Doslovný záznam ze zasedání

Čtvrtek, 14. dubna 2016 - Štrasburk

8.9. Naplňování cíle snižování chudoby s ohledem na zvyšování nákladů na domácnost (A8-0040/2016 - Tamás Meszerics)

Kirjalliset äänestysselitykset

  Isabella Adinolfi (EFDD), per iscritto. ‒ L'UE si sta sempre più allontanando dall'obiettivo della lotta alla povertà fissato dalla strategia Europa 2020 e la relazione nel complesso presenta degli aspetti positivi per il raggiungimento di questo obiettivo di lotta contro la povertà alla luce dell'aumento delle spese delle famiglie. Condivido che la strada da seguire sia quella di ridurre le spese principali sostenute dalle famiglie povere per i consumi privati, indirizzando i progetti esistenti in materia di fonti di energia rinnovabili ed efficienza energetica verso le famiglie esposte a precarietà energetica. Sono favorevole a introdurre un reddito minimo per garantire una vita dignitosa a tutti i cittadini europei e inoltre a riconoscere il diritto all'acqua potabile e pulita quale diritto fondamentale. Ciò premesso, avrei espresso voto positivo al testo.

  Marina Albiol Guzmán (GUE/NGL), por escrito. ‒ El informe apoya los elementos básicos con los que desarrollar un plan global de lucha contra la pobreza: la garantía de acceso a servicios básicos (energía, agua, salud, educación, vivienda…) frente a la lógica depredadora del mercado; la mejora de las condiciones laborales y salariales de las que depende el bienestar de la mayoría trabajadora y un sistema de rentas mínimas que complemente la protección social para garantizar, de manera individualizada y efectiva, un ingreso y una vida dignas. En consecuencia, he votado a favor.

  Louis Aliot (ENF), par écrit. ‒ Ce rapport, qui vise à remplir l'objectif de lutte contre la pauvreté, s'inscrit dans la stratégie Europe 2020 qui prévoit de faire sortir 20 millions de personnes de la pauvreté d'ici à cette date.

Deux grands axes y sont ainsi décrits: favoriser l'augmentation des revenus des ménages pauvres ainsi que diminuer les dépenses, notamment à travers une meilleure affectation des fonds européens.

Je me suis opposé à ce texte car dans le domaine de la lutte contre la pauvreté, les mesures telles le salaire minimum ou le virage fiscal relèvent clairement de la compétence des États membres. De plus, une aide européenne commune serait inefficace car le "type" de pauvreté varie d'un pays à l'autre. La seule réponse possible est une réponse ciblée de chaque État membre sur son territoire. Enfin, la crise migratoire et l'enlisement de la crise économique sont des maux qu'aucune initiative européenne n'arrive à maîtriser.

  Νίκος Ανδρουλάκης ( S&D), γραπτώς. ‒ Η συγκεκριμένη έκθεση αναφέρεται στα επίπεδα φτώχειας στην Ένωση, τα οποία είναι απαράδεκτα υψηλά και συνδέονται άμεσα με τις πολιτικές λιτότητας και την οικονομική κρίση.

Η Επιτροπή και τα κράτη μέλη καλούνται να καταβάλουν περισσότερες προσπάθειες για την αντιμετώπιση της φτώχειας, όπως πχ τη δημιουργία ενός Ευρωπαϊκού Παρατηρητηρίου Ενέργειας, την αναστολή διακοπής της θέρμανσης για νοικοκυριά σε δεινή οικονομική θέση και πρόβλεψη για ελάχιστο εισόδημα πάνω από το 60% του μέσου εθνικού εισοδήματος όλων των κρατών μελών.

Για τους παραπάνω λόγους υπερψήφισα την έκθεση.

  Jonathan Arnott (EFDD), in writing. ‒ Whilst I sympathise with the aims of this report, I felt that I had little option but to vote against a report which considers that such matters are best dealt with by the European Union, further integration and legislation at an inappropriate level.

  Jean Arthuis (ALDE), par écrit. ‒ J'ai voté en faveur de ce rapport qui tend à remplir l'objectif de lutte contre la pauvreté de la stratégie Europe 2020. L'établissement d'une harmonisation des normes sociales permettra à l'Union d'élever l'intégration au niveau supérieur et d'aider à résorber les inégalités qui se creusent depuis l'éclatement de la crise.

  Zigmantas Balčytis (S&D), raštu. ‒ Balsavau už šį siūlymą, kuriuo siekiama padėti sumažinti skurstančių šeimų išlaidas šildymui. 2008–2013 m. žmonių, kuriems gresia skurdas ar socialinė atskirtis, skaičius ES padidėjo nuo 117 iki 122,6 mln. Be to, 10 proc. ES piliečių 2015 m. buvo nesumokėję visos sąskaitų už komunalines paslaugas sumos (37 proc. valstybėje narėje, kurioje padėtis blogiausia), 12 proc. ES piliečių 2014 m. neišgalėjo pakankamai šildyti savo namų (60 proc. valstybėje narėje, kurioje padėtis blogiausia), 16 proc. ES gyventojų 2014 m. gyveno būste su kiauru stogu ir drėgnomis sienomis (33 proc. valstybėje narėje, kurioje padėtis blogiausia). ES valstybės turi pasirašyti šildymo atjungimo žiemos metu moratoriumą, kuris neleistų žiemą nė vienam namų ūkiui nutraukti energijos tiekimo. Siekiant kovoti su skurdu, siūlyme raginama didinti paramą skurstančioms šeimoms bei investuoti į energijos efektyvumo projektus, galinčius sumažinti šildymo sąskaitas. Pritariu, kad ES tolsta nuo 2020 m. tikslo skurstančiųjų skaičių ES sumažinti bent 20 mln. Savo ruožtu Europos Komisija turi įvertinti, ar minimalių pajamų sistemos gali patenkinti pagrindinius namų ūkio poreikius. 2008–2013 m. žmonių, kuriems gresia skurdas ar socialinė atskirtis, skaičius ES padidėjo nuo 117 iki 122,6 mln.

  Gerard Batten (EFDD), in writing. ‒ UKIP voted against this non-binding and non-legislative report. It called for the EU to create a definition for ‘energy poverty’, calls for investigating the possibility of an EU wide minimum income, wants an EU pillar of social rights and use of various EU funds. While UKIP supports more action to help those suffering poverty, it should be done by our own accountable national government, not by unelected bureaucrats in Brussels. If we left the EU we would have more money to help solve these problems and not be constrained by EU legislation which is making the situation worse.

  Nicolas Bay (ENF), par écrit. ‒ Ce rapport, conçu dans le cadre de la stratégie Europe 2020 qui prévoit de faire sortir 20 millions de personnes de la pauvreté d'ici 2020, se concentre sur la pauvreté des familles dans un contexte d'augmentation du coût du logement, de l'énergie et de l'éducation, avec pour projet de favoriser l'augmentation des revenus des ménages pauvres par la mise en place d'un salaire minimal et de favoriser la diminution de leurs dépenses par l'établissement d'un virage fiscal visant les industries à forte densité énergétique ou des subventions accordées par les fonds européens. Outre les atteintes aux compétences des États souverains que représentent de telles mesures fiscales, elles sont inappropriées en ce que les types de pauvreté varient en fonction des États. La meilleure solution reste une intervention ciblée de chaque État membre et c'est pourquoi j'ai voté contre ce rapport.

  Hugues Bayet (S&D), par écrit. ‒ J'ai bien entendu soutenu cette résolution qui invite la Commission et les États membres à investir pleinement dans la lutte contre la pauvreté et l'exclusion sociale et à adopter une approche intégrée pour lutter contre les diverses formes de pauvreté au moyen d'une approche globale regroupant les politiques économiques, les politiques d'éducation, les politiques d'emploi, les politiques d'énergie, les politiques de transports et les politiques sociales sur la base des meilleures pratiques.

La lutte contre la pauvreté doit évidemment figurer au rang de nos priorités premières lorsqu'on sait que plus de 120 millions d'Européens sont actuellement concernés par cette situation de précarisation encore accentuée par les politiques d'austérité déployées en Europe à la suite de la crise libérale et bancaire de 2008.

  Brando Benifei (S&D), per iscritto. ‒ Lo scoppio della crisi economica internazionale ha inciso fortemente sulle condizioni economiche e sociali delle famiglie europee. La contrazione dei redditi, l'aumento della disoccupazione e l'incremento dei prezzi di beni e servizi base sono stati all'origine di un movimento verso il basso che ha portato nella fascia di rischio sociale un numero impressionante di cittadini: 122,6 milioni. La strategia Europa 2020, approvata dall'Unione, si era data come obiettivo strategico quello di ridurre di 20 milioni, entro il 2020, il numero di persone che nel nostro continente vivono in condizioni di povertà ed esclusione sociale, ma questo proposito richiede di essere adattato alle nuove condizioni. Serve un intervento straordinario da parte della Commissione e degli Stati membri per mettere in campo tutte le misure necessario per far fronte alla portata del problema. Lo sviluppo di nuove politiche per gli alloggi, più efficaci politiche energetiche, l'introduzione di sistemi pensionistici sostenibili e sistemi di reddito minimo possono essere strumenti adeguati per combattere una sfida di questa portata. Sebbene a causa di un problema tecnico con la registrazione non sia riuscito ad esprimere il mio voto, ho comunque comunicato la mia intenzione di sostenere la relazione Meszerics.

  Xabier Benito Ziluaga (GUE/NGL), por escrito. ‒ Hemos votado a favor de este informe ya que se centra en analizar los gastos en los hogares y los objetivos de la Estrategia Europa 2020 que tiene como reto reducir en 20 millones las personas en riesgo de exclusión social.

El Informe ha incorporado cuatro aspectos, dos recogidos en sus recomendaciones generales, muy positivas. En primer lugar, referencias a la necesidad de incrementar la inversión en energías renovables y eficiencia energética para atajar la pobreza son interesantes en tanto en cuanto se vinculan con políticas de empleo, transición energética, vivienda de calidad y asequible y reducción del gasto en sanidad. En segundo lugar el texto hace referencias a una renta mínima adecuada superior al umbral de la pobreza que representa el 60% de la renta nacional media en todos los Estados Miembros. En tercer lugar, un llamamiento a un mejor uso, difusión e información sobre los fondos europeos así como ampliación más allá del 2020 al FEAD es destacable y positivo. Por último, la referencia a una moratoria contra los recortes de calefacción en invierno para garantizar que ningún hogar se quede sin suministro, es fundamental para inclinar nuestro voto a favor.

  Dominique Bilde (ENF), par écrit. ‒ La stratégie Europe 2020 prévoit de faire sortir 20 millions de personnes de la pauvreté d'ici 2020. Afin de se rapprocher de cet objectif, certaines actions sont envisagées au niveau européen. Ce texte se concentre en particulier sur la pauvreté des familles dans le cadre de l'augmentation du coût du logement, de l'énergie, et de l'éducation. Malheureusement, même si l'objectif est louable, les moyens et les méthodes ne sont pas du tout adaptés à la situation.

Une approche européenne de la situation n'est déjà pas possible et, de même, rien n'est mentionné concernant la crise et la politique d'austérité en Europe ni même sur l'arrivée de migrants.

L'utilisation des fonds européens n'a qu'une incidence limitée sur les politiques engagées par les États membres et les propositions comme le salaire minimum ou l'harmonisation fiscale doivent relever des États et non de l'Union européenne.

Pour toutes ces raisons, j'ai voté contre.

  Mara Bizzotto (ENF), per iscritto. ‒ 22 milioni di disoccupati, dei quali 17 all'interno dell'Eurozona, 5 milioni di nuovi poveri e quasi 22 milioni di famiglie che faticano a riscaldare casa. Se nel 2010 la Commissione aveva previsto di poter risolvere in cinque anni il problema della povertà, i dati parlano invece di un aumento del numero dei cittadini europei in difficoltà. Pur presentando qualche elemento positivo, la relazione nel complesso indica come antidoto per i problemi presenti la stessa ricetta che li ha creati, l'UE. Per tutti questi motivi occorre non sostenere il testo, con un voto di astensione.

  Vilija Blinkevičiūtė (S&D), raštu. ‒ Balsavau dėl šio pranešimo, siekiant kovoti su energetiniu skurdu ir sumažinti namų ūkio išlaidas. Reikia pažymėti, kad Europos Sąjunga tolsta nuo strategijos „Europa 2020“ kovos su skurdu tikslo, nors ES turi atitinkamą nerealizuotą potencialą sumažinti dideles skurstančių namų ūkių vartojimo išlaidas, tikslingai skiriant esamus atsinaujinančiųjų energijos išteklių ir energijos vartojimo efektyvumo projektus energijos nepriteklių patiriantiems namų ūkiams, tikslo realizuoti strategijos „Europa 2020“ siekį ir taip pat įgyvendinti energijos vartojimo efektyvumo, išlakų ir atsinaujinančiųjų energijos išteklių siekius. Įvairūs veikėjai raginami imtis tolesnių veiksmų, pasitelkiant įvairias priemones, bet ta pačia linkme. Komisijos komunikatas yra pirmasis žingsnis Europos socialinių teisių ramsčio link siekiant stiprinti Europos socialinį aspektą laikantis integruoto požiūrio, modernizuojant galiojančius teisės aktus ir svarstant naujas priemones, kad laikui bėgant būtų remiamas didesnis jų suderinamumas. Daugiau socialinių ES įsipareigojimų – ilgalaikis nerealizuotas politinis pažadas, todėl sukurdama minimalių pajamų sistemą ir toliau gerindama socialines ir darbo teises ir kovos su diskriminacija teisės aktus, ES gali siekti pareiti į kitą integracijos lygmenį. Skurstančių namų ūkių pajamų didinimas yra vienas iš svarbiausių sėkmingos strategijos „Europa 2020“ ir kovos su skurdu aspektų dėl dviejų toliau pateiktų priežasčių. Nuo krizės pradžios nelygybė ES vis didėja ir vis dar vienas iš šešių ES piliečių gyvena skurde arba susiduria su tikimybe jį patirti.

  Andrea Bocskor (PPE), írásban. ‒ A jelentés a szegénység elleni küzdelem miatt a magas rezsiköltségeket okolva megállapítja: csak néhány tagállamban javultak a szegénységgel kapcsolatos mutatók. Magyarország – köszönhetően a rezsicsökkentés sikerének – ezek között az országok között van, ezért örvendetes, hogy a jelentés szorgalmazza az uniós országok közt már bevált gyakorlatok cseréjét.

A jelentés azt is kéri, hogy az Európai Bizottság biztosítson nagyobb rugalmasságot a tagállamoknak az európai strukturális és beruházási alapok felhasználása terén, hogy azok az uniós forrásokat célzottabban tudják az energiaszegénység csökkentésére vagy a lakáskörülmények javítására fordítani.

A jelentés arra is felszólítja a tagállamokat, hogy támogassák a megújuló energiaforrásokkal vagy energiahatékonysággal – például a szigeteléssel, a napenergiával és az energiahatékony berendezésekkel – kapcsolatos beruházásokat.

A Néppárttal összhangban szavaztam, támogattam a jelentés elfogadását.

  Franc Bogovič (PPE), pisno. ‒ Podprl sem predlog resolucije Evropskega parlamenta o uresničevanju cilja o zmanjšanju revščine glede na vse večje gospodinjske stroške.

Osrednji del poročila je raziskava o tem, kako energijska politika in potrošniške cene vplivajo na revščino, zlasti pri prikrajšanih skupinah ljudi.

Poročilo nas seznani s prednostnimi nalogami pri iskanju najboljših možnih načinov za reševanje finančnih težav v gospodinjstvih, ki se soočajo z revščino, in predlaga sprejetje določenih ukrepov za boj proti njej.

  Renata Briano (S&D), per iscritto. ‒ Nel corso degli ultimi anni, complice la crisi economica iniziata nel 2008, il numero di cittadini europei a rischio povertà e di quelli che patiscono situazioni di importanti privazioni materiali è in preoccupante e continuo aumento, fenomeno quest'ultimo che mette a serio rischio il raggiungimento dell'ambizioso obiettivo previsto nel quadro della strategia Orizzonte 2020 di far uscire dalla povertà venti milioni di persone.

Per rispondere adeguatamente a questa situazione di crisi ed affinché l'intenzione della Commissione di dotarsi di una "tripla A sociale" non resti lettera morta, occorre rilanciare al più presto il dibattito circa la possibile adozione di una direttiva-quadro sull'introduzione di un reddito minimo adeguato superiore alla soglia di povertà, nonché circa l'introduzione di nuove forme di imposizione delle grandi industrie ad alta intensità energetica allo scopo di reperire nuove risorse per finanziare misure di contrasto alla povertà più incisive, disincentivando, al contempo, fenomeni di inefficienza energetica.

In quest'ottica, una particolare attenzione va inoltre rivolta alle persone, spesso anziane o giovani, che si trovano in situazione di precarietà, promuovendo, ad esempio, come il progetto di risoluzione in questione propone, una moratoria contro il taglio del riscaldamento nei mesi invernali, facilitando l'utilizzo dei meccanismi di finanziamento incrociati tra i vari fondi europei.

  Steeve Briois (ENF), par écrit. ‒ Ce rapport qui s'inscrit dans la stratégie Europe 2020, prévoit de faire sortir 20 millions de personnes de la pauvreté d'ici 2020.

Deux grands axes y sont ainsi décrits: favoriser l'augmentation des revenus des ménages pauvres et diminuer les dépenses, notamment grâce à une meilleure affectation des fonds européens.

Je me suis opposé à ce texte car une approche commune européenne en matière de lutte contre la pauvreté est inappropriée, tant les divergences macroéconomiques entre les États membres sont importantes. La seule solution adéquate à ce fléau est une réponse ciblée de chaque gouvernement national sur son territoire. La crise migratoire et l'enlisement de la crise économique sont d'ailleurs des maux qu'aucune initiative européenne n'arrive à maîtriser. C'est la raison pour laquelle j'ai voté contre ce rapport.

  Daniel Buda (PPE), în scris. ‒ Stagnarea economică și scăderea competitivității economiilor naționale înregistrate în ultima perioadă au însemnat scăderea drastică a consumului și creșterea vizibilă a cheltuielilor, ceea ce implicit a condus la creșterea nivelului sărăciei.

Cu toate că economia globală se află într-un proces de redresare după criza financiară, predicțiile FMI de creștere economică pentru anul 2016 rămân rezervate, cu o rată anuală de numai 3,4%. Economia globală se confruntă cu un ritm de creștere foarte redus pentru o perioadă îndelungată de timp, iar schimburile internaționale se lovesc de numeroase obstacole din cauza tergiversărilor definitivării acordurilor internaționale privind schimburile comerciale. Lupta împotriva combaterii sărăciei la nivelul UE trebuie să aibă sprijinul susținut al tuturor statelor membre, astfel încât prin implementarea unor măsuri coordonate să poată fi stabilit un venit minim peste pragul sărăciei pentru a contracara efectele negative pe termen lung.

