Sanatarkat istuntoselostukset

Torstai 28. huhtikuuta 2016 - Bryssel

1. Istunnon avaaminen

Puhetta johti ANNELI JÄÄTTEENMÄKI
varapuhemies

(Istunto avattiin klo 8.35)

2. EU:n ja Turkin välisen sopimuksen oikeudelliset näkökohdat, demokraattinen valvonta ja täytäntöönpano (keskustelu)

  PUHEMIES. – Esityslistalla on ensimmäisenä neuvoston ja komission julkilausumat aiheesta EU:n ja Turkin välisen sopimuksen oikeudelliset näkökohdat, demokraattinen valvonta ja täytäntöönpano.

  Klaas Dijkhoff, President-in-Office of the Council. – Madam President, I would like to start by thanking the Parliament for the opportunity to have this debate and discuss the key elements – especially the legal ones – of the agreement with Turkey because it is a key element of the way we are currently, as the EU and EU Member States, responding to the migration crisis.

The statement with Turkey of 18 March is a very ambitious one. It brings completely new forms of solutions that are unprecedented and have to be worked out in the field, while we are living under the new agreement. We are replacing irregular routes, carrying great risks for migrants, with more regular ways to come into Europe to be offered protection. We are also combining this with getting more of a grip on who is coming to the European Member States for protection and who is being offered protection in the region and in Turkey. We are coming to a situation in which we, as Member States, can better assist Greece in dealing with the influx and dealing with an influx that was too high – as it was last year – and uncontrollable. We are, most importantly, preventing the dramatic loss of lives at sea. I think that is the biggest benefit we can already see from this agreement. An imam on the Turkish shore said that he had not had to bury anyone since the deal was put in place.

Let me say from the Council perspective and the Member States’ perspective that this is not a perfect solution, but it is the best solution that we can find right now. It offers us new challenges that are more manageable than the old ones that we had to face last year, but they are still challenges, and they still lead to a lot of work and a lot of improvement that we are doing on a day—by-day, week-by-week basis.

When we look at the legal aspects, it is a political agreement between the Member States and Turkey – between Europe and Turkey – in which we have outlined a number of things that have to be done, especially to national law. Greek law had to be amended, as did Turkish law. That has happened and a lot of work has to be done in practice to improve the plight of the people in the reception facilities and also to get this new system of readmission started.

Of course other Member States have to do a lot as well. We discussed that at length in the Council. Relocation has to be accelerated, not just pledging numbers, but also making it happen on a practical level. Resettlement in the one—for—one scheme, offering a legal way for real refugees to come from Turkey to Member States, has to be done with a planned approach so that we know up front how many people it is possible to resettle to European countries, and when this can be done. That has to be improved – and that is what we are doing right now. We are also helping Greece by offering asylum experts, Frontex support for border guards and border controls, interpreters and helping them improve the situation on the humanitarian side.

It is not perfect. We are not there yet – also with regard to the situation on the islands – but I must say that I visited in December and I visited two days ago and we can see a dramatic improvement in the situation, although with the realisation that there is still a lot of hard work to be done. We can also see a steady increase in numbers of experts delivered by other Member States to Greece to support the system that is in place right now. So we are seeing improvements every day, but we fully realise, as Member States and as the Council, that we are not there yet and a lot has to be done. We also commend the hard work being done on the Turkish side to improve the situation of the refugees they harbour – they harbour millions there so it is a lot of work – and also the legal safeguards and the legal position of those people has been improved by Turkey, which helps us enormously in making this agreement work and having a better solution than we had before.

Of course we can also see that a lot of people coming to Greece, when they hear they have to be re-admitted, apply for asylum. It is quite clear that they have a right to be heard, they have a right to a procedure and they have a right to an appeal. They are processed regularly. Right now they are coming into a situation in which the processing capabilities and capacity is much better and higher than it was a few months ago. When they do not agree with the first decision that is taken on an individual basis, we can also see that they have the right to await their appeal in Greece. That is what is happening right now. The committees of appeal are now being put in place and are starting to hear the appeal cases. So we see that the right legal safeguards are in place and are implemented and there is no blanket decision or blanket return without people being hurt individually if they ask for and apply for asylum under the Greek system.

Of course we are also well aware that it is a bit broader than this agreement with Turkey. We, as the Council, have to be very aware that there is a risk of other routes and that we have to work hard to find solutions to prevent those routes from leading to a large influx, posing Member States with a lot of issues and – to put it most horribly – having the refugees and the migrants, whether regular or not, putting their lives at great risk again and also putting our cooperation at great risk, as Member States, as well as the Schengen freedoms that we all want to preserve.

I think that a very good thing to conclude from this agreement with Turkey, in the way in which is being implemented, is that it does lead to people not taking that risk and not drowning in the sea. It does lead to an influx that we can handle better and it also to a winding down of the national measures that have been taken over the last few months that hindered the full Schengen open—border system.

That is it for now. I am very interested to hear the comments of the different Members of the European Parliament and I am grateful that I will have the opportunity to respond to those issues at the end.

  Frans Timmermans, First Vice-President of the Commission. – Madam President, I think it is important to recall the hand we were dealt in this crisis. We have to start with the situation that the borders had been closed in the Balkans, smugglers were in full operation and if we did nothing, we would have condemned Greece to becoming a huge refugee camp, with hundreds of thousands of refugees stuck. That is what we needed to solve. We needed to do two things immediately: to break the business model of the smugglers and to prevent Greece from becoming the victim of this situation.

I want to recall this as our starting point because had the situation been different, had Member States done what we proposed last year, we would obviously not be in this situation. But this is the situation the Commission has to deal with. Of course I would have liked another situation. Of course I would have liked all Member States to share the burden. Of course I would have preferred the borders not to be sealed off. Of course we would have preferred a different situation, but we do not have that situation. And there is no use continuing, pretending as though we could bring it about immediately, so we have to solve the problems we face now, and the agreement with Turkey in my view is the only way forward to solve that problem. Those who criticise the agreement have never ever given me an alternative we could work with under the conditions we are in and cannot change, which is the closing of the borders in the Balkans.

So we need to do two things. We need to make sure that the business model of the smugglers is broken. Initial results show that we have succeeded in that. But at the same time, we need to make sure we comply with our humanitarian and legal obligations as the European Union, which means creating legal pathways for people to come to Europe, and which also means making sure that people who are in Greece are treated according to the rules and that we make sure that we help Turkey provide for them in the camps and in the cities where they are. I think it is important to recall that Turkey takes care of almost three million refugees, which is an incredible burden for that country and are dealing with it rather well.

I shall not repeat everything Minister Dijkhoff said, but since the agreement has been in force, unprecedented resources have also been provided by Member States to support Greece in dealing with the issue, in terms of logistics and of expertise on the ground. Calls made by EASO and Frontex have been answered and already around 1 000 staff have been deployed to Greece. Greece is not alone in this. All Member States are working together to help Greece and to work also with Turkey. I have to say here that Greece is making an incredible effort, and I really want to commend the cooperation we have as the Commission with the Greek authorities in dealing with this issue. With all the problems that we face, I think this cooperation is of a quality we have never seen before, and also the cooperation between Greece and Turkey is something to build on also in other areas. This is also without precedent.

Another important contribution, and a result of this statement is better burden—sharing with Turkey in protecting those fleeing the horrible conflict in Syria. We were criticised initially by the Turks for not doing enough. In a facility I visited in Turkey on Saturday, I told them that the Commission’s ambition is to work very hard to identify, with them, programmes of support. I think we can reach a level of EUR 1 billion identified projects by the end of July, which would send a clear indication that we are able to set up these programmes.

When you speak to the refugees, as I did last Saturday, it is clear: what they want first and foremost is for their children to be able to go to school. That is what they want. Many children have not gone to school for two or three years. Just imagine the problems you create for families if their children cannot go to school. We all know that if you give them a decent education, once there is peace in Syria, they can go back and build up Syria again. So my primary objective is to make sure that all Syrian children can get a decent education. And by the way, the Syrians you speak to in Turkey have one dream, and that is not to go to the European Union, but to go home. So our efforts to support the international community to find peace in Syria should be doubled to make sure that people can start rebuilding their own country.

I want to repeat that we want to do these things in strict accordance with EU and international rules. This means that we need a number of legal guarantees, both on the Greek and Turkish side. Both sides have undertaken all necessary changes and made additional efforts to ensure that asylum seekers receive the protection and that international law is being fully respected. I think this is also a welcome development in the implementation of the EU-Turkey Statement. Turkey has also amended the Regulation on temporary protection to ensure that Syrians who are returned from Greece can benefit from temporary protection in Turkey. Incidentally, we are now seeing the first voluntary returns of Syrians to Turkey. We have also reached an agreement with Turkey on additional individual assurances for other nationals, for non-Syrians, on a swift treatment of their applications for protection and an effective granting of the benefits that come with this status and unequivocal guarantee against refoulement, while it was also decided yesterday to grant non-Syrians asylum seekers access to the labour market, which is also a positive development.

Still a lot needs to be done. We are nowhere near finished. We need to make sure that Member States increase their efforts to take in Syrian refugees via legal ways into the European Union. That is the other side of the coin. If we are to have a sustainable deal with Turkey, we also need to do our share in making sure that Syrians who flee from war and persecution have a safe harbour also in the European Union and in Member States. I think Member States should double their efforts because it is not going, in my view, fast enough.

Much more can be said but, I will leave it at this and listen to Members’ comments. We have a lot of work to do. I shall make just one remark on visa liberalisation. I have seen a lot of comments also in the press about this. What we are doing is speeding up something that we were doing already – namely working towards the possibility for Turks to travel without visas to the European Union. The onus is on Turkey. They have to comply with the 72 benchmarks, and they say they can do that. We will see, and we will draw our conclusions and submit these conclusions also to Parliament. But we will not play around with those benchmarks. They are clear, they are legally framed, and we will report on them with precision. But I also add that I would welcome the situation where those Turks travelling to the European Union travel with modern biometric passports, and I would say that it is probably better to check who comes into the European Union with modern biometric passports than with an old fashion passport with a paper visa. The idea that we will squander our security by granting visa-free access for Turks to the European Union is, I think, misjudged.

  Manfred Weber, im Namen der PPE-Fraktion. – Frau Präsidentin, sehr geehrter Herr Vizepräsident, sehr geehrter Herr Minister, liebe Kolleginnen und Kollegen! Die Diskussion über das Türkei-Abkommen läuft in der Öffentlichkeit, und es gibt viel Kritik. Auch heute in der Debatte wird es sicherlich viel Kritik an diesem Deal, an dieser Vereinbarung geben.

Deswegen möchte ich zunächst einmal klarstellen: Europa funktioniert, Europa kommt zu Ergebnissen. Das ist die wichtigste Botschaft, die wir mit dieser Türkei-Vereinbarung zunächst haben. Nach den Monaten des Durcheinanders zieht Europa jetzt an einem Strang.

Ich bedanke mich bei Vizepräsident Timmermans, dass er das ambitioniert dargestellt hat. Wir kommen voran, auch wenn es nicht perfekt ist, aber wir setzen die richtigen Akzente. Vor allem, dass der unkontrollierte Zustrom von Flüchtlingen jetzt gestoppt ist, und dass wir zurückkommen zu staatlich organisiertem Schutz, dass wir dazu zurückkommen, dass der Staat entscheidet, wer nach Europa kommt, ist ein großer Erfolg dieser Vereinbarung. Deswegen begrüßen wir auch diese Vereinbarung. Europa zahlt sich aus.

Übrigens darf ich noch einen Satz dazu sagen, zu dem Europa, das sich auszahlt, weil die Populisten ja immer wieder kritisieren, wie Europa zu Ergebnissen kommt. In diesem Fall war es so, dass Europa sich sogar im Rat geeinigt hat, wo sich die Staats- und Regierungschefs getroffen haben, dass das Idealmodell aller Populisten in dem Fall also sogar funktioniert hat. Ich glaube, dass das gut ist.

Zweitens: Europa muss jetzt Wort halten. Alle 28 Staats- und Regierungschefs – Liberale, Konservative, Sozialdemokraten und Christdemokraten und sogar Linkspopulisten – haben dieser Vereinbarung zugestimmt. Wir müssen jetzt Wort halten. Es steht auch die Glaubwürdigkeit Europas – vor der Welt und vor den eigenen Bürgern – auf dem Spiel.

Zur Debatte um die Rechtsverbindlichkeit dieses Abkommens darf ich noch eine Anmerkung machen. Es ist eigentlich ziemlich anmaßend, einem Land, das fast drei Millionen Flüchtlinge aufgenommen hat, jetzt vorzuhalten, dass es nicht in der Lage sei, Schutz zu gewähren. Damit sei nur einer der Grundgedanken erwähnt, weil die Rechtsdebatte offensichtlich von einigen betrieben wird.

Das Dritte, was ich sagen will, ist, dass Europa jetzt handeln muss. Wir stimmen der Visaliberalisierung im Kern zu. Aber gleichzeitig wollen wir – als europäische Volkspartei – auch über andere Fragen reden, die kombiniert sein müssen. Zum Beispiel: smart borders. Wir brauchen Fortschritte bei der Vereinbarung zu smart borders. Wir Europäer müssen wissen, wer nach Europa kommt und wie lange er sich hier aufhält.

Als Zweites brauchen wir Fortschritte – auch hier in diesem Haus – bei der Frontex-Revision. Wir müssen unsere Außengrenzen selbst schützen. Wenn Mitgliedstaaten nicht in der Lage sind, ihren Verpflichtungen im Europarecht nachzukommen, muss auch Europa in der Lage sein, durchzugreifen und die Grenzen zu schützen.

Ich möchte ausdrücklich noch einen Gedanken einbringen. Sehr geehrter Herr Vizepräsident, wenn die Kommission jetzt an den Visavorschriften arbeitet, dann haben wir für Visa in Europa bereits heute einen sogenannten Notfallmechanismus. Wenn also bestimmte Staaten dauerhaft ihren Verpflichtungen nicht nachkommen, besteht die Möglichkeit, die Visaliberalisierung auszusetzen. Ich würde dafür werben, dass wir uns diesen Notfallmechanismus noch einmal anschauen. Dass wir überprüfen, ob die jetzigen Mechanismen in so einem Fall auch schnell genug greifen. Sollte ein Staat die Kriterien nicht dauerhaft einhalten – und das ist keine Lex-Türkei, das gilt für alle Staaten, in denen wir Visaliberalisierung haben –, dann sollten wir die Visumspflicht auch umgehend wiederauferlegen können. Ein sogenannter Notfallmechanismus wäre in Verbindung mit der Visaliberalisierung für die Türkei ein sehr wichtiges Tool, um den Menschen Vertrauen zu geben, dass unsere Maßnahmen wirken.

Zu guter Letzt möchte ich deutlich machen, dass wir – wenn Europa gemeinsam handelt – auch unsere Ziele erreichen: nämlich Stabilität. Wir setzen Werte durch und organisieren Sicherheit für unsere Bürgerinnen und Bürger, und das ist es wert, daran zu arbeiten.

  Gianni Pittella, a nome del gruppo S&D. – Signor Presidente, onorevoli colleghi, questo accordo era necessario per quanto affermato dal Vicepresidente Timmerman, necessario per spezzare il mercato immorale dei trafficanti, necessario per mettere in sicurezza la rotta balcanica, necessario per evitare una catastrofe umanitaria in Grecia. Ed è un accordo che sta funzionando. Avremmo potuto fare a meno di questo accordo soltanto se tutti i paesi dell'Unione europea avessero accettato, secondo lo schema previsto dalla Commissione e da noi sostenuto, la famosa ricollocazione.

Ora però bisogna monitorare e vigilare con attenzione l'implementazione di questo accordo, perché avvenga nel pieno rispetto del diritto umanitario, della protezione internazionale a tutti i richiedenti asilo, non soltanto ai siriani e occorre garantire che ci sia ricollocazione e reinsediamento, perché senza ricollocazione e reinsediamento quest'accordo non funzionerà.

Voglio dire una parola chiara sulla Turchia: la Turchia, per noi è un interlocutore importante ed è giusto dialogare. Ma non può esserci nessun baratto sul terreno del rispetto dei diritti umani, sul terreno del rispetto del pluralismo dell'informazione, sul terreno del rispetto delle minoranze. Così sarà anche sui visti. Non abbiamo alcun pregiudizio preventivo ma non possiamo accettare nessuno sconto e nemmeno alcun ricatto. È chiaro?

È stato già detto dal rappresentante del Consiglio che non è sufficiente l'accordo con la Turchia: occorre mettere in sicurezza anche la rotta mediterranea. C'è una proposta del Governo italiano: la si prenda in considerazione e la si approvi, perché è una proposta che finalmente affronta in maniera intelligente il tema degli investimenti in Africa.

Ancora due punti: riforma delle regole di Dublino. Frans Timmerman, sa bene che cosa voglio dire; l'ho detto tante volte in quest'Aula: noi non ci accontentiamo di una mini-proposta, di una piccola cosmesi. Infine lancio un ulteriore accorato, appassionato appello alle autorità austriache affinché non si chiuda il Brennero, non si compia una così grave violazione delle norme europee e non si dia un colpo forte alla convivenza della nostra famiglia europea.

(L'oratore accetta di rispondere a una domanda "cartellino blu" (articolo 162, paragrafo 8, del regolamento))

  Λευτέρης Χριστοφόρου ( PPE), ερώτηση "γαλάζια κάρτα". – Κυρία Πρόεδρε, εγώ συγκαταλέγομαι σε εκείνους που πιστεύουν ακράδαντα ότι η Ευρωπαϊκή Ένωση έκανε πάρα πολλά για το προσφυγικό και μακάρι και οι υπόλοιποι να επεδείκνυαν την ίδια ευαισθησία. Και συγκαταλέγομαι σε αυτούς που επιθυμούν την υλοποίηση των συμφωνιών με την Τουρκία για να μπορέσουμε να αντιμετωπίσουμε το προσφυγικό. Όμως, δεν προκαλεί ανησυχία και δεν είναι άραγε προκλητικό, να συνεχίζει η Τουρκία να εκμεταλλεύεται το προσφυγικό και να εκβιάζει την Ευρωπαϊκή Ένωση, προκειμένου να επιτύχει είτε υποχωρήσεις στους όρους των διαπραγματεύσεων, είτε μία ένταξη με χαριστικούς όρους; Δεν είναι άραγε προκλητικό το ότι μέχρι και χθες ο Πρωθυπουργός και ο Πρόεδρος της Τουρκίας επέστρεψαν σε αυτό το Σώμα την έκθεση προόδου; Και θα ήθελα ξεκάθαρη θέση εκ μέρους σας: συμφωνείτε να προχωρήσουμε στο άνοιγμα κεφαλαίων διαπραγμάτευσης με την Τουρκία και στις θεωρήσεις διαβατηρίων, χωρίς να αναγνωρίσει η Τουρκία την Κυπριακή Δημοκρατία και να συμφωνήσει με το πρωτόκολλο της Άγκυρας που η ίδια υπέγραψε;

  Gianni Pittella (S&D), Risposta a una domanda "cartellino blu". – Signora Presidente, io non so cosa rispondere perché non è una domanda. La sua è una affermazione. Nel mio intervento ho parlato "nessuna accettazione di ricatto". Noi non accetteremo alcun ricatto della Turchia, nessun baratto, nessun cedimento.

È ovvio che questo accordo, avremmo potuto non farlo se ci fosse stata una grande, forte e ampia solidarietà nei paesi europei. Questa non c'è stata, come lei sa perfettamente. Io sono stato, con il mio gruppo, uno dei più forti sostenitori della solidarietà per la Grecia. Non si dimentichi mai: noi abbiamo e dobbiamo essere vicini alla Grecia per gli sforzi che sta compiendo e quelli che ha compiuto nel passato.

  Peter van Dalen, namens de ECR-Fractie. – Er komt een dag, Voorzitter, dat meneer Juncker beseft dat Turkije geen democratie is, maar een sultanaat onder leiding van een despoot. Hoe kun je het verzinnen Turkije te laten toetreden tot de Europese Unie en het als extra bonus visumvrijheid te geven? Ik hoop dat die dag van ommekeer vandaag is. Er komt een dag dat de heer Timmermans beseft dat de persvrijheid in Turkije nog slechter is dan die in Tadzjikistan, dat er geen land ter wereld is waar zoveel journalisten gevangen worden gehouden. Ik hoop dat die dag van ommekeer vandaag is. Er komt een dag dat commissaris Hahn snapt dat niemand baat heeft bij toetreding van Turkije tot de Europese Unie. Het onlangs in dit Parlement besproken voortgangsverslag over de situatie in Turkije was nog nooit zo negatief. Ik hoop dat de heer Hahn vandaag tot andere inzichten komt. Er komt een dag dat commissaris Avramopoulos zich realiseert dat de deal met Turkije gevaarlijk is voor vluchtelingen. Rapporten over de behandeling van vluchtelingen door Turkije tuimelen over elkaar heen en zijn uiterst kritisch. Ik hoop dat de dag van verandering voor meneer Avramopoulos vandaag is. Er komt een dag dat de heren Tusk en Dijkhoff beseffen dat de deal met Turkije veel geld kost en onvoldoende werkt. Turkije is een onberekenbare partner en de stroom vluchtelingen verplaatst zich nu al en masse naar Libië. Ik hoop dat de dag van verandering vandaag is.

Het alternatief, Voorzitter, daar vroeg de heer Timmermans naar, dat is er: de EU organiseert met de UNHCR de opvang in Noord-Oost-Syrië zelf. De EU neemt zelf direct vluchtelingen op vanuit Syrië en de EU vangt alleen vluchtelingen op die vluchten vanwege geloofsvervolging of oorlog. En de EU verzorgt een nog betere opvang in de regio. Dank u.

(De spreker gaat in op een "blauwe kaart"-vraag (artikel 162, lid 8, van het Reglement))

  Patrick O'Flynn (EFDD), blue-card question. – I would like to ask the gentleman: given that wages in Turkey are so low – probably a quarter of the average across the EU – does he agree with me that Turkish accession could replace the migration crisis that the EU is currently failing to solve with a migration crisis every bit as big?

  Peter van Dalen (ECR), "blauwe kaart"-antwoord. – Voorzitter, ik wil helemaal niet praten over Turkse toetreding. Ik vind het onbegrijpelijk dat er in dit Parlement serieus nagedacht wordt over toetreding van Turkije tot de Europese Unie. Dit land staat mijlenver weg van wat wij als Europa aan waarden en normen hebben. Dit land staat mijlenver weg wat de omgang met mensenrechten betreft. Dus praten over toetreding is wat mij betreft niet aan de orde. Ik kan me wel voorstellen dat we meer investeren in een nabuurschapsprogramma, en dat we Turkije zo helpen om de ontwikkeling, bijvoorbeeld op het gebied van lonen, te stimuleren. Maar toetreding, Voorzitter, is onbegrijpelijk.

  Sophia in 't Veld, on behalf of the ALDE Group. – Madam President, the ALDE Group recognises that we must be pragmatic and flexible in our response to a crisis, and that means we need agreements with other countries, including Turkey, but we need solutions that are legally watertight and that do not fall apart in the blink of an eye. The EU-Turkey agreement reminds me bit of a famous painting of the Belgian artist Magritte – ‘Ceci n’est pas un agreement’. If you check the website of the European Commission you will note that they have quietly replaced the term ‘agreement’ by ‘statement’ and this happened sometime between 19 April and 20 April, so the legal status of this whole thing has now been downgraded to basically not much more than a joint press release. In addition, key elements of the so-called ‘agreement’ or ‘statement’ or whatever it is, like visa liberalisation, require the formal approval of the European Parliament and the Member States in a normal legislative procedure.

First Vice-President Timmermans has declared, and I agree, that Europe will not be held hostage by the Turkish Government over visa liberalisation. Next week, the European Commission will present a progress report on the fulfilment of the requirements for the visa liberalisation roadmap and I am interested to see if the Commission will indeed assess progress as strictly as the Vice-President has stated.

My Group is in favour in principle of visa liberalisation, but do not expect a rubber stamping exercise from our side, because if the Turkish Government intends to convince Parliament to vote for visa liberalisation, cracking down on journalists is not a very good strategy. As a signatory to the European Convention on Human Rights, Turkey has to respect freedom of expression, and the most recent violation – the arrest of Ebru Umar, an EU citizen and Dutch Turkish journalist – will not bring visa liberalisation any closer.

As to the implementation of the agreement/statement, Minister Dijkhoff seemed to be quite positive when he says things are getting better, but that seems to clash with the reports we are getting, for example, from Amnesty International and Human Rights Watch about people not being allowed into Turkey from Syria, or even being returned; reports about people not having the right to apply for asylum; reports about detention conditions in Greece and people not even having enough food. So what are you doing to actually verify the situation? Do you only rely on answers by the authorities or do you actually do something about it? And what about the waterbed, effect because the Commission seems to say that there is no shift from the flow of refugees towards Libya and Italy but there are more people coming in through that route, so how can we verify that the flow is not simply shifting?

This agreement is extremely fragile, both legally and in practice, and it is easy to criticise Turkey or the agreement. I agree with Mr Timmermans that this situation is the direct result of the inability, or the lack of political will, of European governments to agree on a fully-fledged EU asylum and migration policy. We outsource our problems, in the hope that Turkey and other countries will keep refugees away from our doorstep, because we failed to agree on our own policies here in the EU. Europe is divided, paralysed and weak and Erdoğan knows it, so the only answer to this is European unity, but there does not seem to be a big sense of urgency. I think it must therefore be the highest priority for the Dutch Presidency to put a complete package on the table, including a Border and Coast Guard, legal labour migration, and new Dublin rules, because surely if we can agree with the Erdoğan government, then we can find agreement between EU governments.

(The speaker agreed to take a blue-card question under Rule 162(8))

  Λάμπρος Φουντούλης ( NI), ερώτηση "γαλάζια κάρτα". – Κυρία συνάδελφε, είπατε ότι στην Ελλάδα οι πρόσφυγες και μετανάστες δεν έχουν αρκετό φαγητό. Αυτό είναι ψέμα! Μπορεί οι Έλληνες αυτή τη στιγμή να πεινάνε, αλλά οι πρόσφυγες και οι μετανάστες έχουν και φαγητό, τόσο πολύ μάλιστα, που το πετάνε. Μήπως, όμως, θα έπρεπε να δείτε μια άλλη σκοπιά; Γιατί μένουν αυτοί άνθρωποι εγκλωβισμένοι και η Ευρωπαϊκή Ένωση δεν τους παίρνει κατευθείαν από την Ελλάδα, αν τους χρειάζεται, και όχι από την Τουρκία;

  Sophia in 't Veld (ALDE), blue-card answer. – Your question seems to contradict the first part of your statement. But, as I said, we get reports from human rights organisations about people who are in detention centres – so they are unable to leave – and what we hear is that they do not have enough food. We would like to know if that is the case and if the Commission and Council have verified this. If it is indeed the case, it is a disgrace for Europe and the situation should be remedied.

  Marina Albiol Guzmán, en nombre del Grupo GUE/NGL. – Señora Presidenta, el acuerdo Unión Europea-Turquía, por el cual se está deportando a miles de personas a Turquía, es inhumano y es cruel, pero parece que la cuestión humana poco importa a unos gobernantes que ya llevan muchos años haciendo políticas que obligan a jugarse la vida en el mar a aquellos que huyen de las guerras. Así que hoy vamos a ceñirnos a la cuestión legal, que parece importarles más.

El acuerdo vulnera la Directiva relativa a normas y procedimientos comunes en los Estados miembros para el retorno de los nacionales de terceros países en situación irregular, vulnera la Directiva sobre procedimientos comunes para la concesión o la retirada de la protección internacional, vulnera la Directiva sobre condiciones de acogida, vulnera la Convención de Ginebra, el Pacto Internacional de Derechos Civiles y Políticos, el Convenio Europeo de Derechos Humanos, la Carta de los Derechos Fundamentales y constituciones de los Estados miembros…, y podríamos seguir, porque vulnera bastantes normativas internacionales y europeas más.

Y de este acuerdo hay que decir que hay unos responsables con nombres y apellidos, que son aquellos jefes de Estado o de Gobierno que lo firmaron el día 19 de marzo ―de los 28 Estados miembros―, pero todos los que estamos aquí ―el Parlamento Europeo― seremos cómplices si no lo paramos.

El artículo 263 del Tratado de Funcionamiento de la Unión Europea nos da esa posibilidad. El Parlamento Europeo puede interponer un recurso ante el Tribunal de Justicia de la Unión Europea por incumplimiento de la legislación o por violación de los Tratados por parte del Consejo.

Insisto: si no lo hacemos, si no interponemos ese recurso ante el Tribunal de Justicia de la Unión Europea, el Parlamento Europeo estará siendo cómplice de estos crímenes.

  Ska Keller, on behalf of the Verts/ALE Group. – Madam President, I want to ask the view of the Commission and the Presidency on the non-Syrians because, although in theory non—Syrians can ask for asylum in Turkey, in practice the recognition rates are really marginal. They are far, far below European Union recognition rates. At the same time, Turkey is making readmission agreements with countries like Afghanistan and Iraq. So how does this fit in with your idea of a safe third country?

The legal access of refugees that you mentioned really is a sham. The numbers are marginal. Everybody has been saying how many refugees Turkey has been taking on board – like 3 billion or something – but, if we take a maximum number of 72 000 (which is a whole sham itself), then this is absolutely marginal. Again, what about non—Syrians: how are they supposed to find protection in the European Union? And where is the solidarity with Greece that you mentioned? Or the asylum officers, interpreters, judicial officers, promised by various Member States? Very few have actually been sent so far.

It does not seem to me that Europe is really functioning. Instead we are pushing the responsibility to Turkey, pushing the responsibility to Greece and, worse, we are letting down the people who are in need of international protection and who are fleeing from war and persecution. I want to ask the Presidency to clarify what indeed we, as the European Parliament, can do – and what we have to do – and where we have to vote on this deal.

  Fabio Massimo Castaldo, a nome del gruppo EFDD. – Signora Presidente, onorevoli colleghi, io ritengo che, in politica come nel diritto, le parole abbiano un peso molto preciso. Non c'è stato uno di voi che non abbia chiamato, questo accordo, con il nome che dovrebbe essergli proprio cioè, accordo, agreement, appunto perché prevede obblighi precisi e puntuali d'intervento e di spesa. Eppure l'avete chiamato in un altro modo quando è stato votato dal Consiglio e approvato dai Capi di Stato e di Governo: l'avete chiamato "dichiarazione".

Ebbene, vi dico che c'è una giurisprudenza costante della Corte di giustizia, secondo cui la sostanza prevale sulla forma. In questo caso, ci sono anche modifiche normative da fare a livello europeo e a livello nazionale. Possiamo quindi permetterlo? No! Sarebbero tante le ragioni politiche per contestarlo: il non rispetto dei diritti umani, della democrazia, della libertà di espressione; le minoranze schiacciate. Ma questo deve accomunarci tutti, indipendentemente dal colore politico: la difesa delle prerogative e delle responsabilità di quest'Aula, unica espressione diretta di 508 milioni di cittadini.

Il populismo vero è quello di coloro che oggi calpestano la legge e i trattati a fini utilitaristici. E questo è esattamente il caso. Io vi ho inviato un'e-mail ieri, che vi invito a leggere con attenzione. Vogliamo proporre alla commissione JURI di presentare un ricorso per annullamento, ex articolo 263. Fate come abbiamo sempre fatto noi per Dublino: seguiteci anche questa volta, dateci ragione alla fine, fate come noi, fermiamo questo accordo che è illegale e va impugnato.

Non lasciamo calpestare i diritti di quest'Aula!

  Edouard Ferrand, au nom du groupe ENF. – Madame la Présidente, une fois de plus, l'Europe se livre pieds et poings liés à la seule volonté de la Turquie. Cet accord est un accord de la honte. Ce n'est pas un accord qui réglera le problème. Que se passera-t-il, en effet, une fois que le nombre des 72 000 migrants sera (très rapidement) franchi? La Turquie sera impitoyable sur l'application des volets de l'accord qui prévoient la libéralisation totale du régime des visas, la relance du processus d'adhésion et le versement des 6 milliards d'euros promis.

Vous n'avez plus la capacité à gouverner ni à négocier. Vous cherchez une issue à la crise. Vous êtes désormais les otages d'un accord conclu sur le dos des nations européennes. Avec 72 000 migrants plus 80 millions de Turcs, vous allez créer un flux migratoire incontrôlable à un moment où vous devriez protéger les frontières de l'Europe.

  Janusz Korwin-Mikke (NI). – Panie Przewodniczący! W stosunku Unii do Turcji obserwujemy niezrozumiałą wręcz czołobitność niektórych polityków unijnych w związku ze słusznymi lub niesłusznymi żądaniami Jego Ekscelencji Tayyipa Erdoğana. Niezrozumiałe jest to w świetle zwyczajowego przeczulenia wręcz Unii prawami mniejszości, wolnością słowa i tym podobnymi sprawami. Gdy nie wiadomo, o co chodzi, to wiadomo, że chodzi o pieniądze. Powstaje więc pytanie – bo to muszą być te pieniądze, które płyną z Turcji do Brukseli – powstaje pytanie: to jaka część haraczu płaconego Turcji ma wrócić do Brukseli i do czyjej kieszeni ma trafić? To może tłumaczyć, dlaczego do tej pory nie powstał jedyny organ Unii, który mógłby starać się to wyjaśnić – Prokuratura Europejska. A poza tym sądzę, że Unia Europejska musi być zniszczona.

  Ελισσάβετ Βοζεμπεργκ-Βρυωνιδη ( PPE). – Κυρία Πρόεδρε, η συμφωνία με την Τουρκία θα μπορεί να επιτύχει, αλλά χρειάζονται δύο αναγκαίες προϋποθέσεις. Η πρώτη προϋπόθεση αφορά την ίδια την Τουρκία, ως στρατηγικό εταίρο και το λέω αυτό διότι, μέχρι στιγμής, δεν έχει αποδειχθεί αξιόπιστος εταίρος, όταν καθημερινά παραβιάζει τον εναέριο χώρο της Ελλάδος.

Μόλις προχθές, κινδύνεψε να γίνει διπλωματικό επεισόδιο, όταν ένα πλοίο προσάραξε έξω από τη Λέσβο. Εκβιάζει και πιέζει ακόμη την Ευρωπαϊκή Ένωση, όταν γνωρίζει ότι από τις 72 προϋποθέσεις που χρειάζονται για την άρση της βίζας έχουν εκπληρωθεί μόνο 35 και, βεβαίως, μόλις πρόσφατα, ο πρωθυπουργός της Τουρκίας είπε ότι, αν μέχρι το καλοκαίρι δεν έχουν υλοποιηθεί οι υποσχέσεις της Ευρωπαϊκής Ένωσης, δεν θα προχωρήσει στη συμφωνία. Σε αυτό, λοιπόν, πρέπει να είμαστε προσεκτικοί, ανά πάσα στιγμή, έχοντας απέναντί μας έναν στρατηγικό εταίρο που, μέχρι στιγμής, δεν είναι αξιόπιστος.

Η δεύτερη προϋπόθεση, κυρία Πρόεδρε, είναι η υλοποίηση, επιτέλους, του θεσμού της μετεγκατάστασης και της επανεγκατάστασης στα κράτη μέλη που δεν συμφωνούν στις αποφάσεις μας, διότι πρέπει να αποδεικνύουμε, ανά πάσα στιγμή, ότι η αλληλεγγύη και ο ανθρωπισμός είναι ευρωπαϊκές αξίες και πρέπει να αποδεικνύονται στην πράξη.

  Enrique Guerrero Salom (S&D). – Señora Presidenta, en menos de un mes se va a celebrar la primera Cumbre Humanitaria Mundial, que, por azar del destino, se celebrará en Estambul. En el proceso de preparación de esta Cumbre ha habido ocho reuniones regionales en todo el mundo y una reunión global y el punto común ha sido que la clave de la acción humanitaria es el respeto de los principios y de la legislación humanitaria internacional. Eso es absolutamente necesario en un mundo en el que hay 120 millones de personas refugiadas y en el que los conflictos bélicos se multiplican y duran cada vez más.

El Parlamento va a enviar una representación, que yo presidiré, a esa cumbre internacional, y, cuando presida esa delegación y hable en nombre del Parlamento, quiero poder asegurar a las organizaciones internacionales, en especial a la Agencia de las Naciones Unidas para los Refugiados, que tratamos a los refugiados como seres humanos, con todos sus derechos —parece innecesario recalcarlo, pero, por desgracia, no lo es—, que aplicamos el Derecho internacional humanitario y la legislación correspondiente cuando se producen repatriaciones y que protegemos a quienes están en nuestro territorio proporcionándoles alojamiento, alimentación, sanidad, especialmente a los niños, a los más vulnerables.

Creo que el ejemplo de la Unión Europea hace unos años hubiera sido más convincente. Hagamos que la aplicación de este acuerdo le permita recuperar esa convicción en el resto del mundo.

  Νότης Μαριάς ( ECR). – Κυρία Πρόεδρε, έχουμε πει επανειλημμένα, σε αυτή την αίθουσα, ότι η Τουρκία είναι μέρος του προβλήματος και όχι μέρος της λύσης στο προσφυγικό. Είναι μέρος του προβλήματος γιατί ενισχύει με όπλα τους τζιχαντιστές του Daesh και έτσι συντηρεί τον πόλεμο στη Συρία ο οποίος αυξάνει τις προσφυγικές ροές. Είναι μέρος του προβλήματος η Τουρκία γιατί ενισχύει οικονομικά τους τζιχαντιστές, αφού επιτρέπει το λαθρεμπόριο πετρελαίου που κάνουν μέσω Τουρκίας. Είναι μέρος του προβλήματος η Τουρκία γιατί υποθάλπει τα δουλεμπορικά κυκλώματα και στέλνει χιλιάδες πρόσφυγες και παράνομους μετανάστες στα νησιά του Αιγαίου.

Η Τουρκία, λοιπόν, συνεχίζει τους εκβιασμούς, απαιτεί έξι δισεκατομμύρια ευρώ για το προσφυγικό, καθώς επίσης και κατάργηση της βίζας για τους Τούρκους πολίτες, οι οποίοι θα μπορούν να ταξιδεύουν ελεύθερα στην Ευρωπαϊκή Ένωση, πλημμυρίζοντας τις χώρες της με χιλιάδες νέους μετανάστες. Και όλα αυτά, ενώ η Τουρκία συνεχίζει να παραβιάζει κατά κόρον τον ελληνικό εναέριο χώρο, δημιουργεί γκρίζες ζώνες στο Αιγαίο, συνεχίζει το casus belli κατά της Ελλάδας και κατέχει παράνομα το 37% του κυπριακού εδάφους.

Κυρία Πρόεδρε, η Ελλάδα, στην οποία έχουν εγκλωβιστεί πάνω από 54.000 πρόσφυγες και παράνομοι μετανάστες, δεν αντέχει άλλο. Πρέπει να αρχίσει, επιτέλους, η εφαρμογή της συμφωνίας Ευρωπαϊκής Ένωσης-Τουρκίας και να αρχίσουν οι επαναπροωθήσεις των παράνομων μεταναστών από την Ελλάδα στην Τουρκία. Ταυτόχρονα, τα μέλη της Ένωσης πρέπει έμπρακτα να αποδείξουν την αλληλεγγύη τους, εφαρμόζοντας στην πράξη τις 66.400 μετεγκαταστάσεις προσφύγων, από την Ελλάδα στα εδάφη τους. Κύριε Timmermans, η πρόταση Αβραμόπουλου για 6.000 μετεγκαταστάσεις τον μήνα πρέπει, επιτέλους, να λάβει σάρκα και οστά. Ομοίως, πρέπει να αρχίσει η καταβολή κονδυλίων στην Ελλάδα για το προσφυγικό. Τα ποσά που έχουν δοθεί μέχρι σήμερα είναι ψίχουλα.

  Gérard Deprez (ALDE). – Madame la Présidente, Monsieur le Commissaire, chacun ici sait que l'accord entre l'Union européenne et la Turquie est la conséquence directe de l'incapacité des États membres à se mettre d'accord sur une politique d'asile responsable et solidaire.

La vérité, reconnaissons-le, est que nous avons décidé de sous-traiter le problème des réfugiés à la Turquie contre une rémunération sonnante et trébuchante. Et depuis le 20 mars, effectivement, la Turquie fait le boulot que nous avons été incapables de faire, ainsi qu'en témoigne la baisse considérable du nombre de réfugiés qui quittent aujourd'hui la Grèce pour la Turquie. Depuis le 20 mars, la Turquie fait également le boulot qu'elle aurait dû faire sans chantage ni contrepartie financière si elle avait été un partenaire loyal de l'Union.

Restent aujourd'hui trois urgences:

Un, les pays en première ligne – la Grèce aujourd'hui, l'Italie demain – doivent être aidés à la mesure de la charge qui pèse sur eux.

Deux, les demandeurs d'asile ont des droits, je dis bien des droits, qui doivent être intégralement respectés: non-refoulement, examen individuel, droit de recours, accueil respectueux de la dignité humaine.

Et enfin, le dernier défi est de payer ce qui était convenu, mais à la condition que chaque partie respecte intégralement les engagements pris.

Concernant la libéralisation des visas, la Turquie doit d'abord satisfaire à toutes les exigences énoncées dans la feuille de route et l'Union devra, pour sa part, veiller à ce que la suppression de l'obligation de visa n'entraîne pas de risques nouveaux en matière de sécurité et d'immigration illégale.

Notre humanisme responsable ne peut pas se confondre avec un angélisme béat.

(L'orateur accepte de répondre à une question "carton bleu" (article 162, paragraphe 8 du règlement))

  Doru-Claudian Frunzulică (S&D), question "carton bleu". – Cher collègue, j'essaie depuis longtemps de comprendre quel est le mécanisme en place concernant l'utilisation de l'argent que l'Union européenne donne à la Turquie. Vous avez parlé de cette utilisation et de son contrôle, mais pouvez-vous me dire quel est ce mécanisme? J'essaie de m'informer à son sujet, mais il semble que personne ne le connaît...

  Gérard Deprez (ALDE), réponse "carton bleu". – Merci de la question. Je pourrais vous répondre, mais j'estime que ce n'est pas à moi de le faire, mais à la Commission et à ceux qui ont négocié l'accord. Donc, votre question s'adresse à la Commission et au Conseil.

  Τάκης Χατζηγεωργίου ( GUE/NGL). – Κυρία Πρόεδρε, έχω μερικά ερωτήματα που θέλω να απευθύνω σε εσάς, κύριε Timmermans: η συμφωνία, έχετε πει, επιτεύχθηκε και άρχισε να λειτουργεί, με αποτέλεσμα να έχουν σταματήσει οι προσφυγικές ροές από την Τουρκία προς την Ελλάδα. Το μεγάλο μου ερώτημα και η μεγάλη μου απορία είναι πώς επιτεύχθηκε αυτό; Πώς γίνεται, σήμερα, αυτό που δεν μπορούσε να γίνει χτες, πριν τη συμφωνία; Δεν είναι λογικό το συμπέρασμά μου ότι η Τουρκία, απλώς, ανέμενε να δει την Επιτροπή ή την Ευρωπαϊκή Ένωση να γονατίζει και στη συνέχεια να εφαρμόσει αυτό που προβλέπει η συμφωνία;

Είπατε ότι με τη συμφωνία ανοίγουν δρόμοι ανθρώπινοι, να έρθουν οι πρόσφυγες στην Ευρώπη. Πού τους είδατε αυτούς; Το μόνο που συμβαίνει στο Αιγαίο, σήμερα, από την τουρκική ακτοφυλακή, είναι να εκσφενδονίζει νερό ενάντια στις βάρκες που επιχειρούν να μεταφέρουν ανθρώπους στην Ελλάδα. Αυτή είναι η πραγματικότητα. Έχω, όμως, μια επιπρόσθετη ερώτηση. Επειδή είπατε ότι δεν υπάρχει κανένας άλλος τρόπος. Γιατί παράλληλα, επαναλαμβάνω παράλληλα, δεν δίνουμε 1 δισεκατομμύριο ευρώ από αυτά που δίνουμε στην Τουρκία, για να ανοικοδομηθεί μια πόλη μέσα στη Συρία έτσι ώστε, σταδιακά, να συμβεί αυτό που είπατε και εσείς: οι άνθρωποι να πάνε πίσω στα σπίτια τους, γιατί δεν έχουν σπίτια σήμερα.

