Fuldstændigt Forhandlingsreferat

Onsdag den 23. november 2016 - Strasbourg

11.4. Færdiggørelse af Basel III (B8-1226/2016)

Ustne wyjaśnienia dotyczące głosowania

  Monica Macovei (ECR). – Domnule președinte, criza financiară ne-a arătat că avem nevoie de criterii, de standarde solide și de principii pentru reglementarea prudențială a băncilor. Din acest motiv, salut activitatea post-criză a Comitetului pentru supraveghere bancară de la Basel. Acesta și-a propus revizuirea abordării standard pentru calculul activelor cu risc potențial.

Sectorul bancar trebuie negociat și trebuie standardizat într-un mod foarte serios și reglementat foarte serios pentru oameni, pentru a asigura o concurență loială pe piață și stabilitate financiară. Concurență loială atât pe piața bancară, cât și o concurență - cum să spun - între bănci, care să ofere toate garanții pentru populație și pentru oameni.

Băncile joacă un rol esențial în finanțarea economiei europene și rămân în acest moment principala sursă de finanțare pentru economie, inclusiv pentru întreprinderile mici și mijlocii.

Cred că, peste câțiva ani, va veni vremea în care băncile vor arăta cu totul altfel și vor avea un rol mult mai mic în economie și în viața noastră de zi cu zi. Dar, asta este o altă discuție.

  Daniel Hannan (ECR). – Mr President, we are often told that we need to be at the top table. It was a refrain throughout the recent UK referendum, but this report is a reminder that the top tables these days are global, rather than European. In this instance – the Basel III rules, the implementation of rules on financing and banking – the EU is, if you like, a regional subcontractor. It implements a decision that has been taken at a higher level, because of course finance is not continental but is worldwide in its scope and its movements. And the result of the European Union’s competence in this question is that all of our Member States are, in effect, represented around that table by one 28th of a European Commissioner or the relevant deputising official. How on earth can that be in the interests of an economy like my country’s, which depends heavily on financial services? One of the huge bonuses of taking back our place at the world table is that we will once again be able to speak in our own interests, rather than having to contract everything through a bureaucracy which may occasionally have an interest that coincides with ours but usually, as we have learned, does not.

  Seán Kelly (PPE). – Mr President, as noted in the resolution, attention must be paid to the specificities of European bank models, the markets they operate in and the varying size of the institutions. The Basel III reform measures should not be tossed into effect without clear appreciation of the fact that, whilst opportunity occupies one side of the coin, threats to that very sense of opportunity lie on the other side. Speaking from an Irish perspective, I can appreciate the ways in which Basel III has made the system more stable, but I am also worry that the increased instability may curtail opportunities for profit-making.

These matters are worse for countries on the periphery, such as Ireland, where, between 2007 and 2015, investment as measured by gross fixed capital formation crashed from an average of 25.9% to 20.9% of gross domestic product. The discussion is a good one, and I hope to observe further improvement in ensuring competitive positioning for all banks.

Pisemne wyjaśnienia dotyczące głosowania

  Isabella Adinolfi (EFDD), per iscritto. ‒ La seguente proposta di risoluzione riguarda il completamento di Basilea III, ossia un insieme di proposte di riforma che riguardano la regolamentazione bancaria.

Le banche europee stanno vivendo un periodo molto critico, causato soprattutto da un'inadeguata, e a tratti assente, regolamentazione finanziaria iniziata negli ultimi decenni del secolo precedente. Reputo che Basilea III sia molto lontano da poter essere considerato perfetto o anche solo adeguato per le condizioni in cui verte il sistema bancario attuale. Tuttavia, votare contro significherebbe promuovere quella deregolamentazione di cui si parlava in precedenza.

Queste sono le principali motivazioni per cui deciso di astenermi.

  Clara Eugenia Aguilera García (S&D), por escrito. ‒ He votado a favor de esta resolución sobre el proceso de regulación bancaria internacional conocido como Basilea III.

La resolución solicita que se mejore la posición financiera de las entidades pero sin aumentar significativamente los requisitos de capital, y que no se afecte el modelo europeo de banca en el marco de la competencia internacional.

El informe apoya el enfoque de cálculo de los niveles de capital con base al riesgo, pero reduciendo la variabilidad.

  Marina Albiol Guzmán (GUE/NGL), por escrito. ‒ Esta resolución pretende diluir los trabajos de Basilea III y limitar las exigencias de capitales a la banca europea, una de las más especulativas del mundo.

El sistema financiero ha demostrado ampliamente su incapacidad para autorregularse y el grave riesgo que supone para la estabilidad del sistema económico en su conjunto: es por eso que nuestra propuesta se fundamenta en la banca pública y la prohibición de la actividad especulativa. Mientras tanto, es necesario asegurar que la banca privada cumple con precauciones tan elementales como dotarse de suficiente capital para que sean sus accionistas los que asuman los riesgos financieros que incurren, en lugar de trasladar a los Estados sus pérdidas especulativas. Es por ello que no puedo aceptar el contenido de este informe y he votado en contra.

  Martina Anderson, Lynn Boylan and Liadh Ní Riada (GUE/NGL), in writing. – I voted against this resolution and in favour of all amendments proposed by GUE/NGL.

The Basel Committee on Banking Supervision (BCBS), the international standard-setting body for banking regulation, is in the process of finalising new prudential regulations (reducing the level of risks depositors are exposed to), which is supposed to be finished by the end of the year. It is considering several new requirements such as restrictions on how banks use internal models to estimate risks from real-estate loans as well as corporate and infrastructure lending. Banks like HSBC and Deutsche Bank, among others, have been lobbying fiercely against these new requirements saying they will amount to a massive increase in their capital requirements.

This resolution is a statement of the European Parliament’s position on the issue, in response to Commission statement backing the banks. The resolution calls for the BCBS to revise its draft proposals to ensure the revision does not bring about a significant increase in overall capital requirements, and to ensure a ‘level playing field’ between EU and global banks.

In other words, it calls on the Basel Committee to back away from imposing regulations that would protect the public and depositors.

  Eric Andrieu (S&D), par écrit. ‒ J’ai voté en faveur de ce rapport équilibré. Il est primordial que les banques constituent une composante efficace de notre économie et non un élément de risque. Les banques doivent être bien capitalisées afin de soutenir l'économie réelle, de réduire le risque systémique et d'éviter la répétition des énormes sauvetages observés pendant la crise. Les travaux en cours du comité de Bâle devraient promouvoir des conditions de concurrence équitables au niveau mondial en atténuant - plutôt qu'en exacerbant - les différences entre les juridictions et les modèles bancaires et en ne pénalisant pas indûment le modèle bancaire de l'UE.

  Laima Liucija Andrikienė (PPE), raštu. ‒ Balsavau už rezoliuciją dėl susitarimo “Bazelis III” galutinio patvirtinimo, kuria Europos Parlamentas atkreipia dėmesį į Bazelio komiteto vykdomą darbą galutinai patvirtinti sistemą „Bazelis III“, kuria siekiama padidinti pagal riziką įvertinto kapitalo taisyklių paprastumą, palyginamumą ir konvergenciją, siekiant spręsti pernelyg didelių turto įvertinimo pagal riziką skirtumų problemą ir tai pačiai rizikai taikyti tas pačias taisykles. Svarbu yra tai, kad siekiant didesnio Bazelio komiteto svarstymų teisėtumo ir atsakomybės už juos, reikia daugiau skaidrumo ir atskaitomybės. Pritariu rezoliucijos nuostatai raginti Komisiją atidžiai ir išsamiai įvertinti kokybinį ir kiekybinį naujausių ir būsimų reformų poveikį, be kita ko, realiosios ekonomikos finansavimui Europoje ir numatomiems Europos teisėkūros projektais, pavyzdžiui, kapitalo rinkų sąjungai. Manau, jog Komisija turi užtikrinti, kad naujieji Bazelio komiteto pasiūlymai arba jų įgyvendinimas neprieštarautų šioms iniciatyvoms bei nepakenktų ligšioliniams teisėkūros pasiekimams, o komiteto išvados neturėtų būti vertinamos kaip raginimas panaikinti reguliavimą.

  Νίκος Ανδρουλάκης (S&D), γραπτώς. ‒ Ψήφισα υπέρ της πρότασης ψηφίσματος σχετικά με την οριστικοποίηση της «Βασιλείας ΙΙΙ» διότι αναφέρεται σε θέματα τα οποία θα επηρεάσουν τη σχετική νομοθεσία για τον τραπεζικό τομέα τα προσεχή χρόνια.

  Marie-Christine Arnautu (ENF), par écrit. ‒ Il faut accorder une priorité à la préservation des banques européennes dans un contexte où les exigences prudentielles vont moins toucher leurs concurrentes américaines. Il en va de la souveraineté de notre économie. Le rapport va dans ce sens, j'ai donc voté pour.

  Jonathan Arnott (EFDD), in writing. ‒ This motion was not subject to a roll-call vote, and therefore in the interests of transparency and democracy I would like to confirm that I voted against this resolution. This was due to the call for more Commission involvement in Member State affairs and a push for further globalisation of banking regulations.

  Zigmantas Balčytis (S&D), raštu. ‒ Balsavau už pasiūlymą dėl rezoliucijos dėl susitarimo „Bazelis III“ galutinio patvirtinimo. Bazelio bankų priežiūros komitetas pateikė pasiūlymų patobulinti bankų rizikos ribojimo sistemą sprendžiant su kredito ir operacine rizika susijusius klausimus. Pritariu šiam pasiūlymui, kad bankai turi turėti pakankamai kapitalo, jog būtų galima remti realiąją ekonomiką, mažinti sisteminę riziką ir išvengti per krizę taikytų milžiniškos apimties gelbėjimo valstybės lėšomis priemonių pasikartojimo. Be to, reikia tinkamai reguliuoti šešėlinės bankininkystės sektorių, siekiant užtikrinti sąžiningą konkurenciją ir finansinį stabilumą.

  Zoltán Balczó (NI), írásban. ‒ A 2007-ben kirobbant globális pénzügyi válság rámutatott a bankok kockázat- és válságkezelési gyakorlatának problémáira, hiányosságaira. A Bázeli Bankfelügyeleti Bizottság 2011-ben tette közzé az általa kidolgozott Bázel III keretrendszert, amely a bankok tőkemegfelelésére és likviditására vonatkozó új globális szabályozási sztenderdeket és a hozzájuk tartozó végrehajtási tervet tartalmazza.

A legfontosabb, hogy a bankoknak meg kell emelniük a jelenlegi alaptőkéjüket. Az eddigi alaptőkearányt 4 százalékról 6 százalékra kell növelniük. Az alaptőkének kell válságos helyzetben fedeznie a bank bevételkieséseit. A Bázel III másik eleme a likviditási követelmények megfelelő alakítása. A pénzügyi intézményeknek elegendő likvid eszközzel kell rendelkezniük ahhoz, hogy súlyos stresszhelyzetben 30 napon keresztül fedezni tudják az ún. nettó likviditás-kiáramlásukat. Az állásfoglalási indítvány a Bázel III megállapodás véglegesítéséről szól. A különböző rendelkezéseket fokozatosan vezetik be 2019-ig.

Az állásfoglalási indítványt támogattam, mert csökkenti a pénzügyi válságok kialakulásának valószínűségét. Ugyanakkor azt is szeretném hangsúlyozni, hogy a problémát véglegesen csak akkor lehetne megoldani, ha visszatérnénk az 1990-es évek előtti állapotokhoz, vagyis a Glass-Steagall törvény előírásaihoz, amelyek a kereskedelmi bankoknak megtiltják a befektetési banki funkciókat, ill. értékpapír-kereskedő cégek birtoklását.

  Gerard Batten (EFDD), in writing. ‒ This non-legislative motion for a resolution calls on the Commission to act, accordingly UKIP voted against.

  Nicolas Bay (ENF), par écrit. ‒ Cette résolution pourrait augmenter la compétitivité des banques européennes en limitant leurs contraintes. Au moment où le reste du monde, et notamment les États-Unis avec les intentions annoncées de la nouvelle administration Trump, laisse plus de marge de manœuvre à ses banques, nous ne pouvons pas nous permettre d’être en reste alors que certaines banques européennes, et notamment françaises, ont déjà dû céder une partie de leurs activités, notamment en Asie, du fait des exigences de Bâle. J’ai donc voté pour.

  Hugues Bayet (S&D), par écrit. ‒ J'ai voté en faveur du texte. Le Parlement réaffirme par là même que les banques doivent être correctement capitalisées afin de soutenir l’économie réelle, de réduire le risque systémique et d’éviter toute répétition des opérations de sauvetage massives observées pendant la crise. Il souligne la nécessité d’élaborer une réglementation appropriée du secteur bancaire parallèle afin de garantir une concurrence loyale ainsi que la stabilité financière.

  Beatriz Becerra Basterrechea (ALDE), por escrito. ‒ Estoy de acuerdo en endurecer ciertas normas bancarias con el fin de encontrar un sistema más justo para los ciudadanos. Pero el sector es crucial para la financiación de la economía, y hay que tener muy en cuenta los diferentes modelos de la banca europea a la hora de cambiar ciertos criterios. Seguiremos muy de cerca la implicación de la Autoridad Bancaria Europea, el BCE y la Comisión en el Comité de Basilea.

  Brando Benifei (S&D), per iscritto. ‒ La crisi finanziaria globale ha portato i leader del G20 a concordare un esaustivo programma di riforme teso a rafforzare le norme regolamentari a cui sono soggette le banche internazionali, un progetto che vede un ruolo centrale del Comitato di Basilea che sta sviluppando norme minime per i requisiti prudenziali applicabili alle grandi banche operanti su scala internazionale.

La proposta di risoluzione approvata oggi dal Parlamento, e da me sostenuta, sviluppa una riflessione sul ruolo centrale svolto dalle banche all'interno dell'UE e da essa muove per definire alcuni elementi fondamentali per un positivo completamento del quadro normativo di Basilea III. Occorre che il Comitato di Basilea si impegni a promuovere standard di qualità, trasparenza e coerenza in materia di capitalizzazione e copertura dei rischi.

L'obiettivo primario deve essere quello di garantire un vero sostegno all'economia reale, riducendo il rischio sistemico e definendo un approccio che vada a mitigare le differenze tra modelli di banking e giurisdizioni stabilendo meccanismi di regolazione che siano basati sul rischio.

  Xabier Benito Ziluaga (GUE/NGL), por escrito. ‒ He votado en contra de esta resolución, en la que el Parlamento pone trabas a la revisión de la directiva Basel sobre las exigencias de capital de los bancos. Aumentar las exigencias de capital obliga a los bancos a guardar una suma mayor de capital a la hora de hacer préstamos. Esto es una condición para reducir la inestabilidad y la vulnerabilidad del sistema financiero. Sin embargo, la posición de los lobbies bancarios y de la Comisión es que esto disminuiría la competitividad de los bancos europeos frente a los estadounidenses. Pienso que la alta volatilidad de los bancos europeos y su tamaño desproporcionado es una amenaza muy seria a la sociedad europea y exige una intervención drástica para que las entidades financieras cumplan su función social.

  Izaskun Bilbao Barandica (ALDE), por escrito. ‒ Quiero agradecer al ponente, Sr. Gualtieri, su trabajo en el informe donde se subraya la importancia de normas y principios mundiales sólidos para una regulación prudencial de los bancos y celebra el trabajo posterior a la crisis del CSBB al respecto.

