Dobesedni zapisi razprav

Torek, 28. april 2015 - Strasbourg

8.11. Izvajanje bolonjskega procesa (A8-0121/2015 - Krystyna Łybacka)

Explicații orale privind votul

  Michaela Šojdrová (PPE). – Pane předsedající, děkuji, že se mohu vyjádřit k této zprávě, která dnes byla podpořena velkou většinou Evropského parlamentu. Týká se kroků v návaznosti na provádění boloňského procesu.

Tuto zprávu připravila kolegyně Krystyna Łybacka a já jí chci velmi poděkovat za velmi komplexní zprávu a spolupráci, která s ní na této zprávě byla. Bohužel na plénu Evropského parlamentu nebyla možná diskuse a nebylo možné zdůraznit to, že tato zpráva se zaměřuje především na podporu dalšího rozvoje a financování ze strany Evropské unie směrem ke zlepšení kvality vysokoškolského vzdělávání v rámci tzv. evropského prostoru vysokoškolského vzdělávání.

Zpráva byla připravena také v kontextu nadcházející ministerské konference k boloňskému procesu, která bude probíhat v květnu v Jerevanu, a je tedy určitým mandátem pro tuto ministerskou konferenci. Děkuji tedy kolegům za spolupráci na této zprávě.

  Zoltán Balczó (NI). – 15 évvel ezelőtt indult el útjára az európai felsőoktatás reformját jelentő bolognai folyamat. Az ezzel foglalkozó jelentéstől azt vártuk volna, hogy valódi mérleget készít, mi volt sikeres, mi kudarc, min kell változtatni. Nem így történt sajnos, pedig szembe kell nézni azzal, hogy a legfontosabb cél, a munkaerő-piaci keresletnek megfelelő képzési rendszer létrehozása nem sikerült. És éppen azért nem, mert a bolognai rendszer ürügyén verték szét az addig jól működő kétszintű, duális felsőoktatási rendszert a főiskolai, egyetemi rendszert. És itt arról ír a jelentés, hogy erőteljesebb konzultációra van szükség, hogy a felsőoktatási közösségen belül megszűnjön a bolognai reformokkal való szembenállás. Nem marketingre van szükség, hanem valódi mérlegkészítésre, értékelésre és változtatásra.

  Νότης Μαριάς ( ECR). – Κύριε Πρόεδρε, καταψήφισα την έκθεση για την εφαρμογή της διαδικασίας της Μπολόνια, διότι η εν λόγω διαδικασία αξιοποιήθηκε προκειμένου να προωθηθεί η υπονόμευση του δημόσιου χαρακτήρα της τριτοβάθμιας εκπαίδευσης στην Ελλάδα και στις υπόλοιπες χώρες της Ευρωπαϊκής Ένωσης. Έτσι άνοιξε ο δρόμος για την ιδιωτικοποίηση ενός καθαρά δημόσιου αγαθού, όπως είναι η εκπαίδευση σε τριτοβάθμιο επίπεδο, και επιβλήθηκαν δίδακτρα στα μεταπτυχιακά προγράμματα των ΑΕΙ στην Ελλάδα. Η διαδικασία της Μπολόνια υποτίθεται ότι θα συνέβαλε σημαντικά στην απασχόληση, όμως η ανεργία των νέων βρίσκεται στα ύψη. Στην Ελλάδα έχει φτάσει στο 51,7% και 200.000 νέοι επιστήμονες, δηλαδή το 2% του ελληνικού πληθυσμού, μετανάστευσαν στις χώρες του σκληρού πυρήνα της Ευρωπαϊκής Ένωσης. Ταυτόχρονα, η μείωση των κονδυλίων για την παιδεία που επιβλήθηκε με τα μνημόνια στις χώρες του ευρωπαϊκού νότου, σε συνδυασμό με τις επιταγές της Μπολόνια, οδηγούν την εκπαίδευση προς μια καθαρά εμπορική προσέγγιση.

  Ivana Maletić (PPE). – Gospodine predsjedniče, glavna poruka ovog izvješća je da su potrebni reforma Bolonjskog procesa i razvoj novih modela obrazovanja s čim sam se u potpunosti složila.

Bolonjski je proces započeo 1999. godine i danas se provodi u 47 država koje čine Europsko područje visokog obrazovanja. Uveden je s ciljem podizanja kvalitete i standardizacije visokog obrazovanja, a omogućuje priznanje kvalifikacija i diploma te mobilnost studenata i profesora. Upravo razmjena znanja, iskustava i praksi na različitim sveučilištima najbolji je način poboljšanja kvalitete.

Kada danas podvučemo crtu i pogledamo rezultate petnaestogodišnjeg rada na Bolonjskom procesu vide se pozitivne promjene u smislu bolje organizacije visokog obrazovanja i mogućnosti uspoređivanja obrazovnog sustava u državama članicama. Ali veliki nedostatak je i dalje prisutan, a to je nedovoljna povezanost s potrebama tržišta rada. Zbog toga su potrebne hitne promjene.

  Anna Záborská (PPE). – Porovnateľnosť kvality dosiahnutého vzdelania a prekonanie jazykovej bariéry vytvárajú príležitosti pre mnohých mladých ľudí využiť svoje nadanie a vedomosti. A to bez ohľadu na to, či sú občanmi Nemecka, Francúzska alebo Slovenska. Spoločne so spravodajkyňou chcem preto zdôrazniť dôležité prepojenie medzi bolonským procesom, podporou výskumu a programom Erasmus+.

Predloženú správu podporujem. Vysoká nezamestnanosť mladých absolventov by nás však nemala zaujímať a viesť k nekritickej podpore vedecko-technických študijných odborov. Nízke uplatnenie absolventov humanitných odborov súvisí skôr s dlhodobým poklesom ich kvality. Samotná technika nás nespasí, pretože nakoniec vždy dôjde k hľadaniu vzťahu k ľuďom. A pochopenie človeka je doménou humanitných vied.

  Milan Zver (PPE). – Dovolite, da se na tem mestu zahvalim poročevalki, ki je pripravila zelo dobro poročilo o napredku bolonjskega procesa, gospe Łybacki. In tudi način dela, ki je bil vpeljan pri pripravi poročila, je bil zelo korekten. Sodelovali smo tudi drugi poročevalci v senci pri besedilu.

Mislim, da je prav, da se o bolonjskem procesu nekoliko več govori. V ponedeljek zvečer ni bilo veliko prostora, namenjenega temu, in prav je, da lahko v okviru obrazložitve glasu povemo kakšno besedo o tem.

Bolonjska reforma je ena najpomembnejših reform, ki je prerasla meje Evropske unije, in če bomo nadaljevali z njo, tako kot smo začeli, sem prepričan, da bomo v prihodnosti zmanjšali velik prepad med tistim, kar producira univerza danes in tistim, kar potrebuje trg.

  Eleonora Forenza (GUE/NGL). – Signor Presidente, onorevoli colleghi, ho votato contro la relazione di iniziativa presentata dall'onorevole Łybacka perché credo che, a quindici anni dall'entrata in vigore del processo di Bologna, occorra un bilancio serio e approfondito.

Pensiamo che nella relazione che ci è stata presentata oggi manchi un punto fondamentale, ovvero il profondo immiserimento, non solo economico, a cui hanno contribuito moltissime delle controriforme applicate negli Stati membri e che al processo di Bologna si sono variamente appellate. Penso al sistema universitario italiano, portato al collasso prima dai tagli di Tremonti, poi dalla riforma Gelmini, e lo dico avendo vissuto in prima persona la dimensione della precarietà nella ricerca universitaria.

Noi stiamo improntando il sistema della conoscenza alla logica della competizione. Crediamo occorra cambiare rotta e improntarlo alla logica della cooperazione, del diritto allo studio, del diritto alla ricerca universitaria libera dai vincoli di mercato.

Explicații scrise privind votul

  Lars Adaktusson (PPE), skriftlig. ‒ Att göra studier på högre nivå kompatibla och jämförbara inom Europa är viktigt och underlättar förflyttning över gränserna vad avser studier och arbete. Det är viktigt att Bolognaprocessen får utvecklas. Samtidigt bör nämnas att det i texten fanns paragrafer som jag anser inte bör bestämmas på EU-nivå som exempelvis höjning av studiebidrag. Jag valde trots detta att rösta för betänkandet.

  Isabella Adinolfi (EFDD), per iscritto. ‒ Il voto è negativo per una ragione semplice.

Siamo stanchi delle sole parole, adesso più che mai abbiamo bisogno di fatti. Il M5S sostiene il carattere pubblico dell'istruzione e la valorizzazione della dimensione sociale del sapere. L'istruzione è un diritto inalienabile ed è presente in tutte le costituzioni nazionali.

La funzione fondamentale dello spazio europeo dell'istruzione superiore deve essere lo sviluppo umano, sociale e culturale, mentre nel testo finale emerge invece la volontà di piegare le università agli interessi delle imprese. Ho richiesto l'eliminazione dei finanziamenti pubblici alle università private evitando il sostegno a processi di privatizzazione della conoscenza. La risposta è stata quella di mettere come caposaldo della relazione l'attuazione del piano Juncker rispetto al quale la stessa Commissione ci ha confermato che "Gli investimenti da parte dei privati nel piano potrebbero avere l'effetto di trasferire il controllo maggioritario dal pubblico al privato".

L'accesso all'istruzione deve essere aperto a tutti, i fondi destinati alle private dovrebbero essere investiti sul futuro dei nostri giovani, favorendo gli studenti più svantaggiati e aumentando il numero delle borse di studio.

  Marina Albiol Guzmán (GUE/NGL), por escrito. ‒ He votado en contra del informe sobre la aplicación del Proceso de Bolonia puesto que rechazo las medidas que se están adoptando en su implementación, así como la Estrategia 2020, que conduce a la mercantilización y a la privatización de la educación superior y a una competición entre universidades. Asimismo, rechazo la implicación de las empresas en el desarrollo de los programas educativos y la sumisión de la educación al dogma de la libre competencia y los intereses del mercado.

Considero que la responsabilidad del sistema educativo debe recaer en el Estado y que son los Estados miembros los que deben asegurar un verdadero reconocimiento de los diplomas. El presupuesto para educación e investigación debe aumentar, así como el número y la cuantía de las becas. Además, estoy convencida de que la diversidad educativa, incluida la diversidad lingüística, debe ser respetada en Europa.

Por lo tanto, dado que defiendo una educación pública, universal, gratuita y de calidad que responda a las necesidades de la sociedad y no de los mercados, no he podido sino votar en contra de este informe sobre el Proceso de Bolonia.

  Pascal Arimont (PPE), schriftlich. ‒ Im Jahr 1999 verpflichteten sich 29 europäische Länder im Rahmen der Bologna-Erklärung, einen Europäischen Hochschulraum zu errichten. 16 Jahre später wird der Prozess nun ausgewertet und anschließend neu überarbeitet. Besondere Erfolge konnten im Bereich der Harmonisierung sowie Anerkennung von Studien, der damit einhergehenden Erhöhung der Mobilität der europäischen Studenten sowie der transnationalen Beschäftigungsfähigkeit erreicht werden. Zusätzlich sind die europaweiten Hochschulsysteme heute transparenter und bieten einen einfachen und schnellen Zugang zu Informationen an. Mittlerweile umfasst der Europäische Hochschulraum 47 Mitglieder.

Ich begrüße die Auswertung der Umsetzung des Bologna-Prozesses sowie dessen Weiterentwicklung, insbesondere um europaweite Qualität zu sichern und die verschiedenen Maßnahmen wie beispielsweise Horizont 2020 und Erasmus+ optimal abzustimmen.

  Marie-Christine Arnautu (NI), par écrit. ‒ Il s'agit d'un processus de rapprochement des systèmes d’enseignements supérieurs européens. Son principal objectif est de soutenir la mobilité et l’internationalisation ainsi que de rendre compatibles et comparables entre elles les normes et la qualité des divers systèmes d’enseignement supérieur. Il vise ainsi une harmonisation de l’enseignement supérieur européen qui va de pair avec son anglicisation. L’anglicisation qu’il met en avant remet en cause l’esprit européen d’égalité des cultures et des langues. Il marque de plus la marchandisation de l’enseignement supérieur qu’il n’envisage qu’à travers le prisme de la croissance économique. En outre, il permettrait que les institutions européennes aient de plus en plus la mainmise sur les établissements réduisant leur autonomie intellectuelle. L’anglicisation à outrance, ainsi que l’ingérence de l’Union européenne au nom d’aides financières prétendument avantageuses va à l’encontre de l’authenticité de l’enseignement supérieur français. J’ai donc voté contre le texte.

  Jean Arthuis (ALDE), par écrit. ‒ J'ai voté en faveur de cette délibération car le processus de Bologne a permis dans sa finalité une plus grande mobilité des étudiants en Europe. J'appelle la même réussite à l'avenir pour les apprentis.

  Zigmantas Balčytis (S&D), raštu. ‒ Balsavau už šį siūlymą, kurio tikslas – įvertinti Bolonijos proceso įgyvendinimą. 1999 m. 29 Europos šalys pasirašė Bolonijos deklaraciją, kurios tikslas buvo iki 2010 m. sukurti Europos aukštojo mokslo erdvę. Įvardyta, kaip ir kokiais įrankiais naudojantis bus kuriama bendra Europos aukštojo mokslo erdvė – pasirenkant aiškių ir palyginamų laipsnių sistemą, pagrįstą dviem ciklais aukštajame moksle, įvedant kreditų sistemą, skatinant studentų ir dėstytojų mobilumą, užtikrinant aukštojo mokslo kokybę. Pritariu, kad šiandien reikia dar tvirtesnio Europos aukštojo mokslo erdvės šalių politinio įsipareigojimo ir bendradarbiavimo. Svarbu parengti papildomų priemonių ir naujų darbo metodų, pvz., sukurti klasterius, kurie galėtų padėtų sunkumų patiriančioms šalims pasiekti geresnės pažangos, o kitos būtų skatinamos siekti dar aukštesnių tikslų. Taip pat būtina keistis geriausia patirtimi, plačiau naudotis Bolonijos ekspertų tinklu ir labiau įtraukti akademinę bendruomenę. Pritariu, kad švietimo paradigma turėtų būti perkelta nuo to, ko mokoma, prie to, ko studentams būtina išmokti. Be to reikia nuolat investuoti ir veiksmingiau panaudoti turimas lėšas.

  Nicolas Bay (NI), par écrit. ‒ Le processus de Bologne est un processus de rapprochement des systèmes d'enseignement supérieurs européens amorcé en 1998 et qui a conduit à la création en 2010 de l'espace européen de l'enseignement supérieur constitué d'une cinquantaine d'Etats.

Ce processus aboutit de facto à une marchandisation de l'enseignement supérieur, à une diminution de la justice sociale, ainsi qu'à une perte d'autonomie intellectuelle des établissements.

L'enseignement supérieur n'est vu que par le prisme de la croissance économique. Et c'est pour rendre les étudiants plus "compétitifs" sur le marché mondial de l'emploi que le processus de Bologne conduit à une anglicisation à marche forcée de l'enseignement supérieur.

Voilà pourquoi je m'y oppose.

  Hugues Bayet (S&D), par écrit. ‒ La déclaration de Bologne, signée en juin 1999, avait pour but de créer un espace européen de l'enseignement supérieur d'ici 2010. Aujourd'hui, 47 États font partie du processus de Bologne. Celui-ci avait notamment pour but d'améliorer la mobilité étudiante, la qualité de l'enseignement ainsi que l'employabilité des jeunes diplômés de l'enseignement. Bien que dans l'ensemble, Bologne soit une réussite, il est nécessaire de lui redonner un nouveau souffle pour surmonter les défis qui nous attendent notamment en matière d'emploi des jeunes. Pour atteindre l'objectif d'un enseignement supérieur cohérent, transparent et de bonne qualité, il est crucial de se concentrer sur la mise en œuvre de tous les outils dont nous disposons et de replacer l'étudiant au centre du paradigme éducatif. C'est donc pour améliorer la qualité de l'enseignement supérieur en Europe que j'ai décidé de soutenir ce rapport.

  Izaskun Bilbao Barandica (ALDE), por escrito. ‒ He votado a favor del informe de seguimiento de la implantación del proceso de Bolonia, ya que el informe Lybacka traslada la situación actual y el desarrollo del proceso que en su día generó muchas críticas y crispación en el sector educativo europeo. El futuro de Europa está en los jóvenes que tienen que poder acceder a los mejores sistemas educativos superiores de calidad.

  Dominique Bilde (NI), par écrit. ‒ Le rapport sur la mise en œuvre du processus de Bologne est un texte qui ne répond ni aux attentes du monde de l'enseignement supérieur et de la recherche ni aux jeunes européens à la recherche d'un emploi.

Alors que l'Union européenne devrait faire confiance à ses universitaires pour former au mieux les étudiants et ainsi leur offrir de plus grandes chances de trouver un emploi, ce rapport vise à contraindre l'université à s'adapter à la mondialisation ultralibérale dans le plus grand mépris des libertés universitaires et des enseignants-chercheurs.

Par ailleurs, je ne peux que souligner le cynisme de ce texte qui cherche à promouvoir les échanges universitaires à travers notamment le programme Erasmus+ alors que dans le même temps l'Union européenne prive les étudiants suisses de ce dispositif en représailles du vote favorable du peuple suisse au référendum limitant l'immigration de masse en février 2014. Très positifs pour les étudiants, les échanges universitaires ne doivent pas servir de moyen de pression de l'Union européenne contre les peuples souverains.

Pour toutes ces raisons, je vote contre ce texte.

  Mara Bizzotto (NI), per iscritto. ‒ Ho sostenuto con il mio voto questo provvedimento che vuole eliminare le lungaggini burocratiche necessarie allo sviluppo del processo di Bologna il cui obiettivo è quello di far convergere, non uniformare, i sistemi di istruzione superiore grazie allo sviluppo di norme comuni di cooperazione per offrire agli studenti una gamma più ampia e trasparente di opportunità.

  José Blanco López (S&D), por escrito. ‒ El Proceso de Bolonia nació con el objetivo de asegurar una educación superior coherente, transparente y de alta calidad, que garantizara altos estándares comunes para facilitar la movilidad de los estudiantes.

Aunque actualmente son 47 los países participantes y se han alcanzado parte de los objetivos trazados, aún queda mucho por hacer en el cumplimiento de los mismos, al tiempo que han surgido nuevos desafíos, como el altísimo desempleo juvenil, las limitaciones económicas o los cambios demográficos, que demandan nuevos desarrollos.

El informe, impulsado por el Grupo S&D, reclama que se lleve a cabo una revisión objetiva y crítica de los avances y retrocesos en el logro de las prioridades establecidas para el periodo 2012-2015 con el fin de consolidar aún más el Espacio Europeo de Educación Superior, impulsar el Proceso de Bolonia ante nuevos retos como los descritos y alentar metas más altas, con la participación y el compromiso de todas las partes interesadas, incluidos los interlocutores sociales. Por todo ello, he votado a favor.

  Vilija Blinkevičiūtė (S&D), raštu. ‒ Balsavau dėl šio pranešimo, nes juo Europos Parlamentas pasisako dėl tolesnių veiksmų siekiant sukurti bendrąją Europos aukštojo mokslo erdvę. 1999 m. Europos šalys pasirašė Bolonijos deklaraciją, kurios tikslas buvo iki 2010 m. sukurti Europos aukštojo mokslo erdvę (angl. EHEA). Tikslas buvo ir tebėra suteikti studentams platesnį ir skaidresnį aukštos kokybės išsilavinimo galimybių pasirinkimą ir sukurti supaprastintą pripažinimo viduje ir išorėje procesą, kurį vykdytų dalyvaujančios nacionalinės aukštojo mokslo sistemos. Per tą laiką visos 47 Bolonijos proceso narės įvykdė dideles savo švietimo sistemų reformas. Visgi Parlamentas pažymi, kad tam, kad Europos aukštojo mokslo sistema įveiktų dabartinius iššūkius, dar reikia daug pasiekti. Parlamento manymu, švietimo koncepciją labiau orientuoti į studentus ir rezultatus, o taip pat svarbu stiprinti aukštojo mokslo ir mokslinių tyrimų sąsajas sudarant geresnes sąlygas vykdyti mokslininkų ir visuomenės dialogą ir skatinti naudingus technologinių inovacijų panaudojimo mokymui ir mokymuisi būdus.

  Andrea Bocskor (PPE), írásban. ‒ Krystyna Lybacka jelentésével egy átfogó jelentést fogadott el az Európai Parlament a bolognai folyamat végrehajtásának nyomon követéséről. A Fidesz-KDNP képviselőcsoport álláspontjával összhangban úgy vélem, hogy a jelentés célirányos javaslatai révén előrelépések várhatóak a felsőoktatás területén.

A bolognai reformok eredményeként elindult az európai felsőoktatási térség, és jelentős vívmányok születtek az elmúlt 15 év során a felsőoktatási rendszerek összehasonlíthatóbbá tétele, a mobilitás fokozása, minőségbiztosítási rendszerek biztosítása és a diplomák elismerése, az oktatási rendszerek minőségének javítása, valamint az európai felsőoktatás vonzerejének növelése terén. A bolognai folyamaton belül még mindig sok a teendő az oktatási rendszereknek a munkaerő-piaci igényekhez történő hozzáigazítása, az általános foglalkoztathatóság és versenyképesség, valamint az európai felsőoktatás vonzerejének javítása terén.

Az Európai Parlament felhívja az európai felsőoktatási térség országait, hogy hajtsák végre a közösen elfogadott reformokat, amelyek célja a bolognai folyamat által kitűzött célok megvalósításának a meggyorsítása, és az európai felsőoktatási térség hitelességének fokozása. Sajnos egyes tagállamok és annak felsőfokú intézményei továbbra sem ismerik el egymás diplomáit és képesítéseit az európai felsőoktatási térségben, ami hátrányokkal járhat. Szavazatommal támogattam a jelentés elfogadását.

  Simona Bonafè (S&D), per iscritto. ‒ Il settore educativo di ogni paese è centrale per lo sviluppo sociale ed economico e il suo miglioramento va collocato tra le priorità di politiche che puntano alla crescita.

