Пълен протокол на разискванията

Четвъртък, 24 ноември 2016 г. - Страсбург

1. Откриване на заседанието

ΠΡΟΕΔΡΙΑ: ΔΗΜΗΤΡΙΟΣ ΠΑΠΑΔΗΜΟΥΛΗΣ
Αντιπρόεδρος

(Η συνεδρίαση αρχίζει στις 09.00)

2. Положението в Сирия (внесени предложения за резолюция): вж. протокола

3. Отношенията между ЕС и Турция (внесени предложения за резолюция): вж. протокола

4. Положението в Беларус (внесени предложения за резолюция): вж. протокола

5. Петиции: вж. протокола

6. Дейността на Европейския омбудсман през 2015 г. (разискване)

  Πρόεδρος. – Το πρώτο σημείο στην ημερήσια διάταξη είναι η έκθεση του κ. Νότη Μαριά σχετικά με την ετήσια έκθεση δραστηριοτήτων του Ευρωπαίου Διαμεσολαβητή κατά το 2015 [2016/2150(INI)] (Α8-0331/2016)

  Νότης Μαριάς, Εισηγητής. – Κύριε Πρόεδρε, θα ήθελα και εγώ, με τη σειρά μου, να καλωσορίσω την Ευρωπαία Διαμεσολαβήτρια, την κύρια O’Reilly, να την συγχαρώ για την εργασία την οποία έχει κάνει, που πραγματικά είναι πάρα πολύ σημαντική. Θα ήθελα φυσικά να καλωσορίσω και τον κύριο Timmermans, τον Αντιπρόεδρο της Επιτροπής, ο οποίος συμβάλλει επίσης με τη δραστηριότητά του στην προσπάθεια αντιμετώπισης των κρουσμάτων κακοδιοίκησης στο πλαίσιο της λειτουργίας όχι μόνο της Επιτροπής, αλλά συνολικά της Ευρωπαϊκής Ένωσης. Επιτρέψτε μου να ευχαριστήσω τους σκιώδεις εισηγητές, οι οποίοι συνέβαλαν με την παρέμβασή τους στο να διαμορφώσουμε αυτή την έκθεση. Θα ήθελα επίσης να ευχαριστήσω τα μέλη της Γραμματείας της Επιτροπής Αναφορών για την προσπάθεια την οποία έκαναν.

Θεωρώ ότι η διαδικασία που συζητούμε σήμερα είναι πολύ σημαντική. Είναι μια διαδικασία δημοκρατικής λογοδοσίας, μια διαδικασία κατά την οποία θα ακούσουμε και θα μπορέσουμε να κρίνουμε τη δραστηριότητα της Ευρωπαίας Διαμεσολαβήτριας. Ο θεσμός του Ευρωπαίου Διαμεσολαβητή είναι πολύ σημαντικός, ξεκίνησε από το 1996 -αν δεν κάνω λάθος- και το θεσμικό αυτό όργανο διορίζεται από το ίδιο το Ευρωπαϊκό Κοινοβούλιο.

Επιτρέψτε μου να επισημάνω ότι το βασικό στοιχείο που αφορά τη δραστηριότητα του Ευρωπαίου Διαμεσολαβητή προέρχεται από το άρθρο 24 της Συνθήκης λειτουργίας της Ευρωπαϊκής Ένωσης, όπου αναφέρεται ότι οι πολίτες έχουν δικαίωμα να καταγγείλουν περιπτώσεις και κρούσματα κακοδιοίκησης στον Ευρωπαίο Διαμεσολαβητή. Με την έννοια «κακοδιοίκηση» εννοούμε την πλημμελή και ανεπαρκή διοίκηση, μια διοίκηση η οποία παραβιάζει τον νόμο, παραβιάζει τα ανθρώπινα δικαιώματα, παραβιάζει τις αρχές της χρηστής διοίκησης, στις οποίες συμπεριλαμβάνεται και η διαφάνεια και η σύγκρουση συμφερόντων.

Έχουμε, λοιπόν, θέσει στην έκθεσή μας μια σειρά ζητημάτων τα οποία πρέπει να εξετάσουμε. Πρώτα από όλα, πώς αντιμετωπίζει ο Διαμεσολαβητής την περίπτωση σύγκρουσης συμφερόντων ή ενδεχόμενης σύγκρουσης συμφερόντων στο πλαίσιο της λειτουργίας της Ευρωπαϊκής Κεντρικής Τράπεζας, διότι η Ευρωπαϊκή Κεντρική Τράπεζα, όπως ξέρετε, συμμετέχει στην τρόικα, ενώ ταυτόχρονα είναι δανειστής των κρατών μελών, είναι εποπτική αρχή των τραπεζών και είναι μια ανεξάρτητη νομισματική αρχή. Πώς συμβιβάζει όλους αυτούς τους ρόλους και υπό ποιους όρους ελέγχουμε τη διαφάνεια στον τρόπο λήψης απόφασης;

Το ίδιο ισχύει και για την Ευρωομάδα, που είναι ένα όργανο άτυπο αλλά ουσιαστικό, καθώς λαμβάνει σημαντικές αποφάσεις που επηρεάζουν την κοινωνική και οικονομική ζωή των Ευρωπαίων πολιτών. Ερωτήματα τίθενται και για τον ESM, τον οργανισμό ο οποίος δίνει δάνεια στα κράτη μέλη, αλλά επιβάλλει ταυτόχρονα και μνημόνια. Αυτή την γκρίζα ζώνη, λοιπόν, πρέπει να αντιμετωπίσουμε και νομίζω ότι οι παρατηρήσεις που κάνουμε στην έκθεση θέτουν τα ζητήματα αυτά.

Ερχόμαστε στη δραστηριότητα της ίδιας της Επιτροπής, η οποία πραγματικά ελέγχεται για τον τρόπο με τον οποίο χειρίστηκε το θέμα της διαπραγμάτευσης της TTIP. Υπήρξαν κριτικές από τους πολίτες, υπήρξε και παρέμβαση της Ευρωπαίας Διαμεσολαβήτριας για περισσότερη διαφάνεια και νομίζω ότι ο τρόπος με τον οποίο στη συνέχεια η Επιτροπή έδωσε πληροφορίες για το σημαντικό αυτό θέμα άνοιξε τον δρόμο για να γίνουν ουσιαστικές συζητήσεις και παρατηρήσεις.

Άλλο ένα σημαντικό θέμα το οποίο συζητήσαμε είναι: ποια είναι τα όρια λειτουργίας της Επιτροπής όταν ενεργεί ως θεματοφύλακας των συνθηκών; Είναι υποχρεωμένη να παραπέμπει όλα τα κράτη μέλη ή διατηρεί διακριτική ευχέρεια;

Ταυτόχρονα στην έκθεσή μας αναφερόμαστε και στον τρόπο με τον οποίο πρέπει να λειτουργήσει η Ευρωπαϊκή Πρωτοβουλία Πολιτών, ποια είναι τα δικαιώματα των ατόμων με ειδικές ανάγκες, ποια είναι η λειτουργία και ο έλεγχος του Frontex, τι κάνουμε στην περίπτωση των «revolving doors», υπό ποιους όρους και προϋποθέσεις ελέγχονται οι πρώην Επίτροποι οι οποίοι έχουν αναλάβει θέσεις σε άλλους οργανισμούς, με κυριότερη την περίπτωση του κυρίου Barosso, ο οποίος ανέλαβε σημαντική θέση στην Goldman Sachs. Αυτά είναι τα βασικά θέματα που έχουμε θίξει στην έκθεσή μας, κύριε Πρόεδρε, και αναμένω τις παρατηρήσεις των συναδέλφων, για να κάνω την καταληκτική μου παρέμβαση και να ολοκληρωθεί συζήτηση.

  Emily O’Reilly, Ombudsman. – Mr President, good morning and thank you Mr Marias and all the shadow rapporteurs for your work on this report. The text before the Chamber today expresses strong support for the work of the Office of the European Ombudsman, for which I am profoundly grateful. I would like to thank in particular the Committee on Petitions, and its Chair, Ms Wikström, for its engaged cooperation and support over this past year. In our separate but complementary roles, we work directly with European citizens who seek our help.

Honourable Members, this is my third time addressing you in plenary since 2013. Each time I have benefited from your expertise, your advice and support and that has fed directly into my work. My Office is driven by the complaints we receive and, as today’s report notes, over 22% of complaints concern access to document requests. Transparency and the Treaty-based right of access to documents must continue to play a crucial role in our EU democracy. The EU does indeed set higher standards than many Member States, and given its role and its global reach in many areas, so it should.

The Juncker Commission is, I recognise, working to improve standards in this regard and I welcome the proposal made just yesterday to revise the Commissioners’ Code of Conduct, as both I as Ombudsman, and this Parliament, have urged. This is a positive step, although I do think that there are other possible future improvements to the Code on how this challenging issue is handled. In addition, the Juncker Commission, through Vice—President Timmermans, has proposed earlier this year a revised Transparency Register, which I welcome. Many Member States do not have a register, while others have been unsuccessful in introducing them. However, a register is only as good as its capacity to give citizens assurance that lawmaking is not being inappropriately or unduly influenced – and so I look forward to seeing the outcome of the negotiations with Parliament and Council on this Commission proposal.

Much EU lobbying of course focuses either on the Permanent Representative offices of the Member States in Brussels, or in the national capitals, and so I hope the Member States will reflect on how this can be made more transparent for all European citizens. I am currently working on this issue with my colleagues in the European Network of Ombudsmen, both to raise awareness of lobbying transparency and to show the very real way in which lobbying directly affects people’s lives.

Last June, I hosted a network conference in Brussels at which we discussed the refugee and migration crisis, lobbying transparency, and the rule of law. I was very pleased that my Ombudsman colleagues were able to have engaged and spirited conversations with EU officials, and I believe it was a valuable learning experience for both groups

This report recognises the work of my Office in several areas in cooperation with the EU administration, and with the support of Parliament, to seek and achieve real improvements. These include: transparency and balance of Commission Expert Groups; Commission efforts to make the TTIP talks more transparent; Commission efforts to implement Article 16 of the Staff Regulations; whistleblowing rules to protect EU staff; how fundamental rights are upheld in EU cohesion policy; the UN Convention on the Rights of People with Disabilities; and the European Citizens’ Initiative.

I also wish to mention three other areas which I know are of interest to this House. Frontex became a particularly critical EU agency in 2015 during the refugee crisis. I welcome its efforts in implementing the Special Report I sent to Parliament concerning a Frontex complaints mechanism, but also the recommendations I made in relation to joint return flights.

The European Central Bank has also become a much more familiar institution to EU citizens and I thank it for working with my Office and boosting the transparency of its administration as also noted in today’s report.

Given the heightened citizen awareness of EU institutions and agencies in the wake of the financial crisis, and now of Brexit, none of us can work in the shadows or resist citizen demands for greater transparency and accountability.

In 2015, I also launched an inquiry into the transparency of the Trilogues negotiation process and made several proposals concerning transparency, while respecting the legislators’ need to negotiate in confidence. I thank the three institutions for their good cooperation, and I look forward to their responses next month.

Today’s report also notes the correspondence we have had with President Dijsselbloem in relation to boosting the transparency of the Eurogroup. I welcome his focus on that issue, particularly given the increased importance of this group in the lives of citizens within the eurozone. The Dutch Presidency, which ended this summer, also worked hard to boost transparency in the Council. This is an area I will continue to focus on, as it is important for citizens to be able accurately to disentangle, and understand, the separate lines of decision making at EU and Member State level.

But let me also mention some examples of the everyday cases my Office deals with, which assist in improving the experience of the EU for its citizens. A German citizen complained that the Commission had not properly explained why it was not investigating his infringement complaint about the E-Privacy Directive. I found that the Commission had not provided sufficient reasoning about why it was not taking action on the issues raised by the complainant, and the Commission has agreed to take my analysis into account when it reviews the Directive.

Another important individual case involved a Parliament employee, who has a daughter with severe and irreversible brain damage. The employee came to me after Parliament’s administration had sought to revoke a derogation it had granted her from having to move from her place of work under mobility rules. Happily, Parliament agreed to my recommendation to maintain the derogation for as long as the daughter needs her mother’s presence and care.

Another case concerned the Education Audiovisual and Culture Executive Agency. A small community group had claimed that the agency had unfairly shortened the deadline for funding applications for town-twinning projects. Following my intervention, the agency clarified its actions and the complainant will be able to participate in a future twinning project.

Before I finish, I wish to note again the high standards of the EU civil service, of the thousands of dedicated people who work in the EU institutions and agencies all over Europe. Europeans want to see positive change for their families in their daily lives. This is mainly a political challenge, but a strong and ethical public administration is a hallmark of a strong democracy.

To recognise the work of EU staff and share best practice across the institutions, I recently launched the Award for Good Administration to acknowledge examples of good service, transparency and ethical behaviour. This award is open to staff in all EU institutions, agencies and bodies and nominees may be proposed by anyone up until the end of January of next year. I welcome of course any nominations from Members of this House.

Honourable Members, we live in challenging and even frightening times. We must, however, not be afraid to ‘connect the dots’ in this new wave of citizen unrest manifested in increasing populism and nationalism, and we must examine at a deeper level our political and administrative governance structures in Europe. We must also detach our views of the personalities involved in some of these movements from the genuine citizen concerns and distress that sometimes fuel them. The power and responsibility to do that at EU level lies mainly within the hands of this Parliament, the Commission, and the governments of the Member States, and those are onerous and solemn responsibilities. Those of us who value and support our pluralist European democracy must now redouble our efforts and demonstrate clearly that we serve the public interest and the public interest alone. Thank you again to the rapporteur, the shadow rapporteurs, their staff and the secretariats for all the work on this year’s report.

(Applause)

  Πρόεδρος. – Σας ευχαριστώ, κυρία O’Reilly, για όσα σημαντικά και ενδιαφέροντα μας είπατε και για τη δημοκρατία και για τη διαφάνεια και για τη συνεργασία σας με το Ευρωπαϊκό Κοινοβούλιο.

  Frans Timmermans, First Vice-President of the Commission. – Mr President, I want to congratulate Mr Marias on an excellent report on the activities of the European Ombudsman in 2015.

The work of the European Ombudsman in fighting maladministration by EU institutions and bodies is of the utmost importance. Our citizens have a right to good administration; they expect and deserve high quality service. It is our joint responsibility to live up to these high standards. I would like to take this opportunity to say that the Commission is very pleased with the consistently good cooperation with the Ombudsman and her services. We also welcome the recent adoption by the Ombudsman of the new implementing provisions governing inquiry procedures.

The report puts emphasis on the importance of the Ombudsman’s work on transparency as a guarantee of good administration. Transparency has been from day one a key priority of this Commission, and of me personally, and we have taken important steps in that regard. Since December 2014, all bilateral meetings with those who seek to influence our decision-making have been made public. In September this year we proposed to make the new transparency register mandatory, based on a new and binding interinstitutional agreement covering the European Parliament, the Commission and, for the first time, the Council. I would like to underscore all the remarks Ms O’Reilly made on the need to have the same standards applied everywhere in the EU, including in places where we do not have direct responsibility but which fall under the direct responsibility of our Member States.

All of us who serve in European public office have a duty to respect the highest standards of integrity and ethics. In the light of recent developments concerning members of the Barroso Commission, the Commission has this week backed President Juncker’s intention to revise the Code of Conduct for Commissioners. He will consult the President of Parliament, in line with a framework agreement between our two institutions, on proposals to increase the cooling-off period for members of the Commission to two years, and for the Commission President to three years.

I am also pleased that the report acknowledges the Commission’s efforts to follow up on the Ombudsman’s recommendations in various areas. This includes the publication of numerous TTIP documents, the increased information on senior officials leaving the Commission to work outside the institutions, the new rules on the composition and functioning of expert groups, and the introduction of a complaints mechanism for fundamental rights in the new European Border and Coast Guard. The Commission always takes the Ombudsman’s remarks very seriously. We take swift action to address cases of maladministration and comply with her recommendations whenever possible. From time to time there may be cases where the Commission and the Ombudsman disagree but this only concerns a very limited number of cases. In 2014, the Commission’s compliance rate was 86%.

Let me conclude by stressing that the Commission will continue to cooperate fully and loyally with the Ombudsman in her inquiries and to build upon the existing very good work relations with the Ombudsman and her services.

  Julia Pitera, w imieniu grupy PPE. – Panie Przewodniczący! W 2015 roku biuro Europejskiego Rzecznika Praw Obywatelskich rozpatrzyło wiele skarg i zajmowało się wieloma ważnymi kwestiami, m.in. przejrzystością negocjacji handlowych pomiędzy Unią Europejską a Stanami Zjednoczonymi czy też cooling-off period (okresem karencji).

Niewątpliwie należy podjąć prace nad nowelizacją kodeksu postępowania unijnych urzędników w zakresie cooling-off. Okres 18 miesięcy, jakie musi upłynąć pomiędzy ustąpieniem ze stanowiska a objęciem nowej funkcji, jest zbyt krótki.

Jawność natomiast jest fundamentem demokratycznych państw, a dostęp obywateli do dokumentów jest ważnym filarem systemu jawności. Należy jednak określić jej granice. Czy orędownicy pełnej transparentności w zakresie negocjacji handlowych, dostępu dla każdego do tych dokumentów i negocjacji we własnych krajach mają systemy umożliwiające każdemu taki dostęp do wiedzy o stosunkach międzynarodowych, o polityce finansowej, monetarnej czy ekonomicznej? Czy naprawdę chcą, by dokumenty z państw członkowskich zaklasyfikowane jako poufne były jawne na każde żądanie? A przecież tylko te kategorie zostały ujęte w rozporządzeniu Parlamentu Europejskiego i Rady z 2001 roku i powinny być respektowane w toku prac nad dokumentami w Parlamencie Europejskim. Bo przecież z dostępnej wiedzy mogliby korzystać nie tylko zatroskani obywatele, ale również ci, którzy chcieliby wykorzystać pozyskane informacje dla własnego interesu lub na szkodę interesu publicznego. Idealizm jest niezwykle nośny społecznie. Pytanie natomiast, czy realizacja takich rozwiązań byłaby dla tego społeczeństwa bezpieczna. Dlatego apeluję o rozważne głosowanie nad poprawkami zgłoszonymi do sprawozdania w sprawie sprawozdania z działalności Europejskiego Rzecznika Praw Obywatelskich w 2015 roku.

  Miriam Dalli, on behalf of the S&D Group. – Mr President, First Vice-President Timmermans, Ombudsman O’Reilly, the report we will be voting on today proves what an essential asset the role of the European Ombudsman is for Europe and also for the European institutions.

As Socialists and Democrats, we positively welcome the Ombudsman’s efforts to ensure greater transparency in her work, and ensuring also the rights of the most vulnerable. The European Ombudsman is there to ensure that Europe’s institutions maintain the highest standards for all of our citizens and her efforts to remove the shadow of secrecy surrounding the TTIP negotiations have proved this. I urge her to be vigilant and to help us in ensuring that citizens will have full information when it comes to all trade agreements, including CETA. This is why I and other colleagues are insisting that the European Ombudsman should be given the power to issue a statement of non-compliance should our institutions refuse to release public documents which do not endanger public safety or security or put the privacy and the integrity of individuals at stake. Furthermore, we called for the European Ombudsman to be further empowered to take decisions, if the need arises.

Another important measure we are calling for is stronger rules on the protection of whistleblowers, together with legal safeguards at all levels for the individuals involved. It is all about trust. The EU needs to take greater measures to entrust its citizens with the power of information and to allow our citizens to play an active and engaged role in policy making. I believe that in doing so we will be strengthening our societies and I have no doubt that the Ombudsman and her office can be at the forefront to ensure such empowerment.

  Ryszard Czarnecki, w imieniu grupy ECR. – Panie Przewodniczący! Panie Przewodniczący Komisji! Grupa Europejskich Konserwatystów i Reformatorów będzie za przyjęciem tego sprawozdania. Wskazujemy wszakże na kilka elementów. Po pierwsze, oczywiście to jest urząd polityczny, nie ma co tego ukrywać. Skoro zajmuje się traktatem TTIP o handlu i inwestycjach między Unią a Ameryką, to ma to wymiar polityczny i nie udawajmy, że tak nie jest.

Myślę, że rzeczą bardzo istotną jest kwestia kodeksu postępowania urzędniczego, postępowania urzędników. To jest rzecz, która jest oczekiwana przez opinię publiczną – może nie wszystkich obywateli – ale opinię publiczną w naszych państwach członkowskich. Tutaj urzędnicy unijni powinni być jak żona Cezara – poza podejrzeniami. I wreszcie myślę, że czasem spory między poszczególnymi instytucjami – Rzecznikiem, Komisją a czasem Parlamentem – dodają wiarygodności realnej debacie, która powinna się toczyć w Unii Europejskiej, jeżeli Unia Europejska ma być wiarygodna dla obywateli, dla podatników.

  Cecilia Wikström, on behalf of the ALDE Group. – Mr President, Vice-President Timmermans, Ombudsman O’Reilly, I am happy to have you here in plenary this morning and I am sure that I speak on behalf of the whole Committee on Petitions when I say I am sure that all of us appreciate our mutual good cooperation.

The European Ombudsman is doing an excellent job, especially in constantly using the possibilities to initiate own-initiative inquiries. It is important for democracy in general, and for the perception of the European institutions in particular, that the Ombudsman raises sometimes very difficult and sensitive questions and also investigates our own working methods and procedures. I am very pleased that the Ombudsman keeps pushing the European institutions to improve transparency in all different fields and bodies. Especially in these days of populism and euroscepticism it is crucial that the institutions live up to the expectations of EU citizens concerning transparency and good conduct. I therefore believe that the EU needs to take the issue of revolving doors much more seriously, otherwise the reputation of the European Commission and the European Union itself is put at risk. Therefore I welcome that Commission President Juncker yesterday proposed to tighten the Code of Conduct for Commissioners. However, I agree with the Ombudsman that some positions will not cease to be problematic simply because two or three years have passed. The rules therefore need to be made more explicit and possibly also include a range of sanctions for any breaches of the rules.

Something that I would like to have seen more strongly reflected in the report is to ensure that the European Ombudsman is able to order documents to be released from the Commission when needed. To be able to perform her duties with regard to maladministration of the European institutions, the Ombudsman needs to be able to act on her own behalf and not to be dependent on the goodwill of the European institutions. It is in all our interests if we want to be perceived as credible in these difficult days. Once again, I thank you very much for an excellent cooperation.

  Ángela Vallina, en nombre del Grupo GUE/NGL. – Señor Presidente, lo primero de todo, quisiera agradecer la labor de la Defensora del Pueblo y la presentación de este informe anual. Muchas gracias. Gracias a su trabajo, podemos constatar cómo las denuncias por falta de transparencia de las instituciones de la Unión siguen siendo la principal preocupación de la ciudadanía, y podemos hablar con muchos ejemplos.

Podemos hablar de las puertas giratorias, como la del anterior presidente de la Comisión, Durão Barroso, ahora trabajando para Goldman Sachs; de los conflictos de intereses existentes entre los propios comisarios, como por ejemplo la excomisaria de Competencia o el actual comisario, Arias Cañete; la falta de información sobre las reuniones del Eurogrupo, donde se deciden los acuerdos de recortes presupuestarios para los países del euro; la falta de transparencia entre los grupos de expertos de la Comisión, es decir, de los lobbies con los que se negocian las políticas de la Unión a puerta cerrada; la falta de transparencia en los expedientes de infracción que abre la Comisión a los Estados cuando vulneran el Derecho de la Unión; y, por supuesto, la falta de información referente a las negociaciones del TTIP.

Quisiera denunciar, una vez más, que los eurodiputados acudamos a las salas de lectura sin posibilidad de hacer copias de la información que se nos ofrece, de la poca información. Por cierto, resulta también bastante ofensivo que la Comisión haya tumbado la iniciativa ciudadana contra el TTIP, que recibió más de tres millones de firmas.

Finalmente, queremos felicitar a la Defensora por su investigación sobre la agencia Frontex. Las devoluciones en caliente y las expulsiones masivas son contrarias al Derecho humanitario internacional. Pese a que se intente reformar, implantar una policía de fronteras no es la solución al drama humanitario que estamos viviendo.

En definitiva, esperamos que la Comisión y el Consejo tomen nota de las aportaciones de la Defensora. En ellos está ahora mismo la credibilidad del proyecto europeo.

  Margrete Auken, for Verts/ALE-Gruppen. – Hr. Formand! Først tak til Emily O’Reilly, men jeg vil også gerne benytte lejligheden til at takke kommissær Timmermans. Jeg griber hver eneste lille bitte chance, jeg har, for at sige tak og rose ham, og her har jeg en mulighed, så den skal selvfølgelig benyttes. Det er ikke så tit, det sker, så tusind tak for et godt svar også fra kommissæren.

Vi er glade for, at vi har en rigtig ombudsmand, at det er lykkedes os i Parlamentet at sikre, at der ikke er gået partipolitik i vores ombudsmand, men at vi har en troværdig, uafhængig ombudsmand. Alle vores tre ombudsmænd har været med til at styrke institutionen og tilliden hos borgerne. Det har dit arbejde vist så glimrende, og det har Marias’ betænkning også. Vi støtter selvfølgelig op om den.

Jeg vil se på nogle af de heftige punkter. Det drejer sig om god forvaltningsskik. Her har flere kollegaer nævnt åbenhed og transparens. Det er ikke godt nok endnu. Vi kommer til at gøre mere ud af det. Jeg er rigtig glad for, at vi har fået ønsket om et direktiv til beskyttelse af whistleblowere ind i betænkningen. Det vil være en af de vigtige ting, der skal med her. Men vi har stadig også administrationer nationalt, der modarbejder åbenheden, så det er en kamp, der langt fra er vundet.

Lad mig også nævne den anden vigtige side af god forvaltningsskik: interessekonflikter. Det er mærkeligt, at der stadigvæk er mange i administrationen, der tror, at det er nok at lave en ”declaration of conflict of interest”. Nej, det er ikke nok! De må slet ikke være der! Vi skal have det system ordentlig indarbejdet, også i vores agenturer, også i medicinalagenturet, også i fødevareagenturet, EMA og EFSA, få det klart, at hvis borgerne skal have tillid til de beslutninger, der træffes, så må der ikke være interessekonflikter. Jeg synes, vi skal hjælpe hinanden med at styrke dette.

Endelig vil jeg bede om, at vi får flertal herinde for at komme af med de ulidelige læserum, hvor man næsten skal sidde med fingrene i ørene og næsten med bind for øjnene. Borgernes tillid til os bliver altså ikke hjulpet af disse læserum, så jeg appellerer også til socialdemokraterne om at støtte vores ændringsforslag, så vi kan blive klare på det punkt i vores afstemning.

  Eleonora Evi, a nome del gruppo EFDD. – Signor Presidente, onorevoli colleghi, i casi di cattiva amministrazione riscontrati dal Mediatore europeo nelle azioni delle istituzioni e degli organi dell'Unione fanno intendere pienamente i gravi limiti democratici dell'attuale modello di governance.

La relazione annuale di cui stiamo discutendo oggi, che analizza l'attività del Mediatore, appare soddisfacente nel far emergere questo aspetto. Ma l'Unione europea è ben lontana dall'assicurare la piena trasparenza nel proprio operato. Questo si desume chiaramente dal persistere di una situazione nella quale è negato il pieno accesso ai documenti detenuti dalle istituzioni europee e permangono pesanti opacità nel rapporto con le potenti lobby del settore privato.

Non sorprende riscontrare, quindi, come una molteplicità di decisioni assunte dalle istituzioni europee appaiono sin da subito orientate a soddisfare gli interessi particolaristici delle élite economico-finanziarie. Il peggio è rilevare contestualmente quanto gravi siano le implicazioni socioeconomiche e ambientali delle stesse a danno dei diritti fondamentali dei cittadini.

La vicenda di Barroso, che al termine del mandato da Presidente della Commissione europea, accetta un incarico di vertice presso Goldman Sachs International, appare emblematica nel confermare il connubio perverso tra vertici istituzionali europei ed élite economico-finanziarie. Già da tempo avrebbero dovuto essere adottate norme molto più rigorose per evitare non solo i casi di porte girevoli, come nella vicenda Barroso, ma anche tutti quei piccoli e grandi conflitti di interesse presso le istituzioni, le agenzie e gli organi dell'Unione che hanno tramortito e continuano a tramortire la credibilità dei processi decisionali sul piano tecnico e politico a livello europeo.

In ragione della situazione esistente, non è un caso verificare come lo strumento dell'ICE, l'iniziativa dei cittadini europei, che avrebbe dovuto accrescere la partecipazione diretta dei cittadini alla definizione delle politiche dell'Unione, continui ad essere mortificata da quelle vistose carenze procedurali che ne pregiudicano l'efficacia.

Un netto cambiamento del paradigma politico e morale dell'Unione europea va messo in atto per riconquistare la fiducia dei cittadini. E io quindi ringrazio nuovamente la Mediatrice per il suo ottimo lavoro.

  Sylvie Goddyn, au nom du groupe ENF. – Monsieur le Président, le rapport de M. Marias dresse un état complet des activités du Médiateur européen en 2015 en insistant plus sur les victoires, souvent symboliques, que sur les défaites.

Ainsi, le nombre de demandes traitées passe de 23 000 en 2014 à 17 000 en 2015, ce qui démontre que les Européens ne sont pas très convaincus par cette institution. Ce n'est pourtant pas faute de la connaître. En effet, 83 % des citoyens européens sont conscients qu'ils peuvent porter plainte devant la Commission, le Parlement ou le Médiateur européen. Quelle est donc la cause de cette désaffection pour le Médiateur? Les résultats ne sont pas bons.

Le premier exemple en est la transparence. Le Médiateur se félicite que la Commission ait publié des documents sur le traité transatlantique, mais c'est surtout l'ONG Greenpeace qui a permis la transparence contre la volonté même des institutions européennes. Quant aux lanceurs d'alerte, les institutions européennes ne sont pas crédibles non plus. Les plus connus, Snowden et Assange, n'ont même pas obtenu l'asile en Europe. La seule petite victoire en matière de transparence est que la Banque centrale européenne publiera cette année les comptes rendus de son conseil de direction.

Le bilan est donc très modeste. Par contre, il devient nuisible lorsqu'on examine son action en faveur de l'immigration clandestine. Le Réseau européen des médiateurs a mené une enquête sur les droits fondamentaux des migrants expulsés. À la suite de cette enquête, le Médiateur a recommandé à Frontex de donner aux migrants la possibilité de porter plainte contre les gardes-frontières. Il a d'ailleurs récidivé en 2015 en lançant une initiative stratégique sur l'immigration et le Fonds d'intégration en matière d'asile. Cette aide apportée aux clandestins disqualifiait en elle-même l'action du Médiateur, car le coût financier et humain de cette immigration est insupportable pour les Européens.

L'activité du Médiateur en 2015, entre esbroufe et aide aux clandestins, n'est donc pas de nature à donner confiance aux Européens dans cette institution. Nous ne voterons donc pas en faveur de ce rapport.

  Ελευθέριος Συναδινός ( NI). – Κύριε Πρόεδρε, παρά τα πολλά προβλήματα και τις περιπτώσεις αδιαφάνειας και κακοδιοίκησης, η κυρία O’Reilly έχει να επιδείξει ένα εξαίρετο έργο, αποτέλεσμα των άοκνων προσπαθειών της για τη βελτίωση της ποιότητας των υπηρεσιών που παρέχονται στους πολίτες από τις ευρωπαϊκές διοικήσεις.

Τα θέματα και οι τομείς όπου η Διαμεσολαβήτρια οφείλει να ρίξει ιδιαίτερο βάρος είναι: η διασφάλιση αμεροληψίας στις διαδικασίες λήψης αποφάσεων της Επιτροπής σε θέματα ανταγωνισμού· η αύξηση της διαφάνειας στις διαπραγματεύσεις για τη Διατλαντική Εταιρική Σχέση Συναλλαγών και Επενδύσεων μέσω της υποβολής προτάσεων στην Επιτροπή· η συμμόρφωση των κρατών μελών με τον Χάρτη των Θεμελιωδών Δικαιωμάτων κατά την εφαρμογή δράσεων που χρηματοδοτούνται από τα κονδύλια της Ένωσης· η συνέχιση των ερευνών της σχετικά με υποθέσεις «περιστρεφόμενης θύρας» στην Επιτροπή· η επιβολή μεγαλύτερης διαφάνειας στις εργασίες της Ευρωπαϊκής Κεντρικής Τράπεζας· η καθιέρωση ενός πλήρους υποχρεωτικού και νομικά δεσμευτικού Μητρώου ομάδων συμφερόντων με στόχο να κλείσουν όλα τα παραθυράκια και να καταστεί απολύτως υποχρεωτική η εγγραφή στο Μητρώο για όλους τους εκπροσώπους ομάδων συμφερόντων· η έκδοση οδηγίας για την υποβολή καταγγελιών η οποία να καθορίζει κατάλληλους διαύλους και διαδικασίες για την καταγγελία όλων των μορφών κακοδιοίκησης· η διασφάλιση της διοικητικής συνεργασίας και συνοχής μεταξύ των διοικητικών οργάνων της Ένωσης· η συνέχιση των προσπαθειών για την καθιέρωση διαφάνειας στη διαδικασία λήψης αποφάσεων της Ένωσης και στους τριμερείς διαλόγους· η ενίσχυση αυτής ως προς τις εργασίες του Ευρωπαϊκού Συμβουλίου, καθώς και η πρόληψη συγκρούσεων συμφερόντων για τους ειδικούς συμβούλους.

Η Διαμεσολαβήτρια, τέλος, οφείλει να προφυλάξει τους Ευρωπαίους πολίτες από τις κακές αποφάσεις των θεσμικών οργάνων, οι οποίες έχουν άμεσες επιπτώσεις στην καθημερινότητά τους, όπως, για παράδειγμα, οι αποφάσεις επί οικονομικών και φορολογικών θεμάτων.

  Peter Jahr (PPE). – Herr Präsident! Ein Dankeschön an die Bürgerbeauftragte. Die Zusammenarbeit war sehr gut. Ich denke, wir – der Petitionsausschuss und die Bürgerbeauftragte – haben unsere gemeinsame Rolle gefunden: Wir sind beide dafür da, die Europäische Union etwas besser zu machen – nicht für uns, sondern für die europäischen Bürgerinnen und Bürger. Man könnte auch sagen: Manchmal geht es auch darum, die Europäische Union etwas verständlicher zu machen.

Das Dankeschön an den Berichterstatter des Parlaments kann ich hier nur selektiv geben. Der Berichterstatter konnte der Versuchung nicht widerstehen, den Jahresbericht zum Bürgerbeauftragten politisch zu überladen. Es ist auch dem Amt gegenüber nicht fair, politisch ungelöste Probleme beim Bürgerbeauftragten abzuladen. Das heißt, wir müssen uns im Parlament selber erst mal verständigen und diskutieren, was wir eigentlich an den großen Baustellen wollen. Die Baustellen sind genannt: EZB, Europagruppe, ESM, Transparenzoffensive, Whistleblowerschutz, Drehtüreneffekt und Interessenkonflikte. Als Koordinator der EVP-Fraktion biete ich Ihnen und uns auch an, gemeinsam mit den zuständigen Fachausschüssen die genannten Punkte zu diskutieren, verbunden mit dem Ziel, der Kommission politische Handlungsempfehlungen zu geben. Wir sehen ja auch: Die Kommission – Herr Timmermans hat es heute Morgen gesagt – bewegt sich ja auch. Aber es wäre gut, wenn wir uns im Parlament erst mal verständigen, bevor wir einfach dann einen Schnellschuss im Jahresbericht des Bürgerbeauftragten versuchen.

Meine Fraktion schätzt die Arbeit des Bürgerbeauftragten, wir werden auch weiterhin konstruktiv zusammenarbeiten. Frau O’Reilly, lassen Sie nicht nach, die Interessen der europäischen Bürgerinnen und Bürger weiterhin zu vertreten! Wir werden Sie dabei unterstützen. Auf eine weitere gute Zusammenarbeit!

  Soledad Cabezón Ruiz (S&D). – Señor Presidente, señora Defensora del Pueblo, cuando los populismos acaban denostando la política y, por ende, la instituciones democráticas, necesitamos una respuesta clara que refuerce la confianza de la ciudadanía europea en el proyecto europeo.

Considero que su oficina, con usted a la cabeza, ha sabido hacerse eco de esta prioridad haciendo prioritario el tema de la transparencia y dando respuesta a ese 22 % de reclamaciones por parte de la ciudadanía europea en este ámbito.

Por lo tanto, le transmito mi felicitación y la animo a que continúe en esta senda y, además, le pido que se implique incluso un poco más y que impulse, junto con el resto de personas competentes, un código de conducta coherente, compartido y claro y transparente en el conjunto de las instituciones europeas, incluidas las agencias europeas, para, incluso, evitar posibles dudas en cuanto a los conflictos de intereses.

Por lo tanto, transparencia sí; pero también regulación de las conductas de las personas —políticos y trabajadores— que estamos dentro de las instituciones europeas.

  Kazimierz Michał Ujazdowski (ECR). – Panie Przewodniczący! Pani Rzecznik! Panie Przewodniczący Komisji! Ja chcę wyrazić uznanie dla działania Pani Rzecznik i poparcie dla sprawozdania pana posła Mariasa. Rzeczywiście ten akcent na przejrzystość zasługuje na bardzo mocne poparcie; cieszę się, że kontrolą przejrzystości zostaną objęte także te nowe instytucje unijne, trzy najważniejsze instytucje współpracujące ze sobą i działania Eurogrupy.

Tak jak zawsze w działaniach publicznych kluczem jest to, czy jesteśmy jednoznaczni i czy działamy systemowo. Ja bardzo liczę na to, że porozumienie międzyinstytucjonalne zaproponowane przez pana komisarza Timmermansa zostanie wcielone w życie. Ale chcę zwrócić także uwagę na sprawozdanie posła Giegolda, które bardzo precyzyjnie i jednoznacznie idzie w stronę przejrzystości, domagając się na przykład wprowadzenia śladu legislacyjnego we wszystkich sprawozdaniach, wydłużenia okresu, w którym byli urzędnicy unijni nie mogą otrzymywać zatrudnienia w biznesie. Bardzo liczę na to, że Komisja udzieli wsparcia temu podejściu, jakie jest obecne w parlamentarnym sprawozdaniu na rzecz transparentności, i że rzeczywiście dojdzie do synergii działań na rzecz przejrzystości.

  Beatriz Becerra Basterrechea (ALDE). – Mr President, I would like to thank the Ombudsman very much for the remarkable work she does. Ombudsman, given your relentless, persistent efforts in making all the EU institutions more accountable, I would like to ask you to investigate, in cooperation with Parliament’s Bureau and the European Anti-Fraud Office, the conduct of Mr Farage MEP in the past days.

On 9 November, during committee week, Mr Farage flew on vacation to the United States, stating on camera that he was just a tourist. At the same time, he stated on a popular radio show that he was hoping to be offered a new job by President-Elect Trump. Just two days ago, Trump proposed that Mr Farage should become UK Ambassador to the United States. Whether it was a tourist visit, a job application tour or just a photo opportunity, please investigate whether Mr Farage’s private trip to the US was actually paid for by European taxpayers, or whether he received any parliamentary allowances during his absence from the European Parliament.

  Κωνσταντίνα Κούνεβα ( GUE/NGL). – Κύριε Πρόεδρε, η έκθεση για τον απολογισμό των δραστηριοτήτων του Ευρωπαίου Διαμεσολαβητή είναι μια καλή ευκαιρία για να εντοπίσουμε τα προβλήματα στη λειτουργία των ευρωπαϊκών οργάνων. Είναι μια ευκαιρία για να δούμε για ποια θέματα ανησυχούν οι Ευρωπαίοι πολίτες.

Φαίνεται ότι οι περισσότερες καταγγελίες αφορούν τη διαφάνεια και την πρόσβαση στις πληροφορίες, τις πολιτικές της Ένωσης και τον ρόλο της Επιτροπής. Πάνω από το 55% των υποθέσεων που διερευνά ο Διαμεσολαβητής αφορούν την Ευρωπαϊκή Επιτροπή. Οι πολίτες παραμένουν καχύποπτοι για τη δράση της και ζητούν έλεγχο, όπως είναι καχύποπτοι και για τις συζητήσεις πίσω από τις κλειστές πόρτες. Καταλαβαίνουμε όλοι αυτή την καχυποψία.

Για αυτόν τον λόγο, υποστηρίζω την έκθεση. Χρειαζόμαστε πιο ισχυρό τον Ευρωπαίο Διαμεσολαβητή που να ακούει χωρίς διακρίσεις τις φωνές των πολιτών και να καταπολεμεί τα φαινόμενα κακοδιοίκησης.

  Michèle Rivasi (Verts/ALE). – Monsieur le Président, je voudrais adresser mes félicitations à Madame la Médiatrice pour le travail qu'elle effectue.

Je voulais vous interroger sur deux choses: l'accès aux documents et le problème des liens d'intérêt des experts de la Commission, notamment du traité Euratom.

S'agissant de l'accès aux documents, vous savez que la Commission avait refusé de donner les documents, que ce soit à Greenpeace ou à PAN Europe, concernant le glyphosate, la substance active du Roundup. Le tribunal et notamment la Cour de justice de l’Union européenne avaient dit que l'accès devait normalement être donné à ces documents. La Commission avait fait appel. Hier – et c'est pour cette raison que ce rapport tombe à point –, la Cour de justice de l’Union européenne a donné gain de cause aux associations.

Cela montre bien que, quand on vous saisit, on voudrait que vous ayez encore plus de pouvoir en ce qui concerne l'accès aux documents de la Commission, mais aussi des agences comme l'EFSA.

Le deuxième point porte sur les liens d'intérêt des experts. Madame la Médiatrice, je vous avais saisie pour obtenir le nom des experts et les liens d'intérêt des experts du traité Euratom qui avaient été à l'origine des limites maximales admissibles en cas d'accident nucléaire. J'ai obtenu les noms, mais pas les liens d'intérêt, et vous m'avez répondu que c'est au groupe d'experts de décider s'ils communiquent, oui ou non, ces liens.

Par conséquent, je vous demande vraiment, ainsi qu'à la Commission et aux États, de faire en sorte que vous ayez plus de pouvoir pour veiller à ce que nous ayons accès à ces informations.

  Laurenţiu Rebega (ENF). – Domnule președinte, în contextul actual, eforturile Mediatorului ar trebui să se îndrepte cu precădere asupra abuzului de putere al administrației europene. În ultima perioadă instituțiile create tocmai pentru a asigura stabilitate, siguranță și creștere economică, prin puterile exagerate pe care și le-au atribuit treptat, nu au făcut decât să împiedice rezolvarea unor probleme urgente cum sunt, spre exemplu, migrația și ieșirea din criza economică.

Cel mai grav abuz de putere este însă nerespectarea solicitărilor adresate de către cetățeni. Procedura de consultare publică nu este doar o etapă formală în procesul legislativ. Această consultare trebuie să se reflecte în decizia politică finală. Sesizarea unor deficiențe tocmai în interiorul Comisiei Europene reprezintă un serios semnal de alarmă.

Recomand insistent Mediatorului European să utilizeze prerogativele de care beneficiază în baza articolului 228 din Tratat și să aibă cât mai multe activități din proprie inițiativă, în special pentru verificarea modului în care instituțiile europene își respectă propriile regulamente.

  Heinz K. Becker (PPE). – Herr Präsident, Herr Vizepräsident, Frau Bürgerbeauftragte! Frau O’Reilly – erfolgreich in ihrer Funktion als Europäische Bürgerbeauftragte – ist die direkte Ansprechpartnerin für 500 Millionen EU-Bürger, wenn es um die Beschwerden über Verwaltung und Arbeitsweise der Institutionen und Behörden geht, und somit der natürliche Partner an der Seite des Europäischen Bürgerparlaments.

Im Rahmen des heute abzustimmenden Jahresberichts schätze ich die Bestrebungen von Frau O’Reilly, die Einrichtung des Bürgerbeauftragten für die Menschen so zugänglich wie möglich zu gestalten. Mit neuen strategischen Untersuchungen zu konkreten Problemen in den Einrichtungen und Organen der EU konnte sie eindeutig dazu beitragen, die hohen Transparenz- und Verwaltungsstandards in den öffentlichen Stellen der EU weiter zu verbessern. Bedauerlich ist hier im Haus, dass manche Fraktionen und Abgeordnete – allen voran der zuständige Berichterstatter – versuchen, wichtige Dossiers zu ideologisieren, für parteipolitische Zwecke zu missbrauchen und wichtigen Kompromissen überhaupt nicht zugänglich zu sein.

So werden in diesem Bericht – ohne dass Beweise vorliegen – auch Personen genannt und vernadert, desavouiert, beispielsweise explizit Kommissar Arias Cañete. Soweit bekannt ist, handelte er immer präzise im Rahmen des Verhaltenskodex, er ging sogar darüber hinaus. Es kann hier nicht von einem Bruch des Verhaltenskodex gesprochen werden.

Diese Berichterstattung ist unqualifiziert.

Noch bin ich zuversichtlich, dass bei den Verantwortlichen in den Fraktionen schlussendlich die Vernunft siegt und wir als Europäische Volkspartei dem Bericht im Plenum zustimmen können. Die Bürgerbeauftragte Emily O‘Reilly verdient es allemal.

  Jude Kirton-Darling (S&D). – Mr President, I would like to say to the Ombudsman that her work has really been invaluable for us in increasing transparency in the European Union. In the face of rising populism, transparency is vital for the long—term legitimacy of the European Union. Coming from the UK, that is something which is very dear to my heart.

Ombudsman, I strongly support your work in opening up the black boxes of EU decision—making, but to do this we need to go further. I would like to highlight three areas. We should ensure that the transparency that has been achieved around the TTIP negotiations is replicated for all EU trade negotiations. We should see the publication of all documents both from trialogues between the Parliament, Council and Commission on proposed legislation, and from Commission expert groups. Transparency is crucial to rebuild trust in the European project. Democracy is a fragile flower and transparency and public debate are its water and feedstock. So going into a new year, I would plead that you remain a good gardener.

  Anneli Jäätteenmäki (ALDE). – Arvoisa puhemies, haluan myös yhtyä niihin kiitoksiin, joita oikeusasiamiehelle on esitetty.

Työnne ei ole helppoa ja resurssinne ovat hyvin vähäiset. Lisäksi silloin, kun teette työnne hyvin, joudutte astumaan myös aika suurille varpaille, ja se ei ole aina varmasti helppoa.

Toiseksi haluaisin sanoa, että Euroopan unioni tarvitsee hyvää hallintoa koskevan lain, selkeät säädökset hallinnon eri tasoille, mitkä ovat oikeudet ja mitkä velvollisuudet. Sen kautta virkamiehen oikeudet määritellä tarkasti, mutta myös kansalaisen oikeudet valittaa tulevat selvästi esille. Komissaari Timmermans, Teidät on totuttu tuntemaan toimen miehenä. Lissabonin sopimuksessa on määritelty että EU:hun tulee hyvää hallintoa koskeva laki. Se on ainoa kohta, mitä tässä Lissabonin sopimuksessa ei ole vielä pistetty millään tavalla toimeen, eli komission olisi nyt ryhdyttävä töihin. Tämän hyvää hallintoa koskevan lain valmistelu täytyy pistää käytäntöön.

  Martina Anderson (GUE/NGL). – Mr President, the repeated scandals involving European Commissioners have to stop. The anger over Barroso’s plum new role in Goldman Sachs extends right across the political spectrum. More importantly, it extends far beyond this Chamber to the millions of citizens who have borne the brunt of the austerity policies which he imposed. Add Juncker and LuxLeaks, Arias Cañete in the Panama Papers, and Kroes in the Bahamas Leaks, and we see the corrosive impact of corruption in the European institutions. We are not talking about conflicts of interest – it is full—blown corruption.

Barroso shows that the 18—month cooling—off period in the Code of Conduct is entirely inadequate. It should be five years at least. Sanctions must apply for breaches of the Treaty obligation on Commissioners to act with integrity. But we need more. I urge the Ombudsman’s office to take a lead on closing the Commission’s revolving door. Ombudsman, there is a lot faith in this Chamber in your ability to do that.

  Pál Csáky (PPE). – Elnök Úr, Ombudsman Asszony, Alelnök Úr, örömmel nyugtázhatjuk, hogy az ombudsmani tevékenység – 20 évvel ezelőtti – európai szinten való megjelenése óta az intézmény sok pozitívumot mutatott fel. Egyik beszédében az ombudsman asszony találóan fogalmazott feladatukat illetően. Azt mondta, hogy ők a kis polgárok és a nagy állam között állnak és megpróbálják a köztük lévő hatalmi árkot szűkíteni. Ez nagyon fontos. Én rövid felszólalásomban négy olyan elemre szeretném felhívni a figyelmet, amelyek véleményem szerint hozzájárultak ahhoz, hogy jobb európai közigazgatásunk legyen. Üdvözlöm, hogy az európai ombudsman 2015-ben megkezdte az Ombudsmanok Európai Hálózatának megreformálását. Ezzel egy új lehetőség jött létre, párhuzamos vizsgálatok lefolytatása nemzeti és európai szinten. Örülök annak is, hogy figyelemmel követte az európai polgári kezdeményezések ügyét, és azon van, hogy a Bizottság többet tegyen a jobb működés érdekében, ez is fontos.

Nagyra értékelem, hogy vizsgálódott azügyben is, hogy az EU Alapjogi Chartáját tiszteletben tartják-e a tagállamok a Kohéziós Alapból származó források felhasználásakor. És végezetül üdvözlöm azt a tényt is, hogy felülvizsgáljuk a magatartási kódexet, szükség van erre. És Ombudsman Asszony, a felszólalásom végén egy korábban már említett dologra szeretném felhívni a figyelmét. Kérem, ne feledkezzen meg arról, mennyire fontos, hogy az EU polgárai az Ön tevékenységének minél több részletét anyanyelvükön is megismerhessék! Köszönöm az együttműködést!

  Edouard Martin (S&D). – Monsieur le Président, Madame la Médiatrice, je vais sortir des sentiers battus. Je souhaite vous sensibiliser à un sujet qui n'a jamais été abordé et, pourtant, il y a beaucoup à dire et à faire. Je parle du Parlement européen.

