Indekss 
 Iepriekšējais 
 Nākošais 
 Pilns teksts 
Procedūra : 2014/2235(INI)
Dokumenta lietošanas cikls sēdē
Dokumenta lietošanas cikls : A8-0222/2015

Iesniegtie teksti :

A8-0222/2015

Debates :

PV 09/09/2015 - 17
CRE 09/09/2015 - 17

Balsojumi :

PV 10/09/2015 - 8.8
Balsojumu skaidrojumi

Pieņemtie teksti :

P8_TA(2015)0321

Debašu stenogramma
Ceturtdiena, 2015. gada 10. septembris - Strasbūra Pārskatītā redakcija

9.11. Konkurētspējīga ES darba tirgus veidošana 21. gadsimtā (A8-0222/2015 - Martina Dlabajová)
 

Explicații orale privind votul

 
  
MPphoto
 

  Marian Harkin (ALDE). Mr President, I was very pleased to support this very constructive and all-encompassing report – indeed, a very wide-ranging report – on matching skills and qualifications with demand and job opportunities.

The report contains all the pieces of the jigsaw puzzle that are necessary to match skills and jobs. We need to foster a competitive labour market. We need to anticipate future skills needs. We need to strengthen the connection between education and employment. We need to foster fair mobility, and we need to nurture the entrepreneurial spirit. Finally, crucially, we need to support SMEs and micro-enterprises by enshrining the ‘think small first’ principle in our law making.

I was particularly pleased to see that the Parliament voted in favour of that today. As a cross-cutting issue, this report also states that we need to support disadvantaged groups, marginalised groups, be these people with disabilities or younger or older workers, to access decent work.

 
  
MPphoto
 

  Tania González Peñas (GUE/NGL). Señor Presidente, he votado en contra de este informe porque ofrece viejas recetas que ya sabemos que no funcionan, que solo generan inseguridad, inestabilidad, pobreza laboral y desigualdad.

Cuando hablamos de movilidad, movilidad significa emigración, significa que cada vez más gente tenga que coger las maletas y abandonar su país para siempre. ¿Es esa la solución? ¿Puede ser esa la solución definitiva para el desempleo? ¿Es la solución para el desempleo que las regiones más afectadas por la crisis pierdan ese capital humano que tanto cuesta formar?

Cuando hablamos de flexibilidad, estamos hablando de empleo temporal, de jornadas parciales, de inestabilidad, de precariedad. El problema no es que nuestros ciudadanos y nuestras ciudadanas no sean lo suficientemente flexibles, que no tengan suficiente formación, que no tengan la suficiente empleabilidad. El problema es que estamos destruyendo el empleo, que estamos destruyendo la inversión pública y necesitamos un giro radical en las políticas económicas de la Unión Europea.

 
  
MPphoto
 

  Andrejs Mamikins (S&D). Dārgie kolēģi! Ņemot vērā Eiropas sarežģīto demogrāfisko situāciju, kad notiek sabiedrības novecošana, vienīgā izeja, kā attīstīt ekonomiku, ir palielināt produktivitāti. Lai palielinātu produktivitāti, nepieciešamas ambiciozas reformas. Vajag stimulēt inovācijas, vajag stiprināt sociālo dialogu, vajag stimulēt jaunu darbu veidošanu, darbinieku mobilitāti utt. Es pilnībā atbalstu šajā ziņojumā izteiktos priekšlikumus.

Kolēģi! Domājot par konkurētspējīgu Eiropas darba tirgu, mums vispirms vajag izdarīt prognozi — kādas būs tehnoloģiskās iespējas, kā mainīsies pieprasījums darba tirgū, kādas jaunas profesijas principā varētu parādīties, kādas pazust un uz kādiem jauniem pakalpojumiem varētu veidoties pieprasījums. Zinot nākotnes izaicinājumus, mēs varam pielāgot tiem izglītības, sociālo un transporta sistēmu, stimulēt inovācijas un stiprināt sociālo dialogu. Tāpēc Eiropas Parlamentam noteikti jāpieprasa, lai Eiropas Komisija rīkotos aktīvāk šajā virzienā. Paldies!

 
  
  

Explicații scrise privind votul

 
  
MPphoto
 
 

  Marina Albiol Guzmán (GUE/NGL), por escrito. ‒ He votado en contra de este informe porque no considero que la "competencia" pueda ser el remedio de los problemas del trabajo en el siglo XXI. Por el contrario, el individualismo en las relaciones laborales y en la conciencia de los trabajadores es la causa de la profunda degradación de los derechos conquistados, de la subordinación de la sociedad a las leyes del mercado.

El marco restringido que se nos propone ofrece oportunidades de mejora: por ejemplo en las políticas activas de empleo. Pero estas políticas son remedos marginales cuando se abandona el objetivo del pleno empleo de calidad en las políticas públicas.

 
  
MPphoto
 
 

  Marie-Christine Arnautu (ENF), par écrit. ‒ L'objectif de ce rapport est de faire un bilan des politiques européennes pour l'emploi afin de trouver les solutions adéquates qui permettront de réduire le taux de chômage sans s'attaquer aux systèmes de protection sociale. Le rapporteur exprime sa volonté de s'attaquer au taux de chômage des jeunes et des séniors ainsi qu'aux fortes disparités régionales.

Pour cela, ils préconisent de mettre en place des mesures pour inciter les chômeurs à retrouver un emploi, pour améliorer les compétences des salariés, pour anticiper les besoins des entreprises, pour encourager l'apprentissage, pour inciter à l'emploi des jeunes et des séniors et pour développer l'esprit d'entreprise.

La ligne directrice du texte est de défendre la mobilité des salariés au sein de l'UE pour atténuer les disparités régionales en termes de chômage. Comme d'habitude, ils ne s'attaquent pas aux racines du chômage structurel à savoir la concurrence internationale déloyale, la perte de la souveraineté monétaire et législative ainsi que la diminution des marges de manœuvre budgétaire. La seule voie qui a été empruntée par les instances européennes jusqu'à présent, a été celle de la désinflation compétitive, caractérisée par une baisse des charges sociales et un ralentissement des salaires.

J'ai donc voté contre ce texte.

 
  
MPphoto
 
 

  Jonathan Arnott (EFDD), in writing. ‒ I do not believe that the measures contained in this report will have the desired effect; furthermore, it maintains the fiction of a ‘European labour market’, despite the individual needs of 28 diverse nations.

 
  
MPphoto
 
 

  Zigmantas Balčytis (S&D), raštu. ‒ ES nedarbas tebėra vienas iš pagrindinių iššūkių: 2014 m. gruodžio mėn. duomenimis nedarbo lygis ES siekė 9,9 procentų. Sprendžiant šią problemą reikia plataus užmojo ekonominės politikos ir darbo rinkos reformų, kuriomis būtų skatinamas pažangus, tvarus ir integracinis augimas ir būtų sukurta daugiau darbo vietų, siekiant įveikti ES darbo rinkos iškraipymo problemą. Pritariu, kad reikia reformų, kuriomis būtų didinamas darbo rinkos ir asmens karjeros lankstumas, gerinama įgūdžių ir darbo vietų atitiktis, įskaitant didesnę švietimo sistemų ir įmonių sąveiką. Būtina užtikrinti geresnę jaunų žmonių, moterų ir vyresnio amžiaus darbuotojų, taip pat kvalifikuotų migrantų integraciją į darbo rinką. Investicijos turi būti naudojamos siekiant aktyviai remti darbo vietų kūrimą ir įsidarbinimo galimybes. Ypatingą dėmesys reikėtų skirti tęstinio švietimo ir mokymo svarbai, siekiant kurti konkurencingą ES darbo rinką ir skatinti augimą bei didinti užimtumą.

 
  
MPphoto
 
 

  Nicolas Bay (ENF), par écrit. ‒ La solution proposée ? Ouvrir toujours plus nos frontières aux quatre vents de la mondialisation.

 
  
MPphoto
 
 

  Izaskun Bilbao Barandica (ALDE), por escrito. ‒ He apoyado este informe y quiero agradecer su trabajo a mi compañera de grupo Martina por su excelente documento. A diferencia de mi grupo he votado a favor de apartado que hace referencia al establecimiento de un salario mínimo europeo. Espero que en el futuro pueda entrar en la agenda de la Comisión una propuesta en este sentido.

 
  
MPphoto
 
 

  Dominique Bilde (ENF), par écrit. – Ce rapport relatif à la création d’un marché de l’emploi compétitif dans l’Union du XXIème siècle a pour but de dresser un bilan des politiques suivies afin de rendre le marché du travail davantage compétitif tout en tentant de préserver le système de protection social.

Il est évident que ces deux objectifs sont naturellement contradictoires puisque plus l’Union européenne encourage les États à être compétitifs, plus les citoyens voient leur protection sociale fondre comme neige au soleil.

Ce rapport déplore aussi le niveau élevé du taux de chômage dans l’UE, particulièrement celui des jeunes et des seniors, mais les pistes de réforme envisagées sont pour le moins critiquables et peu originales. Pire encore, ce rapport fait la promotion de la mobilité des travailleurs alors qu’il est connu que cela menace les pays périphériques de la zone euro.

J’ai donc voté contre ce texte.

 
  
MPphoto
 
 

  Malin Björk (GUE/NGL), skriftlig. ‒ Jag har röstat nej till betänkandet. Hela betänkandet fokuserar på flexibilitet och mobilitet. Arbetslösheten handlar, enligt betänkandet, mer om de arbetslösa och rörligheten. Det finns ingen insikt om EU:s egen åtstramningspolitik som en avgörande orsak till massarbetslösheten.

Betänkandet visar också bristande respekt för den fackliga rörelsens roll på arbetsmarknaden. Därför röstade jag nej.

 
  
MPphoto
 
 

  Mara Bizzotto (ENF), per iscritto. ‒ Non condivido assolutamente le posizioni sostenute in questa relazione che non affronta assolutamente la realtà dei fatti ed evita sapientemente di analizzare quali sono le reali cause della crisi economica e del mercato del lavoro non solo in Italia, ma in tutta Europa, per la quale propone soluzioni del tutto irrealiste, per questo mi sono espressa con voto contrario.

 
  
MPphoto
 
 

  José Blanco López (S&D), por escrito. ‒ Atajar el drama del desempleo es uno de los mayores desafíos que enfrenta la UE. Una tasa de paro del 9,5% (con enormes divergencias entre Estados miembros: Alemania, 4,7% frente a España, 22,2%) y una tasa de desempleo juvenil que duplica la general, revelan los efectos devastadores de la crisis sobre el mercado laboral.

Lamentablemente, este informe carga gran parte de las responsabilidades de esta dramática situación sobre los desempleados y no acentúa suficientemente la necesidad de corregir graves defectos de los mercados laborales como el aumento del trabajo temporal forzoso, la pobreza laboral o el desempleo de larga duración.

Por todo ello, he votado en contra.

 
  
MPphoto
 
 

  Vilija Blinkevičiūtė (S&D), raštu. ‒ Balsavau dėl pranešimo, kuriame kalbama apie konkurencingos Europos Sąjungos darbo rinkos kūrimą XXI amžiuje bei įgūdžių ir kvalifikacijos pritaikymą prie paklausos ir darbo galimybių siekiant atsigauti po krizės. Dėl Europos ekonomikos ir finansų krizės ir jos nulemto ekonomikos sulėtėjimo daugelis valstybių narių susiduria su aukšto nedarbo lygio (28 ES šalyse – 9,8 proc.) ir valstybės skolos, silpno ekonomikos augimo bei nepakankamų investicijų problemomis. Parlamentas susirūpinęs, kad daugelyje valstybių narių jaunimo nedarbo lygis (28 ES šalyse – 20,9 proc.) yra daug didesnis, o pagerėjimo ir mažesnio nedarbo lygio atvejai yra reti. Parlamentas tiki, jog reikia sukurti plataus užmojo ekonominės ir socialinės politikos ir darbo rinkos reformas, taip pat - ekonomiškai tvarias socialinio aprūpinimo sistemas, kurios, be kita ko, apimtų bedarbių kvalifikacijas, keltų žmonių, kurie neturi kvalifikacijos arba turi labai žemą kvalifikaciją, įsidarbinimo galimybes. Parlamentas siūlo stiprinti esamą ES įgūdžių panoramą, kad būtų galima geriau nustatyti įgūdžių spragas ir trūkumus, susijusius su konkrečiais sektoriais, profesijomis ir regionais, ir užtikrinti, kad informacija apie besikeičiančius įgūdžių poreikius būtų renkama, tvarkoma ir skleidžiama sprendimus priimantiems asmenims ir valdžios institucijoms, švietimo ir mokymo paslaugų teikėjams bei darbdaviams, taip siekiant veiksmingiau numatyti ateities tendencijas.

 
  
MPphoto
 
 

  Andrea Bocskor (PPE), írásban. ‒ Napjainkban számos tanulmány arra a következtetésre jut, hogy az automatizálás következtében a meglévő munkahelyek jelentős része a jövőben eltűnik, vagy mennyiségileg jelentősen csökken. A digitális egységes piac létrehozásában, az energiaunió kiépítésében, a kutatás és fejlesztés terén megvalósítandó beruházásokban, az innovációban, valamint a közlekedési hálózatok fejlesztésében ugyanakkor jelentős munkahely-teremtési lehetőségek rejlenek.

Erősíteni kell azok foglalkoztatását is, akik egyáltalán nem, vagy nagyon alacsony képzettséggel rendelkeznek, ideértve a fogyatékossággal élő személyek támogatását is a munkakörülmények és feltételek fejlesztése révén, megfelelő és hatékony ösztönzők bevezetésével, támogatásával. A több éve munka nélkül lévő polgároknak a munka világába történő újra-bevezetése érdekében speciális, foglalkoztathatóságot javító programokat kell kidolgozni és alkalmazni.

Olyan pénzügyi és gazdasági szerkezetet kell kialakítani, amely kedvez a folyamatos oktatásban és képzésben való részvételnek - ideértve az idősödés révén növekvő számú fogyatékossággal élő személyeket is, akiknek akadálymentes, az ésszerű alkalmazkodást is magába foglaló hozzáférésre van szükségük - mivel így biztosítható, hogy a jövő munkavállalói magasan képzettek lesznek.

A jövőbeli készségigények előrejelzéséhez a munkaerő-piaci szereplőket, köztük a munkáltatói és a munkavállalói szervezeteket, továbbá az informatikai és robotikai fejlesztésekben élenjáró iparági szereplőket minden szinten szorosan be kell vonni.Szavazatommal támogattam a 21. század versenyképes uniós munkaerőpiacának létrehozásáról szóló jelentést.

 
  
MPphoto
 
 

  Simona Bonafè (S&D), per iscritto. ‒ I dati economici e quelli sull'occupazione presentano a livello europeo e nelle diverse aree regionali ancora un quadro estremamente eterogeneo, con forti punti di criticità, in particolare sul fronte della disoccupazione giovanile. Con questa risoluzione, che sostengo, il Parlamento vuole mettere in luce l'importanza di un'azione convinta, sia da parte degli Stati membri che della Commissione, volta a realizzare politiche e riforme in grado di rendere competitivo il mercato del lavoro europeo e competitivi i profili professionali dei nostri cittadini.

Servono riforme ambiziose, come quelle ad esempio messe in campo in Italia, per rimettere in moto una situazione fortemente compromessa dalla crisi. Tra i punti salienti che la risoluzione sottolinea: il rafforzamento dei collegamenti tra istruzione e occupazione, l'importanza della formazione continua, l'aggiornamento costante dei percorsi formativi per essere al passo con l'innovazione e la digitalizzazione. In ambito europeo incoraggiamo poi la Commissione a prendere l'iniziativa per semplificare e agevolare la mobilità lavorativa, facendo così crescere le opportunità per i cittadini e l'incontro tra offerta e domanda di lavoro. Valorizzando e sviluppando, ad esempio, il rapido riconoscimento delle qualifiche formali, e uniformando il quadro europeo della certificazione di qualifiche e competenze.

 
  
MPphoto
 
 

  Steeve Briois (ENF), par écrit. ‒ L'objectif de ce rapport est de faire un bilan des politiques européennes pour l'emploi afin de trouver les solutions adéquates qui permettront de réduire le taux de chômage sans s'attaquer aux systèmes de protection sociale. Le rapporteur exprime sa volonté de s'attaquer au taux de chômage des jeunes et des séniors ainsi qu'aux fortes disparités régionales.