Consider că trebuie să acordăm o prioritate deosebită problemelor circumstanțiale care conduc la creșterea gradului de sărăcie și, implicit, a excluziunii sociale. M-am exprimat în favoarea acestei rezoluții deoarece sunt convins că, prin acțiuni ferme și imediate, putem contribui concret la contracararea fenomenului sărăciei.

  Gianluca Buonanno (ENF), per iscritto. ‒ Mi sono astenuto. 5 milioni di nuovi poveri, 22 milioni di disoccupati dei quali 17 appartenenti all'eurozona: si tratta di cifre che da sole descrivono eloquentemente il dramma di molti cittadini europei, riassumendo il fallimento del progetto "Europa" e di tutte le sue strategie di mera propaganda.

Il testo, insistendo su misure di assistenzialismo, da introdurre sempre e soprattutto a beneficio delle categorie vulnerabili secondo il dogma comunitario, cioè non tutti i cittadini, ma solo rom, profughi, migranti, ecc., invoca come paradossale soluzione per risolvere quei disagi che l'UE stessa ha creato, la solita ricetta di "più Europa", auspicando addirittura un maggior coinvolgimento obbligatorio dell'UE nelle politiche sociali dei paesi dell'eurozona.

La lotta alla povertà, intesa come sradicamento di un problema cronico e strutturale che condiziona pesantemente il futuro delle nuove generazioni, molte della quali già "perdute", passa soprattutto attraverso un intervento economico in grado di incidere positivamente sul medio e lungo termine. Per questo servono misure per aumentare l'offerta di lavoro e il reddito da lavoro nell'UE, serve rilanciare la competitività del nostro sistema produttivo, urge abbandonare immediatamente l'euro e sostenere in tutti i modi l'avvicinamento tra formazione e mercato del lavoro.

  Cristian-Silviu Buşoi (PPE), în scris. ‒ În zilele noastre sărăcia reprezintă realitatea nefastă în care trăiesc milioane de copii din societățile europene, deteriorând astfel șansele de viitor ale acestora.

Criza economico-financiară care a început în 2008 s-a răsfrânt asupra copiilor și familiilor din întreaga Europă, având impact și asupra ocupării forței de muncă și a sistemelor de ajutor social. Creșterea cheltuielilor pentru locuință, alimente, utilități, transport, cheltuieli medicale sau cheltuieli legate de educație îngreunează în continuare situația familiilor, cărora, datorită scăderii nivelului de trai, le este tot mai greu să se descurce.

Atingerea obiectivului UE de reducere a sărăciei va necesita o cumulare a tuturor eforturilor și instrumentelor atât la nivel UE, cât și la nivel național. Conform strategiei Europa 2020, statele membre și Uniunea s-au angajat să reducă nivelul de sărăcie și excluziune socială cu cel puțin 20 de milioane de persoane în următorul deceniu. În acest sens consider că identificând indicatori privind sărăcia se pot elabora obiective naționale complementare privind excluziunea socială pentru toate cele 28 de state membre.

O calitate înaltă a vieții populației ar trebui să constituie scopul eforturilor de dezvoltare socială și ar trebui să dea măsura progresului social.

  Soledad Cabezón Ruiz (S&D), por escrito. ‒ He votado a favor de este Informe porque supone un salto cualitativo del Parlamento en la lucha contra la pobreza, la desigualdad y la exclusión social.

Esta resolución aúna políticas de protección social, derecho a una vivienda digna y lucha contra la pobreza energética, en un compendio de recomendaciones que actualizan y elevan de forma innovadora las posiciones del Parlamento europeo en la lucha contra la pobreza.

Después de ocho años de crisis económica y financiera los datos de desigualdad y pobreza en Europa, no sólo no han remitido sino que han empeorado sobre todo en los países del sur, como España, dónde las condiciones de desigualdad son peor que en cualquier otro país del continente después de cuatro años de gobierno del Partido Popular. Por eso se destaca la necesidad de actuar con políticas innovadoras, como la moratoria contra la desconexión de la calefacción en los meses de inviernos, el establecimiento de un sistema de rentas mínimas por países que garantice unos ingresos dignos, aunque en este caso los grupos liberales y conservadores de la cámara hayan puesto matices a este extremo.

  Enrique Calvet Chambon (ALDE), por escrito. ‒ En conciencia voto en contra del párrafo 19 de este informe porque está exageradamente fuera del tema importantísimo que la propuesta quiere combatir. Traer permanentemente a colación ideas generales que no apuntan a la concreción del tema, en mi opinión no ayudan ni a concentrarse en la tragedia de la pobreza ni a la causa feminista porque la banaliza y la convierte en un leitmotiv rutinario, me considero tan defensor de la igualdad ontológica entre sexos como el que más y es por querer ser más eficiente también en esa lucha que voto en contra de dicho párrafo.

  Nicola Caputo (S&D), per iscritto. ‒ Oggi ho votato a favore della relazione sul raggiungimento dell'obiettivo di lotta contro la povertà alla luce dell'aumento delle spese delle famiglie perché in Europa sono 17 i paesi che hanno più di un quinto della loro popolazione che fa parte della categoria dei poveri, 43 milioni di cittadini europei, tra cui molti bambini che quotidianamente non possono contare sul nutrimento necessario. Sono molto preoccupato per la valutazione della Commissione secondo cui l'obiettivo di lotta alla povertà del 2020 "sembra fuori portata. È necessario invece impegnarsi per mettere in campo una strategia integrata di lotta alla povertà dell’UE basata su indicatori oggettivi e con una tempistica di realizzazione precisa per far sì che siano rispettati gli obiettivi della strategia Europa 2020.

  Dita Charanzová (ALDE), in writing. ‒ I voted in favour of this report as I support measures to prevent energy poverty in European households. However, there are some principles we should keep in mind, such as that these measures should not be abused. That is why I could not agree with that part of the text declaring a right to receive energy without actually paying for it.

  Caterina Chinnici (S&D), per iscritto. ‒ Dal 2008 il numero di persone esposte al rischio di povertà o di esclusione sociale è gradualmente aumentato nella maggior parte degli Stati membri. Nel 2014, una persona su quattro residente nel territorio dell'UE si trovava in condizioni di grave rischio di povertà, e tra le categorie più a rischio donne, bambini, giovani con basso livello di istruzione e migranti.

La causa della crescita della povertà è senza dubbio la crisi economica e le conseguenti politiche di austerità non hanno certo aiutato la già difficile ripresa.

L'impegno degli Stati membri e della Commissione deve essere inequivocabile: occorre intervenire con misure per aiutare le famiglie più vulnerabili a superare dignitosamente il momento di difficoltà. Non è pensabile né più accettabile che in Europa vi siano numerosi nuclei familiari impossibilitati a far fronte alle spese per il riscaldamento del proprio alloggio.

Occorre una dimensione sociale anche nella politica energetica: la lotta dell'Unione contro l'indigenza e la povertà passa anche dalla riduzione delle spese per i consumi energetici che costituiscono la voce più importante nel bilancio familiare.

Gli investimenti per l'efficientamento energetico degli alloggi e dell'edilizia popolare e lo sviluppo delle fonti rinnovabili dovranno essere una priorità per gli Stati e per la Commissione. Per tali motivi ho votato a favore.

  Ole Christensen (S&D), skriftlig. ‒ Alle husstande i Europa bør have adgang til varme og energi året rundt. Det er vi som socialdemokrater enige i. Hvordan adgang til varme og energi for husstandene finansieres er imidlertid et nationalt anliggende, eftersom udformning af socialpolitik generelt er medlemsstatskompetence ifølge traktaten. Derfor bør Europa-Parlamentet ikke tage stilling til, om de private husstande selv eller det offentlige har ansvar for omkostningerne forbundet med varme og energi. Vi har følgelig undladt at stemme for eller imod, at omkostningerne forbundet med energi i vinterperioden er det offentliges ansvar, samt at Kommissionen bør reducere energiomkostninger for fattige husholdninger. Det er medlemsstatskompetence at træffe beslutning herom.

  Alberto Cirio (PPE), per iscritto. ‒ Questa relazione è un chiaro esempio di politica a favore della lotta contro la povertà e per questo ho votato a favore. I dati che ci vengono presentati oggi sono allarmanti e quindi ritengo necessaria una risposta concreta il prima possibile da parte della politica. Questa relazione pone le basi in tal senso, puntando sulle forme di energia rinnovabile e sull'efficienza energetica per le famiglie esposte a precarietà energetica. Inoltre, cerca di reindirizzare i vari fondi verso le famiglie più vulnerabili con l'ulteriore intento di eliminare gli ostacoli all'accesso di tali risorse. È chiaro come l'energia e le politiche dei prezzi al consumo possano avere un impatto sulla povertà in particolare per quanto riguarda i gruppi svantaggiati e per questo ritengo che per avvicinarsi agli obbiettivi che questa relazione mette in evidenza sia necessaria una cooperazione di tutti gli Stati membri.

  Deirdre Clune (PPE), in writing. ‒ This own-initiative report aims to build bridges between social policy and energy policy in the European debate by stressing that the EU is getting further from the EU 2020 anti-poverty target, while the EU has relevant unmet potential for reducing major household costs of poor households through targeting existing renewable and energy efficiency projects on energy poor households. The report aims to meet the EU 2020 anti-poverty target and also meet energy efficiency, emission and renewable targets, and calls on multiple actors to take further steps with the help of various instruments but in the same direction

  Jane Collins and Mike Hookem (EFDD), in writing. – UKIP voted against this non-binding and non-legislative report. It called for the EU to create a definition for ‘energy poverty’, calls for investigating the possibility of an EU wide minimum income, wants an EU pillar of social rights and use of various EU funds. While UKIP supports more action to help those suffering poverty, it should be done by our own accountable national government, not by unelected bureaucrats in Brussels. If we left the EU we would have more money to help solve these problems and not be constrained by EU legislation which is making the situation worse.

  Therese Comodini Cachia (PPE), in writing. ‒ I support the call for more efficient, targeted and more carefully monitored use of the European Structural and Investment Funds so as to ensure that these effectively address living costs, social exclusion, housing deprivation, and the insufficient quality of the housing stock.

I am also concerned with the gender gaps in remuneration, working hours and duration of working lives that women face during their working lives which, as the report correctly points out, have a direct effect on their lives as pensioners.

I also support greater flexibility for access to European funding by anti-poverty associations without adding administrative burdens for them. This should be linked to the active labour market policies aimed at assisting unemployed people to return to the labour market and find dignified jobs.

  Javier Couso Permuy (GUE/NGL), por escrito. ‒ El informe apoya los elementos básicos con los que desarrollar un plan global de lucha contra la pobreza: la garantía de acceso a servicios básicos (energía, agua, salud, educación, vivienda…) frente a la lógica depredadora del mercado; la mejora de las condiciones laborales y salariales de las que depende el bienestar de la mayoría trabajadora y un sistema de rentas mínimas que complemente la protección social para garantizar, de manera individualizada y efectiva, un ingreso y una vida dignas. En consecuencia, he votado a favor.

  Andrea Cozzolino (S&D), per iscritto. ‒ Considero l'obiettivo della lotta alla povertà una priorità assoluta per tutti gli Stati membri, in linea con la strategia Europa 2020. Negli ultimi anni, il costo crescente della vita, la crisi economica e la disoccupazione giovanile hanno creato condizioni favorevoli per il proliferare della povertà, in tutti i suoi aspetti, nonché un circolo vizioso dal quale è sempre più difficile uscire. In particolare, è evidente che gli elevati costi di alloggio in presenza di bassi redditi e, al contempo, il diritto non sempre garantito all'accesso ad un alloggio salubre sono questioni che hanno un impatto negativo sulla vita dei cittadini europei e sulla ripresa economica negli Stati membri. Tramite il mio voto, quindi, intendo sostenere l'adozione di una strategia europea per porre fine ai problemi dell'indigenza, della povertà energetica e dell'esclusione sociale, che combini l'intervento della Commissione, diversificato a seconda dei contesti socio-economici specifici di ciascuno Stato, con l'azione degli Stati membri per un utilizzo più efficace dei fondi europei e per la prestazione continua di servizi sociali, come i regimi di reddito minimo, la riduzione dei costi dell'energia per le famiglie, e l'accesso equo ad un alloggio adeguato e all'assistenza sanitaria.

  Andi Cristea (S&D), în scris. ‒ De la începutul crizei, inegalitatea din UE se agravează, iar unul din șase cetățeni europeni este expus riscului de sărăcie.

Am votat pentru modernizarea legislației și elaborarea de noi măsuri astfel încât obiectivul de combatere a sărăciei stabilit în Strategia UE 2020 să fie îndeplinit.

  Pál Csáky (PPE), írásban. ‒ A szegénység elleni küzdelemről a rezsiköltségek fényében szóló parlamenti jelentés a magas tagállami rezsiköltségeket veszi górcső alá, és megállapítja, hogy csak néhány tagállamban javultak a szegénységgel kapcsolatos mutatók. A jelentés szorgalmazza az uniós országok közt már bevált gyakorlatok cseréjét a helyzet javítása érdekében.

A jelentés kéri, hogy az Európai Bizottság biztosítson nagyobb rugalmasságot a tagállamoknak az európai strukturális és beruházási alapok felhasználása terén, hogy azok az uniós forrásokat célzottabban tudják az energiaszegénység csökkentésére vagy a lakáskörülmények javítására fordítani. Továbbá, felszólítja a tagállamokat, hogy támogassák a megújuló energiaforrásokkal vagy energiahatékonysággal – pl. szigeteléssel, napenergiával és energia-hatékony berendezésekkel – kapcsolatos beruházásokat.

Az energiaszegénység uniós meghatározását (34.§) a néppárt elvetette, mivel nincs szükség újabb, nem objektív szegénységi mutatóra. Fontos, hogy a Bizottság objektív adatok alapján dolgozzon, amelyhez elengedhetetlen volna a jelenlegi – részben önbevalláson alapuló – felmérések helyett a tényleges vagyoni helyzet (pl. lakástulajdon megléte, tartozások nagysága) figyelembevétele. Támogattam a jelentést.

  Edward Czesak (ECR), na piśmie. ‒ Niniejsze sprawozdanie zmierza do stworzenia powiązań między polityką społeczną a polityką energetyczną, podkreślając, że UE oddala się od celu strategii Europa 2020, jakim jest zmniejszenie ubóstwa. Sprawozdanie domaga się zaangażowania społecznego ze strony UE poprzez ramy dotyczące dochodu minimalnego oraz dalsze zmiany w zakresie praw socjalnych i praw pracowniczych, a także przepisy antydyskryminacyjne. W sprawozdaniu zachęca się Komisję do oszacowania środków zapewniania odpowiedniego dochodu minimalnego powyżej progu ubóstwa, wynoszącego 60% krajowej mediany dochodu we wszystkich państwach członkowskich.

Kolejnym filarem przeciwdziałania ubóstwu jest zmniejszenie kosztów gospodarstw domowych za pomocą ukierunkowanych funduszy unijnych. Sprawozdanie wprowadza koncepcję europejskiego moratorium na odcinanie ogrzewania w okresie zimowym, chcąc zadbać o to, by w zimie przez ustalony okres żadne gospodarstwo domowe nie mogło zostać pozbawione dopływu energii, a tym, które są w takiej sytuacji został przywrócony dopływ energii, z podkreśleniem, że poniesienie związanych z tym kosztów jest – zgodnie ze sprawozdaniem – obowiązkiem władzy publicznej.

Niestety pomimo wagi problemu nie mogłem poprzeć tego sprawozdania, które proponuje inicjowanie debat przy opracowywaniu strategii politycznych, interwencje organów publicznych oraz zwiększenie wydatków publicznych, nie przedstawiając jednak żadnych trwałych i zrównoważonych rozwiązań mających oparcie w usprawnionym rynku pracy i edukacji oraz lepszych usługach publicznych. Wstrzymałem się od głosu.

  Viorica Dăncilă (S&D), în scris. ‒ Combaterea sărăciei constituie unul din cele cinci obiective măsurabile propuse pentru EU 2020, aceasta încurajând adoptarea de politici naționale de protejare a femeilor, în special, față de riscul sărăciei.

În acest context, consider importantă reformarea politicilor macroeconomice, sociale și a celor privind piața muncii în concordanță cu politicile privind egalitatea de gen, deoarece obiectivele de combatere a sărăciei nu pot fi îndeplinite fără a combate sărăcia femeilor.

  Michel Dantin (PPE), par écrit. ‒ Ce rapport d'initiative s'intéresse aux répercussions possibles des politiques en matière d'énergie et des prix à la consommation sur la pauvreté, en particulier pour les groupes défavorisés. Le rapport entend trouver la meilleure manière d'aider les ménages confrontés à la pauvreté et examine les mesures qui pourraient être prises pour lutter contre la pauvreté en tant que telle. Considérant que l'Union s'éloigne de son objectif de la stratégie 2020 visant à réduire la pauvreté d'au moins 20 millions de personnes en Europe, et qu'il est nécessaire de développer une stratégie pour que tous les ménages puissent répondre à leurs besoins, j'ai soutenu ce rapport.

  Rachida Dati (PPE), par écrit. – J'ai soutenu ce rapport qui permet d'analyser les répercussions possibles des politiques en matière d'énergie et des prix à la consommation sur la pauvreté. Il propose des solutions en vue de réaliser l'objectif de lutte contre la pauvreté inscrit dans la stratégie Europe 2020, telles que le développement de l'emploi et la garantie d'un revenu permettant de vivre décemment.

  Philippe De Backer (ALDE), in writing. – I abstained from voting on this resolution. The objective of the initiative is righteous and a target to work to. Household incomes should increase and the fight against poverty is a continuous concern of us all. For all of these reasons, I did not vote against the resolution.

However, I do not believe that the proposals made will reach this objective. They go against the free market principle and offer therefore only short-term solutions for which we will pay a high price in the long run. In sum, my goal is to reduce poverty and to increase household income. In addition, I completely agree that renewable energy should play a more prominent role in our lives. However, the only way to achieve these goals is research and development which will lead to employment. This requires large sums of investment that can only be attracted by creating an investor-friendly environment in a free market economy.

  Angélique Delahaye (PPE), par écrit. ‒ J'ai choisi de voter en faveur du rapport intitulé "Remplir l'objectif de lutte contre la pauvreté dans le contexte de l'augmentation des coûts des ménages", car il est aujourd'hui indispensable de lutter plus efficacement contre la pauvreté. C'est d'ailleurs un objectif de l'Union européenne pour 2020, en réduisant de 20 millions le nombre de personnes touchées ou menacées par la pauvreté. Dans ce contexte, il m'est apparu important de soutenir une définition européenne de la précarité énergétique. En effet, sans une telle définition, il me semble difficile de lutter efficacement contre. En revanche, il revient pour moi aux États membres de fixer les revenus minimums nationaux et non à la Commission européenne, c'est pourquoi je me suis opposée à cette idée.

