Debates

Quinta-feira, 10 de Setembro de 2015 - Estrasburgo

9.1. A coesão económica, social e territorial: investimento no crescimento e no emprego (A8-0173/2015 - Tamás Deutsch)

Explicații orale privind votul

  Stanislav Polčák (PPE). – Pane předsedající, já jsem s radostí podpořil tuto šestou zprávu o kohezní politice, protože podle mého názoru velmi správně reaguje na momenty, které jsou velmi podstatné v regionální politice.

Kohezní politika by měla být zaměřena na podporu slabých regionů, zejména těch hospodářsky a jinak znevýhodněných, které zaostávají v ekonomických ukazatelích, a dále také na regiony, které potřebují naši podporu. To si myslím, že je nezbytné.

Měla by se zaměřovat na podporu jádrových oblastí s významnými koncentracemi obyvatelstva, ale také na strukturálně postižené regiony. Pro budoucí období si myslím, že je velmi podstatné, aby se regionální politika a její kohezní část dále zabývala podporou udržitelného růstu, protože ten je pro Evropskou unii tou nejpodstatnější kapitolou v regionálním rozvoji, neboť jenom na udržitelném růstu může být založena naše budoucnost.

  Krisztina Morvai (NI). – A kohézióval kapcsolatos jelentésre természetesen igennel szavaztam, hiszen az Európai Unió egyik komoly hátrányokkal küzdő országából, Magyarországról jöttem, és ez a jelentés elvileg több pénzt bocsát Magyarország rendelkezésére. Kérdés persze, hogy ez a pénz hogy lesz elköltve, hiszen Magyarország semmit nem érez egyenlőre abból, hogy kiegyensúlyozódna az a hatalmas különbség, amely Magyarország és a nyugati országok között volt, amikor beléptünk az Európai Unióba. Ennek két oka is van. Az első az a bizonyos gyarmatosítás, amit folyamatosan érzünk a belépésünkre felkészülve is már, illetőleg azóta is, a másik pedig, hogy kétfelől is szívják az erőforrásainkat, egyrészt a neoliberális globalista erők és az Európai Unió, másrészt pedig a saját oligarcháink, akik például a földeket, a magyar termőföldet egymás között kiosztották először bérlet formájában, most pedig utolsó erőforrásunk, a termőföld egymás közötti eladására készülnek. Tiltakozunk ez ellen és kérjük ebben az Unió támogatását.

  Andrejs Mamikins (S&D). – Priekšsēdētāja kungs! Es tiešām ar lielu prieku un gandarījumu atbalstīju šo Deutsch kunga ziņojumu, jo varu teikt, ka, no Latvijas pieredzes izejot, sacenšas divi procesi — ekonomiski atpalikušo reģionu iztukšošana, no vienas puses, un kohēzijas programmu realizēšana.

Diemžēl kohēzijas programmas, kuras ir paredzētas, lai dotu nākotni šādiem reģioniem, pagaidām zaudē šo cīņu, jo nāk nepietiekamā apjomā un ar stipru nokavēšanos.

Eiropas Parlaments pieprasa, lai Eiropas Komisija izdara visu iespējamo nolūkā mazināt attīstības nevienlīdzību Eiropas Savienībā. Un es ceru, ka šis ziņojums ir kārtējais ieguldījums šajā ļoti svarīgajā darbā.

  Marian Harkin (ALDE). – Mr President, this is a particularly important report, which promotes investment for jobs and growth in EU regions. Far too often we see investment concentrated in cities and urban areas without due consideration to balancing development across the EU. Strong countries need strong regions, and a strong EU needs strong regions. The cohesion policy is the main tool that we have to promote strong regions, and it takes up one-third of the budget.

If we are to promote jobs and growth in rural areas and in regions, we absolutely have to ensure access to regional and rural broadband. We cannot have a digital union unless there is access to digital technologies throughout the Union. This is absolutely crucial. For example, in Ireland, we do not have access to digital technologies across the country. Therefore words like ‘balanced regional development’ and ‘equality of opportunity’ are meaningless until we ensure that access.

Explicații scrise privind votul

  Marina Albiol Guzmán (GUE/NGL), por escrito. ‒ Me he abstenido en el voto final de este informe puesto que si bien es cierto que denuncia los injustificables retrasos en los pagos de los fondos dedicados a la política de cohesión (que asciende a unos 25.000 millones de euros), el bajo nivel de absorción (o recepción final de los mismos), así como la importancia de reindustrializar la Unión Europea y el papel necesario de dichos fondos en este aspecto, la redacción final del texto incluye la felicitación por el nuevo Fondo Europeo para Inversiones Estratégicas (Plan Juncker), el impulso de los partenariados público-privados, o el apoyo a la condicionalidad de los programas operativos estatales a los objetivos del Semestre Europeo y los programas de reformas. Por ello, sin oponerme a algunas de las críticas subrayadas en el informe, creo conveniente no apoyar un texto que ensalza medidas políticas de la gobernanza económica europea destinadas a constreñir la capacidad política de inversión pública de las administraciones, habiendo generado así un impacto social y económico muy negativo en la población.

  Jonathan Arnott (EFDD), in writing. ‒ Investment for jobs and growth should be the preserve of the Member States, not the responsibility of the EU. Member States are best placed to understand the unique challenges faced by each country. This is another example of subsidiarity being ignored.

  Petras Auštrevičius (ALDE), in writing. ‒ I voted in favour of this important report, because the Cohesion policy remains an essential instrument for maintaining investment levels in various EU Member States and a tool to overcome new challenges and threats facing the EU. Moreover, we shouldn’t forget that the primary goal of Cohesion policy ought not to be regarded only to reinforce economic, social and territorial Cohesion in all EU regions, particularly of less developed and the least favoured but also as an investment policy in the territories. Thus, I believe, that this report which encourages investment for jobs and growth in EU regions is of great significance and corresponds with the core aims of the cohesion policy.

  Zigmantas Balčytis (S&D), raštu. ‒ Pagal Sutartį dėl Europos Sąjungos veikimo kas trejus metus Komisija turi pristatyti sanglaudos ataskaitą ,,dėl ekonominės, socialinės ir teritorinės sanglaudos linkme pasiektos pažangos...“. Ataskaitoje išdėstyta, kad 2007–2013 m. programavimo laikotarpiu įgyvendinant sanglaudos politiką buvo sušvelnintas staigaus viešųjų investicijų sumažėjimo, kuris kai kuriose valstybėse narėse siekė daugiau nei 60 proc., o ES vidutiniškai – 20 proc., poveikis. Investicijos į sanglaudą užtikrino regionams stabilumą, užtikrinusios finansavimą, kai nacionalinių viešųjų ir privačiųjų investicijų sumažėjo ar jos netgi buvo nutrauktos. Pritariu, kad būtina jau dabar galvoti apie sanglaudos politiką po 2020 m. ir siekti, kad sanglaudos politikoje po 2020 m. bendruomenės bei piliečiai taptų pačiais svarbiausiais ir būtų užtikrinta kiekvieno jų asmens gerovė.

  Nicolas Bay (ENF), par écrit. ‒ J'ai voté contre ce rapport d'autosatisfaction et d'autopromotion. Qui peut croire aujourd'hui que l'Union européenne est synonyme d'emploi et de croissance?

  Hugues Bayet (S&D), par écrit. ‒ Ce rapport, que j'ai approuvé, souligne qu'il est essentiel d'encourager les investissements pour briser le cercle vicieux dont l'Europe est prisonnière: à savoir un faible taux d'inflation et une croissance faible, qui limitent les recettes de l'État, et un taux de chômage élevé qui accroit ses dépenses.

Nous devons désormais nous concentrer sur la mise en œuvre de projets d'investissements dans l'économie réelle. La question stratégique de la flexibilité pour les participations volontaires et pour les cofinancements nationaux et la qualité des investissements qui doivent permettre de financer les projets de long terme sont indispensables à la réorientation de l'Europe. Ces projets doivent soutenir la convergence des économies, la transition écologique, l'innovation dans les PME, les infrastructures, le numérique, l'éducation et le social, et accélérer la création d'emplois décents.

  Izaskun Bilbao Barandica (ALDE), por escrito. ‒ He votado a favor de este informe ya que promover la cohesión económica,social y territorial de la Unión es fundamental para el crecimiento de Europa. Los planes de austeridad han dejado realidades muy duras en diversos estados miembros y la cohesión territorial vía el desarrollo de políticas a nivel local y regional pueden mejorar la situación actual de algunos estados miembros.

  Dominique Bilde (ENF), par écrit. – Ce rapport sur les investissements en faveur de l'emploi et de la croissance vise à promouvoir la cohésion économique, sociale et territoriale de l'Union européenne.

Ces politiques de cohésion ont pour objectif de diminuer les disparités régionales et les écarts de compétitivité dans l'Union. Cependant, on oublie déjà que ces disparités sont largement alimentées par l'existence d'une monnaie unique entrainant une divergence des capacités productives. En réalité, sous couvert de "cohésion", ce texte vise à accroitre les contraintes de l'Union sur l'éligibilité des investissements et de conférer plus de prérogatives aux grandes collectivités régionales au détriment des États nations. L'Union tente encore de dessaisir un peu plus les États de leur souveraineté…

La Commission veut ainsi augmenter la mobilisation des fonds européens pour réduire les disparités régionales alors même que ce sont ses politiques qui sont responsables des écarts de compétitivité. De plus, je conteste l'utilisation des fonds pour favoriser l'intégration des Roms. C'est pourquoi, j'ai voté contre ce rapport.

  Mara Bizzotto (ENF), per iscritto. ‒ Non condivido le posizioni sostenute in questa risoluzione, ritengo anzi che proponga soluzioni controproducenti che seguono l'onda delle politiche europee sin qui portate avanti e che hanno dato risultati disastrosi sul fronte occupazionale, per questi motivi non ho inteso sostenere il testo col mio voto.

  Malin Björk (GUE/NGL), skriftlig. ‒ Jag har lagt ner rösten. Betänkandet stöder och vill utveckla sammanhållningspolitiken och de olika typer av fonder som finns knutna till detta. Konsekvensen av detta kommer att bli ytterligare EU-centralstyrning och integration. Tyvärr är detta dessutom ett område där det sker mest bedrägerier och fusk inom EU. Därför väljer jag att lägga ner min röst.

  José Blanco López (S&D), por escrito. ‒ Cada tres años, la Comisión presenta un informe sobre los progresos en la consecución de la cohesión económica, social y territorial en la UE. En el marco de la crisis y de las políticas de austeridad, cuando cesaron/disminuyeron las inversiones públicas y privadas a nivel nacional, este informe pone de manifiesto que la política de cohesión dio estabilidad a las regiones, garantizando un flujo de financiación.

El informe señala también la importancia de las inversiones durante la programación 2014-2020 en áreas como la innovación, las TIC o la economía baja en carbono, el empleo y las pymes, donde el potencial de creación de empleo sostenible, especialmente para los jóvenes, es prometedor.

Entre otras cuestiones, el informe denuncia los problemas de pago y los atrasos en el inicio del ciclo de la actual política de cohesión, la necesidad de mejorar la capacidad administrativa de las autoridades públicas, la falta de análisis de los problemas de la cooperación transfronteriza y llama a pensar en la política de cohesión post-2020.

Por último señalar que me parece equilibrado el enfoque que contiene de la condicionalidad macroeconómica.

Por todo ello, he votado a favor de este informe.

  Vilija Blinkevičiūtė (S&D), raštu. ‒ Balsavau dėl šio Parlamento pranešimo, kuriame kalbama apie Investicijas į darbo vietų kūrimą ir augimą − ekonominės, socialinės ir teritorinės sanglaudos Sąjungoje skatinimą. Pirminė sanglaudos politikos užduotis – skatinti ekonominę, socialinę ir teritorinę sanglaudą ir mažinti regionų skirtumus, teikiant specialią paramą mažiau išsivysčiusiems regionams. Dėl savo pobūdžio ir pradinės Sutartyje nustatytos struktūros ši politika natūraliai prisideda siekiant Sąjungos tikslų, ypač strategijos „Europa 2020“ pažangaus, tvaraus ir integracinio augimo tikslų ir pagrindinio Sutarties tikslo − stiprinti teritorinę sanglaudą. Dėl šios priežasties Parlamentas ragina Komisiją, atsižvelgiant į galimas pasekmes augimui ir darbo vietų kūrimui, atidžiai įvertinti atvejus, kuriais bus taikomos finansinės pataisos ar mokėjimų sustabdymas.

  Andrea Bocskor (PPE), írásban. ‒ A jelentés az Unió elsőszámú befektetési politikájával a kohéziós politikával foglalkozik, mely az uniós költségvetés leginkább ellenőrzött és értékelt kiadás-területe több mint 350 milliárd eurós költségvetéssel a 2014-2020-as időszakra.

A jelentés olyan gondolatokat tartalmaz, melyekkel messzemenően egyetértek.

A jelentés egyik központi gondolata, hogy a kohéziós politika hatékonysága, hitelessége csak akkor fenntartható, ha felszámoljuk az igen jelentős kifizetési hátralékot, és megőrizzük a kohéziós politikára fordított uniós költségvetési források nagyságrendjét.

A jelentésben fokozott figyelmet kap a munkanélküliség témaköre, különösen a fiatalok munkanélkülisége és a kis-és középvállalkozások munkahelyteremtő képessége. A munkahelyteremtés előmozdítása érdekében a jelentéstevő az Európai Szociális Alap és az Európai Regionális Fejlesztési Alap összehangolt használatára hív fel, egyben javasolja a végkedvezményezetteket sújtó adminisztratív terhek csökkentését a hatékonyság növelése érdekében.

A jelentés megerősíti a kohéziós politika eredeti célkitűzését, a fejlődésbeli különbségek csökkentését, miközben hangsúlyozza hozzájárulását az Európa2020 Stratégia intelligens, befogadó és fenntartható növekedési céljainak megvalósításához, valamint szerepét a válság pusztító hatásainak mérséklésében. Ezért a magyar néppárti delegáció tagjaként szavazatommal támogattam a jelentést.

  Franc Bogovič (PPE), pisno. ‒ Solidarnost je ključna evropska vrednota. In ravno kohezijska politika je najboljši primer solidarnost med državami, solidarnosti med različno razvitimi regijami. Ravno zato sem podprl poročilo kolega Deutscha, ker je kohezijska politika eden najpomembnejših generatorjev investicijske dejavnosti. Zavedati se moramo, da so v letih najhujše gospodarske krize kohezijski projekti predstavljali od 20 pa vse do 80 odstotkov investicijske dejavnosti v manj razvitih državah EU, torej neto prejemnicah kohezijskih sredstev. Čezmejni projekti, ki jih spodbujamo tudi s skupno kohezijsko politiko, povezujejo države med seboj tudi na projektni ravni, več je sodelovanja, več je izmenjave dobrih praks, izmenjave znanj. Nujno in tudi pošteno pa je, da ob vsem tem zagotavljamo ustrezno visoko predpristopno pomoč tudi za države kandidatke, ki so na poti v družino EU, ter da čim prej tudi same lahko začnejo črpati sredstva za regionalni razvoj. Samo na tak način lahko odpravijo trenutni razvojni zaostanek, s tem pa tudi lažje zagotavljajo politično stabilnost v regiji.

  Biljana Borzan (S&D), napisan. ‒ Podržavam Izvješće o ulaganju u radna mjesta i rast. Smatram kako već sada treba razmišljati o provođenju kohezijske politike 2020. te prije svega kako treba poboljšati administrativnu sposobnost institucija vlasti, pogotovo na regionalnoj i lokalnoj razini, uz partnerstvo s obje strane.

Cilj nam mora biti zapošljavanje i rast, odnosno smanjivanje nezaposlenosti u Europskoj uniji koja iznosi 9,9 %, odnosno čak 24,1 % među mlađom populacijom.

  Marie-Christine Boutonnet (ENF), par écrit. ‒ Les disparités régionales et les écarts de compétitivité ne sont pas la cause essentielle des difficultés rencontrées par les pays européens développés.

Ils existaient bien avant la création de l’Union européenne et n’avaient jamais créé d’obstacle au développement des échanges entre les États, au contraire.

C’est l’imposition d’une monnaie unique, nonobstant ces différences entre États, qui a créé un avantage déterminant pour le pays le plus performant aux dépends des autres, accentuant ainsi les disparités.

Un des objectifs de la monnaie unique était de forcer les États membres à harmoniser leurs politiques, leurs normes, et leurs conditions d’emploi. Malgré l’engagement sans faille des acteurs dans cette direction, cela ne s’est pas produit, parce que chaque pays avait construit au fil des ans, un équilibre pérenne entre tous ces éléments. Toucher à l’un d’eux dans un but d’harmonisation avec son semblable dans les autres pays, revient à créer des déséquilibres insurmontables à l’intérieur de chaque pays, parfois générateurs de trouble sociaux.

La seule solution est de cesser cette aventure de la monnaie unique et de rétablir pour chaque pays la liberté de sa politique monétaire et sa souveraineté, ce qui relancera les échanges et rétablira à terme le plein emploi.

J'ai voté contre.

  Mercedes Bresso (S&D), per iscritto. ‒ Ho votato a favore di questo documento perché ritengo che la politica di coesione rappresenti il principale strumento dell'Unione europea per ridurre le disparità economiche, sociali e territoriali tra le regioni europee, per migliorare la loro competitività, e per lottare contro il cambiamento climatico e la dipendenza energetica, contribuendo, nel contempo, al conseguimento degli obiettivi della strategia Europa 2020. Ritengo, inoltre, che la politica di coesione rappresenti uno di fiori all'occhiello delle politiche dell'Unione e che gli investimenti in questo ambito abbiano permesso a molte aree disagiate dell'UE di non soccombere di fronte alla crisi.

  Renata Briano (S&D), per iscritto. ‒ La crisi economico-finanziaria ha messo a dura prova il tessuto economico-sociale dell'Europa. Per uscire dalla crisi e assicurarci una ripresa solida non possiamo ripetere gli errori del passato. È necessario attuare una vigilanza del mercato e delle sue dinamiche, dotando l'Unione degli strumenti necessari a intervenire rapidamente. La sola logica dell'austerità e del rigore non ha portato il continente fuori dalle sacche della stagnazione. È importante rilevare che una delle poche aree economiche in cui la politica della UE ha prodotto dei risultati è quella dei fondi per lo sviluppo regionale che, sebbene limitati, hanno rappresentato una modesta ma importante iniezione di liquidità nei territori che ne hanno beneficiato, a cui va ascritto il merito della creazione di 594.000 nuovi posti di lavoro. Senza investimenti coordinati e gestiti da un governo centrale non ci può essere ripresa solida è, pertanto, da sostenere con forza il progresso del percorso di integrazione europea e gli investimenti che dovranno essere incentrati sui settori in grado di produrre effetti moltiplicativi su occupazione e crescita, come l'innovazione o l'istruzione, assieme al potenziamento del finanziamento regionale alle PMI che sono motore regionale nella creazione di posti di lavoro e ai progressi verso un'economia digitale ed ecosostenibile.