Pour cela, ils préconisent de mettre en place des mesures pour inciter les chômeurs à retrouver un emploi, pour améliorer les compétences des salariés, pour anticiper les besoins des entreprises, pour encourager l'apprentissage, pour inciter à l'emploi des jeunes et des séniors et pour développer l'esprit d'entreprise.

La ligne directrice du texte est de défendre la mobilité des salariés au sein de l'UE pour atténuer les disparités régionales en termes de chômage. Comme d'habitude, ils ne s'attaquent pas aux racines du chômage structurel à savoir la concurrence internationale déloyale, la perte de la souveraineté monétaire et législative ainsi que la diminution des marges de manœuvre budgétaire. La seule voie qui a été empruntée par les instances européennes jusqu'à présent, a été celle de la désinflation compétitive, caractérisée par une baisse des charges sociales et un ralentissement des salaires.

J'ai donc voté contre ce texte

 
  
MPphoto
 
 

  Daniel Buda (PPE), în scris. ‒ Șomajul reprezintă o problemă socială cu implicații grave la nivel economic, o problemă cu care statele membre ale Uniunii se confruntă. Există aproximativ 2 milioane de locuri de muncă pentru care nu se pot găsi persoane calificate, iar rata șomajului în rândul tinerilor atinge nivelul de 21,4 %.

Piața europeană a muncii ridică anumite provocări, existând o segmentare puternică, nepotriviri în materie de competențe, o mobilitate scăzută a forței de muncă, precum și probleme cauzate de îmbătrânirea demografică și de avansul tehnologic care generează noi cereri privind forța de muncă înalt calificată.

Astfel, se impune elaborarea unor politici economice coerente privind piața muncii, pentru a stimula integrarea mai bună a tinerilor, femeilor și lucrătorilor mai în vârstă, fiind necesară susținerea în mod activ a creării locurilor de muncă prin investiții, dar și a programelor de formare și recalificare pentru șomeri pentru asigurarea unei corelări între competențele existente și cererea de pe piața muncii.

M-am exprimat în favoarea acestui raport deoarece cred că este nevoie de un efort conjugat pentru a diminua rata șomajului, fiind necesară o strategie pe termen lung coroborată cu măsuri imediate pentru a adapta sistemele educative la toate nivelurile, cu precădere la nivelul formării profesionale, la nevoile și cererile pieței muncii.

 
  
MPphoto
 
 

  Gianluca Buonanno (ENF), per iscritto. ‒ Voto contrario. Compendio di elogio alle ricette economiche UE. Secondo questi apprendisti stregoni, un operaio ILVA lasciato a casa potrebbe riconvertirsi in ingegnere aeronautico, e per giunta essere inviato in Polonia se ve ne fosse carenza.

 
  
MPphoto
 
 

  Alain Cadec (PPE), par écrit. ‒ La crise économique et financière a pour conséquences principales une faible croissance et une augmentation considérable du chômage en Europe. Nous sommes dans une Union sans frontières où le marché du travail est totalement ouvert. Les citoyens européens sont libres de circuler, de s'établir et de travailler dans tous les États membres. Nous devons donc trouver une solution commune au problème du chômage en créant un marché du travail plus compétitif. Les défis que les travailleurs doivent relever ne sont pas les mêmes qu'il y a vingt ans. Nous devons à la fois faire des progrès au niveau de la flexibilité et de la sécurité sur le marché du travail européen. J'ai pu également réitérer ma position en faveur de la mise en place d'un salaire minimum dans tous les États membres européens. Je considère cette mesure comme un premier pas dans la lutte contre le dumping social. J'ai voté en faveur de ce rapport.

 
  
MPphoto
 
 

  Nicola Caputo (S&D), per iscritto. ‒ Oggi ho votato a favore della relazione sulla creazione di un mercato del lavoro competitivo nell'UE per il XXI secolo, incentrata sull'adeguamento delle competenze e delle qualifiche in funzione della domanda e delle prospettive occupazionali. La disoccupazione, e in particolare quella di lunga durata, sta infatti incidendo negativamente sulla crescita economica e sulla sostenibilità dei sistemi di previdenza sociale. Inoltre, le rigidità del mercato del lavoro e l'assenza di domanda interna e di investimenti stanno avendo un impatto negativo sulla creazione di posti di lavoro.

In un momento storico in cui la domanda di lavoratori poco qualificati diminuisce, mentre aumenta rapidamente quella di lavoratori altamente qualificati, diventa quindi fondamentale intervenire sulle competenze dei lavoratori e sulla formazione iniziale e professionale. Ecco perché, come indicato nella relazione, l'attuale panoramica europea delle competenze va rafforzata nell'ottica di individuare più efficacemente i divari di competenze che interessano settori, occupazioni e regioni e di garantire che le informazioni relative all'evoluzione delle competenze richieste vengano studiata per consentire alle autorità pubbliche agli organismi di istruzione, ed ai datori di lavoro di anticipare meglio le tendenze future.

 
  
MPphoto
 
 

  Matt Carthy (GUE/NGL), in writing. ‒ The aim of this report was a better matching of skills and qualifications with demand and job opportunities: the measures proposed to reach this aim were mainly labour market reforms to increase flexibility and mobility. Thus, while the report mentions the need to improve existing training programmes and vocational training, considering the different experiences of EU countries, as well as anticipating future skills, it also treats unemployment as a frictional matter whose fault lies on the insufficient mobility or motivation of workers – for whom strengthened irresponsibility and entrepreneurial education are prescribed.

Trade Unions are only mentioned as ‘employee’s organisations’ and all the measures are organised around the ‘needs’ of the market. Causes of unemployment are individualised and workers faulted, while, in contrast, employers are to be provided with a great variety of incentives. As this was very much a market orientated approach as opposed to a citizen approach, I voted against this report.

 
  
MPphoto
 
 

  David Casa (PPE), in writing. ‒ The economic slowdown brought with it a high level of unemployment, notably youth unemployment and public debt. The report sets forth the idea that additional reforms will benefit and expand the labour market together with better matching skills. Hence, it will significantly achieve a competitive labour market and also provide benefits to a new generation of Europeans.

 
  
MPphoto
 
 

  Fabio Massimo Castaldo (EFDD), per iscritto. ‒ La relazione della collega coglie tutti gli aspetti principali della questione. Si richiama la necessità di agevolare la flessibilità intesa come maggiore capacità di far incontrare domanda ed offerta di lavoro; si fa riferimento alla necessità di intervenire nei confronti di categorie quali giovani, anziani e donne e di preparare i lavoratori all'apprendimento continuo. Ancora, vengono incoraggiate la mobilità e lo sviluppo ulteriore di EURES per favorirla. Ho espresso un voto convintamente favorevole.

 
  
MPphoto
 
 

  Λευτέρης Χριστοφόρου ( PPE), γραπτώς. ‒ Είναι παραδεκτό από όλους ότι, ως επακόλουθο της ευρωπαϊκής οικονομικής κρίσης και της συνακόλουθης οικονομικής επιβράδυνσης, ορισμένα κράτη μέλη αντιμετωπίζουν υψηλά επίπεδα ανεργίας (ΕΕ-28- 9,9%) καθώς και δημοσίου χρέους, χαμηλής ανάπτυξης και ανεπαρκών επενδύσεων. Σημειώνεται ότι τα ποσοστά ανεργίας των νέων στην ΕΕ (ΕΕ-28-20,9%) είναι ιδιαίτερα ψηλά και δεν βελτιώνεται η κατάσταση.

Έτσι, προκειμένου να παγιωθεί μια ανταγωνιστική οικονομία και αγορά εργασίας της ΕΕ, υπάρχει μεγάλη ανάγκη για επικέντρωση στην καινοτομία και στη ψηφιοποίηση και, ως εκ τούτου, στη διασφάλιση των αναγκαίων γνώσεων και δεξιοτήτων καθώς και των κινήτρων και της αποφασιστικότητας των εργαζομένων ώστε να δημιουργηθούν καινοτόμα προϊόντα και υπηρεσίες. Μόνο έτσι θα αντιμετωπισθούν οι νέες προκλήσεις στην αγορά εργασίας και η δημιουργία νέων θέσεων εργασίας.

 
  
MPphoto
 
 

  Salvatore Cicu (PPE), per iscritto. ‒ Ho espresso il mio voto a favore della relazione sulla creazione di un mercato del lavoro competitivo nell'UE. La disoccupazione rimane una delle sfide principali dell'Unione con un tasso del 9,9% a dicembre 2014 con notevoli differenze tra gli Stati membri. L'occupazione giovanile ha raggiunto una media del 21,4% in tutta l'Unione. Per disporre di un mercato del lavoro competitivo occorrono riforme capaci di aumentare la flessibilità del mercato del lavoro e delle carriere personali e favorire un migliore incontro tra competenze e posti di lavoro, comprese sinergie più solide tra i sistemi di istruzione e le imprese e un approccio flessibile nei confronti della vita professionale. La relazione sottolinea l'importanza della mobilità dei lavoratori e invita a sensibilizzare maggiormente riguardo ai posti di lavoro a livello dell'UE attraverso programmi quali EURES e Erasmus+. Infine, è necessario investire sull'innovazione e la digitalizzazione e sui programmi di formazione e riqualificazione per i disoccupati.

 
  
MPphoto
 
 

  Alberto Cirio (PPE), per iscritto. ‒ Ho votato a favore di questa relazione poiché, visti gli effetti della crisi che ha colpito e sta ancora colpendo i mercati del lavoro, le riforme e gli emendamenti emessi dall'Unione europea sono necessari per risollevare l'economia europea. Sono convinto che combattere la disoccupazione debba essere uno degli obiettivi principali delle politiche dell'Unione europea, soprattutto per la disoccupazione giovanile che colpisce fortemente la Spagna con il 23,7% e in media non scende al di sotto del 9.9% , dati che preoccupano fortemente e che grazie alle misure suggerite potrebbero migliorare. Inoltre queste riforme sono necessarie per accrescere la flessibilità sia dei mercati che delle persone.

 
  
MPphoto
 
 

  Carlos Coelho (PPE), por escrito. ‒ No rescaldo da crise económica e financeira europeia, o desemprego continua a ser um dos maiores desafios da UE, continuando a apresentar altos níveis, em especial nas classes mais jovens.

São, pois, necessárias políticas económicas e sociais ambiciosas no mercado de trabalho, a par das já tomadas pela UE e Estados-Membros, que fomentem um crescimento inteligente, sustentável e inclusivo e que gerem postos de trabalho e empregos de qualidade.

Apoio o Relatório Dlabajová por apelar a uma atenção cuidada a este problema, alertando para a necessidade de integrar os jovens, as mulheres e os mais velhos no mercado de trabalho, salientando a importância da educação e formação contínuas para a consecução de um mercado de trabalho competitivo gerador de crescimento, realçando a importância da partilha de melhores práticas entre Estados-Membros e frisando a importância da inovação e da transição digital.

Ressalve-se a importância dos programas de formação e requalificação para desempregados, que devem ser concebidos e aplicados de modo a melhorar o alinhamento das novas competências dos trabalhadores e as necessidades do mercado de trabalho.

 
  
MPphoto
 
 

  Lara Comi (PPE), per iscritto. – Nonostante si registrino alcuni segnali di ripresa, gli effetti della crisi economica sul mercato del lavoro continuano a essere una variabile negativa in grado di ostacolare la creazione di nuovi posti di lavoro. In particolare, la disoccupazione rimane una delle sfide principali dell'UE: nel dicembre 2014 si registrava un tasso del 9,9%, con differenze notevoli tra Stati membri (4,8% in Germania rispetto al 23,7% in Spagna), e i tassi di disoccupazione giovanile rappresentavano più del doppio raggiungendo il 21,4% in tutta l'Unione. Nell'Unione europea, vi sono circa 2 milioni di posti di lavoro vacanti che non possono essere occupati a causa dell'asimmetria delle competenze nel mercato del lavoro e della mobilità insufficiente della manodopera, pertanto occorrono politiche economiche e riforme ambiziose per superare le distorsioni del mercato del lavoro dell'UE. Ritengo quindi opportuno formulare riforme capaci di aumentare la flessibilità del mercato del lavoro e delle carriere personali, favorendo un migliore incontro tra competenze e posti di lavoro e promuovendo sinergie più solide tra sistemi di istruzione e imprese. Per raggiungere questi obiettivi sarà fondamentale programmare investimenti concreti che favoriscano il passaggio dall'istruzione al mondo del lavoro attraverso programmi di mobilità professionale, con partenariati più integrati tra istituti, imprese e autorità pertinenti.

 
  
MPphoto
 
 

  Javier Couso Permuy (GUE/NGL), por escrito. ‒ He votado en contra de este informe porque no considero que la "competencia" pueda ser el remedio de los problemas del trabajo en el siglo XXI. Por el contrario, el individualismo en las relaciones laborales y en la conciencia de los trabajadores es la causa de la profunda degradación de los derechos conquistados, de la subordinación de la sociedad a las leyes del mercado.

El marco restringido que se nos propone ofrece oportunidades de mejora: por ejemplo en las políticas activas de empleo. Pero estas políticas son remedos marginales cuando se abandona el objetivo del pleno empleo de calidad en las políticas públicas.

 
  
MPphoto
 
 

  Miriam Dalli (S&D), in writing. ‒ This annual report, which deals with the application of EU law in 2012-2013, is quite technical in nature. However, it also includes some concrete comments on a number of key issues being experienced at institutional level. It express concerns about the effects of austerity measures on the capacity of Member States’ administration and judiciary to assume their responsibility to implement EU law correctly. As I am of the opinion that austerity measures were not, and cannot be, the sole solution to any financial crisis, and as this report proves that there are effects which are more far reaching, having an impact on the implementation of EU laws, I supported Parliament’s position.

 
  
MPphoto
 
 

  Michel Dantin (PPE), par écrit. ‒ Ce rapport d'initiative vise à offrir une meilleure adéquation entre les capacités des jeunes travailleurs et les demandes du marché du travail. Tandis qu'en Europe, le chômage des jeunes (21,4%) est deux fois supérieur à la moyenne européenne (9,9%), deux millions d'emplois en Europe ne trouvent pas preneurs en raison d'un manque d'adéquation entre les compétences des jeunes et les exigences des recruteurs. Le rapporteur propose d'accroître la flexibilité des travailleurs et du marché en mettant l'accent sur une participation active de tous les acteurs principaux de la chaîne, qui sont les instituts de formation, les entreprises, les organisations d'employeurs et les demandeurs d'emplois. Il formule plusieurs recommandations en faveur de l'apprentissage tout au long de la vie; de l'inclusion des sans-emploi et de l'amélioration de l'apprentissage des langues. Une attention particulière est également portée aux PME et microentreprises. Considérant que ce rapport va dans le bon sens en pointant les causes du chômage, ainsi que les défaillances du marché du travail européen, j'ai voté en faveur de ce texte.

 
  
MPphoto
 
 

  Andor Deli (PPE), írásban. ‒ Az Európai Néppárt iránymutatásának megfelelően szavazatommal támogattam a 21. század versenyképes uniós munkaerőpiacának létrehozásáról szóló jelentést.

Napjainkban számos tanulmány arra a következtetésre jut, hogy az automatizálás következtében a meglévő munkahelyek jelentős része a jövőben eltűnik, vagy mennyiségileg jelentősen csökken. A digitális egységes piac létrehozásában, az energiaunió kiépítésében, a kutatás és fejlesztés terén megvalósítandó beruházásokban, az innovációban, valamint a közlekedési hálózatok fejlesztésében ugyanakkor jelentős munkahely-teremtési lehetőségek rejlenek.

Erősíteni kell azok foglalkoztatását is, akik egyáltalán nem, vagy nagyon alacsony képzettséggel rendelkeznek, ideértve a fogyatékossággal élő személyek támogatását is a munkakörülmények és feltételek fejlesztése révén, megfelelő és hatékony ösztönzők bevezetésével, támogatásával. A több éve munka nélkül lévő polgároknak a munka világába történő újra-bevezetése érdekében speciális, foglalkoztathatóságot javító programokat kell kidolgozni és alkalmazni.

Olyan pénzügyi és gazdasági szerkezetet kell kialakítani, amely kedvez a folyamatos oktatásban és képzésben való részvételnek - ideértve az idősödés révén növekvő számú fogyatékossággal élő személyeket is, akiknek akadálymentes, az ésszerű alkalmazkodást is magába foglaló hozzáférésre van szükségük - mivel így biztosítható, hogy a jövő munkavállalói magasan képzettek lesznek.

A jövőbeli készségigények előrejelzéséhez a munkaerő-piaci szereplőket, köztük a munkáltatói és a munkavállalói szervezeteket, továbbá az informatikai és robotikai fejlesztésekben élenjáró iparági szereplőket minden szinten szorosan be kell vonni.