(Ο ομιλητής δέχεται να απαντήσει σε ερώτηση με γαλάζια κάρτα (άρθρο 162 παράγραφος 8 του Κανονισμού))

  Maria Grapini (S&D), Întrebare adresată conform procedurii „cartonaşului albastru” – Stimate coleg, înțeleg critica dumneavoastră adresată Comisiei vizavi de acordul cu Turcia. Întrebarea mea către dumneavoastră este următoarea: care era varianta dumneavoastră dacă noi, Uniunea Europeană, nu am fi reușit să rezolvăm problema refugiaților pentru a putea asigura, pe de-o parte, siguranța acelor oameni și, pe de altă parte, siguranța europenilor. Dacă nu am face acordul cu Turcia, care ar fi varianta dumneavoastră?

  Τάκης Χατζηγεωργίου ( GUE/NGL), απάντηση σε ερώτηση με "γαλάζια κάρτα". – Στην κατάληξη της παρέμβασής μου, στο ένα λεπτό που διέθετα, έδωσα μια προοπτική αναφέροντας επί λέξει ότι, εκ παραλλήλου με τη συμφωνία, θα μπορούσαμε να πάρουμε ένα από αυτά τα δισεκατομμύρια ευρώ - τα οποία σήμερα είναι 3 αλλά θα γίνουν 4 ή 5 ή 6 - έτσι ώστε να ανοικοδομηθούν μια ή δυο πόλεις μέσα στη Συρία και, όταν δημιουργηθούν οι συνθήκες, αυτοί οι άνθρωποι να έχουν πού να επιστρέψουν.

Εμείς, εδώ σήμερα, δεν ήρθαμε για να δώσουμε μόνο λύσεις. Ήρθαμε για τη συζήτηση που έχει τίτλο «Η νομιμότητα της συμφωνίας» και αυτό δεν πρέπει να το ξεχνά, κυρίως, ένας ευρωβουλευτής που είναι εκπρόσωπος των πολιτών.

  Judith Sargentini (Verts/ALE). – Meneer Dijkhoff, uw regering is de uitvinder van het Turkijeplan, of het Merkelplan, of het Rutteplan of het Samsonplan, dat weet ik niet meer. En meneer Timmermans, u ging naar Turkije om dit plan verder in de verf te zetten. Heren, u mag het bedacht hebben, maar wie is er nou eigenlijk verantwoordelijk? U bent niet verantwoordelijk voor het terugsturen van vluchtelingen van Griekenland naar Turkije want dat verloopt onder een afgestoft Grieks-Turks overleg. U, meneer Timmermans, bent niet verantwoordelijk voor wat er gebeurt in de detentiecentra, want daarvoor zijn de Grieken verantwoordelijk. Als u dat wel was, dan had u hopelijk wat gedaan aan de voedseltekorten voor volwassenen en kinderen.

Dit debat gaat ook over democratische controle op de overeenkomst met Turkije. Die is er niet. Ik heb sterk de indruk dat het juridisch limbo u allen heel goed uitkomt. Want zolang het onhelder is wie er verantwoordelijk is, hoeft het ook niet gestopt te worden en hoeft niemand de verantwoordelijkheid te nemen. Voorzitter, dit Parlement moet ophelderen waar de verantwoordelijkheid ligt en of er ook nog iemand die verantwoordelijkheid neemt. Dank u wel.

  Paul Nuttall (EFDD). – Madam President, first of all, I think we all agree that something has to be done about the migrant crisis. The scale of the numbers coming this year will no doubt reach biblical proportions. However, where I fundamentally disagree with you all, is in making such a multi—billion pound deal with a country like Turkey.

Let’s look at Turkey. It is a country that is barely democratic and where free speech is increasingly attacked. It is a country that has a disgraceful human rights record, it is a country that is accused of aiding and abetting Islamic State, and it is a country that is going through the process of creeping Islamification. Turkey is also not geographically European. Only 3% of Turkey actually falls within Europe and it borders places that clearly want to harm us: Syria, Iraq and Iran.

So you would think we would run a mile, but no, part of this deal includes an agreement to quicken up Turkish accession to the European Union. I remember at a press conference in 2007 sitting there in disbelief when the then President of the European Commission, José Manuel Barroso, spoke about the EU as the first non—imperial empire.

This deal simply reinforces that perception. If Turkey does eventually join the European Union – and it is a position supported by every other British political party – then I believe it would be a disaster. Indeed, by the time Turkey joins, it will have the largest population in Europe and it is predicted that, within the first ten years of being a Member, 15 million Turks will drift west. That will alter the balance of power within the European Union, not only economically, but also culturally. At present we often complain about a German—dominated Europe. But if we continue down this path of madness, I fear that we will be left with a Turkish-dominated Europe. I am sure that is something that we can all agree we do not want to see.

But there is a light, there is a beacon because we, the British, have an opportunity to put a stop to this. We have a referendum on 23 June and I honestly believe that the threat of Turkey becoming a member of this club will encourage the British people to say ‘enough is enough’, and we will vote to leave and take back control.

(The speaker agreed to take a blue-card question under Rule 162(8))

  José Inácio Faria (ALDE), Pergunta segundo o procedimento "cartão azul". – Obrigado, Senhor Presidente. Senhor Nuttall, num mundo perfeito eu nunca teria assinado o PNR, mas nós não estamos num mundo perfeito. Há estes acordos que têm que ser feitos. A Turquia tem feito um excelente trabalho na retenção dos refugiados, porque a Europa não consegue dar vazão. O que é que o senhor quer fazer aos refugiados? Deixá-los morrer no Atlântico, no Pacífico, no mar do Norte, no Mediterrâneo? Quer fazer o quê? Responda-me! Está preocupado com a entrada da Turquia na União? O senhor devia estar preocupado era com a saída do Reino Unido da União. Com isso é que o senhor devia estar preocupado. Diga-me o que é que faz aos refugiados que aportam nas costas da Europa, se faz favor.

  Paul Nuttall (EFDD), blue-card answer. – I think it is quite obvious what we need to do about the refugee crisis. We need to learn from Australia, which built a ring of steel around their country to ensure that the boats stopped coming and people stopped dying in the sea. It is simple; it just takes the willpower to do it. But the answer is not making shoddy agreements, multi-billion pound agreements with undemocratic states where women are treated as second-class citizens, where newspapers are being shut down routinely, where free speech is being eroded. Turkey has no place within a European Union but these guys, Mr Timmermans et al., have agreed as part of this deal to quicken up Turkish accession. We must say no to this, we must ensure that Turkey does not join the European Union. But in the end, after 23 June, I might be out of a job, and Britain will be free, democratic and prosperous once again.

  Mario Borghezio (ENF). – Signora Presidente, onorevoli colleghi, questo accordo, soprattutto da un punto di vista giuridico, fa acqua da tutte le parti. Se si procederà secondo il diritto internazionale, il diritto europeo in particolare, il numero dei rimpatri in Turchia non sarà certo quello previsto. E che cosa faranno i migranti in Grecia, esposti al rischio di trasferimento? Si rivolgeranno alla magistratura greca, la quale si rivolgerà alla Corte di giustizia, oppure direttamente alla Corte europea dei diritti umani e qui cascherà il bluff giuridico di questo accordo.

Io sono perfettamente in linea con la richiesta ex articolo 263 per annullare l'accordo, che tra l'altro avrà delle conseguenze pesantissime per il mio paese, l'Italia, e per il fronte mediterraneo: provocherà uno tsunami, un'invasione! Allora fa molto bene l'Austria a chiudere le frontiere. Grazie Austria, che dà l'esempio all'Europa di difendere i suoi confini, cosa che l'Italia non sta facendo.

Il signor Renzi scopre adesso la linea proposta dalla Lega da vent'anni, cioè di aiutare i migranti nei loro paesi. Questo deve fare l'Europa, anziché assumere delle iniziative che sono contro il diritto europeo e contro il diritto internazionale.

  Λάμπρος Φουντούλης ( NI). – Κυρία Πρόεδρε, κυρίες και κύριοι συνάδελφοι, μετά τη συζήτηση προόδου για την Τουρκία που, όπως αποδείχτηκε, δεν έχει κάνει καμία πρόοδο, σήμερα συζητάμε για νομικές πτυχές, δημοκρατικό έλεγχο και την εφαρμογή της συμφωνίας Ευρωπαϊκής Ένωσης-Τουρκίας. Μα αυτά θα έπρεπε να τα είχατε κάνει πριν έρθετε σε συμφωνία.

Για ποια συμφωνία μιλάμε, όταν η Τουρκία δέχεται πέντε-δέκα Σύριους πρόσφυγες, επαναπροωθούμενους από την Ελλάδα και στέλνει εκατοντάδες, καθημερινά, προς τα ελληνικά νησιά, σε συνεργασία με τους δουλεμπόρους; Για ποια δημοκρατία και ποιον έλεγχο μιλάτε, όταν ο Πρόεδρος της Τουρκικής Εθνοσυνέλευσης ζητά την αναθεώρηση του Συντάγματος και η Τουρκία να γίνει θεοκρατικό κράτος; Κατά τα πρότυπα, δηλαδή, του ισλαμικού χαλιφάτου; Ο Ερντογάν είπε ότι είναι προσωπικές του απόψεις αλλά, όταν διώκονται στην Τουρκία όλοι όσοι έχουν διαφορετική άποψη, διαψεύδεται ο ίδιος ο Ερντογάν.

Η Τουρκία δεν πρόκειται να εφαρμόσει τίποτα από τα συμφωνηθέντα. Απλά εκβιάζει, όπως με τη χορήγηση βίζας, εκμεταλλευόμενη το μεταναστευτικό. Συνεχίζει να αμφισβητεί και να μη σέβεται το διεθνές δίκαιο, απειλώντας την Ελλάδα με casus belli, παραβιάζοντας, καθημερινά, τον εναέριο χώρο της Ελλάδας, ακόμα και την ώρα που ευρίσκετο ο αρχηγός του Γενικού Επιτελείου Εθνικής Άμυνας της Ελλάδος σε επίσκεψη των ανακριτικών μονάδων του ελληνικού στρατού μας, για τις καθιερωμένες ευχές για το ορθόδοξο Πάσχα. Όσο και να προσπαθείτε να «χρυσώσετε το χάπι» και να εξωραΐζετε την κατάσταση, η Τουρκία δεν πρόκειται να αλλάξει και να εφαρμόσει τη συμφωνία, πολύ απλά, γιατί δεν έχει θέση στην Ευρώπη.

  Elmar Brok (PPE). – Frau Präsidentin! Manche auf der Rechten wollen keine Migranten und auch keine Vereinbarung mit der Türkei. Ich weiß nicht, wie sie diesen Widerspruch auflösen wollen. Diese Vereinbarung funktioniert, die Zahl der Migranten wird weniger, es geht gegen das Geschäftsmodell der Menschenhändler an der türkischen Küste, und diese sechs Milliarden Euro helfen den Flüchtlingen für Schulen, für Unterrichtung, für Krankenversorgung – wer kann etwas dagegen haben? Das ist doch die Frage, um die es geht.

Wir müssen mit unseren Nachbarn endlich einfach Vereinbarungen treffen und Verträge schließen. Die Visafreiheit kommt, wenn die Bedingungen erfüllt sind. Punkt! Sonst nicht. Und wenn sie nicht mehr erfüllt werden, wird sie wieder aufgelöst. Punkt! Das ist die Geschichte. Und die Fragen, die mit dem Beitritt zu tun haben: Also diejenigen, die früher die Türkei am nächsten Tag schon mit Erdoğan aufnehmen wollten, die sagen heute: Um Gottes Willen, wir dürfen gar nicht darüber reden! Im Rat braucht man 72 einstimmige Entscheidungen, damit ein Land Mitglied der Europäischen Union wird. Jetzt sind wir bei Entscheidung sechs und sieben! Es wird wieder getan, als würde nächste Woche die Mitgliedschaft kommen. Es ist doch ein Unfug, was hier erzählt wird, und es ist gegen die Menschen gerichtet.

Wir müssen weiterhin sagen: Die Türkei – wie Libanon und Jordanien und andere – hat sehr viel mehr für Flüchtlinge getan, als wir es getan haben. Und wenn ich hier von Ländern höre, die überhaupt keine Flüchtlinge aufnehmen, dann bitte: Die Türkei kümmert sich seit drei, vier Jahren um zweieinhalb Millionen Flüchtlinge. Dafür hat sie Anspruch auf Entlastung, in unserem Interesse und im Interesse der Flüchtlinge. Das sollten sich manche der Kolleginnen und Kollegen hier mal hinter die Ohren schreiben.

  Knut Fleckenstein (S&D). – Frau Präsidentin, liebe Kolleginnen und Kollegen! Wir sind für die Vereinbarung mit der Türkei gewesen, und ich bin heute auch noch dafür, obwohl ich weiß, dass es an einigen Stellen eben noch nicht so optimal läuft, wie wir es gerne hätten.

Ich bin nach dem, was ich gehört und gesehen habe, ganz sicher, dass unsere griechischen Freunde und mit ihnen andere, die sie unterstützen, das in den Griff bekommen werden. Aber wir brauchen auch ein bisschen zusätzliche Hilfe, auch in der Argumentation. Auch von Ihnen, wenn wir zu Hause in unseren Wahlkreisen diskutieren. Dazu gehört dieser action plan, den wir für ausgesprochen richtig halten, aber von dem man nun auch mal ein bisschen sehen muss – irgendwann. Welche Projekte sind eigentlich gemeint? Was wird eigentlich wirklich geschehen? Da muss, wie der Hamburger sagt: Butter bei die Fische, das muss ein bisschen genauer sein.

Wir brauchen zweitens von Ihnen eine Antwort. In den Debatten hier in diesem Hause haben wir immer wieder darauf hingewiesen, wie wichtig es nicht nur für uns Sozialdemokraten ist, dass die Kapitel 23 und 24 eröffnet werden. Nun haben Sie die nicht eröffnet. Es steht in dieser Vereinbarung nichts drin. Aber Sie gönnen uns auch nicht ein einziges Wort darüber, warum das eigentlich nicht der Fall ist. Das macht nicht fröhlich, sondern skeptisch. Denn wir wollen unbedingt verhindern, dass der falsche Eindruck entsteht, dass wir unsere Werte sozusagen gleich mitverkaufen.

Lassen Sie mich noch einen letzten Punkt sagen, es geht um die Visafreiheit: Die Hohe Beauftragte hat gestern ganz klar gesagt: Wenn erfüllt ist, ist erfüllt, wenn nicht erfüllt ist, ist nicht erfüllt! Meine Bitte an die Mitglieder des Rates: Fangen Sie nicht an, zu tricksen. Fangen Sie nicht an, etwas aufzubauen, was es nicht gibt, sondern halten Sie sich genau an diese Tatsachen. Man muss auch nicht plötzlich packages packen. Die Menschen in der Türkei, in Georgien, in der Ukraine haben eine faire und verlässliche Behandlung verdient, und darauf bestehen wir.

  Anna Elżbieta Fotyga (ECR). – Madam President, our relations with Turkey are deeper and more comprehensive than just outsourcing of the migration problem. I would like to underline two important areas of cooperation to be defined. First, eradication of the impunity of migration smugglers, and secondly, limiting the flow of European youth to ISIL.

  Dennis de Jong (GUE/NGL). – Er was een tijd dat lidstaten van de Europese Unie of de Europese Gemeenschap gerespecteerde partners waren van internationale organisaties. Ze stonden aan de wieg van het VN-vluchtelingenverdrag. Ze stonden aan de wieg van het Hoge Commissariaat van de VN voor Vluchtelingen. We waren trots op het Europees Verdrag voor de rechten van de mens en we droegen universele waarden uit.

Tegenwoordig spreken we over Europese waarden en kennelijk betekenen die Europese waarden dat wij verdragen of overeenkomsten kunnen sluiten met landen die de mensenrechten schenden en waarvan wij dan denken dat ze vluchtelingen beschermen. In de Verenigde Naties is er onrust. De hoge commissaris is ontevreden over ons beleid. In onze zusterorganisatie, de Parlementaire Assemblee van de Raad van Europa, wordt de ene na de andere resolutie aangenomen waarin ons beleid wordt veroordeeld. Kennelijk willen we de outlaws worden in de internationale gemeenschap om Schengen te redden. Ik vind dat onaanvaardbaar. Ik steun dan ook ieder initiatief vanuit het Parlement waarbij de legaliteit, of liever gezegd de illegaliteit van de deal met Turkije wordt onderzocht. Uiteindelijk moet de rechter zich daarover uitspreken.

  Eva Joly (Verts/ALE). – Madame la Présidente, M. Tusk et Mme Merkel se sont rendus samedi 23 avril à Gaziantep, dans l'est de la Turquie, pour visiter un camp où vivent 5 000 réfugiés syriens. Ce camp, qui sert de vitrine, est-il représentatif des conditions de vie des millions de réfugiés présents sur le sol turc? Évidemment, non. Mais cela intéresse-t-il ceux qui ont signé cet accord immonde avec le gouvernement Erdoğan? Il faut croire que non.

Quelques jours auparavant, Amnesty International s'inquiétait pourtant des probables renvois de dizaines de réfugiés en Syrie, hors de toute légalité internationale, et le flou est total sur la situation de centaines de milliers d'autres. Cette visite guidée semble pourtant avoir suffi à M. Tusk pour accorder un satisfecit au gouvernement turc et nous demander de regarder ailleurs.

Il est encore temps de nous ressaisir et de répondre à l'urgence par la création de voies légales et par l'attribution de milliers des visas humanitaires.

Pour faire honneur à ses valeurs, l'Union doit regarder la situation en face et apporter son aide à ceux qui fuient la guerre et la barbarie.

  Vicky Maeijer (ENF). – Terwijl de heren Tusk en Timmermans afgelopen zaterdag thee dronken in Turkije, werd diezelfde dag de kritische Nederlandse journaliste Ebru Umar in Turkije in de cel gegooid. Want door haar mening te verkondigen trapte zij op de lange tenen van Erdoğan. En de Europese elite, die altijd de mond vol heeft over mensenrechten, vrijheid van meningsuiting en democratie, keek toe. Niemand sprak met de enige man die wat te vertellen heeft in politiestaat Turkije. Iedereen danst naar het pijpen van Erdoğan uit angst dat hij de deal opblaast. Met de Turkijedeal is de Turken dus niet alleen 6 miljard euro, visumvrij reizen en versnelde toetreding beloofd, Turkije is ook een ongekend chantagemiddel in de schoot geworpen. Allemaal dankzij een stel politieke lafaards zonder principes die de Europese Unie hebben onderworpen aan een dictator.

Voorzitter, de PVV zegt: Leve de vrijheid van meningsuiting. Verbreek de banden met Turkije als mevrouw Umar zaterdag niet als vrij mens op Schiphol landt. Veeg de Turkijedeal van tafel en laat Turkije nooit toetreden tot de Europese Unie. Dank u.

  Σωτήριος Ζαριανόπουλος ( NI). – Κυρία Πρόεδρε, η συμφωνία Τουρκίας-Ευρωπαϊκής Ένωσης, και της ελληνικής κυβέρνησης συμπεριλαμβανομένης, επιβεβαιώνει τις απόψεις του Κομμουνιστικού Κόμματος Ελλάδας. Είναι άθλιο παζάρι με θύματα πρόσφυγες, θύματα ιμπεριαλιστικών επεμβάσεων, αλλά και όλους τους λαούς.

Χιλιάδες οι εγκλωβισμένοι, φυλακισμένοι πια, σε κλειστά στρατόπεδα, σε άθλιες συνθήκες. Οι ΜΚΟ εκμεταλλεύονται την κατάστασή τους και ευρωπαϊκά κονδύλια. Οι φράχτες, οι απελάσεις, το Δουβλίνο, η Σένγκεν, ο εγκλωβισμός στην Ελλάδα, ονομάζονται, στην ευρωενωσιακή πολιτική ασύλου, «αποτροπή των δευτερογενών μετακινήσεων». Γι αυτό ονομάζετε την Τουρκία «ασφαλή χώρα» και είναι κροκοδείλια τα δάκρυά σας και για τους Κούρδους, αλλά και για τις συλλήψεις, τις διώξεις κάθε αντίθετης άποψης. Το ΝΑΤΟ αλωνίζει στο Αιγαίο, αποκλειστικά για την ενίσχυση της Τουρκίας, σε ρόλο στηρίγματος σε επεμβάσεις και ανάσχεση της Ρωσίας. Με τις πλάτες της Ευρωπαϊκής Ένωσης και του ΝΑΤΟ, τελευταία, η Τουρκία αποθρασύνεται κλιμακώνοντας παραβιάσεις στο Αιγαίο, γκριζάροντας περιοχές του, διεκδικώντας, την επόμενη μέρα, μερίδιο των εδαφών στη Συρία και το Ιράκ.

Να δυναμώσει η λαϊκή αλληλεγγύη στους πρόσφυγες, η πάλη ενάντια στους ιμπεριαλιστικούς πολέμους, καταδικάζοντας την Ευρωπαϊκή Ένωση που στρέφεται ενιαία ενάντια σε εργαζόμενους και πρόσφυγες.

  Frank Engel (PPE). – Madam President, among the many things that President Erdoğan has recently said was the sentence ‘we are not doing this for a thank-you’. And I’d like to make it clear for us that, by doing this, we are not condoning the descent of Turkey into authoritarian governance and into geopolitical adventurism. Yes, in terms of refugees, Turkey has done much more than what the European Union was capable of. I hold that it can protect refugees in a safe manner. I also hold that Turkey is entitled to have its citizens travel to Europe in a freer and in a more dignified manner that has been the case so far. But Turkey must now stop blackmailing us on the basis of this agreement; it’s only a start for the necessary deeper and more conclusive engagement with Turkey that the European Union is engaging in.

Finally, we should not close our eyes to the fact that, just after Erdoğan’s words about not doing this just for a thank-you, Turkey is supporting Azerbaijan in an aggressive war in the Caucasus which is fully illegal.

  Birgit Sippel (S&D). – Frau Präsidentin! Unsere Mitgliedstaaten haben sich mit der Türkei getroffen und Zusagen gemacht. Griechenland soll Flüchtlinge schnell registrieren und Asylverfahren starten. Die notwendige personelle Unterstützung bleiben die anderen Mitgliedstaaten schuldig, eine Verteilung aus Griechenland in andere EU-Staaten findet nicht wirklich statt.

Die Türkei hat kein Gesetz, das allen Flüchtlingen Schutz gewährt, sie hat aber gleichwohl Schutz zugesagt. Wie das genau aussieht, ist nicht klar. Zudem wird gerade eine Mauer nach Syrien gebaut. Und dass wir großartige 72 000 Flüchtlinge aus der Türkei aufnehmen wollen, ist ebenfalls bemerkenswert peinlich. Insgesamt fehlt eine demokratische, parlamentarische Kontrolle bei der Umsetzung dieser Zusagen. Dass eine Visaliberalisierung sehr schnell möglich ist, halte ich derzeit für mehr als unwahrscheinlich.

Abschließend: Warum haben sich unsere Mitgliedstaaten überhaupt mit der Türkei getroffen? Die traurige Antwort lautet: Unsere Regierungen erweisen sich als unfähig bis nicht willens, eine gemeinsame humanitäre Strategie zum Umgang mit Flüchtlingen innerhalb der EU sowie für Perspektiven in Drittstaaten glaubwürdig zu gestalten. Das ist der eigentliche Skandal, und deshalb brauchen wir weniger Rat und mehr Europa.

  Bodil Valero (Verts/ALE). – Fru talman! Jag är också mycket kritisk mot den här Turkiet-överenskommelsen, och särskilt svårt har jag för återtagandebestämmelserna. Men jag tänker också att när man nu gör en överenskommelse med en part så måste man kunna lita på den parten och på att överenskommelsen uppfylls från båda parter. Men det borde också angå oss hur Turkiet beter sig i övrigt när det gäller flyktingar. Hur beter man sig mot dem som försöker ta sig in i Turkiet från Syrien, till exempel?

Häromdagen kunde vi läsa i tidningarna att en grupp syrier som försökte fly till Turkiet dödades. De besköts av turkiska gränsvakter. Det var åtta personer, varav också kvinnor och barn. Det här innebär att under de senaste fyra månaderna så har 16 personer dött på väg från Syrien till Turkiet, skjutna av gränsvakter. Det här uppger det syriska observatoriet för mänskliga rättigheter.

Till tidningen Times, i det här fallet, så har Turkiet förnekat anklagelserna, men även Human Rights Watch och Amnesty talar om hur svårt det har blivit för syriska flyktingar att komma in till Turkiet. Det angår oss också.

  Cristian Dan Preda (PPE). – Madame la Présidente, comme on le sait, le schéma de réinstallation adopté à l'automne 2015 ne marche pas, malheureusement. Par contre, l'accord avec la Turquie adopté il y a un mois fonctionne, et ses objectifs commencent à être atteints: tout d'abord, comme le vice-président Timmermans le disait, la diminution draconienne du nombre des migrants, et ensuite, la protection de la Grèce, qui était très exposée.

On constate cependant trois effets secondaires dont il faut tenir compte: premièrement, le changement des itinéraires – la Libye commence à devenir le nouveau point de départ –, deuxièmement, l'apparition de tensions en Europe au sujet de la libéralisation des visas et de la négociation des chapitres, et troisièmement, point non négligeable, la montée des tensions en Turquie, notamment entre le président Erdoğan et le Premier ministre Ahmet Davutoğlu, y compris pour une question très sensible pour les Turcs, celle de la laïcité.

Ces trois points, je le pense, méritent notre attention.

  Kati Piri (S&D). – Afgelopen weekend was ik in Griekenland om met eigen ogen te zien hoe de situatie daar is. Hoewel er vrijwel geen bootjes meer aankomen op de Griekse eilanden, is er grote moeite om de 55 000 mensen die nu in Griekenland vastzitten, een fatsoenlijke opvang te bieden. Op Lesbos moeten 3 600 mensen in detentie hun procedure afwachten in kamp Moria, waar normaal plek is voor 2 000. Mijn grootste zorg gaat uit naar de 150 kinderen die daar achter hekken en prikkeldraad opgesloten zitten, waarvan het jongste pas acht jaar oud is. Kwetsbare mensen worden terecht niet teruggestuurd naar Turkije. Er zijn speciale procedures voor hen. Maar waarom moeten ze wel in detentie? Waarom moeten jongens en meisjes die oorlog ontvluchten, achter slot en grendel? In Idomeni zitten nog altijd 10 000 mensen in een uitzichtloze situatie. Gisteravond nog kreeg ik een sms van Ali Faouri. Hij en zijn familie hebben Syrië drie maanden geleden ontvlucht. Zij zitten nu vast aan de Grieks-Macedonische grens. Ali, samen met alle anderen daar, wil weten wat hij moet doen. Hoe kan hij zich registreren als het al weken niet lukt om via Skype contact te krijgen met de asieldienst? Hoe kunnen wij mensen een snelle behandeling van hun asielaanvraag garanderen?

Het is duidelijk dat dit niet het moment is voor onze regeringsleiders om achterover te leunen omdat er nu even geen mensen aankomen. De rest van Europa moet verantwoordelijkheid nemen en solidariteit tonen: veilige routes bieden voor vluchtelingen uit Turkije en Griekenland helpen door zo snel mogelijk genoeg plekken beschikbaar te stellen voor herverdeling. Dank u wel.

  Milan Zver (PPE). – Dovolite mi tri pripombe. Marčevski dogovor več kot očitno deluje. Dogovor je sicer problematičen, a brez njega bi zunanje meje Evropske unije zagotovo padle.

Tok beguncev v Grčijo oziroma v Evropsko unijo je praktično usahnil. Nadzor nad zunanjimi mejami se ponovno vzpostavlja in tako naprej.

Drugič, ceno poznamo. Sedaj se mora tudi Evropska unija odgovorno obnašati, a je potrebno biti pozoren. Turčija je trenutno res partnerica Evropski uniji, a to se lahko hitro spremeni.

Erdogan je namreč že zagrozil, da bo v primeru, da do junija Turčija ne dobi vizumske liberalizacije, bo spustil nov val beguncev v Evropsko unijo. Grožnje pač ne spadajo v partnerski odnos.

In tretjič – Makedonija. Pozivam Evropsko unijo in pa države članice, da izdatneje pomagajo Makedoniji. Če ne bomo stabilizirali razmer v tej državi, ne grozi le nov migracijski val po zahodnobalkanski poti, ampak tudi nov balkanski konflikt večjih razsežnosti.

Odgovornost za destabilizacijo v regiji pa nosimo tudi mi.

  Péter Niedermüller (S&D). – Elnök Asszony, halljuk a vitában, hogy működik az Európai Unió és Törökország közötti megállapodás, kevesebb menekült érkezik az Európai Unióba. Ha lassan és vontatottan is, de megindult a relokáció, azaz úgy tűnik, hogy az európai menekültügyi politika minden nehézség ellenére kezd eredményessé válni. Van azonban egy másik oldala is a történéseknek, amelyekről eddig kevés szó esett, noha Timmermans úr éppen utalt rá. Nevezetesen: mi fog történni a törökországi menekülttáborokban élő emberekkel? Milyen perspektíváik vannak? Milyen élet vár ott rájuk? Senki nem tudja, hogy mennyi ideig kell nekik ott lenniük. Nekünk igenis felelősségünk van abban, hogy ezek az emberek megőrizhessék a jövőjüket, hogy tanulhassanak, dolgozhassanak.

Az Európai Uniónak nem csak arra kell pénzt fordítani, hogy a menekülteket távol tartsa, hanem arra is, hogy olyan körülményeket teremtsen a táborokban, amelyek között ezek az emberek föl tudnak készülni a jövőre és meg tudják őrizni emberi méltóságukat. És még valamivel szembe kell néznünk. Miközben a menekülteket minden erővel távol tartjuk Európától, semmit, de semmit nem teszünk azokkal a tagálamokkal szemben, amelyek nem hajlandók felelősséget vállalni, amelyek nem vesznek részt a közös európai politikában. Ki kell mondanunk: éppen ez a gyengeség bátorítja ezeket az országokat és az európai szélsőjobboldalt. Világossá kell tenni, aki nem vállal részt a közös európai politikából, az ne várjon az Unió támogatására más területeken sem.

  Esther de Lange (PPE). – De heren van de Raad en de Commissie hebben heel terecht gewezen op de voordelen van dit niet perfecte akkoord. Maar laten we wel wezen, het is een akkoord dat de Europese Unie uit zwakte met Turkije heeft moeten sluiten omdat we zelf geen asiel- en migratiebeleid hebben, omdat we zelf geen sluitende grensbescherming hebben en omdat we zelf geen stem hebben in de regio waar de problemen ontstaan. We blijven chantabel door een land als Turkije zolang de EU zelf de zaken niet op orde heeft.

Naast dit akkoord zal er dus gewerkt moeten worden aan een betere grensbewaking en een echte kustwacht. Ik weet, en daarmee richt ik mij tot het voorzitterschap, dat dat gebeurt. Maar er is ook behoefte aan een volwaardig asiel- en migratiebeleid, aan terugnameakkoorden in handelsovereenkomsten en in ontwikkelingssamenwerking, en aan voldoende mankracht om snel het onderscheid te kunnen maken tussen economische migranten en echte vluchtelingen, die altijd onze bescherming behoeven.

Mevrouw de Voorzitter, de grote uitdaging voor Europa in deze ongekende situatie is om de mens te blijven zien in de mensenmassa. Als we daar niet in slagen, dan verraden we de waarden waarvan we als Europa zeggen dat we die zo hoog in het vaandel hebben staan. Dank u wel.

  Elly Schlein (S&D). – Signora Presidente, onorevoli colleghi, quest'accordo dei profili che si pongono in aperto contrasto con il diritto internazionale, in particolare nella sua parte più odiosa, che prevede un cinico gioco dell'oca che vede rimandate in Turchia persone che hanno diritto di chiedere asilo in Europa. E questo nonostante Amnesty stia documentando il rischio che siano rispedite nei paesi da cui fuggono. Come fa un Paese, che come ha chiarito la Commissione la settimana scorsa, non è mai stato considerato sicuro da nessuno Stato membro a diventarlo da un giorno all'altro?

Ancor più grave è l'assenza di una chiara base giuridica e il mancato coinvolgimento del Parlamento, che deve difendere le sue prerogative. Qui manca qualsiasi controllo democratico. Vergognoso poi che i governi europei si siano trovati in ginocchio, di fronte alle pretese del governo turco, poiché incapaci di attuare le soluzioni europee comuni che questo Parlamento chiede da un anno. È questa la famosa Europa a due velocità, che in otto mesi ricolloca a stento mille persone al suo interno, ma in sole tre settimane ne rispedisce trecento in Turchia? È scandaloso!

  Alessandra Mussolini (PPE). – Signora Presidente, onorevoli colleghi, non sarò certo io, né sono i giovani che vogliono un'Europa libera e sicura a dire "viva l'Austria" perché ha bloccato, nei fatti, la nostra frontiera e mi aspetto una decisione forte da parte dell'Unione europea. Ma per non trasformare quest'accordo, che è un primo passo nella resa, occorre che la Turchia accetti tutte le 72 condizioni e che ci sia una risposta immediata su Cipro e per valutare in modo complessivo la situazione e che ci sia un'immediata revisione di Dublino, ma non di facciata, bensì in termini reali, che ci possa essere, come ha detto il collega Weber, una sospensione dei visti, anche se non ci saranno delle risposte in ordine diplomatico con quello che sta accadendo.

E inoltre, occorre una valutazione attenta sui non siriani. Si è parlato molto della Grecia e si è parlato dell'aiuto che sta dando l'Europa: però oggi su tutti i giornali c'è scritto che la Grecia vuole che il tavolo tecnico sia trasformato in tavolo politico per le richieste di maggiore austerità del Fondo monetario internazionale.

Come si fa ad accogliere senza soldi? Quindi aiutiamo non solo con i mezzi ma anche con la sostanza.

  Μιλτιάδης Κύρκος ( S&D). – Κυρία Πρόεδρε, κύριε Επίτροπε, χθες θα μπορούσε να ήταν, για τους ανθρώπους που δουλεύουν στα νησιά, μια καλή μέρα για την υλοποίηση της συμφωνίας Ευρωπαϊκής Ένωσης-Τουρκίας. Γιατί μόνο 212 άνθρωποι πέρασαν τα νερά μας: μικρός αριθμός σε σχέση με τις χιλιάδες του παρελθόντος και αυτό είναι αποτέλεσμα της συμφωνίας.

Όμως, ήταν και άλλος ένας λόγος που θα μπορούσε να είναι καλή μέρα: περιμέναμε ένα κλιμάκιο από τους 750 ανθρώπους που μας χρωστάτε, με βάση τη συμφωνία· ανθρώπους για την EASO και μεταφραστές. Αυτοί οι άνθρωποι θα έφταναν χθες, ένα κλιμάκιο από την Ευρωπαϊκή Επιτροπή, από τα κράτη μέλη. Όμως, από το πλοίο δεν βγήκαν 750 άνθρωποι, βγήκαν μόνο 62: 32 άνθρωποι για την EASO και 30 μεταφραστές. Και οι άνθρωποι που εργάζονται για την υλοποίηση της συμφωνίας, λένε τώρα πια κάθε μέρα: «τα κράτη μέλη, η Επιτροπή, το Συμβούλιο, μας κοροϊδεύουν· δεν είναι δυνατόν να προσφέρουμε τη δυνατότητα στους ανθρώπους που περνάνε τη θάλασσα να έχουν εξέταση της αίτησής τους για άσυλο, ταχύτατα, σε κλειστά κέντρα κράτησης που έχουν όριο, και να μη μας στέλνει η Ευρώπη τους ανθρώπους που μας έχει υποσχεθεί». Είναι σαν να δηλητηριάζετε, εσείς οι ίδιοι, τη συμφωνία.

PRESIDENZA DELL'ON. ANTONIO TAJANI
Vicepresidente

  Juan Fernando López Aguilar (S&D). – Señor Presidente, Comisario, leo en la pantalla el título de este debate: aspectos jurídicos y control democrático del acuerdo de la Unión Europea con Turquía.

Este Parlamento no está para controlar a Turquía, pero sí lo que hacen y dicen la Comisión y el Consejo, y lo primero que sabemos es que no es un acuerdo, sino un trato con un comunicado de prensa.

¿Se pretende con ello sustraerlo a las reglas del Derecho internacional? Porque no llamarlo «acuerdo» puede evitar el cumplimiento del procedimiento del Derecho internacional, pero no lo sustrae a las reglas del Derecho internacional humanitario ni tampoco al control de este Parlamento.

Puede que no tengamos el poder de decidir su consentimiento o su rechazo, pero sí tenemos el derecho y el deber de debatirlo y de criticarlo porque, en primer lugar, contiene cláusulas absurdas y de imposible cumplimiento, como esa del «uno por uno» ―un inmigrante irregular retornado a Siria por cada refugiado realojado, como si los inmigrantes irregulares y los refugiados fueran categorías indistinguibles, cuando no lo son―, o como esa que no garantiza el principio de no devolución de los refugiados que no son sirios ―iraquíes y afganos―, que están excepcionados por Turquía del Derecho internacional humanitario.

Por tanto, este acuerdo es una chapuza; no me reconozco en este trato. Y si tuviera el poder de decidirlo con el botón rojo de mi escaño, lo rechazaría: degrada los estándares de la Unión Europea y supone un golpe irreparable al prestigio de la Unión en materia de asilo y Derecho humanitario.

Procedura catch-the-eye

  Michaela Šojdrová (PPE). – Pane předsedající, já se domnívám, že dohoda Evropské unie s Tureckem funguje v rámci možností a podmínek, která má Evropská unie a které je také schopné Turecko plnit. Je to jistě příležitost k tomu, aby Evropská unie získala čas a vytvořila skutečně ochranu vnějších hranic, abychom přijali potřebnou legislativu pro pobřežní a pohraniční stráž. V tom případě i zde Evropský parlament a také předsedové vlád mají toto rozhodnutí ve svých rukou a budeme rozhodovat o podobě ochrany vnějších hranic.

Jsem také ráda, že se pan místopředseda Timmermans přihlásil k tomu, že zavedení bezvízové politiky pro Turecko není bezpodmínečné a že Komise zkoumá, zda jsou z turecké strany podmínky naplněny, a teprve pokud budou naplněny, pak bude moci být bezvízový styk zaveden. Já se domnívám, že je také třeba podpořit návrh frakce Evropské lidové strany na to, aby byla přezkoumána možnost záchranné brzdy, to znamená přerušit bezvízový styk.

  Κώστας Μαυρίδης ( S&D). – Κύριε Επίτροπε, οι κανόνες δικαίου της Ευρωπαϊκής Ένωσης έγιναν για να εφαρμόζονται. Και οι συμφωνίες μεταξύ Ευρωπαϊκής Ένωσης και Τουρκίας έγιναν για να εφαρμόζονται επίσης. Στην αρχική σας τοποθέτηση - και μιλάω αργά για να γίνεται η μετάφραση σωστά - αναφερθήκατε με θετικό τρόπο, διότι αυτή η συμφωνία παράγει αποτελέσματα και τονίσατε ότι δεν υπάρχει άλλη επιλογή.

Ομολογουμένως, δεν περίμενα μια τέτοια τοποθέτηση από την Επιτροπή, με δεδομένο ότι η Τουρκία είναι σε ενταξιακό καθεστώς για πάνω από μια δεκαετία. Με δεδομένο ότι η Τουρκία έχει εμπορικές σχέσεις με την Ευρωπαϊκή Ένωση για πάνω από δεκαπέντε χρόνια. Δεν υπάρχει καμία άλλη επιλογή, λαμβανομένου υπόψη ότι διατηρούμε όλες αυτές τις σχέσεις;

Εάν, κύριε Επίτροπε, επικρατούν άλλες προτεραιότητες στην Επιτροπή, θεωρώ ότι είναι υποχρέωσή σας να το αναφέρετε. Αυτό δεν είναι οι κανόνες δικαίου της Ευρωπαϊκής Ένωσης.

  Ruža Tomašić (ECR). – Gospodine predsjedniče, odnosi između Zapada i Turske imali su svojih uspona i padova, ali to ne mijenja činjenicu da nam je Turska bila i ostala vrlo važan partner, a s takvima valja konstantno održavati produktivne odnose prožete međusobnim uvažavanjem i poštovanjem.

Tursku se u europskim institucijama prečesto kritiziralo bez neke velike osnove, a europski lideri nisu željeli razumjeti specifičnost turskog društva i geopolitičke okolnosti u kojima Turska danas egzistira.

Tako je naše savezništvo s Turskom došlo pod znak pitanja u potpuno krivo vrijeme i trebalo je proći dosta vremena da sa svojim partnerom dogovorimo zajedničko upravljanje migracijskom krizom.

Drago mi je da smo u tome naposljetku kako-tako bili uspješni, ali se isto tako nadam da nećemo popuštati Turskoj kad je riječ o ukidanju viznog režima i da ćemo tražiti zadovoljavanje svih tehničkih uvjeta. Ne smijemo trgovati sigurnošću svojih građana.

  António Marinho e Pinto (ALDE). – Senhor Presidente, Senhor Comissário, Senhor Representante do Conselho, pergunto: a quem serve um acordo que fecha as portas da Europa a dois ou três milhões de refugiados de guerra e as abre a dezenas de milhões de potenciais imigrantes turcos?

Que garantias podem dar a Comissão e o Conselho de que os seis mil milhões de euros que vão ser entregues à Turquia irão ser usados em benefício dos refugiados e não no aperfeiçoamento dos mecanismos de repressão interna na Turquia, nomeadamente, contra a imprensa livre, contra os curdos e, em geral, contra os opositores do senhor Erdogan, senão mesmo no apoio à continuação da guerra na Síria através do financiamento dos jiadistas? O que é que a União Europeia está a querer comprar à Turquia ao pagar-lhe, através desta espécie de outsorcing vergonhoso, a quantia de seis mil milhões de euros?

  Κώστας Χρυσόγονος ( GUE/NGL). – Κύριε Πρόεδρε, στα πλαίσια της συμφωνίας Ευρωπαϊκής Ένωσης-Τουρκίας, της 18ης Μαρτίου, περιλαμβάνεται η προοπτική απελευθέρωσης των θεωρήσεων εισόδου για Τούρκους πολίτες στην Ευρώπη, με την τελική απόφαση να αναμένεται τον Ιούνιο. Ο κύριος Ερντογάν έχει ήδη απειλήσει ότι αν δεν συμβεί αυτό, θα πάψει να εφαρμόζει τη συμφωνία. Εντούτοις, ο ίδιος συνεχίζει να αποφεύγει την εκπλήρωση των υποχρεώσεών του οι οποίες περιλαμβάνουν την κατάργηση της θεώρησης εισόδου στην Τουρκία για πολίτες κρατών μελών της Ένωσης, όπως η Κύπρος, την ενεργοποίηση του προγράμματος μετεγκατάστασης και την παροχή καθεστώτος προσωρινής προστασίας και για μη Σύριους.

