6.15. Η κρίση του Έμπολα: διδάγματα σε βάθος χρόνου (A8-0281/2015 - Charles Goerens)
A szavazáshoz fűzött írásbeli indokolások
William (The Earl of) Dartmouth (EFDD), in writing. ‒ The substance of this report is something we could primarily agree on: that long term lessons should be to prevent more crises like the Ebola outbreak from happening again. But UKIP firmly believes that this should not be dealt with by the EU. Instead this should be dealt with by the appropriate NGOs and other international organisations. For this reason we abstained on this vote.
Isabella Adinolfi (EFDD), per iscritto. ‒ Analizzando la recente epidemia di Ebola scoppiata in Sierra Leone, Guinea e Liberia, un plauso va alle ONG internazionali, che fin da subito si sono rese conto della gravità della situazione schierandosi in prima linea per combattere il virus che si propagava.
Il resto del mondo è rimasto a guardare, probabilmente sperando che i focolai si spegnessero da soli. L'intervento tardivo ha causato migliaia di morti e, come possiamo ben ricordare, un rischio di infezione che andava oltre i confini africani.
Al momento gli interventi imposti da FMI e Banca mondiale non fanno altro che peggiorare una situazione già tragica in quanto, di fatto, richiedono tagli al bilancio nel settore pubblico, ad esempio nella sanità.
Le spese per affrontare le emergenze umanitarie sono ben superiori agli investimenti che possono invece evitarle. La relazione invita a trarre insegnamento da questa esperienza del virus Ebola e denuncia l'ingiustificabile silenzio internazionale.
Per questo il mio voto è stato positivo.
Marina Albiol Guzmán (GUE/NGL), por escrito. ‒ Hemos votado a favor de esta Resolución sobre el impacto del ébola en los países empobrecidos ya que nos parece que introduce una serie de elementos que permiten situar la causa de la problemática y la manera de evitar que en el futuro se produzcan este tipo de tragedias. En primer lugar, valora positivamente el trabajo de las organizaciones no gubernamentales y negativamente la respuesta de los Gobiernos e instituciones internacionales. En segundo lugar, se reconoce el efecto de los planes de ajuste del Fondo Monetario Internacional y las deudas ilegítimas a los países del sur sobre sus sistemas de salud. También se condena el monopolio de las grandes empresas farmacéuticas sobre las patentes que impiden un acceso universal a las medicinas y la importancia del acceso universal a la sanidad, llamando a un nuevo modelo de investigación y desarrollo basado en principios de igualdad y solidaridad. Por todo esto, hemos apoyado una Resolución que incluye el derecho a la sanidad pública y la necesidad de un comercio justo que ponga el acceso a los medicamentos al alcance de todos.
Louis Aliot (ENF), par écrit. ‒ J'ai voté pour ce rapport visant à établir un plan d'action post-Ebola en renforçant les systèmes de santé des pays en développement. Le texte souligne également la nécessité pour l'UE de promouvoir un financement efficace et équitable dans la recherche médicale et dans l'innovation, et préconise de porter une attention particulière aux femmes souvent plus vulnérables au virus à travers leur activité professionnelle.
Ce rapport va donc dans le bon sens car il préconise le développement des infrastructures locales pour permettre de prévenir les épidémies et développer ainsi un système de santé plus efficace. Il vise également à redynamiser les économies de ces pays pour leur permettre davantage d'autonomie en matière de gestion des crises sanitaires.
Martina Anderson (GUE/NGL), in writing. ‒ This is a very good report criticising the slow response from national governments and the WHO to the Ebola crisis last year and proposing measures to ensure developing countries are equipped to deal with a similar scenario in future. It identifies the structural adjustment programmes imposed on third-world countries, and their resulting debt and reduced investment in public services, as a key contributing factor to the crisis, and calls for increased investment in national and global health systems. It also welcomes the creation of an effective vaccine this year and calls for it to be affordable and accessible to every person in Sierra Leone, Guinea and Liberia.
I therefore voted in favour of this report.
Νίκος Ανδρουλάκης (S&D), γραπτώς. ‒ Ψήφισα υπέρ, διότι θεωρώ ότι η κρίση του ιού Έμπολα πρέπει να αποτελέσει ένα μάθημα για όλη την Ευρώπη ώστε να προωθήσει τις επενδύσεις στην υγεία των τρίτων χωρών και να βοηθήσει τις τρίτες χώρες όπως η Σιέρα Λεόνε, η Λιβερία και η Γουινέα να ενισχύσουν τις οικονομίες τους και να προωθήσουν οι ίδιες την ανάπτυξη στις χώρες τους. Παρότι ο Έμπολα μπορεί να απουσιάζει πλέον από τους ειδησεογραφικούς τίτλους, πρέπει όλοι οι εμπλεκόμενοι να αναλάβουν τις ευθύνες τους στη μετα-Έμπολα εποχή.
Marie-Christine Arnautu (ENF), par écrit. ‒ Ce rapport vise à tirer les leçons de la crise d'Ebola. Il insiste notamment pour que les infrastructures de santé en Afrique de l'Ouest soient développées et modernisées. Pour cette raison, j'ai voté pour cette résolution bien que je regrette la tendance de ce texte à trop dramatiser la crise d'Ebola, comme si les problèmes de santé auxquels sont confrontés les pays africains étaient nouveaux.
Jean Arthuis (ALDE), par écrit. ‒ J'ai voté en faveur de ce rapport qui réclame de garantir d'urgence l'accès au nouveau vaccin, qui s'est révélé être efficace à 100 % en Guinée, au Libéria et en Sierra Leone. La prudence est toujours de mise. La maladie n'est pas complètement éradiquée en raison de la nature complexe du virus.
Francisco Assis (S&D), por escrito. ‒ Esta resolução aborda e defende muitos dos princípios que tenho vindo a advogar no âmbito da política externa da União Europeia. Como ator mais importante a nível mundial, relativamente a matérias de desenvolvimento e ajuda humanitária, tem uma responsabilidade especial na promoção do direito de acesso universal aos cuidados de saúde, exigindo-se que esteja um passo à frente de todos os outros intervenientes.
Considero extremamente importante que, neste contexto, a União Europeia procure agir em duas frentes: por um lado, a nível da ajuda ao desenvolvimento, que inclui investimentos essenciais no domínio da saúde, e, por outro, a nível da indispensável assistência à retoma económica dos países mais afetados pela epidemia de Ébola.
Devido a ver estes e outros aspetos vertidos neste texto, irei votar favoravelmente e espero que o mesmo seja aprovado.
Zigmantas Balčytis (S&D), raštu. ‒ Balsavau už šį pasiūlymą dėl Ebolos viruso. Nuo 2014 m. kovo mėn. Siera Leonė, Liberija ir Gvinėja tapo didžiausiomis Ebolos epidemijos, kokią tik yra mačiusi žmonija, aukomis. Dabartinė Ebolos viruso sukelta krizė iškėlė aikštėn struktūrinius trūkumus kelete šalių ir kartu priminė atsakingiems Europos Sąjungos asmenims, kad būtina tvirtai laikytis pasiryžimo bent 20 proc. savo viešosios pagalbos skirti pagrindinių socialinių sektorių, visų pirma sveikatos, vystymui.
Zoltán Balczó (NI), írásban. ‒ A jelentés elemzi, hogy az érintett három nyugat-afrikai országban, ahol az ebolavírus súlyos humanitárius válságot idézett elő, mik voltak a járvány előzményei és következményei. Fontos támogatni nemzetközi és világszinten is a három ország egészségügyi rendszerének reformját és szerkezeti kialakítását. Nem gondolom, hogy az Európai Uniónak egyedül kellene megoldania ezt a problémát úgy, hogy a közös költségvetésből különítene el nagyobb összeget ezen országok egészségügyi infrastruktúrájának, személyzeti felkészítésének és kiképzésének, továbbá fizetésének finanszírozására.
Ugyanakkor fontos rámutatni az IMF és a Világbank súlyos felelősségére, hiszen ezeknek az országoknak a megsegítését célzó hitelkihelyezéseknek fontos feltétele volt, hogy az egészségügyi kiadásokat, strukturális fejlesztéseket minimális szintre kell csökkenteni. Itt az ideje, hogy az említett szervezetek az egészségügyi rendszerek kiépüléséhez valódi támogatást nyújtsanak. Az elfogadott módosításokra is tekintettel a jelentés elfogadását támogattam.
Gerard Batten (EFDD), in writing. ‒ The substance of this report is something we could primarily agree on: that long term lessons should be to prevent more crises like the Ebola outbreak from happening again. But UKIP firmly believes that this should not be dealt with by the EU. Instead this should be dealt with by the appropriate NGOs and other international organisations. For this reason we abstained on this vote.
Nicolas Bay (ENF), par écrit. ‒ Je ne me suis pas opposé à ce rapport bien qu'il s'appuie sur de nombreux principes erronés, en l'occurrence ceux de son rapporteur, le libéral luxembourgeois Charles Goerens.
Hugues Bayet (S&D), par écrit. ‒ J'ai approuvé cette résolution qui souligne la nécessité de déployer des moyens supplémentaires pour aider les pays les plus touchés et particulièrement la Sierra Leone, le Liberia et la Guinée.
Même si l'épidémie semble arriver à sa fin, les événements des derniers mois doivent rappeler à l'Union et à ses États membres la nécessité d'aider au développement des services sociaux et médicaux dans ces pays, qui ne peuvent faire face seuls à une épidémie du virus Ebola.
Dominique Bilde (ENF), par écrit. ‒ Je me suis positionnée en faveur de ce rapport qui va dans le bon sens en ce qui concerne la gestion de la crise du virus Ebola, c'est-à-dire vers la préconisation de solutions à long terme dans un objectif de développement.
Le texte a en effet pour objectif d'établir un plan d'action après l'épidémie en s'appuyant notamment sur le renforcement des systèmes de santé des pays en développement, particulièrement en ce qui concerne les pays qui ont le plus été touchés par ce virus, c'est-à-dire la Sierra Leone, le Liberia et la Guinée. Pour ce faire, les investissements doivent d'abord se concentrer sur la mise en place de systèmes de sécurité sociale et de santé publique tout en insistant sur l'étoffement de la nécessaire formation médicale et des infrastructures de soin. Par ailleurs, un véritable effort d'investissement dans la recherche et l'innovation est indispensable au développement de ces pays.
Lucide, le rapporteur Charles Goerens rappelle la mauvaise gestion par la Commission de cette crise, qui n'a pris la mesure des choses que trop tardivement.
Mara Bizzotto (ENF), per iscritto. ‒ A seguito dell'epidemia di ebola che ha colpito duramente Sierra Leone, Liberia e Guinea, sostegno la relazione del collega Goerens, che invita l'Unione europea ad aiutare i paesi africani con misure di sostegno allo sviluppo e alla ripresa economica per scongiurare il ripetersi di catastrofi umanitarie quali, ad esempio, l'ebola. Perciò ho votato a favore.
José Blanco López (S&D), por escrito. ‒ La crisis del ébola afecta principalmente a países que viven en una situación de extrema pobreza y vulnerabilidad, con sistemas sanitarios casi inexistentes. La Unión Europea, como líder mundial en desarrollo, tiene la responsabilidad y el deber de promover el derecho a la asistencia sanitaria universal. Los pilares fundamentales de esta cooperación se basan en asegurar el apoyo financiero de la OMS, fomentar una financiación eficaz y justa en I+D y que estos costes se disocien del precio final de los medicamentos, reforzar los sistemas de salud nacionales y facilitar el acceso universal a la salud y a los medicamentos, así como apoyar la creación de un centro regional de investigación sobre enfermedades infecciosas en África occidental.
Debemos subrayar la vital importancia para los países más afectados por esta crisis —Sierra Leona, Liberia y Guinea— de recibir ayuda con el fin de poner en marcha sus economías. Finalmente, este informe hace un llamamiento para atajar la falta de financiación para la acción humanitaria, especialmente en las inversiones en el sector sanitario, y fomentar así la capacidad de recuperación de los países afectados.
Por todo ello, he apoyado este informe.
Vilija Blinkevičiūtė (S&D), raštu. ‒ Balsavau dėl šio pranešimo, nes juo Parlamentas siekia įvertinti Ebolos viruso sukeltą krizę ir suvokti ilgalaikes pamokas ir nustatyti būdus sustiprinti sveikatos apsaugos sistemas besivystančiose šalyse, kad būtų užkirstas kelias ateities krizėms. Taigi pranešime Parlamentas kritiškai vertina lėtą tarptautinį reagavimą į krizę per pirmuosius jos mėnesius, vis dėlto atkreipia dėmesį į ES ir jos valstybių narių veiksmus ir įsipareigojimus, vykdytus nuo 2014 m. kovo mėn., siekiant padėti sustabdyti Ebolos viruso plitimą. Parlamentas palankiai įvertino tai, kad per rekordiškai trumpą laiką buvo sukurta nauja vakcina, kurios 100 proc. veiksmingumas patvirtintas skiepijant asmenis Gvinėjoje nuo 2015 m. kovo 23 d., ir ragina skubiai užtikrinti galimybę visiems asmenims Liberijoje ir Siera Leonėje naudotis šia vakcina už prieinamą kainą. Galiausiai Parlamentas paragino visas atitinkamas šalis, ypač besivystančių šalių vyriausybes, Europos institucijas bei tarptautines organizacijas, pasimokyti iš šios krizės, taip pat atsižvelgti į neigiamą TVF ir Pasaulio banko struktūrinės pertvarkos programų poveikį sveikatos sektoriui besivystančiose šalyse, ir parengti veiksmingas tarptautinių sveikatos krizių valdymo priemones.
Simona Bonafè (S&D), per iscritto. ‒ Sebbene l'attenzione mediatica rispetto alla crisi dell'Ebola e l'epidemia stiano scemando, non possiamo abbassare la guardia di fronte a un virus che continua a mietere vittime e dalla cui gestione, soprattutto, dobbiamo trarre numerosi insegnamenti.
La gestione dell'epidemia ad opera dei servizi sanitari locali e delle istituzioni internazionali ci ha mostrato quanto ancora ci sia da lavorare per realizzare dei sistemi sanitari efficaci nei paesi maggiormente toccati dalla malattia, quanto sia necessario colmare le carenze strutturali esistenti in materia di prevenzione, di standard igienici, di infrastrutture e attrezzature mediche, di personale sanitario sufficiente e adeguatamente formato, nonché di accesso ai medicinali e all'assistenza sanitaria di base.
L'UE è in prima linea da tempo nell'impegno a favore di una copertura sanitaria universale e la relazione che abbiamo votato prosegue in questa direzione, ribadendo la volontà di destinare almeno il 20% dell'aiuto allo sviluppo ai servizi sociali di base, tra cui in via prioritaria la sanità.
Naturalmente, è anche fondamentale che la Commissione e la comunità internazionale si impegnino a coordinare e a rafforzare parallelamente gli sforzi nella ricerca e la produzione di medicinali e vaccini efficaci non soltanto contro l'Ebola, ma anche contro altre malattie infettive potenzialmente letali e suscettibili di evolversi in ulteriori epidemie.
Biljana Borzan (S&D), napisan. ‒ Epidemija ebole u zapadnoj Africi 2014. je najveća i najsloženija epidemija te virusne bolesti u povijesti te je pogodila mnoge zemlje i rezultirala tisućama oboljelih i umrlih. Pogođeno je više od 20 000 ljudi, ponajprije u Gvineji, Liberiji i Sierra Leoneu te se bolest iz Afrike proširila na još dva kontinenta gdje su zabilježeni izolirani slučajevi.
Eskalacija epidemije nije uzrokovala samo zdravstvenu krizu koja je odnijela tisuće života, nego i socijalni i gospodarski pritisak te političku nestabilnost u pogođenim zemljama i široj regiji. Pozivam sve sudionike, posebno vlade zemalja u razvoju, europske institucije i međunarodne organizacije da izvuku pouku iz te krize, te da razviju učinkovite metode za borbu protiv zdravstvenih kriza međunarodnih razmjera.
Lynn Boylan (GUE/NGL), in writing. ‒ This is a very good report criticising the slow response from national governments and the WHO to the Ebola crisis last year and proposing measures to ensure developing countries are equipped to deal with a similar scenario in future. It identifies the structural adjustment programmes imposed on third-world countries, and their resulting debt and reduced investment in public services, as a key contributing factor to the crisis, and calls for increased investment in national and global health systems. It also welcomes the creation of an effective vaccine this year and calls for it to be affordable and accessible to every person in Sierra Leone, Guinea and Liberia.
I therefore voted in favour of this report.
Mercedes Bresso (S&D), per iscritto. ‒ Ho votato a favore di questa relazione perché sono convinta che la crisi dell'Ebola, sebbene sia stata affrontata, in ultima analisi, in maniera adeguata, soprattutto per ciò che concerne il contenimento dell'epidemia al solo continente africano, abbia portato alla luce, comunque, le lacune della risposta internazionale. È importante, pertanto, che noi traiamo i giusti insegnamenti per migliorare la nostra capacità di risposta per evitare che si ripetano catastrofi di questo tipo in futuro.
Renata Briano (S&D), per iscritto. ‒ La Sierra Leone, la Liberia e la Guinea sono vittime da marzo 2014 della più grave epidemia di Ebola della storia recente. La carenza di infrastrutture igienico-sanitarie, di informazione corretta e di controllo frontaliero ha favorito la diffusione del virus nell'area.
Non possiamo ignorare che tutti e tre i paesi coinvolti sono caratterizzati da una grave povertà, rilevata sia dal basso indice di sviluppo umano dell'UNDP che dall'aspettativa di vita media inferiore ai 60 anni. Il disagio sociale e la povertà riguardano oltre l'80% della popolazione e la scolarità raramente supera i 3 anni di percorso. L'estrema vulnerabilità all'epidemia delle popolazioni di Sierra Leone, Liberia e Guinea è dovuta quindi alla gravità della condizione dei loro paesi.
È quindi chiaro che essi non possono uscire dalla crisi da soli. L'Unione europea non ha solo il dovere morale di sostenerli ma ha anche l'interesse di impegnarsi per fermare epidemie che, se trascurate, si diffonderebbero al di fuori delle aree di origine in maniera incontrollata con ovvi costi supplementari umani ed economici.
Steeve Briois (ENF), par écrit. ‒ Ce rapport vise à mettre en œuvre un plan d'action post-Ebola afin de renforcer le système de santé des pays les moins avancés, notamment ceux qui ont été les plus touchés par cette épidémie comme la Sierra Léone, le Libéria ou la Guinée, dans lesquels cet objectif doit devenir la priorité budgétaire des autorités nationales.
Le rapporteur met l'accent sur deux points en particulier, à savoir la formation d'un personnel qualifié et la construction d'infrastructures de qualité. Par ailleurs il préconise d'aider ces États à financer la recherche médicale et d'accompagner les administrations dans leur rôle d'appui et de soutien aux populations locales, en particulier les femmes qui sont plus vulnérables à ce type d'endémie.
Nous considérons qu'il est de notre devoir d'aider les pays africains à surmonter les crises sanitaires dont ils sont victimes notamment dans le but de fixer les populations sur place. Pour cela, il est indispensable de les accompagner sur le terrain afin que les fonds octroyés bénéficient directement aux habitants des régions concernées. J'ai donc voté pour ce rapport.
