soient son âge, sa formation, sa qualité ou son éducation, est un droit absolu. C'est le travail qui donne une place dans la société et, donc, une dignité pour soi-même comme au regard des autres. Un des fondements de l'Union aurait dû être un emploi pour tous et non une monnaie pour tous.

Des trois scénarios développés en 2010, nous en sommes à la décennie perdue. Oubliées la reprise et la croissance lente, vous en convenez vous-même. Le taux d'emploi en Europe n'a pas augmenté en dix ans, la croissance est nulle, tout cela parce que l'emploi qui permet à chacun d'exister et de consommer a été systématiquement bafoué. Il n'a été conçu que comme un outil, une variable d'adaptation des profits. Toute la dimension humaine a été gommée, et la crise de 2008 n'a été que le révélateur de l'échec structurel de la construction européenne. Les réglementations toujours plus nombreuses et plus contraignantes ont fini d'étouffer les PME comme les grosses entreprises, et les 300 milliards du président Juncker risquent bien de rester bloqués dans la hotte du Père Noël.

Le droit au travail – et non le droit du travail – est la seule clé de la croissance.

PRÉSIDENCE DE MME Sylvie GUILLAUME
Vice-présidente

  Elisabeth Morin-Chartier (PPE). - Madame la Présidente, j'ai entendu le discours volontariste du Conseil ce matin, mais je n'ai rien oublié des batailles que nous avons dû mener afin de préserver le Fonds social européen comme instrument prioritaire de l'entrée dans la vie professionnelle.

Je n'ai pas oublié que nous avons aussi dû batailler contre les chefs d'État ou de gouvernement pour préserver 20 % du Fonds social européen afin de lutter contre la pauvreté. Je vois donc bien que des progrès ont été accomplis, mais je crois qu'aujourd'hui, la balle est vraiment dans votre camp parce que j'ai entendu la mobilisation de Mme Thyssen – notre commissaire sur le sujet. Je crois qu'aujourd'hui, ce dont nous avons besoin, c'est que vous mobilisiez les États membres sur des programmes opérationnels et de l'action sur le terrain.

Oui, les programmes sont là, nous devons passer à l'action, nous devons juger votre engagement à l'aune des futurs résultats, et nous serons très attentifs.

  Sergio Gutiérrez Prieto (S&D). - Señora Presidenta, señora Thyssen, la Estrategia Europa 2020 era un compromiso político con el que la Unión Europea y los Estados miembros se alineaban con los objetivos de crear empleo, empleo de calidad, y erradicar la pobreza de nuestro continente. Hoy esa estrategia es papel mojado.

La suma de recetas económicas ante la crisis, de austeridad económica y de reformas estructurales ha dinamitado la Estrategia Europa 2020. Y lo ha hecho porque hemos confundido de manera reiterada las políticas que necesitaba Europa para salir de la crisis con las políticas que necesitaban los ciudadanos para transitar de manera justa durante la crisis económica. Y ¿cómo podemos acercarnos a esos objetivos de nuevo, señora Thyssen?

Porque, claro, yo estoy de acuerdo con usted, con sus grandes titulares, con la triple A social a la que se refiere el señor Juncker, con poner al mismo nivel la eficiencia del euro y la sostenibilidad de nuestro modelo social. El problema es que la Comisión tiene el poder de la letra pequeña. Y lo tiene con el mecanismo del Semestre Europeo, con el que ustedes, la Comisión Europea, han ido promoviendo, a través de sus reformas estructurales, que se convierta en estructural la pobreza laboral; que millones de trabajadores hoy, aun teniendo un trabajo, no consigan llegar a fin de mes. Han convertido en estructural la precariedad laboral. Han convertido en estructural la desigualdad.

Usted tiene esta semana la oportunidad de demostrarnos que la Comisión Europea quiere cambiar y volver a recuperar la senda de la Estrategia Europa 2020 para el conjunto de la Unión Europea con el estudio anual sobre el crecimiento. Preséntenos indicadores sociales vinculantes. Preséntenos salarios mínimos europeos. Preséntenos una estrategia para recuperar el modelo social.

  Zdzisław Krasnodębski (ECR). - Ten projekt rezolucji zwraca uwagę, jak ważne jest, byśmy projektując strategie gospodarcze na przyszłość nie zapominali o aspektach socjalnych i uprawnieniach socjalnych pracowników. Dzisiaj w związku z kryzysem, który szczególnie głęboko dotknął kraje Europy Południowej, jesteśmy świadomi, jak często naruszane są podstawowe uprawnienia socjalne, jak często koszty reform ponoszą najbiedniejsi, najsłabsi. Jednak, chciałbym przypomnieć, że działo się to już wcześniej, nie wywołując odpowiedniej reakcji, kiedy kraje Europy Środkowo-Wschodniej dokonywały swojej transformacji, integrowały się z Unią.

W związku z dzisiejszą wizytą Ojca Świętego Franciszka chciałbym przypomnieć, polecić do ponownej lektury, zwłaszcza kolegom z lewej strony sali, wielkie encykliki poprzednika, Jana Pawła II, Laborem Exercens, Centesimus Annus, Sollicitudo Rei Socialis. Gdyby Europa była budowana na tym fundamencie, uniknęlibyśmy wielu problemów i niesprawiedliwości i nie musielibyśmy mówić dziś o systemie Junckera. Dziękuję bardzo.

  Илхан Кючюк (ALDE). - Благодаря г-жо Председател, уважаема г-жо Комисар, уважаеми колеги, искам да поздравя докладчика за задълбочената й работа. Трудовата заетост и социалната сфера се явяват едни от ключовите елементи на „Стратегия Европа 2020“, която цели да гарантира приобщаващ растеж.

Ние заставаме зад усилията за осигуряването на заетост за 75% от населението на Европейския съюз на възраст от 20 до 64 години, намаляването на дяла на преждевременно напусналите училище под 10%, както и намаляването на броя на застрашените от бедност и социално изключване най-малко с 20 милиона души.

Но в същото време си даваме сметка, че най-големият бич на Европа си остават безработните млади хора. През март 2014 г. безработни в Европейския съюз са близо 5 340 000 млади хора на възраст под 25 години. Не може да очакваме младите хора да участват в политическия живот на Европа, когато са безработни.

Наред с останалите механизми на Европейския съюз, малките и средните предприятия се явяват един от основните инструменти за успешното справяне с младежката безработица. Те имат значителен потенциал за създаване на работни места и играят решаваща роля в прехода към нова устойчива икономика. Именно за това бих искал да подчертая необходимостта от създаване на благоприятна за малките и средните предприятия среда чрез осигуряване на по-лесен достъп до кредитиране, премахването на ненужните административни пречки и разбира се нуждата от тяхната свързаност и интернационализация.

Затова призовавам Европейската Комисия:

- да насърчи механизмите за мобилност, и по-конкретно Европейския портал за професионална мобилност. Редица проучвания показват, че мобилната трудова сила носи ползи и за двете страни. По изчисления на Европейската комисия 2 милиона работни места в Европейския съюз не могат да бъдат запълнени, поради ниската степен на мобилност;

- да подкрепи формиране на сътрудничество с частния сектор, както и да осигури връзката между образованието и пазара на труда.

  Inês Cristina Zuber (GUE/NGL). - Senhora Presidente, não podemos ficar de facto muito surpreendidos com a não concretização das metas estabelecidas na Estratégia 2020. Vejamos, uma estratégia que coloca a flexibilidade nas relações de trabalho, ou seja, a precariedade e a insegurança para os trabalhadores como matriz orientadora em todo o documento, essa estratégia não poderá nunca combater o desemprego.

Todos sabemos, ou pelo menos aqueles que passam por isso, os milhares e milhões de jovens na Europa, sabem que cada contrato com vínculo precário tem como horizonte mais ou menos imediato uma situação de desemprego. Os estudos recentes da Comissão Europeia confirmam: o trabalho em part-time e os contratos temporários têm aumentado e constituem uma grande parte dos chamados novos postos de trabalho.

Mas sejamos sinceros, não é esse o verdadeiro objetivo da União Europeia de forma a satisfazer os monopólios económicos? É que, se não é, têm que explicar porque é que foram precisamente as recomendações aos países no quadro do Semestre Europeu, bem como os memorandos da troica, como a própria Comissão Europeia confirma, a imporem alterações aos sistemas de contratação coletiva em pelo menos 12 países nos últimos anos. Sim, o número de acordos coletivos de trabalhos assinados que protegem os trabalhadores diminuiu drasticamente nos últimos anos, porque os governos e a Comissão Europeia e a União Europeia assim o impuseram.

As lutas dos trabalhadores, as greves multiplicam-se em todos os países todos os dias e é essa luta que irá demonstrar quem é que tem de facto a verdadeira força.

