Volledig verslag van de vergaderingen

Donderdag 9 juni 2016 - Straatsburg

1. Opening van de vergadering

ELNÖKÖL: ILDIKÓ GÁLL-PELCZ
alelnök

(Az ülést 9.00-kor nyitják meg.)

2. Concurrentievermogen van de Europese spoorwegindustrie (debat)

Elnök asszony. – Az első napirendi pont a Martina Werner által az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság nevében a Bizottsághoz intézett, az európai vasúti ipar versenyképességéről szóló szóbeli választ igénylő kérdésről folytatott vita (O-000067/2016 – B8-0704/2016)

  Martina Werner, Verfasserin. – Frau Präsidentin, sehr geehrter Herr Kommissar, liebe Kolleginnen und Kollegen! Erlauben Sie mir bitte eine kurze Anmerkung vorneweg. Gerne hätte ich an dieser Stelle die zuständige Kommissarin Frau Bieńkowska oder Herrn Vizepräsidenten Katainen begrüßt. Ich hoffe trotzdem, dass sie unsere Forderung für eine Branche sehr ernst nehmen, von der ja mehrere Hunderttausend Arbeitsplätze in Europa abhängig sind.

Und jetzt zum eigentlichen Thema. China übt Gedankenspiele, eine Zugverbindung unter der Beringstraße hindurch in die USA zu entwickeln, Google schickt selbstfahrende Autos durch die Wüste. Und Europa braucht allein zwei Jahre, um das Bahnforschungsprogramm Shift to Rail organisatorisch zum Fliegen zu bringen. Mir ist klar: Ich provoziere ein bisschen. Dennoch: Hier wird ein strukturelles Problem für die europäische Bahnindustrie deutlich. Auf der einen Seite profitieren asiatische Firmen – in erster Linie der chinesische Bahntechnikgigant CRRC – von riesigen Skaleneffekten und einer knallharten industriepolitischen Strategie in China, die auf Expansion ausgerichtet ist. Auf der anderen Seite preschen andere Mobilitätsbereiche wie die Luftfahrt und der Automobilsektor vor und nehmen Innovation viel schneller in ihr Netzwerk auf als die Bahn. Und vor diesem Hintergrund ist diese Initiative zu sehen, über die wir heute diskutieren.

Verstehen Sie mich bitte nicht falsch: Die europäische Bahnindustrie ist stark – der Weltmarktanteil liegt bei 46 %, der Sektor beschäftigt 400 000 Menschen europaweit, und er blickt auf ein Marktwachstum von durchschnittlich 2,8 % bis zum Jahr 2019.

Eine starke und innovative Bahnindustrie ist aber nicht nur im Sinne der europäischen Beschäftigten und der Unternehmen – COP21 fordert und erfordert eine ambitionierte Klimapolitik. Dazu ist der Wechsel auf die Schiene unerlässlich. Dort ist nämlich die emissionsarme e-Mobilität längst Realität. Und für diesen Wechsel ist es grundsätzlich erst einmal unerheblich, ob die Technik dazu aus Europa kommt oder nicht. Die erste Tram mit Brennstoffzellenantrieb kommt vielleicht nicht aus Salzgitter, sondern aus Changchun. Viele Bahnbetreiber geben sich da recht emotionslos. Das kann ich nicht. In meinem nord- und osthessischen Wahlkreis wird seit 150 Jahren Bahntechnik entwickelt. In den West Midlands in Großbritannien, Valenciennes in Frankreich, Olomouc in Tschechien, Pistoia in Italien und vielen anderen Standorten ist dieser Sektor ähnlich stark entwickelt. Bei Werksbesuchen habe ich mit vielen Beschäftigten gesprochen, die fantastische Innovationen vorantreiben. Für sie müssen wir sicherstellen, dass die Branche von den großen Systemintegratoren bis zu den zahlreichen Zulieferern auch zukünftig floriert.

Deswegen ist es meine Position, aus der Position der Stärke heraus jetzt die richtigen Weichen zu stellen, um den Shift to Rail mit einer starken europäischen Bahnindustrie im Rücken vollziehen zu können. Bei der Stahlindustrie wurde ja versäumt, rechtzeitig die richtigen Rahmenbedingungen zu setzen. Sie befindet sich jetzt in einer existenzbedrohenden Krise. Diesen Fehler müssen wir bei der Bahnbranche unbedingt vermeiden. Sie darf nicht zur Stahlindustrie 2.0 werden.

Die Entschließung schaut ganz konkret auf die Verbesserung des Marktumfelds für die Bahnindustrie, um Industriewachstum und neue Jobs zu ermöglichen. Die Inhalte jetzt in aller Kürze: Erstens: Wir wollen die schnelle Umsetzung von Shift to Rail. Gleichzeitig wäre es auch wichtig, Forschungsfinanzierung explizit für die Bahntechnik außerhalb des Joint Undertakings zu ermöglichen.

Zweitens: KMU hängen oftmals von einem dominanten Anbieter ab. Sie brauchen mehr Unterstützung, um sich zu internationalisieren. Drittens: Gerade für kleine Unternehmen ist die Fragmentierung des europäischen Bahnmarkts ein Hindernis. Die Fertigstellung des Gotthard-Basistunnels in der letzten Woche ist dabei von großer symbolischer Bedeutung. Der Bahnverkehr muss nämlich grenzüberschreitend gedacht werden. Viertens: Ein enorm wichtiger Punkt ist, dass Investitionen leider vielerorts ausbleiben. Projekte zur Anschaffung von Zügen in Italien und zum Bau von Infrastruktur in Spanien haben ja bewiesen, dass der EFSI hilfreich sein kann – mehr davon! Außerdem müssen die Mitgliedstaaten endlich auch einmal alle Mittel ausschöpfen, die für Bahnprojekte über CEF und die Strukturfonds zur Verfügung stehen. Fünftens: Wir wollen eine rasche Umsetzung des EU-Vergabepakts mit dem Fokus auf den Lebenszykluskosten.

Eine letzte Forderung, Kolleginnen und Kollegen, liegt mir besonders am Herzen, und ich möchte Sie bitten, Herr Kommissar: Geben Sie das bitte an Frau Bieńkowska weiter: Legen Sie eine EU-Industriestrategie vor! Der horizontale Ansatz, den Sie propagieren, ist zwar sinnvoll, aber dennoch brauchen wir eine Mitteilung, in der kohärent dargestellt wird, wie Sie das 20-%-Ziel erreichen wollen und welche Rolle dabei strategisch wichtige Branchen wie die Bahnindustrie spielen.

Liebe Kolleginnen und Kollegen, sehr geehrter Kommissar! Für die Bahnindustrie erhoffe ich mir Ihre Unterstützung!

  Christos Stylianides, Member of the Commission. – Madam President, I am here today on behalf of my dear colleague Commissioner Bieńkowska to talk about one of the industries that best represents the pioneering spirit of the Europeans: the railway sector, and in particular the manufacturers of trains. The improvement of EU industrial competitiveness is a major objective of our policy. This applies in particular to the rail supply industry, where the European Union is a world leader. Let me address your specific questions.

Firstly, on the Shift 2 Rail (S2R) joint technology initiative, the set-up of the Shift 2 Rail joint undertaking has been rather fast compared to previous joint undertakings. It launched its first call for proposals in December 2015. Fifty-six project proposals were received. The grants for the selected projects will be signed this autumn at the latest. The Commission is particularly attentive to SME participation. We are satisfied that one quarter of the more than 450 applicants to the first call for proposals are SMEs. The Commission will ensure the internal coordination of the different EU funding instruments. We will investigate in particular the possible use of European Structural and Investment funds and the European Fund for Strategic Investments for future Shift 2 Rail deployment activities.

Secondly, on SMEs, the areas identified as most important in the consultation on the Small Business Act in 2014 are in fact covered by the Commission’s main initiatives. For this reason, rather than presenting a separate SME policy initiative, we concentrate on ensuring that the SME policy is mainstreamed in all relevant Commission policies, notably the Better Regulation Agenda, the Capital Market Union, the Trade for All strategy and the Single Market Strategy.

Several actions have been taken by the Commission in the priority initiatives mentioned above: the Start-up Initiative, reduction of administrative burden, access to finance and access to the markets. Through the European Semester the Commission pushes for structural reforms in Member States to improve the business environment. Last but not least, the Commission promotes entrepreneurship through the COSME programme and through the European Structural and Investment Funds.

Thirdly, on rail equipment, the efficient and quick implementation of the Fourth Railway Package will be of great value for the rail industry. The package will help European rail manufacturers thrive globally by improving the authorisation process in the EU and by removing the remaining barriers that hamper market access. These will help bring new investments and innovation into the sector and thus contribute to its competitiveness.

The ambitious public-private partnership Shift 2 Rail will be the suitable instrument to provide the rail sector with better attractiveness and competitiveness. Among others, Shift 2 Rail will contribute to: cutting the life-cycle cost of railway transport by as much as 50%; doubling railway capacity; increasing reliability and punctuality by as much as 50%.

Fourthly, on the international dimension of the industry, China has become an exporter of railway equipment in particular to the developing world. The Commission is in continuous dialogue with the Chinese authorities. We are requesting the inclusion of state-owned enterprises operating in the utilities sector in China’s offer in the context of the WTO negotiations. The accession of China to the Agreement on Government Procurement will be an important step to ensure the application of transparent and non-discriminatory rules in procurement procedures. China is reluctant to include important state-owned enterprises, as it claims that its internal reform has first to be accomplished.

Progress in the area of rail procurement is one of the Commission’s key priorities in the Free Trade Agreement negotiations with Japan. Public procurement discussions with the United States continue without clear progress. Strategic partnership and alliances to improve competitiveness, as promoted in the question, are not as such prohibited under EU competition law. The Commission has published extensive guidance documents for companies to set up cooperation agreements that are in full compliance with competition rules.

Fifthly, on industrial policy – the Connecting Europe Facility, maintaining the technological advanced position of Europe is key to retaining its huge competitive position, production and jobs in Europe. In addition to the already mentioned programmes, through the Trans-European Networks (Transport) and the Connecting Europe Facility funding mechanisms we inject EUR 24 billion in EU transport infrastructure. The vast majority of Connecting Europe Facility funding will be for major cross-border projects and projects addressing main bottlenecks on the 9 TEN-T multimodal Core Network Corridors. It will also be a key funding instrument to help deploy the European Railway Traffic Management System throughout Europe. 75% of the Connecting Europe Facility funding goes to rail projects.

We want the European rail supply industry to remain an important contributor to EU employment and the economy. European companies have the know-how and the competitiveness capabilities to remain leaders in the world market. On our side we will continue to provide the framework conditions to preserve and improve their competitive position.

  Nadine Morano, au nom du groupe PPE. – Madame la Présidente, tout d'abord, permettez-moi d'être offusquée de voir que la commissaire chargée de l'industrie n'est pas au banc des commissaires européens ce matin, pour un débat qui est absolument essentiel puisqu'il traite du domaine stratégique pour l'Union européenne que constitue l'industrie ferroviaire.

Près de 400 000 emplois sont concernés, 1 200 000 emplois de manière indirecte, sur cette industrie absolument stratégique et la commissaire n'est pas là... Elle avait déjà fait part de son absence le 22 avril à Varsovie, où elle n'était pas présente non plus, malgré le fait que ce soit son pays, à une réunion stratégique également, qui réunissait les amis de l'industrie à Varsovie en présence des ministres en charge de ce secteur.

Monsieur le Commissaire, je vous ai évidemment écouté avec beaucoup d'attention. Les groupes, ici, – et je salue le travail mené par Martina Werner en tant que rapporteure sur ce sujet – ont beaucoup travaillé ensemble et ont trouvé des accords de compromis. Nous vous posons une question orale et je vous ai trouvé extrêmement léger s'agissant de la concurrence déloyale que doit subir notre industrie ferroviaire s'agissant de la Chine.

Aujourd'hui, en Chine, l'industrie ferroviaire est totalement perfusée par de l'argent public. Quand la Chine fabrique annuellement 200 TGV, en France, chez Alstom, nous en fabriquons 13. Par conséquent, on voit bien qu'aujourd'hui la Chine pénètre facilement le marché européen, mais nous, nous avons beaucoup de mal à avoir les mêmes concurrences, et la concurrence déloyale, aujourd'hui, est un gros sujet pour l'industrie ferroviaire de l'Union européenne.

  Patrizia Toia, a nome del gruppo S&D. – Signora Presidente, onorevoli colleghi, l'onorevole Werner ha spiegato molto bene i punti chiave della nostra interrogazione e anche le ragioni che ci hanno mosso a suonare questo campanello d'allarme alla Commissione.

Allora le dico molto francamente, signor Commissario, che al di là delle singole risposte, tutte valide, quello che noi chiediamo e che manca – ma l'interlocutore sarebbe un altro Commissario o un Vicepresidente – è una strategia industriale, una strategia della mobilità, una strategia della sostenibilità ambientale che, attorno a tutta la manifattura del settore ferroviario, ipotizzi che visione ha l'Europa e che cosa vuol fare. È un settore che arriva, per quanto riguarda oggi l'industria ferroviaria europea, a quasi il 50 % di quella mondiale, è leader in alcuni punti anche per l'innovazione – li ha ricordati Martina –, ma se l'Europa non pone mano a una strategia, noi assisteremo o al declino progressivo di questo importante settore o alla presenza di altri operatori internazionali extraeuropei che certamente vedranno perdere questo nostro primato europeo.

Allora, quando dico una strategia, intendo dire un'azione che tenga insieme tutti questi aspetti, perché il settore è il settore della meccanica, dell'elettromeccanica, c'è tanto engineering, ci sono le telecomunicazioni, ci sono tutte le possibili applicazioni digitali. C'è tutto un aspetto di collegamento con le PMI, oltre che con le grandi imprese. E se non è strategico questo settore, mi chiedo quali altri, per l'industria europea che noi vorremmo rilanciare. Ma abbiamo l'impressione che la Commissione non abbia chiaro questo obiettivo del rilancio dell'industria europea. Cito solo due aspetti importanti: il "shitf to rail", che ho promosso assieme ad altri deputati nella passata legislatura ma va troppo lentamente, e gli investimenti, l'ESFI, che lei ha ricordato.

  Evžen Tošenovský, za skupinu ECR. – Paní předsedající, pane komisaři, vidíme, že náš tradiční průmysl zaměstnávající řadu lidí čelí problémům, proto se mi líbí název zprávy, přesně vystihuje, o čem hovoříme. Konkurenti nás vytlačují ve světě a nyní přicházejí i do Evropy. Toto musíme reflektovat zejména v kontextu debaty o přiznání statusu tržní ekonomiky Číně. Má-li zůstat náš průmysl konkurenceschopný, musíme vylepšit prostředí, lépe využívat finanční instrumenty, které máme k dispozici. Máme zde důležitý program Shift2Rail od Horizont 2020 a jsem rád, že velký důraz je kladen zejména na malé a střední podniky. A konečně ke stimulaci poptávky přímo v Evropě: hlavně díky transevropským sítím a programu CEF jsme udělali první krok, ale samozřejmě naše železniční síť potřebuje další investice. Pokud se podíváme na mapu, myslím, že větší pozornost bychom měli upřít také na potenciál vysokorychlostních tratí pro střední a východní Evropu.

  Dominique Riquet, au nom du groupe ALDE. – Madame la Présidente, Monsieur le Commissaire, avec 46 % du marché de l'innovation à la pointe, on l'a dit, l'Europe est encore pour l'instant le leader mondial, mais pour combien de temps?

Les défis auxquels nous avons à faire face sont connus:

- stagnation, voire recul, du rail face aux autres modes de transport – et je pense que malheureusement, le pilier politique du quatrième paquet ferroviaire ne va pas arranger les choses;

- faiblesse de la commande publique;

- difficultés d'accès au financement de la recherche pour les PME;

- montée en puissance des pays tiers – Mme Morano a redit combien la Chine était dans une situation de nature à nous inquiéter.

Il est donc nécessaire, dans ce contexte, de fournir tous les efforts nécessaires pour redynamiser ce secteur grâce à l'investissement, par exemple – mais pas exclusivement – au moyen du plan Juncker.

Il est également souhaitable de créer un contexte réglementaire favorable à ces investissements: défragmentation du marché intérieur, mise en œuvre concrète de l'accord trouvé à la COP 21 et, peut-être aussi, révision des règles régissant la passation des marchés publics.

Il est également nécessaire de stimuler la participation des PME au programme de recherche européen; mes collègues ont auparavant évoqué les difficultés de Shift 2 Rail.

Monsieur le Commissaire, je vous félicite de la mise en route de Shift 2 Rail. Il a fallu un an pour qu'on fasse le premier appel à projets, ce qui est purement scandaleux, et nous avons maintenant, en fait, plus de dix-huit mois de retard.

Enfin, il convient d'assurer le respect absolu du principe de réciprocité à l'égard des pays tiers. Bien entendu, le Japon, la Chine, la Corée et les États-Unis sont encore dans une situation où leurs marchés nous sont fermés, alors qu'ils font de gros efforts pour pénétrer les nôtres.

Conjointement, les entreprises concernées doivent prendre toute leur part dans cette lutte mondiale. Je soutiens personnellement l'Airbus du ferroviaire, la restructuration de l'industrie et des grands constructeurs européens et, à ce titre, la permission pour la Commission d'autoriser l'émergence de grands champions européens contre les champions mondiaux en réduisant son droit de la concurrence.

  João Ferreira, em nome do Grupo GUE/NGL. – Senhora Presidente, Senhor Comissário, de repente, toda a gente fala na necessidade de reindustrializar a Europa. Hoje fala-se da indústria de equipamento ferroviário. Mas há uma coisa que sempre parece esquecida por uma parte dos intervenientes neste debate: é que se falamos hoje de reindustrializar é porque antes houve uma desindustrialização.

E comecemos por aqui! Esta desindustrialização teve causas e teve responsáveis. Seria, no mínimo, pouco inteligente tentar a dita reindustrialização com as mesmas políticas e orientações que provocaram a desindustrialização. Na verdade, são as estratégias de liberalização e de privatização que estão na raiz do declínio do sector em vários Estados—Membros, que levaram ao desmantelamento de muitas unidades de produção por essa Europa fora, que promoveram a concentração monopolista e que levaram ao despedimento de milhares de trabalhadores.

Lembrem-se disto quando lamentarem a falta de trabalhadores qualificados no sector. É que eles já existiram. Agora, querem uma política europeia à medida dos grandes grupos europeus do sector, para colonizar o que ainda resta dos mercados nacionais, para o que contribuem os sucessivos pacotes ferroviários e as regras europeias da contratação pública e facilitando a vida a esses colossos europeus na concorrência internacional para colonizarem outros mercados pelo mundo fora.

Não é este o nosso caminho e deixámo-lo claro nas alterações que apresentámos a esta resolução. A defesa da indústria ferroviária europeia exige um forte protagonismo e investimento públicos. Termino, Sra. Presidente, um quadro de regulação que impeça a corrida ao fundo no plano dos salários e direitos dos trabalhadores e fomente o aproveitamento do potencial de cada país (é retirada a palavra ao orador)

  Reinhard Bütikofer, im Namen der Verts/ALE-Fraktion. – Frau Präsidentin! Ich möchte mich zunächst bei Frau Werner als Berichterstatterin und bei allen Kolleginnen und Kollegen für die gute Zusammenarbeit bedanken.

Es ist nicht schwer zu verstehen, warum das ein wichtiges Thema ist. Nicht nur geht es um viele Arbeitsplätze – wie schon dargelegt wurde –, sondern es geht um eine Industrie, die ein notwendiger Partner sein muss für die unverzichtbare Transformation unserer Ökonomien in eine grüne Richtung.

Wir brauchen in der Tat, wie Frau Werner gesagt hat, als Antwort auf die knallharte Industriepolitik, die andere machen, eine eigene europäische Industriestrategie. Die knallharte Industriepolitik Chinas etwa drückt sich darin aus, dass es weithin unfaire Zugangsbeschränkungen für europäische Wettbewerber gibt. Ich wundere mich vor dem Hintergrund, dass die Industriekommissarin Frau Bieńkowska hier fehlt. Sie hat ja nicht viele Gelegenheiten zu glänzen. Warum nimmt sie die Gelegenheit nicht wahr, hier deutlich zu machen, dass die Kommission die Sache ernst nimmt? Die Vorgängerkommission war bei der Industriepolitik schon mal weiter als es die Kommission Juncker ist.

Die Industriestrategie muss zur Priorität werden. Aber Industriepolitik heißt nicht „immer mehr Zugang zu noch immer mehr öffentlichen Töpfen“. Industriepolitik heißt, Wettbewerbsrecht ändern, zu eng gedachte Fusionskontrolle in Europa korrigieren, aber auch den Weltmarkt stärker ins Auge fassen. Zum Beispiel haben unsere Wettbewerbshüter bei der Fusion zu einem chinesischen Eisenbahngiganten einfach nicht hingeschaut. Das kann so nicht bleiben! Ich hoffe, das Haus beschließt entsprechend.

  David Borrelli, a nome del gruppo EFDD. – Signora Presidente, onorevoli colleghi, oggi stiamo discutendo di un settore cruciale della nostra industria che dà lavoro a tanti cittadini europei. L'industria ferroviaria europea rappresenta il 46 % del mercato mondiale e non possiamo rischiare di perdere questo mercato e centinaia di posti di lavoro a causa di una concorrenza non equa. Anzi, questo settore, attraverso l'innovazione tecnologica e la digitalizzazione, deve diventare un volano per la creazione di nuovi posti di lavoro.

Per far sì che ciò avvenga, però, è necessario avere delle priorità chiare a livello di politica industriale europea e dobbiamo innanzitutto lavorare bene al nostro interno, dove le regole vanno rispettate e c'è evidentemente bisogno di maggiore trasparenza e di uno scambio di informazioni ex ante per quanto riguarda gli appalti pubblici. Se il pericolo numero uno, in questo settore come in tanti altri, si chiama Cina, non possiamo lasciare costruire la ferrovia ad alta velocità Budapest-Belgrado proprio alla Cina, senza trasparenza. Ovviamente, anche in questo settore l'eventuale riconoscimento del MES alla Cina avrebbe un impatto pesantissimo.

Abbiamo le tecnologie e abbiamo il know-how. Dobbiamo chiedere e ottenere che sia rispettato il principio della reciprocità e dell'accesso simmetrico a mercati terzi. Nei prossimi anni, in America, Africa e Asia le infrastrutture ferroviarie saranno rafforzate. La Commissione europea deve progettare una politica industriale forte e coordinata che possa permettere alle aziende europee di essere protagoniste in questi mercati.

La relatrice Werner ha svolto un ottimo lavoro. Il Parlamento europeo ha portato l'attenzione su un settore cruciale dell'industria manifatturiera europea, ma adesso bisogna agire, servono decisioni politiche coordinate e atti concreti da parte della Commissione europea in tempi brevi.

  Mylène Troszczynski, au nom du groupe ENF. – Madame la Présidente, le rapport de notre collègue Werner porte sur un secteur essentiel de l'industrie de nos pays, de la France et de l'Europe, à savoir le ferroviaire.

Ce secteur, essentiel notamment pour l'emploi, est en difficulté en raison de la destruction d'un monopole public présent dans nos pays. Vous voulez ouvrir nos secteurs publics à tous les vents de la mondialisation dans une concurrence libre et non faussée. Cependant, le Canada, la Corée du Sud et, demain, la Chine, qui, eux, ont gardé leur service public, remporteront des marchés sur notre continent, au nom de cette concurrence. Concurrence faussée par ces pays souverains qui utilisent déjà, eux, toutes les armes en leur possession pour nous refuser l'accès à leur marché.

Par ailleurs, votre politique de sanctions unilatérales vis-à-vis de la Russie remet en cause des projets ferroviaires qui pourraient être profitables à des entreprises européennes.

Enfin, la promotion de l'organisation "Shift 2 Rail" dans cette motion va contre l'Europe ferroviaire, car dans ce regroupement d'industriels dits européens, on retrouve Bombardier, industriel canadien, qui est le premier concurrent de nos champions européens Siemens et Alstom sur les marchés mondiaux. De qui se moque-t-on?

Seule une synergie entre équipementiers ferroviaires et opérateurs nationaux européens permettra d'offrir aux futurs clients des projets ferroviaires compétitifs et vous, vous détruisez cette synergie.

(L'oratrice accepte de répondre à une question "carton bleu" (article 162, paragraphe 8, du règlement).)

  Reinhard Bütikofer (Verts/ALE), blue-card question. – You just mentioned Bombardier and called it a Canadian consortium. But as far as I know, Bombardier is providing a very high number of good European jobs in the rail sector. So are you advocating that we now turn different European rail companies against each other instead of combining efforts?

  Mylène Troszczynski (ENF), réponse "carton bleu". – Non, Monsieur, il n'est pas question de mettre en concurrence des entreprises européennes. Il est simplement question de mettre en avant et de favoriser les entreprises européennes que sont, par exemple, Alstom et Siemens. C'est tout. C'est le seul propos que je tenais dans mon discours.

  Zoltán Balczó (NI). – Elnök Asszony! Az európai vasúti beszállító ágazat egy széles ipari spektrumot ölel föl, hiszen a mozdonyok, kocsik gyártásán kívül a teljes pályainfrastruktúra, villamosenergia-ellátás, jelző- és biztonsági berendezések ide tartoznak. Kiemelt szerepe van, hiszen közösségi feladatot lát el, és közvetve egymillió munkahely kapcsolódik a teljes vasúti ágazathoz. Ennek az ágazatnak a versenyképességét valóban meg kell őriznünk, de amikor a globális versenyről beszélünk, elsősorban arra gondolunk, hogy az európai uniós piacon kívül, a globális piacon hogy jut majd lehetőséghez. Valójában sokkal súlyosabb a feladat, mert az uniós piac a globális piac része, és itt kellene megőrizni a lehetőségeket. Mert míg az Unió nagyrészt nyitott a harmadik országból származó versenytársak előtt, addig azok korlátozó intézkedéseket vezettek be, és egyébként elsősorban a kínai versenytársak meg nem engedett állami támogatást tudnak adni.

Magyarország is kötött egy szerződést kínai beruházóval a Budapest–Belgrád vasútvonal magyarországi részére 1,5 milliárd euró értékben. Ez valóban egy nagy összeg, és érthető, hogy nem a költségvetés finanszírozza, azonban nem sikerült közzétenni a magyar, illetve EU-s beszállítást, és elemzők szerint valójában Kína az önmaga iparát fogja ezzel a hitellel támogatni. Ebben a helyzetben már nem olyan rózsás ez a döntés.

  Krišjānis Kariņš (PPE). – Priekšsēdētāj! Komisār! Dzelzceļa nozare Eiropā šobrīd ir kā sportists, kas ir ieguvis zelta medaļu — viņš ir līderis pasaulē. Bet mēs zinām, ka sportā viena lieta ir sasniegt virsotni, otra lieta ir noturēt pozīcijas, jo visu laiku ir jauni konkurenti, kas trenējas un grib pārspēt līderi. Mūsu dzelzceļa nozare, kas šobrīd nodarbina apmēram četrsimt tūkstošus cilvēku visā Eiropā, tik tiešām ir pasaules līderis salīdzinājumā ar visām pārējām ekonomikām, taču mēs izjūtam ļoti lielu konkurenci, īpaši šobrīd, no Ķīnas puses, un tāpēc mums rodas nopietni jautājumi par valsts atbalstu. Mēs zinām, ka šie jautājumi ir, un tas mums rada grūtības.

Tagad par to, ko mēs varam darīt, lai stiprinātu šo nozari? Kādi ir tās trūkumi? Viens no trūkumiem ir tas, ka šī nozare, lai gan spēcīga, joprojām ir nedaudz saskaldīta pa dažādām dalībvalstīm.

Tātad, komisāra kungs, es aicinātu Komisiju darīt trīs lietas, proti, galvenais — izveidot tādu augsta līmeņa koordinācijas grupu, kas dzelzceļa nozarē konstatētu labāko praksi —, pilnveidot standartizāciju un veicināt partnerību, lai mēs kļūtu vēl spēcīgāki. Šis ir mūsu līderis, mēs esam čempioni. Mums ir jānotur šī pozīcija, visu labāk koordinējot.

  Carlos Zorrinho (S&D). – Senhora Presidente, foi debatido ontem neste hemiciclo o balanço do primeiro ano de aplicação do Fundo Europeu de Investimento Estratégico. Um balanço dececionante, não apenas pela mobilização insuficiente de fundos, mas sobretudo pela incapacidade de gerar um impulso para que a União Europeia assuma a liderança das indústrias do futuro, na energia, no digital e nas redes inteligentes.

A indústria associada à ferrovia é um excelente exemplo de um setor que pode e deve ser apoiado para adotar desde já uma nova agenda de inovação, no quadro da indústria 4.0. A resolução que estamos a apreciar tem uma visão holística e integrada para aplicar e inspirar essa estratégia. Queria saudar o excelente trabalho de coordenação da sua relatora, Martina Werner.

Esta resolução coloca um desafio claro às instituições europeias - incrementar o apoio político ao setor, incluí-lo nas prioridades de negociação dos tratados comerciais internacionais, incentivar o investimento e a criação de um contexto colaborativo, usar este caso como agregador para a publicação de uma comunicação sobre a reindustrialização da Europa no quadro da revolução digital e da transição energética - e coloca também um desafio aos governos nacionais, às autoridades regionais e locais, às empresas, aos centros de conhecimento e aos cidadãos.

Precisamos de uma nova agenda de inovação como pilar chave para uma nova agenda de crescimento e emprego para a União Europeia. Uma agenda mobilizadora para o futuro que, Sr. Comissário, é necessária já.

  Kosma Złotowski (ECR). – Pani Przewodnicząca! Chciałbym się przyłączyć do wyrazów żalu z powodu nieobecności pani komisarz Bieńkowskiej.

Producenci taboru kolejowego to bardzo często jedna z najlepszych wizytówek gospodarek państw członkowskich i tak z pewnością jest w przypadku bydgoskiej Pesy – firmy z mojego miasta. Sukces tego przedsiębiorstwa to wiele miejsc pracy, rosnące nakłady na badania i rozwój oraz szansa dla wielu zgromadzonych wokół niej małych i średnich firm. Planując reindustrializację europejskiej gospodarki, nie możemy ignorować potencjału branży zaopatrzenia kolei. Transport kolejowy to doskonała odpowiedź na potrzebę znalezienia ekonomicznego i efektywnego energetycznie środka transportu towarów, pasażerów, także w wymiarze międzykontynentalnym.

Oprócz zwiększenia poziomu inwestycji w Unii Europejskiej musimy zadbać także o równe traktowanie naszych producentów na rynkach pozaeuropejskich i skuteczniej walczyć z nieuczciwą konkurencją dla naszych produktów. Tylko takie zbilansowane podejście zapewni stabilne perspektywy dla europejskiej branży kolejowej w najbliższych latach.

  Pavel Telička (ALDE). – Madam President, first of all the competitiveness of the supply industry is about the competitiveness of the rail sector and better services for customers and passengers. I think that there are positive signs. We have progressed with the railway package. I have personally addressed the question of accessibility of the rolling stock. We have ERTMS, we have certain funds, but we need to further deploy ERTMS. We need to get away from the bottlenecks that exist. We need to dismantle barriers. We need to implement all that.

The problem, of course, that we are facing is whether European industries have the means to fit in the competitive environment: I mean accessibility of SMEs to funding, the unfair competition elsewhere. The key issue for me, though, is not that Ms Bieńkowska is not present, it is the absence of industrial policy. We do have legislative and financial instruments – ERTMS, EFSI, the Fourth Railway Package and so on, but we need to link those. We need to link those to have an industrial policy strategy and implement it.

  Jaromír Kohlíček (GUE/NGL). – Paní předsedající, železnice a s ní spojený průmysl jsou významným odvětvím průmyslu Evropské unie. Snad v žádném jiném odvětví dopravy nezaujímá Evropská unie ve světě tak významné postavení.

Na konci 20. století proběhla v evropském dodavatelském železničním průmyslu řada změn, které ne vždy byly pozitivní. Řada podniků i v České republice byla několikrát prodána a některé z nich i zrušeny. Zachování vedoucího postavení tohoto průmyslu EU ve světě je důležitým úkolem současné Evropské komise, Evropského parlamentu i národních vlád. Pro budoucnost je klíčové, jak se podniky tohoto sektoru vyrovnají s požadavky na digitalizaci, automatizaci a interoperabilitu.

V krátké budoucnosti se asi neobejdeme bez používání vesmírných technologií a co nejširší standardizace. Správným krokem v tomto směru je zavádění systému RTMS. Zejména v posledních letech vidíme rychlý nástup rozvoje infrastruktury, bez ní by železnice ztratila konkurenceschopnost. Stimulace poptávky po produktech průmyslu je nutnou součástí projektu reindustrializace Evropské unie.

Zprávu, jejíž závěry vřele podporuji, doporučuji jako podnět k další činnosti všem, kteří se železniční dopravou zabývají. Jedině tak můžeme zajistit důstojné místo tohoto sektoru ekologické dopravy mezi plány rozvoje celého společenství a získat nová kvalitní pracovní místa.

  Michael Cramer (Verts/ALE). – Frau Präsidentin! Auch in Europa wird die umweltfreundliche Schiene diskriminiert. Jede Lokomotive muss auf jedem Streckenkilometer Maut bezahlen. Auf der Straße ist es eine freiwillige Angelegenheit der Mitgliedstaaten, sie gilt meistens nur auf Autobahnen und wenigen anderen Straßen und nicht für alle LKW. 100 Prozent des Schienennetzes ist bemautet, aber nur ein Prozent des Straßennetzes. So hat die Schiene in Zukunft keine Chance.

Schauen wir uns das Eisenbahnnetz an. Seit 30 Jahren wollen wir Europa zusammenbringen. Aber es ist ein Flickenteppich, und die Lücken sind exakt da, wo die Grenzen sind, weil in Europa nicht das Zusammenwachsen Priorität hat, sondern die Großprojekte, die vielleicht in 30 oder 40 Jahren zur Hälfte fertig sind. Das alles muss sich ändern.

Und weil der Gotthardtunnel von Frau Werner angesprochen wurde: 1996, vor 20 Jahren, wurde der Vertrag von Lugano geschlossen. Die Schweiz hat den Tunnel fertig, aber weder Deutschland noch Italien hat die Zulaufstrecken gebaut. Das ist ein Skandal, weil wir keine Prioritäten setzen! Das hätte für den Korridor Rotterdam-Genua, der der wichtigste in Europa ist, oberste Priorität sein müssen. Wenn wir so weitermachen, hat die Schiene keine Chance – weder innerhalb Europas noch weltweit.

  Jonathan Arnott (EFDD). – Madam President, there are elements today which mirror last night’s debate in so far as the distorting actions of China are concerned. China is not a market economy; to propose giving it market economy status is like something out of Alice in Wonderland.

Indeed the UK rail supply industry contributes over GBP 9 billion a year to the British economy; it employs over 200 000 people. But whereas the UK rail supply industry has taken a market approach, it has had a battering as others have not taken that same approach. It is estimated that just 10% of UK revenue in this sector comes from exports, compared with 20% in France and 50% in Germany. I would also say that we need to develop a more skilled workforce in the UK, where we need to do better in terms of technology, in terms of research and development, as we move towards the future.

Indeed, just 1 in 6 people working in this sector at present have level 4 qualifications in a relevant area. So it is estimated that thousands of highly-skilled jobs are needed, and do you know what? This is something that is a perfect example of why we need proper skilled immigration through a points-based system, as opposed to a free-for-all.

  Gilles Lebreton (ENF). – Madame la Présidente, l'équipement ferroviaire est un secteur essentiel de l'industrie de la France et de l'Europe. Ce secteur est en difficulté en raison de la destruction d'un monopole public présent dans nos pays. L'Union européenne veut ouvrir le secteur public à tous les vents de la mondialisation au nom d'une concurrence prétendument libre et non faussée. Le résultat, c'est que le Canada, la Chine et la Corée du Sud vont en profiter pour venir gagner des marchés sur notre continent tout en refusant à nos entreprises l'accès à leur marché. Nos champions européens Siemens et Alstom seront donc pénalisés.

Si nous voulons développer nos industries ferroviaires, il faut adopter une politique volontariste et non s'en remettre au seul jeu du marché. À l'inverse du laisser-faire ultralibéral de l'Union, il faut créer une synergie entre équipementiers ferroviaires et opérateurs nationaux européens pour offrir à nos futurs clients des projets ferroviaires compétitifs. Des centaines de milliers d'emplois sont en jeu. Il est urgent d'ouvrir les yeux si on veut les sauver, mais je sais que l'Union en sera incapable.

  Wim van de Camp (PPE). – Ik wil allereerst de collega's van ITRE en mevrouw Werner in het bijzonder bedanken voor het feit dat ze dit punt vandaag op de agenda van de plenaire vergadering hebben gezet. Wij praten hier inderdaad over één van de meest innovatieve sectoren van de Europese industrie 4.0.

Maar wij moeten wel constateren dat het alleen beschuldigen van China niet helpt. Europa is te langzaam. Alles wat de commissaris heeft gezegd klopt, maar de wereld van de concurrentie is veel harder dan men blijkbaar bij de Europese Commissie beseft. Hij noemde Shift2Rail en de aanbestedingen in december 2015. Daarvóór hebben we wel twee jaar moeten wachten op nieuw management bij Shift2Rail, en dat is te lang.

Een ander punt zijn de handelsverdragen. Het gaat niet alleen over China, het gaat ook over Japan. Die onderhandelingen duren te lang om de Europese spoorwegsector in de picture te houden. U weet dat de Chinese concurrentie vorige week een kantoor heeft geopend in Boedapest. We weten allemaal wat dan gaat gebeuren. Dus de centrale boodschap is: Europese Commissie, wees sneller en meer accuraat.

  Edouard Martin (S&D). – Madame la Présidente, l'industrie ferroviaire européenne est leader mondial. Elle représente 46 % du marché et ce sont 400 000 emplois directs en Europe. Mais alors que nous parlons de rail et de matériel roulant, il faut bien le dire, l'heure est venue de tirer le signal d'alarme. Notre position est menacée. Pour s'en convaincre, il suffit de voir à l'œuvre les géants chinois que sont CRRC pour le matériel roulant et CRCC pour les infrastructures ferroviaires. Cette pénétration concerne déjà des lignes européennes comme le Belgrade-Budapest, dont les conditions d'attribution des marchés publics ont été plus qu'opaques.

Le travail de Martina Werner arrive donc à point nommé pour secouer le cocotier et mettre sur la table une série de pistes qui, mises bout à bout, dessinent une véritable politique industrielle sectorielle. Une politique industrielle qui, soit dit en passant, a été pour cette filière comme pour d'autres bien longtemps absente du radar européen, par exemple en matière de recherche et développement, au sujet de l'entreprise commune Shift 2 Rail, de la normalisation, de la politique de concurrence, etc.

Mais ces idées-là, encore faut-il que la Commission s'en saisisse, qu'elle encourage une politique industrielle, qu'elle la défende et qu'elle défende un secteur capital pour notre économie et nos emplois. D'ailleurs, où est la commissaire pour défendre ce secteur capital pour notre économie?

  Izaskun Bilbao Barandica (ALDE). – Señora Presidenta, Europa es líder mundial en tecnología ferroviaria, un medio de transporte vital para alcanzar los objetivos del Libro Blanco en aspectos críticos como la combinación eficiente de modos de transporte, la integración de la oferta y la descarbonización. Es, además, fuente de empleo y cantera de innovadores, y nuestros competidores exteriores aprovechan aquí la inexistencia de un espacio ferroviario único y tenemos cada vez más dificultades para el acceso de nuestras industrias a los mercados exteriores.

Los Estados están obligados a aplicar con determinación y sin vetos el cuarto paquete ferroviario y acabar con la fragmentación. Y la Unión, a insistir en el apoyo a la innovación en el sector mediante iniciativas como la Empresa Común Shift2Rail, en la que participa la vasca CAF, que demuestra, a base de innovación, la capacidad europea para poder competir en todo el mundo.

Hay que mejorar la digitalización para aumentar rendimientos y reducir costes en eficiencia energética y ofrecer servicios más atractivos para empresas y viajeros. Un espacio ferroviario único añade valor a Europa y es vital para la reindustrialización y competitividad. Señor Comisario, este es el reto.

  Paloma López Bermejo (GUE/NGL). – Señora Presidenta, preservar el empleo industrial es un requisito mínimo para reconstruir un modelo productivo quebrado por las reformas neoliberales. Y más en sectores como el del equipamiento ferroviario, con alto valor añadido, fortaleza exportadora y en el centro de la transición a una economía más sostenible. Sin duda, hay que mantener e incrementar el apoyo a I+D y asegurar su adaptación tecnológica a los nuevos estándares europeos. También hay que seguir apostando por que el ferrocarril sea el centro de una agenda de transporte intermodal, reforzando los corredores europeos de mercancías y el tren de viajeros de media distancia y de cercanías.

Pero las principales amenazas al sector vienen de políticas neoliberales que muchos grupos, que hoy muestran su preocupación, han estado apoyando. La primera, la liberalización del ferrocarril, que limita considerablemente la posibilidad de usar compra pública para preservar la industria ferroviaria. La segunda, la apertura comercial a países que practican el dumping social y ambiental, competencia desleal que dañará severamente a este sector y a toda nuestra industria.

  Markus Pieper (PPE). – Frau Präsidentin! Die Bahnindustrie ist eine strategische Industrie. Starke Bahnzulieferer setzen globale Standards und sind ein Exportschlager. Mit der CEF fördern wir Investitionen in die Schiene. Ja, und es gibt auch die Fortschritte im Bahnpaket. Aber, das dauert alles viel zu lange, und das sage ich durchaus auch an unsere eigene Adresse.

Wir führen hier im Parlament technische Diskussionen bis zur Selbstverliebtheit und nehmen gleichzeitig viel zu viel Rücksicht auf die Pfründe der Mitgliedstaaten. Auch die Kommission muss schneller werden. Stichwort China: Chinesische Investoren kaufen sich gegen die Regeln des Wettbewerbsrechts in den Mitgliedstaaten ein. Warum schaut die Kommission hier zu?

Auch die Antidumping-Verfahren dauern viel zu lange. Viele mittelständische Betriebe halten das einfach nicht mehr durch. Wenn aber marktwirtschaftliche Kriterien in China keine Rolle spielen, dann muss die Kommission auch handeln und nicht irgendeine Eierei betreiben. Sie muss schnell handeln, solange wir noch gute Bahnindustrie in Europa haben.

  Jude Kirton-Darling (S&D). – Madam President, it was with real pride that I attended the opening of Hitachi Rail Europe’s new train production plant at Newton Aycliffe last summer in my constituency. A real success story of what we should be promoting in the North-East of England in terms of inward investment and local job creation. All credit to the local community, our local unions, County Durham’s investment team, and the local MP Phil Wilson, who worked together to attract rail production back to the very place that the very first passenger trains were built – in the world, I should stress.

On Monday this week, the chairman of Hitachi made it clear that, while respecting the democratic rights of UK citizens, Brexit would force Hitachi and similar companies to re-think, because they still have a European vision and would be disadvantaged in pursuing it from the UK, meaning less investment in my region and fewer good local jobs.

We urgently need a modern industrial policy and we urgently need a European Commissioner who gets it. For the European rail supply industry, today’s report sets out clearly the challenges for the sector, and I congratulate my colleague, Martina, on the report. But for British rail production and its workforce of thousands, nothing is as urgent as ensuring that we remain in the EU on 23 June.

  Massimiliano Salini (PPE). – Signora Presidente, onorevoli colleghi, abbiamo acquisito che l'industria delle forniture ferroviarie è strategica perché è la somma di competenze importanti. Quindi la domanda è come difenderla e per questo faccio i complimenti ai relatori di questo importante dossier.

Il primo tema è che l'industria ferroviaria la si difende se esistono investimenti ferroviari. Il CEF è meglio di EFSI a questo riguardo, perché il CEF sostiene investimenti a lunga remunerazione meglio di quanto non sappia fare EFSI per il quale la leva finanziaria è troppo tesa. Quindi non si tolgano soldi al CEF.

In secondo luogo, per quanto riguarda le imprese, deve vincere chi sta nel mercato. Il mercato non è una cosa strana, iperliberista a tutti i costi. Il mercato è una cosa carina, dove lo Stato fissa degli standard minimi e le imprese li rispettano. Chi non rispetta quegli standard è fuori dal mercato. La Cina è fuori dal mercato. Non passiamo alla storia con questa Commissione per esserci dimenticati delle nostre industrie, ma difendiamole come sappiamo fare.

  Seán Kelly (PPE). – Madam President, I am very happy with this resolution, and I am also happy that the rail supply industry has been explicitly recognised in the recent Joint Warsaw Declaration of the Friends of Industry as a strategic manufacturing sector for the development of Europe.

Whilst I welcome the Commission’s Fourth Rail Package, we also need to ensure that the Third Rail Package is fully and properly implemented. Furthermore, I am happy to say that studies have shown that rail markets will continue to grow on all continents, and there are therefore great business opportunities to seize for European rail suppliers. However, at the same time, we see that European rail supply companies face a critical challenge to their global market leadership with industrial competition from Asia, and especially China, becoming increasingly fierce and problematically unfair. We need to be aware of this and avert the risk of job losses.

Finally, I want to say that mitigation of climate change and shifting toward sustainable, energy-efficient and clean technological development of the industry will be essential for its growth. I welcome the resolution, greatly highlighting these aspects in line with COP 21.

„Catch the eye” eljárás

  Franc Bogovič (PPE). – Iskrena hvala Martini Werner za poročilo.

Lansko leto konec leta sva se skupaj na Kitajskem prepričala, kako izgleda kitajski železniški trg. V treh letih so izgradili 180 tisoč kilometrov hitrih železnic, več kot 100 kilometrov na teden je to! Njihov načrt naprej je, kako bodo povezali Šanghaj in Rotterdam s hitro železnico, kajti njihova industrija nima več kaj graditi na Kitajskem.

Prihajam iz Slovenije, kjer se že desetletje pogovarjamo o tem, kako bomo zgradili 20 km drugega tira med Koprom in Divačo, kjer bi odprli naše pristanišče. In na tem primeru vidimo to ogromno razliko, kjer imamo na eni strani državno intervenistično politiko in na drugi strani komplicirane evropske procese.

Zato ob tem postopku želim poudariti predvsem dvoje: poenostavimo procese, združimo evropsko industrijo, da bo to naša Silicijeva dolina, na drugi strani pa naj Komisija pogleda na... za protidampiško zakonodajo ustavi netržno ekonomijo na evropskih tleh.

  Maria Grapini (S&D). – Doamnă președintă, stimați colegi, în primul rând vreau să o felicit pe raportoare și pe toți colegii care susțin această inițiativă. Poate o să pară straniu, dar eu sunt bucuroasă că este alt comisar aici, pentru că eu cred că fiecare comisar vorbește în limba lui și nu se conectează cu proiectele. Domnule comisar, poate susțineți în fața domnului Juncker că avem nevoie de o reindustrializare, că avem nevoie de o strategie și că, pentru toate proiectele pe care le generează Comisia, trebuie să existe o conectare între ele. Fondul strategic de investiții trebuie conectat pentru echipamente feroviare, pentru investiții, pentru industria feroviară. Nu se poate să lucrăm separat și să nu conectăm aceste programe. Ieri am vorbit până târziu de diplomație economică. Iată, despre asta este vorba! Faceți, printr-o diplomație economică, o strategie de industrializare, încât industria europeană să poată să reziste în plan global la competiția neloială creată de industrii subvenționate de stat!

  Νότης Μαριάς ( ECR). – Κυρία Πρόεδρε, πρώτα ήρθε η δέσμη μέτρων για τους σιδηροδρόμους, που ενισχύει τη διαδικασία ιδιωτικοποίησης του ζωτικού αυτού τομέα στις ευρωπαϊκές μεταφορές και τώρα κάποιοι φοβούνται τον ανταγωνισμό των κινεζικών και άλλων μη ευρωπαϊκών εταιρειών και προτείνουν μέτρα για να αφήσουν αυτούς τους παίκτες εκτός αγοράς. Με αυτή τη λογική η επόμενη νομοθεσία για τους σιδηροδρόμους θα μπορούσε να γράφει μία, δύο γαλλικές και γερμανικές εταιρείες, που μόνο αυτές θα επιτρέπεται να ελέγχουν τα σιδηροδρομικά δίκτυα της Ευρώπης. Αυτό που επιχειρείται από την Ευρωπαϊκή Ένωση είναι να εφαρμοστεί και στους σιδηροδρόμους μία νεο-μερκαντιλιστική πολιτική. Αφού πρώτα θα έχει μετατραπεί όλη η ευρωπαϊκή περιφέρεια σε μια μεγάλη αποικία χρέους, μετά θα της επιβληθεί και το αναγκαστικό μονοπώλιο των γαλλο-γερμανικών εταιρειών. Έτσι στην Ελλάδα, που έχει μετατραπεί σε πειραματόζωο της τρόικας, το ΤΑΙΠΕΔ με εντολή των δανειστών προχωρά στην ιδιωτικοποίηση της ΤΡΑΙΝΟΣΕ και της ΕΕΣΣΤΥ. Αυτά τα κάνουν και τα έκαναν οι αποικιοκράτες στην Αφρική πριν από εκατό χρόνια. Το ίδιο προσπαθούν να επιβάλουν και στην Ελλάδα. Όμως αυτό δεν θα συμβεί. Ο ελληνικός λαός θα αντιδράσει.

  Ivan Jakovčić (ALDE). – Gospođo predsjedavajuća, neću govoriti o klasičnim prednostima i važnostima željeznica i željezničkog prometa u Europskoj uniji i problemima s kojima se suočavamo kada govorimo o kineskom prisustvu unutar europskog željezničkog područja, nego želim naglasiti dva problema. Želim naglasiti problem prekogranične povezanosti željezničkog prometa u europskom željezničkom području i istaknuti jedan konkretan primjer. A konkretan primjer je istarski krak hrvatskih željeznica koji završava u Sloveniji, što je opći problem.

