Fullständigt förhandlingsreferat

Tisdagen den 28 april 2015 - Strasbourg

8.8. Flerårig plan för bestånden av torsk, sill/strömming och skarpsill i Östersjön och det fiske som utnyttjar dessa bestånd (A8-0128/2015 - Jarosław Wałęsa)

Explicații orale privind votul

  Marian Harkin (ALDE). – Mr President, I believe that the Wałęsa report concerning the Commission proposals for a Baltic multiannual plan for the stocks of cod, herring and sprat is a step forward. In the last term, Parliament was responsible for shaping an improved Common Fisheries Policy and I would like to commend my colleague, Chris Davies, who is no longer with us, for the significant role that he played in shaping the improved Common Fisheries Policy. But now I believe our role in this Parliament is to ensure the effective implementation of the reforms that we agreed.

I am particularly pleased that Amendment 30, which asks that the most recent scientific advice be taken into account, was adopted. I also agree with the target fishing mortality range, which is calibrated from zero to FMSY, which is the fishing mortality consistent with achieving maximum sustainable yield. I was disappointed that Amendments 64 and 55 were narrowly defeated, which would have protected juveniles and also spawning fish and would also have minimised the incidental capture of seabirds and marine animals.

  Marijana Petir (PPE). – Gospodine predsjedniče, Okvirna direktiva o morskoj strategiji opsežan je i zahtjevan akt koji je ključan u provedbi usklađene politike država članica s ciljem održivog upravljanja morskim okolišem zasnovanog na ekosustavnom pristupu.

Upravo upravljanje stokovima komercijalnih vrsta, ali i vrsta koje su izložene sporednom ulovu ključno je za održivost ekosustava. U trenutku kada su mogućnosti izlova ribe daleko nadmašile ekološku ravnotežu, a izlov je veći od potencijala prirodne obnove vrsta, bez poštivanja ekosustavnog pristupa u upravljanju ribarstvom nećemo postići željene ciljeve dobrog stanja okoliša do 2020. godine, niti osigurati održivost u ovoj značajnoj grani gospodarstva koja bi trebala osigurati i budućim generacijama blagodati koje danas koristimo.

Explicații scrise privind votul

  Marina Albiol Guzmán (GUE/NGL), por escrito. ‒ Este informe se refiere al plan de gestión de la pesca plurianual para el Mar Báltico que se aplica a las poblaciones de bacalao, arenque y espadín. Este plan de gestión sustituye al anterior para las poblaciones de bacalao. El bacalao, el arenque y el espadín son objeto de importantes pesquerías en el Mar Báltico.

Hasta ahora, no había plan de gestión para el arenque y el espadín, lo que dificultaba la sostenibilidad de sus poblaciones y la estabilidad de las posibilidades de pesca para sus pescadores.

Sin embargo, este plan no garantiza suficientemente la protección de diversas especies marinas. No se garantiza que no excedan el límite inferior correspondiente al rendimiento máximo sostenible para la adopción de actos delegados relativos a las medidas de conservación específicas para la conservación de la platija, lenguado, rodaballo y rémol y para minimizar la captura incidental de aves, mamíferos o reptiles marinos, pues el dictamen científico del ICES ha indicado que las tasas actuales de explotación de algunas de estas poblaciones no son coherentes con la consecución del rendimiento máximo sostenible.

Sin embargo, las enmiendas no fueron aprobadas. Por ello he votado en contra.

  Marie-Christine Arnautu (NI), par écrit. ‒ Ce plan pluriannuel pour les stocks de cabillaud, de hareng et de sprat de la mer Baltique et les pêcheries établit encore une fois de lourdes mesures techniques qui assomment les pêcheurs. Les scientifiques émettent des avis négatifs quant à ce plan. L’exploitation actuelle des stocks serait incompatible avec l’objectif du rendement maximal durable. En outre, il est une entorse à l’aspect démocratique des institutions européenne. En effet le Parlement européen délègue beaucoup de mesures techniques à la Commission, or ceci va à l’encontre du principe de régionalisation de la Politique Commune de la Pêche (PCP). Le président de la commission pêche, Alain Cadec parle même d’un conflit institutionnel. Je me suis donc abstenue.

  Jean Arthuis (ALDE), par écrit. ‒ J'ai voté en faveur de cette délibéraztion visant à préserver nos ressources allieutiques.

  Zigmantas Balčytis (S&D), raštu. ‒ Balsavau už šį siūlymą, kurio tikslas – daugiamečio Baltijos jūros menkių, silkių ir šprotų išteklių valdymo ir tų išteklių žvejybos plano nustatymas. 2014 m. EK paskelbė daugiametį Baltijos jūros menkių, silkių ir šprotų išteklių valdymo ir tų išteklių žvejybos planą. Naujomis taisyklėmis atsižvelgiama į šių rūšių tarpusavio sąveiką, menkių įtaką silkių ir šprotų ištekliams bei pastarųjų įtaką menkių ištekliams. Manau, kad įvairių rūšių valdymo planas yra efektyvesnis nei vienos rūšies valdymas. Planas turi užtikrinti subalansuotą ir tvarų šių išteklių išnaudojimą ir žvejybos galimybių stabilumą ir tuo pačiu – žvejų pragyvenimą. Taip pat svarbu užtikrinti, kad valdymas būtų paremtas naujausiomis mokslinėmis rekomendacijomis. Europos Parlamentas dėl šio plano toliau derėsis su Taryba.

  Nicolas Bay (NI), par écrit. ‒ Je me suis abstenu sur ce texte qui, en dépit de propositions intéressantes, vise à établir trop de contraintes pour les pêcheurs et trop d'actes délégués qui nuisent à la souveraineté des Etats membres.

  Hugues Bayet (S&D), par écrit. ‒ Ce plan vise à développer un approche pluriespèces des stocks de cabillaud, de hareng et de sprat dans la Baltique. Ce plan tiendra compte des interactions biologiques, des conditions environnementales et fera l'objet d'un suivi scientifique. Il prévoit aussi une approche plus flexible des ressources par l'établissement annuel des possibilités de pêche. Ceci devrait permettre une exploitation équilibrée et durable des stocks.

  Izaskun Bilbao Barandica (ALDE), por escrito. ‒ Este plan plurianual es el primero que votamos tras la aprobación de la reforma de la política pesquera común y va a establecer un precedente para todos aquellos planes que lleguen de aquí en adelante. No he seguido la línea de mi Grupo en la enmienda 30, que hacía referencia a la mortalidad por pesca y el establecimiento de un porcentaje. Estoy de acuerdo en que los estudios científicos tienen que establecer la situación en cada pesquería, pero en cada momento, y no estableciendo una doble cláusula. Por otra parte, el Parlamento va a tener que mostrarse muy firme en la división de competencias que tras la aprobación del Tratado de Lisboa se da al Parlamento en materia de pesca.

  Dominique Bilde (NI), par écrit. ‒ Ce rapport indique en substance qu'à cause de la surpêche; les stocks de cabillaud, de hareng et de sprat de la mer Baltique sont en danger. Deux problèmes se posent. Tout d'abord, notamment sur l'exploitation actuelle des stocks qui est incompatible avec l'objectif de rendement maximal durable selon l'avis de plusieurs scientifiques. Ensuite, on peut s'interroger sur la délégation à la Commission de nombreuses mesures techniques ce qui écarte les Etats des prises de décision en dépit du principe de régionalisation de la Politique Commune de la Pêche (PCP).

Le Front National avait demandé en commission pêche par un amendement que la Commission tienne compte des études scientifiques avant d'adopter des mesures techniques afin d'éviter que les pêcheurs soient assommés par des restrictions et des réglementations lourdes.

Je me suis abstenue sur ce rapport.

  José Blanco López (S&D), por escrito. ‒ Uno de los principales elementos de la nueva política pesquera común (PPC) son los planes plurianuales de gestión, que permitirán adoptar una programación a largo plazo y aplicar a las pesquerías las especificidades de cada región de la UE, elemento esencial en la nueva estrategia de regionalización de la PPC.

El objetivo del plan plurianual adoptado hoy es establecer una gestión única para las poblaciones de bacalao, arenque y espadín del mar Báltico, mediante su explotación sostenible y unas posibilidades de pesca estables, garantizando una gestión basada en la información científica más reciente.

España no tiene intereses directos en este plan plurianual; sin embargo, es importante, dado que servirá de base a los que habrán de venir después, y en aras de la coherencia en la forma de gestionar las aguas de la UE.

En esta votación, los socialistas españoles defendimos el establecimiento de un rango de 0 al FMSY (rendimiento máximo sostenible) conforme a los datos científicos más recientes.

  Vilija Blinkevičiūtė (S&D), raštu. ‒ Balsavau dėl šio pranešimo, nes juo Europos Parlamentas pritaria tvarios žvejybos daugiamečio plano Baltijos jūroje nustatymui. Šis planas leis atsižvelgti į tam tikrų žuvų išteklių atsinaujinimo galimybes ir bet kokie žvejybos ribojimai ar leidimai bus grindžiami naujausiais moksliniais duomenimis.

  Biljana Borzan (S&D), napisan. ‒ Podržavam ovo izvješće, s obzirom da se radi o prvom višegodišnjem planu u skladu s reformiranom zajedničkom ribarskom politikom te će kao takvo poslužiti i kao model za druge nadolazeće višegodišnje planove u ribarstvu. Plan ima za cilj osigurati održivo iskorištavanje zaliha bakalara, haringa i papalina u Baltičkom moru, kao i osigurati stabilnost ribolova u skladu sa svim aspektima zaštite ekosustava i okoliša.

  Renata Briano (S&D), per iscritto. ‒ Questo piano pluriennale è il primo di questa natura nell'ambito della riforma della politica comune della pesca (PCP) ed è stato considerevolmente modificato dal Parlamento europeo. Rappresenta per noi deputati la prima opportunità di dimostrare l'effettivo ruolo del Parlamento nell'implementazione della PCP.

Questo piano servirà da modello per i prossimi piani e, pertanto, deve essere in linea con gli obiettivi della politica comune della pesca nel garantire la sostenibilità ambientale, economica e sociale e il rispetto del principio di precauzione. Il regolamento di base stabilisce chiaramente che i piani pluriennali devono contemplare misure di conservazione per ripristinare e mantenere gli stock ittici al di sopra dei livelli in grado di produrre il rendimento massimo sostenibile (MSY).

Tuttavia, questo criterio non è stato preso in considerazione nella proposta della Commissione. Il nostro gruppo ha presentato alcuni emendamenti in tal senso, che a larga maggioranza sono stati adottati in commissione per la pesca. È importante seguire la linea già marcata al fine di non svuotare completamente di significato gli sforzi fin qui realizzati. Dobbiamo continuare ad agire in nome della sostenibilità e dell'approccio ecosistemico nella gestione della pesca per ottemperare agli obiettivi fissati dalla PCP.

  Steeve Briois (NI), par écrit. ‒ La surpêche menace gravement les stocks de cabillaud, de hareng et de sprat de la mer Baltique. Différents études scientifiques ont établi que l'intensité de l'exploitation des stocks visés, n'était pas viable et ne permettait de garantir le renouvellement des stocks. Cependant, les États membres ne sont pas suffisamment associés dans le processus de gestion de stocks et le Parlement, en demandant de voter de nombreux actes délégués, renonce à son rôle de codécideur et de contrôle des décisions prises par la Commission. Enfin, il semble que la Commission n'attendra pas les conclusions des études les plus récentes avant de mettre en œuvre des restrictions et des réglementations qui pèseront lourdement sur les pêcheurs. C'est pourquoi je me suis abstenu sur le vote de ce texte.

  Gianluca Buonanno (NI), per iscritto. ‒ Mi sono astenuto. Il provvedimento introduce un approccio nuovo e applicato ad un'area di pesca estranea al nostro comparto. Non voglio assecondare iniziative basate su un metodo poco chiaro per la valutazione delle consistenze degli stock.

  Alain Cadec (PPE), par écrit. ‒ Le plan de gestion pluriannuel pour la Mer Baltique est le premier plan de gestion de la politique commune de la pêche réformée, il constitue de ce fait un modèle pour les futurs plans de gestion sur lesquels repose la gestion des ressources halieutiques. Je me félicite de l'adoption par le Parlement européen d'un plan qui applique les objectifs qu'il s'est fixé, notamment la gestion des stocks au-dessus du rendement maximum durable. Pour la fixation des cibles de mortalité nous devons nous appuyer sur les derniers avis scientifiques disponibles. Dans le cadre des négociations à venir, je défendrai les prérogatives du Parlement qui est co-décideur sur tous les éléments de ce règlement.

  Matt Carthy (GUE/NGL), in writing. ‒ I abstained on this legislative resolution as, while there were a number of positive improvements to the Commission proposal, they were not nearly robust enough to prevent the destruction of the Baltic ecosystem.

  David Casa (PPE), in writing. ‒ The aim of the multiannual plan is to establish a framework for multispecies management of Baltic Sea stocks of cod, herring and sprat. This approach is considered more effective than management of single species and hence for the livelihoods of fishermen. It aims to consider inter-species interactions, such as the influence of cod on herring and sprat stocks and other aspects related to ecosystem and fisheries based on the most updated scientific knowledge. In view of these reasons I could vote in favour of this plan.

