Пълен протокол на разискванията

Четвъртък, 1 декември 2016 г. - Брюксел

1. Откриване на заседанието

Preşedinte: IOAN MIRCEA PAŞCU
Vicepreşedinte

(Ședința a fost deschisă la ora 9.00)

2. Борба с расизма, ксенофобията, хомофобията и други форми на нетърпимост (разискване)

  Preşedinte. – Primul punct de pe ordinea de zi este dezbaterea privind Declarațiile Consiliului și Comisiei, referitoare la Combaterea rasismului, a xenofobiei, a homofobiei și a altor forme de intoleranță (2016/2989(RSP)).

  Ivan Korčok, President-in-Office of the Council. – Mr President, Commissioner, honourable Members, you have invited the Council to intervene on a topic of common concern: how to combat racism, xenophobia, homophobia and other forms of intolerance. We very much share your preoccupation. The evidence from different sources such as the EU Agency for Fundamental Rights and the Council of Europe confirms an alarming increase of intolerance and hatred in Europe. There might be several reasons explaining this worrying phenomenon, but let me be clear on this: there can be no justification for it.

The EU has adopted specific legislation on combating intolerance and hatred, in particular the 2008 Framework Decision on combating racism and xenophobia. The Presidency is aware that the Commission is currently looking into the national laws of the Member States to assess the framework and to ensure its correct implementation. Only a few months ago, in June, the Council reminded Member States of the need to ensure the effective transposition and implementation of the Framework Decision and other relevant laws at national level to counter the plight of hate crimes. In addition, the Council asked Member States to develop effective methods to report and ensure proper recording of hate crimes. It is also worth mentioning that the Council has adopted a directive that prohibits discrimination on grounds of racial or ethnic origin. It has been in place for more than 15 years and it is an important tool in the fight against racial discrimination.

As for the future: we need to combine our actions and strengthen the existing cooperation between institutions. In this context, I would like to recall the important step made last June, when the Council responded positively to the Commission’s list of actions to advance LGBTI equality. The Council invited the Commission to promote the measures outlined in that list and report regularly on the progress achieved. The Council has likewise invited the Member States to take action to combat discrimination on the grounds of sexual orientation and gender identity. The Council has also consistently supported the efforts of the EU and its Member States to improve the situation of the Roma, which is Europe’s largest ethnic minority. Moreover, in the context of interinstitutional cooperation, the Council has supported the ambitious plan of the new Commission high-level group seeking to develop with Member States concrete practices and tools to improve responses to racism, xenophobia and other forms of intolerance. We also welcome the ongoing EU-level dialogue with major IT companies, in cooperation with Member States, to address online hate speech. Last but not least, we should remember and commend the remarkable work done by the Fundamental Rights Agency in this field.

Let me stress once again that racism, xenophobia, homophobia and other forms of intolerance are incompatible with our common values and principles. According to the legal framework in place they can even constitute a crime that should be prosecuted. There is indeed no exception from this for politicians abusing the freedom of expression by inciting to violence or hatred. Our role – and on this I count on your support – is to remind ourselves of our responsibility for what we say. Words have power, including the power to harm. For this reason, freedom of expression has its limits. It is our common responsibility to find the right balance, and this is never an easy task. I look forward to your debates, honourable Members, and I thank you for your attention.

  Julian King, Member of the Commission. – Mr President, Commissioner Jourová sends her apologies for being unable to attend this morning. She asked me to replace her and I am glad to do so.

Increasing fear and high rates of verbal and physical violence against ethnic, religious or other minorities across Europe are – and remain – a major concern. As we never get tired of reiterating, the Commission condemns all manifestations of racism, xenophobia, homophobia and all other forms of intolerance as these are incompatible with the values and principles upon which the European Union is founded. I personally believe that we all, collectively and individually, have the duty to fight against intolerance and hatred and reject all of its expressions. Political and opinion leaders bear, in this regard, a particularly important responsibility since racist, xenophobic and other attitudes of intolerance expressed by leaders are, by their very nature, incompatible with the responsibilities they are called upon to fulfil. They also contribute to a climate in which hatred and intolerance become normalised. History should have taught us to be wary.

But for those who live in the here-and-now, very recent events have shown that this is not simply a theoretical issue, but a very real danger. I commend the efforts that this place, the European Parliament, makes in ensuring that incitement to hatred pronounced by its Members is taken seriously and addressed. Public condemnation of racism and xenophobia by the authorities, political parties and civil society contributes to acknowledging the seriousness of these phenomena and actively fighting against racist and xenophobic speech and behaviour. In the Commission prevention and the fight against racism, xenophobia and all other forms of intolerance are shared priorities. The fact that we devoted the first annual Colloquium on Fundamental Rights to combating racism and intolerance last year reflects that commitment.

The Commission appointed two Commission coordinators to contribute to combating hate crime, hate speech and intolerance by engaging and listening to the community’s concerns with regard to two particular forms of racism and xenophobia which have reared their heads: anti-Semitism and anti-Muslim hatred. To give one illustration, in 2015 Jews were the target of 40% of all racist crimes committed in France and, as the November Fundamental Rights Agency report on hate crime and the current migration situation puts it, Muslims experience increased hostility as they are often perceived as perpetrators or sympathisers of terrorist attacks or for being part of a refugee movement seen as threatening safety and security. The Commission is acutely aware of this developing narrative and will continue to speak out forcefully against such stigmatisation and incitement to hatred against certain communities. We are also working with Member States to ensure they effectively enforce the legislation criminalising illegal hate speech, with particular regard to the EU’s Framework Decision on combating racism and xenophobia by means of criminal law, which concerns, as you know, the public incitement to violence and hatred on grounds of race, colour, religion, descent, national or ethnic origin. This legislation applies to incitement to violence or hatred, online and offline, including statements by political and opinion leaders.

In the bilateral dialogues we have with Member States to ensure the correct transposition and implementation of this instrument, we have raised a series of issues and concerns. As a result, in the past two years, six Member States have made amendments to their criminal law to bring their legislation in line with the framework decision. Commissioner Jourová strongly reiterated the importance of ensuring correct transposition and effective implementation of the instrument at the Justice and Home Affairs Council on 14 October and urged national governments to do everything possible to ensure that national provisions can be swiftly and fully aligned to the EU rules and, just as importantly, that they are applied in practice. Member States’ law enforcement authorities and courts remain competent to investigate, prosecute and try individual cases of hate speech and hate crime.

So it is only through working together with the Member States and other key actors, including civil society, that we can make a real difference on the ground, supporting national efforts to ensure implementation of the rules and to set up effective policies to prevent and combat this phenomenon. It is a matter of building the necessary commitment, capacity and making available resources and tools. The EU High Level Group on combating racism, xenophobia and other forms of intolerance is a unique platform for the exchange of best practice, guidance, strengthening cooperation and synergies, bringing together the key actors: civil society, community representatives, EU agencies, in particular the Fundamental Rights Agency, and relevant international organisations, including the UN, OSCE and the Council of Europe. The engagement of the European Parliament Intergroup against racism with this High Level Group is very welcome. We need to join our efforts to achieve common objectives.

The group is focusing on issues such as how to improve awareness, enhance the effectiveness of investigations and prosecutions, better address under-reporting and ensure adequate victims’ support. The group is discussing forms of intolerance in order to develop and improve targeted responses. One priority for the High Level Group is to help all Member States develop sound methodologies for recording and collecting data on hate crimes, which can often go unreported or get mistaken for other offences. This work is carried out by a specific sub-group led by the EU Agency for Fundamental Rights and that met for the first time in October.

We have also taken important steps to counter illegal hate speech on the internet. A Code of Conduct on countering illegal hate speech online was agreed by the Commission with Facebook, Twitter, Microsoft and YouTube in May this year. We will present a preliminary assessment of the work in this area on 7 December. We are also looking at how to support further the role of the media and ethical journalism in promoting fundamental rights and to ensure that a pluralistic media environment can foster political debate on crucial issues for democratic societies.

These and other related issues were at the heart of the discussion at this year’s annual Colloquium on Fundamental Rights, which First Vice-President Frans Timmermans hosted together with Commissioners Oettinger and Jourová earlier in November. Furthermore, we have consistently supported concrete projects to prevent racism, xenophobia homophobia and other forms of intolerance under the Rights, Equality and Citizenship Programme. Through the new call for proposals, which is now open, we are making available EUR 6 million for projects in this area. In addition, the Radicalisation Awareness Network (RAN) continues to support frontline practitioners and civil society actors to effectively address the challenges of radicalisation and polarisation at a local level. Practitioners are concerned about how violent, extremist, racist groups, on one hand, or Daesh, on the other, exploit the refugee crisis to promote their own poisonous narratives. Within the RAN practitioners are developing practical approaches and ways to address and prevent polarisation in schools and local communities with the objective of supporting a cohesive and inclusive society and reaching out to all communities. They will look into more effective ways of countering different types of extremist propaganda, including xenophobic propaganda, also drawing on the expertise within the European Strategic Communications network.

Everybody should be able to enjoy their fundamental rights. We are all entitled to the respect of our right to non-discrimination, to human dignity, to life, to integrity of the person, and to protection from violence. That is why the High Level Group will also include exchanges on the intolerance and violence suffered by members of the LGBTI community. All that said, notwithstanding our efforts and the results we have achieved so far, we know there is a lot more to be done. We are ready to report regularly on the progress made and evaluate the need for further actions, and we count on your continued support as well as your constructive engagement.

  Kinga Gál, a PPE képviselőcsoport nevében. – Elnök Úr! Biztos Úr, Miniszter Úr! Mindaz, ami gyűlöletet kelt, az erőszakot, intoleranciát erősíti a társadalomban, az elfogadhatatlan. Nem csak papíron, de gyakorlatban is. Ugyanakkor sajnálatosnak tartom, hogy rendszerint elmarad az uniós döntéshozók részéről a hagyományos nemzeti kisebbségek elleni intoleráns magatartások elítélése.

Felhívnám a figyelmet – úgyis, mint a hagyományos nemzeti kisebbségi intergroup egyik társelnöke – azokra az intoleráns magatartásokra tehát, amelyek végbemennek az Európai Unió tagállamaiban azon európai polgárok ellen, akik mindig is a szülőföldjükön éltek, nem mozdultak, a hagyományos nemzeti kisebbségek ellen. Ilyenek a sajtóban megvalósuló diszkrimináció és a gyűlöletkeltés ellenük, a nemzeti szimbólumaik használatának betiltása és szankcionálása, valamint anyanyelvük használatának korlátozása. Ezek mélyen elitélendő dolgok, és az Európai Bizottságnak foglalkoznia kellene ezekkel az ügyekkel. Mivel minden ilyen intoleráns magatartás azt az érzést kelti a hagyományos nemzeti kisebbségekhez tartozó európai polgárokban, mintha csak másodrendű állampolgárok lennének saját hazájukban.

  Tanja Fajon, v imenu skupine S&D. – Evropa se sooča s porastom rasizma, ksenofobije, homofobije, transfobije in drugih oblik nestrpnosti. Pretresa me, da je bilo po podatkih Transgender Europe zgolj v zadnjem letu po svetu ubitih skoraj 300 transspolnih ljudi.

Brexit in ameriške volitve pa sta še dodatno vzpodbudila različne oblike sovražnega govora in nestrpnosti. Te in druge oblike sovraštva močno zastrupljajo dialog in sodelovanje med ljudmi, so pogosto produkt različnih ideologij in zgodovine ter večinoma najbolj prizadenejo najbolj ranljive skupine.

Tudi v moji državi – Sloveniji – se soočamo z naraščanjem nestrpnosti. Obžalujem, da posamezniki stisko ljudi izrabijo za napihovanje nestrpnosti ter širjenje neresnic. Napadi na begunce, verske objekte ali ustanove, ki spodbujajo medkulturni dialog, so resnično zavržena dejanja, katera najostreje obsojam.

Predsodke in strahove moramo nasloviti skozi izobraževanje in vzgojo ter z učinkovitimi zakonodajnimi ukrepi in politikami. Nekatere države članice v praksi še vedno nezadostno izvajajo okvirne sklepe in ne zagotavljajo ustrezne zaščite pred rasističnim in ksenofobnim sovražnim govorom in kaznivimi dejanji iz sovraštva.

Prišel bo čas, ko nas bo po dejanjih sodila zgodovina. Vsak se mora vprašati, na kateri strani zgodovine želi biti in kaj smo za to naredili.

  Helga Stevens, namens de ECR-Fractie. – Voorzitter, ik wil graag benadrukken dat alle mensen vrij en gelijkwaardig en met rechten geboren worden. Diversiteit is de basis van een leefbare samenleving. Europa heeft de taak deze principes effectief uit te dragen en te beschermen waar en wanneer nodig. Living free and equal zou voor iedereen weggelegd moeten zijn. Sommige groepen en individuen ondervinden meer dan anderen dat hun beleving van gelijkheid en vrijheid onder druk staat.

Lesbian, gay, bisexual, transsexual, intersex, afgekort LGBTI, zijn zo’n kwetsbare groep. Tien jaar geleden werden de Jogjakarta-beginselen opgesteld door een groep van internationale mensenrechtenexperts. Ze geven een overzicht van internationale beginselen en mensenrechten, specifiek met betrekking tot seksuele geaardheid en identiteit. Na tien jaar zijn de bekommernissen uitgedrukt in de Jogjakarta-beginselen nog steeds even relevant. In een groot aantal EU-landen worden LGBTI gediscrimineerd of gestigmatiseerd. Er is vooruitgang geboekt, maar er is nog veel werk aan de winkel. Cultuur, traditie of religie kunnen nooit een excuus zijn voor discriminatie, niet van LGBTI, maar evenmin van andere groepen, zoals religieuze minderheden, etnische minderheden, personen met een beperking. Tolerantie is onvoldoende. Inclusie moet ons doel zijn.

  Catherine Bearder, on behalf of the ALDE Group. – Mr President, we all know Niemöller’s poem: that first they came for the Communists, the Socialists and the Jews, and how he lamented that he had not spoken out for them until there was no one left to speak out for him. This was Europe 65 years ago, but now we see that we must speak out again. It’s happening to those others, whoever they are. In June, the UK had the most divisive referendum campaigns. Our Equality and Human Rights Commission said that the referendum campaign had, and I quote, ‘legitimised hate’. During the campaign, a young MP doing her job was shot and stabbed to death by a man consumed with hate, and who, shockingly, on his conviction was supported by 60,000 tweets. Two months after the EU referendum, Mr Arkadiusz Jóźwik, a Polish national, was assaulted and killed by six teenagers in what was believed to be a hate crime. In the weeks following the Brexit result, reported hate crime rose by 58% compared to the year before, but it’s not just in the UK. Politicians and leaders on both sides of the Atlantic and across the Union are again peddling hate and fear. It gives permission to others, who feed on this bile and who are deranged enough to think that it’s acceptable.

Many EU citizens living in the UK are very scared, as are those seeking refuge or who have migrated elsewhere in the EU. What has the UK Government’s response been? To ask companies to report to them their foreign-born employees. What message is this sending? This is not the Britain I know. This is not the Europe that I know. The Britain I know is outward—looking, decent and tolerant. The Britain I know stands up for everyone, no matter what their skin colour, what their language, who they love or who they worship. And it was this ethos that founded the European Union as Europe recovered from the horrors that inspired Niemöller’s poem. But in this sea of rising intolerance, there are glimmers of hope. After the death of Mr Jóźwik, the Polish Centre in London was deluged with flowers and messages of sympathy. Brexit or no Brexit, racist, homophobic and hateful speech must be publicly and forcibly condemned by us all, and I, as a Liberal Democrat, will continue to do just that.

  Barbara Spinelli, a nome del gruppo GUE/NGL. – Signor Presidente, onorevoli colleghi, il trattato, la Carta dei diritti, la decisione quadro del 2008, la Convenzione di Istanbul, così combattiamo il razzismo, la xenofobia, le violenze contro le donne. È urgente che la decisione quadro condanni esplicitamente oggi l'islamofobia, l'antisemitismo, l'antitziganismo, l'omofobia che inquinano i nostri paesi e perfino le istituzioni comuni. È grave che gli attacchi del Commissario Oettinger a donne, gay, cinesi, diventino una normalità. È anche questione di linguaggio, non siamo uniti da valori astratti ma da norme precise. Se esiste un demos dell'Unione è a causa di tale patto normativo: chi lo viola non può invocare culture nazionali discordanti. Penso che ogni individuo libero, specie in tempi di forte immigrazione, abbia più appartenenze, più identità. L'assimilazione ha un'identità unica, genera violenza. Meglio l'integrazione nel rispetto delle norme che la parola assimilazione.

  Ulrike Lunacek, on behalf of the Verts/ALE Group. – Mr President, members of the Commission and the Council, Mrs Bearder has referred to what has been happening in the UK, especially after Brexit. Polish workers, people who came to the UK to work, have been physically attacked. Also, during the Brexit campaign and afterwards, attacks against black UK citizens, many of them born in the UK, have increased.

We have seen all over this continent a rise in racism, anti-Semitism, homophobic violence and hate speech, Islamophobia, xenophobia and also sexism. This is something that both the Commission and Council have to tackle more urgently. I welcome both of you speaking out and welcoming the Directive against discrimination on grounds of race and ethnic origin, and also the list of actions against homophobia. But the problem is that Member States are not delivering as much as they should. When we have, in Hungary for example, a Jobbik mayor making sure with a decree that in his city there should not be any propagation of, for example, same-sex marriage, or of the family as anything other than marriage and parent-child relationships, and banning muezzins and other issues, how can we not make stronger efforts for Member States to implement everything we have?

The Commission’s promise to implement the equal treatment directive is not happening. We need it urgently in order to make sure that this continent provides its citizens with what it promises.

(The speaker agreed to take a blue-card question under Rule 162(8))

  Tibor Szanyi (S&D), Kékkártyás kérdés. – Tisztelt Képviselő Asszony! Ön tett említést Magyarországról, ahonnan én is származom, én azért úgy látom, hogy ennél egy kicsit rosszabb a helyzet arrafelé, mert nem csak szélsőséges polgármesterek vannak, hanem maga a kormány, a magyar kormány, Orbán Viktor kormánya sokszor európai pénzekből fűti a xenofóbiát, idegengyűlöletet és az összes idetartozó fogalmat. Ön szerint ez a mostani dokumentum egyáltalán van-e valamilyen ellenhatással ezekre a folyamatokra?

  Ulrike Lunacek (Verts/ALE), blue-card answer. – Thank you, Mr Szanyi, for giving me the opportunity to speak 30 seconds more. Yes, for sure, the example I mentioned was just one of the most recent that also the government of Mr Orbán is not doing anything against. I agree with you, and we have been addressing this issue – the way the Orbán Government is working in Hungary, not protecting people with whatever differences that they might have. So, the one thing that we have voted in this Parliament – the pact on democracy, the rule of law and fundamental rights – is something that should be implemented, because that would help in order to move governments that are not adhering to European values away from that, and get them in line again with what we have decided on together.

  Kristina Winberg, för EFDD-gruppen. – Herr talman! Det är många skällsord som kastas runt i denna kammare alltför ofta. ”Rasist”, ”xenofob” och numera ”populist” är termer som hade kunnat ha en klar och tydlig betydelse i ett annat samhällsklimat. Men med tanke på att ni har kallat vanligt folk – som helt enkelt har andra uppfattningar kring invandring – för detta har termerna tappat sin betydelse.

När blev det rasistiskt att vilja ha en kontrollerad invandring? När blev det rasistiskt att bry sig om kvinnors och barns säkerhet? När blev det rasistiskt att älska sitt land och sin kultur?

Våra medborgare har sett nog för att vara mycket bekymrade över situationen. Detta kan inte avfärdas som populism eller avvikande åsikter. Ni i EU låtsas bekämpa intolerans samtidigt som ni bjuder in miljontals migranter som kommer från intoleranta kulturer. Hur kan ni förvänta er att våra medborgare ska vara toleranta med intolerans? Jag tar gärna en applåd också.

(Talaren godtog att besvara en fråga (”blått kort”) i enlighet med artikel 162.8 i arbetsordningen.)

  Maria Grapini (S&D), Întrebare adresată conform procedurii „cartonașului albastru”. – Stimată colegă, întrebați dacă este rasist să îți protejezi cultura. Răspunsul meu este nu, dar vă întreb: nu credeți că ne putem promova propriile culturi fără să aducem atingere celorlalte culturi, fără să le excludem?

  Kristina Winberg (EFDD), svar (“blått kort”). – Tack för frågan! Jag kan bara se i mitt land Sverige hur vi i vissa fall tar avstånd från vår egen kultur för att rätta oss efter de invandrare som kommer. Till exempel slutar vi att fira skolavslutningar i kyrkan för att vi kan stöta oss med vissa grupper, och så vidare. Jag ser mer och mer hur vi frångår vår egen kultur för att anpassa oss till andra.

  Vicky Maeijer, namens de ENF-Fractie. – Voorzitter, afgelopen weekend kon de heer Juncker het niet laten om dictator Fidel Castro op het schild te hijsen als een held van velen. De sympathie van de EU voor dictators die hun tegenstanders het zwijgen opleggen is tekenend. Want onder hun leiding verandert ook de Unie in een dictatuur waar geen ruimte is voor afwijkende meningen. Vrijheid van meningsuiting geldt hier alleen als je zegt wat de politiek correcte elite wil horen, en de Brusselse elite is weer op haar best vandaag. Het verkwanselen van zwaar bevochten vrijheden door iedereen met een onwelgevallige mening weg te zetten als racist, xenofoob of islamofoob.

Geen middel wordt geschuwd in de pogingen om de oppositie monddood te maken. De Brusselse elite blijft doorgaan met het wegzetten van patriotten als extremisten, met kritiek op de asieltsunami gelijk te stellen aan haat. Maar Voorzitter, legt u die miljoenen kiezers dan eens uit wat er racistisch is aan het willen beschermen van je land tegen islamitische terroristen en tegen illegale immigratie. Wat is er mis met het opkomen voor je eigen land en zijn inwoners?

Voorzitter, ook in Nederland zien we dat de elite in een politiek proces een aanval pleegt op de vrijheid van meningsuiting op een manier die Turkije niet zou misstaan. Mijn eigen partijleider, leider van de Nederlandse oppositie Geert Wilders, moet zich volgens miljoenen Nederlanders voor de rechter verantwoorden. Maar, Voorzitter, hij zal zich niet monddood laten maken. Wij laten ons niet monddood maken want de tijd van het politiek correct wegkijken is voorbij en overal laten burgers zien dat ze het spuugzat zijn. Wij zijn sterker dan deze politiek correcte “weg met ons”-mentaliteit, sterker dan dit cultuurrelativisme, sterker dan deze politieke elite.

  Diane Dodds (NI). – Mr President, hate crime is unacceptable and each day we see an increase in these despicable actions right across the EU. In my constituency of Northern Ireland some great work is being done to combat the causes and recently I was contacted by a local skills SME, which works with employers, developing recruitment models that are fairer to migrant workers. In many cases workers may have the professional skills and experience but the qualifications they have achieved elsewhere are not recognised. This often leads them to become socially and economically isolated. It is vital that every citizen has the capacity to make their own contribution and this is critical to changing the unwanted perceptions in society.

I am saddened today to hear many in this Chamber refer to the result of the British referendum as a victory for racism or xenophobia. I, like the majority of people in the United Kingdom, was heartbroken by the death of Jo Cox. The British people are a welcoming people, our communities are some of the most diverse across the continent. Crimes like this are abhorrent to the vast and overwhelming majority of our people. In choosing Brexit we simply rededicated our commitment to be free from the unnecessary disorder of Brussels.

  Monika Hohlmeier (PPE). – Herr Präsident, Herr Kommissar, liebe Kolleginnen und Kollegen! Das Thema, über das wir heute reden, ist nicht dafür geeignet, sich gegenseitig politisch irgendwo anzugreifen und zu versuchen, daraus einen politischen Vorteil zu ziehen. Es ist ein ernstes Thema für diejenigen, die tatsächlich einer religiösen Verfolgung ausgesetzt sind, die als Minderheit nicht anerkannt und benachteiligt werden oder als behinderte Menschen in schwerster Weise angegriffen werden oder wegen ihrer sexuellen Orientierung nicht das normale Leben leben können, das sie gerne leben würden.

Einzelangriffe – ich könnte in jedem Land Schwierigkeiten nennen, auch in Ländern wie zum Beispiel dem, das derzeit von Herrn Tsipras regiert wird. Da sind die Minderheiten genauso wenig geschützt, wie das vielleicht in Ungarn der Fall ist. So lasst uns dieses Thema miteinander ernst nehmen und nicht als politisches Vehikel benutzen, um sich gegenseitig parteipolitisch zu bashen. Denn ich glaube, dass die ganz große Mehrheit hier in diesem Haus einen großen Willen hat, jeglicher Form von Ausgrenzung, von Desavouierung von Menschen, von ungerechtfertigter Erniedrigung von Menschen entgegenzuwirken.

Wenn wir uns als diejenigen, die wir uns als demokratische Parteien verstehen, darin wirklich respektieren und nicht versuchen würden, es sozusagen als politische Wahlkampfauseinandersetzung zu nutzen, dann, glaube ich, würden wir den Menschen, die ausgegrenzt werden, am allermeisten nutzen. Darum lassen Sie uns in dieser Frage wirklich gemeinsam zusammenstehen!

  Preşedinte. – Fac un apel la colegi, să încerce să se înscrie în timpul acordat, întrucât avem o ședință solemnă la ora 11:30 și mai avem un punct pe ordinea de zi în afară de acest punct.

  Claude Moraes (S&D). – Mr President, it is very clear from this debate that we are acknowledging that we are going through an unprecedented period in our history. Members in this Chamber will remember the very optimistic time in which the Framework Decision on Racism was created and the Race Equality Directive happened; it was a different time in Europe.

But I want to say to those colleagues who mention Brussels in the negative way that they do, that this is a union of values. It is a union of values for those who are rejecting it and for those who stay, and that binds us together in one very important way. It means that it is very legitimate for us to legislate, to regulate, to say that it is important for all of our citizens – not minorities, by the way; those who are old, disabled, of a different sexual orientation, those who are a different colour, race – these are millions of our European citizens. They deserve protection and what we do not see is enough implementation by our Member States. These values still exist today in these difficult times, and I would say that it increases our value and increases our cohesion here in the European Union if we are determined to make this happen.

This is not a time for us to retreat on these values. It is a time to do, as Ms Bearder said, what needs to be done when we see hatred on our streets. This is not anecdotal. We know, because of the legislation we have implemented, that we are calculating and seeing, because our police forces tell us what is happening on our streets. This is a time to go forward, but I would say, finally, to the Council: ensure that this horizontal anti-discrimination directive happens so that millions of our citizens can be protected, in line with the values of this European Union.

  Ulrike Trebesius (ECR). – Herr Präsident! Die Initiative gegen Rassismus, Xenophobie und Hassrede ist problematisch, weil sie ihr eigenes Anliegen unterbindet. Einerseits soll sie Rassismus bekämpfen, aber gleichzeitig werden kulturell oder religiös motivierte Taten von der Kritik ausgenommen. Man will gesellschaftliche Muster nicht sehen und nicht ansprechen. Die Gewalt gegen Juden und Homosexuelle ist in Europa beispielsweise heute stark ansteigend. Es sind meist Täter aus dem islamischen Kulturkreis, die für diese Taten verantwortlich sind. Sollen wir in solchen Fällen wirklich die Augen verschließen und so tun, als wäre dem nicht so?

Gleichermaßen es ist nicht verständlich, warum andere Hassbotschaften wie die von Islamisten gegenüber Christen oder die der Linksextremisten gegenüber der Polizei – wie oft in Deutschland – nicht gleichermaßen verfolgt werden. Die Bürger Europas nehmen diese doppelten Standards zur Kenntnis, und die Wahlergebnisse der nächsten Monate werden die Frustration darüber auch wiedergeben. Der vereinbarte Prozess führt trotz aller gegenteiligen Beteuerungen zur Zensur und damit zur Einschränkung der Meinungsfreiheit.

  Marina Albiol Guzmán (GUE/NGL). – Señor Presidente, estamos aquí hablando de cómo combatir el racismo, la xenofobia, la homofobia y otras formas de intolerancia y la verdad es que estaría bien empezar cada uno por su casa y también por esta nuestra, por el Parlamento Europeo.

Porque es verdad que muchas veces, cuando pensamos en racismo u homofobia, en lo que pensamos es en un grupo de nazis dándole una paliza a un negro o a un gay. Pero nunca pensamos en un señor bien educado, con traje y corbata, haciendo un discurso aquí en el Parlamento Europeo, o no pensamos en un ministro, o no pensamos en un presidente del Gobierno. Pero es ahí, en los gobiernos y en las instituciones, donde se dan los casos de odio y de intolerancia más repugnantes.

Es Cameron hablando de «plaga de inmigrantes». Es el Gobierno de Lituania, liberal, contra los homosexuales. Es Orbán, contra los refugiados y las refugiadas. Es Fernández Díaz, cuando era ministro, hablando de la pervivencia de la especie para cargar contra el matrimonio entre personas del mismo sexo. Y es Valls contra los gitanos y las gitanas. Por tanto, empiecen ustedes también por sus partidos.

(La oradora acepta responder a una pregunta formulada con arreglo al procedimiento de la «tarjeta azul» (artículo 162, apartado 8, del Reglamento))

  Marek Jurek (ECR), pytanie zadane przez podniesienie niebieskiej kartki. – Bardzo mnie zainteresowało to, co Pani mówiła o rozpoczęciu walki z homofobią i podobnymi zjawiskami w Parlamencie Europejskim i w polityce demokratycznych państw europejskich. Chciałbym dobrze zrozumieć, jak Pani sobie to wyobraża? Czy na przykład Komisja Europejska powinna angażować się w wybory w innych państwach, czy powinniśmy dofinansowywać partie preferowane, które powinny wygrywać wybory, a może najlepiej delegalizować niektóre listy. Może to będzie dobra forma wyeliminowania z życia publicznego zjawisk, przed którymi Pani przestrzega.

  Marina Albiol Guzmán (GUE/NGL), respuesta de «tarjeta azul». – Señor Jurek, yo lo que estoy diciendo es que muchísimos de los partidos que están aquí representados —partidos socialdemócratas, partidos conservadores, partidos liberales, partidos miembros del Partido Popular Europeo— entre sus filas tienen a dirigentes, a líderes, a presidentes, a ministros que están haciendo discursos homófobos, que están haciendo discursos xenófobos —tenemos también al Comisario Oettinger.

Por tanto, lo que digo es que cada uno empiece mirando por su casa. Y, por supuesto, que la Mesa del Parlamento Europeo no permita que se den en esta Cámara determinados discursos con total impunidad.

  Jean Lambert (Verts/ALE). – Mr President, I want to start by echoing the words of Catherine Bearder and also welcoming what the Commission has said, but I would also point out to some of our colleagues that culture is not fossilised and it changes. I am sure we are very grateful that we are not living in the Middle Ages at this moment.

I would also join those who have asked the Commission, and the Council as well, to move forward on completing the horizontal anti-discrimination directives and to consider updating the Framework Decision against racism, xenophobia and anti-Semitism, to cover all groups in line with the Victims of Crime Directive.

In terms of other action that we can take, I think it is important that we strengthen the role of the equality bodies in each of our Member States. My own Member State has seen its budget slashed down by about two-thirds over the last six years. The valuable work that can be done at the grassroots level is cut away because our equality bodies are not fully independent and cannot carry out their role adequately.

  Janice Atkinson (ENF). – Mr President, violence should never be tolerated, but let’s get it into perspective. Sir Julian, you think hate crimes are under-reported. I will address that. Catherine Bearder cites misleading and anonymous statistics. Most of the so-called hate crime is reported anonymously and not subject to independent verification, including the police’s site True Vision. Other sites have been set up on social media. There are many. Anyone can log on and push up statistics, such as the hate-filled left for their own political agenda, as seen in this place. All can be anonymous and not subject to verification. It is very subjective.

The attacks on a Polish Cultural Centre in the UK were against a Polish pro-Brexit group. Get it into perspective. Other attacks were registered against Goths, punks and some misogyny. Nothing to do with post-referendum Britain, so don’t label it as such. Brexit and the election of Trump in the US demonstrate across the western world that people are tired of your political corrective multicultural lectures of the establishment. We’ve Brexited and we can get out of this place and stop listening to the hate-filled left. And you, Bearder.

  President. – This was uncalled-for. Really. That is my personal opinion. You have your own personal opinion, you have voiced it. I have my personal opinion and I am voicing it, and I go on and ask Mr Fountoulis to take the floor for one minute and 30 seconds.

  Λάμπρος Φουντούλης ( NI). – Κύριε Πρόεδρε, κυρίες και κύριοι συνάδελφοι, θα ήθελα να σας απευθύνω ένα ερώτημα: Το πρωί, όταν φεύγετε από το σπίτι σας, προφανώς κλειδώνετε την πόρτα σας. Το ίδιο ισχύει και το βράδυ, πριν κοιμηθείτε. Γιατί; Φοβάστε μην μπει κάποιος άγνωστος, κάποιος ξένος; Είστε ξενοφοβικοί, ρατσιστές και μισαλλόδοξοι; Όπως έχετε εσείς δικαίωμα να προστατεύετε την κατοικία σας και να επιλέγετε ποιον θα δεχθείτε και θα φιλοξενήσετε, το ίδιο δικαίωμα έχουν και οι χώρες. Δεν είναι θέμα ξενοφοβίας αλλά νομιμότητας. Είστε πολύ πρόθυμοι να βαπτίσετε όσους δεν συμφωνούν με την επικρατούσα φιλελεύθερη ιδεολογία ως ακραίους και εξτρεμιστές, ενώ καθημερινά με τις πρακτικές σας επιδεικνύετε την αντίληψή σας περί Δημοκρατίας, όπου ο καθένας είναι ελεύθερος να λέει ό,τι θέλει, αρκεί να μη διαφωνεί με τις απόψεις σας. Επιπλέον, δεν είδα ποτέ να σας απασχολεί ο συστηματικός ρατσισμός και οι διακρίσεις εις βάρος των γηγενών κατοίκων της Ευρώπης.

Στο όνομα της δήθεν προστασίας των δικαιωμάτων των μεταναστών μεροληπτείτε χαρακτηριστικά εις βάρος της πλειοψηφίας, ειδικά δε σε ορισμένες χώρες κάνετε ανυπόφορη τη ζωή των πολιτών, προκειμένου να επιβάλετε τα ιδεολογήματα σας. Δεν αντιλαμβάνεστε πόσο προκλητικό ηχεί στα αφτιά των εκατομμυρίων αστέγων στην Ελλάδα να αποκαλείτε ευπαθείς ομάδες υπαρκτές ή μη μειονότητες, την ίδια ώρα που εκείνοι δεν έχουν τη δυνατότητα ούτε τα βασικά να εξασφαλίσουν; Γνωρίζετε πως αυτή τη στιγμή είναι σαφώς ευκολότερο στην Ελλάδα να είσαι πρόσφυγας ή λαθρομετανάστης από το να είσαι Έλληνας άνεργος; Για παράδειγμα οι λαθρομετανάστες έχουν δωρεάν πρόσβαση στο Σύστημα Υγείας, πράγμα που δεν ισχύει για τους Έλληνες ανέργους. Όμως οι λαοί σύντομα θα ανατρέψουν την καταστροφική σας πολιτική με την ψήφο τους. Πλέον κανείς σας δεν αμφιβάλλει για τις επερχόμενες ιστορικές αλλαγές και τις φοβάστε. Καλά κάνετε!

  Carlos Coelho (PPE). – Senhor Presidente, Senhor Presidente do Conselho, Senhor Comissário King, no passado dia 16 de novembro passaram-se 21 anos sobre a Declaração das Nações Unidas sobre a Tolerância, mas, vamos ser sinceros, ainda há muitos obstáculos a uma Europa plenamente tolerante.

Em 2015, um terço dos europeus declarava não se sentir confortável se o seu filho, ou filha, tivesse uma parceira ou um parceiro muçulmano. Um pouco mais de um quinto considerava que a comunidade LGBT não deveria ter os mesmos direitos que as pessoas heterossexuais. Também um quinto dos europeus não se sentia confortável em trabalhar com uma pessoa de origem cigana. As mulheres europeias ainda ganham em média menos 30% do que os homens e muitos acham isso aceitável.

Todos estes dados não nos podem deixar indiferentes, sobretudo num momento tão delicado em que os populismos surgem um pouco por todo o lado. O Parlamento deve continuar o seu trabalho nos vários domínios, combatendo a intolerância.

Sobretudo num momento em que discursos políticos populistas semeiam o ódio e pregam a violência, temos de reafirmar e fazer sentir que a tolerância e a não discriminação são valores fundamentais da União Europeia desde a sua fundação, tanto para os Estados—Membros como na ação externa da União.

Isso está claro nos Tratados, na Carta dos Direitos Fundamentais e encontra reflexo em numerosa legislação comunitária.

  Sylvie Guillaume (S&D). – Monsieur le Président, alors qu'une décision-cadre sur la lutte contre le racisme existe depuis 2008 et qu'une commission a vu le jour en 2016 pour lutter contre ce fléau, les discours haineux, racistes et homophobes s'expriment davantage et plus librement dans l'espace public. Cette banalisation n'est pas acceptable.

Nous devons promouvoir les valeurs de l'Union européenne, dont la devise "Unie dans la diversité" n'est pas qu'une abstraction. Le repli sur soi, la fermeture d'esprit, le manque de curiosité, le chacun pour soi, l'Europe rabougrie, ce n'est pas ce que nous voulons.

Alors, il faut agir en prenant des mesures concrètes, claires et exemplaires à l'égard de quiconque tenant ce type de discours, qu'il s'agisse d'un citoyen, d'un chef d'État, d'un parlementaire, d'un commissaire européen ou d'un élu local.

À l'heure où, par exemple, en France, certains élus municipaux censurent des affiches sur lesquelles apparaissent des couples homosexuels, et ce pour atteinte aux bonnes mœurs, il est clair que le chemin qui reste à parcourir est encore long. Je tiens à rappeler toutefois que toutes les formes de racisme doivent être combattues et qu'il n'y a pas de hiérarchie dans le racisme. En vérité, lutter également contre toutes les formes de racisme permet de lutter efficacement contre chacune d'entre elles. C'est une autre manière de dire que personne n'est plus égal ou plus inégal que l'autre.

  Merja Kyllönen (GUE/NGL). – Arvoisa puhemies, aiheemme tänään on yksi tärkeimmistä: jokaisen ihmisen ihmisarvon ja ihmisoikeuksien puolustaminen.

Me käymme jatkuvaa keskustelua ihmisoikeuksista globaalisti. Löydämme toisemme ja yksimielisyyden, kun olemme tuomitsemassa kaukana tapahtuvia rikkomuksia, mutta kun EU:n perussopimusten keskeisiä arvoja rikotaan unionin sisällä, me ryhdymme väistelemään. Rasismi, muukalaisviha ja homofobia ovat vain kasvaneet useassa jäsenvaltiossa, ja kasvava epätasa-arvoisuus antaa näille vain lisää vauhtia.

Toivottomuus on sellainen polttoaine, josta ennakkoluulot kumpuavat toisiamme vastaan. Ei ruokita sitä toivottomuutta. Näytetään, että Euroopan unionissa on kyse muustakin kuin vain markkinoista, rahan vallasta ja muurien rakentamisesta. Kyse on todellakin niistä arvoista, joita me edellytämme ennen kaikkea myös itseltämme.

  Tomáš Zdechovský (PPE). – Pane předsedající, včera jsem zde večer mluvil o protiromských náladách v Evropské unii. Toto je ale jenom jeden z aspektů rasismu a netolerance, které se v posledních obdobích na území Evropské unie odehrávají. A to navzdory tomu, že současná Komise se již dlouhou dobu nechává slyšet, že je nutné proti formám rasismu, xenofobie a nesnášenlivosti bojovat.

Jsem velice rád, že Věra Jourová oznámila vytvoření skupiny na vysoké úrovni, která bude bojovat proti projevům rasismu a nesnášenlivosti. EU musí být příkladem pro zbytek světa a postavit se do vůdčí role v této otázce.

Ale když zde slyším projevy některých poslanců, ptám se: Nejsme to my, poslanci, politici, kteří tuto nesnášenlivost a tyto rozbroje vyvoláváme? Neměli bychom se my, poslanci, zamyslet nad tím, jak dáváme nebo nedáváme příčinu k podobným výlevům třeba na internetu?

  Soraya Post (S&D). – Mr President, racism and discrimination should never be accepted or normalised because they are violations of democracy and the rule of law. Some people in this Chamber do not understand that. My message is for those who feel threatened and scared due to the normalisation of hatred. In Parliament, I will continue to fight and call out, and I will not stop until Muslims, Jews and other religious minorities can practice their religion freely, Roma people have full access to their human rights, black Europeans are protected from Afrophobia, LGBTI people can love whom they want, trans people are able to express who they are, people with disability are treated equally, refugees are no longer demonised, and violence against women is recognised as a security issue. These are the values that underpin the EU. These are my values, which I will fight for in the face of racists and populists, in the ARDI intergroup, inside the Parliament and in cooperation with the Commission.

  Csaba Sógor (PPE). – Elnök Úr! Fontosnak tartom a mindenféle intolerancia elleni küzdelmet, annál is inkább, mivel az Unióban még most is elég gyakran találkozunk ezzel a jelenséggel. Például sokszor szembesülnek intoleranciával azok a kelet-európai tagállamokból származó munkavállalók, akik élnek a szabad munkavállalási joggal, és egy másik államban dolgoznak. Vagy említhetném hazámat, ahol nem csak választások idején szoktak bennünket, nemzeti kisebbségeket Ázsiába küldeni.

Nagyon nagy felelőssége van nemcsak a politikának, de a sajtónak is. De beszélhetnénk az oktatás fontosságáról is. Nézzék meg, mit írnak a történelemkönyvek! Az európai polgároknak tudatosítaniuk kell, hogy az uniós polgársággal járó jogok mindenkit megilletnek. Ha európai szolidaritásról beszélünk, akkor annak első lépése, hogy elfogadjuk egymást európaiként, és nem teszünk különbséget európaiak és európaiak, európaiak és emberek között.

  Cécile Kashetu Kyenge (S&D). – Signor Presidente, onorevoli colleghi, tutti gli Stati membri hanno recepito nel loro ordinamento le direttive europee antidiscriminazione, eppure mai come oggi assistiamo a un significativo aumento degli episodi di violenza, di matrice razzista e xenofoba, e all'affermarsi di forme nuove di discriminazione, come la afrofobia contro la quale gli Stati membri non hanno ancora adottato delle strategie congiunte di contrasto. La legislazione da sola non basta a garantire la piena parità di trattamento, così come non basta la riprovazione sociale a fermare l'ondata di odio che si sta propagando in tutta Europa. Quello di cui abbiamo veramente bisogno è una maggior consapevolezza politica del fenomeno per costruire un modello culturale e sociale alternativo, perché il valore del pluralismo e dell'integrazione sia affermato come patrimonio comune. E unite a questo, azioni di contrasto più decisive contro quanti, pur detenendo cariche politiche e istituzionali, istigano e fomentano l'odio e l'intolleranza. Il razzismo non può mai essere strumento di lotta politica e va condannato.

Procedura „catch the eye”

  Rosa Estaràs Ferragut (PPE). – Señor Presidente, efectivamente tenemos la Decisión Marco del año 2008, directivas, resoluciones, el propio corazón del Tratado: todos hablando de la lucha contra la intolerancia, contra el racismo, contra la xenofobia, apelando a la igualdad, apelando a los derechos humanos, al Estado de Derecho, a la dignidad humana, a la libertad y a la democracia. Pero, qué duda cabe de que en los últimos años se ha producido una intensificación de la intolerancia —lo que yo llamo una metástasis de la intolerancia— en Europa.

Eso significa que la intolerancia se ha implantado, incluso, en algunos partidos políticos de gobierno, ha penetrado a veces en las instituciones; es una intolerancia visible y sumergida, con múltiples formas: contra los gitanos, islamofobia, antisemitismo, contra la discapacidad. Contra todos aquellos sectores que son vulnerables. Y por eso pido a la Comisión que intensifique sus esfuerzos, que haga una estrategia global, que actualice la Decisión Marco del año 2008 y que dé la batalla.

  José Blanco López (S&D). – Señor Presidente, no podemos cerrar los ojos ante lo que está pasando a nuestro alrededor. A lo largo y ancho de Europa crecen movimientos que tienen el odio al diferente —por su procedencia, por sus creencias, por su color de piel, por su orientación sexual— en la raíz de su ser.

Repuntan el nacionalismo, la xenofobia, el racismo, la homofobia, los peores fantasmas de un pasado que creíamos superado, pero que vuelve a golpearnos con virulencia. El aumento de los ataques a los extranjeros tras el brexit prueba que ninguna sociedad puede considerarse a salvo.

Urgen acciones para combatir el crecimiento del odio; urgen acciones por parte de la Comisión Europea, pero también por parte de los Estados miembros, no solo por justicia, sino por la propia supervivencia del proyecto europeo y de los valores que lo alimentan.

¡Basta ya!

  Νότης Μαριάς ( ECR). – Κύριε Πρόεδρε, η ιστορική εμπειρία έχει δείξει ότι οι οικονομικές δυσκολίες, η μακροχρόνια οικονομική ύφεση αλλά ιδίως η οικονομική κρίση και η αύξηση της ανεργίας των νέων, που αισθάνονται στερημένοι από κάθε προοπτική αληθινής κοινωνικής ένταξης, συντελούν καθοριστικά στην εμφάνιση φαινομένων ρατσισμού, ξενοφοβίας και μισαλλοδοξίας. Τα φαινόμενα αυτά φαίνεται ότι εντείνονται στις χώρες της Ευρώπης όπου αυξάνονται οι μεταναστευτικές ροές και ιδίως τα κύματα παράνομων μεταναστών. Τα διαχρονικά αυτά φαινόμενα οδηγούν τις κοινωνίες σε αδιέξοδα, σε συγκρούσεις, σε κατακερματισμό, σε διάλυση και περιθωριοποίηση. Η καταπολέμησή τους συνεπώς συνεπάγεται καταπολέμηση εκείνων των πολιτικών αποφάσεων και δράσεων που βαθαίνουν τη φτώχεια, που προκαλούν πολεμικές συρράξεις και μαζικές μετακινήσεις πληθυσμών. Εάν δεν αναφερθούμε στη λιτότητα, στον κανονισμό Δουβλίνο ΙΙΙ, στην ανάγκη ειρηνευτικής διαδικασίας στη Μέση Ανατολή καθώς και στην ανάγκη συγκρότησης κοινωνιών που θα στηρίζονται στην αλληλεγγύη και την αλληλοβοήθεια και όχι στον απάνθρωπο ανταγωνισμό, δεν μπορούμε να πολεμήσουμε την ξενοφοβία και τον ρατσισμό.

  Anneli Jäätteenmäki (ALDE). – Arvoisa puhemies, rasismi ja muukalaisvihamielisyys ovat nostaneet päätään Euroopassa. Nämä ovat ikäviä tuulahduksia menneestä maailmasta, jonka jo uskoin jääneen taaksemme.

Meidän poliitikkojen tehtävänä olisi näyttää esimerkkiä ja mallia: rasismiin, muukalaisvihamielisyyteen ja kaikenlaiseen syrjintään pitää olla nollatoleranssi. Tämän periaatteen pitäisi päteä myös puhetapaan täällä parlamentissa. Tämä tietysti edellyttää, että ihmisyyttä kunnioitetaan ja ilman poikkeuksia. Omia perusvapauksia, kuten sananvapautta, ei voi käyttää niin, että yritetään mitätöidä toisen ihmisryhmän ihmisiä ja perusoikeuksia.

Olen iloinen, että parlamentin puhemies on ottanut käyttöön tiukan linjan ja että Euroopan parlamentin jäseniä rangaistaan, jos he pitävät rasistisen puheen. Toivottavasti tuleva puhemies noudattaa samaa tapaa.

  Τάκης Χατζηγεωργίου ( GUE/NGL). – Κύριε Πρόεδρε, θέλω να συγχαρώ κατ’ αρχήν τον κύριο King για την ομιλία του και όσους συναδέλφους κινήθηκαν προς την ίδια κατεύθυνση, διότι ήταν μια ομιλία βγαλμένη κατευθείαν από τα σπλάχνα του Διαφωτισμού. Όμως, κύριε King, το πρόβλημά μας είναι πως οι ρατσιστές, οι ξενοφοβικοί, δεν μας ακούν. Δεν έχουν επαφή μαζί μας. Η ομιλία σας μπορεί να φτάσει στα αφτιά όσων συμφωνούν μαζί μας. Οι υπόλοιποι έχουν ήδη χτίσει τη δική τους ταυτότητα. Είναι αποκλεισμένοι σε ένα εικονικό στρατόπεδο.

Τι μπορεί να γίνει; Χρειαζόμαστε κράτος κοινωνικό. Χρειάζεται να τους φέρουμε ξανά σε επαφή με το σύνολο της κοινωνίας. Αναφέρομαι βέβαια στους πολίτες και όχι στις εξουσίες που προάγουν το ρατσισμό. Πώς γίνεται αυτό; Κράτος κοινωνικό, πολιτεία κοινωνική, δουλειά για όλους, καλή και γρήγορη πρόσβαση σε συστήματα υγείας για όλους, πολιτεία κοινωνική, παιδεία σε όλα τα επίπεδα· κι ακόμα χρειαζόμαστε μέσα ενημέρωσης που να μην προάγουν τον λαϊκισμό, να μην είναι εξαρτημένα από τις πολιτικές εξουσίες. Αυτό χρειαζόμαστε, κύριε King, αλλιώτικα θα μας νικήσουν. Κοινωνία πολιτική!

  Γεώργιος Επιτήδειος ( NI). – Κύριε Πρόεδρε, η εμφανής αδυναμία πολιτικών κομμάτων αλλά και μεμονωμένων πολιτικών να αντιμετωπίσουν τα προβλήματα τα οποία έχει δημιουργήσει σε όλες τις χώρες της Ευρώπης, και κυρίως στην Ελλάδα, η αθρόα και ανεξέλεγκτη προσέλευση εκατομμυρίων παράνομων μεταναστών, τους ωθεί στο να δημιουργήσουν νέες έννοιες, να διαστρεβλώσουν παλιές και να προσπαθήσουν με τον τρόπο αυτό να πουν ότι θα αντιμετωπίσουν το θέμα. Έτσι, η αντίδραση παραδείγματος χάριν γονέων παιδιών στην Ελλάδα να δεχθούν στα σχολεία τους ανεμβολίαστα παιδιά παράνομων μεταναστών που μεταφέρουν πληθώρα ασθενειών ονομάζεται ρατσισμός. Η καταδίκη της παραβατικής συμπεριφοράς και της εγκληματικότητας των παράνομων μεταναστών ονομάζεται ξενοφοβία. Όταν λαμβάνονται μέτρα κατά των παρανομούντων λαθρομεταναστών, τότε είμαστε ακραίοι και έχουμε μισαλλοδοξία. Όλα αυτά έχουν σκοπό να δημιουργήσουν ένα σύμπλεγμα ενοχής στον κόσμο, ούτως ώστε να μην αντιδρά και γι’ αυτό άλλωστε ποινικοποιείται και η οποιαδήποτε αντίδραση. Με αυτό τον τρόπο όμως διχάζεται ο κόσμος και εφαρμόζεται ρατσισμός εναντίον των γηγενών κατοίκων της Ευρώπης.

(Încheierea procedurii „catch the eye”)

  Seán Kelly (PPE). – Mr President, on a point of order, you distributed the catch—the—eye on the basis of the groups in Parliament. Would it not be more logical to base it on the numerical strength of the groups? For instance, my group is five or six times larger numerically than other groups and, under the d’Hondt system which is often used in this Parliament, we should be given some consideration for extra speaking time under that system. That is something you may wish to answer now or reflect upon so that there will be greater equality under the d’Hondt system in catch—the—eye.

  President. – If you ask me, personally I would prefer to allow everybody to speak, and the fact that you are more than others does not mean that the others do not have the right to speak. This is my judgment. Maybe I’m wrong, we will certainly raise this with other colleagues because as far as I know there are no precise rules on who should get catch-the-eye. It is the prerogative of the President. Some other Presidents will probably have a different view but this is mine and I am trying to explain it, but thank you for your point of view. We do not want to transform this debate into another debate, but if you insist...

  Marek Jurek (ECR). – Nie chce zabierać głosu w debacie. Chcę tylko zwrócić uwagę, że między dwunastoma zgłoszeniami a siedmioma udzielonymi głosami jest tylko pięć minut różnicy, więc przy tak ważnej debacie dotyczącej dobra publicznego, wolności słowa naprawdę warto chyba skorzystać z procedury zgłoszeń z sali i przeprowadzić ją w całości, jeżeli jest tylko dwanaście zgłoszeń.

  President. – Yes, but sometimes we are under time pressure. I announced that we have this special session which starts at 11.30, so due to that we have to sacrifice and try to find a balance, but thank you.

  Julian King, Member of the Commission. – Thank you for organising this important debate and thank you to all who spoke. Can I just for one moment join Ms Bearder and Ms Dodds who recalled the tragic murder of Jo Cox, a Member of the British Parliament, and can I just salute her memory and her work promoting tolerance and inclusion.

As a number have said – Mr Moraes, Ms Guillaume, Ms Hohlmeier amongst others – we are bound together by our values. One of those values, a key value for me and for us all, is freedom of expression. We are not talking here about limiting freedom of expression. We’re talking about incitement to violence or hatred, which is a crime. Again, of course, we should have respect for the achievements of previous generations, our histories and our cultures. But we also need to be conscious of the lessons of history, the tendencies to intolerance, prejudice and fear, and those we must combat through promotion of tolerance and inclusion. And we need to work altogether, and with our Member States, to pursue that.

There have been a number of questions about what the Commission is doing with Member States, so I’ll answer that. In the course of the last year the Commission has initiated bilateral dialogue with 24 Member States with a view to ensuring full and correct transposition and implementation of the Framework Decision on Racism and Xenophobia that we’re discussing today. In the course of those discussions, I’m glad to say, positive progress has been reported in a number of Member States.

But there remains more to be done, as I said at the start of this debate. The Commission has begun pre-infringement proceedings against a number of Member States where there are still substantive gaps in their implementation of this framework decision. We’re going to continue to engage in a constructive discussion, obviously, with national authorities in line with the principle of sincere cooperation, but the Commission will not hesitate to use its power to launch infringement proceedings where these efforts prove unsuccessful. Because – as I said at the beginning, and as has been echoed throughout this debate – we are determined to ensure that everyone is able to enjoy their fundamental rights because we are all entitled to the respect of our rights to non-discrimination, to human dignity, to life, to integrity of the person and to protection from violence.

VORSITZ: RAINER WIELAND
Vizepräsident

  Ivan Korčok, President-in-Office of the Council. – Mr President, I would like to make two points in conclusion. First, Mr Moraes and Ms Lambert referred to the proposal for a horizontal equal treatment directive. As you know, the discussions in the Council are very complex due to the proposal’s intricacies and the requirement for unanimity. Nevertheless, the Slovak Presidency has worked hard since the start of its term and our intention is to present a progress report which we will submit to the Council on 8 December.

Secondly – and more importantly in my view – I would like to repeat what I said at the beginning, namely that hate crimes, racism and discrimination have no place in our societies and we have to fight them with resolve. I believe the problem that we have been discussing here this morning has two dimensions. On the one hand, we have a legal framework at EU level, the Charter of Fundamental Rights Framework Decision, and Member States of course have clear commitments that need to be implemented. But the second dimension of this is that I do not think we can be successful in fighting xenophobia and anti-Semitism successfully unless we mobilise our citizens to actively stand against those who are spreading hatred in Europe. To mobilize our citizens means, of course, raising awareness and showing courage – a civic courage – in protecting those who are victims of acts which we all know are clearly against the values we all share. I also believe that we have to bear this civic dimension in mind as well and not only focus on the role of institutions when we want to fight against these phenomena that clearly undermine our democratic societies.

Der Präsident. – Die Aussprache ist geschlossen.

  Petras Auštrevičius (ALDE), in writing. – During the last year Europe has seen a rise in racist, xenophobic and homophobic views in governments and among many citizens. Hate crimes on the basis of sex, religion, and race have been increasing in numbers and little has been done to combat the situation. Many European politicians and political campaigns have been spreading fear and intolerance through the minds of European citizens, enticing groups to attack people of other races or nationalities. These tendencies have been fuelled by such events as Brexit. After the campaign against migrants and the nationalistic ideology of the Brexit movement, a Polish citizen was killed in the UK.

Cyber hate speech provides individuals with a shroud of secrecy that further prevents them from receiving any type of punishment. The European Union has to respond to this situation. In June 2016 Commissioner Jourová announced the creation of a High Level Group on combating racism, xenophobia and other forms of intolerance; this is a vital step in the fight against this intolerance, but the fight must be pushed further. The fight has to span through the education sector and into the daily lives of our civil societies.

  Dominique Bilde (ENF), par écrit. – Comme tout le monde je ne peux que m’indigner des provocations, paroles ou actes racistes, xénophobes, homophobes ou intolérants. Malheureusement en la matière, la Commission et le Conseil, comme la plupart des gouvernants des États membres, sont aveuglés par une idéologie bien-pensante.

Par exemple, l’accusation de racisme est très prisée à gauche comme dans une incertaine droite à l’égard de quiconque lutte contre le communautarisme, l’immigration incontrôlée, le multiculturalisme, la dilution de l’identité, la défense du patrimoine culturel français ou européen ou le pillage de la sécurité sociale. Les antiracistes professionnels en ont usé, dans un usage souvent inapproprié, seulement destiné à discréditer l’autre ou en oubliant sciemment de qualifier de racisme ce qui doit l’être (racisme anti-blanc, anti-chrétiens ou anti-français, antisémitisme assumée de certaines populations…).

Cet antiracisme est désormais vidé de sa substance par les bienheureux du multiculturalisme et du dumping social. Ils l’utilisent surtout pour servir de caution morale afin de faire oublier les grandes affaires politico-financières et les véritables problèmes et aspirations des peuples.

  Miriam Dalli (S&D), in writing. – Hate speech is anything but free. It a tool of oppression, of dehumanisation – and this allowed homophobic rhetoric has led to the categorical murder, including suicide, of thousands. Homophobia tries to perpetuate the idea that you are less human than others based on aspects such as who you love, rather than how you love. Europe has a problem with hate. And many may say, these are empty calls for action, but how can you say that when this year alone 295 Europeans were murdered because they were trans or gender-diverse?

We still live in a Europe where being queer is sometimes still an act of bravery, and thousands of young Europeans are still terrified to live. They experience violence on public transportation, in our schools, in bathrooms, at the gym and more. Citizens do not deserve a Europe where they must hide themselves to feel safe. This is why I wholeheartedly support, welcome and thank the Maltese Presidency, which has pledged to bring the equality directive, currently blocked in Council, to the fore during its upcoming presidency.

  Laura Ferrara (EFDD), per iscritto. – Il contrasto agli episodi di incitamento all'odio e ai crimini di odio fondati su razzismo, xenofobia, omofobia e altre forme di intolleranza deve essere un obiettivo prioritario nel definire le politiche europee contro la discriminazione e nel settore della giustizia. In una Unione europea fondata sullo Stato di diritto, la democrazia e i diritti fondamentali continuano a verificarsi sia divisioni sociali sia la diffusione di un odio pericoloso e irrazionale verso minoranze, stranieri e in generale verso chi viene percepito come diverso. Manifestazioni di tali fenomeni riguardano anche la sfera pubblica e internet, ad opera sia di singoli individui sia di forze politiche che spesso strumentalizzano crisi socio-economiche. A livello sociale, culturale, informativo, oltre che penale, gli Stati membri devono avere un ruolo di primo piano nell'adottare misure idonee a prevenire, segnalare e perseguire quei reati e comportamenti intolleranti, violenti e discriminatori che minano la pacifica convivenza civile e offendono la dignità umana.

  Monika Flašíková Beňová (S&D), písomne. – Obmedzovaniu rasizmu či xenofóbie sa v uplynulých rokoch na rôznych úrovniach venovalo viacero koncepčných dokumentov, stratégií, chárt, či nariadení. Napriek tomu je šírenie nenávisti na vzostupe prakticky v celej Európskej únii. Z vyhlásenia Rady a Komisie by malo jednoznačne vyplynúť, aké ďalšie opatrenia pripravujú na zvrátenie tohto trendu. Existujúce regulácie na úrovni EÚ je potrebné prehodnotiť. Musíme poznať ich účinnosť, praktický vplyv, ako aj dôslednosť uplatňovania v jednotlivých členských štátoch. K zlepšovaniu situácie mnohokrát neprispievajú ani politici z tzv. štandardných strán. Zneužívaním citlivých tém sa snažia získavať lacné politické body. Robia tak napriek tomu, že by sa mali snažiť s nárastom nenávisti bojovať. Je to, bohužiaľ, viditeľné v mnohých európskych krajinách. Dôležité je pritom nepripustiť, aby spoločnosť ovládol strach a nenávisť. Šíritelia nenávisti, či už na sociálnych sieťach, ale aj v reálnom živote, nemôžu mať pocit beztrestnosti. Na ich konanie musíme primeraným spôsobom reagovať tak, aby sa prestala znižovať schopnosť ľudí rozoznávať, čo je zlé.

  Ildikó Gáll-Pelcz (PPE), írásban. – A rasszizmus elleni küzdelem a jogállamiságba vetett hitünk, az emberi méltóság, azaz végső soron a demokrácia melletti kiállásról szól. Arról, hogy egyenlő jogokkal rendelkező állampolgárként mindannyian alkotórészei vagyunk egy nagyobb dolognak, egy közösségnek. Kötelessége mindenkinek tiszteletben tartani az alapvető emberi jogokat, és fellépni a jogértések ellen. A faji megkülönböztetésnek már a csírája is elfogadhatatlan, ezért akkor is fel kell lépnünk ellene, ha egy baráti beszélgetésben, politikai beszédben, vagy jogszabályban bukkan fel. A kulturális sokszínűséget értékként kell kezelni, és szembe kell szállnunk minden olyan törekvéssel, amely megosztásra, szembeállításra, bűnbakképzésre sarkallná embertársainkat. A rasszizmus, a faji előítélet a táptalaja mindannak a rossznak, amelyet ember az ember és az emberiség ellen elkövethet. Tanuljunk a történelmünkből! Világszerte erősödik egyes embercsoportok kirekesztése, és ez ellen közös akarattal és bátor szembenézéssel lehet fellépni.

  Bruno Gollnisch (NI), par écrit. – Votre débat incantatoire sur la prétendue montée « du racisme de la xénophobie, de l’homophobie, de l’intolérance en Europe » est qu’une occasion de plus de tenter de culpabiliser la légitime réaction populaire.

Personne en Europe n’est raciste au sens étymologique: partisans de la domination d’une race sur une autre. Quelques-uns peut-être sont xénophobes, à force de devenir étrangers dans leur propre pays, sans y avoir jamais consenti. Mais ce sentiment est commun à tous les peuples qui ressentent une présence étrangère excessive.

En vérité, vous voulez brider le mécontentement qui monte. Vous multipliez les lois liberticides. Rien qu’en France: loi Pleven, qui interdit de critiquer l’immigration; loi Gayssot qui interdit toute critique des dogmes officiels sur l’histoire contemporaine; loi Perben qui interdit de préférer la famille naturelle aux unions homosexuelles; loi Taubira qui interdit toute relativisation de l’esclavage, mais seulement d’origine européenne.

Votre discours est rempli des poncifs haineux habituels. Mépris des classes populaires rétives au mondialisme. Appels à la répression au nom de... la tolérance! Culpabilisation des seuls Européens. Heureusement votre logorrhée n’a aucune prise sur la réalité.

  Jaromír Kohlíček (GUE/NGL), písemně. – Je zvláštní, že některé kroky oficiálně podnikané Komisí i jinými organizacemi ve prospěch menšin (lhostejno zda národnostních, náboženských, LGBT či jiných) mají za následek silný nárůst negativních reakcí. Tyto reakce směřují jak proti beneficientům, neboli adresátům těchto podpůrných opatření, tak proti orgánům či organizacím, které tato opatření přijímají, lhostejno zda se jedná o místní, regionální, národní či nadnárodní. Patrně hlavním problémem je, že v dnešní společnosti se na všech úrovních vytratil pocit nutnosti „plnit své povinnosti vůči společnosti“. Pokud chybí takový pocit, pokud občané, aby mohli uplatňovat svá práva, nepovažují za nutnost nejdříve plnit své povinnosti vůči společnosti (rodině, regionu, národu), potom nutně dochází k dezintegraci společnosti. To ostatně vidíme názorně zejména v posledních 30 letech, zvláště v průmyslově vyspělých státech. Tam totiž tento negativní vývoj probíhá obzvlášť zřetelně. Vše začíná tím, že si řada politiků plete demokracii s anarchií a že již malé děti ve školce se dozvídají o svých právech dítěte, ale nikdo je neseznamuje s tím, že mají též nějaké povinnosti. Důsledkem tohoto stavu je nárůst extrémních směrů v politice, jak jej vidíme v posledních letech prakticky ve všech zemích EU. Směšování tolerance a podpory, jak v řadě svých návrhů předvádí Evropská komise, tuto situaci jen zhoršuje.

  Igor Šoltes (Verts/ALE), pisno. – Boj proti rasizmu in ksenofobiji je izziv, ki terja širši odziv, saj je na žalost v zadnjem obdobju oboje v porastu. Pozdravljam napoved komisarke Jourove o ustanovitvi delovne skupine na visoki ravni za boj proti rasizmu, ksenofobiji in drugim oblikam nestrpnosti. Je pa kljub temu še vedno zaskrbljujoče dejstvo, da sta rasizem in ksenofobija na pohodu, pogosto pa ju spremljajo še homofobija, seksizem ter druge oblike sovraštva in nestrpnosti.

Žal se k rasizmu in ksenofobiji vse bolj zatekajo tudi politične stranke in načrtno ščuvajo proti prosilcem za azil in priseljencem, med drugim tudi državljanom EU iz drugih držav članic. Zato mora EU jasno ter glasno obsoditi vse oblike nestrpnosti, rasizma in rasne ter druge diskriminacije.

Listina Unije o temeljnih pravicah na podlagi načela, da so vsi ljudje rojeni svobodni ter imajo enako dostojanstvo in enake pravice, izrecno prepoveduje kakršnokoli diskriminacijo. Družba, ki ignorira, spodbuja ali izvaja diskriminacijo, utemeljeno na rasnem ali drugačnem razlikovanju, je disfunkcionalna in prepletena s tveganji.

Menim, da morajo biti države članice še posebej pazljive, da se izogibajo rasni diskriminaciji, ko obravnavajo tuje državljane ob vstopu in izstopu na nacionalno ozemlje, saj s tem dajejo zgled svojim državljanom, ta pa mora biti pozitiven in ne negativen.

  Miguel Viegas (GUE/NGL), por escrito. – Muito se fala sobre o racismo, a xenofobia, a homofobia, o sexismo e outras formas de intolerância. Mas aqueles que falam, vertendo lágrimas hipócritas de crocodilo, são muitas vezes os principais responsáveis pelo ressurgimento destas questões na Europa. De forma não inocente, mistura-se racismo, xenofobia e intolerância com religião, terrorismo e fanatismo, como se as questões sociais, do desemprego e da exploração não estivessem na base de todos estes fenómenos.

Daí o nosso combate por uma outra Europa. A outra Europa dos trabalhadores e dos povos nascerá da sua luta e da vontade livre e soberana dos povos. Derrotará o racismo, a xenofobia, as teorias reacionárias e afirmará a amizade entre os povos. Essa outra Europa será tão mais viva e justa quanto mais forte for a afirmação do direito ao desenvolvimento soberano e ao progresso social, será tão mais unida quanto mais iguais entre si forem os seus Estados soberanos.

  Beatrix von Storch (EFDD), schriftlich. – Diese Debatte ist eine Scheindebatte. Die EU und ihre Institutionen – so auch dieses „Parlament“ – sind Experten in selektiver Toleranz, wenn es um die Bekämpfung von Rassismus, Fremdenfeindlichkeit, Homophobie und anderen Formen von Intoleranz geht. Hier wird ständig mit zweierlei Mass gemessen. Wenn eine konservative Regierung ihr Wahlprogramm, für das sie demokratisch ins Amt gewählt wurde, umsetzen will, dann manipuliert Brüssel mit „Grundrechte-Mechanismen“, „Rechtsstaatlichkeitsprozeduren“ und „blauen Briefen“, vor allem gegen konservative Regierungen in Mittel- und Osteuropa. Wenn jedoch in Frankreich der sozialistische Innenminister mit Tränengas auf friedlich demonstrierende Familien mit Kinderwagen schießen lässt, dann beschäftigt das zwar den Menschenrechtsrat der Vereinten Nationen, nicht jedoch die linksliberale EU-Kommission. Wenn – auch wieder im sozialistisch regierten Frankreich – das Parlament einen weitreichenden Maulkorberlass gegen Vereine, die sich bei der Schwangerenberatung für Frauen in Not einsetzen, erlassen will, dann schließen die Merkel-Freunde der EU-Kommission die Augen. Die Grundrechteagentur muss abgeschafft werden. Sie ist ein ausgelagerter Arm der EU-Kommission. Dieses Instrument der LGBT-Lobby fördert die Gender-Ideologie. Zeigen Sie mir ein einziges Beispiel für eine gelungene Aktion der Grundrechteagentur zugunsten des Gemeinwohls. Finden Sie nichts? Dann sollten Konsequenzen gezogen werden: keine Klientelpolitik der EU mit dem Steuergeld der Allgemeinheit.

3. Положението в Демократична република Конго (разискване)

  Der Präsident. – Als nächster Punkt der Tagesordnung folgt die Aussprache über die Erklärung der Vizepräsidentin der Kommission und Hohen Vertreterin der Union für Außen- und Sicherheitspolitik zur Lage in der Demokratischen Republik Kongo (2016/3001(RSP)).

  Federica Mogherini, VPC/HR. – Monsieur le Président, cette année, le Parlement européen s'est déjà penché par deux fois sur la situation critique en République démocratique du Congo (RDC), avec ses résolutions des mois de mars et de juillet. Le Conseil, pour sa part, a déjà adopté des conclusions à deux reprises cette année également.

La RDC sera une nouvelle fois à l'ordre du jour de la réunion du Conseil des affaires étrangères, le 12 décembre. Il s'agit d'un pays énorme aux défis gigantesques. Dans le même temps, son potentiel est immense, du point de vue des ressources naturelles, bien sûr, mais encore plus sur le plan du potentiel humain et de l’attractivité culturelle.

Depuis de nombreuses années, l'Union européenne a manifesté sa solidarité à l’égard des populations de l'est du pays. Nous engageons notre aide humanitaire pour un million et demi de personnes déplacées, pour les réfugiés, les femmes victimes de violences sexuelles, utilisées comme armes de guerre. C'est ainsi que plus de 20 partenaires humanitaires ont investi près de 40 millions d'euros cette année. Nous œuvrons aussi à la recherche de solutions aux causes profondes des conflits, non seulement à travers les futures réglementations européennes sur les minerais liés aux conflits, mais aussi par l'appui au processus de Kimberley pour la transparence dans l'exploitation des diamants et par l'appui à l'initiative de la conférence régionale des pays des Grands Lacs contre l'exploitation illégale des ressources naturelles.

L'Union européenne est aussi engagée dans la lutte contre l'impunité dans l'est du Congo. Nous soutenons le travail de la Monusco et du Haut-commissaire des Nations unies aux droits de l'homme.

Je tiens aussi à rappeler l'importance que revêtent, pour la gouvernance du pays, nos missions PSDC, désormais achevées dans les domaines de la police et de l'armée, à savoir EUPOL et EUSEC. J'ai voulu souligner cet engagement en RDC, même si la situation politique nous a amenés à revoir l'utilité de notre partenariat.

Aujourd'hui, le seul moyen d’assurer la stabilité en RDC, c'est de garantir une transition démocratique pour la première fois dans son histoire. Un net apaisement de la situation pourrait être obtenu si le président Kabila confirmait sans ambiguïté qu’il respectera la limite des mandats et que la constitution actuelle restera en vigueur pendant la période transitoire, et ce sans modification.

Déroger au délai constitutionnel n'est envisageable que sur la base d'un accord véritablement inclusif, qui puisse déboucher sur une période de transition pacifique et aussi brève que possible. C'est pourquoi l'Union européenne a soutenu un cadre de dialogue facilité par l'Union africaine. L'accord politique qui en a résulté le 18 octobre risque cependant de ne pas satisfaire cette attente.

Le risque de violence à l'échéance du 19 décembre est important, surtout après la répression sanglante des 19 et 20 septembre, qui a laissé dans les rues de Kinshasa plus de 50 morts. Un rapport du Bureau des Nations unies pour les droits de l'homme signale clairement la responsabilité de l'appareil sécuritaire de l'État. Avec d'autres partenaires internationaux, nous avons demandé une enquête indépendante sur ces événements.

Depuis les conclusions du Conseil du 23 mai et du 17 octobre, qui s’inscrivent d’ailleurs dans le droit fil de la résolution du Parlement du mois de mars, l'Union européenne a rappelé la responsabilité individuelle qui incombe aux responsables des institutions chargées de la justice et de la sécurité d’agir dans le strict respect de l'état de droit et des droits de l'homme. Malheureusement, la répression d'opposants et de membres de la société civile incluant des arrestations largement injustifiées, la fermeture ou le brouillage des émissions radio, y compris de RFI, se sont poursuivis ces dernières semaines.

Dans les jours qui viennent, le Conseil annoncera sa décision sur les premières mesures restrictives. Mais notre action n'en restera pas là. D’abord, nous continuerons à soutenir pleinement les efforts de la conférence des évêques du Congo pour rendre l'accord politique plus robuste et plus inclusif. Nous appelons à la fois le gouvernement et l'opposition à coopérer de manière constructive dans ce sens.

Ensuite, l'Union européenne lance un appel clair au nouveau gouvernement pour qu'il respecte les droits de l'homme et les libertés fondamentales et qu'il assure une sécurité sans répression. L'Union européenne s'engage également avec ses partenaires à œuvrer pour que le cycle électoral, et en particulier la commission électorale, soient renforcés. Une commission électorale qui ne jouit ni de la confiance des acteurs congolais, ni de celle de ses partenaires, ne pourra pas remplir ce rôle. C'est uniquement dans un tel contexte, et sur la base d'un accord réellement inclusif, que l'Union européenne pourra envisager d'apporter un soutien financier aux élections. L'Union européenne poursuivra une concertation étroite avec la région, l'Union africaine et les voisins de la RDC. Je me suis entretenue avec plusieurs de ces représentants récemment, et je sais qu'ils partagent la même inquiétude et les mêmes objectifs de voir s’opérer une transition démocratique et pacifique.

Enfin, le rôle du Conseil de sécurité de l'ONU et de la Monusco restera crucial. Nous encourageons le gouvernement à s'engager davantage dans une collaboration effective sur le terrain entre les forces armées de la RDC et la Monusco.

La République démocratique du Congo a sans doute un lien particulier avec l'Europe. C'est notre histoire, c’est notre intérêt dans la stabilité de toute la région des Grands Lacs, ce sont les relations entre nos peuples qui sont en jeu. Ce pays a connu une violence qui ne peut pas être oubliée. Seul le retour au dialogue et au compromis peut empêcher de nouvelles violences. La population de la RDC aspire tout simplement à s'impliquer dans le futur de son pays. Seule une véritable démocratie peut répondre à cette demande. L’avenir de la République démocratique du Congo est indissociable de celui de toute la région et du continent tout entier.

  Mariya Gabriel, au nom du groupe PPE. – Monsieur le Président, Madame la Haute représentante, chers collègues, la dernière fois que nous avons parlé de la République démocratique du Congo dans cette assemblée, je me souviens avoir appelé au refus de l'impuissance, du fatalisme et du silence face à la trajectoire qui se dessinait de plus en plus clairement. Cette trajectoire doit changer. Il est temps d'être déterminé et décisif.

Dans la résolution commune qui sera adoptée, à une large majorité je l'espère, nous appelons à ce qu'enfin, des sanctions ciblées soient prises à l'égard des responsables de la répression violente et de l'impasse politique en RDC.

Ces sanctions doivent aussi servir d'avertissement et de rappel à tous les acteurs politiques quant à leurs responsabilités, au premier rang desquelles la participation à une sortie de crise et la prévention des violences.

La deuxième remarque que je souhaite faire concerne plus particulièrement le dialogue politique. Nous saluons la médiation de l'Union africaine et les efforts de la CENCO pour élargir le consensus autour d'une transition politique.

Il est crucial que tout accord vers une transition inclue un calendrier raisonnable assorti d’échéances précises pour la réalisation des différents éléments qui la composent. Parallèlement au processus politique, il faut tout faire pour réduire le potentiel de violence dans le pays. Pour cela, il est nécessaire que nous continuions à assurer un appui renforcé à la réforme du secteur de la sécurité.

Enfin, comme nous le soulignons dans la résolution, nous devons accroître les capacités de l'Union en matière de médiation et travailler au niveau local pour faire redescendre la pression et canaliser les frustrations vers un vrai projet pour la RDC.

  Maria Arena, au nom du groupe S&D. – Monsieur le Président, Madame la Haute représentante, je vous remercie pour votre engagement en Afrique, et particulièrement dans la région des Grands Lacs.

Vous l’avez dit, la situation politique actuelle est dangereuse, et elle l’est surtout pour les populations qui, depuis des années, subissent la violence en République démocratique du Congo. Or, ces derniers mois, cette violence n’a fait qu’augmenter et le risque est qu’elle augmente encore davantage.

Oui, la transition est importante, vous l’avez dit. Mais cette transition doit s’opérer sur la base d’un accord inclusif et, comme vous l’avez dit, le travail de la CENCO est important pour pouvoir s’engager dans ce dialogue effectivement inclusif et respectueux de la constitution, faut-il le rappeler.

Oui, il faut une CENI indépendante, qui assure effectivement l’organisation de ces élections. Mais surtout, il faut aussi lutter contre l’impunité. Cette résolution que nous présentons ici, au Parlement, avec une liste de noms qui, effectivement, ont été repris à la fois par les États-Unis et par l’ONG «Human Rights Watch», dit qu’il faut des sanctions ciblées à l’encontre de ces personnes. C’est ce que nous voulons faire passer ici comme message fort.

  Charles Tannock, on behalf of the ECR Group. – Mr President, Madam High Representative, with its abundance of natural resources and strategic location at the heart of Africa, it’s a tragedy that the DRC is associated with little but corrupt governance, conflict and instability. Having been subjected to 32 years of Mobutu’s tyranny, in which he robbed the country of vast amounts of money, imposed an authoritarian regime and saw the country fall into a state of near—lawlessness, bequeathing to the world the term ‘kleptocracy’ for his government, we now find ourselves in 2016 faced again with the prospect of a president that refuses to be bound by constitutional term limits and stand down, which is of course is a great alarm to the European Union.

Having served two terms after succeeding to the presidency at the young age of 29, Kabila Jr. is now seeking to become a Mobutu II. In the myriad of hotspots around the world, it’s tempting for some to dismiss the current constitutional crisis in Kinshasa as a problem that the European Union and Member States can ill afford to spend much time on. Whilst it’s right that we allow the African Union to take a lead on this and support the mediation of the former Prime Minister of Togo, Edem Kodjo, we should also remind ourselves of the deep divisions that exist within the Democratic Republic of Congo and the potential for bloody conflict that this volatile situation could lead to if left unresolved.

  Hilde Vautmans, namens de ALDE-Fractie. – Voorzitter, “Kabila, sache-le, ton mandat est fini!”. Dat is wat men momenteel hoort in Congo. “Kabila, besef dat je mandaat voorbij is!”, op manifestaties, in sportstadia... En weet u, mevrouw Mogherini, dat baart mij het meeste zorgen. We weten dat die mensen die dit scanderen, dat de mensen die nu getoond worden met die zinnen op de social media, dat die er waarschijnlijk aan het einde van dit jaar niet meer zullen zijn. Die zullen vermoord worden, die zullen opgesloten worden. De repressie is daar dagelijkse kost voor onze Congolezen.

En vandaar dat ik het heel belangrijk vind als u een sterk signaal zou afgeven. Ik vond uw inleiding heel moedig, zeer concreet. Ik vind onze resolutie to the point. We willen dat de rust terugkeert, we wijzen op de verantwoordelijkheid van president Kabila. Een president moet mensen beschermen, moet veiligheid bieden, moet niet onderdrukken. Wij als Europa moeten zorgen dat de mensen die ginds wandaden plegen hier bij ons niet binnen mogen. Wij moeten zorgen dat de verantwoordelijken voor het gerecht worden gebracht.

Mevrouw Mogherini, ik vind het heel belangrijk dat wij nu vόόr 19 december – want daar is alles op gefocust en die datum staat in veel agenda's – moeten zorgen dat rond die periode de rust terugkeert. En hoe kunnen we dat doen? We moeten zorgen dat de journalisten en de opposanten vrijgelaten worden, we moeten zorgen dat die datum van de verkiezingen bepaald wordt.

Collega's, het is bijna Nieuwjaar. Ik denk dat ieder van ons bijna bezig is met de nieuwjaarswensen, de nieuwjaarskaarten, goede voornemens. Ik heb eigenlijk maar één wens en dat is dat we amani geven aan de Congolezen, amani, vrede, het mooiste wat we elkaar kunnen wensen op Nieuwjaar.

  Maria Lidia Senra Rodríguez, em nome do Grupo GUE/NGL. – Senhor Presidente, começarei condenando a repressão que se está a dar na República Democrática do Congo contra as manifestações pacíficas e contra as pessoas pela sua militância política, ou por lutarem pela defesa dos direitos humanos, e também condenando a responsabilidade da União Europeia na espoliação dos recursos naturais da República Democrática do Congo.

Pedimos a libertação imediata e incondicional de todas as pessoas detidas arbitrariamente, assim como o respeito pela liberdade de expressão, de reunião e de manifestação. Pedimos o fim de todas as violências e da violação dos direitos humanos, o fim das violações em massa das mulheres como arma de guerra e o fim do recrutamento de crianças. Pedimos à União Europeia que ponha fim à espoliação dos recursos e permita ao país desenvolver-se com base nos mesmos.

Pedimos também que aumentem os apoios sob forma de doações para atender às necessidades urgentes da população. Apelamos igualmente à realização de um inquérito internacional para investigar as acusações de cumplicidade entre os planos de ajustamento estrutural, o apoio financeiro das instituições financeiras internacionais... (o Presidente retira a palavra à oradora).

  Michèle Rivasi, au nom du groupe Verts/ALE. – Monsieur le Président, Madame la Haute représentante, j’ai apprécié votre discours, mais je crois qu’il va falloir être plus ferme. En effet, le président Kabila est à la fin de son second mandat et la constitution congolaise lui a interdit de se présenter pour un troisième mandat.

Pour se maintenir au pouvoir, il avait déjà essayé de modifier la constitution en 2015, mais il s’était ravisé face à la mobilisation légitime de la société civile contre ce coup d’État institutionnel.

Aujourd’hui, il cherche à imposer son maintien au pouvoir en repoussant sans cesse la date des élections. Cela est inacceptable et ce n’est pas en nommant un premier ministre de l’opposition qu’il parviendra à légitimer son maintien, alors que la répression se fait chaque jour plus forte contre les opposants au régime, les manifestations pacifiques et les journalistes, au prix de nombreuses vies humaines.

Les arrestations arbitraires font craindre une crise politique majeure. Le chaos nous guette dans un pays déjà affaibli par une instabilité systémique. C’est pourquoi on devrait appeler le gouvernement congolais, de façon ferme, à libérer tous les prisonniers politiques dans un geste d’apaisement.

L’Europe doit aider le peuple congolais à faire respecter sa constitution et empêcher Kabila de mener une politique du fait accompli.

Nous avons des moyens en notre possession. Nous devons activer l’article 96 de l’accord de Cotonou et adopter des sanctions ciblées, du gel des visas à celui des avoirs des proches du pouvoir.

L’Europe a cautionné le dialogue national, qui a été une véritable mascarade. Il est temps de réagir et de taper du poing sur la table si nous voulons être cohérents avec les accords qui nous lient à la République démocratique du Congo.

  Fabio Massimo Castaldo, a nome del gruppo EFDD. – Signor Presidente, onorevoli colleghi, questa è la quarta volta che ci troviamo a parlare della situazione della Repubblica democratica del Congo e al di là delle nostre risoluzioni credo che le nostre parole comuni siamo ancora ben lungi da porre in essere quegli sforzi che invece dovremmo compiere. Non abbiamo ancora adottato quell'importantissima legislazione sui minerali di conflitto, che potrebbe finalmente permettere di esercitare una pressione forte, anche su quelle multinazionali che in questo momento appoggiano regimi di fatto quasi dittatoriali come quello che abbiamo in questo momento. Un presidente che vuole portare avanti un colpo di Stato costituzionale, che non accetta ancora, di riportare il paese a libere elezioni.

E nel frattempo, nella sola regione del Nord Kivu, abbiamo avuto 1 100 persone uccise e 1 500 persone rapite. Io ricordo ancora le parole e l'insegnamento di Denis Mukvege, nostro premio Sacharov nel 2014, quando parlava del corpo delle donne, come un campo di battaglia. Cosa è cambiato? Ancora ben poco, dobbiamo arrivare ad avere azioni incisive, sanzioni forti e individuali nei confronti dei responsabili governativi di queste atrocità e soprattutto dobbiamo riportare questo paese a libere elezioni, che possano veramente far ritornare questo paese una Repubblica democratica.

(Il Presidente ritira la parola all'oratore.)

  Jean-Luc Schaffhauser, au nom du groupe ENF. – Monsieur le Président, Madame la Haute représentante, chers collègues, à lire les résolutions, je vois se répéter un scénario qui tue l’Afrique. Un dirigeant ne plaît plus, donc il doit partir. Un nouveau doit prendre sa place pour nous servir et se servir. Vous me direz: «Et la constitution?» Certes, mais elle n’a pas été rédigée et adoptée par les Congolais.

Que Kabila soit critiquable, c’est certain, mais qui dira la vérité? Qui a mis Kabila en place? Qui montrera le rôle du Rwanda dans cette crise? Kagame n’est pas condamné et Kabila devrait l’être? Qui parlera des millions de morts pour le diamant, les terres rares et autres minerais de cette région pour les intérêts des sociétés belges, allemandes et des puissances extérieures? Admettrez-vous enfin que les problèmes africains sont l’affaire des Africains et que les nations africaines ont le droit à la non-ingérence pour leur stabilité.

Oui à la transition inclusive; pour cela, il faut du temps.

  Bogdan Brunon Wenta (PPE). – Panie Przewodniczący! Wysoka Pani Przedstawiciel! Prezydent Kabila od dwóch lat wykorzystuje wszystkie możliwe środki techniczne i administracyjne, aby pozostać przy władzy po wygaśnięciu konstytucyjnego mandatu, za wszelką cenę. Na podstawie porozumienia z częścią opozycji wybory prezydenckie zostały przesunięte na kwiecień 2018 r.

W efekcie jego działań wzrosło napięcie polityczne, niepokój wśród mieszkańców, łamane są prawa człowieka, każdy o tym wie. Istnieje zakaz zgromadzeń w Kongo, włącznie z użyciem siły wobec pokojowych demonstrantów, z aresztowaniami oraz ograniczeniem wolności mediów. Należy podjąć wyraźne działania mające na celu zapewnienie przestrzegania konstytucji oraz zagwarantowanie demokratycznych, przejrzystych, terminowych wyborów tak szybko, jak to możliwe. Ważne, aby zaangażowane w ten proces podmioty polityczne przyczyniły się do prowadzenia pokojowego i konstruktywnego dialogu, aby uniknąć pogłębienia obecnego kryzysu politycznego oraz powstrzymać falę przemocy. Ta rezolucja na pewno jest ważnym sygnałem politycznym, dlatego istotne jest, aby uzyskała poparcie całego Parlamentu.

  Elena Valenciano (S&D). – Señor Presidente, muchas gracias, señora Mogherini, por su compromiso y su trabajo con la República Democrática del Congo, que aquí todos valoramos mucho.

Hoy es el Día Mundial de la Lucha contra el Sida y hay muchos expertos que afirman que el sida surgió en Kinsasa en 1920. Hoy sigue siendo una de las principales causas de muerte en la República Democrática del Congo, porque la gente no tiene acceso ni a las pruebas ni a los medicamentos.

Hablamos de la República Democrática del Congo, una vez más, y estamos cada vez más preocupados porque las cosas no avanzan con la velocidad que debieran teniendo en cuenta la enorme inestabilidad que vive el país, que vive la región, y el enorme sufrimiento que padecen los ciudadanos y ciudadanas del Congo.

Hoy el Parlamento Europeo lanza un mensaje concreto, esta vez con mucha fuerza, con un amplio apoyo en toda la Cámara, para que se adopten sanciones contra responsables de la represión brutal de los últimos tiempos en el Congo. Denme dos segundos para citar sus nombres: Kalev Mutond, John Numbi, el general Kampete, Gabriel Amisi y Célestin Kanyama. Estos...

(El Presidente retira la palabra a la oradora)

  Mark Demesmaeker (ECR). – Voorzitter, wollige taal is niet aan president Kabila besteed. Die heeft duidelijke taal nodig en duidelijk, dat klinkt zo: mijnheer Kabila, we verwerpen uw pogingen om u vast te klampen aan de macht. We verwerpen de beslissing om de verkiezingen uit te stellen tot april 2018. We steunen de eis van het middenveld en de oppositie: verkiezingen vόόr het einde van 2017.

Kabila kan geen deel van de oplossing meer zijn. De aanstelling van Samy Badibanga tot eerste minister is een doorzichtige manoeuvre. Ofwel treedt Kabila af en organiseert verkiezingen voor een interim-president, ofwel start hij een inclusieve dialoog waarbij hij een oplossing aanreikt. Daarom steunen we de bemiddelingspogingen van de bisschoppenconferentie Cenco. Woorden zijn echter niet voldoende.

Waarom starten we niet onmiddellijk de procedure krachtens artikel 96 van de Cotonou- overeenkomst? Waarom geen gerichte sancties voor ambtenaren en legerfunctionarissen voor de schendingen van hun burger- en mensenrechten en tot slot natuurlijk het grotere plaatje: vrede en veiligheid kunnen in Congo alleen gegarandeerd worden in een dialoog van de landen in het gebied van de Grote Meren.

  James Carver (EFDD). – Mr President, this year has proved to be a massive test for the viability of democracy in the Democratic Republic of Congo (DRC). It is a crying shame that a land of such beauty, diversity and untapped wealth has become synonymous with the idea of a failed state. It is an even greater shame that the actions of one man could possibly plunge this country back into civil war. President Kabila must respect the principles set out in the Congolese Constitution and allow proper democratic elections to take place once his mandate is up.

I was heartened by last week’s UN Security Council reports on their visits to the DRC and Angola. It would appear, in particular, that their visit to the troubled eastern region has brought some political stability, and the welcome intervention of Angola in its dual role of Security Council member and Chair of the International Conference on the Great Lakes Region is to be warmly welcomed.

Of course, sanctions against individuals implicated in the atrocities is a necessary tool, as is the financial support that the international community provides to the DRC, but I strongly hope that the visit by the Security Council will encourage the Kabila administration to honour its democratic obligations and provide a peaceful and inclusive transition.

  Cristian Dan Preda (PPE). – Monsieur le Président, dans le débat sur la RDC que l’on a eu au mois de mars, j’avais exprimé mon espoir que le président Kabila ne cède pas à la tentation de rester au pouvoir à tout prix, ignorant ainsi les limites fixées par la constitution, et j’avertissais sur le risque que le pays ne sombre dans la violence.

Malheureusement, la violence et la répression des manifestations de l’opposition sont une réalité, et je crois qu’il ne faut pas simplement les condamner, mais recourir à des sanctions, comme Mme Rivasi l’a mentionné.

Au-delà de cette réaction, il faut aussi penser aux leçons qu’on peut tirer de la crise en RDC. Nous sommes justement en train de travailler, dans le cadre de l’Assemblée parlementaire paritaire ACP-UE, sur un rapport concernant les limites des mandats présidentiels.

Il y a trois points que je voudrais souligner. Il faut, dans un premier temps, je crois que l’Europe soutienne des institutions solides, pas des hommes politiques forts en Afrique; il faut, deuxièmement, promouvoir un consensus des élites politiques sur l’inviolabilité du principe des limites du mandat; et, enfin, il faut mieux utiliser le dialogue politique dans le cadre de l’accord de Cotonou avant que ces crises ne surgissent.

  Cécile Kashetu Kyenge (S&D). – Monsieur le Président, Kalev Mutond, administrateur général de l'Agence nationale de renseignement de la République démocratique du Congo, John Numbi, ancien inspecteur général de la police congolaise, le général Ilunga Kampete, commandant de la Garde républicaine, Gabriel Amisi, commandant de l'armée dans la région occidentale du pays, Célestin Kanyama, chef de la police de Kinshasa; ces hommes, parmi beaucoup d'autres, sont responsables d'avoir confisqué la démocratie en RDC, réprimé violemment la liberté de manifester, et empêché une transition pacifique et constitutionnelle du pouvoir, ce qui justifie des sanctions ciblées.

La tenue d'élections libres, fiables et transparentes dans le respect de la constitution et du droit international, dans les plus brefs délais, constitue la seule voie pour mettre fin à la crise politique et humanitaire que traverse la RDC.

Redonnons un futur à la RDC, les jeunes congolaises et congolais doivent se réapproprier tous les instruments de la démocratie.

Je remercie la haute représentante de son engagement.

Catch-the-eye-Verfahren

  Νότης Μαριάς ( ECR). – Κύριε Πρόεδρε, η κατάσταση στον τομέα των ανθρωπίνων δικαιωμάτων στη Λαϊκή Δημοκρατία του Κονγκό εξακολουθεί να επιδεινώνεται, ενώ η απόφαση του Καμπιλά να επεκτείνει τη θητεία του στον προεδρικό θώκο έχει προκαλέσει θύελλα αντιδράσεων από την αντιπολίτευση. Έτσι η σεξουαλική βία, ο περιορισμός της ελευθερίας έκφρασης, είναι καθημερινό φαινόμενο, ενώ συχνή είναι η βία της αστυνομίας απέναντι στους ακτιβιστές και στους αντιφρονούντες. Παράλληλα, οι παράνομες δραστηριότητες ορισμένων πολυεθνικών εταιρειών στο Κονγκό οδηγούν τη χώρα ακόμη περισσότερο στην αποσταθεροποίηση.

Αν υπάρχει κάτι που μπορεί να κάνει η Ευρώπη για να προστατεύσει τον λαό του Κονγκό είναι να βρει μια πολιτική λύση που θα επιτρέπει σε κάθε πολίτη και σε κάθε ειρηνική οργάνωση της κοινωνίας των πολιτών να ασκεί το δικαίωμα της έκφρασης, της ελευθερίας της έκφρασης, του συνεταιρίζεσθαι, χωρίς να υπάρχει φόβος διώξεων και συλλήψεων, ενώ πρέπει επίσης να σταματήσουν οι παράνομες δραστηριότητες κάποιων ευρωπαϊκών πολυεθνικών στη χώρα και να επιβληθούν κυρώσεις σε αυτούς οι οποίοι παραβιάζουν τα ανθρώπινα δικαιώματα.

(Ende des Catch-the-eye-Verfahrens)

  Federica Mogherini, VPC/HR. – Signor Presidente, onorevoli deputati, vorrei ringraziare quest'Aula e in particolare i membri del Parlamento europeo che con costanza, lungo tutti questi mesi, hanno portato il tema della Repubblica democratica del Congo all'attenzione dell'Aula, ma anche delle altre istituzioni europee. Questo, in particolare, così come altri temi su cui lavoriamo in Africa e sulla nostra politica estera e di sicurezza comune più complessivamente, ma questo è un tema su cui il lavoro del Parlamento europeo e il lavoro del Consiglio, il lavoro della Commissione stanno andando, mano nella mano. E sarà così anche in queste settimane.

Io non traggo conclusioni politiche da questo nostro scambio, ho visto la vostra risoluzione, ne abbiamo parlato con alcuni di voi in questi giorni, sapete bene che il tema della Repubblica democratica del Congo sarà di nuovo sull'agenda del Consiglio affari esteri tra due settimane e questa vostra risoluzione, questo nostro dibattito, questo lavoro, che insieme stiamo facendo, informerà sicuramente la discussione dei ministri degli esteri e le decisioni che spetterà ai ministri degli esteri dei 28 Stati membri prendere anche in quell'occasione. Sarà il 12 dicembre, pochi giorni prima una data importante per la Repubblica democratica del Congo. Una decisione che, chiaramente, io non posso qui anticipare, ma che certamente beneficerà delle discussioni, delle decisioni che quest'Aula prenderà su questo tema.

Vorrei sottolineare un punto che l'onorevole Preda sottolineava e chi mi trovo molto d'accordo, il fatto cioè che questo lavoro si inserisce in un lavoro più ampio, che stiamo facendo con i nostri partner africani, per rafforzare la visione della democrazia che loro stessi stanno cercando di affermare nel loro continente, basata cioè sulla forza dei sistemi democratici più che sulla forza di singoli uomini al potere. Questa è la strada che l'Africa stessa ha scelto di intraprendere, questa è la strada che noi stiamo accompagnando.

  Der Präsident. – Zum Abschluss der Aussprache wurden gemäß Artikel 123 Absatz 2 der Geschäftsordnung sieben Entschließungsanträge eingereicht.

Die Aussprache ist geschlossen.

Die Abstimmung findet heute, 1. Dezember 2016, um 11.30 Uhr statt.

Schriftliche Erklärungen (Artikel 162 GO)

  Ivan Jakovčić (ALDE), napisan. – Situacija u Demokratskoj Republici Kongu izuzetno je ozbiljna te prijeti rast političke nestabilnosti zbog odgađanja izbora od strane sadašnjeg predsjednika Kabile. Organizacije civilnog društva u više navrata ukazale su na to da se stanje ljudskih prava i slobode izražavanja pogoršalo, te da je stopa nasilja porasla. Smatram da je politička nestabilnost štetna prvenstveno za stanovništvo, te da se samim time pogoršava stanje ekstremnog siromaštva koje već duže vrijeme obilježava Kongo. Držim da je potrebno razviti dijalog i pronaći miroljubivo zajedničko rješenje vlasti i opozicije, te pridržavati se međunarodnih standarda i sporazuma kada je riječ o temeljnim pravima. Europska unija može svakako pružiti prikladne alate i instrumente kako bi se pokrenuli prodemokratski procesi i dala podrška borcima za ljudska prava.

  Ilhan Kyuchyuk (ALDE), in writing. – Unfortunately, the political situation in the Democratic Republic of Congo (DRC) continues to be unstable due to increasing political tensions in the country. Less than three weeks before the 19 December deadline marking the end of President Joseph Kabila’s constitutionally mandated two-term limit, he still has not made any clear commitment as to when, or even if, he will step down.