  Dominique Bilde (ENF), par écrit. ‒ Cette résolution sur la finalisation de l’accord de Bâle III mérite d’être soutenue car, en effet, j’estime qu’il faut désormais accorder la priorité à la préservation des banques européennes dans un contexte où les exigences prudentielles vont moins toucher leurs concurrentes américaines. Il en va de la souveraineté du financement de notre économie. Depuis 2008, la tendance a été celle d’un renforcement des exigences, qui a contraint les banques à augmenter leurs fonds propres ou à réduire leurs engagements (prêter moins, plus cher, ou à des projets ou des entreprises moins risquées). Il y a beaucoup de travaux complexes afin d’affiner la formule de calcul pour mieux contenir les risques.

Nous soutenons donc cette option qui privilégie la compétitivité des banques européennes face à leurs concurrentes, notamment américaines. Elle voit donc d’un mauvais œil l’introduction des nouvelles exigences. L’élection de Donald Trump, qui a annoncé vouloir desserrer la contrainte sur les banques américaines (modification du Dodd-Franck act), vient renforcer l’actualité de la menace. De fait, certaines banques européennes, et notamment françaises, ont déjà dû céder une partie de leurs activités, notamment en Asie, du fait des exigences de Bâle.

  Mara Bizzotto (ENF), per iscritto. ‒ "Basilea 3" è un insieme articolato di provvedimenti di riforma, predisposto dal Comitato di Basilea per la vigilanza bancaria, al fine di rafforzare la regolamentazione, la vigilanza e la gestione del rischio del settore bancario.

Pur essendo condivisibili gli obiettivi che questi testo si pone, ritengo che sia inaccettabile che in esso non sia presente nessun passaggio critico circa il comportamento di alcune banche europee che avrebbe potuto essere evitato da un efficace sistema di vigilanza.

Sono convinta che i giusti richiami al ruolo del sistema bancario in aiuto di famiglie e PMI sono soltanto un esercizio retorico visto lo stato di crisi a livello patrimoniale di molti istituti, schiacciati alla fine anch'essi dal debito privato generato dalla politica monetaria dell'UE. Per tutti questi motivi mi sono espressa con voto contrario a questo testo.

  José Blanco López (S&D), por escrito. ‒ He apoyado esta resolución de la Comisión de Asuntos Económicos y Monetarios del Parlamento sobre el proceso de regulación bancaria internacional conocido como Basilea III. Con esta resolución, solicitamos que se mejore la posición financiera de las entidades pero sin aumentar significativamente los requisitos de capital, y que no se afecte el modelo europeo de banca en el marco de la competencia internacional. Además, el informe apoya el enfoque de cálculo de los niveles de capital con base al riesgo, pero reduciendo la variabilidad.

  Vilija Blinkevičiūtė (S&D), raštu. ‒ Balsavau dėl šio pranešimo, nes juo Parlamentas išsakė savo poziciją dėl susitarimo „Bazelis III“. Sistema „Bazelis III“ yra siekiama padidinti pagal riziką įvertinto kapitalo taisyklių paprastumą, palyginamumą ir konvergenciją, siekiant spręsti pernelyg didelių turto įvertinimo pagal riziką skirtumų problemą ir tai pačiai rizikai taikyti tas pačias taisykles. Didžiojo dvidešimtuko vadovai po finansų krizės pritarė visapusiškų reformų darbotvarkei, kuria stiprinami tarptautinių bankų reguliavimo standartai, įskaitant rizikos ribojimo reikalavimų sugriežtinimą. Bazelio komitetas rengia tarptautiniu mastu sutartus būtiniausius standartus, kuriais nustatomi rizikos ribojimo reikalavimai dideliems, tarptautiniu mastu veikiantiems bankams. Bazelio komitetas stebi ir peržiūri šių pasaulinių standartų įgyvendinimą ir teikia ataskaitas Didžiajam dvidešimtukui, o šio komiteto gairės yra svarbi priemonė siekiant išvengti skirtingo reguliavimo visame pasaulyje.

  Franc Bogovič (PPE), pisno. ‒ Podpiram predloge resolucij, saj je odporen in dobro kapitaliziran bančni sistem temeljni pogoj za ohranjanje finančne stabilnosti in zagotavljanje primernih posojil ter prispeva h gospodarski rasti. Prav tako so se voditelji držav skupine G-20 v okviru odpravljanja posledic finančne krize dogovorili o celovitem programu reform za okrepitev regulativnih standardov mednarodnih bank, vključno z okrepitvijo zahtev glede skrbnega in varnega poslovanja, da bi se preprečile nadaljnje bančne krize.

  Simona Bonafè (S&D), per iscritto. ‒ In seguito alla crisi economica e finanziaria del 2008, il Comitato di Basilea per la vigilanza bancaria è stato istituito con l'obiettivo di rafforzare la capacità delle banche di assorbire shock derivanti da tensioni finanziarie ed economiche, in modo da ridurre il rischio di contagio dal settore finanziario all'economia reale. Nell'UE le banche svolgono infatti un ruolo prevalente nel finanziamento dell'economia.

Con questa risoluzione, che sostengo, il Parlamento europeo sottolinea la necessità di norme minime concordate a livello internazionale in modo da evitare una frammentazione normativa in materia di regolamentazione patrimoniale. La necessità è proprio quella di assicurare che l'accordo di Basilea III rispetti standard di qualità, trasparenza e coerenza in materia di capitalizzazione e copertura dei rischi facendo attenzione a che, con le nuove norme, la moderata crescita che l'UE sta conoscendo nel periodo post-crisi venga favorita e non rallentata.

Il Parlamento ricorda inoltre l'importanza di riforme basate sul principio di parità di condizioni a livello mondiale, affinché le differenze tra paesi e modelli bancari vengano attenuate anziché incrementate.

  Biljana Borzan (S&D), napisan. ‒ Podržavam ovo pitanje Komisiji. Smatram kako je važno da banke budu učinkovita komponenta našeg gospodarstva, a ne element rizika.

Banke moraju biti u mogućnosti podržavati realno gospodarstvo, smanjiti sistemski rizik i izbjeći ponavljanje ogromnih spašavanja kojima smo svjedočili tijekom krize.

  Renata Briano (S&D), per iscritto. ‒ Gli Accordi di Basilea sono linee guida in materia di requisiti patrimoniali delle banche, redatte dal Comitato di Basilea, costituito dagli enti regolatori dei principali Paesi del cosiddetto "Primo Mondo", allo scopo di perseguire la stabilità monetaria e finanziaria internazionale.

Il più recente dei tre accordi di Basilea, entrato in vigore sei anni fa, ha istituito un organismo, il CBVB (Comitato di Basilea per la Vigilanza Bancaria), che ha presentato alla comunità internazionale un pacchetto di proposte volte a perfezionare il quadro prudenziale per le banche che devono far fronte a rischi creditizi e di operatività finanziaria.

Queste proposte devono essere raccolte dall'Unione europea e rielaborate con l'obiettivo di migliorare la sensibilità al rischio e la solidità degli approcci standardizzati, di regolamentare meglio i flussi finanziari e attuare – ove serve – le opportune restrizioni, portando a termine la progettazione e la calibrazione della leva finanziaria con una prospettiva di lungo termine e la volontà politica di privilegiare la stabilità e l'economia reale rispetto alle speculazioni finanziarie di breve termine.

  Steeve Briois (ENF), par écrit. ‒ Le comité de Bâle élabore des règles prudentielles sous forme de recommandations transposables en droit national et européen par les autorités compétentes. Depuis la crise financière de 2008, ces règles visent à contraindre les établissements bancaires à accroitre leurs fonds propres afin d’améliorer leur solvabilité, l’objectif étant de les rendre plus résistants à des scénarios d’instabilité financière. Ce rapport considère que les nouvelles réglementations, visant à accroitre les ratios de solvabilité des banques européennes, ne doivent pas nuire à la compétitivité de notre secteur bancaire. Conjuguée à l’Union des marchés des capitaux, l’application de Bâle IV pourrait accentuer le désavantage concurrentiel de nos banques. J’ai voté en faveur de ce texte qui met en garde les autorités européennes et nationales contre les conséquences d’une règlementation trop contraignante.

  Soledad Cabezón Ruiz (S&D), por escrito. ‒ He votado a favor de esta resolución sobre el proceso de regulación bancaria internacional conocido como Basilea III.

La resolución solicita que se mejore la posición financiera de las entidades pero sin aumentar significativamente los requisitos de capital, y que no se afecte el modelo europeo de banca en el marco de la competencia internacional.

El informe apoya el enfoque de cálculo de los niveles de capital con base al riesgo, pero reduciendo la variabilidad.

  Nicola Caputo (S&D), per iscritto. ‒ Dopo attenta riflessione e discussione in Aula, ho dato il mio voto positivo alla risoluzione sulla conclusione dell'accordo di Basilea III, sulla scorta delle seguenti considerazioni:

– una migliore gestione del rapporto banca/impresa è prioritaria sia dal lato impresa che dal lato banca, per evitare rischi operativi e perfezionare il quadro prudenziale delle banche;

– un corretto accesso al mercato dei capitali e una concreta assistenza all'individuazione di nuove forme di capitalizzazione, sono elementi imprescindibili per assicurare stabilità al sistema produttivo;

– la Commissione deve essere da traino nel garantire condizioni concorrenziali di parità e nel calibrare le norme finali.

  James Carver (EFDD), in writing. ‒ This non-legislative motion for a resolution calls on the Commission to act, accordingly UKIP voted against.

  David Casa (PPE), in writing. – I voted in favour as I believe that we need to take better account of the specificities of the European banking models, the different models, sizes of the institutions and risk profiles. The methods to measure risks proposed by the Basel Committee will put a disproportionate strain on European banks. We need to avoid penalising European banks over American banks when implementing the new plans of the Basel Committee.

  Λευτέρης Χριστοφόρου (PPE), γραπτώς. ‒ Στηρίζουμε την έκθεση και τονίζουμε ότι ένα ανθεκτικό και καλά κεφαλαιοποιημένο τραπεζικό σύστημα αποτελεί προϋπόθεση για τη διατήρηση της χρηματοπιστωτικής σταθερότητας.

  Κώστας Χρυσόγονος (GUE/NGL), γραπτώς. ‒ Ψηφίσαμε σχετικά με την πρόταση ψηφίσματος για την οριστικοποίηση του πλαισίου «Βασιλεία ΙΙΙ» που στοχεύει στην ισχυροποίηση και προστασία του χρηματοπιστωτικού συστήματος στην Ευρώπη. Παρότι ο σκοπός του πλαισίου αυτού θα μπορούσε να λειτουργήσει προς όφελος ιδιαίτερα των μικρότερων ευρωπαϊκών τραπεζών, θεωρώ πως για μια ακόμη φορά δεν επιτυγχάνεται η ορθολογική ρύθμιση του πλαισίου λειτουργίας των τραπεζών, γεγονός που στο πρόσφατο παρελθόν αποτέλεσε έναν από τους λόγους της οικονομικής κρίσης που έπληξε την ευρωζώνη. Ως εκ τούτου, αποφάσισα να καταψηφίσω την πρόταση ψηφίσματος.

  Alberto Cirio (PPE), per iscritto. ‒ Il terzo accordo di Basilea rappresenta una vigorosa rete di provvedimenti riformatori per la vigilanza bancaria al fine di rafforzare la regolamentazione, la vigilanza e la gestione del rischio del settore, nello specifico, sono imposte delle soglie minime di capitale alle banche per evitare che shock finanziari le mettano in ginocchio con conseguenze distruttive per l'intero sistema.

Una regolamentazione prudenziale, dal mio punto di vista, va favorita ed implementata, dunque esterno il mio favore al provvedimento. La ragione che più di ogni altra mi spinge ad agire in tal modo trova le sue origini nel sostegno offerto all'economia reale. Ossia, le regole di Basilea sono disegnate per stabilizzare il mondo finanziario e imporre ai suoi protagonisti delle corrette pratiche in termini di capitalizzazione, di gestione del rischio e di liquidità, condizionando fortemente i loro impieghi verso l'economia reale e quindi il loro convoglio verso aziende e cittadini.

Una maggiore sicurezza degli istituti, con cuscinetti di capitale anti-crisi di un certo livello può, infatti, tradursi in una contrazione del credito alle imprese e quindi in un freno all'economia. L'equilibrio è tutto e alle banche Basilea 3 chiede garanzie su capitale e liquidità affinché il finanziamento a famiglie ed imprese sia riscontrabile e sicuro.

  Deirdre Clune (PPE), in writing. ‒ I supported the motions for resolutions – Finalisation of Basel III.

  Lara Comi (PPE), per iscritto. ‒ Ho votato a favore del provvedimento in quanto condivido le proposte avanzate dal Comitato di Basilea per la vigilanza bancaria (CBVB) volte a perfezionare il quadro prudenziale per le banche che devono far fronte a rischi di credito e operativi (finalizzazione dell'accordo di Basilea III, il cosiddetto "Basilea IV").

L'obiettivo delle proposte è di migliorare la sensibilità al rischio e la solidità degli approcci standardizzati, analizzare ulteriori restrizioni per quanto riguarda il ruolo degli approcci modellati internamente nel quadro del capitale e portare a termine la progettazione e la calibrazione della leva finanziaria e di un eventuale livello minimo di capitale, sulla base di approcci standardizzati.

È necessario, a mio avviso, continuare a monitorare l'attività delle banche – che oggi svolgono un ruolo chiave nel finanziamento dell'economia europea e rimarranno verosimilmente la principale fonte di finanziamento per le famiglie e le imprese, in particolare per le PMI – per ridurre un eventuale rischio sistemico.

  Javier Couso Permuy (GUE/NGL), por escrito. ‒ Esta resolución pretende diluir los trabajos de Basilea III y limitar las exigencias de capitales a la banca europea, una de las más especulativas del mundo.

El sistema financiero ha demostrado ampliamente su incapacidad para autorregularse y el grave riesgo que supone para la estabilidad del sistema económico en su conjunto: es por eso que nuestra propuesta se fundamenta en la banca pública y la prohibición de la actividad especulativa. Mientras tanto, es necesario asegurar que la banca privada cumple con precauciones tan elementales como dotarse de suficiente capital para que sean sus accionistas los que asuman los riesgos financieros que incurren, en lugar de trasladar a los Estados sus pérdidas especulativas. Es por ello que no puedo aceptar el contenido de este informe y he votado en contra.

  Andrea Cozzolino (S&D), per iscritto. ‒ È necessario tutelare la peculiarità del sistema bancario europeo: dove alle grandi banche di livello internazionale, si affiancano le piccole banche regionali e cooperative, ricchezza europea. È fondamentale tutelare diversità ed eterogeneità nel panorama finanziario europeo, che permette anche una diversificazione del rischio.

In particolare, è importante proteggere quelle banche che conoscono le istanze e i problemi degli artigiani e delle piccole e medie imprese del territorio. Pertanto le regole devono essere proporzionali alla dimensione e al rischio della banca. È necessario che la regolamentazione sia basata sul rischio. In particolare, allo stesso rischio deve corrispondere un trattamento comune a livello di regolamentazione globale. Cosi, si potrà garantire una riduzione dell'arbitraggio regolamentare.

A questo riguardo, è importante che il Parlamento riaffermi il suo potere legislativo nei confronti di una materia come l'implementazione degli standard di Basilea, che molto spesso, viene accusata di essere decisa fuori da schemi democratici. Pertanto, si deve evitare una trasposizione diretta, ma un attenta implementazione che tenga conto della proporzionalità e della peculiarità del sistema europeo.

