Пълен протокол на разискванията

Сряда, 10 юни 2015 г. - Страсбург

9.6. Европейска стратегия за енергийна сигурност (A8-0164/2015 - Algirdas Saudargas)

   Dichiarazioni di voto orali

  Jiří Pospíšil (PPE). – Bavíme se nyní o evropské strategii energetické bezpečnosti. Tento materiál nakonec neprošel, já jsem ale hlasoval pro. Považuji za chybu, že tento dokument nakonec nebyl přijat, protože jsem přesvědčen, že mohl být výchozí situací pro budoucí rozvoj energetické unie, kterou já jako politik v ČR, tedy v zemi, která dříve byla pod vlivem Sovětského svazu, považuji za mimořádně důležitou.

Energetická unie je, podle mého názoru, součástí budoucí energetické bezpečnosti a nezávislosti na takových zemích, jako je např. Rusko, o kterém zde vedeme debatu.

Na druhé straně si myslím, že EU by neměla diktovat jednotlivým členským státům, jaké energetické zdroje do budoucna budou využívat, tzn. neměli bychom říkat, jak má vypadat energetický mix v jednotlivých členských státech. Proto jsem rád, že nakonec neprošly pozměňovací návrhy, neprošla celá zpráva, ale neprošly pozměňovací návrhy, které např. velmi diskriminovaly a omezovaly atomovou energii, kterou já osobně považuji za důležitou. Myslím si, že by byla chyba, kdybychom se v budoucnu, až se k tomuto tématu vrátíme, snažili určité typy energií diskriminovat. To bychom měli nechat na jednotlivých státech.

Já tedy říkám, je škoda, že tento materiál neprošel, měli bychom se k tématu energetické bezpečnosti Evropy vrátit a do budoucna přijmout takovou úpravu, která zachová suverenitu jednotlivých států při výběru energetických zdrojů, ale na druhou stranu posílí celou energetickou bezpečnost celé Evropy.

  Michaela Šojdrová (PPE). – Je to sice náhoda, že budou dva české projevy za sebou, ale není to náhoda v tom, že máme velmi podobné stanovisko s kolegou Pospíšilem.

Občané v členských státech zcela právem očekávají, že energetická bezpečnost bude naší prioritou a že se pokusíme nacházet shodu a společné řešení. Téma energetické bezpečnosti je pro nás zásadní problém a je to oblast, ve které EU může mít právě velkou přidanou hodnotu, a je tedy naší povinností přicházet s vhodným řešením.

Považuji za nutné pracovat na tom, aby EU i členské státy byly méně závislé na dovozu energie z oblastí mimo EU. Souhlasím s mnohými akcenty, které zpráva přinášela, např. nutnost urychlit práce na výstavbě potřebné infrastruktury, včetně možného financování z rozpočtu EU.

Stejně jako pro další země EU je také pro ČR zásadní jaderná energetika, která má velkou budoucnost rozvoje. Proto jsem nehlasovala pro pozměňovací návrhy, které ji omezovaly, a jsem ráda, že tyto pozměňovací návrhy nebyly přijaty. Nakonec nebylo přijato žádné usnesení, a to je důkazem toho, že nás čeká ještě velmi obtížná debata, ale jsme povinni ji vést.

  Bendt Bendtsen (PPE). – Hr. Formand! Jeg stemte for forslaget i dag, fordi jeg synes, det er utrolig vigtigt, at EU finder sine ben på det her område. Det er beklageligt, at der ikke i dag var et flertal for EU's energisikkerhedsstrategi. Vi oplever en verden, hvor EU inden for de seneste ti år er blevet mere og mere afhængig af energi udefra, ikke mindst af Putins gas og olie fra Mellemøsten. Derfor er det nødvendigt, at vi bruger en række elementer i de kommende år til at sørge for, at vi får en sikkerhedsstrategi og en forsyningssikkerhed. Det her er storpolitik. Jeg synes, det er beklageligt, at vi ikke kan enes om det for nærværende. Vi er nødt til at tage alle midler i brug for at blive mere energiuafhængige af Rusland i fremtiden. Det gælder både skifergas, atomkraft, energieffektivitet og vedvarende energi. Jeg tror, vi er nødt til at bruge hele paletten for, at vi kan blive energiuafhængige, ikke mindst af Rusland.

  Deirdre Clune (PPE). – Mr President, it is important that Europe would take a balanced approach to increase our energy security and to reduce our dependence, particularly on external supplies.

Energy security is a key pillar of the Union, and the report highlights a number of areas in energy efficiency, renewables and the diversification of the sources of imported energy into Europe. Of course the energy mix of every country is a matter of national competence. In Ireland we are free to determine the energy sources used and the natural resources that will be exploited.

There is a major emphasis on this, and I think that emphasis needs to be increased and that this point should be underlined when speaking to individual countries introducing energy efficiencies, particularly in commercial buildings. There is a focus on domestic dwellings, but there is a huge potential to introduce energy efficiencies in commercial businesses as well. It will be important for Ireland to develop interconnectors with the UK and, potentially, France as well.

I am strongly in favour of the current moratorium on fracking in Ireland, and I support the government’s position that no decision will be taken on any proposal for the use of hydraulic fracturing until such time as the human health impacts of fracking are addressed. A report is currently being commissioned by the Environment Protection Agency in Ireland and we are waiting for the outcome of that report.

  Luke Ming Flanagan (GUE/NGL). – Mr President, I voted for Amendment 1. I come from an area that is potentially in danger from the production of shale gas. All our water courses are connected.

I find it interesting that Ms Clune talks about a study that is coming forward from the EPA (Environmental Protection Agency). As far as I can understand, that study was presented at the Oireachtas Committee on the Environment today in the Republic of Ireland, and I think it is important to point out that the organisation that did that study and which was commissioned to do it – CDM Smith – are actually involved in the fracking and the shale gas industry. They led the move into Poland. They support shale gas.

So really it is a bit like going and asking the ‘Lard Council’ whether it is a good idea to eat lard and is it good for your cardiovascular system? Well we know what the ‘lard council’ will say – yes of course, it is good for you – because they have an interest in selling it. We know damn well what CDM Smith will say. They will say it is fine, because that is what they do as a business. Hardly independent, is it, Ms Clune?

  Ангел Джамбазки (ECR). – Гласувах „против“ доклада относно европейската стратегия за енергийна сигурност, защото според този доклад Комисията трябва да има право да се намесва като преговаряща страна при сключването на всички енергийни договори на националните държави.

България на два пъти понесе икономически последици и загуби от чисто политически решения като например важните и стратегически проекти, свързани с АЕЦ Белене и проекта „Южен поток“. Освен това в доклада се поставя под въпрос сигурността и използването на ядрената енергия. Доказано е, че тази енергия е най-евтината измислена досега и покачването на цената ѝ не е нищо повече от изкуствено създадено явление.

Тук трябва да отбележа, че след неясното затваряне на първи, втори, трети и четвърти блок на АЕЦ Козлодуй, България остана само с два работещи реактора, които, ако не бъдат обновени, ще бъдем застрашени като енергиен център на Балканите и ще се превърнем от износител във вносител на електроенергия и то от неевропейска държава – Турция. Смятам, че това е в разрез с енергийната сигурност на Съюза и се противопоставям на този доклад.

  Franc Bogovič (PPE). – Glasoval sem za to poročilo, kajti zavedam se, da je ob vojaški in prehranski varnosti energetska varnost tista zelo pomembna, okoli katere moramo tudi v Evropskem parlamentu voditi veliko brige.

Energetska varnost je še toliko bolj ogrožena, ker prihaja večina energije, ki je uvozimo več kot polovico v Evropo, iz politično rizičnih področij, danes je bilo veliko govora o Rusiji, tudi z Bližnjega vzhoda prihaja veliko energije, zato je prav, da naredimo odločne korake na celini sami.

Varčevanje z energijo je prvi, najpomembnejši ukrep pri energetski politiki, zato sem vesel, da je to poročilo v veliki meri posvečeno tudi prav tem ukrepom za varčevanje z energijo, po drugi strani pa je tudi pomembno, da je v ukrepih, ki jih pripravljamo evropski politiki v Parlamentu, se pravi v ukrepih na področju tako Junckerjevega plana kakor tudi energetske unije, priložnost za celo vrsto infrastrukturnih objektov, ki bodo omogočili večjo stabilnost trga.

Nujno pomembno pa je tudi to, da se v Evropi trgi predvsem na področju plina in pa električne energije med seboj povežejo, kajti v nasprotnem primeru bodo ti izolirani trgi imeli v bodoče velike probleme.

  Seán Kelly (PPE). – A Uachtaráin, gan dabht ar bith tá sé thar a bheith tábhachtach go mbeadh straitéis éifeachtach againn maidir le slándáil fuinnimh a chothú san Aontas. Ní gá dúinn ach féachaint ar na figiúirí: iompórtálaimid 53% den fhuinneamh a úsáidimid; iompórtálaimid 66% den ghás agus 90% den ola. Mar a dúradh sa díospóireacht dheireanach, tagann a lán den fhuinneamh ó thíortha nach féidir brath orthu, cosúil leis an Rúis. Dá bhrí sin, caithfimid féachaint ar thíortha eile agus, go háirithe, úsáid a bhaint as rudaí cosúil le LNG (gás nádúrtha leachtaithe) chun gás a thabhairt isteach ó thíortha timpeall an domhain ar fad.

D’fhéadfaimis i bhfad níos mó a dhéanamh freisin maidir le fuinneamh a athnuachan, gaoth, grian, taoidí agus tonnta ach go háirithe. Tá taighde ar siúl, go háirithe i mo thír féin, a dhéanfaidh na cineálacha fuinnimh seo i bhfad níos éifeachtaí agus níos saoire amach anseo de bharr na teicneolaíochta nua a thiocfaidh as an taighde sin. Dá bhrí sin, feabhsóidh rudaí de réir a chéile.

  Tim Aker (EFDD). – Mr President, I voted against this report because, frankly, the EU energy policies have been a colossal disaster. The Large Combustion Plant Directive has closed the power stations in the United Kingdom that provide us with a third of our energy. In my own constituency, Tilbury power station was one of those victims, and hundreds of jobs were lost as a result. If you look at the wider effect on energy prices, we face the chilling prospect of 10 000 to 20 000 people – mostly older folk – dying every year. They are called excess winter deaths, and that is a horrifying euphemism if ever I heard one. They die because they have to choose between heating and eating.

We are going to face this question at a referendum. In 1975 the British people thought they were voting for a common market. Now, with the EU controlling our energy policy, our laws and our borders, and us giving the EU GBP 55 million a day, the public will finally – and only because of UKIP – put this issue to rest so we can reject this Union and its failed policies.

  Μαρία Σπυράκη ( PPE). – Κύριε Πρόεδρε, σήμερα δεν καταφέραμε να συμφωνήσουμε στο απαραίτητο πλαίσιο για την ενίσχυση της ενεργειακής ασφάλειας στην Ευρωπαϊκή Ένωση, λόγω ιδεοληπτικών τροπολογιών της Αριστεράς. Είναι αυτές οι ίδιες ιδεοληψίες που οδηγούν την κυβέρνηση και στην χώρα μου, την Ελλάδα, να αυξάνει την εξάρτηση από ένα και μοναδικό πάροχο, τη Ρωσία, υπονομεύοντας την ενεργειακή ασφάλεια. Αυτό συμβαίνει εξαιτίας της ακραίας αριστερής ιδεολογίας και του αρμόδιου υπουργού, του κυρίου Λαφαζάνη.

Αλήθεια τι θα σημάνει για την ευρωπαϊκή ενεργειακή ασφάλεια, για την προμήθεια αερίου από πολλαπλούς προμηθευτές, αν δεν προχωρήσει o αγωγός TAP και συνεχιστεί το παιχνίδι με τον Turkish Stream, για τον οποίον παρεμπιπτόντως δεν υπάρχουν κονδύλια; Τι συνεπάγεται για την ενιαία αγορά ενέργειας και τελικά για την ενεργειακή ασφάλεια η άρνηση της ελληνικής κυβέρνησης να προχωρήσει στη μερική αποκρατικοποίηση της ΔΕΗ, η άρνηση να αυξήσει τη συμμετοχή των ιδιωτών μέσω ανανεώσιμων πηγών ενέργειας, να πληρώσει τέλος πάντων τις οφειλές στους ιδιώτες;

Το ψήφισμα είναι απαραίτητο για να προχωρήσει η ενεργειακή ασφάλεια. Είναι, όμως, προϋπόθεση κυβερνήσεις κρατών μελών, όπως η ελληνική, που δεν εργάζονται για την ενοποίηση της αγοράς ενέργειας να συμμορφωθούν σε αυτή την κατεύθυνση.

  Jonathan Arnott (EFDD). – Mr President, in the United Kingdom we need a basket of different energy types. I think that is pretty much universally accepted. Personally, I think that, as far as renewables are concerned, wind power is a bit of a dead end in the UK, certainly until the storage problem has been sorted. Sometimes the wind blows, sometimes the wind does not blow, and the times when we need the most power are generally the hottest and coldest days of the year when the wind is not blowing. Other types of renewables – tidal power, for example – are much closer to being sustainable and economical, and being ready to be introduced. Decisions should always be based on technology, not targets. The European Union is all about its targets, but the trouble with targets is that they distort and lead you down a blind alley.

But none of this is really the point. The point is that we do not need an EU energy strategy. We need a UK energy strategy.

   Dichiarazioni di voto scritte

  Clara Eugenia Aguilera García (S&D), por escrito. ‒ Los socialistas españoles lamentamos que no haya sido adoptado el informe Saudargas porque, gracias al intenso trabajo en comisión, el informe apostaba por un nuevo modelo energético para Europa, un modelo sostenible y equitativo.

Durante la votación en el Pleno, los socialistas habíamos conseguido fraguar una mayoría en tres puntos esenciales, dos de ellos a instancias de la delegación socialista española:

1) una mayoría a favor de pedir a la Comisión que presente una Comunicación sobre la pobreza energética, acompañada de un plan de acción para combatirla;

2) una mayoría a favor de pedir a los Gobiernos que no se autorice ninguna nueva operación de fracking en la UE hasta que se demuestre que este tipo de actuaciones son seguras para el medio ambiente, los trabajadores y la población en general; y

3) una mayoría a favor de objetivos más ambiciosos en materia de energías renovables, eficiencia energética y cambio climático, y que estos fueran, además, vinculantes.

  Marina Albiol Guzmán (GUE/NGL), por escrito. ‒ He votado en contra de este informe porque basa la seguridad energética europea en dos pilares a los que me opongo.

El primero, reforzar la agresiva política comercial y exterior de la UE, con sus presiones, imposiciones y ataques a nuestros vecinos para acceder a sus recursos energéticos. Esta es una estrategia voraz y miope que solo contribuye a desestabilizarlos y a la que nos oponemos, porque solo un proyecto de desarrollo y colaboración mutua puede ser la base de las relaciones comerciales entre Estados soberanos.

El segundo, el impulso dado a una energía tan peligrosa como la nuclear en el marco de la transición energética. Por el contrario, existen recursos propios, tales como el carbón, que pueden desarrollarse como complemento a las energías renovables y la eficiencia ambiental para reducir nuestra dependencia energética.

Por ello, defendemos el mantenimiento de las ayudas a la producción y a la generación con carbón local, mejoras en sus técnicas de combustión (invirtiendo en la renovación de térmicas) y una apuesta por el desarrollo tecnológico de las nuevas técnicas de aprovechamiento y captura relacionadas con su ciclo de combustión.

  Pascal Arimont (PPE), schriftlich. ‒ Im Mai 2014 veröffentlichte die Europäische Kommission die Strategie für eine sichere europäische Energieversorgung als Reaktion auf die sich verschärfende Krise in der Ukraine. Wichtige Ziele der Strategie für Energieversorgungssicherheit sind unter anderem die Dämpfung der Energienachfrage, insbesondere durch Steigerung der Energieeffizienz, die Verbindung der Energienetze zwischen den einzelnen Mitgliedstaaten und die Ausweitung der heimischen Energieerzeugung. Priorität haben derzeit insbesondere die Schaffung einer europäischen Energieunion sowie die Verwirklichung des EU-Energiebinnenmarktes. Der vorliegende Initiativbericht des ITRE-Ausschusses unterstützt die von der Kommission genannten Ziele.

Die Dringlichkeit einer gemeinsamen Energieversorgungsstrategie resultiert vor allem aus der derzeit heiklen Beziehung der EU zu Russland sowie dem hohen Grad an Energieabhängigkeit von Drittstaaten – die EU deckt 53 % ihres Energiebedarfs durch Einfuhren aus Drittländern. Ich begrüße daher die Maßnahmen der Strategie und appelliere an die Akteure der EU, sich geschlossen für die Verwirklichung des EU-Energiebinnenmarktes einzusetzen.

  Marie-Christine Arnautu (NI), par écrit. ‒ J’ai voté contre ce texte pour deux raisons principales : l’hostilité idéologique et de principe vis-à-vis de la Russie qu’il contient, et l’ingérence dans les politiques des États membres qu’il soutient.

Le rapporteur de ce texte fut ministre des affaires étrangères de Lituanie durant les années 1990, ce qui explique en partie son hostilité de principe à la Russie. Il préconise ainsi de se tourner entièrement vers les États-Unis afin de mettre un terme à la dépendance énergétique envers la Russie. Il avance que celle-ci serait un partenaire peu fiable, sans jamais donner d’exemple concret de contrat non respecté. D’autant que, malgré la situation géopolitique tendue, la Russie a encore augmenté ses exportations de gaz naturel vers les pays de l’Union. Plutôt que de dépendre du gaz russe, ce texte souhaite que l’Europe dépende du gaz de schiste américain ou qatari, ce qui est géopolitiquement contestable et écologiquement inacceptable, tant la fracturation hydraulique détruit les écosystèmes et pollue les sources d’eau.

Enfin, le rapporteur souhaite libéraliser l’apport énergétique en Europe, en enlevant aux États membres la possibilité d’établir des tarifs réglementés ou des politiques protectionnistes pour leurs industries.

  Jean Arthuis (ALDE), par écrit. ‒ J'ai voté en faveur de ce rapport car, malgré les progrès accomplis dans le renforcement de son infrastructure et la diversification de ses fournisseurs, l'Union européenne reste vulnérable face aux chocs énergétiques extérieurs et aux aléas géodiplomatiques. L'Europe a réussi à s'assurer, grâce à la PAC, d'une indépendance alimentaire, elle doit d'atteler aujourd'hui à faire de même pour ses besoins énergétiques. L'agence européenne de l'énergie sera un outil essentiel du pouvoir d'achat des Européens et une nouvelle pierre d'une diplomatie européenne efficace.

  Zigmantas Balčytis (S&D), raštu. ‒ Balsavau už šį siūlymą dėl Europos energetinio saugumo strategijos. Sveikinu savo kolegą Algirdą Saudargą už parengtą išsamų ir labai svarbų pranešimą. Turiu tris pastebėjimus. Pirma, atsiradusi ir gilėjanti įtampa tarp ES ir Rusijos siunčia rimtą signalą visai ES kuo skubiau sukurti pilnai sujungtą, integruotą ir sukrėtimams atsparią energetikos sąjungą. Tačiau tokia sąjunga galima tik tuomet, kai bus surasta politinė valia priimti sudėtingus sprendimus. Energetinių išteklių kaip galingo politinio spaudimo naudojimas prieš ES, skaldo ją, kelią vidinę įtampą bei smukdo ekonomiką. Antra, užtikrinant energetinį saugumą pasigendu regioninio požiūrio. Komisija turėtų teikti konkrečius pasiūlymus atsižvelgiant į atskirų ES regionų energetinę specifiką bei įvertinat optimalius energijos rūšių derinius. Vienas iš esminių darbų – Baltijos regiono elektros tinklų sinchronizacija su kontinentinės Europos tinklais. Trečia, iki šiol Komisija nepateikia strateginio požiūrio į branduolinės energetikos vystymą Europos Sąjungoje. Nors Komisijos pateiktame energetikos veiksmų plane pabrėžiamas branduolinės energijos vaidmuo bei jos svarba ir ateityje gaminant netaršią elektros energiją, tačiau iki šiol nebuvo imtasi veiksmų politiškai remti tas valstybes nares, kurios ir toliau nori naudoti ar vystyti branduolinę energetiką.

   Nicolas Bay (ENF), par écrit. – À l'instar de la quasi-totalité des députés baltes, l'auteur du rapport semble davantage animé par le ressentiment contre la Russie que par le souci des réels intérêts de nos peuples. Ce texte accuse à plusieurs reprises la Russie d'être un "partenaire non fiable". Pourtant, au cours des débats qui ont lieu en commission ITRE, aucun parlementaire n'a su donner un seul exemple de contrat qui n'ait pas été respecté par les Russes.

Malgré les sanctions prises par l'Union européenne à la demande des États-Unis, la Russie a augmenté de 10 Gm3 la quantité de gaz livrée directement à l'UE pour compenser les déperditions dues à la crise en Ukraine tandis que l'exploitation du gisement de Groningue aux Pays-Bas et la production britannique ne cessent de baisser.

Au lieu de promouvoir l’importation gaz de schiste nord-américain et le GNL du Qatar, pour passer d’une dépendance russe à une dépendance américano-qatarie, ce rapport aurait dû chercher à promouvoir les filières d’avenir que constituent le biométhane et ses dérivés. La France est à la traîne dans ce secteur, mais nous pourrions sans doute nous inspirer de ce que font nos voisins, notamment l’Italie qui est en pointe dans le secteur du bioGNV.

  Hugues Bayet (S&D), par écrit. ‒ Je pense que le modèle de la sécurité énergétique est lié à la transition énergétique. La priorité doit être d'assurer l’efficacité énergétique, de promouvoir les énergies renouvelables et d'encourager les investissements financiers dans la production d’énergie domestique, plutôt que de dépenser des sommes importantes pour importer de l'énergie.

Il est essentiel de développer l’industrie des technologies vertes pour pouvoir créer des emplois.

  Izaskun Bilbao Barandica (ALDE), por escrito. ‒ Ha sido una lástima que este informe no se haya aprobado, ya que Europa necesita tener una estrategia clara de seguridad energética teniendo en cuenta su dependencia actual. Ello exige un cambio de actitud de los veintiocho países de la Unión para desarrollar redes más conectadas y energías sostenibles. Estas condiciones nos permitirán tener una energía más barata, favoreciendo a los sectores industriales y haciéndolos más competitivos. Se favorecerá una utilización más eficiente de los recursos en los hogares con una factura energética alta y se deberá conseguir una reducción de la dependencia del petróleo.

  Dominique Bilde (NI), par écrit. ‒ L'auteur de ce rapport, M. Saudargas, qui est farouchement hostile à la Russie, nous livre ici un texte clairement hostile à notre partenaire Russe, ce au mépris, notamment, des contraintes géographiques (facilité du transit) et géologiques (stocks disponibles) liées à l'approvisionnement énergétique.

Le rapport accuse la Russie "d'être un partenaire non fiable" sans citer d'exemples concrets. L'objectif de ce rapport est évident: réduire au maximum la dépendance de l'Union européenne à l'égard de la Russie et se tourner vers les États-Unis dans la perspective de la conclusion du TTIP. Ainsi, ce rapport propose la multiplication des terminaux de gaz naturel liquéfié permettant l'acheminement de gaz naturel américain (gaz de schiste) ou qatari.

Ce texte ne servira que l'intérêt de certains. Vouloir "libérer" l'Europe de l'emprise gazière russe par des mesures de libéralisation risque d'entraîner une augmentation des tarifs pour les consommateurs (fin des tarifs réglementés) et de briser notre industrie au seul profit des marchés spéculatifs de court terme.

Seuls les États devraient pourtant pouvoir décider de leur politique énergétique et des coopérations en la matière. J'ai donc décidé de voter contre ce rapport.

  Mara Bizzotto (NI), per iscritto. ‒ La relazione presenta aspetti controversi che meritavano quanto meno un approfondimento meno fazioso, per questo non la trovo equilibrata e non la condivido. Ho deciso di non sostenerla col mio voto.

  José Blanco López (S&D), por escrito. ‒ Los socialistas españoles lamentamos que no haya sido adoptado el informe Saudargas porque, gracias al intenso trabajo en comisión, el informe apostaba por un nuevo modelo energético para Europa, un modelo sostenible y equitativo.