Meanwhile Congolese authorities have been heavily criticised for human rights violations, a crackdown on political opponents and an onslaught on press freedoms, as illustrated by the murder of a journalist working for the state broadcaster RTNC and the blocking of the signals of radio stations such as Radio France Internationale, Voice of America, the BBC, the Belgian French-language station RTBF and the United Nations station Radio Okapi.

In this context, I call on the Congolese authorities, and particularly President Kabila, to protect and respect the rights of all citizens of the DRC in strict compliance with the country’s constitutional law and international law, and to stop immediately the ongoing bloody crackdown on political opposition and civil society. Furthermore, I call on the EU to take all necessary measures to protect the rights and freedoms of all citizens of the DRC.

  Monica Macovei (ECR), în scris. – Alegerile din Congo au fost amânate spre beneficiul președintelui deja ales de două ori, Joseph Kabila. Constituția limitează președintele la două mandate; Kabila a încercat deja să schimbe Constituția pentru a-și prelungi mandatul. Aceste întârzieri ale alegerilor au provocat agitație în întreaga țară. Kabila a numit un lider al opoziției în funcția de prim-ministru, doar că acest lucru nu a avut cine știe ce impact pentru a elimina tensiunile. Alegerile amânate au declanșat demonstrații care s-au soldat cu o represiune brutală. Operațiunea de menținere a păcii a ONU în RDC se pregătește pentru o criză. Grupurile pentru drepturile omului critică înrăutățirea situației în ceea ce privește libertatea de exprimare și de asociere. Într-adevăr, instabilitatea politică provoacă haos în țară și agravează sărăcia și continuă starea de nesiguranță. Fac apel ca președintele Kabila să respecte constituția RDC și să demisioneze la sfârșitul mandatului său. Alegerile ar trebui să aibă loc la data de 19 decembrie, așa cum au fost planificate inițial. Cei închiși pe nedrept în timpul demonstrațiilor ar trebui să fie eliberați, iar guvernul trebuie să oprească utilizarea forței împotriva manifestanților. Alegerile pașnice și transparente vor contribui la progresul și dezvoltarea RDC.

  Urmas Paet (ALDE), kirjalikult. – Kongo DVs on olukord aina pingelisem seoses president Kabila soovimatusega võimult lahkuda vastavalt ettenähtud korrale. Viimastel nädalatel toimunud rahutused on toonud inimohvreid, suletud on meediakanaleid, inimesi peetakse ebaseaduslikult kinni ning vaesuses elavate ja toiduabi vajavate inimeste hulk aina kasvab. Aafrika Liit ja ka EL peavad enda kasutuses olevate vahenditega tagama selle, et valimised toimuksid siiski õigeaegselt kooskõlas Kongo põhiseaduse ja demokraatia, valimiste ja valitsemise Aafrika hartaga. Oluline on, et kõik poliitilised osalised astuksid võimalikult kiiresti rahumeelsesse ja konstruktiivsesse dialoogi. ELil on võimalik võtta vastu sanktsioonid nende kõrgemate ametnike vastu, kes vastutavad meeleavalduste vägivaldse mahasurumise ja poliitilise ummikseisu eest, ning ta peaks seda tegema. Ka Euroopa Arengufondist rahastamist Kongos tuleb tähelepanelikult jälgida ja vajadusel võtta meetmeid.

  Bart Staes (Verts/ALE), schriftelijk. – Ik steun deze resolutie over de situatie in de DRC ten volle, die president Kabila oproept om de gemaakte beloften na te leven. Volgens de grondwet moeten presidentiële verkiezingen gehouden worden in 2016 en kan een president niet voor een derde termijn aanblijven. De Congolese regering stopt zich weg achter de zogenaamde onmogelijkheid om kieslijsten op basis van het bevolkingsregister aan te maken, en wil de verkiezing met vier jaar uitstellen.

Sinds januari 2015 vielen honderden doden, treden de autoriteiten hardhandig op tegen betogers en oppositie en worden mensen onrechtmatig achter de tralies gezet. Media worden gekortwiekt, spontane stakingen breken uit. De situatie in DRC gaat fel achteruit en er zijn diverse meldingen van ernstige mensenrechtenschendingen. In het oosten van Congo blijven de brutaliteiten (verkrachtingen, kindsoldaten,...) schering en inslag, veelal ingegeven door conflicten omtrent natuurlijke hulpbronnen en mineralen.

Ondanks diverse engagementen en beloften van de overheid, blijven de resultaten bedroevend. Deze resolutie stelt president Kabila onomwonden verantwoordelijk voor de zorgwekkende situatie in zijn land en roept hem op dringend de grondwet na te leven, verkiezingen uit te schrijven, vrijheid van mening (en manifestaties opnieuw) toe te laten en de democratie én de rechtstaat te respecteren, zoals afgesproken in de Cotonou-akkoorden.

4. Състав на Парламента: вж. протоколи

(Die Sitzung wird um 10.45 Uhr unterbrochen und um 11.00 Uhr wieder aufgenommen.)

VORSITZ: MARTIN SCHULZ
Präsident

5. Тържествено заседание - Тунис

  Le Président. – Monsieur le Président Béji Caïd Essebsi, Madame la Vice-présidente et Haute représentante Mogherini, bienvenue, Monsieur le Président du Conseil en exercice, Monsieur le Ministre, bienvenue, Mesdames et Messieurs, mes chers collègues, nous avons l'immense honneur d'accueillir aujourd'hui au Parlement européen le président de la République de Tunisie.

Monsieur le Président, laissez-moi vous dire l'émotion qui est la mienne de vous retrouver un an après notre dernière rencontre, à Tunis. Je tiens à vous renouveler ma gratitude pour l'accueil chaleureux qui m'a été réservé dans votre beau pays.

Monsieur le Président, en ce début de séance, je me permets, avec deux jours de retard, de vous féliciter pour votre anniversaire, vous, qui êtes né le 29 novembre 1926. Comme vous m'avez demandé de ne pas dire «90e anniversaire», je dis neuf, zéro!

(Vifs applaudissements)

M. le Président Béji Caïd Essebsi m'avait dit: «Président, ne dites pas 90, dites neuf, zéro». C'est ainsi que je l’ai dit, Monsieur le Président.

Monsieur le Président de la République, vous êtes ici parmi vos amis et vos partenaires. Vous êtes ici entouré par tous ceux qui portent dans leur cœur l'avenir démocratique de la Tunisie. En cinq ans, le parcours de votre pays vers la démocratie a été exceptionnel. Votre pays s'affirme aujourd'hui comme un modèle de pluralisme et de tolérance où sont garantis dans la constitution l'état de droit, les libertés individuelles et l'égalité entre tous. À une époque où les populistes agitent les peurs et le rejet, la Tunisie nous envoie ce message fort.

Monsieur le Président, chers collègues, au cours de ma visite officielle à Tunis et à Sousse, j'ai pu me rendre compte de l'ampleur des défis économiques, sociaux et sécuritaires auxquels la Tunisie démocratique fait face au quotidien. Je suis néanmoins rentré avec la ferme conviction que votre pays, malgré toutes ces difficultés, possède une grande richesse: je veux parler de ces forces vives, jeunes, formées, créatives, prêtes à œuvrer pour l'avenir prospère de la Tunisie. C'est là un atout considérable sur lequel vous pouvez compter pour mener les grandes réformes attendues. Ces réformes redonneront la confiance aux citoyens tunisiens, aux investisseurs locaux et aux partenaires étrangers, comme l'a montré, hier, la conférence économique dans votre pays. Sur ce chemin, la Tunisie n'est pas seule. La conférence internationale sur l'investissement, qui s'est tenue en début de semaine à Tunis, en fait clairement la démonstration.

Soyez assuré, Monsieur le Président, que le Parlement européen suivra de près les engagements pris par l'Union européenne et ses États membres.

Nous célébrons cette année les 40 ans d’une coopération bilatérale qui a fait de l'Europe votre premier partenaire commercial, et nous en sommes fiers. Mais nous avons décidé d'aller plus loin encore. Nous avons pris l'engagement politique de construire avec vous un partenariat privilégié parce que nous pensons qu'il est temps de traduire de manière durable, tangible et diversifiée, le caractère stratégique et irréversible de nos relations. Ce n'est plus une question de solidarité mais bien l'affirmation d'une vision commune de notre avenir.

Monsieur le Président, les jeunes des deux côtés de la Méditerranée n'ont jamais été aussi bien formés. Ils partagent les mêmes aspirations: apprendre, voyager, s'engager, vivre dignement et s'épanouir dans leurs études et dans leur travail. Nous avons la responsabilité historique de répondre à leurs attentes légitimes. À cet égard, je me félicite du lancement de la nouvelle initiative de l'Union européenne pour la jeunesse, qui montre notre volonté de soutenir le développement des talents, des ressources et de la mobilité pour les jeunes tunisiennes et tunisiens. C'est là le meilleur investissement que nous puissions faire pour le bien-être et la cohésion de toute la société. Nous ne pouvons plus nous permettre de livrer aux idéologies meurtrières des jeunes qui n'ont plus d'espoir.

Ensemble, nous pouvons déjouer les scénarios noirs des extrémistes de tous bords. Ensemble, nous pouvons démontrer que les valeurs universelles se conjuguent de la même manière en Tunisie et en Europe. Permettez-moi, à cet égard, de saluer l'initiative que vous avez prise en lançant, depuis le magnifique musée du Bardo, la déclaration de la Tunisie contre le terrorisme, pour la tolérance et la solidarité entre les peuples, les cultures et les religions.

Soyez assuré de la fidélité de notre engagement aux côtés de la Tunisie, de sa jeunesse, de son peuple et de ses autorités.

Je vous remercie à nouveau, Monsieur le Président, de nous faire l'honneur de votre présence.

(Vifs applaudissements)

  Beji Caid Essebsi, Président de la République de Tunisie. – Monsieur le Président, Mesdames et Messieurs les Députés, je vous remercie pour votre invitation. C'est un honneur pour mon pays, et c'est un privilège pour moi-même de m'adresser directement aux parlementaires et, à travers eux et elles, aux États et aux peuples qu'ils représentent.

Je voudrais donc, au nom de mon pays et de mon peuple, transmettre à l'Europe, à l'Union européenne, et à travers vous, Mesdames et Messieurs les députés, à vos États et à vos peuples, un message d'amitié, de solidarité et de confiance de la part de la Tunisie.

La Tunisie se présente à vous aujourd'hui sous un nouveau visage parce ce que notre peuple a lutté pour engager dans notre pays un processus démocratique.

Vous savez que nous avons maintenant une constitution moderne, une constitution pour un État civil, sans référence religieuse ou dogmatique. Cela étant, nous avons aussi un peuple à majorité musulmane, et nous pensons que l'islam bien connu, bien appliqué, n'est pas incompatible avec la démocratie. C'est même un élément porteur pour engager notre pays dans cette voie.

Nous avons donc une constitution, un président élu au suffrage universel, nous avons un parlement pluriel, avec 16 partis, c'est la première fois dans notre histoire depuis 60 ans, et nous avons un gouvernement qui est adoubé par une majorité très importante au sein de notre parlement, à savoir 168 voix sur 217, ce qui est sans précédent.

Donc, de ce point de vue, la Tunisie se présente sous un nouveau visage et avec de nouvelles perspectives, mais, de toute façon, nous ne pouvons que travailler encore plus dur pour la cohésion de notre peuple, pour justement arriver à vaincre les défis qui se dressent devant nous: le défi du terrorisme, celui du sous-développement, de la représentation à l'extérieur. Nous sommes optimistes, raisonnablement optimistes, et nous allons nous atteler à cela.

Je voudrais donc profiter de cette occasion heureuse pour rendre un hommage sincère au Parlement européen pour son soutien et sa solidarité à l'égard de la Tunisie, et ce dès les premiers jours qui ont suivi le tournant historique de notre révolution du 14 janvier 2011. Les nombreuses visites et missions de parlementaires européens en Tunisie ainsi que l'adoption de résolutions sur la Tunisie – notamment la dernière, en date du 14 septembre 2016 – illustrent parfaitement cet intérêt marqué du Parlement européen pour la réussite de l’expérience démocratique tunisienne.

Ma profonde reconnaissance s'adresse également aux différents groupes politiques ainsi qu'aux membres du Parlement européen qui ont pris part aux missions d'observation des élections en 2011 et 2014, et qui ont été les témoins privilégiés du nouvel apprentissage démocratique en Tunisie.

Ma présence parmi vous aujourd’hui témoigne également de ma gratitude envers toutes les institutions de l’Union européenne et les peuples d’Europe que vous représentez ici, pour leur engagement sincère aux côtés de la Tunisie et de son processus démocratique.

La visite à Bruxelles que j’entreprends aujourd’hui intervient à un moment historique et fortement symbolique pour les relations tuniso-européennes, qui célèbrent cette année le 40e anniversaire du premier accord de coopération de 1976, couronné par la tenue de rencontres au plus haut niveau entre la Tunisie et l’Union européenne.

Monsieur le Président, Mesdames et Messieurs, je viens donc dans cette enceinte transmettre un message d’amitié du peuple tunisien à tous les peuples d’Europe que vous représentez. La Tunisie qui se trouve à l’extrême nord de l’Afrique septentrionale, toute proche de l’Europe, a toujours considéré le continent européen comme une zone d’ancrage naturelle.

Cette proximité avec l’Europe a profondément marqué notre histoire depuis 3000 ans. Le sort de la Tunisie a été de tous temps lié à celui de l’Europe. Nous en avons subi les influences et parfois même les vicissitudes et l’occupation, mais la Tunisie a toujours su maintenir des liens étroits et harmonieux avec l’Europe et ses peuples, et s’est toujours tournée vers l'avenir plutôt que de regarder vers le passé. Ces liens doivent constituer le socle sur lequel nous devons bâtir aujourd’hui une relation stratégique encore plus forte entre la Tunisie et l’Europe, à la hauteur des défis et des enjeux actuels.

La révolution du 14 janvier a ouvert un nouveau chapitre de l’histoire de la Tunisie. Le peuple tunisien s’est soulevé de manière pacifique et spontanée, sans aucun référent idéologique ou religieux, contre l’ordre établi et le despotisme. Ce soulèvement était porté par des jeunes en quête de dignité et de liberté. Il n’aurait pas été possible sans les sacrifices des martyrs qui ont payé de leur vie leur aspiration à la liberté, au respect de la dignité humaine et à des conditions de vie meilleures.

Le peuple tunisien a, en effet, osé une rupture. Il s’est engagé dans un processus de transition politique et de modernisation qui s’inscrit dans le prolongement du mouvement réformiste initié dès la moitié du 19e siècle par des précurseurs comme Kheireddine Pacha, et suivi au 20e siècle avec Moncef Bey, Tahar Haddad, Habib Bourguiba et bien d’autres.

La Tunisie n’a-t-elle pas été l’un des premiers pays, et en tout cas le premier pays arabe, à avoir aboli l’esclavage en 1846 et à promulguer, avec le pacte fondamental, la première constitution politique en terre d'islam, en 1861? Puis il y a eu la constitution de 1959, une constitution qui, justement, garantissait la liberté aux êtres humains en Tunisie. C’est donc une constitution des droits de l'homme, en avance sur son temps par rapport à d’autres pays.

Elle fut également la première à accorder un statut unique aux femmes, avec la promulgation du code du statut personnel en 1956, au lendemain de l’indépendance. La place de la femme tunisienne fait figure d’exception aujourd’hui dans le monde arabo-musulman. On nous critique peut-être un peu à cause de cela dans certaines parties du monde, mais tel est notre choix et notre fierté.

La Tunisie réformiste s’est appuyée sur une lecture éclairée et modérée de la religion et s’est opposée à toute doctrine rigide ou extrémiste. Cette spécificité tunisienne conforte aujourd’hui notre marche irréversible vers un modèle démocratique auquel sont attachées toutes les composantes de la société politique dans notre pays. La Tunisie est déterminée à prouver au monde entier et à tous ceux qui ont la phobie de l’islam, que l'islam n’est pas incompatible avec la démocratie.

C’est ainsi que nous avons œuvré à l’adoption, en janvier 2014, de cette constitution moderne conçue pour un peuple musulman, et qui reprend globalement les mêmes principes que la charte des droits fondamentaux de l’Union européenne.

Les élections libres et transparentes qui ont eu lieu la même année ont permis de consolider le processus démocratique par la mise en place, notamment, d'institutions constitutionnelles, dont la dernière en date est le conseil supérieur de la magistrature, qui garantit l'indépendance de la magistrature dans notre pays.

Bien évidemment, ce chemin n’a pas été aisé, loin de là. Au lendemain des élections de 2011, le pays a connu une grave crise politique et identitaire, qui aurait pu créer un profond schisme au sein de la société tunisienne et faire déraper le processus démocratique. Mais l’attachement des Tunisiens à leur modèle sociétal, tel qu’il a été façonné au fil de notre histoire, et le refus d’un nouvel autoritarisme au nom de la religion, ont permis de remettre la transition démocratique sur les rails.

D’ailleurs, l’initiative que j’ai prise en 2012 en créant un parti rassemblant différentes sensibilités politiques résolument orientées vers la modernité, s’inscrit dans cet esprit. Les divergences et les clivages au sein de la classe politique ont pu être dépassés grâce à une approche tunisienne singulière basée sur le dialogue, le compromis et le consensus ainsi qu’à l’implication des forces vives de ce pays.

Cette démarche a été reconnue par la communauté internationale et a valu une distinction internationale au Quartet du dialogue national, qui s’est vu décerner le prix Nobel de la paix en 2015.

Monsieur le Président, Mesdames et Messieurs, au-delà des avancées enregistrées sur le plan politique en matière de droits de l’homme et de démocratie, la Tunisie doit répondre à des défis socio-économiques et sécuritaires.

Comme vous le savez, la Tunisie est le seul pays du voisinage méridional à avoir engagé une profonde transformation politique et économique, et à livrer en même temps une lutte implacable contre le terrorisme.

La transition démocratique a un coût, et celui-ci se ressent dans les secteurs de l’activité socio-économique. Ce coût s’est traduit, en particulier, par une forte dégradation des indicateurs macro-économiques. Alors que, durant la décennie précédente, la Tunisie affichait une croissance annuelle moyenne de 5 %, elle ne dépasse plus aujourd’hui les 1,5 %.

Enfin, pour permettre à notre économie de recouvrer sa vigueur et accélérer la cadence des réformes, j’ai pris l’initiative, comme vous l'avez indiqué tout à l'heure Monsieur le Président, de constituer un gouvernement d’union nationale dirigé par des jeunes compétents, avec une forte participation féminine. Les postes les plus importants actuellement en Tunisie sont occupés par des femmes. Ce gouvernement, soutenu par les principaux partis politiques et organisations nationales, s’attelle à la mise en œuvre des grandes réformes indispensables pour bâtir un modèle de croissance durable et inclusif. D’ailleurs, le plan de développement quinquennal 2016-2020 s’inscrit largement dans cette politique.

La récente adoption du code des investissements confirme notre engagement à doter l’économie tunisienne d’un cadre propice à l’investissement national et étranger. Je me réjouis que la conférence «Tunisia 2020» qui vient de s’achever, hier seulement, ait repositionné la Tunisie sur la carte internationale des investissements.

Je tiens à exprimer particulièrement mon appréciation à nos partenaires européens, qui ont contribué au succès de cet évènement économique majeur. Les contrats signés et les engagements formulés à cette occasion, témoignent de la confiance renouvelée vis-à-vis de la Tunisie et de son potentiel économique.

La Tunisie dispose d’atouts indéniables à même de lui permettre de sortir de cette crise économique difficile. Il n’en reste pas moins que la transition économique demeure fragile et sujette à des défis considérables. L’exception tunisienne doit être soutenue davantage, tout comme d’autres pays en leur temps ont été soutenus dans leur processus démocratique.

Monsieur le Président, Mesdames et Messieurs, la Tunisie a toujours entretenu avec l’Union européenne des liens solides et étroits. Premier pays ayant conclu un accord d’association avec l’Union européenne en juillet 1995, la Tunisie a fait de son rapprochement avec l’Union une constante de sa politique étrangère et un choix stratégique.

Nos relations ont connu un nouvel élan depuis 2011, qui s’est concrétisé en 2013 par un partenariat privilégié, censé permettre un rapprochement encore plus poussé entre la Tunisie et l’Union européenne, avec laquelle elle partage désormais les mêmes valeurs démocratiques. C’est donc tout naturellement que la Tunisie considère l’Union européenne, son premier partenaire, comme son principal soutien pendant cette phase délicate.

À cet égard, nous nous félicitons de l’appui important qu’a apporté l’Union européenne au succès des premières phases de la transition en Tunisie. Nous saluons particulièrement les nouvelles mesures annoncées récemment dans la communication conjointe de la haute représentante de l’Union et vice-présidente de la Commission européenne, pour renforcer davantage ce soutien au cours des prochaines années.

Cependant, nous estimons, et je m’excuse de le dire, que les instruments traditionnels de coopération demeurent insuffisants pour accompagner les remarquables transformations entreprises dans notre pays. Notre pays qui vit, en effet, une expérience inédite dans sa région, est en droit d’aspirer à un traitement différencié de la part de son premier partenaire.

Nous apprécions, à cet égard, le fait que le Parlement européen ait pris conscience de l’ampleur du soutien attendu pour consolider le succès de cette expérience en proposant, dans sa récente résolution, des mesures d’appui significatives en faveur de la Tunisie comparables à la mise en place d’un plan Marshall ainsi que la conversion de la dette en projets d’investissements.

Nous espérons que cette initiative trouvera un écho favorable auprès des autres institutions européennes et des États membres pour la mobilisation d’un appui conséquent qui soit à la hauteur des enjeux et des défis auxquels fait face notre pays. Un tel appui est désormais essentiel pour accompagner la Tunisie et l’aider à franchir cette étape cruciale de son histoire.

Monsieur le Président, Mesdames et Messieurs, notre région est secouée par des crises importantes et traversée par le doute et l'incertitude. Dans ce contexte, certains sont tentés par le repli sur soi, le refus de l'autre et la violence. Les questions sécuritaires et migratoires sont des préoccupations constantes et constituent des enjeux stratégiques qui appellent une intensification du dialogue et une coopération renforcée pour apporter des réponses communes.

En Tunisie, nous construisons notre démocratie dans un contexte régional tourmenté en raison de la situation dans un pays voisin, la Libye, et des menaces sécuritaires liées au trafic frontalier d’armes et aux tentatives d’infiltration d’éléments terroristes.

La Tunisie est prise pour cible par les terroristes car son modèle démocratique et socioculturel est aux antipodes de leur vision obscurantiste. Nous sommes déterminés à faire face à ce fléau qui frappe aveuglément, sans distinction de race ou de religion. La Tunisie se trouve aux avant-postes de la lutte contre le terrorisme et mérite d’être soutenue pleinement dans ses efforts. Notre réussite dans ce combat ne manquera pas de contribuer également à la sécurité de l’Europe.

À mon initiative, la Tunisie a adopté, le 18 novembre dernier, un manifeste baptisé «Déclaration de Tunis contre le terrorisme et pour la tolérance et la solidarité entre les peuples, les cultures et les religions». Nous avons annoncé l’adoption de ce texte à l’occasion de l’inauguration, au musée du Bardo, d’une exposition intitulée «Lieux saints partagés», qui illustre le vécu spirituel méditerranéen commun.

En inaugurant cette exposition en présence de familles de victimes d’actes terroristes, je voulais également rappeler que la Tunisie est une terre ancestrale de tolérance, d’hospitalité et de pluralité culturelle et religieuse.

Il est donc indispensable aujourd’hui de promouvoir davantage les valeurs du dialogue et de la tolérance et de replacer la dimension humaine au cœur de nos relations.

Notre appartenance à l’espace méditerranéen commun nous impose de rappeler au monde les vertus de l’ouverture et du dialogue. De par sa vocation, son histoire antique et sa géographie, notre mer commune doit redonner goût au brassage des cultures et des civilisations et redevenir ce trait d'union qui relie les espaces et les hommes, et non une frontière qui les sépare.

Cet espoir doit être porté en premier lieu par les jeunes des deux rives. Nous devons ainsi veiller à ce que la jeunesse occupe une place prioritaire dans notre coopération future. Nous nous félicitons, à cet égard, des initiatives de coopération mises en place par l’Union européenne dans le domaine de la jeunesse, de l’enseignement supérieur et de la recherche scientifique.

Pour conclure, je voudrais insister sur le fait que nous préférons parler d’exception tunisienne plutôt que de modèle tunisien. Notre expérience démocratique qui a franchi d’importantes étapes reste malgré tout fragile.

Cette expérience a plus que jamais besoin d’un soutien fort des partenaires européens car le succès de la démocratie tunisienne est non seulement dans l’intérêt de la Tunisie, mais également dans l'intérêt de l’Europe. Une Tunisie démocratique forte et prospère contribuera à stabiliser le voisinage sud de l’UE.

Voilà le message de confiance et d'amitié que je voulais livrer ici au Parlement européen.

Enfin, je tiens à réitérer mes remerciements les plus chaleureux au Parlement européen de m’avoir offert l’opportunité de m’adresser à ses honorables membres et, à travers eux, aux peuples amis qu’ils représentent et que j’invite à venir nombreux visiter la Tunisie libre et démocratique parce que la situation sécuritaire y est actuellement très comparable à celle de l'Europe.

***

  Ana Gomes (S&D). – Mr President, colleagues must have seen a horrendous leaflet that has been dropped in Aleppo, saying that people should run away or be bombed because the world has forgotten them. I think we should send a clear message that we have not forgotten the people of Aleppo. I ask you to sign, before the end of today, this letter urging EU leaders to demand at the UN General Assembly that a special prosecutor be appointed to investigate war crimes and crimes against humanity in Syria and specifically in Aleppo.

(Applause)

  Janice Atkinson (ENF). – Mr President, I would like to raise a point of order under Rule 186. In the debate this morning on combating racism, xenophobia, homophobia and the rest of it, I would like to raise a complaint against Vice-President Paşcu, a Socialist, who took a personal position in applauding Catherine Bearder this morning.

Under Rule 22(3), ‘The President may speak in a debate only to sum up or to call speakers to order. Should he wish to take part in a debate, he shall vacate the chair and shall not reoccupy it until the debate is over.’ He reprimanded me for facts in my speech, whereas Ms Bearder quoted subjective opinions, not facts, inciting racial hatred and hatred against others. He should step down as a Vice-President as he cannot be trusted to provide impartiality.

(Applause from certain quarters)

  Doru-Claudian Frunzulică (S&D). – Mr President, 1 December is the National Day in Romania. It is the anniversary of 98 years since the Great Union Day of all Romanian provinces into a unitary Romanian state. Romania, as a responsible Member of the European Union, promotes peace, stability and cooperation. As well as this, we are looking forward to further integration within the European Union states. Please join me in wishing Romania a Happy Birthday and sending congratulations to all Romanians.

(Applause)

  Marek Jurek (ECR). – Niedawne, przedstawiane w ostatnich dniach, żałobne deklaracje pana przewodniczącego Junckera wywołały wiele protestów na tej sali. Oczywiście ja się z nimi solidaryzuję. Biorąc pod uwagę, że mamy przysłowie „de mortuis nihil nisi bonum”, uważam, że przede wszystkim dzisiaj – w tych dniach, kiedy pewien dyktator jest tak powszechnie wychwalany – powinniśmy uczcić minutą ciszy tysiące ofiar kubańskiego komunizmu. I prosiłbym pana przewodniczącego o ogłoszenie tej minuty ciszy, żebyśmy mogli w ten sposób przypomnieć tych ludzi, którzy albo cierpieli z powodu represji, albo mieli po prostu przetrącone życie z powodu tyranii, w której musieli żyć.

  Der Präsident. – Herr Kollege! Wenn Sie sich jetzt zur Geschäftsordnung melden wollen, warten Sie bitte mal. Wir hatten hier einen Geschäftsordnungsantrag, das war der von Frau Atkinson, und der war berechtigt. Alle anderen sind ja Erklärungen politischer Art. Das lasse ich gerne zu. Aber wenn Sie debattieren wollen, dann setzen Sie das auf die Tagesordnung und machen Sie normale Debatten. Doch missbrauchen Sie nicht die Abstimmung, um hier Ersatzdebatten zu führen.

(Beifall)

Sie, Herr Kollege, sind jetzt der letzte. Danach lasse ich keine weiteren Geschäftsordnungsanträge zu, wenn Sie sich nicht auf die Geschäftsordnung beziehen. Also sagen Sie bitte, welchen Punkt zur Geschäftsordnung Sie gerne ansprechen wollen.

  Seb Dance (S&D). – Mr President, I wanted to raise the fact that today is World AIDS Day and, I wanted to pay tribute to the victims of HIV and AIDS ...

(Objections from certain quarters)

... and I wanted to ask this House to show its appreciation to end the stigma for those living with HIV.

(Applause from certain quarters)

  Der Präsident. – Das war zwar auch nicht zur Geschäftsordnung, aber absolut berechtigt.

6. Време за гласуване

  Der Präsident. – Als nächster Punkt folgt die Abstimmungsstunde.

6.1. Митнически кодекс на Съюза, по отношение на стоки, които са напуснали временно митническата територия на Съюза по море или по въздух (A8-0329/2016 - Maria Grapini) (гласуване)

– Vor der Abstimmung:

  Maria Grapini (S&D). – Domnule președinte. În primul rând vreau să mulțumesc raportorilor și tuturor grupurilor politice care au înțeles urgența modificării articolului 136 privind Codul Vamal, care se aplică din 1 mai 2016. De aceea, sper ca astăzi, această modificare în regim simplificat, acest raport să fie votat. Așa cum a motivat și Comisia, în conformitate cu actuala formă a articolului 136, autoritățile relevante din statele membre nu au temei juridic pentru a aplica dispozițiile referitoare la notificarea sosirii unei nave maritime sau aeronave, transportarea și prezentarea mărfurilor în vamă atunci când sunt descărcate sau transportate. Din acest motiv, absența unei reglementări juridice, a unui temei juridic, ar putea duce la insecuritate, la netaxarea și neaplicarea măsurilor fiscale, la lipsa controalelor sanitare și, evident, la riscuri legate de mărfurile care ajung în porturi.

Vă mulțumesc și urez și eu „La mulți ani!” țării mele pentru că nu pot să fiu alături de români, sunt aici în Parlament. Vă mulțumesc și sper să fie votat raportul.

  Der Präsident. – Meine Damen und Herren, vor allen Dingen die Kolleginnen und Kollegen, die sonst immer so viel Wert auf die Geschäftsordnung legen! Die Geschäftsordnung sieht ausdrücklich vor, dass vor einer Schlussabstimmung der Berichterstatter oder die Berichterstatterin für zwei Minuten das Wort ergreifen kann. Das hat Frau Grapini jetzt getan. Sie hat genau eine Minute und zehn Sekunden gesprochen. Ich weiß nicht, warum Sie sich jetzt darüber so aufregen, wo Sie sonst immer so auf die Geschäftsordnung pochen.

(Beifall)

6.2. Основни информационни документи за пакети с инвестиционни продукти на дребно и основаващи се на застраховане инвестиционни продукти, по отношение на датата на прилагане на регламента (A8-0356/2016 - Pervenche Berès) (гласуване)

6.3. Споразумение между ЕС и Кирибати за премахване на визите за краткосрочно пребиваване (A8-0334/2016 - Mariya Gabriel) (гласуване)

6.4. Споразумение между ЕС и Соломоновите острови за премахване на визите за краткосрочно пребиваване (A8-0336/2016 - Mariya Gabriel) (гласуване)

6.5. Споразумение между ЕС и Микронезия за премахване на визите за краткосрочно пребиваване (A8-0337/2016 - Mariya Gabriel) (гласуване)

6.6. Споразумение между ЕС и Тувалу за премахване на визите за краткосрочно пребиваване (A8-0333/2016 - Mariya Gabriel) (гласуване)

6.7. Споразумение между ЕС и Маршаловите острови за премахване на визите за краткосрочно пребиваване (A8-0335/2016 - Mariya Gabriel) (гласуване)

6.8. Фонд „Солидарност“ на Европейския съюз: оценка (A8-0341/2016 - Salvatore Cicu) (гласуване)

6.9. Становище на Съда на ЕС относно съвместимостта с Договорите на Споразумението между Съединените американски щати и Европейския съюз относно защитата на личната информация във връзка с предотвратяването, разследването, разкриването и наказателното преследване на престъпления (B8-1304/2016, B8-1305/2016) (гласуване)

6.10. Споразумение между САЩ и ЕС относно защитата на личната информация във връзка с престъпления (A8-0354/2016 - Jan Philipp Albrecht) (гласуване)

– Vor der Abstimmung:

  Jan Philipp Albrecht (Verts/ALE). – Mr President, the following vote is on a remarkable historic breakthrough. For the first time in history, the United States of America is entering into a binding international agreement on data protection standards. This House has been asking for this for many years, and has achieved a remarkable success by getting judicial redress for the data protection rights of EU citizens in the United States. Finally, we have this agreement. I thank the shadows and the Commission very much for their persistent work towards getting the United States to agree to this step forward, and I hope that you will all give your content to this agreement.

6.11. Етапно споразумение за икономическо партньорство между ЕС и Гана (A8-0328/2016 - Christofer Fjellner) (гласуване)

6.12. Мобилизиране на маржа за непредвидени обстоятелства през 2016 г. (A8-0347/2016 - José Manuel Fernandes) (гласуване)

6.13. Проект за коригиращ бюджет № 4/2016: Актуализация на бюджетните кредити, за да се отразят последните развития по въпроси, свързани с миграцията и сигурността, намалението на бюджетните кредити за плащания и за поети задължения (A8-0350/2016 - José Manuel Fernandes) (гласуване)

6.14. Проект на коригиращ бюджет № 5/2016: прилагане на решението за собствените ресурси (A8-0348/2016 - José Manuel Fernandes) (гласуване)

6.15. Мобилизиране на средства от фонд „Солидарност“ на ЕС за оказване на помощ на Германия (A8-0352/2016 - Monika Hohlmeier) (гласуване)

6.16. Проект на коригиращ бюджет № 6/2016, придружаващ предложението за мобилизиране на средства от фонд „Солидарност“ на ЕС за оказване на помощ на Германия (A8-0349/2016 - José Manuel Fernandes) (гласуване)

6.17. Мобилизиране на маржа за непредвидени обстоятелства през 2017 г. (A8-0346/2016 - Jens Geier) (гласуване)

6.18. Мобилизиране на средства по линия на Инструмента за гъвкавост за финансиране на незабавни бюджетни мерки за справяне с продължаващата криза с миграцията, бежанците и сигурността (A8-0351/2016 - Jens Geier) (гласуване)

6.19. Мобилизиране на фонд „Солидарност“ на ЕС за извършване на авансови плащания в рамките на бюджета за 2017 г. (A8-0323/2016 - Patricija Šulin) (гласуване)

6.20. Бюджетна процедура за 2017 година: общ проект (A8-0353/2016 - Jens Geier, Indrek Tarand) (гласуване)

– Vor der Abstimmung:

  Indrek Tarand (Verts/ALE). – Mr President, I cordially call on everyone here to support one final technical amendment which improves our Parliament’s organigramme without actually changing it, yet enables us to enforce the decision taken by the Bureau only last week and which, in our world of rigidity, allow some small flexibility for the administration to pay attention and award promotions to those few in number who have provided excellent and diligent services to Parliament’s everyday operations and hence guaranteed the free and unlimited political decision—making for all Members of this Chamber. The amendment reads as follows: ‘Of which three ad personam promotions granted in exceptional cases to deserving officials’.

  Der Präsident. – Der gemeinsame Entwurf, auf den sich der Vermittlungsausschuss am 17. November 2016 geeinigt hat, wurde von Parlament und Rat gebilligt. Das Haushaltsverfahren wurde gemäß Artikel 314 des Vertrags über die Arbeitsweise der Europäischen Union durchgeführt.

Das Haushaltsverfahren für das Haushaltsjahr 2017 ist somit abgeschlossen. Ich stelle hiermit fest, dass der Gesamthaushaltsplan der Union für das Haushaltsjahr 2017 nun endgültig erlassen ist. Ich werde diesen Haushaltsplan jetzt unterzeichnen.

(Der Präsident unterzeichnet den Haushaltsplan 2017.)

6.21. Положението в Италия след земетресенията (B8-1284/2016, B8-1285/2016, B8-1286/2016, B8-1288/2016, B8-1289/2016, B8-1291/2016, B8-1294/2016, B8-1296/2016) (гласуване)

6.22. Декларации за интереси на членовете на Комисията – насоки (A8-0315/2016 - Pascal Durand) (гласуване)

6.23. Отговорност, обезщетения и финансово обезпечение за свързани с нефт и газ дейности в крайбрежни води (A8-0308/2016 - Kostas Chrysogonos) (гласуване)

6.24. Положението в Демократична република Конго (RC-B8-1310/2016, B8-1310/2016, B8-1313/2016, B8-1315/2016, B8-1316/2016, B8-1319/2016, B8-1320/2016, B8-1324/2016) (гласуване)

6.25. Достъп до енергия в развиващите се държави (B8-1227/2016) (гласуване)

6.26. Прилагане на eвропейската заповед за плащане (A8-0299/2016 - Kostas Chrysogonos) (гласуване)

  Der Präsident. – Damit ist die Abstimmungsstunde geschlossen.

PRESIDENZA DELL'ON. DAVID-MARIA SASSOLI
Vicepresidente

7. Обяснение на вот

  Nicola Caputo (S&D). – Signor Presidente, onorevoli colleghi, ho cercato di attrarre l'attenzione del Presidente prima, perché sul dossier Geier, il mio voto è stato negativo su tutti e tre gli emendamenti, ma la macchinetta non ha funzionato. Volevo segnalare questo alla Presidenza, in modo che se ne potesse tenere conto.

  Presidente. – Prendiamo nota della sua segnalazione, grazie.

7.1. Митнически кодекс на Съюза, по отношение на стоки, които са напуснали временно митническата територия на Съюза по море или по въздух (A8-0329/2016 - Maria Grapini)

Dichiarazioni di voto orali

  Isabella Adinolfi (EFDD), per iscritto. ‒ Questa relazione intende modificare l'ambito di applicazione dell'art. 136 del regolamento (UE) n. 952/2013 – c.d. codice doganale – distinguendo in tal modo tra merci unionali e merci non unionali.

Attualmente, infatti, molte merci provenienti da paesi extracomunitari hanno come primo porto nell'Unione europea non il luogo di destinazione delle merci, bensì altri porti dove spesso il carburante costa meno. Questo fa sì che vengano applicate norme e obblighi diversi alle navi e ai carichi che trasportano, a seconda del primo porto dove la nave si ferma (anche se diverso da quello effettivo di destinazione). In tal modo si corre il rischio che i dazi all'importazione e altri oneri non siano correttamente riscossi e che i controlli veterinari e fitosanitari non siano effettuati con efficacia.

Per superare queste difformità ho votato a favore.

  Martina Anderson and Lynn Boylan (GUE/NGL), in writing. – This file sought to correct the Customs Code as it was necessary for it to be done in order for Member States to be able to do their job in checking the goods that enter the EU. It was a correction of flawed drafting Therefore, I supported it.

  Marie-Christine Arnautu (ENF), par écrit. ‒ La commission parlementaire a recommandé que le Parlement arrête sa position en première lecture en faisant sienne la proposition de la Commission. Le règlement européen établissant le code des douanes de l'Union exclut l’application de certaines dispositions aux marchandises qui ont temporairement quitté le territoire douanier de l’Union en circulant entre deux ports ou aéroports de l’Union, sans escale en dehors de l’Union.

Les dispositions exclues faisant l’objet de la modification concernent les obligations suivantes: déposer une déclaration sommaire d’entrée; notifier l’arrivée d’un navire de mer ou d’un aéronef; acheminer les marchandises à des lieux donnés et de les présenter aux autorités douanières à l'endroit où elles sont déchargées ou transbordées; le dépôt temporaire.

Il n’existe aujourd’hui aucune base juridique permettant d'exiger la présentation des marchandises qui sont déchargées ou bien transbordées à l’endroit où les marchandises sont réintroduites sur le territoire douanier de l’Union après avoir quitté temporairement celui-ci, ce qui rend plus difficile pour les autorités douanières d’assurer la surveillance des marchandises.

J’ai voté en faveur de ce rapport qui vise donc à combler un vide juridique et permet de contribuer à une surveillance douanière plus efficace.

  Jonathan Arnott (EFDD), in writing. ‒ I voted against, as this is consistent with the principles of my mandate as an MEP who was elected to support the UK’s withdrawal from the European Union.

  Zigmantas Balčytis (S&D), raštu. ‒ Balsavau už pranešimą dėl prekių, kurios buvo jūra ar oru laikinai išvežtos iš Sąjungos muitų teritorijos, iš dalies keičiamas Reglamentas (ES) Nr. 952/2013, kuriuo nustatomas Sąjungos muitinės kodeksas. Atitinkamos valdžios institucijos valstybėse narėse pagal dabartinį 136 straipsnį neturi teisinio pagrindo taikyti nuostatas konkrečiai tuo atveju, kai prekės buvo jūra ar oru laikinai išvežtos iš Sąjungos muitų teritorijos kas gabenant tiesioginiu maršrutu tarp dviejų toje teritorijoje esančių vietų be sustojimo už Sąjungos ribų. Kadangi nėra aiškaus teisinio pagrindo, pagal kurį būtų reikalaujama pateikti šias prekes muitinės institucijoms, todėl yra trukdoma veiksmingai vykdyti jų muitinės priežiūros pareigų. Todėl pritariu, kad būtina pašalinti šį trūkumą ir tokiu būdu užtikrinti prekėms vienodas sąlygas, taip pat atkurti teisinį pagrindą, kuris buvo nustatytas ankstesniu muitinės kodeksu.

  Nicolas Bay (ENF), par écrit. ‒ Il n’y a à l’heure actuelle pas la moindre base juridique permettant d'exiger la présentation des marchandises qui sont déchargées ou bien transbordées lors de leur réintroduction sur le territoire douanier de l’Union après avoir quitté temporairement celui-ci. La surveillance des marchandises est donc nettement plus compliquée pour les autorités douanières.

La proposition de modification du règlement vise à combler ce vide juridique et permettrait de contribuer à une plus grande efficacité de la surveillance douanière. J’ai voté en faveur de cette proposition.

  Hugues Bayet (S&D), par écrit. – Cette proposition modifie un article du code des douanes de l'Union, qui s'est révélé problématique dans la pratique et concerne les marchandises qui ont temporairement quitté le territoire de l'Union par voie maritime ou aérienne.

  Beatriz Becerra Basterrechea (ALDE), por escrito. ‒ He votado a favor de este informe porque presenta muy buenas propuestas en materia de competitividad, sostenibilidad medioambiental, seguridad y protección, así como, calidad y accesibilidad de los servicios.

  Brando Benifei (S&D), per iscritto. ‒ Oggi ho votato a favore della relazione Grapini sul codice doganale dell'Unione per quanto riguarda quelle merci che sono uscite temporaneamente dal territorio doganale dell'Unione per via marittima o aerea.

Si tratta di un testo importante che mira a colmare una lacuna presente nel regolamento (UE) n. 952/2013. L'attuale formulazione dell'articolo 136 di questo regolamento, infatti, ha generato conseguenze negative per le autorità doganali, che hanno trovato diversi ostacoli nello svolgimento delle loro funzioni di vigilanza. Oggi esse non sono messe nelle condizioni di poter riscuotere correttamente i dazi all'importazione, di applicare correttamente le misure di carattere non fiscale, come i controlli sanitari, e di individuare i rischi legati alle merci in arrivo nei diversi porti e aeroporti dell'UE.

Grazie alle modifiche apportate sarà garantito una maggiore efficacia della normativa, la parità di trattamento delle merci sarà ripristinata e sarà rafforzata l'azione complessiva delle autorità.

  Xabier Benito Ziluaga (GUE/NGL), por escrito. ‒ Este informe establece una serie de disposiciones para mejorar el Código Aduanero de la Unión, dotando a las autoridades permanentes de los Estados miembros de fundamento jurídico para la supervisión aduanera de mercancías que han abandonado temporalmente el territorio aduanero de la Unión. He votado a favor, ya que considero que el correcto funcionamiento del Código Aduanero es necesario para que los Estados miembros puedan hacer su trabajo en el control de las mercancías que entran en la Unión.

  Izaskun Bilbao Barandica (ALDE), por escrito. ‒ He apoyado este informe sobre el código aduanero de la Unión en lo que se refiere a las mercancías que hayan abandonado el territorio aduanero de la Unión por vía aérea o marítima. Esta propuesta está destinada a llenar este vacío jurídico y garantizar una igualdad de trato para las mercancías y restablecer la base jurídica que ya existía en el antiguo código aduanero.

  Dominique Bilde (ENF), par écrit. ‒ J’ai décidé de voter pour le rapport sur la proposition de règlement du Parlement européen et du Conseil modifiant le règlement (UE) n°952/2013 établissant le code des douanes de l’Union, en ce qui concerne les marchandises qui ont temporairement quitté le territoire douanier de l’Union par voie maritime ou aérienne. Aujourd’hui, nous ne possédons aucune base juridique permettant d'exiger la présentation des marchandises qui sont déchargées ou bien transbordées à l’endroit où les marchandises sont réintroduites sur le territoire douanier de l’Union après avoir quitté temporairement celui-ci. Les autorités douanières ont un mal fou à surveiller une marchandise. Visant à combler ce vide juridique, la proposition de modification de règlement permettrait aux douaniers de travailler plus efficacement.

  Mara Bizzotto (ENF), per iscritto. – Questo provvedimento permetterà alle autorità doganali degli Stati membri di attuare le necessarie attività di vigilanza doganale sulle merci che escono solo temporaneamente dal territorio della UE. Il testo è condivisibile e pertanto ho inteso sostenerlo con il mio voto.

  José Blanco López (S&D), por escrito. ‒ He votado favorablemente esta propuesta de modificación de un artículo del código aduanero de la Unión. La aplicación de este artículo, que concierne a bienes que hayan abandonado temporalmente el territorio aduanero de la Unión por vía aérea o marítima, ha resultado problemática en la práctica por lo que procede su simplificación.

  Vilija Blinkevičiūtė (S&D), raštu. ‒ Balsavau už šį pranešimą, nes juo Parlamentas išsakė savo poziciją dėl Sąjungos muitinės kodekso pakeitimų dėl prekių, kurios buvo jūra ar oru laikinai išvežtos iš Sąjungos muitų teritorijos. 2016 m. persvarsčius Sąjungos muitinės kodeksą, jo bei deleguotųjų aktų įgyvendinimas parodė, kad reglamento tekste yra tam tikrų spragų – atitinkamos valdžios institucijos valstybėse narėse pagal dabartinį 136 straipsnį neturi teisinio pagrindo taikyti tam tikras nuostatas. Šios nuostatos yra susijusios su įvežimo bendrosios deklaracijos pateikimu, pranešimu apie jūrų laivo arba orlaivio atvykimą, pristatyti ir pateikti prekes muitinei, po to, kai jos buvo iškrautos ar perkrautos, prieš iškraunant ar perkraunant prekes laukti, kol bus išduotas leidimas, ir reglamentuojančios laikinąjį saugojimą. Šiais pakeitimais yra šalinami minėti Sąjungos muitinės kodekso trūkumai.

  Andrea Bocskor (PPE), írásban. ‒ A megfelelő szintű vámszabályozásnak jelentős szerepe van a versenyképesség javításában. Ahhoz, hogy szerepét maradéktalanul be tudja tölteni, a vámrendszernek modernnek és hatékonynak kell lennie. Egyetértek az előadó azon álláspontjával, hogy az érintett felek között időben történő, átlátható információáramlást lehetővé kell tenni. Mindezeken túl persze ösztönözni is kell, hogy szoros együttműködés alakuljon ki a vámigazgatási szervek és a piacfelügyeleti hatóságok között a nem szabályszerű termékek határon történő feltartóztatása érdekében. Üdvözlendő e felülvizsgálati javaslat, pozitív szavazatommal jómagam is támogattam.

  Franc Bogovič (PPE), pisno. ‒ Podpiram predlog o spremembi uredbe št. 952/2013, saj se pokazale nekatere pomanjkljivosti pri dosedanji ureditvi. S to spremembo pa bodo lahko sedaj na carini lažje in pravilno obračunali uvozne in druge dajatve, uporabljali nefiskalne ukrepe, kot je sanitarni nadzor, in opredelili tveganja za blago, ki prispe v njihova pristanišča ali letališča.

Sedanji predlog za spremembo člena 136 bo zapolnil to vrzel in tako zagotovil enako obravnavo za blago ter ponovno vzpostavil pravno podlago, ki je že obstajala po starem carinskem zakoniku.

  Biljana Borzan (S&D), napisan. ‒ Podržavam ovo izvješće. S obzirom da ne postoji jasna zakonska osnova koja bi državama članicama omogućila određivanje da se roba podnosi carinskim tijelima, nastala je situacija u kojoj je obavljanje njihove dužnosti učinkovitog carinskog nadzora otežano (ne mogu točno naplatiti uvozne carine i druga davanja, primijeniti nefiskalne mjere poput sanitarne kontrole i identificirati rizike za robu koja dolazi u njihove pomorske ili zračne luke).

Trenutačnim prijedlogom žele se ispraviti ti nedostaci i osigurati jednako postupanje s robom te ponovno dati pravna osnova koja je već postojala u prijašnjem carinskom zakoniku.

  Marie-Christine Boutonnet (ENF), par écrit. ‒ Dans la mesure où il s’agit de mieux contrôler les flux de marchandises entrant dans le territoire de l’Union je suis pleinement en accord avec ce genre de contrôle.

Je vote donc pour.

  Renata Briano (S&D), per iscritto. ‒ Le disposizioni del regolamento n. 952/2013 del Parlamento europeo e del Consiglio, che istituiscono il codice doganale dell'Unione, hanno messo in luce alcune carenze nella sua elaborazione.

Per l'articolo 136, le autorità competenti degli Stati membri non dispongono di una base giuridica per applicare disposizioni concernenti la presentazione della dichiarazione sommaria di entrata, la notifica dell'arrivo di una nave o di un aeromobile, il trasporto e la presentazione delle merci in dogana, l'attesa di un'autorizzazione prima di scaricare o trasbordare le merci, la custodia temporanea.

In assenza di una base giuridica chiara per esigere la presentazione delle merci alle autorità doganali, queste ultime vedono di fatto ostacolate le loro funzioni di vigilanza doganale, nella misura in cui non sono in grado di riscuotere correttamente i dazi all'importazione e gli altri oneri, applicare correttamente le misure di carattere non fiscale, come i controlli sanitari, individuare i rischi legati alle merci in arrivo nei loro porti o aeroporti. L'attuale proposta di modifica dell'articolo 136 mira a colmare questa lacuna e a garantire la parità di trattamento delle merci.

  Steeve Briois (ENF), par écrit. ‒ Jusqu’à présent, le règlement du Parlement européen et du Conseil établissant le code des douanes excluait l’application de certaines dispositions aux marchandises qui avaient temporairement quitté le territoire douanier de l’Union. Par conséquent, il n’existe aujourd’hui aucune base juridique exigeant la présentation des marchandises déchargées à l’endroit où elles sont réintroduites sur le territoire douanier après avoir temporairement quitté celui-ci. Cette proposition de modification du règlement vise à appliquer l’ensemble de ces dispositions y compris aux marchandises qui quittent temporairement le territoire douanier de l’Union européenne. J’ai voté pour ce texte qui contribuera à accroitre l’efficacité de la surveillance douanière notamment afin de limiter les importations de contrefaçons et de produits stupéfiants.

  Daniel Buda (PPE), în scris. – În urma intrării în vigoare a dispozițiilor Regulamentului de stabilire a Codului Vamal al Uniunii au fost semnalate anumite nereguli și norme lacunare care împiedică punerea corectă în aplicare a acestui cod. Astfel, prin această inițiativă se urmărește îndreptarea acestor erori în vederea asigurării unui tratament egal al mărfurilor.

Principala problemă identificată se referă la absența unui temei juridic al autorităților competente din statele membre pentru a aplica dispozițiile cu privire la transportarea și prezentarea mărfurilor în vamă atunci când sunt descărcate, notificarea sosirii unei nave maritime sau a unei aeronave, dispozițiile privind depozitarea temporară. În lipsa temeiului juridic, realizarea atribuțiilor de supraveghere vamală devine greu de îndeplinit în parametri optimi. Drept urmare, autoritățile se vor afla în imposibilitatea de a percepe corect taxele la import și să aplice corespunzător măsuri fără caracter fiscal, dar și să identifice riscurile legate de mărfurile care ajung în porturile sau aeroporturile lor.

M-am exprimat în favoarea acestui raport deoarece consider necesară remedierea acestor deficiențe în vederea îndeplinirii corecte a atribuțiilor legate de supravegherea vamală.

  Nicola Caputo (S&D), per iscritto. ‒ Con il voto di oggi ho dato il mio assenso alla modifica del codice doganale dell'Unione che dà alle autorità competenti degli Stati membri una base giuridica all'applicazione di disposizioni concernenti le merci che sono uscite temporaneamente dal territorio doganale dell'Unione per via marittima o aerea.

In assenza di una base giuridica chiara, le autorità doganali vedono di fatto ostacolate le loro funzioni di vigilanza doganale, non essendo in grado di riscuotere correttamente i dazi all'importazione e gli altri oneri e nemmeno di applicare correttamente le misure di carattere non fiscale, come i controlli sanitari, e di individuare i rischi legati alle merci in arrivo nei loro porti o aeroporti.

La modifica mira a colmare questa lacuna, a garantire la parità di trattamento delle merci e a ripristinare la base giuridica stabilita dal vecchio codice doganale.

  Matt Carthy (GUE/NGL), in writing. ‒ I voted in favour of this file, which sought to correct the Union Customs Code for Member States to be able to do their job in checking the goods that enter the EU. It was a correction of flawed drafting; therefore, I supported it.

  James Carver (EFDD), in writing. ‒ UKIP MEP’s voted against this legislative report. UKIP, on principle, do not support EU legislation. Moreover, UKIP oppose the Union Customs Code (UCC) on the grounds that it has added administrative and financial burdens in the supply chain.

  David Casa (PPE), in writing. ‒ I voted in favour of this technical amendment to correct the much needed legal gap to amend Article 136 of the Union Customs Code (UCC) by re-establishing the obligation to present goods which have been brought into the Customs Union at the second EU point of entry under certain circumstances. The amendment will clarify the legal situation as regards customs supervision of goods where they enter the Union through one seaport or airport but continue their way on the container to the second port in the Union where they are unloaded.

  Fabio Massimo Castaldo (EFDD), per iscritto. ‒ Oggi accade che molte merci provenienti da fuori UE abbiano come primo porto nell'Unione non il luogo di destinazione delle merci, bensì porti come Malta dove il carburante costa meno. Una nave che consegna merci in Olanda dopo essersi fermata a Malta può dunque non essere soggetta agli stessi obblighi di arrivo in UE. Il testo attuale dell'articolo 136 fa sì che non esista una chiara base giuridica per prescrivere la presentazione di tali merci alle autorità doganali in Olanda dopo che una nave si è fermata a Malta. Base che invece esisteva prima dell'applicazione del Codice doganale: il regolamento n. 952/2013 del 9 ottobre 2013.

Se le merci non vengono presentate al porto olandese, poiché non sussiste l'obbligo, può risultare difficile per le autorità olandesi assicurarne la vigilanza e vi è il rischio che i dazi all'importazione e gli altri oneri non siano correttamente riscossi e che i controlli veterinari e fitosanitari non siano effettuati.

È quindi indispensabile proporre una modifica dell'ambito di applicazione dell'articolo 136 del codice stesso, distinguendo tra merci unionali e merci non unionali. Per questo motivo ho votato a favore.

  Caterina Chinnici (S&D), per iscritto. ‒ La relazione, per la quale ho ritenuto di esprimere voto favorevole, modifica l'articolo 136 del nuovo codice doganale dell'Unione entrato in vigore nel 2013 al fine di semplificare e razionalizzare i regimi doganali attraverso una standardizzazione dei controlli nei singoli Stati membri.

Credo che sia opportuno modificare l'articolo in questione, poiché quest'ultimo prevede che alcune disposizioni non si applichino alle merci temporaneamente uscite dal territorio doganale dell'Unione circolando in linea diretta tra due punti di tale territorio per via marittima o aerea senza scalo fuori dall'Unione, mettendo così a rischio l'efficace vigilanza doganale di queste merci.

Mi sembra quindi fondamentale che le autorità doganali dispongano di una base giuridica chiara per esigere la presentazione delle merci ed esercitare le proprie funzioni di vigilanza fiscale e sanitaria.

Sono convinta che il codice doganale dell'Unione europea debba essere finalizzato ad agevolare gli scambi legittimi, assicurando nel contempo un'adeguata vigilanza per contrastare le frodi.

  Κώστας Χρυσόγονος (GUE/NGL), γραπτώς. ‒ Η έκθεση σχετικά με την τροποποίηση του κανονισμού (ΕΕ) αριθ. 952/2013 για τη θέσπιση του ενωσιακού τελωνειακού κώδικα, όσον αφορά εμπορεύματα που έχουν εγκαταλείψει προσωρινά το τελωνειακό έδαφος της Ένωσης διά θαλάσσης ή αέρος συμβάλλει στην προσπάθεια περαιτέρω θέσπισης κανόνων που διέπουν οικονομικές και νομικές δομές της Ευρώπης, με στόχο την καταπολέμηση δυσλειτουργιών αλλά και οικονομικών ατασθαλιών. Θεωρώ πως ανάλογες κινήσεις είναι απαραίτητες και γι’ αυτό ψήφισα θετικά.

  Angelo Ciocca (ENF), per iscritto. ‒ Ho votato positivamente la relazione in oggetto in quanto permetterà alle autorità doganali degli Stati membri di poter applicare strumenti giuridici adeguati per le merci che escono temporaneamente dal territorio doganale dell'UE.

  Alberto Cirio (PPE), per iscritto. ‒ Condivido del tutto la proposta di modifica del Regolamento (UE) n. 952/2013 dal momento che esso, pur essendo entrato in vigore lo scorso maggio, è caratterizzato da alcune lacune profonde.

Si ritiene prioritario intervenire il prima possibile alla luce dei lampanti risvolti pratici che hanno le merci in uscita temporanea dal territorio doganale dell'Unione per via marittima o aerea. Le carenze cui si fa riferimento sono generate dalla mancanza di una solida base giuridica che consenta alle autorità competenti degli Stati membri di applicare disposizioni in merito alla presentazione della dichiarazione sommaria di entrata, del trasporto e della presentazione delle merci in dogana al momento dello scarico o del trasbordo o alla custodia temporanea. Ciò comporta che le autorità non siano in grado di riscuotere correttamente i dazi all'importazione e gli altri oneri previsti, di applicare le misure di carattere non fiscale come i controlli sanitari e, infine, di individuare i rischi legati alle merci in arrivo.

Una volta comprese tali criticità, è evidente come il codice doganale dell'Unione necessiti quanto prima di appianamenti per poter operare efficientemente.

  Deirdre Clune (PPE), in writing. ‒ I supported the report on the Proposal for a regulation of the European Parliament and of the Council amending Regulation (EU) No 952/2013 laying down the Union Customs Code, as regards goods that have temporarily left the customs territory of the Union by sea or air.

  Lara Comi (PPE), per iscritto. ‒ Ho votato a favore del provvedimento che intende modificare l'articolo 136 del codice doganale dell'Unione (UCC) come una risposta alle preoccupazioni delle autorità doganali degli Stati membri. Il provvedimento chiarisce la situazione giuridica per quanto riguarda la vigilanza doganale delle merci che entrano nell'Unione attraverso un porto di mare o un aeroporto, ma continuano il loro tragitto. Il provvedimento intende aumentare la lista delle disposizioni di controllo doganali necessarie relativamente alle merci in transito.

  Therese Comodini Cachia (PPE), in writing. ‒ I agree with the rapporteur that the Commission should refer the matter to Parliament again if it intends to amend its proposal substantially or replace it with another text. There are shortcomings in its drafting which need to be addressed.

  Edward Czesak (ECR), na piśmie. ‒ Zagłosowałem za przyjęciem proponowanych zmian w przepisach rozporządzenia (UE) Parlamentu Europejskiego i Rady nr 952/2013 z dnia 9 października 2013 r. ustanawiającego unijny kodeks celny (UKC). Uważam, że wprowadzenie zmian w artykule 136 UKC zagwarantuje równe traktowanie towarów. Przedstawione sprawozdanie nie wzbudza kontrowersji i jest sprawozdaniem o charakterze technicznym, mającym na celu jedynie modyfikację art.136. Uzasadnieniem mojej decyzji jest również fakt zapewnienia podstawy prawnej dla działań organów celnych państw członkowskich.

  Miriam Dalli (S&D), in writing. ‒ I am in favour of the proposal to amend Article 136 as it aims to close the gap and ensure equal treatment of goods while providing the legal basis which was already established through the old customs code. I believe that in the absence of a clear legal basis, customs authorities will not be able to correctly levy import duty and other charges, correctly apply non-fiscal measures such as sanitary controls and identify risks on goods arriving in their ports or airports.

  Daniel Dalton (ECR), in writing. ‒ I welcome this report correcting errors in the original Union Customs Code legislation. If a ship temporarily leaves customs union territory whilst travelling at sea it is right and common sense that whilst they should make their goods available for inspection at their destination port, a simplified customs procedure is possible.

  Michel Dantin (PPE), par écrit. ‒ Ce rapport de codécision fait suite à la décision de la Commission européenne de modifier l’article 136 du des douanes de l’Union afin de répondre aux préoccupations des autorités douanières des États membres. Selon l’article 136 actuel du code des douanes, une personne transportant des marchandises n’est pas juridiquement tenue de se soumettre à la présentation des marchandises aux autorités douanières, ce qui remet ainsi en cause le principe d’obligation douanière. Considérant que cette modification du code des douanes vise à corriger une lacune juridique et ne modifie pas le texte sur le fond, j’ai voté en faveur de ce rapport.

  William (The Earl of) Dartmouth (EFDD), in writing. ‒ UKIP MEPs have voted against this legislative report. UKIP, on principle, does not support EU legislation. Moreover, UKIP opposes the UCC on the grounds that it has added administrative and financial burdens in the supply chain.

  Rachida Dati (PPE), par écrit. – J’ai voté en faveur du rapport sur le code des douanes de l’Union, en ce qui concerne les marchandises qui ont temporairement quitté le territoire douanier de l’Union par voie maritime ou aérienne. Il était primordial de combler le vide juridique dans le cas où des marchandises entrent dans l’Union par voie maritime ou aérienne mais sont ensuite acheminées, dans le même conteneur, vers un second port ou aéroport de l’Union où elles sont déchargées. En modifiant l’article 136 du code des douanes de l’Union, il sera désormais obligatoire, sous certaines conditions, de présenter les marchandises qui ont été importées dans l’union douanière au second point d’entrée.

  Andor Deli (PPE), írásban. ‒ A megfelelő szintű vámszabályozásnak jelentős szerepe van a versenyképesség javításában. Ahhoz, hogy szerepét maradéktalanul be tudja tölteni, a vámrendszernek modernnek és hatékonynak kell lennie. Egyetértek az előadó azon álláspontjával, hogy az érintett felek között időben történő, átlátható információáramlást lehetővé kell tenni. Mindezeken túl persze ösztönözni is kell, hogy szoros együttműködés alakuljon ki a vámigazgatási szervek és a piacfelügyeleti hatóságok között a nem szabályszerű termékek határon történő feltartóztatása érdekében. Üdvözlendő e felülvizsgálati javaslat, pozitív szavazatommal jómagam is támogattam.

  Gérard Deprez (ALDE), par écrit. ‒ J’ai voté en faveur du rapport sur la proposition de règlement du Parlement européen et du Conseil modifiant le règlement (UE) n° 952/2013 établissant le code des douanes de l’Union, en ce qui concerne les marchandises qui ont temporairement quitté le territoire douanier de l’Union par voie maritime ou aérienne. Dans l’état actuel des choses, en effet, il n’existe aucune base juridique permettant d'exiger la présentation des marchandises qui sont déchargées ou transbordées à l’endroit où elles sont réintroduites sur le territoire douanier de l’Union après avoir quitté temporairement celui-ci. Il en résulte qu’il est difficile pour les autorités douanière de surveiller les marchandises. La proposition de modification de l’article 136 vise à combler ce vide juridique, afin de garantir le traitement égal de toutes les marchandises et de rétablir la base juridique prévue par l’ancien code des douanes.

  Tamás Deutsch (PPE), írásban. ‒ A megfelelő szintű vámszabályozásnak jelentős szerepe van a versenyképesség javításában. Ahhoz, hogy szerepét maradéktalanul be tudja tölteni, a vámrendszernek modernnek és hatékonynak kell lennie. Egyetértek az előadó azon álláspontjával, hogy az érintett felek között időben történő, átlátható információáramlást lehetővé kell tenni. Mindezeken túl persze ösztönözni is kell, hogy szoros együttműködés alakuljon ki a vámigazgatási szervek és a piacfelügyeleti hatóságok között a nem szabályszerű termékek határon történő feltartóztatása érdekében. Üdvözlendő e felülvizsgálati javaslat, pozitív szavazatommal jómagam is támogattam.

  Mireille D'Ornano (ENF), par écrit. ‒ J’ai voté pour ce rapport. Le règlement du Parlement européen et du Conseil établissant le code des douanes de l'Union exclut l’application de certaines dispositions aux marchandises qui ont temporairement quitté le territoire douanier de l’Union en circulant entre deux ports ou aéroports de l’Union, sans escale en dehors de l’Union européenne. Cette proposition comble un vide juridique, et facilite la mission de contrôle des douanes.

  Ангел Джамбазки (ECR), в писмена форма. ‒ Пълното влизане в сила на 1 май 2016 г. на разпоредбите на Регламент (ЕС) № 952/2013 на Европейския парламент и на Съвета от 9 октомври 2013 г. за създаване на Митнически кодекс на Съюза и на последващите прилагането му делегирани актове показаха някои недостатъци в изготвянето му. Настоящото предложение за изменение на член 136 от Митническия кодекс на Съюза има за цел да гарантира равно третиране на стоките, които временно са напуснали митническата територия на Съюза.

Затова аз гласувах в подкрепа на доклада относно предложението за регламент на Европейския парламент и на Съвета за изменение на Регламент (ЕС) № 952/2013 за създаване на Митнически кодекс на Съюза, по отношение на стоки, които са напуснали временно митническата територия на Съюза по море или по въздух.

  Γεώργιος Επιτήδειος (NI), γραπτώς. ‒ Tα κράτη πρέπει να έχουν το δικαίωμα να επιβάλλουν περιορισμούς στην μετακίνηση αγαθών, όταν αυτό είναι προς το συμφέρον των πολιτών.

  Norbert Erdős (PPE), írásban. ‒ A megfelelő szintű vámszabályozásnak jelentős szerepe van a versenyképesség javításában. Ahhoz, hogy szerepét maradéktalanul be tudja tölteni, a vámrendszernek modernnek és hatékonynak kell lennie. Egyetértek az előadó azon álláspontjával, hogy az érintett felek között időben történő, átlátható információáramlást lehetővé kell tenni. Mindezeken túl persze ösztönözni is kell, hogy szoros együttműködés alakuljon ki a vámigazgatási szervek és a piacfelügyeleti hatóságok között a nem szabályszerű termékek határon történő feltartóztatása érdekében. Üdvözlendő e felülvizsgálati javaslat, pozitív szavazatommal jómagam is támogattam.

  Jill Evans (Verts/ALE), in writing. ‒ I voted in favour of this regulation amending the Union Customs Code (UCC). In the UCC, there is a legal gap concerning goods that have temporarily left EU territory whilst moving between two points within the EU by sea or air. This regulation closes that gap. This issue could become more important for Wales in years to come.

  Edouard Ferrand (ENF), par écrit. ‒ Vote pour: la proposition de modification du règlement vise à combler un vide juridique et permet de contribuer à une surveillance douanière plus efficace.

  Raffaele Fitto (ECR), per iscritto. ‒ Ho espresso voto favorevole alla seguente proposta in quanto ritengo necessario colmare le lacune che hanno accompagnato l'entrata in vigore delle disposizioni relative al codice doganale dell'Unione. In particolare, ritengo fondamentale garantire la parità di trattamento delle merci e ristabilire la base giuridica prevista dal precedente codice doganale.

  Monika Flašíková Beňová (S&D), písomne. ‒ V tomto konkrétnom prípade ide o zmenu článku 136 Colného kódexu Európskej únie, pretože podrobnou analýzou súčasnej právnej úpravy sa prišlo k záveru, že príslušné vnútroštátne orgány nemali k dispozícii jasný a presný právny základ, na základe ktorého by mohli uplatňovať určité ustanovenia týkajúce sa colných dokumentov a dokumentov súvisiacich s colným tovarom. Predložený návrh na zmenu článku 136 má odstrániť túto medzeru, a tým zabezpečiť rovnaké zaobchádzanie s tovarom a opäť vytvoriť právny základ, ktorý už bol k dispozícii v rámci starého colného kódexu.

  Lorenzo Fontana (ENF), per iscritto. ‒ Voto a favore della relazione per permettere l'attività di vigilanza doganale, per riscuotere correttamente i dazi, provvedere ai controlli sanitari ed effettuare controlli di sicurezza.

  Λάμπρος Φουντούλης (NI), γραπτώς. ‒ Καταψηφίζω την έκθεση σχετικά με την πρόταση κανονισμού του Ευρωπαϊκού Κοινοβουλίου και του Συμβουλίου για την τροποποίηση του κανονισμού (ΕΕ) αριθ. 952/2013 για τη θέσπιση του ενωσιακού τελωνειακού κώδικα, όσον αφορά εμπορεύματα που έχουν εγκαταλείψει προσωρινά το τελωνειακό έδαφος της Ένωσης διά θαλάσσης ή αέρος, καθώς τα κράτη πρέπει να έχουν το δικαίωμα να επιβάλλουν περιορισμούς στην μετακίνηση αγαθών, όταν αυτό είναι προς το συμφέρον των πολιτών.

  Doru-Claudian Frunzulică (S&D), in writing. ‒ This proposal changes one Article of the Union Customs Code, which has proved to be problematic in practice and concerns goods which have temporarily left the Union territory by sea or air. In Committee, the proposal was dealt with under simplified procedure (Rule 50) and the COM proposal was adopted without amendments. I supported the report in the Plenary.

  Kinga Gál (PPE), írásban. ‒ A megfelelő szintű vámszabályozásnak jelentős szerepe van a versenyképesség javításában. Ahhoz, hogy szerepét maradéktalanul be tudja tölteni, a vámrendszernek modernnek és hatékonynak kell lennie. Egyetértek az előadó azon álláspontjával, hogy az érintett felek között időben történő, átlátható információáramlást lehetővé kell tenni. Mindezeken túl persze ösztönözni is kell, hogy szoros együttműködés alakuljon ki a vámigazgatási szervek és a piacfelügyeleti hatóságok között a nem szabályszerű termékek határon történő feltartóztatása érdekében. Üdvözlendő e felülvizsgálati javaslat, amelyet pozitív szavazatommal jómagam is támogattam.

  Ildikó Gáll-Pelcz (PPE), írásban. ‒ A megfelelő szintű vámszabályozásnak jelentős szerepe van a versenyképesség javításában. Ahhoz, hogy szerepét maradéktalanul be tudja tölteni, a vámrendszernek modernnek és hatékonynak kell lennie. Egyetértek az előadó azon álláspontjával, hogy az érintett felek között időben történő, átlátható információáramlást lehetővé kell tenni. Mindezeken túl persze ösztönözni is kell, hogy szoros együttműködés alakuljon ki a vámigazgatási szervek és a piacfelügyeleti hatóságok között a nem szabályszerű termékek határon történő feltartóztatása érdekében. Üdvözlendő e felülvizsgálati javaslat, pozitív szavazatommal jómagam is támogattam.

  Francesc Gambús (PPE), por escrito. ‒ He votado a favor del informe teniendo presente las lagunas en la formulación de su texto en referencia al código aduanero de la Unión (CAU) y sus correspondientes actos de ejecución, ya que la formulación actual del artículo 136 no proporciona base jurídica para que las autoridades competentes de los Estados miembros estén facultadas para aplicar las disposiciones relativas a la presentación de la declaración sumaria de entrada, la notificación de la llegada de un buque marítimo o de una aeronave, el transporte y la presentación de las mercancías en aduana en el momento de la descarga o el transbordo, la espera a recibir una autorización antes de proceder a la descarga o al transbordo de las mercancías, así como las disposiciones que regulan el depósito temporal. Esta propuesta de modificación del artículo 136 está destinada a llenar este vacío jurídico y garantizar, de esa forma, una igualdad de trato para las mercancías y restablecer la base jurídica que ya existía en el antiguo código aduanero.

  Enrico Gasbarra (S&D), per iscritto. ‒ Ho sostenuto la proposta di modifica del codice doganale dell'Unione, che viene semplificato e reso più adatto ai casi di trasferimento temporaneo di merci che escono dal territorio dell'UE via aria o via mare.

Per l'approvazione di questa modifica abbiamo utilizzato una procedura velocizzata, nondimeno credo sia importante sottolineare l'importanza di una misura che rende più competitiva l'economia europea.

  Jens Gieseke (PPE), schriftlich. ‒ Ich befürworte die Änderung des Zollkodexes der Union. Es verbessert die zollamtliche Überwachung bei Waren, die über einen See- oder Flughafen in die Union gelangen und anschließend im Frachtbehälter zu einem anderen See- oder Flughafen in der Union weitertransportiert und entladen werden.

  Neena Gill (S&D), in writing. ‒ I voted in favour of the Union Customs Code. There is no legal basis for requiring goods that are unloaded or transhipped to be presented at the point where they re-enter the customs territory of the European Union after having temporarily left it.

Given the critical element for authorities to ensure safety, I support the essentiality that both import duty and other charges are correctly levied and suitably apply non-fiscal measures such as sanitary controls. This regulation should enter into force as soon as possible in order to ensure effective supervision of goods.

  Michela Giuffrida (S&D), per iscritto. ‒ Ho votato a favore di questa relazione perché mira a sanare delle disfunzioni che sono purtroppo evidenti. Valutare l'attuazione delle regole che l'Unione europea impone è fondamentale per correggerne, dove necessario, il malfunzionamento.

L'Unione doganale, un grande successo dell'Europa unita, non sta funzionando come avremmo voluto e ce lo dicono gli operatori. L'aspetto più debole sono proprio i controlli e le verifiche sulle merci, che non sono efficaci e presentano delle grandi lacune. Questo è particolarmente grave quando si tratta di verifiche sanitarie: non ci dimentichiamo come è entrato in Europa il virus della Xylella che ha colpito i nostri ulivi. È alle dogane che possono, e devono, scattare i meccanismi di allerta di prodotti infetti o malati. Ed è altrettanto grave non riuscire ad esercitare i giusti controlli sulle quantità che importiamo.

La politica commerciale dell'Unione europea consente l'entrata in Europa di importazioni da diversi paesi terzi, spesso a dazio zero, che non deve significare a zero controllo.

  Tania González Peñas (GUE/NGL), por escrito. ‒ Este informe establece una serie de disposiciones para mejorar el Código Aduanero de la Unión, dotando a las autoridades permanentes de los Estados miembros de fundamento jurídico para la supervisión aduanera de mercancías que han abandonado temporalmente el territorio aduanero de la Unión. He votado a favor, ya que considero que el correcto funcionamiento del Código Aduanero es necesario para que los Estados miembros puedan hacer su trabajo en el control de las mercancías que entran en la Unión.

  Maria Grapini (S&D), în scris. ‒ În calitate de raportor din partea Comisiei IMCO, am votat acest raport deoarece Codul Vamal al Uniunii stabilește reguli clare și condiții echitabile pentru toți operatorii din domeniu și clarifică procedurile reglementate. Modificarea Codului Vamal va asigura o creștere a siguranței privind produsele ce intră pe teritoriul României și o taxare corectă. Acest raport este important deoarece autoritățile relevante din statele membre nu au momentan un temei juridic, conform actualului articol 136, pentru a aplica dispoziții referitoare la prezentarea declarației sumare de intrare; notificarea sosirii unei nave maritime sau a unei aeronave; transportarea și prezentarea mărfurilor în vamă atunci când sunt descărcate sau transbordate; așteptarea autorizației înainte de descărcarea sau transbordarea mărfurilor; dispozițiile privind depozitarea temporară. Aceste dispoziții se aplică în cazul concret al mărfurilor care au părăsit temporar teritoriul vamal al Uniunii în timp ce circulau pe o rută directă între două puncte de pe acest teritoriu pe cale maritimă sau aeriană, fără nicio oprire în afara Uniunii. Absența unui temei juridic clar îngreuna realizarea efectivă a sarcinilor de supraveghere vamală ale autorităților vamale.

  Theresa Griffin (S&D), in writing. ‒ I voted in favour of the report on the proposal for a regulation of the European Parliament and of the Council amending Regulation (EU) No 952/2013 laying down the Union Customs Code, as regards goods that have temporarily left the customs territory of the European Union by sea or air. The current proposal to amend Article 136 is aimed at ensuring equal treatment of goods and providing again the legal basis that was already established through the old customs code.

  András Gyürk (PPE), írásban. ‒ A megfelelő szintű vámszabályozásnak jelentős szerepe van a versenyképesség javításában. Ahhoz, hogy szerepét maradéktalanul be tudja tölteni, a vámrendszernek modernnek és hatékonynak kell lennie. Egyetértek az előadó azon álláspontjával, hogy az érintett felek között időben történő, átlátható információáramlást lehetővé kell tenni. Mindezeken túl persze ösztönözni is kell, hogy szoros együttműködés alakuljon ki a vámigazgatási szervek és a piacfelügyeleti hatóságok között a nem szabályszerű termékek határon történő feltartóztatása érdekében. Üdvözlendő e felülvizsgálati javaslat.

  Marian Harkin (ALDE), in writing. ‒ I supported this resolution. As regards goods that have temporarily left the customs territory of the European Union by sea or air, there is no clear legal basis for requiring the presentation of the goods that are unloaded or transhipped at the point where the goods re-enter the customs territory of the European Union after having temporarily left it. In absence of a clear legal basis to require presentation of these goods to the customs authorities, it is more difficult for customs authorities to ensure the supervision of those goods. To recall, Article 136 of Regulation (EU) No 952/2013 of the European Parliament and of the Council laying down the Union Customs Code (UCC) excludes the application of certain provisions of that Regulation to goods that have temporarily left the customs territory of the European Union while moving between two EU ports or airports without stopping outside the European Union. Therefore, I believe it is necessary to close this gap and to ensure equal treatment of goods coming in and out of the European Union.

  Brian Hayes (PPE), in writing. ‒ I voted in favour since I have no objections.

  Ivan Jakovčić (ALDE), napisan. ‒ Glasovao sam za nacrt zakonodavne rezolucije Europskog parlamenta o prijedlogu uredbe Parlamenta i Vijeća o izmjeni Uredbe (EU) br. 952/2013 o Carinskom zakoniku Unije u pogledu robe koja je privremeno napustila carinsko područje Unije morem ili zrakom jer se time ispravljaju pojedini nedostaci koji su ustanovljeni prilikom izrade, te se osigurava jednako postupanje s robom. Povrh toga, izmjenom članka 136. želi se ponovno dati pravna osnova koja je postojala u prethodnom carinskom zakoniku, te stoga podržavam ovo izvješće.

  Jean-François Jalkh (ENF), par écrit. ‒ Je salue ce rapport qui vient combler un vide juridique permettant aux douanes d’assurer un meilleur contrôle des marchandises dans le territoire de l’Union et donc de ses frontières.

J’ai voté pour.

  Philippe Juvin (PPE), par écrit. ‒ J’ai voté en faveur de ce rapport qui modifie l’article 136 du Code des douanes de l’Union. La rédaction initiale de ce dernier posait problème car une application à la lettre du texte dispensait les opérateurs de présenter certains types de marchandises en douanes, ce qui présente des risques de sécurité graves dans le contrôle de nos frontières douanières.

  Barbara Kappel (ENF), schriftlich. ‒ Ich stimme für den vorliegenden Bericht. Er zielt auf eine bessere und effizientere Zollkontrolle ab, was wiederum dem Schutz der Verbraucher zugutekommen wird.

  Ádám Kósa (PPE), írásban. ‒ A megfelelő szintű vámszabályozásnak jelentős szerepe van a versenyképesség javításában. Ahhoz, hogy szerepét maradéktalanul be tudja tölteni, a vámrendszernek modernnek és hatékonynak kell lennie. Egyetértek az előadó azon álláspontjával, hogy az érintett felek között időben történő, átlátható információáramlást lehetővé kell tenni. Mindezeken túl persze ösztönözni is kell, hogy szoros együttműködés alakuljon ki a vámigazgatási szervek és a piacfelügyeleti hatóságok között a nem szabályszerű termékek határon történő feltartóztatása érdekében. Üdvözlendő e felülvizsgálati javaslat, pozitív szavazatommal jómagam is támogattam.

  Ilhan Kyuchyuk (ALDE), in writing. ‒ I voted in favour of the current proposal to amend Article 136 of the Union Customs Code (UCC) in order to ensure effective application of other UCC, notably these on customs supervision. The main reason why we should modify the article is that its current text says that certain provisions do not apply to goods that have temporarily left the Union customs territory while moving by direct route between two points of that territory by sea or air without a stop outside the Union. In other words, under the current text of Article 136 UCC custom authorities have no clear legal basis through which to require presentation of Union goods and non-Union goods that have temporarily left the Union customs territory. In this context, the proposed modification to the scope of Article 136 UCC will ensure equal treatment of goods and will provide a legal basis through which customs authorities at the European Union’s ports and airports will be able to levy correctly import duty and other charges, to apply correctly non-fiscal measures (e.g. veterinary or phytosanitary controls) as well as to identify risks on goods arriving at the European Union’s ports and airports.

  Gilles Lebreton (ENF), par écrit. ‒ J’ai voté pour ce rapport car il vise à combler un vide juridique et permet de contribuer à une surveillance douanière plus efficace.

  Constance Le Grip (PPE), par écrit. ‒ J’ai voté en faveur de ce rapport qui propose une modification du Code des Douanes de l’Union, en ce qui concerne les marchandises qui ont temporairement quitté le territoire douanier de l’Union par voie maritime ou aérienne. Cette adaptation du Code des Douanes a pour but de clarifier la situation juridique de certaines marchandises.

Le cadre général de la régulation des flux de marchandises en Europe figurait quant à lui au sein du règlement sur le Code des douanes de l’Union adopté en 2013, et dont j’avais été rapporteure pour le Parlement européen.

L’objectif demeure le même : l’instauration de contrôles plus efficaces des marchandises.

  Javi López (S&D), por escrito. – He votado a favor de este informe que propone modificar un artículo del código aduanero de la Unión, que ha resultado problemático en la práctica y que concierne a bienes que hayan abandonado temporalmente el territorio aduanero de la Unión por vía aérea o marítima.

  Mairead McGuinness (PPE), in writing. ‒ I voted in favour of this report that allows the effective supervision of goods.

  Ivana Maletić (PPE), napisan. ‒ Početak pune primjene odredbi Uredbe (EU) br. 952/2013 o Carinskom zakoniku Unije i njezinih naknadnih provedbenih i delegiranih akata pokazao je određene nedostatke pri njezinoj izradi.

Relevantna tijela u državama članicama u skladu s člankom 136. u njegovom trenutačnom obliku nemaju pravnu osnovu za primjenu odredbi vezanih uz podnošenje ulazne skraćene deklaracije ili čekanje odobrenja prije istovara ili pretovara robe. Te odredbe primjenjuju se u konkretnom slučaju robe koja je privremeno napustila carinsko područje Unije dok se kretala izravnim putem između dvije točke na tom području morem ili zrakom, bez zaustavljanja izvan Unije. Budući da ne postoji jasna zakonska osnova koja bi državama članicama omogućila da odrede da se roba podnosi carinskim tijelima, nastala je situacija u kojoj je obavljanje njihove dužnosti otežano.

Ovim prijedlogom za izmjenu članka 136. žele se ispraviti ti nedostaci, osigurati jednako postupanje s robom i ponovno dati pravna osnova koja je već postojala u prijašnjem carinskom zakoniku, stoga sam podržala ovo izvješće.

  Vladimír Maňka (S&D), písomne. ‒ Z dôvodu chýbajúcej právnej úpravy nemohli vnútroštátne orgány vykonávať niektoré ustanovenia Colného kódexu Únie vzťahujúce sa na tovar, ktorý bez zastavenia mimo Únie počas prepravy po mori alebo letecky dočasne opustil colné územie Únie. Nedostatočná právna úprava mala vplyv na správny výber cla a poplatkov. Zmenou ustanovenia článku 136 Colného kódexu sa tento problém odstráni.

  Νότης Μαριάς (ECR), γραπτώς. ‒ Ψηφίζω υπέρ της έκθεσης σχετικά με την πρόταση κανονισμού του Ευρωπαϊκού Κοινοβουλίου και του Συμβουλίου για την τροποποίηση του κανονισμού (ΕΕ) αριθ. 952/2013 για τη θέσπιση του ενωσιακού τελωνειακού κώδικα, όσον αφορά εμπορεύματα που έχουν εγκαταλείψει προσωρινά το τελωνειακό έδαφος της Ένωσης διά θαλάσσης ή αέρος, διότι είναι πλήρης και τεκμηριωμένη.

  Dominique Martin (ENF), par écrit. ‒ J’ai voté pour ce texte.

La proposition de modification du règlement vise à combler un vide juridique.

Ce vide concerne des marchandises qui ont temporairement quitté le territoire douanier de l’Union européenne en circulant entre deux ports ou entre deux aéroports des États membres et qui n’ont pas effectué d’escale en dehors de l’Union.

La modification permettra d’exiger la présentation des marchandises qui sont déchargées à l’endroit où elles sont réintroduites sur le territoire douanier de l’Union après avoir quitté temporairement celui-ci. Cette mesure permet donc de contribuer à une surveillance douanière un peu plus efficace, ce que nous approuvons.

  Fulvio Martusciello (PPE), in writing. ‒ I voted in favour of the report on the Union Customs Code, as regards goods that have temporarily left the customs territory of the Union by sea or air. Supporting the proposal of amending Article 136 potentially represents ensuring an equal treatment of goods as well as providing the legal basis established in the old customs code. By amending the aforementioned article, the authorities will be able to, according to the report, ‘correctly levy import duty and other charges; correctly apply non-fiscal measures such as sanitary controls; and identify risks on goods arriving’.

  Marisa Matias (GUE/NGL), por escrito. ‒ Este relatório tem em vista a alteração do artigo 136.º do Código Aduaneiro da União, o qual entrou em vigor no dia 1 de maio de 2016.

Neste momento, não se encontra consagrada a possibilidade de exigência de apresentação das mercadorias que tenham saído, temporariamente, do território aduaneiro da UE, por via marítima ou aérea.

Deste modo, as autoridades aduaneiras, no que toca a essas mercadorias, deparam-se com dificuldades no exercício da sua atividade de supervisão, porquanto não as podem controlar.

Com vista à garantia de igualdade de tratamento das mercadorias e à eficácia de aplicação do Código Aduaneiro da União, mostra-se necessário alterar o teor daquele artigo.

Votei a favor.

  Valentinas Mazuronis (ALDE), raštu. ‒ Balsavau už. Šiuo pasiūlymu muitinės kodekse sukuriamas aiškesnis teisinis pagrindas muitinės institucijoms tinkamai pritaikyti importo muitus ir kitų rinkliavas, taikyti nefiskalines priemones tais atvejais, kai prekės buvo jūra ar oru laikinai išvežtos iš Sąjungos muitų teritorijos jas gabenant tiesioginiu maršrutu tarp dviejų toje teritorijoje esančių vietų be sustojimo už Sąjungos ribų.

  Joëlle Mélin (ENF), par écrit. ‒ La commission parlementaire a recommandé que le Parlement arrête sa position en première lecture afin de faire sienne la proposition de la Commission.

Pour rappel, le règlement du Parlement européen et du Conseil établissant le code des douanes de l'UE exclut l’application de certaines dispositions aux marchandises qui ont temporairement quitté le territoire douanier de l’UE en circulant entre deux ports ou aéroports de l’Union, sans escale en dehors de l’UE. En conséquence, il n’existe aujourd’hui aucune base juridique permettant d'exiger la présentation des marchandises qui sont déchargées ou bien transbordées à l’endroit où les marchandises sont réintroduites sur le territoire douanier de l’UE après avoir quitté temporairement celui-ci. Il est donc plus difficile pour les autorités douanières d’assurer la surveillance des marchandises. La proposition de modification du règlement vise donc à combler ce vide juridique et permet de contribuer à une surveillance douanière un peu plus efficace. Nous avons donc voté favorablement à ce rapport.

  Nuno Melo (PPE), por escrito. – Na ausência de uma base jurídica clara para exigir a apresentação das mercadorias às autoridades aduaneiras, estas veem a sua supervisão aduaneira dificultada na prática, na medida em que não poderão: assegurar a correta aplicação de direitos de importação e de outros encargos, assegurar a correta aplicação de medidas não fiscais como os controlos sanitários e identificar os riscos das mercadorias que chegam aos seus portos ou aeroportos.

A proposta de alteração do artigo 136.º visa colmatar esta lacuna e, desse modo, garantir a igualdade de tratamento para as mercadorias e repor a base jurídica anteriormente estabelecida pelo antigo código aduaneiro, daí o meu parecer favorável.

  Roberta Metsola (PPE), in writing. ‒ I voted in favour of this proposal because it aims to reinforce existing legislation on customs by giving the relevant customs authorities in Member States what they legally require to carry out their inspections.

  Louis Michel (ALDE), par écrit. – J’ai voté en faveur de la proposition visant à modifier le règlement (UE) n°952/2013 du code des douanes de l’Union (CDU), en ce qui concerne les marchandises qui ont temporairement quitté le territoire douanier de l’Union par voie maritime ou aérienne. Cette proposition améliorera l’efficacité de la surveillance douanière. Jusqu’à présent, l’absence d’un texte juridiquement contraignant ne permettait pas aux autorités compétentes des EM de mettre en pratique les dispositions de l’article 136 du CDU qui exigent qu’on leur présente les marchandises qui ont temporairement quittées le territoire douanier de l’Union. Dorénavant, ces autorités douanières verront leurs moyens de contrôle renforcés afin de leur permettre de percevoir correctement les droits à l’importation et autres impositions, d’appliquer comme il se doit les mesures non fiscales telles que les contrôles vétérinaires ou phytosanitaires, et de correctement identifier les risque relatifs aux marchandises arrivant dans leurs ports ou aéroports. Ces mesures sont importantes et s’inscrivent dans la droite ligne de nos efforts visant à consolider la protection des consommateurs.

  Marlene Mizzi (S&D), in writing. ‒ I voted in favour of the report because I agree that the proposal was a much needed amendment to address an anomaly of the same Union Customs Code. The proposal changes one Article of the Union Customs Code that has proved to be problematic in practice and concerns goods which have temporarily left the European Union’s territory by sea or air. The Union Customs Code has been improved to better meet the needs of customs authorities.

  Csaba Molnár (S&D), írásban. ‒ Az Uniós Vámkódex létrehozásáról szóló 952/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletet 2013. október 9-én fogadták el. Rendelkezéseinek teljes körű alkalmazására 2016. május 1-jével került sor, ennek során kiderült, hogy a rendelet 136. cikkének megszövegezése hiányos. A Bizottság által előterjesztett rendelettervezet ennek korrigálására szolgál. A Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság jelentésében foglalt ajánlásnak megfelelően a javaslatot megszavaztam.

  Bernard Monot (ENF), par écrit. ‒ La commission parlementaire a recommandé que le Parlement arrête sa position en première lecture en faisant sienne la proposition de la Commission. Le règlement du Parlement européen et du Conseil établissant le code des douanes de l'Union exclut l’application de certaines dispositions aux marchandises qui ont temporairement quitté le territoire douanier de l’Union en circulant entre deux ports ou aéroports de l’Union, sans escale en dehors de l’Union. Les dispositions exclues faisant l’objet de la modification concernent les obligations de déposer une déclaration sommaire d’entrée, notifier l’arrivée d’un navire de mer ou d’un aéronef, acheminer les marchandises à des lieux donnés et de les présenter aux autorités douanières à l'endroit où elles sont déchargées ou transbordées et le dépôt temporaire. En conséquence, il n’existe aujourd’hui aucune base juridique permettant d'exiger la présentation des marchandises qui sont déchargées ou bien transbordées à l’endroit où les marchandises sont réintroduites sur le territoire douanier de l’Union après avoir quitté temporairement celui-ci. Il est donc plus difficile pour les autorités douanières d’assurer la surveillance des marchandises. La proposition de modification du règlement vise donc à combler ce vide juridique et permet de contribuer à une surveillance douanière un peu plus efficace. Vote favorable.

  Cláudia Monteiro de Aguiar (PPE), por escrito. ‒ A entrada em vigor, em 1 de maio de 2016, das disposições do Regulamento (UE) n.º 952/2013 do Parlamento Europeu e do Conselho, de 9 de outubro de 2013, que estabelece o Código Aduaneiro da União, expôs determinadas lacunas patentes na sua elaboração.

O atual artigo 136.º do Tratado não faculta às autoridades competentes dos Estados-Membros a base jurídica para a aplicação da apresentação da declaração sumária de entrada, da notificação de chegada de uma embarcação marítima ou de uma aeronave, do encaminhamento e da apresentação das mercadorias à alfândega após a sua descarga ou o seu transbordo, do período de espera da autorização antes da descarga ou transbordo das mercadorias e das disposições que regem o depósito temporário.

Estas aplicam-se às mercadorias que tenham saído temporariamente do território aduaneiro da União, circulando entre dois pontos desse território por via marítima ou aérea, e se o transporte tiver sido efetuado por linha direta, sem escala fora do território aduaneiro da União.

A proposta de alteração do artigo 136.º tem como objetivo colmatar esta lacuna e garantir a igualdade de tratamento para as mercadorias e repor a base jurídica anteriormente estabelecida pelo antigo código aduaneiro.

  Sophie Montel (ENF), par écrit. ‒ Il n’existe aujourd’hui aucune base juridique permettant d'exiger la présentation des marchandises qui sont déchargées ou bien transbordées à l’endroit où les marchandises sont réintroduites sur le territoire douanier de l’Union après avoir quitté temporairement celui-ci. Il est donc plus difficile pour les autorités douanières d’assurer la surveillance des marchandises. La proposition de modification du règlement vise donc à combler ce vide juridique et permet de contribuer à une surveillance douanière un peu plus efficace. Je vote pour.

  Nadine Morano (PPE), par écrit. ‒ J’ai voté en faveur de ce rapport relatif à la modification du code des douanes de l’Union européenne. Il s’agit ici de réécrire certaines dispositions pour remédier à la faille juridique qui existait et qui dispensait les opérateurs de présenter certains types de marchandises en douane. Les contrôles seront désormais plus efficaces sur ces marchandises.

  József Nagy (PPE), írásban. ‒ Támogatom a jelentést. Az Uniós Vámkódexnek teljes mértékben igazodnia kell az Európai Unió jogrendjéhez. így az összes vámunióval kapcsolatos rendelkezésnek, amelyek például az áruk vám elé állításáról vagy az engedélyek megvárásáról szólnak, megfelelő jogalappal kell rendelkezniük.

  Victor Negrescu (S&D), in writing. ‒ The Union Customs Code (UCC) is the new framework regulation on the rules and procedures for the customs throughout the EU. I voted for this report that will put in place provisions for the case of goods that have temporarily left the EU’s customs territory while moving by direct route by air or by sea, between two points of that territory without a stop outside the EU.

  Norica Nicolai (ALDE), în scris. ‒ Am votat acest raport care identifică deficiențele din Regulamentul (UE) nr.952/2013, propunând modificările necesare în ceea ce privește reglementările în domeniul transportului de mărfuri maritim sau aerian. Conform articolului 136, în acest moment, autoritățile relevante din statele membre nu au un temei juridic pentru a aplica dispozițiile referitoare la prezentarea declarației sumare de intrare, transportarea și prezentarea mărfurilor în vamă atunci când sunt descărcate sau transbordate sau dispoziții privind depozitarea temporară a mărfurilor. Acestea ar trebui să se aplice în cazul concret al mărfurilor care au părăsit pentru o perioadă temporară teritoriul vamal al Uniunii Europene în timp ce se aflau pe o rută directă între două puncte de pe cale maritimă sau aeriană, fără nicio oprire în afara Uniunii Europene. În absența unui temei legal clar care să impună prezentarea mărfurilor autorităților vamale din țara tranzitată, realizarea efectivă a sarcinilor de supraveghere vamală este îngreunată. Consider că propunerea de modificare a articolului 136, care specifică clar această obligație, reprezintă o remediere a acestei deficiențe și oferă din nou temeiul juridic de control, așa cum era stabilit și în vechiul cod vamal.

  Liadh Ní Riada (GUE/NGL), in writing. – As regards goods that have temporarily left the customs territory of the Union by air or sea, this file sought to correct the Customs Code as it was necessary for it to be done in order for Member States to be able to do their job in checking the goods that enter the EU. It was a correction of flawed drafting. Therefore, I supported it.

  Franz Obermayr (ENF), schriftlich. ‒ Ich habe mich für diesen Bericht ausgesprochen, da ich mich für eine bessere und effizientere Zollkontrolle und besseren und effizienteren Schutz der Verbraucher einsetze.

  Urmas Paet (ALDE), kirjalikult. ‒ Toetasin. Määruses on õiguslikud lüngad, mis tuleb täita, et tolliasutused saaksid täita oma tollijärelevalvekohustust.

  Rolandas Paksas (EFDD), raštu. – Pritariu pateiktam pranešimui.

Visų prima reikia pašalinti esamas spragas ir užtikrinti efektyvų reglamento vykdymą.

Pažymėtina, kad muitų sąjunga yra išimtinė ES kompetencija, o atsakomybė už muitų teisės aktų įgyvendinimą pirmiausia tenka valstybėms narėms. Šiuo metu valstybės narės, taikydamos kai kurias muitinės nuostatas, susiduria su tam tikrais sunkumais.

Siekiant užtikrinti veiksmingą muitinės priežiūros pareigų vykdymą, atitinkamoms valdžios institucijoms turi būti suteikta teisė plačiau ir efektyviau taikyti ES muitinės kodekso nuostatas, susijusias su prekėmis, kurios buvo jūra ar oru laikinai išvežtos iš Sąjungos muitų teritorijos.