  Steeve Briois (ENF), par écrit. ‒ Le rapport prétexte des écarts croissants de compétitivité en Europe pour renforcer la politique de cohésion de l'Union qui permettrait de réduire les disparités régionales en se substituant au manque d'investissement public. Ce sont donc 350 milliards d'euros qui seront investis pour lutter contre le chômage des jeunes, pour faciliter le financement des PME et pour favoriser la transition énergétique.

Ces objectifs louables cachent une bien triste réalité. Le renforcement de cette politique de cohésion va accroître les contraintes de l'Union sur l'éligibilité des investissements et donnera plus de prérogatives aux collectivités régionales, au détriment des États Nations. La philosophie de ce texte va à l'encontre des idées que nous défendons. La Commission joue le rôle du pompier pyromane. Responsable de l'aggravation des écarts de compétitivité, elle préconise parallèlement une plus forte mobilisation des fonds européens pour réduire ces disparités régionales. Par ailleurs, les solutions apportées sont dérisoires et même contre-productives. Il est, en effet impossible de simplifier les procédures en renforçant les administrations tout comme il est impossible de créer des synergies avec d'autres fonds si les moyens ne sont pas mutualisés.

C'est pourquoi j'ai voté contre ce texte.

  Daniel Buda (PPE), în scris. ‒ Criza economică a avut un impact negativ asupra coeziunii economice, sociale și teritoriale a Uniunii și a încetinit obiectivul de reducere a disparităților dintre regiuni, astfel că la începutul noii perioade de programare, progresele înregistrate au fost deosebit de reduse.

Unele state membre se confruntă cu probleme serioase din cauza lipsei capacității administrative și a încărcăturii aparatului birocratic, lucru care se reflectă prin gradul redus de implementare a proiectelor finanțate și performanța scăzută a absorbției sprijinului comunitar, astfel încât riscul dezangajării fondurilor la sfârșitul perioadei de programare nu va putea fi evitat.

Se impun reforme structurale la nivelul statelor membre care la finalul perioadei precedente au înregistrat un grad de absorbție deosebit de redus, pentru a evita în viitor apariția scenariilor similare. Creșterea eficienței politicii de coeziune constă în capacitatea de adaptare și flexibilizare a instrumentelor sale la specificul local și regional, dar și în abilitatea regiunilor de a le transforma în oportunități de dezvoltare.

Comisia ar trebui să aibă în vedere toate aspectele de natură economică și socială care decurg în urma suspendării angajamentelor sau a plăților conform articolului 23, alineatul 15 din Regulamentul privind dispozițiile comune. De aceea, consider că suspendarea plăților ar trebui evitată atunci când se constată erori minore.

  Gianluca Buonanno (ENF), per iscritto. ‒ La sostanza della relazione è: per favorire la coesione economica, sociale e territoriale nell'UE ci vuole più ... Semestre europeo. Voto contrario!

  Nicola Caputo (S&D), per iscritto. ‒ Dopo attenta riflessione e discussione in aula, oggi ho votato a favore della relazione sulla proposta di risoluzione del Parlamento europeo sugli "investimenti a favore della crescita e della creazione di posti di lavoro: promozione della coesione economica, sociale e territoriale nell'Unione" sulla scorta delle seguenti considerazioni:

- le disparità regionali si sono acuite e l'aumento dell'occupazione registrato a partire dal 2000 nonché la competitività di molti Stati membri sono andati perduti, in particolare negli Stati membri meridionali;

- il ruolo originario della politica di coesione e dei suoi strumenti quali definiti dal trattato ne fanno di per sé il principale strumento di politica per conseguire una crescita intelligente, sostenibile e inclusiva in tutta l'UE;

Concordo quindi con il relatore sul compiacimento del nuovo piano di investimenti dell'UE per l'Europa inteso a completare gli investimenti strutturali e nella coesione e il complesso della sua relazione.

  Alain Cadec (PPE), par écrit. ‒ La politique de cohésion est une politique d'investissement publique de l'Union qui met en exergue la solidarité européenne. Ces deux principaux fonds : le fonds européen de développement régional (FEDER) et le fonds social européen (FSE) ont permis à de nombreux citoyens d'aller jusqu'au bout de leurs projets. FEDER a permis la création de 660 000 emplois et a financé de nombreux projets et PME. Le FSE a trouvé un emploi à 5,7 millions de personnes inactives. Dans cette période de crise, c'est de ce type d'instruments dont nous avons besoin. Beaucoup disent que c'est l'Europe qui est responsable de tous les maux mais pourtant nous pouvons constater avec ces résultats que c'est loin d'être le cas. J'ai voté en faveur de ce rapport.

  James Carver (EFDD), in writing. ‒ Investment for jobs and growth should be the preserve of the Member States, not the responsibility of the EU. Member States are best placed to understand the unique challenges faced by each country. This is another example of subsidiarity being ignored.

  David Casa (PPE), in writing. ‒ This report highlights the unquestionable success of the Cohesion Funds, namely the European Social Fund (ESF) and the European Regional Development Fund (ERDF) on jobs and growth in the EU. It lists some very encouraging figures in this domain and the effect is ongoing as Member States are able to tap into these funds until the end of the year. I voted in favour of this report.

  Fabio Massimo Castaldo (EFDD), per iscritto. ‒ Il rapporto analizza la sesta relazione della Commissione sulla coesione (del luglio 2014) ed enuncia i macro obiettivi degli investimenti in coesione per il settennato 2014-2020. Benché esso sia generalmente ben impostato, alcuni punti rimangono non condivisibili. In particolare il riferimento alla necessità di una sana governance economica posta in relazione al piano Juncker e l'affermazione della complementarietà tra esso ed i fondi strutturali destano preoccupazione. Ho quindi deciso per un'astensione.

  Aymeric Chauprade (ENF), par écrit. ‒ J'ai voté contre ce rapport car il préconise une forte mobilisation des fonds européens pour réduire ces disparités régionales. Il propose notamment d'utiliser ces fonds à des fins d'accueil des Roms. Cette philosophie de la politique de cohésion va à l'encontre de mes principes.

  Λευτέρης Χριστοφόρου ( PPE), γραπτώς. ‒ Η πολιτική συνοχής αποτελεί το κύριο εργαλείο της Ευρωπαϊκής Ένωσης που πρέπει να στοχεύει στη μείωση των οικονομικών, κοινωνικών και εδαφικών ανισοτήτων στις ευρωπαϊκές περιφέρειες, στην τόνωση της ανταγωνιστικότητάς τους, στην αντιμετώπιση της κλιματικής αλλαγής και της ενεργειακής εξάρτησης, συμβάλλοντας παράλληλα στην επίτευξη των στόχων της στρατηγικής Ευρώπη 2020.

Εκτίμησή μας είναι ότι τα μέτρα πολιτικής συνοχής διαδραματίζουν ουσιαστικό ρόλο στη μείωση των εσωτερικών ανταγωνιστικών ανισοτήτων και των διαρθρωτικών ανισορροπιών στις περιφέρειες που το έχουν περισσότερο ανάγκη. Ζητείται, ορθά, από την Επιτροπή να εξετάσει το ενδεχόμενο προχρηματοδότησης, ούτως ώστε να διευκολυνθεί η πλήρης αξιοποίηση των κονδυλίων από τα κράτη μέλη κατά την περίοδο 2014-2020.

  Alberto Cirio (PPE), per iscritto. ‒ Ho votato a favore poiché sono pienamente d'accordo con il relatore che ha sottolineato il grande successo della politica di coesione. Infatti, essa ha permesso il raggiungimento di importanti obiettivi che hanno aiutato i cittadini in questo difficile periodo di crisi: innanzitutto, il fondo europeo per lo sviluppo regionale, grazie agli investimenti effettuati, ha permesso la creazione di moltissimi posti di lavoro e ha sostenuto importanti progetti per ridurre le principali disparità economiche, sociali e territoriali tra le regioni europee, contribuendo allo sviluppo di molte aree in cui gli investimenti pubblici e privati erano diminuiti drasticamente. Inoltre, questa politica di coesione si è dimostrata essere l'unico strumento collaudato di crescita e sviluppo in grado di aiutare gli Stati membri a contrastare la disoccupazione. Concordo inoltre pienamente con il relatore sul fatto che gli effetti degli investimenti effettuati grazie a questa politica stiano ancora crescendo in questi ultimi anni. Infatti, gli Stati hanno ancora a disposizione i fondi con i quali possono incrementare l'occupazione, creando nuovi posti di lavoro, e supportare coloro che invece non hanno un impiego.

  Carlos Coelho (PPE), por escrito. ‒ A política de coesão é o principal instrumento da União Europeia destinado a reduzir as disparidades económicas, sociais e territoriais entre as regiões europeias, fomentando a sua competitividade, dando resposta às alterações climáticas e à dependência energética e contribuindo simultaneamente para a consecução dos objetivos da Estratégia Europa 2020.

Importa, pois, reforçar e apoiar proactivamente os princípios da competitividade, da sustentabilidade e da fiabilidade regulamentar para promover o emprego e o crescimento na Europa.

Congratulo-me com o facto de o Conselho, a Comissão e o Parlamento terem chegado a um acordo para reduzir o nível de faturas por liquidar no fim do ano, particularmente na política de coesão, ou seja, pagar despesas que estavam autorizadas mas ainda não foram liquidadas.

Apoio a necessidade de os Estados-Membros e a Comissão continuarem a melhorar e alargar a plataforma EURES enquanto instrumento eficaz para favorecer a mobilidade dos trabalhadores da Europa.

Saúdo a criação do novo Fundo Europeu para o Investimentos Estratégicos (FEIE) e o seu potencial efeito de alavanca.

É imperativo começar a executar os programas operacionais assim que os mesmos forem aprovados. Só assim estimulamos a criação de emprego, aumentamos a produtividade e contribuímos para os objetivos climáticos e energéticos da União.

  Lara Comi (PPE), per iscritto. ‒ La politica di coesione è stata e resta il principale strumento per ridurre le disparità economiche e sociali tra le varie regioni europee. Ha dimostrato anche la sua capacità di reagire rapidamente al cambiamento dei tempi e delle esigenze, attraverso misure più flessibili, soprattutto in materia di occupazione, riorientando il 13% del suo bilancio per questa finalità. Vanno senz'altro affrontati i problemi legati alla sua - si spera - sempre più efficace attuazione e ai pagamenti. Condivido la necessità di procedere a una revisione di medio periodo per controllare il raggiungimento di obiettivi prefissati ed eventualmente valutare nuove e sopraggiunte esigenze. Ho votato a favore perché il contenuto della relazione di iniziativa, elaborata in maniera puntuale e dettagliata, contiene tutti gli indirizzi che dovrebbero a mio avviso essere eseguiti.

  Javier Couso Permuy (GUE/NGL), por escrito. ‒ Me he abstenido en el voto final de este informe puesto que si bien es cierto que denuncia los injustificables retrasos en los pagos de los fondos dedicados a la política de cohesión (que asciende a unos 25.000 millones de euros), el bajo nivel de absorción (o recepción final de los mismos), así como la importancia de reindustrializar la Unión Europea y el papel necesario de dichos fondos en este aspecto, la redacción final del texto incluye la felicitación por el nuevo Fondo Europeo para Inversiones Estratégicas (Plan Juncker), el impulso de los partenariados público-privados, o el apoyo a la condicionalidad de los programas operativos estatales a los objetivos del Semestre Europeo y los programas de reformas. Por ello, sin oponerme a algunas de las críticas subrayadas en el informe, creo conveniente no apoyar un texto que ensalza medidas políticas de la gobernanza económica europea destinadas a constreñir la capacidad política de inversión pública de las administraciones, habiendo generado así un impacto social y económico muy negativo en la población.

  Andrea Cozzolino (S&D), per iscritto. ‒ La relazione, anche al di là del contenuto, peraltro buono, è l'occasione per tornare a discutere di politica di coesione e di fondi strutturali. È, a dir poco, paradossale che mentre tutti in tutti gli Stati membri, seppure a velocità diverse, stanno prendendo forma e concretezza i progetti che caratterizzeranno i prossimi sei anni e che, come è già accaduto, contribuiranno a cambiare il volto di regioni e città, in Parlamento il dibattito langue. Ci attardiamo in discussioni lunghe e spesso vecchie, sempre superate dall'incedere dei fatti. È una contraddizione, quasi un paradosso, che come istituzione democratica abbiamo chiesto di più volte di essere coinvolti nelle decisioni principali che si assumono e che caratterizzano il buon andamento della progettazione e della spesa dei fondi e, allo stesso tempo, ci dimostriamo incapaci di assumere iniziativa e stare al passo con i tempi. Avverto una terribile sfasatura temporale, che se non colmata rilegherà ancor più il Parlamento in posizione marginale; rendendo la politica di coesione un affare a due Commissione-Stati. Ben vengano questi rapporti. Ma, soprattutto, si intensifichi la discussione e la si riporti senza indugi alla realtà, intercettando e offrendo un contributo concreto alle istituzioni locali impegnate nell'utilizzo dei fondi.

  Pál Csáky (PPE), írásban. ‒ Szavazatommal támogattam a kohéziós politikáról szóló Deutsch-jelentést. A szám szerint hatodik kohéziós jelentés felméri a helyzetet a kohéziós politika terén, illetve iránymutatást ad a kohéziós politika jövőbeli kezelésére, lehetséges fejlesztésére. Térségünk számára különös jelentőséggel bír az uniós kohéziós politika, amely a régiók közötti különbségek csökkentésében nagy szerepet tölt be. Kihat a kis -és középvállalkozásokra, az innovációra az oktatásra, az élet számos területére. A jelentés helyesen rámutat a hiányosságokra is, miszerint orvoslásra szorulnak a kifizetésekkel kapcsolatos nehézségek, továbbá a jövőben a határon átnyúló európai régiók kohéziójának értékelésével is foglalkozni kell. Hosszú távra megfogalmazott lényegi gondolata a jelentésnek, hogy a 2020 utáni időszakra is tervezni kell, úgy, hogy a kohéziós politika középpontjába még inkább a polgárok és az együttműködő közösségek kerüljenek.

  Miriam Dalli (S&D), in writing. ‒ I voted in favour of this resolution, which illustrates that, during the recent crisis and austerity measures, cohesion investments gave stability to the regions by ensuring the flow of funding when national public and private investments declined or ceased altogether. The report focuses on implementation payment problems, governance and territorial dimensions. It is important also to see a focus on cohesion policy in the long—term perspective, calling on institutions to already think about the shape of the Cohesion Policy post-2020.

  Michel Dantin (PPE), par écrit. ‒ Ce 6e rapport sur la cohésion économique, sociale et territoriale dresse un aperçu de la situation actuelle de la politique de cohésion de l'Union. Au travers d'une analyse des résultats sur la période passée et actuelle, le Rapporteur met en évidence les réussites incontestables de la politique de cohésion, notamment sur le plan de la création des emplois (600 000 grâce au FEDER) et du soutien à des projets de création de jeunes entreprises (via le FSE). Considérant que ce rapport est équilibré d'une part, et qu'il attache une attention particulière au soutien de l'économie réelle, à l'élaboration d'une réglementation plus ciblée et à la diminution de la charge administrative dans le cadre de la future politique de cohésion de l'Union d'autre part, j'ai voté pour ce texte.

  Viorica Dăncilă (S&D), în scris. ‒ Politica de coeziune este principalul instrument al Uniunii Europene, care vizează reducerea disparităților economice, sociale și teritoriale în regiunile europene, stimulând competitivitatea acestora, combătând schimbările climatice și dependența energetică și contribuind, în același timp, la atingerea obiectivelor Strategiei Europa 2020. Consider că, în ciuda dificultăților întâmpinate de unele state membre și regiuni în a le cofinanța, investițiile din cadrul politicii de coeziune au atenuat în mod semnificativ efectele negative ale crizei economice și financiare și au contribuit la asigurarea stabilității în cadrul regiunilor, prin asigurarea fluxurilor de finanțare într-o perioadă în care investițiile publice și private naționale și regionale au scăzut brusc, fondurile politicii de coeziune echivalând cu 21 % din investițiile publice în întreaga Uniune și 57 % în țările beneficiare ale fondurilor de coeziune în ansamblu.

  Rachida Dati (PPE), par écrit. – J'ai voté en faveur de ce texte sur les investissements en faveur de l'emploi et de la croissance. Aujourd'hui, la politique de cohésion constitue une stratégie d'investissement essentielle dans l'économie réelle à l'échelle de l'Union et représente un instrument de croissance et d'emploi. Je soutiens cette politique, principal instrument de l'Union européenne destiné à réduire les inégalités économiques, sociales et territoriales.

  Philippe De Backer (ALDE), in writing. – I voted in favour of this report because I strongly believe that all parties in Europe need to be looking in the same direction if we want to achieve growth and jobs; local, regional, national and European.

The report highlights that regional disparities remained high and that the cohesion policy objective to reduce economic, social and territorial disparities, had not yet been reached everywhere. We need to coordinate and create consistent regional policies to avoid being counterproductive at a European level. Vice-versa European initiatives such as the EFSI should not undermine regional coherence. In addition governance is key to ensure effective and efficient implementation with the involvement of local and regional levels. In this respect we called for a substantial in-depth medium-term review of objectives and funding levels.

Last but not least we called for the commission to come up with a favourable regulatory framework for SMEs (with a key role in job creation) to promote smart-growth, digital and low carbon economies and to focus on youth unemployment.

  Isabella De Monte (S&D), per iscritto. ‒ In base al trattato sul funzionamento dell'Unione europea la Commissione europea è tenuta a presentare ogni tre anni una relazione sulla coesione riguardante "i progressi compiuti nella realizzazione della coesione economica, sociale e territoriale". La pubblicazione della sesta relazione sulla coesione è stata ritardata a causa dell'adozione del nuovo quadro legislativo per la politica di coesione 2014-2020 e la sua struttura è stata modificata in modo da rispecchiare la strategia Europa 2020. Ritengo che la sesta relazione sulla coesione sia positiva, poiché dimostra come nel corso del periodo di programmazione 2007-2013 la politica di coesione abbia mitigato in maniera evidente l'impatto negativo del calo degli investimenti pubblici. Gli investimenti nella coesione, infatti, hanno dato stabilità alle regioni garantendo il flusso dei finanziamenti nel momento in cui gli investimenti nazionali pubblici e privati sono diminuiti o addirittura si sono interrotti. Per giunta, la relazione enuncia in prospettiva gli obiettivi fondamentali degli investimenti nella coesione per il periodo 2014-2020, tra cui emergono l'efficienza energetica, l'occupazione e le PMI.

