Indeks 
 Prethodno 
 Sljedeće 
 Cjeloviti tekst 
Rasprave
Srijeda, 11. svibnja 2016. - Strasbourg Revidirano izdanje

14. Odluka donesena o reformi zajedničkog europskog sustava azila (rasprava)
Videozapis govora
PV
MPphoto
 

  Der Präsident. – Als nächster Punkt der Tagesordnung folgt die Aussprache über die Erklärung der Kommission zu dem angenommenen Beschluss über die Reform des Gemeinsamen Europäischen Asylsystems (2016/2655(RSP)).

 
  
MPphoto
 

  Frans Timmermans, First Vice-President of the Commission. Mr President, until we are able to build peace and prospects for war-ravaged and persecuted communities in our neighbourhood and beyond, people will continue to look to the EU for refuge. We need to make sure that people who need protection actually receive it. This is our moral duty as well as our legal responsibility.

And we must find ways to help these people without them having to risk their lives on dangerous journeys. We need to take them out of the hands of smugglers by putting in place safe and legal ways to the EU for those in need of protection. Cooperation with third countries, protection in the region and resettlement from there to the EU should become the model for the future. We will come forward in June with proposals on how to work better with third countries as part of our work towards a more sustainable approach to managing migration.

Recent experience also shows that we need a better approach to large-scale arrivals of people at our external borders. Those who do not seek protection should be returned. Those who do claim asylum should have their case processed efficiently and get a decent reception.

But we have seen how our existing European asylum rules are not doing that. We all know the weaknesses. In the past year a few Member States came under incredible strain. This results directly from the shortcomings of the Dublin System in its current form.

Dublin was simply not designed to deal with situations such as these. It does not deliver effective solutions and it does not ensure solidarity and a sustainable sharing of responsibility. A month ago we presented options for reforming our Common European Asylum System and we heard your reactions as well as those of the Member States in the Council.

The simple truth is that, if Member States do not find a common approach to sharing the responsibility in handling the refugee crisis, at the end of the day not a single Member State will be able to handle that responsibility on its own. We either face this challenge together, or we give up on facing it at all, with dire consequences for all and with unacceptable consequences for refugees who flee war and persecution.

If we take leave of our common responsibility, we will take leave of our common values and weaken the very fabric upon which our societies are built. That is why the Commission has presented a proposal that will make it possible for all Member States to take their responsibility.

So we propose to introduce a corrective mechanism in our Dublin System. It will be triggered automatically so that, whenever a Member State has to face a disproportionate number of asylum applications, responsibility for new applicants – of all nationalities – will be transferred to other Member States. Once the pressure is relieved, that Member State will again take responsibility for new applicants. Each Member State’s share will be based on clear and simple criteria – population size and GDP. Their resettlement efforts will also be taken into account, in line with our objective to provide safe and legal pathways to Europe.

All Member States will be required to contribute and show solidarity. This may, under conditions, also take the form of financial solidarity. If – temporarily – a Member State does not relocate asylum applicants, they will need to support those Member States which do. The new system will also be much more efficient and fairer with shorter processes for assigning responsibility and processing applications. It will discourage abuses, with clear obligations for applicants and safeguards against ‘asylum shopping’. At the same time, we will better protect the rights of those who seek refuge through better safeguards for unaccompanied minors and stronger guarantees that families will be kept together. I trust this House to examine our proposals with the urgency this issue merits.

Mr President, if you agree, Commissioner Avramopoulos will continue.

 
  
MPphoto
 

  Dimitris Avramopoulos, Member of the Commission. Mr President, I will go straight to the core of the issues. We know the weak points in our current asylum system, and the smugglers know them, too. To address them, we started last year to strengthen the control at our external borders with our proposal on the European Border and Coast Guard. I am glad that the discussion progresses well, but, as you have indicated in your report on the Holistic Approach to Migration, Europe also needs to set up a robust and effective Common European Asylum System.

The reform of the Dublin Regulation, the reinforcement of Eurodac and the transformation of EASO into a true European Agency for Asylum, are the first major steps in this direction. These proposals are all based on the same principles: solidarity, responsibility and pragmatism. We cannot abandon any Member State to face a crisis alone. A country’s place on the map should not decide its share of the work. I am convinced that our proposal to reform the Dublin system strikes the right balance to achieve two objectives.

First, our proposal will allow establishing a sustainable and fair system for determining the Member State responsible for asylum seekers. It is based on a European reference system, with an automatically—triggered corrective solidarity mechanism. Once the number of asylum applications in a Member State exceeds 150% of the allocated share based on GDP and population, the corrective mechanism will be automatically triggered. All new admissible applications will then be shared proportionately between the other Member States which are below their share, based on the reference key. The objective is to avoid that a Member State carries a disproportionate burden.

Second, the new Dublin Regulation will better prevent secondary movements within the European Union. The current shifts of responsibility between Member States will no longer be possible. It is important to see the Dublin Regulation as part of a package together with the reform of EASO and of Eurodac. Indeed, the existing European Asylum Support Office (EASO) will be transformed into a fully-fledged Asylum Agency.

The tasks of the Agency will be considerably expanded. One of its other essential tasks will be to ensure greater convergence in the assessment of applications for international protection across the Union. And, as we have proposed for the European Border and Coast Guard Agency, we see the clear need to strengthen its operational role when needed. Therefore, we suggest a reserve of 500 experts from Member States to be available when needed in urgencies, if a Member State is subject to disproportionate pressure and needs support.

Finally, the reinforced Eurodac Regulation will continue to support the application of the Dublin system. The new regulation includes the possibility for Member States to store and search data belonging to third country nationals or stateless persons who are irregularly staying in the Union. This will facilitate their identification and therefore the enforcement of return decisions in line with data protection standards. These are only the first proposals for the reform of the Common European Asylum system.

We are now working on a second stage of legislative proposals towards achieving more convergence in the asylum procedure and the rights we need to grant to those in need. In addition, we are working towards increasing the legal avenues to Europe, and we will come up soon with a structural resettlement scheme. As President Juncker said in this plenary in April, we want to build a Common European Asylum System that is the best in the world – and I have full confidence that this House will help us to build a fairer, more equitable and more sustainable system that Europe needs and will need in the future.

 
  
MPphoto
 

  Roberta Metsola, on behalf of the PPE Group. Mr President, I would like to thank the Commissioners for their detailed presentations and for their constant leadership in trying to address the crisis in very tough circumstances. Your proposals, Commissioners, contain a number of very good elements and show some clear progress in addressing the issue. Strengthening the Malta—based EASO is essential and I am pleased that the proposals contain concrete measures in this regard which will see staff and resources increased. We need to keep proving to our citizens that there is an understanding among politicians in Brussels that Member States on the front line should not have to face disproportionate pressure on their systems alone. This is crucial, and any change to our systems must have this as its central theme.

The Commission’s idea for a corrective fairness mechanism is a good step in the right direction in addressing this concern and will go some way to pushing forward a sustainable solution to disproportionate pressures faced at the external borders. However, I think that the Commission’s idea for Member States to be able to pay their way out of the mechanism is provocative, and it does show just exactly how far away Member States still are from real sharing of responsibility. I can perhaps sympathise with the thinking behind the idea, but that some countries will be able to exonerate themselves from responsibility by payment is not, in my view, the best road towards effective solidarity. We need to do more to ensure that there is the political will to move forward.

Overhauling Dublin is essential. It is a system that has perpetuated a disproportionate responsibility on some Member States which feel left alone. It has poisoned the debate on migration and has allowed extremist elements to hijack the narrative. It must be changed.

Solidarity must be part and parcel of being an EU Member State. It can never be a concept we can buy our way out of. The bottom line is this: we are either all in this together, or we are not.

 
  
MPphoto
 

  Elly Schlein, a nome del gruppo S&D. Signor Presidente, onorevoli colleghi, cari Commissari, sarò franca: la proposta della Commissione non è quella che ci aspettavamo, ed è molto al di sotto delle nostre aspettative. Questo Parlamento, un mese fa, ha votato a larga maggioranza la relazione Kyenge-Metsola, che chiedeva il superamento di Dublino e dell'ingiusto criterio dello Stato di primo approdo e si spingeva oltre, fino a chiedere la centralizzazione dell'esame delle domande di asilo, che diventerebbero responsabilità europea.

Il messaggio di quest'Aula era chiaro: Dublino va superata ed è assurdo tenerla in vita artificialmente. Chiedevamo una vera riforma ambiziosa e necessaria e così purtroppo non è stato, è rimasto intatto il principio del primo paese di arrivo e si è deciso per una logica emergenziale. Quando per anni 6 Stati membri su 28 affrontano da soli quasi l'80 % delle richieste d'asilo, forse non ha più senso parlare di emergenza, perché è diventata strutturale. Il criterio del 150 % che fa scattare la distribuzione automatica è strettamente matematico e astratto, e non tiene conto della tenuta dei sistemi di accoglienza, alcuni dei quali sono già al collasso.

Quanto alla solidarietà finanziaria, i paesi in prima linea sono già stati supportati finanziariamente, ma non è stato sufficiente. Siamo sicuri che si possano monetizzare la solidarietà, i diritti e i doveri che discendono anche dai nostri trattati? È positivo, invece, che il nuovo meccanismo riguardi tutti coloro che chiedono asilo, senza più creare discriminazioni sulla base della nazionalità, e pure che si voglia rafforzare il ricongiungimento familiare e tutelare maggiormente i minori. Male, invece, che non si tenga minimo conto delle preferenze espresse dai richiedenti, come già questo Parlamento aveva chiesto.

Caro Commissario, cari Commissari, avremo molto lavoro da fare. Spero che ritroveremo insieme lo spirito più coraggioso dell'agenda europea dell'immigrazione, isolando gli egoismi dei governi e puntando più in alto. Io e il mio gruppo siamo pronti a lavorare con voi in maniera costruttiva e non ci fermeremo finché la risposta comune non sarà all'altezza.

(L'oratrice accetta di rispondere a una domanda "cartellino blu" (articolo 162, paragrafo 8, del regolamento))

 
  
MPphoto
 

  Peter van Dalen (ECR), "blauwe kaart"-vraag. Helaas is het zo dat die solidariteit ontbreekt. Er is een grote groep van lidstaten die niet willen meewerken aan een gezamenlijk concept.

Dat is een te betreuren, maar wel een realistisch gegeven en daar moeten we een antwoord op vinden. Nu kunt u wel zeggen dat die solidariteit er moet komen maar we moeten dan toch een middel hebben om die solidariteit af te dwingen. Het middel dat nu gekozen is, is veel te zwaar en buiten proportie. Hoe wilt u die niet bestaande solidariteit toch aanboren en toch zorgen dat er gezamenlijk voor opvang wordt gezorgd?

 
  
MPphoto
 

  Elly Schlein (S&D), risposta a una domanda "cartellino blu". Caro collega, mi sembra che la sua domanda più che per me sia per i governi che siedono nel Consiglio e che nemmeno hanno fatto partire i ricollocamenti su cui si sono impegnati nel settembre dell'anno scorso.

Le cifre sono ridicole: 160 000 erano gli impegni presi e sono state ricollocate 1 200-1 400 persone. C'è un problema di volontà politica. Secondo me, bisogna ricordare ai governi europei che gli articoli 78 e 80 dei nostri trattati già impongono una piena solidarietà tra Stati membri.

 
  
MPphoto
 

  Helga Stevens, namens de ECR-Fractie. De Commissie stelt een hervorming van het Dublinsysteem in het vooruitzicht. Dat is het systeem dat bepaalt welke lidstaat verantwoordelijk is voor een asielaanvraag. Dat blijft de eerste lidstaat van binnenkomst en dus feitelijk bijvoorbeeld Griekenland. Slechts indien de belasting te hoog wordt voor die eerstelijnslidstaat op basis van haar grootte en economische sterkte, kan men vluchtelingen herplaatsen. Slechts als Griekenland het objectief gezien niet meer aankan, moeten andere lidstaten asielzoekers overnemen. En ja, er is voorzien in sancties indien Oost-Europa niet wil meewerken. Hierop heeft de N-VA steeds sterk aangedrongen. De N-VA is een spreidingsplan genegen omdat België al het dubbele van het Europees gemiddelde van asielaanvragen behandelt en dus gebaat is bij een betere verdeling. Maar net zoals in het verleden zal de N-VA niet stemmen voor een voorstel dat onvoldoende is uitgewerkt. Herplaatsing is slechts de laatste stap. Eerst hebben we een adequaat EU-grenzenbeleid en een economische maximumlimiet nodig. Dan pas kunnen we spreken over spreiden en integreren. Het heeft geen zin de kraan open te laten en gewoon op meer efficiënte wijze te dweilen.

 
  
MPphoto
 

  Cecilia Wikström, on behalf of the ALDE Group. Mr President, I am very happy that we now have two packages of proposals from the Commission to tackle the situation with the refugees in a more determined and sustainable way. Let us hope that this will put an end to the era of panic—driven negotiations with Turkey to outsource our responsibilities to them, and instead focus on creating a robust European asylum system that can earn the respect of European citizens, while providing sanctuary for people fleeing war and persecution.

As rapporteur for the Dublin Regulation, I can assure the Commission, Member States and this entire House that I, together with my negotiating team, will work in an effective, determined way to conclude in a good agreement. The Dublin Regulation is the cornerstone of the European asylum system and this is not the time for watered—down deals. This is the time to – once and for all – get it right.

Out of respect for my team of shadow rapporteurs, I will not set out a specific approach here today. I believe it is important that we in this House work together and come up with a unified view on the Regulation and how it should look in the future. In order to do this, I intend to work closely with all groups that are interested in achieving a progressive European solution.

The Commission proposal is a good point of departure, but I am convinced that we are going to substantially strengthen the proposal in this House. However, I want to make it clear that I do not accept the approach by the Commission with regard to the Dublin transfer of unaccompanied minors. We have clear jurisprudence from the European Court of Justice that it is not in the best interest of children to be sent around Europe like ping pong balls or suitcases. On this I am convinced that I enjoy the full support of the House and so I am happy to work together with you on this.

 
  
MPphoto
 

  Cornelia Ernst, im Namen der GUE/NGL-Fraktion. Herr Präsident! Ich würde ehrlich gesagt mal ganz gerne diejenigen kennenlernen, die sich diesen Kommissionsvorschlag zu Dublin ausgedacht haben. Denn es ist doch eigentlich übermütig, einen toten Hasen für quicklebendig zu erklären! Denn das Dublin-System ist tot, und nun soll es wiederbelebt werden. Der sogenannte Korrektur- oder Fairness-Mechanismus für den Fall von außergewöhnlichem Migrationsdruck in den Mitgliedstaaten ändert nichts daran. Er ist bestenfalls naiv, denn Flüchtlingsaufnahme verstanden als automatisiertes Rechenexempel, als ein Rechenergebnis, passt doch wohl eher auf völlig andere Zusammenhänge.

