La Présidente. – L'ordre du jour appelle le débat sur le rapport de Sophia in 't Veld, au nom de la commission des libertés civiles, de la justice et des affaires intérieures, contenant des recommandations à la Commission sur la création d'un mécanisme de l'Union pour la démocratie, l'état de droit et les droits fondamentaux (2015/2254(INL)) (A8-0283/2016).
Sophia in 't Veld, rapporteur. – Madam President, I am very pleased that we are having this debate here today because we have travelled quite a road since we decided a year and a half ago to draw up this legislative initiative report. First of all, I would like to thank all the shadow rapporteurs and my co-rapporteur on the Committee on Constitutional Affairs (AFCO). These are not just hollow words; I think that we have had a very fruitful and constructive cooperation, and the result of that cooperation is before you and will, hopefully, command a large majority when we vote later today. I note that the only party that is actively campaigning against my report is the Front National, which I find reassuring in a way.
The European Commission will today present its working programme for 2017. Commissioner Timmermans always says that the European Commission has to be big on big things, and I very much agree with that. But I do think that democracy, the rule of law and fundamental rights are a big thing.
We Europeans have something to be proud of: we have been leading for many decades in the area of democracy, the rule of law and fundamental rights, so we have a heritage that we can be proud of. So let us now take the opportunity to further deepen and strengthen that culture of democracy, the rule of law and fundamental rights in the European Union as a whole, because the EU is more than the sum of Member States. Democracy, the rule of law and fundamental rights (or DRF, if I may coin a new abbreviation in EU jargon) is key to the functioning of the European Union. It is key to policy areas like police and justice cooperation, and asylum and refugee policies, but also the internal market and, as we have seen recently, international trade.
We are all aware of the so-called Copenhagen dilemma. In other words, when a country wants to join the European Union, it has to meet the highest standards – but Member States of the European Union cannot be held to those standards. We do not really have sufficient means to enforce our standards of democracy, the rule of law and fundamental rights, but we do feel that the need for a mechanism for upholding DRF is growing. One of our colleagues, Viviane Reding, who was a Commissioner at the time for that purpose, took the first steps to the creation of the rule of law framework, which is now triggered by Mr Timmermans. We have seen the creation of the Rule of Law Dialogue in the Council, the creation of the friends of the Rule of Law Group in the European Council, and Mr Timmermans, when you were still a Minister of foreign affairs in the Netherlands, you yourself called for the creation of a rule of law mechanism.
We have the European Commission Rule of Law Framework, and that is very important. I think it is very good that you have triggered it in the case of Poland, but that same case also illustrates the weaknesses and the shortcomings of that mechanism, and therefore the European Parliament has proposed the DRF pact. The principles, I hope, will find their way into the proposals that the Commission will, hopefully, put forward. The principles are that the pact, or the mechanism, should be applied to all Member States equally. They should all be assessed on the same basis, and also the EU institutions. It should be a permanent mechanism and not crisis-driven, as we have now in the case of Poland.
There should be ongoing monitoring. It should be objective, evidence-based, and not politically motivated, and it should also be building on existing instruments and be realised under the current treaties. Finally, our mechanism foresees close involvement of the national parliaments.
I am very much looking forward to the debate, and I very much hope that the European Commission will join the big majority in the European Parliament and come forward with proposals that build on the report that we will adopt today.
Frans Timmermans,First Vice-President of the Commission. – Madam President, I would like to thank Parliament for today’s debate on the establishment of an EU mechanism on democracy, the rule of law and fundamental rights. In particular, I would like to thank the rapporteur, Sophia in ‘t Veld, for her personal engagement and the important work that has gone into the preparation of the report. She is passionate about this and we could see her passion reflected in the report.
We can all fully agree on the objective underlying the report, which is to ensure that our common values and rules are respected and, if need be, enforced. The key issue for discussion is not about the objective itself but about the best means to achieve that objective. There is much in the report I can fully agree with, such as the suggestion to follow an inclusive approach with all stakeholders – EU institutions, Member States and civil society.
The idea of an interparliamentary dialogue between the European Parliament and national parliaments equally merits support. National parliaments are involved in many of the rule of law related problems that we witness in Member States today. We need to work towards a common understanding of our values at national and at European level. This interparliamentary dialogue could, as a first step, lead to a discussion on the different options and means which are currently on the table to ensure that our common values are respected and enforced. The Commission and I assume that the Council will want to be involved as well.
However, there are also a number of points in the report on which I have questions and I would very much like to hear your views. For instance, I have questions about the need and the feasibility of an annual report and a policy cycle prepared by a committee of experts. I also have doubts about the feasibility of an interinstitutional agreement on this matter. Some elements of the proposed approach, such as the central role attributed to an independent expert panel in the proposed pact, also raise questions of legality, institutional legitimacy and accountability. Moreover, from a practical and political point of view, it may also be very difficult to find common ground on such an interinstitutional agreement between all the parties concerned.
I hope we can all agree that a long institutional debate on new mechanisms is the last thing we need right now. We have a range of existing tools and actors that already provide a set of complementary and effective means to address rule of law issues. Duplication of existing mechanisms is something I think we should avoid, and if I understood Mrs in ‘t Veld’s introduction correctly, this is something she wants to avoid as well. As you know, in March 2014 the Commission adopted a rule of law framework. We are currently applying this framework in the case of Poland for the first time. Mrs in ‘t Veld referred to this.
The Commission takes protecting the rule of law very seriously. We are grateful for the support Parliament has shown in its resolution of 14 September and we need that support if we are to be successful in our approach. The Commission also organises an annual fundamental rights colloquium, involving European institutions, Member States, international organisations and civil society. This year the colloquium will take place on 17 and 18 November and will be devoted to the topic of media pluralism and democracy.
As you know – and as Mrs in ‘t Veld mentioned – in December 2014 the Council established a rule of law dialogue to debate rule of law issues and – as Mrs in ‘t Veld has said – in a previous capacity as Foreign Minister, I was one of the people who took the initiative, together with the Foreign Ministers of Denmark, Germany and Finland. We also have a number of other actors, apart from the Council – the Council of Europe, the Venice Commission, the Agency for Fundamental Rights and a host of NGOs active in the field of fundamental rights. They all contribute to the monitoring of the rule of law, democracy and fundamental rights in our Member States. We should make their contributions stronger. We should also make the best possible use of these existing instruments, evaluate them, look where we see deficiencies and then take steps towards the creation of a new mechanism – only after that evaluation, I would say.
I very much look forward to hearing your views. Let me assure you that the Commission will examine your request for a proposal very carefully, in line with Article 225 of the Treaty, and give this report the serious response it deserves. But let me also stress again what I think is crucial. We need to avoid division around our common values as clearly set out in the Treaties and work with our various partners to build a consensus. Protecting the fundamental values of the Union is a collective responsibility of all institutions. The existing treaties give us the tools so let us use them. At the end of the day, this is a very political process.
But let me repeat here what I said last week in the committee discussion we had on that in the Committee on Civil Liberties, Justice and Home Affairs (LIBE). Without full integral application of the rule of law across the European Union, the European Union is doomed because the rule of law is the fundament upon which this construction is built. If we disregard the rule of law, there is nothing to keep the European Union together, other than naked power politics. That will be to the detriment of the smaller, of the minorities, of the weaker, and of the individual citizens. We cannot let that happen.
György Schöpflin, rapporteur for the opinion of the Committee on Constitutional Affairs. – Madam President, thank you Vice-President and also incidentally very much my thanks to the rapporteur and everybody else who has worked very hard on this dossier. A human rights mechanism has three necessary conditions to meet if it is to be successful, and this is what I would very much like to see myself.
First of all, it must have a legal base, giving it immunity from political interference. It follows that this mechanism will only acquire legitimacy if it is not used to target Member States in order to punish them.
Secondly, the mechanism must be completely even-handed as between Member States. The slightest hint of different treatment will delegitimise it, so no cherry picking, no opportunistic targeting. This, of course, will require continuous monitoring.
The third is consistency of implementation, but here a balance has to be struck between subsidiarity and all European practice. Too much of the latter runs a danger of centralisation – the Jacobin temptation. If the Jacobins get their way, there is no chance at all that the rule-of-law culture will take root in the European Union.
Frank Engel, on behalf of the PPE Group. – Madam President, I would like to start by expressing my sincere thanks to the rapporteur Mrs in ’t Veld for a remarkably inclusive approach that she has had throughout this process and which has allowed maximum convergence throughout this Parliament on a text which I believe is fundamental.
It is even more fundamental if I hear the First Vice-President of the Commission, Mr Timmermans, telling us that there may be difficulty to find common ground on the topic throughout the institutions. That to me is the best proof that this is exactly the moment in which we need to kick off a process of engagement towards finding a veritable and a true European logic of governance, because we may not be there yet, as we discover far too often when we see governance trends in certain European countries, as has been the case over the last month and as may be the case again.
Who, at the end of the day, is going to protect us from what happened in the inter-war period – when one country after another, for reasons of their own, drifted off into extremely problematic governmental orientations – with what we have now. With the generalised unanimity requirement that is on the table to engage whatsoever with respect to any sort of state, we would be doing essentially nothing and that would be dramatic.
It would be dramatic as a sign to the millions of Europeans who nowadays look towards Europe and to this House as the only – the only – buoy of stability; if it is about guaranteeing that elections in the future change policies, yes, but not the nature of their state. This is something that is aimed at ensuring continuity of statehood, of institutions, of impartiality of state against electoral result, if need be, and against those who believe that saving the Occident is more important than saving their own citizens from arbitrary governance.
This is a necessary mechanism. This is something that we can now embrace. This is something that we now should embrace and this is something for which Parliament has taken time to converge towards but it is good that it has finally done so.
Monika Flašíková Beňová, za skupinu S&D. – Ďakujem veľmi pekne pani predsedajúca, pán komisár. Rovnako by som sa rada poďakovala v prvom rade pani spravodajkyni, ale aj celému tímu tieňových spravodajcov za vynikajúcu prácu, ktorú sme spoločne na mnohých stretnutiach odviedli.
Pani spravodajkyňa predkladá maximum možného, toho, čo potrebujeme, a toho, čo je odpoveďou aj na vystúpenie Vás, pán Timmermanns. Spomínali ste, čo všetko už dnes Európska komisia, a vôbec európske inštitúcie majú k dispozícii. Ale výsledok je taký, že to všetko nefunguje, a preto je tu táto správa, a preto je tu aj tento nový návrh.
V súčasnosti existuje niekoľko negatívnych legislatív, ktoré sú pripravované vo viacerých členských štátoch Európskej únie. Spomínalo sa tu už Poľsko, v minulosti to bolo aj Maďarsko. Ich dôsledkom však je, že ohrozujú a podkopávajú ochranu základných práv občanov právneho štátu. A musím Vám povedať, že úprimne budem veľmi dôsledne sledovať, ako sa začne alebo ako sa skončí Vami začatá procedúra proti Poľsku, pretože som v tomto skôr pesimistická. Ide aj o zmeny mediálnych zákonov, novelu zákona o civilnej službe, či nedostatočnú ochranu pre základné práva LGBTI a mnohé iné.
Existujúci kontrolný mechanizmus a pravidelné hodnotiace nástroje Európskej komisie vrátane mechanizmus spolupráce a overovania, protikorupčné správy a monitoring médií, ktoré už dnes existujú a ktoré ste aj Vy sám spomínali, sú zavedené do praxe a pritom nedokážu v dostatočnej miere garantovať dostatočnú ochranu základných práv a hodnôt, ktoré Európska únia vyznáva.
Európska únia momentálne teda nemá žiadny právne záväzný mechanizmus, ktorý by dokázal úspešne monitorovať súlad legislatív členských štátov s únijnými hodnotami a základnými hodnotami. Aj keď existujú nástroje, ktoré ste spomínali, v súčasnosti nedokážu tak upozorniť na vážne riziko poškodenia základných práv a slobôd a musíme sa zamerať na jasnú a presnú definíciu kritérií, ktoré budú pre porušovateľov dostatočne záväzné a budú zároveň aj odrádzajúce, aby sa v budúcnosti promptnejšie mohlo zabrániť narušovaniu právneho štátu, základných práv.
Chcela by som sa zároveň poďakovať tým, ktorí – aj keď vedia, že táto správa by mohla byť možno ešte prísnejšia, možno tvrdšia – chápu, že v takomto širokom kvóre, ktoré tu máme, sme hľadali naozaj maximum možného, a verím, že túto správu podporia.
Kazimierz Michał Ujazdowski, w imieniu grupy ECR. – Pani Przewodnicząca! Jestem wielkim zwolennikiem rządów prawa i wolnościowej tradycji prawnej, ale nie mogę poprzeć sprawozdania pani poseł in 't Veld.
Europa potrzebuje autentycznego dobrowolnego dialogu w tej sprawie, dialogu opartego na zaufaniu, na wymianie doświadczeń, skupionego wokół tego, co podstawowe, ale także wykorzystującego dobry dorobek prawny poszczególnych państw Unii Europejskiej. To sprawozdanie daje nam natomiast mechanizm arbitralny, nadzorczy, permanentny i przy ryzyku stronniczej interpretacji samej koncepcji rządów prawa. W trakcie prac nad sprawozdaniem zgłaszałem propozycje, które bardziej odpowiadały właśnie idei zaufania, wzajemnego zaufania i dialogu między państwami. Chciałem, aby odbywała się coroczna konferencja ogólnoeuropejska z udziałem instytucji europejskich i rządów.