Η Ένωση δεν πρέπει να υποκύψει στους εκβιασμούς και δεν πρέπει να αποδεχθεί τη μερική και επιλεκτική εφαρμογή των συμφωνιών. Αν το καθεστώς Ερντογάν δεν τιμήσει την υπογραφή του, τότε πρέπει να του μιλήσουμε στη μόνη γλώσσα που σίγουρα θα καταλάβει, δηλαδή στη γλώσσα των πολιτικών και οικονομικών κυρώσεων.

(Fine della procedura catch-the-eye)

  Frans Timmermans, First Vice-President of the Commission. – Mr President, with all the criticism of the agreement reached with Turkey, one almost forgets that since the implementation of this agreement people are no longer drowning in the Aegean Sea. One almost forgets that this uncontrolled irregular arrival of refugees in Europe is no longer happening on the scale we saw before, so there are many things that need to be improved, and there is a long way to go, but let us at least acknowledge that human suffering has been limited through joint action with Turkey.

Yes, we need to do more as I said in my introductory remarks, but one aspect I would like to come back to which was not mentioned by all of you is the need for Member States to do their part. It is now that Member States should take in people in a legal way, those who have the right to asylum and should be coming to Europe. There is still a war in Syria, people are still fleeing and people deserve international protection. It is our moral duty and legal duty to provide that protection, and now that we have ways of bringing people to Europe in a safe and legal way, Member States should deliver on what was agreed.

On Turkey, should we engage, should we not engage? Even without the need to tackle this issue jointly, which we could not tackle without Turkey – and by the way Turkey could not tackle without us – what have those years, the past years, the years of not engaging with Turkey, the years of standing back to back, the years of not talking to each other, done for human rights in Turkey, for the position of the press in Turkey? Nothing. We need to engage.

I think opening chapters 23 and 24 would be a huge opportunity for us to take the Turks to task on human rights, on the judiciary and the independence of the judiciary, on the freedom of the media, etc. This is what we need to do. If they want to come closer to the European Union so badly, let them prove that they can. Because now – and let me be very clear on this – the distance between us and Turkey is not decreasing, it is increasing because of human rights, the media and what is happening in civil society. And if they want to come closer to Europe, which is what they state, they should improve the situation of the media, of human rights, of civil society, let us be very clear about this. But all those years when we sort of felt comfortable by ignoring them but not engaging with them, have done nothing to improve the situation in Turkey, on the contrary. So I would say, let us engage with them.

And let us not forget that we are dealing with a much wider issue than just the relationship with Turkey on the handling of the refugee problem. The refugee problem is a global problem and it is a huge problem and it will be with us for a generation at least. The only way forward is to make agreements with our neighbours; the only way forward is to look more intensely at what is happening in Libya, at what is happening in the North of Africa, at what is happening in Sub-Saharan Africa.

The question for us is, are we going to help bring stability to other parts of the world, or are we going to sit and wait for instability to come to Europe? I would argue, let us engage with the rest of the world, let us bring development to Africa, let us bring stability to our wider neighbourhood. That is the only answer: to come to terms with this huge question. And step one is to engage with Turkey. But have no illusions – Turkey is only one part of the issue. The problem is much wider, much deeper, much more complicated if you look at places like Libya, and perhaps Egypt and Sub—Saharan Africa. So let us take our responsibility jointly and let us continue this extremely productive cooperation between the Commission and the European Parliament; jointly we might be able to get the Council to stay on the right track.

  Klaas Dijkhoff, President-in-Office of the Council. – Mr President, the Council is fully aware that the agreement is not the end. It is not the solution. It is an outline of possible solutions and it is the beginning of the implementation and hard work that has been done and has to be done. The Council is also fully aware that the Member States have to step up their efforts when it comes to relocation, with delivering experts, with helping Greece and also with planned resettlement, and be ready, if the implementation bears fruit, to resettle people under the one-for-one scheme in much larger numbers than we are doing right now.

I also want to address some of the matters raised. There was talk of a food shortage and questions as to what we are doing when we hear about the situation in the camps. When you look at the situation in Greece, it is difficult. There are a lot of things to be built up from scratch. There are a lot of things that have never been done before – not in any country – and Greece has to deal with it. Part of the way it dealt with it before was by NGOs supplying the food. Well, when the NGOs stopped their work there because they were critical of the agreement – and it is their right to do so – then the food supply also fell short and it has to be resolved in another fashion. It has to be resolved and it is being resolved right now.

When I was there two days ago, I heard a lot of criticism and that a lot of things still have to improve, but this was not one of the things that were raised by the migrants that I spoke with. I am also happy that the NGOs are returning to Greece and are starting to do their work. They are not doing everything they were doing before, but they are re—engaging because they also see that the situation is at least improving. The Greek Government is also doing what it can to help, and Member States are supporting it. I am also happy to be able to say that the UNHCR is restarting all activities that were suspended just after the deal was struck. So we are seeing improvements, we are seeing positive effects already, but we also realise that a lot has to be done.

There was also talk about migrant flows replacing the route between North Africa and Italy. My opinion is that it is not replacing it. We saw this route last year and the year before. The route between North Africa and Italy was heavily used and led to a great influx. We now have one route that is increasing instead of two. We do not see a direct waterbed effect or the replacing of routes being taken, but this has to be taken care of and we have to prevent the second route causing the same horrible images, the same loss of life and the same risks being taken.

Of course there are a lot of things that have to be ironed out as well. I fully understand and agree with the criticism about, for instance, migrants stuck in Greece being uncertain and not knowing exactly when they will be processed. But one thing has to be clear: their only solution is to apply for asylum in Greece, get into that system and offer themselves up for relocation. The border will not be opening again. The Western Balkan route will not be opening again so it is no use remaining in the horrible conditions near the border. It is much better to voluntarily go to the facilities that Greece is opening and expanding every day and where there are better conditions for them.

I disagree with the statement saying that this agreement has the weakness of being unable to control the external borders. I do agree that control has to improve. I do agree that we have to work at full speed and I also hope for the Parliament’s support in that process to work on the European border guard. But if you want to control your borders well, you need to engage with the country on the other side of the border. You cannot just say that you have built a fence and are not talking to the country on the other side, especially when we are talking about borders at sea. You cannot just stay on the shore and say you that ‘you cannot get in, period’. You cannot survive being at sea so you have to engage with the country on the other side and you have to engage with countries on the other side of the external borders. So agreement with Turkey would have been necessary in any case. Even if we have the strongest European border guard in place ever, you still have to engage with the country that has to take in the people that are not allowed to cross your border and have to have good agreements about re-admission and how you deal with the situation and, in the end, offer security, safety and good conditions for real refugees.

Regarding the discussion about whether it is a statement or an agreement, I have a lot of agreements with a lot of people that are not legally taken to court so, from the Council position, we can have a discussion. But in our position it is not an agreement within the legal meaning of Article 218 of the Treaty. Of course, a lot of the things in that agreement between the Union and the Member States and Turkey have to be dealt with and elaborated on and those individual aspects will of course, when it is legally bound to be dealt with by the proper institutions.

To conclude, looking forward, I fully agree that we need to do much more than just implement what we have discussed today. We need to work at full speed on a European border guard system, on a revision of Dublin and on more structural European solutions. I look forward to continuing to work and continuing to improve the situation and to cooperate with the Parliament in all these matters.

  President. – Thank you, Minister. I want to thank also the Dutch Presidency for the strong engagement in this very difficult issue for Europe.

   La discussione è chiusa.

Dichiarazioni scritte (articolo 162)

  Clara Eugenia Aguilera García (S&D), por escrito. – El pasado 18 de marzo se alcanzó un acuerdo con Turquía para gestionar la "Crisis de Refugiados". Un acuerdo controvertido por aplicar una lógica mercantilista a los reasentamientos. Entre otros, no queda claro cuál será el destino de aquellos refugiados que no están cubiertos por la excepción territorial de Turquía a la Convención de Ginebra, cuál será el impacto de este acuerdo sobre la planeada reforma del Sistema de Dublín o si Turquía respeta nuestros estándares de los derechos humanos. En mayo se va a celebrar la primera cumbre mundial de acción humanitaria que, por azar del destino, tendrá lugar en Estambul. En un mundo donde ya hay más de 120 millones personas refugiadas y los conflictos bélicos se multiplican y duran cada vez más, el punto clave de la acción humanitaria es el respeto a los principios y a la legislación internacional. En esa cumbre, el Parlamento Europeo debe asegurar al mundo que la UE trata a los refugiados como seres humanos con todos sus derechos. Parece innecesario recalcarlo, pero por desgracia no lo es. Hagamos que la aplicación de este acuerdo haga recuperar la convicción sobre el papel de la UE en el resto de mundo.

  José Blanco López (S&D), por escrito. – El pasado 18 de marzo se alcanzó un acuerdo con Turquía para gestionar la "Crisis de Refugiados". Un acuerdo controvertido por aplicar una lógica mercantilista a los reasentamientos. Entre otros aspectos, no queda claro cuál será el destino de aquellos refugiados que no están cubiertos por la excepción territorial de Turquía a la Convención de Ginebra, cuál será el impacto de este acuerdo sobre la planeada reforma del Sistema de Dublín o si Turquía respeta nuestros estándares de derechos humanos. En mayo se celebrarála primera cumbre mundial de acción humanitaria que tendrá lugar en Estambul. En un mundo donde ya hay más de 120 millones de personas refugiadas y los conflictos bélicos se multiplican, el punto clave de la acción humanitaria es el respeto a los principios y a la legislación internacional. En esa cumbre, el Parlamento Europeo debe asegurar al mundo que la UE trata a los refugiados como seres humanos con todos sus derechos. Parece innecesario recalcarlo, pero por desgracia no lo es. Hagamos que la aplicación de este acuerdo haga recuperar la convicción sobre el papel de la UE en el resto de mundo.

  Cristian-Silviu Buşoi (PPE), în scris. – Acordul dintre UE și Turcia din 18 martie ne demonstrează că există o cooperare concretă între Turcia și statele membre, mai ales cu Grecia care este cea mai afectată țară din UE de afluxul refugiaților. Ne bucură să vedem că au loc amendări ale legislației în acest sens în aceste state, că există un sprijin al Frontex pentru securitatea și controlul frontierelor UE și că refugiații nu își mai pun viața în pericol, deoarece se creează o cale legală de admitere a refugiaților sirieni din Turcia. UE are datoria morală de a oferi ajutor refugiaților, dar acest lucru trebuie făcut într-o manieră realistă și nu utopică. Adoptarea tuturor refugiaților de către statele membre nu constituie o măsură concretă pentru poporul sirian. UE trebuie să sprijine reîncadrarea într-un sistem de învățământ a copiilor sirieni refugiați în campurile din Turcia, deoarece ei vor constitui generația care va participa la reclădirea Siriei în anii ce vor urma încheierii războiului.

Prin urmare, salut intenția Comisiei de a sprijini crearea de programe de învățământ în Turcia pentru copiii refugiați. Și nu în ultimul rând, fac apel la Comisie pentru a facilita prin programele europene, furnizarea de servicii medicale mai bune și de medicamente refugiaților sirieni.

  Soledad Cabezón Ruiz (S&D), por escrito. – El pasado 18 de marzo se alcanzó un acuerdo con Turquía para gestionar la "Crisis de Refugiados". Un acuerdo controvertido por aplicar una lógica mercantilista a los reasentamientos. Entre otros, no queda claro cuál será el destino de aquellos refugiados que no están cubiertos por la excepción territorial de Turquía a la Convención de Ginebra, cuál será el impacto de este acuerdo sobre la planeada reforma del Sistema de Dublín o si Turquía respeta nuestros estándares de los derechos humanos. En mayo se va a celebrar la primera cumbre mundial de acción humanitaria que, por azar del destino, tendrá lugar en Estambul. En un mundo donde ya hay más de 120 millones personas refugiadas y los conflictos bélicos se multiplican y duran cada vez más, el punto clave de la acción humanitaria es el respeto a los principios y a la legislación internacional. En esa cumbre, el Parlamento Europeo debe asegurar al mundo que la UE trata a los refugiados como seres humanos con todos sus derechos. Parece innecesario recalcarlo, pero por desgracia no lo es. Hagamos que la aplicación de este acuerdo haga recuperar la convicción sobre el papel de la UE en el resto de mundo.

  Nicola Danti (S&D), per iscritto. – I primi risultati dell'accordo tra Unione europea e Turchia, che ha come principale obiettivo quello di ripristinare un sistema di ammissione legale dei migranti, possono considerarsi positivi: la consistente riduzione del numero di migranti irregolari che ha portato alla chiusura della "rotta balcanica", un aiuto logistico e materiale concreto al governo greco e un contrasto più efficace ai trafficanti di essere umani. Nei prossimi mesi l'accordo dovrà essere monitorato con grande attenzione e senso di responsabilità da parte delle istituzioni europee, senza deroga alcuna al rispetto degli standard minimi che sono richiesti al governo di Ankara, nella salvaguardia dei principi e dei valori fondamentali dell'Unione, quali la libertà di stampa e di espressione. Inoltre, l'avvio dell'accordo con la Turchia non dovrà far dimenticare la necessità di un impegno comune sulle rotte alternative, come quella "mediterranea", definendo quanto prima una strategia europea di ampio respiro per regolare i flussi crescenti che provengono anche dai paesi nordafricani. In questo senso, penso che le proposte innovative del governo italiano, contenute nel documento "Migration Compact", possano costituire un valido punto di partenza per indirizzare il dialogo nella giusta direzione e fornire alcune delle risposte di cui l'Unione europea ha bisogno.

  Ангел Джамбазки (ECR), в писмена форма. – Споразумението между ЕС и Турция няма да проработи, защото Турция не спазва задълженията си. Турция продължава да организира и да направлява мигрантските потоци през Балканите. Само за една нощ на границата между Турция и България са били заловени 91 лица, преминали нелегално границата.

Отделно Турция е заплаха за националната сигурност на моята страна, защото тази съседка създава политически проекти на територията на България. Турция се опитва да овладее едно вероизповедание и по този начин да се намесва пряко във вътрешните ни работи, след като години наред се намесваше непряко, организирайки гласовете на изселниците в Турция в една или друга посока. Това е вредно и опасно за демокрацията в България.

Категорично съм против и визовата либерализация за Турция, която организира, финансира, обучава и тясно сътрудничи с „Ислямска държава“. Има голяма вероятност Европа да бъде залята от кюрдски бежанци, които, страхувайки се от систематичното етническо прочистване, извършвано от властите в Турция, ще бъдат изтласкани и накарани да бягат към ЕС. Да не говорим за демокрацията в Турция, където бият и арестуват журналисти, редакции на печатни и електронни медии се превземат с бой, политическите противници биват пребивани в залите на самия парламент. Категорично това не е държава, достойна да бъде част от европейското семейство.

  Monika Flašíková Beňová (S&D), písomne – Pri súčasnom vývoji migračnej krízy v Európe bolo iba otázkou času, kedy a v akej forme uzatvorí Európska únia dohodu s Tureckom, aby oslabila vplyv a možnosti pašerákov a pokúsila sa otvoriť cestu legálnej migrácii do Európskej únie. Podľa dohody by Európska únia mala prevziať z Turecka nanajvýš 72 000 sýrskych migrantov. Mala by na to využiť doteraz neobsadené miesta v už odsúhlasených programoch prerozdeľovania a presídľovania migrantov. Pokiaľ do vyčerpania tohto počtu miest neprestanú utečenci do Grécka prichádzať, bude program zastavený. Musíme však jasne povedať, že predmetná dohoda s Tureckom nevyrieši utečeneckú krízu, preto sa musíme spoločnými silami usilovať o čo najskoršie zabezpečenie vonkajších hraníc Európskej únie a obnoviť fungovanie schengenského priestoru bez vnútorných hraničných kontrol, čo nie je jednoduchá úloha, keďže napríklad Rakúsko na začiatku tohto týždňa sprísnilo hraničné kontroly na východnej hranici. Prijatím predmetnej dohody s Tureckom sa však Európska únia dostala do nezávideniahodnej situácie, pretože turecký prezident už Európsku úniu varoval, že ak pri plnení dohody zlyhá, Turecko počet utečencov v Európe nezníži. V budúcnosti tak môžeme rátať aj s ďalšími možnými požiadavkami zo strany Turecka v rámci znovuotvorených prístupových rokovaní, čo nie je fér voči členom Európskej únie, ktorí museli splniť všetky požiadavky do bodky.

  Eider Gardiazabal Rubial (S&D), por escrito. – El pasado 18 de marzo se alcanzó un acuerdo con Turquía para gestionar la "Crisis de Refugiados". Un acuerdo controvertido por aplicar una lógica mercantilista a los reasentamientos. Entre otros, no queda claro cuál será el destino de aquellos refugiados que no están cubiertos por la excepción territorial de Turquía a la Convención de Ginebra, cuál será el impacto de este acuerdo sobre la planeada reforma del Sistema de Dublín o si Turquía respeta nuestros estándares de los derechos humanos. En mayo se va a celebrar la primera cumbre mundial de acción humanitaria que, por azar del destino, tendrá lugar en Estambul. En un mundo donde ya hay más de 120 millones personas refugiadas y los conflictos bélicos se multiplican y duran cada vez más, el punto clave de la acción humanitaria es el respeto a los principios y a la legislación internacional. En esa cumbre, el Parlamento Europeo debe asegurar al mundo que la UE trata a los refugiados como seres humanos con todos sus derechos. Parece innecesario recalcarlo, pero por desgracia no lo es. Hagamos que la aplicación de este acuerdo haga recuperar la convicción sobre el papel de la UE en el resto de mundo.

  Sergio Gutiérrez Prieto (S&D), por escrito. – El pasado 18 de marzo se alcanzó un acuerdo con Turquía para gestionar la "Crisis de Refugiados". Un acuerdo controvertido por aplicar una lógica mercantilista a los reasentamientos. Entre otros, no queda claro cuál será el destino de aquellos refugiados que no están cubiertos por la excepción territorial de Turquía a la Convención de Ginebra, cuál será el impacto de este acuerdo sobre la planeada reforma del Sistema de Dublín o si Turquía respeta nuestros estándares de los derechos humanos. En mayo se va a celebrar la primera cumbre mundial de acción humanitaria que, por azar del destino, tendrá lugar en Estambul. En un mundo donde ya hay más de 120 millones personas refugiadas y los conflictos bélicos se multiplican y duran cada vez más, el punto clave de la acción humanitaria es el respeto a los principios y a la legislación internacional. En esa cumbre, el Parlamento Europeo debe asegurar al mundo que la UE trata a los refugiados como seres humanos con todos sus derechos. Parece innecesario recalcarlo, pero por desgracia no lo es. Hagamos que la aplicación de este acuerdo haga recuperar la convicción sobre el papel de la UE en el resto de mundo.

  Ivan Jakovčić (ALDE), napisan. – Sporazum s Turskom je neophodan kako bi se stvorio pravni okvir za neodržive situacije kojima svjedočimo već više od godinu dana. Nije idealan, ali je neophodan! Treba stati na kraj krijumčarenju ljudi i njihovoj tragediji koja na Mediteranu traje godinama. U tom zahtjevnom poslu milijuni izbjeglica u Turskoj trebaju dobiti pravo na zaštitu i skrb, a djeca pravo na obrazovanje. To je preduvjet i za ono što izbjeglice priželjkuju: siguran povratak u Siriju i nastavak normalnog života u svojoj zemlji.

Turska i Grčka imaju veliku obavezu da zajedničkim snagama osiguraju provođenje sporazuma na granici Europske unije. Iz tog razloga, ali i mnogih drugih dobro je što su obje vlasti spremne na suradnju kao nikada prije.

Vizni režim kojega treba ukinuti za građane Turske, treba ukinuti pod jednim uvjetom: Turska mora ispuniti sve što propisi EU-a traže u takvoj situaciji!

  Barbara Kappel (ENF), schriftlich. – Mit dem EU-Türkei-Abkommen sollen zwei Ergebnisse erreicht werden: Das Flüchtlings- und Migrationsaufkommen in Europa soll reduziert und organisierten Schleusern die Basis entzogen werden. Bei der Umsetzung des Abkommens, nämlich der Rückführung von Flüchtlingen und Migranten in die Türkei, gibt es jedoch massive Probleme. Trotz der Vereinbarung ebbt die Welle illegaler Zuwanderung nicht ab, es ändern sich lediglich die Routen. Ebenso dürfen die 50.000 Flüchtlinge nicht vergessen werden, die seit der Schließung der Balkanroute in Griechenland festsitzen. Erschwerend hinzu kommt die Ankündigung der türkischen Regierung, das Abkommen mit der EU platzen zu lassen, sollte die EU nicht ab Juni 2016 eine Visabefreiung für türkische Staatsbürger umsetzen. Präsident Erdoğan hatte verlautbart, die Türkei könne Flüchtlinge wieder durchreisen lassen, falls die EU die Visumspflicht nicht wie vereinbart aufhebe. Dabei scheint jedoch seitens des türkischen Präsidenten vergessen worden zu sein, dass es für visafreie Reisen in die EU klare Anforderungen gibt, die die Türkei noch zu erfüllen hat. Ebenso bestehen Zweifel in den damit verbundenen Fragen zur Medien- und Meinungsfreiheit der Türkei. Europa wäre daher gut beraten, die Vereinbarung mit der Türkei mit Vorsicht zu genießen. Denn dieses Flüchtlingsabkommen – falls es je Anwendung findet – wird für die Mitgliedstaaten bedeutende Konsequenzen nach sich ziehen.

  Jaromír Kohlíček (GUE/NGL), písemně. – Vztahy Turecka a zemí Evropy byly vždy velmi delikátní. V některých historických etapách sahalo Turecko do střední Evropy a teprve po roce 1683, kdy se Turkům nepodařilo dobýt Vídeň díky hrdinství českých vojáků rakouské armády, přestaly snahy jeho vládců o vyžadování plateb od svých sousedů, dnešních členských zemí EU. Tyto platby byly prováděny různým způsobem a vesměs se realizovaly jako dary sultánovi prostřednictvím vyslanců jednotlivých zemí, zejména Rakouska. Tato reminiscence, jako každé srovnání, má své slabé stránky, ale nic nemění na požadavku Turecka: Plaťte, nebo …!! Bylo by naivní dělat si iluze o demokratičnosti a dalším směřování současného režimu prezidenta Erdogana, na druhé straně přes pokračující vnitřní válku proti Kurdům a postupující islamizaci je Turecko stále poměrně demokratickým státem v porovnání s ostatními zeměmi severní Afriky a Blízkého východu. Přesto placení 6 miliard EUR kryté vládními podmínkami ze strany EU není šťastnou myšlenkou. Pašování imigrantů do zemí EU se totiž stalo jedním z nejlépe prosperujících byznysů srovnatelným s pašováním a distribucí drog. Nabízí se tedy otázka, co skutečně může tento problém vyřešit. Žádná z odpovědí nebude uspokojivá, ale rozhodně platby „tributu“ komukoliv problém nevyřeší. Skutečným řešením je stabilizace zemí, na jejichž rozkladu státy EU a USA pilně pracovaly.

  Андрей Ковачев (PPE), в писмена форма. – Споразумението между Турция и Европейския съюз за регулиране на кризата промени коренно броя на пристигащите бежанци и имигранти, като създаде възможност за легална имиграция към Европа.

Въпреки това, проблемът е все още далече от трайно решаване. Не е възможно да се намери решение на мигрантската криза, ако Европейският съюз продължава да има 28 различни национални системи за предоставяне на убежище. Нека използваме предизвикателствата, за да ускорим не само създаването на единна система за убежище, но така също и обмена на специална информация между разузнавателните служби на държавите членки и създаването на Европейска информационна агенция, която да координира процеса, както и споделянето на отбранителния капацитет, което да доведе постепенно до общи въоръжени сили.

Също така, без решение на проблема в Сирия няма как да кажем, че мигрантската вълна към Европа ще бъде окончателно овладяна. Първоизточникът е в Сирия и в Либия. „Ислямска държава“ има сериозна база в Либия. Желанието на международната общност е да има единно правителство, след демократични избори, което да има контрол върху цялата територия на страната. Само с консолидиране и създаване на силна Европа „отвътре“ и борба с първоизточниците на проблемите „отвън“ ще можем да се справим с предизвикателствата и да излезем от тях по-силни.

  Csaba Molnár (S&D), írásban. – A márciusban megkötött EU-török együttműködés óta több mint kétharmadával csökkent a görög szigetekre érkezők száma a Frontex uniós határőrizeti szerv szerint. Ezek alapján magabiztosan vonhatjuk le azt a következtetést, hogy a közös európai menekültpolitika működni kezdett. Ezzel szemben az egyéni tagállami megoldások, a kerítésépítések és a határzár csak fokozták az emberi szenvedést, megoldást nem kínáltak. A Törökországgal kötött alku azt szolgálja, hogy a menekültek többé ne tegyék kockára az életüket a veszélyes tengeri úton, ne kerüljenek az embercsempészek karmai közé. A török alku megteremtette annak lehetőségét, hogy a háború elől menekülők legális úton, biztonságos körülmények között, szabályozott módon érkezhessenek az EU területére.

Ahhoz, hogy az EU-török megállapodás továbbra is működhessen, szükséges az uniós tagállamok szolidaritása. Csak együtt tudunk szembenézni az EU történelmének legnagyobb válságával, minden tagállamnak ki kell vennie a részét. Beszéljünk világosan: a menekültválság nem fog magától megszűnni, ezért az uniós menekültügyi rendszer átfogó reformját sem halogathatjuk tovább. A felálló közös uniós határőrizet, a frontvonalban lévő tagállamok tehermentesítése, az uniós szolidaritás, a menekültügyi eljárások teljes harmonizációja és az amerikai zöldkártya-rendszerhez hasonló uniós kékkártya ezt a célt szolgálják. Az uniós menekültpolitikát csak az emberi méltóság, az emberiesség és a szolidaritás elveihez hűen alakíthatjuk át. Az európai értékek nem lehetnek alku tárgyai.

  Andrej Plenković (PPE), napisan. – Potrebna je sveobuhvatna strategija kako bismo se suočili s migrantskom krizom, stavljajući naglasak na vraćanje kontrole nad vanjskim granicama EU-a. Turska kao jedan od ključnih partnera Europske unije mora biti dio rješavanja migrantske krize.

Izjava EU-a i Turske od 18. ožujka potvrđuje predanost provedbi zajedničkog akcijskog plana kako bi se pružila zaštita migrantima te prekinulo krijumčarenje ljudima. Pritom je važno osigurati postojanje učinkovitih mehanizma provedbe, sprječavanje alternativnih putova krijumčara ljudima, stvaranje odgovarajućih uvjeta za azilante te postojanje dovoljno ljudskih resursa koji će se time baviti u Grčkoj. Također je važno da provedba bude u skladu s međunarodnim i europskim pravnim normama te da se uzme u obzir nadolazeća reforma zajedničkog (dublinskog) sustava azila. Europska komisija i Europsko vijeće pritom moraju pratiti stanje ljudskih prava i slobode govora te položaj sirijskih izbjeglica u Turskoj.

Uzevši u obzir navedene mjere provedbe, ovakav dogovor predstavlja realističan plan rješavanja trenutne situacije.

  Algirdas Saudargas (PPE), raštu. – Turkijos ministras Europos Sąjungai Volkan Bozkir vizito Austrijoje metu pareiškė, jog Ankara gali sustabdyti readmisijos susitarimą, jeigu ES iki birželio Turkijos piliečiams nesuteiks bevizio režimo. Tai jis pavadino „derybomis“. Įprastai derėdamasi su trečiosiomis šalimis ES sugeba tai daryti pagal savo iškeltas sąlygas. Tačiau tiek derybos dėl ES ir Turkijos susitarimo, tiek ir jo vykdymas klostosi visai kitaip, o Ankara vis dažniau užima gana kategorišką poziciją – viskas arba nieko. Susitarimas Turkijai ir taip suteikė daug privilegijų – pradedant milžiniška finansine parama ir baigiant atvertais naujais skyriais derybose dėl narystės ES. Taip pat išsakytas pažadas suteikti bevizį režimą Turkijos piliečiams. Ir nors tai įvyko Europą krečiančios migrantų krizės fone, ES negali nematyti to, kas yra objektyvu. Vis daugiau tarptautinių žmogaus teisių gynimo organizacijų išreiškia nerimą dėl galios centralizacijos Turkijoje, varžomų žmogaus teisių ir demokratinių laisvių. 2016 m. Pasauliniame žiniasklaidos laisvės indekse Turkija nukrito per dvi vietas ir šiandien užima vos 151-ą vietą iš 180-ies reitinguojamų valstybių. Niujorke veikiantis Žurnalistų apsaugos komitetas pareiškė, kad žiniasklaidos laisvė Turkijoje yra valdžios „apsiaustyje“. Nepaisant readmisijos susitarimo svarbos, turime išlikti principingi ir sprendimą dėl vizų režimo panaikinimo priimti laikantis griežtų sąlygiškumo kriterijų ir tai Ankara turi įsisąmoninti. ES ir Turkijos susitarimas neturi tapti Turkijos valdžios įrankiu šantažuoti ES išsižadėti pamatinių principų.

  Maria Lidia Senra Rodríguez (GUE/NGL), por escrito. – Este acuerdo entre la Unión Europea y Turquía, así como el maltrato y la humillación con la que reciben a las personas demandantes de asilo, ponen de manifiesto como lo dijo el representante del Consejo un nuevo prisma. Sí, refleja cómo lo peor de la condición humana se ha apoderado de las instituciones europeas. También es verdad que no tiene precedentes, porque nunca antes la Comisión y el Consejo habían dado un aval tan grande a políticas violentas, ilegales y contrarias a los derechos humanos contra las personas que buscan asilo. Les pido que dejen de ser los sicarios del capital, que pongan fin a los conflictos que provocan, alientan o apoyan para defender los intereses de las transnacionales y que son la causa de esta grave situación. Pongan fin a esta Europa neoliberal, recuperen la democracia, los valores de solidaridad y el respeto a los derechos humanos. Pido a este Parlamento utilizar todos los recursos para poner fin a esta vergüenza y a todo el sufrimiento que están causando.

  Csaba Sógor (PPE), in writing. – The EU-Turkey agreement should be maintained for as long as it works, and despite all the criticisms the results show that for the time being, it works: we no longer witness the uncontrollable flow of migration towards Europe, the activities of people smugglers have been disrupted and, most importantly, people no longer drown in the Aegean. Joint action with Turkey also created the possibility that, thanks to European funding, the three million refugees stranded in the country can benefit from more dignified living conditions, including through increased access to healthcare and education. Therefore it was a good decision to engage with Turkey, especially if we consider the results of Europe’s unilateral actions in the years before the agreement. Nevertheless, for the benefit of both Europe and the citizens of Turkey we should stand firm and make sure that, if signed, the visa liberalisation agreement contains strong emergency mechanisms in case Turkey does not respect the criteria for the visa waiver regime.

  Miguel Viegas (GUE/NGL), por escrito. – Os eixos essenciais da chamada política migratória da UE face a esta gravíssima crise humanitária visam o aprofundamento da Europa Fortaleza, com a criminalização e expulsão dos refugiados e migrantes, promovendo uma agenda xenófoba e racista, a par de outras práticas discriminatórias, de intolerância, autoritárias e antidemocráticas. As decisões recentes do Conselho Europeu confirmam a prossecução de uma política desumana e cruel, perante dramas humanitários que são o resultado direto da ação intervencionista da UE, em articulação com os EUA e a NATO, no continente africano e no Médio Oriente.

Em clara violação do direito internacional, optam por aprofundar a resposta militarizada ao drama dos que fogem da pobreza extrema, da fome e dos conflitos militares, fechando-os no sinistro círculo de guerra que duplamente os condena. O acordo recentemente celebrado com a Turquia é bem ilustrativo da hipocrisia da UE e da total ausência dos valores elementares de respeito pelos direitos humanos e democráticos quando, para lá do compromisso dos 3 mil milhões de euros, acena com a adesão da Turquia à União Europeia como contrapartida para servir de Estado tampão retendo no seu território e nas suas fronteiras as vagas de refugiados.

  Henna Virkkunen (PPE), kirjallinen. – EU:n ja Turkin välinen sopimus pakolaiskriisin hallitsemiseksi ja ihmissalakuljetuksen pysäyttämiseksi on tärkeä. Yhteistyötä Turkin kanssa tarvitaan. Turkki-yhteistyö on kuitenkin vain yksi monista toimista pakolaiskriisin ratkaisemiseksi. Ei voida tuudittautua siihen, että Turkki hoitaa EU:n pakolaisongelmat. EU:n puutteellisen ulkorajavalvonnan ja turvapaikanhakijoiden rekisteröinnin voivat laittaa kuntoon vain EU:n jäsenmaat itse.

Euroopan ohella myös Turkki on ollut kovilla pakolaisvirtojen kanssa. Syyriasta on sodan seurauksena tullut Turkkiin jo yli 2,5 miljoonaa turvapaikanhakijaa. Turkissa on tällä hetkellä väkilukuun suhteutettuna eniten pakolaisia maailmassa. Valtaosa Turkissa olevista pakolaisista elää pakolaisleirien ulkopuolella ja humanitaarinen tilanne on erittäin huolestuttava. Ihmisoikeusjärjestö Amnesty Internationalin raportoimat tiedot turvapaikanhakijoiden huonosta kohtelusta ja palautuksista Syyriaan on otettava vakavasti. Kansainvälisistä sopimuksista on pidettävä kiinni kriisitilanteissakin.

Osana pakolaiskriisin hoitamista EU on luvannut Turkille kuusi miljardia euroa taloudellista tukea sekä viisumivapaus- ja EU-jäsenyysneuvottelujen vauhdittamista. EU:n taloudellinen tuki alueelle on välttämätöntä. Sen sijaan viisumivapaus- ja EU-jäsenyysneuvottelujen kytkeminen osaksi pakolaissopimusta ei ole oikein. Nämä kysymykset on käsiteltävänä erillisinä ja niitä on arvioitava omista lähtökohdistaan, niille ehdoksi asetettujen kriteerien mukaisesti. Viisumivapaus voidaan myöntää vain, jos sille asetetut 72 edellytystä aidosti toteutuvat.

3. Euroopan unionin rautatievirasto - Rautatiejärjestelmän yhteentoimivuus Euroopan unionissa - Rautateiden turvallisuus (keskustelu)

  Presidente. – L'ordine del giorno reca la discussione congiunta sul pacchetto ferroviario:

– raccomandazione per la seconda lettura della commissione per i trasporti e il turismo sulla posizione del Consiglio in prima lettura in vista dell'adozione del regolamento del Parlamento europeo e del Consiglio che istituisce un'Agenzia dell'Unione europea per le ferrovie e che abroga il regolamento (CE) n. 881/2004 (10578/1/2015 – C8-0415/2015 – 2013/0014(COD)) (Relatore: Roberts Zīle) (A8-0073/2016),

– raccomandazione per la seconda lettura della commissione per i trasporti e il turismo sulla posizione del Consiglio in prima lettura in vista dell'adozione della direttiva del Parlamento europeo e del Consiglio relativa all'interoperabilità del sistema ferroviario dell'Unione europea (10579/1/2015 - C8-0416/2015 - 2013/0015(COD)) (Relatore: Izaskun Bilbao Barandica) (A8-0071/2016),

– raccomandazione per la seconda lettura della commissione per i trasporti e il turismo sulla posizione del Consiglio in prima lettura in vista dell'adozione della direttiva del Parlamento europeo e del Consiglio sulla sicurezza delle ferrovie (10580/1/2015 - C8-0417/2015 - 2013/0016(COD)) (Relatore: Michael Cramer) (A8-0056/2016).

Ricordo altresì ai colleghi che non sarà possibile concedere, durante questa discussione, le domande "cartellino blu" perché siamo in forte ritardo e ci attende una lunga votazione che dovrà assolutamente iniziare alle ore 11.30.

  Roberts Zīle, referents. – Priekšsēdētāja kungs! Cienījamā komisāre Bulc kundze, Padomes pārstāvji! Es gribētu atgādināt, ka ceturto dzelzceļa paketi Komisija prezentēja jau vairāk nekā trīs gadus atpakaļ — 2013. gada sākumā. Mērķis joprojām ir ļoti aktuāls dzelzceļa nozarē — novērst atlikušos šķēršļus Eiropas dzelzceļa izveidei un sekmēt konkurenci iekšzemes pasažieru pārvadājumu tirgos, īstenībā radot patiešām vienotu dzelzceļa tirgu Eiropas Savienībā.

Šī ir tā īstā vieta, kad es varētu pateikties visiem iesaistītajiem šā tehniskā pīlāra triju ziņojumu kompromisa panākšanā ar Padomi. Vispirmām kārtām, Izaskun Bilbao — manai jaukajai, lieliskajai kolēģei, arī Michael Cramer, kurš strādāja šajā tehniskajā pīlāra daļā ar savu ziņojumu, un arī ļoti daudziem ēnu ziņotāju pārstāvjiem, kas atrada šo labo kompromisu, un, protams, arī prezidentūrām, kas strādāja, sākot ar Itālijas prezidentūru šajās neformālajās sarunās un Latvijas prezidentūru, kuras laikā nu jau gandrīz gadu atpakaļ mums neformālajās sarunās izdevās panākt šo kopējo kompromisu. Un es ļoti ceru, ka arī šodien notiekošajā COREPER nekas neapdraudēs politisko pīlāra sadaļu. Varētu teikt, ka mēs šī gada nogalē, iespējams, pabeigsim visu ceturto dzelzceļa paketi.

Par ko mēs šodien īstenībā balsosim attiecībā uz šo ceturto dzelzceļa paketi? Kas mainīsies? Tehniskajā pīlārā tiek pieņemti trīs dokumenti — Regula par Eiropas Dzelzceļa aģentūru, Direktīva par Eiropas dzelzceļa sistēmas savstarpējo izmantojamību un Dzelzceļa drošības direktīva. Šie visi trīs ir neapšaubāmi ļoti saistīti jautājumi. Es runāšu pamatā par savu ziņojumu par Eiropas Dzelzceļa aģentūru.

Tātad — kas tika sasniegts? Tika sasniegtas vienkāršotas procedūras ritošā sastāva autorizācijai, īpaši tad, ja to izmanto Eiropas dzelzceļa tīklā, respektīvi, pārrobežu pārvadājumos un strādājot vienai kompānijai vairākās valstīs. Turpmāk ERA izsniegs visas atļaujas ritekļiem, kas paredzēti pārrobežu ekspluatācijai. Tāpat arī ERA būs tā institūcija, kas izsniegs drošības sertifikātus dzelzceļa uzņēmumiem, kas sniedz pārrobežu pakalpojumus. Līdz ar to dzelzceļa uzņēmumiem vairāk nevajadzēs šādos gadījumos vērsties pie katras nacionālās autoritātes, kas strādā ar šo sertifikācijas un atļauju izsniegšanu konkrētajā valstī, bet varēs lietot šo Eiropas Dzelzceļa aģentūras tiesisko apstiprinājumu. Un būtiski ir tas, ka ir izdevies saglabāt līdzsvaru attiecībā uz ritekļiem un uzņēmumiem, kas iesaistīti tikai iekšzemes transportā, vienas valsts transportā — arī tad klientam ir iespēja šo sertifikāciju un autorizāciju veikt gan Eiropas Dzelzceļa aģentūrā, gan arī, protams, nacionālā institūcijā.

Būtiski, ko izdevās panākt, ir arī tas, ka ERA tiek piešķirta arī lielāka nozīme ERTMS kontroles attīstībā, jo, neskatoties uz to, kā šī signalizācijas sistēma attīstās Eiropā, bieži vien šī savstarpējā savietojamība nav laba, un es domāju, ka Michael Cramer un arī Izaskuna Bilbao runās par šo lietu. ERA beidzot būs vienas pieturas aģentūra, un arī mūsu dokuments regulēs Eiropas Dzelzceļa aģentūras un nacionālo institūciju sadarbību.

Visbeidzot, pāris vārdos par Baltijas īpatnību, jo mēs esam Baltijas valstīs un Somijā labi integrēti lielajā bijušajā, teiksim, NVS blokā ar dzelzceļa pārvadājumiem. Mums izdevās atrast labu kompromisu, ka jebkuri vai nu dzelzceļa operatori, vai arī citas juridiskas personas, kas vēlas saņemt autorizāciju vai sertifikāciju, to var darīt vienā no Baltijas valstu, teiksim, dzelzceļa institūcijām, inspekcijām, un četru gadu laikā ir jābūt situācijai, ka vienā valstī izdots sertifikāts der arī pārējās valstīs, jo pašlaik tā nav. Un šī situācija, šī sadrumstalotā sistēma arī šādos tirgos ir ārkārtīgi slikta. Tagad mēs ar to viņu novēršam. Paldies!

Președinte: IOAN MIRCEA PAŞCU
Vicepreședinte

  Izaskun Bilbao Barandica, ponente. – Señor Presidente, señora Comisaria, antes de nada quiero agradecer la colaboración y la ayuda de todas las personas que han participado durante todo este tiempo en este complicado informe sobre la interoperabilidad ferroviaria, y especialmente a la Presidencia letona, que creo que ha sido clave para el acuerdo alcanzado.

Reivindico, además, el trabajo imprescindible de los asistentes y consejeros políticos —especialmente quiero destacar el de Elvira Martínez, el de Itxaso Muñoa Salaverria y el de Jon Gómez Goicolea—, y el de los servicios de esta casa, incluidos los traductores, a los que admiro porque muchas veces traducen y nos traducen cosas complicadísimas como es este informe. Creo que merecen en este debate también el espacio y el honor en todos los créditos de las normas que aprobamos en este Parlamento.

Ha sido gratificante e instructivo tomar el pulso a un sector que está llamado a desempeñar un papel destacado en la progresiva descarbonización del transporte, en la disminución de los costes logísticos y el abaratamiento de la oferta que tienen hoy los ciudadanos europeos para poder viajar y, en suma, en la construcción de un espacio ferroviario único y un sistema de movilidad integrado a escala europea.

Y ha sido motivador comprobar que los emprendedores europeos están dispuestos a innovar, a invertir, a crear empleo y a colaborar con estos objetivos si resolvemos el problema de la fragmentación que afecta a este modo de transporte y les damos la seguridad jurídica que necesitan y se merecen.

El tren es el medio más eficiente en consumo energético y emisiones por tonelada transportada. Dispone en toda Europa de infraestructuras que estamos mejorando a través de las RTE-T y que serán más rentables cuanto más se utilicen. Está además vinculado a una potente industria europea que es líder mundial en su ámbito y actual y futura cantera de empleos de calidad.

Hasta la fecha no hemos aprovechado toda su potencialidad debido a la fragmentación y este cuarto paquete ferroviario intenta eliminar las grandes trabas que le afectan desde una perspectiva política y técnica. Ha habido intentos permanentes de dividir ambos pilares. Nos hemos opuesto firmemente a esa idea porque solo el paquete completo puede construir el espacio ferroviario común que necesitamos. Saludamos el acuerdo alcanzado recientemente en el pilar político, pero lamentamos que no sea tan ambicioso como necesita el sector.

Como ponente del informe sobre interoperabilidad tengo que recordar que actualmente las agencias ferroviarias de los Estados miembros promulgan y ejecutan más de 11 000 normas diferentes y un sistema de autorizaciones y homologaciones de material fijo y rodante que convierten el emprendimiento en el sector en toda una aventura. Los costes burocráticos y la complejidad de las gestiones funcionan, de hecho, como una herramienta de proteccionismo y discriminación que dificulta extraordinariamente la aparición de nuevos operadores y afecta al negocio de los fabricantes de vehículos y equipos fijos.

Las empresas que fabrican material ferroviario, por ejemplo, soportan enormes cargas administrativas que incrementan entre un 10 % y un 30 % el precio final de sus productos. En ese contexto la competencia se resiente y los primeros perjudicados son los usuarios en forma de limitaciones de la oferta.