Per queste ragioni, ritengo il testo finale un ottimo compromesso a difesa del ruolo democratico del Parlamento verso politiche a difesa di un impegno del sistema finanziario verso l'economia reale.

  Edward Czesak (ECR), na piśmie. ‒ Zagłosowałem przeciwko finalizacji pakietu Bazylea III. Uważam, że pakiet ten przyniesie negatywne skutki dla klientów banków, oraz mam wątpliwości co do szacowanych korzyści gospodarczych płynących z proponowanych zmian. Zastosowanie regulacji w postaci określonych ram, a nie konkretnych przepisów, nie daje możliwości jednoznacznej oceny skutków pakietu.

Z kolei brak konkretnej oceny skutków, pociąga za sobą szereg sprzecznych opinii. Jak wskazują eksperci wprowadzenie wyższych wymogów kapitałowych, czego wymaga proponowany pakiet, będzie oznaczało wyższe koszty dla banków. Te zaś zostaną przerzucone na klientów.

Zbyt dużo wątpliwości i brak jednoznacznej oceny korzyści, jakie mógłby przynieść ten pakiet, motywuje do dalszej pracy, a w chwili obecnej do odrzucenia pakietu.

  Miriam Dalli (S&D), in writing. ‒ In order to avoid the repeat of bailouts witnessed during the crisis our banks need to be well capitalised to reduce risks and provide a level playing field globally. A risk-based approach to regulation is also the key, with the same rules being applied to the same risk. The finalisation of Basel is a positive step forward in mitigating the differences between jurisdictions.

  Michel Dantin (PPE), par écrit. ‒ Cette résolution est relative à la finalisation de l’accord de Bâle, dont le comité a pour but d'établir des recommandations financières à l’échelle globale, et sans valeur contraignante. Dans ce contexte, l’accord Bâle III vise à augmenter les obligations de capitalisation des banques, établissant ainsi des règles supplémentaires (règles prudentielles). Considérant que ces accords renforcent la régulation du système financier international et son harmonisation, j’ai soutenu cette résolution.

  Rachida Dati (PPE), par écrit. – Le comité de Bâle sur le contrôle bancaire (CBCB) a joué un rôle essentiel dans la réforme du système bancaire mondial en instaurant des normes minimales de régulation. Pour autant, je considère qu’en l’état, les dernières propositions du comité ne prennent pas en compte les spécificités du secteur bancaire européen et sont dans leur ensemble plus favorables aux banques américaines. J’ai donc voté en faveur de la résolution sur la finalisation de Bâle III, afin que les représentants des institutions européennes au CBCB agissent pour modifier le prochain paquet de réforme de ce comité et tiennent informés les législateurs européens de l’avancée de ces discussions.

  Mireille D'Ornano (ENF), par écrit. ‒ J’ai voté pour ce texte.

Les accords du comité de Bâle concernent la solvabilité des établissements bancaires et établissent les règles prudentielles afférentes. Les travaux actuels, dits de Bâle IV ou III ½, étudient l’introduction d’un nouveau risque au dénominateur du ratio de solvabilité, le risque de taux (en sus du risque de marché, de crédit et du risque opérationnel).

Les règles prudentielles sont certes contraignantes pour les établissements bancaires européens, en concurrence avec des établissements étrangers soumis à des règles plus souples. Néanmoins, le Front National privilégie la protection des déposants contre les risques systémiques. Nous n’avons donc aucune raison de nous opposer à ce rapport.

  Ангел Джамбазки (ECR), в писмена форма. ‒ Подкрепих резолюцията относно финализирането на Базел III. Базел III е цялостен набор от мерки за реформи, разработени от Базелския комитет за банков надзор, целящи да се засили регулирането, надзора и управлението на риска в банковия сектор. Тяхната цел е да се подобри способността на банковия сектор да поема шокове, произтичащи от финансов и икономически стрес, независимо от неговия източник, както и подобряване на управлението на риска и управлението, засилване на прозрачността и оповестяването на банките. Смятам, че устойчивата и добре капитализирана банкова система е предпоставка за съхраняване на финансовата стабилност и подкрепа на икономическия растеж.

  Γεώργιος Επιτήδειος (NI), γραπτώς. ‒ Ένα καλά κεφαλαιοποιημένο τραπεζικό σύστημα αποτελεί προϋπόθεση για τη διατήρηση της χρηματοπιστωτικής σταθερότητας, ενώ πρέπει να στηρίζει την οικονομική ανάπτυξη. Στα πλαίσια της αντιμετώπισης του πιστωτικού κινδύνου και του επιχειρησιακού κινδύνου, δαπανήθηκαν τεράστια ποσά για τη διάσωση των τραπεζών, ποσά τα οποία καλούνται να πληρώσουν οι πολίτες των κρατών μελών της ΕΕ. Ειδικά στην περίπτωση της Ελλάδας, η διάσωση των τραπεζών, η απόδοση τεράστιων μερισμάτων στους μετόχους και η ανακεφαλαιοποίηση των χρηματοπιστωτικών ιδρυμάτων μεταφράστηκαν στην υπογραφή των μνημονίων.

  Jill Evans (Verts/ALE), in writing. ‒ I voted against the resolution on the finalisation of Basel III, as I believe the European Parliament should take a stronger position on the financial system. Weaknesses in the system have caused damage to European citizens including my constituents in Wales.

  João Ferreira (GUE/NGL), por escrito. ‒ Perante a ofensiva neoliberal dos anos oitenta e a fúria desreguladora e liberalizadora que desregulamentou o setor financeiro, cedo se percebeu que a banca privada necessitava de algumas regras sob pena de pôr em causa todo o sistema.

As regras criadas desde Basel I até III pretendem impor níveis mínimos de capitais próprios. Contudo, as regras para a sua contabilização foram-se tornando cada vez mais complexas e opacas, como convém aos grupos de interesses que sempre se aproveitam da falta de transparência.

Hoje, os modelos de avaliação de risco dos ativos são da responsabilidade dos bancos ditos sistémicos, ao contrário dos outros que estão sujeitos a um modelo normalizado. Ou seja, temos na prática, ativos com ponderações diferentes de banco para banco. Ou seja, temos um sistema em que os rácios de solvabilidade e os testes de stress são completamente manipulados pelos grandes bancos, retirando assim qualquer credibilidade a todo o sistema de supervisão.

Pela nossa parte, a solução é simples. O crédito é demasiado importante para ser deixado à livre iniciativa do setor privado. O controlo público sobre a banca e o sistema financeiro é hoje, mais do que nunca, uma necessidade.

  Luke Ming Flanagan (GUE/NGL), in writing. ‒ While I agree that we all need a stable, safe, secure banking system, the system that currently exists isn’t it. Again, while I agree that banks should be regulated (and the more the better), introducing more legislation when that which already exists isn’t implemented is a bit of a joke – witness what happened to Jonathan Sugarman when he blew the whistle on major breaches of regulation in Ireland.

We need an entirely new banking system, a system controlled by national governments, a system in which money creation is likewise controlled by national governments but to the benefit of the people (as in no/low interest rates) and not – as is currently the case – to the benefit of banks and financiers.

That is why I voted against this piece of legislation.

  Monika Flašíková Beňová (S&D), písomne ‒ Predmetná rezolúcia v budúcnosti ovplyvní pripravovanú legislatívu Európskej únie v oblasti bankového sektora. Je nevyhnutné, aby banky zohrávali pozitívnu úlohu pre spoločnosť a aby sa opäť stali účinným prvkom ekonomiky, a nie predstavovali prvok rizika. Banky musia byť kvalitne a dobre kapitalizované a ich hlavným prínosom musí byť podpora reálnej ekonomiky, zníženie systémového rizika, a aby sa pokúsili zabrániť zopakovaniu obrovskej hospodárskej a finančnej krízy.

  Λάμπρος Φουντούλης (NI), γραπτώς. ‒ Ένα καλά κεφαλαιοποιημένο τραπεζικό σύστημα αποτελεί προϋπόθεση για τη διατήρηση της χρηματοπιστωτικής σταθερότητας, ενώ πρέπει να στηρίζει την οικονομική ανάπτυξη.

Στα πλαίσια της αντιμετώπισης του πιστωτικού κινδύνου και του επιχειρησιακού κινδύνου, δαπανήθηκαν τεράστια ποσά για τη διάσωση των τραπεζών, ποσά τα οποία καλούνται να πληρώσουν οι πολίτες των κρατών μελών της ΕΕ.

Ειδικά στην περίπτωση της Ελλάδας, η διάσωση των τραπεζών, η απόδοση τεράστιων μερισμάτων στους μετόχους και η ανακεφαλαιοποίηση των χρηματοπιστωτικών ιδρυμάτων μεταφράστηκε στην υπογραφή των μνημονίων. Για τους παραπάνω λόγους καταψηφίζω την οριστικοποίηση της Βασιλείας ΙΙΙ.

  Doru-Claudian Frunzulică (S&D), in writing. ‒ I consider that banks should be an efficient component of our economy and not an element of risk. Banks need to be well capitalised in order to support the real economy, reduce systemic risk and avoid the repeat of the enormous bailouts witnessed during the crisis. The ongoing work of the Basel Committee should promote the level playing field at the global level by mitigating – rather than exacerbating – the differences between jurisdictions and banking models and not unduly penalising the EU banking model. A risk-based approach to regulation is key, with the same rules being applied to the same risk.

  Francesc Gambús (PPE), por escrito. ‒ He votado a favor de la propuesta de resolución considerando que es vital contar con un sistema bancario resiliente y con una buena capitalización, ya que son condiciones indispensables para preservar la estabilidad financiera, proporcionando una concesión adecuada de créditos a la economía real y reforzando el crecimiento económico. Es por tanto importante contar con normas y principios mundiales sólidos para una regulación prudencial de los bancos, continuar trabajando para finalizar el marco de Basilea III, destinado a reforzar la simplicidad, la comparabilidad y la convergencia del marco del capital ponderado por el riesgo, para poder responder a la excesiva variabilidad de los activos ponderados por el riesgo y para aplicar las mismas reglas a los mismos riesgos, así como, conseguir una mayor transparencia y responsabilidad.

  Iratxe García Pérez (S&D), por escrito. ‒ He votado a favor de esta resolución sobre el proceso de regulación bancaria internacional conocido como Basilea III.

La resolución pide que se mejore la posición financiera de las entidades sin aumentar significativamente los requisitos de capital y que no se perjudique el modelo europeo de banca en el marco de la competencia internacional.

Además, el informe apoya el enfoque de cálculo de los niveles de capital con base al riesgo, pero reduciendo la variabilidad.

  Eider Gardiazabal Rubial (S&D), por escrito. ‒ He votado a favor de esta resolución sobre el proceso de regulación bancaria internacional conocido como Basilea III.

La resolución solicita que se mejore la posición financiera de las entidades pero sin aumentar significativamente los requisitos de capital, y que no se afecte el modelo europeo de banca en el marco de la competencia internacional.

El informe apoya el enfoque de cálculo de los niveles de capital con base al riesgo, pero reduciendo la variabilidad.

  Elisabetta Gardini (PPE), in writing. ‒ I voted to support this important report on the work of the BCBS to finalise the Basel III framework. This is a key part of legislation to develop internationally agreed minimum standards and requirements for large, international banks. This would serve to add simplicity and comparability of the existing framework on risk-weighted capital – this could serve to address excessive variability of these assets and it would importantly mean that the same rules are applied to the same risks. Extensive monitoring of the effects will be necessary in order to ensure no negative effects on the banking sector.

Banks play a key role in financing the European economy and they are especially important for SMEs – who makes up the real backbone of the European economy. In regard to SMEs, flexibility plays a key role in their financing needs, and we as lawmakers must keep this a relevant theme in all financial regulation. It is of crucial importance that we promote the financing of, and investments in, European SMEs since they are already underfunded and financing possibilities are needed to reverse the sluggish growth of the EU economy.

  Elena Gentile (S&D), per iscritto. ‒ Ho votato a favore della risoluzione sul completamento di Basilea III riguardante i requisiti di capitale delle istituzioni finanziarie, sulla cui trasposizione nel diritto europeo ha lungamente lavorato il PE la scorsa legislatura. Ritengo, infatti, che il PE essendo colegislatore debba poter esprimere le proprie preoccupazioni rispetto alla revisione da parte del Comitato di Basilea, che si riunirà in Cile prossimamente, di talune regole (revisione dell'approccio standard al rischio operativo e di credito, potenziale introduzione di nuove soglie minime di capitale "output floors").

Condivido risolutamente le preoccupazioni verso un ulteriore inasprimento dei requisiti di capitale, per i potenziali effetti sull'economia reale per giunta in una fase molto delicata per l'intera economia europea, i cui segnali di crescita sono ancora deboli, come affermato dal Presidente Draghi questa settimana davanti al PE.

Cosi come la necessità che le banche europee siano ben capitalizzate al fine di poter supportare l'economia reale e le PMI e nel contempo siano ridotti i rischi. Pertanto, ritengo sia opportuna la richiesta del PE di un maggiore equilibrio nella stesura di nuove regole per ridurre le possibilità di arbitraggio regolamentare e contrastare l'indebolimento del modello bancario europeo, garantendo contemporaneamente la crescita dell'economia e la stabilità del sistema finanziario.

  Arne Gericke (ECR), schriftlich. ‒ Seit 2013 löst Basel III schrittweise die „Basel II“ genannten Vorläuferregeln zur Finanzmarkt- und Bankenregulierung ab. Grund der Reform waren Schwächen der bisherigen Bankenregulierung, die durch die Finanzkrise seit 2007 offengelegt und mit Basel III korrigiert wurden. Das ist gut für unsere Bürger, gut für Europa – deshalb habe ich dafür gestimmt.

  Neena Gill (S&D), in writing. ‒ I voted in favour of this report given it is vital to kick-start economic growth and create new jobs. Banks are key players in achieving this goal by bolstering the EU economy. However, we have to ensure that banks are stable and well capitalised because they are fundamental to sustainable economic growth.

As co-legislator, Parliament needs to assess carefully the qualitative and the quantitative impact of these new reforms on the European economy, in particular the financing of infrastructure and real assets.

  Tania González Peñas (GUE/NGL), por escrito. ‒ He votado en contra de esta resolución, en la que el Parlamento pone trabas a la revisión de la directiva Basel sobre las exigencias de capital de los bancos. Aumentar las exigencias de capital obliga a los bancos a guardar una suma mayor de capital a la hora de hacer préstamos. Esto es una condición para reducir la inestabilidad y la vulnerabilidad del sistema financiero. Sin embargo, la posición de los lobbies bancarios y de la Comisión es que esto disminuiría la competitividad de los bancos europeos frente a los estadounidenses. Pienso que la alta volatilidad de los bancos europeos y su tamaño desproporcionado es una amenaza muy seria a la sociedad europea y exige una intervención drástica para que las entidades financieras cumplan su función social.

  Theresa Griffin (S&D), in writing. ‒ I voted in favour of the finalisation of Basel III. It is fundamental for our citizens that banks are an efficient component of our economy and do not pose a risk. Banks must have sufficient capital to ensure that we avoid a repeat of the enormous bailouts witnessed during the crisis.

  Sergio Gutiérrez Prieto (S&D), por escrito. ‒ He votado a favor de esta resolución sobre el proceso de regulación bancaria internacional conocido como Basilea III.