  Rolandas Paksas (EFDD). - Šiandien vėl pakalbėsime apie Strategiją „Europa 2020“, o gyvenimas, matyt, vėl nueis savo vaga pro šalį kaip ne kartą ir nuėjo. Apie socialinės atskirties mažinimą ir įvairias priemones ne kartą buvo kalbama ir Lisabonos strategijoje, bet užsibrėžti tikslai nebuvo pasiekti. Skurdas ir socialinė atskirtis vis labiau bado akis, ir to nematyti negali tik akli. Milijonai žmonių Europoje gyvena žemiau skurdo ribos. Manau, esu įsitikinęs, kad Europos Sąjungos šalyse turi būti nustatytas bendras vieno asmens minimalių pajamų kriterijus, o tas minimalias pajamas privalėtų garantuoti specialus Europos fondas, kurio įsteigimas galėtų būti Komisijos rūpestis. Komisija taip pat galėtų imtis teisėkūros iniciatyvos, kad visoje Europos Sąjungoje būtų nustatytas pragyvenimo lygį atitinkantis minimalus darbo užmokestis.

  Σωτήριος Ζαριανόπουλος (NI). - Κυρία Πρόεδρε, το ψήφισμα και η Στρατηγική 2020 της Ευρωπαϊκής Ένωσης και των αστικών κυβερνήσεων για πάμφθηνη εργατική δύναμη και για κέρδη στο κεφάλαιο επιτάσσουν επιδοτήσεις και μεταφορά φόρων και εισφορών από την εργοδοσία στον λαό που πληρώνει με άγριους φόρους και με μείωση μισθών, συντάξεων και κοινωνικών παροχών. Η γενίκευση της ευέλικτης κακοπληρωμένης εργασίας μοιράζει την ανεργία σε περισσότερους. Υπάρχει: υποταγή της εκπαίδευσης στους σχεδιασμούς των επιχειρήσεων· απλήρωτη δουλειά με προγράμματα κατάρτισης και μαθητείας· γενικευμένη γραμμή φτώχειας με ελάχιστο εγγυημένο εισόδημα· κοινωνικός εταιρισμός και διάλογος εργοδοτών και εργοδοτικού συνδικαλισμού για να περάσει η λαίλαπα· απαρέγκλιτη εφαρμογή αυτής της πολιτικής με μόνιμη εποπτεία και μνημόνια για όλα τα κράτη μέλη. Με πρόφαση την ανεργία, τσακίζουν εξίσου άνεργους νέους και εργαζόμενους. Αυτή η πολιτική δεν μπορεί να έχει κοινωνικές πτυχές· είναι αιτία πολέμου στο κεφάλαιο, στην Ευρωπαϊκή Ένωση και στα κόμματα που τη στηρίζουν και την ωραιοποιούν. Η γενική απεργία στις 27 Νοεμβρίου στην Ελλάδα θα δώσει απάντηση.

  Thomas Mann (PPE). - Frau Präsidentin! 16 Millionen Menschen in der EU sollen in den nächsten Jahren eine Arbeit finden. Wir wollen und müssen eines der Ziele der EU-2020-Strategie erreichen: eine Erwerbsquote von 75 %. Dafür brauchen wir neben der Stärkung der Wettbewerbsfähigkeit und der wichtigen Belebung der Investitionstätigkeit eine aktive Beschäftigungs- und Sozialpolitik.

Jean-Claude Juncker hat in der Bewerbungsrede vor uns im Europäischen Parlament gefordert: Die soziale Fairness darf nicht zu kurz kommen. Einverstanden! Wir müssen die sozialen Auswirkungen von Strukturreformen gewichten. Falsch aber wäre es, soziale Ziele gegen die Konsolidierung der nationalen Haushalte auszuspielen. Das geforderte Rebalancing darf diesen Grundsatz nicht in Frage stellen.

Für problematisch halte ich die Einführung einer EU-Arbeitslosenversicherung. Steuerzahler können doch nicht für Arbeitslose in anderen Ländern finanziell herangezogen werden. Wir haben keinen einheitlichen Arbeitsmarkt, wir haben keine europaweit gültigen Tarifverträge und noch keine zentrale EU-Arbeitsagentur. Wir sind gegen eine Transferunion. Ich begrüße aber Beschäftigungs- und Sozialindikatoren als sinnvolle Instrumente, um Fakten zu ermitteln. Sie dürfen nur keine Automatismen schaffen, die auf nationaler Ebene von den erwähnten Konsolidierungsanstrengungen befreien. Diese sind letztlich lohnend für eine echte Zukunftschance der Arbeitnehmer.

  Guillaume Balas (S&D). - Madame la Présidente, partout en Europe, la pauvreté augmente. C'est un fait, même dans les pays qui disent ou semblent s'en sortir bien. Par exemple, en Allemagne, jamais la pauvreté n'a autant augmenté que ces dix dernières années par rapport à ce qui était le cas jusqu'à la Deuxième Guerre mondiale. On voit donc bien qu'il s'agit d'un phénomène global.

J'aimerais qu'on réfléchisse sur la notion de réforme structurelle sur laquelle on se focalise constamment, parce que la flexibilisation et la précarisation des marchés du travail et des systèmes sociaux aboutissent – même si d'un point de vue, j'allais dire statistique, le chômage peut baisser – à l'augmentation des travailleurs pauvres et donc à la pauvreté réelle.

Je crois que le rapport qui nous est présenté est un acte de lucidité qui prône un nouveau modèle de développement fondé sur le bien-être réel des citoyens, et pas seulement sur des statistiques flatteuses qui, en fait, ne reflètent pas la réalité.

Je voudrais terminer sur ce qui a été dit par notre collègue du groupe PPE. Au contraire, un système d'assurance chômage européen qui ne serait pas, j'allais dire, quotidien, mais qui serait simplement là dans les moments d'exception, permettrait justement de faire reculer la pauvreté et non de la combattre de manière pérenne pendant une dizaine d'années.

  Ulrike Trebesius (ECR). - Frau Präsidentin, sehr geehrte Frau Thyssen! Hätte ich vor, das Projekt EU oder das Projekt Euro um jeden Preis zu retten, hätte ich die Strategie Europa 2020 vielleicht in ähnlicher Art konzipiert. Es ist ambitioniert, aber es wird scheitern. In der Bestandsaufnahme der Kommission von März sind drei Wachstumspfade angedacht. Der erste zeigt starkes, der zweite geringes Wachstum und der dritte Stagnation. In Südeuropa sehen wir aber tatsächlich Rezession, mühsam überdeckt von Tricksereien der Statistiker. Seit Beginn der Eurokrise – und die Strategie Europa 2020 ist ja eine direkte Antwort darauf – wurde in Europa keine Wende geschafft. Die Strategie Europa 2020, ursprünglich angelegt zur kurzfristigen Krisenbekämpfung, wird zur Strategie der institutionalisierten Dauerkrise. Und warum scheitern all diese Konzepte? Das Kernproblem ist der Euro, die zu hohe staatliche und private Verschuldung und der Verlust der Wettbewerbsfähigkeit und Industrie in Südeuropa. Während die EU-Kommission von intelligentem Wachstum redet...

(Die Präsidentin unterbricht die Rednerin.)

  Paloma López Bermejo (GUE/NGL). - Señora Presidenta, constato, en la mayoría de las intervenciones, el reconocimiento de un fracaso. No se crea empleo estable ni de calidad y aumenta la pobreza y la desigualdad, especialmente en los Estados intervenidos o sometidos a la vigilancia de las instituciones europeas.

La Comisión y el Consejo ya saben que sus políticas son la causa del aumento de la desigualdad, el desempleo, la precariedad y la miseria. Saben, por tanto, que nuevos objetivos sociales, aunque necesarios, no se cumplirán si siguen subordinándose a la austeridad fiscal y a la desprotección del trabajo.

Frente a la tentación de ofrecer parches que se convierten en fracasos, como el Programa de Garantía Juvenil, Europa 2020 debe ser repensada en su conjunto. El papel de las instituciones europeas es coordinar y no sustituir la iniciativa democrática de los Estados miembros, permitiéndoles flexibilidad para incrementar el gasto social, la inversión pública, los derechos laborales y el reparto justo del trabajo. De lo contrario, Europa 2020 solo refuerza el orden neoliberal responsable de la crisis.

  Peter Lundgren (EFDD). - Madam President, in March 2000, EU Heads of State and Government agreed on an ambitious goal: making the EU the most competitive and dynamic knowledge-based economy in the world; the most competitive and dynamic knowledge-driven economy by 2010, capable of sustainable economic growth with more and better jobs and greater social cohesion – and where are we now? A huge crisis in the EU after this brilliant idea of the Lisbon Strategy.

So what are we going to create now? Of course, a new strategy!

The EU is again promising a golden future, but after all these strategies we have the proof already: this House failed with these strategies, wasting money – wasting other people’s money, tax money. You do not even have the people in Europe behind you. Less than 43% voted in the last election. But as a Socialist, of course, it is very easy to spend other people’s money.