Zum Beispiel auf Gegenstände. Gegenstände wie beispielsweise Kartoffelsäcke. Man hat irgendwo zu viele Kartoffelsäcke und schickt sie genau dorthin, wo noch nicht so viele sind – ernährungspolitisch völlig okay, damit bin ich sehr einverstanden. Aber auf Flüchtlinge kann man dieses Prinzip doch nicht anwenden, denn sie sind keine Gegenstände, sondern Menschen. Und dann noch etwas: Wenn man sich pro nicht aufgenommenen Flüchtling als Mitgliedstaat mit 250 000 Euro vermeintlich freikaufen kann, dann halte ich das im Grunde genommen für ein Ablenkungsmanöver. Denn was wird anders werden? Viel eher wird zutreffen, dass den unwilligen Mitgliedstaaten die Verpflichtung sehr entgegenkommt, zuerst zu prüfen, ob man Flüchtlinge in sichere Drittstaaten abschieben kann. Je länger also die Liste der sogenannten sicheren Herkunfts- und Drittstaaten ist, desto weniger Flüchtlinge hat man. All das ändert am Elend der Flüchtlinge nichts, noch hilft es den überforderten Mitgliedstaaten, und ist daher weder fair noch gerecht.

 
  
MPphoto
 

  Jean Lambert, on behalf of the Verts/ALE Group. Mr President, I want to say first of all to Cecilia Wikström that she has our Group’s full support in what she has been saying on unaccompanied minors and I think we would also agree with a number of the other criticisms that have been made.

I have worked on every Dublin Regulation that has been brought before this House; most of them have moved forward. I do not think this one is going to and I have to say I will try and keep my language parliamentary but it is going to be a real struggle. I understand that many NGOs and experts have been in discussions with the Commission and have basically been told that they need to ‘get real’; that they need to understand what is happening on the ground. These people do, and I think we have a duty to listen to them.

UNHCR, Charter of Fundamental Rights, Jesuit Refugee Service, numerous others – we should be listening to these people. I would agree with what we have been told: Dublin does not work. We never thought it did. We would agree that it puts a huge responsibility on countries because of their geographical situation – that was always obvious, was it not? We also know that Member States need to show solidarity. We heard this from Malta many years ago; we are still waiting for it.

Dublin is only going to have a chance of working if we also take into account asylum seekers themselves, because if you are looking at secondary movement, you need to think why do people move? Dublin fixes you; it gives you one chance. If that is going to be in a country where you think your claim will not be properly examined, where you will not be able to make the contacts with your community, use the language that you have to integrate as we want you to, would you not move? It is your one chance to actually develop your life in any sort of way.

A key point that we made in the last Dublin revision was that the thorough examination of your case was also a foundation of Dublin. Yet, when I look at some of the proposals here – for people who dare to cross a border – that is now being thrown out of the window and the court cases that decided that go along with it. I think there are some really big amendments that need to be made to this proposal.

 
  
MPphoto
 

  Laura Ferrara, a nome del gruppo EFDD. Signor Presidente, onorevoli colleghi, questa proposta di modifica di Dublino non ci piace. Stiamo parlando di una riforma, quindi di qualcosa che dovrebbe presupporre qualcosa di nuovo. Allora mi chiedo: qual è l'alternativa ai barconi che offre questa proposta di modifica? Come vengono osservati i principi di solidarietà e di equa ripartizione delle responsabilità tra Stati membri, che sono principi sanciti dall'articolo 80? Come si tutela il primo paese d'ingresso, che continua ad avere ancora il maggior onere nella responsabilità e nell'esame delle richieste di asilo e nella gestione degli sbarchi? Perché aspettare che un paese arrivi al collasso, che sia in estrema difficoltà, per poi far scattare il meccanismo di ricollocazione automatico? Sempre che poi questo meccanismo funzioni, perché uno Stato membro può decidere di lavarsene le mani, di pagare la multa di 250 000 euro e quindi non accogliere nessun richiedente asilo.

Abbiamo da tempo preso coscienza del fallimento di questo sistema di Dublino. Il Movimento 5 Stelle ha chiesto a gran voce una sua modifica, ma intendeva una modifica forte, efficace, vera. Una modifica che purtroppo non è arrivata.

La Commissione si è infatti limitata a proporre un'implementazione del vecchio sistema di Dublino, mantenendo lo status quo, e dunque in sostanza stiamo continuando ancora una volta a commettere gli stessi errori. La ricollocazione su base volontaria, come abbiamo visto, non ha funzionato. Abbiamo visto che non ha funzionato e bisogna prendere atto che la Commissione ha cercato di intraprendere un tentativo di sanzionare gli Stati membri che si oppongono alla ricollocazione dei migranti. Eppure, anche qui, anziché prevedere come sanzione una multa – che poi ricade sulle tasche dei cittadini, ricade sui contribuenti – prevediamo qualcosa di più forte, qualcosa che realmente possa fungere da deterrente, prevediamo la sospensione del diritto di voto per quei paesi che si rifiutano di collaborare, per quei paesi che violano l'articolo 80 del trattato.

Continuiamo a ripeterlo, lo ribadiamo: prevedere ancora una volta un'implementazione del vecchio sistema non funziona. È necessario un sistema di gestione europeo delle domande di asilo, sulla base di criteri comuni che vengano applicati da tutti gli Stati membri. I richiedenti asilo devono essere considerati delle persone che chiedono aiuto, che chiedono solidarietà all'intera Unione europea, non al singolo Stato membro. Si deve implementare un sistema di ricollocazione permanente che sia realmente obbligatorio, si deve prevedere un programma europeo vincolante di reinsediamento, la creazione di corridoi umanitari, quelle vie legali di accesso che ancora oggi mancano, che permettano di presentare domande per la protezione internazionale nelle ambasciate dell'Unione europea degli Stati terzi, garantire quindi vie legali e sicure di accesso all'Unione europea.

Il futuro sistema europeo comune di asilo non può essere ridotto a un bilanciamento degli interessi tra Stati membri.

 
  
MPphoto
 

  Marcus Pretzell, im Namen der ENF-Fraktion. Herr Präsident, meine Damen und Herren! Wir haben den Korrekturmechanismus für die Dublin-Regeln zu bearbeiten. Die Dublin-Regeln, die inzwischen auf dem Mülleimer der Geschichte gelandet sind, weil sie niemand innerhalb der Europäischen Union mehr beachtet, so wie nicht nur die Dublin-Regeln, sondern auch das Schengen-Abkommen und allerlei andere europäische Verträge in den vergangenen Jahren nach Gutdünken der nationalen Regierungen gebrochen worden sind. Einfache Regeln, so heißt es, seien das, die man uns hier verkaufen möchte. Warum hat es der Herr Kommissar dann nicht geschafft, uns das in zwei, drei Sätzen verständlich zu erläutern, wie denn diese Regeln genau aussehen sollen? Freikaufen kann man sich aus diesem europäischen Solidaritätssystem! Andererseits gebührt der Kommission mein besonderer Dank. Wir kennen jetzt den Preis eines Migranten in der Europäischen Union: eine Viertelmillion Euro.

Dieser Versuch einer Korrektur offenbart doch nur eins, nämlich das Scheitern aller bisherigen Versuche. Der Bruch von Schengen und Dublin durch Frau Merkel hat die versuchte Umverteilung von 160 000 Migranten im letzten Herbst in der Europäischen Union nach sich gezogen. Davon ist bislang nicht 1 % umgesetzt worden. Wir haben das Scheitern der Verhandlungen mit der Türkei erlebt. Wir haben erlebt, wie sich die Europäische Union hat erpressen, öffentlich vorführen und demütigen lassen. Und dabei reden wir noch gar nicht über das Problem der Familienzusammenführung, was das Chaos, das in der Vergangenheit angerichtet worden ist, verzigfachen wird.

 
  
MPphoto
 

  Κωνσταντίνος Παπαδάκης ( NI). Κύριε Πρόεδρε, οι ανακοινώσεις της Επιτροπής συνιστούν ακόμα μεγαλύτερη ενίσχυση του αντιδραστικού κανονισμού του Δουβλίνου. Για το άσυλο υπερισχύει η ευθύνη της χώρας πρώτης υποδοχής, όπως είναι η Ελλάδα, και σε αυτήν πλέον και "με τη βούλα" θα εγκλωβίζονται πρόσφυγες και μετανάστες. Οι απάνθρωποι μηχανισμοί σας με ποσοστώσεις, κλειδάριθμους, οι κατευθύνσεις σας για αποτροπή της λεγόμενης δευτερογενούς μετακίνησης, η καταστολή στα σύνορα, οι φράχτες, είναι όλα αυτά που θρέφουν τα κυκλώματα των διακινητών και δημιουργούν ζωή-κόλαση για πρόσφυγες και μετανάστες. Όποιος πρόσφυγας δεν συμμορφώνεται με τους αντιδραστικούς κανονισμούς σας απειλείται με συνέπειες και fast-track απόρριψη του αιτήματος ασύλου του. Ο λαός και οι πρόσφυγες να παλέψουν από κοινού για να απελευθερωθούν από τη μέγγενη των ιμπεριαλιστικών πολέμων, των συνθηκών και μηχανισμών της Ευρωπαϊκής Ένωσης και των κυβερνήσεών της που παραβιάζουν τη Συνθήκη της Γενεύης. Να διευκολυνθεί η ασφαλής μετακίνησή τους στις χώρες τελικού προορισμού και να εξασφαλιστούν ανθρώπινες και αξιοπρεπείς συνθήκες διαμονής κατά την προσωρινή φιλοξενία τους στην Ελλάδα.

 
  
MPphoto
 

  Ελισσάβετ Βόζεμπεργκ-Βρυωνίδη ( PPE). Κύριε Πρόεδρε, αγαπητοί συνάδελφοι, η ελληνική υπηρεσία ασύλου προσπαθεί αυτή τη στιγμή, μόλις με 280 υπαλλήλους, να διαχειριστεί τις αιτήσεις ασύλου που έχουν αυξηθεί κατακόρυφα μετά τη συμφωνία Ευρωπαϊκής Ένωσης – Τουρκίας για το προσφυγικό, διότι όλοι ζητούν να αναγνωριστούν ως πρόσφυγες στην Ελλάδα, επειδή αρνούνται να επιστρέψουν στην Τουρκία. Η κατάσταση όμως δεν είναι διαχειρίσιμη, αφού έχουν διευθετηθεί μόνο 89 αιτήσεις επί συνόλου 6.605 που μέχρι στιγμής έχουν υποβληθεί. Η νέα πρόταση της Επιτροπής για τις μεταρρυθμίσεις στο κοινό ευρωπαϊκό σύστημα ασύλου έχει σημαντική προστιθέμενη αξία για να αποκλιμακωθεί η πίεση σε συγκεκριμένα κράτη μέλη, εφόσον η αναθεώρηση του συστήματος Δουβλίνου είναι αναμφίβολα απαραίτητη. Από τον Μάιο του 2015, όταν η Επιτροπή ανακοίνωσε για πρώτη φορά τα προσωρινά μέτρα για τη διαχείριση, επιμείναμε οι νέοι μηχανισμοί μετεγκατάστασης και επανεγκατάστασης να έχουν μόνιμο και δεσμευτικό χαρακτήρα για όλους. Ένα χρόνο μετά, με δεδομένη την αποτυχία της ευρωπαϊκής αλληλεγγύης στην πράξη, η πρόταση της Επιτροπής για νομοθέτηση οικονομικής εισφοράς αλληλεγγύης για όσα κράτη μέλη αρνούνται να δεχθούν πρόσφυγες προβάλλει πιο αναγκαία από ποτέ. Πρόκειται για ένα ορθό μέτρο προς συμμόρφωση όλων, με τη διευκρίνιση ότι δεν πρόκειται για πρόστιμο ή ποινή ούτε έχει κυρωτικό χαρακτήρα, αλλά είναι ένα μέτρο ισορροπίας που στοχεύει στην αναλογική και με κριτήρια κατανομή των βαρών του προσφυγικού. Δεν νοείται, συνάδελφοι, ευρωπαϊκό σύστημα ασύλου, αν δεν χαρακτηρίζεται από αλληλεγγύη και δικαιοσύνη.

 
  
MPphoto
 

  Tanja Fajon (S&D). – Evropska azilna politika ne deluje. Ne deluje za države članice, ne deluje za prosilce za azil.

Predlagani sveženj ukrepov in predlog sprememb Dublinskega sistema je korak v pravo smer, a je premalo ambiciozen. Kot bi želeli celiti površinske rane, zdraviti simptome, ob tem pa pozabljamo na izvorno bolezen. Bojim se, da predlagana reforma ne bo preprečila nastajanja podobnih situacij, kot smo ji danes priča v Grčiji.

Potrebujemo resnično skupen sistem evropskega azila, ki bo temeljil na pravičnosti in solidarnosti. Bremena ne morejo in ne smejo nositi zgolj države z zunanjo mejo.

Mehanizmi za ukrepanje proti državam, ki ne sodelujejo, so nujno potrebni. A niso dovolj. In ne bodo dovolj, dokler se ne bomo zavedli, da gre za skupen evropski problem in da je edina prava rešitev sodelovanje vseh. Pri tem je pomemben izjemno tudi dialog z državljani.

Če želimo delujoče in varne razmere na mejah in v naših državah, če želimo zaščititi temeljne pravice vsakogar, potrebujemo boljšo in vseobsegajočo reformo. In pri tem, dragi kolegi, ne gre več za to, ali zmoremo, temveč, ali hočemo. Da moramo, pa že predolgo vemo.

 
  
MPphoto
 

  Timothy Kirkhope (ECR). Mr President, I welcome the presence here today of the First Vice-President and the Commissioner, as well as the Commission proposal to maintain the basic principles of Dublin. This is essential if we are going to combat irregular economic migration, sending a strong signal to human traffickers and allowing us to grant asylum to the most vulnerable.

As you are aware, my political group has always had serious reservations about a compulsory relocation scheme. It has had little success. Rarely does forcing someone to do something result in improved relations between the parties and the payment system suggestion of a fine of EUR 250 000 per individual who is not being relocated seems like a punishment for Member States, rather than a credible alternative.

I welcome the strengthening of important instruments such EASO and Eurodac. I believe that looking at how we can enhance what we already have, rather than reinventing the wheel, will always be the most effective way forward. But despite all this, my main message here today is a simple one. These revisions, these proposals, these enhancements will only work if we all stick to the rule book.

Commissioner, your institution is there to oversee compliance with the Treaties and with our laws, and what I have seen over the last 12 months is Member States believing they are all above the laws rather than pursuing the laws that they have negotiated and adopted. If we are creating real solidarity in a truly effective area of asylum, then the rules must be followed. This Parliament must not just be a talking shop, but a venue for building credible and effective solutions to gain back the trust and the confidence of the electorate.

