Doslovno izvješće

Srijeda, 24. lipnja 2015. - Bruxelles

25. Jednominutni govori o pitanjima od političke važnosti

  President. – The next item is the one-minute speeches on matters of political importance (Rule 163).

  József Nagy (PPE). – Motiváciou pre migrantov sú aj nedokonané sociálne systémy cieľových krajín v Európskej únii. Napriek tomu netlačíme na odstránenie tzv. pool efektu. Preto vyzývam podpredsedu Timmermansa, aby sa venoval odstráneniu lákavých faktorov pre ekonomických migrantov. To, prečo všetci smerujú do vybraných štátov Európskej únie, už vedia aj negramotní imigranti. Sociálny systém viacerých bohatých členských krajín je lákavý a deravý ako ementál. Slabosti poznajú aj za hranicami EÚ a sú vnadidlom aj pre tých, ktorým by sa aj doma mohlo dariť. Bez odstránenia lákadiel ďalšiemu nárastu migrácie nezabránia ani vysoké ploty, ani kvóty, ani zavedenie kontrol na vnútorných hraniciach medzi štátmi EÚ. Vyzývam komisára Timmermansa, aby pripravil správu o motivačných faktoroch na strane členských štátov, zmapoval ich chyby v systéme a žiadam akčný plán. Inak nie je tej hraničnej stráže Frontexu či tranzitnej krajiny, ktorá by vedela zastaviť davy, ak sa raz vybrali na cesty.

  Victor Negrescu (S&D). – Doamnă președinte, Europa este astăzi în mijlocul unei crize de legitimitate, pentru că nu reușește să își apere cetățenii și să asigure un tratament egal pentru toți, indiferent de țară sau de naționalitate. În această situație se află cetățenii europeni proveniți din țara mea, România. Românii sunt subreprezentați la nivelul instituțiilor europene și, mai exact, România, deși este al șaptelea stat din Uniunea Europeană, ocupă doar locul 22 la nivel de reprezentare pe funcții de conducere în instituțiile europene.

Românii sunt, de asemenea, în ultimul timp, stigmatizați de mai mulți politicieni din Europa. Spre exemplu, zilele trecute, în Austria, ministrul de externe a decis să ceară reducerea drepturilor sociale pentru românii care trăiesc în acel stat.

Când, dragi colegi europarlamentari, avem de gând să spunem stop tuturor acestor abuzuri? Când ne vom da seama că Europa înseamnă libertăți și drepturi pentru toți cetățenii săi? Dacă astăzi vorbim despre problema drepturilor românilor europeni, vă asigur că, dacă nu acționăm, o să vorbim mâine de polonezi, de greci, de spanioli, poate chiar și de germani.

Trebuie să construim o societate europeană pentru toți și românii, asemenea tuturor europenilor, sunt membri UE cu drepturi depline.

  Νότης Μαριάς ( ECR). – Κυρία Πρόεδρε, η τρόικα και οι τοκογλύφοι δανειστές συνεχίζουν την εκβιαστική τους πολιτική ενάντια στον φτωχοποιημένο από τα μνημόνια ελληνικό λαό. Το έχω ξαναπεί στην αίθουσα αυτή, το μνημόνιο απέτυχε. Το μνημόνιο γέμισε την Ελλάδα με στρατιές ανέργων και με εκατομμύρια φτωχούς. Πετσόκοψε μισθούς και συντάξεις και προκάλεσε μια τεράστια ανθρωπιστική κρίση. Η τρόικα και οι δανειστές έγιναν πλουσιότεροι και οι Έλληνες φτωχότεροι. Από τα διακόσια δεκατέσσερα δισεκατομμύρια ευρώ που δόθηκαν ως δάνεια στην Ελλάδα το ενενήντα έξι τοις εκατό των ποσών αυτών γύρισε πίσω στις τσέπες των δανειστών.