  Δημήτρης Παπαδάκης (S&D), γραπτώς. ‒ Οι αρμόδιες αρχές στα κράτη μέλη δεν διαθέτουν νομική βάση, προκειμένου να εφαρμόσουν τις διατάξεις που συνδέονται με την υποβολή της συνοπτικής διασάφησης εισόδου, τη γνωστοποίηση της άφιξης θαλασσοπλοούντος πλοίου ή αεροσκάφους, τη μεταφορά και προσκόμιση των εμπορευμάτων στο τελωνείο κατά την εκφόρτωση ή τη μεταφόρτωση, την αναμονή για τη χορήγηση άδειας πριν την εκφόρτωση ή μεταφόρτωση των εμπορευμάτων καθώς και με τις διατάξεις για την προσωρινή εναπόθεση.

Υπάρχει έλλειψη σαφούς νομικής βάσης που να απαιτεί την παρουσίαση των εμπορευμάτων στις τελωνειακές αρχές. Οι τελευταίες βλέπουν να παρεμποδίζεται η πραγματική τελωνειακή τους εποπτεία, υπό την έννοια ότι δεν είναι σε θέση να προβαίνουν στην ορθή επιβολή των εισαγωγικών δασμών και άλλων επιβαρύνσεων, στην ορθή εφαρμογή μη φορολογικών μέτρων, όπως υγειονομικών ελέγχων, και στον εντοπισμό των κινδύνων σχετικά με εμπορεύματα που καταφθάνουν στους οικείους λιμένες ή αερολιμένες.

Η πρόταση τροποποίησης του άρθρου 136 έχει ως στόχο να καλύψει αυτό το κενό και να διασφαλίσει την ίση μεταχείριση των εμπορευμάτων.

  Aldo Patriciello (PPE), per iscritto. ‒ Ho votato a favore della proposta presentata dai miei colleghi poiché ritengo che il codice doganale dell'UE, entrato pienamente in vigore con il regolamento (UE) n. 952/2013 del Parlamento europeo e del Consiglio, presenta numerose lacune normative. Infatti, in virtù dell'articolo 136, le autorità competenti dei singoli Stati membri non detengono il fondamento giuridico su cui esercitare alcune delle disposizioni sancite dal codice doganale, per esempio la notifica dell'arrivo di una nave marittima o di un aeromobile. Secondo il mio parere di politico, l'attuale proposta di modifica dell'articolo 136 mira a colmare questa lacuna e, allo stesso tempo, a garantire la parità di trattamento delle merci.

Pertanto ho espresso voto positivo

  Eva Paunova (PPE), in writing. – I voted in favour of this, as it will clarify the legal situation as regards customs supervision of goods where they enter the European Union through one seaport or airport but continue their way on the container to the second port in the European Union where they are unloaded. According to the current Article 136 of UCC, the person bringing the goods to the second sea port or airport does not have the legal obligation to go through certain formalities such as presenting goods to custom authorities, filling in the summary declaration, etc. This situation could jeopardise customs supervision obligations foreseen in Article 134 in the UCC. To correct this legal gap the Commission proposes to amend Article 136 of the UCC by shortening the list of non-applicable provisions and thereby re-establishing the obligation to present the goods which have been brought into the Customs Union at the second point of entry under certain circumstances.

  Marijana Petir (PPE), napisan. – Podržavam izvješće o prijedlogu uredbe Europskog parlamenta i Vijeća o izmjeni Uredbe (EU) br. 952/2013 o Carinskom zakoniku Unije u pogledu robe koja je privremeno napustila carinsko područje Unije morem ili zrakom. Budući da nadležna tijela u državama članicama trenutačno nemaju pravnu osnovu za primjenu odredbi vezanih uz podnošenje obavijesti o dolasku broda ili zrakoplova, kao ni podnošenje robe carini po istovaru ili pretovaru, te ne postoji jasna zakonska osnova koja bi državama članicama omogućila da odrede da se roba podnosi carinskim tijelima, nastala je situacija u kojoj je obavljanje njihove dužnosti učinkovitog carinskog nadzora otežano u smislu da ne mogu točno naplatiti uvozne carine i druga davanja ili primijeniti nefiskalne mjere kao što su sanitarne kontrole, identificirati rizike za robu koja dolazi u njihove morske luke ili zračne luke. Te odredbe primjenjuju se u konkretnom slučaju robe koja je privremeno napustila carinsko područje Unije dok se kretala izravnim putem između dvije točke na tom području morem ili zrakom bez zaustavljanja izvan Unije. Trenutačnim prijedlogom za izmjenu članka 136. žele se ispraviti ti nedostaci i osigurati jednako postupanje s robom te ponovno dati pravnu osnovu koja je već postojala u prijašnjem carinskom zakoniku.

  Florian Philippot (ENF), par écrit. ‒ Ce texte est le résultat d'une négociation entre les Etats. La France n'y gagne pas mais il s'agit d'un ajustement technique. je préfère donc m'abstenir.

  Tonino Picula (S&D), napisan. ‒ Ovim prijedlogom želi se osigurati djelotvorna primjena odredbi Carinskog zakonika Unije izmjenom članka 136. CZU-a, čiji tekst ne daje jasne zakonske osnove za zahtjev za podnošenje robe carinskim tijelima, bez kojega je carinski nadzor robe koja nije roba Unije i robe čiji se status mora dokazati ponekad otežan. Roba koja privremeno napušta carinsko područje dok se kreće izravnim putem između dvije luke ili zračne luke u Uniji - bez da se zaustavljala izvan Unije - izaziva probleme carinskim tijelima luka i zračnih luka pošto gube mogućnost potpune i točne naplate uvozne carine te primjene ostalih nefiskalnih mjera poput fitosanitarne ili veterinarske kontrole. U trenutačnom obliku, sporni članak ne osigurava pravnu osnovu relevantnim tijelima država članica pri mnogim potrebnim postupcima i slabi učinkovitost njihova carinskog nadzora, budući da ona ne mogu točno naplatiti davanja, primijeniti nefiskalne mjere niti identificirati rizike za robu koja dolazi na njihov teritorij. Prijedlogom izmjene te nedostatke želimo ispraviti te osigurati jednako postupanje s robom. Nužno je osigurati poticaj zakonitom trgovanju, uz postojanje primjerenog carinskog nadzora i suzbijanja prijevara.

  João Pimenta Lopes (GUE/NGL), por escrito. ‒ Procedeu-se à alteração do artigo 136.º do Regulamento (UE) n.º 952/2013, referente aos serviços aéreos e marítimos intra-União e que estabelece que um conjunto de artigos não é aplicável às mercadorias não-UE nem às mercadorias da UE se tiverem saído temporariamente do território aduaneiro da UE, circulando entre dois pontos desse território por via marítima ou aérea, e se o transporte tiver sido efetuado por linha direta, sem escala fora do território aduaneiro da UE.

O atual artigo 136.º não faculta às autoridades competentes dos Estados—Membros a base jurídica para a aplicação de um conjunto de disposições, não havendo base jurídica clara para exigir a apresentação das mercadorias às autoridades aduaneiras. Coloca-se o problema de as autoridades aduaneiras verem limitado o seu poder de supervisão.

Esta proposta de alteração do regulamento em vigor pretende garantir a igualdade de tratamento para as mercadorias e repor a base jurídica anteriormente estabelecida no antigo código aduaneiro.

  Tomasz Piotr Poręba (ECR), na piśmie. ‒ Pełne wejście w życie dnia 1 maja 2016 r. przepisów rozporządzenia (UE) Parlamentu Europejskiego i Rady nr 952/2013 z dnia 9 października 2013 r. ustanawiającego unijny kodeks celny (UKC) oraz powiązanych z nim aktów delegowanych i wykonawczych ujawniło pewne braki w jego opracowaniu. Obecna propozycja wprowadzenia zmian do art. 136 UKC ma na celu usunięcie tej przeszkody, a przez to zagwarantowanie równego traktowania towarów oraz ponowne zapewnienie podstawy prawnej, która istniała w starej wersji kodeksu celnego. Niniejszym poparłem sprawozdanie.

  Franck Proust (PPE), par écrit. ‒ L’UE ne protège pas suffisamment ses frontières douanières, c’est pourquoi j’ai voté en faveur de ce rapport qui prévoit de modifier le Code des douanes de l’UE pour renforcer la surveillance douanière des marchandises lorsqu’elles entrent dans l’Union par un port ou un aéroport. Ce règlement permettra d’effectuer un deuxième contrôle lorsque les marchandises qui sont entrées une première fois dans l’UE s’acheminent vers un autre point d’entrée de l’Union afin d’effectuer les analyses de risques nécessaires. Cette stratégie de lutte contre les infractions, donne une orientation, un cap au monde économique de l’Union européenne. Il est important de soutenir ce type d’initiative pour apporter de la cohérence à la fois au marché intérieur, mais également à notre commerce extérieur.

  Julia Reid (EFDD), in writing. ‒ UKIP MEPs voted against this legislative report. UKIP, on principle, does not support EU legislation. Moreover, UKIP opposes the UCC on the grounds that it has added administrative and financial burdens in the supply chain.

  Inmaculada Rodríguez-Piñero Fernández (S&D), por escrito. – He votado favorablemente esta propuesta de modificación de un artículo del código aduanero de la Unión. La aplicación de este artículo, que concierne a bienes que hayan abandonado temporalmente el territorio aduanero de la Unión por vía aérea o marítima, ha resultado problemática en la práctica por lo que procede su simplificación.

  Claude Rolin (PPE), par écrit. ‒ J’ai voté en faveur de la position du Parlement européen arrêtée en première lecture le 1er décembre 2016 en vue de l’adoption du règlement (UE) du Parlement européen et du Conseil modifiant le règlement (UE) n° 952/2013 établissant le code des douanes de l’Union en ce qui concerne les marchandises qui ont temporairement quitté le territoire douanier de l’Union par voie maritime ou aérienne. La modification de l’article 136 du règlement (UE) n°952/2013 permet de mieux tenir compte de la différence entre les marchandises non Union et les marchandises de l’Union.

  Bronis Ropė (Verts/ALE), raštu. ‒ Mums pavyko priimti gerą teisės aktą, kuriuo užtikrinama, kad per trečiųjų šalių teritoriją pervežamos iš ES valstybės narės kilusios ir į ES valstybę narę keliaujančios prekės išvengtų nereikalingų administracinių suvaržymų bei apmokestinimo. Taip ištaisėme Vieningo muitinės kodekso 136 straipsnio nulemtą teisinę spragą, neleidusią valstybėms narėms deramai kontroliuoti laikinai ES teritoriją palikusių prekių.

  Fernando Ruas (PPE), por escrito. ‒ O presente relatório versa sobre a necessidade de proceder a uma alteração do artigo 136.° do Regulamento (UE) n.º 952/2013 do Parlamento Europeu e do Conselho, que estabelece o Código Aduaneiro da União, dado existirem lacunas relativas ao seu conteúdo e que evidenciam a ausência de uma base jurídica clara para exigir a apresentação das mercadorias às autoridades aduaneiras.

Tal circunstância dificulta a supervisão aduaneira, designadamente no que respeita à aplicação correta dos direitos de importação, de medidas não fiscais como os controlos sanitários e de identificação dos riscos das mercadorias que chegam aos seus portos ou aeroportos.

Por se tratar de uma alteração na base jurídica do quadro regulamentar, que conferirá maior certeza e segurança jurídica às autoridades competentes dos Estados-Membros, no que se refere à aplicação e cumprimento das disposições regulamentares em matéria aduaneira, o meu voto foi favorável à aprovação deste relatório.

  Tokia Saïfi (PPE), par écrit. ‒ J’ai soutenu ce rapport qui porte sur la modification par la Commission européenne de l’article 136 du code des douanes de l’Union européenne. Cette modification permettra d’améliorer la surveillance douanière des marchandises lorsqu’elles entrent dans l’Union par un port ou un aéroport et qu’elles sont ensuite acheminées vers un second port de l’Union où elles sont déchargées. Il s’agit de clarifier la situation juridique de ces marchandises et d’assurer la bonne surveillance douanière des marchandises circulant dans l’Union européenne.

  Maria Lidia Senra Rodríguez (GUE/NGL), por escrito. ‒ He votado a favor del presente informe debido a que supone una disposición técnica para el mejor funcionamiento del control aduanero. En concreto este acto delegado y de implementación trata de aportar las bases legales para permitir la acción de las autoridades competentes de los Estados miembros en determinados momentos del movimiento de mercancías en las fronteras. Disposiciones relacionadas a el transporte, descarga y trasbordo de las mercancías, obligaciones de notificación tanto de mercancías como de buques o aeronaves, los tiempos de espera antes de la autorización, etc. Sin estas especificaciones los Estados miembros encuentran dificultades en desarrollar actividades de recaudación, inspección o determinación de riesgos. Es por esto por lo que he decidido votar a favor del presente informe.

  Jill Seymour (EFDD), in writing. ‒ I voted against this as I do not support EU legislation and UKIP opposes the UCC on the grounds that it has added administrative and financial burdens on the supply chain.

  Siôn Simon (S&D), in writing. ‒ Today I voted in favour of the report on the proposal for a regulation of the European Parliament and of the Council amending Regulation (EU) No 952/2013 laying down the Union Customs Code, as regards goods that have temporarily left the customs territory of the Union by sea or air. The current proposal to amend Article 136 is aimed at ensuring equal treatment of goods and providing again the legal basis that was already established through the old customs code.

  Branislav Škripek (ECR), písomne. ‒ Od 1. mája 2016 sa začalo v plnom rozsahu uplatňovať nariadenie Európskeho parlamentu a Rady (EÚ) č. 952/2013 z 9. októbra 2013, ktorým sa ustanovuje Colný kódex Únie. Keďže pri jeho uplatňovaní sa objavili určité nedostatky, bolo potrebné ich odstrániť. Jednalo sa o prípady, keď tovar dočasne opustil colné územie Únie, keď sa prepravoval po priamej trase medzi dvoma bodmi na tomto území po mori alebo letecky bez zastavenia mimo Únie. Hlasoval som za.

  Monika Smolková (S&D), písomne. ‒ Návrh zmeny jedného článku Colného kódexu Únie som odsúhlasila, keďže ide o opatrenie, ktoré si vyžiadala prax. Pri uplatňovaní kódexu sa vyskytovali praktické problémy s tovarmi, ktoré dočasne opustili teritórium Únie po mori alebo letecky. Procedurálne išlo o zjednodušené konanie, keďže všetky politické skupiny považovali návrh Komisie za bezkonfliktný, a preto neboli predložené ani žiadne pozmeňovacie návrhy. Podstatným záujmom návrhu bolo zjednodušiť podmienky pre colné úrady. Aby mohli colné úrady správne vyberať dovozné clo, uplatňovať nefiškálne opatrenia či identifikovať riziká spojené s prichádzajúcim tovarom, bolo potrebné do Colného kódexu zapracovať niekoľko zmien. Ustanovenia zapracované do článku 136 tohto kódexu sa týkajú predkladania predbežné colného vyhlásenia o vstupe, oznámenia o príchode námorného plavidla, dopravy a predloženia tovaru po vykládke či povinnosti čakať pred vykládkou alebo prekládkou tovaru na povolenie. Keďže návrh má odstrániť len túto medzeru týkajúcu sa tovaru, ktorý dočasne opustil colné územie Únie, považujem ho za neproblematický. Pre celkové uplatňovanie Colného kódexu budú tieto úpravy znamenať väčšiu právnu istotu pre colné úrady.

  Igor Šoltes (Verts/ALE), pisno. ‒ Cilj predloga Komisije je sprememba 136. člena carinskega zakonika Unije, da se zagotovi učinkovita uporaba drugih določb carinskega zakonika Unije, predvsem na področju carinskega nadzora.

Člen 136 med drugim navaja, da se nekatere določbe, na primer obveznost predložitve blaga carini ob raztovarjanju, ne uporabljajo za neunijsko blago, ki začasno zapusti carinsko območje Unije, medtem ko se po morju ali zraku giblje med dvema krajema na carinskem območju Unije.

Komisija v svojem predlogu ugotavlja, da bi neuporaba teh določb lahko ogrozila učinkovit carinski nadzor neunijskega blaga, saj v trenutnem besedilu člena 136 ne obstaja jasna pravna podlaga, ki bi zahtevala predložitev tega blaga carinskim organom.

Ti imajo zato lahko težave pri nadzoru, saj se jim s tem odvzame možnost popolnega in pravilnega obračuna uvozne in drugih dajatev ali možnost opredelitve tveganja.

Komisija v svojem predlogu poskuša zagotoviti pravilno uporabo drugih določb carinskega zakonika Unije tako, da med drugim natančno opredeljuje tiste določbe, ki se ne uporabljajo, kadar neunijsko blago ponovno vstopi na carinsko območje Unije in določbe, ki se ne uporabljajo za unijsko blago, ki je ohranilo svoj status, kljub temu da je začasno zapustilo carinsko območje Unije.

Poročilo Parlamenta pozdravlja ugotovitve in predloge Komisije, zato sem ga pri glasovanju podprl.

  Ivan Štefanec (PPE), písomne. ‒ Je potrebné zabezpečiť rovnaké zaobchádzanie s tovarom, ktorý sa pri preprave dostal z územia EÚ bez priameho zastavenia mimo EÚ. V nadväznosti na takýto druh prepravy je nevyhnutné vytvorenie takého právneho základu, na základe ktorého sa bude správne vyberať dovozné clo a iné poplatky, bude možné identifikovať riziká spojené s tovarom prichádzajúcim späť do prístavov EÚ alebo na letiská EÚ a správne uplatňovať nefiškálne opatrenia.

  Beatrix von Storch (EFDD), schriftlich. ‒ Bei der Entschließung des EU-Parlaments zu dem Vorschlag für eine Verordnung des Europäischen Parlaments und des Rates zur Änderung der Verordnung (EU) Nr. 952/2013 zur Festlegung des Zollkodex der Union in Bezug auf Waren, die das Zollgebiet der Union vorübergehend auf dem See- oder Luftweg verlassen haben, habe ich mich enthalten.

Die Kompetenz zur Erhebung von Zöllen sollte bei den Mitgliedstaaten liegen, solange die EU sich nicht selbst als nicht mehr als eine Wirtschaftsgemeinschaft begreift.

  Dubravka Šuica (PPE), napisan. ‒ Uzimajući u obzir nedostatke članka 136. trenutačnog oblika Uredbe (EU) br. 952/2013 o Carinskom zakoniku Unije po kojem države članice nemaju pravnu osnovu na kontrolu robe koja je privremeno napustila carinsko područje Unije dok se kretala izravnim putem između dvije točke na tom području morem ili zrakom bez zaustavljanja izvan Unije, smatram kako je žurno potrebno podržati ovo izvješće kako bi se ispravili ti nedostaci.

Mišljenja sam kako će ovom uredbom države članice učinkovito moći obavljati svoje dužnosti carinske kontrole u smislu identificiranja rizika robe koja dolazi u njihove zemlje, sanitarne kontrole te naplaćivanja uvozne carine. Smatram kako je ova uredba vrlo bitna radi sprječavanja krijumčarenja oružja, narkotika, egzotičnih životinja, hrane itd.

  Patricija Šulin (PPE), pisno. ‒ Glasovala sem za poročilo o predlogu uredbe Evropskega parlamenta in Sveta o spremembi Uredbe o carinskem zakoniku Unije, kar zadeva blago, ki začasno zapusti carinsko območje Unije po morju ali zraku.

S spremembo uredbe bomo razjasnili pravne dileme glede predložitve blaga carinskim organom, zaradi česar prihaja do nepravilnega obračunavanja različnih dajatev, nepravilnega uporabljanja nefiskalnih ukrepov, kot je sanitarni nadzor, ter tveganj za blago, ki prispe v njihova pristanišča ali letališča. S spremembo uredbe bomo tako zagotovili enako obravnavo za blago.

  Ελευθέριος Συναδινός (NI), γραπτώς. ‒ Tα κράτη πρέπει να έχουν το δικαίωμα να επιβάλλουν περιορισμούς στην μετακίνηση αγαθών, όταν αυτό είναι προς το συμφέρον των πολιτών.

  József Szájer (PPE), írásban. ‒ A megfelelő szintű vámszabályozásnak jelentős szerepe van a versenyképesség javításában. Ahhoz, hogy szerepét maradéktalanul be tudja tölteni, a vámrendszernek modernnek és hatékonynak kell lennie. Egyetértek az előadó azon álláspontjával, hogy az érintett felek között időben történő, átlátható információáramlást lehetővé kell tenni. Mindezeken túl persze ösztönözni is kell, hogy szoros együttműködés alakuljon ki a vámigazgatási szervek és a piacfelügyeleti hatóságok között a nem szabályszerű termékek határon történő feltartóztatása érdekében. Ezért szavazatommal támogattam a jelentést.

  Tibor Szanyi (S&D), írásban. ‒ Szavazatommal támogattam az Uniós Vámkódex létrehozásáról szóló rendeletnek az Unió vámterületét tengeri vagy légi úton ideiglenesen elhagyó áruk tekintetében történő módosításáról szóló javaslatot.

A bizottsági javaslatot elfogadó jelentés azért támogatandó, mivel az helyesen rámutatott a Vámkódex létrehozásáról szóló rendelet hiányosságára. A tagállamok illetékes hatóságainak a jelenlegi rendelet értelmében nincs jogalapjuk számos rendelkezés alkalmazásához azon áruk esetében, amelyek az Unió vámterületén lévő két pont közötti tengeri vagy légi szállítás közben ideiglenesen elhagyják e területet, feltéve, hogy a fuvarozás közvetlen úton történik, az Unió vámterületén kívüli megállás nélkül.

Ezen áruk vámhatóságoknak való bemutatására vonatkozó egyértelmű jogalap hiányában nem valósulhat meg hatékony vámfelügyelet, hiszen többek között például nem lehet helyesen megállapítani a behozatali vám és egyéb terhek összegét.

Így egyetértek a rendelet 136. cikkének módosítására irányuló javaslattal, mely pótolja ezt a hiányt, ezáltal biztosítva az árukkal kapcsolatos egyenlő elbánást.

  Claudiu Ciprian Tănăsescu (S&D), în scris. ‒ În scopul facilitării fluxurilor comerciale, modificarea Codului vamal al Uniunii în ceea ce privește mărfurile care au părăsit temporar teritoriul vamal al Uniunii pe cale maritimă sau aeriană este salutară, deoarece aduce clarificări necesare aplicării corespunzătoare și adecvate a măsurilor cu caracter fiscal și fără caracter fiscal (precum controalele veterinare și fitosanitare), remediind astfel deficiențele constatate la punerea în aplicare a Codului vamal, aplicabil de la 1 mai 2016. Spre exemplu, în mod logic, părăsirea temporară a teritoriul vamal al Uniunii nu modifică statutul mărfurilor, acela de mărfuri unionale, fapt consfințit prin modificările efectuate în Codul Vamal Unional.

În lumina celor constatate de statele membre în ceea ce privește utilizarea Codului Vamal Unional, este evidentă necesitatea reglementărilor juridice referitoare, în principal, la sosirea unei nave maritime sau aeronave, transportarea și prezentarea mărfurilor în vamă atunci când sunt descărcate sau transportate. Mai mult decât atât, modificările Codului Vamal Unional asigură coerența cu politicile și obiectivele existente relevante pentru comerțul cu mărfuri introduse pe teritoriul vamal al Uniunii sau scoase de pe acesta definitiv sau temporar.

  Marc Tarabella (S&D), par écrit. ‒ La pleine entrée en vigueur, le 1er mai 2016, des dispositions du règlement (UE) n° 952/2013 du Parlement européen et du Conseil du 9 octobre 2013 établissant le code des douanes de l’Union, ainsi que des actes d’exécution et des actes délégués qui en découlent, a attiré l’attention sur certaines lacunes dans la formulation du texte.

Ces dispositions s’appliquent au cas concret où des marchandises ont quitté temporairement le territoire douanier de l’Union en ligne directe en circulant entre deux points de ce territoire par voie maritime ou aérienne, sans escale en dehors du territoire de l’Union.

En l’absence de base juridique claire permettant d'exiger la présentation de ces marchandises aux autorités douanières, il s'avère plus difficile pour ces dernières de surveiller les marchandises.

La proposition actuelle de modification de l’article 136 vise à combler ce vide juridique, afin de garantir le traitement égal de toutes les marchandises et de rétablir la base juridique prévue par l’ancien code des douanes.

  Ivica Tolić (PPE), in writing. ‒ Podržavam Prijedlog rezolucije o Carinskom zakoniku Unije u pogledu robe koja je privremeno napustila carinsko područje Unije morem ili zrakom jer bi ona trebala razjasniti zakonsku situaciju o ulasku dobara u Europsku uniju. Trenutačno legislativno rješenje ne poznaje jasnu zakonsku osnovu koja bi državama članicama omogućila da odrede da se roba podnosi carinskim tijelima. Slijedom navedenog, nastala je situacija u kojoj je obavljanje dužnosti efikasnog carinskog nadzora znatno otežano budući da ne mogu: točno naplatiti uvozne carine i druga davanja, točno primijeniti nefiskalne mjere kao što su sanitarne kontrole, niti identificirati rizike za robu koja dolazi u njihove morske ili zračne luke. Prijedlog izmjene članka 136. trebao bi pružiti pravni temelj za ispravljanje pozitivnopravnih nedostataka te osiguranje jednakog postupanja s robom.

  Ruža Tomašić (ECR), napisan. ‒ Početak pune primjene odredbi Europskog parlamenta i Vijeća od 9. listopada 2013. o Carinskom zakoniku Unije i njezinih naknadnih akata objelodanio je nedostatke pri njezinoj izradi. Relevantna tijela u državama članicama u skladu s člankom 136. u trenutačnom obliku nemaju pravnu osnovu za primjenu raznih odredbi koje se primjenjuju u konkretnom slučaju robe koja je privremeno napustila carinsko područje Unije dok se kretala izravnim putem između dvije točke na tom području morem ili zrakom bez zaustavljanja izvan Unije.

Budući da ne postoji zakonska osnova koja bi državama članicama omogućila da se odrede da se roba podnosi carinskim tijelima, nastala je situacija u kojoj je obavljanje dužnosti učinkovitog carisnkog nadzora otežano na način da ne mogu točno naplatiti uvozne carine i druga davanja, točno primijeniti nefiskalne mjere, kao što su sanitarne kontrole, te identificirati rizike za robu koja dolazi u njihove luke ili zračne luke.

Trenutačnim prijedlogom žele se ispraviti ti nedostatci i osigurati jednako postupanje s robom te dati pravna osnova koja je već postojala u prijašnjem carinskom zakoniku, stoga sam podržala ovo izvješće te sam glasovala pozitivno.

  Romana Tomc (PPE), pisno. ‒ Osnutek zakonodajne resolucije Evropskega parlamenta o predlogu uredbe Evropskega parlamenta in Sveta o spremembi Uredbe (EU) št. 952/2013 o carinskem zakoniku Unije, kar zadeva blago, ki začasno zapusti carinsko območje Unije po morju ali zraku sem podprla.

Pristojni organi v državah članicah sedaj nimajo pravne podlage za uporabo določb v zvezi z vložitvijo vstopne skupne deklaracije, obvestilom o prihodu morskega ali zračnega plovila, prevozom blaga na carino in predložitvijo carini ob raztovarjanju ali pretovarjanju, čakanjem na dovoljenje pred raztovarjanjem ali pretovarjanjem blaga ter določbami o začasni hrambi.

Ker ni prave pravne podlage je otežen carinski nadzor in zato ne morejo pravilno obračunati uvoznih in drugih dajatev, pravilno uporabljati nefiskalnih ukrepov, kot je sanitarni nadzor in opredeliti tveganj za blago, ki prispe v njihova pristanišča ali letališča. Sedanji predlog bo to spremenil.

  Estefanía Torres Martínez (GUE/NGL), por escrito. ‒ Este informe establece una serie de disposiciones para mejorar el Código Aduanero de la Unión, dotando a las autoridades permanentes de los Estados miembros de fundamento jurídico para la supervisión aduanera de mercancías que han abandonado temporalmente el territorio aduanero de la Unión. He votado a favor, ya que considero que el correcto funcionamiento del Código Aduanero es necesario para que los Estados miembros puedan hacer su trabajo en el control de las mercancías que entran en la Unión.

  Mylène Troszczynski (ENF), par écrit. ‒ Le règlement d'origine du Parlement européen et du Conseil établissant le code des douanes de l'Union exclut l’application de certaines dispositions aux marchandises qui ont temporairement quitté le territoire douanier de l’Union en circulant entre deux ports ou aéroports de l’Union, sans escale en dehors de l’Union.

Les dispositions exclues faisant l’objet de la modification concernent les obligations suivantes: déposer une déclaration sommaire d’entrée; notifier l’arrivée d’un navire de mer ou d’un aéronef; acheminer les marchandises à des lieux donnés et de les présenter aux autorités douanières à l'endroit où elles sont déchargées ou transbordées; le dépôt temporaire.

En conséquence, il n’existe aujourd’hui aucune base juridique permettant d'exiger la présentation des marchandises qui sont déchargées ou bien transbordées à l’endroit où les marchandises sont réintroduites sur le territoire douanier de l’Union après avoir quitté temporairement celui-ci.

Il est donc plus difficile pour les autorités douanières d’assurer la surveillance des marchandises.

La proposition de modification du règlement vise donc à combler ce vide juridique et permet de contribuer à une surveillance douanière un peu plus efficace.

J'ai voté pour.

  Kazimierz Michał Ujazdowski (ECR), na piśmie. ‒ Obecna propozycja ma charakter techniczny. Wprowadza zmiany, które mają na celu usunięcie błędów, a przez to zagwarantowanie równego traktowania towarów oraz ponowne zapewnienie podstawy prawnej, która istniała w starej wersji kodeksu celnego. Wprowadzenie tych poprawek uznałem za zasadne, dlatego zagłosowałem pozytywnie.

  István Ujhelyi (S&D), írásban. ‒ Az Uniós Vámkódex létrehozásáról és annak végrehajtási és felhatalmazáson alapuló jogi aktusairól szóló, 2013. október 9-i 952/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet rendelkezéseinek 2016. május 1-jével történt teljes körű alkalmazása rávilágított megszövegezésének bizonyos hiányosságaira. A kapcsolódó javaslatot támogattam.

  Miguel Urbán Crespo (GUE/NGL), por escrito. ‒ Este informe establece una serie de disposiciones para mejorar el Código Aduanero de la Unión, dotando a las autoridades permanentes de los Estados miembros de fundamento jurídico para la supervisión aduanera de mercancías que han abandonado temporalmente el territorio aduanero de la Unión. He votado a favor, ya que considero que el correcto funcionamiento del Código Aduanero es necesario para que los Estados miembros puedan hacer su trabajo en el control de las mercancías que entran en la Unión.

  Viktor Uspaskich (ALDE), raštu. – Šios nuostatos taikomos konkrečiai tuo atveju, kai prekės buvo jūra ar oru laikinai išvežtos iš Sąjungos muitų teritorijos jas gabenant tiesioginiu maršrutu tarp dviejų toje teritorijoje esančių vietų be sustojimo už Sąjungos ribų.

  Ivo Vajgl (ALDE), in writing. ‒ I voted in favour of the Report on the proposal for a regulation of the European Parliament and of the Council amending Regulation (EU) No 952/2013 laying down the Union Customs Code, as regards goods that have temporarily left the customs territory of the Union by sea or air. The relevant authorities in the Member States do not have a legal basis, under the current Article 136, on which to apply provisions related to lodging the entry summary declaration, notifying the arrival of a sea-going vessel or an aircraft, conveying and presenting the goods to customs upon unloading or transhipment, waiting for authorisation before unloading or transhipping the goods, as well as for the provisions on temporary storage. In the absence of a clear legal basis on which to require presentation of these goods to the customs authorities, they see their effective customs supervision duties hampered. I voted in favour because I believe that the current proposal to amend Article 136 will close this gap and thereby ensure equal treatment of goods, providing again the legal basis that was already established through the old customs code.

  Ramón Luis Valcárcel Siso (PPE), por escrito. ‒ Mediante esta modificación al código aduanero, se va a clarificar la situación legal referente a las mercancías que hayan abandonado temporalmente el territorio de la Unión por vía aérea o marítima a la hora de presentar dichos productos a las autoridades aduaneras. Esta modificación técnica viene a solventar este vacío legal y a aportar más claridad en la aplicación de la norma, por lo que creo necesario votar a su favor.

  Ángela Vallina (GUE/NGL), por escrito. ‒ He votado a favor del presente informe debido a que supone una disposición técnica para el mejor funcionamiento del control aduanero. En concreto este acto delegado y de implementación trata de aportar las bases legales para permitir la acción de las autoridades competentes de los Estados miembros en determinados momentos del movimiento de mercancía en las fronteras. Disposiciones relacionadas a el transporte, descarga y trasbordo de las mercancías, obligaciones de notificación tanto de mercancías como de buques o aeronaves, los tiempos de espera antes de la autorización, etc. Sin estas especificaciones los Estados miembros encuentran dificultades en desarrollar actividades de recaudación, inspección o determinación de riesgo. Es por esto por lo que he decidido votar a favor del presente informe.

  Miguel Viegas (GUE/NGL), por escrito. ‒ O que está em causa é a alteração do artigo 136.º do Regulamento (UE) n.º 952/2013, o qual é referente aos serviços aéreos e marítimos intra-União e que estabelece que uma série de artigos não é aplicável às mercadorias não-UE nem às mercadorias da UE que saem temporariamente do território aduaneiro da UE, se tiverem saído temporariamente do território aduaneiro da União, circulando entre dois pontos desse território por via marítima ou aérea, e se o transporte tiver sido efetuado por linha direta, sem escala fora do território aduaneiro da UE.

Não havendo base jurídica (clara) para exigir a apresentação das mercadorias às autoridades aduaneiras, coloca-se o problema de as autoridades verem limitado o seu poder de supervisão.

Deste modo, esta proposta de regulamento pretende garantir a igualdade de tratamento para as mercadorias e repor a base jurídica anteriormente estabelecida pelo antigo código aduaneiro.

  Harald Vilimsky (ENF), schriftlich. ‒ Diesem Bericht habe ich meine Zustimmung gegeben, da er sich für eine bessere und effizientere Zollkontrolle und auch für einen besseren Verbraucherschutz ausspricht.

  Daniele Viotti (S&D), per iscritto. ‒ Ho votato a favore della proposta di regolamento del Parlamento europeo e del Consiglio recante modifica del regolamento sul codice doganale dell'Unione per quanto riguarda le merci che sono uscite temporaneamente dal territorio doganale dell'UE per via marittima o aerea.

La piena entrata in vigore delle disposizioni di tale regolamento hanno infatti messo in luce alcune carenze nella sua elaborazione. In virtù dell'attuale articolo 136, le autorità competenti degli Stati membri non dispongono di una base giuridica per applicare disposizioni concernenti la presentazione della dichiarazione sommaria di entrata, la notifica dell'arrivo di una nave, il trasporto e la presentazione delle merci in dogana al momento dello scarico, l'attesa di un'autorizzazione prima di scaricare o trasbordare le merci e la custodia temporanea.

In assenza di una base giuridica chiara per esigere la presentazione delle merci alle autorità doganali, queste ultime vedono di fatto ostacolate le loro funzioni di vigilanza doganale nella misura in cui non sono in grado di riscuotere correttamente i dazi all'importazione, applicare correttamente le misure di carattere non fiscale e individuare i rischi legati alle merci in arrivo nei loro porti o aeroporti. L'attuale proposta di modifica dell'articolo 136 mira a colmare queste lacune.

  Iuliu Winkler (PPE), în scris. ‒ Am votat raportul PE referitor la regulamentul UE în ceea ce privește mărfurile care au părăsit temporar teritoriul vamal al Uniunii pe cale maritimă sau aeriană. Dispozițiile se aplică în cazul concret al mărfurilor care au părăsit temporar teritoriul vamal al Uniunii în timp ce circulau pe o rută directă între două puncte de pe acest teritoriu pe cale maritimă sau aeriană, fără nicio oprire în afara UE. Modificarea regulamentului dorește să asigure tratamentul egal al mărfurilor și să ofere din nou temeiul juridic care fusese deja stabilit în vechiul cod vamal.

  Auke Zijlstra (ENF), schriftelijk. ‒ De PVV heeft vóór het voorstel gestemd, zodat onze nationale douaneautoriteiten het recht weer krijgen om toezicht te houden in onze eigen havens op alle schepen, onafhankelijk van hun herkomst. Deze rechten hadden in eerste instantie al in het beheer van de lidstaten moeten blijven.

  Jana Žitňanská (ECR), písomne. ‒ Zmenu nariadenia, ktorým sa ustanovuje Colný kódex Únie, pokiaľ ide o tovar, ktorý dočasne opustil colné územie Únie po mori alebo letecky, som podporila. Tento colný kódex vstúpil do platnosti iba v máji tohto roku. Odvtedy sa objavili určité právne medzery, ktoré členským štátom nedávali dostatočné kompetencie na plnenie ich povinností. Členské štáty tak nemali právny základ pre niektoré úkony, ktoré boli v súvislosti s tovarom, ktorý dočasne opustil colné územie Únie, keď sa prepravoval po priamej trase medzi dvoma bodmi na tomto území po mori alebo letecky bez zastavenia mimo Únie, nevyhnutné. Správa mala teda prevažne technickú povahu a smerovala výlučne k preklenutiu týchto právnych nedostatkov. Keďže si myslím, že pokiaľ sa nájdu takéto právne medzery v legislatíve, je ich potrebné čo najskôr odstrániť tak, aby sa účel a zmysel danej legislatívy mohol bez problémov napĺňať, tejto zmene nariadenia som dala svoj hlas.

  Željana Zovko (PPE), napisan. ‒ Podržavam izvješće o prijedlogu uredbe Europskog parlamenta i Vijeća o izmjeni Uredbe (EU) br. 952/2013 o Carinskom zakoniku Unije u pogledu robe koja je privremeno napustila carinsko područje Unije morem ili zrakom. Budući da ne postoji jasna zakonska osnova koja bi državama članicama omogućila da odrede da se roba podnosi carinskim tijelima, nastala je situacija u kojoj je obavljanje njihove dužnosti učinkovitog carinskog nadzora otežano u smislu da ne mogu: točno naplatiti uvozne carine i druga davanja, točno primijeniti nefiskalne mjere kao što su sanitarne kontrole, identificirati rizike za robu koja dolazi u njihove luke ili zračne luke. Te odredbe primjenjuju se u konkretnom slučaju robe koja je privremeno napustila carinsko područje Unije dok se kretala izravnim putem između dvije točke na tom području morem ili zrakom bez zaustavljanja izvan Unije. Trenutačnim prijedlogom za izmjenu članka 136. žele se ispraviti ti nedostaci i osigurati jednako postupanje s robom te ponovno dati pravna osnova koja je već postojala u prijašnjem carinskom zakoniku.

  Milan Zver (PPE), pisno. ‒ Glasoval sem za Poročilo o predlogu uredbe Evropskega parlamenta in Sveta o spremembi Uredbe (EU) št. 952/2013 o carinskem zakoniku Unije, kar zadeva blago, ki začasno zapusti carinsko območje Unije po morju ali zraku.

Predlagana uredba bo omogočila pravno podlago za izvajanje nekaterih opravil carinskega nadzora blaga, ki začasno zapusti carinsko območje Unije, medtem ko se po morju ali zraku giblje med dvema krajema na tem območju, neposredno in brez postanka zunaj Unije.

S tem bo omogočen učinkovit carinski nadzor zadevnega blaga, pravilno obračunavanje uvoznih in drugih dajatev ter pravilno izvajanje nefiskalnih ukrepov, kot sta veterinarski in fitosanitarni nadzor.

  Marco Zullo (EFDD), per iscritto. – Oggi accade che molte merci di provenienza extra UE abbiano come primo porto di approdo nell'Unione non il luogo di destinazione delle merci, bensì porti come Malta, dove il carburante costa meno. In aggiunta, una nave che consegna merci in Olanda, dopo essersi fermata a Malta, può non essere soggetta agli stessi obblighi di arrivo in UE.

Il testo attuale fa sì che non esista una chiara base giuridica per prescrivere la presentazione di tali merci alle autorità doganali in Olanda dopo che una nave si è fermata a Malta.

Se le merci non vengono presentate al porto finale come di provenienza extra UE, poiché non sussiste l'obbligo, può risultare difficile per le autorità assicurarne la vigilanza e vi è il rischio che i dazi all'importazione e gli altri oneri non siano correttamente riscossi e, ancora, che i controlli veterinari e fitosanitari non siano effettuati.

Noi del M5S ci siamo battuti affinché il testo fosse modificato e si ponesse in essere una chiara distinzione tra merci unionali e merci non unionali. Ho quindi dato il mio voto favorevole al documento.

7.2. Основни информационни документи за пакети с инвестиционни продукти на дребно и основаващи се на застраховане инвестиционни продукти, по отношение на датата на прилагане на регламента (A8-0356/2016 - Pervenche Berès)

Dichiarazioni di voto orali

  Isabella Adinolfi (EFDD), per iscritto. ‒ L'obiettivo della presente relazione è rinviare di un anno – al 1° gennaio 2018 – la data di applicazione del regolamento PRIIPs sui documenti contenenti le informazioni chiave per i prodotti d'investimento al dettaglio e assicurativi preassemblati, al fine di ridurre l'incertezza giuridica e permettere alle imprese di avere più tempo per adeguarsi alle nuove regole.

Per quanto si tratti soltanto di una modifica tecnica, in tal modo si favoriscono le imprese senza prevedere al contempo alcun vantaggio per i consumatori. Per tali motivi ho deciso di astenermi.

  Martina Anderson and Lynn Boylan (GUE/NGL), in writing. – I abstained on this vote, which extends the deadline for implementation of the Regulation requiring providers of packaged retail insurance investment products (PRIIPs) to give customers a key information document (KID).

PRIIPs are the products usually offered by banks to everyday customers when they want to make an investment – e.g. buying a house. The Commission’s regulation sets the terms on which the PRIIPs industry is required to provide investors with a KID, a mandatory, standardised disclosure document that outlines potential risk, costs and future performance scenarios.

This report postpones the roll-out of the KID by one year while the Commission revises the regulatory technical standards (RTS).

I want the KID requirements to be implemented as soon as possible, but the entry into force of the Regulation in the absence of the RTS would be impractical.

There has not been sufficient justification for delaying the implementation of the KID by a full year. I also have concerns that the Commission has indicated its revision of the RTS will address some of the demands of the industry lobbies instead of sticking to the exact proposals for revision adopted by Parliament in the September plenary.

  Marie-Christine Arnautu (ENF), par écrit. ‒ Ce rapport porte sur une proposition de règlement reportant d’un an la date d’application du règlement 1286/2014 sur les documents d’informations clés relatifs aux produits d’investissement packagés de détail et fondés sur l’assurance (PRIIPs). Le règlement 1286/2014 a introduit une série de mesures destinées à renforcer la protection des investisseurs dans le secteur des services financiers en améliorant la transparence du marché des investissements de détail. Il impose ainsi aux initiateurs de produits d’investissement packagés de détail et fondés sur l’assurance de produire un document d’informations clés, appelé Key Information Document (KID). Ce règlement habilite les Autorités européennes de surveillance à élaborer des normes techniques de réglementation précisant les éléments que devait contenir le KID. Le 30 juin 2016, la Commission a approuvé le projet présenté par les AES en adoptant un acte délégué qui a aussi été approuvé par le Conseil. Cependant, le 14 septembre 2016, le Parlement européen a rejeté l’acte délégué et demandé à la Commission de revoir les dispositions relatives aux PRIIP à options multiples, aux scénarios de performances et aux avis signalant qu’un produit peut être difficile à comprendre. Afin d’éviter une instabilité juridique, j’ai voté en faveur de ce rapport.

  Jonathan Arnott (EFDD), in writing. ‒ I cannot vote in favour of new EU legislation in principle; however I also support the reasons behind the delay in this legislation which would otherwise have resulted in investors being misled. Being unable to either vote for or against, I abstained.

  Zigmantas Balčytis (S&D), raštu. ‒ Balsavau už pranešimą dėl pasiūlymo dėl Europos Parlamento ir Tarybos reglamento, kuriuo dėl taikymo datos iš dalies keičiamas Europos Parlamento ir Tarybos reglamentas (ES) Nr. 1286/2014 dėl mažmeninių investicinių produktų paketų ir draudimo principu pagrįstų investicinių produktų pagrindinės informacijos dokumentų. Pranešimo tikslas – nustatyti įvairias priemones, kuriomis didinant skaidrumą mažmeninio investavimo rinkoje siekiama gerinti investuotojų apsaugą ir atkurti vartotojų pasitikėjimą finansinių paslaugų sektoriumi.

  Zoltán Balczó (NI), írásban. ‒ A jelentés a lakossági befektetési termékekkel kapcsolatos kiemelt információkat tartalmazó dokumentumokkal kapcsolatos 1286/2014/EU rendelet módosítását tartalmazza. Maga az eredeti rendelet a lakosságot próbálja védeni a bankok és különböző pénzintézetek által kínált befektetési csomagokkal elkövetett félrevezetésektől. Az ilyen termékek hatályban levő tájékoztatási követelményei koordinálatlanok és nem nyújtanak segítséget a lakossági befektetőknek ahhoz, hogy össze tudják hasonlítani a különböző termékeket és megértsék azok jellemzőit. Emiatt gyakran olyan befektetéseket eszközölnek, amelyeknek a kapcsolódó kockázatait és költségeit nem látják át, és ennek következtében esetenként váratlan veszteségeket szenvednek el. Ennek kiküszöbölése érdekében a rendelet olyan információs szabályokat és kötelezettségeket ír elő, amelyek a lakossági befektetők számára lehetővé teszik a lakossági befektetési csomagtermékek, illetve biztosítási alapú befektetési termékek fő jellemzőinek és kockázatainak megértését és összehasonlítását.

A jelentés elfogadását támogattam, ugyanakkor egy kiegészítést kell hozzáfűznöm. Örvendetes, hogy a lakosságot meg akarják kímélni a nagyobb félrevezetésektől, másrészt mégis csak arról van szó, hogy a bankok és más pénzintézetek spekulálnak a lakosság pénzével. A bankok szerepe a tankönyvek szerint az, hogy a megtakarításokat csatornázzák át a beruházók felé, ami viszont az 1990-es évek pénzügyi deregulációja nyomán kialakult, az nem más, mint egy kaszinó kapitalizmus, ahol a megtakarítások már teljesen elszakadtak a termelő beruházásoktól.

  Nicolas Bay (ENF), par écrit. ‒ Ce règlement habilite les Autorités européennes de surveillance (AES) à élaborer des normes techniques de réglementation précisant les éléments que devaient contenir les Documents d’informations clés (DIC, ou KID en anglais pour « Key information documents »). Le 30 juin 2016, la Commission a approuvé le projet présenté par les AES en adoptant un acte délégué qui a aussi été approuvé par le Conseil.

Je m’étais alors opposé à cet acte délégué ; aujourd’hui, une entrée en vigueur du règlement sans les normes techniques spécifiant les informations que doit contenir le DIC entraînerait une instabilité juridique. Voilà pourquoi j’ai approuvé cette proposition de règlement.

  Hugues Bayet (S&D), par écrit. – La proposition PRIIP introduit une série de mesures visant à renforcer la protection des investisseurs et à reconstruire la confiance des consommateurs dans le secteur des services financiers en augmentant la transparence du marché de l'investissement de détail. Le règlement a été adopté en 2014 et devait entrer en vigueur le 1er janvier 2017. La Commission a présenté un document technique d'information réglementaire. En septembre 2016, le PE a rejeté à peu près à l'unanimité le RTS de la Commission. Afin de permettre à la Commission de présenter une RTS révisée et d'éviter l'incertitude sur le marché, la Commission, en accord avec le PE et le Conseil, a reporté d'un an la date de mise en œuvre.

  Brando Benifei (S&D), per iscritto. ‒ Oggi ho votato a favore della relazione Béres sulla proposta di regolamento relativo ai documenti contenenti le informazioni chiave per i prodotti d'investimento al dettaglio e assicurativi preassemblati per quanto riguarda la data di applicazione.

Il 30 giugno 2016 la Commissione ha adottato un regolamento delegato che definisce una serie di nuove misure tra cui quelle per la presentazione, e per il contenuto, del documento contenente le informazioni chiave per i prodotti d'investimento al dettaglio, il suo formato standardizzato, la frequenza minima del riesame delle informazioni che in esso figurano e la metodologia per la presentazione del rischio e del rendimento.

Il testo approvato oggi, di natura fortemente tecnica, va incontro alle richieste del Parlamento dello scorso settembre che aveva proposto una proroga di dodici mesi nell'applicazione, per dare più tempo agli interessati per conformarsi alle nuove prescrizioni. La data è stata quindi posticipata al 1° gennaio 2018.

  Xabier Benito Ziluaga (GUE/NGL), por escrito. ‒ Me he abstenido en esta votación, en la que se ha decidido posponer la aplicación de las nuevas regulaciones de los productos de inversión basados en seguros. Se trata de una reforma destinada a garantizar una mayor transparencia de estos productos para los consumidores. Sin embargo, la industria ha presionado a través de los grupos conservadores en la Comisión ECON, para reabrir el debate sobre el tipo de información que las empresas que venden estos productos deben facilitar. Si bien entiendo que dado la falta de acuerdo actual, no es viable que entre en vigor la nueva reglamentación, he decidido abstenerme por lo problemático de las razones de este retraso.

  Izaskun Bilbao Barandica (ALDE), por escrito. ‒ He apoyado este informe sobre los documentos de datos fundamentales relativos a los productos de inversión minorista empaquetados y los productos de inversión basados en seguros, en lo que respecta a su fecha de aplicación. Este Reglamento será aplicable a partir del 1 de enero de 2018.

  Dominique Bilde (ENF), par écrit. ‒ Le règlement 1286/2014 avait introduit une série de mesures destinées à renforcer la protection des investisseurs dans le secteur des services financiers, permettant une amélioration de la transparence du marché des investissements de détail. Il impose ainsi aux initiateurs de produits d’investissement packagés de détail et fondés sur l’assurance (PRIIP) de produire un document d’informations clés, appelé Key Information Document (KID). Les KIDs qui informent les investisseurs ne sont pas assez clairs, et par ailleurs, souvent trop optimistes. La proposition de règlement visant à décider des normes techniques spécifiant les informations que doivent contenir les KIDs. Je ne m’y opposerai pas, privilégiant la stabilité juridique pour les investisseurs.

  Mara Bizzotto (ENF), per iscritto. – Non condivido totalmente alcuni passaggi di questo testo, ho quindi deciso di esprimere un voto di astensione.

  José Blanco López (S&D), por escrito. ‒ Informe de carácter técnico por el que se modifica el artículo 34 del Reglamento (UE) n.º 1286/2014 para que sea aplicable a partir del 1 de enero de 2018. El informe se adopta conforme al procedimiento simplificado del artículo 150 del Reglamento del Parlamento Europeo por el que toda propuesta de acto legislativo en primera lectura que haya sido aprobada en comisión con menos de una décima parte de sus miembros en contra, se incluirán en el proyecto de orden del día del Parlamento para su votación sin enmiendas. A su vez, los asuntos incluidos en el proyecto definitivo del orden del día para su votación sin enmiendas tampoco serán objeto de debate. He votado a favor del informe finalmente adoptado.

  Vilija Blinkevičiūtė (S&D), raštu. ‒ Balsavau už šį pranešimą, nes juo Parlamentas išsakė savo poziciją dėl reglamento dėl mažmeninių investicinių produktų paketų ir draudimo principu pagrįstų investicinių produktų pagrindinės informacijos dokumentų pakeitimo. 2014 m. priimtas reglamentas, siekiant gerinti neprofesionaliųjų investuotojų, investuojančių į mažmeninių ir draudimo principu pagrįstų investicinių produktų paketus, apsaugą. Juo taip pat siekiama atkurti vartotojų pasitikėjimą finansinių paslaugų sektoriumi po finansų krizės. 2016 m. Komisija patvirtino Europos priežiūros institucijų priimtus techninius reguliavimo standartus priimdama Deleguotąjį reglamentą dėl pagrindinės informacijos dokumento, tačiau Parlamentas jį atmetė. Europos Parlamentas ir didžioji dauguma valstybių narių Komisijos paprašė atidėti reglamento taikymo pradžios datą, teigdami, kad be techninių standartų būtų sunku sklandžiai taikyti tą reglamentą. Tai šiuo pranešimu ir buvo padaryta.

  Andrea Bocskor (PPE), írásban. ‒ A befektető- és fogyasztóvédelmi szempontok mellett a gazdasági válság is ráirányította a figyelmet arra, hogy a lakossági befektetési termékekre vonatkozó – tagállamonként eltérő, s korszerűtlen – szabályozást felül kell vizsgálni. E javaslat ezért egy olyan egységes előírás megalkotását tűzte ki célul, amely segítséget nyújthat a lakossági befektetőknek ahhoz, hogy befektetési döntéseik előtt könnyen áttekinthető és összehasonlítható információk álljanak rendelkezésükre a piacon elérhető termékekről.

Több éves előkészítő munka eredményeként született meg a vonatkozó az ún. „PRIIPs rendelet”, amely középpontjába a lakossági befektetési csomagtermékek, illetve a biztosítási alapú befektetési termékek tájékoztatási és értékesítési folyamataira vonatkozó egységes előírások kialakítását állította. A szabályozás lényege, hogy meghatározza az ún. kiemelt információkat tartalmazó dokumentum (key information document, avagy rövidítve „KID”) formáját és tartalmi elemeit, továbbá a befektetési termékek vonatkozásában kötelezővé teszi annak szerződéskötést megelőző átadását. A PRIIPS rendelet tehát az etikus életbiztosítási koncepció mellett tovább erősíti a transzparenciát. A fentiek értelmében szavazatommal támogattam a jelentés elfogadását.

  Franc Bogovič (PPE), pisno. ‒ Strinjam se z odlogom uporabe zadevne uredbe, saj bo teh dvanajst mesecev zadevnim subjektom zagotovilo dodaten čas, da se bodo lahko pripravili in izpolnili nove zahteve.

  Biljana Borzan (S&D), napisan. ‒ Podržavam ovo Izvješće, koje je tehnički prijedlog da se odgodi datum provedbe do 1. siječnja 2018., kako bi se omogućilo da dokument bude usvojen s jačim klauzulama zaštite za ulagače.

  Marie-Christine Boutonnet (ENF), par écrit. ‒ Dans la mesure où je suis plutôt favorable au report de date d’entrée en application de ce règlement qui présente pour l’instant bien des défauts par exemple: les KIDs ne présentent plus de données passées mais uniquement des hypothèses futures; ces KIDs sont relativement opaques concernant les performances des produits et du mode de leur calcul; le risque pour l’investisseur n’est pas assez mis en avant.

Je vote donc pour cette proposition de règlement et ce rapport qui demandent le report de la date d’entrée en application.

  Renata Briano (S&D), per iscritto. ‒ Il regolamento (UE) n 1286/2014 ha introdotto una serie di misure per migliorare la protezione degli investitori e per ripristinare la fiducia dei consumatori nel settore dei servizi finanziari, aumentando la trasparenza nel mercato degli investimenti al dettaglio. Richiede iniziatori di prodotti d'investimento al dettaglio preassemblati e assicurazioni per la produzione di un documento sulle informazioni chiave. Il regolamento autorizza le autorità europee di vigilanza (AEV) a sviluppare standard tecnici di regolamentazione per specificare gli elementi contenuti nel documento informativo.

Nell'aprile 2016, AES ha presentato il progetto della Commissione sugli standard tecnici di regolamentazione nel documento sulle informazioni chiave, e la Commissione ha approvato il progetto a giugno 2016, con l'adozione del regolamento delegato sul testo del documento informativo. Il Consiglio non ha sollevato obiezioni al regolamento delegato ma il Parlamento europeo l'ha respinto a settembre 2016, e ha chiesto alla Commissione di rivedere le disposizioni PRIIPs e gli scenari di performance. Inoltre, ha chiesto il rinvio della data di applicazione di tale regolamento.

La proposta prevede un rinvio di 12 mesi, al fine di garantire la certezza del diritto nel settore e consentendo la preparazione di nuove regole.

  Steeve Briois (ENF), par écrit. ‒ Le règlement n° 1286/2014 vise à renforcer la protection des investisseurs sur les marchés financiers en améliorant la transparence des produits d’investissement packagés de détail et fondés sur l’assurance (PRIIP) notamment grâce à la création d’un document d’informations clés, appelé Key Information Document (KID). Bien que l’idée soit judicieuse, il est reproché au KID d’être opaque et de ne pas suffisamment avertir les investisseurs quant aux risques de pertes pouvant être supérieures au montant du capital investi. En effet, les initiateurs des PRIIP n’ont pas l’obligation de présenter dans leur KID les performances passées laissant donc place à une grande subjectivité dans la présentation des performances futures. Ce texte demande de reporter de douze mois la date d’entrée en application du règlement, prévu le 1er janvier 2017, afin d’obtenir suffisamment de temps pour réintroduire certaines informations dans le KID. Bien que nous ne soyons pas défavorables au règlement, nous considérons que son entrée en vigueur sans les normes techniques spécifiant les informations que doit contenir le KID, entrainerait une instabilité juridique. C’est pourquoi j’ai voté pour ce texte.

  Daniel Buda (PPE), în scris. – Regulamentul (UE) nr. 1286/2014 are drept scop îmbunătățirea protecției investitorilor individuali care investesc în produsele de investiții individuale structurate și bazate pe asigurări (PRIIP), dar și recâștigarea încrederii consumatorilor în serviciile financiare, date fiind efectele crizei financiare.

În vederea atingerii acestor obiective, este prevăzută atât obligația creatorilor acestor produse de a respecta cerințele privind publicarea informațiilor, cât și obligația ca investitorii individuali să primească documentele cu informațiile esențiale (DIE). În contextul în care au fost anumite întârzieri în adoptarea regulamentului delegat, s-a propus amânarea datei de aplicare a Regulamentului cu 12 luni pentru a se asigura respectarea tuturor standardelor și pentru asigurarea îndeplinirii obiectivelor prevăzute de regulament.

Consider oportună această amânare de 12 luni în vederea eliminării tuturor incertitudinilor juridice, motiv pentru care m-am exprimat în favoarea acestui raport.

  Nicola Caputo (S&D), per iscritto. ‒ Oggi ho votato a favore della relazione in questione per rafforzare la tutela degli investitori al dettaglio che investono in prodotti d'investimento al dettaglio e assicurativi preassemblati.

Gli ideatori dei prodotti d'investimento al dettaglio e assicurativi preassemblati dovranno rispettare una serie uniforme di requisiti di informativa in merito ai prodotti. Le informazioni comunicate dovrebbero permettere agli investitori al dettaglio di comprendere meglio la natura economica e i rischi di un determinato prodotto e consentire il raffronto tra le varie offerte.

Una maggiore trasparenza e armonizzazione andrà anche a vantaggio del mercato interno dei servizi finanziari, creando condizioni di parità tra i vari prodotti e canali di distribuzione.

Tuttavia penso sia essenziale chiarire maggiormente le norme tecniche di regolamentazione sul documento contenente le informazioni chiave per i prodotti d'investimento al dettaglio e assicurativi preassemblati.

  Matt Carthy (GUE/NGL), in writing. ‒ I was shadow rapporteur for this report which extends the deadline for implementation of the Regulation requiring providers of packaged retail insurance investment products (PRIIPs) to give customers a key information document (KID).

PRIIPs are the products usually offered by banks to everyday customers when they want to make an investment – e.g. buying a house. The Commission’s regulation sets the terms on which the PRIIPs industry is required to provide investors with a KID, a mandatory, standardised disclosure document that outlines potential risk, costs and future performance scenarios.

This report postpones the roll-out of the KID by one year while the Commission revises the regulatory technical standards (RTS).

I want the KID requirements to be implemented as soon as possible, but the entry into force of the Regulation in the absence of the RTS would be impractical.

There has not been sufficient justification for delaying the implementation of the KID by a full year. I also have concerns that the Commission has indicated its revision of the RTS will address some of the demands of the industry lobbies instead of sticking to the exact proposals for revision adopted by Parliament in the September plenary. Therefore I abstained.

  James Carver (EFDD), in writing. ‒ Voting against this proposed delay in bringing an EU Regulation into force would have resulted in rules being implemented that would mislead investors; voting in favour of the delay would nevertheless amount to an approval of EU legislation that UKIP regards as unnecessary for the UK (as the Common Law already provides for disclosure to investors of all information relevant to a reasonable person’s decision to invest). Accordingly UKIP abstained.

  David Casa (PPE), in writing. ‒ I voted in favour of this Report for a deferral of the date of application of Regulation (EU) No 1286/2014. A deferral of twelve months will give additional time for those concerned to adhere to the new requirements found in the new proposal. In the light of the exceptional circumstances, it is appropriate and justified for Regulation (EU) No 1286/2014 to be amended accordingly.

  Fabio Massimo Castaldo (EFDD), per iscritto. ‒ La relazione ha come obiettivo il rinvio di un anno della data di applicazione del regolamento PRIIPs sui documenti informativi chiave per vendita al dettaglio dei prodotti di investimento. Sebbene si tratti solo di una modifica tecnica alla normativa, di fatto si traduce in un chiaro favore ai manufacturers senza nessun ritorno positivo per i consumatori; ho quindi preferito astenermi.

  Caterina Chinnici (S&D), per iscritto. ‒ Per rinnovare la fiducia dei consumatori nell'industria dei servizi finanziari, successivamente alla crisi finanziaria, ho votato a favore della relazione che prevede una proroga di 12 mesi della data di applicazione del regolamento (UE) n. 1286/2014.

Tale regolamento prevede che gli investitori al dettaglio ricevano un documento contenente le informazioni chiave per meglio comprendere la natura e i rischi legati ad un determinato prodotto ed essere in grado di confrontare le varie offerte.

Ritengo, però, che per uniformare il quadro giuridico sia necessaria l'elaborazione di norme tecniche che specifichino la presentazione e il contenuto di tale documento.

Credo, pertanto, che il rinvio della data di applicazione del regolamento, per consentire l'elaborazione di tali norme, sia indispensabile ai fini di un'efficace applicazione del regolamento.

Sono convinta, infatti, che per conseguire l'obiettivo di ripristinare la fiducia di coloro che investono nel mercato dei servizi e dei prodotti finanziari sia essenziale rafforzarne la tutela, garantendo maggiori informazioni e trasparenza.

  Κώστας Χρυσόγονος (GUE/NGL), γραπτώς. ‒ Η έκθεση σχετικά με τα έγγραφα βασικών πληροφοριών που αφορούν επενδυτικά προϊόντα για ιδιώτες επενδυτές και επενδυτικά προϊόντα βασιζόμενα σε ασφάλιση όσον αφορά την ημερομηνία εφαρμογής του επιδιώκει τη θέσπιση κανόνων που σχετίζονται με επενδυτικές δραστηριότητες με σκοπό την ενίσχυση της προστασίας των επενδυτών και την αποκατάσταση της εμπιστοσύνης των καταναλωτών στον κλάδο των χρηματοπιστωτικών υπηρεσιών. Παρότι η ορθή ρύθμιση του πεδίου αυτού είναι απαραίτητη, θεωρώ πως η έκθεση εστιάζει αποκλειστικά σε ρυθμίσεις υπέρ του κεφαλαίου και ανεπαρκώς στην προστασία των συμφερόντων των πολιτών, γι’ αυτό και αποφάσισα να απέχω.

  Angelo Ciocca (ENF), per iscritto. ‒ La relazione ha l'obiettivo di rinviare di dodici mesi la data di applicazione del regolamento sui documenti informativi chiave per la vendita al dettaglio dei prodotti di investimento. Sarebbe stato più opportuno intervenire rapidamente sul tema, apponendo un regolamento chiaro e trasparente. Voto di astensione.

  Alberto Cirio (PPE), per iscritto. ‒ Plaudo alla modifica del Regolamento (UE) n. 1286/2014; date le opportunità e, congiuntamente, i rischi connessi ai prodotti di investimento al dettaglio e assicurativi preassemblati si rende nodale una normativa chiara e pragmatica.

Condivido, inoltre, la proroga di 12 mesi concessa ai fornitori di tali prodotti per conformarsi integralmente alle nuove prescrizioni. L'obiettivo del regolamento è quello di consentire una più semplice, immediata ed efficace informazione al consumatore meno istruito in materia di prodotti finanziari e che, a seguito di ciò, urge di informative coordinate e confrontabili per comprenderne le caratteristiche.

Insomma, la questione di fondo verte sul miglioramento della tutela degli investitori e sul ripristino della fiducia dei consumatori nel settore dei servizi finanziari tramite una maggiore trasparenza del mercato. Le caratteristiche specifiche di presentazione, contenuto, formato e metodologia di calcolo dei costi e del rischio costituiscono il cuore del presente regolamento proprio in virtù di una tutela completa del consumatore.

  Deirdre Clune (PPE), in writing. ‒ I supported the Report on the proposal for a regulation of the European Parliament and of the Council amending Regulation (EU) No 1286/2014 of the European Parliament and of the Council on key information documents for packaged retail and insurance-based investment products as regards the date of its application.

  Lara Comi (PPE), per iscritto. ‒ Ho votato a favore del provvedimento conformemente al parere della commissione per i problemi economici e monetari.

  Therese Comodini Cachia (PPE), in writing. ‒ I agree that the Commission should refer the matter to Parliament again if it intends to amend its proposal substantially or replace it with another text. In this sense, I expect a better draft on how we will be enhancing investor protection and rebuilding consumer trust in the financial services industry by increasing transparency in the retail investment market.

  Edward Czesak (ECR), na piśmie. ‒ Popieram sprawozdanie zawierające kluczowe informacje dotyczące detalicznych produktów zbiorowego inwestowania i ubezpieczeniowych produktów inwestycyjnych w odniesieniu do daty rozpoczęcia jego stosowania. W raporcie Europejskiego Urzędu Nadzoru Giełd i Papierów Wartościowych (ESMA) dostrzegam pozytywne aspekty proponowanych zmian w zakresie regulacyjnych standardów technicznych (RTS). Dwunastomiesięczny okres wdrażania pozwoli na uregulowanie kwestii w zakresie określenia ryzyka odnośnie produktu zbiorowego inwestowania i ubezpieczeniowego produktu inwestycyjnego (PRIIP), cofnięcia zwolnienia udzielonego na podstawie UCITS na multiopcjonalne produkty inwestycyjne oraz prezentację kosztów transakcyjnych.

  Miriam Dalli (S&D), in writing. ‒ The Regulation on key information documents for packaged retail and insurance-based investment products (PRIIPs) introduces a key information document covering not only collective investment schemes but also other ‘packaged’ investment products offered by banks or insurance companies. I am in favour of measures aimed at enhancing investor protection and rebuilding consumer trust in the financial services industry by increasing transparency in the retail investment market.

  Michel Dantin (PPE), par écrit. ‒ Ce rapport fait suite à une proposition de la Commission européenne en vue d’améliorer les mesures de protection des investisseurs pour les principaux produits d’investissements achetés par les petits investisseurs. Dans ce cadre, le Parlement Européen considère que les petits investisseurs doivent être mieux informés sur les frais éventuels liés aux produits d’investissement. Je partage totalement le principe de prévention et de défense des intérêts des petits investisseurs, via l’introduction de règles et lignes directrices simples et claires, aussi j’ai voté pour ce texte.

  William (The Earl of) Dartmouth (EFDD), in writing. ‒ Voting against this proposed delay in bringing an EU Regulation into force would have resulted in rules being implemented that would mislead investors; voting in favour of the delay would nevertheless amount to an approval of EU legislation that UKIP regards as unnecessary for the UK (as the Common Law already provides for disclosure to investors of all information relevant to a reasonable person’s decision to invest). Accordingly UKIP abstained.

  Rachida Dati (PPE), par écrit. – J’ai voté en faveur du rapport qui vise à reporter la date d’application du règlement sur les documents d’informations clés relatifs aux produits d’investissement packagés de détail et fondés sur l’assurance. Bien qu’étant favorable à la production de documents d’informations clés sur les produits financiers, je considère, néanmoins, que la bonne application d’un règlement nécessite que l’on accorde un délai de préparation suffisant aux acteurs concernés. Les modalités du contenu de ces documents d’informations n’ont été fixées que depuis le 30 juin 2016. Une entrée en vigueur le 1er janvier 2017, comme initialement prévue, ne laisse donc pas suffisamment de temps pour une bonne adaptation du système. Ainsi, il est nécessaire de décaler la date d’application de ce règlement au 1er janvier 2018.

  Andor Deli (PPE), írásban. ‒ A befektető- és fogyasztóvédelmi szempontok mellett a gazdasági válság is ráirányította a figyelmet arra, hogy a lakossági befektetési termékekre vonatkozó – tagállamonként eltérő, s korszerűtlen – szabályozást felül kell vizsgálni. E javaslat ezért egy olyan egységes előírás megalkotását tűzte ki célul, amely segítséget nyújthat a lakossági befektetőknek ahhoz, hogy a befektetési döntéseik előtt könnyen áttekinthető és összehasonlítható információk álljanak rendelkezésükre a piacon elérhető termékekről.

A több éves előkészítő munka eredményeként született meg a vonatkozó az ún. „PRIIPs rendelet”, amely középpontjába a lakossági befektetési csomagtermékek, illetve a biztosítási alapú befektetési termékek tájékoztatási és értékesítési folyamataira vonatkozó egységes előírások kialakítását állította. A szabályozás lényege, hogy meghatározza az ún. kiemelt információkat tartalmazó dokumentum (key information document, avagy rövidítve „KID”) formáját és tartalmi elemeit, továbbá a befektetési termékek vonatkozásában kötelezővé teszi annak szerződéskötést megelőző átadását. A PRIIPS rendelet tehát az etikus életbiztosítási koncepció mellett tovább erősíti a transzparenciát. Szavazatommal jómagam is támogattam e jelentést, hiszen úgy vélem, hogy az összehasonlíthatósághoz elengedhetetlen a termékinformációk egységesítése.

  Gérard Deprez (ALDE), par écrit. ‒ J’ai voté en faveur du report de l’introduction d’un document explicatif clé (KID) donné par les fournisseurs d’investissements aux consommateurs parce que j’estime que les petits investisseurs doivent être mieux informés des risques, frais et performances éventuelles liées aux produits d’investissements qu’ils sont susceptibles d’acheter. Suite à la crise financière mondiale, la Commission avait proposé d'améliorer les mesures de protection des investisseurs pour les principaux produits d'investissements achetés par les petits investisseurs. C’est une bonne initiative mais le projet complémentaire sur les normes techniques de réglementation qui expliquent le format et la méthodologie utilisés pour établir le document d’informations clés (KID) a visiblement posé quelques problèmes d’adéquation par rapport aux objectifs poursuivis. Pour cette raison, je pense qu’il est opportun de reporter l’introduction de ce document, dans l’attente que la Commission européenne présente de meilleures propositions.

  Tamás Deutsch (PPE), írásban. ‒ A befektető- és fogyasztóvédelmi szempontok mellett a gazdasági válság is ráirányította a figyelmet arra, hogy a lakossági befektetési termékekre vonatkozó – tagállamonként eltérő, s korszerűtlen – szabályozást felül kell vizsgálni. E javaslat ezért egy olyan egységes előírás megalkotását tűzte ki célul, amely segítséget nyújthat a lakossági befektetőknek ahhoz, hogy a befektetési döntéseik előtt könnyen áttekinthető és összehasonlítható információk álljanak rendelkezésükre a piacon elérhető termékekről.

A több éves előkészítő munka eredményeként született meg a vonatkozó az ún. „PRIIPs rendelet”, amely középpontjába a lakossági befektetési csomagtermékek, illetve a biztosítási alapú befektetési termékek tájékoztatási és értékesítési folyamataira vonatkozó egységes előírások kialakítását állította. A szabályozás lényege, hogy meghatározza az ún. kiemelt információkat tartalmazó dokumentum (key information document, avagy rövidítve „KID”) formáját és tartalmi elemeit, továbbá a befektetési termékek vonatkozásában kötelezővé teszi annak szerződéskötést megelőző átadását. A PRIIPS rendelet tehát az etikus életbiztosítási koncepció mellett tovább erősíti a transzparenciát. Szavazatommal jómagam is támogattam e jelentést, hiszen úgy vélem, hogy az összehasonlíthatósághoz elengedhetetlen a termékinformációk egységesítése.

  Mireille D'Ornano (ENF), par écrit. ‒ J’ai voté pour ce rapport. Le règlement 1286/2014 a introduit une série de mesures destinées à renforcer la protection des investisseurs. Il impose ainsi aux initiateurs de produits d’investissement packagés de détail et fondés sur l’assurance (PRIIP) de produire un document d’informations clés, appelé Key Information Document (KID). Le 30 juin 2016, la Commission a approuvé le projet en adoptant un acte délégué qui a aussi été approuvé par le Conseil. Au lieu de l’analyse des performances passées, les nouveaux documents clefs d’information sont construits autour de trois hypothèses (défavorable, modérée, favorable). Or, ces trois critères laissent une grande part à la subjectivité et ne prennent pas en compte les crises passées. Pour autant, afin d’éviter une instabilité juridique, j’ai soutenu ce rapport.

  Ангел Джамбазки (ECR), в писмена форма. ‒ Аз гласувах в подкрепа на този доклад. Предложението засяга отхвърлянето на техническите регулаторни стандарти (RTS), предложени от Европейския орган за ценни книжа и пазари (ESMA) и Комисията. За да се даде време на Комисията и на споменатия по-горе Европейски орган да променят техническите регулаторни стандарти, е било договорено 12-месечно забавяне на подаването на заявлението, което е повече от разумно, като промените не следва да се прилагат без задължителна проверка и анализ.

  Γεώργιος Επιτήδειος (NI), γραπτώς. ‒ Με την αναβολή των δώδεκα μηνών που προτείνεται, επιχειρείται να δοθεί περισσότερος χρόνος στους ενδιαφερομένους (παραγωγούς συσκευασμένων επενδυτικών προϊόντων για ιδιώτες επενδυτές και επενδυτικών προϊόντων βασιζόμενων σε ασφάλιση), για να συμμορφωθούν προς τις νέες απαιτήσεις κατά την κατάρτιση του προβλεπόμενου εγγράφου βασικών πληροφοριών (ΕΒΠ). Η εφαρμογή του παρόντος κανονισμού θα έχει σαν αποτέλεσμα την αναβολή της διαφάνειας στην αγορά επενδύσεων για ιδιώτες επενδυτές.

  Norbert Erdős (PPE), írásban. ‒ A befektető- és fogyasztóvédelmi szempontok mellett a gazdasági válság is ráirányította a figyelmet arra, hogy a lakossági befektetési termékekre vonatkozó – tagállamonként eltérő, s korszerűtlen – szabályozást felül kell vizsgálni. E javaslat ezért egy olyan egységes előírás megalkotását tűzte ki célul, amely segítséget nyújthat a lakossági befektetőknek ahhoz, hogy a befektetési döntéseik előtt könnyen áttekinthető és összehasonlítható információk álljanak rendelkezésükre a piacon elérhető termékekről.

A több éves előkészítő munka eredményeként született meg a vonatkozó az ún. „PRIIPs rendelet”, amely középpontjába a lakossági befektetési csomagtermékek, illetve a biztosítási alapú befektetési termékek tájékoztatási és értékesítési folyamataira vonatkozó egységes előírások kialakítását állította. A szabályozás lényege, hogy meghatározza az ún. kiemelt információkat tartalmazó dokumentum (key information document, avagy rövidítve „KID”) formáját és tartalmi elemeit, továbbá a befektetési termékek vonatkozásában kötelezővé teszi annak szerződéskötést megelőző átadását. A PRIIPS rendelet tehát az etikus életbiztosítási koncepció mellett tovább erősíti a transzparenciát. Szavazatommal jómagam is támogattam e jelentést, hiszen úgy vélem, hogy az összehasonlíthatósághoz elengedhetetlen a termékinformációk egységesítése.

  Edouard Ferrand (ENF), par écrit. ‒ Vote pour: le règlement introduit une série de mesures destinées à renforcer la protection des investisseurs dans le secteur des services financiers en améliorant la transparence du marché des investissements de détail.

  Raffaele Fitto (ECR), per iscritto. ‒ Ho votato a favore della seguente relazione in quanto ritengo necessario concedere, all'Autorità europea degli strumenti finanziari e dei mercati (EMSA) e alla Commissione, una proroga di 12 mesi ai fini dell'applicazione del regolamento di vendita al dettaglio e del regolamento sui prodotti di investimento assicurati.

Considero tale intervallo di tempo sufficiente affinché gli organi preposti apportino modifiche al progetto iniziale, con particolare riferimento all'assegnazione di classi di rischio per gli emittenti di prodotti di investimento assicurati e alla presentazione dei costi di transazione.

  Lorenzo Fontana (ENF), per iscritto. ‒ Mi astengo, avrei preferito una scadenza più urgente per la data di applicazione.

  Λάμπρος Φουντούλης (NI), γραπτώς. ‒ Καταψηφίζω τη σχετική έκθεση, καθώς με την αναβολή των δώδεκα μηνών που προτείνεται επιχειρείται να δοθεί περισσότερος χρόνος στους ενδιαφερομένους (παραγωγούς συσκευασμένων επενδυτικών προϊόντων για ιδιώτες επενδυτές και επενδυτικών προϊόντων βασιζόμενων σε ασφάλιση), για να συμμορφωθούν προς τις νέες απαιτήσεις κατά την κατάρτιση του προβλεπόμενου εγγράφου βασικών πληροφοριών (ΕΒΠ). Η εφαρμογή του παρόντος κανονισμού θα έχει σαν αποτέλεσμα την αναβολή της διαφάνειας στην αγορά επενδύσεων για ιδιώτες επενδυτές.

  Doru-Claudian Frunzulică (S&D), in writing. ‒ The PRIIPs proposal introduces a series of measures aimed at enhancing investor protection and rebuilding consumer trust in the financial services industry by increasing transparency in the retail investment market. It requires manufacturers of packaged retail and insurance-based investment products to produce a key information document (‘KID’).The Regulation was adopted in 2014 and was supposed to come into force on 1 January 2017. The Commission came forward with a regulatory technical standard (RTS) on the exact content of the KID. In order to allow the Commission to come forward with a revised RTS, as the previous one was rejected in September 2016, and avoid uncertainty in the market, in agreement with Parliament and the Council, the Commission postponed the date of implementation by one year. Therefore, I support the technical proposal to postpone the date of implementation to 1 January 2018 in order to allow a level 2 legislation on the key information document to be adopted with stronger protection clauses for investors.

  Kinga Gál (PPE), írásban. ‒ A befektető- és fogyasztóvédelmi szempontok mellett a gazdasági válság is ráirányította a figyelmet arra, hogy a lakossági befektetési termékekre vonatkozó – tagállamonként eltérő, s korszerűtlen – szabályozást felül kell vizsgálni. E javaslat ezért egy olyan egységes előírás megalkotását tűzte ki célul, amely segítséget nyújthat a lakossági befektetőknek ahhoz, hogy a befektetési döntéseik előtt könnyen áttekinthető és összehasonlítható információk álljanak rendelkezésükre a piacon elérhető termékekről.

A több éves előkészítő munka eredményeként született meg a vonatkozó az ún. „PRIIPs rendelet”, amely középpontjába a lakossági befektetési csomagtermékek, illetve a biztosítási alapú befektetési termékek tájékoztatási és értékesítési folyamataira vonatkozó egységes előírások kialakítását állította. A szabályozás lényege, hogy meghatározza az ún. kiemelt információkat tartalmazó dokumentum (key information document, avagy rövidítve „KID”) formáját és tartalmi elemeit, továbbá a befektetési termékek vonatkozásában kötelezővé teszi annak szerződéskötést megelőző átadását. A PRIIPS rendelet tehát az etikus életbiztosítási koncepció mellett tovább erősíti a transzparenciát. Szavazatommal jómagam is támogattam e jelentést, hiszen úgy vélem, hogy az összehasonlíthatósághoz elengedhetetlen a termékinformációk egységesítése.

  Ildikó Gáll-Pelcz (PPE), írásban. ‒ A befektető- és fogyasztóvédelmi szempontok mellett a gazdasági válság is ráirányította a figyelmet arra, hogy a lakossági befektetési termékekre vonatkozó – tagállamonként eltérő, s korszerűtlen – szabályozást felül kell vizsgálni. E javaslat ezért egy olyan egységes előírás megalkotását tűzte ki célul, amely segítséget nyújthat a lakossági befektetőknek ahhoz, hogy a befektetési döntéseik előtt könnyen áttekinthető és összehasonlítható információk álljanak rendelkezésükre a piacon elérhető termékekről.

A több éves előkészítő munka eredményeként született meg a vonatkozó az ún. „PRIIPs rendelet”, amely középpontjába a lakossági befektetési csomagtermékek, illetve a biztosítási alapú befektetési termékek tájékoztatási és értékesítési folyamataira vonatkozó egységes előírások kialakítását állította. A szabályozás lényege, hogy meghatározza az ún. kiemelt információkat tartalmazó dokumentum (key information document, avagy rövidítve „KID”) formáját és tartalmi elemeit, továbbá a befektetési termékek vonatkozásában kötelezővé teszi annak szerződéskötést megelőző átadását. A PRIIPS rendelet tehát az etikus életbiztosítási koncepció mellett tovább erősíti a transzparenciát. Szavazatommal jómagam is támogattam e jelentést, hiszen úgy vélem, hogy az összehasonlíthatósághoz elengedhetetlen a termékinformációk egységesítése.

  Francesc Gambús (PPE), por escrito. ‒ He votado a favor del informe teniendo presente que es necesario que los productores de productos de inversión minorista empaquetados y productos de inversión basados en seguros elaboraren un documento de datos fundamentales sobre los mismos con la finalidad de que el consumidor disponga de toda la información relevante.

  Enrico Gasbarra (S&D), per iscritto. ‒ Ringrazio la collega Pervenche Berès per aver portato a compimento questo importante dossier, che introduce misure indirizzate a migliorare la protezione degli investitori e rafforzare la fiducia dei consumatori. La trasparenza è fondamentale per rilanciare il settore finanziario: con questo testo normativo i risparmiatori europei sapranno di poter contare su un documento contenente tutte le informazioni essenziali sugli investimenti effettuati nel prodotto acquistato, a garanzia di un corretto utilizzo delle proprie risorse.

  Jens Gieseke (PPE), schriftlich. ‒ Mit der Verordnung über Basisinformationsblätter für verpackte Anlageprodukte für Kleinanleger und Versicherungsanlageprodukte werden verschiedene Maßnahmen eingeführt, die den Anlegerschutz und das Vertrauen der Verbraucher in die Finanzdienstleistungsbranche stärken.

  Neena Gill (S&D), in writing. ‒ I voted in favour of this report which aims at improving investor protection and rebuilding consumer trust by increasing transparency in the retail investment market. The packaged retail insurance-based investment products’ aim is to impose disclosure requirements on future performance, risk and costs on the banks and financial services that market these products to retail investors. I support the introduction of key information documents covering not only collective investment schemes but also other packaged investment products offered by banks or insurance companies.

  Tania González Peñas (GUE/NGL), por escrito. ‒ Me he abstenido en esta votación, en la que se ha decidido posponer la aplicación de las nuevas regulaciones de los productos de inversión basados en seguros. Se trata de una reforma destinada a garantizar una mayor transparencia de estos productos para los consumidores. Sin embargo, la industria ha presionado a través de los grupos conservadores en la Comisión ECON, para reabrir el debate sobre el tipo de información que las empresas que venden estos productos deben facilitar. Si bien entiendo que dado la falta de acuerdo actual, no es viable que entre en vigor la nueva reglamentación, he decidido abstenerme por lo problemático de las razones de este retraso.

  Theresa Griffin (S&D), in writing. ‒ I voted in favour of this report. The PRIIPs proposal introduces a series of measures aimed at enhancing investor protection and rebuilding consumer trust in the financial services industry by increasing transparency in the retail investment market. This is a technical proposal to postpone the date of implementation to 1 January 2018 in order to allow a level 2 legislation on the key information document to be adopted with stronger protection clauses for investors.

  András Gyürk (PPE), írásban. ‒ A befektető- és fogyasztóvédelmi szempontok mellett a gazdasági válság is felhívta a figyelmet arra, hogy a lakossági befektetési termékekre vonatkozó – tagállamonként eltérő, s korszerűtlen – szabályozást felül kell vizsgálni. E javaslat ezért egy olyan egységes előírás megalkotását tűzte ki célul, amely segítséget nyújthat a lakossági befektetőknek ahhoz, hogy a befektetési döntéseik előtt könnyen áttekinthető és összehasonlítható információk álljanak rendelkezésre a piacon elérhető termékekről.

A több éves előkészítő munka eredményeként született meg a vonatkozó az ún. „PRIIPs rendelet”, amely középpontjába a lakossági befektetési csomagtermékek, illetve a biztosítási alapú befektetési termékek tájékoztatási és értékesítési folyamataira vonatkozó egységes előírások kialakítását állította. A szabályozás lényege, hogy meghatározza az ún. kiemelt információkat tartalmazó dokumentum (key information document, avagy rövidítve „KID”) formáját és tartalmi elemeit, továbbá a befektetési termékek vonatkozásában kötelezővé teszi annak szerződéskötést megelőző átadását. A PRIIPS rendelet tehát az etikus életbiztosítási koncepció mellett tovább erősíti a transzparenciát.

  Marian Harkin (ALDE), in writing. ‒ I voted in favour of this Regulation amendment. Parliament objected to the Delegated Regulation adopted by the Commission on 30 June 2016 and called, together with a large majority of Member States, for a deferral of the date of application of Regulation No 1286/2014 for twelve months to give additional time for those concerned to adhere to the new requirements. In the light of the exceptional circumstances, it is appropriate and justified for this Regulation to be amended accordingly.

  Brian Hayes (PPE), in writing. ‒ I voted in favour since I have no objections.

  Ivan Jakovčić (ALDE), napisan. ‒ Glasovao sam za nacrt zakonodavne rezolucije Europskog parlamenta o prijedlogu uredbe Parlamenta i Vijeća o izmjeni Uredbe (EU) br. 1286/2014 Europskog parlamenta i Vijeća o dokumentima s ključnim informacijama za upakirane investicijske proizvode za male ulagatelje i investicijske osigurateljne proizvode u pogledu datuma njezine primjene jer se time usvaja dotično stajalište u prvom čitanju. Podržavam odgodu početka primjene Uredbe za 1.1.2018. zbog toga što je potrebno smanjiti pravnu nesigurnost, te je nužno više vremena kako bi se operateri koji se bave upakiranim investicijskim proizvodima za male ulagatelje i investicijskim osigurateljnim proizvodima prilagodili primjeni novih pravila.

  Jean-François Jalkh (ENF), par écrit. ‒ Comme j’ai voté pour le rejet de l’acte délégué présenté par la Commission et qu’une entrée en vigueur du règlement, sans les normes techniques précisant les informations que doit contenir le Key Information Document, entrainerait une instabilité juridique, je soutiens ce rapport.

J’ai voté pour.

  Petr Ježek (ALDE), in writing. ‒ I strongly supported the call for postponing the application of this Regulation. It would have created too much uncertainty for both the industry and investors to have the Regulation entering into force without the technical clarifications the Commission has to give. I hope this one-year postponement will give the Commission and the ESAs time to address the concerns we raised, as this is not just a question of timing. Any delay will be for nothing if the EU does not put forward viable solutions for the problems, which remain to be solved. Given the importance of PRIIPS for investors in the capital market union, their protection and information, we want the upcoming technical standards (RTS) to remain in the spirit of the level 1 legislation, which is to provide clear, reliable and non-misleading information to investors.

  Philippe Juvin (PPE), par écrit. ‒ J’ai voté en faveur de ce texte qui rend le règlement relatif aux produits d'investissement packagés de détail et fondés sur l'assurance applicable à partir du 1er janvier 2018.

  Barbara Kappel (ENF), schriftlich. ‒ Ich stimme für den vorliegenden Vorschlag. Es geht um die Verlängerung der Übergangsregeln für gewisse Finanzprodukte, deren endgültige Regulierung weit über das Ziel hinausschießt und einen enormen Aufwand für normale Geschäftsbanken bedeutet.

  Ádám Kósa (PPE), írásban. ‒ A befektető- és fogyasztóvédelmi szempontok mellett a gazdasági válság is ráirányította a figyelmet arra, hogy a lakossági befektetési termékekre vonatkozó – tagállamonként eltérő, s korszerűtlen – szabályozást felül kell vizsgálni. E javaslat ezért egy olyan egységes előírás megalkotását tűzte ki célul, amely segítséget nyújthat a lakossági befektetőknek ahhoz, hogy a befektetési döntéseik előtt könnyen áttekinthető és összehasonlítható információk álljanak rendelkezésükre a piacon elérhető termékekről.

A több éves előkészítő munka eredményeként született meg a vonatkozó az ún. „PRIIPs rendelet”, amely középpontjába a lakossági befektetési csomagtermékek, illetve a biztosítási alapú befektetési termékek tájékoztatási és értékesítési folyamataira vonatkozó egységes előírások kialakítását állította. A szabályozás lényege, hogy meghatározza az ún. kiemelt információkat tartalmazó dokumentum (key information document, avagy rövidítve „KID”) formáját és tartalmi elemeit, továbbá a befektetési termékek vonatkozásában kötelezővé teszi annak szerződéskötést megelőző átadását. A PRIIPS rendelet tehát az etikus életbiztosítási koncepció mellett tovább erősíti a transzparenciát. Szavazatommal jómagam is támogattam e jelentést, hiszen úgy vélem, hogy az összehasonlíthatósághoz elengedhetetlen a termékinformációk egységesítése.

  Ilhan Kyuchyuk (ALDE), in writing. – The Regulation on key information documents for packaged retail and insurance-based investment products (PRIIPs) introduces a key information document (KID – a simple document giving key facts to investors in a clear and understandable manner) covering not only collective investment schemes but also other ‘packaged’ investment products offered by banks or insurance companies. In light of this, we should sustain amendments made by Regulation (EU) No 1286/2014 on key information documents for PRIIPs as regards the date of its application. By doing so we actually will postpone the date of entry into application of the PRIIPs Regulation, which means that it shall apply from 1 January 2018. Thus, the EU and its Member States will have more time to prepare for the application of the new rules.

  Gilles Lebreton (ENF), par écrit. ‒ J’ai voté pour ce rapport car suite au rejet par le Parlement, en septembre dernier, de l’acte délégué spécifiant les informations à fournir aux investisseurs, rejet que nous avons soutenu, il est nécessaire de retarder d’un an l’application du règlement PRIIP afin d’éviter une instabilité juridique.

  Sander Loones (ECR), schriftelijk. ‒ In 2014 besloten de Raad en het Europees Parlement om een gestandaardiseerde informatiefiche (het “Key Information Document” of KID) in te voeren om mensen te helpen bij hun beslissing om te investeren in bepaalde beleggingsproducten. Voornamelijk verzekeraars zouden dit document vanaf 2017 aan hun klanten moeten voorleggen. De Europese Commissie moest daarvoor wel nog technische standaarden voor de inhoud en de vormvereisten van dit KID aannemen.

Sinds de zomer heeft het Europees Parlement de Commissie meermaals gewezen op de gebreken en leemtes vervat in de initiële standaarden zoals deze door de Commissie werden aangenomen. Toch bleef zij halsstarrig aan de originele versie ervan vasthouden. Daardoor zag het Parlement zich in september genoodzaakt de standaarden te verwerpen. Als gevolg daarvan heeft de Commissie nieuwe standaarden moeten opstellen waaraan verzekeraars volgens de PRIIPs-verordening in principe vanaf 1 januari 2017 moeten voldoen.

Helaas heeft het getalm van de Commissie ervoor gezorgd dat een tijdige implementatie van deze standaarden (die er dus nog niet zijn) en de PRIIPs-verordening voor verzekeraars onmogelijk is geworden. Daarom stemmen de Europarlementsleden van de N-VA voor een uitstel van één jaar van de inwerkingtreding van deze verordening.

  Ivana Maletić (PPE), napisan. ‒ Uredbom br. 1286/2014 Europskog parlamenta i Vijeća uveden je niz mjera za poboljšanje zaštite ulagatelja i obnove povjerenja potrošača u sektor financijskih usluga. Njome se od izdavatelja upakiranih investicijskih proizvoda za male ulagatelje i investicijskih osigurateljnih proizvoda zahtijeva izrada dokumenta s ključnim informacijama.

Europski parlament usprotivio se 14. rujna 2016. delegiranoj uredbi koju je Komisija donijela 30. lipnja 2016. i zajedno s velikom većinom država članica pozvao na odgodu datuma početka primjene Uredbe br. 1286/2014 na 1. siječnja 2016. Dvanaestomjesečnom odgodom osigurat će se uključenim stranama dodatni rok za ispunjavanje novih zahtjeva, stoga sam podržala ovo izvješće.

  Νότης Μαριάς (ECR), γραπτώς. ‒ Καταψηφίζω την έκθεση σχετικά με την πρόταση κανονισμού του Ευρωπαϊκού Κοινοβουλίου και του Συμβουλίου για την τροποποίηση του κανονισμού (ΕΕ) αριθ. 1286/2014 του Ευρωπαϊκού Κοινοβουλίου και του Συμβουλίου σχετικά με τα έγγραφα βασικών πληροφοριών που αφορούν συσκευασμένα επενδυτικά προϊόντα για ιδιώτες επενδυτές και επενδυτικά προϊόντα βασιζόμενα σε ασφάλιση όσον αφορά την ημερομηνία εφαρμογής του, διότι δεν είναι πλήρης και τεκμηριωμένη.

  Dominique Martin (ENF), par écrit. ‒ J’ai voté pour ce texte.

Ce texte valide la proposition de report d’un an de la date d’entrée en vigueur du règlement 1286/2014 introduisant une série de mesures destinées à renforcer la protection des investisseurs dans le secteur des services financiers. Ces mesures amélioreraient la transparence du marché des investissements de détail.

Étant donné qu’en l’état, ce règlement ne possède pas les normes techniques spécifiant les informations que doit contenir le document d’informations clés (Key Information Document ou KID), que les nouveaux KIDs se fondent ainsi sur des éléments très subjectifs et des hypothèses trop favorables, ce règlement entraînerait, par conséquent, une instabilité juridique. Nous sommes dès lors favorables à un tel report.

  Fulvio Martusciello (PPE), in writing. ‒ I voted in favour of the report on key information documents for packaged retail and insurance-based investments products as regards the date of its application. The report proposes the production of a key information document (KID). This document will include elements such as presentation of risk and reward, the calculation of costs, the conditions for reviewing the information contained within the document, and information that will be provided to retail investors. Having said that, the adoption of the report and the KID will represent our continued efforts aiming at enhancing investor protection and rebuilding consumer trust.

  Marisa Matias (GUE/NGL), por escrito. ‒ Este relatório tem por base o Regulamento (UE) n.º 1286/2014, do Parlamento Europeu e do Conselho, o qual introduz uma série de medidas para reforçar a proteção dos investidores e consumidores e restabelecer a confiança destes nos serviços financeiros.

A data estabelecida para a sua entrada em vigor era a de 31 de dezembro de 2016. No entanto, e com a justificação de aumentar a transparência no mercado de investimento financeiro, bem como a de que é necessário tempo para que as partes visadas cumpram os novos requisitos, propõe-se um adiamento de doze meses para que o Regulamento entre em vigor.

O tempo de adiamento apresenta-se excessivo, pois a aplicação do Regulamento é urgente, para além de que acresce o risco de, neste período, serem atendidas certas reivindicações da indústria dos serviços financeiros e, assim, se desvirtuarem as resoluções do Regulamento no que toca à proteção dos consumidores.

Abstive-me.

  Valentinas Mazuronis (ALDE), raštu. ‒ Balsavau už. Šiuo pasiūlymu siekiama pagreitinti reglamento dėl mažmeninių investicinių produktų paketų ir draudimo principu pagrįstų investicinių produktų įsigaliojimo datą.

  Joëlle Mélin (ENF), par écrit. ‒ Le règlement 1286/2014 vise à renforcer la protection des investisseurs dans le secteur des services financiers en améliorant la transparence du marché des investissements de détail. Il impose ainsi aux initiateurs de produits d’investissement packagés de détail et fondés sur l’assurance (PRIIP) de produire un document d’informations clés, appelé Key Information Document (KID). Ce règlement habilite les Autorités européennes de surveillance (AES) à élaborer des normes techniques de réglementation précisant les éléments que devait contenir le KID. La Commission a approuvé le projet présenté par les AES en adoptant un acte délégué qui a aussi été approuvé par le Conseil. Cependant, le Parlement a rejeté l’acte délégué et demandé à la Commission de revoir les dispositions relatives aux PRIIP.

Il est reproché à ces nouveaux KIDs d’être opaques et trompeurs. En effet, les performances passées sont supprimées au profit de scénarios de performances futures construits autour d’hypothèses qui laissent une grande place à la subjectivité et qui n’intègrent pas les crises passées. Les formules employées sur la plaquette ne sont pas assez pessimistes. C’est l’objet de la proposition de règlement présentée par la Commission européenne et que le rapport Berès valide. J’ai donc voté pour.

  Nuno Melo (PPE), por escrito. – O Regulamento (UE) n.º 1286/2014 foi adotado em 26 de novembro de 2014, com o objetivo de reforçar a proteção dos pequenos investidores em pacotes de produtos de investimento de retalho e de produtos de investimento com base em seguros (PRIIP). Além disso, visa restabelecer a confiança dos consumidores no setor dos serviços financeiros, na sequência da crise financeira.

A fim de cumprir estes objetivos, o Regulamento (UE) n.º 1286/2014 exige que os produtores de PRIIP respeitem um conjunto uniforme de requisitos em matéria de divulgação de informações sobre o produto e que os pequenos investidores recebam o documento de informação fundamental sobre os PRIIP propostos. As informações divulgadas deverão permitir que os pequenos investidores compreendam melhor a natureza económica e os riscos de um produto específico, bem como permitir a comparação entre os diferentes produtos propostos.

Daí o meu parecer favorável.

  Roberta Metsola (PPE), in writing. ‒ I voted in favour of this proposal which clarifies the date of application of previous legislation on such products and is very useful for the sector.

  Louis Michel (ALDE), par écrit. – Comme le prévoit le règlement 1286/2014 une série de mesures devront être introduites afin de renforcer la protection des investissements et de rétablir la confiance des consommateurs dans le secteur des services financiers. À cette fin, un document d’informations clés devra être rédigé. Devant les mesures à mettre en œuvre et leur technicité, nous avons tenu, à une très large majorité, à prévoir un délai plus long pour l’application de ce règlement. Cela devrait laisser un temps plus adéquat aux acteurs pour se conformer aux nouvelles exigences.

  Marlene Mizzi (S&D), in writing. ‒ I voted in favour of this technical proposal to postpone the date of implementation to 1 January 2018 in order to allow a level 2 legislation on the key information document in order to be adopted with stronger protection clauses for investors.

  Csaba Molnár (S&D), írásban. ‒ A Bizottság a lakossági befektetési csomagtermékekkel, illetve biztosítási alapú befektetési termékekkel kapcsolatos kiemelt információkat tartalmazó dokumentumokról szóló 1286/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet módosítására tett javaslatot, azt indítványozva, hogy a rendelet alkalmazását – a Parlament, illetve a tagállamok jelentős többségének kérésével összhangban, tekintettel a hátralévő idő rendkívüli rövidségére – tizenkét hónappal halasszák el. A Gazdasági és Monetáris Bizottság jelentésében az ajánlja, hogy a Parlament a javaslatot fogadja el. Ennek megfelelően szavaztam.