 
  
MPphoto
 

  Angelika Mlinar (ALDE). Herr Präsident! Eines steht außer Streit: Europa steht vor einer gewaltigen Herausforderung. Deren Bewältigung ist aber machbar, und nicht von der Zahl der Asylsuchenden abhängig, sondern von unserer Einstellung, der konkreten Einstellung der Mitgliedstaaten zur Reform des derzeitigen europäischen Asylsystems. Der Kommissionsvorschlag liegt auf dem Tisch, und ich halte ihn für ausgewogen. Die Mitgliedstaaten können nicht weiterhin ihre Augen verschließen und hoffen, dass der Zustrom der Flüchtlinge abreißt.

Seien wir ehrlich: Im Vergleich zu ihrer Einwohnerzahl nehmen wirtschaftlich schwache Länder wie der Libanon und Jordanien eine viel höhere Zahl an Flüchtlingen auf als wir. Solange wir versuchen, unsere Verantwortung auf andere Länder abzuschieben, bleibt das Problem bestehen. Es gibt keine nachhaltige europäische Lösung außerhalb unserer Grenzen. Der Plan, Asylsuchende umzusiedeln, war ein erster Versuch, die Lage in den Griff zu bekommen – leider ist dieser klar gescheitert. Ich hoffe, dass Mängel, die durch fehlende Solidarität der Mitgliedstaaten und fehlendes europäisches Verantwortungsbewusstsein entstanden sind, durch Verhandlungen zu einem europäischen Asylsystem adressiert und auch gelöst werden.

 
  
MPphoto
 

  Judith Sargentini (Verts/ALE). Vluchtelingen zijn toekomstgericht. Ze denken aan een veilige plek nu, maar ze denken ook aan hun kinderen en wat voor een bestaan die kinderen in de toekomst zullen hebben. Lidstaten lijken vooral in het nu te leven: nu minder vluchtelingen in mijn land en dan zien we straks bij de volgende regering wel wat dat betekent voor Europa, of wat dat betekent voor de vluchtelingen, of wat dat betekent voor de stabiliteit in het Midden-Oosten.

De Europese Commissie is in het algemeen toekomstgericht. Meneer Avramopoulos, u bent er voor de toekomst van Europa en van de Europese burgers, en wij willen samenwerken aan de stabiliteit in de regio. De nood moet dus wel heel erg hoog zijn dat u zo'n kortzichtig voorstel doet voor de verandering van het Dublinsysteem. Mijn vraag aan u is: Wat kunnen wij doen om u te helpen? Voor de toekomst van Europa en voor de toekomst van die vluchtelingenkinderen.

(De spreker gaat in op een "blauwe kaart"-vraag (artikel 162, lid 8, van het Reglement))

 
  
MPphoto
 

  Marek Jurek (ECR), pytanie zadane przez podniesienie niebieskiej kartki. Panie Przewodniczący! Pani poseł! Zachęca nas pani, żebyśmy się zastanowili nad przyszłością dzieci przywożonych do Europy. Ja bym chciał, żebyśmy się zastanowili nad teraźniejszością, co w tej chwili właściwie dzieje się, co wiemy o tych 10 000 dzieci, które zaginęły w Europie. My nie wiemy, co się z nimi stało. Tak wyglądają realia polityki imigracyjnej, tak wygląda przyglądanie się temu nielegalnemu przemysłowi przemytu ludzi, o których nie wiemy, czy tak naprawdę byli wykorzystywani do przemycania innych, czy jeszcze żyją, czy nie są ofiarami przestępstw.

 
  
MPphoto
 

  Judith Sargentini (Verts/ALE), "blauwe kaart"-antwoord. Dank u dat u attendeert op de kwestie van de vermiste kinderen. Als kinderen legaal naar Europa hadden kunnen komen, dan waren ze nu niet vermist, dat is één. Ten tweede denk ik dat een heleboel kinderen die in Griekenland of in Italië aangekomen zijn, zich daar hebben geregistreerd. Daarna zijn ze, zoals heel veel vluchtelingen, te voet vertrokken op weg naar familie elders. En dat is iets wat wij met z'n allen toelaten omdat wij een asielbeleid hebben onder het motto ‘survival of the fittest’.

 
  
MPphoto
 

  Kristina Winberg (EFDD). Herr talman! Ända sedan slutet av 1990-talet har kommissionen försökt tvinga fram en gemensam europeisk asylpolitik. Syftet sägs vara att bekämpa illegal invandring och människohandel genom att anta en federalistisk plan för laglig migration. Kommissionen kallar sitt förslag för ett harmoniserat och effektivt asylförfarande. Jag häpnar över ordvalet.

Man föreslår nu ytterligare åtgärder för att uppnå målen i sin plan. Men detta ofrivilliga solidaritetsbidrag innebär bara att man tar till ytterligare tvångsmekanismer för att genomföra sin politik. De medlemsstater som inte vill ta emot migranter ska få böta, och inga små summor heller: 250 000 euro per vägrad migrant. Asyl ska naturligtvis inte vara ett lotteri – en asylsökande har rätt att få sin sak prövad, men inte till priset av att vi luckrar upp villkoren för asylrätten på det sätt som nu sker. För hur många av dem som kommer är verkligen asylsökande? Och för varje så kallad asylsökande – hur många anhöriga tvingas inte medlemsstaterna ta emot?

Europa kan inte gå vidare med en gemensam asylpolitik, vi måste först och främst kontrollera våra gränser. Vi måste avvisa dem som inte har skäl att komma till Europa, och lära oss att hantera alla ogrundade ansökningar snabbt och effektivt redan vid EU:s yttre gränser. Vi måste stoppa terroristresorna. Vi måste hjälpa människor på plats. Vi måste värna om Europas framtid. Tack!

 
  
MPphoto
 

  Vicky Maeijer (ENF). Eerst ongelimiteerd gelukzoekers naar Europa halen, de Europese landen in een gigantische crisis duwen, en dan als oplossing meer Europese Unie voorstellen: dat is wat de Europese Commissie keer op keer doet, op weg naar een Europese superstaat. Zo ook vandaag. Maar het kan nog gekker! Want wanneer een land aangeeft de toestroom niet meer aan te kunnen, wanneer het zich wil verdedigen tegen de asieltsunami en bijkomende islamisering door zijn grenzen te sluiten, dan kan het rekenen op een boete van maar liefst 250 000 euro per asielzoeker. Solidariteit noemt de heer Timmermans dat. Ik zeg: het is knettergek.

De puinhopen van de Europese Unie los je niet op door nog meer Europese Unie. Die los je niet op door te chanteren en te dreigen met geldboetes. Die los je niet op door nog meer soevereiniteit weg te halen bij de lidstaten. Ik roep u dan ook op deze plannen van tafel te halen en de landen weer zelf de baas te laten zijn over hun eigen grenzen.

 
  
MPphoto
 

  Krisztina Morvai (NI). Elnök Úr, Önök itt folyamatosan az európai uniós országok közötti szolidaritásról beszélnek, és folyamatosan gyalázzák a hazámat, Magyarországot. Kérem szépen, mi már bőven kivettük a részünket a szolidaritásból. Saját forrásokból, hatalmas pénzekért, hatalmas energiával megvédtük Európa közös határait, ugyanúgy, ahogy a történelem során már sokszor megtettük. Mi a jog uralmának az elvéből indultunk ki, ami az Európai Uniónak az egyik alapelve, azt tettük, amit az európai normák, az európai jogszabályok kötelezőnek írtak elő: a határt védtük. Önöknek viszont úgy látszik fogalmuk nincs a jog uralma elvéről, mert olyasmit tesznek, ami totálisan jogellenes. Egyrészt jogellenes a nemzetközi jog szerint az a lakosságcsere, amit Önök óhajtanak csinálni, másrészt pedig a jog előírja, hogy büntetést alkalmazni, amit most Önök ezzel a 250 ezer euróval óhajtanak, csak akkor lehet, hogyha már előre megmondták, hogy mi az a jogellenes cselekmény, amiért büntetést akarnak kiszabni, és ezt csak bíróság tehetné, Önök nem. Hagyják abba a jog ...

(Az Elnök megvonta a szót a képviselőtől.)

 
  
MPphoto
 

  Frank Engel (PPE). Herr Präsident! Herr Kommissar! Es geht ja hier, wenn ich die Sache richtig sehe, um Asyl. Das ist ja nun ein international festgeschriebenes Recht, das man relativ schwierig quantitativ begrenzen kann. Das heißt, wir verfügen über keinerlei Mechanismen, mit denen wir verlässlich in Zukunft sagen könnten: Es dürfen nur mehr so viele kommen. Es werden so viele kommen, wie theoretisch asylberechtigt sind, und sogar die, die eine Hoffnung darauf haben, Asyl bei uns zu erlangen zu können.

Und deswegen finde ich es eigentlich relativ abenteuerlich, dass die Kommission uns erst im zweiten Anlauf einen Text präsentiert, in dem sie wieder sagt: Und was der eine nicht will, wird umverteilt auf andere, die vielleicht dann überhaupt nicht wollen, und die zahlen eine Viertelmillion pro Kopf. Eine Viertelmillion pro Kopf bedeutet: Vier Köpfe machen eine Million, 4 000 Köpfe eine Milliarde! Rechnen Sie sich das mal im Falle eines wirklichen Ansturms von Menschen aus, die in irgendeinem Mitgliedstaat ankommen würden, der nicht dazu bereit oder fähig wäre, sich im solidarischen Umlageverfahren sinnvoll zu beteiligen.

Ich bin überhaupt nicht dagegen, dass das hier alles passiert. Ich bin sogar der Meinung, dass eines der sinnvollsten Dinge, die der Kommissionspräsident Juncker vor diesem Haus dezenter Weise gesagt hat, war, dass wir eigentlich dazu kommen sollten, dass jemand in Zukunft in der Union Asyl beantragt und nicht mehr in irgendeinem Mitgliedstaat – also wäre das eigentlich die Stoßrichtung. Aber um dahin zu kommen, glaube ich, müssen wir irgendwann die Gedanken zu Ende denken. Und das heißt, es hilft keine Geldstrafe – zumindest keine Kopf-Geldstrafe! Es hilft in Zukunft nur, dass wir den Staaten, die partout nicht an solidarischer Politik teilnehmen wollen, mitteilen, dass sie dann ein Problem mit dem Funktionieren der Europäischen Union haben.

 
  
MPphoto
 

  Josef Weidenholzer (S&D). Herr Präsident! Als wir vor einem Monat über die Mitteilung der Kommission zur Revision des Dublin-Systems diskutierten, gab es viel Zustimmung. Endlich hatte jemand den Mut, einzugestehen, dass es Alternativen zu Dublin gibt. Der Entwurf der Verordnung ist für viele von uns eine Enttäuschung, weil er an der Illusion von Dublin festhält. Das Erstlandsprinzip bleibt weiter bestehen, und auf dieser Ausgangsbasis wird versucht, Schwächen zu beheben, wie die schon zitierte Verteilung auf alle Mitgliedstaaten.

Manche Elemente sind durchaus richtig – ein einheitliches europäisches Asylverfahren, die Stärkung von EASO, die Verbesserungen bei EURODAC –, aber letztlich bleibt es doch beim Herumdoktern, und die Gefahr des Scheiterns ist sehr groß und auch die Gefahr, nicht ernst genommen zu werden.

Das alles beschädigt Europa. Wir sollten wirklich den Mut haben, legale Einreisemöglichkeiten zu schaffen, verschiedene Systeme verschieden zu behandeln, wie Zuwanderung und Asyl, und die Möglichkeiten der Antragstellung in den Herkunftsregionen – sei es im Botschaftsverfahren oder in eigens zu schaffenden contact points – zu regeln. Nur so lässt sich auch das Schlepperwesen wirklich bekämpfen.

 
  
MPphoto
 

  Jussi Halla-aho (ECR). Mr President, I think we focus too much on how to manage and distribute the people who are coming, while the question we should be asking is how many people we can afford to take in socially or economically. What we should understand clearly is that there is now, and in the future, an endless number of people who want to come to Europe. Relocation has not worked and will not work and, even if it did work, it would only encourage more people to come.

Many Member States have re—established border controls and that has significantly reduced secondary movement and asylum shopping. In the long run, it will likely also reduce the number of people crossing the Mediterranean because those people are not interested in staying in Greece or Italy. They all want to go to Germany, Sweden and some other countries. As for the external borders, I think we should look closely at what Australia has been doing successfully for the past few years.

(The speaker agreed to take a blue-card question under Rule 162(8))

 
  
MPphoto
 

  Sophia in 't Veld (ALDE), blue-card question. I hear you say we should take as many people as we are able to take in, referring to a kind of absorption rate. So what are you going to say to the people who are fleeing a war situation, who come to Europe and who, according to your definitions, we cannot absorb any more? What are you going to say to them?

But my more important question is: do you not think that it is an absolute disgrace to have that kind of language in the richest, most prosperous, freest and safest continent in the world, to say that we actually do not have the capacity to take those people in?

 
  
MPphoto
 

  Jussi Halla-aho (ECR), blue-card answer. Well, given the miserable integration rate that we have seen, even with much smaller numbers of humanitarian immigrants in Europe, I would say that we cannot afford even these kind of numbers. Most humanitarian immigrants concentrate in those Member States which have the most generous social security system; that is a fact. We should not be naive about the people who are now crossing the Mediterranean. The majority of them are economic migrants; they are not refugees from Syria.

 
  
MPphoto
 

  Nathalie Griesbeck (ALDE). Monsieur le Président, ces réformes, si elles sont présentées et adoptées rapidement, vont permettre enfin – en tous les cas, on l'espère – à l'Europe, mais surtout aux États, et spécialement à ceux que la géographie européenne a placés aux frontières extérieures de l'Union, de gérer et d'accueillir de façon responsable, solidaire, humaine, et avec dignité, les personnes qui fuient la guerre et la violence.

Le premier paquet de mesures avec la réforme d'ampleur du règlement de Dublin est sans doute le plus significatif, et nous le réclamions depuis de longs mois. Ainsi, si la Commission, au fond, a rempli une partie importante du contrat – avec le bémol que j'apporte, en écho à Cecilia et à d'autres collègues, sur l'accueil des mineurs non accompagnés –, c'est en revanche maintenant le moment de lancer un appel clair aux États, car le blocage des États aboutit à ce que, finalement, tout le travail sur le paquet "asile" – qui s'est déroulé et négocié de 2008 à 2012 – ait été si inachevé qu'après deux années à peine, nous soyons obligés de le réformer. Cette constance dans les blocages et dans les atermoiements est mortifère tant pour les réfugiés que pour les citoyens, nos concitoyens qui attendent autre chose de l'Europe.

 
  
MPphoto
 

  Ska Keller (Verts/ALE). Mr President, the Commissioner has been speaking about solidarity but if we look at the proposal, only those refugees will be transferred that are more than 150% of admissible applications. So the country of first entry would still have to check whether a refugee’s application is admissible or not. That means, Commissioner, that neither Greece nor Italy would actually benefit from that automatic solidarity scheme that you are proposing.