Κυρία Πρόεδρε, η τρόικα συνεχίζει την εκβιαστική της πολιτική ακόμη και αυτή εδώ τη στιγμή. Σφίγγει τη θηλιά γύρω απ την Ελλάδα, απαιτεί και νέα μείωση μισθών και συντάξεων, απαιτεί ξεπούλημα της δημόσιας περιουσίας αντί πινακίου φακής, επιβάλλει μια νέα αντιλαϊκή φορομπηχτική πολιτική οκτώ δισεκατομμυρίων ευρώ, με αύξηση του ΦΠΑ στα βασικά τρόφιμα, εντείνοντας έξι την ανθρωπιστική κρίση. Να γνωρίζει όμως η τρόικα ότι o ελληνικός λαός σύντομα θα την πετάξει έξω απ την πατρίδα μας.

  Ivo Vajgl (ALDE). – Namenil sem se kljub pozni uri spregovoriti nekaj besed o krizi v Makedoniji, ki že deset let čaka pred vrati Evropske unije na začetek pogajanja o članstvu. Prav to mučno čakanje je eden izmed razlogov splošne frustracije in kopičenja negativne politične energije, nezaupanja med strankami, nezakonitosti in anomalij druge vrste.

Naslednje dni se lahko tok dogodkov obrne. Imamo odločno sporočilo s sestanka zunanjih ministrov Unije. Čakamo na stališče Sveta. V ponedeljek se bodo v Skopju ponovno sestali predsedniki štirih najmočnejših strank in se dogovorili o politični krizi rešitve... politični rešitvi krize.

Upam, da bo res tako. Menim, da alternative političnemu dogovoru ni. Alternativa je samo zaostrovanje in destabilizacija države in mogoče tudi regije.

Danes je prvič obiskal Skopje zunanji minister sosednje Grčije. Ugotovili so, da je za vsak problem mogoče najti rešitev. Tudi za razvpiti problem imena države. Skupaj so ugotovili, da državi želita stabilnost pri sebi in pri sosedih. Dolgo smo čakali na ta izraz dobre volje.

  Martina Anderson (GUE/NGL). – Madam President, last week I visited the Mediterranean to see the humanitarian crisis. I visited a centre for young migrants in Catania with accommodation for 36, but housing 64. I visited a reception centre in Pessalo holding hundreds of migrants in conditions worse than in prison. I held a two-month-old old baby called Falestine whose cot is a dirty mattress in a small box—room which also sleeps six women. I hugged a young girl called Happy. In Lampedusa, 400 migrants and refugees are living in overcrowded, cramped conditions. Sometimes there are 1 500; many of them are in the same clothes for two weeks.

The situation is sickening, but nobody puts their children on a boat unless the water is safer than land. We do not need more Frontex: we need more compassion. We need more search and rescue in the Mediterranean, and we need more safe and legal access to Member States.

  Jordi Sebastià (Verts/ALE). – Señora Presidenta, el Tribunal Supremo español sentenció, el pasado mes de mayo, que las obras de ampliación del puerto de Valencia, uno de los más importantes del Mediterráneo, fueron ilegales. Las obras empezaron el 1 de julio de 2002, pronto se cumplirán trece años de aquel desastre. Se expropió a más de mil propietarios de la zona de La Punta, en la mejor huerta productiva de toda Europa. Se expulsó de sus casas a sesenta personas y se destruyeron alquerías y barracas centenarias, un patrimonio único ya perdido para siempre.

Los habitantes de La Punta se vieron acosados, se quedaron sin casa y sin tierras y todo ello se hizo para construir una zona de actividades logísticas de 680 000 m2, que está totalmente vacía, en la que no se ha instalado ni una sola empresa. Y la Unión Europea dio fondos para ese proyecto ilegal, fracasado e insostenible. Es, por tanto, responsable.

Por eso mismo, pido aquí que se busquen culpables y que los mismos fondos que se dieron para destruir se den ahora para rehabilitar ese barrio único en Europa, para revertir a la situación en que estuvo antes. Es una cuestión de justicia elemental.