  Mara Bizzotto (NI). - Signora Presidente, onorevoli colleghi, da decenni l'Europa parla di strategia. Lo ha fatto in passato quando con enfasi lanciò la strategia di Lisbona, lo ha rifatto poi quando con altrettanta enfasi ha lanciato la strategia 2020, rimedio miracoloso che entro la fine del decennio avrebbe dovuto guidare tutti fuori dalla crisi.

Oggi, neanche a metà del suo percorso, il fallimento di Europa 2020 è sotto gli occhi di tutti. Lo dice Eurostat, che certifica 25 milioni di cittadini disoccupati e 120 milioni di cittadini a rischio di povertà. Lo dicono i disoccupati e gli imprenditori in crisi. Lisbona e Europa 2020 sono solo parole vuote e inutili.

Se vuole davvero aiutare i suoi cittadini, l'Europa deve essere pronta a compiere scelte coraggiose. Deve mettere al centro delle sue politiche prima di tutto i cittadini europei, non le banche, la finanza e le multinazionali. Deve allentare i parametri assurdi di trattati sbagliati. Dire che l'euro ha fallito e ha messo in ginocchio la nostra economia. Se l'Europa non è in grado di proporre soluzioni, ma anzi sa solo creare problemi, meglio dichiarare fallito il progetto europeo e ripartire da zero con una nuova Europa.

  Verónica Lope Fontagné (PPE). - Señora Presidenta, las circunstancias económicas que hemos sufrido nos han impedido avanzar hacia los objetivos sociales de la Estrategia Europa 2020. Sin embargo, desde la Unión Europea ni podemos ni debemos desanimarnos. Tampoco podemos caer en el error de pensar que la Estrategia Europa 2020 ha fracasado o que la Unión Europea no vela por el bienestar de sus ciudadanos y solo mira por el crecimiento económico.

Es cierto que se han tomado medidas duras, pero se han tomado para garantizar la sostenibilidad y la viabilidad de la Unión en su conjunto, evitando así una situación que hubiera sido mucho peor. Hoy, y a pesar de las dificultades, los Estados miembros pueden y deben centrar sus esfuerzos en conseguir todos aquellos objetivos ambiciosos, que son la base de dicha estrategia.

Este es el momento de renovar los esfuerzos y de seguir adelante. Nuestros objetivos tienen que ser conservar el Estado del bienestar y la creación de empleo. Es decir, demostrar a los ciudadanos que ellos son nuestra prioridad.

El plan de crecimiento del Presidente Juncker ayudará, estoy convencida, a conseguirlo, pero no nos podemos olvidar de que las que realmente crean empleo son las pymes, y espero que dentro del Paquete de Empleo, Crecimiento e Inversión se contemplen claramente todas aquellas medidas que estamos reclamando para ellos.

  Brando Benifei (S&D). - Signora Presidente, onorevoli colleghi, è inutile nasconderci che la dimensione sociale e occupazionale della strategia Europa 2020, che avrebbe dovuto portare l'Europa verso una forte crescita inclusiva, debba essere necessariamente rivista, se non ripensata.

I suoi obiettivi sono rimasti tristemente sulla carta per l'incombere della crisi economica. Le ricette messe in pratica dall'UE negli ultimi anni e dagli Stati membri hanno in alcuni casi perfino peggiorato la situazione. È pertanto urgente reinvestire, perché di questo si tratta: di un investimento nella dimensione sociale dell'Unione, che deve necessariamente passare dal rilancio in seno al Consiglio europeo di quel social pillar (come definito dal documento dei quattro Presidenti) verso un'autentica Unione economica e monetaria, nonché dalla revisione delle politiche di spesa dell'Unione nella cornice della revisione di medio termine del quadro finanziario pluriennale. È una vergogna che l'ultimo quadro finanziario sia stato tagliato per la prima volta nella storia, viste le circostanze.

È deprimente anche la situazione del dibattito sul budget 2015, ancora bloccato. Bisognerà dunque mettere in campo nuovi strumenti per far fronte alla sempre più evidente polarizzazione socioeconomica di cui la nostra economia sta soffrendo, tanto all'interno dei singoli paesi membri quanto a livello europeo. Per avere l'Europa sociale dalla tripla A serve creare meccanismi di stabilizzazione automatica capaci di affrontare tali squilibri macroeconomici e sociali. Ne va della sopravvivenza della moneta unica, e per fortuna la Presidenza italiana ha messo questo argomento in agenda.

  Ruža Tomašić (ECR). - Gospodine predsjedniče, dijelim zabrinutost zbog povećanja broja nezaposlenih i rasta siromaštva u Europskoj uniji te sve većih razlika među državama članicama. Ostvarenje ciljeva zapošljavanja i smanjenja siromaštva mora nam doista biti prioritet.

Ali ne vjerujem kako ćemo do toga doći povećanjem regulatornog opterećenja, koji u dosadašnjem opsegu guši mala i srednja poduzeća koja su nositelji gospodarskog rasta i čija su stabilnost i dobro poslovanje glavni impuls za zapošljavanje. Dobar dio kolega zagovara veća socijalna davanja u svrhu borbe protiv siromaštva tražeći pritom odbacivanje fiskalne konsolidacije.

Hrvatski primjer pokazuje kako bez fiskalne konsolidacije i poreznog rasterećenja za poduzeća svaki učinak izostaje, jer zatvaranje privatnih poduzeća dovodi do manjka u proračunu koji bi se nerealno visokim socijalnim davanjima samo produbio. To nije put ka jednakosti ni prosperitetu, već ka dužničkom ropstvu.

  Tiziana Beghin (EFDD). - Signora Presidente, onorevoli colleghi, per dare vera realizzazione all'obiettivo di lotta alla povertà della strategia 2020 abbiamo bisogno di un reddito di cittadinanza europeo. Non si può più sostenere che queste misure spettino esclusivamente agli Stati nazionali. L'Europa deve farsi carico dei suoi cittadini e non pensare esclusivamente alle regole di bilancio. Il reddito di cittadinanza avrebbe chiaramente un valore aggiunto se realizzato su scala europea, perché sarebbe un ottimo stabilizzatore degli shock asimmetrici che da quando abbiamo l'euro non possono più essere assorbiti variando il tasso di cambio.

Vorrei vedere un'Europa dove gli obiettivi sociali abbiano la stessa importanza degli obiettivi di bilancio. I miei colleghi ed io ci impegneremo con determinazione per arrivare ad un'Europa dotata di un reddito di cittadinanza. Un'Europa che si occupi attivamente degli obiettivi sociali. Un'Europa che imponga misure contro l'esclusione sociale e la povertà piuttosto che imporre tagli e sacrifici.

Invito la Commissione ad occuparsi attivamente di questo tema, perché quella sì, sarebbe un'Europa di cui essere fieri.

  Γεώργιος Επιτήδειος (NI). - Κυρία Πρόεδρε, όπως γίνεται προφανές από τις μέχρι τώρα ενδείξεις, το οικονομικό πρόγραμμα της στρατηγικής της Ευρωπαϊκής Ένωσης για το 2020 κινδυνεύει να οδηγηθεί σε αποτυχία επειδή τα μέτρα τα οποία προτείνει έχουν δυσμενείς επιπτώσεις στις κοινωνίες όλων σχεδόν των κρατών της Ευρωπαϊκής Ένωσης. Η ανεργία των νέων έχει εκτιναχθεί στα ύψη παντού αλλά κυρίως στις χώρες του ευρωπαϊκού Νότου. Η κατάσταση είναι ακόμη χειρότερη στην πατρίδα μου την Ελλάδα, ο λαός της οποίας υποφέρει από τα μέτρα λιτότητας που του έχουν επιβληθεί λόγω της εφαρμογής των μνημονίων. Η καταστροφή του πρωτογενούς τομέα, η καταστροφή των μικρομεσαίων επιχειρήσεων, η έλλειψη επενδύσεων, ο περιορισμός και η έλλειψη κοινωνικής πολιτικής, ο περιορισμός των θέσεων εργασίας, οι μεσαιωνικές συνθήκες εργασίας και η είσοδος των μεταναστών από τρίτες χώρες έχουν δημιουργήσει μια απαράδεκτη κατάσταση φτώχειας στην άλλοτε ευημερούσα Ευρώπη. Αυτό οφείλεται στο γεγονός ότι οι άνθρωποι που συντάσσουν τα προγράμματα αυτά είναι γραφειοκράτες...

(Η Πρόεδρος διακόπτει τον ομιλητή)

  Romana Tomc (PPE). - Hvala lepa za besedo spoštovana predsedujoča, spoštovane kolegice in kolegi, komisarka gospa Thyssenova.

Ko smo sprejemali cilje za prihodnost, Strategijo 2020, smo bili zelo optimistični in ambiciozni. Vendar v teh razmerah, ko si nekatere države še niso opomogle od gospodarske krize, smo se od teh ciljev oddaljili, vendar jih ne smemo tudi pozabiti.