  Fabio Massimo Castaldo (EFDD), per iscritto. ‒ I piani pluriennali nell'ambito della politica comune della pesca hanno l'obiettivo di ricostituire e mantenere gli stock ittici al di sopra dei livelli in grado di produrre il rendimento massimo sostenibile.

Non è più possibile prescindere da questo punto, espresso molto bene dalla relazione; infatti il piano pluriennale per il Baltico rappresenta la prima applicazione e ne costituisce un importante banco di prova. L'idea di considerare le risorse ittiche come se fossero infinite ha portato alla situazione di grave crisi degli stock e della pesca stessa, motivo per cui il trend deve essere invertito.

  Aymeric Chauprade (NI), par écrit. ‒ J'ai préféré m'abstenir sur ce texte car s'il soulève une véritable problématique – la surpêche entraînant la pénurie – le plan prévu par la Commission est en totale contradiction avec l'objectif du rendement maximal durable.

Par ailleurs, la Commission s'octroie de plus en plus de prérogatives s'agissant de mesures techniques relatives à la pêche, et ce, en dépit du principe de régionalisation de la Politique Commune de la Pêche. Résultat ? Non seulement les Etats membres perdent prise sur les décisions concernant cette politique, mais encore, et comme l'a souligné Alain Cadec, président de la commission Pêche du Parlement européen, la Commission européenne s'expose ainsi à un véritable conflit institutionnel avec les élus du Parlement.

C'est d'ailleurs pourquoi je salue l'adoption de l'amendement déposé par les députés patriotes Jean-Marie le Pen et Sylvie Goddyn qui permettra d'endiguer l'appétit de la Commission sur ce sujet en lui demandant de tenir compte des études scientifiques les plus récentes avant d'adopter des mesures techniques.

  Salvatore Cicu (PPE), per iscritto. ‒ Il piano pluriennale per gli stock di merluzzo bianco, aringa e spratto nel Mar Baltico e per le attività di pesca che sfruttano questi stock è stato pubblicato dalla Commissione a ottobre 2014.

L'obiettivo della proposta è di stabilire un quadro per la gestione multispecie degli stock di merluzzo bianco, aringa e spratto nel Mar Baltico laddove l'attività di pesca sia principalmente finalizzata a queste tre specie. Il piano dovrebbe consentire inoltre uno sfruttamento equilibrato e sostenibile di questi stock e garantire la stabilità delle possibilità di pesca e, di conseguenza, dei mezzi di sussistenza dei pescatori. Per tali considerazioni ho deciso di votare a favore.

  Alberto Cirio (PPE), per iscritto. ‒ Ho votato a favore di questo piano pluriennale perché si pone l'obiettivo di mantenere le dimensioni dello stock di merluzzo bianco, aringa e spratto nel Mar Baltico al di sopra di un livello minimo, noto come biomassa precauzionale.

Il merluzzo bianco, l'aringa e lo spratto costituiscono importanti componenti dell'ecosistema del Mar Baltico e tra di essi sussistono forti interazioni biologiche. Ritengo quindi che la prospettiva dell'approccio precauzionale sia la strada giusta da percorrere in futuro, perché una corretta gestione dello stock eviterebbe il rischio che la capacità riproduttiva dello stock venga compromessa.

  Deirdre Clune (PPE), in writing. ‒ I voted in favour of this report as a multispecies approach is the most effective way to ensure the balanced and sustainable exploitation of Baltic fish stocks, while protecting the livelihood of fishermen. This multiannual plan for the Baltic Sea will ensure that management measures reflect the most up-to-date scientific advice to keep stock sizes within safe biological limits and will take into account the interaction between different species and the ecological needs.

  Lara Comi (PPE), per iscritto. ‒ Ho votato a favore del piano pluriennale per lo stock di merluzzo bianco, aringa e spratto nel Mar Baltico e per le attività di pesca che sfruttano questi stock, ritenendo che l'approccio della gestione multispecie, come previsto nel testo in votazione, sia molto più efficace rispetto alla gestione di una singola specie per volta.

Il piano dovrebbe, in particolare, consentire uno sfruttamento equilibrato e sostenibile di questi stock garantendo un livello di pesca potenziale costante e, di conseguenza, la sussistenza dei pescatori. Al tempo stesso, con il nuovo piano si vuole favorire una gestione degli stock, delle attività di pesca e dell'ecosistema più consapevole grazie alla consulenza di esperti e al supporto di pareri scientifici.

Ritengo, infine, che la scelta di utilizzare un approccio regionalizzato, relativamente all'introduzione di misure di dettaglio per raggiungere il rendimento massimo sostenibile, consentirà una reazione più tempestiva ai cambiamenti repentini che riguardano lo stato degli stock in questione.

  Therese Comodini Cachia (PPE), in writing. ‒ Multiannual plans for fisheries management are an essential tool to ensure the sustainable exploitation of fish stocks and marine ecosystems, and also offer fishermen increased predictability over the long run. The multispecies management approach is considerably more effective than management of single species. The plan should provide for balanced, sustainable exploitation of stocks and thereby for the livelihoods of fishermen. I have thus voted in favour

  Ignazio Corrao (EFDD), per iscritto. ‒ Esprimo voto contrario in quanto la PCP prevede la predisposizione di piani pluriennali per la gestione della pesca nelle varie aree.

I piani pongono limiti di pesca alle varie specie, affinché gli stock rimangano al di sopra del massimo rendimento sostenibile. Il piano del Baltico è molto importante perché è il primo e farà da "modello" per tutti gli altri. Il Parlamento europeo ha emendato la tabella con i limiti preparata dalla Commissione, con una più restrittiva e basata su dati scientifici prodotti a fine marzo, dunque aggiornatissimi.

Ho espresso voto contrario perché uno degli obiettivi della PCP è l'eliminazione graduale di tutti i rigetti di pesca (cioè pesci pescati e ributtati via, morti, perché non sono commerciabili). Si tratta di qualcosa di assolutamente nuovo ed è per questo motivo che la discussione su questo progetto di regolamento è stata molto complessa. Dopo i triloghi questo atto si è tramutato in un'occasione persa. Il risultato ottenuto è stato quello di snaturare la natura stessa ed ha reso molto scarsi i risultati che si otterranno.

  Javier Couso Permuy (GUE/NGL), por escrito. ‒ Este informe se refiere al plan de gestión de la pesca plurianual para el Mar Báltico que se aplica a las poblaciones de bacalao, arenque y espadín. Este plan de gestión sustituye al anterior para las poblaciones de bacalao. El bacalao, el arenque y el espadín son objeto de importantes pesquerías en el Mar Báltico.

Hasta ahora, no había un plan de gestión para el arenque y el espadín, lo que dificultaba la sostenibilidad de sus poblaciones y la estabilidad de las posibilidades de pesca para sus pescadores.

Sin embargo, este plan no garantiza suficientemente la protección de diversas especies marinas. No se garantiza que no excedan el límite inferior correspondiente al rendimiento máximo sostenible para la adopción de actos delegados relativos a las medidas de conservación específicas para la conservación de la platija, el lenguado, el rodaballo y el rémol y para minimizar la captura incidental de aves, mamíferos o reptiles marinos, pues el dictamen científico del ICES ha indicado que las tasas actuales de explotación de algunas de estas poblaciones no son coherentes con la consecución del rendimiento máximo sostenible.

Sin embargo, las enmiendas no fueron aprobadas. Por ello he votado en contra.

  Andrea Cozzolino (S&D), per iscritto. ‒ La proposta di regolamento che istituisce un piano pluriennale per gli stock di merluzzo bianco, aringa e spratto nel Mar Baltico e per le attività di pesca che sfruttano questi stock mira a garantire che le attività di pesca e di acquacoltura siano sostenibili dal punto di vista socioeconomico e ambientale nel lungo termine.

Il piano di gestione multispecie istituito dal regolamento richiede che si tenga maggiormente conto delle funzioni e dei ruoli ecologici diversi delle specie contemplate dal piano. Al di là dell'apparente tecnicità della materia si tratta di un voto importante perché cerca di tutelare una parte importante del nostro ecosistema. Salvaguardare il mare dalla pesca indiscriminata è la maniera migliore per tutelare l'equilibrio del sistema e garantirne la sostenibilità di lungo periodo.

  Miriam Dalli (S&D), in writing. ‒ I voted in favour of the Commission proposal and in favour of moving the vote about the legislative resolution to a later stage. I believe that, being the first multiannual plan under the reformed Common Fisheries Policy, it must ensure environmental, economic and social sustainability and respect the precautionary and the eco-system-based approach to fisheries management.

  Viorica Dăncilă (S&D), în scris. ‒ Consider că principala orientare a propunerii Comisiei potrivit căreia este necesar un plan de gestionare pentru mai multe specii în Marea Baltică este una corectă.

  Michel Dantin (PPE), par écrit. ‒ Le présent rapport vise à la mise en place du plan de gestion pluriannuel pour la Baltique, concernant le cabillaud, le hareng et le spart. Il s’agit du premier plan pluriannuel conçu en application de la nouvelle politique commune de la pêche. Ce rapport permet notamment à la Commission de proposer d’objectifs ciblés de mortalité visant à règlementer le taux de capture en fonction des derniers avis scientifiques disponibles et permettant une exploitation des stocks au-dessus du rendement maximum durable. Il est à préciser que la négociation a été difficile du fait d’un conflit institutionnel portant sur la base juridique du rapport, le Conseil souhaitant décider seul dans le cadre d’une procédure législative spéciale alors que le Parlement et la Commission préconise une procédure de codécision, et qu’une procédure juridictionnelle est en cours. Considérant qu’autant sur le fond que sur la forme du rapport, il est important que l’accord politique, trouvé lors de la dernière législature et ratifié par le vote de la réforme de la politique commune de la pêche soit respecté d’une part, et d’autre part, que les nouvelles compétences au Parlement européen en matière de politique de la pêche soient exercées en vertu du traité de Lisbonne, j’ai voté en faveur de ce rapport.

  Rachida Dati (PPE), par écrit. – J'approuve l'adoption d'une approche novatrice en matière de gestion des stocks de cabillaud, de hareng et de sprat, qui permet de prendre en compte les interactions entre espèces. Cela nous met sur la voie d'une exploitation des stocks respectueuse de l'écosystème en mer Baltique.

  Isabella De Monte (S&D), per iscritto. ‒ L'obiettivo della proposta è di stabilire un quadro di norme per la gestione multispecie degli stock di merluzzo bianco, aringa e spratto nel Mar Baltico laddove l'attività di pesca sia principalmente finalizzata a queste tre specie.

Il Mar Baltico è un corpo idrico virtualmente chiuso in cui merluzzo bianco, aringa e spratto sono onnipresenti e interagiscono continuamente tra loro. Ho votato a favore di questa proposta perché era essenziale predisporre normative che tutelassero queste tre specie fondamentali per l'ecosistema del Mar Baltico.

  Marielle de Sarnez (ALDE), par écrit. ‒ En votant sur le plan pluriannuel pour les stocks de cabillaud, de hareng et de sprat de la mer Baltique et les pêcheries exploitant ces stocks, le Parlement européen s'est prononcé pour la première fois sur le déploiement d' outils de la nouvelle politique commune de la pêche, telle que réformée en 2014.

Aujourd'hui, les ressources halieutiques européennes, y compris dans la mer Baltique, sont menacées par la surpêche. Ce plan doit donc viser à organiser une pêche plus durable en mer Baltique, afin de préserver sur le moyen et le long terme cet important secteur économique de l’Union européenne.

Ce plan reconnaît et préserve également les techniques traditionnelles de pêche, ce qui va permettre de perpétuer, dans de bonnes conditions, la pêche à petite échelle, artisanale et côtière.

  Gérard Deprez (ALDE), par écrit. ‒ Depuis 2008, nous avons un plan de gestion des stocks de cabillaud en Baltique dont but est de maintenir la taille des stocks dans des limites raisonnables. En clair, des prises maximum sont déterminées et une série de mesures techniques sont adoptées en tenant compte des caractéristiques de chaque stock, des pêches dans lesquelles il se trouve et de l'impact économique des mesures sur les pêches concernées. Le plan de 2008 ne couvrait pas le hareng et le sprat. Le nouveau plan remplace donc les dispositions antérieures, ce qui se justifie dans la mesure où les stocks concernés sont interdépendants (la morue mange des sprats et des harengs, tandis que le hareng et le sprat se nourrissent parfois d'œufs de cabillaud). Ce nouveau plan est une étape importante pour la mise en oeuvre de la réforme de la politique commune de pêche. La gestion pluriannuelle et le fait que ces trois espèces en interaction seront désormais gérées par un seul plan devraient rendre la pêche dans la mer Baltique plus durable en augmentant la prévisibilité, ce que j'approuve.

  Tamás Deutsch (PPE), írásban. ‒ Szavazatommal támogattam a közönséges tőkehal, a hering és a spratt balti-tengeri állományaira és a halászatukra vonatkozó többéves tervről szóló jelentést.