  Andor Deli (PPE), írásban. ‒ A jelentés a szegénység elleni küzdelem miatt a magas rezsiköltségeket okolva megállapítja: csak néhány tagállamban javultak a szegénységgel kapcsolatos mutatók. Magyarország – köszönhetően a rezsicsökkentés sikerének – ezek között az országok között van, ezért örvendetes, hogy a jelentés szorgalmazza az uniós országok közt már bevált gyakorlatok cseréjét.

A jelentés azt is kéri, hogy az Európai Bizottság biztosítson nagyon rugalmasságot a tagállamoknak az európai strukturális és beruházási alapok felhasználása terén, hogy azok az uniós forrásokat célzottabban tudják az energiaszegénység csökkentésére vagy a lakáskörülmények javítására fordítani.

A jelentés arra is felszólítja a tagállamokat, hogy támogassák a megújuló energiaforrásokkal vagy energiahatékonysággal – például a szigeteléssel, a napenergiával és az energiahatékony berendezésekkel – kapcsolatos beruházásokat. Hazámban, Magyarországon idén is folytatódik az Otthon Melege program, amellyel a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium 2016. július 1-jétől 5 milliárd forint keretösszeggel induló, vissza nem térítendő támogatást biztosít családi házak energetikai korszerűsítésére és felújítására.

Az energiaszegénység uniós meghatározására a néppárt nemet mondott, mert nincs szükség újabb, nem objektív szegénységi mutatóra. Fontos, hogy a Bizottság objektív adatok alapján dolgozzon, amelyhez elengedhetetlen volna a jelenlegi – részben önbevalláson alapuló – felmérések helyett a tényleges vagyoni helyzet figyelembevétele.

A Néppárttal összhangban szavaztam, támogattam a jelentést egészét.

  Martina Dlabajová (ALDE), in writing. ‒ Fighting poverty is important. EU Member States have in place the world’s best systems which protect the poorest and allow them, according to certain criteria, to benefit from minimum income schemes.

This report, however, goes beyond this objective. It steps into Member States’ competences to provide adequate support according to national practices. It also refrains from suggesting measures and incentives to re-integrate the most vulnerable parts of society into the labour market.

This is why I decided to vote against this report.

  Ангел Джамбазки (ECR), в писмена форма. ‒ Гласувах против този доклад, защото той създава връзка между бедността и енергията, при пълно незачитане на другите фактори, които трябва да бъдат взети предвид. В действителност се изискват незабавни действия, без да се предлагат трайни решения, насочени към по-голямата картина. На всичко отгоре се предлага минимална рамка за доходите, като в същото време очевидно се пренебрегват специфични особености на различните държави членки, което прави невъзможно прилагането на един и същи минимален стандарт за целия ЕС.

  Norbert Erdős (PPE), írásban. ‒ A jelentés a szegénység elleni küzdelem miatt a magas rezsiköltségeket okolva megállapítja: csak néhány tagállamban javultak a szegénységgel kapcsolatos mutatók. Magyarország – köszönhetően a rezsicsökkentés sikerének – ezek között az országok között van, ezért örvendetes, hogy a jelentés szorgalmazza az uniós országok közt már bevált gyakorlatok cseréjét.

A jelentés azt is kéri, hogy az Európai Bizottság biztosítson nagyon rugalmasságot a tagállamoknak az európai strukturális és beruházási alapok felhasználása terén, hogy azok az uniós forrásokat célzottabban tudják az energiaszegénység csökkentésére vagy a lakáskörülmények javítására fordítani.

A jelentés arra is felszólítja a tagállamokat, hogy támogassák a megújuló energiaforrásokkal vagy energiahatékonysággal – például a szigeteléssel, a napenergiával és az energiahatékony berendezésekkel – kapcsolatos beruházásokat. Hazámban, Magyarországon idén is folytatódik az Otthon Melege program, amellyel a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium 2016. július 1-jétől 5 milliárd forint keretösszeggel induló vissza nem térítendő támogatást biztosít családi házak energetikai korszerűsítésére és felújítására.

Az energiaszegénység uniós meghatározására (34.§) a néppárt nemet mondott, mert nincs szükség újabb, nem objektív szegénységi mutatóra. Fontos, hogy a Bizottság objektív adatok alapján dolgozzon, amelyhez elengedhetetlen volna a jelenlegi – részben önbevalláson alapuló – felmérések helyett a tényleges vagyoni helyzet (pl. lakástulajdon megléte, tartozások nagysága) figyelembevétele.

A Néppárttal összhangban szavaztam, támogattam a jelentést egészét.

  Rosa Estaràs Ferragut (PPE), por escrito. ‒ El objetivo principal del proyecto de informe es ver cómo las políticas y los precios del consumo de energía pueden tener un impacto sobre la pobreza, especialmente en lo que respecta a los grupos desfavorecidos. El informe también apunta a encontrar la mejor manera de abordar las dificultades de los hogares en situación de pobreza y considera las medidas que podrían tomarse para luchar contra esta. Se han respetado los principios de subsidiariedad en materias como el ingreso y el salario mínimo, el derecho a la vivienda, el control de los alquileres y el precio de la energía y, por tanto, ha resultado un importante informe de acuerdo con los principios de la UE.

  José Manuel Fernandes (PPE), por escrito. ‒ O número de pessoas em risco de pobreza ou de exclusão social na UE tem vindo a aumentar nos últimos anos, situando-se em 122,6 milhões de pessoas.

Em 2013, 16,7 % da população da UE estava em risco de pobreza após as transferências sociais, 9,6 % estava em situação de privação material severa e 10,7 % dos agregados familiares pertenciam à categoria «intensidade laboral muito baixa».

Ainda segundo o relatório, 10% dos cidadãos da UE tinham pagamentos em atraso das suas faturas dos serviços de utilidade pública, 12 % dos cidadãos da UE não conseguiram manter a sua casa adequadamente quente e 16% da população da UE vivia em habitações cujos telhados deixavam passar água e com humidade nas paredes.

Concordo que deva ser adotada uma estratégia integrada de luta contra as diversas manifestações da pobreza, através de uma abordagem holística que estabeleça elos de ligação entre as políticas económica, de trabalho, de educação, de energia e de transportes e as políticas sociais com base nas melhores práticas.

  Edouard Ferrand (ENF), par écrit. ‒ Vote contre: la meilleure solution au problème serait une intervention ciblée de chaque État membre.

  João Ferreira (GUE/NGL), por escrito. ‒ O aumento em 5 milhões do número de pessoas em risco de pobreza entre 2008 e 2013, para um total de 122,6 milhões de pessoas em toda a União Europeia, é muito significativo. O número de pessoas com graves privações materiais aumentou para 45 milhões, bem como o número de pessoas que não podem fazer face a despesas inesperadas.

O relatório centra-se, neste contexto, nas privações com que os agregados familiares se confrontam, não conseguindo fazer face aos encargos domésticos, onde se destaca a eletricidade, o gás e a água, bens que aumentaram significativamente nos últimos anos, como consequência da privatização destes setores, da sua liberalização e da desregulação.

Situação que tem particular impacto junto de idosos e crianças, pela incapacidade de certos agregados pagarem aquecimento, com as nefastas consequências que daí advêm.

O relatório sugere uma série de medidas de apoio: a redução da fatura energética e o investimento em medidas de poupança; a garantia de um rendimento mínimo para cada pessoa; o reforço dos fundos da UE para a luta contra a pobreza e a inclusão social. Refere ainda a importância do acesso aos serviços públicos e o direito inalienável à água.

Não obstante um enquadramento que não se demarca das políticas macroeconómicas da UE, o relatório tem aspetos essencialmente positivos.

  Luke Ming Flanagan (GUE/NGL), in writing. – I voted against as I believe the EU through the ECB is actually causing poverty.

  Monika Flašíková Beňová (S&D), písomne. ‒ V rokoch 2008 až 2013 sa počet chudobných ľudí v Európskej únii zvýšil zo 117 miliónov na viac ako 122 miliónov. Viac ako 16 % populácie je ohrozených chudobou po sociálnych transferoch, 9,6 % bolo v situácii vážnej materiálnej deprivácie a 10,7 % domácností bolo označených s veľmi nízkou intenzitou práce. Chudobné domácnosti minú najväčšiu časť svojho príjmu na bývanie, pomôcky a potraviny. Podľa štatistík Európskej únie o príjmoch a životných podmienkach malo 10 % občanov nedoplatky za účty v roku 2015, 12 % nebolo schopných udržať svoj domov a primerane vykurovať v roku 2014, zatiaľ čo 16 % obyvateľov žilo v bytoch s presakujúcou strechou. Členské štáty by sa mali viac zamerať na projekty v oblasti energetickej účinnosti a pomáhať takýmto spôsobom znevýhodneným domácnostiam. Európska komisia a členské štáty musia vyvinúť väčšie úsilie na dosiahnutie cieľov boja proti chudobe. Finančne zraniteľné domácnosti potrebujú lepšiu ochranu proti energetickej chudobe a väčšiu podporu s cieľom zlepšiť ich energetickú účinnosť.

  Lorenzo Fontana (ENF), per iscritto. ‒ Mi astengo perchè, nonostante alcuni punti chiari e positivi, in altre parti della relazione non si intravedono misure efficaci per contrastare l'aumento della povertà e della disoccupazione.

  Λάμπρος Φουντούλης ( NI), γραπτώς. ‒ Καταψηφίζω την έκθεση σχετικά με την επίτευξη του στόχου κατά της φτώχειας δεδομένων των αυξανόμενων εξόδων των νοικοκυριών. Παρότι η καταπολέμηση της φτώχειας αποτελεί υψίστη προτεραιότητα για το Κίνημα μας, εντούτοις διαφωνώ κάθετα με την προσέγγιση της Ένωσης όσον αφορά τις προτεινόμενες λύσεις και δεν θεωρώ πως με αυτές τις ενέργειες θα επιτευχθούν αποτελέσματα. Αντιθέτως, απαιτείται μια ριζοσπαστικότερη προσέγγιση την οποία, όμως, η Ένωση δεν είναι σε θέση να αποδεχθεί και να εφαρμόσει.

  Doru-Claudian Frunzulică (S&D), in writing. ‒ Poverty levels in the Union are unacceptably high. Clearly, the increase in poverty is directly linked to the financial crisis and the subsequent austerity policies. I believe the Commission and the Member States must make more efforts to reach the anti-poverty targets, and that a minimum income scheme above the 60% national median income in all Member States, a European Energy Observatory and a winter heating disconnection moratorium are essential tools in this respect. Moreover, I believe financially vulnerable households need better protection against energy poverty and more support to improve their energy efficiency.

I therefore support the call for a winter heating disconnection moratorium, to prevent energy cuts during winter months in case of financially vulnerable households, the call for an EU summit dedicated to the reduction of poverty and the support for a stronger role for consumers and for stronger consumer protection.

  Kinga Gál (PPE), írásban. ‒ A jelentés a szegénység elleni küzdelem miatt a magas rezsiköltségeket okolva megállapítja: csak néhány tagállamban javultak a szegénységgel kapcsolatos mutatók. Magyarország – köszönhetően a rezsicsökkentés sikerének – ezek között az országok között van, ezért örvendetes, hogy a jelentés szorgalmazza az uniós országok közt már bevált gyakorlatok cseréjét.

A jelentés azt is kéri, hogy az Európai Bizottság biztosítson nagyon rugalmasságot a tagállamoknak az európai strukturális és beruházási alapok felhasználása terén, hogy azok az uniós forrásokat célzottabban tudják az energiaszegénység csökkentésére vagy a lakáskörülmények javítására fordítani.

A jelentés arra is felszólítja a tagállamokat, hogy támogassák a megújuló energiaforrásokkal vagy energiahatékonysággal – például a szigeteléssel, a napenergiával és az energiahatékony berendezésekkel – kapcsolatos beruházásokat. Hazámban, Magyarországon idén is folytatódik az Otthon Melege program, amellyel a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium 2016. július 1-jétől 5 milliárd forint keretösszeggel induló vissza nem térítendő támogatást biztosít családi házak energetikai korszerűsítésére és felújítására.

Az energiaszegénység uniós meghatározására (34.§) a néppárt nemet mondott, mert nincs szükség újabb, nem objektív szegénységi mutatóra. Fontos, hogy a Bizottság objektív adatok alapján dolgozzon, amelyhez elengedhetetlen volna a jelenlegi – részben önbevalláson alapuló – felmérések helyett a tényleges vagyoni helyzet (pl. lakástulajdon megléte, tartozások nagysága) figyelembevétele.

A Néppárttal összhangban szavaztam, támogattam a jelentést egészét.

  Ildikó Gáll-Pelcz (PPE), írásban. ‒ A jelentés a szegénység elleni küzdelem miatt a magas rezsiköltségeket okolva megállapítja: csak néhány tagállamban javultak a szegénységgel kapcsolatos mutatók. Magyarország – köszönhetően a rezsicsökkentés sikerének – ezek között az országok között van, ezért örvendetes, hogy a jelentés szorgalmazza az uniós országok közt már bevált gyakorlatok cseréjét.

A jelentés azt is kéri, hogy az Európai Bizottság biztosítson nagyon rugalmasságot a tagállamoknak az európai strukturális és beruházási alapok felhasználása terén, hogy azok az uniós forrásokat célzottabban tudják az energiaszegénység csökkentésére vagy a lakáskörülmények javítására fordítani.

A jelentés arra is felszólítja a tagállamokat, hogy támogassák a megújuló energiaforrásokkal vagy energiahatékonysággal – például a szigeteléssel, a napenergiával és az energiahatékony berendezésekkel – kapcsolatos beruházásokat. Hazámban, Magyarországon idén is folytatódik az Otthon Melege program, amellyel a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium 2016. július 1-jétől 5 milliárd forint keretösszeggel induló vissza nem térítendő támogatást biztosít családi házak energetikai korszerűsítésére és felújítására.

Az energiaszegénység uniós meghatározására (34.§) a néppárt nemet mondott, mert nincs szükség újabb, nem objektív szegénységi mutatóra. Fontos, hogy a Bizottság objektív adatok alapján dolgozzon, amelyhez elengedhetetlen volna a jelenlegi – részben önbevalláson alapuló – felmérések helyett a tényleges vagyoni helyzet (pl. lakástulajdon megléte, tartozások nagysága) figyelembevétele.

A Néppárttal összhangban szavaztam, támogattam a jelentést egészét.

  Francesc Gambús (PPE), por escrito. ‒ He votado a favor del informe ante la constatación de que la UE se está alejando cada vez más del objetivo de lucha contra la pobreza fijado en la Estrategia Europa 2020. Debemos trabajar con el objetivo de garantizar de un mayor compromiso social por parte de la UE. El aumento de la renta de los hogares pobres es uno de los elementos fundamentales del éxito de la Estrategia Europa 2020 y de la lucha contra la pobreza, más teniendo en cuenta que la desigualdad en la UE ha ido en aumento desde el inicio de la crisis. Desde el Parlamento Europeo debemos trabajar para que ningún ciudadano quede relegado en la pobreza y la exclusión social.

  Iratxe García Pérez (S&D), por escrito. ‒ He votado a favor de este informe porque supone un salto cualitativo del Parlamento en la lucha contra la pobreza, la desigualdad y la exclusión social.

Esta resolución, a través de un conjunto de recomendaciones que actualizan y elevan de forma innovadora las posiciones del Parlamento Europeo en la lucha contra la pobreza, reivindica políticas de protección social, el derecho a una vivienda digna y la lucha contra la pobreza energética.

Después de ocho años de crisis económica y financiera, las estadísticas sobre desigualdad y pobreza en Europa han empeorado sobre todo en los países del sur, en particular en España, donde las condiciones de desigualdad son peores que en cualquier otro país del continente después de cuatro años de gobierno del Partido Popular. Por ello, se destaca la necesidad de actuar con políticas innovadoras, tales como la moratoria contra la desconexión de la calefacción en los meses de inviernos y el establecimiento de un sistema de rentas mínimas por países que garantice unos ingresos dignos, si bien en este caso los liberales y conservadores de la Eurocámara han puesto matices a este extremo.

  Eider Gardiazabal Rubial (S&D), por escrito. ‒ He votado a favor de este Informe porque supone un salto cualitativo del Parlamento en la lucha contra la pobreza, la desigualdad y la exclusión social.

Esta resolución aúna políticas de protección social, derecho a una vivienda digna y lucha contra la pobreza energética, en un compendio de recomendaciones que actualizan y elevan de forma innovadora las posiciones del Parlamento europeo en la lucha contra la pobreza.

Después de ocho años de crisis económica y financiera los datos de desigualdad y pobreza en Europa, no sólo no han remitido sino que han empeorado sobre todo en los países del sur, como España, dónde las condiciones de desigualdad son peor que en cualquier otro país del continente después de cuatro años de gobierno del Partido Popular. Por eso se destaca la necesidad de actuar con políticas innovadoras, como la moratoria contra la desconexión de la calefacción en los meses de inviernos, el establecimiento de un sistema de rentas mínimas por países que garantice unos ingresos dignos, aunque en este caso los grupos liberales y conservadores de la cámara hayan puesto matices a este extremo.

  Jens Gieseke (PPE), schriftlich. ‒ Armut ist noch immer ein Problem innerhalb der EU. Dieses müssen wir weiterhin bekämpfen. Ich setzte mich für diese Maßnahmen ein, um einer wachsenden Ungleichheit in der Bevölkerung vorzubeugen.

  Sylvie Goddyn (ENF), par écrit. ‒ Compte tenu des disparités structurelles entre les États membres, il paraît inenvisageable de chercher à uniformiser et homogénéiser les politiques sociales en matière de lutte contre la pauvreté. Chacun des États membres souffre de types de pauvretés différents, dont les causes et les réponses sont fatalement différentes.

Il existe en revanche quelques origines communes à la pauvreté des citoyens des États membres de l'Union européenne: délocalisations encouragées par l'ultra-libéralisme, dumping organisé dont l'immigration de masse est l'instrument… Rien dans ce texte ne s'attaque à ces problèmes de fond, vecteurs de précarisation dans l'ensemble de l'Union. Pour ces raisons, J'ai voté contre ce texte.

  Tania González Peñas (GUE/NGL), por escrito. ‒ Hemos votado a favor de este informe ya que se centra en analizar los gastos en los hogares y los objetivos de la Estrategia Europa 2020 que tiene como reto reducir en 20 millones las personas en riesgo de exclusión social.