  Andor Deli (PPE), írásban. ‒ A magyar néppárti delegáció tagjaként szavazatommal támogattam a Deutsch Tamás által jegyzett jelentést, amely az Unió elsőszámú befektetési politikájával, a kohéziós politikával foglalkozik, mely az uniós költségvetés leginkább ellenőrzött és értékelt kiadás-területe több mint 350 milliárd eurós költségvetéssel a 2014-2020-as időszakra.

A Deutsch-jelentés olyan gondolatokat tartalmaz, melyekkel messzemenően egyetértek.

A jelentés egyik központi gondolata, hogy a kohéziós politika hatékonysága, hitelessége csak akkor fenntartható, ha felszámoljuk az igen jelentős kifizetési hátralékot, és megőrizzük a kohéziós politikára fordított uniós költségvetési források nagyságrendjét.

A jelentésben fokozott figyelmet kap a munkanélküliség témaköre, különösen a fiatalok munkanélkülisége és a kis-és középvállalkozások munkahelyteremtő képessége. A munkahelyteremtés előmozdítása érdekében Deutsch Tamás az Európai Szociális Alap és az Európai Regionális Fejlesztési Alap összehangolt használatára hív fel, egyben javasolja a végkedvezményezetteket sújtó adminisztratív terhek csökkentését a hatékonyság növelése érdekében.

A jelentés megerősíti a kohéziós politika eredeti célkitűzését, a fejlődésbeli különbségek csökkentését, miközben hangsúlyozza hozzájárulását az Európa2020 Stratégia intelligens, befogadó és fenntartható növekedési céljainak megvalósításához, valamint szerepét a válság pusztító hatásainak mérséklésében.

A Deutsch-jelentés a 2014-2020-as ciklus egyik legfontosabb regionális politikai dokumentuma, mely a plenáris szavazáson elsöprő támogatást kapott.

  Tamás Deutsch (PPE), írásban. – A magyar néppárti delegáció tagjaként szavazatommal támogattam a „Befektetés a munkahelyekbe és a növekedésbe - a gazdasági, társadalmi és területi kohézió elősegítése az Unióban” című jelentést.

A Deutsch Tamás által jegyzett jelentés az Unió elsőszámú befektetési politikájával, a kohéziós politikával foglalkozik, mely az uniós költségvetés leginkább ellenőrzött és értékelt kiadás-területe több mint 350 milliárd eurós költségvetéssel a 2014-2020-as időszakra.

A Deutsch-jelentés olyan gondolatokat tartalmaz, melyekkel messzemenően egyetértek.

A jelentés egyik központi gondolata, hogy a kohéziós politika hatékonysága, hitelessége csak akkor fenntartható, ha felszámoljuk az igen jelentős kifizetési hátralékot, és megőrizzük a kohéziós politikára fordított uniós költségvetési források nagyságrendjét.

A jelentésben fokozott figyelmet kap a munkanélküliség témaköre, különösen a fiatalok munkanélkülisége és a kis-és középvállalkozások munkahelyteremtő képessége. A munkahelyteremtés előmozdítása érdekében Deutsch Tamás az Európai Szociális Alap és az Európai Regionális Fejlesztési Alap összehangolt használatára hív fel, egyben javasolja a végkedvezményezetteket sújtó adminisztratív terhek csökkentését a hatékonyság növelése érdekében.

A jelentés megerősíti a kohéziós politika eredeti célkitűzését, a fejlődésbeli különbségek csökkentését, miközben hangsúlyozza hozzájárulását az Európa2020 Stratégia intelligens, befogadó és fenntartható növekedési céljainak megvalósításához, valamint szerepét a válság pusztító hatásainak mérséklésében.

A Deutsch-jelentés a 2014-2020-as ciklus egyik legfontosabb regionális politikai dokumentuma, mely a bizottsági és plenáris szavazáson egyaránt elsöprő támogatást kapott.

  Diane Dodds (NI), in writing. ‒ The European Structural and Investment Funds hold inherent potential for organisations in my constituency in Northern Ireland, many of whom work with disengaged sections of the community, including young people, women and those living with a disability.

The merits of these funds toward promoting skills, employment and entrepreneurship in particular have been well publicised. However, it is equally as beneficial that all necessary steps are taken to ensure that the application and claims processes are conducive to maximising the impact that this support can provide to projects in EU regions.

In this sense, this report is right to highlight that suspensions in payments must come as a last resort. In Northern Ireland, delays in payments for claims under the last European Social Fund Programme continue to mar the amicable closure of several transformative skills and training projects carried out in the last programming. This is quite frankly unacceptable and does not inspire confidence for potential applicants.

Managing authorities should therefore be given clear guidance on auditing procedures to ensure that these delays do not happen in the new programme. In turn, managing authorities must use the flexibility given to them to leverage the greatest benefits possible from the Structural Funds for Northern Ireland.

  Mireille D'Ornano (ENF), par écrit. ‒ Le rapport proposé est une illustration de la méthode sournoise de l'Union servant à accroître son action et son emprise réglementaire. En effet, après avoir détruit les barrières économiques entre les États européens à la défaveur des travailleurs qui ont subi les écarts de compétitivité – distorsions renforcées par les politiques européennes dans le domaine commercial, monétaire et économique qui ont affaibli l'Europe – l'Union souhaite affecter les fonds européens à la lutte contre ces disparités à l'échelle régionale. En outre, ce rapport suggère d'utiliser ces fonds pour l'intégration des populations Roms, tout comme le rappellent les grandes lignes cadrant le Fonds social européen. Il n'est pas envisageable de tomber dans le piège d'une Union européenne qui se veut le médecin des maladies dont elle est à l'origine, raison pour laquelle j'ai voté contre ce rapport.

  Γεώργιος Επιτήδειος ( NI), γραπτώς. ‒ Καταψηφίζουμε, διότι η έκθεση μιλά για ανάπτυξη και δημιουργία θέσεων εργασίας αλλά, την ίδια στιγμή, προτείνει συνέχιση των πολιτικών που απέφεραν τα ακριβώς αντίθετα αποτελέσματα.

  Norbert Erdős, Ildikó Gáll-Pelcz és Ádám Kósa (PPE), írásban. – A magyar néppárti delegáció tagjaként szavazatommal támogattam a „Befektetés a munkahelyekbe és a növekedésbe - a gazdasági, társadalmi és területi kohézió elősegítése az Unióban” című jelentést.

A Deutsch Tamás által jegyzett jelentés az Unió elsőszámú befektetési politikájával, a kohéziós politikával foglalkozik, mely az uniós költségvetés leginkább ellenőrzött és értékelt kiadás-területe több mint 350 milliárd eurós költségvetéssel a 2014-2020-as időszakra.

A Deutsch-jelentés olyan gondolatokat tartalmaz, melyekkel messzemenően egyetértek.

A jelentés egyik központi gondolata, hogy a kohéziós politika hatékonysága, hitelessége csak akkor fenntartható, ha felszámoljuk az igen jelentős kifizetési hátralékot, és megőrizzük a kohéziós politikára fordított uniós költségvetési források nagyságrendjét.

A jelentésben fokozott figyelmet kap a munkanélküliség témaköre, különösen a fiatalok munkanélkülisége és a kis-és középvállalkozások munkahelyteremtő képessége. A munkahelyteremtés előmozdítása érdekében Deutsch Tamás az Európai Szociális Alap és az Európai Regionális Fejlesztési Alap összehangolt használatára hív fel, egyben javasolja a végkedvezményezetteket sújtó adminisztratív terhek csökkentését a hatékonyság növelése érdekében.

A jelentés megerősíti a kohéziós politika eredeti célkitűzését, a fejlődésbeli különbségek csökkentését, miközben hangsúlyozza hozzájárulását az Európa2020 Stratégia intelligens, befogadó és fenntartható növekedési céljainak megvalósításához, valamint szerepét a válság pusztító hatásainak mérséklésében.

A Deutsch-jelentés a 2014–2020-as ciklus egyik legfontosabb regionális politikai dokumentuma, mely a bizottsági és plenáris szavazáson egyaránt elsöprő támogatást kapott.

  José Manuel Fernandes (PPE), por escrito. ‒ O papel determinante da política de coesão da UE na redução das disparidades regionais, na promoção da coesão económica, social e territorial entre as regiões dos Estados-Membros e no apoio à criação de emprego é incontestável. Os últimos dados referentes a 2013 revelam que o desemprego de longa duração na União atingiu o nível historicamente elevado de 5,1 % da população ativa.

Concordo que a política de coesão é o principal instrumento da União Europeia destinado a reduzir as disparidades económicas, sociais e territoriais entre as regiões europeias, fomentando a sua competitividade, dando resposta às alterações climáticas e à dependência energética e contribuindo simultaneamente para a consecução dos objetivos da Estratégia Europa 2020.

  Edouard Ferrand (ENF), par écrit. ‒ J'ai voté contre cette résolution , parce qu'elle vise à une intégration territoriale européenne et rompt les mécanismes de solidarité nationale.

  Lorenzo Fontana (ENF), per iscritto. ‒ La ricetta espressa è assolutamente sbagliata. Per favorire la coesione economica e sociale nell'UE propongono un maggiore coordinamento europeo.

  Λάμπρος Φουντούλης ( NI), γραπτώς. ‒ Καταψηφίζω την έκθεση με θέμα τις επενδύσεις για θέσεις εργασίας και ανάπτυξη και την προώθηση της οικονομικής, κοινωνικής και εδαφικής συνοχής στην Ένωση, διότι μιλά για ανάπτυξη και δημιουργία θέσεων εργασίας, αλλά την ίδια στιγμή προτείνει συνέχιση των πολιτικών που απέφεραν τα ακριβώς αντίθετα αποτελέσματα.

  Doru-Claudian Frunzulică (S&D), in writing. ‒ During the recent crisis and austerity conditions, cohesion investments gave stability to the regions by ensuring the flow of funding when national public and private investments declined. During the 2014-2020 financing programming, in areas such as innovation, digital and low carbon economy, employment and SMEs, clearly showed potential for creating sustainable jobs, especially for youth.

I agree with the rapporteur on the fact that a late start of the current cohesion policy cycle and backlog in payments are not acceptable. Moreover, we must improve administrative capacity of public authorities, especially at regional and local level and increase cooperation with all stakeholders.

  Kinga Gál (PPE), írásban. ‒ A magyar néppárti delegáció tagjaként szavazatommal támogattam a "Befektetés a munkahelyekbe és a növekedésbe - a gazdasági, társadalmi és területi kohézió elősegítése az Unióban" című jelentést.

A Deutsch Tamás által jegyzett jelentés az Unió elsőszámú befektetési politikájával, a kohéziós politikával foglalkozik, mely az uniós költségvetés leginkább ellenőrzött és értékelt kiadásterülete több mint 350 milliárd eurós költségvetéssel a 2014-2020-as időszakra.

A jelentés egyik központi gondolata, hogy a kohéziós politika hatékonysága, hitelessége csak akkor fenntartható, ha felszámoljuk az igen jelentős kifizetési hátralékot, és megőrizzük a kohéziós politikára fordított uniós költségvetési források nagyságrendjét.

A jelentésben fokozott figyelmet kap a munkanélküliség témaköre, különösen a fiatalok munkanélkülisége és a kis-és középvállalkozások munkahelyteremtő képessége. A munkahelyteremtés előmozdítása érdekében Deutsch Tamás az Európai Szociális Alap és az Európai Regionális Fejlesztési Alap összehangolt használatára hív fel, egyben javasolja a végkedvezményezetteket sújtó adminisztratív terhek csökkentését a hatékonyság növelése érdekében.

  Elena Gentile (S&D), per iscritto. ‒ Ho votato a favore della risoluzione "Investimenti a favore della crescita e dell'occupazione: promozione della coesione economico-sociale e territoriale nell'UE", perché, in questi anni di crisi e di austerità, con il crollo vertiginoso degli investimenti, la politica di coesione è stata la principale fonte d'investimenti, e in prospettiva potrà rappresentare una fonte notevole di sostegno alla ripresa. La politica di coesione ha un ruolo fondamentale per ridurre le disparità in Europa, nel senso che i fondi di coesione se ben spesi, possono essere il motore per attrarre ulteriori investimenti.

Tuttavia, è di fondamentale importanza migliorare l'efficacia di questa politica, particolarmente in alcune regioni europee e in alcuni Stati membri, che hanno mostrato notevoli ritardi nell'assorbimento dei fondi, oppure non sono stati utilizzati pienamente poiché per effetto della crisi, non era possibile garantire la quota di cofinanziamento pubblica, inizialmente prevista. È altresì necessario, pertanto, che i cofinanziamenti siano scorporati dal calcolo del deficit, al fine di liberare più risorse possibili, che i fondi di coesione arrivino nei territori, e infine occorre ridare un nuovo dinamismo nel lungo periodo alla politica di coesione, collegandola effettivamente ed efficacemente con la strategia UE 2020 dando luogo a un nuovo quadro di finanziamento pluriennale.

  Arne Gericke (ECR), schriftlich. ‒ Ich habe heute für den Bericht über das Thema „Investitionen in Beschäftigung und Wachstum: Förderung des wirtschaftlichen, sozialen und territorialen Zusammenhalts in der Union“ gestimmt, da ich die soziale Dimension der regionalen Entwicklung für sehr entscheidend halte, wenngleich ich mir ein stärkeres Augenmerk auf die Rolle und die Bedürfnisse der Familie gewünscht hätte.

  Jens Gieseke (PPE), schriftlich. ‒ Die Kohäsionspolitik ist von zentraler Bedeutung bei der Verringerung regionaler Ungleichheiten und der Förderung wirtschaftlichen, sozialen und territorialen Zusammenhalts zwischen den Regionen der Mitgliedsstaaten. Vor diesem Hintergrund begrüße ich die Ausrichtung der Kohäsionspolitik 2014-2020 auf Wirksamkeit, Effizienz und Leistung.

  Neena Gill (S&D), in writing. ‒ I voted in favour of the Deutsch report, which outlines key steps that are vital to a strong cohesion policy: improving public authorities’ administrative capacity, improving cross—border cooperation and thinking about the post—2020 policy.

However, a lot depends on how Member States use these funds. In my country, the government tends to blame the EU when there is bad news about the economy. What they don’t mention is that EU cohesion investments helped maintain stability in our regions during the economic crisis, when national public and private investments declined.

Take the West Midlands, where the GBP 640m in ERDF and ESF funds invested between 2007 and 2013 have been key for some parts of the region, where public sector cuts had a disproportionate and adverse impact, and have helped 12,000 people to get a job.

What the government also doesn’t mention is that it caused huge delays in getting the funding agreed, stealing valuable time for local businesses to apply for money. And although 750 000 young people are out of job in the UK, the government chose not to implement the Youth Guarantee, instead using EU funds for a Youth Contract that delivered less than 13% of 160 000 promised work placements.

  Juan Carlos Girauta Vidal (ALDE), par écrit. ‒ Les régions européennes connaissent des situations économiques, sociales et territoriales très diverses. Si certaines régions sont très dynamiques et pourvues d'excellentes infrastructures de recherches, d'éducation et de formation, d'autres font face à un fort taux de chômage qui touche particulièrement les jeunes. C'est pour cette raison que j'ai supporté ce rapport qui va dans le sens du renforcement des programmes de cohésion de l'UE.

  Julie Girling (ECR), in writing. ‒ While recognising the importance of the gender dimension in job creation, I strongly oppose the idea of job creation being either an EU or government activity. Job creation comes from governments supporting business development, innovation and industry development and supporting SMEs; not from direct governmental interference. I do not therefore condone any increase in interference from the EU in areas such as childcare. In my view, the EU should focus on job creation as an objective; working to foster a more supportive and therefore more beneficial, environment to assist with the achievement of this goal. Indeed, despite notable progress in recent decades, women still face significant challenges in the labour market and if one considers the impending skills shortages, particularly in the UK, such challenges have the potential to negatively impact society more broadly. It is important that gender issues are treated seriously in the area of cohesion policy, because this represents a very significant slice of EU expenditure. Women are essential to the success of any regional policy.

It is for these reasons that, on this occasion, I abstained from voting.

  Tania González Peñas (GUE/NGL), por escrito. ‒ Hemos votado a favor de un informe que expone los principales objetivos de las inversiones en cohesión durante el período 2014-2020: eficiencia energética, empleo y pymes, ámbitos en los que el potencial de creación de empleo sostenible parece prometedor. El informe señala la necesidad de aumentar y agilizar las inversiones de la UE para el fomento de la cohesión europea. Su autor denuncia que en los últimos tiempos, como consecuencia de la crisis y las políticas de austeridad se ha producido una caída de la inversión pública en la UE de un 15%. El objeto de las inversiones en cohesión que Deutsch llama a aumentar debe ser doble: paliar las desigualdades territoriales y sociales en el seno del continente, ambas además relacionadas entre sí, puesto que las regiones más empobrecidas son también las que contienen mayores tasas de desempleo y pobreza. En ese sentido, insta a la UE a aumentar los fondos de lucha contra el desempleo juvenil, los orientados a la inserción laboral de los colectivos con dificultades para introducirse en el mercado laboral.

  Theresa Griffin (S&D), in writing. ‒ In the plenary I, along with my fellow Labour MEPs, voted for this report. I welcome the new investment plan for Europe: it complements its structural and cohesion investments. Areas which are promising, as pointed out in the report, include the core targets of cohesion investments 2014-2020, which are: energy efficiency, employment and small and medium—sized enterprises, areas which are of importance to the North West of England.

  Antanas Guoga (ALDE), in writing. ‒ I have voted for the report on the Cohesion Policy that includes the notion for the investment for jobs and growth. Primarily, the core targets of cohesion investments as the digitalisation, energy efficiency, employment and SMEs are the key areas that promise the creation of job places. On the note of effectiveness and investment, I agree with the rapporteur that some flexibility is needed for the regions, depending on their local situation, especially in the context of the severe crisis. Above all, as we can see the results, the Cohesion Policy has mitigated the decline of public investments in many member states during the crisis. Therefore, it should be requested to fully use the simplification possibilities within the Cohesion Policy regulation as well as increase the synergies with the other EU programmes and financial instruments.