 
  
MPphoto
 
 

  Gérard Deprez (ALDE), par écrit. ‒ J'ai apporté mon vote à ce rapport parce qu'il propose un certain nombre de réformes nécessaires afin de contribuer à créer un marché européen du travail plus concurrentiel. En Europe, le chômage reste l'un de nos défis les plus importants. À la fin de l'année dernière, 24 millions d'Européens étaient sans emplois. Parmi ces millions de gens, 11,9 millions étaient des chômeurs de longue durée et 5 millions étaient âgés de moins de 25 ans. La création d'emplois est une priorité absolue. Malheureusement, malgré quelques signes de reprise économique, elle reste encore trop lente et laborieuse. Le marché du travail doit être réformé dans plusieurs États membres et les réformes structurelles doivent être poursuivies, de même que les efforts en termes de formation, le renforcement des synergies entre les systèmes éducatifs et les entreprises et la stimulation de l'entreprenariat.

 
  
MPphoto
 
 

  Tamás Deutsch (PPE), írásban. – Az Európai Néppárt iránymutatásának megfelelően szavazatommal támogattam a 21. század versenyképes uniós munkaerőpiacának létrehozásáról szóló jelentést.

Napjainkban számos tanulmány arra a következtetésre jut, hogy az automatizálás következtében a meglévő munkahelyek jelentős része a jövőben eltűnik, vagy mennyiségileg jelentősen csökken. A digitális egységes piac létrehozásában, az energiaunió kiépítésében, a kutatás és fejlesztés terén megvalósítandó beruházásokban, az innovációban, valamint a közlekedési hálózatok fejlesztésében ugyanakkor jelentős munkahely-teremtési lehetőségek rejlenek.

Erősíteni kell azok foglalkoztatását is, akik egyáltalán nem, vagy nagyon alacsony képzettséggel rendelkeznek, ideértve a fogyatékossággal élő személyek támogatását is a munkakörülmények és feltételek fejlesztése révén, megfelelő és hatékony ösztönzők bevezetésével, támogatásával. A több éve munka nélkül lévő polgároknak a munka világába történő újra-bevezetése érdekében speciális, foglalkoztathatóságot javító programokat kell kidolgozni és alkalmazni.

Olyan pénzügyi és gazdasági szerkezetet kell kialakítani, amely kedvez a folyamatos oktatásban és képzésben való részvételnek - ideértve az idősödés révén növekvő számú fogyatékossággal élő személyeket is, akiknek akadálymentes, az ésszerű alkalmazkodást is magába foglaló hozzáférésre van szükségük - mivel így biztosítható, hogy a jövő munkavállalói magasan képzettek lesznek.

A jövőbeli készségigények előrejelzéséhez a munkaerő-piaci szereplőket, köztük a munkáltatói és a munkavállalói szervezeteket, továbbá az informatikai és robotikai fejlesztésekben élenjáró iparági szereplőket minden szinten szorosan be kell vonni.

 
  
MPphoto
 
 

  Mireille D'Ornano (ENF), par écrit. ‒ Le rapport est construit dès l’origine sur une erreur, celle de croire qu’il existe un marché du travail européen alors que les États membres ont des pratiques sociales, salariales et économiques différentes dans ce domaine. Il est vrai que la mobilité du facteur travail est faible en Union mais cela ne peut pas être réglé par des politiques en matière d’emploi. Il s’agit en effet d’une barrière structurelle qui cloisonne les marchés nationaux, celle de la langue et de l’organisation du travail. Malgré la directive sur le détachement des travailleurs qui a créé d’insupportables situations de dumping social, les travailleurs européens ne peuvent circuler d’un marché national à un autre. Plus grave encore, ce rapport semble dessiner un marché du travail très large puisqu’il s’agirait de l’ouvrir aux travailleurs non européens. L’intensification de la libre circulation des travailleurs vers l’Union et dans l’Union n’est pas la solution au chômage, elle en est l’un des moteurs. Opposée à l’ultra libéralisme sans frontière, j’ai voté contre ce texte.

 
  
MPphoto
 
 

  Γεώργιος Επιτήδειος ( NI), γραπτώς. ‒ Καταψηφίζουμε, διότι είμαστε ενάντια στην κινητικότητα η οποία θα μετατρέψει τις αδύναμες χώρες της Ένωσης σε νεκρές οικονομικά ζώνες.

 
  
MPphoto
 
 

  Monika Flašíková Beňová (S&D), písomne ‒ Nezamestnanosť stále predstavuje zásadný problém pre Európsku úniu. Konkrétne nezamestnanosť mladých ľudí, ktorá je v niektorých členských štátoch skutočne alarmujúca, pretože napríklad v Španielsku je bez práce viac ako 21 % ľudí. Tieto vysoké čísla sa na jednej strane dajú označiť za výsledok hospodárskej krízy, problémom však je, že v Európe je podľa viacerých štúdií voľných viac ako 2 milióny pracovných miest, ktoré zamestnávatelia nie sú schopní zaplniť v dôsledku nesúladu na trhu práce a nedostatočnej mobility pracovnej sily. Existujú aj ďalšie problémy ako napríklad segmentácia trhu práce, prítomnosť nesúladu medzi ponúkanými a požadovanými zručnosťami na trhu práce spolu s rastúcim podielom dlhodobej nezamestnanosti. Na vytvorenie konkurencieschopného trhu práce sú potrebné reformy, ktorými sa zvýši pružnosť trhu práce a profesijného zamerania a zlepší súlad medzi zručnosťami a pracovnými miestami vrátane väčšej synergie medzi vzdelávacími systémami a podnikateľskými subjektmi.

 
  
MPphoto
 
 

  Lorenzo Fontana (ENF), per iscritto. ‒ Ricette sbagliate che hanno portato alla situazione di stagnazione della crisi oltre all'elogio delle ricette economiche che sostengono la moneta unica. Complimenti.

 
  
MPphoto
 
 

  Norbert Erdős (PPE), írásban. ‒ Az Európai Néppárt iránymutatásának megfelelően szavazatommal támogattam a 21. század versenyképes uniós munkaerőpiacának létrehozásáról szóló jelentést.

Napjainkban számos tanulmány arra a következtetésre jut, hogy az automatizálás következtében a meglévő munkahelyek jelentős része a jövőben eltűnik, vagy mennyiségileg jelentősen csökken. A digitális egységes piac létrehozásában, az energiaunió kiépítésében, a kutatás és fejlesztés terén megvalósítandó beruházásokban, az innovációban, valamint a közlekedési hálózatok fejlesztésében ugyanakkor jelentős munkahely-teremtési lehetőségek rejlenek.

Erősíteni kell azok foglalkoztatását is, akik egyáltalán nem, vagy nagyon alacsony képzettséggel rendelkeznek, ideértve a fogyatékossággal élő személyek támogatását is a munkakörülmények és feltételek fejlesztése révén, megfelelő és hatékony ösztönzők bevezetésével, támogatásával. A több éve munka nélkül lévő polgároknak a munka világába történő újra-bevezetése érdekében speciális, foglalkoztathatóságot javító programokat kell kidolgozni és alkalmazni.

Olyan pénzügyi és gazdasági szerkezetet kell kialakítani, amely kedvez a folyamatos oktatásban és képzésben való részvételnek - ideértve az idősödés révén növekvő számú fogyatékossággal élő személyeket is, akiknek akadálymentes, az ésszerű alkalmazkodást is magába foglaló hozzáférésre van szükségük - mivel így biztosítható, hogy a jövő munkavállalói magasan képzettek lesznek.

A jövőbeli készségigények előrejelzéséhez a munkaerő-piaci szereplőket, köztük a munkáltatói és a munkavállalói szervezeteket, továbbá az informatikai és robotikai fejlesztésekben élenjáró iparági szereplőket minden szinten szorosan be kell vonni.

 
  
MPphoto
 
 

  Eleonora Evi (EFDD), per iscritto. ‒ In questa relazione si delineano le riforme necessarie per creare un mercato del lavoro competitivo. Queste, per favorire un migliore incontro fra competenze e posti di lavoro, dovrebbero mirare a creare una migliore integrazione dei giovani tramite politiche che sviluppino sinergie tra l'educazione scolastico-universitaria e l'impresa. A questo si somma l'interesse per la forza lavoro qualificata apportata da migranti. Per ottenere questo si deve investire con lo scopo di sostenere la creazioni di posti di lavoro e, allo stesso tempo, si deve riuscire a prevenire l'impoverimento delle competenze sia tra i disoccupati sia tra le persone che il lavoro non lo cercano più proprio perché disilluse. Un elemento che ritengo positivo è che la vita professionale viene considerata come un percorso in continua evoluzione, che permette quindi ai lavoratori di essere più flessibili e di adattarsi ai cambiamenti del mercato del lavoro tramite un apprendimento continuo, che li mette in grado di acquisire nuove conoscenze e competenze. Infine, la relazione sottolinea l'importanza della mobilità dei lavoratori e, di conseguenza incentiva l'educazione linguistica, il programma Erasmus + e un maggiore sviluppo di EURES. Ho votato a favore.

 
  
MPphoto
 
 

  Fredrick Federley (ALDE), skriftlig. ‒ Att arbetsmarknaden i EU är konkurrenskraftig och väl anpassad för en modern och föränderlig arbetsmarkand är avgörande för EU:s framtida konkurrenskraft. Detta initiativbetänkande, med en föredragande från ALDE-gruppen, var därför ytterst välkommet.

Uppmaningar gällande att koppla utbildning närmare arbetsmarkanden, att se till att det finns en rörlighet på arbetsmarknaden och minskad skattebörda på arbetskraft är viktiga och nödvändiga åtgärder som jag ställer mig bakom.

Som Centerpartist och försvarare av den svenska modellen kunde jag dock inte stödja punkt 106 om en europeisk ram för minimilöner. Detta är något som arbetsmarknadens parter i Sverige bör hantera, och jag röstade därför nej till det förslaget. Via delade röstningar om punkt 106 föll det sig så, att i den slutgiltiga omröstningen ansågs frågan om minimilöner vara något som bör hanteras i enlighet med nationell praxis, vilket jag anser vara att överlämna frågan åt arbetsmarknadens parter. Därför röstade jag för betänkandet då dess förslag skulle innebära en radikal förbättring av EU:s arbetsmarknad, vilket i sin tur skulle leda till ökad tillväxt och bidra till att EU kan resa sig ur den ekonomiska krisen.

 
  
MPphoto
 
 

  José Manuel Fernandes (PPE), por escrito. ‒ O desemprego continua a ser um dos maiores desafios na UE, com uma taxa de 9,9 % em dezembro de 2014, existindo disparidades muito substanciais a este nível entre Estados-Membros (4,8 % na Alemanha, contra 23,7% em Espanha). As taxas de desemprego dos jovens são superiores ao dobro, atingindo os 21,4 % a nível da UE. Por outro lado, existem cerca de 2 milhões de postos de trabalho na UE por preencher, devido quer à inadequação das competências às necessidades do mercado de trabalho, quer à falta de mobilidade dos trabalhadores.

Para combater este problema, é necessário o estabelecimento de parcerias sólidas entre governos e representantes dos empregadores e dos trabalhadores para encontrarem as melhores soluções no sentido de resolver a inadequação das competências às necessidades do mercado de trabalho em todas as suas dimensões.

Os próprios Estados-Membros devem partilhar as melhores práticas e aprender com elas, e apoiar iniciativas que fomentem a criação do próprio emprego e o empreendedorismo, com particular destaque para as PME e para as microempresas enquanto espinha dorsal do mercado de trabalho da UE.

 
  
MPphoto
 
 

  Λάμπρος Φουντούλης ( NI), γραπτώς. ‒ Καταψηφίζω διότι τάσσομαι ενάντια στην κινητικότητα που μετατρέπει τις αδύναμες χώρες της Ένωσης σε οικονομικά νεκρές ζώνες.

 
  
MPphoto
 
 

  Doru-Claudian Frunzulică (S&D), in writing. ‒ Unemployment continues to be one of the main challenges in the EU, especially among young people. The unemployment rate is still alarming, as well as the significant differences of unemployment rates between Member States. I agree on the emphasis given to the need to achieve a competitive labour market, to the implementation of reforms that can increase labour market and personal career flexibility, to the better matching of skills and jobs, including stronger synergies between education systems and labour markets.

The issue of the skills mismatches, however, should not hide the real problems of the labour markets, the need to fight precarious employment and social inequalities, to invest in human capital in order to prepare the labour markets for the future and to foster a comprehensive approach regarding labour mobility, based on the free movement of citizens and workers and the principle of equal pay for equal work.

The notion of self-responsibility of the unemployed persons and the call for more flexible labour markets must be counterbalanced with social protection for workers and unemployed people.

 
  
MPphoto
 
 

  Kinga Gál (PPE), írásban. ‒ Az Európai Néppárt iránymutatásának megfelelően szavazatommal támogattam a 21. század versenyképes uniós munkaerőpiacának létrehozásáról szóló jelentést.

Napjainkban számos tanulmány arra a következtetésre jut, hogy az automatizálás következtében a meglévő munkahelyek jelentős része a jövőben eltűnik, vagy mennyiségileg jelentősen csökken. A digitális egységes piac létrehozásában, az energiaunió kiépítésében, a kutatás és fejlesztés terén megvalósítandó beruházásokban, az innovációban, valamint a közlekedési hálózatok fejlesztésében ugyanakkor jelentős munkahely-teremtési lehetőségek rejlenek.

Erősíteni kell azok foglalkoztatását is, akik egyáltalán nem, vagy nagyon alacsony képzettséggel rendelkeznek, ideértve a fogyatékossággal élő személyek támogatását is a munkakörülmények és feltételek fejlesztése révén, megfelelő és hatékony ösztönzők bevezetésével, támogatásával. A több éve munka nélkül lévő polgároknak a munka világába történő újra-bevezetése érdekében speciális, foglalkoztathatóságot javító programokat kell kidolgozni és alkalmazni.

Olyan pénzügyi és gazdasági szerkezetet kell kialakítani, amely kedvez a folyamatos oktatásban és képzésben való részvételnek - ideértve az idősödés révén növekvő számú fogyatékossággal élő személyeket is, akiknek akadálymentes, az ésszerű alkalmazkodást is magába foglaló hozzáférésre van szükségük - mivel így biztosítható, hogy a jövő munkavállalói magasan képzettek lesznek.

A jövőbeli készségigények előrejelzéséhez a munkaerő-piaci szereplőket, köztük a munkáltatói és a munkavállalói szervezeteket, továbbá az informatikai és robotikai fejlesztésekben élenjáró iparági szereplőket minden szinten szorosan be kell vonni.

 
  
MPphoto
 
 

  Ildikó Gáll-Pelcz (PPE), írásban. ‒ Az Európai Unióban továbbra is a munkanélküliség jelenti az egyik legnagyobb kihívást.

Statisztikai adatok alátámasztják, hogy a gazdasági és pénzügyi válság még mindig érezteti a hatását. Vannak ugyan a kilábalásra utaló jelek, a munkaerőpiac azonban folyamatosan szűkült az elmúlt években, és az új munkahelyek teremtése is lassú ütemben zajlik.

Üdvözlöm tehát azon ambiciózus gazdaságpolitikát és munkaerő-piaci reformokat melyek az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedést, valamint a munkahelyteremtés élénkítését célozzák meg. A jelentés hangsúlyozza, hogy versenyképes munkaerőpiac megteremtéséhez reformokra van szükség a munkaerő-piaci és a karrierváltási rugalmasság növelése és a készségek munkalehetőségekhez igazítása érdekében, amihez pedig erősíteni kell az oktatási rendszerek és a vállalkozások közötti szinergiákat.

Támogatom, hogy a jelentés kiemelt figyelmet fordít a folyamatos oktatásra és képzésre, mivel nagy jelentőséggel bír a versenyképes uniós munkaerőpiac megteremtésében, ami növekedéshez és a foglalkoztatottság javulásához vezet.

 
  
MPphoto
 
 

  Arne Gericke (ECR), schriftlich. ‒ Ich habe heute für den „Bericht über die Schaffung eines wettbewerbsfähigen EU-Arbeitsmarkts für das 21. Jahrhundert: Anpassung der Kompetenzen und Qualifikationen an die Nachfrage und die Beschäftigungsmöglichkeiten als Weg zur Überwindung der Krise“ gestimmt, da ich das Anliegen teile, den „Binnenmarkt der Arbeitskräfte“ in Europa zu stärken. Gleichzeitig betone ich, dass dies nicht zu Lasten bewährter Modelle wie des deutschen Meisterbriefes gehen darf.