  Zoltán Balczó (NI). – Elnök Asszony, a párizsi klímakonferenciára készülve az Európai Parlament szakbizottságában ambiciózusnál ambiciózusabb célok fogalmazódnak meg, messze túlmenve az eddigi vállalásokon. A szén-dioxid-kibocsátás 50%-os csökkentése 2030-ra, 2050-re a teljes megszüntetés, 2030-ra a megújuló energia 45%-os részaránya, az energiahatékonyság 40%-os növelése. Ezek a célok irreálisak és önmagukban nem jelentenek megoldást. Irreálisak, mert nem veszik figyelembe a célokhoz tartozó hatalmas költségeket, hatásukat a gazdaságra és az energiaárakra. Nem adnak megoldást, mert az EU a globális kibocsátás 9%-áért felel, míg Kína és USA 35%-ért. A Párizsi Konferencia akkor lesz sikeres, ha őket lehet jogi kötelezettségvállalásra végre rábírni.

  Csaba Sógor (PPE). – Elnök Asszony, a kommunista hatalom által Romániában államosított ingatlanok ügyét többször is szóvá tettük, a Bizottságnak címzett kérdés formájában is. Felhívtuk rá a figyelmet, hogy a romániai restituciós folyamat leállt, sőt, egy fontos egyházi ingatlan esetében a bíróság a visszaállamosítás mellett döntött, bűnösnek ítélve a hivatali kötelességüket végző tisztviselőket. Az elfogadhatatlan helyzet ellenére az európai intézmények nem szólaltak meg, nem kérték számon egy tagállam vállalt kötelezettségeit.

Június 11-én az Egyesült Államok kongresszusának költségvetési bizottsága egyhangúlag beiktatta a washingtoni külügyminisztérium költségvetésébe a romániai egyházi ingatlanok visszaszolgáltatásának ügyét, 90 napon belül jelentés készítését kérte a tárcától ebben a kérdésben. Úgy tűnik tehát, az Egyesült Államok szerint fontos az emberi jogok és a kisebbségi jogok érvényesülése egy EU-tagállamban, miközben a saját intézményeink képtelenek koherens álláspont megfogalmazására, és a vállalások számonkérésére egy tagállam vonatkozó politikája tekintetében.

  Javi López (S&D). – Señora Presidenta, yo me quería referir al último informe del Fondo Monetario Internacional, que recordaba las crecientes desigualdades que recorren hoy Europa y el mundo y nos alertaba de que la desigualdad hoy no solo es un problema social, sino que es un grave escollo para el crecimiento económico. Lo ha hecho el Fondo Monetario Internacional y lo hizo recientemente, en mayo, la OCDE.

Recordar algunos datos de mi país, España. Durante la crisis económica han crecido un 40 % los ricos en mi país, pero al mismo tiempo hoy tenemos un 29 % de personas —un 29 %— en riesgo de excusión social o pobreza. Recordar que las desigualdades son el gran reto de nuestro tiempo, que hoy están estorbando, dificultando el crecimiento económico, que son un desastre social; pero, sobre todo, están corroyendo nuestra democracia, la democracia europea y la de nuestros Estados, porque sin un modelo justo socialmente es imposible tener crecimiento económico y una democracia sostenible a largo plazo.

  Ангел Джамбазки (ECR). – Уважаеми колеги, в последните дни се засили напрежението в българското общество, породено от бума на етническата битова престъпност. По границите на циганските махали все по-често избухват стълкновения и сблъсъци, породени от арогантното и агресивно поведение на част от обитателите им. България е изправена на ръба на социален и етнически сблъсък.

Част от вината за непремахването на тези незаконни постройки в махалите е защитата им от европейски институции и колеги, които ги пазят, и възпрепятстват равното и еднакво прилагане на законите спрямо всички български граждани. Това е явна дискриминация над мнозинството от българските граждани, най-вече данъкоплатци, и е несправедливост, която поражда силно социално напрежение.

Подобни проблеми по границите на незаконните махали има във Франция, Белгия, Чехия, Словакия и в други европейски държави, което показва, че европейският подход и модел на интеграция е сбъркан, погрешен и неефективен.