Tako visoka stopnja brezposelnosti med mladimi je nesprejemljiva za razvito Evropo, zato morajo biti vse politike v Evropi usmerjene v spremembe na tem področju in mladim moramo spet zagotoviti prihodnost.

Sociala in socialna politika sta seveda zelo pomembna elementa, vendar je enako pomembno tudi zdravo gospodarstvo, ki nam edino prinaša nova delovna mesta. Zato moramo svoje napore usmeriti v to, da bomo zagotovili zdrave pogoje za gospodarstvo.

Dejstvo je tudi, da so tiste države, ki so uspešno izvedele strukturne reforme, na boljši poti, da bodo hitreje dosegle cilje. Vendar mi si seveda ne želimo Evrope dveh hitrosti, zato je pomembno, da tudi tukaj stopimo skupaj.

Pa še nekaj se mi zdi izjemnega pomena. V tem času, ko nam gre dobro, pozabimo včasih tudi na naše temeljne vrednote, na katerih je zgrajena Evropa, in tudi to moramo imeti v mislih, ko izvajamo našo socialno politiko.

  Agnes Jongerius (S&D). - De EU is de grootste economie ter wereld en toch komt er nog op grote schaal armoede voor. Veel Europeanen komen zelfs met een betaalde baan niet rond met hun inkomen. Armoede, ook onder werkenden, moet zo snel mogelijk gestopt worden.

En, geachte commissaris, drie vragen: 1. Welke acties gaat u ondernemen om ervoor te zorgen dat de sociale doelstellingen van de Europa 2020-strategie op gelijke voet komen met de fiscale doelstellingen, zodat de lidstaten zich extra gaan inzetten om werkgelegenheid te stimuleren en armoede terug te dringen?

2. Het credo van de Commissie Juncker is banen en groei, maar hoe gaat u als commissaris voor sociale zaken ervoor zorgen dat het ook fatsoenlijke banen zijn met een leefbaar loon en met goede werkomstandigheden?

3. Deelt de Commissie mijn mening dat om armoede onder werkenden te bestrijden er snel en effectief ...

[de Voorzitter ontneemt spreker het woord].

  Beatrix von Storch (ECR). - Frau Präsidentin! Wir reden heute über die Strategie 2020 zur Bekämpfung der Arbeitslosigkeit, einen Zehnjahresplan. In unserem Plan ist zu lesen: Die Arbeitslosigkeit in der EU beträgt 10%. Was sagt diese Zahl aus? Ich frage sie etwas anderes: Wie warm war es gestern in Europa? In Vilnius wird man sagen: minus 3 Grad. Und in Palma de Mallorca waren es 23 Grad. Aber die EU misst 10 Grad.

Was hat das mit der Arbeitslosigkeit zu tun? Nun, sehr viel. Denn genau so wenig, wie man eine Einheitstemperatur für Europa messen kann, kann man einen Einheitszins für eine Einheitswährung feststellen. Der Zins ist nichts anderes als die Temperatur einer Volkswirtschaft. Wenn diese Temperatur falsch gemessen wird, wird der Patient krank, und die Folge davon ist Arbeitslosigkeit. Wir sollten lieber über die Ursachen reden, damit unsere Zehnjahrespläne besser glücken.

  Nicolas Bay (NI). - Madame la Présidente, de la libéralisation des professions réglementées à la directive des travailleurs détachés, où est donc l'Europe sociale que l'on promet depuis tant d'années?

Dans sa communication du 5 mars dernier sur la stratégie Europe 2020, la Commission est bien obligée de reconnaître que les progrès accomplis jusqu'à présent ont été mitigés. Mais alors, au lieu de continuer à incriminer la crise de 2008, qu'attendent nos grands stratèges pour se remettre enfin en question?

Tandis que les impayés de l'Union européenne s'accumulent, vous continuez d'annoncer des budgets faramineux – 960 milliards d'euros – pour la deuxième tranche de cette stratégie Europe 2020, qui ne fonctionne pas. Vous ne pourrez pas régler les problèmes à coups de milliards que vous n'avez pas.

Il est grand temps de et de rompre avec le dogme de la libre circulation des capitaux, des biens et des personnes. En effet, comment protéger les travailleurs européens quand on se refuse à protéger les entreprises européennes?

Au lieu de créer un hypocrite Fonds d'ajustement à la mondialisation pour dédommager les victimes de la concurrence déloyale, prenons enfin les mesures protectionnistes qui s'imposent! Cessons d'être les dindons de la farce! Ayons une longueur d'avance plutôt qu'un train de retard et traitons les causes et non les conséquences!

  Sven Schulze (PPE). - Frau Präsidentin! Europa 2020 ist die Wachstumsstrategie der EU für das kommende Jahrzehnt. In einer Welt, die sich immer weiter entwickelt, wünschen wir uns eine intelligente und nachhaltige Wirtschaft für Europa. Soziale Aspekte dürfen dabei natürlich nicht zu kurz kommen. Auf europäischer Ebene gibt es bereits viel sinnvolle sozialpolitische Gesetzgebung. Diese muss nun zuerst einmal richtig angewandt werden. Soziale Indikatoren wie Kinderarmut, Arbeitslosen- und Erwerbsquote sollten dabei aber nur als Frühwarnsystem genutzt werden. Wir sollten sie für die Mitgliedstaaten nicht verbindlich machen, denn das wäre ein Verstoß gegen den Subsidiaritätsgrundsatz.

Wir brauchen nicht noch mehr Harmonisierung in der europäischen Sozialpolitik. Wir brauchen in einigen Mitgliedstaaten effektive Strukturreformen am Arbeitsmarkt und in den Sozialsystemen. Die teils hohe Jugendarbeitslosigkeit ist eine Herausforderung, und die Jugendgarantie ist eine erste richtige Antwort.

Bei allen beschäftigungspolitischen Maßnahmen dürfen wir aber eines nicht vergessen: Langfristig hilft nur gesundes, nachhaltiges Wirtschaftswachstum, Investitionen gegen Arbeitslosigkeit dürfen nicht mit neuen Schulden finanziert werden. Die Umsetzung der EU-2020-Strategie durch die Mitgliedstaaten darf nicht durch schuldenfinanzierte Konjunkturprogramme erfolgen. Das wäre dann nur ein Strohfeuer auf dem Arbeitsmarkt.

  Georgi Pirinski (S&D). - Madam President, I would like to invite Mrs Thyssen to comment on point 35 of the draft motion, which calls on the Commission to open a public consultation procedure for the review of the European Semester in order to improve its effectiveness and legitimacy, because it is clear, Madam Commissioner, that we do not need partial and auxiliary measures but a basic redefinition of the policy paradigm. And I will only quote the conclusion of the Commission in its March Communication, which pointed out that for decades the EU has been a model of a mechanism which breeds cohesion and convergence, and this convergence process, says the report, has slowed and even gone into reverse.

  Jeroen Lenaers (PPE). - Wij zijn nu vier jaar onderweg met de Europa 2020-strategie en wij hebben helaas samen met commissaris Thyssen moeten vaststellen dat wij in die vier jaar niet dichter bij onze doelstellingen zijn gekomen, maar dat wij er zelfs verder vanaf gebogen zijn. Dat betekent met andere woorden: onze doelstellingen zijn ambitieus, maar onze aanpak blijft daarbij achter. Ik zie daarin een groot gevaar voor de geloofwaardigheid van de Europese Unie als geheel.

Wij kunnen dus twee dingen doen: wij kunnen onze doelen minder ambitieus maken of onze aanpak ambitieuzer. Ik kies voor de tweede optie. Een ambitieuze aanpak betekent vooral dat de lidstaten die ambitieuze aanpak moeten volgen. Dat houdt in dat wij niet over moeten gaan tot het overmaken van grote, eenmalige Europese projectsubsidies, maar dat wij moeten werken aan structurele hervormingen in de lidstaten en dat wij vanuit Europa die hervormingen moeten begeleiden en stimuleren.

Een tweede punt: laten wij ons niet blind staren op de hoeveelheid indicatoren op Europees niveau. Indicatoren zijn belangrijk, meten is weten, maar laten wij vooral ook kijken welke beleidsinstrumenten op nationaal niveau tot bepaalde resultaten leiden. En laten wij die resultaten nemen om van elkaar te leren en samen toe te werken naar onze doelstellingen.

  Javi López (S&D). - Señora Presidenta, los objetivos de la Unión Europea en materia de empleo y sociales han sido simplemente una hoja de buenas intenciones de la Unión Europea, porque, en algunos lugares, no pueden estar más lejos de la realidad.

Miremos a España. Una de cada cinco personas está por debajo del umbral de la pobreza. Cinco millones de parados y 7,7 millones de personas —casi la mitad de los empleados, casi la mitad— con sueldos por debajo de mil euros al mes.

¡Basta de buenas intenciones! Necesitamos acciones de la Unión Europea.