So where in fact is that solidarity? This check on admissibility also leads to a situation where we are basically expanding the Turkey deal to all neighbouring countries. We are creating an invisible border region around Europe where all the neighbouring countries will be safe, and third countries will be first asylum countries, so we will send everyone back. That is what the proposal implies. Maybe you can tell me otherwise but that is what I read in this proposal and I am very worried about that.

 
  
MPphoto
 

  Jane Collins (EFDD). Mr President, can I point out to this Chamber that an ISIS-linked terror cell was unearthed after three men were arrested in Italy only yesterday. The five suspects, including one who had been to London, had all been granted refugee status. They were free to take advantage of the EU’s internal borders, crossing between countries unchecked, just like the perpetrators of the Paris and the Brussels murders. The group had also photographed potential targets in London and one of the group was planning to move to Calais, raising the prospect of either using that as a base or else to help others enter the UK.

When will the EU learn and when will the UK Government learn? Of course we should give those in genuine need a safe haven using the Geneva Convention on Refugees. But that is not what this EU asylum system is about: it is about forcing countries to take on people who could well be terrorists and fining them if they do not. It is about Brussels forcing local services in Britain to a breaking point rather than face opposition to their project in other countries with external borders. It is another example of why our membership of the EU makes Britain less secure, and why we will be better out of the European Union.

(The speaker agreed to take a blue-card question under Rule 162(8))

 
  
MPphoto
 

  Liisa Jaakonsaari (S&D), sinisen kortin kysymys. Voin tietenkin yhtyä moniin epäilyksiin, mitä Teillä oli, mutta ette ole varmasti lukeneet näitä komission papereita, koska niissä mainitaan esimerkiksi Eurodac-järjestelmän uudistaminen. Komissio ehdottaa, että tietokantojen ja sormenjälkien keräämisen kautta etsitään turvapaikanhakijoista mahdollisia ISISin jäseniä tehokkaammin kuin tähän saakka. Lukekaa komission ehdotus.

 
  
MPphoto
 

  Jane Collins (EFDD), blue-card answer. Listen, I am not saying that I have not read the paper. I have read the paper. What I am saying is that fining will make absolutely no difference whatsoever to these people that are so determined to actually murder people.

 
  
MPphoto
 

  Gerolf Annemans (ENF). Geen enkel asielsysteem van deze Europese Unie kan nog een aanvaardbaar asielsysteem zijn voor de burgers van Europa om de eenvoudige reden dat u, machthebbers van de Europese Unie, alle vertrouwen en alle geloofwaardigheid totaal en volledig hebt opgebruikt. Uw grenzenbeleid is een opengrenzenbeleid geworden. U hebt van het asiel een wilde immigratie gemaakt, vergiftigd en besmeurd door bedrog, materialisme en mensenhandel en door de ideologie van een multiculturele waanvoorstelling die de grondslag van Europa – eenheid in verscheidenheid – teniet doet. Wij willen uw asielbeleid niet meer, dames en heren van de Europese Commissie. Het is angstaanjagend en het wordt niet meer gesteund door het volk van Europa.

 
  
MPphoto
 

  Udo Voigt (NI). Herr Präsident! Als ich in der vergangenen Woche von Ihren Vorschlägen, den Vorschlägen der Kommission, gelesen habe, dachte ich zunächst, es sei ein Aprilscherz. Aber seit heute wissen wir, es ist wahr. Die hohen Werte, die Sie hier in diesem Hause vorgeben zu verteidigen – die Menschlichkeit, die Humanität – haben einen Preis. Pro Mensch beträgt dieser also 250 000 Euro. Das ist die Realität, der wir heute ins Auge schauen.

Was machen Sie aber denn mit den Ländern, in denen im Gegensatz zu meinem Land – Deutschland – Volksabstimmungen möglich sind? In Ungarn wird demnächst darüber abgestimmt, ob das Volk eine Einwanderung will oder nicht. Wollen Sie derartige Volksabstimmungen mit diesem Preis unter Druck setzen, dass das Volk aus Angst vor Zahlungen des Landes hinterher nicht mehr so abstimmen soll, wie es fühlt? Was maßen Sie sich eigentlich an in einer Zeit, wo Sie bis jetzt nichts dazu getan haben, die Fluchtursachen zu bekämpfen? Haben Sie sich schon jemals an diejenigen gewandt, die daran schuld sind, dass so viele Millionen Flüchtlinge nach Europa wollen, die den Irak und Libyen in Grund und Boden gebombt haben: die Vereinigten Staaten von Amerika? Wir sollten, statt Zwangsmaßnahmen gegen Mitgliedstaaten anzuwenden, lieber das Verursacherprinzip umsetzen. Wir sollten die Flüchtlingsströme dort bekämpfen, wo sie entstehen, und den Menschen dort helfen, wo sie herkommen, statt 250 000 Euro pro Person Zwangsmaßnahmen zu verhängen.

 
  
MPphoto
 

  Salvatore Domenico Pogliese (PPE). Signor Presidente, onorevoli colleghi, finalmente siamo giunti ad una proposta formale di modifica del regolamento Dublino 3 da noi ampiamente auspicata, sollecitata, invocata in questi ultimi due anni, che rappresenta la vera anomalia del sistema europeo dell'accoglienza. Ecco perché accolgo con grande soddisfazione questa proposta, anche se – lo devo dire con grande onestà intellettuale – avrei preferito confrontarmi su un testo che prevedesse la modifica radicale del regolamento Dublino 3, eliminando la competenza esclusiva dello Stato di primo approdo per l'espletamento delle domande di asilo politico. Ma è pur sempre un importantissimo passo in avanti, che sancisce una concreta applicazione del principio solidaristico nella ricollocazione dei migranti nel caso in cui uno Stato membro dovesse essere oggetto di un flusso particolarmente significativo.

Condivido, a differenza di molti miei colleghi, anche il meccanismo individuato di una consistente penale di 250 000 euro a migrante, purché sia effettivamente applicata, che credo possa rappresentare un eccezionale deterrente per gli Stati membri che non intendono dar seguito alla ricollocazione. Condivido anche il rafforzamento di Eurodac, la trasformazione dell'EASO in una vera e propria Agenzia europea per l'asilo, agevolando i rimpatri e contrastando in maniera assolutamente determinata la migrazione irregolare.

Ecco perché accolgo con grande soddisfazione questa proposta. Mi auguro che il Consiglio parli la stessa lingua del Parlamento e della Commissione.

 
  
MPphoto
 

  Cécile Kashetu Kyenge (S&D). Signor Presidente, onorevoli colleghi, se non ci sarà solidarietà sulla gestione dei flussi migratori, non ci sarà solidarietà in nessun altro settore. Sono le parole che lei, Vicepresidente Timmermans, ha pronunciato poche settimane fa, parole alle quali pensavamo seguissero delle proposte ambiziose e al contempo realistiche.

E invece ci troviamo di fronte a una "rivisitazione creativa" del regolamento di Dublino che si riassume con il principio: "chi non accoglie paga". Un mero calcolo di cifre di persone da trasferire da uno Stato membro all'altro con un approccio burocratico che non tiene conto di altri fattori.

La proposta presentata non è che un palliativo per gli Stati di primo approdo. Eppure, neanche un mese fa quest'Aula si è espressa a favore di una revisione di fondo del regolamento di Dublino, a favore di un sistema europeo centralizzato delle domande di asilo. Abbiamo chiesto di andare oltre il criterio dello Stato membro di primo ingresso e di abbandonare una volta per tutte l'approccio emergenziale. La solidarietà è un principio cardine del nostro ordinamento e non un meccanismo da far scattare quando uno Stato membro è sopraffatto.

Da parte nostra, signor Presidente, ci batteremo per modificare questa proposta e portare avanti una riforma in grado di ricostruire un clima di fiducia e di cooperazione tra gli Stati membri, i richiedenti asilo, le istituzioni europee e tutti i vari attori coinvolti.

 
  
MPphoto
 

  Marek Jurek (ECR). Panie Przewodniczący! Solidarność nie polega na zrzucaniu odpowiedzialności na innych za własną nieodpowiedzialność polityczną. Tak naprawdę ogromna część odpowiedzialności za obecny kryzys imigracyjny spada na Komisję Europejską, na autorów tych nieodpowiedzialnych wezwań na czele z przewodniczącym Junckerem, który zapowiadał otwarcie dróg legalizacji nielegalnej imigracji. Oczywiście w to wpisuje się również niewykonanie decyzji Rady Europejskiej z kwietnia ubiegłego roku, w której była mowa o energicznym zwalczaniu przemysłu nielegalnej imigracji. W tej chwili obserwujemy, jak próbuje się obwinić za skutki tej polityki te państwa, które mają odwagę się jej przeciwstawiać. Nie, panowie, tak naprawdę to wy powinniście ponosić polityczną odpowiedzialność za tę politykę. Fundamentem demokracji jest polityczna odpowiedzialność. To autorzy tej polityki na czele z przewodniczącym Junckerem powinni odejść.

 
  
MPphoto
 

  Филиз Хюсменова (ALDE). – Г-н Председател, събитията през изминалите месеци показаха, че в настоящия си вид европейската система на убежище не може да се справи. Европа бе изправена пред безпрецедентна криза, която постави несъразмерна тежест върху няколко държави. Оказа се, че директивата за временната закрила, създадена именно за справяне с внезапен миграционен поток, не може да бъде приложена, тъй като не предвижда механизъм за задължително споделяне на отговорността.

От този опит трябва да извадим правилните поуки. Нужна ни е цялостна реформа на системата, която да осигури истинска европейска солидарност, а не мерки, неспособни да се справят с проблемите в дългосрочен план. Макар и предложението на Комисията да не предвижда централизирана европейска система, автоматичното прилагане на коригиращ механизъм за разпределение на търсещите убежище е стъпка в правилната посока.

Ето защо призовавам Съвета да подкрепи предложеното изменение в името на намиране на по-дългосрочно решение.

 
  
MPphoto
 

  Bodil Valero (Verts/ALE). Herr talman! När vi började mandatperioden så sa ordförande Juncker att det inte skulle bli en massa ny lagstiftning. Sedan kom terroristattacker och en massiv inströmning av flyktingar som ändrade på allt. Och resultatet vi ser är en strid ström av förslag som alla har det gemensamt att det varit bråttom att ta fram dem, och att det i princip saknas konsekvensanalyser.

Vi släcker eldar men funderar inte på hur vi ska förebygga dem, eller på om våra beslut verkligen löser problemen. Det räcker inte att bara ändra asylsystemet. Det är inte bara asylsökande som riskerar livet på vägen hit. Det är många ekonomiska migranter och de kommer fortsätta att komma över havet även den dag krigen i vårt närområde har slutat. Det enda sättet att minska dödsfallen på Medelhavet, det är att skapa lagliga vägar både för flyktingar och andra migranter.

Enligt mitt språkbruk så innebär det inte att man idkar den byteshandel som ni talar om. Det handlar om bland annat humanitära visum och regler för arbetskraftsinvandring för både hög- och lågutbildade, och det handlar om att arbeta med grundorsakerna till migrationen, inte bara dåliga förhållanden i flyktinglägren i Turkiet.

 
  
MPphoto
 

  Rolandas Paksas (EFDD). Pirmiausia sąžiningai atsakykime sau, ar mes siekiame išspręsti migracijos Europai keliamas problemas, ar norime visų Europos Sąjungos šalių gyventojų sąskaita spręsti Europą užplūdusių migrantų problemas. Ir jeigu renkamės pirmą atsakymo variantą, tai nei Dublino sutarties peržiūra, nei naujai įsteigta Europos Sąjungos prieglobsčio agentūra, nei kompiuterizuotas perkėlimo mechanizmas iš esmės jos nesprendžia. Dublino sutartyje yra pakankamai svertų tinkamai reguliuoti migracijos srautus Europoje. Bet tam yra būtina viena esminė ir vykdoma sąlyga. Tai griežta ir profesionali Europos Sąjungos išorės sienų kontrolė. Reikia pripažinti, kad tinkamai to neatlikus jokie perkėlimo mechanizmai nebus nei nauji karaliaus drabužiai, nei naujai išrastas dviratis. Netgi nepaisant to, kad Turkiją skatinsime šešiais milijardais eurų, o migrantų dalintis nenorinčias šalis bandysime bausti ketvirčiu milijono eurų už vieną nepriimta pabėgėlį.

 
  
MPphoto
 

  Mara Bizzotto (ENF). Signor Presidente, onorevoli colleghi, siamo alle solite: alle solite bugie, alle solite parole inutili. Oggi la Commissione viene a illustrare la riforma del sistema di asilo europeo. Ma di quale riforma stiamo parlando? Se i richiedenti asilo devono presentare domanda nel primo paese d'ingresso, quindi Italia e Grecia, e non direttamente all'UE, perché lo chiamate asilo europeo? Non giocate sulle parole, non fate comunicati stampa – come avete fatto la settimana scorsa – lunghi due pagine per dire che tutto è cambiato quando non è cambiato nulla, non venite a dire a chi abita in Italia come me che bisogna controllare le frontiere, perché questo noi lo diciamo da anni, ma non è mai stato fatto.

Intanto i clandestini arrivano e nel 2016 in Italia saranno 300 000, e come dice Europol tra loro ci sono anche potenziali terroristi. Non parlate di ricollocare i migranti arrivati in Italia, perché questa storia l'ho già sentita. Da settembre 2015 ad aprile 2016 sono state ricollocate solo 1 145 persone. Nulla, altro che 160 000 come avevate promesso. Un fallimento! La politica europea sull'immigrazione è un grande fallimento e voi non l'avete ancora capito.

 
  
MPphoto
 

  Michaela Šojdrová (PPE). – Pane předsedající, po roce diskusí očekávám od Evropské komise, že budeme moci změnit azylový systém tak, aby byl lépe fungující z hlediska migrantů a zajistil větší bezpečnost pro občany Evropské unie. Proto se také toto opatření nedá oddělit od lepší ochrany vnějších hranic, která by měla být zajištěna co nejdříve.

Z tohoto hlediska vítám rozšíření databáze Eurodac pro lepší identifikaci osob a výměnu informací mezi státy, rovněž posílení Evropského úřadu pro azyl pro prosazování azylového práva všemi účastníky. Avšak zavedení automatického přerozdělování uprchlíků považuji za omyl, který nefunguje již dnes a nebude fungovat, ani pokud bude znovu toto opatření vynuceno. Přijímání azylantů je výhradní pravomoc členských států, a pokud to nebudeme respektovat, nebudeme budovat perspektivní Unii.

Kolegům z Řecka, Itálie, Malty chci říci, že my, občané střední Evropy, jsme solidární, že víme, že jsme na jedné lodi. A také víme, že nikdo nechce být azylantem, nikdo nechce opustit svůj domov. Proto za řešení považujeme řešení krizí v místech, kde vznikají. Azylový systém je jen řešením následků, nikoliv řešením příčin.