От друга страна властите в Париж, Гент и другаде категорично не могат да се справят с интеграцията на обитателите на незаконните цигански катуни по начина, по който ни препоръчват, а след това се опитват да ги върнат обратно в България. Намирам това поведение за лицемерно, неевропейско и непочтено. Те са европейски граждани по смисъла на ДЕС, имат право на свободно придвижване и аз много бих искал да видя успешните примери за интеграция на европейско ниво.

Настоявам за преразглеждане на политиката на Европейската комисия по т.нар. интеграция, декади и прочее провалени начинания, прекратяване на безразборното финансиране на крадливи фондации и НПО и обръщане на модела към личната отговорност, задълженията на гражданите и еднаквото спазване на закона.

  Ivan Jakovčić (ALDE). – Gospođo predsjednice, Europska unija i zemlje članice trebaju stvoriti novi okvir za europsku brodogradnju. Nama treba redefinicija politike naspram europske brodogradnje i to na način da imamo vertikalne i horizontalne potpore, a pogotovo da pronađemo financijski model financiranja europske brodogradnje.

Naime, trebamo se vratiti na logiku da je brodogradnja u Europi moguća strateška industrija. Toliko radnih mjesta, toliko zajedničkih proizvoda iz europskih zemalja čine jedan brod i uvjeren sam da upravo brod može postati jedan od zajedničkih europskih proizvoda par excellence. Zato, predlažem da pronađemo modele posebnih financiranja ovakvih zajedničkih proizvoda. Također, treba nam pojednostavljenje mnogih propisa koji se tiču brodogradnje i treba nam također jednostavno stvoriti jamstva koja će omogućiti i zemljama članicama, ali i europskim institucijama da financiraju brodogradnju.

  Javier Couso Permuy (GUE/NGL). – Señora Presidenta, vivimos tiempos convulsos, tiempos con tensiones exteriores e interiores. Tensiones surgidas del fracaso de un orden global que pretendía la cesión de toda soberanía. Tensiones que emergen de una incipiente multipolaridad representada por los países emergentes. Tensiones por un diseño que castiga a nuestras naciones del sur y del este al endeudamiento, la desindustrialización y la desigualdad. En este contexto, la Unión Europea definirá su futuro. Puede seguir siendo el peón y el tablero donde se juegan y defienden intereses atlánticos ajenos. Puede seguir impulsando acuerdos de libre comercio que solo garantizan la libertad de las grandes corporaciones. Puede seguir apoyando la desigualdad regional, la destrucción de los Estados seculares y apuntalando los regímenes del apartheid étnico y religioso, o puede girar el rumbo y asegurar su presencia con soberanía e independencia, con respeto a nuestros vecinos y con justicia para nuestros pueblos y naciones.

  Bronis Ropė (Verts/ALE). – Šiuo metu Europos Komisija Lietuvos teritorijoje vykdo afrikinio kiaulių maro zonavimą ir griežtų apribojimų įvedimą. Nepaisant to, afrikinis kiaulių maras vis toliau plinta tarp laukinių šernų ir pastaruoju metu atitinkamai randamas vis naujose teritorijose. Šiuo metu daugiau negu pusė Lietuvos teritorijos yra apkrėsta būtent šia liga.

Kovai su afrikiniu kiaulių maru skubiai reikalinga vieninga strategija, kurioje turi būti numatyti konkretūs veiksmai dėl maro likvidavimo tarp šernų bei apsaugos nuo marą pernešančių šernų patekimo į Europos Sąjungos teritoriją. Šalyse, kenčiančiose nuo afrikinio kiaulių maro, būtina aktyviau vykdyti piliečių informavimo kampaniją apie afrikinio kiaulių maro pavojų ir prevencines priemones. Akivaizdu, kad iki šiol vykdytos priemonės norimo rezultato neatnešė ir neužkirto kelio virusui patekti į Europos Sąjungos teritoriją.

  Eleonora Evi (EFDD). – Signora Presidente, onorevoli colleghi, il progetto TEN-T per un nuovo tunnel sulla linea Torino-Lione è inutile: distrugge la natura, non crea lavoro, aumenta il debito pubblico e crea opportunità per le mafie. Ventisei anni di opposizione popolare lo hanno dimostrato.