Des centaines d'attachés parlementaires travaillent dans cette institution, et la précarité de leur contrat de travail fait qu'ils n'ont pas trop intérêt à se plaindre. En effet, ils peuvent être remerciés sur une simple déclaration de rupture de confiance, et ce à la discrétion du parlementaire. Cela calme! Pourtant, le harcèlement sexuel est une réalité, et il n'existe ici aucune structure d'écoute, de conseil ou d'alerte. C'est un manque, c'est une souffrance! Le harcèlement sexuel n'a pas de couleur, il n'a pas d'odeur et il n'a pas de couleur politique.

Il est donc urgent de mettre en place des outils de veille qui viennent en aide aux victimes afin que l'omerta ne soit plus de mise ici. Il faut un véritable statut de l'attaché parlementaire afin qu'il puisse mieux défendre ses droits. Nous ne pouvons pas être ici les donneurs de leçon à la terre entière sans mettre de l'ordre chez nous. Les victimes comptent donc sur vous, Madame la Médiatrice, et je souhaite une initiative forte de votre part.

  Jarosław Wałęsa (PPE). – Mr President, the Office of the European Ombudsman deals with instances of maladministration in the activities of the European institutions, bodies, offices and agencies. In 2015, the Ombudsman helped over 17 000 Europeans, mostly from Spain, Germany, Poland and Belgium. In addition, the Ombudsman launched 17 own-initiative inquiries regarding major issues on the EU agenda, such as TTIP transparency, whistleblowing or the European Citizens’ Initiative. It is also important to mention that the activities of the European Network of Ombudsmen has been increased to include the national and regional ombudsmen, aimed at fostering cooperation and conducting parallel investigations in important subjects such as the forced return of illegal immigrants.

I would also like to congratulate the Ombudsman on the initiative of the Award for Good Administration that was inspired by the examples of exemplary administration carried out by civil servants. The Ombudsman wants to underline the fact that useful work for citizens goes sometimes unnoticed because of distance and that good practice is not shared within the administration. I hope that this award will help to refocus the situation and I firmly support this reinforcement. It is a good way to show our appreciation for these good practices. I wish the Ombudsman further success and dedication in everyday work and I wish her good luck because her work has been exemplary. I wish her all the best in continuing the work.

  Lidia Joanna Geringer de Oedenberg (S&D). – Panie Przewodniczący! W 2015 roku Urząd Europejskiego Rzecznika Praw Obywatelskich pomógł ponad 17 tysiącom obywateli, z czego prawie 14 tysięcy spraw rozstrzygnięto poprzez udzielenie porady za pośrednictwem interaktywnego przewodnika znajdującego się na stronie Rzecznika. Ponad 2 tysiące spraw rozpatrzono jako skargi, ponad tysiąc jako wnioski o udzielenie informacji. W porównaniu z poprzednim rokiem liczba skarg pozostała na podobnym poziomie, jednak odsetek skarg w łącznej liczbie spraw był wyższy niż w 2014 roku. Czołową pozycję, jeśli chodzi o państwa, z których pochodziły skargi, zajęła Hiszpania, kolejne miejsca – Niemcy, Polska, Belgia, Zjednoczone Królestwo. Nie mamy niestety informacji, na ile rozpatrzenie tych skarg usatysfakcjonowało obywateli, ale same statystyki wyglądają optymistycznie. Życząc kolejnych sukcesów Pani Rzecznik Emily O’Reilly, mam nadzieję, że instytucja Europejskiego Rzecznika Praw Obywatelskich nie ustanie w usprawnianiu swych działań na rzecz gwarancji pełnego korzystania przez obywateli z przysługujących im praw. Na koniec gratuluję sprawozdawcy, posłowi Mariasowi, dobrze wykonanej pracy.

  Michela Giuffrida (S&D). – Signor Presidente, onorevoli colleghi, io mi congratulo con il Mediatore europeo per la sua attività e la relazione annuale; faccio lo stesso con la collega Dalli per l'approfondita relazione, che mette in luce come sia cambiato il rapporto dei cittadini con le istituzioni e come i cittadini entrino finalmente, anche attraverso le denunce, nel vivo dei dibattiti sulle politiche europee, nel vivo dei nostri dibattiti

C'è stata una grande richiesta di trasparenza: penso, ad esempio, per i negoziati sul TTIP e per altri accordi internazionali. Attraverso il Mediatore ma anche attraverso la commissione per le petizioni, che voglio ricordare, i cittadini hanno accesso diretto alle istituzioni e hanno potuto così manifestare preoccupazioni e avere risposte, come nel conflitto di interessi, ad esempio, di ex commissari europei che assumono incarichi nel settore privato.

Le politiche europee hanno un forte impatto sulla vita dei nostri cittadini e muovono giri d'affari da milioni di euro: tutelare gli interessi dei cittadini è la nostra priorità. A guadagnarne sarà la credibilità stessa dell'Unione europea.

Διαδικασία «Catch-the-Eye»

  Caterina Chinnici (S&D). – Signor Presidente, onorevoli colleghi, il Mediatore europeo è un punto di riferimento per quella che viene definita la gestione dei conflitti sui diritti dei cittadini europei, singoli individui, aziende e associazioni, che si scontrano con problemi di cattiva amministrazione da parte di una istituzione dell'Unione europea.

Il suo, signora Mediatrice, è un ruolo fondamentale per ridurre il gap esistente fra cittadini e istituzione dell'Unione ed essenziale che lei continua a far valere i diritti fondamentali dei cittadini europei, promuovendo, a fronte dei casi di cattiva amministrazione, la buona governance e la cultura della legalità.

Mi compiaccio che la relazione sorti le istituzioni ad adottare procedure specifiche per la segnalazione regolamentata di irregolarità da parte degli informatori, che ritengo tuttavia vadano tutelati più efficacemente. Sono convinta però che si dovrà fare di più in termini di comunicazione con cittadini e imprese, per informare sul ruolo della Mediatrice e sulla possibilità di presentare denunce di irregolarità attraverso il suo ufficio

.

  Juan Fernando López Aguilar (S&D). – Señor Presidente, Vicepresidente Timmermans, Defensora del Pueblo Europea, este Parlamento desempeña un papel en la lucha contra el espectro del populismo que recorre Europa, que acentúa como nunca la necesidad de la transparencia y la dación de cuentas. Por eso reconocemos su trabajo en la promoción de una figura europea de protección del denunciante, del whistleblower; en la denuncia del absurdo que supone esa sala de lectura, que tanto desprestigia el procedimiento decisional desde el Parlamento Europeo; y, sobre todo, en la exigencia de un máximo nivel de cumplimiento de las reglas éticas a los miembros de la Comisión, el Ejecutivo permanente de la Unión Europea.

Hemos denunciado el inaceptable contraejemplo que supone que el expresidente de la Comisión, Barroso, haya fichado por Goldman Sachs, que tanto contribuyó al desastre de la burbuja financiera. Pero, sobre todo, hay que decir también que es igualmente inaceptable lo que hemos conocido del Comisario Günther Oettinger, que ha viajado a Hungría en un avión privado de un lobista que es al mismo tiempo el cónsul de Moscú en Baden-Württemberg, el Land del propio Comisario, que se ha despachado además con comentarios inaceptables de carácter racista o estigmatizadores del matrimonio homosexual. Todo eso forma también parte de la regla de dación de cuentas que es exigible a los miembros de la Comisión.

  Nicola Caputo (S&D). – Signor Presidente, onorevoli colleghi, grazie signora Mediatrice per quanto sta facendo per avvicinare le istituzioni europee alla società civile. Mi piace sottolineare la sensibilità dimostrata nella proposizione delle linee guida per migliorare il funzionamento dell'iniziativa dei cittadini europei, specialmente per quanto riguarda la necessità per la Commissione di apportare solide motivazioni per rigettare un'iniziativa popolare.

Approfitto della presenza in Aula della Mediatrice per sollevare la questione spinosa dei cosiddetti casi di "porte girevoli", ossia di alti funzionari che hanno lasciato la Commissione per lavorare nel settore privato. Si tratta ormai di episodi molto frequenti. Sono stato tra i firmatari della missiva a lei indirizzata nella quale le si chiedeva di intervenire – cosa che ha effettivamente fatto – in seguito alla nomina dell'ex Presidente della Commissione Barroso a consigliere e presidente non esecutivo di Goldman Sachs International.

Quali iniziative intende intraprendere affinché la Commissione si doti di un codice di condotta idoneo ed efficace, atto ad impedire che i suoi funzionari occupino, successivamente, nel settore privato, ruoli in conflitto di interessi con la posizione che prima ricoprivano in Commissione?

(Λήξη της διαδικασίας «Catch-the-eye»)

  Frans Timmermans, First Vice-President of the Commission. – Mr President, honourable Members, observing principles of good administration in all our relations with citizens is not only an obligation on EU institutions, it is an imperative if you want to earn citizens’ trust. The Ombudsman’s work is essential in making sure we live up to the high standards of public service that citizens rightly expect from all of us, and this was underlined by every single one of you.

I want to reiterate this Commission’s strong political commitment to the highest standards of transparency and ethics, and I signalled already before that President Juncker has addressed a letter to the President of your Parliament to have a discussion on the Code of Conduct.

But let’s not forget that in the eyes of our citizens, we are all Brussels, regardless of the institution we have the honour to represent. It is therefore essential that together, the three EU institutions involved in lawmaking move to the next stage. This means delivering on the mandatory transparency register we have proposed earlier this summer and hopefully also adopting the Giegold report in the European Parliament that will help us move forward in that respect.

Some issues pertaining to the internal workings of the European Parliament were also raised this morning. But of course I will leave that entirely to Parliament. It is not the Commission’s role to comment on the behaviour of Ambassador-Elect Farage.

  Emily O’Reilly, Ombudsman. – Mr President, I would like to thank all the honourable Members for their contributions. This is always a very important meeting for me because it gives me confidence in what I am doing, that the strategy that I am applying and the way in which I am dealing with complaints conform generally to your particular wishes and the values that you wish to see upheld through the work that I do. Of course, it also gives me new ideas about particular new areas that I should concentrate on, or about reinforcing the areas that I am working on, and thank you for that.

I just want to stress a few things in relation to some of the comments that were made. First of all, my greatest strength as an Ombudsman is my independence: my political independence and also my independence from the complainants. In order to work, I need both the confidence of the citizens who come to me for help, but also the confidence of the institutions that I am independent and impartial. I would ask you to continue to support me in that, because it is very important for the work that I do.

Very briefly, in relation to three particular matters that were raised: there was a question in relation to a particular MEP. I just want to stress that it is not part of my mandate to investigate individual MEPs. If there are particular issues concerning MEPs that concern some of their colleagues, it is obviously Parliament that has to deal with that in the first instance.

In relation to the questions on glyphosate and the court ruling, of course I will analyse what the final court ruling is and take guidance from that. The issue of expert groups is something that my office has done a considerable amount of work on, including conflict of interests, where we have made certain proposals in relation to that. Of course, I am always willing to hear or receive any complaints in that regard, because it is certainly an area which we take very seriously.

In relation to MEPs’ assistants, I am very aware that some of them do have difficult and challenging work to do in a sometimes very stressful and political environment. We do, and we can, take complaints from them, but generally those complaints would be against the European Parliament administration in relation to how they have handled their complaints. Obviously that is something I am more than willing to discuss.

Just to sum up, obviously once again a lot of your focus has been on transparency and I do acknowledge the work that has been done, particularly by Vice-President Timmermans, in promoting greater transparency. I think there is a particular urgency now, given what has happened, both here in Europe and also in the US, to really address citizens’ concerns and to listen to their demands for a greater awareness of what the institutions are doing on their behalf. The conflicts of interest, particularly in relation to the recent high-profile case, has also forced us all to join the dots between things that happen like that and the wider concerns of citizens and how, ultimately, they are expressed at the ballot box.

Once again, thank you all very much, thank you to Mr Maris for his report and thank you, Mr President.

  Νότης Μαριάς, Εισηγητής. – Κύριε Πρόεδρε, θα ήθελα να ευχαριστήσω την κυρία Διαμεσολαβήτρια, τον κύριο Timmermans και τους συναδέλφους για τα θετικά σχόλιά τους. Θα ήθελα να απαντήσω σε αγωνίες και παρατηρήσεις συναδέλφων λέγοντας ότι στην έκθεση κατ’ αρχάς δεν αναφερόμαστε στον κύριο Cañete. Η μόνη αναφορά είναι στον κύριο Barroso. Δεύτερον, οι αναφορές που γίνονται έχουν ως στόχο να καταδείξουν τη θέση του Ευρωπαϊκού Κοινοβουλίου και να καταστήσουν επίσης σαφές ότι υπάρχει μια μεγάλη ανησυχία όσον αφορά το πώς λειτουργούν οι «revolving doors». Και είναι σημαντικό ότι και ο κύριος Junker ανέλαβε πλέον μια πρωτοβουλία. Αναγνωρίζει το πρόβλημα και θεωρεί ότι πρέπει να αλλάξει ο κώδικας λειτουργίας των ίδιων των μελών της Επιτροπής. Άρα λοιπόν, συνάδελφοι, αυτό πρέπει να λάβετε υπόψη.

Τρίτον, νομίζω ότι οι παρατηρήσεις που κάναμε για την έλλειψη διαφάνειας στην TTIP έχουν αποδώσει. Διατυπώσαμε τις ίδιες παρατηρήσεις πέρυσι και είδαμε την Επιτροπή να ανταποκρίνεται.

Θέτουμε επίσης όλοι το εξής θέμα: δεν είναι δυνατόν να πηγαίνουμε σε κλειστά δωμάτια, σε αναγνωστήρια, για να διαβάσουμε τα έγγραφα. Και αυτό είναι κάτι που πρέπει να το αντιμετωπίσουμε και να το δούμε την επόμενη χρονιά.

Δεν υπάρχουν «ιερές αγελάδες» σήμερα στην Ευρωπαϊκή Ένωση. Είναι όλοι κάτω από την κριτική. Πρέπει να υπάρχει διαφάνεια παντού και στα πάντα, και στο Εurogroup, που εκδίδει αποφάσεις που επηρεάζουν την κοινωνική και οικονομική ζωή εκατομμυρίων πολιτών, οι οποίες είναι διαθέσιμες μόνο στα Αγγλικά. Προσέξτε το αυτό. Δεν μπορούμε να αφήσουμε έξω από την κριτική μας ούτε την Ευρωπαϊκή Κεντρική Τράπεζα, η οποία λαμβάνει επίσης σημαντικές αποφάσεις. Αυτά είναι, λοιπόν, τα θέματα που συζητούμε.

Θεωρώ σημαντικό ότι υπάρχει μια πολύ καλή συνεργασία της Επιτροπής Αναφορών με τη Διαμεσολαβήτρια. Το θέμα αυτό το έχω θίξει στο βιβλίο μου για τον European Ombudsman, που εξέδωσα το 1994, και τόνιζα ότι η βάση για να λειτουργήσει ο θεσμός του Ευρωπαίου Διαμεσολαβητή είναι να υπάρξει σωστή συνεργασία της Επιτροπής Αναφορών με τον Ευρωπαίο Διαμεσολαβητή. Πάνω σε αυτή τη βάση μπορεί να λειτουργήσει το Ευρωπαϊκό Κοινοβούλιο.

Στόχος μας είναι να δώσουμε δύναμη στον Διαμεσολαβητή/στη Διαμεσολαβήτρια για να προχωρήσει, για να προχωρεί με αμεροληψία και ανεξαρτησία. Αν εμείς εδώ δεν εγγυηθούμε αυτή την ανεξαρτησία και τη δυνατότητα δράσης, δεν νομίζω ότι θα προσφέρουμε σημαντικά αποτελέσματα.

Έλεγχος των λόμπι, δικαιώματα των ατόμων με αναπηρία, πρόσβαση στα έγγραφα και στις πληροφορίες, ακόμη μεγαλύτερη προστασία των καταγγελλόντων, βελτίωση της λειτουργίας της Ευρωπαϊκής Πρωτοβουλίας Πολιτών -θέμα πάρα πολύ σημαντικό, διότι οι πολίτες παίρνουν την κατάσταση στα χέρια τους-, έλεγχο επίσης και στον Ευρωπαϊκό Οργανισμό Χημικών Προϊόντων για να υπάρξει αποφυγή δοκιμών σε ζώα: όλα αυτά τα θέματα έχουν τεθεί.

Κλείνοντας, κύριε Πρόεδρε, θα ήθελα να τονίσω ότι έχουμε την ευκαιρία να ψηφίσουμε μία έκθεση η οποία θα δίνει ακόμη μεγαλύτερη δύναμη στην Ευρωπαία Διαμεσολαβήτρια για να ενεργήσει, διότι ενεργεί εκ μέρους όλων των πολιτών της Ευρωπαϊκής Ένωσης.

  Πρόεδρος. – Η συζήτηση έληξε.

Η ψηφοφορία θα διεξαχθεί σήμερα, Πέμπτη 24 Νοεμβρίου 2016, στις 12.00 το μεσημέρι.

Γραπτές δηλώσεις (άρθρο 162)

  Ádám Kósa (PPE), írásban. – Szeretném üdvözölni, hogy az Európai Ombudsman elkötelezett a fogyatékossággal élő személyek jogainak védelme mellett és aktív szerepet vállal az Egyesült Nemzetek fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló egyezménye 33. cikkének (2) bekezdése alapján létrehozott uniós keret tevékenységében, amelynek feladata az egyezmény védelme, előmozdítása és végrehajtásának ellenőrzése. Személy szerint az Európai Parlamentet képviselem az uniós keretben és így közelről láthatom, hogy az Európai Ombudsman az Európai Parlamenttel vállvetve dolgozik, a fogyatékossággal élő személyek jogainak védelmén és annak biztosításán, hogy az uniós igazgatás tudatában legyen az e jogokkal kapcsolatos felelősségének. Bátorítom az Európai Ombudsmant, hogy folytassa értékes tevékenységét a fogyatékossággal élő személyek érdekében!

  Igor Šoltes (Verts/ALE), pisno. – Čestitam Emily O’Reilly za odlično delo in nenehno prizadevanje, da bi izboljšala kakovost storitev, ki jih EU ponuja državljanom. Zavedati se je namreč treba preglednosti kot osrednjega elementa za pridobitev zaupanja in dobro upravo, ki ga izkazuje tudi visok delež pritožb v zvezi s preglednostjo.

Evropski varuh ima zelo pomembno funkcijo, saj je pooblaščen, da sprejema pritožbe glede nepravilnosti pri dejavnostih institucij, organov, uradov ali agencij Unije. In tudi vsak državljan Unije in vsaka fizična ali pravna oseba s prebivališčem ali statutarnim sedežem v eni od držav članic ima pravico, da se obrne na Evropskega varuha človekovih pravic glede nepravilnosti pri dejavnostih institucij, organov, uradov ali agencij Unije.

Evropska varuhinja človekovih pravic je leta 2014 dosegla, da je bilo upoštevanih 90 % njenih sklepov in/ali priporočil, kar je 10 odstotnih točk več kot leta 2013. Pozdravljam in podpiram nenehna prizadevanja evropske varuhinje človekovih pravic za povečanje preglednosti v pogajanjih o TTIP sporazumu s podajanjem predlogov Komisiji. Menim, da je pri mednarodnih sporazumih, kot so TTIP in CETA potrebna okrepljena preglednost, k čemur pozivajo številni zaskrbljeni državljani.

Delo varuhinje človekovih pravic je pomembno, saj se tako izboljšuje in ohranja zaupanje evropskih državljanov v delovanje EU institucij.

  Ivan Štefanec (PPE), písomne – Úrad európskeho ombudsmana vykonáva nezastupiteľnú úlohu pri kontrole dodržiavania legislatívy Európskej únie. Je poľutovaniahodné, že sa vyskytujú prípady, keď európske inštitúcie úrad ombudsmanky ignorujú, obchádzajú, či mu nedodávajú komplexné informácie potrebné k prešetreniu jednotlivých prípadov. Menovite ide o výbor EMIS, ktorý vyšetruje emisný škandál a kde pôsobím ako jediný zástupca Slovenska. Komisia nedodala všetky vyžiadané dokumenty nám ani ombudsmanke, čím našu prácu spomalila. Podobné situácie neprispievajú k plynulej činnosti inštitúcií ani k zvyšovaniu dôvery občanov. V budúcnosti by sme mali kompetencie úradu ombudsmanky posilniť a zaviesť voči nespolupracujúcim inštitúciám či konkrétnym úradníkom sankcie.

  Valdemar Tomaševski (ECR), raštu. – Gerbiamas Pirmininke, Europos ombudsmeno veikla turi labai didelę įtaką Europos Sąjungos gyventojams. Pranešimas, kurį pateikė Emily O'Reilly už 2015 metus yra labai išsamus, skaidrus ir paremtas faktais, todėl galime lengviau analizuoti šios institucijos veiksmus. Džiugu, kad šiame pranešime Parlamento vardu buvo iškelti keli svarbūs klausimai, į kuriuos ombudsmenas turėtų labiau atsižvelgti ateityje. Pavyzdžiui dėl gyventojų nusiskundimų apie aukštas pareigas užimančių pareigūnų arba politikų įsivėlimą į korupcijos skandalus. Taip pat reikėtų labiau atsižvelgti į tautinių mažumų teises, kurių ne visada paisoma ES valstybėse ir kurios numatytos Lisabonos sutarties aktuose ir tarptautinėse konvencijose. Teigiamai vertinu nuoširdų ir pozityvų ombudsmeno darbą kuriant ES teisines sistemas žmonėms su negalia, remiantis JT konvencijos pagrindu, kurių tikslas yra pagerinti tokių žmonių apsaugą ir propaguoti jų teises visuomenėje. Be to, šių teisių turi laikytis tiek ES valstybių, tiek ES administracinės institucijos. Džiaugiuosi, kad ombudsmenas pabrėžė, jog yra svarbu efektyviau naudotis Europos administracijos palaikymu, kas padės greičiau ir efektyviau spręsti problemas, kurios yra aktualios visiems piliečiams.

7. Разисквания по случаи на нарушения на правата на човека, демокрацията и принципа на правовата държава (разискване)

7.1. Случаят на Гуй Минхай, лишен от свобода издател в Китай

  Πρόεδρος. – Το επόμενο σημείο στην ημερήσια διάταξη είναι συζητήσεις για περιπτώσεις παραβίασης των ανθρωπίνων δικαιωμάτων, της δημοκρατίας και του κράτους δικαίου σύμφωνα με το άρθρο 135 του Κανονισμού:

– Η υπόθεση του φυλακισμένου εκδότη Gui Minhai στην Κίνα (2016/2990 /RSP))

  Jakop Dalunde, författare. – Herr talman! Den svenske bokförläggaren Gui Minhai sitter fängslad sedan oktober förra året, utan rättegång, efter det att kinesiska myndigheter omhändertog honom i Thailand. Formellt sett står han anklagad för en trafikolycka, men i verkligheten är hans enda brott att han äger ett förlag och en bokhandel som ger ut och säljer böcker som inte uppskattas av den kinesiska regimen. Minhai är född i Kina men är svensk medborgare och därmed också EU-medborgare.

Minhai har nu suttit fängslad i mer än ett år. Han har ytterst begränsad tillgång till kontakt med sin familj. Hans dotter har inte fått några livstecken från sin pappa sedan i juni. Det är en fruktansvärd situation.

Svenska myndigheter har ännu inte fått tillgång till Minhai. Trots upprepade ansträngningar, vägrar de kinesiska motparterna att samarbeta, vilket är fullständigt oacceptabelt. Vi fördömer alla kränkningar av mänskliga rättigheter i Kina, såsom godtyckliga arresteringar, framtvingade bekännelser och hemliga förvar.

Vi fördömer å det kraftigaste bristen på yttrandefrihet i Kina och de repressionsmedel som används. Kina måste frige alla fredliga regimkritiker – antikorruptionsaktivister, advokater och journalister, inklusive Gui Minhai.

  Bas Belder, Auteur. – “Who will remember my father Gui Minhai?”, de titel van een opinie-artikel in de Washington Post van 17 oktober. Een ontroerende liefdesverklaring van Angela Gui aan het adres van haar ontvoerde vader, tot herfst vorig jaar een vrij man in Hongkong, publicist, boekverkoper en uitgever. Wie wil, wie zal zich mijn vader herinneren? Vandaag herinneren wij ons hier in het Europees Parlement in elk geval hardop, en op papier met een resolutie, de ongehoorde illegale vrijheidsberoving van Gui Minhai door de Chinese autoriteiten. Wat drijft de leiders van de mondiale grootmacht China tot dit brute, wrede optreden? Welke angst hebben ze eigenlijk voor burgers als Gui Minhai? Een plausibel antwoord geeft de Duitse auteur Jan-Philipp Sendker, die China al meer dan 20 jaar bereist, in zijn bijdrage aan het weekblad Die Zeit van 17 november. Naar buiten toe gedragen China's leiders zich zeer zelfbewust, maar innerlijk worden zij gedreven door angst voor de eigen bevolking. Het gevolg is een enorme vertrouwenskloof tussen regering en burgers. Het gevolg is derhalve ook dat veel Chinezen zelf hun land willen verlaten, aldus Jan-Philipp Sendker. Of dat ze plannen hiervoor smeden voor hun eigen kinderen. Ik eindig, meneer de Voorzitter, met een lichtpunt. De Chinese autoriteiten kunnen een begin van een tegenbewijs van de vertrouwenskloof leveren: de onmiddellijke vrijlating en rehabilitatie van Gui Minhai en talloze lotgenoten.

  Ignazio Corrao, Autore. – Signor Presidente, signor Commissario, onorevoli colleghi, Gui Minhai è stato visto l'ultima volta il 17 ottobre 2015 in Thailandia. Da allora è stato in carcere in Cina senza assistenza legale e consolare. Oltre a questo, nessuna informazione sul suo stato di salute o su dove concretamente si trovi è stata data alla sua famiglia, né alle autorità svedesi.

Vorrei sottolineare il fatto che è stato rapito dalle autorità cinesi mentre viveva in Thailandia, nella sua proprietà. Le sparizioni forzate violano una serie di altri diritti umani fondamentali, poiché comprendono la tortura e altri trattamenti crudeli, inumani o degradanti. Qui, oltre alla grave violazione dei diritti umani, abbiamo anche la violazione del diritto internazionale.

Per la seconda volta in un anno, il Parlamento europeo si esprima con una risoluzione sui diritti umani in Cina. Ribadisco sia opportuno che l'Unione europea approfondisca i suoi legami economici e commerciali solo se ci saranno visibili e tangibili miglioramenti nella situazione relativa ai diritti umani, cosa che ad oggi non è avvenuta.

L'Unione deve impegnarsi affinché vengano rafforzati democrazia, Stato di diritto, indipendenza della magistratura, trasparenza e libertà d'espressione. Bisogna evitare di essere indifferenti, colleghi, soprattutto dopo questi avvenimenti che riguardano Gui Minhai.

  Lars Adaktusson, author. – Mr President, we are debating a significant urgent resolution regarding the case of the Swedish book publisher, Gui Minhai. Mr Minhai has been imprisoned without trial and without legal assistance since last autumn after being abducted in Thailand.

Thanks to three of Mr Minhai’s colleagues, who were detained as well, we now know how the Chinese regime treats publishers who dare to criticise the system. They arrest them, keep them in solitary confinement and force them to appear in front of TV cameras. This is unacceptable. It is against international conventions. Freedom of speech and freedom of expression are fundamental human rights. China persistently violates these rights. It is time for the EU to speak out against the communist regime in Beijing. It is time for the immediate release of Mr Gui Minhai.

(Applause)

  Pier Antonio Panzeri, Autore. – Signor Presidente, onorevoli colleghi, a nove mesi di distanza dalla risoluzione di urgenza del Parlamento europeo sul caso degli editori scomparsi, rimane il mistero sulla sorte di Gui Minhai. Questo caso riporta alla ribalta il tema della libertà di espressione in Cina, lesa ancora una volta dalle più recenti norme introdotte nel paese.

L'entrata in vigore delle nuove regole sulla gestione delle ONG straniere, prevista per il gennaio 2017, metterà al bando tutte le organizzazioni che non saranno registrate presso il ministero della Sicurezza pubblica, mentre la legge sulla sicurezza informatica, promulgata all'inizio di novembre, non farà altro che dare maggiore legittimità alla nota politica di censura della rete perseguita dalle autorità cinesi. Il governo di Pechino impiega ogni mezzo a disposizione per impedire che Internet venga utilizzato come canale di informazione e per ostacolare l'operato delle ONG internazionali.

Con la risoluzione di oggi rivolgiamo alle autorità cinesi un appello per la liberazione di Gui Minhai e un invito a riconsiderare la legislazione corrente, al fine di garantire uno spazio adeguato alle espressioni della società civile.

  Malin Björk, författare. – Herr talman! Gui Minhai har suttit fängslad i över ett år nu, och svenska myndigheter har bara fått träffa honom vid två tillfällen. De svenska myndigheterna har bett om kinesiska myndigheters fulla stöd för att våra svenska medborgare, liksom andra försvunna personer, ska få sina rättigheter skyddade. Varken Gui Minhais familj eller den svenska regeringen har blivit informerad om några formella anklagelser mot honom eller var han formellt sitter frihetsberövad.

Mina tankar går också i dag till Minhais dotter Angela som arbetar för att få sin pappa frigiven och hem i säkerhet. Att inte veta vad som har hänt och att inte få ha kontakt med sin familj är i sig ett brott.

Gui Minhais försvinnande är liksom flera andra en del av ett mönster där mediefrihet, yttrandefrihet och det fria ordet kränks. Politiska fångar har andra talare nämnt. FN:s kommitté mot tortyr har utryckt allvarlig oro över konsekventa rapporter från olika källor om fortsatta olagliga frihetsberövanden i icke erkända och inofficiella interneringsanläggningar.

EU har sagt att de ska hålla en ny runda i människorättsdialogen med Kina snart. Jag skulle vilja säga så här: Det går inte att vara en handelspartner och inte ha respekt för mänskliga rättigheter. Jag tycker att EU ska bli mycket tydligare och sluta hyckla. Människorättsklausulen måste kunna aktiveras när länder bryter så uppenbart mot dessa rättigheter.

Vi vill med denna resolution, som nästan alla politiska grupper här i parlamentet har ställt sig bakom, vara tydliga med att vi nu kräver Minhais omedelbara frigivning. Vi kräver att yttrandefriheten och mediefriheten och det fria ordet stärks.

  Tomáš Zdechovský, za skupinu PPE. – Já bych chtěl k tomuto případu říci, že dodržování lidských práv v Číně považuje EU, potažmo i Evropská lidová strana, za stejně důležité jako výborné obchodní vztahy. Únosy lidí z jakéhokoli jiného státu zpět do Číny jsou absolutně nepřijatelné a budou vždy pro EU absolutně nepřijatelné.

EP požaduje, aby všichni Číňané, včetně vydavatelů, šéfredaktorů, žurnalistů a blogerů dostali prostor pro vyjádření svých názorů bez strachu z jakéhokoli postihu. Svoboda slova je základem všech zdravých společností a je potřeba v tomto smyslu s Čínou poměrně tvrdě diskutovat. Vyřešením tohoto případu se určitě zlepší vztahy mezi EU a Čínou, nicméně tímto případem náš zájem o lidská práva v Číně rozhodně nekončí.

  Jo Leinen, on behalf of the S&D Group. – Mr President, the kidnapping of booksellers by the Chinese enforcement agencies is a clear violation of international law. I am the Chair of the China Delegation in this House, and my political Group, the S&D, fully supports the ‘one China, two systems’ principle, but we cannot accept this arbitrary intervention.

What does China fear about the booksellers? Stories about corruption and misbehaviour by high-ranking officials in Beijing? Okay, but freedom of expression should not be compromised. This kidnapping of booksellers is a symptom of the generally miserable situation with regard to freedom of expression, and of the intimidation of journalists and bloggers in mainland China.

It is of a piece with the NGO law, which restricts civil society enormously, and the censorship in cyberspace on the grounds of combating terrorism. The European institutions need to engage with China’s counterparts to address these issues: we cannot accept this restriction of freedom of opinion. But unfortunately, to my knowledge, China is downplaying the next human rights dialogue in Brussels: I heard that they are sending only a very low-ranking official. This is not a good sign.

I hope that trust and cooperation between the EU and China can be increased, even on these difficult questions.

  Mark Demesmaeker, namens de ECR-Fractie. – We kennen natuurlijk de talloze gevallen in China waarbij mensenrechtenverdedigers, schrijvers, dissidenten te maken krijgen met bedreiging, willekeurige arrestatie, detentie op onbekende plekken, oneerlijke processen, huisarrest en zelfs marteling. Nieuwe Chinese wetgeving geeft de autoriteiten vrijwel onbeperkte bevoegdheden om burgers op basis van vage omschrijvingen te arresteren, vast te houden op onbekende plekken en tot langdurige gevangenisstraffen te veroordelen. China gaat heel ver en achtervolgt mensen tot buiten zijn grenzen. We maken ons vandaag zorgen om uitgever Gui Minhai, burger uit Hongkong die uit z'n flat in Thailand is ontvoerd en naar China is gesmokkeld. En die nadien op de Chinese staatstelevisie verscheen met een bizarre bekentenis. Vier andere verdwenen collega's van hem zijn intussen terecht. Er zijn veel vragen, maar weinig of geen antwoorden. Waar en hoe wordt hij vastgehouden? Heeft hij toegang gehad tot een advocaat of bezoek en zo niet, waarom niet? Opereren Chinese politiediensten tegen de afspraken in op het grondgebied van Hongkong? We vragen opheldering en een engagement van de EU om met China een echte en duidelijke mensenrechtendialoog te voeren.

  Urmas Paet, fraktsiooni ALDE nimel. – Euroopa Liidu välissuhtlus peab selgelt põhinema inimõiguste ja rahvusvahelise õiguse järgimisel ja seda loomulikult ka suhetes Hiinaga. Rootsi kodaniku Gui Minhai kadumine on järjekordne näide sellest, et vaba sõna kasutamine toob selles riigis kaasa repressioone. Euroopa Liidul on kohustus suhetes Hiinaga järjepidevalt inimõiguste temaatikat adresseerida nii Euroopa Liidu tasandil kui ka riikidel kahepoolsetes suhetes. Hiinal tuleks ratifitseerida kodaniku- ja poliitiliste õiguste kokkulepe ja alla kirjutada ja ratifitseerida ka kõigi isikute pealesunnitud kadumiste vastu võitlemise rahvusvaheline konventsioon.

Hiina soovib olla üks mõjukamaid riike maailmas. Jah, tal on selleks potentsiaali, kuid poliitilise ja majandusliku mõjuga kaasneb ka vastutus. Vastutus inimelude ja inimeste vabaduste ja inimõiguste austamise tagamisel. Selleks, et Hiina saaks ka tegelikult oma potentsiaali maailmas rakendada, on hädavajalik, et ka inimõiguste austamine jõuaks selles riigis adekvaatsele tasandile.

  Diane James (NI). – Mr President, Gui Minhai, also known as Michael Gui, is a Chinese—born Swedish scholar and, importantly from my point of view, a Hong Kong—based book publisher. He was a prolific author, and probably still would be but for his current situation, of books regarding Chinese politics and political figures.

He went ‘missing’, presumed abducted, 13 months ago. As a British MEP, I am citing his case today given the relationship between the United Kingdom and China following the handover of Hong Kong. Gui Minhai appears – and I emphasise ‘appears’ – to have been the subject of an unlawful rendition by Chinese law enforcers. If so, international law has been violated by his kidnappers. This abduction and that of his colleagues represents enforced disappearance, which violates a range of fundamental human rights. No country has the right to snatch people and then hold them against their will, seemingly with the involvement and connivance of a national government.

I today call upon China to release Gui Minhai and his colleagues and, in doing so, to demonstrate to the world its adherence to human rights legislation. In doing so, China will gain international respect and acclaim for such action. I would be delighted to initiate such appreciation and acknowledgment in this parliamentary chamber as soon as Guy Minhai is released.

VORSITZ: ALEXANDER GRAF LAMBSDORFF
Vizepräsident

  Pavel Svoboda (PPE). – Bohužel dnes musíme znovu apelovat na Čínu, aby dodržovala základní lidská práva, zásady spravedlivého procesu a dokonce své vlastní normy vztahující se na území Hongkongu.

Případ švédského občana Kueje Min-chaje, který je stále zadržován neznámo kde za provozování legálních aktivit v Hongkongu, nám znovu připomíná, že v úsilí o dodržování základních lidských práv nesmíme polevit, a to ani v zájmu zlepšení obchodních vztahů. To zejména mluvíme-li o zemi, která praktikuje nucené odebírání orgánů z těl vězňů. Musíme Čínu neustále přesvědčovat, že dodržování vlastních předpisů a mezinárodních standardů není projevem slabosti, ale naopak projevem zdravého sebevědomí a předpokladem respektu ze strany mezinárodního společenství.

  Nicola Caputo (S&D). – Signor Presidente, onorevoli colleghi, nel mese di gennaio cinque editori, critici nei confronti del governo cinese, sono spariti nel nulla. La storia dei librai di Hong Kong ha cominciato a rimbalzare sui siti di tutto il mondo, destando sdegno e preoccupazione.

Le interrogazioni sulla sorte dei librai scomparsi sono molteplici. Preoccupazioni destano le notizie dell'arresto da parte del governo cinese di Gui Minhai, cittadino svedese cinquantunenne, proprietario della casa editrice Mighty Current di Hong Kong. Attivisti per i diritti umani ritengono che Gui Minhai, scomparso dall'ottobre scorso, sia in stato di detenzione a causa di un libro non ancora pubblicato sulla vita privata del Presidente cinese. Tutto questo avviene in un clima di grande inquietudine.

Agnes Chow, una delle più attive figure del movimento Occupy, aveva registrato un videomessaggio in cui chiedeva, per questi fatti, aiuto al mondo intero. Ed è questo appello, anche questa volta, che voglio girare all'Assemblea.

Catch-the-eye-Verfahren

  Michaela Šojdrová (PPE). – Kuej Min-chaj je dalším občanem Švédska žijícím v Hongkongu, který byl unesen a je vězněn neznámo kde. Je to tento případ a mnoho dalších, které zmiňujeme v našem usnesení.

Čína se zavázala v případě Hongkongu respektovat princip jedna země dva systémy, včetně dodržování osobních svobod obyvatel. Svým nynějším počínáním se Čína staví do role nevěrohodného partnera pro země EU. Vítám proto apel EP na to, aby se propuštění Kueje Min-chaje a dalších zmizelých osob stalo tématem při příštích oficiálních jednáních mezi představiteli EU a Číny. Čína musí vědět, že nám na lidských právech záleží, že dodržování lidských práv a transparentnosti je součástí moderních obchodních dohod. Dodržování práv a právního státu je v zájmu i našich podnikatelů působících v Číně.

  Νότης Μαριάς ( ECR). – Κύριε Πρόεδρε, η Κίνα έχει μια ανοιχτή οικονομία, μια ανοιχτή αγορά και αυτό την βοήθησε στο να έχει οικονομική ανάπτυξη. Όμως, οφείλει να έχει και μια ανοιχτή κοινωνία. Οφείλει να σέβεται τη δημοκρατία, την ελευθερία, το κράτος δικαίου και το διεθνές δίκαιο.

Η περίπτωση που συζητούμε σήμερα του Gui Minhai, ο οποίος είναι Κινέζος πολίτης, αλλά ταυτόχρονα έχει και σουηδική υπηκοότητα, είναι συγκλονιστική, διότι σύμφωνα με τις καταγγελίες έχει εξαφανιστεί, έχει απαχθεί και είναι φυλακισμένος. Αυτό προξενεί τεράστια ερωτηματικά και, ταυτόχρονα, αγωνία για την τύχη του.

Θα ήθελα να επισημάνω ότι στην αρχή του χρόνου χιλιάδες πολίτες συγκεντρώθηκαν στους δρόμους του Χονγκ Κόνγκ, διαμαρτυρήθηκαν για την εξαφάνιση πέντε βιβλιοπωλών και για τις επιθέσεις που είχαν δεχθεί οι δημοσιογράφοι, επειδή εξέφρασαν τις απόψεις τους. Ζητούμε λοιπόν την άμεση απελευθέρωση του Gui Minhai και ζητούμε λεπτομερείς πληροφορίες για το πού βρίσκεται και ποια είναι κατάστασή του.

(Ende des Catch-the-eye-Verfahrens)

  Neven Mimica, Member of the Commission. – Mr President, honourable Members, since his disappearance from Thailand in October 2015, the EU has closely followed the case of the Hong Kong resident and Swedish citizen Gui Minhai, associated with the publishing house Mighty Current. Immediately after he resurfaced, in an attempt to ensure his well-being and whereabouts the Swedish Government started working on his case. In a concerted effort the European Union expressed its concerns about his case to Hong Kong and Chinese authorities at high-level political meetings and through written statements. The head of the EU office to Hong Kong made numerous inquiries to the Chief Executive, Secretary of Justice and Ministry of Foreign Affairs Commissioner. Additionally, the head of the EU delegation to China inquired with the Ministry of Foreign Affairs in Beijing. Consequently, the EU has seen reports that Sweden succeeded in securing consular access to Mr Gui, who remains in detention in China.

The European Union is not in a position to publicly comment on the consular contacts and the efforts of the Swedish Government. However, given certain aspects of this consular case, most notably Mr Gui’s disappearance from Thailand and his publicly broadcast statement after resurfacing in China, the European Union remains deeply concerned. The European Union finds the practice of public broadcasting of so-called ‘confessions’ by Chinese and EU citizens unacceptable. The European Union believes that this case is a serious challenge to Hong Kong’s Basic Law and the ‘one country, two systems’ principle, as it raises serious concerns about the application of China’s criminal law to acts that are not punishable under Hong Kong law.

Gui Minhai’s case is also part of a worrying trend that calls into question China’s respect for the rule of law and for its international human rights obligations, not least freedom of speech. The European Union expects that Mr Gui will be released immediately after serving his traffic-related crime sentence. The European Union continues to be concerned at the case of Gui Minhai and stands ready to work together with all actors and authorities concerned.

  Der Präsident. – Die Aussprache ist geschlossen.

Die Abstimmung findet im Anschluss an die Aussprache statt.

Schriftliche Erklärungen (Artikel 162 GO)

  Ilhan Kyuchyuk (ALDE), in writing. – The EU and China are two of the biggest traders in the world. China is EU’s second largest trading partner and world’s second fastest growing economy. Despite its huge economic success, China continues systematically to violate a wide range of fundamental human rights, including freedom of expression, association, assembly, religion and minority rights. The ongoing illegal detention of Mr Gui Minhai (Swedish and EU citizen) is another proof that China continues to criminalise freedom of expression and to target peaceful government critics, anti-corruption activists, lawyers and journalists. Therefore, I call on Chinese authorities to release immediately Mr Minhai and all Chinese citizens who dare to express themselves freely despite repression and intimidation by Chinese authorities. Furthermore, I call on the EU to put preservation and protection of human rights as a top priority in its relations with China.

7.2. Положението на племето гуарани-кайова в бразилския щат Мату Гросу до Сул

  Der Präsident. – Als nächster Punkt der Tagesordnung folgt die Aussprache über sieben Entschließungsanträge zur Lage der Guarani-Kaiowá im brasilianischen Bundesstaat Mato Grosso do Sul (2016/2991(RSP)).

  Molly Scott Cato, author. – Mr President, it is 20 years since we last debated an urgent resolution on the situation in Brazil so our consideration of the plight of Brazil’s indigenous communities is long overdue. The Brazilian Constitution recognises the right of indigenous peoples to maintain their cultural traditions. The basis of our resolution today is to remind the current Government of Brazil to live up to its clear obligations as enshrined in that Constitution.

Our motion is focused on the urgent situation facing the Guarani—Kaiowá in the State of Mato Grosso do Sul. As is the case for all Brazil’s indigenous people, the Guarani—Kaiowá have the right to their ancestral territory guaranteed in the Constitution. But this right in theory is not adequately defended in practice. A full demarcation of their lands is still pending, although it is crucial to their survival.

Information from Brazil’s Ministry of Health indicates that, over the past 14 years, at least 400 indigenous people have been assassinated defending their land rights. The interests of large landowners, agribusiness and mining corporations have always taken precedence in Brazil, and armed groups attack and kill indigenous people who legitimately oppose those interests. Far from defending their rights, the state offers such powerful interests impunity.

Brazil’s National Indigenous Foundation (FUNAI) is tasked with defending indigenous rights but it has never been adequately resourced, and the current President, who holds his position as the result of a judicial coup, has reduced its funding to the lowest level in the past 10 years.

There is wide support in this House for our motion, which strongly condemns the violence perpetrated against the indigenous communities, and calls on the Brazilian authorities to investigate the murders of indigenous people. I would also strongly appeal to my colleagues in the Brazilian Parliament to re-examine constitutional amendment PEC 215, as it threatens the legitimate land rights of indigenous people.

  Mark Demesmaeker, Auteur. – Het is een van de drama's van de geschiedenis van de mensheid. Inheemse volkeren werden al te vaak op een dramatische manier geconfronteerd met onrecht en geweld. Ze werden verdreven, opgejaagd, vervolgd door nieuwkomers of kolonisten die op zoek waren naar fortuin of die dachten dat ze de beschaving brachten. Het is niet het fenomeen van één land of één continent. Het is op veel plaatsen gebeurd. Historische fouten kunnen we helaas niet herstellen, maar we kunnen en we moeten de inheemse volkeren die het vandaag moeilijk hebben om te overleven, die ijveren voor erkenning en fundamentele rechten, wel steunen. Zoals de Guarani-Kaiowà, volk dat in de Braziliaanse deelstaat Mato Grosso do Sul plaats moest maken voor grootschalige landbouw. Ze werden zo geleidelijk uit hun leefgebied verdreven. Het leidt tot conflicten, jammer genoeg ook tot geweld. Ze hebben bescherming nodig, een gegarandeerd leefgebied en ze moeten een beroep kunnen doen op hun grondwettelijke rechten. We vragen de Braziliaanse overheid om haar verantwoordelijkheid te nemen. Brazilië, het land dat zoveel investeerde om de Olympische Spelen te organiseren, moet nu ook de Olympische gedachte van broederlijkheid in de praktijk brengen en instaan voor de rechten van dit mooie volk.

  Ignazio Corrao, Autore. – Signor Presidente, onorevoli colleghi, oggi in Brasile vivono circa 51 000 Guaraní suddivisi in tre gruppi, tra cui quello dei Kaiowá, che significa "popolo della foresta", che è il più numeroso. È un popolo intensamente spirituale: per centinaia di anni i Guaraní hanno percorso grandi distanze in cerca della terra ancestrale, cercando l'immortalità e il riposo infinito. I discendenti dei nostri antenati, in nome dello sviluppo, oggi considerato sostenibile, hanno privato i Guaraní della loro terra, e quindi della loro ragione di vita, provocando suicidi, anche tra i bambini.

Dobbiamo intervenire per porre fine allo sviluppo insostenibile, attuato grazie all'elargizione di mazzette a politici e funzionari di Stato, e alle atrocità commesse dai paramilitari. Parliamo di attività finanziate da speculatori senza scrupoli e da multinazionali, anche europee: dighe anacronistiche, coltivazione ed allevamenti intensivi, sfruttamento dei giacimenti minerari e fossili stanno portando alla morte per fame di centinaia di bambini Guaraní e all'estinzione dei nostri guardiani della biodiversità, della prima razza umana, la più importante, la più sostenibile.

Ci auguriamo che l'Alto rappresentante pretenda dei paesi ospitati dal popolo indios la demarcazione delle terre considerate ancestrali.

  Sofia Ribeiro, Autora. – Senhor Presidente, a nossa posição é muito clara: preferíamos que o Parlamento Europeu não seguisse este caminho. Ele é injusto e contraproducente. As autoridades do Brasil, nas últimas décadas, com governos de várias cores políticas, fizeram enormes progressos na proteção dos direitos humanos em todas as frentes e, em especial, na defesa dos povos indígenas e também do povo Guarani-Kaiowá.

Basta conhecer a resposta circunstanciada que o Brasil deu ao relatório da relatora especial da ONU, resposta que, pelos vistos, muitos dos parlamentares ignoram. Ninguém nega que há aqui um problema de direitos humanos e que é preciso fazer mais e melhor, mas não é um problema que justifique esta tomada de posição que, cito, é de fortíssima condenação.

Esta situação nada tem a ver com outras que aqui temos, e bem, condenado. Demos o nosso contributo para focar a questão no terreno estrito dos direitos humanos. Se assim for, apoiaremos a moção com reservas, mas se vencer a versão radical e as menções à política interna do Brasil, que vemos no texto original e principalmente em alterações, não podemos subscrevê-lo.

Colegas, não é deste tipo de ajuda que o povo Guarani-Kaiowá precisa. Oxalá o Parlamento perceba isso a tempo.

  Der Präsident. – Vielen Dank! Herr Benito Ziluaga, Sie haben selber gleich Redezeit. Deswegen gibt es keine „blaue Karte“. Sie sind ja als nächster auf der Liste. Ja, ich weiß. Aber wenn Sie selber Redezeit haben, dann machen wir das normalerweise nicht.

  Francisco Assis, Autor. – Senhor Presidente, os Guarani-Kaiowá do Mato Grosso do Sul não têm terras suficientes para proverem à sua subsistência e as reservas indígenas existentes estão sobrelotadas. Isto leva a que vivam em condições de grande pobreza, muitas vezes em acampamentos precários ao longo de autoestradas.

Esta situação é agravada pelo facto de, nos últimos anos, a demarcação de novos territórios indígenas se encontrar paralisada. O desespero leva os Guarani a tentar reocupar territórios ancestrais que ainda não foram homologados pelas autoridades. É sobretudo nestas tentativas de reocupação que ficam em rota de colisão com interesses ligados ao agronegócio e à extração de matérias-primas, sofrendo represálias por parte de seguranças privados e mercenários.

Muitos acabam assassinados, outros são vítimas de abusos sexuais, despejos forçados e outras formas de violência. Segundo várias entidades, entre as quais o Conselho Indigenista Missionário e o enviado especial da ONU para os direitos dos povos indígenas, tem-se registado nos últimos anos um aumento da violência sobre o Guarani e uma regressão na proteção dos seus direitos humanos.

