Doslovno izvješće

Četvrtak, 10. rujna 2015. - Strasbourg

9.10. Socijalno poduzetništvo i socijalne inovacije u borbi protiv nezaposlenosti (A8-0247/2015 - Verónica Lope Fontagné)

Explicații oral privind votul

  Marian Harkin (ALDE). – Mr President, I voted in favour of this report on social entrepreneurship and social innovation. Representing nearly half of all undertakings in the EU and employing about 14 million people, social enterprises make a huge contribution not just to employment but also to social inclusion, to local and to regional development and to environmental protection. However, I believe that social enterprises need greater support. We bailed out the for-profits but we often pay very little attention to the not-for-profits.

Social economy enterprises should be integrated into our national reform programmes. I am also calling on the Member States – as the report did – to implement in full the Public Procurement and Concessions Directive, which includes social clauses and criteria to promote social inclusion and social innovation as well as contracts earmarked to foster the employment of the most disadvantaged people in the labour market. Member States also need to set up one-stop shops, or contact points, that will empower social enterprises to access EU funding.

  Andrejs Mamikins (S&D). – Priekšsēdētāja kungs! Diemžēl Latvijā tā saucamā sociālā ekonomika, kad uzņēmuma sociālie mērķi ir nostādīti augstāk par kapitāla interesēm, ir sastopama ārkārtīgi reti. Man jāsaka, ka nav arī definīcijas mūsu likumos — ko var nosaukt par sociālo uzņēmumu —, nerunājot jau nemaz par šāda uzņēmuma atbalsta stratēģiju.

Tieši tāpēc ir ļoti svarīgi, lai Eiropas Komisija atbalstītu biznesa inkubatorus sociāliem vai solidaritātes uzņēmumiem un veicinātu šādu uzņēmumu radīšanu visā Eiropas Savienībā.

Kolēģi! Sociālās ekonomikas veidošanu var stimulēt no dažādām pusēm, bet ne vienmēr no valstīm var sagaidīt iniciatīvu, it īpaši no Austrumeiropas valstīm, tajā skaitā manas valsts — Latvijas, kur gan sabiedrība, gan ierēdņi, gan aktīvisti maz zina par šādu parādību, tāpēc ir ļoti loģiski, ka mēs varam prasīt, lai Eiropas Komisija izrādītu iniciatīvu šajā jautājumā, dotu savu atbalstu sociāliem uzņēmumiem un palīdzētu veidot kopīgas interneta platformas cilvēkiem un uzņēmumiem, kuri ieinteresēti sasniegt sociālus mērķus.

Explicații scrise privind votul

  Marina Albiol Guzmán (GUE/NGL), por escrito. ‒ He votado en contra del presente informe debido a que supone un nuevo intento de evadir la responsabilidad del sistema productivo en los altísimos niveles de desempleo que afrontan los Estados europeos. El emprendimiento y la innovación social no pueden ser el vehículo para la privación del estado del bienestar y los servicios sociales. Además, permitir la inversión privada en este tipo de instrumentos los convertirán en una burbuja especulativa. Es el Estado el que debe proveer este tipo de servicios y desde la inversión pública tratar de impulsarlos. La lucha contra el desempleo se debe producir desde todos los frentes, pero especialmente desde la reindustrialización y deben ser las grandes empresas las primeras en transformar su actividad especulativa en actividad productiva para generar empleos de calidad. Es por todo esto por lo que he decidido votar en contra del presente informe.

  Pascal Arimont (PPE), schriftlich. ‒ Bei der derzeitigen durchschnittlich hohen Arbeitslosigkeit begrüße ich diesen Bericht zur Förderung von Unternehmertum, Fähigkeiten und Kompetenzen unter der jungen Bevölkerung auf allen Ebenen des Schulwesens sowie der Ausbildung. Die Beziehungen zwischen Schule und Unternehmen müssen gefördert werden, damit Schüler und Studenten praktische Erfahrungen und Modelle frühzeitig erfassen können. Vor allem ein EU-weit eingeführtes duales Ausbildungssystem, wie es u. a. in der Deutschsprachigen Gemeinschaft verbreitet ist, würde einen signifikanten Beitrag dazu leisten.

  Jonathan Arnott (EFDD), in writing. ‒ I had to vote against this resolution; in particular, paragraph 50 supports the free movement of workers – a principle which has been disastrous for the United Kingdom.

  Zigmantas Balčytis (S&D), raštu. ‒ Balsavau už šį pasiūlymą dėl socialinio verslumo ir socialinių inovacijų kovojant su nedarbu. 2020 m. strategijoje ES nurodė gaires, kurių reikia laikytis artimiausiais metais, tačiau dėl ekonomikos ir finansų krizės, ES nuo šių tikslų tolsta. Artimiausiu metu ES turi išspręsti svarbius uždavinius, kaip antai ekonomikos ir finansų tvarumas, socialinė gerovė ir visų pirma darbo vietų kūrimas, ypač atsižvelgdama į pažeidžiamiausias grupes, pavyzdžiui, be visų kitų, jaunimą, moteris, pagyvenusius asmenis, ilgalaikius bedarbius, neįgaliuosius, imigrantus arba romų bendruomenę. Pritariu, kad siekiant šių tikslų socialinė ekonomika turi atlikti svarbiausią vaidmenį. Socialinės įmonės įrodė, kad yra atsparesnės ekonominiams sukrėtimams, ir galėjo pasiūlyti novatoriškus sprendimus, dėl kurių skatinama socialinė sanglauda, socialinė įtrauktis arba darbo vietų kūrimas. Socialinės inovacijos ir socialinis verslumas yra svarbiausi veiksniai plėtojant socialinę ekonomiką, ir siekiant juos skatinti reikėtų imtis veiksmų švietimo ir mokymo, finansavimo gerinimo, didesnio matomumo bei teisinės aplinkos gerinimo srityse.

  Nicolas Bay (ENF), par écrit. ‒ Les emplois "sociaux et solidaires", dont ce rapport fait la promotion, sont très souvent plafonnés en termes de rémunération, ce qui participe au dumping social. Par ailleurs, il y a de réels risques de dérives quant aux bénéficiaires de ce type d’emplois. En conséquence de quoi, j'ai voté contre ce texte.

  Hugues Bayet (S&D), par écrit. ‒ Les entreprises d'économie sociale et solidaire ont comme but principal la réalisation de leur objectif social et la primauté de l'intérêt du personnel sur les intérêts du capital. En ce sens, elles constituent un moteur essentiel dans l'avancée vers les objectifs fixés dans la stratégie Europe 2020 portant sur l'emploi, l'innovation ainsi que la réduction de la pauvreté et l'exclusion sociale. L'économie sociale et solidaire offre des emplois aux catégories de personnes les plus souvent exclues du marché du travail. La mise en place de règlementations nationale en matière d'économie sociale et solidaire dans l'ensemble des États membres , comme c'est déjà le cas dans des pays comme la Belgique, serait à ces égards évidemment utile. J'ai dès lors approuvé ce rapport

  Izaskun Bilbao Barandica (ALDE), por escrito. ‒ Apoyo este informe y felicito a la ponente por su excelente trabajo. No hay que olvidar que muchas pymes trabajan en el ámbito de la economía social y generan un volume de puestos de trabajo muy importantes. Ese es el caso del País Vasco donde tenemos un sector muy avanzado y bien ubicado. Pero no he votado a favor de que hubiera una flexibilidad en las ayudas de estado para este sector ya que podría resultar discriminatorio.

  Dominique Bilde (ENF), par écrit. – Ce rapport sur l’entreprenariat social et l’innovation sociale dans la lutte contre le chômage entend développer l’économie sociale et solidaire en se focalisant sur 5 axes majeurs (éducation/formation, accès au financement, visibilité au niveau européen, amélioration du cadre juridique, développement de l’économie sociale dans l’UE et les États membres).

L’entreprenariat social comprend les formes d’entreprenariat dont la finalité principale est sociale ou environnementale et où la majorité des bénéfices est réinvestie au profit de cette mission. Si cet objectif est évidemment louable, je note la totale contradiction avec les politiques de concurrence prônées par l’UE.

De plus, l’économie sociale et solidaire est un secteur qui permet certes de maintenir des emplois locaux non délocalisables pour des personnes à faibles qualifications et qui parfois accouche de belles réussites comme certaines SCOP (exemple dans le cadre de reprise d’entreprises rentables par ses ex-salariés…) mais cela reste un secteur largement illusoire, puisque les rémunérations de ces emplois sont souvent plafonnées, le champ d’application de ces emplois est souvent étroit et ne peut aider qu’un nombre limité de personnes, les aides d’État accordées font l’objet de peu de contrôle et nous n’avons aucune analyses concrètes sur les effets économiques et environnementaux à long terme …

J’ai donc voté contre ce rapport.

  José Blanco López (S&D), por escrito. ‒ Europa cuenta con 2 millones de empresas de economía social, -el 10% de las empresas europeas-, que emplean a más de 14 millones de personas –el 6,5% de los trabajadores-.

Las empresas de la economía social han demostrado ser más resistentes a la crisis, además de aportar un valor añadido a la hora de favorecer la cohesión e inclusión social mediante la creación de empleo.

A través de este informe, que he votado favorablemente, el Parlamento insta a promover el sector y mejorar el intercambio de prácticas tanto entre sectores como entre Estados. Además, llama a autoridades públicas y prestadores de servicios financieros a adecuarse a las necesidades financieras de este tipo de empresas en todas las fases de su desarrollo empresarial, especialmente en su creación. Asimismo, y gracias a las aportaciones del grupo S&D, insta a promover el modelo de cooperativas y a mejorar el acceso de estas empresas a los sistemas de contratación pública.

  Vilija Blinkevičiūtė (S&D), raštu. ‒ Balsavau dėl pranešimo, kuriame kalbama apie socialinio verslumo ir socialinių inovacijų panaudojimą kovojant su nedarbu. Ekonomikos ir finansų krizė padidino skurdo ir socialinės atskirties rodiklius, taip pat ilgalaikio nedarbo bei jaunimo nedarbo lygį ir socialinę nelygybę. Dėl to labiausiai nukentėjo darbo rinkoje didžiausią atskirtį patiriančios ir nepalankiausioje padėtyje esančios grupės, pvz., neįgalieji, jaunimas, vyresnio amžiaus žmonės, moterys, ilgą laiką nedirbantys asmenys ir nepalankias sąlygas darbo rinkoje turintys asmenys. Komisija yra raginama užtikrinti, kad ES lygmeniu būtų imamasi veiksmų visų tipų socialinėms ir solidariosioms įmonėms remti. Parlamentas skeptiškai vertina tai, kad ES atsilieka siekdama strategijoje „Europa 2020“ nustatytų tikslų, ypač susijusių su užimtumu, inovacijomis ir skurdo bei socialinės atskirties mažinimu, tačiau džiaugiasi, kad Jaunimo užimtumo iniciatyvos išankstinio finansavimo biudžetas buvo padidintas 30 proc., tai padės skatinti socialinį verslumą ir inovacijas.

  Andrea Bocskor (PPE), írásban. ‒ A gazdasági és pénzügyi válság következtében nőtt a szegénység és a társadalmi kirekesztés mértéke, valamint a tartós munkanélküliség, ami által a fogyatékos személyek egyre nagyobb mértékben szembesültek a szegénység kockázatával az Európai Unió egészében és ugyanakkor drámaian nőtt az egy évnél régebben elhelyezkedni képtelen európai polgárok száma.

A foglalkoztatást ösztönző eszközök mellett több figyelmet kell fordítani az olyan megoldásokra is, amelyek még a legalapvetőbb készséggel és versenyképes tudással sem rendelkező személyek munkaerő-piaci reintegrációját is elősegíthetik rövidtávon azért, hogy a szociális gazdaság innovatívabb megoldásai által nyújtott előnyöket később kiaknázhassák.

A tagállamokban a gazdasági és pénzügyi helyzet bármilyen javulásának az inkluzív és fenntartható növekedés és a minőségi munkahelyteremtés intenzív támogatásával kell együtt járnia.

A szociális gazdaságba való átvezetésük érdekében a tagállamoknak elő kell mozdítaniuk az egész életen át tartó tanulást az idős munkavállalók és a tartós munkanélküliek körében, beleértve a fogyatékossággal élőket, akik továbbra is fizikai, információs és kommunikációs akadályokkal néznek szembe.

A tagállamoknak figyelembe kell venniük a nemzeti adórendszereknek a szociális vállalkozások és a társadalomtudatos befektetések javára történő kiigazítással kapcsolatos legjobb gyakorlatokat és adott esetben fokozni kell a veszélyeztetett csoportokkal, úgymint a fogyatékossággal élő személyekkel foglalkoztató ilyen típusú vállalkozásoknak biztosított adókedvezményeket és ösztönzőket.

  Lynn Boylan (GUE/NGL), in writing. ‒ I abstained on this report, because while it contained many important positive aspects, it also contained certain aspects that I know the Social and Solidarity Economy sector find very problematic.

The most significant positive element in the report is that it calls for formal and institutional recognition of the social and solidarity economy sector.

However, the report also calls for the opening up of the SSE sector to facilitate private investment and private profit. Those active in the sector are very wary of moves such as this and have indicated to Sinn Féin that they oppose such measures.

Of particular cause of concern were paragraphs 24, 25 and 31, which included a call to bring together potential investors and specialised funds; a call for a European trustmark for ‘social entrepreneurship’ in order to enabling investors to identify funds with an SSE portfolio; and for the use of risk capital funds in financing SSE.