È falso affermare che vi è un missing link. Esiste già un tunnel di grand gabarit e una linea ferroviaria ammodernata e funzionante che consente un transito di merci sotto le Alpi sette volte superiore a quante ne passano oggi e che fa parte del corridoio Mediterraneo merci numero 6, il Rail Freight Corridor 6.

Il 26 febbraio 2015 l'Italia e la Francia hanno inviato alla Commissione europea una richiesta di finanziamento per questo progetto. Segnaliamo che i costi del tunnel sono stati presentati in modo da sembrare equivalenti ai costi di altri tunnel realizzati in Svizzera, ma risultano invece incongruenze per miliardi di euro e vi è una differenza di 5 volte tra i costi al chilometro tra la parte italiana e quella francese.

La certificazione dei costi dovrebbe essere garantita da un soggetto terzo, mentre rileviamo un conflitto di interesse tra TELT e GDF Suez, società incaricata per la certificazione.

Io e i miei colleghi del Movimento 5 Stelle, Verdi e GUE abbiamo chiesto alla Commissaria Bulc che venga rigettata la richiesta di finanziamenti, anche a causa di queste irregolarità. Aspettiamo una risposta.

  Mario Borghezio (ENF). – Signora Presidente, onorevoli colleghi, oggi sui giornali più importanti di tutto il mondo ci sono le nuove rivelazioni di Wikileaks, dalle quali emerge che tre presidenti della Repubblica francese sono stati intercettati dalla NSA americana.

Che cosa aspetta l'Europa a far sentire la sua voce agli americani per chiarire una volta per tutte se siamo intercettati? E allora si muova il Parlamento europeo! Rivolgo un appello anche alla Commissione perché si faccia sentire su questo tema così delicato che riguarda non solo la privacy, ma anche la sicurezza e direi addirittura più in generale i rapporti fra l'Europa e gli Stati Uniti.

Voglio anche ricordare che ad aprile una risoluzione del Consiglio d'Europa aveva chiesto l'istituzione di un code du renseignement multilatéral. Beh, direi che è proprio ora di farlo, di passare dalle buone intenzioni ai fatti. Bisogna regolamentare in maniera seria e soprattutto bisogna dare una risposta chiara. L'Europa deve dare una risposta chiara: non vogliamo essere intercettati dagli americani.

  Anna Záborská (PPE). – Porota zložená z predsedu Parlamentu, dvoch jeho bývalých predsedov, štyroch podpredsedov a dvoch ďalších členov zamietla jedinú nomináciu Slovenska na Cenu európskeho občana. Nominovali sme detskú organizáciu, ktorá od roku 1996 organizuje vianočné koledy spojené so zbierkou na adresnú rozvojovú pomoc v Afrike. Len v minulom roku vyzbierali tieto deti takmer milión EUR. Táto detská kresťanská organizácia sa vo svojich stanovách stotožňuje s princípmi encykliky Evangelium Vitae o hodnote a nenarušiteľnosti ľudského života. Podľa poroty je však encyklika v rozpore s chartou základných práv. Je to hrubý útok na všetkých európskych katolíkov a zároveň výsmech detí, ktoré menia život a svet k lepšiemu. Žiadam preto zrušenie rozhodnutia poroty, ktoré bolo navyše prijaté len tromi z jej deviatich členov.

  Maria Grapini (S&D). – Doamnă președinte, consider că drepturile și libertățile fundamentale într-o societate democratică trebuie să fie o realitate. Uniunea Europeană este considerată o comunitate de valori care se întemeiază pe demnitatea omului, pe libertate, egalitate și solidaritate.

Libera circulație a lucrătorilor este prevăzută în Tratatul Uniunii Europene și în Regulamentul (UE) nr. 492/2011. Cu toate acestea, unele state membre nu respectă acest regulament. Ca membru al Parlamentului European, susțin că este nevoie să se respecte regulamentul Uniunii Europene și solicit Comisiei, Consiliului și tuturor instituțiilor europene să ia măsurile necesare pentru respectarea de către toate statele membre a drepturilor lucrătorilor.