Daniel Buda (PPE), în scris. ‒ Epidemia de Ebola a apărut prima dată pe teritoriul statelor Sierra Leone, Liberia și Guineea, acestea fiind cele mai afectate state, unde speranța medie de viață nu depășește 60 ani, școlarizarea rareori durează mai mult de trei ani, iar aproximativ 80 % dintre cetățenii acestor state trăiesc într-o sărăcie extremă. Acești indicatori arată vulnerabilitatea populațiilor din aceste state care nu pot trece singure prin această criză. Parlamentul European are misiunea de a supraveghea puterea executivă, de a-și asuma rolul de legiuitor și de a da impulsuri politice ca lider mondial în domeniul dezvoltării. De asemenea, are o responsabilitate specială în a promova dreptul de acces universal la asistența medicală.
Actuala criză a virusului Ebola a relevat deficiențele structurale care mai persistă în unele state, dar în același timp subliniază nevoia ca liderii UE să își respecte obiectivele privind alocarea a cel puțin 20 % din ajutorul public dezvoltării sectoarelor sociale de bază, acordând prioritate, în special, sănătății.
Tocmai de aceea, am votat în favoarea raportului, dorind să fiu solidar cu statele afectate de acest virus nimicitor.
Gianluca Buonanno (ENF), per iscritto. ‒ Voto positivo. Nella relazione si esorta la Commissione ad aiutare i paesi colpiti a sviluppare i propri sistemi sanitari pubblici affinché siano in grado di rispondere alle esigenze sanitarie di base e di dotarsi delle infrastrutture necessarie a garantire che tutti i loro cittadini abbiano accesso alla sanità pubblica.
Nicola Caputo (S&D), per iscritto. ‒ Oggi ho votato a favore della relazione sulla crisi dell'Ebola, contenente gli insegnamenti a lungo termine per impedire crisi future e per favorire l'elaborazione di una strategia di lungo respiro per aiutare i paesi più duramente colpiti a programmare un meccanismo efficace e rapido di reazione alle emergenze sanitarie.
Il rafforzamento dei sistemi sanitari nazionali è la sola realistica ed efficace strategia in grado di prevenire gli effetti inattesi di contagi, come quello dell'Ebola, e l'insorgere di simili emergenze nel futuro. La crisi dell'Ebola, con il suo enorme carico di morte e sofferenza, ha messo in luce le lacune strutturali che sussistono in molti paesi e ricordato le responsabilità anche dell'Unione europea, che si è resa conto della gravità della situazione troppo tardi.
Matt Carthy (GUE/NGL), in writing. ‒ I voted in favour of this report which criticises the slow response from national governments and the WHO to the Ebola crisis last year, proposing measures to ensure developing countries are equipped to deal with a similar scenario in the future.
This report identifies the structural adjustment programmes imposed on third-world countries, and their resulting debt and reduced investment in public services, as a key contributing factor to the crisis, and calls for increased investment in national and global health systems. It also welcomes the creation of an effective vaccine this year and calls for it to be affordable and accessible to every person in Sierra Leone, Guinea and Liberia.
James Carver (EFDD), in writing. ‒ The substance of this report is something we could primarily agree on: that long term lessons should be to prevent more crises like the Ebola outbreak from happening again. But UKIP firmly believes that this should not be dealt with by the EU. Instead this should be dealt with by the appropriate NGOs and other international organisations. For this reason we abstained on this vote.
David Casa (PPE), in writing. ‒ I voted in favour of the report because it provides lessons learned on the Ebola crisis and ways on how to improve our help to developing counties in order to strengthen their healthcare systems. The latest epidemic also showed us how little we know about the virus and that we need to focus more on research in this area.
Fabio Massimo Castaldo (EFDD), per iscritto. ‒ La relazione ha come obiettivo di considerare l'esperienza del virus Ebola come una lezione, al fine di poter di fornire in futuro risposte pronte in casi similari. Se infatti, nel caso di specie, le ONG internazionali – tra le quali Emergency – hanno dimostrato grande reattività, non si può certamente dire la stessa cosa per quanto riguarda l'Unione e, in generale, la comunità internazionale. La lentezza è infatti all'origine di molte migliaia morti.
Ho votato convintamente a favore della relazione.
Nessa Childers (S&D), in writing. ‒ I welcome today's adoption of the resolution on the Ebola crisis. Now that we are starting to see the end of this epidemic, we need to take on responsibilities to help the countries that have been affected by this tragic disease. By implementing development aid measures we can support the social and healthcare systems, particularly in Sierra Leone, Liberia and Guinea.
These countries are ones recorded to be at the bottom of the United Nations Development Programme human development index. Their health and education systems are severely disrupted and the Ebola crisis has left the population in seriously vulnerable conditions.
Even though the news are not reporting about the situation on the ground as often as it used to, it does not mean that the problems are resolved, far from it. The Ebola crisis has set these countries back economically at least 5 to 10 years.
The repercussions of non-functioning health and education systems will lead to further poverty, deprivation and a continued threat to global public health. This will no doubt have a knock-on effect on migration towards other African and EU countries.
Λευτέρης Χριστοφόρου (PPE), γραπτώς. ‒ Η έκθεση του Ευρωπαϊκού Κοινοβουλίου τονίζει ότι είναι πολύ πιθανό να επακολουθήσει επισιτιστική κρίση μετά από αυτή την επιδημία του Έμπολα. Έτσι ζητά από τα κράτη-μέλη, την Επιτροπή και τη διεθνή κοινότητα να επενδύσουν στη μακροπρόθεσμη ανάπτυξη, ώστε να εξασφαλίσουν ότι θα σταματήσουν να απειλούνται τα αγροτικά νοικοκυριά και η μελλοντική επισιτιστική ασφάλεια της Δυτικής Αφρικής.
Ζητείται ακόμη έντονα και επισταμένα από όλα τα ενδιαφερόμενα μέρη να προωθήσουν την κατάρτιση των πολιτών σε θέματα υγείας, εστιάζοντας στο ζήτημα των παραδοσιακών εθίμων που δεν συνάδουν με την καταπολέμηση της εξάπλωσης της επιδημίας στον πληθυσμό.
Salvatore Cicu (PPE), per iscritto. ‒ Ho ritenuto di esprimermi favorevolmente in merito alla relazione sulla crisi causata dall'Ebola. Dal marzo 2014, la Sierra Leone, la Liberia e la Guinea sono vittime della maggiore epidemia d'Ebola che l'umanità abbia mai conosciuto e che ad oggi ha fatto più di 11 000 vittime. I tre paesi in questione si classificano agli ultimi posti in base all'indice di sviluppo umano dell'UNDP.
Di fronte a tali deficit strutturali, la comunità internazionale ha mostrato inescusabili carenze a livello di governance globale, impiegando troppo tempo per reagire. Soltanto nel settembre 2014, con il conferimento del mandato di coordinatore dell'UE in materia di Ebola a Christos Stylianides, il nuovo commissario per gli aiuti umanitari, il Consiglio europeo ha mostrato la forte volontà politica di venire a capo della difficile situazione. Il relatore sottolinea come le ONG umanitarie, con il loro livello indiscutibile di know-how, siano stati gli attori più efficaci nei primi mesi di lotta contro il virus, dimostrandosi meglio preparate degli attori istituzionali ad affrontare l'emergenza.
Alberto Cirio (PPE), per iscritto. ‒ Ho votato a favore di questa proposta perché sono d'accordo con la fotografia scattata dal relatore. È evidente che Sierra Leone, Guinea e Liberia non possono farcela da soli. La complessità del problema costituisce una sfida pressoché impossibile per questi Stati che, in materia sanitaria, hanno gravi carenze strutturali. Il commissario Stylianides è stato incaricato di affrontare il problema dell'Ebola sotto l'aspetto della ricerca, dell'innovazione, della gestione della crisi e dell'invio di personale medico sul territorio.
Stabilita la divisione dei compiti, penso sia opportuno, come UE, valutare già sin d'ora il post-Ebola; l'Unione europea dovrà situarsi su due piani: in primo luogo su quello dell'aiuto allo sviluppo e in secondo luogo sul piano dell'aiuto alla ripresa economica dei paesi in oggetto.
Penso che in generale la crisi nella crisi causata dall'epidemia abbia portato alla luce lacune anche dell'Unione europea sotto il profilo degli aiuti umanitari; sotto questo aspetto penso sia importantissimo migliorare per far uscire la forza dell'UE fuori dai confini europei.
Deirdre Clune (PPE), in writing. ‒ This report takes into account that children and young women have become seriously marginalised as a result of the Ebola crisis and that it has seriously threatened women’s engagement in the work force. Many orphaned children face barriers to education as a result of the crisis. They also face a regression in access to health care due to stigmatisation. The report notes the insufficient amount of healthcare staff in areas such as Guinea, Liberia and Sierra Leone, and the deaths of almost 500 healthcare professionals as a result of the disease. For going forward it is imperative to provide more information and education on preventative measures. Education should also be used as a tool to break the barriers of stigmatisation faced by so many recovering patients, and/or children of those patients. The report calls on the international community to provide help in disseminating information that could lead to a greater awareness and prevent future outbreaks of the disease.
David Coburn (EFDD), in writing. ‒ The substance of this report is something we could primarily agree on: that long term lessons should be to prevent more crises like the Ebola outbreak from happening again. But UKIP firmly believes that this should not be dealt with by the EU. Instead this should be dealt with by the appropriate NGOs and other international organisations. For this reason we abstained on this vote.
Carlos Coelho (PPE), por escrito. ‒ Desde março de 2014, a Serra Leoa, a Libéria e a Guiné têm sido vítimas do mais grave surto de Ébola até hoje conhecido.
A nível local, regional, nacional e global, a crise do Ébola é sistémica.
Todavia, a comunidade internacional tardou a compreender a gravidade da situação e a reagir, tendo as ONG sido intervenientes mais eficazes, mais bem informados e mais aptos para estar na linha da frente no combate ao Ébola.
Apoio o presente relatório, pois considero fundamental que, tendo por base esta experiência, devemos começar a preparar desde já o período pós-Ébola. Neste sentido, a União Europeia deverá agir em duas frentes: por um lado, ao nível da ajuda ao desenvolvimento, que inclui investimentos essenciais no domínio da saúde, e, por outro, ao nível da indispensável assistência à retoma económica dos três países.
O programa do Fundo Europeu de Desenvolvimento (FED) a favor destes três países deverá ser reavaliado à luz dos múltiplos desafios criados pela crise do Ébola.
Saúdo a vontade da UE de consagrar pelo menos 20 % da ajuda pública ao desenvolvimento dos sectores sociais de base, atribuindo prioridade à saúde.
Jane Collins and Mike Hookem (EFDD),in writing. – The substance of this report is something we could primarily agree on: that long term lessons should be to prevent more crises like the Ebola outbreak from happening again. But UKIP firmly believes that this should not be dealt with by the EU. Instead this should be dealt with by the appropriate NGOs and other international organisations. For this reason we abstained on this vote.
Lara Comi (PPE), per iscritto. ‒ L'epidemia dell'Ebola ha sconvolto in questi ultimi due anni l'intera regione africana e in particolar modo la Sierra Leone, la Liberia e la Guinea. La comunità internazionale è intervenuta in ritardo, probabilmente sottovalutando inizialmente la reale gravità della crisi. Oggi abbiamo capito che non si può più improvvisare ma che è necessario colmare alcune e importanti lacune strutturali.
Innanzitutto, è opportuno riflettere su come utilizzare al meglio le capacità degli attori umanitari in futuro, riesaminare la programmazione del FES come anche il CFP al fine di finanziare adeguatamente le azioni umanitarie dell'UE, ma soprattutto finanziare, come è stato fatto negli ultimi due anni, i progetti di ricerca volti a combattere l'Ebola mediante lo sviluppo di vaccini, test diagnostici rapidi e sperimentazioni cliniche. Non si deve inoltre dimenticare che per debellare l'Ebola non è sufficiente soltanto il miglioramento dei sistemi sanitari, ma è altresì necessario un supporto concreto da parte di tutta la comunità internazionale per affrontare le minacce all'economia e alla stabilità politica e sociale che colpiscono i paesi coinvolti.
Detto ciò, ho ritenuto opportuno votare favorevolmente.
Ignazio Corrao (EFDD), per iscritto. ‒ La relazione sottolinea l'importante ruolo svolto nei primi mesi della crisi dell'Ebola dalle varie ONG umanitarie (tra le quali MSF, Croce Rossa, Emergency ed altre) che hanno dimostrato non solo la capacità di interpretare la grave situazione, ma sono anche state gli attori più efficaci ed esperti in termini operativi, affrontando in prima linea la lotta contro l'Ebola.
Se da un lato le ONG hanno dimostrato di essere reattive e tempestive, dall'altro le istituzioni e le organizzazioni internazionali hanno dimostrato inefficacia, inadeguatezza e lentezza nella mobilitazione degli aiuti. Inoltre l'assenza dell'OMS e la mancanza di ricerca e sviluppo in materia di farmaci, diagnosi e vaccini hanno causato milioni di morti.
La relazione ha l'obiettivo di considerare l'esperienza del virus Ebola come una lezione che permetta di fornire in futuro risposte immediate da parte dell'UE; avvalersi della preparazione e dell'esperienza sul campo delle varie ONG può essere proficuo. La relazione sostiene inoltre che rafforzare i sistemi sanitari nazionali e regionali è parte integrante della governance della salute globale. Per tutti questi motivi voto a favore.
Javier Couso Permuy (GUE/NGL), por escrito. ‒ Hemos votado a favor de esta Resolución sobre el impacto del ébola en los países empobrecidos ya que nos parece que introduce una serie de elementos que permiten situar la causa de la problemática y la manera de evitar que en el futuro se produzcan este tipo de tragedias. En primer lugar, valora positivamente el trabajo de las organizaciones no gubernamentales y negativamente la respuesta de los Gobiernos e instituciones internacionales. En segundo lugar, se reconoce el efecto de los planes de ajuste del Fondo Monetario Internacional y las deudas ilegítimas a los países del sur sobre sus sistemas de salud. También se condena el monopolio de las grandes empresas farmacéuticas sobre las patentes que impiden un acceso universal a las medicinas y la importancia del acceso universal a la sanidad, llamando a un nuevo modelo de investigación y desarrollo basado en principios de igualdad y solidaridad. Por todo esto, hemos apoyado una Resolución que incluye el derecho a la sanidad pública y la necesidad de un comercio justo que ponga el acceso a los medicamentos al alcance de todos.
Pál Csáky (PPE), írásban. ‒ A parlamenti jelentés a 2014-ben kitört afrikai ebolaválság tanulságait vonja le. A 2014 márciusában Sierra Leone, Libéria és Guinea területén kitört ebolaválság az eddigi legnagyobb ilyen jellegű válság volt, amely kihívást jelentett az érintett afrikai régió, de a nemzetközi közösség és a válság kezelésében részt vevő európai országok számára is.
A jelentés a jövőbe tekint a nagy emberélet-veszteséggel járó járványok megelőzése és a gyors segítségnyújtás érdekében. E célból az EU-nak a jövőben az egészségügyi rendszerek javítására kell törekednie. Le kell fektetni egy olyan állandó európai rendszernek a feltételeit, amely megfelelő tárgyi és személyi eszközökkel rendelkezik az azonnali reagáláshoz.
Az egészségügyi befektetések elősegítik a gazdasági fejlődést, ezáltal fontos tényezővé válva a szegénység felszámolásában. A jelentés többek között kéri a tagállamokat, hogy járuljanak hozzá az Általános Egészségügyi Alap (UHC) megalapításához, valamint bízik abban, hogy az Európai Fejlesztési Alap a törékeny infrastruktúrájú országok egészségügyi rendszerét is támogatja a befektetéseivel. A jelentés céljaival egyetértve, a néppárti vonalat követve támogattam a jelentés elfogadását.
Miriam Dalli (S&D), in writing. ‒ I voted in favour of this report, which deals with Ebola and what Europe needs to do in the post-Ebola period. The post-Ebola stage will have been reached once there have been no more new cases for 42 days. Once this happens, the EU’s response will need to be twofold: first, development aid will need to include investment in health, and second, it will be vital for the three countries which were mostly affected to receive aid with a view to kick-starting their economies. I believe that all those involved must demonstrate the vision they need to enable them to assume their responsibilities in the period that follows.
Michel Dantin (PPE), par écrit. ‒ Ce rapport d'initiative engage une réflexion sur la période post-Ebola sur la base des leçons apprises durant la crise du virus Ebola. Depuis mars 2014, la Sierra Leone, le Liberia et la Guinée sont victimes de la plus forte épidémie d'Ébola jamais connue. Cette épidémie constitue un vrai défi pour les trois États dont les lacunes en matière de santé et d'éducation sont structurelles. Le rapport formule une série de recommandations visant à améliorer la réponse de la communauté internationale et de l'Union européenne en matière d'aide d'urgence. Considérant qu'un soutien sur le long terme, par le biais d'un plan d'aide au développement centré sur les investissements dans le domaine de la santé est par ailleurs nécessaire, j'ai soutenu ce rapport.
Rachida Dati (PPE),par écrit. – J'ai voté en faveur de ce texte qui traite des leçons à tirer de la crise du virus Ebola. Le Parlement critique à juste titre les lenteurs prises par la communauté internationale pour faire face à cette épidémie, ainsi que les fragilités de sa réponse. Je soutiens notamment qu'au-delà de l'aide d'urgence, l'Union européenne doit apporter une aide au développement allouée au secteur de la santé dans les pays touchés par l'épidémie.
Marielle de Sarnez (ALDE), par écrit. ‒ La crise du virus Ebola a durement frappé l'Afrique de l'Ouest. L'épidémie a fait plus de 9 000 morts et l'Organisation mondiale de la santé (OMS) vient d'enregistrer de nouveaux cas en Guinée. Face à cette crise, la réponse de la communauté internationale a été trop lente. Nous devons en tirer des leçons.
Nous devons mettre en place, au niveau européen, un mécanisme permanent d'intervention rapide pour répondre immédiatement aux crises sanitaires. Ce mécanisme devra pouvoir mobiliser, dans de brefs délais, des experts et du personnel médical avec des moyens logistiques et des équipes mobiles d'actions rapides.
Aujourd'hui, des pays comme la Sierra Leone, le Libéria ou la Guinée n'ont pas de système de santé adéquat pour faire face à une pandémie d'une telle envergure et sont tributaires de la solidarité internationale. C'est donc la responsabilité de l'Union européenne d'apporter son aide aux populations touchées.
Nous devons aussi mettre l'accent sur la prévention. De nombreuses contaminations auraient pu être évitées en respectant des règles d'hygiène de base. Cela passe par des campagnes d'information et de sensibilisation sur l'ensemble des territoires touchés et les territoires voisins.
Andor Deli (PPE), írásban. ‒ 2014 márciusában Sierra Leone, Libéria és Guinea területén kitört az eddigi legnagyobb ebolaválság. Ez a jelentés a válság alatt szerzett tapasztalatokra épül. Az ebolaválság nagy kihívást jelentett a fent említett három ország számára, hiszen az egészségügyi és oktatási rendszerük hiányosságaiból adódóan nem voltak felkészülve a helyzet kezelésére. Mindez óriási megmérettetést jelentett a nemzetközi közösség és azon európaiak számára, amelyek részt vettek a válság kezelésében.