Segundo um relatório do Conselho Indigenista Missionário, em 2015 foram assassinados 33 indígenas só em Mato Grosso do Sul. Em face deste cenário, vou já terminar, esta resolução apela a que as autoridades brasileiras tomem medidas urgentes para proteger a integridade física dos Guarani-Kaiowá, garantam devidamente os seus direitos constitucionais e concluam os processos de demarcação pendentes, que são absolutamente fundamentais para a salvaguarda dos seus legítimos interesses.

  Xabier Benito Ziluaga, Autor. – Señor Presidente, la situación de la comunidad indígena guaraní-kaiowá en Brasil es dramática: cuatrocientos asesinatos desde 2003. Por eso, era urgente que este Parlamento Europeo se pronunciase.

Los guaraníes-kaiowá no mueren de viejos ni de enfermedades raras, sino que se les asesina. Y digo bien: se les asesina. ¿Quién asesina? Las empresas multinacionales que violan los derechos humanos constantemente. Sus tierras ancestrales, a las que tienen derecho según la legislación internacional y nacional de Brasil, son ocupadas por la industria de la soja, una soja y unas multinacionales europeas en última instancia.

Y ¿cómo lo hacen? A través de la impunidad —las autoridades de Brasil no acometen la delimitación de sus tierras— y también a través del aumento de la represión por parte del presidente ilegítimo Temer hacia los movimientos sociales, los estudiantes, el movimiento sindical Sin Tierra. Y si alguien osa interponerse en las reformas antisociales de Temer a la Constitución brasileña, te asaltan la sede con disparos.

Pero para la Unión Europea y para el Partido Popular, Brasil está abriéndose ahora al mundo y al negocio del libre comercio.

  António Marinho e Pinto, Autor. – Senhor Presidente, a primeira ideia que quero realçar é que esta moção não constitui um gesto de hostilidade para com o governo do Brasil. Ela pretende ser sobretudo um estímulo para que as autoridades deste país ponham fim a uma situação que choca a comunidade internacional e, estou certo, a própria sociedade brasileira.

Não é possível que num país que tem uma das mais progressistas ordens jurídicas do mundo em matéria de direitos humanos, veja-se o artigo 5.º da Constituição brasileira, se pratiquem atos que lembram os piores momentos do colonialismo português e espanhol na América Latina.

A violência física contra uma comunidade indígena que luta pelas suas terras ancestrais, além de uma inqualificável violação dos direitos humanos, sugere que se pode estar perante crimes bem mais graves, ou seja, crimes étnicos contra um povo, que a comunidade internacional condena com severidade.

O Brasil é um país imenso que tem terra suficiente para todos os brasileiros. Partilhem-na com o respeito pelo Direito.

  Stanislav Polčák, za skupinu PPE. – Podle zvláštního zpravodaje OSN pro práva původních obyvatel nebyl během posledních 8 let zaznamenán prakticky žádný větší pokrok při provádění doporučení OSN týkajících se klíčových řešení dlouho trvajícího problému práv domorodých národů v Brazílii.

Naopak pozorujeme ústup od ochrany těchto práv. Připomínáme, že federální brazilské ministerstvo podepsalo spolu s národní nadací pro podporu domorodých lidí jasné konkrétní závazky. Mimo jiné vymezit 36 území společenství Guaraní-Kaiowá v Mato Grosso Do Sul do roku 2009. Tento cíl nebyl dosud splněn. Naopak sledujeme násilí, jehož jsme svědky v poslední době, které se dramaticky stupňuje. Partnerství mezi EU a Brazílií je postaveno na vzájemné důvěře a respektování demokratických zásad a hodnot, mezi které ochrana lidských práv neochvějně patří. Měli bychom to představitelům Brazílie jednoznačně připomenout.

  Carlos Zorrinho, em nome do Grupo S&D. – Senhor Presidente, como vice-presidente da Delegação Parlamentar para as Relações entre a União Europeia e o Brasil, fui, por diversas vezes, confrontado e contactado pelos índios Guarani-Kaiowá. O contexto de vida a que aqueles povos indígenas têm sido sujeitos é insustentável.

As autoridades brasileiras não podem deixar de ter em conta as recomendações incluídas na resolução em debate, promovendo o respeito pelos mais elementares direitos humanos e respeitando a identidade e a dignidade dos índios no quadro constitucional vigente.

O quadro constitucional não deve ser alterado para não permitir às forças e interesses económicos, que disputam aos indígenas o poder de demarcação das terras, o uso abusivo da lei para bloquear as decisões favoráveis às reivindicações dos seus ocupantes milenares.

Como grande nação multicultural e multirracial, a República Federativa do Brasil deve garantir aos povos indígenas os seus direitos no quadro do processo democrático, dando cumprimento, em simultâneo, aos compromissos com os Objetivos do Milénio e com as metas de sustentabilidade previstas no Acordo de Paris.

  Marie-Christine Vergiat, au nom du groupe GUE/NGL. – Monsieur le Président, le peuple Guarani-Kaiowá est un des symboles de la lutte des peuples indigènes. Depuis des dizaines d'années, ils luttent contre la spoliation de leurs terres ancestrales et ils l'ont payé au prix fort. La démarcation de leur territoire reconnu en 1988 n'est toujours pas une réalité. Les terres amazoniennes attirent beaucoup d'appétit. Déforestation, accaparement des terres au bénéfice des industries agroalimentaire, énergétique, forestière et minière, élevages intensifs et immenses barrages ont détruit un tiers de la forêt amazonienne. Alors qu'ils sont un rempart contre le changement climatique, ils en sont les premières victimes via la frénésie sur les agrocarburants.

L'Union européenne est un partenaire commercial important du Brésil – son premier partenaire – et a donc des responsabilités. Elle ne peut pas fermer les yeux sur les coûts humains et environnementaux des politiques qu'elle promeut et des produits qu'elle importe, pas plus qu'elle ne peut se dédouaner de la responsabilité des multinationales européennes. Il est temps d'agir.

  Josef Weidenholzer, im Namen der S&D-Fraktion. – Herr Präsident! Zu den elementarsten Menschenrechten zählt das Recht, in seinen angestammten Siedlungsgebieten ein Leben im Einklang mit traditionellen Gepflogenheiten führen zu dürfen. In vielen Teilen der Welt wird indogenen Völkern dieses Recht verwehrt, obwohl ihre Rechte in internationalen Verträgen garantiert sind und die Staaten sich verpflichtet haben, diese auch einzuhalten. Immer wieder werden sie zu Opfern kurzsichtiger, zumeist ökonomischer Interessen. Menschen, die sich dagegen wehren, auflehnen, werden verfolgt, bedroht, getötet, so auch in Brasilien im konkreten Fall der Guarani-Kaiowá im Bundesstaat Mato Grosso.

Brasilien ist ein wichtiger Partner und Verbündeter Europas. Wir erwarten daher gerade von Brasilien, dass das Land auch in der Praxis zu seinen Verpflichtungen steht und alles unternimmt, die Rechte der Menschen zu schützen.

Catch-the-eye-Verfahren

  José Inácio Faria (ALDE). – Senhor Presidente, caros colegas, na época do descobrimento, o território que hoje corresponde ao brasileiro era habitado por cerca de 2 a 5 milhões de índios. Desde esse momento, a população indígena diminuiu drasticamente na mesma proporção em que os seus direitos foram sonegados, com o pretexto da assimilação de uma cultura que não é, nem nunca foi, a deles e cuja única razão é a cobiça de vastos territórios pertencentes a estas populações.

Esta realidade é bem visível no Estado do Mato Grosso do Sul que lidera o número de assassinatos de índios no país, que ocorrem impunemente nas barbas das autoridades brasileiras.

Caros colegas, no momento em que são aprovadas propostas de emendas à Constituição brasileira, que visam alterar as regras para a demarcação de terras indígenas e possibilitar inclusive a revisão de terras indígenas já demarcadas, o índio brasileiro vê, uma vez mais, os seus direitos enquanto nação milenar, ameaçados.

Caros colegas, devemos recordar ao governo brasileiro esta triste realidade e que reexaminem as propostas de emendas à Constituição brasileira, lembrando o etnólogo brasileiro e defensor da causa indígena Darcy Ribeiro que dizia “a nação brasileira jamais existirá, em dignidade e vergonha, se deixar morrer os poucos índios que ainda sobrevivem”.

  Maria Lidia Senra Rodríguez (GUE/NGL). – Senhor Presidente, com a expansão das monoculturas de soja e de cana-de-açúcar, o povo originário Guarani-Kaiowá foi relegado para áreas muito limitadas. Sofre pobreza extrema e não tem acesso à terra.

O compromisso do governo de demarcar os seus 36 territórios não se concretizou e os ataques a esta comunidade continuam. Após o golpe contra a Presidente Dilma Rousseff, a criminalização, a repressão e a violência contra líderes comunitários, povos originários e movimentos sociais aumentaram.

No quadro desta repressão do movimento popular em todo o Brasil, quero trazer também aqui o caso do Movimento Sem Terra, criminalizado e reprimido pela sua incansável luta pela reforma agrária, pela justiça social e contra a violência do agronegócio. Quero destacar a invasão, em 4 de novembro, por parte da polícia, da Escola Nacional Florestan Fernandes, em São Paulo, sem mandato judicial e disparando contra estudantes e militantes do MST.

Quero pedir à União Europeia que faça uma chamada de atenção ao Brasil para a imperiosa necessidade de acabar com a repressão, com a criminalização e exigir o respeito dos direitos humanos.

  Νότης Μαριάς ( ECR). – Κύριε Πρόεδρε, οι Guarani-Kaiowá είναι αυτόχθονες οι οποίοι ζουν εδώ και πάρα πολλούς αιώνες στη Βραζιλία και μάλιστα στην πολιτεία Mato Grosso. Ήδη έχουν αναπτύξει ένα σοβαρό κίνημα, διότι διεκδικούν να παραμείνουν στα πατρογονικά τους εδάφη, τα οποία έχουν μετατραπεί σε εκβιομηχανοποιημένη γεωργία από τις πολυάριθμες πολυεθνικές οι οποίες έχουν εγκατασταθεί εκεί, μεταξύ των οποίων συγκαταλέγονται και ευρωπαϊκές πολυεθνικές. Αυτές λοιπόν αναγκάζουν τους Guarani-Kaiowá να είναι εγκλωβισμένοι πλέον σε φτωχούς οικισμούς και να δουλεύουν κάτω από απάνθρωπες συνθήκες.

Σύμφωνα με στοιχεία του Υπουργείου Υγείας της Βραζιλίας, επί 14 χρόνια έχουμε δολοφονίες ιθαγενών, 400 τουλάχιστον, και 700 δήθεν αυτοκτονίες. Παράλληλα υπάρχουν συνεχείς επιθέσεις εναντίον τους. Επομένως, πρέπει να υπάρξει αναγνώριση των εδαφικών δικαιωμάτων των Guarani-Kaiowá.

(Ende des Catch-the-eye-Verfahrens)

  Neven Mimica, Member of the Commission. – Mr President, honourable Members, the European Union follows closely the situation of indigenous people’s rights in Brazil. Together with Member States’ embassies, the European Union is in regular contact with the Brazilian authorities, as well as with indigenous people’s representatives and civil society. The EU also implements several projects in support of indigenous people in Brazil.

Although the Brazilian Constitution establishes an exemplary framework for indigenous people’s rights, and a series of measures has been taken to implement and protect those rights, access to basic social services, especially in certain parts of the country, remains problematic, as does violence in the context of land disputes. This was highlighted in the report by the UN Special Rapporteur on the rights of indigenous peoples on her mission to Brazil.

Indigenous people’s rights are regularly discussed in the framework of the EU-Brazil Human Rights Dialogue, including at the last dialogue, co-chaired by the EU Special Representative for Human Rights, Mr Lambrinidis, in September 2015. The EU has called for enhanced efforts to ensure the protection of indigenous peoples, such as the Guarani-Kaiowá, and their representatives, and for the effective investigation of murders and other crimes against them.

Our cooperation on human rights will also be on the agenda of the next high-level political dialogue in Brasilia on 25 November 2016, which is tomorrow. In the context of the EU’s work on human rights, the EU delegation in Brazil, together with EU Member States’ embassies, organises regular visits to various regions in Brazil to get first-hand information on the situation of indigenous people. The last visit, in April 2016, was to Campogrande, in the State of Mato Grosso do Sul, to the Guarani-Kaiowá community.

The EU implements several projects, to a total value of EUR 2.5 million, in support of the human rights of indigenous peoples in Brazil. These projects offer legal aid, education on human rights and indigenous people’s rights, access to basic social services, support for the autonomy of indigenous peoples and support to their leaders, including those of the Guarani-Kaiowá people.

To conclude, let me assure you that the European Union will continue to support indigenous people’s rights in Brazil, using all the available channels in its bilateral relations with Brazil.

  Der Präsident. – Die Aussprache ist geschlossen.

Die Abstimmung findet im Anschluss an die Aussprache statt.

7.3. Случаят на Илдар Дадин, затворник поради убежденията си в Русия

  Der Präsident. – Als nächster Punkt der Tagesordnung folgt die Aussprache über sechs Entschließungsanträge zum Fall des gewaltlosen politischen Gefangenen Ildar Dadin in Russland (2016/2992(RSP)).

Hier ist die Kollegin Hautala als Verfasserin zurzeit nicht anwesend. Ich würde daher vielleicht den Kollegen Demesmaeker bitten, als erster für zwei Minuten zu sprechen. Er ist ja auch Verfasser – insofern wäre das hilfreich.

  Mark Demesmaeker, Auteur. – “Ik ben niet bang om te sterven. Ik ben vooral bang dat ik de folteringen niet langer kan verdragen”. Laat die woorden vooral even tot u doordringen collega's, commissaris. Dramatische woorden waarmee Ildar Dadin vanuit de gevangenis nummer 7 in Karelië, Noordwest-Rusland, een brief aan z'n vrouw afsluit. Twee en een half jaar gevangenisstraf kreeg hij omdat hij kritiek uitte op het Poetin-regime en straatprotesten organiseerde. Hij werd zwaar mishandeld, net als zovele andere politieke en gewetensgevangenen in Rusland en uit bezette gebieden, zoals de Oekraïense Krim. Het is trouwens opvallend en ongewoon dat z’n verhaal zelfs het nieuws haalde op de Russische staatstelevisie. Het Kremlin beloofde de zaak te onderzoeken. We zullen zien. We noemen vandaag expliciet de naam van Ildar Dadin en we vragen om zijn vrijlating. Maar we vergeten niet dat hij één van de vele slachtoffers is van een reeks van speciale wetten waarmee het Kremlin alle oppositie wil smoren, het middenveld wil lamleggen en de vrije meningsuiting wil inperken. De wet op ongewenste organisaties, de demonstratiewet, de wet op homopropaganda onder minderjarigen, de wet op buitenlandse agenten, de lasterwet, de hoogverraadwet, de blasfemiewet, de internetwet, de anti-Magnitski-wet, enzovoort. Het is bijzonder cynisch en verontrustend dat Rusland de mensenrechtenschendingen gewoon gelegaliseerd heeft. We willen graag dat Rusland opnieuw een echte en betrouwbare partner wordt, en de meeste Russen willen hetzelfde. En dat zal ook gebeuren als het Kremlin zijn internationale verplichtingen opnieuw nakomt. Daarom moet de Europese Unie met één stem de boodschap naar Moskou blijven sturen dat respect voor mensenrechten en het internationale recht een absolute voorwaarde is. Om die boodschap kracht bij te zetten, moeten we gerichte sancties nemen tegen degenen die verantwoordelijk zijn voor de mishandeling van Ildar Dadin en andere mensenrechtenactivisten, journalisten of opposanten.

  Heidi Hautala, laatija. – Arvoisa puhemies, Ildar Dadinin tapaus on jälleen yksi esimerkki siitä, miten Venäjän lait sortavat rauhanomaista kansalaistoimintaa.

On todellakin järkyttävää, että hän on saanut tällaisesta yhden hengen mielenosoituksesta – jotka minun tietääkseni ovat Venäjällä vieläpä sallittuja – kolmen vuoden rangaistuksen rangaistuslaitoksessa. On täysin paikallaan, että Euroopan parlamentti taas muistuttaa Venäjää siitä, että lainsäädäntöä, jonka nojalla kansalaistoimijoita tällä tavalla rangaistaan, ei voida hyväksyä, eikä se ole minkään kansainvälisten normien eikä myöskään Euroopan neuvoston normien mukainen.

Toiseksi Ildar Dadinin tapaus tuo esiin sen, että vankilaolot ja olot rangaistuslaitoksissa Venäjällä ovat äärimmäisen huolestuttavat. Toivoisin, että Venäjän vankilaviranomaiset ja esimerkiksi tässä tapauksessa kyseessä olevat Karjalan tasavallan viranomaiset tulisivat vaikkapa Suomeen, rajan yli ihan lähelle, tutustumaan siihen, minkälainen meininki meillä vankiloissa on. On tietenkin niin, että vankiloissa voidaan myös syyllistyä yhä uusiin ihmisoikeusrikkomuksiin, jos vangeilta kielletään oikeus esimerkiksi tavata omaisiaan tai asianajajiaan ja jos harrastetaan myös kidutusta ja muuta epäinhimillistä kohtelua niin kuin tässä tapauksessa. Todellakin Venäjän vankilaolot ovat sellaiset, että ne ovat suuri ihmisoikeuskysymys.

  Jaromír Štětina, Autor. – Případ Ildara Dadina pro mě symbolizuje 3 zásadní otázky dnešního Ruska: flagrantní pošlapávání práva na pokojné shromažďování, alarmující stav soudnictví a vězeňství, včetně nelidského zacházení a mučení, případy těch, kteří byli zatčeni na základě falešných nebo nepodložených obvinění nebo proto, že využívali svého práva na svobodu projevu a shromažďování.

Ildar Dadin je prvním občanem Ruské federace, který byl zbaven svobody na základě skandálního článku 212.1 trestního zákona, který v roce 2014 přijala ruská Duma. Je to článek, podle kterého může být vsazen do vězení až na 5 let každý, kdo se zúčastní pokojných veřejných protestů, dokonce i ten, kdo pokojně drží na veřejnosti protestní plakátek. Tento článek tak pregnantně porušuje i samotnou Ústavu Ruské federace. Pokud bude dále platit, může spustit lavinu represí proti jinak smýšlejícím. Případ Ildara Dadina se tak stává novým symbolem pošlapávání lidských práv v Rusku.

  Pier Antonio Panzeri, Autore. – Signor Presidente, onorevoli colleghi, Ildar Dadin è stato condannato dal tribunale di Mosca il 7 dicembre del 2015 a quasi tre anni di carcere per aver manifestato in piazza il suo dissenso contro il governo. Ha denunciato il mese scorso di essere stato sottoposto a maltrattamenti e percosse, e addirittura a forme di tortura, da parte del personale penitenziario. E nonostante la CEDU abbia preso atto della richiesta inoltrata tramite il suo avvocato e imposto alla Federazione russa di avviare un'indagine efficace in proposito, Dadin è stato trasferito in un luogo diverso e pochi giorni fa gli è stata negata la possibilità di incontrare il suo avvocato.

Il caso di Dadin non è isolato ma va ad affiancarsi a procedimenti penali simili, aperti dalle autorità russe, quale il caso di Vladimir Ionov, condannato per aver criticato la recente politica della Russia in Ucraina orientale. L'Unione europea deve mantenere aperti, certo, i canali ufficiali per un dialogo inclusivo e costruttivo con Mosca e deve parlare con una voce sola, pretendendo il pieno rispetto del diritto internazionale e dei diritti che vincolano la Russia in quanto membro di diversi organismi internazionali.

  Petras Auštrevičius, author. – Mr President, Commissioner, colleagues, Ildar Dadin is a courageous citizen of Russia, has been repeatedly tortured, beaten and threatened with murder in a Russian jail. For what? For holding a banner saying, I quote: ‘if you keep silence today they will come to you tomorrow and others will keep silence’. Ildar Dadin is the first person in Russia sentenced under the new Article 212.1. Now peaceful protest will bring up to five years in jail. There are 102 political prisoners today in Russia, with this draconian law in place, how many will there be tomorrow?

Colleagues, to keep power, Putin chose to withdraw from the civilised community of the rule of law, like the Rome Statute of ICC, just recently. Moscow no longer obeys the rulings of the European Court of Human Rights. I call on Russia to repeal Article 212.1 and immediately release Mr Ildar Dadin.

  Cristian Dan Preda, în numele grupului PPE. – Domnule președinte, așa cum au spus și colegii mei, Ildar Dadin este un cetățean rus care a protestat începând de la alegerile legislative din 2011 împotriva felului în care se face politică în Rusia. A fost arestată pentru că și-a îngăduit să meargă în fața Poliției Secrete de la Moscova. Tabloul pare scos din vremea URSS și nu dintr-o țară normală. E torturată în acest moment în închisoare și autoritățile au recunoscut acest fapt, nu s-au ascuns. E absolut inacceptabil.

Din păcate cu acest regim vor unele dintre partidele europene, și am văzut în dezbaterea pe care am avut-o acum câteva zile pe marginea raportului Fotyga, să normalizeze relațiile. E absolut inacceptabil ceea ce extrema stângă și extrema dreaptă vor să facă în disprețul libertăților.

  Lidia Joanna Geringer de Oedenberg, w imieniu grupy S&D. – Panie Przewodniczący! Po raz kolejny na forum Parlamentu Europejskiego omawiamy sytuację w Rosji, zwłaszcza w kontekście represji wobec krytykujących władze aktywistów. Ildar Dadin został skazany za udział w pokojowych demonstracjach, między innymi przeciwko rosyjskiej agresji na Ukrainie i w obronie więźniów politycznych. W grudniu zeszłego roku został skazany za wielokrotne naruszanie zasad zgromadzeń publicznych na trzy lata pozbawienia wolności. Za pośrednictwem adwokata skazanego dowiadujemy się teraz o biciu i torturach mających miejsce wobec skazanych w kolonii karnej w Siegieży w Karelii, gdzie przebywa Ildar Dadin.

Rosja jako członek wielu organizacji międzynarodowych, takich jak Rada Europy i ONZ, jest zobowiązana do ochrony i promowania praw człowieka, podstawowych wolności oraz rządów prawa.

W tym kontekście wzywamy władze Rosji do bezzwłocznego przeprowadzenia gruntownego dochodzenia w sprawie zarzutów nieludzkiego traktowania w wyżej wymienionej jednostce penitencjarnej. Ponadto wzywamy władze na Kremlu do kontynuowania i pogłębiania reformy systemu penitencjarnego oraz kodeksu karnego w celu wdrożenia standardów ustalonych w konwencjach międzynarodowych.

  Monica Macovei, în numele grupului ECR. – S-au împlinit o mie de zile de când Rusia a anexat Crimeea. La Kremlin, Putin îi face curte ultimului dictator, președintele Belarusului, e vorba despre Lukashenko. În paralel pune la cale înființarea unei armate comune împreună cu regiunea separatistă Abhazia. Acum vorbim despre închiderea și torturarea liderului opoziției pentru că a organizat manifestații, demonstrații pentru pace, pentru democrație și antirăzboi, un om care este în închisoare și care este torturat, Ildar Dadin.

Sigur că cerem eliberarea de îndată a lui Ildar Dadin, dar trebuie să ne gândim să vorbim despre sistemul sovietic, despre sistemul rus, pentru că e tot sovietic, și despre ce vrea Putin. Putin tot ceea ce face este să preia conducerea, să fie cineva și să preia conducerea în lumea în care trăim. A pornit pe acest drum și nu se va opri. La Kremlin viața oamenilor nu mai contează.

  Marietje Schaake, on behalf of the ALDE Group. – Mr President, with all the focus needed to stop Russia’s army and its role in the killing of people in Syria or in the illegal annexation of Crimea, I am glad that the Russian population is at the heart of our debate today.

Ildar Dadin faces the same repression so many Russians face on top of difficult economic circumstances. In particular, opposition voices, human rights defenders, people working in NGOs and civil society, journalists and bloggers have faced stricter laws increasingly applied with political motives in Russia. This has created a climate of fear and repression. Of course, we recall the murder of Boris Nemtsov, the systematic torture in prisons and intimidation that is met with impunity. Prison conditions are awful. The murder of Sergei Magnitsky shows that people are not safe in the hands of the State. It is important that Ildar Dadin is released, and we urge Putin to lead Russia, not away from the rule of law, but back towards respecting it, back in the direction of the international community.

  Jean-Luc Schaffhauser, au nom du groupe ENF. – Monsieur le Président, chers collègues, Ildar Dadin est condamné pour manifestation illégale, la première fois, dans des situations qui n'étaient effectivement pas respectables. La police russe est condamnée par les autorités russes. Il récidive et va en prison. Le 2 novembre 2016, il est examiné par une commission de médecins de l'hôpital de district de Segueja, qui constate qu'il n'y a pas eu de sévices. Le 12 novembre 2016, le service russe de la BBC fait part, à la demande des organisations de défense des droits de l'homme, de l'examen de M. Dadin réalisé par le docteur Vasily Generalov. De nouveau, on constate qu'il n'a pas de sévices.

Je voudrais rappeler, en parallèle, ce qui s'est passé dans mon pays. Pour avoir organisé une manifestation légale contre le mariage homosexuel, pour avoir porté le tee-shirt, certains se sont retrouvés en prison. Pour avoir manifesté pendant un mois, certains se sont également retrouvés en prison. C'est le cas de Nicolas Buss. Je souhaite que l'on condamne également mon pays dans ce cas-là!

  Pavel Svoboda (PPE). – Ruská federace je stát, který nedodržuje mezinárodní právo a nedodržuje ani vlastní právo nebo si vlastní právo upravuje tak, jako kdyby to právo nebylo, ale pouze nástroj zmocňující státní orgány k libovolnému nakládání s vlastními občany. Já osobně jsem žil v totalitě pod nadvládou Rusů, takže vím, o čem mluvím.

Případ Ildara Dadina a dalších politických vězňů, kteří jsou vězněni a mučeni za to, že se odvážili svobodně projevit svůj názor, je toho důkazem. Stát, který ve 21. století takto systematicky mučí své vlastní občany zatímco je zároveň členem Rady Evropy a signatářem Úmluvy o ochraně lidských práv, není důvěryhodným partnerem v mezinárodních vztazích a EU by mu to měla dávat najevo.

  Stanislav Polčák (PPE). – Ildar Dadin stál na chodníku a držel v ruce transparent. Nevím, co opravdu mohl spáchat proti ruskému právu, pokud článek 31 ruské ústavy říká: „ Občané mají právo pokojně se shromažďovat beze zbraní, pořádat shromáždění, setkání a demonstrace, pochody. “ Podle čl. 29 odst. 1 ruské ústavy musí být každému zaručena svoboda myšlenek a projevu. Podle odstavce 4 má každý právo svobodně vyhledávat a přijímat, vyrábět, šířit informaci jakýmkoli zákonným způsobem.

Já skutečně netuším, jak může být za této situace pan Dadin držen ve vězení. Jsem velmi rád, že Rada Evropy a její soud vzal tento případ jako jeden z prioritních a bude jej projednávat. My bychom zde měli najít v rámci našich politik EU nějaké propojení s Výborem ministrů Rady Evropy, aby i jejich rozhodnutí byla Ruskem respektována.

Catch-the-eye-Verfahren

  Jiří Pospíšil (PPE). – Já jsem velmi rád, že dnes zde na plénu projednáváme příběh pana Dadina. Já jsem z ČR, ze střední Evropy, kde se zkrátka vede ve veřejném prostoru velmi otevřená debata o tom, na kolik je ruský režim akceptovatelný a na kolik akceptovatelný není.

Tento konkrétní příběh ukazuje, jaký je opravdu ruský režim. Nastavuje to tvář všem těm, kteří v bývalých postkomunistických státech stále adorují a obhajují myšlenky ruského režimu a režim pana Putina. Dadin je příběhem toho, jak v Rusku nejenže je omezena svoboda shromažďování, svoboda projevu, ale pokud se tam shromažďujete a vyjadřujete svoje názory, nejenže je to zakázané, ale půjdete ještě na několik let do vězení. V tom vězení vás ještě budou mučit.

Je to opravdu případ, který ukazuje zrůdnost Putinova režimu. Je dobře, že tu dnes je, je třeba to říkat v našich zemích, kde bohužel občas různé propagandistické síly relativizují Putinův režim. Je třeba udělat vše pro to, abychom Dadina dostali z vězení.

  Nicola Caputo (S&D). – Signor Presidente, onorevoli colleghi, Ildar Dadin è un attivista russo, il primo a essere stato condannato per aver violato le norme sulle manifestazioni pubbliche.

Dadin, 34 anni, era stato processato nel dicembre 2015 e condannato a due anni e mezzo di detenzione. La sentenza aveva provocato grande clamore. Il caso è stato poi riacceso dopo che una ONG ha denunciato che l'attivista era stato violentemente percosso in carcere. Lo stesso Dadin ha denunciato in una lettera, resa nota dal suo avvocato, di aver subito violenze.

Il caso ha suscitato indignazione non solo in Russia: Amnesty International, Human Rights Watch e il premio Nobel per la letteratura Aleksievič hanno lanciato un appello per la liberazione di Dadin e chiesto un'inchiesta immediata sulle accuse di tortura. Un appello a cui si dovrebbe associare anche l'Europa e tutta la comunità internazionale.

Nonostante il lavoro congiunto svolto dal Consiglio d'Europa e dalla Federazione russa per riformare il sistema penitenziario russo, bisogna fare ancora molta strada perché in questo Paese siano pienamente rispettati i diritti civili.

(Ende des Catch-the-eye-Verfahrens)

  Neven Mimica, Member of the Commission. – Mr President, the European Union watches with grave unease the developments in the Ildar Dadin case. Mr Dadin, who is serving a two-and-a-half-year prison term in the Russian Federation for peaceful acts of protests, has allegedly been tortured and mistreated in prison. He described being subjected to appalling instances of torture, including being suspended for long periods of time and being threatened with rape and murder. The European Union has been vocal about its concern with this case. We have raised this issue at high-level political meetings with the Russian authorities, and through a statement at the OSCE Permanent Council on 10 November.

Torture is a detestable violation of human rights and its universal prohibition is absolute and unconditional. The case of Mr Dadin has rightly received attention in Russia and internationally. We welcome the initial steps the Russian authorities have taken to investigate the claims, while continuing to urge the Russian authorities to carry out a swift, thorough and impartial investigation of Mr Dadin’s torture allegation.

We are disturbed by frequent reports of torture in Russian prisons, and we believe that steps need to be taken to eliminate the use of torture and other ill-treatment in Russian penitentiary facilities. In this regard, we are worried to learn that there have been attempts to weaken the existing oversight mechanisms, the public monitoring commissions, in charge of investigating claims of abuse in prison.

The European Union will continue to monitor this case. We call on the Russian authorities to release Mr Dadin and to review the law on public assemblies that has been used to send him to prison. Indeed, this law, which criminalises anyone found to have violated it more than twice within 180 days, is not in line with Russia’s international obligations. Mr Dadin’s case is another worrying example of the ongoing restrictions on fundamental freedoms and civil society by the Russian authorities. We urge Russia to ensure an open and safe environment for civil society activity and peaceful dissent.

  Der Präsident. – Die Aussprache ist geschlossen.

Die Abstimmung findet im Anschluss an die Aussprache statt.

(Die Sitzung wird für einige Minuten unterbrochen.)

IN THE CHAIR: MAIREAD McGUINNESS
Vice-President

8. Време за гласуване

  President. – The next item is the vote.

(For the results and other details of the vote: see Minutes).

8.1. Случаят на Гуй Минхай, лишен от свобода издател в Китай (RC-B8-1256/2016, B8-1256/2016, B8-1257/2016, B8-1258/2016, B8-1259/2016, B8-1263/2016, B8-1269/2016, B8-1272/2016) (гласуване)

8.2. Положението на племето гуарани-кайова в бразилския щат Мату Гросу до Сул (RC-B8-1260/2016, B8-1260/2016, B8-1262/2016, B8-1265/2016, B8-1268/2016, B8-1271/2016, B8-1274/2016, B8-1275/2016) (гласуване)

8.3. Случаят на Илдар Дадин, затворник поради убежденията си в Русия (RC-B8-1261/2016, B8-1261/2016, B8-1264/2016, B8-1266/2016, B8-1267/2016, B8-1270/2016, B8-1273/2016) (гласуване)

8.4. Макрофинансова помощ за Йордания (A8-0296/2016 - Emmanuel Maurel) (гласуване)

8.5. Дейности и надзор на институциите за професионално пенсионно осигуряване (A8-0011/2016 - Brian Hayes) (гласуване)

8.6. Положението в Сирия (B8-1123/2016, RC-B8-1249/2016, B8-1249/2016, B8-1250/2016, B8-1251/2016, B8-1252/2016, B8-1253/2016, B8-1254/2016, B8-1255/2016) (гласуване)

8.7. Отношенията между ЕС и Турция (RC-B8-1276/2016, B8-1276/2016, B8-1277/2016, B8-1278/2016, B8-1279/2016, B8-1280/2016, B8-1281/2016, B8-1282/2016, B8-1283/2016) (гласуване)

8.8. Присъединяването на ЕС към Конвенцията от Истанбул относно предотвратяването и борбата с насилието срещу жените (B8-1229/2016, B8-1235/2016) (гласуване)

– After the vote:

  Anna Maria Corazza Bildt (PPE). – Madam President, I just want to really thank all the co-authors. We have today joined forces across political groups to give a voice to the many, many women that are victims of violence in Europe. Thank you.

(Applause)

8.9. Дейността на Европейския омбудсман през 2015 г. (A8-0331/2016 - Notis Marias) (гласуване)

– After the vote:

  Νότης Μαριάς, Εισηγητής. – Κυρία Πρόεδρε, θα ήθελα να ευχαριστήσω τους σκιώδεις εισηγητές για τη συνεργασία που είχαμε. Θα ήθελα επίσης να ευχαριστήσω το Σώμα για τη μεγάλη πλειοψηφία με την οποία ενέκρινε το ψήφισμα, το οποίο δίνει πλέον μεγάλη δύναμη στην Ευρωπαία Διαμεσολαβήτρια, για να συνεχίσει να δίνει τον αγώνα της για μεγαλύτερη διαφάνεια υπέρ των Ευρωπαίων πολιτών.

8.10. Към окончателна система на ДДС и борба срещу измамите с ДДС (A8-0307/2016 - Werner Langen) (гласуване)

8.11. План за действие на ЕС срещу трафика на екземпляри от дивата флора и фауна (A8-0303/2016 - Catherine Bearder) (гласуване)

8.12. Нови възможности за малките транспортни предприятия (A8-0304/2016 - Dominique Riquet) (гласуване)

8.13. Положението в Беларус (RC-B8-1232/2016, B8-1232/2016, B8-1233/2016, B8-1234/2016, B8-1237/2016, B8-1238/2016, B8-1239/2016, B8-1240/2016) (гласуване)

  President. – That concludes the vote.

PRZEWODNICTWO: RYSZARD CZARNECKI
Wiceprzewodniczący

9. Обяснение на вот

9.1. Макрофинансова помощ за Йордания (A8-0296/2016 - Emmanuel Maurel)

Ustne wyjaśnienia dotyczące głosowania

  Jiří Pospíšil (PPE). – Podpořil jsem toto usnesení, protože jsem přesvědčen, že je třeba podporovat Jordánsko jako zemi, která na Blízkém východě výrazně přispívá ke stabilitě. Je to země, kde jsou respektována v zásadě lidská práva. Je to země, kde je celá řada uprchlíků. A hlavně je to spojenec Evropy a obecně západních demokracií, a proto jsem přesvědčen, že je třeba tuto zemi podporovat a případně i poskytnout určité finanční prostředky.

Proto jsem tento návrh podpořil a jsem rád, že i toto usnesení přispěje k partnerství mezi EU a Jordánskem.

  Jan Zahradil (ECR). – Myslím si, že je dobře, že tato zpráva byla schválena. Myslím, že Jordánsko zůstává tak trochu ve stínu ostatních zemí postižených uprchlickou krizí, přitom se samo musí potýkat s velkým náporem migrantů ze Sýrie.

Myslím, že EU má a musí dát tímto způsobem najevo, že se o Jordánsko bude starat a že nějakým způsobem reflektuje tu nelehkou situaci, která se tam vytvořila. Takže i tato makrofinanční pomoc je jedním z takových kroků. Myslím, že bychom měli reflektovat, že Jordánsko je jednou ze zemí v regionu, kterou můžeme stále ještě považovat za spojence, že je to země, která vykazuje politickou stabilitu, ve které jsou potlačeny prvky náboženského radikálního islámského fundamentalismu, a že je to země, jejíž politici, zejména hlava státu, se těší velkému respektu v zahraničí. Proto jsem rád, že tato zpráva prošla, a já jsem ji samozřejmě podporoval.

  Daniel Hannan (ECR). – Mr President, certainly Jordan is a beleaguered state struggling in a difficult neighbourhood. I wonder though whether we shouldn’t look at the origins of a lot of the problems in that region. It is a hundred years since the Sykes—Picot Agreement and the creation of states which were effectively synthetic. Reality has imposed itself in Iraq in the sense that there is now, to all intents and purposes, an autonomous Kurdish entity, and something very similar is happening in Syria. How long before the de jure recognition of the world follows the de facto lines on the ground? It is bizarre that we remain wedded to this idea that multi-ethnic states must be superior to what people democratically choose for themselves on the ground.

  Stanislav Polčák (PPE). – Jordánsko je skutečně zemí, která potřebuje naši podporu. Myslím si, že si ji plně zaslouží, a já jsem rád, že jsem mohl tuto rezoluci podpořit.

Jordánsko je zemí, která leží ve stínu těch událostí, ale tím, že je právě spjata se stínem událostí na Blízkém východě, tak na ni přímo doléhají všechny efekty a události, ke kterým v místě dochází. Pro nás by mělo být velmi důležité podporovat tuto zemi, protože ctí lidská práva, nemáme zprávy o tom, že by tam docházelo k porušování základních práv. Z tohoto důvodu jsem přesvědčen, že splňuje vlastně veškeré atributy pro to, aby jí mohla být podpora EU přiznána, a já jsem ji proto rád podpořil.

Pisemne wyjaśnienia dotyczące głosowania

  Isabella Adinolfi (EFDD), per iscritto. ‒ Dal 2011, l'Unione ha allocato più di 500 milioni di euro alla Giordania sotto la veste di programmi di cooperazione bilaterale sotto l'egida della politica europea di vicinato. Ciononostante, a giugno la Commissione europea ha proposto ulteriori 200 milioni di euro sotto forma di assistenza macro finanziaria (MFA).

La Giordania è uno dei paesi che più ha subito effetti negativi dalla crisi siriana, assistendo a una riduzione di turismo, di investimenti esteri, oltre ad aver subito il blocco delle vie commerciali e varie perturbazioni, imposte dall'Egitto, riguardo all'accesso al gas naturale. Nel 2015 la crescita economica è conseguentemente rallentata del 2,4% e la disoccupazione ha raggiunto nel 2016 un allarmante tasso pari al 14,6%.

Oltre alla crisi economica, la situazione in Siria ha determinato un elevato flusso migratorio verso la Giordania: ad oggi si registrano infatti più di 650 mila rifugiati siriani nei centri urbani giordani, che sottopongono l'amministrazione giordana a rilevanti sforzi in tema di trasporto, salute ed educazione.

Pur consapevole che si tratta di fondi a carico dell'erario nazionale degli Stati target, con le conseguenti esigenze di controllo, ho deciso di votare a favore.

  Marina Albiol Guzmán (GUE/NGL), por escrito. ‒ La «ayuda macrofinanciera» a Jordania, no es otra cosa que la intermediación de la Unión en un crédito privado de hasta 350 millones de euros como contrapartida a un programa de ajuste del FMI, que impondrá nuevos recortes a los derechos laborales y al presupuesto público de la frágil economía de Jordania. Creo que la imposición de nuevas políticas neoliberales no hará sino aumentar la inestabilidad en la región políticamente. Por ello he votado en contra.

  Martina Anderson, Lynn Boylan and Liadh Ní Riada (GUE/NGL), in writing. – This report calls on the EU to provide support to Jordan to help it deal with the significant effects of the conflict in Syria and Iraq on its economy.

Jordan’s economy has suffered from losses of its natural export market and trade routes, lower levels of tourism and direct foreign investment, and has welcomed a huge number of refugees from the neighbouring conflicts.

The EU has already granted Jordan EUR 180 million in Macro-Financial Assistance (MFA). In February, the international community pledged to undertake a comprehensive support plan for Jordan, and the EU pledged EUR 2.39 billion, including a EUR 200 million loan, for a second MFA operation under the EU-Jordan Compact.

Sinn Féin fully supports providing assistance to the Jordanian economy, especially given the burden it has taken in helping refugees, but the MFA is linked to IMF loans and programmes that impose a neoliberal agenda and ‘structural reforms’ – in other words, austerity. It requires Jordan to sign a Memorandum of Understanding to implement these IMF neoliberal reforms.

For this reason, and because the EU could easily have provided this assistance under other programmes, including the European Neighbourhood Initiative, we abstained on the final vote.

  Eric Andrieu (S&D), par écrit. ‒ J’ai voté en faveur de ce texte et je tiens à féliciter, au passage, mon collègue Emmanuel Maurel pour la qualité de ce rapport. Nous devons fournir l'assistance la plus efficace possible à la Jordanie, et cela, dès que possible, en reconnaissant le rôle qu'elle joue face à la crise des réfugiés et en tant que partenaire fiable de longue date de l'Union européenne.

  Laima Liucija Andrikienė (PPE), raštu. ‒ Balsavau už pranešimą dėl makrofinansinės pagalbos Jordanijai. Dėl savo geografinės padėties Jordanija yra viena labiausiai Sirijos krizės paveiktų šalių. Nuo 2011 m. jos ekonomika, daugiausiai paremta paslaugomis ir pramone, yra labai paveikta regioną krečiančių neramumų. Sumažėję turistų ir tiesioginių užsienio investicijų srautai, užblokuoti prekybos keliai ir nuolatiniai gamtinių dujų tiekimo iš Egipto sutrikimai stabdo Jordanijos ūkio ekonominį augimą ir neigiamai veikia šalies biudžetą. Tačiau net tokiomis sudėtingomis sąlygomis Jordanija pasižymi tuo, kad kartu su Libanu ji yra daugiausiai pabėgėlių, palyginti su jos gyventojų skaičiumi, priimanti šalis pasaulyje ir ji įsipareigojo palengvinti pabėgėlių iš Sirijos galimybes įsidarbinti – 650 000 sirų šiuo metu yra registruoti kaip pabėgėliai, o Jordanijos valdžios institucijos mini net 1,4 mln. jos teritorijoje esančių pabėgėlių skaičių. Visas ne Jordanijos piliečių, gyvenančių šalyje, skaičius per penkerius metus padvigubėjo. Didžiausia jų dalis gyvena miestuose, todėl Jordanijos viešųjų paslaugų sektorius patiria didelį spaudimą, visų pirma sveikatos ir švietimo srityje. Jordanijos skola 2015 m. pabaigoje siekė 93,4 proc. jos BVP. Pritariu pranešėjui, kad Jordanijai susiduriant su ekonominiais sunkumais Europos Sąjunga turi įrodyti, kad remia savo partnerę, kurios pabėgėlių priėmimo politika kelia pagarbą. Svarbu, kad makrofinansinė pagalba būtų pradėta teigti nedelsiant, kad šiuo kritiniu metu Jordanija galėtų ja pasinaudoti.

  Νίκος Ανδρουλάκης (S&D), γραπτώς. ‒ Ψήφισα υπέρ της έκθεσης σχετικά με την πρόταση απόφασης του Ευρωπαϊκού Κοινοβουλίου και του Συμβουλίου για τη χορήγηση περαιτέρω μακροοικονομικής χρηματοδοτικής συνδρομής στο Χασεμιτικό Βασίλειο της Ιορδανίας, διότι η Ιορδανία αποτελεί έναν αξιόπιστο εταίρο της Ευρωπαϊκής Ένωσης έχοντας διαδραματίσει καθοριστικό ρόλο στην αντιμετώπιση της προσφυγικής κρίσης.

  Marie-Christine Arnautu (ENF), par écrit. ‒ La Jordanie et son économie sont affectées par la guerre en Syrie : baisse du tourisme, des investissements étrangers, blocage des routes commerciales, problèmes pour importer le gaz d’Égypte, ont freiné la croissance et pesé sur le budget. La Jordanie a subi un afflux de 1,3 millions de réfugiés syriens. Les frais seraient de 6,6 milliards de dollars depuis 2011.

Malgré la mise en place d’un programme d’ajustement avec le FMI et un prêt de 2 milliards de dollars, les problèmes persistent. La Commission propose au Parlement Européen un prêt de 200 millions d’euros à moyen terme. Ces prêts aideront la Jordanie à s’occuper des réfugiés syriens ce qui est légitime pour un pays qui prend largement sa part du fardeau dans la crise migratoire. Toutefois le FMI et l’UE demandent des ajustements structurels. L’économie jordanienne est en grave difficulté de financement et a cependant besoin de cette aide. Ces prêts sont subordonnés à la mise en place de règles imposées de l’extérieur en contradiction avec l’état actuel de la société jordanienne. Si ces règles sont appliquées avec trop de rigueur et sans mesure, cela est potentiellement dangereux pour la stabilité de ce pays. Je me suis donc abstenue.

  Jonathan Arnott (EFDD), in writing. ‒ I voted against this resolution as I do not believe that British taxpayers’ money should be used to fund Jordan through EU institutions.

  Jean Arthuis (ALDE), par écrit. ‒ J’ai voté en faveur de cette assistance macro financière car la Jordanie est l’un des pays les plus durement touchés par la crise. Son économie a fortement été impactée par les tensions au niveau régional. Malgré tout, la Jordanie se distingue par l’accueil d’un nombre très important de populations déplacées. De fait, l’Union Européenne doit faire preuve de son soutien à cet État en réponse à sa politique d’accueil.

  Nicolas Bay (ENF), par écrit. ‒ Je ne m’oppose pas à ce que l’on apporte une assistance macrofinancière à la Jordanie ; en revanche, les présupposés et les conditions posées ne sont pas les bons.

  Hugues Bayet (S&D), par écrit. ‒ J'ai voté en faveur de ce rapport qui propose que l'Union mette à la disposition de la Jordanie une assistance macrofinancière d'un montant maximal complémentaire de 350 millions d'euros. La Jordanie, confrontée à une baisse de sa croissance économique suite notamment aux conflits en Irak et en Syrie, abrite en effet des centaines de milliers de réfugiés syriens et il convient de lui apporter une aide conséquente pour l'aider dans cet effort considérable.

  Brando Benifei (S&D), per iscritto. ‒ Oggi ho votato a favore della relazione Mauriel sull'assistenza macrofinanziaria a favore della Giordania. A causa della sua posizione geografica, il paese arabo si trova a subire, sin dal 2011, i contraccolpi della crisi siriana e dell'instabilità nell'intera regione, eventi che hanno causato oltre alle grandi sfide legate all'aiuto umanitario, ingenti perdite economiche soprattutto nel settore turistico e degli investimenti esteri.

Oggi la Giordania è un paese dell'accoglienza che ospita 650 000 siriani ufficialmente registrati dentro i suoi confini, sebbene le autorità giordane dichiarino la presenza sul territorio di oltre 1,4 milioni di rifugiati. Si tratta di cifre enormi, soprattutto in rapporto alla popolazione totale del paese, che rappresentano una sfida considerevole per gli stessi servizi pubblici che oggi lo Stato si trova ad offrire in condizioni completamente mutate. Il debito pubblico ha raggiunto nel 2015 il 93,4% del PIL e continua a salire.

In questo contesto, l'Unione europea ha il dovere di sostenere economicamente la Giordania, un partner fondamentale in Medio Oriente che sta progredendo nell'affermazione dei principi democratici e che dimostra un impegno generoso e meritorio con la sua politica di accoglienza dei rifugiati.

  Xabier Benito Ziluaga (GUE/NGL), por escrito. ‒ He votado abstención porque, la iniciativa en sí me parece positiva y necesaria, pero se ha abordado desde un ángulo que hace muy poco probable que consiga sus objetivos, y que implica un riesgo notable de que la ayuda tenga, de hecho, un efecto contraproducente.

El objetivo de esta ayuda es ofrecer un balón de oxígeno a Jordania en vista de que su economía ha sido una de las grandes perjudicadas de la guerra en Siria. El descenso de los ingresos, unido a la llegada masiva de refugiados, ha contribuido a un aumento notable de la deuda externa. De ahí la iniciativa de ayuda macrofinanciera que hemos votado.

El motivo por el que pongo en duda que esta ayuda vaya a suponer un auténtico apoyo para la economía y la sociedad jordana, es que el instrumento está vinculado a programas de préstamo del FMI que, como condición, imponen la aplicación de reformas estructurales neo-liberales. Estas reformas, unidas a un posible incremento de la deuda pueden tener consecuencias negativas a largo plazo y no eran la mejor opción disponible.

  Izaskun Bilbao Barandica (ALDE), por escrito. ‒ Quiero agradecer al Sr. Maurel su trabajo en este informe sobre la ayuda macrofinanciera a Jordania. Es uno de los países más directamente afectados por la crisis de Siria, y recientemente hemos establecido una asociación cada vez más estrecha con el país hachemita. En la Conferencia de Donantes, que tuvo lugar el 4 de febrero en Londres, la comunidad internacional se comprometió a aplicar un verdadero plan global de apoyo a este país, y me parece pertinente votar a favor de este informe.

  Dominique Bilde (ENF), par écrit. ‒ J’ai préféré m’abstenir sur le vote en faveur de l’octroi d’une aide macrofinancière à la Jordanie, laquelle a été et reste grandement affectée par la guerre en Syrie. Rappelons en effet que la Jordanie a d’ores et déjà accueilli plus de 1,3 million de réfugiés syriens, ce qui correspondrait à une charge financière de 6,6 milliards de dollars depuis 2011.