Već 25 godina nitko ne mari za te željeznice, a potencijal za prijevoz putnika i za prijevoz robe je fantastičan. Drugi primjer je problem intermodalnosti prometa, koji je naravno iznimno važan kako bi teret kada dođe do neke luke prešao na željeznicu i otišao dalje. Luka Rijeka neće nikada biti konkurentna dok ne riješimo problem željeznice između Rijeke i Zagreba, ali i Rijeke i Pivke, što je, naravno, problem suradnje Hrvatske i Slovenije.

  Barbara Kappel (ENF). – Frau Präsidentin, Herr Kommissar! Die Eisenbahnzulieferindustrie ist unzweifelhaft eine strategisch wichtige Industrie in Europa. Sie ist allerdings eine Industrie, die business to business ist und deshalb in der Öffentlichkeit nicht so sichtbar. Umso mehr ist der Berichterstatterin für diese mündliche Anfragebeantwortung, für diesen Entschließungsantrag zu danken, weil diese Industrie mehr Licht in der Öffentlichkeit braucht.

Die europäischen Unternehmen sind jetzt mit 46 Prozent Weltmarktanteil und einem Umsatz von 47 Milliarden Euro noch Weltmarktführer, aber China ist Europa hier sehr stark auf den Fersen. Ein chinesisches Unternehmen, nämlich CRCC, macht heute fast 30 Milliarden Euro Umsatz, das heißt, mehr als die Hälfte des europäischen Umsatzes geht in China alleine in ein Unternehmen. China hat natürlich auch Finanzierungsmöglichkeiten für so große Unternehmen, die Europa nicht hat.

Deshalb ist es notwendig, dass Europa fokussiert, dass Shift to Rail, eine sehr gute Initiative, die aus Mitteln von Horizont 2020 gespeist wird, möglichst schnell umgesetzt wird, dass die Connecting Europe Facility zum Tragen kommt, dass der EFSI-Fonds mehr und mehr zum Tragen kommt. Wir brauchen mehr Wettbewerbsfähigkeit und Unterstützung für die europäische Eisenbahnzulieferindustrie.

  Σωτήριος Ζαριανόπουλος ( NI). – Κυρία Πρόεδρε, το ΚΚΕ καταψηφίζει το ψήφισμα γιατί προωθεί παραπέρα ιδιωτικοποίηση των σιδηροδρόμων σε βάρος των ίδιων των εργαζόμενων και των επιβατών. Υπογραμμίζουμε όμως το τεράστιο πολιτικό θράσος κομμάτων εδώ μέσα στο Ευρωκοινοβούλιο που ξεδιάντροπα κοροϊδεύουν. Αναφερόμαστε στον ΣΥΡΙΖΑ, που η κυβέρνησή του στην Ελλάδα, στον πιο βρώμικο ρόλο της χρήσιμης για το σύστημα Αριστεράς, από τη μια τσακίζει τον λαό και από την άλλη παραδίδει όλη τη δημόσια περιουσία για 99 χρόνια στους δανειστές, ιδιωτικοποιώντας τα πάντα και τους σιδηρόδρομους. Είναι λοιπόν τεράστια πρόκληση ευρωβουλευτές του ΣΥΡΙΖΑ από τη μια να υπογράφουν εδώ μέσα τροπολογία που καταγγέλλει την ιδιωτικοποίηση των σιδηροδρόμων και μετά να επανέρχονται στην τάξη και να μην υπογράφουν επόμενη τροπολογία με την οποία καλούνται οι κυβερνήσεις να απορρίψουν την ιδιωτικοποίηση, δηλαδή τη δικιά τους κυβέρνηση. Αυτός είναι ο ΣΥΡΙΖΑ και η κοροϊδία του! Αυτή είναι η ομάδα GUE και το κόμμα της ευρωπαϊκής Αριστεράς, δεκανίκι δήθεν αριστερό της αστικής πολιτικής βαρβαρότητας, πολιτική στέγη των κομμάτων των μνημονίων! Τους αφήνουμε στην κρίση του λαού.

  Andor Deli (PPE). – Elnök Asszony! Januárban az ITRE bizottság e témában készített rezolúciója nagyon jól összefoglalta azokat a kihívásokat és megoldási javaslatokat, amelyek hozzájárulhatnak az európai vasúti beszállító ipar további fejlődéséhez, világpiaci részesedésének megtartásához. Ha azonban a pozíciónkat nem akarjuk a közeljövőben elveszíteni, fontos olyan egyértelmű lépések megtétele, melyek nem csak az aktuális piaci helyzetre fokuszálnak, hanem a jövőbeli kilátásokra, kihívásokra is. Ehhez engedhetetlen, hogy a kutatásra és az oktatásra is nagyobb hangsúlyt fektessünk.

Nem elhanyagolható továbbá az a tény sem, hogy a vasúti beszállító iparban sok kis- és középvállalkozás működik kedvezőtlen üzleti környezetben, aminek javítása szükségszerű és az európai kisvállalkozási intézkedéscsomag és az EPSI felhasználásával megvalósítható, de szükséges a Bizottság segítsége. Egyszerűsíteni kell az eljárásokat, és csökkentenünk kell a kkv-k pénzügyi és adminisztratív terheit, hogy azok végre a gyártásra tudjanak összpontosítani.

   Inmaculada Rodríguez-Piñero Fernández (S&D). Señora Presidenta, en España la industria del sector del equipamiento ferroviario se compone de unas seiscientas empresas —el 75% de las cuales son pymes y ocupan a 145 000 personas—. Se trata de una industria de gran importancia estratégica para el crecimiento, para el empleo, para la inversión y, algo fundamental, para facilitar la transición a la movilidad sostenible.

Mientras la Unión Europea mantiene un elevado grado de apertura a la competencia de los terceros países, nuestras empresas se enfrentan a numerosos obstáculos y una competencia desleal. Algunos competidores de terceros países, como China, llevan a cabo una agresiva política de expansión contando con un fuerte apoyo político. Hoy estamos sufriendo las consecuencias de haber actuado tarde en el sector del acero. No cometamos los mismos errores. Europa necesita una moderna política industrial que defienda la industria sobre unas reglas del juego justas y equilibradas. Solo facilitando el acceso de los proveedores a los mercados internacionales, facilitando la innovación y la apuesta por la inversión, lo podremos conseguir.

(A „catch the eye” eljárás vége.)

  Christos Stylianides, Member of the Commission. – Madam President, I have listened very carefully to your comments, your exchanges and, of course, your criticism. I would like to thank you for your contribution to this important debate at a very crucial time. As the Commission, we follow closely the developments in the rail supply industries in order to be in a position to provide the appropriate policy and, of course, to ensure that the EU rail supply industry remains a leader in world markets. Thank you for your attention, thank you for your remarks and your contributions in this very difficult position about the rail industry in Europe as a leader worldwide.

Elnök asszony. – Egy állásfoglalásra irányuló indítványt juttattak el hozzám az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság nevében.

  Reinhard Bütikofer (Verts/ALE). – Madam President, I will not need half a minute. I just wanted to ask, as a point of procedure, whether such a lackadaisical answer from the Commission stands in this House?

Elnök asszony. – Képviselő Úr, megértem az Ön hozzászólását képviselőként, azonban ez nem egy ügyrendi kérdés, mint próbáltam jelezni előre.

  Marian-Jean Marinescu (PPE), în scris. – Sectorul european al echipamentelor feroviare constituie un factor generator pentru creșterea industrială și pentru inovație în Europa, contribuind totodată la crearea de locuri de muncă. Transportul feroviar reprezintă modul de transport cu cele mai scăzute emisii de dioxid de carbon. Crearea de căi ferate moderne și de echipamente și accesorii poate asigura Europei un avans în domeniul tehnologic și al inovării. Investițiile în cercetare și inovare sunt indispensabile pentru prezervarea competitivității internaționale a sectorului feroviar european. Atât guvernele naționale, cât și UE trebuie să sprijine și să încurajeze inovarea, conform Strategiei UE 2020. Fără o finanțare corespunzătoare, obiectivul unei rețele feroviare integrate nu poate fi atins. Trebuie acordată o atenție specială punerii în aplicare eficiente a Fondului european pentru investiții strategice ca instrument pentru mobilizarea capitalului privat pentru sectorul feroviar. Având în vedere reducerea cheltuielilor publice în domeniu, se impun investiții private substanțiale în proiectele feroviare pentru o strategie de dezvoltare europeană pe termen lung.

În plus, este necesară modernizarea echipamentului feroviar existent și înlocuirea de către statele membre a echipamentelor uzate cu produse moderne și de lungă durată. Este nevoie așadar de o infrastructură feroviară eficace, capabilă să servească interesul general al societății europene pe termen lung.

  Miguel Viegas (GUE/NGL), por escrito. – Os processos de privatização da EMEF, Empresa de Manutenção de Equipamento Ferroviário, S.A. e CP Carga, Logística e Transportes Ferroviários de Mercadorias, S.A., são parte integrante do processo de liquidação do sector ferroviário nacional e integram-se igualmente no processo de privatizações que o Governo está a lançar na fase terminal do seu mandato.

A verdadeira origem deste processo remonta aos sucessivos pacotes ferroviários e às sucessivas tentativas de impor a liberalização do sector ferroviário aos Estados e aos Povos da União Europeia. Estas decisões afrontam a própria Constituição Portuguesa e fazem parte de um processo que afronta esta Constituição em termos mais amplos.

Recorde-se que a Constituição aponta, como tarefas fundamentais no plano económico, para a «Coexistência do sector público, do sector privado e do sector cooperativo e social de propriedade dos meios de produção» e para a «Propriedade pública dos recursos naturais e de meios de produção, de acordo com o interesse coletivo».

Ora, mais uma vez se confirma que a União Europeia se encontra envolvida num processo de destruição efetiva do sector público, visando favorecer os grandes interesses privados.

  Pablo Zalba Bidegain (PPE), por escrito. – Señor Presidente, quiero felicitar al ponente y a la Comisión de Industria, Investigación y Energía por traer esta cuestión hoy aquí. La iniciativa europea Shift2Rail tiene como objetivo contribuir a la implantación de un espacio ferroviario europeo único. Este programa desarrollará, a través de investigación y desarrollo, la puesta en el mercado de los grandes avances tecnológicos. El hecho de que sea una iniciativa público-privada pone también de manifiesto el compromiso del sector con la unificación del mercado europeo. Las mayores empresas del sector europeo ferroviario se han implicado financieramente junto con la Comisión y los Estados miembros. A través de Shift2Rail, se conseguirá reducir los costes de construcción y operatividad de las infraestructuras, se aumentará la capacidad ferroviaria y se aumentará la fiabilidad del sector. Se trata de un gran objetivo europeo que reúne a instituciones, Gobiernos, empresas y ciudadanos. La iniciativa está destinada a desempeñar un papel primordial en la innovación del sector ferroviario. Queda por vislumbrar la evolución de la iniciativa y la implicación que pueden tener las pymes en este proyecto y por eso me parece procedente la pregunta oral presentada.

3. Debatten over gevallen van schending van de mensenrechten, de democratie en de rechtsstaat (debat)

3.1. Cambodja

Elnök asszony. – A következő pont vita az emberi jogok, a demokrácia és a jogállamiság megsértését érintő ügyekről (az eljárási szabályzat 135. cikke), Kambodzsáról.

  Barbara Lochbihler, Verfasserin. – Frau Präsidentin! Schon seit Langem steht das umstrittene Gesetz zur Regulierung nichtstaatlicher Organisationen in Kambodscha, LANGO, im Zentrum der Menschenrechtskritik. Es war absehbar, dass die Anwendung von LANGO geradezu dazu einlädt, ungerechtfertigt gegen Menschenrechtsverteidiger im eigenen Land vorzugehen. Es zeigt sich dabei eine Art Muster, um öffentlichen Protest und Kritik am Regierungshandeln zu erschweren.

Es gibt immer häufiger Statements von offiziellen Stellen, mit denen die Arbeit der Menschenrechts-NGOs und unabhängiger Gewerkschaften kriminalisiert und versucht wird, sie sogar als Umsturzversuche darzustellen. So wurden am 2. Mai vier leitende Mitarbeiter der etablierten und angesehenen Menschenrechtsorganisation ADHOC festgenommen: Ny Sokha, Nay Vanda, Yi Soksan und Lim Mony wie auch Ny Chakrya vom National Election Committee. Friedliche Demonstrationen für deren Freilassung wurden von der Polizei niedergeschlagen, und es kam erneut zu Verhaftungen von Aktivisten.

Wir fordern von der kambodschanischen Regierung, die Menschenrechtsaktivisten unverzüglich freizulassen und das Recht auf Meinungs- und Versammlungsfreiheit zu achten und zu schützen.

Diese Ereignisse sind natürlich auch im Kontext der Wahlen 2017 und 2018 zu sehen. Hier muss die Europäische Union ein starkes Augenmerk auf die technische Unterstützung haben, zum Beispiel die Registrierung von Wählern. Und es sollte auch ermöglicht werden, dass Migranten ein Wahlrecht haben und an dieser Wahl teilnehmen können.

Des Weiteren beschäftigen wir uns in dieser Entschließung mit den Angriffen auf die Opposition. Auch hier fordern wir die kambodschanische Regierung auf, dies zu unterlassen. Seien es die Führer der Opposition, aber auch alle Anhänger, werden hier ständig bedroht, oder Vertreter der Opposition, wenn sie ins Parlament wollen, werden gewalttätig attackiert.

  Ignazio Corrao, autore. – Signora Presidente, onorevoli colleghi, signor Commissario, quando parliamo di Cambogia stiamo parlando della terza risoluzione in meno di un anno. Ne abbiamo fatta una a luglio dell'anno scorso, parlando appunto delle repressioni nei confronti delle organizzazioni non governative, ne abbiamo fatta un'altra a novembre, parlando appunto di come questo paese fosse in totale svendita nei confronti delle multinazionali, e oggi di nuovo a ribadire che il governo Hun Sen è un governo che reprime brutalmente non solo la libertà di espressione, non solo la libertà di associazione, ma anche qualsiasi forma di difesa dei diritti umani.

Ora, partendo dal presupposto che noi siamo il principale partner della Cambogia, le diamo 410 milioni di euro nel periodo 2014-2020, forse sarebbe arrivato il momento di rivedere il nostro aiuto allo sviluppo, dato che non è possibile veicolarlo attraverso strumenti democratici, soprattutto in vista delle prossime elezioni del 2017. Se abbiamo degli strumenti, proviamo ad utilizzarli, se no ci ritroviamo ogni sei mesi a parlare sempre delle stesse cose.

  Josef Weidenholzer, Verfasser. – Frau Präsidentin! Ich bitte um Entschuldigung für diese Verwirrung. Es ist erstaunlich, dass wir uns mit einer gewissen Häufigkeit mit den Ereignissen in Kambodscha beschäftigen und dass das immer im Zusammenhang mit den Menschenrechten steht. Es ist bedauernswert, dass wir das tun müssen und immer wieder tun müssen.

Kambodscha hat eine tragische Geschichte hinter sich: Es gab ein Genozid der Roten Khmer, das in die Geschichte eingegangen ist, und vor diesem Hintergrund ist es eigentlich erstaunlich, dass sich dieses Land positiv entwickelt hat, dass es eine positive wirtschaftliche Entwicklung gegeben hat, es auch positive politische Entwicklungen gegeben hat.

Die Aussichten wären gut, und dieses Land könnte sich tatsächlich weiterentwickeln, wenn es den Weg der Rechtsstaatlichkeit und der Demokratie beschreitet. Es ist leider so, dass die Gefahr besteht, dass Kambodscha wieder in Korruption und Willkür zurückfällt. Das Land hat eine Verfassungskrise überwunden, man hat sich auf eine Wahlkommission geeinigt. Die Europäische Union unterstützt diese Wahlkommission. Aber je näher die Wahlen kommen, umso nervöser wird die Regierung. Opposition wird systematisch ausgeschaltet, die NGO-Spielräume werden eingeschränkt, die Gewerkschaften an die Kandare genommen, und ein Klima der Angst hat sich im Land verbreitet.

Diese Entschließung ist ein eindringlicher Appell an die Regierung von Kambodscha, diesen Weg zu verlassen, alle Verhafteten freizulassen, und ich bin sehr froh darüber, dass wir auch die kambodschanische Regierung gern daran erinnern, dass die nicht unbeträchtlichen Mittel, die Europa leistet, auch davon abhängen sowie davon, dass sie diese demokratische Entwicklung weiter beschreitet.

  Tomáš Zdechovský, Autor. – Paní předsedající, toto usnesení je naléhavým apelem na kambodžskou vládu, aby opravdu změnila současnou situaci v Kambodži, protože jak už řekli moji předřečníci, situace se tam opravdu každým měsícem zhoršuje. Evropská unie je jedním z největších partnerů Kambodžského království v rozvojové pomoci a nemůže tolerovat současnou situaci v zemi. Ta nejenže potlačuje opozici, ale zároveň potlačuje veškeré aktivity neziskového sektoru. Evropská unie musí naopak vyvinout dostatečný tlak na kambodžskou vládu, aby uznala aktivity neziskových organizací a aby občanské společnosti, odborům a především opozici dala možnost legitimně působit. Především pak v souvislosti s prezidentskými a komunálními volbami v příštích dvou letech má být zajištěna férovost voleb a volebních kampaní. Proto říkám za svoji frakci, že celou situaci v Kambodži budeme velmi důrazně sledovat a budeme se chtít podílet na tom, aby tamní volby byly demokratické.

  Marie-Christine Vergiat, auteure. – Madame la Présidente, il s'agit, effectivement, de la troisième résolution sur le Cambodge en moins d'un an.

Ce pays est en crise politique depuis juillet 2013 et la répression s'y aggrave, y compris désormais vis-à-vis des organisations syndicales.

Mais s'il y a bien une question fondamentale au Cambodge, c'est celle de l'accaparement des terres et des crimes qui y sont liés, qui font l'objet aujourd'hui d'une plainte devant la Cour pénale internationale.

Plus de 800 000 victimes depuis 2000 et au moins 60 000 supplémentaires uniquement au premier semestre 2015. Sur cette question, notre résolution est très faible et ne met absolument pas en cause la responsabilité première des multinationales, y compris européennes, dans le secteur du textile et du sucre, où les conditions de travail, en particulier des femmes et des enfants, sont particulièrement alarmantes.

Si l'on veut améliorer la situation des droits de l'homme dans ce pays, c'est là que l'on doit agir et demander que les victimes soient indemnisées, mais aussi que l'accord "Tout sauf les armes" soit révisé afin que l'Union européenne et ses États membres n'importent plus des produits issus de l'exploitation et de l'expropriation des paysans cambodgiens.

L'ONU travaille en ce moment même sur la responsabilité des entreprises. Monsieur le Commissaire, s'il vous plaît, je m'adresse à vous – c'est bien quand on a un représentant de la Commission, mais c'est encore mieux quand il nous écoute. Merci, Monsieur le Commissaire.

L'ONU travaille en ce moment même sur la responsabilité des entreprises, avec la mise en place d'un instrument juridique. Il serait temps que l'Union européenne et ses États membres s'investissent sur cette question. J'attends votre réponse en la matière, s'il vous plaît.

  Petras Auštrevičius, author. – Madam President, two months ago I took part in the Subcommittee on Human Rights mission to Cambodia. It was a highly alarming and eye—opening exposure to the country’s deteriorating political reality. Just recently, Sam Rainsy, leader of the main opposition party, who aimed to establish a real culture of dialogue, was issued with a politically motivated arrest warrant. He and many other political and human rights activists have been convicted for what was a legitimate and peaceful exercise of their freedom of expression.

I urge the Cambodian authorities to revoke the arrest warrant and drop all the charges against Sam Rainsy and other opposition politicians and human rights activists. I call on them to immediately guarantee the freedom of expression and all democratic freedoms for Cambodians. I stress the need for further and strong involvement of the European Union in Cambodian issues.

  Jiří Pospíšil, za skupinu PPE. – Paní předsedající, já naváži na autory, kteří dostatečně zdůvodnili potřebu této rezoluce, plně se k ní za naši frakci hlásím. Ta situace je v této chvíli o to aktuálnější, že v červenci tohoto roku má v Kambodži probíhat soud proti hlavnímu předákovi Samovi Rainsyovi ve vykonstruovaném procesu, a to za jeho nepřítomnosti. Je tedy snad na místě v tuto chvíli aktuálně požadovat, aby kambodžská vláda vedená Hunem Senem od tohoto politického ataku proti vůdci opozice upustila.

Kolegové tady podrobně popsali, jak víceméně v Kambodži jsou potlačována práva opozičních lídrů, politických aktivistů, občanskoprávních aktivistů a novinářů, nemá cenu to opakovat. Je třeba hlídat budoucí volby, ale také je třeba jasně říci, že ve chvíli, kdy Kambodža má dostat 400 milionů EUR – a pokud se bude takto chovat ve vztahu k demokracii a opozičním lídrům –, by Komise měla přehodnotit, zda ty peníze více nevyužít na migraci, než je dávat Kambodži.

  Pier Antonio Panzeri, a nome del gruppo S&D. – Signora Presidente, onorevoli colleghi, come è già stato detto, in Cambogia attivisti dei diritti umani, tra cui un dipendente delle Nazioni Unite, sono stati accusati di corruzione e rischiano da cinque a dieci anni di reclusione. Queste accuse hanno motivazioni politiche e rappresentano un inasprimento allarmante nei confronti della società civile e di coloro che lavorano per difendere i diritti umani nel paese, rendendo evidente che l'obiettivo finale del governo è quello di mettere a tacere il dissenso in vista delle prossime elezioni. Si tratta di un uso improprio del sistema di giustizia penale che intende e usa le istituzioni statali come strumenti per intimidire, criminalizzare e punire le attività legittime dei difensori dei diritti umani e della società civile. Il compito che abbiamo è uno solo, ed è semplice e lo dico al Commissario: dobbiamo cambiare il nostro rapporto con la Cambogia e sottoporlo a condizioni precise, e cioè che le questioni dei diritti umani siano effettivamente affrontate.

  Javier Nart, en nombre del Grupo ALDE. – Señora Presidenta, vamos a llamar a las cosas por su nombre. Camboya tiene una oligarquía corrupta, una cleptocracia que gobierna desde los tiempos en los cuales el ex jemer rojo Hun Sen tomó el poder y lo mantuvo, primero bajo el paraguas vietnamita y después bajo su propia dictadura fundamentada en sus grupos armados, en sus armas. Estamos ante gánsteres puros y duros. Camboya, además de la violación sistemática de derechos humanos, es conocida por algunos como un paraíso sexual (yo diría un infierno sexual) que conozco; he estado allí, sé de lo que hablo. Donde las niñas son vendidas a cualquier postor que tenga los dólares suficientes para pagarlo y el Gobierno no hace absolutamente nada porque es parte de ese mismo sistema. No podemos seguir dando ayuda a ese Gobierno, manteniendo la situación actual en Camboya, y hay que vincular necesariamente la ayuda de la Unión Europea a una mejora radical de los derechos humanos en ese país.

  Ελευθέριος Συναδινός ( NI). – Κυρία Πρόεδρε, δεν γνωρίζω τη γλώσσα της Καμπότζης αλλά γνωρίζω πόσο υποκριτές θεωρώ ότι είναι κάποιοι που δήθεν ανησυχούν και ενδιαφέρονται για τη δημοκρατία και τα ανθρώπινα δικαιώματα στην Καμπότζη. Η έκθεση, όπως και τόσες εκθέσεις για χώρες κοντινές ή χιλιάδες χιλιόμετρα μακριά, μάς καλεί να καταδικάσουμε την έλλειψη δημοκρατίας, την καταπίεση, τις πολιτικές διώξεις, την καταστολή και την καταπάτηση ανθρωπίνων δικαιωμάτων. Υποκρισία, αν όχι λαϊκισμός! Φυλακίσεις αρχηγού και βουλευτών της αντιπολίτευσης δεν έγιναν μόνο στην Καμπότζη αλλά και στην Ελλάδα. Πολιτικές διώξεις αντιπολιτευόμενων κομμάτων συμβαίνουν και στην Ευρώπη του κράτους δικαίου εναντίον των εθνικιστικών κομμάτων του Front National, της Lega Nord, του Jobbik, του NPD. Δεν θέλετε να ακούγονται διαφορετικές απόψεις.

Και πριν βιαστεί κάποιος να με αποκαλέσει ρατσιστή ή απάνθρωπο, να απαντήσω, μάλλον καλύτερα να καταγγείλω συμπεριφορές μελών της Επιτροπής, που ασχολείται με παραβιάσεις ανθρωπίνων δικαιωμάτων, οι οποίοι σε εκκλήσεις μου να συζητήσουμε περίπτωση παραβίασης αυτών δεν μπήκαν στον κόπο να απαντήσουν, έστω και αρνητικά. Ακόμα και ο ίδιος ο Πρόεδρος της Επιτροπής! Μόνο ένας απάντησε, αναφέροντας ότι για τους επόμενους 5 μήνες δεν διαθέτει χρόνο 20 λεπτών. Αν αυτό δεν είναι αντιδημοκρατική συμπεριφορά, υποκρισία, γελοιότητα και ρατσισμός, τότε προκαλώ τον οποιονδήποτε να μου δώσει ένα σοφότερο προσδιορισμό.

  Krzysztof Hetman (PPE). – Pani Przewodnicząca! Sytuacja polityczna w Kambodży jest niewątpliwie niepokojąca i wymaga od społeczności międzynarodowej podjęcia zdecydowanych działań. Aresztowania i prześladowania przedstawicieli opozycji, jak również aktywistów praw człowieka czy członków organizacji pozarządowych są działaniami niedopuszczalnymi, które należy natychmiast powstrzymać. Chciałbym też zwrócić uwagę na wyjątkowo niski wynik Kambodży w opublikowanym w zeszłym roku indeksie państw prawa, w którym Kambodża zajmuje trzecią pozycję od końca. Mieszkańcy Kambodży nie wierzą w działalność swoich sądów. Wskazują na nie jako na najbardziej niewiarygodną i skorumpowaną instytucję w kraju.

Równocześnie Unia jest największym donatorem pomocy rozwojowej dla Kambodży. Uważam zatem, że jeśli władze Kambodży, pomimo nawoływania ze strony partnerów europejskich, nie zdecydują się na powrót do pokojowego i konstruktywnego dialogu z opozycją, a także na wzmocnienie demokracji i państwa prawa, wtedy należałoby uzależnić przekazywaną pomoc rozwojową od postępów w tej kwestii.

  Dita Charanzová (ALDE). – Madam President, Prime Minister Hun Sen has now been in power for 30 years. While these years have moved Cambodia away from the nightmare of the killing fields, we can say that the road to full democracy is far from complete.

We have seen some positive steps; steps that have led to the opening of different European missions in Cambodia, including from the Czech Republic. But Prime Minister Hun Sen must understand that the greatest proof that Cambodia is now a modern nation state would be to accept truly free and fair elections, to allow a fully independent press and free speech, and to ensure a government that works for all its citizens, including those who are not supporters of the current government. Repression by the government and attacks against the opposition do not serve the strategic goals of Cambodia or its people.

There is a quote attributed to the late Cambodian King during his exile in China which reads: ‘I renounce my throne to show the masses that there is no such thing as a divine right, that no-one descends from the heavens to rule the people’. I think this statement is just as true for all prime ministers and all presidents.

„Catch the eye” eljárás

  Eduard Kukan (PPE) – Kambodža je krajina, ktorá sa pomerne nedávno začala transformovať a otvárať svetu. Pokiaľ má vláda Kambodže ambíciu transformovať túto krajinu a zlepšiť ekonomickú a sociálnu situáciu jej občanov, potrebuje predovšetkým vytvoriť otvorenú spoločnosť rešpektujúcu základné občianske a ľudské slobody a práva. V takom prípade nie je možné tolerovať perzekúcie občianskych aktivistov, či fyzické útoky a kriminalizáciu politických oponentov, ktoré sme videli v poslednom čase.

Náš parlament by mal vyslať jasný signál a podporiť aktivistov a rast občianskej spoločnosti v Kambodži. Táto krajina má potenciál k dynamickému rozvoju a vyrovnaniu sa s traumou minulosti. Jedným z predpokladov však je, že jej občania nebudú opätovne traumatizovaní svojou vlastnou vládou.

  Jonathan Arnott (EFDD). – Madam President, trade can be one of two things when it comes to helping developing countries. When done properly, when done sensitively, when done fairly, trade can develop a country’s economy. It can create jobs and it can develop exports and help that nation to be able to import the things it cannot produce. But, when done badly, as I fear is the case in Cambodia, it becomes a cynical exploitation of that country’s natural resources. In this situation, in particular, we see serious concerns over the land grabbing which has taken place in recent years, and indeed is picking up apace.

Then there are the human rights abuses: there are the political prisoners, the lack of democracy and massive abuse. What I would say simply, in terms of development aid in such situations, is that it is vital that we are incredibly careful that development aid is not going directly to the Cambodian Government.

  Stanislav Polčák (PPE). – Paní předsedající, nestává se mi příliš často, že bych souhlasil prakticky se všemi svými předřečníky, proto bych debatu už dále nerozmělňoval. Já odsuzuji porušování lidských práv v Kambodži. Nicméně mám za to, že naše odsouzení právě v případech porušování lidských práv by měla mít potom reálné dopady na výkon politik Evropské unie. A musím souhlasit se svými předřečníky, že by se měly využívat i nástroje naší diplomacie, které spočívají v poskytování rozvojové pomoci. Já si myslím, že bychom měli reagovat na to, pokud jeden stát soustavně nedodržuje základní lidská práva. Já si nemyslím, že je univerzálně platný celý katalog lidských práv, které vyznáváme v Evropské unii, ale základní lidská práva jsou skutečně univerzální a všeobecně platná. Jejich porušování v Kambodži se musí projevit na našem příspěvku, který dáváme této zemi, protože jinak nemáme reálné nástroje, jak přinutit tento stát k jistému obratu.

(A „catch the eye” eljárás vége.)

  Christos Stylianides, Member of the Commission. – Madam President, it was only in November that we held a similar debate here on the political situation in Cambodia. Now again, as described in detail by previous speakers, actions against members of the opposition and civil society are cause for serious concern. Specifically, we have seen what appears to be a continuing campaign of harassment against opposition leader Kem Sokha, regardless of his parliamentary immunity. This has also led to the arrest of four officials and one former official of the human rights NGO ADHOC. These actions are particularly worrying in the context of preparations for commune council elections in 2017 and national elections in 2018. They leave us with the perception of new restrictions on civil society.

The European Union has not been silent during this tense period. The visit of a delegation of the Subcommittee on Human Rights in early April was very timely. A few weeks later, at the beginning of May, the EU-Cambodia Joint Committee meeting was held in Phnom Penh. This is a biannual 3-day event which includes meetings on cooperation, on trade and on governance and human rights. In the margins, the EU also held bilateral meetings with the Minister of the Interior, with the Minister of Foreign Affairs, with civil society organisations and, of course, with the opposition.

Throughout all these meetings, the EU very clearly spelled out its serious concerns about the arrests and about the decreasing space for civil society and for the opposition. It explicitly called for the release of the NGO officials. This call was reflected in the joint statement and in the press afterwards.

Following the Joint Committee, the EU Ambassador continued to approach the government in Phnom Penh, together with like-minded and EU Ambassadors. In Brussels the Cambodian Ambassador was called in. Last week the EU Heads of Missions in Phnom Penh issued a local statement calling on the authorities to stop the judicial harassment and urging them to resume a constructive dialogue with the opposition. They stressed that this is a condition for the legitimacy of the forthcoming elections.

It is our strong view that the Government of Cambodia has a duty to create and sustain an environment in which all political parties can go about their work without fear of violence or harassment. An environment in which robust and frank policy discussion is encouraged, and in which the law is applied impartially.

Also, the European Union has earmarked EUR 10 million to support the electoral reform, and works closely with the bi-partisan National Election Committee on the best ways to provide assistance for the preparation of the next elections. It is indeed important that we support an election reform process with solid guarantees for a real democratic electoral competition.

The elections are still some way away: commune level in June 2017 and parliamentary in July 2018. We are monitoring and assessing the situation on a regular basis. We will consider in due course whether it would be appropriate to observe one of the upcoming elections. In any case, the EU will continue to support reform in Cambodia and to encourage the respect of human rights and fundamental freedoms.

PRESIDENZA DELL'ON. ANTONIO TAJANI
Vicepresidente

Presidente. – La discussione è chiusa.

  Karol Karski (ECR), na piśmie. – Szanowny Panie Przewodniczący! Skupiamy się dziś na trudnej sytuacji politycznej w Kambodży oraz prześladowaniach i problemach dotykających członków opozycji oraz obrońców praw człowieka. Problem jest niewątpliwie palący i ważny, jednak w tekście, który ma przecież traktować o różnych aspektach sytuacji w kraju, zabrakło jednego bardzo ważnego tematu – dzieci. Około 30 % obywateli kraju żyje w ubóstwie, a duża część z tej liczby to właśnie najmłodsi. 10 % dzieci w ogóle nie chodzi do szkoły, zaś zaledwie 20 % dziewczynek uczęszcza do odpowiednika gimnazjum albo liceum. Pomimo przyjętych przez rząd regulacji oblicza się, że około 45 % dzieci w wieku od 5 do 14 lat jest faktycznie zmuszanych do pracy, a warunki tej pracy często urągają podstawowym standardom. Około 23 % młodych dziewcząt w Kambodży wychodzi za mąż, nie mając jeszcze 18 lat. Te statystyki są bardzo alarmujące i uważam, że nie powinniśmy zapominać o sytuacji najmłodszych w tym państwie. Dlatego wzywam Służbę Działań Zewnętrznych do poświęcenia większej uwagi temu tematowi – nie tylko w Kambodży, ale we wszystkich państwach, które omawiamy w ramach debat o przestrzeganiu praw człowieka.

  Monica Macovei (ECR), în scris. – Există pace acolo unde există justiție, drepturi și pluralism politic. Toate acestea sunt încălcate în Cambodgia. Pluralismul politic e practic absent. Constituția include principiile unei democrații pluripartite, dar în realitate opoziția politică e sugrumată. Guvernul face presiuni pentru acuzarea lui Kem Sokha, liderul interimar al opoziției. Un mandat de arestare a fost emis pentru Sam Rainsy - actualul lider al opoziției. Libertatea de exprimare este încălcată. O lege din 2010 incriminează defăimarea sau critica în scris adusă înalților funcționari publici. Protestele anti-guvern de luna trecută s-au soldat cu arestarea unor activiști pentru drepturile omului de la ADHOC. Corupția, acapararea terenurilor de către politicieni influenți, extracția ilegală a resurselor, nepotismul, falsificarea și cumpărarea voturilor sunt la ordinea zilei. Ecologistul Chut Wutty a fost omorât în 2012 în timp ce investiga exploatarea forestieră ilegală. Cer eliberarea tuturor prizonierilor politici și adoptarea unor criterii clare pentru alegerile din 2017 care să asigure alegeri corecte și libere.

3.2. Tadzjikistan, situatie van politieke gevangenen

Presidente. – L'ordine del giorno reca la discussione sul Tagikistan: situazione dei prigionieri di coscienza.

  Heidi Hautala, author. – Mr President, Tajikistan is the poorest of the five central Asian countries and we have to continue to support social and economic developments in this country; but we also have to remind the country about the obligation on the grounds of the Partnership and Cooperation Agreement that our cooperation must be based on shared values.

Just yesterday, to my knowledge, the human rights dialogue between Tajikistan and the EU was held. The Parliament already wanted to send a strong message to this human rights dialogue. We can conclude that the human rights situation has steadily deteriorated. Some very repressive laws have been put in place, notably the law on public associations, which poses the risk of serious sanctions on NGOs, and the law on the bar and the practice of law, which has been recently adopted and which threatens the independence of the legal profession in the country, and so on.

What we also see is that political prisoners are convicted on obviously political grounds, and we have to call for a full release of these people. We also should not accept that the fight against terrorism, which of course is a real issue, is conducted by opposing and repressing the rights of democratic opposition parties. So we have to support the rights of peaceful opposition parties and civil society to continue to act.

  Ignazio Corrao, autore. – Signor Presidente, onorevoli colleghi, io ho avuto l'opportunità di verificare di persona come stanno le cose in Tagikistan, avendo partecipato alla missione elettorale che si è tenuta l'anno scorso. È chiaro che parliamo di un paese che ha una tendenza totalitaria abbastanza accentuata, dove c'è repressione dei partiti politici di opposizione, dove non c'è possibilità di associarsi e di criticare e dove anche il controllo dei media è abbastanza netto.

Inoltre, dobbiamo specificare che abbiamo un accordo di partenariato con il Tagikistan dal 2009 che si era prefissato come obiettivi il raggiungimento di determinati risultati. Gli anni sono passati, gli obiettivi non sono stati raggiunti praticamente per niente. Anzi, con il referendum costituzionale che è stato tenuto qualche giorno fa, il 22 maggio, di fatto il Presidente Rahmon non ha fatto altro che eliminare il limite dei mandati e abbassare la soglia, praticamente spianando la strada ad una elezione presidenziale del figlio.

Credo che dobbiamo intervenire, soprattutto per quel che riguarda i prigionieri di coscienza, ed alzare un po' la voce, dato che abbiamo dei rapporti commerciali privilegiati nei confronti di questo paese.

  Charles Tannock, author. – Mr President, like many post-Soviet states Tajikistan experienced a traumatic and deadly birth as a country. The civil war between Islamists and secularists is estimated to have cost the lives of 100 000 people before the peace accords of 1997. Since then, President Rahmon has ensconced himself in office and many of the divisions we see today are a continuation of those seen during the civil war. As Rahmon enjoys his fourth term now as president, and he has acquired the right to stand again without limits, the fruits of his leadership are not those that we would have hoped for in a more democratic society. Arrests and detentions of political opposition figures, disappearances in collusion with Moscow, clampdowns on journalists and civil society – the list is not an enviable one. We also see, at the geopolitical level, Tajikistan falling more closely back into the orbit of Russia.

As a member of the Eurasian Union which is stagnating economically right now, and economically so reliant on the remittances sent back home from workers living and working in Russia, we see little hope of Tajikistan moving in a western direction in terms of democratic, political and economic norms.

  Pier Antonio Panzeri, autore. – Signor Presidente, onorevoli colleghi, un anno fa il Parlamento europeo aveva denunciato il fazioso scenario in cui si erano svolte le elezioni per il rinnovo del Parlamento tagiko. Nel maggio di quest'anno un referendum ha modificato la Costituzione, eliminando il limite al numero di mandati e permettendo al Presidente Rahmon, in carica dal 1992, di concorrere nuovamente alla presidenza. Oggi non è solo il difficile contesto politico ad attirare le critiche, ma si aggiungono anche i recenti gravi casi giudiziari.

Con questa risoluzione il Parlamento europeo chiede il ripristino delle condizioni di legalità e di libertà. Per quanto ci riguarda, riproponiamo il tema degli accordi commerciali, i quali devono tassativamente includere condizioni chiare, libertà di espressione e tutela dei difensori dei diritti umani. È questo è il compito che abbiamo oggi nel rapporto con questo paese.

  Tunne Kelam, author. – Mr President, six years ago the Partnership and Cooperation Agreement (PCA) concluded between the EU and Tajikistan came into force. This is not only about trade and economic cooperation. Article 2 stresses the respect for democratic principles and fundamental rights which should underpin their external as well as internal policies.

Today, there are most worrying signals about the increased harassment and suppression of the opposition, culminating in last week’s sentencing of two opposition leaders to life imprisonment. We are concerned about the systematic harassment and arrest of lawyers, especially those who defend people accused by the state power. The third reason for concern is news about many cases of the use of torture.

While understanding the importance of the political and economic relationship, this must be deeply linked with respect for human rights and fundamental freedoms. Therefore I call on the EEAS to closely monitor proper implementation of the law, especially the right of association and forming political parties.

  Lola Sánchez Caldentey, autora. – Señor Presidente, el hecho de que la Unión Europea tenga intereses geoestratégicos en una región no debe, bajo ningún concepto, justificar un apoyo incondicional a sus gobernantes, porque este apoyo incondicional tiende a convertirse en una condena para la gente. Es el caso de Tayikistán, donde, con el pretexto de la lucha antiterrorista, el Gobierno ha reprimido a la oposición y existen pruebas de violaciones sistemáticas de los derechos humanos.

Debemos basar las relaciones entre la Unión Europea y Tayikistán en las líneas que marcan los objetivos de desarrollo sostenible: en la igualdad de género, el empoderamiento de la mujer y en la voluntad de la sociedad civil organizada. No perdamos de vista en ningún momento que la inclusión social y las políticas redistributivas y de cohesión social son esenciales para acabar con el extremismo violento y con todas las formas de la violencia. Sin justicia no habrá fin de la violencia.

Con los ODS en la mano es evidente que tenemos la responsabilidad de cambiar el papel que la Unión Europea cumple en el mundo. Para ser consecuentes y coherentes, no debemos considerar a Tayikistán como una pieza en un tablero de juego, no debemos dejar que los intereses geoestratégicos de la Unión Europea condicionen toda nuestra política exterior.

  Илхан Кючюк, автор. – Развитието на политическите и икономическите отношения с Таджикистан е от изключителен интерес за Европейския съюз. Страната e важен партньор в контекста на стратегията на Съюза за Централна Азия, която цели да укрепи търговските и енергийни връзки между Европа и региона. Важно е да се отбележи и ролята на Таджикистан като важен съюзник в борбата с тероризма и фундаментализма.

Въпреки че вече 26 години страната търси своята демократична идентичност, ситуацията с човешките права се влошава. Властите в Таджикистан упражняват сериозен натиск върху свободно мислещите хора, политическата опозиция и независимите медии. Сериозни са и репресиите срещу гражданското общество, в частност неправителствените организации, които защитават правата на човека. Срещу критиците на властта се повдигат политически обвинения, а в затвора са задържани видни адвокати, журналисти и защитници на човешките права.

Призовавам властите в Таджикистан незабавно да освободят всички политически затворници в страната, да зачитат международните закони за правата на човека и да гарантират основните свободи на гражданите на страната.

  Jaromír Štětina, za skupinu PPE. – Pane předsedající, když v roce 1992 skončila v Tádžikistánu občanská válka, zbylo po ní přibližně 30 000 válečných sirotků. Pamatuji si to dobře, protože jsem o nich tehdy v Dušanbe koncem 90. let natáčel filmový dokument. Dnes jsou všechny tyto děti dospělé. Přál bych jim žít v zemi, kde budou moci svobodně dýchat. Jejich země je ale na tom se svobodou špatně. Pluralismus, svobodné a otevřené politické prostředí jsou zatím pojmy této krásné zemi cizí. Důkazem toho jsou i politicky motivována obvinění a uvěznění Abúbakrá Azízchodžájeva, Zajda Saídova, Maksúda Ibragímova a dalších. Dohoda o partnerství a spolupráci mezi EU a Republikou Tádžikistán říká, že dodržování demokratických zásad a lidských práv představuje základní prvek této dohody. Je tedy třeba její rámec maximálně využít ke konkrétní podpoře nespravedlivě uvězněných a stíhaných.

  Marju Lauristin, fraktsiooni S&D nimel. – On kurb tõdeda, et Tadžikistan, mis tõepoolest on üks vaesemaid postkommunistlikke riike, on langenud viimase aasta jooksul järjest enam tagasi täielikku totalitaarsesse õhkkonda. Euroopa Liit on ulatanud oma abikäe Tadžikile, kuid me ei saa pigistada silmi kinni selle ees, et kogu õigusriigi areng on peatunud. Õigusriigi väga oluliseks tagatiseks on sõltumatu õiguskaitse. See et poliitiliste repressioonide alla on langenud ka Tadžikis õiguskaitsega tegelevad inimesed, need kellest võiks loota, et nad tagavad elementaarsed inimõigused poliitilisele opositsioonile, on eriti suur ohumärk.

Meie resolutsioon on selles mõttes väga oluline, et ta ka rõhutab, et kuigi me saame aru, et mis tahes võitlus terroriga, vägivaldse ekstremismiga, leiab arusaamist rahvusvaheliselt, ei tähenda see seda, et see saaks olla mingikski vabanduseks, et selliseid inimõigusi vääravaid ja türanlikke meetodeid saaks rakendada poliitlise opositsiooni vastu ja sõltumatu õiguskaitse vastu. Nii et me loodame väga, et ka Euroopa Liidu esindajad oma dialoogis Tadžikiga järgivad väga rangelt õigusriigi põhimõtete täitmist selles riigis.

  Arne Gericke, im Namen der ECR-Fraktion. – Herr Präsident! Tadschikistan ist bis heute als ärmstes Land Zentralasiens abhängig von den Wirtschaftsbeziehungen zu Russland und China. Das Partnerschaftsabkommen, das Europa angeboten hat, ist ein faires. Allein 251 Millionen Euro Strukturförderung sind bis 2020 eingeplant. Die EU ist schon heute drittgrößter Handelspartner Tadschikistans. Und da geht noch viel mehr, wenn beide Seiten die Regeln akzeptieren.

Umso mehr irritieren uns in der EKR die Entwicklungen in Tadschikistan. Wir müssen die Missstände beim Namen nennen: Parteien zu verbieten, ihre führenden Köpfe ins Gefängnis zu sperren, Systemkritiker mundtot zu machen, Religionsfreiheit einzuschränken, Gotteshäuser zu beschlagnahmen – das passt nicht zum fair deal mit Europa. Ich denke an die Situation der deutschen, meist christlichen, Minderheit. Das Plündern ihrer Friedhöfe, das langsame Auslöschen ihrer Geschichte und Kultur können wir nicht akzeptieren.

Ich sage: Europa steht an eurer Seite. Doch Kooperation mit Europa darf und wird es nur geben, wenn Demokratie und Menschenrechte dauerhaft ihre Heimat in Tadschikistan haben.

  Seán Kelly (PPE). – A Uachtaráin, is dóigh liom gur thug na húdair cur síos an-mhaith ar cad atá ag tarlú sa Táidsíceastáin faoi láthair agus le blianta beaga anuas, go háirithe faoi réim an uachtaráin atá ann anois – b’fhéidir go ró-fhada.

Ba cheart gan dabht comhoibriú leo, ach ag an am gcéanna is ceart freisin brú a chur orthu chun leasuithe a dhéanamh go háirithe maidir leis an tslí a bhfuil siad á n-iompar féin maidir leis an lucht freasúra. Tuigimid gur ceart troid i gcoinne na sceimhlitheoireachta agus na caimiléireachta, ach tá siad ag úsáid an troid seo chun teacht anuas ar an lucht freasúra. Táthar á gcur i bpríosún agus tá na dlíodóirí a chosain iad curtha i bpríosún.

Tá rialacha nua á dtabhairt isteach chun cosc a chur ar shaoirse an phreasa agus ar shaoirse na saoránach i gcoitinne. Dá bhrí sin, ba chóir dúinn, agus is ceart dúinn, a iarraidh orthu leasuithe a dhéanamh maidir leis sin agus go háirithe na príosúnaigh pholaitiúla agus na dlíodóirí a ligean saor.

  Doru-Claudian Frunzulică (S&D). – Mr President, I believe we have a strong interest in stepping up political and economic security cooperation, as well as sustainable development and peace cooperation, with the Central Asian region. However, political and economic relations with Tajikistan are deeply linked with sharing values on respect for human rights and fundamental freedoms.

Therefore, I strongly support the call for the release of everyone imprisoned on politically motivated charges. We cannot turn a blind eye to the increase in the number of detentions and arrests of people allegedly on criminal charges, when in fact they are political prisoners – human rights lawyers, for example, or political opposition members and their relatives – or to restrictions on media freedom, internet and mobile communications and to limitations of religious expression. These politicians, activists and human rights defenders must be allowed to work freely without fear of arrest or persecution. Commissioner, the EU has to intervene on this matter by all available means.

Procedura "catch-the-eye"

  Eduard Kukan (PPE). – Mr President, we hear disturbing evidence about a substantial number of opposition leaders and lawyers detained in Tajikistan. These individuals, singled out in our resolution, must be released.

The EU has invested in a human rights dialogue with Tajikistan and part of this dialogue should result in launching reforms. This especially applies to an independent judiciary with a functional system of checks and balances. Lawyers must be able to represent their clients freely in front of the courts. If – and only if – charged with credible offences, all Tajik citizens must be guaranteed the right to a fair trial and transparent court proceedings. I appreciate the work of the Ombudsman’s office, the group dedicated to monitoring human rights in the country, but a lot of work and improvement is still needed.

  Νότης Μαριάς ( ECR). – Κύριε Πρόεδρε, το Τατζικιστάν είναι ένα ιδιαίτερα φτωχό κράτος, όπου όμως υπάρχει συστηματική καταπίεση των δημοκρατικών δικαιωμάτων των πολιτών του. Τα μέσα μαζικής ενημέρωσης, οι οργανώσεις της κοινωνίας των πολιτών βρίσκονται στο στόχαστρο των αρχών. Επίσης υπάρχει καταπίεση των χριστιανικών πληθυσμών που βρίσκονται σε αυτή τη χώρα. Η Ευρωπαϊκή Ένωση πρέπει να ασκήσει πίεση στο Τατζικιστάν για την αποκατάσταση της δημοκρατίας, του κράτους δικαίου, των δικαιωμάτων της αντιπολίτευσης, του πολυκομματισμού και της ελευθερίας της έκφρασης. Η Ευρωπαϊκή Ένωση οφείλει να παρακολουθήσει εκ του σύνεγγυς την εφαρμογή στην πράξη του δικαιώματος του συνεταιρίζεσθαι και του δικαιώματος σχηματισμού πολιτικών κομμάτων. Πρέπει επιτέλους να σταματήσει η καταπίεση των ανθρωπίνων δικαιωμάτων στη χώρα αυτή και νομίζω ότι η Ευρωπαϊκή Ένωση έχει τα μέσα, έχει τον τρόπο και τη δυνατότητα, πραγματικά, να ασκήσει την πίεσή της προς το Τατζικιστάν.