A jelentés szerint nincs szükség további vészhelyzeti segítségre, azonban az EU-nak a jövőben az egészségügyi rendszerek szervezetének és rugalmasságának javítására kell törekednie. Le kell fektetni egy olyan állandó európai rendszernek a feltételeit, amely gyors reagáláshoz a megfelelő tárgyi és személyi eszközökkel rendelkezik.
A jelentés felhívja a figyelmet arra, hogy az egészségügyi befektetések elősegítik a gazdasági fejlődést, ezzel fontos tényezővé válva a szegénység felszámolásában. A jelentés kéri a tagállamokat, hogy járuljanak hozzá az az UHC (Általános Egészségügyi Alap) megalapításához, és támogassák a Marshall Tervet, amely erőteljes lendületet adhat a rászoruló országok fejlődésének. A jelentés emellett bízik abban, hogy az Európai Fejlesztési Alap a törékeny infrastruktúrájú országok egészségügyi rendszerét is támogatja a befektetéseivel. A fenti célokkal egyetértve, a néppárti vonalat követve, szavazatommal támogattam a jelentés elfogadását.
Gérard Deprez (ALDE), par écrit. ‒ J'ai voté en faveur de cette résolution car je considère qu'il est impérieux d'améliorer la gouvernance internationale en matière de gestion des crises sanitaires et ce d'autant plus qu'il est de plus en plus probable qu'une crise alimentaire survienne à la suite de cette épidémie (épidémie qui a eu des effets dévastateurs sur les petits exploitants agricoles). Cette crise a servi de rappel aux dirigeants de l'UE sur la nécessité pour eux de rester fidèles à leur objectif d'affecter au moins 20 % de l'aide publique au développement des services sociaux de base, en donnant la priorité aux soins de santé. Elle a également permis de mettre en lumière les problèmes structurels encore bien présents dans un certain nombre de pays. Un élément important selon moi est l'accès aux médicaments car à l'heure actuelle deux milliards de personnes dans le monde n'ont pas accès aux vaccins ou aux traitements dont ils ont besoin pour rester en vie et en bonne santé. Je considère que l'accès aux médicaments ainsi que la recherche et le développement en la matière doivent répondre en priorité aux besoins des malades, qu'ils vivent chez nous ou dans les pays en développement.
Tamás Deutsch (PPE),írásban. – 2014 márciusában Sierra Leone, Libéria és Guinea területén kitört az eddigi legnagyobb ebolaválság. Ez a jelentés a válság alatt szerzett tapasztalatokra épül. Az ebolaválság nagy kihívást jelentett a fent említett három ország számára, hiszen egészségügyi és oktatási rendszerük hiányosságaiból adódóan nem voltak felkészülve a helyzet kezelésére. Mindez óriási megmérettetést jelentett a nemzetközi közösség és azon európai országok számára, amelyek részt vettek a válság kezelésében.
A jelentés szerint nincs szükség további vészhelyzeti segítségre, azonban az EU-nak a jövőben az egészségügyi rendszerek szervezetének és rugalmasságának javítására kell törekednie. Le kell fektetni egy olyan állandó európai rendszernek a feltételeit, amely gyors reagáláshoz a megfelelő tárgyi és személyi eszközökkel rendelkezik.
A jelentés felhívja a figyelmet arra, hogy az egészségügyi befektetések elősegítik a gazdasági fejlődést, ezáltal fontos tényezővé válva a szegénység felszámolásában. A jelentés kéri a tagállamokat, hogy járuljanak hozzá az UHC (Általános Egészségügyi Alap) megalapításához, és támogassák a Marshall-tervet, amely erőteljes lendületet adhat a rászoruló országok fejlődésének. A jelentés emellett bízik abban, hogy az Európai Fejlesztési Alap a törékeny infrastruktúrájú országok egészségügyi rendszerét is támogatja befektetéseivel. A fenti célokkal egyetértve, a néppárti vonalat követve, szavazatommal támogattam a jelentés elfogadását.
Ian Duncan (ECR), in writing. ‒ I voted in favour of this report in order to amend and increase the response rate of the EU during international crises, in particular in light of the recent Ebola crisis. As an international partner we need to continue to provide critical support to help staff treatment centres and labs, and help rebuild economies affected by this crisis.
Ангел Джамбазки (ECR), в писмена форма. ‒ Напълно съм съгласен с докладчика, че международният отговор на хуманитарната криза беше неефективен и прекалено бавен. ЕС трябва да засили ролята си на важен участник за развитие не само по хуманитарни причини, но и защото това е проблем и на Европейската политика за съседство.
Продължителното състояние на недостатъчно структурно финансиране и липсата на инвестиции в общественото здравеопазване е в ущърб не само на местното общество, но и на обществото и икономиките като цяло. Тъй като не се отговори адекватно на един така наречен „местен проблем“, международните участници подкопават не само хуманитарните принципи, но и са причина за допълнителни проблеми.
Γεώργιος Επιτήδειος (NI), γραπτώς. ‒ Καταψήφισα την παρούσα έκθεση, καθώς οι περισσότερες προσαρμογές και ρυθμίσεις και γενικότερα πολιτικές οι όποιες εφαρμόστηκαν στο παρελθόν από την Ευρωπαϊκή 'Ένωση είχαν σαν αποτέλεσμα τη συμβολή σε αναποτελεσματικά συστήματα υγείας καθώς επίσης και σε μη ορθή διαχείριση χρηματικών πόρων, μιας και κατέληγαν σε αναξιόπιστες ΜΚΟ, με αποτέλεσμα την άσκοπη σπατάλη πόρων οι οποίοι εάν είχαν διατεθεί σωστά και με ορθό τρόπο θα οδηγούσαν σε απτά αποτελέσματα για την καταπολέμηση ασθενειών όπως ο Έμπολα. Λόγω λοιπόν του ότι δεν υπάρχει καμία διαφανής διαδικασία που να εξασφαλίζει ότι τα χρήματα που λαμβάνουν συγκεκριμένες ΜΚΟ διατίθενται σωστά, είμαστε υποχρεωμένοι να καταψηφίσουμε την έκθεση. Αυτό που είναι αναγκαίο να γίνει για τη σωστή αντιμετώπιση ασθενειών όπως ο Έμπολα είναι ο καλύτερος συντονισμός και η ενίσχυση των συστημάτων υγείας των κρατών μελών.
Norbert Erdős (PPE), írásban. ‒ 2014 márciusában Sierra Leone, Libéria és Guinea területén kitört az eddigi legnagyobb ebolaválság. Ez a jelentés a válság alatt szerzett tapasztalatokra épül. Az ebolaválság nagy kihívást jelentett a fent említett három ország számára, hiszen az egészségügyi és oktatási rendszerük hiányosságaiból adódóan nem voltak felkészülve a helyzet kezelésére. Mindez óriási megmérettetést jelentett a nemzetközi közösség és azon európaiak számára, amelyek részt vettek a válság kezelésében.
A jelentés szerint nincs szükség további vészhelyzeti segítségre, azonban az EU-nak a jövőben az egészségügyi rendszerek szervezetének és rugalmasságának javítására kell törekednie. Le kell fektetni egy olyan állandó európai rendszernek a feltételeit, amely gyors reagáláshoz a megfelelő tárgyi és személyi eszközökkel rendelkezik.
A jelentés felhívja a figyelmet arra, hogy az egészségügyi befektetések elősegítik a gazdasági fejlődést, ezzel fontos tényezővé válva a szegénység felszámolásában. A jelentés kéri a tagállamokat, hogy járuljanak hozzá az az UHC (Általános Egészségügyi Alap) megalapításához, és támogassák a Marshall Tervet, amely erőteljes lendületet adhat a rászoruló országok fejlődésének. A jelentés emellett bízik abban, hogy az Európai Fejlesztési Alap a törékeny infrastruktúrájú országok egészségügyi rendszerét is támogatja a befektetéseivel. A fenti célokkal egyetértve, a néppárti vonalat követve, szavazatommal támogattam a jelentés elfogadását.
Bill Etheridge (EFDD),in writing. – The substance of this report is something we could primarily agree on: that long term lessons should be to prevent more crises like the Ebola outbreak from happening again. But UKIP firmly believes that this should not be dealt with by the EU. Instead this should be dealt with by the appropriate NGOs and other international organisations. For this reason we abstained on this vote.
José Manuel Fernandes (PPE), por escrito. ‒ Desde março de 2014, a Serra Leoa, a Libéria e a Guiné têm sido vítimas do mais grave surto de Ébola da história da humanidade. A permeabilidade das fronteiras favoreceu a passagem do vírus de um país para o outro. Os três países em causa estão entre os últimos da classificação do PNUD no que se refere ao índice de desenvolvimento humano. A sua esperança de vida média não ultrapassa os 60 anos, a escolarização raramente excede os três anos e cerca de 80% dos seus cidadãos vivem em situação de pobreza extrema.
É, pois, evidente que estes três países não poderão resolver o problema por si próprios.
O Parlamento Europeu mantém-se fiel à sua tradição e recorda que a sua missão consiste em controlar o poder executivo, exercer as suas prerrogativas de legislador e dar impulsos políticos.
Em matéria de luta contra o Ébola, a União Europeia deve, por conseguinte, dar resposta aos desafios que se preconizam. Concordo que a atual crise do Ébola revela as lacunas estruturais que ainda existem em muitos países e, por outro, recorda aos responsáveis da União Europeia a necessidade de perseverar na sua vontade de consagrar pelo menos 20 % da ajuda pública ao desenvolvimento dos setores sociais de base, atribuindo prioridade à saúde.
João Ferreira (GUE/NGL), por escrito. ‒ Este relatório analisa a crise do Ébola na Libéria, na Serra Leoa e na Guiné-Conacri, e procura extrair lições da mesma.
O relatório é contraditório, incluindo aspetos manifestamente positivos, outros nem tanto, e também alguns aspetos negativos.
É importante que, pela primeira vez, se reconheçam os efeitos desastrosos das intervenções do FMI e do Banco Mundial na deterioração dos sistemas de saúde e de educação destes e de outros países mais vulneráveis.
São dirigidas recomendações positivas relativamente ao incremento da ajuda ao desenvolvimento por parte da UE e dos seus Estados-Membros, à necessidade de reorientação das prioridades do Fundo Europeu de Desenvolvimento, adequando-as às reais prioridades destes países (serviços públicos, em especial de saúde, apoio à pequena produção, agricultura familiar, entre outras), e ao acesso aos medicamentos, apontando o problema da “ditadura das patentes”.
Mas o relatório nem sempre é coerente na defesa de um acesso universal e gratuito aos serviços de saúde. Se nalguns parágrafos esta necessidade é explicitada, noutros opta-se por formulações mais ambíguas, como serviços “abrangentes”.
Por outro lado, o modelo das parcerias público-privadas, defendido para a área dos medicamentos, sobrepõe-se à desejável preponderância de uma forte capacidade pública nesta área.
No reconhecimento dos esforços de países e organizações para combater a epidemia, falta uma imprescindível referência a Cuba.
Santiago Fisas Ayxelà (PPE), por escrito. ‒ La crisis del virus del Ébola ha demostrado la necesidad de reforzar la cooperación con los países en vías de desarrollo, más allá de la ayuda de emergencia que se pueda aportar en los momentos más álgidos de las crisis sanitarias que sufren estos países.
Así, la acción de la Unión Europea debe situarse en el plano de la cooperación al desarrollo, para reforzar los sistemas sanitarios locales, condición necesaria por otra parte para contribuir a la disminución de la pobreza.
Por lo tanto, he votado a favor del informe, convencido de que es necesario sentar las bases de una cooperación a largo plazo capaz de prevenir futuras crisis, poniendo el acento en el fortalecimiento de los sistemas de sanidad locales, para ayudar a dotar a estos países de un mayor grado de autonomía en la gestión de tales crisis.
Luke Ming Flanagan (GUE/NGL), in writing. ‒ I voted in favour because it welcomes international efforts to alleviate the international debt burden of the countries affected by Ebola.
Monika Flašíková Beňová (S&D), písomne ‒ už od marca 2014 zápasí Sierra Leone, Libéria a Guinea s najhoršou krízou výskytu Eboly v histórii. Je viac ako zrejmé, že tieto tri krajiny nezvládnu boj s touto epidémiou vlastnými silami a obyvatelia predmetných krajín sa dostali do extrémne zraniteľnej situácie. Európska únia ako svetový líder v oblasti rozvoja nesie špeciálnu zodpovednosť pri zavádzaní a zlepšovaní systému zdravotnej starostlivosti v predmetných krajinách. Ak sa aj podarí úspešne bojovať s epidémiou Eboly, je veľmi dôležité, aby sme mysleli aj na rozvoj v oblasti zdravotníctva, investície do zdravotníctva a rozvoj ekonomiky v dotknutých krajinách. Spolupráca medzi Európskou úniou a predmetnými africkými krajinami môže byť úspešná iba vtedy, ak v nich príde k rapídnemu rozvoju ekonomiky a zdravotnej starostlivosti.
Lorenzo Fontana (ENF), per iscritto. ‒ Voto a favore di questa relazione, che prevede delle misure per aiutare la Sierra Leone, la Liberia e la Guinea che sono vittime della maggiore epidemia d'Ebola mai vissuta.
Λάμπρος Φουντούλης (NI), γραπτώς. ‒ Καταψηφίζω την παρούσα έκθεση, καθώς οι περισσότερες προσαρμογές και ρυθμίσεις και γενικότερα πολιτικές οι όποιες εφαρμόστηκαν στο παρελθόν από την Ευρωπαϊκή 'Ένωση είχαν σαν αποτέλεσμα τη συμβολή σε αναποτελεσματικά συστήματα υγείας καθώς επίσης και σε μη ορθή διαχείριση χρηματικών πόρων, μιας και κατέληγαν σε αναξιόπιστες ΜΚΟ, με αποτέλεσμα την άσκοπη σπατάλη πόρων οι οποίοι εάν είχαν διατεθεί σωστά και με ορθό τρόπο θα οδηγούσαν σε απτά αποτελέσματα για την καταπολέμηση ασθενειών όπως ο Έμπολα. Λόγω λοιπόν του ότι δεν υπάρχει καμία διαφανής διαδικασία που να εξασφαλίζει ότι τα χρήματα που λαμβάνουν συγκεκριμένες ΜΚΟ πηγαίνουν προς τη σωστή κατεύθυνση και όχι στις τσέπες κάποιων επιτήδειων, είμαι υποχρεωμένος να καταψηφίσω την έκθεση. Αυτό που είναι αναγκαίο να γίνει για τη σωστή αντιμετώπιση ασθενειών όπως ο Έμπολα είναι ο καλύτερος συντονισμός και η ενίσχυση των συστημάτων υγείας των κρατών μελών.
Ashley Fox (ECR), in writing. ‒ Mr President, I voted in favour of the report on the lessons from the Ebola crisis in the hope that institutions can be better prepared in future.
In times of cross-border crises an international response is needed to facilitate help in conjunction with Member States. Therefore, we must build upon our reaction to Ebola in order to save more lives in the future.
Doru-Claudian Frunzulică (S&D), in writing. ‒ The Ebola crisis was possible due to shortcomings in the health systems of the affected countries, and has therefore both highlighted the structural problems that are still to be found in a number of countries and served as a reminder to EU leaders of the need for them to stay true to their goal of allocating at least 20% of official assistance to the development of basic social services, giving priority to healthcare.
In the future, we must make sure that our investments are carefully planned and are targeting the real needs. We need to start discussing the ways in which the best use can be made of the humanitarian organisations’ capabilities in the future. Moreover, it will be vital for the three countries to receive aid with a view to kick-starting their economies.
All actors involved must demonstrate the vision and assume their responsibilities in the next months, even though Ebola faded from the news headlines a long while ago.
Kinga Gál (PPE), írásban. ‒ 2014 márciusában Sierra Leone, Libéria és Guinea területén kitört az eddigi legnagyobb ebolaválság. Ez a jelentés a válság alatt szerzett tapasztalatokra épül. Az ebolaválság nagy kihívást jelentett a fent említett három ország számára, hiszen egészségügyi és oktatási rendszerük hiányosságaiból adódóan nem voltak felkészülve a helyzet kezelésére. Mindez óriási megmérettetést jelentett a nemzetközi közösség és azon európai országok számára, amelyek részt vettek a válság kezelésében.
A jelentés szerint nincs szükség további vészhelyzeti segítségre, azonban az EU-nak a jövőben az egészségügyi rendszerek szervezetének és rugalmasságának javítására kell törekednie. Le kell fektetni egy olyan állandó európai rendszernek a feltételeit, amely gyors reagáláshoz a megfelelő tárgyi és személyi eszközökkel rendelkezik.
A jelentés felhívja a figyelmet arra, hogy az egészségügyi befektetések elősegítik a gazdasági fejlődést, ezáltal fontos tényezővé válva a szegénység felszámolásában. A jelentés kéri a tagállamokat, hogy járuljanak hozzá az UHC (Általános Egészségügyi Alap) megalapításához, és támogassák a Marshall-tervet, amely erőteljes lendületet adhat a rászoruló országok fejlődésének. A jelentés emellett bízik abban, hogy az Európai Fejlesztési Alap a törékeny infrastruktúrájú országok egészségügyi rendszerét is támogatja befektetéseivel. A fenti célokkal egyetértve, a néppárti vonalat követve, szavazatommal támogattam a jelentés elfogadását.
Enrico Gasbarra (S&D),per iscritto. – A nemmeno due anni dallo scoppio della devastante epidemia che ha colpito drammaticamente l'Africa occidentale, è il momento di una profonda riflessione sulle azioni socioeconomiche che l'Europa può intraprendere per agevolare una ripresa socioeconomica post-emergenziale nei territori più colpiti e sulla necessità dello sviluppo di un piano d'azione sanitario pronto e di lungo termine capace di far fronte a qualunque allarme dovesse presentarsi nei prossimi anni nei paesi UE o in quelli terzi.
La nomina del coordinatore UE per l'Ebola ha rappresentato un forte segnale dell'impegno europeo nelle azioni di assistenza sanitaria internazionale, ma ora l'Europa deve essere lungimirante e concreta, investendo in piani di sviluppo post-Ebola per i territori più investiti dal virus – Guinea, Sierra Leone e Liberia – prevedendo appositamente una riprogrammazione speciale nel Fondo europeo di sviluppo.
Elena Gentile (S&D), per iscritto. ‒ Ho votato a favore della relazione del collega Goerens sulla crisi dell'Ebola: gli insegnamenti a lungo temine e come potenziare i sistemi sanitari nei paesi in via di sviluppo per impedire crisi future.
L'epidemia di Ebola ha dimostrato che i sistemi sanitari di alcuni paesi africani, tra cui in particolare Sierra Leone, Liberia e Guinea, sono completamente incapaci di rispondere in maniera adeguata a qualsiasi tipo di emergenza sanitaria e appare chiaro che non è possibile garantire alla popolazione neanche un livello minimo adeguato di cure mediche.
Nonostante i forti ritardi nel comprendere la gravità dell'emergenza da parte degli organismi internazionali, la mobilitazione e l'impegno dell'Unione europea hanno fatto sì che l'epidemia fosse debellata quasi del tutto e che non avesse conseguenze ancora più gravi nel resto del mondo.
Superata la fase di emergenza, ritengo sia di fondamentale importanza aprire una fase di riflessione a livello internazionale, che prenda in considerazione aiuti allo sviluppo indirizzati al settore della salute e all'organizzazione dei sistemi sanitari nei paesi africani più colpiti da epidemie.