Chcę też zwrócić uwagę, odpowiadając na głos mojej poprzedniczki, która domagała się mechanizmu wiążącego i skutecznego, że taki mechanizm określony jest przez traktat lizboński. To sama Rada Unii Europejskiej ma prawo oceniać naruszenia ze strony poszczególnych państw i to jest mechanizm legalny i wiążący. Powinniśmy unikać działań bez podstawy prawnej i które mnożą brak zaufania między państwami – dlatego też nie mogę poprzeć tego sprawozdania.
Maite Pagazaurtundúa Ruiz, en nombre del Grupo ALDE. – Señora Presidenta, no nos conformamos con situaciones aparentemente confortables. El Pacto de la Unión Europea sobre la democracia, el Estado de Derecho y los derechos fundamentales, que llamaremos DRF en adelante, es pensar a lo grande, señor Timmermans.
A mí la verdad es que me satisface mucho poder agradecer a la señora in 't Veld el trabajo que viene realizando desde hace años. Hay un largo camino recorrido hasta este informe y va a haber un largo camino que recorrer desde la votación, hoy, por parte de la Comisión y espero que liderada por el señor Timmermans.
Nos sacudimos la autosatisfacción de que sí, de que somos europeos, de que hemos edificado un periodo largo de paz y prosperidad, de que tenemos sólidos valores. Pero, mire, yo nací en un lugar donde los sólidos valores de paz y convivencia no existían, donde se perseguía por tener ideas distintas, donde el Estado de Derecho estaba dado la vuelta.
Y necesitamos estos mecanismos porque—como dice un intelectual español— la crisis que estamos viviendo no se limita al pavoroso desorden de nuestro sistema financiero o a la ruptura de un modelo de crecimiento económico. Sufrimos también las consecuencias de una pérdida de pulso con respecto a nuestros valores. Y por eso es bueno actualizar; y por eso es bueno plantearnos estos problemas; y por eso es muy bueno que la señora in 't Veld haya tenido el coraje y el entusiasmo de sacudirse la aspereza que solemos tener en estas instituciones.
Es necesario este tipo de mecanismos. Hoy se inicia una parte del camino que ustedes van a tener que recorrer y, si no lo hacen, nosotros vamos a estar vigilantes para decirles que deben realizarlo.
Mire, puede ocurrir que haya sociedades que confirmen con sus votos a los corruptos, a los negacionistas e incluso a los asesinos. Nosotros no queremos un enfoque ni permisivo ni indiferente. Queremos —como ha dicho el señor Schöpflin—, sin oportunismo, un mecanismo con criterios objetivos, con colaboración de todos los agentes y de la sociedad civil.
Señor Timmermans, vamos a pasarle la pelota en un rato.
Barbara Spinelli, a nome del gruppo GUE/NGL. – Signora Presidente, onorevoli colleghi, anch'io ringrazio Sophia 't Veld, la sua risoluzione è importante perché per la prima volta non ci occupiamo dei diritti fuori dall'Unione ma ci domandiamo se noi stessi rispettiamo la rule of law che pretendiamo incarnare. Il nuovo meccanismo ha tale scopo e per questo lo giudico positivo, dall'inizio della grande crisi non si parla d'altro che di fare i compiti a casa, ma i compiti sono solo economici quasi mai la democrazia costituzionale figura tra i doveri primari.
Spero che il meccanismo sposti un po' gli accenti, che aiuti a riconoscere gli effetti dell'austerità su diritti, come quello alla salute, al lavoro, a istituzioni trasparenti e incolpabili. Un meccanismo simile mancava. L'articolo 7 del trattato è inutilizzabile perché in mano ai governi, dunque non imparziale. Nel negoziato ho chiesto che le istituzioni europee siano vagliate come gli Stati. Il risultato mi soddisfa solo in parte, perché tale vigilanza è promessa ma non garantita. Presenteremo emendamenti che aggiungano queste garanzie. Le istituzioni europee sono viste dai cittadini con sfiducia crescente perché opache e intrusive, se mostrassimo vigilanza autentica nei loro confronti questo meccanismo che sta nascendo sarebbe meno sospettabile di interferenza nelle politiche degli Stati.
Ulrike Lunacek, im Namen der Verts/ALE-Fraktion. – Frau Präsidentin, Herr erster Vizepräsident der Kommission, werte Damen und Herren! Wie oft hören wird derzeit, dass die europäischen Werte in Gefahr sind! Wenn es dann aber passiert – so wie jetzt mit dem Rechtsstaatlichkeitsverfahren gegenüber Polen –, dann heißt es: Nein, die EU darf das nicht. Das Einschreiten der Europäischen Union ist negativ. Wir wollen das nicht, wir wollen unsere Souveränität bewahren.
Ganz viele Regierungen und auch viele in der Bevölkerung vergessen darauf, dass wir diese europäischen Werte gemeinsam geschaffen haben – die Grundrechtecharta, da haben damals alle zugestimmt. Und das müssen wir verteidigen. Es ist uns in der Vergangenheit nicht gelungen, mit den Verfahren, die es gibt, ein Wir-Gefühl zu erzeugen; dass nicht mehr mit dem Zeigefinger auf einen Staat, eine Regierung gezeigt wird, sondern dass wir gemeinsam sagen: Wir wollen das ändern, denn wir wollen nicht, dass Demokratie, Grundrechte und Rechtsstaatlichkeit in Gefahr sind.
Es ist mir auch wichtig, mit diesem Bericht, mit dieser Forderung jetzt klarzumachen, dass das nicht nur gegen die sogenannten neuen Mitgliedstaaten geht – also Polen und Ungarn. Es gibt auch in den alten Mitgliedstaaten Dinge, die nicht in Ordnung sind: der Ausnahmezustand in Frankreich, das Demonstrationsverbot in Spanien oder vor einigen Jahren unter Berlusconi die Medienmacht des Herrn Premierministers damals. Das war auch nicht in Ordnung.
Wir brauchen so einen gemeinsamen Pakt. Wir müssen das gemeinsam angehen. Nur so wird es uns gelingen, die Bürgerinnen und Bürger wieder davon zu überzeugen, dass diese Union auch für sie da ist und nicht nur für einige wenige.
Es freut mich, dass es gelungen ist, diesen Bericht so zu machen. Es ist schade, dass uns dieses Ampelsystem mit den Farben nicht gelungen ist. Das wäre wichtig für die Sichtbarkeit. Aber es freut mich auch, dass wir hier im Ausschuss und hoffentlich auch heute zu Mittag wirklich eine breite Mehrheit gefunden haben, und die einzigen, die wirklich massiv dagegen waren, die ENF war.
Ich möchte mich bei Sophia in 't Veld herzlich bedanken – ja, auch für deinen Mut und deine Leidenschaft, das hier weiterzubringen – aber auch bei allen anderen Schattenberichterstattern. Es war wirklich eine super Kooperation. Und an Herrn Timmermans: Folgen Sie dem, was Sophia in 't Veld gemacht hat. Dare to think big! Haben Sie den Mut, mit dem Europäischen Parlament diesen Weg weiterzugehen!
Laura Ferrara, a nome del gruppo EFDD. – Signora Presidente, onorevoli colleghi, bene, innanzitutto desidero ringraziare anch'io la collega Sophia in 't Veld per l'ottimo lavoro e tutti i colleghi e i relatori ombra. Ne avevamo già discusso durante la relazione sullo stato dei diritti fondamentali nell'Unione europea, di cui sono stata relatrice, e già in quella sede si era convenuto sul fatto che fosse necessario questo meccanismo. Fosse necessario perché, nonostante l'antica tradizione dell'Europa nel campo della tutela dei diritti fondamentali, nonostante lo Stato di diritto, i diritti fondamentali, la Carta dei diritti fondamentali, che è stata adottata, ecco, purtroppo, sono diversi gli attori istituzionali e diverse le organizzazioni non governative che continuano a denunciare le numerose violazioni che avvengono sul territorio europeo. È evidente che non è necessaria una duplicazione di meccanismi, non è necessario qualcosa di nuovo, ma non è necessario qualcosa di nuovo nel momento in cui ciò che esiste funziona.
Ad oggi se queste violazioni continuano a perpetrarsi, è evidente che qualcosa non va ed è evidente che abbiamo bisogno di qualcosa di diverso. Questo meccanismo è necessario perché bisogna prevenire. Quando si parla di diritti fondamentali non possiamo attendere che avvenga la violazione per poi intraprendere delle iniziative, bisogna prevenire e bisogna tutelare i diritti fondamentali su tutto il territorio europeo. È per questo che esprimo il pieno sostegno a questa relazione, mi complimento ancora una volta con la collega e penso che sia estremamente importante avere un meccanismo di questo tipo per dare concretezza a ciò che è scritto nei trattati.
Gilles Lebreton, au nom du groupe ENF. – Madame la Présidente, l'article 7 du traité sur l'Union européenne prévoit un mécanisme de sanctions contre les États membres qui ne respecteraient pas les droits de l'homme. Le rapport in 't Veld prétend aujourd'hui le compléter.
Ce rapport pose à la fois un problème juridique et un problème politique. Le problème juridique vient de ce qu'il bouleverse l'article 7. Comme le service juridique du Conseil l'a expliqué dans un avis du 27 mai 2014, l'article 7 donne en effet au Conseil, et à lui seul, le pouvoir de constater qu'un État membre viole les droits de l'homme. Or, le rapport in 't Veld méconnaît cette compétence exclusive du Conseil en voulant donner à la Commission de Bruxelles un pouvoir de constatation concurrent par l'adoption de rapports et de recommandations.
D'autre part, le rapport in 't Veld pose surtout un problème politique en portant un nouveau coup à la souveraineté des États. Il permet en effet à des experts sans légitimité démocratique de noter les États comme des enfants selon trois degrés de notation symbolisés dans sa présentation initiale par un jeu de trois couleurs: vert pour les bons élèves, jaune pour ceux qui peuvent mieux faire et rouge pour ceux qui doivent être sanctionnés. Or, les États qui doivent être sanctionnés sont évidemment, dans l'esprit du rapport in 't Veld, ceux qui osent résister au diktat de l'Union européenne. Le rapport ne s'en cache même pas puisqu'il vise ouvertement à punir deux États: la Hongrie, coupable de résister à la politique migratoire de l'Union, et la Pologne, coupable de refuser de se laisser dicter sa politique familiale par le lobby LGBTI.
Le rapport in 't Veld constitue donc une étape supplémentaire dans la marche forcée vers la soviétisation de l'Union. C'est pourquoi j'ai déposé un amendement de rejet de ce texte liberticide.
Bruno Gollnisch (NI). – Madame la Présidente, le rapport de Mme in 't Veld repose sur une formidable contradiction. Il s'agit de mettre sous surveillance les démocraties européennes au nom de la démocratie, de faire surveiller les gouvernements légitimement élus par des experts à la légitimité suspecte, le tout en mettant en place, au nom des traités, un mécanisme qui est en lui-même, comme il vient d'être dit, une violation des traités. C'est la doctrine Brejnev de la souveraineté limitée, revisitée, appuyée par les prétendus libéraux, les verts, les socialistes, les démocrates-chrétiens, les communistes, tous unis.
M. Juncker, je crois, avait déclaré après la victoire de Syriza en Grèce en janvier 2015: "Il ne peut y avoir de choix démocratique contre les traités européens", signifiant clairement qu'aucun changement de gouvernement ne pourrait induire de changement de politique.
C'est à la Hongrie et à la Pologne qu'il s'agit aujourd'hui de s'en prendre, non parce que les droits de l'homme y seraient quotidiennement ou systématiquement violés, mais pour punir ces deux pays d'avoir élu des gouvernements sceptiques sur les bienfaits de la folle politique européenne de redistribution forcée de millions de prétendus réfugiés.
La vraie menace pour la démocratie, ce sont les institutions européennes, qui méprisent l'expression des peuples qui n'acceptent pas de se soumettre à l'Europe de Bruxelles ni
au mondialisme.
Hier, on faisait revoter par les parlements des textes rejetés par les peuples. Aujourd'hui, on explique à ces mêmes parlements, quand ils tiennent compte des aspirations des citoyens, que leur seule option est de voter "oui" à un accord de libre-échange obscur négocié par la Commission. Je pense que demain ou après-demain, peut-être, on enverra les chars de l'OTAN en premier pour ramener l'ordre...