  András Gyürk (PPE), írásban. ‒ A magyar néppárti delegáció tagjaként szavazatommal támogattam a „Befektetés a munkahelyekbe és a növekedésbe - a gazdasági, társadalmi és területi kohézió elősegítése az Unióban” című jelentést.

A Deutsch Tamás által jegyzett jelentés az Unió elsőszámú befektetési politikájával, a kohéziós politikával foglalkozik, mely az uniós költségvetés leginkább ellenőrzött és értékelt kiadás-területe több mint 350 milliárd eurós költségvetéssel a 2014-2020-as időszakra.

A jelentés egyik központi gondolata, hogy a kohéziós politika hatékonysága, hitelessége csak akkor fenntartható, ha felszámoljuk az igen jelentős kifizetési hátralékot, és megőrizzük a kohéziós politikára fordított uniós költségvetési források nagyságrendjét.

A jelentésben fokozott figyelmet kap a munkanélküliség témaköre, különösen a fiatalok munkanélkülisége és a kis-és középvállalkozások munkahelyteremtő képessége. A munkahelyteremtés előmozdítása érdekében Deutsch Tamás az Európai Szociális Alap és az Európai Regionális Fejlesztési Alap összehangolt használatára hív fel, egyben javasolja a végkedvezményezetteket sújtó adminisztratív terhek csökkentését a hatékonyság növelése érdekében.

A jelentés megerősíti a kohéziós politika eredeti célkitűzését, a fejlődésbeli különbségek csökkentését, miközben hangsúlyozza hozzájárulását az Európa2020 Stratégia intelligens, befogadó és fenntartható növekedési céljainak megvalósításához, valamint szerepét a válság pusztító hatásainak mérséklésében.

A jelentés a 2014-2020-as ciklus egyik legfontosabb regionális politikai dokumentuma.

  György Hölvényi (PPE), írásban. ‒ A magyar néppárti delegáció tagjaként szavazatommal támogattam a „Befektetés a munkahelyekbe és a növekedésbe - a gazdasági, társadalmi és területi kohézió elősegítése az Unióban” című jelentést.

A Deutsch Tamás által jegyzett jelentés az Unió elsőszámú befektetési politikájával, a kohéziós politikával foglalkozik, mely az uniós költségvetés leginkább ellenőrzött és értékelt kiadás-területe több mint 350 milliárd eurós költségvetéssel a 2014-2020-as időszakra.

A kohéziós politika hatékonysága, hitelessége csak akkor fenntartható, ha felszámoljuk az igen jelentős kifizetési hátralékot, és megőrizzük a kohéziós politikára fordított uniós költségvetési források nagyságrendjét.

A jelentésben fokozott figyelmet kap a munkanélküliség, különösen a fiatalok munkanélkülisége, és a kis-és középvállalkozások munkahelyteremtő képessége. A munkahelyteremtés előmozdítása érdekében Deutsch Tamás az Európai Szociális Alap és az Európai Regionális Fejlesztési Alap összehangolt használatára hív fel, egyben javasolja a végkedvezményezetteket sújtó adminisztratív terhek csökkentését a hatékonyság növelése érdekében.

A dokumentum megerősíti a kohéziós politika eredeti célkitűzését, a fejlődésbeli különbségek csökkentését. Emellett hangsúlyozza hozzájárulását az Európa2020 Stratégia intelligens, befogadó és fenntartható növekedési céljainak megvalósításához, valamint kiemeli szerepét a gazdasági válság negatív hatásainak mérséklésében.

A Deutsch-jelentés a 2014-2020-as ciklus egyik legfontosabb regionális politikai dokumentuma, mely a bizottsági és plenáris szavazáson egyaránt elsöprő támogatást kapott.

  Mary Honeyball (S&D), in writing. ‒ Overall, I supported this report, which points to the core cohesion investments 2014-2020, which include energy efficiency, employment and the promotion of SMEs. The long-term, integrated and multilevel governance approach provides essential added value to the implementation of EU measures. This report also highlights the role of the European Parliament in scrutinising economic governance procedures relating to cohesion policy.

  Ian Hudghton (Verts/ALE), in writing. ‒ While this report is about promoting cohesion in the EU, the constitutional position of Scotland makes cohesion very difficult. The people of Scotland have clearly expressed at the ballot box a dislike for right-wing austerity politics, yet we have a right-wing austerity—driven UK government. Economic, social and territorial cohesion within Scotland can only be delivered by Scottish independence.

  Pablo Iglesias (GUE/NGL), por escrito. ‒ Hemos votado a favor de un informe que expone los principales objetivos de las inversiones en cohesión durante el período 2014-2020: eficiencia energética, empleo y pymes, ámbitos en los que el potencial de creación de empleo sostenible parece prometedor. El informe señala la necesidad de aumentar y agilizar las inversiones de la UE para el fomento de la cohesión europea. Su autor denuncia que en los últimos tiempos, como consecuencia de la crisis y las políticas de austeridad se ha producido una caída de la inversión pública en la UE de un 15%. El objeto de las inversiones en cohesión que Deutsch llama a aumentar debe ser doble: paliar las desigualdades territoriales y sociales en el seno del continente, ambas además relacionadas entre sí, puesto que las regiones más empobrecidas son también las que contienen mayores tasas de desempleo y pobreza. En ese sentido, insta a la UE a aumentar los fondos de lucha contra el desempleo juvenil, los orientados a la inserción laboral de los colectivos con dificultades para introducirse en el mercado laboral.

  Cătălin Sorin Ivan (S&D), in writing. ‒ Every three years the European Commission presents a cohesion report on the progress made towards achieving economic, social and territorial cohesion. The report underlines that the potential for creating sustainable jobs, especially for youth, is promising taken into account the investments during the 2014-2020 financing programming (in areas such as innovation, employment and SMEs). The report pays special attention to the future of cohesion policy after 2020. However, an analysis of the 2007—2013 period is necessary.

  Ivan Jakovčić (ALDE), napisan. ‒ Glasao sam za Izvješće o ulaganju u radna mjesta i rast: promicanje gospodarske, socijalne i teritorijalne kohezije u Uniji, s obzirom na to da smatram kako je kohezijska politika izuzetno važna, kako za urbana i ruralna područja, tako i za razne sektore gospodarstva.

Osobito je važno istaknuti kako je kohezijska politika izuzetno važna za neke zemlje Unije osiguravajući sredstva nužna za investicije. Kohezijska politika je glavni instrument Europske unije čiji su ciljevi smanjenje gospodarskih, socijalnih i teritorijalnih razlika diljem europskih regija. Ulaganja u okviru kohezijske politike u znatnoj su mjeri ublažila negativne učinke gospodarske i financijske krize.

Iz svih razloga koji su navedeni u izvješću zaključujem da je Europi potrebno više kohezijske politike te se o njoj više treba raspravljati u Europskom parlamentu.

  Marc Joulaud (PPE), par écrit. ‒ J’ai voté en faveur du rapport de mon collègue Tamas Deutsch qui dresse un bilan de la mise en œuvre de la politique de cohésion sur ces dernières années. Je me félicite de l’adoption de ce texte équilibré qui souligne le rôle qu'ont joué les fonds structurels face à la crise et à la chute des investissements, tout en pointant les nombreux défis qui restent à accomplir. Le texte adopté conforte par ailleurs le combat que nous menons pour une profonde simplification de la politique régionale, mais également pour qu’une solution soit trouvée aux retards de paiement et de mise en œuvre dans la politique régionale de l’Union européenne. Les petits porteurs de projets comme les PME sont en effet les plus vulnérables face aux engagements non tenus et au fardeau administratif trop souvent démesuré.

  Josu Juaristi Abaunz (GUE/NGL), por escrito. ‒ Evidentemente, el informe Deutsch no es «nuestro» informe, ya que no refleja, entre otras cosas, nuestra firme posición contra el intento de ligar la política de cohesión a las condicionalidades macroeconómicas. A pesar de ello, el trabajo llevado a cabo los últimos meses por el equipo de GUE/NGL y nuestra delegación como ponente alternativo de este informe, sí que ha dado sus frutos, por lo que el texto final recoge no pocos de nuestros puntos de vista y enmiendas sobre los principales objetivos de la cohesión. Nuestras aportaciones se han centrado muy especialmente en subrayar la importancia de la cooperación transfronteriza, fundamental para Euskal Herria y uno de los puntos centrales de nuestra acción en el Parlamento Europeo desde la Comisión de Desarrollo Regional.

La inclusión de estos puntos ha llevado a EH Bildu a votar a favor del informe Deutsch que, además, critica el grave problema del retraso en los pagos. Por supuesto, la cuestión es si la Comisión y el Consejo van a implicarse realmente en una política que en lugar de poner parches combata de forma efectiva las disparidades regionales, que, en lugar de disminuir, aumentan por el sistema económico y las políticas de austeridad.

  Philippe Juvin (PPE), par écrit. ‒ J'ai soutenu ce rapport qui permet notamment une simplification des procédures pour l'accès aux financements européens. Il est important de soutenir toutes les initiatives allant dans le sens de plus d'emploi et plus de croissance.

  Barbara Kappel (ENF), schriftlich. ‒ Der Bericht spricht sich – in keynesianischer Manier – dafür aus, dass Wachstumseinbrüche durch erhöhte Mittelüberweisungen nach Brüssel am besten auszugleichen seien. Eine zentrale keynesianistische Nachfragesteuerung lehne ich ab und somit auch den Bericht.

  Afzal Khan (S&D), in writing. ‒ I supported the report. Cohesion policy cannot be considered a mere instrument for other sectoral strategies. On the contrary, its long-term integrated and multilevel governance approach provides essential added value to the implementation and ownership of EU measures that a purely sectoral policy approach cannot deliver.

  Giovanni La Via (PPE), per iscritto. – Ho votato positivamente la relazione del collega Deutsch. La relazione enuncia gli obiettivi fondamentali degli investimenti nella coesione per il periodo 2014-2020, basata su una governance a lungo termine, multilivello ed integrata in grado di offrire un reale valore aggiunto europeo. È arrivato il momento di puntare su efficienza energetica, occupazione e sostegno alle PMI per accelerare l'uscita dalla crisi e creare offerta di lavoro, soprattutto per i nostri giovani.

  Gabrielius Landsbergis (PPE), raštu. ‒ Sanglaudos politika neabejotinai prisidėjo prie investicijų išlaikymo mažiau patraukliuose regionuose krizės metu, ji padeda spręsti tolygaus, pažangaus ir tvaraus augimo, darbo vietų kūrimo, jaunimo nedarbo problemas. Sanglaudos politikos tikslams įgyvendinti iki 2020 m. skirtas daugiau kaip 350 mlrd. eurų biudžetas. Svarbu, kad ir naujasis Europos strateginių investicijų fondas papildytų sanglaudos politikos tikslus, kad projektai nebūtų koncentruojami vien tik ties stipriai išsivysčiusomis teritorijomis, kitu atveju, yra pavojus, kad atotrūkis tarp gerai išsivysčiusių ir menkiau pažengusių regionų, miestų ir kaimų vietovių gali tik padidėti. Būtina spręsti vėluojančių mokėjimų problemą, kuri apsunkina projektų įgyvendinimą, ypač mažųjų paramos gavėjų atveju, kuriems dažnai sudėtinga iš anksto savo lėšomis finansuoti projektines veiklas.

  Marine Le Pen (ENF), par écrit. ‒ J’ai voté contre la résolution sur "les investissements en faveur de l'emploi et de la croissance". Officiellement, la politique de cohésion aurait vocation à réduire les disparités régionales et les écarts de compétitivité dans l’Union européenne. Selon le rapporteur, elle serait l'un des seuls remparts contre la crise économique actuelle, caractérisée par l'augmentation des inégalités sociales et par la baisse massive de l'investissement public. La Commission joue le rôle du pompier pyromane. Responsable de l'aggravation des écarts de compétitivité, elle préconise parallèlement une plus forte mobilisation des fonds européens pour réduire ces disparités régionales. Le rapporteur a parfois de bonnes intentions, notamment en souhaitant lutter contre le chômage des jeunes. Mais les solutions apportées sont dérisoires voire contreproductives: on veut simplifier les procédures, mais renforcer les administrations. On veut créer des synergies entre les services, mais ne pas mutualiser leurs ressources, etc.

  Andrew Lewer (ECR), in writing. ‒ The decision of the British Conservatives to abstain on the Deutsch report reflects a mixed view of a text that contains both positive and negative elements. We welcomed, for example, the Rapporteur’s support for measures to cut red tape, improve ESI fund absorption, tackle the payments backlog (some EUR 28.4 billion by the end of 2014) and support the vital role of SMEs in creating jobs and growth. However, key paragraphs lacked clarity on budgetary consequences, suggested new legislative measures and inferred a level of EU involvement in some areas of national competence that UK Members were unable to support. In addition, though most British Conservatives support the European Fund for Strategic Investment, we do not believe that its main objectives should be economic, social and territorial cohesion. EFSI, in our view, should be firmly focused on granting a guarantee to economically viable projects likely to make a return.

  Paloma López Bermejo (GUE/NGL), por escrito. ‒ Me he abstenido en el voto final de este informe puesto que si bien es cierto que denuncia los injustificables retrasos en los pagos de los fondos dedicados a la política de cohesión (que asciende a unos 25.000 millones de euros), el bajo nivel de absorción (o recepción final de los mismos), así como la importancia de reindustrializar la Unión Europea y el papel necesario de dichos fondos en este aspecto, la redacción final del texto incluye la felicitación por el nuevo Fondo Europeo para Inversiones Estratégicas (Plan Juncker), el impulso de los partenariados público-privados, o el apoyo a la condicionalidad de los programas operativos estatales a los objetivos del Semestre Europeo y los programas de reformas. Por ello, sin oponerme a algunas de las críticas subrayadas en el informe, creo conveniente no apoyar un texto que ensalza medidas políticas de la gobernanza económica europea destinadas a constreñir la capacidad política de inversión pública de las administraciones, habiendo generado así un impacto social y económico muy negativo en la población.

  Antonio López-Istúriz White (PPE), por escrito. ‒ Se trata de un informe en el que se detallan diferentes aspectos de la cohesión en materias económica, social y territorial. Entre otros, se estima que entre los logros de dicha política se encuentra la estabilidad alcanzada por distintas regiones gracias a las inversiones que han garantizado un flujo de financiación en momentos en los que las inversiones públicas y privadas nacionales han decaído e incluso cesado.

Entre los principales objetivos de las inversiones para el período 2014-2020 cabe señalar la eficiencia energética, el empleo y las empresas pymes, ámbitos en los que la creación y promoción de empleo sostenible cuentan con mucho potencial. Por otro lado, destaca también la importante contribución que pueda otorgar la cooperación territorial europea a la integración del continente.

Así pues, el impulso que las políticas de cohesión han otorgado al empleo y al crecimiento de las economías europeas merecen que éstas se vean reforzadas y constantemente promovidas, razón por la cual me declaro a favor de este informe.

  Krystyna Łybacka (S&D), na piśmie. ‒ Poparłam sprawozdanie w sprawie inwestycji na rzecz wzrostu gospodarczego i zatrudnienienia, wspierania spójności gospodarczej, społecznej i terytorialnej w Unii.

Unowocześnienie i wzmocnienie polityki spójności pozwoli na dalsze zmniejszenie dysproporcji między regionami oraz przyczyni się do osiągnięcia unijnych celów w zakresie wzrostu zatrudnienia i kształcenia.

Polityka spójności w większym stopniu powinna koncentrować się na odnowie przemysłu unijnego, innowacjach, zwiększeniu zatrudnienia, kształceniu oraz wsparciu przedsiębiorczości.

Potrzebujemy nowych inicjatyw na rzecz zwalczania bezrobocia młodych ludzi oraz nowych miejsc pracy wysokiej jakości. W tym kontekście powinniśmy powiązać walkę z bezrobociem z agendą cyfrową, europejskimi funduszami strukturalnymi i inwestycyjnymi oraz programem Horyzont 2020.

Ponadto rola edukacji i szkoleń powinna zostać wzmocniona, ze zwróceniem szczególnej uwagi na zapewnienie równego dostępu do edukacji i zagwarantowanie jej wysokiej jakości oraz promocję uczenia się przez całe życie, szkoleń zawodowych oraz dualnego sytemu nauczania.

  Petr Mach (EFDD), písemně. ‒ Hospodářský růst se nedá zvedat dotacemi a regulací ekonomiky. Jediným funkčním řešením je opačný postup. Nízké daně, snižování byrokracie a rušení nespravedlivých dotací jedněm na úkor druhých.

  Ivana Maletić (PPE), napisan. ‒ Ulaganja u okviru kohezijske politike u znatnoj su mjeri ublažila učinke gospodarske i financijske krize i omogućila stabilnost u regijama. Prema najnovijim podacima Komisije, kohezijsko financiranje pridonijelo je stvaranju više od 700 tisuća radnih mjesta, izgradnji skoro 4 tisuće kilometara cesta, a 5 milijuna ljudi dobilo je pristup internetu.

Podržala sam izvješće koje ističe značaj kohezijske politike kao glavnog instrumenta za smanjenje gospodarskih, socijalnih i teritorijalnih razlika između europskih regija s ciljem održivog razvoja i konkurentnosti te za ulaganje u realno gospodarstvo s proračunom od 350 milijardi eura. U izvješću se poziva na pravilnu implementaciju strukturnih i investicijskih fondova, međutim ispunjavanje svrhe fondova i ublažavanje negativnih trendova moguće je jedino aktivnim djelovanjem vlada država članica.

Ono što zabrinjava je kašnjenje provedbe kohezijske politike za razdoblje 2014. – 2020., a u drugoj smo godini financijske perspektive. Podsjećam da države članice moraju biti svjesne kako se prva neiskorištena sredstva oduzimaju na kraju 2017. te će ti gubitci zbog ovolikog kašnjenja biti veliki.

Hrvatskoj nedostaje gospodarski rast zbog Vladinog nepoznavanja europskih politika, pravilnog ekonomskog upravljanja i administrativnih kapaciteta te pozivam i našu Vladu i vlade drugih država članica da redovito raspravljaju o instrumentima kohezijske politike te osiguraju stabilno fiskalno i gospodarsko okruženje za moguće djelovanje politike.