Durante la votación en el Pleno, los socialistas habíamos conseguido fraguar una mayoría en tres puntos esenciales, dos de ellos a instancias de la delegación socialista española:

1) una mayoría a favor de pedir a la Comisión que presente una Comunicación sobre la pobreza energética, acompañada de un plan de acción para combatirla;

2) una mayoría a favor de pedir a los Gobiernos que no se autorice ninguna nueva operación de fracking en la UE hasta que se demuestre que este tipo de actuaciones son seguras para el medio ambiente, los trabajadores y la población en general; y

3) una mayoría a favor de objetivos más ambiciosos en materia de energías renovables, eficiencia energética y cambio climático, y que estos fueran, además, vinculantes.

  Vilija Blinkevičiūtė (S&D), raštu. ‒ Balsavau už šį pranešimą, kuriame pranešėjas akcentuoja prasidėjusią krizę Ukrainoje, kuri priminė Europos Sąjungai energetinio saugumo svarbą ir lemiamą vaidmenį įtvirtinant stiprią Europos politinę ir ekonominę poziciją. Dėl energijos rinkos pažeidžiamumo, susijusio su geopolitika, energetikos politika tapo vienu iš strateginių užsienio reikalų prioritetų. Todėl Europos Sąjungai reikia formuoti energetikos politiką, grindžiamą pozicijų derinimu ir vieninga pozicija. Nors pastaraisiais metais didinant ES energetinį saugumą padaryta didelė pažanga, ES vis dar susiduria su įvairiais sunkumais, pvz., nestabilumu energiją tiekiančiuose regionuose, vidaus rinkos susiskaidymu ir klimato kaita. Pranešime nurodomi veiksmai, kuriais būtų galima mažinti energijos poreikį, didinti vietos energijos gamybą ir plėtoti energetikos technologijas, ir tolesni veiksmai, kuriais būtų galima kurti visiškai integruotą ir gerai veikiančią energijos vidaus rinką, solidarumo ir koordinavimo mechanizmus.

  Andrea Bocskor (PPE), írásban. ‒ Az energiaellátás biztonságának megteremtése az Európai Unió előtt álló egyik legnagyobb kihívás. A 2006-os és a 2009-es gázválság világossá tette, hogy Közép-Kelet-Európa ma a legsérülékenyebb. Ezen a helyzeten változtatnunk kell közös erővel, az ellátás biztonságának növelése kötelességünk. Véleményem szerint az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság által megszavazott Saudargas-jelentés jó iránymutatással szolgált azon tekintetben, hogy milyen irányba kell tovább haladnunk.

Azonban a plenáris szavazás során egyes pártcsoportok összefogásával megszavazásra került egy olyan módosító javaslat, amely elítéli a nem hagyományos energiaforrások kutatása során alkalmazott technológiát, és azt javasolja a tagállamoknak, hogy ne engedélyezze nem hagyományos energiaforrások kutatására és kitermelésére irányuló tevékenységet, amíg kiderül, hogy teljesen biztonságos. A néppárti álláspontnak megfelelően, a Fidesz-KDNP delegáció tagjaként tartózkodtam a jelentés megszavazásától, mivel a egyfelől bányászati tevékenység engedélyezése tagállami hatáskör, másfelől kiemelten fontosnak tartom, hogy az európai ellátásbiztonság növelése érdekében a kötelező előírások betartása mellett minden lehetséges hazai erőforrás felkutatásra kerüljön.

  Simona Bonafè (S&D), per iscritto. ‒ Le recenti crisi geopolitiche hanno mostrato la vulnerabilità dell'Unione Europea sul fronte della sicurezza e dell'approvvigionamento energetico. Per rispondere a questa sfida è necessario superare l'idea che ogni singolo Stato membro adotti una propria politica nazionale energetica in maniera non coordinata ed integrata rispetto a un quadro generale di priorità definite al livello comunitario.

Il progetto di relazione che abbiamo votato oggi individua chiaramente queste priorità: diversificare le fonti di approvvigionamento, migliorare l'efficienza energetica, sviluppare moderne infrastrutture di trasmissione e integrare in maniera più efficiente risorse rinnovabili. Si dovrà rafforzare, inoltre, l'impegno per raggiungere un mercato interno dell´energia pienamente integrato e combinato con meccanismi di solidarietà tra gli Stati stessi. Si tratta di un progetto fondamentale che getta le basi per una futura Unione dell'energia.

  Biljana Borzan (S&D), napisan. ‒ Ovo izvješće na vlastitu inicijativu Parlamenta je u osnovi odgovor na Komunikaciju Europske komisije o energetskoj sigurnosti u EU-u, no bavi se i širim pitanjima vezanim uz energetiku.

Osnovna poruka koju izvjestitelj želi poslati je da je bolje u „kući” potrošiti novac koji države članice EU-a sada daju na uvoz energenata iz inozemstva, što potpuno podržavam. Najbolji način za postizanje energetske sigurnosti u Europi je ulaganje u obnovljive izvore energije, inovacije i „domaću” proizvodnju energije koja će otvoriti nova radna mjesta.

  Mercedes Bresso (S&D), per iscritto. ‒ Ho supportato, con il mio voto, questa relazione perché ritengo che sia importante che l´UE si adoperi per avere una propria strategia di sicurezza energetica che permetta un approvvigionamento costante e regolare di energia.

  Steeve Briois (NI), par écrit. ‒ J'ai voté contre le rapport sur la stratégie européenne pour la sécurité énergétique. Une fois de plus, ce rapport est rédigé sur la base de motivations idéologiques. Il vise à l'indépendance énergétique de l'Union vis-à-vis de la Russie, pour se tourner vers les importations américaines. Il devient urgent que les députés de la majorité cherchent les intérêts des citoyens des États membres avec la plus grande cohérence, en prenant en compte les facteurs techniques et géographiques des importations. À l'inverse de ces députés qui ont choisi de démontrer leur amitié avec les États-Unis et leur désaccord avec la Russie, j'ai choisi de me concentrer sur les États capables de fournir des énergies aux Français dans les meilleures conditions.

  Daniel Buda (PPE), în scris. ‒ Provocarea energetică este una din marile încercări la care Uniunea Europeană este supusă. Aducerea sistemului nostru energetic pe o nouă cale, mai durabilă și cu un grad mai mare de securitate este de durată, însă este absolut necesar să luăm hotărâri ambițioase în acest sens. Pentru a avea o economie competitivă, eficientă, și cu emisii reduse de carbon, trebuie să definim o politică energetică la nivel Uniunii Europene și să ne concentrăm eforturile asupra câtorva aspecte decisive.

Asigurarea aprovizionării cu energie în cantități suficiente, la prețuri accesibile, în mod eficient și sustenabil sunt obiective pe care Uniunea Europeană trebuie să le îndeplinească pentru a se asigura securitatea energetică de care statele membre au atâta de nevoie.

Am votat în favoarea Strategiei europene pentru securitate energetică deoarece reprezintă un element cheie care contribuie la definirea principalelor provocări cărora trebuie să le facem față prin dezvoltarea unei politici energetice bazate pe o strânsă coordonare a pozițiilor statelor membre.

  Gianluca Buonanno (NI), per iscritto. ‒ Ho votato contro. La politica energetica UE è sbagliata e antieconomica. Allontana il fornitore russo che ad oggi il gas meno caro al mondo e punta sul costoso e insufficiente sviluppo delle rinnovabili.

  Soledad Cabezón Ruiz (S&D), por escrito. ‒ Los socialistas españoles lamentamos que no haya sido adoptado el informe Saudargas porque, gracias al intenso trabajo en comisión, el informe apostaba por un nuevo modelo energético para Europa, un modelo sostenible y equitativo.

Durante la votación en el Pleno, los socialistas habíamos conseguido fraguar una mayoría en tres puntos esenciales, dos de ellos a instancias de la delegación socialista española:

1) una mayoría a favor de pedir a la Comisión que presente una Comunicación sobre la pobreza energética, acompañada de un plan de acción para combatirla;

2) una mayoría a favor de pedir a los Gobiernos que no se autorice ninguna nueva operación de fracking en la UE hasta que se demuestre que este tipo de actuaciones son seguras para el medio ambiente, los trabajadores y la población en general; y

3) una mayoría a favor de objetivos más ambiciosos en materia de energías renovables, eficiencia energética y cambio climático, y que estos fueran, además, vinculantes.

  Alain Cadec (PPE), par écrit. ‒ Nous devons établir une stratégie européenne pour la sécurité énergétique. Une union de l'énergie est indispensable pour le bon fonctionnement du marché unique ainsi que pour la sécurité des pays membres de l'Union. Nous ne pouvons pas être exclusivement dépendants des pays tiers. C'est pour cette raison que nous devons renforcer nos capacités de production énergétique, y compris avec l'énergie nucléaire. Des projets tels qu'ITER doivent donc être soutenus. Il faut également améliorer la recherche et l'innovation dans le domaine énergétique. Étant donné que le texte n'a pas pris en compte ces exigences, j'ai voté contre ce rapport.

  Nicola Caputo (S&D), per iscritto. ‒ Oggi ho votato a favore della relazione sulla strategia europea di sicurezza energetica. Le note vicende russe evidenziano che la sicurezza dell'Unione europea e la sua prosperità richiedono un utilizzo razionale ed efficiente dell'energia, attraverso un approvvigionamento energetico costante, accessibile e sostenibile. Per l'Unione europea la costituzione di un'Unione europea dell'energia è quindi assolutamente fondamentale.

La strategia dell'UE in materia di energia dovrebbe inoltre focalizzarsi su questioni cruciali come la realizzazione di un mercato interno dell'energia pienamente integrato, la moderazione della domanda di energia, la decarbonizzazione del mix energetico e la ricerca e l'innovazione, lo sviluppo delle energie rinnovabili e il loro stoccaggio. La relazione ha toccato tutti questi punti ed è per questo che ho votato in suo favore.

  Matt Carthy (GUE/NGL), in writing. ‒ I voted against this report as there were a number of concerning aspects contained within it, particularly in relation to fracking. I have always been very vocal in my opposition to fracking, which has the potential to cause serious environmental pollution and damage to fish stocks and livestock. It also poses a very real threat to the success of our farming industry, the tourism industry and the health and safety of rural communities. Moreover, in many places in the text, it calls for the completion of the internal energy market and ignores the rights of Member States to determine their own energy policy, which runs completely contrary to the principle of subsidiarity. It was for these reasons that I voted against this report.

  David Casa (PPE), in writing. ‒ This draft report is the European Parliament’s response to the Commission proposal for a European Energy Security Strategy, which was drawn up following the crisis in Ukraine. The report outlines the framework for an improved energy security in the EU and identifies the main areas for European action in order to ensure comprehensive energy security in the EU. During the voting I abstained on this report, as although I concur and applaud the majority of the elements in the report I could not fully support some aspects of the text especially concerning the use of hydraulic fracturing.

  Fabio Massimo Castaldo (EFDD), per iscritto. ‒ Abbiamo votato contro la relazione del collega Saudargas. I negoziati condotti in commissione ITRE hanno portato a introdurre miglioramenti sostanziali alla prima stesura della relazione, che hanno permesso di riequilibrarlo, ma comunque non di cambiarne la natura; il testo rimane infatti permeato di uno spirito fortemente antirusso e profossile. L'attenzione all'efficienza energetica e alle rinnovabili e un atteggiamento moderato e cooperativo dovrebbero invece dominare la strategia di sicurezza energetica dell'Unione.

  Aymeric Chauprade (NI), par écrit. ‒ Je me suis fermement opposé à ce rapport qui utilise de manière scandaleuse les enjeux en matière de sécurité énergétique pour mener une nouvelle bataille contre la Russie, ce qui est d'ailleurs outrageusement signifié dans l'exposé des motifs de ce rapport.

Alors même que la Russie est notre premier partenaire en matière d’approvisionnement énergétique – les États membres de l'UE ayant bénéficié du gaz russe à hauteur de 167 Gm3 en 2013 –, les parlementaires prétendent qu'elle n'est pas un partenaire fiable, quand bien même ils sont incapables de citer ne serait-ce qu'un seul exemple de contrat n'ayant pas été respecté jusqu'ici par la Fédération de Russie.

L'Union européenne, par le biais de ce rapport, clame donc sa préférence pour une soumission aux multinationales américaines – dans la logique du TTIP – turques et qataries, qui, il est vrai, ont toujours fait montre d'une fiabilité sans faille dans le respect des intérêts de pays tiers. Dans cette perspective, le rapport prévoit l'augmentation de l'importation du gaz de schiste en provenant des sols américains, une perspective des plus écologiques qui a du plaire à nos amis les Verts.

Enfin, le rapport pose clairement la volonté de réalisation du marché unique de l'énergie, au détriment de l'indépendance énergétique des États membres, mais également des consommateurs.

  Caterina Chinnici (S&D), per iscritto. ‒ La sicurezza energetica rimane la grande sfida che vedrà impegnata l’Unione europea per i prossimi anni. L’instabilità nelle regioni che ci forniscono energia rende necessaria la realizzazione di un’Unione energetica che potrà realizzarsi attraverso la definizione di una strategia di lungo periodo in grado di tracciare il percorso per aumentare la produzione interna. In questo scenario è indispensabile non solo aumentare la capacità produttiva e lo stoccaggio delle energie rinnovabili ma anche l’efficienza energetica, dove sussistono maggiori criticità considerato che difficilmente si potrà raggiungere entro il 2020 il target del del 20%.

Occorrono uno sforzo e un impegno a tutti i livelli soprattutto da parte delle autorità locali che potrebbero dare un impulso significativo per investire nel trasporto pubblico sostenibile e nel rendere più efficienti gli edifici pubblici. I fondi strutturali e d'investimento per il 2014-2020 possono essere una fonte finanziaria molto importante per realizzare tali azioni e per innescare quel mix energetico che consenta di andare verso un'economia a basse emissioni di carbonio e di raggiungere gli obiettivi europei.

Per questi motivi ho votato a favore, ma purtroppo il testo non ha raggiunto la maggioranza in aula.

  Λευτέρης Χριστοφόρου ( PPE), γραπτώς. ‒ ''Η Ευρωπαϊκή Ένωση που σήμερα βρίσκεται σε ενεργειακά αδιέξοδα έχει την δυνατότητα και την ευκαιρία να αξιοποιήσει τη Κύπρο και τους φυσικούς της πόρους στην Ανατολική Μεσόγειο Με αυτό το τρόπο η Ε.Ε. εξυπηρετεί και τους ενεργειακούς της στόχους καθώς και τα γεωστρατηγικά της συμφέροντα . Επιπρόσθετα, θα έχει τη δυνατότητα να αξιοποιήσει τον ενεργειακό άξονα Κύπρου- Ελλάδα-Ισραήλ που έχει τεράστιες ενεργειακές δυνατότητες όπου μπορεί πραγματικά η Ευρώπη να βγει ενεργειακά κερδισμένη και να αποκτήσει πρόσβαση και στην Ανατολική Μεσόγειο και στη Μέση Ανατολή. Είναι πολύ σημαντικό και αναγκαίο να συμπεριληφθεί η Κύπρος και η Ανατολική Μεσόγειος στους Ενεργειακούς Σχεδιασμούς της Ε.Ε.

Ακόμη, η Ε.Ε. πρέπει να προχωρήσει τάχιστα με ενεργειακές επενδύσεις στη περιοχή της Ανατολικής Μεσογείου αξιοποιώντας και το Επενδυτικό Σχέδιο των 315 ΔΙΣ ΕΥΡΩ της Ε.Ε.

Με αυτό το τρόπο η Ευρώπη θα κατορθώσει να δώσει αξιόπιστη διέξοδο στα ενεργειακά της αδιέξοδα και θα στείλει και ισχυρό μήνυμα. Επίσης θα επιτευχθεί μείωση ενεργειακού κόστους ,μείωση της ενεργειακής εξάρτησης με ταυτόχρονη αύξηση επενδύσεων και δημιουργίας νέων θέσεων εργασίας"

  Alberto Cirio (PPE), per iscritto. ‒ Mi sono astenuto sulla strategia europea di sicurezza energetica poiché nonostante io condivida l'impostazione di base che si prefigge un utilizzo razionale ed efficace dell'energia, tale da realizzare una situazione di sicurezza energetica che possa consentire all'Unione di emanciparsi anche politicamente dal giogo delle sue stesse necessità, ho reputato di non potermi esprimere a favore di alcuni punti. Non condivido la demonizzazione totale dell'utilizzo del gas di scisto che potrebbe contribuire a sollevarci almeno in parte dalla dipendenza da paesi poco stabili. Definirla addirittura come una tecnologia poco promettente prima che siano state approfondite scientificamente le sue potenziali virtù e i suoi potenziali pericoli mi sembra francamente esagerato. Non concordo neanche su quanto è stato detto in materia di energia nucleare perchè anche se l'argomento non riguarda direttamente l'Italia, ritengo che i paesi che si sono avvalsi di questa tecnologia abbiano avuto dei vantaggi e, consapevole dei rischi insiti in questo tipo di fonte, sono ancora una volta contrario a una demonizzazione tout court.

  Carlos Coelho (PPE), por escrito. ‒ A procura de energia está a aumentar a nível mundial, prevendo-se que aumente 27% até 2030. Atualmente, mais de 50% das necessidades energéticas da UE são cobertas por fornecedores externos, o que torna a UE vulnerável no que respeita à sua política energética.

Considero vital uma estratégia comum, coordenada e forte por parte da UE, de modo a, por um lado, moderar a procura através da eficiência energética e, por outro lado, aumentar a produção própria de energia e definir medidas no sentido de um mercado interno da energia integrado, coordenado e eficaz.

A geopolítica atual demonstrou o que já variadas vezes o Parlamento Europeu vinha a anunciar. Os parceiros a Leste não são fiáveis ao utilizar como arma política o fornecimento energético. Há, pois, que diversificar as fontes e vias de fornecimento, aumentando também os esforços na execução de projetos de infraestruturas energéticas estratégicas para a Europa.

Lamento que nem sempre todos os Estados-Membros se empenhem do mesmo modo no objetivo de interconetividade das redes e sistemas, em especial na ligação da Península Ibéria ao resto da UE. É urgente pôr termo ao fenómeno das ilhas energéticas!

  Lara Comi (PPE), per iscritto. ‒ La sicurezza energetica significa indipendenza politica, indipendenza degli Stati sovrani, stabilizzazione della crescita economica e della democrazia in Europa. Considerando che tuttora l'UE importa il 53% del fabbisogno energetico, principalmente da regioni instabili dal punto di vista geopolitico, e che alcuni Stati membri dipendono da un'unica fonte esterna di approvvigionamento energetico, l'uso del petrolio e gas naturale per fini di politica estera compromette la crescita economica e la stabilita dell'UE. Pertanto, la firma di un protocollo addizionale permetterebbe di istituire una strategia a lungo termine per promuovere l'indipendenza energetica dell'UE, aumentare il potere contrattuale degli Stati membri, sviluppare tecnologie energetiche, diversificare e consolidare le opzioni di approvvigionamento, aumentare l'efficienza del consumo e sviluppare le interconnessioni in modo da collegare i mercati energetici regionali. In questo contesto ho espresso il mio voto a favore del presente progetto di risoluzione.

  Therese Comodini Cachia (PPE), in writing. ‒ The EU is in urgent need of a framework for improved energy security, especially in the current geopolitical context. Europe’s dependence on energy resources has an influence on pursuing an independent foreign policy, the competitiveness of the industry and the standard of citizens’ daily lives.

The report focuses on long-term strategic objectives and includes concrete actions to moderate energy demand, increase indigenous energy production, develop energy technologies, and ensure further action to build a fully integrated and well-functioning internal energy market as well as solidarity and coordination mechanisms. The report also emphasises the need for structures which provide consumers with access to electricity at the best price. I have thus voted in favour of this report.

  Javier Couso Permuy (GUE/NGL), por escrito. ‒ He votado en contra de este informe porque basa la seguridad energética europea en dos pilares a los que me opongo.

El primero, reforzar la agresiva política comercial y exterior de la UE, con sus presiones, imposiciones y ataques a nuestros vecinos para acceder a sus recursos energéticos. Esta es una estrategia voraz y miope que solo contribuye a desestabilizarlos y a la que nos oponemos, porque solo un proyecto de desarrollo y colaboración mutua puede ser la base de las relaciones comerciales entre Estados soberanos.

El segundo, el impulso dado a una energía tan peligrosa como la nuclear en el marco de la transición energética. Por el contrario, existen recursos propios, tales como el carbón, que pueden desarrollarse como complemento a las energías renovables y la eficiencia ambiental para reducir nuestra dependencia energética.

Por ello, defendemos el mantenimiento de las ayudas a la producción y a la generación con carbón local, mejoras en sus técnicas de combustión (invirtiendo en la renovación de térmicas) y una apuesta por el desarrollo tecnológico de las nuevas técnicas de aprovechamiento y captura relacionadas con su ciclo de combustión.

  Pál Csáky (PPE), írásban. ‒ Az energiaellátás biztonságának megteremtése az EU előtt álló egyik legnagyobb kihívás és kétségtelenül Közép-Kelet-Európa ma a legérintettebb és legsérülékenyebb. Ezen a helyzeten változtatnunk kell közös erővel. Az ellátás biztonságának növelése kötelességünk. A Saudargas-jelentés jó iránymutatással szolgált azon tekintetben, hogy milyen irányba kell tovább haladnunk. Azonban a plenáris szavazás során egyes pártcsoportok összefogásával megszavazásra került egy olyan módosító javaslat, amely elítéli a nem-hagyományos energiaforrások kutatása során alkalmazott technológiát, és azt javasolja a tagállamoknak, hogy ne engedélyezze nem-hagyományos energiaforrások kutatására és kitermelésére irányuló tevékenységet, amíg kiderül, hogy teljesen biztonságos.

A néppárti álláspontnak megfelelően tartózkodtam a jelentés megszavazásától, mivel egyfelől bányászati tevékenység engedélyezése tagállami hatáskör, másfelől kiemelten fontosnak tartom, hogy az európai ellátásbiztonság növelése érdekében a kötelező előírások betartása mellett minden lehetséges hazai erőforrás felkutatásra kerüljön.

  Miriam Dalli (S&D), in writing. ‒ I voted in favour of the European Energy Security Strategy as I believe that this is the first step towards a fully functioning Energy Union. The path to energy security lies in investing in energy efficiency, promoting renewables and developing green technology whilst creating more jobs.

  Viorica Dăncilă (S&D), în scris. ‒ Eficiența energetică reprezintă primul combustibil la nivel mondial, datorită faptului că are costul cel mai redus, este disponibilă și sustenabilă și, de aceea, consider că politicile Uniunii trebuie să stabilească obiective clare pentru adoptarea unor măsuri pentru a crește eficiența energetică și să promoveze investițiile în eficiența energetică pentru că acestea aduc câștiguri importante pe termen lung pentru securitatea aprovizionării la nivel european.

  Michel Dantin (PPE), par écrit. ‒ Le présent rapport d'initiative fait suite à l'adoption par la Commission européenne d'une stratégie européenne pour la sécurité énergétique en mai 2014 consécutif à la crise intervenue en Ukraine. Dimension pleine et entière du projet d'Union de l'énergie, la sécurité énergétique doit se fonder sur trois actions principales et complémentaires, à savoir la limitation de la demande énergétique, l'accroissement de la production d'énergie indigène, la recherche et le développement en matière de technologies énergétiques. Il convient également de compléter l'intégration du marché intérieur de l'énergie et renforcer la diversification des sources d'approvisionnement internes.

Je soutiens pleinement ces objectifs, néanmoins, le rapport proposé à la plénière m'a paru prescriptif, irréaliste et limitatif. En effet, le présent texte limite largement les possibilités de renforcer la sécurité énergétique européenne par l'exploitation des ressources indigènes européennes. De plus, il prescrit des objectifs contraignants de 40 % pour 2030 en matière d'efficacité énergétique. À ce titre, je suis en faveur d'objectifs à hauteur de 30 %, qui me semblent plus réalistes. Pour ces raisons, j'ai voté contre ce rapport d'initiative.

   Rachida Dati (PPE), par écrit. – Par ce vote, j'ai soutenu la volonté de la Commission européenne de mettre en place une stratégie claire en matière de sécurité énergétique. Il est indispensable que les institutions européennes s'engagent vers une Union européenne de l'énergie avec des lignes directrices définies. Cette stratégie européenne pour la sécurité énergétique doit être en harmonie avec une politique ambitieuse pour le climat. J'ai regretté l'incapacité du Parlement européen à trouver un accord solide qui a conduit au rejet de ce rapport et nous a privé de notre voix sur ce sujet.

