Az ülések szó szerinti jegyzőkönyve

2015. november 23., Hétfő - Strasbourg

18. Egyperces felszólalások fontos politikai kérdésekben

  Przewodniczący. – Kolejnym punktem porządku dnia są jednominutowe wystąpienia w znaczących kwestiach politycznych (art. 163 Regulaminu).

  Deirdre Clune (PPE). – Mr President, 25 November this week marks International Day for the Elimination of Violence against Women. Women are the primary victims of domestic abuse: physically, they are the weaker sex, and they are prone to this situation.

I am pleased to inform this Parliament that the Irish State recently signed the Istanbul Convention of the Council of Europe on preventing and combating violence against women, and in particular domestic violence. Domestic violence has traditionally been viewed as something that goes on behind closed doors and should stay there. But this has changed, and we must continue to highlight cases and provide support to women – not necessarily just women who are victims of physical violence, but also abuse of a psychological nature, which can be even more sinister.

Twelve to fifteen per cent of women in Europe face violence every day in their home. Our legal system, policing system and the judicial system in particular must be trained in issues of domestic violence and recognise it so that it is not seen as something that is merely for the domestic situation. Victims need to be supported, and the state services need to be fully aware of the implications of this situation.

  Maria Grapini (S&D). – Domnule președinte, doresc să exprim îngrijorarea concetățenilor mei față de escaladarea violenței, față de creșterea nesiguranței și să exprim teama familiilor pentru copiii plecați în alte țări.

Am interpelat Comisia, dar doresc să ridic în plenul Parlamentului această problemă gravă legată de siguranța europenilor la ei acasă.

Domnule președinte, domnule comisar, stimați colegi, consider necesar ca președintele Comisiei Europene și președintele Consiliului să prezinte urgent în fața Parlamentului și a cetățenilor europeni care este programul legat de migrație, refugiați, securitatea frontierelor și siguranța liberei circulații a cetățenilor europeni.

A stabili cote nu rezolvă problema. Nu se poate să păstrăm un grad de risc ridicat timp îndelungat și să existe riscul să se mai piardă vieți.

Europenii doresc să știe care este programul de ieșire din criză. Vrem o Uniune Europeană unită, sigură și un tratament legal. Nu mai vrem nici o Europă cu două viteze, nu mai vrem nici nesiguranță. Toate cele 28 de state au semnat un acord de aderare și trebuie să beneficieze de aceleași reguli și să respecte aceleași reguli.

  Beatrix von Storch (ECR). – Herr Präsident! Wir müssen über den Zusammenhang von offenen Grenzen, Terror und Sicherheitsgesetzgebung reden.

Frau Hohlmeier hat hier letzte Woche den Vogel abgeschossen. Sie hat den Grünen bzw. den Linken die Mitverantwortung für die Terroranschläge in Paris gegeben, weil die gegen eine stärkere Überwachung der Bürger sind.

Die Terroristen sind über Land gekommen. Da helfen Fluggastdatenspeicherungen nichts. Grenzkontrollen würden da was helfen. Die Terroristen stimmen sich mit SMS ab, da hilft auch die seit Jahren praktizierte Vorratsdatenspeicherung der Franzosen nichts – sie hat nichts genutzt und ein Verbot von Verschlüsselung sicherlich auch nicht.

Die Terroristen haben schon heute illegale Waffen. Es ist ein Stück aus dem EU-Tollhaus, dass jetzt darüber diskutiert wird, das Waffengesetz für die legalen Waffenbenutzer und für die Sportschützen und für die Jäger zu verschärfen. Die Grenzen müssen kontrolliert werden, das ist das, was auch die CSU und Frau Hohlmeier nicht wollen, und da liegt der Hase im Pfeffer.

  Yana Toom (ALDE). – Mr President, the war in Syria is a challenge for Europe, and the activities of ISIS are the most dangerous and imminent threat. The recent terrorist attacks in Paris and the tragic fate of the Russian plane in Egypt prove that the war has come to Europe. There were many concerns raised after the start of the Russians’ interference in Syria. We like to talk about differences in values with this country. However, from the perspective of ISIS, Europe and Russia are twins. ISIS is a danger not only because they are radicals or terrorists; ISIS has become an alternative project for the future of the Middle East and for the entire world. At the recent meeting in Palanga, the Baltic Presidents said they would not join any coalition fighting ISIS if it included Russia. It is not the first time that the Baltic States seek to evade their solidarity duties under this pretext. This approach is very wrong. We need to be united against a common enemy with all political actors, including Russia, Iran and others. The fight against ISIS is too important to abandon for geopolitical reasons.