Ebből a jelentésből is világosan látható, hogy a Föld tengereinek 30%-a túlhalászott, a tengeri halállományok fennmaradása veszélybe kerülhet. A tengeri halállományok fenntartása érdekében tett indokolt lépések következtében folyamatosan és jelentősen csökken a kihalászott tengeri halmennyiség. Ezért a közös halászati politikának jóval nagyobb figyelmet kell fordítania a fenntartható haltenyésztésre, vagyis az akvakultúrára, kiemelten pedig az édesvízi haltenyésztésre.

A magyarországi halastavak jelentős része Natura 2000 területen fekszik. Ezek a halgazdaságok semmilyen veszélyt nem jelentenek e területek természeti értékeire. Sőt, sok esetben éppen a zárt rendszerű halastavainknak köszönhetőek az általuk létrehozott, illetve megőrzött egyedi vizes élőhelyi társulások. Következésképpen, az édesvízi akvakultúrát meg kell szabadítani az indokolatlanul szigorú és felesleges fenntarthatósági előírásoktól, amelyek csak a tengeri halászat esetében indokoltak. Törekedni kell arra, hogy már most világosan megfogalmazzuk az édesvízi akvakultúra fogalmát és szabályozását.

  Mireille D'Ornano (NI), par écrit. ‒ Je me suis abstenu sur ce plan pluriannuel encadrant la pêche du cabillaud, du hareng et du sprat de la mer Baltique. Beaucoup de mesures techniques sont déléguées à la Commission, ce qui pose problème à de nombreux députés. Monsieur Cadec, président de la Commission Pêche, évoque un conflit institutionnel inévitable entre la Commission et le Parlement, car le Parlement renonce trop à ses prérogatives pour les confier à la Commission, en dépit du principe de régionalisation de la Politique commune de la pêche (PCP).

De fait, un amendement du Front national, retenu en commission, engage la Commission européenne à prendre davantage en compte les études scientifiques récentes afin d'adapter de façon plus précises les quotas à la réalité du terrain.

  Ian Duncan (ECR), in writing. – The British Conservative delegation recognises that there is a need for a fisheries management plan in Baltic waters and approves of the multi-species approach taken in this plan. However, the British Conservative Delegation has concerns that the Baltic Plan is not consistent with Article 3 (b) and (f) of the reformed CFP which advocates a regional approach and the involvement of the appropriate Advisory Councils. Whist we have no opposition to the Baltic Sea Plan, we believe that only the eight Member States with direct fishing interests in the Baltic Sea, along with the Baltic Advisory Council, should be involved in establishing specific FMSY ranges, lists of exploited species and eco-system management.

We are alarmed by the variety of FMSY ranges which have been tabled by three different political groups and do not believe that this process is the best approach to regulating fishing activity in the Baltic Sea; we believe the establishment of such ranges is best left to those who work in an expert capacity on Baltic Sea stocks. For this reason, the British Conservative delegation has abstained on all elements of this vote as well as the final vote.

  Γεώργιος Επιτήδειος ( NI), γραπτώς. ‒ Υπερψηφίζω την πρόταση της Επιτροπής, όπως τροποποιήθηκε από το Ευρωπαϊκό Κοινοβούλιο, διότι συμφωνώ ως προς την ανάγκη επαρκούς προστασίας των αλιευτικών αποθεμάτων και ως προς την συνακόλουθη θέσπιση νομοθετικών μέτρων εκμετάλλευσης και διατήρησης της βιωσιμότητας των αλιευτικών στόλων μας.

  Norbert Erdős (PPE), írásban. ‒ Szavazatommal támogattam a közönséges tőkehal, a hering és a spratt balti-tengeri állományaira és a halászatukra vonatkozó többéves tervről szóló jelentést.

Ebből a jelentésből is világosan látható, hogy a Föld tengereinek 30%-a túlhalászott, a tengeri halállományok fennmaradása veszélybe kerülhet. A tengeri halállományok fenntartása érdekében tett indokolt lépések következtében folyamatosan és jelentősen csökken a kihalászott tengeri halmennyiség. Ezért a közös halászati politikának jóval nagyobb figyelmet kell fordítania a fenntartható haltenyésztésre, vagyis az akvakultúrára, kiemelten pedig az édesvízi haltenyésztésre.

A magyarországi halastavak jelentős része Natura 2000 területen fekszik. Ezek a halgazdaságok semmilyen veszélyt nem jelentenek e területek természeti értékeire. Sőt, sok esetben éppen a zárt rendszerű halastavainknak köszönhetőek az általuk létrehozott, illetve megőrzött egyedi vizes élőhelyi társulások. Következésképpen, az édesvízi akvakultúrát meg kell szabadítani az indokolatlanul szigorú és felesleges fenntarthatósági előírásoktól, amelyek csak a tengeri halászat esetében indokoltak. Törekedni kell arra, hogy már most világosan megfogalmazzuk az édesvízi akvakultúra fogalmát és szabályozását.

  José Inácio Faria (ALDE), por escrito. ‒ Esta votação revestiu-se de um valor especial dado tratar-se do primeiro plano plurianual no contexto da Política Comum de Pescas (PCP) após a sua reestruturação. Este voto é, pois, uma oportunidade de assegurar o papel do Parlamento na implementação da reforma da PCP e no sentido de reduzir a sobrepesca de espécies acima do seu limiar mínimo de regeneração populacional.

  José Manuel Fernandes (PPE), por escrito. ‒ As alterações apresentadas merecem a minha concordância já que dão mais consistência ao texto inicial, nomeadamente criando condições para que haja um maior controle na captura e na identificação de novas espécies ou de espécies em risco de extinção. Aliás, com esta nova redação, dá-se maior atenção aos diferentes papéis das espécies abrangidas por este diploma e, simultaneamente, prevê-se uma decisão sobre a prioridade das espécies a capturar.

  Edouard Ferrand (NI), par écrit. ‒ Je me suis abstenu sur ce rapport, parce que d'une façon générale, le pouvoir donné à la Commission dans le domaine du contrôle des ressources halieutiques est exorbitant par rapport aux prérogatives du Parlement.

  João Ferreira (GUE/NGL), por escrito. ‒ O presente relatório impõe alterações àquele que será o primeiro plano plurianual regional produzido de acordo com a Política Comum das Pescas reformada e que, em certa medida, condicionará os que se lhe sigam.

O plano possibilita uma abordagem regional na ótica dos Estados-Membros, ainda que sempre sob a alçada da Comissão e do Conselho, cabendo a estes, em última análise, a definição de medidas de fundo para o setor.

Alinhado com a filosofia e objetivos centrais da PCP, assume a sua visão restritiva e redutora, ainda que ajustada ao conhecimento científico disponível, com medidas de condicionamento, ou mesmo paragem, das capturas.

Negligencia o envolvimento do sector e dos diferentes atores como agentes privilegiados e interessados na gestão dos recursos, de que dependem. Negligencia igualmente, a vertente económica, na ótica da implementação de medidas que possibilitem a valorização do pescado, como contributo à gestão por via da redução do esforço de pesca.

Contendo medidas adequadas à gestão dos recursos daquela região mas deixando de parte aspetos que consideramos relevantes, entendemos que a abstenção constituiria o sentido de voto mais adequado.

  Monika Flašíková Beňová (S&D), písomne. ‒ Vzhľadom na silný vplyv biologických interakcií a enviromentálnych účinkov na populácie tresky, sleďa a šprotov v Baltskom mori je nevyhnutné prispôsobiť miery a techniky ich využívania novým vedeckým poznatkom o interakciách a zmenách enviromentálnych podmienok. Takýto prístup by bol zároveň v súlade s ekosystémovým prístupom k riadeniu rybárstva. Návrh Európskej komisie počíta aj s tým, že nariadenie bude zahŕňať pravidlá týkajúce sa vedľajších úlovkov platesotvarých rýb, ktoré sa môžu objavovať vo významných množstvách ako vedľajší úlovok pri výlove tresky.

  Lorenzo Fontana (NI), per iscritto. ‒ A seguito del fallimento della PCP e dei danni causati dalla centralizzazione di Bruxelles terrò una posizione cauta rispetto all'approccio "multispecie".

  Λάμπρος Φουντούλης ( NI), γραπτώς. ‒ Υπερψηφίζω την προτεινόμενη από το Ευρωπαϊκό Κοινοβούλιο τροποποίηση της έκθεσης της Επιτροπής, διότι με βρίσκει σύμφωνο η επαρκής προστασία των αλιευτικών αποθεμάτων και η συνακόλουθη θέσπιση νομοθετικών μέτρων εκμετάλλευσης και διατήρησης της βιωσιμότητας των αλιευτικών στόλων.

  Doru-Claudian Frunzulică (S&D), in writing. ‒ A management plan for the Baltic Sea cod stocks has been in place since 2007, but the stocks of herring and sprat are not yet subject to a management plan. The current proposal is the first multiannual plan under the reformed common fisheries policy (CFP). It aims to ensure sustainable exploitation of stocks of cod, herring and sprat, and provide stability for fishing opportunities, while ensuring that management is based on the most up-to-date scientific information on interactions within and between the stocks and with other aspects of the ecosystem and environment.

This is the first multiannual plan under the reformed CFP which will serve as a model for upcoming multiannual plans. I support the adoption of the report, as it is in line with the objectives of the CFP to ensure environmental, economic and social sustainability and respect the precautionary and ecosystem-based approach to fisheries management.

  Kinga Gál (PPE), írásban. ‒ Szavazatommal támogattam a közönséges tőkehal, a hering és a spratt balti-tengeri állományaira és a halászatukra vonatkozó többéves tervről szóló jelentést.

Ebből a jelentésből is világosan látható, hogy a Föld tengereinek 30%-a túlhalászott, a tengeri halállományok fennmaradása veszélybe kerülhet. A tengeri halállományok fenntartása érdekében tett indokolt lépések következtében folyamatosan és jelentősen csökken a kihalászott tengeri halmennyiség. Ezért a közös halászati politikának jóval nagyobb figyelmet kell fordítania a fenntartható haltenyésztésre, vagyis az akvakultúrára, kiemelten pedig az édesvízi haltenyésztésre.

A magyarországi halastavak jelentős része Natura 2000 területen fekszik. Ezek a halgazdaságok semmilyen veszélyt nem jelentenek e területek természeti értékeire. Sőt, sok esetben éppen a zárt rendszerű halastavainknak köszönhetőek az általuk létrehozott, illetve megőrzött egyedi vizes élőhelyi társulások. Következésképpen, az édesvízi akvakultúrát meg kell szabadítani az indokolatlanul szigorú és felesleges fenntarthatósági előírásoktól, amelyek csak a tengeri halászat esetében indokoltak. Törekedni kell arra, hogy már most világosan megfogalmazzuk az édesvízi akvakultúra fogalmát és szabályozását.

  Ildikó Gáll-Pelcz (PPE), írásban. ‒ Szavazatommal támogattam a közönséges tőkehal, a hering és a spratt balti-tengeri állományaira és a halászatukra vonatkozó többéves tervről szóló jelentést.

Ebből a jelentésből is világosan látható, hogy a Föld tengereinek 30%-a túlhalászott, a tengeri halállományok fennmaradása veszélybe kerülhet. A tengeri halállományok fenntartása érdekében tett indokolt lépések következtében folyamatosan és jelentősen csökken a kihalászott tengeri halmennyiség. Ezért a közös halászati politikának jóval nagyobb figyelmet kell fordítania a fenntartható haltenyésztésre, vagyis az akvakultúrára, kiemelten pedig az édesvízi haltenyésztésre.

A magyarországi halastavak jelentős része Natura 2000 területen fekszik. Ezek a halgazdaságok semmilyen veszélyt nem jelentenek e területek természeti értékeire. Sőt, sok esetben éppen a zárt rendszerű halastavainknak köszönhetőek az általuk létrehozott, illetve megőrzött egyedi vizes élőhelyi társulások. Következésképpen, az édesvízi akvakultúrát meg kell szabadítani az indokolatlanul szigorú és felesleges fenntarthatósági előírásoktól, amelyek csak a tengeri halászat esetében indokoltak. Törekedni kell arra, hogy már most világosan megfogalmazzuk az édesvízi akvakultúra fogalmát és szabályozását.

  Francesc Gambús (PPE), por escrito. ‒ He votado a favor del objetivo de la propuesta, consistente en establecer un marco de gestión multiespecífico para las poblaciones de bacalao, arenque y espadín del mar Báltico, donde la actividad pesquera se centra principalmente en las tres especies mencionadas. El bacalao, el arenque y el espadín han supuesto más del 94 % de las capturas del Báltico en los últimos años. Es de suma importancia elaborar una reglamentación que tome en consideración las interacciones entre las especies afectadas. Es necesario controlar los índices y pautas de explotación de estas poblaciones en función de los avances en el conocimiento científico de las interacciones y de los cambios en las condiciones medioambientales.

  Enrico Gasbarra (S&D), per iscritto. – Condivido la proposta dell'onorevole Jarosław Wałęsa e della commissione pesca circa la proposta di adottare, nel più breve tempo possibile, un piano pluriennale per gli stock di merluzzo bianco, aringa e spratto nel Mar Baltico.