  Stanislav Polčák (PPE). – Pane předsedající, jaké jsou základní rysy tádžického státu v tuto dobu? Zatýkání a mizení lidí, všeobecná chudoba, dokonce mučení, média pod náhubkem, vláda oligarchů, náboženská vyznání, která si nejsou rovna před státní mocí. To jsou všechno popisky, které ukazují, jaká je současná tvář Tádžikistánu. Já uznávám, že Evropská unie se dohodla s tímto státem na závazku o jistém strategickém významu, ale ptám se, zdali uznání tohoto závazku o strategickém významu této země může zcela negovat základní lidská práva, zda můžeme rezignovat na ochranu lidských práv kvůli strategickému významu Tádžikistánu. Já si myslím, že tomu tak není a že bychom měli v této věci vyslat jasný vzkaz.

  Herbert Dorfmann (PPE). – Herr Präsident! Selbstverständlich unterstütze ich alle Anmerkungen, die die Kolleginnen und Kollegen hier gemacht haben. Wir müssen Tadschikistan auf seinem Weg zur Demokratie unterstützen, auch wenn das bei einem Land, das tausend Kilometer Grenze zu Afghanistan hat und in das so manches aus Afghanistan herüberschwappt, nicht immer einfach ist.

Aber ich möchte hier eine eher prozedurale Frage aufwerfen: Wenn ich mir diese Entschließung durchlese, dann sehe ich nichts, was dort Dringlichkeit wäre. Alle Fälle, die aufgeworfen werden, sind Monate, zum Teil Jahre alt. Ich bin seit sieben Jahren Mitglied in der Zentralasien-Delegation, ich bin Präsident der Tadschikistan Friendship-Gruppe im Haus, ich habe den Präsidenten auch selbst getroffen, und trotzdem gab es keine Möglichkeit, dass ich mich in die Ausarbeitung dieser Entschließung hätte einbringen können.

Ich denke, darüber sollten wir im Haus mal nachdenken: Was ist wirklich urgency, und wo sollte man die zuständigen Delegationen einbinden, sodass eine bessere Entschließung herauskommt und auch Menschen und Kollegen involviert werden, die das Land wirklich kennen? Das würde ich anmahnen. Ich denke, wenn die Delegationen hier einen Sinn haben sollen, dann müssen sie auch in solchen Fällen eingebunden werden.

  Fabio Massimo Castaldo (EFDD). – Signor Presidente, onorevoli colleghi, ahimè il Tagikistan versa in una di quelle situazioni che noi constatiamo essere abbastanza frequenti nelle ex repubbliche sovietiche. C'è una principale contrapposizione, quasi una guerra civile, tra l'attuale partito comunista al potere e gli islamisti. Purtroppo, in questa pericolosa combinazione di autoritarismo, povertà, minacce alla sicurezza interna e minacce dall'Afghanistan, la stabilità del paese è seriamente compromessa.

In particolare, il governo attuale di Emomali Rahmon si è macchiato di una grandissima persecuzione degli oppositori, una persecuzione in particolare anche degli avvocati difensori dei diritti umani. È a loro che mi rivolgo, in quanto giurista, in quanto persona che si è formata nel campo del diritto. Noi non possiamo permettere che, oltre alla persecuzione ingiusta del partito della Rinascita islamica, che ha visto condanne all'ergastolo, condanne ancora a ogni forma di sostegno alla democrazia, ci sia anche la persecuzione di chi legittimamente difende i diritti di avere un diritto a un giusto processo e un diritto alla difesa.

Onorevoli colleghi, io mi rivolgo a tutti quanti voi: dobbiamo chiedere di più nell'ambito dell'accordo di partenariato che già esiste con il Tagikistan. Le clausole dei diritti umani devono smettere di essere fiumi di inchiostro e devono diventare una realtà.

(Fine della procedura "catch-the-eye")

  Christos Stylianides, Member of the Commission. – Mr President, we are currently witnessing what is clearly a very challenging period for human rights in Tajikistan. While there have been some positive developments during the past year – for instance, we welcome the activities of the Human Rights Ombudsman – we continue to have very serious concerns with regard to a number of issues.

Our most prominent concerns are about political participation and political prisoners. On 29 September 2015, the Islamic Renaissance Party of Tajikistan (IRPT) was outlawed as a terrorist organisation and its leadership arrested. At the time, the European Union issued a statement calling for restraint. We also reminded the Tajik Government of the importance of upholding fundamental rights, including the right to a fair trial, even in the pursuit of security operations. Last week, the Tajik Supreme Court issued harsh prison sentences for the 13 leaders of the IRPT arrested, in two cases life imprisonment unfortunately. Again, we made a critical public statement saying that the court proceedings were not transparent and violated the rights of the accused to a fair trial, which is not in line with Tajikistan’s commitments under international law. We also reminded the Tajik Government that clear evidence must be presented justifying the criminal charges brought against the defendants in connection with all the sentences issued.

An open and inclusive law-making process is most likely to prevent radicalisation and political extremism. We stressed these points in several high-level meetings recently: when President Rahmon visited Brussels in December 2015; in Astana at a ministerial meeting also in late 2015; and on numerous occasions – most recently, today on the occasion of the EU-Tajikistan human rights dialogue held in Dushanbe.

In my view, the actions of the Tajik Government clearly have the potential to damage the overall legitimacy of the Tajik political system. This is emphatically not in our interests. Our policy seeks political stability and economic prosperity. As the European Union, we remain a key provider of development cooperation assistance to both Tajikistan and to Central Asia, and we will continue to put human rights and the rights of prisoners of conscience firmly on our agenda. The European Union stands ready to work together with Tajikistan in addressing these important issues.

Presidente. – La discussione è chiusa.

  Isabella Adinolfi (EFDD), per iscritto. – Il 17 settembre del 2009 il Parlamento europeo ha espresso parere positivo alla conclusione di un accordo di partenariato e di cooperazione tra l'UE e la Repubblica del Tagikistan. L'accordo pone, ovviamente, come condizione indispensabile il rispetto dei principi democratici e dei diritti umani. La situazione in Tagikistan, purtroppo, è ancora drammatica. La libertà di stampa è praticamente inesistente, considerando il clima di restrizione e di censura creato dal governo per contrastare l'informazione indipendente. Il ricorso alla tortura e le continue detenzioni degli oppositori politici continuano, purtroppo, ad essere all'ordine del giorno, nonostante gli sforzi richiesti al governo nell'agosto del 2013, circa il rispetto dei piani anti-tortura concordati. In virtù di tali considerazioni, ritengo di prioritaria importanza che l'UE agisca per porre fine alle continue violazioni dei diritti umani.

  Емил Радев (PPE), в писмена форма. – ЕС е един от най-големите донори на финансова помощ за държавите от Централна Азия, включително Таджикистан, като това е уредено от Споразумението за партньорство и сътрудничество от 2010 г. Ние обаче не правим това „про боно“, а искаме реални резултати, спазване на поетите от страната ангажименти, зачитане на мира, човешките права и свободите. През последните години следим политическата обстановка с голямо притеснение. Ситуацията обаче не се подобрява – влошава се. Но докато повечето колеги призовават за незабавно освобождаване на всички политически затворници, аз искам да акцентирам на друго – чуждестранните бойци. Днес повечето от тях идват от азиатски страни, в това число Таджикистан. Макар и единствена опозиционна партия, нека не забравяме, че Партията на ислямското възраждане е преди всичко ислямистка партия, макар да няма преки доказателства за връзката ѝ с „Ислямска държава“. В тази връзка бих искал да призова за спиране на репресивните мерки към опозицията, тъй като те могат да окуражат именно онези, които има риск да се присъединят към екстремистки групировки. Вместо това вярвам, че осигуряването на честен и обективен процес, спазването на международните закони за защита на правата на човека и възможността адвокатите да изпълняват свободно и без страх от репресия своите задължения е правилният път за развитие на страната.

3.3. Vietnam

Presidente. – L'ordine del giorno reca la discussione sul Vietnam.

  Ignazio Corrao, autore. – Signor Presidente, onorevoli colleghi, a novembre dell'anno scorso, quindi circa sei mesi fa, ci siamo ritrovati a parlare del Vietnam, prima che si approvasse l'accordo di libero scambio. Erano state ribadite in quest'Aula numerose preoccupazioni sulla tenuta dei diritti umani, anche perché tre anni prima, nel 2012, con l'accordo di partenariato e cooperazione non era migliorata per niente la situazione dei diritti umani.

Ora sono passati sei mesi dall'approvazione dell'FTA e la situazione dei diritti umani in Vietnam continua sistematicamente a peggiorare: uccisione di blogger, arresti da parte del governo di esponenti dell'opposizione e continua a esserci una repressione violenta. Io credo che dovremmo davvero imparare a mettere qualche volta la tenuta dei diritti umani allo stesso livello degli interessi economici perché, per fare un favore alle nostre multinazionali che vanno a sfruttare le risorse in Vietnam, stiamo continuando ad essere poco credibili sul piano dei diritti umani.

  Mark Demesmaeker, Auteur. – Vietnam kent twee gezichten, dat van het dynamische jonge land dat zich enthousiast bij de wereld aansluit, en dat van de starre eenpartijstaat.

De controle van de communistische partij is absoluut. Het regime reageert paranoïde op alles wat op kritische of staatsvijandige activiteiten lijkt: bloggers, vreedzame betogers, religieuze minderheden. Het is duidelijk dat Vietnam niet onderdoet voor grote broer China. We hebben deze bezorgdheden inderdaad al eerder geuit, maar de mensenrechtensituatie verbetert niet. Integendeel! Priester Nguyen Van Ly werd dan wel vrijgelaten, maar vele lotgenoten blijven achter. Ik noem uitdrukkelijk Thich Quang Do, monnik, hoofd van de Verenigde Boeddhistische Kerk van Vietnam. Dertig jaar al leeft hij onder een of andere vorm van detentie.

Commissaris, wij verwachten dat de Europese Unie de druk hoog houdt. Met het vrijhandelsverdrag dat in 2015 werd afgesloten hebben wij daarvoor een belangrijk instrument in handen.

  Barbara Lochbihler, Verfasserin. – Herr Präsident! Als wir im Dezember über das Rahmenabkommen mit Vietnam abgestimmt haben, diskutierten wir auch schon die sehr ernstzunehmende Menschenrechtslage im Land, die Strategie für eine Justizreform und die Repressionen gegenüber nichtstaatlichen Organisationen.

Unsere Dringlichkeitsentschließung heute wurde durch die gewalttätige Niederschlagung von friedlichen Protesten im Zusammenhang mit einer massiven Umweltkatastrophe ausgelöst. Daraufhin gab es in vielen Städten friedliche Demonstrationen, auf die der Staat mit Verhaftungen und Gewalt gegen Demonstranten reagierte. Die vietnamesische Regierung hat angekündigt, die Ursachen dieser Umweltkatastrophe unabhängig untersuchen zu lassen, und das ist auch gut. Ebenso wichtig ist es dann, die Verantwortlichen zur Rechenschaft zu ziehen und Betroffene angemessen zu entschädigen. Die vietnamesische Regierung aber ist vor allem aufgefordert, die verhafteten Demonstranten umgehend freizulassen, die lediglich von ihrem Grundrecht auf Versammlungs- und Meinungsfreiheit Gebrauch gemacht haben.

Schon seit Jahresbeginn sehen wir mit Sorge einen Anstieg an Einschüchterungen, Angriffen auf und Verhaftungen von Menschenrechtsverteidigern wie zum Beispiel Nguyen Van Dai, der provozierenderweise nur einen Tag nach dem EU-Vietnam-Menschenrechtsdialog verhaftet wurde und seitdem wegen Propaganda gegen den Staat im Gefängnis sitzt. Ich denke, hier darf die EU-Delegation vor Ort nicht nachlassen, für diese Freilassung zu kämpfen.

  Pier Antonio Panzeri, autore. – Signor Presidente, onorevoli colleghi, il regime vietnamita ha deciso di rispondere con la violenza alle legittime voci di protesta contro il la fallimentare risposta istituzionale al disastro ecologico che ha gravemente danneggiato le riserve ittiche delle province costiere. Nemmeno la recente visita del Presidente degli Stati Uniti Obama ha fermato la repressione e altri sei attivisti sono stati arrestati.

Questo è solo l'ultimo esempio di un'ampia campagna di intimidazione nei confronti di oppositori politici e difensori delle libertà fondamentali. Vi sono almeno ottanta prigionieri tra giornalisti e attivisti attualmente in detenzione, colpevoli solo di aver espresso pacificamente il proprio dissenso. Nel paese, che si trova agli ultimi posti della classifica mondiale per la libertà di stampa, il governo mantiene un rigido controllo sui media e ha recentemente introdotto nuove leggi che inaspriscono ulteriormente la censura. Chiediamo quindi alle autorità vietnamite di porre fine alla sistematica violazione della libertà di espressione, nonché ad ogni tipo di persecuzione nei confronti degli attivisti.

  Jeroen Lenaers, Auteur. – Vietnam is een belangrijke partner voor de EU in een cruciale regio. We hebben hier een aantal maanden geleden met grote meerderheid de partnerschaps- en samenwerkingsovereenkomst verwelkomd.

De onderhandelingen voor het vrijhandelsverdrag zijn afgerond en met de ASEAN-delegatie hebben we een tijd geleden een heel constructief bezoek aan Vietnam afgelegd. Dus de betrekkingen tussen de EU en Vietnam zijn intensief en juist een goede discussie over fundamentele vrijheden in Vietnam moet een cruciaal onderdeel van die betrekkingen zijn.

Dan heb ik het met name over een aantal onderwerpen die terecht in deze resolutie waar we vandaag over stemmen, worden onderschreven: het onderdrukken, intimideren en vervolgen van bloggers- activisten, het onderdrukken van religieuze minderheden en het gebrek aan persvrijheid en vrijheid van meningsuiting. Het is aan de EU, de Europese Dienst voor extern optreden, en aan de delegatie in Hanoi – die overigens al heel goed werk levert op dit vlak – om gebruik te maken van alle mogelijkheden die we hebben in het kader van de partnerschaps- en samenwerkingsovereenkomst en het vrijhandelsverdrag, om positieve verandering in Vietnam af te dwingen.

  Frédérique Ries, auteure. – Monsieur le Président, les manifestations se poursuivent au Viêt Nam, suite au scandale écologique qui a effectivement mis le feu aux poudres au mois d'avril.

Notre résolution dénonce bien évidemment la répression brutale qui est organisée depuis par les autorités, et la visite du président Obama, effectivement, au mois de mai dernier a servi d'alibi, encore, aux autorités pour procéder à de nouvelles arrestations totalement arbitraires. Tous les jours, des journalistes, des blogueurs, des militants des droits de l'homme, des chefs religieux sont arrêtés.

Le Viêt Nam, et ce n'est pas une surprise, figure parmi les lanternes rouges du classement mondial de la liberté de la presse.

Nous ne cessons de condamner ces violations incessantes et nous demandons la libération de tous ceux qui ont été jetés derrière les barreaux, comme Thich Quang Dô, le chef et le symbole du mouvement bouddhiste vietnamien, qui est privé de liberté de façon quasiment continue depuis presque 34 ans maintenant – il a 88 ans, Monsieur le Président, il est assigné à résidence à Saigon, sans motif, sans charge, et sa santé s'est fortement dégradée. Nous demandons avec instance à Mme Mogherini de mettre tout le poids du Conseil et de la Commission dans l'obtention de sa libération et de celle de tous les autres.

  Cristian Dan Preda, au nom du groupe PPE. – Monsieur le Président, le Viêt Nam est désormais un partenaire incontournable de l'Europe et c'est justement pour cela que nous insistons pour qu'il respecte les droits de l'homme.

La liberté d'association et de la presse, mais aussi la liberté religieuse, ne peuvent pas être l'objet d'un compromis. Le cas de la persécution des catholiques au Viêt Nam est très préoccupant: ils sont encore perçus comme les ennemis de l'État. Le projet de loi sur les croyances et les religions actuellement en négociation au parlement est une menace pour les catholiques, mais également pour toutes les autres religions au Viêt Nam. Cette loi, en ne reconnaissant pas l'existence légale d'une organisation religieuse, est en contradiction directe avec la liberté de croyance inscrite dans la Constitution vietnamienne.

Les autorités ne respectent donc pas la loi fondamentale et je prie M. Mélenchon, qui est un ami de tous les communistes, de passer un coup de fil au Viêt Nam pour leur dire qu'ils ne respectent pas la Constitution. C'est très grave, Monsieur Mélenchon, et je sais que vous êtes d'accord avec moi.

(L'orateur accepte de répondre à une question "carton bleu" (article 162, paragraphe 8, du règlement).)

  Jean-Luc Mélenchon (GUE/NGL), question "carton bleu". – Je serai toujours d'accord avec vous, cher collègue, pour défendre la liberté et, spécialement, la liberté de conscience incluant, bien évidemment, la liberté de culte, puisque cette idée est née dans ma patrie et s'appelle la laïcité.

Maintenant, Monsieur, à mon tour de vous demander si vous tiendriez les mêmes propos, s'agissant de la liberté de culte au Qatar, en Arabie saoudite, à Bahreïn ou dans d'autres pays dont nous n'entendons jamais parler ici, tandis qu'il suffit qu'un pays ait un seul ministre communiste ou de gauche pour que nous entendions, pendant des heures, des protestations de toutes sortes, qui parfois sont fondées, il faut bien l'admettre, et parfois ne le sont pas du tout, sinon par des efforts de propagande.

  Cristian Dan Preda (PPE), réponse "carton bleu". – Je suis content d'entendre M. Mélenchon sur le respect de la liberté religieuse et je voudrais tout simplement lui dire que nous avons aussi très souvent parlé des cas qu'il a cités, mais comme il passe trop de temps dans les rues de Paris et ailleurs, il n'a pas eu l'opportunité de suivre nos débats.

Par conséquent, Monsieur Mélenchon, soyez sympa, venez plus fréquemment ici parce que c'est votre boulot!

  Andi Cristea, în numele grupului S&D. – Domnule președinte, promovarea și respectarea drepturilor omului nu reprezintă o amenințare la adresa stabilității unei țări, ci, dimpotrivă, contribuie la consolidarea acesteia. În Vietnam drepturile fundamentale, inclusiv libertatea de exprimare, dreptul la opinie, la asociere sunt restricționate. Presa și libertatea religioasă nu au o situație mai bună. Activiștii pentru drepturile omului și bloggerii dizidenți se confruntă cu hărțuirea și intimidarea constantă, inclusiv agresiune fizică și închisoare. Condamn cu fermitate încălcările continue ale drepturilor omului, inclusiv intimidarea politică, hărțuirea, arestările arbitrare și procesele nedrepte comise împotriva activiștilor politici, jurnaliștilor disidenți și apărători ai drepturilor omului.

Este esențial ca autoritățile din Vietnam să combată discriminarea împotriva femeilor prin introducerea unei legislații împotriva traficului de ființe umane și prin măsuri eficiente pentru combaterea fenomenului violenței în familie. Delegația Uniunii Europene trebuie să utilizeze toate instrumentele pentru a ajuta autoritățile vietnameze să facă progrese în domeniul drepturilor omului.

Le Président. – Permettez-moi d'ajouter un mot sur le débat. Il faut rappeler aussi que ce Parlement a décerné le prix Sakharov à quelqu'un qui a été persécuté en Arabie saoudite. Donc nous ne parlons pas, au sein de ce Parlement, seulement de certains pays et pas d'autres.

  Bas Belder, namens de ECR-Fractie. – De resolutie over Vietnam roept in paragraaf 10 de autoriteiten op een eind te maken aan religieuze vervolging. Ik steun deze oproep van ganser harte. Onder geloofsvervolging in Vietnam lijden aan christelijke zijde vooral de etnische minderheden in de centrale hooglanden en in het noorden. Verspreiding van bijbels en christelijke lectuur in hun taal is verboden, zo ook het houden van erediensten.

Donkerder nog is het lot van tientallen christenen uit deze etnische minderheden, die onder zware omstandigheden jarenlange gevangenisstraffen moeten uitzitten op grond van zeer dubieuze aanklachten. Ronduit sinistere vormen neemt geloofsvervolging in Vietnam aan in geval van geënsceneerde ongelukken. Dat overkwam vorige maand nog de Vietnamese voorganger Nam met drie medechristenen. De 56-jarige Nam werd geschept door een legertruck en overleed ter plaatse.

Commissie, de ernst van geloofsvervolging in Vietnam is evident. Laat uw interventie bij de Vietnamese autoriteiten evenzeer evident én urgent zijn!

  Diane James, on behalf of the EFDD Group. – Mr President, the English have an idiomatic proverb that says ‘You cannot have your cake and eat it’, which is used to illustrate trade-offs. This aptly summarises the situation of the EU relationship with Vietnam, which is a dysfunctional one.

In February 2016, the European Union signed a free trade agreement with Vietnam on the usual expectation that Vietnam would do something about its human rights, and that the human rights situation would improve. Well, clearly it has not done so, and the recent Obama visit proved exactly that. The message to the European Union therefore is: dispense with your expectations; stop using trade as a lever; recognise that the world is changing and the era of using trade to influence human rights is long gone, and, finally, that European Union imperialist pretensions are not only not working but, indeed, are counterproductive in the sphere of human rights.

  Edouard Ferrand, au nom du groupe ENF. – Monsieur le Président, chacun s'alarme ici des atteintes massives aux droits élémentaires de la personne au Viêt Nam.

Il ne faut pas oublier que le Viêt Nam est, au plan politique, un régime communiste. Le communisme, c'est plus de 100 millions de morts dans le monde depuis un siècle. Nombreux sont les partis politiques et autres intellectuels européens qui ont soutenu le Viêt Minh en son temps.

En vous apprêtant à voter pour le traité transatlantique, composante de la matrice commerciale internationale voulue par les États-Unis, vous acceptez de facto le partenariat transpacifique, dont Washington a fait du régime vietnamien l'un des principaux piliers.

Ainsi, le régime communiste vietnamien, légitimé par ses partenariats économiques avec l'Union européenne et les États-Unis, peut continuer tranquillement d'exercer ses multiples atteintes aux droits de l'homme.

  Csaba Sógor (PPE). – Mr President, Vietnam’s proposed 5th Draft Law on Belief and Religion is directly in violation of international human rights law, to which Vietnam is a party. If passed, the provisions of the draft law would act as a powerful instrument of control, placing overly-broad limitations on the practice of religion or belief within the country.

The EU must urge Vietnam to come up with a new draft that conforms to Vietnam’s obligations under Article 18 of the International Covenant on Civil and Political Rights, one that ensures that the practice of any religion or belief in Vietnam is not conditional upon a process of state recognition, registration and approval. Such a process would result in discrimination or other violations of the human rights of ethnic and religious minorities, and in favouritism towards recognised, state-controlled or state-friendly groups.

Above all, the fundamental freedom of religion or belief needs to become a reality in Vietnam.

  Francisco Assis (S&D). – Senhor Presidente, tal como esta resolução indica, o Vietname é um dos nossos principais parceiros comerciais na Ásia e há que reconhecer que nalguns domínios tem feito progressos na direção de uma sociedade mais aberta e tolerante, de que é exemplo bem recente a legalização do casamento entre pessoas do mesmo sexo.

Infelizmente, temos também de assinalar que, apesar dos apelos e das recomendações de várias entidades internacionais, existem ainda demasiadas situações em que o regime de partido único do Vietname continua a incorrer em graves abusos de poder e violações dos direitos humanos, os quais não podem nem devem ser ignorados.

A repressão dos direitos de manifestação e de reunião, bem como a perseguição de ativistas de direitos humanos, o ultraje pela liberdade religiosa, ao arrepio das leis internacionais e das recomendações dos enviados das Nações Unidas, têm de ser duramente criticados, seja no Vietname, seja em qualquer outra parte do mundo onde estes mesmos acontecimentos ocorram.

  Amjad Bashir (ECR). – Mr President, I appreciate the concerns expressed in the joint resolution. It fairly reflects the views on the latest developments in Vietnam shared by my colleagues, at least within the European Parliament. While a strong message of condemnation can be sent, the resolution is particularly critical in some areas. I would have appreciated a more carefully calibrated message that makes the Vietnamese feel that they can be part of the solution, rather than the problem itself. Comprehensive domestic reform should always be encouraged, but our top-down approach may not yield the results that we are looking to ultimately achieve. Let us be as pragmatic as possible because when we punish the Vietnamese Government we punish their people, including the most unfortunate, whether we like it or not.

Procedura "catch-the-eye"

  Jiří Pospíšil (PPE). – Pane předsedající, já jsem připraven návrh rezoluce podpořit, i když jsem z České republiky, kde je velmi významná a veliká komunita vietnamských občanů, kteří vytvářejí, řekl bych, velmi výraznou vazbu České republiky na Vietnam. Přesto jsem přesvědčen, že samo o sobě to obchodní spojení, které zde je a které je velmi důležité, nemůže být důvodem k tomu, abychom nekritizovali potlačování lidských práv ve Vietnamu. Mně ten návrh připadá vyvážený, jsou tam jak kritické body týkající se například podoby vágních ustanovení trestního zákoníku, který je pak zneužíván k potlačování občanských aktivistů a politických aktivistů, tak body, kdy Vietnam chválíme, třeba právě za přístup k sexuálním menšinám. Proto toto usnesení podpořím a myslím si, že může být dobrým vkladem pro budoucí spolupráci a dialog s Vietnamem o lidských právech.

  Nicola Caputo (S&D). – Signor Presidente, onorevoli colleghi, permangono forti preoccupazioni per le violazioni dei diritti umani in Vietnam. Ventiquattro organizzazioni indipendenti, alcune internazionali, hanno diffuso un rapporto che richiama l'attenzione sulle violazioni dei diritti umani in Vietnam. Il documento include abusi sulla libertà di religione e di credo. In Vietnam i partiti politici indipendenti, i sindacati e le organizzazioni per i diritti umani sono banditi e per i raduni pubblici è necessaria un'autorizzazione ufficiale. Preoccupano il divieto di manifestare liberamente e gli arresti di alcuni attivisti politici. La Commissione deve chiedere il rispetto degli impegni presi nell'accordo e spingersi ad adottare anche misure unilaterali nel caso in cui il Vietnam continui a non rispettare le libertà fondamentali. Bisogna fare in modo che i rapporti, pur intensi, con il Vietnam siano subordinati al miglioramento dei diritti umani nel paese.

  Νότης Μαριάς ( ECR). – Κύριε Πρόεδρε, στο Βιετνάμ ακόμη και σήμερα απαγορεύονται τα ανεξάρτητα πολιτικά κόμματα, τα συνδικάτα και οι οργανώσεις ανθρωπίνων δικαιωμάτων, ενώ τον Απρίλιο του 2016 υιοθετήθηκε νέος νόμος που περιορίζει την ελευθερία έκφρασης και ενισχύει τη λογοκρισία. Ταυτόχρονα, τον Μάιο υπήρξε βίαιη καταστολή διαδηλώσεων. Παράλληλα, στο πλαίσιο της συμφωνίας ελευθέρων συναλλαγών που υπέγραψαν ήδη από το 2015 η Ευρωπαϊκή Ένωση και το Βιετνάμ υποτίθεται ότι έχει δρομολογηθεί διάλογος που αφορά στην προστασία των ανθρωπίνων δικαιωμάτων. Ωστόσο η συμφωνία αυτή κάθε άλλο παρά προστατεύει τα δικαιώματα των πολιτών. Αυτό που πετυχαίνει είναι να ενισχύσει την κερδοσκοπία των μεγάλων επιχειρήσεων σε βάρος των μικρών και μεσαίων επιχειρήσεων αλλά και των πολιτών. Απέναντι στις παραβιάσεις αυτές στο Βιετνάμ θα πρέπει η Ευρωπαϊκή Ένωση να λάβει άμεσα μέτρα, ούτως ώστε να σταματήσει κάθε μορφή καταστολής εναντίον των προσώπων που ασκούν τα δικαιώματα της ελευθερίας της έκφρασης και να φροντίσει ώστε η κυβέρνηση του Βιετνάμ να συμμορφωθεί με τις συστάσεις του ΟΗΕ και της Επιτροπής Ανθρωπίνων Δικαιωμάτων, καταργώντας κάθε νομοθεσία που έρχεται σε αντίθεση με τις ελευθερίες των πολιτών.

  José Inácio Faria (ALDE). – Mr President, last year we celebrated the 25th anniversary of EU-Vietnam relations. In Vietnam, a one-party system since 1975, the communist party rules over 90 million souls, allowing no challenge to its leadership and having control over the National Assembly and the courts. In Vietnam, civil liberties, freedom of speech and human rights are concepts that are not taken seriously and violations of the most fundamental human rights happen on a daily basis. Mr Thích Quảng Độ, a Buddhist monk and 2016 Nobel Prize nominee and a prisoner of conscience adopted by Amnesty International, has spent 30 years in jail for his peaceful opposition to the communist regime. He said, and I quote, ‘civilised society should never allow any government, whatsoever its ideology or political creed, to derogate from universal human rights and isolate its people behind an iron curtain on the pretext of non-interference into the nation’s internal affairs’.

Colleagues, until when will we allow the EU to be complacent with dictatorial regimes like the ones in Venezuela or Vietnam? They both start with a ‘V’ but it is not a ‘V for victory’, it is ‘V for villainy’.

  Fabio Massimo Castaldo (EFDD). – Signor Presidente, onorevoli colleghi, quando ci fu la firma dell'accordo di partenariato nel 2015 tra UE e Vietnam tutti speravamo che fosse l'alba di un nuovo giorno, l'alba di un maggiore rispetto dei diritti umani. Così non è stato. Ahimè il Vietnam, pur avendo firmato patti importanti come quello internazionale sui diritti civili e politici o come la Convenzione delle Nazioni Unite contro la tortura, purtroppo non prende mai sul serio questi impegni e non va effettivamente a porre in essere quelle riforme giuridiche che sarebbero imprescindibili per renderli operativi. Invece registriamo l'aumento della repressione della libertà di movimento, l'aumento della pena di morte, limiti stringenti alla libertà di espressione e di stampa e numerosi prigionieri di coscienza, attivisti indipendenti quotidianamente aggrediti, intimiditi, confinati nelle loro case e torturati, prigionieri vessati in condizioni abominevoli e inaccettabili dentro le carceri.

Noi non possiamo permettere che persone come Nguyễn Văn Đài o Lê Thu Hà siano perseguiti per aver difeso i diritti umani come se avessero fatto propaganda contro lo Stato. Uno Stato che nega dei diritti umani non è uno Stato che può difendersi andando a schiacciare le persone che invece li sostengono. Se noi non facciamo vivere quelle clausole per interessi geopolitici ed economici dei trattati che firmiamo allora siamo più ipocriti di quello che vorremmo invece far credere ai nostri cittadini.

  Patricija Šulin (PPE). – V Vietnamu se dogajajo grobe kršitve človekovih pravic, saj ima tamkajšnja komunistična partija Vietnama absolutni nadzor nad državo in se že od leta 1975 ni pripravljena odreči oblasti. Zato je zelo pomembno, da se v Vietnamu vzpostavi večstrankarski sistem.

Resolucija o Vietnamu poziva vietnamsko vlado, naj nemudoma preneha nadlegovati, ustrahovati in preganjati aktiviste na področju človekovih pravic. Prav tako je potrebno obsoditi politično zastraševanje, nadlegovanje, napade, hude zaporne kazni in nepravične sodne postopke, katerih tarča so politični aktivisti, novinarji, blogerji in zagovorniki človekovih pravic.

Komunistična partija Vietnama tudi popolnoma nadzoruje medije in s tem svobodo govora, saj nalaga stroge kazni za tiste, ki si upajo kritizirati vlado. Zato ima delegacija Evropske unije pomembno vlogo pri spremljanju vietnamske vlade in s tem pri zaščiti zagovornikov človekovih pravic.

Resolucija nosi tudi pomembno sporočilo in zahtevo, naj se Vietnam bori proti diskriminaciji žensk z uvedbo zakonodaje proti tihotapljenju in sprejetjem dejanskih ukrepov za zmanjšanje nasilja in družin.

Skratka, potrebno je tudi s strani Evropske unije več narediti za človekove pravice v Vietnamu.

  Seán Kelly (PPE). – Mr President, I think in some respects it is disappointing that we have to have this resolution. We do have to have it because, any place where there is violation of human rights, then it is only right that the European Union should express its advice and its opposition to that type of development. The reason I say it is disappointing is because I was part of the European delegation to Vietnam last November. It is a lovely country; we were treated very well; they obviously have a high regard for cooperation with the European Union. Subsequently we signed the free trade agreement with them. Indeed you would think, from observing people as they go around on their little motorbikes, that everything is lovely and happy. They are making great progress, but obviously in the area of human rights a lot more needs to be done.

Yesterday, we had an ASEAN delegation meeting here, where there were representative from Vietnam and the other nine countries involved, and human rights was discussed. It is by continuously raising this issue and maybe having it as a quid pro quo for future cooperation that they will gradually move to do the right thing with regard to respecting human rights, religious leaders, etc.

(Fine della procedura "catch-the-eye")

  Christos Stylianides, Member of the Commission. – Mr President, we take good note of Parliament’s concerns regarding the human rights situation in Vietnam. This debate is definitely timely and highly relevant.

When we discuss the situation in Vietnam today, we must take account of where the country came from. Then we see clear evidence of progress, notably in the socio-economic domain. However, governance structures, and in particular respect for human rights, remain areas of concern. The frequent use of controversial national security provisions in the penal code to repress dissent is very worrying.

This does not mean that we do not recognise important positive developments. I would highlight the ratification of the UN Convention Against Torture and other Degrading or Inhumane Treatment (UNCAT) in 2015. Vietnam is also a frontrunner in the region regarding LGTBI rights. We also see increasing – and often critical – public debate in social media.

In other key areas, however, Vietnam is found wanting: freedom of expression and assembly, of religion or belief, and application of the death penalty. We note frequent cases of harassment and arrest of human rights activists. We also note the conviction of independent journalists, bloggers and victims of land confiscation to harsh prison sentences for peacefully expressing their opinions. We systematically discuss these issues with the authorities, including at the highest level, calling on the Government to end persecution and harassment and to release all peaceful human-rights advocates in the country. These issues are also addressed through our annual enhanced Human Rights Dialogue.

Beyond that, we provide specific support to promote and strengthen respect for human rights and the rule of law. As stated in the joint press statement of last December, the EU offers support to Vietnam’s institutional reforms, bringing them into line with the recommendations it accepted in the United Nations Universal Periodic Review. We also stand ready to support the drafting of the Law on Belief and Religion, to ensure its compliance with international commitments, and to support the implementation of UNCAT.

The EU wants a strong and prosperous Vietnam: a Vietnam that respects the rule of law and human rights, and honours its international commitments. Let me be clear: the European Union and Vietnam enjoy a close and deepening mutually beneficial partnership, which is based on the Partnership and Cooperation Agreement and the Free Trade Agreement. But – as in any relationship – we have our differences, and first and foremost in the critical area of human rights.

We are addressing those differences with all the instruments at our disposal. Our objective is to achieve tangible results. I have confidence that, over time, we will contribute to strengthening human rights in Vietnam as a fundamental element of our partnership.

Presidente. – La discussione è chiusa.

IN THE CHAIR: ADINA-IOANA VĂLEAN
Vice-President

4. Stemmingen

President. – The next item is the vote.

  Fulvio Martusciello (PPE). – Vorrei ricordare i quattro israeliani uccisi ieri in un vile attentato. A noi non interessa la nazionalità di chi li ha uccisi, ci interessa soltanto che ancora una volta vediamo sangue innocente a terra. Quindi è giusto che il Parlamento ricordi i quattro israeliani uccisi ieri e si stringa attorno alle loro famiglie.

4.1. Cambodja (RC-B8-0753/2016, B8-0753/2016, B8-0756/2016, B8-0759/2016, B8-0764/2016, B8-0768/2016, B8-0771/2016, B8-0772/2016) (stemming)

4.2. Tadzjikistan, situatie van politieke gevangenen (RC-B8-0755/2016, B8-0755/2016, B8-0758/2016, B8-0760/2016, B8-0762/2016, B8-0766/2016, B8-0769/2016, B8-0770/2016) (stemming)

4.3. Vietnam (RC-B8-0754/2016, B8-0754/2016, B8-0757/2016, B8-0761/2016, B8-0763/2016, B8-0765/2016, B8-0767/2016) (stemming)

4.4. Bevordering van het vrij verkeer door vereenvoudigde aanvaarding van bepaalde openbare documenten (A8-0156/2016 - Mady Delvaux) (stemming)

4.5. Overdracht aan het Gerecht van de bevoegdheid om in eerste aanleg uitspraak te doen in zaken betreffende EU-ambtenaren (A8-0167/2016 - Mady Delvaux) (stemming)

4.6. Verordening betreffende een open, efficiënt en onafhankelijk bestuur van de Europese Unie (B8-0685/2016) (stemming)

4.7. Concurrentievermogen van de Europese spoorwegindustrie (B8-0677/2016) (stemming)

President. – That concludes the vote.

5. Stemverklaringen

5.1. Bevordering van het vrij verkeer door vereenvoudigde aanvaarding van bepaalde openbare documenten (A8-0156/2016 - Mady Delvaux)

Oral explanations of vote

  Ангел Джамбазки (ECR). – Подкрепям този доклад, който се отнася до необходимата модернизация на системата и който значително ще улесни гражданите на държавите – членки на Европейския съюз. Все още има твърде много административни тежести и формалности, когато става дума за обмен на някои публични документи в Европа. Наш дълг и отговорност е да опростим процедурите и да намалим високите разходи, които се плащат за пренасяне и превод на някои публични документи, като акт за раждане, акт за смърт, акт за брак. Подкрепям въвеждането на стандартни европейски многоезични формуляри, изградени по примера на Е-формулярите за социални осигуровки. Те значително ще намалят разходите за превод, без да налагат задължения за признаване на самото съдържание. Отново заявявам подкрепата си за този доклад и поздравявам докладчика за свършената работа.

  Jiří Pospíšil (PPE). – Paní předsedající, já jsem také podpořil tento návrh. Já jsem všeobecně skeptický k přijímání nové a nové evropské legislativy, ale v případě, že legislativou usnadňujeme život občanů Evropské unie – a v tomto případě například odstraňujeme administrativní bariéry a překážky –, pak jsem přesvědčen, že taková evropská legislativa má smysl.

To je důvod, proč jsem pro dokument hlasoval a proč takto veřejně říkám, že taková legislativa je dobrá a já ji rád podpořím. Tyto návrhy povedou k tomu, že se budou lépe vzájemně uznávat veřejné listiny, stanoví se jasná jednotná kritéria pro určité veřejné listiny, stanoví se jednotné formuláře. Je možná škoda, že ten projekt není až tak ambiciózní a že nedošlo například k tomu, aby se vzájemně uznávaly také diplomy či osvědčení o odborném vzdělávání či osvědčení o zdravotním postižení. I tak, jak jsem řekl, je to krok správným směrem.

  Andrejs Mamikins (S&D). – Priekšsēdētaj! Eiropas Savienības iedzīvotāju brīva pārvietošanās vismaz Šengenas zonas ietvaros ir viens no nozīmīgākajiem Kopienas panākumiem, un šīs izstrādātās regulas mērķis ir veicināt iedzīvotāju brīvu pārvietošanos un vienkāršot atsevišķu publisku dokumentu formālu darbību Eiropas Savienības teritorijā.

Svarīgi atzīmēt, ka regula neparedz šādiem nolūkiem izmantot publisku dokumentu satura atzīšanu. Mūsdienās miljoniem eiropiešu regulāri pārvietojas starp dalībvalstīm, lai studētu, nodarbotos ar biznesu, vienkārši ceļotu utt., un līdz šim divi primārie akceptētie dokumenti bija pase un identifikācijas karte.

Pēc regulas galīgās pieņemšanas būs iespējams arī paplašināt šo sarakstu. Un, protams, es viennozīmīgi atbalstu šo jau ilgu laiku nepieņemtā tiesību akta pieņemšanu. Gribu uzsvērt, ka principiāli svarīgi ir sabalansēt pilsoņu tiesības un to īstenošanu praksē ar drošības standartu saglabāšanu.

  Danuta Jazłowiecka (PPE). – Pani Przewodnicząca! Dostępne dane pokazują, że migracja wewnętrzna w ramach Unii Europejskiej jest nadal niewielka. Oznacza to olbrzymi niewykorzystany potencjał. Dlatego też z całym przekonaniem zagłosowałam dzisiaj ze sprawozdaniem Parlamentu Europejskiego w sprawie rozporządzenia pozwalającego na promowanie swobodnego przepływu poprzez uproszczenia w przyjmowaniu dokumentów urzędowych.

Rozporządzenie obejmuje wszystkie dokumenty stanu cywilnego oraz niektóre inne dokumenty, które np. dotyczą pobytu, obywatelstwa czy zaświadczenia o niekaralności. Przewiduje ono zniesienie wymogu legalizacji oraz środki mające na celu ułatwienie przyjmowania kopii dokumentów poświadczonych za zgodność z oryginałem i uwierzytelnionych tłumaczeń.

Najważniejszym elementem jest jednak wprowadzenie standardowych i wielojęzycznych formularzy dla większości dokumentów urzędowych objętych rozporządzeniem. Parlament dążył także do objęcia podobnymi regulacjami dyplomów i świadectw szkolnych, a także innych dokumentów istotnych z punktu widzenia pracodawcy, m.in. potwierdzających kwalifikacje. Nie udało się tego jednak osiągnąć w ramach omawianego dzisiaj rozporządzenia – a szkoda, gdyż poprawiłoby to w znaczny sposób przepływ pracowników w ramach jednolitego rynku.

Należy mieć nadzieję, iż pozytywne doświadczenie wyniesione z funkcjonowania rozporządzenia skłoni w niedalekiej przyszłości rządy państw członkowskich do akceptacji ułatwień w zakresie dyplomów i świadectw szkolnych. Podsumowując, mamy do czynienia z istotnym postępem i ułatwieniem procedur, jakich muszą dopełnić obywatele europejscy podróżujący między państwami członkowskimi, ale wciąż jest ich za mało.

  Michela Giuffrida (S&D). – Signora Presidente, onorevoli colleghi, ho votato a favore di questa relazione sulla semplificazione per la presentazione di documenti pubblici perché la mobilità dei cittadini dell'Unione è oggi una realtà che dobbiamo peraltro difendere a tutti i livelli. Circa dodici milioni di europei studiano, lavorano o vivono in uno Stato membro di cui non sono cittadini. I cittadini e le imprese dell'Unione esercitano già il loro diritto alla libera circolazione o le libertà del mercato interno – è il più grande successo dell'Europa unita – ma purtroppo possono ancora incontrare complicazioni amministrative quando devono presentare documenti pubblici alle autorità di un altro Stato membro. Parliamo, ad esempio, di facilitare la vita agli studenti che si rapportano con ordinamenti amministrativi diversi, di turisti che hanno bisogno del sistema sanitario quando sono in viaggio, e comunque di cittadini europei che non conoscono ma sono soggetti a sistemi fiscali diversi. La libera circolazione dei cittadini e delle imprese non si ferma all'abolizione dei visti o dei controlli alle frontiere. Sono proprio le pratiche amministrative che impattano sulla vita quotidiana ed è questo soprattutto che occorre semplificare.

  Seán Kelly (PPE). – I support the Council’s position and have voted against this amendment, which is a proposal not to support the legislation. I disagree with that as this is a good piece of legislation, which aims to promote the free movement of citizens and businesses by simplifying the acceptance of certain public documents, for example, by abolishing the costly and burdensome apostille requirement. It is important to note that it does not affect recognition of the content of public documents in order to preserve the sovereignty of Member States, particularly with regard to family law matters, etc.

The regulation covers all civil status documents, and certain other documents that are often required by members of the public concerning, for example, residence, nationality and absence of a criminal record. Like my colleague Mr Pospíšil, I am slightly disappointed that diplomas, etc. were not included, and hopefully that can be rectified in due course, but I do welcome multilingual standard forms.

Tá sé sin fíor go háirithe do mo theanga dhúchais féin, an Ghaolainn.

  Monica Macovei (ECR). – Doamnă președintă, autentificarea și traducerea documentelor originale reprezintă probleme cu care se confruntă mulți cetățeni europeni, inclusiv foarte mulți cetățeni români care trăiesc, lucrează în alte state ale Uniunii. Odată intrat în vigoare acest regulament, legalizarea și traducerea unor documente foarte importante pentru cetățeni, precum certificatele de naștere, de deces, de căsătorie, de divorț, documentele care certifică adopția sau custodia unui copil, cazierul sau naționalitatea vor fi traduse și certificate foarte rapid.

În al doilea rând, trebuie precizat că acest regulament nu se aplică asupra conținutului documentelor, ci numai asupra eficienței, rapidității certificării și traducerii.

Trei, susțin propunerea privind instituirea unor formulare în mai multe limbi pentru aceste documente, evident, inclusiv în limba română.

  Stanislav Polčák (PPE). – Pane předsedající, já vyznávám zásadu jisté střídmosti evropského práva, tzn. aby byl nezbytnou součástí evropského práva i projev zásady subsidiarity. Nicméně v tomto případě jsem seznal, že se jedná o úpravu, která je pro evropské občany výhodná. Zjednodušuje oběh dokumentů z hlediska požadavků na jejich formu. Myslím si, že zde moji předřečníci řekli řadu výhod, které skýtá tato nová úprava, a já jsem ji mohl podpořit. Je mi trochu líto, že úprava nebyla možná ambicióznější, že jsme se nedotkli nejen formy, ale i obsahu, což je podstatná část legalizace. Nicméně to je, myslím, úkol pro budoucí období a já pevně věřím, že i v této části se podaří orgánům EU zjednodušit život občanům, jako se to zdařilo minimálně u té formy.

Written explanations of vote

  Isabella Adinolfi (EFDD), per iscritto. ‒ L'accettazione di alcuni documenti pubblici tra Stati membri può favorire la libera circolazione dei cittadini e delle imprese. Non vengono toccati contenuti dei documenti, lasciando intatte le normative nazionali sul diritto di famiglia. Il testo rappresenta un buon punto di partenza per una riduzione della burocrazia per i cittadini e per le amministrazioni. Per queste motivazioni ho votato a favore.

  Marina Albiol Guzmán (GUE/NGL), por escrito. ‒ He votado a favor de este informe cuyo objetivo es favorecer la libre circulación de los ciudadanos, simplificando la aceptación formal de determinados documentos públicos en la Unión Europea. El texto no trata sobre el reconocimiento del contenido de los documentos públicos, en particular a fin de preservar la soberanía de los Estados miembros en materia de Derecho de familia.

El Reglamento contempla los documentos relativos al estado civil, así como, otros documentos que a menudo solicitan los ciudadanos, referentes, por ejemplo, a la residencia, la nacionalidad y los antecedentes penales.

  Lucy Anderson (S&D), in writing. ‒ This new public documents regulation is a key measure that benefits citizens exercising their rights to live anywhere within the European Union. It allows official certificates of birth, death, nationality and some other similarly important documents to be accepted more readily by relevant authorities throughout the EU without the need to pay for expensive administration or translation procedures. The regulation allows for user-friendly multilingual standard forms. It does not encroach upon the rights of Member States to issue official certificates and it respects their jurisdiction to conclude bilateral international agreements with third countries on such matters. The new regulation also supports public authorities making proper enquiries of their counterparts in other EU countries through innovative information technology coordination and systems to help ensure that free movement for people operates smoothly.

  Eric Andrieu (S&D), par écrit. ‒ J'ai voté en faveur de cette recommandation. Notre groupe aurait voulu aller plus loin, à savoir élargir la portée de ce texte et abolir encore davantage ces formalités administratives. Mais force est de constater que les États membres sont encore trop attachés à leurs procédures nationales et continuent de se méfier les uns des autres. Nous espérons cependant que ce règlement favorisera le rétablissement de la confiance entre les États membres, afin de réduire davantage les charges administratives qui pèsent sur les citoyens européens.

  Νίκος Ανδρουλάκης (S&D), γραπτώς. ‒ Καταψήφισα την τροπολογία για σύσταση σε δεύτερη ανάγνωση σχετικά με τη θέση του Συμβουλίου σε πρώτη ανάγνωση ενόψει της έκδοσης κανονισμού του Ευρωπαϊκού Κοινοβουλίου και του Συμβουλίου για την προώθηση της ελεύθερης κυκλοφορίας των πολιτών μέσω της απλούστευσης των απαιτήσεων για την υποβολή ορισμένων δημόσιων εγγράφων στην Ευρωπαϊκή Ένωση και για την τροποποίηση του κανονισμού (ΕΕ) αριθ. 1024/2012, διότι αποτελεί μια νομοθεσία που θα ωφελήσει σημαντικά την καθημερινότητα των ευρωπαίων πολιτών.

  Pascal Arimont (PPE), schriftlich. ‒ Urkunden werden von den Behörden oder Gerichten eines anderen Staates oftmals nur dann anerkannt, wenn ihre Echtheit oder ihr Beweiswert in einem besonderen Verfahren festgestellt worden ist. Für die Bestätigung der Echtheit einer ausländischen öffentlichen Urkunde werden zwei Verwaltungsverfahren angewendet, die sogenannte Haager Apostille sowie die Legalisation. Ziel des vorliegenden Vorschlags ist es, die Bestätigung der Echtheit einer ausländischen öffentlichen Urkunde von der Legalisation und der Apostille zu befreien, um die Annahme zu vereinfachen und die Freizügigkeit der Bürger zu fördern.

Des Weiteren sollen im Rahmen des Vorschlags Beglaubigungs- und Übersetzungsprozesse vereinfacht und die Mehrsprachigkeit von Standarddokumenten eingeführt werden. Dies würde 12 Millionen Bürger betreffen, die in einem anderen Mitgliedstaat arbeiten, studieren oder wohnen. Vor allem in Grenzregionen wird diese Verordnung das Leben der Menschen vereinfachen, weshalb ich dem vorliegenden Bericht zugestimmt habe.