  Isabella De Monte (S&D), per iscritto. ‒ La proposta di risoluzione del Parlamento europeo sulla strategia europea di sicurezza energetica rappresenta un'opportunità per considerare la situazione energica in Europa. Si tratta di un dibattito delicato, ed è necessario trovare un approccio equilibrato tra la necessità di sviluppare una visione verde dell'economia e della società, e dall'altra parte le istanze dell'industria europea. In questo contesto, la sicurezza è sicuramente uno degli elementi fondamentali da considerare anche per le generazioni future.

È necessario partire da alcune considerazioni sui progressi fatti in questi anni sulla differenziazione delle fonti di energie: infatti grazie all'aumento alle fonti rinnovabili, la dipendenza da fonti meno sicure come il nucleare sta fortemente diminuendo. Per quanto riguarda invece il tema della sicurezza inteso dal punto di vista geopolitico: allora vi è un secondo ragionamento da fare, che riguarda la dipendenza da un partner commerciale: la Federazione russa. Infatti oggi l'Unione europea risulta essere fortemente dipendente per quanto concerne petrolio, gas, carbone ed uranio. È necessario dunque intensificare gli sforzi verso una maggiore diversificazione, che comporta anche una riduzione del costo e del rischio. Pertanto ritengo necessario intensificare un dibattito in tal senso sia per delle ragioni di opportunità economica sia per la corretta protezione dei diritti dei consumatori.

  Marielle de Sarnez (ALDE), par écrit. ‒ Il est regrettable que ce rapport ait été rejeté. La sécurité énergétique est essentielle pour l'Union. À l’heure actuelle, Les États membres importent 53 % de l'énergie qu'ils consomment. C’est une dépendance beaucoup trop importante vis-à-vis de l’étranger. C'est pourquoi nous devons progresser vers la réalisation d’une véritable union de l’énergie visant à assurer notre indépendance. Nous devons également diversifier nos sources d’approvisionnement, en mettant évidemment l’accent sur le développement d’énergies propres, renouvelables et innovantes.

  Andor Deli (PPE), írásban. ‒ Az energiaellátás biztonságának megteremtése az Európai Unió előtt álló egyik legnagyobb kihívás. A 2006-os és a 2009-es gázválság világossá tette, hogy Közép-Kelet-Európa ma a legsérülékenyebb. Ezen a helyzeten változtatnunk kell közös erővel, az ellátás biztonságának növelése kötelességünk. Véleményem szerint az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság által megszavazott Saudargas-jelentés jó iránymutatással szolgált azon tekintetben, hogy milyen irányba kell tovább haladnunk.

Azonban a plenáris szavazás során egyes pártcsoportok összefogásával megszavazásra került egy olyan módosító javaslat, amely elítéli a nem hagyományos energiaforrások kutatása során alkalmazott technológiát, és azt javasolja a tagállamoknak, hogy ne engedélyezzenek nem hagyományos energiaforrások kutatására és kitermelésére irányuló tevékenységet, amíg ki nem derül, hogy azok teljesen biztonságosak. A néppárti álláspontnak megfelelően, a Fidesz-KDNP delegáció tagjaként tartózkodtam a jelentés megszavazásától, mivel egyfelől a bányászati tevékenység engedélyezése tagállami hatáskör, másfelől kiemelten fontosnak tartom, hogy az európai ellátásbiztonság növelése érdekében a kötelező előírások betartása mellett minden lehetséges hazai erőforrás felkutatásra kerüljön.

  Gérard Deprez (ALDE), par écrit. ‒ Le Parlement européen a malheureusement rejeté ce rapport qui visait à accroître la sécurité et à réduire la dépendance aux combustibles fossiles importés.

Le texte appelait à la mise en place d'actions visant notamment à modérer la demande d'énergie et à augmenter la production locale d'énergie tout en réduisant les émissions de carbone. Il est, en effet, important d'entreprendre de nouvelles actions afin de construire un système entièrement intégré et synchronisé, de mettre en place des mécanismes de solidarité et de coordination et d'assurer le bon fonctionnement du marché intérieur de l'énergie.

Garantir la sécurité énergétique de l'Union doit être au cœur de notre stratégie énergétique à long terme. C'est la pierre angulaire pour un marché commun de l'énergie totalement ouvert et libre, qui garantisse le respect des normes environnementales tout en stimulant la compétitivité économique. Les États membres auraient désormais accès à des ressources plus propres et plus rentables sans dépendre de fournisseurs de pays tiers politiquement et économiquement peu fiables.

Il est consternant de constater le rejet de ce rapport que j'avais personnellement soutenu. Cela ne fait qu'accroître le doute sur la capacité du Parlement à aller de l'avant sur les questions qui préoccupent les citoyens européens.

  Tamás Deutsch (PPE), írásban. – Az energiaellátás biztonságának megteremtése az Európai Unió előtt álló egyik legnagyobb kihívás. A 2006-os és a 2009-es gázválság világossá tette, hogy Közép-Kelet-Európa ma a legsérülékenyebb. Ezen a helyzeten változtatnunk kell közös erővel. Az ellátás biztonságának növelése kötelességünk. Véleményem szerint az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság által megszavazott Saudargas-jelentés jó iránymutatással szolgált azon tekintetben, hogy milyen irányba kell tovább haladnunk. Azonban a plenáris szavazás során egyes pártcsoportok összefogásával megszavazásra került egy olyan módosító javaslat, amely elítéli a nem-hagyományos energiaforrások kutatása során alkalmazott technológiát, és azt javasolja a tagállamoknak, hogy ne engedélyezze nem-hagyományos energiaforrások kutatására és kitermelésére irányuló tevékenységet, amíg kiderül, hogy teljesen biztonságos.

A néppárti álláspontnak megfelelően, a Fidesz-KDNP delegáció tagjaként tartózkodtam a jelentés megszavazásától, mivel egyfelől a bányászati tevékenység engedélyezése tagállami hatáskör, másfelől kiemelten fontosnak tartom, hogy az európai ellátásbiztonság növelése érdekében a kötelező előírások betartása mellett minden lehetséges hazai erőforrás felkutatásra kerüljön.

  Diane Dodds (NI), in writing. ‒ I welcome this focus on efforts aimed at improving energy security across the Member States. The presence of an energy supply that is stable and affordable in EU regions is of vital importance to national economies, to consumers and to households, including those most vulnerable.

The recent drop in oil and fuel prices has come as welcome news to motorists and homeowners seeking to heat their homes. However, there are very real fears that the positive impacts of these reductions have not been felt nearly enough – and particularly by those working in agriculture and construction, who have not enjoyed subsequent cuts in their input costs. This is worrying and requires both national and EU attention.

Of course, greater supply can aid this, and it is vital that T-ENE Projects of Common Interest (PCI) start to receive crucial funding to carry out projects that stand to ensure better regional, national and trans-national connectivity in terms of the energy market.

At the core of this are many exciting projects, including a number in my own constituency, Northern Ireland, that stand to consolidate supply and storage in renewables, with potentially transformative impacts for consumers and businesses, including in rural areas.

  Mireille D'Ornano (NI), par écrit. ‒ J'ai voté contre le rapport sur la stratégie européenne pour la sécurité énergétique. Une fois de plus, ce rapport est rédigé sur la base de motivations idéologiques et de stéréotypes. Il vise à l'indépendance énergétique de l'Union vis-à-vis de la Russie, pour se tourner vers les importations américaines. Il devient urgent que les députés de la majorité cherchent les intérêts des citoyens des États membres avec la plus grande cohérence et logique, en prenant en compte les facteurs techniques et géographiques des importations. À l'inverse de ces députés qui ont choisi de démontrer leur amitié avec les États-Unis et leur désaccord avec la Russie, j'ai choisi de me concentrer sur les États capables de fournir des énergies aux Français dans les meilleures conditions.

  Γεώργιος Επιτήδειος ( NI), γραπτώς. ‒ Καταψήφισα την έκθεση καθώς η ΕΕ σίγουρα πρέπει από την μια να επικεντρωθεί στις νέες πηγές ενέργειας, όπως αιολική και ηλιακή, δίνοντας περισσότερο κίνητρα για την επίτευξη αυτού του στόχου, ενώ ταυτόχρονα πρέπει να σταματήσει την προώθηση βλαβερών για το περιβάλλον πηγών όπως η υδραυλική ρωγμάτωση και να μην εξυπηρετεί συμφέροντα τρίτων. Και όλα αυτά προς όφελος της Ευρώπης και των πολιτών της. Σημαντικός, όμως, σύμμαχος είναι και η Ρωσία την οποία δεν υπολογίζουν κάποιοι Ευρωπαίοι και η οποία είναι και στρατηγικά και γεωπολιτικά στην Ευρώπη.

  Norbert Erdős (PPE), írásban. ‒ Az energiaellátás biztonságának megteremtése az Európai Unió előtt álló egyik legnagyobb kihívás. A 2006-os és a 2009-es gázválság világossá tette, hogy Közép-Kelet-Európa ma a legsérülékenyebb. Ezen a helyzeten változtatnunk kell közös erővel, az ellátás biztonságának növelése kötelességünk. Véleményem szerint az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság által megszavazott Saudargas-jelentés jó iránymutatással szolgált azon tekintetben, hogy milyen irányba kell tovább haladnunk.

Azonban a plenáris szavazás során egyes pártcsoportok összefogásával megszavazásra került egy olyan módosító javaslat, amely elítéli a nem hagyományos energiaforrások kutatása során alkalmazott technológiát, és azt javasolja a tagállamoknak, hogy ne engedélyezze nem hagyományos energiaforrások kutatására és kitermelésére irányuló tevékenységet, amíg kiderül, hogy teljesen biztonságos. A néppárti álláspontnak megfelelően, a Fidesz-KDNP delegáció tagjaként tartózkodtam a jelentés megszavazásától, mivel egyfelől a bányászati tevékenység engedélyezése tagállami hatáskör, másfelől kiemelten fontosnak tartom, hogy az európai ellátásbiztonság növelése érdekében a kötelező előírások betartása mellett minden lehetséges hazai erőforrás felkutatásra kerüljön.

  Eleonora Evi (EFDD), per iscritto. ‒ La strategia è stata adottata dalla Commissione il 28 maggio 2014, in seguito a una richiesta del Consiglio europeo di stabilire un piano d'azione, di breve e lungo periodo, per ridurre la dipendenza energetica dall'estero. Il testo iniziale puntava in particolar modo su combustibili fossili, rigassificatori, trivellazioni, nuovi gasdotti e stoccaggio del carbonio. La comunicazione della Commissione ha un indirizzo politico chiaro: cercare di rinunciare il più possibile al gas russo tramite altre fonti di approvvigionamento e, allo stesso tempo, aumentare la produzione interna di energia, in particolar modo attraverso il nucleare e l'estrazione di combustibili fossili. Questo va di pari passo al finanziamento di nuove opere infrastrutturali transfrontaliere, che dovrebbero migliorare l'interconnessione della rete energetica europea.

Come M5S, siamo riusciti a emendare il testo aggiungendo concetti chiave come gli stanziamenti per la riqualificazione energetica degli edifici, sottolineando l'importanza delle rinnovabili per la sicurezza energetica europea, appoggiando la moratoria al fracking nell'UE e l'eliminazione dei sussidi alle fonti fossili e nucleari. Purtroppo, il testo finale, pur approvando la moratoria al fracking e la riqualificazione energetica degli edifici, presenta comunque diversi elementi negativi, quali i sussidi pubblici all'energia nucleare e un'eccessiva demonizzazione della Russia. Ho votato contro.

  José Manuel Fernandes (PPE), por escrito. ‒ A dependência excessiva da UE em relação às importações da Rússia, a moderação da procura, os preços, as energias renováveis, a realização de um mercado interno da energia plenamente integrado, os níveis de interconexão da eletricidade e do gás e os investimentos são alguns dos assuntos abordados neste relatório. Recorde-se que a UE importa 53 % do total do seu consumo energético.

Os principais desafios neste setor passam pela criação de uma União da Energia, pela moderação da procura, pelo aumento da produção própria de energia, pelo desenvolvimento de tecnologias energéticas, pela realização de um mercado interno da energia plenamente integrado, pela diversificação do abastecimento externo e pela necessidade de coordenação e solidariedade entre todos os Estados—Membros.

  Edouard Ferrand (NI), par écrit. ‒ J'ai voté contre ce texte parce que, sous le prétexte fallacieux de diversification des approvisionnements énergétiques des pays membres de l'Union européenne, il vise à éloigner la Russie de nos relations, alors qu'elle devrait être un partenaire privilégié.

  João Ferreira (GUE/NGL), por escrito. ‒ O relatório contém algumas orientações que merecem a nossa concordância. Destaque-se a exclusiva competência dos Estados-Membros na definição dos seus cabazes energéticos, a necessidade de encontrar soluções e compromissos em termos de tecnologias (abordagem tecnologicamente neutra) e de preços, que permitam sustentar processos de reindustrialização, ou o papel fundamental das energias renováveis.

Outras orientações suscitam-nos sérias dúvidas e outras ainda merecem a nossa frontal discordância e oposição. Destaque-se uma visão que atribui ao mercado o papel determinante na gestão das questões energéticas, mesmo que mitigado por eventuais mecanismos ditos de solidariedade; a transformação dos consumidores em investidores de ativos energéticos; a ausência de referência clara e específica à questão da carência de recursos energéticos (caso dos combustíveis fósseis); a nula consideração de uma forte intervenção do Estado, nomeadamente na produção e distribuição energética e no planeamento.

Numa avaliação de conjunto, porém, são os aspetos negativos e até muito negativos que prevalecem, acabando por ter um peso claramente maior que alguma coisa de positivo que a resolução possa ter.

  Santiago Fisas Ayxelà (PPE), por escrito. ‒ La Comisión Europea ha propuesto establecer una estrategia europea de energía a raíz de la crisis de Ucrania.

La UE depende de un suministro energético estable y abundante para garantizar su prosperidad y seguridad. Muchas veces, los problemas de seguridad energética se dirigen solo a nivel nacional sin tener plenamente en cuenta las interdependencias de los Estados miembros a nivel energético. Es por ello que la elaboración de esta estrategia es fundamental para la UE.

Aunque el informe es general es positivo tras la aprobación de las enmiendas, se recomienda establecer en algún caso ciertos límites a fuentes y mecanismos energéticos que considero que pueden perjudicar a los intereses europeos; por ello me he abstenido en la votación del informe.

  Monika Flašíková Beňová (S&D), písomne ‒ Dôležitosť energetickej bezpečnosti zvýraznila súčasná kríza na Ukrajine. Energetická politika sa tak stala jednou zo strategických priorít zahraničných záležitostí. Preto je povinnosťou EÚ rozvíjať energetickú politiku na základe úzkej koordinácie stanovísk a jednotnom vystupovaní. Okrem sledovania cieľa energetickej bezpečnosti by sa energetická únia mala rozvíjať na základe komplexného prístupu a zameriavať sa na dobudovanie plne integrovaného vnútorného trhu s energiou, zníženie emisií uhlíka v rámci energetického mixu, zníženie dopytu po energií, ale aj na výskum a inovácie.

  Lorenzo Fontana (NI), per iscritto. ‒ Un'altra relazione che pone l'UE fuori dai giochi mondiali. Invece di voler costruire un dialogo globale sulla questione si preferisce mettere paletti alle nostre imprese e aziende.

  Doru-Claudian Frunzulică (S&D), in writing. ‒ I welcome this report because I believe that we urgently need a European energy security strategy if we do not want to be vulnerable to supply disruptions, whether caused by political or commercial disputes or by infrastructure failures. The path to energy security lies in energy transition, in putting energy efficiency first, in promoting renewables and in investing the money we currently spend on expensive imports domestically to develop our green technologies industry and create more jobs. This is why I would like to state my support for the amendment that we tabled regarding the inopportunity of continuing with authorisation for new shale gas activities by Member States, clearly dangerous for the European environment.

It is indeed clear that we should focus more on investing in infrastructure if we want to increase energy security and reduce costly imports of energy from outside the EU.

I would like to welcome the inclusion in the report of higher 2030 targets for energy efficiency and renewable energy than those agreed upon by the European Council. This is an achievement by my Group that I consider to be of the utmost importance.

  Kinga Gál (PPE), írásban. – Az energiaellátás biztonságának megteremtése az Európai Unió előtt álló egyik legnagyobb kihívás. A 2006-os és a 2009-es gázválság világossá tette, hogy Közép-Kelet-Európa ma a legsérülékenyebb. Ezen a helyzeten változtatnunk kell közös erővel, az ellátás biztonságának növelése kötelességünk. Véleményem szerint az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság által megszavazott Saudargas-jelentés jó iránymutatással szolgált azon tekintetben, hogy milyen irányba kell tovább haladnunk.

Azonban a plenáris szavazás során egyes pártcsoportok összefogásával megszavazásra került egy olyan módosító javaslat, amely elítéli a nem hagyományos energiaforrások kutatása során alkalmazott technológiát, és azt javasolja a tagállamoknak, hogy ne engedélyezze nem hagyományos energiaforrások kutatására és kitermelésére irányuló tevékenységet, amíg kiderül, hogy teljesen biztonságos. A néppárti álláspontnak megfelelően, a Fidesz-KDNP delegáció tagjaként tartózkodtam a jelentés megszavazásától, mivel egyfelől a bányászati tevékenység engedélyezése tagállami hatáskör, másfelől kiemelten fontosnak tartom, hogy az európai ellátásbiztonság növelése érdekében a kötelező előírások betartása mellett minden lehetséges hazai erőforrás felkutatásra kerüljön.

  Ildikó Gáll-Pelcz (PPE), írásban. ‒ Az energiaellátás biztonságának megteremtése az Európai Unió előtt álló egyik legnagyobb kihívás. A 2006-os és a 2009-es gázválság világossá tette, hogy Közép-Kelet-Európa ma a legsérülékenyebb. Ezen a helyzeten változtatnunk kell közös erővel, az ellátás biztonságának növelése kötelességünk. Véleményem szerint az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság által megszavazott Saudargas-jelentés jó iránymutatással szolgált azon tekintetben, hogy milyen irányba kell tovább haladnunk.

Azonban a plenáris szavazás során egyes pártcsoportok összefogásával megszavazásra került egy olyan módosító javaslat, amely elítéli a nem hagyományos energiaforrások kutatása során alkalmazott technológiát, és azt javasolja a tagállamoknak, hogy ne engedélyezze nem hagyományos energiaforrások kutatására és kitermelésére irányuló tevékenységet, amíg kiderül, hogy teljesen biztonságos. A néppárti álláspontnak megfelelően, a Fidesz-KDNP delegáció tagjaként tartózkodtam a jelentés megszavazásától, mivel egyfelől a bányászati tevékenység engedélyezése tagállami hatáskör, másfelől kiemelten fontosnak tartom, hogy az európai ellátásbiztonság növelése érdekében a kötelező előírások betartása mellett minden lehetséges hazai erőforrás felkutatásra kerüljön.

  Francesc Gambús (PPE), por escrito. ‒ Con la situación de inestabilidad política en Ucrania, la Unión Europea es ahora más consciente que nunca de la importancia de la seguridad energética. La UE y sus Estados miembros son vulnerables en el contexto geopolítico, por lo que la política energética se ha convertido en una de las prioridades de los asuntos exteriores. Aunque se ha avanzado considerablemente en los últimos años, la UE todavía se enfrenta a varios retos, como la inestabilidad en las regiones suministradoras de energía y un mercado interior fragmentado. Por lo tanto, para encarar tan importantes retos, la UE debe desarrollar una estrategia a largo plazo que le permita encarar los retos energéticos presentes y futuros, sector este de transcendental importancia para el bienestar de los ciudadanos y el crecimiento económico. Por estos motivos he votado a favor.

  Iratxe García Pérez (S&D), por escrito. ‒ Los socialistas españoles lamentamos que no haya sido adoptado el informe Saudargas porque, gracias al intenso trabajo en comisión, el informe apostaba por un nuevo modelo energético para Europa, un modelo sostenible y equitativo.

Durante la votación en el Pleno, los socialistas habíamos conseguido fraguar una mayoría en tres puntos esenciales, dos de ellos a instancias de la delegación socialista española:

1) una mayoría a favor de pedir a la Comisión que presente una Comunicación sobre la pobreza energética, acompañada de un plan de acción para combatirla;

2) una mayoría a favor de pedir a los Gobiernos que no se autorice ninguna nueva operación de fracking en la UE hasta que se demuestre que este tipo de actuaciones son seguras para el medio ambiente, los trabajadores y la población en general; y

3) una mayoría a favor de objetivos más ambiciosos en materia de energías renovables, eficiencia energética y cambio climático, y que estos fueran, además, vinculantes.

  Eider Gardiazabal Rubial (S&D), por escrito. ‒ Los socialistas españoles lamentamos que no haya sido adoptado el informe Saudargas porque, gracias al intenso trabajo en comisión, el informe apostaba por un nuevo modelo energético para Europa, un modelo sostenible y equitativo.

Durante la votación en el Pleno, los socialistas habíamos conseguido fraguar una mayoría en tres puntos esenciales, dos de ellos a instancias de la delegación socialista española:

1) una mayoría a favor de pedir a la Comisión que presente una Comunicación sobre la pobreza energética, acompañada de un plan de acción para combatirla;

2) una mayoría a favor de pedir a los Gobiernos que no se autorice ninguna nueva operación de fracking en la UE hasta que se demuestre que este tipo de actuaciones son seguras para el medio ambiente, los trabajadores y la población en general; y

3) una mayoría a favor de objetivos más ambiciosos en materia de energías renovables, eficiencia energética y cambio climático, y que estos fueran, además, vinculantes.

  Enrico Gasbarra (S&D), per iscritto. – La crisi ucraina, come anche il recente richiamo a Gazprom, hanno indubbiamente rappresentato due importanti campanelli di allarme che l'Unione non può e non deve sottovalutare.

Alla luce di tutto questo, e con dati relativi all'importazione energetica che si attestano nell'UE al 53% (e che purtroppo vedono l'Italia, ancora più esposta, con importazioni energetiche per l'80% del fabbisogno di consumo) cercare di agire con la massima urgenza per mettere in campo una strategia europea della sicurezza energetica non può che essere un piano non solo condivisibile, ma oggi sempre più urgente, necessario e prioritario.

Supporto con convinzione pertanto la relazione del collega Saudargas, in cui si evidenziano le principali emergenze che ci impegniamo a contrastare e soprattutto le azioni e misure che l'UE e i suoi Stati membri devono al più presto intraprendere per ridurre la domanda di energia e creare un mercato interno che ci metta al riparo da qualsiasi speculazione politica sulle forniture energetiche.

  Elena Gentile (S&D), per iscritto. ‒ Ho votato a favore della relazione sulla strategia europea di sicurezza energetica nell'UE, perché la creazione di un mercato unico dell'energia è un tema fondamentale, rispondendo esso a sfide economiche, industriali, ambientali e geopolitiche.

Attualmente l'UE importa il 53% del suo consumo totale d'energia, soprattutto petrolio, gas e combustibili solidi, da paesi con situazioni geopolitiche complesse. La crisi russa mostra nuovamente i pericoli della dipendenza da un'unica fonte d'approvvigionamento.

Questa situazione è insostenibile sia a livello politico, sia ambientale. La diversificazione delle fonti energetiche è, infatti, condizione imprescindibile per ridurre la dipendenza dai combustibili fossili.

Serve un nuovo paradigma energetico, una nuova visione per il futuro, che punti alla produzione europea di energie rinnovabili, all'efficienza energetica e alla moderazione della domanda, coniugando obiettivi produttivi, economici e ambientali. Condivido, inoltre, il richiamo al ruolo degli enti locali nella definizione delle politiche energetiche dei territori.

Proprio a questo riguardo ho votato con convinzione la richiesta del gruppo S&D di una moratoria sulle trivellazioni e sul gas di scisto. La diversificazione delle fonti, infatti, non deve mettere a rischio la tutela dell'ambiente e gli Stati hanno il dovere di proteggere i nostri mari, ascoltando la voce di quei territori a grande vocazione turistica.