Y eso significa, sin duda, cambiar nuestra política económica para que acompañe a nuestros objetivos sociales, porque hasta ahora ha demostrado ser absolutamente contraproducente con respecto a nuestros objetivos sociales. Significa situar nuestros objetivos en materia de empleo y sociales al mismo nivel que nuestros objetivos vinculantes macroeconómicos. Y debemos recordar, sin duda, que perder el modelo social europeo —como nos está pasando— es perder el alma de Europa.

  La Présidente. - Avant de donner la parole à l'oratrice suivante, je veux juste signaler qu'il nous reste encore douze inscrits, que nous devons absolument avoir libéré cette tribune à onze heures et que donc, malheureusement, nous ne pourrons pas organiser les interventions à la demande.

Je veux signaler aux députés qui étaient inscrits pour ces interventions à la demande, qu'ils auront la possibilité de remettre une déclaration d'environ 200 mots qui sera annexée au compte rendu. Nous ne pourrons pas déborder sur les interventions à la demande.

  Anne Sander (PPE). - Madame la Présidente, davantage d'emplois et une meilleure qualité de vie, tels sont les objectifs de la stratégie Europe 2020. L'Europe possède de nombreux atouts pour y parvenir et enfin sortir de la crise économique: une main-d'œuvre qualifiée, une base technologique et industrielle forte, un marché intérieur, une monnaie unique mais, aussi et surtout, une jeune génération dynamique et volontaire.

Je pense que nous devons miser sur nos jeunes pour relancer la croissance de façon durable et inclusive. Pour cela, nous devons les pousser à entreprendre. Je crois en l'importance de leur insuffler l'esprit d'entreprise. C'est une denrée rare qu'il faut promouvoir car elle est la force vive de l'Europe de demain. Dans cet objectif, je tiens aujourd'hui à souligner l'importance de mettre en place un environnement favorable à la création et au développement d'entreprises en Europe. Je tiens notamment à encourager le développement du programme Erasmus pour les jeunes entrepreneurs. Il faut lui offrir davantage de moyens et davantage de relais locaux car c'est un programme prometteur.

C'est par ces mesures que nous pourrons faire de la stratégie une réalité.

  Siôn Simon (S&D). - Madam President, when hearing earlier from, for instance, the Commissioner and the PPE coordinator and other PPE speakers about the importance of the fight against precariousness and the need for quality – not just quantity – of jobs, I was reminded of Molière when he wrote ‘Je vis de bonne soupe, et non de beau langage’. Talk is cheap, but when it comes to actually doing things, there always seems to be a reason why not. What we actually need is a proper implementation of the Temporary Agency Workers Directive, not more abuse of the Swedish derogation by the UK Government. We need EU-level action against zero hours contracts, against 1.4 million people being exploited; and very importantly, Commissioner, we need a fundamental revision of the original Posting of Workers Directive to stop workers in the West Midlands being undercut by what they think is the EU.

  Danuta Jazłowiecka (PPE). - Pani Przewodnicząca! W głosowanej dzisiaj rezolucji podkreśliliśmy konsekwencje zaniedbań w sferze zatrudnienia i polityki społecznej. Zaniedbań, które wynikały często ze zmagań w kierunku zrównoważenia budżetów narodowych, mocno dotkniętych kryzysem. Wydatki na politykę socjalną są doraźne i mimo, iż tak niezbędne, nie przynoszą długofalowych zmian. To inwestycje społeczne i formy aktywizacji grup wykluczonych są wydatkami, które przynoszą rezultaty i korzyści, także finansowe, ale wymagają czasu. Problem w tym, że w czasach kryzysu nie podejmujemy inwestycji długoterminowych. Nie inwestujemy na przykład w ambitną edukację młodzieży, gdyż ta przyniesie owoce dopiero za dekadę. W czasach kryzysu myślimy tu i teraz. Zapominamy, że brak inwestycji społecznych doprowadzi nie tylko do utraty pokoleń, ale wielkiego zubożenia europejskiego społeczeństwa.

Narastający problem biedy jest przykładem, iż musimy być świadomi, że szybki wzrost gospodarczy nie wpływa na zniwelowanie poziomu ubóstwa, pomimo tak ogólnie panującego przekonania. Osoby, które znalazły się w biedzie, wymagają długofalowych działań i pomocy, aby z niej wyjść, a wzrost gospodarczy przestaje mieć na nich wpływ, gdyż są już poza zasięgiem fali korzyści i zatrudnienia.

Mamy w Europie wiele dobrych rozwiązań, przykładów, gdzie odpowiedzialna polityka szczególnie w sferze aktywizowania społeczeństwa przynosi jednocyfrowy poziom bezrobocia i niski poziom biedy. Nauczmy się uczyć od siebie, nauczmy się brać przykład z innych, dostosowując pomysły do naszych rzeczywistości. To pozwoli nam efektywniej realizować główny fundament naszej unijnej jedności – politykę spójności, która w obliczu...

(Przewodnicząca odebrała posłance głos)

  Elena Gentile (S&D). - Signora Presidente, onorevoli colleghi, non vi è dubbio che il tema centrale della nostra discussone è quello della crescita e quindi attendiamo con grande attenzione quello che sarà il ritorno dell'impegno assunto da Juncker rispetto agli investimenti. Ma attendendo gli sviluppi del piano degli investimenti, noi non possiamo oggi non sottolineare come sia indispensabile nel breve periodo indicare strumenti che possano per davvero essere in grado di sostenere il reddito delle persone più fragili e più deboli. È noto che il calo dei consumi, per esempio nell'acquisto di farmaci, ma anche il calo dei consumi alimentari, ci restituiscono una situazione assolutamente grave. Non abbiamo ...

(La Presidente interrompe l'oratore).

  Ádám Kósa (PPE). - Elnök asszony, kedves kollégák, nyilvánvalóvá vált, hogy az Európa 2020 stratégia egyelőre nem tudja hozni a foglalkoztatási szint emelkedését, ezzel szemben a válságból már kijutó Amerikában a munkanélküliségi ráta 6%-ra csökkent. Az Európai Unióban az elmúlt időszakban mindössze kettő százalékponttal csökkent a munkanélküliség, 10,7%-ra. Az Európai Parlament állásfoglalása aláhúzza, hogy az adóterhet a növekedés és a munkahelyteremtés ösztönzése érdekében át kell helyezni a fenntarthatóbb adózási formák felé, vagyis a gazdaságilag nagyobb súlyú, nagyobb szereplőknek is vállalniuk kell az adóterhekből a részüket. Ez úgy gondolom, hogy egy fontos üzenet. Magyarország 2010 óta ezt az utat járta be, és 3%-kal nőtt a foglalkoztatási szint, a munkanélküliség pedig 10%-ról 7,6%-ra csökkent. Úgy gondolom, hogy az állásfoglalás üzenetét minden tagállamnak és a Bizottságnak is figyelembe kell vennie, hiszen az állampolgárok a vesztesei a válságnak és ennek véget kell vetni.

  Vilija Blinkevičiūtė (S&D). - Norint iki 2020 m. pasiekti užimtumo lygio tikslą, sumažinti skurdą ir socialinę atskirtį, būtina vieninga politinė valia ir realus bendradarbiavimas tiek tarp šalių narių ir jų viduje, tiek tarp Europos Sąjungos valstybių ir Europos Sąjungos institucijų. Be abejo, lėtam atsigavimui neigiamą įtaką padarė ekonominė ir finansinė krizė, nepamatuotos taupymo priemonės, o tai neigiamai atsiliepė socialinės apsaugos sistemoms, padaugėjo nuo skurdo ir socialinės atskirties kenčiančių žmonių, ypač išaugo skurstančių vaikų skaičius, pagilėjo dirbančiųjų skurdas. Tad nenuostabu, kad kai kuriose šalyse žmonės kaip išeitį pasirinko emigraciją. Raginu valstybes nares kuo skubiau įgyvendinti Jaunimo užimtumo iniciatyvą, o peržiūrint ES biudžetą, jaunimo užimtumui būtina skirti daugiau lėšų. Reikalingos stiprios švietimo, ekonomikos ir darbo rinkos politikos sąsajos. Tik tai duos realių rezultatų mūsų Europos Sąjungos piliečiams.

  Csaba Sógor (PPE) - Elnök asszony, az EU csak úgy érheti el a 75%-os foglalkoztatási célkitűzését, ha sikerül erősíteni a nők munkaerő-piaci helyzetét, illetve csökkenteni a nemek közti foglalkoztatási különbséget. Bár a férfiak és nők közötti egyenlőség az Európai Unió egyik alapértéke, több jelenlegi kutatás arra mutat rá, hogy még mindig jelentős különbségek vannak a férfiak és nők munkával kapcsolatos tapasztalataiban, illetve a munka és családi élet közötti egyensúlyban. E helyzetnek számos, országonként változó oka van, emiatt nem létezhet egységes európai megoldás sem. Az egyik alapvető okot a gyerekgondozási megoldások hiánya jelenti. Legtöbb anya azért nem dolgozik, vagy azért dolgozik csak részmunkaidőben, mert vagy hiányoznak a gyerekgondozási szolgáltatások, vagy túlságosan drágák.