  Marie-Christine Arnautu (ENF), par écrit. ‒ J’ai voté contre la proposition et donc pour l’amendement de rejet de ce rapport: compte tenu des conventions applicables déjà en vigueur, il est difficile de dégager le réel intérêt de ce texte et ce qui permettrait de lutter contre les fraudes déjà existantes. Il s’agit d’un énième gadget qui alourdira la charge de nos administrations, déjà surchargées et sur lesquelles, pour certains États membres, règne l’austérité.

  Jonathan Arnott (EFDD), in writing. ‒ In the interest of transparency and democracy, I would like to confirm I voted in favour of this proposal to reject the Council´s position on this matter. The EU wants to promote free movement by simplifying the acceptance of certain public documents. This would mean the UK is forced to recognise civil documents produced as part of the right to freedom of movement. This will lead to an enforced lowering of the guard on checking the veracity of the contents and the genuine nature of the document itself. This is a criminal and forger´s dream and is a threat to the security of our country, and it will curtail the UK´s ability to properly check documentation. The case for the need for this legislation has not been made out. The claimed keystone of this regulation is the creation of multilingual standard forms for most public documents concerned. This is clearly the precursor to an EU-wide and EU-controlled system of civil documentation. Finally, as a matter of principle, I disagree with the unelected EU civil servants enforcing legislation on the British people.

  Jean Arthuis (ALDE), par écrit. ‒ J'ai voté en faveur de ce texte, qui vise à instaurer de nouvelles règles européennes pour faciliter la libre circulation des citoyens en rendant plus simple le fait de prouver l'authenticité de documents, tels qu'un certificat de naissance ou de mariage, dans un autre État membre de l'Union européenne.

  Zigmantas Balčytis (S&D), raštu. ‒ Balsavau už šį siūlymą, kuriuo siekiama paprastesnio gimimo ar santuokos liudijimų pripažinimo. Naujos taisyklės supaprastins tam tikrų viešųjų dokumentų, kaip antai gimimo ar santuokos liudijimai, pateikimą kitų ES valstybių institucijoms. Pavyzdžiui, nebereikės jų legalizuoti bei pateikti vertimą į kitą kalbą. Reglamentas numato, kad prie tam tikrų civilinės būklės dokumentų ar teistumo pažymų galės būti pridedama daugiakalbė standartinė forma. Ji leis asmenims, norintiems pateikti šiuos dokumentus kitų ES valstybių institucijoms, išvengti pareigos kartu pristatyti ir jų vertimą.

  Zoltán Balczó (NI), írásban. ‒ A javaslat ésszerűsíti a tagállamok között jelenleg az egyes közokiratok valódiságának ellenőrzésekor alkalmazott eljárásokat és egyúttal kiegészíti a hatályban lévő ágazati uniós jogi szabályozást azáltal, hogy eltörli a felülhitelesítés követelményét és egyszerűsíti a másolatok és fordítások felhasználását. A hatályos ágazati uniós jogból és a vonatkozó nemzetközi jogforrásokból merít, egyúttal erősíti a más tagállamokban kiállított közokiratokba vetett bizalmat. A javaslat ugyanakkor nem módosítja, hanem kiegészíti a hatályos ágazati uniós jogot, amely a felülhitelesítésre, vagy az egyéb alakiságokra, vagy az igazgatási együttműködésre vonatkozó rendelkezéseket tartalmazza. Emellett előirányozza a közokiratok más tagállamokban történő elfogadásához kapcsolódó egyéb alakiságok – nevezetesen a hiteles másolatok és hiteles fordítások – egyszerűsítését.

Az ENF-frakció javasolta az Európai Parlament részére, hogy utasítsa el a Tanács első olvasatban elfogadott álláspontját. Az elutasítást nem tartom indokoltnak, mivel ez a szabályozás a mindennapi életben jelentős könnyebbséget és költségcsökkentést eredményez azon magyarok számára, akik külföldön dolgoznak vagy tanulnak. Az elutasítás az Unión belüli szabad mozgás elve elleni állásfoglalás, amely sértené azon nagyszámú magyar érdekét, akik – remélhetőleg ideiglenesen – Nyugaton keresik boldogulásukat. A javaslat a jogi eljárásokban is könnyítést jelent, mivel a magyar polgárok így a nemzetközi magánjog területén is könnyebben és költséghatékonyabban érvényesíthetik érdekeiket. Ennek megfelelően az elutasítás ellen szavaztam.

  Hugues Bayet (S&D), par écrit. ‒ J’ai voté en faveur de ce rapport, qui approuve un projet de règlement dont l’objectif est de favoriser la libre circulation des citoyens en simplifiant l’acceptation formelle de certains documents publics dans l’Union. Pour les documents d’état civil, le règlement prévoit la dispense de la légalisation et de l’apostille. Des mesures d’acceptation facilitée sont également prévues en matière de copies certifiées conformes.

  Beatriz Becerra Basterrechea (ALDE), por escrito. ‒ Con estas nuevas reglas avanzamos hacia la consecución de un verdadero espacio común europeo, una verdadera unión política y no solo económica. En definitiva, hacia la consecución de más y mejor Europa.

La ratificación de las nuevas reglas facilita la libre circulación dentro de la UE, pues implica la simplificación de los procedimientos para demostrar la autenticidad de documentos oficiales como certificados de nacimiento o matrimonio emitidos en otro Estado miembro. Para evitar la necesidad de traducciones, en algunos casos se adjuntará a los documentos un nuevo formulario multilingüe.

La simplificación también se aplicará a los documentos que los ciudadanos que viven en otro país de la UE deben presentar si desean votar o presentarse como candidatos en las elecciones europeas o municipales de su país de residencia.

  Brando Benifei (S&D), per iscritto. ‒ Uno dei pilastri del processo di integrazione è costituito dalla libertà di circolazione all'interno del territorio dell'Unione, un principio che è una realtà confermata dall'esistenza di più di dodici milioni di cittadini che studiano, lavorano e vivono in uno Stato membro diverso da quello di cui sono cittadini. Per facilitare ulteriormente la mobilità transfrontaliera è stata presentata una proposta di nuovo regolamento che semplifica i requisiti per la presentazione di alcuni documenti pubblici come il casellario giudiziario, i documenti di stato civile e quelli di residenza. La relazione Delvaux, che ho sostenuto, approva la proposta del Consiglio che, oltre a prevedere l'esenzione da alcune formalità amministrative, istituisce anche moduli standard multilingue per la maggior parte dei documenti pubblici interessati. La mancata inclusione dei diplomi e di altre tipologie di documenti legati alle imprese rappresenta un fattore negativo che dovrà essere affrontato in futuro.

  Xabier Benito Ziluaga (GUE/NGL), por escrito. ‒ Voto en contra de esta enmienda, que es la propuesta para que el Parlamento rechace la posición del Consejo, ya que lo que pretende aprobar el Informe presentado, es el compromiso entre el Consejo y el Parlamento para la aceptación de ciertos documentos públicos en la Unión Europea. El objetivo del informe de la ponente es promover el libre movimiento de los ciudadanos de la Unión entre países, simplificando la aceptación de documentos públicos. Se trata de un informe de carácter técnico que beneficiará a los ciudadanos de la Unión Europea. Por este motivo estoy a favor, y voto en contra de la propuesta de rechazar la posición del Consejo.

  Izaskun Bilbao Barandica (ALDE), por escrito. ‒ Más de doce millones de ciudadanos de la Unión residen temporalmente en Estados de los que no son nacionales. Este reglamento les va a ayudar a superar las pesadas cargas administrativas que suponía el no reconocimiento mutuo de muchas certificaciones que se solicitan en el país de destino y que emite el país de origen. Es un gran avance el formulario multilingüe estándar, pero resulta incomprensible que no hayamos conseguido que funcione por sí mismo y deba acompañarse del original. Al menos se libera a los ciudadanos de tener que acreditar la autenticidad de los certificados, trabajo que se transfiere a las administraciones. Esperemos que las cláusulas de revisión mejoren ésta y otras deficiencias con rapidez.

  Dominique Bilde (ENF), par écrit. ‒ La législation concernée par cette recommandation en seconde lecture a pour objectif de favoriser la libre circulation des citoyens en simplifiant l'acceptation formelle de certains documents publics dans l'Union européenne. Elle ne concerne pas la reconnaissance du contenu des documents publics, et ceci notamment pour préserver la souveraineté des États membres en matière de droit de la famille. Plusieurs documents sont concernés par cette proposition, mais il est mentionné dans un considérant que ce règlement ne devrait pas s'appliquer aux passeports et cartes d'identité.

Compte tenu des conventions applicables déjà en vigueur, je me pose des questions sur le réel intérêt de ce texte et ce en quoi il permettrait de lutter contre les fraudes déjà existantes. Il s’agit plutôt d’un énième gadget qui alourdira la charge de nos administrations, déjà surchargées et sur lesquelles, pour certains États membres, règne l’austérité. J’ai donc voté pour l’amendement de rejet proposé par notre groupe ENF.

  Mara Bizzotto (ENF), per iscritto. ‒ Col mio voto ho inteso sostenere la richiesta di reiezione di questo provvedimento.

  José Blanco López (S&D), por escrito. ‒ He apoyado con mi voto esta recomendación, con el fin de continuar promoviendo la libertad de movimiento de los ciudadanos europeos. Para ello, el presente Reglamento, simplifica los procedimientos de aceptación de ciertos documentos oficiales de la Unión, como todos aquellos que guarden relación con la situación civil, certificados de residencia, nacionalidad o ausencia de antecedentes penales, que son documentos muy solicitados por los ciudadanos para los trámites del día a día.

Así mismo, las medidas de simplificación serán de aplicación a copias o traducciones certificadas, y se prevé la creación de formularios multilingües estandarizados para facilitar si cabe todavía más este tipo de procedimientos.

  Vilija Blinkevičiūtė (S&D), raštu. ‒ Balsavau dėl šio pranešimo, nes juo Parlamentas išsako savo poziciją dėl Europos Parlamento ir Tarybos reglamento, kuriuo skatinamas laisvas piliečių judėjimas supaprastinant tam tikrų viešųjų dokumentų pateikimo Europos Sąjungoje reikalavimus.

Šio teisės akto tikslas – skatinti laisvą piliečių ir įmonių judėjimą supaprastinant tam tikrų viešųjų dokumentų pripažinimą Europos Sąjungoje. Teisės aktas nereglamentuoja viešųjų dokumentų turinio pripažinimo, kadangi siekiama išsaugoti valstybių narių nepriklausomumą šeimos teisės srityje.

Sąjungos piliečių judumas yra realybė: apie dvylika mln. piliečių studijuoja, dirba arba gyvena ne savo pilietybės valstybėje narėje. Nors šiuo metu Sąjungos piliečiai ir įmonės naudojasi teise laisvai judėti arba vidaus rinkos laisvėmis, jie gali susidurti su administraciniais sunkumais, kai jiems tenka pateikti viešuosius dokumentus kitos valstybės narės valdžios institucijoms, pvz., atvykus į kitą valstybę narę.

Po tarpinstitucinių derybų teisėkūros institucijos ir Komisija susitarė dėl kompromisinio teksto. Taigi, šis reglamentas taikomas civilinės būklės dokumentams ir kai kuriems kitiems dokumentams, kurių dažnai prašo piliečiai ir kurie susiję, pvz., su gyvenamąja vieta, pilietybe ir teistumu. Reglamente nustatyta, kad šiems viešiesiems dokumentams nereikia legalizavimo ir apostilės – dviejų administracinių formalumų, kurie paprastai taikomi kitos valstybės narės išduotiems viešiesiems dokumentams.

  Simona Bonafè (S&D), per iscritto. ‒ Il voto di oggi rappresenta un passo avanti verso la realizzazione di una nuova normativa per promuovere la libera circolazione dei cittadini e delle imprese, facilitando il riconoscimento e l'accettazione di alcuni documenti pubblici all'interno dell'Unione. La mobilità interna all'UE, oltre ad essere uno dei maggiori traguardi dell'Unione, rappresenta una realtà che riguarda sempre più cittadini ed imprese, rendendo dunque necessario ridurre le difficoltà burocratiche e il carico di oneri amministrativi che essi si trovano spesso ad affrontare. Il testo approvato oggi facilita, in particolare, il riconoscimento di alcuni documenti, quali quelli relativi allo stato civile, alla residenza, e al casellario giudiziario. La semplificazione e la riduzione delle formalità amministrative richiedono però di essere ampliate maggiormente e di essere estese anche ad altre fattispecie di documenti, come i diplomi, altri titoli di studio e le certificazioni di disabilità. È necessario dunque che la Commissione presenti una nuova proposta per l'accettazione e il riconoscimento dei documenti pubblici che restano al di fuori del campo di applicazione di questa normativa.

  Biljana Borzan (S&D), napisan. ‒ Podržavam ovo Izvješće o promicanju slobodnog kretanja pojednostavnjenjem prihvaćanja određenih javnih isprava u Europskoj uniji. S ovom Uredbom bi se pojačalo povjerenje između zemalja članica s ciljem jačanja regulacije u budućnosti, te smanjenje više birokratskih opterećenja europskih građana.

  Marie-Christine Boutonnet (ENF), par écrit. ‒ Compte tenu des conventions applicables déjà en vigueur, il est difficile de dégager le réel intérêt de ce texte et ce qui permettrait de lutter contre les fraudes déjà existantes. Il s’agit d’un énième gadget qui alourdira la charge de nos administrations, déjà surchargées et sur lesquelles, pour certains États membres, règne l’austérité.

J'ai donc voté pour l'amendement de rejet déposé par mon groupe, le groupe ENF.

  Lynn Boylan (GUE/NGL), in writing. – I voted in favour of this report which was concerned with the simplification of acceptance of certain public documents. By simplifying the procedure, this will facilitate procedures for Irish citizens moving between Member States.

The main ways acceptance is simplified are the exemption from legislation, apostille or similar formalities for a set list of public documents including birth, death, name, marriage, divorce, registered partnership, parenthood, adoption, domicile, nationality, and absence of a criminal record. In theory, persons producing these documents will not have to go through expensive and lengthy procedures legalising or translating these documents any more. For now diplomas, certificates of disabilities and documents related to established businesses have been excluded.

As this will not affect national family or administrative law, there are no sovereignty issues and so therefore I voted in favour of this report.

  Renata Briano (S&D), per iscritto. ‒ La libera circolazione all'interno del territorio dell'UE costituisce uno dei principi fondamentali su cui si fonda il processo di integrazione europeo, nonché uno dei pilastri della cittadinanza dell'Unione, introdotta con il trattato di Maastricht del 1992.

In quest'ottica, il nuovo regolamento riguardante la semplificazione dei requisiti per la presentazione di alcuni documenti pubblici (quali documenti di stato civile, certificati di residenza, cittadinanza e casellari giudiziari) costituisce un importante passo in avanti rispetto alla semplificazione dell'accettazione di tali tipologie di documenti da parte delle autorità pubbliche competenti di altri Stati membri.

Il progetto di regolamentazione in questione incoraggerà ulteriormente la mobilità all'interno dell'Unione, semplificando la vita dei cittadini europei e riducendo i costi monetari e non relativi a tali pratiche burocratiche. Nonostante i molti punti positivi contenuti nella proposta, alla quale va comunque il mio sostegno convinto, occorre tuttavia sottolineare un certo rammarico per la non inclusione all'interno del progetto legislativo di altre tipologie di documenti quali i diplomi, i certificati di formazione o ancora i certificati di disabilità.

  Steeve Briois (ENF), par écrit. ‒ L’objectif de cette législation est de favoriser la libre circulation des citoyens en simplifiant l’acceptation formelle de certains documents publics au sein de l’Union européenne. Ce règlement prévoit de dispenser de légalisation et d’apostille les documents publics des ressortissants des États membres au sein de l’Union européenne, comme les actes de naissance et de décès, ainsi que la création de formulaires multilingues. Ce texte est en réalité dépourvu d’intérêt majeur compte tenu des conventions applicables déjà en vigueur, qui dispensent d’apostille et de procédures de légalisation la quasi-totalité des États membres de l’Union. C’est pourquoi j’ai voté favorablement à un amendement de rejet du texte présenté par mon groupe Europe des Nations et des Libertés.

  Nicola Caputo (S&D), per iscritto. ‒ Ho votato in favore del regolamento in questione perché rappresenta un passo importante verso l'eliminazione degli oneri burocratici legati alla presentazione di documenti pubblici alle autorità di un altro Stato membro.

La mobilità dei cittadini dell'Unione è in costante aumento. Attualmente circa dodici milioni di europei studiano, lavorano o vivono in uno Stato membro di cui non sono cittadini. L'eliminazione della legalizzazione e della postilla dai documenti pubblici transfrontalieri, l'accettazione di copie autenticate e di traduzioni certificate, nonché la creazione di moduli standard multilingue per la maggior parte dei documenti pubblici interessati rappresentano tutte novità di rilievo.

Quando le amministrazioni nazionali avranno acquisito il nuovo modo di operare, la portata delle semplificazioni amministrative dovrà essere ancora più ampliata. Per agevolare il mercato del lavoro, dovranno essere inclusi, tra i documenti ammessi alla semplificazione, i diplomi e i certificati di formazione e tutti i documenti pertinenti per le imprese. Bisognerà, inoltre, dare autonomia ai previsti moduli standard multilingue per non dover allegare agli stessi i documenti nazionali in questione e un'attenzione particolare dovrà essere data ai certificati sulla disabilità.

  Matt Carthy (GUE/NGL), in writing. ‒ There was only one amendment to this file, which was an amendment to reject. I voted against that amendment, thus endorsing the agreed text.

The file concerns the simplification of acceptance of certain public documents. By this, the file is not about the harmonisation, nor standardisation of these public documents, nor does it oblige Member States to accept the content of these public documents.

The main way acceptance is simplified is the exemption from legislation, apostille or similar formalities for a set list of public documents including birth, death, name, marriage, divorce, registered partnership, parenthood, adoption, domicile, nationality, and absence of a criminal record. In theory, persons producing these documents will not have to go through expensive and lengthy procedures legalising or translating these documents any more.

As this will get rid of a lot of unnecessary bureaucracy for EU citizens, but will not affect national family or administrative law (or raise sovereignty issues), I voted in favour.

  David Casa (PPE), in writing. ‒ I voted in favour of the report as the measures which are outlined in it will make the lives of the citizens of the European Union much easier by simplifying a number of procedures related to the use of certain public documents. Taking the mobility of European Union citizens into account, removing the administrative process associated with certain public documents promotes effective communication and businesses.

  Fabio Massimo Castaldo (EFDD), per iscritto. ‒ L'obiettivo della relazione è di promuovere la libera circolazione dei cittadini e delle imprese semplificando l'accettazione di alcuni documenti pubblici nell'Unione europea. Ho quindi votato a favore.

  Caterina Chinnici (S&D), per iscritto. ‒ Sono circa dodici milioni i cittadini europei che studiano, lavorano o vivono in uno Stato membro dell'Unione diverso dal proprio. Nonostante la libertà di circolazione e tutte le libertà economiche inerenti al mercato interno siano saldamente radicate, i cittadini europei che si trovano in un altro Stato europeo devono quotidianamente confrontarsi con complicazioni amministrative quando devono presentare documenti pubblici alle autorità nazionali.

Tenuto conto di questa esigenza, il regolamento proposto ridurrà notevolmente le difficoltà burocratiche. Documenti di stato civile nonché taluni altri documenti, quali la residenza, la cittadinanza e il casellario giudiziario, saranno esenti dalla legalizzazione e dall'apostilla, formalità amministrative tradizionalmente previste per i documenti pubblici quando devono essere presentati in un altro Stato membro.

Misure di accettazione facilitata sono anche previste per le copie autenticate e le traduzioni certificate. L'adozione di moduli standard multilingue, prevista per la maggior parte dei documenti pubblici, avrà l'effetto di semplificare l'iter amministrativo e di facilitare cittadini e imprese che operano in un paese europeo diverso da quello di origine.

Il regolamento è un altro tassello posto per la costruzione del mercato unico, per una maggiore cooperazione fra Stati membri e rafforza la libera circolazione che è un valore fondante dell'integrazione europea. Ho quindi ritenuto di votare a favore.

  Λευτέρης Χριστοφόρου (PPE), γραπτώς. ‒ Καταψηφίζουμε την έκθεση καθώς αυτή περιλαμβάνει αρκετά αρνητικά στοιχεία.

  Κώστας Χρυσόγονος (GUE/NGL), γραπτώς. ‒ Η ψηφοφορία σχετικά με την απόρριψη της σύστασης για την προώθηση της ελεύθερης κυκλοφορίας των πολιτών μέσω της απλούστευσης των απαιτήσεων για την υποβολή ορισμένων δημόσιων εγγράφων στην Ευρωπαϊκή Ένωση και για την τροποποίηση του κανονισμού (ΕΕ) αριθ. 1024/2012 αποτέλεσε μια προσπάθεια αντιστροφής και ακύρωσης της ομόθυμης στάσης του Σώματος μέχρι σήμερα. Καθώς θεωρώ πως η απλούστευση των απαιτήσεων σχετικά με δημόσια έγγραφα αποτελεί μια ευκαιρία μείωσης της γραφειοκρατίας προς όφελος των πολιτών, καταψήφισα την απορριπτική πρόταση.

  Alberto Cirio (PPE), per iscritto. ‒ La mobilità dei cittadini dell'Unione europea è un tema che mi sta molto a cuore. Nel 2016 più di 10 milioni di persone studiano o lavorano all'estero e questo dato, dal mio punto di vista, è molto incoraggiante. Questi numeri, infatti, sono molto significativi poiché dimostrano che stiamo raggiungendo un'Unione europea che permette ai ragazzi di acquisire differenti competenze accademiche e professionali. Ai giorni nostri questo fenomeno è molto importante e sono convinto che debba essere incoraggiato e semplificato il più possibile. Questo progetto si prefigge lo scopo di creare moduli standard multilingue per il maggior numero possibile di documenti pubblici in modo da facilitare l'iter burocratico del cittadino europeo mobile. Per queste ragioni, che ritengo di fondamentale importanza, ho espresso il mio voto favorevole.

  Deirdre Clune (PPE), in writing. ‒ I supported this legislation, whose aim is to promote the free movement of citizens and businesses by simplifying the acceptance of certain public documents, for example by abolishing the costly and burdensome apostille requirement. It does not affect recognition of the content of public documents in order to preserve the sovereignty of the Member States, in particular with regards to family law matters.

  Carlos Coelho (PPE), por escrito. ‒ Frequentemente a União é acusada de se ocupar com as pequenas coisas, de as suas decisões terem um impacto distante na vida dos europeus. Este é o exemplo de um instrumento complexo, ínfimo, mas cujo impacto para os cidadãos é bastante considerável.

Com uma mobilidade europeia crescente, e que também se pretende estimular, torna-se evidente a importância de simplificar certos atos. Isto é particularmente claro com o reconhecimento de documentos públicos, que obrigava a processos algo morosos. Ora, com este regulamento retiram-se formalidades a este processo para certos documentos públicos, por exemplo, relativos ao estado civil ou registo criminal.

No PPE lutamos para que fossem abrangidos outros documentos, como diplomas académicos, o que o Conselho acabou por não permitir. Apesar disso, foi possível introduzir desde já uma cláusula para revisão deste instrumento, após esta primeira fase de implementação. Apoio, por isso, este relatório.

  Birgit Collin-Langen (PPE), schriftlich. ‒ Ich habe für den Bericht gestimmt, denn damit erreichen wir eine tatsächliche Erleichterung für unsere Bürgerinnen und Bürger und auch für Unternehmen, wenn sie von den Vorteilen des Binnenmarktes Gebrauch machen möchten. Mit der Einführung von vereinfachten einheitlichen Standardformularen und der Abschaffung doppelter Verfahren werden Urkunden und andere wichtige Dokumente einfacher zirkulieren können. Auch wenn ich mir eine noch weitere Anwendung der Verordnung gewünscht hätte, so stellt sie dennoch eine wesentliche Erleichterung für die Mobilität unserer Bürgerinnen und Bürger dar.

  Jane Collins and Mike Hookem (EFDD), in writing. – UKIP voted today in favour of rejecting the Delvaux Report on Promoting free movement by simplifying the acceptance of certain public documents.

Enforcing a regime under which Member States are, effectively, forced to recognise certain civil documents produced as part of the exercise of the right to freedom of movement will lead to an enforced lowering of the guard on checking the veracity of the contents and genuineness of the document itself.

This is a criminal and terrorist forger’s charter and is a threat to the security of the UK and our ability properly to check documentation.

It affects only 2.4% of the population of the entire EU: the case for the need for this legislation has not been made out.

The claimed keystone of the regulation is the creation of multilingual standard forms for most of the public documents concerned: this is no less than the precursor to an EU-wide and EU-controlled system of civil documentation. The rapporteur’s claimed concern to preserve the sovereignty of the Member States with regard to family law is thus bogus. Finally, as a matter of principle, we vote against EU legislation.

  Therese Comodini Cachia (PPE), in writing. ‒ I am in favour of making formalities easier for citizens who move across borders to alleviate problems with the cross-border application of tax law, social insurance law and others which deter many citizens from taking the plunge and moving to another Member State.

To promote the free movement of citizens and businesses by simplifying the acceptance of certain public documents in the European Union it does not affect recognition of the content of public documents, particularly out of a concern to preserve the sovereignty of the Member States with regard to family law.

I agree that we need to face administrative difficulties when presenting the necessary public documents to the authorities of another Member State, for example because they have moved across a border which require the creation of multilingual standard forms for most of the public documents concerned, something which is also catered for in the report.

  Javier Couso Permuy (GUE/NGL), por escrito. ‒ He votado a favor de este informe cuyo objetivo es favorecer la libre circulación de los ciudadanos, simplificando la aceptación formal de determinados documentos públicos en la Unión Europea. El texto no trata sobre el reconocimiento del contenido de los documentos públicos, en particular a fin de preservar la soberanía de los Estados miembros en materia de Derecho de familia.

El Reglamento contempla los documentos relativos al estado civil, así como, otros documentos que a menudo solicitan los ciudadanos, referentes, por ejemplo, a la residencia, la nacionalidad y los antecedentes penales.

  Andrea Cozzolino (S&D), per iscritto. ‒ La risoluzione del Parlamento europeo sulla libera circolazione dei documenti pubblici nell'Unione europea semplificherà il peso amministrativo per i cittadini che si spostano in un altro Stato membro. Ho votato in favore della risoluzione perché con il mio voto intendo sostenere la sburocratizzazione delle procedure amministrative, per esempio, per il riconoscimento dell'autenticità di certificati come quello di nascita, di matrimonio o il casellario giudiziario. Questa normativa semplificherà la vita dei cittadini e al tempo stesso ridurrà eventuali costi che derivano dalle procedure amministrative per esempio per le traduzioni ufficiali. Adesso devono essere le amministrazioni nazionali e locali a rendere effettive queste nuove norme.

  Andi Cristea (S&D), în scris. ‒ Mobilitatea cetățenilor Uniunii este o realitate: aproximativ 12 milioane dintre aceștia studiază, muncesc sau locuiesc într-un alt stat membru decât cel a cărui cetățenie o dețin. În prezent, atunci când cetățenii și întreprinderile Uniunii Europene își exercită dreptul la libera circulație sau dacă vorbim despre libertățile pieței interne, aceștia se confruntă cu dificultăți administrative. Raportul face referire la documentele de stare civilă și la câteva alte documente frecvent solicitate de cetățeni, care privesc, de exemplu, reședința, naționalitatea și cazierul judiciar. Am votat pentru ridicarea acestor obstacole din calea mobilității cetățenilor pe teritoriul Uniunii Europene.

  Pál Csáky (PPE), írásban. ‒ Több mint 10 millió uniós polgár él a szabad mozgás adta lehetőségekkel. A más tagállamban való tartózkodást, legyen az rövidebb vagy hosszabb időtartamú, még ma is számos adminisztratív jellegű akadály nehezíti. Munkavállaláskor, tanulmányok megkezdése idején vagy akárcsak szolgáltatások igénybe vételekor külföldön is szükség lehet a családi állapot igazolására, anyakönyvi kivonat bemutatására vagy akár erkölcsi bizonyítványra.

Ezért mérföldkőnek tekinthető, hogy az uniós intézményeknek sikerült megállapodniuk és a Parlament támogatja a Tanácsban kialakított szöveget a bizonyos közokiratok egyszerűsített elfogadása terén. A rendelet az adminisztratív alakiságok egyszerűsítésével elsősorban a családi állapotra vonatkozó közokiratok, és egyéb jogokat igazoló okiratok határon átnyúló elfogadását fogja hamarosan megkönnyíteni.

A rendelet lényegi vívmánya a többnyelvű formanyomtatványok létrehozása. A soknyelvűség az adminisztratív ügyek intézése során plusz terhet jelent, az összes uniós hivatalos nyelven kiállítható formanyomtatványok változtatni fognak a helyzeten. A többnyelvű nyomtatványok a tartalmat nem érintik, de az ügykezelők munkáját mindez így is segíteni fogja. Amit az egyik tagállamban kiállítanak, a célországban egyszerűbben fel tudják saját nyelvükön dolgozni. Nincs más hátra, minthogy az egyszerűsítésről a polgárokat is minél több fórumon tájékoztassuk.

  Edward Czesak (ECR), na piśmie. ‒ Głównym celem rozporządzenia jest zniesienie wymogu legalizacji i uzyskania apostille w odniesieniu do dokumentów urzędowych, które wchodzą w zakres jego stosowania. Dokonano szeregu uproszczeń dotyczących poświadczonych kopii i poświadczonych tłumaczeń. W kompromisowym tekście przewidziano, że rozporządzenie powinno mieć zastosowanie wyłącznie do określonych dokumentów urzędowych, przede wszystkim dotyczących stanu cywilnego (m.in. stwierdzenie urodzenia, zgonu, małżeństwa, rozwodu, rodzicielstwa, adopcji) oraz niektórych innych dokumentów, jakich obywatele często potrzebują, a które dotyczą np. pobytu, obywatelstwa i rejestru karnego. Niemniej, jednak z uwagi na wątpliwości towarzyszące rozporządzeniu podjąłem decyzję o głosowaniu przeciwko.

  Miriam Dalli (S&D), in writing. ‒ The aim of this regulation is to promote the free movement of citizens and businesses by simplifying the acceptance of certain public documents in the EU. The regulation covers all civil status documents and certain other documents that are often required by members of the public, concerning for example residence, nationality and absence of a criminal record.

Parliament had significantly strengthened the proposal at its first reading, while the Council took a very cautious approach. While it always make sense to abolish more formalities and cut bureaucratic burdens for European citizens, it is also important to see that all rules and safeguards are respected, hence I supported this balanced approach by voting against the proposal to reject the Council position.

  Viorica Dăncilă (S&D), în scris. ‒ Peste 12 milioane dintre cetățenii europeni studiază, muncesc sau locuiesc într-un alt stat membru decât cel unde s-au născut, iar în fiecare zi peste cinci milioane de europeni trec frontierele interne ale Uniunii pentru a lucra în alt stat membru. Din acest motiv, sute de mii de documente oficiale intră în fiecare an în circuitul legalizării sau certificării pentru a fi recunoscute în alte state membre decât cel în care au fost emise. Ca atare, susțin propunerea raportorului privind reducerea formalităților transfrontaliere suplimentare pentru recunoașterea acestor documente ca măsură ce vizează facilitarea libertății de circulație a cetățenilor.

  Michel Dantin (PPE), par écrit. ‒ Ce rapport législatif porte sur l'adoption d’un règlement visant à faciliter la libre circulation des citoyens en simplifiant la reconnaissance de documents officiels, tels que les certificats de naissance ou de mariage, dans les États membres de l'Union européenne. Le règlement couvre les documents d'état civil et d’autres documents souvent requis par les citoyens tels que la résidence, la nationalité et le casier judiciaire. Considérant que plus de 14 millions de citoyens européens vivent dans un État membre différent de leur État d’origine, que ces derniers font face à des démarches administratives fastidieuses et qu’il est nécessaire d’alléger ces obstacles administratifs, j’ai soutenu ce rapport.

  Rachida Dati (PPE), par écrit. – J'ai voté en faveur de ce rapport, qui vise à faciliter la libre circulation des citoyens de l'Union européenne en simplifiant l'acceptation formelle de certains documents publics. De plus en plus de citoyens exercent leur droit de libre circulation et partent dans un autre pays de l'Union pour étudier ou travailler. Il en est de même pour les entreprises. Il est donc important de faciliter leurs démarches administratives.

  Mireille D'Ornano (ENF), par écrit. ‒ L'objectif de cette législation est de favoriser la libre circulation des citoyens en simplifiant l'acceptation formelle de certains documents publics dans l'Union européenne. Cela ne concerne pas la reconnaissance du contenu des documents publics, pour préserver la souveraineté des États membres en matière de droit de la famille. Pour ces documents publics, le règlement prévoit la dispense de la légalisation et de l'apostille, qui sont deux formalités administratives prévues pour les documents publics transfrontaliers. Compte tenu des conventions applicables déjà en vigueur, il est difficile d’identifier la valeur ajoutée de ce texte en termes de lutte contre les fraudes déjà existantes. Il s’agit d’un énième dispositif qui nuira au bon fonctionnement de nos administrations, déjà surchargées. Étant contre cette proposition, j’ai voté pour l’amendement de rejet.

  Γεώργιος Επιτήδειος (NI), γραπτώς. ‒ Τα κράτη μέλη οφείλουν να ξεφύγουν από τις όποιες τυχόν αγκυλώσεις τα συγκρατούν και να βελτιώσουν την ποιότητα ζωής των πολιτών τους περιορίζοντας την άσκοπη και οικονομικά ζημιογόνα ταλαιπωρία σε τέτοιου είδους διαδικαστικά θέματα. Η απλοποίηση όμως των διαδικασιών δεν πρέπει να καταλήγει εις βάρος της αξιοπιστίας και της ασφάλειας των εγγράφων.

  Edouard Ferrand (ENF), par écrit. ‒ Vote contre la proposition, donc pour l’amendement de rejet. Compte tenu des conventions applicables déjà en vigueur, il est difficile de dégager le réel intérêt de ce texte et ce qui permettrait de lutter contre les fraudes déjà existantes.

  Laura Ferrara (EFDD), per iscritto. ‒ La semplificazione delle regole per la circolazione dei documenti va sicuramente incentivata in quanto contribuisce a ridurre l'asfissiante burocrazia che danneggia cittadini, amministrazione e imprese. Pur apprezzando i passi compiuti in questa direzione, spiace constatare che nella lista dei documenti riconoscibili per l'accettazione all'interno dell'Unione europea non siano stati inclusi anche i diplomi, i certificati di formazione, i certificati sulla disabilità, nonché alcuni documenti pertinenti le imprese. Auspichiamo che in futuro si possa ampliare il campo di applicazione del regolamento anche ad altri documenti.

  João Ferreira (GUE/NGL), por escrito. ‒ Este relatório (segunda leitura) visa a livre circulação de cidadãos através da simplificação dos requisitos para a apresentação de certos documentos públicos na UE. Esta legislação decorre do que vem disposto no artigo 21.º do TFUE; pretende promover a livre circulação dos cidadãos através da simplificação da aceitação de certos documentos públicos na UE.

Não se trata do reconhecimento do conteúdo dos documentos públicos, sobretudo para preservar a soberania dos Estados-Membros em matéria de direito da família. O regulamento abrange apenas os documentos relativos ao estado civil, bem como alguns outros documentos frequentemente exigidos aos cidadãos, por exemplo relativos à residência, à nacionalidade e ao registo criminal.

É proposta a criação de formulários multilingues para a maioria dos documentos públicos em causa para facilitar o processo. É feita a crítica ao Conselho por não ter incluído os diplomas e certificados de formação, os certificados de deficiência, bem como certos documentos relevantes para as empresas. Para além disso, os formulários multilingues não podem circular de forma autónoma, mas devem ser anexados aos documentos nacionais em questão, o que constitui uma complicação evitável.

Pretende-se com esta legislação facilitar a circulação dos cidadãos dentro do espaço da UE que em muitos aspetos está bloqueada por questões administrativas desnecessárias e que podiam ser mais céleres.

  Luke Ming Flanagan (GUE/NGL), in writing. ‒ Due to simplification of procedures that will benefit citizens, I decided to vote in favour.

  Λάμπρος Φουντούλης (NI), γραπτώς. ‒ Τα κράτη μέλη οφείλουν να ξεφύγουν από τις όποιες τυχόν αγκυλώσεις τα συγκρατούν και να βελτιώσουν την ποιότητα ζωής των πολιτών τους, περιορίζοντας την άσκοπη και οικονομικά ζημιογόνα ταλαιπωρία σε τέτοιου είδους διαδικαστικά θέματα. Η απλοποίηση όμως των διαδικασιών δεν πρέπει να καταλήγει εις βάρος της αξιοπιστίας και της ασφάλειας των εγγράφων και για αυτό τον λόγο καταψηφίζω τη σύσταση για τη δεύτερη ανάγνωση σχετικά με τη θέση του Συμβουλίου σε πρώτη ανάγνωση ενόψει της έκδοσης κανονισμού του Ευρωπαϊκού Κοινοβουλίου και του Συμβουλίου για την προώθηση της ελεύθερης κυκλοφορίας των πολιτών μέσω της απλούστευσης των απαιτήσεων για την υποβολή ορισμένων δημόσιων εγγράφων στην Ευρωπαϊκή Ένωση και για την τροποποίηση του κανονισμού (ΕΕ) αριθ. 1024/2012.

  Doru-Claudian Frunzulică (S&D), in writing. ‒ I strongly believe that this regulation is a step in the right direction. If adopted, substantial progress will be made for citizens and it will help to build bridges and trust in order to strengthen the regulation in the future and to reduce more bureaucratic burdens for European citizens. However, we could have gone further by, for example, enlarging the scope and abolishing more formalities, but it seems that Member States are currently too attached to their national procedures and still mistrust each other. I therefore welcome the fact that the regulation contains revision clauses with a view to extending the scope of the administrative simplifications in the future.

I support a call for the Commission to present a proposal on the acceptance of the content of public documents, including registered partnerships.

  Elisabetta Gardini (PPE), in writing. ‒ I voted to adopt this regulation on promoting the free movement of citizens as I think that the free movement of people is a hugely important aspect of the European project and I support this effort to address several complications and issues that plague it. I support the report in stating that we should make sure that we use a harmonised and simplified method of acceptance of public documents within the EU in order to promote and protect the free movement of people and business. Another positive aspect of these rules is that it reduces unnecessary, costly and burdensome bureaucracy.

  Arne Gericke (ECR), schriftlich. ‒ Ich habe gegen den Bericht Delvaux zur Förderung der Freizügigkeit durch die vereinfachte Anerkennung bestimmter öffentlicher Urkunden gestimmt. Diese Vereinbarung behandelt nur vordergründig das Anliegen der bürokratischen Erleichterung für Millionen binationaler oder im EU-Ausland lebender Familien. Tatsächlich untergräbt sie die Subsidiarität und die Souveränität der EU-Mitgliedstaaten in zentralen nationalstaatlichen Zuständigkeiten. Besonders gefährlich halte ich das in Bezug auf die immer wieder (auch in Deutschland) vorkommende Anerkennung menschenrechtswidriger Kinderehen. Diese allen EU-Mitgliedstaaten aufzuzwingen, wäre komplett gegen den eigentlichen Kurs der EU, die Kinderehe weltweit zu bekämpfen. Dieser Text ist unausgewogen, unüberlegt, politisch töricht.

  Jens Gieseke (PPE), schriftlich. ‒ Mit dieser Rechtsvorschrift wird die Freizügigkeit von Bürgern und Unternehmen gefördert. Durch die Abschaffung der kostspieligen und aufwendigen Erfordernisse der Apostille ist eine Vereinfachung der Annahme bestimmter öffentlicher Urkunden möglich.

  Neena Gill (S&D), in writing. ‒ I voted in favour of this proposal, which backs further simplifying procedures for British citizens to make full use of the single market to travel, conduct business and retire. At the same time, however, with some disappointment that the Council was not as progressive as was hoped – my S&D Group would have like to have seen an enlargement of the scope and a reduction in administrative burden.

  Tania González Peñas (GUE/NGL), por escrito. ‒ Voto en contra de esta enmienda, que es la propuesta para que el Parlamento rechace la posición del Consejo, ya que lo que pretende aprobar el Informe presentado, es el compromiso entre el Consejo y el Parlamento para la aceptación de ciertos documentos públicos en la Unión Europea. El objetivo del informe de la ponente es promover el libre movimiento de los ciudadanos de la Unión entre países, simplificando la aceptación de documentos públicos. Se trata de un informe de carácter técnico que beneficiará a los ciudadanos de la Unión Europea. Por este motivo estoy a favor, y voto en contra de la propuesta de rechazar la posición del Consejo.

  Sylvie Guillaume (S&D), par écrit. – Nous devons soutenir toutes les propositions qui favorisent la libre-circulation des citoyens européens. C’est justement l’objet de ce règlement, qui permettra de simplifier les formalités administratives en supprimant l’exigence de légalisation ou d’apostille pour les documents relatifs à l’état des personnes et les certificats de vie, les documents devant être présentés par les non-nationaux qui souhaitent exercer leur droit de vote dans leur État membre de résidence pour les élections au Parlement européen et les élections municipales, et enfin les documents relatifs à l’absence de casier judiciaire. Finies donc les traductions officielles obligatoires pour ces documents, qui seront acceptés tels quels par toutes les administrations européennes!

Une proposition pour l’extension de ce dispositif devrait être mise en place au plus vite dans les 2 ans afin d’inclure les documents relatifs au statut et à la représentation des sociétés, les diplômes, les droits de propriété intellectuelle, les certificats reconnaissant le statut d’invalidité, ou encore les documents relatifs aux droits à l’assurance sociale.

  Antanas Guoga (ALDE), in writing. ‒ I voted against. Parliament would have liked to include within the scope of the regulation diplomas and education certificates, certificates of disability and certain documents relevant to businesses. Furthermore, multilingual standard forms cannot circulate autonomously but must be annexed to the appropriate national documents, which constitutes an avoidable complication.

  Marian Harkin (ALDE), in writing. ‒ I voted against this draft regulation as it aims to promote the free movement of citizens and businesses by simplifying the acceptance of certain public documents in the European Union. It also foresees simplification of other formalities related to the cross-border acceptance of public documents, namely of certified copies and certified translations. I do not believe that this regulation would benefit the citizens of the European Union due to the numerous concerns regarding safety and security.

  Hans-Olaf Henkel (ECR), schriftlich. ‒ Der Verordnungsvorschlag zielt darauf ab, den freien Verkehr von bestimmten öffentlichen Urkunden innerhalb der Union zu gewährleisten und dadurch die Freizügigkeit der Unionsbürger zu fördern. Konkret sieht die Verordnung eine Abschaffung der Förmlichkeiten (Apostille und Legalisation) für die in ihren Anwendungsbereich fallenden öffentlichen Urkunden, verschiedene Vereinfachungen im Hinblick auf beglaubigte Übersetzungen/Kopien und die Einführung mehrsprachiger EU-Formulare vor. Durch die Ausstellung mehrsprachiger Formulare soll das Problem der Übersetzung umgangen werden. Ganz speziell weise ich darauf hin, dass dieser Verordnungsvorschlag keineswegs das substanzielle Recht der Mitgliedstaaten in den betroffenen Bereichen harmonisiert. Vorwiegend geht es um den Abbau zusätzlicher grenzüberschreitender Formalitäten. Die Verordnung sieht nicht vor, dass ein Mitgliedstaat den Inhalt einer Urkunde aus einem anderen Mitgliedstaat anerkennen muss.

Ich stimme dem Bericht zu.

Im Übrigen bin ich der Meinung, dass der Einheitseuro abgeschafft werden muss. Er führt zu Zwist und Zwietracht in Europa.

  Cătălin Sorin Ivan (S&D), in writing. ‒ I strongly salute this report for promoting free movement and simplifying bureaucracy within the European Union. This regulation should have been taken further and more formalities should have been excluded in order to reduce the burdens that fall on European citizens and businesses.

  Ivan Jakovčić (ALDE), napisan. ‒ Glasao sam za nacrt zakonodavne rezolucije Europskog parlamenta o stajalištu Vijeća u prvom čitanju s ciljem donošenja uredbe Europskog parlamenta i Vijeća o promicanju slobodnog kretanja građana pojednostavnjenjem zahtjeva za predočavanje određenih javnih isprava u Europskoj uniji i o izmjeni Uredbe (EU) br. 1024/2012 jer su sloboda kretanja i unutarnjeg tržišta jedne od ključnih vrijednosti EU-a.

Međutim, mobilnost građana Europske unije nailazi na administrativne prepreke pri predočenju javnih isprava vlastima druge države članice, a taj se problem treba čim prije riješiti. Potrebno je smanjiti naknade koje plaćaju pojedinci te uspostaviti uzajamni sustav podrške koji će spriječiti prijevare. Višejezični standardni obrasci također će olakšati slobodno kretanje ljudi unutar Unije i podignuti razinu ravnopravnosti onih građana koji borave u državi članici čiji nisu državljani te stoga podržavam ovu preporuku.

  Jean-François Jalkh (ENF), par écrit. ‒ Compte tenu des conventions applicables déjà en vigueur, il est difficile de dégager le réel intérêt de ce texte et ce qui permettrait de lutter contre les fraudes déjà existantes. Il s’agit d’un énième gadget qui alourdira la charge de nos administrations, déjà surchargées et sur lesquelles, pour certains États membres, règne l’austérité. Dans cette optique, je me suis opposé au texte et ai voté pour l’amendement de rejet ENF.

  Diane James (EFDD), in writing. – I and my colleagues voted today in favour of rejecting the Delvaux Report on Promoting free movement by simplifying the acceptance of certain public documents. Enforcing a regime under which Member States are, effectively, forced to recognise certain civil documents produced as part of the exercise of the right to freedom of movement will lead to an enforced lowering of the guard on checking the veracity of the contents and genuineness of the document itself.

This is a criminal and terrorist forger’s charter and is a threat to the security of the UK and our ability properly to check documentation.

It affects only 2.4% of the population of the entire EU: the case for the need for this legislation has not been made out.

The claimed keystone of the regulation is the creation of multilingual standard forms for most of the public documents concerned: this is no less than the precursor to an EU-wide and EU-controlled system of civil documentation. The rapporteur’s claimed concern to preserve the sovereignty of the Member States with regard to family law is thus bogus. Finally, as a matter of principle, we vote against EU legislation.

  Petr Ježek (ALDE), písemně. ‒ Návrh se týká zjednodušení vzájemného uznávání občanských dokumentů mezi zeměmi EU. Občané EU, kteří se stěhují za prací či z rodinných důvodů do jiné členské země EU, by tak měli ušetřit čas i peníze. Domnívám se, že volný pohyb je jedním z nejdůležitějších benefitů EU jako takové. A usnadnění mobility evropských občanů i po administrativní stránce, kdy musí dnes opakovaně ověřovat doklady, jako jsou rodný či oddací list nebo výpis z rejstříku trestů, je určitě třeba, neboť volný pohyb osob zjednoduší a podpoří. Rád jsem proto hlasoval ve prospěch daného návrhu.

  Philippe Juvin (PPE), par écrit. ‒ J’ai voté en faveur de ce texte, qui favorisera la liberté de mouvement des citoyens entre les pays européens, en facilitant la libre circulation de certains documents publics entre les États membres.

  Barbara Kappel (ENF), schriftlich. ‒ Der vorliegende Bericht sieht eine Vereinfachung der Anerkennung bestimmter öffentlicher Urkunden innerhalb der EU vor. Um sich verwaltungstechnische Komplikationen zu ersparen, ist eine Vereinfachung der Anerkennung von beglaubigten Kopien und beeidigten Übersetzungen geplant. Aufgrund der hohen Missbrauchsgefahr für derart sensible Bereiche und der Überzeugung, dass in solchen Fällen die bestehenden Verwaltungsverfahren und Behördengänge durchaus zumutbar sind, lehne ich den Standpunkt des Rates ab.

  Bernd Kölmel (ECR), schriftlich. ‒ Der Verordnungsvorschlag zielt darauf ab, den freien Verkehr von bestimmten öffentlichen Urkunden innerhalb der Union zu gewährleisten und dadurch die Freizügigkeit der Unionsbürger zu fördern. Konkret sieht die Verordnung eine Abschaffung der Förmlichkeiten (Apostille und Legalisation) für die in ihren Anwendungsbereich fallenden öffentlichen Urkunden, verschiedene Vereinfachungen im Hinblick auf beglaubigte Übersetzungen/Kopien und die Einführung mehrsprachiger EU-Formulare vor. Durch die Ausstellung mehrsprachiger Formulare soll das Problem der Übersetzung umgangen werden. Ganz speziell weise ich darauf hin, dass dieser Verordnungsvorschlag keineswegs das substanzielle Recht der Mitgliedstaaten in den betroffenen Bereichen harmonisiert. Vorwiegend geht es um den Abbau zusätzlicher grenzüberschreitender Formalitäten. Die Verordnung sieht nicht vor, dass ein Mitgliedstaat den Inhalt einer Urkunde aus einem anderen Mitgliedstaat anerkennen muss.

Ich stimme dem Bericht zu.

  Στέλιος Κούλογλου (GUE/NGL), γραπτώς. ‒ Η έκθεση έχει ως θέμα την προώθηση της ελεύθερης κυκλοφορίας των δημοσίων εγγράφων. Ψήφισα υπέρ της έκθεσης αλλά κατά της τροπολογίας που κατατέθηκε από την πολιτική ομάδα της ακροδεξιάς (ENF).

  Андрей Ковачев (PPE), в писмена форма. ‒ Подкрепям предложението за създаване на регламент на Европейския парламент и на Съвета за насърчаване на свободното движение на гражданите чрез опростяване на изискванията за представяне на официални документи в Европейския съюз.

Намирам направеното от Европейската комисия предложение за изключително ефективно от гледна точка на намаляване на разходите за административно обслужване на гражданите, улесняване на процесите на легализация и заверяване на трансгранични документи.