Avec par ailleurs un chômage à 14,6 %, un déficit budgétaire à 3,5 %, ainsi qu’un déficit de la balance courante de 11,7 % du PIB, la Jordanie subit par ailleurs de plein fouet une baisse du tourisme, des investissements étrangers ou encore des problèmes d’importation du gaz en provenance d’Égypte.

Le prêt de 200 millions d’euros proposé par la Commission européenne me semble, dans ces conditions, légitime, d’autant que la Jordanie prend plus que sa part dans la gestion des réfugiés syriens.

Je m’inquiète cependant des conditions fixées par le FMI et par l’Union européenne à la Jordanie pour bénéficier d’une aide financière. Une nouvelle fois, c’est la course au chantage des réformes structurelles, comme si l’Union européenne ne pouvait accepter qu’il puisse encore exister d’autres modèles d’organisation politique et économique.

  Mara Bizzotto (ENF), per iscritto. ‒ Con questo intervento si intende erogare sotto forma di prestito, assistenza macro-finanziaria alla Giordania. Nonostante le rassicurazioni della Commissione europea, ritengo che debbano essere messi in atto tutti gli strumenti di controllo a nostra disposizione per vigilare sul corretto e trasparente uso del prestito erogato.

Comunque, considerato l'impegno della Giordania nella lotta all'ISIS e il fatto che essa è in prima fila nell'assistenza ai profughi Siriani, pur non avendo goduto di trattamenti di favore dall'Ue come invece è stato per la Turchia con importi ben maggiori, ho inteso sostenere col mio voto questo testo.

  José Blanco López (S&D), por escrito. ‒ He votado a favor de este informe por el que se otorga una ayuda macrofinanciera a Jordania. Desde hace tiempo la Unión mantiene prósperas relaciones con Jordania y se debe reconocer el esfuerzo que realiza al ofrecer refugio y asistencia a las personas que proceden de Siria. Desde principios del 2011, la economía de Jordania se ha visto muy deteriorada a causa de una fuerte pérdida de ingresos y el descenso de inversiones extranjeras, agravado, además, por los sucesos ocurridos en Siria. Por ello, es necesario ofrecer asistencia a Jordania de la manera más rápida y eficaz posible para aliviar su situación económica.

  Vilija Blinkevičiūtė (S&D), raštu. ‒ Balsavau dėl šio pranešimo, nes juo Parlamentas išsakė savo poziciją dėl tolesnio makrofinansinės pagalbos Jordanijos Hašimitų Karalystei teikimo. Dėl savo geografinės padėties Jordanija yra viena iš labiausiai Sirijos krizės paliestų šalių. Nuo 2011 m. jos ekonomika, daugiausiai paremta paslaugomis ir pramone, yra labiausiai veikiama regioną krečiančių neramumų. Sumažėję turistų ir tiesioginių užsienio investicijų srautai, užblokuoti prekybos keliai ir nuolatiniai gamtinių dujų tiekimo iš Egipto sutrikimai stabdė Jordanijos augimą ir darė neigiamą poveikį biudžeto padėčiai. Sirijoje ir Irake vykstantis konfliktas Jordanijos produktams uždaro jų istorinę rinką. Tokiomis sudėtingomis sąlygomis Jordanija visgi priima daug perkeltų žmonių. Kartu su Libanu ji yra daugiausiai pabėgėlių palyginti su jos gyventojų skaičiumi priimanti šalis pasaulyje ir ji įsipareigojo palengvinti pabėgėlių iš Sirijos galimybes įsidarbinti – 650 000 sirų šiuo metu yra registruoti kaip pabėgėliai, o Jordanijos valdžios institucijos mini netgi 1,4 mln. jos teritorijoje esančių pabėgėlių skaičių. Siekdama Jordanijai padėti susitvarkyti su krize ir padengti likutinį išorės finansavimo poreikį, Europos Sąjunga jau skyrė makrofinansinę pagalbą ir turi ir toliau padėti Jordanijai, kad ji galėtų įveikti jai kylančius iššūkius.

  Andrea Bocskor (PPE), írásban. ‒ Földrajzi helyzetéből adódóan Jordánia a szíriai válság által egyik legközvetlenebbül érintett ország. Elsősorban a szolgáltatásokra és az iparra épülő gazdaságát 2011 óta érzékenyen érintik a régiót sújtó hadicselekmények. Ebben a nehéz helyzetben azonban Jordánia kitűnik azzal, hogy jelentős számú, a lakóhelyét elhagyni kényszerült embert fogad be. A Szíriában és Irakban zajló konfliktusok megfosztják a jordán termékeket hagyományos piacaiktól. A szomszédos országokban folyamatosan fennálló konfliktusok 2015-ben továbbra is zavart okoztak Jordánia külkereskedelmében: a növekedés lelassult (2,4%), és a fennmaradó, a 2016 és 2017 közötti időszakra vonatkozó külső finanszírozási igény becsült összege 3,2 milliárd USD. 2016 első félévében a kiugróan magas munkanélküliség az aktív népesség 14,6%-át (az aktív fiatalok 33%-át, az aktív nők 23,7%-át) érinti.

A gazdasági nehézségek leküzdése érdekében az Európai Uniónak biztosítania kell támogatásáról partnerét, amelynek a menekültek befogadásával kapcsolatos politikája elismerésre méltó. A cél az, hogy a makroszintű pénzügyi támogatási program mielőbb érvénybe lépjen annak érdekében, hogy Jordánia ténylegesen kihasználhassa ennek előnyeit e döntő jelentőségű időszakban. Véleményem szerint a háború következtében menekülni kényszerülő, ténylegesen rászorulóknak és az őket befogadó környező államoknak a helyszínen kell segítséget nyújtani. A fentiek értelmében szavazatommal támogattam a jelentés elfogadását.

  Franc Bogovič (PPE), pisno. ‒ Strinjam se z makrofinančno pomočjo Jordaniji in sem tudi podpr omenjeni dokument, saj je po svoji geografski legi ena od držav, ki jih je sirska kriza najbolj prizadela. Od leta 2011 so na njeno gospodarstvo, ki temelji predvsem na storitvenih dejavnostih in industriji, močno vplivali nemiri, ki pretresajo regijo. Upad turizma in manjši pritok neposrednih tujih naložb, zaprte trgovske poti ter stalne motnje dobave zemeljskega plina iz Egipta so v Jordaniji zavrli rast in povzročile poslabšanje njenega proračunskega stanja. Zaradi konflikta v Siriji in Iraku je ostala brez tržišč, na katerih je doslej prodajala svoje izdelke. Prav tako pa se sooča z begunskim navalom zato je prav da pokažemo nekaj solidarnosti saj gre za izredne okoliščine.

  Biljana Borzan (S&D), napisan. ‒ Podržavam ovo Izvješće kojim se želi osigurati najučinkovitija pomoć Jordanu što je prije moguće, prepoznavajući ulogu koju su igrali u pomoći kod rješavanja krize izbjeglica i potrebu da se pomogne njihovom gospodarstvu koje je u teškoj situaciji.

  Mercedes Bresso (S&D), in writing. ‒ I endorsed this resolution on further macro-financial assistance to Jordan mostly because the Syrian conflict still impacts Jordan’s economy by disrupting trade and causing an inflow of around 1.3 million refugees into the country since the beginning of the war.

  Renata Briano (S&D), per iscritto. ‒ La Giordania è uno dei paesi più direttamente colpiti dalla crisi siriana. La diminuzione del turismo e degli investimenti diretti esteri, il blocco delle rotte commerciali e le interruzioni del flusso di gas naturale dall'Egitto hanno rallentato la crescita, gravando sulla situazione finanziaria, e aumentato il fabbisogno residuo di finanziamenti.

Nonostante tale contesto, la Giordania si distingue per l'accoglienza di un considerevole numero di sfollati, che soggiornano per lo più in ambiente urbano. Ciò esercita notevole pressione sui servizi pubblici giordani, soprattutto in materia di sanità e istruzione. A fronte della crisi e per coprire il fabbisogno di finanziamenti esterni residui, l'Unione europea ha già concesso alla Giordania un'assistenza macrofinanziaria di 180 milioni di euro.

Nel quadro della grande Conferenza dei donatori, svoltasi a Londra, la comunità internazionale si è impegnata ad attuare un autentico piano globale di sostegno alla Giordania. Le donazioni promesse hanno raggiunto i 10 miliardi di dollari. Di fronte alle difficoltà economiche della Giordania, l'UE deve dar prova del proprio sostegno al suo partner, la cui politica di accoglienza dei rifugiati merita rispetto.

Pertanto si auspica che il programma di assistenza macrofinanziaria sia effettivo il prima possibile affinché possa andare concretamente a beneficio della Giordania.

  Daniel Buda (PPE), în scris. ‒ Dată fiind amplasarea sa geografică, Iordania este una dintre țările direct afectate de criza din Siria. Din 2011, economia sa, bazată în principal pe servicii și pe industrie, este afectată în mod evident de tulburările care zguduie regiunea. Din cauza conflictelor din Siria și din Irak, produsele iordaniene nu se mai desfac pe aceste piețe tradiționale. În 2015, conflictele încă nestinse din țările vecine au continuat să perturbe comerțul exterior al Iordaniei.

Ca urmare a crizei și pentru a-i acoperi nevoile reziduale de finanțare externă, Uniunea Europeană a acordat deja Iordaniei o asistență macrofinanciară în valoare de 180 de miliarde de euro (decizia de acordare în 2013, plăți în 2015). Cu toate acestea, Uniunea Europeană trebuie să ajute în continuare Iordania să facă față provocărilor cu care se confruntă.

Iordania este angajată într-un parteneriat recent, dar tot mai strâns, cu Uniunea Europeană, care este al doilea partener comercial al său. După acordul de asociere, încheiat în 1997 și intrat în vigoare în 2002, Iordania s-a angajat în 2010 la un parteneriat cu „statut avansat” cu UE.

Am votat în favoarea acestui raport, având în vedere faptul că Uniunea Europeană trebuie să facă dovada sprijinului pentru partenerul său, a cărui politică de primire a refugiaților impune respect.

  Nicola Caputo (S&D), per iscritto. ‒ Ho votato a favore della relazione sulla proposta di decisione del Parlamento europeo e del Consiglio relativa alla concessione di ulteriore assistenza macrofinanziaria a favore del Regno hascemita di Giordania perché stiamo affrontando la più grande crisi migratoria del nostro tempo per la quale serve un aumento esponenziale della solidarietà globale.

È necessario alleviare l'onere dei Paesi che ospitano un numero ingente di rifugiati. La Giordania è uno dei paesi che offre un contributo rilevante rispetto alle dimensioni della propria popolazione, 670 mila sistemati nei campi profughi e un milione e mezzo assimilati nel Paese. Questa gente ha bisogno di aiuto umanitario subito.

Di fronte alle difficoltà economiche cui è esposta la Giordania, l'Unione europea deve dar prova del proprio sostegno per un partner come la Giordania che vive un momento così critico.

  David Casa (PPE), in writing. – I voted in favour of this report as given the economic difficulties facing Jordan, the EU must show support to its partner, whose policy of welcoming refugees is commendable. I agree that the macro-financial assistance programme is put into effect as soon as possible in order to provide tangible benefit to Jordan at this critical juncture. Overall, the number of non-Jordanian residents has doubled in five years. The vast majority of them are not in camps but in urban areas, which is putting great pressure on Jordan’s public services, including health and education. Jordan’s debt rose to 93.4% of GDP at the end of 2015. The macro-financial assistance will be provided in the form of loans.

  Fabio Massimo Castaldo (EFDD), per iscritto. ‒ La Giordania, per la sua situazione geografica, è uno dei paesi più toccati dalla crisi siriana con conseguente riduzione di turismo, di investimenti esteri e blocco di vie commerciali. Ad oggi nel Paese si registrano più di 650 mila rifugiati siriani, tutti a carico dell'amministrazione giordana. Nel 2015 la crescita economica è rallentata del 2.4% con un tasso di disoccupazione pari al 14.6% nel 2016. Pur se titubante sull'utilizzo dell'assistenza macro finanziaria (MFA) e sull'effettivo controllo dei fondi in loco, considerate le circostanze in cui si trova la Giordania, ho votato a favore dell'allocazione di fondi dello strumento MFA.

  Λευτέρης Χριστοφόρου (PPE), γραπτώς. ‒ Στηρίζουμε την έκθεση, καθώς θεωρούμε ότι, ενώπιον των οικονομικών δυσκολιών που αντιμετωπίζει η Ιορδανία, η Ευρωπαϊκή Ένωση οφείλει να υποστηρίξει τον εταίρο της, του οποίου η πολιτική υποδοχής των προσφύγων είναι αξιέπαινη.

  Κώστας Χρυσόγονος (GUE/NGL), γραπτώς. ‒ Ψηφίσαμε σχετικά με την έκθεση για τη χορήγηση περαιτέρω μακροοικονομικής χρηματοδοτικής συνδρομής στο Χασεμιτικό Βασίλειο της Ιορδανίας. Παρότι η προοπτική υποστήριξης κρατών που το έχουν ανάγκη με βρίσκει σύμφωνο, θεωρώ πως η προτεινόμενη διαδικασία δεν είναι ξεκάθαρη και δεν εγγυάται θετικά αποτελέσματα για την Ιορδανία. Ως εκ τούτου, αποφάσισα να απέχω.

  Alberto Cirio (PPE), per iscritto. ‒ Date le innumerevoli difficoltà presenti sia sul piano pratico sia su quello umano a causa dell'ingente flusso migratorio vissuto dal mio Paese in questo momento, non posso che votare a favore della relazione ed esprimere la mia vicinanza e riconoscenza al regno hashemita di Giordania per l'impegno profuso nei confronti dei profughi accolti.

La Giordania, invero, non è stata soltanto colpita violentemente dalla crisi siriana, la quale ha portato all'arrivo di 650 mila profughi (nonostante fonti non ufficiali parlino di 1,4 milioni di persone migrate nel regno), ma, come se non bastasse, dal 2011 è afflitta dal calo turistico e degli investimenti diretti esteri. A ciò vanno ad aggiungersi il blocco dei traffici commerciali e le ripetute interruzione del flusso di gas naturale dall'Egitto. Attualmente la disoccupazione ammonta al 14% e il debito è pari al 93,4% del PIL.

Conseguentemente, l'UE metterà a disposizione un'assistenza massima pari a EUR 350 mln per il sostegno alla stabilizzazione economica. Tale fondo è subordinato all'adozione di riforme strutturali e alla solidità delle finanze pubbliche comprensive di un calendario per il loro soddisfacimento. Le condizioni da soddisfare sono negoziate dalla Commissione e qualora non dovessero venire soddisfatte, l'erogazione verrà sospesa o temporaneamente cancellata.

  Deirdre Clune (PPE), in writing. ‒ I supported the Report on the proposal for a decision of the European Parliament and of the Council providing further macro-financial assistance to the Hashemite Kingdom of Jordan.

  Lara Comi (PPE), per iscritto. ‒ Ho votato a favore di questo provvedimento in quanto la Giordania è uno dei paesi più direttamente colpiti dalla crisi siriana. Dal 2011 l'economia giordana, fondata soprattutto sui servizi e sull'industria, sta subendo in modo significativo le turbolenze che scuotono la regione. Nonostante questa critica situazione finanziaria, la Giordania si sta distinguendo per l'accoglienza di un considerevole numero di sfollati. Ritengo quindi corretto che l'UE aiuti con un prestito questo Paese al fine di aiutarlo, in questo difficile momento, a riequilibrare la sua bilancia dei pagamenti.

  Javier Couso Permuy (GUE/NGL), por escrito. ‒ La «ayuda macrofinanciera» a Jordania, no es otra cosa que la intermediación de la Unión en un crédito privado de hasta 350 millones de euros como contrapartida a un programa de ajuste del FMI, que impondrá nuevos recortes a los derechos laborales y al presupuesto público de la frágil economía de Jordania. Creo que la imposición de nuevas políticas neoliberales no hará sino aumentar la inestabilidad en la región políticamente. Por ello he votado en contra.

  Andrea Cozzolino (S&D), per iscritto. ‒ La Giordania è uno dei Paesi che ha maggiormente sofferto gli effetti della crisi siriana a causa dell'arrivo dei rifugiati siriani. Dall'inizio della crisi siriana l'Unione ha stanziato a favore della Giordania quasi 1,130 miliardi di euro. Tuttavia, il governo giordano ha sottolineato che i costi dell'emergenza sono stati particolarmente ingenti, a causa dell'impatto sul mercato del lavoro, sul settore turistico, sul commercio e sul sistema scolastico. Oltre a ciò, il sostegno finanziario fornito sinora dai Paesi del Consiglio di cooperazione del Golfo è diminuito.

Pertanto, ho votato a favore di questa risoluzione che ribadisce l'impegno dell'Unione nel sostenere gli sforzi della Giordania che deve affrontare gli attuali problemi economici e sociali e ad attuare le necessarie riforme. In quanto paese coperto dalla politica europea di vicinato, la Giordania è stata ammessa a ricevere una tornata supplementare di assistenza macro-finanziaria dell'Unione, pari a 200 milioni di euro in forma di prestiti.

L'assistenza macro-finanziaria dell'UE intende ripristinare la sostenibilità della situazione finanziaria esterna della Giordania e sostenere il programma di riforme strutturali del paese, in modo complementare alle risorse già stanziate dall'accordo con il FMI per coprire il fabbisogno della bilancia dei pagamenti.

  Andi Cristea (S&D), în scris. ‒ Dată fiind amplasarea sa geografică, Iordania este una dintre țările direct afectate de criza din Siria. Din 2011, economia sa, bazată în principal pe servicii și pe industrie, este afectată în mod evident de tulburările care zguduie regiunea. Scăderea turismului și a investițiilor străine directe, blocarea rutelor comerciale și perturbările repetate ale aprovizionării cu gaz natural provenit din Egipt au frânat creșterea economică a Iordaniei și au avut un impact asupra situației sale bugetare. În ultimii cinci ani, numărul rezidenților străini s-a dublat. Autoritățile din Iordania vorbesc despre aproximativ 1,4 milioane de refugiați sirieni aflați pe teritoriul țării, serviciile publice abia mai făcând față numărului de oameni.

Am votat pentru ca acordul de asistență macrofinanciară să intre în vigoare în cel mai scurt timp, pentru ca Iordania să poată profita de acesta în aceste momente decisive.

  Pál Csáky (PPE), írásban. ‒ Földrajzi helyzetéből adódóan Jordánia a szíriai válság által egyik legközvetlenebbül érintett ország. Elsősorban a szolgáltatásokra és az iparra épülő gazdaságát 2011 óta érzékenyen érintik a régiót sújtó zavargások. Ebben a nehéz helyzetben azonban Jordánia kitűnik azzal, hogy jelentős számú, a lakóhelyét elhagyni kényszerült embert fogad be. A Szíriában és Irakban zajló konfliktusok megfosztják a jordán termékeket hagyományos piacaiktól. A szomszédos országokban folyamatosan fennálló konfliktusok 2015-ben továbbra is jelentős zavart okoztak Jordánia külkereskedelmében.

A „Segítségnyújtás Szíriának és a térségnek” címmel a múlt év február 4-én Londonban tartott nagyszabású donorkonferencia keretében a nemzetközi közösség kötelezettséget vállalt arra, hogy Jordánia támogatására egy valódi globális tervet hajtson végre. A felajánlások összege elérte a 10 milliárd dollárt. Ebből az összegből az Unió 2,39 milliárd eurót ajánlott fel, beleértve egy 200 millió euró összegű kölcsönt is a Jordániára irányuló második makroszintű pénzügyi támogatási művelet céljából. A gazdasági nehézségek leküzdése érdekében az Európai Uniónak biztosítania kell támogatásáról partnerét, amelynek a menekültek befogadásával kapcsolatos politikája elismerésre méltó.

A jelentést szavazatommal támogattam, hiszen meggyőződésem, hogy a leghatékonyabb az, ha a háború következtében menekülni kényszerülő, ténylegesen rászorulóknak és az őket befogadó környező államoknak a helyszínen nyújtunk segítséget.

  Edward Czesak (ECR), na piśmie. ‒ Poparłem pomoc makrofinansową dla Jordańskiego Królestwa Haszymidzkiego.

Nieustanne konflikty u sąsiadów Jordanii, w Iraku i Syrii, wywierają bardzo duży wpływ na gospodarkę tego kraju. Negatywne w skutkach działania wojenne pozostawiają Królestwo w złej kondycji gospodarczej. Udzielenie wsparcia pozwoli na priorytetowe partnerstwo na przyszłość. Uzasadnieniem poparcia dla przyznania środków są wysiłki Królestwa Jordanii w zakresie polityki migracyjnej wyrażającej się w przyjmowaniu uchodźców z Syrii, a także walka z wyzwaniami, jakie niesie ze sobą udzielanie im wsparcia. Należy podkreślić, iż ważnym aspektem w tej sprawie jest stworzenie instrumentów nadzorujących prawidłowe wykorzystanie funduszy przez państwo będące beneficjentem. W związku z powyższym zagłosowałem za.

  Miriam Dalli (S&D), in writing. ‒ Jordan is playing an important role by assisting in the refugee crisis and is also a long-standing reliable partner to the EU. I am in favour of the report that makes macro financial assistance (MFA) available to Jordan for a total maximum amount of EUR 200 million, provided in the form of a medium-term loan, as I believe the EU must support such a valuable partner.

  Viorica Dăncilă (S&D), în scris. ‒ Conflictul din vecinătate a determinat o accentuare a dificultăților economice cu care se confruntă Iordania în ultima perioadă: scăderea turismului și a investițiilor străine directe, blocarea rutelor comerciale și perturbările repetate ale aprovizionării cu gaz natural provenit din Egipt, pe de o parte, și creșterea șomajului - care a afectat doar în primul semestru din 2016 14,6 % din populația activă (33 % dintre tinerii activi, 23,7 % dintre femeile active) -, pe de altă parte. În paralel, 650 000 de sirieni sunt înregistrați oficial ca refugiați, iar autoritățile din Iordania vorbesc chiar despre un număr de 1,4 milioane.

În aceste condiții, Uniunea Europeană trebuie să facă dovada sprijinului pentru partenerul său. Susțin poziția raportorului, care dorește ca programul de asistență macrofinanciară să intre în vigoare cât mai curând posibil, pentru ca Iordania să poată profita concret de el în aceste momente decisive.

  Nicola Danti (S&D), per iscritto. ‒ In ragione della difficile situazione economica e finanziaria in cui versa il Regno di Giordania, aggravata da importanti flussi di rifugiati che, fuggendo dalla guerra e dalla violenza che imperversa nella vicinia Siria, cercano protezione all'interno del Paese, il Parlamento europeo ha deciso di procedere a una rapida adozione della proposta di assistenza macrofinanziaria dell'UE a favore della Giordania.

In particolare, il regolamento si compone di due rate da 100 milioni di euro ciascuna, da erogarsi in due tranche tra la fine del 2016 e il secondo trimestre 2017, le cui operazioni saranno gestite e monitorate direttamente dalla Commissione europea.

In virtù dell'importante ruolo che la Giordania ha svolto e continua a svolgere nel fronteggiare la crisi dei rifugiati siriani, nonché del difficile momento economico in cui versa la sua economia, mi sono espresso favorevolmente per l'adozione di questo provvedimento, nei confronti di un Paese che si trova in prima linea nel fronteggiare, assieme all'Europa, una crisi migratoria senza precedenti.

  Michel Dantin (PPE), par écrit. ‒ Ce rapport de codécision fait suite à la proposition de la Commission Européenne de mettre à la disposition de la Jordanie une assistance macrofinancière d’un montant global maximal de 200 millions d'euros dans le but de soutenir l’économie nationale dans un contexte de conflits militaires en Syrie et en Irak. Considérant que l’Union Européenne subit, à travers les flux de réfugiés, les conséquences désastreuses des conflits syriens et irakiens, au même titre que la Jordanie, et que l’Union Européenne se doit de soutenir ses partenaires dans une logique de codéveloppement, j’ai voté en faveur de ce rapport.

  Rachida Dati (PPE), par écrit. – J’ai voté en faveur de la décision portant attribution d’une nouvelle assistance macrofinancière à la Jordanie. L’instabilité du Proche et Moyen Orient ont mis à mal l’économie de la Jordanie, un allié important dans la lutte contre Daech, et un partenaire clé dans l’accueil des réfugiés fuyant les conflits de la région. C’est pourquoi je suis favorable à l’augmentation du montant maximal de l’assistance macrofinancière jusqu’à 200 millions d’euros. Afin d’être assurée de l’utilisation optimale de ces fonds, il est important que la Commission convienne, avec les autorités jordaniennes, des conditions auxquelles l’assistance macrofinancière de l’Union doit être subordonnée.

  Andor Deli (PPE), írásban. ‒ Földrajzi helyzetéből adódóan Jordánia a szíriai válság által egyik legközvetlenebbül érintett ország. Elsősorban a szolgáltatásokra és az iparra épülő gazdaságát 2011 óta érzékenyen érintik a régiót sújtó zavargások. Ebben a nehéz helyzetben azonban Jordánia kitűnik azzal, hogy jelentős számú, a lakóhelyét elhagyni kényszerült embert fogad be. A Szíriában és Irakban zajló konfliktusok megfosztják a jordán termékeket hagyományos piacaiktól. A szomszédos országokban folyamatosan fennálló konfliktusok 2015-ben továbbra is zavart okoztak Jordánia külkereskedelmében: a növekedés lelassult (2,4%), és a fennmaradó, a 2016 és 2017 közötti időszakra vonatkozó külső finanszírozási igény becsült összege 3,2 milliárd USD. 2016 első félévében a kiugróan magas munkanélküliség az aktív népesség 14,6%-át (az aktív fiatalok 33%-át, az aktív nők 23,7%-át) érinti.

A gazdasági nehézségek leküzdése érdekében az Európai Uniónak biztosítania kell támogatásáról partnerét, amelynek a menekültek befogadásával kapcsolatos politikája elismerésre méltó. A cél az, hogy a makroszintű pénzügyi támogatási program mielőbb érvénybe lépjen annak érdekében, hogy Jordánia ténylegesen kihasználhassa ennek előnyeit e döntő jelentőségű időszakban. A Fidesz-KDNP néppárti delegációjának tagjaként szavazatommal támogattam a jelentést, hiszen az összhangban áll a magyar kormány azon törekvésével, hogy a háború következtében menekülni kényszerülő, ténylegesen rászorulóknak és az őket befogadó környező államoknak a helyszínen nyújthassunk segítséget.

  Mireille D'Ornano (ENF), par écrit. ‒ Je me suis abstenue sur ce rapport.

La Jordanie et son économie sont affectées par la guerre en Syrie : baisse du tourisme, des investissements étrangers, blocage des routes commerciales, problèmes pour importer le gaz d’Egypte, ont freiné la croissance et pesé sur le budget.

Un accord de financement est en passe d’être conclu avec l’Union européenne et le FMI. Nous approuvons cette aide apportée à un État fortement déstabilisé, à la réserve des réformes structurelles exigées de la Jordanie par les deux institutions susvisées.

  Ангел Джамбазки (ECR), в писмена форма. ‒ Подкрепих доклада относно предоставянето на макрофинансова помощ за Йордания на стойност 200 милиона евро. Страната и нейната икономика бяха засегнати в значителна степен от продължаващите конфликти в съседните Ирак и Сирия. Предстои през следващата година Комисията да предостави своята оценка и да реши, ако счете за необходимо, дали тази помощ да бъде удължена и увеличена. Безспорен е фактът, че Кралство Йордания полага усилия за приемане на сирийски бежанци за разлика от някои от другите страни в региони, като Саудитска Арабия, но в ситуацията на криза, в която се намира ЕС, той трябва внимателно да следи дали средствата, които отпуска, се използват коректно от получаващата ги страна. Смятам, че ако това условие бъде изпълнено и ако Йордания продължи да приема бежанци, помощта към страната не бива да спира.

  Γεώργιος Επιτήδειος (NI), γραπτώς. ‒ Ενώπιον των οικονομικών δυσκολιών που αντιμετωπίζει η Ιορδανία, η Ευρωπαϊκή Ένωση οφείλει να υποστηρίξει τον εταίρο της, του οποίου η πολιτική υποδοχής των προσφύγων είναι αξιέπαινη.

Όμως, τα 350 εκατομμύρια που προτείνει η έκθεση ως μακροοικονομική συνδρομή της Ευρωπαϊκής Ένωσης στην Ιορδανία είναι απλά εμπαιγμός και προτείνω τον τριπλασιασμό τους, αφαιρώντας αντίστοιχα ποσά από τα κονδύλια που προορίζονται για την Τουρκία.

  Norbert Erdős (PPE), írásban. ‒ Földrajzi helyzetéből adódóan Jordánia a szíriai válság által egyik legközvetlenebbül érintett ország. Elsősorban a szolgáltatásokra és az iparra épülő gazdaságát 2011 óta érzékenyen érintik a régiót sújtó zavargások. Ebben a nehéz helyzetben azonban Jordánia kitűnik azzal, hogy jelentős számú, a lakóhelyét elhagyni kényszerült embert fogad be. A Szíriában és Irakban zajló konfliktusok megfosztják a jordán termékeket hagyományos piacaiktól. A szomszédos országokban folyamatosan fennálló konfliktusok 2015-ben továbbra is zavart okoztak Jordánia külkereskedelmében: a növekedés lelassult (2,4%), és a fennmaradó, a 2016 és 2017 közötti időszakra vonatkozó külső finanszírozási igény becsült összege 3,2 milliárd USD. 2016 első félévében a kiugróan magas munkanélküliség az aktív népesség 14,6%-át (az aktív fiatalok 33%-át, az aktív nők 23,7%-át) érinti.

A gazdasági nehézségek leküzdése érdekében az Európai Uniónak biztosítania kell támogatásáról partnerét, amelynek a menekültek befogadásával kapcsolatos politikája elismerésre méltó. A cél az, hogy a makroszintű pénzügyi támogatási program mielőbb érvénybe lépjen annak érdekében, hogy Jordánia ténylegesen kihasználhassa ennek előnyeit e döntő jelentőségű időszakban. A Fidesz-KDNP néppárti delegációjának tagjaként szavazatommal támogattam a jelentést, hiszen az összhangban áll a magyar kormány azon törekvésével, hogy a háború következtében menekülni kényszerülő, ténylegesen rászorulóknak és az őket befogadó környező államoknak a helyszínen nyújthassunk segítséget.

  Jill Evans (Verts/ALE), in writing. ‒ I voted in favour of the report on the granting of macro financial assistance to Jordan from the International Trade Committee. Successful policies and agreements on trade are in the interests of Wales as of the rest of the EU.

  João Ferreira (GUE/NGL), por escrito. ‒ Este relatório debruça-se sobre a assistência macrofinanceira à Jordânia. A proposta consiste no aumento do valor desta assistência em 150 milhões. Propõe-se conceder um valor total de 350 milhões de euros, que «deve incluir um calendário para o cumprimento» de condições financeiras.

Ora, este tipo de assistência tem tipicamente associadas exigências de «reformas estruturais e macroeconómicas», que sabemos bem o que significam e que repudiamos: desregulação e liberalização de diversos sectores da economia, ataques ao papel do Estado e às suas funções sociais, privatizações, enfim, tudo sob pretexto da conformação do Estado às regras da «economia de mercado».

Em alternativa, apoiamos o princípio da cooperação e da genuína ajuda ao desenvolvimento, que importa aprofundar, no respeito pela vontade e opções soberanas de cada Estado, livre de condições ou imposições de «reformas», destinadas, fundamentalmente, a impor um modelo assente na liberalização total da vida económica dos países.

  Raffaele Fitto (ECR), per iscritto. ‒ Ho espresso voto favorevole alla presente relazione poiché essa consentirà alle autorità fiscali l’accesso alle informazioni in materia di antiriciclaggio nel quadro della corretta applicazione della direttiva relativa alla cooperazione amministrativa (DAC). In particolare, attraverso questa modifica, si cercherà di creare una maggiore omogeneità in materia di antiriciclaggio a livello UE, garantendo tanto l’accesso alle informazioni relative alla titolarità effettiva, quanto adeguate procedure di verifica della clientela.

  Monika Flašíková Beňová (S&D), písomne ‒ Jordánsko čelí vážnym ekonomickým a finančným problémom v dôsledku situácie v Sýrii. Predmetný návrh obsahuje makrofinančný záväzok Európskej únie voči Jordánsku vo výške 200 miliónov EUR, ktorý by mal byť poskytnutý ako strednodobá pôžička, ktorá pomôže Jordánsku pri financovaní externých potrieb krajiny v rokoch 2016 –2017. Európska komisia uvažuje v budúcnosti o dohode s Jordánskom, ktoré by sa malo zaviazať k uskutočneniu potrebných štrukturálnych reforiem, ktoré by mali krajine priniesť udržateľný ekonomický rast.

  Lorenzo Fontana (ENF), per iscritto. ‒ Voto a favore della relazione che aiuta la Giordania, uno dei pochi paesi stabili del Medio Oriente che accoglie i rifugiati siriani e lotta contro l'Isis.

  Λάμπρος Φουντούλης (NI), γραπτώς. ‒ Ενώπιον των οικονομικών δυσκολιών που αντιμετωπίζει η Ιορδανία, η Ευρωπαϊκή Ένωση οφείλει να υποστηρίξει τον εταίρο της, του οποίου η πολιτική υποδοχής των προσφύγων είναι αξιέπαινη. Για τον λόγο αυτό υπερψηφίζω την έκθεση σχετικά με την πρόταση απόφασης του Ευρωπαϊκού Κοινοβουλίου και του Συμβουλίου για τη χορήγηση περαιτέρω μακροοικονομικής χρηματοδοτικής συνδρομής στο Χασεμιτικό Βασίλειο της Ιορδανίας.

  Doru-Claudian Frunzulică (S&D), in writing. ‒ The Kingdom of Jordan both needs and deserves substantial financial help from the EU. The chaotic regional context massively impacts Jordan’s economy, social systems and public services, which makes its debt ratio barely sustainable. Meanwhile, its continued commitment in dealing with the refugees’ crisis with dignity (it welcomes around 1.3 million Syrians) ought to be praised. Thanks to our work in the European Parliament the Commission will have to propose, in addition to this year’s EUR 200 million, an extra macro-financial assistance operation of at least the same amount in 2017.

The second macro-financial assistance package will help the country to cover part of its external financing needs in 2016-2017, while supporting reforms aimed at alleviating the balance of payments and budgetary needs, improving the investment climate and strengthening economic integration with the EU.

It is also intended to support efforts to boost economic growth and job creation.

  Francesc Gambús (PPE), por escrito. ‒ He votado a favor del informe teniendo presente que Jordania, debido a su situación geográfica, es uno de los países más afectados directamente por la crisis siria, ya que acoge a un gran número de refugiados. Del mismo modo, debemos tener presente que el descenso del turismo y de las entradas de inversiones extranjeras directas, el bloqueo de las rutas comerciales y las perturbaciones reiteradas del suministro de gas natural procedente de Egipto han frenado el crecimiento del país. El conflicto en Siria e Irak sigue perturbando el comercio exterior de Jordania, por lo que el crecimiento económico se ha desacelerado (2,4 %), y el desempleo afectaba al 14,6 % de la población activa (a un 33 % de los jóvenes activos y a un 23,7 % de las mujeres activas). Ante las dificultades económicas a las que se enfrenta Jordania, la Unión debe apoyar a su socio, por lo que debemos apoyar el programa de ayuda macrofinanciera para que Jordania pueda hacer uso de él en este momento decisivo.

  Elisabetta Gardini (PPE), per iscritto. ‒ La Giordania è uno dei paesi più colpiti dalle crisi siriana e migratoria; essa è un partner fondamentale per evitare che la sempre crescente violenza continui la sua impennata. La sua stabilità è importante sia per la regione che per l'Europa. L'economia di questo paese è stata colpita, in particolare, nel settore del turismo, degli investimenti stranieri e del commercio internazionale e interno.

A causa di questi fattori la Giordania ha dovuto affrontare un rallentamento della crescita economica e la crescita annua è ora pari all'1,9% del PIL. Il paese si trova di fronte anche un tasso di disoccupazione crescente, con il tasso di disoccupazione ufficiale ora al 15,8%.

La Giordania è il secondo Paese al mondo per numero di rifugiati e ci sono attualmente più di 650 000 siriani e 58 000 iracheni ufficialmente registrati nel paese. Trovare una stabilità economica e sociale è quindi importante per la Giordania, per la regione e per l'Europa.

  Elena Gentile (S&D), per iscritto. ‒ Ho votato a favore della risoluzione legislativa del PE del 24 novembre 2016 sulla proposta di decisione del Parlamento europeo e del Consiglio relativa alla concessione di ulteriore assistenza macro-finanziaria a favore del regno hascemita di Giordania perché dallo scoppio del conflitto in Siria nel 2011 l'Unione si è impegnata esplicitamente ad aiutare la Giordania ad affrontare le conseguenze economiche e sociali della crisi siriana, in particolare la presenza di un gran numero di rifugiati siriani sul territorio giordano, e ha aumentato il sostegno finanziario al paese, rafforzando la cooperazione in molti settori, fra cui la società civile, il sistema elettorale, la sicurezza, lo sviluppo regionale e le riforme sociali ed economiche.

Dall'inizio della crisi siriana l'Unione ha stanziato a favore della Giordania quasi 1,130 miliardi di EUR, a vario titolo (assistenza finanziaria, nell'ambito del normale programma di cooperazione bilaterale per la Giordania, aiuto umanitario). Inoltre, dal 2011 la BEI ha messo a disposizione prestiti per un importo di 264 milioni di EUR.

Saluto favorevolmente il diritto all'informazione sull'attuazione dell'assistenza che il PE ha rivendicato. Entro il 30 giugno di ogni anno la Commissione presenta al PE e al Consiglio una relazione sull'attuazione della decisione nel corso dell'anno precedente.

  Arne Gericke (ECR), schriftlich. ‒ Das Königreich Jordanien leistet in der aktuellen Flüchtlingskrise Unglaubliches. Obwohl nur 6,5 Millionen Einwohner in Jordanien leben, haben dort über 1,5 Millionen Flüchtlinge Zuflucht gefunden. Schon allein vor diesem Hintergrund begrüße ich die Fortführung der Makrofinanzhilfen.

  Jens Gieseke (PPE), schriftlich. ‒ Aufgrund der Konflikte in Syrien und im Irak sehen sich die jordanische Regierung und die jordanische Wirtschaft erheblichen Herausforderungen ausgesetzt. So sind in den letzten Jahren massive Flüchtlingsströme nach Jordanien gekommen. Weiterhin blieb der Tourismus nach Jordanien weitgehend aus und ausländische Direktinvestitionen gingen massiv zurück.

Die Europäische Union sollte Jordanien in der Aufnahme von Flüchtlingen aus Syrien und dem Irak beistehen und Jordanien finanzielle Hilfen zukommen lassen.

  Nathan Gill (EFDD), in writing. ‒ I voted against this report as I don’t believe that tax payer’s money should be used in this way.

  Neena Gill (S&D), in writing. ‒ I voted in favour of this report which concerns EU financial assistance to Jordan. This support is vital given Jordan is struggling with an unsustainable level of debt due to conflicts in its neighbourhood. Meanwhile, the country is an important partner in addressing other consequences of the regional crises, welcoming around 1.3 million Syrians. I therefore welcome that the Commission will propose, in addition to this year’s EUR 200 million, an extra macro-financial assistance operation of at least the same amount in 2017.

  Tania González Peñas (GUE/NGL), por escrito. ‒ He votado abstención porque, la iniciativa en sí me parece positiva y necesaria, pero se ha abordado desde un ángulo que hace muy poco probable que consiga sus objetivos, y que implica un riesgo notable de que la ayuda tenga, de hecho, un efecto contraproducente.

El objetivo de esta ayuda es ofrecer un balón de oxígeno a Jordania en vista de que su economía ha sido una de las grandes perjudicadas de la guerra en Siria. El descenso de los ingresos, unido a la llegada masiva de refugiados, ha contribuido a un aumento notable de la deuda externa. De ahí la iniciativa de ayuda macrofinanciera que hemos votado.

El motivo por el que pongo en duda que esta ayuda vaya a suponer un auténtico apoyo para la economía y la sociedad jordana, es que el instrumento está vinculado a programas de préstamo del FMI que, como condición, imponen la aplicación de reformas estructurales neo-liberales. Estas reformas, unidas a un posible incremento de la deuda pueden tener consecuencias negativas a largo plazo y no eran la mejor opción disponible.

  Beata Gosiewska (ECR), na piśmie. ‒ Głosowałam za sprawozdaniem w sprawie pomocy finansowej dla Jordańskiego Królestwa Haszymidzkiego.

Jordania z uwagi na swoje położenie geograficzne znalazła się w trudnej sytuacji, gdyż prowadzone tuż przy jej granicach działania wojenne w Syrii i Iraku wywarły duży wpływ na gospodarkę tego kraju. Aktualnie Jordania jest jednym z krajów najbardziej dotkniętych kryzysem syryjskim – spadek wpływów z turystyki i bezpośrednich inwestycji zagranicznych, blokowanie tras handlowych i powtarzające się zakłócenia dostaw gazu ziemnego z Egiptu zahamowały wzrost gospodarczy w Jordanii oraz wywarły negatywny wpływ na jej sytuację budżetową.

W mojej ocenie należy wesprzeć wysiłki Jordanii w kwestii przyjmowania uchodźców i udzielania im wsparcia.

  Theresa Griffin (S&D), in writing. ‒ I voted in favour of this report which concerns EU financial assistance to Jordan. This support is vital given Jordan is struggling with an unsustainable level of debt due to conflicts in its neighbourhood. Meanwhile, the country is an important partner in addressing other consequences of the regional crises, welcoming around 1.3 million Syrians.

  Τάκης Χατζηγεωργίου (GUE/NGL), γραπτώς. ‒ Αν και συμμεριζόμαστε πλήρως την ανάγκη ενίσχυσης της ιορδανικής οικονομίας, η οποία δοκιμάζεται εξαιτίας και της φιλοξενίας που παρέχει η χώρα σε εκατομμύρια πρόσφυγες από τη Συρία, εντούτοις ψηφίσαμε αποχή, αφού η υπό εξέταση μακροοικονομική χρηματοδοτική συνδρομή της Ευρωπαϊκής Ένωσης συνδέεται άμεσα με προγράμματα του ΔΝΤ τα οποία επιβάλλουν νεοφιλελεύθερες διαρθρωτικές μεταρρυθμίσεις και ήδη εφαρμόζονται στη χώρα.

  Marian Harkin (ALDE), in writing. ‒ I support giving further aid to Jordan. Jordan has had to handle the effects of the war in Syria, including hosting more than one million Syrian refugees. As a result, I believe that the EU should provide assistance to the Jordanian authorities on clearly defined economic policy and financial conditions, focusing on structural reforms and sound public finances.

  Brian Hayes (PPE), in writing. ‒ I have voted in favour since I have no objections.

  Hans-Olaf Henkel (ECR), schriftlich. ‒ Dieser Bericht definiert die Finanzhilfen im Rahmen des Assoziierungsabkommens der EU mit dem Königreich Jordanien über ein Darlehen von 200 Millionen EUR. Die liberal-konservativen Reformer unterstützen dies vor dem Hintergrund der Krise in Syrien und der Bedeutung der Leistungen Jordaniens in der Flüchtlingsproblematik. Diese Hilfe ist ein wichtiger Bestandteil der geopolitischen Stabilisierung der Region. Ferner ist das jordanische Königshaus international anerkannt und das Land hat seinen Reformwillen in der Vergangenheit schon unter Beweis gestellt. Somit ist das Darlehen trotz des hohen Schuldenstandes von 93,4 % des BIP sinnvoll (Stand 2015) und ich konnte dem Bericht zustimmen.

  Ivan Jakovčić (ALDE), napisan. ‒ Glasovao sam za Izvješće o Prijedlogu odluke Europskog parlamenta i Vijeća o pružanju daljnje makrofinancijske pomoći Hašemitskoj Kraljevini Jordanu (COM(2016)0431 – C8-0242/2016 – 2016/0197(COD)), s obzirom da se radi o zemlji partneru EU-a koja je posljednjih godina izuzetno teško pogođena stanjem u okruženju, zbog čega je izgubila znatan dio svog tradicionalnog tržišta. Unatoč tome Jordan je država koja je očuvala stabilnost te postigla određene demokratske napretke. Osim direktne gospodarske štete koja je nastala ratom u Iraku i Siriji posebno je bitno naglasiti humanitarnu ulogu Jordana u kojem se nalazi prema službenim podacima 650 000 izbjeglica a neslužbeno i preko milijun izbjeglica. Sve to opterećuje gospodarsku i društvenu stabilnost ove zemlje te je nužno stvoriti pretpostavke za što brže aktiviranje pomoći EU-a.

  Jean-François Jalkh (ENF), par écrit. ‒ Les événements au Moyen-Orient ont conduit à un afflux de plus d’un million de réfugiés syriens en Jordanie, d’où un fardeau de plusieurs milliards de dollars. Il est naturel que nous nous portions au secours de ce pays dans la tourmente migratoire, bien que je ne m’associe pas aux demandes du FMI et de l’UE d’ajustements structurels.

Je me suis abstenu.

  Marc Joulaud (PPE), par écrit. ‒ J’ai voté en faveur du rapport de mon collègue Emmanuel Maurel sur le soutien financier à la Jordanie. Largement soutenue par les parlementaires, cette assistance prendra la forme d’un prêt de 200 millions d’euros au nom de l’UE. En tant que partenaire de l’Union dans la lutte contre le terrorisme au Moyen-Orient, l’économie jordanienne a été fortement impactée par le conflit en Syrie : baisse du tourisme et accueil massif de réfugiés sur son territoire. Cette aide permettra au royaume hachémite de mettre en place les réformes structurelles nécessaires pour relancer son économie.

Ce rapport a été adopté à une large majorité, ce dont je me félicite.

  Philippe Juvin (PPE), par écrit. ‒ J’ai voté en faveur de cette résolution afin d’attribuer une assistance macrofinancière de 200 millions d’euros à la Jordanie, pays très affecté par les conflits en Syrie et en Irak.

  Εύα Καϊλή (S&D), γραπτώς. ‒ Η μακροοικονομική ενίσχυση της Ιορδανίας αποτελεί ζήτημα που πρέπει να εξετάσουμε όχι μόνο με οικονομικούς όρους αλλά κυρίως με γεωπολιτικούς και στρατηγικούς. Η Ιορδανία ευρίσκεται σε μία διαδικασία ενίσχυσης των εταιρικών της σχέσεων με την Ευρωπαϊκή Ένωση και έχει μία οικονομία που εξαιτίας της γεωγραφικής εγγύτητας ζημιώθηκε σε μεγάλο βαθμό από την συριακή κρίση. Επιπλέον η Ιορδανία, μαζί με τον Λίβανο, έχει τη μεγαλύτερη εισροή Σύρων μεταναστών σε σχέση με τον πληθυσμό της σε όλο τον κόσμο. Είναι επομένως στρατηγική προτεραιότητα να ενισχύσουμε στη φάση αυτή την Ιορδανία που εξελίσσεται σε στρατηγικό εταίρο μας στην περιοχή λόγω των συνθηκών.

  Barbara Kappel (ENF), schriftlich. ‒ Der Berichterstatter stellt im vorliegenden Bericht die erheblichen finanziellen Einbußen und Lasten, die Jordanien derzeit infolge der regionalen Konflikte zu tragen hat, vor. In Anbetracht dieser Tatsache und aufgrund der Tatsache, dass Jordanien zukünftig zu einer effizienteren Bekämpfung der Migrationskrise beitragen kann, ist eine Finanzhilfe für dieses Land nicht abzulehnen. Daher stimme ich für den vorliegenden Bericht.

  Afzal Khan (S&D), in writing. ‒ I voted in favour of this report providing finance support to Jordan. This support is vital given Jordan is struggling with an unsustainable level of debt due to conflicts in its neighbourhood.

  Bernd Kölmel (ECR), schriftlich. ‒ Dieser Bericht definiert die Finanzhilfen im Rahmen des Assoziierungsabkommens der EU mit dem Königreich Jordanien über ein Darlehen von 200 Millionen EUR. Die liberal-konservativen Reformer unterstützen dies vor dem Hintergrund der Krise in Syrien und der Bedeutung der Leistungen Jordaniens in der Flüchtlingsproblematik. Diese Hilfe ist ein wichtiger Bestandteil der geopolitischen Stabilisierung der Region. Ferner ist das jordanische Königshaus international anerkannt und das Land hat seinen Reformwillen in der Vergangenheit schon unter Beweis gestellt. Somit ist das Darlehen trotz des hohen Schuldenstandes von 93,4 % des BIP sinnvoll (Stand 2015) und ich konnte dem Bericht zustimmen.

  Ádám Kósa (PPE), írásban. ‒ Földrajzi helyzetéből adódóan Jordánia a szíriai válság által egyik legközvetlenebbül érintett ország. Elsősorban a szolgáltatásokra és az iparra épülő gazdaságát 2011 óta érzékenyen érintik a régiót sújtó zavargások. Ebben a nehéz helyzetben azonban Jordánia kitűnik azzal, hogy jelentős számú, a lakóhelyét elhagyni kényszerült embert fogad be. A Szíriában és Irakban zajló konfliktusok megfosztják a jordán termékeket hagyományos piacaiktól. A szomszédos országokban folyamatosan fennálló konfliktusok 2015-ben továbbra is zavart okoztak Jordánia külkereskedelmében: a növekedés lelassult (2,4%), és a fennmaradó, a 2016 és 2017 közötti időszakra vonatkozó külső finanszírozási igény becsült összege 3,2 milliárd USD. 2016 első félévében a kiugróan magas munkanélküliség az aktív népesség 14,6%-át (az aktív fiatalok 33%-át, az aktív nők 23,7%-át) érinti.

A gazdasági nehézségek leküzdése érdekében az Európai Uniónak biztosítania kell támogatásáról partnerét, amelynek a menekültek befogadásával kapcsolatos politikája elismerésre méltó. A cél az, hogy a makroszintű pénzügyi támogatási program mielőbb érvénybe lépjen annak érdekében, hogy Jordánia ténylegesen kihasználhassa ennek előnyeit e döntő jelentőségű időszakban. A Fidesz-KDNP néppárti delegációjának tagjaként szavazatommal támogattam a jelentést, hiszen az összhangban áll a magyar kormány azon törekvésével, hogy a háború következtében menekülni kényszerülő, ténylegesen rászorulóknak és az őket befogadó környező államoknak a helyszínen nyújthassunk segítséget.