Ritengo infatti che poter pensare ad una gestione multispecie di questi stock che rappresentano il 94% delle catture in un mare dall'ecosistema eccezionalmente sensibile rappresenti un concetto davvero innovativo di piano della pesca. Esprimo pertanto il mio voto favorevole, soprattutto per la spiccata natura sperimentale del progetto, che ha l'ambizione di ottenere uno sfruttamento equilibrato e sostenibile degli stock, garantendo altresì una possibilità di pesca stabile.

  Arne Gericke (ECR), schriftlich. ‒ Ich habe heute für die Rückverweisung des Mehrjahresplanes für die Bestände von Dorsch, Hering und Sprotte in der Ostsee und für die Fischereien, die diese Bestände befischen, in den zuständigen Ausschuss ausgesprochen, unter anderem deshalb, weil darin Managementpläne verankert sind, die den Fischern dezidiert Fangtage, Schonzeiten, Maschenweiten und Mindestmaße vorschreiben. Ich meine: Man muss es den Fischern überlassen, wann sie die ihnen zugeteilte Menge fischen wollen. Wenn sie ihre Fangtage aufgebraucht haben – zurzeit sind es beispielsweise 147 Tage für Dorsch –, haben sie keine Möglichkeit, ihre Quote auszuschöpfen. So kann kein Fischer seine Familie ernähren.

  Neena Gill (S&D), in writing. ‒ President, I gave my support to the Wałęsa report because it is vital that we ensure the sustainable exploitation of cod, herring and sprat while providing stability for fishing opportunities.

I applaud the fact that through this report, for the first time, we have implemented the principle that the amounts of fish caught are limited to their capacity to reproduce, and that these values are based on the latest scientific advice.

I hope the Council will prove it has grasped the urgency for a more sustainable approach by backing the ambitious measures called for by this house and support its use as a blueprint for the next management plans for fish stocks in other regions.

  Julie Girling (ECR), in writing. ‒ As the first multi-annual plan under the reformed CFP, the Baltic Sea plan will set a precedent – intended or not – for future multi-annual plans. It is therefore essential that the Baltic Sea plan maintains the ambition set out in the CFP, and is effective in its overall objective of restoring stocks of cod, herring and sprat, as well as ensuring that there are plans in place to maintain healthy stock levels of the compromised species of plaice, flounder, turbot and brill.

I was initially concerned that the Commission’s proposal did not make any allowance for FMSY ranges and indirectly appeared to condone overfishing – in contravention of the objectives of the reformed CFP.

I strongly supported the position of the Fisheries Committee to set the upper limit of fishing mortality rates as FMSY, and therefore I have supported all amendments to Article 4 which improve the Commission text. The inclusion of exploitation rates of FMSY as the upper limit for mortality is urgently required to promote sustainable fisheries in Baltic waters.

I have also supported a number of amendments which promote the protection of sea birds and marine mammals in keeping with the EU’s Marine Strategy Framework.

  Theresa Griffin (S&D), in writing. ‒ I voted in favour of the multiannual plan (MAP) for the stocks of cod, herring and sprat in the Baltic Sea and the fisheries exploiting those stocks. The Baltic MAP should ensure that the negative impact of fishing activities on the marine ecosystem is minimised and avoid destruction of the marine environment. This includes minimising the impact on seabirds, marine mammals and the integrity of the seabed.

  Antanas Guoga (ALDE), in writing. ‒ I voted in favour of the report because it is very important to ensure that the ultimate goal of restoring and maintaining fish stocks above maximum sustainable yield is effectively and fully enforced.

  András Gyürk (PPE), írásban. ‒ Szavazatommal a néppárti magyar delegáció tagjaként támogattam a közönséges tőkehal, a hering és a spratt balti-tengeri állományaira és a halászatukra vonatkozó többéves tervről szóló jelentést.

Ebből a jelentésből is világosan látható, hogy a Föld tengereinek 30%-a túlhalászott, a tengeri halállományok fennmaradása veszélybe kerülhet. A tengeri halállományok fenntartása érdekében tett indokolt lépések következtében folyamatosan és jelentősen csökken a kihalászott tengeri halmennyiség. Ezért a közös halászati politikának jóval nagyobb figyelmet kell fordítania a fenntartható haltenyésztésre, vagyis az akvakultúrára, kiemelten pedig az édesvízi haltenyésztésre.

A magyarországi halastavak jelentős része Natura 2000 területen fekszik. Ezek a halgazdaságok semmilyen veszélyt nem jelentenek e területek természeti értékeire. Sőt, sok esetben éppen a zárt rendszerű halastavainknak köszönhetőek az általuk létrehozott, illetve megőrzött egyedi vizes élőhelyi társulások. Következésképpen, az édesvízi akvakultúrát meg kell szabadítani az indokolatlanul szigorú és felesleges fenntarthatósági előírásoktól, amelyek csak a tengeri halászat esetében indokoltak. Törekedni kell arra, hogy már most világosan megfogalmazzuk az édesvízi akvakultúra fogalmát és szabályozását.

  Brian Hayes (PPE), in writing. ‒ I voted in favour of this report as a multispecies approach is the most effective way to ensure balanced and sustainable exploitation of Baltic fish stocks, while protecting the livelihood of fishermen. This multiannual plan for the Baltic Sea will ensure that management measures reflect the most up-to-date scientific advice to keep stock sizes within safe biological limits and will take into account the interaction between different species and the ecological needs.

  György Hölvényi (PPE), írásban. ‒ A Fidesz-KDNP delegáció tagjaként szavazatommal támogattam a közönséges tőkehal, a hering és a spratt balti-tengeri állományaira és a halászatukra vonatkozó többéves tervről szóló jelentést.

Ebből a dokumentumból is világosan látható, hogy a Föld tengereinek 30%-a túlhalászott, a tengeri halállományok fennmaradása veszélybe kerülhet. A tengeri halállományok fenntartása érdekében tett indokolt lépések következtében folyamatosan és jelentősen csökken a kihalászott tengeri hal mennyisége. Ezért a közös halászati politikának jóval nagyobb figyelmet kell fordítania a fenntartható haltenyésztésre, vagyis az akvakultúrára, kiemelten pedig az édesvízi haltenyésztésre.

A magyarországi halastavak jelentős része Natura 2000 területen fekszik. Ezek a halgazdaságok semmilyen veszélyt nem jelentenek e területek természeti értékeire. Sőt, sok esetben éppen a zárt rendszerű halastavainknak köszönhetőek az általuk létrehozott, illetve megőrzött egyedi vizes élőhelyi társulások. Következésképpen, az édesvízi akvakultúrát meg kell szabadítani az indokolatlanul szigorú és felesleges fenntarthatósági előírásoktól, amelyek csak a tengeri halászat esetében indokoltak. Törekedni kell arra, hogy már most világosan megfogalmazzuk az édesvízi akvakultúra fogalmát és szabályozását.

  Ivan Jakovčić (ALDE), napisan. ‒ Glasao sam za nacrt zakonodavne rezolucije Europskog parlamenta o prijedlogu uredbe Europskog parlamenta i Vijeća o utvrđivanju višegodišnjeg plana za stokove bakalara, haringe i papaline u Baltičkom moru i ribarstvo koje iskorištava te stokove, o izmjeni Uredbe Vijeća (EZ) br. 2187/2005 i o stavljanju izvan snage Uredbe Vijeća (EZ) br. 1098/2007.

Radi se o važnom višegodišnjem planu upravljanja koji uzima u obzir više vrsta koje su u međusobnoj povezanosti i interakciji. Važan je i stoga što te tri vrste - bakalar, haringe i papaline u Baltičkom moru čine preko 94 % ulova proteklih godina, te postoje rizici prekomjernog izlova te posljedice za ekosustav zbog zatvorenosti Baltika. Takav plan može poslužiti za razvoj drugih planova upravljanja i iskorištavanja ribljeg fonda kod drugih mora i kod riba koje su u međusobnoj interakciji.

  Jean-François Jalkh (NI), par écrit. ‒ Je me suis abstenu sur ce plan pluriannuel encadrant la pêche du cabillaud, du hareng et du sprat de la mer Baltique. Beaucoup de mesures techniques sont déléguées à la Commission, ce qui pose problème à de nombreux députés. Monsieur Cadec, président de la Commission Pêche, évoque un conflit institutionnel inévitable entre la Commission et le Parlement, car le Parlement renonce trop à ses prérogatives pour les confier à la Commission, en dépit du principe de régionalisation de la Politique Commune de la Pêche (PCP).

De fait, un amendement du Front National retenu en commission engage la Commission à davantage prendre en compte les études scientifiques récentes afin d'adapter de façon plus précises les quotas à la réalité du terrain.

  Marc Joulaud (PPE), par écrit. ‒ J’ai voté en faveur du rapport de mon collègue Jarosław Wałęsa concernant le Plan pluriannuel établissant un cadre pour la gestion des stocks de cabillaud, de hareng et de sprat de la mer Baltique. Ce plan, fondé sur les avis scientifiques les plus récents, devrait permettre une exploitation durable des stocks, garantissant ainsi des moyens de subsistance pour les pêcheurs, c’est pourquoi j’espère qu’un accord sera rapidement trouvé avec le Conseil et la Commission européenne.

  Philippe Juvin (PPE), par écrit. ‒ J’ai voté en faveur de ce rapport qui prévoit un plan pluriannuel pour les stocks de cabillaud, de hareng et de sprat de la mer Baltique.

Ce plan devrait assurer la réalisation des objectifs de la politique commune de la pêche (PCP)et permettre une exploitation durable des stocks halieutiques. De plus, ce plan doit contribuer à la conservation d’autres espèces marines telles que la plie, la barbue, le flet et le turbot. Enfin, il doit contribuer à mettre fin aux rejets et à réduire les captures accidentelles.

  Jarosław Kalinowski (PPE), na piśmie. ‒ W drugiej połowie dwudziestego wieku połowy na Morzu Bałtyckim zostały mocno zintensyfikowane. Pod koniec stulecia doprowadziło to do nadmiernej eksploatacji stad, co doskonale widać na przykładzie dorsza: z ponad 400 tys. rocznie odławianych ton na początku lat osiemdziesiątych do około 40 tys. ton dziesięć lat później. W ostatnich dziesięcioleciach badania wykazały, iż nadmierne połowy dotyczą kilkudziesięciu żyjących w Bałtyku gatunków ryb, co grozi ich wyginięciem i zachwianiem równowagi biologicznej tych wód.

Dlatego wspólna polityka rybołówstwa (powstała w latach 70. ubiegłego wieku jeszcze jako część wspólnej polityki rolnej, a formalnie funkcjonująca od roku 1983) ma za zadanie zarządzać zasobami rybnymi UE, a rybakom z państw członkowskich zapewnić godziwe dochody i równe warunki konkurencji.

Z uwagi na fakt, iż śledź, dorsz i szprot to podstawowe gatunki ryb odławiane w Morzu Bałtyckim, zaproponowany wieloletni plan dotyczący tych zasobów przyjął charakter wielogatunkowy. Umożliwi to opracowanie szerszego podejścia do problematyki kontroli połowów z ujęciem zależności, jakie istnieją pomiędzy tymi gatunkami. Jest to z całą pewnością dobra strategia, pozwalająca na efektywne zarządzanie kwotami połowowymi i gwarantująca zrównoważone podejście, oparte na najbardziej aktualnych danych naukowych dotyczących stad oraz ekosystemu Bałtyku.

  Barbara Kappel (NI), schriftlich. ‒ Da dieser Bericht auf eine nachhaltigere Bewirtschaftung und Befischung der Ostsee abzielt, ist es geboten, für diesen Antrag zu stimmen.

  Tunne Kelam (PPE), in writing. ‒ I voted in favour of the Committee on Fisheriesʼ report on the Commission proposal for a regulation establishing a multiannual plan for the stocks of cod, herring and sprat in the Baltic Sea and the fisheries exploiting those stocks (2014/0285 (COD)).

I am relieved as the report showed its understanding of regional particularities. The Baltic Sea, and especially the Gulf of Riga, has a very particular ecosystem. This was recognised from the start in the provisions which guaranteed within the framework of the Treaty of Accession implementation of specific measures to safeguard resources in the Gulf of Riga – a sensitive eco-region of the Baltic Sea. The Commissionʼs original proposal to open up the Gulf to all fishing fleets would have seriously damaged and possibly even destroyed the fragile ecosystem with a consequent direct threat to the existing cod, herring and sprat stock.

  Seán Kelly (PPE), in writing. ‒ I voted in favour of this report as a multispecies approach is the most effective way to ensure the balanced and sustainable exploitation of Baltic fish stocks, while protecting the livelihood of fishermen. This multiannual plan for the Baltic Sea will ensure that management measures reflect the most up-to-date scientific advice to keep stock sizes within safe biological limits and will take into account the interaction between different species and ecological needs.

  Afzal Khan (S&D), in writing. ‒ I voted in favour of the report, as for the first time we have implemented the principle that the amounts of fish caught are limited to their capacity to reproduce and that these values are based on the latest scientific advice. In that sense, the multiannual plan for the Baltic Sea could serve as a blueprint for the next management plans for fish stocks in other regions. Multiannual plans under the reformed common fisheries policy (CFP) must be in line with the objectives of the CFP to ensure environmental, economic and social sustainability and respect the precautionary and the ecosystem-based approach to fisheries management.