Eu nu pot asista nepăsătoare la discriminarea făcută de unele state față de cetățenii din țara mea și din alte țări și cer să se urmărească respectarea liberei circulații. Nu cred că unele state membre trebuie să aleagă numai ce le convine dintr-un tratat, ci trebuie să respecte toate regulamentele instituțiilor europene dacă sunt membre în Uniunea Europeană.

  Marian Harkin (ALDE). – Madam President, four months ago my fellow Irish MEPs and I received a letter from Mario Draghi confirming the presence of the Vice-President of the ECB, Mr Vítor Constâncio, at an informal exchange of views with the relevant Irish committees. This was in the context of a letter from all Irish MEPs asking that a suitable representative from the ECB attend the Irish banking inquiry. However, to our dismay, we now hear that Mr Constâncio is withdrawing his offer.

In recent weeks there has been seriously-conflicting evidence given to the Irish banking inquiry on decisions on the Irish guarantee and not burning bondholders. These conflicts arise between evidence given by former senior civil servants, one of whom is now a Member of the Court of Auditors, and Mr Jean-Claude Juncker, at an informal meeting in Dublin. So we, as Irish MEPs, are again writing to the ECB to request a meeting with President Draghi, or with Mr Vítor Constâncio, because the very least that Irish citizens can expect is that their elected representatives at European level can obtain all relevant information pertaining to the role of the ECB in the Irish banking crisis. We spent the last one-and-a-half hours in this Parliament talking about transparency. We need it at all levels.

  Στέλιος Κούλογλου ( GUE/NGL). – Κυρία Πρόεδρε, τόσο καιρό οι λεγόμενοι θεσμοί και ορισμένα μέσα ενημέρωσης ασκούσαν κριτική στην ελληνική κυβέρνηση ότι δεν υπέβαλε προτάσεις. Δεν ήταν αλήθεια, αλλά η κυβέρνηση έκανε μια καινούργια πρόταση προχτές. Στην αρχή όλοι είπαν πολύ ωραία, είναι μια πολύ καλή πρόταση, αλλά ξαφνικά άλλαξαν άποψη και ζητάνε πράγματα τα οποία είναι απαράδεκτα. Γιατί ο πραγματικός στόχος δεν είναι να υπάρξει μία συμφωνία. Είναι αυτή η κυβέρνηση είτε να πέσει, είτε να αναγκαστεί να αλλάξει. Να βάλουν ανθρώπους μέσα, οι οποίοι αποτελούν προστατευόμενους και φίλους των μεγάλων δυνάμεων της Ευρώπης.

Το ερώτημα είναι: μπορεί ένας λαός σεβόμενος το πλαίσιο της συμφωνίας να αλλάξει λίγο την πολιτική των προηγούμενων κυβερνήσεων, ή όχι; Γιατί, εάν όχι, για ποιό λόγο ψηφίζουμε τελικά; Έχουν νόημα οι εκλογές; Νομίζουν ότι δολοφονούν τον Τσίπρα και τον ΣΥΡΙΖΑ, στην πραγματικότητα δολοφονούν τη δημοκρατία.

  Ildikó Gáll-Pelcz (PPE). – Elnök Asszony, nem példa nélküli ez a botrány az Európai Unióban, amely a volt szocialista miniszterelnök, Gyurcsány Ferenc cége, az Altus Zrt. megbízása miatt kerekedett. Sőt, a történelem megismétli önmagát, hiszen a Demokratikus Koalíció elnökének ügye kísértetiesen hasonlít arra az esetre, amely a volt bolgár szocialista miniszterelnök, a PES jelenlegi vezetője, Sergei Stanishev feleségével 2013-ban történt, akinek PR cége 60 ezer eurós megbízást nyert el, aki szintén úgy nyilatkozott, hogy nem áll fenn összeférhetetlenség. Persze a botrány akkor is kipattant, a volt szocialista miniszterelnök először védekezett és hárított, de aztán mégis visszafizette az Uniótól elnyert pénzt. Nos, Gyurcsány Ferenc felesége mint cégvezető szintén arról nyilatkozott, hogy nincs összeférhetetlenség. Talán megfeledkezett tulajdonos pártvezető férjéről és annak politikai nyilatkozatairól.