  João Ferreira (GUE/NGL). – Senhor Presidente, a situação dos migrantes que percorrem a rota dos Balcãs, num fluxo imparável e significativo, é da maior preocupação do ponto de vista humanitário. Uma situação que se agravou nos últimos dias com a imposição por parte de vários países de barreiras discriminatórias e ilegais à circulação de pessoas com base na sua nacionalidade. Medidas que se somam a atos de violência e extorsão, cometidos pelas autoridades sobre pessoas desamparadas e vulneráveis. Impõe-se uma resposta urgente a esta situação. Impõe-se a única resposta compaginável com alguns dos valores e princípios que a União Europeia gosta de proclamar, mas não pratica. A única resposta compaginável com os direitos humanos dos que fogem da miséria, do caos e da guerra que a União Europeia ajudou a semear e alimentou ativamente. Ou seja, a criação de rotas migratórias seguras e legais que desarticule as redes de tráfico que se alimentam das políticas migratórias repressivas e criminalizadoras. E insistimos também na proposta de transferências das verbas alocadas à vigilância fronteiriça para medidas de acolhimento, apoio e integração social.

  Jordi Sebastià (Verts/ALE). – Señor Presidente, acabamos de pasar el 20 de noviembre, una fecha emblemática para los grupos que reivindican la dictadura fascista de Francisco Franco, y en muchas ciudades del Estado español se han celebrado con total impunidad actos públicos de reivindicación de aquel régimen sanguinario.

También en Alicante, allí donde en 1977 fue asesinado Miquel Grau por un militante fascista, que luego fue indultado por el Gobierno. Por fin, con el nuevo Gobierno municipal, Miquel Grau ha recibido el reconocimiento que merecía, pero esto es una excepción: sigue habiendo exaltación fascista e impunidad y, además, incumplimiento sistemático de la Ley de Memoria Histórica, por lo que las víctimas de aquella dictadura asesina no obtienen la reparación que merecen.

¿Dónde quedan las palabras de la Comisaria Reding diciendo que hay que preservar la memoria de los crímenes cometidos por regímenes totalitarios? Europa no puede permanecer callada ante la tolerancia de uno de sus Estados miembros ―el español― hacia el totalitarismo. Este Parlamento y el resto de las instituciones europeas deben condenar sin paliativos esta situación y presionar al Gobierno español para que cumpla sus obligaciones éticas y legales. Si no lo hacemos, estaremos siendo cómplices.

  Margot Parker (EFDD). – Mr President, there is no more persecuted and yet more disregarded minority in the world than Christians. Over 90 countries ban or restrict Christian belief, many of them in the Middle East. For centuries Christians have lived, worked and prayed in the Middle East. Indeed, that region was the birthplace of Christianity. Yet since the collapse of secular leaders in the region, Islamists like ISIS have filled the vacuum with a toxic and intolerant campaign against Christians. We have seen ancient churches and monasteries looted and converted to mosques. In ISIS territory, Christian women and girls are sold in sex slave markets, whilst male Christians are forced to sign contracts that officially relegate them to second—class status. We also see the grotesque scenes of gay men and women being thrown off rooftops and kicked to death if they survive the fall.

The silence of so many LGBT groups on this issue is puzzling. This hatred of gay men that is common in ISIS-style Islamic extremism is now spreading to my country, where gay men and women are frequently demonised in radical sermons. Violent attacks on gay men and women are a serious concern and totally unacceptable. East London, in particular, is a dangerous place for gay men. I hope whoever wins the London mayoral race – hopefully Peter Whittle, himself a gay man – will make tackling this problem a top priority.

  Ignazio Corrao (EFDD). – Signor Presidente, onorevoli colleghi, PSR, FEP, FSE, FEIS: tra il 2009 e il 2015, centinaia di imprenditori, di pescatori, di agricoltori, di formatori sono stati sedotti, illusi e poi abbandonati dalle autorità di gestione di questi programmi e fondi. Quello che sto descrivendo è uno scenario più o meno apocalittico che avviene nella mia regione, la Sicilia, dove circa 400 imprese agricole rischiano la chiusura se verranno disimpegnati i fondi del PSR previsti per il periodo 2007-2013.