  Jens Gieseke (PPE), schriftlich. ‒ Die EU importiert 53 % ihres gesamten Energieverbrauchs, und zwar 85 % ihres Erdöls, 67 % ihres Erdgases, 41 % ihrer festen Brennstoffe und etwa 95 % ihres Urans. Die derzeitige Abhängigkeit verhindert eine losgelöste Außenpolitik und schränkt die Wettbewerbsfähigkeit der Industrie ein. Diese Abhängigkeit muss verringert werden. Ziel ist es, gleichzeitig für Versorgungssicherheit, bezahlbare Energiepreise und die Verwirklichung unserer Klimaziele zu sorgen.

Dazu sind verschiedene Maßnahmen notwendig: Die Energieeffizienz muss gesteigert und dadurch der Energieverbrauch insgesamt gesenkt werden. Zusätzlich soll die einheimische Energieproduktion ausgebaut werden. Zu diesem Zweck wird weiter in die Forschung investiert. Außerdem brauchen wir einen vollständig integrierten Energiebinnenmarkt.

Über die Energieversorgung wird bislang auf einzelstaatlicher Ebene entschieden, ohne dabei die gegenseitige Abhängigkeit der Mitgliedstaaten vollständig zu berücksichtigen. Dadurch werden die Möglichkeiten der EU eingeschränkt, als Ganzes auf Lieferengpässe und Bedrohungen der Energieversorgungssicherheit zu reagieren. Ein geschlossenes Auftreten in der externen Energiepolitik gäbe einzelnen Ländern eine bessere Verhandlungsposition.

Ein weiterer wesentlicher Punkt ist die Diversifizierung der Energielieferanten. Diese muss konsequent verwirklicht werden, damit die Außenpolitik nicht von energiepolitischen Abhängigkeiten beeinflusst wird und geopolitische Entwicklungen wie derzeit in Russland und der Ukraine unsere Energieversorgung nicht gefährden. Diese Leitlinien sollten die Energieversorgung sowohl kurz- als auch langfristig gewährleisten.

  Neena Gill (S&D), in writing. ‒ I voted in favour of the Saudargas report because it is clear to me that the path to energy security lies in energy transition, putting energy efficiency first, promoting renewables, and investing money domestically to develop our green technologies industry and create jobs rather than wasting scarce resources on expensive imports.

That is why I find it baffling that conservatives in Parliament, including Tories, voted down plans to guarantee European energy security.

Given our current dependence on energy imports from unreliable partners like Russia, the enormous threat posed to our security by climate change, and the crucial importance of the renewables and green energy sector for the real economy, I find their decision to side with vested interests rather than standing behind the well-being of our citizens completely incomprehensible.

By establishing an ambitious energy security strategy, the EU can play a crucial role in protecting our citizens against the possibly devastating consequences of sudden disruptions of gas supplies, as already experienced by some Member States which were hit hard by disruptions in the winters of 2006 and 2009, and put us firmly on the path towards sustainable job creation.

  Juan Carlos Girauta Vidal (ALDE), por escrito. ‒ Es triste ver que el Parlamento Europeo no se ha podido poner de acuerdo sobre cuál debe ser la Estrategia Europea de Seguridad Energética. Yo he votado a favor de un texto que contenía muchos elementos valiosos para reducir nuestra dependencia energética del exterior, como la mejora de la eficiencia energética, el desarrollo de las infraestructuras necesarias para conseguir un verdadero mercado interior de la energía que integre a las llamadas islas energéticas, la diversificación del suministro o el desarrollo de fuentes autóctonas. La energía es uno de los muchos campos en los que un enfoque europeo puede generar un valor añadido, pero para ello es necesario consensuar una política común. Debemos seguir trabajando juntos para evitar resultados como el de hoy, en el que las discrepancias han prevalecido sobre las ideas que todos compartimos.

  Julie Girling (ECR), in writing. ‒ Whilst I acknowledge that the EU’s environmental targets and energy security objectives are not entirely independent policy areas, I believe it is important that Member States decide their own energy mixes. Fully renewable energy sources are insufficient if the EU is to meet its carbon reduction targets and alternative energy sources can play an important, intermediately step in this process and at the same time reduce our dependence on external energy sources.

This report should focus on reducing our foreign energy dependency in the context of an energy union whilst Member States should then be able to determine their energy mix whilst committing to the EU’s environmental targets. If this reports deviates away from its original function, we will end up with overlapping regulation whilst infringing on the principle of subsidiarity.

  Michela Giuffrida (S&D), per iscritto. ‒ Ho votato a favore della relazione perchè la politica energetica deve essere affrontata con una strategia efficace. Oltre la metà del nostro fabbisogno energetico lo importiamo da paesi terzi. Nel 2013, il 39% delle importazioni di gas proveniva dalla Russia, il 33% dalla Norvegia e il 22% dai paesi dell’Africa settentrionale, Algeria e Libia. Se guardiamo oggi la situazione di quelli che sono i nostri partner, capiamo l´urgenza della necessità di emanciparci. La black list della Russia è solo l'ultima dimostrazione del bisogno di diversificare l'approvvigionamento esterno. La geopolitica mondiale sta cambiando, gli effetti sull'Europa si manifestano a più livelli. Il settore energetico è uno di quelli che soffre di più, da qui la necessità di riformarlo. Per la sicurezza e il benessere dei nostri cittadini l'energia deve sfruttare le nuove tecnologie, non le vecchie relazioni diplomatiche.

  Tania González Peñas (GUE/NGL), por escrito. ‒ Hemos votado en contra del texto por considerar que defiende una supuesta diversificación de la matriz energética basada en la continuidad del uso de los hidrocarburos convencionales, en la explotación de los no convencionales mediante técnicas como el fracking, en la consecución de los megaproyectos gasísticos y en el mantenimiento de las energías renovables. El texto se aleja claramente de la necesaria apuesta por un cambio de modelo energético y trata de operar una falsa transición basada en tecnologías hipocarbónicas cuyo uso perenniza el actual modelo sucio, dependiente, insostenible, asimétrico, injusto socialmente y guerrerista. Por otra parte, el texto no defiende con la suficiente intensidad las medidas encaminadas a cumplir los objetivos de reducción de emisiones, impulso a las energías renovables y eficiencia energética.

  Theresa Griffin (S&D), in writing. ‒ I voted in favour of this report as I believe that the path to energy security lies in the energy transition, putting energy efficiency first, promoting renewables and investing domestically the money currently spent on expensive imports, to develop our green technologies industry and create more jobs.

  Françoise Grossetête (PPE), par écrit. ‒ Je me suis abstenue sur ce rapport. Je soutiens le projet de créer une Union européenne de l'énergie fondée notamment sur une coordination étroite des États membres, sur un marché intérieur intégré, sur le développement des technologies bas carbone, sur la recherche de l'efficacité énergétique et sur le soutien à la compétitivité de nos entreprises.

La crise en Ukraine a rappelé à l'Union européenne l'importance de la sécurité énergétique et le rôle crucial que celle-ci joue pour conforter la position politique et économique de l'Europe. Cependant, et malgré une situation géopolitique difficile entre l'Union européenne et la Russie, je souhaite que nous restions ouverts au dialogue avec ce grand partenaire énergétique.

En outre, afin de développer notre indépendance énergétique, il est important que nous ne fermions pas la porte à la production indigène d'énergie en Europe. Chaque pays doit rester libre de décider d'interdire ou d'autoriser l'exploitation de ces sources indigènes dans des conditions toujours très strictes et respectueuses de l'environnement.

  Jytte Guteland, Anna Hedh, Olle Ludvigsson, Jens Nilsson och Marita Ulvskog (S&D), skriftlig. – Vi har röstat för Saudargas betänkande om europeisk energisäkerhet. Vissa formuleringar som används är mycket breda och innefattar därmed både positiva och negativa inslag, vilket kan göra det svårt att på ett korrekt sätt dra gränsen mellan ett tekniskt konstaterande och ett värdebärande budskap. Det finns också en skillnad mellan nationell politik, där vi själva bestämmer över vår energimix, och ett europeiskt perspektiv, där man kan konstatera att t.ex. kärnkraft kommer att användas under lång tid framöver.

Vi vill därför påpeka att vår avsikt med referenser till tekniker med låga koldioxidutsläpp, utsläppssnålt samhälle m.m. inte på något sätt innebär ett avsteg från vår linje i kärnkraftsfrågan som även fortsättningsvis följer folkomröstningsresultatet i enlighet med socialdemokratiska kongressbeslut.

Vi eftersträvar en utveckling, på både svensk och europeisk nivå, med energieffektivisering och förnybara energikällor i fokus och där högsta miljö- och säkerhetskrav ska ställas i hela produktionskedjan samt att utsläpp ska kosta.

  Sergio Gutiérrez Prieto (S&D), por escrito. ‒ A pesar de que el informe presentaba elementos positivos y estaba en su conjunto en línea con la posición socialista gracias al trabajo del grupo S&D en la Comisión ITRE, el documento aún planteaba ciertos problemas con respecto al sector del carbón que me han llevado a no apoyarlo de manera decidida y decantarme por la abstención. La petición para eliminar gradualmente los incentivos al carbón autóctono o la vaguedad en la diferenciación y la falta de un apoyo más decidido al carbón limpio son algunos de los elementos que encuentro problemáticos.

Toda vez que la Comisión Europea ha aceptado que, de aquí a 2050, los combustibles fósiles van a continuar siendo parte de la combinación energética, deberíamos tener en cuenta el impacto social y en el empleo del fin de las ayudas al carbón autóctono, y plantear una acción de reconversión decidida antes de optar por el cese de las mismas. Además, no deberíamos vacilar en el apoyo a aquellas formas de carbón limpio y sistemas de almacenamiento de carbono (CAC) que, como Elcogas en Puertollano, ofrecen usos limpios de combustibles fósiles.

En este sentido, seguiremos trabajando para que futuras iniciativas observen una mayor sensibilidad con respecto a este sector.

  András Gyürk (PPE), írásban. ‒ Az energiaellátás biztonságának megteremtése az Európai Unió előtt álló egyik legnagyobb kihívás. A 2006-os és a 2009-es gázválság világossá tette, hogy Közép-Kelet-Európa ma a legsérülékenyebb. Ezen a helyzeten változtatnunk kell közös erővel. Az ellátás biztonságának növelése kötelességünk. Véleményem szerint az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság által megszavazott Saudargas-jelentés jó iránymutatással szolgált azon tekintetben, hogy milyen irányba kell tovább haladnunk. Azonban a plenáris szavazás során egyes pártcsoportok összefogásával megszavazásra került egy olyan módosító javaslat, amely elítéli a nem-hagyományos energiaforrások kutatása során alkalmazott technológiát, és azt javasolja a tagállamoknak, hogy ne engedélyezze nem-hagyományos energiaforrások kutatására és kitermelésére irányuló tevékenységet, amíg kiderül, hogy teljesen biztonságos.

A néppárti álláspontnak megfelelően, a Fidesz-KDNP delegáció tagjaként tartózkodtam a jelentés megszavazásától, mivel egyfelől bányászati tevékenység engedélyezése tagállami hatáskör, másfelől kiemelten fontosnak tartom, hogy az európai ellátásbiztonság növelése érdekében a kötelező előírások betartása mellett minden lehetséges hazai erőforrás felkutatásra kerüljön.

  Marian Harkin (ALDE), in writing. ‒ I voted in favour of the report on the European energy security strategy. In particular, I voted for Amendments 6 and 1. Amendment 6 asks Member States not to proceed with fracking. Unfortunately Amendment 6 was not carried, but Amendment 1 was, and this asks Member States not to authorise any new fracking operations, either exploration or extraction, until the technology is proven safe for the environment and for workers.

Parliament also supported the statement that we consider fracking entails risks and negative consequences for the climate, environment and public health. Unexpectedly the whole report was rejected by the Parliament, and these really useful amendments on fracking now no longer stand.

  Hans-Olaf Henkel (ECR), schriftlich. ‒ Gestern hat das Parlament über die europäische Strategie für Energieversorgungssicherheit abgestimmt. Der Bericht richtet den Fokus nur auf Energieeffizienz und erneuerbare Energien. Was völlig übersehen wird, ist das Thema Technologieneutralität. Wir sollten möglichst alle Optionen im Hinblick auf technologische Lösungen für die energiepolitischen Herausforderungen unserer Zeit, zum Beispiel Entkarbonisierung der Wirtschaft und die Verringerung der Energieabhängigkeit, offen halten. Klar, wir sind für mehr Effizienz und saubere Energie. Jedoch müssen wir in Europa auch den Weg für Kernenergie und Schiefergas freimachen, vor allem, wenn wir eine Reindustrialisierung wollen. Weltweit werden 70 neue Kernkraftwerke gebaut – auch in Europa! Man sollte zudem Fracking nicht generell verbieten. Wissenschaftler sagen, dass die Umweltfolgen gehypt werden. Wissenschaftlich und technisch ist es nicht gerechtfertigt und inakzeptabel, ein generelles Verbot auszusprechen. Deshalb habe ich dagegen gestimmt.

  Ian Hudghton (Verts/ALE), in writing. ‒ My party has a long-standing policy of opposition to nuclear power, and the Fukushima disaster has underlined the dangers of nuclear technology. Too many people in this House remain supportive of nuclear energy.

I cannot support the idea of nuclear power remaining a long-term answer to the EU’s energy needs.

  Pablo Iglesias (GUE/NGL), por escrito. ‒ Hemos votado en contra del texto por considerar que defiende una supuesta diversificación de la matriz energética basada en la continuidad del uso de los hidrocarburos convencionales, en la explotación de los no convencionales mediante técnicas como el fracking, en la consecución de los megaproyectos gasísticos y en el mantenimiento de las energías renovables. El texto se aleja claramente de la necesaria apuesta por un cambio de modelo energético y trata de operar una falsa transición basada en tecnologías hipocarbónicas cuyo uso perenniza el actual modelo sucio, dependiente, insostenible, asimétrico, injusto socialmente y guerrerista. Por otra parte, el texto no defiende con la suficiente intensidad las medidas encaminadas a cumplir los objetivos de reducción de emisiones, impulso a las energías renovables y eficiencia energética.

  Cătălin Sorin Ivan (S&D), în scris. ‒ În ultimii ani s-au făcut progrese considerabile în ceea ce privește consolidarea securității energetice, mai ales prin creșterea ponderii energiei regenerabile.

În primul rând, trebuie să subliniem importanța eficienței energetice, promovarea energiilor regenerabile și investițiile pe piața internă. Putem dezvolta industria noastră de tehnologii ecologice și crea astfel mai multe locuri de muncă.

Raportul subliniază că potențialul economiilor de energie vizează toate sectoarele economiei, inclusiv industria, construcțiile, transportul, agricultura și serviciile.

  Ivan Jakovčić (ALDE), napisan. ‒ Glasao sam ZA Prijedlog rezolucije Europskog parlamenta o europskoj strategiji energetske sigurnosti zbog važnosti jedinstvene energetske politike i jedinstvenog europskog tržišta kako bi energetski sustav Europske unije, u globalnim razmjerima, bio održiv i konkurentan. U tom kontekstu potrebno je smanjiti energetsku ovisnost, razviti nove energetske tehnologije, ojačati unutarnje energetsko tržište te diversificirati vanjske energetske izvore i pravce.

Nužno je međutim naglasiti važnost regionalnih energetskih tržišta u okviru regionalne integracije koja predstavljaju osnovu za energetsku sigurnost. Slažem se također s potrebom za implementacijom strateških energetskih infrastrukturnih projekata radi osjetljivosti energetskog tržišta te podržavam veću koordinaciju različitih pozicija kako bi se doprinijelo jasnijem i čvrstom energetskom stavu EU-a.

  Jean-François Jalkh (NI), par écrit. ‒ J’ai voté contre ce texte pour deux raisons principales : l’hostilité idéologique et de principe vis-à-vis de la Russie qu’il contient, et l’ingérence dans les politiques des États membres qu’il soutient.

Le rapporteur de ce texte fut ministre des affaires étrangères de Lituanie au cours des années 1990, ce qui explique en partie sa russophobie caractérisée. Il préconise ainsi de se tourner entièrement vers les États-Unis afin de mettre un terme à la dépendance énergétique vis-à-vis de la Russie. Il avance que celle-ci serait un partenaire peu fiable, sans jamais donner d’exemple concret de contrat non respecté. D’autant que, malgré la situation géopolitique tendue, la Russie a encore augmenté ses exportations de gaz naturel vers les pays de l’Union. Plutôt que de dépendre du gaz russe, ce texte souhaite que l’Europe dépende du gaz de schiste américain ou qatari, ce qui est géopolitiquement contestable et écologiquement inacceptable, tant la fracturation hydraulique détruit les écosystèmes et pollue les sources d’eau.

Enfin, le rapporteur souhaite libéraliser l’apport énergétique en Europe, en enlevant aux États membres la possibilité d’établir des tarifs réglementés ou des politiques protectionnistes pour leurs industries.

  Danuta Jazłowiecka (PPE), na piśmie. ‒ Od wielu już lat dyskutuje się w ramach Unii nad koniecznością zwiększenia jej bezpieczeństwa energetycznego. Postęp niewątpliwie został osiągnięty, jednak nadal dużo pozostało do zrobienia. Sam fakt, iż ciągle nie ma wystarczającej infrastruktury przesyłowej pomiędzy państwami członkowskimi, a co za tym idzie – występują tzw. wyspy energetyczne, pokazuje, z jak olbrzymimi zaniedbaniami mamy do czynienia. Jak bowiem możemy mówić o bezpieczeństwie energetycznym Unii, jeżeli w praktyce w tym wymiarze nie istnieje powiązany ze sobą obszar? Wydaje się więc, iż to w tym kierunku powinna iść w pierwszej kolejności nasza aktywność. Jeżeli stworzymy z Unii spójny obszar pod względem energetycznym, łatwiej będzie nam pogłębiać współpracę – czy to poprzez powołanie unii energetycznej, czy też stworzenie realnych mechanizmów solidarności.

Niestety ostatecznie byłam zmuszona zagłosować przeciwko sprawozdaniu w sprawie strategii na rzecz bezpieczeństwa energetycznego ze względu na bardzo niekorzystne zapisy dotyczące wydobywania węgla, gazu łupkowego czy też korzystania z energii jądrowej. Uważam natomiast, że tylko poprzez inteligentne wykorzystanie rodzimych złóż naturalnych Europa będzie w stanie zapewnić sobie bezpieczeństwo energetyczne. Dlatego też konieczne jest wsparcie dla takich źródeł jak węgiel czy gaz łupkowy.

  Marc Joulaud (PPE), par écrit. – J’ai voté contre le rapport de mon collègue Algirdas Saudargas sur la stratégie européenne pour la sécurité énergétique. Ce rapport favorise l’escalade des tensions entre la Russie et l’Union européenne en rappelant que la Russie ne peut être un partenaire fiable, alors que la Russie reste un partenaire indispensable dans le domaine de l'énergie. Ce rapport proposait également l’abandon progressif des centrales nucléaires, proposition irréaliste dans la mesure où les sources d'énergies alternatives seraient très émettrice en CO2 et/ou compromettraient l'indépendance énergétique européenne. Le rapport a été rejeté à une large majorité, ce dont je me félicite.

  Jarosław Kalinowski (PPE), na piśmie. ‒ Obecna sytuacja geopolityczna nakłania UE do zwiększenia wysiłków w dążeniu do stworzenia samowystarczalnego rynku energii i zapewnienia bezpieczeństwa energetycznego obywatelom Europy. Ponad połowa zużywanej w Europie energii pochodzi dziś z importu, a wiele państw członkowskich pozyskuje energię z jednego tylko źródła bądź od jednego, zewnętrznego dostawcy. Tymczasem kryzys na Ukrainie i zachowanie Rosji pokazały, jak niewiarygodnym jest ona partnerem i jak bardzo potrafi zlekceważyć nasze przepisy.

Konieczne jest znalezienie nowych źródeł energii i jej nowych, stabilnych dostawców, a także – a może przede wszystkim – konieczny jest rozwój wewnętrznego rynku energii. Strategia bezpieczeństwa energetycznego musi być strategią długoterminową, uwzględniającą bardzo wiele aspektów, takich jak zwiększenie lokalnej produkcji energii i jej racjonalną dystrybucję, rozwój technologiczny i modernizację istniejących jednostek produkcyjnych, innowacje w dziedzinie energii odnawialnej oraz kampanie społeczne zachęcające do zrównoważonego, oszczędnego gospodarowania energią. Nie wolno nam także zapomnieć o potencjale, jaki w tej dziedzinie ma sektor rolny – produkcja biopaliw musi stanowić ważny element strategii energetycznej.

Właściwa polityka energetyczna Unii Europejskiej to polityka, w której pamiętamy o solidarności i wzajemnym zaufaniu; polityka, w której stanowimy jedność i w negocjacjach z państwami trzecimi prezentujemy wspólne stanowisko.

  Barbara Kappel (NI), schriftlich. ‒ Ich spreche mich gegen diesen Bericht aus, da er sehr kritisch gegenüber Russland ist, das noch immer einer der wichtigsten Energielieferanten für Europa ist und ohne dessen Kooperation eine robuste Energieversorgungssicherheit nicht möglich sein wird. Außerdem hebt dieser Bericht die positiven Aspekte von Kernenergie stark hervor, sodass ich mich als Österreicherin klar dagegen positionieren muss.

  Krišjānis Kariņš (PPE), rakstiski. ‒ Es Eiropas Parlamenta plenārsesijā Strasbūrā balsoju par Eiropas enerģētiskās drošības stratēģiju, kas Komisijai jāņem vērā, izstrādājot likumdošanu šajā jomā. Ziņojuma mērķis un galvenais uzsvars tika likts uz to, lai izbeigtu Eiropas Savienības energoatkarību no Krievijas, kas tika definēta kā neuzticams tirdzniecības partneris. Ziņojumā arī tiek uzsvērta nepieciešamība izmantot energoresursus, kas ir pieejami dalībvalstīs, kā arī investēt energotaupībā. Diemžēl Eiropas Parlamenta kreisie spēki izvēlējās rīkoties destruktīvi un iesniedza milzīgu daudzumu grozījumu, kuru dēļ tika pazaudēta ziņojuma galvenā jēga — energodrošības panākšana. Gala rezultātā nebija pietiekams daudzums balsu, lai ziņojums tiktu pieņemts.

  Tunne Kelam (PPE), in writing. ‒ I voted in favour of this report. One of the EU’s biggest problems is its energy dependence on third countries. This often affects EU decisions, making them milder than need be. Russia has in the past literally blackmailed the EU with energy and seems set to continue this practice.

This report set out a range of policy lines and measures to increase EU independence from external energy. In light of growing instability in several of the countries that supply the EU with gas and oil, we cannot delay finding realistic alternatives.

I regret that the outcome of the vote was negative. I do not believe that the EP is against diversifying energy sources or against calling for an EU energy security strategy, but unfortunately with this vote the EP got trapped along rigid lines. Nevertheless, I hope that the Commission will take the question of energy security very seriously and will come up with real policy solutions soon. And when they do so, I hope that the EP will engage in a more constructive debate than we have seen today.

  Afzal Khan (S&D), in writing. ‒ I supported the report and am extremely disappointed it was voted down by UKIP and the Tories, as it would have helped thousands of people across the Europe out of energy poverty. The EU currently imports more than half of all the energy it consumes at a cost of more than EUR 1 billion per day – this cannot go on. Labour MEPs want to make sure the UK’s energy security is reinforced by reducing our dependency on fossil fuel imports and developing renewable technologies. We are pro—business and pro—environment and know it is crucial to boost investment in renewable energy across Europe.

  Ádám Kósa (PPE), írásban. ‒ Az energiaellátás biztonságának megteremtése az Európai Unió előtt álló egyik legnagyobb kihívás. A 2006-os és a 2009-es gázválság világossá tette, hogy Közép-Kelet-Európa ma a legsérülékenyebb. Ezen a helyzeten változtatnunk kell közös erővel, az ellátás biztonságának növelése kötelességünk. Véleményem szerint az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság által megszavazott Saudargas-jelentés jó iránymutatással szolgált azon tekintetben, hogy milyen irányba kell tovább haladnunk.