 
  
MPphoto
 

  Μιλτιάδης Κύρκος ( S&D). Κύριε Πρόεδρε, κύριε Επίτροπε, δεν υπάρχει καλύτερη απόδειξη για την ισχύ ενός νόμου, για την ποιότητά του, από την ισχύ του στο χρόνο και το Δουβλίνο μας απέδειξε, όταν χρειάστηκε, πως δεν ήταν επαρκές. Εξετάζοντας την πρόταση της Επιτροπής έχω ένα μόνο κριτήριο. Αν είχε εφαρμοστεί από την αρχή της προσφυγική της κρίσης θα ήμασταν σε καλύτερη θέση; Και η απάντηση είναι σίγουρα, ναι, θα ήμασταν ακόμα καλύτερα αν είχε εφαρμοστεί και υπάρξει και υλοποιηθεί η Frontex II.0, την οποία ετοιμάζουμε. H πρόταση αυτή, με όλες τις προσθήκες που θα λάβει από το Κοινοβούλιο, μπορεί να αποτελέσει ένα σαφές καλύτερο ενδιάμεσο στάδιο, μέχρι να φτάσουμε σε μία πραγματικά ευρωπαϊκή απάντηση η οποία θα μπορεί να καλύψει όλες τις ανάγκες, αλλά δεν είναι στα ενδιαφέροντα των κρατών μελών από ό,τι καταλαβαίνω. Kαι μία ερώτηση, μια και σας έχουμε εδώ: διαβάσαμε ότι υπάρχει ένα "plan B": αν καταρρεύσει η συμφωνία με την Τουρκία, τα ελληνικά νησιά να μετατραπούν σε τόπους συγκέντρωσης των προσφύγων. Έχει καμία σχέση με την πραγματικότητα αυτό;

 
  
MPphoto
 

  Richard Sulík (ECR). – Návrh Komisie udeliť pokutu 250 tisíc EUR za každého neodobratého migranta s prehľadom vyhráva cenu o najabsurdnejší návrh v histórii Komisie. Páni a dámy v Komisii zrejme zabudli, že občania východnej Európy ešte nemajú dostatočne vymyté mozgy a nielenže si nemyslia, že multi-kulti nefunguje, ale ani si nemyslia, že islam patrí k Európe. Alebo si možno len Komisia povedala, že ešte stále neznechutila občanom Európy dostatočne myšlienku o spoločnej Európe.

Za občanov Slovenska a ďalších východoeurópskych krajín, každopádne vravím, že akékoľvek pokuty za neodobratých migrantov a prerozdeľovanie migrantov po Európe plne ignorujú ich vôľu. Pre riešenie migrantskej krízy je dôležité chrániť hranice a nie predkladať absurdné návrhy.

 
  
MPphoto
 

  David McAllister (PPE). Hochgeschätzter Herr Präsident, meine sehr geehrten Damen und Herren, liebe Kolleginnen und Kollegen! Die von der Europäischen Kommission gemachten Vorschläge unterstütze ich ausdrücklich, denn die Kommission hat den Prozess zu einer Reform des Europäischen Asylsystems angestoßen. Seien wir mal ehrlich: Die Dublin-Regeln in ihrer bisherigen Form waren und sind nicht mehr zeitgemäß, sie überfordern einige wenige Mitgliedstaaten und fördern letztlich so die irreguläre Migration.

Für eine humane und wirksame europäische Asylpolitik und für eine besser gesteuerte Zuwanderung benötigen wir aus meiner Sicht ein einheitliches EU-Asylrecht, eine faire und solidarische Verteilung der Lasten und sichere legale Wege für Menschen aus Drittstaaten, in die EU zu gelangen. Tatsächlich Schutzbedürftige müssen gerecht auf die Mitgliedstaaten verteilt werden. Die einseitige Belastung einiger weniger Staaten ist nicht weiter hinnehmbar. Nur durch ein gemeinsames Verfahren können wir künftig nationale Alleingänge unterbinden und eine Solidaritätsgemeinschaft sein, die den Namen auch tatsächlich verdient. Deshalb unterstütze ich diesen Vorschlag der Europäischen Kommission. Lassen Sie uns in Ruhe und in der gebotenen Sachlichkeit über die Details streiten!

(Der Redner ist damit einverstanden, eine Frage nach dem Verfahren der „blauen Karte“ gemäß Artikel 162 Absatz 8 der Geschäftsordnung zu beantworten.)

 
  
MPphoto
 

  Janusz Korwin-Mikke (NI), pytanie zadane przez podniesienie niebieskiej kartki. Mówi pan o sprawiedliwym rozwiązaniu. Czy nie uważa pan, że skoro w autobusach bierze się od dzieci mniej za bilet, to może za dzieci uchodźców byłaby niższa kara?

 
  
MPphoto
 

  David McAllister (PPE), Antwort auf eine Frage nach dem Verfahren der „blauen Karte“. Herr Kollege, es tut mir leid, ich habe Ihren Wortbeitrag nur etwas verspätet in der Übersetzung – hoffentlich jetzt richtig – verstanden. Ich glaube, dass es sich nicht lohnt, im Detail auf Ihre Vorschläge einzugehen, weil Sie wahrscheinlich auch gar keine Antwort erwarten. Ich glaube, dass auch Sie gut beraten sind, sich im Detail mit den Vorschlägen der Kommission zu beschäftigen, und zwar sowohl mit den Vorschlägen, wie man auf sicheren und legalen Migrationswegen in die Europäische Union kommen kann, aber sich auf der anderen Seite eben auch konkret mit den Vorschlägen auseinanderzusetzen, was es bedeutet, eine faire und nachhaltige, gemeinsame Asylpolitik zu betreiben – von der Einführung eines tragfähigen fairen System zur Bestimmung der für die Prüfung von Asylanträgen zuständigen Mitgliedstaaten bis hin zur Stärkung des EURODAC-Systems. Bitte lassen Sie uns in der Sache streiten und nicht polemisch werden.

 
  
MPphoto
 

  Sylvie Guillaume (S&D). Monsieur le Président, les failles du règlement de Dublin ne sont pas nouvelles. Nous savons que ce système est inefficace, injuste et coûteux. La crise actuelle stigmatise ces dysfonctionnements et rappelle qu'il est urgent de le repenser. Pourtant, la Commission n'a pas fait ce choix. J'en comprends la raison, mais je ne la partage pas.

Deux expressions me viennent en tête pour désigner cette proposition: rafistolage et chiffon rouge. Pourquoi rafistolage? Les fondations du système Dublin devaient être bousculées, elles seront maintenues. La Commission y ajoute une touche de solidarité, en prévoyant un mécanisme ponctuel de relocalisation en cas de crise. Or, le mécanisme de base – la répartition – est le même, et il est défaillant.

Certes, la Commission prévoit des sanctions financières importantes pour les récalcitrants mais, si cette amende se veut dissuasive, on peut légitimement penser que cette solidarité financière est réaliste. À moins que le montant fixé des sanctions financières ne serve aussi de chiffon rouge et se révèle utile pour détourner les projecteurs de certaines dispositions critiquables dans le nouveau règlement. Je pense notamment aux mesures quasi punitives envisagées pour lutter contre les mouvements secondaires des demandeurs.

Je pense également à la primauté des concepts de "pays tiers sûr" et de "premier pays d'asile" avant toute désignation de l'État membre responsable de l'examen. La règle d'or du système Dublin du premier pays d'entrée est non seulement maintenue mais renforcée. Ce mécanisme continuera donc de poser un grand nombre de défis logistiques dans les pays de première ligne pour garantir un examen individuel, une procédure de recours et un accueil digne de ces populations.

Il n'y a pas de solution facile à ce problème mais je ne suis franchement pas certaine que le calcul proposé soit le bon. Le risque, c'est qu'on se retrouve en bout de course avec un système de Dublin inchangé, voire pire, des droits amoindris pour les demandeurs et des dispositifs encore moins lisibles pour les États.

 
  
MPphoto
 

  Peter van Dalen (ECR). Alle lidstaten moeten meewerken aan oplossingen voor de opvang van vluchtelingen. Helaas is een verplichte verdeling van vluchtelingen over de lidstaten onmogelijk, maar vanuit die politieke realiteit moeten we alternatieven bedenken. Een boete van een kwart miljoen euro per geweigerde asielzoeker, dat zet kwaad bloed. Op die manier legt de Commissie de lidstaten echt een enorm dictaat op. Dit voorstel zal Europa splijten en dat is koren op de molen voor Geert Wilders en zijn Europese politieke vrienden.

Mijn tegenvoorstel luidt: maak binnen de structuurfondsen 5 miljard per jaar vrij voor steun aan lidstaten die asielzoekers opvangen. De helft van dit geld komt uit het Cohesiefonds, het fonds waar vooral landen van profiteren die tot nu toe niet meewerken. Ik denk dat dit een faire, budgetneutrale oplossing is die vooral verdere Europese verdeeldheid zal voorkomen.

 
  
MPphoto
 

  Anna Maria Corazza Bildt (PPE). Mr President, I would like to say to the Commissioner that the proposal on the reform of Dublin is more than welcome. We do have common asylum rules; the problem is that Member States are not implementing them fully. It is time for an obligatory emergency mechanism for distribution of asylum seekers.

The criteria should also include population and the number of refugees received, including children. When so many are coming at the same time the issue remains how to create the political will for Member States to take shared responsibility. I believe more in carrots than sticks and that means: more support for countries facing disproportionate pressure, strengthening Frontex, the Asylum Office, Eurodac and the hot spots. But the EU’s assistance should not be a disincentive for Member States to build reception capacity.

The solidarity pillars should be: resettlement – countries must speed up procedures and increase their quotas; relocation – Member States must take asylum seekers from Italy and Greece, as agreed; and return – we should save all, but we cannot take all in Europe. The EU has to negotiate more readmission agreements and fast adopt the list of safe countries of return, including Turkey. More humanitarian aid to assist refugees in Lebanon and Jordan and the EUR 3 billion for refugees in Turkey are urgent.

I conclude by saying that building bridges and dialogue with Turkey is crucial in any EU migration policy now, and in the future.

(The speaker agreed to take a blue-card question under Rule 162(8))

 
  
MPphoto
 

  Kazimierz Michał Ujazdowski (ECR), pytanie zadane przez podniesienie niebieskiej kartki. Szanowna pani poseł! Bardzo doceniam pani racjonalizm i mieliśmy wspólne stanowisko w sprawie wniosku Szwecji. Chcę panią zapytać, czy pani się nie obawia, że relokacja zastosowana w kategoriach centralistycznych i biurokratycznych będzie prowadziła do tego, że uchodźcy, imigranci wbrew własnej woli znajdą się na terenie państw, które nie dają dostatecznej osłony ekonomicznej, i będą chcieli te państwa opuścić? Czy nie stanowi zagrożenia, także z punktu widzenia prawa międzynarodowego, umieszczanie ludzi tam, gdzie nie chcą się znaleźć?

 
  
MPphoto
 

  Anna Maria Corazza Bildt (PPE), blue-card answer. Thank you for the first question. My understanding of the proposal is that the final decision whether to accept a refugee or not still remains with the Member States because we have to work in respect of solidarity but based on a mechanism that we have to agree to, which I would call obligatory. The second thing is that secondary movements are not part of this. You cannot choose where to go once you are in Europe. In my view, giving international protection does not mean that you can choose which of the 28 Member States you can go to.

 
  
MPphoto
 

  Juan Fernando López Aguilar (S&D). Señor Presidente, señor Comisario, los socialistas hemos dicho muchas veces en este Parlamento Europeo que el Reglamento de Dublín está obsoleto y es clamorosamente incumplido y, por tanto, hemos exigido su superación y la sustitución por un verdadero mecanismo europeo, un sistema europeo que merezca ese nombre, un sistema europeo que haga honor al compromiso del Tratado de Lisboa, con un Sistema Europeo Común de Asilo.

Y, exactamente por la misma razón, somos críticos ahora y nos manifestamos profundamente decepcionados con la insuficiencia raquítica de la propuesta de la Comisión, que apenas ofrece un maquillaje creativo del actual Reglamento de Dublín en lugar de establecer un mecanismo verdaderamente vinculante regido por el principio de solidaridad, de recepción y registro de los demandantes de asilo en suelo europeo.

¿Qué es lo que hace? Un mecanismo corrector exclusivamente diseñado para situaciones de emergencia o flujos extraordinarios, y unas sanciones económicas que no son bastante mecanismo disuasorio para obligar a los Estados a cumplir sus obligaciones con el Derecho humanitario. Caso clamoroso de España; lamentablemente, mi propio país, del que se dice que no es país para refugiados porque incumple clamorosamente los acuerdos adoptados por el Consejo, pero que estaría dispuesto a pagar las multas que propone la Comisión.

No, no es bastante. Hacen falta no solamente mecanismos económicos, sino también políticos y, en su caso, sanciones jurídicas. Por eso decimos con toda claridad que hay que caminar hacia un sistema europeo de asilo regido por la dignidad en la recepción y en el registro, por una acogida digna y por recursos suficientes para honrar la vocación europea del sistema de asilo.

 
  
MPphoto
 

  Roberts Zīle (ECR). Priekšsēdētāj! Neesmu pārsteigts par Komisijas priekšlikumu. Tas kā vienmēr balstās uz iespējām tirgoties, tai skaitā arī par cenu. Gada laikā Komisija saglabājusi šajā piedāvājumā principus par solidaritāti, atbildību, taisnību, kas ir skaisti, taču vienīgais reālais migrācijas pasākums bija reālpolitikā balstītais Eiropas Savienības un Turcijas līgums. Komisija ievieš arī taisnīguma mehānismu, kurš spriedīs arī par konkrēto patvēruma meklētāju, kurš samaksājis kontrabandistam par nokļūšanu Vācijā, bet šis taisnīguma mehānisms viņu nosūtīs uz Latviju. Ko darīs šis nelaimīgais cilvēks, kurš nosūtīts uz Latviju? Viņš, protams, ies uz Vāciju, taču tad iestāsies sekundārais kustības aizliegums, kas savukārt liks šo cilvēku ķert, noņemt vēlreiz pirkstu nospiedumus, salīdzināt un izciest sodu viņam atpakaļ Latvijā.

Un, visbeidzot, pāri visam — Eiropas Komisija noteikusi viena migranta integrācijas cenu — divsimt piecdesmit tūkstoši eiro. Tas daudzās Eiropas valstīs ir sapnis mūža garumā vienam pensionāram. Protams, ne Luksemburgā.

 
  
MPphoto
 

  Milan Zver (PPE). – Pozdravljam predlog Komisije, ki vzpostavlja kolektivni varnostni mehanizem. Gre za realen niz ukrepov, ki bi ga morali sprejeti že ob razpadu Dublinske azilne uredbe. Dovolite mi še nekaj pripomb.

Prvič: dejstvo je, da le reforma azilnega sistema ne bo odpravila migrantske krize. Nov azilni sistem je le eden od ključnih delov celostnega pristopa k reševanju krize, glavna stebra pa sta zaščita zunanjih meja in učinkovito ter hitro vračanje migrantov v države izvora. Če bi se teh načel držali že lansko leto, bi v Evropo vstopila le tretjina prišlekov, ki so sedaj tukaj.