Sono passati sedici anni dalla sottoscrizione della dichiarazione di Bologna. Da allora è partito questo processo che mira, nel rispetto dell'autonomia degli Stati membri e delle Università, ad armonizzare il sistema di educazione superiore europeo. Molti sono i progressi fatti, resta tuttavia di grande attualità l'obiettivo di sostenere la mobilità degli studenti e l'internazionalizzazione dei percorsi formativi attraverso la garanzia di un sistema basato su compatibilità e comparabilità degli standard.

Attraverso questa risoluzione, che sostengo, il Parlamento dà un segnale convinto tanto agli Stati membri che devono concretizzare gli obiettivi del processo, quanto alle Istituzioni comunitarie che devono sostenere i paesi che incontrano difficoltà in questo percorso. Tra le principali sfide che la risoluzione evidenzia credo abbiano particolare rilevanza la valorizzazione in ambito educativo delle tecnologie innovative e il lavoro da mettere in campo per contrastare il fenomeno del gap di competenze in relazione alle offerte di lavoro.

Il tutto anche in vista di una verifica dei passi fatti e da fare in occasione delle conferenza dei ministri che si terrà a Yerevan nel prossimo mese di maggio.

  Biljana Borzan (S&D), napisan. ‒ Podržavam ovo izvješće kolegice Łybacke, kao inicijativu ususret nadolazećoj ministarskoj konferenciji u Erevanu 14.-15. svibnja. Iako su ostvarena brojna dostignuća u područjima provedbe Bolonjskog procesa, postoje velike neujednačenosti u njegovoj provedbi u zemljama sudionicama.

S obzirom da je nezaposlenost mladih najveći problem u EU-u, smatram izrazito bitnim da Europski parlament pošalje jasnu poruku ususret nadolazećoj konferenciji u Erevanu, kako bismo se još više zauzeli za mlade i na taj način pridonijeli boljem i kvalitetnijem obrazovanju mladih u budućnosti.

  Marie-Christine Boutonnet (NI), par écrit. – J’ai voté contre ce texte concernant la mise en œuvre du processus dit « de Bologne » qui vise, depuis 2010, à une coopération de 47 pays dans le domaine de l’enseignement supérieur.

On peut relever que la commission de la culture et de l'éducation, dont je suis membre suppléant, estime qu’ « il reste encore beaucoup à faire dans le cadre du processus de Bologne ».

  Lynn Boylan (GUE/NGL), i scríbhinn. – Cé go raibh rudaí dearfacha le fáil sa tuarascáil seo cosúil leis an ngá atá ann níos mó infheistíochta a dhéanamh in oideachas, mar shampla, ní raibh mé ábalta tacaíocht a thabhairt di de bharr gur tháinig an tuarascáil seo go mór faoi phróiseas Bologna, próiseas i ndáiríre a chiallaíonn príobháidiú an oideachais, comórtas idir ollscoileanna agus baint a bheith ag comhlachtaí gnó le boird srl. Mar sin, chaith mé vóta i gcoinne na tuarascála seo.

Chuir mo chomhghleacaí tairiscint i gcomhair rúin cun tosaigh ina áit agus chaith mé vóta i bhfabhar a rúin, ach ar an drochuair níor glacadh leis an tairiscint sin. Sa rún sin, chuir sí béim faoi leith ar an dóigh gur chóir freagracht i gcúrsaí oideachais a bheith ag na Ballstáit, gur chóir na héagsúlachtaí teagaisc ar fud fad na hEorpa (éagsúlachtaí teanga san áireamh) a chaomhnú agus gur chóir don oideachas a bheith saor, ar fáil go poiblí agus éasca teacht air do gach uile dhuine.

  Mercedes Bresso (S&D), in writing. ‒ I decided to vote in favour of this report because implementation of the Bologna Process, with the creation of a European Higher Education Area (EHEA), plays a big part in the process of unification since an integrated education system would increase the mobility of students and faculty members in the EU and would have a very positive impact on scientific cooperation.

  Steeve Briois (NI), par écrit. ‒ Le processus de Bologne a vocation à rapprocher les systèmes d'enseignement supérieurs européens amorcé en 1998 et qui a conduit à la création en 2010, de l'espace européen de l'enseignement supérieur. Il vise à faire de l'Europe un espace compétitif à l'échelle mondialisée de l'économie de la connaissance, l'espace européen de l'enseignement supérieur. Le processus de Bologne officialise l'anglicisation et la marchandisation de l'enseignement supérieur. Favorable au désengagement de la France de ce processus, j'ai voté contre ce texte.

  Daniel Buda (PPE), în scris. ‒ Pe data de 19 iunie 1999, la un an după Declarația de la Sorbona, miniștrii responsabili pentru învățământul superior din 29 de țări europene au semnat Declarația de la Bologna, convenind asupra a șase obiective comune importante pentru dezvoltarea coerentă și armonioasă în domeniul învățământului superior pentru anul 2010.

Procesul Bologna a însemnat pentru toate statele participante reforme profunde ale învățământului superior, marcate de schimbări ale legislației în materie și de reconsiderarea principiilor de bază ale procesului educațional pentru o societate bazată pe cunoaștere.

Rolul procesului de la Bologna subliniază încă o dată faptul că educația și cercetarea sunt pilonii principali ai societății noastre în ceea ce privește promovarea dezvoltării competențelor, creșterii și creării de noi locuri de muncă.

Am votat în favoarea acestui raport deoarece sunt convins că investițiile în educație sunt esențiale pentru a combate sărăcia, inegalitățile sociale, incluziunea socială și șomajul, în special cel în rândul tinerilor. În acest sens, statele membre sunt binevenite să ofere mai multe oportunități de mobilitate și să intensifice punerea în aplicare a Strategiei de mobilitate 2020, precum și să țină cont de promovarea eficientă a programelor Erasmus+ și Orizont 2020.

  Gianluca Buonanno (NI), per iscritto. ‒ Ho espresso voto favorevole. È importante ricordare che l'intento del processo di Bologna non è di uniformare i sistemi d'istruzione superiore, ma di farli convergere grazie allo sviluppo di norme comuni di cooperazione, tenendo però sempre in considerazione la diversità e l'autonomia dei singoli paesi e di ciascuna università. Accolgo con favore l'intento del processo di Bologna di voler eliminare le lungaggini burocratiche del sistema.

  Alain Cadec (PPE), par écrit. ‒ Si nous voulons créer un marché unique cohérent avec des libertés fondamentales telles que la liberté de circulation des personnes et la liberté d'établissement, nous devons passer par la reconnaissance des diplômes universitaires des États membres. Le processus de Bologne, institué en 1999, apporte une certaine harmonisation de l'enseignement supérieur. Cette harmonisation était nécessaire étant donné la mobilité croissante des étudiants européens principalement dans les cadres d'Erasmus et d'Erasmus+. Un étudiant doit être en mesure de recevoir une qualité équivalente d'enseignement quel que soit le pays européen dans lequel il étudie. J'ai voté en faveur de ce rapport qui dresse un bilan de la mise en œuvre du processus de Bologne.

  Nicola Caputo (S&D), per iscritto. ‒ Oggi ho votato a favore della relazione sul seguito dell'attuazione del processo di Bologna, che fornisce all'istruzione superiore europea il mezzo essenziale per affrontare le sfide odierne.

Ritengo che nell'odierno contesto di crisi economica e finanziaria, la cultura giochi un ruolo ancora più strategico con il suo profondo impatto sulla società ed in particolare sui giovani. Essa è inoltre essenziale per il senso di identità e di coesione europea ed è uno degli strumenti che possono contribuire ad attenuare la disoccupazione giovanile.

È necessario di conseguenza implementare il corretto uso delle risorse disponibili, finalizzando sul risultato utile gli strumenti esistenti, diminuendo al contempo carenze e promuovendo il merito, con un approccio sempre più orientato ai risultati. È possibile inoltre ricevere importanti aiuti dalle nuove tecnologie, con le quali è possibile acquisire competenze anche in teleconferenza ed in mobilità. Occorre inoltre rafforzare i legami tra istruzione superiore e ricerca, agevolando il dialogo tra il mondo scientifico, società e PMI.

Per tutti questi importanti obiettivi, è essenziale promuovere la sinergia tra le azioni a sostegno del processo di Bologna, quali Orizzonte 2020 ed Erasmus+, al fine di contribuire all'implementazione "immateriale" del pensiero delle civiltà nazionali, europee e mondiali.

  Matt Carthy (GUE/NGL), i scríbhinn. – Cé go raibh rudaí dearfacha le fáil sa tuarascáil seo cosúil leis an ngá atá ann níos mó infheistíochta a dhéanamh in oideachas, mar shampla, ní raibh mé ábalta tacaíocht a thabhairt di de bharr gur tháinig an tuarascáil seo go mór faoi phróiseas Bologna, próiseas i ndáiríre a chiallaíonn príobháidiú an oideachais, comórtas idir ollscoileanna agus baint a bheith ag comhlachtaí gnó le boird srl. Mar sin, chaith mé vóta i gcoinne na tuarascála seo.

Chuir mo chomhghleacaí tairiscint i gcomhair rúin cun tosaigh ina áit agus chaith mé vóta i bhfabhar a rúin, ach ar an drochuair níor glacadh leis an tairiscint sin. Sa rún sin, chuir sí béim faoi leith ar an dóigh gur chóir freagracht i gcúrsaí oideachais a bheith ag na Ballstáit, gur chóir na héagsúlachtaí teagaisc ar fud fad na hEorpa (éagsúlachtaí teanga san áireamh) a chaomhnú agus gur chóir don oideachas a bheith saor, ar fáil go poiblí agus éasca teacht air do gach uile duine.

  David Casa (PPE), in writing. ‒ The purpose of the Bologna Declaration was to create a European Higher Education Area (EHEA) by 2010 and a great deal has been accomplished, but more needs to be done. This particular report focuses primarily on reinvigorating the Bologna Process to meet new challenges as well as to ensure the quality and transparency of the EHEA. It also represents Parliament’s position for the upcoming Ministerial Conference in Yerevan in May concerning the European Standards and Guidelines for Quality Assurance (ESG). I particularly believe that in view of pursuing the EU goals of growth and a knowledge-based economy, the Bologna Process can play an important role in revision of the Europe 2020 Strategy, and in implementation of the Investment Plan for Europe. I voted in favour of this report.

  Fabio Massimo Castaldo (EFDD), per iscritto. ‒ La dichiarazione di Bologna del 1999, che ha dato origine alla creazione del SEIS – Spazio europeo dell'istruzione superiore – mirava a creare il riconoscimento degli studi superiori a livello interno ed esterno in tutti i paesi firmatari nonché la possibilità di fornire agli studenti una più alta qualità degli studi superiori. Per quanto siano stati fatti passi in avanti c'è ancora molto da lavorare, specie per quanto concerne il delicato passaggio degli studenti nel mondo del lavoro, favorendo, in un momento di crisi come quello che sta attraversando l'area UE, il dialogo con i datori di lavoro. Inoltre tale sistema condiziona particolarmente le università e le funzionalizza alle richieste del mercato.

  Jean-Marie Cavada (ALDE), par écrit. ‒ Je me félicite de l'adoption du rapport de Mme Lybacka sur le suivi de la mise en œuvre du processus de Bologne pour plusieurs raisons.

L'éducation est un fondement de la citoyenneté européenne. Ce rapport insiste bien sur ce point crucial, en démontrant d'une part que l'enseignement supérieur est source de croissance et de création d'emplois, et, d'autre part, qu'il s'agit d'un outil indispensable pour réduire les inégalités, combattre le chômage des jeunes et stimuler l'inclusion sociale.

J'ai toujours soutenu le processus de Bologne. À l'heure actuelle encore, il reste indispensable à la modernisation des établissements et systèmes d'enseignement supérieur. Il n'en reste pas moins que la mise en œuvre des réformes doit être plus approfondie, notamment pour faciliter une meilleure reconnaissance des diplômes en Europe par les universités ainsi que par les employeurs.

Je suis convaincu que le rapport de Mme Lybacka s'inscrit dans cette perspective et qu'il permettra d'avancer plus encore dans la consolidation de l'espace européen de l'enseignement supérieur.

  Aymeric Chauprade (NI), par écrit. ‒ J'ai voté contre cette proposition de résolution dans la mesure où je conteste les effets bénéfiques du processus de Bologne sur l'enseignement supérieur français.

En effet, le processus de Bologne vise au rapprochement des systèmes d'enseignement supérieurs européens. Outre que je m'oppose à cette volonté d'uniformisation qui se fait au détriment des particularités nationales en matière d'éducation, les mécanismes de rapprochement ont conduit à une anglicisation des enseignements au détriment de la francophonie, l'un des trésors du patrimoine culturel français.

Par ailleurs, la philosophie sous-jacente au processus de Bologne est celle d'une marchandisation de l'éducation : l'enseignement supérieur est désormais pensé en termes de compétitivité, de concurrence, de rendement, et ce, au détriment de l'apprentissage d'une réelle autonomie intellectuelle par l'étudiant.

  Salvatore Cicu (PPE), per iscritto. ‒ La dichiarazione di Bologna è stata firmata da ventinove paesi europei nel giugno 1999, con l'obiettivo di creare uno Spazio europeo dell'istruzione superiore (SEIS) entro il 2010.

Lo scopo era e rimane quello di offrire agli studenti una gamma più ampia e trasparente di opportunità d'istruzione d'alta qualità, come pure di creare una procedura semplificata di riconoscimento, sia a livello interno sia esterno, in tutti i sistemi d'istruzione superiore nazionali coinvolti. Nel frattempo, tutti gli attuali 47 membri del processo di Bologna hanno introdotto importanti riforme nei loro sistemi d'istruzione superiore. Negli ultimi quindici anni il processo di Bologna ha ottenuto notevoli risultati in termini di qualità dell'istruzione, mobilità e riconoscimento accademico. Il provvedimento in esame analizza gli aspetti principali del processo di Bologna e costituisce il contributo del Parlamento europeo alla conferenza interministeriale che si terrà a Yerevan a maggio. Per queste considerazioni, ho deciso di votare favorevolmente.

  Alberto Cirio (PPE), per iscritto. ‒ Ho votato a favore dell'attuazione del processo di Bologna perché sono convinto che la creazione effettiva di uno Spazio europeo dell'istruzione superiore potrebbe portare alla soluzione di alcuni importanti problemi contemporanei.

Finora gli obiettivi che hanno ispirato e ispirano il processo non sono stati conseguiti in modo uniforme nei vari paesi partecipanti e soprattutto non sono stati perseguiti con lo slancio necessario per arrivare a risultati veramente soddisfacenti.

Il processo di Bologna infatti se correttamente attuato potrebbe portare ad uno sviluppo dei livelli di conoscenza e innovazione, garantire la compatibilità e la comparabilità degli standard e della qualità dei diversi sistemi di istruzione superiore. Inoltre potrebbe costituire una risposta al problema della disoccupazione giovanile considerato che quasi un datore di lavoro su tre nell'Unione europea riscontra problemi nella ricerca di lavoratori adeguatamente qualificati e lo squilibrio tra domanda e offerta rappresenta una delle sfide dell'Europa, a cui un mercato del lavoro più omogeneo potrebbe rispondere in maniera forte.

  Carlos Coelho (PPE), por escrito. ‒ Este Relatório demonstra inequivocamente a importância do processo de Bolonha ao longo dos últimos 15 anos e os feitos por ele alcançados nomeadamente ao nível da qualidade do ensino, da mobilidade e do reconhecimento de qualificações académicas.

Apoio o relatório Lybacka porque, para além de reconhecer os feitos, defende a necessidade de desenvolvimentos e melhorias cruciais para revitalizar o Processo de Bolonha, nomeadamente uma abordagem mais orientada para os estudantes e os resultados, o reforço dos laços entre o ensino superior e a investigação, através da facilitação do diálogo entre a ciência e a sociedade, a promoção da utilização benéfica das inovações tecnológicas no ensino e aprendizagem bem como centrar a atenção numa melhor sincronização das ações de apoio ao processo de Bolonha, tais como o programa Horizonte 2020 e o Programa Erasmus+.

.

  Birgit Collin-Langen (PPE), schriftlich. ‒ Eine kohärente, transparente und qualitativ hochwertige Hochschulbildung ist ein entscheidender Faktor für die kulturelle, wirtschaftliche und soziale Entwicklung Europas. Dieser Bericht gibt einen guten Überblick über die Entwicklungen seit der Bologna-Erklärung, die 1999 unterzeichnet wurde. Die Absicht des Bologna-Prozesses war es, die Hochschulbildung zu modernisieren, zu harmonisieren und an die aktuellen Herausforderungen anzupassen. Allerdings gibt es noch viel zu tun, um dieses Ziel zu erreichen. Die Reform der Hochschulbildung verbessert die Qualität und das Ansehen der europäischen Bildungseinrichtungen und fördert Mobilität und Internationalisierung. Daher ist es absolut wichtig, dass Länder weiterhin Strukturreformen und Reformen zur Modernisierung und Internationalisierung der Hochschulbildung in Europa voranbringen. Deshalb habe ich diesem Bericht zugestimmt.

  Lara Comi (PPE), per iscritto. ‒ Ho votato a favore dell'approvazione della relazione sullo stato di avanzamento del processo di Bologna, riguardante le priorità, i risultati raggiunti, le inadempienze da parte degli Stati membri e i suggerimenti su come procedere nell'attuazione del quadro stabilito.

In particolare, condivido i principi fondanti e sostengo l'obiettivo primario di raggiungere un livello di conoscenza e innovazione che sia il più elevato possibile per i cittadini europei. È necessario riconoscere all'istruzione e alla ricerca il ruolo di pilastri portanti della nostra società e, soprattutto, di strumenti necessari alla creazione di posti di lavoro. Da tale consapevolezza, in particolare, dovrebbe scaturire un impegno serio, per dare ai giovani studenti, così come ai lavori, la possibilità di godere di una formazione continua di qualità e che li ponga nelle condizioni di competere con chiunque a livello mondiale.

Mi auguro, infine, che vengano rafforzati gli sforzi verso l'adeguamento dei sistemi d'istruzione al mercato del lavoro per favorire l'occupazione. Risulta quindi importante che gli Stati agiscano in modo coordinato, scambiandosi informazioni e buone pratiche, promuovano programmi di formazione internazionali e facilitino il mutuo riconoscimento dei titoli di studio. In tal senso, molto deve ancora essere fatto.

  Therese Comodini Cachia (PPE), in writing. ‒ Nowadays the Bologna Process brings together 47 European countries in a common effort to make their higher education systems compatible and comparable. The report focuses on the importance of maximising the use of the funds available and finding new models of funding, on the need to reinvigorate the Bologna Process in the important role it can play in the revision of the Europe 2020 Strategy and in the Juncker Investment Plan for Europe. Another important issue raised is the proper implementation of quality assurance (QA) systems and the strengthening of cooperation on QA across the European Higher Education Area (EHEA). The report also calls for proper implementation of the European credit transfer system. I thus voted in favour of the report which will now present Parliament’s position in view of the Ministerial Conference in Yerevan.

  Ignazio Corrao (EFDD), per iscritto. ‒ Ho votato contro perché ritengo che la relazione Łybacka funzionalizzi il sistema di istruzione superiore alle esigenze del mercato. Invero, ha come obiettivo centrale l'attuazione del piano Juncker (EFSI), rispetto al quale nei settori dell'istruzione e della formazione la Commissione europea ha affermato recentemente in maniera diretta che la leva sui finanziamenti privati, quale aspetto centrale del piano, "potrebbe avere l'effetto di trasferire il controllo maggioritario nelle mani del settore privato".

  Javier Couso Permuy (GUE/NGL), por escrito. ‒ He votado en contra del informe sobre la aplicación del Proceso de Bolonia puesto que rechazo las medidas que se están adoptando en su implementación, así como la Estrategia 2020, que conduce a la mercantilización y a la privatización de la educación superior y a una competición entre universidades. Asimismo, rechazo la implicación de las empresas en el desarrollo de los programas educativos y la sumisión de la educación al dogma de la libre competencia y los intereses del mercado.

Considero que la responsabilidad del sistema educativo debe recaer en el Estado y que son los Estados miembros los que deben asegurar un verdadero reconocimiento de los diplomas. El presupuesto para educación e investigación debe aumentar, así como el número y la cuantía de las becas. Además, estoy convencido de que la diversidad educativa, incluida la diversidad lingüística, debe ser respetada en Europa.

  Andrea Cozzolino (S&D), per iscritto. ‒ Il rafforzamento e il miglioramento del processo di Bologna, concernente il sistema europeo di istruzione superiore con i suoi annessi, è un passo fondamentale per consentire la creazione di uno spazio europeo della conoscenza funzionale alle nuove sfide globali che l'Europa ha di fronte. Occorre lavorare ancora molto per attuare uno dei principi ispirativi del processo di Bologna, ossia quello secondo cui, giustamente, si individua nella crescita culturale uno dei mezzi per combattere le diseguaglianze sociali e la disoccupazione, soprattutto quella giovanile. In conclusione promuovere la cultura vuol dire promuovere l'inclusione sociale. È su questo che gli Stati membri dovranno lavorare ed è per questo che il voto favorevole è di fondamentale importanza.

  Pál Csáky (PPE), írásban. ‒ Ma egy átfogó jelentést fogadott el az Európai Parlament a bolognai folyamat végrehajtásának nyomon követéséről. A célirányos javaslatok révén előrelépések várhatóak a felsőoktatás területén.

A bolognai reformok eredményeként létrejött az európai felsőoktatási térség, és jelentős vívmányok születtek az elmúlt 15 év során a felsőoktatási rendszerek összehasonlíthatóbbá tétele, a mobilitás fokozása, a minőségbiztosítási rendszerek biztosítása és a diplomák elismerése, az oktatási rendszerek minőségének javítása, valamint az európai felsőoktatás vonzerejének növelése terén.

A folyamaton belül a jövőben megvalósításra vár az oktatási rendszereknek a munkaerő-piaci igényekhez történő hozzáigazítása, segítve az európai foglalkoztathatóság és versenyképesség javulását; hasonlóképpen az európai felsőoktatás attraktivitásának további növelése.

A Parlament felhívja az európai felsőoktatási térség országait, hogy hajtsák végre a közösen elfogadott reformokat, amelyek célja a bolognai folyamat által kitűzött célok mielőbbi elérése és az európai felsőoktatási térség hitelességének fokozása.