Csak egy pár tagországnak sikerült az iskoláskor előtti gyerekgondozási célkitűzést elérnie. Tapasztalataik alapján a megoldások: 1. olyan gyerekgondozási intézményeket biztosítani, amelyek jobban tükrözik a szülők munkaidejét, 2. gyerekgondozási juttatást nyújtani, 3. módosítani a gyerekgondozási szabadságra vonatkozó törvényeket, 4. biztosítani lehetőséget a rugalmas munkaidőre. Ahhoz, hogy ezt elérjük, a Bizottságnak és a Tanácsnak hangsúlyozottabban kellene ezzel a témával foglalkoznia az Európai Szemeszterben.

  Evelyn Regner (S&D). - Frau Präsidentin, sehr geehrte Frau Kommissarin! Sie wissen es: Die Mitgliedstaaten entfernen sich von den EU-2020-Zielen, statt sich ihnen anzunähern. Die Ungerechtigkeit bei der Verteilung ist riesengroß. Wir haben 25 Millionen Arbeitslose, jeder Vierte ist von Armut und sozialer Ausgrenzung bedroht. Das ist natürlich eine Folge der Krise, aber vor allem auch eine Folge der falschen Politik, der Politik des Kaputtsparens. Es ist für mich daher unverständlich, warum im Rahmen des Europäischen Semesters nicht viel stärker auf die EU-2020-Ziele geachtet und darauf hingearbeitet wird. Der entscheidende Punkt ist, dass Aspekte in den Bereichen Beschäftigung und Soziales verbindlich und gleichrangig mit wirtschaftlichen Kriterien behandelt werden müssen. Sie, Frau Kommissarin, sind nun gefordert, Sie und natürlich die Kolleginnen und Kollegen der Kommission. Es wartet viel Arbeit auf Sie, auch der Investitionsplan, den wir vom Kommissionspräsidenten erwarten...

(Die Präsidentin unterbricht die Rednerin.)

  Georges Bach (PPE). - Frau Präsidentin! Nach fünf Jahren Strategie Europa 2020 ist es an der Zeit, eine Bewertung vorzunehmen und aus den Fehlern der ersten Jahre zu lernen. Es ist nicht zu übersehen, dass wir vor allem im Bereich der Sozialpolitik noch weit von den gesteckten Zielen entfernt sind. Sicher, die Mitgliedstaaten sind verantwortlich für ihre jeweiligen sozial- und beschäftigungsbezogenen Systeme. Grundsätzlich bin ich mit dieser Kompetenzaufteilung auch einverstanden. Aber es wird immer deutlicher, dass die Mitgliedstaaten nicht schnell und effektiv genug und auch zum Teil sehr eigensinnig handeln. Ganz klar wird dies beispielsweise bei der Jugendgarantie bzw. bei anderen Initiativen für Jugendbeschäftigung. Fakt ist, dass die sozialen Indikatoren unbedingt gestärkt und womöglich verbindlich werden müssen, wenn wir die Ziele der Strategie überhaupt erreichen wollen.

Ein anderes Thema, das mir besonders am Herzen liegt, ist die Armut und das immer größer werdende Risiko, in die Armut abzurutschen. Wir dürfen Armut nicht mit prekären Arbeitsplätzen bekämpfen, sondern wir müssen langfristige Lösungen finden. Aus diesem Grund ist es unentbehrlich, Wachstum zu fördern. Ich bin gespannt auf die Präsentation von Kommissionspräsident Jean-Claude Juncker morgen Vormittag und erwarte mit Spannung seine Vorschläge zum Investitionspakt – in der Hoffnung, dass die beschäftigungsbezogenen und sozialen Aspekte der Strategie Europa 2020 gestärkt und gefördert werden.

  Εύα Καϊλή (S&D). - Κυρία Πρόεδρε, τα αποτελέσματα της στρατηγικής του 2020 είναι απογοητευτικά και ειδικά όσον αφορά την επίτευξη των κοινωνικών στόχων, γιατί εδώ και τέσσερα χρόνια πάμε από το κακό στο χειρότερο. Ακόμη και το Ευρωπαϊκό Εξάμηνο σαν εργαλείο αποδεικνύεται ανεπαρκές και αναποτελεσματικό. Από μια χώρα που γνωρίζω καλύτερα, οι πέντε κοινωνικοί και εργασιακοί δείκτες έχουν ως εξής: ανεργία 30%· ανεργία των νέων 60%· πολίτες που κινδυνεύουν να πέσουν κάτω από το όριο της φτώχειας 30%· πολίτες που ήδη βρίσκονται κάτω από το όριο της φτώχειας 20%. Οι ανισότητες είναι δραματικές. Το 20% των ατόμων με το υψηλότερο εισόδημα έχει εξαπλάσιες αποδοχές από το 20% των ατόμων με το χαμηλότερο εισόδημα. Οι χώρες του Νότου που κινδυνεύουν περισσότερο είναι εκείνες που είναι αποκλεισμένες από την ευρωπαϊκή οικονομική διακυβέρνηση. Η Επιτροπή μένει σε διαπιστώσεις χωρίς να απαντά με τρόπους ενεργοποίησης μηχανισμών που μπορούν να αντιμετωπίσουν τα προβλήματα. Το σκάνδαλο των Lux Leaks δείχνει ότι οι χώρες που είναι αναγκασμένες να έχουν υψηλή φορολογία υφίστανται εκροή χρημάτων...

(Η Πρόεδρος διακόπτει την ομιλήτρια)

  Bogusław Liberadzki (S&D). - Pani Przewodnicząca! Słowa uznania dla Marity Ulvskog za jej sprawozdanie. (Marita, bardzo dobra robota!) Wskazałaś bardzo jasno na to, że rozwój powinien być smart – a nie jest, sustainable – a nie jest i inclusive – też nie jest. Co my natomiast obserwujemy, to narastające kontrasty regionalne także wewnątrz Unii Europejskiej. Wyrównują się koszty życia, jednocześnie rozszerzają się aspiracje do życia w wyższym standardzie, a pogłębiają się różnice w dochodach. Umowy śmieciowe to jest pierwszy czynnik, drugi – różnice w jakości życia, które zresztą owocują tym, że nasila się emigracja, np. z Polski, Rumunii, Grecji, itd. Faktem jest, że wydajność pracy rośnie dużo szybciej niż płace. Stąd dołączam się do apelu w sprawie pracy dla młodych, ale również nie zapominajmy o pokoleniu 55+.

  Vladimír Maňka (S&D). - Ak máme naštartovať zamestnanosť, potrebujeme investovať do projektov s vysokou pridanou hodnotou. V mnohých členských štátoch viac ako 80 % verejných investícií existuje len preto, lebo ich financuje európsky rozpočet.

Stratégia Európa 2020 nám má pomôcť vytvoriť nové, kvalitné pracovné miesta, zlepšiť kvalitu života, znížiť chudobu a sociálne vylúčenie. Paradoxné je, že na jednej strane vieme, kadiaľ vedie cesta na dosiahnutie našich cieľov, na druhej strane Rada má problém financovať to, čo sama schválila. Nie je schopná ani len predložiť nám splátkový kalendár, kedy zaplatí faktúry za už zrealizované projekty. Tento problém rastie ako snehová guľa už piaty rok. Ak to Rada myslí úprimne, ak chce zamestnanosť a inteligentný, udržateľný a inkluzívny rast, musí dodržiavať pravidlá pre hospodárske riadenie a rozpočtovú disciplínu a plniť to, k čomu sa zaviaže.

  La Présidente. - Merci, chers collègues, de votre coopération pour rattraper notre retard afin de rester dans les temps.

  Marianne Thyssen, Lid van de Commissie. - Momenteel is er een reflectie in de Commissie gaande over of en hoe de 2020-strategie en het Europees semester verbeterd kunnen worden. De tijd is daar rijp voor! Ik denk dat dit debat dit ook heeft aangetoond. U kunt op mij en de Commissie rekenen. Wij gaan ervan uit dat de strategieën de mensen moeten dienen, dat we moeten zorgen voor betere resultaten om aan de verwachtingen van de mensen te beantwoorden, als wij het vertrouwen van de mensen willen terugwinnen.

Hier zijn heel veel succesfactoren opgenoemd, factoren waarmee wij kunnen en moeten werken om het beter te doen en finaal komen zij er allemaal op neer dat wij moeten zorgen voor meer investeringen. Ik ben dan ook blij dat wij morgen van voorzitter Juncker zullen horen hoe het investeringsplan dat hij ontwikkeld heeft, eruit zal zien, want uiteindelijk gaat het om meer investeringen voor meer groei, voor kwalitatieve jobs.