  Stelios Kouloglou (GUE/NGL), in writing. ‒ I abstained from voting on macro-financial assistance to Jordan since while I highly appreciate the huge efforts of Jordanian society and government in hosting millions of Syrian refugees and I recognise the necessity to assist Jordan, I am in principle against the ‘structural reforms’, adjusted to any macro-financial assistance agreement.

  Андрей Ковачев (PPE), в писмена форма. ‒ Подкрепям ЕС да предостави макрофинансова помощ за Йордания. Йордания е една от държавите, най-пряко засегнати от кризата в Сирия. Програмата за макрофинансова помощ трябва да бъде ефективна, защото Йордания е страната, приела най-голям брой разселени лица.

  Gilles Lebreton (ENF), par écrit. ‒ Je me suis abstenu sur ce rapport car il a certes le mérite d’aider la Jordanie, courageux pays qui lutte contre Daech. Mais il conditionne son aide financière au respect du pluralisme parlementaire, sans se demander s’il est légitime d’imposer ainsi une démocratie «à l’occidentale».

  Philippe Loiseau (ENF), par écrit. ‒ Il est normal d’aider la Jordanie qui prend largement sa part du fardeau concernant les migrants syriens. Le prêt de l’UE de 200 millions d’euros est légitime. Ces prêts sont toutefois subordonnés à la mise en place de règles imposées de l’extérieur en contradiction avec l’état actuel de la société jordanienne, avec des objectifs qui pourraient nuire à la stabilité de la société jordanienne. Je me suis donc abstenu sur ce vote.

  Javi López (S&D), por escrito. ‒ He votado a favor porque desde principios de 2011, la economía de Jordania se ha visto muy afectada por los acontecimientos internos relacionados con la Primavera Árabe y por la agitación en la región, principalmente en los países vecinos Irak y Siria. En un entorno mundial deteriorado, Jordania está sufriendo una pérdida de ingresos y una fuerte presión en sus finanzas pública.

La situación de Jordania se ha visto agravada en los últimos tiempos por el conflicto en Siria, que ha provocado la entrada de aproximadamente 1,3 millones de personas refugiadas en el país, según estimaciones de la Comisión Europea. En este contexto, la Comisión ha propuesto la concesión de una ayuda macrofinanciera a este país, en forma de crédito a medio plazo. El objetivo es compensar la necesidad de financiación exterior para 2016-2017, sobre la base de estimaciones del FMI. La ayuda será gestionada por la Comisión y viene acompañada de disposiciones para la prevención de fraude y otras irregularidades, en consonancia con el Reglamento Financiero.

  Antonio López-Istúriz White (PPE), por escrito. ‒ Jordania, país con el estatuto de «socio avanzado» de la Unión, está enfrentándose a una serie de dificultades económicas. En efecto, es uno de los países que más se ha visto afectado por la crisis siria, debido al descenso de turismo y el bloqueo de rutas comerciales.

Sin embargo, un gran número de desplazados han sido acogidos por Jordania, habiéndose comprometido a facilitar el acceso a empleo por parte de los sirios que han llegado.

Doy mi voto favorable a la concesión de esta ayuda macrofinanciera ya que la Unión ha de apoyar a su socio que tan solidariamente ha acogido a tantos refugiados.

  Bernd Lucke (ECR), schriftlich. ‒ Dieser Bericht definiert die Finanzhilfen im Rahmen des Assoziierungsabkommens der EU mit dem Königreich Jordanien über ein Darlehen von 200 Millionen EUR. Die liberal-konservativen Reformer unterstützen dies vor dem Hintergrund der Krise in Syrien und der Bedeutung der Leistungen Jordaniens in der Flüchtlingsproblematik. Diese Hilfe ist ein wichtiger Bestandteil der geopolitischen Stabilisierung der Region. Ferner ist das jordanische Königshaus international anerkannt und das Land hat seinen Reformwillen in der Vergangenheit schon unter Beweis gestellt. Somit ist das Darlehen trotz des hohen Schuldenstandes von 93,4 % des BIP sinnvoll (Stand 2015) und ich konnte dem Bericht zustimmen.

  Ivana Maletić (PPE), napisan. ‒ Kraljevina Jordan je jedna od zemalja koja je izravno pogođena sirijskom krizom. Jordansko gospodarstvo se već godinama ne razvija, ali bez obzira na tešku situaciju u kojoj se nalazi, Jordan je među onim država koje su primile najviše izbjeglica.

S obzirom da je Jordan još 2010.godine dobio status „naprednog partnera” Europske unije, EU je odlučila dati makrofinancijsku pomoći u iznosu od 200 milijuna eura zbog krajnje nužnog programa reformi i gospodarske stabilizacije. Kako bi se osigurala ključna stabilnost u regiji, a s obzirom da uvijek postoji mogućnost da Europska komisija privremeno obustavi ili prekine isplatu u slučaju da Jordan ne ispuni sve zadane uvjete, podržala sam ovo izvješće.

  Andrejs Mamikins (S&D), in writing. ‒ I support Parliament’s position that the European Union should make macrofinancial assistance of a maximum amount of EUR 350 million available to Jordan instead of the EUR 200 million that the Commission has proposed. Jordan is now in a very difficult situation because of the war in Syria. But Jordan remains a stable state that manages to help a lot of Syrian refugees.

  Vladimír Maňka (S&D), písomne – Podporujem návrh na poskytnutie makrofinančnej pomoci Jordánsku vo výške 350 miliónov eur, a to na účely podpory stabilizácie hospodárstva a programu reforiem. Jordánska sa priamo dotýka konflikt v Sýrii, čo oslabuje hospodárstvo založené na službách a priemysle. Napriek tomu táto krajina prijíma pomerne vysoký počet vysídlencov. Tým prispieva k riešeniu utečeneckej krízy. Poskytnutie makrofinančnej pomoci je podmienené rešpektovaním demokratických mechanizmov vrátane pluralitného parlamentného systému, zásad právneho štátu a dodržiavania ľudských práv.

  Νότης Μαριάς (ECR), γραπτώς. ‒ Ψηφίζω υπέρ της έκθεσης σχετικά με την πρόταση απόφασης του Ευρωπαϊκού Κοινοβουλίου και του Συμβουλίου για τη χορήγηση περαιτέρω μακροοικονομικής χρηματοδοτικής συνδρομής στο Χασεμιτικό Βασίλειο της Ιορδανίας για τους λόγους που ανέφερα αναλυτικά στην ομιλία μου στην Ολομέλεια του Ευρωπαϊκού Κοινοβουλίου στο Στρασβούργο στις 23 Νοεμβρίου 2016, καθώς και διότι η εν λόγω έκθεση είναι πλήρης και τεκμηριωμένη.

  Fulvio Martusciello (PPE), in writing. ‒ I voted in favour of the report on the proposal providing further macro-financial assistance to the Hashemite Kingdom of Jordan. Jordan has shown great levels of stability amidst conflict and tension in neighbouring Syria, which have had their impact in the country. Jordan is suffering from lower levels of tourism and foreign direct investment, blocked trade routes and disruptions to the flow of natural gas from Egypt. Since the EU considers Jordan an effective ally for maintaining excellent relations with the Gulf countries, it is important that the EU continues supporting the country. Without further ado, my vote was positive since macro-financial assistance shows signs of benefitting both the European Union and Jordan’s critical position in the Middle East.

  Marisa Matias (GUE/NGL), por escrito. ‒ A Jordânia enfrenta neste momento enormes desafios económicos agravados pela resposta solidária de acolhimento de um muito elevado número de refugiados do conflito sírio. Nesse sentido, recorreu à UE para um pacote de ajuda financeira.

Sendo essa ajuda fundamental, os montantes envolvidos - que ficam muito aquém do necessário - e a condicionalidade imposta pelas instituições europeias levarão a doses massivas de austeridade que penalizará o povo jordano.

Por estas razões, abstive-me.

  Emmanuel Maurel (S&D), par écrit. ‒ La Jordanie est confrontée à plusieurs crises : sur le plan économique - du fait du blocage de ses routes commerciales traditionnelles -, sur le plan financier - avec un budget exsangue - et sur le plan social - son taux de chômage atteint des sommets historiques. Et pourtant, les autorités et le peuple jordanien affrontent avec humanité les défis qui se présentent à eux, comme celui d’accueillir de la meilleure manière le million de réfugiés déplacés en Jordanie par les conflits meurtriers de la zone irako-syrienne.

L’Union européenne a déjà pris plusieurs mesures pour soutenir la Jordanie dans cette période difficile: elle a délivré diverses aides techniques, financières et humanitaires; a flexibilisé les « règles d’origine » applicables aux produits jordaniens exportés; et va potentiellement entamer prochainement les négociations pour un partenariat commercial asymétrique. Cependant, c’est au projet de nouvelle assistance macrofinancière que mon rapport s’est intéressé: je me félicite que le Parlement européen se soit mis à la hauteur de l’urgence en se rangeant à ma suggestion d’approuver, en plus des 200 millions d’euros prévus cette année, le principe d’une nouvelle opération, pour la Jordanie, d’au moins 200 millions supplémentaires au cours de l’année 2017.

  Georg Mayer (ENF), schriftlich. ‒ Makrofinanzieller Unterstützung für Jordanien, das mit erheblichen Einbußen und Lasten bedingt durch regionale Konflikte zu kämpfen hat, stimme ich zu.

  Valentinas Mazuronis (ALDE), raštu. ‒ Balsavau už finansinės paramos Jordanijai suteikimą. Jordanija kartu su Libanu yra daugiausiai pabėgėlių palyginti su jos gyventoju skaičiumi priimanti šalis pasaulyje ir ji įsipareigojo palengvinti pabėgėlių iš Sirijos galimybes įsidarbinti – 650 000 sirų šiuo metu yra registruoti kaip pabėgėliai, o Jordanijos valdžios institucijos mini netgi 1,4 mln. jos teritorijoje esančių pabėgėlių skaičių. Visas ne Jordanijos piliečių, gyvenančių šalyje skaičius per penkis metus padvigubėjo. Didžiausia jų dalis gyvena ne stovyklose, bet miestuose, todėl Jordanijos viešosios paslaugos patiria didelį spaudimą.

  Jean-Luc Mélenchon (GUE/NGL), par écrit. ‒ L'Union propose par ce texte une assistance macrofinancière à la Jordanie d'un montant maximal de 200 millions d'euros, sous forme de prêt. Sous couvert «d'assistance» il s'agit en fait de soumettre le pays aux exigences du FMI, doublé d’un «mémorandum» avec l’UE. Tout est dit très clairement à ce sujet. L'aide financière n'a pas d'autre but que «d'appuyer la mise en œuvre d'un programme d'action comportant des mesures fortes d'ajustement et de réforme structurelle» dans un objectif «d'assainissement budgétaire». Déjà, avec l’'accord euro-méditerranéen UE-Jordanie de libre-échange en 1997, l’UE n’avait pas de complexe à féliciter le Roi Hussein pour ses réformes, sans remettre nullement en cause le caractère autocratique et rétrograde du régime jordanien. Avec son fils, le Printemps Arabes a été bien vite oublié. Je vote contre cet accord inique. A fortiori quand d’autres types d’aides et de dialogues auraient pu et dû être faveorisés.

  Joëlle Mélin (ENF), par écrit. ‒ La Jordanie et son économie sont affectées par la guerre en Syrie. Il y a eu un afflux de 1,3 millions de réfugiés syriens. Les frais seraient de 6,6 milliards de dollars depuis 2011. Il est normal d’aider la Jordanie qui prend largement sa part du fardeau concernant les migrants syriens. Le prêt de l’UE de 200 millions d’euros nous semble donc légitime. Seule difficulté, pour nous, le FMI et l’UE demandent des ajustements structurels. Ces prêts sont alors subordonnés à la mise en place de plusieurs mesures potentiellement dangereuses pour l’équilibre du pays. Cette aide ne doit pas être conditionnée par les désidératas de l’UE. Étant favorable globalement au texte, j’ai voté pour.

  Nuno Melo (PPE), por escrito. ‒ A Jordânia é, pela sua situação geográfica, um dos países mais diretamente afetados pela crise na Síria. Desde 2011, a economia do país, principalmente baseada nos serviços e na indústria, é afetada pela instabilidade que se vive na região. A diminuição das receitas do turismo e dos fluxos de investimento direto estrangeiro, o bloqueio dos fluxos comerciais e as repetidas perturbações no abastecimento de gás natural proveniente do Egito travaram o crescimento da economia da Jordânia e pesaram sobre a sua situação orçamental. O conflito na Síria e no Iraque impede que os produtos jordanos continuem a ser escoados para os seus mercados históricos.

Face às dificuldades económicas que a Jordânia enfrenta, a União Europeia deve apoiar o seu parceiro, cuja política de acolhimento de refugiados deve ser elogiada.

Daí o meu voto favorável.

  Roberta Metsola (PPE), in writing. ‒ I voted in favour of macro-financial assistance to Jordan because it is one of the countries most directly affected by the war in Syria due to its geographical proximity to the conflict.

  Miroslav Mikolášik (PPE), písomne – Jordánsko patrí ku krajinám, ktoré najviac doplácajú na vojnu v Sýrii a v Iraku, z pohľadu hospodárstva krajiny. Napriek tomu spolu s Libanonom prijíma najväčší počet utečencov v pomere k počtu obyvateľov na svete a prisľúbilo, že Sýrčanom uľahčí prístup k zamestnaniu. Oficiálne je zaregistrovaných 650 000 Sýrčanov ako utečencov, jordánske úrady však uvádzajú až 1,4 milióna, čo pochopiteľne spôsobuje obrovský tlak ako na verejné služby v krajine, tak na hospodárstvo a infraštruktúru. EÚ už Jordánsku poskytla makrofinančnú pomoc v hodnote 180 miliónov eur, avšak aby sa krajina vysporiadala s problémami, je potrebné v pomoci pokračovať. Jordánsko je partnerom EÚ s posilneným štatútom a intenzita tohto partnerstva stále narastá. Vďaka svojej geografickej polohe je strategickou krajinou, pokiaľ ide o stabilitu a bezpečnosť v regióne, ale tiež v koalícii proti ISIS. Poskytnutie pomoci je podmienené tým, že Jordánsko bude rešpektovať demokratické mechanizmy. Zároveň bude naplnením záväzku EÚ, ktorý prijala na Medzinárodnej konferencii hlavných darcov vo februári 2016, keď medzinárodné spoločenstvo prisľúbilo krajine pomoc vo výške 10 miliárd dolárov. EÚ poskytne svoju adekvátnu sumu prostredníctvom dostupných nástrojov, ako sú európske susedstvo, humanitárna pomoc, rozvojová spolupráca a i. Návrh o poskytnutí pomoci Jordánsku podporujem.

  Marlene Mizzi (S&D), in writing. ‒ I have voted in favour of the report because it is important to provide the most effective assistance to Jordan as soon as possible, recognising the role they are playing assisting in the refugee crisis and as a long-standing reliable partner to the EU.

  Csaba Molnár (S&D), írásban. ‒ A Bizottság javaslatot tett az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a Jordán Hásimita Királyságnak nyújtandó további makroszintű pénzügyi támogatásról szóló határozat elfogadására. A Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság jelentésében azt indítványozta, hogy a Parlament első olvasatban három módosítással fogadja el a Bizottság javaslatát. Ennek megfelelően szavaztam.

  Sophie Montel (ENF), par écrit. ‒ La Jordanie a fait face à un afflux de 1,3 million de réfugiés syriens. Les frais seraient de 6,6 Mds de $ depuis 2011. Il n'est donc pas absurde d’aider la Jordanie qui prend largement sa part du fardeau en ce qui concerne les migrants syriens. Cependant, le FMI et l’UE demandent des ajustements structurels. L’économie jordanienne est en grave difficulté de financement, ce qui promet de la déstabiliser encore plus. Je m'abstiens donc sur ce texte.

  Claude Moraes (S&D), in writing. ‒ I voted in favour of the report, it is important that the EU provides the most effective assistance to Jordan as soon as possible bearing in mind the role they are playing assisting in the refugee crisis and the need to help their ailing economy.

  Nadine Morano (PPE), par écrit. ‒ J’ai voté pour cette assistance macro financière à la Jordanie d’un montant maximum de 200 millions d’euros. Ce pays, qui pâtit depuis 2011 des crises au Moyen-Orient, joue un rôle essentiel notamment dans l’accueil des personnes qui fuient les zones de conflit et qui peuvent venir en Jordanie dans des camps structurés. En aidant ces populations à rester à proximité de leur bassin de vie, la Jordanie évite que ces personnes viennent en Europe avec la conviction que nous serons capables de leur offrir un travail, un logement, des soins, et qui se retrouvent finalement dans des jungles comme celle qui existait à Calais.

  Victor Negrescu (S&D), in writing. ‒ In Jordan unemployment is very high affecting 14.6% of the active population (33% of young people and 23% of women due to the conflicts in neighbouring Syria and Iraq. Despite its internal problems, Jordan has taken in a large number of displaced persons and it is estimated that around 1.4 million Syrians are present in their territory. I have voted for this report that will provide Jordan with a macro-financial assistance in order to support its economic stabilisation and substantive reform agenda.

  Norica Nicolai (ALDE), în scris. ‒ Am votat acest raport extrem de necesar pentru continuarea relațiilor de bună colaborare dintre Uniunea Europeană și Iordania. Subliniez că atât condițiile financiare, cât și cele de politică economică prevăzute în memorandumul de înțelegere sunt în acord cu practicile UE în acest domeniu, dar și cu programele de ajustare macroeconomică și de reformă structurală implementate de către Iordania cu ajutorul FMI. În pofida dificultăților economice cu care Iordania se confruntă, UE își arată, prin acest gest, sprijinul față de partenerul său, a cărui politică de primire a refugiaților a fost ireproșabilă, Iordania fiind țara care a primit cei mai mulți refugiați raportat la numărul de locuitori. De asemenea, un alt aspect pozitiv este faptul că Iordania s-a angajat să faciliteze accesul pe piața muncii pentru refugiații sirieni aflați pe teritoriul său, în număr de peste 700 000, un gest de generozitate și toleranță pe care nu l-am văzut la nicio altă țară.

  Franz Obermayr (ENF), schriftlich. ‒ Ich habe mich für diesen Bericht ausgesprochen, da Jordanien aufgrund der regionalen Konflikte derzeit erhebliche finanzielle Einbußen zu tragen hat.

  Urmas Paet (ALDE), kirjalikult. ‒ Toetasin. Jordaania on silmitsi äärmiselt suure põgenike arvuga. Keerulise olukorra tõttu on välised otseinvesteeringud ja turism langenud, suletud on osad kaubateed ja korduvalt on katkestatud Egiptusest tulevad maagaasitarned. Põgenike kriisi tulemusena on ka Jordaania majanduskasv aeglustunud, seega on ELi toetus vajalik.

  Δημήτρης Παπαδάκης (S&D), γραπτώς. ‒ Υπερψήφισα την έκθεση που προβλέπει την εφαρμογή ενός προγράμματος μακροοικονομικής χρηματοδοτικής συνδρομής, ούτως ώστε να αποβεί προς απτό όφελος της Ιορδανίας αυτή την τόσο κρίσιμη στιγμή. Λόγω της γεωγραφικής της θέσης, η Ιορδανία είναι μία από τις χώρες που πλήττονται πιο άμεσα από την κρίση στη Συρία. Από το 2011, η οικονομία της, που βασίζεται κατά κύριο λόγο στις υπηρεσίες και στη βιομηχανία, υφίσταται σοβαρές επιπτώσεις από την αστάθεια στην περιοχή. Παράλληλα, μαζί με το Λίβανο, η Ιορδανία είναι η χώρα που υποδέχεται τον μεγαλύτερο αριθμό προσφύγων ανά τον κόσμο σε σχέση με το μέγεθος του πληθυσμού της και ανέλαβε την υποχρέωση να διευκολύνει την απασχόληση Σύρων. Η Ιορδανία συμμετέχει σε εταιρική σχέση με την Ευρωπαϊκή Ένωση, η οποία είναι ο δεύτερος εμπορικός της εταίρος. Επομένως, είναι λογικό, λαμβανομένων υπόψη των οικονομικών δυσκολιών που αντιμετωπίζει η Ιορδανία, ότι η Ευρωπαϊκή Ένωση οφείλει να υποστηρίξει τον εταίρο της, του οποίου η πολιτική υποδοχής των προσφύγων είναι αξιέπαινη.

  Gilles Pargneaux (S&D), par écrit. ‒ J'ai voté en faveur de cette assistance macrofinancière à la Jordanie. Ce pays accueille des centaines de milliers de réfugiés syriens qui viennent s'ajouter aux réfugiés palestiniens historiquement installés dans le pays en attente d'un retour. Dans ce contexte géopolitique exceptionnel, il est urgent que l'Union européenne vienne en aide à ce pays, rare exemple de stabilité dans la région. 200 millions d'euros seront ainsi accordés au titre de cette aide d'urgence. La Commission européenne s'est également engagée à introduire, en 2017, une nouvelle proposition d'assistance macrofinancière d'un montant similaire. Proposition que je soutiens !

  Aldo Patriciello (PPE), per iscritto. ‒ Voterei a favore della proposta dei miei colleghi poiché ritengo che sia più che idoneo garantire alla Giordania, paese maggiormente colpito dalla crisi siriana, una macro-assistenza finanziaria che preveda un importo massimo di 350 milioni di euro, al fine di sostenere sia la sua stabilizzazione economica sia un programma di riforma nel paese.

Non bisogna nemmeno dimenticare che la Giordania, insieme al Libano, è la nazione che accoglie il maggior numero di rifugiati in proporzione alla numero della popolazione e cerca, anche, di agevolare l'occupazione dei siriani stessi. Inoltre, credo che sia appropriato che la Commissione supervisioni lo sfruttamento di tale assistenza finanziaria, coadiuvando la Giordana nello stabilire, da un lato, la politica e, dall'altro, le strategie migliori da adottare. Pertanto esprimerei voto positivo.

  Marijana Petir (PPE), napisan. ‒ Podržavam namjeru Europske unije da pomogne Jordanu u iznosu od dodatnih 200 milijuna dolara. Nužno je da Europska unija financijski potpomaže države koje su njen važan vanjskopolitički partner u kriznim područjima. Jordan je učinio mnogo tijekom sirijskog sukoba i izbjegličke krize te je važno solidarizirati se kako bi se umanjila i otklonila šteta koja je nastala zbog geografskog elementa. Primanje izbjeglica veliki je čin i nužno je da Europska unija taj potez honorira te učini što je moguće više kako bi osigurala razvojnu stabilnost zemlje te potpomogla posrnulo gospodarstvo.

Pomoć koja će biti osigurana Jordanu bit će jasan signal i znak svim saveznicima Europske unije da postoji ozbiljno, plansko i svrhovito vanjskopolitičko djelovanje. Teret koji podnose sve države u okruženju Sirije mora biti raspoređen i na druge države i organizacije kako bi se postigla ujednačenost. Europska unija doživjela je enorman izbjeglički val u proteklih godinu i pol te je nužno da iz naučenog razvije i strategije za zemlje u kojima je izbjeglički val kontinuiran i koje su primile milijune izbjeglica od početka sirijskog sukoba. Financijsku pomoć, međutim, treba pratiti i snažan poticaj institucionalnoj stabilizaciji te izgradnji djelotvornog državnog aparata.

  Tonino Picula (S&D), napisan. ‒ Od rane 2011. gospodarstvo je Jordana destabilizirano nemirima u regiji. Oslabljeni učinak ukupnog svjetskog gospodarstva dodatno je napregnuo javne financije zemlje. Regionalni konflikti nisu samo narušili trgovinu u regiji, već su za Jordan značili i priljev velikog broja izbjeglica. Na donatorskoj konferenciji održanoj u veljači ove godine u Londonu, međunarodna zajednica obvezala se provesti globalan plan potpore Jordanu. Europska unija svjesna je da Jordan mora ostati stabilan radi budućnosti regije. Riječ je i o važnom partneru s kojim imamo snažne ekonomske veze. Unija je 2014. bila drugi najveći trgovinski partner Jordana.

Pozdravljam prijedlog za drugi paket makrofinancijske pomoći kao i činjenicu da bi ona bila dio tzv. pakta između EU-a i Jordana, važne inicijative što sadrži točne obveze obiju strana. Između Europske unije i Jordana je potrebno uspostaviti čvršće partnerstvo. Preduvjet za odobravanje makrofinancijske pomoći jest obveza Jordana da poštuje učinkovite demokratske mehanizme, uključujući višestranački parlamentarni sustav i vladavinu prava, te jamči poštovanje ljudskih prava. Želio bih naglasiti stratešku ulogu Jordana u koaliciji protiv tzv. Islamske države i velike napore koje je uložio na sigurnosnom i obavještajnom području te koliko je zato važno pružati odgovarajuću potporu Kraljevini Jordanu te nastaviti politički, sigurnosni i gospodarski dijalog između Europske unije i Jordana.

  João Pimenta Lopes (GUE/NGL), por escrito. ‒ A proposta consiste no aumento do valor da assistência macrofinanceira à Jordânia em 150 milhões, ou seja, na concessão de um valor total de «350 milhões de euros», que «deve incluir um calendário para o cumprimento» de condições financeiras.

Este tipo de assistência tem tipicamente associadas exigências de «reformas estruturais e macroeconómicas», que repudiamos.

Em alternativa, apoiamos, sim, o princípio da cooperação e da genuína ajuda ao desenvolvimento, que importa aprofundar, no respeito pela vontade e pelas opções soberanas de cada Estado, livre de condições ou imposições de reformas, destinadas, fundamentalmente, a impor um modelo assente na liberalização da vida económica e social dos países.

  Salvatore Domenico Pogliese (PPE), per iscritto. ‒ Per la sua posizione geografica la Giordania è uno dei paesi più direttamente colpiti dalla crisi siriana. Il calo degli introiti del turismo e degli investimenti diretti esteri, il blocco delle rotte commerciali e le ripetute interruzioni del flusso di gas naturale dall'Egitto hanno rallentato la crescita economica della Giordania gravando pesantemente sulla sua situazione finanziaria.

Ritengo che di fronte alle difficoltà economiche cui è esposta la Giordania, l'Unione europea debba dar prova di solidarietà. Al fine di garantire la stabilità di Damasco e dell'intera regione reputo fondamentale fornire un adeguato sostegno economico, proseguendo il dialogo politico ed economico tra Ue e la Giordania. La Commissione propone di distribuire un prestito di 200 milioni alla Giordania per il riequilibrio della sua bilancia dei pagamenti. La commissione sul commercio internazionale propone a larga maggioranza di incrementare l'entità del prestito fino ad un massimo di 350 milioni di euro.

A seguito di questo sostanziale emendamento si è proceduto al trilogo con il Consiglio e la Commissione. L'esito positivo del trilogo ha confermato il prestito di 200 milioni con l'impegno a verificare la possibilità di un incremento nel corso del prossimo anno, qualora le condizioni in Giordania lo richiedessero. Ho votato a favore dell'approvazione di questa relazione.

  Tomasz Piotr Poręba (ECR), na piśmie. ‒ Konflikty toczące się u sąsiadów Jordanii – Iraku i Syrii, wywarły duży wpływ na gospodarkę tego kraju. Podczas konferencji poświęconej wsparciu dla Syrii i okolicznych regionów, która odbyła się w Londynie w dniu 4 lutego 2016 r., UE zobowiązała się przekazać kwotę 2,39 mld EUR na rzecz krajów dotkniętych kryzysem uchodźczym w Syrii, a także udzielić pożyczki w wysokości 200 mln EUR na cele drugiej operacji udzielenia pomocy makrofinansowej Jordanii. Wypłatą unijnej pomocy makrofinansowej zajmować się będzie Komisja i będzie ją realizować zgodnie z umowami lub porozumieniami zawartymi między Międzynarodowym Funduszem Walutowym a Jordanią, a także w oparciu o główne zasady i cele reform gospodarczych określone w układzie o stowarzyszeniu między UE a Jordanią, jednolite ramy wsparcia na lata 2014–2017, a także priorytety partnerstwa na przyszłość. Popieram operację udzielenia pomocy makrofinansowej.

  Franck Proust (PPE), par écrit. ‒ Depuis 2011, l’économie jordanienne est sensiblement affectée par le conflit qui frappe la Syrie et l’Iraq. C'est pourquoi un second paquet d'aide macrofinancière d’un montant de 200 millions d'euros, sous forme de prêts, a été accordé au pays par la Commission. J'ai voté en faveur de l'octroi de cette aide. Notre groupe politique souhaitait augmenter le montant de l'aide à 350 millions d’euros, compte-tenu notamment de la tâche qui incombe à la Jordanie de faire face aux milliers de réfugiés venant de Syrie, nous avons réussi à garantir une aide supplémentaire pour 2017.

  Julia Reid (EFDD), in writing. ‒ Taxpayers’ money should not be used this way.

  Liliana Rodrigues (S&D), por escrito. ‒ Todos reconhecemos o papel desempenhado pela Jordânia na assistência à crise de refugiados (650 mil sírios registados como refugiados, mas as autoridades garantem que chegam aos 1,4 milhões) e a necessidade de ajudar a sua economia debilitada. A diminuição das receitas do turismo e dos fluxos de investimento direto estrangeiro, o bloqueio dos fluxos comerciais e as repetidas perturbações no abastecimento de gás natural proveniente do Egipto travaram o crescimento da economia da Jordânia e pesaram sobre a sua situação orçamental.

O conflito na Síria e no Iraque impede que os produtos jordanos continuem a ser escoados para os seus mercados históricos. Em 2015, a persistência dos conflitos nos países vizinhos continuou a perturbar o comércio externo da Jordânia: o crescimento desacelerou (2,4 %) e as necessidades residuais de financiamento externo no período 2016-2017 são estimadas em cerca de 3,2 mil milhões de dólares.

No primeiro semestre de 2016, o desemprego, extremamente elevado, afetava 14,6 % da população ativa (33 % dos jovens ativos e 23,7 % de mulheres ativas). A assistência será de 200 milhões entre 2016 e 2017. Ainda assim, o S&D é da opinião de que se poderia ter ido mais longe.

  Inmaculada Rodríguez-Piñero Fernández (S&D), por escrito. ‒ He votado a favor de este informe por el que se otorga una ayuda macrofinanciera a Jordania. Desde hace tiempo la Unión mantiene prósperas relaciones con Jordania y se debe reconocer el esfuerzo que realiza al ofrecer refugio y asistencia a las personas que proceden de Siria. Desde principios del 2011, la economía de Jordania se ha visto muy deteriorada a causa de una fuerte pérdida de ingresos y el descenso de inversiones extranjeras, agravado, además, por los sucesos ocurridos en Siria. Por ello, es necesario ofrecer asistencia a Jordania de la manera más rápida y eficaz posible para aliviar su situación económica.

  Claude Rolin (PPE), par écrit. ‒ J’ai voté en faveur de l’aide macrofinancière de 200 millions d’euros à destination de la Jordanie en vue de contribuer à la stabilité économique de ce pays, avec lequel l’Union européenne entend mener un partenariat étroit. Cette somme, allouée sous forme de prêts pour les deux années à venir, vise également à soutenir le programme de réformes substantiel dont le pays a besoin pour se relever, ainsi que les besoins de la Jordanie en matière de balance des paiements.

  Bronis Ropė (Verts/ALE), raštu. ‒ Jordanija – viena didžiausių konflikto Sirijoje aukų. Būtent į šią šalį patraukė labai didelė dalis pabėgėlių. Ir būtent Jordanija, priešingai nei daugelis kitų arabų šalių, priėmė šiuos pabėgėlius ir stengiasi jiems visokeriopai padėti. Be to, Jordanija yra viena iš nedaugelio demokratiškų ir gerai valdomų Artimųjų Rytų valstybių, aktyviai dalyvaujanti Europos kaimynystės politikoje. Nepaisant sąlyginai aukšto gerovės lygmens, ši šalis dėl konflikto Sirijoje susiduria su didžiuliais finansiniais iššūkiais, ypač siekdama subalansuoti savo makrofinansinius srautus.

Todėl tiek siekdami užtikrinti saugumą Europos kaimynystėje, tiek ir iš bendražmogiškų siekių, mes turime stengtis padėti Jordanijai išsilaikyti. Svarstomu sprendimu ES skirs sąlyginai nedidelę paramą, tačiau tai visų pirma bus investicija. Investicija ne tik į savo saugumo stiprinimą, stabilumo užtikrinimą ES pasienyje, tačiau ir investicija į žmogiškumo ir tarpusavio supratimo plėtrą.

  Fernando Ruas (PPE), por escrito. ‒ Atendendo ao seu posicionamento geográfico, a Jordânia é um dos países mais afetados pela crise síria, tendo o sector económico sido gravemente fustigado pela instabilidade que se verifica na região.

Por essa razão, e por ser também o país no mundo que, juntamente com o Líbano, mais refugiados acolhe em relação à sua população, considero que estão reunidos os pressupostos suficientes para que a UE preste uma assistência macrofinanceira a este país, de forma célere, a fim de aliviar o peso da dívida pública na Jordânia e contribuir para que sejam implementadas as reformas necessárias à estabilização democrática e à concretização de um verdadeiro Estado de Direito, respeitador dos Direitos Humanos.

A par desta assistência macrofinanceira, convém não esquecer a importância que assumem as negociações do Acordo de Comércio Livre Abrangente e Aprofundado para que as relações comerciais entre a UE e a Jordânia sejam intensificadas e possam trazer benefícios mútuos a ambas as partes.

  Tokia Saïfi (PPE), par écrit. ‒ J’ai voté en faveur de ce texte qui conclut les négociations institutionnelles sur l’octroi d’une assistance macrofinancière à la Jordanie.

L’économie jordanienne est affectée par les troubles qui secouent la région, notamment en Irak et en Syrie. La Jordanie accueille 1,3 millions de réfugiés syriens sur son territoire et cette situation exerce une pression sur ses infrastructures publiques. En parallèle, l’augmentation du taux de chômage ainsi que de la dette publique accentuent la crise économique que traverse le pays. A la suite de la conférence internationale «Supporting Syria and the Region» qui s’est tenue à Londres le 4 février 2016, l’Union européenne s’est engagée à continuer à apporter un soutien important à la Jordanie. Cette nouvelle aide macrofinancière d’un montant de 200 millions d’euros est ainsi accordée sous forme de prêts et reste subordonnée à la condition préalable que la Jordanie respecte les mécanismes démocratiques effectifs, l’état de droit et les droits de l’homme.

  Lola Sánchez Caldentey (GUE/NGL), por escrito. ‒ He votado abstención porque, la iniciativa en sí me parece positiva y necesaria, pero se ha abordado desde un ángulo que hace muy poco probable que consiga sus objetivos, y que implica un riesgo notable de que la ayuda tenga, de hecho, un efecto contraproducente.

El objetivo de esta ayuda es ofrecer un balón de oxígeno a Jordania en vista de que su economía ha sido una de las grandes perjudicadas de la guerra en Siria. El descenso de los ingresos, unido a la llegada masiva de refugiados, ha contribuido a un aumento notable de la deuda externa. De ahí la iniciativa de ayuda macrofinanciera que hemos votado.

El motivo por el que pongo en duda que esta ayuda vaya a suponer un auténtico apoyo para la economía y la sociedad jordana, es que el instrumento está vinculado a programas de préstamo del FMI que, como condición, imponen la aplicación de reformas estructurales neo-liberales. Estas reformas, unidas a un posible incremento de la deuda pueden tener consecuencias negativas a largo plazo y no eran la mejor opción disponible.

  Daciana Octavia Sârbu (S&D), în scris. ‒ Am votat pentru acordarea de asistență financiară din partea Uniunii către Iordania.

Alături de Liban, Iordania este țara care a primit cei mai mulți refugiați comparativ cu numărul de locuitori și s-a angajat să faciliteze accesul pe piața muncii pentru sirienii aflați pe teritoriul său. În prezent, 650 000 de sirieni sunt înregistrați oficial ca refugiați, iar autoritățile din Iordania vorbesc chiar despre un număr de 1,4 milioane.

Iordania se confruntă cu un deficit economic important și, de aceea, este crucial ca UE să își arate solidaritatea cu poporul iordanian și să sprijine guvernul acestei țări în gestionarea valului de refugiați sirieni.

  Maria Lidia Senra Rodríguez (GUE/NGL), por escrito. ‒ La «ayuda macrofinanciera» a Jordania, no es otra cosa que la intermediación de la Unión en un crédito privado de hasta 350 millones de euros como contrapartida a un programa de ajuste del FMI, que impondrá nuevos recortes a los derechos laborales y al presupuesto público de la frágil economía de Jordania. Creo que la imposición de nuevas políticas neoliberales no hará sino aumentar la inestabilidad en la región políticamente. Por ello he votado en contra.

  Jill Seymour (EFDD), in writing. ‒ I do not wish to see the EU spend money on foreign aid so I voted against this.

  Siôn Simon (S&D), in writing. – I voted in favour of providing the most effective assistance to Jordan as soon as possible, recognising the role they are playing assisting in the refugee crisis and the need to help their ailing economy. I believe that the EU is in a position to provide greater financial assistance to Jordan than the EUR 200 million proposed.

  Branislav Škripek (ECR), písomne ‒ Plne podporujem poskytnutie makrofinančnej pomoci Jordánskemu kráľovstvu. Jordánsko je jednou z krajín, ktoré sú najpriamejšie postihnuté sýrskou krízou. Napriek tejto ťažkej situácii prijíma Jordánsko významný počet vysídlených osôb. Spolu s Libanonom prijíma najväčší počet utečencov v pomere k počtu obyvateľov na svete. Zároveň sa Jordánsko zaviazalo, že uľahčí Sýrčanom prístup k zamestnaniu – oficiálne je zaregistrovaných 650 000 Sýrčanov ako utečencov a jordánske orgány uvádzajú údaj dokonca 1,4 milióna – nachádzajúcich sa na jeho území. Hlasoval som za.

  Davor Škrlec (Verts/ALE), napisan. ‒ Pozitivno sam glasao za ovo izvješće, no ovo obrazloženje glasovanja nastaje kao kritika postojećem sustavu vrednovanja rada zastupnika u Europskom parlamentu isključivo na osnovu statističkog broja parlamentarnih aktivnosti potenciranog u Hrvatskoj, a koji zapravo ne odražava stvarnu kvalitetu i količinu rada, učinkovitost te ponajviše uspjeh zastupničkog djelovanja.

  Monika Smolková (S&D), písomne ‒ Jordánsko je v súčasnosti z dôvodu svojej zemepisnej polohy najviac postihnuté sýrskou krízou. Od roku 2011 je jeho hospodárstvo založené najmä na službách a priemysle, poznačené nepokojmi, ktoré otriasli regiónom. Oslabenie cestovného ruchu, blokované obchodné trasy, opakované dodávky zemného plynu z Egypta zabrzdili rast Jordánska. Konflikt v Sýrii a Iraku bráni jordánskym výrobkom, aby sa dostali na svoje historicky dané odbytiská. Napriek tejto ťažkej situácii prijíma Jordánsko významný počet vysídlených osôb. Spolu s Libanonom prijíma najväčší počet utečencov v pomere k počtu obyvateľov na svete. Partnerstvo medzi Jordánskom a EÚ, jeho druhým najväčším obchodným partnerom, je síce len v začiatkoch, no jeho intenzita narastá. V roku 2010 získalo Jordánsko štatút partnera EÚ s posilneným štatútom. Európska únia už Jordánsku poskytla makrofinančnú pomoc vo výške 180 miliónov eur, no vzhľadom na problémy, ktorým čelí v súčasnosti, Jordánsko potrebuje ďalšiu finančnú pomoc EÚ.

  Joachim Starbatty (ECR), schriftlich. ‒ Dieser Bericht definiert die Finanzhilfen im Rahmen des Assoziierungsabkommens der EU mit dem Königreich Jordanien über ein Darlehen von 200 Millionen EUR. Die liberal-konservativen Reformer unterstützen dies vor dem Hintergrund der Krise in Syrien und der Bedeutung der Leistungen Jordaniens in der Flüchtlingsproblematik. Diese Hilfe ist ein wichtiger Bestandteil der geopolitischen Stabilisierung der Region. Ferner ist das jordanische Königshaus international anerkannt und das Land hat seinen Reformwillen in der Vergangenheit schon unter Beweis gestellt. Somit ist das Darlehen trotz des hohen Schuldenstandes von 93,4 % des BIP sinnvoll (Stand 2015) und ich konnte dem Bericht zustimmen.

  Jaromír Štětina (PPE), písemně. ‒ Hlasoval jsem pro poskytnutí makroekonomické pomoci Jordánsku ve formě úvěrů, jejichž maximální výše byla stanovena na 200 milionů EUR. Jedná se o pokračování již započaté pomoci zemi, které je třeba v krizové situaci podat pomocnou ruku. Mezinárodní společenství se včetně EU v roce 2016 zavázalo k finanční podpoře Jordánska v celkové hodnotě 10 miliard USD. Sama EU od začátku krize v Sýrii již poskytla Jordánsku prostředky v hodnotě téměř 1 130 milionů EUR. Pomoc je podmíněna respektováním demokratických mechanismů, dodržováním zásad právního státu a zárukou dodržování lidských práv. Zároveň je kladen důraz na hospodářskou stabilizaci a udržitelný růst země. Jordánsko přispívá v boji proti IS a bojuje za stabilitu v regionu, ve kterém zaujímá strategickou polohu. Nyní je hluboce zasažené krizí v Sýrii. V důsledku syrského konfliktu a s ním spojené migrační krize do země cestuje stále méně turistů a spolu s tím do země proudí i méně zahraničních investic. Dluh Jordánska ke konci minulého roku přesahoval 90 % HDP. Navzdory nepříznivé situaci však Jordánsko přijímá společně s Libanonem nejvíce uprchlíků na počet obyvatel, celkový počet přesahuje 1,3 milionu osob. To představuje zhruba dvojnásobný nárůst během 5 let. Jordánsko je strategický a důvěryhodný partner, který si naši podporu plně zaslouží.

  Beatrix von Storch (EFDD), schriftlich. ‒ Der Entschließung des EU-Parlaments zu dem Vorschlag für einen Beschluss des Europäischen Parlaments und des Rates über eine weitere Makrofinanzhilfe für das Haschemitische Königreich Jordanien habe ich nicht zugestimmt.

Die Union stellt Jordanien eine Makrofinanzhilfe von höchstens 350 Mio. EUR zur Unterstützung der wirtschaftlichen Stabilisierung des Landes und zur Durchführung eines umfassenden Reformprogramms zur Verfügung. Mit der Finanzhilfe wird ein Beitrag zur Deckung des im IWF-Programm festgestellten Zahlungsbilanzbedarfs Jordaniens geleistet.

Makrofinanzhilfen sind falsch. Die Idee an sich ist schon verfehlt. Staaten müssen sich unabhängig voneinander finanzieren. Sie sollen ihre Haushalte selbständig in Ordnung halten. Makrofinanzhilfen verhindern Haushaltsdisziplin, weil sie den Druck wegnehmen, der durch die Notwendigkeit der Finanzierung am Kapitalmarkt geschaffen wird.

Es ist zudem – unabhängig von meiner Abneigung gegenüber Makrofinanzhilfen – auch ganz und gar nicht Aufgabe der EU, andere Staaten zu finanzieren, damit diese Reformprogramme durchführen können. Die EU ist selbst nicht imstande, sich zu reformieren. Daher mutet es zynisch an, wenn sie glaubt, anderen Staaten dabei helfen zu können.

  Dubravka Šuica (PPE), napisan. ‒ Jordan je vrlo teško pogođen sirijskom krizom. Njegovo gospodarstvo, koje se prije svega temelji na uslugama i industriji, od 2011. znatno je pogođeno nemirima u regiji.

Unatoč teškoj situaciji Jordan je u svjetskim razmjerima, uz Libiju, prihvatio najveći broj izbjeglica u odnosu na veličinu svog stanovništva. Izbjeglice se ne nalaze u kampovima, nego u gradovima, što opterećuje jordansko zdravstvo i obrazovanje.

Europska unija obavezala se osigurati Jordanu 200 milijuna EUR u okviru programa makrofinancijske pomoći.

Vijeće je prihvatilo prijedlog EPP-a i drugih političkih skupina da se iznos makrofinancijske pomoći povisi na 350 milijuna EUR uzimajući u obzir specifične potrebe Jordana vezane uz zbrinjavanje tako velikog broja sirijskih izbjeglica.

Podržavam ovo Izvješće jer je Jordan unatoč svojim gospodarskim teškoćama prihvatio veliki broj sirijskih izbjeglica i omogućio im pristup svom tržištu rada. To je veliki teret za Jordan i treba mu pomoći koliko je god moguće.

  Νεοκλής Συλικιώτης (GUE/NGL), γραπτώς. ‒ Αν και συμμεριζόμαστε πλήρως την ανάγκη ενίσχυσης της ιορδανικής οικονομίας, η οποία δοκιμάζεται εξαιτίας και της φιλοξενίας που παρέχει η χώρα σε εκατομμύρια πρόσφυγες από τη Συρία, εντούτοις ψηφίζουμε αποχή, αφού η υπό εξέταση μακροοικονομική χρηματοδοτική συνδρομή της Ευρωπαϊκής Ένωσης συνδέεται άμεσα με προγράμματα του ΔΝΤ τα οποία επιβάλλουν νεοφιλελεύθερες διαρθρωτικές μεταρρυθμίσεις και ήδη εφαρμόζονται στη χώρα.

  Ελευθέριος Συναδινός (NI), γραπτώς. ‒ Ενώπιον των οικονομικών δυσκολιών που αντιμετωπίζει η Ιορδανία, η Ευρωπαϊκή Ένωση οφείλει να υποστηρίξει τον εταίρο της, του οποίου η πολιτική υποδοχής των προσφύγων είναι αξιέπαινη.

Όμως, τα 350 εκατομμύρια που προτείνει η έκθεση ως μακροοικονομική συνδρομή της Ευρωπαϊκής Ένωσης στην Ιορδανία είναι απλά εμπαιγμός και προτείνω τον τριπλασιασμό τους, αφαιρώντας αντίστοιχα ποσά από τα κονδύλια που προορίζονται για την Τουρκία.

  József Szájer (PPE), írásban. ‒ Földrajzi helyzetéből adódóan Jordánia a szíriai válság által egyik legközvetlenebbül érintett ország. Elsősorban a szolgáltatásokra és az iparra épülő gazdaságát 2011. óta érzékenyen érintik a régiót sújtó zavargások. Ebben a nehéz helyzetben azonban Jordánia kitűnik azzal, hogy jelentős számú, a lakóhelyét elhagyni kényszerült embert fogad be. A Szíriában és Irakban zajló konfliktusok megfosztják a jordán termékeket hagyományos piacaiktól. A szomszédos országokban folyamatosan fennálló konfliktusok 2015-ben továbbra is zavart okoztak Jordánia külkereskedelmében: a növekedés lelassult (2,4%), és a fennmaradó, a 2016 és 2017 közötti időszakra vonatkozó külső finanszírozási igény becsült összege 3,2 milliárd USD. 2016 első félévében a kiugróan magas munkanélküliség az aktív népesség 14,6%-át (az aktív fiatalok 33%-át, az aktív nők 23,7%-át) érinti.

A gazdasági nehézségek leküzdése érdekében az Európai Uniónak biztosítania kell támogatásáról partnerét, amelynek a menekültek befogadásával kapcsolatos politikája elismerésre méltó. A cél az, hogy a makroszintű pénzügyi támogatási program mielőbb érvénybe lépjen annak érdekében, hogy Jordánia ténylegesen kihasználhassa ennek előnyeit e döntő jelentőségű időszakban. A Fidesz-KDNP néppárti delegációjának tagjaként szavazatommal támogattam a jelentést, hiszen az összhangban áll a magyar kormány azon törekvésével, hogy a háború következtében menekülni kényszerülő, ténylegesen rászorulóknak és az őket befogadó környező államoknak a helyszínen nyújthassunk segítséget.

  Claudia Țapardel (S&D), în scris. ‒ Uniunea Europeană are o relație stabilă și de lungă durată cu Regatul Hașemit al Iordaniei, un partener sigur într-o regiune foarte complicată. În ultima perioadă, Iordania a fost afectată de conflictul intern din Siria și de criza refugiaților, care au determinat un influx suplimentar de imigranți, pe lângă comunitățile palestiniene deja existente pe teritoriul țării ca urmare a conflictelor israeliano-arabe.

În aceste condiții, stabilitatea statului iordanian este critică pentru evitarea extinderii crizelor din Orientul Mijlociu. În acest sens, UE, prin intermediul Comisiei, a decis acordarea unei asistențe macrofinanciare în valoare de 200 de milioane de euro pentru perioada 2016-2017, în scopul susținerii economiei iordaniene vulnerabile. Această asistență este subscrisă susținerii internaționale acordate regiunii în contextul conflictului sirian. Iordania a înregistrat progrese importante în ultimii ani în direcția democratizării vieții politice și sociale, ceea ce o face compatibilă cu acordarea acestui tip de ajutor.

De asemenea, UE este al doilea partener comercial al Iordaniei și urmează să încheie un Acord de liber schimb aprofundat și cuprinzător (ALSAC) cu această țară. În aceste condiții, cred că este vorba despre o măsură necesară pentru a sprijini democrația în Orientul Mijlociu și susțin adoptarea acestei rezoluții.

  Marc Tarabella (S&D), par écrit. ‒ J'ai voté pour le texte de mon collègue Maurel. Face aux difficultés économiques auxquelles est confrontée la Jordanie, l’Union européenne doit faire la preuve de son soutien à son partenaire, dont la politique d’accueil des réfugiés force le respect. Nous souhaitons donc que le programme d’assistance macrofinancière soit effectif le plus rapidement possible, afin qu’il profite concrètement à la Jordanie en ce moment décisif. Enfin, nous suggérons à la Commission européenne de faire preuve de flexibilité et d’intelligence au moment de négocier le «protocole d’accord» avec les autorités jordaniennes et de travailler, dans les forums internationaux compétents ou via des actions concrètes, à la recherche de solutions de nature à alléger le fardeau de la dette jordanienne, en pleine explosion.