Azonban a plenáris szavazás során egyes pártcsoportok összefogásával megszavazásra került egy olyan módosító javaslat, amely elítéli a nem hagyományos energiaforrások kutatása során alkalmazott technológiát, és azt javasolja a tagállamoknak, hogy ne engedélyezze nem hagyományos energiaforrások kutatására és kitermelésére irányuló tevékenységet, amíg kiderül, hogy teljesen biztonságos. A néppárti álláspontnak megfelelően, a Fidesz-KDNP delegáció tagjaként tartózkodtam a jelentés megszavazásától, mivel egyfelől a bányászati tevékenység engedélyezése tagállami hatáskör, másfelől kiemelten fontosnak tartom, hogy az európai ellátásbiztonság növelése érdekében a kötelező előírások betartása mellett minden lehetséges hazai erőforrás felkutatásra kerüljön.

  Stelios Kouloglou (GUE/NGL), in writing. ‒ Energy is a public social good and should therefore not be regarded within a profit—making framework. I voted against the Saudargas report as there are many points that undermine the commitment towards a sustainable energy model. The fact that the report makes reference to the use of nuclear energy is unacceptable, and such a reference should not be made anywhere in the EU. Additionally, the aim of an energy strategy should be to cover the needs of the people through necessary infrastructures and energy interconnections. It is to this extent that cooperation with Russia and other third countries should be promoted, while the report is completely against this line of cooperation; it seems it is only strong capital forces that could benefit from a single energy policy, and not Member States and their citizens.

  Béla Kovács (NI), írásban. – Mind szakmailag, mind az európai polgárok jóléte és biztonsága szempontjából az egész eddigi energetikai joganyag erősen vitatható, és független szakértők véleménye szerint is Európán kívüli gazdasági és globálpolitikai érdekeknek alárendelt. Az adott jelentés is hemzseg a csúsztatásoktól és nem nyújt valódi megoldásokat, ráadásul indokolatlan terheket rak az adófizetők vállára, így néhány részelemétől eltekintve elfogadhatatlan. Az energiabiztonság nagyon komplex műszaki, gazdasági, politikai megközelítést igényel, amire egy nyugodtabb politikai légkörben sokkal nagyobb esély lett volna, mint jelenleg.

  Miapetra Kumpula-Natri (S&D), kirjallinen. ‒ Mietintö nosti ansiokkaasti esiin energiaturvallisuuden kannalta merkittäviä kohtia, kuten tarpeen monipuolistaa kaasuntuontia. Yhtenä keinona monipuolistaa tuontireittejä mietinnössä nostettiin esiin nestemäisen maakaasun terminaaliverkoston kasvattaminen (kohta 31). Valitettavasti kohta keskittyi maantieteellisesti Välimeren ja Mustanmeren alueeseen jättäen samalla huomioimatta LNG-terminaalien mahdollisuudet Itämeren alueella huoltovarmuuden, teollisen kilpailukyvyn ja meriliikenteen puhtauden kehittämisessä. Äänestin mietinnön puolesta ja pidän sen kaatumista valitettavana. Energiaunionin valmistelua silmällä pitäen Itämeren alue on pidettävä mielessä.

  Gabrielius Landsbergis (PPE), in writing. ‒ The EU’s dependency on energy imports diminishes its energy security, as seen in 2009 Russian-Ukrainian gas crisis. This is apparent due to the persistently negative energy trade balance. Today, of Europe’s gas consumption, 60% is imported – nearly half of that from Russia. More than 30% of oil is also imported from Russia.

Well-developed and interconnected gas infrastructure is one of prerequisites for reducing Member States’ vulnerability in relation to disruptions from a single or/and dominant energy supplier. We have to achieve an internal energy market, also through transparency, competition and synchronisation and by building closer links with the US liquefied natural gas (LNG) market.

Early notification of bilateral agreements with Russian energy companies must be applied in every case and collective purchasing system for energy should be established. This would prevent Russian state-owned companies from abusing their favourable positions and imposing unfair, diversified prices for the Member States.

Finally, have to apply without hesitation the principle of rule of law to a dominant supplier, and to any energy company having a role in the EU energy market. Russian companies who want to have their share and benefits in the EU energy market must comply with established EU norms and rules.

  Constance Le Grip (PPE), par écrit. ‒ J’ai fait le choix de m’abstenir sur le rapport Saudargas relatif à la stratégie européenne pour la sécurité énergétique.

En effet, si certaines dispositions de ce rapport, préconisant par exemple le développement des technologies énergétiques ou la diversification des sources d'approvisionnement, participaient de manière positive à l’instauration d’un marché européen de l’énergie, j’ai considéré qu’il présentait également des dispositions inappropriées, en recommandant par exemple un moratoire de principe sur l’exploitation du gaz de schiste ou encore le rejet pur et simple du nucléaire.

  Bogusław Liberadzki (S&D), na piśmie. ‒ Aby zapewnić bezpieczeństwo energetyczne, należy postawić nacisk na odnawialne źródła energii, promowanie efektywności energetycznej oraz inwestować pieniądze przeznaczone na zakup drogiego paliwa z importu na rozwój naszej branży zielonych technologii i tworzenie nowych miejsc pracy.

  Philippe Loiseau (NI), par écrit. ‒ J'ai voté contre ce rapport, qui s'inscrit dans un contexte d'hostilité à l'égard de la Russie (ouverture d'une procédure contre Gazprom). Il y est indiqué que ce pays est un "partenaire non fiable" sans que cela ne soit véritablement démontré. L'Union européenne n'a jamais eu à souffrir d'un manquement au contrat qui la lie à la Russie concernant la livraison de gaz.

L'objectif est de mettre fin aux contrats avec la Russie pour se tourner vers les États-Unis – une démarche qui s'inscrit dans le cadre des négociations du marché transatlantique (PTCI/TTIP). Ce projet de la Commission, au-delà de la volonté de couper tout lien de dépendance avec la Russie, aura des conséquences néfastes pour les consommateurs et les États membres. En effet, la politique libérale sur laquelle s'appuie ce rapport provoquera une augmentation des tarifs et pourrait mettre en péril nos industries (libre concurrence accrue) qui seront livrées à la spéculation.

À cela s'ajoute l'inacceptable volonté de l'Union européenne qui souhaite dicter la politique énergétique des États membres sans leur laisser le choix de leurs sources d'approvisionnement. Nous demandons au contraire l'instauration d'une libre coopération interétatique, en redonnant leur souveraineté énergétique aux États.

  Javi López (S&D), por escrito. ‒ El informe hace dos menciones al carbón: pide una reforma del RCDE que dé una señal de inversión para la supresión gradual de las formas más contaminantes de generación de energía, como las basadas en el carbón; pide a la Comisión que introduzca normas de rendimiento en materia de emisiones de CO2 y normas de rendimiento energético para las centrales nucleares y de carbón nuevas y existentes. Las posiciones de la Delegación Socialista Española prevalecieron en el caso de objetivos más ambiciosos en materia de energías renovables y eficiencia para el año 2030 y un mayor apoyo a la CAC. Por estas razones, he votado a favor del informe.

  Paloma López Bermejo (GUE/NGL), por escrito. ‒ He votado en contra de este informe porque basa la seguridad energética europea en dos pilares que no comparto.

El primero, reforzar la agresiva política comercial y exterior de la UE, con sus presiones, imposiciones y ataques a nuestros vecinos para acceder a sus recursos energéticos. Esta es una estrategia voraz y miope que solo contribuye a desestabilizarlos y a la que nos oponemos, porque solo un proyecto de desarrollo y colaboración mutua puede ser la base de las relaciones comerciales entre Estados soberanos.

El segundo, el impulso dado a una energía tan peligrosa como la nuclear en el marco de la transición energética. Por el contrario, existen recursos propios, tales como el carbón, que pueden desarrollarse como complemento a las energías renovables y la eficiencia ambiental para reducir nuestra dependencia energética.

Por ello, defendemos el mantenimiento de las ayudas a la producción y a la generación con carbón local, mejoras en sus técnicas de combustión (invirtiendo en la renovación de térmicas) y una apuesta por el desarrollo tecnológico de las nuevas técnicas de aprovechamiento y captura relacionadas con su ciclo de combustión.

  Krystyna Łybacka (S&D), na piśmie. ‒ Kluczowym priorytetem w realizacji europejskiej strategii bezpieczeństwa energetycznego musi być zagwarantowanie, że żaden z krajów Unii nie pozostanie bez zbytnich przerw w dostawach energii od jednego dostawcy. Dlatego potrzebujemy m.in. zróżnicowania źródeł dostaw, stworzenia większej liczby połączeń między państwami członkowskimi oraz modernizacji istniejących sieci przesyłowych. W Polsce znaczna część sieci elektrowni i sieci przesyłowych jest przestarzałych, zdekapitalizowanych i mało efektywnych. Zły stan infrastruktury technicznej stanowi bardzo duże zagrożenie dla bezpieczeństwa energetycznego.

Zwracam także na uwagę na kwestię cen energii. Zapewnienie odpowiedniego poziomu bezpieczeństwa energetycznego w UE powinno uwzględniać zagwarantowanie przystępnych cen energii dla wszystkich mieszkańców UE. Przykładowo obecnie, biorąc pod uwagę różnice w sile nabywczej między krajami Unii, Polacy płacą jedne z najwyższych cen energii. Ponadto co czwarty obywatel Unii w 2012 r. dotknięty był ubóstwem energetycznym. Obywatele muszą także być odpowiednio informowani o cenach energii, możliwościach poprawy efektywności jej wykorzystania i zmniejszenia jej zużycia.

  Petr Mach (EFDD), písemně. ‒ Hlasoval jsem proti snaze EU centrálně regulovat výrobu energie v celé EU. Pod záminkou solidarity by měly členské státy se stabilní energetickou sítí pomáhat těm, které se místo zajištění energetické bezpečnosti rozhodly stavět větrníky a zavírat jaderné elektrárny.

  Monica Macovei (PPE), in writing. ‒ I voted in favour of the report because the EU’s energy security is highly important in the current geopolitical context. The EU imports 53% of the energy it consumes, including almost 90% of its crude oil, and Russia is responsible for a third of our oil imports. We need to send a strong message to our trading partners that we are striving for energy independence. Member States have to unite and cut back on energy consumption, boost energy production and invest in renewable energy sources. It is clear that energy security will be a highly important factor when we are seated at the table of international negotiations with other global powers. I strongly believe that a sustainable energy landscape is the only way we can achieve energy security and keep energy prices low for our citizens. I am confident that, slowly but surely, the Energy Union will achieve energy independence and this will hopefully change the foreign policy of some Member States.

  Ivana Maletić (PPE), napisan. ‒ Prosperitet i sigurnost Europske unije ovise o stabilnoj opskrbi energijom. Poznato je kako je svaka država članica zabrinuta zbog energetske sigurnosti. U zimama 2006. i 2009. privremeni prekidi isporuke energije ukazali su na ranjivost, ali ujedno i potrebu zajedničke europske energetske politike.

Pokazatelji ukazuju na rastuću potražnju za energijom u svijetu, a očekivanja su da će se ista povećati za 27 posto do 2030. Jačanjem mehanizama i izgradnjom pametnih mreža poboljšala bi se energetska učinkovitost, decentralizirao energetski sustav i ojačala energetska sigurnost u državama članicama. Nove tehnologije, alternativni izvori energije te nekonvencionalna goriva imati će važnu ulogu u diversifikaciji izvora energije kako bi se smanjila ovisnost o stranim dobavljačima te diversificirala ponuda energijom.

To je jedan od ključnih prijedloga kojeg je Europska komisija predložila u svojoj Komunikaciji o energetskoj uniji. S obzirom da je usvojen amandman kojim se poziva države članice na zabranu istraživanja ili ekstrakciju nekonvencionalnih goriva, naglašavajući kako oni imaju ograničen potencijal, nisam podržala ovo izvješće koje prolongira ovisnost o fosilnim gorivima i ostvarenje ciljeva.

  Andrejs Mamikins (S&D), por escrito. ‒ La idea de base era buena: garantizar la estabilidad en el funcionamiento energético de la UE en las condiciones del crecimiento constante del consumo de energía. Muchos ingredientes positivos: energía verde, suministros que abaratarán los precios para los consumidores de la UE... Pero, como suele suceder, terminaron por añadir expresiones relativas a la política antirusa, como definir a Rusia como un suministrador inestable de los recursos energéticos para la UE (voté contra esa enmienda). Es lógico que haya sido rechazado por el Parlamento Europeo por 315 votos en contra, 277 a favor y 11 abstenciones.

  Vladimír Maňka (S&D), písomne ‒ Snaha zvyšovať ekonomický rast a zvyšovanie životnej úrovne obyvateľstva zvyšuje dopyt po surovinách a energiách a ich zdrojoch. Energetická bezpečnosť Európskej únie sa tak stáva kľúčom k jej ekonomickému rastu, konkurencieschopnosti a k jej silnému politickému a hospodárskemu postaveniu. Toto si vyžaduje zvlášť pri súčasných geopolitických problémoch zabezpečiť zo strany EÚ a jej členských štátov spoločnú energetickú politiku, ako neoddeliteľnú súčasť vnútornej aj vonkajšej politiky EÚ.

Stratégia energetickej bezpečnosti kladie dôraz na hľadanie možností znižovania energetickej náročnosti a zvyšovania podielu vyrobenej energie z domácich zdrojov a rozvoja nových energetických technológií, s požiadavkou na existenciu dobre fungujúceho trhu s energiou.

  Νότης Μαριάς ( ECR), γραπτώς. ‒ Καταψήφισα την έκθεση σχετικά με την ευρωπαϊκή στρατηγική για την ενεργειακή ασφάλεια, γιατί διαφωνώ με το περιεχόμενό της εν λόγω έκθεσης για τους λόγους που ανέφερα αναλυτικά στην ομιλία μου στην Ολομέλεια του Ευρωπαϊκού Κοινοβουλίου στις 9/6/2015.

  David Martin (S&D), in writing. ‒ I voted for this report to ensure that our energy security is consolidated by a reduction on dependency on fossil fuels and by the exploration of new technology to support energy supplies in the future. I am disappointed that it was not passed, as it also highlighted the need to tackle energy poverty and energy efficiency.

  Dominique Martin (NI), par écrit. ‒ J'ai voté contre. Cette stratégie entend écarter l’Union européenne de sa dépendance en énergie russe en l’offrant en pâture aux États-Unis et au Qatar. Cette stratégie espère la réalisation de la fameuse "Union de l’énergie" grâce à un "marché intérieur de l’énergie pleinement intégré". Dans les faits cette stratégie va entraîner une augmentation des tarifs pour les consommateurs (fin des tarifs réglementés), la casse de notre industrie (fin des contrats d’approvisionnement de long terme, libre concurrence oblige) et va priver les États membres du choix de leurs sources d’énergie, de leurs fournisseurs et de leurs voies d’approvisionnement. Nous sommes contre.

  Fulvio Martusciello (PPE), per iscritto. ‒ Mi sono astenuto sulla relazione concernente" la strategia europea di sicurezza energetica". Considero questo un tema di grande importanza, per il suo ruolo cruciale nel confermare la forte posizione politica ed economica dell'Europa, e così delicato, per la sua specificità e per le diverse esigenze richieste dai vari Stati membri, anche a causa degli elevati costi che comporta.

  Jiří Maštálka (GUE/NGL), písemně. ‒ Dnes jsme hlasovali o zprávě, která se týká energetické bezpečnosti v Evropě. Plně souhlasím s tím, že energetická bezpečnost by měla být hlavním prvkem obchodní politiky EU. Nicméně se domnívám, že projekt energetické unie je příliš ambiciózní a nejsem přesvědčen, že na úrovni EU najdeme shodu v otázce podpory a preferencí různých energetických zdrojů. Dlouhodobě hlasuji odlišně od své frakce, která má např. problémy s jádrem. Rovněž se tvářím skepticky na stanovování závazných cílů. Navíc jsem stále toho mínění, že energetický mix by měl zůstat v rukou každého členského státu, proto jsem v dnešním hlasování zprávu nemohl podpořit.

  Barbara Matera (PPE), per iscritto. ‒ A seguito della crisi in Ucraina, nel maggio 2014, la Commissione europea si è resa promotrice di una strategia di sicurezza energetica europea. La commissione ITRE ha poi deciso di elaborare una relazione di iniziativa sull'argomento, affidando al collega Saudargas la regia della sua elaborazione. Sebbene ritenga che sia necessario che l'Unione europea funga da coordinatrice degli approcci nazionali in materia di sicurezza energetica, sono dell'idea che il testo votato in aula non rispetti pienamente le aspettative iniziali. Per tale ragioni ho deciso di astenermi dal votarlo.

  Marisa Matias (GUE/NGL), por escrito. ‒ Não podemos continuar a tratar a energia como uma fonte de lucro e rendimento das multinacionais e dos monopólios. A energia é um bem comum e qualquer estratégia energética europeia não pode deixar de ter isso em conta.

Além disso, a estratégia definida no presente relatório passa pela defesa da energia nuclear ou do recurso à exploração do gás de xisto. É um facto que o relatório menciona uma mudança de modelo energético, contudo, tudo não passa de um equívoco propositado e enganador, pois o tal «novo» modelo para o qual se pretende mudar é um modelo de dependência, insustentável, assimétrico e socialmente injusto, ou seja, o oposto total daquilo que deve ser. Não poderia deixar de votar contra.

  Gabriel Mato (PPE), por escrito. ‒ El informe del Parlamento Europeo sobre la Estrategia Europea de la Seguridad Energética muestra su apoyo a los esfuerzos de la Comisión para trabajar en este ámbito fundamental para la UE.

Desde el PPE estamos de acuerdo en que debemos establecer una estrategia a largo plazo dirigida también a moderar la demanda de energía, aumentar la producción de energía en la UE y desarrollar las tecnologías energéticas, para desarrollar un mercado interior efectivo y plenamente integrado, así como mecanismos de solidaridad y coordinación.

Sin embargo, no puedo sino abstenerme en la votación sobre la propuesta presentada, ya que no estoy de acuerdo con respecto a la posición que refleja sobre el uso de la fracturación hidráulica o fracking por parte de los Estados miembros.

  Emmanuel Maurel (S&D), par écrit. ‒ Le rapport Saudargas s'inscrit dans le cadre d'une stratégie globale et donne des éléments de réponse aux enjeux énergétiques majeurs auxquels l'Europe fait aujourd'hui face. Aussi repart-on sur les bases posées lors de la précédente législature, avec des objectifs contraignants ambitieux à l'horizon 2030 : diminution d'au moins 40 % des émissions de gaz à effet de serre, augmentation d'au moins 30 % de la production d'énergie renouvelable, et au moins 40 % de gains d'efficacité.

Le rapport souligne les mauvais résultats de l'Union européenne en termes d'efficacité énergétique à l’aune de ses trois objectifs chiffrés. Il attribue à ce retard une responsabilité dans les crises de chauffage et les crises du gaz en Europe. En phase avec les convictions de notre groupe et des socialistes français, le rapport entend garantir la sécurité énergétique en développant les énergies renouvelables, qui ont l'avantage d'être autochtones et propres. Le texte appelle à des approches transversales, notamment en matière de transports, pour satisfaire ces ambitions. C'est parce qu'il est ambitieux, que j'ai voté en faveur de ce rapport. Tout l'inverse d'une bonne partie de la droite européenne, désespérément pro-business et passéiste.

  Georg Mayer (NI), schriftlich. ‒ Die Freiheitliche Partei Österreichs spricht sich klar gegen eine Energieunion aus. Deswegen habe ich die Entschließung abgelehnt.

  Mairead McGuinness (PPE), in writing. ‒ I abstained on this report as the energy mix of a country is a matter of national competence. I fully support the current moratorium on fracking in Ireland and support the government’s position that no decision will be made on any proposal for the use of hydraulic fracturing in exploratory drilling as part of an unconventional gas exploration programme until there has been time to consider the outcome of the research programme directed at examining the potential environmental and human health impacts of hydraulic fracturing commissioned by the Environmental Protection Agency.

  Jean-Luc Mélenchon (GUE/NGL), par écrit. ‒ Le texte défend la création d'une union de l'énergie. Loin de prendre en compte les aspects environnementaux de la consommation d'énergie le texte défend le système d'échange des quotas d'émissions comme la panacée. Ce système a pourtant lourdement échoué à engager l’Europe dans une véritable transition énergétique pour remplacer l’essentiel des énergies carbonées par des renouvelables.  Quant à la question de l'approvisionnement, loin de promouvoir la diversité des fournisseurs comme gage de sécurité le texte s'inquiète de la dépendance de l'Union à l'égard de la Russie qui "met en péril la sécurité de l'Union". Je vote contre ce texte abscons qui n'est absolument pas au rendez-vous de la lutte contre la catastrophe écologique.

  Joëlle Mélin (ENF), par écrit. ‒ Le rapporteur de ce texte fut ministre des affaires étrangères de Lituanie au cours des années 1990, ce qui explique en partie sa russophobie caractérisée. Il préconise ainsi de se tourner entièrement vers les États-Unis afin de mettre un terme à la dépendance énergétique vis-à-vis de la Russie. Il avance que celle-ci serait un partenaire peu fiable, sans jamais donner d’exemple concret de contrat non respecté. D’autant que, malgré la situation géopolitique tendue, la Russie a encore augmenté ses exportations de gaz naturel vers les pays de l’Union.

Plutôt que de dépendre du gaz russe, ce texte souhaite que l’Europe dépende du gaz de schiste américain ou qatari, ce qui est géopolitiquement contestable et écologiquement inacceptable, tant la fracturation hydraulique détruit les écosystèmes et pollue les sources d’eau.

Enfin, le rapporteur souhaite libéraliser l’apport énergétique en Europe, en enlevant aux États membres la possibilité d’établir des tarifs réglementés ou des politiques protectionnistes pour leurs industries. Ce rapport contient une hostilité idéologique vis-à-vis de la Russie et une ingérence dans les politiques des États-membres qu’il soutient. J'ai voté contre.

  Roberta Metsola (PPE), in writing. ‒ This report incorporates and tackles a wide variety of concerns, to ensure that a strong energy security strategy is achieved. As a representative from Malta, I support a comprehensive energy policy for Europe and recognise the importance of being connected to a well—supplied European energy grid.

  Miroslav Mikolášik (PPE), písomne ‒ Energetická bezpečnosť Európskej únie zohráva kľúčovú úlohu pri potvrdzovaní silného politického a hospodárskeho postavenia Európy. Nakoľko Európska komisia už načrtla hlavné výzvy v máji 2014 v odvetví bezpečnosti energetiky, teraz je potrebný politický impulz zo strany Európskeho parlamentu pre načrtnutie rámca pre zlepšenú energetickú bezpečnosť. Aj keď sa situácia zlepšila v porovnaní s minulosťou, doteraz je EÚ nútená dovážať 53 % z celkovej spotreby energie. Je preto potrebné implementovať dlhodobú stratégiu, ktorá určí strategické ciele vzhľadom na energetickú bezpečnosť Európy postavenú na kľúčových pilieroch pre zníženie dopytu po energii. Nakoľko problematika energetickej bezpečnosti je často riešená na úrovni členských štátov bez ohľadu na vzájomnú závislosť medzi členskými štátmi, podporujem myšlienku jednotnej európskej energetickej bezpečnosti pre väčšiu konkurencieschopnosť Európskej únie a dobre fungujúci vnútorný trh s energiou. Čo sa týka otázky kredibility Ruska ako obchodného partnera, je vidieť, že využíva energiu na politické účely. Preto podporujem myšlienku, že členské štáty by mali zaujať jednotný prístup k zahraničným dodávateľom.

  Marlene Mizzi (S&D), in writing. ‒ I voted in favour of the report on the European energy security strategy. The path to energy security lies in the energy transition: putting energy efficiency first, promoting renewables and investing domestically the money that is currently spent on expensive imports, in order to develop our green technologies industry and create more jobs. However, I voted against the amendments that ask Member States to refrain from shale gas activities, and on the binding EU energy efficiency target.

  Angelika Mlinar (ALDE), schriftlich. ‒ Ich habe heute für die Europäische Strategie für Energieversorgungssicherheit gestimmt, da ich der Meinung bin, dass es unerlässlich ist, dass Europa in Zukunft seine Energieabhängigkeit von einzelnen Staaten verringert. Ich bin enttäuscht darüber, dass es uns nicht gelungen ist, diese umfassende und weitreichende Strategie gemeinsam zu verabschieden.

Ich bin davon überzeugt, dass Europa - wenn es seine selbstgesteckten Klimaziele erreichen will - langfristig seine Energiequellen diversifizieren muss, Maßnahmen zur Energieeffizienz ausbauen und auf nachhaltige Energieträger umsteigen muss. Genau das hat diese Strategie zur Energieversorgungssicherheit gefordert und es ist ein Trauerspiel, dass sich das Europäische Parlament heute nicht für eine sichere Energiezukunft für Europa ausgesprochen hat.