La resolución solicita que se mejore la posición financiera de las entidades pero sin aumentar significativamente los requisitos de capital, y que no se afecte el modelo europeo de banca en el marco de la competencia internacional.

El informe apoya el enfoque de cálculo de los niveles de capital con base al riesgo, pero reduciendo la variabilidad.

  Τάκης Χατζηγεωργίου (GUE/NGL), γραπτώς. ‒ Καταψηφίσαμε την έκθεση, αφού βασική μας ανησυχία ήταν ότι οι ευρωπαϊκές τράπεζες δεν θα πρέπει να έχουν ένα μειονέκτημα σε σύγκριση με τις αντίστοιχες στις ΗΠΑ. Η ανησυχία του χρηματοπιστωτικού τομέα στην Ευρωπαϊκή Ένωση είναι ότι οι προτάσεις θα μπορούσαν να οδηγήσουν σε σημαντικά υψηλότερες κεφαλαιακές απαιτήσεις ειδικά για τις τράπεζες που χρησιμοποιούν εσωτερικά μοντέλα (internal models). H έκθεση εδράζεται στην ανάγκη δημιουργίας ισότιμων όρων ανταγωνισμού και αναλογικότητας, ιδίως όσον αφορά μικρότερες και λιγότερο πολύπλοκες τράπεζες. Αν και συμφωνούμε με κάποιες από αυτές τις ανησυχίες (όσον αφορά τις μικρότερες και λιγότερο επικίνδυνες τράπεζες), διαφωνούμε ουσιαστικά με το γεγονός ότι δεν πρέπει να επιβαρύνεται υπερβολικά ο τραπεζικός κλάδος. Πιστεύουμε ότι τα εσωτερικά μοντέλα των τραπεζών ήταν μια σημαντική αιτία της χρηματοπιστωτικής κρίσης, καθώς συχνά χρησιμοποιούνταν για να αποκρύψουν σημαντικούς κινδύνους στους ισολογισμούς των τραπεζών.

  Marian Harkin (ALDE), in writing. ‒ I voted in favour of this resolution on the finalisation of Basel III. Basel III is part of the continuous effort to enhance the banking regulatory framework. It builds on the Basel I and Basel II documents, and seeks to improve the banking sector’s ability to deal with financial stress, improve risk management, and strengthen the banks’ transparency. A focus of Basel III is to foster greater resilience at the individual bank level in order to reduce the risk of system-wide shocks.

However while this is being addressed on several levels of the banking union, I was happy to support an amendment to this resolution that highlights that regulation has not been sufficiently addressed around the ‘too big to fail’ banks, such as was seen in the Deutsche Bank case recently.

  Brian Hayes (PPE), in writing. ‒ I have voted in favour since I have no objections.

  Hans-Olaf Henkel (ECR), schriftlich. ‒ Der Entschließungsantrag der großen Koalition im Europäischen Parlament positioniert sich klar gegen eine Erhöhung der Eigenkapitalanforderungen für europäische Banken durch die anstehenden Basel-III-Reformen. Ich bin ausdrücklich der Meinung, dass zur Stabilität unseres Finanzsystems und als Lehre aus der Finanzkrise eine solche Erhöhung unabdingbar ist, und habe somit gegen den Text gestimmt.

Die aktuelle Bankenregulierung basiert auf Risikogewichtung der Eigenkapitalanforderungen und gibt so vor, Risiken könnten im Vorfeld beziffert werden. Ebenfalls ignoriert sie völlig die enormen Risiken des anhaltenden Niedrigzinsumfeldes. Das Parlament führt als Argument gegen die Basler Reformen eine Benachteiligung europäischer Banken an. Tatsächlich müssen amerikanische Banken aktuell weit mehr Eigenmittel vorhalten als ihre europäischen Konkurrenten. Auch das Argument, die Kreditvergabe im Euroraum werde durch eine Erhöhung des Eigenkapitals gefährdet, teile ich nicht. Die größte Gefährdung stellt eine Finanzkrise dar und diese lässt sich nur verhindern, wenn endlich die notwendigen Schlüsse aus den für den Steuerzahler verheerenden Entwicklungen im Bankensystem von 2008 gezogen werden.

  Cătălin Sorin Ivan (S&D), in writing. ‒ The banking system should be an efficient component of our economy and not an element of risk. Banks have to be well capitalised in order to support the real economy and reduce systemic risk. Moreover, the initiatives of the Basel Committee should promote a level playing field at the global level, by working on mitigating the differences between jurisdictions and banking models, and not penalising the EU banking model.

  Ivan Jakovčić (ALDE), napisan. ‒ Glasovao sam za rezoluciju Europskog parlamenta o finalizaciji Basela III jer kako bi se očuvala financijska stabilnost, osiguralo kreditiranje realnog gospodarstva i podržao gospodarski rast potreban je bankarski sustav koji je dobro kapitaliziran i otporan. Smatram da banke imaju važnu ulogu u financiranju europskog gospodarstva, posebice malih i srednjih poduzeća, te da je potrebno smanjiti razlike među jurisdikcijama i bankovnim modelima kako bi se promovirali jednaki uvjeti poslovanja na svjetskoj razini. U tom kontekstu važno je da načelo proporcionalnosti i pristup temeljen na riziku budu uspostavljeni na razini Unije, ali i na međunarodnoj razini, te da se razmjenjuju primjeri uspješnih praksi među regulatorima. Držim također da europska i nacionalna nadzorna tijela za bankarstvo imaju relevantnu ulogu u jamčenju usklađenosti nadzora u Europskoj uniji, te stoga podržavam ovaj prijedlog rezolucije.

  Marc Joulaud (PPE), par écrit. ‒ J’ai voté en faveur du rapport de mon collègue Roberto Gualtieri relatif à la finalisation de l’accord de Bâle III. L’accord de Bâle III s’inscrit dans une réforme des accords de Bâle de 1988 et vise à obliger les établissements bancaires à améliorer la gestion interne de leurs risques. Ainsi, après Bâle II, l’objectif est de renforcer la capacité des établissements bancaires à s’adapter à la conjoncture et donc à ne pas succomber en cas de crise financière.

Ce rapport a été adopté à une large majorité, ce dont je me félicite.

  Philippe Juvin (PPE), par écrit. ‒ J’ai voté en faveur de cette résolution qui invite la Commission à tenir compte de plusieurs principes lors de la traduction des propositions de Bâle III en droit européen. D’abord, les spécificités des modèles bancaires européens et des marchés, mais aussi la préservation de la diversité du secteur bancaire et le respect du principe de proportionnalité.

  Εύα Καϊλή (S&D), γραπτώς. ‒ Έχουν ήδη γίνει σημαντικές νομοθετικές παρεμβάσεις για την ισχυροποίηση του θεσμικού πλαισίου των χρηματαγορών και του τραπεζικού κλάδου και η Ευρωπαϊκή Ένωση διαδραμάτισε πάντα παραγωγικό ρόλο στη Βασιλεία. Ωστόσο η επιτυχία του καθεστώτος της Βασιλείας περνά μέσα από μία ισορροπημένη προσέγγιση της διαφορετικότητας των τραπεζικών συστημάτων σε παγκόσμιο επίπεδο, με πιο χαρακτηριστική την διαφορά προσέγγισης του πιστωτικού ρίσκου σε Ευρώπη και ΗΠΑ, όπου στις ΗΠΑ η κανονικοποίηση του πλαισίου είναι υπερβολική και αφήνει ανοιχτό το ρίσκο αγοράς, σε αντίθεση με την Ευρώπη που είναι πολύ πιο επιφυλακτική στο ρίσκο αγοράς και περισσότερο ελαστική σε θέματα πιστωτικού ρίσκου. Τα εσωτερικά μοντέλα μέτρησης πιστωτικού ρίσκου των τραπεζών είναι εργαλείο που βοηθά και δεν αναστέλλει τους κανονιστικούς στόχους, επομένως πρέπει να το συμπεριλάβουμε στις εκτιμήσεις μας αναφορικά με το πλαίσιο που έρχεται να ορίσει η Βασιλεία.

  Barbara Kappel (ENF), schriftlich. ‒ Ich stimme für die vorliegende Entschließung. Sie ersucht die Kommission eindringlich, bei der Umsetzung der Basel-III-Kriterien und bei der Arbeit des BCBS mehr Augenmaß zu halten und auf die Besonderheiten des europäischen Bankensystems einzugehen. Die – vor allem von US-Seite angestrebte – Erhöhung der Kapitalunterlegung von Banken bei der Vergabe von Immobilien- und anderen Krediten könnte zu einer ernsthaften Gefahr für Europas Wirtschaft werden. Die US-Banken sind davon kaum betroffen, da sich US-Unternehmen stärker direkt über den Kapitalmarkt finanzieren und staatliche Förderbanken den Geschäftsbanken Wohnimmobilienkredite größtenteils abnehmen.

  Afzal Khan (S&D), in writing. ‒ I voted in favour of this report given it is vital to kick-start economic growth and create new jobs. Banks are key players in achieving this goal by bolstering the EU economy yet we have to ensure they are stable and well capitalised because they are fundamental to sustainable economic growth.

  Bernd Kölmel (ECR), schriftlich. ‒ Der Entschließungsantrag der großen Koalition im Europäischen Parlament positioniert sich klar gegen eine Erhöhung der Eigenkapitalanforderungen für europäische Banken durch die anstehenden Basel-III-Reformen. Ich bin ausdrücklich der Meinung, dass zur Stabilität unseres Finanzsystems und als Lehre aus der Finanzkrise eine solche Erhöhung unabdingbar ist, und habe somit gegen den Text gestimmt.

Die aktuelle Bankenregulierung basiert auf Risikogewichtung der Eigenkapitalanforderungen und gibt so vor, Risiken könnten im Vorfeld beziffert werden. Ebenfalls ignoriert sie völlig die enormen Risiken des anhaltenden Niedrigzinsumfeldes. Das Parlament führt als Argument gegen die Basler Reformen eine Benachteiligung europäischer Banken an. Tatsächlich müssen amerikanische Banken aktuell weit mehr Eigenmittel vorhalten als ihre europäischen Konkurrenten. Auch das Argument, die Kreditvergabe im Euroraum werde durch eine Erhöhung des Eigenkapitals gefährdet, teile ich nicht. Die größte Gefährdung stellt eine Finanzkrise dar und diese lässt sich nur verhindern, wenn endlich die notwendigen Schlüsse aus den für den Steuerzahler verheerenden Entwicklungen im Bankensystem von 2008 gezogen werden.

  Béla Kovács (NI), írásban. – A 2007-ben felszínre került pénzügyi válság okai mélyen gyökereznek és a bankrendszer működési sajátosságait ismerők számára egyértelműek voltak már korábban is, ezek legfelszínesebb megjelenése a bankok kockázat- és válságkezelési gyakorlatának problémái, hiányosságai. A további hasonló válságok elkerülése érdekében kínál részmegoldásokat a Bázel III. keretrendszer, amely a bankok tőkemegfelelésére és likviditására vonatkozó új, globális szabályozási sztenderdeket és a hozzájuk tartozó végrehajtási tervet tartalmazza. Az adott állásfoglalási indítvány egyértelmű előrelépést jelent az európai polgárok pénzügyi biztonsága vonatkozásában, ezért támogatandó még akkor is, ha átfogó megoldás ezen az úton nem érhető el.

  Marine Le Pen (ENF), par écrit. ‒ J’ai voté pour la résolution sur la finalisation de l'accord de Bâle III. Le comité de Bâle est un organisme international qui élabore des règles prudentielles applicables aux établissements bancaires afin d’en améliorer la solvabilité. Il s’agit de recommandations qui doivent ensuite être transposées par les institutions compétentes. La tendance depuis la crise de 2008 a été celle d’un renforcement des exigences, qui a contraint les banques à augmenter leurs fonds propres ou à réduire leurs engagements (prêter moins, plus cher, ou à des projets ou des entreprises moins risquées). J’estime qu’il faut renforcer la compétitivité des banques européennes face à leurs concurrentes, notamment américaines. Conjuguée à l’Union des marchés de capitaux (favoriser les financements de marché, où les établissements américains sont les plus forts, face au crédit classique), l’application de Bâle IV pourrait accentuer le désavantage concurrentiel des établissements européens. Trop de régulation finirait en outre par gripper le crédit et l’économie.

  Philippe Loiseau (ENF), par écrit. ‒ Cette résolution pourrait augmenter la compétitivité des banques européennes en limitant leurs contraintes. Au moment où le reste du monde, et notamment les États-Unis avec les intentions annoncées de la nouvelle administration Trump, laisse plus de marge de manœuvre à ses banques, nous ne pouvons pas nous permettre d’être en reste alors que certaines banques européennes, et notamment françaises, ont déjà dû céder une partie de leurs activités, notamment en Asie, du fait des exigences de Bâle. J’ai donc voté pour.

  Javi López (S&D), por escrito. ‒ He votado a favor de esta resolución sobre el proceso de regulación bancaria internacional conocido como Basilea III.

La resolución solicita que se mejore la posición financiera de las entidades pero sin aumentar significativamente los requisitos de capital, y que no se afecte el modelo europeo de banca en el marco de la competencia internacional.

El informe apoya el enfoque de cálculo de los niveles de capital con base al riesgo, pero reduciendo la variabilidad.

  Juan Fernando López Aguilar (S&D), por escrito. ‒ He votado a favor de esta resolución sobre el proceso de regulación bancaria internacional conocido como Basilea III.

La resolución solicita que se mejore la posición financiera de las entidades pero sin aumentar significativamente los requisitos de capital, y que no se afecte el modelo europeo de banca en el marco de la competencia internacional.

El informe apoya el enfoque de cálculo de los niveles de capital con base al riesgo, pero reduciendo la variabilidad.

  Paloma López Bermejo (GUE/NGL), por escrito. ‒ Esta resolución pretende diluir los trabajos de Basilea III y limitar las exigencias de capitales a la banca europea, una de las más especulativas del mundo.

El sistema financiero ha demostrado ampliamente su incapacidad para autorregularse y el grave riesgo que supone para la estabilidad del sistema económico en su conjunto: es por eso que nuestra propuesta se fundamenta en la banca pública y la prohibición de la actividad especulativa. Mientras tanto, es necesario asegurar que la banca privada cumple con precauciones tan elementales como dotarse de suficiente capital para que sean sus accionistas los que asuman los riesgos financieros que incurren, en lugar de trasladar a los Estados sus pérdidas especulativas. Es por ello que no puedo aceptar el contenido de este informe y he votado en contra.

  Bernd Lucke (ECR), schriftlich. ‒ Der Entschließungsantrag der großen Koalition im Europäischen Parlament positioniert sich klar gegen eine Erhöhung der Eigenkapitalanforderungen für europäische Banken durch die anstehenden Basel-III-Reformen. Ich bin ausdrücklich der Meinung, dass zur Stabilität unseres Finanzsystems und als Lehre aus der Finanzkrise eine solche Erhöhung unabdingbar ist, und habe somit gegen den Text gestimmt.

Die aktuelle Bankenregulierung basiert auf Risikogewichtung der Eigenkapitalanforderungen und gibt so vor, Risiken könnten im Vorfeld beziffert werden. Ebenfalls ignoriert sie völlig die enormen Risiken des anhaltenden Niedrigzinsumfeldes. Das Parlament führt als Argument gegen die Basler Reformen eine Benachteiligung europäischer Banken an. Tatsächlich müssen amerikanische Banken aktuell weit mehr Eigenmittel vorhalten als ihre europäischen Konkurrenten. Auch das Argument, die Kreditvergabe im Euroraum werde durch eine Erhöhung des Eigenkapitals gefährdet, teile ich nicht. Die größte Gefährdung stellt eine Finanzkrise dar und diese lässt sich nur verhindern, wenn endlich die notwendigen Schlüsse aus den für den Steuerzahler verheerenden Entwicklungen im Bankensystem von 2008 gezogen werden.