  Pavel Telička (ALDE), in writing. ‒ Recently, Jordan has asked for international support in order to cope with the economic and financial consequences of the crisis in Syria and the 1.3 million Syrian refugees Jordan has absorbed. I voted in favour of the proposal for new Micro-Financial Assistance to Jordan of up to EUR 200 million, in the form of loans. I believe the MFA to Jordan is necessary and is much needed in order to assist Jordan on its path to reform, as well as to handle the effects of the war in Syria. Jordan remains one of the last stabilising factors in the region and an EU ally, and the EU must do everything in our power to assure that this status quo does not change.

  Patrizia Toia (S&D), per iscritto. ‒ La Giordania è uno, tra i paesi confinanti con la Siria, che sta sopportando il maggior peso per dell'afflusso di migranti e della gestione della crisi umanitaria in atto. Nel paese, secondo le stime di novembre, si contano all'incirca 1,3 milioni di rifugiati siriani. Questo straordinario afflusso di migranti sta mettendo a dura prova il tessuto economico e sociale del paese.

La stragrande maggioranza dei migranti infatti non è stanziata nei campi profughi ma nelle città giordane. Negli ultimi mesi si è assistito a un notevole peggioramento delle condizioni di vita delle comunità accoglienti che non riescono più ad accedere a beni e servizi essenziali come l' acqua, l'elettricità e i servizi sanitari. Inoltre, il sistema scolastico è al collasso.

Come Unione europea abbiamo il dovere di assistere la Giordania garantendole fondi per gestire l'emergenza. Chiaramente l'erogazione di questi aiuti economici deve corrispondere al rispetto di determinate garanzie democratiche quali lo Stato di diritto, il rispetto della democrazia e il rispetto dei diritti umani.

  Ivica Tolić (PPE), napisan. ‒ Podržavam Izvješće o Prijedlogu odluke Europskog parlamenta i Vijeća o pružanju daljnje makrofinancijske pomoći Hašemitskoj Kraljevini Jordanu. Nemiri u regiji su znatno pogodili gospodarstvo Jordana temeljeno na uslugama i industriji. Rast je usporen (2,4 %), stopa nezaposlenosti je 14,6 %, a nastavljen je i pad turizma kao i priljev izravnih stranih ulaganja. Unatoč gore navedenom, Jordan je, uz Libiju, prihvatio najveći broj sirijskih izbjeglica kojima je garantiran olakšan pristup radnim mjestima.

Budući da je sporazumom sklopljen 1997. Jordan postao trgovinski partner Europske unije, a 2010. godine dobio status „naprednog partnera”, Unija ima dužnost pružati makrofinancijsku pomoć. Tim više uzme li se u obzir njihova politika prihvata izbjeglica. Iz tih razloga sam glasao za gore navedeno izvješće.

  Romana Tomc (PPE), pisno. ‒ Osnutek zakonodajne resolucije Evropskega parlamenta o predlogu sklepa Evropskega parlamenta in Sveta o zagotovitvi nadaljnje makrofinančne pomoči Hašemitski kraljevini Jordaniji sem podprla. Jordanija je po svoji geografski legi ena od držav, ki jih je sirska kriza najbolj prizadela. Od leta 2011 na njeno gospodarstvo, ki temelji predvsem na storitvenih dejavnostih in industriji, močno vplivajo nemiri, ki pretresajo regijo. Kljub notranjim težavam je Jordanija sprejela veliko beguncev in se zavezala, da bo Sircem pomagala do lažje zaposlitve. To je spoštovanja vredno in EU mora svoji partnerici dati vso podporo. Jordanija je nedavno sklenila še tesnejše partnerstvo z Evropsko unijo, ki je njena druga trgovinska partnerica. Želja je, da se finančno pomoč začne izvajati takoj, saj je Jordanija res v kriznih in težkih časih.

  Estefanía Torres Martínez (GUE/NGL), por escrito. ‒ He votado abstención porque, la iniciativa en sí me parece positiva y necesaria, pero se ha abordado desde un ángulo que hace muy poco probable que consiga sus objetivos, y que implica un riesgo notable de que la ayuda tenga, de hecho, un efecto contraproducente.

El objetivo de esta ayuda es ofrecer un balón de oxígeno a Jordania en vista de que su economía ha sido una de las grandes perjudicadas de la guerra en Siria. El descenso de los ingresos, unido a la llegada masiva de refugiados, ha contribuido a un aumento notable de la deuda externa. De ahí la iniciativa de ayuda macrofinanciera que hemos votado.

El motivo por el que pongo en duda que esta ayuda vaya a suponer un auténtico apoyo para la economía y la sociedad jordana, es que el instrumento está vinculado a programas de préstamo del FMI que, como condición, imponen la aplicación de reformas estructurales neo-liberales. Estas reformas, unidas a un posible incremento de la deuda pueden tener consecuencias negativas a largo plazo y no eran la mejor opción disponible.

  Ulrike Trebesius (ECR), schriftlich. ‒ Dieser Bericht definiert die Finanzhilfen im Rahmen des Assoziierungsabkommens der EU mit dem Königreich Jordanien über ein Darlehen von 200 Millionen EUR. Die liberal-konservativen Reformer unterstützen dies vor dem Hintergrund der Krise in Syrien und der Bedeutung der Leistungen Jordaniens in der Flüchtlingsproblematik. Diese Hilfe ist ein wichtiger Bestandteil der geopolitischen Stabilisierung der Region. Ferner ist das jordanische Königshaus international anerkannt und das Land hat seinen Reformwillen in der Vergangenheit schon unter Beweis gestellt. Somit ist das Darlehen trotz des hohen Schuldenstandes von 93,4 % des BIP sinnvoll (Stand 2015) und ich konnte dem Bericht zustimmen.

  Mylène Troszczynski (ENF), par écrit. ‒ La Jordanie fait face à un afflux de 1,3 millions de réfugiés syriens. Les frais pris en charge seraient à hauteur de 6,6 milliards de dollars depuis 2011. Il est normal d’aider la Jordanie qui prend largement sa part du fardeau concernant les migrants syriens. Le prêt de l’UE s'élèvant à 200 millions d’euros est légitime.

Seuls points noirs: le FMI et l’UE demandent des ajustements structurels. L’économie jordanienne est en grave difficulté de financement et a cependant besoin de cette aide.

Ces prêts sont subordonnés à la mise en place de règles imposées de l’extérieur en contradiction avec l’état actuel de la société jordanienne. Si ces règles sont appliquées avec trop de rigueur et sans mesure (amendements 1-3 ou 4), cela est potentiellement dangereux pour la stabilité de ce pays.

Je me suis donc abstenue sur cette résolution commune.

  Kazimierz Michał Ujazdowski (ECR), na piśmie. ‒ Konflikty toczące się u sąsiadów Jordanii, Iraku i Syrii, wywarły duży wpływ na gospodarkę tego kraju. Podczas konferencji poświęconej wsparciu dla Syrii i okolicznych regionów, która odbyła się w Londynie, UE zobowiązała się przekazać kwotę 2,39 mld EUR na rzecz krajów dotkniętych kryzysem uchodźczym w Syrii, a także udzielić pożyczki w wysokości 200 mln EUR na pomoc makrofinansową dla Jordanii. Wypłatą unijnej pomocy makrofinansowej zajmować się będzie Komisja i będzie ją realizować zgodnie z umowami lub porozumieniami zawartymi między Międzynarodowym Funduszem Walutowym a Jordanią, a także w oparciu o główne zasady i cele reform gospodarczych określone w układzie o stowarzyszeniu między UE a Jordanią, jednolite ramy wsparcia na lata 2014–2017, a także priorytety partnerstwa na przyszłość. Warto dostrzec wysiłki Królestwa Jordanii w zakresie przyjmowania uchodźców z Syrii, a także walki z wyzwaniami, jakie niesie ze sobą udzielanie im wsparcia. Wielokrotnie stwierdzaliśmy również, że wsparcie takie jest uzależnione od prawidłowego wykorzystywania funduszy przez państwo. Dlatego głosowałem za.

  Miguel Urbán Crespo (GUE/NGL), por escrito. ‒ He votado abstención porque, la iniciativa en sí me parece positiva y necesaria, pero se ha abordado desde un ángulo que hace muy poco probable que consiga sus objetivos, y que implica un riesgo notable de que la ayuda tenga, de hecho, un efecto contraproducente.

El objetivo de esta ayuda es ofrecer un balón de oxígeno a Jordania en vista de que su economía ha sido una de las grandes perjudicadas de la guerra en Siria. El descenso de los ingresos, unido a la llegada masiva de refugiados, ha contribuido a un aumento notable de la deuda externa. De ahí la iniciativa de ayuda macrofinanciera que hemos votado.

El motivo por el que pongo en duda que esta ayuda vaya a suponer un auténtico apoyo para la economía y la sociedad jordana, es que el instrumento está vinculado a programas de préstamo del FMI que, como condición, imponen la aplicación de reformas estructurales neo-liberales. Estas reformas, unidas a un posible incremento de la deuda pueden tener consecuencias negativas a largo plazo y no eran la mejor opción disponible.

  Ivo Vajgl (ALDE), in writing. ‒ I voted in favour of the Report on the proposal for a decision of the European Parliament and of the Council providing further macro-financial assistance to the Hashemite Kingdom of Jordan. Owing to its geographical location, Jordan is one of the countries most directly affected by the Syrian crisis. Since 2011, its economy, based mainly on services and industry, has been significantly affected by the ongoing regional unrest. Lower levels of tourism and foreign direct investment, blocked trade routes and repeated disruptions to the flow of natural gas from Egypt have put a drag on Jordan’s growth and weighed on its fiscal position. Despite the difficult circumstances, Jordan has taken in a large number of displaced persons. Together with Lebanon, it has welcomed more refugees in proportion to its population than any other country in the world. Jordan has a young but increasingly close partnership with the European Union, its second largest trading partner. I voted in favour because I believe that the EU must show support for its partner, whose policy of welcoming refugees is commendable.

  Ramón Luis Valcárcel Siso (PPE), por escrito. ‒ Jordania se ha visto gravemente afectada por la crisis de Siria. En los últimos años, a la agitación regional y a la interrupción de varias vías comerciales, ha habido que sumar una afluencia masiva de refugiados que ha provocado grandes desequilibrios en su economía, ya sorprendida por los evidentes riesgos de seguridad con los que el país se ha visto obligado a lidiar. Jordania acoge actualmente a cerca de 1,3 millones de sirios y, pese a los esfuerzos de sus autoridades, la persistencia de los conflictos en la región se ha traducido en un agravamiento de su situación. Ante este escenario, la Unión se ha volcado en apoyo a Jordania, concediéndole ya en 2013 un primer paquete de asistencia macrofinanciera de 180 millones de euros. La presente propuesta incluye ahora el préstamo de 200 millones de euros en el marco de una segunda operación de ayuda macrofinanciera. Como miembro de la Delegación para las Relaciones con los Países del Mashreq y siendo plenamente consciente de que, ante los efectos de la crisis siria, Jordania requiere de un apoyo claro por parte de la Unión, he respaldado con mi voto esta propuesta de decisión para concederle dicho apoyo.

  Ángela Vallina (GUE/NGL), por escrito. ‒ La «ayuda macrofinanciera» a Jordania, no es otra cosa que la intermediación de la Unión en un crédito privado de hasta 350 millones de euros como contrapartida a un programa de ajuste del FMI, que impondrá nuevos recortes a los derechos laborales y al presupuesto público de la frágil economía de Jordania. Creo que la imposición de nuevas políticas neoliberales no hará sino aumentar la inestabilidad en la región políticamente. Por ello he votado en contra.

  Hilde Vautmans (ALDE), schriftelijk. ‒ Ik stemde voor, omdat minder toerisme en een lagere instroom van buitenlandse directe investeringen (BDI), geblokkeerde handelsroutes en herhaalde verstoringen van de toevoer van aardgas uit Egypte een rem hebben gezet op de groei en hebben gewogen op de begrotingssituatie van Jordanië.

  Miguel Viegas (GUE/NGL), por escrito. ‒ A proposta consiste no aumento do valor da assistência macrofinanceira à Jordânia em 150 milhões, ou seja, na concessão de um valor total de “350 milhões de euros”, que "deve incluir um calendário para o cumprimento” de condições financeiras.

Este tipo de assistência tem tipicamente associadas exigências de "reformas estruturais e macroeconómicas", que repudiamos. Em alternativa, apoiamos, sim, o princípio da cooperação e da genuína ajuda ao desenvolvimento, que importa aprofundar, no respeito pela vontade e pelas opções soberanas de cada Estado, livre de condições ou imposições de reformas, destinadas fundamentalmente a impor um modelo assente na liberalização, da vida económica e social dos países.

  Harald Vilimsky (ENF), schriftlich. ‒ Aufgrund seiner geografischen Lage gehört Jordanien zu den Ländern, die am unmittelbarsten von der Krise in Syrien betroffen sind. Jordanien übernimmt überproportionale Verantwortung in der Region und erleidet große Einbußen im Bereich des Tourismus. Der nunmehr vorliegende Vorschlag gewährt Jordanien Makrofinanzhilfe im Umfang von 350 Mio. Euro.

Meiner Meinung nach soll dem Königreich diese finanzielle Hilfe gewährt werden und deswegen habe ich diesen Bericht auch mitgetragen.

  Daniele Viotti (S&D), per iscritto. ‒ Ho votato a favore della risoluzione riguardante l'assistenza macrofinanziaria a favore della Giordania, che a causa della sua posizione geografica, è uno dei paesi più direttamente colpiti dalla crisi siriana. In tale difficile contesto, il paese si distingue però per importanti politiche di accoglienza nei confronti dei rifugiati e per recenti progressi a livello democratico (introduzione di una corte costituzionale e di una commissione elettorale indipendente).

Per questo motivo l'Unione europea deve dar prova del proprio sostegno al suo partner, attraverso lo stanziamento di un prestito a medio e lungo termine, gestito dalla Commissione, di 200 milioni di EUR (di cui 100 milioni alla fine del 2016 e 100 milioni nel secondo trimestre 2017).

  Julie Ward (S&D), in writing. ‒ Jordan has taken on the enormous task of hosting hundreds of thousands of refugees from Syria and Iraq. I welcome the fact that the EU is now issuing financial assistance to Jordan to support these efforts.

While we support this current move, the Socialist and Democrats believe that this financial assistance should be even greater than that which has been proposed, and we await the Commission and Council proposals regarding a substantial increase.

  Iuliu Winkler (PPE), în scris. ‒ Am votat raportul cu privire la acordarea de asistență macrofinanciară Iordaniei în valoare de 350 de milioane EUR, care are ca scop stabilizarea economică a acestui stat și o agendă consistentă de reforme. Iordania este una dintre țările direct afectate de criza din Siria, iar din 2011 economia sa, bazată în principal pe servicii și pe industrie, este afectată în mod evident de tulburările care zguduie regiunea.

În contextul dificil pe care îl traversează, Iordania se distinge prin faptul că găzduiește un număr important de persoane strămutate. Alături de Liban, Iordania este țara care a primit cei mai mulți refugiați comparativ cu numărul de locuitori și s-a angajat să faciliteze accesul pe piața muncii pentru sirienii aflați pe teritoriul său.

Iordania este angajată într-un parteneriat, recent dar tot mai strâns, cu Uniunea Europeană, care este al doilea partener comercial al său.

  Marco Zanni (EFDD), per iscritto. ‒ Dal 2011 l'UE ha destinato più di 500 milioni di euro alla Giordania in programmi di cooperazione bilaterale che rientrano nella sfera della Politica europea di vicinato. Inoltre, la Commissione ha erogato 600 milioni di euro aggiuntivi per far fronte alla sfida degli immigrati e rifugiati siriani.

Nonostante le somme sopraindicate, a giugno la Commissione europea ha proposto ulteriori 200 milioni di euro sotto forma di assistenza macro finanziaria (MFA). Sicuramente la Giordania, per la sua situazione geografica, è uno dei paesi più toccati dalla crisi siriana con conseguente riduzione di turismo, di investimenti esteri, blocco di vie commerciali e sconvolgimenti sull'accesso al gas naturale imposti dall'Egitto. Nel 2015 la crescita economica è rallentata del 2,4% con un tasso di disoccupazione pari al 14,6% nel 2016.

Ad oggi si registrano più di 650 mila rifugiati siriani che sono nei centri urbani a carico dell'amministrazione giordana sia per quanto riguarda il trasporto, la salute e l'educazione. Nonostante io sia titubante sull'utilizzo dello strumento MFA e sull'effettivo controllo dei fondi in loco ho ritenuto opportuno esprimere voto positivo dando un segnale di sostegno al governo giordano.

  Tomáš Zdechovský (PPE), písemně. ‒ Jordánsko je náš dlouhodobý strategický partner v boji proti terorismu a především stabilní země v jinak nestabilním regionu. Jordánsko navíc v posledních letech nese obrovskou zátěž uprchlické krize, a to i přesto, že se samo nachází v závažných ekonomických problémech. I přes tento fakt považuji Jordánsko za zemi, která jde svojí politikou přijímání uprchlíků příkladem ostatním. Podporuji proto tuto zprávu, jelikož jsem přesvědčen, že si Jordánsko finanční pomoc ze strany Evropské unie více než zaslouží. Osobně jsem měl před pár měsíci možnost Jordánsko navštívit a mohl sem se tak seznámit s podmínkami, které v tamních táborech a městech panují. Byl jsem překvapen především chudobou, v jaké uprchlíci žijí. Chybí základní věci jako jídlo, hygienické potřeby a oblečení. Vzhledem ke všem problémům, kterým je Jordánsko vystaveno, by měla Evropská unie svému partnerovi prokázat svoji podporu.

  Jana Žitňanská (ECR), písomne ‒ Uznesenie o poskytnutí ďalšej makrofinančnej pomoci Jordánskemu kráľovstvu som podporila. Jordánsko je krajina, ktorá si zaslúži z mnohých dôvodov náš obdiv. Hoci je jordánska ekonomika výrazne poznačená konfliktom v Iraku a Sýrii, Jordánsko bolo schopné prijať a starať sa o množstvo utečencov z konfliktných oblastí. Práve preto mu bola poskytnutá finančná asistencia na zvládanie situácie. Táto asistencia je viazaná na splnenie stanovených podmienok, ako je napríklad aj dosiahnutie cieľov kľúčových reforiem. Keďže Jordánsko je už dlhodobo významným partnerom Európskej únie a od roku 2002 má s EÚ vytvorenú zónu voľného obchodu, na ktorú nadväzovali ďalšie dohody, myslím si, že poskytnutie makrofinančnej asistencie je správnym krokom. Nielenže podporí demokratické smerovanie tejto krajiny, ale aj jasne ukáže, že Európska únia oceňuje snahu Jordánska pomáhať utečencom.

  Željana Zovko (PPE), napisan. ‒ Podržavam izvješće o Prijedlogu odluke Europskog parlamenta i Vijeća o pružanju daljnje makrofinancijske pomoći Kraljevini Jordan u iznosu od 200 milijuna dolara jer smatram da je to odgovorna odluka kojom se financijski pomaže državi koja je uslijed migracijske krize iskazala spremnost prihvatiti veliki broj izbjeglica iz ratom zahvaćenih prostora.

Europska unija mora graditi kvalitetne partnerske odnose sa svim zemljama u bližem, daljem i interesnom susjedstvu. Jordan je u toku izbjegličke krize primio veliki broj izbjeglica, prema posljednjim podacima Ujedinjenih naroda radi se o čak gotovo 650 000 registriranih osoba, a procjene ističu da postoji samo milijun i 400 tisuća Sirijaca koji nisu registrirani.

Jordan je mala država ovisna o međunarodnoj pomoći koja se i prije izbjegličke krize nalazila u otežanoj financijskog situaciji, nedostatku resursa i vode koja je važna za obrađivanje poljoprivrednih zemljišta. Prema statistikama, Jordan spada u 10 najsuših zemalja na svijetu. Europska unija ima obavezu prema ovoj državi i dužna je makar financijskim putem pokušati amortizirati i otkloniti štetu koja proizlazi iz smještaja Jordana na karti svijeta. Ipak, pomoć treba biti usmjerena na konkretne razvojne projekte i poticaje, kao i na institucionalnu izgradnju.

  Milan Zver (PPE), pisno. ‒ Glasoval sem za Poročilo o predlogu sklepa Evropskega parlamenta in Sveta o zagotovitvi nadaljnje makrofinančne pomoči Hašemitski kraljevini Jordaniji.

Gospodarstvo Jordanije je utrpelo veliko škodo zaradi stalnih nemirov v regiji. Skupaj s slabšim svetovnim okoljem so ti regionalni nemiri izredno negativno vplivali na zunanje prihodke in izčrpali javne finance. Poleg tega na jordansko gospodarstvo vpliva tudi velik pritok sirskih beguncev, ki povečuje pritisk na njen fiskalni položaj, javne storitve in infrastrukturo. Ker je Jordanija država, ki jo zajema ESP – evropska sosedska politika, bi se morala šteti za upravičenko do makrofinančne pomoči Unije. Iz navedenim razlogov podpiram dodelitev makrofinančne pomoči v obliki posojil za največ 200 milijonov EUR, ki bo namenjena podpori gospodarske stabilizacije in izvedbi reform.

9.2. Дейности и надзор на институциите за професионално пенсионно осигуряване (A8-0011/2016 - Brian Hayes)

Ustne wyjaśnienia dotyczące głosowania

  Seán Kelly (PPE). – Mr President, firstly I want to say that I supported this proposal and I would like to compliment my Irish and EPP colleague, Brian Hayes, the rapporteur, who did an excellent job on this report. His belief that the directive would promote the development of safe and adequate occupational pension provision systems across the Member States is correct.

There is no doubt that the ensuing innovation and good governance will contribute towards ensuring sufficient retirement provisions for all, which they need and deserve. This report outlines the ways and means by which pension schemes may move to another Member State so that the funds can get a better return for their beneficiaries. From an Irish perspective, I can appreciate the number of citizens that the directive stands to benefit, given the many Irish citizens who work elsewhere within the EU. Such efforts are essential in facilitating the development of occupational retirement savings. I therefore welcome the recommendations offered in this report and congratulate my colleague, Mr Hayes, once again.

Pisemne wyjaśnienia dotyczące głosowania

  Isabella Adinolfi (EFDD), per iscritto. ‒ La presente revisione della direttiva sui fondi pensione (IORP II) si pone l’obiettivo di eliminare le attuali barriere prudenziali per favorire la creazione di un mercato unico europeo dei fondi pensione privati. Si propone pertanto di eliminare le restrizioni previste dalle legislazioni nazionali di sicurezza sociale e del lavoro allo scopo di garantire a questi fondi una maggiore libertà di investimento su tutto il territorio dell’Unione, con conseguenti rischi e complicazioni in termini di sicurezza dei risparmi e di protezione dei diritti dei beneficiari.

L’obiettivo è quindi quello di favorire l’ulteriore espansione dei fondi privati affinché questi si sostituiscano al sistema pensionistico pubblico, reso insostenibile dalle politiche del rigore e dagli effetti della crisi sulle finanze pubbliche. Per evitare il rischio che il risparmio pensionistico dei cittadini venga messo in pericolo dalla finanza speculativa, ho votato sfavorevolmente.

  Clara Eugenia Aguilera García (S&D), por escrito. ‒ He votado a favor de esta propuesta de Directiva porque pretende mejorar la transparencia y la gobernanza de las instituciones proveedoras de pensiones laborales para la jubilación (pilar 2), normalmente ligadas a los agentes sociales y comunes en países como Alemania y Holanda.

La propuesta de la Comisión también pretende la creación de fondos transfronterizos, lo que es positivo en el marco de un verdadero mercado interior en el seno de la Unión.

  Marina Albiol Guzmán (GUE/NGL), por escrito. ‒ No he podido votar a favor del presente informe debido a que, pese a contener puntos positivos que mejoran el presente funcionamiento transnacional de las pensiones, mantiene el enfoque de tratarlas como meros productos financieros. Existen numerosos problemas para las pensiones transfronterizas que esta directiva trata de solucionar, especialmente aquellos vinculados al riesgo financiero al que pueden someterse este tipo de fondos. Este informe trata muchos de esos problemas; mejora la transparencia y la información obligatoria a los beneficiarios, incluye los riesgos ambientales en el ámbito de aplicación, etc. Sin embargo el informe mantiene el enfoque de financiarizar las pensiones, incluyendo la posibilidad de financiar y participar de mecanismos financieros de riesgo, como los bonos del EFSI. Es por este enfoque de base, por lo que pese a compartir la necesidad de algunas de las mejoras desarrolladas, no he podido votar en favor del presente informe.

  Martina Anderson, Lynn Boylan and Liadh Ní Riada (GUE/NGL), in writing. – We abstained in the vote on this report, the Commission proposal and the legislative resolution.

The report is on the Commission’s proposal to review the Institution for Occupation Retirement Provision Directive (IORPs) to create IOPRsII, which aims to improve the cross-border activities of the pension funds and ensure mobility for workers.

The report amends the Commission’s proposal to integrate new requirements on risk, transparency and governance.

There are positive aspects to the report, including criticism of the level of control responsibilities assigned to Member States; a call for a bigger role of the risk analysis on an investment decision; and calls for social and environmental risks to be included in the risk analysis carried out by pension funds.

However, the underlying premise of both the Commission proposal and this report is that pension funds are financial products that should be treated as market goods in the EU financial markets instead of treating them as people’s retirement savings that should be carefully protected. The key aim of the proposal is to enhance the mobility of these products in order to ensure a more mobile market for trade in these financial products. For these reasons we abstained.

  Laima Liucija Andrikienė (PPE), raštu. ‒ Balsavau už pranešimą dėl direktyvos reguliuojančios įstaigų, atsakingų už profesinių pensijų skyrimą, veiklą ir priežiūrą. Reikia pažymėti, kad norint sudaryti dar palankesnes sąlygas darbuotojų judumui tarp valstybių narių, šia direktyva siekiama užtikrinti gerą profesinių pensijų sistemos valdymą, informacijos teikimą sistemos nariams, skaidrumą ir profesinių pensijų skyrimo saugumą. Ši direktyva turėtų sudaryti palankesnes sąlygas naujų ir inovatyvių pensijų produktų plėtojimui kolektyvinėse sistemose, kuriomis visiems siekiama užtikrinti tinkamas pensijas. Svarbu, kad būtų patikslintos procedūros, kuriomis įstaigoms sudaromos sąlygos tarpvalstybinei veiklai vykdyti, ir kad būtų panaikintos nereikalingos kliūtys, apsunkinančios tokią tarpvalstybinę veiklą. Remiantis atitinkama Sąjungos rizikos ribojimo sistema sudarius palankesnes sąlygas tarpvalstybinei veiklai vykdyti būtų galima tikėtis teigiamo poveikio susijusioms įmonėms ir jų darbuotojams, nesvarbu, kokioje valstybėje narėje jie dirbtų, kadangi profesinių pensijų skyrimo veiklai būtų vadovaujama centralizuotai. Manau, kad tai teisingas žingsnis siekiant didesnio ES piliečių interesų apsaugojimo, kuris prisidės ir prie dar glaudesnės vidaus rinkos kūrimo.

  Νίκος Ανδρουλάκης (S&D), γραπτώς. ‒ Ψήφισα υπέρ της έκθεσης σχετικά με την πρόταση οδηγίας του Ευρωπαϊκού Κοινοβουλίου και του Συμβουλίου για τις δραστηριότητες και την εποπτεία των ιδρυμάτων που προσφέρουν υπηρεσίες επαγγελματικών συνταξιοδοτικών παροχών, διότι η εν λόγω αναδιατύπωση αποτέλεσε και αποτελεί ένα ουσιαστικό βήμα προς την κατεύθυνση μιας εσωτερικής αγοράς επαγγελματικών συνταξιοδοτικών παροχών, οργανωμένης σε ευρωπαϊκή κλίμακα.

  Marie-Christine Arnautu (ENF), par écrit. ‒ Face à la crise financière, au vieillissement de la population, à l’augmentation des montants investis dans la retraite professionnelle par capitalisation, et à la capacité de ce secteur à investir dans des actifs à long-terme, la Commission a proposé une refonte d’IORP1 en 2014 qui présente plusieurs dangers: mise en place d’un marché unique de la retraite professionnelle qui permettra aux IRP d’offrir leurs produits dans tous les États membres en supprimant les obstacles règlementaires qui gênent les activités frontalières. Cela donnera un avantage certain aux pays européens qui ont une longue expérience des fonds de pension, notamment le Benelux dont les places financières ont déjà anticipé les avantages que pourrait offrir ce nouveau marché européen; nouvelles règles de placement d’actifs dangereuses qui favoriseront la prise de risque pour des établissements qui n’ont pas les moyens financiers et humains pour pratiquer ces investissements; instauration de règles permettant la création de fonds de pension européens sur le modèle américain, avec les risques que la dernière crise financière a mis au jour; volonté de remplacement progressive des retraites par répartition par des systèmes de retraites par capitalisation rejetés par les Français.

J’ai par conséquent voté contre.

  Jonathan Arnott (EFDD), in writing. ‒ I voted against this resolution because it aims to consolidate and increase the powers of the European Commission and impose new requirements on Member States.

  Jean Arthuis (ALDE), par écrit. ‒ J’ai voté en faveur de ce texte qui prévoit la poursuite des efforts vers l’institution d’un marché intérieur des régimes de retraite professionnelle à l’échelle européenne. Cette directive présente l’intérêt de proposer une harmonisation minimale dans ce domaine afin de faciliter davantage la mobilité des travailleurs entre les États membres.

  Zoltán Balczó (NI), írásban. ‒ A javaslat a foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézmények tevékenységének és felügyeletének európai szintű összehangolásáról szól. A „foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézmény” olyan intézmény, amelyik jogi formájától függetlenül, tőkefedezeti alapon működik, bármilyen támogató vállalkozástól vagy szakmai szervezettől elkülönítetten hozták létre, és amelynek célja a kereső tevékenységgel összefüggésben történő nyugellátás biztosítása. Mindez az úgynevezett hárompilléres nyugdíjrendszer része, amelynek bevezetését – főleg annak tőkefedezeti része miatt, amivel a jelen javaslat is foglalkozik – a Nemzetközi Valutaalap igyekezett a kilencvenes években minden országra ráerőszakolni, amelynek kölcsönt adott. E nyugdíjrendszer lényege az állami felelősség csökkentése (kevesebb állami nyugdíj), az öngondoskodás magánbiztosítókon keresztüli kötelezővé tétele (vagyis a nyugdíjbefizetések elterelése az államtól a magánbiztosítókhoz).

Amit a jelentés akar, az a tőkefedezeti rendszer általánossá tétele oly módon, hogy ebben a fedezeti rendszerben bármely magánnyugdíjalap tudjon szolgáltatást nyújtani bárhol – természetesen uniós biztonsági szabályozás mellett. Az egész lényege természetesen az, hogy a nyugdíjbefizetések nagy részét – egy minimális, az államnak fizetett részen kívül – be lehessen vonni a nemzetközi pénzügyi spekulációba, amint a jelentésből világosan ki is derül.

Mindezekre tekintettel az indítványra nemmel szavaztam.

  Nicolas Bay (ENF), par écrit. ‒ Cette refonte de la directive propose de soutenir le développement d’un marché européen de la retraite professionnelle et de déréglementer les normes existantes pour copier le prétendu modèle américain des fonds de pension. Le texte va également dans le sens de la création d’un marché unique de la retraite professionnelle, et les risques sont nombreux: réglementation avantageuse pour les grands fonds d’investissements, règles de placement d’actifs trop risquées ou encore promotion des retraites par capitalisation. J’ai voté contre.

  Hugues Bayet (S&D), par écrit. ‒ J’ai voté en faveur de la proposition de la Commission qui vise à améliorer la gouvernance et la transparence des institutions de retraite professionnelle en Europe, à promouvoir les activités transfrontalières et à favoriser l'investissement à long terme. La Commission a trouvé un juste équilibre entre le renforcement des régimes nationaux et le respect de la discrétion nationale. Le développement de celles transfrontalières. Les IRP (Institut de retraite professionnelle) continueront de se fonder sur les normes sociales et professionnelles nationales reconnaissant les spécificités des régimes nationaux. Ils seront contrôlés au niveau national et aucune supervision européenne n'est créée. Parallèlement, le texte encourage le développement de dispositifs transfrontaliers qui doivent être couplés à des dispositions empêchant l'arbitrage réglementaire.

  Brando Benifei (S&D), per iscritto. ‒ Oggi ho votato a favore della relazione Hayes sull'attività e la vigilanza degli enti pensionistici aziendali o professionali. Il testo approvato definisce nuove misure per ottimizzare i meccanismi di risparmio destinati alle pensioni aziendali, favorendo la cooperazione tra gli Stati membri e le parti sociali.

L'obiettivo complessivo della proposta è quello facilitare il risparmio pensionistico all'interno dell'Unione, rafforzando il contributo che esso apporta al reddito da pensione. Un punto nodale è la definizione di procedure chiare e trasparenti per consentire agli enti pensionistici di svolgere attività transfrontaliere, migliorando al contempo la disciplina e la trasparenza degli stessi e rafforzando il mercato interno.

La proposta aumenta la capacità dell'economia europea di convogliare il risparmio a lungo termine in investimenti che stimolino la crescita e migliora il ruolo degli EPAP come investitori istituzionali nell'economia reale. Il testo stabilisce anche azioni strutturali per assicurare l'uguaglianza dei livelli pensionistici tra donne e uomini in tutta l'UE, promuovendo inoltre l'equilibrio intergenerazionale negli schemi pensionistici.

  Xabier Benito Ziluaga (GUE/NGL), por escrito. ‒ Me he abstenido en este informe, ya que es una contribución del Parlamento al proceso de refundición de la directiva sobre el segundo pilar de pensiones. Estas pensiones son aquellas que resultan de un acuerdo entre la empresa y los empleados, siendo el empresario el que contribuye a un fondo creado específicamente para ello. Se trata por tanto de un sistema a medio camino entre el sistema público de pensiones y los fondos de pensiones privados, un sistema que está más generalizado en países como Reino Unido y Países Bajos. Si bien entendemos que en algunos casos estos fondos suponen una conquista sindical, y que es positivo para los consumidores que se avance en una mayor estandarización y en la posibilidad de transferir los derechos de un país a otro, nos oponemos a que los fondos de pensiones se consideren como un mero servicio financiero. También nos parece preocupante que se relajen las exigencias de solvencia en estos fondos respecto a otros.

  Izaskun Bilbao Barandica (ALDE), por escrito. ‒ He apoyado este informe del Sr. Hayes sobre las actividades y supervisión de los fondos de pensiones de empleo. En el acuerdo se establece que el ámbito de aplicación serán los fondos de pensiones de empleo. Cuando de acuerdo con la legislación nacional de las mismas carezcan de personalidad jurídica, los Estados miembros aplicarán la Directiva a los fondos, o a las entidades autorizadas responsables de gestionarlos y de actuar en su nombre.

  Dominique Bilde (ENF), par écrit. ‒ Je me suis opposée à ce rapport, ainsi qu’à la proposition de la Commission, qui vont dans le sens de la création d’un marché unique de la retraite professionnelle.

Je suis certes consciente des enjeux autour des institutions de retraite professionnelle puisqu’on compte actuellement 125 000 fonds de retraite professionnelle dans toute l’Union européenne, lesquels détiennent 2 500 milliards d’euros d’actifs pour le compte de 75 millions d’Européens.

Je note quelques bonnes idées de la part de la Commission, comme l’obligation d’un contrôle des rémunérations, une meilleure estimation des risques ou encore l’amélioration de l’information à destination des épargnants.

Cependant, derrière ses bonnes intentions figure la volonté réelle de déréglementer les normes existantes en faveur de l’apparition d’un modèle «à l’américaine», ce qui aura pour réelles conséquences de privilégier les grands fonds d’investissement et des règles de placement d’actifs trop risquées, mais aussi, et surtout, cela aboutira à la promotion des systèmes de retraite par capitalisation et donc, in fine, à une remise en cause des systèmes nationaux de retraite par répartition. C’est un débat que l’on est en droit d’avoir, mais au niveau national, et non pas imposé par Bruxelles afin de réaliser son rêve d’américanisation de l’Europe.

  Mara Bizzotto (ENF), per iscritto. ‒ Il testo della relazione Hayes che analizza la proposta di direttiva sulle Attività e alla vigilanza degli enti pensionistici aziendali o professionali, è poco equilibrato e non condivisibile. Ritengo che questo provvedimento aprirà la strada a nuovi soggetti privati provenienti da Paesi esteri che potranno entrare nel nostro mercato interno, aggiungendo un ulteriore tassello allo smantellamento del welfare nazionale programmato ed orchestrato dall’UE. Per tutti questi motivi ho votato contro questo provvedimento.

  José Blanco López (S&D), por escrito. ‒ He apoyado con mi voto esta propuesta de Directiva con el fin de mejorar la transparencia y la gobernanza de las instituciones proveedoras de pensiones laborales para la jubilación, normalmente ligadas a los agentes sociales y comunes en países como Alemania u Holanda. La propuesta también facilita las actividades transfronterizas de los fondos de pensiones de empleo y la transferencia de planes de pensiones para eliminar los obstáculos innecesarios que las entorpecen.

  Vilija Blinkevičiūtė (S&D), raštu. ‒ Balsavau dėl šio pranešimo, nes juo Parlamentas išreiškė savo poziciją dėl direktyvos dėl įstaigų, atsakingų už profesinių pensijų skyrimą, veiklą ir priežiūrą. Bendrasis šios direktyvos tikslas – palengvinti profesinių pensijų kaupimą. Per ankstesnių metų ekonomikos ir finansų krizę daugelyje valstybių narių būta didelio spaudimo visų pirma pirmosios pakopos pensijų sistemoms. Todėl įvairiose šalyse teko mažinti pensijų išmokas. Be to, visų valstybių narių visuomenės sensta. Tuo pačiu metu mažėja darbingo amžiaus gyventojų skaičius ir gimstamumas, jaunimas studijuoja ilgiau ir įsilieja į darbo rinką vyresnio amžiaus. Atsižvelgiant į tai, daugiau valstybių narių turėtų apsvarstyti galimybę sukurti papildomas antrosios pakopos pensijų sistemas, kurios turėtų padėti užtikrinti didesnį pensijų išmokų saugumą. Tačiau, atsižvelgiant į ekonomikos ir finansų krizės patirtį, geros priežiūros ir valdymo taisyklės tikrai suteikia žmonėms didelį pasitikėjimą savo pensijų sistema ir skatina juos dalyvauti tokioje sistemoje. Todėl šios direktyvos nauja redakcija turėtų būti naudinga skatinant valstybes nares kurti profesinių pensijų sistemas, kuriomis žmonės gali pasitikėti.

  Andrea Bocskor (PPE), írásban. ‒ Fontosnak tartom, hogy az idősebb, illetve a fogyatékossággal élő személyeket ne fenyegesse a szegénység kockázata, valamint megfelelő életszínvonalon élhessenek. Az idősebb emberek körében a szegénység és a bizonytalanság elleni küzdelem fontos eleme az, hogy a foglalkoztatói nyugdíjak megfelelő védelmet nyújtsanak a biometrikus kockázatokkal szemben is. Valamely nyugdíjkonstrukció létrehozásakor a munkáltatóknak és munkavállalóknak, illetve képviselőiknek mérlegelniük kell annak lehetőségét, hogy a nyugdíjkonstrukció terjedjen ki a magas életkor elérésének és a munkavégzéssel összefüggő megrokkanás kockázatának biztosítására, illetve a túlélő hozzátartozói nyugdíj nyújtására is. Szavazatommal támogattam a jelentés elfogadását.

  Franc Bogovič (PPE), pisno. ‒ Strinjam se s predlogom direktive o dejavnostih in nadzoru institucij za poklicno pokojninsko zavarovanje in sem ga tudi podprl na plenarnem zasedanju, saj sem mnenja, da bi na notranjem trgu morale institucije imeti možnost poslovanja v drugih državah članicah in ob tem tudi zagotavljati visoko stopnjo zaščite pokojninskih načrtov poklicnega zavarovanja. Potrebno je zagotoviti minimalno uskladitev, ki jo države članice lahko nadgradijo. Pozdravljam ukrep na poti k notranjemu trgu za zagotavljanje poklicnega pokojninskega zavarovanja, organiziranega po evropskem merilu, saj je ključnega pomena za gospodarsko rast in ustvarjanje delovnih mest v Evropski uniji ter tudi za spopadanje z izzivi, ki izhajajo iz staranja evropske družbe.

  Biljana Borzan (S&D), napisan. ‒ Podržavam ovo Izvješće, jer je korak naprijed ka stvaranju jedinstvenog tržišta mirovinskog sustava EU-a, a što danas u praksi nije slučaj.

  Mercedes Bresso (S&D), in writing. ‒ I voted in favour of this resolution on activities and supervision of institutions for occupational retirement provision because it represented a more straightforward codification of the existing legislative acts and did not add any changes in substance. This better codification is important because the issue of the national pension systems concerns many Europeans due to the average age of our society.

  Renata Briano (S&D), per iscritto. ‒ In tutta l'UE è necessario adattare i sistemi pensionistici per garantire pensioni adeguate, sicure e sostenibili. La proposta di revisione della direttiva 2003/41/CE relativa alle attività degli EPAP assicurerà migliori disciplina e trasparenza degli enti, nonché un incremento della loro attività transfrontaliera, rafforzando il mercato interno.

Alcuni enti pensionistici aziendali o professionali sono enti finanziari di grandi dimensioni e un loro fallimento potrebbe incidere sulla stabilità finanziaria. Attualmente sono rari gli enti pensionistici aziendali o professionali transfrontalieri; tuttavia gli EPAP transfrontalieri possono rappresentare una quota crescente degli schemi pensionistici aziendali e professionali.

La revisione della direttiva è intesa a potenziare la capacità degli EPAP di investire in attività a lungo termine e a sostenere il finanziamento della crescita sostenibile nell'economia reale. Senza un quadro normativo aggiornato a livello UE, si rischia che gli Stati membri continuino a elaborare soluzioni diverse, aggravando la frammentazione normativa. L'obiettivo generale della proposta è facilitare il risparmio pensionistico, rafforzando così il contributo che il risparmio destinato alle pensioni complementari apporta al reddito da pensione.

La proposta migliorerà inoltre gli EPAP nella veste d'investitori istituzionali nell'economia reale e rafforzerà la capacità dell'economia europea di convogliare il risparmio a lungo termine in investimenti che stimolino la crescita.

  Daniel Buda (PPE), în scris. ‒ Sectorul instituțiilor pentru furnizarea de pensii ocupaționale se dezvoltă în numeroase state membre în care pensiile ocupaționale jucau până în prezent un rol limitat, inclusiv prin stabilirea de cadre de reglementare.

Sunt necesare standarde mai ridicate de guvernanță, care să reflecte cele mai bune practici la nivel național în urma crizei economice și financiare, pentru a proteja membrii și beneficiarii schemelor și a facilita furnizarea de pensii la nivel transfrontalier în condiții de siguranță.

Trebuie reduse divergențele în materie de reglementare, cerințele care se suprapun și procedurile transfrontaliere excesiv de împovărătoare. Aceste elemente reprezintă bariere în calea dezvoltării piețelor transfrontaliere de pensii ocupaționale. Reducerea acestor obstacole va ajuta întreprinderile, inclusiv IMM-urile și firmele multinaționale, să își organizeze activitățile de furnizare de pensii la nivel european într-un mod mai eficient.

Am votat favorabil acest raport, ținând cont de faptul că existența unor pensii ocupaționale mai sigure și mai eficiente va contribui la adecvarea și viabilitatea pensiilor, prin sporirea contribuției economiilor din pensiile complementare la veniturile din pensii.

  Soledad Cabezón Ruiz (S&D), por escrito. ‒ He votado a favor de esta propuesta de Directiva porque pretende mejorar la transparencia y la gobernanza de las instituciones proveedoras de pensiones laborales para la jubilación (pilar 2), normalmente ligadas a los agentes sociales y comunes en países como Alemania y Holanda.

La propuesta de la Comisión también pretende la creación de fondos transfronterizos, lo que es positivo en el marco de un verdadero mercado interior en el seno de la Unión.

  Alain Cadec (PPE), par écrit. ‒ La Commission a proposé le 27 mars 2014 une refonte de la directive 2003/41/CE concernant les activités et la surveillance des institutions de retraite professionnelle (fonds de pension).

L’objectif de cette révision est de moderniser la législation relative aux fonds de pension pour la faire plus justement correspondre aux évolutions démographiques et plus particulièrement au vieillissement de la population. De plus, les fonds de pension ont été gravement touchés par la crise économique et financière de 2008. Il était important de mettre en place un cadre réglementaire renforçant leur résilience. Un fonds de pension est un fonds d’investissements qui investit l’épargne-retraite de nombreux salariés pour la faire fructifier. Il est primordial d’assurer leur bonne gouvernance. J’ai voté en faveur de ce rapport.

  Nicola Caputo (S&D), per iscritto. ‒ Oggi ho votato in favore della relazione in questione perché incoraggia gli Stati membri ad una necessaria regolamentazione a livello nazionale e UE per la sicura prestazione di pensioni professionali o aziendali.

È importante che gli Stati membri perseguano l'obiettivo di garantire l'equilibrio intergenerazionale negli schemi pensionistici e incrementino la protezione dei diritti dei cittadini europei che per motivi lavorativi si trovano in un altro paese membro.

La relazione indica la necessità di misure adeguate per ottimizzare il risparmio destinato alle pensioni aziendali e propone l'adozione di misure volte al supporto della cooperazione degli Stati membri con le parti sociali e azioni strutturali per assicurare l'uguaglianza dei livelli pensionistici tra donne e uomini in tutta Europa.

Il funzionamento del mercato interno nel settore in questione deve essere perfezionato attraverso procedure chiare che permettano agli enti di svolgere anche attività transfrontaliere.

  David Casa (PPE), in writing. – I voted in favour of this Report as I believe that this directive will facilitate the development of new and innovative pension products that aim to guarantee adequate retirement provisions for all. It aims to clarify the procedures enabling institutions to carry out cross-border activity and remove unnecessary obstacles which hinder cross-border activity. It also increases transparency of information to pension scheme members and beneficiaries and improves the supervision of pension funds and lays down new rules for cross-border activities and transfers.

  Fabio Massimo Castaldo (EFDD), per iscritto. ‒ L'obiettivo implicito della revisione della direttiva sui fondi pensione (IORP II) è chiaramente quello di favorire l'ulteriore espansione e reddittività dei fondi privati, affinché questi prendano progressivamente il posto del sistema pensionistico pubblico, reso insostenibile dalle politiche del rigore e dagli effetti della crisi sulle finanze pubbliche.

Riscontrando forti preoccupazioni in merito all'impatto delle nuove regole sul risparmio pensionistico dei cittadini, che verrebbe fortemente esposto ai rischi sistemici legati alla finanza speculativa, ho espresso voto negativo.

  Λευτέρης Χριστοφόρου (PPE), γραπτώς. ‒ Στηρίζουμε την έκθεση που στοχεύει στη διευκόλυνση της ανάπτυξης της αποταμίευσης για επαγγελματική συνταξιοδότηση.

  Κώστας Χρυσόγονος (GUE/NGL), γραπτώς. ‒ Ψηφίσαμε επί της έκθεσης σχετικά με τις δραστηριότητες και την εποπτεία των ιδρυμάτων που προσφέρουν υπηρεσίες επαγγελματικών συνταξιοδοτικών παροχών. Πρόκειται για μια προσπάθεια εξειδίκευσης συγκεκριμένων όρων που διέπουν τις υπηρεσίες συνταξιοδοτικών παροχών. Καθώς θεωρώ πως η έκθεση δεν εστιάζει επαρκώς στην ενίσχυση του δημόσιου συνταξιοδοτικού μηχανισμού, αποφάσισα να απέχω.

  Alberto Cirio (PPE), per iscritto. ‒ Giacché l'evoluzione demografica nell'Unione e della situazione dei bilanci nazionali lo richiedono, esprimo il mio favore nei confronti della relazione. Infatti, le pensioni aziendali o professionali costituiscono una preziosa integrazione del sistema pensionistico della sicurezza sociale, tuttavia non li possono sostituire vista la loro importanza fondamentale per l'erogazione di prestazioni pensionistiche adeguate, sicure e sostenibili.

Gli Stati membri dovrebbero garantire la protezione sociale dei lavoratori per quanto concerne le pensioni, erogando pensioni pubbliche che consentano loro di mantenere un tenore di vita dignitoso e di essere protetti dalla povertà in età avanzata e promuovendo schemi pensionistici complementari legati ai contratti di lavoro come copertura integrativa.

La direttiva non viene a subire modifiche sostanziali e mira non solo a stabilire norme prudenziali rigorose per fornire e tutelare un'informazione adeguata e completa da fornire agli aderenti e ai beneficiari dei fondi, bensì anche alla realizzazione di attività transfrontaliere. Si potrà, in futuro, perciò parlare di fondi pensione paneuropei grazie ad un'armonizzazione minima, la quale non impedirà, in ogni caso, agli Stati membri di adottare ulteriori disposizioni prudenziali.

  Deirdre Clune (PPE), in writing. ‒ I supported the report on the proposal for a directive of the European Parliament and of the Council on the activities and supervision of institutions for occupational retirement provision.

  Carlos Coelho (PPE), por escrito. ‒ As instituições de realização de planos de pensões profissionais (IRPPP) desempenham um importante papel no financiamento a longo prazo da economia europeia.

A Europa está confrontada com um envelhecimento da população em todos os Estados-Membros. A esperança de vida apresenta variações por toda a Europa, mas a tendência para um aumento da mesma é geral, bem como para o aumento do número de pensionistas a viver mais tempo e de boa saúde.

Tendo em conta esta realidade, os países deveriam pensar em instituir regimes de pensões complementares do segundo pilar. Porém, estes planos deverão ser desenvolvidos sem pôr em causa a importância dos regimes de pensões da segurança social em termos de proteção social segura, duradoura e efetiva.