  Renata Briano (S&D), per iscritto. ‒ Gli ambiziosi obiettivi definiti nella strategia Europa 2020 dalla UE devono continuare ad essere la linea guida per l'operato dei prossimi anni. La crisi economico-finanziaria che ha colpito l'UE negli ultimi anni e ha portato a un allontanamento da tali obiettivi non può essere un alibi. La crisi ha spinto a una rivalutazione del modello socio-economico affinché la futura crescita non sia solo sostenibile anche fondata sui principi di coesione economica, sociale e territoriale che ispirano l'Unione. Nelle sfide importanti che la UE deve affrontare come la sostenibilità economica e finanziaria, il benessere sociale e soprattutto la creazione di posti di lavoro, prestando particolare attenzione ai gruppi più vulnerabili (giovani, donne, anziani, disabili) è necessario tenere conto anche dei processi in atto d'invecchiamento della popolazione e di desertificazione delle zone rurali. Perciò l'economia sociale è chiamata a svolgere un ruolo chiave: le imprese dell'economia sociale hanno dimostrato di essere più resistenti alle perturbazioni economiche, sono state capaci di offrire soluzioni innovative a favore della coesione e inclusione sociale o della creazione di posti di lavoro. Dobbiamo sostenerle, inoltre, poiché sono fortemente vincolate alla realtà locale e regionale, sono una soluzione alle più eterogenee necessità locali dei cittadini (sanitarie, socio-assistenziali, ambientali).

  Steeve Briois (ENF), par écrit. ‒ L'entrepreneuriat social regroupe l'ensemble des initiatives qui intègrent dans leur activité la responsabilité sociale et environnementale. Ces organisations mettent en avant leur mode de gouvernance, plus respectueux des parties prenantes, le bien-être de leurs salariés ainsi que leur démarche écologiquement responsable. Ces initiatives s'inscrivent dans ce que l'on appelle l'économie sociale et solidaire.

Le rapport préconise de développer l'entrepreneuriat social et l'innovation sociale car ces entreprises se sont avérées plus robustes face aux effets de la crise. Elles sont créatrices d'emplois, se soucient plus de l'intérêt de ses salariés et donc sont mieux placées pour répondre aux objectifs de l'Union qui figurent dans "Horizon 2020".

Même si l'on peut saluer le projet de ce rapport, il est incontestable que l'économie sociale et solidaire ne crée pas suffisamment d'emplois pour compenser ceux qui ont été détruits depuis quarante ans sous l'impulsion de l'Union européenne. Il s'agit une nouvelle fois de dissimuler l'échec de l'ensemble des politiques européennes en termes d'emplois.

J'ai voté contre ce texte.

  Gianluca Buonanno (ENF), per iscritto. ‒ Voto positivo. La relazione pone l'accento sul ruolo dell'economia sociale e solidale nella lotta alla disoccupazione.

  Nicola Caputo (S&D), per iscritto. ‒ Oggi ho votato a favore della relazione sull'imprenditoria sociale e l'innovazione sociale nella lotta alla disoccupazione. Ci sono ancora tante sfide importanti che attendono l'Europa, sia nel breve termine, come ad esempio la sostenibilità economica e finanziaria, il benessere sociale e soprattutto la creazione di posti di lavoro, sia problematiche che si sviluppano in un tempo più lungo, come l'invecchiamento della popolazione o la desertificazione delle zone rurali, che già iniziano a manifestare i propri effetti negativi. Non vanno neppure dimenticate tutte le azioni a sostegno ai gruppi più vulnerabili, per esempio i giovani, le donne e gli anziani, i disoccupati di lungo corso, i disabili, gli immigrati o le comunità nomadi. In tal senso l'economia sociale svolge un ruolo chiave, e proprio questo tipo di imprese hanno dimostrato di essere più resistenti al cambiamento delle situazioni economiche, riuscendo a offrire soluzioni innovative a diverse problematiche. A tal fine, è essenziale prestare particolare attenzione all'istruzione e alla formazione, poiché sarà essenziale riuscire a instillare nei giovani un grande spirito di innovazione e imprenditorialità sin dalla adolescenza.

  Matt Carthy (GUE/NGL), in writing. ‒ While there were some positive elements to this report specifically the provision which called for a formal and institutional recognition of the social and solidarity economy sector, this was counter-acted by a number of paragraphs which, aimed to open up the sector to private investment and private profit. In light of these concerns, I voted against this report.

  James Carver (EFDD), in writing. ‒ As someone who is, in principle, opposed to the free movement of EU citizens, and with particular regard to paragraph 50, which supports the free movement of workers, I voted against this report. The oversupply of unskilled workers to the UK labour market, makes it increasingly difficult for British citizens seeking employment.

  David Casa (PPE), in writing. ‒ I agree with the rapporteur that there is a need to pay attention to social economy enterprises and also to include them in Member States’ action plans for employment. I believe that social economy enterprises promote growth and jobs thus I voted in favour of this report.

  Fabio Massimo Castaldo (EFDD), per iscritto. ‒ L'UE deve affrontare sfide importanti nel breve termine come la sostenibilità economica e finanziaria, il benessere sociale e soprattutto la creazione di posti di lavoro, prestando particolare attenzione ai gruppi più vulnerabili. Mentre gli argomenti trattati in questa relazione sono importanti e ragionevoli, in Italia le imprese sociali non funzionano in un modo sempre trasparente ed efficace. Per questo motivo ho preferito astenermi.

  Λευτέρης Χριστοφόρου ( PPE), γραπτώς. ‒ Η ΕΕ κατέγραψε τις γραμμές που θα ακολουθήσει τα προσεχή έτη στο πλαίσιο της στρατηγικής 2020, με πολύ φιλόδοξους στόχους, από τους οποίους δεν πρέπει να αποστεί.

Η ΕΕ έχει να αντιμετωπίσει βραχυπρόθεσμα σημαντικές προκλήσεις, όπως η οικονομική και η δημοσιονομική βιωσιμότητα ,η κοινωνική πρόνοια και, ιδίως, η δημιουργία θέσεων εργασίας, λαμβάνοντας ιδιαίτερα υπόψη τις ομάδες που βρίσκονται σε επισφαλέστερη θέση, όπως οι νέοι, οι γυναίκες και οι ηλικιωμένοι, οι μακροχρόνιοι άνεργοι, τα άτομα με αναπηρίες, οι μετανάστες. Αλλά για να ανταποκριθεί στις προκλήσεις αυτές, η ΕΕ πρέπει να λάβει υπόψη τις μελλοντικές προκλήσεις, όπως η γήρανση του πληθυσμού και η εγκατάλειψη της υπαίθρου.

  Salvatore Cicu (PPE), per iscritto. ‒ Ho votato favorevolmente sulla relazione in esame concernente l'imprenditoria sociale e l'innovazione sociale. La crisi economica e finanziaria che ha colpito duramente l'Europa negli ultimi anni ha messo di fronte il continente a importanti sfide come la sostenibilità economica e finanziaria, il benessere sociale e la creazione di posti di lavoro, in particolare per i gruppi più vulnerabili. L'economia sociale è chiamata a svolgere un ruolo importante. Le imprese dell'economia sociale hanno dimostrato di essere più resistenti alle crisi e di essere capaci di offrire soluzioni innovative a favore della coesione e inclusione sociale. Per il futuro, occorre lavorare su alcuni fronti: istruzione e formazione; miglioramento dei finanziamenti; maggiore visibilità a livello europeo e nazionale e scambio di informazioni e buone pratiche; promozione dello sviluppo dell'economia sociale nell'Unione e negli Stati membri e miglioramento del contesto normativo.

  Alberto Cirio (PPE), per iscritto. ‒ Ho votato a favore di questa relazione in quanto gli obiettivi nella Strategia 2020 hanno provato di essere capaci di offrire soluzioni innovative per dare una spinta alla coesione e l'inclusione sociale, ma soprattutto alla creazione di nuovi lavori durante i periodi di stasi economica. Sono convinto che l'imprenditoria e l'innovazione sociale siano cruciali per un ulteriore sviluppo della nostra economia e resta di vitale importanza prestare attenzione a questo settore a livello sia nazionale che europeo. Inoltre la relazione chiede alla Commissione di includere un'economia sociale imprenditoriale nei piani di azione per promuovere l'occupazione e l'integrazione sociale, fatto che ritengo indispensabile per l'Unione europea.

  Carlos Coelho (PPE), por escrito. ‒ A UE enfrentará, no curto prazo, importantes desafios, como a sustentabilidade económica e financeira, o bem-estar social e, especialmente, a criação de emprego, tendo especificamente em conta os grupos mais vulneráveis, como os jovens, as mulheres, os idosos, os desempregados de longa duração, as pessoas portadoras de deficiência, os imigrantes, entre outros. Para dar resposta a estes desafios, a UE deverá ter em conta os futuros desafios, como o envelhecimento da população ou a desertificação das zonas rurais.

A economia social desempenha um papel central para que a UE consiga cumprir os seus objetivos.

Apoio o presente relatório, pois considero que o empreendedorismo e a inovação social são fundamentais para reforçar o desenvolvimento da economia social, sendo fulcral prestar especial atenção à educação e formação, sendo necessário que a Europa incuta nos jovens esse espírito inovador e empresarial desde muito cedo. Apoio a necessidade de promoção do desenvolvimento da economia social na Europa e nos Estados-Membros, bem como a melhoria do seu enquadramento jurídico.

  Lara Comi (PPE), per iscritto. ‒ L'imprenditoria sociale e l'innovazione sociale meritano una giusta attenzione da parte delle istituzioni europee perché un loro ruolo più forte ed efficace può contribuire a migliorare la disoccupazione e a determinare un aumento dello sviluppo economico. Ho votato a favore di questa relazione di iniziativa che individua le iniziative da assumere per andare in questa direzione.

  Javier Couso Permuy (GUE/NGL), por escrito. ‒ He votado en contra del presente informe debido a que supone un nuevo intento de evadir la responsabilidad del sistema productivo en los altísimos niveles de desempleo que afrontan los Estados europeos. El emprendimiento y la innovación social no pueden ser el vehículo para la privación del estado del bienestar y los servicios sociales. Además, permitir la inversión privada en este tipo de instrumentos los convertirán en una burbuja especulativa. Es el Estado el que debe proveer este tipo de servicios y desde la inversión pública tratar de impulsarlos. La lucha contra el desempleo se debe producir desde todos los frentes, pero especialmente desde la reindustrialización y deben ser las grandes empresas las primeras en transformar su actividad especulativa en actividad productiva para generar empleos de calidad. Es por todo esto por lo que he decidido votar en contra del presente informe.

  Miriam Dalli (S&D), in writing. ‒ The parliamentary report deals with social enterprises whose main aim is to achieve social objectives, such as providing jobs for vulnerable people or services with a high social impact, rather than creating profit for shareholders. Although social economy enterprises play an important role when it comes to achieving the objectives of the Europe 2020 Strategy, their level of recognition is rather low. This own-initiative report calls for a better acknowledgement of social economy enterprises and for public procurement procedures to be simplified, so that smaller social economy enterprises could better participate in tenders. As I fully agree with facilitating the running of such important players in our societies, I voted in favour of this report.

  Michel Dantin (PPE), par écrit. ‒ Ce rapport d’initiative soutient la promotion de l’entreprenariat social et l’innovation sociale qui sont un moteur essentiel au développement économique, et qui s’inscrivent dans la droite lignée des objectifs de la stratégie Europe 2020. Le rapporteur invite la Commission européenne à inclure les entreprises de l’économie sociale dans les programmes d’actions relatifs à l’emploi et à l’insertion sociale. Il demande par ailleurs aux États membres d'investir dans ce domaine au niveau national, notamment pour l’adaptation des systèmes fiscaux nationaux en faveur des entreprises de l’économie sociale. Considérant que la lutte contre le chômage est une priorité en Europe, et que l'entreprenariat social est une des solutions pour y faire face, j'ai voté en faveur de ce rapport.

  Rachida Dati (PPE), par écrit. – Le texte sur l’entrepreneuriat social et l’innovation sociale dans la lutte contre le chômage met en lumière les liens entre économie sociale et réalités locales. J’ai voté en faveur de ce texte car les entreprises sociales peuvent être des promoteurs de solutions adaptées à des besoins spécifiques. L’Union européenne montre ainsi sa détermination dans la lutte contre le chômage et la promotion de l'insertion sociale.

  Andor Deli (PPE), írásban. ‒ A gazdasági és pénzügyi válság következtében nőtt a szegénység és a társadalmi kirekesztés mértéke, valamint a tartós munkanélküliség, ami által a fogyatékos személyek egyre nagyobb mértékben szembesültek a szegénység kockázatával az Európai Unió egészében és egyúttal drámaian nőtt az egy évnél régebben elhelyezkedni képtelen európai polgárok száma.

A foglalkoztatást ösztönző eszközök mellett több figyelmet kell fordítani az olyan megoldásokra is, amelyek még a legalapvetőbb készséggel és versenyképes tudással sem rendelkező személyek munkaerő-piaci reintegrációját is elősegíthetik rövidtávon azért, hogy a szociális gazdaság innovatívabb megoldásai által nyújtott előnyöket később kiaknázhassák.

A tagállamokban a gazdasági és pénzügyi helyzet bármilyen javulásának az inkluzív és fenntartható növekedés és a minőségi munkahelyteremtés intenzív támogatásával kell együtt járnia.

A szociális gazdaságba való átvezetésük érdekében a tagállamoknak elő kell mozdítaniuk az egész életen át tartó tanulást az idős munkavállalók és a tartós munkanélküliek körében, beleértve a fogyatékossággal élőket, akik továbbra is fizikai, információs és kommunikációs akadályokkal néznek szembe.

A tagállamoknak figyelembe kell venniük a nemzeti adórendszereknek a szociális vállalkozások és a társadalomtudatos befektetések javára történő kiigazítással kapcsolatos legjobb gyakorlatokat és adott esetben fokozni kell a veszélyeztetett csoportokkal, úgymint a fogyatékossággal élő személyekkel foglalkoztató ilyen típusú vállalkozásoknak biztosított adókedvezményeket és ösztönzőket.

  Tamás Deutsch (PPE), írásban. – A gazdasági és pénzügyi válság következtében nőtt a szegénység és a társadalmi kirekesztés mértéke, valamint a tartós munkanélküliség, ami által a fogyatékos személyek egyre nagyobb mértékben szembesültek a szegénység kockázatával az Európai Unió egészében és egyúttal drámaian nőtt az egy évnél régebben elhelyezkedni képtelen európai polgárok száma.