 
  
MPphoto
 
 

  Juan Carlos Girauta Vidal (ALDE), in writing. ‒ It cannot be denied that unemployment remains one of Europe’s most pertinent challenges. At the end of 2014, 24 million Europeans were without employment. In Spain, the employment rate stands at 22.2%. Therefore, I gave my support to this report today as it places the creation of jobs as a complete priority while stresses the ongoing need for labour market reforms, to teach young people the necessary skills to build their future and the encourage needed to foster entrepreneurship.

 
  
MPphoto
 
 

  Tania González Peñas (GUE/NGL), por escrito. ‒ El objetivo de este informe era una mejor adecuación de las competencias y cualificaciones a la demanda y las perspectivas de empleo como medio para recuperarse de la crisis. Sin embargo hemos votado en contra porque consideramos que la manera de abordar esa adecuación de las competencias y cualificaciones es errónea y va a profundizar y cronificar el desempleo.

El principal problema del informe es su enfoque, según el cual son las reformas en el mercado laboral, especialmente aumentar la flexibilidad y la movilidad, la solución y las medidas necesarias para alcanzar el objetivo arriba mencionado.

Si bien por un lado el informe menciona la necesidad de mejorar los programas de capacitación y formación profesional existente, teniendo en cuenta las diferentes experiencias de los países de la UE -así como la previsión de futuras competencias-, el documento trata el desempleo como un problema de falta de movilidad o de motivación de los trabajadores. Es con esa lógica de culpabilizar al trabajador/a que el informe recomienda medidas para reforzar la responsabilidad y la educación "emprendedora" de los desempleados sin entender el problema a nivel estructural y sistémico.

 
  
MPphoto
 
 

  Theresa Griffin (S&D), in writing. ‒ The European Parliamentary Labour Party voted in favour of this report. We voted for a competitive EU labour market for the 21st century that will foster continuous education and training, especially for the most vulnerable groups in our society. This is will have a particularly important impact in the North West, and in order to guarantee this progress we called on the EU to invest in the North West region’s talents, skills and abilities to combat unemployment and provide wider access to high-quality jobs.

 
  
MPphoto
 
 

  András Gyürk (PPE), írásban. ‒ Az Európai Néppárt iránymutatásának megfelelően szavazatommal támogattam a 21. század versenyképes uniós munkaerőpiacának létrehozásáról szóló jelentést.

Napjainkban számos tanulmány arra a következtetésre jut, hogy az automatizálás következtében a meglévő munkahelyek jelentős része a jövőben eltűnik, vagy mennyiségileg jelentősen csökken. A digitális egységes piac létrehozásában, az energiaunió kiépítésében, a kutatás és fejlesztés terén megvalósítandó beruházásokban, az innovációban, valamint a közlekedési hálózatok fejlesztésében ugyanakkor jelentős munkahely-teremtési lehetőségek rejlenek.

Erősíteni kell azok foglalkoztatását is, akik egyáltalán nem, vagy nagyon alacsony képzettséggel rendelkeznek, ideértve a fogyatékossággal élő személyek támogatását is a munkakörülmények és feltételek fejlesztése révén, megfelelő és hatékony ösztönzők bevezetésével, támogatásával. A több éve munka nélkül lévő polgároknak a munka világába történő újra-bevezetése érdekében speciális, foglalkoztathatóságot javító programokat kell kidolgozni és alkalmazni.

Olyan pénzügyi és gazdasági szerkezetet kell kialakítani, amely kedvez a folyamatos oktatásban és képzésben való részvételnek, mivel így biztosítható, hogy a jövő munkavállalói magasan képzettek lesznek.

A jövőbeli készségigények előrejelzéséhez a munkaerő-piaci szereplőket, köztük a munkáltatói és a munkavállalói szervezeteket, továbbá az informatikai és robotikai fejlesztésekben élenjáró iparági szereplőket minden szinten szorosan be kell vonni.

 
  
MPphoto
 
 

  Pablo Iglesias (GUE/NGL), por escrito. ‒ El objetivo de este informe era una mejor adecuación de las competencias y cualificaciones a la demanda y las perspectivas de empleo como medio para recuperarse de la crisis. Sin embargo hemos votado en contra porque consideramos que la manera de abordar esa adecuación de las competencias y cualificaciones es errónea y va a profundizar y cronificar el desempleo.

El principal problema del informe es su enfoque, según el cual son las reformas en el mercado laboral, especialmente aumentar la flexibilidad y la movilidad, la solución y las medidas necesarias para alcanzar el objetivo arriba mencionado.

Si bien por un lado el informe menciona la necesidad de mejorar los programas de capacitación y formación profesional existente, teniendo en cuenta las diferentes experiencias de los países de la UE -así como la previsión de futuras competencias-, el documento trata el desempleo como un problema de falta de movilidad o de motivación de los trabajadores. Es con esa lógica de culpabilizar al trabajador/a que el informe recomienda medidas para reforzar la responsabilidad y la educación "emprendedora" de los desempleados sin entender el problema a nivel estructural y sistémico.

 
  
MPphoto
 
 

  Cătălin Sorin Ivan (S&D), in writing. ‒ We should focus on bringing education, training and labour markets together. The S&D group puts the fight against precarious employment and social inequalities on top of its agenda. We believe in the free movement of citizens and workers and the principle of equal pay for equal work. The investment in human capital is a must and this is important in order to prepare the labour markets for the future and to foster a comprehensive approach regarding labour mobility.

 
  
MPphoto
 
 

  Ivan Jakovčić (ALDE), napisan. ‒ Glasao sam za prijedlog rezolucije Europskog parlamenta o stvaranju konkurentnog tržišta rada EU-a za 21. stoljeće: usklađivanje vještina i kvalifikacija s potražnjom i mogućnostima zapošljavanja kao način oporavka od krize, zbog toga što su potrebne ozbiljne reforme tržišta rada i ekonomskih politika kako bi Europska unija ostvarila uključiv, pametan i održiv rast te premostila posljedice ekonomske i financijske krize.

U tom kontekstu potrebna je brza adaptacija i iskorištavanje novih tehnologija, veća sinergija između obrazovnih sustava, razmjena dobrih praksi i snažno poticanje poduzetništva, samozapošljavanja te malih i srednjih poduzeća. Smatram da se time može stvoriti tržište rada koje će biti konkurentno i održivo na svjetskoj razini.

 
  
MPphoto
 
 

  Jean-François Jalkh (ENF), par écrit. ‒ L'objectif de ce rapport est de faire un bilan des politiques européennes pour l'emploi afin de trouver les solutions adéquates qui permettront de réduire le taux de chômage sans s'attaquer aux systèmes de protection sociale. Le rapporteur exprime sa volonté de s'attaquer au taux de chômage des jeunes et des séniors ainsi qu'aux fortes disparités régionales.

Pour cela, ils préconisent de mettre en place des mesures pour inciter les chômeurs à retrouver un emploi, pour améliorer les compétences des salariés, pour anticiper les besoins des entreprises, pour encourager l'apprentissage, pour inciter à l'emploi des jeunes et des séniors et pour développer l'esprit d'entreprise.

La ligne directrice du texte est de défendre la mobilité des salariés au sein de l'UE pour atténuer les disparités régionales en termes de chômage. Comme d'habitude, ils ne s'attaquent pas aux racines du chômage structurel à savoir la concurrence internationale déloyale, la perte de la souveraineté monétaire et législative ainsi que la diminution des marges de manœuvre budgétaire. La seule voie qui a été empruntée par les instances européennes jusqu'à présent, a été celle de la désinflation compétitive, caractérisée par une baisse des charges sociales et un ralentissement des salaires.

J'ai donc voté contre ce texte.

 
  
MPphoto
 
 

  Marc Joulaud (PPE), par écrit. ‒ J’ai voté en faveur du rapport Dlabajova sur la création d'un marché du travail compétitif dans l'Union du XXIème siècle. J’estime que la lutte contre le chômage doit rester au sommet des priorités de l’Union européenne. Dans le respect du principe de subsidiarité et pour que la demande de travail corresponde à l’offre, je partage les pistes développées dans le rapport, notamment dans le sens de la formation professionnelle ou encore en termes d’enseignement des langues.

 
  
MPphoto
 
 

  Philippe Juvin (PPE), par écrit. ‒ J’ai voté en faveur de la résolution du Parlement européen pour la création d’un marché plus compétitif dans l’Union au XXIème siècle car, aux vues de la situation et des enjeux concernant l’emploi actuellement en Europe, il est nécessaire de favoriser la compétitivité du marché européen, de renforcer les liens entre éducation et emploi, l’échange de pratiques exemplaires entre les États membres, de développer l’esprit d’entreprise dès le jeune âge, de réduire le manque de main-d’œuvre qualifiée et enfin de développer de nouvelles compétences et emplois, notamment concernant les nouvelles technologies.

 
  
MPphoto
 
 

  Barbara Kappel (ENF), schriftlich. ‒ Der Bericht weist auf die Probleme hin, die sich bei rein nationalen Arbeitsmärkten auftun. Doch die Lösungsvorschläge zielen gleich auf mehr Staat ab, obwohl gleichzeitig auf mehr Wettbewerb und Wettbewerbsfähigkeit verwiesen wird. Zudem berücksichtigt der Bericht kaum die Trennung von nationalen und europäischen Kompetenzen. Daher lehne ich diesen Bericht ab.

 
  
MPphoto
 
 

  Afzal Khan (S&D), in writing. ‒ I voted in favour of the report, as it stresses that for achieving a competitive labour market, reforms are needed in order to increase labour market and personal career flexibility, better matching of skills and jobs, including stronger synergies between education systems and labour markets.

 
  
MPphoto
 
 

  Ádám Kósa (PPE), írásban. ‒ Az Európai Néppárt iránymutatásának megfelelően szavazatommal támogattam a 21. század versenyképes uniós munkaerőpiacának létrehozásáról szóló jelentést.

Napjainkban számos tanulmány arra a következtetésre jut, hogy az automatizálás következtében a meglévő munkahelyek jelentős része a jövőben eltűnik, vagy mennyiségileg jelentősen csökken. A digitális egységes piac létrehozásában, az energiaunió kiépítésében, a kutatás és fejlesztés terén megvalósítandó beruházásokban, az innovációban, valamint a közlekedési hálózatok fejlesztésében ugyanakkor jelentős munkahely-teremtési lehetőségek rejlenek.

Erősíteni kell azok foglalkoztatását is, akik egyáltalán nem, vagy nagyon alacsony képzettséggel rendelkeznek, ideértve a fogyatékossággal élő személyek támogatását is a munkakörülmények és feltételek fejlesztése révén, megfelelő és hatékony ösztönzők bevezetésével, támogatásával. A több éve munka nélkül lévő polgároknak a munka világába történő újra-bevezetése érdekében speciális, foglalkoztathatóságot javító programokat kell kidolgozni és alkalmazni.

Olyan pénzügyi és gazdasági szerkezetet kell kialakítani, amely kedvez a folyamatos oktatásban és képzésben való részvételnek - ideértve az idősödés révén növekvő számú fogyatékossággal élő személyeket is, akiknek akadálymentes, az ésszerű alkalmazkodást is magába foglaló hozzáférésre van szükségük - mivel így biztosítható, hogy a jövő munkavállalói magasan képzettek lesznek.

A jövőbeli készségigények előrejelzéséhez a munkaerő-piaci szereplőket, köztük a munkáltatói és a munkavállalói szervezeteket, továbbá az informatikai és robotikai fejlesztésekben élenjáró iparági szereplőket minden szinten szorosan be kell vonni.

 
  
MPphoto
 
 

  Paloma López Bermejo (GUE/NGL), por escrito. ‒ He votado en contra de este informe porque no considero que la "competencia" pueda ser el remedio de los problemas del trabajo en el siglo XXI. Por el contrario, el individualismo en las relaciones laborales y en la conciencia de los trabajadores es la causa de la profunda degradación de los derechos conquistados, de la subordinación de la sociedad a las leyes del mercado.

El marco restringido que se nos propone ofrece oportunidades de mejora: por ejemplo en las políticas activas de empleo. Pero estas políticas son remedos marginales cuando se abandona el objetivo del pleno empleo de calidad en las políticas públicas.

 
  
MPphoto
 
 

  Antonio López-Istúriz White (PPE), por escrito. ‒ Habida cuenta del número de desempleados en la Unión Europea; de que debido a la automatización, muchos puestos de trabajo desaparecerán de aquí a unos años; de la discordancia entre los requisitos del sector, las competencias y la ocupación que hace que la cualificación de los trabajadores no siempre se corresponda con la oferta laboral; y de que las rigideces del mercado laboral no se corresponden con la movilidad de los trabajadores europeos; resulta absolutamente necesario un informe en el que se detallen las necesidades y posibles medios para atajarlas.

En este sentido, se pide que los Estados miembros garanticen unas reformas de mercado que avancen en la igualdad de género y la inclusión de grupos vulnerables al mercado laboral, y que se invierta en educación infantil en materia de lenguas extranjeras y tecnologías de la información. Asimismo, ha de tenerse en cuenta la importancia de la automatización como tendencia que puede disminuir la importancia cuantitativa de numerosos trabajos. Por todo ello, me declaro a favor de este informe.

 
  
MPphoto
 
 

  Ivana Maletić (PPE), napisan. ‒ Nezaposlenost nastavlja biti jedan od glavnih izazova Unije. Iako postoje neke naznake oporavka, tržište rada smanjuje se posljednjih godina, a mogućnosti zaposlenja su i dalje niske. Potrebne su ambiciozne ekonomske politike i reforme tržišta rada kako bi se potaknuo pametan, održiv i uključiv rast te otvorila nova radna mjesta kojima bi se omogućilo kvalitetno i održivo zapošljavanje.

Nekoliko je izazova koji utječu na europsko tržište rada, uključujući globalizaciju, starenje društva, brze tehnološke promjene, nepodudarnost vještina i radnih mjesta te povećanje potražnje za visokokvalificiranim radnicima, dok postoji višak ponude niskokvalificiranih radnika. Izvješće naglašava važnost socijalnih ulaganja i podsjeća se na potrebu geografske i međusektorske mobilnosti radne snage. Vrlo je bitna uloga obrazovnih ustanova za razvoj vještina. Naglašava se važnost mjera potpore i poticaja za mala i srednja poduzeća koja su oslonac ekonomije EU-a.

Podržala sam izvješće zastupnice Dlabajove, jer smatram da je potrebno stalno raditi na povezivanju obrazovanja, osposobljavanja i tržišta rada na svim razinama te poticati pametan, održiv i uključiv rast. Za stvaranje radnih mjesta u Europi, potreban je cjelovit pristup koji odražava potrebe tržišta rada, kojim se pruža podrška ranjivim skupinama poboljšanjem uvjeta rada i pružanjem poticaja.

 
  
MPphoto
 
 

  Vladimír Maňka (S&D), písomne Najväčším problémom v oblasti zamestnanosti v EÚ je dlhodobý problém nezamestnanosti mladých ľudí, ktorá v súčasnosti dosahuje priemer 21,4 %, a to napriek dvom miliónom voľných pracovných miest. Príčinou tohto stavu okrem nedostatočnej mobility je predovšetkým nesúlad medzi požadovanými a ponúkanými pracovnými zručnosťami a kvalifikáciou. Školstvo a vzdelávanie nedostatočne reagujú na požiadavku trhu práce, čo spôsobuje vysokú nezamestnanosť mladých ľudí s nevyužiteľnou kvalifikáciou. Zmeny v tejto oblasti nastávajú pomerne pomaly, a keďže trh práce podlieha rýchlym zmenám, rozdielnosť v požadovaných a ponúkaných zručnostiach sa môžu ešte prehĺbiť.

Preto musí Únia v spolupráci s členskými štátmi urýchlene analyzovať situáciu na trhu práce a prijať flexibilné opatrenia v oblasti školstva, vzdelávania a odbornej prípravy tak, aby sa tento nepriaznivý stav zvrátil.