  Mairead McGuinness (PPE), in writing. ‒ I voted in favour of this report that refines banking frameworks.

  Ivana Maletić (PPE), napisan. ‒ Prijedlog rezolucije naglašava da je otporan i dobro kapitaliziran bankarski sustav preduvjet za očuvanje financijske stabilnosti, osiguravanje odgovarajućeg kreditiranja realnog gospodarstva i potpora gospodarskom rastu. Europska unija provela je međunarodno dogovorene standarde u okviru Uredbe o kapitalnim zahtjevima (CRR) i Direktive o kapitalnim zahtjevima (CRD IV), iako ih je prilagodila stvarnim potrebama EU-a za financiranjem i omogućila određeni stupanj fleksibilnosti. Nužno je da banke budu dobro kapitalizirane kako bi podupirale realno gospodarstvo, smanjile sustavni rizik i kako se ne bi ponovilo spašavanje banaka golemim financijskim sredstvima, budući da imaju ključnu ulogu u financiranju europskog gospodarstva i da će ostati glavni izvor financiranja kućanstava i poduzeća, a posebno MSP-a.

Ključnu ulogu u osiguravanju usklađenosti nadzora u EU-u imaju europska i nacionalna nadzorna tijela za bankarstvo, uz uvažanje načela proporcionalnosti i prikladnosti pravila za različite bankovne modele. Rezolucija naglašava važnost pouzdanih i usporedivih informacija o stanju institucija koje se nadzire kako bi se taj posao mogao obavljati učinkovito i pouzdano. Podržala sam ovu rezoluciju.

  Andrejs Mamikins (S&D), in writing. ‒ It is important to establish global standards and principles for the prudential regulation of banks. Banks need to be well capitalised in order to support the real economy, reduce systemic risk and avoid any repeat of the enormous bailouts witnessed during the crisis.

  Vladimír Maňka (S&D), písomne ‒ Bazilejské dohody od roku 1988 postupne upravujú pravidlá kapitálovej primeranosti bánk.

Pravidlá Bazilej III sú reakciou na finančnú krízu z rokov 2008 – 2009. Podrobne upravujú globálne regulačné štandardy kapitálovej primeranosti bánk a likvidity, lepšie pokrytie rizík a zavádzajú opatrenia na podporu vybudovania kapitálu, ktorý sa môže čerpať v krízových obdobiach. Nemajú však právnu záväznosť, a aby boli účinné, je potrebné ich transponovať do legislatívy EÚ. Aj to bolo dôvodom, že niektoré banky v uplynulom období vyplatili dividendy akcionárom napriek tomu, že boli podkapitalizované. Bankový sektor významne ovplyvňuje financovanie ekonomiky Únie, preto podporujem návrh, že Komisia by mala pracovať na prevzatí pravidiel do legislatívy bez zvýšenej administratívnej záťaže. Dôsledný bankový dohľad musí zamedziť tomu, aby boli ohrozované úspory obyvateľstva a aby nezodpovedné konanie bánk bolo kryté zo spoločných zdrojov. Aj v tejto oblasti musí nastúpiť konzekventná osobná zodpovednosť.

  Νότης Μαριάς (ECR), γραπτώς. ‒ Καταψηφίζω την πρόταση ψηφίσματος σχετικά με την οριστικοποίηση της «Βασιλεία III», για τους λόγους που ανέφερα αναλυτικά στην ομιλία μου στην Ολομέλεια του Ευρωπαϊκού Κοινοβουλίου στο Στρασβούργο στις 21 Νοεμβρίου 2016, καθώς και διότι η εν λόγω πρόταση ψηφίσματος δεν είναι πλήρης και τεκμηριωμένη.

  Dominique Martin (ENF), par écrit. ‒ J’ai voté pour ce texte.

L’accord de Bâle III consiste en des règles prudentielles applicables aux établissements bancaires afin, d’une part, d’en améliorer la solvabilité et, d’autre part, de contenir les risques. Bâle IV (dit aussi Bâle III ½) a pour objectif l’introduction d’un nouveau risque au dénominateur de plusieurs ratios (solvabilité, risque de taux, etc.), et respecte la tendance existante depuis 2008: un renforcement des exigences.

En l’espèce, la proposition soumise au vote tend à réduire ces exigences et à permettre ainsi une meilleure compétitivité des banques européennes face à leurs concurrents, ce que nous soutenons. En effet, certaines banques françaises ont déjà dû céder une partie de leurs activités à cause de ces exigences. La souveraineté du financement de notre économie est en jeu.

  Valentinas Mazuronis (ALDE), raštu. ‒ Pritariau EP pozicijai dėl susitarimo „Bazelis III“. Šio susitarimo tikslas – užtikrinti bankininkystės sistemos stabilumą, deramą skolinimą realiajai ekonomikai ir ekonomikos augimą.

  Jean-Luc Mélenchon (GUE/NGL), par écrit. – Cette résolution entérine l’état des discussions sur les nouvelles normes bancaires mondiales dites Bâle III. Définies en 2010, elles étaient censées répondre à la crise de 2008 mais ne sont toujours pas en vigueur faute d’accord sur leurs modalités d’application. Institution oligarchique, le comité de Bâle n’est composé que des banquiers centraux des pays ayant les plus grandes banques. La BCE y est représentée alors que les régulateurs nationaux de la majorité des pays de l’UE n’en font pas partie! La résolution ne dit pas un mot sur la légitimité discutable d’une telle institution. Elle est aussi indigente sur le diagnostic du système financier. Elle ne dit rien sur la spéculation et évoque marginalement les dangers de la titrisation. Elle priorise l’évaluation et la compensation des risques financiers mais pas du tout leur prévention. La résolution ne dit pas non plus un mot sur le détournement des liquidités centrales accordées aux banques sans que l’économie réelle n’en voie jamais la couleur. Elle accorde au contraire un satisfecit à la BCE. Je vote contre cette résolution qui ne fait aucune proposition utile face aux dangers renforcés du capitalisme financier.

  Joëlle Mélin (ENF), par écrit. ‒ L’accord de Bâle III a été retranscrit dans la réglementation européenne. La question est de savoir s’il faut continuer à réglementer l’exposition des banques aux risques de marché et donc à aller sur un accord Bâle III ½ et IV afin de limiter encore un peu plus l’effet de levier. Notre position est de privilégier la compétitivité des banques européennes face à leurs concurrentes, notamment américaines. Nous sommes donc réticents à l’introduction de nouvelles exigences, orientation que prend la résolution d’ECON. L’élection de Donald Trump, qui a annoncé vouloir desserrer la contrainte sur les banques américaines (modification du Dodd-Franck Act) vient renforcer l’actualité de la menace. De fait, certaines banques européennes, et notamment françaises, ont déjà dû céder une partie de leurs activités, notamment en Asie, du fait des exigences de Bâle. En effet, nous devons faire face au paradoxe suivant: la réglementation est de plus en plus contraignante pour nos banques (alors que beaucoup d’autres pays ne sont pas soumis à la même) et celle-ci ne nous protège pas des risques de crises. Nous restons donc sur nos positions qui consistent à défendre la séparation des banques d’affaires et de dépôt. J’ai ainsi voté en faveur de la proposition de résolution.

  Nuno Melo (PPE), por escrito. ‒ Os bancos têm de ser bem capitalizados para poderem apoiar a economia real, reduzir o risco sistémico e evitar uma repetição dos enormes resgates a que se assistiu durante a crise.

É necessária uma adequada regulamentação para o setor bancário «sombra», a fim de assegurar a concorrência leal e a estabilidade financeira. Um sistema bancário resiliente e com uma boa capitalização é uma condição indispensável para preservar a estabilidade financeira, garantir a concessão adequada de créditos à economia real ao longo do ciclo e reforçar o crescimento económico.

Daí o meu voto favorável.

  Roberta Metsola (PPE), in writing. ‒ I voted in favour of this motion because this comprehensive set of reforms on banking supervision are necessary to reinforce regulation, oversight and risk management in the banking sector.

  Louis Michel (ALDE), par écrit. – La crise financière de 2008 a été provoquée pour une grande part par des prêts déraisonnables qui ont échappé à tout contrôle. La domination du court terme et du rendement à tout prix a pénétré le marché financier. La finance a ainsi été détournée de sa finalité première, à savoir transformer les dépôts des épargnants en investissements à long terme. Lorsque la bulle financière a éclaté, certaines banques ne possédaient donc pas les liquidités nécessaires pour éponger leurs pertes. Suite à cette crise, un vaste programme de réforme visant à renforcer les normes réglementaires applicables aux banques internationales, telles que les exigences prudentielles, a été convenu par les dirigeants du G20. Le Parlement européen rappelle aujourd’hui l’importance de définir des normes et des principes solides à l’échelle mondiale en ce qui concerne la réglementation prudentielle des banques en vue de réduire la probabilité et la gravité des crises à venir. Un système bancaire solide et bien capitalisé est essentiel pour préserver la stabilité financière, garantir l’octroi de prêts adéquats à l’économie réelle tout au long du cycle et soutenir la croissance économique.

  Marlene Mizzi (S&D), in writing. ‒ I voted in favour of the resolution on finalization of Basel III, which has been adopted to state Parliament's position on some key issues under discussion by the Basel Committee (BCBS) that will influence the legislation for the banking sector in the coming years.

  Csaba Molnár (S&D), írásban. ‒ A 2010-ben született Bázel III. megállapodás a 2008–2010 közötti pénzügyi válságra adott nemzetközi válasz, amelyet a Bázeli Bankfelügyeleti Bizottság (BCBS) dolgozott ki. Fokozatosan erősíteni hivatott a kereskedelmi bankok működésének biztonságát, elsősorban azzal, hogy a bankoknak az alaptőkearányt a jelenlegi 4 százalékról 6 százalékra kell megemelniük. A megállapodás véglegesítésével kapcsolatban a Gazdasági és Monetáris Bizottság állásfoglalás-tervezete két elvet hangsúlyoz: egyrészt, hogy az általános tőkekövetelményeket nem szabad jelentősen növelni, ugyanakkor erősíteni kell az európai bankok általános pénzügyi pozícióját, másrészt, hogy globális szinten egyenlő versenyfeltételeket kell biztosítani, csökkentve – és nem elmélyítve – a joghatóságok és a banki modellek közti különbségeket.

A jelentés aggodalommal állapítja meg: a BCBS friss tervezeteinek előzetes elemzése arra utal, hogy a reformcsomag a jelenlegi szakaszában nem áll összhangban e két elvvel, és fölszólítani javasolja az illetékes testületeket a javaslatok ilyen szempontú fölülvizsgálatára, az új szabályok véglegesítése és ellenőrzése során pedig ezen elvek tiszteletben tartásának biztosítására. A tervezet elfogadását támogattam.

  Bernard Monot (ENF), par écrit. ‒ Le rapport présenté demande en substance que les nouvelles normes du comité de Bâle n'aboutissent pas à un alourdissement des besoins en fonds propres des banques. La compétitivité des banques européennes face à leurs concurrentes, notamment américaines, est menacée par l'introduction des nouvelles exigences. L’élection de Donald Trump, qui a annoncé vouloir desserrer la contrainte sur les banques américaines (modification du Dodd-Franck act), vient renforcer l’actualité de la menace. Conjuguée à l’union des marchés de capitaux (qui favorisera les financements de marché, où les établissements américains sont les plus forts, face au crédit classique), l’application de Bâle III-IV pourrait accentuer le désavantage concurrentiel des établissements européens, d’autant que les règles du CRR et de la CRD IV n’ont pas encore pleinement produit leurs effets. Trop de régulation finirait en outre par gripper le crédit, l’économie. Le vote est donc favorable, tout en réaffirmant qu'il faut soutenir les efforts pour obliger les banques à cesser leurs activités de spéculation ou, à défaut, imposer une vraie séparation bancaire, seule à même de protéger les déposants.

  Sophie Montel (ENF), par écrit. ‒ L’application de Bâle IV pourrait accentuer le désavantage concurrentiel des établissements européens, d’autant que les règles du CRR et de la CRD IV n’ont pas encore pleinement produit leurs effets. Trop de régulation finirait en outre par gripper le crédit et donc l’économie. Je vote en conséquence pour cette résolution.

  Victor Negrescu (S&D), in writing. ‒ I have abstained from voting on the Third Basel Accord.

  Момчил Неков (S&D), в писмена форма. ‒ Подкрепих резолюцията за финализирането на „Базел III“, защото считам, че е наш дълг да осигурим една устойчива и добре капитализирана банкова система.

България е една от държавите, които са преживели срив в банковата система. У нас той беше породен от разкриването на финансовата пирамида на КТБ. Обявяването на банката в несъстоятелност породи редица въпроси у гражданите относно стабилността на банковата система в страната и контрола над банките.

Ето защо, считам че реформите заложени в „Базел III“, съсредоточени върху повишаването на чувствителността към рисковете и стабилността на стандартизирания подход за кредитен риск, допълнителните ограничения за подхода за вътрешно моделиране и финализирането на определението на коефициента на ливъридж и потенциален капиталов под, ще допринесат за стабилността на банките.

Банките трябва да бъдат добре капитализирани с цел да оказват реална подкрепа на икономиката. Трябва да вземем нужните мерки, за да предотвратим системните рискове и да намалим възможността от отпускане на нови спасителни мерки в немалки размери. Стабилността на банките в ЕС е крачка към стабилна икономика на държавите членки.

  Luděk Niedermayer (PPE), písemně. ‒ Podpořil jsem usnesení, které zdůrazňuje význam činnosti basilejského výboru vyvíjejícího mezinárodně dohodnuté minimální standardy pro obezřetnostní požadavky pro velké mezinárodně působící banky. Činnost výboru je důležitá, aby se zabránilo regulační roztříštěnosti po celém světě. Je třeba poukázat na to, že banky musí být dobře kapitalizovány, aby mohly podporovat reálnou ekonomiku, snižovat systémová rizika a předcházet opakování scénáře zachraňování bank pomocí veřejných prostředků (bailouts), jako tomu bylo během krize. Zároveň je třeba dbát na to, aby kumulativní dopad regulace neohrozil schopnost finančních institucí podporovat ekonomiku tak, aby byl udržen stabilní ekonomický růst.

  Franz Obermayr (ENF), schriftlich. ‒ Ich habe mich gegen diesen Bericht ausgesprochen, da der Bericht ein stärkeres regulatorisches Regime für Banken fordert, dies könnte jedoch wieder zu einer Kreditklemme führen und darunter leidet schlussendlich die Realwirtschaft.

  Urmas Paet (ALDE), kirjalikult. ‒ Toetasin. Eesmärk on tagada, et Euroopa finantsteenuste ettevõtted ei peaks olema vastamisi oluliselt suurenenud kapitalinõuetega. See on vajalik selleks, et pankadel oleks võimalik olla konkurentsivõimeline teiste pankadega mujal maailmas.

  Rolandas Paksas (EFDD), raštu. ‒ Pritariu pateiktai rezoliucijai.