Per questo motivo ho ricevuto tantissime mail e sollecitazioni da parte delle persone interessate, affinché si possa ottenere una proroga dei fondi in questione e, insieme ai colleghi parlamentari del Movimento 5 Stelle regionale e nazionale, ho cercato di mettere quanta più pressione possibile sulle autorità nazionali e regionali per richiederla. Ma l'ultima parola spetta alla Commissione.

Io, in questa sede, chiedo pertanto alla Commissione, con estrema umiltà, se sia possibile ottenere questa proroga, perché è vitale per un settore così importante per una regione come la Sicilia.

  Dominique Bilde (ENF). – Monsieur le Président, la maladie d'Alzheimer et les maladies associées touchent environ 6 millions de personnes en Europe et le nombre de nouveaux cas diagnostiqués chaque année continue d'augmenter.

En France, 225 000 nouveaux cas sont détectés chaque année et un Français sur quatre a dans son entourage une personne concernée, ce qui engendre beaucoup de souffrance et de détresse, tant pour la personne atteinte que pour les personnes qui l'entourent.

Cette maladie entraîne la perte progressive et irréversible des fonctions mentales, notamment de la mémoire et, malheureusement, il n'existe, à l'heure actuelle, aucun traitement pour la maladie d'Alzheimer même si certains traitements médicamenteux peuvent contribuer à ralentir le processus.

Cette maladie, qui constitue la première cause de dépendance en Europe, nécessite des moyens supplémentaires pour la recherche mais, surtout, d'être reconnue comme une question de santé prioritaire en France et en Europe. J'ai d'ailleurs, à ce titre, déposé une déclaration écrite sur ce sujet avec vingt-quatre de mes collègues parlementaires de tous bords politiques car c'est l'intérêt général et humain qui doit primer. J'invite, à cet instant, tous les membres de ce Parlement à signer cette déclaration.

  Janusz Korwin-Mikke (NI). – Panie Przewodniczący! W dniu 13 stycznia przemawiałem w tym parlamencie i powiedziałem, że nasi wrogowie są nie w Moskwie, tylko w meczetach: not in Moscow but in mosques. Zostało to uznane za coś okropnego przez pana Junckera, przez pana Schulza. Chciałbym się spytać, czy oni nie uważają, że jednak ja miałem rację, a oni się mylili?

Chciałbym się również spytać, dlaczego powiedzenie, że nasi wrogowie są w Moskwie, nie jest mową nienawiści, a powiedzenie, że w nasi wrogowie są w meczetach, to jest mowa nienawiści?

I chciałbym wreszcie się spytać, dlaczego pan Schulz dzisiaj mówił o ofiarach terroryzmu, a jakoś nie wymienił ofiar terroryzmu, gdzie zginęło 204 pasażerów samolotu rosyjskiego, a w Paryżu zginęło w końcu tylko 130 osób? Tego nie wymienił.

A poza tym sądzę, że Unia Europejska musi by zostać zniszczona.

  Ева Паунова (PPE). – Днес е десетият ден от чудовищните атаки в Париж, но също така и 321-ят ден от атентата срещу редакцията на „Шарли Ебдо“. Ако блокадата в Брюксел трябва да покаже нещо, то е че не може и че не е възможно да живеем в такова ниво на несигурност и страх. Затова днес, на 10-я ден от атаките в Париж, заставам пред вас, за да ви кажа, че не можем да чакаме да станат 321 дни от този терористичен акт, за да вземем мерки.

Пред нас има няколко ясни решения: Първо, да приключим важни досиета като това за Директивата за резервационните данни на пътници; да заздравим ключовите елементи като Фронтекс, за да го превърнем в истински пазител на границите на Европейския съюз. Също така да решим какво правим с радикализацията и чуждите бойци на нашата територия. И последно, да променим механизмите по границите си, за да имаме достатъчно информация и да можем да я споделяме.

Защото всеки изминал ден без нужните мерки е ден в страх за нашите граждани.

  Viorica Dăncilă (S&D). – Domnule președinte, constat cu îngrijorare că în ultima perioadă revine în discuție ideea unei așa numite Europe cu două viteze.

Este cu atât mai îngrijorător cu cât unul din liderii Uniunii Europene, domnul Juncker, încurajează o asemenea idee care vine în opoziție directă cu valorile și fundamentul proiectului european bazat pe coeziune, integrare, reducerea decalajelor.

Cum mai poate Uniunea să lupte eficient împotriva unor probleme esențiale precum sărăcia sau șomajul în rândul tinerilor dacă reduce integrarea? Cum poate Uniunea Europeană să se apere de amenințările externe, dacă liderii săi iau în calcul fracturarea?