Признаването на сертификатите подпомага едно от основните права на европейските граждани – свободно движение на хора през границите. Смятам, че всички административни пречки, нарушаващи мобилността на европейците, могат да бъдат избегнати благодарение на изграждането на единна европейска рамка, която включва ясно определени практически инструменти на Информационната система за вътрешния пазар и многоезични стандартни удостоверения.

В стратегически план като положителен резултат може да се очаква повишаване на професионалната квалификация и конкурентоспособността на европейските граждани, съобразена с действаща Единна европейска квалификационна рамка, и значително облекчаване на процедурите за обучение зад граница.

  Giovanni La Via (PPE), per iscritto. – L'obiettivo della presente normativa è di promuovere la libera circolazione dei cittadini e delle imprese, cercando di semplificare l'ammissione di alcuni documenti pubblici dell'UE. Nello specifico, essa mira a mantenere la sovranità degli Stati membri in materia di diritto di famiglia. La libera circolazione e la libertà del mercato interno dei cittadini e delle imprese dell'Unione rappresentano un elemento di grande rilievo anche se queste, in alcune circostanze, possono andare incontro a delle complicazioni amministrative, come nel caso della presentazione di documenti pubblici alle autorità di un altro Stato membro. Il fondamento di tale regolamento è dunque la creazione di moduli standard multilingue per i documenti pubblici, al fine di semplificare le procedure talvolta causa di notevoli ritardi. Un punto importante riguarda la traduzione del documento pubblico, in modo che il cittadino non debba fornire una traduzione del documento amministrativo, facilitando così notevolmente l'iter burocratico del cittadino europeo che si muove nei diversi Stati membri. Si tratta di una norma di concreta utilità, che sostengo fortemente.

  Gilles Lebreton (ENF), par écrit. ‒ J’ai voté pour la proposition de rejet de la position du Conseil, car son texte est sans intérêt.

Cette proposition de rejet, qui était proposée par l’ENL, a hélas été repoussée par le Parlement.

  Constance Le Grip (PPE), par écrit. ‒ La nécessité de rendre la citoyenneté européenne plus concrète a été soulignée par le programme de Stockholm en 2009. Afin de renforcer la confiance dans l'espace européen de justice, il préconise un plan d'action au sein duquel figure précisément l'abolition de l'apostille. Dans ce sens, le rapport DELVAUX intitulé "Favoriser la libre circulation en simplifiant l’acceptation de certains documents publics" vise à réduire la charge administrative des citoyens européens tout en leur apportant une sécurité juridique et une simplification administrative, puisqu'il abolit l'apostille pour les documents qui sont couverts par ce règlement. Il s'agit des documents d'état civil: le mariage, le partenariat, la naissance, le certificat de vie, le certificat de décès, le certificat de résidence, les droits électoraux et l'absence de casier judiciaire. Enfin, pour pallier le risque de fraude, le texte prévoit l'utilisation d'une plateforme IMI, qui est un système d'échange d'informations direct entre les différentes autorités. Ainsi, si une administration a des doutes sur l'authenticité d'un document, elle peut entrer directement en contact avec l'autorité compétente pour vérifier la véracité du document.

  Philippe Loiseau (ENF), par écrit. ‒ Le rapport tend à dispenser les États membre de l’Union européenne (sauf Chypre, Malte, la Finlande et la République Tchèque) d’un certain nombre de démarches juridiques pour authentifier un document français. Cette proposition s’appliquerait aux documents établissant la naissance, le décès, le mariage, le divorce, la séparation légale...Cependant, les passeports et cartes d’identités ne sont pas compris dans le texte. Certains documents publics sont concernés, comme ceux qui permettent d’exercer le droit de vote à l’étranger. De plus, le texte prévoit une aide à la traduction des documents et une procédure permettant à l’autorité étrangère, en cas de doute, de vérifier l’authenticité d’un document auprès de l’autorité nationale référente. L’ensemble de ce rapport constitue somme toute un alourdissement des charges administratives et fait écho à des législations déjà existantes. J’ai donc voté pour l’amendement de rejet déposé par notre groupe.

  Paloma López Bermejo (GUE/NGL), por escrito. ‒ He votado a favor de este informe cuyo objetivo es favorecer la libre circulación de los ciudadanos, simplificando la aceptación formal de determinados documentos públicos en la Unión Europea. El texto no trata sobre el reconocimiento del contenido de los documentos públicos, en particular a fin de preservar la soberanía de los Estados miembros en materia de Derecho de familia.

El Reglamento contempla los documentos relativos al estado civil, así como, otros documentos que a menudo solicitan los ciudadanos, referentes, por ejemplo, a la residencia, la nacionalidad y los antecedentes penales.

  Antonio López-Istúriz White (PPE), por escrito. ‒ El objetivo de esta legislación no es otro, que mejorar la libre circulación de ciudadanos, a través de la simplificación en la aceptación de determinados documentos públicos dentro de las fronteras de la Unión.

Para ello, una pieza que considero angular para este informe ha sido la creación, de unos impresos estándar multilingües para la mayor parte de los documentos públicos de que aquí tratamos.

Este reglamento contempla, entre otros, documentos relativos al estado civil así como, los referentes a la residencia o a la nacionalidad. Esto supone una reducción de cargas tanto económicas como administrativas para el ciudadano, quien a partir de ahora podrá solicitar directamente y por vía electrónica a la autoridad emisora, la confirmación de la autenticidad del documento.

Apoyo este informe, puesto que considero que facilita la movilidad de los ciudadanos europeos y para que así realicen un correcto ejercicio de su derecho a la libre circulación.

  Bernd Lucke (ECR), schriftlich. ‒ Der Verordnungsvorschlag zielt darauf ab, den freien Verkehr von bestimmten öffentlichen Urkunden innerhalb der Union zu gewährleisten und dadurch die Freizügigkeit der Unionsbürger zu fördern. Konkret sieht die Verordnung eine Abschaffung der Förmlichkeiten (Apostille und Legalisation) für die in ihren Anwendungsbereich fallenden öffentlichen Urkunden, verschiedene Vereinfachungen im Hinblick auf beglaubigte Übersetzungen/Kopien und die Einführung mehrsprachiger EU-Formulare vor. Durch die Ausstellung mehrsprachiger Formulare soll das Problem der Übersetzung umgangen werden. Ganz speziell weise ich darauf hin, dass dieser Verordnungsvorschlag keineswegs das substanzielle Recht der Mitgliedstaaten in den betroffenen Bereichen harmonisiert. Vorwiegend geht es um den Abbau zusätzlicher grenzüberschreitender Formalitäten. Die Verordnung sieht nicht vor, dass ein Mitgliedstaat den Inhalt einer Urkunde aus einem anderen Mitgliedstaat anerkennen muss.

Deshalb habe ich dem Bericht zugestimmt.

  Petr Mach (EFDD), písemně. ‒ Hlasoval jsem proti návrhu na zamítnutí, čímž jsem samotný návrh nařízení podpořil. Za normálních okolností se v Evropském parlamentu ve druhém čtení nehlasuje, návrh se má automaticky za schválený. Hlasuje se jen tehdy, pokud někdo podá návrh na zamítnutí. Takový návrh zde obvykle podávám já. Zavázal jsem se totiž voličům, že budu proti všem návrhům, které omezují svobodu člověka nebo svrchovanost členských států. Tentokrát jsem návrh na zamítnutí nepodal, ale podala jej jiná frakce, a já hlasoval proti zamítnutí. Návrh považuji za přínosný. Nenutí členské státy, aby uznávaly veřejné dokumenty vydané v jiném státě, pouze usnadňuje jejich čtení. Jednotná forma rodného, oddacího nebo úmrtního listu usnadní jeho čtení úřady v jiném členském státě, které si ho vyžádají. Občanům to ušetří papírování a nutnost vše nechávat úředně ověřovat. Podle mě tento pozitivní návrh je perfektním případem pro běžnou mezivládní spolupráci. Nepotřebovali bychom na tyto pozitivní věci EU a drahý Evropský parlament.

  Ivana Maletić (PPE), napisan. ‒ Cilj ovog zakonodavnog akta je poticanje slobodnog kretanja građana pojednostavnjenjem formalnog priznavanja određenih javnih isprava u Europskoj uniji. Njime nije obuhvaćeno priznavanje sadržaja javnih isprava kako bi se očuvala suverenost država članica u području obiteljskog prava. Mobilnost građana Unije je realnost, ali neki od njih još uvijek nailaze na administrativne prepreke pri predočenju javnih isprava vlastima druge države članice.

Nakon međuinstitucijskih pregovora suzakonodavci i Komisija postigli su dogovor o kompromisnom tekstu. Uredbom se tako obuhvaćaju isprave o građanskom stanju, isprave koje se odnose na boravište, državljanstvo i kaznenu evidenciju. Također, predviđene su i mjere olakšanog priznavanja ovjerenih kopija i prijevoda sudskih tumača.

Najvažnija sastavnica Uredbe je uvođenje višejezičnih standardnih obrazaca za većinu javnih isprava. Te višejezične standardne obrasce izdaju nacionalne vlasti te se oni prilažu uz nacionalne isprave u slučaju kada je potrebno predočenje javne isprave u drugoj državi članici. Na taj način se europskim građanima uvelike olakšava mobilnost, stoga nisam podržala prijedlog da se odbaci stajalište Vijeća.

  Светослав Христов Малинов (PPE), в писмена форма. ‒ На 9 юни с огромно мнозинство на парламентарно заседание приехме облекчени правила за свободното движение на европейските граждани чрез опростяване на изискванията за някои официални документи. Следвайки тези правила, ще се премахнат административните формалности като „легализация“ и „апостил“ на документи като акт за раждане, свидетелство за брак, смъртен акт, свидетелство за съдимост и др. За да не се налага превод на официалните документи, ще се разработят нови многоезични варианти. Правилата ще започнат да се прилагат изцяло от 2019 г.

За съжаление, на този етап все още не е приет такъв текст и за документи, свързани с правния статут на предприятията, дипломите, както и документите, доказващи инвалидност. Това може да стане реалност след 2 години, когато ще се преразглежда обхватът на регламента. Вярвам, че гражданите следва да имат възможно най-малко административни спънки при движението си в рамките на ЕС.

  Vladimír Maňka (S&D), písomne. – Predložený návrh nariadenia zjednodušuje opatrenia a postupy pri nakladaní s verejnými listinami o rodinnom stave, bydlisku, štátnej príslušnosti a registri trestov, ktoré budú oslobodené od legalizácie a apostily. Legalizáciu a pravosť listín si budú preukazovať priamo dotknuté orgány a inštitúcie. To uľahčí mobilitu osôb v Únií.

  Νότης Μαριάς (ECR), γραπτώς. ‒ Ψηφίζω υπέρ της σύστασης για τη δεύτερη ανάγνωση σχετικά με τη θέση του Συμβουλίου σε πρώτη ανάγνωση ενόψει της έκδοσης κανονισμού του Ευρωπαϊκού Κοινοβουλίου και του Συμβουλίου για την προώθηση της ελεύθερης κυκλοφορίας των πολιτών μέσω της απλούστευσης των απαιτήσεων για την υποβολή ορισμένων δημόσιων εγγράφων στην Ευρωπαϊκή Ένωση και για την τροποποίηση του κανονισμού (ΕΕ) αριθ. 1024/2012 για τους λόγους που ανέφερα αναλυτικά στην ομιλία μου στην Ολομέλεια του Ευρωπαϊκού Κοινοβουλίου στο Στρασβούργο στις 9/6/2016, καθώς και διότι η εν λόγω σύσταση για τη δεύτερη ανάγνωση είναι πλήρης και τεκμηριωμένη.

  Fulvio Martusciello (PPE), per iscritto. ‒ Ho espresso il mio voto a favore della raccomandazione per la seconda lettura relativa alla posizione del Consiglio in prima lettura in vista dell'adozione del regolamento del Parlamento europeo e del Consiglio che promuove la libera circolazione dei cittadini semplificando i requisiti per la presentazione di alcuni documenti pubblici nell'Unione europea e che modifica il regolamento (UE) n. 1024/2012. Il regolamento in questione ha come obiettivo quello di facilitare la libera circolazione dei cittadini e delle imprese, attraverso una semplificazione dell'accettazione dei documenti di stato civile e altri, quali residenza, cittadinanza e casellario giudiziario, prevedendo l'esenzione della legalizzazione e della postilla, senza tener conto invece del contenuto dei documenti pubblici che resta nella sovranità degli Stati membri in materia di diritto di famiglia. In questo modo i cittadini europei, che sempre più si spostano in altro Stato membro per studiare o lavorare, potranno più facilmente esercitare il loro diritto alla libera circolazione.

  Gabriel Mato (PPE), por escrito. ‒ Es importante que estemos trabajando en una legislación para simplificar la aceptación de determinados documentos públicos en la Unión Europea con el fin de facilitar los trámites a los ciudadanos que cruzan las fronteras.

Favorecer la libre circulación de los ciudadanos que estudian, trabajan o viven en un Estado miembro del que no son nacionales, es una de las bases de la Unión y debemos asegurarnos de que no existen trabas burocráticas excesivas para poder ejercer ese derecho.

Mi apoyo al proyecto de este Parlamento, que deja bien claro que aunque no se ha avanzado todo lo que pretendíamos en un momento en este sentido, hay mejoras importantes en la nueva legislación que, sin duda, va a suponer beneficios inmediatos para nuestros ciudadanos.

  Κώστας Μαυρίδης (S&D), γραπτώς. ‒ Η ελεύθερη κυκλοφορία των ευρωπαίων πολιτών αποτελεί κύριο στόχο της ΕΕ εδώ και πολλά χρόνια και έτσι λαμβάνονται συνεχώς νέα μέτρα για την όσο το δυνατό μεγαλύτερη βελτίωση και διευκόλυνση των πολιτών στον τομέα αυτό. Η παρούσα έκθεση αφορά την απλούστευση της επίσημης αποδοχής ορισμένων δημοσίων εγγράφων στην ΕΕ.

Είναι αξιοσημείωτο το γεγονός ότι έχουμε επιτύχει σήμερα 12 εκατομμύρια περίπου ευρωπαίοι πολίτες να ζουν να σπουδάζουν και να εργάζονται σε άλλο κράτος μέλος από τη χώρα καταγωγής τους. Ο κανονισμός υπό εξέταση αφορά στην απλούστευση των ληξιαρχικών άλλων αναγνωριστικών εγγράφων που αφορούν την ιθαγένεια, την κατοικία και το ποινικό μητρώο. Παράλληλα αφορά τη διευκόλυνση σε σχέση και με έγγραφα που απαιτούν επίσημη μετάφραση αναφορικά με την επικύρωσή τους. Από την άλλη μεριά, κατά τον κανονισμό θα υπάρχει ασφαλιστική δικλείδα μέσω της δυνατότητα των αρχών να βεβαιώσουν απευθείας από την εκδούσα αρχή την αυθεντικότητα του εγγράφου μέσα από ηλεκτρονική επικοινωνία.

Μια ενδιαφέρουσα πρωτοβουλία σε σχέση με το συγκεκριμένο θέμα αποτελεί και η καθιέρωση πολύγλωσσων τυποποιημένων εντύπων αναφορικά με τα συγκεκριμένα δημόσια έγγραφα. Θα ήθελα λοιπόν να υπερψηφίσω το παρόν ψήφισμα για την επίτευξη εύκολης αλλά και ασφαλούς διακίνησης των ευρωπαίων πολιτών μέσα στην Ένωση.

  Georg Mayer (ENF), schriftlich. ‒ Hier versucht die EU unter dem Vorwand der Freizügigkeit, mehr Kompetenzen an sich zu ziehen. Jedoch sehe ich eine gewisse Missbrauchsgefahr in diesem Punkt. Daher kann ich dem Abänderungsantrag der ENF nur zustimmen.

  Jean-Luc Mélenchon (GUE/NGL), par écrit. ‒ Cette proposition de règlement vise à simplifier les formalités transfrontalières afin faciliter la liberté de circulation des citoyens et des entreprises. Sont concernées par ces dispositions, entre autres, la suppression de la procédure d'apostille,  la simplification de l'acceptation des copies certifiées ou non et la reconnaissance des actes de naissance ou de décès. Le principe de confiance mutuelle sera ainsi appliqué, tandis que l'introduction de formulaires types multilingues de l'Union européenne facilitera la vie des citoyennes, des citoyens et des entreprises opérant à l'étranger. Je vote pour.

  Joëlle Mélin (ENF), par écrit. ‒ Compte tenu des conventions applicables déjà en vigueur, il est difficile de dégager le réel intérêt de ce texte et ce qui permettrait de lutter contre les fraudes déjà existantes. Il s’agit d’un énième gadget qui alourdira la charge de nos administrations, déjà surchargées et sur lesquelles, pour certains États, règne l’austérité. Je vote donc contre la proposition et pour l’amendement de rejet du groupe ENF.

  Roberta Metsola (PPE), in writing. ‒ I voted in favour of this recommendation, as it seeks to simplify one of our fundamental freedoms. Free movement across the European Union is essential to economic development, tourism and strengthening the multi-layered connections between citizens of different Member States.

  Louis Michel (ALDE), par écrit. – Plus de 12 millions de citoyens européens vivent pour diverses raisons dans un État membre différent de leur État d’origine. Les nombreux documents tels que les certificats de mariage, de naissance ou autres ont un coût pour le citoyen. Cette proposition, en conformité avec les accords de libre-échange visant à faciliter la libre circulation des personnes par l’acceptation formelle de documents publics – sans bien entendu préjuger du fonds de ceux-ci, qui reste du ressort de la souveraineté des États membres. Ce règlement est une étape supplémentaire vers une plus grande intégration européenne. En réduisant les barrières administratives, il facilitera la liberté de mouvement des citoyens entre les pays européens, renforcera le sentiment d'appartenance à l'Europe et concrétisera un peu plus la notion de citoyenneté européenne. Cette simplification passe notamment par la dispense de la légalisation et de l'apostille, formalités prévues pour les documents publics transfrontaliers. Un regret, celui de n'avoir pas pu inclure dans le texte les diplômes, les certificats de formation, les certificats sur le handicap et d'autres documents utiles pour les entreprises. Toutefois, des clauses de révision, prévues dans le texte, permettront à terme d'étendre plus avant cette simplification au profit des citoyens et des entreprises.

  Miroslav Mikolášik (PPE), písomne. – Hoci občania a podniky Európskej únie uplatňujú svoje práva na voľný pohyb alebo slobody vnútorného trhu, pri predkladaní verejných listín orgánom iného členského štátu môžu byť vystavení administratívnym ťažkostiam. Nariadenie tak zahŕňa listiny o rodinnom stave, ako aj niektoré iné listiny, ktoré často požadujú občania a ktoré sa týkajú napr. bydliska, štátnej príslušnosti a registra trestov. Nariadenie stanovuje oslobodenie od legalizácie a apostily, ktoré sú dvomi administratívnymi formalitami tradične vyžadovanými pri cezhraničných verejných listinách. Stanovuje sa tiež zjednodušené prijímacie opatrenia, pokiaľ ide o overené kópie a úradné preklady. Toto zjednodušenie pre občana je vyvážené možnosťou správneho orgánu, ktorý danú listinu dostane, aby sa priamo a elektronickou cestou obrátil na vydávajúci správny orgán so žiadosťou o potvrdenie pravosti listiny. Súčasťou nariadenia je vytvorenie viacjazyčných štandardných formulárov pre väčšinu príslušných verejných listín. Zjednodušením prijímania určitých verejných listín v členských štátoch Únie sa výrazne podporí voľný pohyb občanov. Tieto právne predpisy sa netýkajú uznávania obsahu verejných listín, a to z dôvodu zachovania suverenity členských štátov v oblasti rodinného práva. Vzhľadom na uvedené plne podporujem daný návrh.

  Marlene Mizzi (S&D), in writing. ‒ I voted in favour of this regulation, which aims to promote the free movement of citizens and businesses by simplifying the acceptance of certain public documents in the European Union. It does not affect recognition of the content of public documents. The regulation covers all civil status documents and certain other documents that are often required by citizens, concerning for example residence, nationality and absence of a criminal record.

For these public documents, the regulation exempts from legalisation and apostille, which are two administrative formalities traditionally required for public documents issued by another country. Simplified acceptance measures are also laid down with regard to certified copies and certified translations. Last but not least, the regulation also provides for the creation of multilingual standard forms for most of the public documents concerned.

That is why I have supported this regulation by voting against the proposal to reject the Council position.

  Csaba Molnár (S&D), írásban. ‒ A Bizottság 2013-ban rendelet elfogadására tett javaslatot a Parlamentnek és a Tanácsnak a polgárok szabad mozgásának előmozdításáról bizonyos közokiratoknak az Európai Unión belüli bemutatására vonatkozó előírások egyszerűsítése révén és az 1024/2012/EU rendelet módosításáról. A javaslat célja a polgárok szabad mozgásának előmozdítása bizonyos közokiratok Európai Unión belüli hivatalos elfogadásának egyszerűsítése révén. Nem vonatkozik a közokiratok tartalmának elismerésére, nevezetesen a tagállamok szuverenitásának megőrzése érdekében a családjog területén.

A javaslattal kapcsolatban a Parlament még 2013-ban kialakította első olvasatbeli álláspontját. A román szenátus azonban indokolással ellátott véleményt terjesztett elő, mely szerint a jogalkotási aktus tervezete nem egyeztethető össze a szubszidiaritás elvével. Az intézményközi tárgyalásokat követően a társjogalkotók és a Bizottság kompromisszumos szövegről állapodtak meg, ezt tükrözi a Tanács első olvasatban elfogadott álláspontja. A Jogi Bizottság második olvasatra előterjesztett ajánlása azt javasolja, hogy a Parlament értsen egyet a Tanács első olvasatban elfogadott álláspontjával és állapítsa meg, hogy a jogalkotási aktust a Tanács álláspontjának megfelelően elfogadták.

Ennek megfelelően szavaztam.

  Cláudia Monteiro de Aguiar (PPE), por escrito. ‒ Tendo em conta que um dos grandes objetivos da União Europeia é eliminar as barreiras existentes à livre circulação de pessoas, esta proposta de regulamento vem precisamente promover a livre circulação de cidadãos mediante a simplificação dos requisitos para a aceitação de certos documentos públicos na União Europeia.

Neste sentido, são introduzidas algumas medidas importantes, nomeadamente a dispensa de duas das formalidades normalmente exigidas para documentos públicos transfronteiriços - a legalização e a apostila -, uma maior facilidade na aceitação de cópias autenticadas e traduções certificadas e a criação de formulário multilingues, o que dispensa os cidadãos do encargo de tradução e agiliza os procedimentos.

No entanto, é de lamentar que no âmbito de aplicação material deste regulamento não caibam documentos como certificados de incapacidade/deficiência, certificados de formação entre outros.

Neste sentido, voto a favor, pois considero que a adoção destas medidas legislativas é um passo decisivo na eliminação das barreiras existentes à livre circulação dos cidadãos na União Europeia.

  Sophie Montel (ENF), par écrit. ‒ Compte tenu des conventions applicables déjà en vigueur, il est difficile de dégager le réel intérêt de ce texte et ce qui permettrait de lutter contre les fraudes déjà existantes. Il s’agit d’un énième gadget qui alourdira la charge de nos administrations, déjà surchargées et sur lesquelles, pour certains Etats membres, règne l’austérité. Je vote contre ce texte.

  Nadine Morano (PPE), par écrit. ‒ J’ai voté contre l’amendement déposé par l’ENF qui visait à rejeter la position du Conseil sur ce texte, qui concerne un projet de règlement visant à favoriser la libre circulation des citoyens en simplifiant les conditions de présentation de certains document publics dans l’Union européenne. Ce texte vise à dispenser les citoyens européens des formalités administratives de légalisation et d’apostille, et à permettre à l’administration qui reçoit le document demander à l’autorité qui l’a émis de vérifier son authenticité.

  József Nagy (PPE), írásban. ‒ Támogatom az állásfoglalás tervezetét. Fontos, hogy mi, mint az Európai Unió lakosai, valóságnak, a mindennapi életünk részeként éljük meg az uniós polgárságot.

Gondoljunk csak a szabad mozgás jogára. Az uniós polgárok mobilitása valóság, csaknem 12 millióan tanulnak, dolgoznak, élnek az állampolgárságuktól eltérő tagországban. Amikor az uniós polgárok és vállalkozások a szabad mozgáshoz való jogaikat vagy belső piaci szabadságaikat gyakorolják, adminisztratív jellegű bonyodalmakba ütközhetnek. Ilyen teljesen életszerű bonyodalmak például a közokiratok más tagállamok hatóságaihoz való benyújtása, a hitelesítési folyamatok és hiteles fordítások elkészítése.

Ezeknek a helyzeteknek a könnyítését segíti elő az általam is támogatott rendelet, mivel a közokiratokat illetően előirányozza a felülhitelesítés és az apostille alóli mentességet, amelyek a határokon átnyúló közokiratok esetében hagyományosan előírt adminisztratív alakiságnak számítanak.

Végezetül a rendelet fő eleme az általam is nagyon fontosnak tartott többnyelvű formanyomtatványok létrehozása az érintett közokiratok többsége esetében. E többnyelvű formanyomtatványokat a nemzeti hatóságok adják ki és csatolják a nemzeti dokumentumhoz, amikor egy közokiratot egy másik tagállamban kell benyújtani. Ez a melléklet tartalmazza a kérdéses közokirat előfordításait, és ezáltal mentesíti a polgárokat az adminisztratív dokumentum fordításának benyújtása alól. Ez tehát nagyban megkönnyíti a mobilis, szabad és többnyelvű európai polgár mindennapjait.

  Victor Negrescu (S&D), in writing. ‒ I voted this recommendation for a second reading that aims to promote free movement of people and businesses by simplifying the acceptance of certain public documents within the European Union. This legislation covers all civil status documents and other documents concerning residence, nationality and criminal records.

  Norica Nicolai (ALDE), în scris. ‒ Am susținut prin votul meu de astăzi acest raport, deoarece acesta susține forma finală a negocierilor dintre Parlamentul European și Consiliu cu privire la actul legislativ ce promovează libera circulație a cetățenilor UE prin simplificarea acceptării formale a anumitor documente oficiale între statele membre. Prezentarea de documente oficiale solicitate de către un stat membru și emise de către un altul reprezintă o problemă birocratică pentru cetățenii europeni care doresc să se mute pe teritoriul altui stat membru și implică costuri foarte mari pentru acesta. În acest sens, simplificarea procedurilor, renunțarea la necesitatea legalizării și a apostilei, ca și la traducerea autorizată, va ușura foarte mult procedurile prin care trebuie să treacă cetățenii europeni. De asemenea, introducerea unor formulare multilingve pentru majoritatea documentelor oficiale, deși acestea vor trebui să fie însoțite și de documentele solicitate, va ajuta la evitarea neclarităților și va diminua timpii de soluționare.

  Luděk Niedermayer (PPE), písemně. ‒ Jedná se o důležitou legislativu, jejímž cílem je zajistit volný pohyb veřejných listin v Unii a tím podpořit volný pohyb občanů Unie. Je škoda, že se působnost nařízení v důsledku tlaku Rady nakonec omezila na veřejné listiny osvědčující osobní stav (narození, úmrtí, sňatek, rozvod, rodičovství, adopci atd.), zatímco přáním EP bylo, aby se nařízení vztahovalo i na diplomy a osvědčení o odborném vzdělávání, osvědčení o zdravotním postižení, na soukromé listiny vztahující se k právnímu postavení a zastupování podniků. Jednoznačným přínosem je zavedení vydávání vícejazyčných standardních formulářů, které odstraní potřebu překladů, aniž by vedly k povinnosti uznávat obsah formulářů, zejména pak v oblasti rodinného práva.

  Liadh Ní Riada (GUE/NGL), in writing. – I voted in favour of this report which was concerned with the simplification of acceptance of certain public documents. By simplifying the procedure, this will facilitate procedures for Irish citizens moving between Member States.

The main ways acceptance is simplified are the exemption from legislation, apostille or similar formalities for a set list of public documents including birth, death, name, marriage, divorce, registered partnership, parenthood, adoption, domicile, nationality, and absence of a criminal record. In theory, persons producing these documents will not have to go through expensive and lengthy procedures legalising or translating these documents any more. For now diplomas, certificates of disabilities and documents related to established businesses have been excluded.

As this will not affect national family or administrative law, there are no sovereignty issues and so therefore I voted in favour of this report.

  Franz Obermayr (ENF), schriftlich. ‒ Ich habe mich für diesen Bericht ausgesprochen, da der Bericht versucht, unter dem Vorwand der Freizügigkeit eine vereinfachte Annahme bestimmter öffentlicher Urkunden innerhalb der Europäischen Union durchzusetzen.

  Δημήτρης Παπαδάκης (S&D), γραπτώς. ‒ Στήριξα σχετικό νομοθετικό ψήφισμα αναφορικά με την προώθηση της ελεύθερης κυκλοφορίας των πολιτών μέσω της απλούστευσης των απαιτήσεων για την υποβολή ορισμένων δημόσιων εγγράφων στην Ευρωπαϊκή Ένωση και για την τροποποίηση του Κανονισμού (ΕΕ) αριθ. 1024/2012.

Ως περιγράφεται στο κείμενο του εν λόγω ψηφίσματος, η κινητικότητα των πολιτών της Ένωσης θα ενισχυθεί με την εν λόγω τροποποίηση, που προβλέπει την απαλλαγή από την υποχρέωση επικύρωσης και επισημείωσης («σφραγίδα Χάγης»), δύο διοικητικές διατυπώσεις που συνήθως απαιτούνται για δημόσια έγγραφα που εκδίδονται από άλλο κράτος. Μέτρα διευκόλυνσης της αποδοχής προβλέπονται επίσης για τα επικυρωμένα φωτοαντίγραφα και τις επίσημες μεταφράσεις.

Οι εν λόγω διευκολύνσεις για τον πολίτη αντισταθμίζονται από τη δυνατότητα της αρχής που λαμβάνει το έγγραφο να ζητήσει απευθείας και διά της ηλεκτρονικής οδού από την εκδούσα αρχή να βεβαιώσει την αυθεντικότητα του εγγράφου.

  Margot Parker (EFDD), in writing. ‒ UKIP voted today in favour of rejecting the Delvaux Report on Promoting free movement by simplifying the acceptance of certain public documents.

Enforcing a regime under which Member States are, effectively, forced to recognise certain civil documents produced as part of the exercise of the right to freedom of movement will lead to an enforced lowering of the guard on checking the veracity of the contents and genuineness of the document itself.

This is a criminal and terrorist forger’s charter and is a threat to the security of the UK and our ability properly to check documentation.

It affects only 2.4% of the population of the entire EU: the case for the need for this legislation has not been made out.

The claimed keystone of the regulation is the creation of multilingual standard forms for most of the public documents concerned: this is no less than the precursor to an EU-wide and EU-controlled system of civil documentation. The rapporteur’s claimed concern to preserve the sovereignty of the Member States with regard to family law is thus bogus. Finally, as a matter of principle, we vote against EU legislation.

  Aldo Patriciello (PPE), per iscritto. ‒ Pur condividendo nel complesso la proposta della collega e giudicando in maniera positiva i vantaggi associati all'adozione di misure di accettazione semplificata della documentazione richiesta ai cittadini europei in mobilità, riterrei opportuno esprimermi negativamente in merito all'emendamento oggetto di discussione.

  Marijana Petir (PPE), napisan. ‒ Brojni građani Republike Hrvatske imaju poteškoća s priznavanjem sadržaja javnih isprava te im to predstavlja veliki problem kada se uzme u obzir da se mobilnost unutar zemalja članica povećava na svakodnevnoj razini. Građani često nailaze na administrativne prepreke pri predočenju javnih isprava vlastima druge države.

Budući da je cilj i sadržaj predložene Uredbe o promicanju slobodnog kretanja građana pojednostavnjenjem zahtjeva za predočavanje određenih javnih isprava u Europskoj uniji smanjiti troškove pojedinaca, kao i s time povezan administrativni teret, među ostalim osiguravanjem višejezičnih standardnih obrazaca, smatram predloženu Uredbu pozitivnim korakom u olakšavanju i poticanju slobodnijeg kretanja građana unutar Europske Unije. Ovom Uredbom se tako obuhvaćaju isprave o građanskom stanju, kao i neke druge isprave koje su građanima često potrebne, a koje se, primjerice, odnose na boravište, državljanstvo i kaznenu evidenciju.

Iz tog razloga, podržala sam njezino donošenje. Želim naglasiti da sam razočarana što je područje primjene uredbe ograničeno uglavnom na isprave o građanskom stanju, a ne i na isprave o pravnom statusu i zastupanju trgovačkih društava i mnogih drugih vrsta poduzeća. Ipak, dobro je da smo naše građane oslobodili nepotrebnog ovjeravanja dokumenata u drugim državama članicama, kao i troškova prevođenja, te što će se ovom uredbom ujedno olakšati otkrivanje krivotvorenih isprava.

  Florian Philippot (ENF), par écrit. ‒ Compte tenu des conventions applicables déjà en vigueur, il est difficile de dégager le réel intérêt de ce texte et ce qui permettrait de lutter contre les fraudes déjà existantes. Il s’agit d’un énième gadget qui alourdira la charge de nos administrations, déjà surchargées et sur lesquelles règne l’austérité imposée par l'Union européenne. Je vote contre ce texte.

  Pina Picierno (S&D), per iscritto. ‒ Sono favorevole a questa proposta di regolamento che facilita la libera circolazione di cittadini e imprese, semplificando l'accettazione di alcuni documenti pubblici nell'Unione europea. Si sarebbe potuto fare di più se gli Stati membri non si fossero dimostrati così gelosi delle loro competenze, tuttavia notevoli progressi sono stati ottenuti. Per i documenti di stato civile e per quei documenti riguardanti la residenza, la cittadinanza e il casellario giudiziario, la legalizzazione e la postilla non saranno più necessarie. Procedure semplificate sono previste anche per copie autenticate e traduzioni certificate.

D'ora in poi sarà l'amministrazione ricevente ad avere la facoltà di chiedere direttamente, per via elettronica, all'amministrazione emittente di confermare l'autenticità del documento. Molto positiva è anche la creazione di moduli standard multilingue che le autorità nazionali rilasceranno, allegati ai documenti pubblici da presentare all'estero. Tutto questo semplificherà notevolmente l'iter burocratico per milioni di studenti e lavoratori che studiano, lavorano e vivono in uno Stato membro di cui non sono cittadini. Anche le imprese incontreranno minori complicazioni amministrative all'interno del mercato unico. Avrei preferito che fossero inclusi i diplomi e i certificati di formazione, di disabilità e altri. Spero che le clausole di revisione permetteranno l'ampliamento, in futuro, della portata della semplificazione.

  Tonino Picula (S&D), napisan. ‒ Mobilnost građana Unije je realnost. Otprilike dvanaest milijuna građana studira, radi ili živi u državama članicama kojih nisu državljani. Građani ili poduzeća Unije koji danas ostvaruju svoje pravo na slobodno kretanje ili uživanje sloboda unutarnjeg tržišta mogu naići na administrativne prepreke pri predočenju javnih isprava vlastima druge države članice, npr. u slučajevima prekogranične mobilnosti. Samim time cilj ovog zakonodavnog akta je poticanje slobodnog kretanja građana pojednostavnjenjem formalnog priznavanja određenih javnih isprava u EU-u. Njime nije obuhvaćeno priznavanje sadržaja javnih isprava i to prije svega kako bi se očuvala suverenost država članica u području obiteljskog prava.

Uredbom se tako obuhvaćaju isprave o građanskom stanju, kao i neke druge isprave koje su građanima često potrebne, a koje se, primjerice, odnose na boravište, državljanstvo i kaznenu evidenciju.

Najvažnija sastavnica Uredbe u konačnici je uvođenje višejezičnih standardnih obrazaca za većinu javnih isprava. Te višejezične standardne obrasce izdaju nacionalne vlasti te se oni prilažu uz nacionalne isprave u slučaju kada je potrebno predočenje javne isprave u drugoj državi članici. U tom su prilogu sadržane predmetne prethodno prevedene javne isprave te se građani stoga oslobađaju obveze predočavanja njihovih prijevoda. Time se za europske građane uvelike olakšavaju postupci u pogledu mobilnosti.

Predlažem da se odobri predloženi tekst.

  João Pimenta Lopes (GUE/NGL), por escrito. ‒ Trata-se da recomendação tendo em vista a adoção do Regulamento do Parlamento e do Conselho relativo à promoção da livre circulação de cidadãos através da simplificação dos requisitos para a apresentação de certos documentos públicos na União Europeia. Aprova a posição do Conselho em primeira leitura.

Esta legislação pretende promover a livre circulação dos cidadãos através da simplificação da aceitação de certos documentos públicos na União Europeia. O regulamento abrange apenas os documentos relativos ao estado civil, bem como alguns outros documentos frequentemente exigidos aos cidadãos, por exemplo relativos à residência, à nacionalidade e ao registo criminal.

Não trata do reconhecimento do conteúdo dos documentos públicos, sobretudo para preservar a soberania dos Estados-Membros em matéria de direito da família. É feita a crítica ao Conselho por não ter incluído os diplomas e certificados de formação, os certificados de deficiência, bem como certos documentos relevantes para as empresas.

Para além disso, os formulários multilingues não podem circular de forma autónoma, mas devem ser anexados aos documentos nacionais em questão, o que constitui uma complicação evitável.

Pretende-se com esta legislação facilitar a circulação dos cidadãos dentro do espaço da União Europeia que em muitos aspetos está bloqueada por questões administrativas desnecessárias e que podiam ser mais céleres. Votámos a favor.

  Andrej Plenković (PPE), napisan. ‒ Podržao sam prijedlog zastupnice Delvaux budući da povećanje od 65 posto u broju predmeta pred Općim sudom u periodu između 2000. i 2010. zahtijeva veći broj sudaca te se slažem da je rotacijski sustav najprihvatljivije rješenje koji jamči svakoj članici da naizmjence imenuje po dva suca Suda.

Pozdravljam mogućnost prilagodbe pravila i praksi koji se odnose na dodjeljivanje predmeta radi stvaranja tematskih sinergija u cilju postizanja dosljednosti i kvalitete sudske prakse.

  Pavel Poc (S&D), písemně. ‒ Jeden z největších úspěchů evropské integrace, jednotný vnitřní trh, je založen na čtyřech principech. Jedná se o svobodu pohybu zboží, osob, služeb a kapitálu. Právě kvůli jeho nejoptimálnějšímu fungování jsem podpořil zjednodušení požadavků na předkládání některých veřejných listin v jiných zemích. I když jsme se od přijetí pro vnitřní trh relevantního Jednotného evropského aktu z roku 1986 v stupni integrace značně posunuli, zůstává realitou, že předkládání a schvalování dokumentů v zahraničí bývá mnohdy velmi náročným procesem. Schvaluji proto, aby v případě veřejných listin o osobním stavu a některých dalších listin, které jsou při využití práva na mobilitu často potřebné, docházelo k aplikaci výjimky osvobozující občany od nutné legalizace dokumentů a žádosti o apostilu. Ačkoliv je tento proces zastaralý, je pořád používaný a pro občany časově a logisticky náročný. Navíc s sebou nese zbytečné finanční náklady. Evropský parlament navrhoval od počátku, aby byl vějíř dokumentů, na které by se tato výjimka vztahovala, širší. Naprosto nechápu odmítavý postoj Evropské rady. Výsledek vyjednávání proto shledávám jako omezený a podpořil jsem ho s nechutí a jen proto, že i takto omezený postoj je lepší než ustrnutí na místě a akceptování zbytečné byrokratické zátěže, jež jsou občané vystaveni.

  Franck Proust (PPE), par écrit. ‒ J’ai voté pour cette législation qui favorisera la libre circulation des citoyens et des entreprises en simplifiant l’acceptation de certains documents publics, avec notamment la mise en place généralisée de formulaires types multilingues pour la plupart des documents publics. Néanmoins, je rappelle que ce texte ne concerne pas la reconnaissance du contenu des documents publics, dans un souci de préservation de la souveraineté des États membres, comme en matière de droit de la famille par exemple.

  Paulo Rangel (PPE), por escrito. ‒ Atualmente, no espaço comunitário, cerca de 12 milhões de cidadãos europeus vivem, estudam, ou trabalham num Estado—Membro diferente do da sua nacionalidade. Contudo, os cidadãos e as empresas da União deparam-se com várias dificuldades administrativas aquando da apresentação de documentos públicos exigidos pelas autoridades de outros Estados-Membros, facto que condiciona o exercício do direito à livre circulação e o usufruto das possibilidades do mercado interno.

Neste particular, entendemos que é dever do legislador simplificar e melhorar as formalidades atinentes aos procedimentos administrativos, tal como estabelecido no Regulamento (UE) nº1024/2012 (que aprecia as exigências em matéria de legalização ou de apostila, ou de traduções certificadas e cópias autenticadas).

A proposta de alteração do Regulamento ora em apreço visa a simplificação da aceitação de certos documentos públicos no território da União: por um lado, introduz um mecanismo eletrónico, inovador, que possibilita a confirmação da autenticidade de um documento entre emissor e recetor; por outro, torna possível a criação de formulários multilingues.

Tendo em linha de conta os interesses dos cidadãos da União, e sensível à mais—valia que a homogeneidade e a simplificação dos processos burocráticos representam, votei a favor.

  Sofia Ribeiro (PPE), por escrito. ‒ Este documento, que votei favoravelmente, diz respeito à resolução legislativa do Parlamento Europeu, de 9 de junho de 2016, sobre a posição do Conselho em primeira leitura tendo em vista a adoção do Regulamento do Parlamento Europeu e do Conselho relativo à promoção da livre circulação dos cidadãos através da simplificação dos requisitos para a apresentação de certos documentos públicos na União Europeia.

  Liliana Rodrigues (S&D), por escrito. ‒ A mobilidade dos cidadãos europeus é uma realidade: cerca de 12 milhões de pessoas estudam, trabalham ou vivem num Estado-Membro diferente do da sua nacionalidade. Atualmente, se os cidadãos e as empresas da União exercerem o seu direito à livre circulação ou às liberdades do mercado interno poderão confrontar-se com uma série de dificuldades administrativas quando apresentarem os documentos públicos necessários às autoridades de outro Estado-Membro, nomeadamente quando atravessam uma fronteira.

Após negociações interinstitucionais, os colegisladores e a Comissão chegaram a acordo sobre um texto de compromisso. O regulamento abrange os documentos relativos ao estado civil, à residência, à nacionalidade e ao registo criminal. Prevêem-se igualmente medidas de aceitação facilitada em matéria de cópias autenticadas e de traduções certificadas, assim como a criação de formulários multilingues para a maioria dos documentos públicos em causa.

O Parlamento gostaria ainda de ter incluído os diplomas e certificados de formação e os certificados de deficiência.

  Inmaculada Rodríguez-Piñero Fernández (S&D), por escrito. ‒ He apoyado con mi voto este informe, con el fin de continuar promoviendo la libertad de movimiento de los ciudadanos europeos. Para ello, el Reglamento simplifica los procedimientos de aceptación de ciertos documentos oficiales de la Unión, como todos aquellos que guarden relación con la situación civil, certificados de residencia, nacionalidad o ausencia de antecedentes penales, que son documentos muy solicitados por los ciudadanos para los trámites del día a día.

Asimismo, las medidas de simplificación serán de aplicación a copias o traducciones certificadas, y se prevé la creación de formularios multilingües estandarizados para facilitar, si cabe todavía más, este tipo de procedimientos.

  Claude Rolin (PPE), par écrit. ‒ Aujourd’hui, plus de 14 millions de citoyens européens vivent dans un autre État membre que leur État membre d’origine. Même si ces citoyens vivent en Europe, il faut reconnaître qu’ils doivent aujourd'hui encore faire face à des démarches administratives complexes et fastidieuses. C’est notamment le cas pour se marier, déclarer la naissance d’un enfant ou présenter un extrait de casier judiciaire vierge.

C’est pourquoi je me réjouis du vote intervenu aujourd’hui au Parlement européen. En adoptant de nouvelles règles européennes visant à faciliter la libre circulation des citoyens, il sera plus simple pour nos citoyens de faire reconnaître des documents d’état civil authentiques.

À noter qu’une clause de révision a été introduite étant donné que certains documents tels que les diplômes universitaires n’ont pas été inclus dans le champ d’application de la proposition législative.

  Bronis Ropė (Verts/ALE), raštu. ‒ Svarstomu teisės aktu supaprastinsime tam tikrų viešųjų dokumentų pripažinimą Europos Sąjungoje. Apie dvylika milijonų Sąjungos piliečių studijuoja, dirba arba gyvena ne savo pilietybės valstybėje narėje. Todėl akivaizdu, kad jiems gali kilti daug biurokratinių kliūčių, ypač susijusių su kitoje šalyje išduotų dokumentų pripažinimu.

Svarbu tai, kad teisės aktas nereglamentuoja viešųjų dokumentų turinio pripažinimo. Taip yra išsaugomas valstybių narių nepriklausomumas šeimos teisės srityje. Dar svarbiau, kad viešiesiems dokumentams nereiks legalizavimo ir apostilės – dviejų administracinių formalumų, taikomų kitos valstybės narės išduotiems dokumentams. Šiuos piliečiams skirtus supaprastinimus atsveria dokumentą gavusiai administracinei įstaigai suteikiama galimybė elektroniniu būdu tiesiogiai paprašyti dokumentą išdavusios įstaigos patvirtinti to dokumento autentiškumą.

Taip pat sveikintina tai, kad reglamentu sukuriamos daugelio reikiamų viešųjų dokumentų daugiakalbės standartinės formos. Jas išduos nacionalinės valdžios institucijos. Tai labai palengvins procedūras ES piliečiams, atvykusiems į kitą valstybę narę.

Deja, derybų su Taryba rezultatai kai kuriais klausimais nuvylė Parlamentą. Taryba kažkodėl nesutiko į reglamento taikymo sritį įtraukti diplomus ir mokymų kursų baigimo pažymėjimus, pažymas dėl negalios ir tam tikrus įmonėms svarbius dokumentus. Ji taip pat neleido daugiakalbių standartinių dokumentų formų pateikti atskirai, jos turi būti pridedamos prie atitinkamų nacionalinių dokumentų, o tai yra sunkumas, kurio buvo galima išvengti.

Tačiau tai nepakeis fakto, kad buvo pasiekta didelė pažanga.

  Fernando Ruas (PPE), por escrito. ‒ Estamos perante uma proposta de recomendação do Parlamento visando a adoção do Regulamento do Parlamento Europeu e do Conselho, relativo à promoção da livre circulação dos cidadãos, através da simplificação da aceitação de certos documentos públicos na União Europeia, alterando o Regulamento (UE) n° 1024/2012. Fica excluído da proposta o reconhecimento do conteúdo dos documentos públicos, para preservação da soberania dos Estados-Membros em matéria de direito da família.

Atento o cenário atual de constante mobilidade dos cidadãos europeus e o consequente direito à livre circulação e às liberdades do mercado interno, existem múltiplas dificuldades administrativas aquando da apresentação de documentos públicos requeridos pelas autoridades de outro Estado-Membro.

O acordo alcançado, que resulta de um compromisso de diversas negociações interinstitucionais, irá permitir alterar o Regulamento n.º 1024/2012, dispensando de legalização e apostila diversos documentos relativos ao estado civil, bem como outros relativos à identificação, residência, nacionalidade e registo criminal. Haverá, ainda, uma menor formalidade na aceitação de cópias autenticadas e traduções certificadas.

Sempre fui favorável à desburocratização e simplificação administrativas e sendo este um relatório que visa facilitar a vida aos cidadãos, desde logo pela criação de formulários multilingues para a maioria dos documentos públicos, votei naturalmente de forma favorável.

  Tokia Saïfi (PPE), par écrit. ‒ J’ai voté en faveur de ce rapport, dont l’objectif est de favoriser la libre circulation des citoyens en simplifiant l’acceptation formelle de certains documents publics dans l’Union européenne.

Cette mesure s’applique aux documents d'état civil, ainsi qu'à certains autres documents souvent requis par les citoyens, relatifs par exemple à la résidence, à la nationalité et au casier judiciaire. Des mesures d'acceptation facilitée sont également prévues en matière de copies certifiées conformes et de traductions jurées. Enfin, le règlement prévoit la création de formulaires types multilingues pour la plupart des documents publics concernés.

J'ai soutenu ce texte car il facilitera la vie des citoyens européens et permettra une meilleure coopération entre les États membres.

  Σοφία Σακοράφα (GUE/NGL), γραπτώς. ‒ Αγαπητοί συνάδελφοι, η διασυνοριακή κινητικότητα των πολιτών της Ένωσης αποτελεί πραγματικότητα. Εκατομμύρια ευρωπαίων που σπουδάζουν, εργάζονται ή διαμένουν σε κράτος μέλος άλλο από εκείνο της καταγωγής τους, αντιμετωπίζουν περιπλοκές διοικητικής φύσης κατά την υποβολή δημοσίων εγγράφων στις φιλοξενούσες αρχές. Ο προτεινόμενος κανονισμός καλύπτει κυρίως έγγραφα που ζητούνται συχνά από τους πολίτες και αφορούν στην προσωπική κατάσταση (γέννηση, γάμος, θάνατος κλπ). Καταργεί την υποχρέωση επικύρωσης και επισημείωσης, ενώ ταυτόχρονα προβλέπονται μέτρα διευκόλυνσης της αποδοχής για τα επικυρωμένα φωτοαντίγραφα και τις επίσημες μεταφράσεις. Παράλληλα καθιερώνονται πολύγλωσσα τυποποιημένα έντυπα για την πλειοψηφία των σχετικών εγγράφων.