  Sorin Moisă (S&D), in writing. ‒ Given Europe’s current economic vulnerabilities, an excessive energy bill or having our energy supplies disrupted are risks that should be avoided. Nor can one accept the prospect of our citizens having to endure the cold of the winter because of the political machinations of some of our international energy providers. In this context, the aim of the present report was to complement what I consider to be an otherwise fairly balanced European Commission strategic guideline on how to deal with these challenges. I was largely in favour of an ambitious ITRE Committee position that emphasised energy efficiency, the completion of our internal energy market and a diversified energy supply and mix, as some of the key avenues to make the delivery of our energy more secure. Ultimately, Parliament did not reach the expected consensus. We have to realize that the stakes are high and that if an Energy Union is to be swiftly achieved for the equal benefit of all European citizens, less divisiveness in needed. Perhaps this vote should be regarded as a cautioning point for the oncoming Energy Union debates.

  Csaba Molnár (S&D), írásban. ‒ Az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottságban előkészített jelentés kiválóan foglalja össze a XXI. századi európai politika talán legfontosabb kérdését, az energiapolitika problémáit, és állást foglal az ezekre adott adekvát válasz, a szorosabb európai integráció, és végső fokon az energiaunió kialakítása mellett. Intézkedéseket javasol az e téren legfontosabb problémák megoldására: az energia iránti kereslet mérséklésére, a hazai energiatermelés növelésére és az energetikai technológiák fejlesztésére, a teljes mértékben integrált és jól működő belső energiapiac kiépítésére, valamint a szolidaritási és koordinációs mechanizmusok megteremtésére. Összességében egy valóban hosszú távú szemléletet tükröző stratégiai dokumentum, amelyet örömmel támogattam.

  Bernard Monot (NI), par écrit. – Au-delà des considérations géopolitiques, ce rapport, comme celui à venir sur l'Union de l'énergie, prétend libérer l'Europe de l'emprise gazière russe par des mesures de libéralisation qui vont entraîner une augmentation des tarifs pour les consommateurs (fin des tarifs réglementés) et mettre en danger notre industrie (fin des contrats d'approvisionnement à long terme, au nom de la libre concurrence). Ce système avantagera les marchés financiers des matières premières. Tout en continuant de promouvoir la soumission aux lois du marché, l'Union entend donc dicter aux États membres leur politique énergétique en les privant du choix de leurs sources d'énergie, mais aussi de leurs fournisseurs comme de leurs voies d'approvisionnement. Cette collaboration forcée aboutira à une inextricable interdépendance. Il faut privilégier une libre coopération interétatique et, pour ce faire, rendre leur souveraineté énergétique aux États.

  Cláudia Monteiro de Aguiar (PPE), por escrito. ‒ Apesar da crescente aposta nas energias renováveis e na diversificação de fontes energéticas, a União Europeia ainda importa 53 % do total do seu consumo energético, mais concretamente, 85 % do petróleo, 67 % do gás, 41 % dos combustíveis sólidos e cerca de 95 % do urânio. Importa ainda ressalvar que a UE está extremamente dependente das fontes energéticas russas.

Voto favoravelmente a fusão de átomos e entendo que é necessário realizar mais estudos estratégicos no que diz respeito à proibição da energia nuclear e ao futuro aproveitamento do gás de xisto.

Contudo, e por entender que é necessário aprofundar ainda mais os temas energéticos em áreas fundamentais como a segurança e a independência energética, entendi abster-me na votação final global.

Aproveito ainda para realçar a especial importância que deve ser atribuída às Regiões Ultraperiféricas, que possuem naturais constrangimentos económicos, sociais e territoriais e onde o fornecimento energético se torna mais difícil e com custos acrescidos.

  Sophie Montel (NI), par écrit. ‒ Ce rapport semble teinté d’une certaine russophobie qu’il fait primer sur les contraintes élémentaires quant à l’approvisionnement énergétique, comme le facteur géographique ou encore géologique (stock disponible). Ainsi, la Russie, jugée non fiable – sans aucune autre forme de procès –, doit être mise de côté afin de réduire à la portion congrue la dépendance de l’Union envers Moscou. L’UE estimant le Qatar bien plus fréquentable, Bruxelles nous intime de nous tourner vers les États-Unis afin de conclure un grand accord commercial transatlantique pour multiplier les terminaux de gaz naturel liquéfié pour acheminer le gaz de schiste américain ou encore qatari.

L’Union européenne, par pure russophobie, préfère s’en remettre à une dictature gazière, sous couvert de libéralisation. Tout ceci débouchera sur l’augmentation des tarifs pour les consommateurs avec la fin des tarifs réglementés au profit des seuls marchés spéculatifs. J’ai donc voté contre ce rapport.

  Claude Moraes (S&D), in writing. ‒ I voted in favour of this report as I believe that the path to energy security lies in the energy transition, putting energy efficiency first, promoting renewables and investing domestically the money currently spent on expensive imports, to develop our green technologies industry and create more jobs.

  Nadine Morano (PPE), par écrit. ‒ Je me suis abstenue sur ce texte relatif à la stratégie européenne pour la sécurité énergétique. Issu des compromis avec les groupes S&D, les verts, ALDE, GUE, EFDD et ECR, ce texte est trop exclusivement orienté vers les énergies renouvelables, au détriment de l’énergie nucléaire et des énergies conventionnelles et non conventionnelles.

On constate une opposition systématique à l’expérimentation du gaz de schiste et du gaz de houille. De plus, la rédaction de certains paragraphes contribue à renforcer les tensions entre l’Union et la Russie, ce que je déplore. J’ai en revanche voté en faveur de l’amendement qui demande à la Commission d'examiner les solutions possibles pour la mise en place d’un mécanisme d’ajustement carbone aux frontières. Il s'agit de créer des conditions équitables entre les producteurs européens et les producteurs non européens, qui ne sont pas soumis aux mêmes exigences environnementales.

  Alessia Maria Mosca (S&D), per iscritto. ‒ Il recente conflitto in Ucraina ha sicuramente ricordato agli Stati europei l'importanza della sicurezza dell'approvvigionamento energetico e ha sottolineato lo stretto legame esistente tra il mercato dell'energia e il relativo contesto geopolitico. Nonostante alcuni progressi compiuti negli ultimi anni, l'Unione europea deve ancora affrontare alcune sfide quali l'instabilità nelle regioni che le forniscono energia, un mercato interno frammentato e la lotta ai cambiamenti climatici. L'UE importa il 53% del suo consumo energetico complessivo e molti Stati membri dipendono ancora da un'unica fonte esterna di approvvigionamento, il che ostacola la crescita economica dell'Europa e mette in pericolo la sicurezza interna e dell'UE. La relazione oggi approvata indica alcune azioni prioritarie volte a moderare la domanda di energia, aumentando la produzione energetica interna e sviluppando le nuove tecnologie energetiche, allo scopo di costruire un mercato interno pienamente integrato ed efficiente. Occorrerà, infatti, continuare a promuovere una nuova efficienza energetica, puntando sulle risorse alternative. Le nuove tecnologie potrebbero contribuire a ridurre la dipendenza energetica, diversificando e consolidando le opzioni di approvvigionamento. Poiché l'integrazione regionale è un elemento chiave della sicurezza energetica, l'UE dovrà intensificare gli sforzi tesi all'attuazione dei progetti per le infrastrutture energetiche strategiche, favorendo meccanismi di solidarietà e coordinamento.

  Alessandra Mussolini (PPE), per iscritto. ‒ La Commissione europea, a seguito della crisi in Ucraina nel maggio 2014, ha proposto una strategia di sicurezza energetica europea. La commissione ITRE ha poi deciso di redigere una relazione di iniziativa sull'argomento, incaricando il collega Saudargas all'elaborazione della stessa. Nonostante ritengo sia necessario che l'Unione europea ricopra un ruolo chiave nella politica energetica europea e internazionale, sono dell'idea che il testo, così come elaborato e presentato in aula, non rispecchi integralmente le previsioni iniziali. Per questo motivo ho deciso di astenermi.

  József Nagy (PPE), írásban. ‒ Közép-Kelet Európa van leginkább kitéve egy esetleges energiaellátási krízisnek. A mi országaink vannak leginkább függő helyzetben, úgy gondolom, különösen a mai geopolitikai helyzetben a biztonság növelése elsőrendű kötelességünk. Véleményem szerint az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság által megszavazott Saudargas-jelentés jó iránymutatással szolgált Kár hogy a plenáris szavazásra olyan módosító is megszerezte a többségi támogatást, mely elítéli a nem-hagyományos energiaforrások kutatása során alkalmazott technológiát, és azt javasolja a tagállamoknak, hogy ne engedélyezze nem-hagyományos energiaforrások kutatására és kitermelésére irányuló tevékenységet, amíg kiderül, hogy teljesen biztonságos. A néppárti álláspontnak megfelelően, hivatkozva a szubszidiaritás elvének tiszteletben tartására is, tartózkodtam a szavazáskor.

  Victor Negrescu (S&D), în scris. ‒ The EU imports more than half of all the energy it consumes. The total import bill is more than EUR 1 billion per day. European energy security strategy has enabled so—called stress tests so that EU countries will work together so that no household will be affected in the event of a winter gas disruption. I have voted for this report because of its long-term energy measures such as energy efficiency, energy production, building missing infrastructure and strengthening emergency and solidarity mechanisms.

  Norica Nicolai (ALDE), în scris. ‒ Am votat astăzi în favoarea raportului privind securitatea energetică deoarece este foarte important să avem o strategie clară și de viitor pentru a asigura independența energetică a tuturor statelor din UE, inclusiv România.

Gradul de dependență a multora dintre statele membre de importurile de energie rămâne o problemă de securitate și siguranță pentru stabilitatea economică și socială a întregii UE, cu efecte directe și grave asupra cetățenilor europeni.

În acest sens, fondurile planificate în exercițiul bugetar 2014-2020 pentru creșterea interconectării sistemului energetic la nivelul statelor membre este de importanță critică și poate ajuta la o mai bună distribuire a resurselor disponibile.

Totuși, securitatea și independența energetică trebuie și poate fi obținută doar printr-o dezvoltare sustenabilă.

Este trist că acest raport, care acoperea un număr atât de mare de probleme din domeniul securității energetice, a fost respins pentru că era prea critic cu metoda de extracție a gazelor de șist, un subiect extrem de sensibil pentru România.

Regret faptul că delegația PPE-ului a înțeles astfel să respingă un întreg document din cauza sprijinului orb pe care ei îl acordă fracturării hidraulice.

  Luděk Niedermayer (PPE), písemně. ‒ Mrzí mě, že návrh zprávy o energetické bezpečnosti byl zamítnut. Problematiku těžby břidlicového plynu považuji za komplikovanou a stále odborně diskutovanou a je to pro mě stále spíše otevřená otázka než důvod k zásadnímu politickému střetu, ke kterému bohužel při hlasování došlo, a odnesla to zpráva jako celek. Stejně tak mne mrzí příliš vyhraněný postoj řady poslanců na druhé straně politického spektra.

Zpráva obsahovala mnoho kladných prvků, jako je podpora nových technologií, ochrana klimatu, opatření na zvyšování energetické účinnosti a respekt k pravomoci členských států rozhodovat o svém energetickém mixu včetně jaderné energetiky, kterou zpráva výslovně označovala za nízkouhlíkovou. Tyto prvky obsažené ve zprávě by rozhodně neměly zapadnout. A zpravodaji za odvedenou práci děkuji.

  Franz Obermayr (ENF), schriftlich. ‒ Im Bericht wird dem Bürger unter dem Deckmantel der Energieeffizienz von der Europäischen Union vorgeschrieben, wie er sein Haus bauen darf und wie viel Energie er verbrauchen darf. Diese Bevormundung der Europäischen Union ist strikt abzulehnen! Eine vernünftige Vereinbarung der Energienutzung ohne Vorschriften wäre durchaus denkbar, in dieser Form jedoch nicht. Da der Bericht in Richtung Energieunion und Reglementierung geht, habe ich mich gegen diesen Bericht ausgesprochen.

   Younous Omarjee (GUE/NGL), par écrit. – Ce rapport fait suite à la publication, par la Commission en mai 2014, de sa stratégie pour la sécurité énergétique, qui devait offrir à l'Union un plan pour renforcer ses sources d'approvisionnement et leur sécurité, et ainsi contribuer à la réalisation d'une union de l'énergie. Il présente les priorités de développement interne et externe de la sécurité énergétique, tels que le développement des technologies ou la diversification des sources, mais omet des aspects tels que la pauvreté énergétique, ou l'accès à l'énergie en tant que bien commun et non uniquement un bien de consommation. Ne souhaitant pas placer l'avenir de la sécurité énergétique européenne entre les mains des multinationales dominantes dans ce domaine, j'ai décidé de voter contre ce rapport.

  Urmas Paet (ALDE), kirjalikult. ‒ Toetasin ettepanekut. Euroopa Liit peaks mitmekesistama oma energiaallikaid, tekitama gaasi varustuskindluse, looma ELi riikide vahel energiaühendusi ning rääkima ja tegutsema ühtselt oma poliitikas.

  Aldo Patriciello (PPE), per iscritto. ‒ Ho espresso un voto positivo in quanto ritengo che l'UE debba completare il mercato unico aggiungendovi l'unione energetica e questo può essere fatto soltanto diversificando le fonti di approvvigionamento energetico e puntando su risorse rinnovabili. In passato la Russia, il principale fornitore europeo di gas, petrolio, uranio e carbone, a causa di dissensi con l'Ucraina ha bloccato la fornitura di gas vero questo paese. Ciò ha causato disagi in molti Stati membri che sono interconnessi alla Federazione russa tramite la rete che attraversa l'Ucraina.

  Alojz Peterle (PPE), in writing. ‒ Energy supply, mainly from fossil fuels, has unfortunately become a matter of political influence. The EU is in fact an energy dependent block, which each year imports more than EUR 500 billion of energy. In the long run, security in energy supply can be achieved only by establishing the right partnerships and ensuring sustainable and environmentally viable exploitation of the resources we already have, including the hugh potential of renewables. The EU is in urgent need of a framework for improved energy security in order to pursue effective foreign policy and increase industry competitiveness through concrete actions to pool energy supplies among Member States and clean up inefficiencies in external supply. Therefore, in the current geopolitical context, it is of utmost importance that the EU works hard on a long-term strategy in support of the upcoming energy union.

  Morten Helveg Petersen (ALDE), in writing. – I voted in favour of this report on the European energy security strategy, because the issue of energy security is at the very heart of our energy policy in these uncertain times.

In this report, we managed to ensure that Europe’s energy security is viewed not only as a short-term question of gas supply but also as a driver for local jobs and growth within the EU, through productive investment in innovation, the development of infrastructure such as district heating systems, and the renovation and construction of highly energy-efficient buildings.

Energy efficiency measures and technologies, coupled with the integration of renewables, play a crucial role in reducing dependence on fossil fuels, and, in Denmark, they have created local jobs and a competitive economy, as well as a thriving export base.

I believe that others in Europe will benefit from this kind of high-efficiency green energy transition, delivering both energy security and economic prosperity. I am therefore deeply disappointed that this report was rejected. I hope, at least, that, despite the result, the many positive examples we highlighted will still be taken into account in the ongoing work of building a European Energy Union.

  Marijana Petir (PPE), napisan. ‒ Strategija je sastavni dio okvirne politike o klimi i energiji do 2030. godine i većim djelom prati ciljeve politike konkurentnosti i industrijske politike EU-a. Ona navodi područja u kojima je potrebno donijeti odgovarajuće odluke ili poduzeti konkretne radnje provedive u kratkom, srednjem i dugoročnom razdoblju kako bi se odgovorilo na pitanja energetske sigurnosti.

Ona se temelji na osam ključnih stupova poduprtih načelom solidarnosti koji zajedno moraju promicati užu suradnju na korist svih država članica istovremeno poštujući nacionalne energetske izbore. Moj je stav da Europa treba težiti energetskoj neovisnosti, a to znači da mora koristiti vlastite resurse na najbolji mogući način. Ovisnost o uvozu energije, zanemarivanje obnovljivih izvora energije i zadržavanje nuklearne energije kao važnog izvora energije za mene je neprihvatljivo.

Obzirom da amandman kojim se poziva države članice i institucije EU-a da postepeno ukinu subvencije i ostalo javno financiranje za izgradnju, rad i produženje životnog vijeka novih i postojećih nuklearnih postrojenja nije usvojen, glasovala sam protiv ovakvog prijedloga Strategije energetske sigurnosti.

  Florian Philippot (ENF), par écrit. ‒ L'auteur de ce rapport, M. Saudargas, très hostile à la Russie, nous livre ici un texte clairement orienté contre un pays, au mépris notamment des contraintes géographiques (facilité du transit) et géologiques (stocks disponibles) liées à l'approvisionnement énergétique.

Le texte accuse la Russie "d'être un partenaire non fiable" sans citer d'exemples précis. L'objectif de ce rapport est évident : réduire le plus possible la dépendance de l'Union vis-à-vis de la Russie et se tourner vers les États-Unis dans la perspective de la conclusion du TTIP. Ainsi, le texte propose la multiplication des terminaux de GNL (Gaz naturel liquéfié), permettant l'acheminement de gaz naturel américain (gaz de schiste) ou qatari.

Il ne s'agit donc pas de servir l'intérêt général mais certains intérêts particuliers. En voulant "libérer" l'Europe de l'emprise gazière russe par des mesures de libéralisation, on risque surtout d'entraîner une augmentation des tarifs pour les consommateurs (fin des tarifs réglementés) et la casse de notre industrie au seul profit des marchés spéculatifs de court terme, etc. Seuls les États devraient pourtant pouvoir décider de leur politique énergétique et des coopérations en la matière et j'ai donc décidé de voter contre ce rapport.

  Miroslav Poche (S&D), písemně. ‒ Velmi mě mrzí, že Evropský parlament dnes zamítl ambiciózní zprávu o strategii evropské energetické bezpečnosti, na které jsem pracoval jako stínový zpravodaj. Zdá se, že některé návrhy byly evidentně příliš ambiciózní, zejména podpora závazných cílů v oblasti energetické účinnosti, nebo příliš kontroverzní jako jaderná energie, která rozděluje poslance již mnoho let. Moratorium na těžbu břidlicového plynu bylo další citlivou otázkou, a přestože pozměňovací návrh ve prospěch uvalení moratoria plenární zasedání schválilo, zanechalo to jistě u některých kolegů hořkou pachuť na jazyku a vedlo k jejich následnému zamítnutí celé zprávy.

Hlasy proti zprávě přišly napříč politickými skupinami, byť u každého ze zcela jiného důvodu. Bohužel podpora nepřišla ani z frakce PPE, jejíž členové se zdrželi hlasování nebo hlasovali proti zprávě svého vlastního zpravodaje. Dnešní hlasování ukázalo různorodost názorů napříč EP v těchto citlivých otázkách. Je zjevné, že budeme muset vést intenzivní debaty, zejména s ohledem na nadcházející hlasování o zprávě o energetické unii, kde lze logicky očekávat obdobný názorový střet.

  Salvatore Domenico Pogliese (PPE), per iscritto. ‒ Concordo con il relatore quando sottolinea l'importanza delle sicurezza energetica per l'UE e su quanto il mercato dell'energia possa essere vulnerabile se ci riferiamo alla geopolitica attuale. È importante sottolineare che, malgrado i progressi compiuti negli ultimi anni, occorre avere una certa sicurezza energetica nell'UE, ancora adesso la stessa UE importa il 53% del suo consumo energetico complessivo ed alcuni Stati membri dipendono ancora da un solo fornitore esterno, il che lascia capire quanto possa essere fragile l'equilibrio e possa mettere in pericolo la crescita economica dell'UE. Sono d'accordo affinché si crei un mercato interno dell'energia efficiente facendo una gara fra vari fornitori con lo scopo di avere servizi affidabili a prezzi più bassi ma proprio per questo, e di conseguenza mi sono astenuto, non condivido la proposta di chiudere le relazioni commerciali con alcuni partner, perché questo pregiudicherebbe l'obiettivo ultimo di avere approvvigionamenti energetici validi a prezzi competitivi

  Franck Proust (PPE), par écrit. ‒ Aujourd'hui, l'Union européenne a besoin d'assurer sa sécurité énergétique, et d'autant plus dans un contexte géopolitique actuellement instable, notamment avec la Russie. Cette question urgente a été abordée par les députés européens mercredi dernier. Le rapport relatif à la mise en place d'une stratégie européenne pour la sécurité énergétique proposait des mesures pour remédier à la dépendance énergétique croissante de l'Union.

Les députés européens ont rejeté ce rapport, et j'ai également voté contre ce texte. Ce rapport n'était pas assez équilibré et proposait de recourir trop exclusivement aux énergies renouvelables. Il est nécessaire de revoir cette stratégie et d'élaborer une stratégie plus durable reposant davantage sur différentes sources énergétiques en phase avec les réalités.

  Frédérique Ries (ALDE), par écrit. ‒ Je regrette que les députés européens n'aient pu trouver un accord sur la question fondamentale de la sécurité énergétique de l'Union européenne et aient rejeté le rapport Saudargas, en raison de divergences sur la question de la fracturation hydraulique.

Car les enjeux énergétiques dépassent de loin la problématique du gaz de schiste et imposent une stratégie à long terme pour une véritable politique énergétique européenne.

Le groupe ALDE a une stratégie très ambitieuse en la matière, que je partage: il est essentiel d'aller encore plus loin que le plan de création de l’Union européenne de l’énergie, présenté le 25 février dernier par la Commission. Il est impératif de se libérer de la dépendance à l'égard du gaz russe. Les énergies propres et renouvelables représentent un autre objectif pour lequel l’Europe doit investir pour maintenir son avance technologique. En effet, la situation présente, avec une Union qui importe 53 % de toute l'énergie qu'elle consomme, n'est pas tenable.

L’efficacité énergétique est essentielle dans cette stratégie. La mise aux normes des bâtiments d’habitation et de bureaux, la modernisation des transports publics, le recours aux technologies intelligentes et l’innovation permettraient de doper la croissance et l’emploi, tout en économisant des milliards d’euros.

  Dominique Riquet (ALDE), par écrit. ‒ Élément essentiel d'une intégration européenne plus approfondie, la mise en œuvre d'une politique commune pour la sécurité énergétique est devenue d'autant plus indispensable suite aux tensions que nous connaissons avec certains de nos fournisseurs, en particulier la Russie.

C'est pourquoi j'ai soutenu cette proposition de résolution qui, bien que non contraignante sur le plan juridique, participait d'une prise de conscience quant aux mesures à mettre en place: développement de l'interconnexion entre les réseaux des États membres, promotion des énergies renouvelables indigènes, augmentation de l'efficacité énergétique et ce, par des systèmes innovants.

Je n'ai cependant pas soutenu les amendements visant à déconsidérer le nucléaire, élément de compétitivité pour l'industrie, et énergie sobre en carbone qui joue encore un rôle important pour produire de l'électricité en Europe, ou le gaz de schiste, dont on sait maintenant qu'il existe des moyens moins néfastes de l'extraire.

  Robert Rochefort (ALDE), par écrit. ‒ J'ai voté en faveur de la résolution sur l'Union européenne de l'énergie.

L'énergie est une politique clé pour la préservation de l'environnement, pour le climat, mais aussi pour réduire notre dépendance énergétique. La dépendance vis-à-vis d'un seul fournisseur est dangereuse. La crise de 2014 en Ukraine nous a montré qu'il était important que l'Europe achève son propre marché unique de l'énergie, dans notre intérêt et dans l'intérêt des générations futures. L'Union de l'énergie est un projet global grâce auquel les citoyens européens devraient se voir offrir des sources d'énergie sûres, durables et abordables. Selon les estimations, les avantages économiques potentiels qui peuvent être retirés de la réalisation du marché de l'énergie se situent entre 16 et 40 milliards d'euros par an.

Nous rappelons également que dans le domaine de la sécurité énergétique, la solidarité est un principe fondamental. Nous appelons donc à une meilleure communication et coopération entre les États membres.