Astfel de declarații, alături de cerințele Marii Britanii, de restrângere a drepturilor migranților, transmit un mesaj nedorit într-un context dificil, tocmai când Uniunea are nevoie mai mult ca oricând de solidaritate și unitate.

Consider că președintele Comisiei are datoria să își argumenteze declarațiile deoarece nu este deloc clară viziunea sa. Nici care sunt cele două viteze și nici ce reguli ar vedea pentru o Europă care funcționează după acest principiu.

  Ангел Джамбазки (ECR). – Уважаеми г-н Председател, уважаеми колеги, последните трагични събития, причинени от военните нападения, осъществени от Ислямска държава на територията на държави – членки на Европейския съюз, недвусмислено потвърждават изказаните от нас в продължение на година и повече опасения от нашествието и нападенията на салафитския сунитски ислям и неговия терор в нашите домове.

Безпощадно ясно е, че Европейският съюз трябва незабавно да предприеме предлаганите от нас мерки по охрана и отбрана на своите външни граници. На юг най-голямата сухоземна граница на ЕС е тази на моето отечество, Република България. И тук се обръщам към колегите от ЕНП и от ПЕС, тези, които аз смятам за отговорни за безволевото и непродуктивно поведение на Европейския парламент по отношение на Ислямска държава и терора.

Отново настоявам за следните незабавни за ЕС мерки: незабавно прикриване на държавните граници и на границата на Европейския съюз, която се пада моята родина, Република България; незабавна екстрадиция и експулсиране на всички нелегални имигранти от територията на ЕС и държавите членки; незабавното физическо разкриване, локализиране и унищожаване на ислямистките клетки на територията на държавите – членки на ЕС.

Уважаеми колеги, уважаеми членове на ЕП, само така ще можем да се опитаме поне да отбраним нашите домове, нашия живот и това, което приемаме за наши ценности.

  Izaskun Bilbao Barandica (ALDE). – Señor Presidente, hoy y ahora en España las familias de cerca de 100 000 desaparecidos siguen buscando a sus parientes asesinados durante la dictadura franquista. Sufren el menosprecio del Gobierno, que permite, cuando no alienta, homenajes fascistas que deberían ser delitos; que bloquea, con el apoyo del principal partido de la oposición, el procesamiento de personas acusadas de crímenes de lesa humanidad; que mantiene el Instituto Cervantes en París en lo que fue la sede del Gobierno vasco en el exilio, incautada por los nazis y entregada al dictador: humillaciones para las víctimas de un régimen criminal que encuentran aquí silencio y pasividad.

No son temas de ayer, son injusticias de hoy que vamos a seguir denunciando aquí porque son una vergüenza para la Unión, que debe a estas víctimas la misma actitud que la que evitó la impunidad de los asesinos de otros regímenes totalitarios europeos.

  Josu Juaristi Abaunz (GUE/NGL). – Señor Presidente, la Unión Europea y el Consejo de Derechos Humanos de las Naciones Unidas se han pronunciado varias veces contra la negación, trivialización o exaltación de los crímenes del franquismo.

Sin embargo, se registran todavía hoy en Europa situaciones inadmisibles, como el pago continuado, por parte del Gobierno alemán, de pensiones a voluntarios franquistas de la División Azul ―como acaban de denunciar EH Bildu y Die Linke ante la Comisión Europea― o como el mantenimiento y amparo por parte del Gobierno español de la impunidad por los crímenes de la dictadura, aún hoy.

Ya es hora de recuperar la dignidad, el respeto y la memoria para miles de familias que llevan décadas esperando respuestas y justicia. Esto exige compromisos colectivos y procesos participativos, porque la memoria histórica nos pertenece a todos y a todas, y a esta Cámara compete también la responsabilidad de decir alto y claro que con impunidad no hay democracia, que ante los crímenes del franquismo exigimos justicia y reparación.

  Tiziana Beghin (EFDD). – Signor Presidente, onorevoli colleghi, da anni la Cina invade il nostro mercato con prodotti a basso costo, che hanno già mandato a casa migliaia di lavoratori europei. Ma adesso Pechino sta preparando l'attacco finale e i suoi complici sono proprio qui a Strasburgo e a Bruxelles. Se la Commissione lo confermerà, dal dicembre 2016 la Cina sarà riconosciuta come economia di mercato e non potremo più usare le protezioni con cui difendiamo oggi i nostri prodotti.