 
  
MPphoto
 
 

  Νότης Μαριάς (ECR), γραπτώς. ‒ Όπως είπα και στην ομιλία μου στις 9/9/2015 στην Ολομέλεια του Ευρωπαϊκού Κοινοβουλίου, για να δημιουργηθεί μια ανταγωνιστική αγορά εργασίας, χρειάζεται άμεσα συσχέτιση της εκπαίδευσης, της κατάρτισης και της αγοράς εργασίας. Χρειάζονται περισσότερες δημόσιες και ιδιωτικές επενδύσεις. Χρειάζονται επενδύσεις σε καινοτόμους τομείς και ενίσχυση των κοινωνικών υπηρεσιών. Πριν από όλα όμως χρειάζεται να σταματήσει η λιτότητα και να διαγραφεί το επονείδιστο χρέος που είναι η βασική πηγή της φτώχειας και της ανεργίας στην Ευρωπαϊκή Ένωση.

 
  
MPphoto
 
 

  Dominique Martin (ENF), par écrit. ‒ J'ai voté contre ce texte! Il part d’un constat erroné: le chômage serait, selon son auteur, dû à un problème de mobilité des personnes, qui ne savent pas se déplacer là où il y a du travail. À les lire, plus de mobilité permettrait miraculeusement de réduire le chômage. De plus ce texte sous-entend que les citoyens doivent s’adapter à l’économie numérique alors que c’est l’inverse qui devrait se produire! Ce projet nous prépare à une modification de la politique migratoire, afin d’ouvrir la marché du travail aux citoyens non européens.

 
  
MPphoto
 
 

  Gabriel Mato (PPE), por escrito. ‒ La UE necesita políticas económicas y reformas del mercado laboral ambiciosas para impulsar un crecimiento inteligente, sostenible e integrador, así como para crear más puestos de trabajo y superar así las distorsiones del mercado laboral de la UE.

En el pleno, hemos aprobado un informe sobre la necesidad de adecuar las competencias y las cualificaciones a la demanda y las perspectivas de empleo como medio para recuperarse de la crisis, de cara a crear un mercado de trabajo competitivo en la UE del siglo XXI.

Mi apoyo a este trabajo, que aboga por reformas para aumentar la flexibilidad del mercado laboral y de la carrera profesional, así como para conseguir una mejor correspondencia entre las competencias y los puestos de trabajo, incluyendo unas sinergias más sólidas entre los sistemas de educación y las empresas.

Es necesario utilizar las inversiones para apoyar activamente la creación de puestos de trabajo y la capacidad de inserción laboral, así como para prevenir la disminución de las competencias de los desempleados. Además, es necesario un planteamiento flexible por lo que respecta a la vida profesional, de manera que los trabajadores puedan adaptarse a los cambios y estén preparados para una formación continua.

 
  
MPphoto
 
 

  Georg Mayer (ENF), schriftlich. ‒ Auch wenn es gute Punkte gibt, die darauf hinweisen, dass KMU sehr wichtig in und für Europa sind, so weist der Bericht zwar auf die Probleme hin, die sich bei rein nationalen Arbeitsmärkten auftun, die vorgeschlagenen Lösungen stehen aber in einer sehr etatistischen Tradition, obwohl er sich immer auf die Bedeutung von Wettbewerb, Wettbewerbsfähigkeit und Skills beruft. Außerdem macht er keine klare Trennung zwischen EU und nationalen Kompetenzen, wohin die Arbeitsmarktmaßnahmen fallen. Daher lehne ich diesen Bericht ab.

 
  
MPphoto
 
 

  Joëlle Mélin (ENF), par écrit. ‒ L'objectif de ce rapport est de faire un bilan des politiques européennes pour l'emploi afin de trouver les solutions adéquates qui permettront de réduire le taux de chômage sans s'attaquer aux systèmes de protection sociale. Le rapporteur exprime sa volonté de s'attaquer au taux de chômage des jeunes et des séniors ainsi qu'aux fortes disparités régionales.

Pour cela, ils préconisent de mettre en place des mesures pour inciter les chômeurs à retrouver un emploi, pour améliorer les compétences des salariés, pour anticiper les besoins des entreprises, pour encourager l'apprentissage, pour inciter à l'emploi des jeunes et des séniors et pour développer l'esprit d'entreprise.

La ligne directrice du texte est de défendre la mobilité des salariés au sein de l'UE pour atténuer les disparités régionales en termes de chômage. Comme d'habitude, ils ne s'attaquent pas aux racines du chômage structurel, à savoir la concurrence internationale déloyale, la perte de la souveraineté monétaire et législative ainsi que la diminution des marges de manœuvre budgétaire. La seule voie qui a été empruntée par les instances européennes jusqu'à présent, a été celle de la désinflation compétitive, caractérisée par une baisse des charges sociales et un ralentissement des salaires.

J'ai voté CONTRE.

 
  
MPphoto
 
 

  Nuno Melo (PPE), por escrito. ‒ São necessárias políticas económicas e sociais e reformas do mercado de trabalho ambiciosas para fomentar um crescimento inteligente, sustentável e inclusivo, bem como para criar mais postos de trabalho e gerar empregos de qualidade e sustentáveis. Há ainda a necessidade de sistemas de proteção social sustentáveis que incluam a atualização das competências dos desempregados, o fomento da empregabilidade das pessoas sem qualificações ou com muito poucas qualificações, assim como incentivos e oportunidades de trabalho.

Daí o meu voto favorável.

 
  
MPphoto
 
 

  Roberta Metsola (PPE), in writing. I voted in favour of this report as it is multifaceted in its approach and suggestions to combat the persistently high level of unemployment in the Union. The report focuses on the need to foster the necessary skills and knowhow to create innovative products or services. It also highlights several sectors with significant job creation potential that the Union needs to push ahead, particularly the digital single market and energy union. The issue of youth unemployment is another main focus of this report that underlines specific measures needed to encourage the hiring of young workers.

 
  
MPphoto
 
 

  David Martin (S&D), in writing. ‒ I welcome this report which is deeply concerned about the levels of youth unemployment in Europe and underlines in this regard the importance of dual education such as vocational training and apprenticeships in matching the skills of young people with the demands of the labour market. It calls therefore for a European benchmark on dual education which will highlight the correlation between dual education tracks and youth employment. Data for such a benchmark could be collected yearly through the Labour Force Survey and should, as a minimum, measure the amount or percentage of time spent in a company (apprenticeship) during education and the number of months after graduation before employment.

 
  
MPphoto
 
 

  Louis Michel (ALDE), schriftelijk. – Na de financiële en economische crisis van de voorbije jaren komt de economie stilaan weer op gang. Dat zien we ook in een voorzichtig herstel van de tewerkstelling. Niettemin blijft het aantal jongeren en laaggeschoolden die geen baan hebben nog altijd veel te hoog.

In dit ALDE—verslag worden concrete beleidsvoorstellen geformuleerd die de oorzaken voor die hoge werkloosheidscijfers moeten wegnemen. Daarvoor moeten er structurele hervormingen worden doorgevoerd. De begeleiding van jonge werklozen moet zo georganiseerd worden dat jongeren zo snel mogelijk hun plaats op de arbeidsmarkt innemen. In deze snel veranderende wereld van toenemende globalisering, digitalisering en nieuwe technologieën kunnen nieuwe synergieën tussen onderwijs en bedrijfsleven er toe bij dragen dat de kloof tussen het aanbod van vaardigheden bij jongeren en de toenemende vraag naar hooggekwalificeerde arbeidskrachten beter op elkaar worden afgestemd. Zo worden jonge mensen beter voorbereid op de arbeidsmarkt.

Kleine en middelgrote ondernemingen vormen de ruggengraat van Europa’s economie. Het is aan te bevelen de ondernemingszin bij jongeren aan te wakkeren door lessen ondernemerschap in te schrijven in de leerprogramma’s. Door prioritair te investeren in innovatie en nieuwe economische sectoren en onderwijs kunnen we nauwgezet anticiperen op elke evolutie betreffende toekomstige behoeften aan vaardigheden op de arbeidsmarkt.

 
  
MPphoto
 
 

  Marlene Mizzi (S&D), in writing. ‒ I have voted against this report because I am not in agreement with the text of the proposal.

 
  
MPphoto
 
 

  Csaba Molnár (S&D), írásban. ‒ A jelentés szerint a kkv-k és mikrovállalkozások esetében fontos támogatni az önfoglalkoztatást és a vállalkozást segítő kezdeményezéseket. A képzett munkaerő megtalálását, és a leendő munkavállalók képzését támogató intézkedésekre van szükség, valamint a szakképzésbe és a tanulószerződéses gyakorlati képzésbe beruházó vállalkozókat ösztönző intézkedéseket kell bevezetni. A jelentés arra is felhív, hogy már fiatal korban nagyobb hangsúlyt kell fektetni a vezetői és vállalkozói készségek oktatására.

Szorgalmazza az innováció és a digitalizáció előtérbe helyezését, amihez biztosítani kell a szükséges tudást és készségeket, a munkavállalók részéről pedig a motivációt és az eltökéltséget innovatív termékek és szolgáltatások létrehozása iránt. Kiemeli, hogy a digitális egységes piac létrehozásában, az energiaunió kiépítésében, a kutatás és fejlesztés terén megvalósítandó beruházásokban, az innovációban, valamint a közlekedési hálózatok fejlesztésében jelentős munkahely-teremtési lehetőségek rejlenek.

Hangsúlyozza a munkanélkülieknek biztosított képzési és átképzési programok fontosságát.

 
  
MPphoto
 
 

  Cláudia Monteiro de Aguiar (PPE), por escrito. ‒ Defendo que a evolução do mercado de trabalho europeu necessita de refletir nas competências dos trabalhadores, assim como na formação inicial e profissional, por constatar que a procura de trabalhadores pouco qualificados vem diminuindo e que tem aumentado consideravelmente a procura de trabalhadores muito qualificados.

Defendo que urgem políticas económicas e sociais e reformas do mercado de trabalho para fomentar um crescimento inteligente, sustentável e inclusivo, bem como para criar mais postos de trabalho de qualidade e sustentáveis. Destaco a necessidade de sistemas de proteção social sustentáveis, que incluam a atualização das competências dos desempregados, o fomento da empregabilidade das pessoas, sem ou com poucas qualificações, assim como incentivos e oportunidades de trabalho.

Subscrevo as medidas apresentadas no relatório, que são necessárias para o fomento quer da contratação de jovens trabalhadores, incluindo apoios aos empregadores para que organizem formações internas, quer da reintegração dos trabalhadores mais velhos, com o estabelecimento de instalações de reconversão profissional, a atualização das competências destes trabalhadores e uma preparação adequada para os desafios apresentados pelos novos empregos.

 
  
MPphoto
 
 

  Sophie Montel (ENF), par écrit. – Ce rapport relatif à la création d’un marché de l’emploi compétitif dans l’Union du XXIème siècle a pour but de dresser un bilan des politiques suivies afin de rendre le marché du travail davantage compétitif tout en tentant de préserver le système de protection social. Il s’agit là d’objectifs contradictoires, et il n’est pas surprenant de constater que le premier l’emporte sur le second. Si l’on déplore le niveau élevé du taux de chômage dans l’UE, particulièrement celui des jeunes et des seniors, ainsi que la disparité du niveau de chômage, les pistes de réformes envisagées sont pour le moins critiquables et peu originales. On y retrouve les « incitations au retour à l’emploi pour les chômeurs » faisant penser à la nation ultra-libérale de "chômeurs volontaires", "développer l’esprit d’entreprise" (tout un programme), ou encore inciter à l’emploi des jeunes et des séniors… Pire, ce rapport fait la promotion de la mobilité des travailleurs alors qu’il est maintenant acquis (cf. Paul Krugman) qu’elle menace les pays périphériques de la zone euro, qui voient leur base fiscale s’expatrier, compliquant de ce fait le rétablissement des comptes publics.

 
  
MPphoto
 
 

  Claude Moraes (S&D), in writing. ‒ The issue of skills mismatches should not hide the real problems of the labour markets: the need to promote the creation of quality jobs, to fight precarious employment and social inequalities and achieve a labour market based on free movement of citizens and workers and the principle of equal pay for equal work.

 
  
MPphoto
 
 

  Nadine Morano (PPE), par écrit. – J’ai voté en faveur de ce texte relatif à la création d’un marché du travail compétitif dans l’Union du XXIème siècle. Ce rapport préconise plus de coordination entre les acteurs du marché du travail pour mieux faire correspondre l’offre et la demande d’emploi . Il s’agit de favoriser le dialogue entre les systèmes éducatifs, les organisations salariales et les organisations patronales, en portant une attention particulière aux PME et aux TPE qui représentent le vivier le plus important d'emploi en Europe.

 
  
MPphoto
 
 

  Elisabeth Morin-Chartier (PPE), par écrit. ‒ J'ai voté en faveur de ce rapport qui vise à adresser à la Commission européenne les recommandations du Parlement européen en matière de réforme du marché du travail. Les effets de la crise sont toujours perceptibles sur le marché du travail et la création d'emploi demeure faible. L'UE a fait sien l'objectif de lutte contre le chômage, et en particulier de chômage des jeunes. En même temps, près de 2 millions d'emplois restent non pourvus en Europe.

Ce rapport souligne qu'il faut réformer le marché du travail pour arriver à plus de flexibilité et de sécurité afin de permettre une meilleure adaptation des compétences des personnes à la recherche d'emploi et des compétences requises par les employeurs. Pour cela, il faudra passer par une meilleure articulation entre le monde académique et le monde du travail. Il faut aussi mettre l'accent sur les opportunités que représente le réseau EURES, sur l'apprentissage tout au long de la vie, la promotion de l'apprentissage linguistique.

 
  
MPphoto
 
 

  Alessia Maria Mosca (S&D), per iscritto. ‒ Votiamo positivamente questa relazione considerando che gli effetti della crisi economica e finanziaria ancora persistono e, nonostante si vedano alcuni segnali di ripresa, il mercato del lavoro continua ad arrancare e la creazione di nuovi posti di lavoro è ancora lenta. La disoccupazione deve dunque essere una delle principali sfide dell'Unione Europea. Tassi di disoccupazione vicini al 10%, e al 21% per quanto riguarda i giovani, sono inaccettabili, anche perché le differenze tra gli Stati membri sono particolarmente sensibili. La questione delle difficoltà di incontro tra competenze domandate e offerte non deve nascondere i veri problemi del mercato del lavoro: la necessità di combattere il lavoro precario e le disuguaglianze sociali e di investire nel capitale umano, al fine di preparare i lavoratori al mercato del lavoro del futuro. Infine le istituzioni dovranno favorire un approccio sistemico in materia di lavoro e mobilità, basato sui principi della libera circolazione dei cittadini e dei lavoratori e il principio della parità di retribuzione a parità di lavoro, senza discriminazioni di genere, età e provenienza geografica.

 
  
MPphoto
 
 

  József Nagy (PPE), írásban. ‒ A versenyképes uniós munkaerőpiac megerősítése az előttünk álló egyik legnagyobb kihívás, ezért üdvözlöm ezt a jelentést, mely előirányozza a szabad kapacitások és az igények összehangolását. Egyik serpenyőjében ugyanis a mérlegnek ott van az eddig soha nem látott magas munkanélküli ráta számos országban, másik oldalon pedig ott van az a majd kétmillió munkahely, melyet egyszerűen képtelenek betölteni egyes tagállamokban. Sokat tettünk már a mobilitásért uniós szinten, de úgy tűnik, még inkább új formákban kell gondolkodnunk, s ehhez szükség lesz az oktatási rendszerek valamint a munkaerőpiac szorosabb együttműködésére is.

Véleményem szerint el kell majd jutnunk arra a szintre is, hogy megnyissuk az uniós minimálbér kérdését. A szubszidiaritás elvének tiszteletben tartása mellett szerintem ezt a tagországok GDP-jéhez és a szegénységi küszöbhöz viszonyítva, az átlagkereset meghatározott százalékában kellene meghatározni.

 
  
MPphoto
 
 

  Victor Negrescu (S&D), in writing. ‒ I have voted for this report that stresses reforms are needed in order to increase labour market and personal career flexibility, better matching of skills and jobs, including stronger synergies between education systems and businesses.

 
  
MPphoto
 
 

  Момчил Неков (S&D), в писмена форма. – Вярвам, че преодоляването на икономическата криза и създаването на конкурентен пазар на труда в ЕС зависи от няколко основни фактора. На първо място смятам, че за да постигнем интелигентен, устойчив и приобщаващ растеж, е необходимо да инвестираме в образование и умения, в развиване на таланти и създаване на възможности за реализация в живота.

Днес обаче се намираме в ситуация, в която младите хора срещат все по- големи трудности при прехода от образование към работа и са често склонни да приемат позиции, която не отговарят на квалификациите им. Ето защо трябва да инвестираме в умения, които да са в крак с нуждите на пазара на труда и обществото.