A foglalkoztatást ösztönző eszközök mellett több figyelmet kell fordítani az olyan megoldásokra is, amelyek még a legalapvetőbb készséggel és versenyképes tudással sem rendelkező személyek munkaerő-piaci reintegrációját is elősegíthetik rövidtávon azért, hogy a szociális gazdaság innovatívabb megoldásai által nyújtott előnyöket később kiaknázhassák.

A tagállamokban a gazdasági és pénzügyi helyzet bármilyen javulásának az inkluzív és fenntartható növekedés és a minőségi munkahelyteremtés intenzív támogatásával kell együtt járnia.

A szociális gazdaságba való átvezetésük érdekében a tagállamoknak elő kell mozdítaniuk az egész életen át tartó tanulást az idős munkavállalók és a tartós munkanélküliek körében, beleértve a fogyatékossággal élőket, akik továbbra is fizikai, információs és kommunikációs akadályokkal néznek szembe.

A tagállamoknak figyelembe kell venniük a nemzeti adórendszereknek a szociális vállalkozások és a társadalomtudatos befektetések javára történő kiigazítással kapcsolatos legjobb gyakorlatokat és adott esetben fokozni kell a veszélyeztetett csoportokkal, úgymint a fogyatékossággal élő személyekkel foglalkoztató ilyen típusú vállalkozásoknak biztosított adókedvezményeket és ösztönzőket.

  Mireille D'Ornano (ENF), par écrit. ‒ Si l’économie sociale et solidaire, qui inspire les termes et le fond de ce rapport, permet la promotion de la cohésion sociale et territoriale en Union, il n’en demeure pas moins que sa dimension entrepreneuriale a une influence minime dans l’économie. Cette stratégie ne concerne qu’un nombre restreint d’emplois et ne peut amorcer un changement structurel. Cependant des fonds sont alloués à cette stratégie et l’absence d’évaluation préalable et d’étude d’impact fournie par la Commission européenne est une carence qui prive le législateur de vision à long terme. Enfin il existe un risque non négligeable de voir se développer des bénéficiaires récurrents et permanents de cette stratégie qui devait être à l’origine, une correction ponctuelle pour la réinsertion et le maintien du lien social. Refusant la mise sous perfusion de certains emplois en Union et les dépenses inconsidérées, je me suis opposée à ce rapport.

  Γεώργιος Επιτήδειος ( NI), γραπτώς. ‒ Καταψηφίζουμε διότι και αυτή η έκθεση αποτελεί συνέχεια της λογικής που ενισχύει την κινητικότητα, συνεπώς είναι επιζήμια για την χώρα μας.

  Norbert Erdős (PPE), írásban. ‒ A gazdasági és pénzügyi válság következtében nőtt a szegénység és a társadalmi kirekesztés mértéke, valamint a tartós munkanélküliség, ami által a fogyatékos személyek egyre nagyobb mértékben szembesültek a szegénység kockázatával az Európai Unió egészében és egyúttal drámaian nőtt az egy évnél régebben elhelyezkedni képtelen európai polgárok száma.

A foglalkoztatást ösztönző eszközök mellett több figyelmet kell fordítani az olyan megoldásokra is, amelyek még a legalapvetőbb készséggel és versenyképes tudással sem rendelkező személyek munkaerő-piaci reintegrációját is elősegíthetik rövidtávon azért, hogy a szociális gazdaság innovatívabb megoldásai által nyújtott előnyöket később kiaknázhassák.

A tagállamokban a gazdasági és pénzügyi helyzet bármilyen javulásának az inkluzív és fenntartható növekedés és a minőségi munkahelyteremtés intenzív támogatásával kell együtt járnia.

A szociális gazdaságba való átvezetésük érdekében a tagállamoknak elő kell mozdítaniuk az egész életen át tartó tanulást az idős munkavállalók és a tartós munkanélküliek körében, beleértve a fogyatékossággal élőket, akik továbbra is fizikai, információs és kommunikációs akadályokkal néznek szembe.

A tagállamoknak figyelembe kell venniük a nemzeti adórendszereknek a szociális vállalkozások és a társadalomtudatos befektetések javára történő kiigazítással kapcsolatos legjobb gyakorlatokat és adott esetben fokozni kell a veszélyeztetett csoportokkal, úgymint a fogyatékossággal élő személyekkel foglalkoztató ilyen típusú vállalkozásoknak biztosított adókedvezményeket és ösztönzőket.

  José Manuel Fernandes (PPE), por escrito. ‒ As empresas da economia social revelaram-se mais resistentes às perturbações económicas e conseguiram oferecer soluções inovadoras para a coesão e inclusão social, bem como para a criação de emprego. Além disso, as empresas da economia social têm uma forte ligação com a realidade local e regional, permitindo-lhes oferecer soluções adequadas às necessidades específicas.

O empreendedorismo social e a inovação social são fundamentais para reforçar o desenvolvimento da economia social, sendo, por isso, fulcral prestar especial atenção à educação eformação. É necessário que a UE incuta aos jovens esse espírito inovador e empresarial desde de muito cedo.

  Monika Flašíková Beňová (S&D), písomne ‒ Veľká hospodárska a finančná kríza, ktorá od roku 2008 zužuje regióny Európy, spôsobila okrem iného to, že sa odklonila od niektorých cieľov v rámci stratégie Európa 2020. Okrem problémov s migráciou však bude musieť Európska únia v najbližšej budúcnosti urgentne riešiť aj problémy hospodárskej a finančnej udržateľnosti, sociálnej prosperity a tvorby pracovných miest pre mladých ľudí do 25 rokov. Popri týchto výzvach nesmú predstavitelia Európskej únie zabudnúť ani na to, že náš kontinent permanentne starne, a venovať zaslúženú pozornosť aj starnutiu obyvateľstva a vyľudňovaniu vidieckych oblastí. Množstvo z týchto cieľov bude možné splniť iba vtedy, ak bude fungovať sociálne hospodárstvo, pretože podniky sociálneho hospodárstva sa prejavili ako schopnejšie a odolnejšie voči hospodárskym otrasom a majú pevnejšie puto s miestnymi a regionálnymi štruktúrami. Sociálne podnikanie a sociálna inovácia budú nevyhnutné na ďalší rozvoj sociálneho hospodárstva. Preto je rozhodujúce venovať osobitnú pozornosť vzdelávaniu a odbornej príprave. Európska únia musí mladým ľuďom už od útleho veku vštepovať toto potrebné inovačné a podnikateľské nadšenie.

  Lorenzo Fontana (ENF), per iscritto. ‒ Voto a favore di questa relazione che elogia il ruolo dell'economia sociale e solidale nella lotta alla crisi e alla disoccupazione.

  Λάμπρος Φουντούλης ( NI), γραπτώς. ‒ Καταψηφίζω αυτήν την έκθεση διότι αποτελεί συνέχεια της λογικής υπέρ της κινητικότητας και είναι, συνεπώς, επιζήμια για την χώρα μας.

  Doru-Claudian Frunzulică (S&D), in writing. ‒ The EU defined its approach for the coming years in the 2020 Strategy, and it must not turn its back on the ambitious targets set. Nevertheless, the economic and financial crisis that has affected the EU in recent years has meant that we are still far away from achieving these objectives, and we must now rethink the social and economic model to ensure that future growth is not only sustainable but also tallies with the principles of economic, social and territorial cohesion on which the EU is based. The social economy must play a key role in achieving these objectives. Social economy enterprises have proved to be better able to withstand economic turbulence, and have been able to offer innovative solutions to boost social cohesion and inclusion and job creation. Moreover, social economy enterprises have a strong local and regional basis and are able to offer solutions tailored to specific needs. Social innovation and social entrepreneurship are key factors in developing the social economy, and work needs to be done in in order to promote it.

  Kinga Gál (PPE), írásban. ‒ A gazdasági és pénzügyi válság következtében nőtt a szegénység és a társadalmi kirekesztés mértéke, valamint a tartós munkanélküliség, ami által a fogyatékos személyek egyre nagyobb mértékben szembesültek a szegénység kockázatával az Európai Unió egészében és egyúttal drámaian nőtt az egy évnél régebben elhelyezkedni képtelen európai polgárok száma.

A foglalkoztatást ösztönző eszközök mellett több figyelmet kell fordítani az olyan megoldásokra is, amelyek még a legalapvetőbb készséggel és versenyképes tudással sem rendelkező személyek munkaerő-piaci reintegrációját is elősegíthetik rövidtávon azért, hogy a szociális gazdaság innovatívabb megoldásai által nyújtott előnyöket később kiaknázhassák.

A tagállamokban a gazdasági és pénzügyi helyzet bármilyen javulásának az inkluzív és fenntartható növekedés és a minőségi munkahelyteremtés intenzív támogatásával kell együtt járnia.

A szociális gazdaságba való átvezetésük érdekében a tagállamoknak elő kell mozdítaniuk az egész életen át tartó tanulást az idős munkavállalók és a tartós munkanélküliek körében, beleértve a fogyatékossággal élőket, akik továbbra is fizikai, információs és kommunikációs akadályokkal néznek szembe.

A tagállamoknak figyelembe kell venniük a nemzeti adórendszereknek a szociális vállalkozások és a társadalomtudatos befektetések javára történő kiigazítással kapcsolatos legjobb gyakorlatokat és adott esetben fokozni kell a veszélyeztetett csoportokkal, úgymint a fogyatékossággal élő személyekkel foglalkoztató ilyen típusú vállalkozásoknak biztosított adókedvezményeket és ösztönzőket.

  Ildikó Gáll-Pelcz (PPE), írásban. ‒ Az EU az Európa 2020 stratégiában kijelölte a jövőben követendő utat, és az abban megfogalmazott rendkívül ambiciózus célkitűzéseket nem adhatja fel Az EU-nak olyan fontos rövid távú kihívásokkal kell szembenéznie, mint a gazdasági és pénzügyi fenntarthatóság, a szociális jólét és különösen a munkahelyteremtés, figyelembe véve mindenekelőtt a legkiszolgáltatottabb csoportokat, mint többek között a fiatalok, a nők és az idősek, a tartósan munkanélküliek. Ahhoz pedig, hogy e célokat sikerüljön elérni, a szociális gazdaságnak mindebben központi szerepet kell játszania.

Fontosnak tartom kiemelni azonban, hogy a szociális gazdaságot nem szabad összekeverni a vállalati társadalmi felelősségvállalással. A szociális innováció és a szociális vállalkozás tehát kulcsfontosságú szerepet játszik a szociális gazdaság fejlesztésében, aminek ösztönzéséhez az oktatás és képzés, a finanszírozás javítása, jobb láthatóság európai és nemzeti szinten, valamint az információk és a bevált gyakorlatok cseréje, a szociális gazdaság fejlesztésének előmozdítása az EU-ban és a tagállamokban, kedvezőbb jogi környezet megteremtése érdekében van szükség.

  Arne Gericke (ECR), schriftlich. ‒ Ich habe heute für den Bericht über soziales Unternehmertum und soziale Innovationen bei der Bekämpfung der Arbeitslosigkeit gestimmt, da ich die Auffassung teile, dass soziales Unternehmertum zu einem der dynamischsten und angesichts der demographischen Entwicklung wichtigsten Wirtschaftssektoren Europas gehört. Die EU tut gut daran, dies auch aus sozialer Perspektive stärker zu fördern.

  Juan Carlos Girauta Vidal (ALDE), in writing. – Today I voted in favour of this report as social entrepreneurship and social innovation offer mechanisms to soften the social and economic challenges Europe faces following the financial crisis. Social economy enterprises offer job creation and social well-being, boosting social cohesion and inclusion. The fact that this report is placing the spotlight on this type of entrepreneurship, often non-profit, is beneficial but greater emphasise is required on education and training, improved financing and greater visibility at European and National level to exchange information.

  Michela Giuffrida (S&D), per iscritto. ‒ Ho votato a favore di questa relazione perché ci sono imprese il cui obiettivo principale non è il profitto, ma il bene comune, guidate da imprenditori visionari, ma anche realisti. Sono le imprese sociali, così calate nella realtà e nel territorio da investire per il bene di tutti anziché solo per i proprietari. In questi anni di dura crisi, crollo degli investimenti e sfiducia per il mondo della finanza, le imprese sociali sono importanti realtà da incentivare e sostenere per creare sviluppo, occupazione, solidarietà, giustizia sociale ed uguaglianza.

È importante garantire l'accesso ai finanziamenti, ai contributi, alle gare pubbliche, perché nel terzo settore crescano e aumentino le imprese sociali, ma soprattutto perché possa diffondersi l'idea e la filosofia che sociale non vuol dire povertà, può e deve voler dire benessere. L'Europa, oltre ad elaborare strategie pluriennali sull'inclusione sociale, l'eguaglianza o la disabilità, dovrebbe concretamente sostenere chi è diretta testimonianza di questi principi e lavora ogni giorno per la loro realizzazione.

  Tania González Peñas (GUE/NGL), por escrito. ‒ Hemos votado en contra de este Informe, cuyo objetivo es analizar y proponer medidas para promover el emprendimiento social y la innovación en la lucha contra el desempleo.

Compartimos con la ponente y defendemos como el emprendimiento social y la innovación un ámbito fundamental que hay que desarrollar y apoyar y que tiene una especial relevancia para colectivos más vulnerables, como son los jóvenes, mayores y mujeres. En el mismo sentido y en un contexto de crisis, vemos también en la economía social una salida positiva que puede proporcionarnos soluciones a los problemas de una población envejecida y despoblada en las zonas rurales.

Sin embargo, varios aspectos positivos del informe, que iban en esta línea del reconocimiento de la economía e innovación social como salidas positivas a la crisis, con las enmiendas fueron modificados negativamente al considerar a las empresas de economía social como una forma de inversión para la obtención de beneficios a través de fondos privados. Esto alteró completamente el sentido del Informe y motivó la retirada de nuestro apoyo por creer que ambas cuestiones (economía social y lucro del sector financiero-especulador) son incompatibles e indeseables.