Para eliminar estos obstáculos nuestro informe plantea reforzar el papel y competencias de la Agencia Ferroviaria Europea, lo que evitará que fabricantes y operadores tengan que presentar múltiples solicitudes ante diversas instancias. La AFE —la agencia europea— autorizará los vehículos que hagan servicios transfronterizos, mientras que los interesados podrán elegir entre agencias nacionales y la agencia europea para los tráficos domésticos.

Habrá una red de acuerdos entre la AFE y las agencias nacionales para clarificar funciones y un sistema de ventanilla única que deberá estar en marcha en un plazo no superior a tres años. Esta herramienta de coordinación simplificará y añadirá transparencia al proceso administrativo, permitirá seguirlo desde cualquier Estado miembro y garantizará que todas las autorizaciones similares se resuelvan con los mismos criterios y plazos.

Un registro europeo de vehículos completará el diseño de un sistema administrativo más transparente y blindado contra las duplicidades y la arbitrariedad. La AFE se ocupará igualmente de los sistemas de seguridad y gestión de tráfico (ERTMS), tarea que emprenderá antes de que se publique cualquier licitación referida a este tipo de equipos. En definitiva, pretendemos que el emprendimiento no se detenga ante problemas administrativos o burocráticos, sin que ello signifique reducir un ápice la seguridad que caracteriza al sector.

Espero que los Estados cumplan y no tengamos que aprobar un «quinto paquete ferroviario», porque esta evolución es imprescindible para una movilidad más sostenible. Europa convence a los ciudadanos cuando es útil, cuando resuelve problemas, cuando vertebra servicios comunes y toma decisiones que mejoran la vida de la gente y las condiciones para el emprendimiento y el desarrollo.

Eso es lo que pretenden las Directivas y los Reglamentos que integran este cuarto paquete ferroviario.

  Michael Cramer, Berichterstatter. – Herr Präsident, Frau Kommissarin! Ich freue mich, dass der technische Pfeiler nun endlich zur Abstimmung vorliegt. Im vergangenen Jahr haben wir unter lettischem Vorsitz die Triloge nach harter Arbeit erfolgreich abgeschlossen, jetzt liegt uns das Ergebnis zur finalen Annahme vor. Ich danke zunächst noch einmal den beiden anderen Berichterstattern, Frau Bilbao Barandica und Herrn Zīle. Wir waren ein echtes Team, und deshalb waren wir auch erfolgreich. Außerdem danke ich noch einmal dem lettischen Vorsitz, Frau Kommissarin Bulc, sowie allen anderen beteiligten Mitarbeitern in Parlament, Rat und Kommission.

Wir alle haben über Jahre hart für dieses Ergebnis gearbeitet, und es ist höchste Zeit, dass wir den technischen Pfeiler umsetzen, denn es gibt mehr als 11 000 nationale Vorschriften für die Eisenbahnen in der Europäischen Union. Die wollen wir harmonisieren und diese Zahl drastisch reduzieren. Sicherheitszertifikate von Eisenbahnunternehmen sind heute nur für einen Mitgliedstaat gültig, obwohl schon vor langer Zeit eigentlich eine weitgehende gegenseitige Anerkennung vereinbart wurde. Und wenn ich auf Frau Bilbaos Bericht über die Interoperabilität blicke, kann ich nur wiederholen: Züge im Wert von 1,2 Milliarden Euro stehen aktuell auf dem Abstellgleis, weil die Zulassung fehlt. Hier brauchen wir schnell das neue europäische Verfahren. Was meinen Bericht anbelangt – die Eisenbahnsicherheit –, kann ich aus voller Überzeugung empfehlen, den ausgehandelten Kompromiss ohne Änderungen anzunehmen.

Lassen Sie mich kurz die wichtigsten Erfolge zusammenfassen: Die Europäische Eisenbahnagentur, die ERA, wird bei der Ausstellung von Sicherheitsbescheinigungen für Eisenbahnunternehmen eine zentrale Rolle spielen. Für alle Anträge, die mehr als einen Mitgliedstaat betreffen, ist immer die ERA zuständig. Für nationale Anträge kann das Unternehmen selbst entscheiden, ob es zur ERA oder zur nationalen Stelle geht. Es wird eine verbesserte Sicherheitskultur eingeführt. Dies wird das Personal ermutigen, Ereignisse vertraulich zu melden. Das wird es der Eisenbahnindustrie ermöglichen, Lehren aus Unfällen zu ziehen und die Arbeitspraktiken zu verbessern. Außerdem wird es Fortbildungsprogramme für das Personal geben, einschließlich Regelungen zur physischen und psychischen Eignung. Die Mitgliedstaaten werden verpflichtet sein, die Einhaltung der Vorschriften über Arbeits-, Lenk- und Ruhezeiten durch die Zugführer zu überwachen. Die ERA kann ein Instrument zum Austausch von Informationen über Sicherheitsrisiken schaffen. Dadurch wird der grenzüberschreitende Informationsaustausch im Falle eines Sicherheitsrisikos erheblich erleichtert. Eine bessere Informationspolitik gegenüber Angehörigen von Opfern und eine verbesserte Koordinierung der Einsatzdienste sind auch vorgesehen.

Zusammenfassend kann ich sagen, dass wir ein gutes Ergebnis erreicht haben, das einen wichtigen Beitrag zur Schaffung des europäischen Eisenbahnraums leisten und den Verkehr über Grenzen erleichtern wird. Ich wünsche insbesondere der Europäischen Eisenbahnagentur alles Gute, denn sie wird künftig eine zentrale Rolle spielen. Sie wird keine riesige Superbehörde, wie Kritiker in Unkenntnis des ausgehandelten Kompromisses oft sagen. Sie wird die Arbeit in der EU in Zusammenarbeit mit den nationalen Behörden koordinieren. Sie wird aber – und das ist sehr wichtig – im Streitfall das letzte Wort haben. Denn obwohl wir schon vor zehn Jahren das europäische Zugssicherungssystem ERTMS verbindlich beschlossen haben und mehr als 10 000 Schienenkilometer ausgerüstet sind, gibt es noch immer keine einzige Lokomotive in Europa, die auf allen Kilometern fahren kann. Das kostete viel Zeit und Geld. Deshalb muss die ERA das letzte Wort haben, damit sich so etwas nicht wiederholt. Damit werden die Sicherheitszertifizierung und die Zulassung in Europa schneller und günstiger. Das nützt den Fahrgästen, den Unternehmen und der Umwelt.

Deshalb empfehle ich als Berichterstatter die Annahme des ausgehandelten Kompromisses und bitte um Ihre Unterstützung für alle drei technischen Dossiers.

  Violeta Bulc, Member of the Commission. – Mr President, first of all I would also like to thank Parliament. This was a really constructive and effective approach during the long and complex legislative process. I would also like to thank in particular all three rapporteurs: Ms Bilbao Barandica on interoperability, Mr Cramer on railway safety, and Mr Zīle on ERA regulation, for their really impressive work. I am convinced that the new rules you will be called on to adopt today will contribute to improving the functioning of the rail sector, making it more attractive to both passengers and businesses.

The rapporteurs have made a very clear point about the benefits, but please allow me to add the Commission’s view as well. Firstly, the new role of the European Railway Agency (ERA) as the one-stop shop for issuing vehicle authorisations and safety certificates will be extremely beneficial to European railway operators and manufacturers. It will simplify procedures and eliminate the need for multiple applications in different Member States, thereby reducing costs and speeding up the procedures. After aviation this is the second transport mode with a one-stop shop solution.

According to the calculations of the Commission services, the new system will allow a 20% reduction in the time to market for new operators; a 20% reduction in the cost of the authorisation of rolling stock for manufacturers, and another, additional, 20% reduction in the duration of such procedures. Overall, these different benefits should lead to a saving to the rail sector of EUR 500 million by 2025. This will improve the sector’s competitiveness in the EU vis-à-vis other modes of transport but also in international competition, where European companies are fighting to maintain their global lead.

This brings me to the second point. Another important element of the package discussed today is the new task of the European Railway Agency as the system authority for the European Railway Traffic Management System, better known as ERTMS. This will allow the Agency to manage the evolution of ERTMS and ensure a harmonised implementation of ERTMS throughout the European Union. In addition, the European Railway Agency (and this brings me to the third benefit) will play a key role in developing the safety culture of railway undertakings and infrastructure managers. This will encourage staff to report occurrences under condition of confidentiality and enable the railway industry to learn lessons and improve work practice.

ERA is already getting prepared. They are preparing the implementation of the new rules, which will become fully applicable three years after the final adoption, working in two crucial areas. The first relates to the national rules. ERA has prepared an action plan to reduce the large number of redundant or absolute national rules that still exist. As has been mentioned by the co-rapporteur, according to the calculation of ERA there are currently over 11 000 national rules in the EU. These national rules create a risk of insufficient transparency and discrimination against new operators, especially the smaller ones. Now we hope to have around 300.

Second, ERA has also started preparing a new tool for occurrence-reporting, a tool already widely used in aviation. This tool will facilitate the exchange of information among actors about safety risk and incidents. All these points lead to a greater competitiveness, global lead and, of course, to improved services for passengers. I look forward to an interesting debate this morning.

  Markus Pieper, im Namen der PPE-Fraktion. – Herr Präsident, Frau Kommissarin! Auch im Markt ist jetzt eine Einigung da: mehr Wettbewerb im Bahnsektor, mehr Transparenz bei Netz und Betrieb. Das sind gute Nachrichten für die Kunden.

Ich begrüße diese Signale für mehr Wettbewerb ausdrücklich, wenn mich auch die Ausnahmeregeln für einige Mitgliedstaaten und Betriebe umso mehr ärgern. Auch das Kapitel „Lokomotivwechsel an der Grenze“ ist bald beendet. Ich frage mich nur, warum dauert das alles immer so lange? Über Wahlperioden hinweg verhandeln wir Dinge, die doch eigentlich selbstverständlich sind, die auch völlig unpolitisch sind. Europaweite Zulassung von Lokomotiven und Zugmaterial – das ist doch selbstverständlich für Bahnkunden und für die Bahnindustrie.

Die Bevölkerung hat kein Verständnis für das jahrelange Gezerre, dass dann auch die letzte Behörde im letzten Mitgliedstaat zufrieden sein muss und dass wir auch immer den Eitelkeiten von Berichterstattern entsprechen müssen.

Gerade in den eher technischen Bereichen müssen wir stärker mit Verhandlungsfristen arbeiten. Das wäre ein echter Beitrag zur besseren Rechtsetzung in Europa und hiermit auch eine Aufforderung an Herrn Timmermans, sich darum zu kümmern. Das wäre ein Beitrag für mehr Europa-Bewusstsein und auch für mehr Europa-Werbung bei der Bevölkerung.

  Ismail Ertug, im Namen der S&D-Fraktion. – Herr Präsident, sehr geehrte Frau Kommissarin, Kolleginnen und Kollegen! Herr Kollege Cramer hat schon alles gesagt, und es ist richtig, was er gesagt hat. Diese technischen Dossiers – das ist ein wichtiger und längst überfälliger Schritt, denn der Eisenbahnsektor wartet seit längerem darauf. Insofern ist es uns jetzt möglich, in Zukunft einen Verkehr anzubieten, der interoperabler, effizient und auch sicherer gestaltet werden kann.

Die vielen positiven Argumente, die angesprochen worden sind, will ich nicht wiederholen. Ich will dazu nur sagen, dass das am Ende des Tages für die Bürgerinnen und Bürger zu besseren und schnelleren Direktverbindungen auf der Straße führen soll. Wenn wir durch die Stärkung der Europäischen Eisenbahnagentur weniger administrative Hürden und durch eine einheitliche Zulassung und Sicherheitszertifizierung eine Erhöhung der Sicherheit haben, dann kann das nur im Sinne der Europäischen Union sein. In diesem Sinne nochmal herzlichen Dank an alle, die daran beteiligt waren.

  Kosma Złotowski, w imieniu grupy ECR. – Szanowny Panie Przewodniczący! Pani Komisarz! Trzeba powiedzieć otwarcie, że kompromis osiągnięty w sprawie filaru technicznego czwartego pakietu kolejowego nie zadowala w pełni wszystkich zainteresowanych. Z punktu widzenia mojego kraju zaproponowane okresy przejściowe dla wielu proponowanych regulacji powinny być zdecydowanie dłuższe. Potrzebujemy po prostu więcej czasu na realizację planowanych inwestycji.

Różnice w poziomie zaawansowania infrastruktury kolejowej w państwach członkowskich wciąż są znaczne, a modernizacja linii kolejowej jest procesem czasochłonnym. Poprzez wprowadzenie dodatkowej procedury oceny specyfikacji technicznej tych inwestycji, z punktu widzenia systemu ERTMS, proces ten może się jeszcze wydłużyć.

Z drugiej strony, jako reprezentant Bydgoszczy w Parlamencie Europejskim bardzo cieszę się, że PESA, ceniony w Europie producent taboru kolejowego, będzie miał łatwiejszy dostęp do rynku dzięki stworzeniu alternatywnej ścieżki homologacji swoich produktów przez Europejską Agencję Kolejową. To dobra wiadomość dla firmy, jej pracowników i całego województwa kujawsko-pomorskiego.

  Dominique Riquet, au nom du groupe ALDE. – Monsieur le Président, Monsieur le Président, Madame la Commissaire, l'Europe a consacré depuis des années beaucoup de temps, d'énergie et d'argent à la restructuration du secteur ferroviaire: définition des réseaux transeuropéens, mise en place de nouveaux moyens réglementaires, techniques et financiers pour soutenir leur développement et, par le biais du pilier technique du quatrième paquet ferroviaire, défragmentation des réseaux par l'interconnexion normative, réglementaire et technique.

Même si nous aurions préféré un pilotage européen à l'ERTMS, nous ne pouvons que nous féliciter de l'harmonisation des règles de sécurité, de la mise en interopérabilité effective des systèmes ferroviaires nationaux et, surtout, du renforcement et des nouvelles responsabilités de l'Agence ferroviaire européenne, véritable tour de contrôle du système ferroviaire.

Il est clair que l'attractivité du ferroviaire passe par sa capacité à offrir aux usagers, à l'échelle transfrontalière, un service sûr, sécurisé, performant, régulier et simple d'accès. Ces nouveaux textes, en assurant la mise en commun des normes de sécurité et d'interopérabilité, permettent une défragmentation technique des chemins de fer européens à un moment où le progrès des autres modes de transport risque de marginaliser un mode ferroviaire en panne d'investissement et de dynamisme économique.

Pour ces raisons et en raison du progrès enregistré, notre groupe soutiendra la proposition.

Je tiens enfin à remercier Roberts Zīle pour son excellente coopération ainsi que les deux autres rapporteurs.

  Merja Kyllönen, GUE/NGL-ryhmän puolesta. – Arvoisa puhemies, rautatiepaketin tekninen osa on tärkeä. Teknisessä osassa saimme sovittua tärkeistä toimenpiteistä rautatiejärjestelmän yhteentoimivuuden ja turvallisuuden parantamiseksi. Myös kotimaani Suomen, jonka rautatiesysteemi kytkeytyy historiamme vuoksi tosiasiassa lähemmin Venäjään kuin Eurooppaan, erityispiirteet saatiin hyvin huomioitua. Kiitän kaikkia esittelijöitä ja varjoesittelijöitä sekä komissiota ja neuvostoa hyvin rakentavasta yhteistyöstä.

Yhden asian haluan tässä vielä todeta. Olen huolissani yhdessä sovitun lainsäädännön voimaansaattamisesta. Nyt saimme juuri neuvottelusovun neljännestä rautatiepaketista ja samaan aikaan ensimmäinenkin paketti odottaa yhä kansallista voimaansaattamista monissa jäsenvaltioissa.

Lainsäädännön toimeenpano ja sen valvonta ovat yksi yhtenäisen eurooppalaisen liikennealueen suurimmista ongelmista. Tämä koskee niin rautatiealaa kuin tieliikennettäkin erityisesti työolojen ja -ehtojen sekä turvallisuuden kehittämisen ja valvonnan suhteen. Toivon komissiolta vahvempia toimia valvonnan alalla ja sitä, että yhdessä sovituista asioista pidettäisiin jatkossa paremmin kiinni.

  Karima Delli, au nom du groupe Verts/ALE. – Monsieur le Président, chers collègues, c'est une étape importante qui se joue aujourd'hui pour le secteur ferroviaire. C'est une étape d'harmonisation et de simplification: on harmonise les règles techniques, on harmonise les normes de sécurité. Le secteur ferroviaire en avait grand besoin. Cela nous évitera à l'avenir des situations absurdes, comme celle du Thalys, qui a besoin de neuf systèmes de commande pour traverser quatre pays! Ce n'est pas comme cela que le rail européen va rivaliser avec, par exemple, le routier ou l'aérien. Il faut donc que lorsqu'un train traverse une frontière en Europe, ce soit aussi simple pour lui que ça l'est pour un autocar ou pour un camion.

Ceci dit, ce n'est pas fini. Nous devons encore développer les politiques d'intermodalité, d'incitation au report modal. C'est à ce prix que nous gagnerons des parts modales sur le secteur routier et que nous remplirons les objectifs de réduction des émissions de CO2 fixés lors de la COP 21.

Enfin, mon dernier élément de satisfaction concerne les usagers, à qui cette mesure promet une meilleure sécurité et des économies, si les exploitants jouent le jeu et répercutent les gains économiques sur le prix des billets.

  Daniela Aiuto, a nome del gruppo EFDD. – Signor Presidente, onorevoli colleghi, noi accogliamo con favore le misure che sono state previste per migliorare la sicurezza dei passeggeri. Siamo concordi nel voler rendere interoperabili i sistemi italiani e quelli europei e a procedere verso una sempre maggiore sburocratizzazione delle aziende del settore. Sosteniamo con forza l'introduzione della possibilità, per i dipendenti, di presentare una reportistica anonima sulla sicurezza. Questo infatti consentirà un maggior controllo aziendale interno, poiché solo chi lavora all'interno di un'impresa conosce tutti i meccanismi e i retroscena che spesso sfuggono agli audit esterni. Speriamo fortemente che tali elementi positivi trovino un'applicazione coerente, nei vari Stati membri. Abbiamo però serie perplessità sull'attribuzione di nuove competenze all'ERA e sul conseguente aumento dei costi che non sembrano avere coperture di bilancio, almeno al momento. Ci auguriamo inoltre che, nell'attuazione del regolamento, siano preservati i posti di lavoro per i dipendenti degli enti nazionali.

  Georg Mayer, im Namen der ENF-Fraktion. – Herr Präsident! Je technischer eine Materie ist, desto schwieriger ist natürlich auch die entsprechende Verhandlung, auch wenn sie so wenig politisch ist wie in diesem Fall. Insofern von meiner Seite erst einmal ein Kompliment an die Verhandler.

Das vierte Eisenbahnpaket wird den Eisenbahnsektor zwar modernisieren, ich glaube jedoch nicht, dass dringend benötigte Reformen gebracht werden. Leider werden viel zu kleine Schritte in viel zu vielen und viel zu langen Etappen gemacht. Vom technischen Teil des vierten Eisenbahnpakets kann der Eisenbahnraum in Europa ganz sicher profitieren.

Dass ein Mehr an Sicherheit und Interoperabilität Hand in Hand mit der Ausweitung der ERA-Kompetenz geht, ist hier leider ein notwendiges Übel für mich. Dass dabei hoffentlich nicht auch die Bürokratie überhandnimmt, wage ich hier zu hoffen.

Kritischer muss man jedoch den zweiten Teil des Pakets sehen: die Marktöffnung. Leider konnte sich das Parlament hier nicht einigen. Die angestrebte Liberalisierung kann möglicherweise zu einem Gewinn für Effizienz und Qualität der Dienstleistungen führen.

  Lucy Anderson (S&D). – Mr President, the proposals we are voting on today are a welcome harmonisation of railway safety and technical rules. The new system will be subject also to a pragmatic three-year implementation period and, I’m glad to say, also one year possibility of extension, if necessary. Overall it’s very good news that, as a result of this legislation, operators and manufacturers will find it easier to run trains across Europe, and the safety of passengers and workers on cross-border services will be protected more effectively. Technological development in railways is increasing internationally, and this must be recognised and supported in the right way. We also need to encourage a shift to rail travel away from more environmentally damaging modes of travel, and all of this development assistance in this. Crucially, although the three texts are largely technical they do include provisions designed to promote a safety culture and protect reporting of incidents – and this is very welcome – as well as the sharing of best practice and information.

  Daniel Dalton (ECR). – Mr President, I can’t support all of this package, but I do welcome those bits which will make it easier to do cross-border operations and those which will improve interoperability. I also want to thank my colleague Mr Zīle for the work he’s done on this report, which will reduce costs and delays in getting a new cross-border train model approved. Railways in Europe are still a restricted marketplace, especially in comparison with many other transport sectors. For example, why can’t I get a train directly from Birmingham to Frankfurt? Why does the Eurostar still only go from London to a handful of places in Europe?

If we want to improve railways we need to focus on what passengers want. And in the 21st century they want more options, more flexibility and less hassle. Interoperability is key to this. It’s technically possible to have one ticket for your bus, train and plane. We need to make that a reality so customers can be confident the connections can work. This will help not only railways but also regional airports and the transport sector as a whole.

  Gesine Meissner (ALDE). – Herr Präsident, Frau Kommissarin, liebe Kolleginnen und Kollegen! Vor ein paar Jahren war es noch so, dass wir mittags eingeladen waren von der SNCF und von Herrn Pepy und abends von Herrn Grube und der Deutschen Bahn.

Wir waren nicht zusammen, obwohl wir das gleiche Thema diskutiert haben. Ich habe dann beiden gesagt: Das ist doch sehr ineffektiv. Es geht um die gleiche Sache, Sie sollten doch zusammenarbeiten, und künftig war das auch anders. Das ist auch überfällig gewesen.

Es ist tatsächlich so, dass wahrscheinlich alle Bürgerinnen und Bürger denken, dass man mit der Bahn quer durch Europa fahren kann, ohne an der Grenze anhalten zu müssen. Das Gegenteil ist bis jetzt noch der Fall. Wir haben teilweise unterschiedliche Gleisbreiten, das können wir mit dieser legislativen Sache heute nicht abschaffen.

Aber was wir auf jeden Fall verändern können, ist, dass die Loks jetzt durchfahren können, da, wo die Gleisbreite stimmt. Das war vorher nicht der Fall. Vorher haben die Nationalbahnen versucht, sich gegenseitig den Zugang zu erschweren, indem sie technisch unterschiedlich ausgestattete Loks hatten, wo man dann Umspannen muss oder Zusatzteile braucht. So etwas fällt jetzt in Zukunft weg.

Darum ist heute wirklich ein Grund zum Freuen, weil wir weiterkommen. Der politische Teil kommt noch später, aber dies ist schon einmal durchaus gut.

  Curzio Maltese (GUE/NGL). – Signor Presidente, onorevoli colleghi, il 29 giugno 2009 l'esplosione di un carico merci internazionale ha provocato 32 morti nella città di Viareggio. A distanza di sette anni, l'unica persona ad aver pagato per quella tragedia è un lavoratore delle Ferroviere, Riccardo Antonini, che non aveva alcuna responsabilità nel disastro ma ha deciso di aiutare le famiglie delle vittime e per questo è stato licenziato dalle Ferrovie di Stato.

Per il resto abbiamo assistito a un vergognoso rimbalzo di responsabilità tra Italia, Polonia e Germania, sfruttando le lacune delle norme europee. Io voterò a favore di questa parte del pacchetto, nella speranza che scandali come questi non si ripetano in futuro. Resta comunque la sfida di prevedere e incoraggiare seri investimenti per la sicurezza della rete, che significa sicurezza dei cittadini e dei lavoratori e che non può essere alla mercé della ricerca del profitto a ogni costo, come nell'altra parte del quarto pacchetto.

  Davor Škrlec (Verts/ALE). – Gospodine predsjedniče, željeznice su najstariji europski sustav za prijevoz putnika i roba, ali su nažalost posljednjih nekoliko desetljeća nepravedno zapostavljene nauštrb cestovnog i zračnog prijevoza. Zato ovaj četvrti paket o željeznicama koji treba omogućiti toliko potrebnu interoperabilnost željezničkog prometa, povećati sigurnost prometa i osnažiti Europsku željezničku agenciju vidim kao povijesnu priliku da nakon uspostavljanja jedinstvenog zračnog prostora stvorimo jedinstveni željeznički prostor Europske unije.

Tko će sve imati koristi od jedinstvenog željezničkog prostora? Osigurat će se svi uvjeti kako bi se naši građani vratili željeznici, ali tako da im osiguramo bolju kvalitetu usluge, brže i sigurnije putovanje i to sve uz niže troškove putovanja. Potaknut će se europske investicije u željezničku mrežu, modernizaciju pruge i vlakova, a to sve doprinosi stvaranju novih zelenih radnih mjesta i smanjenju emisije stakleničkih plinova iz transporta. Potaknut će se razna znanstvena istraživanja te osigurati razvoj ostalih projekata i multimodalnog integriranog sustava putnika (Predsjednik je zastupniku oduzeo riječ.)

  Jill Seymour (EFDD). – Whilst it is laudable to look at harmonising the railway system across EU Member States, we in the UK already have probably the safest network in Europe. Standardisation and interoperability can be a good thing, but I get worried when the best standards are compromised to satisfy 28 Member States. Great Britain pioneered railways, and fine examples of British railway engineering can still be seen across the globe. We have some of the best technical standards built for safety over many years, like HS 2, which is another EU project. Interoperability of a rail system will not benefit the UK, so why do we need it? We do not, but as members of the European Union we will have to adopt it anyway, and at great cost to the British taxpayer. A hidden cost, like so many which are never included in their cost of membership – unless we vote to leave on 23 June, then we can do what is right for Britain is instead of what is demanded by the European Union.

  Marie-Christine Arnautu (ENF). – Monsieur le Président, en matière ferroviaire, l'Union a commencé par libéraliser le fret. Résultat: ce secteur ne cesse de s'effondrer. En France, il a reculé de 30 % depuis dix ans. Le fret meurt des réformes européennes et vous voudriez étendre ces règles au transport des passagers?

Cet effondrement est aussi dû à la concurrence du fret routier, qui permet l'exploitation de dizaines de milliers de chauffeurs d'Europe de l'Est, rémunérés souvent moins de 300 euros par mois. Comment cette exploitation a-t-elle été rendue possible? Par une autre de vos libéralisations: celle du fret routier.

Quelques petites concessions accordées aux socialistes leur permettront de voter demain en faveur de cette réforme avant qu'ils ne pleurent sur ses conséquences: dumping salarial, conséquences sociales du low cost et inégalités territoriales.

Les États ne pourront pas demander plus de sécurité que ne l'exige l'Agence européenne, sous peine de voir leurs décisions retoquées pour cause de protectionnisme déguisé. L'État souverain dans ses choix, voilà l'ennemi! Une agence ferroviaire de fonctionnaires européens désireux de dicter leurs décisions aux États, voilà la panacée!

(Le Président invite l'oratrice à conclure)

Cette réforme desservira les salariés du ferroviaire et, à moyen terme, les usagers, particulièrement ceux des régions déjà délaissées.

(Le Président retire la parole à l'oratrice)

  Georges Bach (PPE). – Herr Präsident, Frau Kommissarin! Zum Vorschlag über die Eisenbahnsicherheit möchte ich gleich anmerken, dass die bestehende Richtlinie aus dem Jahr 2004 bereits eine gute Grundlage darstellte, und auf dieser Grundlage galt es also, diese Arbeit fortzusetzen. Mit den technischen Spezifikationen für Interoperabilität, den sogenannten TSI, wurde schon viel erreicht.

Ein paar konkrete Punkte, die in den neuen Verhandlungen erreicht wurden und die mir wichtig sind: Erstens eine gemeinsame Sicherheitsbescheinigung, zweitens dann die zentrale Rolle der ERA. Die Europäische Eisenbahnagentur wird in Zukunft für die Ausstellung von Sicherheitsbescheinigungen für Unternehmen, die in mehr als einem Land tätig sind, zuständig sein. Ein weiterer Punkt ist die Verbesserung der Sicherheitskultur durch Ereignismeldung. Hier können zum Beispiel vom Personal Probleme oder Ereignisse unter Voraussetzung der Vertraulichkeit gemeldet werden. Zusätzliche Schulungen sowie Überwachung der Vorschriften betreffend Lenk- und Ruhezeiten sind weitere wichtige Punkte.

Der heute vorliegende technische Teil des vierten Eisenbahnpakets wird administrative und technische Hindernisse im Bahnsektor beseitigen – ein längst überfälliges Unternehmen. Es wird für die Industrie von großer Wichtigkeit sein, und es werden Zeit und Kosten gespart, das Wachstum wird gefördert und somit werden auch Arbeitsplätze geschaffen. Wir müssen jetzt nur noch Druck auf die Mitgliedstaaten zwecks Umsetzung aufbauen, damit das schnellstens in nationale Gesetzgebung einfließt.

Zum Schluss möchte ich allen, die konstruktiv mitgearbeitet haben, danken.

  Inés Ayala Sender (S&D). – Señor Presidente, quiero felicitar a los tres ponentes y agradecerles su disponibilidad y energía para llevar este pilar técnico ferroviario no a buen puerto, sino a buena estación.

Me congratulo de que la votación de este pilar suceda al acuerdo logrado en el pilar político, que votaremos en unos meses y que nos asegura la voluntad política para superar los egoísmos nacionales de los monopolios de Estado. Me congratulo igualmente de que se haya logrado, en materia de seguridad, la posibilidad de aplicar los principios a los sistemas de ferrocarril urbano, en memoria de las víctimas del metro de Valencia y, asimismo, la inclusión de planes de accesibilidad y de atención a las víctimas, en homenaje a las víctimas y familiares del accidente de Angrois, así como de que se haya puesto la primera piedra en la nueva cultura de seguridad ferroviaria, como existe en aviación, al permitir la comunicación confidencial de incidentes por parte de los trabajadores a bordo.

En interoperabilidad hemos avanzado especialmente en la accesibilidad de personas con movilidad reducida y hemos reforzado la consulta a los trabajadores, a través de sus representantes sindicales, cuando las normas técnicas les afectan directamente.

Le queda a usted, señora Bulc, lograr su cumplimiento por los Gobiernos nacionales, y ahí puede contar plenamente con este Parlamento.

  Evžen Tošenovský (ECR). – V minulém funkčním období Parlamentu jsme vydali hodně energie na debatu o transevropských koridorech a přeshraničním propojení dopravních sítí. Jsem proto rád, že se nyní materializují i podmínky pro rozvoj železniční dopravy, její interoperabilitu a bezpečnost napříč Evropou.

Chtěl bych vysoce ocenit práci zpravodajů, a jmenovitě kolegy Robertse Zīleho. Dohodnutý technický pilíř čtvrtého železničního balíčku přináší řadu pozitivních kroků, například snížení administrativy a zjednodušení postupů při schvalování kolejových vozidel. Rád bych upozornil na jeden důležitý technický aspekt. Evropský systém řízení železničního provozu bude vyžadovat přesný navigační a časový signál. Toto bude možné zajistit pouze přes evropské systémy družicové navigace Galileo a EGNOS.

  Wim van de Camp (PPE). – Ik wil op de eerste plaats alle betrokkenen hartelijk dank zeggen. Dit was een groot dossier. Eigenlijk is het politieke profiel ervan te laag, want zoals u ziet zitten er weinig mensen in de zaal. Maar het dossier is van groot economisch belang voor de Europese spoorwegindustrie. Bovendien zal de veiligheid van het spoor erdoor toenemen, net als de concurrentiekracht van de Europese spoorwegen richting China, Japan en zelfs de Verenigde Staten. Een ander element is het grensoverstijgende aspect. Treinen zullen makkelijker door de Europese lidstaten kunnen rijden. De modal shift die wij als politiek doel nastreven, wordt ermee gediend en het verheugende nieuws is dat de Raad zojuist heeft ingestemd met de politieke pijler van het vierde spoorwegpakket. Dank u zeer.

  Bogusław Liberadzki (S&D). – Panie Przewodniczący! Pani Komisarz! Dochodzimy do dość ważnego momentu, mianowicie część techniczna, co do której tu jesteśmy zgodni, daje podstawy do tego, żeby zacząć myśleć o transporcie kolejowym w Europie nie jako o zbiorze podzielonych odmiennych systemów kolejowych w każdym państwie członkowskim, ale nareszcie jak o wspólnotowym podejściu. I Pani ma szansę być może właśnie tym pierwszym europejskim ministrem transportu również w zakresie transportu kolejowego. O zaletach tutaj już mówiliśmy.

Ja bym chciał zwrócić uwagę na jeszcze jedną rzecz ważną do przodu: otóż my przeznaczamy, nawet i w tych wieloletnich ramach finansowych, duże dziesiątki miliardów euro na inwestycje transportowe, w tym kolejowe. Te standardy nowe, te nowe kierunki pozwolą nam zharmonizować nakłady inwestycyjne i oczekiwać dobrej, efektywnej europejskiej wartości dodanej. I ja witam z zadowoleniem tę część techniczną, bo to oznacza więcej Unii w transporcie kolejowym.

  Andor Deli (PPE). – Elnök Úr, szeretnék gratulálni a három jelentéstevőnek és az árnyék-jelentéstevőknek is az elért eredményhez. Örülök, hogy végre napirendre került a negyedik vasúti csomag technikai dossziéja, és szavazatunkkal véglegesíthetjük ezt a folyamatot, amelyre elsősorban az ipar, de a nagyközönség és az utasok is már nagyon régóta várnak. Üdvözlöm azt a tényt is, hogy sikerült együtt kezelnünk a vasúti csomag technikai és politikai részét is, hogy a három műszaki jogszabály végül nem vált a politikai dossziék és csatározások áldozatává. Az irányítási irányelv néppárti jelentéstevőjeként megelégedéssel tölt el, hogy a múlt heti trialóguson sikerült megegyeznünk a három politikai jogszabály tekintetében is, melyekre ma a tagállamok is rábólintottak. Ezután már semmi más nem áll annak útjában, hogy ismét egy lépést tegyünk az egységes európai vasúti térség felé, ehhez kérem kollégáim támogatását, és remélem, hogy a politikai csomagról is minél hamarabb szavazhatunk.

  Dieter-Lebrecht Koch (PPE). – Herr Präsident, Frau Kommissarin! Ich freue mich, dass es uns heute endlich gelingen wird, den technischen Pfeiler des vierten Eisenbahnpakets abzuschließen.

Der Schienenverkehrssektor hat ein so großes Potenzial, doch leider wird dieses kaum ausgeschöpft. So macht der Schienenpersonenverkehr EU-weit nur ca. sieben Prozent aus. Grund dafür ist die fehlende Effizienz im Schienenverkehr, die größtenteils auf nationalem Protektionismus beruht. Zum Beispiel wird neuen Marktteilnehmern der Zugang zum Markt erschwert. Außerdem bestehen über 11 000 unterschiedliche nationale Sicherheitsvorschriften. Die Verfahren zur Genehmigung neuer Schienenfahrzeuge können bis zu zwei Jahre dauern und bis zu sechs Millionen Euro kosten.

Genau diese Hindernisse wird die Gesetzgebung, die wir heute verabschieden, beseitigen. Unter Einhaltung eines hohen Sicherheitsniveaus wird durch unsere neuen Regelungen a) die Interoperabilität erhöht, b) der Verwaltungsaufwand reduziert, werden, c) die Verfahren für die Fahrzeuggenehmigung verkürzt, und d) die Verfahrenskosten drastisch sinken. Dadurch können hochwertige und kostengünstige Dienste angeboten werden.

  Massimiliano Salini (PPE). – Signor Presidente, onorevoli colleghi, signora Commissario, mi unisco alle osservazioni dei colleghi che hanno espresso il senso di un lavoro positivo sul versante tecnico di questo quarto pacchetto ferroviario. È vero: dal punto di vista tecnico, andiamo velocemente verso la direzione della omogeneizzazione delle procedure: un'agenzia europea che collabora, in modo equilibrato, con le autorità nazionali, l'interoperabilità e minori tempi e minori costi sul versante, delle autorizzazioni e delle certificazioni, anche in termini di sicurezza. Un tema si apre adesso: dare vita a un vero processo di liberalizzazione.

L'omogeneizzazione, dal punto di vista tecnico, a nulla sarà servita se permarranno ancora atteggiamenti protezionistici, come purtroppo ancora vediamo sul versante della governance e sul versante politico: allungamenti dei tempi e quant'altro. I servizi pubblici locali devono stare nel mercato per essere efficienti e costare meno e quindi aprirsi al capitale pubblico e privato.

Intervenții la cerere

  Patricija Šulin (PPE). – Končno je za nami ta zahteven paket in pred nami so priložnosti, ki jih monopolni ponudniki niso znali ali pa niso hoteli izkoristiti.

Priložnosti za potnike, saj si zaslužijo dobre, dostopne in našim potrebam prilagojene železniške storitve. Priložnosti za dobra obstoječa, pa tudi nova podjetja, da razširijo svoje delovanje. In priložnosti za okolje in s tem za prihodnje generacije z možnostjo večje uporabe okolju bolj prijaznega transporta.

Te priložnosti bi lahko vsi skupaj realizirali že prej, saj je bil predlog podan pred dobrimi tremi leti. Kljub prizadevanjem Evropskega parlamenta se je dolgo nahajal na političnem stranskem tiru in povzročal negotovost, namesto da bi imela podjetja stabilnost in jasna pravila za načrtovanje svojih aktivnosti.

  Zigmantas Balčytis (S&D). – Sveikinu visus tris pranešėjus už jų atliktą darbą. Šis dokumentų rinkinys yra labai svarbus ne tik geležinkelių sektoriui, bet ir visai Europos Sąjungai, jos konkurencingumui. Ne vienus metus, kolegos, diskutavome, jog būtina stiprinti Europos geležinkelių agentūros vaidmenį, ir šiandien tai jau virsta realybe. Tai leis ateityje ne tik sumažinti administracinę naštą vežėjams, bet ir užtikrins nuoseklesnį geležinkelių teisės aktų taikymą visoje Europos Sąjungoje.

Europinis saugos sertifikatas neabejotinai naudingas vežėjams, siekiantiems plėtoti veiklą keliose Europos Sąjungos šalyse. Labai svarbu rasti susitarimą ir dėl lengvesnio naujų dalyvių ir paslaugų teikėjų patekimo į keleivių vežimo vidaus rinkas, nes didesnė konkurencija paskatintų kainų mažėjimą ir aukštesnę paslaugų kokybę.

  Νότης Μαριάς ( ECR). – Κύριε Πρόεδρε, οι αριθμοί είναι αμείλικτοι. Βάσει στοιχείων της Επιτροπής, εκ των πέντε κρατών μελών με την πιο απελευθερωμένη αγορά σιδηροδρόμων, στα τέσσερα εξ αυτών οι καταναλωτές, σε μεγάλο ποσοστό, δηλώνουν δυσαρεστημένοι από τις υπηρεσίες που παρέχονται. Στη δε Φινλανδία, όπου το κοινό είναι το πιο ικανοποιημένο στην Ευρωπαϊκή Ένωση από τις σιδηροδρομικές υπηρεσίες, υπάρχει απόλυτο κρατικό μονοπώλιο. Το γεγονός αυτό αποδεικνύει ότι οι φιλελεύθερες πολιτικές που επιβάλλει η Ευρωπαϊκή Ένωση στα κράτη μέλη έχουν ως αποτέλεσμα την υποβάθμιση ζωτικών υπηρεσιών για τις οικονομίες τους, όπως είναι οι σιδηροδρομικές μεταφορές.

Το βρετανικό μοντέλο δεν μπορεί να εφαρμοστεί στην κλίμακα της Ευρωπαϊκής Ένωσης· οι εθνικές ιδιομορφίες δεν το επιτρέπουν. Στην Ελλάδα, το μόνο που καταφέρνει αυτή τη στιγμή η τρόικα με τις πολιτικές λιτότητας είναι να απαξιώνει περαιτέρω τον Οργανισμό Σιδηροδρόμων Ελλάδος, ο οποίος αντιμετωπίζει τραγικές ελλείψεις προσωπικού, βάζοντας ταυτόχρονα ταφόπλακα στα σχέδια ανάπτυξης ενός μέσου γρήγορου και συνάμα φιλικού προς το περιβάλλον, όπως είναι ο σιδηρόδρομος.

  João Pimenta Lopes (GUE/NGL). – Senhor Presidente, os três documentos integram o quarto pacote ferroviário, uma resposta da União Europeia ao facto de que a liberalização do setor preconizada nos anteriores três pacotes não cumpriu os seus objetivos nucleares: mais e mais liberalização. Transversal a todos os documentos, uma clara lógica política ou ideológica, a visão neoliberal da União Europeia de aprofundamento do mercado único e o seu alargamento do setor ferroviário, eliminando as pretensas barreiras técnicas e administrativas que limitam a competitividade, sobrepondo-se a qualquer estratégia nacional.

A Agência Ferroviária Europeia é um instrumento da visão do federalismo desta União Europeia, que substitui as autoridades nacionais nas redes ferroviárias, limitando o seu papel, nomeadamente em matérias de segurança, em nome da tão propalada competitividade. Um pacote ferroviário que promove a destruição em cada Estado-Membro de um setor estratégico, privatizações e despedimentos e que defende o financiamento direto de grandes multinacionais numa lógica de mercado, facilitando o lucro fácil dos grandes sectores financeiros.

(Încheierea intervențiilor la cerere)

  Violeta Bulc, Member of the Commission. – Mr President and honourable members, this is a really great moment, and I would like to thank you for this very constructive and positive debate. It shows clearly that the proposal is important and that the compromise text strikes an important balance.

Allow me just to quickly respond to two points that were raised as questions. The first is related to duration, by Ms Kyllönen, who is really asking ERA to try to anticipate and speed up the process of the implementation to allow benefits to materialise as soon as possible. The cooperation agreements between ERA and national authorities are under preparation as we speak. Another comment I would like to make, related to additional costs, was raised by Ms Aiuto and Ms Seymour: ERA will allow savings, pooling resources and allowing national safety authorities to focus on the supervision of their local markets, and this will further improve rail safety as well.

Before concluding, please allow me to refer to the agreement reached last week on the market pillar of the 4th Railway Package, which complements the technical pillar we are debating today. While this second pillar of the Rail Package will only be tabled in plenary at a later stage, I would like to take the opportunity already now to express my warmest appreciation for the work that was done there as well. If the technical pillar brings greater synchronisation of rules, the market pillar will ensure better and new services addressing real passenger needs.

So thanks to Parliament we have managed to negotiate on all proposals as a package and ensure the coherence between them. This is no doubt for me that each proposal will maximise the impact of the others. Citizens, railway undertakings and railway manufacturers are eagerly awaiting them, so I am really pleased to confirm to you that the Council just endorsed our trilogue agreement.

I am looking forward to your support and a positive outcome of the vote today.

COMMISSION STATEMENT

Statement by the Commission on explanatory documents

"The Commission recalls that the European Parliament, the Council and the Commission acknowledged in their Joint Political Declaration of 27 October 2011 on explanatory documents that the information Member States supply to the Commission as regards the transposition of directives in national law 'must be clear and precise' in order to facilitate the achievement by the Commission of its task overseeing the application of Union law. In the present case, explanatory documents could have been useful to this end. The Commission regrets that the final text does not contain provisions to this effect. "

Statement by the Commission on non-opinion clause

"The Commission underlines that it is contrary to the letter and to the spirit of Regulation 182/2011 (OJ L 55 of 28.2.2011, p. 13) to invoke Article 5, paragraph 4, second subparagraph, point (b) in a systematic manner. Recourse to this provision must respond to a specific need to depart from the rule of principle which is that the Commission may adopt a draft implementing act when no opinion is delivered. Given that it is an exception to the general rule established by Article 5, paragraph 4, recourse to second subparagraph, point (b) cannot be simply seen as a "discretionary power" of the Legislator, but must be interpreted in a restrictive manner and thus must be justified."