Mint látható, a szocialista miniszterelnökök között is van különbség: a bolgár elismerte az összeférhetetlenség fennállását, sőt, vissza is fizette az elnyert összeget. A magyar hallani sem akar arról, hogy elálljon a szerződéstől. Persze lehet, hogy azért, mert az összeg is sokkal nagyobb. A Bizottság válaszlevelei nem változtatják meg a tényeket, csak az Unió intézményeinek a megítélésén rontanak. Nem kellene azt tovább rontani. Szeretném, ha választóink újra bíznának. Tisztelt Bizottság, itt az ideje az ügy kivizsgálásának.

  Ricardo Serrão Santos (S&D). – Senhor Presidente, a conferência das partes irá discutir em dezembro, em Paris, as formas de combater e mitigar os efeitos das alterações climáticas. Todos queremos que aí sejam tomadas decisões eficazes.

À escala global, o barómetro para as alterações climáticas é o Oceano Ártico. Este oceano funciona como um canário na mina de carvão aplicado ao planeta Terra. Por essa razão, é urgente que a União Europeia passe a ter o estatuto de observador no Conselho do Ártico e é determinante que se siga o estipulado na Resolução do Parlamento Europeu, de 2014, sobre a estratégia da União Europeia para o Ártico. Nessa resolução, realça-se a importância de a gestão ser realizada com base no ecossistema e na identificação de áreas marinhas com particular significado ecológico e biológico, recentemente reconhecidas e identificadas no âmbito da Convenção da Diversidade Biológica. Espera-se agora pelo próximo passo para o seu reconhecimento e este deve ser dado ao nível das conferências das partes.

  László Tőkés (PPE). – Elnök Asszony, nemzetközi téren is nagy megdöbbenést keltett, hogy Románia parlamentje bűnpártoló módon akadályozta meg a bűnvádi eljárás beindítását Victor Ponta miniszterelnök súlyos korrupciós ügyeiben. Az igazságszolgáltatás függetlenségét semmibe vevő román állami hatóságok immár negyed század óta hasonló cinkossággal teszik lehetetlenné az 1989. decemberi tömeges gyilkosságok, az 1990. márciusi marosvásárhelyi vérengzések, valamint az 1990. júniusi bukaresti bányászjárás emberiségellenes bűntettei elkövetőinek a törvény elé állítását és számonkérését. Követeljük, hogy a strasbourgi emberjogi bíróság határozata értelmében vonják felelősségre az egykori tetteseket, és Victor Pontához hasonlóan Ion Iliescu egykori államelnök, valamint Virgil Măgureanu volt titkosszolgálati igazgató is feleljenek tetteikért a törvény előtt.

  Monika Smolková (S&D). – V súčasnosti celá Európska únia prechádza veľmi vážnou skúškou, ktorú nezvláda. Migranti nám ukázali naše slabé miesta. Nastavujú nám zrkadlo pravdy o zlyhaní našej politiky vývozu demokracie. Zlyháva nám aj systém schengenských hraníc a ešte vypuklejšie sa ukazujú nedostatky nejednotnej azylovej a migračnej politiky Európskej únie. Zlyháva readmisná a návratová politika. Nekontrolovaný príchod migrantov spôsobuje, že sa aktivizujú hnutia podporujúce xenofóbiu, neznášanlivosť a rasizmus. Navrhli sme mnoho riešení, ale ako prvé malo byť, a to sme nenavrhli, prijať embargo na vývoz zbraní do štátov, kde sú konflikty. Zbrojný biznis je zlo, ktoré spôsobuje utrpenie ľudí. Preto embargo zbraní by mohol byť začiatok úsilia o stabilizáciu situácie na severe Afriky a Blízkom východe. Potom by mala nasledovať ekonomická, humanitárna, zdravotná a sociálna pomoc ľuďom v ich pôvodných krajinách tak, aby nemali dôvod migrovať.

  Michaela Šojdrová (PPE). – V příštích dnech čeká Evropskou radu další kolo jednání o migraci. Já bych chtěla využít této příležitosti a vyzvat hlavy členských států k tomu, aby jednaly opravdu zodpovědně.