  Liliana Rodrigues (S&D), por escrito. ‒ A fatura energética externa da UE representa mais de mil milhões de euros por dia – 400 mil milhões de euros em 2013 – e mais de um quinto do total das importações da UE, dependendo em larga escala de um único país, a Federação da Rússia, que é a maior fonte de importação de petróleo (35%), de gás (26%), de carvão (30%) e de urânio (25%), utilizando muitas vezes os seus recursos energéticos como arma política. Ora, a prosperidade e a segurança da UE requerem uma utilização racional da energia e um aprovisionamento energético estável, a preços acessíveis e sustentável. A segurança energética é também independência política. Daí que seja fundamental desenvolver uma estratégia de segurança energética assente na tecnologia e na descarbonização dos recursos energéticos. A eficiência energética, as energias renováveis e as infraestruturas inteligentes constituem três pilares que não comprometem o nosso futuro.

  Inmaculada Rodríguez-Piñero Fernández (S&D), por escrito. ‒ Los socialistas españoles lamentamos que no haya sido adoptado el informe Saudargas porque, gracias al intenso trabajo en comisión, el informe apostaba por un nuevo modelo energético para Europa, un modelo sostenible y equitativo.

Durante la votación en el Pleno, los socialistas habíamos conseguido fraguar una mayoría en tres puntos esenciales, dos de ellos a instancias de la delegación socialista española:

1) una mayoría a favor de pedir a la Comisión que presente una Comunicación sobre la pobreza energética, acompañada de un plan de acción para combatirla;

2) una mayoría a favor de pedir a los Gobiernos que no se autorice ninguna nueva operación de fracking en la UE hasta que se demuestre que este tipo de actuaciones son seguras para el medio ambiente, los trabajadores y la población en general; y

3) una mayoría a favor de objetivos más ambiciosos en materia de energías renovables, eficiencia energética y cambio climático, y que estos fueran, además, vinculantes.

  Claude Rolin (PPE), par écrit. ‒ J'ai voté ce midi en faveur de ce rapport qui vise à définir une stratégie européenne pour la sécurité énergétique.

En la matière, le texte prévoit, par exemple, que la Russie ne peut plus être considérée comme un partenaire fiable dans la mesure où elle conteste explicitement la législation de l'Union, notamment au sein de l'OMC, et où elle exploite l'approvisionnement en énergie à des fins politiques.

Le texte du rapport rappelle aussi que le Parlement a déjà appelé à deux reprises à des objectifs contraignants en matière de climat, d'énergie renouvelable et d'efficacité énergétique à l'horizon 2030. Pour ma part, j'ai également soutenu des amendements tels que la suppression progressive de toutes les subventions préjudiciables à l'environnement; des amendements qui rappellent les risques et les conséquences pour l'environnement, le climat et la santé liés à l'extraction de combustibles fossiles non conventionnels (autrement dit: le gaz de schiste) et qui demandent à la Commission européenne d'étudier la faisabilité d'un mécanisme d'ajustement carbone aux frontières.

  Fernando Ruas (PPE), por escrito. ‒ Na sequência da grave crise ucraniana, a Comissão Europeia propôs uma estratégia europeia para a segurança energética em maio de 2014, tendo a Comissão da Indústria, da Investigação e da Energia do Parlamento Europeu decidido elaborar um relatório de iniciativa sobre esta matéria.

Este relatório foi estruturado de forma a tentar responder aos desafios futuros da União no que diz respeito à sua Política de Energia, desde logo salientando a importância de alcançar o objetivo da «União Europeia da Energia», da promoção da poupança e eficiência energética, do aumento da produção interna de energia, da aposta nas inovações tecnológicas/investigação e desenvolvimento, da identificação dos constrangimentos e da criação de legislação europeia que permita o desenvolvimento de um mercado europeu da energia plenamente integrado, bem como em termos externos, da diversificação das fontes de energia e da absoluta necessidade de um discurso único em toda a União.

Infelizmente, divergências entre os diversos grupos políticos relativamente à criação de metas de eficiência energética vinculativas, ao uso de energia nuclear ou ao enquadramento legislativo para a exploração do gás de xisto, fizeram com que este relatório fosse chumbado, tendo-me eu abstido na votação final.

  Matteo Salvini (ENF), per iscritto. ‒ Ho votato contro in quanto ritengo che il testo risulti eccessivamente ottimista nell'individuare nel ricorso alle – pur importanti – fonti rinnovabili la soluzione a gran parte dei problemi di approvvigionamento energetico a livello europeo. Ritengo inoltre che il testo tenda a sconfinare in ambiti che dovrebbero essere principalmente di competenza dei singoli Stati membri.

  Lola Sánchez Caldentey (GUE/NGL), por escrito. ‒ Hemos votado en contra del texto por considerar que defiende una supuesta diversificación de la matriz energética basada en la continuidad del uso de los hidrocarburos convencionales, en la explotación de los no convencionales mediante técnicas como el fracking, en la consecución de los megaproyectos gasísticos y en el mantenimiento de las energías renovables. El texto se aleja claramente de la necesaria apuesta por un cambio de modelo energético y trata de operar una falsa transición basada en tecnologías hipocarbónicas cuyo uso perenniza el actual modelo sucio, dependiente, insostenible, asimétrico, injusto socialmente y guerrerista. Por otra parte, el texto no defiende con la suficiente intensidad las medidas encaminadas a cumplir los objetivos de reducción de emisiones, impulso a las energías renovables y eficiencia energética.

  Siôn Simon (S&D), in writing. ‒ I voted in favour of this report as I believe that the path to energy security lies in the energy transition, putting energy efficiency first, promoting renewables and investing domestically the money currently spent on expensive imports, to develop our green technologies industry and create more jobs.

  Branislav Škripek (ECR), písomne ‒ Hlasoval som v súlade s pozíciou EKR. Jadrová energia, ktorá má nízke emisie oxidu uhličitého, aj naďalej významne prispieva k domácej výrobe energie EÚ. Myslím si, že voľba využívania jadrovej energie má zostať v právomoci členských štátov.

  Davor Škrlec (Verts/ALE), napisan. ‒ Kako bi Europska unija ostvarila energetsku sigurnost, potrebna je razborita i učinkovita upotreba energije te stabilna, pristupačna i održiva opskrba energijom, jer energetska sigurnost prije svega znači političku neovisnost. Trenutno EU i dalje uvozi 53 % svoje ukupne energije za potrošnju, odnosno 85 % nafte, 67 % plina, 41 % krutih goriva i oko 95 % urana.

Kako bi ostvarili energetsku sigurnost, potrebno je navedene brojke smanjiti i okrenuti se ka obnovljivim izvorima energije. Obnovljiva energija treba biti središnji potporanj energetske i klimatske politike EU-a, no nužan je pristup Zajednice i suradnja među državama članicama radi isplativijeg ostvarenja ciljeva koji se odnose na obnovljivu energiju. Projekt LNG terminal u Hrvatskoj uvršten je na listu Europske strategije energetske sigurnosti.

Navedena Strategija predstavlja čvrstu viziju koja promiče otpornost na kratkoročne poremećaje opskrbe energijom te dugoročno smanjuje ovisnost o drugim energentima, postojećim dobavljačima energenata i postojećim energetskim pravcima. Smatram kako je riječ o zahtjevnom projektu, ali kojeg je potrebno mudro voditi.

  Monika Smolková (S&D), písomne ‒ Podporila som Európsku stratégiu pre energetickú bezpečnosť, pretože pri jej plnení vidím veľký potenciál pre rast ekonomiky celej EÚ, ochrany životného prostredia, ale aj úsporu obyvateľov pri nižšej a efektívnejšej spotrebe pre domácnosti. Vyjadrujem poľutovanie, že záverečné hlasovanie nepodporilo stratégiu. V súčasnosti EÚ dováža až 53 % svojej celkovej spotreby energie a jej značný podiel pochádza z geopoliticky nestabilných regiónov, čo ohrozuje vnútornú bezpečnosť členských štátov, ale aj bezpečnosť celej EÚ. Jedným z riešení energetickej bezpečnosti a nezávislosti je aj priorita Komisie, aby sa EÚ stala svetovou jednotkou v oblasti energie z obnoviteľných zdrojov. Energia z obnoviteľných zdrojov sa vyrába často v blízkosti miesta spotreby, čím sa vytvárajú miestne udržateľné pracovné miesta, nie je potrebná nákladná distribučná sieť, znižujú sa emisie a je to aj najrýchlejší spôsob znižovania nákladov pre domácnosti. Keďže až 40 % spotreby energie v EÚ spotrebujú budovy – vykurovanie, resp. klimatizácie, je nevyhnutné zvýšiť rozsah a tempo modernizácie budov a využívanie obnoviteľných zdrojov energie pri vykurovaní a chladení. Za veľmi výborný nápad považujem aj návrh, aby rok 2016 bol vyhlásený za Európsky rok úspor energie, ktorý by sme využili aj na zvýšenie povedomia európskych občanov o tom, ako znižovať spotrebu energie v domácnostiach jednoduchými a nákladovo efektívnymi metódami.

  Igor Šoltes (Verts/ALE), pisno. ‒ Poročilo o Evropski strategiji za energetsko varnost se osredotoča na izboljševanje evropske energetske varnosti in učinkovitost v luči nedavnih kriz v Rusiji in Ukrajini. Zavedati se je potrebno pomembnosti raznolikih virov energije in ne samo enotnega energetskega dobavitelja. Kljub temu, da je trenutek primeren, da se EU osredotoči na obnovljive vire energije, se poročilo še vedno osredotoča na plin in premog, katerega dobava bi se razpršila na različne države tretjega sveta. Kot predstavnik stranke Zelenih tega ne morem podpreti. Narava nam nudi veliko možnosti in opcij za pridobivanje zelene energije, a tega žal ne izkoriščamo maksimalno možno. Plin, ki se uvaža v EU, se uporablja predvsem za gretje stanovanjskih stavb, zaradi česar je vsaka kriza s plinom tudi kriza s toploto. Z uporabo obnovljivih virov energije se spodbuja decentralizacija, boljši okviri regulacije in samoporabe, z namenom izboljšanja energetske varnosti. A kljub temu EU še vedno ne odstopa popolnoma od jedrske energije. Res je, da jedrske elektrarne še vedno prispevajo velik delež kritju skupne porabe energije, a bi se z dobro začrtanim planom lahko to spremenilo. Zaradi omenjene jedrske in infrastrukturne problematike sem glasoval proti poročilu o Evropski strategiji za energetsko varnost.

  Renato Soru (S&D), per iscritto. ‒ Ho votato a favore della risoluzione riguardante la strategia europea sulla sicurezza energetica poiché considero di primaria importanza che l'UE si doti di un quadro regolatorio che le consenta di assicurare la sicurezza di approvvigionamento di energia eliminando progressivamente la propria dipendenza dai combustibili fossili. Mi rammarico, purtroppo, che la risoluzione sia stata rigettata, privando così il Parlamento europeo della sua voce su questo tema. Il documento conteneva, infatti, importanti proposte finalizzate a procedere verso la decarbonizzazione dell'economia (come il rinnovato sostegno a obiettivi vincolanti per la riduzione delle emissioni di gas serra, l'efficienza energetica e la quota di energia prodotta da energie rinnovabili, nel quadro del pacchetto clima 2030), la protezione ambientale (moratoria sulle nuove esplorazioni di gas di scisto, riconoscimento della responsabilità per gli operatori nucleari per i rischi ambientali) e il forte sostegno alla ricerca per lo sviluppo di nuove tecnologie energetiche.

È necessario che il Parlamento continui la discussione su questo tema con un approccio basato sulla combinazione e integrazione tra politica energetica e crescita sostenibile. Mi auguro quindi che il futuro dibattito sulla proposta recentemente avanzata dalla Commissione europea per la creazione dell'Unione dell'energia segua questa strada.

  Ivan Štefanec (PPE), písomne ‒ Európska únia by mala vytvoriť také legislatívne podmienky, ktoré do budúcnosti nielen znížia energetickú závislosť členských štátov od Ruska, ale umožnia aj všestrannú podporu využívania obnoviteľných zdrojov energie. Je nevyhnutné, aby bola zaručená transparentnosť, konzistentnosť a kontinuita regulačných rámcov v oblasti energie z obnoviteľných zdrojov a aby bolo zabránené retroaktívnym zmenám hospodárskych podmienok upravujúcich investície. Hlavným cieľom týchto krokov je posilniť dôveru investorov a prispieť k nákladovo efektívnemu rozvíjaniu obnoviteľných zdrojov energie.

  Davor Ivo Stier (PPE), napisan. ‒ Podržavam ovo izvješće, jer smatram da bi se, s obzirom na moguće nepredviđene vanjske utjecaje kao što je kriza u Ukrajini, trebalo osnažiti europsku energetsku sigurnost. Potrebna je stabilna i učinkovita energetska unija s kojom će se smanjiti posljedice koje imaju vanjski utjecaji na energetsku sigurnost Europske unije.

Također je potrebno imati jedinstveno energetsko tržište zbog smanjenja cijena energije i razvijanja bolje tehnologije za proizvodnju i potrošnju energije kako ne bi previše ovisili o zastarjelim tehnologijama. Također, nove tehnologije povećavaju konkurentnost energetskog tržišta Europske unije u odnosu na vanjska tržišta.

  Catherine Stihler (S&D), in writing. ‒ I voted in favour of this report as I believe that the path to energy security lies in the energy transition, putting energy efficiency first, promoting renewables and investing domestically the money currently spent on expensive imports, to develop our green technologies industry and create more jobs.

  Dubravka Šuica (PPE), napisan. ‒ Europska unija danas uvozi 53 posto ukupne utrošene energije, dok se velik dio energije uvozi iz geopolitički nestabilnih područja. Štoviše, nekoliko država članica još uvijek ovisi o jednom vanjskom izvoru opskrbe, što predstavlja veliki rizik za ekonomske ciljeve, gospodarski rast i blagostanje u Europskoj uniji. Uz to, u EU-u zbog visokih energetskih troškova dolazi do odljeva nekih industrijskih grana, što smanjuje zaposlenost i šteti gospodarstvu Europske unije.

Izvješće se fokusira na dugoročne strateške ciljeve i uključuje konkretne akcije do umjerene potrošnje energije, povećanje autohtone proizvodnje energije i razvoj energetskih tehnologija. Izvješće je strukturirano tako da ne pokriva sve važne aspekte europske energetske zajednice u pogledu energetske sigurnosti s jasnim razlikovanjem svojih unutarnjih i vanjskih dimenzija zbog čega nisam podržala ovo izvješće.

Cilj ovog izvješća je odrediti smjernice kojima moramo osigurati našu energetsku sigurnost u kratkoročnoj i dugoročnoj budućnosti. Budući da ključni glasovi (key votes) koje je predložio Klub zastupnika EPP-a nisu usvojeni, nisam podržala ovo izvješće.

  Richard Sulík (ECR), písomne ‒ Návrh som nepodporil, pretože nesúhlasím s nástrojmi, ktoré majú byť využité na dosiahnutie energetickej bezpečnosti. Návrh sa totiž do zásadnej miery sústreďuje na rôzne nové povinnosti, ktorých cieľom je šetriť energiu, čo obmedzuje rozhodovanie spotrebiteľov a podnikateľov. Navyše, predstava, že by energetická bezpečnosť mala byť dosiahnutá do veľkej miery povinným šetrením energie, je absurdná.

  Patricija Šulin (PPE), pisno. ‒ Vzdržala sem se pri glasovanju o poročilu o evropski strategiji za energetsko varnost. Evropska unija se danes sooča z velikimi izzivi pri zagotavljanju energije. Glede na sedanji geopolitični kontekst je energetska varnost še toliko bolj pomembna. Blaginja in varnost Evropske unije ter politična neodvisnost so v veliki meri odvisni od stabilne ter cenovno dostopne in trajnostne oskrbe z energijo. Vendar samo poročilo ni dovolj. Evropska unija mora stopiti skupaj in povečati uporabo lastnih virov: fosilnih goriv, obnovljivih virov energije in gospodarne tehnologije.

  Νεοκλής Συλικιώτης ( GUE/NGL), γραπτώς. ‒ Η στρατηγική η οποία προτείνεται για την ενεργειακή ασφάλεια εξυπηρετεί επί της ουσίας τα ιδιωτικά συμφέροντα και επιτείνει τις ανισότητες και τους αποκλεισμούς. Η GUE/NGL επιλέγει ένα διαφορετικό δρόμο πραγματικής ανάπτυξης, όπου η ενέργεια αποτελεί δημόσιο κοινωνικό αγαθό, στο οποίο όλοι πρέπει να έχουμε ισότιμη και φθηνή πρόσβαση. Εξίσου σημαντική θεωρούμε την ανάγκη να διασφαλιστεί ο ενισχυμένος κρατικός έλεγχος, να γίνουν επενδύσεις σε δημόσιες υποδομές και να προωθηθούν διεθνείς συνεργασίες, οι οποίες να διενεργούνται στη βάση του αμοιβαίου οφέλους, της ισοτιμίας και της αλληλεγγύης. Όλα αυτά απουσιάζουν από την έκθεση.

Δυστυχώς η εν λόγω έκθεση πέρα από ελλείψεις είχε και πολλές προβληματικές αναφορές. Για παράδειγμα πρότεινε την υποχρεωτική συμμετοχή της Επιτροπής στις διαπραγματεύσεις για τις διακυβερνητικές συμφωνίες καθώς και την εκ των προτέρων και εκ των υστέρων αξιολόγηση των υπό διαπραγμάτευση συμφωνιών. Οι εν λόγω προτάσεις περιορίζουν την κυριαρχία των κρατών και μειώνουν την εθνική ευελιξία στη διαμόρφωση πολυδιάστατων και αποδοτικών διεθνών ενεργειακών σχέσεων. Επίσης, η έκθεση αποτυγχάνει να αντιμετωπίσει ουσιαστικά το πρόβλημα της ενεργειακής φτώχειας, ενώ προωθεί την χρήση της πυρηνικής ενέργειας, η οποία ενέχει τεράστιους κινδύνους για τον άνθρωπο και το περιβάλλον.

Για τους λόγους αυτούς αποφασίσαμε να καταψηφίσουμε την έκθεση.

  Ελευθέριος Συναδινός ( NI), γραπτώς. ‒ Η ΕΕ σίγουρα πρέπει από τη μια να επικεντρωθεί στις νέες πηγές ενέργειας, όπως αιολική και ηλιακή, δίνοντας περισσότερο κίνητρα για την επίτευξη αυτού του στόχου, ενώ ταυτόχρονα πρέπει να σταματήσει την προώθηση βλαβερών για το περιβάλλον πηγών καθώς και επεμβάσεων, όπως η υδραυλική ρωγμάτωση και να μην εξυπηρετεί συμφέροντα τρίτων. Και όλα αυτά προς όφελος της Ευρώπης και των πολιτών της. Σημαντικός, όμως, σύμμαχος είναι και η Ρωσία την οποία δεν υπολογίζουν κάποιοι Ευρωπαίοι και η οποία είναι και στρατηγικά και γεωπολιτικά στην Ευρώπη.

  Tibor Szanyi (S&D), írásban. ‒ Szavazatommal támogattam az európai energiabiztonsági stratégia kialakítását célzó jelentést, mely stratégia komplex módon az energiaunió kialakítása felé mutat. Véleményem szerint az energiaunió kialakítása az Európai Unió elengedhetetlen, elemi érdeke. Létrehozásakor nemcsak gazdasági, hanem éghajlati, környezetvédelmi, bizalmi és szociális szempontokat is figyelembe kell venni. Fontosnak tartom kiemelni az ukrajnai válsággal összefüggésben, hogy a megbízható energiaellátás biztosításának kérdése fontosabb, mint valaha; akárcsak az energiaellátás diverzifikálása és az energiabehozataltól való túlzott függés is. Éppen ezért egyetértek azzal, hogy az energiahatékonyság, az új és megújuló energiaforrások és a kutatás-fejlesztés kiemelt szerepet kapjanak, mellyel nemcsak energiabiztonságot, hanem munkahelyeket is teremthetünk.

A jelentés kiemelten foglalkozik a szén-dioxid-leválasztás és -tárolás szerepével és ezzel kapcsolatban jelentős kutatási és innovációs erőfeszítéseket sürget, továbbá foglalkozik a nukleáris energiatermelés veszélyeivel. A közös érdekű projektekkel kapcsolatban támogattam azt a kezdeményezést, hogy az Európai Unió csak azokat a projekteket támogassa, ahol az összes szükséges környezetvédelmi engedélyt beszerezték.

  Adam Szejnfeld (PPE), na piśmie. ‒ Jako kontrsprawozdawca z ramienia grupy PPE do sprawozdania dotyczącego europejskiej strategii bezpieczeństwa energetycznego włożyłem przez ostatnie miesiące wiele wysiłku w przygotowanie tego dokumentu, aby Parlament Europejski mógł go zaaprobować. Niestety jego ostateczna wersja była nie do zaakceptowania – dlatego zagłosowałem przeciwko.

Poddany pod głosowanie dokument, mimo iż zawiera wiele korzystnych rozwiązań, takich jak wzmocnienie rynku wewnętrznego energii, postulat większej koordynacji w wyborze dostawców energii między państwami członkowskimi czy zmniejszenie zależności UE od jednego dostawcy, jako dokument całościowy nie spełnia swojego celu, jakim ma być zapewnienie wzrostu bezpieczeństwa energetycznego całej Unii Europejskiej i jej państw członkowskich.

Należy podkreślić, że europejska strategia bezpieczeństwa energetycznego jest dokumentem o szczególnej wadze i jako taki powinien być on sformułowany na bazie ściśle określonych priorytetów. Jednakże jego ostateczna wersja stała się manifestem ideologicznym: :gdyby wdrożyć w życie wiele jego zapisów, to po pierwszezagrażałyby one rozwojowi gospodarczemu, a więc i także społecznemu Unii Europejskiej, a po drugie nie gwarantowałoby bezpieczeństwa energetycznego, które jest Europie tak bardzo potrzebne.

  Dario Tamburrano (EFDD), per iscritto. ‒ Ho votato no contribuendo alla bocciatura della relazione di Saudargas sulla sicurezza energetica. Essa conservava infatti tutti gli elementi impresentabili contenuti nella comunicazione della Commissione europea, più politica che diretta a garantire reale e duratura sicurezza energetica e ancora nel solco del paradigma fossile. L'impianto partiva dalla volontà di non acquistare più gas russo e di sopperirvi attraverso la costruzione di infrastrutture per importarlo da altre aree; attraverso lo sviluppo del carbone pulito/CCS, del nucleare e delle trivellazioni per estrarre più combustibili fossili e produrre più energia indigena nell'UE.

Questi aspetti negativi della relazione erano prevalenti rispetto ai buoni elementi che il M5S, grazie al lavoro in commissione ITRE, aveva apportato: gli obiettivi vincolanti in materia di rinnovabili, risparmio energetico e riduzione dei gas serra; l'impegno a sostenere finanziariamente la riqualificazione energetica degli edifici. Essi sono decaduti insieme alla relazione, come anche la moratoria sul fracking nell'UE, approvata dalla plenaria attraverso un emendamento. Queste parti costituiscono l'unico mio rimpianto. Tuttavia gli emendamenti del M5S approvati dalla commissione ITRE e il voto in plenaria contro il fracking sono il segno di una maggioranza esistente nel Parlamento europeo. Lavorerò affinché questa volontà possa lasciare il segno all’interno del processo legislativo.

  Charles Tannock (ECR), in writing. ‒ Events in Ukraine have highlighted more than anything the need for EU Member States to become more energy self-sufficient and to diversify their energy supplies. As Russia becomes ever more belligerent in its war against Ukraine, we have become increasingly aware of the problems of relying so heavily on Russia for gas imports – some Member States rely on Russia for 100% of their gas imports. Energy imports cost EU Member States up to EUR 1 billion per day now, as over half of all energy consumption is met by imports. Completing the internal energy market is therefore of more importance than ever. My Group broadly welcomed the initial report published by the rapporteur, so I am sad to see that so much of that good work has been lost during the amendment process. This has resulted in a report that places too much emphasis on goals outside the perspective of this report and has allowed ideological principles to trump the much—needed aims and merits of the original report. With this in mind, I am forced in this case to vote against the report but this does not dent my enthusiasm for greater work to ensure energy security.

  Marc Tarabella (S&D), par écrit. ‒ J'ai voté en faveur du texte avec quelques prises de position spécifiques via les amendements.

En insistant sur le principe de solidarité, soulignons que la sécurité énergétique est une question d'action collective. Les États membres doivent garantir la transparence dans les négociations et adopter une position commune vis-à-vis des fournisseurs étrangers.