Egyelőre ismertek még a negatív tapasztalatok, miszerint léteznek tagállamok és felsőfokú intézmények, amelyek akadályokat görgetnek a diplomák és képesítések elismerése elé. Némely esetekben megmutatkozik a közép-európai rendszerek irányába mutatott indokolatlan bizalmatlanság. A meglévő és nem indokolt különbségek és a velük járó belső piaci szabad mozgásra kiható hátrányok felszámolása közös érdek kell legyen.

Szavazatommal támogattam a jelentés elfogadását.

  Miriam Dalli (S&D), in writing. ‒ There is still much to be accomplished in fulfilling the goals of the Bologna Process. Therefore, I voted in favour since it is imperative that the next Ministerial Conference in Yerevan in May 2015 undertakes an objective and critical review of the progress and setbacks in achieving the priorities set out for 2012-2015. This review can help to further consolidate the European Higher Education Area and to boost the Bologna Process with the full support of the EU.

  Viorica Dăncilă (S&D), în scris. ‒ Consider că este foarte bine venită ideea că unele state membre au elaborat o strategie cuprinzătoare pentru a include studenții din mediile socioeconomice defavorizate în învățământul superior, abordând astfel problema așa-numitului „filtru social”, și sper că va fi un exemplu pentru toate statele membre.

  Michel Dantin (PPE), par écrit. ‒ Le présent rapport présente la position du Parlement européen en vue de la conférence ministérielle de Erevan, qui doit permettre, dans le cadre du processus de Bologne visant à créer un espace européen de l’enseignement supérieur, de renforcer la coopération en matière d’assurance de qualité des systèmes universitaires européenne et maximiser l’utilisation des fonds disponibles. Considérant qu’il est nécessaire de trouver de nouveaux modèles de financement pour un secteur aussi stratégique que le rapprochement des secteurs éducatifs et universitaires européens et qu’il convient de développer des liens entre le processus de Bologne, le Plan Juncker et la stratégie Europe 2020, j’ai voté en faveur de ce rapport.

  Rachida Dati (PPE), par écrit. – Par ce vote, le Parlement soutient l'instauration d'un espace européen de l'enseignement supérieur, dans le cadre du processus de Bologne lancé en 1999. Depuis cette date, de nombreux progrès ont été accomplis.

Toutefois, de nouveaux défis se posent aux établissements d'enseignement supérieur et aux étudiants.

Comme le précise le rapport, à la fin de l'année 2014, l'Union comptait cinq millions de chômeurs âgés de moins de 25 ans. Aussi, en insistant sur l'indispensable travail visant à améliorer l'employabilité des jeunes, le rapport va dans le bon sens.

  Isabella De Monte (S&D), per iscritto. ‒ Negli ultimi quindici anni il processo di Bologna ha ottenuto notevoli risultati in termini di qualità dell'istruzione, mobilità e riconoscimento accademico e ha reso più trasparenti e facilmente accessibili le informazioni sull'istruzione superiore europea. Se, da un lato, tali risultati sono lodevoli, dall'altro vi sono ancora alcuni ambiti che necessitano di ulteriori sviluppi.

Ho votato a favore di questa proposta di risoluzione per dare nuovo slancio al processo di Bologna. Sarà fondamentale concentrarsi sull'adozione di un approccio maggiormente incentrato sullo studente e i suoi risultati, rafforzare i legami tra istruzione superiore e ricerca, agevolare il dialogo tra il mondo scientifico e la società e promuovere i benefici dell'uso delle innovazioni tecnologiche nell'insegnamento e nell'apprendimento.

  Andor Deli (PPE), írásban. ‒ Krystyna Lybacka jelentésével egy átfogó jelentést fogadott el az Európai Parlament a bolognai folyamat végrehajtásának nyomon követéséről. A Fidesz-KDNP képviselőcsoport álláspontjával összhangban úgy vélem, hogy a jelentés célirányos javaslatai révén előrelépések várhatóak a felsőoktatás területén.

A bolognai reformok eredményeként elindult az európai felsőoktatási térség, és jelentős vívmányok születtek az elmúlt 15 év során a felsőoktatási rendszerek összehasonlíthatóbbá tétele, a mobilitás fokozása, minőségbiztosítási rendszerek biztosítása és a diplomák elismerése, az oktatási rendszerek minőségének javítása, valamint az európai felsőoktatás vonzerejének növelése terén. A bolognai folyamaton belül még mindig sok a teendő az oktatási rendszereknek a munkaerő-piaci igényekhez történő hozzáigazítása, az általános foglalkoztathatóság és versenyképesség, valamint az európai felsőoktatás vonzerejének javítása terén.

Az Európai Parlament felhívja az európai felsőoktatási térség országait, hogy hajtsák végre a közösen elfogadott reformokat, amelyek célja a bolognai folyamat által kitűzött célok megvalósításának a meggyorsítása, és az európai felsőoktatási térség hitelességének fokozása. Sajnos egyes tagállamok és annak felsőfokú intézményei továbbra sem ismerik el egymás diplomáit és képesítéseit az európai felsőoktatási térségben, ami hátrányokkal járhat. Szavazatommal támogattam a jelentés elfogadását.

  Gérard Deprez (ALDE), par écrit. ‒ En juin 1999, 29 pays européens ont signé la déclaration de Bologne dont le but était de créer, pour 2010, un espace européen de l'enseignement supérieur, d'élargir le choix des possibilités d'éducation et de garantir la compatibilité des systèmes d'enseignement supérieur en Europe. J'ai voté le rapport concernant le suivi de la mise en œuvre du processus de Bologne parce qu'il exhorte les pays de l'Espace européen de l'enseignement supérieur à mettre en œuvre les réformes convenues et qu'il souligne l'importance de garantir la reconnaissance mutuelle des diplômes universitaires. L'éducation est un des piliers de notre société. C'est aussi un instrument privilégié qui permet de lutter contre les inégalités sociales et le chômage des jeunes. C'est pourquoi, il faut encourager les États membres à augmenter les bourses d'étude et à continuer à intensifier les partenariats afin de réaliser l'espace européen de l'enseignement supérieur.

  Tamás Deutsch (PPE), írásban. ‒ Krystyna Lybacka jelentésével egy átfogó jelentést fogadott el az Európai Parlament a bolognai folyamat végrehajtásának nyomon követéséről. A Fidesz-KDNP képviselőcsoport álláspontjával összhangban úgy vélem, hogy a jelentés célirányos javaslatai révén előrelépések várhatóak a felsőoktatás területén.

A bolognai reformok eredményeként elindult az európai felsőoktatási térség, és jelentős vívmányok születtek az elmúlt 15 év során a felsőoktatási rendszerek összehasonlíthatóbbá tétele, a mobilitás fokozása, a minőségbiztosítási rendszerek biztosítása és a diplomák elismerése, az oktatási rendszerek minőségének javítása, valamint az európai felsőoktatás vonzerejének növelése terén. A bolognai folyamaton belül még mindig sok a teendő az oktatási rendszereknek a munkaerő-piaci igényekhez történő hozzáigazítása, az általános foglalkoztathatóság és versenyképesség, valamint az európai felsőoktatás vonzerejének javítása terén.

Az Európai Parlament felhívja az európai felsőoktatási térség országait, hogy hajtsák végre a közösen elfogadott reformokat, amelyek célja a bolognai folyamat által kitűzött célok megvalósításának meggyorsítása és az európai felsőoktatási térség hitelességének fokozása. Sajnos egyes tagállamok és azok felsőfokú intézményei továbbra sem ismerik el egymás diplomáit és képesítéseit az európai felsőoktatási térségben, ami hátrányokkal járhat. Szavazatommal támogattam a jelentés elfogadását

  Mireille D'Ornano (NI), par écrit. ‒ Il s'agit d'un processus de rapprochement des systèmes d’enseignements supérieurs européens. Son principal objectif est de soutenir la mobilité et l’internationalisation ainsi que de rendre compatibles et comparables entre elles les normes et la qualité des divers systèmes d’enseignement supérieur. Il vise ainsi une harmonisation de l’enseignement supérieur européen qui va de pair avec son anglicisation. L’anglicisation qu’il met en avant remet en cause l’esprit européen d’égalité des cultures et des langues. Il marque de plus la marchandisation de l’enseignement supérieur qu’il n’envisage qu’à travers le prisme de la croissance économique. En outre, il permettrait que les institutions européennes aient de plus en plus la mainmise sur les établissements réduisant leur autonomie intellectuelle. L’anglicisation à outrance, ainsi que l’ingérence de l’Union européenne au nom d’aides financières prétendument avantageuses va à l’encontre de l’authenticité de l’enseignement supérieur français. J’ai donc voté contre le texte.

  Ангел Джамбазки (ECR), в писмена форма. ‒ Докладът за прилагането на процеса от Болоня подчертава постиженията на този процес през последните 15 години. Примери за това са структурите на висшето образование, които стават по-сравними, увеличава се мобилността на студентите и има напредък в осигуряването на качество. Докладът подчертава също така въпроса за разминаване в уменията в цяла Европа и необходимостта от по-добро взаимодействие между образованието и нуждите на бизнеса. От изключително значение са и по-нататъшните усилия за подобряване на мобилността, взаимното признаване и съпоставимостта на стандартите при зачитане на автономията на университетите. Наблюдава се подход на сътрудничество, което е необходимо от страна на държавите-членки и други заинтересовани, за да продължи положителния принос на Болонския процес в полза на висшето образование в Европа. Доволен съм от положителния характер и тон на представения документ и затова го подкрепих.

  Γεώργιος Επιτήδειος ( NI), γραπτώς. ‒ Καταψήφισα την έκθεση, αν και θεωρώ σημαντική την εκπαίδευση και την έρευνα στο πλαίσιο της προώθησης της ανάπτυξης δεξιοτήτων, της οικονομικής ανάπτυξης και της δημιουργίας θέσεων εργασίας, διότι δεν συμφωνώ με ορισμένες πτυχές της έκθεσης όπως είναι η διεθνοποίηση της παιδείας, η συμμετοχή των φοιτητών στη διακυβέρνηση της τριτοβάθμιας εκπαίδευσης, η ενίσχυση της ευρωπαϊκής ιθαγένειας και η περαιτέρω απελευθέρωση των αδειών διαμονής των αναγνωρισμένων προσφύγων που αναζητούν εξειδικευμένη επαγγελματική δραστηριότητα.

  Norbert Erdős (PPE), írásban. ‒ Krystyna Lybacka jelentésével egy átfogó jelentést fogadott el az Európai Parlament a bolognai folyamat végrehajtásának nyomon követéséről. A Fidesz-KDNP képviselőcsoport álláspontjával összhangban úgy vélem, hogy a jelentés célirányos javaslatai révén előrelépések várhatóak a felsőoktatás területén.

A bolognai reformok eredményeként elindult az európai felsőoktatási térség, és jelentős vívmányok születtek az elmúlt 15 év során a felsőoktatási rendszerek összehasonlíthatóbbá tétele, a mobilitás fokozása, minőségbiztosítási rendszerek biztosítása és a diplomák elismerése, az oktatási rendszerek minőségének javítása, valamint az európai felsőoktatás vonzerejének növelése terén. A bolognai folyamaton belül még mindig sok a teendő az oktatási rendszereknek a munkaerő-piaci igényekhez történő hozzáigazítása, az általános foglalkoztathatóság és versenyképesség, valamint az európai felsőoktatás vonzerejének javítása terén.

Az Európai Parlament felhívja az európai felsőoktatási térség országait, hogy hajtsák végre a közösen elfogadott reformokat, amelyek célja a bolognai folyamat által kitűzött célok megvalósításának a meggyorsítása, és az európai felsőoktatási térség hitelességének fokozása. Sajnos egyes tagállamok és annak felsőfokú intézményei továbbra sem ismerik el egymás diplomáit és képesítéseit az európai felsőoktatási térségben, ami hátrányokkal járhat.

Szavazatommal támogattam a jelentés elfogadását.

  Eleonora Evi (EFDD), per iscritto. ‒ Questa relazione è funzionale alla Conferenza ministeriale che si terrà nel 2015 per valutare lo stato di avanzamento dell'attuazione del processo di Bologna, il cui scopo sarebbe la creazione dello Spazio europeo dell'istruzione superiore, una cornice comune di riferimento per i 47 paesi che hanno aderito.

Come di consueto, tuttavia, si sono misurati ritardi nel raggiungimento entro il 2010 di obiettivi quali l'incremento della facilità di mobilità in Europa degli studenti e la comparabilità dei sistemi di istruzione europea. Il problema di questa relazione, che è poi il motivo per il quale ho espresso voto contrario, è che disegna un sistema di istruzione superiore di stampo privato non dando quindi il giusto rilievo all'importanza dell'istruzione quale istruzione pubblica e anzi cancellando ogni emendamento che volgesse all'abolizione di finanziamenti pubblici ad istituti privati.

Insomma, la paura che l'attuazione del piano Juncker possa trasferire il settore dell'istruzione nelle mani dei privati pare essere fondata.

  José Manuel Fernandes (PPE), por escrito. ‒ Um em cada três empregadores na UE tem problemas ao procurar empregados com as qualificações adequadas e, tendo em vista o objetivo de reduzir a falta de adequação das qualificações na UE (o fosso entre as qualificações profissionais de uma pessoa e as exigências do mercado de trabalho), a reforma de Bolonha até agora não tem tido muito êxito. O problema do desemprego juvenil não melhorou muito desde o início da crise em 2008, havendo cerca de 5 milhões de jovens desempregados com menos de 25 anos na UE.

O verdadeiro objetivo do Processo de Bolonha consiste em apoiar a mobilidade e a internacionalização, bem como em assegurar a compatibilidade e a comparabilidade das normas e da qualidade dos diferentes sistemas de ensino superior. Torna-se fundamental que os países implementem as reformas comuns acordadas, melhorem e atualizem a avaliação dos estabelecimentos de ensino superior, aumentem as bolsas de estudo e reforcem a garantia de qualidade, com vista a alcançar um espaço europeu do ensino superior que melhore a sua atratividade como referência da excelência académica em todo o mundo.

  Edouard Ferrand (NI), par écrit. ‒ J’ai voté contre ce texte. pour ma part, j'estime que la France devrait se désengager du processus de Bologne. C’est en réalité un processus vers l’uniformisation des esprits et de l’intelligence. Une marche forcée vers l’anglicisation de l’enseignement supérieur et je ne peux l’accepter. L’Union européenne, au lieu de s’enrichir de la culture des différents pays membre, préfère les mépriser. Le Parlement devrait songer dans le temps à changer sa devise par : « Uni dans la diversité... anglo-saxonne »

  João Ferreira (GUE/NGL), por escrito. ‒ O processo de Bolonha, pelas suas consequências visíveis, tornou-se incontornável na abordagem da situação dos sistemas de ensino superiores nos vários Estados-Membros.

Este relatório reconhece algumas das consequências gravosas de Bolonha. Aponta o fracasso do tão proclamado "objetivo da mobilidade dos estudantes", que ficou pelo caminho, sendo que as taxas de mobilidade continuam baixas. O que não ficou pelo caminho foi o desinvestimento dos Estados no sector e o significativo aumento dos custos de frequência.

O relatório propõe um banho regenerador a Bolonha. Evidentemente votámos contra.

A dificultação do acesso ao ensino superior daqueles que têm menos condições económicas, a criação de um exército de mão-de-obra barata e a perda de uma perspetiva de formação integral do indivíduo, que as instituições de ensino superior tendiam a conferir, são consequências de Bolonha, entre outras, para as quais prevenimos e alertámos.

O que é necessário, como defendemos na proposta de resolução alternativa, é a cooperação entre Estados-Membros ao nível do ensino superior, mas que tal seja feito garantindo o direito de todos a um ensino superior público, gratuito e de qualidade.

  Raffaele Fitto (PPE), per iscritto. ‒ Ho dato il mio voto favorevole alla relazione perché l'attuazione del processo di Bologna è un mezzo essenziale per affrontare le sfide odierne dell'istruzione superiore. È necessario, per accrescere l'attrattiva e la competitività dello spazio europeo dell'istruzione superiore, dare nuovo slancio al processo di Bologna perché possa affrontare le nuove sfide e garantire la qualità e la trasparenza dell'istruzione europea.

  Monika Flašíková Beňová (S&D), písomne. ‒ Zavedenie bolonského procesu do vnútroštátnych vysokoškolských vzdelávacích systémov bolo nespochybniteľne správnym krokom pre Európu. Jedine investíciami a zlepšovaním akademického a vzdelávacieho procesu pre študentov v  Európskej únii dosiahneme v budúcnosti hospodársky rast, zníženie nezamestnanosti mladých ľudí a budeme mať šancu zápasiť aj s demografickými zmenami, ktorým bude Európska únia v budúcnosti vystavená v dôsledku starnutia populácie. Za uplynulých 15 rokov dosiahol bolonský proces veľmi veľa, ale je potrebné jeho oživenie, aby sme dokázali spoločne reagovať na nové výzvy, ktorým Európa čelí. Musíme dôkladne pracovať na tom, aby sme zblížili systémy vysokoškolského vzdelávania v členských štátoch Európskej únie prostredníctvom spoločných pravidiel spolupráce. Musíme sa poučiť z bolonského procesu, ktorého ciele boli v zúčastnených krajinách dosiahnuté v odlišnej miere. Finančná a hospodárska kríza nám ukázala, že je veľmi dôležité, aby vysokoškolské systémy pripravovali študentov na tie oblasti hospodárstva kde sa majú šancu presadiť. Univerzity v členských štátoch musia prestať každoročne produkovať tisícky mladých nesamestnaných, ktorí nie sú pripravení na dopyt pracovného trhu. Je tiež dôležité posilniť prepojenie medzi vysokoškolským vzdelávaním a výskumom uľahčením dialógu medzi vedou a spoločnosťou a podporou prospešného využitia technologických inovácií vo výučbe a vzdelávaní.

  Lorenzo Fontana (NI), per iscritto. ‒ Voto a favore del processo di Bologna ed è importante ricordare che il suo intento non è di uniformare i sistemi d'istruzione superiore, ma di farli convergere, grazie allo sviluppo di norme comuni di cooperazione, tenendo però sempre in considerazione la diversità e l'autonomia dei singoli paesi e di ciascuna università.

In commissione cultura sosteniamo da tempo la necessità di eliminare le lungaggini burocratiche che il processo di Bologna vorrebbe appunto eliminare.

  Λάμπρος Φουντούλης ( NI), γραπτώς. ‒ Παρότι θεωρώ σημαντική την εκπαίδευση και την έρευνα από την άποψη της προώθησης της ανάπτυξης δεξιοτήτων, της οικονομικής ανάπτυξης και της δημιουργίας θέσεων εργασίας, εντούτοις δε συμφωνώ με ορισμένες πτυχές της έκθεσης όπως η διεθνοποίηση της παιδείας, η συμμετοχή των φοιτητών στη διακυβέρνηση της τριτοβάθμιας εκπαίδευσης, η ενίσχυση της ευρωπαϊκής ιθαγένειας και η περαιτέρω απελευθέρωση των αδειών διαμονής των αναγνωρισμένων προσφύγων που αναζητούν εξειδικευμένη επαγγελματική δραστηριότητα. Η ψήφος μου είναι κατά.

  Doru-Claudian Frunzulică (S&D), in writing. ‒ Today, ensuring comparability and compatibility in the standards and quality of higher education qualifications, supporting mobility of students and internationalisation, and providing students with a wider and more transparent choice of high-quality educational opportunities are matters of the outmost importance, not only for European students, but also and especially for the recovery of the European economy.

These are powerful means to tackle issues like youth unemployment, economic constraints and demographic changes. This is why I support the adoption of this report in the Plenary, as I believe that it will boost the Bologna Process and provide the necessary means to accomplish the fulfilment of its goals.

  Kinga Gál (PPE), írásban. ‒ Krystyna Lybacka jelentésével egy átfogó jelentést fogadott el az Európai Parlament a bolognai folyamat végrehajtásának nyomon követéséről. A Fidesz-KDNP képviselőcsoport álláspontjával összhangban úgy vélem, hogy a jelentés célirányos javaslatai révén előrelépések várhatóak a felsőoktatás területén.

A bolognai reformok eredményeként elindult az európai felsőoktatási térség, és jelentős vívmányok születtek az elmúlt 15 év során a felsőoktatási rendszerek összehasonlíthatóbbá tétele, a mobilitás fokozása, a minőségbiztosítási rendszerek biztosítása és a diplomák elismerése, az oktatási rendszerek minőségének javítása, valamint az európai felsőoktatás vonzerejének növelése terén. A bolognai folyamaton belül még mindig sok a teendő az oktatási rendszereknek a munkaerő-piaci igényekhez történő hozzáigazítása, az általános foglalkoztathatóság és versenyképesség, valamint az európai felsőoktatás vonzerejének javítása terén.

Az Európai Parlament felhívja az európai felsőoktatási térség országait, hogy hajtsák végre a közösen elfogadott reformokat, amelyek célja a bolognai folyamat által kitűzött célok megvalósításának a meggyorsítása, és az európai felsőoktatási térség hitelességének fokozása. Sajnos egyes tagállamok és annak felsőfokú intézményei továbbra sem ismerik el egymás diplomáit és képesítéseit az európai felsőoktatási térségben, ami hátrányokkal járhat.

  Ildikó Gáll-Pelcz (PPE), írásban. ‒ Krystyna Lybacka jelentésével egy átfogó jelentést fogadott el az Európai Parlament a Bolognai folyamat végrehajtásának nyomon követéséről. A Fidesz-KDNP képviselőcsoport álláspontjával összhangban úgy vélem, hogy a jelentés célirányos javaslatai révén előrelépések várhatóak a felsőoktatás területén. A bolognai reformok eredményeként elindult az európai felsőoktatási térség, és jelentős vívmányok születtek az elmúlt 15 év során a felsőoktatási rendszerek összehasonlíthatóbbá tétele, a mobilitás fokozása, minőségbiztosítási rendszerek biztosítása és a diplomák elismerése, az oktatási rendszerek minőségének javítása, valamint az európai felsőoktatás vonzerejének növelése terén. A bolognai folyamaton belül még mindig sok a teendő az oktatási rendszereknek a munkaerő-piaci igényekhez történő hozzáigazítása, az általános foglalkoztathatóság és versenyképesség, valamint az európai felsőoktatás vonzerejének javítása terén. Az Európai Parlament felhívja az európai felsőoktatási térség országait, hogy hajtsák végre a közösen elfogadott reformokat, amelyek célja a bolognai folyamat által kitűzött célok megvalósításának a meggyorsítása, és az európai felsőoktatási térség hitelességének fokozása. Sajnos egyes tagállamok és annak felsőfokú intézményei továbbra sem ismerik el egymás diplomáit és képesítéseit az európai felsőoktatási térségben, ami hátrányokkal járhat.