Miliony občanů v Evropské unii očekávají, že toto jednání přinese řešení. Řešení, které bude solidární, ale které bude také znamenat větší bezpečnost. Jsem ráda, že se Evropa konečně probudila, začala jednat.

Naše dubnové usnesení Evropského parlamentu je bohužel médii často redukováno pouze na otázku povinných kvót, které osobně odmítám.

Nejen výkonné instituce EU, ale také orgány členských zemí reagují příliš pomalu. Upozorňuji, že již v prosinci 2014 jsme zde v Evropském parlamentu schválili usnesení, ve kterém jsme vyzvali k ucelenému přístupu k migraci, k posílení a ochraně hranic, urychlenému zpracování žádostí o azyl a navrácení těch, kteří na něj nemají nárok.

Chci, aby Unie byla akceschopná a více Evropy tam, kde je to pro naši bezpečnost skutečně důležité. Pak sebereme i argumenty různým extremistům, kteří se na současné vlně populisticky přiživují.

  Siôn Simon (S&D). – Madam President, it is a quarter to 11 at night and there is nobody here, but there are some people who are interested in some of the things that we do. I have had 10 000 e-mails in the last month about the Transatlantic Trade and Investment Partnership (TTIP), which we were due to vote on a couple of weeks ago in Strasbourg – that is 10 000 interested constituents and millions of interested constituents all over the continent.

We were due to vote here in the European Parliament. There you have some engagement – we are thinking about something and they are interested in it. You would think that would be good news. So what did we do? We cancelled the vote and the discussion because there had been too many amendments and we were not quite ready to do it. We will have had a month by July, so please can we have the vote and the discussion next month and not leave it – and leave these millions of interested people – until the autumn before we bring this back? That would be ridiculous.

  Tomáš Zdechovský (PPE). – Já bych chtěl mluvit o něčem, o čem se v Evropském parlamentu příliš nemluví, a to je o tzv. šetření.

Evropská unie a její instituce se snaží šetřit na svých výdajích co nejvíce to dá a já osobně to velice podporuji, ale chtěl bych zmínit jeden problém, kdy se to opravdu vůbec nedaří. Byl jsem totiž upozorněn, opakovaně několika agenturami, že Evropská komise požaduje, aby všechny agentury překládaly své texty v tzv. překladatelském centru. Nápad zdá se být velice dobrý, ovšem podle výpočtů nákladů, přes Evropské překladatelské centrum mohou být překlady i dvojnásobně drahé oproti tomu, kdyby si to státy překládaly, nebo agentury překládaly v daných zemích. Příkladem je třeba Eurojust.

Chci proto požádat Evropskou komisi, aby se tímto problémem začala skutečně zabývat a nesnažila se všechno centralizovat do Bruselu za každou cenu.

  Daniel Buda (PPE). – Declarațiile ministrului de externe Sebastian Kurz privind alocațiile acordate copiilor români care trăiesc legal în Austria, respectiv intenția ca plata acestora să se facă la nivelul cuantumului din România, demonstrează o iresponsabilitate inacceptabilă pentru un ministru al unui stat care face parte din Uniunea Europeană.

Vreau să cred că a fost vorba doar de un moment de liniște intelectuală profundă a unei persoane lipsite de experiența funcției publice. După cum nu vreau să cred că românii sunt buni pentru cei din vestul Europei doar să le ridice casele, să le curețe gunoaiele ori să le apere frontierele.

Alocațiile pentru copii nu constituie doar un drept, ci și o obligație a statului în care părinții acestora trăiesc și muncesc în mod legal, iar acestea trebuie plătite la fel, indiferent de rasă sau naționalitate.

Avertizez guvernul austriac, de la tribuna Parlamentului European, că, în secunda următoare luării unei astfel de decizii, voi solicita public ca toate firmele cu capital austriac care activează în România să plătească taxele și impozitele către statul român, precum și salariații, la nivelul cuantumului din Austria.

  PUHEMIES. – Kohdan käsittely on päättynyt.