Statement by the Commission on necessary budget resources

"The 4th Railway Package gives ERA new competences, in particular the power to issue vehicle authorisations and safety certificates directly to the sector. It cannot be excluded that in the transition period fees and charges are not yet available to ERA while the staff needs to be recruited and trained. In order to avoid disruption to the railway market, the Commission will endeavour to reserve the necessary budget in order to cover the costs of relevant staff."

Statement by the Commission on the ERA management board and the selection and dismissal procedure of the executive director

"The Commission regrets the fact that compared to the original proposal presented by the Commission, the agreed text on the new ERA Regulation deviates from the key provisions agreed under the Common Approach on EU decentralised agencies, by the European Parliament, the Council and the Commission in 2012. This concerns the number of representatives of the Commission within the Management Board and the selection and dismissal procedure of the executive director. The Commission emphasises in particular that the appointment of an observer among the members of the Management board to follow the selection procedure applied by the Commission for the appointment of the executive director should not result in a duplication of roles in the selection and appointment procedures (Article 51(1))."

  Roberts Zīle, referents. – Priekšsēdētāja kungs! Vispirms es gribētu pateikties visiem kolēģiem par pozitīvo novērtējumu kopumā šim darbam par tehnisko pīlāru. Tātad vēlreiz paldies par jūsu darbu un par novērtējumu!

Divas lietas, ko es gribētu pieminēt pēc debates. Te bija ļoti lielas cerības par to, ka beidzot dzelzceļam būs vienots Eiropas Savienības tirgus un visi monopoli būs izbeiguši savas iespējas darboties savā dalībvalstī tādā monopolstāvoklī. Es būtu mazliet piesardzīgāks ar šo. Ar šo likumdošanu mēs esam iedevuši institūcijām iespējas to izdarīt, bet tajā pašā laikā mums ir pieredze, ka pavisam nesen mēs pārskatījām pirmo dzelzceļa paketes likumdošanu. Tas bija vēl tikai dažus gadus atpakaļ, un es negribētu piedzīvot, ka ceturto dzelzceļa paketes likumdošanu pārskatīs mūsu nākošie kolēģi vai pat, iespējams, kādi no mums pašiem.

Otra lieta. Šī pieeja nav federālistu pieeja, kā šeit izteicās daži kolēģi. Šeit ir vienota tirgus pieeja dzelzceļa jomā, un lielākā daļa no Eiropas Parlamenta kolēģiem, es domāju, ir par vienotu tirgu. Šeit nav jautājums politiskā plāksnē — federālistu vai tieši pretējā virziena pārstāvji. Būsim precīzi savos politiskos novērtējumus par šo konkrēto likumdošanu. Paldies!

  Izaskun Bilbao Barandica, ponente. – Señor Presidente, quiero agradecer a todos su trabajo y transmitir un mensaje: que los Estados apliquen las Directivas que vamos a aprobar hoy. No podemos permitirnos seguir incumpliendo la legislación.

Y voy a acabar con un recuerdo y un homenaje. Ayer se celebraron 79 años de un ataque aéreo a la población civil de Gernika. Murieron más de 126 personas inocentes. Quiero aquí recordar a estas personas, a estas víctimas, y rendirles este homenaje en este día tan importante para mí con la aprobación de este informe.

  Michael Cramer, Berichterstatter. – Herr Präsident, Frau Kommissarin! Ich möchte mich recht herzlich für die Unterstützung und auch für die Wertschätzung unserer Arbeit, die wir hier geleistet haben, bedanken.

Wir haben jetzt die Voraussetzungen, dass wir genauso wie mit dem PKW oder mit dem LKW, mit denen man ganz einfach von Lissabon nach Tallin quer durch Europa fahren kann, dass das endlich auch auf der umweltfreundlichen Eisenbahn geschieht.

Welche Möglichkeiten entstehen, kann man daran sehen, dass zum Beispiel im Highway-Land par exellence, in den Vereinigten Staaten von Amerika, 40 % des Güterverkehrs auf der Schiene sind. In der Europäischen Union sind es nur 17 %. Diese Chance sollten wir wahrnehmen, um die umweltfreundliche Bahn zu stärken.

Ein zweiter Punkt, der aber auch für die Zukunft wichtig ist: Wir müssen den unfairen Wettbewerb beenden. Wir haben eine europäische Regelung, dass jede Lokomotive auf jedem Streckenkilometer eine Maut bezahlen muss. Auf der Straße ist es eine freiwillige Angelegenheit der Mitgliedstaaten, ob sie sie überhaupt erheben. Da gilt sie meist nur auf Autobahnen und wenigen anderen Straßen.

Das Verhältnis ist so: In Europa sind 100 % des Schienennetzes bemautet und nur 0,9 % des Straßennetzes. Wir machen also politisch und künstlich die umweltfreundliche Eisenbahn teuer und die klimaschädliche Straße billig. Das muss sich ändern! Nur dann wird die Schiene eine Perspektive haben, und wir können den Klimawandel stoppen. Denn der Verkehrssektor ist der einzige Sektor, wo seit 1990 die Emissionen um mehr als 22 % gestiegen sind. In der Industrie sind sie um 38 % gesenkt worden.

Wir können Mobilität sichern und das Klima schützen. In diese Richtung müssen wir gehen. Dann haben unsere Kinder und auch deren Kinder eine Perspektive, auf diesem Planeten zu leben.

  Președintele. – Dezbaterea este închisă. Votul va avea loc la încheierea dezbaterii.

Declarații scrise (articolul 162)

  Maria Grapini (S&D), în scris. – Așa cum se menționează și în expunerea de motive a acestei rezoluții, deși prin acquis-ul UE se constituie o piață internă pentru serviciile de transport feroviar, ponderea transportului feroviar în piața UE este modestă și stagnează la 6%. În același timp, 54% dintre utilizatori sunt nemulțumiți.

Din 2013, Comisia Europeană a prezentat cel de al patrulea pachet feroviar, tocmai pentru a îmbunătăți calitatea și eficiența în acest domeniu.

Doamnă comisar, dar cum putem vorbi de o piață internă a transportului feroviar, atâta timp cât avem discrepanțe uriașe în ceea ce privește calitatea infrastructurii feroviare și când alocarea Fondului strategic de investiții nu ține cont de nevoile de pe teren, fondurile de investiții concentrându-se în primele 5-6 economii mai dezvoltate? Interoperabilitatea feroviară este extrem de importantă pentru dezvoltarea economiei transporturilor, în mod special pentru IMM-uri, și de aceea cred că trebuie ținut cont de situația calității infrastructurii feroviare din țările din est atunci când se iau măsuri pentru crearea unui spațiu feroviar unic.

  Karol Karski (ECR), na piśmie. – W debatę na temat interoperacyjności kolei doskonale wpisuje się realizacja projektu międzynarodowej trasy E75 Rail Baltica, należącej do sieci bazowej europejskich korytarzy transportowych, a dokładnie do korytarza Morze Północne–Bałtyk. To kluczowa inwestycja kolejowa w północno-wschodniej części Europy, prowadząca przez województwo podlaskie, kraje bałtyckie do Helsinek. W praktyce będzie to jedyne połączenie kolejowe krajów bałtyckich z Polską i pozostałymi krajami Unii Europejskiej. Ma ono bardzo duże znaczenie nie tylko gospodarcze, ale także polityczne i strategiczne. Rail Baltica to szansa na zwiększoną dostępność do rynku pracy, łatwiejszą wymianę handlowa oraz wzmocnioną współpracę transgraniczną i międzyregionalną. Dla Unii to także szybszy transport surowców energetycznych, bezpieczeństwo i mniejsza zależność od Rosji. Rail Baltica to również priorytetowa inwestycja kolejowa w moim regionie, której efekty przełożą się na krótszą i bezpieczniejszą podróż, nowe wygodne perony, więcej pociągów na trasie, a przede wszystkim miejsca pracy i rozwój gospodarczy Podlasia.

Tym bardziej zaniepokojony jestem piętrzącymi się wokół niej trudnościami i ciągłymi opóźnieniami, początkowo związanymi z wytyczeniem przebiegu trasy przez Kowno lub Wilno, a teraz z parametrami prędkości. Opóźnienia w realizacji tego projektu to utracona szansa na wzmocnienie spójności gospodarczej i politycznej na linii Zachód–Wschód. Liczę, na pełne zaangażowanie państw i Komisji w realizację tego projektu.

  Elżbieta Katarzyna Łukacijewska (PPE), na piśmie. – Szanowni Państwo! Ogromnie cieszę się, że ten długi proces uzgodnień poszczególnych części pakietu kolejowego wreszcie po tylu latach się zakończy i otworzy drzwi do lepszego funkcjonowania kolei europejskich, zwiększenia bezpieczeństwa oraz wyeliminowania barier administracyjnych i technicznych. Uważam, że w części technicznej 4. pakiet kolejowy stanowi wyważony konsensus.

Z zadowoleniem przyjęłam rozwiązania dotyczące nowych zadaniań Europejskiej Agencji Kolejowej, które umożliwią wydawanie jednolitych certyfikatów bezpieczeństwa dla przedsiębiorstw kolejowych operujących w co najmniej dwóch państwach członkowskich lub na życzenie wnioskodawcy operującego wyłącznie w jednym państwie. Ponadto cieszę się, iż wprowadzono także zapisy szanujące jurysdykcję krajowych regulatorów rynku w zakresie wydawania świadectw dla operatorów kolejowych działających wyłącznie na rynku krajowym.

Nie mniej jednak uważam, że ze względu na różnice rozwojowe krajów starej i nowej Unii okres przejściowy pozwalający na dokładną i efektywną implementację poszczególnych zapisów, np. tych dotyczących systemu ERTMS, powinien być nieco dłuższy. Zawsze należy brać pod uwagę racjonalny czas, w którym państwo członkowskie będzie mogło dostosować standardy krajowe do europejskich. Mam nadzieję, że te działania, które dzisiaj zostaną zwieńczone głosowaniem, będą kolejnym krokiem do poprawy jakości świadczonych usług kolejowych i otwarcia rynku transportu kolejowego.

  Емил Радев (PPE), в писмена форма. – Миграционната криза от последните няколко години доказа, че нито една държава членка не може да се справи сама с наплива на мигранти и бежанци и че са необходими общоевропейски усилия за преодоляване на кризата. Едновременно с това е от значение и засиленото сътрудничество с държавите на произход и транзит на мигранти, за да бъде ефективна борбата срещу контрабандата на хора и, още по-важно, да бъдат разбити илюзиите, че Европа може да приеме всички, които искат да дойдат тук единствено по икономически причини. Споразумението между ЕС и Турция е важно от гледна точка на необходимостта от предприемане на мерки точно в тази насока. Вярвам, че с общи усилия ще можем да постигнем и общата цел за намаляване на миграционния поток, но това изисква и двете страни да спазват своята част от договореностите. Заплахите на Турция, че няма да изпълни споразумението и ще отвори границите към България и Европа за мигрантите, ако не получи безвизов режим за ЕС, въпреки че все още не отговаря на всички критерии за отпадане на визите, са неприемливи и нямат място в едни добросъседски взаимоотношения.

  Claudia Tapardel (S&D), în scris. – Acordul Parlamentului European în ceea ce privește propunerea Consiliului asupra pilonului tehnic pentru cel de-al patrulea pachet feroviar reprezintă un câștig pentru întreaga Europă, nu doar pentru transporturi. Cele trei directive cuprinse în pachet elimină barierele internaționale în ceea ce privește infrastructura și operabilitatea, sporind nu doar calitatea și siguranța serviciilor feroviare, dar și șansele de intrare pe piață pentru noi jucători. Este de neconceput să vorbim de o piață unică europeană, dar trenurile niciunui operator să nu poată merge de la un capăt la altul în Europa fără a se opri la fiecare graniță. Este de asemenea de neînțeles cum fiecare autoritate europeană are de descifrat aproximativ 11000 de legi, reguli și alte prevederi înainte de a lua o decizie. Aș sublinia că acest pachet este semnalul de încurajare dat micilor producători și operatori. Mai puțină birocrație înseamnă costuri mai mici și călătorii mai scurte. Un câștig pentru producători și operatori pe de o parte, și pentru cetățenii europeni pe de cealaltă. Nu în ultimul rând, dezvoltarea serviciilor feroviare de marfă și de persoane, va contribui la echilibrarea forțelor din domeniul transporturilor, oferind o alternativă viabilă la transportul rutier și aerian în Europa.

  Janusz Zemke (S&D), na piśmie. – Chcę wyrazić satysfakcję, że w Parlamencie Europejskim dobiegają końca prace nad pakietem kolejowym. W pakiecie tym skupiamy się na trzech sprawach: na zwiększeniu interoperacyjności kolei w UE, na bezpieczeństwie kolei oraz funkcjonowaniu Agencji Kolejowej UE. Zawarty kompromis skupia się głównie na problemach technicznych, które blokowały dotychczas tworzenie jednolitego obszaru kolejowego w Unii. Wymagało to ujednolicenia standardów i procedur kolejowych w państwach członkowskich. Rzecz w tym, by wydawane zezwolenia na dopuszczenie do obrotu rynkowego w Unii taboru kolejowego, jak np. lokomotywy i wagony, były powszechnie obowiązujące. Tak jak wydawane przez Agencję Kolejową i poszczególne państwa certyfikaty bezpieczeństwa.

Przyjęcie takich jednolitych rozwiązań ogranicza biurokrację i koszty przewoźników, gdyż do tej pory musieli oni uzyskiwać certyfikaty we wszystkich państwach. Powinno się to także przyczynić do zwiększenia bezpieczeństwa i rozwoju sektora kolejowego w Unii Europejskiej. Rozwój kolejnictwa w Unii jest bowiem jednym z warunków zrównoważonego rozwoju, ożywienia gospodarczego i turystycznego wielu regionów, a także poprawy stanu ochrony środowiska.

VORSITZ: RAINER WIELAND
Vizepräsident

4. Äänestykset

  Der Präsident. – Als nächster Punkt folgt die Abstimmungsstunde.

Zunächst hat sich Herr Auštrevičius zur Geschäftsordnung gemeldet. Bitte sehr!

  Petras Auštrevičius (ALDE). – Mr President, two years ago, on 2 April 2014, this House, the European Parliament, with an absolute majority, adopted a recommendation to the Council on establishing common visa restrictions for Russian officials involved in the death of Sergei Magnitsky. In that recommendation, the Parliament addressed the Council asking, among other measures, to impose and implement an EU—wide visa ban on 32 Russian officials responsible for the death of Sergei Magnitsky and for the subsequent judicial cover—up and ongoing harassment of his mother and widow.

I would like to draw attention to the fact that yesterday an event was held here in the Parliament by one of our colleagues, a Member of the European Parliament, from a very respected political group. Two persons from the Magnitsky List were present at this event. They are Pavel Karpov and Andrey Pavlov, who were let in to make their interventions. I deplore this happening within the walls of the European Parliament. Mr President, I want to draw your attention to this problem, which is an issue of the integrity of our own decisions.

  Der Präsident. – Vielen Dank, Herr Kollege Auštrevičius! Wir werden der Sache nachgehen. Liebe Kolleginnen und Kollegen! Wir haben heute eine sehr lange Abstimmung. Ich will Ihnen gar nicht sagen, wie lange die Dienste schätzen, dass sie dauert. Ich muss Ihnen deshalb mitteilen, dass es heute aufgrund der Länge der Abstimmungsstunde ausnahmsweise keine mündlichen Erklärungen zur Abstimmung gibt. Erklärungen zur Abstimmung können schriftlich eingereicht werden.

4.1. EU:n ja Georgian välistä yhteistä ilmailualuetta koskeva sopimus (Kroatian liittyminen Euroopan unioniin) (A8-0128/2016 - Francisco Assis)

4.2. EU:n ja Israelin välinen Euro–Välimeri-ilmailusopimus (Kroatian liittyminen Euroopan unioniin) (A8-0129/2016 - Francisco Assis)

4.3. Yleissopimus tullihallintojen keskinäisestä avunannosta ja yhteistyöstä (Kroatian liittyminen Euroopan unioniin) (A8-0054/2016 - Liisa Jaakonsaari)

– Vor der Abstimmung:

  Liisa Jaakonsaari, esittelijä. – Arvoisa puhemies, täällä oli niin kova meteli, etten kuullut puheenvuoroa. Haluaisin kuitenkin lyhyessä puheenvuorossani kiittää tulliviranomaisia, sillä tässäkin on kysymys EU:n ja Kroatian välisestä tullisopimuksesta. Tulliviranomaiset tekevät erittäin arvokasta työtä erilaisten petosten ja väärinkäytösten estämiseksi. Näin ollen toivomme, että Kroatia pääsee nopeasti tähän sopimukseen.

4.4. Bolesław G. Piechan koskemattomuuden pidättämistä koskeva pyyntö (A8-0152/2016 - Gilles Lebreton)

4.5. Lapsen edun turvaaminen EU:ssa Euroopan parlamentille esitettyjen vetoomusten perusteella (B8-0487/2016)

4.6. Euroopan talous- ja sosiaalikomitean kuulemista koskeva pyyntö: Euroopan sosiaalisten oikeuksien pilarin luominen

4.7. Euroopan unionin rautatievirasto (A8-0073/2016 - Roberts Zīle)

4.8. Rautatiejärjestelmän yhteentoimivuus Euroopan unionissa (A8-0071/2016 - Izaskun Bilbao Barandica)

4.9. Rautateiden turvallisuus (A8-0056/2016 - Michael Cramer)

4.10. Rahoitusvälineissä ja rahoitussopimuksissa vertailuarvoina käytettävät indeksit (A8-0131/2015 - Cora van Nieuwenhuizen)

– Vor der Abstimmung:

  Cora van Nieuwenhuizen, rapporteur. – Mr President, I think we can all be very proud of Europe since after this vote we will be the first in the world that has legislation in place to prevent manipulation of important benchmarks like Libor and Euribor. This is only possible through the good work we did in Parliament. I would like to thank my colleagues Luděk Niedermayer, Jonás Fernández, Kay Swinburne and all the staff that were involved. I think we can be proud of this legislation. Thank you very much.

4.11. Vastuuvapaus 2014: EU:n yleinen talousarvio – Komissio ja toimeenpanovirastot (A8-0140/2016 - Martina Dlabajová)

4.12. Vastuuvapaus 2014: Tilintarkastustuomioistuimen erityiskertomukset komissiota koskevassa varainhoitovuoden 2014 vastuuvapausmenettelyssä (A8-0127/2016 - Martina Dlabajová)

4.13. Vastuuvapaus 2014: 8., 9., 10. ja 11. EKR (A8-0137/2016 - Claudia Schmidt)

4.14. Vastuuvapaus 2014: EU:n yleinen talousarvio – Euroopan parlamentti (A8-0135/2016 - Markus Pieper)

– Vor der Abstimmung:

  Benedek Jávor (Verts/ALE). – Mr President, my intervention is about voting on paragraph 49, which is about the ban on side jobs for MEPs. This clearly was part of the original text and the request for a separate vote arrived far beyond the deadline for those requests. We believe that it is completely unacceptable to request a separate vote on such an important issue beyond the deadline, even if it is approved by President Schulz, so we first ask for not voting on paragraph 49 on the ban on side jobs for MEPs. But if we regard it as an exceptional procedure, and we are to vote on it, then we request a roll-call vote for that separate vote.

– Vor der Abstimmung über Änderungsantrag 36:

  Markus Pieper, Berichterstatter. – Herr Präsident! Es geht um den Antrag zum LUX-Preis und um die Studie, die noch nicht verfügbar ist. Es steht drin: „deeply regrets“, dass die Studie noch nicht verfügbar ist, und wir wollen jetzt das Wort „deeply“ streichen. Das ist der eine Punkt.

Der zweite Punkt ist der, dass die Ergebnisse der Studie zum LUX-Preis auch dem Kulturausschuss zur Verfügung gestellt werden, und nicht nur dem Haushaltskontrollausschuss. Das ist der mündliche Änderungsantrag, der mit vielen Fraktionen vereinbart wurde.

(Der mündliche Änderungsantrag wird übernommen.)

4.15. Vastuuvapaus 2014: EU:n yleinen talousarvio – Eurooppa-neuvosto ja neuvosto (A8-0101/2016 - Ryszard Czarnecki)

4.16. Vastuuvapaus 2014: EU:n yleinen talousarvio – Tuomioistuin (A8-0123/2016 - Anders Primdahl Vistisen)

4.17. Vastuuvapaus 2014: EU:n yleinen talousarvio – Tilintarkastustuomioistuin (A8-0107/2016 - Ryszard Czarnecki)

4.18. Vastuuvapaus 2014: EU:n yleinen talousarvio – Euroopan talous- ja sosiaalikomitea (A8-0111/2016 - Anders Primdahl Vistisen)

4.19. Vastuuvapaus 2014: EU:n yleinen talousarvio – Alueiden komitea (A8-0132/2016 - Monica Macovei)

4.20. Vastuuvapaus 2014: EU:n yleinen talousarvio – Euroopan ulkosuhdehallinto (A8-0136/2016 - Ryszard Czarnecki)

4.21. Vastuuvapaus 2014: EU:n yleinen talousarvio – Euroopan oikeusasiamies (A8-0121/2016 - Ryszard Czarnecki)

4.22. Vastuuvapaus 2014: EU:n yleinen talousarvio – Euroopan tietosuojavaltuutettu (A8-0109/2016 - Monica Macovei)

4.23. Vastuuvapaus 2014: EU:n erillisvirastojen toiminnan tuloksellisuus, varainhoito ja sen valvonta (A8-0080/2016 - Derek Vaughan)

4.24. Vastuuvapaus 2014: Energia-alan sääntelyviranomaisten yhteistyövirasto (ACER) (A8-0087/2016 - Derek Vaughan)

4.25. Vastuuvapaus 2014: Euroopan sähköisen viestinnän sääntelyviranomaisten yhteistyöelimen (BEREC) virasto (A8-0093/2016 - Derek Vaughan)

4.26. Vastuuvapaus 2014: Euroopan unionin elinten käännöskeskus (CdT) (A8-0084/2016 - Derek Vaughan)

4.27. Vastuuvapaus 2014: Euroopan ammatillisen koulutuksen kehittämiskeskus (Cedefop) (A8-0082/2016 - Derek Vaughan)

4.28. Vastuuvapaus 2014: Euroopan poliisiakatemia (CEPOL) (A8-0088/2016 - Derek Vaughan)

4.29. Vastuuvapaus 2014: Euroopan lentoturvallisuusvirasto (EASA) (A8-0095/2016 - Derek Vaughan)

4.30. Vastuuvapaus 2014: Euroopan turvapaikka-asioiden tukivirasto (EASO) (A8-0133/2016 - Derek Vaughan)

4.31. Vastuuvapaus 2014: Euroopan pankkiviranomainen (EBA) (A8-0090/2016 - Derek Vaughan)

4.32. Vastuuvapaus 2014: Euroopan tautienehkäisy- ja valvontakeskus (ECDC) (A8-0103/2016 - Derek Vaughan)

4.33. Vastuuvapaus 2014: Euroopan kemikaalivirasto (ECHA) (A8-0118/2016 - Derek Vaughan)

4.34. Vastuuvapaus 2014: Euroopan ympäristökeskus (EYK) (A8-0100/2016 - Derek Vaughan)

4.35. Vastuuvapaus 2014: Euroopan kalastuksenvalvontavirasto (EFCA) (A8-0104/2016 - Derek Vaughan)

4.36. Vastuuvapaus 2014: Euroopan elintarviketurvallisuusviranomainen (EFSA) (A8-0086/2016 - Derek Vaughan)

4.37. Vastuuvapaus 2014: Euroopan tasa-arvoinstituutti (EIGE) (A8-0085/2016 - Derek Vaughan)

4.38. Vastuuvapaus 2014: Euroopan vakuutus- ja lisäeläkeviranomainen (EIOPA) (A8-0091/2016 - Derek Vaughan)

4.39. Vastuuvapaus 2014: Euroopan innovaatio- ja teknologiainstituutti (EIT) (A8-0117/2016 - Derek Vaughan)

4.40. Vastuuvapaus 2014: Euroopan lääkevirasto (EMA) (A8-0114/2016 - Derek Vaughan)

4.41. Vastuuvapaus 2014: Euroopan huumausaineiden ja niiden väärinkäytön seurantakeskus (EMCDDA) (A8-0105/2016 - Derek Vaughan)

4.42. Vastuuvapaus 2014: Euroopan meriturvallisuusvirasto (EMSA) (A8-0102/2016 - Derek Vaughan)

4.43. Vastuuvapaus 2014: Euroopan unionin verkko- ja tietoturvavirasto (ENISA) (A8-0098/2016 - Derek Vaughan)

4.44. Vastuuvapaus 2014: Euroopan rautatievirasto (ERA) (A8-0106/2016 - Derek Vaughan)

4.45. Vastuuvapaus 2014: Euroopan arvopaperimarkkinaviranomainen (ESMA) (A8-0096/2016 - Derek Vaughan)

4.46. Vastuuvapaus 2014: Euroopan koulutussäätiö (ETF) (A8-0116/2016 - Derek Vaughan)

4.47. Vastuuvapaus 2014: vapauden, turvallisuuden ja oikeuden alueen laaja-alaisten tietojärjestelmien operatiivisesta hallinnoinnista vastaava eurooppalainen virasto (eu-LISA) (A8-0124/2016 - Derek Vaughan)

4.48. Vastuuvapaus 2014: Euroopan työterveys- ja työturvallisuusvirasto (EU-OSHA) (A8-0134/2016 - Derek Vaughan)

4.49. Vastuuvapaus 2014: Euratomin hankintakeskus (Euratom) (A8-0110/2016 - Derek Vaughan)

4.50. Vastuuvapaus 2014: Euroopan elin- ja työolojen kehittämissäätiö (Eurofound) (A8-0120/2016 - Derek Vaughan)

4.51. Vastuuvapaus 2014: Euroopan oikeudellisen yhteistyön yksikkö (Eurojust) (A8-0099/2016 - Derek Vaughan)

4.52. Vastuuvapaus 2014: Euroopan poliisivirasto (Europol) (A8-0122/2016 - Derek Vaughan)

4.53. Vastuuvapaus 2014: Euroopan unionin perusoikeusvirasto (FRA) (A8-0108/2016 - Derek Vaughan)

4.54. Vastuuvapaus 2014: Euroopan unionin jäsenvaltioiden operatiivisesta ulkorajayhteistyöstä huolehtiva virasto (Frontex) (A8-0115/2016 - Derek Vaughan)

4.55. Vastuuvapaus 2014: Euroopan GNSS-virasto (GSA) (A8-0112/2016 - Derek Vaughan)

4.56. Vastuuvapaus 2014: ARTEMIS-yhteisyritys (A8-0092/2016 - Marian-Jean Marinescu)

4.57. Vastuuvapaus 2014: Clean Sky -yhteisyritys (A8-0094/2016 - Marian-Jean Marinescu)

4.58. Vastuuvapaus 2014: ECSEL-yhteisyritys (A8-0119/2016 - Marian-Jean Marinescu)

4.59. Vastuuvapaus 2014: ENIAC-yhteisyritys (A8-0113/2016 - Marian-Jean Marinescu)

4.60. Vastuuvapaus 2014: Polttokenno- ja vety-yhteisyritys (A8-0083/2016 - Marian-Jean Marinescu)

4.61. Vastuuvapaus 2014: Toinen innovatiiviset lääkkeet -aloitetta toteuttava yhteisyritys (IMI) (A8-0081/2016 - Marian-Jean Marinescu)

4.62. Vastuuvapaus 2014: ITERistä ja fuusioenergian kehittämisestä vastaava yhteisyritys (A8-0097/2016 - Marian-Jean Marinescu)

4.63. Vastuuvapaus 2014: SESAR-yhteisyritys (A8-0089/2016 - Marian-Jean Marinescu)

4.64. Euroopan investointipankin vuosikertomus 2014 (A8-0050/2016 - Georgi Pirinski)

4.65. Sairaaloihin ja kouluihin kohdistetut hyökkäykset kansainvälisen humanitaarisen oikeuden rikkomisena (B8-0488/2016, B8-0488/2016, B8-0489/2016, B8-0490/2016, B8-0491/2016, B8-0492/2016, B8-0493/2016)

4.66. Asiakirjojen julkisuus vuosina 2014–2015 (A8-0141/2016 - Laura Ferrara)

4.67. Kotitalous- ja hoivatyötä tekevät naiset EU:ssa (A8-0053/2016 - Kostadinka Kuneva)

4.68. Sukupuolten tasa-arvo ja naisten vaikutusmahdollisuuksien lisääminen digitaalisella ajalla (A8-0048/2016 - Terry Reintke)

  Der Präsident. – Damit ist die Abstimmungsstunde geschlossen.

5. Äänestysselitykset

5.1. EU:n ja Georgian välistä yhteistä ilmailualuetta koskeva sopimus (Kroatian liittyminen Euroopan unioniin) (A8-0128/2016 - Francisco Assis)

Schriftliche Stimmerklärungen

  Isabella Adinolfi (EFDD), per iscritto. ‒ Il protocollo consente alla Repubblica di Croazia di diventare parte dell'accordo sullo spazio aereo comune tra l'Unione europea, i suoi Stati membri e la Georgia, senza apportare modifiche sostanziali al contenuto dell'accordo stesso. Per adeguare la disciplina dello spazio aereo comune all'adesione della Croazia ho votato a favore.

  Marina Albiol Guzmán (GUE/NGL), por escrito. ‒ He votado en contra de este informe ya que, a pesar de que se trata de un informe técnico para añadir a Croacia al mismo tras su incorporación a la UE, mi postura ante el acuerdo UE-Georgia sobre un espacio aéreo común fue contraria cuando se votó. Por coherencia, y porque no voy a legitimar indirectamente dicho acuerdo, he votado contra este informe.

  Martina Anderson (GUE/NGL), in writing. – This report was concerned with concluding the adoption of protocols for Croatia in the Common Aviation Area Agreements signed by the EU with Georgia, removing barriers involving third parties.

However, the report is further aimed at the extension of the Single European Sky policy across Europe, which is pushing a single liberalised aviation market that has negative implications for national sovereignty in overseeing the aviation industry.

It was for these reasons that I voted against the report.

  Νίκος Ανδρουλάκης ( S&D), γραπτώς. ‒ Με την παρούσα έκθεση, την οποία και υπερψήφισα, εγκρίνεται η νομοθετική πρόταση που αφορά τη σύναψη πρωτοκόλλου για την τροποποίηση της Συμφωνίας Κοινού Αεροπορικού Χώρου μεταξύ των κρατών μελών της Ευρωπαϊκής 'Ένωσης από τη μία πλευρά και της Γεωργίας από την άλλη, προκειμένου να ληφθεί υπόψη η ένταξη της Κροατίας στην Ένωση. Μετά τη σύμφωνη γνώμη του Ευρωπαϊκού Κοινοβουλίου, αναμένεται, σύμφωνα με τις υφιστάμενες αποφάσεις, η ολοκλήρωση του πρωτοκόλλου από το Συμβούλιο.

  Marie-Christine Arnautu (ENF), par écrit. ‒ Conséquence logique de l'adhésion de la Croatie à l'UE. Je me suis donc prononcée favorablement à ce rapport.

  Jonathan Arnott (EFDD), in writing. ‒ I voted against, on the grounds that I believe bilateral agreements on matters such as aviation should be a sole competence of the sovereign country with which the agreement is made.

  Zigmantas Balčytis (S&D), raštu. ‒ Balsavau dėl ES ir Gruzijos bendrosios aviacijos erdvės susitarimo. Susitarimas su Gruzija – pirmasis išsamus oro transporto susitarimas, pasirašytas su svarbia Kaukazo regiono partnere aviacijos srityje. Pagal Aktą dėl Kroatijos Respublikos stojimo Kroatija prisijungia prie susitarimų, kuriuos prieš jos stojimą į ES, Sąjunga sudarė su trečiosiomis šalimis. Taigi šio siūlymo tikslas – leisti Kroatijos Respublikai tapti ES bei jos valstybių narių ir Gruzijos bendrosios aviacijos erdvės susitarimo šalimi, todėl jam pritariu.

  Zoltán Balczó (NI), írásban. ‒ A Grúziával létrejött megállapodás volt az első olyan átfogó légi közlekedési megállapodás, amelyet az Unió egy kaukázusi régióbeli országgal, mint légiközlekedési partnerével kötött. A megállapodás a Bizottság által kidolgozott külső uniós légi közlekedési politika részeként jött létre. Horvátország csatlakozási okmánya értelmében Horvátország egy csatolt jegyzőkönyv útján csatlakozhat azon megállapodásokhoz, amelyeket a tagállamok és az Európai Unió az ország csatlakozását megelőzően kötött vagy írt alá egy vagy több harmadik országgal. Tekintettel a fentiekre szavazatommal a Jelentés elfogadását támogattam.

  Gerard Batten (EFDD), in writing. – UKIP voted against this because any aviation agreements should remain a sole competence of the sovereign country with which the agreement is made.

  Nicolas Bay (ENF), par écrit. ‒ L'objet de ce rapport est de tirer les conséquences logiques de l'adhésion de la Croatie à l'Union européenne en lui permettant de devenir partie à l'accord sur la création d'un espace aérien commun entre l'Union et la Géorgie. Quelles qu'aient été auparavant nos positions sur l'adhésion de la Croatie et les accords en matière aérienne avec la Géorgie, il n'y aucune raison de s'opposer à ce rapport qui ne fait que compléter une adhésion déjà entérinée. C'est pourquoi j'ai voté en faveur de ce rapport.

  Hugues Bayet (S&D), par écrit. ‒ J'ai voté en faveur de ce texte qui permettra à la Croatie de prendre part à l’accord sur la création d'un espace aérien commun entre l'Union européenne, ses États membres et la Géorgie et de définir les adaptations linguistiques à apporter à l'accord du fait de l'adhésion de la Croatie.

  Beatriz Becerra Basterrechea (ALDE), por escrito. – Este documento incluye un protocolo que permite a Croacia convertirse en Parte del Acuerdo sobre un espacio aéreo común entre la Unión Europea, sus Estados miembros y Georgia. He votado a favor del mismo, ya que es un mero trámite para la plena adhesión de Croacia.

Considero, además, que la Zona Europea Común de Aviación (ZECA) es un instrumento útil para mejorar la seguridad aérea, la gestión del tránsito aéreo, el respeto al medio ambiente, y aumentar el acceso mutuo a los mercados de transporte aéreo de las Partes contratantes como se establece en el acuerdo multilateral firmado en 2006. Por estos motivos defiendo la inclusión de nuevos países vecinos.

  Brando Benifei (S&D), per iscritto. ‒ Nel dicembre 2010, facendo seguito a una decisione del Consiglio, UE e Georgia hanno firmato un accordo globale sul trasporto aereo. In base all'atto di adesione della Repubblica di Croazia all'Unione, allo stato balcanico è garantita l'adesione ai trattati conclusi dall'UE in precedenza attraverso opportuni protocolli che modificano gli accordi stipulati coi paesi terzi. Ho votato a favore della relazione Assis, che approva il protocollo all'accordo UE-Georgia, perché ritengo importante consentire alla Croazia di accedere allo spazio aereo comune stabilito a seguito dell'accordo con il paese caucasico.

  Xabier Benito Ziluaga (GUE/NGL), por escrito. ‒ Hemos votado a favor de este acuerdo en el marco de la adhesión de Croacia al Espacio Aéreo Europeo, ya que se vota su inclusión en dos acuerdos ya existentes: UE-Georgia (2010) y UE-Israel (2013). No implica cambios en ningún aspecto material del texto.

  Izaskun Bilbao Barandica (ALDE), por escrito. ‒ He apoyado este informe sobre el acuerdo de la UE con Georgia relacionado con la adhesión de Croacia. La finalidad del Protocolo es permitir a la República de Croacia convertirse en parte del Acuerdo sobre un espacio aéreo común entre la UE, sus Estados miembros y Georgia y prever las pertinentes adaptaciones lingüísticas. El Protocolo no introduce cambio alguno en el contenido del Acuerdo.

  Dominique Bilde (ENF), par écrit. ‒ Ce rapport a pour but d'entériner, suite à son adhésion à l'UE, la participation de la Croatie à l'accord sur l'espace aérien commun existant entre l'UE et la Géorgie. J’ai donc voté pour.

  Mara Bizzotto (ENF), per iscritto. ‒ Il provvedimento è meramente tecnico e non presenta criticità. Si rende necessario per integrare l'accordo sullo spazio aereo comune UE-Georgia in seguito all'ingresso della Croazia fra gli Stati membri e per questi motivi ho votato a sostegno di questo testo.

  José Blanco López (S&D), por escrito. ‒ He emitido mi voto a favor de la presente resolución mediante la cual el Parlamento concede su aprobación a la celebración de este Protocolo, cuya finalidad es permitir a la República de Croacia convertirse en Parte del Acuerdo sobre un espacio aéreo común entre la Unión Europea, sus Estados miembros y Georgia (artículo 1) y prever las pertinentes adaptaciones lingüísticas (artículo 2). El Protocolo no introduce cambio alguno en el contenido del Acuerdo sobre un espacio aéreo común.

  Vilija Blinkevičiūtė (S&D), raštu. ‒ Balsavau dėl šios rekomendacijos, kadangi protokolo tikslas – leisti Kroatijos Respublikai tapti Europos Sąjungos bei jos valstybių narių ir Gruzijos bendrosios aviacijos erdvės susitarimo šalimi ir nustatyti būtinus su tuo susijusius lingvistinius susitarimo pakeitimus. Protokolu nebus padaryta jokių bendrosios aviacijos erdvės susitarimo turinio pakeitimų. Susitarimas su Gruzija – pirmasis išsamus oro transporto susitarimas, pasirašytas su svarbia Kaukazo regiono partnere aviacijos srityje. Šis susitarimas – tai Sąjungos išorės politikos aviacijos srityje sistemos, kurią nustatė Komisija, dalis. Pagal Aktą dėl Kroatijos Respublikos stojimo Kroatija prisijungia prie susitarimų, kuriuos prieš jos stojimą į Europos Sąjungą ES valstybės narės ir Sąjunga sudarė arba pasirašė su viena ar keliomis trečiosiomis šalimis, sudarydama prie tų susitarimų pridedamus protokolus. Dėl protokolo, kuriuo atsižvelgiama į Kroatijos Respublikos įstojimą į Europos Sąjungą, Komisija vedė derybas su Gruzijos valdžios institucijomis.

  Franc Bogovič (PPE), pisno. ‒ Podprl sem osnutek sklepa Sveta o sklenitvi Protokola o spremembi letalskega sporazuma o skupnem zračnem prometu med Evropsko unijo in njenimi državami članicami na eni strani ter Gruzijo na drugi strani zaradi upoštevanja pristopa Republike Hrvaške k Evropski uniji. Namen protokola je Republiki Hrvaški omogočiti, da postane pogodbena stranka Sporazuma o skupnem zračnem prostoru med Evropsko unijo, njenimi državami članicami in Gruzijo in zagotoviti s tem povezane potrebne jezikovne prilagoditve. Proti temu nimam prav nobenih zadržkov, saj tako narekuje mednarodno pravo.

  Lynn Boylan (GUE/NGL), in writing. – This report was concerned with concluding the adoption of protocols for Croatia in the Common Aviation Area Agreements signed by the EU with Georgia, removing barriers involving third parties.

However, the report is further aimed at the extension of the Single European Sky policy across Europe, which is pushing a single liberalised aviation market that has negative implications for national sovereignty in overseeing the aviation industry.

It was for these reasons that I voted against the report.

  Mercedes Bresso (S&D), per iscritto. ‒ Ho votato a favore di questo documento perché ritengo che sia fondamentale che la Croazia, in quanto membro a tutti gli effetti dell'Unione europea, debba prendere parte a tutti gli accordi internazionali sottoscritti da essa, ivi compreso l'accordo UE-Georgia sullo spazio aereo comune.

  Renata Briano (S&D), per iscritto. ‒ È corretto che anche la Repubblica di Croazia, ora che è pienamente parte dell'Unione europea, partecipi degli accordi globali di partenariato e/o di cooperazione che la UE sigla con gli Stati esteri. Lo riteniamo un atto dovuto.

  Steeve Briois (ENF), par écrit. ‒ Suite à son adhésion dans l'Union européenne, la Croatie est amenée à ratifier les accords que l'Union a conclus avec des pays tiers. L'accord sur la création d'un espace aérien commun entre l'Union et la Géorgie, signé en 2014, nécessite donc l'approbation du Parlement européen pour entrer en vigueur en Croatie. Même si nous sommes contre l'élargissement sans fin de l'Union européenne, je considère qu'il n'y a aucune raison de s'opposer à ce rapport qui, d'un point de vue juridique, est la conséquence logique de l'adhésion de la Croatie. C'est la raison pour laquelle j'ai voté pour ce texte.

  Daniel Buda (PPE), în scris. ‒ Proiectul de rezoluție legislativă a Parlamentului European privind spațiul aerian comun dintre Uniunea Europeană, statele sale membre și Georgia a fost negociat pe baza deciziei Consiliului, adoptată în iunie 2009. Acest acord face parte din cadrul politicii externe a Uniunii din domeniul aviației, având o importanță semnificativă, dat fiind că a fost primul acord global semnat cu un partener important din sectorul aviației din regiunea Caucazului.

Prezentul Protocol de modificare a Acordului privind spațiul aerian comun dintre Uniunea Europeană și statele sale membre, pe de o parte, și Georgia, pe de altă parte, are ca scop includerea Republicii Croate ca parte a acestui acord privind spațiul aerian, nefiind prevăzute modificări de conținut, ci doar adaptări lingvistice.

M-am exprimat în favoarea acestui Protocol de modificare a Acordului privind spațiul aerian comun deoarece consider esențială asigurarea unor drepturi egale statelor membre și integrarea lor în toate demersurile comune.

  Gianluca Buonanno (ENF), per iscritto. ‒ Raccomandazione che contiene il via libera per la conclusione di un protocollo che integra la Croazia, in seguito al suo ingresso nell'UE, nell'accordo sullo spazio aereo comune tra Unione e Georgia. Provvedimento meramente tecnico, non problematico. Voto favorevole.

  Nicola Caputo (S&D), per iscritto. ‒ Oggi ho votato a favore della raccomandazione in questione per consentire alla Repubblica di Croazia di partecipare all'accordo sullo spazio aereo comune tra l'Unione europea, i suoi Stati membri e la Georgia. L'accordo con la Georgia è stato il primo accordo globale sul trasporto aereo firmato con un importante partner nel settore del trasporto aereo nella regione del Caucaso. Esso rientra nel quadro di politica estera dell'Unione in materia di trasporto aereo istituito dalla Commissione.

  Matt Carthy (GUE/NGL), in writing. ‒ This report was concerned with concluding the adoption of a protocol allowing Croatia to become a party to the Common Aviation Area Agreement.

However, the report is further aimed at the extension of the Single European Sky policy across Europe, which is pushing a single liberalised aviation market that has negative implications for national sovereignty in overseeing the aviation industry. It was for these reasons that I voted against the report.

  James Carver (EFDD), in writing. ‒ UKIP voted against this because any aviation agreements should remain a sole competence of the sovereign country with which the agreement is made.

  David Casa (PPE), in writing. ‒ I voted in favour of this report and thereby approved the conclusion of the Protocol amending the Common Aviation Area Agreement between the EU and Georgia. This will allow Croatia to become a party to the agreement given its accession to the European Union in July 2013. No other changes will be made to the agreement.