  Theresa Griffin (S&D), in writing. ‒ I along with my fellow Labour MEPs voted in favour of this report. The EU must tackle significant challenges in the short term, including economic and financial sustainability, social well-being and especially job creation. I believe that social enterprises must play a key role in achieving these objectives and offer innovative solutions to boost social cohesion, inclusion and job creation. Furthermore, when it comes to achieving the goals of the Europe 2020 Strategy, their activities should be politically and financially supported. And that is why I voted in favour of this report and for this reason I join my fellow Members in calling on the Commission to propose a legal framework for social economy enterprises by means of a European statute for cooperative societies, associations, foundations and mutual societies.

  András Gyürk (PPE), írásban. ‒ A gazdasági és pénzügyi válság következtében nőtt a szegénység és a társadalmi kirekesztés mértéke, valamint a tartós munkanélküliség, ami által a fogyatékos személyek egyre nagyobb mértékben szembesültek a szegénység kockázatával az Európai Unió egészében és egyúttal drámaian nőtt az egy évnél régebben elhelyezkedni képtelen európai polgárok száma.

A foglalkoztatást ösztönző eszközök mellett több figyelmet kell fordítani az olyan megoldásokra is, amelyek még a legalapvetőbb készséggel és versenyképes tudással sem rendelkező személyek munkaerő-piaci reintegrációját is elősegíthetik rövidtávon azért, hogy a szociális gazdaság innovatívabb megoldásai által nyújtott előnyöket később kiaknázhassák.

A tagállamokban a gazdasági és pénzügyi helyzet bármilyen javulásának az inkluzív és fenntartható növekedés és a minőségi munkahelyteremtés intenzív támogatásával kell együtt járnia.

A szociális gazdaságba való átvezetésük érdekében a tagállamoknak elő kell mozdítaniuk az egész életen át tartó tanulást az idős munkavállalók és a tartós munkanélküliek körében, beleértve a fogyatékossággal élőket, akik továbbra is fizikai, információs és kommunikációs akadályokkal néznek szembe.

A tagállamoknak figyelembe kell venniük a nemzeti adórendszereknek a szociális vállalkozások és a társadalomtudatos befektetések javára történő kiigazítással kapcsolatos legjobb gyakorlatokat és adott esetben fokozni kell a veszélyeztetett csoportokkal, úgymint a fogyatékossággal élő személyekkel foglalkoztató ilyen típusú vállalkozásoknak biztosított adókedvezményeket és ösztönzőket.

  Pablo Iglesias (GUE/NGL), por escrito. ‒ Hemos votado en contra de este Informe, cuyo objetivo es analizar y proponer medidas para promover el emprendimiento social y la innovación en la lucha contra el desempleo.

Compartimos con la ponente y defendemos como el emprendimiento social y la innovación un ámbito fundamental que hay que desarrollar y apoyar y que tiene una especial relevancia para colectivos más vulnerables, como son los jóvenes, mayores y mujeres. En el mismo sentido y en un contexto de crisis, vemos también en la economía social una salida positiva que puede proporcionarnos soluciones a los problemas de una población envejecida y despoblada en las zonas rurales.

Sin embargo, varios aspectos positivos del informe, que iban en esta línea del reconocimiento de la economía e innovación social como salidas positivas a la crisis, con las enmiendas fueron modificados negativamente al considerar a las empresas de economía social como una forma de inversión para la obtención de beneficios a través de fondos privados. Esto alteró completamente el sentido del Informe y motivó la retirada de nuestro apoyo por creer que ambas cuestiones (economía social y lucro del sector financiero-especulador) son incompatibles e indeseables.

  Cătălin Sorin Ivan (S&D), in writing. ‒ Since the Commission lunched the Europe 2020 Strategy significant progress has been made, however EU remains far from achieving the targets set, primarily those relating to employment, innovation and the reduction of poverty and social exclusion. The report calls on the Commission to propose a legal framework for social economy enterprises, a European statute for cooperative societies, associations, foundations and mutual societies. Social economy enterprises play an important role and should be adequately recognised.

  Ivan Jakovčić (ALDE), napisan. ‒ Glasao sam za prijedlog rezolucije Europskog parlamenta o socijalnom poduzetništvu i socijalnim inovacijama u borbi protiv nezaposlenosti jer se Europska unija suočava s velikim socijalnim i gospodarskim izazovima koje je ekonomska i financijska kriza dodatno amplificirala. Smatram da je nužno unaprijediti i poboljšati trenutni socioekonomski model kako bi se osigurao brži i održivi rast.

Prvenstveno je potrebno potaknuti stvaranje novih radnih mjesta, uz posebnu pozornost na najranjivije skupine društva i mlade. U tom kontekstu smatram da socijalno poduzetništvo i socijalne inovacije mogu značajno doprinijeti jačanju i rastu socijalne ekonomije, te je stoga ključno promicati obrazovanje i osposobljavanje te poduzetnički i inovativni pristup kod mladih ljudi.

  Marc Joulaud (PPE), par écrit. ‒ J'ai voté en faveur du rapport de ma collègue Véronica Lopé-Fontagné sur l'entrepreneuriat social et l'innovation dans la lutte contre le chômage. Le rapport souligne que trop d'États membres n'ont pas de règlementation correspondant aux besoins des structures de l'économie sociale et solidaire et encourage donc les États à prendre les mesures pour réduire le flou juridique dont souffrent ces structures. Le rapport recommande également l'introduction d'un label européen en matière d'entrepreneuriat social.

Le rapport a été adopté à une large majorité, ce dont je me félicite.

  Philippe Juvin (PPE), par écrit. ‒ J’ai voté en faveur de la résolution du Parlement européen sur l'entrepreneuriat social et l’innovation sociale dans la lutte contre le chômage soutenant un meilleur accès aux marchés publics, un meilleur financement et la création d’un statut juridique propre dans le cadre de la stratégie Europe 2020 pour cette économie qui emploie plus de 14 millions de personne en Europe et qui est donc particulièrement importante tant au niveau de l’emploi qu’en matière de retombées sociales et environnementales.

  Barbara Kappel (ENF), schriftlich. ‒ Die Bedeutung sozialen Unternehmertums ist nicht in Frage zu stellen, doch muss ich diesen Bericht ablehnen, da er in Bezug auf arbeitspolitische Maßnahmen über das Ziel hinausschießt und das Subsidiaritätsgebot verletzt.

  Afzal Khan (S&D), in writing. ‒ There are 2 million social economy enterprises representing 10% of EU undertakings. Their main purpose is to achieve social objectives, such as providing jobs for vulnerable people or services with a high social impact, rather than creating profit for shareholders. I supported the report, as it he calls for a better acknowledgement of social economy enterprises and to propose a legal framework for social economy enterprises by means of a European statute for cooperative societies, associations, foundations and mutual societies.

  Ádám Kósa (PPE), írásban. ‒ A gazdasági és pénzügyi válság következtében nőtt a szegénység és a társadalmi kirekesztés mértéke, valamint a tartós munkanélküliség, ami által a fogyatékos személyek egyre nagyobb mértékben szembesültek a szegénység kockázatával az Európai Unió egészében és egyúttal drámaian nőtt az egy évnél régebben elhelyezkedni képtelen európai polgárok száma.

A foglalkoztatást ösztönző eszközök mellett több figyelmet kell fordítani az olyan megoldásokra is, amelyek még a legalapvetőbb készséggel és versenyképes tudással sem rendelkező személyek munkaerő-piaci reintegrációját is elősegíthetik rövidtávon azért, hogy a szociális gazdaság innovatívabb megoldásai által nyújtott előnyöket később kiaknázhassák.

A tagállamokban a gazdasági és pénzügyi helyzet bármilyen javulásának az inkluzív és fenntartható növekedés és a minőségi munkahelyteremtés intenzív támogatásával kell együtt járnia.

A szociális gazdaságba való átvezetésük érdekében a tagállamoknak elő kell mozdítaniuk az egész életen át tartó tanulást az idős munkavállalók és a tartós munkanélküliek körében, beleértve a fogyatékossággal élőket, akik továbbra is fizikai, információs és kommunikációs akadályokkal néznek szembe.

A tagállamoknak figyelembe kell venniük a nemzeti adórendszereknek a szociális vállalkozások és a társadalomtudatos befektetések javára történő kiigazításával kapcsolatos legjobb gyakorlatokat és adott esetben fokozni kell a veszélyeztetett csoportokkal, úgymint a fogyatékossággal élő személyekkel foglalkoztató ilyen típusú vállalkozásoknak biztosított adókedvezményeket és ösztönzőket.

  Paloma López Bermejo (GUE/NGL), por escrito. ‒ He votado en contra del presente informe debido a que supone un nuevo intento de evadir la responsabilidad del sistema productivo en los altísimos niveles de desempleo que afrontan los Estados europeos. El emprendimiento y la innovación social no pueden ser el vehículo para la privación del estado del bienestar y los servicios sociales. Además, permitir la inversión privada en este tipo de instrumentos los convertirán en una burbuja especulativa. Es el Estado el que debe proveer este tipo de servicios y desde la inversión pública tratar de impulsarlos. La lucha contra el desempleo se debe producir desde todos los frentes, pero especialmente desde la reindustrialización y deben ser las grandes empresas las primeras en transformar su actividad especulativa en actividad productiva para generar empleos de calidad. Es por todo esto por lo que he decidido votar en contra del presente informe.

  Antonio López-Istúriz White (PPE), por escrito. ‒ Las empresas de la economía social y solidaria, que no necesariamente tienen que ser organizaciones sin ánimo de lucro, son empresas cuyo principal objetivo es la realización de su objeto social, como crear empleo para colectivos vulnerables, prestar servicios a sus miembros o, más en general, causar un impacto social y medioambiental positivo, y que reinvierten sus beneficios principalmente para alcanzar esos objetivos.

Los estudios indican que la economía social puede desempeñar un papel clave para que se cumplan los objetivos de la Estrategia 2020 en el ámbito de la creación de empleo. Es cierto, que las empresas de la economía social, han demostrado ser más resistente a las perturbaciones económicas y han sido capaces de ofrecer soluciones innovadoras en favor de la cohesión e inclusión social o de la creación de empleo.

Este informe que vote favorablemente plantea a las entidades responsables las medidas que hay que tomar para potenciar el papel de la economía social en el crecimiento económico y del empleo.

  Ivana Maletić (PPE), napisan. ‒ Podržala sam izvješće zastupnice Lope Fontagné koje potiče države članice da socijalno poduzetništvo koriste kao alat u borbi protiv visoke stope nezaposlenosti u Uniji. Socijalna ekonomija važan je pokretač gospodarstva u Europskoj uniji, no u Hrvatskoj možemo reći da je tek u začecima i točne podatke o ovakvom obliku poduzetništva nemamo.

Prema nedavnom istraživanju Europske komisije, socijalno gospodarstvo u Europskoj uniji stvara 10 posto BDP-a. U okviru socijalne ekonomije zaposleno je preko 14 milijuna osoba, odnosno oko 6,5 posto radnika u Europskoj uniji. Dva milijuna trgovačkih društava te malih i srednjih poduzetnika posluje društveno odgovorno te predstavljaju 10 posto poduzeća Europske unije.

Ove brojke trebaju biti poticaj državama članicama da ulažu u socijalno poduzetništvo i inovacije te što prije počnu provoditi strategije socijalne ekonomije, osobito zato što je ona okrenuta prema boljitku cjelokupnog društva i jako privlačna mladima. Također, važno je definirati socijalno poduzetništvo na razini Unije kako mogli bolje pratiti statistiku i utjecaj socijalne ekonomije.

  Vladimír Maňka (S&D), písomne – Sociálne podnikanie je dôležitý nástroj na udržanie hospodárskej a finančnej udržateľnosti, podpory tvorby trvalých pracovných miest a sociálneho rozvoja. Prioritou sociálneho podnikania je širšie riešenie sociálneho problému komunity a jednotlivca. Zisk z takéhoto podnikania nikto nepoužije na osobné ciele, ale ho investuje do sociálnych cieľov. To zvyšuje trvácnosť a hodnotu takéhoto podnikania. K tomu, aby sa takýto druh podnikania mohol širšie rozvinúť, je potrebné vytvoriť vhodné legislatívne a ekonomické podmienky. Komisia spolu s Radou preto musia rozbehnúť všetky procesy potrebné na podporu a úspešný rozvoj takéhoto podnikania vo všetkých členských krajinách EÚ.

  Νότης Μαριάς ( ECR), γραπτώς. ‒ Όπως είπα και στην ομιλία μου στις 9/9/2015 στην Ολομέλεια του Ευρωπαϊκού Κοινοβουλίου, η «μερκελική» λιτότητα έχει γεμίσει την Ευρώπη με στρατιές ανέργων που ανέρχονται πλέον σε 24 εκατομμύρια. Τα ποσοστά ανεργίας κινούνται σε υψηλά επίπεδα. Ταυτόχρονα όμως, παρατηρούνται μεγάλες διαφορές στα ποσοστά ανεργίας από χώρα σε χώρα. Στη φτωχοποιημένη από το μνημόνιο Ελλάδα το ποσοστό είναι 26% ενώ στη Γερμανία είναι μόνο 5%. Η ανεργία των νέων στην Ελλάδα έχει ξεπεράσει το 53% και η Ισπανία την ακολουθεί. Παράλληλα, δύο εκατομμύρια θέσεις εργασίας παραμένουν κενές στην Ευρωπαϊκή Ένωση και δεν μπορούν να καλυφθούν λόγω αναντιστοιχίας προσόντων και αναγκών της αγοράς εργασίας.

  Dominique Martin (ENF), par écrit. ‒ J'ai voté contre ce texte, certes honorable, mais tellement illusoire. Cette stratégie ne s’applique en fait qu’à une fourchette très étroite d’emplois et donc à un nombre très limité de personnes. L'absence d'étude d'impact et de contrôles ne permet pas d’avoir une idée claire sur les conséquences à long terme de ces mesures. Il s’agit, en fait, de la dernière tentative en date pour camoufler l’inefficacité et l’échec de 30 ans de politique de l’emploi en Europe.