El Informe ha incorporado cuatro aspectos, dos recogidos en sus recomendaciones generales, muy positivas. En primer lugar, referencias a la necesidad de incrementar la inversión en energías renovables y eficiencia energética para atajar la pobreza son interesantes en tanto en cuanto se vinculan con políticas de empleo, transición energética, vivienda de calidad y asequible y reducción del gasto en sanidad. En segundo lugar el texto hace referencias a una renta mínima adecuada superior al umbral de la pobreza que representa el 60% de la renta nacional media en todos los Estados Miembros. En tercer lugar, un llamamiento a un mejor uso, difusión e información sobre los fondos europeos así como ampliación más allá del 2020 al FEAD es destacable y positivo. Por último, la referencia a una moratoria contra los recortes de calefacción en invierno para garantizar que ningún hogar se quede sin suministro, es fundamental para inclinar nuestro voto a favor.

  Theresa Griffin (S&D), in writing. ‒ 1 in 5 of the UK population live below the poverty line. We urgently need to address this problem in a comprehensive manner and that is why I support this report

  András Gyürk (PPE), írásban. ‒ A jelentés a szegénység elleni küzdelem miatt a magas rezsiköltségeket okolva megállapítja: csak néhány tagállamban javultak a szegénységgel kapcsolatos mutatók. Magyarország – köszönhetően a rezsicsökkentés sikerének – ezek között az országok között van, ezért örvendetes, hogy a jelentés szorgalmazza az uniós országok közt már bevált gyakorlatok cseréjét.

A jelentés azt is kéri, hogy az Európai Bizottság biztosítson nagyobb rugalmasságot a tagállamoknak az európai strukturális és beruházási alapok felhasználása terén, hogy az uniós forrásokat célzottabban tudják az energiaszegénység csökkentésére vagy a lakáskörülmények javítására fordítani.

A jelentés arra is felszólítja a tagállamokat, hogy támogassák a megújuló energiaforrásokkal vagy energiahatékonysággal – például a szigeteléssel, a napenergiával és az energiahatékony berendezésekkel – kapcsolatos beruházásokat.

Az energiaszegénység uniós meghatározására (34.§) a néppárt nemet mondott, mert nincs szükség újabb, nem objektív szegénységi mutatóra. Fontos, hogy a Bizottság objektív adatok alapján dolgozzon, amelyhez elengedhetetlen volna a jelenlegi – részben önbevalláson alapuló – felmérések helyett a tényleges vagyoni helyzet (pl. lakástulajdon megléte, tartozások nagysága) figyelembevétele.

A Néppárttal összhangban támogattam a jelentést egészét.

  Τάκης Χατζηγεωργίου ( GUE/NGL), γραπτώς. ‒ Τηρήσαμε αποχή αφού η έκθεση αντιμετωπίζει επιφανειακά τα προβλήματα της αυξανόμενης αύξησης του κόστους ζωής/κατοικίας, ειδικότερα όσον αφορά τα δύο κομβικά ζητήματα του ελάχιστου εισοδήματος και της θέσπισης μορατόριουμ για την αποκοπή του ηλεκτρικού ρεύματος από τα νοικοκυριά.

  Marian Harkin (ALDE), in writing. ‒ I was pleased to support this important report which highlights the fact that one in six Europeans live in poverty, or are at risk of poverty – in Ireland that figure is 16% and 3 out of every 10 children suffer deprivation - stark figures. We are all aware that poorer households spend a higher portion of their incomes on household costs such as food, compared with other more affluent households. The report highlights concrete measures that can be taken in order to try and meet the EU 2020 anti-poverty targets such as a winter heating disconnection moratorium, a possibility to extend the Fund for Aid to the Most Deprived, and measures to reduce energy poverty such as micro-loans to invest in energy efficiency. I also believe that a minimum income which takes into account the economic and social circumstances in each Member State and which is based on a life-cycle approach, can act as a safety net for those families at risk of, or living in, poverty.

  Krzysztof Hetman (PPE), na piśmie. ‒ Głosowałem za przyjęciem sprawozdania w sprawie osiągnięcia celu przeciwdziałania ubóstwu w świetle rosnących kosztów ponoszonych przez gospodarstwa domowe. Niestety postęp w realizacji jednego z celów strategii Europa 2020, jakim jest zmniejszenie liczby osób zagrożonych ubóstwem i wykluczeniem społecznym jest niewystarczający.

Sprawozdanie na temat przeciwdziałania ubóstwu w świetle rosnących kosztów ponoszonych przez gospodarstwa domowe porusza szereg istotnych kwestii, które mogą przybliżyć nas do rozwiązania tego problemu. Zgadzam się ze sprawozdawcą, że istnieją powiązania między polityką społeczną i energetyczną. Zwiększanie efektywności energetycznej gospodarstw domowych, a także lepsze wykorzystanie nowoczesnych i odnawialnych źródeł energii pozwoli zmniejszyć poziom ubóstwa energetycznego, doświadczanego wciąż przez wiele gospodarstw domowych w Unii.

Ze względu na wzajemne zależności temat ten wymaga całościowego podejścia. Dlatego też jestem zdania, iż w tym obszarze szczególnie istotne jest wprowadzenie synergii między różnymi istniejącymi funduszami i efektywne zarządzanie środkami na te cele zarówno na poziomie Komisji i państw członkowskich, jak i lokalnym.

  György Hölvényi (PPE), írásban. ‒ A jelentés a szegénység elleni küzdelem miatt a magas rezsiköltségeket okolva megállapítja: csak néhány tagállamban javultak a szegénységgel kapcsolatos mutatók. Magyarország – köszönhetően a rezsicsökkentés sikerének – ezek között az országok között van, ezért örvendetes, hogy a jelentés szorgalmazza az uniós országok közt már bevált gyakorlatok cseréjét.

A jelentés azt is kéri, hogy az Európai Bizottság biztosítson nagyobb rugalmasságot a tagállamoknak az európai strukturális és beruházási alapok felhasználása terén, hogy azok az uniós forrásokat célzottabban tudják az energiaszegénység csökkentésére vagy a lakáskörülmények javítására fordítani.

A jelentés arra is felszólítja a tagállamokat, hogy támogassák a megújuló energiaforrásokkal vagy energiahatékonysággal – például a szigeteléssel, a napenergiával és az energiahatékony berendezésekkel – kapcsolatos beruházásokat. Hazámban, Magyarországon idén is folytatódik az Otthon Melege program, amellyel a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium 2016. július 1-jétől 5 milliárd forint keretösszeggel induló vissza nem térítendő támogatást biztosít családi házak energetikai korszerűsítésére és felújítására.

Az energiaszegénység uniós meghatározására (34.§) a néppárt nemet mondott, mert nincs szükség újabb, nem objektív szegénységi mutatóra. Fontos, hogy a Bizottság objektív adatok alapján dolgozzon, amelyhez elengedhetetlen volna a jelenlegi – részben önbevalláson alapuló – felmérések helyett a tényleges vagyoni helyzet (pl. lakástulajdon megléte, tartozások nagysága) figyelembevétele.

A Néppárttal összhangban szavaztam, támogattam a jelentést egészét.

  Cătălin Sorin Ivan (S&D), in writing. ‒ It is absolutely unacceptable for poverty to increase in the Union. The Commission and the Member States must make greater efforts in order to meet anti-poverty targets. Minimum income schemes and a winter heating disconnection moratorium are first steps. Disadvantaged households need better protection against energy poverty.

  Ivan Jakovčić (ALDE), napisan. ‒ Glasao sam za prijedlog rezolucije Europskog parlamenta o ostvarenju cilja borbe protiv siromaštva u svjetlu rastućih troškova za kućanstva, zbog toga što smatram da je potrebno ojačati društvenu dimenziju Europe kroz integrirani pristup te kroz modernizaciju postojećeg zakonodavstva. Nejednakost u Europskoj uniji raste te je stopa građana koji žive na rubu siromaštva još uvijek prevelika. Stoga, smatram da je podizanje prihoda siromašnih kućanstava jedan od ključnih prioriteta strategije Europa 2020. i borbe protiv siromaštva.

U tom kontekstu, kako bi se smanjilo siromaštvo, osobito krajnje siromaštvo, potrebno je na učinkovit način smanjiti troškove kućanstava kroz bolje upravljanje fondovima koji su tome namijenjeni. Držim, također, da je od posebnog značaja inzistirati na uključenje raznih aktera i mjera u ovaj proces kako bi se koordinirano djelovalo u borbi protiv siromaštva te u dostizanju ciljeva energetske učinkovitosti i obnovljivih izvora energije.

  Jean-François Jalkh (ENF), par écrit. ‒ La stratégie Europe 2020 prévoit de faire sortir 20 millions de personnes de la pauvreté d'ici 2020. Afin de se rapprocher de cet objectif, certaines actions sont envisagées au niveau européen. Ce texte se concentre en particulier sur la pauvreté des familles dans le cadre de l'augmentation du coût du logement, de l'énergie et de l'éducation. La pauvreté ne cesse de croître à mesure que la crise s'enlise, et est toujours plus aggravée par l'arrivée des migrants, mais aucune initiative européenne n'est à même d'inverser la tendance… Les fonds européens n'ont qu'une incidence mineure sur les politiques engagées par les États membres, et les politiques telles que l'établissement d'un salaire minimum ou bien le virage fiscal relèvent clairement des compétences nationales. Bien évidemment les "types" de pauvreté et les causes de pauvreté varient d'un État membre à l'autre, c'est pourquoi une approche commune européenne est peu adaptée. La meilleure solution serait une intervention ciblée de chaque État membre, pour remédier à la pauvreté sur son territoire. J'ai donc voté en défaveur de ce texte.

  Diane James (EFDD), in writing. – UKIP voted against this non-binding and non-legislative report. It called for the EU to create a definition for ‘energy poverty’, calls for investigating the possibility of an EU wide minimum income, wants an EU pillar of social rights and use of various EU funds. While UKIP supports more action to help those suffering poverty, it should be done by our own accountable national government, not by unelected bureaucrats in Brussels. If we left the EU we would have more money to help solve these problems and not be constrained by EU legislation which is making the situation worse.

  Philippe Juvin (PPE), par écrit. ‒ J'ai voté en faveur de ce rapport concernant la lutte contre la pauvreté et l'exclusion sociale, qui est l'un des cinq objectifs de l'Union européenne pour 2020. L'Union s'est fixé pour but de réduire d'au moins 20 millions le nombre de personnes touchées ou menacées par la pauvreté.

Malheureusement, nous sommes encore loin de cet objectif. Ce rapport entend donc faire des propositions pour y parvenir.

  Barbara Kappel (ENF), schriftlich. ‒ Diesem Bericht stimme ich nicht zu. Der Berichterstatter zielt mit seinen Vorschlägen auf eine Transferunion ab, welche ich ablehne.

  Afzal Khan (S&D), in writing. ‒ I voted in favour of the report, as it calls for a holistic approach on poverty and social exclusion on the basis of best practices. 1 in 5 of the UK population live below the poverty line. Therefore, we urgently need to address this problem in a comprehensive manner.

  Jeppe Kofod (S&D), skriftlig. ‒ Alle husstande i Europa bør have adgang til varme og energi året rundt. Det er vi som socialdemokrater enige i. Hvordan adgang til varme og energi for husstandene finansieres er imidlertid et nationalt anliggende, eftersom udformning af socialpolitik generelt er medlemsstatskompetence ifølge traktaten. Derfor bør Europa-Parlamentet ikke tage stilling til, om de private husstande selv eller det offentlige har ansvar for omkostningerne forbundet med varme og energi. Vi har følgelig undladt at stemme for eller imod, at omkostningerne forbundet med energi i vinterperioden er det offentliges ansvar, samt at Kommissionen bør reducere energiomkostninger for fattige husholdninger. Det er medlemsstatskompetence at træffe beslutning herom.

  Bernd Kölmel (ECR), schriftlich. ‒ Der Meszerics-Bericht stellt in der EU steigende Lebenshaltungskosten, insbesondere bei den Energiepreisen, fest und leitet daraus einen Anspruch der EU ab, mit einem Ausbau der sozialen Transferleistungen und anderer Maßnahmen die Ziele der Strategie Europa 2020 zu erreichen. Die Analyse ist aufgrund des aktuell sehr niedrigen Ölpreises und des deflatorischen ökonomischen Umfeldes zweifelhaft. Die Lösungsansätze im Bericht verordnen mehr Regulierung, insbesondere durch nationale Regelungen zu Mindestlöhnen und Mindesteinkommen oder das Recht auf Energieversorgung im Winter. Grundlegende ökonomische Fragestellungen kommen zu kurz. Es wird weder aufgezeigt, wie die Ansprüche finanziert werden können noch wie die von der Euro-Krise betroffenen Länder ihre Schwierigkeiten überwinden sollen.

Diesen allgemeinen Wunschkatalog nach mehr Transfers und Sozialleistungen habe ich folglich abgelehnt.

  Kateřina Konečná (GUE/NGL), písemně. ‒ Vzhledem k tomu, že mezi roky 2008 a 2013 se v EU zvýšil počet osob ohrožených chudobou nebo sociálním vyloučením ze 117 na 122,6 milionu, byla jsem velmi potěšena zprávou kolegy Meszericse, kterému se podařilo napsat sociálně citlivé usnesení o naplňování cílů snižování chudoby s ohledem na zvyšování nákladů na domácnost. Domnívám se, že člověk, kterému skutečně leží na srdci budoucnost méně majetných a sociálně znevýhodněných, nemohl mít s touto zprávou sebemenší problémy. Usnesení totiž například konstatuje, že privatizace vodohospodářských služeb má nepříznivý dopad na domácnosti trpící nebo ohrožené chudobou. To sice chápu, že se pravicově smýšlejícím českým poslancům EP nemusí líbit, ale na druhou stranu nechápu, jak mohou mít problém s daty od OSN, kterými byla informace podložena. Jak někdo může mít problém s vymycováním chudoby, energetické chudoby, se zajišťováním dostupnosti vody a bydlení za ekonomicky dostupných podmínek? Bylo pro mě proto skutečně šokujícím zjištěním, že proti této zprávě hlasovali tito čeští poslanci a poslankyně EP – Dita Charanzová, Martina Dlabajová, Petr Ježek, Petr Mach, Pavel Telička, Evžen Tošenovský, Jan Zahradil a Jaromír Štětina. Všichni až na kolegu Macha se v hlasování vzepřeli svým politickým skupinám a já nechápu, proč tak učili zrovna u zprávy, která se věnovala tak citlivým tématům.

  Ádám Kósa (PPE), írásban. ‒ A jelentés a szegénység elleni küzdelem miatt a magas rezsiköltségeket okolva megállapítja: csak néhány tagállamban javultak a szegénységgel kapcsolatos mutatók. Magyarország – köszönhetően a rezsicsökkentés sikerének – ezek között az országok között van, ezért örvendetes, hogy a jelentés szorgalmazza az uniós országok közt már bevált gyakorlatok cseréjét.

A jelentés azt is kéri, hogy az Európai Bizottság biztosítson nagyobb rugalmasságot a tagállamoknak az európai strukturális és beruházási alapok felhasználása terén, hogy azok az uniós forrásokat célzottabban tudják az energiaszegénység csökkentésére vagy a lakáskörülmények javítására fordítani.

A jelentés arra is felszólítja a tagállamokat, hogy támogassák a megújuló energiaforrásokkal vagy energiahatékonysággal – például a szigeteléssel, a napenergiával és az energiahatékony berendezésekkel – kapcsolatos beruházásokat. Hazámban, Magyarországon, idén is folytatódik az Otthon melege program, amellyel a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium 2016. július 1-jétől 5 milliárd forint keretösszeggel induló, vissza nem térítendő támogatást biztosít családi házak energetikai korszerűsítésére és felújítására.

Az energiaszegénység uniós meghatározására (34. bekezdés) a néppárt nemet mondott, mert nincs szükség újabb, nem objektív szegénységi mutatóra. Fontos, hogy a Bizottság objektív adatok alapján dolgozzon, amelyhez elengedhetetlen volna a jelenlegi – részben önbevalláson alapuló – felmérések helyett a tényleges vagyoni helyzet (pl. lakástulajdon megléte, tartozások nagysága) figyelembevétele.

A néppárttal összhangban szavaztam, támogattam a jelentést egészét.

  Ilhan Kyuchyuk (ALDE), in writing. ‒ I have voted for the text because one of the five headline targets of Europe 2020 is to reduce poverty by lifting at least 20 million people out of the risk of poverty or social exclusion by 2020. In order to achieve these goals, firstly we should work to increase the incomes of poor households by improving the effectiveness of social and employment policies. Secondly, we should effectively reduce the household costs of poor households; in particular we should fight energy poverty through targeting existing renewable and energy efficiency projects on energy poor households.

In light of this, we should work to make energy affordable to all EU citizens. I believe that the fight against poverty in practice is a fight for the future of the EU and millions of Europeans, thereby it is our moral duty to lead it to successful end.

  Giovanni La Via (PPE), per iscritto. – Ho espresso il mio parere positivo su questa proposta dopo aver, con successo, raggiunto dei compromessi su alcuni punti che creavano discordanze fra i diversi gruppi. La nobile proposta fissa come obiettivo quello di considerare in quali misure le politiche energetiche e i prezzi sul consumo possono avere un impatto positivo sulla povertà e sulle famiglie più disagiate. Considerando l'aumento della percentuale sulla povertà energetica e alla luce del ruolo dell'Unione di fornire soluzioni efficaci e sostenibili per l'agevolazione dei consumatori più vulnerabili, sembra opportuna ed essenziale la creazione di un sistema che renda accessibili a tutti i costi energetici. L'aiuto alle famiglie in difficoltà deve essere una priorità della nostra azione politica, sia come sostegno al reddito che come agevolazioni in materia di consumi. Ho, pertanto, sostenuto la presente relazione e il suo impegno nella direzione di una seria lotta contro la povertà.

  Gilles Lebreton (ENF), par écrit. ‒ J’ai voté contre ce rapport car il est hypocrite. L’UE y fait mine de lutter avec acharnement contre la pauvreté alors que les sommes qu’elle y consacre sont dérisoires. Le rapport occulte en outre la sinistre réalité, à savoir que la pauvreté trouve ses causes essentielles dans la politique ultra-libérale de l’UE. Le passage qui demande à la Commission de Bruxelles de lutter contre le travail précaire est, de ce point de vue, totalement surréaliste!

  Philippe Loiseau (ENF), par écrit. ‒ Je me suis prononcé contre. Effectivement, dans le cadre de la stratégie Europe 2020, l'Union européenne a mis en place deux axes pour atteindre l'objectif fixé, à savoir sortir 20 millions de personnes de la pauvreté d'ici 2020. Il s'agirait donc de favoriser l'augmentation des revenus des ménages pauvres et de favoriser la diminution des dépenses. De prime abord, ces mesures semblent être un bon remède à la pauvreté qui s'aggrave. Or, c'est bien la crise qui s'enlise et s'intensifie avec l'arrivée en masse des migrants qui augmente la pauvreté. L'Union européenne a une attitude lâche en ne s'attaquant pas frontalement à ce problème. En outre, c'est à chaque État membre souverain de résoudre la pauvreté des familles et de trouver un moyen de leur procurer un logement, de l'énergie et l'accès à l'éducation.