Apoio o relatório Hayes, pois concordo com a necessidade de clarificação das regras aplicáveis à atividade e às transferências de planos de pensões transfronteiras, e entre Estados-Membros, com o objetivo de proporcionar segurança às instituições que tencionam gerir esses planos de pensões.

Apoio a necessidade de se assegurar uma boa governação e gestão dos riscos, fornecer informações claras e relevantes aos membros e beneficiários e garantir que os supervisores disponham dos instrumentos necessários para supervisionar as IRPPP.

  Lara Comi (PPE), per iscritto. ‒ Ho votato a favore di questo provvedimento in quanto il testo prevede un'armonizzazione minima in materia e non dovrebbe pertanto impedire agli Stati membri di mantenere o adottare disposizioni supplementari per tutelare gli aderenti e i beneficiari degli schemi pensionistici aziendali o professionali, a condizione che tali disposizioni siano coerenti con gli obblighi che incombono agli Stati membri in virtù del diritto dell'Unione. Il provvedimento affronta poi in modo corretto la tematica della mobilità dei lavoratori tra gli Stati membri mirando a garantire una sana governance e un'informazione corretta degli aderenti allo schema pensionistico.

  Therese Comodini Cachia (PPE), in writing. ‒ I support the call for Member States to be equipped with sufficient flexibility to implement and regulate the requirements set out in this directive in a way that reflects the wide variety of pension systems in Europe. We need to ensure that our national systems are organised, all in the best interest of members and beneficiaries. I am in favour of minimum harmonisation which does not preclude Member States from maintaining or introducing further provisions to protect members and beneficiaries, if such provisions are consistent with Member States’ obligations under Union law.

I believe we need to look more at the human element in such instances whereby institutions would not be treated as purely financial service providers as they serve an important social function due to the central role played by social partners in the running of the institutions.

Hence a national minimum pension which does not fall below the risk-of-poverty threshold would be in line with this principle.

Therefore, a recast of this directive under the condition that it has the right focus and does not introduce unnecessary burdens is a step in the right direction.

  Javier Couso Permuy (GUE/NGL), por escrito. ‒ No he podido votar a favor del presente informe debido a que, pese a contener puntos positivos que mejoran el presente funcionamiento transnacional de las pensiones, mantiene el enfoque de tratarlas como meros productos financieros. Existen numerosos problemas para las pensiones transfronterizas que esta directiva trata de solucionar, especialmente aquellos vinculados al riesgo financiero al que pueden someterse este tipo de fondos. Este informe trata muchos de esos problemas; mejora la transparencia y la información obligatoria a los beneficiarios, incluye los riesgos ambientales en el ámbito de aplicación, etc. Sin embargo el informe mantiene el enfoque de financiarizar las pensiones, incluyendo la posibilidad de financiar y participar de mecanismos financieros de riesgo, como los bonos del EFSI. Es por este enfoque de base, por lo que pese a compartir la necesidad de algunas de las mejoras desarrolladas, no he podido votar en favor del presente informe.

  Edward Czesak (ECR), na piśmie. ‒ Głosowałem za przyjęciem tekstu dyrektywy dotyczącej działalności instytucji pracowniczych, programów emerytalnych oraz nadzoru nad takimi instytucjami (IORP). Opracowany tekst uwzględnia zasadę proporcjonalności oraz podkreśla on, że emerytury są kompetencją państw członkowskich. Dyrektywa skupia się na przepisach dotyczących aspektu transgranicznego IORP. Dyrektywa obejmuje ochroną członków IORP i osoby uprawnione, które muszą zostać dostatecznie poinformowane o zasadach programu emerytalnego. Przepisy obecnej dyrektywy mają na celu zapewnienie ochrony przyszłych emerytów, członków programów emerytalnych i osób uprawnionych oraz zabezpieczenie roli państw członkowskich w podejmowanych działaniach.

  Miriam Dalli (S&D), in writing. ‒ European society is ageing and pension systems across the European Union have to adapt in order to ensure sustainable pensions. The report identifies the complexity of the matter and seeks to address the challenges by a closely coordinated action by Member States and seeks to ensure safer and more efficient occupational pensions while reinforcing the capacity of the European economy to channel long-term savings to growth-enhancing investment. For this reason, I voted in favour of the report.

  Viorica Dăncilă (S&D), în scris. ‒ Consider benefică propunerea ca statele membre să acorde autorizații prealabile acelor instituții care decid să gestioneze o schemă în alt stat membru în baza unor autorizații care să le permită instituțiilor să încaseze contribuții de la întreprinderi cu sediul în orice stat membru. Gestionarea de scheme de pensii cu membri din mai multe state membre trebuie să se facă cu respectarea în totalitate a dispozițiilor în vigoare ale legislației sociale și a muncii din statul membru gazdă referitoare la schemele de pensii ocupaționale, ca de exemplu: stabilirea și plata prestațiilor de pensie și condițiile pentru transferabilitatea drepturilor de pensie. În scopul asigurării securității juridice a activităților transfrontaliere ale instituțiilor, ar trebui clarificat domeniul de aplicare al normelor prudențiale.

  Michel Dantin (PPE), par écrit. ‒ Ce rapport de codécision vise à faciliter le développement de l'épargne-retraite professionnelle. Considérant que cette nouvelle réglementation améliore la gouvernance des fonds de pension, accroît la transparence de l'information des affiliés et des bénéficiaires des régimes de retraite, améliore la surveillance des fonds de pension et fixe de nouvelles règles pour les activités de transfert et les transferts, j’ai décidé de soutenir ce rapport.

  Rachida Dati (PPE), par écrit. – J’ai voté en faveur de la proposition de directive concernant les activités et la surveillance des institutions de retraite professionnelle. Avec le vieillissement des populations se développent des établissements, connus sous le nom d’institutions de retraite professionnelle, qui utilisent les marchés financiers pour fournir des prestations de retraite. Puisque ce phénomène touche l’ensemble des États membres de l’Union, il est indispensable que nous actualisions le cadre réglementaire européen sur la surveillance de ces institutions. En menant une harmonisation minimale, notamment en clarifiant les procédures permettant à ces institutions d'exercer une activité transfrontalière, nous protégeons davantage les citoyens européens et nous favorisons le développement de l’activité de ces institutions sur l’ensemble du territoire européen.

  Ангел Джамбазки (ECR), в писмена форма. – В доклада са залегнали наши предложения за нехармонизирани изисквания на ЕС за платежоспособност и по-лек режим на финансиране, а не на съществуващия напълно финансиран модел. Сега текстът дава възможност за периоди на дофинансиране, което е важно, защото има случаи, като например сливания, които биха попречили на средства да бъдат изцяло финансирани по всяко време. Затова подкрепям доклада относно Дейностите и надзора на институциите за професионален пенсионен надзор.

  Γεώργιος Επιτήδειος (NI), γραπτώς. ‒ Είναι γεγονός ότι στην Ελλάδα η οικονομική και χρηματοπιστωτική κρίση είχε ως αποτέλεσμα τη μείωση των καταβαλλόμενων συντάξεων. Οι χώρες που εφαρμόζουν διανεμητικό σύστημα, στο οποίοι οι συντάξεις καταβάλλονται από τον υπό εκτέλεση προϋπολογισμό, αντιμετωπίζουν και θα συνεχίσουν να αντιμετωπίζουν ιδιαίτερες δυσκολίες όσον αφορά τη χρηματοδότηση επαρκών συντάξεων.

Κατά συνέπεια, καταψηφίζουμε την έκθεση της Επιτροπής Οικονομικής και Νομισματικής Πολιτικής σχετικά με την πρόταση οδηγίας του Ευρωπαϊκού Κοινοβουλίου και του Συμβουλίου για τις δραστηριότητες και την εποπτεία των ιδρυμάτων που προσφέρουν υπηρεσίες επαγγελματικών συνταξιοδοτικών παροχών.

  Jill Evans (Verts/ALE), in writing. ‒ I voted in favour of the Hayes report on the Activities and Supervision of Institutions for Occupational Retirement Provision. I was satisfied with the content of the report in terms of the situation in Wales where we have had a number of instances of people losing the pension to which they have contributed for years. I was glad to see the obligation to include environmental and social assessments in the investment and risk management procedure, as well as increased transparency.

  Edouard Ferrand (ENF), par écrit. ‒ Vote contre: cette directive peut s’inscrire dans le cadre d’une volonté de remplacement progressive des retraites par répartition par des systèmes de retraites par capitalisation, ce qui a toujours été rejeté par les Français.

  João Ferreira (GUE/NGL), por escrito. ‒ O relatório refere que «a diretiva deve assegurar que as instituições gozem de um nível apropriado de liberdade para investir», podendo as instituições que realizam planos de pensões profissionais investir em ações, sistemas multilaterais de negociação, sistemas de negociação organizados. É assumida ainda a limitação da gestão de risco por via de requisitos quantitativos, sendo, por isso, fundamental assegurar um sistema de governo eficaz.

Esta solução implica que as pensões fiquem à mercê da idoneidade do gestor e do desempenho dos produtos em que o dinheiro das pensões é investido. Num cenário em que o número de planos de pensões profissionais em regime de contribuições definidas é crescente, tal torna-se potencialmente problemático e perigoso.

Por outro lado, no texto posto à votação, é afirmado que as regras de investimento impostas pelos Estados-Membros devem permitir o desenvolvimento de produtos de pensões individuais dentro de um sistema coletivo e não devem impedir a livre circulação de capitais.

Os fundos de pensões não são para nós um produto financeiro banal. Somos contra a criação de um mercado único de pensões, bem como a realização de planos de pensões à escala europeia.

  Raffaele Fitto (ECR), per iscritto. ‒ Ho votato a favore della presente proposta di direttiva in quanto ritengo che facilitare il risparmio pensionistico di natura aziendale o professionale contribuisca a migliorare e garantire la sicurezza delle prestazioni pensionistiche. Il testo, inoltre, prevedendo adeguate disposizioni in materia di governance, di vigilanza e di trasparenza e assicurando ai pensionati un periodico consulto informativo in merito allo stato dei loro sistemi pensionistici, possa contribuire ad incentivare i singoli Stati membri a definire sistemi pensionistici aziendali o professionali (EPAP) di cui i cittadini possano fidarsi.

  Monika Flašíková Beňová (S&D), písomne ‒ Predmetný návrh Európskej komisie si kladie za cieľ zlepšiť riadenie a transparentnosť inštitúcií, ktoré majú za úlohu poskytovať zamestnanecké dôchodky, propagáciu cezhraničných aktivít a dlhodobé investície v Európe. Je veľmi dôležité, aby Európska komisia pri svojom návrhu myslela na udržanie rovnováhy medzi posilnením vnútroštátnych systémov, rešpektovaním národnej diskrétnosti a zároveň sa usilovala o povzbudenie cezhraničných systémov. IORP bude aj naďalej vychádzať z národných sociálnych a pracovných štandardov, ktoré uznávajú špecifiká vnútroštátnych systémov. Budú kontrolované na národnej úrovni a nie je vytvorený žiadny európsky dohľad.

  Lorenzo Fontana (ENF), per iscritto. ‒ Voto contrario alla relazione, un ulteriore tassello per lo smantellamento del welfare nazionale ad opera dell'Ue.

  Λάμπρος Φουντούλης (NI), γραπτώς. ‒ Είναι γεγονός ότι στην Ελλάδα η οικονομική και χρηματοπιστωτική κρίση είχε ως αποτέλεσμα τη μείωση των καταβαλλόμενων συντάξεων. Οι χώρες που εφαρμόζουν διανεμητικό σύστημα, στο οποίοι οι συντάξεις καταβάλλονται από τον υπό εκτέλεση προϋπολογισμό, αντιμετωπίζουν και θα συνεχίσουν να αντιμετωπίζουν ιδιαίτερες δυσκολίες όσον αφορά τη χρηματοδότηση επαρκών συντάξεων.

Κατά συνέπεια, καταψηφίζω την έκθεση της Επιτροπής Οικονομικής και Νομισματικής Πολιτικής σχετικά με την πρόταση οδηγίας του Ευρωπαϊκού Κοινοβουλίου και του Συμβουλίου για τις δραστηριότητες και την εποπτεία των ιδρυμάτων που προσφέρουν υπηρεσίες επαγγελματικών συνταξιοδοτικών παροχών.

  Doru-Claudian Frunzulică (S&D), in writing. ‒ I support the report, as it will improve the protection of members of occupational retirement schemes and will encourage the development of stable cross-border schemes. Member States should take into account the objective for all institutions of ensuring the intergenerational balance of occupational pension schemes, by aiming to have an equitable spread of risks and benefits between generations. I support, especially, the national social and labour provisions that focus on the protection of scheme members and introduce, at the same time, the concept of duty of care in order to avoid a regulatory race to the bottom through cross-border schemes.

For the first time in EU legislation, environmental, social and governance factors have been introduced concerning investment decision, by also avoiding stranded assets due to social and environmental risks through an ex-ante risk assessment. Last, but not least, taking into account that the gender pension gap in the Union is 39% on average, I am of the opinion that an extensive study is needed on the impact of different pillars, pensions systems and their structures on both women and men; to ensure equal levels of pensions for both women and men across the Member States.

  Francesc Gambús (PPE), por escrito. ‒ He votado a favor del informe teniendo presente que los fondos de pensiones de empleo varían significativamente entre los diferentes Estados miembros de la Unión. Por lo tanto, no es conveniente adoptar un planteamiento de talla única con respecto a los fondos de pensiones de empleo. La Comisión y la Autoridad Europea de Supervisión (Autoridad Europea de Seguros y Pensiones de Jubilación), deben tener en cuenta en el marco de su actividad las diversas tradiciones de los Estados miembros, sin perjuicio de la legislación nacional social y laboral, cuando decidan sobre la organización de los fondos de pensiones de empleo.

  Iratxe García Pérez (S&D), por escrito. ‒ He votado a favor de esta propuesta de Directiva porque pretende mejorar la transparencia y la gobernanza de las instituciones proveedoras de pensiones laborales para la jubilación (pilar 2), normalmente ligadas a los agentes sociales y comunes en países como Alemania y Holanda.

La propuesta de la Comisión también pretende la creación de fondos transfronterizos, lo que es positivo en el marco de un verdadero mercado interior en el seno de la Unión.

  Eider Gardiazabal Rubial (S&D), por escrito. ‒ He votado a favor de esta propuesta de Directiva porque pretende mejorar la transparencia y la gobernanza de las instituciones proveedoras de pensiones laborales para la jubilación (pilar 2), normalmente ligadas a los agentes sociales y comunes en países como Alemania y Holanda.

La propuesta de la Comisión también pretende la creación de fondos transfronterizos, lo que es positivo en el marco de un verdadero mercado interior en el seno de la Unión.

  Elisabetta Gardini (PPE), in writing. ‒ This is an important report as IORPs (institutions for occupational retirement provision) play an important role in the long-term financing of the EU’s economies and in securing of retirement benefits. The financial importance of IORPs cannot be overstated as they have holding assets worth around EUR 2.5 trillion on behalf of around 75 million members and beneficiaries, a large percentage of the EU population.

This directive aims to ensure that IORPs need to have the possibility to operate in other Member States while ensuring a high level of protection and security for their members and beneficiaries.

It is important that this directive ensure that Member States shall make sure that members and beneficiaries are correctly informed about their respective pension scheme operated by an IORP. This is essential so that members of pension schemes have information on, for example, their financial risks, their investment profile, guarantees for the scheme and the options available to them.

  Elena Gentile (S&D), per iscritto. ‒ Ho votato a favore della risoluzione del Parlamento sulla proposta di direttiva del PE e del Consiglio relativa alle attività e alla vigilanza degli enti pensionistici aziendali o professionali (EPAP) – rifusione – poiché ritengo che alla luce dei trend demografici nell'UE e della situazione dei bilanci nazionali gli enti pensionistici EPAP costituiscono un'importante integrazione dei sistemi pensionistici pubblici.

Per tale motivo, a questi enti dovrebbero essere riconosciuto la possibilità di operare in altri Stati membri, garantendo nel contempo un elevato grado di protezione e soprattutto sicurezza dei soggetti aderenti agli schemi EPAP. L'operatività transfrontaliera degli stessi richiede un'armonizzazione minima e soprattutto regole di vigilanza europee, preservando nel contempo la possibilità per gli Stati membri di determinarne l'organizzazione, secondo le diverse tradizioni e nel quadro delle loro attività, nel rispetto del diritto nazionale e della sicurezza sociale e del lavoro.

Condivido la necessità di una regolamentazione e supervisione adeguate a livello dell'Unione e nazionale, perché queste attività sono di fondamentale importanza se si vogliono tutelare i diritti dei beneficiari. Così come condivido la necessita che gli schemi pensionistici aziendali o professionali tengano conto dell'equilibrio intergenerazionali mirando a garantire una equa ripartizione dei rischi e dei benefici nelle prestazioni pensionistiche tra le generazioni.

  Arne Gericke (ECR), schriftlich. ‒ Betriebliche Altersvorsorge ist gerade für viele Menschen in Deutschland ein unverzichtbarer Bestandteil ihrer Altersvorsorge. Umso wichtiger ist eine funktionierende Aufsicht der entsprechenden Einrichtungen. Deshalb habe ich für den Bericht gestimmt.

  Jens Gieseke (PPE), schriftlich. ‒ Um die Vollendung des europäischen Binnenmarktes weiter voranzubringen, gilt es auch, die betriebliche Altersversorgung europaweit zu etablieren und offen zu gestalten. Dies impliziert, dass grenzübergreifende berufliche Vorsorgeeinrichtungen ermöglicht werden, die einem Risikomanagement unterliegen. Damit ist auch die Möglichkeit verbunden, sich seine Altersansprüche europaweit auszahlen lassen zu können.

  Neena Gill (S&D), in writing. ‒ I voted in favour of the IORP II Directive because it is essential that we have a properly functioning pensions system in place – including state pensions, workplace pensions and private provision – to ensure that people are well looked-after in retirement. The directive ensures that pension schemes are well-run and well-regulated, and that ordinary members of pension schemes have vital information about how their money is being spent and what they can hope to receive after they retire. And pension schemes will now have to make sure they are investing for the long term, considering the social and environmental implications of their investments, which is a major step forward.

  Bruno Gollnisch (NI), par écrit. ‒ Il n’est sans doute pas innocent que l’on vote dans la même session un texte sur les fonds de retraite professionnels et un autre appelant à encourager un marché européen des services financiers de détail, dont l’épargne retraite volontaire des particuliers. Soit deux des trois niveaux d’assurance vieillesse possibles, avec les systèmes publics.

Il s’agit de créer un marché européen de la retraite professionnelle et de modifier les normes existantes sur le modèle des fonds de pension américains, notamment en facilitant les activités transfrontalières et les transferts internationaux de portefeuilles au sein du marché unique, malgré la diversité des droits sociaux et du travail. Bien sûr, quelques concessions sont faites quant aux règles prudentielles ou de gouvernance, ou encore quant à l’information des épargnants. Mais tout cela ne compense pas les défauts du texte, notamment l’élargissement des classes d’actifs dans lesquels ces fonds pourraient investir, faisant croître le risque. Ni ne parvient à masquer sa philosophie sous-jacente : la promotion des retraites par capitalisation au détriment des systèmes publics par répartition. Il est vrai que les sommes en jeu sont énormes et éveillent bien des appétits.

Il appartient aux Etats, et aux Etats seuls, de définir la nature, l’étendue, l’organisation, le fonctionnement de leur protection sociale.

  Tania González Peñas (GUE/NGL), por escrito. ‒ Me he abstenido en este informe, ya que es una contribución del Parlamento al proceso de refundición de la directiva sobre el segundo pilar de pensiones. Estas pensiones son aquellas que resultan de un acuerdo entre la empresa y los empleados, siendo el empresario el que contribuye a un fondo creado específicamente para ello. Se trata por tanto de un sistema a medio camino entre el sistema público de pensiones y los fondos de pensiones privados, un sistema que está más generalizado en países como Reino Unido y Países Bajos. Si bien entendemos que en algunos casos estos fondos suponen una conquista sindical, y que es positivo para los consumidores que se avance en una mayor estandarización y en la posibilidad de transferir los derechos de un país a otro, nos oponemos a que los fondos de pensiones se consideren como un mero servicio financiero. También nos parece preocupante que se relajen las exigencias de solvencia en estos fondos respecto a otros.

  Theresa Griffin (S&D), in writing. ‒ I voted in favour of this directive because it ensures that pension schemes are well-run and well-regulated, and that ordinary members of pension schemes have vital information about how their money is being spent and what they can hope to receive after they retire. Pension schemes will now have to make sure they are investing for the long term, considering the social and environmental implications of their investments, which is a major step forward.

  Sergio Gutiérrez Prieto (S&D), por escrito. ‒ He votado a favor de esta propuesta de Directiva porque pretende mejorar la transparencia y la gobernanza de las instituciones proveedoras de pensiones laborales para la jubilación (pilar 2), normalmente ligadas a los agentes sociales y comunes en países como Alemania y Holanda.

La propuesta de la Comisión también pretende la creación de fondos transfronterizos, lo que es positivo en el marco de un verdadero mercado interior en el seno de la Unión.

  Τάκης Χατζηγεωργίου (GUE/NGL), γραπτώς. ‒ Τηρήσαμε αποχή κατά την ψηφοφορία της έκθεσης, αφού, αν και οι τροπολογίες της Ομάδας μας δεν ελήφθησαν υπόψη, εντούτοις η έκθεση ήταν σαφώς καλύτερη από την αρχική της μορφή, ιδιαίτερα όσον αφορά ζητήματα, όπως οι πληροφορίες που δίνονται στους δικαιούχους, ο περιβαλλοντικός κίνδυνος των επενδύσεων, η διαφάνεια και ο περιορισμός των επενδύσεων χαρτοφυλακίου.

  Marian Harkin (ALDE), in writing. ‒ I voted in favour of this report on the activities and supervision of institutions for occupational retirement, which is a redraft of the 2003 IORPS Directive to facilitate the development of occupational retirement pensions in the EU. A satisfactory report has been developed in terms of the key policy areas. In particular, I am pleased with the new structures for risk management and the removal of obstacles to cross-border provision of pension services and facilitation of cross-border transfer of schemes. All or part of the assets and liabilities of occupational pension schemes can now for the first time be transferred from one Member State to another

  Brian Hayes (PPE), in writing. ‒ I have voted in favour since I have no objections.

  Hans-Olaf Henkel (ECR), schriftlich. ‒ Der Vorschlag für eine Richtlinie des Europäischen Parlaments und des Rates über die Tätigkeiten und die Beaufsichtigung von Einrichtungen der betrieblichen Altersversorgung soll für ein Mindestmaß an Harmonisierung sorgen. Die Richtlinie zielt darauf ab, die Mitgliedstaaten zu ermuntern, Systeme betrieblicher Altersversorgung zu entwickeln und aufsichtsrechtliche Hindernisse für grenzüberschreitend tätige Einrichtungen der betrieblichen Altersversorgung zu beseitigen. Dies ist meines Erachtens ein Schritt in die richtige Richtung. Die Tätigkeit grenzüberschreitender Altersversorgungssysteme wird neu definiert. Dies schafft mehr Rechtsklarheit. Dass die Möglichkeit geschaffen wird, Altersversorgungssysteme grenzüberschreitend übertragen zu können, führt zu einer Stärkung der Effizienz. Da hinsichtlich Auskunft und Anlage die Vorschriften des Herkunftslandes gelten sollen, werden auch die Verwaltungskosten sinken. Aus diesen Gründen stimme ich dem Bericht zu.

  Cătălin Sorin Ivan (S&D), in writing. ‒ I believe that the EU should work on protecting the members of occupational retirement schemes and encourage the development of stable cross-border schemes.

  Ivan Jakovčić (ALDE), napisan. ‒ Glasovao sam za nacrt zakonodavne rezolucije Europskog parlamenta o prijedlogu direktive Europskog parlamenta i Vijeća o djelatnostima i nadzoru institucija za strukovno mirovinsko osiguranje zbog toga što prijedlog ne sadrži suštinske promjene, već se ograničava samo na kodifikaciju bez važnih izmjena. Smatram međutim da su iznimno bitni prekogranični aspekti mirovinskog sustava i razmjena najboljih praksi među državama članicama, te dostupnost jasnim i relevantnim informacijama za članove i korisnike programa strukovnog mirovinskog osiguranja. Povrh toga, nužno je osigurati da nadzornici imaju na raspolaganju potrebne instrumente za kontrolu, te stoga podržavam ovo izvješće.

  Jean-François Jalkh (ENF), par écrit. ‒ Cette refonte de la directive propose de soutenir le développement d’un marché européen de la retraite professionnelle et de dérèglementer les normes existantes pour copier le modèle américain des fonds de pension. Apparaît naturellement le danger d’une règlementation avantageuse à l’endroit des fonds d’investissement, des règles de placement d’actifs trop risquées et la promotion des retraites par capitalisation. Cette dernière est évidemment un premier pas vers la remise en cause des retraites nationales par répartition.

J’ai donc voté contre.

  Marc Joulaud (PPE), par écrit. ‒ J’ai voté en faveur du rapport de mon collègue Brian Hayes relatif aux institutions de retraite professionnelle. Ces institutions sont des organismes qui fournissent des prestations de retraite liées à l’emploi en parallèle des systèmes publics de retraite et de sécurité sociale. Bénéficiant des principes de libre circulation des capitaux et de libre prestation, ce rapport s’attache à vouloir encadrer ces entités pour garantir un système de retraites professionnelles sûr pour les citoyens. Pour cela, le rapporteur préconise une politique de rémunération plus saine, la réduction de l’écart de niveau de pension entre hommes et femmes et plus de transparence envers les affiliés.

Ce rapport a été adopté à une large majorité, ce dont je me félicite.

  Philippe Juvin (PPE), par écrit. ‒ J’ai voté en faveur de ce rapport qui a pour but de faciliter le développement de l'épargne-retraite professionnelle avec un double objectif de modernisation et de transparence. Ce texte améliore la gouvernance des fonds de pension, accroît la transparence de l'information des affiliés et des bénéficiaires des régimes de retraite, améliore la surveillance des fonds de pension et fixe de nouvelles règles pour les activités de transfert.

  Εύα Καϊλή (S&D), γραπτώς. ‒ Οι πάροχοι συνταξιοδοτικών προγραμμάτων δεν είναι απλώς χρηματοπιστωτικοί οργανισμοί, αλλά κυρίως δρώντες που υπηρετούν έναν σημαντικό κοινωνικό στόχο: την εξασφάλιση των οικονομικών όρων διαβίωσης των ανθρώπων που βρίσκονται στη τρίτη ηλικία. Με τη δημογραφική πίεση και το αυξανόμενο προσδόκιμο ζωής, τα κράτη μέλη προσπαθούν να βρουν τρόπους που θα εξασφαλίζουν μακροπρόθεσμα τη βιωσιμότητα των ασφαλιστικών σχημάτων. Επιπλέον, λόγω των συνθηκών της κρίσης που χτύπησε σε διαφορετικό βαθμό τα κράτη μέλη, αφήνοντας κάποια από αυτά σε πιο δυσμενή συγκριτικά θέση, είναι σημαντικό η οδηγία αυτή να διασφαλίζει τη μεγαλύτερη δυνατή ευελιξία για κάθε κράτος μέλος με τις ειδικές του συνθήκες.

  Barbara Kappel (ENF), schriftlich. ‒ Dieser Bericht betrifft eine Überarbeitung der Richtlinie über die Tätigkeiten und die Beaufsichtigung von Einrichtungen der betrieblichen Altersversorgung. Diese soll helfen, eine Mindestharmonisierung der europäischen Rentensysteme zu erzielen, um dadurch Rentenansprüche von europäischen Arbeitnehmern, die in anderen EU-Staaten als ihrem Heimatstaat zwischenzeitlich beruflich beschäftigt waren, sicherzustellen. Da auch sehr viele Arbeitnehmer unter diese Kategorie fallen und ihnen eine angemessene, sichere und nachhaltige Rente gewährleistet werden muss, stimme ich für den vorliegenden Bericht.

  Bernd Kölmel (ECR), schriftlich. ‒ Der Vorschlag für eine Richtlinie des Europäischen Parlaments und des Rates über die Tätigkeiten und die Beaufsichtigung von Einrichtungen der betrieblichen Altersversorgung soll für ein Mindestmaß an Harmonisierung sorgen. Die Richtlinie zielt darauf ab, die Mitgliedstaaten zu ermuntern, Systeme betrieblicher Altersversorgung zu entwickeln und aufsichtsrechtliche Hindernisse für grenzüberschreitend tätige Einrichtungen der betrieblichen Altersversorgung zu beseitigen. Dies ist meines Erachtens ein Schritt in die richtige Richtung. Die Tätigkeit grenzüberschreitender Altersversorgungssysteme wird neu definiert. Dies schafft mehr Rechtsklarheit. Dass die Möglichkeit geschaffen wird, Altersversorgungssysteme grenzüberschreitend übertragen zu können, führt zu einer Stärkung der Effizienz. Da hinsichtlich Auskunft und Anlage die Vorschriften des Herkunftslandes gelten sollen, werden auch die Verwaltungskosten sinken. Aus diesen Gründen stimme ich dem Bericht zu.

  Béla Kovács (NI), írásban. – Ha valami, hát a nyugdíjrendszerek az állatorvosi ló tipikus esete. Miközben a munkavállalótól elvárják a kormányok, hogy élethosszra tervezze az öngondoskodását, a nyugdíjszabályokat folyamatosan változtatják, egyes országokban némi késleltetési mechanizmussal, másutt egészen durván. Pedig a jogszerű és erkölcsös az volna, ha az egyén és az állam között létrejött megállapodást a munkavállaló első munkanapjától kezdődően csak az ő beleegyezésével, illetve annak hiányában az ő javára lehetne megváltoztatni. Semmi utólagos nyugdíjkorhatár emelgetés és trükközések. A jelentésben tetten érhető cél, hogy a nyugdíjbefizetések nagy részét, egy minimális, az államnak fizetett részen kívül be lehessen vonni a nemzetközi pénzügyi spekulációba, teljesen elfogadhatatlan. Egyébiránt a hárompilléres nyugdíjrendszer bevezetése ellen már 1997-ben tiltakoztak a szakszervezetek, jogosan.

  Андрей Ковачев (PPE), в писмена форма. ‒ Подкрепям доклада относно предложението за директива на Европейския парламент и на Съвета относно дейностите и надзора на институциите за професионално пенсионно осигуряване.

Предвид демографските промени в Съюза и състоянието на националните бюджети, професионалното пенсионно осигуряване е неизменна част към социалноосигурителните пенсионни системи. Устойчивата пенсионна система включва широк набор от продукти, многообразие на институции, както и ефективни и ефикасни надзорни практики, които са надлежно упоменати в настоящата директива.

Директивата ще засили способността на професионалните пенсионни фондове да инвестират във финансови активи с дългосрочен икономически профил и така ще подкрепи финансирането на растежа в реалната икономика. Приемането на директивата ще улесни допълнително и мобилността на работниците между държавите членки, като се гарантира добро управление чрез прозрачност и безопасност.

  Ilhan Kyuchyuk (ALDE), in writing. ‒ I voted in favour because the proposed directive will facilitate the development of occupational retirement savings. The EU and its Member States need to develop occupational retirement pension systems in which EU citizens can have confidence and which will function effectively in times of economic and financial crisis, ageing population, youth unemployment and shrinking population across Europe. Therefore, I call on the EU and in particular Member States to set up complementary second-pillar pension systems which should lead to more secure pension benefits and a more secure future for EU citizens.

  Gilles Lebreton (ENF), par écrit. ‒ J’ai voté contre ce rapport car il propose de soutenir le développement d’un marché européen de la retraite professionnelle et de démanteler la branche retraite de la sécurité sociale pour copier le modèle américain des fonds de pension.

Un tel système plairait sans doute à François Fillon, et à ses amis eurodéputés LR qui l’ont voté, mais pas à moi.

  Marine Le Pen (ENF), par écrit. ‒ J’ai voté contre le rapport sur les activités et la surveillance des institutions de retraite professionnelle. L’objectif de la Commission est la mise en place d’un marché unique de la retraite professionnelle qui permettra à tous les IRP d’offrir leurs produits dans tous les États membres. Il s’agit donc de supprimer les obstacles réglementaires qui gênent les activités frontalières, ce qui donnera un avantage certain aux pays qui ont une longue expérience des fonds de pension. De plus, les nouvelles règles de placement d’actifs sont aussi dangereuses car elles favorisent la prise de risque pour des établissements qui n’ont pas les moyens financiers et humains pour pratiquer ces investissements. Et les exigences quantitatives prudentielles demandées sont insuffisantes pour assurer les bénéficiaires des régimes de retraite complémentaire. Au final, l’objectif de cette refonte de directive est d’instaurer des règles pour permettre la création de fonds de pension européens sur le modèle américain, avec les risques que la dernière crise financière a mis au jour. Cette directive peut aussi s’inscrire dans le cadre d’une volonté de remplacement progressive des retraites par répartition par des systèmes de retraites par capitalisation, ce qui a toujours été rejeté par les Français.

  Philippe Loiseau (ENF), par écrit. ‒ Cette refonte de la directive propose de soutenir le développement d’un marché européen de la retraite professionnelle et de déréglementer les normes existantes pour copier le modèle américain des fonds de pension. Le texte va également dans le sens de la création d’un marché unique de la retraite professionnelle, et les risques sont nombreux : réglementation avantageuse pour les grands fonds d’investissements, règles de placement d’actifs trop risquées ou encore promotion des retraites par capitalisation. J’ai voté contre.

  Javi López (S&D), por escrito. ‒ He votado a favor de esta propuesta de Directiva porque pretende mejorar la transparencia y la gobernanza de las instituciones proveedoras de pensiones laborales para la jubilación (pilar 2), normalmente ligadas a los agentes sociales y comunes en países como Alemania y Holanda.

La propuesta de la Comisión también pretende la creación de fondos transfronterizos, lo que es positivo en el marco de un verdadero mercado interior en el seno de la Unión.

  Juan Fernando López Aguilar (S&D), por escrito. ‒ He votado a favor de esta propuesta de Directiva porque pretende mejorar la transparencia y la gobernanza de las instituciones proveedoras de pensiones laborales para la jubilación (pilar 2), normalmente ligadas a los agentes sociales y comunes en países como Alemania y Holanda.

La propuesta de la Comisión también pretende la creación de fondos transfronterizos, lo que es positivo en el marco de un verdadero mercado interior en el seno de la Unión.

  Bernd Lucke (ECR), schriftlich. ‒ Der Vorschlag für eine Richtlinie des Europäischen Parlaments und des Rates über die Tätigkeiten und die Beaufsichtigung von Einrichtungen der betrieblichen Altersversorgung soll für ein Mindestmaß an Harmonisierung sorgen. Die Richtlinie zielt darauf ab, die Mitgliedstaaten zu ermuntern, Systeme betrieblicher Altersversorgung zu entwickeln und aufsichtsrechtliche Hindernisse für grenzüberschreitend tätige Einrichtungen der betrieblichen Altersversorgung zu beseitigen. Dies ist meines Erachtens ein Schritt in die richtige Richtung. Die Tätigkeit grenzüberschreitender Altersversorgungssysteme wird neu definiert. Dies schafft mehr Rechtsklarheit. Dass die Möglichkeit geschaffen wird, Altersversorgungssysteme grenzüberschreitend übertragen zu können, führt zu einer Stärkung der Effizienz. Da hinsichtlich Auskunft und Anlage die Vorschriften des Herkunftslandes gelten sollen, werden auch die Verwaltungskosten sinken. Aus diesen Gründen stimme ich dem Bericht zu.

  Ivana Maletić (PPE), napisan. ‒ Izvješće naglašava kako fondovi mirovinskog osiguranja imaju koristi od slobodnog kretanja kapitala unutar EU-a, a glavni cilj ovog prijedloga je omogućiti razvoj profesionalne štednje za mirovinu.

Ovaj prijedlog Direktive ima za cilj uklanjanje prepreka za prekogranično mirovinsko osiguranje, osiguranje dobrog upravljanja i upravljanja rizicima, pružanje jasnih i relevantnih informacija za korisnike dostupnost potrebnih alata za učinkovito nadziranje supervizora. Kako bi se dodatno olakšala mobilnost radnika među državama članicama, ovom se Direktivom želi zajamčiti dobro upravljanje, obavješćivanje članova programa, transparentnost i sigurnost strukovnog mirovinskog osiguranja. Ovom bi se Direktivom trebala olakšati izrada novih i inovativnih mirovinskih programa unutar kolektivnih sustava kako bi se svima zajamčilo stjecanje odgovarajuće mirovine, stoga sam podržala ovo izvješće.

  Andrejs Mamikins (S&D), in writing. ‒ The institutions for occupational retirement provision play an important role in the long-term financing of the Union’s economy and in providing secure retirement benefits for citizens of the Union. Member States should take into account the objective for all institutions of ensuring the intergenerational balance of occupational pension schemes, by aiming to have an equitable spread of risks and benefits between generations.

  Vladimír Maňka (S&D), písomne – Podporil som kodifikáciu smernice EP a Rady o činnostiach a dohľade nad inštitúciami zamestnaneckého dôchodkového zabezpečenia, ktorá stanovuje postupy pri ich cezhraničnej činnosti. Cieľom smernice je stanoviť minimálnu jednotnú harmonizovanú právnu úpravu pre všetky členské krajiny. Systematické zjednotenie a upravenie právnych pomerov v tejto oblasti zvýši prehľadnosť a zrozumiteľnosť, a tým aj zjednoduší ich aplikáciu a interpretáciu.

  Νότης Μαριάς (ECR), γραπτώς. ‒ Καταψηφίζω την έκθεση σχετικά με την πρόταση οδηγίας του Ευρωπαϊκού Κοινοβουλίου και του Συμβουλίου για τις δραστηριότητες και την εποπτεία των ιδρυμάτων που προσφέρουν υπηρεσίες επαγγελματικών συνταξιοδοτικών παροχών για τους λόγους που ανέφερα αναλυτικά στην ομιλία μου στην Ολομέλεια του Ευρωπαϊκού Κοινοβουλίου στο Στρασβούργο στις 23 Νοεμβρίου 2016, καθώς και διότι η εν λόγω έκθεση δεν είναι πλήρης και τεκμηριωμένη.

  Fulvio Martusciello (PPE), in writing. ‒ I expressed a favourable vote for the report on activities and supervision of institutions for occupational retirement provision. The report shows a list of benefits, which include, but are not limited to: improving pension funds’ governance, increasing transparency of information, enhancing supervision of pension funds, and creating a new set of rules. All of this plays a crucial role, as it will encourage the Institutions for Occupational Retirement Provision to serve as key long-term institutional investors. On the other hand, it is important to stress that the report positively looks forward and aims at ensuring a high level of protection for future pensioners while guaranteeing efficient investment at the same time.

  Georg Mayer (ENF), schriftlich. ‒ Der Möglichkeit für Arbeitnehmer, die grenzüberschreitend in Arbeits-/Dienstverhältnissen stehen/standen, durch eine Vereinfachung und Absicherung die Rentenansprüche zu erhalten, erteile ich meine Zustimmung.

  Valentinas Mazuronis (ALDE), raštu. ‒ Balsavau už. Direktyvos pakeitimais siekiama užtikrinti gerą profesinių pensijų sistemos valdymą, informacijos teikimą sistemos nariams, skaidrumą ir profesinių pensijų skyrimo saugumą. Ši direktyva turėtų sudaryti palankesnes sąlygas naujų ir inovatyvių pensijų produktų plėtojimui kolektyvinėse sistemose, kuriomis visiems siekiama užtikrinti tinkamas pensijas.

  Jean-Luc Mélenchon (GUE/NGL), par écrit. ‒ Les régimes de retraite, (premier pilier public, deuxième et troisième pilier privés) et en particulier ceux du deuxième et du troisième pilier constituent une part importante du secteur financier.La proposition vise à utiliser ces ressources disponible pour stimuler les investissements. Elle prend en compte le fonctionnement des fond de pension suite à l'affaire « Deepwater Horizon », quand les autorités américaines ont demandé à BP et Shell de compenser les dommages environnementaux. Ce qui a eut un impact sur l'investissement des fonds de pension dans ces sociétés. La proposition prend donc en compte les risques environnementaux et sociaux dans l'analyse des risques. Elle promeut la mise en place d'un système d'information efficace pour tous les bénéficiaires... Mais la responsabilité des institutions privées reste très peu mise en cause. De même les fonds de pension sont abordés comme des produits financiers devant être traités comme des biens marchands sur les marchés financiers de l'UE. Enfin la proposition ne permet pas de maintenir une séparation nette entre le système privé et le régime public de pensions, comme mon groupe le demandait. Le rapport améliorant tout de même la proposition de la Commission, je m'abstiens.

  Joëlle Mélin (ENF), par écrit. ‒ La proposition de la Commission concerne une refonte de la directive 2003/41/EC sur les institutions de retraites professionnelles, dite IORP1. Face à la crise financière, au vieillissement de la population, à l’augmentation des montants investis dans la retraite professionnelle par capitalisation, et à la capacité de ce secteur à investir dans des actifs à long-terme, la Commission a proposé une refonte d’IORP1 en 2014 avec les objectifs suivants: améliorer la gouvernance, améliorer l’information des épargnants par la mise en place du PBS, faciliter les activités transfrontalières et les transferts internationaux de portefeuilles au sein du marché unique, encourager les investissements à long terme en autorisant les IRP à investir dans plus de classes d’actifs. Cette refonte de la directive propose de soutenir le développement d’un marché européen de la retraite professionnelle et de déréglementer les normes existantes pour copier le modèle américain des fonds de pension. Les dangers sont: une réglementation avantageuse pour les grands fonds d’investissement, des règles de placements d’actifs trop risquées et la promotion des retraites par capitalisation. J’ai ainsi voté contre la proposition de la Commission et la résolution législative.

  Nuno Melo (PPE), por escrito. ‒ A presente diretiva prevê uma harmonização mínima e não deve impedir os Estados-Membros de manterem ou incorporarem outras disposições, a fim de proteger os membros e beneficiários, desde que essas disposições sejam coerentes com as obrigações dos Estados-Membros ao abrigo da legislação da União.

A presente diretiva não diz respeito a questões relacionadas com a legislação nacional em matéria social e laboral, fiscal e contratual, nem à adequação dos planos de pensões nos Estados-Membros, para além das regras relativas aos planos de pensões profissionais, tal como previstas na presente diretiva.

Daí o meu voto favorável.

  Roberta Metsola (PPE), in writing. ‒ I voted in favour of this report because institutions for occupational retirement schemes should be managed safely, transparently and following principles of good governance. Retired workers should be able to rest assured that their occupational pension schemes are safeguarded.

  Marlene Mizzi (S&D), in writing. ‒ I voted in favour of this legislation which aims to improve the protection of members of occupational retirement schemes and will encourage the development of stable cross-border schemes.

  Csaba Molnár (S&D), írásban. ‒ A Bizottság javaslatot tett az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézmények tevékenységéről és felügyeletéről szóló irányelv elfogadására. A Gazdasági és Monetáris Bizottság jelentésében leszögezi, hogy az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság jogi szolgálataiból álló tanácsadó munkacsoport szerint a Bizottság javaslata a benne akként megjelölteken kívül egyéb érdemi módosítást nem tartalmaz, az csupán a meglévő jogszabályok változatlanul hagyott rendelkezései és e módosítások egységes szerkezetbe foglalása. A szakbizottság ezért azt indítványozza, hogy a Parlament az egységes szerkezetbe foglalt jogszabályt első olvasatban az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság jogi szolgálataiból álló tanácsadó munkacsoport ajánlásait figyelembe vevő módosításokkal fogadja el. Ennek megfelelően szavaztam.

  Bernard Monot (ENF), par écrit. ‒ La réforme de la directive IORP introduirait largement les systèmes de retraite par capitalisation. Le risque pour un pays comme la France consiste à préparer ainsi l’abandon du modèle par répartition, auquel les citoyens sont attachés. Il s’agit à nouveau de favoriser les marchés financiers et les acteurs établis sur les produits d’épargne professionnelle, essentiellement au Luxembourg ou en Belgique. Le risque sur des retraites financées par capitalisation, à l’heure des taux négatifs et d’une volatilité forte des marchés, est trop fort pour être encouragé davantage. Vote défavorable.

  Sophie Montel (ENF), par écrit. ‒ La proposition de la Commission concerne une refonte de la directive 2003/41/CE sur les institutions de retraites professionnelles, dite IORP1. Cette directive laisse craindre une volonté de se diriger un peu plus vers un système de retraite par capitalisation privé. Je vote donc contre.

  Claude Moraes (S&D), in writing. ‒ I voted in favour of the IORP II Directive because it is essential that we have a properly functioning pensions system in place – including state pensions, workplace pensions and private provision – to ensure that people are well looked-after in retirement. The Directive ensures that pension schemes are well-run and well-regulated, and that ordinary members of pension schemes have vital information about how their money is being spent and what they can hope to receive after they retire. And pension schemes will now have to make sure they are investing for the long term, considering the social and environmental implications of their investments, which is a major step forward.

  Nadine Morano (PPE), par écrit. ‒ J’ai voté en faveur de ce rapport relatif à la directive du Parlement européen et du Conseil concernant les activités et la surveillance des institutions de retraite professionnelle. Ce texte a notamment pour objectif de moderniser cette législation pour qu’elle soit plus juste et qu’elle corresponde davantage aux évolutions démographiques et plus particulièrement au vieillissement de la population. Il prévoit notamment de clarifier les procédures permettant aux institutions d’exercer une activité transfrontalière et de supprimer les obstacles superflus entravant cette activité, afin d’améliorer le fonctionnement du marché intérieur dans ce domaine.

  Victor Negrescu (S&D), in writing. ‒ I have voted for this report that aims to further facilitate the mobility of workers between Member States by ensuring good governance, transparency and safety of occupational retirement provision.

  Norica Nicolai (ALDE), în scris. ‒ Am votat acest raport care își propune crearea unui cadru legal la nivel european în vederea dezvoltării economisirii pentru pensiile ocupaționale. Criza economică și demografică cu care ne confruntăm afectează direct veniturile pe care persoanele ieșite din activitate le vor avea în viitor. Consider foarte important principiul conform căruia statele membre vor dispune de suficientă flexibilitate pentru a aplica și reglementa cerințele prevăzute în directivă într-un mod care să poată reflecta marea varietate de sisteme de pensii din Europa.

  Franz Obermayr (ENF), schriftlich. ‒ Ich habe mich für diesen Bericht ausgesprochen und bin für eine Vereinfachung und Absicherung für Arbeitnehmer, die grenzüberschreitend tätig waren.

  Younous Omarjee (GUE/NGL), par écrit. – Les régimes de retraite constituent une part importante des ressources financières disponibles au sein de l’Union et le but de la présente directive est d’utiliser ces ressources pour motiver les investissements. Afin de garantir la mobilité des travailleurs la directive cherche à unifier les systèmes de pension afin de faciliter la mobilité des travailleurs dans l’UE. Si des avancements significatifs ont été observés dans l’évolution du texte tels que la prise en compte de données environnementales et sociales dans les investissements faits par le fond visant à d’avantage de transparence et d’informations aux bénéficiaires, la nature de fond de pension demeure et les demandes du Parlement, qui cherchaient à restreindre d’avantage les possibilités d’investissement pour assurer sa sécurité n’ont pas été entendus. De fait, malgré des avancées positives le résultat n’est pas satisfaisant, d’où mon abstention.

  Urmas Paet (ALDE), kirjalikult. ‒ Toetasin. Direktiivi eesmärk on parandada piiriülest pensionisüsteemi, et kodanikud saaksid liikmesriikide vahel liikuda nii, et neil oleks kindlustatud võrdne pension.

  Δημήτρης Παπαδάκης (S&D), γραπτώς. ‒ Η πρόταση αποσκοπεί στη βελτίωση της διακυβέρνησης και της διαφάνειας των ιδρυμάτων παροχής επαγγελματικών συνταξιοδοτικών παροχών στην Ευρώπη, στην προώθηση της διασυνοριακής δραστηριότητας και στη διευκόλυνση μακροχρόνιων επενδύσεων. Επιδιώκεται επίσης η επίτευξη μιας λεπτής ισορροπίας μεταξύ της ενίσχυσης των εθνικών συστημάτων, του σεβασμού στην εθνική διακριτική ευχέρεια και της ενθάρρυνσης της ανάπτυξης διασυνοριακών συστημάτων. Παράλληλα, το κείμενο προωθεί την ανάπτυξη των διασυνοριακών προγραμμάτων που έπρεπε να γίνουν σε συνδυασμό με τις διατάξεις αποτροπής του ρυθμιστικού αρμπιτράζ.

Μέσω της πρότασης αυτής, την οποία υπερψήφισα, ενισχύθηκαν οι αναφορές στις εθνικο-κοινωνικές και εργατικές διατάξεις, με επίκεντρο την προστασία των ασφαλισμένων, με την εισαγωγή παράλληλα της έννοιας του καθήκοντος μέριμνας, προκειμένου να αποφευχθεί μια ρυθμιστική κούρσα προς τα κάτω μέσω διασυνοριακών προγραμμάτων.

  Aldo Patriciello (PPE), per iscritto. ‒ Voterei a favore della proposta dei miei colleghi poiché ritengo che la rifusione di tale direttiva consentirebbe agli enti pensionistici aziendali o professionali di svolgere un ruolo fondamentale nell'ambito dell'Unione europea, in quanto migliorerebbe il sistema delle pensioni aziendali e professionali, senza discriminazione di sesso tra i singoli cittadini dell'UE, consentendo ad essi di avere uno stile di vita decorso anche al termine della loro vita lavorativa.

Inoltre, con l'istituzione di tali enti si andrebbero ad abbattere le barriere transfrontaliere al fine di consentire il miglior funzionamento del mercato interno, ed agevolerebbero la condizione di vita di coloro, che per motivi di lavoro, vivono distaccati in un altro Stato membro. Con tale direttiva si vogliono anche sviluppare nuove disposizioni prudenziali dirette a garantire un maggiore livello di sicurezza per i futuri beneficiari di pensione.

Questa direttiva non scavalcherebbe la sovranità del singolo Stato membro, ma piuttosto andrebbe ad incoraggiare esso al fine di consentire, da un lato, l'erogazione di pensioni aziendali e occupazionali sicure e, dall'altro, l'agevolazione dell'attività transfrontaliera. Pertanto, esprimerei voto favorevole.