Ma la Cina non è un'economia di mercato. Non c'è nessuno obbligo giuridico a riconoscerla come tale e soprattutto la scelta non può e non deve appartenere solo alla Commissione, un organo non elettivo. I cittadini sanno che più di tre milioni di posti di lavoro in Europa dipendono dalle scelte di questo organismo che nessuno ha eletto? E soprattutto, il governo italiano si rende conto che 700.000 posti di lavoro, solo in Italia, dipendono da questa decisione?

Certo che lo sa. Lo sanno tutti ma tutti tacciono: neanche un tweet del nostro Presidente del Consiglio. In Italia non ne parla nessuno, tranne il viceministro Calenda. Ma non mi stupirei se la politica collusa trovasse il modo di zittirlo. Forse 700.000 posti di lavoro non interessano a nessuno.

  Romana Tomc (PPE). – Val migrantov preplavlja Evropo. V dobrem mesecu dni je preko Slovenije po podatkih naše policije potovalo že več kot 250.000 oseb, to je več kot 10 % prebivalstva Slovenije. Ugodeno pa je bilo od vsega tega le štirim prošnjam za azil, torej lahko sklepamo, da gre v večini za ekonomske migrante.

Večina oseb, ki prihaja preko našega ozemlja, je brez dokumentov. Mi smo v Schengenu in dolžni smo varovati zunanje meje Evropske unije, vendar je naša policija v več primerih zaznala osebe, ki so tok migrantov izkoristile za vrnitev iz bojnih območij v Siriji.

Posebej v luči zadnjih napadov v Parizu seveda sprašujem evropske institucije, kaj bomo naredili. Ali lahko zaupamo našim obveščevalnim službam in varnostnim ukrepom? So kadrovske kapacitete zadostne in varnostni ukrepi učinkoviti? Zanima me seveda tudi, v kakšni fazi je po zadnjih dogodkih projekt skupne obveščevalne službe Evropske unije?

  Jonás Fernández (S&D). – Señor Presidente, mis primeras palabras hoy son para recordar a las víctimas de los últimos atentados terroristas en Europa, que nos recuerdan la necesidad de tener una política de defensa y de seguridad en nuestro continente.

En cualquier caso, yo quería hablar hoy de la decisión, del debate sobre la posibilidad de otorgar a China la condición de economía de mercado, una decisión que podría atentar directamente contra el sector industrial en Europa y afectar muy específicamente a sectores muy importantes, como es el sector del acero, con incidencia muy clara en mi circunscripción, en Asturias.

La economía china no es una economía de mercado. El crédito está dirigido por el Estado. El Estado impide a los trabajadores la movilidad, impide que las personas puedan moverse de un sitio a otro del país. ¿Qué economía puede ser de mercado con un control directo del crédito y de las personas? Esa decisión no puede ser tomada en Europa, porque atenta contra el acero, contra el sector industrial y contra regiones como la mía, como Asturias, que tienen un futuro muy próspero y muy competitivo.

  Νότης Μαριάς ( ECR).– Κύρια Πρόεδρε, η μνημονιακή συγκυβέρνηση ΣΥΡΙΖΑ - ΑΝΕΛ ψήφισε πριν μερικές ημέρες έναν ακόμη επαίσχυντο νόμο με προαπαιτούμενα που απαιτούσαν η τρόικα και οι δανειστές: Κύρια αιχμή του νόμου είναι τα κόκκινα δάνεια. Οι ελληνικές τράπεζες με τις αλλεπάλληλες ανακεφαλαιοποιήσεις που έγιναν θα έπρεπε, ήδη, να είχαν από καιρό διαγράψει πολλά κόκκινα δάνεια, διότι έλαβαν γι’ αυτό τον σκοπό κεφάλαια.

Αντί γι’ αυτό η εφαρμογή των ρυθμίσεων του συγκεκριμένου νόμου θα οδηγήσει σε δεκάδες χιλιάδες κατασχέσεις και πλειστηριασμούς κατοικιών Ελλήνων δανειοληπτών και τα διεθνή κερδοσκοπικά πιστωτικά ιδρύματα, τα διάφορα funds και τα κοράκια, θα βάλουν χέρι στα σπίτια των Ελλήνων πολιτών.