Тук обаче искам да направя следното уточнение. Образователните системи не трябва да са изцяло насочени към това да стимулират умения и компетенции, които да отговарят на нуждите на бизнеса. Те трябва най-вече да заложат на изграждането на хоризонтални умения, които са необходими за личностното развитие и израстване на младите хора, за да ги направи проактивни и отговорни граждани.

 
  
MPphoto
 
 

  Franz Obermayr (ENF), schriftlich. Ich habe mich gegen den Bericht ausgesprochen, da er die Gefahr einer weiteren Expansion Brüssels in nationale Kompetenzen birgt. Insbesondere der ordnungspolitische Rahmen des Arbeitsmarktes ist für mich eine klare nationalstaatliche Domäne.

 
  
MPphoto
 
 

  Urmas Paet (ALDE), kirjalikult. ‒ Toetasin. Arvestades seda, et 2014. aasta detsembris oli ELis töötuid 9,9 %, ent noorte seas oli töötus kaks korda kõrgem, ning arvestades, et samal ajal on ligikaudu 2 miljonit töökohta täitmata tööturu ebakõlade ja töötajate vähese liikuvuse tõttu, on selge, et tuleb teha reforme, mis aitaksid sellist ebakõla kaotada. Panustada tuleb haridussüsteemi korrastamisele ning haridussüsteemi ja ettevõtete koostöö suurendamisele, samuti töötute oskuste säilitamisele. Korrastada tuleb oskuste ja töökohtade sobivust ning enam tuleb integreerida praegu kõrvale jäävaid gruppe, nagu eakad, noored, sisserändajad jm.

 
  
MPphoto
 
 

  Ева Паунова (PPE), в писмена форма. – Изключително тревожно е, че безработните в Европа са 25 милиона, но също толкова тревожно е, че има 2 милиона свободни работни места, които стоят незаети поради липсата на квалифицирани кадри за тях. Именно с този парадоксален дисбаланс трябва да се преборим. Необходимо е от ранна възраст да подготвяме младите хора за нуждите на пазара. Трябват ни незабавни и конкретни мерки за създаването на тясно сътрудничество между учебните заведения и бизнеса. Също така изключително важно е дигиталните умения да станат неотлъчна част от образователната система във всички държави – членки на Европейския съюз. Дадох гласа си в полза на доклада на Martina Dlabajová, защото подкрепям аспектите, които той излага.

 
  
MPphoto
 
 

  Marijana Petir (PPE), napisan. ‒ Učinci ekonomske i financijske krize i dalje ostaju na tržištu rada, a stvaranje novih radnih mjesta odvija se sporo. Suzbijanje nezaposlenosti i dalje je jedan od glavnih izazova EU-a, gdje se stope značajno razlikuju među državama članicama (Njemačka 4,8 % u usporedbi sa Španjolskom 23,7 %). Nezaposlenost mladih gotovo je dvostruko veća od prosječne stope nezaposlenosti u EU-u te iznosi visokih 21,4 %.

U isto vrijeme, 2 milijuna radnih mjesta unutar Unije ne može biti ispunjeno zbog nepodudarnosti tržišta rada te nedovoljne mobilnosti radne snage. Stoga, u izvješću se navodi kako je za postizanje konkurentnog tržišta potrebno provesti reforme tržišta rada. U prvom redu, potrebno je povećati fleksibilnost kako na tržištu rada, tako i fleksibilnost tražitelja zaposlenja.

Također, potrebno je pronaći način da se bolje usklade njihove vještine i kompetencije s potrebama tržišta, uključujući kroz bolju suradnju između obrazovnih institucija i pravog posla. To su samo neke od preporuka izvješća koje su više nego potrebne u ovom razdoblju visoke nezaposlenosti te nesigurnosti za mlade diljem Europe.

 
  
MPphoto
 
 

  Florian Philippot (ENF), par écrit. ‒ rapport relatif à la création d’un marché de l’emploi compétitif dans l’Union du XXIème siècle a pour but de dresser un bilan des politiques suivies afin de rendre le marché du travail davantage compétitif tout en tentant de préserver le système de protection social. Il s’agit là d’objectifs contradictoires, et il n’est pas surprenant de constater que le premier l’emporte sur le second. Si l’on déplore le niveau élevé du taux de chômage dans l’UE, particulièrement celui des jeunes et des seniors, ainsi que la disparité du niveau de chômage, les pistes de réformes envisagées sont pour le moins critiquables et peu originales. On y retrouve les "incitations au retour à l’emploi pour les chômeurs" faisant penser à la notion ultra-libérale de "chômeurs volontaires", ou l'idée qu'il faudrait "développer l’esprit d’entreprise" (tout un programme)… Pire, ce rapport fait la promotion de la mobilité des travailleurs alors qu’il est maintenant acquis (cf. Paul Krugman) qu’elle menace les pays périphériques de la zone euro, qui voient leur base fiscale s’expatrier, compliquant de ce fait le rétablissement des comptes publics.

 
  
MPphoto
 
 

  Tonino Picula (S&D), napisan. ‒ Na tržištu rada Europske unije postoje znatne razlike među državama članicama u pogledu zanimanja za koja se zbog nedostatka kvalificiranih radnika ne mogu popuniti radna mjesta. Prema navodima Komisije, najviše 12,4 milijuna ljudi nezaposleno je duže od jedne godine, a od njih 6 milijuna osoba duže od dvije godine što predstavlja opasnost za tržište rada budući da dugotrajna nezaposlenost negativno utječe na ekonomski rast i održivost sustava socijalne skrbi.

Podržavam prijedlog izvjestitelja za potrebnim mjerama usklađivanja vještina i kvalifikacija s potražnjom u cilju stvaranja konkurentnog tržišta rada, koje zahtijevaju da se na tržištu rada poduzmu mjere u vezi s vještinama radnika te osnovnim i strukovnim osposobljavanjem.

Nefleksibilnost tržišta rada i izostanak unutarnje potražnje i ulaganja negativno utječu na otvaranje radnih mjesta, dok se konkurentnim tržištem rada Unije može doprinijeti ostvarenju ciljeva u vezi sa zapošljavanjem te suzbijanjem siromaštva i socijalnom isključenošću u okviru strategije Europa 2020.

 
  
MPphoto
 
 

  Andrej Plenković (PPE), napisan. – Kako bi se ostvarilo konkurentno tržište rada Europske unije, potrebne su ambiciozne gospodarske i socijalne politike i reforme. Stupovi rasta i razvoja EU-a jesu pametan, održiv i uključiv rast. Najveća prepreka u postizanju navedenih ciljeva i konkurentnog tržišta je visoka razina nezaposlenosti.

Na razini EU-a, postotak nezaposlenosti iznosi 9,8 %, ali u nekim državama članicama seže i do visokih 25 %. Dodatnu zabrinutost uzrokuju stope nezaposlenosti mladih koje iznose na razini EU-a 20,9 %, a konkretno u Republici Hrvatskoj 43,1 %. Uzrok takvoj razini nezaposlenosti dijelom leži i u obrazovnom sustavu koji ne uči mlade kompetencijama koje su potrebne na tržištu i time se stvaraju nepopunjena radna mjesta zbog nedostatka potrebnih vještina radnika.

Potrebno je bolje povezati obrazovanje, osposobljavanje i tržište rada na svim razinama. Još jedna važna stavka na putu ka postizanju konkurentnog tržišta je mobilnost građana unutar EU-a koja je i dalje vrlo niska, unatoč visokim stopama nezaposlenosti u pojedinim državama članicama i nepopunjenim radnim mjestima u drugim.

I na tom polju potrebno je provesti reforme, smanjiti postojeće barijere te potaknuti građane na korištenje prilika koje im pruža tržište EU-a. Slijedom navedenog, podržavam izvješće kolegice Dlabajove.

 
  
MPphoto
 
 

  Pavel Poc (S&D), písemně. ‒ Zatímco se v některých zemích Evropské unie ustálila úroveň nezaměstnanosti obyvatel na poměrně nízkých hodnotách, pořád ještě existuje několik zemí evidujících velmi vysokou hodnotu tohoto ekonomického ukazatele. O tom, že se nejedná o jev vyskytující se pouze v jižní Evropě, svědčí i nejnovější statistiky upozorňující zejména na výši nezaměstnanosti mladých v různých koutech Evropy. Ta se v průměru drží nad dvaceti procenty. Právě proto jsem podpořil několik velmi důležitých dílčích ustanovení zprávy 2014/2235(INI). Jednalo se zejména o nutnou spolupráci mezi vysokými školami a soukromou sférou, která by měla vést k pružnější reakci na vývoj na pracovním trhu. Stejně tak jsem podpořil roli programu Erasmus+. Jsem přesvědčen, že právě programy tohoto typu mohou mladé evropské generaci napomoci k tomu, aby získala zkušenosti a znalosti ceněné zaměstnavateli. Plně souhlasím, že jsou malé a střední podniky důležitou součástí ekonomiky. Nemohu však souhlasit s tím, aby byly právní předpisy, kterými se řídí, redukovány na úkor práv pracovníků. Hlasoval jsem tedy proti zprávě, která sice dává zelenou podnikatelům, ale mohla by vést ke zhoršení pracovních podmínek všech evropských zaměstnanců. Věřím, že prioritními problémy evropského trhu práce zůstávají nedostatečné investice do lidského kapitálu, nerovnoměrné platové ohodnocení a nedostatečná mobilita. Právě na ně se nyní musíme soustředit.

 
  
MPphoto
 
 

  Salvatore Domenico Pogliese (PPE), per iscritto. ‒ Per disporre di un mercato del lavoro competitivo occorrono riforme capaci di aumentare la flessibilità del mercato del lavoro e favorire un migliore incontro tra competenze personali e posti di lavoro, comprese sinergie più solide tra mondo dell'istruzione e quello del lavoro. L'Unione europea deve affinare la propria azione in favore della formazione professionale, con particolare riguardo ai giovani disoccupati e a chi ha perso il lavoro a causa degli effetti della globalizzazione. Il mondo del lavoro è alla continua ricerca di nuove competenze e io ritengo di fondamentale importanza trovare gli strumenti adatti a rafforzare le competenze dei lavoratori europei.

 
  
MPphoto
 
 

  Franck Proust (PPE), par écrit. ‒ Avec un taux de chômage à 9,6% au sein de l’Union à 28, le chômage demeure l’un des problèmes majeurs de l’Union. Le chômage des jeunes est d’autant plus préoccupant qu’il atteint 21,4%. Inversement, près de 2 millions d’emplois dans l’Union ne sont pas occupés à cause des déséquilibres sur le marché du travail et d’une main-d’œuvre pas suffisamment mobile. Dans cette perspective, j’ai voté en faveur du rapport relatif à la création d’un marché de travail compétitif dans l’Union. Dans ce texte, le Parlement encourage notamment la Commission à mettre en place des réformes visant à créer un marché du travail plus souple et un système de reconnaissance des compétences et des emplois.

 
  
MPphoto
 
 

  Paulo Rangel (PPE), por escrito. ‒ O Eurostat estima que 23,067 milhões de homens e mulheres na Europa dos 28 se encontravam desempregados em Julho de 2015. As causas das altas taxas de desemprego são complexas e diversas, mas, num cenário de crise em que o mercado de trabalho está particularmente sujeito aos efeitos negativos dos ciclos económicos, importa também dar resposta às ineficiências estruturais inerentes ao mercado de trabalho.

Neste sentido, o relator leva em conta os indicadores estatísticos disponíveis, que apontam para distorções significativas entre as competências dos trabalhadores e as necessidades do mercado de trabalho. Só o estabelecimento de parcerias sólidas entre governos e representantes dos empregadores e dos trabalhadores poderá resolver tal inadequação de competências e ajudar a preencher os 2 milhões de postos de trabalho disponíveis na União Europeia, por efeito do referido desacordo.

Posto o que precede, votei a favor da Resolução ora em apreço, que insta os Estados-Membros a promoverem o envolvimento estreito e sistemático dos intervenientes no mercado de trabalho (formadores e empregadores), para que, num esforço conjunto, se antecipem as necessidades futuras em termos de qualificações.

 
  
MPphoto
 
 

  Inmaculada Rodríguez-Piñero Fernández (S&D), por escrito. ‒ Atajar el drama del desempleo es uno de los mayores desafíos que enfrenta la UE. Una tasa de paro del 9,5% (con enormes divergencias entre Estados miembros: Alemania, 4,7% frente a España, 22,2%) y una tasa de desempleo juvenil que duplica la general, revelan los efectos devastadores de la crisis sobre el mercado laboral.

Lamentablemente, este informe carga gran parte de las responsabilidades de esta dramática situación sobre los desempleados y no acentúa suficientemente la necesidad de corregir graves defectos de los mercados laborales como el aumento del trabajo temporal forzoso, la pobreza laboral o el desempleo de larga duración.

Por todo ello, he votado en contra.

 
  
MPphoto
 
 

  Claude Rolin (PPE), par écrit. ‒ Le Parlement européen se prononçait aujourd'hui au sujet du rapport sur "la création d'un marché du travail compétitif dans l'Union du XXIème siècle: adaptation des compétences et des qualifications à la demande et aux perspectives d'emploi, un moyen de sortir de la crise".

Nombreux sont les États membres de l'Union qui font face à un niveau élevé de chômage (9,8% pour l'UE28). Une situation qui perdure maintenant depuis trop longtemps et à laquelle l'Europe et ses États membres doivent trouver des solutions.

Malheureusement, force est de constater que les recettes actuelles ne fonctionnent pas. Il est dès lors important de se pencher sur la révision de notre marché du travail. Dans un marché du travail de plus en plus mobile et flexible, j'insiste sur l'importance de mettre en place un mécanisme qui permet de sécuriser le parcours professionnel des citoyens européens.

Enfin, ce rapport incite les États membres à instaurer un salaire minimum par voie juridique ou conventionnelle, selon les pratiques nationales. Une demande que je soutiens pleinement même si je regrette que le Parlement européen refuse la définition d'un niveau de référence européen pour ce salaire minimum.

 
  
MPphoto
 
 

  Massimiliano Salini (PPE), per iscritto. ‒ Ho dato il mio voto favorevole, perché sono convinto che per avere un mercato del lavoro competitivo sia necessario attuare delle riforme che mirino ad aumentare il livello di flessibilità lavorativa e delle carriere personali. È necessario, inoltre, agevolare l'incontro tra competenze lavorative e i posti di lavoro. Una buona formazione professionale e un'adeguata riqualificazione per i disoccupati sono gli obiettivi fondamentali per lo sviluppo di un mercato del lavoro concorrenziale ed efficiente.

 
  
MPphoto
 
 

  Lola Sánchez Caldentey (GUE/NGL), por escrito. ‒ El objetivo de este informe era una mejor adecuación de las competencias y cualificaciones a la demanda y las perspectivas de empleo como medio para recuperarse de la crisis. Sin embargo hemos votado en contra porque consideramos que la manera de abordar esa adecuación de las competencias y cualificaciones es errónea y va a profundizar y cronificar el desempleo.

El principal problema del informe es su enfoque, según el cual son las reformas en el mercado laboral, especialmente aumentar la flexibilidad y la movilidad, la solución y las medidas necesarias para alcanzar el objetivo arriba mencionado.

Si bien por un lado el informe menciona la necesidad de mejorar los programas de capacitación y formación profesional existente, teniendo en cuenta las diferentes experiencias de los países de la UE -así como la previsión de futuras competencias-, el documento trata el desempleo como un problema de falta de movilidad o de motivación de los trabajadores. Es con esa lógica de culpabilizar al trabajador/a que el informe recomienda medidas para reforzar la responsabilidad y la educación "emprendedora" de los desempleados sin entender el problema a nivel estructural y sistémico.

 
  
MPphoto
 
 

  Sven Schulze (PPE), schriftlich. ‒ Es war überfällig, sich mit der Problematik zu beschäftigen, wie man einen von Angebot und Nachfrage geprägten EU-Arbeitsmarkt schaffen kann, in dem in den Bildungseinrichtungen die Kompetenzen vermittelt werden, die auch nachgefragt werden.

Mir war wichtig, klar zu machen, dass wir mehr in den MINT-Fächern ausbilden müssen, die am Arbeitsmarkt stark nachgefragt sind und die den drohenden Fachkräftemangel lindern können sowie das Wissen in diesen Schlüsselkompetenzen für den Standort Europa sichern helfen.

Um ein Interesse für diese Fächer zu wecken, muss man schon im Kindergarten beginnen und besonders die Mädchen und jungen Frauen an Technik und Naturwissenschaften heranführen.