  Vladimír Maňka (S&D), písomne ‒ Nasmerovanie zdrojov EÚ pri spolufinancovaní projektov počas finančnej krízy pomohlo vykryť výpadky vo verejných financiách členských štátov, čo malo pozitívny vplyv na tvorbu pracovných miest. Vzhľadom na možnosť použitia týchto zdrojov do konca roku 2016 sa tieto priaznivé vplyvy môžu ešte zvýšiť.

Zníženie regionálnych rozdielov sa aj napriek politike súdržnosti, ktorá zmiernila dosah ekonomickej a finančnej krízy, nepodarilo dosiahnuť, čo sa prejavilo v najchudobnejších regiónoch Únie. Miestne a regionálne subjekty musia znášať ťarchu oneskorených platieb zo zdrojov Únie, najciteľnejší je vplyv nevybavených platieb vo výške 24,8 miliardy EUR na konci roka 2014, a to v programoch Európskeho sociálneho fondu, Európskeho fondu regionálneho rozvoja a Kohézneho fondu. Komisia preto musí prijať opatrenia, ktoré zmiernia negatívne vplyvy, a zároveň zohľadňovať miestne problémy a špecifiká pri poskytovaní pomoci. Revízia prijatých opatrení je zároveň príležitosťou na prehodnotenie priorít EÚ a zhodnotenie ich vplyvov na rozpočtové hospodárenie.

  Νότης Μαριάς ( ECR), γραπτώς. ‒ Ψηφίζω υπέρ της έκθεσης σχετικά με τις "Επενδύσεις για θέσεις εργασίας και ανάπτυξη: προώθηση της οικονομικής, κοινωνικής και εδαφικής συνοχής στην Ένωση", για τους λόγους που ανέφερα αναλυτικά στην ομιλία μου στην Ολομέλεια του Ευρωπαϊκού Κοινοβουλίου στις 8/9/2015.

  Dominique Martin (ENF), par écrit. ‒ Je vote CONTRE cette politique de cohésion qui va à l'encontre de nos idées. La Politique de Cohésion européenne consiste à distribuer un ‘Fond de Cohésion’ pour réduire les disparités entre les régions, ce fond de cohésion provenant directement des cotisations des États membres.

La Commission, qui est la cause direct de de ces écarts de richesses et de développement, se donne donc bonne conscience en distribuant toujours plus d’argent.

Même si quelques bonnes idées sont à noter, entre autre la lutte contre le chômage des jeunes, la plupart des solutions sont dérisoires, voire contre productives : la simplification des procédures mais avec un renforcement des administrations, la création de synergies entre services mais sans mutualisation des ressources…

De plus les mécanismes de contrôle quant à l’utilisation réelle de ces fonds restent limités, voire inexistant : c’est d’ailleurs l’un des problèmes majeur de cette politique.

  Fulvio Martusciello (PPE), per iscritto. ‒ La realizzazione della coesione economica sociale e territoriale è parte integrante della strategia Europa 2020. Gli investimenti nella coesione, quali efficienza energetica e PMI, settori che favoriscono la crescita economica e finanziaria, sono risorse messe a disposizione dalla politica sociale al fine di potenziare la creazione di posti di lavoro. È quindi necessario che l'UE si concentri sulla corretta attuazione della politica di coesione sociale che, ha saputo dimostrare la sua capacità di attuare l'impatto negativo della crisi economica e finanziaria sui livelli degli investimenti negli Stati membri.

  Gabriel Mato (PPE), por escrito. ‒ La necesidad de promover la cohesión económica, social y territorial en la Unión es esencial para la UE y es preciso que evaluemos cada cierto tiempo cómo se va logrando este objetivo.

El informe sobre inversión para el empleo y el crecimiento, que hemos apoyado, es un gran trabajo sobre el sexto informe de cohesión que se ha presentado y pone de manifiesto la importancia que va a tener el Plan de Inversiones para Europa que ha elaborado la Comisión.

Como en anteriores ocasiones, desde el Parlamento hacemos aportaciones relativas a la necesidad de asegurar la agilidad y eficiencia en las políticas y en el acceso y manejo de los fondos, y abogamos por tomar medidas que ayuden a los sectores que peor lo han pasado con la crisis, como los jóvenes, a salir adelante.

  Georg Mayer (ENF), schriftlich. ‒ Der Bericht spricht sich dafür aus, dass Wachstumsdellen durch gesteigerten Mitteleinsatz aus Brüssel auszugleichen sind. Probleme wie verspätete Zahlungen etc. werden nicht angegangen, zentrale Nachfragesteuerung aus Brüssel ist abzulehnen. Auch die Aufforderung an die Mitgliedsstaaten, Kohärenz zwischen nationalen Programmen und Kohäsionspolitik sicherzustellen, ist abzulehnen, genau wie der gesamte Bericht von mir abgelehnt wird.

  Jean-Luc Mélenchon (GUE/NGL), par écrit. ‒ La politique de cohésion, qui est la principale politique d'investissement de l'UE et le principal instrument de l'Union européenne vise à réduire les disparités économiques, sociales et territoriales. Ce 6ème rapport à ce sujet montre que pendant la période 2007-2013, la crise a aggravé les écarts entre régions mais que la politique de cohésion a permis d'en atténuer les effets. Mais le point faible de cette politique reste la conditionnalité de ces fonds au respect des règles « macro-économique ». Le rapport critique timidement cette conditionnalité d'une façon d'ailleurs très discutable pour la souveraineté des peuples «refuse que les régions, les localités et les citoyens puissent être sanctionnés pour des décisions prises par les gouvernements nationaux en matière de macroéconomie". Le rapport dénonce également les retards de paiement qui mettent à mal la mise en place des programmes (25 milliards d'EUR environ pour la période de programmation 2007-2013). Je m'abstiens sur ce texte pour encourager la prise de conscience des effets de l'austérité et des coupes dans les investissements publics.

  Joëlle Mélin (ENF), par écrit. ‒ La Politique de Cohésion européenne consiste à distribuer un ‘Fond de Cohésion’ pour réduire les disparités entre les régions, ce fond de cohésion provenant directement des cotisations des États membres.

La Commission, qui est la cause direct de de ces écarts de richesses et de développement, se donne donc bonne conscience en distribuant toujours plus d’argent.

Même si quelques bonnes idées sont à noter, entre autre la lutte contre le chômage des jeunes, la plupart des solutions sont dérisoires, voire contre productives : la simplification des procédures mais avec un renforcement des administrations, la création de synergies entre services mais sans mutualisation des ressources…

De plus les mécanismes de contrôle quant à l’utilisation réelle de ces fonds restent limités, voire inexistant : c’est d’ailleurs l’un des problèmes majeur de cette politique.

J'ai voté contre.

  Nuno Melo (PPE), por escrito. ‒ O papel determinante da política de coesão da UE na redução das disparidades regionais, na promoção da coesão económica, social e territorial entre as regiões dos Estados-Membros e no apoio à criação de emprego é incontestável. A política de coesão é a principal política de investimento à escala da UE na economia real e um instrumento reconhecido do crescimento e do emprego na UE, com um orçamento de mais de 350 mil milhões de EUR até 2020. Durante a crise económica, a política de coesão está a revelar-se um instrumento fundamental para manter os níveis de investimento em vários Estados-Membros. Em alguns Estados-Membros, esta política constitui a principal fonte de investimento público.

Tais incentivos já se estão a fazer notar em determinados Estados-Membros, temos que continuar nestes mecanismos para fazer crescer a economia. Daí o meu voto favorável.

  Roberta Metsola (PPE), in writing. ‒ I voted in support of the report. This year’s report highlights great progress made by the EU’s cohesion policy in the categories of regional development, entrepreneurial incentives and investment, and reduction of red tape in the execution of policy to this end. I look forward to future progress on bringing about greater cohesion in economic and social matters across the EU.

  David Martin (S&D), in writing. ‒ I welcome this report which underlines that cohesion policy is the main instrument of the European Union aimed at reducing the economic, social and territorial disparities across European regions, boosting their competitiveness, tackling climate change and energy dependence, while at the same time contributing to the achievement of the Europe 2020 Strategy goals. It also underlines that even though they have been difficult for some Member States and regions to co-finance, cohesion policy investments have cushioned significantly the negative effects of the economic and financial crisis, and have given regions stability by ensuring the flow of funding when national and regional public and private investments have fallen sharply. It further underlines that cohesion policy funding was equivalent to 21% of public investment in the EU as a whole and to 57% in the cohesion countries taken together.

  Louis Michel (ALDE), par écrit. – La croissance ne doit pas être un objectif à tout prix, se traduisant par des politiques intenables, par des niveaux de dette excessifs, qui portent atteinte à l'emploi et à la protection sociale. Donner à chacun les moyens de travailler, de créer et d’entreprendre est de notre responsabilité. Il est dès lors indispensable de réformer le marché du travail pour créer plus d'emplois de meilleure qualité. Nous vivons dans un monde de plus en plus concurrentiel qui nécessite une éducation de qualité. La fabrication de produits de gamme moyenne ne trouvera plus de débouchés et les personnes peu qualifiées seront de plus en plus marginalisées. Nous devons agir dès maintenant et proposer des programmes de qualification aux personnes non qualifiées. Entreprises et organisations sociales doivent anticiper les changements.

  Miroslav Mikolášik (PPE), písomne. ‒ Investície v rámci politiky súdržnosti dlhodobo poskytujú stabilitu regiónom prostredníctvom zabezpečenia toku finančných prostriedkov aj počas prudkého poklesu vnútroštátnych verejných a súkromných investícií, ktorý sprevádzal finančnú krízu.

Veľmi ma preto znepokojuje značné oneskorenie vykonávania politiky súdržnosti na obdobie rokov 2014 – 2020 a nevyužitie rozpočtových prostriedkov určených už na rok 2014 pre európske štrukturálne a investičné fondy.

Takáto nepripravenosť a komplikácie svedčia o tom, že musíme naďalej zjednodušovať postupy na úrovni EÚ aj členských štátov a znižovať byrokraciu v záujme zvýšenia dostupnosti a zlepšenia čerpania eurofondov.

V tejto súvislosti zdôrazňujem, že verejné obstarávanie má byť prostriedkom dobrej správy vecí verejných a malo by byť legislatívne nastavené tak, aby umožňovalo rýchle a flexibilné čerpanie eurofondov.

  Marlene Mizzi (S&D), in writing. ‒ I have voted in favour of the report on investment for jobs and growth, which is very important in promoting economic, social and territorial cohesion in the EU.

  Csaba Molnár (S&D), írásban. ‒ Az Európai Unió működéséről szóló szerződéssel összhangban az Európai Bizottság háromévente kohéziós jelentést készít „a gazdasági, társadalmi és területi kohézió elérése terén elért előrehaladásról…” A hatodik kohéziós jelentés a 2007–2013 közötti programozási időszakra visszatekintve arról számol be, hogy a kohéziós politika sikeresen tompította a közberuházások jelentős – uniós átlagban 20%-os – visszaesésének hatásait. A regionális egyenlőtlenségek azonban az utóbbi időben mélyültek, emellett több, főként déli tagállamban a 2000 óta elért javulást követően ismét visszaesett a foglalkoztatás, és a versenyképesség is romlott.

A jelentés a jövőt illetően a 2014–2020 között megvalósítandó beruházásokra nézve az energiahatékonyság növelését, a foglalkoztatás javítását és a kkv-k támogatását jelöli meg mint a fenntartható munkahelyek teremtése szempontjából ígéretes irányokat. Az előadó üdvözli az EU új európai beruházási tervét, amely kiegészíti majd a strukturális és kohéziós beruházásokat, rámutat viszont, hogy ez nem érintheti hátrányosan a kohéziós politika költségvetését és hosszú távú stratégiai programozását, a leginkább beruházás-ösztönzésre szoruló régiók ugyanis gyakran csekélyebb igazgatási és abszorpciós kapacitással rendelkeznek, így nem alkalmasak arra, hogy az új beruházási tervben részt vegyenek.

  Sophie Montel (ENF), par écrit. – Ce rapport sur les investissements en faveur de l’emploi et de la croissance vise à promouvoir la cohésion économique, sociale et territoriale de l’UE. Ces politiques de cohésion ont pour objectif de diminuer les disparités régionales et les écarts de compétitivité de l’UE. Cependant, c’est oublier que ces disparités sont largement alimentées par l’existence d’une monnaie unique entrainant une divergence des capacités productives. En réalité, sous couvert de « cohésion », ce texte vise à accroitre les contraintes de l’UE sur l’éligibilité des investissements et de conférer plus de prérogatives aux grandes collectivités régionales au détriment des États nations.

La Commission, pourtant responsable de l’aggravation des écarts de compétitivités, entend accroitre la mobilisation des fonds européens pour réduire les disparités régionales, jouant ainsi le rôle de pompier pyromane. Enfin, je conteste l’utilisation des fonds pour favoriser l’intégration des Roms. J’ai donc décidé de voter contre.

  Cláudia Monteiro de Aguiar (PPE), por escrito. ‒ Subscrevo o papel relevante da política de coesão da União Europeia para a redução das disparidades regionais, na promoção da coesão económica, social e territorial entre as regiões dos Estados-Membros e no fomento à criação de emprego.

Destaco que a política de coesão é a principal política de investimento à escala da União Europeia e na economia real e um instrumento reconhecido do crescimento e do emprego na UE, com um orçamento de mais de 350 mil milhões de EUR até 2020.

Saliento ter sido a política de coesão, nos últimos anos, a atenuar os efeitos negativos da crise económica e financeira, ao permitir manter os níveis de investimento público nos Estados-Membros.

Não posso deixar de alertar para os atrasos estruturais significantes no início dos períodos de programação da política de coesão resultantes do atraso na aprovação dos Programas Operacionais.

Reitero a função original da política de coesão de promoção da coesão económica, social e territorial e de redução das disparidades regionais, apoiando, em particular, as regiões menos desenvolvidas.

  Claude Moraes (S&D), in writing. ‒ I voted in favour of the report. Looking forward, the report points to the core targets of cohesion investments 2014-2020: energy efficiency, employment and SMEs – areas where the potential for creating sustainable jobs is indeed promising.

  Nadine Morano (PPE), par écrit. – J’ai voté en faveur de ce rapport sur les investissements et la croissance. Ce texte fait suite à la publication de la Commission européenne sur les progrès accomplis dans la politique de cohésion. Il souligne l’urgence de simplifier les procédures pour l’accès aux financements européens. Il s’agit de créer des leviers de croissance pour soutenir l’emploi dans un contexte marqué par la crise et la baisse des investissements.

  Elisabeth Morin-Chartier (PPE), par écrit. ‒ J'ai voté en faveur de ce rapport qui met en évidence les réussites incontestables de la politique de cohésion, notamment en ce qui concerne le Fonds Social Européen (FSE), dont je suis le rapporteur permanent au Parlement européen. Le FSE a soutenu 68 millions de participations à des projets et s'est assuré que 5,7 millions de personnes sans emploi ou inactives trouvent un emploi. Le FSE signale également que le nombre de cas de création de jeunes entreprises et de travailleurs devenus indépendants s'élève à plus de 400 000.

Le rapport souligne que les effets de ces investissements seront de plus en plus importants au cours des prochaines années, étant donné que les États membres ont jusqu'à la fin de l'année 2015 pour faire usage de ces fonds issus des programmes 2007-2013. Il faut continuer l'effort pour plus de cohésion sociale, économique et territoriale dans l'ensemble des États de l'Union Européenne.

  Alessia Maria Mosca (S&D), per iscritto. ‒ Sosteniamo risolutamente questo provvedimento dal momento che durante gli ultimi anni vissuti in condizioni di crisi e di austerità, gli investimenti di coesione hanno dato stabilità alle regioni, garantendo un certo flusso di finanziamenti, proprio nel momento in cui gli investimenti pubblici e privati nazionali sono si affievolivano e si interrompevano del tutto. Il rapporto sottolinea anche quanto risultino promettenti gli investimenti della programmazione 2014-2020, in settori quali l'innovazione, l'economia digitale e verde, l'occupazione e le PMI, in cui il potenziale per la creazione di posti di lavoro sostenibili, in particolare per i giovani. Abbiamo espresso il nostro supporto a questo provvedimento, nonostante le politiche di coesione territoriale mostrino ancora margini consistenti di miglioramento, affinché la Commissione possa già cominciare a lavorare alla programmazione successiva al 2020, sulla base delle indicazioni ricevute dal periodo 2007-2013.

  Victor Negrescu (S&D), in writing. ‒ I have voted for this report that includes new measures to increase effectiveness and result orientation, thematic concentration in particular on innovation, the digital and low carbon economy, education and SME support.

  Norica Nicolai (ALDE), în scris. ‒ Am votat în favoarea acestui raport în semn de susținere față de una dintre cele mai importante politici ale Uniunii Europene, și anume politica de coeziune, ce are în vedere reducerea disparităților regionale, promovarea coeziunii economice, sociale și teritoriale între regiunile statelor membre și sprijinirea creării de locuri de muncă.

Este evident că, prin asigurarea unui mediu fiscal și economic stabil (ca și a unui mediu instituțional, administrativ și de reglementare eficient), se garantează eficacitatea politicii de coeziune. În acest sens, după cum sugerează și documentul, statele membre trebuie să desfășoare în mod regulat dezbateri politice la nivel înalt în cadrul parlamentelor naționale cu privire la eficacitatea, eficiența și implementarea promptă a fondurilor, precum și cu privire la contribuția politicii de coeziune la atingerea obiectivelor asumate.

Politica de coeziune trebuie să fie instrumentul fundamental pentru menținerea nivelului de investiții în diferitele state membre și sunt convinsă că obiectivele și mijloacele propuse vor face ca și țara mea, România, să beneficieze de un tratament corect.

  Franz Obermayr (ENF), schriftlich. – Ich habe mich gegen diesen Bericht ausgesprochen, da der vorliegende Bericht die Mitgliedsstaaten auffordert, Kohärenz zwischen nationalen Programmen und Kohäsionspolitik sicherzustellen. Ich fordere eine Verbesserung der Wirksamkeit der Kohäsionspolitik und mehr Qualität der Ausgaben.

  Urmas Paet (ALDE), kirjalikult. ‒ Toetasin. Eelmise programmiga ühtekuuluvuspoliitika kõiki eesmärke ei saavutatud. Uus poliitikaprogramm 2014–2020 on suunatud tööhõivele ja VKEde edendamisele ning noortele ja hariduse tagamisele.