Ribadisco, infine, la necessità di investire nella ricerca scientifica sulle malattie rare e trascurate e di garantire l'accesso ai farmaci indipendentemente dal reddito oltre che ad una copertura sanitaria universale.
Arne Gericke (ECR), schriftlich. ‒ Ich habe heute für den Bericht „Die Ebola-Krise: langfristige Lektionen und Maßnahmen zur Stärkung der Gesundheitssysteme in Entwicklungsländern zur Vorbeugung zukünftiger Krisen“ gestimmt, da ich den Ansatz einer detaillierten Aufarbeitung der Erfahrungen begrüße. Als Verfasser eines ähnlichen Berichts in der AKP-Delegation fordere ich unter anderem den Stopp des medizinischen Braindrains aus Entwicklungsländern, deutlich mehr Engagement der EU im Aufbau flächendeckender Medizinversorgung in den betroffenen Ländern sowie die Einrichtung von „emergency centers“ rund um den Globus, um ein schnelleres Eingreifen zu garantieren.
Jens Gieseke (PPE), schriftlich. ‒ Die Ebola-Krise hat deutlich gemacht, wie schnell sich Krankheiten aus der entfernten Gebieten bis nach Europa ausbreiten können. Auch hat sich gezeigt, dass es nach wie vor Krankheiten gibt, die noch nicht ausreichend bekämpft werden können. Hier ist eine aktive Unterstützung durch die Europäische Union nötig.
Nathan Gill (EFDD), in writing. ‒ It is time that we learn a few things, one, that we need to support those people on the ground immediately: to act, and act quick. And two, that it is the poorest nations on the planet that suffer the most from these kinds of crises. Disastrous trade deals and fishing policies have made them even poorer and more prone to such disasters.
Let us be compassionate, let us be civilised and let us let them trade out of their poverty.
Neena Gill (S&D), in writing. ‒ I voted in favour of this report, which shows investment in basic healthcare is a vital pillar of development. The Ebola crisis has exposed this dramatically in West Africa, with a terrible toll on their societies. The countries need investment to build their own healthcare systems. I support the call for Universal Health Coverage, which is achievable as part of the new Sustainable Development Goals adopted by world leaders in New York in September.
The framework has been set and now we need the action to achieve the right to health for all.
Juan Carlos Girauta Vidal (ALDE), in writing. ‒ Today I voted in favour of this report on the Ebola crisis. Without doubt, the Ebola outbreak presented an enormous challenge to medical authorities in affected countries. I am pleased to see that a vital aspect of the report is quick access to proven vaccines. The populations of Liberia and Sierra Leone should be guaranteed access to new vaccines which have proven to be completely effective in Guinea. In order to minimise and even prevent further outbreaks in developing countries, we simply must strengthen their health systems and learn from the mistakes of the past.
Tania González Peñas (GUE/NGL), por escrito. ‒ Hemos votado a favor del informe pues recoge elementos fundamentales para entender la epidemia del ébola de los años 2014 y 2015, que ha dejado cerca de 12 000 muertes en todo el mundo. El informe, por ejemplo, subraya la importancia de sistemas de salud públicos robustos para hacer frente a este tipo de epidemias, denuncia la austeridad en Sanidad que siguieron los países de África por mandato de los programas de ajuste del Banco Mundial y el Fondo Monetario Internacional en los años 80 y 90 y hace un llamamiento para explorar alternativas al actual modelo de investigación y desarrollo de medicamentos para hacer que supere la lógica de la búsqueda del beneficio y responda a las exigencias de la salud global como derecho humano fundamental.
Theresa Griffin (S&D), in writing. ‒ As Labour MEPs we believe that investment in basic healthcare is a vital pillar of development. The Ebola crisis has exposed this dramatically in West Africa, with a terrible toll on their societies. The countries affected by this crisis need investment to build their own healthcare systems. The Ebola crisis has both highlighted the structural problems that are still to be found in a number of countries and served as a reminder to EU leaders of the need to provide assistance in the development of basic social services, with the priority going to healthcare. Labour MEPs are fully behind the call for universal health coverage, which is achievable as part of the new Sustainable Development Goals adopted by world leaders in New York in September. The framework has been set and now we need the action to achieve the right to health care for all.
Antanas Guoga (ALDE), in writing. ‒ I have voted for the report on the Ebola crisis: the long-term lessons and how to strengthen health systems in developing countries to prevent future crises. I believe that the European Parliament, as always, has made it clear that its task here is to scrutinise the executive, to take on its role as legislator, and lastly to provide a political impetus. I strongly believe that we can insist that the EU should press ahead with its efforts, so that others can follow its example. The EU’s voice must be heard, particularly in this, the year of development.
András Gyürk (PPE), írásban. ‒ 2014 márciusában Sierra Leone, Libéria és Guinea területén kitört az eddigi legnagyobb ebolaválság. A jelentés a válság alatt szerzett tapasztalatokra épül. Az ebolaválság nagy kihívást jelentett a fent említett három ország számára, hiszen egészségügyi és oktatási rendszerük hiányosságaiból adódóan nem voltak felkészülve a helyzet kezelésére. Mindez óriási megmérettetést jelentett a nemzetközi közösség és azon európaiak számára, akik részt vettek a válság kezelésében.
A jelentés szerint nincs szükség további vészhelyzeti készültségre, azonban az EU-nak a jövőben az egészségügyi rendszerek szervezetének és rugalmasságának javítására kell törekednie. Egy olyan állandó európai rendszer feltételeit kell lefektetni, amely gyors reakció szükségessége esetén megfelelő tárgyi és személyi eszközökkel rendelkezik.
A jelentés felhívja a figyelmet arra, hogy az egészségügyi befektetések elősegítik a gazdasági fejlődést, ezzel fontos szerepet töltenek be a szegénység felszámolásában. A jelentés kéri a tagállamokat, hogy járuljanak hozzá az UHC (Általános Egészségügyi Alap) megalapításához, és támogassák a Marshall-tervet, amely erőteljes lendületet adhat a rászoruló országoknak. A jelentés emellett bízik abban, hogy az Európai Fejlesztési Alap a törékeny infrastruktúrájú országok egészségügyi rendszerét is támogatja befektetéseivel. A fenti célokkal egyetértve, a néppárti vonalat követve, szavazatommal támogattam a jelentés elfogadását.
Brian Hayes (PPE), in writing. ‒ I supported this report as it is very important to learn from the scale and complexities of the Ebola crisis. It is an opportunity to reflect on the post-Ebola period and develop strategies in order to strengthen health and educations systems in developing countries. The international community, in areas of research, innovation and crisis management, should learn from the Ebola outbreak in order to better prepare for potential future epidemics.
Richard Howitt (S&D), in writing. ‒ As the former EU Chief Observer for elections in Sierra Leone, it was with deep sadness that I saw the people of that country which has suffered so much endure yet more suffering through the explosion of the Ebola crisis. Already there was not a single operating theatre in the country if any of the election observers for whom I was responsible, needed urgent hospital treatment. For the people of Sierra Leone themselves, their country was simply unprepared for the crisis that Ebola created. Therefore, I very much welcome today’s resolution on the long-term lessons to be learned from the crisis and to make recommendations to strengthen health systems across African developing countries. I call on the European Commission to help Sierra Leone and the other two countries most affected to develop their own health systems in order for them to be able to meet basic healthcare needs and to build up the infrastructure required to ensure that all their citizens have access to healthcare. If the debate which followed the Ebola crisis promotes this objective, perhaps something good can have come from something which was so terrible for all affected.
Ian Hudghton (Verts/ALE), in writing. ‒ The Ebola crisis in parts of Africa has been quite frightening and lessons must be learned from these horrific circumstances. Access to medicine should be based on need, not financial resources. I welcome this report.
György Hölvényi (PPE), írásban. ‒ 2014 márciusában Sierra Leone, Libéria és Guinea területén kitört az eddigi legnagyobb ebola-válság. Ez a jelentés a válság alatt szerzett tapasztalatokra épül. Az ebola-válság nagy kihívást jelentett a fent említett három ország számára, hiszen az egészségügyi és oktatási rendszerük hiányosságaiból adódóan nem voltak felkészülve a helyzet kezelésére. Mindez óriási megmérettetést jelentett a nemzetközi közösség és azon európaiak számára, akik részt vettek a válság kezelésében.
A dokumentum szerint nincs szükség további vészhelyzeti segítségre, azonban az EU-nak a jövőben az egészségügyi rendszerek szervezetének és rugalmasságának javítására kell törekednie. Le kell fektetni egy olyan állandó európai rendszernek a feltételeit, amely rendelkezik a gyors reagáláshoz szükséges tárgyi és személyi eszközökkel.
A jelentés felhívja a figyelmet arra, hogy az egészségügyi befektetések elősegítik a gazdasági fejlődést, ezzel fontos tényezővé válhatnak a szegénység felszámolásában. A dokumentum kéri a tagállamokat, hogy járuljanak hozzá az ún. Általános Egészségügyi Alap megalapításához, és támogassák a Marshall Tervet, amely erőteljes lendületet adhat a rászoruló országok fejlődésének. A fenti célokkal egyetértve, a néppárti vonalat követve, szavazatommal támogattam a jelentés elfogadását.
Ivan Jakovčić (ALDE), napisan. ‒ Glasao sam za Izvješće o krizi uzrokovanoj ebolom: dugoročne pouke i rješenja za jačanje zdravstvenih sustava u zemljama u razvoju s ciljem sprječavanja budućih kriza zbog toga što je ebola prijetnja koja može ugroziti međunarodnu zajednicu na nacionalnoj, regionalnoj i lokalnoj razini. Činjenica je da su Sijera Leone, Liberija i Gvineja pretrpjele ogromne poteškoće uzrokovane ebolom te da su gospodarske aktivnosti u tim zemljama znatno potresene, odnosno da se zemlje nalaze u recesiji.
Smatram stoga da je potrebna ciljana, učinkovita i sistematska pomoć međunarodne zajednice kako bi se pripomoglo ovim zemljama i u konačnici doprinijelo ublažavanju krize. U tom kontekstu Europska unija igra ključnu ulogu kao globalni razvojni lider te stoga podržavam ovo izvješće.
Jean-François Jalkh (ENF), par écrit. ‒ Ce rapport vise à tirer les leçons de la crise d'Ebola. Il insiste notamment pour que les infrastructures de santé en Afrique de l'Ouest soient développées et modernisées.
J'ai voté pour.
Diane James (EFDD),in writing. – I and fellow MEPs abstained on this vote. The substance of this report is something we could primarily agree on: that long term lessons should be to prevent more crises like the Ebola outbreak from happening again. But UKIP firmly believes that this should not be dealt with by the EU. Instead this should be dealt with by the appropriate NGOs and other international organisations.
Petr Ježek (ALDE), in writing. ‒ In light of the recent Ebola epidemic in Western Africa, I welcomed this report which provides clear directions for the measures the European Union should take to prevent a future crisis of such an extent. The EU, WHO and other stakeholders must develop capacities in the least developed countries which could promptly respond to epidemics at the initial stage.
Philippe Juvin (PPE), par écrit. ‒ J'ai voté en faveur de ce rapport qui dresse un constat pertinent sur cette violente épidémie du virus Ebola. Il demande notamment à l'Union de mettre en place des outils sur le long terme pour répondre à ce type de crise par la prévention, l'aide au développement et la création d'une équipe d'action rapide.
Barbara Kappel (ENF), schriftlich. ‒ Dem Berichterstatter zufolge sind die von der Ebola-Krise betroffenen Länder (Liberia, Sierra Leone und Guinea) wirtschaftlich in einer fortlaufenden Rezession. Dies war vor Ausbruch der Krise anders, da damals ein Wirtschaftswachstum von 5 % vorzuweisen war. Nun wird argumentiert, diesen Ländern koordinierter zu helfen, um den Ausstieg aus der Rezession zu bewerkstelligen. Dieser Bericht ist positiv zu beurteilen, in Anbetracht der Tatsache, dass die EU gemeinsam mit ihren Mitgliedstaaten weltweit der größte Geber von Entwicklungshilfe ist und mehr als 1,39 Mrd. EUR an Finanzhilfe bereitgestellt hat, um bei der Eindämmung der Ebola-Viruserkrankung in Westafrika zu helfen. Je eher die drei vorgenannten Volkswirtschaften wieder imstande sind, ausreichende Finanzmittel zu generieren, desto leichter wird es sein, den Bedarf im Bereich der Gesundheit decken. Daher stimme ich diesem Bericht zu.
Afzal Khan (S&D), in writing. ‒ I fully support the call for Universal Health Coverage in West Africa. The devastation caused by the Ebola Crisis has brought the realisation that the aforementioned region desperately needs to develop its healthcare system. The objective is to prevent similar outbreaks in the future.
Béla Kovács (NI),írásban. – Támogattam a jelentést, melynek legfontosabb elemei a nemzetközi közösség nem megfelelő reakciója, a határlezárás és a lakosság számára előírt korlátozások megrázó hatásai, a felügyeleti és riasztási mechanizmusok eredménytelensége, a támogatás végső mobilizálását követő lassú és nem megfelelő reagálás, a WHO vezető szerepének teljes hiánya, valamint a gyógyszerekre, a diagnosztizálásra és az oltóanyagokra irányuló kutatás és fejlesztés részleges hiánya. Sokunk benyomása, hogy csak a Gondviselésnek köszönhető, hogy egyelőre nem lett világjárvány belőle.
Giovanni La Via (PPE),per iscritto. – Hspresso voto favorevole alla relazione Goerens. L'epidemia di Ebola scoppiata in Africa occidentale nel 2014 è la più estesa della storia di tale virus. L'impatto dei tassi di mortalità nei paesi colpiti è stato ulteriormente aggravato dalla mancanza di strutture sanitarie adeguate. L'Unione europea ha stanziato oltre 1,39 miliardi di euro per sconfiggere il virus e aiutare a contenere l'epidemia. Concordo con quanto indicato nella relazione circa l'importanza di dare luogo ad un' azione coordinata ed efficace da parte dei maggiori attori internazionali, volta a rafforzare la ricerca medica e la produzione di medicinali e vaccini efficaci contro l'Ebola.
Marine Le Pen (ENF), par écrit. ‒ Ce rapport Goerens est relatif à la crise du virus Ebola et vise à en tirer les leçons à long terme et à déterminer les manières de renforcer les systèmes de santé des pays en développement afin de prévenir les crises à l'avenir. Il critique les lenteurs prises au niveau international pour répondre à cette crise et demande à tous les acteurs de tirer les conclusions de la crise et notamment du rôle néfaste du FMI et de la Banque mondiale sur la question. Il rappelle en outre la déficience des systèmes de santé dans les pays en développement.
J'ai décidé de voter en faveur de ce texte puisqu'il est relativement consensuel et met bien en avant le rôle délétère du FMI dans ces pays.
Philippe Loiseau (ENF), par écrit. ‒ J'ai voté pour. Ce rapport vise à établir un plan d'action post-Ebola en renforçant les systèmes de santé des pays en développement (et notamment certains États africains particulièrement touchés par le virus).
Ce texte insiste sur l'autonomisation des États en matière de santé. D'un point de vue budgétaire, il encourage les pays concernés à ériger en priorité la mise en place de systèmes de sécurité sociale et de santé publique, la formation médicale et la construction d'infrastructures hospitalières modernes. Sur le plan économique, il propose d'offrir une assistante technique à ces pays quant à leur administration, leurs capacités de financement et la redistribution équitable des aides octroyées. Enfin, sur le plan social, il met l'accent sur une protection particulière accordée aux femmes, plus exposées à ce type de virus pour des raisons professionnelles comme culturelles (elles ont souvent la charge d'organiser et de conduire les rites funéraires).
Loin de l'assistanat financier souvent constaté en matière d'aide humanitaire, voilà un rapport qui œuvre dans le bon sens. Il encourage en effet le développement, l'autonomisation économique et administrative de ces pays touchés par de graves crises sanitaires.
Paloma López Bermejo (GUE/NGL), por escrito. ‒ Hemos votado a favor de esta Resolución sobre el impacto del ébola en los países empobrecidos ya que nos parece que introduce una serie de elementos que permiten situar la causa de la problemática y la manera de evitar que en el futuro se produzcan este tipo de tragedias. En primer lugar, valora positivamente el trabajo de las organizaciones no gubernamentales y negativamente la respuesta de los Gobiernos e instituciones internacionales. En segundo lugar, se reconoce el efecto de los planes de ajuste del Fondo Monetario Internacional y las deudas ilegítimas a los países del sur sobre sus sistemas de salud. También se condena el monopolio de las grandes empresas farmacéuticas sobre las patentes que impiden un acceso universal a las medicinas y la importancia del acceso universal a la sanidad, llamando a un nuevo modelo de investigación y desarrollo basado en principios de igualdad y solidaridad. Por todo esto, hemos apoyado una Resolución que incluye el derecho a la sanidad pública y la necesidad de un comercio justo que ponga el acceso a los medicamentos al alcance de todos.
Antonio López-Istúriz White (PPE), por escrito. ‒ El texto presentado se congratula de la nueva vacuna probada con una efectividad del 100% en Guinea en marzo de este año, y urge facilitar el acceso de la misma a Liberia y Sierra Leona. Aun así, no se deberá bajar la guardia respecto de algunos casos nuevos que han aparecido y su modo de transmisión, aún no aclarado.
El informe insta a la comunidad internacional a desarrollar campañas educativas e informativas en los países afectados. Es importante recalcar y apoyar la reforma anunciada por la OMS en mayo de este año por la que se pretende establecer un nuevo programa de emergencias que contará con un nuevo fondo de reservas de 100 millones de dólares y un número de reservistas a nivel mundial para ser desplegados sobre el terreno.
Asimismo, es muy importante trabajar en la prevención de conflictos, pues estos incrementan la fragilidad y vulnerabilidad de los sistemas de salud, y luchar contra la estigmatización social de los enfermos y su entorno de cara al futuro y posibles nuevas crisis. La respuesta a la crisis del ébola fue lenta en los primeros meses, por lo que todo lo que se pueda aprender de ella merecerá mi respaldo.
Ivana Maletić (PPE), napisan. ‒ Zdravstveni sustav Liberije, Sijera Leonea i Gvineje obilježen je brojnim nedostacima. Prije izbijanja epidemije spomenute države bile su pri dnu indeksa ljudskog razvoja sastavljenog u okviru programa UN-a za razvoj.
Kriza ebole ostavlja posljedice i na međunarodnoj razini, a njeno proširenje se može pripisati političkim propustima pogođenih zemalja, izostanku vodstva Svjetske zdravstvene organizacije te nedostatku istraživanja i razvijanja lijekova. Zbog velikih i teških posljedica ebole, postoji potreba za objedinjenjem epidemiologije, javnog zdravlja i društvenih znanosti kako bi se izvukle pouke iz propusta.
Pozivaju se svi sudionici da razviju učinkovite metode borbe protiv zdravstvenih kriza međunarodnih razmjera. Posebno se ističe kreiranje programa za izvanredne situacije, organizacije pričuvnog osoblja spremnog za izlazak na teren u najkraćem roku i stavljanje na raspolaganje novog pričuvnog fonda od 100 milijuna američkih dolara za hitne slučajeve. Traži se također osnivanje stalne europske službe za brzo djelovanje u slučaju ovakvih epidemija.