Αγαπητοί συνάδελφοι, αναγνωρίζοντας ότι τα παραπάνω μέτρα δεν οδηγούν μόνο σε μείωση των δαπανών που επιβαρύνουν τους πολίτες, αλλά παράλληλα διευκολύνουν την ομαλή συναλλαγή με τις δημόσιες υπηρεσίες και μειώνουν τη γραφειοκρατία, συντάσσομαι υπέρ. Θεωρώ ωστόσο ότι θα πρέπει στο άμεσο μέλλον:

Α. να διευρυνθεί το πεδίο εφαρμογής του, συμπεριλαμβάνοντας πτυχία, πιστοποιητικά κατάρτισης, βεβαιώσεις αναπηρίας και ορισμένα σημαντικά έγγραφα για τις επιχειρήσεις, όπως άλλωστε είχε αρχικά σχεδιαστεί και

Β. θα πρέπει να προβλεφθεί η δυνατότητα αυτόνομης χρήσης των πολύγλωσσων τυποποιημένων εντύπων, τα οποία τώρα, μετά την ψήφιση του κανονισμού, θα προσαρτώνται στα σχετικά εθνικά έγγραφα, γεγονός που θα οδηγήσει σε άσκοπες και αδικαιολόγητες περιπλοκές.

  Massimiliano Salini (PPE), per iscritto. ‒ In linea con la maggioranza dell'assemblea parlamentare ho votato contro l'emendamento n. 1 alla risoluzione legislativa presentata dall'onorevole Delvaux. Attraverso la bocciatura dell'emendamento n. 1, è stata approvata la posizione del Consiglio sul tema. Nella fattispecie, la posizione del Consiglio va nel senso di una semplificazione dell'accettazione di alcuni documenti pubblici nell'Unione europea. Tengo a ricordare che uno dei pilastri su cui si fonda questa Unione è proprio la libertà di circolazione delle persone. Per questo motivo sono favorevole alla posizione del Consiglio.

  Lola Sánchez Caldentey (GUE/NGL), por escrito. ‒ Voto en contra de esta enmienda, que es la propuesta para que el Parlamento rechace la posición del Consejo, ya que lo que pretende aprobar el Informe presentado, es el compromiso entre el Consejo y el Parlamento para la aceptación de ciertos documentos públicos en la Unión Europea. El objetivo del informe de la ponente es promover el libre movimiento de los ciudadanos de la Unión entre países, simplificando la aceptación de documentos públicos. Se trata de un informe de carácter técnico que beneficiará a los ciudadanos de la Unión Europea. Por este motivo estoy a favor, y voto en contra de la propuesta de rechazar la posición del Consejo.

  Christel Schaldemose (S&D), skriftlig. ‒ Formålet med denne forordning er at fremme den frie bevægelighed for borgere og virksomheder ved at forenkle accepten af visse offentlige dokumenter i Den Europæiske Union. Forordningen handler ikke om, hvilke dokumenter man skal acceptere, men accepten kan foregå hurtigere, f.eks. ved at offentlige dokumenter kan skaffes på flere sprog. Jeg støtter forhandlingsresultatet og stemmer derfor imod et forslag om, at forslaget til forordning skal trækkes tilbage.

  Sven Schulze (PPE), schriftlich. ‒ Ich habe für die „Förderung der Freizügigkeit von Bürgern und Unternehmen durch die Vereinfachung der Annahme bestimmter öffentlicher Urkunden innerhalb der Europäischen Union“ gestimmt, da dies eine massive administrative Erleichterung für das Arbeiten und Leben innerhalb der Europäischen Union darstellt.

Mit dem neuen Beschluss sind Personenstandsdokumente, Dokumente über den Wohnsitz und Strafregisterauszüge von diesen Regulierungen befreit.

Gleichzeitig sollen in allen Mitgliedstaaten als Ersatz mehrsprachige Standardformulare eingeführt werden, die dann im Zusammenhang mit der Originalurkunde europaweit anerkannt sind.

  Olga Sehnalová (S&D), písemně. ‒ Když se dnes chce někdo přestěhovat z jednoho státu Evropského unie do druhého, musí se stále potýkat se zbytečnými překážkami. Jednou z nich je přeshraniční uznávání veřejných listin o osobním stavu, státní příslušnosti nebo o trestním rejstříku. Jsem proto ráda, že toto nařízení konečně jejich uznávání zjednoduší. Přesto si myslím, že je nutné seznam těchto listin rozšířit – nevidím například důvod, proč by se takto neměly uznávat průkazy osob se zdravotním postižením. Zprávu jsem tedy podpořila, ale doufám, že se brzy podaří prosadit přeshraniční uznávání i dalších listin.

  Maria Lidia Senra Rodríguez (GUE/NGL), por escrito. ‒ He votado a favor de este informe, cuyo objetivo es favorecer la libre circulación de los ciudadanos y ciudadanas simplificando la aceptación formal de determinados documentos públicos en la Unión Europea. El texto no trata sobre el reconocimiento del contenido de los documentos públicos, en particular a fin de preservar la soberanía de los Estados miembros en materia de Derecho de familia.

El Reglamento contempla los documentos relativos al estado civil así como otros documentos que a menudo solicitan los ciudadanos y ciudadanas, referentes, por ejemplo, a la residencia, la nacionalidad y los antecedentes penales.

  Remo Sernagiotto (ECR), per iscritto. ‒ Circa dodici milioni di persone vivono, studiano o lavorano in uno Stato membro diverso da quello di appartenenza. Purtroppo la mobilità dei cittadini europei si scontra spesso con delle complicazioni amministrative nel momento della presentazione di documenti pubblici alle autorità di un altro paese. Grazie al nuovo regolamento saranno semplificate le procedure per dimostrate l'autenticità di alcuni certificati come ad esempio quelli riguardanti la residenza, la cittadinanza, lo stato civile e l'assenza di reati penali: saranno infatti introdotti dei moduli multilingue standard che consentiranno a cittadini e imprese di risparmiare tempo e denaro, evitando la necessità di ricorrere a traduzioni certificate. Convinto dell'importanza di facilitare l'iter burocratico per la libera circolazione delle persone all'interno dell'Unione europea, ho espresso il mio voto favorevole in merito all'accordo che è stato raggiunto in seconda lettura.

  Davor Škrlec (Verts/ALE), napisan. ‒ Nisam podržao ovo izvješće, ali ovo obrazloženje glasovanja nastaje kao kritika postojećem sustavu vrednovanja rada zastupnika u Europskom parlamentu isključivo na osnovu statističkog broja parlamentarnih aktivnosti potenciranog u Hrvatskoj, a koji zapravo ne odražava stvarnu kvalitetu i količinu rada, učinkovitost te ponajviše uspjeh zastupničkog djelovanja.

  Monika Smolková (S&D), písomne. ‒ Parlament sa už dlhodobo usiluje presadzovať právo na voľný pohyb a pobyt osôb v EÚ, ktorý považuje za kľúčovú zásadu Európskej únie. Aj keď to právo sa zaviedlo Maastrichtskou zmluvou už v roku 1992, jej praktická implementácia nebola v minulosti a nie je aj v súčasnosti taká jednoznačná. Som rada, že dnes existuje smernica o práve občanov EÚ a ich rodinných príslušníkov voľne sa pohybovať a zdržiavať sa na území členských štátov. Hoci v súčasnosti občania a podniky Únie uplatňujú svoje práva na voľný pohyb v súlade s platnou legislatívou alebo slobody vnútorného trhu, pri predkladaní verejných listín orgánom iného členského štátu sú vystavovaní mnohým administratívnym prekážkam cezhraničného používania a prijímania verejných listín. Podporila som uznesenie týkajúce sa aktuálnej správy, lebo verím, že na základe prijatých opatrení voľný pohyb občanov skvalitnime zjednodušením prijímania určitých verejných listín v EÚ, ktorý je zameraný na splnenie veľmi dôležitej úlohy, ktorou je uľahčenie formalít pre občanov, ktorí prechádzajú cez hranice. Verím, že navrhovaným nariadením sa podarí znížiť náklady pre jednotlivcov, ako aj obmedziť mnohokrát nežiaducu byrokraciu.

  Michaela Šojdrová (PPE), písemně. ‒ Podpořila jsem zprávu EP, kterou se ve druhém čtené přijímá postoj Rady k návrhu nařízení o zjednodušení požadavků na předkládání některých veřejných listin v EU. Listiny osvědčující například narození, manželství, trvalý pobyt nebo trestní bezúhonnost již nebudou muset být před předložením úřadům v jiné zemi EU legalizovány nebo opatřeny apostilou. U většiny dokumentů pokrytých novým nařízením odpadá dokonce i nutnost zajistit překlad, jelikož se zavedou jednotné vícejazyčné formuláře. Evropský parlament původně navrhoval jít ještě dále a rozšířit nařízení i o doklady osvědčující vzdělání. Je škoda, že členské státy nebyly ochotny jít až tak daleko, nicméně i tak je předložený návrh velkým krokem vpřed a dobrým kompromisem.

Nová pravidla výrazně zjednoduší život milionům občanů žijících, studujících a pracujících v jiné zemi Unie. Odpadne nepříjemná dodatečná administrativa, časové průtahy a v některých případech i finanční zátěž za formality, jako jsou apostila či úřední překlad. Je vhodné poznamenat, že nařízení respektuje suverenitu členských zemí a nepřikazuje jim uznávat obsah předložených dokumentů – jedná se jen o ulehčení života občanů, kteří listiny předkládají. Případné ověřování dokumentů ze strany členských států bude probíhat elektronicky mezi úřady, takže tato zátěž nebude přenášena na občana. Tento přístup považuji za správný, a proto jsem text podpořila.

  Igor Šoltes (Verts/ALE), pisno. ‒ Državljani Evropske unije so precej mobilni - približno 12 milijonov jih študira, dela ali živi v tuji državi članici Evropske unije.

Če državljani in podjetja Evropske unije danes uresničujejo svoje pravice do prostega gibanja ali svoboščin notranjega trga, se lahko soočijo z upravnimi težavami pri predložitvi potrebnih javnih listin organom druge države članice, na primer pri čezmejni mobilnosti.

Namen zakonodajne uredbe je, da se s poenostavitvijo sprejemanja nekaterih javnih listin v Evropski uniji spodbuja prosto gibanje državljanov in podjetij. Pri tem ne gre za priznavanje vsebine javnih listin, saj je pomembna ohranitev suverenosti držav članic na področju družinskega prava. Na žalost določene uredbe ne vsebujejo diplom in poklicnih certifikatov, potrdil o invalidnosti ter nekaterih listin za podjetja. Poleg tega se večjezični standardni obrazci ne morejo posredovati samostojno, ampak jih je treba priložiti nacionalnim listinam, kar je nepotrebna težava.

Kljub temu pa je bil dosežen velik napredek, saj uredba vsebuje tudi revizijske klavzule, ki omogočajo, da se v prihodnosti, ko se bodo nacionalne uprave privadile na nov način dela, poenostavitve na upravnem področju še razširijo.

Zaradi zgoraj navedenih razlogov sem glasoval proti amandmaju ter tako podprl poročilo o stališču Sveta z namenom sprejetja Uredbe o spodbujanju prostega gibanja državljanov.

  Joachim Starbatty (ECR), schriftlich. ‒ Der Verordnungsvorschlag zielt darauf ab, den freien Verkehr von bestimmten öffentlichen Urkunden innerhalb der Union zu gewährleisten und dadurch die Freizügigkeit der Unionsbürger zu fördern. Konkret sieht die Verordnung eine Abschaffung der Förmlichkeiten (Apostille und Legalisation) für die in ihren Anwendungsbereich fallenden öffentlichen Urkunden, verschiedene Vereinfachungen im Hinblick auf beglaubigte Übersetzungen/Kopien und die Einführung mehrsprachiger EU-Formulare vor. Durch die Ausstellung mehrsprachiger Formulare soll das Problem der Übersetzung umgangen werden. Ganz speziell weise ich darauf hin, dass dieser Verordnungsvorschlag keineswegs das substanzielle Recht der Mitgliedstaaten in den betroffenen Bereichen harmonisiert. Vorwiegend geht es um den Abbau zusätzlicher grenzüberschreitender Formalitäten. Die Verordnung sieht nicht vor, dass ein Mitgliedstaat den Inhalt einer Urkunde aus einem anderen Mitgliedstaat anerkennen muss.

Ich stimme dem Bericht zu.

  Jaromír Štětina (PPE), písemně. ‒ Velmi rád jsem na plénu podpořil nařízení o zjednodušení vzájemného uznávání úředních dokumentů.

V EU žije, studuje či pracuje mimo svůj domovský stát více než 14 milionů lidí. Tito občané jsou v různých životních situacích vystavováni zbytečné administrativní zátěži v podobě zajištění soudních překladů, notářských ověření a dalších časově i finančně náročných forem ověření pravosti a zajištění překladů osobních dokumentů.

Cílem přijatého nařízení je zjednodušení uznávání některých veřejných listin v EU. Nařízení se vztahuje na listiny o osobním stavu i na některé další občany často požadované listiny týkající se bydliště, státní příslušnosti či trestního rejstříku.

Předpis stanoví osvobození od legalizace a apostily, stanoví také zjednodušená opatření, pokud jde o ověřené kopie a certifikované překlady.

Orgány si budou moci v případě potřeby vyžádat potvrzení o pravosti listiny od vydávajícího úřadu samy. Součastí nařízení jsou i vícejazyčné formuláře, ten vyplní úředník v domovském státě občana a přiloží jej k listině.

Stejně jako mnozí kolegové v EP bych byl rád, kdyby se nařízení vztahovalo na širší spektrum listin, například na diplomy či osvědčení o zdravotním postižení, i tento dosažený kompromis mezi EP a členskými státy však považuji za úspěch. Text také obsahuje revizní klauzuli, která dává možnost k budoucímu rozšíření spektra zahrnutých listin.

  Helga Stevens (ECR), schriftelijk. ‒ N-VA is voorstander van een vrij verkeer van burgers binnen de EU, en bevestigt dat hiertoe het vrij verkeer van openbare documenten moet worden gewaarborgd. Zij steunt derhalve de doelstelling van de verordening om de administratieve voorschriften voor het overleggen van openbare documenten in een andere lidstaat te vereenvoudigen. Helaas wordt in de verordening voor een ongelukkige aanpak gekozen. Zo zal de toepassing in de praktijk, voornamelijk het gebruik van meertalige formulieren, geenszins eenvoudig zijn en bestaat een reëel risico op misbruik. Het is ook niet ondenkbaar dat hiermee een bres in de taalregeling van de lidstaten zou kunnen worden geslagen. N-VA heeft dan ook enig voorbehoud bij dit wetgevend instrument en heeft zich onthouden van stemming in de plenaire vergadering.

  Davor Ivo Stier (PPE), napisan. ‒ Oko 12 milijuna građana studira, radi ili živi u državama članicama kojih nisu državljani. Nažalost, građani, kao i poduzeća EU-a, koji danas ostvaruju svoje pravo na slobodno kretanje ili uživanje slobode unutarnjeg tržišta često nailaze na administrativne prepreke pri predočenju javnih isprava vlastima druge države članice, primjerice, u slučajevima prekogranične mobilnosti. Kako bi se promicalo slobodno kretanje građana nužno je pojednostaviti formalno priznavanje određenih javnih rasprava u Europskoj uniji.

Nadalje, važno je da se očuva suverenost država članica u području obiteljskog prava te stoga ovaj zakonodavni akt ne obuhvaća priznavanje sadržaja javnih isprava. Jedna od značajnijih sastavnica Uredbe jest uvođenje višejezičnih standardnih obrazaca za većinu javnih isprava, što će uvelike doprinijeti pojednostavljenju. Smatram da je potrebno proširenje opsega upravnih pojednostavljenja nakon što se novi način rada ustali u nacionalnim administracijama, te stoga podržavam prijedlog Vijeća.

  Beatrix von Storch (EFDD), schriftlich. ‒ Der Empfehlung des Europäischen Parlaments betreffend den Standpunkt des Rates in erster Lesung im Hinblick auf den Erlass der Verordnung des Europäischen Parlaments und des Rates zur Förderung der Freizügigkeit von Bürgern durch die Vereinfachung der Anforderungen für die Vorlage bestimmter öffentlicher Urkunden innerhalb der Europäischen Union und zur Änderung der Verordnung (EU) Nr. 1024/2012 habe ich zugestimmt. Mit dieser Rechtsvorschrift soll die Freizügigkeit der Bürger gefördert werden, und zwar durch die Vereinfachung der Annahme bestimmter öffentlicher Urkunden innerhalb der Europäischen Union. Sie betrifft nicht die Anerkennung des Inhalts öffentlicher Dokumente, insbesondere um die Souveränität der Mitgliedstaaten im Bereich des Familienrechts zu wahren.

  Dubravka Šuica (PPE), napisan. ‒ Cilj ovog zakonodavnog akta je poticanje slobodnog kretanja građana pojednostavljenjem formalnog priznavanja određenih javnih isprava u Europskoj uniji. Njime nije obuhvaćeno priznavanje sadržaja javnih isprava i to prije svega kako bi se očuvala suverenost država članica u području obiteljskog prava.

Rezolucijom su obuhvaćene sve isprave o građanskom stanju, kao i neke druge isprave koje su građanima često potrebne, a koje se, primjerice, odnose na boravište, državljanstvo i kaznenu evidenciju. Predviđene su i mjere olakšanog priznavanja ovjerenih kopija i prijevoda sudskih tumača. Pojednostavljeni postupak kompenzira se mogućnošću da tijelo koje zaprimi ispravu izravno i elektroničkim putem od tijela koje je ispravu izdalo zatraži da potvrdi njezinu autentičnost.

U konačnici se uvode višejezični standardni obrasci za većinu javnih isprava. Te višejezične standardne obrasce izdaju nacionalne vlasti te se oni prilažu uz nacionalne isprave u slučaju kada je potrebno predočenje javne isprave u drugoj državi članici. Ne podržavam prijedlog preporuke za drugo čitanje, jer smatram da je stajalište Vijeća u prvom čitanju dovoljno jasno i kvalitetno sročeno.

  Patricija Šulin (PPE), pisno. ‒ Glasovala sem za priporočilo za drugo obravnavo o stališču Sveta v prvi obravnavi z namenom sprejetja Uredbe Evropskega parlamenta in Sveta o spodbujanju prostega gibanja državljanov s poenostavitvijo zahtev za predložitev nekaterih javnih listin v Evropski uniji in o spremembi Uredbe.

Menim, da je dokument dober, saj bomo s poenostavitvijo nekaterih javnih listin spodbudili prosto gibanje državljanov in podjetij. Pravica do prostega gibanja za državljane in podjetja je pomembna pridobitev združene Evrope, zato je potrebno to spodbujati ter preprečevati upravne težave, s katerimi se soočajo predvsem podjetja.

Ta zakonodaja je korak v pravo smer, zato sem glasovala proti amandmaju, s tem pa podprla poročilo.

  Νεοκλής Συλικιώτης (GUE/NGL), γραπτώς. ‒ Πρόκειται για κανονισμό που στοχεύει στην απλούστευση ουσιαστικά της επίσημης αποδοχής ορισμένων δημοσίων εγγράφων στην ΕΕ λόγω της διασυνοριακής κινητικότητας των πολιτών. Επί του παρόντος για τα δημόσια έγγραφα που εκδίδονται από άλλο κράτος, προβλέπεται η επικύρωση και επισημείωση τους. Με τη σύσταση κανονισμού, θα υπάρχει απαλλαγή από αυτές τις διοικητικές διατυπώσεις αναφορικά με ληξιαρχικά έγγραφα, έγγραφα που αφορούν την κατοικία, την ιθαγένεια, το ποινικό μητρώο. Αυτές οι διευκολύνσεις αντισταθμίζονται από τη δυνατότητα των αρχών που λαμβάνουν το έγγραφο να ζητούν απευθείας και ηλεκτρονικά βεβαίωση της αυθεντικότητας του από την αρχή που το έχει εκδώσει. Δεν υπάρχει πολιτικά οποιοδήποτε πρόβλημα με αυτή την εισήγηση. Γι’ αυτό υπερψηφίσαμε.

  Ελευθέριος Συναδινός (NI), γραπτώς. ‒ Τα κράτη μέλη οφείλουν να ξεφύγουν από τις όποιες τυχόν αγκυλώσεις τα συγκρατούν και να βελτιώσουν την ποιότητα ζωής των πολιτών τους περιορίζοντας την άσκοπη και οικονομικά ζημιογόνα ταλαιπωρία σε τέτοιου είδους διαδικαστικά θέματα. Η απλοποίηση όμως των διαδικασιών δεν πρέπει να καταλήγει εις βάρος της αξιοπιστίας και της ασφάλειας των εγγράφων.

  József Szájer (PPE), írásban. ‒ E jogalkotási aktus célja a polgárok szabad mozgásának előmozdítása bizonyos közokiratok Európai Unión belüli hivatalos elfogadásának egyszerűsítése révén. Nem vonatkozik a közokiratok tartalmának elismerésére, nevezetesen a tagállamok szuverenitásának megőrzése érdekében a családjog területén.

Az intézményközi tárgyalásokat követően a társjogalkotók és a Bizottság kompromisszumos szövegről állapodtak meg. A rendelet így lefedi a családi állapotra vonatkozó közokiratokat, valamint bizonyos egyéb, a polgárok által gyakran igényelt dokumentumokat, például a tartózkodási hely, az állampolgárság és a bűnügyi nyilvántartás vonatkozásában.

E közokiratokat illetően a rendelet előirányozza a felülhitelesítés és az apostille alóli mentességet, amelyek a határokon átnyúló közokiratok esetében hagyományosan előírt adminisztratív alakiságnak számítanak. Könnyített elfogadási intézkedéseket irányoz elő a hiteles másolatok és a hiteles fordítások terén is.

A jelenlegi hatály nem terjed ki a diplomákra és a szakképesítést igazoló bizonyítványokra, a fogyatékosságot igazoló dokumentumokra, valamint néhány, a vállalkozások számára releváns dokumentumra, azonban a rendelet felülvizsgálati záradékokat foglal magában, amelyek kilátásba helyezik az adminisztratív egyszerűsítések hatályának jövőbeni bővítését, amint a nemzeti hatóságoknál kialakult szokássá válik ez az új munkamódszer.

A fentiekre tekintettel szavazatommal támogattam az ajánlást.

  Adam Szejnfeld (PPE), na piśmie. ‒ Swoboda przemieszczania się osób jest jednym z kluczowych praw wynikających z obywatelstwa UE. Pomimo faktu, że prawo to jest mocno zakorzenione w ustawodawstwie UE, wielu obywateli UE studiujących, mieszkających, pracujących lub prowadzących działalność gospodarczą w innym państwie napotyka w codziennym życiu przeszkody, które utrudniają im korzystanie z tego prawa. Formalności administracyjne związane z uwierzytelnieniem w jednym państwie członkowskim dokumentów urzędowych wydanych w innym państwie UE należą do najczęściej wymienianych problemów.

Rozporządzenie wskazuje na 13 kategorii dokumentów urzędowych, m.in. akt urodzenia, zgonu, małżeństwa, rozwodu, brak wpisu do rejestru karnego, które zwolnione będą z wszelkich form legalizacji. Również ich kopie poświadczone za oryginałem będą uznawane we wszystkich państwach członkowskich. Aby ułatwić tłumaczenie dokumentów wprowadzone zostaną również wielojęzyczne standardowe formularze.

Rozporządzenie PE i Rady jest ważnym krokiem w kierunku zmniejszenia kosztów, skrócenia procesu legalizacji, przy jednoczesnym zachowaniu pewności prawnej. Jest to wyjście naprzeciw oczekiwaniom Europejczyków, by ich codzienne życie i kontakty z urzędami państw członkowskich stały się prostsze.

  Claudia Țapardel (S&D), în scris. ‒ Unul dintre principiile care stau la baza Uniunii Europene este libertatea de circulație a cetățenilor statelor membre. În acest sens, o componentă importantă este reprezentată de simplificarea acceptării anumitor documente emise de statele respective. Din păcate, în prezent, mai există destule obstacole în calea normalizării acestui proces important, ceea ce creează dificultăți, în special pentru cei care doresc să studieze și să lucreze într-un alt stat membru, dar și în cazul altor documente publice care privesc starea civilă, reședința, naționalitatea și cazierul judiciar. Actuala propunere de regulament preconizează scutirea de la obligația de legalizare și apostilă a documentelor respective, proceduri tradiționale în cazul documentelor oficiale transfrontaliere.

De asemenea, sunt prevăzute simplificări în privința copiilor legalizate și a traducerilor autorizate, mai ales prin crearea unor formulare standard multilingve și pre-traduceri, anexate la documentele oficiale naționale. Deocamdată nu sunt incluse în regulament diplomele și certificatele de formare, certificatele de handicap, documentele privind întreprinderile. Totuși, regulamentul reprezintă un pas important înainte și va putea fi revizuit în viitor, în conformitate cu evoluția condițiilor la nivelul UE. De aceea, consider că este vorba despre un progres evident și susțin adoptarea acestui document.

  Marc Tarabella (S&D), par écrit. ‒ J'ai voté pour le rapport Delvaux. L'objectif de cette législation est de favoriser la libre circulation des citoyens en simplifiant l'acceptation formelle de certains documents publics dans l'Union européenne. Elle ne concerne pas la reconnaissance du contenu des documents publics, et ce notamment pour préserver la souveraineté des États membres en matière de droit de la famille.

La mobilité des citoyens de l'Union est une réalité: quelque douze millions d'entre eux étudient, travaillent ou vivent dans un État membre dont ils ne sont pas ressortissants. À l'heure actuelle, si les citoyens et les entreprises de l'Union exercent leur droit à la libre circulation ou les libertés du marché intérieur, ils peuvent rencontrer des complications administratives lorsqu'ils doivent présenter des documents publics aux autorités d'un autre État membre, par exemple suite à une mobilité transfrontalière.

  Pavel Telička (ALDE), in writing. ‒ I voted in favour of this text on promoting the free movement of citizens by simplifying the requirements for presenting certain public documents in the European Union. The aim of this legislation is to promote the free movement of citizens and businesses by simplifying the acceptance of certain public documents in the European Union. It does not affect recognition of the content of public documents, particularly out of a concern to preserve the sovereignty of the Member States with regard to family law.

  Romana Tomc (PPE), pisno. ‒ Predloga zavrnitve stališča Sveta v prvi obravnavi z namenom sprejetja Uredbe Evropskega parlamenta in Sveta o spodbujanju prostega gibanja državljanov s poenostavitvijo zahtev za predložitev nekaterih javnih listin v Evropski uniji in o spremembi Uredbe (EU) št. 1024/2012 nisem podprla.

Državljani in podjetja, ki koristijo pravico do prostega trga, se soočajo z upravnimi težavami, v situacijah, ko morajo predložiti potrebne javne listine organom držav. Glede teh javnih listin uredba določa oprostitev legalizacije in potrjevanja z žigom, ki spadata med upravne postopke, ki se navadno zahtevajo za javne listine iz druge države.

Predvideni so poenostavljeni postopki sprejemanja overjenih kopij in overjenih prevodov. Osrednji del uredbe sestavljajo večjezični standardni obrazci za večino zadevnih javnih listin.

  Estefanía Torres Martínez (GUE/NGL), por escrito. ‒ Voto en contra de esta enmienda, que es la propuesta para que el Parlamento rechace la posición del Consejo, ya que lo que pretende aprobar el Informe presentado, es el compromiso entre el Consejo y el Parlamento para la aceptación de ciertos documentos públicos en la Unión Europea. El objetivo del informe de la ponente es promover el libre movimiento de los ciudadanos de la Unión entre países, simplificando la aceptación de documentos públicos. Se trata de un informe de carácter técnico que beneficiará a los ciudadanos de la Unión Europea. Por este motivo estoy a favor, y voto en contra de la propuesta de rechazar la posición del Consejo.

  Mylène Troszczynski (ENF), par écrit. ‒ Compte tenu des conventions applicables déjà en vigueur, il est difficile de dégager le réel intérêt de ce texte et ce qui permettrait de lutter contre les fraudes déjà existantes. Il s’agit d’un énième gadget qui alourdira la charge de nos administrations, déjà surchargées et sur lesquelles, pour certains États membres, règne l’austérité.

J'ai donc voté pour l'amendement de rejet.

  Kazimierz Michał Ujazdowski (ECR), na piśmie. ‒ Popieram działania, które służą ułatwianiu podróży obywatelom Unii Europejskiej. Należy upraszczać procedury urzędowe. Szkoda, że porozumienie wypracowane z Radą nie odpowiada na wszystkie problemy. Przede wszystkim niewyjaśniona pozostaje liberalizacja przepisów m.in. w kwestiach dyplomów i świadectw szkolnych. Postanowiłem zagłosować przeciwko zaleceniu.

  István Ujhelyi (S&D), írásban. ‒ E jogalkotási aktus célja a polgárok szabad mozgásának előmozdítása bizonyos közokiratok Európai Unión belüli hivatalos elfogadásának egyszerűsítése révén. Nem vonatkozik a közokiratok tartalmának elismerésére, nevezetesen a tagállamok szuverenitásának megőrzése érdekében a családjog területén. Az uniós polgárok mobilitása valóság: közülük mintegy 12 millióan tanulnak, dolgoznak vagy élnek az állampolgárságuk szerinti államtól eltérő tagállamban. Ha manapság az uniós polgárok és vállalkozások a szabad mozgáshoz való jogaikat vagy belső piaci szabadságaikat gyakorolják, adminisztratív jellegű bonyodalmakba ütközhetnek a közokiratok más tagállamok hatóságaihoz való benyújtása során, például a határokon átnyúló mobilitás következtében. Támogattam.

  Miguel Urbán Crespo (GUE/NGL), por escrito. ‒ Voto en contra de esta enmienda, que es la propuesta para que el Parlamento rechace la posición del Consejo, ya que lo que pretende aprobar el Informe presentado, es el compromiso entre el Consejo y el Parlamento para la aceptación de ciertos documentos públicos en la Unión Europea. El objetivo del informe de la ponente es promover el libre movimiento de los ciudadanos de la Unión entre países, simplificando la aceptación de documentos públicos. Se trata de un informe de carácter técnico que beneficiará a los ciudadanos de la Unión Europea. Por este motivo estoy a favor, y voto en contra de la propuesta de rechazar la posición del Consejo.

  Ivo Vajgl (ALDE), in writing. – I voted against the proposal to reject the Council position at first reading with a view to the adoption of a regulation of the European Parliament and of the Council on promoting the free movement of citizens by simplifying the requirements for presenting certain public documents in the European Union and amending Regulation (EU) No 1024/2012. I am committed to the recommendation whose final goal is to promote the free movement of citizens and businesses by simplifying the acceptance of certain public documents in the European Union. Furthermore, I believe that this regulation will put an end to the heavy and expensive bureaucracy currently in place.

  Ramón Luis Valcárcel Siso (PPE), por escrito. ‒ El documento pretende promover el libre movimiento de los ciudadanos y las empresas mediante la simplificación de algunos documentos públicos. Hablamos de un informe objeto de un amplio compromiso y que nos ayuda a avanzar un paso más en la libre circulación, por lo que considero necesario votar a su favor.

  Miguel Viegas (GUE/NGL), por escrito. ‒ Esta legislação decorre do que vem disposto no artigo 21.º do TFUE. Esta legislação pretende promover a livre circulação dos cidadãos através da simplificação da aceitação de certos documentos públicos na União Europeia.

Não se trata do reconhecimento do conteúdo dos documentos públicos, sobretudo para preservar a soberania dos Estados-Membros em matéria de direito da família. O regulamento abrange apenas os documentos relativos ao estado civil, bem como alguns outros documentos frequentemente exigidos aos cidadãos, por exemplo relativos à residência, à nacionalidade e ao registo criminal.

É proposta a criação de formulários multilingues para a maioria dos documentos públicos em causa para facilitar o processo. É feita a crítica ao Conselho por não ter incluído os diplomas e certificados de formação, os certificados de deficiência, bem como certos documentos relevantes para as empresas.

Para além disso, os formulários multilingues não podem circular de forma autónoma, mas devem ser anexados aos documentos nacionais em questão, o que constitui uma complicação evitável.

  Harald Vilimsky (ENF), schriftlich. ‒ Der Bericht versucht unter dem Vorwand der Freizügigkeit, eine vereinfachte Annahme bestimmter öffentlicher Urkunden innerhalb der EU durchzusetzen. So sollen zur Ersparnis verwaltungstechnischer Komplikationen Personenstandsurkunden und eine Reihe anderer Dokumente, die Wohnsitz, Staatsangehörigkeit und Strafregister betreffen, der Legalisation und der Apostille entzogen werden. Daher halte ich den Änderungsantrag der ENF, welcher diesem Spuk ein Ende bereiten würde, für unterstützenswert.

  Julie Ward (S&D), in writing. ‒ I voted in favour of this legislation as it promotes the free movement of citizens and businesses by simplifying the acceptance of certain public documents in the European Union. In other words, it aims at making the life of citizens easier by reducing the administrative burden to mobility inside the EU. The keystone of the regulation is the creation of multilingual standard forms for most of the public documents concerned. The forms are attached to the original version of the document, and are pre-translated, meaning the document holder is not required to get a certified/notarised copy of the translated document. This will therefore greatly facilitate procedures for European citizens moving between Member States.

  Anna Záborská (PPE), písomne. ‒ Zjednodušenie požiadaviek na overovanie verejných listín a dokumentov má veľký význam pre každého, kto sa uchádza o prácu alebo sa chce usadiť v inom členskom štáte EÚ. Dnes je potrebné v takomto prípade úradne overovať množstvo dokumentov. Prijatý návrh pomáha aj študentom, ktorí idú študovať na európske univerzity a potrebujú predložiť verejné listiny, ktoré sa týkajú narodenia, mena, bydliska, občianstva a štátnej príslušnosti, prípadne neexistencie záznamu v registri trestov. Všetky tieto listiny budú oslobodené od legalizácie alebo podobnej formality. Orgány tiež nebudú môcť požadovať súčasné predloženie originálu listiny a jej overenej kópie vydanej orgánmi iných členských štátov. Navyše budú musieť prijať aj neoverenú kópiu, pokiaľ je originálna listina predložená spolu s takouto kópiou, a tiež prijať overenia vydané v iných členských štátoch. To určite ušetrí nielen študentom peniaze aj čas pri vybavovaní potrebných formalít. Preto som návrh podporila.

  Tomáš Zdechovský (PPE), písemně. ‒ Tuto zprávu podporuji, neboť je to krok správným směrem k volnému pohybu občanů díky zjednodušení formálního přijímání některých veřejných listin v Evropské unii. Přibližně dvanáct milionů občanů EU studuje, pracuje nebo žije v členském státě, jehož nejsou státními příslušníky. Ačkoli občané Unie využívají svého práva na volný pohyb, často se setkávají s administrativními komplikacemi. Toto opatření jim tyto komplikace do značné míry odbourává. Osobně pak velmi oceňuji vytvoření vícejazyčných standardních formulářů pro většinu dotčených úředních listin.

  Damiano Zoffoli (S&D), per iscritto. ‒ Si è riscontrato che lo scambio di documenti pubblici tra amministrazioni di paesi membri differenti rallenta e complica la libera circolazione delle persone attraverso le frontiere dell'Unione europea, a causa dei costi e della burocrazia incontrate dai cittadini. È doveroso, perciò, dare una risposta rapida ed efficace, insistendo sulla riduzione delle difficoltà burocratiche e sulla semplificazione delle pratiche, accogliendo la creazione di moduli standard pre-tradotti disponibili nelle diverse lingue dell'Unione, in modo da evitare i costi di traduzione a carico degli individui e ridurre i tempi di scambio dei documenti, semplificando così la libera circolazione all'interno dell'UE.

  Milan Zver (PPE), pisno. ‒ Glasoval sem proti Priporočilu za drugo obravnavo o stališču Sveta v prvi obravnavi z namenom sprejetja Uredbe Evropskega parlamenta in Sveta o spodbujanju prostega gibanja državljanov s poenostavitvijo zahtev za predložitev nekaterih javnih listin v Evropski uniji in o spremembi Uredbe.

Namen zakonodajne uredbe je, da se s poenostavitvijo sprejemanja nekaterih javnih listin v Evropski uniji spodbuja prosto gibanje državljanov in podjetij. Vendar menim, da je glede na trenutne varnostne razmere v Evropski uniji takšen predlog prenagljen, nedomišljen in lahko ogrozi nacionalno varnost.

5.2. Overdracht aan het Gerecht van de bevoegdheid om in eerste aanleg uitspraak te doen in zaken betreffende EU-ambtenaren (A8-0167/2016 - Mady Delvaux)

  Ангел Джамбазки (ECR). – Гласувах с „въздържал се“ по това досие, тъй като принципно съм против идеята за увеличаване на броя на съдиите. Това е четвърто предложение под формата на текст за регулация и резултат от междуинституционалните преговори. Предложените реформи от Съда на Европейския съюз, включително и премахване на Съда на публичната служба, е мярка с голямо закъснение. Въпреки това целта остава прехвърляне на целия персонал към Съда и едновременно с това повишаване на броя на съдиите на двама за всяка държава членка. Представителните разходи предупреждават, че това би струвало около 20 милиона евро. Няма достатъчно доказателства за въздействието, което ще окаже това увеличение на броя на съдиите.

  Jiří Pospíšil (PPE). – Paní předsedající, já jsem nakonec toto usnesení podpořil, byť nesouhlasím s celkovou politickou reformou Soudního dvora, tzn. zdvojnásobením počtu soudců, ale tento text povede k tomu, že se na Soudní dvůr přenese agenda, kterou dosud vykonával Soud pro veřejnou službu. Beru to jako pragmatické malé zlo, když jsme alespoň na tak navýšený počet soudců – z 28 na 56 – přenesli část další agendy a ti soudci budou moci tuto práci navíc vykonávat. Proto jsem nakonec hlasoval pro toto dílčí usnesení.

Jinak jsem nehlasoval pro deklaraci o genderové vyváženosti na soudu, osobně si myslím, že takovéto politické deklarace na odborná pracoviště, jako jsou soudy, nepatří. V České republice nemáme zakotvenou genderovou vyváženost českých soudů a přitom v české justici pracuje 60 % soudkyň a 40% soudců.

  Andrejs Mamikins (S&D). – Priekšsēdetaj! Šī ir jau ceturtā Tiesas reformas stadija, un vērts atzīmēt, ka tā noteikti noritēja daudz vieglāk nekā iepriekšējā — attiecībā uz tiesnešu skaita palielināšanu. Uzskatu, ka tiesas pienācīga reformēšana, ņemot vērā mūsdienu reālijas un izaicinājumus, ir svarīga un nepieciešama, bet Tiesa, bez šaubām, ir viena no vissvarīgākajām Savienības iestādēm, līdz ar to tās efektīva funkcionēšana ir primāra svarīguma jautājums, tāpēc, protams, es apsveicu šodienas pozitīvo balsošanu.

Svarīgi atzīmēt arī, ka šīs Komisijas priekšlikums regulēt to lietu nodošanas kārtību Vispārējai tiesai, kuras vēl nav izskatītas Civildienesta tiesā un savukārt tās lietas, kuras vēl nav izskatītas Civildienesta tiesā, šī gada augusta beigās tiks nodoti tajā procesuālajā stadijā, kādas tās būs izejot no attiecīga stāvokļa 31. augustā. Esmu „par”.

  Monica Macovei (ECR). – Doamnă președintă, am contribuit în mod activ și susțin reforma justiției în România, în statele vecine și în toate statele Uniunii Europene și peste tot în lume. Reforma Curții Europene de Justiție, inclusiv prin acest transfer, va duce la o creștere a eficienței, acest lucru este obligatoriu. Și da, justiția are nevoie de specialiști buni, are nevoie de finanțare, are nevoie de cercetare și de legi clare. Când procesul de reformă va fi finalizat, fiecare stat membru va putea numi doi judecători, iar numărul maxim de judecători al Curții ar urma să ajungă la cincizeci și șase.

Acum, am o întrebare: de ce trebuie dublat numărul de judecători? Acest fapt va duce la o creștere a cheltuielilor cu circa 20 de milioane de euro și acest lucru este justificat și eficient dacă se dublează și numărul de dosare, de exemplu. De aceea, solicit Comisiei să prezinte un studiu de impact, ca să ne spună exact de ce trebuie dublat numărul de judecători.

  Stanislav Polčák (PPE). – Paní předsedající, otázky, které vznesla má předřečnice paní Macoveiová, jsou určitě relevantní. Nicméně v této věci já jsem sám osobně velmi zvažoval, zda podpořit návrh zprávy, nakonec jsem hlasoval pro.

Já jsem zprávu nepodpořil v tom dřívějším hlasování, reformu jako takovou nepovažuji za zdařilou. Nicméně v této dílčí otázce poté, kdy již byla přijata i schválena Parlamentem, nezbylo v zásadě nic jiného, než ji podpořit, protože dochází k přesunu částí agendy Soudu pro veřejnou službu na Tribunál, což znamená, že na navýšený počet soudců připadne jaksi větší díl odpovědnosti, větší díl práce. V tomto směru se jedná o pragmatické hlasování, myslím, že i řady mých kolegů a z tohoto důvodu jsem i já tento postup podpořil, i když se samotnou reformou jako celkem tedy nesouhlasím. Avšak genderová vyváženost na Soudním dvoře a v Tribunálu mi nečiní problémy.

Written explanations of vote

  Isabella Adinolfi (EFDD), per iscritto. ‒ Il tribunale della funzione pubblica, istituito con decisione 2004\752\CE, è competente a deliberare in primo grado sulle controversie tra l'UE ed i suoi agenti in materia di rapporti di lavoro e di previdenza sociale. La Presidenza italiana ha dato inizio ad una riforma della Corte di giustizia. Punti focali erano: aumento del numero di giudici e conseguente soppressione del Tribunale. Pertanto, al moltiplicarsi dei giudici generici, corrisponde il venir meno di un tribunale composto da giudici specializzati. Ho deciso, pertanto, di esprimere voto negativo non solo poiché ritengo la riforma uno spreco di denaro, ma soprattutto perché non credo che la stessa possa, in modo alcuno, giovare ai cittadini.

  Marina Albiol Guzmán (GUE/NGL), por escrito. ‒ Esta es la cuarta ocasión en la que se reforma el Tribunal de la UE. En la última reforma se allanó el camino para doblar el número de jueces. La consecuencia de este aumento es la clausura del Tribunal especializado en la función pública europea y la transferencia de sus competencias al Tribunal General.

He votado en contra de este traspaso, porque no creo necesario un aumento de jueces y a la vez estoy en contra de que se cierre el Tribunal especializado en la función pública europea.

  Eric Andrieu (S&D), par écrit. ‒ J’ai voté en faveur de ce règlement relatif à la réforme de la Cour de justice. Je me félicite que dans ce texte, le Parlement européen rappelle notamment son attachement à l'équilibre entre les sexes parmi les juges des tribunaux de l'Union européenne.

  Νίκος Ανδρουλάκης (S&D), γραπτώς. ‒ Ψήφισα υπέρ της έκθεσης, η οποία αναφέρεται στον παρόντα κανονισμό, που είναι ο τέταρτος κατά σειρά που αφορά τη μεταρρύθμιση του Δικαστηρίου. Με τον πρώτο κανονισμό επήλθαν διάφορες αλλαγές στις συνθέσεις και τη διαδικασία που εφαρμόζεται στο Δικαστήριο και το Γενικό Δικαστήριο, ενώ στον δεύτερο κανονισμό προβλεπόταν ο διορισμός αναπληρωτών δικαστών στο Δικαστήριο Δημόσιας Διοίκησης.

  Marie-Christine Arnautu (ENF), par écrit. ‒ La réforme de la Cour de justice a été menée, dès son origine, de manière scandaleuse, sans aucune analyse d’impact ou de son coût. La suppression du TFP a été proposée sans consultation de ses juges et de ses fonctionnaires et sans analyse approfondie de l’article 257 du traité FUE comme base juridique de cette suppression.

Nous nous opposons fermement à cette réforme coûteuse, illégale et inutile à l’heure où l’austérité s’abat sur nos juridictions nationales. J’ai donc voté contre.

  Jonathan Arnott (EFDD), in writing. ‒ This is part of the re-arrangement of the EU Court of Justice (ECJ) which includes doubling the number of judges in the court. As a matter of principle I oppose the very existence of the ECJ and its primacy over the Parliament and Courts of the United Kingdom. Previously I have voted against the report of Mady Delvaux on the transfer to the General Court of Jurisdiction at first instance in EU civil service cases.

  Jean Arthuis (ALDE), par écrit. ‒ J'ai voté en faveur de ce rapport, comme le préconisait la commission compétente au fond.

  Zigmantas Balčytis (S&D), raštu. ‒ Šis reglamentas – ketvirtasis, susijęs su Teisingumo Teismo reforma. Pirmajame reglamente atlikta įvairių pakeitimų, susijusių su Teisingumo Teismo ir Bendrojo Teismo sudėtimi ir darbo tvarka, o į antrąjį įtraukta nuostata dėl laikinųjų Tarnautojų teismo teisėjų. Dėl trečiosios reformos dalies kilo daugiausia ginčų, nes ji susijusi su Bendrojo Teismo teisėjų skaičiaus padidinimu. Teisėjų skaičius padidintas su sąlyga, kad bus panaikintas Tarnautojų teismas, o viešosios tarnybos ginčai bus grąžinti nagrinėti Bendrajam Teismui.

Taigi šis reglamentas parengtas atsižvelgiant į trečiąjį reglamentą dėl Teisingumo Teismo reformos. Vykstant antrajam Bendrojo Teismo teisėjų skaičiaus padidinimo nuo 40 iki 47 etapui, turi būti panaikintas septynis teisėjus turėjęs Tarnautojų teismas. Taigi Teisingumo Teismo pasiūlymas logiškas ir atitinka tai, į ką atsižvelgti prašė teisėkūros institucijos. Todėl pasiūlymui pritariu.

  Hugues Bayet (S&D), par écrit. ‒ J’ai voté pour ce rapport, qui approuve le transfert au Tribunal de l’Union européenne de la compétence pour statuer, en première instance, sur les litiges entre l’Union et ses agents

  Brando Benifei (S&D), per iscritto. ‒ Oggi ho votato a favore della relazione Delvaux sul trasferimento al Tribunale della competenza a decidere in primo grado in materia di funzione pubblica dell'UE. Si tratta di un testo di natura prevalentemente tecnica che porta allo scioglimento del Tribunale della funzione pubblica e ad un conseguente aumento dei giudici del Tribunale di primo grado da 40 a 47. In base al testo, che introduce anche alcune modifiche collaterali e disposizioni transitorie, i poteri del Tribunale della funzione pubblica disciolto sono riattribuiti al Tribunale. Si tratta di una proposta funzionale che viene incontro alla richiesta di ampliare il numero dei totale dei giudici sino a 56 in modo da garantire un numero di due giudici per Stato membro. L'attuale riforma non contempla la modifica del regolamento di procedura del Tribunale e della sua organizzazione interna sulla quale si dovrà comunque in seguito intervenire.

  Xabier Benito Ziluaga (GUE/NGL), por escrito. ‒ Voto en contra de este informe, que es el cuarto texto relacionado con la reforma del Tribunal de Justicia de la UE. En esta fase del proceso se propone el aumento del número de jueces del Tribunal General de Justicia. La consecuencia de esto, es la supresión del Tribunal especializado de la Función Pública, y la transferencia de sus competencias al Tribunal General. Me opongo al proyecto de reforma del Tribunal desde el inicio, por lo que voto en contra de esta resolución legislativa.

  Dominique Bilde (ENF), par écrit. ‒ Ce projet de règlement est le quatrième relatif à la réforme controversée de la CJUE. Ce transfert proposé masque la réalité qui est la suppression pure et simple du Tribunal de la fonction publique de l’Union européenne. L'augmentation de sept du nombre de juges du Tribunal au 1er septembre 2016 doit s'accompagner du transfert au Tribunal de la compétence pour statuer, en première instance, sur les litiges entre l'Union et ses agents.

J’avais posé une question écrite en ce sens et je considère que la réforme de la Cour de justice a été menée, dès son origine, de manière scandaleuse, sans aucune analyse d’impact ou de son coût. De plus, la suppression du TFP a été proposée sans consultation de ses juges et de ses fonctionnaires et sans analyse approfondie de l’article 257 du traité FUE comme base juridique de cette suppression.

Cette réforme coûteuse et inégale n’est à mon sens pas utile et j’ai donc voté contre ce texte.

  Mara Bizzotto (ENF), per iscritto. ‒ L'intero iter di riforma che la Corte di giustizia ha subito in questi anni non mi ha mai convinta totalmente. Il provvedimento oggetto di voto, pur essendo in parte condivisibile, mantiene dei passaggi che mi lasciano perplessa e mi hanno spinta ad esprimermi con un'astensione.

  José Blanco López (S&D), por escrito. ‒ La última reforma del Tribunal General contemplaba un incremento del número de jueces a 56 y la supresión del Tribunal de la Función Pública, con la consecuente transferencia de jurisdicción, con el fin de simplificar y agilizar el sistema judicial. Este reglamento por lo tanto, otorga continuidad a las reformas pactadas, para que el Tribunal General este facultado para resolver en primera instancia todos los asuntos relacionados con la función pública europea, y por ello he emitido mi voto a favor.

  Vilija Blinkevičiūtė (S&D), raštu. ‒ Balsavau dėl šio pranešimo, nes juo Parlamentas išsako savo poziciją dėl reglamento dėl jurisdikcijos perdavimo Europos Sąjungos Bendrajam Teismui kaip pirmajai instancijai spręsti Sąjungos ir jos tarnautojų ginčus.

Šis reglamentas – ketvirtasis, susijęs su Teisingumo Teismo reforma. Pirmajame reglamente atlikta įvairių pakeitimų, susijusių su Teisingumo Teismo ir Bendrojo Teismo sudėtimi ir darbo tvarka, o į antrąjį įtraukta nuostata dėl laikinųjų Tarnautojų teismo teisėjų. Dėl trečiosios reformos dalies kilo daugiausia ginčų, nes ji susijusi su Bendrojo Teismo teisėjų skaičiaus padidinimu. Iš pradžių šį skaičių buvo numatyta padidinti nuo 28 iki 40. Tarybai primygtinai raginant, teisėkūros institucijos galiausiai nutarė Bendrojo Teismo teisėjų skaičių padidinti iki 56, kad kiekviena valstybė narė galėtų skirti po du teisėjus. Teisėjų skaičius padidintas su sąlyga, kad bus panaikintas Tarnautojų teismas, o viešosios tarnybos ginčai bus grąžinti nagrinėti Bendrajam Teismui.