  Ádám Kósa (PPE), írásban. ‒ Szavazatommal támogattam a közönséges tőkehal, a hering és a spratt balti-tengeri állományaira és a halászatukra vonatkozó többéves tervről szóló jelentést.

Ebből a jelentésből is világosan látható, hogy a Föld tengereinek 30%-a túlhalászott, a tengeri halállományok fennmaradása veszélybe kerülhet. A tengeri halállományok fenntartása érdekében tett indokolt lépések következtében folyamatosan és jelentősen csökken a kihalászott tengeri halmennyiség. Ezért a közös halászati politikának jóval nagyobb figyelmet kell fordítania a fenntartható haltenyésztésre, vagyis az akvakultúrára, kiemelten pedig az édesvízi haltenyésztésre.

A magyarországi halastavak jelentős része Natura 2000 területen fekszik. Ezek a halgazdaságok semmilyen veszélyt nem jelentenek e területek természeti értékeire. Sőt, sok esetben éppen a zárt rendszerű halastavainknak köszönhetőek az általuk létrehozott, illetve megőrzött egyedi vizes élőhelyi társulások. Következésképpen, az édesvízi akvakultúrát meg kell szabadítani az indokolatlanul szigorú és felesleges fenntarthatósági előírásoktól, amelyek csak a tengeri halászat esetében indokoltak. Törekedni kell arra, hogy már most világosan megfogalmazzuk az édesvízi akvakultúra fogalmát és szabályozását.

  Giovanni La Via (PPE), per iscritto. – Conosciamo a fondo la situazione che si vive in Nigeria. Questa nazione è la più grande economia del continente africano, nonché uno dei principali partner commerciali dell'UE.

Condanno con fermezza, unendomi alla voce forte del Parlamento, i sempre più allarmanti atti di violenza e chiedo che si compiano sforzi concertati a livello internazionale per porre fine allo spargimento di sangue. Sosteniamo il governo nigeriano nelle azioni che intraprende per combattere la minaccia di Boko Haram, invitandolo a condurre un'indagine approfondita e a prendere provvedimenti adeguati, in conformità dello Stato di diritto, nei confronti di coloro che risultino coinvolti in abusi dei diritti umani.

  Philippe Loiseau (NI), par écrit. ‒ Abstention. Ce rapport a pour but de mettre en place des mesures pour lutter contre les effets de la surpêche qui mettent en danger les stocks de cabillaud, hareng et sprat de la Mer Baltique. C'est une réalité qui repose sur des études scientifiques. Ceci étant dit, nous critiquons le fait que le Parlement fasse en sorte, une fois de plus, d'enlever aux Etats membres la possibilité de participer aux prises de décisions. Pourtant, la Politique Commune de la Pêche (PCP) prévoit une régionalisation de la gestion des problèmes liés à la pêche.

De plus, les mesures prises correspondent à une accumulation de contraintes pour les pêcheurs. Les députés Sylvie Goddyn et Jean Marie Le Pen ont tenté par amendement de faire en sorte que les mesures ne soient prises qu'à la suite d'études scientifiques récentes. Ce qui aurait eu l'avantage de la cohérence. Le Parlement en a décidé autrement. Pour ces raisons je m'abstiens.

  Javi López (S&D), por escrito. ‒ El bacalao, el arenque y el espadín son objeto de importantes pesquerías en el mar Báltico. El objetivo de la propuesta es establecer un plan de gestión único para las poblaciones de bacalao, arenque y espadín del mar Báltico. Este plan propiciará la explotación sostenible de las poblaciones en cuestión y ofrecerá unas posibilidades de pesca estables, garantizando al mismo tiempo una gestión basada en la información científica más reciente.

España no tiene intereses directos en el Mar Báltico; sin embargo, se sigue este proceso para estar seguros de que hay coherencia en la forma de gestionar las poblaciones de las aguas de la UE independientemente de su ubicación. De hecho, hay una opinión generalizada de que este plan es importante, en tanto en cuanto va a servir de «plantilla» a los que habrán de venir después.

  Paloma López Bermejo (GUE/NGL), por escrito. ‒ Este informe se refiere al plan de gestión de la pesca plurianual para el Mar Báltico que se aplica a las poblaciones de bacalao, arenque y espadín. Este plan de gestión sustituye al anterior para las poblaciones de bacalao. El bacalao, el arenque y el espadín son objeto de importantes pesquerías en el Mar Báltico.

Hasta ahora, no había un plan de gestión para el arenque y el espadín, lo que dificultaba la sostenibilidad de sus poblaciones y la estabilidad de las posibilidades de pesca para sus pescadores.

Sin embargo, este plan no garantiza suficientemente la protección de diversas especies marinas. No se garantiza que no excedan el límite inferior correspondiente al rendimiento máximo sostenible para la adopción de actos delegados relativos a las medidas de conservación específicas para la conservación de la platija, el lenguado, el rodaballo y el rémol y para minimizar la captura incidental de aves, mamíferos o reptiles marinos, pues el dictamen científico del ICES ha indicado que las tasas actuales de explotación de algunas de estas poblaciones no son coherentes con la consecución del rendimiento máximo sostenible.

Sin embargo, las enmiendas no fueron aprobadas. Por ello he votado en contra.

  Ivana Maletić (PPE), napisan. ‒ 94 posto ukupnog izlova iz Baltičkog mora su bakalar, haringa i papalina. Ovim izvješćem želi se osigurati uravnoteženo iskorištavanje zaliha, a pritom uzeti u obzir interakciju i utjecaj ove tri vrste međusobno i održivost cijelog ekosustava. Podržavam izvješće zastupnika Wałęsa koji se slaže s prijedlogom Komisije kako je potreban plan upravljanja svim ribljim vrstama u Baltičkom moru jer je takav pristup učinkovitiji.

Ovakav plan trebao bi osigurati optimalno iskorištavanje izlova i stabilnost ribolova u Baltičkom moru. Potrebno je napraviti detaljno znanstveno istraživanje kako bi se utvrdilo trenutno stanje ribljih vrsta u Baltičkom moru, njihove uloge u ekosustavu te odredilo razdoblje kada je izlov zabranjen. Kako je to dugotrajan proces možemo zaključiti da je ovo tek početak stvaranja jedinstvenog plana upravljanja morskim ekosustavom, koji bi trebao biti primjer i za druga mora.

  Νότης Μαριάς ( ECR), γραπτώς. ‒ Η έκθεση σχετικά με την πρόταση κανονισμού του Ευρωπαϊκού Κοινοβουλίου και του Συμβουλίου για τη θέσπιση πολυετούς σχεδίου για τα αποθέματα γάδου, ρέγγας και παπαλίνας της Βαλτικής Θάλασσας και για τις αλιευτικές δραστηριότητες εκμετάλλευσης των εν λόγω αποθεμάτων, για την τροποποίηση του κανονισμού (ΕΚ) αριθ. 2187/2005 του Συμβουλίου και την κατάργηση του κανονισμού (ΕΚ) αριθ. 1098/2007 του Συμβουλίου, είναι ανεπαρκής διότι τα αποθέματα ρέγγας και παπαλίνας δεν καλύπτονται ακόμη από σχέδιο διαχείρισης. Ο γάδος, η ρέγγα και η παπαλίνα συνιστούν σημαντικά στοιχεία του οικοσυστήματος της Βαλτικής. Δεδομένου ότι ο γάδος αποτελεί θηρευτή της ρέγγας και της παπαλίνας, το μέγεθος του αποθέματος γάδου επηρεάζει το μέγεθος των αποθεμάτων ρέγγας και παπαλίνας, και αντιστρόφως. Οι συνέπειες στο πλατύψαρο λόγω ιδίως της αλιείας γάδου πρέπει επίσης να καλύπτονται από το σχέδιο.

  Dominique Martin (NI), par écrit. ‒ Dominique Martin s’est abstenu sur ce vote. Bien que des progrès aient été faits depuis le texte initial ce plan présente toujours de trop nombreuses contraintes pour les pêcheurs. Les États membres se voient écartés du processus de décision en faveur de la Commission européenne, ce que nous ne pouvons pas soutenir.

  Barbara Matera (PPE), per iscritto. ‒ Nell'ottobre 2014 la Commissione ha pubblicato il piano pluriennale per gli stock di merluzzo bianco, aringa e spratto nel Mar Baltico e per le attività di pesca che sfruttano questi stock. L'obiettivo della proposta è stabilire un quadro per la gestione multispecie degli stock nel Mar Baltico laddove l'attività di pesca sia principalmente finalizzata a queste tre specie. Il merluzzo bianco, l'aringa e lo spratto rappresentano il 94% delle catture nel Mar Baltico negli ultimi anni.

Ho sostenuto favorevolmente la relazione Wałęsa che, oltre a condividere l'orientamento generale della proposta della Commissione rispetto alla necessità di un piano di gestione multispecie nel Mar Baltico, conviene con l'approccio adottato dalla Commissione secondo cui l'ulteriore specifica delle misure necessarie a raggiungere il rendimento massimo sostenibile per gli stock interessati dovrebbe avvenire sulla base dell'approccio regionalizzato, previsto dalla riforma della politica comune della pesca.

  Georg Mayer (NI), schriftlich. ‒ Ich habe für den Vorschlag zur Festlegung eines Mehrjahresplans für die Bestände von Dorsch, Hering und Sprotte in der Ostsee und für die Fischereien, die diese Bestände befischen, gestimmt, da dadurch eine nachhaltige Bewirtschaftung dieser Bestände sowie konstante Fangmöglichkeit und somit auch eine konstante Lebensgrundlage für die Fischer gewährleistet wird.

  Mairead McGuinness (PPE), in writing. ‒ I voted in favour of this report as a multispecies approach is the most effective way to ensure the balanced and sustainable exploitation of Baltic fish stocks, while protecting the livelihood of fishermen. This multiannual plan for the Baltic Sea will ensure that management measures reflect the most up-to-date scientific advice to keep stock sizes within safe biological limits and will take into account the interaction between different species and ecological needs.

  David Martin (S&D), in writing. ‒ The general thrust of the Commission proposal, that there is a need for a multi-species management plan in the Baltic Sea, is right. The multi-species management approach is much more effective than a management of single species. The plan should provide for a balanced, sustainable exploitation of those stocks and the stability of fishing opportunities – and thereby of the livelihoods of fishers. At the same time it should guarantee that the management would be based on the most up-to-date scientific advice regarding the status of stocks covered, interactions between species and other aspects related to ecosystem and fisheries.

  Jean-Luc Mélenchon (GUE/NGL), par écrit. ‒ Le cabillaud, le hareng et le sprat font l’objet d’importantes pêcheries dans la mer Baltique. Si un plan de gestion pour les stocks de cabillaud de la mer Baltique est en place depuis 2007, les stocks de hareng et de sprat ne sont pas encore soumis à un plan de gestion. Cette situation entrave la gestion durable de ces pêcheries et ne garantit pas la stabilité des possibilités de pêche pour les pêcheurs opérant dans ces pêcheries. La proposition vise à établir un plan de gestion pour les stocks de cabillaud, de hareng et de sprat de la mer Baltique. Ce plan devra garantir l'exploitation durable de ces stocks et assurer la stabilité des possibilités de pêche, tout en veillant à ce que la gestion soit fondée sur les informations scientifiques les plus récentes en ce qui concerne les interactions au sein des stocks, entre les stocks et avec d'autres éléments de l'écosystème et du milieu. On peut regretter que d'autres espèces marines (tortues, mouettes, …) ne soient pas intégrées à ce plan, néanmoins cette initiative va dans le sens d'une meilleure préservation des ressources. Je vote POUR

  Joëlle Mélin (NI), par écrit. ‒ Beaucoup de mesures techniques sont déléguées à la Commission, ce qui pose problème à de nombreux députés. Monsieur Cadec, président de la Commission Pêche, évoque un conflit institutionnel inévitable entre la Commission et le Parlement, car le Parlement renonce trop à ses prérogatives pour les confier à la Commission, en dépit du principe de régionalisation de la Politique Commune de la Pêche (PCP).

De fait, un amendement du Front National retenu en commission engage la Commission à davantage prendre en compte les études scientifiques récentes afin d'adapter de façon plus précises les quotas à la réalité du terrain.

Je me suis abstenu.

  Nuno Melo (PPE), por escrito. ‒ O plano plurianual para as unidades populacionais de bacalhau, arenque e espadilha do Mar Báltico e para as pescarias que exploram essas unidades populacionais foi publicado pela Comissão Europeia, em outubro de 2014. O objetivo da proposta é estabelecer um quadro para a gestão de múltiplas espécies das unidades populacionais de bacalhau, arenque e espadilha do Mar Báltico, onde a pesca incide principalmente nestas três espécies. O bacalhau, o arenque e a espadilha representam mais de 94 % das capturas no mar Báltico nos últimos anos. O Mar Báltico é uma massa de água quase fechada, em que estas três espécies são omnipresentes e interagem de forma contínua. Por isso, é de extrema importância assegurar uma regulamentação que permita reconhecer as interações entre as espécies abrangidas, nomeadamente a influência do bacalhau nas unidades populacionais de arenque e de espadilha e o inverso.