Gleichzeitig müssen wir bedenken, dass wir über zwei Millionen offene Stellen in der EU haben, die wir nur besetzen können, wenn wir die Arbeitskräftemobilität verbessern.

Also: europaweite Transparenz über offene Stellen, Fremdsprachenförderung und Abbau der bürokratischen Hürden für die grenzüberschreitende Jobsuche. Mit der Überarbeitung der EURES-Verordnung haben wir in dieser Legislaturperiode schon einen wichtigen Schritt gemacht. Vielen Dank!

 
  
MPphoto
 
 

  Lidia Senra Rodríguez (GUE/NGL), por escrito. ‒ He votado en contra de este informe porque no considero que la "competencia" pueda ser el remedio de los problemas del trabajo en el siglo XXI. Por el contrario, el individualismo en las relaciones laborales y en la conciencia de los trabajadores es la causa de la profunda degradación de los derechos conquistados, de la subordinación de la sociedad a las leyes del mercado.

El marco restringido que se nos propone ofrece oportunidades de mejora: por ejemplo en las políticas activas de empleo. Pero estas políticas son remedos marginales cuando se abandona el objetivo del pleno empleo de calidad en las políticas públicas.

 
  
MPphoto
 
 

  Remo Sernagiotto (ECR), per iscritto. ‒ Ritengo che per il raggiungimento di un mercato del lavoro competitivo, siano necessarie riforme al fine di far corrispondere meglio le competenze con i posti di lavoro disponibili, aumentare la flessibilità della carriera personale e promuovere una più stretta cooperazione tra imprese e sistemi di istruzione. Ho deciso, quindi, di votare a favore di questa relazione in cui non solo viene fatto un bilancio delle carenze occupazionali del mercato del lavoro dell'UE, ma si raccomanda anche di promuovere lo spirito imprenditoriale tra i cittadini e di incentivare le migliori pratiche tra gli Stati membri. Ritengo infine che siamo riusciti a trovare un buon equilibrio tra le competenze nazionali e i settori in cui l'Unione europea può apportare un valore aggiunto nella lotta alla disoccupazione.

 
  
MPphoto
 
 

  Siôn Simon (S&D), in writing. ‒ Today I voted for a competitive EU labour market for the 21st century which will foster continuous education and training, especially for the most vulnerable groups. This is particularly important in the West Midlands as higher skilled employment is expected to rise, and in order to guarantee this progress we called on the EU to invest in the region’s talents, skills and abilities to combat unemployment and provide wider access to high-quality jobs.

 
  
MPphoto
 
 

  Branislav Škripek (ECR), písomne ‒ Podporil som toto uznesenie, ktoré je podľa môjho názoru veľmi dobre proporčne spracované, čo sa prejavuje rovnováhou medzi kompetenciami členských štátov a oblasťou, kde môže EÚ poskytnúť vysokú pridanú hodnotu. Navyše oceňujem spoluprácu troch najväčších parlamentných skupín pri príprave tejto správy na výbore.

 
  
MPphoto
 
 

  Davor Škrlec (Verts/ALE), napisan. ‒ Ovo obrazloženje glasovanja nastaje kao kritika postojećem sustavu vrednovanja rada zastupnika u Europskom parlamentu isključivo na osnovu statističkog broja parlamentarnih aktivnosti potenciranog u Hrvatskoj, a koji zapravo ne odražava stvarnu kvalitetu i količinu rada, učinkovitost te ponajviše uspjeh zastupničkog djelovanja.

 
  
MPphoto
 
 

  Monika Smolková (S&D), písomne. ‒ EÚ patrí medzi najväčších vývozcov tovaru a služieb na svete a jednotný trh práce EÚ prináša pre podniky a spotrebiteľov európskych spoločenstiev množstvo výhod a príležitostí. Napriek tomu si však myslím, že európsky trh práce EÚ má v súčasnosti veľmi vážne problémy, ktoré súvisia s pomalou tvorbou nových pracovných miest. Myslím si, že ak chceme udržať a posilniť konkurencieschopnosť trhu práce EÚ, mali by sme odvážnejšie pristúpiť k reformám trhu práce, ktoré by mohli prispieť k dosiahnutiu cieľov stratégie Európa 2020. Aj keď jednotný trh práce vytvoril za posledné obdobia pre Európanov milióny pracovných miest a umožňuje im pracovať v celej Európe, za kľúčový problém považujem vyriešenie problému nezamestnanosti, ktorá je naďalej kritická. Aj keď niektoré kľúčové body neprešli v hlasovaní, je dôležité, aby sme v nastúpenej stratégii pokračovali. Pripájam sa k výzve, aby členské štáty a regionálne miestne orgány informovali o najlepších postupoch, na základe ktorých sa im podarilo uskutočniť ambicióznejšie reformy. Očakávam, že vytvorením konkurencieschopného trhu práce EÚ sa zvýši inkluzívnosť, pružnosť a mobilita a vytvorí sa väčší počet pracovných miest.

 
  
MPphoto
 
 

  Csaba Sógor (PPE), in writing. ‒ Standing at only slightly below 10% after several years of recovery from the crisis, the EU unemployment rate includes huge disparities not only among Member States but also between women and men, young, experienced and aged, people with and without disabilities, Roma or non-Roma, etc.

The EU will fail to meet the Europe 2020 Strategy target of having 75% of people of working age employed and to have a dynamic and competitive labour market if it does not implement forward-looking structural reforms that would tackle such imbalances.

The lack of qualified labour in several areas and increasing skill-mismatches resulting in millions of unfilled jobs in the EU are again strong concerns that have to be addressed. As the report recognised most of these issues, I was glad to vote in favour.

 
  
MPphoto
 
 

  Igor Šoltes (Verts/ALE), pisno. ‒ Varčevanje in reforme trga dela imajo negativne posledice na stopnjo zaposlenosti ter ustvarjanje in kakovost novih delovnih mest. Kriza je neprimerno bolj prizadela mlade, njihova brezposelnost pa je kar dvakrat višja od brezposelnosti odraslih.

V Evropi je na eni strani 24 milijonov brezposelnih oseb (med drugim 7,5 milijonov mladih, ki niso zaposleni ali se ne šolajo) in samo 2 milijona prostih delovnih mest.

Tega širokega strukturnega problema pa se žal ne da rešiti predvsem z obravnavanjem neusklajenosti znanj in spretnosti s potrebami trga dela.

Da bi ustvarili bolj pravično, vzdržno in vključujočo družbo ter kakovostna delovna mesta, so potrebne tudi reforme ekonomskih, in socialnih politik ter ambiciozna reforma trga dela.

Politike, ki obravnavajo znanja in spretnosti, naj se ne osredotočajo zgolj na zadovoljitev potreb trga dela, ampak naj posameznike opremijo s širokimi kompetencami, da se bodo lahko razvili v aktivne in odgovorne državljane.

Poročilo se žal prekomerno osredotoča na zadovoljitev potreb trga dela in daje premalo poudarka razvoju tistih spretnosti, ki so za posameznike še posebej značilne.

Cilj širjenja znaj in spretnosti bi moral biti predvsem izboljšanje položaja posameznikov na trgu dela in njihovih življenjskih pogojev, ne pa zadovoljitev potreb trga dela, zato sem glasoval proti poročilu.

 
  
MPphoto
 
 

  Bart Staes (Verts/ALE), schriftelijk. In dit verslag worden vaardigheden door de conservatieven en neoliberalen naar voren geschoven als dé oplossing voor de massale werkloosheid. Vaardigheden zijn het nieuwe Trojaanse paard van de neoliberale markt. Maar door eenzijdig te focussen op vaardigheden zet men structurele werkloosheid, verkeerd economisch beleid en gebrek aan goed werkbeleid dat meer en betere jobs zou moeten opleveren buitenspel. Door te stellen dat 'de juiste vaardigheden' ervoor zullen zorgen dat je niet werkloos wordt, leg je de schuld alleen maar bij het slachtoffer (de werkzoekende). Daarnaast werd het EU-minimumloon van tafel geveegd, sprak men over 'ondernemerschap vanaf de kleuterschool' (mogen kleuters nog gewoon kleuters zijn?) en 'stimulansen om te werken' (lees: besparen op werkloosheidsvergoeding).

Wij groenen zien het anders en stemden dan ook tegen deze resolutie. Meer nog, we dienden een alternatieve resolutie in die het debat weghaalt van vraag en aanbod op de arbeidsmarkt, en het opentrekt door het slechte economische beleid dat werkloosheid en ongelijkheid aanwakkert, aan de kaak te stellen. Onze resolutie werd gesteund door de socialisten en collega's ter linkerzijde, maar haalde het jammer genoeg niet.

 
  
MPphoto
 
 

  Ivan Štefanec (PPE), písomne ‒ Nezamestnanosť je jedným z hlavných problémov Európskej únie. O to alarmujúcejšia je nezamestnanosť mladých. Tú treba riešiť systémovo. Je potrebné zabezpečiť, aby ľudia, ktorí opúšťajú školy, získali čo najskôr pracovné návyky a mohli sa tak neskôr stať plnohodnotnými členmi spoločnosti. Pre zdravý vývoj európskej ekonomiky je však dôležitejšie vytvorenie takého prostredia, ktoré by nové pracovné miesta generovalo samo.

 
  
MPphoto
 
 

  Davor Ivo Stier (PPE), napisan. ‒ Podržavam ovo izvješće jer je potrebna bolja povezanost i aktivno sudjelovanje glavnih aktera - obrazovnih institucija, poslovnih struktura, sindikata i radnika - unutar država i lokalnih zajednica, ali i na europskoj razini kako bi ono bilo kvalitetno i kompetitivno.

Budući da je financijska kriza ostavila posljedice na europsko tržište rada te budući da su nezaposlenost i nezaposlenost mladih iznad EU prosjeka u mnogim državama članicama, dok je kreacija novih poslova još uvijek spora, a s druge strane postoji preko dva milijuna radnih mjesta koja ne mogu biti popunjena zbog neusklađenosti tržišta rada različitih zemalja i nedovoljne mobilnosti radne snage, potrebne su predložene reforme kako bi se povećala fleksibilnost i radne snage i tržišta rada kako bi se bolje uskladile vještine i kompetencije radnika s potrebama tržišta, a sve u svrhu kvalitetnijeg i kompetitivnijeg europskog tržišta rada.

Također, predložene reforme su potrebne i kako bi se bolje uskladile obrazovne institucije s potrebama realnog sektora te kako bi se cijenile vrijednosti poput cjeloživotnog učenja, EURES-a, pojedinačnog pristupa različitim društvenim grupama, lingvističkog obrazovanja i sličnih prijedloga ovog izvješća.

 
  
MPphoto
 
 

  Catherine Stihler (S&D), in writing. ‒ The issue of the skills mismatches should not hide the real problems of the labour markets, the need to promote the creation of quality jobs, to fight precarious employment and social inequalities and achieve a labour market based on the free movement of citizens and workers and the principle of equal pay for equal work.

 
  
MPphoto
 
 

  Richard Sulík (ECR), písomne ‒ Pri hlasovaní som sa zdržal. Súhlasím síce s pomenovanými problémami a aj s niektorými navrhovanými riešeniami, no množstvo predstavených riešení by viedlo k ďalšiemu zníženiu konkurencieschopnosti trhu práce v EÚ, a tak by ublížilo práve tým ľuďom, ktorých má chrániť. Ide napríklad o výzvy na finančnú podporu rôznych skupín obyvateľstva – malé a stredné podniky, programy na rekvalifikáciu a zaradenie nezamestnaných na pracovný trh, program záruky pre mladých, Erasmus pre mladých podnikateľov, stimuly pre podniky na investovanie do odbornej a učňovskej prípravy zamestnancov a mnohé ďalšie. Je potrebné si uvedomiť, že financovanie všetkých týchto aktivít ide nutne na úkor vyšších daní pre podnikateľov a zamestnancov, čo v konečnom dôsledku vedie k nižšej celkovej tvorbe pracovných miest.

 
  
MPphoto
 
 

  Νεοκλής Συλικιώτης ( GUE/NGL), γραπτώς. ‒ Το βάρος που δίνεται στην έκθεση περιορίζεται στις ατομικές δεξιότητες και την κινητικότητα των εργαζομένων μεταθέτοντας το μεγαλύτερο μερίδιο ευθύνης για εργοδότηση κυρίως στους ώμους των εργαζομένων αντί να γίνεται πρόταση για ολιστική προσέγγιση του φαινομένου, με το κράτος να αναλαμβάνει επίσης τις ευθύνες του. Ταυτόχρονα, το Ευρωπαϊκό Κοινοβούλιο καλεί να δοθούν όλες εκείνες οι διευκολύνσεις που είναι εφικτές σε εργοδότες και τις οργανώσεις τους ώστε για συνδιαμορφώνουν τόσο την εργασιακή όσο και την εκπαιδευτική πολιτική του κράτους σύμφωνα με τις δικές τους προτεραιότητες και ανάγκες.

Η ολοκλήρωση του συστήματος αναγνώρισης προσόντων (ακόμα και εμπειρικών προσόντων) σε όλη την επικράτεια της ΕΕ μπορεί να θεωρηθεί και θετικό αν τοποθετηθεί στο πλαίσιο της εκούσιας αναζήτησης εργασίας στο εξωτερικό, και όχι του έμμεσου εξαναγκασμού μετανάστευσης. Η μεγαλύτερη αδυναμία του κειμένου είναι η τοποθέτηση της ανεργίας ως κοινωνικού φαινομένου. Δυστυχώς, αντί να γίνονται προτάσεις για δημόσιες επενδύσεις, ώθηση της επαναβιομηχανοποίησης και κοινωνική ανάπτυξη, η έκθεση εστιάζει το πρόβλημα στην έλλειψη κινητικότητας των εργαζομένων και την αναντιστοιχία δεξιοτήτων. Για τους πιο πάνω λόγους καταψηφίσαμε το κείμενο.

 
  
MPphoto
 
 

  Tibor Szanyi (S&D), írásban. ‒ Számos pozitív vonása ellenére szavazatommal nem támogattam a jelentést, elsősorban azért mert a munkanélküliségi helyzettel kapcsolatban reálisabb képet kellett volna festeni benne. Magyarázatomban most csak egy példát említek. Úgy gondolom, hogy talán nem minden tagállamban, de Magyarországon például az adatok erősen torzítva vannak: beszámításra kerül ugyanis a havi mintegy 160 eurót biztosító közmunka-rendszer, amellett, hogy a külföldön munkát vállalók, valamint a heti akár 1 óra munkát elvégző embereket is ugyanúgy egy foglalkoztatottnak tekintik, mint a teljes munkaidős munkavállalókat. Meg kell azt is említeni, hogy EU szinten fontos lenne az Eurostat munkáját is felgyorsítani, ahol az adatok 2-3 éves késéssel kerülnek feldolgozásra, így véleményem szerint aktualitást nem tükröznek.

A statisztikai adatokon túlmenően örülök, hogy a jelentés több fontos megoldást vet fel a hatékony munkerőpiac kialakítása érdekében. Ezek közül nagyon fontosnak tartom az általam is több ízben felvetett európai minimálbér fogalma is megjelenik.

A jelentés, helyesen felhívja a Bizottságot és a tagállamokat a minimálbér európai keretének bevezetésére azzal a céllal, hogy egy tagállamonkénti alapszint révén kezeljék a fizetések közötti egyenlőtlenségeket a tisztességes jövedelem – a nemzeti gyakorlatnak megfelelően – jogi úton vagy megállapodás révén történő garantálására.

 
  
MPphoto
 
 

  Pavel Telička (ALDE), in writing. ‒ I voted in favour of this report stresses that ambitious economic policies and labour market reforms are required in order to increase labour market and personal career flexibility, better matching of skills and jobs, including stronger synergies between education systems and businesses. The report highlights the importance of mobility of workers for the competitive labour market and calls for further developing tools and better promoting the EU current initiatives in this respect.

A special attention is granted to the importance of promoting initiatives which foster self-employment and entrepreneurship, with a particular focus on the SMEs and on micro-enterprises, as backbone of the EU labour market.

 
  
MPphoto
 
 

  Isabelle Thomas (S&D), par écrit. ‒ Alors que le taux de chômage dépasse 9,5% dans l’Union européenne et que celui des jeunes culmine à 25%, la création d’emplois durables et de qualité doit être notre préoccupation principale. J'ai rejeté le rapport Dlabajová et ses vieilles recettes libérales qui ont montré leur inefficacité. La "flexibilisation" du marché du travail n'est pas la solution. Loin de freiner l’emploi, les droits et protections des travailleurs auxquelles s’attaquent les libéraux sont un frein à la précarité. Alors que plus de 23 millions d’européens sont à la recherche d’un emploi, le rapport, en prônant l’"incitation au travail" par la suppression des aides sociales, alimente le mythe du chômeur volontaire. Ainsi, je n’ai pu que m’opposer à son adoption en l’état.