Atsižvelgiant į krizės padarinius bankų sektoriui, svarbu užtikrinti, jog jie turėtų pakankamai kapitalo, kad būtų galima remti realiąją ekonomiką, mažinti sisteminę riziką ir išvengti per krizę taikytų milžiniškos apimties gelbėjimo valstybės lėšomis priemonių pasikartojimo. Be to, siekiant užtikrinti sąžiningą konkurenciją ir finansinį stabilumą, reikia griežčiau reguliuoti šešėlinės bankininkystės sektorių.

Pažymėtina, kad sistema „Bazelis III“ leis padidinti pagal riziką įvertinto kapitalo taisyklių paprastumą, palyginamumą ir konvergenciją ir padės sukurti pasauliniu mastu taikomas vienodas veiklos sąlygas.

Tačiau atliekant bet kokį persvarstymą pirmiausia turi būti sprendžiama per didelių ir per plačiai susietų, kad jiems būtų leista žlugti, bankų problema ir užkertamas kelias nuostolių padengimui visuomenės sąskaita.

  Δημήτρης Παπαδάκης (S&D), γραπτώς. ‒ Το ψήφισμα θέτει το θέμα της κεφαλαιακής επάρκειας των τραπεζών και των επιπτώσεων στην ικανότητα δανειοδότησης. Τίθεται το θέμα κατά πόσο τα επιπλέον κεφάλαια που οι τράπεζες θα πρέπει να τηρούν ως αποθεματικό βάσει της προτεινόμενης αναθεώρησης των κανόνων για την κεφαλαιακή επάρκεια των τραπεζών (οριστικοποίηση της Βασιλείας III) θα μειώσει την ικανότητά τους να δανείζουν στην πραγματική οικονομία και θα μειώσει την ανταγωνιστικότητά τους διεθνώς. Για αυτό, όπως τονίζεται και στο ψήφισμα το οποίο υπερψήφισα, οι όποιες αλλαγές στους κανόνες αυτούς θα πρέπει να λάβουν υπόψη τις ιδιαιτερότητες του ευρωπαϊκού τραπεζικού τομέα και τον βασικό ρόλο που διαδραματίζουν οι τράπεζες στη χρηματοδότηση της ευρωπαϊκής οικονομίας. Οι τράπεζες χρειάζεται να διαθέτουν επαρκή κεφάλαια, προκειμένου να υποστηριχτεί η πραγματική οικονομία, να μειωθεί ο συστημικός κίνδυνος και να αποφευχθεί η επανάληψη των τεράστιων διασώσεων που έγιναν κατά τη διάρκεια της κρίσης.

  Aldo Patriciello (PPE), per iscritto. ‒ Ho votato a favore della proposta dei miei colleghi poiché ritengo che un sistema ben risalente e ben capitalizzato è il presupposto fondamentale per la tutela della salvaguardia finanziaria, per garantire una corretta erogazione di crediti all'economia reale e per sostenere la crescita economica.

Anche il G20 ha concordato nella elaborazione di un programma di riforme diretto a proteggere le norme regolamentari, unitamente il CBVB ha sviluppato norme internazionali volte a stabilire dei requisiti prudenziali da applicare alle banche internazionali.

Però, dato che tale requisiti prudenziali possono variare nella loro applicazione a seconda dell'attività bancaria, la CBVB sta trattando ulteriori modifiche al sistema prudenziale per le banche. La CBVB dovrà, comunque, valutare attentamente l'impatto delle riformi sui Paesi e sui modelli bancari.

Pertanto ho espresso voto positivo

  Marijana Petir (PPE), napisan. ‒ Podržavam prijedlog rezolucije o finalizaciji Basela III kojim se želi stvoriti dobro kapitaliziran i otporan bankarski sustav. Takav bankarski sustav preduvjet je očuvanja financijske stabilnosti i osiguranja kreditiranja realnog gospodarstva. Posljednja gospodarska kriza pokazala je važnost uloge bonitetnih agencija u ukupnom povjerenju tržišta prema nekoj državi ili tvrtki. Iz tih razloga ključno je da se uspostave globalni standardi i načela kojima će se regulirati bonitetni status banaka i ujednačiti prakse. Veliki su napori uloženi u povećanje jednostavnosti i konvergencije poslovanja te izražavam nadu da će u budućnosti biti smanjeni vezani rizici i da će ukupno poslovanje i ekonomska kretanja biti predvidljivija.

  Florian Philippot (ENF), par écrit. ‒ Le projet présenté permet de défendre les banques européennes face à leurs concurrentes, particulièrement américaines. Je le soutiens donc et vote en sa faveur.

  Tonino Picula (S&D), napisan. ‒ Banke moraju biti efikasni dio našeg gospodarstva, ne element rizika. One imaju ključnu ulogu u financiranju europskog gospodarstva i vjerojatno će ostati glavni izvor financiranja kućanstava i poduzeća, a posebno malih i srednjih poduzeća. Otporan i dobro kapitaliziran bankarski sustav preduvjet je za očuvanje financijske stabilnosti i potporu gospodarskom rastu. Revizija koju trenutačno provodi BCBS mora poticati i promicati uravnotežene šanse za uspjeh, jednake uvjete poslovanja za sve na globalnoj razini. Mora umanjiti, ne dodatno naglasiti, razlike u jurisdikcijama i bankarskim modelima te izbjeći nepotrebno kažnjavanje EU-ovog bankarskog modela. Ključ je u pristupu temeljenom na pravilnoj procjeni rizika, s istim pravilima što se primjenjuju na isti rizik. Zdrav okvir za financijsku stabilnost i rast treba biti sveobuhvatan i uravnotežen kako bi obuhvatio dinamičnu praksu nadzora, a ne se samo usredotočio na statičnu regulaciju koja se uglavnom odnosi na kvantitativne aspekte. Želim naglasiti potrebu za većom transparentnošću i odgovornošću kako bi se povećala legitimnost savjeta BCBS-a i njihovo preuzimanje. Banke trebaju biti dobro kapitalizirane da bi podržale realno gospodarstvo, smanjile sustavni rizik i da se ne bi ponovilo spašavanje banaka golemim financijskim sredstvima, čemu smo svjedočili tijekom krize.

  João Pimenta Lopes (GUE/NGL), por escrito. ‒ Após a onda neoconservadora dos anos oitenta e a fúria neoliberal que desregulamentou o setor financeiro, cedo se percebeu que a banca privada necessitava de algumas regras sob pena de pôr em causa todo o sistema.

As regras criadas desde Basileia I até III pretendem impor níveis mínimos de capitais próprios. Contudo, as regras para a sua contabilização tornam-se cada vez mais complexas e opacas, como convém aos grupos de interesses que lucram sempre com a falta de transparência.

Hoje, ao cidadão incute-se a ideia de que os modelos de avaliação de risco dos ativos são da responsabilidade dos bancos ditos sistémicos, ao contrário dos outros que estão sujeitos a um modelo normalizado. Ou seja, temos, como foi comprovado por um estudo da Standard & Poor's, ativos com ponderações diferentes de banco para banco, logo, um sistema em que os rácios de solvabilidade e os testes de stress são completamente manipulados pelos grandes bancos, retirando assim qualquer credibilidade a todo o sistema de supervisão.

Pela nossa parte, a solução é simples. O crédito é demasiado importante para ser deixado à livre iniciativa do setor privado. O controlo público da banca e o sistema financeiro é hoje uma imperativa necessidade.

  Franck Proust (PPE), par écrit. ‒ J'ai voté en faveur du rapport sur la finalisation de l'accord de Bâle III, dont l’objectif principal est d'accroître la capacité de résilience des grandes banques internationales, c'est-à-dire leur capacité à s'adapter à la conjoncture économique. En réponse à la crise financière, il est primordial d'améliorer la robustesse des banques tout en préservant leur capacité à financer l’économie.

  Paulo Rangel (PPE), por escrito. ‒ Um sistema bancário resiliente e com uma boa capitalização é conditio sine qua non da estabilidade financeira, da garantia da concessão adequada de créditos à economia real e do crescimento económico.

Na sequência da recente crise financeira mundial, os líderes do G20 aprovaram um programa abrangente de reformas que beneficia os sistemas bancários internacionais, incluindo o reforço dos requisitos prudenciais.

Nesse sentido, é de sobremaneira importante que os bancos sejam capitalizados para poderem apoiar a economia real, reduzir o risco de crises sistémicas e evitar uma repetição dos enormes resgates a que se assistiu durante a crise.

Defendo a necessidade de regulamentação adequada para o setor bancário, a fim de assegurar a concorrência leal e a estabilidade financeira.

Por conseguinte, voto favoravelmente.

  Julia Reid (EFDD), in writing. ‒ This non-legislative motion for a resolution calls on the Commission to act, accordingly UKIP voted against.

  Liliana Rodrigues (S&D), por escrito. ‒ É primordial que os bancos sejam um elemento eficiente da nossa economia e não um elemento de risco. Os bancos precisam de ser bem capitalizados, de forma a suportar a economia real, reduzir o risco sistémico e evitar a repetição dos enormes resgates verificados durante a crise.

O trabalho em curso da Comissão de Basileia deve promover a igualdade de condições a nível global, atenuando as diferenças entre jurisdições e modelos bancários e não penalizando indevidamente o modelo bancário da UE.

A posição tomada pelo Parlamento com esta resolução é a de sublinhar a necessidade de maior transparência e prestação de contas.

  Inmaculada Rodríguez-Piñero Fernández (S&D), por escrito. ‒ He apoyado esta resolución de la comisión de asuntos económicos y monetarios del Parlamento sobre el proceso de regulación bancaria internacional conocido como Basilea III. Con esta resolución, solicitamos que se mejore la posición financiera de las entidades pero sin aumentar significativamente los requisitos de capital, y que no se afecte el modelo europeo de banca en el marco de la competencia internacional. Además, el informe apoya el enfoque de cálculo de los niveles de capital con base al riesgo, pero reduciendo la variabilidad.

  Bronis Ropė (Verts/ALE), raštu. ‒ Finansų sektoriaus reguliavimui skirtas Bazelio III teisės aktų paketas yra žingsnis atgal. Jame iš esmės yra įtvirtinama nuostata, jog kai kurios finansines institucijos yra per didelės, kad būtų galima jas priversti laikytis sąžiningos konkurencijos ar net atsakingo finansų valdymo principų, o valstybės faktiškai įsipareigoja jas gelbėti bankroto grėsmės atveju. Kas liūdniausia, daugeliu atvejų Komisija buvo ta institucija, kuri vykdė lobistinę veiklą, skirtą Bazelio III susitarimų susilpninimui. Kartu su frakcijos kolegomis balsuoju prieš ir raginu daugiau dėmesio skirti finansų institucijų priežiūrai. Bent jau kaip prevencinei priemonei prieš artėjančią galimą naują finansų krizę.

  Fernando Ruas (PPE), por escrito. ‒ O sistema bancário quer-se resiliente e com níveis de capitalização adequados, sendo estas condições indispensáveis para a preservação da estabilidade financeira, a garantia da concessão adequada de créditos à economia real ao longo do ciclo, o reforço do crescimento económico e a criação de emprego.

A UE necessita de regulamentação apropriada para o setor bancário, a fim de assegurar a concorrência leal e a estabilidade financeira, pois os bancos desempenham um papel fundamental no financiamento da economia, sendo a principal fonte de financiamento para as famílias, as empresas e os cidadãos em geral. A legislação da UE tentou, desde cedo, refletir esta vertente da atividade bancária.

O trabalho para finalizar o quadro de Basileia III perspetiva o reforço da simplificação, uma maior comparabilidade e a convergência do quadro do capital ponderado pelo risco, sublinhando a necessidade de maior transparência e responsabilidade.

Esta revisão deve promover a igualdade de condições concorrenciais a nível mundial, mitigando as diferenças entre as várias jurisdições e modelos bancários, sem prejuízo do modelo bancário europeu.

Por considerar importante que este trabalho possa ser efetuado de forma eficaz e fiável, em prol do bom funcionamento e aplicabilidade da legislação bancária, votei favoravelmente esta proposta.

  Lola Sánchez Caldentey (GUE/NGL), por escrito. ‒ He votado en contra de esta resolución, en la que el Parlamento pone trabas a la revisión de la directiva Basel sobre las exigencias de capital de los bancos. Aumentar las exigencias de capital obliga a los bancos a guardar una suma mayor de capital a la hora de hacer préstamos. Esto es una condición para reducir la inestabilidad y la vulnerabilidad del sistema financiero. Sin embargo, la posición de los lobbies bancarios y de la Comisión es que esto disminuiría la competitividad de los bancos europeos frente a los estadounidenses. Pienso que la alta volatilidad de los bancos europeos y su tamaño desproporcionado es una amenaza muy seria a la sociedad europea y exige una intervención drástica para que las entidades financieras cumplan su función social.

  Maria Lidia Senra Rodríguez (GUE/NGL), por escrito. ‒ Esta resolución pretende diluir los trabajos de Basilea III y limitar las exigencias de capitales a la banca europea, una de las más especulativas del mundo.

El sistema financiero ha demostrado ampliamente su incapacidad para autorregularse y el grave riesgo que supone para la estabilidad del sistema económico en su conjunto: es por eso que nuestra propuesta se fundamenta en la banca pública y la prohibición de la actividad especulativa. Mientras tanto, es necesario asegurar que la banca privada cumple con precauciones tan elementales como dotarse de suficiente capital para que sean sus accionistas los que asuman los riesgos financieros que incurren, en lugar de trasladar a los Estados sus pérdidas especulativas. Es por ello que no puedo aceptar el contenido de este informe y he votado en contra.

  Remo Sernagiotto (ECR), per iscritto. ‒ Il comitato di Basilea per la vigilanza bancaria (CVBV) ha proposto dei requisiti più severi sul capitale bancario, come previsto dalla revisione delle norme contenute nell'accordo di Basilea III. È importante che tali misure consentano alle banche di continuare a svolgere il loro ruolo chiave di finanziatori dell'economia europea, senza compromettere ad esempio la loro capacità di erogare prestiti.

Con l'auspicio che gli organi competenti, quali la Commissione e la Banca centrale europea, trasmettano al Parlamento aggiornamenti e valutazioni precise e trasparenti in merito ai lavori in corso del CBVB, ho deciso di esprimere il mio voto a favore della risoluzione.

  Jill Seymour (EFDD), in writing. ‒ I voted against this as it calls on the EU Commission to get involved in agreements that should be managed on a bilateral basis.

  Siôn Simon (S&D), in writing. – Today I voted in favour of the finalisation of Basel III. It is paramount that banks are an efficient component of our economy and not an element of risk. Banks need to be well capitalised in order to support the real economy, reduce systemic risk and avoid the repeat of the enormous bailouts witnessed during the crisis.

This resolution has been made to state Parliament’s position on some key issues under discussion by the Basel Committee (BCBS) that will influence the legislation for the banking sector in the coming years.

  Davor Škrlec (Verts/ALE), napisan. ‒ Pozitivno sam glasao za ovo izvješće, no ovo obrazloženje glasovanja nastaje kao kritika postojećem sustavu vrednovanja rada zastupnika u Europskom parlamentu isključivo na osnovu statističkog broja parlamentarnih aktivnosti potenciranog u Hrvatskoj, a koji zapravo ne odražava stvarnu kvalitetu i količinu rada, učinkovitost te ponajviše uspjeh zastupničkog djelovanja.