Szavazatommal támogattam a jelentés elfogadását

  Francesc Gambús (PPE), por escrito. ‒ La meta del Proceso de Bolonia era crear un Espacio Europeo de Educación Superior para 2010. El objetivo es proporcionar a los estudiantes una oferta más amplia y transparente de oportunidades educativas de calidad, así como crear un proceso simplificado de reconocimiento, tanto interno como externo, en todos los sistemas nacionales de enseñanza superior. Es necesario continuar con la implementación de Bolonia para crear las condiciones para una mayor movilidad, adaptar los sistemas educativos a las necesidades del mercado laboral y mejorar la empleabilidad general y la competitividad.

  Enrico Gasbarra (S&D), per iscritto. – L'onorevole Łybacka ha il merito di ridare attenzione e valore al processo di Bologna a poche settimane dal summit ministeriale di Yerevan.

Sottolineo un passaggio importante che ritengo particolarmente significativo per il futuro della cooperazione universitaria in Europa: è davvero importante chiedere che aumentino gli sforzi a livello economico e sociale per potenziare l'inclusione sociale, aprendo a tutti un accesso equo a un'istruzione di qualità, agevolando il riconoscimento dei titoli accademici e professionali, dei periodi di studio all'estero e della formazione precedente, dei programmi di competenze trasversali e dell'apprendimento non formale e informale, come pure offrendo un'istruzione pertinente a una popolazione studentesca diversificata, tramite l'apprendimento permanente.

  Michela Giuffrida (S&D), per iscritto. – Ho votato a favore di questa relazione perché non ascoltiamo altro che notizie sulla stabilità, sui vincoli di bilancio, sui parametri economici. I nostri giornali e i nostri cittadini la definiscono l'Europa delle banche. Allora io mi chiedo: dov'è finita l'Europa della cultura? È necessario parlare in numeri, in percentuali, ma quando dedicheremo la stessa attenzione alla cultura, all'istruzione, alla formazione?

Il processo di Bologna segnava la strada verso la creazione di uno spazio europeo della formazione, immaginava un'Europa in cui gli studenti fossero "europei" prima di tutto, che avessero la possibilità di arricchirsi di esperienze in tutti gli Stati membri, studiare in qualsiasi università, sperimentare corsi e linguaggi diversi. Quella strada non va abbandonata, per l'Europa è vitale crescere e formare i nuovi cittadini europei. Per essere uniti nella diversità occorre conoscersi, per conoscersi bisogna studiarsi, viversi. Diamo ai nostri giovani il diritto ad un'istruzione europea, ci restituiranno un'Europa migliore.

  Tania González Peñas (GUE/NGL), por escrito. ‒ Hemos votado EN CONTRA de este informe, que trata dar impulso al Proceso de Bolonia, al que nos oponemos, puesto que sus «grandes objetivos» ―el establecimiento de un Espacio Europeo de Educación Superior que armonice sus procedimientos administrativos y curriculares, facilite la movilidad y adapte los criterios formativos a los nuevos retos globales― enmascaran un cambio de prioridades: pasar de una entidad generadora de conocimiento al servicio de la sociedad a estar, como ocurre en todos los ámbitos susceptibles de generar lucro, al servicio de la rentabilidad económica tal y como la definen los mercados, despreciando el efecto que tiene este criterio en el incremento de la desigualdad social.

  Theresa Griffin (S&D), in writing. ‒ Over the past 15 years, the Bologna Process – aiming at ensuring comparability in the standards and quality of higher education qualifications – has accomplished a great deal in terms of the quality of education, mobility and academic recognition. Overall, the Bologna Process has achieved a greater transparency and made information about European higher education easily accessible, using benchmarking of national performance against common objectives. While these accomplishments are commendable, some areas still need further development, and it is crucial to revitalise the Bologna Process to meet new challenges as well as to ensure the quality and transparency of the European Higher Education Area. Therefore, I voted in favour of this report as I believe it is crucial in view of pursuing the EU goals of sustainable growth and a knowledge-based society investing in quality education and learning.

  Arne Gericke (ECR), schriftlich. ‒ Ich habe heute für den Bericht über die Überwachung der Umsetzung des Bologna-Prozesses gestimmt, weil ich den Ansatz für gut halte.

  Neena Gill (S&D), in writing. ‒ I voted in favour of the Łybacka report given it represents a crucial contribution to achieving sustainable growth and a knowledge-based society investing in quality education and learning through the Bologna process.

Over the past 15 years, the Bologna Process has accomplished a great deal in terms of the quality of education, mobility, and academic recognition. In the face of new challenges in the field of education, it is imperative the process is revitalised to ensure the continued quality and transparency of the European Higher Education Area, a crucial foundation for our ambitious agenda on jobs and growth.

  Juan Carlos Girauta Vidal (ALDE), por escrito. ‒ El Proceso de Bolonia es un esfuerzo común que tiene como objetivo hacer posible la comparación de la calidad de las titulaciones en la educación superior de los 29 países participantes. Desde su creación en 1999, ha contribuido al lanzamiento del Espacio Europeo de Educación Superior, al reconocimiento de diplomas y, por tanto, a la movilidad de los estudiantes dentro de la UE y de los países participantes. A pesar de estos logros, todavía queda mucho por hacer. En concreto, hace falta adaptar los sistemas de educación al mercado laboral, mejorar las capacidades de los jóvenes para obtener empleo, así como aumentar el atractivo de la educación superior en Europa. Puesto que alrededor de cinco millones de jóvenes menores de 25 años no tienen empleo en la UE, una de las principales prioridades del Proceso de Bolonia debería ser el desarrollo del máximo nivel posible de conocimiento para los ciudadanos a través de un amplio acceso a una educación que haga frente al desempleo juvenil y al desajuste entre la oferta y la demanda de cualificaciones.

  Sylvie Guillaume (S&D), par écrit. – J'ai apporté tout mon soutien au rapport de ma collègue LYBACKA, car elle défend l'essor d'un enseignement supérieur de haute qualité comme facteur clé du développement culturel, économique et social, indispensable à la croissance de nos économies.

La poursuite du processus de Bologne doit ainsi permettre de développer la mobilité, encourager l'internationalisation et l'amélioration de l'employabilité, et rendre plus attractif l'Espace européen de l'enseignement supérieur. Ce message devra être entendu par les ministres de l'enseignement supérieur lors de la réunion d'Erevan, afin que davantage d'efforts soient déployés pour soutenir les pays qui rencontrent des difficultés à le mettre en œuvre.

Nous avons en effet besoin que les engagements pris se traduisent enfin par des actions visant à relancer le processus, à le rendre plus efficace et à définir ses objectifs futurs dans un contexte qui a fortement évolué depuis son lancement. En effet, avec 5 millions de jeunes de moins de 25 ans au chômage, se pose plus que jamais la question de l'inadéquation des qualifications avec les besoins du marché du travail.

  Antanas Guoga (ALDE), in writing. ‒ I voted in favour because I strongly support the aim of providing students with the possibility of a wider and more transparent choice of high-quality education to choose from. It is very important that the Bologna Process helps to converge educational systems by developing common rules of cooperation in order to improve the quality of higher education.

  András Gyürk (PPE), írásban. ‒ Krystyna Lybacka jelentésével egy átfogó jelentést fogadott el az Európai Parlament a bolognai folyamat végrehajtásának nyomon követéséről. A Fidesz-KDNP képviselőcsoport álláspontjával összhangban úgy vélem, hogy a jelentés célirányos javaslatai révén előrelépések várhatóak a felsőoktatás területén.

A bolognai reformok eredményeként elindult az európai felsőoktatási térség, és jelentős vívmányok születtek az elmúlt 15 év során a felsőoktatási rendszerek összehasonlíthatóbbá tétele, a mobilitás fokozása, a minőségbiztosítási rendszerek biztosítása és a diplomák elismerése, az oktatási rendszerek minőségének javítása, valamint az európai felsőoktatás vonzerejének növelése terén. A bolognai folyamaton belül még mindig sok a teendő az oktatási rendszereknek a munkaerő-piaci igényekhez történő hozzáigazítása, az általános foglalkoztathatóság és versenyképesség, valamint az európai felsőoktatás vonzerejének javítása terén.

Az Európai Parlament felhívja az európai felsőoktatási térség országait, hogy hajtsák végre a közösen elfogadott reformokat, amelyek célja a bolognai folyamat által kitűzött célok megvalósításának a meggyorsítása és az európai felsőoktatási térség hitelességének fokozása. Sajnos egyes tagállamok és annak felsőfokú intézményei továbbra sem ismerik el egymás diplomáit és képesítéseit az európai felsőoktatási térségben, ami hátrányokkal járhat. Szavazatommal támogattam a jelentés elfogadását.

  Marian Harkin (ALDE), in writing. ‒ I supported this report on the follow up of the implementation of the Bologna process. In particular, I support paragraph 21 which stresses the role of the STEM subjects, Science, Technology, Engineering and Mathematics for their importance for the employability of some. It is crucial that we include the number of female students taking STEM subjects as woman are disproportionately under-represented in engineering, technology and the science sectors. The Bologna process can also be used to measure the skills mismatch and provide useful information to policy makers. I am also very supportive of the need to validate and recognise learning achieved in the non-formal and informal ways.

  Hans-Olaf Henkel (ECR), schriftlich. ‒ Schon seit meiner Zeit als Präsident der Leibniz-Gemeinschaft und meiner über 10-jährigen Lehrtätigkeit als Honorarprofessor an der Universität Mannheim war ich sowohl aktiver Gestalter als auch Betroffener des sogenannten Bologna-Prozesses.

Sicher kann man in der Standardisierung der europäischen Bildungslandschaft Vorteile erkennen. Aber wie so oft bei europäischen Projekten ist auch „Bologna“ inzwischen zu einem bürokratischen Monster verkümmert. Immer wieder berichten Professoren, Universitätsverwaltungen und Studierende über steigende Berichtsanforderungen, Bürokratie und Gängelungen, die zulasten der Bildung und Forschung gehen. Dass hier „Einfalt“ vor „Vielfalt“ geht, kann man auch daran erkennen, dass z. B. der deutsche Bildungsstandortvorteil „Diplomingenieur“ unter die Räder geraten ist und vor allem geisteswissenschaftliche Fächer mit „Bachelor“ und „Master“ oft nichts anfangen können.

Im Übrigen: Wenn nicht einmal in Deutschland die Bildungspolitik Bund-, sondern Ländersache ist, wieso maßt sich Brüssel diese Verantwortung dafür an?

Klar, dass ich gegen diese Vorlage stimmen musste!

  György Hölvényi (PPE), írásban. ‒ Krystyna Lybacka jelentésével egy átfogó dokumentumot fogadott el az Európai Parlament a bolognai folyamat végrehajtásának nyomon követéséről. A Fidesz-KDNP képviselőcsoport álláspontjával összhangban úgy vélem, hogy a jelentés célirányos javaslatai révén előrelépések várhatóak a felsőoktatás területén.

A bolognai reformok eredményeként elindult az európai felsőoktatási térség, és jelentős vívmányok születtek az elmúlt 15 év során a felsőoktatási rendszerek összehasonlíthatóbbá tétele, a mobilitás fokozása, minőségbiztosítási rendszerek biztosítása és a diplomák elismerése, az oktatási rendszerek minőségének javítása, valamint az európai felsőoktatás vonzerejének növelése terén. A bolognai folyamaton belül még mindig sok a teendő az oktatási rendszereknek a munkaerő-piaci igényekhez történő hozzáigazítása, az általános foglalkoztathatóság és versenyképesség, valamint az európai felsőoktatás vonzerejének javítása terén.

Az Európai Parlament felhívja az európai felsőoktatási térség országait, hogy hajtsák végre a közösen elfogadott reformokat, amelyek célja a bolognai folyamat által kitűzött célok megvalósításának a meggyorsítása, és az európai felsőoktatási térség hitelességének fokozása. Sajnos, egyes tagállamok és annak felsőfokú intézményei továbbra sem ismerik el egymás diplomáit és képesítéseit az európai felsőoktatási térségben, ami hátrányokkal járhat.

Szavazatommal támogattam a jelentés elfogadását.

  Pablo Iglesias (GUE/NGL), por escrito. ‒ Hemos votado EN CONTRA de este informe, que trata de dar impulso al Proceso de Bolonia, al que nos oponemos, puesto que sus «grandes objetivos» ―el establecimiento de un Espacio Europeo de Educación Superior que armonice sus procedimientos administrativos y curriculares, facilite la movilidad y adapte los criterios formativos a los nuevos retos globales― enmascaran un cambio de prioridades: pasar de una entidad generadora de conocimiento al servicio de la sociedad a estar, como ocurre en todos los ámbitos susceptibles de generar lucro, al servicio de la rentabilidad económica tal y como la definen los mercados, despreciando el efecto que tiene este criterio en el incremento de la desigualdad social.

  Carlos Iturgaiz (PPE), por escrito. ‒ Voto a favor justificando la importancia de un sector de la educación superior coherente, transparente y de calidad, que es esencial para el desarrollo cultural, económico y social. Los objetivos de Bolonia proporcionan los medios esenciales para que la educación superior europea haga frente a los desafíos actuales. El presente documento propone una mejora en los procesos de aplicación de la estructura y los elementos actuales, así como corregir sus deficiencias y hacer que el enfoque educativo esté más orientado hacia los estudiantes y los resultados.

  Ivan Jakovčić (ALDE), napisan. ‒ Glasao sam za izvješće o praćenju provedbe Bolonjskog procesa zato što podržavam priloženu analizu stanja, brojne inicijative i prijedloge, prioritete i izazove koji se u njemu navode te istaknutu ulogu Bolonjskog procesa. Usklađeno, transparentno, kvalitetno visoko školstvo je krucijalno za kulturni, gospodarski i društveni razvoj, te bi Bolonjski ciljevi trebali osigurati ostvarivanje i realizaciju uspješnog europskog visokog školstva u sadašnjim izazovima modernoga razvoja.

U tom smislu, potrebno je između ostalog realno sagledati postojeće stanje, realizaciju ciljeva, zatim promjene koje se u društvu i ekonomiji sve brže događaju, trebalo bi ojačati veze s istraživanjem i razvojem, promovirati mogućnosti primjene novih tehnologija te osim toga uskladiti djelovanje europskih programa koji podržavaju Bolonjski proces.

  Jean-François Jalkh (NI), par écrit. ‒ J'ai voté contre ce texte. Je reconnais les intentions positives qui ont porté, à l'origine, la mise en oeuvre du processus de Bologne, à savoir de faire de l'Europe un espace compétitif à l'échelle mondialisée de l'économie de la connaissance en harmonisant les systèmes éducatifs européens. Néanmoins, dès l'origine aussi, ce processus s'ouvrait à plus de cinquante pays, qui n'auraient pas tous dûs en faire partie.

L'une des conséquences de ce processus fut l'anglicisation des systèmes éducatifs, tendant ainsi à l'uniformisation du monde, au mépris de l'identité nationale et de la langue françaises. Et surtout, le processus de Bologne vise à une marchandisation de l'enseignement supérieur et à une perte d'autonomie intellectuelle des études et des établissements universitaires. La France pâtit donc de ce processus qui compromet l'égalité des cultures et des langues en Union.

  Marc Joulaud (PPE), par écrit. ‒ J'ai voté en faveur du rapport de ma collègue Krystyna Lybacka sur la mise en oeuvre du processus de Bologne, élément important de la politique européenne en matière d'enseignement supérieur. Le texte appelle à une meilleure utilisation des fonds alloués et à conforter sa place dans la stratégie Europe 2020 ainsi que dans le Plan d'investissement présenté par Jean-Claude Juncker. Ce rapport a été adopté à une large majorité, ce dont je me félicite.

  Josu Juaristi Abaunz (GUE/NGL), por escrito. ‒ En la votación sobre el seguimiento de la aplicación del Proceso de Bolonia, he votado en contra de la Resolución del Parlamento Europeo, ya que dicho texto sostiene o alimenta la tendencia hacia un sistema de enseñanza superior marcado por los recortes y las privatizaciones, obsesionado por la competitividad, que deriva en jóvenes atrapados por el full time y ahogados por tasas que muchas y muchas ya no pueden pagar.

EH Bildu aboga por un modelo educativo realmente propio, de calidad, integrador, no excluyente y participativo, capaz de crear estudiantes críticos; un modelo donde el derecho a estudiar plenamente en euskera en todos los ciclos de la enseñanza esté plenamente garantizado.

Por ello, he votado a favor del texto alternativo propuesto por el Grupo GUE/NGL, una enmienda en toda regla a la totalidad de la Resolución aprobada.

  Philippe Juvin (PPE), par écrit. ‒ J’ai soutenu ce rapport sur la mise en œuvre du processus de Bologne.

Ce processus a donné lieu à la mise en place d'un espace européen de l'enseignement supérieur et a rendu possible d'importantes avancées, notamment dans la mise en œuvre de systèmes de garantie de la qualité des systèmes éducatifs, de la reconnaissance des diplômes et de l'attractivité de l'enseignement supérieur en Europe. Toutefois, il reste encore beaucoup à faire, notamment concernant l'ajustement des systèmes éducatifs aux besoins du marché du travail.

  Barbara Kappel (NI), schriftlich. ‒ Der Bologna-Prozess führt auf eine Vereinheitlichung des facettenreichen europäischen Universitätswesens hin und ist daher abzulehnen. Die Mitgliedstaaten müssen die Freiheit genießen, ihr Universitätswesen an ihre eigenen Traditionen sowie regionalen und kulturellen Unterschiede anzupassen. Ein One-size-fits-all-Ansatz, wie er in diesem Bericht glorifiziert dargestellt wird, funktioniert nicht, und ich lehne dies ab.

  Seán Kelly (PPE), in writing. ‒ The Bologna Process has had a major impact on higher education across Europe. Since the Bologna Declaration in 1999 there has been significant progress towards the harmonisation of higher education structures, culminating in the European Higher Education Area (EHEA), established in 2010. Irish students have benefited greatly from the mobility and enhanced employability offered by the EHEA, as well as from the introduction of quality guidelines, with the Irish Higher Education Quality Network being established in 2003. I fully support the assertion of this report: that the proper implementation of quality assurance standards across the EHEA must be its next key goal. Strengthening our education system by providing students with high-quality mentoring, learning outcomes and resources is key to Europe’s further growth and development and is central to our 2020 goals. I therefore voted in favour of this report.

  Afzal Khan (S&D), in writing. ‒ The Bologna Process has accomplished a great deal in terms of the quality of education, mobility and academic recognition. It has achieved a greater transparency and made information about European higher education easily accessible, using benchmarking of national performance against common objectives. However, some areas still need further development and it is crucial to revitalise the Bologna Process to meet new challenges as well as to ensure the quality and transparency of the European Higher Education Area. I therefore voted in favour of this report as I believe it is crucial in view of pursuing the EU goals of sustainable growth and a knowledge-based society investing in quality education and learning.

  Ádám Kósa (PPE), írásban. ‒ Krystyna Lybacka jelentésével egy átfogó jelentést fogadott el az Európai Parlament a bolognai folyamat végrehajtásának nyomon követéséről. A Fidesz-KDNP képviselőcsoport álláspontjával összhangban úgy vélem, hogy a jelentés célirányos javaslatai révén előrelépések várhatóak a felsőoktatás területén.

A bolognai reformok eredményeként elindult az európai felsőoktatási térség, és jelentős vívmányok születtek az elmúlt 15 év során a felsőoktatási rendszerek összehasonlíthatóbbá tétele, a mobilitás fokozása, minőségbiztosítási rendszerek biztosítása és a diplomák elismerése, az oktatási rendszerek minőségének javítása, valamint az európai felsőoktatás vonzerejének növelése terén. A bolognai folyamaton belül még mindig sok a teendő az oktatási rendszereknek a munkaerő-piaci igényekhez történő hozzáigazítása, az általános foglalkoztathatóság és versenyképesség, valamint az európai felsőoktatás vonzerejének javítása terén.

Az Európai Parlament felhívja az európai felsőoktatási térség országait, hogy hajtsák végre a közösen elfogadott reformokat, amelyek célja a bolognai folyamat által kitűzött célok megvalósításának a meggyorsítása, és az európai felsőoktatási térség hitelességének fokozása. Sajnos egyes tagállamok és annak felsőfokú intézményei továbbra sem ismerik el egymás diplomáit és képesítéseit az európai felsőoktatási térségben, ami hátrányokkal járhat.

Szavazatommal támogattam a jelentés elfogadását.

  Miapetra Kumpula-Natri (S&D), kirjallinen. ‒ Äänestin tämän seurantamietinnön puolesta, sillä vaikka Bolognan prosessi ei varsinaisesti ole EU-politiikkaa, ovat sen keskeiset elementit sisällytettyinä EU:n koulutuspoliittiseen kehikkoon. Vaikka parlamentilla ei ole varsinaista toimivaltaa Bolognaan liittyvissä kysymyksissä, on mielestäni – itsekin entisenä Erasmus-opiskelijana – tärkeää keskustella koulutuksen eurooppalaisesta ulottuvuudesta. Esimerkiksi opiskelijoiden liikkuvuus nähdään jopa EU-skeptisissä piireissä positiivisena asiana.

Niin uuden koulutuksen rakenteessa kuin työssä koulutus nähdään keskeisenä Euroopan työllisyystilanteen parantamiseksi. Tämä on hyvin ymmärrettävää ja kannatettavaa. On kuitenkin tärkeää, että Bolognan prosessin tehtävä laadunvarmistukseen ja tutkintojen parempaan Euroopan laajuiseen tunnustamiseen tähtäävänä toimena säilyy kirkkaana. Bolognaa, tai muita koulutuspolitiikan osia ja tavoitteita, ei tule alistaa työllisyyspolitiikalle tai sen välineiksi.