(La Présidente retire la parole à l'orateur)
Barbara Kudrycka (PPE). – Pani Przewodnicząca! Panie Komisarzu! Dzisiaj już wiemy, że jeśli na przykład organizacja sądownictwa, zgodnie z zasadą pomocniczości, należy do wyłącznej kompetencji państwa członkowskiego, to można ją tak przeorganizować, że ograniczy się niezawisłość sędziowską, zlikwiduje praktycznie trójpodział władz, ograniczy wolne media czy bezstronność służby cywilnej. Dlatego proponowany mechanizm oceny demokracji, praworządności i praw podstawowych jest wołaniem Parlamentu o skuteczność działania instytucji europejskich wobec najpoważniejszych naruszeń w państwach członkowskich. Jest wołaniem o spełnienie nadziei tych Europejczyków, którzy tracąc szansę na ochronę swoich praw w kraju, oczekują skuteczniej ochrony od instytucji europejskich. I oczywiście projekt przewiduje w zasadzie nadmiar dialogu – dialog Parlamentu Europejskiego z parlamentami krajowymi, dialog międzyinstytucjonalny, dialog 28 ekspertów. Można dyskutować oczywiście, czy stosowanie mechanizmu oceny co roku ma sens, czy powinno to być realizowane rzadziej czy częściej, a zamiast panelu 28 ekspertów, czy nie wykorzystać na przykład doświadczenia i profesjonalizmu Komisji Weneckiej. Ale te sprawy właśnie w dialogu z pewnością mogą się utrzeć. Pamiętajmy, że bez demokracji nie byłoby Unii Europejskiej, dlatego Unia musi ją skutecznie gwarantować. Temu służy proponowany mechanizm.
Pedro Silva Pereira (S&D). – Senhora Presidente, nós não podemos ter uma Europa que investe todas as suas energias na vigilância de umas décimas de défice orçamental mas fecha os olhos a gravíssimas violações do estado de Direito e dos direitos fundamentais que põem em causa os valores essenciais europeus. É por isso que precisamos, mesmo antes de qualquer revisão dos Tratados, de um mecanismo mais eficaz para prevenir, identificar e corrigir estas situações, indo mais longe do que o procedimento instituído, e bem, pela Comissão e que está a ser aplicado, pela primeira vez, no caso da Polónia.
O relatório que aqui discutimos propõe esse mecanismo, com uma avaliação regular e independente da situação do estado de Direito, que permita depois elaborar recomendações por país. Parece uma boa solução, desde que, e este ponto é fundamental, se garanta que é um mecanismo dirigido às violações graves e sistémicas dos direitos fundamentais e do estado de Direito e não se transforme numa invasão gratuita da margem de governação dos Estados-Membros...
(A Presidente retira a palavra ao orador)
Hans-Olaf Henkel (ECR). – Frau Präsidentin! Herr Timmermans, Sie sagten zu Recht: Without rule of law the European Union is doomed.
Ich glaube aber auch, ohne Anstand ist die Europäische Union auch nicht zu halten. Der deutsche Präsident dieses Parlaments hat die Aktion des demokratisch gewählten Parlaments in Warschau einen Staatsstreich genannt.
Anstatt sich immer wieder mit Polen zu befassen, wie wäre es, wenn man sich einmal mit den zahlreichen Vertragsbrüchen der Eurogruppe – Stichwort: Maastricht – oder mit dem Vertragsbruch der deutschen Regierung – Stichwort: Dublin-Vertrag – befasst? Es sind immer wieder Deutsche, die meinen, sie müssen das Weltklima, den Euro und die Flüchtlinge der Welt retten.
Jetzt meinen sie, sie müssten die polnische Demokratie retten. Anstatt die Polen auf die Anklagebank zu setzen, sollte man die deutsche Regierung mal auf die Couch eines Psychologen legen.
Cecilia Wikström (ALDE). – Fru talman! Under de senaste åren har vi sett hur land efter land i vår union har nonchalerat medborgarnas rättigheter. Press- och yttrandefrihet, möjligheten att få älska den man vill och många av rättsstatens mest fundamentala principer har satts ur spel av maktfullkomliga och populistiska ledare i de olika länderna.
Så det verk som en gång byggde Europa starkt i ruinerna efter andra världskriget har börjat vittra och gå sönder. Människor ställs mot människor och populister och nationalister som vill dela upp oss, skilja oss åt och odla rädsla och misstänksamhet istället för att bygga tillit.
Vi liberaler har under många år och i alla olika länder drivit frågan om att få till en slags rättighetsmekanism som skulle bevaka att våra grundläggande rättigheter säkerställs. Därför är jag så klart väldigt lycklig och glad idag att min kollega, Sophia in 't Veld, kan presentera detta utmärkta betänkande.
Nu är det dock viktigt att kommissionen följer upp och ger konkreta lagförslag, så att vi kan gå vidare. För grundläggande rättigheter ska inte vara vackra ord på ett papper som man inte bryr sig om ute i medlemsländerna. Regeringarna måste nu faktiskt ta ansvar. För rättigheter betyder någonting i praktiken, och rättigheterna är den enskilda personens värn mot kollektivet.
Vi har åstadkommit mycket i Europa och nu tar vi nästa steg.
Marie-Christine Vergiat (GUE/NGL). – Madame la Présidente, quand on voit l'évolution de la confiance des citoyens dans les institutions européennes, on se prend à rêver d'une autre Europe basée non plus sur la concurrence libre et non faussée, mais sur le respect de la démocratie, de l'état de droit et des droits de l'homme, c'est-à-dire sur les soi-disant valeurs de l'Union européenne.
Cependant, dans la pratique, autant la Commission est prompte à rappeler les règles du pacte budgétaire au Portugal et à la Grèce notamment, et désormais celles du libre-échange à la Wallonie, autant quand la Pologne et la Hongrie, pour ne citer les exemples les plus spectaculaires, s'assoient sur les droits fondamentaux, la Commission tergiverse pour activer la moindre procédure d'infraction.
En résumé, on peut s'asseoir sur la démocratie et même aider à la bafouer, mais pas question de toucher au dogme de l'ultralibéralisme. C'est le fameux dilemme de Copenhague.
Ce rapport fait des propositions concrètes, mais je crains qu'il ne soit pas plus suivi d'effet que le rapport Tavarès, et je le regrette, Mme in 't Veld.
Alors, oui, M. Timmermans, demandons leur avis aux ONG et agissons! Agissez enfin! Ne laissez plus les États bafouer l'état de droit!
Benedek Jávor (Verts/ALE). – Madam President, events in Hungary, Poland and some other Member States highlighted a significant loophole in the legal system of the European Union. There are no effective tools for gradual sanctioning the breaches of democracy, the rule of law and fundamental rights. Parliament has several times requested to change this situation, as in the Tavares report and the Ferrara report and on some other occasions as well, so it is clear that it is high time to create a new mechanism. But this is effective only if there is no room to apply them in a politically biased way. This has actually already happened. The Commission has started a rule of law procedure against Poland but failed to do the same against the Hungarian Government, although its action is gradually damaging democracy and political freedoms. Apparently it seems that political affiliation matters. Law and Justice in Poland are not members of the European People’s Party, but Hungarian Fidesz is. Double standards clearly exist. This must be stopped. Any measures will make sense only if the political groups stop denying the obvious and stop protecting the unprotectable.
Gerard Batten (EFDD). – Madam President, this report calls for an EU mechanism on democracy, the rule of law and fundamental rights. It is an own-initiative report – an MEP’s wish list. It has no legislative effect; it is just hot air. It was pointless to write and equally pointless to debate. However, Britain needs no lessons in democracy, the rule of law and fundamental rights. Britain had a democracy founded on parliamentary government that evolved over 800 years. Our democracy was undermined by transferring supremacy of law-making from our parliament to the European Union. We had the rule of law – our law – which evolved over a thousand years. The rule of our law was undermined by EU law and the supremacy of the European Court of Justice. We had fundamental rights, established under such things as Magna Carta, the common law, habeas corpus and the Bill of Rights. Our rights and freedoms are being destroyed by such things as the European Arrest Warrant that allows British citizens to be arrested, extradited and imprisoned in corrupt foreign countries merely on the basis of vague accusations without any supporting evidence. If the British people want their democracy, the rule of their law and their fundamental rights back, then we must leave the European Union as quickly as possible. Brexit means now, not in two and a half years’ time or longer.
Gerolf Annemans (ENF). – Vormde het historisch verworven bestaan van westerse democratieën op ons Europees continent oorspronkelijk een stimulans om tot samenwerking te komen en samen te streven naar democratie in wat toen nog communistische dictaturen waren, dan is die samenwerking inmiddels totaal gedegenereerd. Terwijl de lidstaten elk van onderuit de bron van rechtsstatelijkheid en democratie zouden moeten zijn, worden ze nu onder de veredelde bureaucratische curatele van de Europese Unie geplaatst en worden de begrippen die de grondslag en rijkdom van de Europese samenwerking vormden, nu de gestandaardiseerde regels van Big Brother in de versie van de Europese Unie, een zogenaamd panel van deskundigen aan het hoofd van een EU-inquisitiesysteem.
De oorspronkelijke rijkdom van de mensenrechten en de democratie verwordt nu tot een wapen in uw EU-dictatuur. Daar kan ik onmogelijk aan meewerken.
Ελευθέριος Συναδινός (NI). – Κυρία Πρόεδρε, ο μηχανισμός της Ένωσης για τη δημοκρατία, το κράτος δικαίου και τα θεμελιώδη δικαιώματα είναι άκυρος και παράνομος, διότι, αφενός, προβλέπεται στο άρθρο 7 της Συνθήκης, αφετέρου, παραβιάζει την αρχή των διοργανικών συμφωνιών. Αποτελεί μία ακόμη προσπάθεια από τους επαγγελματίες χειραγωγούς να ποδηγετήσουν τις εθνικές πολιτικές των κρατών μελών. Είναι απαράδεκτο και αντιδημοκρατικό να εκχωρείται αρμοδιότητα σε μια νέα αρχή να ελέγχει τα κράτη μέλη, αποτελεί δε κατασπατάληση πόρων, καθόσον ήδη υφίστανται διεθνείς οργανισμοί που ελέγχουν τις παραβιάσεις των θεμελιωδών δικαιωμάτων.
Οι Επίτροποι Jourová και Timmermans έχουν πολλές φορές δηλώσει ότι δεν υφίστανται παραβιάσεις των θεμελιωδών δικαιωμάτων. Παρά ταύτα, παρατηρείται μια συνεχής προσπάθεια πολιτικής επικυριαρχίας επί των κρατών μελών, ακριβώς όπως έγινε στην περίπτωση της Ελλάδος με την εφαρμογή μνημονίων διάσωσης ή στις περιπτώσεις της Πολωνίας και της Ουγγαρίας και των νόμιμων συνταγματικών τροποποιήσεων και δημοψηφισμάτων, αντίστοιχα. Μην ξεχνάτε ότι, κατά το άρθρο 4 της Συνθήκης, η Ένωση είναι υποχρεωμένη να σέβεται την εθνική ταυτότητα των κρατών μελών «που είναι συμφυής με τη θεμελιώδη πολιτική και συνταγματική τους δομή, στην οποία συμπεριλαμβάνεται η περιφερειακή και τοπική αυτοδιοίκηση».
Pavel Svoboda (PPE). – Paní předsedající, pane místopředsedo Komise, právní stát, demokracie, základní práva jsou základními hodnotami naší unie. Jsou to tyto společné hodnoty, které drží naši unii pohromadě. K těmto hodnotám jsme se my sami dobrovolně přihlásili v zakládacích Smlouvách. Je proto třeba, abychom naše společné hodnoty pouze nedeklarovali, ale také na jejich základě konali. Legitimitě Evropské unie jistě neprospěje, pokud budeme existenci jejích základních hodnot zpochybňovat a pokud bude zřejmé, že nejsou k dispozici nástroje, jak tyto hodnoty prosazovat. Nejde o vnucování hodnot takříkajíc z Bruselu, ale o naplňování hodnot, jak jsou definovány ve Smlouvách.
Dovolte mi ale, abych vyjádřil určité pochybnosti zejména týkající se té části zprávy, která obsahuje doporučení pro možné budoucí změny Smluv. Myslím, že zde zacházíme až příliš daleko a některá z těchto doporučení jsou, podle mého názoru, v současné době příliš radikální a ve svém důsledku kontraproduktivní. Jsem toho názoru, že je třeba zvolnit a skutečně nejdříve důkladně zhodnotit možnosti stávajících, třeba i propojených mechanismů.
Tanja Fajon (S&D). – Madam President, first of all I would also like to thank Sophia in ‘t Veld and the other shadow rapporteurs. I agree with the First Vice-President that it is a very political process, and the rule of law is the key fundamental framework of our Union. If that fails, our democracy is seriously threatened.
I very much agree with my colleagues that we need to kick off by finding institutional agreement on establishing a mechanism like this that is in fact a manifestation of our common European values. Let me remind you, Commissioner Timmermans, that in 2013 you, together with your colleagues, wrote to the former President of the Commission, Mr Barroso, asking him for the establishment of such a mechanism that would protect our fundamental values. We have today an excellent chance to make it happen. In general, I do not support the idea of duplicating mechanisms with tools that already exist, but I do not feel that today we have such mechanisms that are effective.
Looking at the situation in Poland or Hungary, socialists and democrats have for a long time been pushing for the establishment of a democracy scoreboard. Today we ask the accession countries to meet the Copenhagen criteria, but the Member States can simply do whatever they want. So I very much support the idea of establishing such a mechanism on democracy that would stop various violations of the treaties, for example freedom of the media, which we heard mentioned several times. So this mechanism is really needed.