  Javi López (S&D), por escrito. ‒ He votado a favor de este Informe porque supone un salto cualitativo del Parlamento en la lucha contra la pobreza, la desigualdad y la exclusión social.

Esta resolución aúna políticas de protección social, derecho a una vivienda digna y lucha contra la pobreza energética, en un compendio de recomendaciones que actualizan y elevan de forma innovadora las posiciones del Parlamento europeo en la lucha contra la pobreza.

Después de ocho años de crisis económica y financiera los datos de desigualdad y pobreza en Europa, no sólo no han remitido sino que han empeorado sobre todo en los países del sur, como España, dónde las condiciones de desigualdad son peor que en cualquier otro país del continente después de cuatro años de gobierno del Partido Popular. Por eso se destaca la necesidad de actuar con políticas innovadoras, como la moratoria contra la desconexión de la calefacción en los meses de inviernos, el establecimiento de un sistema de rentas mínimas por países que garantice unos ingresos dignos, aunque en este caso los grupos liberales y conservadores de la cámara hayan puesto matices a este extremo.

  Paloma López Bermejo (GUE/NGL), por escrito. ‒ El informe apoya los elementos básicos con los que desarrollar un plan global de lucha contra la pobreza: la garantía de acceso a servicios básicos (energía, agua, salud, educación, vivienda…) frente a la lógica depredadora del mercado; la mejora de las condiciones laborales y salariales de las que depende el bienestar de la mayoría trabajadora y un sistema de rentas mínimas que complemente la protección social para garantizar, de manera individualizada y efectiva, un ingreso y una vida dignas. En consecuencia, he votado a favor.

  Ivana Maletić (PPE), napisan. ‒ Europska unija, u svom naumu reduciranja siromaštva, sve je dalje od postavljenih ciljeva u strategiji EU2020. Siromaštvo i socijalna isključenost ključne su odrednice stanja gospodarstva i pokazatelji životnih uvjeta neke zemlje. U Uniji 11% stanovništva troši više od 40% raspoloživog dohotka na troškove stanovanja, 10,8% stanovništva suočava se s teškim uvjetima održavanja zagrijanosti kućanstva te u siromaštvu živi 12 milijuna više žena nego muškaraca.

Stanje socijalne isključenosti i siromaštva dodatno se pogoršalo utjecajem krize koja je zahvatila sva kućanstva i prisililo države članice da smanje mjere za socijalna izdavanja i orijentiraju se ekonomskim ciljevima. Podržala sam ovo izvješće jer ukazuje na gorući problem siromaštva i nužnost definiranja minimalnog dohotka kao instrumenta u reduciranju i sprječavanju siromaštva.

  Andrejs Mamikins (S&D), rakstiski. ‒ Eiropas Savienība ir viena no attīstītākajām un bagātākajām vietām pasaulē, bet diemžēl ne visur arī tajā cilvēkiem ir iespēja dzīvot pienācīgi, atbilstoši savām prasmēm un vēlmēm. Kā var secināt, 2013. gadā ES 122,6 miljoni cilvēku jeb 16,7 % no visiem tās iedzīvotājiem bija pakļauti nabadzības riskam. 2008. gadā tādu bija 117 miljoni. Ņemot vērā pēdējo pāris gadu tendences, nedomāju, ka statistika varētu būt kļuvusi pozitīvāka.

Lai gan stratēģijā ‟Eiropa 2020” tiek izvirzīts mērķis līdz desmitgades beigām samazināt tādu cilvēku skaitu par 20 miljoniem, ne jau tam jābūt galvenajam, jo nepieciešamas pūles jāīsteno pēc fakta, stratēģija vienkārši dod orientieri.

Viennozīmīgi pievienojos aicinājumam Komisijai un it īpaši pašām dalībvalstīm, lai tās darītu visu iespējamo un no tām atkarīgo, lai pēc iespējas efektīvāk cīnītos ar nabadzību un sociālo atstumtību Eiropā. Pie mums pastāvošo sabiedrisko sistēmu ietvaros, kas tīri pēc fakta ir patālu no liberālisma un valdības maksimālas neiejaukšanās, valstis tā vai citādāk ir atbildīgas par sociālo politiku, veselības aizsardzību un atbalstu nabadzīgajiem.

Pieejai tīram ūdenim, ziemas apkurināšanas resursiem, kā arī — kas ir principiāli svarīgi — mūsu veco ļaužu atbalstam, vismaz ar taisnīgu pensiju palīdzību, jāatrodas jebkuras dalībvalsts sociālās politikas centrā. Ir taču valstis, kur tieši pensionāri atrodas vissliktākajā finansiālajā stāvoklī salīdzinājumā ar pārējiem sabiedrības slāņiem. Nav iespējams efektīvi celt nākotni, nedomājot par tiem, kas palīdzēja celt tagadni.

  Νότης Μαριάς ( ECR), γραπτώς. ‒ Επιπλέον, επισημαίνω ότι για την καταπολέμηση της φτώχειας και τους κοινωνικού αποκλεισμού την Ευρώπη πρέπει να εγκαταλειφτεί η πολιτική της μερκελικής λιτότητας και να καθιερωθούν το ευρωπαϊκό ελάχιστο εισόδημα, ο ευρωπαϊκός ελάχιστος μισθός και το ευρωπαϊκό επίδομα ανεργίας.

Κατά τα λοιπά στηρίζω την έκθεση σχετικά με την επίτευξη του στόχου κατά της φτώχειας υπό το πρίσμα των αυξανόμενων εξόδων των νοικοκυριών.

  Dominique Martin (ENF), par écrit. ‒ J'ai voté contre ce texte.

Il s'agit d'une proposition de hausse du budget européen pour 2017 de 1,9 milliard d'euros! Cette augmentation serait justifiée par les dépenses de sécurité et de cybersécurité, mais aussi par davantage de moyens accordés aux députés dans l'exercice de leurs mandats ainsi que par les frais liés aux accueils de visiteurs.

À l'heure de la rigueur budgétaire, le groupe "Europe des nations et des libertés" préconise, de son côté, des économies de fonctionnement des instances européennes.

  Mairead McGuinness (PPE), in writing. ‒ I voted in favour of this report that looks at how energy and consumer prices can have an impact on poverty levels, and the report identifies measures which can combat this.

  Jean-Luc Mélenchon (GUE/NGL), par écrit. ‒ Ce rapport nous dépeint la sombre situation de la pauvreté en Europe.

Entre 2008 et 2013, le nombre de personnes menacées de pauvreté ou d'exclusion sociale dans l'Union européenne est passé de 117 millions à 122,6 millions.

Pour remplir l'objectif de lutte contre la pauvreté de la stratégie Europe 2020 ainsi que les objectifs d'amélioration de l'efficacité énergétique, de réduction des émissions de gaz à effet de serre et d'utilisation des énergies renouvelables, le rapport axe l'action de l'Union sur l'accès au logement et la lutte contre la précarité énergétique.

Le rapport demande ainsi aux États membres "d'appliquer des politiques locatives raisonnables". Il propose également un moratoire européen sur les coupures de chauffage en hiver "de façon à garantir qu'aucun ménage ne puisse être privé d'énergie pendant une période hivernale définie". Pas un mot sur la responsabilité du désastre économique qui engendre la pauvreté! Du blabla bienveillant. Je vote néanmoins pour ce texte.

  Joëlle Mélin (ENF), par écrit. ‒ Je désapprouve les moyens utilisés par l'Union européenne pour atteindre ses objectifs Europe 2020. Le minimum fiscal qui est préconisé relève de la compétence des États. La pauvreté diffère d'un État à l'autre. Aussi, une approche européenne commune manquerait de pragmatisme. Je crois que le moyen le plus pertinent serait une politique ciblée de chaque État sur son territoire.

En conséquence, j'ai voté contre ce texte.

  Roberta Metsola (PPE), in writing. ‒ I supported this report as it highlights the need to close the gap between the Union’s social policy and its energy policy, helping citizens across the EU to rise out of poverty while also contributing to achieving our European Union energy targets.

  Louis Michel (ALDE), schriftelijk. – Europa heeft zichzelf ambitieuze energie- doelstellingen opgelegd. Om zowel de internationale milieuafspraken te halen en tegelijk minder afhankelijk te worden van de aanvoer van energie uit de buurlanden wil de EU het gebruik van hernieuwbare energiebronnen opvoeren, de energie- efficiëntie optimaliseren en de broeikasgassen afbouwen. In het streven naar deze doelstellingen kunnen we die andere ambitie van Europa niet uit het oog verliezen, namelijk het waarborgen van fatsoenlijke leefomstandigheden voor alle Europese burgers. En daarom moeten er bruggen gebouwd worden tussen het energiebeleid en het sociaal beleid van de EU. Het invoeren van een Europees moratorium op het afsluiten van de verwarming tijdens de winter kan kwetsbare gezinnen behoeden voor maatschappelijke uitsluiting. Maar om het risico op energiearmoede te beperken is de steun aan structurele maatregelen, zoals het energie-efficiënt maken van woningen, nodig. Als iedereen gelijke toegang heeft tot energie en ook gelijke toegang heeft tot de voordelen van energie-efficiëntie en op die manier het fenomeen van de energiearmoede teruggedrongen wordt, zal het voor de EU en de lidstaten ook gemakkelijker zijn om de ambitieuze energie- en klimaatdoelstellingen te halen.

  Marlene Mizzi (S&D), in writing. ‒ I have voted in favour of the report on the anti-poverty target in the light of increasing household costs, since poverty levels in the Union are unacceptably high. The increase in poverty is directly linked to the financial crisis and the subsequent austerity policies. The Commission and the Member States must make more efforts to reach the anti-poverty targets. Minimum income schemes above the 60% national median income in all Member States, a European Energy Observatory and a winter heating disconnection moratorium are essential tools in this respect. Financially vulnerable households need better protection against energy poverty and more support to improve their energy efficiency.

  Csaba Molnár (S&D), írásban. ‒ A Foglalkoztatási és Szociális Bizottság jelentése összeköti a szociális politikát és az energiapolitikát. Az Európa 2020 stratégia szegénységellenes céljai megvalósításának fontos eleme lehet az energiaszegénység fölszámolása, vagy legalábbis mérséklése, hiszen az Unió jelentős kiaknázatlan potenciállal rendelkezik a szegény háztartások fő háztartási költségének csökkentésére a már létező, a megújuló energiaforrásokra és energiahatékonyságra irányuló projektek keretében. Az energiahatékonysággal, a kibocsátásokkal és a megújuló energiaforrásokkal kapcsolatos célkitűzések hozzásegíthetnek az Európa 2020 stratégia szegénységellenes céljai eléréséhez is. A szegénység, különösen a mélyszegénység elleni küzdelemnek ugyanis fontos eszköze a háztartási költségek hatékony csökkentése azáltal, hogy a különböző alapokat célzottabban a legveszélyeztetettebb háztartások megsegítésére fordítják, valamint megszüntetik a hatékony erőforrás-felhasználás előtt álló akadályokat. Az Európa 2020 stratégia célja, hogy 2020-ra a megújuló energiaforrások a fogyasztás 20%-át tegyék ki, az energiahatékonyság 20%-kal növekedjen és az üvegházhatású gázok kibocsátása (1990-hez képest) 20%-kal csökkenjen. Az uniós alapoknak az energiaszegénységgel küzdő háztatások támogatására irányuló célzottabb felhasználása közelebb visz ezekhez a célokhoz.

A jelentés elfogadását támogattam.

  Bernard Monot (ENF), par écrit. ‒ L'objectif de la stratégie Europe 2020 est de faire sortir 20 millions de personnes de la pauvreté d'ici 2020.

Deux axes sont donc proposés.

Tout d'abord, favoriser l'augmentation des revenus des ménages pauvres en encadrant les revenus minimums et en renforçant les droits sociaux afin de garantir des aides d'État suffisantes.

Puis, favoriser la diminution des dépenses des ménages pauvres, notamment en assurant une meilleure affectation des fonds européens.

Un des problèmes de ce rapport est qu'il ne s'intéresse pas à la question des migrants qui est une des causes de l'appauvrissement des populations européennes.

Par ailleurs, les solutions qu'il préconise vont à l'encontre de la souveraineté des États membres.

Nous votons donc contre.

  Cláudia Monteiro de Aguiar (PPE), por escrito. ‒ O custo de bens e de serviços básicos e essenciais tem aumentado rapidamente nos últimos anos, em muitos países da UE, resultando num aumento das despesas gerais dos agregados familiares.

Existem grupos mais vulneráveis a este aumento, tais como as famílias monoparentais, as mulheres idosas, as mulheres migrantes e as pessoas com deficiência.

É importante salientar que o número de pessoas em risco ou em situação de pobreza ou exclusão social aumentou, apesar de o objetivo da estratégia Europa 2020 ser a redução em 20 milhões, no mínimo, do número de pessoas nesta categoria.

Defendo que a UE, assim como os Estados-Membros, deveria redobrar esforços na luta contra a pobreza e a exclusão social, criando uma estratégia uniforme, de caráter holístico, contra as diversas manifestações da pobreza.

  Sophie Montel (ENF), par écrit. ‒ La pauvreté ne cesse de croître à mesure que la crise s'enlise, et est toujours plus aggravée par l'arrivée des migrants, mais aucune initiative européenne n'est à même d'inverser la tendance… Les fonds européens n'ont qu'une incidence mineure sur les politiques engagées par les États membres, et les politiques telles que l'établissement d'un salaire minimum ou bien le virage fiscal relèvent clairement des compétences nationales.

Bien évidemment les "types" de pauvreté et les causes de pauvreté varient d'un État membre à l'autre, c'est pourquoi une approche commune européenne est peu adaptée.

La meilleure solution serait une intervention ciblée de chaque État membre, pour remédier à la pauvreté sur son territoire. Je vote donc contre ce texte.

  Claude Moraes (S&D), in writing. ‒ 1 in 5 of the UK population live below the poverty line. We urgently need to address this problem in a comprehensive manner and that is why I support this report.

  Nadine Morano (PPE), par écrit. ‒ La lutte contre la pauvreté et l'exclusion sociale est l'une des cinq priorités de l'Union européenne pour 2020. Dans ce cadre, elle s'est fixé comme objectif de réduire d'au moins 20 millions le nombre de personnes touchées ou menacées par la pauvreté. Ce rapport formule des propositions pour atteindre ces objectifs, dans un contexte économique difficile dans de nombreux États membres. C'est la raison pour laquelle j'ai voté pour.

  Elisabeth Morin-Chartier (PPE), par écrit. ‒ J'ai voté en faveur de ce texte car l'Europe doit plus que jamais montrer son attachement à sa valeur fondatrice: la solidarité.

120 millions d'Européens risquent de basculer dans la pauvreté, ce constat est intenable. C'est pourquoi, en votant ce rapport, j'ai défendu mon attachement à la pérennisation du Fonds européen d'aide aux plus démunis et du Fonds social européen qui doit être augmenté pour faire face à ce défi.

Dans la lutte contre la pauvreté, nul ne peut se résigner.

  Alessia Maria Mosca (S&D), per iscritto. ‒ Accogliamo con vivo interesse e assoluto consenso la relazione di Meszerics, il cui obbiettivo principale è la lotta contro la povertà, avvicinando la politica sociale e la politica energetica nel quadro del dibattito europeo. Considerando che le disuguaglianze nell'Unione europea sono in aumento a causa, principalmente, della crisi e il rischio che un cittadino europeo possa essere esposto a rischi di povertà, risulta chiaro che adeguate contromisure debbano essere trovate in tempi stretti. Crediamo, quindi, che la proposta di introdurre un quadro di riferimento sul reddito minimo e un miglioramento dei diritti sociali del lavoro siano strumenti necessari per permettere all'Unione europea di progredire nel proprio impegno sociale. Crediamo, inoltre, che per diminuire il livello di povertà sia necessario ridurre la spesa familiare attraverso un migliore orientamento dei vari fondi verso le famiglie più vulnerabili e l'eliminazione degli ostacoli all'accesso alle risorse. Confidiamo in un migliore indirizzo dei fondi dell'Unione europea alle famiglie in condizioni di precarietà energetica possa essere la chiave per raggiungere più velocemente questo obbiettivo. Infine, l'iniziativa introduce il concetto di moratoria europea sulla sospensione del servizio di riscaldamento durante i mesi invernali, per proteggere le famiglie più in difficoltà per precarietà energetica oppure a rischio di interruzione del riscaldamento per mancato pagamento delle bollette.

  Renaud Muselier (PPE), par écrit. ‒ J'ai voté en faveur du rapport relatif aux objectifs de lutte contre la pauvreté dans le contexte de l'augmentation des coûts des ménages, celui-ci permettant une analyse des conséquences des politiques en œuvre pour assurer une protection renforcée des ménages, notamment les plus défavorisés. La définition de la précarité énergétique apportée par le rapport est également bienvenue, permettant une clarification des enjeux auxquels nous faisons face.

  József Nagy (PPE), írásban. ‒ A közös Európa évekkel ezelőtt sokunk számára egy ideál volt, egy álom, melyet együtt sikerült megvalósítanunk. A közös egységes piac, emberi jogok védelme, közös európai értékek, kulturális sokrétűség, szabad utazás és még rengeteg más vívmánya Európának gazdagította életünket. Ezek ellenére azonban a szegénység Európa szinten is komoly méreteket ölt, amit otthon, Szlovákiában is tapasztalunk. Úgy vélem, az európai integráció egyik kihívása a szegénység leküzdése. Egy olyan Európa kialakítása, ahol vívmányaink az életszínvonal bebiztosításához adnak megfelelő alapot, egy Európa, ahol elképzelhetetlen lesz, hogy az Unió polgárai éhezzenek, és mélyszegénységben éljenek. Ezért üdvözlöm a kezdeményezést, mely a szegénység leküzdésének fontosságára mutat rá, és az ehhez szükséges politikákat és intézkedéseket sorolja fel.

  Victor Negrescu (S&D), in writing. ‒ I have voted for this report that aims to build bridges between energy policy and social policy in a European debate by stressing that the EU is getting further from the EU 2020 anti-poverty target. Amongst the main pillars to fight against poverty is the effective reduction of household costs.

  Norica Nicolai (ALDE), în scris. ‒ Am votat în favoarea acestui raport deoarece problema sărăciei în contextul creșterii cheltuielilor curente ale gospodăriilor este extrem de actuală și mai des întâlnită, mai mult de 120 de milioane de cetățeni europeni fiind, după statisticile oficiale, în pragul sărăciei și excluziunii sociale.