Erityisen positiivista on, että mietinnön mukaan prosessin tavoitteet tulee saavuttaa ennen kuin uusia aletaan määrittää. On myös tärkeää tunnistaa, että Bolognan prosessin vaikutukset ovat olleet positiivisia. Bolognan prosessi ja sen tavoitteet nähdään kuitenkin nykyään liian itsestäänselvinä, vaikka kehitettävää löytyy edelleen.

Vaikka mietintö mainitseekin sosiaalisen ulottuvuuden ja koulutuksen saavutettavuuden Bolognan prosessin laiminlyötyinä elementteinä, ei EHEA:n saavutettavuusstrategiaa (Social Dimension Strategy) ole mainittu laisinkaan. Sosiaalisten vaikutusten arvioiminen on mielestäni tärkeää kaikessa EU:n toiminnassa ja se on toivottavasti esillä myös neuvoston kokouksessa.

  Gabrielius Landsbergis (PPE), raštu. ‒ Bolonijos procesas ir jo įgyvendinimas nuėjo nemažą kelią, daugelis valstybių narių įgyvendino reformas, atnaujino švietimo sistemas, įvedė pakeitimus. Tačiau šiandien Europoje vis dar susiduriame su iššūkiais: didelis jaunimo nedarbas, darbo rinkai nepasiruošę asmenys, nesuderintos šalių narių švietimo sistemos. Todėl pasisakau už Bolonijos proceso atnaujinimo būtinybę – akcentuojant jo atitikimą besikeičiantiems iššūkiams bei Europos aukštojo mokslo erdvės kokybės ir skaidrumo užtikrinimą. Pritariu, kad švietimo paradigma turėtų būti perkelta nuo to, ko mokoma, prie to, ko studentams būtina išmokti ir todėl manau kad valstybės narės bei Europos Komisija turėtų tęsti procesą, atsižvelgiant į pasikeitimus ir geriau prisitaikant prie aktualių poreikių.

  Bogusław Liberadzki (S&D), na piśmie. ‒ Proces boloński jest inicjatywą międzyrządową zaprojektowaną w celu umożliwienia zrównoważonego rozwoju szkolnictwa wyższego w Unii Europejskiej. Ma on na celu ujednolicenie jakości kształcenia, wspieranie mobilności studentów i umożliwienie im szerszego wyboru ścieżki edukacyjnej. Szkolnictwo wyższe wysokiej jakości jest niezbędne dla rozwoju kulturalnego, ekonomicznego i społecznego oraz dla zapewnienia młodym ludziom wykształcenia, które pozwoli im odnieść sukces. Wiele pozostaje jeszcze do zrobienia, ale wierzę, że wdrażanie reform procesu bolońskiego umożliwi europejskiemu szkolnictwu wyższemu sprostanie wyzwaniom ciągle zmieniającego się rynku pracy.

  Philippe Loiseau (NI), par écrit. ‒ Vote contre. Le processus de Bologne est un processus qui vise à créer l'espace européen de l'enseignement supérieur. La convention de Lisbonne a fait évoluer les objectifs du programme. La France est victime de ce processus car cela affirme l'officialisation de l'anglicisation de l'enseignement supérieur. Ceci parce que l'Union européenne estime que la barrière des langues fait partie des obstacles auxquels sont confrontés les étudiants. Mais le processus de Bologne aura aussi plusieurs conséquences néfastes: la marchandisation de l'enseignement supérieur, une diminution de la justice sociale, une perte d'autonomie intellectuelle des établissements car l'enseignement supérieur n'est vu qu'à travers le dogme de la croissance économique. Là encore il y a volonté d'homogénéiser ce qui ne correspond pas au projet de l'enseignement supérieur défendu par le Front national. L'Europe des cultures et des langues risque d'en souffrir. Pour cette raison je vote contre ce projet.

  Javi López (S&D), por escrito. ‒ El Grupo S&D decidió elaborar este informe de iniciativa para que el PE tuviera un claro posicionamiento antes de la próxima Conferencia Ministerial sobre el Proceso de Bolonia en Ereván (Armenia) en mayo de 2015, ya que es importante que se lleve a cabo una revisión objetiva y crítica de los avances y retrocesos en el logro de las prioridades establecidas para el periodo 2012-2015 con el fin de consolidar aún más el Espacio Europeo de Educación Superior (EEES) e impulsar el proceso de Bolonia ante los nuevos retos (como son el alto desempleo juvenil, las limitaciones económicas y los cambios demográficos).

El informe se centra en la evaluación del Proceso y la identificación de las principales prioridades en los próximos años, a partir de un compromiso político y una cooperación adecuadas del EEES, fortaleciendo el enfoque de «abajo hacia arriba», desarrollando nuevas herramientas y métodos, como grupos para ayudar a los países que afrontan desafíos, y alentando a otros a alcanzar metas más altas, con la participación y el compromiso de todas las partes interesadas, incluidos los interlocutores sociales.

  Paloma López Bermejo (GUE/NGL), por escrito. ‒ He votado en contra del informe sobre la aplicación del Proceso de Bolonia puesto que rechazo las medidas que se están adoptando en su implementación, así como la Estrategia 2020, que conduce a la mercantilización y a la privatización de la educación superior y a una competición entre universidades. Asimismo, rechazo la implicación de las empresas en el desarrollo de los programas educativos y la sumisión de la educación al dogma de la libre competencia y los intereses del mercado.

Considero que la responsabilidad del sistema educativo debe recaer en el Estado y que son los Estados miembros los que deben asegurar un verdadero reconocimiento de los diplomas. El presupuesto para educación e investigación debe aumentar, así como el número y la cuantía de las becas. Además, estoy convencida de que la diversidad educativa, incluida la diversidad lingüística, debe ser respetada en Europa.

Por lo tanto, dado que defiendo una educación pública, universal, gratuita y de calidad que responda a las necesidades de la sociedad y no de los mercados, no he podido sino votar en contra de este informe sobre el Proceso de Bolonia.

  Antonio López-Istúriz White (PPE), por escrito. ‒ En junio de 1999, 29 países europeos firmaron la Declaración de Bolonia, cuya meta era crear un Espacio Europeo de Educación Superior (EEES) para 2010.

Con esta propuesta se pide a los Estados miembros, a los países del EEES y a la UE en su conjunto que fomenten la comprensión y el apoyo público respecto del Proceso de Bolonia, incluyendo las medidas de base, con el fin de lograr una participación más eficaz y dinámica en la consecución de sus objetivos.

Voté favorablemente a esta propuesta porque considero que el incremento de la inversión en educación es esencial para luchar eficazmente contra la pobreza, las desigualdades sociales y el desempleo, en particular el desempleo juvenil, y para fomentar la integración social.

  Petr Mach (EFDD), písemně. ‒ Strategie zvyšování počtu vysokoškoláků za každou cenu se podle mne naprosto neosvědčila. Zvyšuje se procento lidí, kteří získají diplom, avšak neznamená to, že je na trhu po tolika vysokoškolácích poptávka. Naopak se ukazuje, že začínají chybět řemesla a praktické obory, jelikož státy a školy stále více tlačí žáky do vysokoškolského studia. Mimo to se domnívám, že školství je záležitostí jednotlivých států a škol a jakékoli výzvy k centralizaci jsou pouze na škodu a vzdalují se potřebám lidí.

  Vladimír Maňka (S&D), písomne. ‒ Zosúlaďovanie vysokoškolských sektorov signatárskych krajín bolonského procesu na inštitucionálnej, národnej a európskej úrovni je prostriedok, ktorým môžeme študentom našich krajín poskytnúť prostredníctvom mobility kvalitné vzdelávanie a získavanie skúseností s ohľadom na rozmanitosť a rôznorodosť štúdia v zúčastnených krajinách. Poznanie rozdielnosti a špecifík štúdia je pre študentov atraktívne a príťažlivé, zároveň však môže byť hnacím motorom v rozvoji vzdelávania a teda aj konkurencieschopnosti celej únie.

  David Martin (S&D), in writing. ‒ A coherent, transparent, and high-quality higher education sector is essential for cultural, economic and social development. The Bologna objectives provide the essential means for European higher education to face current challenges. However, there is still much to be accomplished in fulfilling the goals of the Bologna Process. While it is clear that many achievements and significant structural convergence have been realised, new challenges have arisen. In order to face them and to reinvigorate the Process, it is crucial to focus on the correct implementation of the current structure and tools, correct their shortcomings, and shift the educational approach to a more student and outcome-oriented one. It is also important to strengthen the links between higher education and research via the facilitation of dialogue between science and society and the promotion of beneficial uses of technological innovations in teaching and learning. In addition, there is a need to focus on better synchronisation of actions supporting the Bologna Process such as the Horizon 2020 and Erasmus+ programmes.

  Fulvio Martusciello (PPE), per iscritto. ‒ La relazione sul seguito dell'attuazione del processo di Bologna mi vede favorevole. Considerando la problematica riguardante il gap fra domanda e offerta di competenze ed i relativi problemi concernenti la ricerca di lavoratori adeguatamente qualificati, appare chiaro come sia necessario un impegno in materia per migliorare la situazione.

Questa relazione può favorire un incremento nell'impegno dedicato a questo tema e invita inoltre ad incentrare l'organizzazione sulla figura dello studente, con un approccio più curato verso una cultura completa che prepari poi alle sfide successive.

  Barbara Matera (PPE), per iscritto. ‒ La piaga della disoccupazione giovanile affligge la maggior parte degli Stati membri dell'Unione europea, fin dalla deflagrazione della crisi economica e finanziaria, nel 2008.

Tale situazione è esasperata dal fatto che molti datori di lavoro europei riscontrano difficoltà nel reclutare personale adeguatamente qualificato. In tale contesto è necessario che gli atenei universitari offrano ai proprio studenti una formazione meno teorica, che li prepari all'ingresso nel mondo del lavoro.

Ho sostenuto con favore la relazione Łybacka, che invita le parti interessate a compiere maggiori sforzi, con l'obiettivo di raggiungere una piena attuazione del processo di Bologna, poiché ritengo auspicabile una razionalizzazione dei programmi di studio, nella prospettiva di fornire ai giovani laureati europei competenze generali e professionali adeguate.

  Gabriel Mato (PPE), por escrito. ‒ La Declaración de Bolonia y la creación de un Espacio Europeo de Educación Superior ha permitido proporcionar a los estudiantes una oferta más amplia y transparente de oportunidades educativas de calidad, así como crear un proceso simplificado de reconocimiento, tanto interno como externo, de todos los sistemas nacionales de enseñanza superior existentes.

No obstante, estoy de acuerdo con el informe que hemos aprobado en el Pleno del Parlamento Europeo en que los logros de este proceso han sido desiguales en los países participantes y que hay que mejorar en este sentido, además de establecer nuevos instrumentos y métodos de trabajo para seguir mejorando.

Asimismo, es fundamental avanzar en un aprendizaje más centrado en el estudiante y asegurar que existe una financiación adecuada para lograr todos los objetivos de Bolonia.

Creo que el informe que hemos aprobado, y que yo también he apoyado, hace un magnífico repaso de los logros y los retos aún pendientes, y espero que sus conclusiones sean tenidas en cuenta.

  Georg Mayer (NI), schriftlich. ‒ Die Freiheitliche Partei Österreichs spricht sich weiterhin gegen den Bologna-Prozess aus und plädiert für einen (Teil—) Ausstieg. Deswegen habe ich die Entschließung abgelehnt.

  Jean-Luc Mélenchon (GUE/NGL), par écrit. ‒ Le chômage des jeunes en Europe atteint des records. Le processus de Bologne, commencé en 1999, n’a toujours pas donné de résultats. Son objectif réel n’est pas de permettre accès à tous à un enseignement supérieur de qualité mais bien de libéraliser les universités. Les applications de « Bologne » en France, tels que la Loi Pécresse de 2007, la Loi relative aux libertés et responsabilités des universités, dite LRU, sont l’application directe du principe de « l’économie de la connaissance ». La connaissance devient un bien marchand comme un autre. La crise et les « contraintes budgétaires » servent d’excuse parfaite pour l'appel à l’investissement du privé dans l’éducation. Le rapport constate lui même les coupes budgétaires dans l’éducation et l'augmentation du chômage des jeunes mais sans questionner les options choisies comme cause possible de cela. Il ne conteste même pas la réforme d’Erasmus+ qui prévoit, entre autre, un mécanisme de prêts bancaires qui conduit à endetter les étudiants dès le début de leurs études. Je vote contre.

  Joëlle Mélin (NI), par écrit. ‒ Je reconnais les intentions positives qui ont porté, à l'origine, la mise en oeuvre du processus de Bologne, à savoir de faire de l'Europe un espace compétitif à l'échelle mondialisée de l'économie de la connaissance en harmonisant les systèmes éducatifs européens. Néanmoins, dès l'origine aussi, ce processus s'ouvrait à plus de cinquante pays, qui n'auraient pas tous dûs en faire partie.

L'une des conséquences de ce processus fut l'anglicisation des systèmes éducatifs, tendant ainsi à l'uniformisation du monde, au mépris de l'identité nationale et de la langue française. Et surtout, le processus de Bologne vise à une marchandisation de l'enseignement supérieur et à une perte d'autonomie intellectuelle des études et des établissements universitaires. La France pâtit donc de ce processus qui compromet l'égalité des cultures et des langues en Union.

J'ai voté CONTRE ce texte.

  Roberta Metsola (PPE), in writing. ‒ The Bologna Process set in motion the creation of a European Higher Education Area (EHEA) and whilst this did much to improve the comparability of higher education structures across the Union, more needs to be done to adjust educational systems to labour market needs. This adjustment would further the mobility already achieved by improving employability and competitiveness. Improvements need to be made to ensure that our higher education institutions can adapt quickly to the economic challenges posed for the labour market and modern society as a whole. I therefore voted in favour of this report as it urges the Commission and other stakeholders to work together to revitalise the Bologna Process.

  Louis Michel (ALDE), par écrit. – La déclaration de Bologne, rédigée en juin 1999, avait pour objectif principal de créer un espace européen de l'enseignement supérieur, et ce à l'horizon 2010. Le but de ce nouvel espace européen était de proposer aux étudiants un choix plus vaste de formations de qualité et une procédure simplifiée de reconnaissance des titres tant internes qu'externes.

Il est bon, après plus de dix ans, d'effectuer une évaluation et un suivi de la mise en œuvre du processus de Bologne. Un enseignement supérieur de qualité est essentiel au développement culturel, économique et social de l'Union européenne.

  Marlene Mizzi (S&D), in writing. ‒ A coherent, transparent, and high-quality higher education is essential for cultural, economic, and social development. The Bologna objectives provide the essential means for European higher education to face current challenges. However, there is still much to be accomplished in fulfilling the goals of the Bologna Process. While it is clear that many achievements and significant structural convergence have been realised, new challenges have arisen. It is important that the next Ministerial Conference in Yerevan in May 2015 undertakes an objective and critical review of the progress and setbacks in achieving the priorities set out for 2012-2015 with a view to further consolidating the EHEA and boosting the Bologna process with the full support of the EU. That is why I have voted in favour of this report.

  Bernard Monot (NI), par écrit. ‒ A notre avis la France doit se désengager du processus de Bologne qui risque d'aboutir à une anglicisation massive de l'enseignement dans l'union européenne, remettant ainsi en cause l'esprit européen d'égalité des cultures et des langues au détriment du Français. Au nom de l'harmonisation des cursus et de la compétitivité de notre enseignement supérieur dans le cadre d'un marché éducatif mondialisé, la France et les français sont victimes de ce processus qui officialise l'anglicisation de l'enseignement supérieur.

  Cláudia Monteiro de Aguiar (PPE), por escrito. ‒ O Processo de Bolonha entrou em vigor em 2006, estando atualmente em vigor em 47 países europeus.

Apoio o presente relatório que é crítico da implementação da reforma de Bolonha, dado que ainda não foi implementada na sua plenitude e ainda não contribuiu, decisivamente para facilitar a contratação de pessoas de um Estado—Membro diferente daquele em que são naturais.

Importa salientar que um em cada três empregadores na UE tem problemas ao procurar pessoas com as qualificações adequadas e que é fundamental reduzir o fosso existente entre as qualificações adquiridas e as exigências do mercado de trabalho.

Entendo ser necessário facilitar o reconhecimento de competências, agilizar os graus académicos e contribuir para a criação de um mercado laboral europeu em que os jovens tenham oportunidades efetivas de trabalho.

  Sophie Montel (NI), par écrit. – Ce rapport sur la mise en œuvre du processus de Bologne est éloigné des aspirations du monde de l'enseignement supérieur et de la recherche, et il ne répond pas non plus aux attentes des jeunes des différents pays de l'Union qui attendent davantage d'emplois.

Ce rapport vise à adapter le système universitaire des États membres à la mondialisation, sur le modèle américain, au lieu de laisser le personnel des universités former au mieux les étudiants. On ne peut pas, d'un côté, déplorer le taux de chômage inouï des jeunes, qui sont forcés à recourir à des effets de flexion pour repousser leur entrée sur le marché du travail, et, de l'autre, imposer l'austérité qui engendre la morosité économique.

L'Union a donc choisi de se voiler la face en promouvant toujours plus Erasmus+ et de faire ainsi naître une élite transnationale et européenne. Ceci est toutefois cocasse quand on sait que l'Union prive les étudiants suisses de ce dispositif suite à la volonté du peuple suisse, exprimée au suffrage universel direct, de remettre en cause le dogme de la libre circulation avec les pays de l'Union.

Cette hypocrisie manifeste justifie que je vote contre ce texte.

  Claude Moraes (S&D), in writing. ‒ Over the past 15 years, the Bologna Process – aiming at ensuring comparability in the standards and quality of higher education qualifications – has accomplished a great deal in terms of the quality of education, mobility and academic recognition. Overall, the Bologna Process has achieved a greater transparency and made information about European higher education easily accessible, using benchmarking of national performance against common objectives.

While these accomplishments are commendable, some areas still need further development and it is crucial to revitalise the Bologna Process to meet new challenges as well as to ensure the quality and transparency of the European Higher Education Area.

Therefore, I voted in favour of this report as I believe it is crucial in view of pursuing the EU goals of sustainable growth and a knowledge-based society investing in quality education and learning.

  Nadine Morano (PPE), par écrit. ‒ J'ai voté en faveur de ce rapport sur le suivi de la mise en œuvre du processus de Bologne. Ce processus, amorcé en 1999, a pour but de créer un espace européen de l'enseignement supérieur, avec notamment une meilleure qualité des enseignements, une mobilité plus forte et la reconnaissance mutuelle des titres universitaires. Depuis 1999, l'ensemble des 47 membres actuels du processus de Bologne ont mis en œuvre des réformes d'envergure au sein de leur système d'enseignement supérieur. Le rapport appelle à l'évaluation du processus de Bologne pour lui donner un nouveau souffle, par exemple en développant davantage la mobilité du personnel universitaire et des enseignants.

  Alessia Maria Mosca (S&D), per iscritto. ‒ Nell'ottica del perseguimento degli obiettivi dell'UE per la crescita e per un'economia basata sulla conoscenza, riteniamo che il processo di Bologna possa svolgere un ruolo importante nella revisione della strategia Europa 2020 e nell'attuazione del piano Juncker di investimenti per l'Europa. Notevoli sono stati i risultati finora conseguiti in termini di qualità dell'istruzione, mobilità e riconoscimento accademico.

Rimangono tuttavia ancora delle lacune e ambiti che esigono un ulteriore slancio. Gli obiettivi del processo di Bologna non sono stati conseguiti, infatti, in modo uniforme nei vari paesi partecipanti, e risulta pertanto prioritario attuare le riforme consolidando non solo l'approccio "dal basso all'alto", ma anche garantendo un impegno politico adeguato e costante e una cooperazione da parte di tutti i principali attori.

Occorre favorire lo sviluppo di strumenti aggiuntivi e nuovi metodi di lavoro, come la formazione di raggruppamenti e lo scambio di buone prassi, il che potrebbe aiutare i paesi in difficoltà a conseguire maggiori risultati e allo stesso tempo incoraggiare gli altri a progredire ulteriormente. Non possiamo più accettare i tagli di bilancio sull'istruzione superiore: occorrerà, quindi, continuare a investire e utilizzare i fondi disponibili in modo più efficace, ed è altresì raccomandabile prevedere e poi sviluppare nuovi modelli di finanziamento alternativo.

  Alessandra Mussolini (PPE), per iscritto. ‒ Nel giugno 1999, ventinove paesi europei firmarono la dichiarazione di Bologna il cui scopo era quello di creare uno spazio europeo dell'istruzione superiore (SEIS) entro il 2010.

La relazione odierna analizza gli importanti risultati raggiunti negli ultimi quindici anni in termini di migliore comparabilità delle strutture dell'istruzione superiore, maggiore mobilità, adeguamento dei sistemi d'istruzione alle esigenze del mercato del lavoro e miglioramento dell'occupabilità e della competitività, come pure dell'attrattività dell'istruzione superiore in Europa.

Poiché l'istruzione è uno dei principali pilastri della nostra società per quanto concerne la promozione della crescita e dell'occupazione ed è fondamentale investire maggiormente nell'istruzione per combattere la disoccupazione giovanile, ho espresso il mio voto a favore della relazione poiché sottolinea l'importante ruolo del Processo di Bologna per la creazione di un'Europa della conoscenza e costituisce il contributo del Parlamento europeo alla prossima conferenza interministeriale che si svolgerà a Yerevan il mese prossimo.

  Victor Negrescu (S&D), în scris. ‒ Procesul Bologna a însemnat pentru toate statele participante reforme profunde ale învățământului superior, marcate prin schimbări de legislație și reconsiderarea principiilor de bază ale procesului educațional. Țara mea a semnat Declarația de la Bologna în 1999, angajându-se să includă în prioritățile învățământului superior românesc obiectivele prevăzute în aceasta. Am votat acest raport deoarece, prin textul său, vine să reitereze importanța acestui „proces” în dezvoltarea educației și a învățământului la nivelul Uniunii Europene, dar, în același timp, implică întreaga comunitate academică, partenerii sociali și „solicită angajamentul politic și cooperarea miniștrilor SEIS în dezvoltarea unei strategii comune pentru realizarea reformelor procesului de la Bologna” și, implicit, a obiectivelor legate de educație prevăzute în Strategia 2020.