  Pier Antonio Panzeri (S&D), per iscritto. ‒ Ho dato il mio voto favorevole a questa risoluzione perché ritengo necessaria una spinta propulsiva della politica di coesione la quale ha un ruolo determinante nella riduzione delle disparità regionali e nella promozione della coesione economica, sociale e territoriale tra le differenti regioni degli Stati membri. La politica di coesione è lo strumento più efficace nella creazione di posti di lavoro in questa fase di crisi economica della zona euro. Essa rappresenta, infatti, la principale strategia d'investimento nell'economia reale. È necessaria solidarietà tra gli Stati membri per crescere insieme. La politica di coesione ha bisogno di chiari indici di valutazione dei progressi per poter determinare possibili strategie di implementazione a tutti i livelli. Il funzionamento imperfetto di questa politica comporta ritardi strutturali che ne indeboliscono l'efficacia. È in gioco la credibilità dell'UE a causa di pagamenti arretrati per i programmi del Fondo sociale europeo. L'Europa, per il nuovo periodo di finanziamento, ha bisogno di una politica con procedure di gestione semplificate, che sia efficace, efficiente e che porti a una crescita intelligente e inclusiva.

  Ева Паунова (PPE), в писмена форма. – Политиката на сближаване е една от най-значимите политики на Европейския съюз. Благодарение на нея държавите членки успяха да се справят с огромната тежест на икономическата криза, на която бяхме свидетели през изминалите години. Аз гласувах в полза на доклада на колегата Tamás Deutsch относно инвестирането в работни места и растеж: насърчаване на икономическото, социалното и териториалното сближаване в ЕС, защото той адекватно отчита направеното досега и излага нови политически насоки в тази област, които ще помогнат да преодолеем предизвикателствата, пред които сме изправени в днешни дни.

  Aldo Patriciello (PPE), per iscritto. ‒ La politica di coesione rappresenta uno dei pilastri del QFP dell'UE. Nonostante siamo ancora all'inizio della programmazione 2014-2020 è importante richiamare fin da ora un corretto utilizzo di tali fondi per il post 2020 poiché sono necessari per una crescita ed uno sviluppo omogeneo dell'Europa. Ci tengo inoltre a sottolineare l'importanza di suddetti fondi per le PMI, che mi stanno particolarmente a cuore, e auspico si possano creare delle maggiori sinergie tra i fondi strutturali, il programma COSME e Orizzonte 2020.

  Marijana Petir (PPE), napisan. ‒ U vremenu u kojemu smo suočeni s kroničnom nezaposlenošću i iznimno lošom gospodarskom situacijom moramo učiniti sve što je u našoj moći kako bismo ulagali u stvaranje novih radnih mjesta koja će našim građanima stvarati nove uvjete i perspektive. Promicanje i ulaganje u gospodarske, socijalne i kohezijske politike u Europskoj uniji stoga je od iznimne važnosti. To su glavni instrumenti koji će pridonijeti smanjenju razlika koje postoje između europskih regija, pojačati njihovu konkurentnosti i stvoriti neke nove prilike koje će pridonijeti smanjenju nezaposlenosti i otvaranju novih radnih mjesta, a što nam mora biti jedan od prioriteta.

Ulaganje u ove politike i njihova učinkovita provedba imat će dugoročne pozitivne posljedice. Stoga podržavam ovo izvješće smatrajući kako njegovu provedbu moramo postaviti kao prioritet, ali i daljnji razvoj spomenutih politika podrediti potrebama građana Europske unije.

  Florian Philippot (ENF), par écrit. ‒ Ce rapport sur les investissements en faveur de l’emploi et de la croissance vise à promouvoir la cohésion économique, sociale et territoriale de l’UE. Ces politiques de cohésion ont pour objectif de diminuer les disparités régionales et les écarts de compétitivité de l’UE. Cependant, c’est oublier que ces disparités sont largement alimentées par l’existence d’une monnaie unique entrainant une divergence des capacités productives. En réalité, sous couvert de « cohésion », ce texte vise à accroitre les contraintes de l’UE sur l’éligibilité des investissements et de conférer plus de prérogatives aux grandes collectivités régionales au détriment des États nations.

La Commission, pourtant responsable de l’aggravation des écarts de compétitivité, entend accroitre la mobilisation des fonds européens pour réduire les disparités régionales, jouant ainsi le rôle de pompier pyromane. Enfin, je conteste l’utilisation des fonds pour favoriser l’intégration des Roms. J’ai donc décidé de voter contre.

  Tonino Picula (S&D), napisan. ‒ Odlučujuća uloga kohezijske politike EU-a je u smanjenju regionalnih razlika, promicanju gospodarske, socijalne i teritorijalne kohezije među regijama država članica i podupiranju stvaranja radnih mjesta budući da kohezijska politika predstavlja glavnu politiku ulaganja u realno gospodarstvo na razini EU-a i provjereno je sredstvo za rast i zapošljavanje u EU-u s proračunom većim od 350 milijardi eura do 2020.

Stoga podržavam prijedlog izvjestitelja za uvođenje mjera ulaganja u rast i radna mjesta budući da je nedavno zabilježen realan pad javnih ulaganja u Uniji od 15 % i budući da se u mnogim regijama, posebno onima s demografskim izazovima, nije uspjelo na odgovarajući način doprinijeti ostvarenju ciljeva iz strategije Europa 2020., posebno glavnog cilja postizanja 75-postotne zaposlenosti do 2020., cilja smanjenja broja siromašnih ljudi za 20 milijuna te cilja suzbijanja ranog napuštanja školovanja.

Važnost ovog prijedloga vidim i u njegovom poticanju strateških ciljeva s potencijalom unapređenja rasta, otvaranju novih radnih mjesta, socijalnom uključivanju, ekološkom potencijalu te potencijalu u vezi s klimatskim promjenama. Visoke stope rasta i regionalna gospodarska konvergencija ne mogu se postići bez dobrog upravljanja s obzirom na potrebu za djelotvornijim uključivanjem svih partnera na nacionalnoj, regionalnoj i lokalnoj razini.

  Andrej Plenković (PPE), napisan. – Kohezija je oduvijek bila stup Europske unije. Ekonomska kriza koja je pogodila Uniju utjecala je kako na svaku pojedinu državu članicu tako i na Europsku uniju u cjelini. Posljednji izvještaj o koheziji, koji Europska komisija objavljuje svake 3 godine kako bi mjerila postignuti napredak ka ekonomskoj, socijalnoj i teritorijalnoj koheziji Unije, pokazao je da se suočavamo sa brojnim izazovima u ostvarenju ciljeva europske politike. Zabilježen je pad javnih ulaganja čak i do 60% u nekim državama članicama, a na razini Unije oko 20%. Nezaposlenost je porasla, a posebno zabrinjava postotak nezaposlenosti mladih koji doseže brojku od 4,85 milijuna što čini 20%.

Ipak, tijekom posljednjih godina dokazana je sposobnost kohezijske politike u ublažavanju negativnih učinaka krize, a posebno bih istaknuo važnost plana ulaganja koji je izradila Komisija jer je to prvi korak ka nakdoknađivanju nedostataka javnih i privatnih ulaganja u Uniji.

Podržavam izvješće kolege Deutscha te se isto tako slažem s preporukom o potrebi daljnjih napora u pojednostavljenju procedura koje će povećati pristup i absorpciju fondova i time uravnotežiti gospodarske i socijalne prioritete Unije s jedne strane i socijalnu uključenost, obrazovanje i održivi razvoj s druge strane.

  Miroslav Poche (S&D), in writing. ‒ I am proud that the Parliament will continue with the cohesion policy to continue to grow the European economy. In the past, the cohesion policy has been the main tool used to help reduce economic, social and territorial inequalities across the European regions. I am satisfied that it has been able to react quickly with flexible measures to help tackle the investment gap between certain regions. However, I am warry about the significant delays in some of the programming periods, and am worried that theses postponements may hinder our economic growth. It is important that we continue to increase the efficiency and effectiveness so that our success may continue. Moving forward, we need to focus on SMEs, as the account for a vast majority of the economy in the Union, and also to look to education so that we can help create a strong, well-educated labour force so that our economy will remain strong.

  Salvatore Domenico Pogliese (PPE), per iscritto. ‒ L'efficienza energetica, l'occupazione e le PMI, vale a dire settori che vantano potenzialità promettenti per la creazione di posti di lavoro sostenibili, sono tutti elementi fondamentali della nuova politica di coesione 2014-2020. Condivido la linea del relatore che intende sottolineare che il ruolo originario della politica di coesione e dei suoi strumenti, quali definiti dal trattato, ne fanno di per sé il principale strumento di politica per conseguire una crescita intelligente, sostenibile e inclusiva in tutta l'UE. La politica di coesione non può essere considerata un semplice strumento per le altre strategie settoriali. A mio avviso il suo approccio deve essere basato sulla governance a lungo termine. Una governance possibilmente integrata e multilivello.

  Tomasz Piotr Poręba (ECR), na piśmie. ‒ Polityka spójności to niezmiennie główna polityka inwestycyjna UE, również w budżecie na lata 2014–2020. Inwestycje w spójność niezaprzeczalnie pomogły złagodzić pewne skutki kryzysu, zapewniając w niektórych państwach członkowskich znaczną część inwestycji publicznych. Głównym celem tej polityki nadal jest zmniejszanie różnic między regionami oraz likwidowanie ubóstwa w najbiedniejszych regionach UE. W związku z powyższym oraz odnotowując sprzeciw wobec narzuconej przez KE koncentracji tematycznej, limitów i warunkowości makroekonomicznej, poparłem sprawozdanie.

  Franck Proust (PPE), par écrit. ‒ La politique de cohésion de l’Union européenne joue un rôle clé dans la réduction des inégalités régionales et dans la promotion d’une cohésion économique, sociale et territoriale au sein de l’Union et entre les différentes régions et États. Face à l’importance de cet instrument, le Parlement européen a adopté un rapport d’initiative commentant les progrès accomplis dans la politique de cohésion mais également pointant du doigt les possibles zones d’amélioration. Ce texte insiste aussi sur la nécessité de simplifier les procédures pour l’accès aux financements. Je me suis exprimé en faveur de ce rapport et je soutiens cette politique européenne, un outil clé pour le développement local et régional.

  Paulo Rangel (PPE), por escrito. ‒ A política de coesão da União Europeia, com um orçamento de mais de 350 mil milhões de euros até 2020, desempenha um papel determinante na redução da disparidade entre os níveis de desenvolvimento das regiões mais desenvolvidas e menos desenvolvidas e o atraso das regiões menos favorecidas. No relatório sobre o investimento, no crescimento e no emprego, para a promoção da coesão social, o relator é de parecer que a política de coesão provou ser eficaz na resposta dada à crise económica e financeira, e para fazer face ao défice no investimento público, na União. Com efeito, as medidas flexíveis da política de coesão permitiram o apoio direto à atividade económica e ao emprego, e promoveram, também, a estabilidade das regiões, ao assegurar o fluxo de financiamento de investimentos públicos e privados, nacionais, seja pela redução do cofinanciamento nacional ou através dos adiantamentos adicionais de pagamentos. De futuro, o relator considera que será vital manter os esforços a fim de simplificar os procedimentos e reduzir a burocracia, aumentando a acessibilidade e a absorção dos fundos. Votei favoravelmente.

  Liliana Rodrigues (S&D), por escrito. ‒ Entendo que a melhor forma de integrar é criar emprego. Os dados são claros: o desemprego na União Europeia tem vindo a aumentar, com maior incidência no desemprego de longa duração, atingindo níveis históricos na ordem dos 5,1% (dados de 2013). Com um orçamento de mais de 350 mil milhões de EUR até 2020, a política de coesão assume-se como principal instrumento para o crescimento do emprego na UE. Mas ainda precisamos de mais. Considero que a função original da política de coesão – promoção da coesão económica, social e territorial nas regiões menos desenvolvidas – deve ser consolidada. De qualquer das formas, e tendo em consideração os apareceres e sugestões das diversas Comissões, nomeadamente a Comissão REGI, a Comissão CULT e a Comissão FEMM, voto favoravelmente este relatório.

  Inmaculada Rodríguez-Piñero Fernández (S&D), por escrito. ‒ Cada tres años, la Comisión presenta un informe sobre los progresos en la consecución de la cohesión económica, social y territorial en la UE. En el marco de la crisis y de las políticas de austeridad, cuando cesaron/disminuyeron las inversiones públicas y privadas a nivel nacional, este informe pone de manifiesto que la política de cohesión dio estabilidad a las regiones, garantizando un flujo de financiación.

El informe señala también la importancia de las inversiones durante la programación 2014-2020 en áreas como la innovación, las TICs o la economía baja en carbono, el empleo y las PYMEs, donde el potencial de creación de empleo sostenible, especialmente para los jóvenes, es prometedor.

Entre otras cuestiones, el informe denuncia los problemas de pago y los atrasos en el inicio del ciclo de la actual política de cohesión, la necesidad de mejorar la capacidad administrativa de las autoridades públicas, la falta de análisis de los problemas de la cooperación transfronteriza y llama a pensar en la política de cohesión post-2020.

Por último señalar que me parece equilibrado el enfoque que contiene de la condicionalidad macroeconómica.

Por todo ello, he votado a favor de este informe.

  Claude Rolin (PPE), par écrit. ‒ Ce jour, j’ai voté en faveur du rapport sur “les investissements en faveur de l’emploi et de la croissance: promotion de la cohésion économique, sociale et territoriale de l’Union”. Un vote important concernant une politique dont l’objectif est la réduction des disparités régionales et qui dispose d’un budget de 350 milliards à l’horizon 2020.

Une critique que je souhaiterais émettre à l’égard de cette politique concerne le retard de paiement pris par la Commission. Mettre en place une politique d’envergure doté d’un budget conséquent n’a de sens que si les aides parviennent en temps et en heure. J’encourage donc vivement la Commission à tout mettre en œuvre pour honorer ces factures en souffrance.

Le nouveau principe de gouvernance veut que le financement puisse dorénavant être suspendu si un État membre ne se conforme pas aux recommandations faites dans le cadre du processus de gouvernance économique. À ce sujet, je suis d’avis que ce moyen de pression ne devrait être envisagé qu’en tout dernier recours.

  Fernando Ruas (PPE), por escrito. ‒ De três em três anos, a Comissão Europeia deve apresentar um relatório relativo aos progressos registados na coesão económica, social e territorial.

O Sexto Relatório destaca, sobretudo, o sucesso da política de coesão, nomeadamente, em matéria de investimento e criação de emprego ao abrigo do Fundo Europeu de Desenvolvimento Regional (600.000 postos de trabalho criados e investimento em 200.000 projetos de PME e 80 000 “start-ups”) e do Fundo Social Europeu (68 milhões de euros para apoio a projetos individuais e mais de 400 000 casos de criação de “start-ups” e de trabalhadores por conta própria).

Tal como sublinha o relator, os efeitos destes investimentos deverão ainda aumentar ao longo dos próximos anos, sendo certo que os Estados-Membros têm até ao final de 2015 para utilizar os fundos relativo ao programa 2007-2013.

Merecem ainda destaque os objetivos centrais dos investimentos de coesão para o período 2014-2020 - eficiência energética, emprego e PME - bem patentes no relatório que, quando complementados com o Plano de Investimento para a Europa contribuirão positivamente para alcançar os objetivos da Estratégia Europa 2020, para um crescimento inteligente, sustentável e inclusivo em toda a UE.

  Massimiliano Salini (PPE), per iscritto. ‒ Ho votato a favore della relazione che enuncia i risultati raggiunti e gli obiettivi fondamentali degli investimenti nella coesione per il periodo 2014-2020: efficienza energetica, occupazione e PMI. La politica di coesione non deve essere considerata un semplice strumento per altre strategie settoriali, anzi, il suo approccio basato sulla governance a lungo termine, integrata e multilivello offre un valore aggiunto essenziale all'attuazione delle misure dell'UE.

  Matteo Salvini (ENF), per iscritto. ‒ Ho votato contro in quanto considero del tutto inadeguata l'attuale politica europea di investimenti a favore della crescita.

  Lola Sánchez Caldentey (GUE/NGL), por escrito. ‒ Hemos votado a favor de un informe que expone los principales objetivos de las inversiones en cohesión durante el período 2014-2020: eficiencia energética, empleo y pymes, ámbitos en los que el potencial de creación de empleo sostenible parece prometedor. El informe señala la necesidad de aumentar y agilizar las inversiones de la UE para el fomento de la cohesión europea. Su autor denuncia que en los últimos tiempos, como consecuencia de la crisis y las políticas de austeridad se ha producido una caída de la inversión pública en la UE de un 15%. El objeto de las inversiones en cohesión que Deutsch llama a aumentar debe ser doble: paliar las desigualdades territoriales y sociales en el seno del continente, ambas además relacionadas entre sí, puesto que las regiones más empobrecidas son también las que contienen mayores tasas de desempleo y pobreza. En ese sentido, insta a la UE a aumentar los fondos de lucha contra el desempleo juvenil, los orientados a la inserción laboral de los colectivos con dificultades para introducirse en el mercado laboral.

  Alfred Sant (S&D), in writing. ‒ My vote in favour of this motion is conditioned by the following considerations.

In all the interventions that are carried out at regional level, no matter what their scope, source of funding or sectoral placing, it is crucial to ensure that they fit into a strategy that attempts to counter the regional (and national) divergences that for systemic reasons are growing within the eurozone.

The mechanisms that define the eurozone, including the absence of centrally funded Treasury mechanisms and of mutualised instruments for tapping financial markets, plus the wide range of endowments characterising the separate territories of the zone, are leading to transfers of resources from ‘south’ to ‘north’.

It is crucial to ensure that cohesion funding is also analysed in terms of this phenomenon. It should be ensured that they contribute on a micro basis as well as within a macro-regional framework, to counter, or compensate for, this transfer of resources.

It should also be ensured that cohesion funding and similar proposals do not unintendedly serve to further stimulate divergences by increasing a dependency of south to north over the medium to long term, leading to an increase in counter-productive resource transfer, rather than its reduction.

  Olga Sehnalová (S&D), písemně. ‒ Politika soudržnosti má nepochybně pozitivní dopad na vyrovnávání rozdílů mezi členskými zeměmi, více a méně hospodářsky výkonnými regiony, zvyšuje jejich konkurenceschopnost a vytváří pracovní místa. Zároveň v dobách krize snížila její dopady. Vzhledem k počátečnímu zpoždění při schvalování operačních programů v rámci provádění politiky soudržnosti pro období 2014–2020 je třeba se co nejdříve zamyslet nad politikou soudržnosti po skončení tohoto období. Je nutné se poučit i z chyb předchozího období, protože nesprávná administrace a problém nevyřízených plateb vede k neúměrným zátěžím rozpočtů příjemců i členských států.