J'ai en revanche soutenu la résolution alternative déposée par les socialistes et les verts. Cette résolution soulignait l'importance de l'investissement, de la formation et de mesures d'accompagnement, rappelait que la mobilité doit choisie et non subie et insistait sur l'urgence de lutter contre les fraudes à la directive détachement des travailleurs.

 
  
MPphoto
 
 

  Ruža Tomašić (ECR), napisan. ‒ Glasovala sam za izvješće koje naglašava potrebu za reformama za postizanje kompetitivnog tržišta rada kako bi se povećalo tržište rada i fleksibilnost osobnih karijera, uskladile vještine s dostupnim poslovima i razvilo čvršću sinergiju između obrazovnog sustava i poslovnih potreba.

S obzirom da je stopa nezaposlenosti mladih u mnogim državama članicama i dalje velika, podržavam isticanje važnosti razmjene najboljih praksi između država članica kao i isticanje potrebe za promoviranjem inicijativa koje će poticati samozapošljavanje i poduzetništvo, s posebnim fokusom na mala i srednja poduzeća i mikropoduzeća.

Uklanjanje birokratskih prepreka i smanjenje poreznog opterećenja rada uvelike će pomoći otvaranju radnih mjesta u tom sektoru. Naposljetku, izrazito korisnim za poboljšanje situacije na tržištu rada u državama članicama kao što je Hrvatska smatram pružanje potpore očuvanju tradicionalnih vještina koje stvaraju stabilna radna mjesta te njihovo prenošenje na buduće generacije, uz kombiniranje istih s novim znanjima.

 
  
MPphoto
 
 

  Romana Tomc (PPE), pisno. ‒ Ker resolucija spodbuja države članice k sprejemu ambicioznih gospodarskih politik in k reformi trga dela, predvsem z namenom doseči trajnostno in vključujočo rast, sem jo podprla.

Zahteve po znanju, kompetencah kakor tudi sam trg dela se spreminjajo. Evropska gospodarska in finančna kriza sta upočasnila gospodarstvo in privedla do visoke stopnje brezposelnosti. Treba je uskladiti znanja in spretnosti z dejanskim povpraševanjem na trgu, kar definitivno predstavlja velik izziv za celotno Evropsko unijo.

Velikokrat izobraževalni sistemi ne odgovarjajo potrebam gospodarstva, zato so nujno potrebne številne reforme. Tako na strani gospodarskih politik kot na trgu dela. Treba je poiskati sinergijo.

Dejstvo je, da varnih delovnih mest v današnjem času ni več. Obstajajo napačna pričakovanja, da bi nekdo lahko brez stalnega usposabljanja in nadgrajevanja svojega znanja preživel na istem delovnem mestu od prve zaposlitve do upokojitve. Pomembno je, da se tega zavedamo kot posamezniki, prav tako se mora tega zavedati tudi država in oblikovati spodbudno okolje za pridobivanje znanj in kompetenc, po katerih je na trgu največ povpraševanja.

 
  
MPphoto
 
 

  Estefanía Torres Martínez (GUE/NGL), por escrito. ‒ El objetivo de este informe era una mejor adecuación de las competencias y cualificaciones a la demanda y las perspectivas de empleo como medio para recuperarse de la crisis. Sin embargo hemos votado en contra porque consideramos que la manera de abordar esa adecuación de las competencias y cualificaciones es errónea y va a profundizar y cronificar el desempleo.

El principal problema del informe es su enfoque, según el cual son las reformas en el mercado laboral, especialmente aumentar la flexibilidad y la movilidad, la solución y las medidas necesarias para alcanzar el objetivo arriba mencionado.

Si bien por un lado el informe menciona la necesidad de mejorar los programas de capacitación y formación profesional existente, teniendo en cuenta las diferentes experiencias de los países de la UE -así como la previsión de futuras competencias-, el documento trata el desempleo como un problema de falta de movilidad o de motivación de los trabajadores. Es con esa lógica de culpabilizar al trabajador/a que el informe recomienda medidas para reforzar la responsabilidad y la educación "emprendedora" de los desempleados sin entender el problema a nivel estructural y sistémico.

 
  
MPphoto
 
 

  Mylène Troszczynski (ENF), par écrit. ‒ Le texte souhaite permettre la libre circulation totale au sein de l’Union européenne pour régler le problème du chômage qui touche toutes les catégories d’âges. Cela sous-entend que seul le manque de mobilité induit un tel chômage et qu’il pourrait être réglé miraculeusement par cette voie. Le texte demande aussi aux citoyens de s’adapter à l’économie et à l’évolution numérique alors que l’inverse devrait être le chemin pour rendre la situation un peu plus humaine. Ce projet nous prépare à une modification de la politique migratoire, afin d’ouvrir la marché du travail aux citoyens non-européens. Pour l’UE, la solution la plus simple aux enjeux démographiques européens, c’est l’immigration. Ce projet souhaite traiter les effets et non les causes du chômage.

Je vote contre l'adoption de ce texte.

 
  
MPphoto
 
 

  Miguel Urbán Crespo (GUE/NGL), por escrito. ‒ El objetivo de este informe era una mejor adecuación de las competencias y cualificaciones a la demanda y las perspectivas de empleo como medio para recuperarse de la crisis. Sin embargo hemos votado en contra porque consideramos que la manera de abordar esa adecuación de las competencias y cualificaciones es errónea y va a profundizar y cronificar el desempleo.

El principal problema del informe es su enfoque, según el cual son las reformas en el mercado laboral, especialmente aumentar la flexibilidad y la movilidad, la solución y las medidas necesarias para alcanzar el objetivo arriba mencionado.

Si bien por un lado el informe menciona la necesidad de mejorar los programas de capacitación y formación profesional existente, teniendo en cuenta las diferentes experiencias de los países de la UE -así como la previsión de futuras competencias-, el documento trata el desempleo como un problema de falta de movilidad o de motivación de los trabajadores. Es con esa lógica de culpabilizar al trabajador/a que el informe recomienda medidas para reforzar la responsabilidad y la educación "emprendedora" de los desempleados sin entender el problema a nivel estructural y sistémico.

 
  
MPphoto
 
 

  Ernest Urtasun (Verts/ALE), por escrito. ‒ He votado en contra de este informe porque creo que este está solo enfocado hacia las habilidades/competencias como instrumento para crear un mercado de trabajo más competitivo. Aumentar las habilidades/competencias no es suficiente para luchar contra el desempleo estructural. Necesitaríamos empezar a hablar sobre la demanda laboral en vez de solo centrarnos en la oferta y centrarnos en cambiar aquellas políticas económicas que aumentan el desempleo y la desigualdad. Esto también incluye invertir en la creación de trabajo de cualidad.

 
  
MPphoto
 
 

  Ivo Vajgl (ALDE), in writing. ‒ I voted in favour of this resolution, which deals with ways with which to make the EU economy more competitive. The issue of competitiveness in the global economy is of great importance especially with a view to finding ways out of the crisis. The resolution addresses a number of crucial aspects that are in need of reform, such as the personal career flexibility of employees and the often underestimated relationship and cooperation between education systems and businesses. In relation to this issue, the text also calls for better solutions to ensure that skills and jobs are matched. The resolution also underlines the need for a greater investment in jobs and life-long learning for the unemployed.

 
  
MPphoto
 
 

  Derek Vaughan (S&D), in writing. ‒ I voted in favour of this report. However the issue of the skills mismatches should not hide the real problems of the labour markets. In particular the need to promote the creation of quality jobs, to fight precarious employment and social inequalities and achieve a labour market based on the free movement of citizens and workers and the principle of equal pay for equal work. Without these any attempt to improve our labour market is doomed to exacerbate rather than solve existing problems within the common work market.

 
  
MPphoto
 
 

  Miguel Viegas (GUE/NGL), por escrito. ‒ É generalizada a manipulação estatística à volta do desemprego. Por detrás de muitos dados sobre a diminuição das taxas de desemprego, está o emprego precário, a insegurança e a miséria de muitos trabalhadores. Em Portugal foi decidido que os chamados "ocupados" não fazem parte das taxas de desemprego.

Estamos a falar de trabalhadores que, em vez de usufruírem de um contrato de trabalho que corresponda ao posto de trabalho permanente que ocupam - muitas vezes em instituições públicas - são trabalhadores que têm um chamado "contrato de emprego-inserção", que frequentam um estágio ou um curso de formação profissional.

Estes trabalhadores ocupados, em junho passado, em Portugal, eram já mais de 150 mil trabalhadores que estavam com este tipo de vínculo precário, cerca de 50 mil deles com o tal "contrato de emprego-inserção", em que os trabalhadores ganham abaixo do salário mínimo.

É a própria UE que financia este tipo de exploração laboral. No quadro financeiro anterior foram mais de 95 milhões de euros do Fundo Social Europeu para estes pseudo-contratos. Não é, com certeza, com o aumento da flexibilidade das relações laborais - que os senhores tanto repetem - que se irá construir um mercado de trabalho competitivo que melhorará a vida dos trabalhadores.

 
  
MPphoto
 
 

  Harald Vilimsky (ENF), schriftlich. ‒ Auch wenn es gute Punkte gibt, die darauf hinweisen, dass KMU sehr wichtig in und für Europa sind, so weist der Bericht zwar auf die Probleme hin, die sich bei rein nationalen Arbeitsmärkten auftun, die vorgeschlagenen Lösungen stehen aber in einer sehr etatistischen Tradition, obwohl er sich immer auf die Bedeutung von Wettbewerb, Wettbewerbsfähigkeit und Skills beruft. Außerdem macht er keine klare Trennung zwischen EU und nationalen Kompetenzen, wohin die Arbeitsmarktmaßnahmen fallen. Daher lehne ich diesen Bericht ab.

 
  
MPphoto
 
 

  Beatrix von Storch (ECR), schriftlich. Der Entschließung des EU-Parlaments zu dem Thema „Schaffung eines von Wettbewerb gekennzeichneten Arbeitsmarkts der EU für das 21. Jahrhundert: Abstimmung von Kompetenzen und Qualifikationen auf die Nachfrage und auf Beschäftigungsmöglichkeiten als Weg aus der Krise“ habe ich nicht zugestimmt.

Darin fordert das EU-Parlament „die Kommission und die Mitgliedstaaten auf, im Rahmen der Verringerung des Lohngefälles einen europäischen Rahmen für Mindestlohn auf der Grundlage eines Sockelniveaus in jedem Mitgliedstaat einzuführen, um auf rechtlichem Weg oder durch eine Vereinbarung und in Übereinstimmung mit nationaler Praxis für angemessene Einkommen zu sorgen“ (Ziffer 106). Mindestlohn trage ich in keiner Form mit – weder auf nationaler noch auf europäischer Ebene. Ich finde es erstaunlich, dass so viele meiner Kollegen einen von Wettbewerb geprägten Arbeitsmarkt zu erkennen vermögen, wenn gerade die Geringqualifizierten durch einen Mindestlohn gesetzlich von der Teilnahme am Arbeitsmarkt ausgeschlossen werden. Es ist mir zudem höchst unverständlich, hier eine Zuständigkeit der Kommission zu erblicken. In einer EU des Wettbewerbs findet jeder Mitgliedstaat seine eigenen Regeln für Arbeitsmärkte. Wenn die EU alles gleichmacht, wird Wettbewerb verhindert.

Eines ist bei alledem sicher: Einen Weg aus der Krise zeigt dieser Bericht nicht auf.

 
  
MPphoto
 
 

  Iuliu Winkler (PPE), în scris. – Am votat raportul referitor la crearea unei piețe a muncii competitive în UE pentru secolul XXI: corelarea competențelor și a calificărilor cu cererea și oportunitățile de angajare, ca mijloc de redresare în urma crizei.

Sunt de acord cu opinia raportorului, și anume că pentru a se obține o piață a muncii competitivă în UE, sunt necesare reforme ambițioase care să crească incluziunea, flexibilitatea inteligentă, inovarea și mobilitatea, să consolideze rolul dialogului social, să stimuleze crearea unui număr mai ridicat de locuri de muncă ducând la o ocupare de calitate și durabilă a forței de muncă, să crească productivitatea și să contribuie la dezvoltarea capitalului uman, ținând cont de faptul că piețele muncii și modelele de producție sunt în continuă schimbare.

 
  
MPphoto
 
 

  Marco Zanni (EFDD), per iscritto. ‒ Questa relazione sottolinea come, per disporre di un mercato del lavoro competitivo, occorrano riforme capaci di aumentare la flessibilità del mercato del lavoro e delle carriere personali e come sia necessario favorire una migliore convergenza tra competenze e posti di lavoro, comprese sinergie più solide tra i sistemi di istruzione e le imprese. Viene evidenziata l'importanza di utilizzare gli investimenti per sostenere attivamente la creazione di posti di lavoro e prevenire l'impoverimento delle competenze tra i disoccupati così come l'approccio flessibile nei confronti della vita professionale che consenta ai lavoratori di adattarsi ai cambiamenti e li prepari all'apprendimento continuo. Si fa giustamente menzione alla necessità di riforme affinché si incoraggino le persone a tornare al lavoro e non ad optare per i benefici dei sistemi sociali così come alla mobilità dei lavoratori con una particolare sensibilità riguardo ai posti di lavoro a livello dell'Unione. Per tutti questi motivi ho optato a favore della relazione.

 
  
MPphoto
 
 

  Tomáš Zdechovský (PPE), písemně. ‒ Boj s nezaměstnaností je jednou z výzev stojící před Evropskou unií, když úroveň nezaměstnanosti se řádově liší mezi jednotlivými státy. Tuto zprávu jsem podpořil, protože identifikuje zásadní problém, z kterého pramení nezaměstnanost, a tím je neflexibilita jak pracovního trhu, tak osob hledajících práci. Klíčovým prvkem je tedy propojení schopností a dovedností jednotlivců s potřebami pracovního trhu prostřednictvím lepší spolupráce mezi vzdělávacími institucemi a pracovní sférou. Dále je mi též blízká ve zprávě vyjádřená podpora malých podniků jako páteře ekonomiky.

 
  
MPphoto
 
 

  Jana Žitňanská (ECR), písomne ‒ Prijaté uznesenie poskytuje celkový pohľad na možnosti vytvárania konkurencieschopného pracovného trhu v Európskej únii. Zaoberá sa podporovaním pracovnej mobility, ktorá je nižšia ako napríklad v USA alebo Austrálii, ako aj nutnosťou prepájania vzdelávania a pracovného trhu prostredníctvom spolupráce medzi vzdelávacími inštitúciami, zamestnávateľskými organizáciami a zamestnávateľmi, napríklad pomocou výmeny najlepších postupov, alebo poskytovaním stáží a odbornej prípravy tak, aby bolo možné lepšie a rýchlejšie reagovať na potreby trhu práce. Okrem toho uznesenie vyzdvihuje význam verejných služieb zamestnanosti, sociálnych investícií, ako aj význam malých a stredných podnikov pre tvorbu pracovných miest a zaoberá sa aj zabezpečením udržateľnej zamestnanosti a kvalitnej odbornej prípravy pre znevýhodnené skupiny zamestnancov. Keďže sa toto uznesenie v mnohom stretlo s mojimi prioritami na poli zamestnanosti, svojim hlasom som ho podporila.

 
  
MPphoto
 
 

  Inês Cristina Zuber (GUE/NGL), por escrito. ‒ O relatório defende a criação daquilo que considera uma maior competitividade laboral no contexto da UE. É exposta a realidade de que, em muitos países da UE, a taxa de desemprego é muito alta, ao mesmo tempo que existem vagas de emprego por preencher (cerca de 2 milhões).

A resposta que o relatório dá para garantir essa “competitividade” é enfatizada no documento através de duas formas: (1) a adequação dos sistemas de educação e formação às necessidades do mercado de trabalho, nomeadamente a formação dual, e o envolvimento do “mundo empresarial” da definição curricular; (2) a promoção da mobilidade, da adaptabilidade e da flexibilidade laborais. Se a primeira subalterniza o sistema educativo (direito individual e que deve responder a diversas necessidades da sociedade) às necessidades do mercado, a segunda eterniza a precariedade, com a desculpa comum da necessidade de “competitividade”.

Votámos contra.

 
Juridisks paziņojums - Privātuma politika