  Liadh Ní Riada (GUE/NGL), i scríbhinn. ‒ Cé go raibh rudaí dearfacha le fáil sa tuarascáil seo cosúil leis an ngá atá ann níos mó infheistíochta a dhéanamh in oideachas, mar shampla, ní raibh mé ábalta tacaíocht a thabhairt di de bharr gur tháinig an tuarascáil seo go mór faoi phróiseas Bologna, próiseas i ndáiríre a chiallaíonn príobháidiú an oideachais, comórtas idir ollscoileanna agus baint a bheith ag comhlachtaí gnó le boird srl. Mar sin, chaith mé vóta i gcoinne na tuarascála seo.

Chuir mé tairiscint i gcomhair rúin cun tosaigh ina áit, ach ar an drochuair níor glacadh leis an tairiscint sin. Sa rún sin, chuir mé béim faoi leith ar an dóigh gur chóir freagracht i gcúrsaí oideachais a bheith ag na Ballstáit, gur chóir na héagsúlachtaí teagaisc ar fud fad na hEorpa (éagsúlachtaí teanga san áireamh) a chaomhnú agus gur chóir don oideachas a bheith saor, ar fáil go poiblí agus éasca teacht air do gach uile dhuine.

  Péter Niedermüller (S&D), írásban. – Tisztelt Ház!

A bolognai folyamat az európai oktatás nagyszerű új áramlata, amelynek eredményeképpen, új, sok-sok szállal összekapcsolódó, szabad és eredményes felsőoktatási hálózat jön létre, amely világszinten is versenyképes lehet más nagy felsőoktatási rendszerekkel és hozzájárul a közös európai szellem erősítéséhez is.

Egyetértek abban, hogy ez a folyamat az elmúlt 15 évben jelentős eredményeket ért el.

A jelentés ajánlásai közül különösen fontos számomra, hogy ösztöndíjak segítségével biztosítani kell, hogy a felsőoktatás minél szélesebb körben legyen elérhető a fiatalok számára. Szintén lényegesnek tartom, hogy további előrehaladást érjünk el a kredittranszfer, a kölcsönös átjárhatóság, a hallgatók és oktatók mobilitása és a minőségbiztosítás területén. A bolognai folyamat pozitív hatásai segíthetik a közoktatási rendszer fejlődését is, ha megvalósulnak a tanárképzésre és a középiskolai tanárok bevonására vonatkozó elképzelések.

Összességében a bolognai folyamat folytatása, szélesítése és mélyítése közös érdekünk: egy sikeresebb, műveltebb és összetartóbb Európa felé vezető út.

  Franz Obermayr (NI), schriftlich. ‒ Der sogenannte „Bologna-Vertrag“ umfasst 47 Mitgliedstaaten. Studenten haben mit diesem Prozess die Möglichkeit, an einem Austauschsemester teilzunehmen und sich weiterzuentwickeln. Ziel dieses Prozesses ist die Weiterentwicklung und die Vergleichbarkeit der Studienstrukturen (Bachelor und Master). Des Weiteren wurden einheitliche Standards und Richtlinien geschaffen (zum Beispiel das Europäische System zur Anrechnung von Studienleistungen, ECTS). Schon hieran äußere ich Kritik, da es durchaus eine Daseinsberechtigung für individuelle Abschlüsse gibt. Leider hat sich in den letzten Jahren auch gezeigt, dass der Bolognaprozess auch die Ausbeutung von Praktikanten unterstützt. Bachelorabsolventen werden wie Maturanten behandelt und werden in vielen Fällen auch wie solche bezahlt. Ich erwarte mir eine faire Beurteilung und Behandlung am Arbeitsplatz. Aus diesem Grund habe ich mich auch gegen diesen Bericht ausgesprochen.

  Younous Omarjee (GUE/NGL), par écrit. – Lancé en 1999, le processus de Bologne devait servir à créer les conditions d'une meilleure mobilité dans l'enseignement, une plus grande compétitivité et un ajustement au marché du travail. Ce rapport, bien qu'il présente des points positifs tels que la demande pour plus d'investissements dans l'éducation et l'objectif d'une plus grande mobilité estudiantine; présente également des éléments critiquables, notamment la place prédominante faite aux entreprises dans l'éducation, le fait que les études devraient suivre les intérêts des marchés, ou encore le manque de solutions au problème des inégalités d'accès aux études. Mon groupe a proposé une résolution alternative très complète, mais qui n'a pas été retenue. Pour ces raisons, je me suis abstenu lors du vote.

  Urmas Paet (ALDE), kirjalikult. ‒ Toetasin ettepanekut, sest selle eesmärk on haridussüsteemi edendamine. Eelkõige soovitakse haridussüsteemi kohandada tööturu vajadustele vastavaks ja parandada üldisemalt tööle saamise võimalusi ning konkurentsivõimet.

  Maite Pagazaurtundúa Ruiz (ALDE), por escrito. ‒ En junio de 1999, un total de 29 países europeos firmaron la Declaración de Bolonia. El objetivo era establecer un Espacio Europeo de Educación Superior (EEES) con una oferta más amplia y transparente de oportunidades educativas de calidad y fomentar la movilidad laboral y ciudadana. Sin embargo, en países como España, Bolonia ha servido de pretexto para políticas que han dañado la igualdad de oportunidades. Las tasas universitarias son mucho más caras y se han eliminado becas para el segundo ciclo o máster, mientras que la lista de acreditaciones europeas es muy corta y resulta tan difícil como antes homologar títulos entre los países de la UE. Solo el talento puede generar prosperidad y sacar a los países de la Unión de la crisis con dignidad, y por ello debemos denunciar que no hemos sido eficientes hasta ahora.

  Κωνσταντίνος Παπαδάκης (NI), γραπτώς. – Η έκθεση στηρίζει και προωθεί εκείνες τις αναδιαρθρώσεις που έχει ανάγκη το κεφάλαιο στα εκπαιδευτικά συστήματα των κρατών μελών της ΕΕ, αναδιαρθρώσεις που οδηγούν στην υποβάθμιση των σπουδών, στη διάλυση των επιστημονικών αντικειμένων, στην αποσύνδεση πτυχίου και επαγγέλματος, στην προσαρμογή και υποταγή του συνόλου της δομής και της λειτουργίας της ανώτατης εκπαίδευσης στους στόχους των μονοπωλίων. Η ΕΕ δίνει έμφαση στις λεγόμενες διαδικασίες αναγνώρισης και πιστοποίησης των επαγγελματικών προσόντων, στα συστήματα διασφάλισης ποιότητας μέσω αξιολόγησης και στην λεγόμενη κινητικότητα. Στόχος είναι η αύξηση της ανταγωνιστικότητας του κεφαλαίου, μέσα από νέους μηχανισμούς εκμετάλλευσης των αποφοίτων, μέσα από την διαρκή εργασιακή ανασφάλεια και μέσα από την περιπλάνηση των νέων εργαζομένων από κλάδο σε κλάδο και από χώρα σε χώρα. Το ΚΚΕ καταψήφισε επίσης την εναλλακτική έκθεση που κατατέθηκε γιατί αυτή αποδέχεται και εξωραΐζει τους στόχους της διαδικασίας της Μπολόνια για τη διαμόρφωση μιας «ενιαίας αγοράς εκπαιδευτικών και ερευνητικών προϊόντων και υπηρεσιών» και για την ένταση της εργασιακής και εκπαιδευτικής περιπλάνησης των νέων, ανάλογα με τις ανάγκες των μονοπωλίων. Η ταύτιση της ελληνικής συγκυβέρνησης με τις κατευθύνσεις που εκφράζει αυτό το «ευαγγέλιο» του κεφαλαίου για την ανώτατη εκπαίδευση που είναι η διαδικασία της Μπολόνια είναι αποκαλυπτική και για τους αντιλαϊκούς σχεδιασμούς της συγκυβέρνησης για την παιδεία στη χώρα μας.

  Aldo Patriciello (PPE), per iscritto. ‒ Considerando che, nell'attuale contesto economico, l'importanza del processo di Bologna dovrebbe risiedere nel perseguimento degli obiettivi di sviluppo del livello di conoscenza e innovazione più elevato possibile per i cittadini mediante un ampio accesso all'istruzione e al suo continuo aggiornamento, e considerando che ciò dovrebbe rispecchiarsi nella revisione della strategia Europa 2020 e nell'attuazione del piano Juncker di investimenti per l'Europa, ho espresso il mio voto favorevole.

  Marijana Petir (PPE), napisan. ‒ Izvješće je usmjereno na važnost da se maksimalno iskoriste dostupna sredstva te da se pronađu novi modeli financiranja i da se oživi bolonjski proces u svojoj važnoj ulozi koju može imati u reviziji strategije Europa 2020., ali i u Junckerovom investicijskom planu za Europu.

Visoki prioritet za mnoge zemlje je poboljšanje kvalitete visokog obrazovanja i uspostava sustava osiguranja kvalitete. Europski standardi i smjernice za osiguranje kvalitete i ključni cilj Europskog područja visokog školstva, revidirani su i podliježu odobrenju na ministarskoj konferenciji u svibnju 2015. Moja ocjena je da je uspjeh bolonjskog procesa djelomičan, priznavanje diploma i mobilnost mladih jest najveći uspjeh postignut ovim procesom, međutim proces karakterizira i pojava novih visokoškolskih učilišta i programa koji nisu uspjeli pružiti adekvatnu kvalitetu obrazovanja.

To potvrđuje činjenica da imamo sve više visokoobrazovanih mladih ljudi koji ne mogu naći svoje mjesto na tržištu rada. Kvalifikacija znanjem i dalje je najbolje osiguranje protiv nezaposlenosti, stoga je u državama s usmjerenim sustavom školovanja u deficitarna zanimanja te sa strukturom koja osigurava veću zastupljenost stručnih, tehničkih i znanstvenih smjerova usmjerenih na budući rad u gospodarstvu, zaposlenost visokoobrazovanih mladih iznimno dobra i na njihov model bi se trebalo ugledati.

  Florian Philippot (NI), par écrit. ‒ Le processus de Bologne est un processus de rapprochement des systèmes d'enseignement supérieurs européens amorcé en 1998 et qui a conduit à la création en 2010 de l'espace européen de l'enseignement supérieur constitué d'une cinquantaine d'États. Il vise à faire de l'Europe un espace compétitif à l'échelle mondialisée de l'économie de la connaissance, l'espace européen de l'enseignement supérieur.

Depuis la convention de Lisbonne les objectifs du programme ont évolué. Il s'agit d'abord d'harmoniser les systèmes nationaux en généralisant une division en 3 cycles et, depuis 2007, de mettre en place l'assurance qualité tant dans les établissements que dans les formations. Les objectifs d'éducation tout au long de la vie et de mobilité sont constamment rappelés.

Le processus de Bologne vise à une marchandisation de l'enseignement supérieur, une diminution de la justice sociale, une perte d'autonomie intellectuelle des établissements et un possible raccourcissement de certaines études.

Tout démontre que l'harmonisation de l'enseignement supérieur européen va de pair avec son anglicisation.

À mon avis, la France doit se désengager de ce processus qui, au nom de pseudo avantages, va aboutir à une anglicisation, remettant ainsi en cause l'égalité des cultures et des langues. Je me prononce donc contre.

  Pina Picierno (S&D), per iscritto. ‒ Negli ultimi quindici anni il processo di Bologna, firmato da ventinove paesi europei nel 1999 con l'obiettivo di creare uno Spazio europeo dell'istruzione superiore (SEIS) entro il 2010, ha ottenuto notevoli risultati in termini di qualità dell'istruzione, mobilità e riconoscimento accademico. Ritengo però che vi siano ancora alcuni ambiti che necessitano di ulteriori sviluppi e per questo è fondamentale dare un nuovo slancio al processo affinché possa affrontare le nuove sfide, come stabilito in questa risoluzione da me sostenuta.

L'istruzione e la ricerca sono uno dei principali pilastri della nostra società ed è fondamentale investire maggiormente nell'istruzione per combattere efficacemente povertà, diseguaglianze sociali e disoccupazione, in particolare quella giovanile, e promuovere l'inclusione sociale.

Questa risoluzione vuole essere un segnale forte nei confronti dei ministri dell'istruzione superiore affinché facciano maggiori sforzi per raggiungere gli obiettivi del processo di Bologna, per sostenere quei paesi che stanno incontrando difficoltà nella sua attuazione, per rafforzare i legami tra istruzione superiore e ricerca, e per promuovere i benefici dell'uso delle innovazioni tecnologiche nell'insegnamento e nell'apprendimento.

  Tonino Picula (S&D), napisan. ‒ Koherentno, transparentno i kvalitetno visoko obrazovanje je od ključne važnosti za kulturni, gospodarski i društveni razvoj. Ciljevi Bolonjskog procesa pružaju bitna sredstva kako bi se europsko visoko obrazovanje uspješno nosilo s trenutnim izazovima. Međutim, još uvijek postoji mnogo mnogo toga za postići kako bi se ti ciljevi do kraja ispunili.

Npr. sustav priznanja visokoškolskih diploma među zemljama članicama još uvijek nije do kraja proveden, pa se građani Hrvatske primjerice suočavaju s poteškoćama prilikom priznanja svojih kvalifikacija u određenim članicama EU-a. Važno je da nadolazeća ministarska konferencija u Erevanu u svibnju 2015. pruži objektivan i kritički osvrt na napredak i nazadovanje u postizanju prioriteta za 2012.-2015. s ciljem daljnjeg konsolidiranja EHEA-a i jačanja Bolonjskog procesa.

  Andrej Plenković (PPE), napisan. ‒ Podržavam izvješće zastupnice Łybacke o potrebi praćenja i analize provedbe Bolonjskog procesa. Pokretanje Bolonjskog procesa 1999. dalo je dodatan smisao europskom projektu koji od tada teži integriranijem i usklađenijem obrazovnom sustavu među zemljama Europskog prostora visokog obrazovanja. Očekujem dobru procjenu postignutih učinaka u proteklih 15 godina, prije svega glede konkurentnosti i zapošljivosti diplomanata, mobilnosti, jamstava priznanja akademskih uspjeha te neravnomjerne primjene Bolonjskog sustava u članicama.

Prvi potezi nove Junckerove Komisije stavljaju fokus na mjere za rast i zapošljavanje, posebno mladih kojih je i dalje oko 5 milijuna u EU-u bez posla. Stoga je u predstojećem razdoblju nužno nadograditi Bolonjski sustav kroz ciljeve ove rezolucije. Najveći je izazov pred nacionalnim vladama da u dogovoru sa sveučilištima i drugim institucijama prilagode obrazovne sustave realnim potrebama tržišta rada i mladima ponude znanja koja ih mogu dovesti do radnih mjesta.

Važno je pritom da se iz sedmogodišnjeg financijskog okvira EU-a ne smanjuju razvojna sredstva za obrazovanje, inovacije i istraživanje, posebno ona predviđena kroz program Obzor 2020., kako bi se dostigli ciljevi Strategije Europa 2020. Ujedno smatram da je nužna potpora zemljama poput Hrvatske, gdje je u tijeku revizija Bolonjskog sustava, jer se u proteklim godinama nije postigla veća prepoznatljivost kvalifikacija prvostupnika kod poslodavaca.

  Miroslav Poche (S&D), písemně. ‒ Jsem rád, že Evropský parlament přijal rezoluci navrženou naší politickou skupinou k tzv. Boloňskému procesu. Boloňský proces podporuje rozvoj kvalitního vyššího vzdělání pro dosažení kulturního, hospodářského i společenského rozvoje evropských zemí. Na jedné straně je potřeba se vyrovnat s rozdílnou úrovní vzdělávacích systémů v jednotlivých zemích EU, podpořit mobilitu a výměnu mezinárodních zkušeností, ale na druhé straně zároveň udržet výjimečnost a specifičnost národních vzdělávacích systémů. Jsem přesvědčen, že i nejlépe propracovaný systém vzdělávání nepřinese užitek, pokud nebude napřímo napojen na požadavky na trhu práce, což je jeden z klíčových vzkazů dnes přijaté rezoluce. Cíle, které si Boloňský proces stanovil, se zatím nepodařilo naplnit a v této souvislosti musíme konstatovat, že členské státy vykazují značné zpoždění. Rezoluce proto přichází ve správném okamžiku, jen několik dní před ministerskou konferencí v Jerevanu, a je jasnou zprávou Evropského parlamentu členským státům: vzdělávání je klíčová priorita EU a členské státy musejí v této oblasti dělat mnohem více, pokud to myslí vážně s růstem a konkurenceschopností Evropy. Za zásadní překážku v dosažení stanovených cílů považuji zejména odbourání bariér ve vzájemném uznávání dosažených kvalifikací mezi jednotlivými členskými státy. Bez toho jakákoliv společná strategie pozbývá smyslu.

  Salvatore Domenico Pogliese (PPE), per iscritto. ‒ Il processo di Bologna ha permesso che siano offerti agli studenti maggiori e più qualificate opportunità di istruzione ed allo stesso tempo la creazione di una procedura semplificata di riconoscimento in tutti i sistemi di istruzione superiore nazionali.

Grazie a questo, si sono create le condizioni per una maggiore mobilità, l'adattamento dei sistemi di istruzione alle esigenze del mercato del lavoro ed il potenziamento della competitività e dell'attrattiva dell'istruzione superiore in Europa. Ben venga una successiva attuazione del processo di Bologna per adeguarlo alle nuove sfide che deve affrontare, quali la disoccupazione giovanile, i vincoli economici e i cambiamenti demografici. Credo che il processo di Bologna possa contribuire notevolmente al perseguimento degli obiettivi dell'UE per la crescita e per un'economia basata sulla conoscenza, alla revisione della strategia Europa 2020 e all'attuazione del piano Juncker di investimenti per l'Europa.

  Stanislav Polčák (PPE), písemnĕ. ‒ Cílem boloňského procesu je mimo jiné zajistit sblížení rozdílných systémů vysokoškolského vzdělávání s cílem vytvořit transparentnější systémy. Výsledkem tohoto procesu by mělo být nejen zajištění vysoké kvality výuky a začlenění evropského rozměru do vysokoškolského vzdělávání, ale také zavedené systému akademických titulů, které jsou snadno rozeznatelné a srovnatelné, podporují mobilitu studentů, učitelů a výzkumných pracovníků. Prosperita naší evropské společnosti závisí ve značné míře na kulturním, vědeckém a technickém rozvoji, a my bychom měli učinit vše potřebné, abychom tomuto rozvoji pomohli. Připojuji se tudíž tímto k výzvě zemím EHEA, aby provedly společně dohodnuté reformy, jejichž cílem je urychlit dosažení cílů boloňského procesu.

  Jiří Pospíšil (PPE), písemnĕ. ‒ Zpráva, která hodnotí průběh boloňského procesu v oblasti vzdělávání, má moji podporu, protože považuji prostupnost vzdělávacích systémů a evropskou spolupráci v oblasti vzdělávání za jednu z klíčových sfér evropské integrace.

Osobně jsem sice zdrženlivý vůči snaze všechny obory povinně rozdělit na bakalářské a navazující magisterské studium, ale obecně považuji pokrok v oblasti boloňského procesu za pozitivní a hodný další podpory.

  Franck Proust (PPE), par écrit. ‒ Face au chômage croissant des jeunes et au manque d’opportunités auxquelles sont de plus en plus confrontées les jeunes diplômés au sein de l’Union, il est important repenser et de redynamiser les politiques européennes ciblant les jeunes, telles que le processus de Bologne relatif à l’enseignement supérieur au sein de l’Union.

Le Parlement européen a adopté le rapport sur le suivi et la mise en œuvre du processus de Bologne en insistant sur l’importance d’adapter et d’actualiser cette mesure par rapport au contexte et aux nouveaux enjeux de l’Union. J’ai voté en faveur de ce texte. Si ce processus est une réussite en bien des aspects, il est nécessaire de le réviser et de l’améliorer afin qu’il coïncide davantage avec les objectifs UE 2020 et de la nouvelle Commission Juncker.

  Sofia Ribeiro (PPE), por escrito. ‒ Este é um relatório sobre o acompanhamento da implementação do Processo de Bolonha, que pretende que seja correta, a fim de se fomentar a mobilidade. Para tal, é necessário que sejam reforçados os procedimentos de reconhecimento, assim como a melhoria da qualidade dos serviços destinados aos estudantes em universidades de acolhimento. Pretende-se também estabelecer um mecanismo de apoio financeiro, garantir a transferência de subvenções e créditos, promover a aprendizagem de línguas estrangeiras e incentivar a participação em programas europeus, tais como o Erasmus+. Por estes motivos, e por ser crucial revitalizar o Processo de Bolonha em alguns domínios, de modo a que se consiga dar resposta a novos desafios, votei favoravelmente o presente documento.

  Frédérique Ries (ALDE), par écrit. ‒ Le processus de Bologne est essentiel au développement des sociétés. Le Parlement européen entend aujourd'hui, par son vote ambitieux, redonner couleur et énergie à un processus qui s'essouffle. Si, pour de nombreux pays, la principale priorité est de garantir la qualité de l'enseignement supérieur, il est aussi urgent de replacer l'étudiant au centre de l'apprentissage, en lui garantissant un soutien financier, une mobilité internationale et l'amélioration de son inclusion sociale.

Vingt-neuf pays ont signé la déclaration de Bologne en 1999. Aujourd'hui, ce sont plus de 47 pays qui sont déterminés à créer un véritable espace européen de l'enseignement supérieur (EEES), et ce en fondant la croissance et l'économie sur la connaissance. Il y a des succès, heureusement – la reconnaissance des titres universitaires ou encore la structure en trois cycles (licence-master-doctorat) –, mais on est encore loin des objectifs premiers. D'autres pistes intéressantes sont à explorer du côté des nouvelles technologies, comme les cours en ligne accessibles à tous, les très populaires MOOC (Massive Open Online Course). Il est également crucial de se concentrer sur la synchronisation des mesures financières prises en soutien au processus de Bologne, comme "Horizon 2020" et "Erasmus +", pour faire face aux nouveaux défis européens.