O plano deve prever uma exploração equilibrada e sustentável dessas unidades populacionais e a estabilidade das possibilidades de pesca, e, consequentemente, dos meios de subsistência dos pescadores. Ao mesmo tempo, deve assegurar que a gestão se baseie nos pareceres científicos mais recentes sobre o estado das unidades populacionais abrangidas, as interações entre espécies e outros aspetos relacionados com os ecossistemas e as pescas. Daí o meu voto favorável.

  Roberta Metsola (PPE), in writing. ‒ I voted in favour of this report as it supports the Commission’s multi-species management approach. It takes into account the balanced and sustainable exploitation of the species concerned but also the livelihoods of those employed in the fishing sector. The rapporteur also highlights the level of flexibility presented by the Commission, which is crucial for the ecosystem and also to allow new scientific approaches and data to be quickly taken on board and alter the management approach for the better.

  Marlene Mizzi (S&D), in writing. ‒ I have voted in favour of this plan, which is the first multiannual plan under the reformed CFP. It aims to ensure the sustainable exploitation of the stocks of cod, herring and sprat, and provide stability of fishing opportunities, while ensuring that management is based on the most up to date scientific information on interactions within and between the stocks and with other aspects of the ecosystem and environment.

  Cláudia Monteiro de Aguiar (PPE), por escrito. ‒ O presente relatório iniciado na Comissão das Pescas tem como principal objetivo estabelecer um plano de pesca multiespécie que tenha em conta a dinâmica existente das unidades populacionais de bacalhau, arenque e espadilha, bem como as espécies capturadas enquanto capturas acessórias nas pescarias dessas unidades populacionais, nomeadamente a solha, o rodovalho, a solha-das-pedras e o pregado do Mar Báltico.

Apoio o relatório em causa, defendendo que o Plano Plurianual deve contribuir para reconstituir, atingir e manter as populações das espécies em causa em níveis aceitáveis de sustentabilidade, para além de minimizar, tanto quanto possível, o impacto noutras espécies, tais como as aves marinhas e o meio marinho em geral.

Defendo ainda que a Comissão Europeia deverá ter em conta o parecer dos conselhos consultivos quando estiver em causa a adoção de medidas técnicas de acompanhamento do plano plurianual.

  Sophie Montel (NI), par écrit. – Ce rapport met en garde contre les risques de surpêche des stocks de cabillaud, de hareng et de sprat de la mer Baltique, qui sont en danger.

Il convient de relever deux problèmes. Le premier concerne l'exploitation actuelle des stocks, qui est incompatible avec l'objectif de rendement maximal durable selon l'avis de plusieurs scientifiques. Le second concerne la délégation à la Commission de nombreuses mesures techniques, qui écarte les États des prises de décision, en dépit du principe de régionalisation de la politique commune de la pêche (PCP).

Or, un amendement avait été déposé en commission de la pêche pour que la Commission prenne en compte les études scientifiques avant d'adopter des mesures techniques, et ce afin d'éviter que les pêcheurs soient assommés par des restrictions et des réglementations lourdes.

Je me suis donc abstenue lors du vote sur ce texte.

  Claude Moraes (S&D), in writing. ‒ The Baltic multiannual plan is the first of its kind (a multi-species plan, rather than a single species plan) under the new common fisheries policy. Given that this plan sets a number of precedents for the forthcoming plans (including the larger and more complicated North Sea plan), there is a great desire from all parties to ensure this first plan is according to their vision.

  Nadine Morano (PPE), par écrit. ‒ J'ai voté en faveur de ce texte relatif au plan de gestion pluriannuel des stocks de cabillaud, de hareng et de sprat de la mer Baltique. Ces 3 espèces représentent plus de 94% des prises effectuées dans la Baltique. Le plan de gestion tient compte des interactions biologiques entre les 3 espèces (le cabillaud étant prédateur des deux autres) et permettra une gestion plus équilibrée et durable des stocks.

  Alessia Maria Mosca (S&D), per iscritto. ‒ Giudichiamo positivamente l'orientamento generale della proposta della Commissione rispetto alla necessità di un piano di gestione multispecie nel Mar Baltico.

Il piano dovrebbe poter consentire uno sfruttamento equilibrato e sostenibile di questi stock e garantire la stabilità delle possibilità di pesca e, di conseguenza, dei mezzi di sussistenza dei pescatori. Al contempo, dovrebbe assicurare che la gestione si basi sui più aggiornati pareri scientifici riguardanti lo stato degli stock contemplati, le interazioni tra le specie e altri aspetti relativi all'ecosistema e alle attività di pesca in generale. Consideriamo fondamentale, dunque, allo scopo di raggiungere il rendimento massimo sostenibile per gli stock interessati, fare riferimento a un approccio regionalizzato, sancito all'articolo 18 del regolamento di base.

  Alessandra Mussolini (PPE), per iscritto. ‒ Il merluzzo bianco, l'aringa e lo spratto sono oggetto di importanti attività di pesca nel Mar Baltico.

Il parere scientifico del Consiglio internazionale per l'esplorazione del mare (CIEM) indica che per alcuni di questi stock gli attuali tassi di sfruttamento non sono compatibili con il conseguimento del rendimento massimo sostenibile. La presente proposta, quindi, persegue l'obiettivo specifico di assicurare lo sfruttamento sostenibile degli stock di tali specie nel Mar Baltico, conformemente al principio del rendimento massimo sostenibile e in linea con l'approccio ecosistemico alla gestione della pesca. Il piano si applicherà a tutte le navi da pesca dell'Unione europea operanti nel Mar Baltico.

Alla luce di quanto esposto, ho deciso di sostenere favorevolmente la proposta poiché a mio avviso la politica comune della pesca deve contribuire alla protezione dell'ambiente marino, alla gestione sostenibile di tutte le specie sfruttate commercialmente e, in particolare, al conseguimento di un buono stato ecologico entro il 2020, come previsto all'articolo 1, paragrafo 1, della direttiva 2008/56/CE.

  Victor Negrescu (S&D), în scris. ‒ Uniunea Europeană este parte contractantă la Convenția Organizației Națiunilor Unite din 10 decembrie 1982 asupra dreptului mării. Convenția prevede obligații de menținere și conservare a anumitor specii de pește, pentru a putea fi exploatate la niveluri care să asigure o producție maximă pe termen lung.

Am votat acest raport aferent regulamentului PE si al Consiliului deoarece introduce o serie de amendamente care urmăresc refacerea, atingerea și menținerea populațiilor de specii vizate peste nivelurile care permit obținerea de producții maxime durabile pentru stocurile respective.

  James Nicholson (ECR), in writing. – This proposal intends to establish a framework for the fisheries management of cod, herring and sprat (the three primary catches in the Baltic Sea). Previously, each of these three had been managed separately. This multiannual plan (MAP) is the first management plan since reform of the common fisheries policy (CFP) and is the Baltic Sea’s first multi-species plan.

Northern Ireland does not have any direct fishing interests in the Baltic, but securing progress on this management plan will aid the development of any multiannual plans directly relevant to Northern Ireland. The Commission intends to produce a multiannual plan for the North Sea, so this MAP for the Baltic Sea is important in that it sets a precedent for future MAPs. I was therefore happy to support the report.

  Franz Obermayr (NI), schriftlich. ‒ Der Mehrjahresplan für Bestände von Dorsch, Hering und Sprotte in der Ostsee ist der erste neue Plan unter den neuen gemeinsamen Fischereibeständen. Dieser Plan soll klare Ziele und Voraussehbarkeit für Fischer bringen. Die Gemeinsame Fischereipolitik verfolgt das gemeinsame Ziel der langfristigen Wirtschaftlichkeit. Fischerei und Aquakultur müssen umweltverträglich und sozial tragbar sein. Nur so profitieren europäische Bürger mit gesünderen Nahrungsmitteln und besserer Lebensqualität. Aus diesem Grund habe ich auch für diesen Vorschlag gestimmt.

  Aldo Patriciello (PPE), per iscritto. ‒ Considerando la proposta della Commissione al Parlamento europeo e al Consiglio e considerata la relazione della commissione per la pesca, ho espresso il mio voto favorevole.

  Florian Philippot (NI), par écrit. ‒ Beaucoup de mesures techniques sont déléguées à la Commission, ce qui pose problème à de nombreux députés. Le président de la Commission Pêche, Monsieur Cadec, évoque un conflit institutionnel inévitable entre la Commission et le Parlement à ce sujet. Le texte prévoit également beaucoup trop de contraintes pour les pêcheurs et ne tient pas assez compte de leurs difficultés.

Ce plan est symptomatique d'un Parlement qui renonce à ses prérogatives pour les confier à la Commission et qui écarte les États des prises de décision, en dépit du principe de régionalisation de la Politique Commune de la Pêche.

Néanmoins, dans la mesure où la situation des stocks de poisson est réellement très inquiétante, je préfère m'abstenir.

  Tonino Picula (S&D), napisan. ‒ Podržavam izvješće o prijedlogu uredbe Europskog parlamenta i Vijeća o utvrđivanju višegodišnjeg plana za stokove bakalara, haringe i papaline u Baltičkom moru i ribarstvo koje iskorištava te stokove kojim se izmjenjuje Uredba Vijeća (EZ) br. 2187/2005 i stavlja izvan snage Uredba Vijeća (EZ) br. 1098/2007.

Ovo je prvi višegodišnji plan koji će služiti kao model za sve nadolazeće u sklopu Zajedničke ribarske politike Europske unije, jer primarni cilj sadrži mjere o zaštiti ribljih vrsta iznad razine kojom se omogućava održivost istih temeljenih i na principu baziranom na održivosti ukupnog eko-sustava i upravljanja zalihama ribe.

Iako se izvjestitelj zalaže za "ublaženu" verziju prijedloga o očuvanju zaliha spomenutih vrsta, ovaj izvještaj svakako zaslužuje našu podršku te će poslužiti kao primjeren model za buduće prijedloge o utvrđivanju višegodišnjeg plana za stokove ribljih vrsta i u ostalim europskim morima.

  Andrej Plenković (PPE), napisan. ‒ Podržavam višegodišnji plan za ribolov u Baltičkom moru. Prema izvještajima trenutnog stanja ribljih vrsta i njihovog međusobnog odnosa u ekosustavu vidljivo je da postoji potreba za revidiranjem propisa prihvaćenih 2009. godine. Potreban je plan koji za prioritet ima tri polazne točke: 1. biološki odnos između tri glavne vrste riba: bakalara, haringe i papaline, 2. točno određivanje maksimalnog izlova koji ne ugrožava jedinice reproduktivne zalihe i 3. izlov određen vremenskim periodom.

Nastavno na spomenute kriterije dobro je da su sugerirani prijedlozi provođenja mjera detaljnog praćenja ribljih vrsta u Baltičkom moru s naglašenim nadzorom Savjetodavnog tijela (BSAC).

  Salvatore Domenico Pogliese (PPE), per iscritto. ‒ Credo che, coerentemente a quanto hanno detto nelle loro relazioni gli esperti di questo settore, avere un piano di gestione multispecie nel Mar Baltico sia corretto. In questo modo, con l'applicazione del piano, si dovrebbe conseguire uno sfruttamento più equilibrato e sostenibile degli stock.

Al tempo stesso si garantisce anche la stabilità delle possibilità di pesca e un ambiente più favorevole per i pescatori. L'applicazione del piano fa sì che ci siano pareri più aggiornati sullo stato degli stock in esso contemplati, sugli aspetti relativi all'ecosistema e sulle alle attività di pesca. Naturalmente è anche importante che si protegga il merluzzo bianco durante il periodo di riproduzione e che si tuteli la pesca artigianale su piccola scala. In ogni caso, il piano di gestione multispecie è un concetto nuovo e la sua revisione in tempi brevi può correggere eventuali discordanze e gli darebbe più flessibilità.

  Franck Proust (PPE), par écrit. ‒ A l’heure où certaines espèces maritimes sont en voie de disparition et dans un contexte où la pêche illégale demeure très active, l’Union doit réglementer et contrôler cette activité afin d’assurer une pêche transparente et de protéger certaines espèces menacées.

Le Parlement européen a adopté le rapport Walesa sur le plan de gestion pour les stocks de cabillaud, de hareng et de sprat en mer Baltique. J'ai voté en faveur de ce texte. Cette proposition vise notamment à concentrer les activités halieutiques sur ces trois espèces en mer Baltique. Ce plan est flexible et s’adaptera annuellement face aux possibilités de pêche afin de mieux réguler et gérer les stocks.

  Frédérique Ries (ALDE), par écrit. ‒ Le Parlement européen a adopté, ce midi, un rapport important pour la gestion des ressources halieutiques. En l'occurrence, la mer Baltique a été choisie comme premier exemple d'application de la nouvelle politique commune de la pêche (PCP) adoptée en 2013 dans son volet relatif au plan de gestion pluriespèces.

Le plan devrait permettre une exploitation équilibrée et durable de ces stocks, en particulier le cabillaud, le hareng et le sprat, qui représentent plus de 94 % des prises effectuées en mer Baltique, ainsi que des possibilités de pêche et donc des ressources pour les pêcheurs.