  Fulvio Martusciello (PPE), per iscritto. ‒ Sono favorevole alla relazione sull'imprenditoria sociale e l'innovazione sociale nella lotta alla disoccupazione. È necessario intervenire per migliorare l'assetto territoriale, a favore dell'economia e dell'innovazione sociale. Bisogna rafforzare i servizi pubblici, come l'istruzione e l'informazione, migliorare la qualità della vita della popolazione per poter così intervenire e combattere il dominio della povertà e l'esclusione sociale, in continuo aumento.

  Gabriel Mato (PPE), por escrito. ‒ En la lucha contra el desempleo, el emprendimiento y la innovación social cobran cada día mayor importancia, según pone de manifiesto mi compañera Verónica Lope Fontagne en un informe que hemos apoyado en el Parlamento Europeo.

En el texto, ponemos de manifiesto que el emprendimiento social y la innovación social serán fundamentales para el desarrollo adicional de la economía social. Por ello, es vital prestar especial atención a la educación y a la formación.

Es necesario que la UE inculque a sus jóvenes ese espíritu innovador y empresarial necesario, desde una edad temprana.

  Georg Mayer (ENF), schriftlich. ‒ Der Text lobt soziales Unternehmertum zwar in den Himmel, geht aber nicht auf die Vorteile und die Bedeutung ein und liegt teilweise außerhalb des Geltungsbereichs. Daher lehne ich den Bericht ab.

  Nuno Melo (PPE), por escrito. ‒ A economia social e solidária gera emprego para mais de 14 milhões de pessoas, o que equivale a cerca de 6,5 % dos trabalhadores da UE, considerando que na UE há 2 milhões de empresas da economia social e solidária, que representam 10 % das empresas da União.

As empresas da economia social e solidária, que não têm de ser necessariamente organizações sem fins lucrativos, são aquelas que têm como principal objetivo a consecução do seu objeto social, que pode consistir na criação de emprego para grupos vulneráveis, na prestação de serviços aos seus membros ou, de forma geral, na produção de um impacto social e ambiental positivo, e que reinvestem os seus lucros com a principal finalidade de atingir esses objetivos.

Estas empresas têm sido muito importantes na recuperação económica e na luta contra o desemprego.

  Roberta Metsola (PPE), in writing. ‒ This report stresses the importance of the Union to stand by the commitments it made in the 2020 strategy. The rapporteur highlights the fact that the EU should make use of social entrepreneurship and social innovation to tackle both the immediate challenges of youth unemployment and migration and the long term challenges of our ageing population and the depopulation of rural areas. Therefore I gave it my support.

  David Martin (S&D), in writing. ‒ I welcome this report but note that the social and solidarity-based economy cannot replace the welfare state and public services.

  Louis Michel (ALDE), par écrit. – L’Europe plaide depuis de longues années pour une société plus inclusive, notamment par la création d’entreprises sociales visant au développement d’activités, à finalités sociales, sociétales ou environnementales. Elle a d’ailleurs lancé une initiative visant à promouvoir la création et le développement des entreprises sociales, notamment en favorisant leur accès au financement. Une entreprise sur quatre créée en Europe et une sur trois en Belgique sont des entreprises sociales. Ces entreprises qui réinvestissent une partie de leurs bénéfices dans leur mission sociale ou environnementale, méritent tout notre soutien. Elles se distinguent par un engagement fort de leurs salariés ou de leurs associés. Productives, solidaires et concurrentielles, elles ont un sens profond du bien collectif et offrent des emplois à plus de 14 millions d’Européens fragilisés par les conséquences de la crise financière.

  Miroslav Mikolášik (PPE), písomne. ‒ Vítam správu Európskeho parlamentu o sociálnom podnikaní a sociálnej inovácii v boji proti nezamestnanosti, keďže sociálne a solidárne hospodárstvo v súčasnosti zahŕňa 2 milióny podnikov sociálneho a solidárneho hospodárstva, čo predstavuje 10 % podnikov v Únii a poskytuje zamestnanie asi 14 miliónom osôb.

Verím, že táto iniciatívna správa Európskeho parlamentu povedie k zvýšeniu povedomia v tejto oblasti, pretože doposiaľ sa žiaľ venuje sociálnemu a solidárnemu hospodárstvu na európskej úrovni a úrovni členských štátov len veľmi nedostatočne.

Podporu sociálnych podnikov zastávam predovšetkým preto, že uplatňujú v praxi zásady solidarity a zodpovednosti a kombinujú záujmy členov, užívateľov a všeobecný alebo sociálny záujem, ktorý má prednosť pred neľútostným dosahovaním zisku či zhromažďovaním kapitálu.

Pridávam sa teda k apelu na Komisiu a členské štáty, aby vytvorili priaznivé prostredie pre tvorbu podnikateľských inkubátorov pre podniky sociálneho a solidárneho hospodárstva a taktiež aby vytvorili a účinne propagovali internetovú platformu na výmenu údajov medzi sociálnymi investormi a sociálnymi podnikateľmi, tzv. Social Innovation Europe Platform.

  Marlene Mizzi (S&D), in writing. ‒ I have voted in favour of the report on Social entrepreneurship and social innovation in combatting unemployment because I strongly believe that social economy enterprises play an important role when it comes to achieving the objectives of the Europe 2020 Strategy. Their role should therefore be adequately recognised and their activities politically and financially supported. The Commission should propose a legal framework for social economy enterprises by means of a European statute for cooperative societies, associations, foundations and mutual societies.

  Csaba Molnár (S&D), írásban. ‒ A jelentés megállapítja, hogy az EU által maga elé tűzött célok elérésében a szociális gazdaságnak központi szerepet kell játszania. A szociális gazdaságban működő vállalatok bebizonyították, hogy ellenállóbbak a gazdasági sokkokkal szemben, és a társadalmi kohézió és befogadás vagy a munkahelyteremtés érdekében innovatív megoldásokat tudtak kínálni. A szociális gazdaságban működő vállalatokat ezenkívül erős kötelékek fűzik a helyi és regionális mindennapokhoz, és így sajátos szükségletekre szabott megoldásokat tudnak kínálni. Arra a következtetésre jut, hogy a szociális innováció és a szociális vállalkozás kulcsfontosságú szerepet játszik a szociális gazdaság fejlesztésében, ennek ösztönzéséhez pedig a következő területeken van szükség előrelépésre:

- oktatás és képzés,

- a finanszírozás javítása,

- jobb láthatóság európai és nemzeti szinten, valamint az információk és a bevált gyakorlatok cseréje,

- a szociális gazdaság fejlesztésének előmozdítása az EU-ban és a tagállamokban,

- kedvezőbb jogi környezet megteremtése.

  Cláudia Monteiro de Aguiar (PPE), por escrito. ‒ Saliento que na sequência da crise económica e financeira, os níveis de pobreza e exclusão social aumentaram, bem como o desemprego de longa duração, o desemprego jovem e as desigualdades sociais. Os mais fustigados pela crise foram os grupos mais excluídos e desfavorecidos do mercado de trabalho, como as pessoas com deficiência, os jovens, os idosos, as mulheres, os desempregados de longa duração e os trabalhadores desfavorecidos.

Subscrevo que a crise económica e financeira deve ser encarada como uma oportunidade para caminhar no sentido de um modelo económico mais sustentável para a UE.

Defendo que o modelo de empreendedorismo social atrai frequentemente os jovens, dando-lhes uma oportunidade de encontrar respostas inovadoras para os atuais desafios económicos, sociais e ambientais.

Considero importante que as empresas da economia social e solidária devem ser melhor integradas pelos Estados-Membros nos planos de ação em matéria de emprego e inclusão social, assim como nos programas nacionais de reformas, com vista a capitalizar o seu potencial em termos de criação de emprego e a contribuição que podem dar para o cumprimento dos grandes objetivos da Estratégia Europa 2020.

  Sophie Montel (ENF), par écrit. – Ce rapport sur l’entreprenariat social et l’innovation sociale dans la lutte contre le chômage entend développer l’économie sociale est solidaire en se focalisant sur 5 axes majeurs (éducation/formation, accès au financement, visibilité au niveau européen, amélioration du cadre juridique, développement de l’économie sociale dans l’UE et les États membres). L’entreprenariat social comprend les formes d’entreprenariat dont la finalité principale est sociale ou environnementale et où la majorité des bénéfices est réinvestie au profit de cette mission. L’innovation sociale rentre dans la notion d’économie sociale et solidaire. Si cet objectif est louable, il est en totale contradiction avec les politiques de concurrence exacerbée menées par l’UE. De plus, l’économie sociale et solidaire est largement illusoire, puisque les rémunérations de ces emplois sont souvent plafonnées, ce qui encourage le dumping social, le champ d’application de ces emplois est souvent étroit et ne peut aider qu’un nombre limité de personnes, les aides d’État accordées font l’objet de peu de contrôle, les effets économiques et environnementaux à long terme peu analysés etc… Ce genre de propositions est un contre-feu visant à faire oublier l’inefficacité et l’échec des politiques de l’emploi préconisées par l’UE. J’ai donc voté contre.

  Claude Moraes (S&D), in writing. ‒ The EU must tackle significant challenges in the short term, including economic and financial sustainability, social well—being and especially job creation. Labour MEPs believe that the social economy enterprises must play a key role in achieving these objectives, offering innovative solutions to boost social cohesion and inclusion and job creation.

  Nadine Morano (PPE), par écrit. – J’ai voté en faveur de ce rapport relatif au rôle des entreprises, coopératives, associations, mutuelles et fondations dans la lutte contre le chômage. Ce rapport souligne que l’économie sociale et solidaire représente 2 millions d’entreprises, soit 10 % des entreprises dans l’Union européenne, et emploie 14 millions de personnes, soit 6,5 % des travailleurs. L’objet de ce texte est de mettre en place des cadres règlementaires dans les États membres pour développer ce type d’entreprises, qui créent des emplois même pendant la crise.

  Elisabeth Morin-Chartier (PPE), par écrit. ‒ J'ai voté en faveur de ce rapport effectué par ma collègue Veronica Lopé Fontagné. En effet, afin d'atteindre les objectifs fixés dans la stratégie Europe 2020, les entreprises de l'économie sociale ont montré leur capacité à apporter des solutions innovantes pour stimuler la cohésion et l'inclusion sociales ainsi que la création d'emplois, y compris pendant les périodes de ralentissement économique. De plus, les entreprises de l'économie sociale entretiennent un lien étroit avec la réalité locale et régionale et proposent des solutions adaptées aux besoins spécifiques. L'économie sociale et solidaire doit clairement figurer comme une des priorités pour créer des emplois et renforcer la cohésion sociale. Pour cela, il faut que tous les États membres mettent en place des cadres juridiques légaux et que nous poussions pour la création d'un label européen de reconnaissance de ces structures qui bien souvent souffrent d'une reconnaissance juridique.

  Alessia Maria Mosca (S&D), per iscritto. ‒ Il voto positivo su questa risoluzione si accompagna, idealmente, al voto sulla risoluzione riguardante la promozione dello spirito imprenditoriale dei giovani. Risulta evidente dagli sviluppi degli ultimi anni, infatti, come l'imprenditoria sociale costituirà, in futuro, una delle colonne portanti del nuovo mercato del lavoro. Si tratta di una realtà sempre più definita, oltre che in crescita, a cui l'Unione europea dovrebbe dedicare un'attenzione maggiore sia in termini di politiche sia di finanziamenti. In un momento di crisi e di ridotta capacità di spesa da parte del pubblico, questo nuovo settore potrebbe costituire una risposta sostenibile alla domanda di un welfare più efficace a fronte di una disponibilità economica delle casse pubbliche sempre inferiore. Se da una parte è opportuno lodare il lavoro della Commissione sulla nuova direttiva degli appalti pubblici, che include clausole e criteri sociali atti a favorire l'inclusione sociale e l'innovazione sociale, dall'altra, tuttavia, la risoluzione ben evidenzia la scarsa (se non nulla) considerazione e valorizzazione di questa realtà all'interno della strategia per la creazione del mercato unico digitale.

  Victor Negrescu (S&D), in writing. ‒ I have voted for this report that will promote social innovation and social entrepreneurship in areas like education and training, improved financing, greater visibility at European and national level and exchange of information and best practice, action to promote the development of the social economy in the EU and Member States and Improved legal framework

  Liadh Ní Riada (GUE/NGL), in writing. – I abstained on this report, because while it contained many important positive aspects, it also contained certain aspects that I know the Social and Solidarity Economy sector find very problematic. The most significant positive element in the report is that it calls for formal and institutional recognition of the social and solidarity economy sector. However, the report also calls for the opening up of the SSE sector to facilitate private investment and private profit. Those active in the sector are very wary of moves such as this and have indicated to Sinn Féin that they oppose such measures.

Of particular cause of concern were paragraphs 24, 25 and 31, which included a call to bring together potential investors and specialised funds; a call for a European trustmark for 'social entrepreneurship’ in order to enabling investors to identify funds with an SSE portfolio; and for the use of risk capital funds in financing SSE.

  Norica Nicolai (ALDE), in writing. ‒ I strongly support this report as it marks a turning point in the advancement of social entrepreneurship throughout the European Union. These two terms, perhaps not intuitively compatible with each other, have come to show the value of having your cake and eating it. It means social and solidarity-based businesses and investments can actually turn a profit, benefiting the people involved in many ways. The EU and the Member States need definitely to promote social entrepreneurship programmes, as well as training, to better develop this upcoming market.

  Franz Obermayr (ENF), schriftlich. – Ich habe dem Bericht die Zustimmung verweigert, da er für drängende Fragen, insbesondere im Bereich der Bekämpfung von Jugendarbeitslosigkeit, keine neuen und innovativen Lösungsansätze liefert. Statt immer neuer Ideensammlungen fordere ich endlich klare und effektive Maßnahmen.