  Bernard Monot (ENF), par écrit. ‒ Il est reproché au règlement PRIIPS d’introduire des obligations d’informations nouvelles, qui s’avèrent opaques et trompeuses, surtout par rapport à la présentation des performances et de leur calcul. En effet, les performances passées sont supprimées au profit de scénarios de performances futures construits autour de 3 hypothèses (défavorable, modérée, favorable) qui laissent une grande place à la subjectivité et qui n’intègrent pas les crises passées.

Or, la présence de statistiques passées est le seul moyen de mettre en avant les pertes et gains probables, et ce de façon objective. Les formules employées sur la plaquette ne sont pas assez pessimistes et n’insistent pas assez sur les risques de perte pour l’investisseur ; et la présentation des coûts se fait sur des hypothèses trop favorables. Étant donné que nous avons voté pour le rejet de l’acte délégué présenté par la Commission, et qu’une entrée en vigueur du règlement, sans les normes techniques spécifiant les informations qu’il doit contenir entrainerait une instabilité juridique, nous ne nous opposons pas à cette proposition de règlement, ni au rapport.

  Cláudia Monteiro de Aguiar (PPE), por escrito. ‒ O Regulamento (UE) n.º 1286/2014 do PE e do Conselho introduziu medidas para reforçar a proteção dos investidores e restabelecer a confiança dos consumidores no setor dos serviços financeiros, aumentando a transparência no mercado de investimento de retalho. Exige que os produtores de pacotes de produtos de investimento de retalho e de produtos de investimento com base em seguros elaborem um documento de informação fundamental.

Em 30 de junho de 2016, a Comissão adotou um regulamento delegado que complementa o Regulamento, especificando a apresentação, o conteúdo do documento de informação fundamental, o seu formato normalizado, a metodologia na base da apresentação do risco e da remuneração, o cálculo dos custos, as condições e a frequência mínima de revisão das informações do documento.

Em 14 de setembro de 2016, o PE formulou objeções ao regulamento e apelou, juntamente com a grande maioria dos Estados-Membros, a um adiamento da data de aplicação do Regulamento para dar mais tempo a todos para cumprirem os novos requisitos.

Deste modo, afigura-se relevante e oportuno que o Regulamento (UE) n.º 1286/2014 seja alterado em conformidade.

  Sophie Montel (ENF), par écrit. ‒ Je vote pour ce texte technique qui retarde l'application du règlement PRIIP, nécessaire suite au rejet en septembre dernier d'un acte délégué afférent.

  Nadine Morano (PPE), par écrit. ‒ J’ai voté en faveur de ce rapport relatif à la proposition de règlement du Parlement sur les documents d’informations clés relatifs aux produits d’investissement packagés de détail et fondés sur l’assurance. Ce rapport visait simplement à repousser la date de mise en application de ce règlement afin d’être mieux préparé au moment de son entrée en vigueur.

  József Nagy (PPE), írásban. ‒ Támogatom a jelentést, mivel úgy gondolom, hogy az a lakossági befektetési piac átláthatóságát segíti és ezáltal fokozza a befektetők védelmét. Fontos, hogy a fogyasztók jogait a befektetések világában is megfelelő jogi eszközökkel védjük, illetve, hogy helyreállítsuk a fogyasztók pénzügyi szolgáltatási ágazatba vetett bizalmát.

  Victor Negrescu (S&D), in writing. ‒ I voted for this report on documents for packaged retail and insurance-based investment products with regard to the requirement to provide presentation, content, review and revision of key information documents.

  Luděk Niedermayer (PPE), písemně. – Podpořil jsem legislativní zprávu v prvním čtení, která odkládá použitelnost nařízení Evropského parlamentu a Rady (EU) č. 1286/2014 o sděleních klíčových informací týkajících se strukturovaných retailových investičních produktů a pojistných produktů s investiční složkou o dvanáct měsíců, tedy k 1. lednu 2018. Účelem je získat více času na vypracování regulačních technických norem upřesňujících konkrétní prvky sdělení klíčových informací. Jedině tak bude možno dosáhnout zvýšení účinné ochrany investorů a obnovení důvěry spotřebitelů v odvětví finančních služeb zvýšením transparentnosti na retailovém investičním trhu.

  Liadh Ní Riada (GUE/NGL), in writing. – I abstained on this vote, which extends the deadline for implementation of the Regulation requiring the providers of packaged retail insurance investment products (PRIIPs) to give customers a key information document (KID).

PRIIPs are the products usually offered by banks to everyday customers when they want to make an investment – e.g. buying a house. The Commission’s Regulation sets the terms on which the PRIIPs industry is required to provide investors with a KID, a mandatory, standardised disclosure document that outlines potential risk, costs and future performance scenarios.

This report postpones the roll-out of the KID by one year while the Commission revises the regulatory technical standards (RTS).

I want the KID requirements to be implemented as soon as possible, but the entry into force of the Regulation in the absence of the RTS would be impractical.

There has not been sufficient justification for delaying the implementation of the KID by a full year. I also have concerns that the Commission has indicated its revision of the RTS will address some of the demands of the industry lobbies instead of sticking to the exact proposals for revision adopted by Parliament in the September plenary.

  Franz Obermayr (ENF), schriftlich. ‒ Auch für diesen Bericht habe ich mich ausgesprochen, da es hier um eine Verlängerung der Übergangsregeln für versicherungsbasierte Finanzprodukte geht. Die Regulierung, wie sie vorgesehen ist, verlangt ein Key Information Document für ein jedes solches Produkt. Der schnelle Handel macht die Informationen in einem solchen Dokument gleich obsolet. Ein Dokument für jedes einzelne Produkt anzulegen, ist schlichtweg nicht möglich.

  Urmas Paet (ALDE), kirjalikult. ‒ Toetasin. Määruse kohaldamise edasilükkamine annab asjaosalistele lisaaega uute nõuete järgimiseks.

  Δημήτρης Παπαδάκης (S&D), γραπτώς. ‒ Η πρόταση εισάγει μια σειρά μέτρων που αποσκοπούν στην ενίσχυση της προστασίας των επενδυτών και την αποκατάσταση της εμπιστοσύνης των καταναλωτών στον τομέα των χρηματοπιστωτικών υπηρεσιών, αυξάνοντας τη διαφάνεια στην αγορά λιανικής πώλησης των επενδύσεων. Θα απαιτεί από τους κατασκευαστές των συσκευασμένων λιανικής και της ασφάλισης, με βάση επενδυτικά προϊόντα, να παράγουν ένα έγγραφο βασικών πληροφοριών.

  Aldo Patriciello (PPE), per iscritto. ‒ Ho votato a favore della proposta dei miei colleghi poiché ritengo che il regolamento n. 1286/ 2014 del Parlamento europeo e del Consiglio ha introdotto nuove ed importanti misure dirette, da un lato, a migliorare la tutela degli investitori e, dall'altro, a ripristinare la fiducia del consumatore nei servizi finanziari garantendo una maggiore trasparenza.

Questa maggiore tutela a favore del consumatore si sostanzia, essenzialmente, nell'imporre al produttore di un prodotti d'investimento al dettaglio e assicurativi preassemblati di fornire un documento con le informazioni rilevanti. Inoltre, il regolamento n. 1286/2014 attribuisce maggior potere all'Autorità bancaria europea, all'Autorità europea delle assicurazioni e delle pensioni aziendali e professionali e all'Autorità europea degli strumenti finanziari e dei mercati, permettendo ad esse di elaborare ulteriori documenti diretti a tutelare il consumatore.

Pertanto ho espresso voto positivo

  Marijana Petir (PPE), napisan. – Podržavam odgodu datuma primjene Uredbe (EU) br 1286/2014 Europskog parlamenta i Vijeća o dokumentima za upakirane investicijske proizvode za male ulagatelje i investicijske osigurateljne proizvode. Malim se ulagateljima sve više nudi velik izbor upakiranih investicijskih proizvoda, kao i investicijskih osigurateljnih proizvoda (PRIIP-ovi) kada razmatraju ulaganja. Postojeće objave informacija malim ulagateljima o takvim PRIIP-ovima neusklađene su i često ne pomažu malim ulagateljima da mogu usporediti različite proizvode ili razumjeti njihova obilježja. Sukladno tome mali su ulagatelji često ulagali bez razumijevanja povezanih rizika i troškova te pritom ponekad trpjeli i nepredviđene gubitke. Države članice već su pokrenule različita i neusklađena djelovanja za rješavanje nedostataka mjera zaštite ulagatelja i takva će se kretanja vjerojatno nastaviti. Različiti pristupi objavljivanju informacija vezanih za PRIIP-ove sprečavaju stvaranje jednakih uvjeta za različite izdavatelje PRIIP-a i one koji savjetuju o tim proizvodima ili ih prodaju te tako narušavaju tržišno natjecanje i dovode do nejednakih razina zaštite ulagatelja u Uniji. Takva različitost predstavlja prepreku uspostavljanju i nesmetanom funkcioniranju unutarnjeg tržišta. Unaprjeđenje transparentnosti PRIIP-ova koji se nude malim ulagateljima predstavlja važnu mjeru njihove zaštite i preduvjet je za obnovu povjerenja malih ulagatelja u financijsko tržište, posebno nakon financijske krize.

  Tonino Picula (S&D), napisan. ‒ Uredba (EU) br. 1286/2014 donesena je 26. studenoga 2014. radi poboljšanja zaštite malih ulagatelja koji ulažu u upakirane investicijske proizvode za male ulagatelje i investicijske osigurateljne proizvode. Uveden je niz mjera s ciljem povećanja transparentnosti na tržištu i vraćanja povjerenja potrošača u sektor financijskih usluga nakon financijske krize. Od izdavatelja se upakiranih investicijskih proizvoda za male ulagatelje i investicijskih osigurateljnih proizvoda zahtijeva izrada dokumenta s ključnim informacijama. Također se dalo ovlasti određenim europskim nadzornim tijelima da izrade regulatorne tehničke standarde kojima se utvrđuju elementi dokumenta s ključnim informacijama. Delegiranu uredbu Komisije iz lipnja 2016. Europski je parlament odbio uredbu i pozvao Komisiju da preispita odredbe o PRIIP-ovima s više opcija te odredbe o scenarijima uspješnosti i upozorenju o razumijevanju. Zajedno s Vijećem, Parlament je zatražio i odgodu datuma početka primjene Uredbe pošto glatka primjena Uredbe nije moguća dok god ne postoje tehnički standardi. Novi datum primjene Uredbe jest 1. siječanj 2018. i tom će se jednogodišnjom odgodom uključenim stranama omogućiti dodatni period za ispunjavanje novih zahtjeva.

  João Pimenta Lopes (GUE/NGL), por escrito. ‒ A proposta da CE para impor mais regulações ao setor dos PRIIP surgiu, ainda que tardiamente, como uma resposta à crise financeira. As reformas sugeridas estão concebidas para proteger os investidores retalhistas do setor financeiro que vende produtos inadequados e de elevado risco sem previamente fornecer informações apropriadas.

Este relatório, aprovado na ECON por procedimento simplificado, tem como objetivo adiar em um ano a data de adoção do Regulamento 1286/2014 (referente ao PRIIPS nível um), ou seja, os requisitos para fornecer os documentos de informação fundamental para PRIIPS aos investidores retalhistas só entrarão em vigo a 1 de janeiro de 2018.

Seria desejável que os requisitos relativos ao documento de informação fundamental fossem implementados quanto antes. No entanto, deverá ser evitado que o Regulamento entre em vigor enquanto não estiverem definidas as nomas técnicas regulamentares.

Todavia, tal não justifica que se adie em um ano a obrigatoriedade de apresentar o DIF. O «prazo» do adiamento poderá antes estar relacionado com o facto de o Parlamento Europeu e a CE terem acordado em rever as normas técnicas regulamentares de acordo com os interesses do setor.

Trata-se de mais um ato definido em benefício do grande capital financeiro e monopolista em prejuízo dos trabalhadores e dos povos.

  Tomasz Piotr Poręba (ECR), na piśmie. ‒ Sprawozdanie jest następstwem odrzucanego przez Parlament standardu technicznego o charakterze regulacyjnym (RTS) zaproponowanego przez Europejski Urząd Nadzoru Giełd i Papierów Wartościowych (ESMA) i Komisję do sporządzenia dokumentu z kluczowymi informacjami (KID) towarzyszącego detalicznym produktom zbiorowego inwestowania i ubezpieczeniowym produktom inwestycyjnym (PRIIP). W celu zapewnienia Komisji i ESMA odpowiedniego czasu na zmodyfikowanie standardu technicznego zaproponowano 12-miesięczny okres opóźnienia wdrożenia. Zmian oczekuje się w szczególności w trzech obszarach: przypisanie klas ryzyka do emitenta PRIIP, cofnięcie zwolnienia udzielonego w ramach dyrektywy odnoszącej się do przedsiębiorstw zbiorowego inwestowania w zbywalne papiery wartościowe (UCITS) dla wielokrotnych produktów inwestycyjnych i prezentacja kosztów transakcyjnych. Niniejszym poparłem sprawozdanie.

  Franck Proust (PPE), par écrit. ‒ La crise financière sans précédent qui nous a récemment touchés, ne doit jamais se reproduire. C'est pourquoi j'ai voté en faveur de ce rapport qui propose un délai supplémentaire de douze mois aux acteurs concernés pour produire un document explicatif afin de guider les consommateurs dans leurs prises de décisions en matière d’investissements. Ce document aura pour but d'apporter aux investisseurs un aperçu simple des détails les plus importants du produit financier acheté, notamment les frais, les risques et les performances éventuelles.

  Julia Reid (EFDD), in writing. ‒ Voting against this proposed delay in bringing an EU Regulation into force would have resulted in rules being implemented that would mislead investors; voting in favour of the delay would nevertheless amount to an approval of EU legislation that UKIP regards as unnecessary for the UK (as the Common Law already provides for disclosure to investors of all information relevant to a reasonable person’s decision to invest). Accordingly UKIP abstained.

  Inmaculada Rodríguez-Piñero Fernández (S&D), por escrito. – Informe de carácter técnico por el que se modifica el artículo 34 del Reglamento (UE) n.º 1286/2014 para que sea aplicable a partir del 1 de enero de 2018.

El informe se adopta conforme al procedimiento simplificado del artículo 150 del Reglamento del Parlamento Europeo por el que toda propuesta de acto legislativo en primera lectura que haya sido aprobada en comisión con menos de una décima parte de sus miembros en contra, se incluirán en el proyecto de orden del día del Parlamento para su votación sin enmiendas. A su vez, los asuntos incluidos en el proyecto definitivo del orden del día para su votación sin enmiendas tampoco serán objeto de debate.

He votado a favor del informe finalmente adoptado.

  Claude Rolin (PPE), par écrit. ‒ J’ai voté pour la proposition de règlement du Parlement européen et du Conseil modifiant le règlement du Parlement européen et du Conseil sur les documents d’informations clés relatifs aux produits d’investissement packagés de détail et fondés sur l’assurance en ce qui concerne sa date de mise en application.

  Bronis Ropė (Verts/ALE), raštu. ‒ Nedidelis, bet svarbus žingsnis į geresnę vartotojų teisių apsaugą. Klausimu dėl mažmeninių investicinių produktų ir draudimo investicijų produktų patikslinamas dabartinio reguliavimo turinys, aiškiau įvardijant kokią informaciją produkto pardavėjas turi pateikti vartotojui.

Kartu šiuo klausimu Parlamentas parodė savo, kaip ES piliečių atstovo, valią ir pareikalavo, kad Komisija pateiktų teisės akto projektą, įpareigojantį tokių finansinių instrumentų kūrėjus vertinti finansinių instrumentų pelningumą remiantis labiau pesimistiniais, artimesniais realybei scenarijais. Juk dabar daugelis finansinių institucijų nevengia piešti rožinių ateities scenarijų, kuriuos turėtų sukurti siūlomi finansiniai instrumentai, ir žinoma, neprisiima jokios atsakomybės, kai žadėtos aukso pilys subliūkšta.

  Fernando Ruas (PPE), por escrito. ‒ Apoiei este relatório que diz respeito a uma proposta de alteração do Regulamento (UE) n.º 1286/2014 relativa aos documentos de informação fundamental para pacotes de produtos de investimento de retalho e produtos de investimento com base em seguros.

Com efeito, o regulamento em causa contempla um conjunto de medidas tendentes a reforçar e restabelecer a confiança dos consumidores no sector dos serviços financeiros, com vista a uma maior transparência no mercado de investimento de retalho, habilitando diversas autoridades reguladoras e de supervisão a elaborarem normas técnicas, capazes de especificar os elementos que devem estar contemplados na informação documental, elaborada pelas entidades que efetuam estes pacotes de produtos de investimento de retalho e produtos de investimento com base em seguros.

No entanto, as alterações entretanto formuladas ao Regulamento, respeitantes ao formato, metodologia, cálculo de custos, revisão e outro tipo de formalismos que devem constar na informação documental, carecem de um período temporal mais alargado para que as partes interessadas possam cumprir estes novos requisitos.

Nessa medida, subscrevi a proposta de adiamento de doze meses para a entrada em vigor do Regulamento, a fim de as respetivas alterações serem aplicadas a partir de 1 de janeiro de 2018.

  Maria Lidia Senra Rodríguez (GUE/NGL), por escrito. ‒ No he podido votar a favor del presente informe, porque pese a que entendemos las dificultades en la implementación de los estándares regulativos, consideramos que los y las pequeñas ahorradoras deben conocer una información real sobre los riesgos que encaran este tipo de inversiones. Pese a ser contraria a cualquier retraso en la implementación, nuestra intención es que se incluya información veraz sobre los riesgos de inversión, así intentamos que se eviten escenarios como la experiencia de los preferentistas en Galiza. Desarrollar estos documentos básicos de información antes del límite propuesto podría acarrear numerosos problemas en la determinación de los riesgos financieros de este tipo de productos y proveer información excesivamente optimista sobre estos productos de inversión, pero necesitamos información clara para los y las inversoras y ahorradoras tan pronto como sea posible. Es por esto por lo que no he podido votar a favor del presente informe.

  Siôn Simon (S&D), in writing. ‒ Today I voted in favour of this report. The PRIIPs proposal introduces a series of measures aimed at enhancing investor protection and rebuilding consumer trust in the financial services industry by increasing transparency in the retail investment market. This is a technical proposal to postpone the date of implementation to 1 January 2018 in order to allow a level 2 legislation on the key information document to be adopted with stronger protection clauses for investors.

  Davor Škrlec (Verts/ALE), napisan. ‒ Pozitivno sam glasovao za ovo izvješće, no ovo obrazloženje glasovanja nastaje kao kritika postojećem sustavu vrednovanja rada zastupnika u Europskom parlamentu isključivo na osnovu statističkog broja parlamentarnih aktivnosti potenciranog u Hrvatskoj, a koji zapravo ne odražava stvarnu kvalitetu i količinu rada, učinkovitost te ponajviše uspjeh zastupničkog djelovanja.

  Monika Smolková (S&D), písomne. ‒ Podporila som odloženie uplatňovania nariadenia o retailových investičných produktoch, lebo sa domnievam, že jeho aplikácia by v súčasnosti predstavovala pre spoločnosti nadmernú záťaž. Síce bolo samotné nariadenie schválené ešte v roku 2014, Komisia prijala až v júni 2016 delegované nariadenie, ktorým stanovila spôsob prezentácie a obsah tzv. dokumentov s kľúčovými informáciami. Voči tomuto delegovanému nariadeniu vzniesol Európsky parlament v septembri námietku a spolu s veľkou väčšinou členských štátov požadujeme, aby sa nariadenie prijalo do platnosti až s ročným odkladom. Opatrenia sa tak budú používať až od 1. januára 2018, čo zabezpečí, že spoločnosti budú na novú úpravu lepšie pripravené.

Zámerom nariadenia je posilniť ochranu investorov a znovu obnoviť dôveru spotrebiteľov v odvetvie finančných služieb zvýšením transparentnosti retailového investičného trhu. Od tvorcov štrukturalizovaných retailových investičných produktov a investičných produktov založených na poistení budeme podľa tohto nariadenia vyžadovať, aby vypracovali dokumenty s kľúčovými informáciami. Delegované nariadenie Komisie potom stanovilo spôsob prezentácie a obsah týchto dokumentov. Pre hladký priebeh zavádzania týchto opatrení súhlasím s názorom, že by sme mali dať finančným spoločnostiam rok navyše, aby sa na ich uplatňovanie lepšie pripravili.

  Ivan Štefanec (PPE), písomne. ‒ Odklad dátumu začatia uplatňovania nariadenia (EÚ) č. 1286/2014 sa zdá byť v súčasnosti potrebný. Tento odklad by mal byť ustanovený na obdobie 12 mesiacov, aby poskytol dotknutým stranám dodatočný čas na dodržiavanie nových požiadaviek. Vzhľadom na to, že toto nariadenie by malo nadobudnúť účinnosť okamžite, treba zodpovedať otázku, či je odôvodnené uplatniť výnimku pre naliehavé prípady stanovenú v článku 4 Protokolu (č. 1) o úlohe národných parlamentov v EÚ, ktorý je pripojený k Zmluve o EÚ, Zmluve o fungovaní EÚ a zmluve o založení EURATOM.

  Beatrix von Storch (EFDD), schriftlich. ‒ Die Entschließung des EU-Parlaments zu dem Vorschlag für eine Verordnung des Europäischen Parlaments und des Rates zur Änderung der Verordnung (EU) Nr. 1286/2014 des Europäischen Parlaments und des Rates über Basisinformationsblätter für verpackte Anlageprodukte für Kleinanleger und Versicherungsanlageprodukte im Hinblick auf den Geltungsbeginn habe ich abgelehnt.

Geändert wird eine Verordnung, durch die EU-Aufsichtsbehörden befugt werden, Entwürfe technischer Regulierungsstandards auszuarbeiten, in denen die Einzelheiten des Basisinformationsblatts präzisiert werden.

Das Basisinformationsblatt lehne ich ab. Es vereinheitlicht den Verbraucherschutz in der EU und überträgt entscheidende Aufsichtskompetenzen weg von den nationalen Behörden hin zu EU-Behörden. Diese haben es nicht fertiggebracht, innerhalb der vorgesehenen Frist delegierte Verordnungen zu erstellen, die akzeptabel waren. Nun soll mit dieser Verordnungsänderung die Frist dafür verlängert werden. Ich sehe keinen Grund, hier einen Aufschub zu gewähren, damit die Kommission nachholen kann, was ihr nicht fristgemäß gelungen ist, noch dazu bei einem Thema, zu dem sie keine Kompetenz haben sollte.

  Dubravka Šuica (PPE), napisan. ‒ Slažem se s prijedlogom uredbe Europskog parlamenta i Vijeća o izmjeni Uredbe (EU) br. 1286/2014 s obzirom da je njome predstavljen niz mjera radi poboljšanja zaštite ulagatelja i obnove povjerenja potrošača u sektor financijskih usluga povećanjem transparentnosti na tržištu malih ulagatelja.

Nedavna financijska kriza ukazala je na nedostatke i nepravilnosti u financijskom sektoru zbog kojih su upravo mali ulagači imali najveći gubitak. Smatram kako će se ovom uredbom povećati transparentnost banaka i investicijskih fondova klijentima i ulagačima.

Podržavam ovu uredbu jer će se njome smanjiti asimetričnost informacija te umanjiti rizik ulagačima kako bi dobili na uvid ključne informacije pri donošenju financijskih odluka.

  Patricija Šulin (PPE), pisno. ‒ Glasovala sem za poročilo o predlogu uredbe Evropskega parlamenta in Sveta o spremembi Uredbe Evropskega parlamenta in Sveta o dokumentih s ključnimi informacijami o paketnih naložbenih produktih za male vlagatelje in zavarovalnih naložbenih produktih v zvezi z datumom začetka njene uporabe.

Po finančni in gospodarski krizi, ki je pred leti doživela razmah po vsej Evropi, je Evropska komisija med drugim leta 2014 predlagala uredbo, s katero bomo povečali zaščito za vlagatelje ter povrnili zaupanje potrošnikov v sektor finančnih storitev.

Evropski parlament je pred meseci nasprotoval delegirani uredbi, zato bomo z današnjim poročilom določili, da uredba začne veljati 1. januarja 2018.

  Ελευθέριος Συναδινός (NI), γραπτώς. ‒ Με την αναβολή των δώδεκα μηνών που προτείνεται, επιχειρείται να δοθεί περισσότερος χρόνος στους ενδιαφερομένους (παραγωγούς συσκευασμένων επενδυτικών προϊόντων για ιδιώτες επενδυτές και επενδυτικών προϊόντων βασιζόμενων σε ασφάλιση), για να συμμορφωθούν προς τις νέες απαιτήσεις κατά την κατάρτιση του προβλεπόμενου εγγράφου βασικών πληροφοριών (ΕΒΠ). Η εφαρμογή του παρόντος κανονισμού θα έχει σαν αποτέλεσμα την αναβολή της διαφάνειας στην αγορά επενδύσεων για ιδιώτες επενδυτές.

  József Szájer (PPE), írásban. ‒ A befektető- és fogyasztóvédelmi szempontok mellett a gazdasági válság is ráirányította a figyelmet arra, hogy a lakossági befektetési termékekre vonatkozó – tagállamonként eltérő, s korszerűtlen – szabályozást felül kell vizsgálni. E javaslat ezért egy olyan egységes előírás megalkotását tűzte ki célul, amely segítséget nyújthat a lakossági befektetőknek ahhoz, hogy a befektetési döntéseik előtt könnyen áttekinthető és összehasonlítható információk álljanak rendelkezésükre a piacon elérhető termékekről.

A több éves előkészítő munka eredményeként született meg a vonatkozó az ún. „PRIIPs rendelet”, amely középpontjába a lakossági befektetési csomagtermékek, illetve a biztosítási alapú befektetési termékek tájékoztatási és értékesítési folyamataira vonatkozó egységes előírások kialakítását állította. A szabályozás lényege, hogy meghatározza az ún. kiemelt információkat tartalmazó dokumentum (key information document, avagy rövidítve „KID”) formáját és tartalmi elemeit, továbbá a befektetési termékek vonatkozásában kötelezővé teszi annak szerződéskötést megelőző átadását. A PRIIPS rendelet tehát az etikus életbiztosítási koncepció mellett tovább erősíti a transzparenciát. Szavazatommal támogattam e jelentést, hiszen, véleményem szerint, az összehasonlíthatósághoz elengedhetetlen a termékinformációk egységesítése.

  Tibor Szanyi (S&D), írásban. ‒ Szavazatommal támogattam a lakossági befektetési csomagtermékekkel és biztosítási alapú befektetési termékekkel kapcsolatos jelentés elfogadását. A jelentés egyetértve a bizottsági javaslattal támogatja azt a bizottsági szándékot, hogy javítsák a lakossági befektetési csomagtermékekbe, illetve biztosítási alapú befektetési termékekbe (PRIIP-ek) fektető lakossági befektetők védelmét. Helyesnek tartom ezt a szándékot, illetve azt a törekvést is, hogy állítsák helyre a pénzügyi válság után megrendült fogyasztói bizalmat a pénzügyi szolgáltatási ágazatba.

Ennek érdekében a rendelet egységes szabályokat ír elő a PRIIP-ek előállítóinak a terméktájékoztatók tekintetében, illetve előírja, hogy a lakossági befektetők kapjanak egy kiemelt információkat tartalmazó dokumentumot a PRIIP-ekkel kapcsolatban.

Úgy vélem, hogy az ebben a formában elkészített terméktájékoztatókban közzétett információk segítenek abban, hogy a lakossági befektetők jobban megértsék az adott termék gazdasági jellegét és kockázatait, valamint lehetővé teszik a termékek könnyebb összehasonlítását más befektetési ajánlatokkal. Véleményem szerint a rendelet összességében elősegíti az átláthatóság és a harmonizáció fokozását is a pénzügyi szolgáltatások piacán.

  Claudiu Ciprian Tănăsescu (S&D), în scris. ‒ În contextul actual, consumatorii de produse de asigurări au nevoie de transparență în ceea ce privește sectorul serviciilor financiare, de un comportament responsabil din partea prestatorilor de servicii financiare (creatorilor de produse de investiții individuale structurate și bazate pe asigurări), dar, mai ales, de implicarea proactivă a autorităților competente din statele membre și a celor de la nivel european. Aceasta deoarece, pe de o parte, gama produselor de investiții individuale structurate și bazate pe asigurări este din ce în ce mai largă, unele dintre aceste produse fiind combinate cu asigurările, și, oricum, sunt complexe și dificil de înțeles de către investitori, iar, pe de altă parte, statele membre desfășoară acțiuni divergente și necoordonate în vederea asigurării protecției investitorilor.

Astfel, comunicarea și transparența contribuie la crearea condițiilor necesare dezvoltării unei competitivități constructive pe piața investițiilor individuale, indiferent de tipul de intermediar financiar (care le produce sau le comercializează), precum și cele privind protecția investitorilor. În acest context, decalarea cu douăsprezece luni a aplicării Regulamentului (UE) nr. 1286/2014 este oportună și justificată, oferind răgazul necesar pentru ca statele membre să adere la măsurile destinate să crească protecția investitorilor și încrederea consumatorilor în investiții individuale structurate și bazate pe asigurări.

  Claudia Țapardel (S&D), în scris. – Această propunere introduce o serie de măsuri care vizează consolidarea protecției investitorilor și reconstruirea încrederii consumatorilor în industria serviciilor financiare, prin creșterea transparenței pe piața de investiții. Regulamentul în discuție a fost adoptat în 2014 și ar fi trebuit să intre în vigoare la 1 ianuarie 2017.

Pentru a permite revizuirea în timp util a documentului și pentru a evita incertitudinea de pe piață, în acord cu PE și Consiliul, Comisia a amânat data punerii în aplicare până în 2018. Este o măsură necesară, în special pentru protecția investitorilor, și votez pentru susținerea ei.

  Marc Tarabella (S&D), par écrit. ‒ J'ai vote en faveur du texte de lon éminente cóllègue Beres sur la proposition de règlement du Parlement européen et du Conseil modifiant le règlement (UE) nº 1286/2014 du Parlement européen et du Conseil sur les documents d’informations clés relatifs aux produits d’investissement packagés de détail et fondés sur l’assurance en ce qui concerne sa date de mise en application

  Ivica Tolić (PPE), in writing. ‒ Podržavam Prijedlog rezolucije o prijedlogu uredbe Europskog parlamenta i Vijeća o izmjeni Uredbe (EU) br. 1286/2014 Europskog parlamenta i Vijeća o dokumentima s ključnim informacijama za upakirane investicijske proizvode za male ulagače i investicijske osiguravatelje proizvoda u pogledu datuma njezine primjene. Smatram da je prijedlog izmjene koji predlaže da se u Uredbi (EU) br. 1286/2014 drugi stavak članka 34. zamjenjuje sljedećim „primjenjuje se od 1. siječnja 2018.” ostavlja adekvatan vremenski prostor kako bi se uključenim stranama omogućio dodatni rok za ispunjavanje novih zahtjeva.

  Ruža Tomašić (ECR), napisan. ‒ Fond solidarnosti Europske unije omogućuje EU-u da odgovori na velike prirodne katastrofe te da pokaže solidarnost s pogođenim područjima i državama te je značajan izvor financiranja lokalnim i regionalnim samoupravama za ublažavanje posljedica elementarnih nepogoda.

Glasovala sam pozitivno za ovo izvješće jer smatram kako je takav fond itekako potreban, posebno u vrijeme velikih klimatskih promjena zbog kojih je broj elementarnih nepogoda znatno porastao. Kao zastupnica iz Hrvatske, zemlje kojoj je četiri puta dodijeljena financijska pomoć u saniranju posljedica prirodnih katastrofa, a posljednji puta 2014. godine nakon katastrofalnih poplava koje su pogodile istočni dio Slavonije, pozdravljam svako poboljšanje u funkcioniranju EUSF-a koje će ubrzati sami proces dobivanja pomoći i poboljšati sredstva komunikacije i suradnje s lokalnim te regionalnim vlastima.

Hrvatska je nekoliko puta, a posebice 2014. godine, na vlastitom primjeru uvidjela važnost i dobrobit postojanja takvog fonda, ali s druge strane, suočila se i s nekim nedostacima EUSF-a 2013. godine kada je odobrenje dobiveno tek sedam mjeseci nakon predaje zahtjeva, a 18 mjeseci prošlo je prije nego što su sredstva došla u ruke korisnika. Takve situacije, u kojima se između hitne intervencije i pristizanja sredstava iz Fonda žrtve osjećaju zaboravljeno, u budućnosti se trebaju spriječiti pod svaku cijenu.

  Romana Tomc (PPE), pisno. ‒ Osnutek zakonodajne resolucije Evropskega parlamenta o predlogu uredbe Evropskega parlamenta in Sveta o spremembi Uredbe (EU) št. 1286/2014 Evropskega parlamenta in Sveta o dokumentih s ključnimi informacijami o paketnih naložbenih produktih za male vlagatelje in zavarovalnih naložbenih produktih v zvezi z datumom začetka njene uporabe sem podprla.

Uredba je uvedla vrsto ukrepov, usmerjenih v povečanje zaščite vlagateljev in povrnitev zaupanja potrošnikov v sektor finančnih storitev s povečanjem preglednosti na trgu za male vlagatelje.

  Estefanía Torres Martínez (GUE/NGL), por escrito. ‒ Me he abstenido en esta votación, en la que se ha decidido posponer la aplicación de las nuevas regulaciones de los productos de inversión basados en seguros. Se trata de una reforma destinada a garantizar una mayor transparencia de estos productos para los consumidores. Sin embargo, la industria ha presionado a través de los grupos conservadores en la Comisión ECON, para reabrir el debate sobre el tipo de información que las empresas que venden estos productos deben facilitar. Si bien entiendo que dado la falta de acuerdo actual, no es viable que entre en vigor la nueva reglamentación, he decidido abstenerme por lo problemático de las razones de este retraso.

  Mylène Troszczynski (ENF), par écrit. ‒ Le règlement introduit une série de mesures destinées à renforcer la protection des investisseurs dans le secteur des services financiers en améliorant la transparence du marché des investissements de détail. Il impose ainsi aux initiateurs de produits d’investissement packagés de détail et fondés sur l’assurance (PRIIP) de produire un document d’informations clés, appelé Key Information Document (KID).

Ce règlement habilite les Autorités européennes de surveillance (AES) à élaborer des normes techniques de réglementation précisant les éléments que devait contenir le KID.

Il est cependant reproché à ces nouveaux KIDs d’être opaques et trompeurs, surtout par rapport à la présentation des performances et de leur calcul. En effet, les performances passées sont supprimées au profit de scénarios de performances futures construits autour de 3 hypothèses (défavorable, modérée, favorable) qui laissent une grande place à la subjectivité et qui n’intègrent pas les crises passées. Or, la présence de statistiques passées est le seul moyen de mettre en avant les pertes et gains probables, et ce de façon objective.

Étant donné qu’une entrée en vigueur du règlement, sans les normes techniques spécifiant les informations que doit contenir le KID, entraînerait une instabilité juridique, je vote donc POUR ce rapport.

  István Ujhelyi (S&D), írásban. ‒ Az 1286/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet egy sor intézkedést vezetett be, azzal a céllal, hogy a lakossági befektetési piac átláthatóságának növelésével fokozza a befektetők védelmét, és helyreállítsa a fogyasztóknak a pénzügyi szolgáltatási ágazatba vetett bizalmát. A kapcsolódó dokumentumot megszavaztam.

  Viktor Uspaskich (ALDE), raštu. – Europos Parlamento ir Tarybos reglamentu (ES) Nr. 1286/2014(5) nustatyta įvairių priemonių, kuriomis didinant skaidrumą mažmeninio investavimo rinkoje siekiama gerinti investuotojų apsaugą ir atkurti vartotojų pasitikėjimą finansinių paslaugų sektoriumi. Juo reikalaujama, kad mažmeninių ir draudimo principu pagrįstų investicinių produktų paketų teikėjai rengtų pagrindinės informacijos dokumentą.

  Ivo Vajgl (ALDE), in writing. ‒ I voted in favour of the Report on the proposal for a regulation of the European Parliament and of the Council amending Regulation (EU) No 1286/2014 of the European Parliament and of the Council on key information documents for packaged retail and insurance-based investment products as regards the date of its application. The Regulation introduced a series of measures aimed at enhancing investor protection and rebuilding consumer trust in the financial services industry by increasing transparency in the retail investment market. It requires manufacturers of packaged retail and insurance-based investment products to produce a key information document. A deferral of twelve months will give additional time for those concerned to adhere to the new requirements. In the light of the exceptional circumstances, I believe that it is appropriate and justified for Regulation (EU) No 1286/2014 to be amended accordingly.

  Ángela Vallina (GUE/NGL), por escrito. ‒ No he podido votar a favor del presente informe, porque pese a que entendemos las dificultades en la implementación de los estándares regulativos, consideramos que los pequeños ahorradores deben conocer una información real sobre los riesgos que encaran este tipo de inversiones. Pese a ser contrarios a cualquier retraso en la implementación nuestra intención es que se incluya información veraz sobre los riesgos de inversión, así intentamos que se eviten escenarios como la experiencia de los preferentistas en España. Desarrollar estos documentos básicos de información antes del límite propuesto podría acarrear numerosos problemas en la determinación de los riesgos financieros de este tipo de productos y proveer información excesivamente optimista sobre estos productos de inversión, pero necesitamos información clara para los inversores y ahorradores tan pronto como sea posible. Es por esto por lo que no he podido votar a favor del presente informe.

  Miguel Viegas (GUE/NGL), por escrito. ‒ A proposta da CE para impor mais regulações ao setor dos PRIIP surgiu, ainda que tardiamente, como uma resposta à crise financeira. As reformas sugeridas estão concebidas para proteger os investidores retalhistas do setor financeiro que vende produtos inadequados e de elevado risco sem previamente fornecer informações apropriadas.

Este relatório, aprovado na ECON por procedimento simplificado, tem como objetivo adiar em um ano a data de adoção do Regulamento 1286/2014 (referente ao PRIIPS nível um), ou seja, os requisitos para fornecer os documentos de informação fundamental para PRIIPS aos investidores retalhistas só entrarão em vigor a 1 de janeiro de 2018.

Para o PCP, esta iniciativa representa mais um ato de uma peça destinada a salvar o capitalismo e a sua crise financeira, que é estrutural e que só será superada com um outro modelo de sociedade, o socialismo.

  Harald Vilimsky (ENF), schriftlich. ‒ Bei dem Bericht über Basisinformationsblätter für verpackte Anlageprodukte für Kleinanleger und Versicherungsanlageprodukte im Hinblick auf den Geltungsbeginn handelt es sich um die Verlängerung der Übergangsregeln für versicherungsbasierte Finanzprodukte. Die derzeitige Regulierung verlangt ein Basisinformationsblatt für jedes solche Produkt. Jedoch macht der schnelle Handel die Informationen in einem solchen Dokument gleich obsolet, und außerdem verwaltet eine normal große Bank solche Produkte im fünfstelligen Bereich, was das Aufsetzen eines Dokuments für jedes einzelne Produkt schlichtweg nicht möglich macht. Daher habe ich für die Verlängerung der Übergangsregeln gestimmt.

  Marco Zanni (EFDD), per iscritto. ‒ La relazione votata oggi ha come obiettivo il rinvio di un anno della data di applicazione del regolamento PRIIPs sui documenti informativi chiave per la vendita al dettaglio dei prodotti di investimento.

Il 6 aprile 2016, le autorità europee di supervisione hanno presentato congiuntamente alla Commissione degli standard tecnici di regolamentazione per i prodotti d'investimento al dettaglio e assicurativi preassemblati, approvati tramite atto delegato. In seguito, durante il periodo di revisione, il Consiglio non ha sollevato obiezioni ma, il 14 settembre 2016, il Parlamento europeo ha obiettato chiedendo alla Commissione di rinviare la data di applicazione del regolamento per permettere alle industrie di adattarsi alle nuove regole. La Commissione ha quindi presentato una nuova proposta che ritarda l'entrata in vigore di 12 mesi, fino al 1° gennaio 2018, al fine di ridurre l'incertezza giuridica e per dare più tempo alle industrie di adeguarsi alle nuove regole.

Sebbene si tratti solo di una modifica tecnica alla normativa, di fatto si traduce in un chiaro favore ai produttori d'investimento senza nessun ritorno positivo per i consumatori. Per questo motivo ho preferito astenermi durante il voto in seduta plenaria.

  Željana Zovko (PPE), napisan. ‒ Podržavam odgodu datuma primjene Uredbe (EU) br. 1286/2014 Europskog parlamenta i Vijeća o dokumentima za upakirane investicijske proizvode za male ulagače i investicijske osiguravajuće proizvode u pogledu datuma njezine primjene. Malim se ulagačima sve više nudi velik izbor upakiranih investicijskih proizvoda za male ulagače i investicijskih osiguravajućih proizvoda (PRIIP-ovi) kada razmatraju ulaganja. Postojeće objave informacija malim ulagačima o takvim PRIIP-ovima neusklađene su i često ne pomažu malim ulagačima da usporede različite proizvode ili razumiju njihova obilježja. Sukladno tome mali su ulagači često ulagali bez razumijevanja povezanih rizika i troškova te, ponekad, trpjeli nepredviđene gubitke.

Države članice već su pokrenule različita i neusklađena djelovanja za rješavanje nedostataka mjera zaštite ulagača i takva će se kretanja vjerojatno nastaviti. Različiti pristupi objavljivanju informacija vezanih za PRIIP-ove sprečavaju stvaranje jednakih uvjeta za različite izdavatelje PRIIP-a i one koji savjetuju o tim proizvodima ili ih prodaju te tako narušavaju tržišno natjecanje i dovode do nejednakih razina zaštite ulagača u Uniji. Takva različitost predstavlja prepreku uspostavljanju i nesmetanom funkcioniranju unutarnjeg tržišta. Unaprjeđenje transparentnosti PRIIP-ova koji se nude malim ulagača predstavlja važnu mjeru njihove zaštite i preduvjet je za obnovu povjerenja malih ulagača u financijsko tržište, posebno nakon financijske krize.

  Milan Zver (PPE), pisno. ‒ Glasoval sem za Poročilo o predlogu uredbe Evropskega parlamenta in Sveta o spremembi Uredbe (EU) št. 1286/2014 Evropskega parlamenta in Sveta o dokumentih s ključnimi informacijami o paketnih naložbenih produktih za male vlagatelje in zavarovalnih naložbenih produktih v zvezi z datumom začetka njene uporabe.

Odlog začetka uporabe Uredbe (EU) št. 1286/2014 za dvanajst mesecev podpiram, saj bo zadevnim subjektom zagotovil dodaten čas, da bodo lahko izpolnili nove zahteve, določene v Uredbi(EU) št. 1286/2014, kar bo omogočilo učinkovito in pravilno delovanje omenjene Uredbe.

Uredba (EU) št. 1286/2014 Evropskega parlamenta in Sveta uvaja vrsto ukrepov, usmerjenih v povečanje zaščite vlagateljev in povrnitev zaupanja potrošnikov v sektor finančnih storitev s povečanjem preglednosti na trgu za male vlagatelje.

Od proizvajalcev paketnih naložbenih produktov za male vlagatelje in zavarovalnih naložbenih produktov pa v ta namen zahteva pripravo dokumenta s ključnimi informacijami.

7.3. Споразумение между ЕС и Кирибати за премахване на визите за краткосрочно пребиваване (A8-0334/2016 - Mariya Gabriel)

Dichiarazioni di voto orali

  Isabella Adinolfi (EFDD), per iscritto. ‒ La presente relazione stabilisce l'esenzione dal visto per i cittadini dell'Unione e per i cittadini del Kiribati che si recano nell'altrui territorio per un periodo massimo di 90 giorni all'interno di una fascia di periodo di 180 giorni. Tale esenzione si applica a tutte le categorie di persone che effettuano viaggi all'infuori di quelli compiuti per esercitare un'attività retribuita. Ho votato a favore.

  Martina Anderson and Lynn Boylan (GUE/NGL), in writing. – I supported this file as we support the relaxation of certain travel restrictions providing the state in question possesses a solid human rights record.

  Marie-Christine Arnautu (ENF), par écrit. – Ce rapport demande l’approbation du Parlement européen d’un accord qui prévoit un régime de déplacement sans obligation de visa en faveur des citoyens de l’Union et des ressortissants de Kiribati qui se rendent sur le territoire de l’autre partie contractante pour un séjour d’une durée maximale de 90 jours sur toute période de 180 jours.

Le rapport est accompagné d’une justification précisant que cet accord constitue un aboutissement entre l'UE et les pays tiers - revêtant une signification politique forte dans le cadre de l'Accord de Cotonou - ainsi qu'un moyen supplémentaire de renforcer les relations économiques et culturelles et d'intensifier le dialogue politique sur diverses questions (droits de l'homme, les libertés fondamentales...).

La commission LIBE invite cependant la Commission européenne « à observer les possibles développements en ce qui concerne les questions relatives à l’immigration clandestine, l’ordre public et la sécurité, les relations extérieures de l’Union avec le pays tiers concerné y compris, en particulier, des considérations liées au respect des droits de l’homme et des libertés fondamentales ». L’exemption de visas présente donc des risques au niveau de la sécurité (criminalité organisée, blanchiment d’argent, trafic de drogue, etc.) et de l’immigration. Aussi me suis-je opposée à ce rapport.

  Jonathan Arnott (EFDD), in writing. ‒ I voted against, as this is consistent with the principles of my mandate as an MEP who was elected to support the UK’s withdrawal from the European Union. Such decisions on visas, visa waivers, and entry of nationals of third countries into UK territory should properly be a matter for the British Government to determine.

  Zigmantas Balčytis (S&D), raštu. ‒ Balsavau už rekomendaciją dėl Europos Sąjungos ir Kiribačio Respublikos susitarimo dėl bevizio režimo trumpalaikio buvimo atveju sudarymo Europos Sąjungos vardu projekto. Šis susitarimas dėl bevizio režimo trumpalaikio buvimo atveju yra Europos Sąjungos ir Kiribačio Respublikos santykių plėtojimo rezultatas, dar labiau sutvirtinantis svarbią Kotonu susitarimo politinę reikšmę, taip pat papildoma priemonė siekiant sustiprinti ekonominius bei kultūrinius ryšius ir paskatinti politinį dialogą įvairiais klausimais, įskaitant žmogaus teises ir pagrindines laisves.

  Nicolas Bay (ENF), par écrit. ‒ Cet accord prévoit un régime de déplacement sans obligation de visa en faveur des citoyens de l’Union et des ressortissants de Kiribati qui se rendent sur le territoire de l’autre partie contractante pour un séjour d’une durée maximale de 90 jours sur toute période de 180 jours. Une telle exemption de visas présenterait des risques au niveau de la sécurité (criminalité organisée, blanchiment d’argent, trafic de drogue, etc) et de l’immigration. Est-il opportun de conclure des accords d’exemption de visa au moment où le risque d’attentats terroristes est réel et où l’Union européenne a perdu tout contrôle de l’immigration de masse ? J’ai voté contre ce rapport.

  Hugues Bayet (S&D), par écrit. ‒ J’ai approuvé cet accord qui prévoit un régime de déplacement sans obligation de visa en faveur des citoyens de l’Union et des ressortissants des Kiribati qui se rendent sur le territoire de l’autre partie contractante pour un séjour d’une durée maximale de 90 jours sur toute période de 180 jours.

  Brando Benifei (S&D), per iscritto. ‒ Oggi ho votato a favore della relazione Gabriel sull'accordo UE-Kiribati sull'esenzione dal visto per i soggiorni di breve durata.

Il testo stabilisce un'esenzione per i cittadini dell'Unione e per i cittadini di Kiribati che si recano nel territorio dell'altra parte contraente per un periodo massimo di 90 giorni su un periodo di 180 giorni. L'esenzione dal visto riguarda tutte le categorie di persone indipendentemente dal motivo del soggiorno, purché questo non sia legato allo svolgimento di un'attività retribuita.

L'UE sta attualmente negoziando un accordo di partenariato economico globale con 14 paesi della regione del Pacifico, tra cui la Repubblica di Kiribati. L'accordo di esenzione dal visto costituisce un'ulteriore dimostrazione dell'impegno dell'Europa nei confronti di questa regione, per un partenariato che rafforzi i rapporti economici e un dialogo politico equilibrato, regolare e approfondito su tutte le questioni che continuano ad essere prioritarie per l'Unione.

  Xabier Benito Ziluaga (GUE/NGL), por escrito. ‒ Visto el proyecto de Decisión del Consejo (120092/2015) y el Acuerdo entre la Unión Europea y la República de Kiribati (12091/2015) voto a favor de esta recomendación al no encontrar motivo en adoptar otra decisión, y estimando positivo dicha decisión.

  Izaskun Bilbao Barandica (ALDE), por escrito. ‒ He apoyado este informe sobre el Acuerdo entra la Unión Europea y la República de Kiribati sobre exención de visados para estancias de corta duración. Se pide a la Comisión Europea que observe la evolución de los criterios que llevaron en su momento a la transferencia del Anexo I al anexo II del Reglamento n.º 509/2014. Esos criterios abarcan no solo la inmigración clandestina, el orden público y la seguridad, sino también, las relaciones exteriores de la Unión con Kiribati, incluidas las cuestiones relativas a los derechos humanos y las libertades fundamentales.

  Dominique Bilde (ENF), par écrit. ‒ Cet accord prévoit un régime de déplacement sans obligation de visa en faveur des citoyens de l’Union et des ressortissants de Kiribati qui se rendent sur le territoire de l’autre partie contractante pour un séjour d’une durée maximale de 90 jours sur toute période de 180 jours. Au moment où l’Europe est frappée par les attentats terroristes et l’immigration clandestine massive, ces exemptions ne paraissent pas à l’ordre du jour, des personnes malfaisantes pouvant un jour s’en servir. J’y suis donc fermement opposée.

  Mara Bizzotto (ENF), per iscritto. – Con questo accordo si stabilisce l'esenzione dal visto per i cittadini dell'UE e di Kiribati che si recano nei territori dell'altra parte contraente per un periodo massimo di 90 giorni. Il provvedimento non solleva particolari problematiche e per questo ho votato a favore.

  José Blanco López (S&D), por escrito. ‒ El presente Acuerdo establece un régimen de desplazamiento sin obligación de visado para estancias de corta duración, un máximo de 90 días en el plazo de 180 días. Este acuerdo cubre todas las categorías de viajes excepto el ejercicio de una actividad remunerada.

El Acuerdo supone un mayor acercamiento de las relaciones entre la Unión Europea y la República de Kiribati dentro del marco del Acuerdo de Cotonú. El acuerdo refuerza las relaciones culturales, económicas e intensifica el diálogo político. Este acuerdo prueba más el compromiso de la Unión con esta región con vistas a una asociación más reforzada. Por ello, he votado a favor.

  Vilija Blinkevičiūtė (S&D), raštu. ‒ Balsavau už šį pranešimą, nes juo Parlamentas pritarė Europos Sąjungos ir Kiribačio Respublikos susitarimo dėl bevizio režimo trumpalaikio buvimo atveju sudarymo Europos Sąjungos vardu sudarymui. Šis susitarimas dėl bevizio režimo trumpalaikio buvimo atveju yra Europos Sąjungos ir Kiribačio Respublikos santykių plėtojimo rezultatas, dar labiau sutvirtinantis svarbią Kotonu susitarimo politinę reikšmę, taip pat papildoma priemonė siekiant sustiprinti ekonominius bei kultūrinius ryšius ir paskatinti politinį dialogą įvairiais klausimais, įskaitant žmogaus teises ir pagrindines laisves.

  Andrea Bocskor (PPE), írásban. ‒ A rövid távú tartózkodások esetén vízummenteséget biztosító megállapodásokról általában elmondható, hogy egyszerre jelentik az Európai Unió és az adott ország közötti kapcsolatok elmélyítésének sikerét, ami nagy politikai jelentőséggel bír, illetve egy újabb eszközt a gazdasági és kulturális kapcsolatok megerősítésére, és a különféle kérdésekben folytatott politikai párbeszéd ösztönzésére, ideértve az emberi jogokat és az alapvető szabadságokat is. A mobilitás kapcsán a rendelkezésre álló adatok azt mutatják, hogy a vízumkérelmezők megbízhatósága magas fokú, kevés a visszautasított kérelem.

Az ilyen országok semmilyen fenyegetést nem jelentenek sem a szabálytalan migráció, sem a biztonság és a közrend szempontjából. Fontosnak tartom továbbá, hogy a vízummentesség nem elhanyagolható eszköze az Európai Unió lakossága és az érintett ország állampolgárai közeledésének. A vízummentességi megállapodás lehetővé teszi a polgárok számára, hogy teljes mértékben, olcsóbban és egyszerűbben éljenek a partnerség biztosította lehetőségekkel.

  Franc Bogovič (PPE), pisno. ‒ Strinjam se s sporazumom o odpravi vizumske obveznosti za kratkoročno bivanje med EU in Kiribatijem. Gre za dejanje, ki ima velik politični pomen v okviru Sporazuma iz Cotonouja in je rezultat poglobitve odnosov med Evropsko unijo in Republiko Kiribati in je tudi sredstvo za okrepitev gospodarskih in kulturnih odnosov ter poglobitev političnega dialoga o različnih vprašanjih, vključno s človekovimi pravicami in temeljnimi svoboščinami.

Prav tako pa takšen sporazum o odpravi vizumske obveznosti prinesel pozitivne učinke, saj poenostavlja pogoje potovanja za podjetnike, omogoča naložbe in spodbuja turizem.

  Biljana Borzan (S&D), napisan. ‒ Podržavam ovo izvješće o Sporazumu koji predviđa bezvizni režim za građane Europske unije i za građane Kiribatija kada putuju na teritorij druge ugovorne stranke za razdoblje od najviše 90 dana u 180-dnevnom razdoblju. Zajednička izjava o interpretaciji je u prilogu ugovora.

  Renata Briano (S&D), per iscritto. ‒ Gli aiuti economici in cambio di riforme democratiche e progresso civile rappresentano uno degli strumenti maggiormente utilizzati dalla UE nei suoi rapporti di vicinato e di partenariato coi paesi terzi. Un modo di rapportarsi che ha spesso prodotto risultati positivi per i cittadini di entrambe le parti e ha aumentato il range di influenza del soft power dell'Unione europea.

La Repubblica di Kiribati è un paese che è approdato ad una forma democratica di tipo moderno, che guarda all'Occidente e allo sviluppo dello Stato di diritto nonostante le ancora gravi carenze strutturali, i propri problemi sociali interni, il rapporto difficoltoso con alcuni paesi dell'area del Pacifico.

Complessivamente l'Europa può guardare alla Repubblica del Kiribati come ad una democrazia amica, che dobbiamo sostenere consentendole di svilupparsi in condizioni adeguate, gradualmente, e di inserirsi progressivamente nell'area di libero scambio e collaborazione comune, in modo coerente a quanto previsto dalla Convenzione di Cotonou il cui scopo principale, espresso nell'articolo 1, è la riduzione ed infine l'eliminazione della povertà.

  Steeve Briois (ENF), par écrit. ‒ Cet accord prévoit un régime de déplacement sans obligation de visa en faveur des citoyens de l’Union et des ressortissants de Kiribati qui se rendent sur le territoire de l’autre partie contractante pour un séjour d’une durée maximale de 90 jours sur toute période de 180 jours. Selon le rapporteur, ce type d’accord constitue un moyen de renforcer les relations économiques et culturelles ainsi que d’intensifier le dialogue sur diverses questions notamment concernant les droits de l’Homme et les libertés fondamentales. À contrario, nous considérons qu’il n’est absolument pas opportun de conclure un tel accord à l’heure où nos sociétés occidentales sont menacées par le fondamentalisme islamique qui utilise les voies légales d’immigration pour pénétrer nos territoires et y planifier des attentats terroristes. Sans compter que cette exemption de visa renforcera les réseaux criminels ainsi que les trafics illégaux en tout genre. C’est la raison pour laquelle j’ai voté contre ce texte.

  Daniel Buda (PPE), în scris. – Acordul de la Cotonou marchează relațiile de parteneriat dintre grupul statelor din Africa, zona Caraibilor și Pacific, pe de o parte, și Uniunea Europeană și statele sale membre, pe de altă parte, fiind reglementate deopotrivă și relațiile între Republica Kiribati și Uniunea Europeană.

Acordul UE-Kiribati privind exonerarea de obligația de a deține viză de scurtă ședere prevede eliminarea obligației de a deține viză în beneficiul cetățenilor Uniunii și al resortisanților Republicii Kiribati care călătoresc pe teritoriul celeilalte părți contractante pentru o ședere de maximum 90 de zile în cursul oricărei perioade de 180 de zile. De această exonerare de obligație de a deține viză beneficiază toate categoriile de persoane, fiind încurajat astfel turismul, dar și investițiile.

M-am exprimat în favoarea acestui acord deoarece consider că reprezintă un instrument puternic de consolidare a relațiilor economice, culturale și de intensificare a dialogului politic dintre Uniunea Europeană și Republica Kiribati.

  Nicola Caputo (S&D), per iscritto. ‒ Oggi ho votato in favore della raccomandazione in questione che sostiene l'accordo tra l'Unione europea e la Repubblica di Kiribati in materia di esenzione dal visto per soggiorni di breve durata. Tale accordo rappresenta uno strumento utile per migliorare le relazioni economiche ed accrescere la collaborazione in materia di diritti umani e di libertà fondamentali.

Il governo di Kiribati ha registrato notevoli passi in avanti grazie agli adempimenti dei propri obblighi internazionali. Ha infatti adottato il piano d'azione 2011-2021 che indica un forte segnale di contrasto alle violenze sessuali e di genere.

Alla luce di ciò, l'Unione ha l'opportunità di instaurare un dialogo politico equilibrato e costruttivo su queste tematiche, che sono alla base dei principi dell'UE.

Spetterà alla Commissione e alle autorità di Kiribati assicurare la piena reciprocità dell'esenzione dal visto.

  Matt Carthy (GUE/NGL), in writing. ‒ I voted in favour of this report, which will see citizens from Kiribati being able to travel visa-free in certain EU countries for a maximum period of 90 days in any 180-day period. This visa waiver applies for all persons travelling for all kinds of purposes, except for carrying out a paid activity.

As Ireland is not a member of the Schengen area, this does not apply to it.

  James Carver (EFDD), in writing. ‒ UKIP MEPs voted against this legislative consent vote. UKIP does not support the EU concluding agreements with third countries, particularly when this concerns the movement of people.

  David Casa (PPE), in writing. ‒ I gave my consent to the conclusion of the Agreement between the EU and the Republic of Kiribati, which has already been negotiated between the Republic of Kiribati and the European Commission. This would facilitate the issue of short-stay visas and also provides for visa-free travel for the citizens of the European Union and for the citizens of the Republic of Peru when travelling to the territory of the other Contracting Party for a maximum period of 90 days in any 180-day period.

  Fabio Massimo Castaldo (EFDD), per iscritto. ‒ L'accordo in questione stabilisce l'esenzione dal visto per i cittadini dell'UE e per i cittadini di Kiribati che si recano nel territorio dell'altra parte contraente per un periodo massimo di 90 giorni. Tale esenzione riguarda tutte le categorie di persone che viaggiano per tutti i tipi di scopi, tranne che per esercitare un'attività retribuita. Il mio voto è stato favorevole.

  Caterina Chinnici (S&D), per iscritto. ‒ Negli ultimi anni, la Repubblica di Kiribati ha compiuto notevoli progressi nell'adempimento dei propri obblighi internazionali in materia di diritti umani e nel conseguimento degli obiettivi di sviluppo del Millennio. Credo che questi progressi dimostrino anche l'impegno di questa regione per l'approfondimento delle relazioni con l'Unione europea. L'accordo di esenzione dal visto per i soggiorni di breve durata rappresenta il coronamento di questo impegno.

Ho votato a favore della relazione in quanto credo che l'accordo rappresenti un ulteriore strumento per rafforzare le relazioni economiche e culturali tra le due parti e per confermare gli impegni presi nell'ambito dell'accordo di Cotonou. Inoltre, ritengo che la semplificazione delle condizioni di viaggio darà risultati positivi facilitando gli investimenti e il turismo.

  Κώστας Χρυσόγονος (GUE/NGL), γραπτώς. ‒ Ψηφίσαμε ως προς τη σύσταση σχετικά με τη σύναψη συμφωνίας μεταξύ της Ευρωπαϊκής Ένωσης και της Δημοκρατίας του Κιριμπάτι σχετικά με την απαλλαγή από την υποχρέωση θεώρησης για βραχεία διαμονή. Καθώς η συμφωνία αυτή θα συμβάλει στην περαιτέρω ανάπτυξη των σχέσεων μεταξύ των δύο μερών, ψήφισα θετικά.

  Alberto Cirio (PPE), per iscritto. ‒ Plaudo all'accordo di esenzione dal visto per soggiorni di breve durata tra l'Unione europea e la Repubblica di Kiribati, la cui firma è stata apposta dalla Commissione a Bruxelles lo scorso 23 giugno. Si viene, così, a rendere duratura l'esenzione dal visto per i cittadini UE e di Kiribati che si recano nel territorio dell'altra parte contraente per un periodo massimo di 90 giorni su un periodo di 180. L'esenzione include tutte le categorie di persone indipendentemente dal motivo di soggiorno, purché non si tratti dello svolgimento di un'attività retribuita.

La questione di fondo prevede un rafforzamento delle relazioni economiche e culturali facilitando investimenti e turismo. Ad oggi, l'economia di Kiribati risulta prevalentemente basata sulla pesca (25% del PIL), mentre il turismo è alquanto limitato. L'attuazione e il monitoraggio dell'accordo sono affidati alla Commissione e alle autorità di Kiribati.

Nel mezzo del Pacifico, a cavallo dell'Equatore e della linea di cambiamento di data, le isole Kiribati sono state tra le ultime ad essere scoperte dagli esploratori europei, l'Unione invece vuole assolutamente incanalare un dialogo politico con esse. Infatti il paese non costituisce una minaccia in termini di immigrazione irregolare o di flusso migratorio, né in materia di sicurezza e ordine pubblico.

  Deirdre Clune (PPE), in writing. ‒ I supported the recommendation on the draft Council decision on the conclusion, on behalf of the European Union, of the Agreement between the European Union and the Republic of Kiribati on the short-stay visa waiver.

  Carlos Coelho (PPE), por escrito. ‒ A União Europeia leva a cabo uma política de vistos, nomeadamente no que respeita à isenção de vistos de curta duração. Esta isenção é definida ao nível europeu, uma vez que é válida para todos os Estados-Membros, exceto Reino Unido e Irlanda. Aliás, entre os vários requisitos para que seja possível a celebração do acordo, incluem-se a reciprocidade. Ou seja, também os cidadãos europeus deixam de necessitar de visto.

Ao Parlamento Europeu compete dar a sua aprovação ao acordo para o seu estabelecimento, que fica assim dada.

Por tudo isto e porque este acordo é o culminar do aprofundamento de relações com a República de Kiribati, voto favoravelmente a sua celebração.

  Lara Comi (PPE), per iscritto. ‒ Ho votato a favore dell'accordo tra l'Unione europea e la Repubblica di Kiribati in quanto ha come scopo principale quello di facilitare il rilascio dei visti per soggiorni di breve durata con l'esenzione del visto per i cittadini dell'Unione europea e per i cittadini della Repubblica di Kiribati, che si recano nel territorio dell'altra parte contraente per un periodo massimo di 90 giorni in un periodo di 180 giorni.

  Therese Comodini Cachia (PPE), in writing. ‒ This agreement provides for visa-free travel for the citizens of the European Union and for the citizens of the Republic of Kiribati when travelling to the territory of the other Contracting Party for a maximum period of 90 days in any 180-day period. There are positive effects by simplifying travel for business people, facilitating investment and boosting tourism.

This visa waiver agreement will have a rapprochement between the peoples of Europe and the Pacific and will enable citizens not only to derive full and tangible benefit from the ACP-EU partnership but also to participate in it by travelling at a reduced, economical and practical cost.

  Andrea Cozzolino (S&D), per iscritto. ‒ L'accordo di esenzione dal visto per soggiorni di breve durata rappresenta il coronamento dell'approfondimento delle relazioni tra l'Unione europea e la Repubblica di Kiribati, riveste un significato politico nell'ambito dell'accordo di Cotonou e rappresenta un ulteriore strumento per rafforzare le relazioni economiche e culturali e intensificare il dialogo politico su diverse questioni, tra cui i diritti umani e le libertà fondamentali.

Credo che in tal modo si possa dare slancio alle relazioni commerciali con l'Europa che attualmente sono limitate, facilitando gli investimenti e il turismo. L'accordo di esenzione dal visto consentirà, infatti, ai cittadini non solo di beneficiare pienamente del partenariato ACP-UE, ma anche di parteciparvi viaggiando in modo più economico e pratico.

  Edward Czesak (ECR), na piśmie. ‒ Poparłem umowę w sprawie zniesienia wiz krótkoterminowych między Unią Europejską a Republiką Kiribati. Uważam, że stanowi ona istotne osiągnięcie w procesie pogłębiania wzajemnych stosunków pomiędzy Unią Europejską a Republiką Kiribati. Umowa o zniesieniu wiz może mieć pozytywne skutki dzięki uproszczeniu warunków podróży przedsiębiorców, ułatwieniu inwestycji i turystyki. Umowa w sprawie zwolnienia z obowiązku wizowego pozwala obywatelom nie tylko w pełni i konkretnie korzystać z partnerstwa AKP–UE, ale również uczestniczyć w nim dzięki możliwości odbywania podróży, których koszty są niższe, a związane z nimi procedury administracyjne – uproszczone.

  Miriam Dalli (S&D), in writing. ‒ The signing of the short-stay waiver is significant for the EU and the state in question as it signifies deeper cooperation and mutual understanding between the EU and the states. The visa waiver may act to boost economic investment in the area, and facilitate travel for business and tourism, which may be very limited in Kiribati.

  Daniel Dalton (ECR), in writing. ‒ I welcome the potential commercial opportunities through increased tourism numbers and enhanced business relationships this Agreement with Kiribati will hopefully provide. However, as this deal concerns the visa regime operated by Schengen Member States, from which the United Kingdom has opted out, I will abstain on this report.

  William (The Earl of) Dartmouth (EFDD), in writing. ‒ UKIP MEPs voted against this legislative consent vote. UKIP does not support the EU concluding agreements with third countries, particularly when this concerns the movement of people.

  Rachida Dati (PPE), par écrit. – J'ai voté en faveur de la conclusion de l'accord entre l'Union européenne et Kiribati relatif à l'exemption de visa de court séjour. Ce régime sans obligation de visa en faveur des citoyens de l'Union et des ressortissants de Kiribati pour un séjour d'une durée maximale de 90 jours sur une période de 180 jours doit permettre de renforcer nos relations économiques et culturelles en impactant positivement les deux parties contractantes.

  Mireille D'Ornano (ENF), par écrit. ‒ J’ai voté contre ce texte.

Ces accords prévoient un régime de déplacement sans obligation de visa en faveur des citoyens de l’Union et des ressortissants Kiribati, des iles Salomon, de Micronésie, de Tuvalu et des Îies Marshall qui se rendent sur le territoire de l’autre partie contractante pour un séjour d’une durée maximale de 90 jours sur toute période de 180 jours. Dans un contexte sécuritaire préoccupant, toute proposition d’allégement ou d’exemptions d’octroi de visa nous paraît inappropriée.

  Ангел Джамбазки (ECR), в писмена форма. ‒ Споразумението от Котону определя отношенията между Европейския съюз и Република Кирибати, които са уредени от Споразумението за партньорство между членовете на групата държави от Африка, Карибите и Тихоокеанския басейн, от една страна, и Европейския съюз и неговите държави членки.

Подписаното споразумение предвижда безвизово пътуване за гражданите на Европейския съюз и за гражданите на Република Кирибати, когато те пътуват до територията на другата договаряща се страна за период до 90 дни за всеки период от 180 дни. Премахването на визите обхваща всички категории лица (притежателите на обикновен, дипломатически, служебен/официален и специален паспорт), пътуващи с всякаква цел, с изключение на целта за упражняване на доходоносна дейност.

Аз подкрепих премахването на визовия режим според гореспоменатите условия. Смятам, че то може да има положителни въздействия, като опрости условията за пътуване на предприемачите и увеличи инвестициите в туризма.

  Γεώργιος Επιτήδειος (NI), γραπτώς. ‒ Η συμφωνία απαλλαγής από την υποχρέωση θεώρησης για βραχεία διαμονή μεταξύ ΕΕ-Κιριμπάτι δεν συνιστά συμπληρωματικό μέσο ενίσχυσης των οικονομικών και πολιτιστικών σχέσεων και εντατικοποίησης του πολιτικού διαλόγου για διάφορα ζητήματα, συμπεριλαμβανομένων των ανθρωπίνων δικαιωμάτων και των θεμελιωδών ελευθεριών.

  Raffaele Fitto (ECR), per iscritto. – Ho votato a favore in quanto ritengo che l'esenzione dal visto per i cittadini delle parti contraenti questo accordo possa costituire uno strumento utile al fine di intensificare l'influenza dell'Unione europea nei paesi interessati, con particolare riferimento ai diritti umani, e possano costituire stimolo alla crescita economica degli stessi.

  Monika Flašíková Beňová (S&D), písomne. ‒ Predmetná dohoda medzi Európskou úniou a Kiribati predstavuje ďalší významný krok v prehlbovaní diplomatických vzťahov. Schválenie príslušnej dohody umožní občanom Únie a občanom Kiribatskej republiky cestovať bez víz na územie druhej zmluvnej strany na obdobie najviac 90 dní v rámci akéhokoľvek 180-dňového obdobia. Zrušenie vízovej povinnosti sa vzťahuje na všetky kategórie osôb cestujúcich z akéhokoľvek dôvodu okrem vykonávania platenej činnosti.

  Lorenzo Fontana (ENF), per iscritto. ‒ Voto a favore dell'esenzione del visto turistico per periodi di massimo di 90 giorni.

  Λάμπρος Φουντούλης (NI), γραπτώς. – Η συμφωνία απαλλαγής από την υποχρέωση θεώρησης για βραχεία διαμονή μεταξύ ΕΕ-Κιριμπάτι δεν συνιστά συμπληρωματικό μέσο ενίσχυσης των οικονομικών και πολιτιστικών σχέσεων και εντατικοποίησης του πολιτικού διαλόγου για διάφορα ζητήματα, συμπεριλαμβανομένων των ανθρωπίνων δικαιωμάτων και των θεμελιωδών ελευθεριών, για αυτό τον λόγο την καταψηφίζω.

  Doru-Claudian Frunzulică (S&D), in writing. ‒ The agreement provides for visa-free travel for the citizens of the European Union and for the citizens of Kiribati when travelling to the territory of the other Contracting Party for a maximum period of 90 days in any 180-day period.

The visa waiver may act to boost economic investment in the area, and facilitate travel for business and tourism, which may be very limited in some areas.

The signing of short-stay waivers steps up Europe’s economic and cultural relations and intensifies political dialogue.

  Francesc Gambús (PPE), por escrito. ‒ He votado a favor de la recomendación que prevé un régimen de desplazamiento sin obligación de visado en favor de los ciudadanos de la Unión y los nacionales de la República de Kiribati por un período máximo de 90 días. Este es un acuerdo importe en referencia a su significación político en el marco del Acuerdo de Cotonú, además de ser un medio suplementario para reforzar las relaciones económicas y culturales e intensificar el diálogo político, incluidos los derechos humanos y las libertades fundamentales.

  Jens Gieseke (PPE), schriftlich. ‒ Das Abkommen über die Befreiung von der Visumpflicht für Kurzaufenthalte ist ein weiterer Schritt zur Vertiefung der wirtschaftlichen und kulturellen Beziehungen.

  Neena Gill (S&D), in writing. ‒ President, I voted in favour of the short-stay visa waiver agreement between the EU and the Republic of Kiribati as a basis for further developing friendly relations between the contracting parties. It will encourage people-to-people contacts, boost tourism, and invigorate business, as well as safeguarding the principle of equal treatment of all EU citizens.

  Bruno Gollnisch (NI), par écrit. ‒ Depuis le début de la mandature, ce Parlement a été requis d’approuver 18 accords avec des pays tiers visant à exempter de visa les ressortissants de l’Union et de ces pays se rendant sur le territoire de l’autre partie pour des séjours non professionnels inférieurs à 3 mois.

J’ai voté contre chacun de ces accords, et notamment les cinq d’aujourd’hui.

Certes, ces derniers concernent des micro-états insulaires d’Océanie dont la population, au total, atteint à peine un million d’habitants. Les risques théoriques qu’ils représentent, en termes d’immigration massive, de terrorisme ou de criminalité organisée, semblent marginaux. Mais d’une part, cela fait partie d’une volonté générale de Bruxelles de libéraliser au maximum la politique des visas avec le plus de pays possible, y compris des pays plus instables et plus « criminogènes ». Et d’autre part, parmi les 18 Etats concernés, on retrouve nombre de pays figurant dans diverses listes, nationales, européennes ou internationales, de paradis fiscaux ou de pays non coopératifs en matière de lutte contre la fraude fiscale ou le blanchiment d’argent sale.

Cette politique participe à l’insécurité et à la vulnérabilité de nos pays. Elle doit cesser d’urgence.

  Tania González Peñas (GUE/NGL), por escrito. ‒ Visto el proyecto de Decisión del Consejo (120092/2015) y el Acuerdo entre la Unión Europea y la República de Kiribati (12091/2015) voto a favor de esta recomendación al no encontrar motivo en adoptar otra decisión, y estimando positivo dicha decisión.

  Theresa Griffin (S&D), in writing. ‒ I voted in favour of this report, as the signing of the short-stay waivers is significant for the EU and the state in question, since it signifies deeper cooperation and mutual understanding.

  Marian Harkin (ALDE), in writing. ‒ I support this motion, as it deepens the growing relationship between the European Union and Kiribati. Additionally, this agreement is a way of stepping up economic and cultural relations and intensifying political dialogue on various issues, including human rights and fundamental freedoms. The visa waiver agreement could have positive effects by simplifying travel for businesspeople, facilitating investment and boosting tourism. Accordingly, the agreement is a positive sign of support for the country, allowing us to pursue a balanced, regular and in-depth political dialogue on issues which remain priorities for the EU.

  Brian Hayes (PPE), in writing. ‒ I have voted in favour since I have no objections.

  Brice Hortefeux (PPE), par écrit. ‒ Si nous prenons le cas particulier des îles Kiribati, je ne vois pas de difficulté particulière à lever l’obligation de visa de court séjour, c’est-à-dire de trois mois sur une période de 180 jours, pour les ressortissants de ces trois archipels de 100 000 habitants situés dans l’océan Pacifique.

Les risques migratoires et sécuritaires sont inexistants. Je pense cependant que l’exemption de visa ne doit pas être un automatisme mais l’aboutissement d’une évaluation approfondie de la situation politique, institutionnelle et géostratégique du pays concerné et des répercussions éventuelles qu’une levée de l’obligation de visa peut avoir sur le territoire européen.

Cet examen ne doit pas être uniquement fondé sur les progrès réalisés pendant les années antérieures à cette évaluation mais également tenir compte des risques potentiels d’appel d’air qu’une exemption de visa peut susciter dans le moyen terme comme nous l’avons constaté avec certains pays des Balkans occidentaux. Aussi, je réitère mon soutien à l’adoption rapide du mécanisme de suspension qui rappelle que l’exemption de visa n’est pas un « pass illimité » mais une facilité conditionnée qui répond à certaines exigences.

  Ivan Jakovčić (ALDE), napisan. ‒ Glasovao sam za preporuku o nacrtu odluke Vijeća o sklapanju, u ime Europske unije, Sporazuma između Europske unije i Republike Kiribatija o ukidanju viza za kratkotrajni boravak (12092/2015 – C8-0253/2016 – 2015/0200(NLE)), kojim se daje suglasnost za sklapanje sporazuma. Odnosi između Europske unije i Republike Kiribatija uređeni su Sporazumom o partnerstvu između članica Skupine afričkih, karipskih i pacifičkih zemalja, s jedne strane, i Europske unije i njezinih država članica, s druge strane, te se potpisanim sporazumom građanima Europske unije i građanima Republike Kiribatija omogućava boravak bez vize na području druge ugovorne stranke od najviše 90 dana u bilo kojem razdoblju od 180 dana. Njime se dodatno jačaju gospodarski i kulturni odnosi te se intenzivira politički dijalog o raznim pitanjima, između ostaloga, o ljudskim pravima i temeljnim slobodama. Republika Kiribati ostvarila je velik napredak u poštovanju međunarodnih obveza u pogledu ljudskih prava kao i u postizanju ciljeva uspostavljenih na međunarodnoj razini, kao što su primjerice Milenijski razvojni ciljevi.

  Jean-François Jalkh (ENF), par écrit. ‒ Ce rapport relatif à une exemption de visas pour les citoyens de Kiribati fait courir des risques protéiformes en matière de sécurité. À ce titre, il serait très imprudent pour l’Union européenne de signer un accord qui ne ferait qu’ajouter son poids dans la balance déjà très chargée de la crise migratoire dans nos territoires.

J’ai donc voté contre.

  Petr Ježek (ALDE), in writing. ‒ I supported this recommendation because I am in favour of broadening cooperation with African, Caribbean and Pacific (ACP) countries and this agreement suits my vision of it. The agreement provides for visa-free travel for citizens of the European Union and citizens of the Republic of Kiribati when travelling to each other’s territory for a maximum period of 90 days in any 180-day period. The visa waiver covers all categories of persons (ordinary, diplomatic, service/official and special passport holders) travelling for any purpose other than carrying out a paid activity.

  Philippe Juvin (PPE), par écrit. ‒ J’ai voté en faveur de ce rapport qui prévoit la conclusion d'un accord avec la République de Kiribati visant à faciliter la délivrance de visas de court séjour.

  Barbara Kappel (ENF), schriftlich. ‒ Ich stimme gegen den Vorschlag, da ich keine Notwendigkeit für die Einführung visafreier Kurzaufenthalte von Bürgern aus Kiribati sehe, zumal auch die Kompetenz dafür bei den Mitgliedstaaten selbst liegen sollte.

  Gilles Lebreton (ENF), par écrit. ‒ J’ai voté contre ce rapport car il n’est pas opportun de conclure des accords d’exemption de visa au moment où l’Union européenne a perdu tout contrôle de l’immigration.

  Javi López (S&D), por escrito. – He votado a favor de este informe que permite la exención de visados de corta duración, es decir, en estancias en la Unión Europea de hasta 90 días en un periodo de 180 días, para nacionales de la República de Kiribati, microestado archipiélago del Pacifico.

  Mairead McGuinness (PPE), in writing. ‒ I voted in favour of this report on the conclusion of the visa facilitation agreement between the EU and Kiribati.

  Ivana Maletić (PPE), napisan. ‒ Odnosi između Europske unije i Republike Kiribatija uređeni su Sporazumom o partnerstvu iz Cotonoua. Ovim se sporazumom građanima Europske unije i građanima Republike Kiribatija omogućava boravak bez vize na području druge ugovorne stranke od najviše 90 dana u bilo kojem razdoblju od 180 dana. Sporazum o ukidanju viza za kratkotrajni boravak rezultat je napora u produbljivanju odnosa između Europske unije i Republike Kiribatija i ima velik politički značaj u okviru Sporazuma iz Cotonoua. Njime se također dodatno jačaju gospodarski i kulturni odnosi te se intenzivira politički dijalog o raznim pitanjima, između ostaloga, o ljudskim pravima i temeljnim slobodama.

Budući da smatram kako Republika Kiribati ne predstavlja nikakvu prijetnju u smislu nezakonite migracije ili u smislu sigurnosti, podržala sam ovu preporuku.

  Vladimír Maňka (S&D), písomne. ‒ Dohoda s tichomorskou Kiribatskou republikou umožňuje občanom zmluvných krajín cestovať bez víz na územie druhej zmluvnej strany na obdobie najviac 90 dní v rámci akéhokoľvek 180-dňového obdobia. Zrušenie vízovej povinnosti sa vzťahuje na všetky kategórie osôb cestujúcich z akéhokoľvek dôvodu okrem vykonávania platenej činnosti. Táto krajina nepredstavuje pre Úniu nebezpečenstvo z pohľadu migrácie, bezpečnosti alebo verejného poriadku.

  Νότης Μαριάς (ECR), γραπτώς. ‒ Καταψηφίζω τη σύσταση σχετικά με το σχέδιο απόφασης του Συμβουλίου για τη σύναψη, εξ ονόματος της Ευρωπαϊκής Ένωσης, της συμφωνίας μεταξύ της Ευρωπαϊκής Ένωσης και της Δημοκρατίας του Κιριμπάτι σχετικά με την απαλλαγή από την υποχρέωση θεώρησης για βραχεία διαμονή, διότι δεν είναι πλήρης και τεκμηριωμένη.

  Dominique Martin (ENF), par écrit. ‒ J’ai voté contre ce texte. Cet accord prévoit l’introduction d’un régime de déplacement, sans obligation de visa, en faveur des citoyens du Kiribati. Ils pourront désormais se rendre sur le territoire des États membres de l’Union européenne sans demander de visa. Cette proposition concerne les courts séjours qui ne dépassent pas 90 jours. Les citoyens des États membres profiteront du même privilège en voyageant au Kiribati.

La libéralisation du régime de visa envisagée par le Commission européenne est dangereuse et comporte des risques sécuritaires. Un manque de contrôle peut augmenter le niveau de la criminalité organisée, du blanchiment d’argent et du trafic de drogue. Par ailleurs, cela peut encourager l’immigration massive.

  Fulvio Martusciello (PPE), in writing. ‒ I voted in favour of the report on the EU-Kiribati Agreement on the short-stay visa waiver. Allowing nationals of Kiribati to enter the European Union and vice versa will help to enhance economic and cultural relations in the context of the bloc and the Conotou Agreement. Furthermore, the mutual visa waiver entails a number of positive effects including, but not limited to, easier travel for different purposes, facilitation of investment, and a rise in tourism.

  Valentinas Mazuronis (ALDE), raštu. ‒ Balsavau už. Šis susitarimas padės sustiprinti ekonominius bei kultūrinius ryšius ir paskatinti politinį dialogą įvairiais klausimais, įskaitant žmogaus teises ir pagrindines laisves. Bevizis režimas nemažai prisidės suartinant europiečius ir Ramiojo vandenyno šalių gyventojus.

  Joëlle Mélin (ENF), par écrit. ‒ L’exemption de visas pour les citoyens de Kiribati présente des risques potentiels au niveau de la sécurité (criminalité organisée, blanchiment d’argent, trafic de drogue, etc.). Il n’est pas ooportun de conclure des accords d’exemption de visa au moment où l’UE a perdu tout contrôle de l’immigration. Je me suis donc opposée à ce dossier.

  Nuno Melo (PPE), por escrito. – As relações entre a União Europeia e a República de Quiribáti regem-se pelo Acordo de Parceria entre os Estados de África, das Caraíbas e do Pacífico, por um lado, e a União Europeia e os seus Estados—Membros, por outro, designado «Acordo de Cotonu».

O Acordo assinado prevê um regime de isenção da obrigação de visto para os cidadãos da União Europeia e os nacionais da República de Quiribáti que se deslocam ao território da outra Parte Contratante por um período máximo de 90 dias por cada período de 180 dias.

A isenção de visto diz respeito a todas as categorias de pessoas (titulares de passaportes comuns, diplomáticos, de serviço/oficiais e especiais), independentemente do motivo da estada, com exceção do exercício de uma atividade remunerada.

Daí o meu voto favorável.

  Roberta Metsola (PPE), in writing. ‒ I voted in favour of this short-stay visa waiver because it bolsters tourism and facilitates business between Kiribati and the EU.

  Louis Michel (ALDE), par écrit. – Je me réjouis de l’approbation donnée par le Parlement européen à l’accord d’exemption de visa entre l’Union européenne et la République de Kiribati. Cet accord ne manquera pas d’accroitre les liens que nous entretenons avec les Kiribati dans le cadre du partenariat ACP-UE. À ce titre, le dialogue politique entre l’Union et les Kiribati sur les questions chères aux deux partenaires revête une importance particulière et je tiens à saluer les efforts des Kiribati en matière de lutte contre la violence et les discriminations à l’égard des femmes. Enfin, je tiens à souligner l’engagement de l’Assemblée parlementaire paritaire ACP-UE dans l’aboutissement de cet accord.

  Marlene Mizzi (S&D), in writing. ‒ I voted in favour of the agreement on the waiver of short-stay visas, which simultaneously represents a culmination of the deepening of relations between the European Union and the Republic of Kiribati – which is politically highly significant in the context of the Cotonou Agreement – and an additional way of stepping up economic and cultural relations and intensifying political dialogue on various issues, including human rights and fundamental freedoms.

  Csaba Molnár (S&D), írásban. ‒ Az 539/2001/EK rendeletet 2014. május 20-án módosította az Európai Parlament és a Tanács 509/2014/EK számú rendelete, amely a Kiribati Köztársaságot azon harmadik országok közé sorolta, amelyeknek polgárai a tagállamok külső határainak átlépésekor mentesek a vízumkötelezettség alól. A Bizottság ezt követően a Tanács fölhatalmazásával tárgyalásokat kezdett az Európai Unió és a Kiribati Köztársaság közötti kétoldalú megállapodás megkötése érdekében. A 2016. június 23-án Brüsszelben aláírt megállapodás ratifikálásáról a Tanács határozattervezetet fogadott el, amelyhez azonban meg kell szereznie a Parlament egyetértését is. Az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság jelentésében azt javasolja, hogy a Parlament értsen egyet a megállapodás megkötésével. Ennek megfelelően szavaztam.

  Bernard Monot (ENF), par écrit. ‒ Cet accord prévoit un régime de déplacement sans obligation de visa en faveur des citoyens de l’Union et des ressortissants des pays tiers concernés qui se rendent sur le territoire de l’autre partie contractante pour un séjour d’une durée maximale de 90 jours sur toute période de 180 jours. La commission LIBE invite cependant la Commission européenne « à observer les possibles développements en ce qui concerne les questions relatives à l’immigration clandestine, l’ordre public et la sécurité, les relations extérieures de l’Union avec le pays tiers concerné y compris, en particulier, des considérations liées au respect des droits de l’homme et des libertés fondamentales ». L’exemption de visas présente donc des risques au niveau de la sécurité (criminalité organisée, blanchiment d’argent, trafic de drogue, etc) et de l’immigration. On doit se poser la question s’il est opportun de conclure des accords d’exemption de visa au moment où le risque d’attentats terroristes est réel et où l’Union européenne a perdu tout contrôle de l’immigration de masse. Vote défavorable.

  Cláudia Monteiro de Aguiar (PPE), por escrito. ‒ Com a alteração do Regulamento (CE) n.º 539/2001 pelo Regulamento (UE) n.º 509/2014 do Parlamento Europeu e do Conselho, a República de Quiribáti foi transferida para o anexo II, que estabelece a lista dos países terceiros cujos nacionais estão isentos da obrigação de visto para transporem as fronteiras externas dos Estados—Membros. O Regulamento (CE) n.º 539/2001 alterado aplica-se a todos os Estados-Membros, com exceção da Irlanda e do Reino Unido.

Após a adoção do referido regulamento, em 20 de maio de 2014, o Conselho adotou uma decisão em que autoriza a Comissão a encetar negociações com vista à celebração de um acordo bilateral entre a UE e a República de Quiribáti.

O Acordo assinado prevê um regime de isenção da obrigação de visto para os cidadãos da UE e os nacionais da República de Quiribáti que se desloquem ao território da outra Parte Contratante por um período máximo de 90 dias por cada período de 180 dias.

A isenção de visto diz respeito a todas as categorias de pessoas (titulares de passaportes comuns, diplomáticos, de serviço/oficiais e especiais), independentemente do motivo da estada, com exceção do exercício de uma atividade remunerada.

Pelo exposto, sou a favor da celebração do Acordo.

  Sophie Montel (ENF), par écrit. ‒ L'exemption de visa proposée pose des risques au niveau de la sécurité (criminalité organisée, blanchiment d'argent, trafic de drogue, etc.). Il n'est pas opportun de voter ce genre d'accord alors qu'on constate chaque jour que l'UE n'arrive pas à contrôler les flux migratoires. Je vote contre ce texte.

  Nadine Morano (PPE), par écrit. ‒ J’ai voté en faveur de ce rapport qui prévoit, de manière réciproque et pour des séjours de courte durée, un régime de déplacement sans obligation de visa en faveur des citoyens de l’Union européenne et des ressortissants de Kiribati. Cet accord permettra de renforcer les liens économiques et culturels qui unissent ce pays à notre continent.

  József Nagy (PPE), írásban. ‒ Az Európai Unió már számos országgal kötött vízummentességi megállapodást. Pozitív hatásukat elsősorban a gazdasági és kulturális kapcsolatok elmélyítésében tapasztaljuk, ugyanakkor fontos szerepet játszanak a beruházások és idegenforgalom fellendítésében is. A vízummentesség bármely 180 napos időszakon belül, legfeljebb 90 napig tartó utazásra érvényes. A decemberi miniplenáris során öt új országgal készülő egyezség megkötését hagytuk jóvá, közülük egyik a Kiribati Köztársaság.

  Victor Negrescu (S&D), in writing. ‒ The Cotonou Agreement was signed in June 2000 by EU Member States and the African, Caribbean and Pacific Group of States and was concluded for a 20-year period, until 2020, making it the most comprehensive partnership agreement between developing countries and the EU. I have voted for this report on the waiver of short-stay visas for citizens of the EU and the Republic of Kiribati when travelling to each other’s territory for a maximum period of 90 days in any 180-day period. This will step up economic and cultural relations and intensify the political dialogue on a wide range of issues like fundamental freedoms and human rights.

  Момчил Неков (S&D), в писмена форма. ‒ Европейската комисия и респективно Европейският съюз проявяват непоследователност относно визовата политика. Моите съграждани са жертва на това, защото страни като Канада и САЩ все още ни дискриминират що се касае до безвизовата им политика.

Въздържах се да дам своята подкрепа за споразумението между ЕС и Кирибати за премахване на визите за краткосрочно пребиваване, защото не одобрявам начина, по който Европейската комисия провежда визовата политика на ЕС и това, че пренебрегва решенията на Съда на ЕС по някои въпроси, които я задължават да стори това.

Пример за това е решението по дело С-88/14 от 16.7.2015 г., съобразно което Европейската комисия е длъжна да предложи въвеждане на визи за държавите, които не прилагат пълна визова реципрочност с всички страни на ЕС. Европейската комисия не стори това и не предложи визи за гражданите на САЩ и Канада, които продължават да дискриминират моите съграждани.

  Liadh Ní Riada (GUE/NGL), in writing. – I supported this file as we support the relaxation of certain travel restrictions providing the state in question possesses a solid human rights record.

  Franz Obermayr (ENF), schriftlich. ‒ Ich habe mich gegen diesen Bericht ausgesprochen, da ich keine Notwendigkeit für die Befreiung von der Visumpflicht für Kurzaufenthalte sehe. Des Weiteren sollen die Kompetenzen bei den Mitgliedsstaaten liegen.

  Urmas Paet (ALDE), kirjalikult. ‒ Toetasin. Leping on täiendav vahend majandus- ja kultuurisuhete tihendamiseks ning intensiivsema poliitilise dialoogi pidamiseks mitmesugustel teemadel, sealhulgas inimõigused ja põhivabadused.

  Δημήτρης Παπαδάκης (S&D), γραπτώς. ‒ Η συμφωνία απαλλαγής από την υποχρέωση θεώρησης για βραχεία διαμονή συμβάλλει καθοριστικά στην εμβάθυνση των σχέσεων μεταξύ της Ευρωπαϊκής Ένωσης και της Δημοκρατίας του Κιριμπάτι και συνιστά ένα συμπληρωματικό μέσο ενίσχυσης των οικονομικών και πολιτιστικών σχέσεων και εντατικοποίησης του πολιτικού διαλόγου για διάφορα ζητήματα, συμπεριλαμβανομένων των ανθρωπίνων δικαιωμάτων και των θεμελιωδών ελευθεριών.

Η συμφωνία απαλλαγής από την υποχρέωση θεώρησης θα έχει θετικό αντίκτυπο, διότι απλοποιεί τις διαδικασίες ταξιδιού για τους επιχειρηματίες, διευκολύνοντας τις επενδύσεις και τον τουρισμό. Υπογραμμίζεται ότι η απαλλαγή από την υποχρέωση θεώρησης συνιστά ένα μη αμελητέο μέσο για την αμοιβαία προσέγγιση των λαών της Ευρώπης και του Ειρηνικού. Η συμφωνία απαλλαγής από την υποχρέωση θεώρησης επιτρέπει στους πολίτες όχι μόνο να επωφεληθούν πλήρως και με χειροπιαστό τρόπο της εταιρικής σχέσης ΑΚΕ-ΕΕ, αλλά επίσης και να συμμετάσχουν σ’ αυτή ταξιδεύοντας με μειωμένο οικονομικό και πρακτικό κόστος.

  Aldo Patriciello (PPE), per iscritto. ‒ Ho votato a favore della proposta dei miei colleghi poiché ritengo che l'accordo di esenzione del visto per il soggiorno di breve durata rappresenta il coronamento di un'ottimale relazione tra l'Unione europea e la Repubblica di Kiribati.

Inoltre, tale accordo è diretto anche a rafforzare le relazioni economiche e culturali tra l'UE e la Repubblica di Kiribati, ma le autorità di Kiribati devono, a loro volta, garantire la reciprocità di tale concessione e, quindi, la parità di trattamento.

Pertanto ho espresso voto positivo

  Eva Paunova (PPE), in writing. – I voted in favour of this agreement because it takes into account the situation of Member States which do not apply the Schengen acquis in full. The agreement also provides for visa-free travel for the citizens of the European Union and for the citizens of the Republic of Kiribati when travelling to the territory of the other Contracting Party for a maximum period of 90 days in any 180-day period. The visa waiver covers all categories of persons (ordinary, diplomatic, service/official and special passport holders) travelling for all kinds of purposes, except for the purpose of carrying out a paid activity.

  Marijana Petir (PPE), napisan. – Podržala sam nacrt odluke o sklapanju sporazuma između EU-a i Republike Kiribatija sa željom za produbljivanjem odnosa između EU-a i Republike Kiribatija. Njime se jačaju gospodarski i kulturni odnosi te se intenzivira politički dijalog o raznim pitanjima, npr. pitanja ljudskih prava i temeljnih sloboda. Za očekivati je da će ovaj sporazum imati pozitivan učinak jer će pojednostaviti putovanja poduzetnicima, olakšati ulaganja i potaknuti razvoj turističkog sektora što je jako bitno jer gospodarstvo Kiribatija u prvom redu počiva na sektoru usluga, koji čini 66 % BDP-a te sektoru poljoprivrede, odnosno ribarstva koji ima udio 25 % u BDP-u. Na političkom planu vlada Republike Kiribatija ostvarila je veliki napredak u poštovanju međunarodnih obveza u pogledu ljudskih prava kao i u postizanju ciljeva uspostavljenih na međunarodnoj razini, kao što su primjerice Milenijski razvojni ciljevi. U tom smislu taj Sporazum predstavlja pozitivan znak podrške za Kiribati i omogućava uravnotežen, redovit i temeljit politički dijalog o pitanjima koja su i dalje prioritetna za Uniju. Sporazum o ukidanju vize ne omogućava građanima samo da ostvaruju punu i konkretnu korist od partnerstva između Kiribatija i EU-a, već da u njemu i aktivno sudjeluju te lakše putuju uz manje troškove.

  Tonino Picula (S&D), napisan. ‒ Ovaj Sporazum o ukidanju viza za kratkotrajni boravak rezultat je napora u produbljivanju odnosa između Europske unije i Republike Kiribatija te moramo imati na umu i njegov veliki politički značaj u okviru Sporazuma iz Cotonoua. Treba pohvaliti vladu Republike Kiribatija na ostvarenom napretku u poštovanju međunarodnih obveza u pogledu ljudskih prava kao i u postizanju ciljeva uspostavljenih na međunarodnoj razini. Ulaganja i trgovinska razmjena s Kiribatijem i dalje su slabo razvijeni s gledišta vrijednosti i u relativnom smislu. Sporazum će zato imati i pozitivan gospodarski učinak jer će pojednostaviti putovanja poduzetnicima, olakšati ulaganja i razvoj turističkog sektora. To jačanje gospodarskih i kulturnih odnosa dodatno će intenzivirati politički dijalog o pitanjima koja su i dalje prioritetna za Uniju. Kad je riječ o mobilnosti, Kiribati ne predstavlja nikakvu prijetnju ni u smislu nezakonite migracije ni u smislu sigurnosti i javnog reda. Sporazum je dodatan dokaz našeg angažmana kad je riječ o toj regiji kako bi se ostvarilo bolje partnerstvo te je bitan čimbenik u približavanju europskih građana i građana pacifičke regije. Građani obiju regija moći će ostvarivati punu i konkretnu korist od partnerstva između AKP-a i EU-a. Želim naglasiti nužnost potpunog reciprociteta pri ukidanju viza i time jednako postupanje prema svim građanima.

  João Pimenta Lopes (GUE/NGL), por escrito. ‒ Este acordo prevê um regime de isenção da obrigação de visto para os cidadãos da União Europeia e os nacionais da República de Quiribáti que se desloquem ao território da outra Parte Contratante por um período máximo de 90 dias por cada período de 180 dias.

A isenção de visto diz respeito a todas as categorias de pessoas (titulares de passaportes comuns, diplomáticos, de serviço/oficiais e especiais), independentemente do motivo da estada, com exceção do exercício de uma atividade remunerada.

Votamos a favor.

  Miroslav Poche (S&D), písemně. ‒ Podpořil jsem dohodu mezi EU a Kiribati o zrušení vízové povinnosti pro krátkodobé pobyty pro občany Evropské unie a občany Kiribati. Tato dohoda umožní pobývat na území druhé smluvní strany po dobu nejvýše 90 dnů během jakéhokoli období 180 dnů. Kiribati je ostrovní stát v Tichém oceánu, jehož hospodářství je založeno především na odvětví služeb (66 % HDP) a zemědělství, konkrétně na rybolovu, který tvoří 25 % HDP. Cestovní ruch je omezený vzhledem k tomu, že Kiribati každoročně navštíví zhruba 4 000 osob ročně. Domnívám se, že tato dohoda může mít kladný dopad a zjednodušit cesty podnikatelů, usnadnit investice a povzbudit cestovní ruch. Kiribati učinila důležité pokroky v plnění svých mezinárodních závazků v oblasti lidských práv. Věřím, že zrušení vízové povinnosti je dalším krokem k prohlubování politického dialogu v řadě otázkách, především lidskoprávních, jež považuji za prioritní.