Le message envoyé par la plénière est le bon: non seulement il conforte la commission "pêche" dans sa volonté de mettre un terme à la surpêche et de promouvoir les plans de gestion, comme outils clés de la PCP, mais il donne en outre les moyens à la délégation du Parlement de négocier en trilogue avec une position forte et de s'affranchir des intérêts nationaux qui s'expriment au Conseil.

Souhaitons que l'accord final soit ambitieux, car il fera jurisprudence pour tous les plans de gestion des stocks de poissons à venir, en mer du Nord, en Méditerranée et dans l'Atlantique Nord-Ouest et Sud-Ouest.

  Liliana Rodrigues (S&D), por escrito. ‒ A proposta de regulamento do Parlamento Europeu e do Conselho que estabelece um plano plurianual para as unidades populacionais de bacalhau, arenque e espadilha do Mar Báltico e para as pescarias que exploram essas unidades populacionais é de todo pertinente uma vez que estabelece um tabelamento específico sobre o assunto em questão. É importante legislar de maneira a mostrar que a política do mar não é esquecida nem ignorada. O regulamento mostra medidas específicas que contribuirão para o equilibro do ecossistema e das espécies em questão.

  Inmaculada Rodríguez-Piñero Fernández (S&D), por escrito. ‒ Uno de los principales elementos de la nueva política pesquera común (PPC) son los planes plurianuales de gestión, que permitirán adoptar una programación a largo plazo y aplicar a las pesquerías las especificidades de cada región de la UE, elemento esencial en la nueva estrategia de regionalización de la PPC.

El objetivo del plan plurianual adoptado hoy es establecer una gestión única para las poblaciones de bacalao, arenque y espadín del mar Báltico, mediante su explotación sostenible y unas posibilidades de pesca estables, garantizando una gestión basada en la información científica más reciente.

España no tiene intereses directos en este plan plurianual; sin embargo, es importante, dado que servirá de base a los que habrán de venir después, y en aras de la coherencia en la forma de gestionar las aguas de la UE.

En esta votación, los socialistas españoles defendimos el establecimiento de un rango de 0 al FMSY (rendimiento máximo sostenible) conforme a los datos científicos más recientes.

  Claude Rolin (PPE), par écrit. ‒ Le plan pluriannuel voté aujourd'hui vise à établir un cadre pour la gestion pluriespèces des stocks de cabillaud, de hareng et de sprat qui représentent plus de 94 % des prises effectuées ces dernières années en mer Baltique. Ce plan, qui était attendu depuis longtemps, devrait permettre une exploitation équilibrée et durable des stocks et assurer des moyens de subsistance aux pêcheurs. Parallèlement, il devrait garantir une gestion fondée sur les avis scientifiques les plus récents sur l'état des stocks concernés, les interactions entre les espèces et d'autres aspects liés à l'écosystème et aux pêcheries.

  Fernando Ruas (PPE), por escrito. ‒ A política comum das pescas estabelece um conjunto de regras que se aplicam à gestão das frotas de pesca europeias e à conservação dos recursos haliêuticos.

Nessa medida e uma vez que as unidades populacionais dos recursos piscícolas são finitas e outras se encontram sobreexploradas, é necessário adotar medidas que garantam a sustentabilidade dos recursos e do próprio sector pesqueiro.

É esse o objetivo deste plano: estabelecer um quadro urgente para a gestão de múltiplas espécies de unidades populacionais do Mar báltico, de bacalhau, arenque e espadilha que representam mais de 94% das capturas no mar Báltico nos últimos anos. Esta abordagem de gestão multiespecífica é visivelmente mais eficaz do que a gestão de uma única espécie e leva em conta as interações interespécies.

Por essa razão estou de acordo com este plano e considero que o mesmo deve prever a exploração equilibrada e sustentável dos stocks, tendo por base uma gestão responsável e prospetiva, assente em pareceres científicos atualizados

  Massimiliano Salini (PPE), per iscritto. ‒ Ho votato a favore del piano pluriennale in quanto condivido l'obiettivo di stabilire un quadro per la gestione multispecie degli stock di merluzzo bianco, aringa e spratto nel Mar Baltico laddove l'attività di pesca è principalmente finalizzata a queste tre specie.

Il Mar Baltico è un corpo idrico virtualmente chiuso in cui queste tre specie sono onnipresenti e interagiscono continuamente. Pertanto, è essenziale predisporre una normativa che consenta di riconoscere le interazioni tra le specie disciplinate, compresa l'influenza del merluzzo bianco sugli stock di aringa e di spratto e viceversa.

  Lidia Senra Rodríguez (GUE/NGL), por escrito. ‒ Este informe se refiere al plan de gestión de la pesca plurianual para el mar Báltico que se aplica a las poblaciones de bacalao, arenque y espadín. Este plan de gestión sustituye al anterior para las poblaciones de bacalao. El bacalao, el arenque y el espadín son objeto de importantes pesquerías en el mar Báltico.

Hasta ahora, no había un plan de gestión para el arenque y el espadín, lo que dificultaba la sostenibilidad de sus poblaciones y la estabilidad de las posibilidades de pesca para sus pescadores.

Sin embargo, este plan no garantiza suficientemente la protección de diversas especies marinas. No se garantiza que no excedan el límite inferior correspondiente al rendimiento máximo sostenible para la adopción de actos delegados relativos a las medidas de conservación específicas para la conservación de la platija, el lenguado, el rodaballo y el rémol y para minimizar la captura incidental de aves, mamíferos o reptiles marinos, pues el dictamen científico del ICES ha indicado que las tasas actuales de explotación de algunas de estas poblaciones no son coherentes con la consecución del rendimiento máximo sostenible.

Sin embargo, las enmiendas no fueron aprobadas. Por ello he votado en contra.

  Remo Sernagiotto (PPE), per iscritto. ‒ Ho votato a favore della proposta che mira a stabilire un quadro per la gestione multispecie degli stock di merluzzo bianco, aringa e spratto nel Mar Baltico. Si tratta del primo piano pluriennale di questo tipo definito nell'ambito della politica comune della pesca (PCP) riformata. Sono certo che l'approccio adottato possa assicurare uno sfruttamento più sostenibile ed equilibrato di questi stock sulla base dei dati scientifici più aggiornati relativi alle interazioni esistenti fra le diverse specie ittiche e con altri elementi dell'ecosistema e dell'ambiente.

Al fine di migliorare la stabilità e la prevedibilità delle catture, penso che sia tuttavia necessario garantire al piano un determinato livello di flessibilità che consenta di apportare celeri modifiche alla luce dell'evoluzione della popolazione ittica contemplata.

Il voto di oggi rappresenta certamente un banco di prova per adeguare la gestione degli stock ai principi del rendimento massimo sostenibile e della regionalizzazione su cui si basa la nuova PCP. Mi auguro pertanto che questa proposta possa dare l'esempio per i futuri piani regionali e contribuisca a ridefinire le misure per la conservazione delle nostre preziose risorse marine e per il mantenimento di attività di pesca stabili e redditizie.

  Ricardo Serrão Santos (S&D), por escrito. ‒ Felicito o relator pelo trabalho feito e pela celeridade do mesmo.

A União Europeia comprometeu-se em 2002 a manter e restaurar os mananciais de pescado a níveis que possam produzir um Rendimento Máximo Sustentável, numa base então urgente e se possível não mais tarde que 2015. Agora, vota-se o primeiro Plano Multianual e é nossa obrigação tornar esse precedente preciso e adequado.

Muitos dos stocks de pescado precisam de reconstruir a sua biomassa. Assim, a taxa de pesca tem de ser estabelecida num nível de mortalidade de captura máxima sustentável que assegure que o rendimento económico atual não prejudique a sua estabilidade para o futuro. Para assegurar que o Rendimento Económico Máximo Sustentável é resiliente, convém utilizar uma abordagem precaucionaria mantendo as capturas a níveis de 10-20 % abaixo da taxa máxima calculada para a mortalidade por pesca.

A definição de um objetivo que aponta para 80 % da mortalidade por pesca prevista para manter o máximo rendimento sustentável permitirá assegurar mais futuro ao que foi prometido em 2002.

Porque este relatório salvaguarda estas posições, votei positivamente.

  Siôn Simon (S&D), in writing. ‒ I voted with the majority in favour of the Multiannual plan for the stocks of cod, herring and sprat in the Baltic Sea and the fisheries exploiting those stocks. The Baltic MAP should ensure that the negative impacts of fishing activities on the marine ecosystem are minimised and to avoid destruction of the marine environment. This includes minimising the impact on seabirds, marine mammals and the integrity of the seabed.

  Igor Šoltes (Verts/ALE), pisno. ‒ Večletni načrt upravljanja na področju ribolova je zelo pomemben, saj bo uravnaval različne dejavnike ribolova v EU. Na tem mestu bi želel predvsem izpostaviti trajnostni ribolov. Ta je ključen za zagotavljanje ribolovne dejavnosti in dolgoročne sposobnosti preživetja ribiškega sektorja. Pri tem je pomemben integriran proces zbiranja informacij, opravljanje analiz, načrtovanj in posvetovanj z ribiči. Samo tako se bo lahko zagotavljalo okolju prijazen in trajnostni način ribolova. Omeniti pa želim tudi pomembnost ekološkega trajnostnega upravljanja ribištva. Slednji je zelo pomemben zato, da se zmanjša vpliv ribolova na morsko okolje, pri čemer je treba upoštevati, da je določena raven vpliva ribolova v razumnih mejah neizogibna. Zavedati se je potrebno, da imajo onesnaževanje, pretiran lov in netrajnostni načini ribolova velik negativni vpliv na ribištvo. Dokazano je bilo, da onesnaževanje povzroča veliko škodo na različnih stopnjah morske prehranjevalne verige, kar ima resne posledice tudi za komercialne vrste, ki jih je zato potrebno zaščititi. Zato se zavzemam za načine ribolova, ki spoštujejo okolje, obenem pa je potrebno zakonodajno minimalizirati možnosti prelova, in tudi za sprejetje ukrepov v primeru, če določena vrsta ribe postane ogrožena zaradi pretiranega lova. Iz tega razloga sem podprl poročilo in glasoval za njegovo sprejete s strani Evropskega parlamenta.

  Renato Soru (S&D), per iscritto. ‒ Il piano pluriennale per gli stock di certe specie ittiche nel Mar Baltico, per il quale ho votato a favore, rappresenta il primo piano di questo tipo approvato nel quadro della nuova politica comune della pesca (PCP), entrata in vigore nel 2014. I piani pluriennali dovrebbero consentire una gestione di lungo termine equilibrata e sostenibile degli stock di varie specie di pesci, assicurando maggiore certezza per le attività di pesca e lo sfruttamento controllato delle risorse ittiche creando le condizioni per la loro ricostituzione. Per raggiungere tale obiettivo, i piani pluriennali si basano sul concetto di rendimento massimo sostenibile (MSY), che consiste nel fissare, sulla base dei più recenti dati scientifici, tassi di cattura tali da consentire agli stock di riprodursi per assicurarne lo sfruttamento in condizioni sostenibili dal punto di vista economico e ambientale.

In vista della futura elaborazione del piano a lungo termine per il Mediterraneo e considerando il particolare livello di sovrasfruttamento degli stock ittici in questo bacino, è importante aver votato questo primo piano, grazie al quale il Parlamento si presenta con una forte posizione a tutela dell'ambiente e della pesca nelle negoziazioni con il Consiglio.

  Davor Ivo Stier (PPE), napisan. ‒ Podržao sam višegodišnji plan za stokove bakalara, haringe i papaline u Baltičkom moru i ribarstvo koje iskorištava te stokove. Unija ima obvezu očuvanja, uključujući održavanje ili obnovu populacija ulovljenih vrsta na razinama koje mogu proizvesti najviši održivi prinos. Cilj je utvrditi plan ribarstva za veliki broj vrsta uzimajući u obzir dinamiku između stokova bakalara, haringe i papaline te prilov vrsta u ribarstvu na te stokove, tj. lista zlatopjega, iverka, oblića i lista glatkog u Baltiku.

Cilj tog plana trebao bi biti obnova, postizanje i održavanje populacija predmetnih vrsta iznad razina koje mogu proizvesti najveći održivi prinos za predmetne stokove smanjujući, koliko je to moguće, utjecaj na ostale vrste kao što su morske ptice te na širi morski okoliš.

  Catherine Stihler (S&D), in writing. ‒ I voted in favour of this report as a whole. The new Baltic multiannual fisheries plan is the first of its kind and will be beneficial in a number of areas, for example on conservation and minimising the impact of fisheries on the wider environment.

  Dubravka Šuica (PPE), napisan. – Ribarstvo je jedna od osnovnih grana gospodarstva za većinu baltičkih zemalja. Podložno je utjecaju različitih biotičkih i abiotičkih čimbenika koji uvjetuju njegovo odvijanje i usmjeravaju njegov razvoj. Za pravilno gospodarenje i zaštitu obnovljivih bogatstava mora potrebno je voditi računa o biotehnološkim, tehničkim, ekonomskim, pravnim i svim drugim aspektima, koji odlučujuće utječu na razvoj ribarstva.