  Monika Smolková (S&D), písomne ‒ Podporila som návrh uznesenia volajúceho po dokončení rámca Bazilej III, pretože som presvedčená, že je dôležité, aby boli banky funkčnou súčasťou ekonomiky. Nemôžu byť pre ekonomiky rizikom, a aby sme predišli gigantickým krachom bánk, aké sme pozorovali počas krízy, musia byť banky dostatočne kapitálovo zabezpečené pre podporu reálnej ekonomiky. Práca bazilejského výboru predstavuje snahu pripraviť podmienky na zmierňovanie rozdielov medzi právnymi prostrediami a bankovými modelmi. Odporúčania, ktoré výbor vydáva, síce nie sú záväzné, ale pre centrálne banky krajín, ktoré sú jeho členmi, predstavujú štandardy bankového sektoru. Súhlasím aj s názorom spravodajcu, že nie je možné bankový model EU penalizovať a že pri jeho regulácii je potrebné zachovávať rovnaké pravidlá pre rovnakú mieru rizika. Uznesenie, ktoré sme dnes schválili, predstavuje príspevok do diskusie bazilejského výboru o budúcich legislatívnych úpravách bankového sektoru. Naším zámerom je zdôrazniť potrebu väčšej transparentnosti a zodpovednosti, ktorá by zvýšila legitimitu bazilejského výboru. Jeho závery by mali byť viac prepojené s prácou európskych inštitúcií, aby ich bolo možné lepšie zapracovať do reforiem, ktoré v súčasnosti v EU prebiehajú. Bankový sektor nemá medzi ľuďmi dobré meno, a preto by bolo dobré, keby sa do jeho pôsobenia podarilo vniesť zodpovednejšie pravidlá správania.

  Igor Šoltes (Verts/ALE), pisno. ‒ Za ohranjanje finančne stabilnosti in zagotavljanje posojil realnemu gospodarstvu so ključni vzdržen in dobro kapitaliziran bančni sistem ter trdni svetovni standardi in načela.

Baselski odbor za bančni nadzor združuje centralne banke in nadzornike večjih bančnih institucij po svetu, ki oblikujejo mednarodno dogovorjene minimalne standarde glede skrbnega in varnega poslovanja bank in obravnavajo negativne posledice svetovne ekonomske in finančne krize, s katerimi se še vedno soočajo države v Evropski uniji in drugod po svetu.

Poročilo Parlamenta sicer navaja nekatera dobra izhodišča za prihodnost, kot so na primer preprečevanje negativnih posledic nezanesljivega finančnega sistema za realno gospodarstvo in odvzem pravice do uporabe običajnih bančnih praks v primerih, kjer so se te že izkazale za neuspešne, dodelitev pristojnosti nadzornikom, da od bank zahtevajo natančen izračun tveganja klasičnih bančnih instrumentov, in zavezo Parlamenta, da se bo še naprej zavzemal za preprečitev ponovnega vala reševanja slabih bank.

Ker pa so priporočila Baselskega odbora za bančni nadzor premalo ambiciozna in preblaga, obljube svetovnih voditeljev, da davkoplačevalci ne bodo več plačevali za neodgovorno ravnanje bank, pa do danes niso bile izpolnjene in obenem obstaja velika možnost, da bomo v prihodnosti priča celo negativni deregulaciji na tem področju, poročila pri glasovanju nisem podprl.

  Joachim Starbatty (ECR), schriftlich. ‒ Der Entschließungsantrag der großen Koalition im Europäischen Parlament positioniert sich klar gegen eine Erhöhung der Eigenkapitalanforderungen für europäische Banken durch die anstehenden Basel-III-Reformen. Ich bin ausdrücklich der Meinung, dass zur Stabilität unseres Finanzsystems und als Lehre aus der Finanzkrise eine solche Erhöhung unabdingbar ist, und habe somit gegen den Text gestimmt.

Die aktuelle Bankenregulierung basiert auf Risikogewichtung der Eigenkapitalanforderungen und gibt so vor, Risiken könnten im Vorfeld beziffert werden. Ebenfalls ignoriert sie völlig die enormen Risiken des anhaltenden Niedrigzinsumfeldes. Das Parlament führt als Argument gegen die Basler Reformen eine Benachteiligung europäischer Banken an. Tatsächlich müssen amerikanische Banken aktuell weit mehr Eigenmittel vorhalten als ihre europäischen Konkurrenten. Auch das Argument, die Kreditvergabe im Euroraum werde durch eine Erhöhung des Eigenkapitals gefährdet, teile ich nicht. Die größte Gefährdung stellt eine Finanzkrise dar und diese lässt sich nur verhindern, wenn endlich die notwendigen Schlüsse aus den für den Steuerzahler verheerenden Entwicklungen im Bankensystem von 2008 gezogen werden.

  Ivan Štefanec (PPE), písomne ‒ Cieľom rámca Bazilej III je zvýšiť jednoduchosť, porovnateľnosť a konvergenciu rizikovo váženého kapitálového rámca s cieľom riešiť nadmernú variabilitu rizikovo vážených aktív a uplatňovať rovnaké pravidlá na rovnaké riziká. Komisia by mala posúdiť uskutočniteľnosť budúceho regulačného rámca pozostávajúceho z menej zložitých, vhodnejších a primeranejších prudenciálnych pravidiel, ktoré by boli špecificky prispôsobené rôznym typom bankových modelov.

  Beatrix von Storch (EFDD), schriftlich. ‒ Der Entschließung des EU-Parlaments zur Fertigstellung von Basel III habe ich nicht zugestimmt.

Ich halte alle Bemühungen zur Stabilisierung der Banken für fruchtlos. Das ist Symptombehandlung, die die eigentlichen Wurzeln der Probleme, die auch im Geldsystem begründet liegen, nicht antastet. Es ist gut, höhere Kapitalanforderungen zu stellen. Dies kann jedoch kaum im Wege einer verbesserten Aufsicht gelingen und auch nicht abhängig sein von einem konzertierten Zusammenwirken im Rahmen der G20 oder des Basler Ausschusses für Bankenaufsicht. Alle diese Regulierungsbemühungen verfehlen das Ziel, lassen klare Haftungsregelungen vermissen und ersetzen diese durch politisch getriebene, schein-objektive Aufsicht und Regulierung. Ein guter Regelungsrahmen benötigt diese internationale Zusammenarbeit nicht und sein Entstehen wird dadurch mindestens verzögert und wahrscheinlich verhindert. Wenn zudem die Aufsicht – wie im Rahmen der Bankenunion die Aufsicht durch den SSM bei der EZB – durch nationale Interessen „gekapert“ wird, ist es vollends um Objektivität geschehen. So wie der SSM nationalen Interessen ausgeliefert ist, so dient auch der Basler Ausschuss als Deckmantel für die Durchsetzung nationaler Industriepolitik. Es ist nicht richtig, wenn genau solche Kredite regulatorisch benachteiligt werden, die bei europäischen Banken in der Bilanz bleiben, während die gleichen Risiken in den USA durch halbstaatliche Organisationen den Banken abgenommen werden.

  Dubravka Šuica (PPE), napisan. ‒ Podržavam rezoluciju o finalizaciji Basela III. Otporan i dobro kapitaliziran bankarski sustav preduvjet je očuvanja financijske stabilnosti te osiguranja odgovarajućeg kreditiranja gospodarstva. Postojanje globalnih standarda i načela za bonitetno reguliranje banaka važno je pogotovo u vremenu krize. Potrebno je priznati uložene napore BCBS-a da se finalizira okvir Basel III čija je svrha povećati jednostavnost, usporedivost i konvergenciju od kapitalnog okvira rizika radi rješavanja pitanja njegove prekomjerne varijabilnosti. Pozdravljam inicijativu koju predlaže ovo izvješće o jačoj ulozi Europskog parlamenta u cjelokupnom procesu te poziv na dijalog i razmjenu primjera najbolje prakse na europskoj, ali i međunarodnoj razini.

  Patricija Šulin (PPE), pisno. ‒ Glasovala sem za predlog resolucije k vprašanju za ustni odgovor o dokončanju okvira Basel III. K zadnji finančni in gospodarski krizi, katere posledice marsikatera država čuti še dandanes, so prispevale tudi banke, ki so neodgovorno kreditirale podjetja. Podpiram dober bančni nadzor in zahteve glede skrbnega in varnega poslovanja. Resolucija pravilno poudarja, da morajo biti banke dobro kapitalizirane, da bi podpirale realno gospodarstvo in zmanjšale sistemsko tveganje ter da ne bi znova prišlo do obsežnega reševanja z javnimi sredstvi, ki smo mu bili priča v času krize. Pošteno konkurenco in finančno stabilnost bomo dosegli z ustrezno ureditvijo sektorja nebančne kreditne dejavnosti.

  Νεοκλής Συλικιώτης (GUE/NGL), γραπτώς. ‒ Προφανώς το κύριο μέλημα των μεγάλων ομάδων του Κοινοβουλίου και των κυρίαρχων οικονομικών κύκλων της Ένωσης ήταν να «διατηρηθεί η ανταγωνιστικότητα των ευρωπαϊκών τραπεζών» απέναντι στις αντίστοιχες αμερικανικές. Αυτός είναι ο λόγος που οι τράπεζες δεν αναγκάζονται να αυξήσουν την κεφαλαιακή τους επάρκεια και οι τεχνικές κερδοσκοπίας τους δεν αντιμετωπίζονται. Καταψηφίσαμε την έκθεση.

  Ελευθέριος Συναδινός (NI), γραπτώς. ‒ Ένα καλά κεφαλαιοποιημένο τραπεζικό σύστημα αποτελεί προϋπόθεση για τη διατήρηση της χρηματοπιστωτικής σταθερότητας, ενώ πρέπει να στηρίζει την οικονομική ανάπτυξη.

Στα πλαίσια της αντιμετώπισης του πιστωτικού κινδύνου και του επιχειρησιακού κινδύνου, δαπανήθηκαν τεράστια ποσά για τη διάσωση των τραπεζών, ποσά τα οποία καλούνται να πληρώσουν οι πολίτες των κρατών μελών της Ευρωπαϊκής Ένωσης.

Ειδικά στην περίπτωση της Ελλάδας, η διάσωση των τραπεζών, η απόδοση τεράστιων μερισμάτων στους μετόχους και η ανακεφαλαιοποίηση των χρηματοπιστωτικών ιδρυμάτων μεταφράστηκαν στην υπογραφή των μνημονίων.

  Tibor Szanyi (S&D), írásban. ‒ Szavazatommal támogattam a Bázel III megállapodás véglegesítéséről szóló állásfoglalási indítványt, amelyhez hasonlóan üdvözlöm a Bázeli Bankfelügyeleti Bizottság (BCBS) a bankok prudenciális szabályozására vonatkozó globális előírások és elvek megszilárdításával kapcsolatos munkáját. Az előadóval egyetértve hangsúlyozom, hogy a válság során a bankoknak nyújtott mentőcsomagok nem ismétlődhetnek meg, ezért kellő mértékben feltőkésített bankokra van szükség, amelyek képesek támogatni a reálgazdaságot. Szintén helyeslem az indítvány által megfogalmazott felhívást, miszerint a BCBS határozatai legitimitásának és elismerésének fokozása érdekében nagyobb átláthatóságra és elszámoltathatóságra van szükség, valamint folytatni kell az intézmények közötti párbeszédet.

Továbbá helyeslem, hogy az állásfoglalási indítvány egyik fontos pontja rámutat, hogy más joghatóságoktól eltérően az európai gazdaságban a bankok kulcsszerepet játszanak a háztartások és a vállalkozások, különösen a kkv-k finanszírozásában. Ezt továbbra is figyelembe kell venni, miközben törekedni kell az európai gazdasági finanszírozási formáinak diverzifikálására.

  Claudia Țapardel (S&D), in writing. ‒ It is paramount that banks are an efficient component of our economy and not an element of risk. Banks need to be well capitalised in order to support the real economy, reduce systemic risk and avoid the repeat of the enormous bailouts witnessed during the crisis. The ongoing work of the Basel Committee should promote a level playing field at the global level by mitigating – rather than exacerbating – the differences between jurisdictions and banking models and not unduly penalising the EU banking model. A risk-based approach to regulation is key, with the same rules being applied to the same risk. I therefore support Parliament’s resolution that underlines key issues that could help to achieve greater transparency and accountability in enhancing the legitimacy and ownership of the Basel Committee (BCBS).

  Marc Tarabella (S&D), par écrit. ‒ J'ai voté en faveur du texte. Le Parlement réaffirme par là même que les banques doivent être correctement capitalisées afin de soutenir l’économie réelle, de réduire le risque systémique et d’éviter toute répétition des opérations de sauvetage massives observées pendant la crise. Il souligne la nécessité d’élaborer une réglementation appropriée du secteur bancaire parallèle afin de garantir une concurrence loyale ainsi que la stabilité financière.

  Pavel Telička (ALDE), in writing. ‒ Basel III is a global, voluntary regulatory framework on bank capital adequacy, stress testing, and market liquidity risk. The motion for a resolution on the Basel III accord calls for a revision of the regulatory framework, to include, inter alia, a better promotion of a level playing field at the global level by mitigating the differences between jurisdictions, national banking competencies and models, which in turn would mitigate the likelihood of unduly penalising the EU banking model. I voted in favour of this resolution because I believe in better coordination and harmonisation of banking standards; as in most other sectors, there can be more opportunities for growth and prosperity.

  Ivica Tolić (PPE), napisan. ‒ Podržavam prijedlog Rezolucije podnesen nakon pitanja za usmeni odgovor B8-001810/2016 u skladu s člankom 128. stavkom 5. Poslovnika o finalizaciji Basela III (2016/2959(RSP). Njime se ističe da za razliku od drugih jurisdikcija, banke imaju ključnu ulogu u financiranju europskog gospodarstva i da će vjerojatno ostati glavni izvor financiranja kućanstava i poduzeća, a posebno malih i srednjih poduzeća. Također, prijedlog rezolucije naglašava da je zakonodavstvo EU-a oduvijek pokušavalo odražavati tu činjenicu i da tako treba i dalje ostati. Ipak, prepoznaje važnost diverzificiranja izvora financiranja europskog gospodarstva i u tom pogledu pozdravlja sadašnji rad u okviru unije tržišta kapitala. Prijedlog rezolucije također daje važnost i usklađenosti nadzora u EU-u za koji su zadužena europska i nacionalna nadzorna tijela za bankarstvo, uz uvažanje načela proporcionalnosti i prikladnosti pravila za različite bankovne modele.

  Ruža Tomašić (ECR), napisan. ‒ Ovo usmeno pitanje Odbora ECON vezano je uz privođenje kraju Basela III. Bazelski odbor za nadzor banaka (BCBS) predlaže da se bonitetni okvir za banke koje rade s kreditnim rizicima unaprijedi, što bi označilo početak Basela IV.

Prijedlog primjerice ide u smjeru revidiranja standardiziranih metoda koje računaju rizik za ponderirane aktive banke, pri čemu se ne dira u međunarodne sporazume dogovorene u Baselu koji se protive povećanju kapitalnih davanja, a istodobno se poštuje specifičnost bankarskog sektora u Uniji.

Stoga sam glasovala za.

  Romana Tomc (PPE), pisno. ‒ Predlog resolucije Evropskega parlamenta o dokončanju okvira Basel III sem podprla, ker je odporen in dobro kapitaliziran bančni sistem temeljni pogoj za ohranjanje finančne stabilnosti in zagotavljanje primernih posojil realnemu gospodarstvu v celotnem življenjskem ciklu ter prispeva h gospodarski rasti.