  Tomasz Piotr Poręba (ECR), na piśmie. ‒ Umowa w sprawie ułatwień wizowych ma na celu zapewnienie obywatelom stron umowy (UE oraz ww. krajów) ruchu bezwizowego przez okres nieprzekraczający 90 dni w każdym okresie 180-dniowym. System bezwizowy obejmowałby wszystkie kategorie osób. Oczekuje się, że umowa wywrze pozytywne skutki gospodarcze dla tych pięciu krajów i zwiększy siłę nacisku UE, zwłaszcza w obszarze praw człowieka. Skutki dla UE będą najprawdopodobniej minimalne, gdyż liczba ludności tych krajów jest niewielka. Wielka Brytania i Irlandia nie uczestniczą w tych umowach. Niniejszym poparłem umowę

  Franck Proust (PPE), par écrit. ‒ J’ai voté en faveur de ce rapport relatif à l’exemption de visa sur les territoires de l’UE et de la République des Kiribati. Cette exemption concerne tous les voyageurs des deux zones, pour une durée de 90 jours, quel que soit le motif. Elle exclut cependant les personnes souhaitant exercer une activité rémunérée. En raison de son éloignement et de son faible peuplement, le développement des relations entre l’UE et la République des Kiribati ne représente aucun risque migratoire et sécuritaire, pour notre continent.

  Julia Reid (EFDD), in writing. ‒ UKIP MEPs voted against this legislative consent vote. UKIP does not support the EU concluding agreements with third countries, particularly when this concerns the movement of people.

  Frédérique Ries (ALDE), par écrit. ‒ Le Parlement européen a voté en faveur de l’accord pour une exemption de visa réciproque pour les ressortissant européens et kiribatiens avec une large majorité à 567 voix pour, 51 contre et 24 abstentions. Ce régime de visa souple pour les séjours inférieurs à 90 jours, déjà d’application à titre provisoire depuis la signature de l’accord le 13 juin 2016, bénéficie à toutes les catégories de personnes voyageant pour quelque motif que ce soit, hormis l’exercice d’une activité rémunérée.

Cet accord vient renforcer les relations économiques, culturelles et politiques entre l’Union européenne et la République des Kiribati déjà régies par l’accord de Cotonou (pays ACP-EU). Une autre preuve de leur engagement et bonne foi mutuelle envers le partenariat économique global entre l’Union européenne et 14 pays du Pacifique. Il constitue un moyen supplémentaire pour poursuivre le dialogue politique avec les Kiribati sur des questions prioritaires telles que les droits de l’homme et les libertés fondamentales.

En plus d’un rapprochement des peuples européens et ceux du Pacifique, ce nouveau régime de visa vient encourager les investissements potentiels et le développement du tourisme sur ces archipels du Pacifique fréquentées chaque année par à peine 4000 touristes.

  Inmaculada Rodríguez-Piñero Fernández (S&D), por escrito. – El presente Acuerdo establece un régimen de desplazamiento sin obligación de visado para estancias de corta duración, un máximo de 90 días en el plazo de 180 días. Este acuerdo cubre todas las categorías de viajes excepto el ejercicio de una actividad remunerada.

El Acuerdo supone un mayor acercamiento de las relaciones entre la Unión Europea y la República de Kiribati dentro del marco del Acuerdo de Cotonú. El acuerdo refuerza las relaciones culturales, económicas e intensifica el diálogo político. Este acuerdo prueba más el compromiso de la Unión con esta región con vistas a una asociación más reforzada. Por ello, he votado a favor.

  Claude Rolin (PPE), par écrit. ‒ J’ai voté en faveur de la résolution législative du Parlement européen du 1er décembre 2016 sur le projet de décision du Conseil concernant la conclusion, au nom de l’Union européenne, de l’accord entre l'Union européenne et la République de Kiribati relatif à l’exemption de visa de court séjour. Ayant suivi les travaux à ce sujet au sein de la commission compétente, j’en suis arrivé à la conclusion que cette exemption de visa de court séjour se justifie pleinement.

  Bronis Ropė (Verts/ALE), raštu. ‒ Susitarimas su Kiribačiu dėl vizų režimo supaprastinimo – sveikintinas ir reikalingas žingsnis. Šiuo susitarimu palengvinamos kelionės tiek ES piliečiams, tiek ir Kiribačio gyventojams. Klausimas iš tiesų nėra kontroversiškas, nes iki šiol bevizis režimas tarp ES ir Kiribačio vyko be didesnių sutrikimų, galinčių pateikti argumentų prieš šio susitarimo pratęsimą ir išplėtimą.

  Fernando Ruas (PPE), por escrito. ‒ Esta decisão pretende conceder a isenção de vistos para os cidadãos da União Europeia e reciprocamente para os cidadãos da República de Quiribati que se desloquem para o território da outra parte contratante por um período máximo de 90 dias, por cada período de 180 dias.

O Acordo é o culminar do aprofundamento das relações entre ambas as partes, revestindo-se de importância política no âmbito do Acordo de Cotonu, promovendo o reforço nas relações económicas e culturais.

Quiribati é uma república democrática que respeita os direitos humanos constitucionalmente. Contudo, espera-se uma intensificação do diálogo político sobre esta matéria.

Estando a economia de Quiribati essencialmente assente no setor da agricultura e dos serviços, havendo um fraco desenvolvimento no setor turístico, este acordo não só viabilizará as viagens para empresários como também facilitará as viagens de cidadãos europeus, logo os investimentos e a dinamização da economia e do turismo.

Por concordar com a posição defendida neste relatório relativamente à importância que a isenção de visto constitui enquanto elemento de aproximação dos povos europeus e do Pacífico, beneficiando plenamente da parceria ACP—UE, votei-o favoravelmente.

  Maria Lidia Senra Rodríguez (GUE/NGL), por escrito. ‒ La libertad de movimiento es un derecho fundamental de todas las personas que actualmente no se respeta en una Unión con una política migratoria cada día más agresiva. Por ello, apoyamos esto acuerdo que permitirá viajar sin visado a la Unión Europea a los ciudadanos de la República de Kiribati y viceversa, un acuerdo que nos gustaría que se hiciera extensivo a otros países, particularmente los que viven situaciones de conflicto que están obligando a huir a millares de personas.

  Remo Sernagiotto (ECR), per iscritto. – L'accordo che il Parlamento europeo ha approvato oggi stabilisce nuove disposizioni per l'esenzione del visto per i cittadini dell'Unione e per i cittadini della Repubblica di Kiribati che si recano nel territorio dell'altra parte contraente per un soggiorno di breve durata fino a un massimo di 90 giorni. L'esenzione dal visto riguarda tutte le categorie di persone (titolari di un passaporto ordinario, diplomatico, di servizio, ufficiale o speciale) indipendentemente dal motivo della permanenza. Questo accordo rappresenta il coronamento dell'approfondimento delle relazioni tra l'Unione europea e tale paese, nonché un ulteriore strumento volto a rafforzare le relazioni economiche, turistiche e culturali ed, infine, servirà a intensificare il dialogo politico tra le parti.

  Jill Seymour (EFDD), in writing. ‒ I voted against this legislative consent vote. UKIP does not support the EU concluding agreements with third countries, particularly when this concerns the movement of people.

  Siôn Simon (S&D), in writing. ‒ Today I voted in favour of this report as the signing of the short-stay waivers is significant for the EU and the state in question, as it signifies deeper cooperation and mutual understanding.

  Branislav Škripek (ECR), písomne. ‒ Podporujem spoluprácu EÚ s krajinami tichomorského regiónu. Táto dohoda, ktorá je predmetom uznesenia, umožňuje občanom Únie a občanom Kiribatskej republiky cestovať bez víz na územie druhej zmluvnej strany na obdobie najviac 90 dní v rámci akéhokoľvek 180-dňového obdobia. To posilní hospodárske a kultúrne vzťahy a zintenzívni politický dialóg o rôznych otázkach vrátane ľudských práv a základných slobôd. EÚ v súčasnosti rokuje o komplexnej dohode o hospodárskom partnerstve so 14 krajinami tichomorského regiónu, do ktorého Kiribatská republika patrí. Preto som hlasoval za.

  Davor Škrlec (Verts/ALE), napisan. ‒ Pozitivno sam glasovao za ovo izvješće, no ovo obrazloženje glasovanja nastaje kao kritika postojećem sustavu vrednovanja rada zastupnika u Europskom parlamentu isključivo na osnovu statističkog broja parlamentarnih aktivnosti potenciranog u Hrvatskoj, a koji zapravo ne odražava stvarnu kvalitetu i količinu rada, učinkovitost te ponajviše uspjeh zastupničkog djelovanja.

  Monika Smolková (S&D), písomne. ‒ Odstránenie vízových prekážok predstavuje významný krok v prehlbovaní vzťahov EÚ a Kiribatskej republiky, preto som túto dohodu podporila. Právny rámec pre bezvízový styk vytvorila Dohoda z Cotonou, zaoberajúca sa partnerstvom členských štátov EÚ a afrických, karibských a tichomorských štátov. Kiribatská republika dosiahla pokrok v oblasti ľudských práv, ktoré sú základnou hodnotou EÚ. Ku konkrétnym krokom patrí prijatie akčného plánu na odstránenie sexuálneho a rodovo motivovaného násilia na roky 2011 – 2020 či úsilie o uplatňovanie ustanovení Dohovoru o odstránení všetkých foriem diskriminácie žien. Túto dohodu považujem za správny prejav podpory činnosti republiky Kiribati, ktorá nám umožní pokračovať v dosahovaní priorít EÚ v danom regióne. Zrušenie vízovej povinnosti zároveň pozitívne ovplyvní ekonomický vývoj krajiny, ktorá má svoje hospodárstvo založené na poskytovaní služieb a rybolove. Zdôrazňujem, že bezvízový styk sa bude týkať len pobytov v dĺžke 90 dní za obdobie 180 dní a osôb cestujúcich s iným dôvodom ako vykonávanie ekonomickej činnosti. Dôležitý je aj faktor vysokej dôvery v žiadateľov o víza, ako aj nízka miera zamietnutia víz, či fakt, že v rokoch 2014 a 2015 nebol žiaden občan Kiribati zatknutý z dôvodu nedovoleného pobytu v EÚ.

  Igor Šoltes (Verts/ALE), pisno. ‒ Sporazum o partnerstvu med članicami skupine afriških, karibskih in pacifiških držav na eni strani ter Evropsko unijo in njenimi državami članicami na drugi oziroma tako imenovani sporazum iz Cotonuja ureja odnose med EU in Republiko Kiribati, medtem ko Sporazum o odpravi vizumske obveznosti za kratkoročno bivanje te odnose še bolj poglablja in dodatno kepi gospodarske in kulturne povezave ter poglablja politični dialog predvsem na področjih človekovih pravic in temeljnih svoboščin.

Glede na sporazum Republika Kiribati spada med države, katerih državljani so izvzeti iz vizumske obveznosti pri prehodu zunanjih meja držav članic. Vsi državljani Republike Kiribati lahko ne glede na namen potovanja, razen če opravljajo plačano delo, brez vizumov potujejo na ozemlje države pogodbenice za največ 92 dni v 180-dnevnem obdobju.

Priporočilo Parlamenta ugotavlja, da ima tak sporazum lahko pozitivne učinke na zbliževanje evropskih in pacifiških narodov, saj med drugim poenostavlja pogoje potovanja za podjetnike ter spodbuja naložbe in turizem.

Poleg tega je Republika Kiribati dosegla napredek na področju človekovih pravic (npr. sprejetje akcijskega načrta za odpravo spolnega nasilja), ta sporazum pa omogoča nadaljnji poglobljen politični dialog o teh vprašanjih, zato sem priporočilo pri glasovanju podprl.

  Ivan Štefanec (PPE), písomne. ‒ Tým, že vláda Kiribati dosiahla pokrok v oblasti plnenia svojich medzinárodných záväzkov, najmä čo sa týka dodržiavania ľudských práv a slobôd, a zároveň občania Kiribati nepredstavujú žiadnu vážnu hrozbu pre ciele migračnej politiky, bezpečnosť a vnútorný poriadok EÚ, javí sa byť na mieste uzatvoriť s touto krajinou dohodu o zrušení vízovej povinnosti pri krátkodobých pobytoch. Podmienky bezvízového cestovania stanovené v tomto dokumente sú upravené rovnako ako v iných dohodách rovnakého druhu, ktoré EÚ uzatvorila s inými štátmi. Táto dohoda by mala predstavovať úspešné zavŕšenie jednej z etáp prehlbovania vzťahov medzi EÚ a Kiribatskou republikou a umožniť obom stranám pokračovať v ich ďalšom prehlbovaní.

  Beatrix von Storch (EFDD), schriftlich. ‒ Bei der Entschließung des EU-Parlaments zu dem Entwurf eines Beschlusses des Rates über den Abschluss – im Namen der Europäischen Union – des Abkommens zwischen der Europäischen Union und der Republik Kiribati über die Befreiung von der Visumpflicht für Kurzaufenthalte habe ich mich enthalten.

Dieses Abkommen über die Befreiung von der Visumpflicht für Kurzaufenthalte ist ein Ergebnis der Vertiefung der Beziehungen zwischen der Europäischen Union und der Republik Kiribati – was im Rahmen des Cotonou-Abkommens politisch sehr bedeutsam ist – sowie ein zusätzliches Mittel zur Stärkung der wirtschaftlichen und kulturellen Beziehungen und zur Intensivierung des politischen Dialogs über verschiedene Fragen, einschließlich der Menschenrechte und Grundfreiheiten.

Nichts spricht gegen diese Visabefreiung an sich. Ich lehne jedoch ab, dass die EU für Visafragen zuständig ist.

  Dubravka Šuica (PPE), napisan. ‒ Ovaj Sporazum o ukidanju viza za kratkotrajni boravak rezultat je napora u produbljivanju odnosa između Europske unije i Republike Kiribatija te ima velik politički značaj u okviru Sporazuma iz Cotonoua. Potpisanim Sporazumom građanima Europske unije i građanima Republike Kiribatija omogućava se boravak bez vize na državnom području druge ugovorne stranke od najviše 90 dana u bilo kojem razdoblju od 180 dana. Vize se ukidaju za sve kategorije osoba (nositelje običnih, diplomatskih, službenih ili posebnih putovnica) koje ne putuju u svrhu obavljanja plaćene aktivnosti. Ukidanje vize bitan čimbenik u približavanju europskih građana i građana pacifičke regije.

Prihvaćam ovaj Sporazum jer ima veliki politički značaj, a njime se i dodatno jačaju gospodarski i kulturni odnosi te se intenzivira politički dijalog o raznim pitanjima, među ostalim i o ljudskim pravima i temeljnim slobodama. Također, državljani Kiribatija nisu predali nijedan zahtjev za azil i ne predstavljaju nikakvu prijetnju u smislu nezakonite migracije ili migracijskih tokova ni u smislu sigurnosti i javnog reda.

  Patricija Šulin (PPE), pisno. ‒ Glasovala sem za priporočilo o osnutku sklepa Sveta o sklenitvi Sporazuma med Evropsko unijo in Republiko Kiribati o odpravi vizumske obveznosti za kratkoročno bivanje, v imenu Evropske unije. S podpisanim sporazumom med Evropsko unijo in Republiko Kiribati bomo državljanom obeh podpisnic omogočili za največ 90 dni potovanja brez vizumov, vendar brez možnosti opravljanja plačanega dela.

S sklenjenim sporazumom bomo poglobili odnose med EU in Republiko Kiribati, tako na gospodarskem področju, kakor tudi kulturnem in političnem.

  Ελευθέριος Συναδινός (NI), γραπτώς. ‒ Η συμφωνία απαλλαγής από την υποχρέωση θεώρησης για βραχεία διαμονή μεταξύ ΕΕ-Κιριμπάτι δεν συνιστά συμπληρωματικό μέσο ενίσχυσης των οικονομικών και πολιτιστικών σχέσεων και εντατικοποίησης του πολιτικού διαλόγου για διάφορα ζητήματα, συμπεριλαμβανομένων των ανθρωπίνων δικαιωμάτων και των θεμελιωδών ελευθεριών.

  Tibor Szanyi (S&D), írásban. ‒ Szavazatommal támogattam, hogy az Európai Parlament adja egyetértését ahhoz, hogy az Európai Unió nevében a Tanács a Kiribati Köztársasággal megállapodást írjon alá a valamennyi útlevél-kategóriára érvényes, rövid távú tartózkodásra vonatkozó vízummentesség kölcsönös biztosításáról. Az előterjesztés mérlegelése során tekintettel voltam arra, hogy ez a lépés megfelel az EU és az ACP-országok viszonyát szabályozó cotonoui egyezményben foglalt szándékoknak és céloknak, elősegítheti a gazdasági és kereskedelmi kapcsolatok, a turizmus fejlesztését és ezzel hozzájárulhat az Unió fejlesztéspolitikai céljainak megvalósításához a térségben. Figyelembe vettem a Kiribati által az utóbbi időben tett erőfeszítéseket a lakosság életszínvonalának javítása és az emberi jogok érvényesítése érdekében, egyúttal méltányolva azt a fontos hozzájárulást is, amelyet az ACP–EU parlamenti delegáció révén az EP játszott a vízummentességi megállapodás létrehozásának folyamatában.

  Claudia Țapardel (S&D), în scris. – În scopul dezvoltării relaţiilor cu state din diverse colţuri ale lumii, Uniunea Europeană a iniţiat, în ultimii doi ani, un amplu proces de negocieri în vederea renunţării la vizele de scurtă şedere. Kiribati este una dintre ţările membre ale Acordului UE-ACP, cu care Uniunea doreşte să îşi consolideze dialogul politic în vederea întăririi cooperării în domeniile de interes comun. În ultima perioadă, autorităţile din Kiribati au înregistrat progrese importante în privinţa drepturilor omului, realizării obiectivelor de dezvoltare ale mileniului, eliminării violenţelor sexuale şi a discriminării femeilor. De asemenea, statul insular prezintă oportunităţi importante de colaborare în domeniile pescuitului, agriculturii şi turismului. Întrucât nu au existat probleme în privinţa ratei de refuz al vizelor pentru resortisanţii din Kiribati, exonerarea de vize de scurtă şedere, cu excepţia persoanelor care călătoresc în vederea desfăşurării unei activităţi remunerate, este un pas logic în relaţia cu acest stat, ceea ce va permite o intensificare a investiţiilor şi a activităţilor turistice, precum şi consolidarea parteneriatului între cele două părţi. Susţin adoptarea acestei recomandări.

  Marc Tarabella (S&D), par écrit. ‒ Les relations entre l’Union européenne et cet État sont régies par l’accord de partenariat entre les membres du groupe des États d'Afrique, des Caraïbes et du Pacifique, d'une part, et l'Union européenne et ses États membres, d'autre part, appelé «Accord de Cotonou».

S'agissant de la mise en œuvre et du suivi de l'accord, le Parlement, par ce texte, invite la Commission européenne à observer les possibles développements en ce qui concerne les critères qui ont initialement conduit au transfert de l'annexe I vers l'annexe II du règlement n° 509/2014. Ces critères incluent non seulement l’immigration clandestine, l’ordre public et la sécurité, mais aussi les relations extérieures de l’Union avec le pays tiers concerné, y compris, en particulier, des considérations liées au respect des droits de l’homme et des libertés fondamentales.

  Ivica Tolić (PPE), in writing. ‒ Podržavam Prijedlog rezolucije o sporazumu između Europske unije i Kiribatija o ukidanju viza za kratkotrajni boravak. Ovaj Sporazum o ukidanju viza za kratkotrajni boravak rezultat je napora u produbljivanju odnosa između Europske unije i Republike Kiribatija te ima velik politički značaj u okviru Sporazuma iz Cotonoua. Njime se također dodatno jačaju gospodarski i kulturni odnosi te se intenzivira politički dijalog o raznim pitanjima, između ostaloga, o ljudskim pravima i temeljnim slobodama. Potpisanim sporazumom građanima Europske unije i građanima Republike Kiribatija omogućava se boravak bez vize na području druge ugovorne stranke od najviše 90 dana u bilo kojem razdoblju od 180 dana. Ukidanje viza vrijedi za sve kategorije osoba (nositelje običnih, diplomatskih, službenih ili posebnih putovnica) čija svrha putovanja ne uključuje obavljanje plaćene aktivnosti.

  Ruža Tomašić (ECR), napisan. ‒ Sporazum između Europske unije i Republike Kiribati predlaže ukidanje viza za kratkotrajni boravak za građane Europske unije i državljane Republike Kiribati koji putuju na teritoriju druge ugovorne strane. Mogućnost putovanja bez vize odnosi se na boravak do 90 dana u bilo kojem razdoblju od 180 dana, a primjenjivat će se na sve kategorije putnika.

Smatram da će ovaj sporazum imati pozitivan učinak na gospodarstvo Kiribatija te doprinijeti jačanju gospodarskih i kulturnih odnosa između Europske unije i Kiribatija. Republika Kiribati je postigla značajan napredak na području ljudskih prava i Milenijskih razvojnih ciljeva, a ovaj sporazum omogućava nastavak uravnoteženog dijaloga.

S obzirom na iskustva iz nekoliko posljednjih godina te da građani ove zemlje ne predstavljaju prijetnju u smislu ilegalne migracije ili migracijskih tokova, ni u smislu sigurnosti i javnog reda, podržala sam sklapanje ovog sporazuma.

  Romana Tomc (PPE), pisno. ‒ Osnutek zakonodajne resolucije Evropskega parlamenta o osnutku sklepa Sveta o sklenitvi Sporazuma med Evropsko unijo in Republiko Kiribati o odpravi vizumske obveznosti za kratkoročno bivanje, v imenu Evropske unije sem podprla.

Odnose med Evropsko Unijo in Republiko Kiribati ureja sporazum iz Cotonouja. Med Evropsko Unijo in Republiko Kiribati je v letu 2016 prišlo do podpisa dvostranskega sporazuma, ki državljanom Evropske unije in državljanom Republike Kiribati omogoča potovanje brez vizumov na ozemlje druge pogodbenice za največ 90 dni v katerem koli 180-dnevnem obdobju.

Sporazum o odpravi vizumske obveznosti bo lahko prinesel pozitivne učinke, saj poenostavlja pogoje potovanja za podjetnike, spodbuja naložbe in turizem. Odprava vizumske obveznosti je pomembno sredstvo za zbliževanje evropskih in pacifiških narodov.

  Estefanía Torres Martínez (GUE/NGL), por escrito. ‒ Visto el proyecto de Decisión del Consejo (120092/2015) y el Acuerdo entre la Unión Europea y la República de Kiribati (12091/2015) voto a favor de esta recomendación al no encontrar motivo en adoptar otra decisión, y estimando positivo dicha decisión.

  Mylène Troszczynski (ENF), par écrit. ‒ Cet accord prévoit un régime de déplacement sans obligation de visa en faveur des citoyens de l’Union et des ressortissants de ce pays qui se rendent sur le territoire de l’autre partie contractante pour un séjour d’une durée maximale de 90 jours sur toute période de 180 jours. Ce rapport est accompagné d’une justification succincte précisant qu'il constitue un aboutissement dans l'approfondissement des relations bilatérales revêtant une signification politique forte dans le cadre de l'Accord de Cotonou.

La commission LIBE invite cependant la Commission européenne «à observer les possibles développements en ce qui concerne les questions relatives à l’immigration clandestine, l’ordre public et la sécurité, les relations extérieures de l’Union avec ce pays y compris, en particulier, des considérations liées au respect des droits de l’homme et des libertés fondamentales».

L’exemption de visa présente donc des risques au niveau de la sécurité (criminalité organisée, blanchiment d’argent, trafic de drogue, etc.) et de l’immigration. On doit se demander s’il est opportun de conclure des accords d’exemption de visa au moment où le risque d’attentats terroristes est réel et où l’Union européenne a perdu tout contrôle de l’immigration de masse.

Je vote contre.

  Kazimierz Michał Ujazdowski (ECR), na piśmie. ‒ Omawiana umowa w sprawie ułatwień wizowych ma na celu zapewnienie obywatelom Republiki Kiribati ruchu bezwizowego z UE na okres maksymalnie 90 dni w 180-dniowym okresie czasu. System bezwizowy obejmowałby wszystkie kategorie osób. Oczekuje się, że umowa wywrze pozytywne skutki gospodarcze dla tego kraju i zwiększy współpracę z UE, zwłaszcza w obszarze praw człowieka. Skutki dla UE będą najprawdopodobniej minimalne ze względu na niewielką liczbę ludności Republiki Kiribati, dlatego poparłem proponowaną umowę.

  István Ujhelyi (S&D), írásban. ‒ Az Európai Unió és a Kiribati Köztársaság közötti kapcsolatokat az egyrészről az afrikai, karibi és csendes-óceáni államok csoportjának tagjai, másrészről az Európai Unió és tagállamai között létrejött partnerségi megállapodás (Cotonoui Megállapodás) szabályozza. Szavazatommal támogattam.

  Miguel Urbán Crespo (GUE/NGL), por escrito. ‒ Visto el proyecto de Decisión del Consejo (120092/2015) y el Acuerdo entre la Unión Europea y la República de Kiribati (12091/2015) voto a favor de esta recomendación al no encontrar motivo en adoptar otra decisión, y estimando positivo dicha decisión.

  Viktor Uspaskich (ALDE), raštu. – Susitarimas dėl bevizio režimo galės daryti teigiamą poveikį supaprastindamas verslininkams galimybes keliauti, palengvindamas investicijas ir turizmą. Be to, bevizis režimas nemažai prisidės suartinant europiečius ir Ramiojo vandenyno šalių gyventojus. Susitarimas dėl bevizio režimo sudaro galimybes piliečiams ne tik visiškai pasinaudoti AKR ir ES partneryste, bet ir joje dalyvauti ekonomiškai nebrangiai ir praktiškai keliaujant.

  Ivo Vajgl (ALDE), in writing. ‒ I voted in favour of the recommendation on the draft Council decision on the conclusion, on behalf of the European Union, of the Agreement between the European Union and the Republic of Kiribati on the short-stay visa waiver. Relations between the European Union and the Republic of Kiribati are governed by the partnership agreement between the members of the African, Caribbean and Pacific Group of States of the one part and the European Union and its Member States of the other part, known as the Cotonou Agreement. The agreement provides for visa-free travel for citizens of the European Union and citizens of the Republic of Kiribati when travelling to the territory of the other contracting party for a maximum period of 90 days in any 180-day period. The visa waiver covers all categories of persons (ordinary, diplomatic, service/official and special passport holders) travelling for any purpose other than carrying out a paid activity. I voted in favour because I believe that the Agreement represents a culmination of the development of relations between the European Union and the Republic of Kiribati that is politically highly significant in the context of the Cotonou Agreement.

  Ramón Luis Valcárcel Siso (PPE), por escrito. ‒ Mediante dicho Acuerdo se procede a facilitar la exención de visado para estancias de corta duración entre ambas partes. Hablamos de un acuerdo negociado por la Comisión Europea y que ha contado con la aprobación de la comisión de Libertades Civiles, Justicia y Asuntos de Interior, por lo que creo necesario votar a su favor.

  Ángela Vallina (GUE/NGL), por escrito. ‒ La libertad de movimiento es un derecho fundamental de todas las personas que actualmente no se respeta en una Unión con una política migratoria cada día más agresiva. Por ello, apoyamos esto acuerdo que permitirá viajar sin visado a la Unión Europea a los ciudadanos de la República de Kiribati y viceversa, un acuerdo que nos gustaría que se hiciera extensivo a otros países, particularmente los que viven situaciones de conflicto que están obligando a huir a millares de personas

  Miguel Viegas (GUE/NGL), por escrito. ‒ Este acordo prevê um regime de isenção da obrigação de visto para os cidadãos da União Europeia e os nacionais deste país que se desloquem ao território da outra Parte Contratante por um período máximo de 90 dias por cada período de 180 dias.

A isenção de visto diz respeito a todas as categorias de pessoas (titulares de passaportes comuns, diplomáticos, de serviço/oficiais e especiais), independentemente do motivo da estada, com exceção do exercício de uma atividade remunerada.

Votamos a favor.

  Harald Vilimsky (ENF), schriftlich. ‒ Ich habe gegen das Abkommen zwischen der EU und Kiribati über die Befreiung von der Visumpflicht für Kurzaufenthalte gestimmt, da meiner Meinung nach erstens keine Notwendigkeit für diese Befreiung besteht und zweitens die Kompetenzen bezüglich der Visapolitik bei den Mitgliedsstaaten bleiben sollen.

  Jana Žitňanská (ECR), písomne. ‒ Rozhodnutia Rady o uzavretí dohody medzi Európskou úniou a Kiribatskou republikou o zrušení vízovej povinnosti pri krátkodobých pobytoch som podporila. Európsky parlament mal v tomto prípade udeliť svoj súhlas s uzavretím dohody. Zrušenie vízovej povinnosti sa týka krátkodobých (maximálne 90 dňových pobytov) a vzťahuje sa na všetky kategórie osôb za všetkými účelmi s výnimkou vykonávania platenej činnosti. Tieto dohody sú výsledkom intenzívneho politického dialógu a prehlbovania politických vzťahov s krajinami mimo Európskej únie a pred tým, ako sa takáto dohoda uzavrie, je vždy starostlivo zvážené, či daná krajina dodržuje ľudské práva, má demokratický režim a koľko žiadostí o víza a z akých dôvodov bolo v prípade občanov danej krajiny zamietnutých. Keďže Kiribatská republika dosiahla výrazný pokrok v plnení medzinárodných záväzkov v oblasti ľudských práv a v dosahovaní cieľov stanovených na medzinárodnej úrovni, akými sú miléniové rozvojové ciele, miera odmietnutia udelenia víz pre jej občanov je veľmi nízka a nepredstavuje ani žiadne riziko z hľadiska nezákonného prisťahovalectva, nemala som voči uzavretiu tejto dohody žiadne výhrady.

  Željana Zovko (PPE), napisan. ‒ Podržavam sporazum o ukidanju obveze posjedovanja viza za kratkotrajni boravak od najviše 90 dana unutar perioda od 180 dana od prvog ulaska između Europske unije i Kiribatija. Povećanje mobilnosti iz i prema Europskoj uniji mora biti jedan od glavnih prioriteta europske politike na međunarodnoj razini. Ovo izuzeće preduvjet je razvoja budućih odnosa između Europske unije i Kiribatija. Ukidanje viza za kratkotrajni boravak ima pozitivni efekt za gospodarstvo i građane. Povećanje ekonomske aktivnosti, ali i stjecanje novih iskustava putovanjem glavni su učinci za obje strane sporazuma. Sve države koje primjenjuju i razvijaju schengensku pravnu stečevinu, a nisu države članice Europske unije, trebale bi također sklopiti sporazume s državom Kiribati kako bi se njihov vizni režim harmonizirao sa sustavom Europske unije.

  Milan Zver (PPE), pisno. ‒ Glasoval sem za Zakonodajno resolucijo Evropskega parlamenta o osnutku sklepa Sveta o sklenitvi Sporazuma med Evropsko unijo in Republiko Kiribati o odpravi vizumske obveznosti za kratkoročno bivanje v imenu Evropske unije.

Odobritev sklenitve sporazuma podpiram, ker bo ta okrepil gospodarske in kulturne odnose ter poglobil politični dialog o različnih vprašanjih, vključno s človekovimi pravicami in temeljnimi svoboščinami. Odprava vizumske obveznosti je pomembno sredstvo za zbliževanje evropskih in pacifiških narodov.

7.4. Споразумение между ЕС и Соломоновите острови за премахване на визите за краткосрочно пребиваване (A8-0336/2016 - Mariya Gabriel)

Dichiarazioni di voto orali

  Isabella Adinolfi (EFDD), per iscritto. ‒ La presente relazione stabilisce l'esenzione dal visto per i cittadini dell'Unione e per i cittadini delle Isole Salomone che si recano nell'altrui territorio per un periodo massimo di 90 giorni all'interno di una fascia di periodo di 180 giorni. Tale esenzione si applica a tutte le categorie di persone che effettuano viaggi all'infuori di quelli compiuti per esercitare un'attività retribuita. Ho votato a favore.

  Martina Anderson and Lynn Boylan (GUE/NGL), in writing. – I supported this proposal, as we support the relaxation of certain travel restrictions provided that the state in question has a solid human rights record.

  Marie-Christine Arnautu (ENF), par écrit. – Ce rapport demande l’approbation par le Parlement européen d’un accord qui prévoit un régime de déplacement sans obligation de visa en faveur des citoyens de l’Union et des ressortissants des Îles Salomon qui se rendent sur le territoire de l’autre partie contractante pour un séjour d’une durée maximale de 90 jours sur toute période de 180 jours.

Le rapport est accompagné d’une justification précisant que l’accord constitue un aboutissement entre l'UE et les Îles Salomon - revêtant une signification politique forte dans le cadre de l'Accord de Cotonou - ainsi qu'un moyen supplémentaire de renforcer les relations économiques et culturelles et d'intensifier le dialogue politique sur diverses questions (droits de l'homme, libertés fondamentales, etc.).

La commission LIBE invite cependant la Commission européenne «à observer les possibles développements en ce qui concerne les questions relatives à l’immigration clandestine, l’ordre public et la sécurité, les relations extérieures de l’Union avec le pays tiers concerné y compris, en particulier, des considérations liées au respect des droits de l’homme et des libertés fondamentales». L’exemption de visa présente donc des risques au niveau de la sécurité (criminalité organisée, blanchiment d’argent, trafic de drogue, etc.) et de l’immigration. Aussi me suis-je opposée à ce rapport.

  Jonathan Arnott (EFDD), in writing. ‒ I voted against, as this is consistent with the principles of my mandate as an MEP who was elected to support the UK’s withdrawal from the European Union. Such decisions on visas, visa waivers, and the entry of nationals of third countries into UK territory should properly be a matter for the British Government to determine.

  Zigmantas Balčytis (S&D), raštu. ‒ Balsavau už rekomendaciją dėl Europos Sąjungos ir Saliamono Salų susitarimo dėl bevizio režimo trumpalaikio buvimo atveju sudarymo Sąjungos vardu projekto. Šis susitarimas dėl bevizio režimo trumpalaikio buvimo atveju yra Europos Sąjungos ir Saliamono Salų santykių plėtojimo rezultatas, dar labiau sutvirtinantis svarbią Kotonu susitarimo politinę reikšmę, taip pat papildoma priemonė siekiant sustiprinti ekonominius bei kultūrinius ryšius ir paskatinti politinį dialogą įvairiais klausimais, įskaitant žmogaus teises ir pagrindines laisves.

  Nicolas Bay (ENF), par écrit. ‒ Cet accord prévoit un régime de déplacement sans obligation de visa en faveur des citoyens de l’Union et des ressortissants des Îles Salomon qui se rendent sur le territoire de l’autre partie contractante pour un séjour d’une durée maximale de 90 jours sur toute période de 180 jours. Une telle exemption de visa présenterait des risques au niveau de la sécurité (criminalité organisée, blanchiment d’argent, trafic de drogue, etc.) et de l’immigration. Est-il opportun de conclure des accords d’exemption de visa au moment où le risque d’attentats terroristes est réel et où l’Union européenne a perdu tout contrôle de l’immigration de masse? J’ai voté contre ce rapport.

  Hugues Bayet (S&D), par écrit. ‒ J’ai approuvé cet accord qui prévoit un régime de déplacement sans obligation de visa en faveur des citoyens de l’Union et des ressortissants des Îles Salomon qui se rendent sur le territoire de l’autre partie contractante pour un séjour d’une durée maximale de 90 jours sur toute période de 180 jours.

  Brando Benifei (S&D), per iscritto. ‒ Oggi ho votato a favore della relazione Gabriel sull'accordo UE-Isole Salomone sull'esenzione dal visto per i soggiorni di breve durata. Il testo stabilisce un'esenzione per i cittadini dell'Unione e per i cittadini delle Isole Salomone che si recano nel territorio dell'altra parte contraente per un periodo massimo di 90 giorni su un periodo di 180 giorni. L'esenzione dal visto riguarda tutte le categorie di persone indipendentemente dal motivo del soggiorno purché questo non sia legato allo svolgimento di un'attività retribuita.

L'accordo di esenzione dal visto costituisce un'ulteriore dimostrazione dell'impegno dell'Europa nei confronti di questa regione, un'azione incentrata sulla promozione della democrazia, dei diritti umani e di un dialogo politico rafforzato. Il testo approvato rafforzerà sicuramente anche i rapporti futuri su temi come la protezione dell'ambiente, soprattutto in relazione ai cambiamenti climatici che minacciano di causare danni notevoli nell'arcipelago.

  Xabier Benito Ziluaga (GUE/NGL), por escrito. ‒ Visto el proyecto de Decisión del Consejo (09785/2015) y el acuerdo entre la Unión Europea y las Islas Salomón (09783/2015) voto a favor de esta recomendación al no encontrar motivo en adoptar otra decisión, y estimando positivo dicha decisión.

  Izaskun Bilbao Barandica (ALDE), por escrito. ‒ He apoyado este informe sobre el Acuerdo entre la Unión Europea y las Islas Salomón sobre la exención de visado para estancias de corta duración. Se pide a la Comisión Europea que observe la evolución de los criterios que llevaron en su momento a la transferencia del Anexo I al Anexo II del Reglamento n.º 509/2014. Esos criterios abarcan no solo la inmigración clandestina, el orden público y la seguridad sino también las relaciones exteriores de la Unión con las Islas Salomón, incluidas las cuestiones relativas a los derechos humanos y las libertades fundamentales.

  Dominique Bilde (ENF), par écrit. ‒ Cet accord prévoit un régime de déplacement sans obligation de visa en faveur des citoyens de l’Union et des ressortissants des Îles Salomon qui se rendent sur le territoire de l’autre partie contractante pour un séjour d’une durée maximale de 90 jours sur toute période de 180 jours. Au moment où l’Europe est frappée par les attentats terroristes et l’immigration clandestine massive, ces exemptions ne paraissent pas à l’ordre du jour, des personnes malfaisantes pouvant un jour s’en servir. J’y suis donc fermement opposée.

  Mara Bizzotto (ENF), per iscritto. – Con questo accordo si stabilisce l'esenzione dal visto per i cittadini dell'UE e delle Isole Salomone che si recano nei territori dell'altra parte contraente per un periodo massimo di 90 giorni. Il provvedimento non solleva problemi di nessuna natura e per questo ho votato a favore.

  José Blanco López (S&D), por escrito. ‒ El Acuerdo, que ya se aplica desde el 7 de octubre de 2016 de forma provisional, establece la exención de visado para los ciudadanos de la Unión Europea y los ciudadanos de las Islas Salomón que viajen al territorio de la otra Parte Contratante por un período máximo de 90 días en el plazo de 180 días. La exención de visado para estancias de corta duración constituye el resultado de un mayor estrechamiento de las relaciones entre la Unión y las Islas Salomón.

Aunque las relaciones comerciales de la Unión con las Islas Salomón son muy limitadas, tienen capacidad para desarrollarse más. Con este Acuerdo se refuerza el diálogo político, haciéndolo más regular, y se mejoran las relaciones económicas y culturales entre ambos territorios.

Por todo ello, he votado a favor.

  Vilija Blinkevičiūtė (S&D), raštu. ‒ Balsavau už šį pranešimą, nes juo Parlamentas pritarė Europos Sąjungos ir Saliamono Salų susitarimo dėl bevizio režimo trumpalaikio buvimo atveju sudarymo Europos Sąjungos vardu sudarymui. Šis susitarimas dėl bevizio režimo trumpalaikio buvimo atveju yra Europos Sąjungos ir Saliamono Salų santykių plėtojimo rezultatas, dar labiau sutvirtinantis svarbią Kotonu susitarimo politinę reikšmę, taip pat papildoma priemonė siekiant sustiprinti ekonominius bei kultūrinius ryšius ir paskatinti politinį dialogą įvairiais klausimais, įskaitant žmogaus teises ir pagrindines laisves.

  Franc Bogovič (PPE), pisno. ‒ Iz istih razlogov kot prej se strinjam s sporazumom o odpravi vizumske obveznosti za kratkoročno bivanje med EU in Salomonovimi otoki.

Gre za dejanje, ki ima velik politični pomen v okviru Sporazuma iz Cotonouja in je rezultat poglobitve odnosov med Evropsko unijo in Salomonovimi otoki in je tudi sredstvo za okrepitev gospodarskih in kulturnih odnosov ter poglobitev političnega dialoga o različnih vprašanjih, vključno s človekovimi pravicami in temeljnimi svoboščinami.

Prav tako pa takšen sporazum o odpravi vizumske obveznosti prinesel pozitivne učinke, saj poenostavlja pogoje potovanja za podjetnike, omogoča naložbe in spodbuja turizem.

  Biljana Borzan (S&D), napisan. ‒ Podržavam ovo Izvješće o Sporazumu koji predviđa bezvizni režim za građane Europske unije i Salomonovih otoka kada putuju na teritorij druge ugovorne stranke za razdoblje od najviše 90 dana u 180-dnevnom razdoblju. Zajednička izjava o interpretaciji je u prilogu ugovora.

  Renata Briano (S&D), per iscritto. ‒ Gli aiuti economici in cambio di riforme democratiche e progresso civile rappresentano uno degli strumenti maggiormente utilizzati dalla UE nei suoi rapporti di vicinato e di partenariato coi paesi terzi. Un modo di rapportarsi che ha spesso prodotto risultati positivi per i cittadini di entrambe le parti e ha aumentato il range di influenza del soft power dell'Unione europea.

La Repubblica delle Isole Salomone è un Paese che è approdato ad una forma democratica di tipo moderno, che guarda all'Occidente e allo sviluppo dello Stato di diritto nonostante le ancora gravi carenze strutturali, i propri problemi sociali interni, il rapporto difficoltoso con alcuni paesi dell'area del Pacifico. Di particolare rilievo per questo territorio è il riscaldamento climatico che, con l'innalzamento dei mari, minaccia l'esistenza stessa dello Stato insulare.

Complessivamente l'Europa può guardare alla Repubblica delle Isole Salomone come ad una democrazia amica, che dobbiamo sostenere consentendole di svilupparsi in condizioni adeguate, gradualmente, e di inserirsi progressivamente nell'area di libero scambio e collaborazione comune, in modo coerente a quanto previsto dalla Convenzione di Cotonou il cui scopo principale, espresso nell'articolo 1, è la riduzione ed infine l'eliminazione della povertà.

  Steeve Briois (ENF), par écrit. ‒ Cet accord prévoit un régime de déplacement sans obligation de visa en faveur des citoyens de l’Union et des ressortissants des Îles Salomon qui se rendent sur le territoire de l’autre partie contractante pour un séjour d’une durée maximale de 90 jours sur toute période de 180 jours. Selon le rapporteur, ce type d’accord constitue un moyen de renforcer les relations économiques et culturelles ainsi que d’intensifier le dialogue sur diverses questions notamment concernant les droits de l’homme et les libertés fondamentales. A contrario, nous considérons qu’il n’est absolument pas opportun de conclure un tel accord à l’heure où nos sociétés occidentales sont menacées par le fondamentalisme islamique qui utilise les voies légales d’immigration pour pénétrer nos territoires et y planifier des attentats terroristes. Sans compter que cette exemption de visa renforcera les réseaux criminels ainsi que les trafics illégaux en tout genre. C’est la raison pour laquelle j’ai voté contre ce texte.

  Daniel Buda (PPE), în scris. – Acordul de la Cotonou marchează relațiile de parteneriat dintre grupul statelor din Africa, zona Caraibilor și Pacific, pe de o parte, și Uniunea Europeană și statele sale membre, pe de altă parte, fiind reglementate deopotrivă și relațiile între Insulele Solomon și Uniunea Europeană.

Acordul UE- Insulele Solomon privind exonerarea de obligația de a deține viză de scurtă ședere prevede eliminarea obligației de a deține viză în beneficiul cetățenilor Uniunii și al resortisanților Insulei Solomon care călătoresc pe teritoriul celeilalte părți contractante pentru o ședere de maximum 90 de zile în cursul oricărei perioade de 180 de zile. De această exonerare de obligație de a deține viză beneficiază toate categoriile de persoane, fiind încurajat astfel turismul, dar și investițiile.

M-am exprimat în favoarea acestui acord deoarece consider că reprezintă un instrument puternic de consolidare a relațiilor economice, culturale și de intensificare a dialogului politic dintre Uniunea Europeană și Insulele Solomon.

  Nicola Caputo (S&D), per iscritto. ‒ Oggi ho votato in favore della raccomandazione concernente l'accordo tra l'Unione europea e le Isole Salomone in materia di esenzione dal visto per soggiorni di breve durata.

La raccomandazione sottolinea che tale accordo potrà semplificare le condizioni per viaggi d'affari e facilitare il turismo e gli investimenti. L'esenzione del visto apporterà benefici per i cittadini, che potranno viaggiare in modo più pratico ed economico.

Considerando il potenziale di sviluppo delle Isole Salomone, l'accordo potrà dimostrarsi un'ottima opportunità per accrescere le relazioni culturali ed economiche e per intensificare la cooperazione svolta dall'UE nelle isole, che attualmente si concentra essenzialmente sullo sviluppo delle risorse umane e sullo sviluppo rurale sostenibile.

  Matt Carthy (GUE/NGL), in writing. ‒ I voted in favour of this report, which will enable citizens from the Solomon Islands to travel visa-free in certain EU countries for a maximum period of 90 days in any 180-day period. The visa waiver applies to all persons travelling for all kinds of purposes, except for carrying out a paid activity.

As Ireland is not a member of the Schengen area, this does not apply to it.

  James Carver (EFDD), in writing. ‒ UKIP MEPs have voted against in this legislative consent vote. UKIP does not support the EU’s concluding agreements with third countries, particularly when this concerns the movement of people.

  David Casa (PPE), in writing. ‒ I gave my consent to the conclusion of this agreement, which will facilitate the issue of short-stay visas and also provides for visa-free travel for citizens of the European Union and citizens of the Solomon Islands when travelling to the territory of the other contracting party for short periods of time. The agreement could have positive effects by simplifying travel for businesspeople, facilitating investment and boosting tourism. While European Union trade relations with the Solomon Islands are very limited, they have potential for development. The European Union is currently negotiating a comprehensive economic partnership agreement with 14 Pacific countries, including the Solomon Islands. The visa waiver agreement reaffirms the European Union’s commitment to strengthening partnership with that country.

  Fabio Massimo Castaldo (EFDD), per iscritto. ‒ Gli accordi in oggetto che il Parlamento è chiamato ad approvare stabiliscono l'esenzione dal visto per i cittadini dell'UE e per i cittadini degli Stati sopra citati che si recano nel territorio dell'altra parte contraente per un periodo massimo di 90 giorni in un periodo di 180 giorni. L'esenzione dal visto riguarda tutte le categorie di persone che viaggiano per tutti i tipi di scopi, tranne che per esercitare un'attività retribuita. Il file non crea alcun problema ed ho quindi votato a favore.

  Caterina Chinnici (S&D), per iscritto. ‒ L'accordo di esenzione dal visto per i soggiorni di breve durata tra l'Unione europea e le Isole Salomone riveste un forte significato politico nell'ambito dell'accordo di Cotonou e rappresenta l'esito concreto dell'approfondimento delle relazioni tra le due parti.

Ho votato a favore della relazione in quanto credo che l'accordo rappresenti un ulteriore strumento per rafforzare le relazioni economiche e culturali tra l'Unione europea e le Isole Salomone. Le relazioni commerciali bilaterali, seppur al momento molto limitate, hanno un grande potenziale di sviluppo e credo che la semplificazione delle condizioni di viaggio darà risultati positivi facilitando investimenti e stimolando il turismo.

  Κώστας Χρυσόγονος (GUE/NGL), γραπτώς. ‒ Ψηφίσαμε ως προς τη σύσταση σχετικά με τη σύναψη συμφωνίας μεταξύ της Ευρωπαϊκής Ένωσης και των Νήσων Σολομώντος σχετικά με την απαλλαγή από την υποχρέωση θεώρησης για βραχεία διαμονή. Καθώς η συμφωνία αυτή θα συμβάλει στην περαιτέρω ανάπτυξη των σχέσεων μεταξύ των δύο μερών, ψήφισα θετικά.

  Alberto Cirio (PPE), per iscritto. ‒ Non posso che definirmi entusiasta di quanto votato oggi in merito all'accordo siglato tra l'Unione Europea e le Isole Salomone: essa consentirà l'esenzione dal visto ai cittadini di entrambe le parti che si recano nel territorio dell'altra per un periodo massimo di 90 su un periodo massimo di 180. Tale esonero riguarda tutte le categorie di persone indipendentemente dal motivo di soggiorno, eccezion fatta per coloro il cui spostamento è dettato dallo svolgimento di un'attività retribuita.

Le Isole Salomone presentano un'economia fondata su agricoltura e servizi, con esse l'Unione europea ha iniziato nel 1990 ad intrattenere rapporti incentrati sulla cooperazione per uno sviluppo rurale sostenibile e, parallelamente, sullo sviluppo delle risorse umane. Ad oggi, tuttavia, le relazioni commerciali sono esigue, pur presentando scenari di crescita allettanti. Perciò, l'Unione reputa ragguardevole proseguire un dialogo sulla protezione ambientale, soprattutto in relazione ai mutamenti climatici e sulla difesa dei diritti umani e delle questioni di genere.

  Deirdre Clune (PPE), in writing. ‒ I supported the recommendation on the draft Council decision on the conclusion, on behalf of the Union, of the Agreement between the European Union and the Solomon Islands on the short-stay visa waiver.

  Carlos Coelho (PPE), por escrito. ‒ A União Europeia leva a cabo uma política de vistos, nomeadamente no que respeita à isenção de vistos de curta duração. Esta isenção é definida ao nível europeu, uma vez que é válida para todos os Estados-Membros, exceto Reino Unido e Irlanda. Aliás, entre os vários requisitos para que seja possível a celebração do acordo, incluem-se a reciprocidade. Ou seja, também os cidadãos europeus deixam de necessitar de visto.

Ao Parlamento Europeu compete dar a sua aprovação ao acordo para o seu estabelecimento, que fica assim dada.

Por tudo isto e porque este acordo é o culminar do aprofundamento de relações com as Ilhas Salomão, voto favoravelmente a sua celebração.

  Lara Comi (PPE), per iscritto. ‒ Ho votato a favore dell'accordo tra l'Unione europea e le Isole Salomone in quanto ha come scopo principale quello di facilitare il rilascio dei visti per soggiorni di breve durata facilitando così le procedure di ingresso nel paese.

  Therese Comodini Cachia (PPE), in writing. ‒ The agreement provides for visa-free travel for citizens of the European Union and citizens of the Solomon Islands when travelling to the territory of the other contracting party for a maximum period of 90 days in any 180-day period.

The visa waiver agreement could have positive effects by simplifying travel for businesspeople, facilitating investment and boosting tourism.

I appeal, however, for caution, as the rapporteur does, since this practice is liable to reduce Parliament’s room for manoeuvre and is problematic because Parliament is not fully informed about the progress of bilateral negotiations.

  Andrea Cozzolino (S&D), per iscritto. ‒ L'accordo di esenzione dal visto per soggiorni di breve durata rappresenta sia l'esito concreto dell'approfondimento delle relazioni tra l'Unione europea e le Isole Salomone – il che riveste un forte significato politico nell'ambito dell'accordo di Cotonou – sia un ulteriore strumento per rafforzare le relazioni economiche e culturali e intensificare il dialogo politico su diverse questioni, tra cui i diritti umani e le libertà fondamentali.

Ritengo inoltre che l'accordo di esenzione dal visto potrà avere effetti positivi semplificando le condizioni per i viaggi d'affari, facilitando gli investimenti e stimolando il turismo, grazie al quale si potranno sviluppare migliori relazioni commerciali con l'Europa.

  Edward Czesak (ECR), na piśmie. ‒ Poparłem umowę w sprawie zniesienia wiz krótkoterminowych między Unią Europejską a Wyspami Salomona. Uważam, iż umowa ta stanowi konkretny wynik procesu pogłębiania stosunków pomiędzy Unią Europejską a Wyspami Salomona, co ma duże znaczenie polityczne w ramach umowy z Kotonu, a jednocześnie jest środkiem uzupełniającym, umożliwiającym zacieśnienie stosunków gospodarczych i kulturalnych oraz intensyfikację dialogu politycznego na temat różnorodnych kwestii, w tym praw człowieka i podstawowych wolności. Relacje handlowe Unii Europejskiej z Wyspami Salomona są bardzo ograniczone, ale dzięki temu istnieje potencjał ich rozwoju. Umowa dotycząca zniesienia wiz potwierdza zaangażowanie Unii Europejskiej na rzecz wzmocnienia partnerstwa z tym krajem.

  Miriam Dalli (S&D), in writing. ‒ I voted in favour of the signing of the short—stay waiver, as it steps up Europe’s economic and cultural relations and intensifies political dialogue. The visa waiver agreement is further evidence of our commitment to the region, with a view to a strengthened partnership, and may boost economic investment in the area and facilitate travel for business and tourism, which may be very limited in the Solomon Islands.

  Daniel Dalton (ECR), in writing. ‒ I welcome the potential commercial opportunities through increased tourism numbers and enhanced business relationships which this agreement with the Solomon Islands will hopefully provide. However, as this deal concerns the visa regime operated by Schengen member states, from which the United Kingdom has opted out, I will abstain on this report.

  William (The Earl of) Dartmouth (EFDD), in writing. ‒ UKIP MEPs have voted against in this legislative consent vote. UKIP does not support the EU’s concluding agreements with third countries, particularly when this concerns the movement of people.

  Rachida Dati (PPE), par écrit. – J’ai soutenu la conclusion de l'accord entre l'Union européenne et les Îles Salomon relatif à l'exemption de visa de court séjour qui prévoit un régime de déplacement sans obligation de visa en faveur des citoyens de l’Union et des ressortissants des Îles Salomon qui se rendent sur le territoire de l’autre partie contractante pour un séjour d’une durée maximale de 90 jours sur toute période de 180 jours. Par cet accord, nous renforcerons non seulement le dialogue politique entre les deux parties, mais également les relations économiques et culturelles.

  Mireille D'Ornano (ENF), par écrit. ‒ J’ai voté contre ce texte.

Ces accords prévoient un régime de déplacement sans obligation de visa en faveur des citoyens de l’Union et des ressortissants Kiribati, des Îles Salomon, de Micronésie, de Tuvalu et des Îles Marshall qui se rendent sur le territoire de l’autre partie contractante pour un séjour d’une durée maximale de 90 jours sur toute période de 180 jours. Dans un contexte sécuritaire préoccupant, toute proposition d’allégement ou d’exemption d’octroi de visa nous paraît inappropriée.

  Ангел Джамбазки (ECR), в писмена форма. ‒ Споразумението от Котону – споразумението за партньорство между членовете на групата държави от Африка, Карибите и Тихоокеанския басейн определя отношенията между Европейския съюз и Соломоновите острови.

В споразумението се предвижда безвизово пътуване за гражданите на Европейския съюз и за гражданите на Соломоновите острови, когато те пътуват до територията на другата договаряща страна за срок до 90 дни в рамките на всеки период от 180 дни. Премахването на визите обхваща всички категории лица (притежателите на обикновен, дипломатически, служебен/официален и специален паспорт), пътуващи с всякаква цел, с изключение на целта за упражняване на доходоносна дейност.

Подкрепих това предложение с идеята за бъдещи по-добри търговски отношения и развитие. Споразумението за премахване на визите не само позволява на гражданите да се възползват пълноценно от партньорството АКТБ – ЕС, но и да участват в него, като имат възможност да пътуват по-изгодно и практично.

  Γεώργιος Επιτήδειος (NI), γραπτώς. ‒ Η συμφωνία απαλλαγής από την υποχρέωση θεώρησης για βραχεία διαμονή μεταξύ ΕΕ-Ν. Σολομώντος δεν συνιστά συμπληρωματικό μέσο ενίσχυσης των οικονομικών και πολιτιστικών σχέσεων και εντατικοποίησης του πολιτικού διαλόγου για διάφορα ζητήματα, συμπεριλαμβανομένων των ανθρωπίνων δικαιωμάτων και των θεμελιωδών ελευθεριών.

  Raffaele Fitto (ECR), per iscritto. ‒ Ho votato a favore in quanto ritengo che l'esenzione dal visto per i cittadini delle parti contraenti questo accordo possa costituire uno strumento utile al fine di intensificare l'influenza dell'Unione europea nei paesi interessati, con particolare riferimento ai diritti umani, e possano costituire stimolo alla crescita economica degli stessi.

  Monika Flašíková Beňová (S&D), písomne. ‒ Predmetná dohoda medzi Európskou úniou a Šalamúnovými ostrovmi predstavuje ďalší významný krok v prehlbovaní diplomatických vzťahov. Schválenie príslušnej dohody umožní občanom Únie a občanom Šalamúnových ostrovov cestovať bez víz na územie druhej zmluvnej strany na obdobie najviac 90 dní v rámci akéhokoľvek 180-dňového obdobia. Zrušenie vízovej povinnosti sa vzťahuje na všetky kategórie osôb cestujúcich z akéhokoľvek dôvodu okrem vykonávania platenej činnosti.

  Lorenzo Fontana (ENF), per iscritto. ‒ Voto a favore dell'esenzione del visto turistico per periodi di massimo di 90 giorni.

  Λάμπρος Φουντούλης (NI), γραπτώς. – Η συμφωνία απαλλαγής από την υποχρέωση θεώρησης για βραχεία διαμονή μεταξύ ΕΕ-Ν. Σολομώντος δεν συνιστά συμπληρωματικό μέσο ενίσχυσης των οικονομικών και πολιτιστικών σχέσεων και εντατικοποίησης του πολιτικού διαλόγου για διάφορα ζητήματα, συμπεριλαμβανομένων των ανθρωπίνων δικαιωμάτων, για αυτό τον λόγο την καταψηφίζω.

  Doru-Claudian Frunzulică (S&D), in writing. ‒ The agreement provides for visa-free travel for citizens of the European Union and citizens of the Solomon Islands when travelling to the territory of the other contracting party for a maximum period of 90 days in any 180-day period. The signing of short-stay waivers is significant for the EU and the states in question, as it signifies greater cooperation and mutual understanding between the EU and those states.

The visa waiver may boost economic investment in the area concerned and facilitate travel for business and tourism, which may be very limited in some areas.

  Francesc Gambús (PPE), por escrito. ‒ He votado a favor de la recomendación que prevé un régimen de desplazamiento sin obligación de visado en favor de los ciudadanos de la Unión y los nacionales de las Islas Salomón. El Acuerdo de exención de visado podrá tener efectos positivos, ya que contribuye a simplificar las condiciones de viaje para los empresarios, facilitar las inversiones e impulsar el turismo. Desde la década de 1990 la cooperación al desarrollo de la Unión en las Islas Salomón se ha centrado principalmente en el desarrollo rural sostenible y el desarrollo de los recursos humanos.

  Jens Gieseke (PPE), schriftlich. ‒ Das Abkommen über die Befreiung von der Visumpflicht für Kurzaufenthalte ist ein weiterer Schritt zur Vertiefung der wirtschaftlichen und kulturellen Beziehungen.

  Neena Gill (S&D), in writing. ‒ President, I voted in favour of the short-stay visa waiver agreement between the EU and the Solomon Islands, as this constitutes an important step to further develop economic and cultural relations and intensify political dialogues on various issues, including human rights and fundamental freedoms.

  Tania González Peñas (GUE/NGL), por escrito. ‒ Visto el proyecto de Decisión del Consejo (09785/2015) y el acuerdo entre la Unión Europea y las Islas Salomón (09783/2015) voto a favor de esta recomendación al no encontrar motivo en adoptar otra decisión, y estimando positivo dicha decisión.

  Theresa Griffin (S&D), in writing. ‒ I voted in favour of this report, as the signing of the short-stay waivers steps up Europe’s economic and cultural relations and intensifies political dialogue.

  Marian Harkin (ALDE), in writing. ‒ The EU-Solomon Islands agreement provides for visa-free travel for citizens of the European Union and citizens of the Solomon Islands when travelling to the territory of the other contracting party for a maximum period of 90 days in any 180-day period. The European Union’s political dialogue with the Solomon Islands focuses on protecting its vulnerable environment, especially in relation to climate change, on the one hand and on defending human rights and gender issues on the other. The visa waiver agreement represents a significant step towards more regular and enhanced political dialogues. Accordingly I have voted in favour of the motion.

  Brian Hayes (PPE), in writing. ‒ I have voted in favour since I have no objections.

  Brice Hortefeux (PPE), par écrit. ‒ Si nous prenons le cas particulier des îles Salomon, je ne vois pas de difficulté particulière à lever l’obligation de visa de court séjour, c’est-à-dire de trois mois sur une période de 180 jours, pour les ressortissants de cette démocratie parlementaire de 600 000 habitants située dans l’océan Pacifique.

Les risques migratoires et sécuritaires sont inexistants. Je pense cependant que l’exemption de visa ne doit pas être un automatisme mais l’aboutissement d’une évaluation approfondie de la situation politique, institutionnelle et géostratégique du pays concerné et des répercussions éventuelles qu’une levée de l’obligation de visa peut avoir sur le territoire européen.

Cet examen ne doit pas être uniquement fondé sur les progrès réalisés pendant les années antérieures à cette évaluation mais également tenir compte des risques potentiels d’appel d’air qu’une exemption de visa peut susciter dans le moyen terme comme nous l’avons constaté avec certains pays des Balkans occidentaux. Aussi, je réitère mon soutien à l’adoption rapide du mécanisme de suspension qui rappelle que l’exemption de visa n’est pas un «pass illimité» mais une facilité conditionnée qui répond à certaines exigences.

  Ivan Jakovčić (ALDE), napisan. ‒ Glasovao sam za preporuku o nacrtu odluke Vijeća o sklapanju, u ime Unije, Sporazuma između Europske unije i Salomonovih Otoka o ukidanju viza za kratkotrajni boravak (09785/2016 – C8-0422/2016 – 2016/0096(NLE)), kojim se daje suglasnost za sklapanje sporazuma. Odnosi između Europske unije i Salomonovih Otoka uređeni su Sporazumom o partnerstvu između članica Skupine afričkih, karipskih i pacifičkih zemalja, s jedne strane, i Europske unije i njezinih država članica, s druge strane, te se potpisanim sporazumom građanima Europske unije i građanima Salomonovih Otoka omogućava boravak bez vize na području druge ugovorne stranke od najviše 90 dana u bilo kojem razdoblju od 180 dana. Njime se dodatno jačaju gospodarski i kulturni odnosi te se intenzivira politički dijalog o raznim pitanjima, između ostaloga, o ljudskim pravima i temeljnim slobodama. Europska unija partner je civilnog društva na Salomonovim Otocima u pitanjima demokracije i ljudskih prava, provedbe Nacionalne razvojne strategije i pojačanog političkog dijaloga.

  Jean-François Jalkh (ENF), par écrit. ‒ Ce rapport relatif à une exemption de visa pour les citoyens des Îles Salomon fait courir des risques protéiformes en matière de sécurité. À ce titre, il serait très imprudent pour l’Union européenne de signer un accord qui ne ferait qu’ajouter son poids dans la balance déjà très chargée de la crise migratoire dans nos territoires.

J’ai donc voté contre.

  Petr Ježek (ALDE), písemně. ‒ Dohoda o zrušení krátkodobých víz mezi Šalamounovými ostrovy a Evropskou unií představuje konkrétní výstup prohlubování vztahů v rámci spolupráce mezi skupinou zemí Afriky, Karibiku a Tichomoří (AKT) a EU. Jedná se o významný krok v posílení politického dialogu a utužení vzájemných ekonomických a kulturních vztahů, které jsou od podepsání Dohody z Cotonou roku 2000 neustále rozvíjeny.

  Philippe Juvin (PPE), par écrit. ‒ J’ai voté en faveur de ce rapport qui prévoit la conclusion d'un accord avec les Îles Salomon visant à faciliter la délivrance de visas de court séjour.

  Barbara Kappel (ENF), schriftlich. ‒ Ich stimme gegen den Vorschlag, da ich keine Notwendigkeit für die Einführung von visafreien Kurzaufenthalten von Bürgern aus den Solomon-Inseln sehe, zumal auch die Kompetenz dafür bei den Mitgliedstaaten selbst liegen sollte.

  Gilles Lebreton (ENF), par écrit. ‒ J’ai voté contre ce rapport car il n’est pas opportun de conclure des accords d’exemption de visa au moment où l’Union européenne a perdu tout contrôle de l’immigration.

  Javi López (S&D), por escrito. – He votado a favor de este informe que permite la exención de visado de corta duración, es decir, en estancias en la Unión Europea de hasta 90 días en un periodo de 180 días, para nacionales de Islas Salomón, microestado archipiélago del Pacifico.

  Mairead McGuinness (PPE), in writing. ‒ I voted in favour of this report on the conclusion of the visa facilitation agreement between the EU and the Solomon Islands.

  Ivana Maletić (PPE), napisan. ‒ Odnosi između Europske unije i Salomonovih Otoka uređeni su Sporazumom iz Cotonoua, a ovim Sporazumom o ukidanju viza za kratkotrajni boravak, naglašava se njegova politička važnost. Ovaj Sporazum pridonijet će poboljšanju trgovinskih odnosa, koji su trenutačno ograničeni, ali imaju potencijal za razvoj. Izuzeće od obveze posjedovanja vize bitan je čimbenik u približavanju europskih građana i građana pacifičke regije. Smatram da će Sporazum o ukidanju viza omogućiti građanima da lakše i uz manje troškova putuju, stoga sam podržala ovu preporuku.

  Vladimír Maňka (S&D), písomne. ‒ Dohoda so Šalamúnovými ostrovmi umožňuje občanom zmluvných krajín cestovať bez víz na územie druhej zmluvnej strany na obdobie najviac 90 dní v rámci akéhokoľvek 180-dňového obdobia. Zrušenie vízovej povinnosti sa vzťahuje na všetky kategórie osôb cestujúcich z akéhokoľvek dôvodu okrem vykonávania platenej činnosti. Dohoda umožní rozvíjať vzťahy aj v oblasti cestovného ruchu a investícií. Táto krajina nepredstavuje pre Úniu nebezpečenstvo z pohľadu migrácie, bezpečnosti alebo verejného poriadku.

  Νότης Μαριάς (ECR), γραπτώς. ‒ Καταψηφίζω τη σύσταση σχετικά με το σχέδιο απόφασης του Συμβουλίου για τη σύναψη της συμφωνίας μεταξύ της Ευρωπαϊκής Ένωσης και των Νήσων Σολομώντος σχετικά με την απαλλαγή από την υποχρέωση θεώρησης για βραχεία διαμονή, διότι δεν είναι πλήρης και τεκμηριωμένη.

  Dominique Martin (ENF), par écrit. ‒ J’ai voté contre ce texte. Cet accord prévoit l’introduction d’un régime de déplacement, sans obligation de visa, en faveur des citoyens des Îles Salomon. Ils pourront désormais se rendre sur le territoire des États membres de l’Union européenne sans demander de visa. Cette proposition concerne les courts séjours qui ne dépassent pas 90 jours. Les citoyens des États membres profiteront du même privilège en voyageant aux Îles Salomon.

La libéralisation du régime de visa envisagée par la Commission européenne est dangereuse et comporte des risques sécuritaires. Un manque de contrôle peut augmenter le niveau de la criminalité organisée, du blanchiment d’argent et du trafic de drogue. Par ailleurs, cela peut encourager l’immigration massive.

  Fulvio Martusciello (PPE), in writing. ‒ I voted in favour of the report on the EU-Solomon Islands agreement on the short-stay visa waiver. This visa arrangement between the EU and the Solomon Islands, economically speaking, will hasten the process of sustainable rural development and human resource development. Furthermore, there are no security threats in the country concerned.

  Valentinas Mazuronis (ALDE), raštu. ‒ Šiuo susitarimu nustatomas bevizis režimas Europos Sąjungos ir Saliamono Salų piliečiams, vykstantiems į kitos susitariančiosios šalies teritoriją ne ilgiau kaip 90 dienų per bet kurį 180 dienų laikotarpį. Bevizis režimas taikomas visų kategorijų asmenims, vykstantiems į šalį bet kokiais tikslais, išskyrus asmenis, vykstančius dirbti mokamo darbo. Šiuo susitarimu siekiama sustiprinti ekonominius bei kultūrinius ryšius ir paskatinti politinį dialogą įvairiais klausimais, įskaitant žmogaus teises ir pagrindines laisves.

  Joëlle Mélin (ENF), par écrit. ‒ L’exemption de visa pour les citoyens des îles Salomon présente des risques potentiels au niveau de la sécurité (criminalité organisée, blanchiment d’argent, trafic de drogue, etc.). Il n’est pas opportun de conclure des accords d’exemption de visa au moment où l’UE a perdu tout contrôle de l’immigration. Je me suis donc opposée à ce dossier.

  Nuno Melo (PPE), por escrito. – As relações entre a União Europeia e as Ilhas Salomão regem-se pelo Acordo de Parceria entre os Estados de África, das Caraíbas e do Pacífico, por um lado, e a União Europeia e os seus Estados-Membros, por outro, designado «Acordo de Cotonu».

O Acordo assinado prevê um regime de isenção da obrigação de visto para os cidadãos da União Europeia e os nacionais das Ilhas Salomão que se desloquem ao território da outra Parte Contratante por um período máximo de 90 dias por cada período de 180 dias.

A isenção de visto diz respeito a todas as categorias de pessoas (titulares de passaportes comuns, diplomáticos, de serviço/oficiais e especiais), independentemente do motivo da estada, com exceção do exercício de uma atividade remunerada.

Daí o meu voto favorável.

  Roberta Metsola (PPE), in writing. ‒ I voted in favour of this agreement because it helps to open up new markets for the tourism industry and it facilitates business links between the EU and the Solomon Islands.

  Louis Michel (ALDE), par écrit. – Je me réjouis de l’approbation donnée par le Parlement européen à l’accord d’exemption de visa entre l’Union européenne et la République des Îles Salomon. Cet accord ne manquera pas d’accroitre les liens que nous entretenons avec les Îles Salomon dans le cadre du partenariat ACP-UE. La défense des droits de l’homme et la protection de l’environnement figurent au nombre des questions sur lesquelles les deux partenaires entretiennent un dialogue politique. À souligner également: le partenariat que l’Union européenne entreprend avec la société civile des Îles Salomon notamment en matière de mise en œuvre de la stratégie nationale de développement. Enfin, je tiens à souligner l’engagement de l’Assemblée parlementaire paritaire ACP-UE dans l’aboutissement de cet accord.

  Marlene Mizzi (S&D), in writing. ‒ I voted in favour of the agreement on the waiver of short-stay visas, which simultaneously represents a concrete outcome on the deepening relations between the European Union and Solomon Islands – which is highly significant politically in the context of the Cotonou Agreement – and is an additional way of stepping up economic and cultural relations and intensifying political dialogues on various issues, including human rights and fundamental freedoms.

  Csaba Molnár (S&D), írásban. ‒ Az 539/2001/EK rendeletet 2014. május 20-án módosította az Európai Parlament és a Tanács 509/2014/EK számú rendelete, amely a Salamon-szigeteket azon harmadik országok közé sorolta, amelyeknek polgárai a tagállamok külső határainak átlépésekor mentesek a vízumkötelezettség alól. A Bizottság ezt követően a Tanács fölhatalmazásával tárgyalásokat kezdett az Európai Unió és a Salamon-szigetek közötti kétoldalú megállapodás megkötése érdekében. A 2016. október 7-én Brüsszelben aláírt megállapodás ratifikálásáról a Tanács határozattervezetet fogadott el, amelyhez azonban meg kell szereznie a Parlament egyetértését is. Az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság jelentésében azt javasolja, hogy a Parlament értsen egyet a megállapodás megkötésével. Ennek megfelelően szavaztam.

  Bernard Monot (ENF), par écrit. ‒ Cet accord prévoit un régime de déplacement sans obligation de visa en faveur des citoyens de l’Union et des ressortissants des pays tiers concernés qui se rendent sur le territoire de l’autre partie contractante pour un séjour d’une durée maximale de 90 jours sur toute période de 180 jours. La commission LIBE invite cependant la Commission européenne «à observer les possibles développements en ce qui concerne les questions relatives à l’immigration clandestine, l’ordre public et la sécurité, les relations extérieures de l’Union avec le pays tiers concerné y compris, en particulier, des considérations liées au respect des droits de l’homme et des libertés fondamentales». L’exemption de visa présente donc des risques au niveau de la sécurité (criminalité organisée, blanchiment d’argent, trafic de drogue, etc.) et de l’immigration. On doit se demander s’il est opportun de conclure des accords d’exemption de visa au moment où le risque d’attentats terroristes est réel et où l’Union européenne a perdu tout contrôle de l’immigration de masse. Vote défavorable.

  Cláudia Monteiro de Aguiar (PPE), por escrito. ‒ Com a alteração do Regulamento (CE) n.º 539/2001 pelo Regulamento (UE) n.º 509/2014 do Parlamento Europeu e do Conselho, as Ilhas Salomão foram transferidas para o anexo II, que estabelece a lista dos países terceiros cujos nacionais estão isentos da obrigação de visto para transporem as fronteiras externas dos Estados—Membros. O Regulamento (CE) n.º 539/2001 alterado aplica-se a todos os Estados-Membros, com exceção da Irlanda e do Reino Unido.

Após a adoção do referido regulamento, em 20 de maio de 2014, o Conselho adotou uma decisão em que autoriza a Comissão a encetar negociações com vista à celebração de um acordo bilateral entre a UE e as Ilhas Salomão.

O Acordo assinado prevê um regime de isenção da obrigação de visto para os cidadãos da UE e os cidadãos das Ilhas Salomão que se desloquem ao território da outra Parte Contratante por um período máximo de 90 dias por cada período de 180 dias.

A isenção de visto diz respeito a todas as categorias de pessoas (titulares de passaportes comuns, diplomáticos, de serviço/oficiais e especiais), independentemente do motivo da estada, com exceção do exercício de uma atividade remunerada.

Pelo exposto, sou a favor da celebração do Acordo.

  Sophie Montel (ENF), par écrit. ‒ L'exemption de visa proposée pose des risques au niveau de la sécurité (criminalité organisée, blanchiment d'argent, trafic de drogue, etc.). Il n'est pas opportun de voter ce genre d'accord alors qu'on constate chaque jour que l'UE n'arrive pas à contrôler les flux migratoires. Je vote contre ce texte.

  Nadine Morano (PPE), par écrit. ‒ J’ai voté en faveur de ce rapport qui prévoit, de manière réciproque et pour des séjours de courte durée, un régime de déplacement sans obligation de visa en faveur des citoyens de l’Union européenne et des ressortissants des Îles Salomon. Cet accord permettra de renforcer les liens économiques et culturels qui unissent ces îles à notre continent.

  József Nagy (PPE), írásban. ‒ Az Európai Unió már számos országgal kötött vízummentességi megállapodást. Pozitív hatásukat elsősorban a gazdasági és kulturális kapcsolatok elmélyítésében tapasztaljuk, ugyanakkor fontos szerepet játszanak a beruházások és idegenforgalom fellendítésében is. A vízummentesség bármely 180 napos időszakon belül, legfeljebb 90 napig tartó utazásra érvényes. A decemberi miniplenáris során öt új országgal készülő egyezség megkötését hagytuk jóvá, köztük a Salamon-szigetek.

  Victor Negrescu (S&D), in writing. ‒ The Cotonou Agreement was signed in June 2000 by EU Member States and the African, Caribbean and Pacific Group of States and was concluded for a 20-year period, until 2020, making it the most comprehensive partnership agreement between developing countries and the EU. I have voted for this report on the waiver of short-stay visas for citizens of the EU and Solomon Islands when travelling to each other’s territory for a maximum period of 90 days in any 180-day period. This will step up economic and cultural relations and intensify the political dialogue on a wide range of issues like fundamental freedoms and human rights.

  Момчил Неков (S&D), в писмена форма. ‒ Европейската комисия и респективно Европейският съюз проявяват непоследователност относно визовата политика. Моите съграждани са жертва на това, защото някои страни като Канада и САЩ все още ни дискриминират що се касае до безвизовата им политика.

Въздържах се да дам своята подкрепа за споразумението между ЕС и Соломоновите острови за премахване на визите за краткосрочно пребиваване, защото не одобрявам начина, по който Европейската комисия провежда визовата политика на ЕС и това, че пренебрегва решенията на Съда на ЕС по някои въпроси, които я задължават да стори това.

Пример за това е решението по дело С-88/14 от 16.7.2015 г., съобразно което Европейската комисия е длъжна да предложи въвеждане на визи за държавите, които не прилагат пълна визова реципрочност с всички страни на ЕС. Европейската комисия не стори това и не предложи визи за гражданите на САЩ и Канада, които продължават да дискриминират моите съграждани.

  Liadh Ní Riada (GUE/NGL), in writing. – I supported this file as we support the relaxation of certain travel restrictions providing the state in question possesses a solid human rights record.

  Franz Obermayr (ENF), schriftlich. ‒ Ich habe mich gegen diesen Bericht ausgesprochen, da ich keine Notwendigkeit für die Befreiung von der Visumpflicht für Kurzaufenthalte sehe. Des Weiteren sollen die Kompetenzen bei den Mitgliedsstaaten liegen.

  Urmas Paet (ALDE), kirjalikult. ‒ Toetasin. Leping on täiendav vahend majandus- ja kultuurisuhete tihendamiseks ning intensiivsema poliitilise dialoogi pidamiseks mitmesugustel teemadel, sealhulgas inimõigused ja põhivabadused.

  Δημήτρης Παπαδάκης (S&D), γραπτώς. ‒ Η συμφωνία απαλλαγής από την υποχρέωση θεώρησης για βραχεία διαμονή αποτελεί χειροπιαστό αποτέλεσμα της εμβάθυνσης των σχέσεων μεταξύ της Ευρωπαϊκής Ένωσης και των Νήσων Σολομώντος και συνιστά ένα συμπληρωματικό μέσο ενίσχυσης των οικονομικών και πολιτιστικών σχέσεων και εντατικοποίησης του πολιτικού διαλόγου για διάφορα ζητήματα, συμπεριλαμβανομένων των ανθρωπίνων δικαιωμάτων και των θεμελιωδών ελευθεριών.

H συμφωνία απαλλαγής από την υποχρέωση θεώρησης θα έχει θετικό αντίκτυπο, αφού απλοποιεί τις ταξιδιωτικές διαδικασίες για τους επιχειρηματίες, διευκολύνει τις επενδύσεις και τονώνει τον τουρισμό της Ευρωπαϊκής Ένωσης. Η συμφωνία απαλλαγής από την υποχρέωση θεώρησης επιτρέπει στους πολίτες όχι μόνο να επωφεληθούν πλήρως της εταιρικής σχέσης ΑΚΕ-ΕΕ, αλλά επίσης και να συμμετάσχουν σ’ αυτή ταξιδεύοντας με μειωμένο οικονομικό και πρακτικό κόστος.

  Aldo Patriciello (PPE), per iscritto. ‒ Ho votato a favore della proposta dei miei colleghi poiché ritengo che tale accordo di esenzione del visto per soggiorno di breve durata a favore degli abitanti delle Isole Salomone sia convalidato da un documento approvato a Bruxelles il 7 Ottobre 2016. Inoltre, tale accordo permette di intensificare il dialogo politico in merito a diverse questioni, compresi i diritti umani e le libertà fondamentali. Come politico ritengo che sia necessario, ad opera della Commissione, procedere con un monitoraggio dei criteri che hanno permesso lo spostamento dall'allegato I al II del regolamento n. 509/2014.

Pertanto ho espresso voto positivo

  Eva Paunova (PPE), in writing. – I voted in favour of this agreement because it takes into account the situation of Member States which do not apply the Schengen acquis in full. The agreement also provides for visa-free travel for the citizens of the European Union and for the citizens of Solomon Islands when travelling to the territory of the other Contracting Party for a maximum period of 90 days in any 180-day period. The visa waiver covers all categories of persons (ordinary, diplomatic, service/official and special passport holders) travelling for all kinds of purposes, except for the purpose of carrying out a paid activity.

  Marijana Petir (PPE), napisan. – Podržala sam nacrt odluke o sklapanju sporazuma između EU-a i Salomonovih Otoka o ukidanju viza jer je važan za daljnje produbljivanje odnosa između država članica i Salomonovih Otoka. Politički dijalog Unije sa Salomonovim Otocima usmjeren je na zaštitu njihova osjetljivog okoliša, posebno u odnosu na klimatske promjene. Njime se jačaju gospodarski i kulturni odnosi te se intenzivira politički dijalog, a za očekivati je da će ovaj sporazum imati pozitivan učinak na ulaganje i razvoj turističkog sektora. Gospodarstvo Salomonovih Otoka počiva na sektoru poljoprivrede, koji čini 50 % BDP-a, i na uslužnom sektoru koji čini 40 % BDP-a, s turističkim sektorom u postupnom razvoju. Kada je riječ o razvojnoj suradnji, glavni je fokus Europske unije u pogledu Salomonovih Otoka od 1990-tih godina na održivom ruralnom razvoju i razvoju ljudskih resursa. Iako su trgovinski odnosi EU-a sa Salomonovim Otocima vrlo ograničeni, ima potencijala za njihov razvoj. EU trenutačno pregovora o sklapanju sveobuhvatnog Sporazuma o partnerstvu s četrnaest zemalja pacifičke regije, među kojima su i Salomonovi Otoci. U tom kontekstu ovaj sporazum potvrđuje napore Europske unije u jačanju partnerstva s tom zemljom.

  Tonino Picula (S&D), napisan. ‒ Sporazum o ukidanju viza za kratkotrajni boravak ima veliki politički značaj u okviru Sporazuma iz Cotonoua te je rezultat napora u produbljivanju odnosa između Europske unije i Republike Salomonovih Otoka. Trgovinski su odnosi EU-a sa Salomonovim Otocima trenutačno vrlo ograničeni, no potencijal za njihov razvoj postoji. Sporazum će tako imati pozitivan gospodarski učinak jer će pojednostaviti putovanja poduzetnicima, olakšati ulaganja i razvoj turističkog sektora. To jačanje gospodarskih i kulturnih odnosa dodatno će intenzivirati politički dijalog o pitanjima koja su i dalje prioritetna za Uniju. Kad je riječ o mobilnosti, Salomonovi Otoci ne predstavljaju nikakvu prijetnju ni u smislu nezakonite migracije ni u smislu sigurnosti i javnog reda. Sporazum je dodatan dokaz našeg angažmana kad je riječ o toj regiji kako bi se ostvarilo bolje partnerstvo te je bitan čimbenik u približavanju europskih građana i građana pacifičke regije. Građani obiju regija moći će ostvarivati punu i konkretnu korist od partnerstva između AKP-a i EU-a. Želim naglasiti nužnost potpunog reciprociteta pri ukidanju viza i time jednako postupanje prema svim građanima.

  João Pimenta Lopes (GUE/NGL), por escrito. ‒ Este acordo prevê a isenção de visto para os cidadãos da União Europeia e os cidadãos das Ilhas Salomão que se desloquem ao território da outra Parte Contratante por um período máximo de 90 dias por cada período de 180 dias.

A isenção de visto diz respeito a todas as categorias de pessoas (titulares de passaportes comuns, diplomáticos, de serviço/oficiais e especiais), independentemente do motivo da estada, com exceção do exercício de uma atividade remunerada.

Votamos a favor.

  Miroslav Poche (S&D), písemně. ‒ Podpořil jsem dohodu mezi EU a Šalamounovými ostrovy o zrušení vízové povinnosti pro krátkodobé pobyty pro občany Evropské unie a občany Šalamounových ostrovů. Tato dohoda umožní pobývat občanům na území druhé smluvní strany po dobu nejvýše 90 dnů během jakéhokoli období 180 dnů. Tato dohoda je výsledkem prohlubování vztahů mezi Evropskou unií a Šalamounovými ostrovy, jak bylo nastaveno v rámci dohody z Cotonou. Domnívám se, že zrušení vízové povinnosti pro krátkodobé pobyty posílí hospodářské a kulturní vztahy, ale také sblíží obyvatele Evropy a Tichomoří a umožní občanům plně těžit z tohoto partnerství.

  Tomasz Piotr Poręba (ECR), na piśmie. ‒ Umowa w sprawie ułatwień wizowych ma na celu zapewnienie obywatelom stron umowy (UE oraz ww. krajów) ruchu bezwizowego przez okres nieprzekraczający 90 dni w każdym okresie 180-dniowym. System bezwizowy obejmowałby wszystkie kategorie osób. Oczekuje się, że umowa wywrze pozytywne skutki gospodarcze dla tych pięciu krajów i zwiększy siłę nacisku UE, zwłaszcza w obszarze praw człowieka. Skutki dla UE będą najprawdopodobniej minimalne, gdyż liczba ludności tych krajów jest niewielka. Wielka Brytania i Irlandia nie uczestniczą w tych umowach. Niniejszym poparłem umowę

  Franck Proust (PPE), par écrit. ‒ J’ai voté en faveur de ce rapport relatif à l’exemption de visa sur les territoires de l’UE et des Îles Salomon. Cette exemption concerne tous les voyageurs des deux zones, pour une durée de 90 jours, quel que soit le motif. Elle exclut cependant les personnes souhaitant exercer une activité rémunérée. Cet accord nous permettra d’approfondir le dialogue avec les Îles Salomon notamment autour des problèmes environnementaux et climatiques, qui concernent directement tous les citoyens.

  Julia Reid (EFDD), in writing. ‒ UKIP MEPs voted against this legislative consent vote. UKIP does not support the EU concluding agreements with third countries, particularly when this concerns the movement of people.

  Inmaculada Rodríguez-Piñero Fernández (S&D), por escrito. – El Acuerdo, que ya se aplica desde el 7 de octubre de 2016 de forma provisional, establece la exención de visado para los ciudadanos de la Unión Europea y los ciudadanos de las Islas Salomón que viajen al territorio de la otra Parte Contratante por un período máximo de 90 días en el plazo de 180 días. La exención de visado para estancias de corta duración constituye el resultado de un mayor estrechamiento de las relaciones entre la Unión y las Islas Salomón.

Aunque las relaciones comerciales de la Unión con las Islas Salomón son muy limitadas, tienen capacidad para desarrollarse más. Con este Acuerdo se refuerza el diálogo político, haciéndolo más regular, y se mejoran las relaciones económicas y culturales entre ambos territorios. Por todo ello, he votado a favor.

  Claude Rolin (PPE), par écrit. ‒ J’ai voté en faveur de la résolution législative du Parlement européen du 1er décembre 2016 sur le projet de décision du Conseil concernant la conclusion, au nom de l'Union, de l'accord entre l'Union européenne et les Îles Salomon relatif à l'exemption de visa de court séjour. Ayant suivi les travaux à ce sujet au sein de la commission compétente, j’en suis arrivé à la conclusion que cette exemption de visa de court séjour se justifie pleinement.

  Bronis Ropė (Verts/ALE), raštu. ‒ Susitarimas su Saliamono Salomis dėl vizų režimo supaprastinimo – sveikintinas ir reikalingas žingsnis. Šiuo susitarimu palengvinamos kelionės tiek ES piliečiams, tiek ir Saliamono Salų gyventojams. Klausimas iš tiesų nėra kontroversiškas, nes iki šiol bevizis režimas tarp ES ir Saliamono Salų vyko be sutrikimų.

  Fernando Ruas (PPE), por escrito. ‒ À semelhança do relatório hoje discutido relativo a Quiribati, também esta decisão visa conceder uma isenção de vistos para os cidadãos da União Europeia (UE) e reciprocamente para os cidadãos das Ilhas Salomão que se desloquem para o território da outra parte contratante por um período máximo de 90 dias em cada período de 180 dias.

As Ilhas Salomão são uma monarquia constitucional, integrando a Commonwealth desde 1978. Os diálogos políticos entre estas ilhas e a UE têm—se centrado, por um lado, na proteção do seu ambiente vulnerável e, por outro, na defesa dos direitos humanos e questões relativas à igualdade de género.

Este acordo não só permitirá estreitar relações entre ambas as partes como representará também um importante passo no contexto das relações UE-Países ACP.

Estando a economia das Ilhas Salomão essencialmente assente no setor da agricultura e no setor dos serviços, este acordo fomentará uma maior entrada de cidadãos europeus nestas ilhas, potenciando a sua economia e aproximando os povos Europeus e do Pacífico.

Enquanto membro da delegação à Assembleia Parlamentar Paritária ACP-UE, votei favoravelmente esta recomendação por reconhecer a importância que a isenção de visto constitui enquanto benefício decorrente da parceria ACP-UE.

  Maria Lidia Senra Rodríguez (GUE/NGL), por escrito. ‒ La libertad de movimiento es un derecho fundamental de todas las personas que actualmente no se respeta en una Unión con una política migratoria cada día más agresiva. Por ello, apoyamos esto Acuerdo que permitirá viajar sin visado a la Unión Europea a los ciudadanos de las Islas Salomón y viceversa, un acuerdo que nos gustaría que se hiciera extensivo a otros países, particularmente los que viven situaciones de conflicto que están obligando a huir a millares de personas.

  Remo Sernagiotto (ECR), per iscritto. – L'accordo che il Parlamento europeo ha approvato oggi stabilisce nuove disposizioni per l'esenzione del visto per i cittadini dell'Unione e per i cittadini delle Isole Salomone che si recano nel territorio dell'altra parte contraente per un soggiorno di breve durata fino a un massimo di 90 giorni.

L'esenzione dal visto riguarda tutte le categorie di persone (titolari di un passaporto ordinario, diplomatico, di servizio, ufficiale o speciale) indipendentemente dal motivo della permanenza. Questo accordo rappresenta il coronamento dell'approfondimento delle relazioni tra l'Unione europea e tale paese, nonché un ulteriore strumento volto a rafforzare le relazioni economiche, turistiche e culturali ed, infine, servirà a intensificare il dialogo politico tra le parti.

  Jill Seymour (EFDD), in writing. ‒ I voted against this legislative consent vote. UKIP does not support the EU concluding agreements with third countries, particularly when this concerns the movement of people.

  Siôn Simon (S&D), in writing. ‒ Today I voted in favour of this report, as the signing of the short-stay waivers steps up Europe’s economic and cultural relations and intensifies political dialogue.

  Branislav Škripek (ECR), písomne. ‒ Podporujem spoluprácu EÚ s krajinami tichomorského regiónu. Táto dohoda, ktorá je predmetom uznesenia, umožňuje občanom Európskej únie a občanom Šalamúnových ostrovov cestovať bez víz na územie druhej zmluvnej strany na obdobie najviac 90 dní v rámci akéhokoľvek 180-dňového obdobia. To predstavuje aj výrazný pokrok v oblasti pravidelnejšieho a posilneného politického dialógu, ktorý sa zameriava na ochranu zraniteľného životného prostredia ostrovov, a to najmä v súvislosti so zmenou klímy na jednej strane a ochranou ľudských práv na druhej. EÚ v súčasnosti rokuje o komplexnej dohode o hospodárskom partnerstve so 14 krajinami tichomorského regiónu, do ktorého Šalamúnové ostrovy patria. Preto som hlasoval za.

  Davor Škrlec (Verts/ALE), napisan. ‒ Pozitivno sam glasovao za ovo izvješće, no ovo obrazloženje glasovanja nastaje kao kritika postojećem sustavu vrednovanja rada zastupnika u Europskom parlamentu isključivo na osnovu statističkog broja parlamentarnih aktivnosti potenciranog u Hrvatskoj, a koji zapravo ne odražava stvarnu kvalitetu i količinu rada, učinkovitost te ponajviše uspjeh zastupničkog djelovanja.

  Monika Smolková (S&D), písomne. ‒ Dohoda z Cotonou vytvorila právny rámec pre prehĺbenie spolupráce EÚ a krajín v Afrike, Karibiku a Tichomorí. Šalamúnove ostrovy, ako člen Commonwealthu, sú účastníkom politického dialógu s EÚ od roku 1976. Dialóg sa zameriava na ochranu životného prostredia, v období zmeny klimatických podmienok a na ochranu ľudských práv a rodovej rovnosti. Odstránenie vízových povinností podporí úsilie Šalamúnových ostrovov o pokračovanie tohto dialógu a zároveň odomkne ekonomický potenciál spolupráce. Ekonomika Šalamúnových ostrovov sa opiera o poľnohospodárstvo a poskytovanie služieb. Európska únia už od roku 1990 spolupracuje s krajinou na udržateľnom rozvoji poľnohospodárstva a ľudských zdrojov. Považujem za dôležité podotknúť, že bezvízový styk sa bude týkať len pobytov v dĺžke 90 dní na obdobie 180 dní a pre osoby cestujúce z iných dôvodov ako na účel vykonávania ekonomickej činnosti. Dôležitý je aj faktor vysokej dôvery v žiadateľov o víza, ako aj nízka miera zamietnutia víz, či fakt že v rokoch 2014 a 2015 nebol žiaden občan Šalamúnových ostrovov zatknutý z dôvodu nedovoleného pobytu v EÚ. Najmä z týchto dôvodov som zrušenie vízovej povinnosti pre krátkodobé pobyty občanov zo Šalamúnových ostrovov podporila.

  Igor Šoltes (Verts/ALE), pisno. ‒ Sporazum o partnerstvu med članicami skupine afriških, karibskih in pacifiških držav na eni strani ter Evropsko unijo in njenimi državami članicami na drugi oziroma tako imenovani sporazum iz Cotonuja ureja odnose med EU in Salomonovimi otoki, medtem ko Sporazum o odpravi vizumske obveznosti za kratkoročno bivanje te odnose še bolj poglablja in dodatno kepi gospodarske in kulturne povezave ter poglablja politični dialog predvsem na področjih človekovih pravic in temeljnih svoboščin.

Glede na sporazum Salomonovi otoki spadajo med države, katerih državljani so izvzeti iz vizumske obveznosti pri prehodu zunanjih meja držav članic. Vsi državljani Salomonovih otokov lahko ne glede na namen potovanja, razen če opravljajo plačano delo, brez vizumov potujejo na ozemlje države pogodbenice za največ 90 dni v 180-dnevnem obdobju.

Priporočilo Parlamenta ugotavlja, da ima tak sporazum lahko veliko vlogo pri vzpostavljanju okrepljenega in pogostejšega dialoga, ki je osredotočen na varstvo tamkajšnjega občutljivega okolja, zlasti v zvezi s podnebnimi spremembami, ter na zaščito človekovih pravic in enakosti spolov, zato sem ga pri glasovanju podprl.

Poleg tega sporazum poenostavlja pogoje potovanja za podjetnike ter spodbuja naložbe in turizem, kar je v tem primeru še posebej pomembno, saj razvojno sodelovanje temelji na trajnostnem razvoju podeželja in razvoju človeških virov.

  Ivan Štefanec (PPE), písomne. ‒ Tým, že vláda Šalamúnových ostrovov dosiahla pokrok v oblasti plnenia svojich medzinárodných záväzkov, najmä čo sa týka dodržiavania ľudských práv a slobôd, a zároveň občania Šalamúnových ostrovov nepredstavujú žiadnu vážnu hrozbu pre ciele migračnej politiky, bezpečnosť a vnútorný poriadok EÚ, javí sa byť na mieste uzatvoriť s touto krajinou dohodu o zrušení vízovej povinnosti pri krátkodobých pobytoch. Podmienky bezvízového cestovania stanovené v tomto dokumente sú upravené rovnako ako v iných dohodách rovnakého druhu, ktoré EÚ uzatvorila s inými štátmi. Táto dohoda by mala predstavovať úspešné zavŕšenie jednej z etáp prehlbovania vzťahov medzi EÚ a Šalamúnovými ostrovmi a umožniť obom stranám pokračovať v ich ďalšom prehlbovaní.

  Beatrix von Storch (EFDD), schriftlich. ‒ Bei der Entschließung des EU-Parlaments zu dem Entwurf eines Beschlusses des Rates über den Abschluss – im Namen der Union – des Abkommens zwischen der Europäischen Union und den Salomonen über die Befreiung von der Visumpflicht für Kurzaufenthalte habe ich mich enthalten.

Dieses Abkommen über die Befreiung von der Visumpflicht für Kurzaufenthalte ist ein greifbares Ergebnis der Vertiefung der Beziehungen zwischen der Europäischen Union und den Salomonen – was im Rahmen des Cotonou-Abkommens politisch sehr bedeutsam ist – sowie ein zusätzliches Instrument zur Stärkung der wirtschaftlichen und kulturellen Beziehungen und zur Intensivierung des politischen Dialogs über verschiedene Fragen, einschließlich der Menschenrechte und Grundfreiheiten. Nichts spricht gegen diese Visabefreiung an sich. Ich lehne jedoch ab, dass die EU für Visafragen zuständig ist.

  Dubravka Šuica (PPE), napisan. ‒ Ovaj Sporazum o ukidanju viza za kratkotrajni boravak rezultat je napora u produbljivanju odnosa između Europske unije i Salomonovih Otoka te ima veliki politički značaj u okviru Sporazuma iz Cotonoua. Potpisanim Sporazumom građanima Europske unije i građanima Salomonovih Otoka omogućava se boravak bez vize na državnom području druge ugovorne stranke od najviše 90 dana u bilo kojem razdoblju od 180 dana. Vize se ukidaju za sve kategorije osoba (nositelje običnih, diplomatskih, službenih ili posebnih putovnica) koje ne putuju u svrhu obavljanja plaćene aktivnosti. Izuzeće od obveze posjedovanja vize bitan čimbenik u približavanju europskih građana i građana pacifičke regije.

Prihvaćam ovaj Sporazum jer ima veliki politički značaj, a njime se i dodatno jačaju gospodarski i kulturni odnosi te se intenzivira politički dijalog o raznim pitanjima, među ostalim i o ljudskim pravima i temeljnim slobodama. Također, državljani Salomonovih Otoka nisu predali nijedan zahtjev za azil i ne predstavljaju nikakvu prijetnju u smislu nezakonite migracije ili migracijskih tokova ni u smislu sigurnosti i javnog reda.

  Patricija Šulin (PPE), pisno. ‒ Glasovala sem za priporočilo o osnutku sklepa Sveta o sklenitvi Sporazuma med Evropsko unijo in Salomonovimi otoki o odpravi vizumske obveznosti za kratkoročno bivanje.

S podpisanim sporazumom med Evropsko unijo in Salomonovimi otoki bomo državljanom obeh podpisnic omogočili za največ 90 dni potovanja brez vizumov, vendar brez možnosti opravljanja plačanega dela.

S sklenjenim sporazumom, ki bo prinesel številne pozitivne učinke, bomo med drugim poenostavili potovanja za podjetnike, povečali naložbe ter tudi spodbudili turizem. Zaradi vsega navedenega podpiram omenjeni sporazum.