U zadnjih par godina bilježi se veliki izlov nedoraslih primjeraka čime se dovodi u pitanje raznolikost vrsta i do devastacije podmorja. Bakalar, haringa i papalina u Baltičkom su moru predmet važnog ribarstva. Sadašnje stope iskorištavanja za neke od tih stokova nisu u skladu s postizanjem najvećeg održivog prinosa, te je potrebno pronaći najbolje moguće rješenje koje će osigurati održivo iskorištavanje stokova, a pritome ne naštetiti ribarima uvođenjem neostvarivih kvota.

Stoga podržavam prijedlog uspostave plana upravljanja stokovima bakalara, haringe i papaline u Baltiku jer planom treba osigurati održivo ribarstvo i pri tome paziti na biološke i ekološke koristi. Zato je neophodno surađivati sa strukom, te upravljanje temeljiti na najnovijim znanstvenim informacijama.

  Richard Sulík (ECR), písomne. ‒ Návrh som podporil, pretože prispieva k efektívnejšiemu fungovaniu aktuálnej legislatívy týkajúcej sa daných rýb a vzhľadom na možnosti realizovateľné v praxi tiež vedie k zreálneniu niektorých ustanovení viacročného plánu.

  Ελευθέριος Συναδινός ( NI), γραπτώς. ‒ Η προστασία των αλιευτικών αποθεμάτων καθώς και η θέσπιση νομοθετικών μέτρων εκμετάλλευσης και διατήρησης της βιωσιμότητας των αλιευτικών στόλων αποτελούν ενέργειες που κινούνται προς την σωστή κατεύθυνση.

  József Szájer (PPE), írásban. ‒ Szavazatommal támogattam a közönséges tőkehal, a hering és a spratt balti-tengeri állományaira és a halászatukra vonatkozó többéves tervről szóló jelentést.

Ebből a jelentésből is világosan látható, hogy a Föld tengereinek 30%-a túlhalászott, a tengeri halállományok fennmaradása veszélybe kerülhet. A tengeri halállományok fenntartása érdekében tett indokolt lépések következtében folyamatosan és jelentősen csökken a kihalászott tengeri hal mennyisége. Ezért a közös halászati politikának jóval nagyobb figyelmet kell fordítania a fenntartható haltenyésztésre, vagyis az akvakultúrára, kiemelten pedig az édesvízi haltenyésztésre.

  Adam Szejnfeld (PPE), na piśmie. ‒ Uregulowanie zasad rybołówstwa na obszarze Morza Bałtyckiego ma niezwykłą wagę. Jest to bowiem niewielki akwen o stosunkowo ograniczonych zasobach naturalnych. Z tych powodów głosowałem za przyjęciem zaproponowanego projektu rozporządzenia. Uważam jednak, iż ważne są nie tylko same przepisy, ale również przyjęcie sprawiedliwych norm i ich rozdział między państwa korzystające z dobrodziejstw Morza Bałtyckiego. Wdrażając nowe normy, trzeba również zapewnić efektywną kontrolę rybołówstwa, aby przyjmowanie przepisów na poziomie Unii Europejskiej miało swój wymierny efekt zarówno dla przedsiębiorców i konsumentów, jak i dla środowiska naturalnego.

  Marc Tarabella (S&D), par écrit. ‒ Je rejoins l'idée générale contenue dans la proposition de la Commission, selon laquelle un plan de gestion pluriespèces en mer Baltique est nécessaire. L'approche pluriespèces est beaucoup plus efficace que celle basée sur une seule espèce. Le plan devrait permettre une exploitation équilibrée et durable de ces stocks ainsi que des possibilités de pêche stables – et donc des ressources pour les pêcheurs. Parallèlement, il devrait garantir une gestion fondée sur les avis scientifiques les plus récents en ce qui concerne l'état des stocks concernés, les interactions entre les espèces et d'autres aspects liés à l'écosystème et aux pêcheries.

  Pavel Telička (ALDE), in writing. ‒ I voted in favour of this report aiming to restore and maintain conservation of Baltic cod, herring and sprat and to ensure that stocks are exploited sustainably so that maximum sustainable yield can be achieved as soon as possible.

  Ruža Tomašić (ECR), napisan. ‒ Podržala sam izvješće o utvrđivanju višegodišnjeg plana za stokove bakalara, haringa i papalina u Baltičkom moru i ribarstvu koje iskorištava te stokove jer smatram da se njime pravilno uređuje okvir za upravljanje navedenim stokovima.

To je potrebno zato što upravo te tri vrste čine više od 94 posto ulova u Baltičkom moru u posljednjih nekoliko godina. Osim toga, ovaj propis je vrlo bitan s obzirom da te tri vrste vode kontinuiranu interakciju u Baltičkom moru, stoga je korisno prepoznati utjecaj bakalara na zalihe haringa i papalina te obratno.

Osobito podupirem što ovo izvješće ne odobrava nikakve nove ovlasti Komisiji osim onih navedenih Temeljnom uredbom, a državama članicama kojih se tiče pruža mogućnost podnošenja preporuka kako bi se dogovorila prikladna rješenja u skladu s njihovim trenutačnim situacijama.

  Mylène Troszczynski (NI), par écrit. ‒ Ce rapport a pour but de mettre en place des mesures pour lutter contre les effets de la surpêche qui mettent en danger les stocks de cabillaud, hareng et sprat de la Mer Baltique. C'est une réalité qui repose sur des études scientifiques. Ceci étant dit, nous critiquons le fait que le Parlement fasse en sorte, une fois de plus, d'enlever aux Etats membres la possibilité de participer aux prises de décisions. Pourtant, la Politique Commune de la Pêche (PCP) prévoit une régionalisation de la gestion des problèmes liés à la pêche.

De plus, les mesures prises correspondent à une accumulation de contraintes pour les pêcheurs. Les députés Sylvie Goddyn et Jean Marie Le Pen ont tenté par amendement de faire en sorte que les mesures ne soient prises qu'à la suite d'études scientifiques récentes. Ce qui aurait eu l'avantage de la cohérence. Le Parlement en a décidé autrement. Pour ces raisons je choisis l'ABSTENTION.

  István Ujhelyi (S&D), írásban. ‒ Felelősséggel tartozunk a környezetünkért, többek között a tengereinkkel kapcsolatos halászati kérdésekben is. A Balti-tenger ökoszisztémájának fenntartása és a halászható halak ökológiai egyensúlyának fenntartása fontos európai feladat. Ezért támogattam a jelentést, hogy egy kiegyensúlyozott terv mentén működjön a halászat, melyet folyamatosan ellenőriznek tudományos módszerekkel.

  Ivo Vajgl (ALDE), in writing. ‒ I voted in favour of this regulation concerning the management of fish stocks in the Baltic Sea because guaranteeing sustainable fish stocks is essential, since fishing activities offer massive benefits to the EU, not only financial ones but also in terms of job creation. Better management of the Balticʼs wealth of fish species by establishing a new plan for larger stocks of some very popular table fishes, such as cod, herring and sprat, will bring us one step closer to implementation of the common fisheries policy. This regulation can also ensure the prosperity of local fishing companies, local economies and employment, as well as guaranteeing the ecological balance of the Baltic seabed.

  Ángela Vallina (GUE/NGL), por escrito. ‒ Este informe se refiere al plan de gestión de la pesca plurianual para el mar Báltico que se aplica a las poblaciones de bacalao, arenque y espadín. Este plan de gestión sustituye al anterior para las poblaciones de bacalao. El bacalao, el arenque y el espadín son objeto de importantes pesquerías en el mar Báltico.

Hasta ahora, no había un plan de gestión para el arenque y el espadín, lo que dificultaba la sostenibilidad de sus poblaciones y la estabilidad de las posibilidades de pesca para sus pescadores.

Sin embargo, este plan no garantiza suficientemente la protección de diversas especies marinas. No se garantiza que no excedan el límite inferior correspondiente al rendimiento máximo sostenible para la adopción de actos delegados relativos a las medidas de conservación específicas para la conservación de la platija, el lenguado, el rodaballo y el rémol y para minimizar la captura incidental de aves, mamíferos o reptiles marinos, pues el dictamen científico del ICES ha indicado que las tasas actuales de explotación de algunas de estas poblaciones no son coherentes con la consecución del rendimiento máximo sostenible.

Sin embargo, las enmiendas no fueron aprobadas. Por ello he votado en contra.

  Marie-Christine Vergiat (GUE/NGL), par écrit. ‒ Cette proposition législative propose d’établir un cadre pour la gestion des stocks de cabillaud, de hareng et de sprat en mer Baltique, autrement dit de mettre en œuvre une politique pour le rétablissement et le maintien des espèces mettant en place un volume optimal de capture qui peut être prélevé chaque année sans menacer la reproduction de l’espèce.

Je félicite l’adoption de l’amendement demandant que les objectifs soient atteints d’ici à 2015, au plus tard en 2020.

Cependant, il est nécessaire d’aller plus loin et d’agir de manière globale pour conserver l’équilibre de l’écosystème. Je regrette donc que les amendements proposés par mon groupe concernant tant les prises accessoires que les possibles retombées de la surpêche pour les autres espèces (oiseaux, mammifères marins etc.) aient été rejetés.

L’opposition entre intérêts des pêcheurs et de l’écosystème est factice et stérile.

L’intérêt des pêcheurs réside dans la protection des ressources maritimes et de l’écosystème et passe donc par une pêche responsable qui respecte les droits des pêcheurs et prends notamment en compte les petits exploitants.

Le rapporteur a demandé le renvoi du texte en commission pour prendre en compte les avis scientifiques les plus récents, j’y suis favorable.

  Miguel Viegas (GUE/NGL), por escrito. ‒ O Regulamento (UE) n.º 1380/2013 do Parlamento Europeu e do Conselho estabelece as regras da política comum das pescas (PCP) em consonância com as obrigações internacionais da União. O plano plurianual para as unidades populacionais de bacalhau, arenque e espadilha do Mar Báltico e para as pescarias que exploram essas unidades populacionais foi publicado pela Comissão Europeia em outubro de 2014. O objetivo da proposta é estabelecer um quadro para a gestão de múltiplas espécies das unidades populacionais de bacalhau, arenque e espadilha do Mar Báltico, onde a pesca incide, principalmente, nestas três espécies.

A proposta da Comissão aponta para uma necessidade de um plano de gestão de múltiplas espécies para o mar Báltico. A abordagem da gestão de múltiplas espécies é muito mais eficaz do que a gestão de espécies individuais. O plano deve prever uma exploração equilibrada e sustentável dessas unidades populacionais e a estabilidade das possibilidades de pesca, e, consequentemente, dos meios de subsistência dos pescadores. Ao mesmo tempo, deve assegurar que a gestão se baseie nos pareceres científicos mais recentes sobre o estado das unidades populacionais abrangidas, as interações entre espécies e outros aspetos relacionados com os […].

  Harald Vilimsky (NI), schriftlich. ‒ Ich habe für den Vorschlag zur Festlegung eines Mehrjahresplans für die Bestände von Dorsch, Hering und Sprotte in der Ostsee und für die Fischereien, die diese Bestände befischen, gestimmt, da dadurch eine nachhaltige Bewirtschaftung dieser Bestände sowie konstante Fangmöglichkeit und somit auch eine konstante Lebensgrundlage für die Fischer gewährleistet wird.

  Jadwiga Wiśniewska (ECR), na piśmie. ‒ Celem wniosku jest stworzenie ram wielogatunkowego zarządzania stadami dorsza, śledzia i szprota w Morzu Bałtyckim, które stanowiły w ostatnich latach blisko 94% wszystkich połowów na Bałtyku. Plan ten powinien pomóc w zapewnieniu zrównoważonej, trwałej eksploatacji tych zasobów i stabilności uprawnień do połowów, a tym samym stabilności źródła utrzymania rybaków. Eksperci i rybacy w Polsce alarmują o dramatycznej sytuacji w Bałtyku i zachwianiu ekosystemu morza, dlatego głosowałam za przyjęciem rozporządzenia.

  Θεόδωρος Ζαγοράκης ( PPE), γραπτώς. ‒ Υπερψήφισα το σχέδιο νομοθετικού ψηφίσματος του Ευρωπαϊκού Κοινοβουλίου σχετικά με την πρόταση κανονισμού του Ευρωπαϊκού Κοινοβουλίου και του Συμβουλίου για τη θέσπιση πολυετούς σχεδίου για τα αποθέματα γάδου, ρέγγας και παπαλίνας της Βαλτικής Θάλασσας καθώς και τις αλιευτικές δραστηριότητες εκμετάλλευσης των εν λόγω αποθεμάτων διότι θεωρώ ότι υπάρχει ανάγκη στις μέρες μας για ένα σύγχρονο σχέδιο διαχείρισης των αλιευμάτων στην Βαλτική Θάλασσα. Το κείμενο καλύπτει την ανάγκη για την αποτελεσματική διαχείριση των συγκεκριμένων ειδών και θέτει κανόνες για την πιο αποτελεσματική, ισόρροπη και βιώσιμη εκμετάλλευση του αλιευτικού πλούτου της περιοχής.