Podržala sam izvješće zastupnika Charlesa Goerensa budući da je ebola ozbiljna i često smrtonosna bolest. Poučeni epidemijom iz 2014., moramo raditi prvenstveno na prevenciji, ali i biti spremni na brzo djelovanje pri čemu je najvažniji korak jačanje zdravstvenih sustava u zemljama u razvoju.
Vladimír Maňka (S&D), písomne ‒ súčasný rozsah epidémie infekčnej choroby eboly v krajinách Afriky – Sierra Leone, Libéria a Guinea – preukazuje, že tieto krajiny vzhľadom na svoju hospodársku a ekonomickú situáciu a hlavne s ohľadom na stav sociálnych a zdravotníckych služieb bez pomoci iných krajín nie sú schopné situáciu zvládnuť. Preto je namieste prehodnotiť a nasmerovať finančnú pomoc zo strany EÚ do rozvojových krajín tak, aby poskytnuté prostriedky cielene riešili problémy danej krajiny a neboli zneužívané na iné nežiaduce ciele. K tomu je potrebné prijať také opatrenia, ktoré zvýšia kontrolu nakladania s poskytnutou pomocou a umožnia včas zasiahnuť.
Νότης Μαριάς (ECR), γραπτώς. ‒ Ψηφίζω υπέρ της έκθεσης σχετικά με την κρίση του Έμπολα: διδάγματα σε βάθος χρόνου και τρόποι ενίσχυσης των συστημάτων υγείας στις αναπτυσσόμενες χώρες προκειμένου να προληφθούν μελλοντικές κρίσεις, για τους λόγους που ανέφερα αναλυτικά στην ομιλία μου στην Ολομέλεια του Ευρωπαϊκού Κοινοβουλίου στις 26/10/2015, καθώς και διότι από το 2014, η Σιέρα Λεόνε, η Γουινέα και η Λιβερία πλήττονται από τον ιό του Έμπολα, Ωστόσο οι χώρες αυτές δεν βιώνουν μόνο την κρίση του ιού Έμπολα αλλά γενικότερα μια συστημική κρίση, αφού το 80% του πληθυσμού ζει σε συνθήκες ακραίας φτώχειας. Βέβαια, η αντίδραση της Ευρωπαϊκής Ένωσης για περιορισμό του Έμπολα δεν ήταν άμεση και ιδιαίτερα αποτελεσματική, όπως ήταν οι Γιατροί Χωρίς Σύνορα και ο Ερυθρός Σταυρός, που αποδείχτηκαν περισσότερο προετοιμασμένοι για να βοηθήσουν τους πληθυσμούς της Αφρικής. Είναι αναγκαίο να αξιοποιηθούν καλύτερα οι δυνατότητες των ανθρωπιστικών αυτών οργανώσεων εκ μέρους της Ε.Ε. και επίσης να ενισχυθεί η ιατρική έρευνα, για να παραχθούν φάρμακα και εμβόλια για τον Έμπολα. Επιπλέον, είναι απαραίτητο να διαγραφεί το χρέος των αφρικανικών χωρών που έχουν πληγεί από τον ιό, ώστε να μπορέσουν να επενδύσουν περισσότερα στα συστήματα υγείας τους, τα οποία έχουν διαλυθεί κυριολεκτικά από το ΔΝΤ και τους διεθνείς τοκογλύφους δανειστές.
Dominique Martin (ENF), par écrit. ‒ Dominique Martin a voté pour ce rapport. Ce rapport, censé, prévoit de renforcer les systèmes de santé dans les pays en développement, en particuliers dans ceux les plus touchés par le virus Ebola (Sierra Leone, Liberia, Guinée). Intelligemment, ce rapport donne la priorité budgétaire à la mise en place de systèmes de sécurité sociale et de santé publique, et à la formation de médecins. Ce texte propose la mise en place d'un "Plan Marshall" pour aider à relancer les économies de ces pays et le développement des infrastructures locales pour permettre de prévenir les futures épidémies.
David Martin (S&D), in writing. ‒ The Ebola crisis, which is massively challenging in itself has also resulted in another problem – something which, in one of its appeals, Médecins Sans Frontières has referred to as ‘a crisis within a crisis’. Many people with conditions other than Ebola are not going to hospital for fear that they will be infected with the virus. The EU must to try to find a solution to this problem, in close cooperation with our African partners.
Fulvio Martusciello (PPE), per iscritto. ‒ La relazione intitolata "Crisi dell'Ebola: gli insegnamenti a lungo termine e come potenziare i sistemi sanitari nei paesi in via di sviluppo per impedire crisi future" mi trova favorevole.
L'epidemia di Ebola, una delle più letali mai scoppiate fino ad oggi nel mondo, ha ucciso più di 11 000 persone e purtroppo continua a far registrare sempre nuovi casi. La maggior parte delle vittime è stata registrata in Sierra Leone, Liberia e Guinea.
È necessario un intervento per garantire lo sviluppo di solidi sistemi pubblici nel campo della sicurezza sociale e della sanità, la costruzione di un numero sufficiente di infrastrutture sanitarie sostenibili e adeguatamente attrezzate, un adeguato numero di operatori sanitari opportunamente formati, l'accesso a forniture mediche sufficienti e solidi sistemi d'informazione sanitaria. Occorre un approccio globale che abbracci diversi ambiti, come l'istruzione e la formazione, l'igiene e la sicurezza alimentare.
Jiří Maštálka (GUE/NGL), písemně. ‒ Dnes jsme projednávali zprávu, které přikládám mimořádnou důležitost už kvůli své lékařské profesi. Vypuknutí epidemie eboly v Africe v loňském roce ukázalo, že systémy zdravotnictví v nejpostiženějších zemích vykazují obrovské mezery. Nejpostiženější země, v nichž žije přibližně 80 % občanů v extrémní chudobě, patřily už před vypuknutím epidemie podle údajů z průzkumu Rozvojového programu OSN mezi země s nejnižším indexem lidského rozvoje a zaznamenaly nejvyšší míru úmrtnosti na světě u předčasně narozených dětí, dospělých a dětí do pěti let, zejména u léčitelných nemocí. Jsem přesvědčen, že je nutné řešit sociální nerovnost s cílem vybudovat pevný udržitelný systém veřejného zdravotnictví, v tomto smyslu vítám myšlenku zavedení všeobecné zdravotní péče financované z veřejných prostředků, která by byla poskytována v daném místě zdarma, a připojuji se k naléhavé žádosti na Komisi, aby spolu s partnerskými zeměmi a dalšími dárci co nejdříve představila program zavádění všeobecného zdravotního pojištění, které by zaručovalo rozložení zdravotních rizik. Tato krize se projevila i jako systémová, a to z pohledu jejího celosvětového zvládání. Mezinárodnímu společenství totiž trvalo dlouho, než pochopilo závažnost situace a zareagovalo na ni. Nezbývá nám, než se z uplynulé krize poučit a přijmout taková opatření, která by zabránila jejímu opakování. Hlasoval jsem pro zprávu.
Barbara Matera (PPE), per iscritto. ‒ L'entità e la complessità dell'attuale epidemia di Ebola costituiscono un'autentica sfida per le popolazioni di Sierra Leone, Liberia e Guinea.
L'Unione europea deve rispondere alla crisi dei tre Stati, facendosi carico della responsabilità di promuovere il diritto all'assistenza sanitaria universale.
D'accordo con quanto esposto nella relazione, credo che la crisi si debba sconfiggere non solo con investimenti da realizzare nel campo sanitario, ma anche contribuendo successivamente alla ripresa economica dei tre paesi.
Georg Mayer (ENF), schriftlich. ‒ Der Berichterstatter führt an, dass die betroffenen Länder (Liberia, Sierra Leone und Guinea) vor Ausbruch von Ebola ein Wirtschaftswachstum von 5 % hätten vorweisen können, mittlerweile jedoch in einer Rezession ausharren. Damit diese Länder wieder wachsen können und in weiterer Folge eigene Forschungseinrichtungen aufbauen können, ist dieser Bericht zu unterstützen.
Jean-Luc Mélenchon (GUE/NGL), par écrit. ‒ Le texte revient sur la gestion internationale de la crise "Ebola" depuis son apparition au Libéria, en Sierra Leone et en Guinée, en mars 2014. Le texte critique les lenteurs de la réaction internationale. Il note que "les systèmes de santé et d'éducation se sont détériorés du fait des programmes d'ajustement structurels imposés par le FMI et la Banque mondiale" et il demande que "le vaccin soit mis à disposition de manière urgente et certaine, à un prix abordable pour tous". Je vote pour ce texte.
Joëlle Mélin (ENF), par écrit. ‒ Ce rapport vise à tirer les leçons de la crise d'Ébola. Il insiste notamment pour que les infrastructures de santé en Afrique de l'Ouest soient développées et modernisées. Pour cette raison, la députée a voté pour cette résolution, bien que ce texte ait trop tendance à dramatiser la crise d'Ebola, comme si les problèmes de santé auxquels sont confrontés les pays africains étaient nouveaux.
Nuno Melo (PPE), por escrito. ‒ Continua a haver pouco conhecimento sobre a transmissão e o potencial de mutação do vírus Ébola.
Deve ser relembrado o empenho demonstrado pela União Europeia para conter a propagação do vírus Ébola e a ajuda ao desenvolvimento da logística e da investigação para dar resposta à crise, mas não devem ser esquecidos os ensinamentos que retiramos da necessidade do reforço dos sistemas de saúde nos países em desenvolvimento. Este tipo de epidemias requer uma cooperação transnacional para avaliação e gestão do surto.
Roberta Metsola (PPE), in writing. ‒ I voted in favour of this report as it is crucial that we examine the lessons learnt. The EU is pushing for quicker mobilisation of health workers and aid, through a WHO reserve fund. The resolution also suggests that the focus should change to development and economic assistance to repair damage caused by the crisis once the situation stabilises.
Miroslav Mikolášik (PPE), písomne. ‒ V marci 2014 Sierra Leone, Libériu a Guineu zasiahla najhoršia epidémia eboly v histórii, preto vítam uznesenie o tejto kríze a považujem za dôležité prijať ponaučenie do budúcnosti. Keďže kľúčovú rolu hrá čas, je potrebné už teraz pomenovať nedostatky v systéme tamojšej zdravotnej starostlivosti. Ak si Európsky parlament uvedomuje, že ženy boli v týchto krajinách postihnuté vírusom eboly viac, keďže tvorili 55 až 75 % obetí, riešme to, čo k tomu viedlo. Práve ony totiž tvoria väčšiu časť zdravotníckeho personálu, no v systéme tam chýbajú základné zdravotné a ochranné pomôcky. Čo je však horšie, aj v oblastiach nepostihnutých ebolou, strach z nákazy spôsobil, že ľudia odmietali chodiť aj na bežné ošetrenia. Ženy dokonca prestali rodiť v nemocniciach. Výsledkom toho bol zvyšujúci sa počet úmrtí žien a detí nesúvisiacich s ebolou. Preto vyzývam Európu prispieť k tomu, aby mohli uvedené krajiny vyvinúť vlastné verejné systémy zdravotníctva a infraštruktúru, ktorá by dokázala zabezpečiť prístup k nim všetkým občanom. Nepodmieňujme však ani časť poskytnutých financií smerovaním na sexuálne a reprodukčné práva, ako to uznesenie spomína, najmä ak sú chápané len ako prístup k antikoncepcii a potratom.
Marlene Mizzi (S&D), in writing. ‒ Since the beginning of the year, the Ebola virus has claimed thousands of lives in Liberia, Sierra Leone and Guinea, Nigeria and Senegal. Although the European Commission has strengthened its immediate support to tackle the crisis, local and international efforts turned out to be inadequate in the containment of this deadly disease for which there is no vaccine.
Even though Ebola faded from the news headlines a long while ago, we should not stop fighting this deadly disease. All those involved must demonstrate the vision they need to enable them to assume their responsibilities in the period that follows. The Ebola crisis has highlighted the structural problems that are still to be found in a number of countries. Therefore, I voted in favour of this non-legislative resolution to provide recommendations for Europe’s response on the development of basic social services, giving priority to healthcare, so that we can avoid future crises like this one.
Csaba Molnár (S&D), írásban. ‒ A Fejlesztési Bizottság jelentése a világtörténelem eddigi legsúlyosabb, 2014 márciusa óta Sierra Leonéban, Libériában és Guineában pusztító ebolajárványával kapcsolatos tanulságokat összegzi. Leszögezi, hogy az Európai Unió a fejlesztés tekintetében a világ legjelentősebb szereplőjeként különleges felelősséget visel az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférés univerzális jogának előmozdítása terén. Elvárja az Uniótól, hogy a többi szereplőnél energikusabban lépjen fel. Állást foglal amellett, hogy az Uniónak élen kell járnia a kutatás, az innováció, a sürgőségi feladatok kereteinek megteremtése, az orvosi személyzet terepre küldése, egy evakuálási rendszer kiépítése, valamint a fejlesztési együttműködés vonatkozásában hosszabb távon kifejtendő erőfeszítések területén. Úgy véli, a járvány utáni időszakra az Uniónak két területre kell összpontosítania erőfeszítéseit: a fejlesztési segélyekre, többek között az egészségügyi infrastruktúrába való befektetés révén, illetve a három ország gazdasági talpra állásának támogatására. A jelentés elfogadását támogattam.
Cláudia Monteiro de Aguiar (PPE), por escrito. ‒ O vírus do Ébola criou uma situação de emergência de saúde pública à escala internacional em que países como a Serra Leoa, a Libéria e a Guiné têm sido vítimas do mais grave surto de Ébola da história da Humanidade. O alcance desta catástrofe deve-se a fatores políticos, transfronteiriços, vigilância, diagnóstico, investigação, entre outros. A União Europeia deve assumir um papel preponderante nesta matéria, auxiliando no progresso de um sistema nacional de saúde coerente para cada um destes países.
O desenvolvimento dos sistemas de saúde a nível mundial, com especial incidência nos países em desenvolvimento, deverá consistir em novos investimentos em termos de infraestruturas, sistemas de vigilância e informação, aprovisionamento de medicamentos, recursos humanos, bem como na gestão dos próprios serviços de saúde. O papel atribuído às ONG é fulcral, sendo de extrema importância valorizar ainda mais as suas competências no futuro.
Estou a favor do presente relatório, sublinhando a necessidade de desenvolvimento dos sistemas locais de saúde com o apoio da União Europeia, bem como a implementação de condições eficazes de informação e comunicação, como forma de prevenção.
Sophie Montel (ENF),par écrit. – Ce rapport Goerens est relatif à la crise du virus Ebola et vise à en tirer les leçons à long terme et à déterminer les manières de renforcer les systèmes de santé des pays en développement afin de prévenir les crises à l'avenir. Il critique les lenteurs prises au niveau international pour répondre à cette crise et demande à tous les acteurs de tirer les conclusions de la crise et notamment du rôle néfaste du FMI et de la Banque mondiale sur la question. Il rappelle en outre la déficience des systèmes de santé dans les pays en développement.
J'ai décidé de voter en faveur de ce texte puisqu'il est relativement consensuel et met bien en avant le rôle délétère du FMI dans ces pays.
Claude Moraes (S&D), in writing. ‒ Investment in basic healthcare is a vital pillar of development. The Ebola crisis has exposed this dramatically in West Africa, with a terrible toll on their societies. The countries need investment to build their own healthcare systems. Labour MEPs are fully behind the call for Universal Health Coverage, which is achievable as part of the new Sustainable Development Goals adopted by world leaders in New York in September. The framework has been set and now we need the action to achieve the right to health for all.
Nadine Morano (PPE), par écrit. ‒ J'ai voté en faveur de ce rapport relatif à l'épidémie d'Ebola qui a frappé la Sierra Leone, le Libéria et la Guinée. Ce texte insiste sur l'ampleur et la complexité de cette crise en Afrique de l'Ouest, qui constitue un véritable défi non seulement pour ces trois États, mais aussi pour la communauté internationale et l'Union européenne. Il rappelle que d'importants moyens ont été mobilisés en urgence dans les domaines de la recherche, de l'innovation et de la gestion des crises. Il recommande également le renforcement des systèmes de santé et de la bonne gouvernance dans les pays en développement à travers l'aide publique accordée par les pays donateurs afin de prévenir les crises futures.
József Nagy (PPE), írásban. ‒ Üdvözlöm a jelentést. Az Európai Uniónak mindent meg kell tennie annak érdekében, hogy a jövőben ilyen méretű nagy epidemiológiai katasztrófa ne fordulhasson elő. Tanulni kell az ebolajárványból – nagyon fontos effektívebbé tenni a nemzetközi válságkezelési fellépést. A gyors reakció tehát elengedhetetlen, hiszen életet nyer, ki időt nyer. Az ebolajárvány a több ezer emberi életen kívül egyéb hosszabb távú következményekkel is jár. Ilyen például az árvaság megnövekedése – óriási az olyan gyerekek száma, akik elveszítették szüleiket, rokonaik viszont félnek őket befogadni az esetleges fertőzés lehetősége miatt. Az érintett gyerekek legtöbbször elutasításra találnak az iskolákban is, ami az oktatásuk teljes megszakadását jelentheti náluk.
A fejlődő országokban pedig mindennél fontosabb az oktatás. A sürgősségi segélynyújtás után sem fordíthatunk hátat. Olyan országokról beszélünk, ahol a lakosság az alapvető higiéniai gyakorlatokban szenved hiányt. A megfelelő vízellátás és szennyvízelvezetés bevezetése nélkül nem lehet megelőzni a vírusos betegségek továbbterjedését. A Marshall-terv segítségével olyan egészségügyi és oktatási rendszer alakulhat ki, ami lehetővé teszi az alapvető szükségletek ellátását. Nem szabad elfeledkezni azokról az intézkedésekről sem, amiket itt, Európában tudunk megvalósítani. Ilyenek lehetnek a kutatások és fejlesztések, hiszen minél több információval rendelkezünk az eboláról és hozzá hasonló vírusos megbetegedésekről, annál közelebb kerülünk az ellenanyagok kifejlesztéséhez.
Victor Negrescu (S&D), in writing. ‒ Since March 2014, Sierra Leone, Liberia and Guinea have been in the grip of the worst ever Ebola crisis. I have voted for this report that will press ahead with its efforts to stop the development of this epidemic.
Liadh Ní Riada (GUE/NGL),in writing. – This is a very good report criticising the slow response from national governments and the WHO to the Ebola crisis last year and proposing measures to ensure developing countries are equipped to deal with a similar scenario in future. It identifies the structural adjustment programmes imposed on third-world countries, and their resulting debt and reduced investment in public services, as a key contributing factor to the crisis, and calls for increased investment in national and global health systems. It also welcomes the creation of an effective vaccine this year and calls for it to be affordable and accessible to every person in Sierra Leone, Guinea and Liberia.
I therefore voted in favour of this report.
Franz Obermayr (ENF), schriftlich. ‒ Der Bericht enthielt Vorschläge für das künftige Vorgehen gegen die Epidemie, wie auch gegen bestimmte andere, bakterielle Krankheiten. Ich habe mich für diesen Bericht ausgesprochen, da jährlich etwa 700 000 Menschen weltweit aufgrund von Infektionen mit multiresistenten Bakterien sterben. Des Weiteren konnte man vor Ausbruch von Ebola in der betroffenen Region ein 5 %iges Wirtschaftswachstum vorweisen, welches infolge der Krankheit dramatisch einbrach. Neben den furchtbaren persönlichen Schicksalen lässt sich dem Kampf gegen Ebola also auch eine nationalökonomische Sichtweise abgewinnen. In diesem Bereich ist, wie im Bericht formuliert, die Forschung besonders wichtig und für mich daher auch unterstützenswert.