  Ελευθέριος Συναδινός (NI), γραπτώς. ‒ Η συμφωνία απαλλαγής από την υποχρέωση θεώρησης για βραχεία διαμονή μεταξύ ΕΕ-Ν. Σολομώντος δεν συνιστά συμπληρωματικό μέσο ενίσχυσης των οικονομικών και πολιτιστικών σχέσεων και εντατικοποίησης του πολιτικού διαλόγου για διάφορα ζητήματα, συμπεριλαμβανομένων των ανθρωπίνων δικαιωμάτων.

  Tibor Szanyi (S&D), írásban. ‒ Szavazatommal támogattam, hogy az Európai Parlament adja egyetértését ahhoz, hogy az Európai Unió nevében a Tanács a Salamon Szigetekkel megállapodást írjon alá a valamennyi útlevél-kategóriára érvényes, rövid távú tartózkodásra vonatkozó vízummentesség kölcsönös biztosításáról. Az előterjesztés mérlegelése során tekintettel voltam arra, hogy ez a lépés megfelel az EU és az ACP-országok viszonyát szabályozó cotonoui egyezményben foglalt szándékoknak és céloknak, elősegítheti a ma még igen szerény, de lehetőségeket tartogató gazdasági és kereskedelmi kapcsolatok, a turizmus fejlesztését és ezzel hozzájárulhat az Unió fejlesztéspolitikai céljainak megvalósításához a térségben. Figyelembe vettem a Salamon Szigetek által az utóbbi időben tett erőfeszítéseket a helyi gazdaság fejlesztése, a küszöbön álló EU–ACP gazdasági partnerségi megállapodás jobb megalapozása érdekében, egyúttal méltányolva azt a fontos hozzájárulást is, amelyet az ACP–EU parlamenti delegáció révén az EP játszott a vízummentességi megállapodás létrehozásának folyamatában.

  Marc Tarabella (S&D), par écrit. ‒ Les relations entre l’Union européenne et cet État sont régies par l’accord de partenariat entre les membres du groupe des États d'Afrique, des Caraïbes et du Pacifique, d'une part, et l'Union européenne et ses États membres, d'autre part, appelé «Accord de Cotonou».

S'agissant de la mise en œuvre et du suivi de l'accord, le Parlement, par ce texte, invite la Commission européenne à observer les possibles développements en ce qui concerne les critères qui ont initialement conduit au transfert de l'annexe I vers l'annexe II du règlement n° 509/2014. Ces critères incluent non seulement l’immigration clandestine, l’ordre public et la sécurité, mais aussi les relations extérieures de l’Union avec le pays tiers concerné y compris, en particulier, des considérations liées au respect des droits de l’homme et des libertés fondamentales.

  Ivica Tolić (PPE), in writing. ‒ Podržavam rezoluciju o sporazumu između Europske unije i Salomonovih Otoka o ukidanju viza za kratkotrajni boravak. Ovaj Sporazum o ukidanju viza za kratkotrajni boravak rezultat je napora u produbljivanju odnosa između Europske unije i Salomonovih Otoka te ima velik politički značaj. Njime se također dodatno jačaju gospodarski i kulturni odnosi te se intenzivira politički dijalog o raznim pitanjima, između ostaloga, o ljudskim pravima i temeljnim slobodama. Ovaj sporazum omogućuje putovanje bez vize za građane EU-a i Salomonovih Otoka kada putuju na lokaciju druge ugovorene strane na maksimalno 90 dana u bilo kojem periodu od 180 dana.

  Ruža Tomašić (ECR), napisan. ‒ Sporazum između Europske unije i Salomonovih Otoka o ukidanju viza za kratkotrajni boravak mogao bi imati pozitivan učinak jer bi se njime pojednostavila putovanja poduzetnicima, olakšala ulaganja i potakao razvoj turizma. Ovaj je sporazum rezultat napora u produbljivanju odnosa između Europske unije i Salomonovih Otoka u smislu jačanja gospodarskih i kulturnih odnosa te intenziviranja političkih dijaloga.

S obzirom na to da su u tijeku pregovori o sklapanju sveobuhvatnog Sporazuma o partnerstvu između Europske unije i četrnaest zemalja pacifičke regije, među kojima su i Salomonovi Otoci, sklapanje ovog sporazuma potvrdit će napore u jačanju partnerstva EU-a i Salomonovih Otoka.

Budući da posljednjih godina nije zabilježen niti jedan slučaj uhićenja državljana Salomonovih Otoka zbog nezakonitog boravka u EU-u te da državljani te zemlje nisu predali nijedan zahtjev za azil, vidljivo je da ta država ne predstavlja prijetnju u pogledu nezakonite migracije, podržala sam ukidanje viza za boravak od najviše 90 dana u bilo kojem razdoblju od 180 dana.

  Romana Tomc (PPE), pisno. ‒ Osnutek zakonodajne resolucije Evropskega parlamenta o osnutku sklepa Sveta o sklenitvi Sporazuma med Evropsko unijo in Salomonovimi otoki o odpravi vizumske obveznosti za kratkoročno bivanje, v imenu Unije sem podprla.

Odnose med Evropsko Unijo in Salomonovimi otoki ureja sporazum iz Cotonouja. Med Evropsko Unijo in Salomonovimi otoki je v letu 2016 prišlo do podpisa dvostranskega sporazuma, ki državljanom Evropske unije in državljanom Salamonskih otokov omogoča potovanje brez vizumov na ozemlje druge pogodbenice za največ 90 dni v katerem koli 180-dnevnem obdobju.

Sporazum je tudi dodatno sredstvo za okrepitev gospodarskih in kulturnih odnosov ter poglobitev političnih dialogov o različnih vprašanjih, vključno s človekovimi pravicami in temeljnimi svoboščinami.

Sporazum bo imel pozitivne učinke na podjetništvo, kmetijstvo in turizem ter na drugi strani krepil odnose med Evropsko unijo in Salomonovimi otoki.

  Estefanía Torres Martínez (GUE/NGL), por escrito. ‒ Visto el proyecto de Decisión del Consejo (09785/2015) y el acuerdo entre la Unión Europea y las Islas Salomón (09783/2015) voto a favor de esta recomendación al no encontrar motivo en adoptar otra decisión, y estimando positivo dicha decisión.

  Mylène Troszczynski (ENF), par écrit. ‒ Cet accord prévoit un régime de déplacement sans obligation de visa en faveur des citoyens de l’Union et des ressortissants de ce pays qui se rendent sur le territoire de l’autre partie contractante pour un séjour d’une durée maximale de 90 jours sur toute période de 180 jours.

Ce rapport est accompagné d’une justification succincte précisant qu'il constitue un aboutissement dans l'approfondissement des relations bilatérales revêtant une signification politique forte dans le cadre de l'Accord de Cotonou.

La commission LIBE invite cependant la Commission européenne «à observer les possibles développements en ce qui concerne les questions relatives à l’immigration clandestine, l’ordre public et la sécurité, les relations extérieures de l’Union avec ce pays y compris, en particulier, des considérations liées au respect des droits de l’homme et des libertés fondamentales».

L’exemption de visa présente donc des risques au niveau de la sécurité (criminalité organisée, blanchiment d’argent, trafic de drogue, etc.) et de l’immigration. On doit se demander s’il est opportun de conclure des accords d’exemption de visa au moment où le risque d’attentats terroristes est réel et où l’Union européenne a perdu tout contrôle de l’immigration de masse.

Je vote contre.

  Kazimierz Michał Ujazdowski (ECR), na piśmie. ‒ Omawiana umowa w sprawie ułatwień wizowych ma na celu zapewnienie obywatelom Wysp Salomona ruchu bezwizowego z UE na okres maksymalnie 90 dni w 180-dniowym okresie czasu. System bezwizowy obejmowałby wszystkie kategorie osób. Oczekuje się, że umowa wywrze pozytywne skutki gospodarcze dla tego kraju i zwiększy współpracę z UE, zwłaszcza w obszarze praw człowieka. Skutki dla UE będą najprawdopodobniej minimalne ze względu na niewielką liczbę ludności Wysp Salomona, dlatego poparłem proponowaną umowę.

  István Ujhelyi (S&D), írásban. ‒ Az Európai Unió és a Salamon-szigetek közötti kapcsolatokat az egyrészről az afrikai, karibi és csendes-óceáni államok csoportjának tagjai, másrészről az Európai Unió és tagállamai között létrejött partnerségi megállapodás (Cotonoui Megállapodás) szabályozza. A mostani javaslatot támogattam.

  Miguel Urbán Crespo (GUE/NGL), por escrito. ‒ Visto el proyecto de Decisión del Consejo (09785/2015) y el acuerdo entre la Unión Europea y las Islas Salomón (09783/2015) voto a favor de esta recomendación al no encontrar motivo en adoptar otra decisión, y estimando positivo dicha decisión.

  Viktor Uspaskich (ALDE), raštu. – Susitarimu nustatomas bevizis režimas Europos Sąjungos ir Saliamono Salų piliečiams, vykstantiems į kitos susitariančiosios šalies teritoriją ne ilgiau kaip 90 dienų per bet kurį 180 dienų laikotarpį. Bevizis režimas taikomas visų kategorijų asmenims (paprastų, diplomatinių, tarnybinių arba pareiginių bei specialiųjų pasų turėtojams), vykstantiems į šalį bet kokiais tikslais, išskyrus asmenis, vykstančius dirbti mokamo darbo.

  Ivo Vajgl (ALDE), in writing. ‒ I voted in favour of the recommendation on the draft Council decision on the conclusion, on behalf of the Union, of the Agreement between the European Union and the Solomon Islands on the short-stay visa waiver. Relations between the European Union and the Solomon Islands are governed by the partnership agreement between the members of the African, Caribbean and Pacific Group of States of the one part and the European Union and its Member States of the other part, known as the Cotonou Agreement. The agreement provides for visa-free travel for citizens of the European Union and citizens of the Solomon Islands when travelling to the territory of the other contracting party for a maximum period of 90 days in any 180-day period. The visa waiver covers all categories of persons (ordinary, diplomatic, service/official and special passport holders) travelling for any purpose other than carrying out a paid activity. I voted in favour because I believe that this agreement represents a concrete outcome for the relations developing between the European Union and the Solomon Islands that is highly significant politically in the context of the Cotonou Agreement.

  Ramón Luis Valcárcel Siso (PPE), por escrito. ‒ Mediante dicho acuerdo se procede a facilitar la exención de visado para estancias de corta duración entre ambas partes. Hablamos de un acuerdo negociado por la Comisión Europea y que ha contado con la aprobación de la comisión de Libertades Civiles, Justicia y Asuntos de Interior, por lo que creo necesario votar a su favor.

  Ángela Vallina (GUE/NGL), por escrito. ‒ La libertad de movimiento es un derecho fundamental de todas las personas que actualmente no se respeta en una Unión con una política migratoria cada día más agresiva. Por ello, apoyamos esto acuerdo que permitirá viajar sin visado a la Unión Europea a los ciudadanos de las Islas Salomón y viceversa, un acuerdo que nos gustaría que se hiciera extensivo a otros países, particularmente los que viven situaciones de conflicto que están obligando a huir a millares de personas.

  Miguel Viegas (GUE/NGL), por escrito. ‒ Este acordo prevê um regime de isenção da obrigação de visto para os cidadãos da União Europeia e os nacionais deste país que se desloquem ao território da outra Parte Contratante por um período máximo de 90 dias por cada período de 180 dias.

A isenção de visto diz respeito a todas as categorias de pessoas (titulares de passaportes comuns, diplomáticos, de serviço/oficiais e especiais), independentemente do motivo da estada, com exceção do exercício de uma atividade remunerada.

Votamos a favor.

  Harald Vilimsky (ENF), schriftlich. ‒ Ich habe gegen das Abkommen zwischen der EU und den Salomonen über die Befreiung von der Visumpflicht für Kurzaufenthalte gestimmt, da meiner Meinung nach erstens keine Notwendigkeit dafür besteht und zweitens die Kompetenzen bezüglich der Visapolitik bei den Mitgliedsstaaten bleiben sollen.

  Daniele Viotti (S&D), per iscritto. ‒ Ho votato a favore della raccomandazione concernente l'accordo di esenzione dal visto per i soggiorni di breve durata UE-Isole Salomone. Tale accordo rappresenta sia l'esito concreto dell'approfondimento delle relazioni tra l'UE e le Isole Salomone sia un ulteriore strumento per rafforzare le relazioni economiche e culturali e intensificare il dialogo politico su diverse questioni, tra cui i diritti umani e le libertà fondamentali.

L'accordo di esenzione dal visto per i soggiorni di breve durata potrà avere effetti positivi semplificando le condizioni per i viaggi d'affari, facilitando così gli investimenti e stimolando il turismo.

  Jana Žitňanská (ECR), písomne. ‒ Rozhodnutie Rady o uzavretí dohody medzi Európskou úniou a Šalamúnovými ostrovmi o zrušení vízovej povinnosti pri krátkodobých pobytoch som podporila. Európsky parlament mal v tomto prípade udeliť svoj súhlas s uzavretím dohody. Zrušenie vízovej povinnosti sa týka krátkodobých (maximálne 90 dňových pobytov) a vzťahuje sa na všetky kategórie osôb za všetkými účelmi s výnimkou vykonávania platenej činnosti. Tieto dohody sú výsledkom intenzívneho politického dialógu a prehlbovania politických vzťahov s krajinami mimo Európskej únie a pred tým, ako sa takáto dohoda uzavrie, je vždy starostlivo zvážené, či daná krajina dodržuje ľudské práva, má demokratický režim a koľko žiadostí o víza a z akých dôvodov bolo v prípade občanov danej krajiny zamietnutých. Keďže v prípade Šalamúnových ostrovov je dôvera voči žiadateľom o víza vysoká, percento ich zamietnutia je nízke a zároveň v rokoch 2014 a 2015 nebol žiadny ich občan zatknutý z dôvodu nezákonného pobytu v Európskej únii, žiadnemu občanovi nebol odmietnutý vstup do EÚ a ani žiadny nebol vrátený na Šalamúnove ostrovy, nemala som voči uzavretiu tejto dohody žiadne výhrady.

  Željana Zovko (PPE), napisan. ‒ Podržavam sporazum o ukidanju obveze posjedovanja viza za kratkotrajni boravak od najviše 90 dana unutar perioda od 180 dana od prvog ulaska između Europske unije i Salomonovih Otoka. Povećanje mobilnosti iz i prema Europskoj uniji mora biti jedan od glavnih prioriteta europske politike na međunarodnoj razini. Ovo izuzeće preduvjet je razvoja budućih odnosa između Europske unije i Salomonovih Otoka. Ukidanje viza za kratkotrajni boravak ima pozitivni efekt za gospodarstvo i građane. Povećanje ekonomske aktivnosti, ali i stjecanje novih iskustava putovanjem glavni su učinci za obje strane sporazuma. Sve države koje primjenjuju i razvijaju schengensku pravnu stečevinu, a nisu države članice Europske unije, trebale bi također sklopiti sporazume s državom Salomonovi Otoci kako bi se njihov vizni režim harmonizirao sa sustavom Europske unije.

  Milan Zver (PPE), pisno. ‒ Glasoval sem za Zakonodajno resolucijo Evropskega parlamenta o osnutku sklepa Sveta o sklenitvi Sporazuma med Evropsko unijo in Salomonovimi otoki o odpravi vizumske obveznosti za kratkoročno bivanje, v imenu Unije

Odobritev sklenitve sporazuma podpiram, ker menim, da bo prinesel pozitivne učinke, saj poenostavlja pogoje potovanja za podjetnike, omogoča naložbe in spodbuja turizem. Trgovinski odnosi Evropske unije s Salomonovimi otoki so trenutno sicer zelo omejeni, imajo pa potencial za razvoj.

7.5. Споразумение между ЕС и Микронезия за премахване на визите за краткосрочно пребиваване (A8-0337/2016 - Mariya Gabriel)

Dichiarazioni di voto orali

  Isabella Adinolfi (EFDD), per iscritto. ‒ La presente relazione stabilisce l'esenzione dal visto per i cittadini dell'Unione e per i cittadini della Micronesia che si recano nell'altrui territorio per un periodo massimo di 90 giorni all'interno di una fascia di periodo di 180 giorni. Tale esenzione si applica a tutte le categorie di persone che effettuano viaggi all'infuori di quelli compiuti per esercitare un'attività retribuita. Ho votato a favore.

  Martina Anderson and Lynn Boylan (GUE/NGL), in writing. – We supported this proposal, as we support the relaxation of certain travel restrictions provided that the state in question has a solid human rights record.

  Marie-Christine Arnautu (ENF), par écrit. – Ce rapport demande l’approbation par le Parlement européen d’un accord qui prévoit un régime de déplacement sans obligation de visa en faveur des citoyens de l’Union et des ressortissants de la Micronésie qui se rendent sur le territoire de l’autre partie contractante pour un séjour d’une durée maximale de 90 jours sur toute période de 180 jours.

Le rapport est accompagné d’une justification précisant que l’accord constitue un aboutissement entre l'UE et la Micronésie - revêtant une signification politique forte dans le cadre de l'Accord de Cotonou - ainsi qu'un moyen supplémentaire de renforcer les relations économiques et culturelles et d'intensifier le dialogue politique sur diverses questions (droits de l'homme, libertés fondamentales, etc.).

La commission LIBE invite cependant la Commission européenne «à observer les possibles développements en ce qui concerne les questions relatives à l’immigration clandestine, l’ordre public et la sécurité, les relations extérieures de l’Union avec le pays tiers concerné y compris, en particulier, des considérations liées au respect des droits de l’homme et des libertés fondamentales». L’exemption de visa présente donc des risques au niveau de la sécurité (criminalité organisée, blanchiment d’argent, trafic de drogue, etc.) et de l’immigration. Aussi me suis-je opposée à ce rapport.

  Jonathan Arnott (EFDD), in writing. ‒ I voted against, as this is consistent with the principles of my mandate as an MEP who was elected to support the UK’s withdrawal from the European Union. Such decisions on visas, visa waivers, and the entry of nationals of third countries into UK territory should properly be a matter for the British Government to determine.

  Zigmantas Balčytis (S&D), raštu. ‒ Balsavau už rekomendaciją dėl Europos Sąjungos ir Mikronezijos Federacinių Valstijų susitarimo dėl bevizio režimo trumpalaikio buvimo atveju sudarymo Sąjungos vardu projekto. Šis susitarimas dėl bevizio režimo trumpalaikio buvimo atveju yra Europos Sąjungos ir Mikronezijos Federacinių Valstijų santykių plėtojimo rezultatas, dar labiau sutvirtinantis svarbią Kotonu susitarimo politinę reikšmę, taip pat papildoma priemonė siekiant sustiprinti ekonominius bei kultūrinius ryšius ir paskatinti politinį dialogą įvairiais klausimais, įskaitant žmogaus teises ir pagrindines laisves.

  Nicolas Bay (ENF), par écrit. ‒ Cet accord prévoit un régime de déplacement sans obligation de visa en faveur des citoyens de l’Union et des ressortissants de la Micronésie qui se rendent sur le territoire de l’autre partie contractante pour un séjour d’une durée maximale de 90 jours sur toute période de 180 jours. Une telle exemption de visas présenterait des risques au niveau de la sécurité (criminalité organisée, blanchiment d’argent, trafic de drogue, etc.) et de l’immigration. Est-il opportun de conclure des accords d’exemption de visa au moment où le risque d’attentats terroristes est réel et où l’Union européenne a perdu tout contrôle de l’immigration de masse? J’ai voté contre ce rapport.

  Hugues Bayet (S&D), par écrit. ‒ J’ai approuvé cet accord qui prévoit un régime de déplacement sans obligation de visa en faveur des citoyens de l’Union et des ressortissants des États fédérés de Micronésie qui se rendent sur le territoire de l’autre partie contractante pour un séjour d’une durée maximale de 90 jours sur toute période de 180 jours.

  Brando Benifei (S&D), per iscritto. ‒ Oggi ho votato a favore della relazione Gabriel sull'accordo UE-Micronesia sull'esenzione dal visto per i soggiorni di breve durata.

Il testo stabilisce un'esenzione per i cittadini dell'Unione e per i cittadini della Micronesia che si recano nel territorio dell'altra parte contraente per un periodo massimo di 90 giorni su un periodo di 180 giorni. L'esenzione dal visto riguarda tutte le categorie di persone indipendentemente dal motivo del soggiorno purché questo non sia legato allo svolgimento di un'attività retribuita.

L'accordo consentirà di dare uno nuovo slancio al turismo e di incrementare gli scambi commerciali negli Stati Federati di Micronesia, rafforzando al contempo il dialogo politico che oggi si concentra sulla protezione dell'ambiente, soprattutto in relazione ai cambiamenti climatici, nonché sulla difesa dei diritti umani e sulle questioni di genere.

  Xabier Benito Ziluaga (GUE/NGL), por escrito. ‒ Visto el proyecto de Decisión del Consejo (09780/2015) y el acuerdo entre la UE y Micronesia (09779/2015) votamos A FAVOR de esta recomendación al no encontrar motivo en adoptar otra decisión, y estimando positivo dicha decisión. Nos preocupa, no obstante, que dicho país aparezca señalado en diferentes informes como un paraíso fiscal. Por lo tanto, debe de establecerse un especial seguimiento del acuerdo para evitar que la exención de visados de corta duración, suponga una facilidad a la hora de incurrir en prácticas de blanqueo de capitales y evasión fiscal.

  Izaskun Bilbao Barandica (ALDE), por escrito. ‒ He apoyado este informe sobre el Acuerdo entre la Unión Europea y los Estados Federados de Micronesia sobre la exención de visado para estancias de corta duración. Se pide a la Comisión Europea que observe la evolución de los criterios que llevaron en su momento a la transferencia del Anexo I al Anexo II del Reglamento n.º 509/2014. Esos criterios abarcan no solo la inmigración clandestina, el orden público y la seguridad sino también las relaciones exteriores de la Unión con Micronesia, incluidas las cuestiones relativas a los derechos humanos y las libertades fundamentales.

  Dominique Bilde (ENF), par écrit. ‒ Cet accord prévoit un régime de déplacement sans obligation de visa en faveur des citoyens de l’Union et des ressortissants de Micronésie qui se rendent sur le territoire de l’autre partie contractante pour un séjour d’une durée maximale de 90 jours sur toute période de 180 jours. Au moment où l’Europe est frappée par les attentats terroristes et l’immigration clandestine massive, ces exemptions ne paraissent pas à l’ordre du jour, des personnes malfaisantes pouvant un jour s’en servir. J’y suis donc fermement opposée.

  Mara Bizzotto (ENF), per iscritto. – Pur avendo sempre appoggiato gli accordi sui visti di breve durata tra la UE e paesi terzi, in questo provvedimento ho ravvisato dei passaggi che potrebbero aprire a criticità future e per questo motivo ho preferito esprimermi con un'astensione.

  José Blanco López (S&D), por escrito. ‒ El Acuerdo firmado, que entró en vigor de manera provisional el 19 de septiembre de 2016, establece un régimen de desplazamiento sin obligación de visado en favor de los ciudadanos de la Unión Europea y los nacionales de los Estados Federados de Micronesia que viajen a territorio de la otra Parte Contratante por un período máximo de 90 días en el plazo de 180 días.

Aunque las relaciones comerciales entre la Unión y los Estados Federados de Micronesia son actualmente muy limitadas, tienen potencial desarrollo. Con el presente Acuerdo se refuerzan las relaciones en el marco del Acuerdo de Cotonú, al que se adhirieron los Estados Federados de Micronesia en el año 2000, incrementando el diálogo político y fortaleciendo las relaciones económicas y culturales. Por ello, he votado a favor.

  Vilija Blinkevičiūtė (S&D), raštu. ‒ Balsavau už šį pranešimą, nes juo Parlamentas pritarė Europos Sąjungos ir Mikronezijos Federacinių Valstijų susitarimo dėl bevizio režimo trumpalaikio buvimo atveju sudarymo Europos Sąjungos vardu sudarymui. Šis susitarimas dėl bevizio režimo trumpalaikio buvimo atveju yra Europos Sąjungos ir Mikronezijos Federacinių Valstijų santykių plėtojimo rezultatas, dar labiau sutvirtinantis svarbią Kotonu susitarimo politinę reikšmę, taip pat papildoma priemonė siekiant sustiprinti ekonominius bei kultūrinius ryšius ir paskatinti politinį dialogą įvairiais klausimais, įskaitant žmogaus teises ir pagrindines laisves.

  Franc Bogovič (PPE), pisno. ‒ Iz istih razlogov kot prej se strinjam s sporazumom o odpravi vizumske obveznosti za kratkoročno bivanje med EU in Mikronezijo. Gre za dejanje, ki ima velik politični pomen v okviru Sporazuma iz Cotonouja in je rezultat poglobitve odnosov med Evropsko unijo in Mikronezijo in je tudi sredstvo za okrepitev gospodarskih in kulturnih odnosov ter poglobitev političnega dialoga o različnih vprašanjih, vključno s človekovimi pravicami in temeljnimi svoboščinami.

Prav tako bo takšen sporazum o odpravi vizumske obveznosti prinesel pozitivne učinke, saj poenostavlja pogoje potovanja za podjetnike, omogoča naložbe in spodbuja turizem.

  Biljana Borzan (S&D), napisan. ‒ Podržavam ovo Izvješće o Sporazumu koji predviđa bezvizni režim za građane Europske unije i Saveznih Država Mikronezije kada putuju na teritorij druge ugovorne stranke za razdoblje od najviše 90 dana u 180-dnevnom razdoblju. Zajednička izjava o interpretaciji je u prilogu ugovora.

  Renata Briano (S&D), per iscritto. ‒ Gli aiuti economici in cambio di riforme democratiche e progresso civile rappresentano uno degli strumenti maggiormente utilizzati dalla UE nei suoi rapporti di vicinato e di partenariato coi paesi terzi. Un modo di rapportarsi che ha spesso prodotto risultati positivi per i cittadini di entrambe le parti e ha aumentato il range di influenza del soft power dell'Unione europea.

Gli Stati Federati di Micronesia sono un Paese che è approdato ad una forma democratica di tipo moderno, che guarda all'Occidente e allo sviluppo dello stato di diritto nonostante le ancora gravi carenze strutturali, i propri problemi sociali interni, il rapporto difficoltoso con alcuni paesi dell'area del Pacifico. Di particolare rilievo per questo territorio è il riscaldamento climatico che, con l'innalzamento dei mari, minaccia l'esistenza stessa dello Stato insulare.

Complessivamente l'Europa può guardare agli Stati Federati di Micronesia come ad una democrazia amica, che dobbiamo sostenere consentendole di svilupparsi in condizioni adeguate, gradualmente, e di inserirsi progressivamente nell'area di libero scambio e collaborazione comune, in modo coerente a quanto previsto dalla Convenzione di Cotonou il cui scopo principale, espresso nell'articolo 1, è la riduzione ed infine l'eliminazione della povertà.

  Steeve Briois (ENF), par écrit. ‒ Cet accord prévoit un régime de déplacement sans obligation de visa en faveur des citoyens de l’Union et des ressortissants de la Micronésie qui se rendent sur le territoire de l’autre partie contractante pour un séjour d’une durée maximale de 90 jours sur toute période de 180 jours. Selon le rapporteur, ce type d’accord constitue un moyen de renforcer les relations économiques et culturelles ainsi que d’intensifier le dialogue sur diverses questions notamment concernant les droits de l’homme et les libertés fondamentales. A contrario, nous considérons qu’il n’est absolument pas opportun de conclure un tel accord à l’heure où nos sociétés occidentales sont menacées par le fondamentalisme islamique qui utilise les voies légales d’immigration pour pénétrer nos territoires et y planifier des attentats terroristes. Sans compter que cette exemption de visa renforcera les réseaux criminels ainsi que les trafics illégaux en tout genre. C’est la raison pour laquelle j’ai voté contre ce texte.

  Daniel Buda (PPE), în scris. – Acordul de la Cotonou marchează relațiile de parteneriat dintre grupul statelor din Africa, zona Caraibilor și Pacific, pe de o parte, și Uniunea Europeană și statele sale membre, pe de altă parte, fiind reglementate deopotrivă și relațiile între Micronezia și Uniunea Europeană.

Acordul UE- Micronezia privind exonerarea de obligația de a deține viză de scurtă ședere prevede eliminarea obligației de a deține viză în beneficiul cetățenilor Uniunii și al resortisanților Statelor Federate ale Microneziei care călătoresc pe teritoriul celeilalte părți contractante pentru o ședere de maximum 90 de zile în cursul oricărei perioade de 180 de zile. De această exonerare de obligație de a deține viză beneficiează toate categoriile de persoane, fiind încurajat astfel turismul, dar și investițiile.

M-am exprimat în favoarea acestui acord deoarece consider că reprezintă un instrument puternic de consolidare a relațiilor economice, culturale și de intensificare a dialogului politic dintre Uniunea Europeană și Statele Federate ale Microneziei.

  Nicola Caputo (S&D), per iscritto. ‒ Oggi ho votato in favore della raccomandazione concernente l'accordo tra Unione europea e gli Stati Federati di Micronesia in materia di esenzione dal visto per soggiorni di breve durata.

L'intesa aggiunge un forte significato politico nell'ambito all'Accordo di Cotonou e pone le basi per il consolidamento del dialogo sulle libertà fondamentali.

Considerando che le relazioni politiche dell'Unione europea con gli Stati Federati di Micronesia si concentrano sulla protezione del loro ambiente vulnerabile (soprattutto in relazione ai cambiamenti climatici) e sulla difesa dei diritti umani, tale accordo rappresenta un passo in avanti per favorire una migliore collaborazione.

Inoltre l'accordo permetterà finalmente di attivare il turismo e dare uno slancio nuovo agli scambi commerciali.

  Matt Carthy (GUE/NGL), in writing. ‒ I voted in favour of this report, which will enable citizens from Micronesia to travel visa-free in certain EU countries for a maximum period of 90 days in any 180-day period. The visa waiver applies to all persons travelling for any purpose other than carrying out a paid activity.

As Ireland is not a member of the Schengen area, this does not apply to it.

  James Carver (EFDD), in writing. ‒ UKIP MEPs have voted against in this legislative consent vote. UKIP does not support the EU’s concluding agreements with third countries, particularly when this concerns the movement of people.

  David Casa (PPE), in writing. ‒ I gave my consent to the conclusion of this agreement on the waiver of short-stay visas, which simultaneously represents a concrete outcome for the relations developing between the European Union and the Federated States of Micronesia – highly significant politically in the context of the Cotonou Agreement – and is an additional way of stepping up economic and cultural relations and intensifying political dialogues on various issues, including human rights and fundamental freedoms.

  Fabio Massimo Castaldo (EFDD), per iscritto. ‒ Gli accordi in oggetto che il Parlamento è chiamato ad approvare, stabiliscono l'esenzione dal visto per i cittadini dell'UE e per i cittadini degli Stati sopra citati che si recano nel territorio dell'altra parte contraente per un periodo massimo di 90 giorni in un periodo di 180 giorni. L'esenzione dal visto riguarda tutte le categorie di persone che viaggiano per tutti i tipi di scopi, tranne che per esercitare un'attività retribuita. Il file non crea alcun problema ed ho quindi votato a favore.

  Caterina Chinnici (S&D), per iscritto. ‒ L'accordo di esenzione dal visto per i soggiorni di breve durata tra l'Unione europea e gli Stati federati di Micronesia riveste un forte significato politico nell'ambito dell'accordo di Cotonou e rappresenta l'esito concreto dell'approfondimento delle relazioni tra le due parti.

Ho votato a favore della relazione in quanto credo che l'accordo rappresenti un ulteriore strumento per rafforzare le relazioni economiche e culturali tra l'Unione europea e gli Stati federati di Micronesia. Le relazioni economiche bilaterali hanno un grande potenziale di sviluppo e credo che la semplificazione delle condizioni di viaggio darà risultati positivi facilitando gli investimenti, stimolando il turismo e dando slancio agli scambi commerciali.

  Κώστας Χρυσόγονος (GUE/NGL), γραπτώς. ‒ Ψηφίσαμε ως προς τη σύσταση σχετικά με τη σύναψη συμφωνίας μεταξύ της Ευρωπαϊκής Ένωσης και των Ομόσπονδων Πολιτειών της Μικρονησίας σχετικά με την απαλλαγή από την υποχρέωση θεώρησης για βραχεία διαμονή. Καθώς η συμφωνία αυτή θα συμβάλει στην περαιτέρω ανάπτυξη των σχέσεων μεταξύ των δύο μερών, ψήφισα θετικά.

  Alberto Cirio (PPE), per iscritto. ‒ Non posso che accogliere con estremo favore l'accordo conseguito dall'Unione europea con gli Stati Federati di Micronesia, la cui firma è avvenuta il 19 settembre scorso a Bruxelles. Il suddetto accordo prevede l'esenzione dal visto per i cittadini europei e micronesiani che si recano nel territorio dell'altra parte contraente per un periodo massimo di 90 giorni su un periodo di 180. L'esenzione riguarda tutte le categorie di persone indipendentemente dal motivo di soggiorno, purché non si tratti di uno finalizzato allo svolgimento di un'attività retribuita.

Gli Stati Federati di Micronesia sono uno stato insulare dell'Oceania, la cui economia è pertanto imperniata sui servizi con un comparto turistico in piena espansione e l'Unione auspica di poterne agevolare ulteriormente la crescita agevolando la mobilità.

  Deirdre Clune (PPE), in writing. ‒ I supported the recommendation on the draft Council decision on the conclusion, on behalf of the Union, of the Agreement between the European Union and the Federated States of Micronesia on the short-stay visa waiver.

  Carlos Coelho (PPE), por escrito. ‒ A União Europeia leva a cabo uma política de vistos, nomeadamente no que respeita à isenção de vistos de curta duração. Esta isenção é definida ao nível europeu, uma vez que é válida para todos os Estados-Membros, exceto Reino Unido e Irlanda. Aliás, entre os vários requisitos para que seja possível a celebração do acordo, incluem-se a reciprocidade. Ou seja, também os cidadãos europeus deixam de necessitar de visto.

Ao Parlamento Europeu compete dar a sua aprovação ao acordo para o seu estabelecimento, que fica assim dada.

Por tudo isto e porque este acordo é o culminar do aprofundamento de relações com a Micronésia, voto favoravelmente a sua celebração.

  Lara Comi (PPE), per iscritto. ‒ Ho votato a favore dell’accordo tra l'Unione europea e le isole della Micronesia in quanto ha come scopo principale quello di facilitare il rilascio dei visti per soggiorni di breve durata facilitando così le procedure di ingresso nel paese.

  Therese Comodini Cachia (PPE), in writing. ‒ This agreement will provide for visa-free travel for citizens of the European Union and citizens of the Federated States of Micronesia when travelling to the territory of the other contracting party for a maximum period of 90 days in any 180-day period.

The agreement could have positive effects by simplifying travel for businesspeople, facilitating investment and boosting tourism and will make for rapprochement between the peoples of Europe and the Pacific.

This visa waiver agreement will enable citizens not only to derive full benefit from the ACP-EU partnership, but also to participate in it by travelling at a reduced economic and practical cost.

  Andrea Cozzolino (S&D), per iscritto. ‒ L'accordo di esenzione dal visto per soggiorni di breve durata rappresenta sia l'esito concreto dell'approfondimento delle relazioni tra l'Unione europea e gli Stati federati di Micronesia – il che riveste un forte significato politico nell'ambito dell'accordo di Cotonou – sia un ulteriore strumento per rafforzare le relazioni economiche e culturali e intensificare il dialogo politico su diverse questioni, tra cui i diritti umani e le libertà fondamentali.

Credo che in tal modo si possa dare slancio alle relazioni commerciali con l'Europa che attualmente sono limitate, facilitando gli investimenti e il turismo. L'accordo di esenzione dal visto consentirà, infatti, ai cittadini non solo di beneficiare pienamente del partenariato ACP-UE, ma anche di parteciparvi viaggiando in modo più economico e pratico.

  Edward Czesak (ECR), na piśmie. ‒ Poparłem inicjatywę umowy dotyczącej zniesienia wiz krótkoterminowych między Unią Europejską a Sfederowanymi Stanami Mikronezji. Jestem przekonany, że inicjatywa stanowi konkretny wynik procesu pogłębiania wzajemnych stosunków pomiędzy Unią Europejską a Sfederowanymi Stanami Mikronezji, co ma ogromne znaczenie polityczne w kontekście umowy z Kotonu, a jednocześnie jest środkiem uzupełniającym umożliwiającym zacieśnianie stosunków gospodarczych i kulturalnych oraz intensyfikację dialogu politycznego na temat różnorodnych kwestii, w tym praw człowieka i podstawowych wolności. Umowa o zniesieniu wiz może mieć pozytywne skutki dzięki uproszczeniu warunków podróży dla przedsiębiorców, ułatwieniu inwestycji i ożywieniu turystyki.

  Miriam Dalli (S&D), in writing. ‒ The signing of the short stay waiver is significant for the EU and the state in question as it signifies deeper cooperation and mutual understanding between the EU and the states. The visa waiver agreement may act to boost economic investment in the area, and facilitate travel for business and tourism, which may be very limited in the Federated States of Micronesia.

  Daniel Dalton (ECR), in writing. ‒ I welcome the potential commercial opportunities through increased tourism numbers and enhanced business relationships this agreement with Micronesia will hopefully provide. However, as this deal concerns the visa regime operated by Schengen Member States, from which the United Kingdom has opted out, I will abstain on this report.

  William (The Earl of) Dartmouth (EFDD), in writing. ‒ UKIP MEP’s have voted against this legislative consent vote. UKIP do not support the EU concluding agreements with third countries, particularly when this concerns the movement of people.

  Rachida Dati (PPE), par écrit. – Cette mesure d'exemption de visa de court séjour constitue une avancée dans le renforcement du dialogue politique et des relations économiques entre les États membres de l'UE et les États fédérés de Micronésie. Alors que depuis la signature des accords de Cotonou par les États fédérés de Micronésie, les relations avec l’Union européenne se sont étendues, j’ai soutenu ce rapport pour faciliter les déplacements des ressortissants qui se rendent sur le territoire de l’autre partie contractante pour un séjour d’une durée maximale de 90 jours sur toute période de 180 jours.

  Mireille D'Ornano (ENF), par écrit. ‒ J’ai voté contre ce texte.

Ces accords prévoient un régime de déplacement sans obligation de visa en faveur des citoyens de l’Union et des ressortissants Kiribati, des Îles Salomon, de Micronésie, de Tuvalu et des Îles Marshall qui se rendent sur le territoire de l’autre partie contractante pour un séjour d’une durée maximale de 90 jours sur toute période de 180 jours. Dans un contexte sécuritaire préoccupant, toute proposition d’allégement ou d’exemption d’octroi de visa nous paraît inappropriée.

  Ангел Джамбазки (ECR), в писмена форма. ‒ Споразумението от Котону за партньорство между членовете на групата държави от Африка, Карибите и Тихоокеанския басейн определя отношенията между Европейския съюз и Федеративните щати Микронезия.

Подписаното споразумение предвижда безвизово пътуване за гражданите на Европейския съюз и за гражданите на Федеративните щати Микронезия, когато те пътуват до територията на другата договаряща се страна за период до 90 дни за всеки период от 180 дни. Премахването на визите обхваща всички категории лица (притежателите на обикновен, дипломатически, служебен/официален и специален паспорт), пътуващи с всякаква цел, с изключение на целта за упражняване на доходоносна дейност.

Смятам, че падането на визовия режим според гореспоменатите условия е добра стъпка за развитие на по-нататъшните отношения между двете страни и фактът, че Федеративните щати Микронезия са демократична държава, отдаваща приоритет на човешките права, предразполага към желание за задълбочаване на отношенията. Затова и подкрепих предложението.

  Γεώργιος Επιτήδειος (NI), γραπτώς. ‒ Η συμφωνία απαλλαγής από την υποχρέωση θεώρησης για βραχεία διαμονή μεταξύ ΕΕ-Μικρονησίας δεν συνιστά συμπληρωματικό μέσο ενίσχυσης των οικονομικών και πολιτιστικών σχέσεων και εντατικοποίησης του πολιτικού διαλόγου για διάφορα ζητήματα, συμπεριλαμβανομένων των ανθρωπίνων δικαιωμάτων.

  Raffaele Fitto (ECR), per iscritto. ‒ Ho votato a favore in quanto ritengo che l'esenzione dal visto per i cittadini delle parti contraenti questo accordo possa costituire uno strumento utile al fine di intensificare l'influenza dell'Unione europea nei paesi interessati, con particolare riferimento ai diritti umani, e possano costituire stimolo alla crescita economica degli stessi.

  Monika Flašíková Beňová (S&D), písomne. ‒ Predmetná dohoda medzi Európskou úniou a Mikronéziou predstavuje ďalší významný krok v prehlbovaní diplomatických vzťahov. Schválenie príslušnej dohody umožní občanom Únie a občanom Mikronézie cestovať bez víz na územie druhej zmluvnej strany na obdobie najviac 90 dní v rámci akéhokoľvek 180-dňového obdobia. Zrušenie vízovej povinnosti sa vzťahuje na všetky kategórie osôb cestujúcich z akéhokoľvek dôvodu okrem vykonávania platenej činnosti.

  Lorenzo Fontana (ENF), per iscritto. ‒ Voto a favore dell'esenzione del visto turistico per periodi di massimo di 90 giorni.

  Λάμπρος Φουντούλης (NI), γραπτώς. – Η συμφωνία απαλλαγής από την υποχρέωση θεώρησης για βραχεία διαμονή μεταξύ ΕΕ-Μικρονησίας δεν συνιστά συμπληρωματικό μέσο ενίσχυσης των οικονομικών και πολιτιστικών σχέσεων και εντατικοποίησης του πολιτικού διαλόγου για διάφορα ζητήματα, συμπεριλαμβανομένων των ανθρωπίνων δικαιωμάτων, για αυτό τον λόγο την καταψηφίζω.

  Doru-Claudian Frunzulică (S&D), in writing. ‒ The agreement provides for visa-free travel for the citizens of the European Union and for the citizens of Micronesia when travelling to the territory of the other Contracting Party for a maximum period of 90 days in any 180-day period. A joint declaration on the interpretation of this period of 90 days in any 180-day period is attached to the agreement. The signing of the short stay waivers is significant for the EU and the states in question as it signifies deeper cooperation and mutual understanding between the EU and those states.

The visa waiver agreement may act to boost economic investment in the area, and facilitate travel for business and tourism, which may be very limited in some areas.

  Francesc Gambús (PPE), por escrito. ‒ He votado a favor de la recomendación que prevé un régimen de desplazamiento sin obligación de visado en favor de los ciudadanos de la Unión Europea y los nacionales de los Estados Federados de Micronesia por un período máximo de 90 días. Este es un acuerdo importante en referencia a su significación política en el marco del Acuerdo de Cotonú, además de ser un medio suplementario para reforzar las relaciones económicas y culturales e intensificar el diálogo político, incluidos los derechos humanos y las libertades fundamentales.

  Jens Gieseke (PPE), schriftlich. ‒ Das Abkommen über die Befreiung von der Visumpflicht für Kurzaufenthalte ist ein weiterer Schritt zur Vertiefung der wirtschaftlichen und kulturellen Beziehungen.

  Neena Gill (S&D), in writing. ‒ I voted in favour of the short-stay visa waiver agreement between EU and the Federated States of Micronesia, as this constitutes an important step to further develop economic and cultural relations and intensify political dialogues on various issues, including human rights and fundamental freedoms.

  Tania González Peñas (GUE/NGL), por escrito. ‒ Visto el proyecto de Decisión del Consejo (09780/2015) y el acuerdo entre la UE y Micronesia (09779/2015) votamos A FAVOR de esta recomendación al no encontrar motivo en adoptar otra decisión, y estimando positivo dicha decisión. Nos preocupa, no obstante, que dicho país aparezca señalado en diferentes informes como un paraíso fiscal. Por lo tanto, debe de establecerse un especial seguimiento del acuerdo para evitar que la exención de visados de corta duración, suponga una facilidad a la hora de incurrir en prácticas de blanqueo de capitales y evasión fiscal.

  Theresa Griffin (S&D), in writing. ‒ I voted in favour of this report as the signing of the short-stay waiver agreement steps up Europe’s economic and cultural relations and intensifies political dialogue.

  Marian Harkin (ALDE), in writing. ‒ I was happy to support this motion. While European Union trade relations with the Federated States of Micronesia are currently very limited, they have potential for development. The European Union is currently negotiating a comprehensive Economic Partnership Agreement with fourteen Pacific countries, including the Federated States of Micronesia and I believe that this agreement would help strengthen the relationship between the two parties.

  Brian Hayes (PPE), in writing. ‒ I have voted in favour since I have no objections.

  Brice Hortefeux (PPE), par écrit. ‒ Si nous prenons le cas particulier des États fédérés de Micronésie, je ne vois pas de difficulté particulière à lever l’obligation de visa de court séjour, c’est-à-dire de trois mois sur une période de 180 jours, pour les ressortissants de cet État fédéral de plus de 100 000 habitants situé dans l’océan Pacifique.

Les risques migratoires et sécuritaires sont inexistants. Je pense cependant que l’exemption de visa ne doit pas être un automatisme mais l’aboutissement d’une évaluation approfondie de la situation politique, institutionnelle et géostratégique du pays concerné et des répercussions éventuelles qu’une levée de l’obligation de visa peut avoir sur le territoire européen.

Cet examen ne doit pas être uniquement fondé sur les progrès réalisés pendant les années antérieures à cette évaluation mais également tenir compte des risques potentiels d’appel d’air qu’une exemption de visa peut susciter dans le moyen terme comme nous l’avons constaté avec certains pays des Balkans occidentaux. Aussi, je réitère mon soutien à l’adoption rapide du mécanisme de suspension qui rappelle que l’exemption de visa n’est pas un «pass illimité» mais une facilité conditionnée qui répond à certaines exigences.

  Ivan Jakovčić (ALDE), napisan. ‒ Glasao sam za preporuku o nacrtu odluke Vijeća o sklapanju, u ime Unije, Sporazuma između Europske unije i Saveznih Država Mikronezije o ukidanju viza za kratkotrajni boravak (09780/2016 – C8-0388/2016 – 2016/0098(NLE)) kojim se daje suglasnost za sklapanje sporazuma. Odnosi između Europske unije i Saveznih Država Mikronezije uređeni su Sporazumom o partnerstvu između članica Skupine afričkih, karipskih i pacifičkih zemalja, s jedne strane, i Europske unije i njezinih država članica, s druge strane, te se potpisanim sporazumom građanima Europske unije i građanima Saveznih Država Mikronezije omogućava boravak bez vize na području druge ugovorne stranke od najviše 90 dana u bilo kojem razdoblju od 180 dana. Njime se dodatno jačaju gospodarski i kulturni odnosi te se intenzivira politički dijalog o raznim pitanjima, između ostaloga, o ljudskim pravima i temeljnim slobodama.

Savezne Države Mikronezije su prema političkom ustroju demokratska republika potpuno posvećena zaštiti ljudskih prava koja su zajamčena njihovim ustavom. Politički dijalog EU-a i Saveznih Država Mikronezije usmjeren je na zaštitu njihova osjetljivog okoliša, posebno u odnosu na klimatske promjene te zaštitu ljudskih prava i rodnih pitanja.

  Jean-François Jalkh (ENF), par écrit. ‒ Ce rapport relatif à une exemption de visa pour les citoyens de la Micronésie fait courir des risques protéiformes en matière de sécurité. À ce titre, il serait très imprudent pour l’Union européenne de signer un accord qui ne ferait qu’ajouter son poids dans la balance déjà très chargée de la crise migratoire dans nos territoires.

J’ai donc voté contre.

  Petr Ježek (ALDE), písemně. ‒ Sektor služeb Federativních států Mikronésie generuje 74 % jejich HDP. Pokládám za důležité zrušit krátkodobá víza s lhůtou 90 dnů po dobu maximálně 180 po sobě jdoucích dnů mezi Mikronésií a EU vzhledem k tomu, že to usnadní pohyb podnikatelům a investorům. Podpořil jsem tuto dohodu, protože věřím, že zejména v oblasti cestovního ruchu má potenciál stimulovat ekonomiku Mikronésie.

  Philippe Juvin (PPE), par écrit. ‒ J’ai voté en faveur de ce rapport qui prévoit la conclusion d'un accord avec les États fédérés de Micronésie visant à faciliter la délivrance de visas de court séjour.

  Barbara Kappel (ENF), schriftlich. ‒ Ich stimme gegen den Vorschlag, da ich keine Notwendigkeit für die Einführung von visafreien Kurzaufenthalten von Bürgern aus Mikronesien sehe, zumal auch die Kompetenz dafür bei den Mitgliedstaaten selbst liegen sollte.

  Kateřina Konečná (GUE/NGL), písemně. ‒ Na plenárním zasedání jsem hlasovala pro návrh rozhodnutí Rady o uzavření jménem Evropské unie Dohody mezi Evropskou unií a Federativními státy Mikronésie o zrušení vízové povinnosti pro krátkodobé pobyty. Touto dohodou se zavádí režim bezvízového styku pro občany Evropské unie a občany Federativních států Mikronésie, kteří pobývají na území druhé smluvní strany po dobu nejvýše 90 dnů v průběhu jakéhokoli období v délce 180 dnů. Zrušení vízové povinnosti se týká všech kategorií osob cestujících za jakýmkoli účelem, s výjimkou osob cestujících za účelem vykonávání výdělečné činnosti. Tato dohoda představuje konkrétní výsledek prohlubování vztahů mezi Evropskou unií a Federativními státy Mikronésie, které mají v rámci dohody z Cotonou velký politický význam, a je současně dalším prostředkem k posílení hospodářských a kulturních vztahů a prohlubování politického dialogu o různých otázkách, které zahrnují i lidská práva a základní svobody. Bezvízový styk může mít kladný dopad na zjednodušení cest podnikatelů, usnadnění investování a povzbuzení cestovního ruchu.

  Gilles Lebreton (ENF), par écrit. ‒ J’ai voté contre ce rapport car il n’est pas opportun de conclure des accords d’exemption de visa au moment où l’Union européenne a perdu tout contrôle de l’immigration.

  Javi López (S&D), por escrito. – He votado a favor de este informe que permite la exención de visados de corta duración, es decir, en estancias en la Unión Europea de hasta 90 días en un periodo de 180 días, para nacionales de los Estados Federados de Micronesia, microestado archipiélago del Pacifico.

  Mairead McGuinness (PPE), in writing. ‒ I voted in favour of this report which concludes the visa facilitation agreement between the EU and Micronesia.

  Ivana Maletić (PPE), napisan. ‒ Odnosi EU-a i Saveznih Država Mikronezije jačaju od 2000. godine, kada je potpisan Sporazum iz Cotonoua. Ovim Sporazumom o ukidanju viza za kratkotrajni boravak mogu se dodatno ojačati gospodarski i kulturni odnosi, suradnja između poduzetnika i trgovinski odnosi obiju strana. Budući da smatram da je ovaj Sporazum koristan, podržala sam ovu preporuku.

  Vladimír Maňka (S&D), písomne. ‒ Uzavretie dohody s Mikronéziou umožňuje občanom zmluvných krajín cestovať bez víz na územie druhej zmluvnej strany na obdobie najviac 90 dní v rámci akéhokoľvek 180-dňového obdobia. Zrušenie vízovej povinnosti sa vzťahuje na všetky kategórie osôb cestujúcich z akéhokoľvek dôvodu okrem vykonávania platenej činnosti. Mikronézske federatívne štáty patria k demokratickým krajinám, ktoré rešpektujú ľudské práva a nepredstavujú pre Úniu nebezpečenstvo z pohľadu migrácie, bezpečnosti alebo verejného poriadku.

  Νότης Μαριάς (ECR), γραπτώς. ‒ Καταψηφίζω τη σύσταση όσον αφορά το σχέδιο απόφασης του Συμβουλίου για τη σύναψη, εξ ονόματος της Ευρωπαϊκής Ένωσης, της συμφωνίας μεταξύ της Ευρωπαϊκής Ένωσης και των Ομόσπονδων Πολιτειών της Μικρονησίας σχετικά με την απαλλαγή από την υποχρέωση θεώρησης για βραχεία διαμονή, διότι δεν είναι πλήρης και τεκμηριωμένη.

  Dominique Martin (ENF), par écrit. ‒ J’ai voté contre ce texte. Cet accord prévoit l’introduction d’un régime de déplacement, sans obligation de visa, en faveur des citoyens de Micronésie. Ils pourront désormais se rendre sur le territoire des États membres de l’Union européenne sans demander de visa. Cette proposition concerne les courts séjours qui ne dépassent pas 90 jours. Les citoyens des États membres profiteront du même privilège en voyageant en Micronésie.

La libéralisation du régime de visa envisagée par la Commission européenne est dangereuse et comporte des risques sécuritaires. Un manque de contrôle peut augmenter le niveau de la criminalité organisée, du blanchiment d’argent et du trafic de drogue. Par ailleurs, cela peut encourager l’immigration massive.

  Fulvio Martusciello (PPE), in writing. ‒ I voted in favour of the report on the EU—Micronesia Agreement on the short-stay visa waiver. Economically speaking, the visa waiver presents signs of intensifying economic links among businesses even when trade relations are currently limited. Politically speaking, the visa waiver also means enhanced political dialogue between the EU and Micronesia.

  Valentinas Mazuronis (ALDE), raštu. ‒ Pasirašytu susitarimu nustatomas bevizis režimas Europos Sąjungos ir Mikronezijos Federacinių Valstijų piliečiams, vykstantiems į kitos susitariančiosios šalies teritoriją ir ten būnantiems ne ilgiau kaip 90 dienų per bet kurį 180 dienų laikotarpį. Bevizis režimas taikomas visų kategorijų asmenims, vykstantiems į šalį bet kokiais tikslais, išskyrus asmenis, vykstančius dirbti mokamo darbo. Šio susitarimo tikslas turi didelę politinę svarbą Kotonu susitarimo kontekste, taip pat papildoma priemonė siekiant sustiprinti ekonominius bei kultūrinius ryšius ir paskatinti politinį dialogą įvairiais klausimais, įskaitant žmogaus teises ir pagrindines laisves.

  Joëlle Mélin (ENF), par écrit. ‒ L’exemption de visa pour les citoyens de Micronésie présente des risques potentiels au niveau de la sécurité (criminalité organisée, blanchiment d’argent, trafic de drogue, etc.). Il n’est pas opportun de conclure des accords d’exemption de visa au moment où l’UE a perdu tout contrôle de l’immigration. Je me suis donc opposée à ce dossier.

  Nuno Melo (PPE), por escrito. – As relações entre a União Europeia e a Micronésia regem-se pelo Acordo de Parceria entre os Estados de África, das Caraíbas e do Pacífico, por um lado, e a União Europeia e os seus Estados-Membros, por outro, designado «Acordo de Cotonu».

O Acordo assinado prevê um regime de isenção da obrigação de visto para os cidadãos da União Europeia e os nacionais da Micronésia que se desloquem ao território da outra Parte Contratante por um período máximo de 90 dias por cada período de 180 dias.

A isenção de visto diz respeito a todas as categorias de pessoas (titulares de passaportes comuns, diplomáticos, de serviço/oficiais e especiais), independentemente do motivo da estada, com exceção do exercício de uma atividade remunerada.

Daí o meu voto favorável.

  Roberta Metsola (PPE), in writing. ‒ I voted in favour of this agreement. Such short-stay visa waiver programmes are indispensable to increase opportunities for the tourism industry for both partners and to enable business between the EU and the Federated States of Micronesia.

  Louis Michel (ALDE), par écrit. – Je me réjouis de l’approbation donnée par le Parlement européen à l’accord d’exemption de visa entre l’Union européenne et les États fédérés de Micronésie. Cet accord ne manquera pas d’accroitre les liens que nous entretenons avec les États fédérés de Micronésie dans le cadre du partenariat ACP-UE. Tout comme pour d’autres archipels pour lesquels la libéralisation de visa est désormais en vigueur, cet accord devrait permettre de renforcer le dialogue politique notamment sur les questions relatives aux droites de l’homme et au changement climatique. Enfin, je tiens à souligner l’engagement de l’Assemblée parlementaire paritaire ACP-UE dans l’aboutissement de cet accord.

  Marlene Mizzi (S&D), in writing. ‒ I voted in favour of the agreement on the waiver of short-stay visas, which simultaneously represents a concrete outcome on the deepening relations between the European Union and the Federated States of Micronesia – which is highly significant politically in the context of the Cotonou Agreement – and is an additional way of stepping up economic and cultural relations and intensifying political dialogues on various issues, including human rights and fundamental freedoms.

  Csaba Molnár (S&D), írásban. ‒ Az 539/2001/EK rendeletet 2014. május 20-án módosította az Európai Parlament és a Tanács 509/2014/EK számú rendelete, amely a Mikronéziai Szövetségi Államokat azon harmadik országok közé sorolta, amelyeknek polgárai a tagállamok külső határainak átlépésekor mentesek a vízumkötelezettség alól. A Bizottság ezt követően a Tanács fölhatalmazásával tárgyalásokat kezdett az Európai Unió és a Mikronéziai Szövetségi Államok közötti kétoldalú megállapodás megkötése érdekében. A 2016. szeptember 19-én New Yorkban aláírt megállapodás ratifikálásáról a Tanács határozat-tervezetet fogadott el, amelyhez azonban meg kell szereznie a Parlament egyetértését is. Az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság jelentésében azt javasolja, hogy a Parlament értsen egyet a megállapodás megkötésével. Ennek megfelelően szavaztam.

  Bernard Monot (ENF), par écrit. ‒ Cet accord prévoit un régime de déplacement sans obligation de visa en faveur des citoyens de l’Union et des ressortissants des pays tiers concernés qui se rendent sur le territoire de l’autre partie contractante pour un séjour d’une durée maximale de 90 jours sur toute période de 180 jours. La commission LIBE invite cependant la Commission européenne «à observer les possibles développements en ce qui concerne les questions relatives à l’immigration clandestine, l’ordre public et la sécurité, les relations extérieures de l’Union avec le pays tiers concerné y compris, en particulier, des considérations liées au respect des droits de l’homme et des libertés fondamentales». L’exemption de visa présente donc des risques au niveau de la sécurité (criminalité organisée, blanchiment d’argent, trafic de drogue, etc.) et de l’immigration. On doit se demander s’il est opportun de conclure des accords d’exemption de visa au moment où le risque d’attentats terroristes est réel et où l’Union européenne a perdu tout contrôle de l’immigration de masse. Vote défavorable.

  Cláudia Monteiro de Aguiar (PPE), por escrito. ‒ Com a alteração do Regulamento (CE) n.º 539/2001 pelo Regulamento (UE) n.º 509/2014 do Parlamento Europeu e do Conselho, os Estados Federados da Micronésia foram transferidos para o anexo II, lista dos países terceiros cujos nacionais estão isentos da obrigação de visto para transporem as fronteiras externas dos Estados—Membros. O Regulamento (CE) n.º 539/2001 alterado aplica-se a todos os Estados-Membros, com exceção da Irlanda e do Reino Unido.

Após a adoção do referido regulamento, em 20 de maio de 2014, o Conselho adotou uma decisão em que autoriza a Comissão a encetar negociações com vista à celebração de um acordo bilateral entre a UE e os Estados Federados da Micronésia.

O Acordo assinado prevê um regime de isenção da obrigação de visto para os cidadãos da UE e os cidadãos dos Estados Federados da Micronésia que se desloquem ao território da outra Parte Contratante por um período máximo de 90 dias por cada período de 180 dias.

A isenção de visto diz respeito a todas as categorias de pessoas (titulares de passaportes comuns, diplomáticos, de serviço/oficiais e especiais), independentemente do motivo da estada, com exceção do exercício de uma atividade remunerada.

Pelo exposto, sou favorável à celebração do Acordo.

  Sophie Montel (ENF), par écrit. ‒ L'exemption de visa proposée pose des risques au niveau de la sécurité (criminalité organisée, blanchiment d'argent, trafic de drogue, etc.). Il n'est pas opportun de voter ce genre d'accord alors qu'on constate chaque jour que l'UE n'arrive pas à contrôler les flux migratoires. Je vote contre ce texte.

  Nadine Morano (PPE), par écrit. ‒ J’ai voté en faveur de ce rapport qui prévoit, de manière réciproque et pour des séjours de courte durée, un régime de déplacement sans obligation de visa en faveur des citoyens de l’Union européenne et des ressortissants de Micronésie. Cet accord permettra de renforcer les liens économiques et culturels qui unissent ces pays à notre continent.

  József Nagy (PPE), írásban. ‒ Az Európai Unió már számos országgal kötött vízummentességi megállapodást. Pozitív hatásukat elsősorban a gazdasági és kulturális kapcsolatok elmélyítésében tapasztaljuk, ugyanakkor fontos szerepet játszanak a beruházások és idegenforgalom fellendítésében is. A vízummentesség bármely 180 napos időszakon belül, legfeljebb 90 napig tartó utazásra érvényes. A decemberi mini plenáris során öt új országgal készülő egyezség megkötését hagytuk jóvá, köztük a Mikronéziai Szövetségi Államok.

  Victor Negrescu (S&D), in writing. ‒ The Cotonou Agreement was signed in June 2000 by EU Member States and the African, Caribbean and Pacific Group of States and was concluded for a 20-year period, until 2020, making it the most comprehensive partnership agreement between developing countries and the EU. I have voted for this report on the waiver of short-stay visas for citizens of the EU and Micronesia when travelling to each other’s territory for a maximum period of 90 days in any 180-day period. This will step up economic and cultural relations and intensify the political dialogue on a wide range of issues like fundamental freedoms and human rights.

  Момчил Неков (S&D), в писмена форма. ‒ Европейската комисия и респективно Европейският съюз проявяват непоследователност относно визовата политика. Моите съграждани са жертва на това, защото някои страни като Канада и САЩ все още ни дискриминират що се касае до безвизовата им политика.

Въздържах се да дам своята подкрепа за споразумението между ЕС и Микронезия за премахване на визите за краткосрочно пребиваване, защото не одобрявам начина, по който Европейската комисия провежда визовата политика на ЕС и това, че пренебрегва решенията на Съда на ЕС по някои въпроси, които я задължават да стори това.

Пример за това е решението по дело С-88/14 от 16.7.2015 г., съобразно което Европейската комисия е длъжна да предложи въвеждане на визи за държавите, които не прилагат пълна визова реципрочност с всички страни на ЕС. Европейската комисия не стори това и не предложи визи за гражданите на САЩ и Канада, които продължават да дискриминират моите съграждани.

  Liadh Ní Riada (GUE/NGL), in writing. – I supported this file as we support the relaxation of certain travel restrictions providing the state in question possesses a solid human rights record.

  Franz Obermayr (ENF), schriftlich. ‒ Ich habe mich gegen diesen Bericht ausgesprochen, da ich keine Notwendigkeit für die Befreiung von der Visumpflicht für Kurzaufenthalte sehe. Des Weiteren sollen die Kompetenzen bei den Mitgliedsstaaten liegen.

  Urmas Paet (ALDE), kirjalikult. ‒ Toetasin. Leping on täiendav vahend majandus- ja kultuurisuhete tihendamiseks ning intensiivsema poliitilise dialoogi pidamiseks mitmesugustel teemadel, sealhulgas inimõigused ja põhivabadused.

  Δημήτρης Παπαδάκης (S&D), γραπτώς. ‒ Η συμφωνία απαλλαγής από την υποχρέωση θεώρησης για βραχεία διαμονή αποτελεί χειροπιαστό αποτέλεσμα της εμβάθυνσης των σχέσεων μεταξύ της Ευρωπαϊκής Ένωσης και των Ομόσπονδων Πολιτειών της Μικρονησίας και συνιστά ένα συμπληρωματικό μέσο ενίσχυσης των οικονομικών και πολιτιστικών σχέσεων και εντατικοποίησης του πολιτικού διαλόγου για διάφορα ζητήματα, συμπεριλαμβανομένων των ανθρωπίνων δικαιωμάτων και των θεμελιωδών ελευθεριών.

Παρατηρείται ότι η συμφωνία απαλλαγής από την υποχρέωση θεώρησης θα έχει θετικό αντίκτυπο, αφού έτσι απλοποιεί τις ταξιδιωτικές διαδικασίες για τους επιχειρηματίες, διευκολύνει τις επενδύσεις και ενισχύει τον τουρισμό.

Η απαλλαγή από την υποχρέωση θεώρησης συνιστά ένα μη αμελητέο μέσο για την αμοιβαία προσέγγιση των λαών της Ευρώπης και του Ειρηνικού. Η συμφωνία απαλλαγής από την υποχρέωση θεώρησης επιτρέπει στους πολίτες όχι μόνο να επωφεληθούν πλήρως της εταιρικής σχέσης ΑΚΕ-ΕΕ αλλά επίσης και να συμμετάσχουν σ’ αυτή ταξιδεύοντας με μειωμένο οικονομικό και πρακτικό κόστος.

  Aldo Patriciello (PPE), per iscritto. ‒ Ho votato a favore della proposta dei miei colleghi poiché ritengo che la conclusione dell'accordo di esenzione dal visto per soggiorni di breve durata rappresenta sia l'esito concreto dell'approfondimento delle relazioni tra l'Unione europea e gli Stati federati di Micronesia, sia un ulteriore strumento per rafforzare le relazioni economiche, culturali e intensificare il dialogo politico su diverse questioni, tra cui i diritti umani e le libertà fondamentali.

Inoltre, tale accordo favorisce anche gli imprenditori in quanto semplifica le loro condizioni di viaggio e gli investimenti stimolando, allo stesso tempo, il turismo. Inoltre, come politico ritengo che il rapporto commerciale tra l'UE e gli Stati federati di Micronesia ha grandi potenzialità di sviluppo.

Pertanto ho espresso voto positivo

  Eva Paunova (PPE), in writing. – I voted in favour of this agreement because it takes into account the situation of Member States which do not apply the Schengen acquis in full. The agreement also provides for visa-free travel for the citizens of the European Union and for the citizens of the Federated States of Micronesia when travelling to the territory of the other Contracting Party for a maximum period of 90 days in any 180-day period. The visa waiver covers all categories of persons (ordinary, diplomatic, service/official and special passport holders) travelling for all kinds of purposes, except for the purpose of carrying out a paid activity.

  Marijana Petir (PPE), napisan. – Ovim sporazumom o ukidanju viza za kratkotrajni boravak dodatno se jačaju gospodarski i kulturni odnosi te se intenzivira politički dijalog između Europske unije i Saveznih država Mikronezije. Ovaj Sporazum o ukidanju viza za kratkotrajni boravak konkretan je rezultat napora u produbljivanju odnosa između Europske unije i Saveznih Država Mikronezije te ima veliku političku težinu u okviru Sporazuma iz Cotonoua. Njime se također dodatno jačaju gospodarski i kulturni odnosi te se intenziviraju politički dijalozi o raznim pitanjima, između ostaloga, o ljudskim pravima i temeljnim slobodama. Gospodarstvo Saveznih Država Mikronezije prvenstveno se temelji na uslužnom sektoru, koji čini 74 % njihova BDP-a, te turističkom sektoru u usponu. Iako su trgovinski odnosi Europske unije sa Saveznim Državama Mikronezije trenutačno vrlo ograničeni, ima potencijala za njihov razvoj. Europska unija trenutačno pregovora o sklapanju sveobuhvatnog Sporazuma o partnerstvu s četrnaest zemalja pacifičke regije, među kojima su i Savezne Države Mikronezije. Liberalizacijom viznog sustava pojednostavit će se putovanja poduzetnicima, olakšati ulaganja te ojačati gospodarske veze među poduzećima. Ovim će se sporazumom također potaknuti razvoj turizma te dati novi poticaj gospodarstvu u cjelini.

  Tonino Picula (S&D), napisan. ‒ Sporazum o ukidanju viza za kratkotrajni boravak ima veliki politički značaj u okviru Sporazuma iz Cotonoua te je rezultat napora u produbljivanju odnosa između Europske unije i Saveznih Država Mikronezije. Pacifička je demokracija potpuno posvećena zaštiti ljudskih prava te imamo dobru komunikaciju kada je riječ o zaštiti njihova osjetljivog okoliša, posebno u odnosu na klimatske promjene, no na trgovinskom polju odnosi EU-a sa Saveznim Državama Mikronezije su i dalje vrlo ograničeni te potencijal za njihov razvoj treba iskoristiti. Sporazum će tako imati pozitivan gospodarski učinak jer će pojednostaviti putovanja poduzetnicima, olakšati ulaganja i razvoj turističkog sektora. To jačanje gospodarskih i kulturnih odnosa dodatno će intenzivirati politički dijalog o pitanjima koja su prioritetna za Uniju. Kad je riječ o mobilnosti, Savezne Države Mikronezije ne predstavljaju nikakvu prijetnju ni u smislu nezakonite migracije ni u smislu sigurnosti i javnog reda. Sporazum je dodatan dokaz našeg angažmana kad je riječ o toj regiji kako bi se ostvarilo bolje partnerstvo te je bitan čimbenik u približavanju europskih građana i građana pacifičke regije. Građani obiju regija moći će ostvarivati punu i konkretnu korist od partnerstva između AKP-a i EU-a. Želim naglasiti nužnost potpunog reciprociteta pri ukidanju viza i time jednako postupanje prema svim građanima.

  João Pimenta Lopes (GUE/NGL), por escrito. ‒ Este acordo prevê um regime de isenção da obrigação de visto para os cidadãos da União Europeia e os nacionais dos Estados Federados da Micronésia que se desloquem ao território da outra Parte Contratante por um período máximo de 90 dias por cada período de 180 dias.

A isenção de visto diz respeito a todas as categorias de pessoas (titulares de passaportes comuns, diplomáticos, de serviço/oficiais e especiais), independentemente do motivo da estada, com exceção do exercício de uma atividade remunerada.

Votamos a favor.

  Miroslav Poche (S&D), písemně. ‒ Podpořil zrušení vízové povinnosti pro krátkodobé pobyty pro občany Evropské unie a občany Mikronésie. Tato dohoda umožní pobývat občanům EU a Mikronésie na území druhé smluvní strany po dobu nejvýše 90 dnů během jakéhokoli období 180 dnů. Hospodářství Federativních států Mikronésie je založeno především na odvětví služeb, které se na HDP podílí ze 74 %. Věřím, že zavedení bezvízového režimu pro krátkodobé pobyty ulehčí cestování podnikatelům, usnadní investování, povzbudí cestovní ruch a posílí ekonomické vazby mezi podniky. Mikronésie navíc klade důraz na lidská práva, která jsou zaručena ústavou země.

  Tomasz Piotr Poręba (ECR), na piśmie. ‒ Umowa w sprawie ułatwień wizowych ma na celu zapewnienie obywatelom stron umowy (UE oraz ww. krajów) ruchu bezwizowego przez okres nieprzekraczający 90 dni w każdym okresie 180-dniowym. System bezwizowy obejmowałby wszystkie kategorie osób. Oczekuje się, że umowa wywrze pozytywne skutki gospodarcze dla tych pięciu krajów i zwiększy siłę nacisku UE, zwłaszcza w obszarze praw człowieka. Skutki dla UE będą najprawdopodobniej minimalne, gdyż liczba ludności tych krajów jest niewielka. Wielka Brytania i Irlandia nie uczestniczą w tych umowach. Niniejszym poparłem umowę

  Franck Proust (PPE), par écrit. ‒ J’ai voté en faveur de ce rapport relatif à l’exemption de visa sur les territoires de l’UE et des États fédérés de Micronésie. Cette exemption concerne tous les voyageurs des deux zones, pour une durée de 90 jours, quel que soit le motif. Elle exclut cependant les personnes souhaitant exercer une activité rémunérée. Cet accord ouvre une nouvelle étape dans notre rapprochement. Cela reste primordial à l'heure où l'Europe négocie un accord de partenariat économique global avec les États fédérés de Micronésie.

  Julia Reid (EFDD), in writing. ‒ UKIP MEPs voted against this legislative consent vote. UKIP does not support the EU concluding agreements with third countries, particularly when this concerns the movement of people.

  Inmaculada Rodríguez-Piñero Fernández (S&D), por escrito. – El Acuerdo firmado, que entró en vigor de manera provisional el 19 de septiembre de 2016, establece un régimen de desplazamiento sin obligación de visado en favor de los ciudadanos de la Unión Europea y los nacionales de los Estados Federados de Micronesia que viajen a territorio de la otra Parte Contratante por un período máximo de 90 días en el plazo de 180 días.

Aunque las relaciones comerciales entre la Unión y los Estados Federados de Micronesia son actualmente muy limitadas, tienen potencial desarrollo. Con el presente Acuerdo se refuerzan las relaciones en el marco del Acuerdo de Cotonú, al que se adhirieron los Estados Federados de Micronesia en el año 2000, incrementando el diálogo político y fortaleciendo las relaciones económicas y culturales. Por ello, he votado a favor.

  Claude Rolin (PPE), par écrit. ‒ J’ai voté en faveur de la résolution législative du Parlement européen du 1er décembre 2016 sur le projet de décision du Conseil concernant la conclusion, au nom de l'Union, de l'accord entre l'Union européenne et les États fédérés de Micronésie relatif à l'exemption de visa de court séjour. Ayant suivi les travaux à ce sujet au sein de la Commission compétente, j’en suis arrivé à la conclusion que cette exemption de visa de court séjour se justifie pleinement.

  Bronis Ropė (Verts/ALE), raštu. ‒ Susitarimas su Mikronezija dėl vizų režimo supaprastinimo – sveikintinas ir reikalingas žingsnis. Šiuo susitarimu palengvinamos kelionės tiek ES piliečiams, tiek ir Mikronezijos gyventojams. Klausimas iš tiesų nėra kontroversiškas, nes iki šiol bevizis režimas tarp ES ir Mikronezijos vyko be didesnių sutrikimų, galinčių pateikti argumentų prieš šio susitarimo pratęsimą ir išplėtimą.

  Fernando Ruas (PPE), por escrito. ‒ Esta proposta de recomendação visa conceder a isenção de vistos para os cidadãos da União Europeia (UE) e reciprocamente para os cidadãos da Micronésia que se desloquem para o território da outra parte contratante por um período máximo de 90 dias em cada período de 180 dias.

Os Estados Federados da Micronésia constituem uma república democrática, empenhada no respeito dos Direitos Humanos já consagrados na sua Constituição. O diálogo político entre as partes tem-se centrado nas alterações climáticas, na defesa dos direitos humanos e nas questões relativas à igualdade de género.

Este acordo permitirá reforçar as relações políticas e diplomáticas entre ambas as partes, desenvolvendo igualmente as limitadas relações comerciais e o reforço das relações económicas e culturais.

Estando a economia da Micronésia essencialmente assente no setor dos serviços (74% do seu PIB), e tendo o setor do turismo registado uma forte expansão nos últimos anos, este acordo viabilizará as condições de viagens para os empresários, facilitando os investimentos e dinamizando o turismo local.

À semelhança de outros relatórios relativos a isenção de vistos hoje aprovados com países terceiros, também neste o meu voto foi favorável.

  Maria Lidia Senra Rodríguez (GUE/NGL), por escrito. ‒ La libertad de movimiento es un derecho fundamental de todas las personas que actualmente no se respeta en una Unión con una política migratoria cada día más agresiva. Por ello, apoyamos esto acuerdo que permitirá viajar sin visado a la Unión Europea a los ciudadanos y ciudadanas de los Estados Federados de Micronesia y viceversa, un acuerdo que nos gustaría que se hiciera extensivo a otros países, particularmente los que viven situaciones de conflicto que están obligando a huir a millares de personas.

  Remo Sernagiotto (ECR), per iscritto. – L'accordo che il Parlamento europeo ha approvato oggi stabilisce nuove disposizioni per l'esenzione del visto per i cittadini dell'Unione e per i cittadini degli Stati federali di Micronesia che si recano nel territorio dell'altra parte contraente per un soggiorno di breve durata fino a un massimo di 90 giorni. L'esenzione dal visto riguarda tutte le categorie di persone (titolari di un passaporto ordinario, diplomatico, di servizio, ufficiale o speciale) indipendentemente dal motivo della permanenza.

Questo accordo rappresenta il coronamento dell'approfondimento delle relazioni tra l'Unione europea e tale paese, nonché un ulteriore strumento volto a rafforzare le relazioni economiche, turistiche e culturali ed, infine, servirà a intensificare il dialogo politico tra le parti.

  Jill Seymour (EFDD), in writing. ‒ I voted against this legislative consent vote. UKIP does not support the EU concluding agreements with third countries, particularly when this concerns the movement of people.

  Siôn Simon (S&D), in writing. ‒ Today I voted in favour of this report, as the signing of the short stay waivers steps up Europe’s economic and cultural relations and intensifies political dialogue.

  Branislav Škripek (ECR), písomne. ‒ Podporujem spoluprácu EÚ s krajinami tichomorského regiónu. Táto dohoda, ktorá je predmetom uznesenia, umožňuje občanom Európskej únie a občanom Mikronézskych federatívnych štátov cestovať bez víz na územie druhej zmluvnej strany na obdobie najviac 90 dní v rámci akéhokoľvek 180-dňového obdobia. To predstavuje aj výrazný pokrok v oblasti pravidelnejšieho a posilneného politického dialógu, ktorý sa zameriava na ochranu zraniteľného životného prostredia, a to najmä v súvislosti so zmenou klímy na jednej strane a ochranou ľudských práv. EÚ v súčasnosti rokuje o komplexnej dohode o hospodárskom partnerstve so 14 krajinami tichomorského regiónu, do ktorého patria aj Mikronézske federatívne štáty. Preto som hlasoval za.

  Davor Škrlec (Verts/ALE), napisan. ‒ Pozitivno sam glasovao za ovo izvješće, no ovo obrazloženje glasovanja nastaje kao kritika postojećem sustavu vrednovanja rada zastupnika u Europskom parlamentu isključivo na osnovu statističkog broja parlamentarnih aktivnosti potenciranog u Hrvatskoj, a koji zapravo ne odražava stvarnu kvalitetu i količinu rada, učinkovitost te ponajviše uspjeh zastupničkog djelovanja.

  Monika Smolková (S&D), písomne. ‒ Pre spoluprácu členských krajín EÚ a krajín v Afrike, Karibiku a Tichomorí bol vytvorený právny rámec v roku 2000 v podobe Dohody z Cotonou. Mikronézske federatívne štáty sa podieľajú na spolupráci s EÚ v oblasti posilnenia kultúrnych a hospodárskych vzťahov ako aj na vedení dialógu o ochrane ľudských práv a základných slobôd. Odstránenie vízovej povinnosti by podľa môjho názoru pozitívne pôsobilo na vývoj partnerstva EÚ a Mikronézskymi federatívnymi štátmi. Zdôrazňujem, že bezvízový styk sa bude týkať len pobytov v dĺžke 90 dní za obdobie 180 dní a osôb cestujúcich s iným dôvodom ako vykonávanie ekonomickej činnosti. Dôležitý je aj faktor vysokej dôvery v žiadateľov o víza, ako aj nízka miera zamietnutia víz, či fakt že v rokoch 2014 a 2015 nebol žiaden občan Mikronézskych federatívnych štátov zatknutý z dôvodu nedovoleného pobytu v EÚ. Z týchto dôvodov som dohodu podporila a verím, že prispeje k väčšej kultúrnej a ekonomickej výmene medzi EÚ a Mikronéziou.

  Igor Šoltes (Verts/ALE), pisno. ‒ Sporazum o partnerstvu med članicami skupine afriških, karibskih in pacifiških držav na eni strani ter Evropsko unijo in njenimi državami članicami na drugi oziroma tako imenovani sporazum iz Cotonuja ureja odnose med EU in Mikronezijo, medtem ko Sporazum o odpravi vizumske obveznosti za kratkoročno bivanje te odnose še bolj poglablja in dodatno krepi vezi med podpisnicami sporazuma.

Glede na sporazum Mikronezija spada med države, katerih državljani so izvzeti iz vizumske obveznosti pri prehodu zunanjih meja držav članic. Vsi državljani Mikronezije lahko ne glede na namen potovanja, razen če opravljajo plačano delo, brez vizumov potujejo na ozemlje države pogodbenice za največ 90 dni v 180-dnevnem obdobju.

Gospodarstvo Mikronezije temelji predvsem na storitvah, povezanih s turizmom. Sporazum pa naj bi po mnenju poročevalke turizem še dodatno okrepil in spodbudil trgovino. Poleg tega naj bi se poenostavili pogoji za poslovna potovanja in okrepile gospodarske povezave med podjetji.

Ker priporočilo poudarja, da je v okviru razvojnega sodelovanja sporazum lahko tudi dodatno sredstvo za okrepitev gospodarskih in kulturnih odnosov ter poglobitev političnega dialoga na področju človekovih pravic in temeljnih svoboščin, sem ga pri glasovanju podprl.

  Ivan Štefanec (PPE), písomne. ‒ Tým, že občania Mikronézskych federatívnych štátov nepredstavujú žiadnu vážnu hrozbu pre ciele migračnej politiky, bezpečnosť a vnútorný poriadok EÚ, javí sa byť na mieste uzatvoriť s touto krajinou dohodu o zrušení vízovej povinnosti pri krátkodobých pobytoch. Podmienky bezvízového cestovania stanovené v tomto dokumente sú upravené rovnako ako v iných dohodách rovnakého druhu, ktoré EÚ uzatvorila s inými štátmi. Táto dohoda by mala predstavovať úspešné zavŕšenie jednej z etáp prehlbovania vzťahov medzi EÚ a Mikronézskymi federatívnymi štátmi a umožniť obom stranám pokračovať v ich ďalšom prehlbovaní.

  Beatrix von Storch (EFDD), schriftlich. ‒ Bei der Entschließung des EU-Parlaments zu dem Entwurf eines Beschlusses des Rates über den Abschluss – im Namen der Union – des Abkommens zwischen der Europäischen Union und den Föderierten Staaten von Mikronesien über die Befreiung von der Visumpflicht für Kurzaufenthalte habe ich mich enthalten.

Dieses Abkommen über die Befreiung von der Visumpflicht für Kurzaufenthalte ist ein greifbares Ergebnis der Vertiefung der Beziehungen zwischen der Europäischen Union und den Föderierten Staaten von Mikronesien – was im Rahmen des Cotonou-Abkommens politisch sehr bedeutsam ist – sowie ein zusätzliches Instrument zur Stärkung der wirtschaftlichen und kulturellen Beziehungen und zur Intensivierung des politischen Dialogs über verschiedene Fragen, einschließlich der Menschenrechte und Grundfreiheiten. Nichts spricht gegen diese Visabefreiung an sich. Ich lehne jedoch ab, dass die EU für Visafragen zuständig ist.

  Dubravka Šuica (PPE), napisan. ‒ Ovaj Sporazum o ukidanju viza za kratkotrajni boravak rezultat je napora u produbljivanju odnosa između Europske unije i Saveznih Država Mikronezije te ima veliki politički značaj u okviru Sporazuma iz Cotonoua. Potpisanim Sporazumom građanima Europske unije i građanima Saveznih Država Mikronezije omogućava se boravak bez vize na državnom području druge ugovorne stranke od najviše 90 dana u bilo kojem razdoblju od 180 dana. Vize se ukidaju za sve kategorije osoba (nositelje običnih, diplomatskih, službenih ili posebnih putovnica) koje ne putuju u svrhu obavljanja plaćene aktivnosti. Liberalizacijom viznog sustava pojednostavit će se putovanja poduzetnicima, olakšati ulaganja te ojačati gospodarske veze među poduzećima.

Prihvaćam ovaj Sporazum jer ima veliki politički značaj, a njime se i dodatno jačaju gospodarski i kulturni odnosi te se intenzivira politički dijalog o raznim pitanjima, među ostalim i o ljudskim pravima i temeljnim slobodama. Također, državljani Saveznih Država Mikronezije nisu predali nijedan zahtjev za azil i ne predstavljaju nikakvu prijetnju u smislu nezakonite migracije ili migracijskih tokova ni u smislu sigurnosti i javnog reda.

  Patricija Šulin (PPE), pisno. ‒ Glasovala sem za priporočilo o osnutku sklepa Sveta o sklenitvi, v imenu Unije, Sporazuma med Evropsko unijo in Federativnimi državami Mikronezije o odpravi vizumske obveznosti za kratkoročno bivanje.

S podpisanim sporazumom med Evropsko unijo in Federativnimi državami Mikronezije bomo državljanom obeh podpisnic omogočili za največ 90 dni potovanja brez vizumov, vendar brez možnosti opravljanja plačanega dela.

Kljub temu, da že obstajajo trgovinski odnosi med EU in državami Mikronezije, imajo le ti velik potencial in še veliko prostora za napredek. S sklenjenim sporazumom se bomo zagotovo približali napredku v odnosih med obema podpisnicama.

  Ελευθέριος Συναδινός (NI), γραπτώς. ‒ Η συμφωνία απαλλαγής από την υποχρέωση θεώρησης για βραχεία διαμονή μεταξύ ΕΕ-Μικρονησίας δεν συνιστά συμπληρωματικό μέσο ενίσχυσης των οικονομικών και πολιτιστικών σχέσεων και εντατικοποίησης του πολιτικού διαλόγου για διάφορα ζητήματα, συμπεριλαμβανομένων των ανθρωπίνων δικαιωμάτων.

  Tibor Szanyi (S&D), írásban. ‒ Szavazatommal támogattam, hogy az Európai Parlament adja egyetértését ahhoz, hogy az Európai Unió nevében a Tanács Mikronéziával megállapodást írjon alá a valamennyi útlevél-kategóriára érvényes, rövid távú tartózkodásra vonatkozó vízummentesség kölcsönös biztosításáról. Az előterjesztés mérlegelése során tekintettel voltam arra, hogy ez a lépés megfelel az EU és az ACP-országok viszonyát szabályozó cotonoui egyezményben foglalt szándékoknak és céloknak, elősegítheti a szerény, de ígéretes gazdasági és kereskedelmi kapcsolatok, a turizmus fejlesztését és ezzel hozzájárulhat az Unió fejlesztéspolitikai céljainak megvalósításához a térségben. Figyelembe vettem, hogy Mikronézia demokratikus állam, lakosságának teljes mértékben biztosítja az emberi jogok érvényesülését, s egyúttal méltányoltam azt a fontos hozzájárulást is, amelyet az ACP–EU parlamenti delegáció révén az EP játszott a vízummentességi megállapodás létrehozásának folyamatában.

  Claudia Țapardel (S&D), în scris. – Pe baza Acordului de parteneriat UE-ACP, semnat în 2000 la Cotonou, Uniunea Europeană și-a propus, în ultimii ani, să intensifice relațiile cu țările din aceste regiuni. O modalitate foarte concretă în acest sens este desfășurarea de negocieri în vederea eliminării vizelor de scurtă ședere pentru resortisanții acestor țări. Statele Federate ale Microneziei sunt una dintre țările cu care UE dorește o consolidare a relațiilor economice și culturale și o intensificare a dialogului politic pe diverse teme. În prezent, Micronezia dispune de un sistem politic democratic, care respectă drepturile omului și egalitatea de gen, iar relația cu UE presupune, în general, cooperarea în domeniul combaterii schimbărilor climatice și al protejării mediului natural. Întrucât rata de refuz al vizelor pentru resortisanții acestui mic stat din Oceanul Pacific este foarte scăzută, există potențialul eliminării de către UE a vizelor de scurtă ședere pentru cetățenii micronezieni. Acest lucru va fi benefic pentru intensificarea relațiilor economice dintre cele două părți, în special pentru dezvoltarea sectorului turistic. Parlamentul European este instituția care poate decide în favoarea consolidării acestui tip de relații. Susțin adoptarea acestei recomandări.

  Marc Tarabella (S&D), par écrit. ‒ Les relations entre l’Union européenne et cet État sont régies par l’accord de partenariat entre les membres du groupe des États d'Afrique, des Caraïbes et du Pacifique, d'une part, et l'Union européenne et ses États membres, d'autre part, appelé «Accord de Cotonou».

S'agissant de la mise en œuvre et du suivi de l'accord, le Parlement, par ce texte, invite la Commission européenne à observer les possibles développements en ce qui concerne les critères qui ont initialement conduit au transfert de l'annexe I vers l'annexe II du règlement n° 509/2014. Ces critères incluent non seulement l’immigration clandestine, l’ordre public et la sécurité, mais aussi les relations extérieures de l’Union avec le pays tiers concerné y compris, en particulier, des considérations liées au respect des droits de l’homme et des libertés fondamentales.

  Ivica Tolić (PPE), in writing. ‒ Podržavam Prijedlog rezolucije o sporazumu između Europske unije i Saveznih Država Mikronezije o ukidanju viza za kratkotrajni boravak. Ovaj Sporazum o ukidanju viza za kratkotrajni boravak rezultat je napora u produbljivanju odnosa između Europske unije i Saveznih Država Mikronezija te ima veliki politički značaj. Njime se također dodatno jačaju gospodarski i kulturni odnosi te se intenzivira politički dijalog o raznim pitanjima, između ostaloga, o ljudskim pravima i temeljnim slobodama. Ovo omogućuje putovanje bez vize za građane EU-a i Saveznih Država Mikronezije kada putuju na lokaciju druge ugovorene strane na maksimalno 90 dana u bilo kojem periodu od 180 dana.

  Ruža Tomašić (ECR), napisan. ‒ Ovim sporazumom omogućuje se građanima Europske unije i građanima Saveznih Država Mikronezije boravak bez vize na području druge ugovorne stranke od najviše 90 dana u bilo kojem razdoblju od 180 dana za sve kategorije osoba koje ne putuju u svrhu obavljanja plaćene aktivnosti.

Liberalizacijom viznog sustava pojednostavit će se putovanja poduzetnicima, olakšati ulaganja i ojačati gospodarske veze među poduzećima te će se intenzivirati politički dijalozi o raznim pitanjima, između ostaloga, o ljudskim pravima i temeljnim slobodama. Prema dostupnim podacima, tijekom 2014. i 2015. godine nije zabilježen nijedan slučaj uhićenja državljana Saveznih Država Mikronezije zbog nezakonitog boravka u Europskoj uniji te nije bilo zabrane ulaska na vanjskim granicama ili odluka o vraćanju državljana Mikronezije. Prema tome, vidljivo je da ta država ne predstavlja prijetnju u pogledu nezakonite migracije, sigurnosti i javnog reda. Budući da je izuzeće od obveze posjedovanja vize bitan čimbenik u približavanju europskih građana i građana pacifičke regije, podržala sam ovaj sporazum.

  Romana Tomc (PPE), pisno. ‒ Osnutek zakonodajne resolucije Evropskega parlamenta o osnutku sklepa Sveta o sklenitvi, v imenu Unije, Sporazuma med Evropsko unijo in Federativnimi državami Mikronezije o odpravi vizumske obveznosti za kratkoročno bivanje sem podprla.

Odnose med Evropsko unijo in Federativnimi državami Mikronezije ureja sporazum iz Cotonouja. Med Evropsko unijo in Federativnimi državami Mikronezije je v letu 2016 prišlo do podpisa dvostranskega sporazuma, ki državljanom Evropske unije in državljanom Federativnimi državami Mikronezije omogoča potovanje brez vizumov na ozemlje druge pogodbenice za največ 90 dni v katerem koli 180-dnevnem obdobju.

Evropska unija trenutno vodi pogajanja o celovitem sporazumu o gospodarskem partnerstvu s 14 pacifiškimi državami, med katerimi so tudi Federativne države Mikronezije, tako da bi sporazum lahko olajšal pogajanja. Sporazum bo prinesel krepitev gospodarskih in kulturnih odnosov.

Več bo poslovnih potovanj, pospešile se bodo naložbe, okrepile se bodo gospodarske povezave, omogočen bo zagon turizma in razvoj trgovine.

  Estefanía Torres Martínez (GUE/NGL), por escrito. ‒ Visto el proyecto de Decisión del Consejo (09780/2015) y el acuerdo entre la Unión Europea y los Estados Federados de Micronesia (09779/2015), voto a favor de esta recomendación al no encontrar motivo en adoptar otra decisión, y estimando positivo dicha decisión. Me preocupa, no obstante, que dicho país aparezca señalado en diferentes informes como un paraíso fiscal. Por lo tanto, debe de establecerse un especial seguimiento del Acuerdo para evitar que la exención de visado de corta duración, suponga una facilidad a la hora de incurrir en prácticas de blanqueo de capitales y evasión fiscal.

  Mylène Troszczynski (ENF), par écrit. ‒ Cet accord prévoit un régime de déplacement sans obligation de visa en faveur des citoyens de l’Union et des ressortissants de ce pays qui se rendent sur le territoire de l’autre partie contractante pour un séjour d’une durée maximale de 90 jours sur toute période de 180 jours.

Ce rapport est accompagné d’une justification succincte précisant qu'il constitue un aboutissement dans l'approfondissement des relations bilatérales revêtant une signification politique forte dans le cadre de l'Accord de Cotonou.

La commission LIBE invite cependant la Commission européenne «à observer les possibles développements en ce qui concerne les questions relatives à l’immigration clandestine, l’ordre public et la sécurité, les relations extérieures de l’Union avec ce pays y compris, en particulier, des considérations liées au respect des droits de l’homme et des libertés fondamentales».

L’exemption de visa présente donc des risques au niveau de la sécurité (criminalité organisée, blanchiment d’argent, trafic de drogue, etc.) et de l’immigration. On doit se demander s’il est opportun de conclure des accords d’exemption de visa au moment où le risque d’attentats terroristes est réel et où l’Union européenne a perdu tout contrôle de l’immigration de masse.

Je vote contre.

  Kazimierz Michał Ujazdowski (ECR), na piśmie. ‒ Omawiana umowa w sprawie ułatwień wizowych ma na celu zapewnienie obywatelom Mikronezji ruchu bezwizowego z UE na okres maksymalnie 90 dni w 180-dniowym okresie czasu. System bezwizowy obejmowałby wszystkie kategorie osób. Oczekuje się, że umowa wywrze pozytywne skutki gospodarcze dla tego kraju i zwiększy współpracę z UE, zwłaszcza w obszarze praw człowieka. Skutki dla UE będą najprawdopodobniej minimalne ze względu na niewielką liczbę ludności Mikronezji, dlatego poparłem proponowaną umowę.

  István Ujhelyi (S&D), írásban. ‒ Az Európai Unió és a Mikronéziai Szövetségi Államok közötti kapcsolatokat az egyrészről az afrikai, karibi és csendes-óceáni államok csoportjának tagjai, másrészről az Európai Unió és tagállamai között létrejött partnerségi megállapodás (Cotonoui Megállapodás) szabályozza. A mostani javaslatot támogattam.

  Miguel Urbán Crespo (GUE/NGL), por escrito. ‒ Visto el proyecto de Decisión del Consejo (09780/2015) y el acuerdo entre la Unión Europea y los Estados Federados de Micronesia (09779/2015), voto a favor de esta recomendación al no encontrar motivo en adoptar otra decisión, y estimando positivo dicha decisión. Me preocupa, no obstante, que dicho país aparezca señalado en diferentes informes como un paraíso fiscal. Por lo tanto, debe de establecerse un especial seguimiento del Acuerdo para evitar que la exención de visado de corta duración, suponga una facilidad a la hora de incurrir en prácticas de blanqueo de capitales y evasión fiscal.

  Viktor Uspaskich (ALDE), raštu. – Šis susitarimas dėl bevizio režimo trumpalaikio buvimo atveju yra konkretus pastangų stiprinti Europos Sąjungos ir Mikronezijos Federacinių Valstijų santykius rezultatas, turintis didelę politinę svarbą Kotonu susitarimo kontekste, taip pat papildoma priemonė siekiant sustiprinti ekonominius bei kultūrinius ryšius ir paskatinti politinį dialogą įvairiais klausimais, įskaitant žmogaus teises ir pagrindines laisves.

  Ivo Vajgl (ALDE), in writing. ‒ I voted in favour of the Recommendation on the draft Council decision on the conclusion, on behalf of the Union, of the Agreement between the European Union and the Federated States of Micronesia on the short-stay visa waiver. Relations between the EU and the Federated States of Micronesia are governed by the partnership agreement between members of the African, Caribbean and Pacific Group of States of the one part and the European Union and its Member States of the other part, known as the Cotonou Agreement. This provides for visa-free travel for the citizens of the European Union and for the citizens of the Federated States of Micronesia when travelling to the territory of the other Contracting Party for a maximum period of 90 days in any 180-day period. The visa waiver covers all categories of persons (ordinary, diplomatic, service/official and special passport holders) travelling for all kinds of purposes, except for the purpose of carrying out a paid activity. This agreement represents a concrete outcome on the deepening relations between the EU and the Federated States of Micronesia that is politically highly significant in the context of the Cotonou Agreement.

  Ramón Luis Valcárcel Siso (PPE), por escrito. ‒ Mediante dicho Acuerdo se procede a facilitar la exención de visado para estancias de corta duración entre ambas partes. Hablamos de un acuerdo negociado por la Comisión Europea y que ha contado con la aprobación de la comisión de Libertades Civiles, Justicia y Asuntos de Interior, por lo que creo necesario votar a su favor.

  Ángela Vallina (GUE/NGL), por escrito. ‒ La libertad de movimiento es un derecho fundamental de todas las personas que actualmente no se respeta en una Unión con una política migratoria cada día más agresiva. Por ello, apoyamos esto acuerdo que permitirá viajar sin visado a la Unión Europea a los ciudadanos de los Estados Federados de Micronesia y viceversa, un acuerdo que nos gustaría que se hiciera extensivo a otros países, particularmente los que viven situaciones de conflicto que están obligando a huir a millares de personas.

  Miguel Viegas (GUE/NGL), por escrito. ‒ Este acordo prevê um regime de isenção da obrigação de visto para os cidadãos da União Europeia e os nacionais deste país que se desloquem ao território da outra Parte Contratante por um período máximo de 90 dias por cada período de 180 dias.

A isenção de visto diz respeito a todas as categorias de pessoas (titulares de passaportes comuns, diplomáticos, de serviço/oficiais e especiais), independentemente do motivo da estada, com exceção do exercício de uma atividade remunerada.

Votamos a favor.

  Harald Vilimsky (ENF), schriftlich. ‒ Ich habe gegen das Abkommen zwischen der EU und Mikronesien über die Befreiung von der Visumpflicht für Kurzaufenthalte gestimmt, da meiner Meinung nach erstens keine Notwendigkeit dafür besteht und zweitens die Kompetenzen bezüglich der Visapolitik bei den Mitgliedsstaaten bleiben sollen.

  Jana Žitňanská (ECR), písomne. ‒ Rozhodnutie Rady o uzavretí dohody medzi Európskou úniou a Mikronézskymi federatívnymi štátmi o zrušení vízovej povinnosti pri krátkodobých pobytoch som podporila. Európsky parlament mal v tomto prípade udeliť svoj súhlas s uzavretím dohody. Zrušenie vízovej povinnosti sa týka krátkodobých (maximálne 90 dňových pobytov), pričom sa vzťahuje na všetky kategórie osôb na všetky účely s výnimkou vykonávania platenej činnosti. Tieto dohody sú výsledkom intenzívneho politického dialógu a prehlbovania politických vzťahov s krajinami mimo Európskej únie a pred tým, ako sa takáto dohoda uzavrie, je vždy starostlivo zvážené, či daná krajina dodržuje ľudské práva, má demokratický režim a koľko žiadostí o víza a z akých dôvodov bolo v prípade občanov danej krajiny zamietnutých. Keďže v prípade Mikronézskych federatívnych štátov je dôvera voči žiadateľom o víza vysoká, percento ich zamietnutia je nízke a zároveň ide o demokratické štáty s právne zakotvenou ochranou ľudských práv, nemala som voči uzavretiu tejto dohody žiadne výhrady.