Ik zal mij er verder voor inzetten om ervoor te zorgen dat werkgelegenheids- en sociale overwegingen een juiste en een betere plaats krijgen in het Europees economic governance-kader en ik denk dat dat ook beantwoordt aan wat de leden van dit Parlement vragen en verwachten.

De strategie wordt dus zoals gezegd nu geëvalueerd. In de lente zal de Commissie met de conclusies en met voorstellen komen. Dit debat zal ons zeker inspireren om de juiste richting in te gaan en ik wil u heel hartelijk danken voor uw aandacht.

Het spijt mij dat ik niet op alle vragen van alle collega's kan ingaan, maar zoals u vernomen heeft is de tijd daarvoor te kort. Bedankt voor uw input, wij houden er rekening mee.

  Sandro Gozi, Presidente in carica del Consiglio. - Signora Presidente, onorevoli deputati, voglio dire ai colleghi che sono intervenuti che le vostre preoccupazioni sono le nostre. Lo avete detto, certo, la palla è molto di più nel campo del Consiglio e questa volta vogliamo giocarcela molto meglio.

Il punto fondamentale che avete sollevato è la lotta contro le diseguaglianze sociali. È un punto chiave, per questo certamente noi riteniamo che il Fondo sociale e i Fondi strutturali devono essere sempre di più i veri e propri pilastri finanziari di questa nuova dimensione sociale che vogliamo sviluppare nella strategia Europa 2020. Una strategia che anche la Presidenza vuole più verde, più ecologica. È un tema che avete sollevato. Io vi ricordo che noi abbiamo aperto il nostro Semestre di Presidenza mettendo al lavoro insieme, per la prima volta, i ministri dell'Ambiente e i ministri del Lavoro, perché riteniamo che i green jobs, i lavori verdi, siano quello che è mancato finora nella strategia Europa 2020 e siamo convinti che integrando molto di più questi processi avremo più efficacia e potremo raggiungere risultati migliori di cui essere molto più soddisfatti di quello che siamo oggi alla luce di quanto non siamo riusciti a fare.

  La Présidente. - J'ai reçu, conformément à l'article 115, paragraphe 1, du règlement une proposition de résolution.

Le débat est clos.

Le vote aura lieu aujourd'hui à partir de 12 heures.

(La séance est suspendue à 11 heures dans l'attente de la séance solennelle.)

Déclarations écrites (article 162)

  Ivo Belet (PPE), schriftelijk.– In het kader van de EU2020-strategie zijn we het engagement aangegaan om tegen 2020 minimum 75% van alle Europeanen tussen 20 en 64 jaar aan een job te helpen, het aantal vroegtijdige schoolverlaters te beperken tot onder de 10%, en minimum 20 miljoen Europeanen uit de armoede te halen. We moeten erop toezien dat we deze doelstellingen ook effectief zullen behalen.

Dit kunnen we doen door nog veel meer in te zetten op onze jongeren, door ervoor te zorgen dat zij aan de slag kunnen. Dit kan onder meer met behulp van het Jeugdgarantieplan, maar ook door in het kader van de herziening van EU2020-strategie specifieke doelstellingen vast te stellen voor jongerenwerkgelegenheid. Het investeringsprogramma ter bestrijding van werkloosheid, dat Commissievoorzitter Juncker heeft aangekondigd kan een belangrijke rol vervullen om jobs te behouden en te creëren.

We moeten ook meer middelen inzetten op de bestrijding van armoede. Vandaag leven zowat 1 op 4 EU-burgers met een risico op armoede en sociale uitsluiting. We kunnen niet passief toekijken en ons hierbij neerleggen. We moeten mensen kansen bieden, hun een toekomst geven.

  Mercedes Bresso (S&D), scritto. – La Convenzione, così come il discorso dei 4 presidenti, non hanno preso in considerazione l'Unione sociale. Solo grazie all'intervento del Parlamento questo argomento è tornato a fare parte dell'agenda europea. Chiedo alla Commissione e al Consiglio, qui rappresentato dalla Presidenza, di accelerare ogni misura e strumento per creare occupazione, in particolare per rispondere alla piaga della disoccupazione giovanile, e perché anche a livello dei trattati l'Europa completi la sua integrazione, diventando vera Unione sociale.

  Viorica Dăncilă (S&D), în scris. – Provocările cu care se confruntă factorii de decizie din statele membre ale Uniunii din domeniul afacerilor sociale și ocupării forței de muncă s-au diversificat și se diversifică permanent. Ca atare, strategiile inițiale destinate acestor domenii, axate pe reducerea șomajului pe termen mediu și lung, trebuie adaptate din mers pentru a ține cont de toți factorii noi care apar, dar și de procesul de îmbătrânire a populației, pentru a limita efectele negative ale acestuia. În plus, lucrătorii și societățile din toate țările UE se află sub presiunea necesității de adaptare cât mai rapidă la schimbările determinate de progresul tehnologic și la efectele mondializării. Pentru aceasta, UE are nevoie să asigure resursele economice necesare investițiilor în educație, sănătate și alte forme de dezvoltare a resurselor umane, pentru că, fără lucrători bine pregătiți, Europa nu poate avea traiectoria dezvoltării economice pe care și-o dorește.

  Martina Dlabajová (ALDE), in writing. – The message of the European Parliament to the Member States is clear in this resolution. In order to reach 75% employment targets of the EU 2020 strategy and to fight youth unemployment, we need to focus on structural reforms aiming to eliminate unnecessary administrative burden and bureaucracy for the self-employed, micro-enterprises and SMEs as well as facilitate the conditions for start-up businesses. It is also important to shift the tax burden away from labour to allow job creation and to improve entrepreneurial skills among young people to encourage them to make a difference to their lives.

  Ангел Джамбазки (ECR), в писмена форма. – Въпреки принципите за солидарност и равнопоставеност между държавите членки и усилията на ЕС все още съществуват региони, в които населението прогресивно обеднява. Най-бедният регион в ЕС е Северозападна България, който е изправен пред тежка демографска катастрофа, прогресивно намаляване на населението, застаряване, високи нива на безработица, ниска икономическа активност и перспектива, изключително високи нива на миграция – към други региони на България и извън страната. За преодоляване на тези отрицателни икономически и демографски тенденции следва да бъде приет механизъм на ниво ЕС за преки инвестиции в тези райони в сферите на образованието, стимулирането на заетостта, финансовото подпомагане на малките и средни предприятия, които са гръбнакът на икономиката в подобни региони.

България се нуждае от подобен механизъм, който да бъде насочен към регионалното стимулиране, защото за изминалите 25 години от страната имигрираха 2 млн. души. Освен това българското население прогресивно намалява, тъй като в някои региони няма икономическа перспектива и хората бягат оттам, което поставя въпросът за дезинтеграцията на тези райони от по-развитите и икономически по-стабилните такива. Комисията и Парламентът следва да имат предвид, че е необходим нов, по-активен, по-гъвкав и стабилен подход към най-бедните райони, защото те са в неравностойно положение спрямо по-развитите региони, където се съсредоточават инвестициите и политиките – национални и европейски.

  Norbert Erdős (PPE), írásban – Egyetértek a kérdést feltevővel, hogy a pénzügyi és gazdasági válság kirobbanása óta jelentősen megnőtt a munkanélküliségnek és a szegénységnek kitett polgárok száma. A munkanélküliség csökkentéséhez minden eszközt fel kell használnunk, amely az egyes uniós politikákban a rendelkezésünkre áll. A munkahelyteremtésben véleményem szerint az egyik kitörési pont a mezőgazdaság. 2050-re 70%-kal kell megnövelni az élelmiszer-termelést a világban, hogy minden embertársunkat élelmezni tudjuk. Az Európai Unió megfelelő természeti és gazdasági adottságokkal rendelkezik, hogy ennek a folyamatnak az élére álljon. Fenntartható gazdálkodási módszerekkel és az erőforrások felelős felhasználásával is komoly termelésnövelésre van lehetőség. A mezőgazdaság és a hozzá kapcsolódó iparágak, például a faanyag-előállítás és a bútoripar vagy a biomasszából és a biogázból történő energiatermelés, számos állandó és idényjellegű munkahelyet képes teremteni. Ezért minden eszközt meg kell ragadnunk a mezőgazdaság támogatására. Egyrészt az uniós támogatásokat, különösen a közvetlen támogatásokat, szinten kell tartani. Másrészt a gazdákra és a vállalkozásokra háruló indokolatlan pénzügyi és adminisztratív terheket csökkenteni kell. Új, indokolatlan állatjóléti, élelmiszer-biztonsági vagy környezetvédelmi korlátozásokat, mint az ökológiai jelentőségű terület növelése, nem szabad előírni. Harmadrészt az EU-nak meg kell védenie az európai gazdákat a harmadik országok dömping mezőgazdasági áruival szemben. Olyan szabadkereskedelmi megállapodásokat szabad megkötni, amely nem eredményezi az európai gazdák versenyképességének a csökkenését.