Raportul adoptat astăzi propune astfel o serie de măsuri pe care statele membre le pot utiliza în scopul atingerii obiectivului Strategiei Europa 2020, acela de a diminua cu cel puțin 20% numărul persoanelor aflate în prag de sărăcie. Este important ca executivul european să colaboreze cu statele membre pentru adoptarea și promovarea unei strategii integrate de combatere a sărăciei. Este în mare parte vorba despre adoptarea de legi economice, sociale, de ocupare a forței de muncă, de educație în scopul dezvoltării economice și, implicit, al combaterii sărăciei.

  Franz Obermayr (ENF), schriftlich. ‒ Ich habe gegen den Bericht gestimmt, da er die Kompetenzen der EU weit überdehnt und den mitgliedstaatlichen Gestaltungsspielraum weiter einschränkt. Überdies ist er Zeugnis eines allzu interventionistischen Politikverständnisses, das ich strikt ablehne.

  Margot Parker (EFDD), in writing. ‒ UKIP voted against this non-binding and non-legislative report. It called for the EU to create a definition for ‘energy poverty’, calls for investigating the possibility of an EU wide minimum income, wants an EU pillar of social rights and use of various EU funds. While UKIP supports more action to help those suffering poverty, it should be done by our own accountable national government, not by unelected bureaucrats in Brussels. If we left the EU we would have more money to help solve these problems and not be constrained by EU legislation which is making the situation worse.

  Aldo Patriciello (PPE), per iscritto. ‒ Considerato che i principi di sussidiarietà e proporzionalità, sanciti all'articolo 5 del TFUE, sono principi fondamentali dell'Unione europea, considerato che il necessario maggiore coinvolgimento degli Stati membri nella definizione delle politiche europee deve essere sempre in linea con i suddetti principi, e che in alcuni casi la definizione degli stessi e la ripartizione delle competenze tra gli Stati membri e l'UE è motivo di confusione, e considerato che un maggiore dialogo tra i parlamenti nazionali e le Istituzioni europee può contribuire al rispetto di tali principi e ridurre i cosi si ricorso al cosiddetto "cartellino giallo", intenderei esprimere un voto favorevole.

  Eva Paunova (PPE), in writing. – The number of people at risk of poverty or social exclusion has increased in most Member States, Bulgaria being one of them. Overall, 24.5 % of the EU population were at risk of poverty or social exclusion in 2013. The primary aim of the report is to see how energy policies and consumer prices can have impact on poverty, especially with regard to disadvantaged groups. There is no doubt that reducing, and even abolishing, poverty should be on top of our agendas. Hence, I vote in favour of the report.

  Marijana Petir (PPE), napisan. ‒ Podržavam prijedlog uvođenja konkretnih mjera kojima bi se spriječilo daljnje povećanje siromaštva. Prag siromaštva premašio je sve granice i stanje je neodrživo. Poseban naglasak stavljam na nezaposlenost među mladima u EU-u koja iz dana u dan raste. Također, zabrinjava me položaj i broj žena koji je daleko veći u odnosu na broj muškaraca koji žive u siromaštvu.

Stoga pozdravljam isticanje važnosti obrazovanja žena i djevojaka koje bi osnažili njihovu ulogu na kulturnoj, socijalnoj i političkoj razini te im pružili dostojanstven život. Podržavam mjeru kojom bi svaka država članica svojim građanima pružila adekvatnu potporu koja bi obuhvaćala minimalni prihod te im pružila nužnu pomoć za suzbijanje siromaštva.

Posebno se zalažem za uvođenje minimalne mirovine koja ne smije biti niža od praga siromaštva jer se pokazalo da samo u Hrvatskoj gotovo pola milijuna umirovljenika živi u siromaštvu te nema sredstva za osnovne životne potrebe. Bitna je činjenica da siromaštvo i socijalna isključenost imaju međugeneracijsku sastavnicu i, u skladu s time, potrebno je osigurati pristup obrazovanju djeci, stoga podupirem politiku usmjerenu na sprečavanje ranog napuštanja škole.

  Pina Picierno (S&D), per iscritto. ‒ Il livello di povertà in Europa è intollerabilmente alto. Tra il 2008 e il 2013, a causa della crisi economica e della politica di austerity che ne è seguita, il numero dei poveri nell'Unione europea è salito da 117 a più di 122 milioni. Le famiglie povere spendono gran parte del loro reddito per pagare alloggio, bollette e cibo. Secondo le statistiche dell'Unione europea, nel 2015, il 10% dei cittadini aveva bollette arretrate da pagare e, nel 2014, il 12% non riusciva a riscaldare la propria casa in maniera adeguata, mentre il 16% viveva in alloggi umidi a causa d'infiltrazioni d'acqua. In una situazione del genere e con i prezzi delle case che continuano a crescere, l'UE deve fare molto di più se vuole raggiungere gli obiettivi prefissati di lotta alla povertà. In particolare, gli Stati membri dovrebbero concentrarsi maggiormente su progetti di efficienza energetica (cosa che l'Italia sta già facendo) per aiutare le famiglie svantaggiate e, allo stesso tempo, promuovere modelli di sostenibilità ambientale. Un'altra misura altrettanto importante, prevista dalla relazione, è l'approvazione di una moratoria invernale, per evitare i tagli della fornitura d'energia alle famiglie in difficoltà. Infine, sono a favore anche della creazione di un Osservatorio europeo sull'energia.

  Tonino Picula (S&D), napisan. ‒ Između 2008. i 2013. broj ljudi u opasnosti od siromaštva ili socijalne isključenosti u EU-u narastao je sa 117 milijuna na 122,6 milijuna. Prag opasnosti od siromaštva postavljen je na 60 % nacionalne srednje vrijednosti ekvivalentnog raspoloživog prihoda te u EU-u u siromaštvu živi 12 milijuna više žena nego muškaraca. Faktori koji doprinose toj nejednakosti jesu razlika u plaćama i mirovinama među spolovima, velik broj žena s nesigurnim radnim mjestima i činjenica da su žene često prisiljene dulje biti gospodarski neaktivne zbog nepristupačne cijene brige o djeci.

Izražavam žaljenje što je broj ljudi u opasnosti od siromaštva ili socijalne isključenosti narastao iako je cilj strategije Europa 2020. smanjenje broja u toj kategoriji za barem 20 milijuna. Države članice trebaju pružiti adekvatnu potporu do koje je lako doći, što obuhvaća minimalni prihod iznad praga siromaštva tijekom života koliko god dugo je potrebno i različite vrste naknada nužnih za rješavanje pitanja siromaštva.

  João Pimenta Lopes (GUE/NGL), por escrito. ‒ O aumento em 5 milhões do número de pessoas em risco de pobreza entre 2008 e 2013, para um total de 122,6 milhões de pessoas em toda a União Europeia, é muito significativo. O número de pessoas com graves privações materiais aumentou para 45 milhões, bem como o número de pessoas que não podem fazer face a despesas inesperadas.

O relatório centra-se, neste contexto, nas privações com que os agregados familiares se confrontam, não conseguindo fazer face aos encargos domésticos – onde se destaca eletricidade, o gás e a água, bens que aumentaram significativamente nos últimos anos, como consequência da privatização dos setores, da sua liberalização e da desregulação.

Situação que tem particular impacto junto de idosos e crianças, pela incapacidade de certos agregados pagarem aquecimento, com as nefastas consequências que daí advêm.

O relatório sugere uma série de medidas de apoio: a redução da despesa energética e o investimento em medidas de poupança; a garantia de um rendimento mínimo para cada pessoa; o reforço dos fundos da UE para a luta contra a pobreza e inclusão social. Refere ainda a importância do acesso aos serviços públicos e o direito inalienável à água.

Não obstante um enquadramento alinhado com a macropolítica económica da UE, o relatório tem fatores essencialmente positivos.

Votámos a favor.

  Miroslav Poche (S&D), písemně. ‒ Pro mě jako pro sociálního demokrata je důležité, aby se naplnil cíl snižování chudoby vytyčený ve strategii 2020. Vzhledem k tomu, že se EU tomuto cíli neustále vzdaluje, jsem rád přijal tuto zprávu, která se snaží na tento problém upozornit a zároveň překlenout mezeru mezi sociální a energetickou politikou v evropské diskuzi. Zpráva o naplňování cíle snižování chudoby s ohledem na zvyšování nákladů na domácnost se zaměřuje především na významné nedostatky ve snaze snižovat vysoké náklady v chudých domácnostech. Za tímto účelem navrhuje zacílení stávajících projektů v oblasti obnovitelných zdrojů energie a energetické účinnosti na chudé domácnosti. Snižování nákladů pro chudé a nejvíce ohrožené domácnosti a odstranění překážek efektivního využívání zdrojů je jedním ze základních pilířů EU zaměřeným na boj proti chudobě. Za důležité zejména považuji správné zacílení evropských fondů na domácnosti, které se nacházejí v energetické chudobě. Vzhledem k tomu, že mezi lety 2008 až 2013 došlo k výraznému nárůstu počtu osob ohrožených chudobou nebo sociálním vyloučením, je nutné investovat více energie do nalezení řešení této otázky. Je proto nutné na tyto lidi v nouzi nezapomínat a i nadále upozorňovat a podnikat kroky v boji s chudobou.

  Stanislav Polčák (PPE), písemně. ‒ Problém chudoby a sociálního vyloučení je třeba v rámci Evropské unie jakožto vyspělého společenství aktivně řešit a vyvíjet veškeré úsilí pro eliminaci tohoto rizika a na podporu dosažení alespoň minimálních životních standardů co největším procentem obyvatel jednotlivých členských států. Tyto problémy nejsou řešitelné s okamžitou účinností, ale je třeba neustále vyvíjet maximální snahu a vytvářet optimální podmínky pro snižování rizika chudoby a sociálního vyloučení. Klíčovou roli v tomto směru hrají jednotlivé členské státy, u kterých by se měla očekávat jejich ochota při naplňování společného cíle Evropské unie a zvyšování životní úrovně svých občanů, a proto by měly tyto státy disponovat i vlastní národní strategií řešení tohoto problému, s jejímž vytvářením by jim měla být plně nápomocna Evropská komise. Významným podpůrným prostředkem pro snižování chudoby jsou bezesporu evropské sociální a investiční fondy, které mají být a priori využívány právě k financování investic vedoucích k naplňování sociálního prospěchu.

  Tomasz Piotr Poręba (ECR), na piśmie. ‒ Niniejsze sprawozdanie z własnej inicjatywy zmierza do stworzenia powiązań między polityką społeczną a polityką energetyczną, a zarazem podkreśla, że UE oddala się od celu strategii „Europa 2020”, jakim jest zmniejszenie ubóstwa. Sprawozdawca domaga się zaangażowania społecznego ze strony UE za pośrednictwem ram dotyczących dochodu minimalnego oraz dalszych zmian w zakresie praw socjalnych i praw pracowniczych, a także przepisów antydyskryminacyjnych. Ze sprawozdania wynika, że dochód minimalny jest zasadniczym instrumentem, który powinien zostać wprowadzony w celu zapewnienia poszanowania podstawowego prawa do godziwych warunków życia. Kolejnym filarem przeciwdziałania ubóstwu jest zmniejszenie kosztów ponoszonych przez gospodarstwa domowe za pomocą ukierunkowanych funduszy unijnych.

Sprawozdanie to obejmuje opisy ubóstwa oraz proponuje inicjowanie debat przy opracowywaniu strategii politycznych, interwencje organów publicznych oraz zwiększenie wydatków publicznych, nie przedstawiając jednak żadnych trwałych i zrównoważonych rozwiązań mających oparcie w usprawnionym rynku pracy i edukacji oraz lepszych usługach publicznych. Niniejszym wstrzymuję się od głosu.

  Franck Proust (PPE), par écrit. ‒ La lutte contre la pauvreté est un combat de tous les instants. En 2013, environ 16 % de la population européenne était considérée comme en risque de pauvreté après transferts sociaux. Parallèlement, l'Union européenne, dans sa stratégie Europe 2020, a fixé comme objectif de réduire d'au moins 20 millions le nombre de personnes touchées ou menacées par la pauvreté ou l'exclusion sociale. Par exemple, l'accès à l'énergie, et particulièrement le chauffage, est un levier que nous pouvons utiliser. À cet égard, la résolution que j'ai votée demande aux États membres de signer un moratoire sur les coupures de chauffage en hiver pour garantir qu'aucun ménage ne puisse être privé d'énergie pendant l'hiver. Plus globalement, la Commission européenne a aussi été invitée à effectuer une analyse d'impact sur les régimes de revenus minimum dans les États membres, pour que leurs niveaux soient notamment au-dessus du seuil de pauvreté fixé à 60 % du revenu médian national. Enfin, les États membres devront veiller à ce que les autorités, aux différents échelons territoriaux, mobilisent efficacement les fonds européens pouvant contribuer à la lutte contre la précarité énergétique, l'exclusion sociale ou encore la mauvaise qualité des logements.

  Julia Reid (EFDD), in writing. ‒ UKIP voted against this non-binding and non-legislative report. It called for the EU to create a definition for ‘energy poverty’, calls for investigating the possibility of an EU wide minimum income, wants an EU pillar of social rights and use of various EU funds. While UKIP supports more action to help those suffering poverty, it should be done by our own accountable national government, not by unelected bureaucrats in Brussels. If we left the EU we would have more money to help solve these problems and not be constrained by EU legislation which is making the situation worse.

  Sofia Ribeiro (PPE), por escrito. ‒ Entre 2008 e 2013, o número de pessoas em risco de pobreza ou de exclusão social na UE aumentou de 117 para 122,6 milhões de pessoas.

Este relatório afirma que uma das formas de contribuir para a resolução do problema é através da poupança energética e da melhoria da eficiência nas habitações. Em 2015, 10% dos cidadãos da UE tinham pagamentos em atraso das suas faturas dos serviços de utilidade pública; em 2014, 12 % dos cidadãos da UE não conseguiram manter a sua casa adequadamente quente e 16% da população da UE vivia em habitações cujos telhados deixavam passar água e com humidade nas paredes.

Este relatório convida a Comissão a realizar uma avaliação de impacto sobre os sistemas de rendimento mínimo na UE e a ponderar outras medidas tendo em conta as circunstâncias económicas e sociais de cada Estado-Membro. Para além disso, pretende que se assegure uma utilização mais eficaz dos Fundos Europeus Estruturais e de Investimento pelas autoridades nacionais, regionais e locais, e convida a Comissão e os Estados-Membros a consagrarem uma cimeira à redução da pobreza, à pobreza extrema, à exclusão social e ao acesso a uma vida digna.

Dei o meu voto favorável.

  Liliana Rodrigues (S&D), por escrito. ‒ Os níveis de pobreza na UE são inaceitavelmente altos. O aumento da pobreza está diretamente ligado à crise financeira e consequentes políticas de austeridade.

A Comissão e os Estados-Membros devem agora envidar esforços para alcançar os objetivos anti-pobreza. Um rendimento mínimo acima dos 60% do salário médio nacional em todos os Estados-Membros e um observatório da energia (para a pobreza energética) são algumas das medidas previstas.

  Inmaculada Rodríguez-Piñero Fernández (S&D), por escrito. ‒ El papel del sector privado en el terreno del desarrollo ha sido, y continúa siendo, un tema muy discutido. Sin embargo, de forma casi unánime, se reconoce el papel que puede, y debe, jugar en materia de desarrollo el sector privado.

Es importante destacar la importancia de las medidas llevadas a cabo gracias a la ayuda europea encaminadas a apoyar al sector privado local y a potenciar la responsabilidad social de las empresas en los países en desarrollo. No debemos olvidar que es el sector privado el que provee casi el 90 % de los empleos en los países en desarrollo y que, por lo tanto, debería ser un socio prioritario para la lucha contra la pobreza y para la difusión de los valores de democracia y derechos humanos que caracterizan a la Unión.

Debido a su importancia, es también una pieza clave para compartir conocimiento entre países, para la transferencia de tecnología y para la inversión en estos países.

La apuesta que se hace en este informe por seguir fomentado las asociaciones público-privadas de buenas prácticas y colaboración es lo que me ha llevado a votar a favor del presente informe.

  Claude Rolin (PPE), par écrit. ‒ La lutte contre la pauvreté sous toutes ses formes mérite que nous dépassions les clivages partisans. Elle doit être une priorité pour des raisons éthiques et humaines, mais aussi parce que la pauvreté représente un véritable gâchis économique. Les outils principaux dans cette lutte sont le développement de l’emploi et la garantie d’un revenu permettant de vivre décemment. Les objectifs d’UE 2020 sont loin d’être atteints. Si l’Union européenne veut mériter son "triple A social", il faut absolument inverser cette tendance. Il nous faut être conscients que les ménages pauvres sont particulièrement impactés par différents types de coûts. C’est le cas pour l’énergie ou le logement, mais aussi pour l’alimentation, les soins de santé ou les services publics. Nous avons besoin de politiques cohérentes qui intègrent tous les facteurs de pauvreté. Les familles qui vivent dans la pauvreté n’ont pas besoin de discours; elles ont besoin d’actions concrètes et pratiques. Je fais le vœu que ce rapport d’initiative soit entendu par la Commission et par les États membres comme un appel à l’action.

  Tokia Saïfi (PPE), par écrit. ‒ La lutte contre la pauvreté et l'exclusion sociale fait partie des cinq objectifs que s'est fixée l'Union européenne pour 2020, avec notamment cet objectif de réduire de 20 millions le nombre de personnes touchées ou menacées par la pauvreté.

La situation est actuellement préoccupante et nous nous trouvons très loin de cet objectif: entre 2008 et 2013, le nombre de personnes menacées de pauvreté ou d'exclusion sociale dans l'Union européenne est passé de 117 millions à 122,6 millions. En 2013, 16,7 % de la population de l'Union européenne était en situation de risque de pauvreté après transferts sociaux, 9,6 % était dans une situation de privation matérielle grave et 10,7 % des ménages étaient considérés comme étant à très faible intensité de travail.

J'ai soutenu ce texte qui appelle à investir davantage dans la lutte contre la pauvreté et l'exclusion sociale et à adopter une approche intégrée. Nous devons agir au plus vite et développer une véritable solidarité face à ces situations alarmantes.

  Lola Sánchez Caldentey (GUE/NGL), por escrito. ‒ Hemos votado a favor de este informe ya que se centra en analizar los gastos en los hogares y los objetivos de la Estrategia Europa 2020 que tiene como reto reducir en 20 millones las personas en riesgo de exclusión social.

El Informe ha incorporado cuatro aspectos, dos recogidos en sus recomendaciones generales, muy positivas. En primer lugar, referencias a la necesidad de incrementar la inversión en energías renovables y eficiencia energética para atajar la pobreza son interesantes en tanto en cuanto se vinculan con políticas de empleo, transición energética, vivienda de calidad y asequible y reducción del gasto en sanidad. En segundo lugar el texto hace referencias a una renta mínima adecuada superior al umbral de la pobreza que representa el 60% de la renta nacional media en todos los Estados Miembros. En tercer lugar, un llamamiento a un mejor uso, difusión e información sobre los fondos europeos así como ampliación más allá del 2020 al FEAD es destacable y positivo. Por último, la referencia a una moratoria contra los recortes de calefacción en invierno para garantizar que ningún hogar se quede sin suministro, es fundamental para inclinar nuestro voto a favor.