Arne Gericke (ECR). – Frau Präsidentin! Liebe Bürgerinnen und Bürger, stellen Sie sich vor, das Europäische Parlament nutzt ein nicht vorhandenes Initiativrecht, um uns allen wieder einen neuen EU-Mechanismus für Demokratie, Rechtsstaatlichkeit und die Grundrechte aufs Auge zu drücken, der nichts anderes tut, als Demokratie, Rechtsstaatlichkeit und Ihre Grundrechte außer Kraft zu setzen. Klingt komisch, ist aber so.
Und wir werden morgen darüber abstimmen. Ich stimme dagegen. Ich widerspreche der Kollegin, die vor mir gesprochen hat. Die EU hat ausreichend Instrumente zum Schutz von Demokratie und Rechtsstaatlichkeit. Die Instrumente haben hohe Hürden – gut so! Es kann nicht sein, dass ein paar wenige ganze Länder brandmarken, nur weil ihnen deren rechter Nasenflügel nicht gefällt. Die ungarischen EVP-Kollegen wissen sicher, was ich meine.
Dieser Bericht ist eine neue Nebelbombe der Linksliberalen vorbei an den Bürgern. Ziel: Macht zementieren. Undemokratisch? Genau! Sie zerstören die Subsidiarität, stellen souveräne Staaten infrage, sie machen sich zum Steigbügelhalter von Euroskepsis und nationalistischen Tendenzen. Ihr Mechanismus gegen Demokratie, Rechtsstaatlichkeit und Grundrechte ist eine absolute Fehlkonstruktion.
Филиз Хюсменова (ALDE). – Днес в Европейския съюз изобилстват примерите за това колко ни е необходим механизмът, който обсъждаме. От ограничаването на медийната свобода и нееднозначни конституционни реформи, през дискриминацията по отношение на мобилността на работниците, до забраната за използване на майчин език в предизборните кампании.
Европа е на кръстопът и се нуждае от преосмисляне и избърсване на праха от ценностите, върху които е построена. Механизмът за демокрацията – принципите на правовата държава и основните права – би заредил рестарта, от който се нуждаем. Намирам за особено важно, че той ще замени и действащите на парче инструменти на ЕС, като Механизма за сътрудничество и проверка, който се прилага вече 10 години единствено по отношение на България и Румъния, с ясни и обективни критерии спрямо всички държави членки и така ще отстрани двойния стандарт при оценяването на двете държави.
Marina Albiol Guzmán (GUE/NGL). – Señora Presidenta, en la Unión Europea hay leyes de primera, de las que ya se asegura la Comisión Europea que se cumplan, amenaza de expulsión de la zona del euro mediante; y hay leyes de segunda, que pueden ser incumplidas por los Estados miembros de forma sistemática sin que suceda absolutamente nada.
Por ejemplo, de primera es el Pacto por la Estabilidad y el Crecimiento, por el cual en el Estado español llevamos más de seis años sufriendo recortes en nuestros servicios públicos y por el cual ahora se nos exige un nuevo sacrificio de más de 5 000 millones de euros.
De segunda, o incluso de tercera, es la Carta de los Derechos Fundamentales de la Unión Europea y, por eso, en el Estado español puede haber una «ley mordaza»; por eso, puede haber devoluciones en caliente en Ceuta y en Melilla; por eso, puede haber en Hungría leyes xenófobas, o restricción de los derechos sexuales y reproductivos de las mujeres en Polonia o en Irlanda; o, por eso, puede haber leyes homófobas en Lituania.
Les importan más bien más poco los derechos fundamentales y creo que no es por falta de mecanismos, sino porque el respeto de los derechos fundamentales es contrario a sus políticas económicas y migratorias.
Diane James (EFDD). – Madam President, all too often what the EU has in mind is either obscure or opaque, ensuring that the media and Member States’ citizens are left in the dark. Let us be absolutely clear about what we are talking about this morning. We are talking about a report that seeks to establish a group of so-called independent experts who will monitor Member States to ensure that they are upholding the values of EU Treaties. Seemingly there is nothing wrong with that, but in fact there is – and there is plenty.
Let me go through what is wrong. There is absolutely no legal nor Treaty mandate to establish this mechanism. The EU has therefore absolutely no right even to propose it. Thirdly, there is nothing that can be cited to justify or validate such a mechanism, and the timing should make everybody suspicious. Call me cynical, but might it just be a knee—jerk reaction to circumstances in Poland and Hungary – two Member States – probably two out of 28 that would like to do much the same – which are, quite rightly, exercising their sovereign right to curtail EU influence and control in the areas of democracy, rule of law and fundamental rights? That is what sovereign nationhood is all about. If the European Union really wishes to add more substance to accusations of covert federalism and emerging Big Brother statehood, then go ahead, but there is absolutely no way anybody who believes in democracy should support this.
Nicolas Bay (ENF). – Madame la Présidente, voyant les peuples d'Europe échapper à votre contrôle, de l'Angleterre à la Hongrie, voilà que vous les infantilisez et décidez de les placer sous tutelle. Votre prétendu mécanisme pour la démocratie, l'état droit et les droits fondamentaux mettra nos États sous le contrôle d'experts soi-disant indépendants, issus du Conseil de l'Europe, une organisation qui comprend des démocraties aussi exemplaires que la Turquie et l'Albanie.
Vous nous parlez sans cesse de démocratie, mais ce n'est plus dans vos bouches qu'une sorte de mantra que vous répétez pour mieux accuser vos adversaires de vos propres turpitudes; des adversaires que vous qualifiez de populistes parce qu'ils se font, eux, les porte-parole des peuples que vous ne voulez plus écouter.
La démocratie, c'est le pouvoir du peuple. La démocratie, c'est le droit des peuples à disposer d'eux-mêmes. Or, vous voulez supprimer l'article 51 de la charte des droits fondamentaux sur la subsidiarité et la souveraineté nationale.
Dimanche, notre ancien collègue, M. Duda, devenu président de la Pologne, célébrait avec le Premier ministre hongrois le soixantième anniversaire du soulèvement de Budapest contre la dictature communiste. Aujourd'hui, le moment est venu pour les peuples d'Europe de l'Est et de l'Ouest de se soulever contre la tyrannie de Bruxelles.
Udo Voigt (NI). – Frau Präsidentin, liebe Kolleginnen und Kollegen! Es ist doch klar ersichtlich, dass hier einseitig vorgegangen werden soll – gegen Polen, gegen Ungarn –, dass hier eine Lex Polen geschaffen werden soll von denen, die schweigen – über all das schweigen, was in Europa derzeit geschieht: in vielen Mitgliedsländern, wo Patrioten verfolgt werden, in Griechenland, wo Abgeordnete eingesperrt werden, wo Parteien verboten werden sollen. Allein in meinem Land, in der Bundesrepublik, sitzen 1 200 Patrioten nur wegen ihrer Meinung in den Gefängnissen.
Über diese Themen sprechen Sie nicht. Aber Sie wollen andere Staaten regulieren, weil Sie ihnen nicht die Unabhängigkeit gewährleisten wollen, dass sie die Zukunft ihres Volkes nach ihrer eigenen Fasson regeln. Hören Sie auf, sich einzumischen! Lassen Sie die Völker Völker sein und ihre innenpolitischen Dinge selber regeln!
Anna Záborská (PPE). – Únia nepotrebuje žiaden Pakt o demokracii, právnom štáte a základných právach. To všetko je v zmluvách, ktorými sa zaviazali členské štáty. Rovnako máme v zmluvách aj mechanizmus, ktorý rieši prípady, keď členský štát svoj záväzok nedodrží. Strážkyňou zmlúv je Komisia. Nie OSN, OECD, Rada Európy či profesijné a odvetvové združenia. Ak Komisia nadobudne presvedčenie o tom, že niektorý členský štát zmluvy porušil, má sa obrátiť na Európsky súdny dvor.
Môžeme sa baviť o tom, či Komisia dobre využíva svoje právomoci. Či sa z opatrnosti radšej snaží vyhnúť zásadnejším sporom alebo naopak, či príliš citlivo nereaguje na menej dôležité rozdiely v pohľade na demokraciu. Môžeme sa pýtať, prečo Komisia doteraz nepoužila v obžalobe proti členskému štátu ako právny základ článok 2 Zmluvy o EÚ. Prípadne požiadať o jej názor na možnosť vypracovať tzv. „združenú žalobu“ s cieľom riešiť prípadný systémový problém v oblasti demokracie a právneho štátu v niektorom členskom štáte. Takáto debata by mala zmysel.
Ale nevymýšľajme nové štruktúry, mítingy, správy a komisie, ktorých výsledkom bude len veľa papierov a hodiny prázdneho rečnenia za peniaze daňových poplatníkov. Ja takýto nápad podporiť nemôžem.
Josef Weidenholzer (S&D). – Frau Präsidentin! Historiker werden vielleicht eines Tages sagen, dass der Initiativbericht von Sophia in 't Veld der Union in einer schwierigen Stunde ein wirksames Instrument der Stabilisierung in die Hände gegeben hat. Der LIBE-Ausschuss hat den Bericht mit deutlicher Mehrheit verabschiedet und einmal mehr gezeigt, dass die Mitglieder dieses Hauses fähig sind, substanzielle Kompromisse zu schließen.
Wenn man die politisch strittigen Anlassfälle einmal zur Seite stellt, dann zeigen sich zwei Problemkreise. Es gibt es zwar mit den Kopenhagen-Kriterien einen sehr strengen Mechanismus, Mitglied der Union zu werden. Ist dies einmal passiert, dann sind kaum adäquate Mittel vorhanden, eine Nichtbeachtung oder willentliche Verletzung zu ahnden, vor allem, wenn es um Demokratie, Rechtsstaat und Grundrechte geht. Die bestehenden Instrumente sind zu wenig zielgerichtet, um bedrohliche Entwicklungen schon in einem frühen Stadium zu beeinflussen. Wenn sie schließlich auf EU-Ebene landen, dann wird Kritik von den betroffenen Mitgliedstaaten oft als Bedrohung von außen stilisiert und eine Problemlösung sehr schwer.
Der Bericht schlägt eine Verzahnung bereits vorhandener Instrumente vor, setzt in einem frühen Stadium an und setzt alle Mitgliedstaaten – die alten und die neuen Mitgliedstaaten – auf eine gleiche Grundlage. Mit dem Democracy Scoreboard wird ein Format entwickelt, das Vergleichsmöglichkeiten eröffnet. Ich meine, dass das Ganze ein Schritt in Richtung Handlungsfähigkeit ist, und ich hoffe, dass die Kommission diese Chance erkennt und sie auch ergreift.
Zdzisław Krasnodębski (ECR). – Pani Przewodnicząca! Autorka sprawozdania słusznie krytykuje obecną praktykę sprawdzania praworządności, pisząc, że w niektórych przypadkach niejednolite stosowanie takich instrumentów postrzegane jest przez wielu jako umotywowane politycznie, arbitralne i niesprawiedliwe wobec niektórych krajów. Tak właśnie jest. Także w Parlamencie Europejskim wielokrotnie arbitralnie, niesprawiedliwie i w sposób umotywowany politycznie atakowano niektóre państwa członkowskie, a oszczędzano inne, na przykład Holandię z jej nieludzkimi planami eutanazji. Postulowany przez to sprawozdanie zintegrowany mechanizm jest niezgodny z europejskimi traktatami i zasadą pomocniczości i służyłby nie tyle obronie demokracji, co zastąpieniu jej postdemokratyczną lewicową i liberalną merytokracją czego najlepszym wyrazem jest proponowany „areopakt” – ów reprezentatywny zespół niezależnych ekspertów do spraw demokracji, praworządności i praw podstawowych.
Κώστας Χρυσόγονος (GUE/NGL). – Κυρία Πρόεδρε, η πρόταση ψηφίσματος του Ευρωπαϊκού Κοινοβουλίου για τη θέσπιση ενός μηχανισμού της Ευρωπαϊκής Ένωσης που θα εξετάζει, σε περιοδική βάση, την κατάσταση της δημοκρατίας, του κράτους δικαίου και των θεμελιωδών δικαιωμάτων στα κράτη μέλη έχει θετική αφετηρία, αφού αυτά είναι οι ιδρυτικές αρχές της Ένωσης. Ωστόσο, ο διάβολος κρύβεται στις λεπτομέρειες και η πρόταση περιέχει αδιευκρίνιστα σημεία. Χρειάζεται περαιτέρω εξειδίκευση ως προς τις εγγυήσεις αμεροληψίας του προτεινόμενου μηχανισμού και το είδος των τυχόν κυρώσεων σε βάρος κρατών μελών, όταν αυτά παραβιάζουν θεμελιώδη δικαιώματα των πολιτών.