  Ivan Jakovčić (ALDE), napisan. – Strategija 2020. i razdoblje do 2020. bit će presudno za daljnju političku budućnost Europske unije. Uspješan gospodarski razvoj i pozitivan socijalni rast jedino mogu uvjerljivo osigurati političku prepoznatljivost Europske unije.

Danas je 120 milijuna Europljana na granici siromaštva, a 16 milijuna je nezaposlenih. Ako se narednih pet godina ne iskoriste sva značajna ulaganja u velika, ali pogotovo u mala i srednja poduzeća neće biti uspjeha europske politike. Osoba bez sigurnih prihoda s pravom je nepovjerljiva prema svakoj vlasti. Znamo da mnoge zemlje EU-a danas mogu praktički samo svjetskim europskim razvojem potaknuti svoj razvoj.

Hrvatska je jedina od zemalja koja je u takvoj situaciji. Posebno ranjiva grupa je višegodišnja nezaposlenost mladih i još uvijek neravnopravnost položaja žena na tržištu rada. Zato će Strategija 2020. biti prepoznatljiv uspjeh ovoga mandata samo ako uspije zadovoljiti sve interese.

  Agnieszka Kozłowska-Rajewicz (PPE), na piśmie. – Strategia Europa 2020 wśród swoich celów wymienia m.in. wzrost wskaźnika zatrudnienia do 75%. Realizacja tego celu będzie trudna, bo wartość tego wskaźnika od kilku lat oscyluje wokół 69%, wykazując bardzo słabe tendencje wzrostowe. Składa się na niego 75% wskaźnik zatrudnienia dla mężczyzn i 63% wskaźnik zatrudnienia dla kobiet. Istnieje więc pomiędzy grupą kobiet i mężczyzn 12% luka zatrudnieniowa, która w niektórych państwach członkowskich sięga 30% i jest odpowiedzialna za 40% lukę w wysokości emerytur kobiet i mężczyzn w Europie oraz biedę starszych kobiet. Likwidacja luki zatrudnieniowej, zwiększenie udziału kobiet na rynku pracy to skuteczna droga nie tylko do szybkiego wzrostu gospodarczego, ale i większej sprawiedliwości społecznej w Europie. Ostatnie lata pokazały, że wzrost zatrudnienia w państwach członkowskich odbywa się przede wszystkim poprzez wzrost zatrudnienia kobiet oraz że kluczem do tego procesu jest wprowadzanie w życie zasady równości płci. Kobiety są statystycznie lepiej niż mężczyźni wykształcone i zmotywowane do pracy – trzeba jednak w końcu usunąć bariery, które blokują im dostęp do rynku. Trzeba skuteczniej realizować postulaty równości płci. Żłobki, przedszkola, domy opieki, równy podział obowiązków przy nieodpłatnej pracy domowej, zamykanie luki placowej to warunki konieczne do zwiększenia obecności kobiet na rynku, a tym samym do inteligentnego i zrównoważonego wzrostu gospodarczego Europy.

  Eduard Kukan (PPE), písomný. – Štatistické údaje, ktorými disponujeme, sú alarmujúce: rôzne indikátore ukazujú, že v EÚ je takmer 25 miliónov nezamestnaných a nezamestnanosť na úrovni 10 %. Je potrebné sa sústrediť na zníženie chudoby a vytvorenie pracovných príležitostí. Takisto je dôležité vyrovnávať rozdiely medzi členskými štátmi, špeciálne v regiónoch, ktoré sú ďaleko od európskeho priemeru a štandardu. Je v našom záujme preto podporiť jednotný trh, udržateľný a inkluzívny rast a zamerať sa na vytváranie nových pracovných miest. Napriek tomu, že nezamestnanosť mladých je serióznym problémom EÚ, som takisto presvedčený, že nesmieme zabúdať na starších členov našej spoločnosti. Demografické zmeny a starnutie populácie budú priamo ovplyvňovať sociálny a ekonomický model EÚ. Nesmú nás preto prekvapiť.

  Sofia Ribeiro (PPE), escrito. – Com esta proposta de resolução, o Parlamento Europeu expressa de uma forma muito clara, à Comissão Europeia e ao Conselho, que as políticas europeias têm de se centrar nas pessoas. As prioridades financeiras e económicas têm de ter como objeto as prioridades sociais, o que justifica, por si só, a pertinência desta resolução. Congratulo-me pelo facto de se introduzir uma norma que contempla a diversidade de oportunidades no todo europeu, integrando a pluralidade de realidades europeias. Refiro-me à consideração da especificidade das regiões ultraperiféricas, nomeadamente a contemplação de que estas estão perante acrescidas desigualdades em matéria de acesso a oportunidades de emprego e de formação, e de que as RUP requerem mecanismos específicos reforçados para a implementação de programas de investimento, a fim de realizar os objetivos da Estratégia 2020 e de promover o seu potencial de desenvolvimento económico e social.

  Ujhelyi István (S&D), írásban. – Abban minden képviselőtársam egyetért, hogy Európa egyik legnagyobb feladata és kötelessége az ifjúsági munkanélküliség mielőbbi teljes felszámolása. Az Unióban több mint ötmillió fiatal van munka nélkül, Magyarországon ez meghaladja a huszonhét százalékot. Az újonnan csatlakozott országok – így saját hazám esetében is – az egyik legnyomasztóbb probléma szintén a fiatalok munkanélküliségéhez kapcsolódik: a kilátástalanság miatti gazdasági emigráció. Magyarországon közel félmillió fiatal döntött már a kivándorlás mellett. A tömeges elvándorlás nemcsak érzelmi, de szociális és gazdasági nehézségeket is okoz. És amit Nyugat-Európában talán még nem látnak és nem értenek: nem csak az érintett országoknak. A bonni Munka Jövője Kutatóintézet legutóbbi kimutatása szerint a 2004 óta az Unióhoz csatlakozott kelet-közép és kelet-európai európai országok polgárai közül jelenleg ötmillióan élnek a nyugati uniós tagországokban. A kutatók szerint ez a folyamat hátrányosan befolyásolhatja a hazai lakosság egészségi állapotát és életminőségét. Az európai közösség egyik fontos értéke a szabad munkaerőáramlás, amelyet mindenképpen meg kell őrizni. De nem hagyhatjuk, Európa nem hagyhatja, hogy egyes országai térdre kényszerüljenek saját állampolgáraik gazdasági kényszeremigrációja miatt. Szociáldemokrata képviselőként ezért indítottam el Magyarországon a Hazaváró-programot és ennek kibővítésére hívom az európai közösséget is. Közös megoldást kell találnunk, mert ez Európa közös problémája.

  Marco Valli (EFDD), per iscritto. – Per poter realizzare gli obiettivi e le priorità della strategia Europa 2020, è necessario rivedere con urgenza l’intera governance economica disegnata in risposta alla crisi.

Con oltre 24 milioni di disoccupati e un cittadino su quattro a rischio povertà non si può rilanciare la crescita puntando su obiettivi di bilancio.

I risultati drammatici delle politiche di austerità, combinate con l’inefficacia della politica monetaria, indicano che la sola strada possibile per uscire dalla crisi e rilanciare la crescita è permettere agli Stati di attuare politiche fiscali espansive, che siano da stimolo alla domanda interna, senza quegli assurdi e infondati vincoli, che specialmente in tempo di recessione hanno effetti perversi e controproducenti.

L’UE potrà piuttosto fare la differenza se sarà in grado di dare concreto supporto agli Stati membri, per esempio garantendo la spesa efficiente dei fondi strutturali, nonché adottando misure di sostegno diretto alla domanda e ai cittadini. Una delle misure più efficaci in questo senso sarebbe senza dubbio il reddito di cittadinanza europeo, per evitare che sempre più cittadini siano ridotti in povertà dalla crisi economica ed esclusi dalla società.

  Carlos Zorrinho (S&D), escrito. – A Estratégia UE 2020 tem objetivos sociais ambiciosos. Contudo, a sua implementação não tem sido sistémica. A Europa nominal subjugou a Europa real. Os indicadores financeiros, e não as pessoas, têm sido a referência para as políticas. Aproxima-se o momento da avaliação intermédia da Estratégia. Em muitos países, indicadores chave como o emprego ou a pobreza regrediram, em vez de terem progredido. As desigualdades aumentam, em vez de se reduzirem. É por isso necessário fazer uma revisão ambiciosa da Estratégia. Jean-Claude Juncker comprometeu-se a dar um novo fôlego às políticas sociais da União. Matteo Renzi, Presidente em exercício do Conselho, afirmou que a flexibilidade é própria da política enquanto a cristalização das normas é própria da tecnocracia. 25 milhões de europeus desempregados exigem uma reinvenção do modelo económico europeu. Uma reinvenção centrada na dignidade e na felicidade dos Europeus.

VORSITZ: MARTIN SCHULZ
Präsident