Taigi šis reglamentas parengtas atsižvelgiant į trečiąjį reglamentą dėl Teisingumo Teismo reformos. Vykstant antrajam Bendrojo Teismo teisėjų skaičiaus padidinimo nuo 40 iki 47 etapui, turi būti panaikintas septynis teisėjus turėjęs Tarnautojų teismas.

Taigi Teisingumo Teismo pasiūlymas logiškas ir atitinka tai, į ką atsižvelgti prašė teisėkūros institucijos. Jame tik siūloma panaikinti nuostatas dėl Tarnautojų teismo ir keletas nedidelių su tuo susijusių pakeitimų bei pereinamojo laikotarpio nuostatų. Suprantama, minėtieji pakeitimai apima antrojo reglamento dėl Teisingumo Teismo reformos panaikinimą.

  Biljana Borzan (S&D), napisan. ‒ Podržavam ovo izvješće koje je samo nastavak reforme Suda pravde. Paralelno s drugim korakom, odnosno povećanjem broja sudaca na Glavnom sudu s 40 na 47, službenički sud koji ima sedam sudaca treba ukinuti.

  Marie-Christine Boutonnet (ENF), par écrit. ‒ La réforme de la Cour de justice a été menée, dès son origine, de manière scandaleuse, sans aucune analyse d’impact ou de son coût. La suppression du Tribunal de la fonction publique de l'Union européenne a été proposée sans consultation de ses juges et de ses fonctionnaires et sans analyse approfondie de l’article 257 du traité FUE comme base juridique de cette suppression.

Je m'oppose fermement à cette réforme coûteuse, illégale et inutile à l’heure où l’austérité s’abat sur nos juridictions nationales.

J'ai voté contre.

  Lynn Boylan (GUE/NGL), in writing. – The Civil Service Tribunal was put in place for disputes between EU personnel and the Institutions.

This report seeks to merge the Civil Service Tribunal with the General Court, which will have a number of adverse consequences for applicants, including 1) much longer waiting times, 2) the loss of seven specialised judges, 3) the loss of one appellate stage.

This reform seems to have no real substance as the Court was first set up in 2005 with the aim of relieving the burden of the General Court. It seems that this reform has been a long-laboured compromise due to disagreements over which countries should appoint judges and how the rotation should work. The result is a loss in interest in specialised courts and just an increase in judges to the General Court. There is no empirical research to show that this restructuring will improve efficiency or save money.

Therefore I voted against this report.

  Renata Briano (S&D), per iscritto. ‒ L'aumento dei giudici del Tribunale a 56 è coerente con la decisione di permettere ad ogni Stato membro dell'Unione di nominare due giudici ciascuno. Tale aumento è stato correttamente subordinato allo scioglimento del Tribunale della funzione pubblica e al ritrasferimento al Tribunale del contenzioso della funzione pubblica. La proposta contiene emendamenti minori, migliorativi del funzionamento delle attuali istituzioni, coerenti con quanto già approvato dal Parlamento nelle precedenti fasi della riforma della Corte di giustizia attualmente in atto.

  Steeve Briois (ENF), par écrit. ‒ C’est le quatrième projet de règlement relatif à la réforme tout à fait contestable de la Cour de justice. Il s’inscrit dans une stratégie d’extension des compétences des juridictions de l’Union à mesure que s’intensifie le contentieux en matière de droit européen. L’objectif de ce règlement est d’abord de doter le Tribunal de l’Union européenne de sept juges supplémentaires et de supprimer le Tribunal de la fonction publique européenne. Cette réforme, qui a été menée sans aucune concertation ni étude d’impact, vise à concentrer les pouvoirs judiciaires dans les mains d’un organe juridictionnel. Plutôt que de renforcer les moyens des organes juridictionnels européens, il conviendrait de pallier le manque de moyens de l’institution judiciaire française. J’ai voté contre ce texte.

  Daniel Buda (PPE), în scris. ‒ Am votat în favoarea raportului cu privire la transferul către Tribunal al competenței de a se pronunța în primă instanță cu privire la cauzele din domeniul funcției publice a UE, ținând cont de necesitatea de a reglementa cadrul legal existent. Judecătorii își vor începe activitatea la 1 octombrie, ceea ce face cu atât mai necesară adoptarea acestui raport.

Acest regulament reprezintă cea de a patra etapă de reformare a Curții de Justiție. Odată cu majorarea numărului de judecători ai Tribunalului de la 40 la 47, s-a impus desființarea Tribunalului Funcției Publice și transferarea litigiilor legate de funcția publică către Tribunal.

Subscriu acestei propuneri, având în vedere că aceasta este soluția pe care co-legiuitorii au găsit-o ca fiind cea favorabilă, dar și că modificările propuse de Tribunal au fost pregătite în strânsă consultare cu Tribunalul Funcției Publice și Curtea de Justiție.

  Nicola Caputo (S&D), per iscritto. ‒ Oggi ho votato a favore delle modifiche allo statuto della Corte di giustizia dell'Unione europea. Esse non rappresentano solo una riorganizzazione interna della Corte di giustizia dell'Unione europea, ma costituiscono una vera e propria riforma dell'architettura istituzionale di quest'ultima che perderà l'attuale struttura "tripartita" con l'inclusione del Tribunale della funzione pubblica nel Tribunale dell'Unione europea.

Un'attenzione particolare, con riferimento alle future nomine dei giudici del Tribunale dell'Unione europea, è stata posta dal Parlamento europeo al tema dell'equilibrio di genere, ritenuto di fondamentale importanza. Al termine del processo di riforma, il Tribunale dovrebbe infatti essere composto da due giudici per Stato membro. Chiedo quindi ai governi degli Stati membri, durante il processo di nomina dei candidati come giudici presso il Tribunale dell'Unione europea, di assicurare parità di genere.

Restano, peraltro, da chiarire diversi profili del nuovo assetto, ad esempio con riguardo all'istituzione, alla composizione e alle funzioni di eventuali sezioni specializzate nell'ambito del Tribunale dell'Unione europea. La definizione di tali aspetti, nonché delle concrete modalità di funzionamento dell'organo giurisdizionale nella sua composizione, richiederà una nuova revisione del regolamento di procedura del Tribunale dell'Unione europea, così come di quello della Corte di giustizia.

  Matt Carthy (GUE/NGL), in writing. ‒ I voted against this report which concerned the closure of the specialised Civil Service Tribunal. This court had been the separate specialised court dealing with disputes between EU institutions/offices/agencies, and their employees, since 2005. The abolition, or merger of this court with the General Court will have a number of consequences for applicants, 1) much longer waiting times, 2) the loss of seven specialised judges, 3) the loss of one appellate stage for applicants. Furthermore, there has been no research or data to show that this restructuring will improve efficiency of save money.

For these reasons, I voted against.

  David Casa (PPE), in writing. ‒ I voted in favour of the report as part of the reform of the European Court of Justice. Among other matters, it proposes to increase the number of judges at the General Court to 56. To cope with the reform of the Court of Justice, I believe that allowing each Member State having two judges at the General Court promotes better legislation in the EU. I am especially content with the proposal of accordingly amendments that aim to build a more consistent judicial system.

  Fabio Massimo Castaldo (EFDD), per iscritto. ‒ La richiesta della soppressione del Tribunale speciale della funzione pubblica dell'Unione europea è conseguenza della riforma della Corte di giustizia, che prevede l'aumento del numero dei giudici da 28 a 40 e poi 56 (con 2 nomine per Stato membro). Oltre ai dubbi circa l'utilità dell'aumento del numero dei giudici (che implica inoltre un dispendio importante di denaro pubblico), trovo negativo il fatto che venga soppresso un tribunale composto da giudici altamente qualificati e specializzati in una specifica materia, che verrebbe quindi in futuro trattata da giudici necessariamente meno esperti. Per queste ragioni ho espresso voto contrario.

  Caterina Chinnici (S&D), per iscritto. ‒ Il regolamento in discussione oggi completa il percorso di riforma della Corte di giustizia prevedendo l'assorbimento del Tribunale della funzione pubblica quale misura conseguente dell'aumento del numero dei giudici del Tribunale da 40 a 47, il tutto in vista dell'aumento a 56 del numero dei giudici nei prossimi anni, così da garantire a ciascuno Stato membro la nomina di due giudici.

La riforma, che non presenta particolari criticità, va apprezzata per il suo spirito di razionalizzazione. Sono apprezzabili, inoltre, le misure transitorie proposte per regolare le modalità di trasferimento al Tribunale delle cause pendenti dinanzi al Tribunale della funzione pubblica nello Stato in cui si trovino al 31 agosto 2016, nell'interesse della certezza del diritto.

La necessità di ristrutturazione dell'architettura istituzionale dell'Unione e in questo caso dei suoi organi addetti all'interpretazione e all'attuazione del diritto, rappresenta un segnale positivo della crescita e del consolidamento dell'Unione medesima come sistema di diritto dinamico e flessibile alle esigenze dei cittadini e delle istituzioni che li governano. Per questi motivi ho votato a favore.

  Λευτέρης Χριστοφόρου (PPE), γραπτώς. ‒ Στηρίζουμε την έκθεση καθώς θεωρούμε πως οι τεχνικές τροποποιήσεις που περιλαμβάνονται σε αυτήν συνιστούν βελτίωση της νομοθεσίας.

  Κώστας Χρυσόγονος (GUE/NGL), γραπτώς. ‒ Ψηφίσαμε σήμερα για την έκθεση σχετικά με τη μεταβίβαση στο Γενικό Δικαστήριο της Ευρωπαϊκής Ένωσης της αρμοδιότητας εκδικάσεως σε πρώτο βαθμό των διαφορών μεταξύ της Ένωσης και των υπαλλήλων της. Η έκθεση αυτή αφορά ένα μάλλον τεχνικό ζήτημα, με μεγάλη όμως επίπτωση σε πολλούς υπαλλήλους της Ένωσης, καθώς και στον τρόπο λειτουργίας του δικαιοδοτικού της μηχανισμού. Θεωρώ πως η απόφαση κατάργησης του ειδικού δικαστηρίου για τους υπαλλήλους της Ένωσης και η μεταφορά της δικαιοδοσίας στο Γενικό Δικαστήριο είναι πρωθύστερη, καθώς θα έπρεπε να είχαν προηγουμένως γίνει ουσιαστικά βήματα για μεγαλύτερη κατοχύρωση της ανεξαρτησίας των δικαστηρίων της Ένωσης και των λειτουργών τους, ως εκ τούτου καταψήφισα την έκθεση.

  Alberto Cirio (PPE), per iscritto. ‒ Sono d'accordo con questa proposta in quanto rappresenta semplicemente il quarto regolamento sulla riforma della Corte di giustizia. Il terzo regolamento ha portato ad un aumento del numero dei giudici del Tribunale da 28 a 56 in modo che ogni Stato membro potesse nominare su due giudici ciascuno. La proposta, dato l'incremento del numero dei giudici, si prefigge lo scopo di sciogliere il Tribunale della funzione pubblica, il quale è composto da sette giudici. Sono inoltre d'accordo con il relatore a consentire al Parlamento europeo e al Consiglio la possibilità di sciogliere i tribunali specializzati, qualora ci fosse la necessità, che essi stessi hanno creato.

  Deirdre Clune (PPE), in writing. ‒ I supported this report to increase the number of judges at the General Court to 56, so as to allow each Member State to nominate two judges each. This increase was subject to the condition that the Civil Service Tribunal, which has seven judges, was to be abolished, and civil service disputes transferred back to the General Court. The present regulation is a follow-up to the third regulation reforming the Court of Justice.

  Carlos Coelho (PPE), por escrito. ‒ O Tribunal de Justiça está a ser alvo de um processo de reforma. Entre os vários aspetos que compõe esta reforma, inclui-se a reforma do Tribunal Geral da União Europeia. Dado o volume considerável de trabalho deste, que conta atualmente com 40 juízes, Parlamento e Conselho acordaram-se no sentido de aumentar esse número para 56, ou seja, dois juízes por Estado-Membro.

Como contrapartida, foi acordada também a eliminação do Tribunal da Função Pública da União Europeia, composto por sete juízes. Ora, serve este regulamento para - em consequência - transferir a competência nas disputas entre a União e os seus agentes. Apoio, pois, a aprovação do relatório.

  Jane Collins and Mike Hookem (EFDD), in writing. – UKIP voted against the Report by Mady Delvaux on Transfer to the General Court of jurisdiction at first instance in EU civil service cases.

UKIP is opposed in principle to the very existence of and primacy of the European Court of Justice and is opposed in principle to the right of the EU to make and pass legislation.

For those reasons we voted against the proposed legislation.

  Lara Comi (PPE), per iscritto. ‒ La proposta è volta ad attuare la decisione di trasferire al Tribunale dell'Unione europea i sette giudici del Tribunale della funzione pubblica, decisione adottata a norma del succitato regolamento, trasferendo altresì al Tribunale la competenza del Tribunale della funzione pubblica. Ho votato a favore della proposta della Corte di giustizia, che si limita ad abrogare le disposizioni relative al Tribunale della funzione pubblica e introduce delle modifiche collaterali e delle disposizioni transitorie.

  Therese Comodini Cachia (PPE), in writing. ‒ The report calls for the repeal of the provisions relating to the Civil Service Tribunal, along with a small number of consequential amendments and transitional provisions. By amending provisions, it intends to make things clearer.

I agree with the establishment of the office of Vice-President of the Court of Justice and the amendment of the rules relating to the composition and the way the Grand Chamber operates.

I understand that the large Member States wanted them to be appointed on merit; however small Member States require a rotation system which ensures our countries, in turn, two judges at the Court to cope with increased workload. This should be kept in consideration in view of forthcoming developments.

  Javier Couso Permuy (GUE/NGL), por escrito. ‒ Esta es la cuarta ocasión en la que se reforma el Tribunal de la UE. En la última reforma se allanó el camino para doblar el número de jueces. La consecuencia de este aumento es la clausura del Tribunal especializado en la función pública europea y la transferencia de sus competencias al Tribunal General.

He votado en contra de este traspaso, porque no creo necesario un aumento de jueces y a la vez estoy en contra de que se cierre el Tribunal especializado en la función pública europea.

  Pál Csáky (PPE), írásban. ‒ Támogattam a Parlament jelentését az Unió és alkalmazottai közötti jogviták elsőfokú elbírálásával kapcsolatos hatáskörnek az Európai Unió Törvényszékére történő átruházásáról szóló rendelettervezetről. A jelentés a luxembourgi székhelyű Bíróság reformját érintő dokumentumok egyike, amely ésszerűsíti és tökéletesíti a 28 tagállamra vonatkozó ügyek tárgyalási rendjét, ebben a konkrét esetben az uniós intézmények és alkalmazottaik közötti jogvitákat.

A rendelet a Bíróság reformjával kapcsolatos negyedik jogszabály. Az első módosításokat eszközölt a Bíróság és a Törvényszék összetételére és eljárására vonatkozóan, a második a Közszolgálati Törvényszék helyettesítő bíráiról rendelkezett. A harmadik a Törvényszék bírái számának megemelésére vonatkozott. Az eredeti javaslat szerint a bírák száma 28-ról 40-re emelkedett volna. A folyamat végén olyan döntés született, mely a Törvényszék bíráinak számát 56 főben állapította meg, lehetővé téve minden tagállam számára két-két bíró jelölését. A Közszolgálati Törvényszék megszűnik és a közszolgálati jogviták visszakerülnek a Törvényszék hatáskörébe. A javaslat kiterjed a Közszolgálati Törvényszék előtt folyamatban lévő eljárásoknak a Törvényszékhez való áttételének módjára is. A Közszolgálati Törvényszék előtt folyamatban lévő ügyek 2016. augusztus 31-én az akkori állásuknak megfelelően kerülnek áttételre.

  Edward Czesak (ECR), na piśmie. ‒ Niniejsze rozporządzenie jest czwartym z kolei dotyczącym reformy Trybunału Sprawiedliwości, które docelowo ma zwiększyć liczbę sędziów w Sądzie do 56, tak by umożliwić każdemu państwu członkowskiemu nominowanie po dwóch sędziów. Zwiększenie liczby sędziów zostało w toku prac uzależnione od zlikwidowania Sądu do spraw Służby Publicznej i przekazania sporów z zakresu służby publicznej z powrotem do Sądu. Liczba sędziów Sądu na tym etapie reformy zostanie zwiększona o 7 sędziów Sądu do spraw Służby Publicznej i ostatecznie będzie wynosić 47. Sprawozdawca w swoim projekcie sprawozdania zatwierdza wniosek Trybunału Sprawiedliwości, proponując tylko kilka drobnych zmian o charakterze technicznym, które dotyczą:

• zasad przedkładania spraw sądowych toczących się przed Sądem do spraw Służby Publicznej,

• zmian w regulaminie Trybunału oraz w jego wewnętrznej organizacji.

Popieram reformę Trybunału Sprawiedliwości w celu zwiększenia wydajności sądownictwa europejskiego, ale nie poprzez podwojenie liczby sędziów. W związku z powyższym wstrzymałem się od głosu.

  Miriam Dalli (S&D), in writing. ‒ This report deals with a regulation that is a mere follow-up to the third regulation reforming the Court of Justice. In parallel with the second step in the increase in the number of judges at the General Court, from 40 to 47, the Civil Service Tribunal, which has seven judges, is to be abolished. In this process the European Parliament took the opportunity to again highlight the importance which it attaches to gender balance amongst the judges at the courts of the European Union. Hence I voted in favour of this report.

  Michel Dantin (PPE), par écrit. ‒ Ce rapport législatif porte sur le troisième volet de la réforme de la Cour de justice, le plus controversé, portant sur l’augmentation du nombre de juges du Tribunal. Cette augmentation est liée à la suppression du Tribunal de la fonction publique, qui compte 7 juges. Le rapport présente plusieurs ajustements techniques. Considérant que le tribunal de l’Union Européenne doit posséder les outils et les effectifs nécessaires pour accomplir ses missions de manière efficace, j’ai soutenu ce rapport.

  Rachida Dati (PPE), par écrit. – J'ai voté en faveur du rapport sur le transfert au Tribunal de l'Union européenne de la compétence pour statuer, en première instance, sur les litiges entre l'Union et ses agents. L'augmentation du nombre des juges au sein du Tribunal de l'Union européenne implique la suppression du Tribunal de la Fonction Publique de l'Union européenne. Ainsi, les juges du Tribunal seront compétents pour statuer sur les contentieux de la fonction publique.

  Mireille D'Ornano (ENF), par écrit. ‒ Ce projet de règlement est le quatrième relatif à la réforme controversée de la Cour de justice. Le texte prévoit notamment la suppression de la décision 2004/752/CE instituant le Tribunal de la fonction publique. La réforme de la Cour de justice a été menée, dès son origine, sans aucune analyse d’impact ou de son coût. La suppression du TFP a été proposée sans consultation de ses juges et de ses fonctionnaires et sans analyse approfondie de l’article 257 du traité FUE comme base juridique de cette suppression. Étant fermement opposée à cette réforme coûteuse, irrégulière et inutile dans un contexte d’austérité qui s’applique à nos juridictions nationales, j’ai voté contre.

  Γεώργιος Επιτήδειος (NI), γραπτώς. ‒ Θετική στο σύνολό της. Ήδη είχαν υπάρξει αμφισβητήσεις για την αύξηση του αριθμού των δικαστών του Γενικού Δικαστηρίου, ο οποίος τελικά ήτανε μεγαλύτερος και από αυτό που είχε συμφωνηθεί. Ο λόγος όμως είναι ότι θα υπάρχει εκπροσώπηση από κάθε κράτος μέλος με δυο δικαστές αλλά και η συγχώνευση του Δικαστηρίου Δημόσιας Διοίκησης στο Γενικό Δικαστήριο. Σύμφωνα με τις ειδικές αναφορές, θα επιτευχθούν καλύτερη λειτουργία και εκδίκαση των υποθέσεων και καλύτερος έλεγχος.

  Edouard Ferrand (ENF), par écrit. ‒ Vote contre: la réforme de la Cour de justice a été menée, dès son origine, de manière scandaleuse, sans aucune analyse d’impact ou de son coût. La suppression du TFP a été proposée sans consultation de ses juges et de ses fonctionnaires et sans analyse approfondie de l’article 257 du traité FUE comme base juridique de cette suppression.

Nous nous opposons fermement à cette réforme coûteuse, illégale et inutile à l’heure où l’austérité s’abat sur nos juridictions nationales.

  Laura Ferrara (EFDD), per iscritto. ‒ La soppressione del Tribunale della funzione pubblica è, come noto, la diretta conseguenza della riforma della Corte di giustizia che prevede il raddoppio del numero dei giudici del Tribunale di primo grado. La nostra posizione sulla riforma è fortemente negativa poiché i vantaggi per i cittadini europei, di questo moltiplicarsi di poltrone, sono tutti da dimostrare. Temiamo che questa riforma, lungi dal risolvere le criticità nell'amministrazione della giustizia nell'ambito dell’Unione europea, possa generare nuovi sprechi senza aumentare l'efficienza del tribunale. Condividiamo inoltre i dubbi sollevati da illustri giuristi in merito alla conformità al trattato della riforma in questione. Per tutte queste ragioni non possiamo esprimere un voto favorevole a questa proposta di risoluzione legislativa.

  João Ferreira (GUE/NGL), por escrito. ‒ O presente regulamento é o quarto sobre a reforma do Tribunal de Justiça. O primeiro regulamento introduziu várias alterações às formações e ao processo do Tribunal de Justiça e do Tribunal Geral. A segunda parte da reforma criou disposições sobre os juízes interinos do Tribunal da Função Pública. A terceira parte foi controversa, uma vez que dizia respeito a um aumento do número de juízes do Tribunal Geral. O aumento inicial previsto era de 28 a 40 juízes.

No final do percurso, os colegisladores chegaram a acordo, sob o impulso do Conselho, quanto ao aumento para 56 do número de juízes do Tribunal Geral, de modo a permitir que cada Estado-Membro nomeie dois juízes. Este aumento estava sujeito à condição de que o Tribunal da Função Pública fosse abolido e o contencioso da função pública transferido de volta para o Tribunal Geral.

Opusemo-nos à extinção do Tribunal Geral da Função Pública e não vemos utilidade no aumento do número de juízes, situação que podia ser resolvida com um sistema de rotatividade. É razão suficiente para que não apoiemos também este relatório.

  Luke Ming Flanagan (GUE/NGL), in writing. ‒ The disappearance of such a specialised court is not needed and I do not see the need for the hiring of more judges. I voted against.

  Lorenzo Fontana (ENF), per iscritto. ‒ Mi astengo in quanto l'intera riforma della Corte di giustizia non ci ha mai del tutto convinto.

  Λάμπρος Φουντούλης (NI), γραπτώς. ‒ Υπερψηφίζω την έκθεση σχετικά με το σχέδιο κανονισμού του Ευρωπαϊκού Κοινοβουλίου και του Συμβουλίου για τη μεταβίβαση στο Γενικό Δικαστήριο της Ευρωπαϊκής Ένωσης της αρμοδιότητας εκδικάσεως σε πρώτο βαθμό των διαφορών μεταξύ της Ένωσης και των υπαλλήλων της, καθώς ήδη είχαν υπάρξει αμφισβητήσεις για την αύξηση του αριθμού των δικαστών του Γενικού Δικαστηρίου ο οποίος και τελικά ήταν περισσότερος και από αυτό που είχε συμφωνηθεί. Ο λόγος όμως είναι ότι θα υπάρχει εκπροσώπηση από κάθε κράτος μέλος, με δυο δικαστές αλλά και η συγχώνευση του Δικαστηρίου Δημόσιας Διοίκησης στο Γενικό Δικαστήριο. Σύμφωνα με τις ειδικές αναφορές, θα γίνεται καλύτερη λειτουργία και εκδίκαση των υποθέσεων και καλύτερος έλεγχος.

  Doru-Claudian Frunzulică (S&D), in writing. ‒ This regulation is the fourth relating to the reform of the Court of Justice. The third reform concerned an increase in the number of judges at the General Court to 56. This increase was subject to the condition that the Civil Service Tribunal be abolished, with civil service disputes transferred back to the General Court.

The present regulation is therefore a follow-up to the third regulation reforming the Court of Justice. In parallel with the second step on the increase in the number of judges at the General Court, from 40 to 47, the Civil Service Tribunal, which has seven judges, is to be abolished.

The Court of Justice’s proposal merely proposes the repeal of the legal provisions relating to the Civil Service Tribunal, along with a small number of consequential amendments and transitional provisions concerning the transfer of ongoing cases.

  Arne Gericke (ECR), schriftlich. ‒ Ich habe mich bei der Abstimmung über den „Bericht zur Übertragung der Zuständigkeit für die Entscheidung im ersten Rechtszug über Streitsachen des öffentlichen Dienstes der EU auf das Gericht der Europäischen Union“ enthalten. Zwar setzt der Bericht manche sinnvolle Akzente, insgesamt aber stellt er an zu vielen Stellen die Souveränität und Subsidiarität der Mitgliedstaaten in Frage.

  Jens Gieseke (PPE), schriftlich. ‒ Ich unterstütze die Übertragung der Zuständigkeit für die Entscheidung im ersten Rechtszug über Streitsachen des öffentlichen Dienstes der EU auf das Gericht der Europäischen Union. Das hat eine Auflösung des Gerichts für den öffentlichen Dienst zur Folge. Die Zahl der Richter am Gericht der Europäischen Union soll auf 56 erhöht werden.

  Tania González Peñas (GUE/NGL), por escrito. ‒ Voto en contra de este informe, que es el cuarto texto relacionado con la reforma del Tribunal de Justicia de la UE. En esta fase del proceso se propone el aumento del número de jueces del Tribunal General de Justicia. La consecuencia de esto, es la supresión del Tribunal especializado de la Función Pública, y la transferencia de sus competencias al Tribunal General. Me opongo al proyecto de reforma del Tribunal desde el inicio, por lo que voto en contra de esta resolución legislativa.

  Antanas Guoga (ALDE), in writing. ‒ I voted in favour of the report. It meets the immediate efficiency and performance-related needs of the General Court. This will simplify the judicial structure of the European Union, enhance its overall efficiency and promote consistency in its case law.

  Τάκης Χατζηγεωργίου (GUE/NGL), γραπτώς. ‒ Καταψηφίσαμε την έκθεση, αφού η γενικότερη προσέγγισή της είχε σαν αποτέλεσμα (στο παρελθόν) το κλείσιμο του Ειδικού Δικαστηρίου για τους Δημοσίους Υπαλλήλους και τη μεταφορά των δραστηριοτήτων του στο Γενικό Δικαστήριο της Ευρωπαϊκής Ένωσης. Ως εκ τούτου δεν βλέπουμε την ανάγκη για πρόσληψη περισσότερων δικαστών.

  Marian Harkin (ALDE), in writing. ‒ In the interests of the judicial cohesion of the European Court of Justice and of the general legal EU acquis, I supported this resolution. The amendments stemming from this resolution will facilitate appropriate transitional arrangements concerning the transfer to the General Court of the European Union civil service cases which will ease the burden of the ECJ’s caseload. This transfer of jurisdiction presupposes, in accordance with Article 256(1) TFEU, the dissolution of the European Union Civil Service Tribunal (‘Civil Service Tribunal’) which will also increase the coherency on the European legal system as EU civil servants will now have their cases heard at the General Court of the European Union.

  Brian Hayes (PPE), in writing. ‒ I voted in favour of this report as it finishes necessary reforms to the ECJ.

  Hans-Olaf Henkel (ECR), schriftlich. ‒ Der Delvaux-Bericht unterstützt die vierte Reform des Europäischen Gerichtshofs (EuGH), die wegen der unangemessen langen Verfahrensdauer schon längst überfällig war. ALFA kann im Falle des EuGH die von der Kommission vorgeschlagene Aufstockung der Richter nachvollziehen und begrüßt, dass als Teil der Reform das Gericht für den öffentlichen Dienst der Europäischen Union (EUGöD) aufzulösen ist. Dies soll nicht nur frühere Verwirrungen bezüglich der Kompetenzaufteilung zwischen den zwei Gerichten beseitigen, sondern auch zur erhöhten Rechtssicherheit in der EU beitragen.

Aus diesen Gründen habe ich dem Bericht zugestimmt.

Im Übrigen bin ich der Meinung, dass der Einheitseuro abgeschafft werden muss. Er führt zu Zwist und Zwietracht in Europa.

  Cătălin Sorin Ivan (S&D), in writing. ‒ I am strongly in favour of reforming the Court of Justice. This is a follow-up to the third regulation, which decides the increase of judges at the General Court since the Civil Service Tribunal is to be abolished.

  Ivan Jakovčić (ALDE), napisan. ‒ Glasao sam za nacrt zakonodavne rezolucije Europskog parlamenta o nacrtu uredbe Parlamenta i Vijeća o prijenosu na Opći sud Europske unije nadležnosti za odlučivanje u prvom stupnju o sporovima između Unije i njezinih službenika zbog toga što podržavam promjene koje se predlažu četvrtom uredbom o reformi Suda.

Smatram da je potrebno smanjiti broj neriješenih predmeta i revidirati strukturu Suda radi njegove veće učinkovitosti i dosljednosti te u tom kontekstu podržavam usvojeni pristup u tri koraka. Držim također da ovo izvješće sadrži pojedine tehničke izmjene koje mogu poboljšati zakonodavstvo te ga stoga podupirem.

  Jean-François Jalkh (ENF), par écrit. ‒ La réforme de la Cour de justice a été menée, dès son origine, de manière scandaleuse, sans aucune analyse d’impact ou de son coût. La suppression du TFP a été proposée sans consultation de ses juges et de ses fonctionnaires et sans analyse approfondie de l’article 257 du traité FUE comme base juridique de cette suppression.

Nous nous opposons fermement à cette réforme coûteuse, illégale et inutile à l’heure où l’austérité s’abat sur nos juridictions nationales. Tout naturellement, j’ai voté contre ce texte.

  Diane James (EFDD), in writing. – UKIP voted against the Report of Mady Delvaux on the Transfer to the General Court of jurisdiction at first instance in EU civil service cases.

UKIP is opposed in principle to the very existence of and primacy of the European Court of Justice and is opposed in principle to the right of the EU to make and pass legislation. For those reasons we voted against the proposed legislation.

  Philippe Juvin (PPE), par écrit. ‒ J’ai voté en faveur de ce rapport qui, suite à la suppression du Tribunal de la fonction publique, transfère au Tribunal de l'Union européenne la compétence pour statuer, en première instance, sur les litiges entre l'Union et ses agents.

  Barbara Kappel (ENF), schriftlich. ‒ Der vorliegende Bericht behandelt eine notwendige Reform des Gerichtshofs und die Erhöhung der Anzahl von Richtern, um dem in den letzten Jahren um 65 % erhöhten Arbeitsvolumen gerecht zu werden. Vorgesehen ist, dass jedes Mitgliedsland zwei Richter nominieren kann. Im Gegenzug wird das Gericht für den öffentlichen Dienst aufgelöst und anhängige Streitsachen werden an den Gerichtshof übertragen. Die Erhöhung von 28 auf 56 Richter und die Übertragung der Zuständigkeiten des Fachgerichts an den Gerichtshof werden dadurch ermöglicht, und aus Vorjahren ausstehende Gerichtsverfahren können abgewickelt werden, um dem erhöhten Arbeitsvolumen nachkommen zu können. Aus diesen Gründen stimme ich für den vorliegenden Bericht.

  Bernd Kölmel (ECR), schriftlich. ‒ Der Delvaux-Bericht unterstützt die vierte Reform des Europäischen Gerichtshofs (EuGH), die wegen der unangemessen langen Verfahrensdauer schon längst überfällig war. ALFA kann im Falle des EuGH die von der Kommission vorgeschlagene Aufstockung der Richter nachvollziehen und begrüßt, dass als Teil der Reform das Gericht für den öffentlichen Dienst der Europäischen Union (EUGöD) aufzulösen ist. Dies soll nicht nur frühere Verwirrungen bezüglich der Kompetenzaufteilung zwischen den zwei Gerichten beseitigen, sondern auch zur erhöhten Rechtssicherheit in der EU beitragen.

Aus diesen Gründen habe ich dem Bericht zugestimmt.

  Kateřina Konečná (GUE/NGL), písemně. ‒ Při hlasování o převodu judikatury Soudu pro veřejnou službu na Tribunál EU jsem hlasovala pro návrh. V současnosti je délka soudních řízení u Tribunálu nepřiměřeně dlouhá. Proto se už několik posledních let hledá řešení, jak řízení urychlit. Nejjednodušším řešením je zvýšení počtu soudců Tribunálu. Z politických důvodů však bylo nemožné zvýšit počet soudců jen o soudce z některých států, aby tak některé státy měly u Tribunálu větší zastoupení než jiné. Proto nakonec bylo přijato řešení, dle kterého se počet soudců zvýší na dvojnásobek, tedy na 56, tak, aby každý členský stát zastupovali u Tribunálu dva soudci. Protože ale tímto dojde k většímu navýšení počtu soudců, než je potřebné, bude zároveň zrušen Soud pro veřejnou službu, u kterého je v současnosti sedm soudců. Tímto se počet soudců ustálí na nezbytnou úroveň, když zároveň agendu Soudu pro veřejnou službu převezme Tribunál.

Reforma soudnictví už v současnosti probíhá, bylo ale nezbytné vyslovení souhlasu Evropského parlamentu s přechodem jurisdikce Soudu pro veřejnou službu na Tribunál. Zároveň s tímto návrhem si Evropský parlament prosadil také genderovou vyváženost soudců Tribunálu. S návrhem souhlasím, neboť urychlení rozhodování Tribunálu je vzhledem k ochraně práv občanů EU nezbytné. Souhlasím také s požadavkem genderové vyváženosti soudců.

  Στέλιος Κούλογλου (GUE/NGL), γραπτώς. ‒ Η έκθεση για τη μεταβίβαση της αρμοδιότητας εκδικάσεως σε πρώτο βαθμό των υποθέσεων στο Γενικό Δικαστήριο έχει σκοπό να εφαρμόσει τεχνικές και διοικητικές βελτιώσεις στην οργάνωση του Γενικού Δικαστηρίου. Είναι η τέταρτη φόρα που παρόμοια έκθεση κατατέθηκε στο Ευρωπαϊκό Κοινοβούλιο. Αν και κάθε φορά η έκθεση προσπαθεί να βελτιώσει την εσωτερική οργάνωση του Δικαστηρίου, αυτή τη φορά μια τροπολογία με βρίσκει αντίθετο. Δεν συμφωνώ με την τροπολογία που αποσκοπεί στο να αυξήσει τον αριθμό των Δικαστών, γιατί ταυτόχρονα θα μειώσει τον αριθμό τον υπαλλήλων. Γι’ αυτό τον λόγο ψήφισα κατά της έκθεσης.

  Giovanni La Via (PPE), per iscritto. – Con la presente relazione, di natura tecnica, viene analizzata la proposta di abrogare le disposizioni relative al Tribunale della funzione pubblica e di introdurre alcune modifiche legate all'abrogazione del secondo regolamento sulla riforma della Corte di giustizia. Essa richiede che venga aumentato il numero dei giudici del Tribunale, in modo da poter consentire a ciascuno Stato membro di nominare due giudici ciascuno. La relazione propone poi, altre disposizioni di natura tecnica, volte ad ovviare ad alcune problematiche sottolineate dalla prassi. Voto quindi a favore della proposta del relatore.

  Gilles Lebreton (ENF), par écrit. ‒ J’ai voté contre ce rapport car il propose de supprimer le Tribunal de la fonction publique sans avoir consulté ses juges, et au mépris de l’article 257 du Traité sur le fonctionnement de l’Union européenne, qui permet de créer des tribunaux mais pas de les supprimer.

En outre, cette mesure est une conséquence directe de la décision scandaleuse de doubler le nombre de juges de l’Union en les faisant passer de 28 à 56. Or je m’étais opposé à cette décision car elle était inutile selon le témoignage des juges de la CJUE que j’avais préalablement auditionnés!

  Philippe Loiseau (ENF), par écrit. ‒ Le texte soumis au vote est la quatrième version de la réforme de la Cour de justice européenne. Cette dernière proposition, soumise par l’entité juridique le 17 novembre 2015, prévoit comme action principale de supprimer le Tribunal de la fonction publique (TFP) de l’Union européenne. Or ni les juges ni les fonctionnaires concernés n’ont été consultés. De plus, la Cour de justice prévoit une augmentation du nombre de juges de 40 à 47 à partir du 1er septembre 2016, pour atteindre le quota de deux juges par État-membre en 2019. Cette réforme, lourde, coûteuse et controversée est inutile et incohérente vue l’austérité qui règne sur les juridictions nationales. Mon vote est contre.

  Paloma López Bermejo (GUE/NGL), por escrito. ‒ Esta es la cuarta ocasión en la que se reforma el Tribunal de la UE. En la última reforma se allanó el camino para doblar el número de jueces. La consecuencia de este aumento es la clausura del Tribunal especializado en la función pública europea y la transferencia de sus competencias al Tribunal General.

He votado en contra de este traspaso, porque no creo necesario un aumento de jueces y a la vez estoy en contra de que se cierre el Tribunal especializado en la función pública europea.

  Antonio López-Istúriz White (PPE), por escrito. ‒ Este informe es el cuarto Reglamento sobre la reforma del Tribunal de Justicia de la Unión Europea, y constituye el siguiente paso de la misma.

El presente informe, contiene únicamente algunas modificaciones técnicas que la ponente considera que contribuyen a una mejor legislación.

Es importante resaltar que la sección sobre los tribunales especializados se deroga totalmente, ya que no será necesaria hasta que se vuelva a crear un tribunal especializado. No obstante, ninguna de las modificaciones introducidas afecta a la sustancia de la propuesta.

Por lo anteriormente expuesto, y con la potestad que nos otorga el Tratado de la Unión Europea a los colegisladores a instituir tribunales especializados y resaltando, que aunque no haga mención implícita a la supresión de los mismos, considero al igual que la ponente, que parece lógico deducir que el tratado también lo permite si así lo exigen la evolución de las circunstancias.

Doy mi voto favorable para la aprobación de este informe.

  Bernd Lucke (ECR), schriftlich. ‒ Der Delvaux-Bericht unterstützt die vierte Reform des Europäischen Gerichtshofs (EuGH), die wegen der unangemessen langen Verfahrensdauer schon längst überfällig war. ALFA kann im Falle des EuGH die von der Kommission vorgeschlagene Aufstockung der Richter nachvollziehen und begrüßt, dass als Teil der Reform das Gericht für den öffentlichen Dienst der Europäischen Union (EUGöD) aufzulösen ist. Dies soll nicht nur frühere Verwirrungen bezüglich der Kompetenzaufteilung zwischen den zwei Gerichten beseitigen, sondern auch zur erhöhten Rechtssicherheit in der EU beitragen.

Aus diesen Gründen habe ich dem Bericht zugestimmt.

  Petr Mach (EFDD), písemně. ‒ Zdržel jsem se. Podle mě je celkem jedno, jaká instituce bude řešit pracovněprávní spory mezi institucemi EU a jejími zaměstnanci. Proto jsem se zdržel.

  Ivana Maletić (PPE), napisan. ‒ Ovo je četvrta uredba koja se odnosi na reformu Suda. Prvom uredbom unesene su razne izmjene u pogledu sastava i postupaka Suda i Općeg suda, a drugom je predviđena funkcija privremenih sudaca na Službeničkom sudu Europske unije. Treći dio te reforme obuhvaćao je povećanja broja sudaca Općeg suda sa 28 na 56 i da se tako omogući svakoj državi članici da imenuje po 2 suca.

To je povećanje uvjetovano ukidanjem Službeničkog suda Europske unije, odnosno prijenosom sporova koji se tiču javne službe na Opći sud. Ovo izvješće sadrži tehničke izmjene kojima se može poboljšati zakonodavstvo. Odredbe o izmjeni su jasnije, a dio koji se odnosi na specijalizirane sudove u cijelosti se stavlja izvan snage.

Izvjestiteljica se slaže s prijedlogom Komisije i smatra da bi se u cilju postizanja dosljednosti i kvalitete sudske prakse više predmeta trebalo dodjeljivati sudovima s većim brojem sudaca, u slučajevima kada je to opravdano. Smatram da ova uredba ima za cilj poboljšati djelovanje Općeg suda o predmetima u području javne službe EU-a, stoga sam podržala ovo izvješće.

  Vladimír Maňka (S&D), písomne. – Návrh nariadenia sa týka reformy Súdneho Dvora, kde pri poslednej reforme došlo k navýšeniu počtu sudcov na 56, po dvoch za každý členský štát s podmienkou, že dôjde k zrušeniu Súdu pre verejnú službu. Týmto nariadením sa Súd pre verejnú službu ruší a súčasne sa stanovuje postup prenesenia začatých sporov v oblasti verejnej služby späť na Všeobecný súd.

  Νότης Μαριάς (ECR), γραπτώς. ‒ Καταψήφισα την έκθεση σχετικά με το σχέδιο κανονισμού του Ευρωπαϊκού Κοινοβουλίου και του Συμβουλίου για τη μεταβίβαση στο Γενικό Δικαστήριο της Ευρωπαϊκής Ένωσης της αρμοδιότητας εκδικάσεως σε πρώτο βαθμό των διαφορών μεταξύ της Ένωσης και των υπαλλήλων της, για τους λόγους που ανέφερα αναλυτικά στην ομιλία μου στην Ολομέλεια του Ευρωπαϊκού Κοινοβουλίου στο Στρασβούργο στις 9/6/2016, καθώς και διότι η εν λόγω έκθεση δεν είναι πλήρης και τεκμηριωμένη.

  Dominique Martin (ENF), par écrit. ‒ J’ai voté contre ce texte.

Ce texte fait suite à la proposition de règlement en date du 17 novembre 2015 visant au transfert au Tribunal de l’Union européenne des compétences du Tribunal de la fonction publique européenne. Institué par la décision 2004/752/CE, ce dernier traitait spécifiquement des litiges entre agents de la fonction publique européenne. Pour accompagner ce transfert, le Tribunal de l’Union européenne verrait ses effectifs renforcés progressivement entre 2016 et 2019.

Un régime transitoire serait mis en place pour les affaires en cours au 31 août 2016.

Nous critiquons aussi bien le principe que la méthode consistant à supprimer purement et simplement le Tribunal de la fonction publique européenne sans étude d’impact ou analyse juridique approfondie. Il s’agit d’une réforme coûteuse, dont la base légale est contestable. Pour cette raison, nous nous y opposons fermement.

  Fulvio Martusciello (PPE), per iscritto. ‒ Sono favorevole alla relazione sul progetto di regolamento del Parlamento europeo e del Consiglio relativo al trasferimento al Tribunale dell'Unione europea della competenza a decidere, in primo grado, sulle controversie tra l'Unione e i suoi agenti. Tale regolamento rappresenta il quarto regolamento sulla riforma della Corte di giustizia e che si limita ad abrogare le disposizioni relative al tribunale della funzione pubblica e ad inserire una serie di modifiche collaterali e disposizioni transitorie che comprendono l'abrogazione del secondo regolamento sulla riforma della Corte di giustizia.

  Gabriel Mato (PPE), por escrito. ‒ Mi apoyo al informe sobre el proyecto para traspasar al Tribunal General de la Unión Europea la competencia para resolver, en primera instancia, los litigios entre la Unión y sus agentes.

  Κώστας Μαυρίδης (S&D), γραπτώς. ‒ Πρόσφατες μεταρρυθμίσεις του Γενικού Δικαστηρίου της Ευρωπαϊκής Ένωσης έχουν αυξήσει τον αριθμό των δικαστών από τους 28 στους 56, ώστε να υπάρχουν δύο δικαστές ανά κράτος μέλος. Η αύξηση αυτή επιβάλλει και την κατάργηση του Δικαστηρίου Δημόσιας Διοίκησης και την επαναφορά της εκδίκασης των διαφορών σε υποθέσεις μεταξύ της Ένωσης και των υπαλλήλων της στο Γενικό Δικαστήριο.

Θεωρώ λοιπόν λογική την εισαγωγή μεταβατικών ρυθμίσεων, ώστε να γίνει εφικτή η αναπροσαρμογή αυτή του Γενικού Δικαστηρίου. Η πρόταση αυτή ψηφίσματος για τη μεταβίβαση στο Γενικό Δικαστήριο της ΕΕ της αρμοδιότητας εκδικάσεως σε πρώτο βαθμό των διαφορών μεταξύ της Ένωσης και των υπαλλήλων της (διαφορές Δημόσιας Διοίκησης) περιέχει τόσο τις απαιτούμενες τεχνικές διατάξεις, αλλά και τροποποιήσεις οι οποίες βελτιώνουν την ισχύουσα νομοθεσία στο θέμα αυτό, προβάλλοντας τους όρους μεταφοράς των αρμοδιοτήτων και τις μεταρρυθμίσεις στην εσωτερική οργάνωση του Γενικού Δικαστηρίου για τη διασφάλιση συνοχής και αποτελεσματικότητας. Για τους παραπάνω λόγους θα ήθελα να υπερψηφίσω το παρόν ψήφισμα.

  Georg Mayer (ENF), schriftlich. ‒ Hierbei geht es um die Reform des Gerichtshofes. In weiterer Folge geht es um die Aufstockung der Richter von 28 auf 56. Diese Aufstockung ist reine Mittelverschwendung, wenn das Fachgericht nicht geschlossen wird. Da es hierbei um die Auflösung des Fachgerichtes geht, kann ich hier leider nur zustimmen.

  Valentinas Mazuronis (ALDE), raštu. ‒ Šis pranešimas apima keletą techninių pakeitimų, kuriuos priėmus teisės aktas būtų aiškesnis. Iš dalies keičiančios nuostatos suformuluotos aiškiau. Pasiūlymas apima neišnagrinėtų Tarnautojų teismo bylų perdavimo Bendrajam Teismui sąlygas. Tarnautojų teismo bylos, neišnagrinėtos iki 2016 m. rugpjūčio 31 d., bus perduotos tokios nagrinėjimo stadijos, kokios bus tą dieną. Siekiant užtikrinti teisinį tikrumą, šios bylos bus nagrinėjamos vadovaujantis Bendrojo Teismo darbo tvarkos taisyklėmis

  Jean-Luc Mélenchon (GUE/NGL), par écrit. ‒ Il s’agit ici de l’ultime étape de réforme de la Cour de Justice de l’Union européenne (CJUE).  Elle prévoit de supprimer le Tribunal de la fonction publique européenne et transférer ses compétences et juges vers le tribunal de première instance de la CJUE.

Mais l'engorgement qui justifie cette réforme est surtout le fait de contentieux de l'UE contre les aides d'État et sur les récents développements de l'Union bancaire et la Politique étrangère de sécurité commune. Je m'oppose donc à toute augmentation du poids de cette cour dans ces conditions. De plus alors que le Tribunal de la fonction publique garantissait jusqu'alors un traitement de qualité aux fonctionnaires européens, on peut s'inquiéter du sort des agent européens dans cette Cour en cas de litige avec leurs employeurs. Je vote contre cette réforme.

  Joëlle Mélin (ENF), par écrit. ‒ La réforme de la Cour de justice a été menée, dès son origine, de manière scandaleuse, sans aucune analyse d’impact ni de son coût. La suppression du TFP a été proposée sans consultation de ses juges ou de ses fonctionnaires et sans analyse approfondie de l’article 257 du traité FUE comme base juridique de cette suppression. Nous nous opposons fermement à cette réforme coûteuse, illégale et inutile à l’heure où l’austérité sanctionne nos juridictions nationales.

  Roberta Metsola (PPE), in writing. ‒ I supported this report as it addresses the need for reform within the Court of Justice. This report increases the functionality and fairness of the Court of Justice system, especially relating to the Civil Service Tribunal and the General Court.

  Louis Michel (ALDE), par écrit. – Le présent rapport contient quelques modifications dites d’ordre technique qui font suite à la dernière réforme de la Cour de Justice portant sur l’augmentation du nombre des juges. Plus précisément, cette augmentation était conditionnée à la suppression du Tribunal de la fonction publique, qui compte sept juges. Pour ce qui concerne l'ensemble de la réforme de la Cour, je me suis déjà exprimé sur ce point. Je ne pense pas que cette réforme était opportune. Doubler le nombre de juges alors que l'arriéré judiciaire diminue est non seulement inutile mais constitue une faille importante de l’ensemble des institutions européennes en temps de crise. En ce qui concerne la fin du Tribunal de la Fonction publique, je regrette cette décision. Outre le fait que le contentieux de la fonction publique est très spécialisé, on peut légitiment s'interroger sur le fait d'avoir nommer 2 juges supplémentaires le 22 mars dernier qui seront rémunérés à temps plein alors que l'on sait pertinemment que toutes les affaires qui n'auront pas été plaidées à la dernière séance du TFP du 18 mars 2016 seront reportées au 1er septembre 2016!

  Miroslav Mikolášik (PPE), písomne. – Predmetné nariadenie sa týka reformy Súdneho dvora a nadväzuje na predošlé nariadenia. Súbežne so zvýšením počtu sudcov Všeobecného súdu zo 40 na 47 sa musí zrušiť Súd pre verejnú službu, ktorý má sedem sudcov. Návrh rieši spôsob prenosu konaní začatých na Súde pre verejnú službu na Všeobecný súd. Konania na Súde pre verejnú službu, ktoré k 31. augustu 2016 nebudú skončené, sa prenesú v stave, v akom sa k danému dátumu budú nachádzať. V záujme právnej istoty sa na tieto konania bude uplatňovať Rokovací poriadok Všeobecného súdu. Upraviť sa bude musieť nielen Rokovací poriadok Všeobecného súdu, ale aj jeho vnútorná organizácia. Domnievam sa, že by sa mal prideľovať vyšší počet vecí širším kolégiám, ak si to vyžaduje ich dôležitosť, aby sa zabezpečila súdržnosť a kvalita judikatúry. Zvážiť by sa mala aj možnosť prispôsobenia pravidiel a postupov, ktorými sa upravuje prideľovanie vecí. Súhlasím s predloženým návrhom.