Drugič: Evropska komisija je v predlogu sicer obdržala pravilo prve države oziroma države vstopa, a mu dodala nov korektivni mehanizem pravičnosti, ki bo zagotavljal, da ob morebitnem nesorazmernem številu prošenj za azil država članica na t.i. prvi fronti, kamor spada tudi moja Slovenija, ne bi ostala prepuščena sami sebi. To je korektno.

Pozdravljam tudi stališče, da iskalci azila nimajo pravice do izbire države. Ko gre za življenje ali smrt, je pomembno le, da je država, v katero prideš, varna. V tem kontekstu je izrednega pomena preprečiti tako imenovane sekundarne migracije beguncev... (govor prekinjen zaradi prekoračitve časa).

 
  
MPphoto
 

  Kati Piri (S&D). Het is teleurstellend om te zien dat er bij onze regeringen in Europa onvoldoende draagvlak en politieke moed aanwezig is om de Dublinafspraken grondig te herzien en er dus geen bereidheid is om aan een echt gemeenschappelijk Europees asielbeleid te werken met solidariteit en gedeelde verantwoordelijkheid als uitgangspunt. Daarom moeten wij het doen met dit voorstel van de Europese Commissie. Geen grote sprong voorwaarts, slechts een kleine stap in de goede richting.

De voorgestelde verdeelsleutel voorkomt bijvoorbeeld dat lidstaten steeds opnieuw aan tafel moeten om te kibbelen over welk land hoeveel mensen moet overnemen als een andere lidstaat de instroom tijdelijk niet aankan. De voorgestelde boetes voor landen die weigeren eerder gemaakte afspraken na te komen, verdienen niet de schoonheidsprijs. Het is eigenlijk te bizar voor woorden dat we solidariteit binnen de EU moeten afdwingen, maar helaas laat de huidige situatie, waarbij een aantal landen het vertikt om überhaupt vluchtelingen op te nemen, de Commissie geen andere keus.

Ik zou de Europese regeringen willen aansporen vaart te zetten achter dit besluit. Er wachten nog altijd duizenden mensen in Italië en Griekenland op de eerder beloofde herverdeling. We mogen niet de landen aan de rand van Europa laten opdraaien voor deze humanitaire crisis. Laten we daarom op z'n minst dit voorstel snel uitvoeren en het pad effenen voor een echte herziening van het failliete Dublinsysteem.

 
  
MPphoto
 

  Dubravka Šuica (PPE). Gospodine predsjedniče, na početku želim podsjetiti da je nedavno gospodin Juncker u ovom domu rekao da je svaki Europljanin u posljednjih 100 godina jedanput bio izbjeglica. Stoga me to motivira da podupirem svaku izmjenu, svako poboljšanje pa i ovo poboljšanje nove zajedničke politike azila.

Činjenica je da dublinsko pravilo nije funkcioniralo i stoga ga moramo unaprijediti. Dakle, zalažem se za unaprjeđenje ovog pravila, ali isto tako vidimo i slabe točke koje su do sada bile. Toga su bili svjesni i krijumčari, toga smo svjesni mi, stoga od prvog dana pozivamo na solidarnost i odgovornost. Danas se ponovno spominje riječ solidarnost i nadam se da je ona glavna okosnica ove zajedničke politike azila.

Kad se radi o novčanim kaznama nisam za to da se novčane kazne uvode i ne slažem se s tim rješenjem, premda vidim da je nažalost možda to jedino rješenje. Ali osobno nisam za takvo rješenje.

Želim podsjetiti na veliki broj maloljetnika bez pratnje, a radi se o 10 tisuća maloljetnika koji nisu samo statistička brojka nego su činjenica, i na nama je da se zamislimo nad tim podatkom. Stoga mislim da je svaka inovacija dobrodošla pa se zalažem da donesemo ove izmjene dublinskog pravila i sveukupne zajedničke politike azila.

 
  
  

PRZEWODNICTWO: RYSZARD CZARNECKI
Wiceprzewodniczący

 
  
MPphoto
 

  Othmar Karas (PPE). Herr Präsident, meine Damen und Herren! Die Kommission versucht auf den Mangel an Solidarität, an europäischer Verantwortung und Handlungsfähigkeit zu reagieren. Das begrüße ich. Das Problem sind doch nicht die Vorschläge der Kommission, sondern die Rechtsbrüche in den Mitgliedstaaten, der Mangel an Solidarität, der wachsende Nationalismus, das Versäumnis, die Beschlüsse umzusetzen und die Vorschläge durchzusetzen. Ich sage es ganz offen: Demokratie hat auch ihre Grenzen. Über Grundrechte, Menschenrechte und Solidarität haben wir nicht abzustimmen, sondern sie zu leben und uns daran zu halten.

Wir werden auch mit diesen Vorschlägen nicht auskommen. Wir benötigen eine gesamteuropäische Asyl- und Migrationspolitik, eine gemeinsame Außen-, Sicherheits-, Verteidigungs- und Entwicklungspolitik, gemeinsamen Außengrenzschutz, legale Migrationspolitik, neue Ansätze in der Integrationspolitik und eine koordinierte Investitionspolitik in Afrika. Alles das müssen wir angehen. Ohne Solidarität und politischen Willen hilft uns kein Vorschlag weiter.

 
  
MPphoto
 

  Andrej Plenković (PPE). Gospodine potpredsjedniče, povjereniče Avramopoulos, g. Timmermans zahvaljujem na predstavljanju prijedloga Europske komisije o reformi zajedničkog europskog sustava azila.

Očito je da su izbjeglička kriza i migrantska kretanja u proteklih godinu dana na vidjelo stavili sve nedostatke i poteškoće koje imamo u postojećem sustavu reguliranim, prije svega, Dublinskom regulativom koja se sada pokazala nedovoljnom za specifičan oblik i intenzitet migracijskog vala kojeg smo doživjeli.

Zato mi se čini da usporedno s onim što radimo na vanjskopolitičkom sigurnosnom planu, a u kontekstu europskog programa za migracije, ovaj prijedlog reforme u nekoliko segmenata postojećeg pravnog sustava ide prema dobrom cilju da se podijeli odgovornost, na pravičan način pokaže prava solidarnost svih država članica pri čemu korektivni mehanizmi idu za tim da osiguraju dugoročno prihvatljivo rješenje i istinsku europsku politiku.

Zalažem se i za jačanje europskog ureda za podršku azilu, agencije EU-a za azil te sustava EURODAC-a.

 
  
MPphoto
 

  Malin Björk (GUE/NGL). – Herr talman! Kollegor! EU är på väg in i en återvändsgränd, där vi dealar bort internationell asylrätt och stänger dörren för människor på flykt.

Det är dödligt, och farligt. Men det gör också något med oss som befinner oss innanför EU:s gränser. Vi krymper, vår medmänsklighet skalas av, vi blir grymmare och grymmare. Det räcker att lyssna på vad extremhögerns politik låter som.

Det får vara slut på att anpassa sig till extremhögerns politik. Ni i kommissionen gör ju vad de vill fast på EU-nivå istället för nationellt. De nya Dublin-förslagen ändrar inte på det. Tvärtom, jag befarar att de förstärker Fästning Europa, och värst är kanske den föreslagna regeln som vill tvinga medlemsländer att direktavvisa flyktingar till länder i EU:s närområde. En slags utvidgning av det skamliga avtalet med Turkiet, precis som min kollega Keller också lyfte fram.

Kollegor! Det är dags att vi tar fighten för ett öppnare Europa, annars kommer framtiden bli grym – för oss alla.

 
  
 

Pytania z sali

 
  
MPphoto
 

  Ruža Tomašić (ECR). – Gospodine predsjedniče, zajednički europski sustav azila posljednjih je godina pokazao sve svoje manjkavosti i potpunu neusklađenost s novim okolnostima pa je jasno da mu treba nadogradnja. No, model koji predlaže Komisija ponovno kamuflira problem, a ne bavi se njegovim rješavanjem.

Problem Europske unije je što ima preliberalne politike azila i izbjegava riješiti problem ilegalne migracije. Mi moramo smanjiti broj ljudi koji u Europu pokušavaju doći ilegalno, a ne se baviti pukom preraspodjelom.

Azilanti su slobodni ljudi i trebaju sami birati svoju sudbinu, kao što su i države članice EU-a slobodne i mogu birati koga žele primiti. Novim mjerama Komisije dolazimo tek do potpunog apsurda i šaljemo azilante u države u koje oni ne žele ići, a koje su ih prisiljene primiti mimo volje svojih građana. To je teško ograničavanje slobode i put u potpuno pogrešnom smjeru.

 
  
MPphoto
 

  Ivan Jakovčić (ALDE). – Gospodine predsjedniče, dozvolite mi da se uključim i kažem vrlo jasno da je nakon nefunkcioniranja „Dublina” napokon trebalo i rješenje Komisije i prijedlog Komisije. Ovo je korak naprijed, ali bojim se da ovo ne uključuje sve ono što bi trebalo uključiti: više europskog zajedništva i više europske solidarnosti.

Bojim se da će način na koji je predviđen mehanizam „kažnjavanja” zemalja koje ne žele primiti azilante, dovesti do dodatnog sukobljavanja unutar Europske unije. Možda bi mehanizam korištenja kohezijskih sredstava i drugih europskih fondova, u prilog onih zemalja koje primaju azilante i koje primaju osobe koje traže azil u Europskoj uniji, bio bolji model. Mislim da u ovom kontekstu, ako se europsko zajedništvo ne pokaže do kraja uspješnim, riskiramo još jednu ozbiljnu i vrlo veliku krizu jer pitanje azila neće stati sutra nego će trajati tijekom narednih desetljeća.

 
  
MPphoto
 

  Τάκης Χατζηγεωργίου ( GUE/NGL). Κύριε Πρόεδρε, αγαπητοί συνάδελφοι, είχε πει ο κύριος Timmermans ότι μπορεί να γίνει εξέταση του αιτήματος ασύλου, στα νησιά υποθέτω, όταν φεύγουν οι πρόσφυγες από την Τουρκία. Δεν μπορεί να γίνει αυτό όταν οι αιτούντες είναι δεκάδες χιλιάδες, να είμαστε ειλικρινείς. Δεν υπάρχει δυνατότητα ούτε από την Ευρωπαϊκή Ένωση ούτε από την Ελλάδα. Υπάρχει κοινή συμφωνία για συμψηφισμό από κάποια κράτη μέλη, δηλαδή όσοι συμφωνούν να πάρουν κάποιους απ̕ αυτούς τους ανθρώπους που αιτούνται άσυλο. Δεν πρέπει αυτοί που έχουν συμφωνήσει σ̕ αυτή την αναλογικότητα να αξιοποιούν το γεγονός ότι κάποιοι άλλοι δεν έχουν συμφωνήσει και να μην το εφαρμόζουν ούτε οι ίδιοι. Κλείνω με το εξής: πρέπει να έχουμε ένα "plan B" σε σχέση με τους πρόσφυγες και δεν μπορεί να είναι άλλο παρά η ανοικοδόμηση, εκ παραλλήλου με τη βοήθεια προς την Τουρκία, μίας-δύο πόλεων μέσα στη Συρία, έτσι ώστε όταν οι άνθρωποι είναι έτοιμοι, να επιστρέψουν. Δεν υπάρχει άλλος δρόμος πέρα από αυτόν.

 
  
MPphoto
 

  Igor Šoltes (Verts/ALE). – Z reformami azilne politike sporočamo, kako bo videti Evropa v prihodnje. Bo to še skupnost, ki je utemeljena na vrednotah, solidarnosti, sodelovanja, ki spoštuje človekove pravice in človeško dostojanstvo, ali pa se bomo zaprli v notranje ograje in meje in se spraševali, kdo bo nam zaprl vrata v naslednji krizi.

Vprašanje je, ali nas res ogrožajo begunci, ali pa nas lahko bolj skrbi naš odziv na krizo in pa nesposobnost učinkovitega odgovora. Azilna reforma torej ni več samo politično in pa pravno in očitno tudi matematično vprašanje in izziv, ampak seveda ostaja tudi civilizacijski preizkus prihodnosti Evrope.

 
  
MPphoto
 

  Gianluca Buonanno (ENF). Signor Presidente, onorevoli colleghi, mi rivolgo al Commissario Avramopoulos. Commissario, le chiedo: ma lei, se viene qua – e io ho contato che ha toccato il telefono e se l'è guardato almeno una trentina di volte, o il suo iPad – ma gliene frega qualcosa di quello che si dice in quest'Aula o si fa i cavoli suoi e viene qui solo a fare presenza? Perché se qui parliamo solo per giocare, allora è inutile che venga oppure prenda una brandina si metta lì dietro, dorma, e poi quando ha finito, dice il suo messaggio che si è già scritto ed è finito tutto.

Qua lo vogliamo capire che è pieno di gente che viene e che non ha diritto di venire in Europa? Invece di girare l'Europa e andare nei campi profughi o andare a Catania, a fare il bello in Sicilia, per dire che tutto va bene, che i siciliani sono bravi e che gli italiani sono tutti contenti! Falso, falso e falso!

Noi non vogliamo i presunti profughi perché non sono profughi, solo il 5 % scappa dalla guerra, tutti gli altri vengono in Italia solo a farsi mantenere e gli italiani sono stufi di questa situazione. La stessa cosa vale per la Grecia. E il resto d'Europa, cosa fa? Viene qua a fare i piagnistei e poi tanto non cambia niente. Grazie Commissario.