Πρέπει ακόμη να αντιμετωπιστεί το ζήτημα των παραβιάσεων κοινωνικών, ιδίως, δικαιωμάτων, οι οποίες απορρέουν από τις απαιτήσεις των οργάνων της Ένωσης έναντι κρατών μελών στο πλαίσιο της δημοσιονομικής επιτήρησης. Παραδείγματος χάρη, οι ευρωπαϊκοί θεσμοί παρεμποδίζουν ουσιαστικά την ελληνική κυβέρνηση να εφαρμόσει δικαστικές αποφάσεις που κρίνουν αντισυνταγματικές κάποιες μειώσεις συντάξεων. Το ενδιαφέρον για τα δικαιώματα δεν πρέπει να είναι επιλεκτικό.
Mylène Troszczynski (ENF). – Madame la Présidente, Madame la rapporteure, vous appelez de vos vœux la création d'un mécanisme de l'Union pour la démocratie, l'état droit et les droits fondamentaux. Il serait plus honnête de nommer les choses par leur nom plutôt que de dévoyer ces notions fondamentales.
Vous invoquez l'état de droit mais décrivez l'ingérence de l'Union européenne – ingérence de plus en plus rejetée par les peuples européens. Vous appelez au renfort de la démocratie en Europe, mais vous organisez la soumission de tous à des caprices tyranniques. Pensez-vous vraiment renforcer la démocratie en nommant un groupe d'experts chargés de juger si telle ou telle loi votée par des parlements nationaux souverains est conforme à votre idéal de démocratie? Les Polonais et les Hongrois vous répondent sèchement et rejettent votre tutelle. Est-ce votre conception de la démocratie que de nommer des juges turcs pour décider à la destinée de nos nations?
Chers collègues, ce texte est une trahison, trahison des peuples, de leur culture et de leur histoire. C'est une trahison à la mission qui est la nôtre au sein de cette assemblée, à savoir: servir et non asservir. Ne soumettez pas à l'ensemble de nos peuples vos fantasmes, les fantasmes d'un si petit nombre. Si tel devait être votre choix, ce serait une dérive dangereuse et inquiétante.
Cette initiative législative doit finir dans votre poubelle, Monsieur le Commissaire Timmermans.
Michał Boni (PPE). – Pani Przewodnicząca! Europa to nie tylko szanse jednolitego rynku, ale wspólne fundamenty. To obowiązek pilnować ich stabilności. Demokrację od dyktatury, czy wielką politykę od populistycznej małostkowości dzieli właśnie niezależne sądownictwo, swobody obywatelskie i bezstronność mediów.
Rozwiązania ze sprawozdania równo traktują wszystkie kraje, konsolidują, a nie powielają istniejące narzędzia, są w mandacie traktatowym. Nie naruszają zasady pomocniczości, bo istota swobód obywatelskich leży ponad granicami państw.
Demokracja to nie tylko wynik wyborów dający czasową przewagę zwycięzcom. Wygrane nie dają mandatu do podważania fundamentów. Dlatego ważny jest mechanizm mierzenia i oceniania, czy wszędzie demokracja i praworządność są pilnowane.
Ustanowienie Paktu na rzecz demokracji oraz porozumienie międzyinstytucjonalne jest tu kluczowe, by, pilnując suwerenności państw, nie dopuścić do łamania zasad, które są spoiwem Unii, by, oceniając sytuację w krajach przez ekspertów wskazanych przez krajowe parlamenty, dostrzegać zagrożenia i naruszenia, systemowe uchybienia, zapobiegać złym praktykom. Nie o kary tu chodzi, ale o mechanizm wczesnego ostrzegania i dialogu.
Rada, Komisja i Parlament Europejski potrzebują efektywnych i obiektywnych narzędzi w tym procesie.
Praca nad unijnym mechanizmem dopiero się zaczyna. Są ramy, procedury, terminy, narzędzia, obszary. Nie może zabraknąć woli politycznej.
Péter Niedermüller (S&D). – Elnök Asszony! A demokrácia, a jogállamiság, az alapvető emberi jogok, az európai értékek az Európai Unió lényegét, talpazatát jelentik. Közhely, de mégis ki kell mondani, a jogállam nem elvont eszme, hanem az egyén és a közösségek jogainak legfontosabb garanciája. Amikor a jogállamiságot védjük, akkor az európai polgárok jogaiért és szabadságáért állunk ki. Ez a jelentés ebbe az irányba tett nagyon fontos lépés. Szükség van a meglévő eszközök hatékonyabb integrálására, illetve kiegészítésére, a folyamatos megfigyelésre és szükség esetén szankciókra.
Ugyanakkor én azok közé tartoztam, akik a jelenleginél kissé radikálisabb megfogalmazást és eljárást szerettek volna látni. Hiszen ma már vannak olyan tagállami kormányok, amelyek tudatosan szembefordulnak a közös európai értékekkel, amelyek kulturális ellenforradalmat hirdetnek meg, amelyek politikai játékszernek tekintik az igazságszolgáltatás függetlenségét, amelyek saját kényük és kedvük szerint értelmezik a jogállamiságot. Ezek a kormányok, az európai szélsőjobboldal a nyitott, befogadó, kulturálisan sokféle Európát akarják feldúlni, s helyette egy bezárkózó, nacionalista, autoriter világot akarnak teremteni. Nekünk politikai és morális kötelességünk megvédeni a jogállamiságot, a demokráciát, az alapvető jogokat, mert ha ezt nem tesszük, akkor egy napon majd azzal kell szembesülnünk, hogy saját magunk is hozzájárultunk az Európai Unió lerombolásához.
Ruža Tomašić (ECR). – Gospođo predsjednice, demokracija i vladavina prava nisu građanima europskih država pale s neba. Stoljećima su ih gradili i usavršavali, često se i žrtvujući kako bi obranili svoja prava. Moderna vremena i strahovit tehnološki napredak donijeli su našim društvima neke nove izazove, ali to nije razlog zbog kojeg bismo trebali dozvoliti nepoštovanje temeljnih principa naše civilizacije.
Slažem se stoga da je naša obveza sačuvati demokratske procese i osigurati vladavinu prava, ali ne mislim da nam je zato potreban neki uniformiran mehanizam. Ne smijemo smetnuti s uma kako su države članice Europske unije nastale na različitim tradicijama i prošle različite razvojne putove te sukladno tome imaju drukčije načine zaštite ovih vrijednosti.
Uniforman mehanizam Europske unije za demokraciju, vladavinu prava i temeljna prava u ovom trenutku može samo pojačati jaz između nacionalne i europske razine upravljanja i zato mislim da je to korak u krivom smjeru.
Carlos Coelho (PPE). – Senhora Presidente, Senhor Vice-Presidente Timmermans, caras e caros Colegas, o respeito pelo estado de Direito é um princípio basilar da União Europeia, exigimo-lo como condição de entrada na União, é um dos critérios de Copenhaga. Mas somos menos eficazes em assegurá-lo depois do Estado-Membro passar a Estado—Membro da União Europeia e sabemos que em diversos Estados este princípio atravessa momentos difíceis. É verdade que temos o artigo 7.° do Tratado da União, mas essa é uma situação limite e temos um conjunto de mecanismos, no Parlamento, na Comissão Europeia e no Conselho, de pouca consequência e nenhuma articulação.
A iniciativa que hoje discutimos constitui, por isso, um bom impulso que vai no bom sentido, apelando a uma atuação integrada daquelas três instituições. Mas ainda agora estamos a dar os primeiros passos do que será, certamente, um longo processo.
Felicito a relatora Sophia in ‘t Veld e o relator-sombra do PPE Frank Engel, entre outros, pelo empenho e pelo trabalho, mas sejamos claros desde o início, este não é um exercício de burocracia, não é um ataque à soberania dos Estados-Membros, não é certamente contra nenhum povo. Proteger o estado de Direito é defender todo e cada cidadão europeu, toda e cada uma das nacionalidades que fazem parte desta União. É reafirmar que a União não é apenas uma construção económica mas que tem valores e que os sabe preservar e defender.
Sylvia-Yvonne Kaufmann (S&D). – Frau Präsidentin, sehr geehrter Herr Vizepräsident Timmermans, liebe Kolleginnen und Kollegen! Die EU-Kommission hat ein Verfahren gegen die polnische Regierung wegen der Gefährdung der Rechtsstaatlichkeit im Land, eingeleitet. Gut so.
Doch im Fall von Ungarn hat sie bisher leider nicht die gleiche Entschlossenheit gezeigt – nicht gut, weil hier der Verdacht im Raum steht, die ungarische Regierung stünde unter dem Schutz ihrer Parteifreunde der EVP. Unabhängige Experten, objektive Kriterien und eine automatische Reaktion der EU-Kommission als Hüterin der Verträge sind daher der richtige Ansatz, um Parteipolitik bei dieser für die EU fundamentalen Frage außen vor zu lassen. Der Pakt für Demokratie, Rechtsstaatlichkeit und Grundrechte, den das Parlament vorschlägt, wird genau dem gerecht.
Ich will allerdings auch nicht verhehlen, dass der vorliegende Vorschlag weiterer Diskussionen bedarf. An der einen oder anderen Stelle sehe ich durchaus Verbesserungsbedarf. Nur ein Beispiel: Die vorgeschlagenen Indikatoren zur Messung von Demokratie und Rechtsstaatlichkeit etwa müssten präziser und trennschärfer formuliert werden. Die Zahl von 19 Indikatoren ist zudem recht hoch, während die gleichzeitig vorgeschlagene Schwelle für ein Eingreifen zu niedrig ist.
Dennoch, mit der Abstimmung zu dem Pakt wird das Parlament ein wichtiges Signal aussenden. Unsere gemeinsamen europäischen Werte dürfen nicht nur beim Beitrittsverfahren eines Landes auf dem Prüfstand stehen; sie müssen selbstverständlich auch nach dem Beitritt eines Landes zur Europäischen Union für jeden Mitgliedstaat gelten, und zwar gleichermaßen für alle.
Milan Zver (PPE). – Že dalj časa se zavzemam za vzpostavitev učinkovitega mehanizma spremljanja delovanja demokracije, pravne države in temeljnih pravic v državah članicah. Menim, da je politično neodvisen mehanizem eden od ključnih ukrepov za vladavino prava v Evropski uniji, da se več ne bi zlorabljali, zlasti v tranzicijskih, postsocialističnih državah.
Znano je, da so v Sloveniji, na primer, brez dokazov tri tedne pred parlamentarnimi volitvami zaprli prvaka opozicije Janeza Janšo, po volitvah in šestmesečnem zaporu pa ga oprali vseh obtožb. In zgodbe je konec. V takih hudih zlorabah bi morala Unija takoj reagirati, pa ni, ker baje nima ustreznega mehanizma.
S tem predlogom ga bo verjetno dobila, a je potrebno paziti, da se ga ne izrablja v politične namene, kot se je to že dogajalo v preteklosti na primeru v primeru Madžarske in še kje. Če nam bo spodletelo pri zagotavljanju nepristranskosti uporabe tega mehanizma, bodo državljani Evropske unije zavrnili takšno posredovanje Evropske unije, evroskepticizem pa se bo še naprej večal.
Caterina Chinnici (S&D). – Signora Presidente, onorevoli colleghi, grazie Commissario Timmermans, ringrazio l'onorevole in 't Veld per la sua relazione su un tema così importante: l'Unione europea deve essere modello di valori di democrazia per tutti. Il riconoscimento dei diritti fondamentali, al quale molte paesi guardano con estremo interesse, si basa su una condizione essenziale, il rispetto dello Stato di diritto. E la Commissione europea ha la responsabilità di garantire che i valori fondanti dell'Unione siano rispettati, osservati e protetti in tutto il territorio europeo e da tutti gli Stati membri. L'approvazione di poche settimane fa del gratuito patrocinio è un esempio concreto del fatto che stiamo lavorando per costruire e rafforzare lo Stato di diritto all'interno dell'Unione e non possiamo permettere, visto anche il particolare momento politico, che venga minato il riconoscimento dei diritti fondamentali o che questi siano implementati a metà. Guardo quindi con favore ad un meccanismo indipendente che, sempre nell'ambito dei trattati, possa monitorare la situazione della democrazia, dello Stato di diritto e dei diritti fondamentali.
Alessandra Mussolini (PPE). – Signora Presidente, onorevoli colleghi, io più sento alcuni colleghi, più sono a favore di questa relazione, anche perché non è che si può far parte dell'Unione europea quando c'è da prendere, mentre rendersi autonomi e indipendenti quando c'è da dare. Attualmente non c'è neanche duplicazione perché questo meccanismo sui diritti, sui diritti fondamentali e sulla democrazia è on demand, invece tradurre e spostare questo meccanismo in un meccanismo permanente che coinvolge la totalità degli Stati membri è già questo principio di imparzialità e di democrazia. Quindi, io credo che sia importante e fondamentale che l'Unione europea si doti di questo strumento, che poi può essere perfettibile, come sempre, ma occorre farlo, anche perché attualmente c'è la Commissione di Venezia, fanno parte in questa Commissione di Venezia 47 Stati. Quindi io credo che sia importante l'accettazione, fermo restando, come ha detto Timmermans la criticità che c'è su questo gruppo di esperti.