Younous Omarjee (GUE/NGL),par écrit. – Je soutiens ce rapport qui invite à renforcer les politiques occidentales d'aide d'urgence aux pays faisant face à des situations sanitaires désastreuses. Il s'agit de reconnaître les leçons à retenir et les stratégies d'action à long terme que l'Union européenne doit tirer de la gestion de la crise du virus Ebola ayant particulièrement ravagé le Liberia, la Sierra Leone et la Guinée. Le rapporteur remet en cause les politiques budgétaires, mises en place par le FMI et la Banque mondiale, qui ont endetté ces économies. Aussi, le rapport relève, entre autres, la nécessité d'une action plus concrète et plus rapide en termes de renforcement des systèmes de santé nationaux et des systèmes d'aides internationales pour la sécurité alimentaire et les infrastructures de santé.
Urmas Paet (ALDE), kirjalikult. ‒ Toetasin. Oluline on parandada koostööd humanitaarabiorganisatsioonidega, et erinevates kriisikolletes võimalikult hästi reageerida. Tihti on just neil parem ülevaade vastavast riigist ning nad on operatiivsemalt valmis kriisipiirkonnas toimetama. Samuti tuleb suurendada arenguabi kolmandatele riikidele; ELi kõikide riikide panus on oluline. ELi arenguabi kolmandates riikides peab aga olema sihipärane ja piisava järelvalvega, et tagada ELi arenguabirahade otstarbekas kasutamine.
Rolandas Paksas (EFDD),raštu. – Ebolos viruso protrūkis yra didžiausias ir sudėtingiausias istorijoje. Ebolos viruso krizė atskleidė daugumos sveikatos sistemų neveiksmingumą.
Pažymėtina, kad praeityje vykdyti koregavimai ir reformos bei šališka vystymosi politika paskatino sveikatos sistemų neveiksmingumą. Todėl labai svarbu pasimokyti iš šios krizės ir parengti veiksmingas tarptautinių sveikatos krizių valdymo priemones ir geriau koordinuoti ir sustiprinti sveikatos apsaugos sistemas valstybėse narėse. Be to, reikia savikritiškai įvertinti pernelyg vėlyvą atsaką į šią krizę, kuris nebuvo ryžtingas ir neatitiko tikrojo krizės masto.
Pritariu pasiūlymui sukurti nuolatinę Europos greitojo reagavimo grupę, kurią būtų galima perkelti per kuo trumpesnį laiką. Ateityje sprendžiant tokius sudėtingus iššūkius negalima daryti klaidų, kadangi pasekmės yra labai skaudžios. Būtina visiškai panaikinti šią ligą.
Margot Parker (EFDD), in writing. ‒ The substance of this report is something we could primarily agree on: that long term lessons should be to prevent more crises like the Ebola outbreak from happening again. But UKIP firmly believes that this should not be dealt with by the EU. Instead this should be dealt with by the appropriate NGOs and other international organisations. For this reason we abstained on this vote.
Aldo Patriciello (PPE), per iscritto. ‒ Partecipo con sentito trasporto alla votazione di questo documento. Personalmente, infatti, dedico molte delle mie energie, in qualità di rappresentante dei cittadini, alle politiche sanitarie poiché credo fermamente nel ruolo determinante dell'UE nel migliorare le condizioni di salute degli europei.
In particolare, come ho recentemente segnalato alla Commissione con una proposta di risoluzione, la crisi epidemica dell'ebola sembra continuare a minacciare l'Europa e qualsiasi azione finalizzata a minimizzare il rischio non solo sul nostro territorio, ma anche in modo mirato nei paesi in via di sviluppo e di origine del virus, è ben accolta e necessaria.
Marijana Petir (PPE), napisan. ‒ Pozdravljam i podržavam ton i sadržaj rezolucije o krizi uzrokovanoj ebolom. Smatram važnim da se po okončanju svake krize analiziraju uzroci, posljedice i tijek upravljanja krizom kako bi se u sljedećem navratu spremnije suočili s izazovima. Nažalost pouke prethodne epidemije iz 2001. godine očito nisu bile dovoljno shvaćene ozbiljno.
Tijekom posljednje krize, a prema podacima Svjetske zdravstvene organizacije za rujan 2015., oboljelo je oko 28 515 ljudi, a umrlo oko 11 313 ljudi. Pozdravljam kritiku presporog odgovora međunarodne zajednice u prvim mjesecima od pojave krize, međutim, pozdravljam mobilizaciju i zalaganje EU-a i njenih država članica u pomoći obuzdavanja širenja virusa ebole, uključujući preuzimanje većih financijskih obveza Europske unije i država članica na području humanitarne i razvojne pomoći, logistike i istraživanja kao odgovor na krizu.
Posebno pozdravljam napore znanstvenika na hitnom pronalasku cjepiva ebole koje se pokazalo maksimalno učinkovitim na području Gvineje. Smatram da to cjepivo treba biti dostupno na ugroženim područjima Liberije i Sierra Leonea. Nadalje, uspješnu prevenciju budućih kriza moguće je ostvariti samo organizacijom sustava odgovarajuće zdravstvene skrbi te pozdravljam sve napore koje Europska unija i države članice putem svojih institucija u suradnji s nevladinim sektorom ostvaruju na tom planu.
Florian Philippot (ENF), par écrit. ‒ Le rapport Goerens est relatif à la crise du virus Ebola et vise à tirer les leçons à long terme et les manières de renforcer les systèmes de santé des pays en développement afin de prévenir les crises à l'avenir. Il critique la lenteur de la communauté internationale pour répondre à cette crise et demande à tous les acteurs de tirer les conclusions de la crise et notamment du rôle néfaste du FMI et de la Banque mondiale sur la question. Il rappelle en outre la déficience des systèmes de santé dans les pays en développement. J'ai décidé de voter en faveur de ce texte puisqu'il est relativement consensuel et met bien en avant le rôle délétère du FMI dans ces pays.
Tonino Picula (S&D), napisan. ‒ Brojne europske i globalne krize koje su se u međuvremenu pojavile stavile su problem ebole u drugi plan kad je u pitanju praćenje javnosti. No, problem još uvijek postoji zbog čega mi je posebno drago da raspravljamo o ovoj temi i izvješću kojeg podržavam.
Budući da je epidemija ebole koja je pogodila zapadnu Afriku najveća i najkompleksnija u povijesti te bolesti, da je gotovo 500 zdravstvenih radnika umrlo od ebole u Gvineji, a točan broj žrtava epidemije je gotovo nemoguće procijeniti, te da su brojni preživjeli predmet stigmatizacije u društvu iz kojeg dolaze, potrebno je da reagiramo.
Pozdravljam stoga da se u sljedeće dvije godine proračun Svjetske zdravstvene organizacije poveća za 10 % da bi dosegao iznos od 4,5 milijarde USD kao i reformu koju je 18. svibnja 2015. najavila direktorica Svjetske zdravstvene organizacije, a posebno izradu novog programa za izvanredne situacije i organizaciju pričuvnog osoblja na svjetskoj razini koje se može poslati na teren u najkraćem roku te stavljanje na raspolaganje novog pričuvnog fonda od 100 milijuna USD za hitne slučajeve.
I Europska unija treba dati svoj doprinos, kako financijski tako i obrazovanjem stručnjaka da se ovakve tragedije u budućnosti pravovremenije zaustave.
Andrej Plenković (PPE), napisan. ‒ Slažem se s izvješćem kolege Charlesa Goerensa o krizi uzrokovanoj ebolom. Epidemija ebole u zapadnoj Africi uputila je na činjenicu da lokalni i nacionalni zdravstveni sustavi u zemljama s niskim prihodima nemaju sredstava za borbu protiv te bolesti, a upravo je epidemija ebole na tom području najveća i najkompleksnija u povijesti te bolesti.
Premda međunarodna zajednica nije bila pripremljena na tu krizu, pozdravlja se razvoj novog cjepiva u rekordnom roku te naglašava nužnost dostupnosti cjepiva svima u Liberiji i Sijera Leoneu. Potrebno je izvući pouke iz te krize te razviti učinkovite metode za borbu protiv zdravstvenih kriza međunarodnih razmjera. Naglasio bih i važnost preventivnih i informativnih kampanja u upravljanju krizom, posebno radi ograničavanja kontaminacije i suzbijanja širenja bolesti.
U tom kontekstu, plan razvojne pomoći EU-a trebao bi obuhvaćati promicanje otpornosti, praćenje zdravstvenog stanja, sustav opskrbe lijekovima, te pomoć oživljavanju gospodarstava pogođenih zemalja. Ulaganja u zdravstveni sektor nužna su za zemlje u razvoju te predstavljaju važan čimbenik u pokretanju gospodarskog razvoja. Da bi se izradili sveobuhvatni zdravstveni sustavi, potrebno je dugoročno planiranje i podupirati uvođenje besplatnog univerzalnog zdravstvenog osiguranja. Podsjeća se na važnost jačanja istraživačkih kapaciteta i pružanja pristupa cjepivima, a dostupnost lijekova ne bi trebala ovisiti o kupovnoj moći pacijenta.
Miroslav Poche (S&D), písemně. ‒ Vítám, že Evropský parlament dnes schválil legislativu ve prospěch další podpory států zasažených humanitární krizí způsobenou historicky nejhorší epidemií viru Ebola. Jde především o Sierru Leone, Libérii a Guineu. Další pomoc by měla být zaměřena vedle samotného boje s nemocí především na posílení zdravotnických a vzdělávacích systémů v postižených zemích. Evropská unie od propuknutí krize investovala do potírání Eboly už 1,2 miliardy EUR. Jak se ale ukázalo, konkrétní kroky přišly příliš pozdě. Epidemie si vybrala a vybírá obrovskou daň nejen na pacientech, ale i na jejich rodinách. I proto je potřeba se z vývoje co nejvíce poučit a přijmout konkrétní opatření do budoucna, jak by se v podobných situacích měla EU zachovat. Nyní je nutno zaměřit se na dostatečnou podporu výzkumu a prevence Eboly i jiných podobně nebezpečných onemocnění.
Salvatore Domenico Pogliese (PPE), per iscritto. ‒ I tre paesi maggiormente colpiti dal virus Ebola – Sierra Leone, Liberia e Guinea – si classificano agli ultimi posti in base all'indice di sviluppo umano dell'UNDP (United Nations Development Programme). Per questo motivo l'Unione europea dovrebbe impegnarsi maggiormente sia sul piano dell'aiuto allo sviluppo, includendo gli investimenti da realizzare in campo sanitario, sia sul piano dell'indispensabile aiuto alla ripresa economica.
A distanza di quasi due anni dall'inizio dell'epidemia, che dal marzo 2014 ha provocato più di 11 000 vittime, reputo indispensabile trarre gli insegnamenti necessari in merito alla gestione di questa crisi. Questa triste esperienza servirà in futuro per migliorare le risposte di quei settori impegnati a far fronte a simili emergenze sanitarie.
Per questo motivo ho deciso di sostenere questa relazione, attraverso il mio voto favorevole, perché ritengo ci sia ancora tanto da fare per aiutare i paesi interessati a contenere e debellare l'epidemia di Ebola.
Tomasz Piotr Poręba (ECR), na piśmie. ‒ Sprawozdawca krytykuje reakcję społeczności międzynarodowej w pierwszych miesiącach kryzysu i podkreśla znaczenie szybkiego reagowania oraz rolę UE jako głównego dostarczyciela pomocy rozwojowej na świecie. Społeczność międzynarodowa już dziś powinna zacząć myśleć o okresie, który nadejdzie po zażegnaniu epidemii. Reakcja UE będzie musiała skupić się na dwóch obszarach pomocy rozwojowej obejmującej inwestycje w dziedzinie opieki zdrowotnej, jak i pomoc niezbędną do odbudowy gospodarczej krajów, które padły ofiarą epidemii gorączki Ebola (Sierra Leone, Liberia, Gwinea). W związku z powyższym poparłem sprawozdanie.
Jiří Pospíšil (PPE), písemně. ‒ Stává se občas, že zde hlasujeme o usneseních, u nichž si člověk říká, že nejsou úplně nutná. Zcela opačným případem je ovšem otázka posouzení toho, jak se světu povedlo zvládnout či naopak nezvládnout krizi vyvolanou virem Ebola. Svět se musí poučit, protože bohužel platí, že tato epidemie nebyla poslední a podobným výzvám budeme čelit i v budoucnu. I z tohoto důvodu jsem usnesení podpořil.
Franck Proust (PPE), par écrit. ‒ Depuis mars 2014, trois pays d'Afrique, la Sierra Leone, le Liberia et la Guinée, ont violemment été touchés par le virus Ebola. L'épidémie est toujours virulente malgré les actions européennes et internationales mises en place pour aider ces pays et leurs populations.
Dans ce contexte, le Parlement européen a souhaité rappeler le rôle crucial de l'Union, premier acteur de développement au niveau mondial, dans la gestion de cette crise et aidé au mieux ces pays et les régions environnantes. Si l'Union peut aider pour gérer la crise, son rôle est aussi de limiter en amont les facteurs propices au développement du virus. En analysant au mieux le rôle de l'Union avant et pendant la crise Ebola, l'Union pourra mieux définir son rôle futur en matière d'aide au développement dans cette région.
Julia Reid (EFDD), in writing. ‒ The substance of this report is something we could primarily agree on: that long term lessons should be to prevent more crises like the Ebola outbreak from happening again. But UKIP firmly believes that this should not be dealt with by the EU. Instead this should be dealt with by the appropriate NGOs and other international organisations. For this reason we abstained on this vote.
Inmaculada Rodríguez-Piñero Fernández (S&D), por escrito. ‒ La crisis del ébola afecta principalmente a países que viven en una situación de extrema pobreza y vulnerabilidad, con sistemas sanitarios casi inexistentes. La Unión Europea, como líder mundial en desarrollo, tiene la responsabilidad y el deber de promover el derecho a la asistencia sanitaria universal. Los pilares fundamentales de esta cooperación se basan en asegurar el apoyo financiero de la OMS, fomentar una financiación eficaz y justa en I+D y que estos costes se disocien del precio final de los medicamentos, reforzar los sistemas de salud nacionales y facilitar el acceso universal a la salud y a los medicamentos, así como apoyar la creación de un centro regional de investigación sobre enfermedades infecciosas en África occidental.
Debemos subrayar la vital importancia para los países más afectados por esta crisis —Sierra Leona, Liberia y Guinea— de recibir ayuda con el fin de poner en marcha sus economías. Finalmente, este informe hace un llamamiento para atajar la falta de financiación para la acción humanitaria, especialmente en las inversiones en el sector sanitario, y fomentar así la capacidad de recuperación de los países afectados.
Por todo ello, he apoyado este informe.
Claude Rolin (PPE), par écrit. ‒ Depuis mars 2014, la Sierra Leone, le Liberia et la Guinée sont victimes de la plus forte épidémie d'Ebola jamais connue. L'ampleur et la complexité de l'actuelle épidémie ont constitué un véritable défi pour ces trois États dont les lacunes en matière de santé et d'éducation sont structurelles. Cependant, l'épidémie a également été un vrai test pour la communauté internationale. Ce rapport estime donc notamment que la réponse à long terme de l'UE au-delà de l'aide d'urgence devra se situer d'abord sur le plan de l'aide au développement, qui devra inclure des investissements dans le domaine de la santé destinés à promouvoir la résilience, en particulier dans l'organisation et la gestion des systèmes de santé. Le texte adopté demande en outre la mise en place d'une équipe européenne d'action rapide permanente comprenant des experts, des équipes de soutien en laboratoire, des épidémiologistes et une infrastructure logistique, y compris des laboratoires mobiles, qui puisse être déployée dans les plus brefs délais. J'ai bien entendu soutenu toutes ces mesures.
Fernando Ruas (PPE), por escrito. ‒ A crise do Ébola demonstrou que, apesar de alguns atrasos iniciais na resposta internacional, houve uma reação enérgica por parte da União Europeia e dos Estados-Membros no combate à propagação do vírus, bem como um forte empenho nos domínios da ajuda humanitária e da ajuda ao desenvolvimento.
Na verdade, esta grave crise acabou por ser um verdadeiro teste para a comunidade internacional, já que o Ébola provou ser uma epidemia sistémica capaz de assumir uma dimensão transnacional.
Por essa razão, o(s) plano(s) de contingência requereu/requereram uma cooperação internacional consistente e responsável, congregadora de esforços nas áreas da investigação, inovação e gestão de crises, mas também investimentos de longo prazo para o reforço dos sistemas de saúde e da governança – principalmente em termos de saúde pública, nos países em desenvolvimento.
Subscrevo, por isso, a necessidade urgente de estes países investirem no sector da saúde, dotando-o de especialistas nas diversas áreas, bem como de instalações de logística, que possam garantir cuidados médicos de qualidade e, paralelamente, a importância de rever a programação do 11.º Fundo Europeu de Desenvolvimento, com vista a garantir que os investimentos em saúde e boa governança se tornem áreas prioritárias para todos os países com infraestruturas públicas consideradas frágeis.
Tokia Saïfi (PPE), par écrit. ‒ J'ai voté en faveur de cette résolution qui appelle à la création d'un mécanisme permanent d'intervention rapide.
Ce texte tire les leçons de la gestion de la crise du virus Ebola et amène une réflexion sur le long terme pour une assistance aux pays touchés par les crises sanitaires. Il est primordial de mettre en place un tel mécanisme afin de remédier à la lenteur de la réaction internationale et de répondre de façon immédiate aux crises sanitaires similaires à l'épidémie d'Ebola.
Ce rapport insiste également sur la facilitation de l'accès aux vaccins et sur la mise en place de points de contrôle dans les pays en développement afin de surveiller l'émergence de maladies infectieuses. Ce mécanisme constitue une réelle avancée pour la prévention de développement des pandémies, c'est pourquoi j'ai voté en faveur de ce texte.
Massimiliano Salini (PPE), per iscritto. ‒ L'epidemia causata dal virus dell'Ebola in Sierra Leone, Liberia e Guinea ha ucciso più di 11 000 persone e ha evidenziato in questi paesi forti lacune strutturali a livello sanitario. È compito dell'Unione europea aiutare questi Stati africani a sviluppare un sistema sanitario pubblico in grado di garantire il diritto all'assistenza sanitaria ad ogni persona che necessita di cure. Esprimendo solidarietà nei confronti delle persone che hanno contratto il virus dell'Ebola e auspicando di trovare misure adeguate a livello sanitario per debellare questa epidemia, esprimo il mio voto a favore della relazione.
Matteo Salvini (ENF), per iscritto. ‒ Ho votato a favore perché la relazione esorta la Commissione ad aiutare i paesi colpiti dall'Ebola a sviluppare i propri sistemi sanitari pubblici affinché siano in grado di rispondere alle esigenze sanitarie di base e di dotarsi delle infrastrutture necessarie per garantire che tutti i loro cittadini abbiano accesso alla sanità pubblica.