  Lidia Senra Rodríguez (GUE/NGL), por escrito. ‒ Me he abstenido en el voto final de este informe puesto que si bien es cierto que denuncia los injustificables retrasos en los pagos de los fondos dedicados a la política de cohesión (que asciende a unos 25.000 millones de euros), el bajo nivel de absorción (o recepción final de los mismos), así como la importancia de reindustrializar la Unión Europea y el papel necesario de dichos fondos en este aspecto, la redacción final del texto incluye la felicitación por el nuevo Fondo Europeo para Inversiones Estratégicas (Plan Juncker), el impulso de los partenariados público-privados, o el apoyo a la condicionalidad de los programas operativos estatales a los objetivos del Semestre Europeo y los programas de reformas. Por ello, sin oponerme a algunas de las críticas subrayadas en el informe, creo conveniente no apoyar un texto que ensalza medidas políticas de la gobernanza económica europea destinadas a constreñir la capacidad política de inversión pública de las administraciones, habiendo generado así un impacto social y económico muy negativo en la población.

  Ricardo Serrão Santos (S&D), por escrito. ‒ A política de coesão é um dos pilares em que assenta a construção europeia. A solidariedade constitui um seu princípio subjacente que está a ser posto à prova no contexto que atravessamos de contração financeira e económica. Devemos fazer todos os esforços para não descurar este princípio de solidariedade e traduzi-lo em opções políticas que o reflitam através da redistribuição de recursos e oportunidades. Mais coesão significa proporcionar mais acesso a melhores condições de vida a pessoas e regiões que padecem de constrangimentos geográficos, socias e económicos. Esta preocupação deve estar presente em todas as políticas sectoriais da União Europeia, sobretudo em momentos de crise, como a atual. De outra forma, corremos o risco de deitar por terra, em pouco tempo, o caminho de anos já percorrido em prol do equilíbrio territorial e isto com consequências sociais e económicas dificilmente reversíveis sem custos geracionais.

  Siôn Simon (S&D), in writing. ‒ In the plenary today I voted for this report. I welcome the new investment plan for Europe: it complements its structural and cohesion investments. Areas which are promising, as pointed out in the report, include the core targets of cohesion investments 2014-2020, which are: energy efficiency, employment and small and medium-sized enterprises.

  Branislav Škripek (ECR), písomne ‒ Hlasoval som za návrh legislatívneho uznesenia o investovaní do zamestnanosti a rastu podporou hospodárskej, sociálnej a územnej súdržnosti v Únii. Politika súdržnosti predstavuje dôležitý nástroj na dosahovanie cieľov stratégie Horizont 2020. Predkladaná správa primeraným spôsobom hodnotila prehľad pozitívnych vplyvov tejto politiky, ale súčasne pomenovala aj jej problematické oblasti a poukázala na ciele jej smerovania do budúcnosti.

  Davor Škrlec (Verts/ALE), napisan. ‒ Cilj kohezijskih investicija je pružanje stabilnosti regijama osiguravajući protok financijskih sredstava kada izostanu nacionalne, javne i privatne investicije. Međutim, ako pogledamo iz današnje perspektive, razlike između regija produbile su se nakon gospodarske krize te je jaz posebno primjetan u odnosu sjevernih i južnih regija Unije.

Smatram kako je kvalitetan razvoj kohezijske politike suočen s nekoliko problema. Prvi problem je vezan za neplaćanja i provedbe politika. Razlog je osjetno strukturno kašnjenje u pokretanju programskih razdoblja kohezijske politike do čega je došlo zbog kašnjenja u potpisivanju partnerskih sporazuma i u usvajanju operativnih programa za koje su odgovorne države članice. Drugi problem, koji bi ujedno trebao biti dugoročni cilj, je poboljšanje upravljanja kohezijskom politikom na više razina u kojima lokalna i regionalna tijela moraju isto preuzeti administrativnu odgovornost. Treći problem koji bi želio istaknuti je premalo inicijative prema razvijanju jače teritorijalne suradnje, posebno razvijajući prekograničnu suradnju.

Želim naglasiti kako uspješnost europskih pograničnih i prekograničnih regija u smislu suočavanja s krizom treba poboljšati uz pametniji, uključiviji i održivi rast. Detektiranje ključnih problema i ciljeva kohezijske politike je također bitno u trenutačnom razdoblju 2014. – 2020. zbog kvalitetnije pripreme za iduće programsko razdoblje.

  Monika Smolková (S&D), písomne ‒ Aj keď predloženie šiestej správy o súdržnosti sa oneskorilo, hlasovala som za správu, lebo prináša nielen prehľad doterajšieho vývoja, ale prináša aj výhľad do budúcnosti a poukazuje na hlavné ciele investícií v rámci politiky súdržnosti v období 2014 – 2020. V rámci správy vítam najmä tú skutočnosť, že investície v rámci politiky súdržnosti poskytli stabilitu regiónom prostredníctvom zabezpečenia toku finančných prostriedkov v situácii, keď vnútroštátne verejné a súkromné investície klesli alebo sa dokonca aj úplne zastavili. Naopak za veľmi znepokojujúce považujem to, že sa aj naďalej prehlbujú rozdiely medzi jednotlivými regiónmi a dochádza ku stratám mnohých pracovných miest, ktoré vznikli po roku 2000. Za veľmi pozitívne považujem opatrenia, ktoré sú nasmerované na podporu MSP a zlepšenia situácie v oblasti zamestnanosti mladých ľudí. Som však presvedčená, že ak chceme naozaj pomôcť malým a stredným podnikom, musíme im vytvoriť také podmienky, ktoré nielen zjednodušia postupy a odstránia zbytočnú byrokraciu, ale pomôžu im najmä pri čerpaní finančných prostriedkov.

  Igor Šoltes (Verts/ALE), pisno. ‒ Kohezijska politika ima odločilno vlogo pri zmanjševanju razlik med regijami, spodbujanju ekonomske, socialne in teritorialne kohezije med državami članicami ter ustvarjanju delovnih mest. Kohezijska politika je glavna naložbena politika na ravni EU in v nekaterih državah članicah glavni vir javnih naložb, ki so se v zadnjem času žal zmanjšale kar za 15 %.

Šesto kohezijsko poročilo Komisije prikazuje, da je kohezijska politika v obdobju 2007–2013 ublažila učinek strmega upada javnih naložb, v nekaterih državah članicah za 60 %, v EU pa povprečno za 20 %, saj je zagotovila dotok finančnih sredstev v času, ko so nacionalne naložbe upadle ali usahnile.

Kljub zelo dobrodošlim pozitivnim učinkom dosedanje kohezijske politike pa je v prihodnosti treba iti še korak dlje. Poročilo poziva k še bolj ciljno usmerjeni in donosni prihodnji kohezijski politiki, ki jo lahko uresničimo s preusmeritvijo pozornosti z meril za absorpcijo na kakovost porabe in visoko dodano vrednost sofinanciranih projektov.

Tudi sam pozdravljam okrepljeno usmerjenost v rezultate in večjo tematsko osredotočenost kohezijske politike zlasti na inovacije, izobraževanje in podporo MSP, zato me še toliko bolj veseli, da smo poslanci poročilo pri glasovanju v veliki večini podprli.

  Dubravka Šuica (PPE), napisan. ‒ Očigledan uspjeh kohezijske politike i njenih fondova vidljiv je na brojnim primjerima predstavljenima u ovom izvješću. Adekvatna raspodjela fondova omogućila je napredak u nekim zemljama članicama još dok su se borile s recesijom.

Postojanje neiskorištenih dijelova fonda, za koje je rok 2015. godina, govori da su države u fondovima kohezijske politike imale konstantnog prijatelja kroz teško ekonomsko razdoblje. Podržavam izvješće jer je i Hrvatska, kao najnovija članica Europske unije, vrlo brzo uvidjela prednost pristupa takvim fondovima. Hrvatska, također, očekuje poboljšanja nakon što se do kraja raspodijeli fond za europski regionalni razvoj.

  Richard Sulík (ECR), písomne ‒ Správu som nepodporil, pretože zásadne nesúhlasím s tým, ako je v nej vnímaná kohézna politika. Kohézna politika podľa správy zabránila prepadu verejných investícií v EÚ v dôsledku škrtov členských krajín a pomohla tiež znížiť nezamestnanosť. Tento pohľad však pokladá prostriedky v rámci kohéznej politiky za „peniaze zadarmo“, čo nie je pravda. Všetky peniaze v rámci kohéznej politiky pochádzajú z rozpočtov členských krajín a v konečnom dôsledku z daní zamestnancov a podnikateľov. Kohézna politika preto nepriniesla žiadne nové investície a ani nárast zamestnanosti, len nahradila časť viac efektívnych a skutočne požadovaných investícií a pracovných miest v súkromnom sektore menej efektívnymi investíciami a pracovnými miestami, po ktorých na trhu nebol skutočný dopyt.

  Davor Ivo Stier (PPE), napisan. ‒ Podržavam ovo izvješće zbog činjenica koje kažu da ranije donesena kohezijska politika daje rezultate. Primjerice, Europski regionalni razvojni fond (ERDF) je u posljednje vrijeme kreirao gotovo 600 000 radnih mjesta, investirao novac u 200 000 malih i srednjih poduzeća i njihove projekte te 80.000 start-up poduzeća. Financirao je 22 000 projekata koji se bave istraživanjima i kooperacijom poslovnog sektora.

Isto tako, Europski socijalni fond podržao je 68 milijuna sudjelovanja pojedinih projekata, osigurao da 5,7 milijuna nezaposlenih ili poslovno neaktivnih ljudi postanu zaposleni i učinio da 400 000 start-upova i ljudi koji se njima bave postanu samostalno zaposleni. No što je također važno istaknuti, efekti ovih investicija i dalje rastu i očekuje se da će rasti i u narednim godinama jer države članice do 2015. godine koriste novac fondova iz programa koji su bili aktualni od 2007. do 2013. godine.

  Catherine Stihler (S&D), in writing. ‒ I supported this report on a new EU Investment plan for Europe as it will complement structural and cohesion investments.

  Patricija Šulin (PPE), pisno. ‒ Glasovala sem za poročilo o naložbah az delovna mesta in rast: spodbujanje ekonomske, socialne in teritorialne kohezije v EU. Kohezijska politika je glavna investicijska in je namenjena ustvarjanju delovnih mest, konkurenčnosti, gospodarske rasti, trajnostnemu razvoju in izboljšanju kakovosti življenja državljanov. Temu se ne smemo odpovedati. V današnjem času moramo na kohezijsko politiko gledati v kontekstu gospodarske krize ter v kontekstu doseganja ciljev Evropa 2020. Podpiram krepitev prvotne vloge kohezijske politike, in sicer povečanje ekonomske, socialne in teritorialne kohezije v vseh regijah EU, zlasti v manj razvitih in tistih z najbolj omejenimi možnostmi, kar poudarja tudi poročilo.

  Kay Swinburne (ECR), in writing. ‒ I can welcome a number of aspects of this report of the Committee on Regional Development. It rightly calls for simplified procedures and the removal of red tape, in order to increase accessibility to these funds. It also recognises the important role SMEs play in creating jobs and growth, highlighting the need to deliver access to finance and also access to support programmes and training, which will promote the development of entrepreneurial skills. Finally, I am pleased to see it calling for greater efforts to manage payment backlogs, given the significant impact these delays can have on the ground.

However, I maintain concerns about some elements of this report. In particular, I do not fully share its interpretation of the role of the new European Fund for Strategic Investment and I am disappointed to see the report making calls for European Commission action in areas outside of EU competence, such as the provision of childcare facilities.

For these reasons I was unable to give this report my full support at the vote and I therefore opted to abstain.

  Νεοκλής Συλικιώτης ( GUE/NGL), γραπτώς. ‒ H οικονομική κρίση έχει πολύ σοβαρές επιπτώσεις στην συνοχή της ΕΕ. Για να επιλύσουμε όμως τα προβλήματα πρέπει να παραδεχτούμε πως τα νεοφιλελεύθερα μέτρα της σκληρής λιτότητας συνέβαλαν στην αποβιομηχανοποίηση του Νότου, στην απορρύθμιση των εργασιακών σχέσεων, στη διάλυση του κοινωνικού κράτος, στο ξεπούλημα του δημόσιου πλούτου, στο κλείσιμο πολλών ΜμΕ καθώς και στην αύξηση της ανεργίας ιδιαίτερα των νέων.

Απαιτούνται λοιπόν νέες πολιτικές ώστε να επιτύχουμε πραγματικά την οικονομική, κοινωνική και εδαφική συνοχή στην ΕΕ. Πρέπει να τονωθεί η πραγματική οικονομία, να προωθηθεί η ανάπτυξη και να δημιουργηθούν νέες ποιοτικές θέσεις. Εξίσου σημαντικό είναι να στηριχθούν οι δημόσιες επενδύσεις. Ιδιαίτερη έμφαση δε πρέπει να δοθεί στα κράτη που έχουν πληγεί περισσότερο από την οικονομική κρίση. Πολλά από αυτά αναφέρονται στην γνωμοδότηση της Επιτροπής ITRE αλλά δυστυχώς δεν λαμβάνονται υπόψη στην έκθεση της αρμόδιας Επιτροπής Ανάπτυξης. Εν τούτοις, η έκθεση έχει ορισμένες θετικές αναφορές. Για παράδειγμα, αναγνωρίζει το σημαντικό προβλήματα της ανεργίας, αναφέρεται στην ανάγκη να αντιμετωπιστούν οι ανισότητες στις περιφέρειες και τονίζει τον σημαντικό ρόλου που διαδραματίσουν οι ΜμΕ καθώς και την ανάγκη να στηριχτούν.

Για τον λόγο αυτό τηρήσαμε αποχή.

  Ελευθέριος Συναδινός ( NI), γραπτώς. ‒ Η έκθεση μιλά για ανάπτυξη και δημιουργία θέσεων εργασίας, αλλά την ίδια στιγμή προτείνει συνέχιση των πολιτικών που απέφεραν τα ακριβώς αντίθετα αποτελέσματα.

  József Szájer (PPE), írásban. ‒ A Deutsch Tamás által jegyzett jelentés az Unió elsőszámú befektetési politikájával, a kohéziós politikával foglalkozik, mely az uniós költségvetés leginkább ellenőrzött és értékelt kiadás-területe több mint 350 milliárd eurós költségvetéssel a 2014-2020-as időszakra.

A Deutsch-jelentés olyan gondolatokat tartalmaz, melyekkel messzemenően egyetértek.

A jelentés egyik központi gondolata, hogy a kohéziós politika hatékonysága, hitelessége csak akkor fenntartható, ha felszámoljuk az igen jelentős kifizetési hátralékot, és megőrizzük a kohéziós politikára fordított uniós költségvetési források nagyságrendjét.

A jelentésben fokozott figyelmet kap a munkanélküliség témaköre, különösen a fiatalok munkanélkülisége és a kis-és középvállalkozások munkahelyteremtő képessége. A munkahelyteremtés előmozdítása érdekében Deutsch Tamás az Európai Szociális Alap és az Európai Regionális Fejlesztési Alap összehangolt használatára hív fel, egyben javasolja a végkedvezményezetteket sújtó adminisztratív terhek csökkentését a hatékonyság növelése érdekében.

A jelentés megerősíti a kohéziós politika eredeti célkitűzését, a fejlődésbeli különbségek csökkentését, miközben hangsúlyozza hozzájárulását az Európa2020 Stratégia intelligens, befogadó és fenntartható növekedési céljainak megvalósításához, valamint szerepét a válság pusztító hatásainak mérséklésében.

A Deutsch-jelentés a 2014-2020-as ciklus egyik legfontosabb regionális politikai dokumentuma, mely a bizottsági és plenáris szavazáson egyaránt elsöprő támogatást kapott.

A magyar néppárti delegáció tagjaként szavazatommal támogattam a jelentést.

  Tibor Szanyi (S&D), írásban. ‒ Szavazatommal támogattam a jelentést, mivel fontos feladatnak tartom a gazdasági, társadalmi és területi kohézió előmozdítását az Európai Unióban. Örülök, hogy végre a magyar kormánypárti oldalról is megfogalmazásra került ennek fontossága és az, hogy az Európai Unió (és annak pénzügyi támogatása) elengedhetetlen. További örömre ad okot, hogy a jelentés az Európai Stratégiai Beruházási Alap létrejöttét is üdvözli, mely ismét egy jelentős fejlesztési forrással járulhat hozzá a tagállamok területén történő fejlesztésekhez. Megjegyzendő azonban, hogy mivel ez egy direkt- és átlátható forrás, így szerencsére nem lesz lehetőség arra, hogy azt közbeszerzés nélkül ossza ki a kormányzat politikai szövetségeseinek.

A jelentés a kohéziós politika egyik céljaként említi az éghajlatváltozás és az energiafüggőség kérdését. Ellentmondásként értékelem azonban, hogy míg egyes tagállamok - így különösen Magyarország - természetes módon és nagy örömmel költik az Uniós forrásokat, addig speciális adót vetnek ki egyes megújuló energiahordozókra.

A jelentés felkér minden érintett szereplőt – mindenekelőtt a főhatóságokat–, hogy az országspecifikus ajánlások támogatása érdekében többszintű kormányzást és koordinációs mechanizmusokat alakítsanak ki. E javaslat szellemiségét ország-specifikus ajánlásként is értelmezhetjük ott, ahol minden pályázat egyetlen politikai vezetőhöz van rendelve. Úgy vélem, hogy a kohézió előmozdítása végett, a komplex programok kialakításánál a helyi közösségekre nagyobb hangsúlyt kell fektetni, melyre a jelentés több helyen is utal.

  Adam Szejnfeld (PPE), na piśmie. ‒ Jeżeli chcemy mieć w Europie konkurencyjny rynek pracy XXI w., musimy odpowiednio kierować zarówno polityką podażową, jak i popytową dotyczącą zatrudnienia. Ważne jest, żeby ludzie młodzi zaczynający karierę zawodową posiadali odpowiednie kwalifikacje i byli świadomi konieczności ustawicznego kształcenia się czy przekwalifikowania. Sprawozdanie Parlamentu Europejskiego zwraca uwagę właśnie na zwiększenie konkurencyjności unijnego rynku pracy m.in. poprzez sprawną współpracę między uczelniami, przedsiębiorstwami, publicznymi i prywatnymi służbami zatrudnienia a także pracownikami oraz stałe monitorowanie przyszłych trendów na rynkach pracy i przewidywanie zapotrzebowania na umiejętności i kwalifikacje. Zdecydowałem się zagłosować za sprawozdaniem, bowiem uważam, że w odpowiedni sposób akcentuje ono problemy i szuka dla nich rozwiązań.