Soraya Post (S&D). – Fru talman! Herr kommissionär Timmerman! Jag skulle vilja börja med att tacka Sophia in ’t Veld för ett mycket ambitiöst betänkande i en väldigt, väldigt viktig fråga. Jag tycker att det är bland den viktigaste frågan vi har framför oss.
Grundläggande rättigheter kallar vi det genom EU-systemet, och precis så är det. De mänskliga och medborgerliga rättigheterna är grunden. Därför måste också försvaret av dessa rättigheter gå före alla andra hänsyn. Tyvärr så ser vi ofta att det är tvärtom.
Därför är jag glad för att detta betänkande idag får oss att rikta strålkastarljuset mot grunden i EU-bygget: de fundamentala rättigheterna, där rättsstatliga principer är grunden också för demokratin.
Det talas väldig mycket om Polen och Ungern idag. Det är helt riktigt att utvecklingen har gått alldeles för långt åt fel håll i dessa länder. Jag anser att det måste inledas ett artikel 7-förfarande mot båda två om EU ska fortsätta att tas på allvar som försvarare av unionens egna grundläggande rättigheter. Det är viktigt att påminna om att brott mot de fundamentala rättigheterna kan förekomma i alla medlemsstater. Frankrike deporterar romer som är EU-medborgare. Sverige begränsar den fria rörligheten med gränskontroller. Tjeckien och Slovakien segregerar barn i skolorna.
År 2000 slutade EU:s sanktioner mot Österrike i fiasko. Nästan 17 år senare så står vi praktiskt taget i samma situation. Långt innan jag tog plats i Europarlamentet så låg jag på Barrosso-kommissionen om kandidatländernas respekt för de mänskliga rättigheterna. Jag undrade hur kommissionen tänkte säkerställa att de nya medlemsländerna respekterar mänskliga rättigheter. Barroso svarade att det är mycket bättre om de är med.
Det är vår plikt att skydda de mänskliga rättigheterna.
Kinga Gál (PPE). – Elnök Asszony! 2004 óta vagyok európai parlamenti képviselő, és sajnos azóta keserűen tapasztaltam meg, hogy a jogállamiságért, emberi jogokért való aggodalom meglehetősen kettős mércével méretik, napi politikai szándékok és erőviszonyok játékát képezi. Az elmúlt 13 évben például egyetlen komoly nemzeti kisebbséget ért jogsértés sem talált sem megértésre, sem visszhangra a Bizottságtól. Tagállami hatáskörre való hivatkozással igazolták a semmittevést.
Ugyanúgy nem került sor jogsértés megállapítására 2006-ban, épp 10 éve, amikor Budapesten békésen ünneplő emberekkel szemben követtek el atrocitást, brutális erőszakot, bizonyítottan, az akkor szocialista kormány emberei. Akkor az uniós döntéshozók nem aggódtak a magyar jogállam állapota miatt.
Ezzel ellentétben azóta sokszor jogállamisági hadjáratra kerül sor, amikor a politikai érdek éppen úgy kívánja, és lehet igaztalanul Magyarországot támadni, miközben egyetlen konkrét jogsértést sem tudnak felmutatni. Mindez azt bizonyítja, hogy amíg nincs egy objektív, konszenzussal elfogadott meghatározása a jogállamiság fogalmának, addig mindez, ez a mechanizmus is a kettős mérce táptalaja marad.
Christine Revault D'Allonnes Bonnefoy (S&D). – Madame la Présidente, chaque pays qui devient membre de l'Union européenne s'engage à respecter les fameux critères de Copenhague consacrés par les traités européens et la charte des droits fondamentaux. Ce n'est pas pour autant qu'il peut les oublier dès le lendemain de son adhésion, car l'Union des valeurs et du droit n'est pas à la carte. L'état de droit n'est pas un principe cosmétique mais un élément charnière sur lequel l'Union européenne s'est construite. Pourtant, celle-ci n'est pas dotée de dispositifs qui lui permettent d'assurer que l'état de droit est respecté en permanence par ses États membres.
Le mécanisme proposé par Sophia in 't Veld, que je soutiens pleinement, cherche à combler cette faille en instituant un contrôle systématique de la protection des droits fondamentaux au sein de l'Union. Il ne s'agit pas de sanctionner tel ou tel État mais de réfléchir à la mise en place d'une Europe positive, qui dialogue et qui protège.
Enfin, ce rapport n'est pas un texte législatif aux effets juridiques contraignants mais bien une initiative politique destinée à envoyer un message fort aux États membres et à la Commission. Les valeurs et les droits fondamentaux ne peuvent faire l'objet d'aucun compromis.
Jeroen Lenaers (PPE). – Voorzitter, net als u en de meeste collega's heb ik vorige week deze brief ontvangen: stem tegen het verslag-In 't Veld, want de EU probeert de politieke controle over de lidstaten over te nemen. De brief besluit ermee dat de stemming vanmiddag in onze eigen lidstaten gepubliceerd zal worden. Dat zal ongetwijfeld als een soort dreigement bedoeld zijn, maar het is juist een mooi stukje transparantie waar de anonieme briefschrijver zelf een voorbeeld aan had kunnen nemen.
Ik ga met heel veel plezier in mijn eigen lidstaat uitleggen waarom het zo belangrijk is dat fundamentele rechten in de EU op een structurele, objectieve, constructieve en evenwichtige wijze bespreekbaar gemaakt worden en waarom ze uit het domein van de bangmakerij en de taboesfeer van deze schrijver gehaald moeten worden. Laten we eerlijk zijn: als wij als Europese Unie – op het wereldtoneel en in onze directe omgeving – de rol van voorvechter van fundamentele vrijheden willen vervullen, dan moeten we allereerst onze eigen zaakjes op orde hebben.
Csaba Sógor (PPE). – Elnök Asszony! A demokráciával, a jogállamisággal és az alapvető jogokkal kapcsolatos uniós paktum egy olyan integrált ellenőrzési mechanizmusról szólna, amely az összes tagállamra és a három fő intézményre vonatkozna. Egy ilyen mechanizmusra tulajdonképpen semmi szükség sem lenne, hiszen a tagállamok a csatlakozási tárgyalások során vállalták az alapvető emberi jogok, köztük a kisebbségek jogainak biztosítását.
A gyakorlat azonban azt mutatja, hogy a csatlakozás után súlyos visszarendeződés figyelhető meg ezen a területen. Az Európa Tanács monitoringjelentései, esetleg az Emberi Jogok Európai Bíróságának elmarasztaló ítéletei pedig semmilyen rendszerszintű következménnyel nem járnak. Az Unió tartva a tagállamok reakcióitól egyáltalán nem foglalkozott azokkal a teljesen nyilvánvaló jogsértésekkel.
Reméljük, hogy ezzel a mechanizmussal új korszak kezdődik, amely azon az alapelven alapul, hogy az EU teljes területén ugyanazok az alapjogok illetik meg az uniós polgárokat.
Емил Радев (PPE). – Г-жо Председател, Механизмът за демокрация, върховенство на закона и основни човешки права е изключително важен инструмент, който ще гарантира опазването на демократичните ценности, върху които е изграден Европейският съюз, във всички държави членки. Той ще гарантира равнопоставеност на държавите и предлага общоевропейски решения.
Вярвам, че този механизъм ще затвърди основите на демокрацията и по този начин ще успеем да се преборим с евроскептицизма и популизма от последните години. За моята страна България този механизъм е изключително важен, защото той не само ще замени наложения ни механизъм за сътрудничество и проверка, но и ще премахне и неоправданите стигми върху нас, породени от този вид дискриминация.
Механизмът за сътрудничество и проверка нееднократно е бил неправилно използван да бъдем сочени с пръст за проблеми, които съществуват във всички държави членки. Той е и напълно погрешна спънка пред членството ни в Шенген.
Затова вярвам, че Механизмът за демокрация и върховенство на закона със своите обективни критерии за оценка ще даде възможност да се видят реалните проблеми в Европейския съюз и всички ние чрез европейска подкрепа и солидарност ще разполагаме с лост за гарантиране на демокрацията в Европа.
Interventions à la demande
Marijana Petir (PPE). – Gospođo predsjednice, predloženi mehanizam Europske unije za demokraciju i vladavinu prava i temeljna prava nije u skladu s temeljnim ugovorima Europske unije, kao niti sa samim načelima Povelje Europske unije o ljudskim pravima koju predlaže kao pravnu osnovu za zakonodavne mjere, uključujući i sankcije državama članicama. Takvim se mehanizmom dovode u pitanje načelo supsidijarnosti i ovlasti Unije pa se samim time dovodi u pitanje poštovanje pravnog poretka od strane europskih institucija.
Odredbe Povelje o ljudskim pravima odnose se na institucije, tijela, urede i agencije Unije uz poštovanje načela supsidijarnosti te na države članice samo kada provode pravo Unije. Poveljom se ne proširuje područje primjene prava Unije izvan ovlasti Unije, ne uspostavlja se nova ovlast ni zadaća za Uniju, a ne mijenjaju se ni ovlasti i zadaće kako su utvrđene ugovorima. Mehanizam predložen ovim izvješćem nije prihvatljiv jer nije u skladu s temeljnim ugovorima Europske unije i s Poveljom Europske unije o ljudskim pravima te narušava načelo supsidijarnosti suverenih država članica.
Juan Fernando López Aguilar (S&D). – Señora Presidenta, señor Vicepresidente, mi intervención se dirige a quienes protestan contra este necesario mecanismo del Estado de Derecho alegando falta de base jurídica o subsidiariedad para esconder sus prejuicios contra los fundamentos de la Unión Europea.
Porque el mecanismo del Estado de Derecho no es una amenaza a la tradición constitucional de ningún Estado miembro, sino una garantía de refuerzo del Derecho de la Unión, que es algo más que un mercado.
En esta Unión estamos viendo retrocesos pavorosos de la independencia judicial en algunos Estados miembros, del pluralismo democrático y del pluralismo informativo; o ataques contra los derechos sexuales y reproductivos de las mujeres. Y no digamos contra los derechos de los extranjeros, incluidos los derechos de los ciudadanos de los Estados miembros, en una ola de nacionalismo reaccionario y de populismo xenófobo, eurófobo y rampante.
Muchos tienen la impresión de que estamos ante una Unión Europea que castiga implacablemente una desviación de una centésima del déficit pero que ignora o da la espalda a los retrocesos o a la involución en los valores fundacionales de la Unión Europea. Y, por tanto, el Estado de Derecho no es una amenaza a la democracia, es una garantía.
Νότης Μαριάς (ECR). – Κυρία Πρόεδρε, κύριε Timmermans, όπως και εσείς γνωρίζετε, η δημοκρατία, το κράτος δικαίου και τα ανθρώπινα δικαιώματα είναι άμεσα συνυφασμένα με την οικονομία και υπονομεύονται από τη φτώχεια και τον κοινωνικό αποκλεισμό. Αυτό ακριβώς συμβαίνει και στην Ελλάδα, όπου τρόικα και μνημόνιο έχουν οδηγήσει 3.885.000 Έλληνες να ζουν κάτω από τα όρια της φτώχειας, ενώ οι στρατιές των ανέργων αποτελούν ντροπή για το αποκαλούμενο «ευρωπαϊκό κοινωνικό μοντέλο».
Επιπλέον, κύριε Timmermans, στην Ελλάδα πρέπει να σταματήσει η συστηματική παραβίαση των κοινωνικών δικαιωμάτων των Ελλήνων πολιτών που αρνούνται για λόγους θρησκευτικής συνείδησης να λάβουν τον ΑΜΚΑ, τον Αριθμό Μητρώου Κοινωνικής Ασφάλισης, αρνούνται δηλαδή την αριθμοποίηση του προσώπου τους και τον προσδιορισμό τους βάσει ενός μοναδιαίου αριθμού. Η άρνησή τους αυτή τιμωρείται από το ελληνικό κράτος και πάνω από 100.000 Έλληνες πολίτες στερούνται πλέον ιατροφαρμακευτικής περίθαλψης, καθώς και καταβολής συντάξεων και άλλων επιδομάτων. Πρέπει το θέμα αυτό να σταματήσει, κύριε Timmermans, και θα σας στείλω σχετική επιστολή για το ζήτημα αυτό.
Izaskun Bilbao Barandica (ALDE). – Señora Presidenta, quiero agradecer a Sophia in 't Veld su propuesta realista y realizable para poder mejorar la democracia en la Unión.
Es imprescindible un informe anual objetivo, independiente y abierto a la participación ciudadana sobre el tema, así como medidas de previsión y corrección, porque hay mucho que mejorar.
Creo que con mecanismos de diálogo previo de prevención sería más difícil que un gobierno europeo desoyese recomendaciones de las Naciones Unidas para reparar a víctimas de su propia dictadura; que un ministro de Interior conspirase para inventar expedientes penales contra sus rivales políticos; o que un presidente anunciase a un procesado por financiar ilegalmente el partido que comparten que le proporcionará jueces de confianza, y que tal promesa se cumpliese.
Señor Timmermans, todas estas cosas pasan hoy en un Estado miembro que, además, no respeta decisiones marco básicas para la creación de un espacio común de libertades, como el mutuo reconocimiento de penas, algo que ya podría corregirse con los mecanismos de hoy. Yo pensaba que en nuestra Unión estas cosas eran imposibles. Hay que conseguir que al menos tengan algún precio, y corregirlas.