 
  
MPphoto
 

  Γεώργιος Επιτήδειος ( NI). Κύριε Πρόεδρε, η αθρόα και ανεξέλεγκτη εισβολή εκατοντάδων χιλιάδων παρανόμων μεταναστών στην Ευρώπη έχει αποδείξει για μια ακόμη φορά ότι η Ευρωπαϊκή Ένωση απέτυχε και στον χειρισμό του θέματος του ασύλου και έχει αφήσει τον χειρισμό αυτό, και φυσικά και την αντιμετώπιση όλων των προβλημάτων, στις χώρες της πρώτης υποδοχής, δηλαδή την Ιταλία και την Ελλάδα. Ποιους όμως πρέπει να προστατεύουμε, σε ποιους πρέπει να χορηγούμε άσυλο; Κατ̕ αρχάς, σε εκείνους των οποίων η ζωή και η ασφάλεια κινδυνεύουν στη χώρα απ̕ την οποία κατάγονται και, κατά δεύτερο λόγο, σε εκείνους που διώκονται για τις πολιτικές τους πεποιθήσεις από αντιδημοκρατικές κυβερνήσεις. Πώς όμως θα γνωρίζουμε ποιοι απ̕ όλους αυτούς οι οποίοι αιτούνται άσυλο είναι νομοταγείς πολίτες και δεν είναι τρομοκράτες ή άλλης μορφής εγκληματίες; Η Τουρκία, παραδείγματος χάρη, χορηγεί εκατοντάδες χιλιάδες πλαστά διαβατήρια σε όσους έρχονται παρανόμως στην Ελλάδα. Ποιος θα μας πει για το ποιόν των ανθρώπων αυτών, τη στιγμή που και οι ίδιοι λένε ψέματα όταν και εάν καταγραφούν κάποια φορά. Και τέλος, κάνουμε ένα ακόμη λάθος. Δίνουμε άσυλο σε αυτούς που ζητούν εργασία. Και ρωτάω τον συμπατριώτη μου, τον κύριο Αβραμόπουλο, τι θα πούμε στους Έλληνες ανέργους που είναι περίπου το 30% του πληθυσμού, ότι εσείς είστε άχρηστοι και παίρνουμε ξένους από τρίτες χώρες για να κάνουμε τη δουλειά μας;

 
  
MPphoto
 

  Νότης Μαριάς ( ECR). Κύριε Πρόεδρε, το σύστημα του Δουβλίνου για το άσυλο έχει αποτύχει, καθώς έχει μετατρέψει την Ελλάδα και την Ιταλία σε αποθήκες ψυχών. Αντί όμως να καταργηθεί το Δουβλίνο, και ιδίως το κριτήριο της χώρας της πρώτης εισόδου, τελικά διατηρείται. Κύριε Αβραμόπουλε, η Ελλάδα δεν αντέχει άλλους πρόσφυγες και παράνομους μετανάστες και το ξέρετε πολύ καλά. Τα άτομα που έχουν εγκλωβιστεί στην πατρίδα μας είναι πάνω από 54.000. Τι γίνεται με την περίφημη μετεγκατάσταση; Απ̕ τους 66.400 πρόσφυγες που έπρεπε να έχουν μετεγκατασταθεί απ̕ την Ελλάδα σε άλλες χώρες της Ευρωπαϊκής Ένωσης έχουν μετεγκατασταθεί μόνο 869 άτομα. Αυτό σημαίνει ότι, αν υπολογίσει κανείς τους αριθμούς, θα χρειαστούν εκατό χρόνια για να γίνουν οι 66.400 μετεγκαταστάσεις. Αυτό το είπε και το Ίδρυμα Bruegel. Χρειαζόμαστε λοιπόν ένα υποχρεωτικό σύστημα μετεγκατάστασης.

Επίσης, οι επαναπροωθήσεις από την Ελλάδα στην Τουρκία προχωρούν με ρυθμό χελώνας. Μόνο 386 άτομα έχουν επαναπροωθηθεί. Τι θα γίνει με τους εμπειρογνώμονες που είχατε πει ότι θα έρθουν απ̕ την Ευρωπαϊκή Ένωση για να εξετάσουν τις χιλιάδες αιτήσεις ασύλου;

 
  
MPphoto
 

  Λάμπρος Φουντούλης ( NI). Κύριε Πρόεδρε, αρχικά πρέπει όλοι να παραδεχτούμε αυτό που λένε όλοι οι πολίτες της Ένωσης, αλλά οι πολιτικές ηγεσίες συνεχίζουν να κάνουν πως δεν το καταλαβαίνουν. Η πολιτική ασύλου και η μεταναστευτική πολιτική της Ευρώπης έχει αποτύχει, γιατί εξαρχής στηρίχθηκε σε λάθος βάσεις, σε λάθος θεμέλια. Δεν έχει τις δυνατότητες η Ευρώπη, ούτε τη θέληση λαοί της, να υποδεχτούν όλους όσοι επιθυμούν να έρθουν εδώ, προσδοκώντας μια καλύτερη ζωή, επωφελούμενοι από την παράλογη παροχή επιδομάτων, την ώρα που η ήπειρός μας βιώνει μια σημαντικότατη οικονομική κρίση. Ήδη βιώνουμε την κοινωνική αναταραχή που έχει προέλθει απ̕ τις πολιτικές που εφαρμόζετε και το μέλλον μας επιφυλάσσει ακόμα μεγαλύτερα προβλήματα. Ειδικά όσο επιλέγετε να κλείνετε τα μάτια μπροστά στις αντιδράσεις των λαών ή, ακόμα χειρότερα, όταν προσπαθείτε να χαρακτηρίσετε όσους αντιδρούν ως 'μισάνθρωπους'.

Αν θέλουμε όντως να λύσουμε το μεγάλο αυτό πρόβλημα, αρχικά πρέπει να επαναπροσδιορίσουμε το ποιος πραγματικά δικαιούται άσυλο, μιας και γνωρίζουμε όλοι πως έχει γίνει κατάχρηση από ανθρώπους που ποτέ δεν διέτρεχαν κανέναν πραγματικό κίνδυνο και, το σημαντικότερο, πρέπει να σταματήσουν οι δυτικές χώρες να επεμβαίνουν διαρκώς στα εσωτερικά τρίτων κρατών. Οι χώρες της Δύσης είναι που έχουν βομβαρδίσει, ανατρέψει, ή έχουν προσπαθήσει να ανατρέψει, και έχουν εισβάλει σε όποια χώρα δεν συντασσόταν με τα συμφέροντά τους, ακολουθώντας μια ξεκάθαρα νεοαποικιακή πολιτική.

 
  
 

(Koniec pytań z sali)

 
  
MPphoto
 

  Dimitris Avramopoulos, membre de la Commission. Monsieur le Président, Mesdames et Messieurs les députés, chers collègues, je vous remercie avant tout pour vos interventions.

Le débat d'aujourd'hui a clairement montré que le statu quo n'était pas une option. Il a aussi montré qu'il existait une grande diversité d'opinions sur la manière d'améliorer le fonctionnement de notre système d'asile européen commun.

À en juger par vos interventions, la proposition de la Commission me semble équilibrée. Une approche visant une plus grande intégration de nos systèmes d'asile pourrait être souhaitable.

Si vous me demandez si je suis content, je vous répondrai que je suis satisfait. Notre proposition, aujourd'hui, est à la fois équilibrée et réaliste. Elle est aussi ambitieuse parce que nous proposons d'aller au-delà du règlement de Dublin actuel en introduisant un changement fondamental, un mécanisme automatique de redistribution. Elle est réaliste parce que nous proposons des changements nécessaires pour créer un système qui sera durable et équitable. En effet, notre réforme simplifie les règles pour déterminer l'État responsable. Le principe de base est qu'un seul État membre sera responsable de l'examen d'une demande d'asile. En même temps, nous proposons un mécanisme automatique de distribution des nouveaux demandeurs d'asile quand un État membre est confronté à un nombre disproportionné de demandes d'asile.

Il s'agit là d'une expression forte de la solidarité qui doit exister entre les États membres. Cette solidarité pourra prendre des formes diverses, y compris financières. L'important est qu'elle s'exprime. Avec le soutien des Fonds européens et de la nouvelle Agence de l'Union européenne pour l'asile, chaque État membre doit développer ses capacités pour gérer un juste nombre de demandes d'asile, qui peut aller jusqu'à 150 % de sa valeur de référence. Le seuil a été défini pour permettre d'intervenir avant qu'un État ne soit confronté à une crise. Pour ce faire, la possibilité de déclencher les mécanismes sera examinée chaque semaine.

Ensuite, permettez-moi de clarifier ce que nous proposons pour adapter à la nouvelle logique du règlement de Dublin les règles qui s'appliquent aux mineurs non accompagnés. Notre proposition précise que l'État membre responsable sera celui où le mineur dépose sa première demande de protection internationale. Cet État membre n'est pas nécessairement le premier pays d'entrée. Dans tous les cas, les États membres devront s'assurer que c'est dans l'intérêt supérieur du mineur. Le nouveau règlement prévoit des garanties pour faire en sorte que cet examen soit réalisé.

Enfin, nous proposons des règles plus strictes pour dissuader les mouvements secondaires qui remettent en cause le fonctionnement de notre système d'asile.

Le renforcement des compétences de l'EASO ainsi que de ses ressources humaines et financières, et le renforcement d'Eurodac vont faciliter la mise en œuvre du système Dublin.

Je souhaite vraiment travailler étroitement avec vous sur nos propositions sans perdre de temps. Trop de paramètres en dépendent. Un régime d'asile européen commun efficace est la condition sine qua non d'un espace européen sans frontières. L'expérience que nous avons vécue l'année passée nous a rendus plus déterminés, non seulement pour gérer dans l'immédiat la crise migratoire mais pour créer un système fonctionnel et juste pour l'avenir.

Permettez-moi de répondre maintenant en grec à M. Kyrkos.

Κύριε Κύρκο, δεν υπάρχει σχέδιο Β. Υπάρχει μόνο ένα σχέδιο και αυτό στηρίζεται στην αρχή της αλληλεγγύης, γι̕ αυτό εξάλλου προτείναμε και αλλαγή του Δουβλίνου. Αλλά βασίζεται επίσης και σε έναν στόχο: να καταπολεμηθούν τα δίκτυα των διακινητών και βέβαια να εφαρμοστεί η συνεργασία που έχουμε αποφασίσει με την Τουρκία. Και θέλω να τονίσω ότι αυτή η στρατηγική έχει αρχίσει ήδη να δίνει αποτελέσματα. Γνωρίζετε πολύ καλά ότι οι αφίξεις στα ελληνικά νησιά έχουν μειωθεί θεαματικά. Επομένως, οι φήμες και η παραφιλολογία περί σχεδίου Β δεν ευσταθούν και σας ευχαριστώ πραγματικά που θέσατε αυτό το ζήτημα και μου δώσατε την ευκαιρία να το ξεκαθαρίσω.

 
  
MPphoto
 

  Przewodniczący. – Zamykam debatę.

Oświadczenia pisemne (art. 162)

 
  
MPphoto
 
 

  Inés Ayala Sender (S&D), por escrito. – La Comisión ha planteado revisión de los reglamentos que rigen el Sistema Europeo de Asilo. Los socialistas venimos largamente denunciando la inoperancia del actual Sistema de Dublín y haciendo énfasis en la necesidad de acometer una reforma en profundidad del mismo que dé lugar a un verdadero Sistema Europeo de Asilo digno de ese nombre. Un Sistema basado en la solidaridad entre los Estados miembros a la hora de hacer frente a los retos que plantean las actuales dinámicas de asilo y refugio. Un sistema que incluya una clave de reparto de cumplimiento obligatorio, con mecanismos correctores que tengan en cuenta las particularidades de cada Estado en términos de tamaño, PIB y capacidad de absorción. Los socialistas hemos conseguido que la Comisión se implique en la reforma y a partir de hoy mismo trabajaremos intensamente para mejorar las propuestas presentadas puesto que consideramos que lo que la Comisión ha planteado no satisface nuestras expectativas. Damos la bienvenida a la iniciativa tendente a imponer sanciones a los países insolidarios que incumplan con sus obligaciones en materia de asilo o que no acepten asumir su cuota parte de responsabilidad en la recepción y gestión de las solicitudes de asilo que les correspondan de acuerdo con la clave de reparto decidida.

 
  
MPphoto
 
 

  José Blanco López (S&D), por escrito. – La Comisión ha planteado la revisión de los reglamentos que rigen el Sistema Europeo de Asilo. Los socialistas venimos largamente denunciando la inoperancia del actual Sistema de Dublín y haciendo énfasis en la necesidad de acometer una reforma en profundidad del mismo que dé lugar a un verdadero Sistema Europeo de Asilo digno de ese nombre. Un Sistema basado en la solidaridad entre los Estados miembros a la hora de hacer frente a los retos que plantean las actuales dinámicas de asilo y refugio. Un sistema que incluya una clave de reparto de cumplimiento obligatorio, con mecanismos correctores que tengan en cuenta las particularidades de cada Estado en términos de tamaño, PIB y capacidad de absorción. Los socialistas hemos conseguido que la Comisión se implique en la reforma y a partir de hoy mismo trabajaremos intensamente para mejorar las propuestas presentadas puesto que lo que la Comisión ha planteado no satisface nuestras expectativas. Damos la bienvenida a la iniciativa tendente a imponer sanciones a los países insolidarios que incumplan con sus obligaciones en materia de asilo o que no acepten asumir su parte de responsabilidad en la recepción y gestión de las solicitudes de asilo que les correspondan de acuerdo con la clave de reparto decidida.

 
  
MPphoto
 
 

  Κώστας Χρυσόγονος ( GUE/NGL), γραπτώς. – Η υποβολή της πρότασης της Ευρωπαϊκής Επιτροπής για αναθεώρηση του κοινού ευρωπαϊκού συστήματος ασύλου είναι καθεαυτή θετική, αφού καταδεικνύει πως γίνεται πια ευρέως αντιληπτή η ακαταλληλότητα του ισχύοντος "Κανονισμού Δουβλίνου". Επίσης σωστή είναι η βασική κατεύθυνση της πρότασης για ένα δικαιότερο σύστημα στηριγμένο στην αλληλεγγύη μεταξύ των κρατών μελών, με ανακατανομή των αιτούντων άσυλο από το κράτος μέλος πρώτης εισόδου, εφόσον αυτό δέχεται δυσανάλογο βάρος, προς τα άλλα κράτη μέλη. Ανακύπτουν βέβαια μια σειρά από επιμέρους ζητήματα τα οποία χρειάζονται διευκρίνιση στο πλαίσιο του διαλόγου που αρχίζει τώρα μεταξύ των θεσμικών οργάνων της Ένωσης. Πέρα όμως από τη διαχείριση των προσφυγικών ροών, η Ευρωπαϊκή Ένωση πρέπει να ασχοληθεί πιο σοβαρά με τις αιτίες τους. Η προσφυγοποίηση δεν είναι ένα φυσικό φαινόμενο. Είναι το αποτέλεσμα πολέμων που διεξάγουν κάποια κράτη που βρίσκονται στην ευρύτερη γεωγραφική μας περιφέρεια εναντίον εθνικών μειονοτήτων στο έδαφός τους, όπως ο πόλεμος του ημιαυταρχικού καθεστώτος Ερντογάν εναντίον της κουρδικής μειονότητας, ή ακόμη η συνέπεια της δράσης εγκληματικών οργανώσεων όπως το "Ισλαμικό Κράτος". Χρειαζόμαστε επομένως μια νέα, κοινή ευρωπαϊκή εξωτερική πολιτική προσανατολισμένη στο κοινό ευρωπαϊκό συμφέρον, δηλαδή στο συμφέρον της ειρήνης. Πρέπει να κάνουμε ότι είναι δυνατό για να δώσουμε στους πρόσφυγες τη δυνατότητα να επιστρέψουν στις εστίες τους.