  Željana Zovko (PPE), napisan. ‒ Podržavam sporazum o ukidanju obveze posjedovanja viza za kratkotrajni boravak od najviše 90 dana unutar perioda od 180 dana od prvog ulaska između Europske unije i Saveznih Država Mikronezije. Povećanje mobilnosti iz i prema Europskoj uniji mora biti jedan od glavnih prioriteta europske politike na međunarodnoj razini. Ovo izuzeće preduvjet je razvoja budućih odnosa između Europske unije i Saveznih Država Mikronezije. Ukidanje viza za kratkotrajni boravak ima pozitivni efekt za gospodarstvo i građane. Povećanje ekonomske aktivnosti, ali i stjecanje novih iskustava putovanjem glavni su učinci za obje strane sporazuma. Sve države koje primjenjuju i razvijaju schengensku pravnu stečevinu, a nisu države članice Europske unije, trebale bi također sklopiti sporazume s Mikronezijom kako bi se njihov vizni režim harmonizirao sa sustavom Europske unije.

  Milan Zver (PPE), pisno. ‒ Glasoval sem za odobritev Zakonodajne resolucije Evropskega parlamenta o osnutku sklepa Sveta o sklenitvi, v imenu Unije, Sporazuma med Evropsko unijo in Federativnimi državami Mikronezije o odpravi vizumske obveznosti za kratkoročno bivanje.

Podpisani sporazum državljanom Evropske unije in državljanom Federativnih držav Mikronezije omogoča potovanje brez vizumov na ozemlje druge pogodbenice za največ 90 dni v katerem koli 180-dnevnem obdobju.

Odprava vizumske obveznosti velja za vse kategorije oseb (imetnike običajnega, diplomatskega, službenega/uradnega ali posebnega potnega lista), ki potujejo s kakršnim koli namenom, razen opravljanja plačanega dela.

Menim, da bo liberalizacija vizumskega režima poenostavila pogoje za poslovna potovanja, pospešile se bodo naložbe in okrepile se bodo gospodarske povezave med podjetji.

7.6. Споразумение между ЕС и Тувалу за премахване на визите за краткосрочно пребиваване (A8-0333/2016 - Mariya Gabriel)

Dichiarazioni di voto orali

  Isabella Adinolfi (EFDD), per iscritto. ‒ La presente relazione stabilisce l'esenzione dal visto per i cittadini dell'Unione e per i cittadini del Tuvalu che si recano nell'altrui territorio per un periodo massimo di 90 giorni all'interno di una fascia di periodo di 180 giorni. Tale esenzione si applica a tutte le categorie di persone che effettuano viaggi all'infuori di quelli compiuti per esercitare un'attività retribuita. Ho votato a favore.

  Martina Anderson and Lynn Boylan (GUE/NGL), in writing. – We supported this file as we support the relaxation of certain travel restrictions providing the state in question possesses a solid human rights record.

  Marie-Christine Arnautu (ENF), par écrit. – Ce rapport demande l’approbation par le Parlement européen d’un accord qui prévoit un régime de déplacement sans obligation de visa en faveur des citoyens de l’Union et des ressortissants de Tuvalu qui se rendent sur le territoire de l’autre partie contractante pour un séjour d’une durée maximale de 90 jours sur toute période de 180 jours.

Le rapport est accompagné d’une justification précisant que l’accord constitue un aboutissement entre l'UE et Tuvalu - revêtant une signification politique forte dans le cadre de l'Accord de Cotonou - ainsi qu'un moyen supplémentaire de renforcer les relations économiques et culturelles et d'intensifier le dialogue politique sur diverses questions (droits de l'homme, libertés fondamentales, etc.).

La commission LIBE invite cependant la Commission européenne «à observer les possibles développements en ce qui concerne les questions relatives à l’immigration clandestine, l’ordre public et la sécurité, les relations extérieures de l’Union avec le pays tiers concerné y compris, en particulier, des considérations liées au respect des droits de l’homme et des libertés fondamentales». L’exemption de visas présente donc des risques au niveau de la sécurité (criminalité organisée, blanchiment d’argent, trafic de drogue, etc.) et de l’immigration. Aussi me suis-je opposée à ce rapport.

  Jonathan Arnott (EFDD), in writing. ‒ I voted against, as this is consistent with the principles of my mandate as an MEP who was elected to support the UK’s withdrawal from the European Union. Such decisions on visas, visa waivers, and entry of nationals of third countries into UK territory, should properly be a matter for the British Government to determine.

  Zigmantas Balčytis (S&D), raštu. ‒ Balsavau už pranešimą dėl Sąjungos ir Tuvalu susitarimo dėl bevizio režimo trumpalaikio buvimo atveju sudarymo Sąjungos vardu projekto. Šis susitarimas dėl bevizio režimo trumpalaikio buvimo atveju yra Europos Sąjungos ir Tuvalu santykių plėtojimo rezultatas, dar labiau sutvirtinantis svarbią Kotonu susitarimo politinę reikšmę, taip pat papildoma priemonė siekiant sustiprinti ekonominius bei kultūrinius ryšius ir paskatinti politinį dialogą įvairiais klausimais, įskaitant žmogaus teises ir pagrindines laisves.

  Nicolas Bay (ENF), par écrit. ‒ Cet accord prévoit un régime de déplacement sans obligation de visa en faveur des citoyens de l’Union et des ressortissants de Tuvalu qui se rendent sur le territoire de l’autre partie contractante pour un séjour d’une durée maximale de 90 jours sur toute période de 180 jours. Une telle exemption de visa présenterait des risques au niveau de la sécurité (criminalité organisée, blanchiment d’argent, trafic de drogue, etc.) et de l’immigration. Est-il opportun de conclure des accords d’exemption de visa au moment où le risque d’attentats terroristes est réel et où l’Union européenne a perdu tout contrôle de l’immigration de masse? J’ai voté contre ce rapport.

  Hugues Bayet (S&D), par écrit. ‒ J’ai approuvé cet accord qui prévoit un régime de déplacement sans obligation de visa en faveur des citoyens de l’Union et des ressortissants des Tuvalu qui se rendent sur le territoire de l’autre partie contractante pour un séjour d’une durée maximale de 90 jours sur toute période de 180 jours.

  Brando Benifei (S&D), per iscritto. ‒ Oggi ho votato a favore della relazione Gabriel sull'accordo UE-Tuvalu sull'esenzione dal visto per i soggiorni di breve durata. Il testo stabilisce un'esenzione per i cittadini dell'Unione e per i cittadini di Tuvalu che si recano nel territorio dell'altra parte contraente per un periodo massimo di 90 giorni su un periodo di 180 giorni. L'esenzione dal visto riguarda tutte le categorie di persone indipendentemente dal motivo del soggiorno purché questo non sia legato allo svolgimento di un'attività retribuita.

L'accordo di esenzione dal visto per soggiorni di breve durata costituisce il coronamento dell'approfondimento delle relazioni tra l'UE e Tuvalu; esso riveste un grande significato politico all'interno dell'accordo di Cotonou e rappresenta uno strumento ulteriore per rafforzare le relazioni economiche e culturali, intensificando il dialogo politico su questioni come i diritti umani e le libertà fondamentali.

  Xabier Benito Ziluaga (GUE/NGL), por escrito. ‒ Visto el proyecto de Decisión del Consejo (09764/2015) y el acuerdo entre la Unión Europea y Tuvalu (09760/2015), voto a favor de esta recomendación al no encontrar motivo en adoptar otra decisión, y estimando positivo dicha decisión.

  Izaskun Bilbao Barandica (ALDE), por escrito. ‒ He apoyado este informe sobre el Acuerdo entre la Unión Europea y Tuvalu sobre la exención de visado para estancias de corta duración. Se pide a la Comisión Europea que observe la evolución de los criterios que llevaron en su momento a la transferencia del Anexo I al Anexo II del Reglamento n.º 509/2014. Esos criterios abarcan no solo la inmigración clandestina, el orden público y la seguridad sino también las relaciones exteriores de la Unión con Tuvalu incluidas las cuestiones relativas a los derechos humanos y las libertades fundamentales.

  Dominique Bilde (ENF), par écrit. ‒ Cet accord prévoit un régime de déplacement sans obligation de visa en faveur des citoyens de l’Union et des ressortissants de Tuvalu qui se rendent sur le territoire de l’autre partie contractante pour un séjour d’une durée maximale de 90 jours sur toute période de 180 jours. Au moment où l’Europe est frappée par les attentats terroristes et l’immigration clandestine massive, ces exemptions ne paraissent pas à l’ordre du jour, des personnes malfaisantes pouvant un jour s’en servir. J’y suis donc fermement opposée.

  Mara Bizzotto (ENF), per iscritto. – Con questo accordo si stabilisce l'esenzione dal visto per i cittadini dell'UE e Tuvalu che si recano nei territori dell'altra parte contraente per un periodo massimo di 90 giorni. Il provvedimento non solleva problemi di nessuna natura e per questo ho votato a favore.

  José Blanco López (S&D), por escrito. ‒ He votado a favor del Acuerdo entre la Unión Europea y Tuvalu. Este Acuerdo se estaba aplicando ya, de forma provisional, desde el 1 de julio de 2016 cuando fue firmado por la Comisión Europea y la autoridad competente de Tuvalu. El Acuerdo establece la exención de visado para los ciudadanos de la Unión y de Tuvalu que viajen al territorio de la otra Parte Contratante por un período máximo de 90 días cada 180 días, para todas las personas por cualquier motivo, excepto por el ejercicio de una actividad remunerada.

El Acuerdo supone un nuevo logro en la profundización de las relaciones entre la Unión y Tuvalu en el marco del Acuerdo de Cotonú. Es un acuerdo que permite reforzar las relaciones económicas y culturales, así como también, otras materias como los derechos humanos y las libertades fundamentales. Además, con la aprobación del mismo, se podrán conseguir efectos positivos como la facilitación de las inversiones y del turismo.

  Vilija Blinkevičiūtė (S&D), raštu. ‒ Balsavau už šį pranešimą, nes juo Parlamentas pritarė Europos Sąjungos ir Tuvalu susitarimo dėl bevizio režimo trumpalaikio buvimo atveju Europos Sąjungos vardu sudarymui. Šis susitarimas dėl bevizio režimo trumpalaikio buvimo atveju yra Europos Sąjungos ir Tuvalu santykių plėtojimo rezultatas, dar labiau sutvirtinantis svarbią Kotonu susitarimo politinę reikšmę, taip pat papildoma priemonė siekiant sustiprinti ekonominius bei kultūrinius ryšius ir paskatinti politinį dialogą įvairiais klausimais, įskaitant žmogaus teises ir pagrindines laisves.

  Franc Bogovič (PPE), pisno. ‒ Iz istih razlogov kot prej se strinjam s sporazumom o odpravi vizumske obveznosti za kratkoročno bivanje med EU in Tuvalujem.

Gre za dejanje, ki ima velik politični pomen v okviru Sporazuma iz Cotonouja in je rezultat poglobitve odnosov med Evropsko unijo in Tuvalujem in je tudi sredstvo za okrepitev gospodarskih in kulturnih odnosov ter poglobitev političnega dialoga o različnih vprašanjih, vključno s človekovimi pravicami in temeljnimi svoboščinami.

Prav tako bo takšen sporazum o odpravi vizumske obveznosti prinesel pozitivne učinke, saj poenostavlja pogoje potovanja za podjetnike, omogoča naložbe in spodbuja turizem.

  Biljana Borzan (S&D), napisan. ‒ Podržavam ovo Izvješće o Sporazumu koji predviđa bezvizni režim za građane Europske unije i Tuvalua kada putuju na teritorij druge ugovorne stranke za razdoblje od najviše 90 dana u 180-dnevnom razdoblju. Zajednička izjava o interpretaciji je u prilogu ugovora.

  Renata Briano (S&D), per iscritto. ‒ Gli aiuti economici in cambio di riforme democratiche e progresso civile rappresentano uno degli strumenti maggiormente utilizzati dalla UE nei suoi rapporti di vicinato e di partenariato coi paesi terzi. Un modo di rapportarsi che ha spesso prodotto risultati positivi per i cittadini di entrambe le parti e ha aumentato il range di influenza del soft power dell'Unione europea.

La Repubblica di Tuvalu è un paese che è approdato ad una forma democratica di tipo moderno, che guarda all'Occidente e allo sviluppo dello stato di diritto nonostante le ancora gravi carenze strutturali, i propri problemi sociali interni, il rapporto difficoltoso con alcuni paesi dell'area del Pacifico. Di particolare rilievo per questo territorio è il riscaldamento climatico che, con l'innalzamento dei mari, minaccia l'esistenza stessa dello Stato insulare.

Complessivamente l'Europa può guardare alla Repubblica di Tuvalu come ad una democrazia amica, che dobbiamo sostenere consentendole di svilupparsi in condizioni adeguate, gradualmente, e di inserirsi progressivamente nell'area di libero scambio e collaborazione comune, in modo coerente a quanto previsto dalla Convenzione di Cotonou il cui scopo principale, espresso nell'articolo 1, è la riduzione ed infine l'eliminazione della povertà.

  Steeve Briois (ENF), par écrit. ‒ Cet accord prévoit un régime de déplacement sans obligation de visa en faveur des citoyens de l’Union et des ressortissants de Tuvalu qui se rendent sur le territoire de l’autre partie contractante pour un séjour d’une durée maximale de 90 jours sur toute période de 180 jours. Selon le rapporteur, ce type d’accord constitue un moyen de renforcer les relations économiques et culturelles ainsi que d’intensifier le dialogue sur diverses questions notamment concernant les droits de l’homme et les libertés fondamentales. A contrario, nous considérons qu’il n’est absolument pas opportun de conclure un tel accord à l’heure où nos sociétés occidentales sont menacées par le fondamentalisme islamique qui utilise les voies légales d’immigration pour pénétrer nos territoires et y planifier des attentats terroristes. Sans compter que cette exemption de visa renforcera les réseaux criminels ainsi que les trafics illégaux en tout genre. C’est la raison pour laquelle j’ai voté contre ce texte.

  Daniel Buda (PPE), în scris. – Acordul de la Cotonou marchează relațiile de parteneriat dintre grupul statelor din Africa, zona Caraibilor și Pacific, pe de o parte, și Uniunea Europeană și statele sale membre, pe de altă parte, fiind reglementate deopotrivă și relațiile între Tuvalu și Uniunea Europeană.

Acordul UE-Tuvalu privind exonerarea de obligația de a deține viză de scurtă ședere prevede eliminarea obligației de a deține viză în beneficiul cetățenilor Uniunii și al resortisanților din Tuvalu care călătoresc pe teritoriul celeilalte părți contractante pentru o ședere de maximum 90 de zile în cursul oricărei perioade de 180 de zile. De această exonerare de obligație de a deține viză beneficiază toate categoriile de persoane, fiind încurajat astfel turismul, dar și investițiile.

M-am exprimat în favoarea acestui acord deoarece consider că reprezintă un instrument puternic de consolidare a relațiilor economice, culturale și de intensificare a dialogului politic dintre Uniunea Europeană și Tuvalu.

  Nicola Caputo (S&D), per iscritto. ‒ Oggi ho votato in favore della raccomandazione concernente l'accordo tra Unione europea e Tuvalu in materia di esenzione dal visto per soggiorni di breve durata.

Allo stato attuale l'UE sta negoziando un accordo di partenariato economico con 14 paesi del Pacifico, tra cui Tuvalu.

L'esenzione dal visto potrà dimostrarsi utile al fine di rafforzare ulteriormente il lavoro comune e di portare avanti un approfondito dialogo politico.

La raccomandazione indica i temi principali su cui dovrà concentrarsi il dialogo politico: tutela dell'ambiente, diritti umani e uguaglianza di genere.

  Matt Carthy (GUE/NGL), in writing. ‒ I voted in favour of this report, which will see citizens from Tuvalu being able to travel visa-free in certain EU countries for a maximum period of 90 days in any 180 day period. This visa waiver applies for all persons travelling for all kinds of purposes, except for carrying out a paid activity.

As Ireland is not a member of the Schengen area, this does not apply to it.

  James Carver (EFDD), in writing. ‒ UKIP MEPs have voted against this legislative consent vote. UKIP do not support the EU concluding agreements with third countries, particularly when this concerns the movement of people.

  David Casa (PPE), in writing. ‒ I gave my consent to the conclusion of this Agreement. Tuvalu’s economy is primarily based on services (more than 60% of GDP). Tourism is relatively limited. It remains dependent on international development assistance, and there are still major economic disparities between the islands in the archipelago. The EU is currently negotiating Comprehensive Economic Partnership Agreements with 14 Pacific countries, including Tuvalu. The agreement also constitutes a positive sign of support for the country, allowing us to pursue a balanced, regular and in-depth political dialogue on these issues, which remain priorities for the EU.

  Fabio Massimo Castaldo (EFDD), per iscritto. ‒ L'accordo in questione stabilisce l'esenzione dal visto per i cittadini dell'UE e per i cittadini di Tuvalu che si recano nel territorio dell'altra parte contraente per un periodo massimo di 90 giorni. Tale esenzione riguarda tutte le categorie di persone che viaggiano per tutti i tipi di scopi, tranne che per esercitare un'attività retribuita. Il mio voto è stato favorevole.

  Caterina Chinnici (S&D), per iscritto. ‒ L'accordo di esenzione dal visto per soggiorni di breve durata tra l'Unione europea e Tuvalu riveste un forte significato politico nell'ambito dell'accordo di Cotonou e rappresenta l'esito concreto dell'approfondimento delle relazioni tra le due parti.

Ho votato a favore della relazione in quanto credo che l'accordo rappresenti uno strumento efficace per rafforzare le relazioni economiche e culturali tra l'Unione europea e la nazione insulare. Tuvalu è uno dei paesi più poveri della regione del Pacifico e dipende fortemente dagli aiuti internazionali. Ritengo che l'accordo di esenzione dal visto darà nuovo slancio all'economia dell'isola: la semplificazione delle condizioni di viaggio porterà risultati positivi facilitando gli investimenti e stimolando il turismo e gli scambi commerciali.

  Κώστας Χρυσόγονος (GUE/NGL), γραπτώς. ‒ Ψηφίσαμε ως προς τη σύσταση σχετικά με τη σύναψη συμφωνίας μεταξύ της Ευρωπαϊκής Ένωσης και του Τουβαλού σχετικά με την απαλλαγή από την υποχρέωση θεώρησης για βραχεία διαμονή. Καθώς η συμφωνία αυτή θα συμβάλει στην περαιτέρω ανάπτυξη των σχέσεων μεταξύ των δύο μερών, ψήφισα θετικά.

  Angelo Ciocca (ENF), per iscritto. ‒ Non rilevando criticità evidenti ho espresso parere favorevole a questa relazione che accorda il visto turistico provvisorio fra i paesi dell'UE e Tuvalu.

  Alberto Cirio (PPE), per iscritto. ‒ L'accordo, firmato a Bruxelles il primo luglio 2016 dalla Commissione con Tuvalu, consentirà l'esenzione dal visto per i cittadini delle due parti contraenti recantisi nei territori della controparte per un periodo massimo di 90 giorni su un periodo di 180. L' esenzione riguarda tutte le categorie di persone indipendentemente dal motivo di soggiorno, eccetto coloro la cui permanenza è finalizzata allo svolgimento di un'attività retribuita.

Tuvalu è una nazione insulare polinesiana, la cui economia è basata sui servizi (60% del PIL), specialmente quelli Internet, la cui vendita di licenze per l'utilizzo del dominio .tv rappresenta un importante fonte di entrate per il paese. Pertanto, plaudo alla firma dell'accordo e ne approvo il coronamento normativo effettuato dal Parlamento.

A Tuvalu vi è una radicata dipendenza dagli aiuti internazionali allo sviluppo per l'esistenza di grandi disparità economiche, infatti è uno dei paesi più poveri della regione del Pacifico, nonché uno dei più esposti ai mutamenti climatici e alle relative conseguenze. Alla luce di ciò, la correlazione di due elementi di tal peso sono oggetto di un lavoro comune e di un'attenzione particolari.

  Deirdre Clune (PPE), in writing. ‒ I supported the recommendation on the draft Council decision on the conclusion, on behalf of the European Union, of the Agreement between the European Union and Tuvalu on the short-stay visa waiver.

  Carlos Coelho (PPE), por escrito. ‒ A União Europeia leva a cabo uma política de vistos, nomeadamente no que respeita à isenção de vistos de curta duração. Esta isenção é definida ao nível europeu, uma vez que é válida para todos os Estados-Membros, exceto Reino Unido e Irlanda. Aliás, entre os vários requisitos para que seja possível a celebração do acordo, incluem-se a reciprocidade. Ou seja, também os cidadãos europeus deixam de necessitar de visto.

Ao Parlamento Europeu compete dar a sua aprovação ao acordo para o seu estabelecimento, que fica assim dada.

Por tudo isto e porque este acordo é o culminar do aprofundamento de relações com Tuvalu, voto favoravelmente a sua celebração.

  Lara Comi (PPE), per iscritto. ‒ Ho votato a favore dell'accordo tra l'Unione europea e Tuvalu in quanto ha come scopo principale quello di facilitare il rilascio dei visti per soggiorni di breve durata facilitando così le procedure di ingresso nel paese.

  Therese Comodini Cachia (PPE), in writing. ‒ I agree we should step up economic and cultural relations and intensifying political dialogue on various issues, including human rights and fundamental freedoms. As the rapporteur puts it, this visa waiver agreement could have positive effects by simplifying travel for businesspeople, facilitating investment and boosting tourism – something which will furthermore encourage direct contacts between European citizens and Tuvaluans.

The visa waiver agreement will enable citizens not only to derive full and tangible benefit from the ACP-EU partnership but also to participate in it by travelling at a reduced, economical and practical cost.

  Andrea Cozzolino (S&D), per iscritto. ‒ L'accordo di esenzione dal visto per soggiorni di breve durata rappresenta il coronamento dell'approfondimento delle relazioni tra l'Unione europea e Tuvalu e riveste un significato politico nell'ambito dell'accordo di Cotonou, in quanto ulteriore strumento per rafforzare le relazioni economiche e culturali e intensificare il dialogo politico su diverse questioni, tra cui i diritti umani e le libertà fondamentali. Credo infatti che tale accordo possa consentire alle istituzioni europee di portare avanti un dialogo politico equilibrato, regolare e approfondito sulle questioni che continuano a essere prioritarie per l'Unione.

  Edward Czesak (ECR), na piśmie. ‒ Poparłem inicjatywę umowy dotyczącej zniesienia wiz krótkoterminowych między Unią Europejską a Tuvalu. Uważam, że jest to wyraz umocnienia stosunków pomiędzy Unią Europejską a Tuvalu uregulowanych umową o partnerstwie pomiędzy członkami grupy państw Afryki, Karaibów i Pacyfiku a Unią Europejską i jej państwami członkowskimi. Zobowiązanie w sprawie zniesienia wiz krótkoterminowych stanowi istotne osiągnięcie w procesie pogłębiania stosunków pomiędzy Unią Europejską a Tuvalu. Ma duże znaczenie polityczne w ramach umowy z Kotonu i jest także środkiem uzupełniającym umożliwiającym zacieśnienie stosunków gospodarczych i kulturalnych oraz intensyfikację dialogu politycznego dotyczącego różnorodnych kwestii, w tym praw człowieka i podstawowych wolności.

  Miriam Dalli (S&D), in writing. ‒ The signing of the short-stay waiver agreement is significant for the EU and the state in question as it signifies deeper cooperation and mutual understanding between the EU and the states concerned. The agreement would allow citizens of Tuvalu 90-day short-stay waiver visa exemptions for both business and leisure travel.

  Daniel Dalton (ECR), in writing. ‒ I welcome the potential commercial opportunities through increased tourism numbers and enhanced business relationships this agreement with Tuvalu will hopefully provide. However, as this deal concerns the visa regime operated by Schengen Member States, from which the United Kingdom has opted out, I will abstain on this report.

  William (The Earl of) Dartmouth (EFDD), in writing. ‒ UKIP MEPs have voted against this legislative consent vote. UKIP do not support the EU concluding agreements with third countries, particularly when this concerns the movement of people.

  Rachida Dati (PPE), par écrit. – J'ai voté en faveur de la conclusion de l'accord entre l'Union européenne et Tuvalu relatif à l'exemption de visa de court séjour qui permet un déplacement sans obligation de visa pour un séjour d’une durée maximale de 90 jours sur toute période de 180 jours. Outre un renforcement du dialogue politique et des relations économiques, cette mesure va avoir des retombées positives directes sur les coûts économiques des déplacements des voyageurs ressortissants des pays contractants.

  Mireille D'Ornano (ENF), par écrit. ‒ J’ai voté contre ce texte.

Ces accords prévoient un régime de déplacement sans obligation de visa en faveur des citoyens de l’Union et des ressortissants Kiribati, des Îles Salomon, de Micronésie, de Tuvalu et des Îles Marshall qui se rendent sur le territoire de l’autre partie contractante pour un séjour d’une durée maximale de 90 jours sur toute période de 180 jours. Dans un contexte sécuritaire préoccupant, toute proposition d’allégement ou d’exemptions d’octroi de visa nous paraît inappropriée.

  Ангел Джамбазки (ECR), в писмена форма. ‒ Аз подкрепих това предложение за снемане на визовия режим с Тувалу, защото смятам, че нашите отношения имат потенциал да се задълбочат и това споразумение би било допълнително средство за засилване на икономическите и културните връзки и за задълбочаване на политическия диалог по редица въпроси, включително правата на човека и основните свободи.

В подписаното споразумение се предвижда безвизово пътуване за гражданите на Европейския съюз и за гражданите на Тувалу, когато те пътуват до територията на другата договаряща страна за срок до 90 дни в рамките на всеки период от 180 дни. Премахването на визите обхваща всички категории лица (притежателите на обикновен, дипломатически, служебен/официален и специален паспорт), пътуващи с всякаква цел, с изключение на целта за упражняване на доходоносна дейност.

Отношенията между Европейския съюз и Тувалу са уредени от Споразумението за партньорство между членовете на групата държави от Африка, Карибите и Тихоокеанския басейн, от една страна, и Европейския съюз и неговите държави членки, от друга страна, наречено Споразумението от Котону.

  Γεώργιος Επιτήδειος (NI), γραπτώς. ‒ Η συμφωνία απαλλαγής από την υποχρέωση θεώρησης για βραχεία διαμονή μεταξύ ΕΕ-Τουβαλού δεν συνιστά συμπληρωματικό μέσο ενίσχυσης των οικονομικών και πολιτιστικών σχέσεων και εντατικοποίησης του πολιτικού διαλόγου για διάφορα ζητήματα, συμπεριλαμβανομένων των ανθρωπίνων δικαιωμάτων.

  Raffaele Fitto (ECR), per iscritto. ‒ Ho votato a favore in quanto ritengo che l'esenzione dal visto per i cittadini delle parti contraenti questo accordo possa costituire uno strumento utile al fine di intensificare l'influenza dell'Unione europea nei paesi interessati, con particolare riferimento ai diritti umani, e possano costituire stimolo alla crescita economica degli stessi.

  Monika Flašíková Beňová (S&D), písomne. ‒ Predmetná dohoda medzi Európskou úniou a Tuvalu predstavuje ďalší významný krok v prehlbovaní diplomatických vzťahov. Schválenie príslušnej dohody umožní občanom Únie a občanom Tuvalu cestovať bez víz na územie druhej zmluvnej strany na obdobie najviac 90 dní v rámci akéhokoľvek 180-dňového obdobia. Zrušenie vízovej povinnosti sa vzťahuje na všetky kategórie osôb cestujúcich z akéhokoľvek dôvodu okrem vykonávania platenej činnosti.

  Lorenzo Fontana (ENF), per iscritto. ‒ Voto a favore dell'esenzione del visto turistico per periodi di massimo di 90 giorni.

  Λάμπρος Φουντούλης (NI), γραπτώς. – Η συμφωνία απαλλαγής από την υποχρέωση θεώρησης για βραχεία διαμονή μεταξύ ΕΕ-Τουβαλού δεν συνιστά συμπληρωματικό μέσο ενίσχυσης των οικονομικών και πολιτιστικών σχέσεων και εντατικοποίησης του πολιτικού διαλόγου για διάφορα ζητήματα, συμπεριλαμβανομένων των ανθρωπίνων δικαιωμάτων, για αυτό τον λόγο την καταψηφίζω.

  Doru-Claudian Frunzulică (S&D), in writing. ‒ The agreement provides for visa-free travel for the citizens of the European Union and for the citizens of Tuvalu when travelling to the territory of the other Contracting Party for a maximum period of 90 days in any 180-day period.

The signing of the short—stay waiver agreement is significant for the EU and the states in question as it signifies deeper cooperation and mutual understanding between the EU and the states.

The visa waiver agreement may act to boost economic investment in the area, and facilitate travel for business and tourism, which may be very limited in some areas.

  Francesc Gambús (PPE), por escrito. ‒ He votado a favor de la recomendación que prevé un régimen de desplazamiento sin obligación de visado en favor de los ciudadanos de la Unión y los nacionales de Tuvalu por un período máximo de 90 días. Este es un Acuerdo importante en referencia a su significación política en el marco del Acuerdo de Cotonú, además de ser un medio suplementario para reforzar las relaciones económicas y culturales e intensificar el diálogo político, incluidos los derechos humanos y las libertades fundamentales.

  Jens Gieseke (PPE), schriftlich. ‒ Das Abkommen über die Befreiung von der Visumpflicht für Kurzaufenthalte ist ein weiterer Schritt zur Vertiefung der wirtschaftlichen und kulturellen Beziehungen.

  Neena Gill (S&D), in writing. ‒ I voted in favour of the short-stay visa waiver agreement between the EU and Tuvalu. I am in support of deepening the relations between the European Union and Tuvalu, as this constitutes an important step to further develop economic and cultural relations and intensify political dialogues on various issues, including human rights and fundamental freedoms.

  Tania González Peñas (GUE/NGL), por escrito. ‒ Visto el proyecto de Decisión del Consejo (09764/2015) y el acuerdo entre la Unión Europea y Tuvalu (09760/2015), voto a favor de esta recomendación al no encontrar motivo en adoptar otra decisión, y estimando positivo dicha decisión.

  Theresa Griffin (S&D), in writing. ‒ I voted in favour of this report as the signing of the short stay waiver agreement is significant for the EU and the state in question as it signifies deeper cooperation and mutual understanding.

  Marian Harkin (ALDE), in writing. ‒ Tuvalu’s economy is primarily based on services (more than 60% of GDP), including internet services, with the sale of licences to use the .tv domain name constituting a major source of government revenue. Agriculture and fishing account for more than 20% of GDP. Tourism is relatively limited. Tuvalu also remains dependent on international development assistance, and there are still major economic disparities between the islands in the archipelago. I believe that that this agreement would help deepen the relationship between the EU and Tuvalu and so I have voted in favour of the agreement.

  Brian Hayes (PPE), in writing. ‒ I have voted in favour since I have no objections.

  Brice Hortefeux (PPE), par écrit. ‒ Si nous prenons le cas particulier de l’État de Tuvalu, je ne vois pas de difficulté particulière à lever l’obligation de visa de court séjour, c’est-à-dire de trois mois sur une période de 180 jours, pour les ressortissants de cet archipel polynésien de 12 000 habitants situé dans l’océan Pacifique.

Les risques migratoires et sécuritaires sont inexistants. Je pense cependant que l’exemption de visa ne doit pas être un automatisme mais l’aboutissement d’une évaluation approfondie de la situation politique, institutionnelle et géostratégique du pays concerné et des répercussions éventuelles qu’une levée de l’obligation de visa peut avoir sur le territoire européen.

Cet examen ne doit pas être uniquement fondé sur les progrès réalisés pendant les années antérieures à cette évaluation mais également tenir compte des risques potentiels d’appel d’air qu’une exemption de visa peut susciter dans le moyen terme comme nous l’avons constaté avec certains pays des Balkans occidentaux. Aussi, je réitère mon soutien à l’adoption rapide du mécanisme de suspension qui rappelle que l’exemption de visa n’est pas un «pass illimité» mais une facilité conditionnée qui répond à certaines exigences.

  Ivan Jakovčić (ALDE), napisan. ‒ Glasovao sam za preporuku o nacrtu odluke Vijeća o sklapanju, u ime Unije, Sporazuma između Europske unije i Tuvalua o ukidanju viza za kratkotrajni boravak (09764/2016 – C8-0268/2016 – 2016/0100(NLE)) kojim se daje suglasnost za sklapanje sporazuma. Odnosi između Europske unije i Tuvalua uređeni su Sporazumom o partnerstvu između članica Skupine afričkih, karipskih i pacifičkih zemalja, s jedne strane, i Europske unije i njezinih država članica, s druge strane, te se potpisanim sporazumom građanima Europske unije i građanima Tuvalua omogućava boravak bez vize na području druge ugovorne stranke od najviše 90 dana u bilo kojem razdoblju od 180 dana. Njime se dodatno jačaju gospodarski i kulturni odnosi te se intenzivira politički dijalog o raznim pitanjima, između ostaloga, o ljudskim pravima i temeljnim slobodama. Budući da je Tuvalu jedna od najsiromašnijih država pacifičke regije i da je među najizloženijima utjecajima klimatskih promjena, odnos između klimatskih promjena i ljudskih prava predmet je posebnog zajedničkog rada i ispitivanja. Sporazum je i pozitivan znak podrške Tuvaluu te omogućava uravnotežen, redovit i temeljit politički dijalog o tim pitanjima koja su i dalje prioritetna za EU.

  Jean-François Jalkh (ENF), par écrit. ‒ Ce rapport relatif à une exemption de visa pour les citoyens de Tuvalu fait courir des risques protéiformes en matière de sécurité. À ce titre, il serait très imprudent pour l’Union européenne de signer un accord qui ne ferait qu’ajouter son poids dans la balance déjà très chargée de la crise migratoire dans nos territoires.

J’ai donc voté contre.

  Petr Ježek (ALDE), in writing. ‒ I think that simplifying travel for businesspeople to Tuvalu can facilitate investment and boost tourism in general. That is why I supported the agreement on the short-stay visa waiver between EU and Tuvalu. I hope that it will have positive effects on Tuvalu’s economy and will furthermore encourage direct contacts between European citizens and Tuvaluans.

  Philippe Juvin (PPE), par écrit. ‒ J’ai voté en faveur de ce rapport qui prévoit la conclusion d'un accord avec les Tuvalu visant à faciliter la délivrance de visas de court séjour.

  Barbara Kappel (ENF), schriftlich. ‒ Ich stimme gegen den Vorschlag, da ich keine Notwendigkeit für die Einführung von visafreien Kurzaufenthalten von Bürgern aus Tuvalu sehe, zumal auch die Kompetenz dafür bei den Mitgliedstaaten selbst liegen sollte.

  Gilles Lebreton (ENF), par écrit. ‒ J’ai voté contre ce rapport car il n’est pas opportun de conclure des accords d’exemption de visa au moment où l’Union européenne a perdu tout contrôle de l’immigration.

  Javi López (S&D), por escrito. – He votado a favor de este informe que permite la exención de visados de corta duración, es decir, en estancias en la Unión Europea de hasta 90 días en un periodo de 180 días, para nacionales de Tuvalu, microestado archipiélago del Pacifico.

  Mairead McGuinness (PPE), in writing. ‒ I voted in favour of this report on conclusion of the visa facilitation agreement between the EU and Tuvalu.

  Ivana Maletić (PPE), napisan. ‒ Izvješće napominje da će Sporazum o ukidanju viza imati pozitivan učinak, jer će se njime pojednostaviti putovanja poduzetnicima te olakšati ulaganja i razvoj turizma. Osim toga, njime će se potaknuti izravni kontakti između europskih građana i građana Tuvalua.

Sporazum o ukidanju viza dokaz je europskog angažmana u ovoj regiji, kako bi se uspostavilo još čvršće partnerstvo. Ovo je pozitivan znak podrške Tuvaluu koji će omogućiti politički dijalog o mnogim pitanjima, stoga sam podržala ovu preporuku.

  Vladimír Maňka (S&D), písomne. ‒ Dohoda s Tuvalu umožňuje občanom zmluvných krajín cestovať bez víz na územie druhej zmluvnej strany na obdobie najviac 90 dní v rámci akéhokoľvek 180-dňového obdobia. Zrušenie vízovej povinnosti sa vzťahuje na všetky kategórie osôb cestujúcich z akéhokoľvek dôvodu okrem vykonávania platenej činnosti. Tuvalu je závislé od medzinárodnej rozvojovej pomoci, patrí k najchudobnejším krajinám tichomorského regiónu, uzavretie dohody podporí hospodársky aj politický dialóg. Tuvalu je demokratická parlamentná krajina, ktorá nepredstavuje pre Úniu nebezpečenstvo z pohľadu migrácie, bezpečnosti alebo verejného poriadku.

  Νότης Μαριάς (ECR), γραπτώς. ‒ Καταψηφίζω τη σύσταση σχετικά με το σχέδιο απόφασης του Συμβουλίου για την σύναψη, εξ ονόματος της Ευρωπαϊκής Ένωσης, συμφωνίας μεταξύ της Ευρωπαϊκής Ένωσης και του Τουβαλού σχετικά με την απαλλαγή από την υποχρέωση θεώρησης για βραχεία διαμονή, διότι δεν είναι πλήρης και τεκμηριωμένη.

  Dominique Martin (ENF), par écrit. ‒ J’ai voté contre ce texte. Cet accord prévoit l’introduction d’un régime de déplacement, sans obligation de visa, en faveur des citoyens de Tuvalu. Ils pourront désormais se rendre sur le territoire des États membres de l’Union européenne sans demander de visa. Cette proposition concerne les courts séjours qui ne dépassent pas 90 jours. Les citoyens des États membres profiteront du même privilège en voyageant au Tuvalu.

La libéralisation du régime de visa envisagée par la Commission européenne est dangereuse et comporte des risques sécuritaires. Un manque de contrôle peut augmenter le niveau de la criminalité organisée, du blanchiment d’argent et du trafic de drogue. Par ailleurs, cela peut encourager l’immigration massive.

  Fulvio Martusciello (PPE), in writing. ‒ I expressed a favourable vote for the EU-Tuvalu Agreement on the short-stay visa waiver. In a social and cultural context, the visa waiver will serve to encourage direct contact between European and Tuvaluan citizens, paving the way for an increase of European tourism in the country and vice versa. In the context of the environment, further cooperation and dialogue between the country and the bloc means addressing the issues of environmental protection and climate change on one hand, and the protection of human rights and gender equality on the other one.

  Valentinas Mazuronis (ALDE), raštu. ‒ Balsavau už. Tuvalu valstybė – tai stabili parlamentinė ir demokratinė sistema, priklausanti Tautų Sandraugai. Šiuo susitarimu nustatomas bevizis režimas Europos Sąjungos ir Tuvalu piliečiams, vykstantiems į kitos susitariančiosios šalies teritoriją ne ilgiau kaip 90 dienų per bet kurį 180 dienų laikotarpį. Bevizis režimas taikomas visų kategorijų asmenims, vykstantiems į šalį bet kokiais tikslais, išskyrus asmenis, vykstančius dirbti mokamo darbo. Susitarimas dėl bevizio režimo galės daryti teigiamą poveikį supaprastindamas verslininkams galimybes keliauti, palengvindamas investicijas ir turizmą. Be to, jis padės paskatinti tiesioginius ES ir Tuvalu piliečių ryšius.

  Joëlle Mélin (ENF), par écrit. ‒ L’exemption de visa pour les citoyens de Tuvalu présente des risques potentiels au niveau de la sécurité (criminalité organisée, blanchiment d’argent, trafic de drogue, etc.). Il n’est pas opportun de conclure des accords d’exemption de visa au moment où l’UE a perdu tout contrôle de l’immigration. Je me suis donc opposée à ce dossier.

  Nuno Melo (PPE), por escrito. – As relações entre a União Europeia e Tuvalu regem-se pelo Acordo de Parceria entre os Estados de África, das Caraíbas e do Pacífico, por um lado, e a União Europeia e os seus Estados-Membros, por outro, designado «Acordo de Cotonu».

O Acordo assinado prevê um regime de isenção da obrigação de visto para os cidadãos da União Europeia e os nacionais de Tuvalu que se desloquem ao território da outra Parte Contratante por um período máximo de 90 dias por cada período de 180 dias.

A isenção de visto diz respeito a todas as categorias de pessoas (titulares de passaportes comuns, diplomáticos, de serviço/oficiais e especiais), independentemente do motivo da estada, com exceção do exercício de uma atividade remunerada.

Daí o meu voto favorável.

  Roberta Metsola (PPE), in writing. ‒ I voted in favour of this short-stay visa waiver agreement, which is important for the tourism industry for both partners and for opening up new markets for business in the EU and in Tuvalu.

  Louis Michel (ALDE), par écrit. – Je me réjouis de l’approbation donnée par le Parlement européen à l’accord d’exemption de visa entre l’Union européenne et les Tuvalu. Cet accord ne manquera pas d’accroitre les liens que nous entretenons avec cet archipel dans le cadre du partenariat ACP-UE. En particulier, ce partenariat doit permettre de renforcer encore davantage le dialogue politique sur les questions relatives aux droits de l’homme et au changement climatique. Enfin, je tiens à souligner l’engagement de l’Assemblée parlementaire paritaire ACP-UE dans l’aboutissement de cet accord.

  Marlene Mizzi (S&D), in writing. ‒ I voted in favour of this agreement on the waiver of short-stay visas that simultaneously represents a culmination of the deepening of relations between the European Union and Tuvalu - which is politically highly significant in the context of the Cotonou Agreement – and is an additional way of stepping up economic and cultural relations and intensifying political dialogue on various issues, including human rights and fundamental freedoms.

  Csaba Molnár (S&D), írásban. ‒ Az 539/2001/EK rendeletet 2014. május 20-án módosította az Európai Parlament és a Tanács 509/2014/EK számú rendelete, amely Tuvalu államot azon harmadik országok közé sorolta, amelyeknek polgárai a tagállamok külső határainak átlépésekor mentesek a vízumkötelezettség alól. A Bizottság ezt követően a Tanács fölhatalmazásával tárgyalásokat kezdett az Európai Unió és Tuvalu állam közötti kétoldalú megállapodás megkötése érdekében. A 2016. július 1-jén Brüsszelben aláírt megállapodás ratifikálásáról a Tanács határozattervezetet fogadott el, amelyhez azonban meg kell szereznie a Parlament egyetértését is. Az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság jelentésében azt javasolja, hogy a Parlament értsen egyet a megállapodás megkötésével. Ennek megfelelően szavaztam.

  Bernard Monot (ENF), par écrit. ‒ Cet accord prévoit un régime de déplacement sans obligation de visa en faveur des citoyens de l’Union et des ressortissants des pays tiers concernés qui se rendent sur le territoire de l’autre partie contractante pour un séjour d’une durée maximale de 90 jours sur toute période de 180 jours. La commission LIBE invite cependant la Commission européenne «à observer les possibles développements en ce qui concerne les questions relatives à l’immigration clandestine, l’ordre public et la sécurité, les relations extérieures de l’Union avec le pays tiers concerné y compris, en particulier, des considérations liées au respect des droits de l’homme et des libertés fondamentales». L’exemption de visa présente donc des risques au niveau de la sécurité (criminalité organisée, blanchiment d’argent, trafic de drogue, etc.) et de l’immigration. On doit se demander s’il est opportun de conclure des accords d’exemption de visa au moment où le risque d’attentats terroristes est réel et où l’Union européenne a perdu tout contrôle de l’immigration de masse. Vote défavorable.

  Cláudia Monteiro de Aguiar (PPE), por escrito. ‒ Com a alteração do Regulamento (CE) n.º 539/2001 pelo Regulamento (UE) n.º 509/2014 do Parlamento Europeu e do Conselho, Tuvalu foi transferido para o anexo II, que contempla a lista dos países terceiros cujos nacionais estão isentos da obrigação de visto para transporem as fronteiras externas dos Estados-Membros. O Regulamento (CE) n.º 539/2001 alterado aplica-se a todos os Estados-Membros, com exceção da Irlanda e do Reino Unido.

Após a adoção do referido regulamento, em 20 de maio de 2014, o Conselho adotou uma decisão em que autoriza a Comissão a encetar negociações com vista à celebração de um acordo bilateral entre a UE e Tuvalu.

O Acordo assinado prevê um regime de isenção da obrigação de visto para os cidadãos da UE e os cidadãos de Tuvalu que se deslocam ao território da outra Parte Contratante por um período máximo de 90 dias por cada período de 180 dias. A isenção de visto diz respeito a todas as categorias de pessoas (titulares de passaportes comuns, diplomáticos, de serviço/oficiais e especiais), independentemente do motivo da estada, com exceção do exercício de uma atividade remunerada. Pelo exposto, sou favorável à celebração do Acordo.

  Sophie Montel (ENF), par écrit. ‒ L'exemption de visa proposée pose des risques au niveau de la sécurité (criminalité organisée, blanchiment d'argent, trafic de drogue, etc.). Il n'est pas opportun de voter ce genre d'accord alors qu'on constate chaque jour que l'UE n'arrive pas à contrôler les flux migratoires. Je vote contre ce texte.

  Nadine Morano (PPE), par écrit. ‒ J’ai voté en faveur de ce rapport qui prévoit, de manière réciproque et pour des séjours de courte durée, un régime de déplacement sans obligation de visa en faveur des citoyens de l’Union européenne et des ressortissants de Tuvalu. Cet accord permettra de renforcer les liens économiques et culturels qui unissent ce pays à notre continent.

  József Nagy (PPE), írásban. ‒ Az Európai Unió már számos országgal kötött vízummentességi megállapodást. Pozitív hatásukat elsősorban a gazdasági és kulturális kapcsolatok elmélyítésében tapasztaljuk, ugyanakkor fontos szerepet játszanak a beruházások és idegenforgalom fellendítésében is. A vízummentesség bármely 180 napos időszakon belül, legfeljebb 90 napig tartó utazásra érvényes. A decemberi miniplenáris során öt új országgal készülő egyezség megkötését hagytuk jóvá, köztük Tuvalu.

  Victor Negrescu (S&D), in writing. ‒ The Cotonou Agreement was signed in June 2000 by EU Member States and the African, Caribbean and Pacific Group of States and was concluded for a 20-year period, until 2020, making it the most comprehensive partnership agreement between developing countries and the EU. I have voted for this report on the waiver of short-stay visas for citizens of the EU and Tuvalu when travelling to each other’s territory for a maximum period of 90 days in any 180-day period. This will step up economic and cultural relations and intensify the political dialogue on a wide range of issues like fundamental freedoms and human rights.

  Момчил Неков (S&D), в писмена форма. ‒ Европейската комисия и респективно Европейският съюз проявяват непоследователност относно визовата политика. Моите съграждани са жертва на това, защото някои страни като Канада и САЩ все още ни дискриминират що се касае до безвизовата им политика.

Въздържах се да дам своята подкрепа за споразумението между ЕС и Тувалу за премахване на визите за краткосрочно пребиваване, защото не одобрявам начина, по който Европейската комисия провежда визовата политика на ЕС и това, че пренебрегва решенията на Съда на ЕС по някои въпроси, които я задължават да стори това.

Пример за това е решението по дело С-88/14 от 16.7.2015 г., съобразно което Европейската комисия е длъжна да предложи въвеждане на визи за държавите, които не прилагат пълна визова реципрочност с всички страни на ЕС. Европейската комисия не стори това и не предложи визи за гражданите на САЩ и Канада, които продължават да дискриминират моите съграждани.

  Liadh Ní Riada (GUE/NGL), in writing. – I supported this file as we support the relaxation of certain travel restrictions providing the state in question possesses a solid human rights record.

  Franz Obermayr (ENF), schriftlich. ‒ Ich habe mich gegen diesen Bericht ausgesprochen, da ich keine Notwendigkeit für die Befreiung von der Visumpflicht für Kurzaufenthalte sehe. Des Weiteren sollen die Kompetenzen bei den Mitgliedsstaaten liegen.

  Urmas Paet (ALDE), kirjalikult. ‒ Toetasin. Leping on täiendav vahend majandus- ja kultuurisuhete tihendamiseks ning intensiivsema poliitilise dialoogi pidamiseks mitmesugustel teemadel, sealhulgas inimõigused ja põhivabadused.

  Δημήτρης Παπαδάκης (S&D), γραπτώς. ‒ Η συμφωνία απαλλαγής από την υποχρέωση θεώρησης για βραχεία διαμονή συμβάλλει καθοριστικά στην εμβάθυνση των σχέσεων μεταξύ της Ευρωπαϊκής Ένωσης και του Κράτους του Τουβαλού και συνιστά ένα συμπληρωματικό μέσο ενίσχυσης των οικονομικών και πολιτιστικών σχέσεων και εντατικοποίησης του πολιτικού διαλόγου για διάφορα ζητήματα, συμπεριλαμβανομένων των ανθρωπίνων δικαιωμάτων και των θεμελιωδών ελευθεριών.

Η συμφωνία απαλλαγής από την υποχρέωση θεώρησης θα έχει θετικό αντίκτυπο, διότι απλοποιεί τις διαδικασίες ταξιδιού για τους επιχειρηματίες, διευκολύνοντας τις επενδύσεις και τον τουρισμό. Επιπλέον, θα ενθαρρύνει τις απευθείας επαφές μεταξύ ευρωπαίων πολιτών και πολιτών του Τουβαλού.

Η απαλλαγή από την υποχρέωση θεώρησης συνιστά ένα μη αμελητέο μέσο για την αμοιβαία προσέγγιση των λαών της Ευρώπης και του Ειρηνικού. Η συμφωνία απαλλαγής από την υποχρέωση θεώρησης επιτρέπει στους πολίτες όχι μόνο να επωφεληθούν πλήρως και με χειροπιαστό τρόπο της εταιρικής σχέσης ΑΚΕ-ΕΕ, αλλά επίσης και να συμμετάσχουν σ’ αυτή ταξιδεύοντας με μειωμένο οικονομικό και πρακτικό κόστος.

  Aldo Patriciello (PPE), per iscritto. ‒ Ho votato a favore della proposta dei miei colleghi poiché ritengo che la conclusione dell'accordo di esenzione dal visto per soggiorni di breve durata rappresenta un grande passo in avanti per gli abitanti di Tuvalu, in quanto dipendono dagli aiuti internazionali allo sviluppo. Infatti Tuvalu beneficia di appena 2000 turisti all'anno che in gran parte provengono dalle nazioni del Pacifico.

Mediante tale accordo si vuole, da un lato, tutelare l'ambiente e il cambiamento climatico, dall'altro lato, la difesa dei diritti umani e dell'uguaglianza di genere. Come politico ritengo necessario il supporto verso questo paese perché è uno dei più poveri delle nazioni del Pacifico e uno dei più esposti agli effetti del cambiamento climatico.

Pertanto ho espresso voto positivo

  Eva Paunova (PPE), in writing. – I voted in favour of this agreement because it takes into account the situation of Member States which do not apply the Schengen acquis in full. The agreement also provides for visa-free travel for the citizens of the European Union and for the citizens of Tuvalu when travelling to the territory of the other Contracting Party for a maximum period of 90 days in any 180-day period.

The visa waiver covers all categories of persons (ordinary, diplomatic, service/official and special passport holders) travelling for all kinds of purposes, except for the purpose of carrying out a paid activity.

  Marijana Petir (PPE), napisan. – Ovaj Sporazum o ukidanju viza za kratkotrajni boravak rezultat je napora u produbljivanju odnosa između Europske unije i Tuvalua, što u okviru Sporazuma iz Cotonoua ima velik politički značaj, a njime se i dodatno jačaju gospodarski i kulturni odnosi te se intenzivira politički dijalog o raznim pitanjima, među ostalim, o ljudskim pravima i temeljnim slobodama. Sporazum o ukidanju viza imat će pozitivan učinak jer će se njime pojednostaviti putovanja poduzetnicima te olakšati ulaganja i razvoj turizma. Gospodarstvo Tuvalua temelji se ponajprije na uslugama (više od 60 % BDP-a), uključujući usluge povezane s internetom, među kojima je i prodaja licencija za upotrebu naziva domene.tv, što je za državu važan izvor prihoda. U sektoru poljoprivrede i ribarstva ostvaruje se više od 20 % BDP-a. Izdavanje dozvola za ribarenje važan je izvor prihoda za državu. Turizam je relativno ograničen, s manje od 2000 turista godišnje koji uglavnom dolaze iz ostalih pacifičkih država. Tuvalu također i dalje ovisi o međunarodnoj razvojnoj pomoći, a među otocima još postoje velike razlike u gospodarskoj razvijenosti. EU trenutačno pregovora o sklapanju sveobuhvatnog Sporazuma o gospodarskom partnerstvu s 14 država pacifičke regije, među kojima je i Tuvalu. Sporazum o ukidanju viza još je jedan dokaz našeg angažmana u pogledu te regije kako bi se uspostavilo čvršće partnerstvo.

  Tonino Picula (S&D), napisan. ‒ Sporazum o ukidanju viza za kratkotrajni boravak ima veliki politički značaj u okviru Sporazuma iz Cotonoua te je rezultat napora u produbljivanju odnosa između Europske unije i Tuvalua. Pacifička je demokracija potpuno posvećena zaštiti ljudskih prava te imamo dobru komunikaciju kada je riječ o zaštiti njihova osjetljivog okoliša, posebno u odnosu na klimatske promjene, no na trgovinskom polju odnosi EU-a s Tuvaluom su i dalje vrlo ograničeni te potencijal za njihov razvoj treba iskoristiti. Sporazum će tako imati pozitivan gospodarski učinak pošto će pojednostaviti putovanja poduzetnicima, olakšati ulaganja i razvoj turističkog sektora.

To jačanje gospodarskih i kulturnih odnosa dodatno će intenzivirati politički dijalog o pitanjima koja su prioritetna za Uniju. Kad je riječ o mobilnosti, Tuvalu ne predstavlja nikakvu prijetnju ni u smislu nezakonite migracije ni u smislu sigurnosti i javnog reda. Sporazum je dodatan dokaz našeg angažmana kad je riječ o toj regiji kako bi se ostvarilo bolje partnerstvo te je bitan čimbenik u približavanju europskih građana i građana pacifičke regije. Građani obiju regija moći će ostvarivati punu i konkretnu korist od partnerstva između AKP-a i EU-a. Želim naglasiti nužnost potpunog reciprociteta pri ukidanju viza i time jednako postupanje prema svim građanima.

  João Pimenta Lopes (GUE/NGL), por escrito. ‒ Este acordo prevê a isenção de visto para os cidadãos da União Europeia e os cidadãos de Tuvalu que se deslocam ao território da outra Parte Contratante por um período máximo de 90 dias por cada período de 180 dias.

A isenção de visto diz respeito a todas as categorias de pessoas (titulares de passaportes comuns, diplomáticos, de serviço/oficiais e especiais), independentemente do motivo da estada, com exceção do exercício de uma atividade remunerada. Votamos a favor.

  Miroslav Poche (S&D), písemně. ‒ Podpořil jsem dohodu mezi EU a Tuvalu o zrušení vízové povinnosti pro krátkodobé pobyty pro občany Evropské unie a občany Tuvalu. Cílem této dohody je pobývat na území druhé smluvní strany po dobu nejvýše 90 dnů během jakéhokoli období 180 dnů. Tuto dohodu považuji jako další krok v prohlubování vztahů mezi EU a Tuvalu, který navazuje na dohodu z Cotonou, ve které se EU v rámci strategie udržitelného rozvoje zavázala k omezování a později vymýcení chudoby a postupnému prohloubení spolupráce a integrace afrických, karibských a tichomořských států do světové ekonomiky. Domnívám se, že tato dohoda může mít pozitivní vliv i na rozvoj cestovního ruchu a služeb, a tedy i na celkový ekonomický rozvoj tohoto ostrovního státu, který stále patří mezi nejchudší země tichomořského regionu.

  Tomasz Piotr Poręba (ECR), na piśmie. ‒ Umowa w sprawie ułatwień wizowych ma na celu zapewnienie obywatelom stron umowy (UE oraz ww. krajów) ruchu bezwizowego przez okres nieprzekraczający 90 dni w każdym okresie 180-dniowym. System bezwizowy obejmowałby wszystkie kategorie osób. Oczekuje się, że umowa wywrze pozytywne skutki gospodarcze dla tych pięciu krajów i zwiększy siłę nacisku UE, zwłaszcza w obszarze praw człowieka. Skutki dla UE będą najprawdopodobniej minimalne, gdyż liczba ludności tych krajów jest niewielka. Wielka Brytania i Irlandia nie uczestniczą w tych umowach. Niniejszym poparłem umowę.

  Franck Proust (PPE), par écrit. ‒ J’ai voté en faveur de ce rapport relatif à l’exemption de visa sur les territoires de l’UE et du Tuvalu. Cette exemption concerne tous les voyageurs des deux zones, pour une durée de 90 jours, quel que soit le motif. Elle exclut cependant les personnes souhaitant exercer une activité rémunérée. Cet accord facilitera le développement du tourisme, primordial pour le Tuvalu qui reste un des pays les plus pauvres du Pacifique.

  Julia Reid (EFDD), in writing. ‒ UKIP MEPs voted against this legislative consent vote. UKIP does not support the EU concluding agreements with third countries, particularly when this concerns the movement of people.

  Inmaculada Rodríguez-Piñero Fernández (S&D), por escrito. – He votado a favor del Acuerdo entre la Unión Europea y Tuvalu. Este Acuerdo se estaba aplicando ya, de carácter provisional, desde el 1 de julio de 2016 cuando fue firmado por la Comisión Europea y la autoridad competente de Tuvalu. El Acuerdo establece la exención de visado para los ciudadanos de la Unión y de Tuvalu que viajen al territorio de la otra Parte Contratante por un período máximo de 90 días cada 180 días, para todas las personas por cualquier motivo, excepto por el ejercicio de una actividad remunerada.

El Acuerdo supone un nuevo logro en la profundización de las relaciones entre la Unión y Tuvalu en el marco del Acuerdo de Cotonú. Es un Acuerdo que permite reforzar las relaciones económicas y culturales, así como también otras materias como los derechos humanos y las libertades fundamentales. Además, con la aprobación del mismo, se podrán conseguir efectos positivos como la facilitación de las inversiones y del turismo.

  Claude Rolin (PPE), par écrit. ‒ J’ai voté en faveur de la résolution législative du Parlement européen du 1er décembre 2016 sur le projet de décision du Conseil concernant la conclusion, au nom de l’Union, de l'accord entre l'Union européenne et les Tuvalu relatif à l'exemption de visa de court séjour. Ayant suivi les travaux à ce sujet au sein de la commission compétente, j’en suis arrivé à la conclusion que cette exemption de visa de court séjour se justifie pleinement.

  Bronis Ropė (Verts/ALE), raštu. ‒ Susitarimas su Tuvalu dėl vizų režimo supaprastinimo – sveikintinas ir reikalingas žingsnis. Šiuo susitarimu palengvinamos kelionės tiek ES piliečiams, tiek ir Tuvalu gyventojams. Klausimas iš tiesų nėra kontroversiškas, nes iki šiol bevizis režimas tarp ES ir Tuvalu vyko be didesnių sutrikimų, galinčių pateikti argumentų prieš šio susitarimo pratęsimą ir išplėtimą.

  Fernando Ruas (PPE), por escrito. ‒ Esta recomendação pretende a isenção de vistos para os cidadãos da União Europeia e reciprocamente para os cidadãos de Tuvalu que se desloquem para o território da outra parte contratante por um período máximo de 90 dias em cada período de 180 dias.

Este é um Acordo de elevada importância política no âmbito das relações entre Países ACP-UE, que espelha o reforço das relações económicas e culturais permitidas por esta parceria. Tuvalu possui um regime democrático e estável e integra a Commonwealth. Aguarda-se agora uma intensificação do diálogo político sobre questões como a preservação do meio ambiente, direitos humanos e a promoção da igualdade de género.

A economia de Tuvalu depende essencialmente do setor dos serviços, nomeadamente relacionados com serviços on-line, do sector da agricultura e pescas. Tendo esta ilha um sector turístico muito limitado, este acordo viabilizará não só as viagens para empresários assim como para turistas, facilitando os investimentos e a dinamização do sector turístico.

Por concordar com a posição defendida pela colega relativamente à importância de que a isenção de visto se reveste enquanto elemento de aproximação dos povos europeus e do Pacífico, votei o relatório favoravelmente.

  Maria Lidia Senra Rodríguez (GUE/NGL), por escrito. ‒ La libertad de movimiento es un derecho fundamental de todas las personas que actualmente no se respeta en una Unión con una política migratoria cada día más agresiva. Por ello, apoyamos esto acuerdo que permitirá viajar sin visado a la Unión Europea a los ciudadanos y ciudadanas de Tuvalu y viceversa, un acuerdo que nos gustaría que se hiciera extensivo a otros países, particularmente los que viven situaciones de conflicto que están obligando a huir a millares de personas.

  Remo Sernagiotto (ECR), per iscritto. – L'accordo che il Parlamento europeo ha approvato oggi stabilisce nuove disposizioni per l'esenzione del visto per i cittadini dell'Unione e per i cittadini di Tuvalu che si recano nel territorio dell'altra parte contraente per un soggiorno di breve durata fino a un massimo di 90 giorni. L'esenzione dal visto riguarda tutte le categorie di persone (titolari di un passaporto ordinario, diplomatico, di servizio, ufficiale o speciale) indipendentemente dal motivo della permanenza.

Questo accordo rappresenta il coronamento dell'approfondimento delle relazioni tra l'Unione europea e tale paese, nonché un ulteriore strumento volto a rafforzare le relazioni economiche, turistiche e culturali ed, infine, servirà a intensificare il dialogo politico tra le parti.

  Jill Seymour (EFDD), in writing. ‒ I voted against this legislative consent vote. UKIP does not support the EU concluding agreements with third countries, particularly when this concerns the movement of people.

  Siôn Simon (S&D), in writing. ‒ Today I voted in favour of this report, as the signing of the short-stay waivers is significant for the EU and the state in question as it signifies deeper cooperation and mutual understanding.

  Branislav Škripek (ECR), písomne. ‒ Podporujem spoluprácu EÚ s krajinami tichomorského regiónu. Táto dohoda, ktorá je predmetom uznesenia, umožňuje občanom Európskej únie a občanom Tuvalu cestovať bez víz na územie druhej zmluvnej strany na obdobie najviac 90 dní v rámci akéhokoľvek 180-dňového obdobia. To posilní hospodárske a kultúrne vzťahy a zintenzívni politický dialóg o rôznych otázkach, ako je ochrana životného prostredia a zmeny klímy a ľudské práva a základné slobody. Ide o jednu z najchudobnejších krajín tichomorského regiónu a jednu z krajín, ktorá je najviac vystavená vplyvom zmeny klímy. EÚ v súčasnosti rokuje o komplexnej dohode o hospodárskom partnerstve so 14 krajinami tichomorského regiónu, do ktorého Tuvalu patrí. Preto som hlasoval za.

  Davor Škrlec (Verts/ALE), napisan. ‒ Pozitivno sam glasovao za ovo izvješće, no ovo obrazloženje glasovanja nastaje kao kritika postojećem sustavu vrednovanja rada zastupnika u Europskom parlamentu isključivo na osnovu statističkog broja parlamentarnih aktivnosti potenciranog u Hrvatskoj, a koji zapravo ne odražava stvarnu kvalitetu i količinu rada, učinkovitost te ponajviše uspjeh zastupničkog djelovanja.

  Monika Smolková (S&D), písomne. ‒ Právny rámec pre spoluprácu s EÚ a Tuvalu vytvorila Dohoda z Cotonou, zaoberajúca sa prehĺbením spolupráce EÚ a krajín v Afrike, Karibiku a Tichomorí. Tuvalu má ako štát Commonwealthu stabilný politický režim, avšak jeho ekonomika je závislá od medzinárodnej rozvojovej pomoci, pretože je postavená na rybolove a poskytovaní služieb. EÚ vedie s Tuvalu dialóg na tému ochrany životného prostredia v období zmeny klimatických podmienok, ako aj vplyvu zmeny klimatických podmienok na ľudské práva. Rozhodnutie EÚ o zrušení vízovej povinnosti považujem za pozitívny krok vo vývoji vzťahov EÚ a Tuvalu, a preto som ho podporila. Bezvízový styk sa bude týkať len pobytov v dĺžke do 90 dní za obdobie 180 dní a osôb cestujúcich s iným dôvodom ako vykonávanie ekonomickej činnosti. Dôležitý je aj faktor vysokej dôvery v žiadateľov o víza, ako aj nízka miera zamietnutia víz, či fakt že v rokoch 2014 a 2015 nebol žiaden občan Tuvalu zatknutý z dôvodu nedovoleného pobytu v EÚ.

  Igor Šoltes (Verts/ALE), pisno. ‒ Sporazum o partnerstvu med članicami skupine afriških, karibskih in pacifiških držav na eni strani ter Evropsko unijo in njenimi državami članicami na drugi oziroma tako imenovani sporazum iz Cotonuja ureja odnose med EU in Tuvalujem, medtem ko Sporazum o odpravi vizumske obveznosti za kratkoročno bivanje te odnose še bolj poglablja in dodatno kepi gospodarske in kulturne povezave ter poglablja politični dialog predvsem na področjih človekovih pravic in temeljnih svoboščin.

Glede na sporazum Tuvalu spada med države, katerih državljani so izvzeti iz vizumske obveznosti pri prehodu zunanjih meja držav članic. Vsi državljani Tuvaluja lahko ne glede na namen potovanja, razen če opravljajo plačano delo, brez vizumov potujejo na ozemlje države pogodbenice za največ 92 dni v 180-dnevnem obdobju.

Tuvalu je sicer ena najrevnejših držav v pacifiški regiji in med najbolj izpostavljenimi posledicam podnebnih sprememb, med njegovimi otoki pa obstajajo precejšnje gospodarske razlike. Zato je precej odvisen od mednarodnega razvojnega sodelovanja, ki ga ta sporazum lahko še dodatno poglobi in okrepi.

Priporočilo Parlamenta pozdravlja ta sporazum, zato sem ga tudi sam pri glasovanju podprl.

  Ivan Štefanec (PPE), písomne. ‒ Tým, že občania Tuvalu nepredstavujú žiadnu vážnu hrozbu pre ciele migračnej politiky, bezpečnosť a vnútorný poriadok EÚ, javí sa byť na mieste uzatvoriť s touto krajinou dohodu o zrušení vízovej povinnosti pri krátkodobých pobytoch. Podmienky bezvízového cestovania stanovené v tomto dokumente sú upravené rovnako ako v iných dohodách rovnakého druhu, ktoré EÚ uzatvorila s inými štátmi. Táto dohoda by mala predstavovať úspešné zavŕšenie jednej z etáp prehlbovania vzťahov medzi EÚ a Tuvalu a umožniť obom stranám pokračovať v ich ďalšom prehlbovaní.

  Beatrix von Storch (EFDD), schriftlich. ‒ Bei der Entschließung des EU-Parlaments zu dem Entwurf eines Beschlusses des Rates über den Abschluss des Abkommens – im Namen der Europäischen Union – zwischen der Europäischen Union und Tuvalu über die Befreiung von der Visumpflicht für Kurzaufenthalte habe ich mich enthalten.

Dieses Abkommen über die Befreiung von der Visumpflicht für Kurzaufenthalte ist ein Ergebnis der Vertiefung der Beziehungen zwischen der Europäischen Union und Tuvalu – was im Rahmen des Cotonou-Abkommens politisch sehr bedeutsam ist – sowie ein zusätzliches Mittel zur Stärkung der wirtschaftlichen und kulturellen Beziehungen und zur Intensivierung des politischen Dialogs über verschiedene Fragen, einschließlich der Menschenrechte und Grundfreiheiten.

Nichts spricht gegen diese Visabefreiung an sich. Ich lehne jedoch ab, dass die EU für Visafragen zuständig ist.

  Dubravka Šuica (PPE), napisan. ‒ Bilateralni sporazum između EU-a i Tuvala potpisan je 1. srpnja 2016. u Bruxellesu. Odonda se Sporazum privremeno primjenjuje dok se čeka odobrenje Europskog parlamenta.

Potpisanim Sporazumom građanima Europske unije i državljanima Tuvalua omogućava se boravak bez vize na državnom području druge ugovorne stranke od najviše 90 dana u bilo kojem razdoblju od 180 dana. Vize se ukidaju za sve kategorije osoba (nositelje običnih, diplomatskih, službenih ili posebnih putovnica) koje ne putuju u svrhu obavljanja plaćene aktivnosti.

Kad je riječ o mobilnosti, dostupni podaci pokazuju da je stopa odbijenih zahtjeva za izdavanje vize građanima Tuvalua te ostalih otočnih pacifičkih država vrlo niska.

Prihvaćam ovaj Sporazum jer ima veliki politički značaj, a njime se i dodatno jačaju gospodarski i kulturni odnosi te se intenzivira politički dijalog o raznim pitanjima, među ostalim i o ljudskim pravima i temeljnim slobodama.

  Patricija Šulin (PPE), pisno. ‒ Glasovala sem za priporočilo o osnutku sklepa Sveta o sklenitvi, v imenu Unije, Sporazuma med Evropsko unijo in Tuvalujem o odpravi vizumske obveznosti za kratkoročno bivanje. S podpisanim sporazumom med Evropsko unijo in Tuvalujem bomo državljanom obeh podpisnic omogočili za največ 90 dni potovanja brez vizumov, vendar brez možnosti opravljanja plačanega dela.

S sporazumom o odpravi vizumske obveznosti bomo še dodatno okrepili odnose med EU in Tuvalujem ter izboljšali pogajalska izhodišča v pogajanjih o globalnem sporazumu o gospodarskem partnerstvu s 14 pacifiškimi državami, med drugim tudi s Tuvalujem.

  Ελευθέριος Συναδινός (NI), γραπτώς. ‒ Η συμφωνία απαλλαγής από την υποχρέωση θεώρησης για βραχεία διαμονή μεταξύ ΕΕ-Τουβαλού δεν συνιστά συμπληρωματικό μέσο ενίσχυσης των οικονομικών και πολιτιστικών σχέσεων και εντατικοποίησης του πολιτικού διαλόγου για διάφορα ζητήματα, συμπεριλαμβανομένων των ανθρωπίνων δικαιωμάτων.

  Tibor Szanyi (S&D), írásban. ‒ Szavazatommal támogattam, hogy az Európai Parlament adja egyetértését ahhoz, hogy az Európai Unió nevében a Tanács Tuvalu állammal megállapodást írjon alá a valamennyi útlevél-kategóriára érvényes, rövid távú tartózkodásra vonatkozó vízummentesség kölcsönös biztosításáról. Az előterjesztés mérlegelése során tekintettel voltam arra, hogy ez a lépés megfelel az EU és az ACP-országok viszonyát szabályozó cotonoui egyezményben foglalt szándékoknak és céloknak, elősegítheti a gazdasági kapcsolatok, a turizmus, a (főleg a domain-nevek értékesítésében megtestesülő) helyi szolgáltatóipar fejlesztését és ezzel hozzájárulhat az Unió fejlesztéspolitikai céljainak megvalósításához a térségben. Figyelembe vettem a Tuvalu-val az emberi jogok, a nők jogai érvényesítése, illetve a klímaváltozás kérdésében folytatott párbeszéd előmozdításának szempontját, egyúttal méltányolva azt a fontos hozzájárulást is, amelyet az ACP–EU parlamenti delegáció révén az EP játszott a vízummentességi megállapodás létrehozásának folyamatában.

  Marc Tarabella (S&D), par écrit. ‒ Les relations entre l’Union européenne et cet État sont régies par l’accord de partenariat entre les membres du groupe des États d'Afrique, des Caraïbes et du Pacifique, d'une part, et l'Union européenne et ses États membres, d'autre part, appelé «Accord de Cotonou».

S'agissant de la mise en œuvre et du suivi de l'accord, le Parlement, par ce texte, invite la Commission européenne à observer les possibles développements en ce qui concerne les critères qui ont initialement conduit au transfert de l'annexe I vers l'annexe II du règlement n° 509/2014. Ces critères incluent non seulement l’immigration clandestine, l’ordre public et la sécurité, mais aussi les relations extérieures de l’Union avec le pays tiers concerné y compris, en particulier, des considérations liées au respect des droits de l’homme et des libertés fondamentales.

  Ivica Tolić (PPE), in writing. ‒ Podržavam rezoluciju o sporazumu između Europske unije i Tuvalua o ukidanju viza za kratkotrajni boravak. Ovaj Sporazum o ukidanju viza za kratkotrajni boravak rezultat je napora u produbljivanju odnosa između Europske unije i Tuvalua te ima velik politički značaj. Njime se također dodatno jačaju gospodarski i kulturni odnosi te se intenzivira politički dijalog o raznim pitanjima, između ostaloga, o ljudskim pravima i temeljnim slobodama. Potpisanim sporazumom građanima Europske unije i građanima Tuvalua omogućava se boravak bez vize na području druge ugovorne stranke od najviše 90 dana u bilo kojem razdoblju od 180 dana.

  Ruža Tomašić (ECR), napisan. ‒ Sporazumom između Europske unije i Tuvalua za ukidanje kratkoročnih viza pojednostavit će se putovanja poduzetnicima, olakšati ulaganja i potaknuti razvoj turizma. Ukidanje viza obuhvaća sve kategorije osoba kada putuju na teritorij druge ugovorne strane za boravak od najviše 90 dana u bilo kojem razdoblju od 180 dana.

Europska unija trenutačno pregovara o sklapanju sveobuhvatnog Sporazuma o gospodarskom partnerstvu s 14 država pacifičke regije, među kojima je i Tuvalu, a ovaj sporazum još je jedan korak u učvršćivanju partnerstva između Europske unije i Tuvalua, posebice u smislu jačanja gospodarskih i kulturnih odnosa te intenziviranja političkog dijaloga o raznim pitanjima.

Uz to, prema dostupnim podacima stopa odbijenih zahtjeva za izdavanje viza građanima Tuvalua i ostalih pacifičkih država je vrlo niska te su migracijski tokovi te države usmjereni prema Australiji i Novom Zelandu. Isto tako, u pogledu nezakonite migracije ili migracijskih tokova i u pogledu sigurnosti i javnog reda Tuvalu nije nikakva prijetnja Europskoj uniji. Zbog toga sam podržala ovaj sporazum.

  Romana Tomc (PPE), pisno. ‒ Osnutek zakonodajne resolucije Evropskega parlamenta o osnutku sklepa Sveta o sklenitvi, v imenu Unije, Sporazuma med Evropsko unijo in Tuvalujem o odpravi vizumske obveznosti za kratkoročno bivanje sem podprla. Odnose med Evropsko unijo in Tuvalujem ureja sporazum iz Cotonouja.

Med Evropsko unijo in Tuvalujem je v letu 2016 prišlo do podpisa dvostranskega sporazuma, ki državljanom Evropske unije in državljanom Tuvaluja omogoča potovanje brez vizumov na ozemlje druge pogodbenice za največ 90 dni v katerem koli 180-dnevnem obdobju.

Evropska unija trenutno vodi pogajanja o celovitem sporazumu o gospodarskem partnerstvu s 14 pacifiškimi državami, med katerimi je tudi Tuvalu, tako da bi sporazum lahko olajšal pogajanja. Več bo poslovnih potovanj, pospešile se bodo naložbe, okrepile se bodo gospodarske povezave, omogočen bo zagon turizma in razvoj trgovine.

Gospodarstvo Tuvaluja temelji predvsem na storitvah (več kot 60 % BDP), vključno s storitvami, povezanimi z internetom, kjer prodaja licenc za uporabo imena domene ».tv« predstavlja pomemben vir prihodkov za državo. Kmetijstvo in ribištvo prispevata več kot 20 % BDP.

  Estefanía Torres Martínez (GUE/NGL), por escrito. ‒ Visto el proyecto de Decisión del Consejo (09764/2015) y el acuerdo entre la Unión Europea y Tuvalu (09760/2015), voto a favor de esta recomendación al no encontrar motivo en adoptar otra decisión, y estimando positivo dicha decisión.

  Mylène Troszczynski (ENF), par écrit. ‒ Cet accord prévoit un régime de déplacement sans obligation de visa en faveur des citoyens de l’Union et des ressortissants de ce pays qui se rendent sur le territoire de l’autre partie contractante pour un séjour d’une durée maximale de 90 jours sur toute période de 180 jours. Ce rapport est accompagné d’une justification succincte précisant qu'il constitue un aboutissement dans l'approfondissement des relations bilatérales revêtant une signification politique forte dans le cadre de l'Accord de Cotonou.

La commission LIBE invite cependant la Commission européenne «à observer les possibles développements en ce qui concerne les questions relatives à l’immigration clandestine, l’ordre public et la sécurité, les relations extérieures de l’Union avec ce pays y compris, en particulier, des considérations liées au respect des droits de l’homme et des libertés fondamentales».

L’exemption de visas présente donc des risques au niveau de la sécurité (criminalité organisée, blanchiment d’argent, trafic de drogue, etc.) et de l’immigration. On doit se demander s’il est opportun de conclure des accords d’exemption de visa au moment où le risque d’attentats terroristes est réel et où l’Union européenne a perdu tout contrôle de l’immigration de masse.

Je vote contre.

  Kazimierz Michał Ujazdowski (ECR), na piśmie. ‒ Omawiana umowa w sprawie ułatwień wizowych ma na celu zapewnienie obywatelom Tuvalu ruchu bezwizowego z UE na okres maksymalnie 90 dni w 180-dniowym okresie czasu. System bezwizowy obejmowałby wszystkie kategorie osób. Oczekuje się, że umowa wywrze pozytywne skutki gospodarcze dla tego kraju i zwiększy współpracę z UE zwłaszcza w obszarze praw człowieka. Skutki dla UE będą najprawdopodobniej minimalne ze względu na niewielką liczbę ludności Tuvalu, dlatego poparłem proponowaną umowę.

  István Ujhelyi (S&D), írásban. ‒ Az Európai Unió és Tuvalu állam közötti kapcsolatokat az egyrészről az afrikai, karibi és csendes-óceáni államok csoportjának tagjai, másrészről az Európai Unió és tagállamai között létrejött partnerségi megállapodás (Cotonoui Megállapodás) szabályozza. A javaslatot támogattam.

  Miguel Urbán Crespo (GUE/NGL), por escrito. ‒ Visto el proyecto de Decisión del Consejo (09764/2015) y el acuerdo entre la Unión Europea y Tuvalu (09760/2015), voto a favor de esta recomendación al no encontrar motivo en adoptar otra decisión, y estimando positivo dicha decisión.

  Viktor Uspaskich (ALDE), raštu. – Bevizis režimas nemažai prisidės suartinant europiečius ir Ramiojo vandenyno šalių gyventojus.

  Ivo Vajgl (ALDE), in writing. ‒ I voted in favour of the Recommendation on the draft Council decision on the conclusion, on behalf of the European Union, of the Agreement between the European Union and Tuvalu on the short-stay visa waiver. Relations between the European Union and the Federated States of Micronesia are governed by the partnership agreement between members of the African, Caribbean and Pacific Group of States of the one part and the European Union and its Member States of the other part, known as the Cotonou Agreement. The agreement provides for visa-free travel for the citizens of the European Union and for the citizens of Tuvalu when travelling to the territory of the other Contracting Party for a maximum period of 90 days in any 180-day period. The visa waiver covers all categories of persons travelling for all kinds of purposes, except for the purpose of carrying out a paid activity. I voted in favour because I believe that this agreement on the waiver of short-stay visas represents a culmination of the deepening of relations between the European Union and Tuvalu which is politically highly significant in the context of the Cotonou Agreement.

  Ramón Luis Valcárcel Siso (PPE), por escrito. ‒ Mediante dicho Acuerdo se procede a facilitar la exención de visados para estancias de corta duración entre ambas partes. Hablamos de un acuerdo negociado por la Comisión Europea y que ha contado con la aprobación de la comisión de Libertades Civiles, Justicia y Asuntos de Interior, por lo que creo necesario votar a su favor.

  Ángela Vallina (GUE/NGL), por escrito. ‒ La libertad de movimiento es un derecho fundamental de todas las personas que actualmente no se respeta en una Unión con una política migratoria cada día más agresiva. Por ello, apoyamos esto acuerdo que permitirá viajar sin visado a la Unión Europea a los ciudadanos de Tuvalu y viceversa, un acuerdo que nos gustaría que se hiciera extensivo a otros países, particularmente los que viven situaciones de conflicto que están obligando a huir a millares de personas.

  Miguel Viegas (GUE/NGL), por escrito. ‒ Este acordo prevê um regime de isenção da obrigação de visto para os cidadãos da União Europeia e os nacionais deste país que se deslocam ao território da outra Parte Contratante por um período máximo de 90 dias por cada período de 180 dias.

A isenção de visto diz respeito a todas as categorias de pessoas (titulares de passaportes comuns, diplomáticos, de serviço/oficiais e especiais), independentemente do motivo da estada, com exceção do exercício de uma atividade remunerada. Votamos a favor.

  Harald Vilimsky (ENF), schriftlich. ‒ Ich habe gegen das Abkommen zwischen der EU und Tuvalu über die Befreiung von der Visumpflicht für Kurzaufenthalte gestimmt, da meiner Meinung nach erstens keine Notwendigkeit dafür besteht und zweitens die Kompetenzen bezüglich der Visapolitik bei den Mitgliedsstaaten bleiben sollen.

  Jana Žitňanská (ECR), písomne. ‒ Rozhodnutia Rady o uzavretí dohody medzi Európskou úniou a Tuvalu o zrušení vízovej povinnosti pri krátkodobých pobytoch som podporila. Európsky parlament mal v tomto prípade udeliť svoj súhlas s uzavretím dohody. Zrušenie vízovej povinnosti sa týka krátkodobých (maximálne 90 dňových pobytov) a vzťahuje sa na všetky kategórie osôb za všetkými účelmi s výnimkou vykonávania platenej činnosti. Tieto dohody sú výsledkom intenzívneho politického dialógu a prehlbovania politických vzťahov s krajinami mimo Európskej únie a pred tým, ako sa takáto dohoda uzavrie, vždy je starostlivo zvážené, či daná krajina dodržuje ľudské práva, má demokratický režim a koľko žiadostí o víza a z akých dôvodov bolo v prípade občanov danej krajiny zamietnutých. Keďže Tuvalu má ako súčasť Commonwealthu stabilný parlamentný a demokratický režim, miera odmietnutia udelenia víz pre občanov Tuvalu je veľmi nízka a nepredstavuje ani žiadne riziko z hľadiska nezákonného prisťahovalectva, nemala som voči uzavretiu tejto dohody žiadne výhrady.

  Željana Zovko (PPE), napisan. ‒ Podržavam sporazum o ukidanju obveze posjedovanja viza za kratkotrajni boravak od najviše 90 dana unutar perioda od 180 dana od prvog ulaska između Europske unije i Tuvalua. Povećanje mobilnosti iz i prema Europskoj uniji mora biti jedan od glavnih prioriteta europske politike na međunarodnoj razini. Ovo izuzeće preduvjet je razvoja budućih odnosa između Europske unije i Tuvalua. Ukidanje viza za kratkotrajni boravak ima pozitivni efekt za gospodarstvo i građane. Povećanje ekonomske aktivnosti, ali i stjecanje novih iskustava putovanjem glavni su učinci za obje strane sporazuma. Sve države koje primjenjuju i razvijaju schengensku pravnu stečevinu, a nisu države članice Europske unije, trebale bi također sklopiti sporazume s državom Tuvalu kako bi se njihov vizni režim harmonizirao sa sustavom Europske unije.

  Milan Zver (PPE), pisno. ‒ Glasoval sem za odobritev Sporazuma med Evropsko unijo in Tuvalujem o odpravi vizumske obveznosti za kratkoročno bivanje.

Podpisani sporazum državljanom Evropske unije in državljanom Tuvaluja omogoča potovanje brez vizumov na ozemlje druge pogodbenice za največ 90 dni v katerem koli 180-dnevnem obdobju. Gospodarstvo Tuvaluja temelji predvsem na storitvah, kmetijstvo in ribištvo prispevata več kot 20 % BDP, pomemben vir prihodkov za državo pa predstavlja tudi odobritev ribolovnih dovoljenj.

EU se trenutno pogaja o globalnem sporazumu o gospodarskem partnerstvu s 14 pacifiškimi državami, med katere spada tudi država Tuvalu. Menim, da bo sporazum o odpravi vizumske obveznosti prinesel pozitivne učinke, saj bo poenostavil pogoje potovanja za podjetnike ter spodbujal naložbe in razvoj turizma.

7.7. Споразумение между ЕС и Маршаловите острови за премахване на визите за краткосрочно пребиваване (A8-0335/2016 - Mariya Gabriel)

Dichiarazioni di voto orali

  Isabella Adinolfi (EFDD), per iscritto. ‒ La presente relazione stabilisce l'esenzione dal visto per i cittadini dell'Unione e per i cittadini delle Isole Marshall che si recano nell'altrui territorio per un periodo massimo di 90 giorni all'interno di una fascia di periodo di 180 giorni. Tale esenzione si applica a tutte le categorie di persone che effettuano viaggi all'infuori di quelli compiuti per esercitare un'attività retribuita. Ho votato a favore.

  Martina Anderson and Lynn Boylan (GUE/NGL), in writing. – We supported this file as we support the relaxation of certain travel restrictions providing the state in question possesses a solid human rights record.

  Marie-Christine Arnautu (ENF), par écrit. – Ce rapport demande l’approbation par le Parlement européen d’un accord qui prévoit un régime de déplacement sans obligation de visa en faveur des citoyens de l’Union et des ressortissants des Îles Marshall qui se rendent sur le territoire de l’autre partie contractante pour un séjour d’une durée maximale de 90 jours sur toute période de 180 jours.

Le rapport est accompagné d’une justification précisant que l’accord constitue un aboutissement entre l'UE et les Îles Marshall - revêtant une signification politique forte dans le cadre de l'Accord de Cotonou - ainsi qu'un moyen supplémentaire de renforcer les relations économiques et culturelles et d'intensifier le dialogue politique sur diverses questions (droits de l'homme, libertés fondamentales, etc.).

La commission LIBE invite cependant la Commission européenne «à observer les possibles développements en ce qui concerne les questions relatives à l’immigration clandestine, l’ordre public et la sécurité, les relations extérieures de l’Union avec le pays tiers concerné y compris, en particulier, des considérations liées au respect des droits de l’homme et des libertés fondamentales». L’exemption de visa présente donc des risques au niveau de la sécurité (criminalité organisée, blanchiment d’argent, trafic de drogue, etc.) et de l’immigration. Aussi me suis-je opposée à ce rapport.

  Jonathan Arnott (EFDD), in writing. ‒ I voted against, as this is consistent with the principles of my mandate as an MEP who was elected to support the UK’s withdrawal from the European Union. Such decisions on visas, visa waivers, and entry of nationals of third countries into UK territory should properly be a matter for the British Government to determine.

  Zigmantas Balčytis (S&D), raštu. ‒ Balsavau už pranešimą dėl Europos Sąjungos ir Maršalo Salų Respublikos susitarimo dėl bevizio režimo trumpalaikio buvimo atveju sudarymo Europos Sąjungos vardu projekto. Šis susitarimas dėl bevizio režimo trumpalaikio buvimo atveju yra Europos Sąjungos ir Maršalo Salų Respublikos santykių plėtojimo rezultatas, dar labiau sutvirtinantis svarbią Kotonu susitarimo politinę reikšmę, taip pat papildoma priemonė siekiant sustiprinti ekonominius bei kultūrinius ryšius ir paskatinti politinį dialogą įvairiais klausimais, įskaitant žmogaus teises ir pagrindines laisves.

  Nicolas Bay (ENF), par écrit. ‒ Cet accord prévoit un régime de déplacement sans obligation de visa en faveur des citoyens de l’Union et des ressortissants des Îles Marshall qui se rendent sur le territoire de l’autre partie contractante pour un séjour d’une durée maximale de 90 jours sur toute période de 180 jours. Une telle exemption de visa présenterait des risques au niveau de la sécurité (criminalité organisée, blanchiment d’argent, trafic de drogue, etc.) et de l’immigration. Est-il opportun de conclure des accords d’exemption de visa au moment où le risque d’attentats terroristes est réel et où l’Union européenne a perdu tout contrôle de l’immigration de masse ? J’ai voté contre ce rapport.

  Hugues Bayet (S&D), par écrit. ‒ J’ai approuvé cet accord qui prévoit un régime de déplacement sans obligation de visa en faveur des citoyens de l’Union et des ressortissants des Îles Marshall qui se rendent sur le territoire de l’autre partie contractante pour un séjour d’une durée maximale de 90 jours sur toute période de 180 jours.

  Brando Benifei (S&D), per iscritto. ‒ Oggi ho votato a favore della relazione Gabriel sull'accordo UE-Isole Marshall sull'esenzione dal visto per i soggiorni di breve durata.

Il testo stabilisce un'esenzione per i cittadini dell'Unione e per i cittadini delle Isole Marshall che si recano nel territorio dell'altra parte contraente per un periodo massimo di 90 giorni su un periodo di 180 giorni. L'esenzione dal visto riguarda tutte le categorie di persone indipendentemente dal motivo del soggiorno purché questo non sia legato allo svolgimento di un'attività retribuita.

Le relazioni commerciali dell'UE con la Repubblica delle Isole Marshall sono oggi molto limitate ma hanno un potenziale di sviluppo che può essere fortemente favorito da questo strumento. L'accordo di partenariato economico globale, in via di definizione tra l'Unione e quattordici paesi della regione del Pacifico tra cui le Isole Marshall, contribuirà a rafforzare questo percorso, potenziando il dialogo politico e economico.

  Xabier Benito Ziluaga (GUE/NGL), por escrito. ‒ Visto el proyecto de Decisión del Consejo (09775/2015) y el acuerdo entre la Unión Europea y la República de las Islas Marshall (09774/2015) voto a favor de esta recomendación al no encontrar motivo en adoptar otra decisión, y estimando positivo dicha decisión. Me preocupa, no obstante, que dicho país aparezca señalado en diferentes informes como un paraíso fiscal. Por lo tanto, debe de establecerse un especial seguimiento del Acuerdo para evitar que la exención de visado de corta duración, suponga una facilidad a la hora de incurrir en prácticas de blanqueo de capitales y evasión fiscal.

  Izaskun Bilbao Barandica (ALDE), por escrito. ‒ He apoyado este informe sobre el Acuerdo entre la Unión Europea y la República de las Islas Marshall sobre la exención de visado para estancias de corta duración. Se pide a la Comisión Europea que observe la evolución de los criterios que llevaron en su momento a la transferencia del Anexo I al Anexo II del Reglamento n.º 509/2014. Esos criterios abarcan no solo la inmigración clandestina, el orden público y la seguridad sino también las relaciones exteriores de la Unión con la República de las Islas Marshall, incluidas las cuestiones relativas a los derechos humanos y las libertades fundamentales.

  Dominique Bilde (ENF), par écrit. ‒ Cet accord prévoit un régime de déplacement sans obligation de visa en faveur des citoyens de l’Union et des ressortissants des Îles Marshall qui se rendent sur le territoire de l’autre partie contractante pour un séjour d’une durée maximale de 90 jours sur toute période de 180 jours. Au moment où l’Europe est frappée par les attentats terroristes et l’immigration clandestine massive, ces exemptions ne paraissent pas à l’ordre du jour, des personnes malfaisantes pouvant un jour s’en servir. J’y suis donc fermement opposée.

  Mara Bizzotto (ENF), per iscritto. – Con questo accordo si stabilisce l'esenzione dal visto per i cittadini dell'UE e delle Isole Marshall che si recano nei territori dell'altra parte contraente per un periodo massimo di 90 giorni. Il provvedimento non solleva problemi di nessuna natura e per questo ho votato a favore.

  José Blanco López (S&D), por escrito. ‒ Las relaciones entre la Unión Europea y la República de las Islas Marshall se rigen por el Acuerdo de Asociación entre los miembros del Grupo de los Estados de África, el Caribe y el Pacífico con la Unión y sus Estados miembros, el llamado Acuerdo de Cotonú.

Con el Acuerdo firmado, se establece la exención de visado para los ciudadanos de la Unión y los ciudadanos de la República de las Islas Marshall que viajen al territorio de la otra Parte Contratante por un período de 90 días cada 180 días. Con la exención de visado quedan cubiertas todas las categorías (titulares de pasaporte ordinario, diplomático, de servicio, oficial o especial) que viajen por cualquier motivo excepto el ejercicio de una actividad remunerada.

El Acuerdo firmado supone una profundización de las relaciones entre la Unión y la República de las Islas Marshall. Además, este acuerdo podrá tener efectos positivos con la simplificación de las condiciones de viaje para los empresarios y facilitar las inversiones y el turismo.

Por todo ello, he votado a favor.

  Vilija Blinkevičiūtė (S&D), raštu. ‒ Balsavau už šį pranešimą, nes juo Parlamentas pritarė Europos Sąjungos ir Maršalo Salų Respublikos susitarimo dėl bevizio režimo trumpalaikio buvimo atveju Europos Sąjungos vardu sudarymui. Šis susitarimas dėl bevizio režimo trumpalaikio buvimo atveju yra Europos Sąjungos ir Maršalo Salų Respublikos santykių plėtojimo rezultatas, dar labiau sutvirtinantis svarbią Kotonu susitarimo politinę reikšmę, taip pat papildoma priemonė siekiant sustiprinti ekonominius bei kultūrinius ryšius ir paskatinti politinį dialogą įvairiais klausimais, įskaitant žmogaus teises ir pagrindines laisves.

  Franc Bogovič (PPE), pisno. ‒ Iz istih razlogov kot prej se strinjam s sporazumom o odpravi vizumske obveznosti za kratkoročno bivanje med EU in Marshallovimi otoki.

Gre za dejanje, ki ima velik politični pomen v okviru Sporazuma iz Cotonouja in je rezultat poglobitve odnosov med Evropsko unijo in Marshallovimi otoki in je tudi sredstvo za okrepitev gospodarskih in kulturnih odnosov ter poglobitev političnega dialoga o različnih vprašanjih, vključno s človekovimi pravicami in temeljnimi svoboščinami.

Prav tako bo takšen sporazum o odpravi vizumske obveznosti prinesel pozitivne učinke, saj poenostavlja pogoje potovanja za podjetnike, omogoča naložbe in spodbuja turizem.

  Biljana Borzan (S&D), napisan. ‒ Podržavam ovo Izvješće o Sporazumu koji predviđa bezvizni režim za građane Europske unije i za građane Maršalovih Otoka kada putuju na teritorij druge ugovorne stranke za razdoblje od najviše 90 dana u 180-dnevnom razdoblju. Zajednička izjava o interpretaciji je u prilogu ugovora.

  Renata Briano (S&D), per iscritto. ‒ Gli aiuti economici in cambio di riforme democratiche e progresso civile rappresentano uno degli strumenti maggiormente utilizzati dalla UE nei suoi rapporti di vicinato e di partenariato coi paesi terzi. Un modo di rapportarsi che ha spesso prodotto risultati positivi per i cittadini di entrambe le parti e ha aumentato il range di influenza del soft power dell'Unione europea.

La Repubblica delle Isole Marshall è un Paese che è approdato ad una forma democratica di tipo moderno, che guarda all'Occidente e allo sviluppo dello stato di diritto nonostante le ancora gravi carenze strutturali, i propri problemi sociali interni, il rapporto difficoltoso con alcuni paesi dell'area del Pacifico. Di particolare rilievo per questo territorio è il riscaldamento climatico che, con l'innalzamento dei mari, minaccia l'esistenza stessa dello Stato insulare.

Complessivamente l'Europa può guardare alla Repubblica delle Isole Marshall come ad una democrazia amica, che dobbiamo sostenere consentendole di svilupparsi in condizioni adeguate, gradualmente, e di inserirsi progressivamente nell'area di libero scambio e collaborazione comune, in modo coerente a quanto previsto dalla Convenzione di Cotonou il cui scopo principale, espresso nell'articolo 1, è la riduzione ed infine l'eliminazione della povertà.

  Steeve Briois (ENF), par écrit. ‒ Cet accord prévoit un régime de déplacement sans obligation de visa en faveur des citoyens de l’Union et des ressortissants des Îles Marshall qui se rendent sur le territoire de l’autre partie contractante pour un séjour d’une durée maximale de 90 jours sur toute période de 180 jours. Selon le rapporteur, ce type d’accord constitue un moyen de renforcer les relations économiques et culturelles ainsi que d’intensifier le dialogue sur diverses questions notamment concernant les droits de l’homme et les libertés fondamentales. A contrario, nous considérons qu’il n’est absolument pas opportun de conclure un tel accord à l’heure où nos sociétés occidentales sont menacées par le fondamentalisme islamique qui utilise les voies légales d’immigration pour pénétrer nos territoires et y planifier des attentats terroristes. Sans compter que cette exemption de visa renforcera les réseaux criminels ainsi que les trafics illégaux en tout genre. C’est la raison pour laquelle j’ai voté contre ce texte.

  Daniel Buda (PPE), în scris. – Acordul de la Cotonou marchează relațiile de parteneriat dintre grupul statelor din Africa, zona Caraibilor și Pacific, pe de o parte, și Uniunea Europeană și statele sale membre, pe de altă parte, fiind reglementate deopotrivă și relațiile între Republica Insulelor Marshall și Uniunea Europeană.

Acordul UE- Insulele Marshall privind exonerarea de obligația de a deține viză de scurtă ședere prevede eliminarea obligației de a deține viză în beneficiul cetățenilor Uniunii și al resortisanților din Republica Insulelor Marshall care călătoresc pe teritoriul celeilalte părți contractante pentru o ședere de maximum 90 de zile în cursul oricărei perioade de 180 de zile. De această exonerare de obligație de a deține viză beneficiază toate categoriile de persoane, fiind încurajat astfel turismul, dar și investițiile.

M-am exprimat în favoarea acestui acord deoarece consider că reprezintă un instrument puternic de consolidare a relațiilor economice, culturale și de intensificare a dialogului politic dintre Uniunea Europeană și Republica Insulelor Marshall.

  Nicola Caputo (S&D), per iscritto. ‒ Oggi ho votato in favore della raccomandazione concernente l'accordo tra Unione europea e la Repubblica delle isole Marshall in materia di esenzione dal visto per soggiorni di breve durata.

Considerando l'economia della summenzionata Repubblica, che si basa essenzialmente sul settore dei servizi, della pesca e dell'agricoltura, la raccomandazione indica come le relazioni commerciali con l'UE, seppur limitate, abbiano un buon potenziale di sviluppo da tenere in considerazione.