  Fabio Massimo Castaldo (EFDD), per iscritto. ‒ L'accordo UE-Georgia sullo spazio aereo comune rappresenta un pilastro importante della politica estera europea e della definizione di una politica di sicurezza comune. Ho votato a favore dell'adesione della Croazia a tale accordo, in quanto è indispensabile che tutti gli Stati membri siano coinvolti nella politica estera e di sicurezza comune dell'Unione.

  Λευτέρης Χριστοφόρου ( PPE), γραπτώς. ‒ Στηρίζουμε την έκθεση, καθώς σκοπός του πρωτοκόλλου της συμφωνίας είναι να καταστεί η Δημοκρατία της Κροατίας συμβαλλόμενο μέρος στον Κοινό Ευρωπαϊκό Αεροπορικό Χώρο που υπάρχει μεταξύ της Ευρωπαϊκής Ένωσης, των κρατών μελών της και της Γεωργίας, και να μεριμνήσει για τις αναγκαίες συνεπαγόμενες γλωσσικές προσαρμογές. Το πρωτόκολλο δεν εισάγει αλλαγές ουσίας στον Κοινό Ευρωπαϊκό Αεροπορικό Χώρο.

  Alberto Cirio (PPE), per iscritto. ‒ Ho votato a favore di questo protocollo in quanto si limita semplicemente a estendere l'accordo per uno spazio aereo comune, già esistente tra Unione europea e Georgia, anche all'ultimo Stato membro annesso all'Unione, la Croazia. È stato semplice quindi essere a favore dato che, a mio avviso, questo voto rappresenta un ulteriore passo avanti per un'Europa più collegata e più vicina alle esigenze mondiali.

  Deirdre Clune (PPE), in writing. ‒ The purpose of the Protocol is to allow the Republic of Croatia to become a party to the Common Aviation Area Agreement between the European Union, its Member States and Georgia (Article 1) and to provide for the necessary ensuing linguistic adaptations (Article 2). The Protocol will not introduce any changes to the substance of the Common Aviation Area Agreement.

  Jane Collins (EFDD), in writing. ‒ UKIP MEPs have voted against this recommendation. UKIP does not support the continued accession of any nation to the European Union.

  Lara Comi (PPE), per iscritto. ‒ Ho votato a favore di questa relazione poiché l'obiettivo del protocollo è quello di consentire alla Croazia di diventare parte dell'accordo sullo spazio aereo comune tra l'Unione europea e la Georgia e di fornire gli adeguamenti linguistici necessari.

  Therese Comodini Cachia (PPE), in writing. ‒ It is welcome news that Croatia will accede to the agreements concluded or signed by the Union and third countries before its accession, by means of a protocol to those agreements.

  Andi Cristea (S&D), în scris. ‒ La 2 decembrie 2010, Uniunea Europeană, statele membre și Georgia au semnat primul acord global privind transportul aerian cu un partener important din domeniul aviației, din regiunea Caucazului.

Actul de aderare a Republicii Croația prevede necesitatea încheierii unor acte adiționale în vederea aderării Croației la acordurile încheiate sau semnate între statele membre ale UE, Uniune și una sau mai multe țări terțe, înainte de obținerea statutului de membru. Astfel, prin votul favorabil acordat astăzi, Croația devine parte la Acordul privind spațiul aerian comun dintre Uniunea Europeană, statele sale membre și Georgia.

  Edward Czesak (ECR), na piśmie. ‒ Omawiana umowa uwzględnia przystąpienie Republiki Chorwacji do UE i umożliwia Chorwacji stanie się stroną tejże umowy lotniczej. Umowa nie wprowadza żadnych zmian co do istoty jej zawartości. Zagłosowałem ZA.

  Miriam Dalli (S&D), in writing. ‒ The agreement with Georgia was the first comprehensive air transport agreement signed with an important aviation partner in the Caucasus region. It forms part of the Union’s external aviation policy framework established by the Commission. The current report simply gives consent to conclusion of the protocol: therefore, I voted in favour of it.

  Michel Dantin (PPE), par écrit. ‒ Ce rapport propose de donner l'accord du Parlement européen à la ratification d'un protocole additionnel visant à permettre l'adhésion de la Croatie à l'accord entre l'Union européenne et la Géorgie relatif à la création d'espace aérien commun. Considérant qu'il est normal que la Croatie, en tant que membre à part entière de l'Union européenne, devienne partie à l'accord, j'ai voté en faveur de ce rapport

  William (The Earl of) Dartmouth (EFDD), in writing. ‒ UKIP voted against this because any aviation agreements should remain a sole competence of the sovereign country with which the agreement is made.

  Andor Deli (PPE), írásban. ‒ Technikai dossziéról van szó, mely az Európai Unió és Grúzia közötti közös légtér létrehozásáról szóló megállapodás hatályát kibővíti a Horvát Köztársaságra is, figyelembe véve annak az Európai Unióhoz való csatlakozását. Mivel a megállapodás szövege és tartalma nem változik, szavazatommal támogattam a javaslatot.

  Mireille D'Ornano (ENF), par écrit. ‒ À la suite de l’adhésion de la Croatie à l'Union européenne en 2013, ce pays est amené à adhérer aux accords conclus avec des pays tiers par l’Union avant son adhésion. En l'espèce, ce rapport vise à permettre à la Croatie de devenir partie à l’accord sur la création d'un espace aérien commun entre l'Union européenne et la Géorgie. Quelles que soient les positions antérieures des députés FN sur l'adhésion de la Croatie et les accords en matière aérienne avec la Géorgie et l'Israël, il n'y a aucune raison juridique de s'opposer aux conséquences logiques de l'adhésion de la Croatie. Pour cette raison, j'ai voté pour ce texte.

  Ангел Джамбазки (ECR), в писмена форма. ‒ Подкрепих присъединяването на Хърватия към Общото споразумение за авиационно пространство между ЕС и Грузия. Чрез подписването на протокола за присъединяване Хърватия става пълноправен член на споразумението. Важно е да се отбележи, че протоколите не въвеждат каквито и да е било промени по субстанцията на споразумението.

  Norbert Erdős (PPE), írásban. ‒ Technikai dossziéról van szó, mely az Európai Unió és Grúzia közötti közös légtér létrehozásáról szóló megállapodás hatályát kibővíti a Horvát Köztársaságra is, figyelembe véve annak az Európai Unióhoz való csatlakozását. Mivel a megállapodás szövege és tartalma nem változik, szavazatommal támogattam a javaslatot

  José Manuel Fernandes (PPE), por escrito. – O Acordo com a Geórgia constituiu o primeiro acordo geral de transporte aéreo assinado com um importante parceiro da região do Cáucaso no domínio da aviação. O protocolo em análise tem como finalidade permitir que a Croácia se torne parte no Acordo sobre o Espaço de Aviação Comum entre a União Europeia, os seus Estados-Membros e a Geórgia e prever as necessárias adaptações linguísticas. O Protocolo não introduzirá quaisquer alterações ao conteúdo do Acordo sobre o Espaço de Aviação Comum.

  Edouard Ferrand (ENF), par écrit. ‒ Vote pour: conséquences logiques de l'adhésion de la Croatie.

  Raffaele Fitto (ECR), per iscritto. ‒ Ho espresso il mio voto favorevole all'accordo UE-Georgia sullo spazio aereo comune. L'obiettivo del protocollo è quello di consentire alla Repubblica di Croazia di diventare parte dell'accordo euro-mediterraneo sui trasporti aerei tra l'Unione europea, i suoi Stati membri e la Georgia. Si tratta di un grande traguardo per l'UE nel complesso, perché rappresenta il primo accordo globale sul trasporto aereo firmato con un importante partner nel settore del trasporto aereo nella regione del Caucaso.

  Monika Flašíková Beňová (S&D), písomne. ‒ V tomto konkrétnom prípade ide o čisto technické pristúpenie k už existujúcej dohode medzi Európskou úniou a Gruzínskom. V zmysle platného práva Európskej únie musí Chorvátsko po pristúpení k Európskej únii pristúpiť následne aj k dohodám, ktoré pred jeho pristúpením uzavreli alebo podpísali členské štáty Európskej únie. Cieľom protokolu je umožniť, aby sa Chorvátska republika stala zmluvnou stranou Dohody o spoločnom leteckom priestore medzi Európskou úniou, jej členskými štátmi a Gruzínskom.

  Lorenzo Fontana (ENF), per iscritto. ‒ Voto a favore del provvedimento strettamente tecnico che concerne l'ingresso della Croazia nella UE.

  Λάμπρος Φουντούλης ( NI), γραπτώς. ‒ Καταψηφίζω τη Συμφωνία Κοινού Ευρωπαϊκού Αεροπορικού Χώρου ΕΕ - Γεωργίας (προσχώρηση της Κροατίας) διότι ο τρόπος με τον οποίο θέλουν να εγκρίνουν την αεροπορική ένωση με τρίτες χώρες, δια μέσου Κροατίας, είναι ένας προθάλαμος οικονομικής σύνδεσης με τις χώρες αυτές, ανεπίσημα, τη στιγμή που τα ήδη ενταγμένα κράτη έχουν προβλήματα.

  Doru-Claudian Frunzulică (S&D), in writing. ‒ I supported the legislative proposal to conclude a Protocol amending the Common Aviation Area Agreement between the European Union and its Member States, of the one part, and Georgia, of the other part, to take account of the accession to the European Union of Croatia.

  Ildikó Gáll-Pelcz (PPE), írásban. ‒ Technikai dossziéról van szó, mely az Európai Unió és Grúzia közötti közös légtér létrehozásáról szóló megállapodás hatályát kibővíti a Horvát Köztársaságra is, figyelembe véve annak az Európai Unióhoz való csatlakozását. Mivel a megállapodás szövege és tartalma nem változik, szavazatommal támogattam a javaslatot.

  Elena Gentile (S&D), per iscritto. ‒ Ho votato a favore della relazione del collega Assis concernente il progetto di decisione del Consiglio relativa alla conclusione, a nome dell'Unione europea e dei suoi Stati membri, di un protocollo che modifica l'accordo sullo spazio aereo comune tra l'Unione europea e i suoi Stati membri, da una parte, e la Georgia, dall'altra, per tenere conto dell'adesione all'Unione europea della Repubblica di Croazia, perché penso sia importante che la Croazia, a più di due anni dall'ingresso nell'UE, aderisca in maniera compiuta a tutti gli accordi conclusi e firmati dall’UE con i paesi terzi. L'accordo tra UE e Georgia sullo spazio aereo comune, in particolare, rappresenta un pilastro importante della politica estera europea nella zona del Caucaso: è quindi opportuno che il Consiglio riceva dal Parlamento il mandato ad approvare il protocollo di annessione nel più breve tempo possibile.

  Arne Gericke (ECR), schriftlich. ‒ Sicherheit im Flugverkehr ist eine immens wichtige Angelegenheit. Ich begrüße deshalb das Abkommen über den gemeinsamen Luftverkehrsraum EU-Georgien (Beitritt Kroatiens) und habe dafür gestimmt.

  Jens Gieseke (PPE), schriftlich. ‒ Um den EU-Beitritt Kroatiens abzurunden, muss das Land in alle bi- und multilateralen Abkommen der EU mit Drittländern einbezogen werden. Dazu gehört auch das Abkommen über den gemeinsamen Luftverkehrsraum EU-Georgien, welches Teil der gemeinschaftlich festgelegten Luftfahrtaußenpolitik ist.

  Nathan Gill (EFDD), in writing. ‒ I voted against, on the grounds that I believe bilateral agreements on matters such as aviation should be a sole competence of the sovereign country with which the agreement is made.

  Tania González Peñas (GUE/NGL), por escrito. ‒ Hemos votado a favor de este acuerdo en el marco de la adhesión de Croacia al Espacio Aéreo Europeo, ya que se vota su inclusión en dos acuerdos ya existentes: UE-Georgia (2010) y UE-Israel (2013). No implica cambios en ningún aspecto material del texto.

  Beata Gosiewska (ECR), na piśmie. ‒ Ustanowienie wspólnego europejskiego obszaru lotniczego z Gruzją jest niezwykle ważne dla jego prawidłowego funkcjonowania.

Zagłosowałam za protokołem zmieniającym umowę UE–Gruzja w sprawie ustanowienia wspólnego obszaru lotniczego oraz za protokołem zmieniającym eurośródziemnomorską umowę lotniczą między UE a Izraelem. Oba protokoły zmieniające odnoszą się do przystąpienia Republiki Chorwacji do Unii Europejskiej, jak również do pomocy Chorwacji w staniu się stroną podczas zawierania umów lotniczych.

  András Gyürk (PPE), írásban. ‒ Technikai dossziéról van szó, mely az Európai Unió és Grúzia közötti közös légtér létrehozásáról szóló megállapodás hatályát kibővíti a Horvát Köztársaságra is, figyelembe véve annak az Európai Unióhoz való csatlakozását. Mivel a megállapodás szövege és tartalma nem változik, szavazatommal támogattam a javaslatot.

  Τάκης Χατζηγεωργίου ( GUE/NGL), γραπτώς. ‒ Παρά το γεγονός ότι η συμφωνία παρουσιάζεται ως τεχνική, αποτελεί μέρος του «Single European Sky» με το οποίο είχαμε διαφωνήσει καθώς στοχεύει κύρια στο άνοιγμα των αγορών και την κανονιστική εναρμόνιση που προάγει τον ανταγωνισμό στον τομέα των αεροπορικών μεταφορών. Για αυτόν τον λόγο καταψηφίσαμε την συμφωνία.

  Marian Harkin (ALDE), in writing. ‒ I support the report by Francisco Assis on the draft Council decision on conclusion, on behalf of the European Union and its Member States, of a Protocol amending the Common Aviation Area Agreement between the European Union and its Member States, of the one part, and Georgia, of the other part, to take account of the accession to the European Union of the Republic of Croatia. The Protocol will allow the Republic of Croatia to become a Party to the Common Aviation Area Agreement between the European Union, its Member States and Georgia and to provide for the necessary ensuing linguistic adaptations. This is necessary for Croatia to become a fully integrated Member State.

  Brian Hayes (PPE), in writing. ‒ I voted in support of this resolution as it allows for new opportunities for European airline operators and wider choice for European citizens when travelling.

  György Hölvényi (PPE), írásban. ‒ Technikai dossziéról van szó, mely az Európai Unió és Grúzia közötti közös légtér létrehozásáról szóló megállapodás hatályát kibővíti a Horvát Köztársaságra is, figyelembe véve annak az Európai Unióhoz való csatlakozását. Mivel a megállapodás szövege és tartalma nem változik, szavazatommal támogattam a javaslatot.

  Cătălin Sorin Ivan (S&D), în scris. ‒ Am votat în favoarea acestei propuneri legislative privind protocolul cu referire la aderarea Republicii Croația din 1 iulie 2013 la Uniunea Europeană, care a fost negociat de Comisie și autoritățile din Georgia și care prevede ca aceasta să devină parte a Acordului privind spațiul aerian comun dintre Uniunea Europeană, statele sale membre și Georgia și să prevadă adaptările lingvistice necesare.

  Ivan Jakovčić (ALDE), napisan. – Glasao sam za Preporuku o nacrtu odluke Vijeća o sklapanju, u ime Europske unije i njezinih država članica, Protokola o izmjeni Sporazuma o zajedničkom zračnom prostoru između Europske unije i njezinih država članica, s jedne strane, i Gruzije, s druge strane, kako bi se uzelo u obzir pristupanje Republike Hrvatske Europskoj uniji, s obzirom na to da se Aktom o pristupanju Republike Hrvatske regulira da će Hrvatska pristupiti sporazumima koje su prije njezina pristupanja Uniji države članice EU-a i Unija sklopile ili potpisale s jednom ili više trećih zemalja i to na temelju protokola uz te sporazume. Svrha je protokola omogućiti Republici Hrvatskoj da postane stranka Sporazuma o zajedničkom zračnom prostoru između Europske unije, njezinih država članica i Gruzije.

  Jean-François Jalkh (ENF), par écrit. ‒ Il n'y a aucune raison de s'opposer aux conséquences logiques de l'adhésion de la Croatie prononcées par ces deux micro-rapports. En conséquence, j’ai voté favorablement à ce texte.

  Diane James (EFDD), in writing. – UKIP voted against this because any aviation agreements should remain a sole competence of the sovereign country with which the agreement is made.

  Philippe Juvin (PPE), par écrit. ‒ J'ai voté en faveur de ce rapport qui permettra à la Croatie de devenir partie à l'accord sur la création d'un espace aérien commun entre l'Union européenne, ses États membres et la Géorgie.

  Barbara Kappel (ENF), schriftlich. ‒ Ich stimme diesem Protokoll zu. Anlässlich des Beitritts der Republik Kroatien zur EU wird Kroatien dadurch Vertragspartei des Abkommens über den gemeinsamen Luftverkehrsraum zwischen der Europäischen Union, ihren Mitgliedstaaten und Georgien. Das Protokoll umfasst keine inhaltlichen Änderungen des Abkommens über den gemeinsamen Luftverkehrsraum.

  Afzal Khan (S&D), in writing. ‒ I voted in favour of the proposal, as the purpose of the Protocol is simply to allow the Republic of Croatia to become a party to the Common Aviation Area Agreement between the European Union, its Member States and Georgia and to provide for the necessary ensuing linguistic adaptations.

  Στέλιος Κούλογλου ( GUE/NGL), γραπτώς. ‒ Πρόκειται για μία τεχνική κυρίως έκθεση, η οποία πραγματεύεται τη σύναψη πρωτοκόλλου για την εισχώρηση της Δημοκρατίας της Κροατίας στον Κοινό Ευρωπαϊκό Αεροπορικό Χώρο μεταξύ της Ευρωπαϊκής Ένωσης, των κρατών μελών της και της Γεωργίας, ο οποίος διέπεται από την ομώνυμη συμφωνία της 2ας Δεκεμβρίου 2010. Το εν λόγω πρωτόκολλο δεν προβλέπει καμία αλλαγή στην ουσία της προαναφερθείσας συμφωνίας και, για τον λόγο αυτό και ψήφισα κατά.

  Giovanni La Via (PPE), per iscritto. ‒ In seguito all'adesione nel 2013 della Repubblica di Croazia all'Unione europea, ritengo essenziale il suo completo inserimento all'interno delle politiche e normative dell'UE. Ciò comporta che la Croazia aderisca anche all'accordo sullo spazio aereo comune fra l'UE, i suoi Stati membri e la Georgia. Tale accordo è di fondamentale importanza, sia perché parte della politica estera dell'Unione, sia perché rappresenta il primo accordo globale sul trasporto aereo per la Georgia. Sostengo quindi la proposta conclusione di un protocollo che modifichi il sopracitato accordo in modo tale da includere la Croazia.

  Marine Le Pen (ENF), par écrit. ‒ J’ai voté pour l’accord sur la création d'un espace aérien commun UE-Géorgie. Suite à l’adhésion à l'Union européenne de la Croatie en 2013, celle-ci est amenée à adhérer aux accords conclus avant son adhésion par l’Union avec des pays tiers, en l'espèce, la Géorgie. Il n'y a aucune raison de s'opposer aux conséquences logiques de l'adhésion de la Croatie à l’Union européenne.

  Gilles Lebreton (ENF), par écrit. ‒ J'ai voté pour ce rapport car il se borne à entériner, suite à son adhésion à l'UE, la participation de la Croatie à l'accord sur l'espace aérien commun existant entre l'UE et la Géorgie.

  Philippe Loiseau (ENF), par écrit. ‒ La Croatie a adhéré à l'Union européenne en 2013. Elle doit logiquement se mettre au diapason de la réglementation européenne et, notamment, de ses accords avec des pays tiers. C'est la raison pour laquelle le texte préconise son intégration à l'accord sur la création d'un espace aérien avec la Géorgie. Je considère, qu'en tant que nouvel État membre, la Croatie doit être inclus dans tous les accords européens, j'ai donc voté pour ce rapport.

  Paloma López Bermejo (GUE/NGL), por escrito. ‒ He votado en contra de este informe ya que, a pesar de que se trata de un informe técnico para añadir a Croacia al mismo tras su incorporación a la UE, mi postura ante el acuerdo UE-Georgia sobre un espacio aéreo común fue contraria cuando se votó. Por coherencia, y porque no voy a legitimar indirectamente dicho acuerdo, he votado contra este informe.

  Antonio López-Istúriz White (PPE), por escrito. ‒ El objetivo del acuerdo entre la UE, sus Estados miembros y Georgia, firmado en 2010, fue crear un espacio aéreo común entre los mismos. De acuerdo con el Acta de adhesión de la República de Croacia, este país se adherirá a los acuerdos celebrados o firmados antes de su adhesión, entre ellos el ya mencionado acuerdo aéreo con Georgia.

El objetivo de este protocolo no es más que eso, permitir que Croacia forme parte del mismo, sin introducir ningún cambio en el contenido.

Teniendo en cuenta las consideraciones expuestas anteriormente y la importancia que merece la cooperación y de la coordinación en el espacio aéreo, voto favorablemente para su aprobación.

  Ivana Maletić (PPE), napisan. ‒ Sporazum o zajedničkom zračnom prostoru između Europske unije, njezinih država članica i Gruzije ugovoren je na temelju odluke Vijeća donesene 2009. Sporazum s Gruzijom koji je potpisan 2010. predstavlja prvi sveobuhvatni sporazum o zračnom prometu potpisan sa strateškim partnerom na području Kavkaza. Hrvatska se u skladu s aktom pristupanja Europskoj uniji obavezala potpisati sporazume s trećim državama s kojima je Unija već potpisala sporazume i razvila diplomatske odnose.

Podržala sam ovo izvješće o izmjeni Sporazuma o zajedničkom zračnom prostoru između Europske unije i njezinih država članica s jedne strane i Gruzije s druge strane u kontekstu pristupanja Republike Hrvatske Europskoj uniji.

  Andrejs Mamikins (S&D), rakstiski. ‒ 2010. gada 2. decembrī Gruzija kļuva par pirmo Kaukāza reģiona valsti, kurai ar Eiropas Savienību tika noslēgts visaptverošs gaisa transporta nolīgums, kas veido daļu no mūsu Savienības ārējās aviācijas politikas regulējuma.

Līdz ar Horvātijas pievienošanos ES 2013. gada vidū tai pakāpeniski jāpievienojas visiem tiem nolīgumiem, kas Savienībai pastāv ar trešajām valstīm dažādās jomās. Ņemot vērā, ka vienīgā esošajā nolīgumā ieviestā izmaiņa ietver tieši Horvātijas pievienošanas tam, tādējādi sniedzot arī turpmāku stimulu ES un Gruzijas attiecību attīstībai, bija loģiski nobalsot pozitīvi.

  Vladimír Maňka (S&D), písomne. ‒ Vstupom Chorvátska do EÚ sa aj táto krajina zaviazala pristúpiť dohodám, ktoré uzavreli členské štáty EÚ a Únia s tretími krajinami. Európsky parlament uznesením schválil protokol o pristúpení Chorvátska k Dohode o spoločnom leteckom priestore medzi Európskou úniou, jej členskými štátmi a Gruzínskom, pričom obsah dohody sa nemení.

  Νότης Μαριάς ( ECR), γραπτώς. ‒ Ψηφίζω υπέρ της σύστασης σχετικά με το σχέδιο απόφασης του Συμβουλίου για τη σύναψη, εξ ονόματος της Ευρωπαϊκής Ένωσης και των κρατών μελών της, πρωτοκόλλου τροποποίησης της συμφωνίας Κοινού Αεροπορικού Χώρου μεταξύ της Ευρωπαϊκής Ένωσης και των κρατών μελών της, αφενός, και της Γεωργίας, αφετέρου, προκειμένου να ληφθεί υπόψη η προσχώρηση της Κροατίας στην Ευρωπαϊκή Ένωση, διότι είναι πλήρης και τεκμηριωμένη.

  Dominique Martin (ENF), par écrit. ‒ J'ai voté pour ce rapport.

Ce rapport découle de l'adhésion de la Croatie à l'Union européenne en 2013. En l'occurrence, il s'agit de permettre à la Croatie d'être partie prenante à l'accord sur la création d'un espace aérien commun entre l'Union européenne et la Géorgie.

Notre position sur l'élargissement de l'Union européenne à la Croatie importe peu dans ce cas d'espèce.

Nous n'avons aucune raison de nous opposer à ce rapport de portée uniquement pratique.

  Fulvio Martusciello (PPE), per iscritto. ‒ Ho espresso il mio voto a favore della raccomandazione concernente il progetto di decisione del Consiglio relativa alla conclusione, a nome dell'Unione europea e dei suoi Stati membri, di un protocollo che modifica l'accordo sullo spazio aereo comune tra l'Unione europea e i suoi Stati membri, da una parte, e la Georgia, dall'altra, per tenere conto dell'adesione all'Unione europea della Repubblica di Croazia.

Obiettivo dell'accordo è di creare uno spazio aereo comune tra l'UE e i paesi vicini, garantire agli operatori economici condizioni eque e non discriminatorie sulla base dei principi dei trattati UE e allineare la normativa della Georgia in materia di trasporto aereo a quella dell'UE in settori quali la sicurezza e la gestione del traffico aereo. In conseguenza dell'adesione della Croazia all'UE e per far sì che questa aderisca agli accordi conclusi e firmati dall'Unione europea e dai suoi Stati con paesi terzi, è necessario un protocollo che consenta alla Croazia di diventare parte dell'accordo in questione.

  Jiří Maštálka (GUE/NGL), písemně. ‒ Dnes jsme hlasovali o možnosti přistoupení Chorvatska k Úmluvě o společném leteckém prostoru mezi EU a Gruzií. Tato dohoda byla vyjednána na základě rozhodnutí Rady z června 2009 a dohoda byla podepsána v prosinci 2010. Jedná se o první souhrnnou dohodu o letecké dopravě s významným partnerem EU v letecké dopravě z kavkazské oblasti. Chorvatsko přistoupilo k EU 1. 7. 2013 a zavázalo se, že přistoupí k dohodám uzavřeným nebo podepsaným členskými státy a Unií. Tímto textem vyslovuje Evropský parlament svůj souhlas s přistoupením Chorvatska k dohodě. Hlasoval jsem pro návrh.

  Gabriel Mato (PPE), por escrito. ‒ Mi apoyo a la recomendación de cara a la inclusión de Croacia en el acuerdo sobre el espacio aéreo común entre la Unión Europea y sus Estados miembros con Georgia.

  Jean-Luc Mélenchon (GUE/NGL), par écrit. ‒ L’accord sur la création d'un espace aérien commun entre l'Union européenne et la Géorgie a été signé le 2 décembre 2010. Et le 1er juillet 2013, la République de Croatie a adhéré à l'Union européenne. Ce rapport vise à permettre à la République de Croatie de devenir partie à l’accord sur la création d'un espace aérien commun entre l'Union européenne, et la Géorgie. Si le protocole n'apporte aucune modification substantielle à l’accord sur la création d'un espace aérien commun il poursuit néanmoins son objectif de libéralisation du marché aérien avec les risques que cela fait potentiellement peser sur la sécurité des voyageurs. Je vote contre.

  Joëlle Mélin (ENF), par écrit. ‒ Le rapport devait permettre d'intégrer pleinement la Croatie dans les accords communs sur la création de l'espace aérien UE-Géorgie. La Croatie étant entrée dans l'Union il y a presque trois ans, il était naturel de la faire participer à ces accords.

En conséquence j'ai voté pour.

  Roberta Metsola (PPE), in writing. ‒ I voted in favour of this report because it is important that Croatia, as a new Member State, is included in existing conventions and agreements.

  Louis Michel (ALDE), par écrit. – J'ai marqué mon accord à la conclusion d'un protocole modifiant l'accord sur la création d'un espace aérien commun entre l'Union européenne et la Géorgie pour tenir compte de l'adhésion de la Croatie à l'UE. L'accord entre l'UE et Géorgie a été négocié en 2009 sur la base de la décision du conseil européen et signé en 2010, vise à créer un espace commun aérien entre l'Union et la Géorgie, alliée principale et stratégique dans la région du Caucase.

  Marlene Mizzi (S&D), in writing. ‒ I voted in favour of the report, which concludes a Protocol amending the Common Aviation Area Agreement between the European Union and its Member States, of the one part, and Georgia, of the other part, to take account of the accession to the European Union of Croatia.

  Csaba Molnár (S&D), írásban. ‒ Az Európai Unió és tagállamai, valamint Grúzia közötti közös légtér létrehozásáról szóló megállapodást 2010. december 2-án írták alá. 2013. július 1-jén a Horvát Köztársaság csatlakozott az EU-hoz, és annak 28. tagállamává vált. A csatlakozási okmány értelmében Horvátország csatolt jegyzőkönyv útján csatlakozik azon megállapodásokhoz, amelyeket a tagállamok és az Európai Unió korábban kötött vagy írt alá egy vagy több harmadik országgal. A Horvát Köztársaság Európai Unióhoz való csatlakozásának figyelembevételét célzó jegyzőkönyvet 2014. november 26-án írták alá. A jegyzőkönyv megkötéséhez a Tanácsnak szüksége van az Európai Parlament egyetértésére. A Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottság jelentésében azt ajánlja, hogy a Parlament értsen egyet a jegyzőkönyv megkötésével. Ennek megfelelően szavaztam.

  Bernard Monot (ENF), par écrit. ‒ Suite à l’adhésion à l'Union de la Croatie en 2013, celle-ci est amenée à adhérer aux accords conclus avant son adhésion par l’Union avec des pays tiers, en l'espèce, la Géorgie et l'Israël. Pour la Géorgie, l'objet est de permettre à la Croatie de devenir partie à l’accord sur la création d'un espace aérien commun entre l'Union européenne et la Géorgie. Le protocole ici soumis à l'accord du PE signé en novembre 2014 nécessite l'approbation du Parlement européen pour entrer en vigueur. Vote favorable.

  Cláudia Monteiro de Aguiar (PPE), por escrito. ‒ O presente projeto de decisão tem como objetivo permitir que a República da Croácia se torne Parte no Acordo de Aviação Euro-mediterrânico entre a União Europeia, os seus Estados-Membros e o Estado de Israel. Atendendo a que o Protocolo não introduzirá quaisquer alterações ao conteúdo do Acordo de Aviação Euro-mediterrânico entre a União Europeia e que é necessário a sua celebração dada a adesão da República da Croácia à União, o relatório em apreço merece o meu voto favorável.

  Sophie Montel (ENF), par écrit. ‒ Bien que dans le passé opposée à l'adhésion de la Croatie à l'UE, ces accords en matière aérienne avec la Géorgie et Israël, ne sont que les conséquences logiques de l'adhésion de la Croatie. Je vote pour.

  Alessandra Mussolini (PPE), per iscritto. ‒ Ho votato a favore del provvedimento che consente alla Repubblica di Croazia di diventare parte dell'accordo sullo spazio aereo comune tra l'Unione europea, i suoi Stati membri e la Georgia e di fornire i successivi adeguamenti linguistici necessari. È stato il primo accordo globale sul trasporto aereo firmato con un importante partner nel settore del trasporto aereo nella regione del Caucaso.

  József Nagy (PPE), írásban. ‒ A Horvát Köztársaság Európai Unióba történő belépése magával vonja a tagállamok harmadik országokkal kötött megállapodásokhoz való csatlakozást is. Ehhez egy, a Bizottság és az Európai Parlament által jóváhagyott csatolt jegyzőkönyv szükséges. A jelentés az EU és Grúzia kormánya között létrejött légiközlekedési megállapodást tárgyalja. Figyelembe véve a Bizottság ajánlását és az illetékes bizottság egyhangú egyetértését is, szavazatommal támogattam a jelentést.

  Victor Negrescu (S&D), in writing. ‒ I voted in favour of this report that will achieve a Protocol amending the Common Aviation Area Agreement between the European Union and its Member States, of the one part, and Georgia, of the other part, to take account of the accession to the European Union of Croatia.

  Dan Nica (S&D), în scris. ‒ Am votat pentru încheierea, în numele UE, a unui Protocol de modificare a Acordului privind spațiul aerian comun dintre Uniune și statele sale membre, pe de o parte, și Georgia, pe de altă parte, pentru a se ține seama de aderarea Republicii Croația la Uniunea Europeană, la 1 iulie 2013.

Acordul cu Georgia a fost cel dintâi acord global privind transportul aerian, semnat cu un partener important în domeniul aviației, din regiunea Caucazului. El face parte din cadrul politicii externe a Uniunii în domeniul aviației. Protocolul nu introduce modificări în conținutul Acordului privind spațiul aerian comun, ci prevede adaptările lingvistice necesare ce trebuie aduse acordului ca urmare a aderării Croației.

  Liadh Ní Riada (GUE/NGL), in writing. – This report was concerned with concluding the adoption of protocols for Croatia in the Common Aviation Area Agreements signed by the EU with Georgia, removing barriers involving third parties.

However, the report is further aimed at the extension of the Single European Sky policy across Europe, which is pushing a single liberalised aviation market that has negative implications for national sovereignty in overseeing the aviation industry.

It was for these reasons that I voted against the report.

  Franz Obermayr (ENF), schriftlich. ‒ Ich habe mich für diesen Bericht ausgesprochen, da der Bericht keine inhaltlichen Änderungen des Abkommens über den gemeinsamen Luftverkehrsraum beinhaltet. Das Protokoll wurde anlässlich des Beitritts der Republik Kroatien zur Europäischen Union zwischen der Kommission und der Regierung Georgiens ausgehandelt.

  Urmas Paet (ALDE), kirjalikult. ‒ Toetasin. Protokolli eesmärk on võimaldada Horvaatial saada osaliseks ELi ja selle liikmesriikide ning Gruusia vahel sõlmitud ühise lennunduspiirkonna lepingus.

  Rolandas Paksas (EFDD), raštu. ‒ Pritariu pateiktai rekomendacijai.

Atkreiptinas dėmesys į tai, jog ES ir Gruzijos susitarimas yra pirmasis išsamus oro transporto susitarimas. Tai yra didelis postūmis pirmyn siekiant sukurti bendrąją aviacijos erdvę.

Pažymėtina, jog susitarimas užtikrino vienodų oro saugumo, klientų aptarnavimo standartų ir nediskriminacinių veiklos sąlygų taikymą, taip pat sumažino skrydžių tarifus.

Atsižvelgiant į šio susitarimo naudą, labai svarbu, kad Kroatija taptų Europos Sąjungos bei jos valstybių narių ir Gruzijos bendrosios aviacijos erdvės susitarimo šalimi ir galėtų vykdyti skrydžius atitinkamais maršrutais ir naudotis pajėgumais bei bus užtikrinta tinkama sauga, saugumas ir oro eismo valdymas.

Pažymėtina, jog šiuo protokolu nėra keičiamas bendrosios aviacijos erdvės susitarimo turinys.

  Aldo Patriciello (PPE), per iscritto. ‒ Considerando che nella zona del Caucaso la Georgia svolge il ruolo di partner fondamentale, si evince l'importanza dell'accordo sul trasporto aereo concluso con l'Unione europea nel 2009. In considerazione dell'adesione della Croazia all'Unione, mi sento di esprimere il mio parere favorevole al protocollo che consente alla Repubblica di Croazia di diventare parte dell'accordo sullo spazio aereo comune tra l'Unione europea, i suoi Stati membri e la Georgia.

  Marijana Petir (PPE), napisan. ‒ Sporazum o zajedničkom zračnom prostoru između Europske unije, njezinih država članica i Gruzije dogovoren je na temelju odluke Vijeća donesene u lipnju 2009. kojom se odobrava početak pregovora, a potpisan 2. prosinca 2010. godine.

U skladu s Ugovorom o pristupanju Republike Hrvatske, Hrvatska treba pristupiti sporazumima koje su prije njezina pristupanja Uniji države članice EU-a i Unija sklopile ili potpisale s jednom ili više trećih zemalja i to na temelju protokola uz te sporazume. Upravo zato i svrha ovog akta je omogućiti Republici Hrvatskoj da postane stranka Sporazuma o zajedničkom zračnom prostoru između Europske unije, njezinih država članica i Gruzije unošenjem potrebnih i relevantnih jezičnih prilagodbi u prateći protokol. Protokolom se ne uvode sadržajne izmjene Sporazuma o zajedničkom zračnom prostoru.

Zbog sveg navedenoga podržala sam ovu Odluku.

  Florian Philippot (ENF), par écrit. ‒ L'objet de ce rapport est de permettre à la Croatie de devenir partie à l’accord sur la création d'un espace aérien commun entre l'Union européenne et la Géorgie. Le protocole ici soumis à l'accord du PE signé en novembre 2014 nécessite l'approbation du Parlement européen pour entrer en vigueur. Il s’agit d’une simple mise en conformité après l’adhésion de la Croatie à l’Union européenne. Je vote donc en faveur de ce texte.

  Tonino Picula (S&D), napisan. ‒ Dajem suglasnost za sklapanje protokola Sporazumu o zajedničkom zračnom prostoru između Europske unije, njezinih država članica i Gruzije dogovorenom na temelju odluke Vijeća donesene u lipnju 2009. kojom se odobrava početak pregovora. Sporazum s Gruzijom bio je prvi sveobuhvatni sporazum o zračnom prometu potpisan s važnim zrakoplovnim partnerom na području Kavkaza. Sporazum je sastavni dio okvira za vanjsku zrakoplovnu politiku koji je uspostavila Komisija.

Drago mi je što će protokol omogućiti Republici Hrvatskoj da postane stranka Sporazuma o zajedničkom zračnom prostoru između Europske unije, njezinih država članica i Gruzije (članak 1.) te u protokol unijeti potrebne i relevantne jezične prilagodbe (članak 2.).

  Miroslav Poche (S&D), písemně. ‒ S potěšením jsem přijal rozhodnutí o uzavření protokolu mezi Chorvatskem a Gruzií, který je součástí dojednané dohody o letecké dopravě. Dohoda s Gruzií byla první dohodou tohoto typu podepsanou v letecké dopravě v kavkazské oblasti. Věřím, že tento protokol významně přispěje k dalšímu rozšíření společného leteckého prostoru mezi EU a jejími jižními a východními sousedy a umožní tak Chorvatsku větší možnost zapojení se v této oblasti.

  Salvatore Domenico Pogliese (PPE), per iscritto. ‒ L'accordo sullo spazio aereo comune tra l'Unione europea e la Georgia è stato firmato il 2 dicembre 2010. Quest'ultimo è stato il primo accordo globale sul trasporto aereo firmato con un importante partner nel settore del trasporto aereo nella regione del Caucaso. L'adesione della Croazia all'Unione europea prevede che Zagabria aderisca agli accordi conclusi o firmati dall'UE e dai suoi Stati membri con uno o più paesi terzi. L'obiettivo del protocollo in oggetto è quello di consentire alla Croazia di diventare parte dell'accordo sullo spazio aereo comune tra l'Unione europea e la Georgia e di fornire i successivi adeguamenti linguistici necessari. Il protocollo non introdurrà alcuna modifica al contenuto dell'accordo sullo spazio aereo comune. Ho votato a favore dell'approvazione del protocollo di adesione della Croazia.

  Franck Proust (PPE), par écrit. ‒ J'ai voté en faveur du protocole permettant à la République de Croatie de devenir une partie à l'accord sur la création d'un espace aérien commun entre l'Union européenne et la Géorgie, signé le 2 décembre 2010. Il s'agissait d'un ajustement technique.

  Julia Reid (EFDD), in writing. ‒ UKIP voted against this because any aviation agreements should remain a sole competence of the sovereign country with which the agreement is made.

  Inmaculada Rodríguez-Piñero Fernández (S&D), por escrito. ‒ He emitido mi voto a favor del presente informe, en conformidad con el acta de adhesión de la República de Croacia y con el fin de que esta se adhiera como miembro de pleno derecho al acuerdo UE-Georgia sobre un espacio aéreo común

  Bronis Ropė (Verts/ALE), raštu. ‒ Šis susitarimas – didesnės integracijos dalis. Protokolo tikslas – leisti Kroatijos Respublikai tapti Europos Sąjungos bei jos valstybių narių ir Gruzijos bendrosios aviacijos erdvės susitarimo šalimi. Protokolu nebus padaryta jokių bendrosios aviacijos erdvės susitarimo turinio pakeitimų. Atsižvelgiant į tai balsavau už šią rekomendaciją.

  Fernando Ruas (PPE), por escrito. ‒ A 1 de julho de 2013 a República da Croácia aderiu à UE tornando-se o 28.° Estado-Membro. Consequentemente, ficou assim sujeita à adesão automática aos acordos celebrados ou assinados anteriormente à sua adesão pelos restantes Estados-Membros e a União com um ou mais países terceiros. O Acordo sobre o Espaço de Aviação Comum entre a União Europeia e a Geórgia é um desses casos. Este constituiu o primeiro acordo geral de transporte aéreo assinado com um importante parceiro da região do Cáucaso no domínio da aviação, estando este enquadrado na política externa da União em matéria de aviação.

Tendo a presente recomendação como intuito formalizar a República da Croácia enquanto Parte no Acordo sobre o Espaço de Aviação Comum entre a União Europeia, os seus Estados-Membros e a Geórgia e não estando previstas quaisquer alterações ao conteúdo do Acordo sobre o Espaço de Aviação Comum, votei favoravelmente esta recomendação.

  Lola Sánchez Caldentey (GUE/NGL), por escrito. ‒ Hemos votado a favor de este acuerdo en el marco de la adhesión de Croacia al Espacio Aéreo Europeo, ya que se vota su inclusión en dos acuerdos ya existentes: UE-Georgia (2010) y UE-Israel (2013). No implica cambios en ningún aspecto material del texto.

  Maria Lidia Senra Rodríguez (GUE/NGL), por escrito. ‒ He votado en contra de este informe ya que, a pesar de que se trata de un informe técnico para añadir a Croacia al mismo tras su incorporación a la UE, mi postura ante el acuerdo UE-Georgia sobre un espacio aéreo común fue contraria cuando se votó. Por coherencia, y porque no voy a legitimar indirectamente dicho acuerdo, he votado contra este informe.

  Remo Sernagiotto (ECR), per iscritto. ‒ A seguito della sua adesione all'Unione europea il 1° luglio 2013, la Repubblica di Croazia diventa parte degli accordi che l'UE e i suoi Stati membri stringono con i paesi terzi. Ho deciso di votare a favore della conclusione del protocollo che modifica l'accordo sullo spazio aereo comune tra l'Unione europea e la Georgia per tenere conto dell'adesione della Croazia all'UE.

  Siôn Simon (S&D), in writing. ‒ I support this proposal to conclude a Protocol which amends the Common Aviation Area Agreement between the EU and its Member States. The European Parliament’s consent is required and therefore so is my vote.

  Davor Škrlec (Verts/ALE), napisan. ‒ Pozitivno sam glasao za ovo izvješće, no ovo obrazloženje glasovanja nastaje kao kritika postojećem sustavu vrednovanja rada zastupnika u Europskom parlamentu isključivo na osnovu statističkog broja parlamentarnih aktivnosti potenciranog u Hrvatskoj, a koji zapravo ne odražava stvarnu kvalitetu i količinu rada, učinkovitost te ponajviše uspjeh zastupničkog djelovanja.