João Pimenta Lopes (GUE/NGL). – Senhora Presidente, estamos perante mais um inaceitável assalto à soberania dos Estados, aprofundando os mecanismos de federalização da União Europeia.
Três notas: a primeira, a União Europeia não tem legitimidade para dar lições de democracia a quem quer que seja. O vosso conceito de democracia é, entre outros, o das sanções que, aliás, o relatório defende e profunda, é o da chantagem e das pressões. As negociações do CETA ou as ameaças de sanções a Portugal são disso bom exemplo.
A segunda: a intenção de harmonização dos chamados direitos fundamentais para países como Portugal, com uma Constituição progressista, constitui uma inaceitável pressão negativa, nivelando por baixo os padrões de direitos sociais e de trabalho.
A terceira: o enredo de tratados e legislação europeus são um obstáculo à legítima decisão soberana de cada povo decidir dos seus destinos, um obstáculo à efetiva implementação da Constituição portuguesa e das conquistas da revolução que o povo português, mais cedo que tarde, saberá retomar e impor, libertando-se do constrangimento dos tratados.
VORSITZ: ALEXANDER GRAF LAMBSDORFF Vizepräsident
Maria Grapini (S&D). – Mulțumesc, domnule președinte, domnule comisar, de la bun început vreau să spun că susțin raportul și pactul pentru democrație. Toți spunem că Uniunea se întemeiază pe valorile respectării demnității umane, libertății, democrației, egalității, statului de drept. Statele membre ar trebui să dea exemplu.
Dar ce ne facem, domnule comisar, când oficialii unor țări acceptă discriminarea cu încălcarea drepturilor cetățenilor privind, de exemplu, circulația lucrătorilor, stigmatizând țările mai puțin dezvoltate? Ce ne facem, domnule comisar, cu un stat membru cum ar fi Olanda, țara din care veniți dumneavoastră, care de ani de zile se opune intrării României, Bulgariei și Croației în spațiul Schengen, pe motive politice, nu tehnice, discriminând cetățenii din țările excluse din spațiul Schengen? Același lucru se întâmplă cu MCV-ul pentru România și Bulgaria.
Ați cerut răspuns la unele propuneri din raport, domnule comisar. Vă răspund: da, trebuie să aveți un raport, dumneavoastră, Comisia, un raport anual în Parlamentul European. Noi reprezentăm cetățenii, am fost aleși să-i reprezentăm, dumneavoastră ați fost numiți ca să faceți ca Uniunea Europeană să devină o piață internă care apără drepturile cetățenilor din toate punctele de vedere. Asta așteaptă cetățenii din țara mea, și de aceea sunt de acord cu acest raport, ca un prim pas, și vom continua.
Ivo Vajgl (ALDE). – Podpiram to sijajno poročilo in podpiram ga v celoti. Omogočilo bo, da bomo bolj učinkovito nadzorovali uresničevanje in prakso rušenja fundamentalnih pravic v nekaterih naših članicah. Rad bi pa samo tem temeljnim vrednotam, o katerih govori poročilo in današnja razprava, dodal še eno.
Mislim, da je prav, da govorimo tudi o prizadevanjih za mir kot o aktivnosti v korist ene izmed fundamentalnih pravic ljudi, ki jih posebej zanima v času, ko imamo vojne povsod okoli nas, ko je postalo govorjenje o vojni skorajda govorjenje o neki realni perspektivi, ki nas čaka. Ljudi v Evropi je strah in za mir je treba narediti več.
Josu Juaristi Abaunz (GUE/NGL). – Señor Presidente, cuando en Estados como el español y otros los estándares de democracia son manifiestamente más bajos que los que la Unión Europea preconiza y en teoría defiende, es necesario actuar.
Y este informe, aunque mejorable, va en la buena dirección, por ejemplo cuando propone un grupo de expertos independiente y amplio para analizar y monitorizar a los Estados miembros. Pero no olvidemos que también las instituciones europeas son «monitorizables» y, por supuesto—como subraya mi colega Spinelli—, los derechos sociales y económicos.
Es hora de abandonar el doble rasero —según miremos fuera o dentro de la Unión—, y el informe marca el rumbo correcto en este punto. Lo mismo ocurre cuando acerca a la ciudadanía el acceso al Tribunal de Justicia de la Unión Europea.
Cualquier mecanismo que permita mejorar el funcionamiento de la Unión en términos de democracia es un paso adelante.
Y, señor Timmermans, si el marco actual funcionara, este informe no estaría hoy sobre su mesa.
Γεώργιος Επιτήδειος (NI). – Κύριε Πρόεδρε, το γεγονός και μόνο ότι αυτή τη στιγμή συζητούμε για την ανάγκη δημιουργίας ενός μηχανισμού για την προστασία της δημοκρατίας και του κράτους δικαίου αποτελεί σαφή ομολογία ότι σε όλες σχεδόν τις χώρες της Ευρωπαϊκής Ενώσεως καταπατώνται οι βασικές αρχές επί των οποίων στηρίχθηκε η δημιουργία της. Ως γνωστόν, βεβαίως, η Ευρωπαϊκή Ένωση προσεγγίζει και το θέμα αυτό με τον εσφαλμένο τρόπο. Ενώ ανέχθηκε αυτή την κατάσταση αρχικά, τώρα επιδιώκει να δημιουργήσει ένα όργανο επιβολής της θελήσεως μιας ηγετικής ομάδας της Ευρωπαϊκής Ενώσεως στα κράτη μέλη της. Στόχος είναι, βεβαίως, η αφαίρεση αρμοδιοτήτων και ανεξαρτησίας από τα κράτη, τις οποίες η Ευρωπαϊκή Ένωση οφείλει και υποχρεούται να σέβεται βάσει διεθνών νόμων και συνθηκών. Με την πιθανή δημιουργία αυτού του μηχανισμού γίνεται μια προσπάθεια να νομιμοποιηθεί η στοχοποίηση διαφόρων κρατών και η επιβολή κυρώσεων σε αυτά. Τώρα έχουμε την Πολωνία και την Ουγγαρία, προηγουμένως είχαμε την Ελλάδα στην οποία, υπό μορφήν τιμωρίας, επιβλήθηκαν τα σκληρά μνημόνια. Η υποκρισία στην όλη υπόθεση φαίνεται από το γεγονός ότι η Ευρωπαϊκή Ένωση συζητεί να...
(Ο Πρόεδρος διακόπτει τον ομιλητή.)
Ana Gomes (S&D). – Senhor Presidente, a Europa que faz bullying a Portugal, Grécia e Espanha por décimas orçamentais e fecha os olhos diante da ofensiva contra direitos fundamentais de cidadãos imigrantes na Hungria e na Polónia falha clamorosamente. Um pacto interinstitucional para a democracia, estado de Direito e direitos fundamentais como proposto pela relatora Sophia in t‘Veld é necessário. O estado de Direito, pedra base da legitimidade do projeto europeu, precisa de ser defendido com mecanismos robustos, supervisão e controlo para intervir e sancionar governos violadores. Só assim conseguiremos reconquistar a confiança dos cidadãos na Europa. Espero que Comissão e Conselho não bloqueiem esta proposta do Parlamento.
Branislav Škripek (ECR). – Súdny človek vidí, že tento návrh je založený na ideologickej zmene, a nie na spravodlivosti a demokratických mechanizmoch. Nie je možné trestať nedodržiavanie niekým stanovených hodnôt, pretože nadiktovanú vládu hodnôt sme napríklad my v Československu zažili v roku 1948 nástupom komunistickej vlády a skončilo sa to revolúciou v ῾89, čo bolo veľmi dobre. V Európskej únii mechanizmus ochrany demokracie už máme a dobre funguje. Poskytuje dobré limitácie, ak nastane nejaký problém, súdi vec na základe faktov, a nie ideológie.
Máme päť mechanizmov, ktoré dobre spolupracujú, a ďalší bude len komplikovať systém ich efektivitu a obmedzí, to čo môžu dosiahnuť, a vytvorí zmätok. My ďalší nástroj tohto návrhu nepotrebujeme, pretože vytvára obraz, že Európska únia chce viac kompetencií, chce viac autority, a niektoré vlády, ktoré môžu v Európe onedlho nastúpiť, napr. vo Francúzsku, sa môžu z tohto skutočne potešiť, pretože im dá ďalší dôvod Európsku úniu opustiť. Ak chcete sankcionovať okuliarmi ideológie, potom z takéhoto spolku treba odísť. Ani ja tu nechcem zažiť ďalší február 1948 v Československu, lebo sme úniou spolupráce, a nie nútenia.
Ramon Tremosa i Balcells (ALDE). – Mr President, everyone complains about Hungary and Poland, but the real issue is whether this House and the EU are ready to fight for fundamental rights in Western Europe as well.
In Spain the Constitutional Court is led by an ex-member of the Popular Party. Judicial independence is non—existent. In Spain, under Popular Party governments, newspapers have been closed and political parties have been banned. The former President of Catalonia, Artur Mas, is now facing a political trial for organising a symbolic vote on independence three years ago. And yesterday a pro—independence member of the town hall from Vic, Joan Coma, was sentenced to eight years in jail by Spanish justice merely because of a pro-Catalan independence speech in his town hall.
I hope that the mechanism will be established and that the EU will react to defend democracy everywhere in the EU.
Κωνσταντίνος Παπαδάκης (NI). – Κύριε Πρόεδρε, με πρόταση του Ευρωπαϊκού Κοινοβουλίου, παρουσιάζεται άλλος ένας αντιδραστικός ευρωενωσιακός μηχανισμός. Στο όνομα της δημοκρατίας και του κράτους δικαίου, η Ευρωπαϊκή Ένωση απεργάζεται μια βιομηχανία παραγωγής προσχημάτων για τις επερχόμενες ιμπεριαλιστικές της επεμβάσεις. Με σύστημα πλέον θα προωθήσει στάσεις, κυρώσεις και ωμές επεμβάσεις σε όσα κράτη μέλη θεωρεί πως δεν ευθυγραμμίζονται με τα σχέδιά της. Πρόκειται για εργαλείο πιέσεων και ανταγωνισμών που σε κάθε περίπτωση έχουν ως στόχο να είναι προετοιμασμένοι τόσο η Ευρωπαϊκή Ένωση όσο και τα μονοπώλια απέναντι σε κάθε κίνδυνο εξουσίας τους από τον λαϊκό παράγοντα. Για αυτό άλλωστε η Ευρωπαϊκή Ένωση δεν θεωρεί παραβιάσεις τις διώξεις και απαγορεύσεις των κομμουνιστών σε σειρά κρατών μελών της, αποτέλεσμα της ανιστόρητης εξομοίωσης του κομμουνισμού με το τέρας του φασισμού, που υιοθετεί η Ευρωπαϊκή Ένωση. Αυτό είναι όμως και το Ευρωπαϊκό Κοινοβούλιο: σερβιτόρος των πιο αντιδραστικών μηχανισμών επέμβασης, που οι λαοί με τους αγώνες τους μπορούν και πρέπει να αχρηστεύσουν παίρνοντας στα χέρια τους την εξουσία με αποδέσμευση από τις αλυσίδες της Ευρωπαϊκής Ένωσης.
Nicola Caputo (S&D). – Signor Presidente, onorevoli colleghi, nella Giornata europea della giustizia riscopriamo l'Unione fondata sullo Stato di diritto e il rispetto dei diritti fondamentali, valori assoluti che plasmano la cultura dei 28 Stati membri. Sussiste un rischio di grave violazione dello Stato di diritto nelle nostre democrazie, tanto che lo stesso principio è percepito non più come carattere identificativo di noi cittadini europei. Numerose sono le sentenze della Corte di giustizia che citano la Carta, da 43 nel 2011 a 210 nel 2014, e una chiara attività di supplenza della Corte e di una corrispondente responsabilità del legislatore europeo nazionale che fatica a ricollocare al centro della costruzione giuridica dell'Unione i diritti fondamentali. Ben venga, quindi, la promozione di una proposta per un patto dell'Unione per promuovere buon governo, trasparenza e responsabilità, finalmente consapevole su democrazia, Stato di diritto e diritti fondamentali.
(Ende des Catch-the-eye-Verfahrens)
Frans Timmermans,First Vice-President of the Commission. – Mr President, I just want to make a few points. First of all, the realisation that free societies rest on a tripod – democracy, the rule of law and fundamental rights – pre-dates the European Union. It pre-dates the Treaty of Rome and is something that free European societies at the end of the 1940s came to realise as a consequence of what they had seen happening before and during the war, when democracy was used to impose tyranny and the rule of law was used to take away fundamental rights from individuals. So what I want to say is that when we talk about democracy, the rule of law and fundamental rights, we should make it very clear that this is what free societies are based upon, having been established at the end of the 1940s within the Council of Europe, when the Iberian Peninsula was suffering under dictatorship, the Iron Curtain was coming down and half of Europe was under Communist oppression. That is when free societies realised that we need to avoid the mistakes of the past and bring freedom to everyone – the tripod of democracy, the rule of law and fundamental rights. And whenever one tries to use democracy against the rule of law or against fundamental rights or vice versa things will go wrong: that, I believe, is the basis upon which we should found our work.