  Christel Schaldemose (S&D), skriftlig. ‒ Alle husstande i Europa bør have adgang til varme og energi året rundt. Det er vi som socialdemokrater enige i. Hvordan adgang til varme og energi for husstandene finansieres er imidlertid et nationalt anliggende, eftersom udformning af socialpolitik generelt er medlemsstatskompetence ifølge traktaten. Derfor bør Europa-Parlamentet ikke tage stilling til, om de private husstande selv eller det offentlige har ansvar for omkostningerne forbundet med varme og energi. Vi har følgelig undladt at stemme for eller imod, at omkostningerne forbundet med energi i vinterperioden er det offentliges ansvar, samt at Kommissionen bør reducere energiomkostninger for fattige husholdninger. Det er medlemsstatskompetence at træffe beslutning herom.

  Sven Schulze (PPE), schriftlich. ‒ Ich konnte dem Bericht zur Verwirklichung der Armutsbekämpfungsziele bei steigenden Haushaltskosten zustimmen. Der Initiativbericht zielt darauf ab, eine Brücke zwischen der Sozial- und der Energiepolitik zu schlagen. Es wird geprüft, inwieweit die EU von der Verwirklichung ihres 2020-Ziels der Armutsreduzierung entfernt ist. Der Bericht sieht ein großes, nicht ausgeschöpftes Potenzial, die Ausgaben armer Haushalte wesentlich zu senken, indem beispielsweise bestehende Projekte für erneuerbare Energien und Energieeffizienz auf energiearme Haushalte ausgerichtet werden.

  Olga Sehnalová (S&D), písemně. ‒ Míra chudoby v EU je nepřijatelně vysoká a měli bychom se opětovně vrátit k cíli snižování chudoby, který byl vytyčen ve strategii EU 2020. Statistiky totiž dokazují, že většina z příjmů domácností je vynaložena na náklady spojené s bydlením, kdy přibližně 11 % obyvatelstva EU vynakládá více než 40 % disponibilního příjmu na bydlení. Komise a členské státy musí vyvinout větší úsilí k dosažení cílů boje proti chudobě. Proto tuto zprávu, která zahrnuje řadu důležitých doporučení v této oblasti, podporuji.

  Maria Lidia Senra Rodríguez (GUE/NGL), por escrito. ‒ El informe apoya los elementos básicos con los que desarrollar un plan global de lucha contra la pobreza: la garantía de acceso a servicios básicos (energía, agua, salud, educación, vivienda…) frente a la lógica depredadora del mercado; la mejora de las condiciones laborales y salariales de las que depende el bienestar de la mayoría trabajadora y un sistema de rentas mínimas que complemente la protección social para garantizar, de manera individualizada y efectiva, un ingreso y una vida dignas. En consecuencia, he votado a favor.

  Czesław Adam Siekierski (PPE), na piśmie. ‒ Często zwraca się uwagę na rozmaite gospodarcze i handlowe konsekwencje obecnego kryzysu, który dotyka niemal wszystkich sektorów gospodarki, rzadziej jednak poruszane są kwestie społeczne. Kryzys oraz towarzyszące mu zjawiska i przemiany prowadzą często do wzrostu wydatków gospodarstw domowych na media (prąd, woda) i inne koszty mieszkaniowe, opiekę medyczną, edukację i doskonalenie zawodowe. Tego rodzaju tendencje są neizwykle niebezpieczne, gdyż prowadzą do nasilenia się problemu ubóstwa i zagrożenia wykluczeniem społecznym. Taka sytuacja uderza zwłaszcza w osoby zagrożone wykluczeniem społecznym oraz grupy wrażliwe.

Szczególną uwagę należy też zwrócić na przeciwdziałanie negatywnym skutkom kryzysu społecznego i niedostatecznych dochodów gospodarstw domowych na obszarach wiejskich, gdzie często efektem jest wyludnianie. Po przekroczeniu pewnej granicy, jak i po całkowitym odpływie ludności z danego obszaru bardzo trudno jest ponownie skłonić ludzi do jego zasiedlenia. Wspieranie pozytywnych tendencji gospodarczych i społecznych na obszarach wiejskich jest sposobem na ograniczanie bezrobocia przez promocję samozatrudnienia w rolnictwie i innych usługach. Wspieranie ludzi młodych rozważających zajęcie się rolnictwem ma natomiast kluczowe znaczenie dla długofalowego rozwoju obszarów wiejskich w Europie.

Szczególną ochroną należy objąć bezrobotnych, rodziny niepełne, osoby niepełnosprawne, osoby chore i starsze, niepełnoletnie oraz z różnych powodów w większym stopniu zagrożone wykluczeniem społecznym i ubóstwem. Na uwagę i wypracowanie odpowiedniego podejścia zasługują również jednoosobowe gospodarstwa domowe, których liczba w Europie rośnie.

  Siôn Simon (S&D), in writing. ‒ 20% of the UK population lives below the poverty line and we need urgent action to address this problem. This needs to be comprehensive and effective, which is why I have supported this report today. The UK, and other Member States, must make more efforts to reach the anti-poverty targets: meeting minimum income schemes above 60% of the national median income in all Member States, a European Energy Observatory and a winter heating disconnection moratorium are all essential tools in this respect.

  Davor Škrlec (Verts/ALE), napisan. ‒ Podržao sam Izvješće o ostvarenju cilja borbe protiv siromaštva u svjetlu rastućih troškova za kućanstva, s obzirom na to da donosi određene promjene u trenutno neodrživi sustav rasipanja energije i orijentirano je na ulaganja u održive izvore energije i energetsku učinkovitost što će za posljedicu imati poboljšanje životnih uvjeta i smanjenje troškova kućanstva te poticanje ulaganja na regionalnoj i lokalnoj razini.

Od 2008. do 2013. godine broj ljudi u opasnosti od siromaštva i socijalne isključenosti u EU27 je u stalnom porastu i cijene na europskom tržištu energije se međusobno približavaju, iako kupovna moć ne prati isti ritam rasta. Direktiva o energetskoj učinkovitosti iz 2012. godine, poziva države članice na razvijanje programa koji bi podigli osviještenost o energetskoj učinkovitosti. Izvješće ističe kako države članice moraju donijeti integrirane okvire za borbu protiv energetskog siromaštva, prihvatiti europski moratorij na isključivanje grijanja zimi, ciljano koristiti sredstva iz europskih strukturnih i investicijskih fondova na nacionalnoj, regionalnoj i lokalnoj razini.

Također, izvješće predlaže iskorištavanje poreznih prihoda od industrijskih potrošača energije za mjere kojima bi se pomoglo kućanstvima s niskim dohocima, koje uključuju mjere usmjerene na energetsku učinkovitost i financiranja sustava socijalne sigurnosti, što može dovesti do manjeg opterećenja na cijenu radne snage.

  Monika Smolková (S&D), písomne. ‒ EÚ si stanovila päť ambicióznych cieľov v oblasti zamestnanosti, inovácií, vzdelávania, sociálneho začlenenia a energetiky, či boja proti zmenám klímy, ktoré sa majú dosiahnuť do roku 2020. Osobne považujem za mimoriadne dôležitý cieľ stratégie Európa 2020 – zníženie počtu ľudí ohrozených alebo trpiacich chudobou alebo sociálnym vylúčením aspoň o 20 miliónov. Žiaľ, zvýšenie rodinných výdavkov spojených s nákladmi na bývanie, stravovanie, služby (elektrina, plyn, voda), dopravu, zdravotnú starostlivosť, alebo aj náklady spojené so vzdelávaním spôsobujú vážny problém dosiahnutia cieľa znížiť chudobu stanoveného v stratégii Európa 2020. Podporila som uznesenie, lebo verím, že vďaka navrhovaným opatreniam a odporúčaniam sa podarí dosiahnuť lepšie výsledky ako doteraz. Zároveň očakávam, že v záujme plnenia cieľa v oblasti boja proti chudobe jednotlivé členské štáty v spolupráci s vnútroštátnymi regionálnymi a miestnymi orgánmi zabezpečia účelnejšie, cielenejšie a dôkladnejšie využívanie európskych štrukturálnych a investičných fondov.

  Michaela Šojdrová (PPE), písemně. ‒ Podpořila jsem zprávu výboru EMPL vypracovanou z vlastního podnětu, která se zaměřuje na snižování chudoby s ohledem na zvyšující se náklady na bydlení a v kontextu energetické chudoby. Je bohužel realitou, že řada lidí v EU žije v těžkých podmínkách, a proto jsem uvítala zprávu, která se snaží na tento problém upozornit a cílí na jeho zmírnění.

Nicméně jsem měla výhrady proti řadě prostředků, které tato zpráva k dosažení cílů nabízí. Tyto věci řešíme dlouhodobě, není mi tedy jasné, co konkrétního by, kromě dalšího upozornění na tuto situaci, například přinesl navrhovaný summit věnovaný snižování chudoby. Ze svého pohledu si také nemyslím, že bychom v tuto chvíli měli apelovat na členské státy, aby chudobu řešily zvyšováním dávek, minimálních příjmů či dotací na bydlení. Tak jednoduché řešení zkrátka problém chudoby nemá. Takovou strategii tudíž nepovažuji za účelnou, a proto jsem v řadě dílčích hlasování o této zprávě hlasovala proti.

  Igor Šoltes (Verts/ALE), pisno. ‒ Število ljudi, ki jim grozi revščina ali socialna izključenost, se je med letoma 2008 in 2013 v EU povečalo s 117 na 122,6 milijonov.

10 % državljanov EU je v letu 2015 zaostajalo s plačilom računov za komunalne storitve, 12 % državljanov EU pa v letu 2014 ni moglo ustrezno ogrevati svojega stanovanja.

Težko bo doseči cilje strategije Evropa 2020 za zmanjšanje revščine brez sprememb v energetskih in socialnih politikah. Poročilo vsebuje različna priporočila, prav tako pa tudi poziva Komisijo in države članice, naj sprejmejo celovit pristop v boju proti revščini in socialni izključenosti, s povezavo politik na področju gospodarstva, zaposlovanja, prenosa energije in socialne politike.

Poziva se jih tudi, naj podpišejo moratorij za odklop zimskega ogrevanja in naj zagotovijo potrebne vnaprejšnje investicije za zmanjšanje stroškov energije revnih gospodinjstev. Spodbuja se k evropskemu okviru za minimalni dohodek in k organizaciji foruma za zmanjševanje revščine.

Zaskrbljujoče je, da se več kot 50 milijonov ljudi po vsej Evropi danes sooča s pomanjkanjem energije, skupaj z naraščajočo neenakostjo in odvisnost od porabe energij, zato sem poročilo podprl.

  Joachim Starbatty (ECR), schriftlich. ‒ Der Meszerics-Bericht stellt in der EU steigende Lebenshaltungskosten, insbesondere bei den Energiepreisen, fest und leitet daraus einen Anspruch der EU ab, mit einem Ausbau der sozialen Transferleistungen und anderer Maßnahmen die Ziele der Strategie Europa 2020 zu erreichen. Die Analyse ist aufgrund des aktuell sehr niedrigen Ölpreises und des deflatorischen ökonomischen Umfeldes zweifelhaft. Die Lösungsansätze im Bericht verordnen mehr Regulierung, insbesondere durch nationale Regelungen zu Mindestlöhnen und Mindesteinkommen oder das Recht auf Energieversorgung im Winter. Grundlegende ökonomische Fragestellungen kommen zu kurz. Es wird weder aufgezeigt, wie die Ansprüche finanziert werden können noch wie die von der Euro-Krise betroffenen Länder ihre Schwierigkeiten überwinden sollen.

Diesen allgemeinen Wunschkatalog nach mehr Transfers und Sozialleistungen habe ich folglich abgelehnt.

  Ivan Štefanec (PPE), písomne. ‒ Energia je nevyhnutná komodita, na ktorej je naša spoločnosť závislá. Zároveň je podstatným výdavkom európskych spotrebiteľov, pričom 10 % domácností malo v roku 2015 nedoplatky za energie. V rámci boja proti chudobe Európsky parlament vyzýva členské štáty na vyhlásenie moratória na odstavenie kúrenia počas zimných mesiacov, čo povedie k zníženiu počtu úmrtí a vážnych zdravotných následkov. Zároveň by mali byť spotrebitelia lepšie informovaní o svojej energetickej spotrebe a o spôsoboch, ako znížiť spotrebu a zvýšiť efektivitu v rámci znižovania nákladov na energiu.

  Jaromír Štětina (PPE), písemně. ‒ Boj proti chudobě je jistě významným tématem, které zasluhuje naši pozornost, nevnímám však jako přínosné, aby se tato problematika řešila v iniciativní a právně nezávazné zprávě Evropského parlamentu, jejíž projednávání vyústilo v soubor těžko uchopitelných, mnohdy protichůdných a nereálných doporučení nereflektujících národní specifika a sociální systémy jednotlivých členských států. Opatření pro snižování chudoby, pomoc potřebným a další sociální témata by měly prostřednictvím svých kompetentních orgánů na národní i regionální a místní úrovni řešit členské státy tak, aby bylo možné co nejlépe zohlednit odlišné podmínky a potřeby dotčených skupin občanů v jednotlivých státech. Zprávu o naplňování cíle snižování chudoby s ohledem na zvyšování nákladů na domácnost jsem proto jako celek nepodpořil a hodnotím ji jako zbytečné a kontraproduktivní zasahování do vnitrostátních sociálních politik členských států.

  Helga Stevens (ECR), schriftelijk. ‒ De N-VA-delegatie steunt ten volle de Europese strijd tegen armoede, maar betreurt de aanpak waarin het verslag voorziet. Zij onthield zich daarom van stemming. De N-VA meent dat lidstaten Europese armoedebestrijdingsdoelstellingen moeten bereiken, en de Unie hierin een ondersteunende rol heeft. Het subsidiariteitsbeginsel vereist echter dat lidstaten vrij worden gelaten in hoe zij deze doelstellingen bereiken. Daarom kan de N-VA een Europese minimuminkomensregeling niet steunen. Het verslag kiest overigens voor een redelijk eenzijdige invalshoek gericht op het optrekken van overheidsuitgaven, zonder dat bijvoorbeeld aandacht gaat naar het vermijden van de 'werkloosheidsval'. Ook op het vlak van energiearmoede wordt er geen rekening gehouden met het bredere kader en met alternatieve mogelijkheden om personen in armoede efficiënter te doen omgaan met energie. Het is zaak mensen zelfredzaam te maken in plaats van uitkeringsafhankelijk; uitkeringen moeten gaan naar degenen die deze echt nodig hebben.

  Dubravka Šuica (PPE), napisan. ‒ Jedan od ciljeva strategije Europa 2020. smanjivanje je broja ljudi u opasnosti od siromaštva i socijalne isključenosti za 20 milijuna. Zasad je to teško dostižno jer je taj broj između 2008. i 2013. narastao sa 117 na 122 milijuna ljudi.

Veliki pomak donio bi napredak u uštedi energije te smanjio broj ljudi u opasnosti od siromaštva. Od početka krize narasla je i nezaposlenost među mladima koja je sad na 20 %. Podržavam Izvješće o ostvarenju cilja borbe protiv siromaštva u svjetlu rastućih troškova za kućanstva.

Smatram da je pristup stanovanju temeljno ljudsko pravo iz kojeg proizlaze mnoga druga prava. Vrlo često u kućanstvima diljem EU-a pristup stanovanju i porast obiteljske potrošnje najveći su izdatak te je potrebna politička volja svih zemalja članica i institucija EU-a da se ovaj problem riješi.

  Richard Sulík (ECR), písomne. ‒ Hlasoval som proti návrhu. Chudobu a rastúce náklady domácností považujem za vážne problémy, no predstavené riešenia by z dlhodobého hľadiska tieto problémy ešte viac zosilnili. Skutočným riešením proti chudobe a rastúcim nákladom domácností je len znižovanie regulačného a daňovo-odvodového zaťaženia v spojení so zodpovednou monetárnou politikou.

  Patricija Šulin (PPE), pisno. ‒ Glasovala sem za poročilo o uresničevanju cilja o zmanjšanju revščine glede na vse večje gospodinjske stroške.

Uradni podatki, ki kažejo, da se revščina povečuje, kar je tudi v nasprotju s strateškim ciljem EU iz strategije Evropa 2020, so zaskrbljujoči, zato potrebujemo hitre in učinkovite ukrepe.

Poročilo sem podprla, ker med drugim Evropsko komisijo in države članice poziva, naj si v boju proti revščini in socialni izključenosti prizadevajo po svojih najboljših močeh ter naj sprejmejo celovit pristop za boj proti njenim različnim oblikam.

Pri ukrepih glede revščine ne smemo omahovati, temveč moramo biti proaktivni.

  Claudia Tapardel (S&D), în scris. ‒ Criza financiară care a afectat Uniunea Europeană în ultimii ani și politica de austeritate practicată de o serie de state membre au condus la creșterea ponderii populației afectate de sărăcie la nivelul Uniunii, de la 117 milioane de oameni în 2008 la 122 de milioane în 2013.

Acest fenomen este reflectat de ponderea mare ocupată de cheltuielile privind asigurarea hranei, a unei locuințe și a utilităților. În privința cheltuielilor curente ale gospodăriilor, aproximativ 10% din populația UE nu își poate achita facturile la utilități, 12% nu beneficiază de o încălzire corespunzătoare, iar 16% locuiesc în spații insalubre. Împotriva acestor fenomene îngrijorătoare instituțiile europene au conceput proiecte de reabilitare termică a locuințelor, care sunt un progres important. Este nevoie, însă, de mai multe măsuri în acest sens, cum ar fi adoptarea unui moratoriu la nivel european pentru interzicerea debranșării celor care nu pot achita facturile în timpul iernii, stabilirea unui venit minim garantat european de 60% din salariul mediu la nivelul UE, organizarea unui summit european pentru combaterea sărăciei, protejarea mai eficientă a intereselor consumatorilor.

Consider că este vorba despre un document foarte important, de aceea susțin adoptarea sa, ca prim pas către o strategie europeană mai elaborată împotriva sărăciei.

  Marc Tarabella (S&D), par écrit. ‒ Je me suis prononcé en faveur du texte qui invite la Commission et les États membres à investir pleinement dans la lutte contre la pauvreté et l'exclusion sociale et à adopter une approche intégrée pour lutter contre ses diverses formes au moyen d'une approche globale regroupant les politiques économiques, les politiques d'éducation, les politiques d'emploi, les politiques d'énergie, les politiques des transports et les politiques sociales sur la base des meilleures pratiques.