Lola Sánchez Caldentey (GUE/NGL), por escrito. ‒ Hemos votado a favor del informe pues recoge elementos fundamentales para entender la epidemia del ébola de los años 2014 y 2015, que ha dejado cerca de 12 000 muertes en todo el mundo. El informe, por ejemplo, subraya la importancia de sistemas de salud públicos robustos para hacer frente a este tipo de epidemias, denuncia la austeridad en Sanidad que siguieron los países de África por mandato de los programas de ajuste del Banco Mundial y el Fondo Monetario Internacional en los años 80 y 90 y hace un llamamiento para explorar alternativas al actual modelo de investigación y desarrollo de medicamentos para hacer que supere la lógica de la búsqueda del beneficio y responda a las exigencias de la salud global como derecho humano fundamental.
György Schöpflin (PPE), írásban. ‒ 2014 márciusában Sierra Leone, Libéria és Guinea területén kitört az eddigi legnagyobb ebolaválság. Ez a jelentés a válság alatt szerzett tapasztalatokra épül. Az ebolaválság nagy kihívást jelentett a fent említett három ország számára, hiszen az egészségügyi és oktatási rendszerük hiányosságaiból adódóan nem voltak felkészülve a helyzet kezelésére. Mindez óriási megmérettetést jelentett a nemzetközi közösség és azon európaiak számára, amelyek részt vettek a válság kezelésében.
A jelentés szerint nincs szükség további vészhelyzeti segítségre, azonban az EU-nak a jövőben az egészségügyi rendszerek szervezetének és rugalmasságának javítására kell törekednie. Le kell fektetni egy olyan állandó európai rendszernek a feltételeit, amely gyors reagáláshoz a megfelelő tárgyi és személyi eszközökkel rendelkezik.
A jelentés felhívja a figyelmet arra, hogy az egészségügyi befektetések elősegítik a gazdasági fejlődést, ezzel fontos tényezővé válva a szegénység felszámolásában. A jelentés kéri a tagállamokat, hogy járuljanak hozzá az az UHC (Általános Egészségügyi Alap) megalapításához, és támogassák a Marshall Tervet, amely erőteljes lendületet adhat a rászoruló országok fejlődésének. A jelentés emellett bízik abban, hogy az Európai Fejlesztési Alap a törékeny infrastruktúrájú országok egészségügyi rendszerét is támogatja a befektetéseivel. A fenti célokkal egyetértve, a néppárti vonalat követve, szavazatommal támogattam a jelentés elfogadását.
Lidia Senra Rodríguez (GUE/NGL), por escrito. ‒ Hemos votado a favor de esta Resolución sobre el impacto del ébola en los países empobrecidos ya que nos parece que introduce una serie de elementos que permiten situar la causa de la problemática y la manera de evitar que en el futuro se produzcan este tipo de tragedias. En primer lugar, valora positivamente el trabajo de las organizaciones no gubernamentales y negativamente la respuesta de los Gobiernos e instituciones internacionales. En segundo lugar, se reconoce el efecto de los planes de ajuste del Fondo Monetario Internacional y las deudas ilegítimas a los países del sur sobre sus sistemas de salud. También se condena el monopolio de las grandes empresas farmacéuticas sobre las patentes que impiden un acceso universal a las medicinas y la importancia del acceso universal a la sanidad, llamando a un nuevo modelo de investigación y desarrollo basado en principios de igualdad y solidaridad. Por todo esto, hemos apoyado una Resolución que incluye el derecho a la sanidad pública y la necesidad de un comercio justo que ponga el acceso a los medicamentos al alcance de todos.
Remo Sernagiotto (ECR), per iscritto. ‒ L'epidemia d'Ebola che affligge dal 2014 la Sierra Leone, la Liberia e la Guinea ha messo drammaticamente in evidenza le gravi carenze strutturali in materia di sanità di questi tre Stati e ha ricordato la necessità di intensificare l'impegno finanziario internazionale nel settore degli aiuti umanitari e allo sviluppo. Ho votato a favore, in quanto la relazione approvata oggi ha il merito di richiamare l'attenzione sulle sfide del periodo post-Ebola e sull'importanza di fornire un adeguato sostegno alle economie dei paesi colpiti dalla crisi.
Jill Seymour (EFDD), in writing. ‒ I abstained on this report as I do not wish to see the EU getting involved in issues that do not concern it. However I welcome national government efforts to prevent this type of disease outbreak in the future.
Pedro Silva Pereira (S&D), por escrito. ‒ Votei a favor do relatório sobre a crise do Ébola, porque o Parlamento Europeu faz recomendações muito importantes com o objetivo de reforçar os sistemas de saúde nos países em desenvolvimento e evitar futuras epidemias (Ébola e outras doenças).
O relatório recorda que o atual surto na África Ocidental revela as graves lacunas existentes em muitos países em todos os serviços essenciais e apela a que se retirem os devidos ensinamentos desta crise.
O relatório recomenda e insiste nos seguintes pontos: o reforço da ajuda da UE aos países em desenvolvimento no domínio da saúde e noutros setores sociais de base (educação e formação, saneamento, segurança alimentar e água potável); a assistência da UE à retoma económica dos três países mais afetados pelo Ébola (Serra Leoa, Libéria e Guiné); a criação de uma equipa europeia permanente de ação rápida; por último, a criação de uma rede de pontos de monitorização nos países em desenvolvimento para detetar, o mais cedo possível, novos casos de doenças infeciosas que possam tornar-se pandémicas.
O relatório é um contributo importante para as futuras respostas da União em termos de prevenção e gestão de crises sanitárias e, por isso, mereceu o meu voto favorável.
Siôn Simon (S&D), in writing. ‒ The Ebola crisis has highlighted both the structural problems that we still find in a number of countries and served as a reminder to EU leaders of the need for them to stay true to their goal of allocating at least 20% of official assistance on the development of basic social services, giving healthcare priority. I and other Labour MEPs are fully behind the call for Universal Health Coverage, which is achievable as part of the new Sustainable Development Goals adopted by world leaders in New York in September.
Davor Škrlec (Verts/ALE), napisan. ‒ Pozitivno sam glasao za ovo izvješće, no ovo obrazloženje glasovanja nastaje kao kritika postojećem sustavu vrednovanja rada zastupnika u Europskom parlamentu isključivo na osnovu statističkog broja parlamentarnih aktivnosti potenciranog u Hrvatskoj, a koji zapravo ne odražava stvarnu kvalitetu i količinu rada, učinkovitost te ponajviše uspjeh zastupničkog djelovanja.
Monika Smolková (S&D), písomne ‒ súčasná epidémia Eboly už zabila viac ľudí, ako všetky ostatné v histórii a predpokladám, že zasiahnuté krajiny sa z nej budú spamätávať ešte dlho po tom, čo odznie. Vychádzajúc z čísiel, ktoré uvádza správa, nákaza postihla viac ako 20 000 ľudí najmä z Guinei, Sierra Leone a Libérie a z Afriky sa už rozšírila aj na ďalšie dva kontinenty, kde boli zaznamenané ojedinelé prípady. Aj keď sa v rámci boja proti epidémii Eboly dosiahol určitý pokrok a na potlačenie nákazy sa z úrovne EÚ vynaložilo nemalé úsilie, mám taký pocit, že v tejto oblasti sa dalo urobiť omnoho viac. Podporila som uznesenie, lebo verím, že opatrenia s ktorými prichádza správa môžu pomôcť vyriešiť zásadné nedostatky a zlepšiť dôslednejšie riadenie a koordináciu v oblasti boja proti šíreniu vírusu Ebola. S potešením som prijala aj informáciu, že v rekordnom čase sa podarilo vyvinúť novú očkovaciu látku, ktorá sa ukázala ako účinná na 100 %. Napriek tomu očakávam, že členské štáty, Komisia a medzinárodné spoločenstvo sa budú aktívnejšie zaoberať lekárskym výskumom a výrobou účinných liekov a očkovacích látok proti vírusu Eboly a iným objavujúcim sa chorobám.
Igor Šoltes (Verts/ALE), pisno. ‒ Liberija, Sierra Leone in Gvineja so na zadnjih mestih po indeksu človekovega razvoja, prav tako pa so bile na prvih mestih na svetu po stopnjah predčasne umrljivosti odraslih in otrok do petega leta starosti, pretežno zaradi obolenj, ki jih je sicer mogoče zdraviti.
Leta 2014 je te države zajel virus ebola katastrofalnih razsežnosti. Temu je dodatno botrovala še vsesplošna zmeda in razširjeno nerazumevanje vzrokov in posledic bolezni virusa ebole. Gre za največji in najkompleksnejši izbruh v zgodovini te bolezni, pri kateri je bil v prvih mesecih izbruha mednarodni odziv izjemno počasen.
Izbruh ebole je pokazal, da lokalni in nacionalni zdravstveni sistemi v državah z nizkimi dohodki nimajo dovolj sredstev in niso dovolj vzdržljivi, da bi se lahko odzvali na izbruh nalezljive bolezni, kot je ebola. Krepitev globalnih zdravstvenih sistemov je postal sestavni del globalnega upravljanja na področju zdravja.
Menim, da bi morale vse zainteresirane strani, zlasti vlade držav v razvoju, evropske institucije in mednarodne organizacije iz te krize potegniti ustrezne nauke in razviti učinkovita sredstva za obvladovanje mednarodnih zdravstvenih kriz.
Strinjam se, da so naložbe v zdravstveni sektor pomembno gonilo gospodarskega razvoja in prispevajo k zmanjšanju revščine v državah v razvoju, zaradi česar sem glasoval za sprejetje poročila.
Catherine Stihler (S&D), in writing. ‒ I voted in favour of this report. Investment in basic healthcare is essential if development is to be ensured. This has been exposed dramatically in West Africa by the Ebola crisis. There must be investment in order to allow these countries to expand and develop their own healthcare systems. I, along with the other Labour MEPs, am fully behind the call for Universal Health Coverage: the framework has been set and now we need action in order to achieve the right to health for all.
Dubravka Šuica (PPE), napisan. ‒ Od ožujka 2014. godine Sierra Leone, Liberija i Gvineja suočavaju se s najgorom krizom ebole ikad. Ovo izvješće nadovezuje se na iskustva stečena tijekom te krize.
Raspon i kompleksnost trenutne epidemije ebole predstavljaju pravi izazov za tri spomenute zemlje čiji su zdravstveni i obrazovni sustavi prepuni strukturnih nedostataka. Kriza ebole pokazala se sistemskim problemom na lokalnoj, regionalnoj i nacionalnoj razini. Nadalje, ona također predstavlja test za međunarodnu zajednicu i za sve one koji su uključeni u europske napore istraživanja, inovacije i upravljanja tijekom krize, kao i napore jačanja zdravstvenih sustava te vlasti u zemljama u razvoju.
Ovo izvješće podržavam jer vjerujem kako će nam pomoći u borbi s ovim i sličnim krizama te smatram kako je vrijednost informacija dobivenih iskustvom s ovom epidemijom neprocjenjiva za borbu sa sličnim situacijama u budućnosti.
Richard Sulík (ECR), písomne ‒ vzhľadom na to, že epidémie ako ebola sú prakticky nevyhnutne problémom, ktorý presahuje hranice jednotlivých krajín EÚ, podporujem spoločný postup pri prevencii a zabránení šírenia podobných ochorení na úrovni Európskej únie.
Patricija Šulin (PPE), pisno. ‒ Glasovala sem za poročilo o krizi zaradi ebole: dolgoročne izkušnje. Kot poročilo pravilno ugotavlja, je izbruh ebole v zahodni Afriki pokazal, da se države z nizkimi dohodki zelo težko spopadajo z izbruhom takih bolezni, kot je ebola. Podpiram poziv k širšemu dostopu ter k cenovni ugodnosti cepiva, ki se je izkazalo za 100-odstotno učinkovito v boju proti eboli. Ključno pri vsem tem je, da vsi iz te krize potegnemo ustrezne zaključke, da se bomo v prihodnje znali učinkoviteje spopasti s podobnimi zdravstvenimi krizami.
Pavel Svoboda (PPE), písemně. ‒ Podpořil jsem dnešní zprávu Evropského parlamentu o krizi v souvislosti s virem Ebola. Domnívám se, že její podtitul „poučení do budoucna a jak zlepšit systémy zdravotní péče v rozvojových zemích s cílem předejít budoucím krizím“ dobře shrnuje záměr Evropského parlamentu vyhodnotit tuto zkušenost a zaměřit úsilí v rámci rozvojové pomoci na pomoc se stabilizací křehkého zdravotnického systému nejen epidemií dotčených afrických zemí. Toto úsilí o zvýšenou pomoc zdravotnickému sektoru musí být doprovázeno bojem proti chudobě a podporou efektivní a nezkorumpované státní správy. Jde o záchranu životů, ale jde také o minimalizaci komplikací, které jakákoli podobná epidemie vyvolá i v členských státech v oblasti cestovního ruchu, dopravy obecně, při mobilizaci institucí veřejného zdraví a bezpečnosti apod. Nejde tedy jen o podmínky v místech vzniku epidemie a odstraňování příčin, ale také o připravenost kompetentních orgánů jednotlivých členských států a jejich dostatečnou koordinaci v rámci EU v případě propuknutí epidemie.
Ελευθέριος Συναδινός (NI), γραπτώς. ‒ Οι περισσότερες προσαρμογές και ρυθμίσεις και γενικότερα πολιτικές οι όποιες εφαρμόστηκαν στο παρελθόν από την Ευρωπαϊκή 'Ένωση είχαν σαν αποτέλεσμα τη συμβολή σε αναποτελεσματικά συστήματα υγείας καθώς επίσης και σε μη ορθή διαχείριση χρηματικών πόρων, μιας και κατέληγαν σε αναξιόπιστες ΜΚΟ, με αποτέλεσμα την άσκοπη σπατάλη πόρων οι οποίοι εάν είχαν διατεθεί σωστά και με ορθό τρόπο θα οδηγούσαν σε απτά αποτελέσματα για την καταπολέμηση ασθενειών όπως ο Έμπολα. Αυτό που είναι αναγκαίο να γίνει για τη σωστή αντιμετώπιση ασθενειών όπως ο Έμπολα είναι ο καλύτερος συντονισμός και η ενίσχυση των συστημάτων υγείας των κρατών μελών.
Adam Szejnfeld (PPE), na piśmie. ‒ Od momentu wybuchu epidemii w zeszłym roku wirus Ebola zebrał śmiertelne żniwo w postaci ponad 11 tys. istnień ludzkich, głównie w Sierra Leone, Liberii i Gwinei. Dlatego tak ważna jest profilaktyka, czyli zapobieganie podobnym epidemiom – i to na całym świecie, a nie tylko w Afryce. Sprawozdanie PE we właściwy sposób zarysowuje wnioski na przyszłość i działanie, jakie UE powinna podjąć zarówno w ramach własnego kontynentu, jak i w swoich relacjach z krajami, w których epidemia miała miejsce.
Warto również pamiętać o tym, iż tragedia krajów dotkniętych epidemią nie kończy się na tysiącach ofiar śmiertelnych. Wirus Ebola doprowadził do wyniszczenia i zahamowania procesów rozwoju społeczno-gospodarczego Sierra Leone, Liberii i Gwinei. Według ostatnich szacunków epidemia kosztowała gospodarki tylko zachodniej Afryki ponad 2,2 mld dolarów. Potrzebne jest zatem wielokierunkowe wsparcie dla tych państw.
Charles Tannock (ECR), in writing. ‒ This is a much welcomed own initiative report concerning the lessons that can be learned from this particular outbreak and how we can prevent disease spread and further loss of life in any future outbreaks. 11 314 people died from the 2014 Ebola outbreak. In total over 15 000 cases were confirmed, three of which were within the EU itself as the UK, Spain and Italy each registered a case. I am pleased to note that, at least in these three cases, there were no fatalities.
As a former medical doctor, I welcome the call for the establishment of a permanent European rapid response capability, comprising experts and laboratory support staff, epidemiologists and logistic facilities. This is an area where expertise and best practice can be best achieved by working together across the EU, in cases where we are fighting mutual threats. The reports highlighting the need to politically and economically support Sierra Leone, Liberia and Guinea is also to be welcomed. These three countries have been most affected by the outbreak and rebuilding their economies is vital.
Claudia Tapardel (S&D), in writing. ‒ It is estimated that the latest Ebola outbreak claimed the lives of at least 11 312 people and infected over 28 457 persons. Liberia, Sierra Leone and Guinea suffered the most from the crisis. But that, unfortunately, is not surprising. These three countries are at the bottom of the UNDP human development index. Moreover, they are home to some of the worst-funded education and healthcare systems in the world, making the scale of the Ebola epidemic a real challenge.
The current report highlights the role of the EU, as a world leader on development, when it comes to promoting the right to universal healthcare. It emphasizes the EU’s leading role in providing development aid to these countries, in order to help revive their economy and support the development of basic social services - with healthcare as a priority.
Although Ebola faded from the news headlines a long while ago, this current report, which I voted in favour of, highlights the structural problems that are still found in a number of countries and the responsibilities that still need to be fulfilled in the post-Ebola period.
Marc Tarabella (S&D), par écrit. ‒ Depuis mars 2014, la Sierra Leone, le Liberia et la Guinée sont victimes de la plus forte épidémie d'Ebola que l'humanité ait jamais connue. La perméabilité des frontières a favorisé le passage du virus d'un pays à l'autre. Les trois pays en question se retrouvent parmi les derniers dans le classement du PNUD pour ce qui est de l'indice du développement humain. Leur espérance de vie moyenne est soit égale soit inférieure à 60 ans, la scolarité y excède rarement trois ans et environ 80 % de leurs citoyens vivent dans l'extrême pauvreté.
Par cette résolution, nous avons voulu rappeler que l'actuelle crise d'Ebola est à la fois un révélateur des lacunes structurelles qui subsistent dans nombre de pays et un rappel aux responsables de l'Union européenne afin qu'ils persévèrent dans leur volonté de consacrer au moins 20 % de leur aide publique au développement des secteurs sociaux de base, dont prioritairement la santé.
Pavel Telička (ALDE), in writing. ‒ I supported adoption of this report that follows up on the Ebola crisis that broke out in Sierra Leone, Liberia and Guinea in March 2014. The report argues that health and education systems of these countries suffer from structural shortcomings and the Ebola crisis is therefore systemic. Regarding the long-term response, the report recommends that the EU should focus first on development assistance, which would need to include investment in the health sector to promote resilience, particularly as regards the organisation and management of health systems, health monitoring and information, medicine supply systems, domestic governance and state-building.
Patrizia Toia (S&D), per iscritto. ‒ La crisi dell'Ebola è stata una delle più grandi catastrofi degli ultimi anni. Sotto gli occhi di tutti vi sono state l'inadeguatezza e la lentezza della risposta internazionale nei primi mesi della crisi. Occorre valutare con attenzione quanto fatto e analizzare ogni singolo aspetto delle attività promosse. Il collega Goerens ha valutato con attenzione l'operato della Commissione e degli attori internazionali, per questo accolgo con favore la sua relazione, ma vorrei ugualmente rimarcare la necessità di promuovere risposte mediche e di sostegno sociale adatte alle esigenze specifiche e differenziate di donne, uomini e famiglie.
L'indebolimento dei sistemi sanitari dovuto all'epidemia ha amplificato la mortalità materna e ridotto le cure prenatali e neonatali. I divari di genere nell'istruzione, già elevati, si sono acuiti a causa delle chiusure delle scuole.