Because at the end of the day everyone in Europe belongs to a minority. Whether you are a minority or a majority depends only on your perspective. It depends on where you stand. At the end of the day in a democracy you may be in the majority today, but you will be in the minority tomorrow if the voters so decide. And if you use the majority to marginalise or push away the rights of the minority you might receive the same treatment yourself after the next round of elections. So we have a fundamental reason to fight for this tripod and the need is going to be permanent, because there are always going to be challenges.
Now, what do we need to reach that goal? That is the question that we need to discuss today. I have listened very carefully to all the points made today. After your vote we in the Commission will think about how we will react, but let me make it very clear that, to my mind, the goals which we share should not dictate the means that we use to reach those goals. We will be constructive in discussing the report with the European Parliament, but, speaking as a pragmatic man, I believe that we should work towards a position in which we can make sure that fundamental rights, the rule of law and democracy are protected everywhere in the European Union and look for the best means to do that.
I say this also against the backdrop of xenophobic incidents increasing across the European Union – east, west, north and south. I say this in a public debate which is turning sour in quite a number of Member States, putting minorities, and sometimes even majorities, on the receiving end. Women and political, ethnic, religious, and sexual minorities are all under pressure today, and we have the obligation to make sure that everyone’s rights are protected.
Sophia in 't Veld, rapporteur. – Mr President, I would like to thank my colleagues for a very interesting debate and for all the support. I would just like to briefly say to that side of the House (which has largely disappeared incidentally): I have heard a lot of hysterical language about dictatorships and imposing values, tyranny, submission, treason. I would just like to point out that 28 countries decided to join the European Union voluntarily.
They signed up to the Treaties voluntarily and the Treaties include Article 2. For those who have read the articles: Article 1 in the Treaties basically says ‘Hello, everybody’ and then Article 2 is about what we are all about as a European Union – a community of values.
The irony is that we have endowed the European Union with the instruments to enforce all the other policy areas: competition policies, police and justice cooperation, foreign policies, etc. But our core values are not protected by instruments that are sufficiently strong to make sure that the values are upheld throughout the European Union.
I very much concur with what Commissioner Timmermans just said: it is all about the objectives and not so much about the means. But I do hope that I misunderstood when I thought I heard you say in your initial presentation, Commissioner Timmermans, that you think that the existing tools are sufficient, because there I disagree and I think that has been echoed by everybody in the House.
I think that we all expect that the mechanism you have triggered against the Polish Government is not, unfortunately, going to lead to an improvement in the situation in Poland. Nobody expects that by the end of this week the Polish Government is going to say: we are going to follow up on your recommendations. I would have hoped that they would, but they are probably not going to do that.
So we do need a mechanism that has a preventative arm that applies to all the Member States. I think that is really a key principle. Also, in response to your question: yes, I do think it should be on a regular, preferably an annual, basis and not be incident-driven, because if it is incident-driven then there is the inherent risk that decisions to intervene will be politically motivated, and we want to avoid that.
One final remark about the panel of independent experts: I hear people expressing concerns about this. I would recommend people read the text because it is very clear that the lead is with the Commission. The Commission will adopt the annual report but it will do so in consultation with the panel of independent experts that will be partly nominated by the Member States and partly by this Parliament.
Finally, I would like to remind the Commission, and colleagues, that it is not as if we are reinventing the wheel. We already have the justice scoreboard, the corruption report, the corruption and verification mechanism (CVM) for Bulgaria and Romania, the media pluralism monitor, the fundamental rights report, the reports on access to documents, the Schengen evaluations, etc. These mechanisms also include panels of independent experts and country-specific recommendations, so we are not inventing something new.
I look forward to the Commission’s proposal. I hope that we can have a constructive dialogue, as we have had inside this House in the political groups, the same dialogue between the institutions and come up with something that will really serve democracy, the rule of law, and fundamental rights throughout the European Union.
Der Präsident. – Die Aussprache ist geschlossen.
Die Abstimmung findet heute, Dienstag, 25. Oktober 2016, um 12.00 Uhr statt.
Schriftliche Erklärungen (Artikel 162 GO)
Hugues Bayet (S&D), par écrit. – J'ai bien entendu approuvé ce rapport d'initiative qui propose la création d'un mécanisme annuel de surveillance du respect des libertés fondamentales et de l'état de droit par les États membres et les institutions de l'Union.
À cette fin, le rapport invite la Commission à présenter, avant septembre 2017, un projet de pacte interinstitutionnel pour l'état de droit et les libertés fondamentales qui comprendrait: un rapport annuel sur la démocratie, l'état de droit et les droits fondamentaux incluant des recommandations pays par pays, un débat interparlementaire annuel sur base de ce rapport, et des modalités de traitement des risques potentiels ou violations telles que prévues à l'article 7.
Les valeurs fondamentales contenues dans l'article 2 du Traité sont au coeur du projet européen. Chaque État membre se doit de les respecter. Les situations actuelles en Pologne ou en Hongrie démontrent qu'une surveillance permanente du respect de ces valeurs est nécessaire et l'application de ce rapport permettrait que ce soit le cas et donc que des réactions rapides puissent être posées. Il s'agit d'un enjeu vital pour l'avenir de l'Europe.
Brice Hortefeux (PPE), par écrit. – J’ai entendu mes collègues dénoncer les dérives en Pologne, en Hongrie et si je partage certaines de leurs préoccupations, je m’étonne que notre honorable assemblée utilise exactement les méthodes qu’elle prétend dénoncer.
Comme vous, je suis très attaché au principe de la séparation des pouvoirs et c’est pourquoi, je ne peux comprendre que le Parlement européen, plutôt que de prôner le renforcement des institutions nationales ou de réfléchir à une utilisation plus coercitive et pertinente des instruments européens existants réclame de nouveaux droits qui mènent tout droit vers une concentration des pouvoirs. Le Parlement européen existe pour légiférer sur des sujets prioritaires pour les citoyens: l’emploi, la protection de nos frontières, l’environnement, la réindustrialisation, la reconquête économique et commerciale...
Ce serait se méprendre que de penser qu’il doit aussi être juge des Libertés et gardien des traités. Je pense que ce rapport ne répond pas aux demandes des citoyens qui réclament des mécanismes de contre-pouvoir nationaux stables et efficaces et non un renforcement de la surveillance systématique par des institutions européennes dans lesquels ils ne se reconnaissent pas. C’est pourquoi, si je comprends le principe, je ne peux soutenir un rapport dont la méthode préconisée est juridiquement contestable et inapplicable.
Csaba Molnár (S&D), írásban. – 2010 óta számos uniós tagállamban szemtanúi lehettünk a demokratikus jogok visszarendeződésének. Egyes tagállamokban ez odáig fajult, ha most jelentkeznének uniós tagságért, szinte biztos, hogy nem kapnák azt meg. Be kell vallanunk, hogy ez váratlanul ért minket az Európai Unióban. Ezért nem is áll rendelkezésünkre megfelelő uniós jogi keret arra az esetre, ha egy már uniós tagállam letér a demokrácia útjáról, az uniós forrásokat csak saját maga gazdagítására használja. Ezért nem lehet halogatni egy európai demokrácia-ellenőrző mechanizmus létrehozását, amely megvédi az uniós állampolgárokat, ha kormányaik lábbal tiporják jogaikat.
Az Európai Unió jóval több mint gazdasági szövetség, mi az értékek közössége is vagyunk. Az EU nem valamiféle külső hatalom, hanem mi is vagyunk. Ha egy tagállami kormány hátat fordít ezeknek az értékeknek, az állampolgárok érdekében az EU-nak közbe kell avatkoznia. Nem politikai fegyverről van szó, hanem objektív követelményeken alapuló mechanizmusról, amely mindenkit – legyen bal- vagy jobboldali kormányról szó – ugyanolyan mértékben érint. Egy ilyen uniós alapjogi paktum elengedhetetlen az elmúlt évek történéseinek fényében.
Sirpa Pietikäinen (PPE), kirjallinen. – Meidän tulee varmistaa, että jäsenmaat noudattavat perusoikeuksia koskevia sitoumuksiaan. Perusoikeudet ovat luovuttamattomia ja jakamattomia. Niitä ei voi keneltäkään ottaa pois – ei viranomaisen päätöksellä eikä henkilön omalla suostumuksella. Oikeudet ovat myös jakamattomia. Oikeuksien pitäisi toteutua samanaikaisesti.
Tällä hetkellä EU:lla ei ole juridisia työkaluja puuttua perusoikeuksien mielivaltaiseen loukkaamiseen jäsenmaissa. Mietintö demokratiaa, oikeusvaltiota ja perusoikeuksia koskevan EU:n järjestelmän perustamisesta kiinnittää huomiota tähän epäkohtaan. Meidän tulee seurata perusoikeuksien toteutumista jäsenmaissa. Tarvitsemme mekanismin, jolla EU voi tarkastella demokratiaan, oikeusvaltioon ja perusoikeuksiin kohdistuvia vakavia uhkia tai niiden riskiä.
Perusoikeusasiakirjan sitovuus ja syrjintäkielto tulee lisäksi ulottaa kaikille elämän osa-alueille hyväksymällä yhdenvertaisuusdirektiivi. Esimerkiksi kaupunkiympäristöjen, terveydenhuollon tai koulutuksen esteettömyys tulee varmistaa. Syrjintäkiellon tulee ulottua koskemaan sellaisia syrjinnän muotoja kuten esimerkiksi ikää tai vammaisuutta. On kaikkien etujen mukaista pystyä varmistamaan, että jäsenmaat kunnioittavat yhteisiä arvoja ja perusoikeuksia.
Tibor Szanyi (S&D), írásban. – Fontos és már nagyon időszerű ez a jelentés, hiszen ez a Parlament és a Juncker-bizottság megalakulása óta adós a közös európai demokratikus normákat megsértő tagállami kormányokkal szembeni hatékony fellépés jogalapjának megteremtésével. Szintén osztozunk a frusztrációban, amely sajnos éppen az én országom vezetésével szembeni tehetetlenségünkben jelent meg a legmarkánsabban, hiszen az Orbán-kormány sorozatos jogsértéseit, az európai normákat és saját polgárai alapvető jogait semmibe vevő politikáját az EU – megfelelő uniós jogalap és mechanizmus, illetve alkalmasint politikai szándék híján – mindmáig képtelen megakadályozni és szankcionálni. Éppen ezért szorgalmazom, hogy a tervezett új mechanizmust létrehozó jogszabály és intézményközi megállapodás adjon hathatós uniós választ az Orbán-rezsim cinikus jogi trükközéseire is: kezelje azt a helyzetet, ahol az adott kormányzat a jelentős parlamenti többségét a jogsértések elleplezését, vagy utólagos legalizálását célzó jogszabály-, sőt alkotmánymódosításokra használja.
Megjegyzem, hogy egy másik hasonló kihívás is áll előttünk: az EU-nak a jelenleginél sokkal hatásosabb közös eszközökre volna szüksége a rendszerszerű tagállami kormányzati korrupció elleni fellépésben is; sajnálatos módon Orbánia ezen a téren is élen jár és szégyenletes példákkal szolgál.
Valdemar Tomaševski (ECR), raštu. – Pone Pirmininke, Europos tradicijos teisinės valstybės ir pilietinių teisių srityje turi labai ilgą istoriją, kadangi jų ištakos siekia Atėnų demokratijos ir romėnų teisių laikus.
Europos Sąjunga užrašė teisinės valstybės taisykles savo sutartyse. Gaila, kad į jas nebuvo įtrauktos nuorodos į krikščioniškąsias Europos šaknis, apie kurias tiek daug kalbėjo įkūrėjai Schuman, Adenauer, De Gasperi. Būtent todėl ES išgyvena vertybių ir pagarbos teisėms krizę, nes prarado tinkamą atskaitos tašką, kuris egzistavo Europos Bendruomenės formavimo metu. Sutartys yra bedvasės, todėl nereikia stebėtis, kad tiek daug valstybių narių bei jų piliečių nepriima technokratinio taisyklių ir reglamentų, numatytų ES sutartyse, vykdymo.
Pasiūlymai, pateikiami pranešime, kurie ES institucijų, ypač Europos Komisijos, pagalba bando valstybėms narėms primesti lemiamą žodį dėl klausimų, susijusių su vertybėmis ir normomis, nėra geras sprendimas. Atskirų valstybių visuomenėms turi būti palikta galimybė apsispręsti dėl savo likimo per referendumus ar konstitucijos persvarstymą be perdėto kišimosi iš išorės. Jeigu Sąjunga nori išgyventi dabartinę krizę, privalo gerbti visų valstybių narių tautinę tapatybę, kuri yra šių valstybių pagrindinis istorinis ir kultūrinis paveldas. Ir, kas svarbiausia, norėdama saugoti teisinės valstybės taisykles Sąjunga, o ypač Komisija, negali pažeisti įstatymų, su kuo susidūrėme Vengrijos ir Lenkijos atvejais.