Comme l'indique la communication de la Commission concernant la résilience à court terme du système gazier européen, les stratégies d'approvisionnement des États membres sont actuellement unilatérales et trop peu coordonnées. À cet égard, nous demandons à la Commission d'analyser les mécanismes envisageables pour des achats communs de gaz.

  Pavel Telička (ALDE), in writing. ‒ The report on energy security by Algirdas Saudargas was voted down. I voted in favour of the report because I see energy security and independence as one of the most pressing issues for the EU, and therefore I regret that the EP decided to refuse this document. A number of my amendments, especially in the areas of the competiveness of EU industry, finance for infrastructure projects and indigenous energy sources, were included in compromise amendments, and that is why I decided to vote in favour. However, I voted against couple of amendments, especially on those calling on the Commission to introduce binding targets for energy efficiency and new legislation in this field, which could potentially mean a new administrative burden. I also voted against amendments which could prejudice the sovereignty of states in terms of energy mix, for example by promoting only certain energy sources.

  Ruža Tomašić (ECR), napisan. ‒ Većinski dio teksta ovog izvješća usredotočen je na obnovljive izvore energije i poboljšanje energetske učinkovitosti.

Naime, iako u načelu podržavam povećanje dostupnosti obnovljive energije i poboljšanje energetske učinkovitosti, smatram da ovo izvješće previše naglašava ta pitanja te zbog toga propušta istaknuti ključne odredbe sigurnosnih izazova koje su potrebne za upotpunjavanje unutarnjeg energetskog tržišta i prestanak ovisnosti Europske unije o nepouzdanim dobavljačima energije iz trećih zemalja.

Također, pozive na uspostavu zajedničkog pravnog područja utemeljenog na mjerilima povezanima s pravnom stečevinom Unije i načelima unutarnjeg energetskog tržišta, kao i zahtjev za uvođenje zakonskih obveza za obnovu zgrada te energetske revizije za veća poduzeća, smatram nepotrebnima i neprikladnima. Stoga sam glasovala suzdržano.

  Romana Tomc (PPE), pisno. ‒ Vzdržala sem se pri glasovanju o strategiji za energetsko varnost, saj je vsebovala določene trditve, s katerimi se ne morem strinjati. Na drugi strani pa tudi dovolj dobrih, pozitivnih sporočil, ki jih ne morem zavrniti. Blaginja in varnost Evrope slonita na stabilni in obilni oskrbi z energijo. Danes EU 53 % energije, ki jo porabi, uvozi iz tretjih držav. Pravi problem pa je ta, da je EU pri tem uvozu močno vezana le na enega dobavitelja. Nova strategija predstavlja okvir za izboljšanje energetske varnosti. Moramo zagotoviti stabilno in predvidljivo okolje za zasebne vlagatelje ter hkrati spodbujati evropske tehnološke zmogljivosti, raziskave in znanost.

  Estefanía Torres Martínez (GUE/NGL), por escrito. ‒ Hemos votado en contra del texto por considerar que defiende una supuesta diversificación de la matriz energética basada en la continuidad del uso de los hidrocarburos convencionales, en la explotación de los no convencionales mediante técnicas como el fracking, en la consecución de los megaproyectos gasísticos y en el mantenimiento de las energías renovables. El texto se aleja claramente de la necesaria apuesta por un cambio de modelo energético y trata de operar una falsa transición basada en tecnologías hipocarbónicas cuyo uso perenniza el actual modelo sucio, dependiente, insostenible, asimétrico, injusto socialmente y guerrerista. Por otra parte, el texto no defiende con la suficiente intensidad las medidas encaminadas a cumplir los objetivos de reducción de emisiones, impulso a las energías renovables y eficiencia energética.

  Ramon Tremosa i Balcells (ALDE), in writing. ‒ Voting in favour of this resolution, I hope that we are able to set some guidelines for building the energy union. A low-carbon economy is fundamental for our future, as is keeping up investment in renewable energies, but other sources of energy that can be more cost-efficient in the short and medium term should not be dismissed.Moreover, I hope that the Commission listens to Parliament’s voice and publishes soon a communication on fighting energy poverty, as this is a grave situation that affects thousands of citizens around Europe and some Member States have not sufficiently fought it.

  Mylène Troszczynski (NI), par écrit. ‒ Ce rapport s'inscrit très explicitement dans cette nouvelle guerre tiède que mène l'Union européenne contre notre partenaire russe, au mépris notamment des contraintes géographiques (facilité du transit) et géologiques (stocks disponibles) liées à l'approvisionnement énergétique. La Russie y est à nouveau présentée comme un partenaire non fiable alors qu'aucun exemple ne peut être fourni sur la non-livraison de commande.

L'objectif principal du rapport est de réduire au maximum la dépendance de l'Union vis-à-vis de la Russie et il y est notamment proposé de se tourner vers les États-Unis dans la perspective de la conclusion du traité transatlantique. Plus généralement, il s'agit d'accompagner la réalisation du marché unique de l'énergie pour faire respecter les engagements pris par la Commission ces dernières années.

Au-delà des considérations géopolitiques, ce rapport prétend libérer l'Europe de l'emprise gazière russe par des mesures de libéralisation qui vont entraîner une augmentation des tarifs pour les consommateurs (fin des tarifs réglementés) et la casse de notre industrie (fin des contrats d'approvisionnement de long terme, au nom de la libre concurrence), au profit des marchés spéculatifs à court terme. Ce système avantagera le marché financier des matières premières. Je vote donc contre ce texte.

  Mihai Ţurcanu (PPE), în scris. ‒ În contextul ultimelor evenimente geopolitice, importanța securității energetice a Uniunii Europene a devenit esențială.

În ciuda faptului că s-au făcut progrese semnificative pentru consolidarea acesteia, prin creșterea ponderii energiilor regenerabile și printr-o reducere generală a cererii, 53 % din consumul total de energie al Uniunii Europene este acoperit din importuri.

Principalele riscuri vin din faptul că mare parte din această energie provine din zone geopolitice instabile, precum Orientul Mijlociu, Rusia sau Caucaz, și din faptul că multe din statele europene continuă să fie dependente de o singură sursă externă de aprovizionare, ceea ce duce la costuri ridicate pentru cetățeni și periclitează securitatea națională și europeană.

Susțin ideea creării unei uniuni energetice, bazate pe principiile competitivității și sustenabilității, pe o piață a energiei complet integrată.

Avem nevoie de deplina integrare a sistemelor energetice, fapt care să permită transportul transfrontalier al surplusului de energie, în vederea prevenirii șocurilor cauzate de aprovizionarea cu energie din exterior. O mai mare solidaritate efectivă între statele europene ar diminua riscurile la adresa securității energetice și ar contribui la eliminarea unei vulnerabilități grave în actualul context internațional, marcat de tensiunile din Ucraina, Orientul Mijlociu si Maghreb.

  Miguel Urbán Crespo (GUE/NGL), por escrito. ‒ Hemos votado en contra del texto por considerar que defiende una supuesta diversificación de la matriz energética basada en la continuidad del uso de los hidrocarburos convencionales, en la explotación de los no convencionales mediante técnicas como el fracking, en la consecución de los megaproyectos gasísticos y en el mantenimiento de las energías renovables. El texto se aleja claramente de la necesaria apuesta por un cambio de modelo energético y trata de operar una falsa transición basada en tecnologías hipocarbónicas (término demasiado ambiguo) cuyo uso perenniza el actual modelo sucio, dependiente, insostenible, asimétrico, injusto socialmente y guerrerista. Por otra parte, el texto no defiende con la suficiente intensidad las medidas encaminadas a cumplir los objetivos de reducción de emisiones, impulso a las energías renovables y eficiencia energética.

  Ernest Urtasun (Verts/ALE), por escrito. ‒ He votado en contra del informe porque este estaba demasiado enfocado hacia la energía nuclear y los combustibles fósiles, como el gas y el carbón. Además, una enmienda vital presentada por los Verdes contra los subsidios estatales a la energía nuclear fue también rechazada.

  Elena Valenciano (S&D), por escrito. ‒ Los socialistas españoles lamentamos que no haya sido adoptado el informe Saudargas porque, gracias al intenso trabajo en comisión, el informe apostaba por un nuevo modelo energético para Europa, un modelo sostenible y equitativo.

Durante la votación en el Pleno, los socialistas habíamos conseguido fraguar una mayoría en tres puntos esenciales, dos de ellos a instancias de la delegación socialista española:

1) una mayoría a favor de pedir a la Comisión que presente una Comunicación sobre la pobreza energética, acompañada de un plan de acción para combatirla;

2) una mayoría a favor de pedir a los Gobiernos que no se autorice ninguna nueva operación de fracking en la UE hasta que se demuestre que este tipo de actuaciones son seguras para el medio ambiente, los trabajadores y la población en general; y

3) una mayoría a favor de objetivos más ambiciosos en materia de energías renovables, eficiencia energética y cambio climático, y que estos fueran, además, vinculantes.

  Ángela Vallina (GUE/NGL), por escrito. ‒ He votado en contra de este informe porque basa la seguridad energética europea en dos pilares a los que me opongo.

El primero, reforzar la agresiva política comercial y exterior de la UE, con sus presiones, imposiciones y ataques a nuestros vecinos para acceder a sus recursos energéticos. Esta es una estrategia voraz y miope que solo contribuye a desestabilizarlos y a la que nos oponemos, porque solo un proyecto de desarrollo y colaboración mutua puede ser la base de las relaciones comerciales entre Estados soberanos.

El segundo, el impulso dado a una energía tan peligrosa como la nuclear en el marco de la transición energética. Por el contrario, existen recursos propios, tales como el carbón, que pueden desarrollarse como complemento a las energías renovables y la eficiencia ambiental para reducir nuestra dependencia energética.

Por ello, defendemos el mantenimiento de las ayudas a la producción y a la generación con carbón local, mejoras en sus técnicas de combustión (invirtiendo en la renovación de térmicas) y una apuesta por el desarrollo tecnológico de las nuevas técnicas de aprovechamiento y captura relacionadas con su ciclo de combustión.

  Peter van Dalen (ECR), schriftelijk. ‒ Anders dan mijn ECR-collega's heb ik het verslag Saudargas vandaag wel gesteund. Er staan sterke paragrafen in over de transitie naar een koolstofarme energiemix. Dat is de richting die we moeten kiezen en daar moeten we onze innovatie ook op richten. Tegelijkertijd blijft er in de overgangsperiode wel ruimte voor fossiele brandstoffen, zodat de energiezekerheid en stabiliteit niet in gevaar komen. Ik beschouw op dit moment het gebruik van schaliegas niet als een veilige optie vanwege de milieurisico's. Laten we onze energie liever besteden aan de verdere ontwikkeling van echt duurzame energiebronnen.

  Derek Vaughan (S&D), in writing. ‒ I voted in favour of this report as I believe that the path to energy security lies in the energy transition, putting energy efficiency first, promoting renewables and investing domestically the money currently spent on expensive imports, to develop our green technologies industry and create more jobs.

  Marie-Christine Vergiat (GUE/NGL), par écrit. ‒ L’énergie est un enjeu essentiel. Le rapport présenté au Parlement européen n’est pas satisfaisant. En effet, il limite la souveraineté des États membres et tente de faire passer en force une politique commune de l’énergie au profit de quelques énormes entreprises qui monopolisent l’exploitation et la gestion de ces ressources. L’énergie est un bien public et les politiques concernant cette ressource doivent aller dans le sens des besoins des populations, que ce soit en termes de prix, qui doivent être abordables pour tous, mais aussi en termes d’infrastructures, pour permettre à tous un accès à l’énergie.

Il est donc aussi essentiel de s’engager davantage sur la question de la pauvreté énergétique et de prendre toutes les mesures de solidarité nécessaires.

Enfin, les enjeux environnementaux et sanitaires ne sont pas pris en compte notamment en ce qui concerne le gaz de schiste par fracturation hydraulique. Mon groupe avait déposé un amendement demandant l’interdiction de cette pratique. Cet amendement a été rejeté. J’ai donc voté contre ce rapport et suis satisfaite qu’il ait été rejeté et renvoyé en commission.

  Harald Vilimsky (NI), schriftlich. ‒ Die Freiheitliche Partei Österreichs spricht sich klar gegen eine Energieunion aus. Deswegen habe ich die Entschließung abgelehnt.

  Beatrix von Storch (ECR), schriftlich. – Der Entschließung des Parlaments der EU zu der europäischen Strategie für Energieversorgungssicherheit habe ich nicht zugestimmt. Sie hat letztendlich auch keine Mehrheit im Parlament bekommen. Meine Fraktion hat viele Änderungsanträge beigesteuert, mit denen der Bericht besser geworden wäre. Gleichwohl wäre er für mich auch bei Annahme dieser Änderungsanträge nicht zustimmungsfähig gewesen. Der Bericht ist ein Angriff auf die industrielle Basis Europas und fordert einen Umbau zu einer grüneren Energiewirtschaft. Er fußt auf der ideologischen Basis eines menschengemachten Klimawandels, die ich nicht teile. Der zentralplanerische Umbau der Energieerzeugungsbranche in Deutschland und Europa aufgrund fragwürdiger ideologischer Dogmen ist falsch. Zudem gibt es mit Sicherheit Aufgaben für eine Koordination von Angelegenheiten im Bereich der Energieversorgungssicherheit auf Ebene der EU. Dazu gehören jedoch nicht Vorgaben über den jeweiligen nationalen Energiemix. Die dem Parlament zur Entscheidung gegebene Vorlage verletzt daher auch den Subsidiaritätsgedanken.

  Julie Ward (S&D), in writing. ‒ I voted in favour of this report as I believe that the path to energy security lies in the transition to a clean green energy supply that favours non-nuclear renewables, such as tidal lagoons. However I voted against or abstained from individual amendments promoting or justifying nuclear energy, including those using ambiguous language or terminology. My view is based on issues of long-term cost both to people and planet and the fact that it is impossible for us to accurately estimate the cost of nuclear decommissioning, or storage of radioactive and other toxic waste. Transport of raw, processed and spent nuclear fuel is also a financial and environmental burden. Nuclear installations are major targets for terrorist attacks which necessitates further spending on high-level security. Money currently spent on imports would be better used on creating more jobs, infrastructure and research, to support a move away from old carbon-based energy supplies and controversial nuclear power generation.

  Anna Záborská (PPE), písomne ‒ Chcela by som hlavne poďakovať môjmu kolegovi Algirdasovi Saudargasovi za jeho vynikajúcu prácu na takom zložitom probléme. Okrem odbornej znalosti vyjadril veľký zmysel pre počúvanie a kompromis v záujme dosiahnuť rovnováhu medzi veľkým množstvom pozícií. Napriek jeho snahe však prichádzali nové a nové návrhy, ktoré túto rovnováhu znemožňovali. Boli často podmienené nie odborne, ale stranícky, a tým sa táto správa spolitizovala. S podobným postupom som sa zatiaľ stretávala len vo výbore pre práva žien a brala som to tak trochu ako normálny trend. O to viac ma mrzí, že sa tento postup začína objavovať aj v odborných témach a pri nejednotnosti v politických skupinách bude ťažké v budúcnosti hľadať spoločné stanoviská. Je to o to alarmujúcejšie, že len teraz nás čakajú legislatívne dokumenty na naplnenie Junkerovho balíčka. Aj keď väčšina mojej politickej skupiny hlasovala proti tejto správe, svojim zdržaním sa som chcela vyjadriť ocenenie snahy môjho vzácneho kolegu Saudargasa.

  Jan Zahradil (ECR), písemně. ‒ S ohledem na stávající situaci je nutné předejít závislosti EU na Rusku a jeho energetických surovinách, a to zajištěním alternativních dodávek a lepšího energetického propojení členských zemí. Tato zpráva nicméně obsahuje body, proti kterým jsem v minulosti už hlasoval, ať už jsou to závazné cíle v oblasti obnovitelné energie a energetické účinnosti do roku 2030 či výzvy k dekarbonizaci mixu a upřednostňování obnovitelných zdrojů. Toto je v rukou členských států, kterým nelze nadiktovat jeden model.

  Marco Zanni (EFDD), per iscritto. ‒ Abbiamo oggi bocciato la strategia europea di sicurezza energetica adottata dalla Commissione il 28 maggio 2014 in seguito d una richiesta del Consiglio europeo di stabilire un piano d'azione di breve e lungo periodo per ridurre la dipendenza energetica dall'estero. Nonostante durante le negoziazioni siano stati fatti notevoli passi in avanti, includendo nel testo maggiori riferimenti alla democrazia energetica, al decentramento produttivo, al ruolo delle iniziative locali e dei cittadini, all'efficienza energetica, al ruolo essenziale delle rinnovabili nel mix europeo, alla necessità di eliminare le sovvenzioni alle fonti fossili e la riduzione della dipendenza attraverso misure per moderare la domanda, il testo rimane molto discutibile. Questo faticoso riequilibrio non è stato sufficiente, rimangono alcune perplessità importanti: il testo contempla tutte le opzioni di fornitura e di mix e non chiude la porta né al nucleare, né agli shale gas; i miglioramenti del testo non hanno permesso di cambiarne la natura, che rimane molto concentrata sull'atteggiamento antirusso e profossile. L'attenzione all'efficienza energetica, alle rinnovabili e alla moderazione della domanda sarebbe dovuta essere dominante in una strategia di questo genere.

  Tomáš Zdechovský (PPE), písemně. ‒ Jsem přesvědčen, že jaderná energie významně přispívá k domácí výrobě elektrické energie EU. A umožňuje tak evropským státům alespoň částečnou nezávislost. Stejně tak jako energie z obnovitelných zdrojů, tak i jaderná energie má pozitivní dopad na životní prostředí a může přispět k lepší energetické bezpečnosti EU a sousedních zemí.

  Janusz Zemke (S&D), na piśmie. ‒ Z przekonaniem poparłem sprawozdanie posła Algirdasa Saudargasa dotyczące europejskiej strategii bezpieczeństwa energetycznego. Sprawozdanie to pokazuje, jaką drogę w ostatnich latach przeszła Unia Europejska, by uznać bezpieczeństwo energetyczne za jedną z podstaw ogólnego bezpieczeństwa UE. Problem Europy polega na tym, że jesteśmy w większości zdani na dostawy energii spoza UE. Ta sytuacja stawia w szczególnie trudnym położeniu państwa Unii, które w praktyce są dzisiaj skazane na monopol jednego dostawcy. Za szczególnie ważną w sprawozdaniu uznaję zapowiedź zwiększenia środków na inwestycje, które pozwalałyby na zaopatrywanie się w gaz i ropę z różnych państw. To inwestycje w gazoporty, w nowe sieci przemysłowe, w interkonektory. Dobrze, że przewiduje się dodatkowe środki na badania naukowe, które pozwalałyby na ograniczenie zużycia nośników energii w Europie.

Polska jest żywotnie zainteresowana tym, by UE prowadziła wspólną politykę w zakresie bezpieczeństwa energetycznego. Dlatego też, z przekonaniem wspieram treści zaprezentowane w tym sprawozdaniu.

  Roberts Zīle (ECR), rakstiski. – Balsoju pozitīvi par Eiropas Parlamenta rezolūciju par Eiropas enerģētiskās drošības stratēģiju. Lai arī Eiropas Savienībā ir vērojams progress enerģētiskās drošības nostiprināšanā, vēl joprojām lielāko daļu energoresursu Eiropa importē. Turklāt eksportējošās valstis nereti atrodas ģeopolitiski nestabilos reģionos vai arī energoresursu tirgu izmanto politiski virzītiem mērķiem. Uzskatu, ka enerģētiskā drošība sevī ietver arī politisko neatkarību. Līdz ar to atbalstu rezolūciju, kas šāda veida neatkarību veicinās, gan optimizējot enerģijas patēriņu kopumā, gan uzsverot atjaunojamo energoresursu nozīmi un izmantojamību, tādā veidā īstenojot ilgtspējīgu enerģētikas politiku un Eiropas ekonomisko attīstību. Vienlaikus ir svarīgi kontrolēt, lai energoresursu taupība būtu reāli saistīta ar ieviestiem tiesību aktiem, nevis pateicoties ekonomisko tempu — un tādējādi energoresursu pieprasījuma — samazinājumam Eiropā. Vēlos vērst uzmanību, ka neraugoties uz atbalstošu balsojumu, solidarizējoties ar citiem ECR grupas deputātiem, esmu piesardzīgs attiecībā uz CO2 izmešu atrunu.

  Jana Žitňanská (ECR), písomne ‒ Hoci som pôvodný návrh považovala za jasný a prijateľný, bohužiaľ text, aký bol nakoniec predložený spolu so všetkými dodatkami, sa sústreďuje najmä na obnoviteľné zdroje a energetickú efektivitu. Aj keď tieto témy sú samozrejme dôležité, nové znenie návrhu ich až príliš zdôrazňuje, čo nakoniec spôsobilo, že kľúčové krátkodobé a dlhodobé ciele týkajúce sa súčasnej energetickej situácie ustúpili do úzadia. Zvlášť významnou témou je pritom vytvorenie jednotného energetického trhu a potreba ukončenia energetickej závislosti Európskej únie od dodávateľov z tretích krajín (závislosť EU od importu ropy je až 90 %, od importu zemného plynu 66 %), na ktorých sa Európska únia nemôže naďalej spoliehať.

Práve z týchto dôvodov, ako aj preto, že návrh sa podľa môjho názoru pokúšal zaradiť právne záväzky týkajúce sa energetických auditov a ďalších zaťažujúcich povinností pre podnikateľov, som hlasovala proti nemu. Ukladanie takýchto povinností totiž okrem toho, že pre podniky predstavuje neúmernú finančnú záťaž a ďalšiu zbytočnú byrokraciu, nie je v súlade s princípom subsidiarity.

  Kosma Złotowski (ECR), na piśmie. ‒ To sprawozdanie to przykład na to, jak bardzo tytuł dokumentu może być mylący i kryć szkodliwą treść zupełnie nieprzystającą do realnych potrzeb. Dzisiaj bezpieczeństwo energetyczne Europy przede wszystkim dotyczy konwencjonalnych źródeł energii – stabilności dostaw ropy i gazu z i przez obszary ogarnięte konfliktami, stanu i rozwoju infrastruktury przesyłowej, dywersyfikacji dostawców i uniezależnienia od surowców energetycznych kupowanych w Rosji, modernizacji sektora energetycznego opartego na węglu i inwestycji w poszukiwania oraz eksploatację gazu łupkowego.

To są realne problemy naszej energetyki odpowiadające na potrzeby europejskiej gospodarki. Te właśnie kwestie wymagają szybkich odpowiedzi i spójnej strategii działania. Zamiast tego mamy do czynienia z kolejną próbą przyspieszania – szkodliwego ekonomicznie i społecznie – procesu dekarbonizacji i narzucania nam kolejnych ograniczeń w zakresie kształtowania koszyka energetycznego. Takie definiowanie bezpieczeństwa energetycznego to niezrozumienie podstawowych problemów tego sektora i kolejna próba dobicia gospodarek opartych na konwencjonalnych źródłach energii, w tym gospodarki Polski. Nie możemy zgodzić się na dyktat klimatyczny bogatych państw UE kosztem państw słabszych ekonomicznie.

  Damiano Zoffoli (S&D), per iscritto. ‒ Mi rammarico del risultato del voto odierno poiché ritengo che garantire la sicurezza energetica rappresenti uno dei principali obiettivi dell'Unione europea e questa relazione di iniziativa avrebbe rappresentato un passo nella giusta direzione. È nostro compito ridurre considerevolmente la dipendenza dell'UE dai combustibili fossili ed in particolare la dipendenza di quei paesi che si affidano ad un unico fornitore.

L'UE deve guidare il cambiamento verso la diversificazione delle fonti di approvvigionamento investendo in ricerca e sviluppo al fine di aumentare il potenziale delle rinnovabili e dell'efficienza energetica. L'energia rappresenta il motore della crescita sostenibile in Europa e una fonte potenziale di nuovi posti di lavoro di alta qualità e di nuovi mercati di esportazione a supporto delle nostre PMI. Vorrei infine rilevare come crescita e sviluppo in questo ambito debbano andare di pari passo con la legislazione in materia di protezione ambientale. Sarà nostro compito, nei mesi a venire, sviluppare le idee contenute nella comunicazione della Commissione sull'Unione energetica, promuovendo una legislazione coerente ed efficace in grado di rispondere alle sfide del futuro.