  Urmas Paet (ALDE), kirjalikult. ‒ Toetasin. Arvestades, et ELil tuleb lähiajal tegeleda oluliste probleemidega, nagu majanduslik ja rahaline jätkusuutlikkus, sotsiaalne heaolu ja eelkõige töökohtade loomine, võttes eriti arvesse kõige haavatavamaid rühmi, nt noori, naisi ja eakaid, pikaajalisi töötuid, puudega inimesi ja sisserändajaid, on äärmiselt oluline arendada edasi sotsiaalset ettevõtlust ja innovatsiooni.

  Ева Паунова (PPE), в писмена форма. – За съжаление, социалната и солидарна икономика остава в сянка, когато се говори за икономиката като цяло. В действителност в Европейския съюз има 2 милиона предприятия и дружества в сферата на социалната и солидарната икономика. Забележителното при този тип предприятия е, че тяхната главна цел не са материалните облаги, а социалната подкрепа и хуманната помощ и в същото време те дават работа на 14 милиона души, като сред тях са най-уязвимите и слаби членове на обществото ни. Тези предприятия се нуждаят от заслужено внимание и конкретна помощ, особено в рамките на съюз, основан на принципа на солидарността. Необходима ни е съвършена нормативна уредба, която да насърчава социалното предприемачество, да стимулира иновациите в сектора и да гарантира устойчивост и сигурност. Именно затова дадох своето „да“ за доклада на колегата Verónica Lope Fontagné.

  Marijana Petir (PPE), napisan. ‒ Podržala sam ovo izvješće jer socijalna ekonomija, uzimajući u obzir njezinu socijalnu narav, radna mjesta nudi najugroženijima i na taj način doprinosi ekonomskom rastu, solidarnosti i socijalnoj koheziji.

Poduzeća socijalne ekonomije fleksibilnija su i inovativnija te nude povoljne radne uvjete i bolje se prilagođavaju gospodarskim i socijalnim okolnostima. Karakterizira ih visok stupanj uključenosti njihovih članova u upravljanju poduzećem i transparentnost njihovog djelovanja. Ona promiče cjeloživotno učenje među radnicima starije dobi i osobama koje su dugo nezaposlene kako bi se omogućila njihova prekvalifikacija u smjeru socijalne ekonomije.

Riječ je o načinu poslovanja kojemu nije jedini cilj maksimiziranje profita, nego i omogućavanje sigurnih radnih mjesta i društvenog angažmana kroz investiranje zarade u socijalne svrhe, a brojke svjedoče kako socijalno poduzetništvo osigurava 14,5 milijuna radnih mjesta, kao i da se godišnje u ovom sektoru okrene 50 milijardi eura.

  Florian Philippot (ENF), par écrit. ‒ Ce rapport sur l’entreprenariat social et l’innovation sociale dans la lutte contre le chômage entend développer l’économie sociale est solidaire en se focalisant sur 5 axes majeurs (éducation/formation, accès au financement, visibilité au niveau européen, amélioration du cadre juridique, développement de l’économie sociale dans l’UE et les États membres). L’entreprenariat social comprend les formes d’entreprenariat dont la finalité principale est sociale ou environnementale et où la majorité des bénéfices est réinvestie au profit de cette mission. L’innovation sociale rentre dans la notion d’économie sociale et solidaire. Si cet objectif est louable, il est en totale contradiction avec les politiques de concurrence exacerbée menées par l’UE. De plus, l’économie sociale et solidaire est largement illusoire, puisque les rémunérations de ces emplois sont souvent plafonnées, ce qui encourage le dumping social, le champ d’application de ces emplois est souvent étroit et ne peut aider qu’un nombre limité de personnes, les aides d’État accordées font l’objet de peu de contrôle, les effets économiques et environnementaux à long terme peu analysés etc… Ce genre de propositions est un contre-feu visant à faire oublier l’inefficacité et l’échec des politiques de l’emploi préconisées par l’UE. J’ai donc voté contre.

  Tonino Picula (S&D), napisan. ‒ U nastojanju stvaranja pravednijeg europskog društva, socijalno poduzetništvo igra iznimnu ulogu obzirom da cilj poduzeća socijalne i solidarne ekonomije nije samo poboljšati gospodarske, već i socijalne uvjete. Socijalna ekonomija nije samo pitanje odnosa prema ekonomskim aktivnostima, već je pitanje holističkog pristupa životu u kojem je ekonomija smisleno i održivo integrirana zajedno sa svim drugim aspektima ljudskog života.

Podupirem izvješće te navedene pozive Komisiji kao i nacionalnim institucijama da se ulože dodatni napori da se olakša pristup javnom financiranju socijalnim poduzetnicima, kao i da se ulože dodatni napori da se socijalno poduzetništvo promovira i integrira u postojeće obrazovne programe. Socijalna i solidarna ekonomija nude radna mjesta skupinama koje su najčešće isključene s otvorenog tržišta rada, čime doprinose solidarnosti, socijalnoj koheziji i gospodarskom rastu.

Čvrsto vjerujem da bi Unija uz rast socijalnog poduzetništva, koje se pokazalo posebno otpornim na rodnu neravnopravnost te nestabilne gospodarske uvjete prisutne u Europi posljednjih godina, prije i lakše ostvarila mnoge od ambicioznijih ciljeva zadanih strategijom Europa 2020.

  Andrej Plenković (PPE), napisan. – Zbog ekonomske i financijske krize koja je pogodila EU, potrebno je revidirati postavljeni socijalni i ekonomski model kako bi osigurali budući rast i razvoj koji mora odražavati ekonomske principe te socijalnu i teritorijalnu povezanost na kojoj se temelji EU.

Slažem se s kolegicom Fontagné te podržavam njezino izvješće u kojemu navodi kako bi socijalna ekonomija trebala biti okosnica ostvarivanja primarnih ciljeva EU - a kao što su stvaranje radnih mjesta, blagostanja građana, vođenje računa o najranjivijim grupama građana kao i o mladima, ženama, starijim osobama i invalidima, te konačno i o imigrantima koji su trenutno gorući problem Europske unije.

Socijalno poduzetništvo smatram dobrim odgovorom na probleme koje je ekonomska kriza ostavila za sobom. Svrha poduzeća socijalne ekonomije je ostvarivanje njihovih društvenih ciljeva kao što je otvaranje radnih mjesta za najugroženije skupine, stvaranje pozitivnog utjecaja na društvo i okoliš i sl. Takva poduzeća imaju snažnu lokalnu i regionalnu ukorijenjenost te samim time lakše prepoznaju konkretne potrebe zajednice.

  Pavel Poc (S&D), písemně. ‒ Společensky prospěšné podnikání je pro mnohé ještě poměrně vzdáleným pojmem, a to neprávem. Sociální ekonomika totiž v současnosti zaměstnává až 14 milionů Evropanů. Podpořil jsem zprávu o úloze sociálního podnikání a sociálních inovací v boji proti nezaměstnanosti (2014/2236(INI)), jelikož podniky sociální a solidární ekonomiky prosazují hodnoty nadřazené zájmům kapitálu. Nezaměřují se slepě na zisk. Zaměřují se na sociální a často i na environmentální cíle. Navíc poskytují zaměstnání znevýhodněným občanům, kteří jsou mnohdy postiženi zdravotním hendikepem anebo jiným faktorem způsobujícím jejich společenské vyloučení. I kvůli tomu, že sociální podniky mohou napomoci dosáhnout jednoho z cílů strategie Evropy 2020, jsem podpořil žádost o začlenění těchto podniků do akčních plánů členských států týkajících se zaměstnanosti. Hlasoval jsem také za zlepšení finančního postavení těchto subjektů, které by měly mít lepší přístup k evropským fondům, mikroúvěrům a jiným nástrojům financování. Podpořil jsem flexibilnější uplatňování pravidel poskytování státní podpory, která by jim měla být pomocí a ne překážkou. Stejně tak jsem se vyslovil za větší evropskou koordinaci, která momentálně chybí, a za vytvoření nového právního rámce pro tyto subjekty. Věřím, že jedině posílení sociálního dialogu, dostatečná výměna informací a komunikace s veřejností napomůže k potřebnému zviditelnění tohoto sektoru a povede k potřebným sociálním inovacím.

  Salvatore Domenico Pogliese (PPE), per iscritto. ‒ Per uscire dalla crisi occupazionale dobbiamo puntare su tutti i settori dell'economia reale che si sono dimostrati essere maggiormente solidi e reattivi. Tra questi vi è senza dubbio l'imprenditoria sociale. Essa, oltre ad occuparsi di settori svantaggiati della popolazione, ha dimostrato sul piano economico performance molto positive. Le imprese dell'economia sociale hanno dimostrato di essere più resistenti alle perturbazioni economiche e sono state capaci di offrire soluzioni innovative a favore della coesione e inclusione sociale o della creazione di posti di lavoro. L'innovazione sociale e l'imprenditoria sociale sono dunque essenziali nello sviluppo dell'economia europea.

  Franck Proust (PPE), par écrit. ‒ Entre mai 2012 et mai 2015, le taux de chômage dans l’Union à 28 est passé de 10,4 % à 9,6 %. Si le chiffre du chômage a diminué il demeure toujours important. L’Union doit multiplier les actions de lutte contre le chômage en utilisant différents outils et politiques. Ainsi, nous avons adopté au Parlement un rapport relatif à l’entrepreneuriat social et l’innovation sociale dans la lutte contre le chômage. En effet, ces activités économiques ont un véritable potentiel de croissance. Elles emploient plus de 14 millions de personnes dans l’Union. Le rapport encourage l’Union à promouvoir ces activités économiques.

  Paulo Rangel (PPE), por escrito. ‒ O modelo de economia social inspira-se em valores comuns, tais como a solidariedade, a coesão social, a primazia do indivíduo sobre o capital, a responsabilidade social, a gestão democrática e, finalmente, num princípio orientador que promove o impacto social, secundarizando os lucros que, existindo, são reinvestidos na empresa e na sociedade. Durante a crise económica e financeira dos últimos anos, este modelo de economia revelou resistência excepcional às perturbações económicas, levando vantagem em relação às empresas tradicionais. Sensível às particularidades do modelo e com o intuito de caminhar rumo a um paradigma económico mais sustentável, o relator é de parecer que a União Europeia deverá, doravante, prestar especial atenção à educação e à formação, inculcando nos jovens, desde cedo, o espírito inovador e empresarial. O relatório, que apoio com o meu voto, insta os Estados-Membros a promoverem uma cultura empresarial e o modelo do empreendedorismo cooperativo e social nos programas de ensino e formação - promoção que pugna por estabelecer as bases de um crescimento económico mais sustentável.

  Inmaculada Rodríguez-Piñero Fernández (S&D), por escrito. ‒ Europa cuenta con 2 millones de empresas de economía social, -el 10% de las empresas europeas-, que emplean a más de 14 millones de personas –el 6,5% de los trabajadores-.

Las empresas de la economía social han demostrado ser más resistentes a la crisis, además de aportar un valor añadido a la hora de favorecer la cohesión e inclusión social mediante la creación de empleo.

A través de este informe, que he votado favorablemente, el Parlamento insta a promover el sector y mejorar el intercambio de prácticas tanto entre sectores como entre Estados. Además, llama a autoridades públicas y prestadores de servicios financieros a adecuarse a las necesidades financieras de este tipo de empresas en todas las fases de su desarrollo empresarial, especialmente en su creación. Asimismo, y gracias a las aportaciones del grupo S&D, insta a promover el modelo de cooperativas y a mejorar el acceso de estas empresas a los sistemas de contratación pública.

  Claude Rolin (PPE), par écrit. ‒ Aujourd’hui au Parlement européen était amené à se prononcer sur un rapport concernant l’entreprenariat social et l’innovation sociale dans la lutte contre le chômage. En tant que fervent défenseur de l’économie sociale et solidaire, ce rapport était particulièrement important à mes yeux.

L’économie sociale et solidaire en Europe concerne 14 millions de travailleurs (soit 6,5 % des travailleurs) et deux millions d’entreprises (ou 10 % des entreprises) en Europe. Le but de ces entreprises est de réaliser leur objectif social. Par exemple, créer des emplois pour des catégories de personnes vulnérables, fournir des services aux membres de leur personnel ou plus largement avoir des retombées sociales et environnementales positives.

À travers ce rapport pour lequel j’ai voté, je félicite les quatre États membres, dont la Belgique, qui disposent d’une réglementation nationale en matière d’économie sociale. Cela étant, je pense qu’il est important d’accroître la participation des entreprises de l’économie sociale et solidaire aux procédures d’adjudication des contrats publics. Je souligne que l’économie sociale pourrait contribuer à réduire considérablement le chômage des jeunes en mettant en place des formations destinées aux entrepreneurs du secteur social.

  Tokia Saïfi (PPE), par écrit. ‒ J'ai voté en faveur de ce rapport qui rappelle qu'afin d'atteindre les objectifs fixés dans la stratégie Europe 2020, les entreprises de l'économie sociale ont montré leur capacité à apporter des solutions innovantes afin de stimuler à la fois la cohésion et l'inclusion sociale, et aussi la création d'emplois.

Il est important de rappeler que les entreprises de l'économie sociale entretiennent une proximité avec la réalité locale et régionale et permettent ainsi de proposer des solutions adaptées aux besoins spécifiques: l'entrepreneuriat social et l'innovation sociale.

  Massimiliano Salini (PPE), per iscritto. ‒ Ho votato a favore della proposta dell'on. Fontagné sull'imprenditoria e l'innovazione sociale nella lotta alla disoccupazione. L'economia sociale occupa un ruolo centrale e importante per la sostenibilità economica e finanziaria ed è anche utile per favorire l'occupazione e il benessere sociale. Queste politiche nei periodi di crisi sono state capaci di garantire soluzioni innovative rivolte alla coesione e all'inclusione sociale, creando nuovi posti di lavoro. È indispensabile, quindi, favorire e rinforzare l'istruzione e la formazione, aumentare i finanziamenti e dare maggiore visibilità a livello europeo e nazionale di tali attività. È necessaria una buona informazione e bisogna promuovere lo sviluppo dell'economia sociale negli Stati membri, migliorandone il contesto normativo.