Τέτοιο νόμο δεν είχαν καν τολμήσει να ψηφίσουν ότι οι προηγούμενες μνημονιακές κυβερνήσεις. Αυτό ακριβώς, δυστυχώς, ψήφισε η μνημονιακή συγκυβέρνηση ΣΥΡΙΖΑ ΑΝΕΛ. Οι Έλληνες πολίτες θα παλέψουμε ειρηνικά και δημοκρατικά και δεν θα επιτρέψουμε κανένας συμπατριώτης μας να χάσει το σπίτι του, όπως συνέβη στην Ισπανία. Κανένα σπίτι στα χέρια τραπεζίτη. Κανένα σπίτι στα κοράκια.

  Jozo Radoš (ALDE). – Gospodine predsjedniče, zajednička vanjska i sigurnosna politika postoje već 25 godina, a zajednička sigurnosna i obrambena politika punih 15 godina. U to proteklo vrijeme i jedna i druga politika razvijale su svoje mehanizme, aktivnosti, oblike djelovanja i tijela, ali do bitnog pomaka u pogledu zajedništva i snage tih dviju politika nije došlo. Krize s kojima je suočena Europska unija, ratovi u susjedstvu, izbjeglice i terorizam bilo bi puno lakše riješiti, a neke od njih čak i spriječiti sa snažnijom zajedničkom vanjskom sigurnosnom odnosno obrambenom politikom.

Nakon proteklih spomenutih 15 i 25 godina iskustva pogotovo najnovijeg bolnog iskustva s lošim odgovorom na krize jasno je da zajednička vanjska sigurnosna i obrambena politika trebaju biti osnažene jer nema razloga nadati se da će u budućnosti izazovi s kojima se Europska unija suočava biti manji i lakši.

  Martina Anderson (GUE/NGL). – Mr President, last week saw a significant agreement made by the two largest political parties in the North of Ireland and with the Irish and British Governments. The six counties’ institutions are the only viable platform to give protection to the working poor and those on benefits.

Last week, however, did not see the British Government address breaches of its Article 2 obligations under the European Convention on Human Rights (ECHR) – the right to life – which the ECHR found that Britain had violated during the conflict in Ireland.

The British Government has covered up for state actors, their agents, the British army, police and the political institutions which colluded in countless murders, and to this day the British Government continues to exercise a national security veto to conceal the role it played in collusion in Ireland.

The Council of Europe’s Commissioner for Human Rights, Mr Muižnieks, must return to Belfast to investigate Britain’s role in the conflict and its human rights abuses and to bring the British Government to book for acting with impunity, and to work with the families to get full disclosure of information for the victims and the families.

  Francesc Gambús (PPE). – Señor Presidente, mis primeras palabras son en recuerdo de las víctimas de París, Beirut, Bamako, Nigeria.

Asumiendo que la historia es una ciencia y que la memoria es subjetiva, lo cierto es que el paso del tiempo establece certezas irrefutables. Una de esas es que el pasado viernes hizo cuarenta años de la muerte del dictador Francisco Franco. Otra, que sus crímenes siguen impunes; y, por hablar de personas concretas, otra certeza es que en 2013 hizo setenta y cinco años del fusilamiento de Manuel Carrasco i Formiguera, dirigente de mi partido, Unió Democràtica de Catalunya. Cristiano convencido, catalán hasta la médula, tuvo que salir de Cataluña por ser perseguido por los incontrolados por sus ideas religiosas y, llegando a Euskadi, cayó preso del ejército faccioso insurrecto, que lo sometió a juicio sumarísimo y lo fusiló el 9 de abril de 1938 por su compromiso insobornable con la democracia, la libertad y la nación catalana.

La democracia española y, por extensión, la europea todavía pasan la vergüenza de no haber restituido su dignidad y la de tantos miles de personas con historias similares, anulando todos aquellos juicios sumarios. Su dignidad, y con la suya la de sus familias y la de todos nosotros, está pendiente. Que conste en acta.

  Tonino Picula (S&D). – Gospodine predsjedniče, pitanje zaštite granica u Europskoj uniji postalo je tijekom proteklih tjedana dramatično povezano s pitanjem zaštite građana. Do sada je izbjeglički fenomen uglavnom tretiran kao humanitarno i organizacijsko pitanje, a nakon masakra u Parizu i događaja u Bruxellesu dobiva prvenstveno sigurnosni profil.