 
  
MPphoto
 
 

  Kinga Gál (PPE), írásban. – A Bizottsági javaslatai megosztóak, nem segítik elő a tényleges probléma megoldását Európában. Szembemennek a tagországok egy részének egyértelműen kinyilvánított akaratával, számos ponton mellőzve a szubszidiaritás követelményének figyelembe vételét. Megosztó, feszültséget gerjesztő a közvélemény felé, hiszen olyan mechanizmust javasol, amellyel az európai közvélemény jelentős része nem ért egyet. Az uniós állampolgár úgy érezheti, egy menekültre többet költ az állam, mint saját polgárára. Ha egy tagállamnak 250 000 euróba kerül egy-egy menekült, ez szociális feszültségekhez vezet, hiszen az egy főre jutó uniós állampolgári GDP értéke messze ez alatt marad számos tagállamban. Az európai szolidaritás bizottsági értelmezése egyoldalú megközelítés, szankciókkal a szolidaritás nem kikényszeríthető. Helyette a BIÜT által már 2012-ben megfogalmazott szolidaritás-definíciót kellene érvényesíteni.

Ezért üdvözlendő a Néppárt azon törekvése, hogy ezt a szolidaritási fogalmat tágabban értelmezzük, a külső határok közös védelmére tett erőfeszítések is beletartozzanak. Ez az előterjesztés azt mutatja, hogy amennyiben a tagországok egy része nem tartja be a szabályokat például a külső határokon, akkor a válasz az új szabályok alkotása lesz a meglévők érvényesítése helyett. A bizottsági javaslatok az Európára háruló terhek összességének csökkentését kellett volna célozzák. Fontos lett volna a külső dimenzió, a menekültté válás okainak kezelése, a tényleges menekültek kiválogatása – nem összemosva a menekültkérdést az általános migrációval.

 
  
MPphoto
 
 

  Tunne Kelam (PPE), in writing. – The asylum reform is lagging behind reality. The new EC proposal does not amount to a comprehensive solution. Probably quite some Member States and MEPs will not agree with the proposed corrective allocation mechanism in cases of disproportionate number of asylum applications, foreseeing also a payment of EUR 250 000 per refused applicant. Solidarity cannot be enforced by disciplinary measures, it shouldn’t put the validity of subsidiarity principle under doubt. The proposed mechanism will enable a MS to buy itself free from solidarity. I am afraid that instead of contributing to more solidarity this will create more tension and induce new cracks in EU unity. The EC proposal doesn´t address one of the major problems – the massive, organised human trafficking by criminal gangs. According to Europol 90% of asylum seekers in 2015 had used the services of human traffickers, thus creating them a profit between EUR 3-6 billion. This extorted money flows mostly to organised crime and Islamic extremists. EU needs a rapid and comprehensive solution to clamp down on international criminal networks. Lastly, return of people who do not qualify for admission seems not to work. Only 1/3 of those who were refused asylum have been actually sent back, leaving 2/3 to hover in unknown.

 
  
MPphoto
 
 

  Jaromír Kohlíček (GUE/NGL), písemně. – Evropská komise občas trpí dojmem, že Evropská unie rovná se Evropa. Proto i název tohoto bodu je mylný, nepředpokládám totiž, že by navrhovanou reformu společného azylového systému států EU někdo prodiskutoval se státy východní Evropy a Balkánu. Za zvláště komickou považuji v současnosti představu takového společného systému EU a Běloruska, Ruska, Moldávie, Turecka, Kazachstánu a kavkazských republik. Azylový systém Evropské unie skutečně potřebuje reformovat. Je ale třeba zásadně odmítnout snahy Evropské komise o přikázání účastníkům azylového řízení, ve které zemi mohou konkrétní osoby nalézt azyl a ve které nikoliv. Zvláštní je i náhlé prohlášení některých zemí za „bezpečné“. Považuji za naprosto nehoráznou snahu nařizovat státům EU, kolik uprchlíků a z kterých zemí musejí přijmout na svém území. Podobné snahy koloniálních mocností ve 20. století vedly k tragickým důsledkům. A jejich výsledkem v současném provedení může být ohrožení soudržnosti EU. Výsledkem přijetí takového nařízení může být formální splnění povinnosti spojené s vyhoštěním účastníků azylového řízení v případě neplnění podmínek pobytu. K tomu ostatně již dnes směřují zákonné úpravy v cílových zemích EU atraktivních pro migranty, např. v Německu. Celá problematika je úzce spojena s další budoucností schengenského systému. Na uprchlickou krizi musí legislativa EU reagovat, ale řešením rozhodně nejsou kvóty.

 
  
MPphoto
 
 

  Андрей Ковачев (PPE), в писмена форма. – Настоящият механизъм Дъблин трябва да бъде променен, за да се гарантира справедливо разпределение на отговорностите между страните членки. Не трябва страните на предна линия да поемат непропорционална тежест, влагайки значителни ресурси и носейки изключителна отговорност за охраната на външната граница на ЕС. Един нов механизъм трябва да бъде работещ в дългосрочна перспектива, а не само да служи за преодоляването на настоящата криза. Много е важно да отчетем поуките и от прилагането на механизмите по релокация и презаселване. Правото на закрила трябва да се гарантира, но същевременно следва да се избегнат възможностите за злоупотреби. Това означава ясно да се разграничават тези, които бягат от война, от тези, които незаконно навлизат на територията на ЕС. Всички общи действия в областта на миграционната политика трябва да се основават на принципа на солидарност и справедливо разпределение на отговорностите.

 
  
MPphoto
 
 

  Javi López (S&D), por escrito. – La Comisión ha planteado revisión de los reglamentos que rigen el Sistema Europeo de Asilo. Los socialistas venimos largamente denunciando la inoperancia del actual Sistema de Dublín y haciendo énfasis en la necesidad de acometer una reforma en profundidad del mismo que dé lugar a un verdadero Sistema Europeo de Asilo digno de ese nombre. Un Sistema basado en la solidaridad entre los Estados miembros a la hora de hacer frente a los retos que plantean las actuales dinámicas de asilo y refugio. Un sistema que incluya una clave de reparto de cumplimiento obligatorio, con mecanismos correctores que tengan en cuenta las particularidades de cada Estado en términos de tamaño, PIB y capacidad de absorción. Los socialistas hemos conseguido que la Comisión se implique en la reforma y a partir de hoy mismo trabajaremos intensamente para mejorar las propuestas presentadas puesto que consideramos que lo que la Comisión ha planteado no satisface nuestras expectativas. Damos la bienvenida a la iniciativa tendente a imponer sanciones a los países insolidarios que incumplan con sus obligaciones en materia de asilo o que no acepten asumir su cuota parte de responsabilidad en la recepción y gestión de las solicitudes de asilo que les correspondan de acuerdo con la clave de reparto decidida.

 
  
MPphoto
 
 

  Luigi Morgano (S&D), per iscritto. – La decisione adottata della Commissione è un primo passo verso un diritto d’asilo europeo, anche se non sufficiente nella prospettiva della necessaria revisione di tutto il sistema di Dublino. Non a caso, Papa Francesco ha di recente evidenziato: "Sogno un’Europa in cui essere migrante non è un delitto, bensì un invito a un maggiore impegno, con la dignità di tutto l’essere umano". È moralmente doveroso non voltare le spalle alle decine di migliaia di donne, uomini e bambini che bussano alla nostra porta. Solo una soluzione condivisa, che non dia spazio a egoismi nazionalistici, è all’altezza dell’Europa. A tale riguardo, l’impegno dell’Europa per i diritti umani non deve venire meno, non si può mancare di associare agli accordi con paesi terzi e ai relativi contributi economici il rispetto delle libertà fondamentali. Una politica d’immigrazione legale comune è la condizione per evitare che migranti e rifugiati cadano tra le maglie dell’illegalità e restino in balia del degrado e della criminalità per sopravvivere. Rinunciamo perciò alla chiusura delle frontiere e ad anacronistiche sospensioni di Schengen e ritroviamo la fiducia in noi stessi e tra gli Stati membri.

 
  
MPphoto
 
 

  József Nagy (PPE), írásban. – Ma tárgyaltunk először a Bizottság menekült-elosztási dublini rendszerének pánik vezette reformjavaslatáról. Sajnos a javaslat sok pontban elhibázott és elhamarkodott is. Miért? Mert amíg nem lesz közös külső határőrség, és nem fognak működni a gyűjtőtáborok az EU határain kívül, amíg nincs kitoloncolás, addig ez lehet az EU legrozsdásabb koporsószöge, nemhogy a megmentője.

A 250 000 eurós büntetés pedig egy politikai hiba, minden szélsőséges párt valami ilyesmit kért magának karácsonyra. Az aránytalanság nemcsak a választóknak, de számomra is megmagyarázhatatlan: 6 000 eurót kapna a tagállam, ha vállalja, de 250 000 eurót fizessen, ha nem képes vállalni egy személy integrációját. Kérem a biztos urat, hogy az ellenőrizetlen bevándorlás tartós stabilizációja előtt ne erőltesse a javaslatot.

 
  
MPphoto
 
 

  Christine Revault D'Allonnes Bonnefoy (S&D), par écrit. – La Commission avance enfin une proposition pour réviser Dublin. Malheureusement, il ne s'agit que d'un rafistolage, qui ne remet pas en cause les fondements du système actuel. Nous ne pouvons accepter que le critère d'entrée irrégulière reste d'application. Les pays de première entrée doivent devenir uniquement des pays d'enregistrement, pour qu'ils n'aient plus à traiter les demandes d'asile de toutes les personnes qui arrivent sur leur territoire. Aussi, le "mécanisme d'équité" ne devrait pas seulement s'appliquer en cas d'urgence, mais de façon permanente.

Enfin, si la proposition visant à sanctionner les pays qui refusent la solidarité est à saluer, encore faut-il avoir des garanties sur l'application effective de ces sanctions. Ce qu'il faut, c'est une harmonisation et une européanisation des procédures d'asile au niveau européen, pour créer un système européen d'asile unifié et efficace. Nous devons également défendre la création d'une véritable Agence européenne de l'asile pour superviser ce nouveau système et traiter les demandes d'asile de façon centralisée. La Commission propose la création d'une telle agence, certes, mais pas dans le même cadre et pas avec les mêmes compétences. Nous nous battrons tout au long du processus parlementaire pour améliorer cette proposition, qui ne répond pas à nos attentes.

 
  
MPphoto
 
 

  Inmaculada Rodríguez-Piñero Fernández (S&D), por escrito. – La Comisión ha planteado revisión de los reglamentos que rigen el Sistema Europeo de Asilo. Los socialistas venimos largamente denunciando la inoperancia del actual Sistema de Dublín y haciendo énfasis en la necesidad de acometer una reforma en profundidad del mismo que dé lugar a un verdadero Sistema Europeo de Asilo digno de ese nombre. Un Sistema basado en la solidaridad entre los Estados miembros a la hora de hacer frente a los retos que plantean las actuales dinámicas de asilo y refugio. Un sistema que incluya una clave de reparto de cumplimiento obligatorio, con mecanismos correctores que tengan en cuenta las particularidades de cada Estado en términos de tamaño, PIB y capacidad de absorción. Los socialistas hemos conseguido que la Comisión se implique en la reforma y a partir de hoy mismo trabajaremos intensamente para mejorar las propuestas presentadas puesto que consideramos que lo que la Comisión ha planteado no satisface nuestras expectativas. Damos la bienvenida a la iniciativa tendente a imponer sanciones a los países insolidarios que incumplan con sus obligaciones en materia de asilo o que no acepten asumir su cuota parte de responsabilidad en la recepción y gestión de las solicitudes de asilo que les correspondan de acuerdo con la clave de reparto decidida.

 
  
MPphoto
 
 

  Elena Valenciano (S&D), por escrito. – La Comisión ha planteado revisión de los reglamentos que rigen el Sistema Europeo de Asilo. Los socialistas venimos largamente denunciando la inoperancia del actual Sistema de Dublín y haciendo énfasis en la necesidad de acometer una reforma en profundidad del mismo que dé lugar a un verdadero Sistema Europeo de Asilo digno de ese nombre. Un Sistema basado en la solidaridad entre los Estados miembros a la hora de hacer frente a los retos que plantean las actuales dinámicas de asilo y refugio. Un sistema que incluya una clave de reparto de cumplimiento obligatorio, con mecanismos correctores que tengan en cuenta las particularidades de cada Estado en términos de tamaño, PIB y capacidad de absorción. Los socialistas hemos conseguido que la Comisión se implique en la reforma y a partir de hoy mismo trabajaremos intensamente para mejorar las propuestas presentadas puesto que consideramos que lo que la Comisión ha planteado no satisface nuestras expectativas. Damos la bienvenida a la iniciativa tendente a imponer sanciones a los países insolidarios que incumplan con sus obligaciones en materia de asilo o que no acepten asumir su cuota parte de responsabilidad en la recepción y gestión de las solicitudes de asilo que les correspondan de acuerdo con la clave de reparto decidida.

 
  
MPphoto
 
 

  Henna Virkkunen (PPE), kirjallinen. – Meneillään oleva kriisi on osoittanut, että EU tarvitsee yhtenäisen turvapaikkapolitiikan. Siihen on kuitenkin vielä matkaa, sillä edelleen akuutein ongelma on jäsenmaiden haluttomuus toimeenpanna jo tehdytkin päätökset. Pakolaiskriisi voidaan ratkaista vain yhdessä ja siihen tarvitaan kaikkien 28 jäsenmaan sitoutuminen.

Kannatan komission esitystä automaattisesti aktivoituvasta mekanismista jakaa maahantulijoita tasaisemmin eri jäsenmaihin sellaisessa tilanteessa, jossa yksittäinen jäsenmaa on ylikuormittunut. Erityisesti Kreikka ja Italia ovat olleet pitkään kohtuuttoman paineen alla. Tuon jaon tulee olla oikeudenmukainen ja ottaa huomioon jäsenmaiden todellinen vastaanottokyky.

Kaikkien jäsenmaiden tulee kantaa vastuunsa. Erityistä painetta on nyt laitettava maille, jotka eivät ole toteuttaneet yhdessä tehtyjä päätöksiä. Komission ehdotus sakkomaksusta herättää ymmärrettävästi vastustusta eikä se sellaisenaan ole välttämättä toteuttamiskelpoinen, mutta jonkin tyyppisiä sanktioita tarvitaan ellei toimeenpanoon nyt saada vauhtia.

Taas kerran nostan esiin ulkorajavalvonnan merkityksen. Se on aivan ensiarvoisen tärkeää, jotta maahantulijat voidaan asianmukaisesti tunnistaa ja rekisteröidä. EU:n osallistumista etulinjassa olevien maiden rajavalvontaan on lisättävä.

 
  
MPphoto
 
 

  Tomáš Zdechovský (PPE), písemně. – Reforma azylového systému je podle mého názoru nevyhnutelná. EU nemůže fungovat podle starých pravidel a být zaroveň schopna čelit novým výzvám, mezi které migrační krize bezesporu patří. Jsem jednoznačně pro to, aby napříč EU došlo ke sjednocení procedur při udělování azylu, byly zavedeny spolehlivé registrační systémy a přístup do nich. Není však možné, abychom do reformy azylového systému zahrnuli přerozdělování na základě kvót. To není podle mého názoru žádné řešení. Daleko důležitější je zavést efektivní mechanismus registrace a prověřování všech žadatelů o azyl v EU.

 
Pravna obavijest - Politika zaštite privatnosti