  Liliana Rodrigues (S&D), por escrito. ‒ A importância do Processo de Bolonha na atual situação económica deve centrar-se no desenvolvimento do conhecimento e da inovação, assim como no reforço da cidadania, através de um amplo acesso à educação e da sua contínua atualização. Lembro que a educação e a investigação são um dos principais pilares da nossa sociedade quando se trata de promover o desenvolvimento de competências, o crescimento e a criação de emprego. Investir na educação é fundamental para combater com eficácia a pobreza, as desigualdades sociais e o desemprego, nomeadamente o desemprego juvenil, e fomentar a inclusão social. Esta é uma visão que se deve refletir na revisão da Estratégia Europa 2020 e na implementação do Plano de Investimento de Juncker para a Europa.

Concordo ainda com a Relatora quando aponta necessárias melhorias na aplicação de Bolonha, nomeadamente aquelas que dizem respeito a uma aprendizagem mais centrada no estudante; ao reforço da colaboração entre instituições; à importância dos aspetos sociais; à sensibilização do público às reformas de Bolonha; a novos modelos de financiamento; ao sistema de créditos; à mobilidade de professores e alunos e ainda à criação de sistemas de garantia de qualidade.

  Inmaculada Rodríguez-Piñero Fernández (S&D), por escrito. ‒ El Proceso de Bolonia nació con el objetivo de asegurar una educación superior coherente, transparente y de alta calidad, que garantizara altos estándares comunes para facilitar la movilidad de los estudiantes.

Aunque actualmente son 47 los países participantes y se han alcanzado parte de los objetivos trazados, aún queda mucho por hacer en el cumplimiento de los mismos, al tiempo que han surgido nuevos desafíos, como el altísimo desempleo juvenil, las limitaciones económicas o los cambios demográficos, que demandan nuevos desarrollos.

El informe, impulsado por el Grupo S&D, reclama que se lleve a cabo una revisión objetiva y crítica de los avances y retrocesos en el logro de las prioridades establecidas para el periodo 2012-2015 con el fin de consolidar aún más el Espacio Europeo de Educación Superior, impulsar el Proceso de Bolonia ante nuevos retos como los descritos y alentar metas más altas, con la participación y el compromiso de todas las partes interesadas, incluidos los interlocutores sociales. Por todo ello, he votado a favor.

  Claude Rolin (PPE), par écrit. ‒ En juin 1999, vingt-neuf pays européens ont signé la déclaration de Bologne, dont le but était de créer, à l'horizon 2010, un espace européen de l'enseignement supérieur. Un des premiers objectifs du processus de Bologne est qu'un étudiant inscrit dans une université européenne a le droit d'obtenir un diplôme dans n'importe quel État membre et de voir celui-ci reconnu dans l'ensemble de l'Union européenne. Des progrès ont déjà été faits en ce qui concerne les structures de l'enseignement supérieur, l'harmonisation et la qualité, la mobilité et l'employabilité. Le rapport voté se penche notamment sur l'importance d'utiliser au mieux les fonds disponibles et de trouver de nouveaux modèles de financement, et sur la nécessité de conforter à nouveau le processus de Bologne dans le rôle important qu'il peut jouer dans la révision de la stratégie "Europe 2020" et, surtout, dans le plan d'investissement pour l'Europe présenté par Jean-Claude Juncker.

  Fernando Ruas (PPE), por escrito. ‒ O Processo de Bolonha deu o impulso necessário à criação de um Espaço Europeu de Ensino Superior (EEES), estimulando a mobilidade de estudantes, fornecendo sistemas de garantia da qualidade, reconhecimento dos diplomas e promovendo uma melhoria genérica dos sistemas educativos um pouco por toda a Europa.

Contudo, como bem demonstra este Relatório de Iniciativa, que votei favoravelmente, este ‘Processo’ necessita de um novo impulso, designadamente: na adaptação dos sistemas de ensino às novas necessidades do mercado de trabalho e como educação para a cidadania, à atualização e desenvolvimento dos níveis de conhecimento mais elevados - e que tais objetivos se deverão refletir na revisão da Estratégia Europa 2020 e na implementação do Fundo Europeu para Investimentos Estratégicos.

As prioridades deverão ainda passar pela melhoria da qualidade do ensino superior, aumento de bolsas de estudo, reconhecimento mútuo e compatibilidade dos graus académicos, reforço da cooperação nacional/transfronteiriça em matéria de programas/estágios entre Universidades e empresas, aposta na formação/mobilidade de professores e novas oportunidades de financiamento.

Considero ainda e apesar de ser favorável ao aprofundamento do EEES, que os Estados-Membros não deverão nunca prescindir de preservar a diversidade pedagógica, incluindo a diversidade de línguas nas suas escolas e nos diferentes níveis de ensino.

  Massimiliano Salini (PPE), per iscritto. ‒ Ho votato a favore della risoluzione per l'importanza che ha l'incremento dello sviluppo culturale, economico e sociale il quale richiede necessariamente un settore dell'istruzione superiore coerente, trasparente e di alta qualità.

Gli obiettivi del processo di Bologna forniscono all'istruzione superiore europea il mezzo essenziale per affrontare le sfide odierne. Tuttavia, il conseguimento di tali obiettivi richiede ancora molto lavoro. È necessario, inoltre, promuovere la sincronizzazione tra le azioni che sostengono il processo di Bologna, quali i programmi Orizzonte 2020 ed Erasmus+.

  Matteo Salvini (NI), per iscritto. – Ho deciso di votare a favore perché lo scopo della dichiarazione di Bologna era e rimane quello di offrire agli studenti una gamma più ampia e trasparente di opportunità di istruzione di alta qualità, come pure di creare una procedura semplificata di riconoscimento, sia a livello interno sia esterno, in tutti i sistemi di istruzione superiore nazionali coinvolti. Inoltre, mi sembra giusto ricordare che l'intento del processo di Bologna non è di uniformare i sistemi di istruzione superiore, ma di farli convergere, grazie allo sviluppo di norme comuni di cooperazione, tenendo però sempre in considerazione la diversità e l'autonomia dei singoli paesi e di ciascuna università.

  Lola Sánchez Caldentey (GUE/NGL), por escrito. ‒ Hemos votado EN CONTRA de este informe, que trata dar impulso al Proceso de Bolonia, al que nos oponemos, puesto que sus «grandes objetivos» ―el establecimiento de un Espacio Europeo de Educación Superior que armonice sus procedimientos administrativos y curriculares, facilite la movilidad y actualice los criterios formativos a los nuevos retos globales―, enmascaran un cambio de prioridades: pasar de una entidad generadora de conocimiento al servicio de la sociedad a estar, como ocurre en todos los ámbitos susceptibles de generar lucro, al servicio de la rentabilidad económica tal y como la definen los mercados, despreciando el efecto que tiene este criterio en el incremento de la desigualdad social.

  Olga Sehnalová (S&D), písemnĕ. ‒ Přestože od roku 2000, kdy byl boloňský proces vytvořen, již byla řada jeho cílů směrem k dosažení koherentního, transparentního a kvalitního vysokoškolského vzdělání splněna, je potřeba revidovat proces tak, aby odpovídal i na současné výzvy, jako je nezaměstnanost mládeže, ekonomické problémy či demografické změny společnosti.

Výzvou pro boloňský proces také nadále zůstává zvýšení sociálního začleňování méně zastoupených a znevýhodněných skupin, zajištění jejich rovných příležitostí v přístupu k vysokoškolskému vzdělání a podpora jejich mezinárodní mobility. Je proto důležité, aby ministři zemí EHEA na svém příštím setkání v Jerevanu věnovali pozornost i této otázce a podrobili současnou podobu boloňského systému objektivnímu a kritickému hodnocení. Zprávu kolegyně Krystyny Łybacké jsem proto podpořila a chtěla bych jí také poděkovat za její práci zpravodajky.

  Lidia Senra Rodríguez (GUE/NGL), por escrito. ‒ He votado en contra del informe sobre la aplicación del Proceso de Bolonia puesto que rechazo las medidas que se están adoptando en su implementación, así como la Estrategia 2020, que conduce a la mercantilización y a la privatización de la educación superior y a una competición entre universidades. Asimismo, rechazo la implicación de las empresas en el desarrollo de los programas educativos y la sumisión de la educación al dogma de la libre competencia y los intereses del mercado.

Considero que la responsabilidad del sistema educativo debe recaer en el Estado (o en el nivel gobernativo que posea las competencias según el Estado miembro) y que son los Estados miembros los que deben asegurar un verdadero reconocimiento de los diplomas. El presupuesto para educación e investigación debe aumentar, así como el número y la cuantía de las becas. Además, estoy convencida de que la diversidad educativa, incluida la diversidad lingüística, debe ser respetada en Europa.

Por lo tanto, dado que defiendo una educación pública, universal, gratuita y de calidad que responda a las necesidades de la sociedad y no de los mercados no he podido sino votar en contra de este informe sobre el Proceso de Bolonia.

  Remo Sernagiotto (PPE), per iscritto. ‒ Ho deciso di esprimermi a favore di questa relazione in quanto ritengo rappresenti in maniera chiara la posizione del Parlamento sugli aspetti salienti del processo di Bologna e fornisca un valido contributo alla prossima conferenza interministeriale che si terrà dal 14 al 15 maggio 2015 a Yerevan.

Sarà opportuno in tale occasione focalizzarsi sui cambiamenti di scenario per lo spazio europeo dell'istruzione superiore, rilevandone anche le principali priorità, come ad esempio il rafforzamento dei legami tra istruzione superiore e ricerca, la tutela della diversità dell'insegnamento, l'utilizzo delle innovazioni tecnologiche nell'apprendimento o anche un approccio maggiormente incentrato sullo studente e i suoi risultati.

Negli ultimi quindici anni il processo di Bologna ha ottenuto notevoli risultati in termini di qualità dell'istruzione, mobilità e riconoscimento accademico. Restano tuttavia ancora molti ambiti che necessitano di un'attenzione particolare al fine di poter affrontare le nuove sfide e garantire in tal modo il rafforzamento e il miglioramento dello spazio europeo dell'istruzione superiore.

  Czesław Adam Siekierski (PPE), na piśmie. ‒ Cele procesu bolońskiego zostały osiągnięte przez państwa członkowskie w nierównym stopniu. Priorytetem jest przeprowadzenie uzgodnionych wspólnie reform. Osiągnięcie tego założenia wymaga zaangażowania politycznego i współpracy, a ważnym elementem powinno być opracowywanie dodatkowych narzędzi i metod, które pomogłyby krajom stojącym w obliczu wyzwań poczynić większe postępy. Potrzebne jest też skupienie się w większym stopniu na studencie, jego potrzebach i tym, czego powinien się nauczyć. Uważa się, że do najbardziej zaniedbywanych cech należą społeczne aspekty procesu bolońskiego.

Większość studentów uczestniczy w programach zgodnych z trójstopniową strukturą studiów procesu bolońskiego. Stworzenie takiej struktury studiów jest sposobem na lepsze przygotowanie absolwentów do wymogów rynku pracy i wyzwań społecznych. Do osiągnięcia celów procesu bolońskiego konieczne jest prawidłowe wdrożenie europejskiego systemu transferu i akumulacji punktów (ECTS). Należy usprawnić uznawanie kwalifikacji zdobytych za granicą, co przyniosłoby bardziej bezpośrednie korzyści studentom. Kolejnym ważnym aspektem są wspólne programy, które stanowią też kluczowy aspekt umiędzynarodowienia szkolnictwa wyższego. Należy pracować nad rozwojem mobilności w systemie bolońskim, zarówno dla studentów, jak i nauczycieli oraz pracowników oświaty.

  Siôn Simon (S&D), in writing. ‒ Today, along with my Labour colleagues, I voted in support of the implementation of the Bologna process. The aim of the Bologna process was and remains to provide students with a wider and more transparent choice of high-quality educational opportunities as well as create a simplified process of recognition both internally and externally throughout the participating national higher education systems. In view of pursuing the EU goals of growth and a knowledge-based economy, the Bologna Process can play an important role in the revision of the Europe 2020 strategy.

  Branislav Škripek (ECR), písomne. ‒ Hlasoval som za prijatie uznesenia o opatreniach nadväzujúcich na vykonávanie Bolonského procesu. Bolonský proces za posledných 15 rokov vo veľkej miere prispel k mobilite mladých ľudí a k zlepšeniu porovnateľnosti štruktúry vyššieho vzdelávania. Študentskú mobilitu považujem za dôležitý nástroj na zlepšovanie kvalifikácie mladých ľudí, čo je kľúčové pri znižovaní ich nezamestnanosti. Preto je potrebné zvyšovať úsilie podporujúce túto mobilitu a vzájomné uznávanie a porovnateľnosť vzdelávacích štandardov, a tak zabezpečiť kvalitu a transparentnosť európskeho priestoru vysokoškolského vzdelávania.

  Davor Škrlec (Verts/ALE), napisan. ‒ Podržao sam izvješće o praćenju Bolonjskog procesa jer je riječ o jednoj od temeljnih javnih politika koja ima za cilj jačanje europskog duha i stvaranje europskog građanstva. Nažalost, u većini država članica ova pametno zamišljena politika ne doživljava uspješnu implementaciju. Izmjena znanja i obrazovanje mladih, kao i različita obrazovna iskustva mladih, predstavljaju ključne elemente na putu ka uspješnom i dugoročnom gospodarskom razvitku.

Hrvatsko tržište ne poznaje pravu razliku između prvostupničke i magistarske diplome te u 90 posto slučajeva diplomirani prvostupnici nisu prepoznati na tržištu rada, stoga nastavljaju s dodatnim stupnjem obrazovanja. Obrazovanje je jedan od glavnih stupova našeg društva, stoga pozivam europska i nacionalna nadležna tijela na veću administrativnu i financijsku podršku procesa.

  Monika Smolková (S&D), písomne. – V roku 1999 podpísalo 29 európskych štátov bolonskú deklaráciu, ktorej účelom bolo vytvoriť do roku 2010 európsky priestor vysokoškolského vzdelávania /EHEA/. Táto medzivládna iniciatíva z podnetu EK sa pokúsila nájsť spoločnú odpoveď na existujúce problémy, ako je vytvorenie podmienok pre väčšiu mobilitu, prispôsobenie vzdelávacích systémov potrebám pracovného trhu,... Dnes, po hodnotení uplynulých 15 rokov, môžeme povedať, že bolonský proces dosiahol veľmi veľa z hľadiska kvality vzdelania, mobility a uznávania akademických titulov. Bolonský proces celkovo dosiahol väčšiu transparentnosť a zjednodušil prístup k informáciám o európskom vysokoškolskom vzdelávaní. Aj napriek dosiahnutým výsledkom je naďalej potrebné posilňovať prepojenie vysokoškolského vzdelávania s výskumom a inováciami a predovšetkým s potrebami trhu práce. Podľa analýz má každý tretí zamestnávateľ v EÚ ťažkosti s hľadaním primerane kvalifikovaných zamestnancov. Preto majú členské štáty politický záväzok, aby sa aktívnejšie zapojili do bolonského procesu s cieľom skvalitniť vysokoškolské vzdelávanie a umožniť štúdium čo najväčšiemu počtu uchádzačov v záujme ich uplatnenia sa na trhu práce.

  Ivan Štefanec (PPE), písomne. ‒ Vďaka Bolonskému procesu bol vytvorený európsky priestor vyššieho vzdelávania, čo umožnilo zlepšenie kvality vzdelania a jeho komparácie medzi rôznymi členskými štátmi EÚ, zvýšenie mobility a zjednodušenie uznávania diplomov. Napriek tomu stále existuje veľa problémov v oblasti vzdelávania. Je dôležité prispôsobiť naše vzdelávacie systémy potrebám pracovného trhu a zlepšiť celkovú zamestnanosť a konkurencieschopnosť. V nadväznosti na súčasnú vysokú úroveň nezamestnanosti mladých ľudí je taktiež nevyhnutné podporovať mladých ľudí v štúdiu i prostredníctvom ľahko dostupných študentských pôžičiek a viacej propagovať štúdium v zahraničí a programy smerujúce k výchove špecialistov potrebných na pracovnom trhu.

  Davor Ivo Stier (PPE), napisan. ‒ Podržao sam rezoluciju o praćenju provedbi Bolonjskog procesa u kojoj se poziva države članice da dodatno poboljšaju i ažuriraju procjenu ustanova visokog obrazovanja u odnosu na standarde koji su prethodno utvrđeni u okviru obrazovnih sustava na međunarodnoj razini, te kojima se nagrađuje izvrsnost u cilju napretka znanja, istraživanja i znanosti. Važno je očuvati raznolikost podučavanja, uključujući jezičnu raznolikost te poticati države članice da povećaju stipendije i osiguraju njihovu laku dostupnost.

  Catherine Stihler (S&D), in writing. ‒ Over the past 15 years, the Bologna process – which aims to ensure comparability in the standards and quality of higher education qualifications – has been greatly successful in permitting a greater transparency and improved access to information in the field of European higher education. However, this is an area which it is important to develop.

  Dubravka Šuica (PPE), napisan. – Bolonjska deklaracija temelj je ujednačavanja obrazovnog sustava u europskim zemljama koja je potpisana u lipnju 1999. godine s ciljem stvaranja europskog prostora visokog obrazovanja (EHEA) do 2010. godine.

U tome se uspjelo, ali ne u potpunosti. Moram navesti primjer Hrvatske gdje sva sveučilišta rade na temeljima "Bolonje" i gdje je ostvaren napredak u strukturi visokog obrazovanja, usklađivanja i kvalitete te mobilnosti studenata, no još se ne vodi dovoljno briga o zapošljavanju asistenata i nenastavnog osoblja, nema dovoljno financijskih sredstava i opreme, međunarodna suradnja je nedovoljno razvijena, a razdijeljenost četiri najveća sveučilišta otežava jasnu definiciju misije i politike budućeg razvoja.

Svi navedeni problemi značajno utječu na kvalitetu rada sveučilišta. Zbog navedenih razloga podržala sam ovo izvješće jer govori o maksimalnom korištenju sredstava Europske unije za potpunu implementaciju bolonjske strategije s ciljem pronalaska novih modela financiranja, a raduje da je i predsjednik Europske komisije Juncker u svom Investicijskom planu za Europu stavio naglasak na poboljšanje kvalitete visokog obrazovanja i uspostave njegove kvalitete.

  Richard Sulík (ECR), písomne. ‒ Hlasovania o správe som sa zdržal. Súhlasím síce s mnohými jej cieľmi ohľadom zvýšenia efektívnosti vzdelávania, no nesúhlasím s dôrazom na formálne ciele, ako je napríklad cieľ naplniť do roku 2020 40 % kvótu vysokoškolsky vzdelaných mladých ľudí alebo výzvy na navýšenie finančných prostriedkov bez ďalších kritérií ich užitočnosti.

  Patricija Šulin (PPE), pisno. ‒ Podprla sem Poročilo o pregledu izvajanja bolonjskega procesa. Izobraževanje je javna dobrina. Bolonjski proces se je začel, da bi izboljšali kakovost ter priznavanje kvalifikacij in trajanje študija na ravni Evropske unije. Bolonjski proces naj bi prispeval tudi k izboljšanju položaja mladih na področju zaposlovanja. Danes vidimo, da je na tem področju še veliko rezerv. Še vedno obstaja velika neusklajenost med ponudbo usposobljenih zaposlenih ter povpraševanjem v EU. Od začetka krize leta 2008 se problem brezposelnosti mladih ni veliko izboljšal. Poročilo o pregledu izvajanja bolonjskega procesa podpiram, ker poziva vse deležnike, ki so povezani z izvajanjem bolonjskega procesa, naj izboljšajo zagotavljanje kakovosti, da bi dosegli uresničitev evropskega visokošolskega prostora.

  Νεοκλής Συλικιώτης ( GUE/NGL), γραπτώς. ‒ Στόχος μας είναι η ενίσχυση της δημόσιας και δωρεάν εκπαίδευσης που θα προσφέρει στους νέους φοιτητές πολυεπίπεδη και πολυδιάστατη γνώση, ούτος ώστε και αυτοί με την σειρά τους να μπορέσουν να προσφέρουν στην ανάπτυξη της κοινωνίας. Για να επιτευχθεί αυτό πρέπει να ενισχυθούν τα δημόσια κονδύλια για την εκπαίδευση και να παρεμποδιστεί η προώθηση των συμφερόντων των εταιρειών στα Πανεπιστήμια.

Δυστυχώς, η διαδικασία της Μπολόνιας προσπαθεί να προσαρμόσει την γνώση στα μέτρα της αγοράς ενώ παράλληλα ανοίγει τις πόρτες των πανεπιστημίων στις ιδιωτικές επιχειρήσεις. Επίσης, η προσπάθεια δημιουργίας κοινού πλαισίου μεταρρυθμίσεων μας βρίσκει αντίθετους, καθώς το κάθε κράτος μέλος έχει δικαίωμα και πρέπει να ορίζει την πολιτική του όσον αφορά την παιδεία και εκπαίδευση.

Για τους πιο πάνω λόγους καταψηφίσαμε την έκθεση αυτή.

  Ελευθέριος Συναδινός ( NI), γραπτώς. ‒ Μολονότι θεωρούμε σημαντική την εκπαίδευση και την έρευνα όσον αφορά στην προώθηση της ανάπτυξης δεξιοτήτων, της οικονομικής ανάπτυξης και της δημιουργίας θέσεων εργασίας, εντούτοις δε συμφωνούμε με ορισμένες πτυχές της έκθεσης όπως η διεθνοποίηση της παιδείας, η συμμετοχή των φοιτητών στη διακυβέρνηση της τριτοβάθμιας εκπαίδευσης, η ενίσχυση της ευρωπαϊκής ιθαγένειας και η περαιτέρω απελευθέρωση των αδειών διαμονής των αναγνωρισμένων προσφύγων που αναζητούν εξειδικευμένη επαγγελματική δραστηριότητα.

  Marc Tarabella (S&D), par écrit. ‒ Comment voter contre un tel type de rapport? C'est aussi l'occasion de rappeler que notre souhait d'un secteur de l'enseignement supérieur cohérent, transparent et de bonne qualité est essentiel au développement culturel, économique et social. Les objectifs de Bologne fournissent les outils indispensables pour permettre à l'enseignement supérieur en Europe de relever les défis de notre époque.