  Marijana Petir (PPE), napisan. ‒ Podržavam reviziju Direktive 2003/41/EC čiji je cilj olakšati razvoj profesionalnih štednja za mirovinu. Europsko društvo stari. Mirovinski sustavi diljem Europske unije moraju se prilagoditi kako bi se osigurale odgovarajuće, sigurne i održive mirovine. Institucije za strukovne mirovine igraju važnu ulogu u dugoročnom financiranju gospodarstva Unije i pružanju sigurne mirovine za građane Unije. Revizija Direktive 2003/41/EC o aktivnostima i nadzoru institucija za strukovne mirovine potrebna je zbog zaštite članova i korisnika te omogućavanja sigurnog prekograničnog osiguravanja kroz više standarde upravljana na nacionalnoj razini uz praćenje ekonomske i financijske krize. Tu je i smanjenje prepreka za razvoj prekograničnog mirovinskog tržišta, što pomaže tvrtkama, uključujući mala i srednja poduzeća, kako bi učinkovitije organizirali svoj mirovinski sustav sukladno propisima EU-a. Postoje dokazi o značajnim razlikama u razini informiranosti korisnika mirovinskih sustava diljem EU-a. Ovaj prijedlog nadopunjuje i temelji se na niz inicijativa pokrenutih u posljednjih nekoliko godina, kao što je Bijela knjiga o mirovinama i Zelena knjiga o dugoročnom financiranju europskog gospodarstva.

  Tonino Picula (S&D), napisan. ‒ Otporan mirovinski sustav obuhvaća raznolik raspon proizvoda i učinkovite nadzorne prakse. U svjetlu demografskih kretanja i stanja nacionalnih proračuna, strukovno mirovinsko osiguranje vrijedan je dodatak mirovinskim sustavima socijalne sigurnosti. Oni su pod pritiskom te se sve više oslanjamo na strukovne mirovine kako bi dopunili druge oblike mirovinskog osiguranja. Institucije za strukovno mirovinsko osiguranje imaju važnu ulogu u dugoročnom financiranju gospodarstva. U ime otprilike 75 milijuna članova i korisnika upravljaju imovinom vrijednom 2,5 bilijuna eura. Unatoč stupanju na snagu Direktive 2003/41/EZ, prekogranična djelatnost ograničena je zbog razlika u nacionalnom, socijalnom i radnom pravu. Novom se Direktivom želi postići minimalno usklađivanje i njome se države članice ne sprečava da zadrže ili uvedu dodatne odredbe kako bi se zaštitili članovi i korisnici, pod uvjetom da su te odredbe usklađene s obvezama koje države članice imaju u skladu s pravom Unije. Države članice trebale bi u skladu s načelom supsidijarnosti zadržati punu nadležnost za organizaciju svojih mirovinskih sustava.

Ovom se Direktivom namjerava potaknuti države članice da izgrade održivo strukovno mirovinsko osiguranje te da olakšaju prekograničnu djelatnost. Važno je osigurati da starije osobe i osobe s invaliditetom ne budu izložene riziku siromaštva te da mogu imati dostojan životni standard.

  João Pimenta Lopes (GUE/NGL), por escrito. ‒ No relatório aprovado diz-se que «a diretiva deve assegurar que as instituições gozem de um nível apropriado de liberdade para investir», podendo as instituições de realização de planos de pensões profissionais investir em ações, sistemas multilaterais de negociação, sistemas de negociação organizados. É assumida ainda a limitação da gestão de risco por via de requisitos quantitativos, sendo, por isso, fundamental assegurar um sistema de governo eficaz.

Esta solução implica que as pensões fiquem à mercê da idoneidade do gestor e do desempenho dos produtos em que o dinheiro das pensões é investido (isto, num cenário em que o número de planos de pensões profissionais em regime de contribuições definidas é crescente, torna-se potencialmente problemático e perigoso).

Por outro lado, no texto posto à votação, é afirmado que as regras de investimento impostas pelos Estados-Membros devem permitir o desenvolvimento de produtos de pensões individuais dentro de um sistema coletivo e não devem impedir a livre circulação de capitais.

Os fundos de pensões não são para nós um produto financeiro banal. Somos contra a criação de um mercado único de pensões, bem como a realização de planos de pensões à escala europeia.

  Salvatore Domenico Pogliese (PPE), per iscritto. ‒ L'obiettivo generale di questa direttiva è quello di facilitare il risparmio pensionistico di natura aziendale o professionale. La proposta della Commissione non contiene modificazioni sostanziali della normativa vigente. Si tratta di una rifusione. Vorrei comunque sottolineare come in tutti gli stati dell'Unione sia necessario vigilare attentamente sulla solidità dei sistemi pensionistici, salvaguardando i diritti acquisiti delle fasce a basso e medio reddito. Ho votato a favore dell'approvazione di questa relazione. Ho votato in favore della proposta di direttiva.

  Tomasz Piotr Poręba (ECR), na piśmie. ‒ Pierwszą dyrektywę w sprawie IORP wprowadzono w 2003 r., a wnioski dotyczące drugiej dyrektywy w sprawie IORP zaczęły się pojawiać w 2014 r. Instytucje pracowniczych programów emerytalnych (IORP) zarządzają prywatnymi zbiorowymi programami emerytalnymi dla pracodawców, tak aby ich pracownicy mogli skorzystać z emerytury zakładowej obejmującej składki wpłacone przez pracodawcę. IORP nie mają związku z emeryturami państwowymi, które wchodzą w zakres kompetencji krajowych (pierwszy filar), i emeryturami prywatnymi (trzeci filar).

Sprawozdanie obejmuje kwestie zarządzania, zarządzania ryzykiem, przejrzystości i udzielania informacji przez IORP. Podkreśla, że emerytury należą do kompetencji państw członkowskich, kładzie większy nacisk na przepisy dotyczące transgranicznych IORP niż krajowych IORP oraz znosi wszystkie akty delegowane zaproponowane pierwotnie przez Komisję. Zapewnia udzielanie uczestnikom (pracownikom) i emerytom informacji o wszystkich istotnych cechach ich programu emerytalnego w postaci dostosowanego do potrzeb użytkowników rocznego zestawienia świadczeń emerytalnych, a także konsultacje w przypadku podejmowania decyzji wpływających na wypłaty ich emerytur. Forma zestawienia jest mniej nakazowa niż ta, którą pierwotnie zaproponowała Komisja. Niniejszym poparłem sprawozdanie.

  Franck Proust (PPE), par écrit. ‒ J'ai voté en faveur de ce rapport qui octroie d'avantage de protection, de transparence, d'informations et de sécurité sur la manière dont les fonds de pensions professionnelles sont gérés. Désormais les fournisseurs de régimes de pension professionnelle qui souhaitent déplacer leurs opérations au-delà des frontières nationales devront recevoir l’approbation d’une majorité de leurs membres ainsi que le soutien des réglementateurs, tant dans le pays d’origine que dans le pays bénéficiaire.

  Inmaculada Rodríguez-Piñero Fernández (S&D), por escrito. ‒ He apoyado con mi voto esta propuesta de Directiva con el fin de mejorar la transparencia y la gobernanza de las instituciones proveedoras de pensiones laborales para la jubilación, normalmente ligadas a los agentes sociales y comunes en países como Alemania u Holanda. La propuesta también facilita las actividades transfronterizas de los fondos de pensiones de empleo y la transferencia de planes de pensiones para eliminar los obstáculos innecesarios que las entorpecen.

  Claude Rolin (PPE), par écrit. ‒ J’ai voté en faveur de la résolution législative sur la proposition de directive concernant les activités et la surveillance des institutions de retraite professionnelle. Cette directive vise à assurer une harmonisation minimale et ne devrait pas empêcher les États membres de maintenir ou d’instaurer d’autres dispositions afin de protéger les affiliés et les bénéficiaires des régimes de retraite professionnelle.

Mais en matière de pensions, ma position est claire: je plaide en faveur d’un renforcement du premier pilier de pension.

  Bronis Ropė (Verts/ALE), raštu. ‒ Profesinių pensijų skyrimą ir priežiūrą atliekančių įstaigų veiklos vertinimui skirta rezoliucija yra gerai parengta ir subalansuota. Svarbu ir tai, jog svarstoma EP rezoliucija apima ir pažangius, su atsakingu požiūriu į aplinką susijusius mūsų pakeitimus. Todėl pritariu šiam dokumentui.

  Fernando Ruas (PPE), por escrito. ‒ O envelhecimento gradual da sociedade europeia faz com que a UE necessite de adotar medidas que prevejam um nível de pensões adequado, seguro e sustentável pelos seus regimes de segurança social e facilitador do desenvolvimento das poupanças-reforma profissionais.

A ausência de um quadro regulamentar comunitário atualizado tem permitido a manutenção de soluções divergentes e independentes por parte dos Estados—Membros.

Esta proposta, que votei favoravelmente, considera por isso necessária uma revisão da Diretiva 2003/41/CE relativa às atividades e à supervisão das instituições, a realização de planos de pensões profissionais, a necessidade de reduzir os obstáculos ao desenvolvimento dos mercados de pensões transfronteiriças e ainda o colmatar de algumas lacunas existentes ao nível da informação prestada aos membros e beneficiários em toda a UE.

A proposta baseia-se numa série de iniciativas lançadas ao longo dos últimos anos, como o Livro Branco sobre as pensões e o Livro Verde sobre o financiamento a longo prazo da economia europeia.

Considero este debate e as propostas de sustentabilidade existentes extremamente importante, especialmente para as gerações mais jovens.

  Lola Sánchez Caldentey (GUE/NGL), por escrito. ‒ Me he abstenido en este informe, ya que es una contribución del Parlamento al proceso de refundición de la directiva sobre el segundo pilar de pensiones. Estas pensiones son aquellas que resultan de un acuerdo entre la empresa y los empleados, siendo el empresario el que contribuye a un fondo creado específicamente para ello. Se trata por tanto de un sistema a medio camino entre el sistema público de pensiones y los fondos de pensiones privados, un sistema que está más generalizado en países como Reino Unido y Países Bajos. Si bien entendemos que en algunos casos estos fondos suponen una conquista sindical, y que es positivo para los consumidores que se avance en una mayor estandarización y en la posibilidad de transferir los derechos de un país a otro, nos oponemos a que los fondos de pensiones se consideren como un mero servicio financiero. También nos parece preocupante que se relajen las exigencias de solvencia en estos fondos respecto a otros.

  Sven Schulze (PPE), schriftlich. ‒ Ich habe für den Bericht zum Vorschlag des Parlaments und des Rates für eine Richtlinie über die Tätigkeiten und Beaufsichtigung der Einrichtungen betrieblicher Altersvorsorge gestimmt.

Das Ziel des Berichtes ist es, die Entwicklung der betrieblichen Altersvorsorge zu vereinfachen. Dies soll erreicht werden durch die Beseitigung der noch übrigen aufsichtsrechtlichen und grenzüberschreitenden Barrieren und durch die Schaffung guter Governance und Risiko Management der beruflichen Vorsorgeeinrichtungen.

Weiterhin sollen Mitglieder ausreichende Informationen empfangen und die Aufsichtsbehörden die notwendigen Instrumente effizient nutzen für eine wirksame Überwachung.

  Maria Lidia Senra Rodríguez (GUE/NGL), por escrito. ‒ No he podido votar a favor del presente informe debido a que, pese a contener puntos positivos que mejoran el presente funcionamiento transnacional de las pensiones, mantiene el enfoque de tratarlas como meros productos financieros. Existen numerosos problemas para las pensiones transfronterizas que esta directiva trata de solucionar, especialmente aquellos vinculados al riesgo financiero al que pueden someterse este tipo de fondos. Este informe trata muchos de esos problemas; mejora la transparencia y la información obligatoria a los beneficiarios, incluye los riesgos ambientales en el ámbito de aplicación, etc. Sin embargo el informe mantiene el enfoque de financiarizar las pensiones, incluyendo la posibilidad de financiar y participar de mecanismos financieros de riesgo, como los bonos del EFSI. Es por este enfoque de base, por lo que pese a compartir la necesidad de algunas de las mejoras desarrolladas, no he podido votar en favor del presente informe.

  Jill Seymour (EFDD), in writing. ‒ I do not wish to see the EU involved in this area so I voted against this.

  Davor Škrlec (Verts/ALE), napisan. ‒ Pozitivno sam glasao za ovo izvješće, no ovo obrazloženje glasovanja nastaje kao kritika postojećem sustavu vrednovanja rada zastupnika u Europskom parlamentu isključivo na osnovu statističkog broja parlamentarnih aktivnosti potenciranog u Hrvatskoj, a koji zapravo ne odražava stvarnu kvalitetu i količinu rada, učinkovitost te ponajviše uspjeh zastupničkog djelovanja.

  Monika Smolková (S&D), písomne ‒ Hlasovala som za uznesenie, lebo si myslím, že je to dobrý návrh, ktorý zabezpečí vysokú ochranu a bezpečnosť členov a poberateľov zamestnaneckých dôchodkových systémov. Uvedomujem si, že spôsob organizácie a regulácie inštitúcií zamestnaneckého dôchodkového zabezpečenia sa v súčasnosti medzi členskými štátmi významne líši, preto súhlasím s tým, aby sa predkladanou smernicou dosiahla minimálna úroveň harmonizácie, pričom by sa nemalo brániť členským štátom zachovať alebo zaviesť ďalšie ustanovenia, ktoré budú chrániť ich členov a poberateľov. Som taktiež za to, aby inštitúcie na vnútornom trhu mali možnosť fungovať aj v iných členských štátoch. Verím, že aj vďaka predkladanej smernici, ktorá stanovuje postupy potrebné na vykonávanie cezhraničnej činnosti, tak zaručíme zodpovedajúce dôchodkové zabezpečenie pre všetkých. Očakávam, že členské štáty v dôsledku demografického vývoja v Únii zabezpečia lepšiu ochranu pracovníkov, pokiaľ ide o dôchodky, poskytovaním verejných dôchodkov, ktoré sú dostatočné na udržanie dôstojnej životnej úrovne a na ochranu pred chudobou v starobe.

  Μαρία Σπυράκη (PPE), γραπτώς. ‒ Τα συστήματα κοινωνικής ασφάλισης υφίστανται μεγάλες πιέσεις και για τον λόγο αυτό οι πολίτες ενδέχεται να βασίζονται όλο και περισσότερο στο μέλλον σε επαγγελματικές συνταξιοδοτικές παροχές για τη συμπλήρωση των συνταξιοδοτικών τους αποταμιεύσεων. Οι θεσπιζόμενοι με την παρούσα πρόταση οδηγίας κανόνες αποσκοπούν στην κατοχύρωση ενός υψηλού επιπέδου ασφάλειας για όλους τους μελλοντικούς συνταξιούχους, μέσω της επιβολής αυστηρών προτύπων εποπτείας εντός της Ευρωπαϊκής Ένωσης, ώστε να εξασφαλισθεί η συνετή διαχείριση των καθεστώτων επαγγελματικής συνταξιοδότησης. Παράλληλα, ενισχύουν τη διαφάνεια, την αποτελεσματική πληροφόρηση των κρατών μελών, αλλά και την ανάπτυξη νέων και καινοτόμων συνταξιοδοτικών προϊόντων, χωρίς ωστόσο να θέτουν τη θεμελιώδη σημασία της κοινωνικής ασφάλισης υπό αμφισβήτηση.

  Joachim Starbatty (ECR), schriftlich. ‒ Der Vorschlag für eine Richtlinie des Europäischen Parlaments und des Rates über die Tätigkeiten und die Beaufsichtigung von Einrichtungen der betrieblichen Altersversorgung soll für ein Mindestmaß an Harmonisierung sorgen. Die Richtlinie zielt darauf ab, die Mitgliedstaaten zu ermuntern, Systeme betrieblicher Altersversorgung zu entwickeln und aufsichtsrechtliche Hindernisse für grenzüberschreitend tätige Einrichtungen der betrieblichen Altersversorgung zu beseitigen. Dies ist meines Erachtens ein Schritt in die richtige Richtung. Die Tätigkeit grenzüberschreitender Altersversorgungssysteme wird neu definiert. Dies schafft mehr Rechtsklarheit. Dass die Möglichkeit geschaffen wird, Altersversorgungssysteme grenzüberschreitend übertragen zu können, führt zu einer Stärkung der Effizienz. Da hinsichtlich Auskunft und Anlage die Vorschriften des Herkunftslandes gelten sollen, werden auch die Verwaltungskosten sinken. Aus diesen Gründen stimme ich dem Bericht zu.

  Catherine Stihler (S&D), in writing. ‒ I voted in favour of the IORP II Directive because it is essential that we have a properly functioning pensions system in place – including state pensions, workplace pensions and private provision – to ensure that people are well looked-after in retirement. The Directive ensures that pension schemes are well-run and well-regulated, and that ordinary members of pension schemes have vital information about how their money is being spent and what they can hope to receive after they retire. And pension schemes will now have to make sure they are investing for the long term, considering the social and environmental implications of their investments, which is a major step forward.

  Beatrix von Storch (EFDD), schriftlich. ‒ Der Entschließung des EU-Parlaments zu dem Vorschlag für eine Richtlinie des Europäischen Parlaments und des Rates über die Tätigkeiten und die Beaufsichtigung von Einrichtungen der betrieblichen Altersversorgung (Neufassung) habe ich nicht zugestimmt.

Mit dieser Richtlinie werden Vorschriften für die Aufnahme und Ausübung der Tätigkeit von Einrichtungen der betrieblichen Altersversorgung festgelegt. Dabei geht es insbesondere um eine Mindestharmonisierung im grenzüberschreitenden Verkehr. Harmonisierung von Vorschriften lehne ich ab. Die EU sollte sich zurück zu einem freien Markt entwickeln, statt einheitliche Regulierungen für alle Mitgliedstaaten zu entwickeln. Diese unterbinden den Wettbewerb der Regelungssysteme, anstatt ihn zu fördern. Einer der Mängel der Richtlinie ist zudem, dass sie kein allgemeines Gesetz ist, sondern in bestimmten Fällen nach Geschlechtszugehörigkeit differenziert und sogar Geschlechtersensibilität einfordert. In einem freien Staat unterscheidet das Recht nicht nach dem Geschlecht.

  Dubravka Šuica (PPE), napisan. ‒ Mirovinski sustav EU-a ne djeluje kao jedinstveno tržište.

Definirani su problemi: 1. složenost prekograničnog poslovanja, 2. zahtjevi upravljanja i upravljanja rizicima, 3. komuniciranje s članovima i 4. ovlasti nadzora.

Izvješće potiče države članice na stvaranje sigurnih i primjerenih strukovnih mirovinskih osiguranja.

Operativni cilj jest preinaka zakonodavstva, što će dovesti do ukidanja dodatnih zahtjeva pri prekograničnom poslovanju i stvaranje jedinstvenog tržišta osiguranja.

Očekivane su koristi pojednostavljenje poslovanja, povećanje konkurencije i stvaranje bolje ponude za korisnike mirovinskog sustava. Ojačat će i privatna strukovna mirovinska osiguranja.

Prihvaćam Izvješće jer će strukovna mirovinska osiguranja postati učinkovitija i sigurnija, povećat će se povjerenje klijenata, što će dovesti do smanjenja cijena i povećane potražanje za njihovim financijskim uslugama.

  Νεοκλής Συλικιώτης (GUE/NGL), γραπτώς. ‒ Πρόκειται για μια οδηγία που προωθεί πλήρως την ιδιωτικοποίηση των συνταξιοδοτικών συστημάτων. Ωστόσο, στην έκθεση του Ευρωπαϊκού Κοινοβουλίου τονίζεται πως δεν πρέπει να υπάρξει επέμβαση στο κυριαρχικό δικαίωμα των κρατών μελών να καθορίζουν τις διατάξεις των συνταξιοδοτικών τους ταμείων. Έτσι βελτιώνει την οδηγία, αν και στο ελάχιστο, καθώς η αρχή που την διέπει δεν αλλάζει. Για τον λόγο αυτό τηρήσαμε αποχή.

  Tibor Szanyi (S&D), írásban. ‒ Ez a jogalkotási folyamat javítani fogja a foglalkoztatói nyugdíjellátás tagjainak védelmét és stabil, határokon átnyúló programok fejlesztésére ösztönöz. Éppen ezért a jelentést szavazatommal támogattam. A javaslattal a Bizottságnak az a célja, hogy javítsa a foglalkoztatói nyugdíjellátást nyújtó intézmények irányítását és az átláthatóságot. Mindezt úgy, hogy amellett, hogy tiszteletben tartja a nemzeti hatásköröket, fejlesztéseket ösztönöz. A nyugellátást szolgáló intézmények továbbra is a nemzeti szociális és munkaügyi normák szerint működnek, így a javaslat elismeri a nemzeti rendszerek sajátosságait. Például megmarad a nemzeti ellenőrzés, nem hoz létre EU-szintű felügyeletet.

Mindazonáltal, a szöveg elősegíti a határokon átnyúló programokat, amelyekhez viszont hozzá kell rendelni azokat a rendelkezéseket, amelyek megakadályozzák a lehetséges arbitrázst, azaz a piaci félreárazásból adódó lehetőségeket. A jelentésben erős hangsúlyt kaptak a nemzeti szociális- és munkaügyi rendelkezések, különös tekintettel a program tagjainak védelmére, és bevezeti a gondoskodás kötelezettségének a koncepcióját, amivel elkerülhető a határokon átnyúló együttműködő programok versenye. Talán ez az első olyan nyugdíjellátással kapcsolatos uniós szabályozás, amely egyszerre veszi figyelembe a környezeti, társadalmi és irányítási tényezőket a beruházással kapcsolatos döntéseknél.

  Claudiu Ciprian Tănăsescu (S&D), în scris. ‒ În vederea asigurării echilibrului dintre generații și pentru că sistemele de securitate socială suportă presiuni din ce în ce mai mari, devine necesară dezvoltarea unor pensii ocupaționale sigure și stabile în toate statele membre, în vederea completării surselor de pensii existente, cunoscând faptul că un sistem de pensii viabil include diversificarea produselor și instituțiilor, precum și practici eficiente și eficace. Astfel, statele membre își vor putea proteja cetățenii de sărăcie când aceștia vor fi bătrâni și neajutorați, așa cum nu se întâmplă, în prezent, în unele state membre. Ca atare, este salutară această inițiativă de încurajare a statelor membre privind crearea de scheme de pensii ocupaționale adecvate, sustenabile și sigure, furnizate prin intermediul unor instituții pentru furnizarea de pensii ocupaționale.

IORP, investitori pe termen lung, trebuie să desfășoare activități în conformitate cu legislația europeană și sub responsabilitatea integrală a statelor membre în ceea ce privește rolul și funcțiile lor, asigurând astfel un nivel ridicat de protecție și de siguranță membrilor și beneficiarilor schemelor de pensii ocupaționale. În vederea atingerii acestui deziderat, IORP-urile trebuie să-și implementeze sisteme de guvernanță corporativă, asumându-și responsabilitatea față de toți cei interesați.

  Claudia Țapardel (S&D), in writing. ‒ I welcome the legislative resolution on the proposal for a directive of the European Parliament and of the Council on the activities and supervision of institutions for occupational retirement provision (recast). In the internal market, institutions for occupational retirement provision (IORPs) should have the possibility to operate in other Member States while ensuring a high level of protection and security for members and beneficiaries of occupational pension schemes. Thus, IORPs play an important role in the long-term financing of the Union’s economy and in the provision of secure retirement benefits. They are a vital part of the Union economy, holding assets worth EUR 2.5 trillion on behalf of around 75 million members and beneficiaries. In line with the EU law, I welcome the provisions in order to protect members and beneficiaries of occupational pension schemes, provided that such provisions are consistent with Member States’ obligations under Union law.

  Marc Tarabella (S&D), par écrit. ‒ J'ai voté pour le texte. La présente directive vise à assurer une harmonisation minimale et ne devrait pas empêcher les États membres de maintenir ou d'instaurer d'autres dispositions afin de protéger les affiliés et les bénéficiaires des régimes de retraite professionnelle, à condition que ces dispositions soient conformes aux obligations qui incombent aux États membres en vertu du droit de l'Union. La présente directive ne porte pas sur des questions de droit national social, fiscal, du travail ou des contrats ni sur l'adéquation des prestations de retraite dans les États membres, en dehors des règles concernant les prestations de retraite professionnelle qu'elle-même établit.

  Pavel Telička (ALDE), in writing. ‒ I voted in favour of the legislative resolution on the proposal for a directive of the European Parliament and of the Council on the activities and supervision of institutions for occupational retirement provision. This directive is aimed at minimum harmonisation and therefore should not preclude Member States from maintaining or introducing further provisions in order to protect members and beneficiaries of occupational pension schemes, provided that such provisions are consistent with Member States’ obligations under Union law. This Directive does not concern issues of national social, labour, tax or contract law, or the adequacy of pension provision in Member States.

  Ivica Tolić (PPE), napisan. ‒ Podržavam Prijedlog rezolucije o prijedlogu direktive Europskog parlamenta i Vijeća o djelatnostima i nadzoru institucija za strukovno mirovinsko osiguranje. Smatram da je potrebno zaštiti primatelje mirovina i povlastica iz mirovinskog sustava, kao i uspostaviti na razini država članica visoke standarde upravljanja mirovinskim sustavima. Potrebno je također savladati prepreke kako bi se razvio jedinstven prekogranični i zajednički mirovinski sustav kako bi isplate mirovina bile što učinkovitije. Konačno, postoji dokaz da trenutno postoje izražene praznine u informacijskom sustavu država članica o stvarnom stanju u mirovinskim sustavima na koje će biti potrebno djelovati zajedničkom politikom država članica.

  Romana Tomc (PPE), pisno. ‒ Predlog direktive Evropskega parlamenta in Sveta o dejavnostih in nadzoru institucij za poklicno pokojninsko zavarovanje (2014/0091(COD)) sem podprla. Evropska družba se stara. Pokojninski sistemi se morajo temu prilagajat, da bodo lahko zagotavljali varne in vzdržljive pokojnine. S tem vprašanjem se morajo spopasti države članice. Predlog direktive bo pomagal nacionalnim institucijam pri večji preglednosti, boljšemu vodenju, boljši čezmejni aktivnosti, kar bo okrepilo notranji trg. Cilj predloga je olajšati razvoj poklicnih pokojninskih zavarovanj.

  Estefanía Torres Martínez (GUE/NGL), por escrito. ‒ Me he abstenido en este informe, ya que es una contribución del Parlamento al proceso de refundición de la directiva sobre el segundo pilar de pensiones. Estas pensiones son aquellas que resultan de un acuerdo entre la empresa y los empleados, siendo el empresario el que contribuye a un fondo creado específicamente para ello. Se trata por tanto de un sistema a medio camino entre el sistema público de pensiones y los fondos de pensiones privados, un sistema que está más generalizado en países como Reino Unido y Países Bajos. Si bien entendemos que en algunos casos estos fondos suponen una conquista sindical, y que es positivo para los consumidores que se avance en una mayor estandarización y en la posibilidad de transferir los derechos de un país a otro, nos oponemos a que los fondos de pensiones se consideren como un mero servicio financiero. También nos parece preocupante que se relajen las exigencias de solvencia en estos fondos respecto a otros.

  Ulrike Trebesius (ECR), schriftlich. ‒ Der Vorschlag für eine Richtlinie des Europäischen Parlaments und des Rates über die Tätigkeiten und die Beaufsichtigung von Einrichtungen der betrieblichen Altersversorgung soll für ein Mindestmaß an Harmonisierung sorgen. Die Richtlinie zielt darauf ab, die Mitgliedstaaten zu ermuntern, Systeme betrieblicher Altersversorgung zu entwickeln und aufsichtsrechtliche Hindernisse für grenzüberschreitend tätige Einrichtungen der betrieblichen Altersversorgung zu beseitigen. Dies ist meines Erachtens ein Schritt in die richtige Richtung. Die Tätigkeit grenzüberschreitender Altersversorgungssysteme wird neu definiert. Dies schafft mehr Rechtsklarheit. Dass die Möglichkeit geschaffen wird, Altersversorgungssysteme grenzüberschreitend übertragen zu können, führt zu einer Stärkung der Effizienz. Da hinsichtlich Auskunft und Anlage die Vorschriften des Herkunftslandes gelten sollen, werden auch die Verwaltungskosten sinken. Aus diesen Gründen stimme ich dem Bericht zu.

  Mylène Troszczynski (ENF), par écrit. ‒ Cette refonte de la directive propose de soutenir le développement d'un marché européen de la retraite professionnelle et de déréglementer les normes existantes pour copier le modèle américain des fonds de pension.

Cependant, voici les écueils: réglementation trop avantageuse pour les grands fonds d'investissement, règles de placements d'actifs trop risquées ; promotion de la retraite par capitalisation (en opposition au modèle par répartition).

J'ai voté contre ce rapport.

  Kazimierz Michał Ujazdowski (ECR), na piśmie. ‒ Zezwalając na przeniesienia transgraniczne zobowiązań emerytalnych, organy regulacyjne obydwu państw członkowskich muszą opierać zezwolenie na ścisłym zestawie kryteriów. Następnie przeniesienie będą musieli zatwierdzić uczestnicy i beneficjenci programu emerytalnego. To propozycja, która może właściwie poprawić funkcjonowanie tego zagadnienia. Zagłosowałem pozytywnie.

  Miguel Urbán Crespo (GUE/NGL), por escrito. ‒ Me he abstenido en este informe, ya que es una contribución del Parlamento al proceso de refundición de la directiva sobre el segundo pilar de pensiones. Estas pensiones son aquellas que resultan de un acuerdo entre la empresa y los empleados, siendo el empresario el que contribuye a un fondo creado específicamente para ello. Se trata por tanto de un sistema a medio camino entre el sistema público de pensiones y los fondos de pensiones privados, un sistema que está más generalizado en países como Reino Unido y Países Bajos. Si bien entendemos que en algunos casos estos fondos suponen una conquista sindical, y que es positivo para los consumidores que se avance en una mayor estandarización y en la posibilidad de transferir los derechos de un país a otro, nos oponemos a que los fondos de pensiones se consideren como un mero servicio financiero. También nos parece preocupante que se relajen las exigencias de solvencia en estos fondos respecto a otros.

  Viktor Uspaskich (ALDE), raštu. – Siekdama užtikrinti sklandų Europos mastu organizuoto profesinių pensijų skyrimo vidaus rinkos veikimą, Komisija, pasikonsultavusi su EDPPI, turėtų peržiūrėti šios direktyvos taikymą, parengti ataskaitą ir ją pateikti Europos Parlamentui ir Tarybai.

  Ivo Vajgl (ALDE), in writing. ‒ I voted in favour of the report on the proposal for a directive of the European Parliament and of the Council on the activities and supervision of institutions for occupational retirement provision. The report notes that institutions for occupational retirement provision play an important role in the long-term financing of the Union’s economy and in providing secure retirement benefits for citizens of the Union. It equally underlines that Member States should take into account the objective for all institutions of ensuring the intergenerational balance of occupational pension schemes, by aiming to have an equitable spread of risks and benefits between generations. I voted in favour because I believe that Member States shall ensure that members are sufficiently informed of the conditions of the pension scheme, in particular concerning the risks borne by members and beneficiaries associated with the pension scheme.

  Ramón Luis Valcárcel Siso (PPE), por escrito. ‒ Este texto tiene como objetivo propiciar el desarrollo de planes ocupacionales de ahorro para la jubilación, en un contexto que viene determinado por la última crisis económica y financiera que ha ocasionado que las pensiones se hayan visto sometidas a una intensa presión en muchos Estados miembros. Valorando los indicadores demográficos (la sociedad europea está envejeciendo, la esperanza de vida va en aumento y se reduce la población activa), se estima que la solidaridad intergeneracional no da más de sí. Teniendo todo esto en cuenta, más países deberían plantearse el establecimiento de regímenes de pensiones del segundo pilar complementarios, que comportarían unas prestaciones de pensión más seguras. Además, se apunta a que unas buenas normas de supervisión y gobernanza son decisivas para proporcionar a los ciudadanos un alto grado de confianza en su sistema, así como para animarlos a participar en él. Por todo ello, he considerado oportuno votar a favor de este documento.

  Marco Valli (EFDD), per iscritto. – Ho votato contro questa revisione della direttiva sui fondi pensione perché, anziché concentrarsi sul rafforzamento della regolamentazione delle attività di investimento di questi fondi, che svolgono una delicatissima funzione sociale, ha come priorità quella di rimuovere le barriere prudenziali poste a tutela della sicurezza sociale e del lavoro, che oggi giustamente ne limitano l'attività transfrontaliera e certe tipologie di investimento.

L'obiettivo della nuova direttiva è quello di favorire la creazione di un vero mercato unico europeo e l'ulteriore espansione di questi fondi privati, perché prendano progressivamente il posto del sistema pensionistico pubblico sempre più in difficoltà, senza al contempo prevedere adeguate tutele. Avevamo chiesto l'introduzione di misure volte ad impedire che i risparmi di una vita finiscano nel gioco a somma zero della finanza casinò.

Le nostre proposte sono state ignorate, per cui oggi i fondi pensione rimangono liberi di operare in mercati non regolamentati e investire in hedge funds o in strumenti rischiosi e complessi come derivati, cartolarizzazioni o obbligazioni subordinate. Addirittura si impedisce agli Stati membri di introdurre restrizioni più rigorose agli investimenti di quelle autorizzate dall'Europa.

Ritengo profondamente immorale e irresponsabile incentivare le speculazioni finanziarie su un diritto fondamentale, come quello alla pensione.

  Ángela Vallina (GUE/NGL), por escrito. ‒ No he podido votar a favor del presente informe debido a que, pese a contener puntos positivos que mejoran el presente funcionamiento transnacional de las pensiones, mantiene el enfoque de tratarlas como meros productos financieros. Existen numerosos problemas para las pensiones transfronterizas que esta directiva trata de solucionar, especialmente aquellos vinculados al riesgo financiero al que pueden someterse este tipo de fondos. Este informe trata muchos de esos problemas; mejora la transparencia y la información obligatoria a los beneficiarios, incluye los riesgos ambientales en el ámbito de aplicación, etc. Sin embargo el informe mantiene el enfoque de financiarizar las pensiones, incluyendo la posibilidad de financiar y participar de mecanismos financieros de riesgo, como los bonos del EFSI. Es por este enfoque de base, por lo que pese a compartir la necesidad de algunas de las mejoras desarrolladas, no he podido votar en favor del presente informe.

  Miguel Viegas (GUE/NGL), por escrito. ‒ No relatório que vai ser votado em plenário é dito que "a diretiva deve assegurar que as instituições gozem de um nível apropriado de liberdade para investir", podendo as instituições de realização de planos de pensões profissionais investir em ações, sistemas multilaterais de negociação, sistemas de negociação organizados.

É assumida ainda a limitação da gestão de risco por via de requisitos quantitativos, sendo, por isso, fundamental assegurar um sistema de governo eficaz; esta solução implica que as pensões ficam à mercê da idoneidade do gestor e do desempenho dos produtos em que o dinheiro das pensões é investido (isto, num cenário em que o número de planos de pensões profissionais em regime de contribuições definidas é crescente, torna-se potencialmente problemático e perigoso).

Por outro lado, no texto posto à votação, é afirmado que as regras de investimento impostas pelos Estados-membros devem permitir o desenvolvimento de produtos de pensões individuais dentro de um sistema coletivo e não devem impedir a livre circulação de capitais.

Os fundos de pensões não são para nós um produto financeiro banal. Somos contra a criação de um mercado único de pensões, bem como a realização de planos de pensões à escala europeia.

  Harald Vilimsky (ENF), schriftlich. ‒ In Anbetracht einer immer weiter alternden europäischen Gesellschaft besteht die Notwendigkeit, die Rentensysteme in der Europäischen Union entsprechend anzupassen, um eine angemessene, sichere und nachhaltige Rente für alle Bürger zu gewährleisten. Um eine wirksame Bewältigung dieser Herausforderungen zu erzielen, ist ein eng koordiniertes Handeln der Mitgliedstaaten gefordert. Die vorgeschlagene Überarbeitung der Richtlinie über die Tätigkeiten und die Beaufsichtigung von Einrichtungen der betrieblichen Altersversorgung soll dabei helfen, das generationenübergreifende Gleichgewicht der betrieblichen Rentensysteme zu gewährleisten.

Diese Richtlinie zielt auf eine Mindestharmonisierung ab und sollte die Mitgliedstaaten nicht daran hindern, weitere Bestimmungen zum Schutz der Mitglieder und der Begünstigten aufrechtzuerhalten oder einzuführen. Sie behandelt außerdem Fragen des nationalen Sozial-, Arbeits-, Steuer- und Vertragsrechtes noch die Angemessenheit der Rentenbestimmungen in den Mitgliedstaaten.

Dabei handelt es sich weder um Pensionszahlungen an Migranten, noch um eine Harmonisierung der Einzelstaatlichen Pensionssysteme, sondern um eine Vereinfachung für Arbeitnehmer, die grenzüberschreitend tätig waren, um ihre Rentenansprüche zu erhalten. Daher habe ich diesem Bericht zugestimmt.

  Julie Ward (S&D), in writing. ‒ I voted in favour of the IORP II Directive because it is essential that we have a properly functioning pensions system in place – including state pensions, workplace pensions and private provision – to ensure that people are well looked-after in retirement. The directive ensures that pension schemes are well-run and well-regulated, and that ordinary members of pension schemes have vital information about how their money is being spent and what they can hope to receive after they retire. And pension schemes will also now have to make sure they are investing for the long term, considering the social and environmental implications of their investments, which is a major step forward.

  Marco Zanni (EFDD), per iscritto. ‒ La revisione di questa direttiva ha l'obiettivo di eliminare le persistenti barriere prudenziali che oggi ne limitano l'attività transfrontaliera per favorire la creazione di un vero mercato unico europeo dei fondi pensione privati, al cuore del progetto dell'unione dei mercati dei capitali.

In particolare, la direttiva considera le restrizioni previste dalle legislazioni nazionali di sicurezza sociale e del lavoro come ostacoli da abbattere per garantire a questi fondi la più ampia libertà di investimento su tutto il territorio europeo, con preoccupanti rischi e complicazioni in termini di sicurezza dei risparmi e di protezione adeguata ed effettiva dei diritti dei beneficiari.

L'obiettivo implicito è chiaramente quello di favorire l'ulteriore espansione e reddittività dei fondi privati affinché questi prendano progressivamente il posto del sistema pensionistico pubblico, reso insostenibile dalle politiche del rigore e dagli effetti della crisi sulle finanze pubbliche.

Per questi motivi, pur avendo lavorato in modo costruttivo su alcuni aspetti importanti in merito agli obblighi di trasparenza e al requisito di tener conto dei rischi ambientali, sociali e di governance nelle proprie attività di investimento, ho ritenuto opportuno oppormi strenuamente a questa direttiva, per le forti preoccupazioni che suscita in merito all'impatto delle nuove regole sul risparmio pensionistico dei cittadini.

  Željana Zovko (PPE), napisan. ‒ Podržavam izvješće o djelatnostima i nadzoru institucija za strukovno mirovinsko osiguranje. Opći cilj ove direktive je olakšavanje razvoja sustava mirovina za zaposlenike u strukovnim zanimanjima. Tijekom posljednje ekonomske i financijske krize u posljednjim godinama, mirovine iz prvog stupa su se našle pod snažnim pritiskom u brojnim državama članicama, a rezultat toga bilo je otežano isplaćivanje mirovina u nekim državama.

Opći demografski trendovi u Europi su zabrinjavajući – stanovništvo stari, postoji niska stopa fertiliteta, nedostaje veliki broj radnika u ključnim nišama tržišta rada kao što su medicina, financije, bankarstvo, IT sektor i građevina. Razvoj strukovnog mirovinskog osiguranja nužan je kako bi se povećalo povjerenje građana i njihovo sudjelovanje u mirovinskim fondovima. Dobar nadzor i upravljanje takvim sustavom preduvjet je povjerenja u mirovinski sustav.

Ova direktiva ne bi trebala stvarati dodatne otežavajuće regulative i okolnosti za države članice, nego treba instrumentalizirati potporu državama u nastojanjima razvoja sustava strukovnog mirovinskog osiguranja.

  Milan Zver (PPE), pisno. ‒ Glasoval sem za Poročilo o predlogu direktive Evropskega parlamenta in Sveta o dejavnostih in nadzoru institucij za poklicno pokojninsko zavarovanje.

Namen te direktive je minimalna harmonizacija poklicnega zavarovanja med državami članicami, ter zagotavljanje dobrega upravljanja, obveščanja članov pokojninskih načrtov ter preglednost in varnost poklicnega pokojninskega zavarovanja, da bi dodatno olajšali mobilnost delavcev med državami članicami. Ob upoštevanju demografskih gibanj v Uniji in razmer glede nacionalnih proračunov, ko so sistemi socialne varnosti pod vse večjimi pritiski je poklicno pokojninsko zavarovanje dragocen dodatek pokojninskim sistemom v okviru socialnega varstva.

9.3. Положението в Сирия (B8-1123/2016, RC-B8-1249/2016, B8-1249/2016, B8-1250/2016, B8-1251/2016, B8-1252/2016, B8-1253/2016, B8-1254/2016, B8-1255/2016)

Ustne wyjaśnienia dotyczące głosowania

  Branislav Škripek (ECR). – Mr President, the situation in Syria is still far from what we want or what we expect. Many people are dying every day because of the fighting. So—called ISIS, Islamic State or Daesh, al-Nusra, the Syrian Government and many other groups are engaged in daily clashes victimising the Syrian people – the civilian population.

Unfortunately, as the European Union, we are still not able to resolve this conflict. We remain divided, not able to find a solution or to help the millions of people who are suffering and fleeing. However, there is a solution: a solution that comes from the Syrian people themselves. There is regional, democratic self-governance. Syria needs to be turned into a federal state in which all groups can have their share in the regional governments. The Rojava region is a very good example of this. We need to support them.

As this motion for a resolution is a first step on the way, highlighting the importance of democracy and calling for an end to the continuing fighting, I was happy to support it.

  Jiří Pospíšil (PPE). – Já jsem podpořil toto usnesení. Je dobře, že na půdě EP v rámci debat o mezinárodní situaci debatujeme i o tragické situaci v Sýrii, že zde debatujeme o tragédii, která nastala ve městě Aleppo. Je dobře, že jsme toto usnesení přijali, byť bohužel usnesení samotné asi nebude mít dopad na řešení této tragické mezinárodní situace.

Usnesení dobře popisuje problémy, se kterými se v Sýrii setkáváme. Popisuje tam roli Assadova režimu. Roli, kterou tam dnes bohužel má také Rusko. Co je důležité, co já kvituji na usnesení, je to, že se tam jasně hovoří o tom, že by válečné zločiny, které jsou na obyvatelstvu v Sýrii páchány, neměly být zapomenuty a že v budoucnu – doufejme, že co nejdříve –, až válečný konflikt v Sýrii pomine, tak by ti, kteří válečné zločiny páchají, měli být hnáni před mezinárodní spravedlnost a měli by být za válečné zločiny odsouzeni.

  Jan Zahradil (ECR). – Určitě to není poprvé, co se zabýváme Sýrií v EP, také to není naposled. Myslím, že je to dobře. Myslím, že bychom teď měli situaci tam sledovat velmi pozorně. Měli bychom se také připravit na to, že až začátkem příštího roku nastoupí do úřadu nová americká administrativa, tak že se americká politika vůči Sýrii může pozměnit, minimálně se mohou pozměnit některé důrazy. EU, jednotlivé členské státy by na to měly umět reagovat, měly by se na to umět připravit.

Stejně tak bychom si měli dát pozor, abychom v boji proti tzv. Islámskému státu nezašli tak daleko, abychom podporovali síly, které usilují o teritoriální dezintegraci jiného státu. Mám tím na mysli Turecko. Měli bychom si samozřejmě také dát pozor, abychom příliš nenahrávali Íránu v jeho snaze o regionální hegemonii, protože to je další rizikový faktor, který je teď v Sýrii dobře patrný.

  Ангел Джамбазки (ECR). – Г-н Председател, уважаеми колеги, подкрепих и гласувах за тази резолюция, защото истината за ситуацията в Сирия трябва да бъде казана такава, каквато е. Трябва да бъде изобличавана агресивната политика на съседна Саудитска Арабия, която поддържа ислямистки банди, които налагат крайния, радикалния, салафитски ислямизъм в Сирия. Трябва да бъде изобличено и лицемерието на част от европейските лидери, които се правят, че не виждат престъпната роля на Саудитска Арабия. Трябва да бъде ясно обозначена и ролята на Република Турция, която вече незаконно нахлу на територията на Република Сирия, водейки там незаконни военни действия и стремейки се да анексира част от територията на тази държава. Трябва да бъде изобличена и ролята на диктатора Ердоган, който подпомага, финансира, лекува, обучава бойците на Ислямска държава. Всички тези неща трябва да бъдат казани и те намират място в тази резолюция. Затова я подкрепих.

  Danuta Jazłowiecka (PPE). – Panie Przewodniczący! Konflikt w Syrii pokazuje najdobitniej, jak bardzo zmienił się świat w ostatnich latach. Tragedia przeżywana przez mieszkańców tego państwa jest trudna do opisania: śmierć i cierpienie mogą przyjść z każdej strony w każdym momencie, a świat, w tym Europa, przygląda się temu bezradnie. Nie są szanowane żadne zasady, wszystkie strony dokonują zbrodni wojennych i zbrodni przeciw ludzkości, nie przestrzega się międzynarodowego prawa humanitarnego, atakuje się konwoje z pomocą humanitarną i szpitale leczące rannych cywilów, pomimo tego że wyraźnie są oznakowane. Widać, że celem wszystkich stron jest zastraszenie ludności cywilnej, co ma pomóc w pokonaniu przeciwnika. Od początku konfliktu zginęło ponad 400 tysięcy osób, a blisko 14 milionów wymaga wsparcia humanitarnego.

Specjaliści wskazują, iż konflikt w Syrii już dawno zakończyłby się, gdyby nie przeobraził się w tak zwaną wojną zastępczą. Na terenie tego państwa ścierają się Iran z Arabią Saudyjską, Rosja z Ameryką, a Turcja prowadzi wielostronną grę. Wszystkie te kraje starają się wspierać przychylne sobie siły i utrudniają tym samym zakończenie wojny. Trzeba sobie jasno powiedzieć: to świat zewnętrzny podsyca tę tragedię.

Unia Europejska w pierwszej kolejności powinna próbować przekonać wszystkie strony do zaprzestania angażowania się w ten konflikt, później można dyskutować o planie pokojowym dla Syrii. Jednocześnie powinniśmy przygotować się do działań powojennych, bowiem samo zakończenie walk nie poprawi sytuacji zwykłych ludzi. Już teraz powinny być planowane inicjatywy wspierające odbudowę tego kraju, zarówno infrastruktury i gospodarki, jak i zaufania społecznego. Szczególnie to ostatnie będzie bardzo trudne do osiągnięcia, bowiem wojny domowe, jak żadne inne, tworzą trudne do przezwyciężenia wewnętrzne podziały. Z tego powodu głosowałam za sprawozdaniem.

  Ivo Vajgl (ALDE). – Jaz sem glasoval za to resolucijo, zato ker je očitno, da je situacija v Siriji z vsakim dnem bolj dramatična in zahteva našo pozornost. Ta resolucija vsebuje veliko elementov tega, ob katerih se lahko zamislimo.

Predvsem mislim, da nas spodbuja za aktivnejšo vlogo Evropske unije pri iskanju rešitve za to vojno. Predvsem si mora tudi Evropska unija prizadevati, da pri iskanju rešitve v vseh fazah sodelujejo vsi deležniki sedanjih spopadov in kompleksnih problemov. Glasoval sem proti nekaterim amandmajem, ki po mojem mnenju predstavljajo poenostavitev problema, ki izražajo naš kratek spomin, zlasti ko gre za to, kje so vzroki krize v Siriji, v Iraku in na celem področju Bližnjega vzhoda.

Mislim, da je napačno, če v naših resolucijah o Bližnjem vzhodu poskušamo na nek način prenašati tja retoriko intenzije iz hladne vojne, ki jo ustvarjamo v Evropi. Vsaj na tretjem terenu moramo poskušati govoriti z istim jezikom in biti objektivni. Predvsem pa moramo nesrečnim Sirijcem vrniti domovino in perspektivo bivanja v njej.

  Seán Kelly (PPE). – A Uachtaráin, vótáil mé le mo ghrúpa sna vótaí go léir sa tuarascáil seo agus glacadh leis le móramh mór.

The situation in Syria continues to represent an area of grave concern for all of us here in the European Union. Faced with escalating hostilities and civilian casualties, I obviously voted for this motion for a solution. It is an outright condemnation of such activities. The role of Russia is deeply worrying, and indeed the role of Turkey is an area which we must also seriously explore, as their support of opposition groups gives rise to warranted concerns as to the likelihood of a lasting political settlement.

Furthermore, I am deeply sorry to learn of an increase in supposed chemical gas attacks being carried out against civilians. The humanitarian aspect of this conflict must henceforth guide our engagement with Syria. Along with my colleagues in the PPE Group, I would urge participants in the Syria Support Group to continue their good work in the crucial negotiations as we endeavour to move towards a stable truce in this most troubled part of the world.

Pisemne wyjaśnienia dotyczące głosowania

  Isabella Adinolfi (EFDD), per iscritto. ‒ Nella presente risoluzione si esprime ancora una volta la massima preoccupazione per la continuazione del conflitto in Siria, condannando con la massima fermezza le atrocità e le diffuse violazioni dei diritti umani e del diritto internazionale umanitario commesse dalle forze di entrambi gli schieramenti, chiedendo pertanto, ancora una volta, l'immediata cessazione dei bombardamenti e l'adozione di tutte le misure appropriate per proteggere i civili, conformemente al diritto internazionale.

Tuttavia, alla condanna del ruolo della Russia – prendendo finanche in considerazione eventuali sanzioni – non si affianca anche una censura della condotta statunitense che, pur avendo lo stesso peso, non viene per nulla considerata. Mi sono quindi astenuta.