  Marlene Mizzi (S&D), in writing. ‒ I voted in favour of this regulation which is the fourth relating to the reform of the Court of Justice. The third reform concerned an increase in the number of judges at the General Court to 56. This increase was subject to the condition that the Civil Service Tribunal be abolished, with civil service disputes transferred back to the General Court.

The present regulation is therefore a follow-up to the third regulation reforming the Court of Justice. In parallel with the second step on the increase in the number of judges at the General Court, from 40 to 47, the Civil Service Tribunal, which has seven judges, is to be abolished.

The Court of Justice’s proposal merely proposes the repeal of the legal provisions relating to the Civil Service Tribunal, along with a small number of consequential amendments and transitional provisions concerning the transfer of ongoing cases.

  Csaba Molnár (S&D), írásban. ‒ Az Európai Unió Törvényszéke kérelmet nyújtott be az Európai Parlamenthez és a Tanácshoz, egy az Unió és alkalmazottai közötti jogviták elsőfokú elbírálásával kapcsolatos hatáskörnek a Bíróságra történő átruházásáról szóló rendelettervezet elfogadása iránt. A Jogi Bizottság jelentésében azt javasolja, hogy a Parlament a Törvényszék által javasolt szöveget néhány, a javaslat érdemét nem érintő technikai jellegű módosítással hagyja jóvá. Eszerint szavaztam.

  Cláudia Monteiro de Aguiar (PPE), por escrito. ‒ O artigo 257.º do Tratado sobre o Funcionamento da União Europeia constitui a base jurídica para a criação de tribunais especializados. Foi com base nesta disposição que foi instituído, em 2004, o único tribunal especializado criado até a data: o tribunal especializado da função pública.

No entanto, tem-se verificado que o número de processos submetidos a esta instância é relativamente reduzido, pelo que a presente proposta de Regulamento vem solucionar esta ineficiência de recursos ao alocar os recursos humanos, designadamente juízes, do tribunal especializado para o Tribunal Geral.

Apesar de ter sido colocada em causa a existência de uma base para esta alteração, a verdade é que a base jurídica resulta da interpretação a contrario sensu daquela disposição tratadística.

Neste sentido, voto a favor desta proposta, uma vez que considero que deve existir uma gestão eficiente dos recursos pelas Instituições da União e que esta se deve pautar pela adequação às necessidades efetivamente existentes.

  Sophie Montel (ENF), par écrit. ‒ La réforme de la Cour de justice a été menée, dès son origine, de manière scandaleuse, sans aucune analyse d’impact ou de son coût. La suppression du TFP a été proposée sans consultation de ses juges et de ses fonctionnaires et sans analyse approfondie de l’article 257 du traité FUE comme base juridique de cette suppression.

Cette réforme est coûteuse, illégale et inutile à l’heure où l’austérité s’abat sur nos juridictions nationales. Je vote contre ce rapport.

  Nadine Morano (PPE), par écrit. ‒ J’ai voté en faveur de ce règlement relatif au transfert au Tribunal de l’Union européenne de la compétence pour statuer, en première instance, sur les litiges entre l’Union et ses agents. Ce texte entérine la suppression du Tribunal de la fonction publique, qui vient compenser l’augmentation du nombre de juges au Tribunal de l’Union européenne.

  József Nagy (PPE), írásban. ‒ Fontosnak tartom, hogy az Európai Unió és alkalmazottai közötti jogviták lebonyolításához az Európai Unió Törvényszéke megfelelő hatáskörrel rendelkezzen és azt is, hogy a Bíróságot folyamatosan megreformáljuk, technikai jellegű módosításokat hajtsunk végre, hogy ezáltal is biztosítani tudjuk az igazságszolgáltatás pártatlanságát, függetlenségét és átláthatóságát.

  Victor Negrescu (S&D), in writing. ‒ The Court of Justice started to reform itself on 3 December 2015 with the aim to face an increasing workload and to ensure that legal redress in the EU is guaranteed within a reasonable time. I voted this report that is the fourth regulation relating to the reform of the Court of Justice.

  Norica Nicolai (ALDE), în scris. ‒ Am votat în favoarea acestui raport ce privește adoptarea celui de-al patrulea Regulament privind reglementarea Curții de Justiție și a Tribunalului Uniunii Europene. Avizul personal a fost unul favorabil, întrucât acest nou regulament va contribui la o simplificare a mecanismelor procedurale și funcționale ale Curții de Justiție și ale Tribunalului Uniunii Europene. Această modificare este absolut necesară având în vedere creșterea numărului de cauze pendinte repartizate Tribunalului Uniunii Europene. Pentru a facilita acest transfer, Parlamentul European și Comisia Europeană au decis majorarea numărului judecătorilor Tribunalului pentru a da posibilitatea fiecărui stat membru să numească doi judecători din jurisdicția sa. De asemenea, această creștere a numărului judecătorilor a fost necesară asigurării coerenței și calității jurisprudenței Tribunalului. Salut inițiativa de reformă a Curții de Justiție și a Tribunalului, întrucât, prin eficientizarea transferului litigiilor legate de funcția publică, Uniunea Europeană își consolidează mecanismele juridice.

  Liadh Ní Riada (GUE/NGL), in writing. – The Civil Service Tribunal was put in place for disputes between EU personnel and the Institutions.

This report seeks to merge the Civil Service Tribunal with the General Court, which will have a number of adverse consequences for applicants, including 1) much longer waiting times, 2) the loss of seven specialised judges, 3) the loss of one appellate stage.

This reform seems to have no have no real substance as the Court was first set up in 2005 with the aim of relieving the burden of the General Court. It seems that this reform has been a long-laboured compromise due to disagreements over which countries should appoint judges and how the rotation should work. The result is a loss in interest in specialised courts and just an increase in judges to the General Court. There is no empirical research to show that this restructuring will improve efficiency or save money.

Therefore I voted against this report.

  Franz Obermayr (ENF), schriftlich. ‒ Ich habe mich für diesen Bericht ausgesprochen, da er im Kontext der Debatte um die Reform des Gerichtshofes liegt. Im Bericht handelt es sich grundsätzlich um die Aufstockung der Richter von 28 auf 56; dies wäre reine Mittelverschwendung, soweit das Fachgericht nicht geschlossen wird. Im vorliegenden Bericht wird aber die Übertragung der Zuständigkeiten vom Fachgericht und dessen Auflösung behandelt, so dass ich dem unter diesen Umständen zustimmen kann.

  Δημήτρης Παπαδάκης (S&D), γραπτώς. ‒ Δεν μπορούσα παρά να στηρίξω το προτεινόμενο τροποποιημένο σχέδιο κανονισμού του Ευρωπαϊκού Κοινοβουλίου και του Συμβουλίου για τη μεταβίβαση στο Γενικό Δικαστήριο της Ευρωπαϊκής Ένωσης της αρμοδιότητας εκδικάσεως σε πρώτο βαθμό των διαφορών μεταξύ της Ένωσης και των υπαλλήλων της.

Μετά την πρότερη τροποποίηση του εν λόγω κανονισμού για τη διεύρυνση των αρμοδιοτήτων του Γενικού Δικαστηρίου και την επέκταση αυτών και στην εκδίκαση των υποθέσεων των υπαλλήλων της Ένωσης, η κατάργηση των αναφορών στο προηγούμενο δικαιοδοτικό όργανο ήτοι στο Δικαστήριο της Δημόσιας Διοίκησης έχει καθαρά συμπληρωματικό χαρακτήρα.

  Margot Parker (EFDD), in writing. ‒ UKIP voted against the Report of Mady Delvaux on the Transfer to the General Court of jurisdiction at first instance in EU civil service cases.

UKIP is opposed in principle to the very existence of and primacy of the European Court of Justice and is opposed in principle to the right of the EU to make and pass legislation.

For those reasons we voted against the proposed legislation.

  Aldo Patriciello (PPE), per iscritto. ‒ In linea con quanto discusso in più occasioni circa una modifica nella composizione della Corte di giustizia, nel senso di un aumento dei giudici membri dagli attuali 28 a 56, e conseguente scioglimento del Tribunale della funzione pubblica e ritrasferimento al Tribunale di primo grado del contenzioso della funzione pubblica, valuterei positivamente le modifiche del regolamento del Tribunale per un riadattamento alla nuova realtà giuridica europea. Pertanto, voterei a favore.

  Marijana Petir (PPE), napisan. ‒ Podržala sam rezoluciju o nacrtu uredbe o prijenosu na Opći sud Europske unije nadležnosti za odlučivanje u prvom stupnju o sporovima između Unije i njezinih službenika. Predložena uredba je četvrta uredba koja se odnosi na reformu Suda.

Prvom uredbom unesene su razne izmjene u pogledu sastava i postupaka Suda i Općeg suda, a drugom je predviđena funkcija privremenih sudaca na Službeničkom sudu Europske unije. Treći dio te reforme ticao se povećanja broja sudaca Općeg suda. U početku je predviđeno povećanje s 28 na 40 sudaca. No, na kraju su se na inicijativu Vijeća suzakonodavci usuglasili oko toga da povećaju broj sudaca Općeg suda na 56 i tako omoguće svakoj državi članici da imenuje dva suca. Usporedno s drugim korakom u postupku povećanja broja sudaca Općeg suda s 40 na 47 mora doći do ukidanja Službeničkog suda, koji broji sedam sudaca.

Ovom četvrtom uredbom, a u skladu sa zahtjevima koje su predložili suzakonodavci (Parlament i Vijeće) predlaže se stavljanje izvan snage odredbi koje se odnose na Službenički sud, zajedno s manjim brojem posljedičnih izmjena i prijelaznih odredbi. Time će Hrvatska imati dva suca, a rad Suda dodatno će biti unaprijeđen. Zbog navedenog sam podržala ovu zakonodavnu rezoluciju.

  Florian Philippot (ENF), par écrit. ‒ La réforme de la Cour de justice a été menée, dès son origine, de manière scandaleuse, sans aucune analyse d’impact ou de son coût. La suppression du TFP a été proposée sans consultation de ses juges et de ses fonctionnaires et sans analyse approfondie de l’article 257 du traité FUE comme base juridique de cette suppression. Cette réforme est coûteuse, illégale et inutile à l’heure où l’austérité s’abat sur nos juridictions nationales. Je vote contre ce rapport.

  Pina Picierno (S&D), per iscritto. ‒ Voto a favore di questa relazione che si occupa della quarta fase del processo di riforma della Corte di giustizia dell'Unione europea. Il regolamento in questione procede all'abolizione del Tribunale della funzione pubblica e al trasferimento della competenza a decidere, in primo grado, sulle controversie tra l'Unione e i suoi agenti al Tribunale dell'Unione europea. Nell'interesse della certezza del diritto, il regolamento oggetto della presente relazione stabilisce le modalità del trasferimento delle cause in corso, dal vecchio al nuovo tribunale competente. L'abolizione del Tribunale della funzione pubblica era già stata posta come condizione per l'incremento del numero dei giudici del Tribunale dell'Unione, da quaranta a quarantasette, e quindi questa quarta fase è il logico e dovuto proseguimento di un percorso già intrapreso e che continuo a sostenere.

  Tonino Picula (S&D), napisan. ‒ Još od presude u predmetu Van Gend en Loos, Europski sud pravde je bio i još uvijek je jedan od glavnih motora integracije EU-a. U predmetu Van Gend en Loos Sud je definirao pravni poredak Europske zajednice kao novi pravni poredak koji je različit od međunarodnog prava, ali i od prava država članica. Štoviše, prema shvaćanju Suda koje je danas nesporno, pravni položaj prava Zajednice u nacionalnim pravnim porecima država članica više ne kontroliraju ustavi država članica, već ono čini sastavni dio njihovog pravnog poretka činjenicom članstva u Europskoj Uniji.

S obzirom na sve više rastući broj predmeta pred Europskim sudom pravde, potrebne su reforme kako bi se mogao nastaviti rad tog uglednog Suda. Na inicijativu Vijeća su se zakonodavci usuglasili oko toga da povećaju broj sudaca Općeg suda na 56 i tako omoguće svakoj državi članici da imenuje dva suca. To je povećanje uvjetovano ukidanjem Službeničkog suda Europske unije, tj. prijenosom sporova koji se tiču javne službe na Opći sud.

Pozdravljam odluke Odbora za pravna pitanja i Odbora za ustavna pitanja te podržavam prijenos na Opći sud nadležnosti za odlučivanje u prvom stupnju o predmetima u području javne službe EU-a.

  Andrej Plenković (PPE), napisan. ‒ Podržao sam prijedlog zastupnice Delvaux budući da povećanje od 65 posto u broju predmeta pred Općim sudom u periodu između 2000. i 2010. zahtijeva veći broj sudaca te se slažem da je rotacijski sustav najprihvatljivije rješenje koje jamči svakoj članici da naizmjence imenuje po dva suca Suda.

Pozdravljam mogućnost prilagodbe pravila i praksi koji se odnose na dodjeljivanje predmeta radi stvaranja tematskih sinergija u cilju postizanja dosljednosti i kvalitete sudske prakse.

  Salvatore Domenico Pogliese (PPE), per iscritto. ‒ Il presente regolamento è il quarto a vertere sulla riforma della Corte di giustizia. La terza parte della riforma, relativa a un aumento del numero dei giudici del Tribunale, si è rilevata complessa. Inizialmente era stato previsto un passaggio da 28 a 40 giudici. Al termine della procedura si è arrivati a 56, onde consentire a ogni Stato membro di nominare due giudici ciascuno. Tale aumento è stato subordinato allo scioglimento del Tribunale della funzione pubblica e al ritrasferimento al Tribunale del contenzioso della funzione pubblica. Il presente regolamento costituisce pertanto il seguito del terzo regolamento sulla riforma della Corte di giustizia. In concomitanza con la seconda fase dell'incremento del numero dei giudici del Tribunale, da 40 a 47, il Tribunale della funzione pubblica, che conta sette giudici, dovrebbe, pertanto, essere sciolto. Ritengo tale proposta della Corte di giustizia logica. Essa si limita ad abrogare le disposizioni relative al Tribunale della funzione pubblica e a introdurre alcune modifiche collaterali e disposizioni transitorie. Tali modifiche comprendono naturalmente l'abrogazione del secondo regolamento sulla riforma della Corte di giustizia. Per tutto ciò, ho votato a favore.

  Franck Proust (PPE), par écrit. ‒ J’ai voté pour ce rapport relatif au transfert au Tribunal de l’Union européenne de la compétence pour statuer, en première instance, sur les litiges entre l’Union et ses agents. Cette étape constitue le quatrième volet d’une réforme importante de la Cour de Justice de l’Union européenne, menée depuis 2014 et qui, dans un objectif de simplification, entérine la suppression du Tribunal de la fonction publique.

  Sofia Ribeiro (PPE), por escrito. ‒ Este regulamento, que votei favoravelmente, é já o quarto sobre a reforma do Tribunal de Justiça. O primeiro regulamento introduziu várias alterações às formações e ao processo do Tribunal de Justiça e do Tribunal Geral; o segundo criou disposições sobre os juízes interinos do Tribunal da Função Pública; o terceiro foi o mais controverso, uma vez que dizia respeito a um aumento do número de juízes do Tribunal Geral (de 28 para 56). O presente regulamento é um seguimento do terceiro.

Com o presente relatório, as disposições de alteração são tornadas mais claras e a secção sobre tribunais especializados é totalmente revogada, uma vez que não será necessária até ao momento em que um tribunal especializado seja de novo criado. Este relatório afirma também que não só o Regulamento de Processo do Tribunal Geral deve ser alterado, como também a sua organização interna, devendo um maior número de processos ser confiado a formações mais amplas, desde que tal se justifique em função da sua importância, a fim de garantir a coerência e a qualidade da jurisprudência.

  Inmaculada Rodríguez-Piñero Fernández (S&D), por escrito. ‒ La última reforma del Tribunal General contemplaba un incremento del número de jueces a 56 y la supresión del Tribunal de la Función Pública, con la consecuente transferencia de jurisdicción, con el fin de simplificar y agilizar el sistema judicial. Este reglamento por lo tanto, otorga continuidad a las reformas pactadas, para que el Tribunal General este facultado para resolver en primera instancia todos los asuntos relacionados con la función pública europea, y por ello he emitido mi voto a favor.

  Claude Rolin (PPE), par écrit. ‒ J’ai voté ce jour en faveur de la résolution législative sur le projet de règlement relatif au transfert au Tribunal de l’Union européenne de la compétence pour statuer, en première instance, sur les litiges entre l’Union et ses agents. En d’autres mots, le Tribunal se verrait attribuer la compétence pour statuer, en première instance, sur les litiges entre toute institution, tout organe ou organisme, d'une part, et leurs agents, d'autre part, pour lesquels la compétence est attribuée à la Cour de justice de l'Union européenne. Ce transfert de compétence s’accompagnera d’une augmentation de sept du nombre de juges du Tribunal au 1er septembre 2016.

  Bronis Ropė (Verts/ALE), raštu. ‒ Svarstomas klausimas yra grynai techninio pobūdžio. Nemanau, kad jis yra vertas ilgų diskusijų. Tiesa, kartu noriu pabrėžti, jog naujų funkcijų perdavimas ES Bendrajam Teismui gali pareikalauti ir papildomų jo biudžeto išlaidų, apie ką, deja, pranešėjas visiškai neužsimena.

  Fernando Ruas (PPE), por escrito. ‒ Estamos perante o quarto regulamento sobre a reforma do Tribunal de Justiça. Após a controversa decisão do aumento do número de juízes, que implicaria a abolição do Tribunal da Função Pública e a transferência do respetivo contencioso para o Tribunal Geral, vem este regulamento, justamente, propor a revogação das disposições relativas ao Tribunal da Função Pública, conjuntamente com uma ligeira alteração ao nível das disposições transitórias e, naturalmente, a revogação do segundo regulamento.

No mais, ele encerra algumas alterações de carácter marcadamente técnico, que visarão melhor a legislação, tornando-a mais clara e sem alterar o seu carácter substantivo. Concordo com as alterações propostas e subscrevo globalmente as considerações tecidas pela relatora, pelo que votei a favor.

  Tokia Saïfi (PPE), par écrit. ‒ J’ai voté en faveur de ce rapport qui prévoit le transfert au Tribunal de l'Union européenne de la compétence pour statuer, en première instance, sur les litiges entre l'Union et ses agents.

En effet, une telle compétence, en plus d’être prévue par les traités, est nécessaire pour le bon fonctionnement des institutions européennes. Elle accélèrera l’action du Tribunal de l’Union européenne dans un souci d’efficacité vis à vis des citoyens européens.

  Lola Sánchez Caldentey (GUE/NGL), por escrito. ‒ Voto en contra de este informe, que es el cuarto texto relacionado con la reforma del Tribunal de Justicia de la UE. En esta fase del proceso se propone el aumento del número de jueces del Tribunal General de Justicia. La consecuencia de esto, es la supresión del Tribunal especializado de la Función Pública, y la transferencia de sus competencias al Tribunal General. Me opongo al proyecto de reforma del Tribunal desde el inicio, por lo que voto en contra de esta resolución legislativa.

  Christel Schaldemose (S&D), skriftlig. ‒ Denne regulering er en opfølgning til den tredje domstolsforordning. Med denne regulering flytter man personaleretten over i den civile domstol. Opfølgningen er nødvendig for at afslutte den endelige regulering af domstolsforordningen. Derfor støtter jeg aftalen.

  Sven Schulze (PPE), schriftlich. ‒ Ich habe für die „Übertragung der Zuständigkeit für die Entscheidung im ersten Rechtszug über die Rechtsstreitigkeiten zwischen der Union und ihren Bediensteten auf das Gericht der Europäischen Union“ gestimmt, denn die Forderungen der Mitgesetzgeber wurden vom Gerichtshof entsprechend berücksichtigt.

  Maria Lidia Senra Rodríguez (GUE/NGL), por escrito. ‒ Esta es la cuarta ocasión en la que se reforma el Tribunal de la UE. En la última reforma se allanó el camino para doblar el número de jueces. La consecuencia de este aumento es la clausura del Tribunal especializado en la función pública europea y la transferencia de sus competencias al Tribunal General.

He votado en contra de este traspaso, porque no creo necesario un aumento de jueces y a la vez estoy en contra de que se cierre el Tribunal especializado en la función pública europea.

  Davor Škrlec (Verts/ALE), napisan. ‒ Podržao sam ovo izvješće, ali ovo obrazloženje glasovanja nastaje kao kritika postojećem sustavu vrednovanja rada zastupnika u Europskom parlamentu isključivo na osnovu statističkog broja parlamentarnih aktivnosti potenciranog u Hrvatskoj, a koji zapravo ne odražava stvarnu kvalitetu i količinu rada, učinkovitost te ponajviše uspjeh zastupničkog djelovanja.

  Monika Smolková (S&D), písomne. ‒ Predkladané nariadenie o prenesení právomoci rozhodovať v prvom stupni spory medzi Úniou a jej zamestnancami na Všeobecný súd EÚ je už štvrtým v poradí, ktoré sa týka reformy Súdneho dvora. Tento návrh považujem za nevyhnutný proces v pokračovaní reformy Všeobecného súdu, o ktorej rozhodol zákonodarca Únie v snahe vyriešiť problém nárastu počtu prípadov prerokúvaných na tomto súde. Podporila som uznesenie tohto nariadenia, lebo verím, že pozmeňujúce návrhy prispejú k lepším právnym predpisom a všetky veci verejnej služby prenesené zo Súdu pre verejnú službu na Všeobecný súd sa prerokujú v takom stave, v akom sa nachádzajú k tomuto dátumu, a bude sa možné proti nim odvolať na Súdny dvor. Očakávam, že vďaka reforme a navrhovaným opatreniam sa zvýši flexibilita Všeobecného súdu pri prerokúvaní sporovej agendy, zlepší sa kvalita a dôstojnosť spravodlivosti vykonávanej v mene európskych občanov. Verím, že v krátkom čase dôjde aj k úprave Rokovacieho poriadku Všeobecného súdu, v ktorom by sa mali zohľadniť osobitné pravidlá, ktoré sú v súčasnosti stanovené v Rokovacom poriadku Súdu pre verejnú službu.

  Igor Šoltes (Verts/ALE), pisno. ‒ Ta uredba je že četrta v okviru reforme Sodišča Evropske unije in nadgrajuje njeno predhodnico. Vzporedno s povečanjem števila sodnikov na Splošnem sodišču s 40 na 47 sodnikov je treba odpraviti tudi Sodišče za uslužbence, ki ima sedem sodnikov.

Predlog določa način prenosa nerešenih zadev s Sodišča za uslužbence na Splošno sodišče, ki se bo zgodil 31. avgusta 2016. Zaradi pravne varnosti se bo za te zadeve uporabljal poslovnik Splošnega sodišča. Poročilo izpostavlja, da bi morali poslovnik Splošnega sodišča spremeniti tako, da bi se v sporih s področja javnih uslužbencev upoštevala posebna pravila iz veljavnega poslovnika Sodišča za uslužbence.

Večje število zadev bi morali predložiti številčnejšim sestavam, kjer to upravičuje njihova pomembnost, da bi tako zagotovili skladnost in kakovost sodne prakse. Razmisliti bi morali tudi o možnosti prilagoditve pravil in praks za dodeljevanje zadev, da bi se ustvarile tematske sinergije.

V povezavi s 257 členom Pogodbe o delovanju Evropske unije, poročilo poudarja, da je logično sklepati, da člen, ki dovoljuje ustanovitev institucionalnega organa, implicitno dovoljuje tudi odpravo tega organa, če to zahtevajo spremenjene okoliščine. Poročilo ustreza mojemu mnenju o reformi Splošnega sodišče Evropske unije, zaradi česar sem ga tudi podprl.

  Joachim Starbatty (ECR), schriftlich. ‒ Der Delvaux-Bericht unterstützt die vierte Reform des Europäischen Gerichtshofs (EuGH), die wegen der unangemessen langen Verfahrensdauer schon längst überfällig war. ALFA kann im Falle des EuGH die von der Kommission vorgeschlagene Aufstockung der Richter nachvollziehen und begrüßt, dass als Teil der Reform das Gericht für den öffentlichen Dienst der Europäischen Union (EUGöD) aufzulösen ist. Dies soll nicht nur frühere Verwirrungen bezüglich der Kompetenzaufteilung zwischen den zwei Gerichten beseitigen, sondern auch zur erhöhten Rechtssicherheit in der EU beitragen.

Aus diesen Gründen habe ich dem Bericht zugestimmt.

  Ivan Štefanec (PPE), písomne. – Je dôležité vyjasňovať vzťahy medzi jednotlivými inštitúciami a sprehľadňovať ich činnosť.

  Davor Ivo Stier (PPE), napisan. ‒ Sud Europske unije 28. ožujka 2011. podnio je prijedlog o izmjeni Statuta Suda Europske unije na temelju članka 254. stavka 1. i članka 281. stavka 2. Ugovora o funkcioniranju Europske unije. Nakon što je Lisabonski ugovor stupio na snagu 2009. godine, takav bi se prijedlog prvi put trebao usvojiti u skladu s redovnim zakonodavnim postupkom.

Podneseni zakonodavni prijedlog sadrži odvojene prijedloge za svaki od tri suda u sastavu Suda Europske unije, a po pitanju Suda prijedlozi se većinom odnose na uspostavu ureda potpredsjednika Suda i izmjenu pravila povezanih sa sastavom velikog vijeća i načinom njegova djelovanja. Cilj ovog prijedloga jest da se provede odluka o prijelazu sedam sudaca Službeničkog suda u Opći sud, na način da se nadležnost Službeničkog suda prebaci na Opći sud. Podržavam ovo izvješće o prijenosu na Opći sud Europske unije nadležnosti za odlučivanje u prvom stupnju o sporovima između Unije i njezinih službenika.

  Catherine Stihler (S&D), in writing. ‒ Labour MEPs voted in favour of the abolition of the Civil Service Tribunal and the transfer of those seven judges to the Court of Justice as a cost-effective way to ensure justice is delivered faster.

This transfer requires no additional funding and means that cases before the Court of Justice will be dealt with faster and more efficiently, making a big difference to British citizens and firms who need to have their rights enforced fairly and quickly.

  Beatrix von Storch (EFDD), schriftlich. ‒ Den Bericht des Europäischen Parlaments zu dem Entwurf einer Verordnung des Europäischen Parlaments und des Rates über die Übertragung der Zuständigkeit für die Entscheidung im ersten Rechtszug über die Rechtsstreitigkeiten zwischen der Union und ihren Bediensteten auf das Gericht der Europäischen Union habe ich abgelehnt. Die Entschließung weist darauf hin, dass es unter den Richtern am Gerichtshof der Europäischen Union ein ausgewogenes Verhältnis von Frauen und Männern geben muss. Ich bin für Gleichberechtigung, nicht Gleichstellung. Richter sollen nach Qualifikation, nicht nach Geschlecht eingestellt werden.

  Dubravka Šuica (PPE), napisan. ‒ Ovo je četvrta rezolucija koja se odnosi na reformu Suda. Prvom rezolucijom unesene su razne izmjene u pogledu sastava i postupaka Suda i Općeg suda, a drugom je predviđena funkcija privremenih sudaca na Službeničkom sudu Europske unije. Treći dio te reforme bio je najkontroverzniji, jer se odnosio na povećanje broja sudaca Općeg suda na 56 i tako je omogućeno svakoj državi članici da imenuje dva suca.

To je povećanje uvjetovano ukidanjem Službeničkog suda Europske unije, tj. prijenosom sporova koji se tiču javne službe na Opći sud. Rezolucijom se predlaže stavljanje izvan snage odredaba koje se odnose na Službenički sud, zajedno s manjim brojem posljedičnih izmjena i prijelaznih odredbi. Odredbe o izmjeni su jasnije, a dio koji se odnosi na specijalizirane sudove u cijelosti se stavlja izvan snage, jer nije potreban sve dok ne dođe do ponovne uspostave specijaliziranog suda.

Podržavam donošenje ove rezolucije, jer smatram da je ona logičan nastavak do sada poduzetih reformi Suda. Cilj postizanja dosljednosti i kvalitetne sudske prakse je da se što veći broj predmeta dodjeljuje sudovima s većim brojem sudaca, kada je to opravdano njihovom važnošću.

  Patricija Šulin (PPE), pisno. ‒ Glasovala sem za poročilo o osnutku uredbe Evropskega parlamenta in Sveta o prenosu pristojnosti na Splošno sodišče Evropske unije za odločanje o sporih med Unijo in njenimi uslužbenci na prvi stopnji.

S to uredbo nadgrajujemo prejšnje tri uredbe, ki so med drugim tudi predvidevale povečanje števila sodnikov na Splošnem sodišču na 56 sodnikov. Tako bo lahko vsaka država članica predlagala po dva sodnika.

S tem poročilom, ki vsebuje nekaj tehničnih sprememb, bomo izboljšali samo besedilo ter razjasnili nekaj določb, ki so bile morda nekoliko nejasne.

  Pavel Svoboda (PPE), písemně. ‒ Při dnešním hlasování jsem nepodpořil tuto další část reformy Soudního dvora EU spočívající ve zrušení Soudu pro civilní službu, jelikož se především domnívám, že předchozí etapa celkové reformy zdvojnásobující počet soudců Soudního dvora EU nebyla způsobena faktickou potřebou takto velkého navýšení počtu soudců, ale neochotou členských států shodnout se na výběru (způsobu výběru) původně navrhovaných 12 soudců, kteří měli zvýšit stávající stav. Zrušení Soudu pro civilní službu je pak pouze následek tohoto navýšení počtu soudců, které bylo podmíněno právě zrušení tohoto specializovaného soudu. Pokud jde o samotné zrušení Soudu pro civilní službu, vyvstává především otázka, zda současná legislativa vůbec umožňuje zrušit tento zvláštní soud zřízený v rámci Soudního dvora EU. Otázka genderové vyváženosti je poté, dle mého názoru, pouze politické prohlášení, které není závazné a se samotnou podstatou reformy, kterou má být efektivní fungování Soudního dvora, nijak nesouvisí.

  Ελευθέριος Συναδινός (NI), γραπτώς. ‒ Ήδη είχαν υπάρξει αμφισβητήσεις για την αύξηση του αριθμού των δικαστών του Γενικού Δικαστηρίου, ο οποίος τελικά ήτανε μεγαλύτερος και από αυτό που είχε συμφωνηθεί. Στην έκθεση γίνεται λόγος για εκπροσώπηση από κάθε κράτος μέλος με δυο δικαστές αλλά και για συγχώνευση του Δικαστηρίου Δημόσιας Διοίκησης στο Γενικό Δικαστήριο. Σύμφωνα με τις ειδικές αναφορές, θα επιτευχθούν καλύτερη λειτουργία και εκδίκαση των υποθέσεων και καλύτερος έλεγχος.

  Claudia Țapardel (S&D), in writing. – I supported this regulation, as it is just a follow-up to the third regulation reforming the Court of Justice, which concerns an increase in the number of judges at the General Court to 56. Under the reform here in question, the Civil Service Tribunal will be abolished on 1 September, so as to coincide with the increase in the number of judges at the General Court.

  Marc Tarabella (S&D), par écrit. ‒ Ce règlement est le quatrième à traiter de la réforme de la Cour de justice. Le premier règlement a apporté divers changements aux formations et aux procédures de la Cour de justice et du Tribunal, et le deuxième a créé la fonction de juge par intérim au Tribunal de la fonction publique.

Le troisième volet de cette réforme, le plus controversé, portait sur l'augmentation du nombre des juges du Tribunal. Le premier projet d'augmentation prévoyait le passage de 28 juges à 40. Les colégislateurs, à l'initiative du Conseil, ont finalement décidé de porter le nombre des juges du Tribunal à 56, de sorte que chaque État membre puisse nommer deux juges. Cette augmentation était conditionnée à la suppression du Tribunal de la fonction publique et au retour du contentieux de la fonction publique parmi les compétences du Tribunal.

Le présent règlement fait donc suite au troisième règlement relatif à la réforme de la Cour de justice. La deuxième étape de l'augmentation du nombre des juges, qui verra leur nombre passer de 40 à 47, doit s'accompagner de la suppression du Tribunal de la fonction publique, qui compte sept juges.

Je me suis prononcé en faveur du texte.

  Pavel Telička (ALDE), in writing. ‒ I voted in favour of this text on the transfer to the General Court of the European Union of jurisdiction at first instance in disputes between the European Union and its servants. This text is the ‘formal’ second step of the ECJ reform already decided upon some time ago. The reform foresees the establishment of 28 additional posts for judges whereby, in a first step to create a certain number of posts in 2015, in a second step to merge the Civil Service Tribunal into the General Court (current proposal) and thirdly, to establish more additional posts in 2019.

Previously I was not in favour of doubling the number of judges just because the Member States could not agree who would not have one additional judge, notably as the court only asked initially for 12 additional judges. Unfortunately this position has not been supported by Parliament.

  Ruža Tomašić (ECR), napisan. ‒ Glasovala sam suzdržano o ovom izvješću. Iako podržavam povećanje učinkovitosti Suda, ne smatram da je to moguće postići pukim povećanjem broja sudaca, a time i troškova, bez prethodne analize učinka i isplativosti takvog poteza.

  Romana Tomc (PPE), pisno. ‒ Osnutek uredbe Evropskega parlamenta in Sveta o prenosu pristojnosti na Splošno sodišče Evropske unije za odločanje o sporih med Unijo in njenimi uslužbenci na prvi stopnji sem podprla.

Uredba predvideva povečanje števila sodnikov na Splošnem sodišču iz 40 na 47 in obenem odpravo sodišča za uslužbence, ki šteje 7 sodnikov. Nerešene sodbe iz slednjega bodo prenesene na Splošno sodišče v obstoječem stanju.

Iz tega razloga bi bilo potrebno spremeniti poslovnik Splošnega sodišča in pa njegovo notranjo organizacijo. Spremembe so nujne tudi z vidika notranje organizacije Splošnega sodišča.

  Estefanía Torres Martínez (GUE/NGL), por escrito. ‒ Voto en contra de este informe, que es el cuarto texto relacionado con la reforma del Tribunal de Justicia de la UE. En esta fase del proceso se propone el aumento del número de jueces del Tribunal General de Justicia. La consecuencia de esto, es la supresión del Tribunal especializado de la Función Pública, y la transferencia de sus competencias al Tribunal General. Me opongo al proyecto de reforma del Tribunal desde el inicio, por lo que voto en contra de esta resolución legislativa.

  Mylène Troszczynski (ENF), par écrit. ‒ Ce règlement prévoit la suppression de la décision 2004/752/CE instituant le Tribunal de la fonction publique et ajoute deux articles au Statut de la Cour prévoyant la compétence du Tribunal de l’Union en première instance pour statuer sur les litiges entre l’Union et ses agents et la possibilité d’un règlement amiable des litiges.

Sont également prévues des dispositions régissant le traitement procédural des affaires pendantes au 31 août 2016 devant le TFP et organisant un régime transitoire concernant les pourvois en cours d’examen.

La réforme de la Cour de justice a été menée, dès son origine, de manière scandaleuse, sans aucune analyse d’impact ni de son coût. La suppression du TFP a été proposée sans consultation de ses juges et de ses fonctionnaires et sans analyse approfondie de l’article 257 du traité FUE comme base juridique de cette suppression.

Je m'oppose fermement à cette réforme coûteuse, illégale et inutile à l’heure où l’austérité s’abat sur les juridictions nationales.

Je vote donc contre.

  István Ujhelyi (S&D), írásban. ‒ Az Unióban, amelyben a jogállamiság érvényesül, biztosítani kell, hogy az eljárási jogok és kötelezettségek meghatározása, kialakítása és teljesülése mindig megfelelő legyen. A polgárok magas szintű átláthatóságot, hatékonyságot, gyors végrehajtást és reagáló képességet várhatnak el az Unió intézményeitől, szerveitől és hivatalaitól. A polgárok emellett megfelelő tájékoztatásra is jogosultak az ügyükben a további lépések megtételének lehetőségeire vonatkozóan. Szavazatommal támogattam.

  Miguel Urbán Crespo (GUE/NGL), por escrito. ‒ Voto en contra de este informe, que es el cuarto texto relacionado con la reforma del Tribunal de Justicia de la UE. En esta fase del proceso se propone el aumento del número de jueces del Tribunal General de Justicia. La consecuencia de esto, es la supresión del Tribunal especializado de la Función Pública, y la transferencia de sus competencias al Tribunal General. Me opongo al proyecto de reforma del Tribunal desde el inicio, por lo que voto en contra de esta resolución legislativa.

  Ernest Urtasun (Verts/ALE), in writing. ‒ I voted in favour.

  Ivo Vajgl (ALDE), in writing. ‒ I voted in favour of the report on the draft regulation of the European Parliament and of the Council on the transfer to the General Court of the European Union of jurisdiction at first instance in disputes between the Union and its servants. I voted in favour because I am of the view that this decision is based on the relevant legal basis.

  Ramón Luis Valcárcel Siso (PPE), por escrito. ‒ Mediante este informe se avanza en la reforma del Tribunal de Justicia al suprimir el Tribunal de la Función Pública que vuelve a ser competencia del tribunal. Dado que los jueces deberán empezar su trabajo el uno de octubre y que la decisión viene a responder una petición formulada por los co-legisladores considero necesario votar a su favor.

  Miguel Viegas (GUE/NGL), por escrito. ‒ O presente regulamento é o quarto sobre a reforma do Tribunal de Justiça. O primeiro regulamento introduziu várias alterações às formações e ao processo do Tribunal de Justiça e do Tribunal Geral, e o segundo criou disposições sobre os juízes interinos do Tribunal da Função Pública.

A terceira parte da reforma dizia respeito a um aumento do número de juízes do Tribunal Geral. O aumento inicial previsto era de 28 a 40 juízes. No final do percurso, os colegisladores chegaram a acordo, sob o impulso do Conselho, quanto ao aumento para 56 do número de juízes do Tribunal Geral, de modo a permitir que cada Estado-Membro nomeie dois juízes.

Este aumento estava sujeito à condição de que o Tribunal da Função Pública fosse abolido e o contencioso da função pública transferido de volta para o Tribunal Geral. Nós opomo-nos à extinção do Tribunal Geral da Função Pública e não vemos utilidade no aumento do número de juízes, situação que podia ser resolvida com um sistema de rotatividade.

  Harald Vilimsky (ENF), schriftlich. ‒ Dieser Bericht liegt im Kontext der Debatte um die Reform des Gerichtshofes. Dabei geht es grundsätzlich um eine Aufstockung der Richter von 28 auf 56, das aber wäre pure Mittelverschwendung, soweit das Fachgericht nicht geschlossen wird. Da der vorliegende Bericht aber die Übertragung der Zuständigkeiten vom Fachgericht und dessen Auflösung behandelt, kann ich dem unter diesen Umständen zustimmen.

  Julie Ward (S&D), in writing. ‒ Labour MEPs voted in favour of the abolition of the Civil Service Tribunal and the transfer of those seven judges to the Court of Justice as a cost-effective way to ensure justice is delivered faster. This transfer requires no additional funding, and means that cases before the Court of Justice will be dealt with faster and more efficiently, making a big difference to British citizens and firms who need to have their rights enforced fairly and quickly.

  Milan Zver (PPE), pisno. ‒ Glasoval sem za poročilo o osnutku uredbe Evropskega parlamenta in Sveta o prenosu pristojnosti na Splošno sodišče Evropske unije za odločanje o sporih med Unijo in njenimi uslužbenci na prvi stopnji.

To je četrta uredba, ki se nanaša na reformo sodišča in prinaša nekaj tehničnih sprememb in jasnejše določbe. Dosedanje reforme so obsegale povečanje števila sodnikov na Splošnem sodišču na 56 sodnikov, kar vsaki državi članici omogoča, da predlaga po dva sodnika. Ukinja se tudi Sodišče za uslužbence, reševanje sporov med Unijo in njenimi uslužbenci pa se prenaša nazaj na Splošno sodišče.

5.3. Verordening betreffende een open, efficiënt en onafhankelijk bestuur van de Europese Unie (B8-0685/2016)

Oral explanations of vote

  Ангел Джамбазки (ECR). – Подкрепих резолюцията, тъй като смятам, че Европейската комисия неколкократно е призовавана да представи законодателство, с което да гарантира открита, ефективна и независима администрация на институциите в Европейския съюз. Подкрепям идеята за подобно законодателство, защото съществуването му ще бъде в полза както на гражданите, така и на самите институции, тъй като ще допринесе за намаляването на практиките на конфликт на интереси, например. С интерес очаквам да видя предложение на Европейската комисия и по-специално дали тя споделя гледната точка на Парламента.

  Andrejs Mamikins (S&D). – Priekšsēdētaj! Jāsaka, ka savā rezolūcijā 2013. gada 15. janvārī Parlaments jau nobalsoja par to, lai tiktu pieņemta regula par atklātu, pietiekamu, neatkarīgu Eiropas Savienības pārvaldi, bet dažādu iemeslu dēļ Komisija tomēr neizstrādāja attiecīgu priekšlikumu, un līdz ar to šodien kārtējais balsojums notika faktiski par to pašu jautājumu.

Cerams, ka šoreiz Komisija tomēr pienācīgi sekos Parlamenta balsojuma rezultātiem un izstrādās šo nepieciešamo likumdošanas projektu. Atklāta, efektīva, neatkarīga Savienības pārvalde gan institūciju iekšienē, gan starpinstitucionālajā ziņā, gan attiecībās ar dalībvalstīm vai iedzīvotājiem — tie ir principiāli svarīgi jautājumi kvalitatīvai Kopienas institūciju funkcionēšanai un tās turpmākai attīstībai. Tas pats neapšaubāmi attiecas arī uz mūsu dalībvalstīm — jo efektīvāks būs Eiropas Savienības iestāžu darbs, jo potenciāli progresīvāks būs arī dalībvalstu un reģionu attīstības darbs.

  Seán Kelly (PPE). – A Uachtaráin, arís vótáil mé i bhfabhar na tuarascála seo mar is dóigh liom go bhfuil sé an-tábhachtach dár saoránaigh.

I think it is crucial that, when confronted with EU administrations, citizens have their procedural rights and obligations defined and respected. As was said, in January 2013 we were strongly encouraged that a solution would be found when we adopted a resolution calling for regulation on an open, efficient and independent European Union administration. Sadly, however, the Commission to date has not proposed anything.

There is a great need for such legislation: it should be clear to citizens what their legal and administrative rights are, and I believe citizens have the right to expect a high level of efficiency, transparency and responsiveness from EU institutions, bodies and agencies. I think, moreover, that when we as parliamentarians recommend something to the Commission, while they have a right of initiative, they should take our proposal on board and respond as quickly as possible.

Written explanations of vote

  Marina Albiol Guzmán (GUE/NGL), por escrito. ‒ He votado a favor de esta resolución, como ya hice en enero de 2015 en otra resolución del Parlamento en que pedimos la adopción de un Reglamento sobre una administración de la Unión Europea abierta, eficiente e independiente, con la inacción como respuesta por parte de la CE.

En una Unión basada en el Estado de Derecho, es necesario garantizar que los derechos y las obligaciones procedimentales se definan, desarrollen y cumplan siempre adecuadamente. Los ciudadanos deben poder esperar un alto grado de transparencia, eficiencia, rápida ejecución y capacidad de respuesta de las instituciones, órganos y organismos de la Unión. Los ciudadanos tienen también derecho a recibir información adecuada sobre la posibilidad de emprender otras acciones.

  Louis Aliot (ENF), par écrit. ‒ J’ai voté en faveur de cette question orale qui faisait suite à l’adoption en janvier 2013 d’un règlement sur une administration de l’Union européenne ouverte, efficace et indépendante.

La question avec demande de réponse orale était la suivante: La Commission a-t- elle analysé la suggestion de règlement au point de pouvoir réagir à son contenu ?

Quelles raisons l’ont empêchée de présenter une proposition analogue au règlement suggéré ? À quel moment peut-on attendre une proposition ?

Je considère qu’il est nécessaire que l’Union se dote d’un corpus clair de règles de droit administratif de l’Union.

  Eric Andrieu (S&D), par écrit. ‒ Cette proposition constitue une étape importante en vue d'assurer une meilleure administration et une plus grande transparence en ce qui concerne les institutions de l'Union européenne, ainsi qu’une sécurité juridique accrue pour les citoyens européens. Ces derniers ne sont pas pleinement conscients de leurs droits vis-à-vis des organes de l'Union et de son administration. Pour la plupart d’entre eux, l'administration de l'Union reste opaque et difficile à comprendre. Il est urgent de rapprocher l'administration européenne de ses administrés.

  Νίκος Ανδρουλάκης (S&D), γραπτώς. ‒ Ψήφισα υπέρ της πρότασης ψηφίσματος σχετικά με μια ανοικτή, αποτελεσματική και ανεξάρτητη διοίκηση της Ευρωπαϊκής Ένωσης, καθώς αποτελεί ένα σημαντικό βήμα προς την εξασφάλιση καλύτερης διαχείρισης και μεγαλύτερης διαφάνειας στη λειτουργεία των οργάνων της ΕΕ καθώς και της ασφάλειας δικαίου για τους ευρωπαίους πολίτες. Συχνά οι πολίτες δεν έχουν πλήρη επίγνωση των δικαιωμάτων τους στις σχέσεις τους με τα όργανα της ΕΕ. Η δημιουργία ενός συνόλου κανόνων για τις διοικητικές διαδικασίες θα βοηθήσει στην αντιμετώπιση αυτού του ζητήματος και θα φέρει την ΕΕ πιο κοντά στους πολίτες.

  Marie-Christine Arnautu (ENF), par écrit. ‒ J’ai voté pour ce rapport qui vise à ce que l’Union européenne se dote d’un corpus clair de règles de droit administratif de l’Union. Cela ne préjuge pas de notre position ultérieure sur le fond quant à une éventuelle proposition législative de la Commission européenne.

  Jonathan Arnott (EFDD), in writing. ‒ I voted against this report as it is a proposal for a regulation. The report sets out a step-by-step roadmap on the topic of ‘How to Administer’. If this proposed legislation were adopted the result would be a highly formalised administration structure which would be inflexible, overly-bureaucratic, hidebound by rules. It would lead to a veritably fertile field of play for every lawyer in the EU if some act of administration fails to be conducted exactly according to the rules.

  Zigmantas Balčytis (S&D), raštu. ‒ Savo 2013 m. sausio 15 d. rezoliucijoje Parlamentas ragino Komisiją priimti reglamentą dėl atviros, veiksmingos ir nepriklausomos Europos Sąjungos administracijos, tačiau Komisijos pasiūlyme į Parlamento raginimą neatsižvelgta, nors rezoliucija plenariniame posėdyje priimta labai didele balsų dauguma. Todėl pritariu raginimams Komisijai pateikti pasiūlymą dėl teisėkūros procedūra priimamo akto.

  Hugues Bayet (S&D), par écrit. ‒ J’ai soutenu cette résolution, qui approuve une proposition de règlement établissant les règles de procédure qui régissent les tâches administratives des institutions de l’Union, l’objectif étant de garantir le droit à une bonne administration au moyen d’une administration ouverte, efficace et indépendante. Le règlement fixe ainsi les modalités en ce qui concerne l’ouverture d’une procédure administrative, sa gestion, le devoir d’enquête rigoureux et impartial, le droit d’être entendu, d’avoir accès à son dossier, etc.

  Brando Benifei (S&D), per iscritto. ‒ Oggi ho votato a favore della proposta di risoluzione per un regolamento per un'amministrazione dell'Unione europea aperta, efficace e indipendente. Si tratta di un testo importante che rinnova la richiesta, mossa nel 2013 alla Commissione, di adottare un regolamento sul tema. Pur avendo ricevuto un appoggio quasi unanime all'interno del Parlamento, essa non è stata accolta dalla Commissione che l'ha lungamente ignorata. Il Parlamento ha quindi deciso di approvare una nuova risoluzione che allega una proposta di regolamento. L'obiettivo è quello di stimolare lo sviluppo di una legislazione all'altezza delle sfide che coinvolgono i rapporti tra l'amministrazione dell'Unione e i cittadini. Le persone risultano essere scarsamente consapevoli dei diritti loro riservati dai trattati, per questo motivo si rende necessario definire un insieme di regole chiare e trasparenti che consentano di potenziare i legami tra UE e cittadini, fornendo loro non solo un maggiore numero di garanzie ma anche certezza del diritto nelle relazioni con l'amministrazione.

  Xabier Benito Ziluaga (GUE/NGL), por escrito. ‒ Voto a favor de esta Resolución ya que su propósito es pedir a la Comisión que lleve a cabo un plan de acción para proponer al Parlamento y al Consejo una regulación de los procedimientos de la Unión Europea, así como de su función administrativa. Estoy a favor de que se implementen este tipo de mejoras en la administración y de forzar a la Comisión a dar respuesta a las demandas del Parlamento.

  Joëlle Bergeron (EFDD), par écrit. ‒ Sans vouloir paraitre trop cynique, je dirais que l'on peut toujours rêver. J'ai voté en faveur de cette résolution pour une administration efficace de l'Union européenne, même si je crains - encore une fois - que les bonnes intentions formulées dans cette résolution restent lettre morte. On peut donc toujours rêver et soutenir la volonté affichée de rédiger dorénavant nos textes dans un langage limpide et clair pour tous les citoyens. On peut toujours rêver et soutenir la volonté affichée de mettre sur un pied d'égalité toutes les langues de l'Union, même si, dans notre propre assemblée, tant de textes ne sont souvent disponibles que dans la seule langue de Shakespeare. On peut toujours rêver et soutenir la volonté affichée d'œuvrer pour une vraie transparence et un accès public à tous les documents. Bravo ! Reste à mettre en œuvre ces beaux principes. Ce n'est pas la première fois qu'ils ont été énoncés ici. Sera-ce encore une belle déclaration qui ne sera pas suivie d'effet ?