Il reste néanmoins un long chemin à parcourir avant de pouvoir prétendre avoir pleinement rempli lesdits objectifs. Si le processus compte de nombreuses réussites à son actif, notamment une forte convergence structurelle, de nouveaux défis ont pris la place des anciens.

Pour les relever et redonner un nouveau souffle au processus, il est indispensable de se concentrer sur la mise en œuvre adéquate de la structure et des outils actuels, de corriger leurs lacunes et de s'orienter vers un paradigme éducatif qui replace l'étudiant et les compétences acquises au centre de l'apprentissage.

  Pavel Telička (ALDE), in writing. ‒ I voted in favour of the report on the implementation of the Bologna Process which is an essential tool to develop education though Europe. Over the past years, if there has been some progress made regarding quality, mobility and mutual recognition of qualifications between universities, there are still a number of areas that require further development. In this context, it is essential to respond to the new challenges that education is facing in Europe and this report is a first step.

  Ruža Tomašić (ECR), napisan. ‒ Podržala sam izvješće o praćenju provedbe Bolonjskog procesa koje ukazuje na potrebu prilagodbe obrazovnog sustava tržištu rada pri čemu se pažnja prvenstveno usmjerava na jačanje vještina i znanja te unaprjeđenje obrazovanja. Kao što sam već istaknula, mobilnost u zapošljavanju ne mogu podržati, jer iseljavanje radno sposobne snage zasigurno ne može imati pozitivan učinak s obzirom na demografske i ekonomske posljedice koje iseljavanje može uzrokovati pojedinim državama, a osobito siromašnijim članicama, no mobilnost učenika i studenata s ciljem usvajanja znanja i usavršavanja može predstavljati samo pozitivan trend.

Učinci Bolonjskog procesa koji su predstavljeni u izvješću ukazuju da iskustva koja studenti stječu studirajući u inozemstvu ili obavljajući stručnu praksu zasigurno pridonose njihovoj samostalnosti, kulturnoj obogaćenosti, poznavanju stranih jezika te sposobnosti rada u multikulturalnim sredinama. Stoga, podržavam bilo koji oblik inicijative za mlade koji će im omogućiti obrazovanje u poduzetničkom duhu te u konačnici doprinijeti boljem razumijevanju stvarnih potreba tržišta i kadrova koji nedostaju.

  Estefanía Torres Martínez (GUE/NGL), por escrito. ‒ Hemos votado EN CONTRA de este informe, que trata de dar impulso al Proceso de Bolonia, al que nos oponemos, puesto que sus «grandes objetivos» ―el establecimiento de un Espacio Europeo de Educación Superior que armonice sus procedimientos administrativos y curriculares, facilite la movilidad y adapte los criterios formativos a los nuevos retos globales― enmascaran un cambio de prioridades: pasar de una entidad generadora de conocimiento al servicio de la sociedad a estar, como ocurre en todos los ámbitos susceptibles de generar lucro, al servicio de la rentabilidad económica tal y como la definen los mercados, despreciando el efecto que tiene este criterio en el incremento de la desigualdad social.

  Giovanni Toti (PPE), per iscritto. ‒ Il voto sottolinea che lo sviluppo culturale, economico e sociale richiede un settore dell'istruzione superiore coerente, trasparente e di alta qualità.

Gli obiettivi del processo di Bologna forniscono all'istruzione superiore europea il mezzo essenziale per affrontare le sfide odierne. Tuttavia, ancora molto deve essere fatto per il conseguimento di questi obiettivi. È quindi fondamentale concentrarsi sul loro corretto utilizzo, ponendo rimedio alle carenze ancora presenti.

  Ramon Tremosa i Balcells (ALDE), in writing. ‒ Access to education should not only be universal but it must be good in order to be more competitive as a society and avoid the high rates of unemployment that exists in some European countries. The Bologna process and the Europe 2020 strategy must face the inadequacy of current occupational qualifications, as one of three employers find cannot find skilled workers in some sectors.

Mobility, internationalization, and support to university education between EU countries should give the same equal opportunities for European citizens.

Needed reforms must be taken as soon as possible so that will be a benefit to us all, that is why I supported this resolution. I encourage all institutions and governments involved in making this possible.

  Mylène Troszczynski (NI), par écrit. ‒ Le processus de Bologne est un processus de rapprochement des systèmes d'enseignement supérieurs européens amorcé en 1998 et qui a conduit à la création en 2010 de l'espace européen de l'enseignement supérieur constitué d'une cinquantaine d'états. Il vise à faire de l'Europe un espace compétitif à l'échelle mondialisée de l'économie de la connaissance, l'espace européen de l'enseignement supérieur.

Les objectifs d'éducation tout au long de la vie et de mobilité sont constamment rappelés.

La France et les français sont victimes de ce processus qui officialise l'anglicisation de l'enseignement supérieur. L'Union européenne reconnaît de nombreux obstacles à la mobilité des étudiants, obstacles techniques mais aussi barrière des langues.

Ces obstacles n'ont jamais été commentés dans les rapports d'évaluation, en particulier celui de la langue.

Le processus de Bologne vise à une marchandisation de l'enseignement supérieur, une diminution de la justice sociale, une perte d'autonomie intellectuelle des établissements et un possible raccourcissement de certaines études. L'enseignement supérieur est vu à travers le dogme de la croissance économique et son harmonisation va de pair avec son anglicisation. À notre avis la France doit se désengager de ce processus qui remet en cause l'esprit européen d'égalité des cultures et des langues.

  Mihai Țurcanu (PPE), în scris. ‒ Am votat în favoarea Rezoluției referitoare la monitorizarea implementării procesului de la Bologna, având în vedere cu precădere dimensiunea socială a acestui proces.

Educația este unul din domeniile cele mai afectate de dificultățile economice cu care se confruntă UE. Drept urmare, cred că se impune un efort considerabil de finanțare, astfel încât să devină realizabil obiectivul fixat pentru anul 2020, respectiv o pondere de 3% din PIB-ul Uniunii alocată pentru cercetare și învățământ.

De asemenea, faptul că o treime dintre angajatorii europeni se confruntă cu dificultăți în recrutarea de angajați cu calificări corespunzătoare, în ciuda șomajului ce afectează grav tânăra generație, obligă statele membre la eficientizarea politicilor educaționale pentru a pune de acord sistemul de formare a competențelor profesionale cu cerințele pieței muncii.

Nu în ultimul rând, recunoașterea reciprocă a calificărilor profesionale și academice poate facilita circulația forței de muncă și integrarea corespunzătoare a lucrătorilor europeni. Accesul la educație și stimularea perfecționării pe tot parcursul vieții, inclusiv prin programe adecvate de recalificare profesională, pot contribui efectiv la combaterea crizei economice, inegalităților și șomajului, precum și, pe termen lung, la asigurarea unei dinamici favorabile incluziunii sociale și creșterii economice.

  István Ujhelyi (S&D), in writing. ‒ The implementation of the Bologna process is crucial to have a high-quality, coherent and transparent higher education sector, which exists in an excellent way. This document summarises the European system of higher education, and I fully support the S&D position on Bologna process in an understandable, accessible and credible way in order to ensure compatibility and comparability of standards and quality across different higher educational systems, support mobility and internationalisation, while respecting the diversity and autonomy of individual countries and universities.

  Miguel Urbán Crespo (GUE/NGL), por escrito. ‒ Hemos votado EN CONTRA de este informe, que trata de dar impulso al Proceso de Bolonia, al que nos oponemos, puesto que sus «grandes objetivos» ―el establecimiento de un Espacio Europeo de Educación Superior que armonice sus procedimientos administrativos y curriculares, facilite la movilidad y adapte los criterios formativos a los nuevos retos globales― enmascaran un cambio de prioridades: pasar de una entidad generadora de conocimiento al servicio de la sociedad a estar, como ocurre en todos los ámbitos susceptibles de generar lucro, al servicio de la rentabilidad económica tal y como la definen los mercados, despreciando el efecto que tiene este criterio en el incremento de la desigualdad social.

  Ivo Vajgl (ALDE), in writing. ‒ I voted in favour of the report on the follow-up to implementation of the Bologna Process because it represents a step forward towards the coordination of European education systems. It is crucial that all Member States carry out the agreed reforms and ensure the compatibility of higher education systems in Europe by guaranteeing the mutual recognition of academic degrees. Education is key in fostering employment and social inclusion and it should remain one of the main priorities of EU Member States; it is the only way that we can guarantee the prosperity of our societies. Europe has historically been a pioneer in culture and education and should continue being a point of academic reference.

  Ramón Luis Valcárcel Siso (PPE), por escrito. ‒ La educación y la investigación son uno de los principales pilares de nuestra sociedad en relación con la promoción del desarrollo de habilidades, el crecimiento y la creación de empleo. Es importante aprobar este documento para que el Proceso de Bolonia contribuya a una mejor educación para Europa.

  Ángela Vallina (GUE/NGL), por escrito. ‒ He votado en contra del informe sobre la aplicación del Proceso de Bolonia puesto que rechazo las medidas que se están adoptando en su implementación, así como la Estrategia 2020, que conduce a la mercantilización y a la privatización de la educación superior y a una competición entre universidades. Asimismo, rechazo la implicación de las empresas en el desarrollo de los programas educativos y la sumisión de la educación al dogma de la libre competencia y los intereses del mercado.

Considero que la responsabilidad del sistema educativo debe recaer en el Estado y que son los Estados miembros los que deben asegurar un verdadero reconocimiento de los diplomas. El presupuesto para educación e investigación debe aumentar, así como el número y la cuantía de las becas. Además, estoy convencida de que la diversidad educativa, incluida la diversidad lingüística, debe ser respetada en Europa.

Por lo tanto, dado que defiendo una educación pública, universal, gratuita y de calidad que responda a las necesidades de la sociedad y no de los mercados, no he podido sino votar en contra de este informe sobre el Proceso de Bolonia.

  Miguel Viegas (GUE/NGL), por escrito. ‒ Este relatório, reconhecendo algumas das consequências gravosas do Processo de Bolonha, propõe reparar o que não é reparável. Até a não consecução do tão proclamado "objetivo da mobilidade dos estudantes", que ficou pelo caminho pois, sendo que as taxas de mobilidade continuam baixas, é reconhecido no próprio relatório.

O que é necessário, como defendemos na nossa proposta de resolução alternativa, é que exista, sim, cooperação entre os Estados-Membros ao nível do ensino superior, mas que tal seja feito garantindo o direito de todos a um ensino superior público, gratuito e de qualidade. É da responsabilidade dos Estados-Membros a educação dos seus cidadãos, assim como é sua responsabilidade a garantia do acesso público, universal e gratuito que responda às necessidades da sociedade e não dos grupos económicos.

  Harald Vilimsky (NI), schriftlich. ‒ Die Freiheitliche Partei Österreichs spricht sich weiterhin gegen den Bologna Prozess aus und plädiert für einen (Teil—) Ausstieg. Deswegen habe ich die Entschließung abgelehnt.

  Daniele Viotti (S&D), per iscritto. ‒ Voto a favore perché credo sia fondamentale che il gruppo dei Socialisti e Democratici spinga per un'azione del Parlamento tutto per normare un settore come quello dell'educazione superiore. In un periodo in cui non si fa altro che parlare di crescita economica, dove anche il tema dell'educazione viene spesso piegato a logiche di pura convenienza finanziaria, è cruciale garantire centralità e coesione tra i diversi sistemi educativi europei. Dobbiamo fare rete anche in questo, per garantire una maggiore circolazione di conoscenze e di formazione. E, soprattutto, dobbiamo dare un segnale concreto per cui la politica progressista sviluppa il sistema dell'educazione e cerca di potenziarlo.

  Henna Virkkunen (PPE), kirjallinen. ‒ Arvoisa puhemies, Bolognan prosessi on tavoitteidensa mukaisesti edistänyt opiskelijoiden liikkuvuutta ja kansainvälistymistä. Erasmus-ohjelma on antanut nuorille mahdollisuuden vaihto-opiskeluun ja vieraiden kielten ja kulttuurien oppimiseen.

Koulutuksen ja tutkimuksen kehittämiseen on erittäin tärkeää panostaa myös jatkossa. Yhtenäinen eurooppalainen korkeakoulutusalue, tutkintojen laajuuden ja arvosanojen vertailukelpoisuus sekä tutkintojen tunnustaminen ovat edellytyksiä sille, että opiskelijoiden vapaa liikkuvuus voi tosiasiallisesti ja täysimittaisesti toteutua.

Vapaa liikkuvuus ja osaamisen tunnistaminen ovat ensiarvoisen tärkeitä myös Euroopan kasvun ja kilpailukyvyn edistämiseksi. Osaamisen jatkuva päivittäminen ja elinikäinen oppiminen parantavat työllistymismahdollisuuksia sekä auttavat vastaamaan muuttuviin työelämän tarpeisiin. Koulutusta kehitettäessä onkin painotettava työelämälähtöisyyttä, opiskelijakeskeisyyttä ja koulutuksen laatua.

  Julie Ward (S&D), in writing. ‒ Over the past 15 years, the Bologna Process – aiming at ensuring comparability in the standards and quality of higher education qualifications – has accomplished a great deal in terms of the quality of education, mobility and academic recognition. Overall, the Bologna Process has achieved a greater transparency and made information about European higher education easily accessible, using benchmarking of national performance against common objectives.

While these accomplishments are commendable, some areas still need further development and it is crucial to revitalise the Bologna Process to meet new challenges as well as to ensure the quality and transparency of the European Higher Education Area. Therefore, I voted in favour of this report as I believe it is crucial in view of pursuing the EU goals of sustainable growth and a knowledge-based society investing in quality education and learning.

  Θεόδωρος Ζαγοράκης ( PPE), γραπτώς. ‒ Έδωσα θετική ψήφο στην παρούσα έκθεση διότι φρονώ ότι οφείλουμε να ενισχύουμε συνεχώς την τριτοβάθμια εκπαίδευση στην Ευρώπη με κάθε δυνατό μέσο που προάγει την επιστήμη, την γνώση, την έρευνα, την καινοτομία της ακαδημαϊκής κοινότητας και τις δεξιότητες των φοιτητών. Η συγκεκριμένη πρωτοβουλία αναδεικνύει τον ρόλο της διαδικασίας της Μπολόνια, αξιολογεί και επισημαίνει τους προβληματισμούς που έχουν προκύψει και αναδεικνύει τις προτεραιότητες και τις νέες προκλήσεις που οφείλουμε ως Ευρώπη να αντιμετωπίσουμε για την ανάπτυξη, τον εκσυγχρονισμό και την στήριξη της τριτοβάθμιας εκπαίδευσης, προκειμένου να μειωθούν οι αποκλίσεις μεταξύ κρατών μελών.

  Σωτήριος Ζαριανόπουλος (NI), γραπτώς. – Η έκθεση στηρίζει και προωθεί εκείνες τις αναδιαρθρώσεις που έχει ανάγκη το κεφάλαιο στα εκπαιδευτικά συστήματα των κρατών μελών της ΕΕ, αναδιαρθρώσεις που οδηγούν στην υποβάθμιση των σπουδών, στη διάλυση των επιστημονικών αντικειμένων, στην αποσύνδεση πτυχίου και επαγγέλματος, στην προσαρμογή και υποταγή του συνόλου της δομής και της λειτουργίας της ανώτατης εκπαίδευσης στους στόχους των μονοπωλίων. Η ΕΕ δίνει έμφαση στις λεγόμενες διαδικασίες αναγνώρισης και πιστοποίησης των επαγγελματικών προσόντων, στα συστήματα διασφάλισης ποιότητας μέσω αξιολόγησης και στην λεγόμενη κινητικότητα. Στόχος είναι η αύξηση της ανταγωνιστικότητας του κεφαλαίου, μέσα από νέους μηχανισμούς εκμετάλλευσης των αποφοίτων, μέσα από την διαρκή εργασιακή ανασφάλεια και μέσα από την περιπλάνηση των νέων εργαζομένων από κλάδο σε κλάδο και από χώρα σε χώρα. Το ΚΚΕ καταψήφισε επίσης την εναλλακτική έκθεση που κατατέθηκε γιατί αυτή αποδέχεται και εξωραΐζει τους στόχους της διαδικασίας της Μπολόνια για τη διαμόρφωση μιας «ενιαίας αγοράς εκπαιδευτικών και ερευνητικών προϊόντων και υπηρεσιών» και για την ένταση της εργασιακής και εκπαιδευτικής περιπλάνησης των νέων, ανάλογα με τις ανάγκες των μονοπωλίων. Η ταύτιση της ελληνικής συγκυβέρνησης με τις κατευθύνσεις που εκφράζει αυτό το «ευαγγέλιο» του κεφαλαίου για την ανώτατη εκπαίδευση που είναι η διαδικασία της Μπολόνια είναι αποκαλυπτική και για τους αντιλαϊκούς σχεδιασμούς της συγκυβέρνησης για την παιδεία στη χώρα μας.

  Tomáš Zdechovský (PPE), písemnĕ. ‒ Podpořil jsem tuto iniciativu, protože se domnívám, že jednotná, transparentní a vysoce kvalitní oblast vysokoškolského vzdělávání je nezbytná pro jakýkoliv rozvoj v Evropě, ať již kulturní, hospodářský či sociální. Boloňský proces je z mého pohledu zásadní především proto, že hraje velmi důležitou úlohu při snižování nesouladu mezi nabízenými a požadovanými dovednostmi v EU. Především pak, když mluvíme o rozdílech mezi kvalifikací absolventů a samotnou poptávkou na pracovních trzích v EU. Jednoznačně tedy podporuji standardizaci systému udělování diplomů, protože rozhodně zvýší uplatnění absolventů na trhu práce na území Evropské unie.

  Jana Žitňanská (ECR), písomne. ‒ Uznesenie zdôrazňujúce dôležitosť pokračovania Bolonského procesu, ktoré zároveň upozorňuje na potrebu vyvíjania väčšieho úsilia v oblasti reformy systémov vysokoškolského vzdelávania tak, aby zodpovedali potrebám trhu práce, som podporila.

Cieľom Bolonského procesu je urobiť vysokoškolské vzdelávanie naprieč Európou viac kompatibilné tak, aby rôzne vysokoškolské systémy nevytvárali prekážky pri pracovnej mobilite a aby sa európske univerzity stali atraktívnejšími aj pre mimoeurópskych študentov. Ide o dobrovoľnú spoluprácu štátov, preto sa reformy implementujú rôznym tempom a do rôznej miery.

Vo vzťahu k Slovensku je dôležité poznamenať, že dvojstupňový systém vzdelávania – rozdelenie štúdia na bakalára a magistra – zatiaľ nesplnilo svoj účel. Bakalárske štúdium nepripravuje absolventov na trh práce, väčšina z nich pokračuje v magisterskom štúdiu.

Medzery máme aj v študentskej mobilite. Sme krajinou, z ktorej najviac študentov odchádza študovať do zahraničia, no zlyhávame v prilákaní zahraničných študentov na naše univerzity. Štúdium na zahraničnej univerzite stále nie je realitou pre mnoho študentov, ktorých rodiny nie sú schopné financovať náklady nepokryté študentskými grantmi. Problematické zostáva aj uznávanie kreditov.

Pri štúdiu na vysokých školách stále funguje silný sociálny filter. To, do akej miery sú vzdelaní rodičia, výrazne ovplyvňuje vzdelanostnú úroveň ich detí. Chudobné deti kvôli neadekvátnej podpore zo strany štátu na vysokých školách často neštudujú.

  Inês Cristina Zuber (GUE/NGL), por escrito. ‒ O chamado "processo de Bolonha" é hoje um tema central, seja qual for a abordagem que se faça da situação nos sistemas de ensino superiores nos vários Estados-Membros, não apenas pelas consequências que já hoje tem na vida das universidades e politécnicos, mas sobretudo pelo que representa na prossecução do objetivo federalista por parte das potências europeias.

Este relatório, reconhecendo algumas das consequências gravosas do Processo de Bolonha, até a não consecução do tão proclamado "objetivo da mobilidade dos estudantes", que ficou pelo caminho uma vez que as taxas de mobilidade continuam baixas, propõe um banho regenerador, tentando dar um novo ar a um processo que não pode ser renovado.

Todas as consequências, previstas, como a dificultação no acesso ao ensino superior daqueles que têm menos condições económicas, a criação de um exército de mão-de-obra barata e a perda de cultura formativa crítica que as escolas superiores tradicionais tendiam a conferir, não poderão nunca ser revertidas ou mitigadas com mais investimento privado, com uma implementação do processo mais rápida, com a fixação de mais empresas dentro das universidades, com o objetivo de que os estudos sejam feitos de acordo com a exigência dos mercados, levando à privatização do ensino, como defende a relatora. Votámos contra.

  Milan Zver (PPE), pisno. ‒ Glasoval sem za poročilo o pregledu izvajanja bolonjskega procesa, pri katerem sem bil poročevalec za skupino Evropske ljudske stranke, saj poročilo predstavlja prispevek Evropskega parlamenta k ministrski konferenci o evropskem visokošolskem prostoru, ki se bo začela čez nekaj dni v Erevanu. Ta konferenca bo prispevala k še večji konsolidaciji evropskega visokošolskega prostora, namenjena pa bo tudi kritičnemu pregledu izvajanja bolonjskega procesa za obdobje 2012–2015. Bolonjska reforma lahko ključno prispeva k večji zaposljivosti mladih v Evropski uniji in spodbudi socialno kohezijo, gospodarsko rast in močnejšo zavezo "Evropi znanja". V 16 letih je bil ustvarjen enotni evropski visokošolski prostor, skoraj vse univerze so uvedle sistem treh ciklov: dodiplomski študij, magistrski študij in doktorat. Študiji na različnih univerzah so postali bolj kompatibilni. Čaka pa nas še veliko dela, saj Bolonjska reforma med drugim ni dosegla enega najpomembnejših ciljev: večje zaposljivosti mladih. Ob koncu leta 2014 je bilo med mlajšimi od 25 let v EU še vedno okrog 5 milijonov nezaposlenih, obenem pa ogromno nezasedenih delovnih mest. Če želimo, da se ta situacija izboljša, mora biti visoko šolstvo bolj fleksibilno, posredovati mora kompetence ter znanja, ki so bolj uporabna, ter upoštevati potrebe študentov, trga dela, gospodarstva in družbe nasploh.