Servono iniziative di sensibilizzazione riguardo alla malattia e di confronto sulla prevenzione e la sconfitta della stessa. I programmi di prevenzione devono essere innanzitutto rivolti alle donne che, per il ruolo che ricoprono nei paesi colpiti, sono state l'avanguardia della lotta all'Ebola. Occorre inoltre creare meccanismi di protezione sociale rivolti alle donne nonché un programma rivolto ai numerosi orfani dell'Ebola.
László Tőkés (PPE), írásban. ‒ 2014 márciusában Sierra Leone, Libéria és Guinea területén kitört az eddigi legnagyobb ebolaválság. Ez a jelentés a válság alatt szerzett tapasztalatokra épül. Az ebolaválság nagy kihívást jelentett az említett három ország számára, hiszen az egészségügyi és oktatási rendszerük hiányosságaiból adódóan nem voltak felkészülve a helyzet kezelésére. Mindez óriási megmérettetést jelentett a nemzetközi közösség és azon európaiak számára, amelyek részt vettek a válság kezelésében.
A jelentés szerint nincs szükség további vészhelyzeti segítségre, azonban az EU-nak a jövőben az egészségügyi rendszerek szervezetének és rugalmasságának javítására kell törekednie. Le kell fektetni egy olyan állandó európai rendszernek a feltételeit, amely gyors reagáláshoz a megfelelő tárgyi és személyi eszközökkel rendelkezik.
A jelentés felhívja a figyelmet arra, hogy az egészségügyi befektetések elősegítik a gazdasági fejlődést, ezzel fontos tényezővé válva a szegénység felszámolásában. A jelentés kéri a tagállamokat, hogy járuljanak hozzá az az UHC (Általános Egészségügyi Alap) megalapításához, és támogassák a Marshall Tervet, amely erőteljes lendületet adhat a rászoruló országok fejlődésének. A jelentés emellett bízik abban, hogy az Európai Fejlesztési Alap a törékeny infrastruktúrájú országok egészségügyi rendszerét is támogatja a befektetéseivel. A néppárti vonalat követve, a fenti célokkal egyetértve szavazatommal támogattam a jelentés elfogadását.
Romana Tomc (PPE), pisno. ‒ Poročilo o krizi zaradi ebole: dolgoročne izkušnje in načini krepitve zdravstvenih sistemov v državah v razvoju, da bi preprečili prihodnje krize, sem podprla, ker menim, da je prav, da pomagamo trem revnim državam, Sierri Leone, Liberiji in Gvineji, za katere je jasno, da težav ne bodo mogle prebroditi same.
Te države imajo veliko pomanjkljivosti na področju zdravstva in izobraževanja in EU se mora v boju proti eboli odzvati na izzive, s katerimi se te tri države srečujejo vsakodnevno.
Estefanía Torres Martínez (GUE/NGL), por escrito. ‒ Hemos votado a favor del informe pues recoge elementos fundamentales para entender la epidemia del ébola de los años 2014 y 2015, que ha dejado cerca de 12 000 muertes en todo el mundo. El informe, por ejemplo, subraya la importancia de sistemas de salud públicos robustos para hacer frente a este tipo de epidemias, denuncia la austeridad en Sanidad que siguieron los países de África por mandato de los programas de ajuste del Banco Mundial y el Fondo Monetario Internacional en los años 80 y 90 y hace un llamamiento para explorar alternativas al actual modelo de investigación y desarrollo de medicamentos para hacer que supere la lógica de la búsqueda del beneficio y responda a las exigencias de la salud global como derecho humano fundamental.
Mihai Ţurcanu (PPE), în scris. ‒ În 2014, Africa de Vest a cunoscut cea mai mare epidemie din istoria bolii Ebola afectând peste 20 000 de persoane în special în Guineea, Liberia și Sierra Leone, răspândindu-se apoi și pe alte continente, unde s-au înregistrat cazuri izolate. Această criză a virusului Ebola a evidențiat tocmai deficiențele sistemelor de sănătate, în special în aceste țări, care nu dispun de resurse suficiente pentru a avea un sistem de sănătate solid și eficient. Mai mult, această criză a condus la creșterea instabilității politice și la apariția unor tensiuni sociale și economice în țările afectate.
Eforturile UE și ale celorlalți actori internaționali implicați în această criză au condus la progrese la nivel european și internațional, însă nu au fost suficiente pentru eradicarea definitivă a epidemiei Ebola. În acest sens, este nevoie de dezvoltarea unei strategii europene cu scopul de a ameliora coordonarea și colaborarea între statele UE în lupta împotriva acestei epidemii, de a crește gradul de protecție la nivel european, dar și de a sprijini țările în curs de dezvoltare în eforturile lor de creare a unor sisteme de sănătate performante.
Prin urmare am votat în favoarea Raportului Goerens referitor la criza Ebola și la lecțiile pe termen lung.
István Ujhelyi (S&D), írásban. ‒ 2014 márciusa óta Sierra Leonét, Libériát és Guineát a világtörténelem eddigi legsúlyosabb ebolajárványa sújtja. A határok átjárhatósága miatt a vírus könnyebben terjedhetett át az egyik országból a másikba. A három szóban forgó ország a humán fejlettségi mutató tekintetében az utolsók között szerepel az UNDP-listán. A lakosok átlagos várható élettartama legfeljebb 60 év, az iskoláztatás ritkán haladja meg a három évet, és a polgárok mintegy 80%-a mélyszegénységben él.
Az Európai Unió és a válságba került terület közötti partnerségek csak akkor lehetnek hatékonyak, ha Libéria, Guinea és Sierra Leone a lehető legrövidebb időn belül képessé válnak arra, hogy a saját kezükbe vegyék fejlődésük ügyét. Az ebolaválság által támasztott számos kihívás miatt a jövőben felül kell vizsgálni az Európai Fejlesztési Alap (EFA) e három országra vonatkozó programozását. Emellett már most jelezni kell, hogy a többéves pénzügyi keret félidős felülvizsgálata során az Európai Unió humanitárius fellépéseivel kapcsolatban többé nem hagyható figyelmen kívül a strukturális alulfinanszírozottság kockázata. Szavazatommal támogattam a jelentést.
Miguel Urbán Crespo (GUE/NGL), por escrito. ‒ Hemos votado a favor del informe pues recoge elementos fundamentales para entender la epidemia del ébola de los años 2014 y 2015, que ha dejado cerca de 12 000 muertes en todo el mundo. El informe, por ejemplo, subraya la importancia de sistemas de salud públicos robustos para hacer frente a este tipo de epidemias, denuncia la austeridad en Sanidad que siguieron los países de África por mandato de los programas de ajuste del Banco Mundial y el Fondo Monetario Internacional en los años 80 y 90 y hace un llamamiento para explorar alternativas al actual modelo de investigación y desarrollo de medicamentos para hacer que supere la lógica de la búsqueda del beneficio y responda a las exigencias de la salud global como derecho humano fundamental.
Ivo Vajgl (ALDE), in writing. ‒ I voted in favour of this resolution because the EU has a special responsibility when it comes to promoting the right to universal healthcare. The Ebola epidemic which affected West Africa is the largest and most complex outbreak in the history of the disease. Sierra Leone, Liberia and Guinea have been in the grip of the worst ever Ebola crisis. Diseases do not stop at borders, and so the Ebola virus spread very quickly from one country to another.
The text addresses Member States, the Commission, researchers, global organisations and institutions, humanitarian aid workers and medical staff on the ground and all relevant committees, acknowledging the achievements but at the same time emphasising that much more needs to be done in order to prevent future disasters.
The EU should step up its efforts, so that others can follow its example. The EU’s voice must be heard, particularly this year, the year of development, under the slogan ‘Our world, our dignity, our future’.
Ramón Luis Valcárcel Siso (PPE), por escrito. ‒ Hablamos de un informe que se nutre de las lecciones aprendidas sobre la crisis del ébola que aconteció en Sierra Leona, Liberia y Guinea. El informe solicita el establecimiento de un mecanismo de respuesta europea rápido que incluya expertos en el área que puedan ser desplegados rápidamente. Asimismo resalta la importancia de invertir en el sector de la salud para el desarrollo económico y la reducción de la pobreza en países en desarrollo y pide la revisión del Fondo Europeo de Desarrollo para que las inversiones en salud y buena gobernanza se conviertan en áreas prioritarias para todos los países con una infraestructura pública frágil. Hablamos, por lo tanto, de un informe positivo por lo que opino que es necesario votar a favor.
Ángela Vallina (GUE/NGL), por escrito. ‒ Hemos votado a favor de esta Resolución sobre el impacto del ébola en los países empobrecidos ya que nos parece que introduce una serie de elementos que permiten situar la causa de la problemática y la manera de evitar que en el futuro se produzcan este tipo de tragedias. En primer lugar, valora positivamente el trabajo de las organizaciones no gubernamentales y negativamente la respuesta de los Gobiernos e instituciones internacionales. En segundo lugar, se reconoce el efecto de los planes de ajuste del Fondo Monetario Internacional y las deudas ilegítimas a los países del sur sobre sus sistemas de salud. También se condena el monopolio de las grandes empresas farmacéuticas sobre las patentes que impiden un acceso universal a las medicinas y la importancia del acceso universal a la sanidad, llamando a un nuevo modelo de investigación y desarrollo basado en principios de igualdad y solidaridad. Por todo esto, hemos apoyado una Resolución que incluye el derecho a la sanidad pública y la necesidad de un comercio justo que ponga el acceso a los medicamentos al alcance de todos.
Miguel Viegas (GUE/NGL), por escrito. ‒ Temos de reconhecer que os programas do FMI e do Banco Mundial arrasaram a frágil infraestrutura de saúde nestes países, arrasaram serviços públicos de saúde, e não só, criando uma situação de incapacidade para fazer frente à progressão da epidemia.
É, portanto, fundamental inverter este processo e apoiar a construção de sistemas públicos de saúde, universais e gratuitos; a formação de pessoal de saúde especializado. Temos de combater a hegemonia das farmacêuticas no desenvolvimento de novos fármacos, a ditadura das patentes; apoiar o desenvolvimento de serviços públicos essenciais, como no domínio da água e do saneamento; anular a dívida externa destes países.
Saudamos, contudo, e agradecemos toda a ajuda internacional, que continua a ser necessária, e vale a pena aqui lembrar o gigante exemplo de um pequeno país – Cuba – que, sozinho, enviou mais médicos e enfermeiros para os países afetados que o conjunto de todos os demais países ocidentais.
Harald Vilimsky (ENF), schriftlich. ‒ Der Berichterstatter führt an, dass die betroffenen Länder (Liberia, Sierra Leone und Guinea) vor Ausbruch von Ebola ein Wirtschaftswachstum von 5 % hätten vorweisen können, mittlerweile jedoch in einer Rezession ausharren. Damit diese Länder wieder wachsen können und in weiterer Folge eigene Forschungseinrichtungen aufbauen können, ist dieser Bericht zu unterstützen.
Daniele Viotti (S&D), per iscritto. ‒ Dal 2014 la Sierra Leone, la Liberia e la Guinea sono state vittime della più grande epidemia di ebola della storia dell'umanità. La vulnerabilità di questi paesi e la permeabilità delle frontiere hanno facilitato la propagazione del virus, con conseguenti effetti drammatici.
La risposta della comunità internazionale è stata lenta e tardiva, ma efficace.
L'UE, attraverso la nomina di un commissario per gli aiuti umanitari, ha inviato un segnale forte e rafforzato il suo ruolo di primaria importanza strategica nella gestione delle situazioni di crisi. Il ruolo delle istituzioni europee nel soffocare l'epidemia è stato fondamentale e decisivo, tuttavia non si può prescindere da una seria analisi di quanto accaduto.
Importante per tale analisi è il contesto post-ebola: è evidente come sia necessario riprogrammare il Fondo europeo di sviluppo per questi tre paesi e scongiurare un rischio di sottofinanziamento generale e strutturale delle azioni umanitarie dell'Unione europea.
L'Europa ha una responsabilità nei confronti di questi paesi e della comunità internazionale e deve mettere a disposizione le risorse necessarie per l'attività di supporto nella cooperazione di cui si fa promotrice.
Per tali ragioni ho espresso il mio voto favorevole.
Beatrix von Storch (ECR),schriftlich. – Der Entschließung des EU-Parlaments zur Ebola-Krise – langfristige Lektionen und Maßnahmen zur Stärkung der Gesundheitssysteme in Entwicklungsländern zur Vorbeugung zukünftiger Krisen habe ich zugestimmt.
In der Post-Ebola-Phase sollten sich die Hilfen darauf konzentrieren, das Gesundheitswesen und die Wirtschaft wieder aufzubauen. Das Programm des Europäischen Entwicklungsfonds für Sierra Leone, Liberia und Guinea muss überdacht werden, um den durch die Ebola-Krise herbeigeführten Herausforderungen zu begegnen. Es ist gut, dass das Geld der EU hier sinnvoll ausgegeben wird – das kommt selten genug vor. Soweit die EU humanitär tätig wird, sollte es kein Risiko der Unterfinanzierung geben. Der Haushalt ist wirklich ausreichend groß dafür.
Julie Ward (S&D), in writing. ‒ Investment in basic healthcare is a vital pillar of development. The Ebola crisis has exposed this dramatically in West Africa, with a terrible toll on their societies. The affected countries need investment to build their own healthcare systems. Labour MEPs are fully behind the call for Universal Health Coverage, which is achievable as part of the new Sustainable Development Goals adopted by world leaders in New York in September.
The framework has been set and now we need the action to achieve the right to health for all.
I have been particularly concerned with the impact of the crisis on women and children, who are disproportionately affected when health services are overstretched. In my work on the FEMM Committee and ACP Delegation, I highlight the gender aspects of humanitarian aid and support, and would like to raise these here too.
Jadwiga Wiśniewska (ECR), na piśmie. ‒ Głosowanie dotyczyło rezolucji, nad którą pracę Parlament podjął z własnej inicjatywy. Sprawozdawca wyraża w niej ubolewanie nad powolną reakcją społeczności międzynarodowej w pierwszych miesiącach kryzysu spowodowanego wirusem Ebola w Sierra Leone, Liberii oraz Gwinei. Podkreśla, że Unia Europejska, jako główny podmiot udzielający pomocy rozwojowej, powinna reagować w sposób zdecydowany. Jej pomoc będzie niezbędna szczególnie w dwóch obszarach: odbudowy opieki zdrowotnej oraz gospodarek krajów dotkniętych kryzysem. Popieram zaproponowane przez sprawozdawcę rozwiązania ukierunkowane na poprawę sytuacji w zagrożonych regionach: utworzenie europejskiego zespołu szybkiego reagowania o charakterze eksperckim oraz rewizji programowania Europejskiego Funduszu Rozwoju w sposób uwzględniający nowe potrzeby tych państw. Unia Europejska nie może bagatelizować tego kryzysu humanitarnego. Z powyższych względów zagłosowałam za przyjęciem rezolucji.
Anna Záborská (PPE),písomne. – Osobne sa stotožňujem s názorom predkladateľa správy pána poslanca Goerensa, že prístup k liekom by nemal byť podmienený len kúpnou silou pacientov. Práve na nedávnej epidémii eboly sme videli, že ak necháme rozhodovanie o tom, aké lieky sa majú vyrobiť, na ekonomike a trhu, je to akoby sme išli spať s granátom pod vankúšom. V globalizovanom svete je len otázkou času, kým niekto niekde vytiahne poistku. No podľa mňa by rovnaké pravidlo malo platiť aj v európskom zdravotníctve, vrátane toho slovenského.
Samozrejme, medicínsky výskum je drahý. Náklady na samotný vývoj lieku sú znásobené obrovskými investíciami do výchovy špičkových odborníkov, bez ktorých by nové lieky neexistovali. Tieto náklady však nemôžeme vyúčtovať tým, ktorí žijú v chudobe.
Pablo Zalba Bidegain (PPE), por escrito. ‒ La epidemia del ébola 2014-2015 ha sido el mayor brote epidémico de la enfermedad hasta la fecha. Fue originado en diciembre de 2013 en Guinea y extendido posteriormente a varios países, entre ellos algunos de la UE. Aunque finalmente haya podido ser controlado, ha causado un período de gran inquietud entre la población de la UE, un considerable número de contagios e incluso fallecimientos. Por ello, creo que no necesitamos más pruebas para asegurar que es necesaria una inversión en el desarrollo de programas de asistencia y prevención de crisis sanitarias, que permita a la UE actuar con rapidez y eficacia ante cualquier nuevo caso que se produzca en el futuro. Con ello, se crearía un escenario de cooperación entre los Estados miembros, mediante el cual se agilizarían todos los procesos. Muchas gracias Señor Presidente.
Tomáš Zdechovský (PPE), písemně. ‒ Podporuji tuto zprávu, jejímž cílem je shrnout poznatky a poučení získané během epidemie nemoci ebola v Africe. Je důležité umět se poučit z nedostatků v minulosti proto, abychom dokázali podobné epidemii čelit v budoucnu. Souhlasím s tím, aby EU při poskytování rozvojové pomoci dbala na strukturální změny ve zdravotnickém systému umožnující účinější reakci v případě epidemie a aby vytvořila akční týmy rychlé reakce na obdobná zdravotní rizika. Jsem též zastáncem myšlenky obdoby Marshallova plánu pro nastartování ekonomik rozvojových zemí, jelikož pouze silné ekonomiky si mohou dovolit zvýšené výdaje na zdravotnictví.
Jana Žitňanská (ECR), písomne. ‒ Správu týkajúcu sa spoločnej európskej stratégie pre región Jadranského a Iónskeho mora som podporila. Jednotlivé krajiny týchto regiónov majú spoločné kultúrne črty, ako aj spoločnú históriu a preto je dôležité, aby medzi sebou spolupracovali vo všetkých oblastiach, či už ide o oblasť územnej, ekonomickej alebo politickej spolupráce. Správa identifikuje medzery a prípadné ťažkosti, ktoré môžu vyústiť do omeškaní plnenia záväzkov týkajúcich sa jednotného trhu a oblasti životného prostredia. Správa sa zaoberala aj podporou tzv. modrého rastu – čiže odvetví súvisiacich s morom vrátane udržateľného rybárstva, rekreačných aktivít a výskumu.
Inês Cristina Zuber (GUE/NGL), por escrito. ‒ Este relatório analisa a crise do ébola na Libéria, na Serra Leoa e na Guiné.
Em traços gerais, o relator considera que a magnitude da catástrofe se pode atribuir a vários fatores: a incapacidade política dos países afetados de fazerem soar o alarme, a resposta inadequada da comunidade internacional, os efeitos devastadores do encerramento das fronteiras e das restrições impostas às pessoas, a ineficácia dos mecanismos de vigilância e de alerta, a resposta lenta e pouco adaptada quando o auxílio foi mobilizado, a ausência gritante de liderança por parte da OMS e a ausência de investigação e de desenvolvimento em matéria de medicamentos, diagnósticos e de vacinas.
Como aspetos mais negativos do relatório, podemos salientar o tom pouco crítico em relação à lentidão da resposta internacional, nomeadamente à da UE, e o apelo para que a Comissão Europeia lance uma ampla Parceria Público—Privada, com vista a “reforçar os sistemas nacionais de saúde e a facilitar as transferências de resultados para a população”, abordagem que é contraditória com os objetivos que se propõe lograr.