  Lola Sánchez Caldentey (GUE/NGL), por escrito. ‒ Hemos votado en contra de este Informe, cuyo objetivo es analizar y proponer medidas para promover el emprendimiento social y la innovación en la lucha contra el desempleo.

Compartimos con la ponente y defendemos como el emprendimiento social y la innovación un ámbito fundamental que hay que desarrollar y apoyar y que tiene una especial relevancia para colectivos más vulnerables, como son los jóvenes, mayores y mujeres. En el mismo sentido y en un contexto de crisis, vemos también en la economía social una salida positiva que puede proporcionarnos soluciones a los problemas de una población envejecida y despoblada en las zonas rurales.

Sin embargo, varios aspectos positivos del informe, que iban en esta línea del reconocimiento de la economía e innovación social como salidas positivas a la crisis, con las enmiendas fueron modificados negativamente al considerar a las empresas de economía social como una forma de inversión para la obtención de beneficios a través de fondos privados. Esto alteró completamente el sentido del Informe y motivó la retirada de nuestro apoyo por creer que ambas cuestiones (economía social y lucro del sector financiero-especulador) son incompatibles e indeseables.

  Sven Schulze (PPE), schriftlich. ‒ Die sozialwirtschaftlichen Unternehmen sind für die Verwirklichung der Europastrategie 2020 sehr wichtig, denn diese Unternehmen sind eng mit bei den Menschen: Sie helfen und betreuen diejenigen, die in ihrem Leben und zur Bewältigung von Problemen einen speziellen Bedarf haben, und sie sind in der Region meist besonders gut verankert. Somit leisten sie einen besonderen Beitrag zu sozialem Zusammenhalt und sozialer Integration.

Wichtig ist für mich klarzustellen, dass diese Dienstleistungen neben der sozialen Komponente auch die betriebswirtschaftliche Seite berücksichtigen. Denn öffentliche Haushaltsmittel müssen effizient eingesetzt werden. Ich meine, wir haben diesen Gedanken in unserem parlamentarischen Bericht deutlich gemacht.

Die Kommission ist aus meiner Sicht außerdem aufgefordert, bei allen Aktionsplänen für Beschäftigung und soziale Integration die Sozialunternehmen einzubinden und das soziale Unternehmertum und Investitionen in die Sozialwirtschaft zu fördern.

  Lidia Senra Rodríguez (GUE/NGL), por escrito. ‒ He votado en contra del presente informe debido a que supone un nuevo intento de evadir la responsabilidad del sistema productivo en los altísimos niveles de desempleo que afrontan los Estados europeos. El emprendimiento y la innovación social no pueden ser el vehículo para la privación del estado del bienestar y los servicios sociales. Además, permitir la inversión privada en este tipo de instrumentos los convertirán en una burbuja especulativa. Es el Estado el que debe proveer este tipo de servicios y desde la inversión pública tratar de impulsarlos. La lucha contra el desempleo se debe producir desde todos los frentes, pero especialmente desde la reindustrialización y deben ser las grandes empresas las primeras en transformar su actividad especulativa en actividad productiva para generar empleos de calidad. Es por todo esto por lo que he decidido votar en contra del presente informe.

  Jill Seymour (EFDD), in writing. ‒ I voted against this report as I do not believe that the EU should be meddling with UK employment. There are also mentions of protecting free movement of people, which I do not support.

  Siôn Simon (S&D), in writing. ‒ The EU must tackle significant challenges in the short term, including economic and financial sustainability, social well-being and especially job creation. I believe that social enterprises must play a key role in achieving these objectives and offer innovative solutions to boost social cohesion, inclusion and job creation. Furthermore, when it comes to achieving the goals of the Europe 2020 Strategy, their activities should be politically and financially supported. And that is why I voted in favour of this report and for this reason I join my fellow Members in calling on the Commission to propose a legal framework for social economy enterprises by means of a European statute for cooperative societies, associations, foundations and mutual societies.

  Branislav Škripek (ECR), písomne ‒ Sociálne podnikanie a sociálne inovácie predstavujú dôležitú súčasť rozvoja hospodárstva v celej EÚ. Z tohto dôvodu som hlasoval v súlade s pozíciou strany EKR za prijatie uznesenia Európskeho parlamentu, ktoré pojednáva o tomto druhu podnikania a jeho inováciách, zohľadňujúc jeho prínos k boju proti nezamestnanosti.

  Davor Škrlec (Verts/ALE), napisan. ‒ Ovo obrazloženje glasovanja nastaje kao kritika postojećem sustavu vrednovanja rada zastupnika u Europskom parlamentu isključivo na osnovu statističkog broja parlamentarnih aktivnosti potenciranog u Hrvatskoj, a koji zapravo ne odražava stvarnu kvalitetu i količinu rada, učinkovitost te ponajviše uspjeh zastupničkog djelovanja.

  Monika Smolková (S&D), písomne. ‒ Aj keď sa sociálne podnikanie stáva čoraz populárnejším nástrojom na riešenie problémov v nezamestnanosti, naďalej sa stretávam aj ja s tým, že veľa ľudí sa stále obáva začať vlastné podnikanie. Podľa mojich skúseností patrí medzi najväčšie obavy začínajúcich podnikateľov to, že nemajú potrebné schopnosti, nemajú dostatočné podnikateľské vzdelanie alebo nemajú vhodné kontakty na podporu svojich podnikateľských zámerov. Som rada, že až 40 % mladých Európanov preukazuje záujem začať s malým podnikaním alebo samostatne zárobkovou činnosťou, preto si myslím, že práve sociálne podnikanie sa zdá byť pre nich tou správnou voľbou. Podporila som túto aktuálnu správu, lebo som presvedčená, že inovácia v sociálnom podnikaní vytvára sociálnu hodnotu a súčasne umožňuje ľuďom podnikať, aj keď majú obmedzené finančné prostriedky. Za dôležité považujem aj to, že sociálnym podnikaním a sociálnou inováciou vzniká príležitosť inovatívnym a podnikateľským spôsobom odpovedať na sociálne potreby, ktoré nie sú často uspokojované ani prostredníctvom trhu, ani prostredníctvom štátu. Očakávam, že aj vďaka tejto správe sa sociálne podnikanie stane veľkou výzvou pre všetky členské štáty, ktoré v tejto oblasti zatiaľ zaostávajú.

  Igor Šoltes (Verts/ALE), pisno. ‒ Gospodarska in finančna kriza, s katero se soočamo, je še povečala pomen podjetij socialnega in solidarnostnega gospodarstva. Trenutna situacija na trgu dela kaže na še večjo izključenost in prikrajšanost določenih skupin, kot so invalidi, mladi, starejši, ženske, dolgoročno brezposelni in prikrajšani delavci.

Poročilo poudarja pomembnost socialne ekonomije, prav tako kot dejstvo, da se socialno podjetništvo v kriznih situacijah izkaže bolje kot druge oblike podjetništva. Opisana so področja (izključenost iz akcijskih načrtov v povezavi s strategijo Evropa 2020, javna naročila, financiranje, usposabljanje ter podpora in spodbujanje), ki so potrebna za izboljšanje stanja socialnega in solidarnostnega gospodarstva. To zaradi svojega socialnega in vključujočega značaja ponuja zaposlitev skupinam, ki so najpogosteje izključene iz odprtega trga dela, in tako prispeva k solidarnosti, socialni koheziji in gospodarski rasti. Poročilo sem zaradi poudarka na pomembnosti in resnejše obravnave socialnega in solidarnostnega gospodarstva podprl.

  Bart Staes (Verts/ALE), schriftelijk. ‒ De EU heeft beperkte bevoegdheid als het gaat over sociaal ondernemen en sociale innovatie en de Commissie heeft de neiging het belang hiervan te onderschatten. In het verslag-Lope Fontagne wordt dan ook benadrukt hoe belangrijk de sociale economie is voor het bestrijden (of het vermijden) van werkloosheid. Sociale ondernemingen doen het vaak beter in crisissituaties. In het verslag wordt de nadruk gelegd op de sociale doelstelling en de inclusievere werkplaatsen maar ook op de meer democratische structuren en het feit dat de sociale economie sterk inspeelt op het algemeen belang van de samenleving. Met dit verslag roept het EP de EU op actiever te worden, effectief resultaat te leveren met het Initiatief voor sociaal ondernemerschap en de non-profitsector met haar economische actoren te erkennen. Er wordt een sterke link gelegd met de EU 2020-doelstellingen. Ik vind het dan ook belangrijk het alternatief van de sociale economie en sociale innovatie mee te steunen en hopelijk meer mainstream te maken en stemde voor het rapport.

  Davor Ivo Stier (PPE), napisan. ‒ Podržavam ovo izvješće jer je društveno poduzetništvo, kao i društvene inovacije, važno za daljnji razvoj društvene ekonomije u Europi. Stoga je bitno da se tom sektoru inovacija i poduzetništva u ekonomiji prikaže posebna vrsta pozornosti, na europskom i nacionalnom nivou svake države članice.

Također, važno je da se poduzeća društvene ekonomije uključe u akcijske planove za zaposlenost, razvoj i društvenu integraciju te je na državama članicama odgovornost da promoviraju zdravo i društveno odgovorno poduzetništvo te investicije u svojim društvenim ekonomijama.

Poduzećima i poduzetništvu treba pomoći na načine koji su na raspolaganju, jer su oni okosnica zaposlenosti i razvoja u Europi. Također, pozdravio bih odluke o poreznim olakšicama koje poduzetništvu idu u korist, te stoga podržavam ovo izvješće.

  Catherine Stihler (S&D), in writing. ‒ The EU must tackle significant challenges in the short term, including economic and financial sustainability, social well-being and especially job creation. EPLP believes that the social economy enterprises must play a key role in achieving these objectives offering innovative solutions to boost social cohesion and inclusion and job creation.

  Dubravka Šuica (PPE), napisan. ‒ Podržavam ovo izvješće budući da problem nezaposlenosti za sobom povlači mnoga pitanja poput socijalne isključenosti, ali i velikog siromaštva. Socijalno poduzetništvo pokazalo je da može ponuditi inovativna rješenja za povećanje socijalne kohezije i uključenosti te za otvaranje novih radnih mjesta i za vrijeme gospodarske krize.

Socijalno poduzetništvo je važan pokretač socijalne kohezije i održivosti koje mogu potaknuti gospodarski rast uz istovremeno smanjenje siromaštva, socijalne isključenosti i drugih društvenih problema. Ovom problemu bitno je pristupiti s europske, ali i na nacionalnoj razini.

  Richard Sulík (ECR), písomne ‒ Hlasovania som sa zdržal. Uznávam síce prínosy sociálneho podnikania, ale nesúhlasím s tým, aby mali sociálne podniky legislatívne výhody, aby boli inými spôsobmi pozitívne diskriminované alebo dokonca, aby pre ne boli vytvárané špecifické programy finančnej podpory z peňazí daňovníkov. Namiesto týchto opatrení je lepšia legislatívna a finančná pomoc, ktorá bude plošná – inak povedané, znižovanie regulačnej a daňovo-odvodovej záťaže pre všetkých. Vďaka tomu budú môcť uspieť podniky, ktoré skutočne uspokojujú potreby zákazníkov, a nie podniky, ktoré sa tešia byrokratickým privilégiám.

  Νεοκλής Συλικιώτης ( GUE/NGL), γραπτώς. ‒ Η έκθεση για τις κοινωνικές επιχειρήσεις περιείχε θετικά στοιχεία όπως ο ορισμός τους ως επιχειρήσεις που χαρακτηρίζονται από την υπεροχή των ατομικών και των κοινωνικών στόχων έναντι των συμφερόντων του κεφαλαίου, τον δημοκρατικό έλεγχο από τα μέλη τους, και την προάσπιση και εφαρμογή των αρχών της αλληλεγγύης και της υπευθυνότητας. Επίσης, γίνεται σαφής αναφορά στην ανικανότητα οποιωνδήποτε επιχειρήσεων να αντικαταστήσουν το κοινωνικό κράτος, αναφορά που προστέθηκε με δική μας τροπολογία. Όμως διαφωνούμε με την προσπάθεια του εισηγητή να καταρριφθούν οι αρχές της κοινωνικής επιχειρηματικότητας επιτρέποντας να μπαίνουν αυτές οι επιχειρήσεις στα χρηματιστήρια και επιτρέποντας σε χρηματοδοτικά ταμεία να τις χρησιμοποιούν, είτε για αποφυγή φόρων είτε για πολλαπλασιασμό της δικής τους κερδοφορίας. Οι κοινωνικές επιχειρήσεις πρέπει να παραμείνουν προσηλωμένες στο κοινωνικό τους έργο και όχι να χρησιμοποιούνται ως όχημα για τζόγο από χρηματιστηριακούς ομίλους. Έχουμε πια την εμπειρία και της τρέχουσας οικονομικής κρίσης η οποία προκλήθηκε ακριβώς από αυτή τη δίψα για μεγάλα κέρδη των τραπεζών και των μεγάλων επιχειρήσεων. Η θέση μας είναι ξεκάθαρη. Οι κοινωνικές επιχειρήσεις πρέπει να μείνουν έξω από οποιαδήποτε κούρσα κέρδους και, με γνώμονα μας αυτό, καταψηφίσαμε την έκθεση.

  Tibor Szanyi (S&D), írásban. ‒ Szavazatommal támogattam a jelentést, mely átfogóan mutatja be a szociális gazdaságok nehézségeit és előnyeit. Egyetértek, hogy a szociális innováció jelentősen hozzájárul egy fenntartható növekedéshez. Véleményem szerint ez a megközelítés kisebb települések esetében is működhet, ún. szociális ökofalu keretében. Éppen ezért egy kísérleti projektet is kezdeményeztem ebben a témában. Úgy vélem, hogy egy téma kevéssé lett érintve az anyagban, mégpedig az, hogy ezen vállalkozások nagy szerepet játszhatnak az energiafüggőség csökkentésében Európa-szerte.