  Monika Smolková (S&D), písomne. ‒ Podporila som návrh uznesenia o Dohode o spoločnom leteckom priestore medzi Európskou úniou, jej členskými štátmi a Gruzínskom, pretože táto dohoda iba zohľadňuje pristúpenie Chorvátskej republiky k Európskej únii. Chorvátska republika pristúpila k EÚ 1. júla 2013 a stala sa jej 28. členským štátom. Dohoda s Gruzínskom bola prvou komplexnou dohodou o leteckej doprave podpísanou s dôležitým leteckým partnerom z kaukazského regiónu. Je súčasťou rámca vonkajšej politiky Únie v oblasti letectva, ktorý zriadila Komisia. Cieľom protokolu je umožniť, aby sa Chorvátska republika stala zmluvnou stranou Dohody o spoločnom leteckom priestore medzi Európskou úniou, jej členskými štátmi a Gruzínskom a zabezpečiť s tým súvisiacu nevyhnutnú jazykovú úpravu. Protokolom sa nezavádzajú žiadne zmeny obsahu dohody o spoločnom leteckom priestore. Protokol bol podpísaný 26. novembra 2014. Na uzatvorenie protokolu potrebuje Rada súhlas Európskeho parlamentu, čím sme dnešným hlasovaním aj potvrdili.

  Ivan Štefanec (PPE), písomne. ‒ Gruzínsko je prioritnou krajinou v rámci iniciatívy Východného partnerstva a širšej európskej susedskej politiky. Táto politika má za úlohu priblížiť EÚ s jej susedmi a posilniť tak prosperitu, stabilitu a bezpečnosť všetkých zúčastnených strán. Preto je dôležité, aby sa Chorvátska republika stala zmluvnou stranou Dohody o spoločnom leteckom priestore medzi Európskou úniou, jej členskými štátmi a Gruzínskom.

  Davor Ivo Stier (PPE), napisan. ‒ Na temelju odluke Vijeća donesene u lipnju 2009. godine dogovoren je Sporazum o zajedničkom zračnom prostoru između Europske unije, njezinih država članica i Gruzije koji je potpisan 2. prosinca 2010. To je prvi sveobuhvatni sporazum o zračnom prometu potpisan s važnim zrakoplovnim partnerom na području Kavkaza.

Republika Hrvatska je postala punopravna članica Europske unije 1. srpnja 2013. te će, u skladu s Aktom o pristupanju, pristupiti sporazumima koje su prije njezina pristupanja Uniji sklopile ili potpisale države članice EU-a i Unija s jednom ili više trećih zemalja na temelju protokola uz te sporazume. Svrha navedenog protokola je omogućiti Republici Hrvatskoj da postane stranka Sporazuma o zajedničkom zračnom prostoru između Europske unije, njezinih država članica i Gruzije te u protokol unijeti potrebne i relevantne jezične prilagodbe čime se ne mijenja sadržaj sporazuma.

Slijedom navedenog, podržavam ovu preporuku.

  Dubravka Šuica (PPE), napisan. ‒ Sporazum o zajedničkom zračnom prostoru između Europske unije, njezinih država članica i Gruzije potpisan je 2010. godine, a dogovoren je na temelju odluke Vijeća iz 2009. godine kojom se odobrio početak pregovora. Kao prvi sveobuhvatni sporazum o zračnom prometu potpisan s važnim zrakoplovnim partnerom na području Kavkaza, Sporazum je značajan za okvir za vanjsku zrakoplovnu politiku koji je uspostavila Europska komisija.

Podržavam preporuku o izmjeni Sporazuma o zajedničkom zračnom prostoru između EU-a i njezinih država članica, s jedne strane, i Gruzije, s druge strane, kako bi se uzelo u obzir pristupanje Republike Hrvatske. Pristupanjem EU-u Hrvatska se obvezala pristupiti sporazumima koje su države članice i Unija sklopile ili potpisale s jednom ili više trećih zemalja ili s međunarodnom organizacijom. Odobrenjem protokola koji će uključivati sve potrebne jezične prilagodbe Sporazuma koje proizlaze iz pristupanja Republike Hrvatske EU-u, Hrvatska će nesmetano moći pristupiti ovom Sporazumu koji je vrlo važan element razvoja vanjske zrakoplovne i susjedske politike EU-a te uspostave šireg Europskog zajedničkog zračnog prostora (ECAA).

  Patricija Šulin (PPE), pisno. ‒ Glasovala sem za sporazum o skupnem zračnem prostoru med EU in Gruzijo (pristop Hrvaške). Sporazum z Gruzijo kot letalskim partnerjem Evropske unije, je bil prvi celovit sporazum o letalstvu, ki smo ga podpisali z državo z območja Kavkaza. Sporazum je bil sklenjen kot del zunanje letalske politike EU, ki ga je razvila Komisija. V skladu z Aktom o pristopu Republike Hrvaške bo Hrvaška k sporazumom, ki so jih pred njenim pristopom z eno ali več tretjimi državami sklenile ali podpisale države članice EU in Unija, pristopila na podlagi protokola k tem sporazumom.

  Νεοκλής Συλικιώτης ( GUE/NGL), γραπτώς. ‒ Η αναθεώρηση της συμφωνίας δεν είναι απλά ένα τεχνικό ζήτημα για συμπερίληψη της Κροατίας στη συμφωνία για τον Κοινό Ευρωπαϊκό Χώρο ΕΕ- Γεωργίας. Είχαμε καταψηφίσει ως ομάδα την εν λόγω συμφωνία και στην αρχική ψηφοφορία καθώς αποτελεί μέρος του Single European Sky με το οποίο διαφωνούμε καθώς στοχεύει κύρια στο άνοιγμα των αγορών και την κανονιστική εναρμόνιση που προάγει τον ανταγωνισμό στον τομέα των αεροπορικών μεταφορών. Για τους λόγους αυτούς καταψηφίσαμε την έκθεση.

  Tibor Szanyi (S&D), írásban. ‒ Szavazatommal támogattam az ajánlást, melynek célja, hogy az Európai Unió és tagállamai, valamint Grúzia között a közös légtér létrehozásáról szóló megállapodás úgy módosuljon, hogy az figyelembe vegye a Horvát Köztársaság Európai Unióhoz való csatlakozását is. A Horvát Köztársaság csatlakozási okmánya értelmében Horvátország csatolt jegyzőkönyv útján csatlakozik azon megállapodásokhoz, amelyeket a tagállamok és az Európai Unió annak csatlakozása előtt kötött vagy írt alá egy vagy több harmadik országgal. Ehhez szükséges a jegyzőkönyv megkötésének elfogadása.

  Claudia Tapardel (S&D), în scris. ‒ Propunerea legislativă de față vizează încheierea unui protocol de modificare a Acordului privind spațiul aerian comun dintre Uniunea Europeană și statele sale membre, pe de o parte, și Georgia, pe de altă parte, luând în considerare aderarea Croației la UE.

Această idee este privită drept un pas pozitiv în actualizarea aspectelor de securitate în domeniul aviației la nivel internațional și pe plan intern, în cadrul UE. Din acest motiv, propunerea primește susținere din partea mea.

  Marc Tarabella (S&D), par écrit. ‒ L’accord sur la création d'un espace aérien commun entre l'Union européenne, ses États membres et la Géorgie a été négocié sur la base de la décision du Conseil adoptée en juin 2009 et autorisant l’ouverture des négociations. Il a été signé le 2 décembre 2010.

L’accord avec la Géorgie a été le premier accord global en matière de transport aérien signé avec un partenaire de premier plan dans ce domaine dans la région du Caucase. Cet accord est une composante de la politique extérieure de l'aviation de l'Union établie par la Commission.

J'ai décidé de suivre l'avis de la commission TRAN en la matière.

  Pavel Telička (ALDE), in writing. ‒ I supported the Council decision on the EU-Georgia common aviation agreement which aims to allow Croatia to be part of the agreement. This agreement was the first comprehensive aviation agreement with a partner country in the Caucasus region and was a big step for a common EU external aviation policy.

While the Commission is now seeking a new mandate to negotiate further aviation agreements, I consider it to be of the utmost importance to stabilise those we already have within our 28 Member States.

  Ruža Tomašić (ECR), napisan. ‒ Sporazum Europske unije s Gruzijom je bio prvi sveobuhvatni sporazum o zračnom prometu potpisan s važnim zrakoplovnim partnerom na području Kavkaza.

S obzirom na to da je Republika Hrvatska pristupila 1. srpnja 2013. godine Uniji, u skladu s Aktom o pristupanju Republike Hrvatske, Hrvatska će pristupiti sporazumima koje su prije njezina pristupanja Uniji države članice Europske unije i Unija sklopile ili potpisale s jednom ili više trećih zemalja. Svrha ovog protokola je omogućiti Republici Hrvatskoj da postane stranka Sporazuma o zajedničkom zračnom prostoru između Europske unije, njezinih članica i Gruzije.

U protokol se unose potrebne i relevantne jezične prilagodbe, ali se njime ne uvode sadržajne izmjene Sporazuma o zajedničkom zračnom prostoru te sam stoga glasovala za njegovo usvajanje.

  Romana Tomc (PPE), pisno. ‒ Priporočilo o osnutku sklepa Sveta o sklenitvi, v imenu Evropske unije in njenih držav članic, Protokola o spremembi Sporazuma o skupnem zračnem prostoru med Evropsko unijo in njenimi državami članicami na eni ter Gruzijo na drugi strani zaradi upoštevanja pristopa Republike Hrvaške k Evropski uniji sem podprla. Gre za preprost dosje, vsebuje samo tehnične vidike. Sprememba področja uporabe se je zgodila zaradi pristopa Hrvaške v EU.

  Estefanía Torres Martínez (GUE/NGL), por escrito. ‒ Hemos votado a favor de este acuerdo en el marco de la adhesión de Croacia al Espacio Aéreo Europeo, ya que se vota su inclusión en dos acuerdos ya existentes: UE-Georgia (2010) y UE-Israel (2013). No implica cambios en ningún aspecto material del texto.

  István Ujhelyi (S&D), írásban. ‒ Az Európai Unió és tagállamai, valamint Grúzia közötti közös légtér létrehozásáról szóló megállapodás a tárgyalás megkezdésére felhatalmazást biztosító, 2009 júniusában elfogadott tanácsi határozat alapján jött létre. A megállapodást 2010. december 2-án írták alá. A Grúziával létrejött megállapodás volt az első olyan átfogó légiközlekedési megállapodás, amelyet az Unió egy kaukázusi régióbeli meghatározó légiközlekedési partnerével kötött. A megállapodás az Bizottság által kidolgozott külső uniós légiközlekedési politika része. Szavazatommal támogattam.

  Miguel Urbán Crespo (GUE/NGL), por escrito. ‒ Hemos votado a favor de este acuerdo en el marco de la adhesión de Croacia al Espacio Aéreo Europeo, ya que se vota su inclusión en dos acuerdos ya existentes: UE-Georgia (2010) y UE-Israel (2013). No implica cambios en ningún aspecto material del texto.

  Ernest Urtasun (Verts/ALE), in writing. – I voted in favour of this protocol which aims to add Croatia as a new Member State. The Commission is mandated to negotiate with third countries agreements on air services (open skies), coordinating EU external air transport relationships and bringing bilateral agreements by single Member States on the EU-line. This report refers to the Commission negotiations with Georgia, the main aspects of which are the avoidance of discrimination between air carriers (designation clause) and obligatory commercial agreements between airlines.

  Ramón Luis Valcárcel Siso (PPE), por escrito. ‒ Mediante esta decisión, el Parlamento procede a aprobar la propuesta de la Comisión Europea para que la República de Croacia pueda convertirse en parte del Acuerdo sobre un espacio aéreo común entre la Unión Europea, sus Estados miembros y Georgia y prever las pertinentes adaptaciones lingüísticas. Por ello creo conveniente votar a su favor.

  Miguel Viegas (GUE/NGL), por escrito. ‒ Os dois relatórios que se reportam visam a inclusão da Croácia nos acordos de aviação firmados entre a UE e a Geórgia e Israel como consequência da sua integração na União.

Estes acordos, na sua génese, baseiam-se quase exclusivamente na sustentação de dois objetivos: a abertura dos mercados e a harmonização regulamentar que promova a concorrência nos transportes aéreos. São a afirmação dos princípios, dos meios e dos fins do Céu Único Europeu. A inclusão, ou não, da Croácia nesses acordos não muda uma vírgula ao seu conteúdo.

  Harald Vilimsky (ENF), schriftlich. ‒ Mit Hilfe des Protokolls soll die Republik Kroatien Vertragspartei des Abkommens über den gemeinsamen Luftverkehrsraum zwischen der Europäischen Union, ihren Mitgliedstaaten und Georgien werden. Das Protokoll wurde anlässlich des Beitritts der Republik Kroatien zur Europäischen Union zwischen der Kommission und der Regierung Georgiens ausgehandelt.

  Beatrix von Storch (EFDD), schriftlich. ‒ Den Entwurf einer legislativen Entschließung des Europäischen Parlaments zu dem Entwurf eines Beschlusses des Rates über den Abschluss, im Namen der Europäischen Union und ihrer Mitgliedstaaten, eines Protokolls zur Änderung des Abkommens über den gemeinsamen Luftverkehrsraum zwischen der Europäischen Union und ihren Mitgliedstaaten einerseits und Georgien andererseits anlässlich des Beitritts der Republik Kroatien zur Europäischen Union habe ich abgelehnt.

Auch wenn ich eine sinnvolle Regulierung des Luftraums durch die EU nicht gänzlich ablehne, bin ich gegen ein Abkommen in dieser Hinsicht mit Georgien. Alle Abkommen mit Georgien haben den ferneren Zweck, den Beitritt Georgiens zu bewerkstelligen. Eine Erweiterung der EU lehne ich zu diesem Zeitpunkt ab.

  Milan Zver (PPE), pisno. ‒ Podprl sem poročilo, saj je namen protokola Republiki Hrvaški omogočiti, da postane pogodbena stranka Sporazuma o skupnem zračnem prostoru med Evropsko unijo, njenimi državami članicami in Gruzijo, in zagotoviti s tem povezane potrebne jezikovne prilagoditve.

5.2. EU:n ja Israelin välinen Euro–Välimeri-ilmailusopimus (Kroatian liittyminen Euroopan unioniin) (A8-0129/2016 - Francisco Assis)

Schriftliche Stimmerklärungen

  Isabella Adinolfi (EFDD), per iscritto. ‒ Il protocollo consente alla Repubblica di Croazia di diventare parte dell'accordo sullo spazio aereo comune tra l'Unione europea, i suoi Stati membri e Israele, senza apportare modifiche sostanziali al contenuto dell'accordo stesso. Per adeguare la disciplina dello spazio aereo comune all'adesione della Croazia ho votato a favore.

  Marina Albiol Guzmán (GUE/NGL), por escrito. ‒ He votado en contra de este informe ya que, a pesar de que se trata de un informe técnico para añadir a Croacia al mismo tras su incorporación a la UE, mi postura ante el Acuerdo euromediterráneo de aviación UE-Israel fue contraria cuando se votó. Por coherencia, y porque no voy a legitimar indirectamente dicho acuerdo, he votado contra este informe.

  Martina Anderson (GUE/NGL), in writing. – This report was concerned with concluding the adoption of protocols for Croatia in the Common Aviation Area Agreements signed by the EU with Israel, removing barriers involving third parties.

However, the report is further aimed at the extension of the Single European Sky policy across Europe, which is pushing a single liberalised aviation market that has negative implications for national sovereignty in overseeing the aviation industry. It was for these reasons that I voted against the report.

  Νίκος Ανδρουλάκης ( S&D), γραπτώς. ‒ Με την παρούσα έκθεση, την οποία και υπερψήφισα, εγκρίνεται η νομοθετική πρόταση για τη σύναψη Πρωτοκόλλου για την τροποποίηση της Ευρωμεσογειακής συμφωνίας αεροπορικών μεταφορών μεταξύ των κρατών μελών της Ευρωπαϊκής 'Ένωσης από τη μία πλευρά και του Ισραήλ από την άλλη, με σκοπό να ληφθεί υπόψη η ένταξη της Κροατίας στην Ένωση. Μετά τη σύμφωνη γνώμη του Ευρωπαϊκού Κοινοβουλίου αναμένεται η ολοκλήρωση του Πρωτοκόλλου από το Συμβούλιο σύμφωνα με τις υφιστάμενες αποφάσεις.

  Marie-Christine Arnautu (ENF), par écrit. ‒ Conséquence logique de l'adhésion de la Croatie à l'UE. Je me suis donc prononcée favorablement à ce rapport.

  Jonathan Arnott (EFDD), in writing. – I voted against, on the grounds that I believe bilateral agreements on matters such as aviation should be a sole competence of the sovereign country with which the agreement is made.

  Zigmantas Balčytis (S&D), raštu. ‒ Balsavau dėl ES ir Izraelio Europos ir Viduržemio jūros regiono valstybių aviacijos susitarimo. Susitarimas su Izraeliu – pagrindiniu aviacijos partneriu Viduržemio jūros regione – svarbus laimėjimas kuriant ES ir jos pietinių bei rytinių kaimyninių šalių bendrą aviacijos erdvę. Pagal Aktą dėl Kroatijos Respublikos stojimo Kroatija prisijungia prie susitarimų, kuriuos prieš jos stojimą į ES Sąjunga sudarė su trečiosiomis šalimis. Taigi šio siūlymo tikslas – leisti Kroatijos Respublikai tapti Europos Sąjungos bei jos valstybių narių ir Izraelio Valstybės Europos ir Viduržemio regiono valstybių aviacijos susitarimo šalimi, todėl jam pritariu.

  Gerard Batten (EFDD), in writing. – UKIP voted against this because any aviation agreements should remain a sole competence of the sovereign country with which the agreement is made.

  Nicolas Bay (ENF), par écrit. ‒ L'objet de ce rapport est d'entériner, suite à son adhésion à l'UE, la participation de la Croatie à l'accord sur l'espace aérien commun existant entre l'UE et Israël. Quelles qu'aient été auparavant nos positions sur l'adhésion de la Croatie et les accords en matière aérienne avec Israël, il n'y aucune raison de s'opposer à ce rapport qui ne fait que compléter une adhésion déjà entérinée. C'est pourquoi j'ai voté en faveur de ce rapport.

  Hugues Bayet (S&D), par écrit. ‒ J'ai voté en faveur de ce texte qui permettra à la Croatie de prendre part à l'accord euro-méditerranéen relatif aux services aériens entre l'Union européenne et ses États membres d'une part, et le gouvernement de l'État d'Israël, d'autre part, et de définir les adaptations linguistiques à apporter à l'accord du fait de l'adhésion de la Croatie.

  Beatriz Becerra Basterrechea (ALDE), por escrito. – Esta resolución modifica el Acuerdo Euromediterráneo de Aviación UE-Israel para tener en cuenta la adhesión de Croacia a la UE y, por tanto, instar a su inclusión al acuerdo. He votado a favor del mismo, ya que es un mero trámite para la plena adhesión de Croacia.

  Brando Benifei (S&D), per iscritto. ‒ L'accordo euro-mediterraneo tra Unione europea e Israele, firmato il 10 dicembre 2013, rappresenta un importante risultato che rientra in una strategia complessiva volta a realizzare uno spazio aereo comune tra l'UE e i suoi vicini meridionali e orientali. Così come nel caso del voto relativo al protocollo che modifica l'accordo con la Georgia, ho deciso di votare a favore della relazione Assis sull'Accordo euro-mediterraneo UE-Israele. L'inclusione della Croazia sarà un passaggio cruciale per dare piena realizzazione al progetto dello spazio aereo comune allargato.

  Xabier Benito Ziluaga (GUE/NGL), por escrito. ‒ Hemos votado a favor de este acuerdo en el marco de la adhesión de Croacia al Espacio Aéreo Europeo, ya que se vota su inclusión en dos acuerdos ya existentes: UE-Georgia (2010) y UE-Israel (2013). No implica cambios en ningún aspecto material del texto.

  Dominique Bilde (ENF), par écrit. ‒ L’UE et Israël disposent d’un accord sur un espace aérien commun. L’objet du rapport voté ici doit permettre d’entériner, à la suite de l’adhésion de la Croatie à l’UE, sa participation à l’accord sur cet espace aérien commun existant. Il permet de faire perdurer les liens qui existent entre l’UE et Israël et j’ai donc voté favorablement.

  Mara Bizzotto (ENF), per iscritto. ‒ Quello oggetto di voto è un provvedimento e privo di criticità che si è reso necessario per aggiornare la normativa vigente in seguito all'ingresso della Croazia fra gli Stati membri. Per questi motivi l'ho sostenuto col mio voto.

  José Blanco López (S&D), por escrito. ‒ He emitido mi voto a favor de la presente resolución mediante la cual el Parlamento concede su aprobación a la celebración de este Protocolo, cuya finalidad es permitir a la República de Croacia convertirse en Parte del Acuerdo Euromediterráneo de aviación entre la Unión Europea, sus Estados miembros y el Estado de Israel (artículo 1) y prever las pertinentes adaptaciones lingüísticas (artículo 2). El Protocolo no introduce cambio alguno en el contenido del Acuerdo Euromediterráneo de aviación.

  Vilija Blinkevičiūtė (S&D), raštu. ‒ Balsavau dėl šios rekomendacijos, kadangi protokolo tikslas – lesti Kroatijos Respublikai tapti Europos Sąjungos bei jos valstybių narių ir Izraelio Valstybės Europos ir Viduržemio regiono valstybių aviacijos susitarimo šalimi ir nustatyti būtinus su tuo susijusius lingvistinius susitarimo pakeitimus. Protokolu nebus padaryta jokių Europos ir Viduržemio regiono valstybių aviacijos susitarimo turinio pakeitimų. Susitarimas su Izraeliu – pagrindiniu aviacijos partneriu Viduržemio jūros regione – svarbus laimėjimas kuriant ES ir jos pietinių bei rytinių kaimyninių šalių bendrą aviacijos erdvę. Šis susitarimas – tai ES išorės politikos aviacijos srityje sistemos, kurią nustatė Komisija, dalis.

  Franc Bogovič (PPE), pisno. ‒ Podprl sem osnutek sklepa Sveta o sklenitvi Protokola o spremembi Evro-sredozemskega letalskega sporazuma med Evropsko unijo in njenimi državami članicami ter Izraelom, ki je posledica upoštevanja pristopa Republike Hrvaške k Evropski uniji. Namen protokola je omogočiti Republiki Hrvaški, da postane pogodbenica Evro-sredozemskega letalskega sporazuma med Evropsko unijo in njenimi državami članicami ter vlado Države Izrael.

  Lynn Boylan (GUE/NGL), in writing. – This report was concerned with concluding the adoption of protocols for Croatia in the Common Aviation Area Agreements signed by the EU with Israel, removing barriers involving third parties.

However, the report is further aimed at the extension of the Single European Sky policy across Europe, which is pushing a single liberalised aviation market that has negative implications for national sovereignty in overseeing the aviation industry. It was for these reasons that I voted against the report.

  Mercedes Bresso (S&D), per iscritto. ‒ Ho votato a favore di questo documento perché ritengo che sia fondamentale che la Croazia, in quanto membro a tutti gli effetti dell'Unione europea, debba prendere parte a tutti gli accordi internazionali sottoscritti da essa, ivi compreso l'Accordo euro-mediterraneo UE-Israele sui trasporti aerei.

  Renata Briano (S&D), per iscritto. ‒ È corretto che anche la Repubblica di Croazia, ora che è pienamente parte dell'Unione europea, partecipi degli accordi globali di partenariato e/o di cooperazione che la UE sigla con gli Stati esteri. Lo riteniamo un atto dovuto.

  Steeve Briois (ENF), par écrit. ‒ Suite à son adhésion dans l'Union européenne, la Croatie est amenée à ratifier les accords que l'Union a conclus avec des pays tiers. L'accord euro-méditerranéen relatif aux services aériens entre l'Union européenne et Israël, signé en juin 2013, nécessite donc l'approbation du Parlement européen pour entrer en vigueur en Croatie. Même si nous sommes contre l'élargissement sans fin de l'Union européenne, je considère qu'il n'y a aucune raison de s'opposer à ce rapport qui, d'un point de vue juridique, est la conséquence logique de l'adhésion de la Croatie. C'est pourquoi j'ai voté pour ce texte.

  Daniel Buda (PPE), în scris. ‒ Acordul euro-mediteraneean privind serviciile aeriene dintre Uniunea Europeană, statele sale membre și Statul Israel a fost negociat pe baza deciziei Consiliului adoptată în aprilie 2008, fiind semnat la 10 iunie 2013. Acest acord face parte din cadrul politicii externe a Uniunii din domeniul aviației, având o importanță semnificativă prin prisma faptului că Israelul reprezintă un partener-cheie în demersurile instituirii unui spațiu aerian comun între UE și vecinii săi de la sud și de la est.

Prezentul Protocol de modificare a Acordului euro-mediteraneean privind serviciile aeriene dintre Uniunea Europeană și statele sale membre, pe de o parte, și Guvernul Statului Israel, pe de altă parte, are ca scop includerea Croației ca parte a acestui acord privind serviciile aeriene, nefiind prevăzute modificări de conținut, ci doar adaptări lingvistice.

Actul de aderare a Republicii Croația prevede aderarea sa la acordurile încheiate sau semnate de către statele membre ale UE și de către Uniune înainte de aderarea acestei republici, drept urmare m-am exprimat în favoarea acestui protocol de modificare a acordului euro-mediteraneean.

  Gianluca Buonanno (ENF), per iscritto. ‒ Voto positivo. Si tratta di un voto meramente tecnico che prende atto del fatto che anche la Croazia, una volta entrata nell'Unione europea aderisce alla Convenzione del dicembre 1997 sulla cooperazione tra le autorità doganali dei 28 Stati membri dell'Unione. Il provvedimento non rappresenta alcun problema di ordine pratico. Anzi, l'adesione della Croazia a questa Convenzione dovrebbe semplificare le procedure doganali delle nostre imprese e autorità pubbliche. Da sempre la Lega Nord sostiene lo scambio di informazioni tra le dogane degli Stati membri, poiché si tratta di uno strumento utile per contrastare con maggiore efficacia la circolazione di prodotti contraffatti o pericolosi per la salute dei cittadini.

  Nicola Caputo (S&D), per iscritto. ‒ Oggi ho votato a favore della raccomandazione in questione per consentire alla Repubblica di Croazia di partecipare all'accordo euro-mediterraneo sui trasporti aerei tra l'Unione europea, i suoi Stati membri e lo Stato di Israele. L'accordo con Israele, un importante partner nel settore del trasporto aereo nella regione del Mediterraneo, costituisce un importante traguardo nel processo di creazione di uno Spazio aereo comune tra l'UE e i suoi vicini meridionali e orientali. Esso rientra nel quadro di politica estera dell'Unione in materia di trasporto aereo istituito dalla Commissione.

  Matt Carthy (GUE/NGL), in writing. ‒ This report was concerned with allowing Croatia to become party to the Euro-Mediterranean Aviation Agreement between the EU and Israel.

As the report is further aimed at the extension of the Single European Sky policy across Europe, which pushes a single liberalised aviation market, I voted against it.

  James Carver (EFDD), in writing. ‒ UKIP voted against this because any aviation agreements should remain a sole competence of the sovereign country with which the agreement is made.

  David Casa (PPE), in writing. ‒ I voted in favour of this report and thereby approved the conclusion of the amending Protocol to the Euro-Mediterranean Aviation Agreement between the European Union and the State of Israel. The aim is to include Croatia, which joined the EU in July 2013, in the agreement. No other changes will be introduced.

  Fabio Massimo Castaldo (EFDD), per iscritto. ‒ L'accordo concluso tra UE e Israele che entrerà in vigore nel 2017 ha ad oggetto l'istituzione di un mercato unico nel trasporto aereo, basato sull’adozione di regole comuni sulla sicurezza dei passeggeri e delle merci, sulla operatività diretta dei voli da e per gli scali interessati e sulla rinegoziazione degli accordi commerciali di scambio merci e di transito passeggeri. La prospettiva è di giungere a uno spazio aereo euromediterraneo. Si tratta di un importante strumento di politica estera dell'UE al quale devono partecipare tutti gli Stati membri. Pertanto, ho espresso voto favorevole sull'adesione della Croazia a tale accordo.

  Λευτέρης Χριστοφόρου ( PPE), γραπτώς. ‒ Στηρίζουμε την έκθεση, καθώς σκοπός του πρωτοκόλλου είναι να επιτρέψει στη Δημοκρατία της Κροατίας να γίνει μέρος της Ευρωμεσογειακής Συμφωνίας Αεροπορικών Μεταφορών μεταξύ της Ευρωπαϊκής Ένωσης, των κρατών μελών της και του κράτους του Ισραήλ και να μεριμνήσει για τις αναγκαίες συνεπαγόμενες γλωσσικές προσαρμογές. Το πρωτόκολλο δεν θα εισαγάγει καμία αλλαγή στην ουσία της Ευρωμεσογειακής Συμφωνίας Αεροπορικών Μεταφορών.

  Alberto Cirio (PPE), per iscritto. ‒ Ho votato a favore anche di questo protocollo perché, come il precedente, mira a integrare totalmente la Croazia, ultimo paese annesso all'Unione europea, nei vari accordi già stipulati. In questo caso specifico l'obiettivo è quello di consentire alla Repubblica di Croazia di diventare parte dell'accordo euro-mediterraneo sui trasporti aerei tra l'Unione europea, i suoi Stati membri e lo Stato di Israele. Ho quindi votato a favore, per un'Europa più connessa e al passo con le esigenze mondiali.

  Deirdre Clune (PPE), in writing. ‒ The purpose of the Protocol is to allow the Republic of Croatia to become a party to the Euro-Mediterranean Aviation Agreement between the European Union, its Member States and the State of Israel (Article 1) and to provide for the necessary ensuing linguistic adaptations (Article 2). The Protocol will not introduce any changes to the substance of the Euro-Mediterranean Aviation Agreement.

  Jane Collins (EFDD), in writing. ‒ UKIP voted against this because any aviation agreements should remain a sole competence of the sovereign country with which the agreement is made.

  Lara Comi (PPE), per iscritto. ‒ Anche questo protocollo è finalizzato a consentire alla Croazia di diventare parte dell'Accordo euro-mediterraneo sui trasporti tra l'Unione europea e lo Stato di Israele. Gli accordi nel settore del trasporto aereo rientrano nel quadro della politica estera dell'UE e pertanto ho ritenuto di dover votare a favore.

  Therese Comodini Cachia (PPE), in writing. ‒ I acknowledge the role of the agreement with Israel as a key aviation partner in the Mediterranean region. It is an achievement in the process of establishing a Common Aviation Area between the EU and its Southern and Eastern neighbours because it forms part of the Union’s external aviation policy framework established by the Commission.

Croatia will also accede to the agreements concluded or signed by the EU Member States and the Union with one or more third countries before its accession, by means of a protocol to those agreements.

  Andi Cristea (S&D), în scris. ‒ Uniunea Europeană și statele membre acordă o deosebită importanță cooperării cu statele mediteraneene. Astfel, la 10 iunie 2013 a fost semnat Acordul euro-mediteraneean privind serviciile aeriene dintre Uniunea Europeană, statele sale membre și Statul Israel. În temeiul Tratatului de aderare a Republicii Croația la Uniunea Europeană, Croația va adera la acordurile încheiate sau semnate de către statele membre ale UE și de către Uniune cu una sau mai multe țări terțe, înainte de aderarea sa, prin intermediul unui protocol la acordurile respective.

Astăzi, am votat în favoarea protocolului adițional care permite Republicii Croația, stat membru al Uniunii, să devină parte a acordului, deschizând importante căi de comunicare între spațiul balcanic și Orientul Mijlociu.

  Edward Czesak (ECR), na piśmie. ‒ Omawiana umowa uwzględnia przystąpienie Republiki Chorwacji do UE i umożliwia Chorwacji stanie się stroną tejże umowy lotniczej. Umowa nie wprowadza żadnych zmian co do istoty jej zawartości. Zagłosowałem ZA.

  Miriam Dalli (S&D), in writing. ‒ The agreement with Israel, a key aviation partner in the Mediterranean region, is an important achievement in the process of establishing a Common Aviation Area between the EU and its Southern and Eastern neighbours. It forms part of the Union’s external aviation policy framework established by the Commission. The current report simply gives consent to conclusion of the protocol: therefore, I voted in favour of it.

  Michel Dantin (PPE), par écrit. ‒ Ce rapport propose de donner l'accord du Parlement européen à la ratification d'un protocole additionnel visant à permettre l'adhésion de la Croatie à l'accord euro-méditerranéen UE-Israël, relatif aux services aériens. Considérant qu'il est normal que la Croatie, en tant que membre à part entière de l'Union européenne, devienne partie à l'accord, j'ai voté en faveur de ce rapport.

  William (The Earl of) Dartmouth (EFDD), in writing. ‒ UKIP voted against this because any aviation agreements should remain a sole competence of the sovereign country with which the agreement is made.

  Andor Deli (PPE), írásban. ‒ Technikai dossziéról van szó, mely az Európai Unió és Izrael Állam Kormánya közötti euromediterrán légiközlekedési megállapodás hatályát kibővíti a Horvát Köztársaságra is, figyelembe véve annak az Európai Unióhoz való csatlakozását. Mivel a megállapodás szövege és tartalma nem változik, szavazatommal támogattam a javaslatot.

  Mireille D'Ornano (ENF), par écrit. ‒ À la suite à l’adhésion à l'Union de la Croatie en 2013, cet État est amené à adhérer aux accords conclus précédemment par l’Union avec des pays tiers, en l'espèce, Israël. L'objet du protocole est de permettre à la Croatie de devenir partie à l'accord euro-méditerranéen relatif aux services aériens entre l'Union européenne et l'Israël, signé en juin 2013. Quelles que soient les positions antérieures des députés FN sur l'adhésion de la Croatie et les accords en matière aérienne avec la Géorgie et l'Israël, il n'y a aucune raison juridique de s'opposer aux conséquences logiques de l'adhésion de la Croatie. Aussi ai-je voté pour ce texte.

  Ангел Джамбазки (ECR), в писмена форма. ‒ Подкрепих присъединяването на Хърватия към Общото споразумение за авиационно пространство между ЕС и Израел. Чрез подписването на протокола за присъединяване Хърватия става пълноправен член на споразумението. Важно е да се отбележи, че протоколите не въвеждат каквито и да е било промени по субстанцията на споразумението.

  Norbert Erdős (PPE), írásban. ‒ Technikai dossziéról van szó, mely az Európai Unió és Izrael Állam Kormánya közötti euromediterrán légiközlekedési megállapodás hatályát kibővíti a Horvát Köztársaságra is, figyelembe véve annak az Európai Unióhoz való csatlakozását. Mivel a megállapodás szövege és tartalma nem változik, szavazatommal támogattam a javaslatot.

  José Manuel Fernandes (PPE), por escrito. – O Acordo com Israel, um importante parceiro no domínio da aviação na região do Mediterrâneo, é uma realização importante no processo de criação de um espaço de aviação comum entre a UE e os seus vizinhos do Sul e do Leste. O objetivo do Protocolo é permitir que a Croácia passe a ser parte no Acordo de Aviação Euro-mediterrânico entre a União Europeia, os seus Estados-Membros e o Estado de Israel e prever as necessárias adaptações linguísticas exigidas. O Protocolo não introduz quaisquer alterações ao conteúdo do Acordo Euro-mediterrânico no domínio da aviação.

  Edouard Ferrand (ENF), par écrit. ‒ Vote pour: conséquences logiques de l'adhésion de la Croatie.

  Raffaele Fitto (ECR), per iscritto. ‒ Ho espresso il mio voto favorevole all'accordo UE-Israele sullo spazio aereo comune. L'obiettivo del protocollo è quello di consentire alla Repubblica di Croazia di diventare parte dell'accordo euro-mediterraneo sui trasporti aerei tra l'Unione europea, i suoi Stati membri e Israele. L'accordo con un importante partner nel settore del trasporto aereo nella regione del Mediterraneo come Israele costituisce un importante traguardo nel processo di creazione di uno Spazio aereo comune tra l'UE e i suoi vicini meridionali e orientali.

  Monika Flašíková Beňová (S&D), písomne. ‒ V tomto konkrétnom prípade ide o čisto technické pristúpenie k už existujúcej dohode medzi Európskou úniou a Izraelom. V zmysle platného práva Európskej únie musí Chorvátsko po pristúpení k Európskej únii pristúpiť následne aj k dohodám, ktoré pred jeho pristúpením uzavreli alebo podpísali členské štáty Európskej únie. Cieľom protokolu je umožniť, aby sa Chorvátska republika stala zmluvnou stranou euro-stredozemskej dohody o leteckej doprave medzi Európskou úniou, jej členskými štátmi a Izraelským štátom. Protokolom sa nezavádzajú žiadne zmeny obsahu euro-stredozemskej dohody o leteckej doprave.

  Lorenzo Fontana (ENF), per iscritto. ‒ Voto a favore del provvedimento strettamente tecnico che riguarda l'adesione della Croazia alla UE.

  Λάμπρος Φουντούλης ( NI), γραπτώς. ‒ Καταψηφίζω την Ευρωμεσογειακή συμφωνία αεροπορικών μεταφορών μεταξύ της ΕΕ και του Ισραήλ (προσχώρηση της Κροατίας στην ΕΕ) διότι η θεώρηση του Ισραήλ ως σημαντικού αεροπορικού εταίρου στην περιοχή της Μεσογείου δεν διέπει τις αρχές του κόμματός μας όσον αφορά τις προτεραιότητες στην περιοχή μας.

  Doru-Claudian Frunzulică (S&D), in writing. ‒ I supported the legislative proposal to conclude a Protocol amending the Euro-Mediterranean Aviation Agreement between the European Union and its Member States, of the one part, and the government of the State of Israel, of the other part, to take account of the accession to the European Union of the Republic of Croatia.

  Ildikó Gáll-Pelcz (PPE), írásban. ‒ Technikai dossziéról van szó, mely az Európai Unió és Izrael Állam Kormánya közötti euro-mediterrán légi közlekedési megállapodás hatályát kibővíti a Horvát Köztársaságra is, figyelembe véve annak az Európai Unióhoz való csatlakozását. Mivel a megállapodás szövege és tartalma nem változik, szavazatommal támogattam a javaslatot.

  Elena Gentile (S&D), per iscritto. ‒ Ho votato a favore della raccomandazione concernente il progetto di decisione del Consiglio relativo alla conclusione, a nome dell'Unione e dei suoi Stati membri, di un protocollo che modifica l'accordo euro-mediterraneo sui trasporti aerei tra l'Unione europea e i suoi Stati membri, da una parte, e il governo dello Stato di Israele, dall'altra, per tener conto dell'adesione della Repubblica di Croazia all'Unione europea. L'accordo siglato con Israele rappresenta una svolta decisiva nella creazione di uno spazio aereo comune tra l'UE e il suo vicinato. Pertanto, è fondamentale che la Repubblica di Croazia, in quanto ultimo Stato membro aderente all'UE, rientri in tale accordo, come previsto dagli obblighi derivanti dal suo atto di adesione sottoscritto nel 2013.

  Arne Gericke (ECR), schriftlich. ‒ Durch das neue Europa-Mittelmeer-Luftverkehrsabkommen EU-Israel bringen wir die Vereinbarungen zur Sicherheit des Flugverkehrs nach dem Beitritt Kroatiens auf den notwendigen neuen Stand. Ich habe dafür gestimmt.

  Jens Gieseke (PPE), schriftlich. ‒ Um den EU-Beitritt Kroatiens abzurunden, muss das Land in alle bi- und multilateralen Abkommen der EU mit Drittländern einbezogen werden. Dazu gehört auch das Abkommen über den gemeinsamen Luftverkehrsraum EU-Israel, welches Teil der gemeinschaftlich festgelegten Luftfahrtaußenpolitik ist.

  Nathan Gill (EFDD), in writing. ‒ I voted against, on the grounds that I believe bilateral agreements on matters such as aviation should be a sole competence of the sovereign country with which the agreement is made.

  Tania González Peñas (GUE/NGL), por escrito. ‒ Hemos votado a favor de este acuerdo en el marco de la adhesión de Croacia al Espacio Aéreo Europeo, ya que se vota su inclusión en dos acuerdos ya existentes: UE-Georgia (2010) y UE-Israel (2013). No implica cambios en ningún aspecto material del texto.

  Beata Gosiewska (ECR), na piśmie. ‒ Ustanowienie wspólnego europejskiego obszaru lotniczego z Gruzją jest niezwykle ważne dla jego prawidłowego funkcjonowania.

Zagłosowałam za protokołem zmieniającym umowę UE–Gruzja w sprawie ustanowienia wspólnego obszaru lotniczego oraz za protokołem zmieniającym eurośródziemnomorską umowę lotniczą między UE a Izraelem. Oba protokoły zmieniające odnoszą się do przystąpienia Republiki Chorwacji do Unii Europejskiej, jak również do pomocy Chorwacji w staniu się stroną podczas zawierania umów lotniczych.

  András Gyürk (PPE), írásban. ‒ Technikai dossziéról van szó, mely az Európai Unió és Izrael Állam Kormánya közötti euromediterrán légiközlekedési megállapodás hatályát kibővíti a Horvát Köztársaságra is, figyelembe véve annak az Európai Unióhoz való csatlakozását. Mivel a megállapodás szövege és tartalma nem változik, szavazatommal támogattam a javaslatot.

  Τάκης Χατζηγεωργίου ( GUE/NGL), γραπτώς. ‒ Παρά το γεγονός ότι η συμφωνία παρουσιάζεται ως τεχνική ωστόσο αποτελεί μέρος του Single European Sky με το οποίο είχαμε διαφωνήσει καθώς στοχεύει κύρια στο άνοιγμα των αγορών και την κανονιστική εναρμόνιση που προάγει τον ανταγωνισμό στον τομέα των αεροπορικών μεταφορών. Επίσης, η αρχική συμφωνία, η συμφωνία που είχαμε καταψηφίσει, καλύπτει και τα κατεχόμενα Παλαιστινιακά εδάφη. Για αυτόν τον λόγο καταψηφίσαμε την συμφωνία.

  Marian Harkin (ALDE), in writing. ‒ I was happy to support this report. Approval of the report allows for Croatia’s further integration as a Member State of the European Union. The Protocol to the Agreement will allow the Republic of Croatia to become a party to the Euro-Mediterranean Aviation Agreement between the European Union, its Member States and the State of Israel.

  Brian Hayes (PPE), in writing. ‒ I supported this agreement as it allows for safer air travel within the EU while also expanding the possibilities for European airlines to offer more services for their customers.

  György Hölvényi (PPE), írásban. ‒ Technikai dossziéról van szó, mely az Európai Unió és Izrael Állam Kormánya közötti euromediterrán légiközlekedési megállapodás hatályát kibővíti a Horvát Köztársaságra is, figyelembe véve annak az Európai Unióhoz való csatlakozását. Mivel a megállapodás szövege és tartalma nem változik, szavazatommal támogattam a javaslatot.

  Cătălin Sorin Ivan (S&D), în scris. ‒ Am votat în favoarea acestei propuneri legislative privind Protocolul de modificare a Acordului euro-mediteranean privind serviciile aeriene între Uniunea Europeană și statele membre ale acesteia, pe de o parte, și Guvernul Statului Israel, pe de altă parte, pentru a ține seama de aderarea la Uniunea Europeană a Republicii Croația.

  Ivan Jakovčić (ALDE), napisan. ‒ Glasao sam za Preporuku o nacrtu odluke Vijeća o sklapanju, u ime Unije i njezinih država članica, Protokola o izmjeni Euro-mediteranskog sporazuma o zrakoplovstvu između Europske unije i njezinih država članica, s jedne strane, i vlade Države Izraela, s druge strane, kako bi se uzelo u obzir pristupanje Republike Hrvatske Europskoj uniji, s obzirom na to da je Aktom o pristupanju Republike Hrvatske regulirano da će Hrvatska pristupiti sporazumima koje su prije njezina pristupanja Uniji države članice i Unija sklopile ili potpisale s jednom ili više trećih zemalja i to na temelju protokola uz te sporazume.

Protokolom se omogućava Republici Hrvatskoj da postane stranka Euro-mediteranskog sporazuma o zračnom prometu između Europske unije, njezinih država članica i Države Izraela.