EU jest u jednoj posebnoj vrsti rata. I to jednim dijelom građanskog rata. Europu nisu, naime, napale nikakve strane vojske, ali protiv nje brutalno ratuju neki njeni državljani koji su ovdje rođeni i odrasli. Korijene ovog fenomena treba tražiti u vrsti socijalne patologije nastale zbog osjećaja isključenosti iz sustava koji su trebali osigurati društvenu promociju i prihvaćenost.

Naravno da svatko koga pogodi nezaposlenost ne postaje automatski i terorist. Ovdje se radi o prožimanju različitih socijalnih, vanjskopolitičkih, vjerskih i medijskih faktora. Ali nema sumnje, terorističke prijetnje napinjat će ne samo nacionalne, nego i europske pa i globalne institucije određujući karakter Europskoj uniji u prvim desetljećima 21. stoljeća.

  Pál Csáky (PPE). – Elnök Úr, a nemzetközi terrorizmus egyértelmű igyekezete napjainkban, hogy áttolják a konfliktusfelület egy részét Európába is, és éppen a karácsonyi ünnepkörben. El akarják bizonytalanítani, és meg akarják félemlíteni ezzel Európa polgárait. Nyugtalanít, hogy ebben a parlamentben is többen alábecsülik ennek a helyzetnek a komolyságát. Meggyőződésem, hogy Európa polgárai tetteket várnak tőlünk, s ezeket a döntéseket nekünk meg kell hoznunk, ha azt akarjuk, hogy a polgárok bizalma megmaradjon az Európai Unió iránt. Most nem szabad itt a klasszikus politikai játszmákat játszani, ne az legyen a kérdés, hogy ki győz le kit, hanem az, hogy találunk-e ésszerű megoldásokat a kialakult helyzetre.

Az Európai Néppárt kidolgozott egy megoldási javaslatcsomagot, amely Európa polgárainak biztonságát hivatott növelni. Szeretném megkérni a tisztelt kollégákat, tanulmányozzák át ezt az anyagot, hogy annak elemeit mielőbb el tudjuk fogadni. Különben félő, hogy a politikai szélsőségesek szavára fognak hallgatni a polgárok.

  Claudia Tapardel (S&D). – Domnule președinte, stimați colegi, în ciuda gravității situației ce ține de securitatea cetățenilor noștri, proiectul european trebuie să continue.

Nu trebuie să lăsăm aceste momente de criză să ne copleșească sau să mascheze lipsa de acțiune într-o problemă ce privește viitorul european și anume lipsa locurilor de muncă în rândul tinerilor.

Chiar dacă uităm de multe ori să vorbim despre tineri și despre numeroasele vulnerabilități ale acestei categorii, aceasta nu înseamnă că problemele nu mai există. Dimpotrivă, acestea se acutizează. Astăzi mai sunt încă 4,6 milioane de tineri europeni fără niciun fel de ocupație.

Comisia Europeană trebuie să vină cu date concrete privind implementarea programelor destinate pregătirii și ocupării tinerilor, iar noi în Parlamentul European trebuie să ne convingem partenerii instituționali că avem nevoie de mai multe inițiative și de investiții majore pentru reducerea șomajului în rândul tinerilor. De aceea am propus ca aceste programe să se aplice inclusiv pentru tinerii cu vârsta de până la 35 de ani.

Ca atare, această problematică nu trebuie să dispară de pe agenda noastră și din discursul public pentru că lipsa unei soluții ne va afecta bunăstarea pe termen lung.

  Csaba Sógor (PPE). – Elnök Úr, negyven éve fogadták el az emberi jogok, beleértve a kisebbségek jogainak tiszteletben tartását alapelvként leszögező Helsinki Záróokmányt, továbbá húsz éve itt Strasbourgban írták alá a Keretegyezményt a Nemzeti Kisebbségek Védelméről. Jó alkalom ez a kettős évforduló tehát arra, hogy mérleget vonjunk és megállapítsuk: rendkívül sok még a tennivaló a nemzetközi egyezmények kisebbségvédelmi passzusainak életbe ültetése és alkalmazása terén. A Keretegyezmény számos pontját egyszerűen nem hajtják végre, ezen a helyzeten pedig meglátásom szerint az segíthetne, ha az Európai Unió intézményei fogadnának el egy jogi kötőerővel bíró kisebbségvédelmi keretszabályozást.

Bár a kezdeményezést a Bizottság részéről várnánk, a Parlament – mint az európai polgárok érdekeinek megjelenítője – is az élére állhatna ennek a folyamatnak. 40 millió uniós polgárt érint ez a kérdés közvetlenül, az EU-nak tehát foglalkoznia kell a nemzeti kisebbségek problémáival. Annál is inkább, mivel az Európai Unióról szóló Szerződés második cikke is kimondja, hogy az Unió a kisebbségek jogainak tiszteletben tartásán alapul.