  Pavel Telička (ALDE), in writing. ‒ I voted in favour of the report on social entrepreneurship and social innovation in combating unemployment. Indeed, it is now time to go beyond the 2012 Social Entrepreneurship Initiative to further support the growth of the social and solidarity-based economy with the introduction of a European trust mark for social entrepreneurship and giving companies holding this trust mark their own legal status.

  Ruža Tomašić (ECR), napisan. ‒ Podržala sam izvješće koje prepoznaje model socijalnog poduzetništva kao priliku mladima da ponude inovativne odgovore na trenutačne ekonomske, socijalne i ekološke izazove, što uključuje i otvaranje radnih mjesta skupinama koje su najčešće isključene s otvorenog tržišta rada, ali i doprinose gospodarskom rastu.

Smatram da je slaba upućenost upravitelja financijskih posrednika o važnosti socijalnog poduzetništva jedan od glavnih uzroka otežanog pristupa financiranju, te stoga podržavam naglašavanje potrebe za podizanjem svijesti o važnosti navedenog poduzetništva.

Budući da niti građani nisu dovoljno informirani o sektoru socijalnih i solidarnih poduzeća, držim da će obrazovanje i osposobljavanje ljudi koji namjeravaju raditi u tom sektoru, kao i veća vidljivost na nacionalnoj i europskoj razini, uvelike pomoći njegovom daljnjem razvoju.

  Romana Tomc (PPE), pisno. ‒ Z namenom doseganja ciljev, zastavljenih v Strategiji 2020, so socialna podjetja pokazala, da lahko ponudijo inovativne rešitve in predloge za povečanje socialne kohezije. Še posebej v času gospodarske recesije, ker so ta podjetja posebno odporna proti gospodarskim nihanjem. Socialno podjetništvo obenem ponuja tudi številne rešitve, prilagojene posebnim potrebam.

Ključnega pomena je, da posebno pozornost namenimo temu sektorju na evropski in nacionalni ravni. Poleg tega poročilo poziva Komisijo, naj vključi socialno podjetništvo v akcijske načrte za zaposlovanje in socialno vključevanje. Državam članicam pa nalaga, naj spodbujajo socialno podjetništvo in naložbe v socialno ekonomijo. Poročilo sem podprla.

Socialno podjetništvo je še posebej pomembno v času nestabilnih razmer na trgu dela, toda tako kot za vsa druga področja tudi za to velja, da je uspešna implementacija evropskih idej odvisna predvsem od posamezne države članice.

  Estefanía Torres Martínez (GUE/NGL), por escrito. ‒ Hemos votado en contra de este Informe, cuyo objetivo es analizar y proponer medidas para promover el emprendimiento social y la innovación en la lucha contra el desempleo.

Compartimos con la ponente y defendemos como el emprendimiento social y la innovación un ámbito fundamental que hay que desarrollar y apoyar y que tiene una especial relevancia para colectivos más vulnerables, como son los jóvenes, mayores y mujeres. En el mismo sentido y en un contexto de crisis, vemos también en la economía social una salida positiva que puede proporcionarnos soluciones a los problemas de una población envejecida y despoblada en las zonas rurales.

Sin embargo, varios aspectos positivos del informe, que iban en esta línea del reconocimiento de la economía e innovación social como salidas positivas a la crisis, con las enmiendas fueron modificados negativamente al considerar a las empresas de economía social como una forma de inversión para la obtención de beneficios a través de fondos privados. Esto alteró completamente el sentido del Informe y motivó la retirada de nuestro apoyo por creer que ambas cuestiones (economía social y lucro del sector financiero-especulador) son incompatibles e indeseables.

  Ramon Tremosa i Balcells (ALDE), in writing. ‒ As a result of the economic and financial crisis in some European countries, levels of poverty and social exclusion have increased, as well as long-term unemployment and social inequalities. The economic and financial crisis should be seen as an opportunity to work for an economic model giving a more sustainable EU, devoting more attention to economic and social cohesion and environmental sustainability. I agree that social investment is investment in people, designed to strengthen their skills and capabilities, and provide support for full participation in employment and social life: that is why I supported this proposal.

  Mylène Troszczynski (ENF), par écrit. ‒ Bien qu’honorable, la stratégie décrite dans ce texte est illusoire. On peut faire plusieurs reproches :

- les emplois sociaux et solidaires sont très souvent plafonnés en termes de rémunération, ce qui participe au dumping social;

- cette stratégie s’applique à une fourchette relativement étroite d’emplois, et donc ne pourrait aider qu’un nombre limité de personnes pour un investissement majeur;

- l’absence de moyens de contrôle de l’utilisation des fonds accordés comme aides d’état au développement de ces entreprises;

- l’absence d’étude d’impact de la part de la Commission, et donc d’information sur les effets économiques, sociaux et environnementaux à long-terme;

- la dérive possible (et probable) quant aux bénéficiaires privilégiés de ce type d’emplois, etc.

Il s’agit en fait de la dernière tentative en date pour camoufler l’inefficacité et l’échec de 30 ans de politique de l’emploi en Europe. Je vote contre ce texte.

  Miguel Urbán Crespo (GUE/NGL), por escrito. ‒ Hemos votado en contra de este Informe, cuyo objetivo es analizar y proponer medidas para promover el emprendimiento social y la innovación en la lucha contra el desempleo.

Compartimos con la ponente y defendemos como el emprendimiento social y la innovación un ámbito fundamental que hay que desarrollar y apoyar y que tiene una especial relevancia para colectivos más vulnerables, como son los jóvenes, mayores y mujeres. En el mismo sentido y en un contexto de crisis, vemos también en la economía social una salida positiva que puede proporcionarnos soluciones a los problemas de una población envejecida y despoblada en las zonas rurales.

Sin embargo, varios aspectos positivos del informe, que iban en esta línea del reconocimiento de la economía e innovación social como salidas positivas a la crisis, con las enmiendas fueron modificados negativamente al considerar a las empresas de economía social como una forma de inversión para la obtención de beneficios a través de fondos privados. Esto alteró completamente el sentido del Informe y motivó la retirada de nuestro apoyo por creer que ambas cuestiones (economía social y lucro del sector financiero-especulador) son incompatibles e indeseables.

  Ernest Urtasun (Verts/ALE), por escrito. ‒ He votado a favor del informe porque este hace hincapié de la importancia y tamaño de la economía social, mencionando que las empresas de economía social tienden a ser más fuertes en situaciones de crisis. El informe también pide que la UE y los estados miembros deberían ser más activos en este campo y dar más apoyo y reconocimiento a esta forma de economía que es más inclusiva, con estructuras más democráticas y están enfocadas hacia el interés general.

  Ivo Vajgl (ALDE), in writing. ‒ I voted in favour of this resolution on ‘social economy’, centred around the principle that enterprises must receive more help to create jobs that benefit vulnerable people and local communities. The resolution calls for better cooperation among social enterprises and especially for an easier access to EU funding in order to boost their development. Such measures (including the idea of creating a special company category for such enterprises and granting them a special legal status of their own) have the main objective of fostering employment among vulnerable groups and contributing to positive social and environmental impact in local communities.

  Ramón Luis Valcárcel Siso (PPE), por escrito. ‒ Las llamadas empresas de economía social han mostrado su capacidad a la hora de aportar soluciones innovadoras para estimular la cohesión y la inclusión social, favoreciendo al mismo tiempo la creación de empleo. Como bien indica el informe, el emprendimiento y la innovación social serán esenciales para continuar el desarrollo de nuestra economía. Las propuestas de dicho informe van en esta dirección, por lo que considero necesario votar a favor de dicho informe.

  Derek Vaughan (S&D), in writing. ‒ I voted in favour of this report as the EU must tackle significant challenges in the short term, including economic and financial sustainability, social well-being and especially job creation. I believe that social economy enterprises must play a key role in achieving these objectives, by offering innovative solutions to boost social cohesion, to improve the inclusion of citizens in the work market and job creation. I therefore commend this report on its acknowledgement of these issues. Taking into account the role of the social economy when the Europe 2020 strategy is revised is a crucial step towards recognising the social economy´s role and improving our economy as a whole. By using social enterprises to provide work with dignity we can improve by our common endeavour not only the quantity of jobs available, but also the quality of people’s lives.

  Marie-Christine Vergiat (GUE/NGL), par écrit. ‒ J'ai voté pour ce rapport qui met en avant le rôle de l’économie sociale comme solution de sortie de la crise économique. Je regrette toutefois qu'il continue d'entretenir la confusion entre l'économie sociale et solidaire et le social business.

Malgré la crise et la destruction d’emplois sans précédent, l’économie sociale et solidaire a prouvé sa résilience, bien supérieure à celle des autres types d’entreprises, et sa capacité de créer des nouveaux emplois dans un contexte économique défavorable.

Le rapport du PE souligne que l’économie sociale constitue un moteur important pour parvenir à un modèle économique et financier plus durable, créateur de cohésion sociale et territoriale et respectueux de l’environnement, conformément à ce que mentionne les traités de l'UE.

Il demande notamment à la Commission de mettre en place un cadre légal pour l’ensemble des entreprises de l’économie sociale et solidaire, grâce à l'adoption de statuts européens, que les États membres n'ont toujours pas adoptés malgré les demandes répétées du secteur.

Après le rapport Toïa (2009), c'est un autre rapport important montrant que l’économie sociale représente une alternative viable au modèle traditionnel d’entreprise, une économie au service des personnes, novatrice, plus à l'écoute des besoins et défis de la société.

  Harald Vilimsky (ENF), schriftlich. ‒ Der Text lobt soziales Unternehmertum zwar in den Himmel, geht aber nicht auf die Vorteile und die Bedeutung ein und liegt teilweise außerhalb des Geltungsbereichs. Daher lehne ich den Bericht ab.

  Beatrix von Storch (ECR), schriftlich. – Der Entschließung des EU-Parlaments zum sozialen Unternehmertum und zu sozialen Innovationen bei der Bekämpfung der Arbeitslosigkeit habe ich nicht zugestimmt. Der Bericht fordert Subventionen und eine Sonderbehandlung von Unternehmen, die vorrangig soziale Zwecke verfolgen. Damit ist er ein Produkt der Sozialarbeiterindustrie, die von der Kommission fordert, ein Subventionsprogramm aufzulegen. Das ist mit Sicherheit keine Aufgabe für die europäische Ebene und verletzt das Subsidiaritätsprinzip.

Ich vermisse zudem ein klares Bekenntnis zur privaten Natur karitativen Verhaltens. Der Bericht geht davon aus, dass jegliches soziales Handeln nur geschieht, wenn es staatlich gefördert und subventioniert wird. Dies ist nicht meine Weltsicht. Ich bin überzeugt davon, dass Menschen Gutes tun, ohne dass der Staat ihnen hinten mit dem Stock droht und vorne eine Karotte vor die Nase hängt.

  Julie Ward (S&D), in writing. ‒ The EU must tackle significant challenges in the short term, including economic and financial sustainability, social well-being and especially job creation. I believe that the social economy enterprises must play a key role in achieving these objectives offering innovative solutions to boost social cohesion and inclusion and job creation offering a sustainable and hopeful future for some of the poorest communities. Therefore I voted in favour of the report.

  Iuliu Winkler (PPE), în scris. – Am votat raportul din proprie inițiativă privind antreprenoriatul social și inovarea socială în combaterea șomajului.

Sunt de acord cu propunerea prin care se cere Comisiei să recunoască diversitatea întreprinderilor sociale și să se asigure că se adoptă măsuri la nivelul UE pentru a sprijini toate tipurile de întreprinderi sociale și solidare. De asemenea, sunt de acord și cu invitația adresată CE și statelor membre să implementeze în mod consecvent măsurile stabilite în inițiativa pentru antreprenoriatul social din 2012.

  Anna Záborská (PPE), par écrit. ‒ Ce rapport vient parfaitement s'inscrire dans la lignée du rapport sur la promotion de l'esprit d'entreprise chez les jeunes de ma collègue Michaela Šojdrová. Il met en exergue la dimension sociale de l'entrepreneuriat. Pour être compétitif en matière d'emploi tout en gardant sa spécificité de bien-être social, l'Union européenne devra tout mettre en œuvre pour favoriser l'esprit d'innovation chez les jeunes et investir massivement dans l'éducation ainsi que la formation. J'ai par conséquent tenu à voter en faveur de ce rapport.

  Tomáš Zdechovský (PPE), písemně. ‒ Hlasoval jsem pro tuto zprávu, která má za cíl podpořit a zlepšit postavení sociálních a solidárních podniků. Tyto podniky nehledí v první řadě na sebe a svůj prospěch, ale pomáhají ke zlepšení celé společnosti poskytováním služeb lidem stiženým sociální událostí, vytvářením pracovních míst, která jsou v době krize ekonomicky stabilnější, a pracovních míst pro ty, kteří jsou na běžném pracovním trhu znevýhodněni. Mám za to, že se jedná především o mladé absolventy, staré lidi a ženy.

  Inês Cristina Zuber (GUE/NGL), por escrito. ‒ O relatório refere-se às empresas e organizações do “terceiro setor”, da chamada economia social e solidária. Propõe o estabelecimento de incentivos ao “empreendedorismo social”, considerado uma resposta mais justa e estrutural à crise socioeconómica, ao desemprego ou à exclusão.

Não obstante o trabalho positivo das organizações da chamada economia social e solidária, a sua relevância socioeconómica e o reconhecimento do devido apoio e enquadramento que estas organizações merecem, o relatório enfatiza o empreendedorismo (não apenas neste setor) como a solução – absoluta! - para os problemas das sociedades da UE, e a criação de empresas como a resposta à qual todos os sistemas (económico, educativo/formativo) devem ser orientados (inclusão nos currículos escolares de disciplinas de empreendedorismo, por exemplo). Coloca, ainda, estas organizações como substitutas dos serviços públicos – numa tendência para a desresponsabilização do setor público dos serviços (públicos, gratuitos e de qualidade) que devem prestar às populações.

Votámos contra.