  Jean-François Jalkh (ENF), par écrit. ‒ Il n'y a aucune raison de s'opposer aux conséquences logiques de l'adhésion de la Croatie prononcées par ce micro-rapport. En conséquence, j’ai voté favorablement à ce texte.

  Diane James (EFDD), in writing. – With my fellow UKIP MEPs, I voted against this because bilateral agreements on matters such as aviation should remain a sole competence of the sovereign country with which the agreement is made.

  Philippe Juvin (PPE), par écrit. ‒ J'ai voté en faveur de ce rapport qui permettra à la Croatie de devenir partie à l'accord euro-méditerranéen relatif aux services aériens entre l'Union européenne et ses États membres d'une part, et le gouvernement de l'État d'Israël, d'autre part.

  Barbara Kappel (ENF), schriftlich. ‒ Ich stimme diesem Protokoll zu. Anlässlich des Beitritts der Republik Kroatien zur EU wird Kroatien dadurch Vertragspartei des Abkommens über den gemeinsamen Luftverkehrsraum zwischen der Europäischen Union, ihren Mitgliedstaaten und Israel. Das Protokoll umfasst keine inhaltlichen Änderungen des Abkommens über den gemeinsamen Luftverkehrsraum.

  Afzal Khan (S&D), in writing. ‒ I voted in favour of the proposal, as the purpose of the Protocol is simply to allow the Republic of Croatia to become a party to the Euro-Mediterranean Aviation Agreement between the European Union, its Member States and the State of Israel, and to provide for the necessary ensuing linguistic adaptations.

  Στέλιος Κούλογλου ( GUE/NGL), γραπτώς. ‒ Η παρούσα έκθεση αναφέρεται στο πρωτόκολλο τροποποίησης της Ευρωμεσογειακής Συμφωνίας Αεροπορικών Μεταφορών μεταξύ της Ευρωπαϊκής Ένωσης, των κρατών μελών της και του κράτους του Ισραήλ, ούτως ώστε να επιτραπεί στην Κροατία να γίνει μέρος αυτής. Μολονότι το πρωτόκολλο δεν έχει σκοπό να επιφέρει αλλαγές επί της ουσίας, η καίρια σημασία που παρουσιάζει η εν λόγω συμφωνία για τη Νότια και Ανατολική Μεσόγειο με οδήγησε στο να απέχω.

  Giovanni La Via (PPE), per iscritto. ‒ Il presente accordo si prefigge come obiettivo quello di consentire alla Repubblica della Croazia di poter entrare a far parte dell'accordo euro-mediterraneo sui trasporti aerei nascenti tra UE, i suoi Stati membri e lo Stato di Israele con i successivi adeguamenti linguistici. Il raggiungimento di tale accordo con Israele costituisce un importante traguardo nel processo di creazione di uno spazio comune tra UE e i suoi vicini meridionali e orientali, in quanto è un valente partner nel settore del trasporto aereo. Sostengo quindi la relazione del collega Assis.

  Marine Le Pen (ENF), par écrit. ‒ J’ai voté pour l’accord sur la création d'un espace aérien commun UE-Israël. Suite à l’adhésion à l'Union européenne de la Croatie en 2013, celle-ci est amenée à adhérer aux accords conclus avant son adhésion par l’Union avec des pays tiers, en l'espèce Israël. Il n'y a aucune raison de s'opposer aux conséquences logiques de l'adhésion de la Croatie à l’Union européenne.

  Gilles Lebreton (ENF), par écrit. ‒ J'ai voté pour ce rapport car il se borne à entériner, suite à son adhésion à l'UE, la participation de la Croatie à l'accord sur l'espace aérien commun existant entre l'UE et Israël.

  Philippe Loiseau (ENF), par écrit. ‒ En juin 2013 l'Union européenne a conclu avec Israël, un accord relatif aux services aériens. Étant donné que la Croatie est entrée dans l'UE au même moment, elle n'a pu prendre part à cet accord euro-méditerranéen. C'est ce retard que le rapporteur propose de rectifier. J'ai voté logiquement POUR.

  Paloma López Bermejo (GUE/NGL), por escrito. ‒ He votado en contra de este informe ya que, a pesar de que se trata de un informe técnico para añadir a Croacia al mismo tras su incorporación a la UE, mi postura ante el Acuerdo euromediterráneo de aviación UE-Israel fue contraria cuando se votó. Por coherencia, y porque no voy a legitimar indirectamente dicho acuerdo, he votado contra este informe.

  Antonio López-Istúriz White (PPE), por escrito. ‒ El objetivo del acuerdo entre la UE, sus Estados miembros e Israel, firmado en 2013 fue crear un espacio aéreo común entre los mismos. De acuerdo con el Acta de adhesión de la República de Croacia, este país se adherirá a los acuerdos celebrados o firmados antes de su adhesión, entre ellos el ya mencionado acuerdo aéreo con el Estado de Israel.

El objetivo de este protocolo no es más que eso, permitir que Croacia forme parte del mismo, sin introducir ningún cambio en el contenido.

Teniendo en cuenta las consideraciones expuestas anteriormente y la importancia que merece la cooperación y de la coordinación en el espacio aéreo, voto favorablemente para su aprobación.

  Petr Mach (EFDD), písemně. ‒ Jsem pro to, aby si mezinárodní smlouvy uzavíraly státy mezi sebou. Nicméně jsem nechtěl bránit této dohodě a zdržel jsem se.

  Ivana Maletić (PPE), napisan. ‒ Euro-mediteranski sporazum potpisan je 2013. i ključan je za Europsku uniju radi geostrateškog položaja Izraela. U sklopu navedenog Hrvatska je postala državom članicom 2013. i obvezala se potpisati sporazume koje je Unija potpisala s trećim državama.

Podržala sam preporuku o nacrtu odluke Vijeća o sklapanju, u ime Unije i njezinih država članica, Protokola o izmjeni Euro-mediteranskog sporazuma o zrakoplovstvu između Europske unije i njezinih država članica, s jedne strane, i vlade Države Izraela, s druge strane, u kontekstu pristupanja Republike Hrvatske Europskoj uniji.

  Andrejs Mamikins (S&D), rakstiski. ‒ Izraēla aviācijas ziņā ir viens no svarīgākajiem transporta mezgliem Vidusjūras un Tuvo Austrumu reģionos, kā arī viens no galvenajiem ES partneriem visdažādākajās jomās. Tāpēc dažus gadus atpakaļ — 2013. gada 10. jūnijā — puses parakstīja Eiropas un Vidusjūras reģiona valstu aviācijas nolīgumu starp ES, tās dalībvalstīm un Izraēlas Valsti.

Tā kā mazāk nekā mēnesi pēc šī nolīguma parakstīšanas Horvātija kļuva par ES 28. dalībvalsti, pienāca laiks to paplašināt, lai iekļautu mūsu jaunāko dalībvalsti nolīguma darbības kontekstā. Ņemot vērā potenciālus labumus no šāda soļa implementēšanas nolīguma ietvaros, bija loģiski nobalsot pozitīvi.

  Vladimír Maňka (S&D), písomne. ‒ Podporujem uzavretie protokolu o pristúpení Chorvátska k Euro-stredozemskej dohode o leteckej doprave medzi Európskou úniou, jej členskými štátmi a Izraelským štátom, ktorý je kľúčovým leteckým partnerom EÚ v oblasti Stredozemia.

  Νότης Μαριάς ( ECR), γραπτώς. ‒ Ψηφίζω υπέρ της σύστασης σχετικά με το σχέδιο απόφασης του Συμβουλίου για τη σύναψη, εξ ονόματος της Ευρωπαϊκής Ένωσης και των κρατών μελών της, πρωτοκόλλου τροποποίησης της Ευρωμεσογειακής Συμφωνίας Αεροπορικών Μεταφορών μεταξύ της Ευρωπαϊκής Ένωσης και των κρατών μελών της, αφενός, και της κυβέρνησης του Κράτους του Ισραήλ, αφετέρου, προκειμένου να ληφθεί υπόψη η προσχώρηση της Δημοκρατίας της Κροατίας στην Ευρωπαϊκή Ένωση, διότι είναι πλήρης και τεκμηριωμένη.

  Dominique Martin (ENF), par écrit. ‒ Je me suis abstenu sur ce rapport.

Ce rapport découle de l'adhésion de la Croatie à l'Union européenne en 2013. En l'occurrence, il s'agit de permettre à la Croatie d'être partie prenante à l'accord relatif aux services aériens entre l'Union européenne et Israël, signé en juin 2013.

Notre position sur l'élargissement de l'Union européenne à la Croatie importe peu dans ce cas d'espèce.

Nous n'avons aucune raison de nous opposer à ce rapport de portée uniquement pratique.

  Fulvio Martusciello (PPE), per iscritto. ‒ The conclusion of the protocol between the Council and the State of Israel to modify the protocol on air transportation is a technical point to update the same after the Croatian membership to the European Union. The agreement was achieved with the third party, the State of Israel, and with positive recommendations from the relevant the Council, the relevant committees of the European Parliament and the need to update the protocol. Hence, my positive voting.

  Marisa Matias (GUE/NGL), por escrito. ‒ Votei contra por entender que o Protocolo em causa representa uma extensão da política de céu único europeu, com a qual estou, e sempre estive, em total desacordo. Por outro lado, também não posso concordar com o reforço do acordo com Israel, quando o caminho deveria ser o oposto perante a violação permanente do acordo de associação com a UE e o desrespeito total pelos direitos humanos, nomeadamente nos Territórios Ocupados.

  Gabriel Mato (PPE), por escrito. ‒ La entrada de Croacia en la UE obliga también a incluir a este Estado en el Acuerdo Euromediterráneo de Aviación entre la UE y sus Estados miembros con el Estado de Israel.

Este acuerdo ha sido importante en el proceso de creación de una zona común de aviación entre la UE y sus vecinos meridionales y orientales y forma parte de la política exterior de aviación de la Unión, establecida por la Comisión. Mi apoyo, por tanto, a la propuesta para la adhesión al mismo de Croacia

  Jean-Luc Mélenchon (GUE/NGL), par écrit. ‒ L'accord euro-méditerranéen relatif aux services aériens entre l'Union européenne, ses États membres et l'État d'Israël a été signé le 10 juin 2013. Et le 1er juillet 2013, la République de Croatie a adhéré à l'Union européenne et en est devenue le 28e État membre. Le rapport vise à permettre à la République de Croatie de devenir partie à l'accord euro-méditerranéen relatif aux services aériens entre l'Union européenne et le gouvernement de l'État d'Israël.

Si le protocole n'apporte aucune modification substantielle à l’accord sur la création d'un espace aérien commun il poursuit néanmoins son objectif de libéralisation du marché aérien avec les risques que cela fait potentiellement peser sur la sécurité des voyageurs. Je vote contre ce texte. 

  Joëlle Mélin (ENF), par écrit. ‒ Le rapport devait permettre d'intégrer pleinement la Croatie dans les accords communs sur la création de l'espace aérien UE-Israël. La Croatie étant entrée dans l'Union il y a presque trois ans, il était naturel de la faire participer à ces accords.

En conséquence j'ai voté pour.

  Roberta Metsola (PPE), in writing. ‒ I voted in favour of this report because it is important that Croatia, as a new Member State, is included in existing conventions and agreements.

  Louis Michel (ALDE), par écrit. – Je suis favorable à la résolution du Conseil relatif à la conclusion d'un protocole modifiant l'accord euro-méditerranéen concernant les services aériens entre l'UE et l'Israël afin de tenir compte de l'adhésion à l'Union Européen de la Croatie.

Cet accord a été négocié sur la base de la décision du conseil adoptée en avril 2008 et signé le 10 juin 2013, est la première étape dans l'établissement d'un espace aérien commun avec l'Israël, partenaire important en Méditerranée. Le vote d'aujourd'hui permettra à la Croatie de rejoindre l'accord sur l'espace commun aérien méditerranéen UE-Israël et d'inclure quelques adaptations linguistiques à ce dernier.

Ce nouveau protocole est donc requis et conforme à l'acte d'adhésion de la Croatie à l'Union qui a été négocié en 2013 ainsi qu'à la décision 13351/12 du Conseil européen et fait partie des "acquis communautaires", essentiels à l'intégration européenne.

  Marlene Mizzi (S&D), in writing. ‒ I voted in favour of this legislative proposal that concludes a Protocol amending the Euro-Mediterranean Aviation Agreement between the European Union and its Member States, of the one part, and the government of the State of Israel, of the other part, to take account of the accession to the European Union of the Republic of Croatia.

  Csaba Molnár (S&D), írásban. ‒ Az egyrészről az Európai Unió és tagállamai, másrészről Izrael Állam kormánya közötti euromediterrán légiközlekedési megállapodást 2013. június 10-én írták alá. 2013. július 1-jén a Horvát Köztársaság csatlakozott az EU-hoz, és annak 28. tagállamává vált. A csatlakozási okmány értelmében Horvátország csatolt jegyzőkönyv útján csatlakozik azon megállapodásokhoz, amelyeket a tagállamok és az Európai Unió korábban kötött vagy írt alá egy vagy több harmadik országgal. A Horvát Köztársaság Európai Unióhoz való csatlakozásának figyelembevételét célzó jegyzőkönyvet 2015. február 19-én írták alá. A jegyzőkönyv megkötéséhez a Tanácsnak szüksége van az Európai Parlament egyetértésére. A Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottság jelentésében azt ajánlja, hogy a Parlament értsen egyet a megállapodás megkötésével. Ennek megfelelően szavaztam.

  Bernard Monot (ENF), par écrit. ‒ Suite à l’adhésion à l'Union de la Croatie en 2013, celle-ci est amenée à adhérer aux accords conclus avant son adhésion par l’Union avec des pays tiers, en l'espèce, la Géorgie et l'Israël. S'agissant d'Israël, l'objet du protocole est de permettre à la Croatie de devenir partie à l'accord euro-méditerranéen relatif aux services aériens entre l'Union européenne et l'Israël. L'accord euro-méditerranéen relatif aux services aériens entre l'Union européenne et l'Israël a été signé en juin 2013. Le protocole ici soumis à l'accord du PE signé en février 2015 a besoin de l'approbation du Parlement européen pour entrer en vigueur. Vote favourable.

  Sophie Montel (ENF), par écrit. ‒ Bien que dans le passé opposée à l'adhésion de la Croatie à l'UE, ces accords en matière aérienne avec la Géorgie et Israël, ne sont que les conséquences logiques de l'adhésion de la Croatie. Je vote pour.

  Nadine Morano (PPE), par écrit. ‒ Ce rapport vise à donner l’approbation du Parlement à l’adhésion de la Croatie dans l’accord euro-méditerranéen relatif aux services aériens entre l’Union européenne, ses états membres et l’État d’Israël qui a été signé le 10 juin 2013.

En effet, la Croatie ayant adhéré à l’Union européenne seulement à partir du 1er juillet 2013, elle n’était pas partie à l’accord alors qu’en tant qu’État membre elle y a totalement sa place. J’ai donc voté en faveur de ce rapport.

  Alessandra Mussolini (PPE), per iscritto. ‒ Ho votato a favore del provvedimento che consente alla Repubblica di Croazia di diventare parte dell'accordo euro-mediterraneo sui trasporti aerei tra l'Unione europea, i suoi Stati membri e lo Stato di Israele, nonché di fornire i successivi adeguamenti linguistici necessari. L'accordo con Israele costituisce un'importante traguardo nel processo di creazione di uno spazio aereo comune tra l'UE e i suoi vicini meridionali e orientali.

  József Nagy (PPE), írásban. ‒ A Horvát Köztársaság EU csatlakozása magával vonja az EU tagállamai harmadik országokkal kötött megállapodásokhoz való csatlakozását. Ehhez egy, a Bizottság és az Európai Parlament által jóváhagyott csatolt jegyzőkönyv szükséges. A jelentés az EU és Izrael Állam kormánya között létrejött euromediterrán légiközlekedési megállapodást tárgyalja. Figyelembe véve a Bizottság ajánlását és az illetékes bizottság egyhangú egyetértését is, szavazatommal támogattam a jelentést.

  Victor Negrescu (S&D), in writing. ‒ I voted for this report, which will achieve a protocol amending the Common Aviation Area Agreement between the European Union and its Member States, of the one part, and the State of Israel, of the other part, to take account of the accession of Croatia to the European Union.

  Dan Nica (S&D), în scris. ‒ Acordul cu Israelul, partener-cheie în domeniul aviației din regiunea mediteraneană, reprezintă un pas important în direcția instituirii unui spațiu aerian comun între UE și vecinii săi de la sud și de la est. El face parte din cadrul politicii externe a Uniunii în domeniul aviației, iar propunerea nu are implicații asupra bugetului Uniunii.

Acordul euro-mediteraneean privind serviciile aeriene dintre Uniunea Europeană, statele sale membre și Statul Israel a fost negociat pe baza deciziei Consiliului din aprilie 2008, prin care s-a autorizat deschiderea negocierilor. Ca urmare a aderării Croației, a fost negociat un protocol care prevede adaptările lingvistice necesare ce trebuie aduse acordului aerian.

  Liadh Ní Riada (GUE/NGL), in writing. – This report was concerned with concluding the adoption of protocols for Croatia in the Common Aviation Area Agreements signed by the EU with Israel, removing barriers involving third parties.

However, a further aim is the extension of the Single European Sky policy across Europe, thus pushing a single liberalised aviation market that has negative implications for national sovereignty in overseeing the aviation industry. It was for these reasons that I voted against the report.

  Franz Obermayr (ENF), schriftlich. ‒ Auch für diesen Bericht habe ich mich positiv ausgesprochen, da hier keine inhaltlichen Änderungen vorgenommen wurden. Auch hier handelt es sich nur um ein Protokoll, welches anlässlich des Beitritts der Republik Kroatien zur Europäischen Union zwischen Kommission und der Regierung Israels ausgehandelt wurde.

  Urmas Paet (ALDE), kirjalikult. ‒ Toetasin. Iisrael on ELi jaoks oluline lennunduspartner Vahemere piirkonnas ning temaga sõlmitud leping on tähtis saavutus ühise lennunduspiirkonna loomisel ELi ja selle lõuna- ja idapoolsete naaberriikidega. Protokolli eesmärk on võimaldada Horvaatial saada osaliseks ELi ja selle liikmesriikide ning Iisraeli vahel sõlmitud Euroopa – Vahemere piirkonna lennunduslepingus.

  Aldo Patriciello (PPE), per iscritto. ‒ L'accordo tra l'Unione europea e Israele si inquadra nel processo di realizzazione di uno Spazio aereo comune tra l'UE e i suoi vicini meridionali e orientali. Al fine di consentire alla Croazia di essere interamente parte dell'UE, ritengo necessario il protocollo che le permetterebbe di aderire all'accordo di cui sopra. Pertanto, voto favorevolmente.

  Marijana Petir (PPE), napisan. ‒ Euro-mediteranski sporazum o zrakoplovstvu između Europske unije, njezinih država članica i Države Izraela dogovoren je na temelju odluke Vijeća donesene u travnju 2008. Sporazum s Izraelom potpisan je 10.lipnja 2013. kao s ključnim partnerom u području zrakoplovstva u mediteranskoj regiji. Važno je postignuće u procesu upravljanja zajedničkog zračnog prostora između Europske unije i njezinih južnih i istočnih susjeda te je sastavni dio okvira za vanjsku zrakoplovnu politiku koji je uspostavila Komisija.

U skladu s Aktom o pristupanju Republike Hrvatske, Hrvatska će pristupiti sporazumima koje su prije njezina pristupanja Uniji države članice i Unija sklopile ili potpisale s jednom ili više trećih zemalja, i to na temelju protokola uz te sporazume. Dana 1. srpnja 2013. Republika Hrvatska pristupila je Uniji i tako postala njezina 28. država članica. O protokolu kojim se u obzir treba uzeti pristupanje Republike Hrvatske Europskoj uniji Komisija je pregovarala s izraelskim vlastima.

Protokol je potpisan 19. veljače 2015.godine. Kako bi se on zaključio, Vijeće treba suglasnost Europskog parlamenta. U skladu s člankom 99. i člankom 108. stavkom 7. Poslovnika Parlament donosi odluku jedinstvenim glasovanjem, a na tekst Sporazuma nije moguće podnositi amandmane.

Podržala sam ovaj Sporazum u cilju uspostavljanja što bolje vanjske zrakoplovne politike između EU-a i Mediterana.

  Florian Philippot (ENF), par écrit. ‒ L'objet du protocole est de permettre à la Croatie de devenir partie à l'accord euro-méditerranéen relatif aux services aériens entre l'Union européenne et Israël. L'accord euro-méditerranéen relatif aux services aériens entre l'Union européenne, et Israël a été signé en juin 2013. Le protocole ici soumis à l'accord du PE signé en février 2015 a besoin de l'approbation du Parlement européen pour entrer en vigueur. Il s'agit d'une simple mise en conformité après l'adhésion de la Croatie à l'Union européenne. Je vote donc en faveur de ce texte.

  Tonino Picula (S&D), napisan. ‒ Europski parlament je, uzimajući u obzir nacrt odluke Vijeća (12265/2014) i protokol, dao suglasnost za sklapanje protokola. Euro-mediteranski sporazum o zrakoplovstvu između Europske unije, njezinih država članica i Države Izraela dogovoren je na temelju odluke Vijeća donesene u travnju 2008. kojom se odobrava početak pregovora. Sporazum je potpisan 10. lipnja 2013.

U skladu s Aktom o pristupanju Republike Hrvatske, Hrvatska će pristupiti sporazumima koje su prije njezina pristupanja Uniji države članice i Unija sklopile ili potpisale s jednom ili više trećih zemalja i to na temelju protokola uz te sporazume.

Svrha protokola omogućit će Republici Hrvatskoj da postane stranka Euro-mediteranskog sporazuma o zračnom prometu između Europske unije, njezinih država članica i Države Izraela te u protokol unijeti potrebne i relevantne jezične prilagodbe. Protokolom se ne uvode sadržajne izmjene Euro-mediteranskog sporazuma.

Podržavam ovaj protokol jer se njime ne razmatra samo Euro-mediteranski sporazum o zrakoplovstvu između Europske unije i Države Izraela već i pristupanje Republike Hrvatske Europskoj uniji.

  Miroslav Poche (S&D), písemně. ‒ Rád jsem přijal rozhodnutí o uzavření protokolu, který poskytuje Chorvatsku další výhody plnoprávného členství v Evropské unii. Tento protokol, který vznikl k existující Evropsko-středomořské letecké dohodě, přispěje k dalšímu rozšíření společného leteckého prostoru mezi EU a jejími jižními a východními sousedy. Chorvatsko se tak stane další stranou této dohody mezi EU a Izraelem. Zároveň však nedojde k žádným podstatným změnám v Evropsko-středomořské letecké dohodě.

  Salvatore Domenico Pogliese (PPE), per iscritto. ‒ L'accordo euro-mediterraneo sui trasporti aerei tra l'Unione europea e lo Stato di Israele è stato firmato il 10 giugno 2013. L'accordo con Israele, un partner fondamentale nel settore del trasporto aereo nella regione del Mediterraneo, costituisce un importante traguardo nel processo di creazione di uno Spazio aereo comune tra l'UE e il vicinato meridionale e orientale. L'obiettivo del protocollo è quello di consentire alla Croazia di diventare parte dell'accordo euro-mediterraneo sui trasporti aerei tra l'Unione europea, i suoi Stati membri e lo Stato di Israele e di fornire i successivi adeguamenti linguistici necessari. Il protocollo non introdurrà alcuna modifica al contenuto dell'accordo euro-mediterraneo sui trasporti aerei. Per poter concludere l'accordo, il Consiglio necessita dell'approvazione del Parlamento europeo. Pertanto, ho votato a favore della conclusione del protocollo in esame.

  Franck Proust (PPE), par écrit. ‒ L'accord euro-méditerranéen relatif aux services aériens entre l'UE et Israël a été signé le 10 juin 2013 et constitue un aspect important dans l'établissement d'un espace aérien commun entre l'UE et ses voisins méridionaux et orientaux. L'objectif du protocole que j'ai approuvé est de permettre à la République de Croatie de devenir partie à cet accord. Il s'agissait d'un ajustement technique.

  Julia Reid (EFDD), in writing. ‒ UKIP voted against this because any aviation agreements should remain a sole competence of the sovereign country with which the agreement is made.

  Inmaculada Rodríguez-Piñero Fernández (S&D), por escrito. ‒ He emitido mi voto a favor del presente informe, en conformidad con el acta de adhesión de la República de Croacia y con el fin de que esta se adhiera como miembro de pleno derecho al acuerdo Euromediterráneo de aviación UE-Israel.

  Claude Rolin (PPE), par écrit. ‒ Le Parlement européen a voté en faveur de cette recommandation qui, sur base de la recommandation de la commission des transports et du tourisme du Parlement européen, vient donner son approbation à la conclusion de l'accord et charger le Président du Parlement de transmettre la position du Parlement au Conseil, à la Commission, ainsi qu'aux gouvernements et aux parlements des États membres et de l'État d'Israël.

  Bronis Ropė (Verts/ALE), raštu. ‒ Europos Sąjungos bei jos valstybių narių ir Izraelio Valstybės Europos ir Viduržemio jūros regiono valstybių aviacijos susitarimas buvo pasirašytas 2013 m. birželio 10 d.

Kroatijai įstojus į Europos Sąjungą, jai yra būtina prisijungti prie susitarimo protokolų pagalba. Dėl protokolo, kuriuo atsižvelgiama į Kroatijos Respublikos įstojimą į Europos Sąjungą, Komisija vedė derybas su Izraelio valdžios institucijomis. Protokolas buvo pasirašytas 2015 m. vasario 19 d. Kad galėtų sudaryti protokolą, Taryba turi gauti Europos Parlamento pritarimą. Atsižvelgiant į Kroatijos interesus ir ES įsipareigojimus, balsavau už šią rekomendaciją.

  Fernando Ruas (PPE), por escrito. ‒ A República da Croácia aderiu à UE em julho de 2013 tornando-se o 28.° Estado-Membro estando, consequentemente, sujeita à adesão automática aos acordos celebrados ou assinados anteriormente à sua adesão pelos restantes Estados-Membros e a União com um ou mais países terceiros.

O Acordo sobre o Espaço de Aviação Comum entre a União Europeia e Israel é um desses casos. Este é um importante parceiro no domínio da aviação na região do Mediterrâneo constituindo este Acordo igualmente uma realização importante no âmbito do processo de criação de um espaço de aviação comum entre a UE e os seus vizinhos do Sul e do Leste.

Tal como no caso da Geórgia, a presente recomendação tem como intuito formalizar a República da Croácia enquanto Parte no Acordo sobre o Espaço de Aviação Comum entre a União Europeia, os seus Estados-Membros e Israel e, não estando previstas quaisquer alterações ao conteúdo do Acordo sobre o Espaço de Aviação Comum, votei-a favoravelmente.

  Tokia Saïfi (PPE), par écrit. ‒ J'ai voté en faveur de ce rapport qui donne l'approbation du Parlement à l'application d'un protocole relatif à l'accord euro-méditerranéen sur les services aériens entre l'Union, les États membres et le gouvernement de l'État d'Israël, pour tenir compte de l'adhésion de la Croatie. Pour rappel, cet accord euro-méditerranéen relatif aux services aériens a été signé le 10 juin 2013 et constitue une étape importante dans l'établissement d'un espace aérien commun entre l'UE et ses voisins du Sud et de l'Est de la Méditerranée. L'accord avec Israël est fondamental puisque Israël est le partenaire de premier plan dans ce domaine dans la région. L'adhésion de la Croatie à cet accord n'apporte aucune modification substantielle à l'accord.

  Lola Sánchez Caldentey (GUE/NGL), por escrito. ‒ Hemos votado a favor de este acuerdo en el marco de la adhesión de Croacia al Espacio Aéreo Europeo, ya que se vota su inclusión en dos acuerdos ya existentes: UE-Georgia (2010) y UE-Israel (2013). No implica cambios en ningún aspecto material del texto.

  Maria Lidia Senra Rodríguez (GUE/NGL), por escrito. ‒ He votado en contra de este informe ya que, a pesar de que se trata de un informe técnico para añadir a Croacia al mismo tras su incorporación a la UE, mi postura ante el Acuerdo euromediterráneo de aviación UE-Israel fue contraria cuando se votó. Por coherencia, y porque no voy a legitimar indirectamente dicho acuerdo, he votado contra este informe.

  Remo Sernagiotto (ECR), per iscritto. ‒ A seguito della sua adesione all'Unione europea il 1° luglio 2013, la Repubblica di Croazia diventa parte degli accordi che l'UE e i suoi Stati membri stringono con i paesi terzi. Ho deciso di votare a favore della conclusione del protocollo che modifica l'accordo sullo spazio aereo comune tra l'Unione europea e Israele per tenere conto dell'adesione della Croazia all'UE.

  Siôn Simon (S&D), in writing. ‒ This recommendation on the draft Council decision, in light of the recent accession of the Republic of Croatia, on the conclusion of the EU-Israel Euro-Mediterranean Aviation Agreement requires the consent of the European Parliament, and I wish to aid the finalisation of the necessary protocol by voting in favour.

  Davor Škrlec (Verts/ALE), napisan. ‒ Pozitivno sam glasao za ovo izvješće, no ovo obrazloženje glasovanja nastaje kao kritika postojećem sustavu vrednovanja rada zastupnika u Europskom parlamentu isključivo na osnovu statističkog broja parlamentarnih aktivnosti potenciranog u Hrvatskoj, a koji zapravo ne odražava stvarnu kvalitetu i količinu rada, učinkovitost te ponajviše uspjeh zastupničkog djelovanja.

  Monika Smolková (S&D), písomne. ‒ Dohoda s Izraelom, ktorý je kľúčovým leteckým partnerom v regióne Stredozemia, je významným úspechom v procese vytvárania spoločného leteckého priestoru medzi EÚ a jej južnými a východnými susedmi. Je súčasťou rámca vonkajšej politiky Únie v oblasti letectva, ktorý zriadila Komisia. Chorvátska republika pristúpila k EÚ 1. júla 2013 a stala sa jej 28. členským štátom. Preto aj rokovania o protokole zohľadňujú pristúpenie Chorvátskej republiky k Európskej únii a prebiehali medzi Komisiou a izraelskými orgánmi. Cieľom protokolu je umožniť, aby sa Chorvátska republika stala zmluvnou stranou Euro-stredozemskej dohody o leteckej doprave medzi Európskou úniou, jej členskými štátmi a Izraelským štátom a zabezpečiť s tým súvisiacu nevyhnutnú jazykovú úpravu. Protokolom sa nezavádzajú žiadne zmeny obsahu euro-stredozemskej dohody o leteckej doprave. Protokol bol podpísaný 19. februára 2015. Na uzatvorenie protokolu potrebuje Rada súhlas Európskeho parlamentu, preto som aj návrh uznesenia spolu s mojimi kolegami poslancami EP podporila.

  Ivan Štefanec (PPE), písomne. ‒ Dohoda s Izraelom, ktorý je kľúčovým leteckým partnerom v stredozemnom regióne, je významným úspechom v procese vytvárania spoločného leteckého priestoru medzi EÚ a jej južnými a východnými susedmi. Je súčasťou rámca vonkajšej politiky Únie v oblasti letectva, ktorý zriadila Komisia.

  Davor Ivo Stier (PPE), napisan. ‒ Na temelju Odluke Vijeća donesene u travnju 2008. godine dogovoren je Euro-mediteranski sporazum o zrakoplovstvu između Europske unije, njezinih država članica i države Izrael, koji je potpisan 10. lipnja 2013. Sporazum s Izraelom važno je postignuće u procesu uspostavljanja zajedničkog zračnog prostora između Europske unije i njezinih južnih i istočnih susjeda. Republika Hrvatska je postala punopravna članica Europske unije 1. srpnja 2013. te će, u skladu s Aktom o pristupanju, pristupiti sporazumima koje su prije njezina pristupanja Uniji države članice EU-a i Unija sklopile ili potpisale s jednom ili više trećih zemalja, na temelju protokola uz te sporazume.

Svrha navedenog Protokola je omogućiti Republici Hrvatskoj da postane stranka Euro-mediteranskog sporazuma o zračnom prometu između Europske unije, njezinih država članica i države Izrael te u Protokol unijeti potrebne i relevantne jezične prilagodbe, čime se ne mijenja sadržaj sporazuma. Slijedom navedenog, podržavam ovu preporuku.

  Dubravka Šuica (PPE), napisan. ‒ Europska komisija napravila je okvir za vanjsku zrakoplovnu politiku, čiji je važan cilj uspostavljanje zajedničkog zračnog prometa između EU-a i njezinih južnih i istočnih susjeda. 10. lipnja 2013. godine potpisan je Euro-mediteranski sporazum o zrakoplovstvu između Europske unije, njezinih država članica i Izraela koji je vrlo bitan zbog ostvarivanja ciljeva Komisije. Hrvatska je 1. srpnja 2013. godine pristupila EU-u te se obvezala potpisati sporazume koje su prije pristupanja EU-u države članice i Unija sklopile s nekom zemljom. Ovim protokolom Hrvatska bi postala jedna od država potpisnica Euro-mediteranskog sporazuma.

Podržavam preporuku o nacrtu odluke o izmjeni Euro-mediteranskog sporazuma o zrakoplovstvu između EU-a i Izraela. Smatram da je Sporazum bitan zato što osigurava sigurnost zajedničkog zračnog prometa s Izraelom. Ovaj Protokol unijet će potrebne jezične prilagodbe te na taj način uključiti Hrvatsku u Sporazum.

  Patricija Šulin (PPE), pisno. ‒ Glasovala sem za evro-sredozemski letalski sporazum med EU in Izraelom (pristop Hrvaške). Po vstopu Hrvaške v Evropsko unijo, Hrvaška pristopi k vsem sporazumom, ki so jih pred njenim vstopom podpisale članice EU ali Evropska unija. Tak sporazum je tudi evro-sredozemski letalski sporazum med Unijo in Izraelom, ki je del zunanje letalske politike EU, in predstavlja pomemben dosežek pri oblikovanju skupnega zračnega prostora med EU ter njenimi sosednjimi državami.

  Νεοκλής Συλικιώτης ( GUE/NGL), γραπτώς. ‒ Η αναθεώρηση της συμφωνίας δεν είναι απλά ένα τεχνικό ζήτημα για συμπερίληψη της Κροατίας στη Ευρωμεσογειακή Συμφωνία αεροπορικών μεταφορών μεταξύ ΕΕ-Ισραήλ. Είχαμε καταψηφίσει ως ομάδα την εν λόγω συμφωνία στην αρχική ψηφοφορία καθώς αποτελεί μέρος Single European Sky με το οποίο διαφωνούμε καθώς στοχεύει κύρια στο άνοιγμα των αγορών και την κανονιστική εναρμόνιση που προάγει τον ανταγωνισμό στον τομέα των αεροπορικών μεταφορών. Για τους λόγους αυτούς καταψηφίσαμε την έκθεση.

  Tibor Szanyi (S&D), írásban. ‒ Szavazatommal támogattam az ajánlást, mely elfogadja, hogy az EU és tagállamai illetve Izrael Állam Kormány között létrejött euromediterrán légiközlekedési megállapodás úgy módosuljon, hogy az figyelembe vegye Horvátország EU-hoz történő csatlakozását is. Az ajánlás elfogadásával elősegítjük azt a folyamatot, hogy az EU-hoz 2013. július 1-jén csatlakozott Horvát Köztársaság csatlakozási okmánya értelmében kapcsolódjon azon megállapodásokhoz, amelyeket a tagállamok és az Európai Unió annak csatlakozása előtt kötött vagy írt alá egy vagy több harmadik országgal.

  Claudia Tapardel (S&D), în scris. ‒ Această propunere legislativă prevede un protocol de modificare a Acordului euro-mediteraneean privind serviciile aeriene între Uniunea Europeană și statele membre ale acesteia, pe de o parte, și guvernul israelian, pe de altă parte.

Propunerea ține cont de aderarea Croației la Uniunea Europeană și aduce în prim-plan modificările necesare unei bune aplicări a acestui acord. Consider că utilitatea acestei propuneri este bine justificată și, din acest motiv, am votat pentru susținerea ei.

  Marc Tarabella (S&D), par écrit. ‒ J'ai voté en faveur du projet de décision du Conseil relatif à la conclusion, au nom de l'Union et de ses États membres, et à l'application provisoire d'un protocole modifiant l'accord euro-méditerranéen relatif aux services aériens entre l'Union européenne et ses États membres, d'une part, et le gouvernement de l'État d'Israël, d'autre part, pour tenir compte de l'adhésion à l'Union européenne de la République de Croatie. L'objet du protocole est de permettre à la République de Croatie de devenir partie à l'accord euro-méditerranéen relatif aux services aériens entre l'Union européenne et ses États membres d'une part, et le gouvernement de l'État d'Israël, d'autre part, et de définir les adaptations linguistiques à apporter à l'accord du fait de l'adhésion de la Croatie. Le protocole n'apporte aucune modification substantielle à l'accord euro-méditerranéen relatif aux services aériens.

  Pavel Telička (ALDE), in writing. ‒ I voted in favour of the Council decision to amend the existing aviation agreement between Israel and the EU in order to take account of the accession to the EU of Croatia. There is no substantial change to the agreement but it will allow all 28 Member States to be on an equal footing when opening air routes with Israel. As the Commission hopes to sign new aviation agreements with other partners, it is extremely important that we can guarantee the coherence of our EU internal aviation market.

  Ruža Tomašić (ECR), napisan. ‒ Sporazum s Izraelom, ključnim partnerom u području zrakoplovstva u mediteranskoj regiji, važno je postignuće u procesu uspostavljanja zajedničkog zračnog prostora između Europske unije i njezinih južnih i istočnih susjeda. Europska komisija je pregovarala s izraelskim vlastima o Protokolu kojim se treba uzeti obzir i pristupanje Republike Hrvatske Europskoj uniji, s obzirom da je Hrvatska 1. srpnja 2013. godine postala 28. država članica Unije.

Budući da je svrha Protokola omogućiti Republici Hrvatskoj da postane stranka Euro-mediteranskog sporazuma o zračnom prometu između Europske unije, njezinih država članica i države Izrael, podržala sam Protokol o izmjeni Euro-mediteranskog sporazuma o zrakoplovstvu. Osim što je potrebno unijeti u Protokol potrebne i relevantne jezične prilagodbe, Protokolom se ne uvode sadržajne izmjene Euro-mediteranskog sporazuma.

  Romana Tomc (PPE), pisno. ‒ Priporočilo o osnutku sklepa Sveta o sklenitvi Protokola o spremembi Evro-sredozemskega letalskega sporazuma med Evropsko unijo in njenimi državami članicami na eni strani ter vlado Države Izrael na drugi strani zaradi upoštevanja pristopa Republike Hrvaške k Evropski uniji v imenu Unije in njenih držav članic sem podprla. Sporazum z Izraelom, ključnim letalskim partnerjem na sredozemskem območju, je pomemben dosežek pri oblikovanju skupnega zračnega prostora med EU ter njenimi južnimi in vzhodnimi sosednjimi državami. Spada v okvir zunanje letalske politike Unije, ki ga je vzpostavila Komisija. Namen protokola je omogočiti Republiki Hrvaški, da postane pogodbenica Evro-sredozemskega letalskega sporazuma med Evropsko unijo in njenimi državami članicami ter vlado Države Izrael (člen 1) in zagotoviti s tem povezane potrebne jezikovne prilagoditve (člen 2). S protokolom se vsebina sporazuma ne spremeni.

  Estefanía Torres Martínez (GUE/NGL), por escrito. ‒ Hemos votado a favor de este acuerdo en el marco de la adhesión de Croacia al Espacio Aéreo Europeo, ya que se vota su inclusión en dos acuerdos ya existentes: UE-Georgia (2010) y UE-Israel (2013). No implica cambios en ningún aspecto material del texto.

  István Ujhelyi (S&D), írásban. ‒ Az egyrészről az Európai Unió és tagállamai, másrészről Izrael Állam kormánya közötti euromediterrán légiközlekedési megállapodás a tárgyalás megkezdésére felhatalmazást biztosító 2008. áprilisi tanácsi határozat alapján jött létre. A megállapodást 2013. június 10-én írták alá. A földközi-tengeri térségben kulcsfontosságú légi közlekedési partnerrel, Izraellel létrejött megállapodás fontos előrelépés az EU és annak déli, valamint keleti szomszédjai közötti közös légtér kialakítására irányuló munkában. A megállapodás az Bizottság által kidolgozott külső uniós légiközlekedési politika része. Voksommal támogattam.

  Miguel Urbán Crespo (GUE/NGL), por escrito. ‒ Hemos votado a favor de este acuerdo en el marco de la adhesión de Croacia al Espacio Aéreo Europeo, ya que se vota su inclusión en dos acuerdos ya existentes: UE-Georgia (2010) y UE-Israel (2013). No implica cambios en ningún aspecto material del texto.

  Ernest Urtasun (Verts/ALE), in writing. ‒ I voted in favour of this protocol, which aims to include Croatia, as a new Member State. The Commission is mandated to negotiate (Open Skies) agreements on air services with third countries, coordinating EU external air transport relationships and bringing bilateral agreements by single Member States into line. After a series of other agreements, the Commission negotiated such an agreement with Israel. The main aspects are the avoidance of discrimination between air carriers (designation clause) and obligatory commercial agreements between airlines.

  Ramón Luis Valcárcel Siso (PPE), por escrito. ‒ Mediante esta decisión, el Parlamento procede a aprobar la propuesta de la Comisión Europea para que la República de Croacia pueda convertirse en parte del Acuerdo Euromediterráneo de aviación entre la Unión Europea, sus Estados miembros e Israel y prever las pertinentes adaptaciones lingüísticas. Por ello creo conveniente votar a su favor.

  Miguel Viegas (GUE/NGL), por escrito. ‒ O Acordo de Aviação Euro-mediterrânico entre a União Europeia, os seus Estados-Membros e o Estado de Israel foi negociado com base na Decisão do Conselho de 2 de abril de 2008 que autoriza a abertura das negociações. O Acordo foi assinado em 10 de junho de 2013.

O Acordo com Israel, um importante parceiro no domínio da aviação na região do Mediterrâneo, é uma realização importante no processo de criação de um espaço de aviação comum entre a UE e os seus vizinhos do Sul e do Leste. Faz parte da política externa da União em matéria de aviação e do malogrado “céu único” que condenamos e que foi definido pela Comissão.

  Harald Vilimsky (ENF), schriftlich. ‒ Die Republik Kroatien soll mit Hilfe des Protokolls eine Vertragspartei des Abkommens über den gemeinsamen Luftverkehrsraum zwischen der Europäischen Union, ihren Mitgliedstaaten und Israel werden. Das Protokoll beinhaltet keine inhaltlichen Änderungen des Abkommens über den gemeinsamen Luftverkehrsraum.

  Milan Zver (PPE), pisno. ‒ Podprl sem poročilo, kajti namen protokola je omogočiti Republiki Hrvaški, da postane pogodbenica Evro-sredozemskega letalskega sporazuma med Evropsko unijo in njenimi državami članicami ter vlado Države Izrael in zagotoviti s tem povezane potrebne jezikovne prilagoditve.

5.3. Yleissopimus tullihallintojen keskinäisestä avunannosta ja yhteistyöstä (Kroatian liittyminen Euroopan unioniin) (A8-0054/2016 - Liisa Jaakonsaari)

Schriftliche Stimmerklärungen

  Marina Albiol Guzmán (GUE/NGL), por escrito. ‒ He votado a favor de este informe debido a su naturaleza técnica, se trata de añadir a Croacia al convenio relativo a la asistencia mutua y la cooperación entre las administraciones aduaneras tras la incorporación de la misma a la UE.