  Claudia Tapardel (S&D), în scris. ‒ Coeziunea economică, socială și teritorială a Uniunii reprezintă unul dintre obiectivele strategice ale proiectului european. Pentru realizarea sa, instituțiile europene au investit și investesc sume considerabile de bani, chiar și în condițiile regimului de austeritate impus de recenta criză economică.

Principalele domenii vizate de aceste investiții în actualul cadru multianual (2014-2020) sunt inovarea, economia digitală și cu consum redus de carbon, crearea de noi locuri de muncă sustenabile (în special pentru tineri), întreprinderile mici și mijlocii. Există însă și probleme în efectuarea plăților cu întârziere, capacitatea administrativă redusă a autorităților publice la nivel local și regional sau cooperarea transfrontalieră insuficientă. Pe termen lung, este nevoie de o dezbatere serioasă asupra problemei, mai ales privind politica de coeziune după 2020, care să includă lecțiile ultimelor cadre multianuale, atât în privința aspectelor pozitive, cât și a deficiențelor înregistrate.

Documentul actual este doar o etapă în cadrul acestui proces important, a cărui finalitate este însăși apărarea interesului cetățeanului european. De aceea, el trebuie susținut, pentru a da un impuls suplimentar politicii de coeziune a Uniunii Europene și dezvoltării economice coordonate a statelor membre.

  Pavel Telička (ALDE), in writing. ‒ I voted in favour of the report on investments promoting job creation and growth within the context of Cohesion Policy. The reports proposes different measures such as a thoroughgoing examination of the objectives and co-financing rates for the fund, enhanced action in developmentally disadvantaged regions and administrative simplification.

  Ruža Tomašić (ECR), napisan. ‒ Kao izvjestiteljica u sjeni zadovoljna sam s finalnom verzijom izvješća.

U skladu s Ugovorom o funkcioniranju Europske unije, Komisija ima obvezu svake tri godine prezentirati izvješće o napretku postignutom u dostizanju ekonomske, socijalne i teritorijalne kohezije Unije. Sukladno tome, 23. srpnja 2014., Europska komisija usvojila je izvješće koje ocjenjuje prethodnu generaciju provedbe kohezijske politike (2007.-2013.) te konstatira da je ista ublažila utjecaj oštrih rezova u javnim investicijama nakon pojave financijske i ekonomske krize. Unatoč tome, regionalne nejednakosti uslijed krize dodatno su se produbile.

Izvjestitelj prvenstveno analizira uspjehe i izazove kohezijske politike u kontekstu ekonomske i financijske krize te ističe da je kriza dodatno naglasila ulogu kohezijske politike Komisije u nadvladavanju krize te borbi protiv pada javnih investicija i značajnijem porastu nezaposlenosti.

Slažem se s konstatacijom da su upravljanje na više razina, potpomognuto partnerskim principima, kao i sektorski i teritorijalni pristup glavna snaga i poluga ove politike.

Zadovoljna sam jer su u izvješće inkorporirani i mnogi amandmani grupe ECR koji naglašavaju potrebu za izgradnjom jače i efektivnije administracije, posebice u onim državama članicama koje su najmanje razvijene. Također, izvješće naglašava važnost fokusiranja na učinkovitost te usmjerenost ka rezultatima te ističe važnost izbjegavanja politizacije u selekcijskom procesu. Stoga sam glasovala za.

  Romana Tomc (PPE), pisno. ‒ Poročilo o naložbah za delovna mesta in rast: spodbujanje ekonomske, socialne in teritorialne kohezije v Uniji poudarja nedvomne uspehe kohezijske politike. Evropski sklad za regionalni razvoj je ustvaril skoraj 600.000 novih delovnih mest, investiralo se je v 200.000 malih in srednjih podjetij in podprlo 80.000 novoustanovljenih podjetij. Financiral je 22.000 projektov za raziskave in sodelovanje poslovnega sektorja, povezal je 5,5 milijona ljudi. Obenem je Evropski socialni sklad podprl 68 milijonov posameznih projektov udeležbe, zagotovil 5,7 milijona nezaposlenim ter neaktivnim zaposlitev. Zabeležil pa je tudi 400.000 prijavljenih primerov ustanavljanja novih podjetij in ljudi, ki so postali samozaposleni. Poročilo sem podprla, ker poudarja, da učinki teh naložb še vedno naraščajo. Temu bo tako v naslednjih nekaj letih, saj imajo države članice do konca leta 2015 za uporabo sredstva še iz programov za obdobje 2007–2013.

  Estefanía Torres Martínez (GUE/NGL), por escrito. ‒ Hemos votado a favor de un informe que expone los principales objetivos de las inversiones en cohesión durante el período 2014-2020: eficiencia energética, empleo y pymes, ámbitos en los que el potencial de creación de empleo sostenible parece prometedor. El informe señala la necesidad de aumentar y agilizar las inversiones de la UE para el fomento de la cohesión europea. Su autor denuncia que en los últimos tiempos, como consecuencia de la crisis y las políticas de austeridad se ha producido una caída de la inversión pública en la UE de un 15%. El objeto de las inversiones en cohesión que Deutsch llama a aumentar debe ser doble: paliar las desigualdades territoriales y sociales en el seno del continente, ambas además relacionadas entre sí, puesto que las regiones más empobrecidas son también las que contienen mayores tasas de desempleo y pobreza. En ese sentido, insta a la UE a aumentar los fondos de lucha contra el desempleo juvenil, los orientados a la inserción laboral de los colectivos con dificultades para introducirse en el mercado laboral.

  Ramon Tremosa i Balcells (ALDE), in writing. ‒ With such large disparities in employment and unemployment between European countries, the role of cohesion policy of the EU in reducing regional disparities, promoting economic, social and territorial cohesion between regions and Member States and supporting job creation is essential. That is why I support this measure to strengthen this programme.

  Mylène Troszczynski (ENF), par écrit. ‒ La philosophie de la politique de cohésion va à l'encontre des idées que nous défendons. La Commission joue le rôle du pompier pyromane. Responsable de l'aggravation des écarts de compétitivité, elle préconise parallèlement une plus forte mobilisation des fonds européens pour réduire ces disparités régionales.

Le rapporteur a parfois de bonnes intentions notamment en souhaitant lutter contre le chômage des jeunes. Mais les solutions apportées sont dérisoires voire contre productives:

- ils veulent simplifier les procédures mais renforcer les administrations

- ils veulent créer des synergies entre les services mais ne pas mutualiser leurs ressources

Enfin nous contestons fermement l'utilisation des fonds pour favoriser l'intégration des Roms.

Je vote CONTRE ce texte.

  Miguel Urbán Crespo (GUE/NGL), por escrito. ‒ Hemos votado a favor de un informe que expone los principales objetivos de las inversiones en cohesión durante el período 2014-2020: eficiencia energética, empleo y pymes, ámbitos en los que el potencial de creación de empleo sostenible parece prometedor. El informe señala la necesidad de aumentar y agilizar las inversiones de la UE para el fomento de la cohesión europea. Su autor denuncia que en los últimos tiempos, como consecuencia de la crisis y las políticas de austeridad se ha producido una caída de la inversión pública en la UE de un 15%. El objeto de las inversiones en cohesión que Deutsch llama a aumentar debe ser doble: paliar las desigualdades territoriales y sociales en el seno del continente, ambas además relacionadas entre sí, puesto que las regiones más empobrecidas son también las que contienen mayores tasas de desempleo y pobreza. En ese sentido, insta a la UE a aumentar los fondos de lucha contra el desempleo juvenil, los orientados a la inserción laboral de los colectivos con dificultades para introducirse en el mercado laboral.

  Ernest Urtasun (Verts/ALE), in writing. ‒ The report is the EP response to the 6th Cohesion Report from July 2014 and the first positioning after the adoption of the new legislative framework. There continues to be broad support for Cohesion Policy as such and its Treaty objective of reducing regional disparities. Therefore, my vote was positive.

  Viktor Uspaskich (ALDE), raštu. – Palaikau šią iniciatyvą. Naujų darbo vietų sukūrimas – tai vienas iš prioritetinių kriterijų. Sudaryti pagrindines sąlygas visuomenės įvairiapusei pažangai, kiekvienam žmogui sudaryti sąlygas dirbti, pasiturinčiai ir kultūringai gyventi.

  Ramón Luis Valcárcel Siso (PPE), por escrito. ‒ Este informe viene a señalar el papel que los fondos de desarrollo regional han jugado en la crisis económica que ha sufrido Europa. Asimismo el ponente trata con acierto varios de los temas más importantes que han de ser objeto de reflexión sobre la gestión e implementación de los fondos de cara a la revisión del período 2014-2020 así como a la configuración futura para el siguiente marco financiero plurianual. Por todo ello, considero necesario votar a favor de dicho informe.

  Miguel Viegas (GUE/NGL), por escrito. ‒ Num contexto de diminuição do investimento, como consequência da crise, é muito oportuno trazer esta questão da Coesão que representa uma eloquente resposta a todos aqueles que continuam a acreditar, de forma ingénua a acreditar que esta União Europeu tem ainda na sua matriz programática valores tais como a solidariedade, a coesão ou os direitos humanos.

Neste sentido, os apelos do relatório no sentido de garantir no quadro 2014-2020 a continuação do investimento para a coesão, enfatizando, face aos atrasos no estabelecimento dos Programas Operacionais dos Estados-Membros, que deveriam existir compensações por esses atrasos e que esses financiamentos não deveriam ser perdidos, são relevantes, muito embora não deixem grandes margens para qualquer otimismo.

Outro aspeto relevante do relatório está na necessidade de simplificar os procedimentos administrativos de acesso ao financiamento; a promoção da inclusão social, da igualdade de género e do desenvolvimento da educação e formação; a redução do desemprego e o apoio às PME, assim como o estabelecimento de parcerias e do desenvolvimento dos serviços públicos.

  Harald Vilimsky (ENF), schriftlich. ‒ Der Bericht spricht sich dafür aus, dass Wachstumsdellen durch gesteigerten Mitteleinsatz aus Brüssel auszugleichen sind. Probleme wie verspätete Zahlungen etc. werden nicht angegangen, zentrale Nachfragesteuerung aus Brüssel ist abzulehnen. Auch die Aufforderung an die Mitgliedstaaten, Kohärenz zwischen nationalen Programmen und Kohäsionspolitik sicherzustellen, ist abzulehnen, genau wie der gesamte Bericht von mir abgelehnt wird.

  Daniele Viotti (S&D), per iscritto. ‒ La politica di coesione si pone come obiettivo lo sviluppo di una crescita intelligente, da perseguire attraverso l'efficienza energetica e la creazione di nuovi posti di lavoro nel settore dell'economia sostenibile. La politica di coesione, inoltre, ha il dovere di controbilanciare il brusco calo degli investimenti pubblici, che ha toccato in alcuni casi il 60%, colpendo in particolar modo le regioni meridionali. È perciò fondamentale che si valuti una prospettiva di lungo termine che supporti le PMI, favorisca l´'occupazione, implementi le risorse a favore dei giovani e dell'istruzione, ponga particolare attenzione alla dimensione territoriale e favorisca uno sviluppo regionale omogeneo e costante. Per questi motivi ho espresso il mio voto favorevole.

  Beatrix von Storch (ECR), schriftlich. – Die Entschließung des EU-Parlaments zu dem Thema „Investitionen in Beschäftigung und Wachstum: Förderung des wirtschaftlichen, sozialen und territorialen Zusammenhalts in der Union“ habe ich abgelehnt.

Die Zeit für Kohäsionspolitik der EU ist nun vorbei. Die Kohäsion diente dem Zusammenwachsen der Mitgliedstaaten, der Städte und der Regionen der EU. Dazu legt die EU Programme auf, die fünf Fonds, die zusammen die „Europäischen Struktur- und Investitionsfonds“ bilden. Insgesamt hat die EU dafür bereits mehr als 500 Milliarden Euro verpulvert. Genutzt hat das alles nichts, außer dass Brücken ohne Straßen, Flughäfen ohne Flugverkehr und beleuchtete Autobahnen ohne Autos gebaut worden sind.

Die EU ist bei ihrer selbstgegebenen Aufgabe, zur Verringerung der wirtschaftlichen, sozialen und territorialen Ungleichheiten zwischen den europäischen Regionen beizutragen, gnadenlos gescheitert.

Ich erkenne die Bemühungen des Berichts an, hier manche Dinge zu verbessern, halte dies jedoch effektiv nicht für möglich. Hier hilft nur noch die Abschaffung und Neubesinnung, also ein vollständiger Politikwechsel. Ungleichheit ist etwas Gutes – zwischen Menschen und auch den Regionen. Man sollte nicht versuchen, Menschen oder Regionen gleichzumachen. Das kann nur in zentralplanerischer Fehlsteuerung und widersinnigen Anreizen enden. Und das sieht man.

  Iuliu Winkler (PPE), în scris. – Am votat raportul din proprie inițiativă referitor la „Investițiile pentru ocuparea forței de muncă și creștere economică: promovarea coeziunii economice, sociale și teritoriale în Uniunea Europeană” al colegului meu Tamás Deutsch. Salut inițiativa acestuia de a realiza acest raport, cu atât mai mult cu cât este de necontestat rolul determinant pe care îl are politica de coeziune a UE pentru reducerea disparităților regionale, promovarea coeziunii economice, sociale și teritoriale între regiunile statelor membre și sprijinirea creării de locuri de muncă. Politica de coeziune reprezintă principalul instrument de investiții în economia reală la nivelul întregii Uniuni și este un instrument consacrat de creștere și de creare de locuri de muncă în UE, dispunând până în 2020 de un buget care depășește 350 de miliarde EUR.

Salut faptul că raportorul a invitat CE să acorde o atenție deosebită situației grupurilor minoritare din întreaga Uniune, întrucât acestea se confruntă cu diferite forme de excluziune socială și există, prin urmare, șanse mai mari ca ele să fie afectate de șomajul structural. În același raport, este subliniat și rolul cheie jucat de IMM-uri în contextul creării de locuri de muncă și este evidențiat potențialul acestora de promovare a creșterii inteligente.

  Marco Zanni (EFDD), per iscritto. ‒ Questa relazione analizza, in sostanza, la sesta relazione sulla coesione della Commissione e, in prospettiva, enuncia gli obiettivi fondamentali degli investimenti nella coesione per il periodo 2014-2020: efficienza energetica, occupazione e PMI, ossia settori che vantano potenzialità promettenti per la creazione di posti di lavoro sostenibili. Il relatore si sofferma giustamente sul rafforzamento delle capacità amministrativa delle autorità pubbliche, soprattutto a livello locale e regionale e sull'economia digitale e a basse emissioni di carbonio, l'istruzione e il sostegno alle PMI. Viene anche ribadito il ritardo nell'approvazione dei programmi operativi e un arretrato dei pagamenti per il periodo di programmazione 2007-2013. Giusta menzione anche alla preoccupante situazione dei giovani sotto il profilo occupazionale. Destano tuttavia serie perplessità sia diversi riferimenti alla necessità di una 'sana' governance economica, sia un particolare paragrafo dove si plaude al piano Juncker e al suo potenziale effetto leva, e dove si sottolinea la necessita della "famosa" complementarietà tra quest'ultimo e i Fondi strutturali e d'investimento europei.

  Tomáš Zdechovský (PPE), písemně. ‒ Podpořil jsem tuto zprávu, protože zvyšování soudržnosti EU je důležité a právě investice do zaměstnanosti jsou jedním z hlavních instrumentů. Jestliže nebudeme podporovat zaměstnanost mladých, a to především v méně rozvinutých regionech, budou lidé z těchto regionů odcházet a výsledkem budou vylidněné regiony, do kterých budeme muset za několik let investovat daleko více peněz. Z mého pohledu je tedy nutné, aby se čerpání Evropského sociálního fondu, Evropského fondu pro regionální rozvoj a Fondu soudržnosti a Iniciativy na podporu zaměstnanosti mladých lidí zaměřila právě na tento problém.

  Inês Cristina Zuber (GUE/NGL), por escrito. ‒ O relatório avalia a implementação do 6º Relatório de Coesão da UE, enquadrando a programação no período 2007-2013 e a o início do período de 2014-2020.

A questão da Coesão da União é uma discussão de sempre, enquanto objetivo que a UE sempre expressou mas que foi constantemente subalternizado. Dá importância ao quadro 2014-2020, enquanto forma de garantir a continuação no investimento para a coesão – e enfatiza, face aos atrasos no estabelecimento dos Programas Operacionais dos Estados-Membros, que deveriam existir compensações por esses atrasos e que esses financiamentos não deveriam ser perdidos.

Como outros fatores positivos, o relatório sublinha a necessidade de reduzir as disparidades regionais; a necessidade de simplificar os procedimentos administrativos de acesso ao financiamento; da promoção da inclusão social, da igualdade de género e do desenvolvimento da educação e formação; da redução do desemprego e o apoio às PME; do estabelecimento de parcerias e do desenvolvimento dos serviços públicos.

No entanto, o relatório mantém que as políticas de coesão devem ser enquadradas no âmbito da estratégia Europa 2020, das Recomendações Específicas, das Condicionantes Macroeconómicas e do Semestre Europeu. Ora, são estas políticas totalmente contraditórias com o objetivo da coesão. Votámos contra.

  Marco Zullo (EFDD), per iscritto. – La relazione Deutsch analizza la sesta relazione sulla coesione della Commissione ed enuncia gli obiettivi fondamentali degli investimenti nella coesione per il periodo 2014-2020: efficienza energetica, occupazione e PMI, ossia settori che vantano potenzialità promettenti per la creazione di posti di lavoro sostenibili. Sono molti gli elementi positivi, come ad esempio gli aspetti attinenti alla governance; alla necessità del rafforzamento delle capacità amministrative delle autorità pubbliche; alle nuove misure atte ad aumentare l'efficacia e l'orientamento ai risultati in particolare sull'innovazione, sull'economia digitale e a basse emissioni di carbonio, sull'istruzione, sull'occupazione e sul sostegno alle PMI. Inoltre si stigmatizzano i ritardi nell'approvazione dei programmi operativi e nei pagamenti per il periodo di programmazione 2007-2013.

Destano tuttavia serie perplessità sia diversi riferimenti alla necessità di una "sana" governance economica che l'apprezzamento del piano Juncker e del suo potenziale effetto leva, nonché la necessità della complementarietà tra quest'ultimo e i Fondi strutturali e d'investimento europei. Motivi questi già ribaditi dal M5S e che mi hanno portato ad astenermi.