  Michaela Šojdrová (PPE). – Pane předsedající, již jenom dvacet pět minut máme možnost hlasovat a rozhodnout o vítězi desátého ročníku soutěže Lux Film Prize, který bude vyhlášen zítra na plenárním zasedání Evropského parlamentu.

Já to zmiňuji proto, že jazyk filmu je někdy občanům mnohem srozumitelnější než řeči nás, politiků. A tyto filmy, které byly nominovány, jsou velmi aktuální. Film Mediterranea hovoří o motivaci a osudu afrických uprchlíků. Film Mustang hovoří o mladé generaci Turků a bulharský film Urok hovoří o rodinných vztazích, nepochopeních a konfliktech. Jsou to filmy, které jsou velmi hodnotné a které přispívají k dialogu mezi Evropany, které přispívají k diskusi o evropských hodnotách také mezi námi, politiky a občany Evropské unie. Věřím, že tato cena přispívá i k většímu uvědomění si evropských hodnot, které zde máme hájit.

  Jude Kirton-Darling (S&D). – Mr President, this week the first snow fell at home as autumn rapidly moves to winter. For many people this brings the added dread of extra energy costs.

Energy efficiency and renewables are a key means of ensuring that energy poverty is reduced long term. While much progress has been made on improving efficiency and reducing their cost, government support schemes remain crucial. The market alone cannot deliver this crucial investment, particularly for those living in social housing and the private rental sector.

That is why the recent decision by the Tories to slash support for solar and onshore wind is such a deplorable act. With the right legal framework, solar power alone could generate GBP 25.6 billion for the UK economy and support over 8 000 full—time skilled jobs – a vital investment in our future, putting money into local communities like my own. The UK Government should – and must – reverse its short—term and short—sighted decision.

  Claude Rolin (PPE). – Monsieur le Président, la question de la reconnaissance du statut d'économie de marché à la Chine fait débat, nous l'avons vu ce soir. Elle impliquerait de fortes incidences sur l'emploi dans notre économie, notamment parce que la Chine a une politique commerciale clairement agressive. Ces craintes sont particulièrement importantes dans le secteur de l'acier, où patrons et syndicats ont le même point de vue.

La Chine n'est pas une économie de marché, elle inonde notre marché de produits sidérurgiques à des prix qui ne respectent pas les principes de concurrence loyale. La reconnaître comme telle serait dès lors préjudiciable pour des centaines de milliers d'emplois directs et indirects, et plus globalement pour l'ensemble de notre économie. Pour être reconnue comme une économie de marché dans l'Union européenne, la Chine doit impérativement se conformer à cinq critères techniques, or ils sont loin d'être respectés.

Nous devons défendre les valeurs de notre économie de marché socialement régulée et ne pas octroyer ce statut à la Chine. C'est une question de vitalité et d'avenir pour notre économie, mais surtout pour notre industrie et ses emplois.

  István Ujhelyi (S&D). – Elnök Úr, lassan este ¾ 11-et mutat az az óra az európai zászlók fölött és én ismét újra azért vártam ki szorgalommal ezt az időt, mert el kell mondjak, meg kell értessek mindenkivel valamit. Tudom, hogy nagy a félelem mindannyiunkban a terrorcselekmények miatt. Tudom, hogy vannak kormányok, politikai erők, akik felhasználták az elmúlt időszakot menekültellenes propagandára. De értsük meg: az igazi baj a mai európai társadalomban van. És ezért kell beszéljek a gyermekszegénység kérdéséről. Jelenleg Európában 26 millió gyermek szegény, minden negyedik gyermek szegénységben él. Magyarországon ez a szám, ez az arány borzasztó 41,4%. El kell mondjam Önöknek, ezzel kell valamit tegyünk, és éppen ezért hívom fel arra az Önök figyelmét, hogy holnap szavazunk a gyermekszegénység megszűntetésével kapcsolatos határozatról, és a kormányok ezt követően pedig vegyék tudomásul, hogy végre kell hajtsák a közös akaratot, meg kell szüntessük közösen a gyermekszegénységet, mert így nem lesz európai egészséges fejlődés.

  Przewodniczący. – Zamykam dyskusję nad tym punktem porządku dnia.