Baselski odbor tudi razvija standarde glede varnega in skrbnega poslovanja velikih mednarodnih bank. V njem potekajo razprave o dodatnih spremembah bonitetnega okvira za banke, ki se nanašajo na kreditno in operativno tveganje, kar je pozitivno. Te reforme se osredotočajo na povečanje občutljivosti za tveganja in trdnost standardiziranih pristopov za kreditno tveganje. Za ureditev skrbnega in varnega poslovanja bank so potrebni trdni svetovni standardi, za katere pa se Baselski odbor zavzema.

  Estefanía Torres Martínez (GUE/NGL), por escrito. ‒ He votado en contra de esta resolución, en la que el Parlamento pone trabas a la revisión de la directiva Basel sobre las exigencias de capital de los bancos. Aumentar las exigencias de capital obliga a los bancos a guardar una suma mayor de capital a la hora de hacer préstamos. Esto es una condición para reducir la inestabilidad y la vulnerabilidad del sistema financiero. Sin embargo, la posición de los lobbies bancarios y de la Comisión es que esto disminuiría la competitividad de los bancos europeos frente a los estadounidenses. Pienso que la alta volatilidad de los bancos europeos y su tamaño desproporcionado es una amenaza muy seria a la sociedad europea y exige una intervención drástica para que las entidades financieras cumplan su función social.

  Ulrike Trebesius (ECR), schriftlich. ‒ Der Entschließungsantrag der großen Koalition im Europäischen Parlament positioniert sich klar gegen eine Erhöhung der Eigenkapitalanforderungen für europäische Banken durch die anstehenden Basel-III-Reformen. Ich bin ausdrücklich der Meinung, dass zur Stabilität unseres Finanzsystems und als Lehre aus der Finanzkrise eine solche Erhöhung unabdingbar ist, und habe somit gegen den Text gestimmt.

Die aktuelle Bankenregulierung basiert auf Risikogewichtung der Eigenkapitalanforderungen und gibt so vor, Risiken könnten im Vorfeld beziffert werden. Ebenfalls ignoriert sie völlig die enormen Risiken des anhaltenden Niedrigzinsumfeldes. Das Parlament führt als Argument gegen die Basler Reformen eine Benachteiligung europäischer Banken an. Tatsächlich müssen amerikanische Banken aktuell weit mehr Eigenmittel vorhalten als ihre europäischen Konkurrenten. Auch das Argument, die Kreditvergabe im Euroraum werde durch eine Erhöhung des Eigenkapitals gefährdet, teile ich nicht. Die größte Gefährdung stellt eine Finanzkrise dar und diese lässt sich nur verhindern, wenn endlich die notwendigen Schlüsse aus den für den Steuerzahler verheerenden Entwicklungen im Bankensystem von 2008 gezogen werden.

  Mylène Troszczynski (ENF), par écrit. ‒ Le comité de Bâle est un organisme international qui élabore des règles prudentielles applicables aux établissements bancaires afin d’en améliorer la solvabilité. Il s’agit de recommandations, qui doivent ensuite être transposées par les institutions compétentes.

La tendance depuis la crise de 2008 a été celle d’un renforcement des exigences, qui a contraint les banques à augmenter leurs fonds propres ou à réduire leurs engagements (prêter moins, plus cher, ou à des projets ou des entreprises moins risquées).

Deux conceptions s’affrontent. La première privilégie la compétitivité des banques européennes face à leurs concurrentes, notamment américaines. Elle voit donc d’un mauvais œil l’introduction des nouvelles exigences. C’est la position que prend le rapport. L’élection de Donald Trump, qui a annoncé vouloir desserrer la contrainte sur les banques américaines, vient renforcer l’actualité de la menace.

La seconde conception se place davantage du côté de l’épargnant et de la stabilité systémique, en considérant qu’il faut encore accentuer la solidité des banques pour protéger les déposants contre les risques d’une résolution et garantir la solidité du système. Selon cette approche, les banques n’attendent qu’un desserrement de la réglementation pour reprendre leurs mauvaises pratiques à risque (titrisation, dérivés, etc).

La position politique que je retiens est de supporter la première option. J'ai donc voté pour.

  Kazimierz Michał Ujazdowski (ECR), na piśmie. ‒ Bazylejski Komitet Nadzoru Bankowego zaproponował udoskonalenie ram ostrożnościowych dla banków w zakresie ryzyka kredytowego i operacyjnego („Bazylea IV”). Proponowane środki obejmują między innymi rewizję standardowej metody kalkulowania aktywów banku ważonych ryzykiem. Proponowane zmiany znacząco przyczyniają się do ograniczenia roli krajowych instytucji kontrolnych. Bezpośrednio prowadzi to do większej centralizacji władzy europejskiej. Dlatego zagłosowałem przeciw rezolucji

  István Ujhelyi (S&D), írásban. ‒ Az indítvány szerint többek között a pénzügyi stabilitás és növekedés szilárd kerete átfogó és kiegyensúlyozott kell legyen, hogy dinamikus felügyeleti gyakorlatokat tartalmazhasson és ne csak a főként kvantitatív aspektusokra vonatkozó statikus szabályozásra összpontosítson. Voksommal a végszavazásnál az S&D-frakció álláspontját támogattam.

  Miguel Urbán Crespo (GUE/NGL), por escrito. ‒ He votado en contra de esta resolución, en la que el Parlamento pone trabas a la revisión de la directiva Basel sobre las exigencias de capital de los bancos. Aumentar las exigencias de capital obliga a los bancos a guardar una suma mayor de capital a la hora de hacer préstamos. Esto es una condición para reducir la inestabilidad y la vulnerabilidad del sistema financiero. Sin embargo, la posición de los lobbies bancarios y de la Comisión es que esto disminuiría la competitividad de los bancos europeos frente a los estadounidenses. Pienso que la alta volatilidad de los bancos europeos y su tamaño desproporcionado es una amenaza muy seria a la sociedad europea y exige una intervención drástica para que las entidades financieras cumplan su función social.

  Viktor Uspaskich (ALDE), raštu. – Raginu ES ir tarptautiniu lygmenimis nustatyti reguliavimo institucijų tarpusavio dialogą ir keitimąsi geriausios praktikos pavyzdžiais proporcingumo principo taikymo klausimais.

  Ivo Vajgl (ALDE), in writing. ‒ I voted against the motion for a resolution further to Question for Oral Answer B8 001810/2016 pursuant to Rule 128(5) of the Rules of Procedure on the finalisation of Basel III. A resilient and well capitalised banking system is a prerequisite for preserving financial stability, providing appropriate lending to the real economy throughout the cycle and supporting economic growth. The G20 leaders agreed in the aftermath of the financial crisis to a comprehensive reform agenda strengthening the regulatory standards of international banks, including the strengthening of prudential requirements. The European Union implemented the internationally agreed standards in the framework of the Capital Requirements Regulation (CRR) and Capital Requirements Directive (CRD IV). I voted against because I believe the approach, which assumes that every standard has to be applied in the same way, would not be efficient or proportionate.

  Ramón Luis Valcárcel Siso (PPE), por escrito. ‒ Este texto expresa la posición de la Eurocámara con respecto a la discusión de una reforma del marco prudencial para los bancos que actualmente lleva a cabo el Comité de Supervisión Bancaria de Basilea (BCBS). Esta reforma tiene como objetivo hacer que el enfoque estandarizado sea más sensible al riesgo y, al mismo tiempo, restringir el uso de modelos internos para determinadas carteras, además de establecer algunos niveles para los productos del resto sobre la base del enfoque estandarizado. Mediante mi voto afirmativo, muestro apoyo a las negociaciones de Basilea, considerando fundamental que su adaptación al marco europeo de regulación financiera no desemboque en incrementos sustanciales de los requerimientos de capital de las entidades, así como, que no afecte de forma asimétrica a los distintos modelos de negocio bancarios y contribuya a diseñar y mantener un marco regulatorio estable y de igual trato a todas las entidades.

  Marco Valli (EFDD), per iscritto. – Durante la scorsa plenaria è stata votata una mozione sulla finalizzazione di Basilea III e sulla futura Basilea 4 sui requisiti di capitale per le banche. Nella mozione ci sono punti condivisibili ma anche alcune importanti criticità. Riteniamo per esempio non sostenibile l'appello ad utilizzare il metodo interno che consente alle banche di calcolarsi attraverso modelli interni i requisiti di capitale, al posto del metodo standardizzato, dato che l'utilizzo di questo metodo ha generato distorsioni e aperto la strada a veri e propri abusi da parte delle grandi banche.

Non sosteniamo inoltre l'introduzione di un approccio basato sul rischio anche i titoli di stato che avrebbe l'effetto di scoraggiare gli investimenti nei titoli dei Paesi giudicati più a rischio dai mercati, andando quindi a danneggiare paesi come l'Italia. Condividiamo però alcuni principi sottolineati in modo molto chiaro nella mozione tra cui la necessità che la regolamentazione non vada a restringere ulteriormente la capacità di prestito delle banche all'economia reale e l'importanza di garantire pari condizioni nel mercato tra operatori. Per questi motivi abbiamo preferito astenerci durante il voto in Aula.

  Ángela Vallina (GUE/NGL), por escrito. ‒ Esta resolución pretende diluir los trabajos de Basilea III y limitar las exigencias de capitales a la banca europea, una de las más especulativas del mundo.

El sistema financiero ha demostrado ampliamente su incapacidad para autorregularse y el grave riesgo que supone para la estabilidad del sistema económico en su conjunto: es por eso que nuestra propuesta se fundamenta en la banca pública y la prohibición de la actividad especulativa. Mientras tanto, es necesario asegurar que la banca privada cumple con precauciones tan elementales como dotarse de suficiente capital para que sean sus accionistas los que asuman los riesgos financieros que incurren, en lugar de trasladar a los Estados sus pérdidas especulativas. Es por ello que no puedo aceptar el contenido de este informe y he votado en contra.

  Hilde Vautmans (ALDE), schriftelijk. ‒ Ik stemde voor, omdat een veerkrachtig en voldoende gekapitaliseerd bankenstelsel een voorwaarde is voor het handhaven van financiële stabiliteit, het verstrekken van passende leningen aan de reële economie gedurende de hele cyclus, en het bevorderen van economische groei.

  Marie-Christine Vergiat (GUE/NGL), par écrit. ‒ Les modèles de calcul des risques bancaires ont été la cause majeure de la crise financière car ils étaient régulièrement utilisés pour cacher les risques importants dans les bilans des banques.

Partant de ce constat, le cadre de Bâle adopté en 2007 garantit un niveau minimum de capitaux propres afin d’assurer la solidité financière des banques.

Le secteur financier européen met en avant de soi-disant répercussions négatives sur sa capacité à financer l’économie réelle si elles devaient mettre en œuvre de façon stricte les nouvelles propositions du comité de Bâle. Cela se passe de commentaires.

Mais la majorité des groupes politiques s’est surtout montrée préoccupée de la compétitivité des banques européennes face à leurs homologues américaines, et a surtout critiqué les efforts du comité de Bâle pour plus de transparence.

Au mieux peut-on se féliciter de la demande de création de conditions équitables entre les banques petites et grandes. Cette résolution ne va pas dans le bon sens. J’ai voté contre.

  Miguel Viegas (GUE/NGL), por escrito. ‒ Após a onda neoconservadora dos anos oitenta e a fúria neoliberal que desregulamentou o setor financeiro, cedo se percebeu que a banca privada necessitava de algumas regras sob pena de pôr em causa todo o sistema.

As regras criadas desde Basileia I até III pretendem impor níveis mínimos de capitais próprios. Contudo, as regras para a sua contabilização tornam-se cada vez mais complexas e opacas, como convém aos grupos de interesses que lucram sempre com a falta de transparência.

Hoje, o cidadão aprende que os modelos de avaliação de risco dos ativos são da responsabilidade dos bancos ditos sistémicos, ao contrário dos outros que estão sujeitos a um modelo normalizado. Ou seja, temos, como foi comprovado por um estudo da Standard & Poor's, ativos com ponderações diferentes de banco para banco.

Ou seja, temos um sistema em que os rácios de solvabilidade e os testes de stress são completamente manipulados pelos grandes bancos, retirando assim qualquer credibilidade a todo o sistema de supervisão.

Pela nossa parte, a solução é simples. O crédito é demasiado importante para ser deixado à livre iniciativa do setor privado. O controlo público sobre a banca e o sistema financeiro é hoje mais do que uma evidência, é uma necessidade.

  Harald Vilimsky (ENF), schriftlich. ‒ Der Entschließungsantrag ersucht die Kommission eindringlich, bei der Umsetzung der Basel-III-Kriterien und bei der Arbeit des BCBS (Basel Committee on Banking Supervision) mehr Augenmaß zu halten und auf die Besonderheiten des europäischen Bankensystems einzugehen. Seit der Krise 2008 sind die Anforderungen für Banken immer stärker angestiegen. Die letzte Runde an Verordnungen des BCBS zur Stabilität (TLAC, Leverage Ratio, Kapitalanforderungen, RWA, Eigenmittelanforderungen, LCR, NSFR) stellt Anforderungen an die Banken, für die das europäische System gar nicht gemacht ist – die USA und asiatische Banken aber stark bevorteilen. Damit die europäischen Banken auf Augenhöhe mit den US-Banken konkurrieren können und die europäische Bankenstruktur nicht mittelfristig ganz verschwindet (und so europäische Finanzierung nur mehr von außereuropäischen Banken kommt), sollte die Kommission, aber auch EBA, besser Rücksicht auf die Besonderheiten des europäischen Systems nehmen – und nicht einen One Size Fits All-Ansatz wählen.

Aus diesen Gründen habe ich diesem Entschließungsantrag zugestimmt.

  Daniele Viotti (S&D), per iscritto. ‒ Ho espresso il mio voto favorevole alla risoluzione sul completamento di Basilea III. Questa risoluzione è da considerarsi equilibrata, poiché dovrebbe rispettare il principio di non aumentare in modo significativo i requisiti globali di capitale, mentre allo stesso tempo viene rafforzata la posizione finanziaria complessiva delle banche europee.

Le banche rappresentano una componente fondamentale per il funzionamento efficace della nostra economia; devono essere ben capitalizzate al fine di sostenere l'economia reale, ridurre il rischio sistemico ed evitare i salvataggi verificatisi durante la crisi. Il lavoro che sta svolgendo il Comitato di Basilea dovrebbe riuscire a mitigare le differenze tra le giurisdizioni e i modelli bancari europei.

  Julie Ward (S&D), in writing. ‒ It was the reckless deregulation of the banking sector which led to the financial and economic crisis of 2008, a crisis we still suffer from today. I therefore welcome EU efforts to create more responsible prudential standards for the financial sector, in order to avoid such a crash happening again.

  Milan Zver (PPE), pisno. ‒ Glasoval sem za Resolucijo Evropskega parlamenta o dokončanju okvira Basel III.

Odporen in dobro kapitaliziran bančni sistem je temeljni pogoj za ohranjanje finančne stabilnosti in prispeva h gospodarski rasti. Ker imajo banke zelo pomembno vlogo pri financiranju evropskega gospodarstva in bodo verjetno ostale glavni vir financiranja za gospodinjstva in podjetja, je potreben učinkovit bančni nadzor za dokončanje okvira Basel III, katerega namen je povečati jasnost, primerljivost in tveganju prilagojen kapitalski okvir, da bi odpravili pretirana nihanja tveganju prilagojenih sredstev ter uporabljali enaka pravila za enaka tveganja.