Nous demandons, entre autres choses, aux États membres de signer un moratoire sur les coupures de chauffage en hiver de façon à garantir qu'aucun ménage ne puisse être privé d'énergie pendant une période hivernale définie et que ceux qui en sont privés soient reconnectés, en soulignant que les coûts qui en découlent relèvent par nature de la responsabilité publique puisque les politiques sociales relèvent avant tout de la responsabilité des autorités. Les États doivent aussi évaluer les mesures nécessaires pour respecter les normes de confort thermique fixées par l'Organisation mondiale de la santé.

  Pavel Telička (ALDE), in writing. ‒ Between 2008 and 2013, the number of people at risk of poverty or social exclusion in the EU increased from 117 million to 122.6 million. This development runs counter to the strategic objective of the EU that is defined in its Europe 2020 Strategy and which aims to reduce the number of people in or at risk of poverty and social exclusion by at least 20 million by 2020. Nevertheless, I voted against this report as I believe the measures proposed will not help in solving this situation. I also believe that some of the recommendations are purely national competences and that the EU should not legislate on such matters.

  Patrizia Toia (S&D), per iscritto. ‒ La politica sociale e la politica energetica dovrebbero essere strettamente correlate. L'Unione europea si sta sempre più allontanando dall'obiettivo della lotta alla povertà fissato dalla strategia Europa 2020. Occorre ridurre le spese principali sostenute dalle famiglie povere per i consumi privati indirizzando i progetti esistenti in materia di fonti di energia rinnovabili ed efficienza energetica verso le famiglie colpite dalla povertà energetica. L'aumento del reddito delle famiglie più povere è alla base di una ripresa economica robusta e duratura. Vorrei inoltre porre l'attenzione sul fatto che il numero delle donne che vivono in condizioni di povertà supera di 12 milioni quello degli uomini e che in tutta l'Unione le donne e che i figli a loro carico sono esposti in misura spropositata al rischio di povertà o di esclusione sociale.

  Valdemar Tomaševski (ECR), raštu. ‒ Pone Pirmininke, aš parėmiau Europos Parlamento nario Meszericso pranešimą, nes jame keliama skurdo problema yra viena iš tų, kurios reikalauja ryžtingų veiksmų. Remiantis duomenimis, 2008–2013 metais žmonių skaičius, kuriems gresia skurdas ar socialinė atskirtis, Europos Sąjungoje išaugo nuo 117 iki 122,6 mln. – tai didelis skaičius. Todėl ES institucijos negali likti neutralios šiuo klausimu. Komisija turėtų paraginti valstybes nares visapusiškai įsitraukti į kovą su skurdu ir socialine atskirtimi ir priimti integruotą kovos su įvairiomis skurdo apraiškomis strategiją. Tuo tarpu Europos lygmenyje reikia visapusiško metodo, labiau siejančio ekonominę politiką, užimtumo politiką, švietimo energetikos ir transporto politiką su socialine politika, grindžiama geriausia praktika per pastaruosius metus. Europos Sąjunga turėtų ypač remti naujas valstybes nares, pavyzdžiui, Lietuvą, tam, kad kuo įmanoma greičiau sulyginti skirtumus tarp senosios ir naujosios Sąjungos socialinių ir ekonominių ryšių sferose.

  Romana Tomc (PPE), pisno. ‒ Poročilo o uresničevanju cilja o zmanjšanju revščine glede na vse večje gospodinjske stroške bi podprla, če bi glasovala.

Namen samoiniciativnega poročila je v evropski razpravi zgraditi most med socialno in energetsko politiko ter poudariti, da se EU oddaljuje od svojega cilja o zmanjšanju revščine do leta 2020, hkrati pa je v EU veliko neizkoriščenih možnosti za znižanje večjih stroškov revnih gospodinjstev z usmerjanjem obstoječih projektov za obnovljive vire in energetsko učinkovitost v gospodinjstva, ki trpijo pomanjkanje energije.

Da bi dosegli cilj EU za leto 2020 o zmanjšanju revščine in cilje glede energetske učinkovitosti, emisij in obnovljivih virov, je potrebno ukrepanje številnih akterjev s pomočjo različnih instrumentov, vendar v isto smer.

  Estefanía Torres Martínez (GUE/NGL), por escrito. ‒ Hemos votado a favor de este informe ya que se centra en analizar los gastos en los hogares y los objetivos de la Estrategia Europa 2020 que tiene como reto reducir en 20 millones las personas en riesgo de exclusión social.

El Informe ha incorporado cuatro aspectos, dos recogidos en sus recomendaciones generales, muy positivas. En primer lugar, referencias a la necesidad de incrementar la inversión en energías renovables y eficiencia energética para atajar la pobreza son interesantes en tanto en cuanto se vinculan con políticas de empleo, transición energética, vivienda de calidad y asequible y reducción del gasto en sanidad. En segundo lugar el texto hace referencias a una renta mínima adecuada superior al umbral de la pobreza que representa el 60% de la renta nacional media en todos los Estados Miembros. En tercer lugar, un llamamiento a un mejor uso, difusión e información sobre los fondos europeos así como ampliación más allá del 2020 al FEAD es destacable y positivo. Por último, la referencia a una moratoria contra los recortes de calefacción en invierno para garantizar que ningún hogar se quede sin suministro, es fundamental para inclinar nuestro voto a favor.

  Ulrike Trebesius (ECR), schriftlich. ‒ Der Meszerics-Bericht stellt in der EU steigende Lebenshaltungskosten, insbesondere bei den Energiepreisen, fest und leitet daraus einen Anspruch der EU ab, mit einem Ausbau der sozialen Transferleistungen und anderer Maßnahmen die Ziele der Strategie Europa 2020 zu erreichen. Die Analyse ist aufgrund des aktuell sehr niedrigen Ölpreises und des deflatorischen ökonomischen Umfeldes zweifelhaft. Die Lösungsansätze im Bericht verordnen mehr Regulierung, insbesondere durch nationale Regelungen zu Mindestlöhnen und Mindesteinkommen oder das Recht auf Energieversorgung im Winter. Grundlegende ökonomische Fragestellungen kommen zu kurz. Es wird weder aufgezeigt, wie die Ansprüche finanziert werden können noch wie die von der Euro-Krise betroffenen Länder ihre Schwierigkeiten überwinden sollen.

Diesen allgemeinen Wunschkatalog nach mehr Transfers und Sozialleistungen habe ich folglich abgelehnt.

  Ramon Tremosa i Balcells (ALDE), in writing. ‒ I completely support this resolution, particularly regarding the moratorium on cutting energy services to families that, due to their complicated financial situation, cannot pay for it.

In this regard, I hope that the Spanish Government reacts and follows this recommendation, as until now its only reaction has been to block the efforts of the Catalan Government to stop energy poverty by declaring its actions unconstitutional.

  Mylène Troszczynski (ENF), par écrit. ‒ La stratégie Europe 2020 prévoit de faire sortir 20 millions de personnes de la pauvreté d'ici 2020. Afin de se rapprocher de cet objectif, certaines actions sont envisagées au niveau européen. Ce texte se concentre en particulier sur la pauvreté des familles dans le cadre de l'augmentation du coût du logement, de l'énergie, et de l'éducation.

Chaque État est responsable des politiques qu'il mène contre la pauvreté. Ainsi, l'Union européenne n'a pas les prérogatives pour instaurer un salaire minimum. Selon les principes de subsidiarité et de proportionnalité, l'Union n'a pas à mener des politiques contre la pauvreté dans les pays membres.

La meilleure solution serait une intervention ciblée de chaque État membre, pour remédier à la pauvreté sur son territoire.

J'ai donc voté contre ce projet.

  Mihai Ţurcanu (PPE), în scris. ‒ Între 2008 și 2013, numărul persoanelor amenințate de sărăcie în UE a trecut de la 117 milioane la 122,6 milioane. Această evoluție este contrară obiectivului strategic al UE definit în Strategia Europa 2020, care vizează reducerea cu 20 de milioane a numărului de persoane atinse sau amenințate de sărăcie și de excluziune socială până în 2020.

În această perspectivă, prezentul raport stabilește o legătură între sărăcia energetică și sărăcia generală și subliniază faptul că aceasta este rezultatul unei serii de condiții subiacente, inclusiv prețuri mari la energie, probleme legate de sănătate și de handicap, tipul de sistem de încălzire utilizat în locuințe și calitatea și performanța energetică a fondului locativ. Raportul propune, ca și soluție, acordarea de microcredite sau împrumuturi cu rate mici ale dobânzii, de exemplu prin intermediul Băncii Europene de Investiții, familiilor cu venituri mici, pentru a le sprijini investițiile în energii regenerabile și în eficiența energetică. Un alt aspect propus este legat de creșterea investițiilor în eficiența energetică a locuințelor sociale, prin fondurile europene, și garantarea accesului tuturor, în special al celor mai defavorizate persoane, la o locuință adecvată.

Prin urmare, am votat în favoarea Raportului referitor la combaterea sărăciei în contextul creșterii cheltuielilor curente ale gospodăriilor.

  Miguel Urbán Crespo (GUE/NGL), por escrito. ‒ Hemos votado A FAVOR de este informe ya que se centra en analizar los gastos en los hogares y los objetivos de la Estrategia Europa 2020 que tiene como reto reducir en 20 millones las personas en riesgo de exclusión social.

El Informe ha incorporado cuatro aspectos, dos recogidos en sus recomendaciones generales, muy positivas. En primer lugar, referencias a la necesidad de incrementar la inversión en energías renovables y eficiencia energética para atajar la pobreza son interesantes en tanto en cuanto se vinculan con políticas de empleo, transición energética, vivienda de calidad y asequible y reducción del gasto en sanidad. En segundo lugar el texto hace referencias a una renta mínima adecuada superior al umbral de la pobreza que representa el 60 % de la renta nacional media en todos los Estados Miembros. En tercer lugar, un llamamiento a un mejor uso, difusión e información sobre los fondos europeos así como ampliación más allá del 2020 al FEAD es destacable y positivo. Por último, la referencia a una moratoria contra los recortes de calefacción en invierno para garantizar que ningún hogar se quede sin suministro, es fundamental para inclinar nuestro voto a favor.

  Ernest Urtasun (Verts/ALE), por escrito. ‒ He votado a favor de este informe redactado por un compañero del grupo verde que sitúa por primera vez la lucha contra la pobreza energética como una prioridad.

  Ramón Luis Valcárcel Siso (PPE), por escrito. ‒ Este informe tiene como objetivo principal analizar el impacto de las políticas energéticas y de los precios al consumidor y su incidencia en el incremento de la pobreza sobre los grupos más desfavorecidos socialmente. El informe pretende encontrar el mejor modo para hacer frente a las dificultades de las unidades familiares que se enfrentan a la pobreza y establece una serie de medidas necesarias para poder luchar contra la pobreza. Por ello considero necesario votar a su favor.

  Elena Valenciano (S&D), por escrito. ‒ He votado a favor de este Informe porque supone un salto cualitativo del Parlamento en la lucha contra la pobreza, la desigualdad y la exclusión social.

Esta resolución aúna políticas de protección social, derecho a una vivienda digna y lucha contra la pobreza energética, en un compendio de recomendaciones que actualizan y elevan de forma innovadora las posiciones del Parlamento europeo en la lucha contra la pobreza.

Después de ocho años de crisis económica y financiera los datos de desigualdad y pobreza en Europa, no sólo no han remitido sino que han empeorado sobre todo en los países del sur, como España, dónde las condiciones de desigualdad son peor que en cualquier otro país del continente después de cuatro años de gobierno del Partido Popular. Por eso se destaca la necesidad de actuar con políticas innovadoras, como la moratoria contra la desconexión de la calefacción en los meses de inviernos, el establecimiento de un sistema de rentas mínimas por países que garantice unos ingresos dignos, aunque en este caso los grupos liberales y conservadores de la cámara hayan puesto matices a este extremo.

  Hilde Vautmans (ALDE), schriftelijk. ‒ Het invoeren van een Europees moratorium op het afsluiten van de verwarming tijdens de wintermaanden kan kwetsbare gezinnen behoeden voor maatschappelijke uitsluiting. Maar om het risico op energiearmoede te beperken, is steun aan structurele maatregelen, zoals het energie-efficiënt maken van woningen, noodzakelijk. Op die manier kan er een brug tussen het energiebeleid en het sociaal beleid van de Europese Unie gebouwd worden. Daarom stemde ik voor dit verslag.

  Marie-Christine Vergiat (GUE/NGL), par écrit. ‒ Entre 2008 et 2013, le nombre de personnes menacées de pauvreté ou d'exclusion sociale dans l'Union européenne est passé de 117 millions à 122,6 millions, soit 16,7 % de la population. Cette évolution va à l'encontre de l'objectif défini dans la stratégie Europe 2020 visant à réduire d'au moins 20 millions le nombre de personnes touchées ou menacées par la pauvreté d'ici 2020.

Le rapport adopté invite notamment la Commission et les États membres à adopter une approche globale pour lutter contre la pauvreté en regroupant les politiques sociales, économiques, d'éducation, d'emploi, d'énergie, de transport, et à signer un moratoire sur les coupures de chauffage en hiver. Il préconise aussi d'effectuer une analyse d'impact sur les régimes de revenu minimum dans l'Union européenne et de mieux utiliser les fonds structurels.

Ce rapport d'initiative fait une assez bonne analyse de la situation. Il est dommage que ce ne soit qu'un vœu pieux qui ne remet pas en cause l'origine même de cette évolution : les politiques d'austérité.

J'ai voté en faveur du rapport.

  Miguel Viegas (GUE/NGL), por escrito. ‒ O relatório centra-se, no atual contexto de pobreza, nas privações com que os agregados familiares se veem confrontados, não conseguindo fazer face aos gastos com as habitações — onde se destaca a eletricidade, o gás e a água (que têm vindo a aumentar, fruto da práticas de privatização e desregulação).

O relatório, nesse sentido, promove uma série de medidas de apoio: à redução da despesa energética e ao investimento em medidas de poupança; à garantia de um rendimento mínimo para cada pessoa; e a um reforço dos fundos da UE para a luta contra a pobreza e a inclusão social. Refere, ainda, a importância do acesso aos serviços públicos e o direito à água como algo alienável.

Considera-se, assim, que o relatório tem fatores essencialmente positivos, não obstante o enquadramento (Europa 2020, Semestre Europeu), mas que não valorizado enquanto tal ao longo do mesmo. O grupo propõe o voto a favor, e propõe-se que se vote igualmente a favor.

  Harald Vilimsky (ENF), schriftlich. ‒ Der Bericht zielt auf Bereiche ab, die weit außerhalb der vertraglich zugesicherten Kompetenzen der EU liegen. Deshalb ist er abzulehnen.

  Julie Ward (S&D), in writing. ‒ As an anti-austerity politician, I am delighted by the adoption of this report setting out a programme to tackle poverty and rising household costs across Europe. The report represents a step towards the European pillar of social rights, and affirms that there can be no fight against poverty without a fight against gender inequality.

As a lead on the report on behalf of the Women’s Rights Committee, I particularly welcome the inclusion of a strong gender perspective. The financial crisis and subsequent austerity measures can be seen to negatively affect women more than men, causing a feminisation of poverty.

When women do not have enough money to pay the bills, it is their dependents who also suffer, particularly children and elderly relatives. Women are more likely to be in precarious employment, so managing household budgets to ensure that children are warm, clothed and fed can be very challenging when energy and other utility costs are high. The U.K. is the world’s 6th richest country and it is scandalous that so many of our youngest citizens are living in poverty. When a child goes to school hungry they cannot concentrate so their education suffers. That is why a holistic approach to energy policy is required.

  Anna Záborská (PPE), písomne. ‒ Únia má len málo kompetencií v sociálnej oblasti. Preto sú jej opatrenia proti chudobe málo účinné. Sociálne systémy mnohých členských štátov vychádzajú zo životného minima, ktoré by malo pokryť náklady na ubytovanie, stravu, energie, lieky a podobne. Ale suma vypočítaná úradníkmi niekedy nestačí na zachovanie ľudskej dôstojnosti tých, ktorí žijú v chudobe.

Riešením nie je rozdeľovanie chudoby na energetickú, potravnú, zdravotnú a iné, ako to robí aj táto správa. Treba zmeniť rozmýšľanie o sociálnej politike. Stanoviť minimálne štandardy pre dôstojný život. Aby mal každý občan EÚ strechu nad hlavou, jedlo, šaty a nevyhnutnú zdravotnú starostlivosť. Keď to vieme zabezpečiť pre chudobných ľudí zo Sýrie, tak sa musíme vedieť postarať aj o vlastných občanov.

  Pablo Zalba Bidegain (PPE), por escrito. ‒ Uno de los grandes retos de la Estrategia Europa 2020 es reducir la desigualdad, mejorar los derechos sociales y laborales y reforzar la legislación contra la discriminación. Todos estos fenómenos se han visto potenciados desde el comienzo de la crisis y continúan aumentando. Actualmente, uno de cada seis ciudadanos europeos vive en la pobreza o en riesgo de pobreza.

Por todo ello, apoyo este informe, que estudia el impacto de las políticas energéticas y los precios del consumo en la pobreza y cuyo objetivo es analizar cuál es la mejor forma de combatir las dificultades que atraviesa este perfil de hogares y aplicar las medidas óptimas para ello.

  Flavio Zanonato (S&D), per iscritto. ‒ Reputo fondamentale la relazione sulla lotta alla povertà. Dall'inizio della crisi, in Europa il numero delle persone in stato di povertà è aumentato da 117 milioni a 122 milioni. Questi dati di larga scala si riflettono in piccolo anche nella città da cui provengo, Padova: si pensi ad esempio al fatto che negli ultimi due anni il numero di utenti della Caritas è aumentato del 39%. Combattere la povertà è un impegno politico. Per questo ho attivamente partecipato alla stesura del testo, presentato dal collega del gruppo S&D Ruza Tomasic, presentando una serie di emendamenti. In particolare, sottolineo l'importanza degli articoli dedicati alla casa, che impegnano Stati membri e istituzioni europee a formulare delle proposte concrete per risolvere il grave problema della residenzialità pubblica. Troppe famiglie, infatti, vivono oggi in condizioni di disagio a causa di abitazioni troppo piccole o poco salubri. Il gruppo dei Socialisti e Democratici vigilerà sia a livello europeo che nei vari Stati membri affinché vengano rispettati tali impegni.

  Milan Zver (PPE), pisno. ‒ Poročilo o uresničevanju cilja o zmanjšanju revščine glede na vse večje gospodinjske stroške, ki sem ga podprl, ugotavlja, da neprimerno stanovanje in nezadostno ogrevanje škodljivo vplivata na zdravje ljudi, izobraževanje ter vključenost v družbo in na trg dela, zlasti najranljivejših oseb.

Revščino in socialno izključenost je potrebno reševati celostno, s sodelovanjem politik na področju gospodarstva, zaposlovanja, prenosa energije in socialne politike, z upoštevanjem že uveljavljene dobre prakse.