Si presenta dunque l'occasione per rafforzare ed intensificare il partenariato con il paese, con l'ulteriore possibilità di creare un dialogo politico regolare e costante.

Inoltre, la raccomandazione sottolinea i benefici e gli effetti positivi che l'accordo potrà apportare, non solo in termini di riduzione di costi e di migliori condizioni di viaggio, ma anche per stimolare il turismo.

  Matt Carthy (GUE/NGL), in writing. ‒ I voted in favour of this report, which will see citizens from the Marshall Islands being able to travel visa-free in certain EU countries for a maximum period of 90 days in any 180 day period. This visa waiver applies for all persons travelling for all kinds of purposes, except for carrying out a paid activity.

As Ireland is not a member of the Schengen area, this does not apply to it.

  James Carver (EFDD), in writing. ‒ UKIP MEPs have voted against this legislative consent vote. UKIP do not support the EU concluding agreements with third countries, particularly when this concerns the movement of people.

  David Casa (PPE), in writing. ‒ I gave my consent to the conclusion of this Agreement. This agreement on the waiver of short-stay visas simultaneously represents a concrete outcome of the deepening of relations between the European Union and the Republic of Marshall Islands – which is politically highly significant in the context of the Cotonou Agreement. The Republic of Marshall Islands has few natural resources and imports far exceed exports. The US is by far the largest contributor to the national budget under a Compact of Free Association. While EU trade relations with the Republic of Marshall Islands are very limited, they have potential for development, including through the eventual signing of a comprehensive Economic Partnership Agreement.

  Fabio Massimo Castaldo (EFDD), per iscritto. ‒ Gli accordi in oggetto che il Parlamento è chiamato ad approvare stabiliscono l'esenzione dal visto per i cittadini dell'UE e per i cittadini degli Stati sopra citati che si recano nel territorio dell'altra parte contraente per un periodo massimo di 90 giorni in un periodo di 180 giorni. L'esenzione dal visto riguarda tutte le categorie di persone che viaggiano per tutti i tipi di scopi, tranne che per esercitare un'attività retribuita. Il file non crea alcun problema ed ho quindi votato a favore.

  Caterina Chinnici (S&D), per iscritto. ‒ L'accordo di esenzione dal visto per i soggiorni di breve durata tra l'Unione europea e le Isole Marshall riveste un forte significato politico nell'ambito dell'accordo di Cotonou e rappresenta l'esito concreto dell'approfondimento delle relazioni tra le due parti.

Ho votato a favore della relazione in quanto credo che l'accordo rappresenti un ulteriore strumento per rafforzare le relazioni economiche e culturali tra l'Unione europea e le Isole Marshall. Le relazioni economiche bilaterali, seppur al momento molto limitate, hanno un grande potenziale di sviluppo e credo che la semplificazione delle condizioni di viaggio darà risultati positivi facilitando investimenti e stimolando il turismo.

  Κώστας Χρυσόγονος (GUE/NGL), γραπτώς. ‒ Ψηφίσαμε ως προς τη σύσταση σχετικά με τη σύναψη συμφωνίας μεταξύ της Ευρωπαϊκής Ένωσης και της Δημοκρατίας των Νήσων Μάρσαλ σχετικά με την απαλλαγή από την υποχρέωση θεώρησης για βραχεία διαμονή. Καθώς η συμφωνία αυτή θα συμβάλει στην περαιτέρω ανάπτυξη των σχέσεων μεταξύ των δύο μερών, ψήφισα θετικά.

  Angelo Ciocca (ENF), per iscritto. ‒ Nessuna criticità per il provvedimento in esame che accorda un visto turistico provvisorio fra i paesi dell'UE e le Isole Marshall. Voto positivo.

  Alberto Cirio (PPE), per iscritto. ‒ Il 27 luglio scorso è stato firmato a Ginevra tra la Commissione europea e la Repubblica delle Isole Marshall un accordo risultante nell'esenzione dal visto per soggiorni di breve durata per i cittadini delle due parti contraenti che intendono recarsi nel territorio dell'altro contraente per un periodo massimo di 90 giorni su un periodo di 180. Godono dell'esenzione tutte le categorie di persone indipendentemente dal motivo di soggiorno, eccetto coloro la cui permanenza è finalizzata allo svolgimento di un'attività retribuita.

Non posso che votare a favore di un accordo che non porterà soltanto a facilitazioni nella mobilità internazionale, ma che apre una notevole opportunità di dialogo economico e culturale. L'economia delle Isole Marshall è prevalentemente fondata su servizi, pesca e agricoltura; tuttavia vi sono problemi strutturali dati da un valore delle importazioni superiore a quello delle esportazioni. Ad oggi, gli USA si confermano il primo partner commerciale delle Isole a seguito di un patto di libera associazione, in futuro auspichiamo di poter contribuire reciprocamente e significativamente alle rispettive economie.

Preme ricordare, all'interno del quadro culturale, come le Isole Marshall siano il primo tra gli stati insulari del Pacifico ad avere un Presidente donna, Hilda Heine.

  Deirdre Clune (PPE), in writing. ‒ I supported the recommendation on the draft Council decision on the conclusion, on behalf of the Union, of the Agreement between the European Union and the Republic of the Marshall Islands on the short-stay visa waiver.

  Carlos Coelho (PPE), por escrito. ‒ A União Europeia leva a cabo uma política de vistos, nomeadamente no que respeita à isenção de vistos de curta duração. Esta isenção é definida ao nível europeu, uma vez que é válida para todos os Estados-Membros, exceto Reino Unido e Irlanda. Aliás, entre os vários requisitos para que seja possível a celebração do acordo, inclui-se a reciprocidade. Ou seja, também os cidadãos europeus deixam de necessitar de visto.

Ao Parlamento Europeu compete dar a sua aprovação ao acordo para o seu estabelecimento, que fica assim dada. Por tudo isto e porque este acordo é o culminar do aprofundamento de relações com as Repúblicas das Ilhas Marshall, voto favoravelmente a sua celebração.

  Lara Comi (PPE), per iscritto. ‒ Ho votato a favore dell'accordo tra l'Unione europea e le Isole Marshall in quanto ha come scopo principale quello di facilitare il rilascio dei visti per soggiorni di breve durata facilitando così le procedure di ingresso nel paese.

  Therese Comodini Cachia (PPE), in writing. ‒ The agreement provides for visa-free travel for the citizens of the European Union and for the citizens of Solomon Islands when travelling to the territory of the other Contracting Party for a maximum period of 90 days in any 180-day period.

I agree that the visa waiver agreement could have positive effects by simplifying travel for businesspeople, facilitating investment and boosting tourism. This visa waiver agreement will have spill-over benefits on the rapprochement between the peoples of Europe and the Pacific. The visa waiver agreement will enable citizens not only to derive full benefit from the ACP-EU partnership but also to participate in it by travelling at a reduced economical and practical cost.

  Andrea Cozzolino (S&D), per iscritto. ‒ L'accordo di esenzione dal visto per soggiorni di breve durata rappresenta sia l'esito concreto dell'approfondimento delle relazioni tra l'Unione europea e Repubblica delle Isole Marshall – il che riveste un forte significato politico nell'ambito dell'accordo di Cotonou – sia un ulteriore strumento per rafforzare le relazioni economiche e culturali e intensificare il dialogo politico su diverse questioni, tra cui i diritti umani e le libertà fondamentali.

Credo che in tal modo si possa dare slancio alle relazioni commerciali con l’Europa che attualmente sono limitate, facilitando gli investimenti e il turismo. L'accordo di esenzione dal visto consentirà, infatti, ai cittadini non solo di beneficiare pienamente del partenariato ACP-UE, ma anche di parteciparvi viaggiando in modo più economico e pratico.

  Edward Czesak (ECR), na piśmie. ‒ Poparłem inicjatywę umowy dotyczącej zniesienia wiz krótkoterminowych między Unią Europejską a Republiką Wysp Marshalla. Uważam, że stanowi ona konkretne osiągnięcie w procesie pogłębiania wzajemnych stosunków pomiędzy Unią Europejską a Republiką Wysp Marshalla, co ma ogromne znaczenie polityczne w kontekście umowy z Kotonu, a jednocześnie jest ona środkiem uzupełniającym, umożliwiającym zacieśnienie stosunków gospodarczych i kulturalnych oraz intensyfikację dialogu politycznego na temat różnorodnych kwestii, w tym praw człowieka i podstawowych wolności. Dostrzegając obopólne korzyści zarówno dla UE jak i państw członkowskich oraz dla Republiki Wysp Marshalla, jestem za udzieleniem zgody na zawarcie takiej umowy.

  Miriam Dalli (S&D), in writing. ‒ The signing of the short—stay waivers steps up Europe’s economic and cultural relations and intensifies political dialogue and is further evidence of our commitment to the region, with a view to a strengthened partnership. For this reason, I voted in favour of this report.

  Daniel Dalton (ECR), in writing. ‒ I welcome the potential commercial opportunities through increased tourism numbers and enhanced business relationships this agreement with the Marshall Islands will hopefully provide. However, as this deal concerns the visa regime operated by Schengen Member States, from which the United Kingdom has opted out, I will abstain on this report.

  William (The Earl of) Dartmouth (EFDD), in writing. ‒ UKIP MEPs have voted against this legislative consent vote. UKIP do not support the EU concluding agreements with third countries, particularly when this concerns the movement of people.

  Rachida Dati (PPE), par écrit. – J’ai voté en faveur de la conclusion de l’accord entre l’Union européenne et les Îles Marshall relatif à l’exemption de visa de court séjour pour une durée maximale de 90 jours sur toute période de 180 jours. Cet accord permettra non seulement de renforcer nos relations économiques et culturelles en simplifiant les investissements et le tourisme, mais également notre dialogue politique, notamment sur les questions de changement climatique.

  Mireille D'Ornano (ENF), par écrit. ‒ J’ai voté contre ce texte.

Ces accords prévoient un régime de déplacement sans obligation de visa en faveur des citoyens de l’Union et des ressortissants de Kiribati, des Îles Salomon, de Micronésie, de Tuvalu et des Îles Marshall qui se rendent sur le territoire de l’autre partie contractante pour un séjour d’une durée maximale de 90 jours sur toute période de 180 jours. Dans un contexte sécuritaire préoccupant, toute proposition d’allègement ou d’exemption d’octroi de visa nous paraît inappropriée.

  Ангел Джамбазки (ECR), в писмена форма. ‒ Резултат от задълбочаването на отношенията между Европейския съюз и Република Маршалови острови се наблюдава конкретно в това споразумение и аз го подкрепям.

Важно е да се отбележи, че в споразумението се предвижда безвизово пътуване за гражданите на Европейския съюз и за гражданите на Маршаловите острови, когато те пътуват до територията на другата договаряща страна за срок до 90 дни в рамките на всеки период от 180 дни. Премахването на визите обхваща всички категории лица (притежателите на обикновен, дипломатически, служебен/официален и специален паспорт), пътуващи с всякаква цел, с изключение на целта за упражняване на доходоносна дейност.

Ние вече имаме основа, на която действат нашите отношения, и това е Споразумението от Котону. Премахването на визовия режим би допринесло за повече инвестиции и би стимулирало Маршаловите острови да продължат изграждането на демократичната си система посредством подкрепа от нас.

  Γεώργιος Επιτήδειος (NI), γραπτώς. ‒ Η συμφωνία απαλλαγής από την υποχρέωση θεώρησης για βραχεία διαμονή μεταξύ ΕΕ-Ν. Μάρσαλ δεν συνιστά συμπληρωματικό μέσο ενίσχυσης των οικονομικών και πολιτιστικών σχέσεων και εντατικοποίησης του πολιτικού διαλόγου για διάφορα ζητήματα, συμπεριλαμβανομένων των ανθρωπίνων δικαιωμάτων.

  Raffaele Fitto (ECR), per iscritto. ‒ Ho votato a favore in quanto ritengo che l'esenzione dal visto per i cittadini delle parti contraenti questo accordo possa costituire uno strumento utile al fine di intensificare l'influenza dell'Unione europea nei paesi interessati, con particolare riferimento ai diritti umani, e possano costituire stimolo alla crescita economica degli stessi.

  Monika Flašíková Beňová (S&D), písomne. ‒ Predmetná dohoda medzi Európskou úniou a Marshallovými ostrovmi predstavuje ďalší významný krok v prehlbovaní diplomatických vzťahov. Schválenie príslušnej dohody umožní občanom Únie a občanom Marshallových ostrovov cestovať bez víz na územie druhej zmluvnej strany na obdobie najviac 90 dní v rámci akéhokoľvek 180-dňového obdobia. Zrušenie vízovej povinnosti sa vzťahuje na všetky kategórie osôb cestujúcich z akéhokoľvek dôvodu okrem vykonávania platenej činnosti.

  Lorenzo Fontana (ENF), per iscritto. ‒ Voto a favore dell'esenzione del visto turistico per periodi di massimo di 90 giorni.

  Λάμπρος Φουντούλης (NI), γραπτώς. – Η συμφωνία απαλλαγής από την υποχρέωση θεώρησης για βραχεία διαμονή μεταξύ ΕΕ-Ν. Μάρσαλ δεν συνιστά συμπληρωματικό μέσο ενίσχυσης των οικονομικών και πολιτιστικών σχέσεων και εντατικοποίησης του πολιτικού διαλόγου για διάφορα ζητήματα, συμπεριλαμβανομένων των ανθρωπίνων δικαιωμάτων, γι’ αυτό την καταψηφίζω.

  Doru-Claudian Frunzulică (S&D), in writing. ‒ The agreement provides for visa-free travel for the citizens of the European Union and for the citizens of the Marshall Island when travelling to the territory of the other Contracting Party for a maximum period of 90 days in any 180-day period.

The signing of the short—stay waivers is significant for the EU and the states in question as it signifies deeper cooperation and mutual understanding between the EU and those states.

The visa waiver agreement may act to boost economic investment in the area, and facilitate travel for business and tourism, which may be very limited in some areas.

  Francesc Gambús (PPE), por escrito. ‒ He votado a favor de la recomendación que prevé un régimen de desplazamiento sin obligación de visado en favor de los ciudadanos de la Unión y los nacionales de las Islas Marshall por un período máximo de 90 días. Este es un acuerdo importante en referencia a su significación política en el marco del Acuerdo de Cotonú, además de ser un medio suplementario para reforzar las relaciones económicas y culturales e intensificar el diálogo político, incluidos los derechos humanos y las libertades fundamentales.

  Jens Gieseke (PPE), schriftlich. ‒ Das Abkommen über die Befreiung von der Visumpflicht für Kurzaufenthalte ist ein weiterer Schritt zur Vertiefung der wirtschaftlichen und kulturellen Beziehungen.

  Neena Gill (S&D), in writing. ‒ I voted in favour of the short—stay visa waiver agreement between the EU and the Marshall Islands, as this constitutes an important step to further develop economic and cultural relations and intensify political dialogues on various issues, including human rights and fundamental freedoms.

  Tania González Peñas (GUE/NGL), por escrito. ‒ Visto el proyecto de Decisión del Consejo (09775/2015) y el acuerdo entre la Unión Europea y la República de las Islas Marshall (09774/2015) voto a favor de esta recomendación al no encontrar motivo en adoptar otra decisión, y estimando positivo dicha decisión. Me preocupa, no obstante, que dicho país aparezca señalado en diferentes informes como un paraíso fiscal. Por lo tanto, debe de establecerse un especial seguimiento del Acuerdo para evitar que la exención de visado de corta duración, suponga una facilidad a la hora de incurrir en prácticas de blanqueo de capitales y evasión fiscal.

  Theresa Griffin (S&D), in writing. ‒ I voted in favour of this report as the signing of the short—stay waiver agrement is significant for the EU and the state in question as it signifies deeper cooperation and mutual understanding.

  Marian Harkin (ALDE), in writing. ‒ The Marshall Islands is a stable presidential democracy in free association with the U.S. The Union’s political dialogue with the Marshall Islands focuses on protecting its vulnerable environment, especially in relation to climate change on the one hand and on defending human rights and gender issues on the other hand. In this context, the agreement represents a significant step towards more regular and enhanced political dialogue. Therefore, I believe that this agreement would be beneficial to all parties involved.

  Brian Hayes (PPE), in writing. ‒ I have voted in favour since I have no objections.

  Brice Hortefeux (PPE), par écrit. ‒ Si nous prenons le cas particulier des Îles Marshall, je ne vois pas de difficulté particulière à lever l’obligation de visa de court séjour, c’est-à-dire de trois mois sur une période de 180 jours, pour les ressortissants de ce petit archipel d’un peu plus de 50 000 habitants situé dans l’océan Pacifique.

Les risques migratoires et sécuritaires sont inexistants. Je pense cependant que l’exemption de visa ne doit pas être un automatisme, mais l’aboutissement d’une évaluation approfondie de la situation politique, institutionnelle et géostratégique du pays concerné et des répercussions éventuelles qu’une levée de l’obligation de visa peut avoir sur le territoire européen.

Cet examen ne doit pas être uniquement fondé sur les progrès réalisés pendant les années antérieures à cette évaluation, mais également tenir compte des risques potentiels d’appel d’air qu’une exemption de visa peut susciter dans le moyen terme, comme nous l’avons constaté avec certains pays des Balkans occidentaux. Aussi, je réitère mon soutien à l’adoption rapide du mécanisme de suspension qui rappelle que l’exemption de visa n’est pas un «pass illimité», mais une facilité conditionnée qui répond à certaines exigences.

  Ivan Jakovčić (ALDE), napisan. ‒ Glasovao sam za preporuku o nacrtu odluke Vijeća o sklapanju, u ime Unije, Sporazuma između Europske unije i Republike Maršalovih Otoka o ukidanju viza za kratkotrajni boravak (09775/2016 – C8-0252/2016 – 2016/0103(NLE)), kojim se daje suglasnost za sklapanje sporazuma. Odnosi između Europske unije i Republike Maršalovih Otoka uređeni su Sporazumom o partnerstvu između članica Skupine afričkih, karipskih i pacifičkih zemalja, s jedne strane, i Europske unije i njezinih država članica, s druge strane, te se potpisanim sporazumom građanima Europske unije i građanima Republike Maršalovih Otoka omogućava boravak bez vize na području druge ugovorne stranke od najviše 90 dana u bilo kojem razdoblju od 180 dana. Njime se dodatno jačaju gospodarski i kulturni odnosi te se intenzivira politički dijalog o raznim pitanjima, između ostaloga, o ljudskim pravima i temeljnim slobodama. Politički dijalog Unije s Maršalovim Otocima usmjeren je na zaštitu njihova osjetljivog okoliša, posebno u odnosu na klimatske promjene s jedne strane te zaštitu ljudskih prava i rodna pitanja s druge strane.

  Jean-François Jalkh (ENF), par écrit. ‒ Ce rapport relatif à une exemption de visas pour les citoyens des Îles Marshall fait courir des risques protéiformes en matière de sécurité. À ce titre, il serait très imprudent pour l’Union européenne de signer un accord qui ne ferait qu’ajouter son poids dans la balance déjà très chargée de la crise migratoire dans nos territoires.

J’ai donc voté contre.

  Petr Ježek (ALDE), in writing. ‒ EU trade relations with the Republic of Marshall Islands are very limited and they surely have the potential for development. The Republic of Marshall Islands has few natural resources, its economy is based primarily on the service sector as well as some fishing and agriculture and its imports far exceed exports. The EU is currently negotiating a comprehensive Economic Partnership Agreement with 14 Pacific countries, including the Republic of Marshall Islands. I believe that the visa waiver agreement reaffirms the Union’s commitment to strengthen its partnership with this country and that is why I supported this recommendation.

  Philippe Juvin (PPE), par écrit. ‒ J’ai voté en faveur de ce rapport qui prévoit la conclusion d'un accord avec la République des Îles Marshall visant à faciliter la délivrance de visas de court séjour.

  Barbara Kappel (ENF), schriftlich. ‒ Ich stimme gegen den Vorschlag, da ich keine Notwendigkeit für die Einführung von visafreien Kurzaufenthalten von Bürgern aus den Marshall-Inseln sehe, zumal auch die Kompetenz dafür bei den Mitgliedstaate selbst liegen sollte.

  Gilles Lebreton (ENF), par écrit. ‒ J’ai voté contre ce rapport car il n’est pas opportun de conclure des accords d’exemption de visa au moment où l’Union européenne a perdu tout contrôle de l’immigration.

  Javi López (S&D), por escrito. – He votado a favor de este informe que permite la exención de visado de corta duración, es decir, en estancias en la Unión Europea de hasta 90 días en un periodo de 180 días, para nacionales de la República de las Islas Marshall, microestado archipiélago del Pacifico.

  Mairead McGuinness (PPE), in writing. ‒ I voted in favour of this report on the conclusion of the visa facilitation agreement between the EU and the Marshall Islands.

  Ivana Maletić (PPE), napisan. ‒ Ovim sporazumom bi se pojednostavila putovanja poduzetnicima, olakšalo ulaganja i potaknuo razvoj turizma. Njime se ukidaju vize za sve kategorije osoba koje ne putuju u svrhu obavljanja plaćene aktivnosti.

Također, njime se dodatno jačaju gospodarski i kulturni odnosi te se intenzivira politički dijalog o raznim pitanjima. Smatram da Sporazum o ukidanju viza potvrđuje napore Unije da ojača partnerstvo s ovom zemljom, stoga sam podržala ovu preporuku.

  Vladimír Maňka (S&D), písomne. ‒ Uzavretie dohody s Marshallovými ostrovmi umožňuje občanom zmluvných krajín cestovať bez víz na územie druhej zmluvnej strany na obdobie najviac 90 dní v rámci akéhokoľvek 180-dňového obdobia. Zrušenie vízovej povinnosti sa vzťahuje na všetky kategórie osôb cestujúcich z akéhokoľvek dôvodu okrem vykonávania platenej činnosti. Hospodárstvo krajiny stojí na službách, poľnohospodárstve a rybolove a vzhľadom na nízke prírodné zdroje dovoz vysoko prevyšuje vývoz. Dohoda podporí rozvoj hospodárstva. Marshallove ostrovy sú stabilnou prezidentskou demokraciou, ktorá nepredstavuje pre Úniu nebezpečenstvo z pohľadu migrácie, bezpečnosti alebo verejného poriadku.

  Νότης Μαριάς (ECR), γραπτώς. ‒ Καταψηφίζω τη σύσταση σχετικά με το σχέδιο απόφασης του Συμβουλίου για τη σύναψη, εξ ονόματος της Ένωσης, της συμφωνίας μεταξύ της Ευρωπαϊκής Ένωσης και της Δημοκρατίας των Νήσων Μάρσαλ σχετικά με την απαλλαγή από την υποχρέωση θεώρησης για βραχεία διαμονή, διότι δεν είναι πλήρης και τεκμηριωμένη.

  Dominique Martin (ENF), par écrit. ‒ J’ai voté contre ce texte.

Cet accord prévoit l’introduction d’un régime de déplacement, sans obligation de visa, en faveur des citoyens des Îles Marshall. Ils pourront désormais se rendre sur le territoire des États membres de l’Union européenne sans demander de visa. Cette proposition concerne les courts séjours qui ne dépassent pas 90 jours. Les citoyens des États membres profiteront du même privilège en voyageant aux Îles Marshall.

La libéralisation du régime de visa envisagée par le Commission européenne est dangereuse et comporte des risques sécuritaires. Un manque de contrôle peut augmenter le niveau de la criminalité organisée, du blanchiment d’argent et du trafic de drogue. Par ailleurs, cela peut encourager l’immigration massive.

  Fulvio Martusciello (PPE), in writing. ‒ I voted in favour of the EU—Marshall Islands Agreement on the short-stay visa waiver. Politically speaking, the country has committed to maintaining a stable presidential democracy, evidenced by the election of its first female president and the only one in the Pacific island states. The visa waiver agreement will allow future political dialogue. The country shows no signs of posing a threat to security and public order as well.

  Valentinas Mazuronis (ALDE), raštu. ‒ Balsavau už. Šis susitarimas trumpalaikio buvimo atveju yra konkretus Europos Sąjungos ir Maršalo Salų Respublikos santykių plėtojimo rezultatas, turintis didelę politinę svarbą Kotonu susitarimo kontekste, taip pat papildoma priemonė siekiant sustiprinti ekonominius bei kultūrinius ryšius ir paskatinti politinį dialogą įvairiais klausimais, įskaitant žmogaus teises ir pagrindines laisves.

  Joëlle Mélin (ENF), par écrit. ‒ L’exemption de visas pour les citoyens des Îles Marshall présente des risques potentiels au niveau de la sécurité (criminalité organisée, blanchiment d’argent, trafic de drogue, etc.). Il n’est pas opportun de conclure des accords d’exemption de visa au moment où l’UE a perdu tout contrôle de l’immigration. Je me suis donc opposée à ce dossier.

  Nuno Melo (PPE), por escrito. – As relações entre a União Europeia e as Ilhas Marshall regem-se pelo Acordo de Parceria entre os Estados de África, das Caraíbas e do Pacífico, por um lado, e a União Europeia e os seus Estados-Membros, por outro, designado «Acordo de Cotonu».

O Acordo assinado prevê um regime de isenção da obrigação de visto para os cidadãos da União Europeia e os nacionais das Ilhas Marshall que se deslocam ao território da outra Parte Contratante por um período máximo de 90 dias por cada período de 180 dias.

A isenção de visto diz respeito a todas as categorias de pessoas (titulares de passaportes comuns, diplomáticos, de serviço/oficiais e especiais), independentemente do motivo da estada, com exceção do exercício de uma atividade remunerada. Daí o meu voto favorável.

  Roberta Metsola (PPE), in writing. ‒ I voted in favour of this agreement because it boosts tourism while also providing new opportunities for the tourism industry and increasing business prospects.

  Louis Michel (ALDE), par écrit. – Je me réjouis de l’approbation donnée par le Parlement européen à l’accord d’exemption de visa entre l’Union européenne et la République des Îles Marshall.

Cet accord ne manquera pas d’accroitre les liens que nous entretenons avec les Îles Marshall dans le cadre du partenariat ACP-UE. Le renforcement du partenariat devrait bénéficier à la coopération entre les partenaires sur des questions essentielles telles que l’égalité des genres et le changement climatique.

Enfin, je tiens à souligner l’engagement de l’Assemblée parlementaire paritaire ACP-UE dans l’aboutissement de cet accord.

  Marlene Mizzi (S&D), in writing. ‒ I voted in favour of this agreement on the waiver of short-stay visas that simultaneously represents a concrete outcome of the deepening of relations between the European Union and the Republic of the Marshall Islands – which is politically highly significant in the context of the Cotonou Agreement – and is an additional way of stepping up economic and cultural relations and intensifying political dialogue on various issues, including human rights and fundamental freedoms.

  Csaba Molnár (S&D), írásban. ‒ Az 539/2001/EK rendeletet 2014. május 20-án módosította az Európai Parlament és a Tanács 509/2014/EK számú rendelete, amely a Marshall-szigeteki Köztársaságot azon harmadik országok közé sorolta, amelyeknek polgárai a tagállamok külső határainak átlépésekor mentesek a vízumkötelezettség alól. A Bizottság ezt követően a Tanács fölhatalmazásával tárgyalásokat kezdett az Európai Unió és a Marshall-szigeteki Köztársaság közötti kétoldalú megállapodás megkötése érdekében. A 2016. június 27-én Genfben megállapodás ratifikálásáról a Tanács határozattervezetet fogadott el, amelyhez azonban meg kell szereznie a Parlament egyetértését is. Az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság jelentésében azt javasolja, hogy a Parlament értsen egyet a megállapodás megkötésével. Ennek megfelelően szavaztam.

  Bernard Monot (ENF), par écrit. ‒ Cet accord prévoit un régime de déplacement sans obligation de visa en faveur des citoyens de l’Union et des ressortissants des pays tiers concernés qui se rendent sur le territoire de l’autre partie contractante pour un séjour d’une durée maximale de 90 jours sur toute période de 180 jours.

La commission LIBE invite cependant la Commission européenne «à observer les possibles développements en ce qui concerne les questions relatives à l’immigration clandestine, l’ordre public et la sécurité, les relations extérieures de l’Union avec le pays tiers concerné y compris, en particulier, des considérations liées au respect des droits de l’homme et des libertés fondamentales».

L’exemption de visas présente donc des risques au niveau de la sécurité (criminalité organisée, blanchiment d’argent, trafic de drogue, etc) et de l’immigration. On doit se poser la question s’il est opportun de conclure des accords d’exemption de visa au moment où le risque d’attentats terroristes est réel et où l’Union européenne a perdu tout contrôle de l’immigration de masse.

Vote défavorable.

  Cláudia Monteiro de Aguiar (PPE), por escrito. ‒ Com a alteração do Regulamento (CE) n.º 539/2001 pelo Regulamento (UE) n.º 509/2014 do Parlamento Europeu e do Conselho, as ilhas Marshall foram transferidas para o anexo II, que contempla a lista dos países terceiros cujos nacionais estão isentos da obrigação de visto para transporem as fronteiras externas dos Estados-Membros.

O Regulamento (CE) n.º 539/2001 alterado aplica-se a todos os Estados-Membros, com exceção da Irlanda e do Reino Unido. Após a adoção do referido regulamento, em 20 de maio de 2014, o Conselho adotou uma decisão em que autoriza a Comissão a encetar negociações com vista à celebração de um acordo bilateral entre a UE e as Ilhas Marshall.

O Acordo assinado prevê um regime de isenção da obrigação de visto para os cidadãos da UE e os cidadãos das Ilhas Marshall que se deslocam ao território da outra Parte Contratante por um período máximo de 90 dias por cada período de 180 dias. A isenção de visto diz respeito a todas as categorias de pessoas (titulares de passaportes comuns, diplomáticos, de serviço/oficiais e especiais), independentemente do motivo da estada, com exceção do exercício de uma atividade remunerada. Pelo exposto, sou favorável à celebração do Acordo.

  Sophie Montel (ENF), par écrit. ‒ L'exemption de visa proposée pose des risques au niveau de la sécurité (criminalité organisée, blanchiment d'argent, trafic de drogue, etc.). Il n'est pas opportun de voter ce genre d'accord alors qu'on constate chaque jour que l'UE n'arrive pas à contrôler les flux migratoires. Je vote contre ce texte.

  Nadine Morano (PPE), par écrit. ‒ J’ai voté en faveur de ce rapport qui prévoit, de manière réciproque et pour des séjours de courte durée, un régime de déplacement sans obligation de visa en faveur des citoyens de l’Union européenne et des ressortissants des Iles Marshall. Cet accord permettra de renforcer les liens économiques et culturels qui unissent ces îles à notre continent.

  József Nagy (PPE), írásban. ‒ Az Európai Unió már számos országgal kötött vízummentességi megállapodást. Pozitív hatásukat elsősorban a gazdasági és kulturális kapcsolatok elmélyítésében tapasztaljuk, ugyanakkor fontos szerepet játszanak a beruházások és idegenforgalom fellendítésében is. A vízummentesség bármely 180 napos időszakon belül, legfeljebb 90 napig tartó utazásra érvényes. A decemberi miniplenáris során öt új országgal készülő egyezség megkötését hagytuk jóvá, köztük a Marshall-szigeteki Köztársaság.

  Victor Negrescu (S&D), in writing. ‒ The Cotonou Agreement was signed in June 2000 by EU Member States and the African, Caribbean and Pacific Group of States and was concluded for a 20-year period, until 2020, making it the most comprehensive partnership agreement between developing countries and the EU. I have voted for this report on the waiver of short-stay visas for citizens of the EU and the Marshall Islands when travelling to each other’s territory for a maximum period of 90 days in any 180-day period. This will step up economic and cultural relations and intensify the political dialogue on a wide range of issues like fundamental freedoms and human rights.

  Момчил Неков (S&D), в писмена форма. ‒ Европейската комисия и респективно Европейският съюз проявяват непоследователност относно визовата политика. Моите съграждани са жертва на това, защото някои страни като Канада и САЩ все още ни дискриминират що се касае до безвизовата им политика.

Въздържах се да дам своята подкрепа за споразумението между ЕС и Маршаловите острови за премахване на визите за краткосрочно пребиваване, защото не одобрявам начина, по който Европейската комисия провежда визовата политика на ЕС и това, че пренебрегва решенията на Съда на ЕС по някои въпроси, които я задължават да стори това.

Пример за това е решението по дело С-88/14 от 16.7.2015 г., съобразно което Европейската комисия е длъжна да предложи въвеждане на визи за държавите, които не прилагат пълна визова реципрочност с всички страни на ЕС. Европейската комисия не стори това и не предложи визи за гражданите на САЩ и Канада, които продължават да дискриминират моите съграждани.

  Liadh Ní Riada (GUE/NGL), in writing. – I supported this file as we support the relaxation of certain travel restrictions providing the state in question possesses a solid human rights record.

  Franz Obermayr (ENF), schriftlich. ‒ Ich habe mich gegen diesen Bericht ausgesprochen, da ich keine Notwendigkeit für die Befreiung von der Visumpflicht für Kurzaufenthalte sehe. Des Weiteren sollen die Kompetenzen bei den Mitgliedsstaaten liegen.

  Urmas Paet (ALDE), kirjalikult. ‒ Toetasin. Leping on täiendav vahend majandus- ja kultuurisuhete tihendamiseks ning intensiivsema poliitilise dialoogi pidamiseks mitmesugustel teemadel, sealhulgas inimõigused ja põhivabadused.

  Δημήτρης Παπαδάκης (S&D), γραπτώς. ‒ Η συμφωνία απαλλαγής από την υποχρέωση θεώρησης για βραχεία διαμονή αποτελεί χειροπιαστό αποτέλεσμα της εμβάθυνσης των σχέσεων μεταξύ της Ευρωπαϊκής Ένωσης και της Δημοκρατίας των Νήσων Μάρσαλ και συνιστά ένα συμπληρωματικό μέσο ενίσχυσης των οικονομικών και πολιτιστικών σχέσεων και εντατικοποίησης του πολιτικού διαλόγου για διάφορα ζητήματα, συμπεριλαμβανομένων των ανθρωπίνων δικαιωμάτων και των θεμελιωδών ελευθεριών.

Η συμφωνία απαλλαγής από την υποχρέωση θεώρησης θα έχει θετικό αντίκτυπο, διότι απλοποιεί τις διαδικασίες ταξιδιού για τους επιχειρηματίες, διευκολύνοντας τις επενδύσεις και τονώνοντας τον τουρισμό. Η απαλλαγή από την υποχρέωση θεώρησης συνιστά ένα μη αμελητέο μέσο για την αμοιβαία προσέγγιση των λαών της Ευρώπης και του Ειρηνικού. Η συμφωνία απαλλαγής από την υποχρέωση θεώρησης επιτρέπει στους πολίτες όχι μόνο να επωφεληθούν πλήρως της εταιρικής σχέσης ΑΚΕ-ΕΕ, αλλά επίσης και να συμμετάσχουν σ’ αυτή ταξιδεύοντας με μειωμένο οικονομικό και πρακτικό κόστος.

  Aldo Patriciello (PPE), per iscritto. ‒ Ho votato a favore della proposta dei miei colleghi poiché ritengo che la conclusione dell'accordo di esenzione dal visto di soggiorno di breve durata rappresenta, per gli abitanti delle Isole Marshall, un grande vantaggio, dato che faciliterà le condizioni di viaggio sia per affari e sia per turismo. Inoltre, gli abitanti delle isole Marshall beneficiano di una grande fiducia in quanto è davvero basso il tasso di rifiuto del visto per l'Europa ai cittadini, quindi non rappresentano alcuna minaccia per l'Unione europea. La conclusione di questo accordo consente, anche, di avvicinare la popolazione delle Isole Marshall agli Stati membri.

Pertanto ho espresso voto positivo

  Eva Paunova (PPE), in writing. – I voted in favour of this agreement because it takes into account the situation of Member States which do not apply the Schengen acquis in full. The agreement also provides for visa-free travel for the citizens of the European Union and for the citizens of the Republic of the Marshall Islands when travelling to the territory of the other Contracting Party for a maximum period of 90 days in any 180-day period. The visa waiver covers all categories of persons (ordinary, diplomatic, service/official and special passport holders) travelling for all kinds of purposes, except for the purpose of carrying out a paid activity.

  Marijana Petir (PPE), napisan. – Ovaj Sporazum o ukidanju viza za kratkotrajni boravak konkretan je rezultat napora u produbljivanju odnosa između Europske unije i Republike Maršalovih Otoka te ima veliku političku težinu u okviru Sporazuma iz Cotonoua. Njime se također dodatno jačaju gospodarski i kulturni odnosi te se intenzivira politički dijalog o raznim pitanjima, između ostaloga, o ljudskim pravima i temeljnim slobodama. Sporazum o ukidanju viza mogao bi imati pozitivan učinak jer bi se njime pojednostavila putovanja poduzetnicima, olakšala ulaganja i potakao razvoj turizma. Gospodarstvo Maršalovih Otoka prvenstveno se temelji na uslužnom sektoru te donekle na ribarstvu i poljoprivredi. Republika Maršalovi Otoci ima malo prirodnih resursa, a uvoz uvelike premašuje izvoz. SAD u daleko najvećoj mjeri doprinosi nacionalnom proračunu Republike Maršalovih Otoka u skladu s Ugovorom o slobodnom udruživanju. Iako su trgovinski odnosi EU-a s Republikom Maršalovih Otoka vrlo ograničeni, postoji mogućnost za njihov razvoj. EU trenutačno pregovora o sklapanju sveobuhvatnog Sporazuma o partnerstvu s četrnaest zemalja pacifičke regije, među kojima je i Republika Maršalovi Otoci. U tom pogledu ovaj Sporazum daje značajan napredak u uspostavi intenzivnijeg i redovitijeg političkog dijaloga i gospodarskog razvoja Republike Maršalovi otoci.

  Tonino Picula (S&D), napisan. ‒ Sporazum o ukidanju viza za kratkotrajni boravak ima veliki politički značaj u okviru Sporazuma iz Cotonoua te je rezultat napora u produbljivanju odnosa između Europske unije i Republike Maršalovih Otoka. Pacifička je predsjednička demokracija potpuno posvećena zaštiti ljudskih prava te s EU-om ima konstruktivan dijalog o zaštiti njihova osjetljivog okoliša, posebno u odnosu na klimatske promjene. Ipak, na trgovinskom polju odnosi EU-a s Republikom Maršalovih Otoka i dalje su vrlo ograničeni. Sporazum će zato imati pozitivan gospodarski učinak jer će pojednostaviti putovanja poduzetnicima, olakšati ulaganja i razvoj turističkog sektora. To jačanje gospodarskih i kulturnih odnosa dodatno će intenzivirati politički dijalog o pitanjima koja su prioritetna za Uniju. Kad je riječ o mobilnosti, Republika Maršalovih Otoka ne predstavlja nikakvu prijetnju ni u smislu nezakonite migracije ni u smislu sigurnosti i javnog reda. Sporazum je dodatan dokaz našeg angažmana kad je riječ o toj regiji kako bi se ostvarilo bolje partnerstvo te je bitan čimbenik u približavanju europskih građana i građana pacifičke regije. Građani obiju regija moći će ostvarivati punu i konkretnu korist od partnerstva između AKP-a i EU-a. Želim naglasiti nužnost potpunog reciprociteta pri ukidanju viza i time jednako postupanje prema svim građanima.

  João Pimenta Lopes (GUE/NGL), por escrito. ‒ Este acordo prevê a isenção de visto para os cidadãos da União Europeia e os nacionais das Ilhas Marshall que se deslocam ao território da outra Parte Contratante pelo período máximo de 90 dias por cada período de 180 dias.

A isenção de visto diz respeito a todas as categorias de pessoas (titulares de passaportes comuns, diplomáticos, de serviço/oficiais e especiais), independentemente do motivo da estada, com exceção do exercício de uma atividade remunerada. Votamos a favor.

  Miroslav Poche (S&D), písemně. ‒ Podpořil jsem uzavření dohody mezi EU a Marshallovými ostrovy. Účelem této dohody je zavedení režimu bezvízového styku pro občany Evropské unie a občany Marshallových ostrovů, kteří mohou pobývat na území druhé smluvní strany po dobu nejvýše 90 dnů během jakéhokoli období 180 dnů. Republika Marshallovy ostrovy je stabilní prezidentskou demokracií v rámci volného přidružení se Spojenými státy. Považuji tento ostrovní stát za relevantního a důvěryhodného partnera a nevidím tedy důvod pro další odklad zrušení vízové povinnosti.

  Franck Proust (PPE), par écrit. ‒ J’ai voté en faveur de ce rapport relatif à l’exemption de visa sur les territoires de l’UE et des Îles Marshall.

Cette exemption concerne tous les voyageurs des deux zones, pour une durée de 90 jours, quel que soit le motif. Elle exclut cependant les personnes souhaitant exercer une activité rémunérée.

Cet accord ouvre une nouvelle étape dans notre rapprochement avec ce territoire. Cela reste primordial à l'heure où l'Europe négocie un accord de partenariat économique global avec les Îles Marshall.

  Julia Reid (EFDD), in writing. ‒ UKIP MEPs voted against this legislative consent vote. UKIP does not support the EU concluding agreements with third countries, particularly when this concerns the movement of people.

  Inmaculada Rodríguez-Piñero Fernández (S&D), por escrito. – Las relaciones entre la Unión Europea y la República de las Islas Marshall se rigen por el Acuerdo de Asociación entre los miembros del Grupo de los Estados de África, el Caribe y el Pacífico con la Unión y sus Estados miembros, el llamado Acuerdo de Cotonú.

Con el Acuerdo firmado, se establece la exención de visado para los ciudadanos de la Unión y los ciudadanos de la República de las Islas Marshall que viajen al territorio de la otra Parte Contratante por un período de 90 días cada 180 días. Con la exención de visado quedan cubiertas todas las categorías (titulares de pasaporte ordinario, diplomático, de servicio, oficial o especial) que viajen por cualquier motivo excepto el ejercicio de una actividad remunerada.

El Acuerdo firmado supone una profundización de las relaciones entre la Unión y la República de las Islas Marshall. Además, este acuerdo podrá tener efectos positivos con la simplificación de las condiciones de viaje para los empresarios y facilitar las inversiones y el turismo. Por todo ello, he votado a favor.

  Claude Rolin (PPE), par écrit. ‒ J’ai voté en faveur de la résolution législative du Parlement européen du 1er décembre 2016 sur le projet de décision du Conseil concernant la conclusion, au nom de l'Union, de l'accord entre l'Union européenne et la République des Îles Marshall relatif à l'exemption de visa de court séjour. Ayant suivi les travaux à ce sujet au sein de la commission compétente, j’en suis arrivé à la conclusion que cette exemption de visa de court séjour se justifie pleinement.

  Bronis Ropė (Verts/ALE), raštu. ‒ Susitarimas su Maršalo Salomis dėl vizų režimo supaprastinimo – sveikintinas ir reikalingas žingsnis. Šiuo susitarimu palengvinamos kelionės tiek ES piliečiams, tiek ir Maršalo Salų gyventojams. Klausimas iš tiesų nėra kontroversiškas, nes iki šiol bevizis režimas tarp ES ir Maršalo Salų vyko be sutrikimų.

  Fernando Ruas (PPE), por escrito. ‒ Esta proposta de recomendação visa conceder a isenção de vistos para os cidadãos da União Europeia (UE) e reciprocamente para os cidadãos da República das Ilhas Marshall que se desloquem para o território da outra parte contratante por um período máximo de 90 dias em cada período de 180 dias.

As Ilhas Marshall constituem uma democracia presidencial estável. Como com outros países ACP, o diálogo político entre estas partes tem-se centrado na proteção do seu meio ambiente, que é bastante vulnerável, na defesa dos direitos humanos e nas questões relativas à promoção da igualdade de género.

Este acordo permitirá reforçar as relações comerciais entre as partes, representando igualmente um importante passo em frente no âmbito da concretização dos princípios estabelecidos pelo Acordo de Cotonu.

Estando a economia das Ilhas Marshall essencialmente assente no setor dos serviços, do setor pecuário e agrícola, este Acordo poderá traduzir-se numa melhoria significativa não só para o desenvolvimento destes sectores, como também para o sector do turismo, através da facilitação das condições de viagens para turistas.

Enquanto membro da delegação da Assembleia Parlamentar Paritária ACP-UE, votei favoravelmente esta proposta de recomendação, à semelhança de outros relatórios sobre a mesma matéria hoje votados.

  Maria Lidia Senra Rodríguez (GUE/NGL), por escrito. ‒ La libertad de movimiento es un derecho fundamental de todas las personas que actualmente no se respeta en una Unión con una política migratoria cada día más agresiva. Por ello, apoyamos esto acuerdo que permitirá viajar sin visado a la Unión Europea a los ciudadanos y ciudadanas de la República de las Islas Marshall y viceversa, un acuerdo que nos gustaría que se hiciera extensivo a otros países, particularmente los que viven situaciones de conflicto que están obligando a huir a millares de personas.

  Remo Sernagiotto (ECR), per iscritto. – L'accordo che il Parlamento europeo ha approvato oggi stabilisce nuove disposizioni per l'esenzione del visto per i cittadini dell'Unione e per i cittadini della Repubblica delle Isole Marshall che si recano nel territorio dell'altra parte contraente per un soggiorno di breve durata fino a un massimo di 90 giorni. L'esenzione dal visto riguarda tutte le categorie di persone (titolari di un passaporto ordinario, diplomatico, di servizio, ufficiale o speciale) indipendentemente dal motivo della permanenza.

Questo accordo rappresenta il coronamento dell'approfondimento delle relazioni tra l'Unione europea e tale paese, nonché un ulteriore strumento volto a rafforzare le relazioni economiche, turistiche e culturali ed, infine, servirà a intensificare il dialogo politico tra le parti.

  Jill Seymour (EFDD), in writing. ‒ I voted against this legislative consent vote. UKIP does not support the EU concluding agreements with third countries, particularly when this concerns the movement of people.

  Siôn Simon (S&D), in writing. ‒ Today I voted in favour of this report, as the signing of the short-stay waivers is significant for the EU and the state in question as it signifies deeper cooperation and mutual understanding.

  Branislav Škripek (ECR), písomne. ‒ Podporujem spoluprácu EÚ s krajinami tichomorského regiónu. Táto dohoda, ktorá je predmetom uznesenia, umožňuje občanom Európskej únie a občanom Republikou Marshallových ostrovov cestovať bez víz na územie druhej zmluvnej strany na obdobie najviac 90 dní v rámci akéhokoľvek 180-dňového obdobia. To predstavuje aj výrazný pokrok v oblasti pravidelnejšieho a posilneného politického dialógu, hospodárskych a kultúrnych vzťahov a zintenzívnenie politického dialógu o rôznych otázkach vrátane ľudských práv a základných slobôd. EÚ v súčasnosti rokuje o komplexnej dohode o hospodárskom partnerstve so 14 krajinami tichomorského regiónu, do ktorého patria aj Republikou Marshallove ostrovy. Preto som hlasoval za.

  Davor Škrlec (Verts/ALE), napisan. ‒ Pozitivno sam glasovao za ovo izvješće, no ovo obrazloženje glasovanja nastaje kao kritika postojećem sustavu vrednovanja rada zastupnika u Europskom parlamentu isključivo na osnovu statističkog broja parlamentarnih aktivnosti potenciranog u Hrvatskoj, a koji zapravo ne odražava stvarnu kvalitetu i količinu rada, učinkovitost te ponajviše uspjeh zastupničkog djelovanja.

  Monika Smolková (S&D), písomne. ‒ Zrušenie vízovej povinnosti s Marshallovými ostrovmi pre krátkodobé pobyty som podporila. Spolupráca EÚ a Marshallových ostrovov dostala právny rámec ešte v podobe Dohody z Cotonu z roku 2000. Marshallove ostrovy ako demokracia v rámci voľného združenia s USA si ako prvý z nezávislých tichomorských štátov zvolil svoju prezidentku, čo hodnotím ako pozitívny krok v snahe o zrovnoprávnenie pohlaví. Odstránenie vízovej povinnosti odomkne potenciál ekonomickej a sociálnej spolupráce medzi EÚ a Marshallovými ostrovmi. Bezvízový styk sa bude týkať len pobytov v dĺžke 90 dní za obdobie 180 dní a osôb cestujúcich s iným dôvodom ako vykonávanie ekonomickej činnosti. Dôležitou informáciou je faktor vysokej dôvery v žiadateľov o víza, ako aj nízka miera zamietnutia víz, či fakt, že v rokoch 2014 a 2015 nebol žiaden občan Marshallových ostrovov zatknutý z dôvodu nedovoleného pobytu v EÚ.

  Igor Šoltes (Verts/ALE), pisno. ‒ Sporazum o partnerstvu med članicami skupine afriških, karibskih in pacifiških držav na eni strani ter Evropsko unijo in njenimi državami članicami na drugi oziroma tako imenovani sporazum iz Cotonuja ureja odnose med EU in Marshallovimi otoki, medtem ko Sporazum o odpravi vizumske obveznosti za kratkoročno bivanje te odnose še bolj poglablja in dodatno kepi gospodarske in kulturne povezave ter poglablja politični dialog predvsem na področjih človekovih pravic in temeljnih svoboščin.

Glede na sporazum Marshallovi otoki spadajo med države, katerih državljani so izvzeti iz vizumske obveznosti pri prehodu zunanjih meja držav članic. Vsi državljani Marshallovih otokov lahko ne glede na namen potovanja, razen če opravljajo plačano delo, brez vizumov potujejo na ozemlje države pogodbenice za največ 92 dni v 180-dnevnem obdobju.

Priporočilo Parlamenta ugotavlja, da ta sporazum potrjuje zavezanost Evropske unije za okrepitev partnerstva z Marshallovimi otoki, poleg tega pa državljanom omogoča, da so v celoti deležni ugodnosti partnerstva med državami AKP in EU in imajo pri potovanju tudi manj finančnih stroškov.

Poročevalka pozdravlja sporazum o odpravi vizumske obveznosti, saj gre za velik napredek pri vzpostavljanju okrepljenega in rednejšega političnega dialoga, zato sem njeno priporočilo pri glasovanju podprl.

  Ivan Štefanec (PPE), písomne. ‒ Tým, že občania Marshallových ostrovov nepredstavujú žiadnu vážnu hrozbu pre ciele migračnej politiky, bezpečnosť a vnútorný poriadok EÚ, javí sa byť na mieste uzatvoriť s touto krajinou dohodu o zrušení vízovej povinnosti pri krátkodobých pobytoch. Podmienky bezvízového cestovania stanovené v tomto dokumente sú upravené rovnako ako v iných dohodách rovnakého druhu, ktoré EÚ uzatvorila s inými štátmi. Táto dohoda by mala predstavovať úspešné zavŕšenie jednej z etáp prehlbovania vzťahov medzi EÚ a Marshallovými ostrovmi a umožniť obom stranám pokračovať v ich ďalšom prehlbovaní.

  Beatrix von Storch (EFDD), schriftlich. ‒ Bei der Entschließung des EU-Parlaments zu dem Entwurf eines Beschlusses des Rates über den Abschluss – im Namen der Union – des Abkommens zwischen der Europäischen Union und der Republik Marshallinseln über die Befreiung von der Visumpflicht für Kurzaufenthalte habe ich mich enthalten.

Dieses Abkommen über die Befreiung von der Visumpflicht für Kurzaufenthalte ist ein greifbares Ergebnis der Vertiefung der Beziehungen zwischen der Europäischen Union und der Republik Marshallinseln – was im Rahmen des Cotonou-Abkommens politisch sehr bedeutsam ist – sowie ein zusätzliches Instrument zur Stärkung der wirtschaftlichen und kulturellen Beziehungen und zur Intensivierung des politischen Dialogs über verschiedene Fragen, einschließlich der Menschenrechte und Grundfreiheiten.

Nichts spricht gegen diese Visabefreiung an sich. Ich lehne jedoch ab, dass die EU für Visafragen zuständig ist.

  Dubravka Šuica (PPE), napisan. ‒ Bilateralni sporazum između EU-a i Republike Maršalovih Otoka potpisan je 27. lipnja 2016. u Ženevi. Od tada se Sporazum privremeno primjenjuje dok se čeka odobrenje Europskog parlamenta.

Potpisanim Sporazumom građanima Europske unije i državljanima Maršalovih Otoka omogućava se boravak bez vize na državnom području druge ugovorne stranke od najviše 90 dana u bilo kojem razdoblju od 180 dana. Vize se ukidaju za sve kategorije osoba (nositelje uobičajenih, diplomatskih, službenih ili posebnih putovnica) koje ne putuju u svrhu obavljanja plaćene aktivnosti.Kada je riječ o mobilnosti, dostupni podaci pokazuju da je stopa odbijenih zahtjeva za izdavanje vize vrlo niska.

Prihvaćam ovaj Sporazum jer ima veliki politički značaj, a njime se i dodatno jačaju gospodarski i kulturni odnosi te se intenzivira politički dijalog o raznim pitanjima, među ostalim i o ljudskim pravima i temeljnim slobodama.

  Patricija Šulin (PPE), pisno. ‒ Glasovala sem za priporočilo o osnutku sklepa Sveta o sklenitvi, v imenu Unije, Sporazuma med Evropsko unijo in Republiko Marshallovi otoki o odpravi vizumske obveznosti za kratkoročno bivanje.

S podpisanim sporazumom med Evropsko unijo in Republiko Marshallovi otoki bomo državljanom obeh podpisnic omogočili za največ 90 dni potovanja brez vizumov, vendar brez možnosti opravljanja plačanega dela.

Sporazum podpiram, saj bo prinesel okrepitev gospodarskih in kulturnih odnosov ter poglobitev političnega dialoga o različnih vprašanjih, vključno s človekovimi pravicami in temeljnimi svoboščinami.

  Ελευθέριος Συναδινός (NI), γραπτώς. ‒ Η συμφωνία απαλλαγής από την υποχρέωση θεώρησης για βραχεία διαμονή μεταξύ ΕΕ-Ν. Μάρσαλ δεν συνιστά συμπληρωματικό μέσο ενίσχυσης των οικονομικών και πολιτιστικών σχέσεων και εντατικοποίησης του πολιτικού διαλόγου για διάφορα ζητήματα, συμπεριλαμβανομένων των ανθρωπίνων δικαιωμάτων.

  Tibor Szanyi (S&D), írásban. ‒ Szavazatommal támogattam, hogy az Európai Parlament adja egyetértését ahhoz, hogy az Európai Unió nevében a Tanács a Marshall-szigeteki Köztársasággal megállapodást írjon alá a valamennyi útlevél-kategóriára érvényes, rövid távú tartózkodásra vonatkozó vízummentesség kölcsönös biztosításáról. Az előterjesztés mérlegelése során tekintettel voltam arra, hogy ez a lépés megfelel az EU és az ACP-országok viszonyát szabályozó cotonoui egyezményben foglalt szándékoknak és céloknak, elősegítheti az igen szerény, de még lehetőségeket tartogató gazdasági és kereskedelmi kapcsolatok, a turizmus fejlesztését és ezzel hozzájárulhat az Unió fejlesztéspolitikai céljainak megvalósításához a térségben. Figyelembe vettem, hogy a Marshall-szigeteki Köztársaság, mint (az USA-val szabadon társult) állam ma stabil demokrácia, ahol érvényesülnek az emberi jogok, sőt, lakossága a térségben elsőként női elnököt választott. Egyúttal méltányoltam azt a fontos hozzájárulást is, amelyet az ACP–EU parlamenti delegáció révén az EP játszott a vízummentességi megállapodás létrehozásának folyamatában.

  Claudia Țapardel (S&D), în scris. – Colaborarea Uniunii Europene cu ţările din regiunea ACP a fost consfinţită de Acordul de la Cotonou din 2000. Din momentul respectiv, relaţiile UE cu ţările din zona Pacificului au cunoscut un trend constant în creştere. Unul dintre domeniile în care cooperarea din ultimii ani a fost fructuoasă este cel care priveşte regimul vizelor, domeniu în care resortisanţii din Insulele Marshall înregistrează o rată a respingerilor nesemnificativă. Republica Insulelor Marshall dispune de un sistem prezidenţial democratic stabil, în asociere cu Statele Unite, şi a înregistrat progrese remarcabile în domeniul protecţiei drepturilor omului şi egalităţii de gen. Statul insular colaborează foarte bine cu UE, în special în domeniul schimbărilor climatice şi drepturilor omului, şi are un potenţial de dezvoltare semnificativ în domeniul turismului, serviciilor, pescuitului şi agriculturii. În acest context, eliminarea vizelor de scurtă şedere va constitui o evoluţie naturală şi va permite intensificarea relaţiilor culturale şi economice între cele două părţi. Susţin adoptarea acestei recomandări.

  Marc Tarabella (S&D), par écrit. ‒ Cet accord d’exemption de visa pour les séjours de courte durée représente un résultat concret de l’approfondissement des relations entre l’Union européenne et la République des Îles Marshall - revêtant une signification politique forte dans le cadre de l’accord de Cotonou - ainsi qu’un moyen supplémentaire de renforcer les relations économiques et culturelles et d’intensifier le dialogue politique sur diverses questions, y compris les droits de l’homme et les libertés fondamentales.

L’accord d’exemption de visas pourrait avoir des effets positifs en simplifiant les conditions de voyage pour les entrepreneurs, en facilitant les investissements et le tourisme. L’économie des Îles Marshall repose principalement sur le secteur des services ainsi qu’un peu de pêche et d’agriculture. La République des Îles Marshall dispose de peu de ressources naturelles et ses importations dépassent de loin ses exportations. Les États-Unis sont de loin le plus grand contributeur au budget national en vertu d’un accord de libre association.

  Ivica Tolić (PPE), in writing. ‒ Podržavam Prijedlog rezolucije o sporazumu između Europske unije i Maršalovih otoka o ukidanju viza za kratkotrajni boravak. Ovaj Sporazum o ukidanju viza za kratkotrajni boravak rezultat je napora u produbljivanju odnosa između Europske unije i Maršalovih otoka te ima veliki politički značaj. Njime se također dodatno jačaju gospodarski i kulturni odnosi te se intenzivira politički dijalog o raznim pitanjima, između ostaloga, o ljudskim pravima i temeljnim slobodama. Potpisanim sporazumom građanima Europske unije i Maršalovih Otoka omogućava se boravak bez vize na području druge ugovorne stranke od najviše 90 dana u bilo kojem razdoblju od 180 dana.

  Ruža Tomašić (ECR), napisan. ‒ Bilateralnim sporazumom između Europske unije i Republike Maršalovih Otoka ukidaju se vize za boravak od najviše 90 dana u bilo kojem razdoblju od 180 dana svih osoba koje putuju na teritorij druge ugovorne stranke. Time će se pojednostaviti putovanja poduzetnicima, ojačati gospodarski i kulturni odnosi te će se intenzivirati politički dijalog o raznim pitanjima, između ostaloga, o ljudskim pravima i temeljnim slobodama.

Do završetka pregovora o sklapanju sveobuhvatnog Sporazuma o gospodarskom partnerstvu s državama pacifičke regije, ovaj sporazum označava još jedan korak u učvršćivanju partnerstva između Europske unije i Republike Maršalovih otoka.

Budući da ta država ne predstavlja prijetnju u pogledu nezakonite migracije, sigurnosti i javnog reda, a izuzeće od obveze posjedovanja vize označava bitan čimbenik u približavanju europskih građana i građana pacifičke regije, podržala sam ovaj sporazum.

  Romana Tomc (PPE), pisno. ‒ Osnutek zakonodajne resolucije Evropskega parlamenta o osnutku sklepa Sveta o sklenitvi, v imenu Unije, Sporazuma med Evropsko unijo in Republiko Marshallovi otoki o odpravi vizumske obveznosti za kratkoročno bivanje sem podprla.

Odnose med Evropsko unijo in Marshallovimi otoki ureja sporazum iz Cotonouja. Med Evropsko unijo in Marshallovimi otoki je v letu 2016 prišlo do podpisa dvostranskega sporazuma, ki državljanom Evropske unije in državljanom Marshallovih otokov omogoča potovanje brez vizumov na ozemlje druge pogodbenice za največ 90 dni v katerem koli 180-dnevnem obdobju.

Evropska unija trenutno vodi pogajanja o celovitem sporazumu o gospodarskem partnerstvu s 14 pacifiškimi državami, med katerimi so tudi Marshallovimi otoki, tako da bi sporazum lahko olajšal pogajanja. Več bo poslovnih potovanj, pospešile se bodo naložbe, okrepile se bodo gospodarske povezave, omogočen bo zagon turizma in razvoj trgovine.

Gospodarstvo Marshallovih otokov v glavnem temelji na storitvenem sektorju, do določene mere pa tudi na ribištvu in kmetijstvu. Država ima nekaj naravnih virov, njen uvoz pa v veliki meri presega izvoz.

  Estefanía Torres Martínez (GUE/NGL), por escrito. ‒ Visto el proyecto de Decisión del Consejo (09775/2015) y el acuerdo entre la Unión Europea y la República de las Islas Marshall (09774/2015) voto a favor de esta recomendación al no encontrar motivo en adoptar otra decisión, y estimando positivo dicha decisión. Me preocupa, no obstante, que dicho país aparezca señalado en diferentes informes como un paraíso fiscal. Por lo tanto, debe de establecerse un especial seguimiento del Acuerdo para evitar que la exención de visado de corta duración, suponga una facilidad a la hora de incurrir en prácticas de blanqueo de capitales y evasión fiscal.

  Mylène Troszczynski (ENF), par écrit. ‒ Cet accord prévoit un régime de déplacement sans obligation de visa en faveur des citoyens de l’Union et des ressortissants de ce pays qui se rendent sur le territoire de l’autre partie contractante pour un séjour d’une durée maximale de 90 jours sur toute période de 180 jours.

Ce rapport est accompagné d’une justification succincte précisant qu'il constitue un aboutissement dans l'approfondissement des relations bilatérales revêtant une signification politique forte dans le cadre de l'accord de Cotonou.

La commission LIBE invite cependant la Commission européenne «à observer les possibles développements en ce qui concerne les questions relatives à l’immigration clandestine, l’ordre public et la sécurité, les relations extérieures de l’Union avec ce pays y compris, en particulier, des considérations liées au respect des droits de l’homme et des libertés fondamentales».

L’exemption de visas présente donc des risques au niveau de la sécurité (criminalité organisée, blanchiment d’argent, trafic de drogue, etc) et de l’immigration. On doit se poser la question s’il est opportun de conclure des accords d’exemption de visa au moment où le risque d’attentats terroristes est réel et où l’Union européenne a perdu tout contrôle de l’immigration de masse. Je vote contre.

  Kazimierz Michał Ujazdowski (ECR), na piśmie. ‒ Uważam, że najpierw należy położyć większy nacisk na budowanie więzi gospodarczych, kulturalnych i społecznych z obywatelami Republiki Wysp Marshalla. Po osiągnięciu pewnego pułapu stosunków możemy zastanowić się nad umową między UE a tym państwem, dlatego negatywnie zaopiniowałem wspomnianą umowę.

  István Ujhelyi (S&D), írásban. ‒ Az Európai Unió és a Marshall-szigeteki Köztársaság közötti kapcsolatokat az egyrészről az afrikai, karibi és csendes-óceáni államok csoportjának tagjai, másrészről az Európai Unió és tagállamai között létrejött partnerségi megállapodás (Cotonoui Megállapodás) szabályozza. A javaslatot megszavaztam.

  Miguel Urbán Crespo (GUE/NGL), por escrito. ‒ Visto el proyecto de Decisión del Consejo (09775/2015) y el acuerdo entre la Unión Europea y la República de las Islas Marshall (09774/2015) voto a favor de esta recomendación al no encontrar motivo en adoptar otra decisión, y estimando positivo dicha decisión. Me preocupa, no obstante, que dicho país aparezca señalado en diferentes informes como un paraíso fiscal. Por lo tanto, debe de establecerse un especial seguimiento del Acuerdo para evitar que la exención de visado de corta duración, suponga una facilidad a la hora de incurrir en prácticas de blanqueo de capitales y evasión fiscal.

  Viktor Uspaskich (ALDE), raštu. – Šis susitarimas dėl bevizio režimo trumpalaikio buvimo atveju yra konkretus Europos Sąjungos ir Maršalo Salų Respublikos santykių plėtojimo rezultatas, turintis didelę politinę svarbą Kotonu susitarimo kontekste, taip pat papildoma priemonė siekiant sustiprinti ekonominius bei kultūrinius ryšius ir paskatinti politinį dialogą įvairiais klausimais, įskaitant žmogaus teises ir pagrindines laisves.

  Ivo Vajgl (ALDE), in writing. ‒ I voted in favour of the recommendation on the draft Council decision on the conclusion, on behalf of the Union, of the Agreement between the EU and the Republic of the Marshall Islands on the short-stay visa waiver. Relations between the European Union and the Republic of the Marshall Islands are governed by the partnership agreement between members of the African, Caribbean and Pacific Group of States of the one part and the European Union and its Member States of the other part, known as the Cotonou Agreement. The agreement provides for visa-free travel for the citizens of the EU and of the Marshall Islands when travelling to the territory of the other Contracting Party for a maximum period of 90 days in any 180-day period. The visa waiver covers all categories of persons travelling for all kinds of purposes, except for the purpose of carrying out a paid activity. I voted in favour because this agreement on the waiver of short-stay visas simultaneously represents a concrete outcome of the deepening of relations between the EU and the Republic of Marshall Islands – which is politically highly significant in the context of the Cotonou Agreement.

  Ramón Luis Valcárcel Siso (PPE), por escrito. ‒ Mediante dicho acuerdo se procede a facilitar la exención de visado para estancias de corta duración entre ambas partes. Hablamos de un acuerdo negociado por la Comisión Europea y que ha contado con la aprobación de la comisión de Libertades Civiles, Justicia y Asuntos de Interior, por lo que creo necesario votar a su favor.

  Ángela Vallina (GUE/NGL), por escrito. ‒ La libertad de movimiento es un derecho fundamental de todas las personas que actualmente no se respeta en una Unión con una política migratoria cada día más agresiva. Por ello, apoyamos esto acuerdo que permitirá viajar sin visado a la Unión Europea a los ciudadanos y ciudadanas de la República de las Islas Marshall y viceversa, un acuerdo que nos gustaría que se hiciera extensivo a otros países, particularmente los que viven situaciones de conflicto que están obligando a huir a millares de personas.

  Miguel Viegas (GUE/NGL), por escrito. ‒ Este acordo prevê um regime de isenção da obrigação de visto para os cidadãos da União Europeia e os nacionais deste país que se deslocam ao território da outra Parte Contratante por um período máximo de 90 dias por cada período de 180 dias.

A isenção de visto diz respeito a todas as categorias de pessoas (titulares de passaportes comuns, diplomáticos, de serviço/oficiais e especiais), independentemente do motivo da estada, com exceção do exercício de uma atividade remunerada. Votamos a favor.

  Harald Vilimsky (ENF), schriftlich. ‒ Ich habe gegen das Abkommen zwischen der EU und den Marshallinseln über die Befreiung von der Visumpflicht für Kurzaufenthalte gestimmt, da meiner Meinung nach erstens keine Notwendigkeit dafür besteht und zweitens die Kompetenzen bezüglich der Visapolitik bei den Mitgliedsstaaten bleiben sollen.

  Jana Žitňanská (ECR), písomne. ‒ Rozhodnutie Rady o uzavretí dohody medzi Európskou úniou a Republikou Marshallových ostrovov o zrušení vízovej povinnosti pri krátkodobých pobytoch som podporila. Európsky parlament mal v tomto prípade udeliť svoj súhlas s uzavretím dohody. Zrušenie vízovej povinnosti sa týka krátkodobých (maximálne 90 dňových pobytov) a vzťahuje sa na všetky kategórie osôb za všetkými účelmi s výnimkou vykonávania platenej činnosti. Tieto dohody sú výsledkom intenzívneho politického dialógu a prehlbovania politických vzťahov s krajinami mimo Európskej únie a pred tým, ako sa takáto dohoda uzavrie, je vždy starostlivo zvážené, či daná krajina dodržuje ľudské práva, má demokratický režim a koľko žiadostí o víza a z akých dôvodov bolo v prípade občanov danej krajiny zamietnutých. Keďže Republika Marshallových ostrovov je stabilnou prezidentskou demokraciou v rámci voľného združenia so Spojenými štátmi americkými, dôvera voči žiadateľom o víza je vysoká, percento ich zamietnutia je nízke a nepredstavuje ani žiadne riziko z hľadiska nezákonného prisťahovalectva, nemala som voči uzavretiu tejto dohody žiadne výhrady.

  Željana Zovko (PPE), napisan. ‒ Podržavam sporazum o ukidanju obveze posjedovanja viza za kratkotrajni boravak od najviše 90 dana unutar perioda od 180 dana od prvog ulaska između Europske unije i Maršalovih Otoka. Povećanje mobilnosti iz i prema Europskoj uniji mora biti jedan od glavnih prioriteta europske politike na međunarodnoj razini. Ovo izuzeće preduvjet je razvoja budućih odnosa između Europske unije i Maršalovih Otoka. Ukidanje viza za kratkotrajni boravak ima pozitivni efekt za gospodarstvo i građane. Povećanje ekonomske aktivnosti, ali i stjecanje novih iskustava putovanjem glavni su učinci za obje strane sporazuma. Sve države koje primjenjuju i razvijaju schengensku pravnu stečevinu, a nisu države članice Europske unije, trebale bi također sklopiti sporazume s državom Maršalovi Otoci kako bi se njihov vizni režim harmonizirao sa sustavom Europske unije.

  Milan Zver (PPE), pisno. ‒ Glasoval sem za odobritev Sporazuma med Evropsko unijo in Republiko Marshallovi otoki o odpravi vizumske obveznosti za kratkoročno bivanje.

Liberalizacija vizumske obveznosti za kratkoročno bivanje velja za vse kategorije oseb (imetnike običajnega, diplomatskega, službenega/uradnega ali posebnega potnega lista), ki potujejo s kakršnim koli namenom, razen opravljanja plačanega dela.

Menim, da bodo poenostavljeni pogoji potovanja okrepili gospodarske in kulturne odnose med Evropsko unijo in Republiko Marshallovi otoki, spodbudili naložbe in turizem.

Republika Marshallovi otoki je politično stabilna predsedniška demokracija in ne pomeni grožnje, niti v smislu nedovoljene migracije niti na področju varnosti in javnega reda.

7.8. Фонд „Солидарност“ на Европейския съюз: оценка (A8-0341/2016 - Salvatore Cicu)

Dichiarazioni di voto orali

  Seán Kelly (PPE). – This is an extremely important fund, and in the light of the disastrous flooding which plagued central Europe this summer, and as a concern which Irish people know only too well, I supported this report as an instrument which would enable the EU to respond to major natural disasters more effectively, and indeed efficiently. Such a development thus demonstrates the innate sense of solidarity which will continue to define our relationship with both current and accession states of the European Union and show citizens that we do care about them, and that when they are in dire need the European Union is prepared to do its very best to help them. This is what the Solidarity Fund is all about, and in my constituency we have benefited from it on a number of occasions. We may need to benefit from it again – hopefully not, but I think we probably will because of the nature of the various climatic disasters which are occurring.

Dichiarazioni di voto scritte

  Isabella Adinolfi (EFDD), per iscritto. ‒ La relazione analizza diversi aspetti della relazione della Commissione europea sulla riforma del Fondo di solidarietà dell'Unione europea (FSUE) attuata nel 2014 e sottolinea come, nonostante i miglioramenti introdotti (ad esempio, i pagamenti anticipati, l'ammissibilità dei costi legati alla preparazione e all'attuazione delle operazioni di emergenza e di ripristino, l'introduzione di un termine di sei settimane per la risposta della Commissione alle domande dello Stato membro), i beneficiari incorrano ancora in parecchie difficoltà legate soprattutto alla lunghezza dell'intero procedimento.

Si invitano inoltre gli Stati membri a ottimizzare l'utilizzo dei fondi UE esistenti, per favorire gli investimenti volti alla prevenzione e alla riduzione del rischio di catastrofi naturali. La relazione menziona, inoltre, l'"iscrizione in bilancio" della dotazione finanziaria annuale prevista nel regolamento omnibus proposto dalla Commissione avente lo scopo di accelerare la procedura di mobilitazione e di fornire una risposta più tempestiva ed efficace ai cittadini colpiti da una catastrofe.

Altrettanto condivisibili appaiono gli appelli a una maggiore trasparenza riguardo all'intera fase di gestione e applicazione del FSUE. Per questi motivi ho votato a favore.

  Martina Anderson and Lynn Boylan (GUE/NGL), in writing. – We voted in favour of this report which assessed the successes and failures of the most recent changes to the European Union’s Solidarity Fund. While the 2014 reforms did go a long way towards simplifying procedures for disaster stricken areas, there were some areas where it could go further. During the bad flooding last winter in Ireland, we consistently argued that applications should be possible jointly by regions divided by a border and to classify regions in terms of the NUTS III category. We are glad that an amendment to this aim was included in the final text as well as proposed changes regarding advanced payments and lowering the threshold for applications by peripheral areas with low socio-economic conditions.

  Marie-Christine Arnautu (ENF), par écrit. – Créé en 2002 à la suite de graves inondations, le Fonds de solidarité de l’Union européenne (FSUE) vise à aider financièrement les États membres et les pays candidats à l’adhésion qui ont subi des catastrophes naturelles extraordinaires dont les dommages matériels directs s’élèvent à plus de 3 milliards d’euros ou représentent plus de 0,6 % du revenu national brut.

Ce rapport simplifie les procédures relatives à la mobilisation du FSUE afin de faciliter l’exécution des paiements. Pour y parvenir, ce rapport préconise notamment de relever le seuil des paiements anticipés de 10 % à 15 % et d’abaisser le seuil d’admissibilité des catastrophes naturelles à 1 % du PIB régional. Par ailleurs, il est demandé de prendre en compte d’autres indicateurs, en dehors du PIB, tels que l’indice de développement humain et l’indice de développement régional dans les nouvelles méthodes de calcul d’attribution du FSUE.

Le FSUE incarne l’expression de la solidarité européenne et constitue un soutien financier non négligeable en faveur des autorités nationales et locales des régions touchées par des catastrophes naturelles. Dans ce contexte, il est opportun de simplifier le fonctionnement du FSUE et de faciliter l’exécution des paiements. J’ai par conséquent voté en faveur de ce texte.

  Jonathan Arnott (EFDD), in writing. ‒ Whilst I support the principle of solidarity when it comes to disaster relief, I am unconvinced that the Solidarity Fund is fit for purpose. Money often takes months, or longer, to be approved. Member States pay for this fund, which is then redistributed amongst Member States, so the overall impact of the fund – given the administration and bureaucracy caused – may not actually provide any net benefit to disaster relief.

This resolution correctly identifies some issues, however, and I therefore abstained.

  Zigmantas Balčytis (S&D), raštu. ‒ Balsavau už pranešimą dėl Europos Sąjungos solidarumo fondo vertinimo. Pranešime nagrinėti keli Europos Sąjungos solidarumo fondo valdymo etapai. Pranešėjas atkreipia dėmesį į ESSF intervencijos greitį, būtiną prevencijos politiką, kuri turi būti vykdoma užtikrinant ESSF ir kitų ES priemonių, visų pirma sanglaudos politikos, papildomumą. Taip pat buvo pabrėžta nacionalinio lygmens ir regionų arba vietos valdžios institucijų veiksmingo bendradarbiavimo svarba. Todėl pritariu tam, jog turi būti užtikrintas veiksmingas reagavimas visais sprendimo priėmimo lygmenimis, kad finansinė parama valstybėms narėms būtų suteikta skubiai.

  Zoltán Balczó (NI), írásban. ‒ Az Európai Unió Szolidaritási Alapja fontos eszköz ahhoz, hogy az EU területén, valamint a tagjelölt országokban bekövetkező jelentős természeti és rendkívüli regionális katasztrófákra megfelelő választ lehessen adni, kifejezni a szolidaritást a támogatásra jogosult régiókkal és államokkal. Az eszköz egyike azon EU-s forrásoknak, amelyek a legkézzelfoghatóbb, legkonkrétabb támogatások a helyi és regionális közösségeknek. A jelentés összefoglalja a legjelentősebb változtatásokat, amiken az Alap keresztülment az elmúlt években annak érdekében, hogy hatékonyabb és gyorsabb választ lehessen adni a katasztrófahelyzetekre, rugalmasabb megoldásokat lehessen megvalósítani.

Tényszerű leírás egy alapvetően jó célra létrehozott EU-s alap működéséről, az elmúlt években bekövetkezett alappal kapcsolatos változásokról. Elfogadását támogattam.

  Nicolas Bay (ENF), par écrit. ‒ Ce rapport vise à simplifier les procédures relatives à la mobilisation du Fonds de solidarité de l'Union européenne (FSUE) afin de faciliter l’exécution des paiements en faveur des États touchés par des catastrophes naturelles.

Pour y parvenir, ce texte préconise notamment de relever le seuil des paiements anticipés de 10 % à 15 % et d’abaisser le seuil d’admissibilité des catastrophes naturelles à 1 % du PIB régional. Par ailleurs, il est demandé de prendre en compte d’autres indicateurs, en dehors du PIB, tels que l’indice de développement humain et l’indice de développement régional dans les nouvelles méthodes de calcul d’attribution du FSUE.

Ce Fonds constitue un soutien financier important pour les régions touchées par des catastrophes naturelles. J’ai donc voté en faveur de la proposition car il m’apparaît tout à fait opportun de simplifier le fonctionnement du FSUE et de faciliter l’exécution des paiements.

  Hugues Bayet (S&D), par écrit. ‒ J’ai voté en faveur de ce rapport qui propose que le Fonds européen de solidarité puisse venir en aide de manière plus rapide et efficace suite aux catastrophes naturelles qui se produisent au sein de l’UE. En effet, étant donné l’ampleur et la gravité de certaines catastrophes, il est important de pouvoir améliorer la réactivité et l’efficacité du financement d’urgence aux États membres. Bien que le Fonds ait subi une réforme importante en 2014, des efforts peuvent encore être apportés afin de réduire la période de traitement des demandes des bénéficiaires, souvent jugée trop longue.

  Brando Benifei (S&D), per iscritto. ‒ Il Fondo di solidarietà dell'Unione europea è stato istituito nel 2002 come strumento per consentire di intervenire in occasione di catastrofi naturali particolarmente gravi. Esso costituisce un valido esempio di solidarietà tra le regioni e gli Stati dell'Unione, che è riuscito a mobilitare, in questi anni, quasi 4 miliardi di euro per le oltre 70 calamità che hanno colpito 24 tra Stati membri e paesi in via di adesione.

La relazione Cicu, che oggi ho sostenuto con il mio voto, sottolinea l'importanza del Fondo come sostegno per le amministrazioni locali e regionali colpite da catastrofi naturali. Grazie alla revisione del 2014, il FSUE ha potuto migliorare la propria efficacia grazie a misure come i pagamenti anticipati e a nuove disposizioni in materia di prevenzione unite a miglioramenti nelle procedure di gestione finanziaria.

Il testo approvato oggi suggerisce alcuni miglioramenti e chiede agli Stati membri di potenziare i mezzi di comunicazione e cooperazione con le autorità locali per sostenere il processo di valutazione dei danni e quello di preparazione delle domande. Occorre favorire l'utilizzo complessivo delle risorse esistenti, in particolare dei fondi SIE, puntando a politiche di investimenti dedicate alla prevenzione delle catastrofi naturali.

  Xabier Benito Ziluaga (GUE/NGL), por escrito. ‒ El Fondo de Solidaridad de la Unión Europea es una herramienta para responder a catástrofes naturales con repercusión directa en la vida de las personas, el medio natural o la economía de una región determinada y, concretamente, apoyar a las autoridades públicas en sus operaciones emergencia y recuperación. Desde su creación ha movilizado un total de 3 800 millones de euros en más de 70 catástrofes en 24 Estados miembros y países en vías de adhesión. He votado a favor del informe porque responde a la constatación de que las catástrofes naturales han aumentado en número, gravedad e intensidad y apoya medidas destinadas, por una parte, a mejorar los mecanismos de funcionamiento del instrumento (simplificando procedimientos, ganando agilidad, elevando el umbral de pagos anticipados e incrementando la transparencia) y, por otra parte, mejorar las capacidades de los Estados miembros en relación con la prevención y gestión de desastres y emergencias.

  Izaskun Bilbao Barandica (ALDE), por escrito. ‒ Quiero agradecer al ponente su informe sobre la evaluación del Fondo de Solidaridad de la Unión Europea que he apoyado. Este Fondo ha sido una fuente de financiación muy importante para la administración local y regional, mitigando las consecuencias de catástrofes naturales que se producen en todo el continente europeo, que van desde terremotos o incendios forestales a inundaciones y, que ha sido muestra de la solidaridad europea con las regiones afectadas. Este Fondo, además, constituye una de las representaciones más concretas y tangibles para la ciudadanía del apoyo que la Unión puede prestar a las comunidades locales.

  Dominique Bilde (ENF), par écrit. ‒ Le FSUE a été créé en 2002 et est doté de 500 millions d’euros de budget pour aider financièrement les États membres et les pays candidats à l’adhésion qui ont subi des catastrophes naturelles extraordinaires dont les dommages matériels directs s’élèvent à plus de 3 milliards d’euros ou représentent plus de 0,6 % du revenu national brut.

Ce rapport doit permettre de simplifier les procédures relatives à la mobilisation du FSUE afin de faciliter l’exécution des paiements en faveur des États touchés par des catastrophes naturelles, notamment en relevant le seuil des paiements anticipés ou en prenant en compte d’autres indicateurs en plus du PIB.

Face aux catastrophes naturelles, un soutien financier est toujours opportun et bienvenu et le FSUE constitue cet outil non négligeable en faveur des autorités nationales ou locales des régions touchées. J’ai donc décidé de voter pour.

  Mara Bizzotto (ENF), per iscritto. – La relazione che propone una valutazione del Fondo di solidarietà dell'Unione europea è ben strutturata e condivisibile, per questo ho voluto sostenerla con il mio voto.

  José Blanco López (S&D), por escrito. ‒ El Fondo de Solidaridad de la Unión Europea (FSUE) se creó para intervenir en caso de catástrofes naturales graves y aportar la solidaridad europea a las regiones siniestradas de Europa. Se estableció como respuesta a las grandes inundaciones del verano de 2002 en Europa Central. Desde entonces, se ha utilizado en 72 catástrofes de muy diversos tipos, como inundaciones, incendios forestales, terremotos, tormentas y sequías. Se ha ayudado a 24 países europeos con más de 3 800 millones de euros.

A la vista de la utilización del FSUE durante sus primeros años de existencia y el informe de situación específica del FSUE elaborado por la Comisión, he apoyado este informe de iniciativa que aborda los tres aspectos específicos donde mejorar la gestión del fondo: reacción rápida, prevención y complementariedad con los fondos de cohesión; y, transparencia y cooperación entre los distintos niveles de toma de decisiones.

  Vilija Blinkevičiūtė (S&D), raštu. ‒ Balsavau už šį pranešimą, nes juo Parlamentas išsakė savo poziciją dėl Europos Sąjungos solidarumo fondo. Europos Sąjungos solidarumo fondas Europos Sąjungoje įsteigtas po tragiškų 2002 m. potvynių. Jo paskirtis – skubiai išreikšti Sąjungos solidarumą su nuo didelių stichinių nelaimių nukentėjusiomis šalimis. Fondo lėšomis pasinaudoti gali ne tik valstybėms narės, bet ir šalys kandidatės. 2014 m. pradinis reglamentas buvo iš dalies pakeistas siekiant veiksmingiau reaguoti į naudos gavėjams kylančias problemas, greičiau atsižvelgti į nukentėjusių šalių prašymus ir į taikymo sritį įtraukti sausrą. Vis dėlto Parlamentas pabrėžia, kad, nors ir nustatytas mechanizmas, pagal kurį išankstinius mokėjimus galima gauti greičiau nei taikant įprastą procedūrą, naudos gavėjai vis dar susiduria su problemomis dėl viso proceso – nuo paraiškos pateikimo iki galutinės paramos sumos išmokėjimo – ilgumo.

  Andrea Bocskor (PPE), írásban. ‒ A Szolidaritási Alap keretében benyújtott kérelmeket a lehető leggyorsabban, a benyújtástól számított maximum 12 héten belül fel kell dolgozni. Minden döntéshozói szintnek gyorsan és hatékonyan kell reagálni, hogy a pénzügyi támogatás a lehető leghamarabb a katasztrófával sújtott terület rendelkezésére álljon. Tarthatatlan, hogy egyes esetekben több mint egy évre volt szükség ahhoz, hogy a pénzügyi segítség a kedvezményezettekhez érkezzen.

A hatékony fellépés részét képezik a megelőző intézkedések, valamint a kohéziós alapokkal való szinergiák keresése, különösen az infrastrukturális projektek esetén, hiszen mindez csökkenti a katasztrófa után szükséges intézkedésekhez kapcsolódó költségeket.

A parlamenti jelentés szorosabb együttműködést javasol az egyes döntéshozói szintek között, továbbá szorgalmazza az átláthatóság fokozását, az érintettekkel való kommunikáció javítását.

Szavazatommal támogattam a Szolidaritási Alap értékelésével foglalkozó jelentés elfogadását.

  Franc Bogovič (PPE), pisno. ‒ Strinjam se s poročilom za Solidarnostni sklad Evropske unije, saj predstavlja pomemben vir financiranja za lokalne in regionalne vlade ter blaži posledice naravnih nesreč po vsej Evropi.

Njegova uporaba je možna pri vrsti naravnih nesreč, in sicer od poplav do potresov in gozdnih požarov, s čimer se izraža evropska solidarnost s prizadetimi območji.

Prav tako pa je treba poudariti, da so naložbe v preprečevanje naravnih nesreč izjemno pomembne pri odzivanju na podnebne spremembe.

  Biljana Borzan (S&D), napisan. ‒ Podržavam ovo Izvješće o Fondu solidarnosti Europske unije (EUSF), koji je osnovan kao odgovor na velike prirodne katastrofe i kako bi izrazio europsku solidarnost regijama pogođenim katastrofama. Od 2002. godine je bio korišten za 72 nesreće, pokrivajući niz različitih katastrofalnih događanja, uključujući poplave, požare, potrese, oluje...

  Marie-Christine Boutonnet (ENF), par écrit. ‒ Ce rapport prévoit de faciliter les procédures pour la mise en œuvre du FSUE dans le cas de catastrophes naturelles tant auprès des régions que des États. Je considère que la solidarité est une vertu qui peut très bien s’exercer au niveau européen, et, par conséquent je ne suis pas contre.

Je vote donc pour ce rapport.

  Renata Briano (S&D), per iscritto. ‒ Il Fondo di solidarietà dell'Unione europea (regolamento (CE) n. 2012/2002) è stato istituito con lo scopo di dare un segno tangibile della solidarietà dell'Unione verso i paesi colpiti da gravi catastrofi naturali. Il FSUE può fornire assistenza agli Stati membri se l'insieme dei danni diretti causati da una calamità naturale è superiore a 3 miliardi di euro (a prezzi 2011) o allo 0,6% del reddito nazionale lordo (RNL) del paese. Esistono altresì disposizioni volte a rispondere a catastrofi regionali di portata minore (1,5% del PIL della regione e all'1% per una regione ultraperiferica).

Per il suo carattere imprevedibile, una catastrofe naturale non solo provoca disagi per le popolazioni colpite, ma pone la questione della rapidità di intervento dei poteri pubblici, che devono far fronte alle spese impreviste. Dobbiamo quindi fare in modo che sia sempre più agevole mobilitare il FSUE per coloro che ne hanno diritto: la disponibilità di fondi e di aiuti immediati dopo un evento catastrofico è di cruciale importanza per permettere la ripresa e il proseguimento delle attività produttive delle aree colpite.

  Steeve Briois (ENF), par écrit. ‒ Ce rapport vise à simplifier les procédures relatives à la mobilisation du Fonds de solidarité de l’Union européenne (FSUE) afin de faciliter l’exécution des paiements en faveur des États touchés par des catastrophes naturelles.

Pour y parvenir, ce rapport préconise de relever le seuil des paiements anticipés de 10 % à 15 % et d’abaisser le seuil d’admissibilité des catastrophes naturelles à 1 % du PIB régional. Par ailleurs, il est demandé de prendre en compte d’autres indicateurs, en dehors du PIB, tels que l’indice de développement humain ou l’indice de développement régional, dans les nouvelles méthodes de calcul d’attribution du FSUE.

Nous considérons que le FSUE incarne l’expression de la solidarité européenne et constitue un soutien financier non négligeable en faveur des autorités nationales et locales des régions touchées par des catastrophes naturelles. Dans ce contexte, il nous apparait tout à fait opportun de simplifier le fonctionnement du FSUE et d’en faciliter l’exécution des paiements à la seule condition qu’il ne soit pas utilisé pour financer l’accueil des migrants clandestins dans l’Union européenne. J’ai donc voté pour ce texte.

  Alain Cadec (PPE), par écrit. ‒ Le Fonds de solidarité de l’Union Européenne est une source importante de soutien financier pour les pouvoirs locaux et régionaux et permet de les soulager des conséquences des catastrophes naturelles qui se produisent à travers le continent européen. Il s’agit des inondations, tremblements de terre, incendies de forêt ou autres catastrophes souvent imprévisibles et aux conséquences sociales, économiques et environnementales majeures.

Face à ces menaces, la solidarité européenne est indispensable. Malheureusement, on constate que les bénéficiaires restent confrontés à des problèmes à cause de la longueur de l’ensemble du processus de demande des paiements anticipés.

J’ai voté en faveur de ce rapport qui propose des améliorations au FSUE pour une assistance financière rapide et efficace aux victimes du changement climatique et de ses conséquences climatiques les plus violentes.

  Nicola Caputo (S&D), per iscritto. ‒ Oggi ho votato in favore della relazione in questione che invita la Commissione e la Corte dei conti a fare una valutazione approfondita del funzionamento del Fondo di solidarietà dell'Unione europea (FSUE) entro la fine dell'attuale periodo di programmazione finanziaria pluriennale.

La relazione sottolinea l'importanza di ridefinire il campo di applicazione del FSUE in considerazione della riforma avvenuta nel 2014, stabilendo requisiti chiari per la definizione delle catastrofi regionali e incrementando le strategie di prevenzione.

È necessario moltiplicare gli sforzi di investimento per attenuare i cambiamenti climatici e assicurare la massima trasparenza in materia di aggiudicazione, gestione e applicazione del FSUE.

Gli Stati membri devono migliorare la cooperazione e la comunicazione con le autorità locali e regionali al fine di una più efficace collaborazione con l'assistenza dell'Unione europea.

  Matt Carthy (GUE/NGL), in writing. ‒ I voted in favour of this report which assessed the successes and failures of the most recent changes to the European Union’s Solidarity Fund. While the 2014 reforms did go a long way towards simplifying procedures for disaster stricken areas, there were some areas where it could go further. During the bad flooding last winter in Ireland, I consistently argued that applications should be possible jointly by regions divided by a border and to classify regions in terms of the NUTS III category. I am glad that an amendment to this aim was included in the final text as well as proposed changes regarding advanced payments and lowering the threshold for applications by peripheral areas with low socio-economic conditions.

  James Carver (EFDD), in writing. ‒ UKIP abstained on this vote. This vote concerned emergency disaster relief management, and we did not wish to stand in the way of such a scheme, even if it is under the control of the EU.

  David Casa (PPE), in writing. ‒ I voted in favour of this report which analyses the 2014 EU Social Fund (EUSF) Annual Report by the European Commission. It focuses on the effects of the 2014 EUSF reform on the process of the mobilisation of assistance and it also formulates some recommendations for a future possible reform, which should take into consideration the possibility of redefining regional natural disasters, allowing for a single application to be submitted jointly by several eligible states at cross-border level, as well as examining the indirect damage when assessing the application.

  Fabio Massimo Castaldo (EFDD), per iscritto. ‒ Ho votato a favore della relazione del collega Cicu sul Fondo di solidarietà dell'Unione europea.

Il Fondo di solidarietà dell'Unione europea (FSUE) è stato istituito nel 2002 quale valido strumento per consentire all'UE di far fronte alle gravi catastrofi naturali e ai disastri regionali di portata straordinaria all'interno dell'UE e nei paesi impegnati in negoziati di adesione, nonché per dimostrare solidarietà con le regioni e gli Stati interessati.

La relazione Cicu valuta diversi aspetti del report della Commissione europea sulla riforma del FSUE attuata nel 2014 e sottolinea giustamente come, nonostante i pur importanti miglioramenti introdotti, i beneficiari debbano ancora affrontare difficoltà in conseguenza della lunghezza dell'intero processo, dalla presentazione della domanda fino al pagamento del contributo finale.

Il relatore invita inoltre gli Stati membri a ottimizzare l'utilizzo dei fondi UE esistenti e sottolinea la necessità di avviare una riflessione sulla ricerca di nuovi indicatori che vadano oltre il PIL quali, tra gli altri, l'indice di sviluppo umano e l'indice regionale di progresso sociale.

  Caterina Chinnici (S&D), per iscritto. ‒ La relazione, sulla quale ho ritenuto di esprimere voto favorevole, esamina il funzionamento dell'attività del Fondo di solidarietà dell'Unione Europea istituito nel 2002 per sostenere gli Stati membri nei quali avvengono catastrofi naturali. Il Fondo, che è già stato attivato per 72 catastrofi naturali, presenta ancora a mio giudizio possibili aree di miglioramento; infatti, sarebbe opportuno migliorare la velocità di reazione e il coordinamento tra istituzioni europee e nazionali affinché il sostegno finanziario venga sbloccato rapidamente. Non possiamo tollerare che le vittime di tali gravi catastrofi si sentano abbandonate nel periodo tra la risposta di emergenza e l'arrivo dei fondi. Ritengo inoltre che i finanziamenti erogati dall'Unione vadano destinati ad azioni di prevenzione e gestione del rischio, in particolare assicurando che la ricostruzione delle opere distrutte a seguito di una catastrofe naturale venga effettuata mettendo queste ultime a norma. Infine, ritengo necessario migliorare la trasparenza per quanto concerne l'uso dei fondi attraverso un accurato monitoraggio delle spese nonché attraverso la pubblicazione delle relazioni trasmesse dagli Stati membri. Sarebbe importante inoltre migliorare la comunicazione con i cittadini durante l'intero processo di aiuto al fine di consentire ai beneficiari di seguire meglio la procedura per ogni singola domanda.

  Κώστας Χρυσόγονος (GUE/NGL), γραπτώς. ‒ Η έκθεση σχετικά με την αξιολόγηση του Ταμείου Αλληλεγγύης της Ευρωπαϊκής Ένωσης αποτελεί μια ορθή προσπάθεια ανάλυσης και βελτίωσης των δραστηριοτήτων του Ταμείου αυτού, η οποία θεωρώ πως συμβάλλει στην αποτελεσματικότερη λειτουργία του. Γι’ αυτό και ψήφισα θετικά.

  Angelo Ciocca (ENF), per iscritto. ‒ Voto positivo per questa relazione riguardante il Fondo sociale Europeo destinato a finanziare le situazioni di emergenza degli Stati membri.

È utile sottolineare che con tale fondo, a causa dei vincoli di bilancio, non è possibile finanziare adeguatamente i piani di prevenzione e di ricostruzione. Tuttavia la relazione si limita ad una generica richiesta di maggiore sinergia tra i fondi.

  Alberto Cirio (PPE), per iscritto. ‒ Le catastrofi naturali avvengono quando meno ce lo possiamo aspettare; nel mondo odierno possiamo prevedere molte cose, ma pretendere di poter governare in toto le dinamiche della nostra Terra non rientra tra queste.

Alla luce di questa certezza, voto convintamente a favore della relazione con cui si valuta lo strumento che, dal 2002, consente di fornire solidarietà e garantire un'assistenza adeguata e tempestiva ai cittadini colpiti da gravi cataclismi. Esso dispone di un budget pari a 500 milioni di euro e, a seguito della riforma dello stesso approvata nel 2014, può agire quanto più celermente grazie a pagamenti anticipati, con cui si mette a disposizione fino al 10 % dell'importo del contributo previsto (comunque limitato a un importo massimo di 30 milioni di euro).

Tuttavia, i beneficiari devono ancora affrontare difficoltà in conseguenza della lunghezza dell'intero processo, dalla presentazione della domanda fino al pagamento del contributo finale. In ogni caso è necessario ricordare agli Stati membri come sia nettamente preferibile prevenire le calamità tramite investimenti adeguati, quali ottenibili grazie ai fondi SIE dell'Unione, anziché dover ricorrere successivamente al FSUE con maggiori oneri e, verosimilmente, danni.

  Deirdre Clune (PPE), in writing. ‒ I supported the report on the European Union Solidarity Fund: an assessment.

  Carlos Coelho (PPE), por escrito. ‒ O Fundo de Solidariedade da União Europeia (FSUE) foi criado para dotar a União de um instrumento de reação a grandes catástrofes naturais, como foram as inundações de 2002 na Europa Central, que motivaram a criação do Fundo. Ao longo dos anos, cerca de 3,8 mil milhões de euros foram mobilizados para acorrer a mais de 70 catástrofes, o que o torna um símbolo efetivo de solidariedade dentro da UE.

Acompanho a preocupação com a morosidade dos processos relativos ao FSUE. Destaco a necessidade de garantir maior celeridade e menor burocracia no tratamento de pedidos, na mobilização dos fundos e na elaboração dos relatórios de execução e encerramento.

Defendo que a utilização do FSUE deve respeitar os mais rigorosos princípios de boa gestão financeira, pelo que deve ser garantida a independência e a transparência na adjudicação, gestão e implementação do FSUE. A partilha de boas práticas que daí advém é fundamental para melhorar, progressivamente, este instrumento.

Entendo que a reconstrução sustentável e as demais atividades pós-catástrofe devem ser enquadradas nos fundos estruturais, mas que da avaliação da aplicação do FSUE resultem recomendações para que a reconstrução obedeça um propósito de prevenção e adaptação das infraestruturas.

Pelo exposto, apoio o relatório.

  Birgit Collin-Langen (PPE), schriftlich. ‒ Ich habe für den Bericht gestimmt, denn ich unterstütze die Forderungen des Berichterstatters nach mehr Transparenz und besserer Zusammenarbeit zwischen den Entscheidungsträgern auf den einzelnen Ebenen. Mit dem Solidaritätsfonds haben wir ein gutes Instrument an der Hand, das in Notfällen gute Hilfe bei den verschiedensten Katastrophen leisten kann. Aber es gibt noch Nachbesserungsbedarf: Die Kooperation und die Verfahrensabläufe insbesondere innerhalb einzelner lokaler und regionaler Behörden müssen verbessert werden. Wir brauchen Verfahren, die der Realität gerecht werden. Es muss darum gehen, den Betroffenen Hilfestellung zu leisten und ihnen nicht das Leben durch komplizierte bürokratische Vorgänge zu erschweren.

  Lara Comi (PPE), per iscritto. ‒ Il Fondo di solidarietà dell'Unione europea (FSUE) è stato istituito per consentire all'UE di rispondere alle situazioni di emergenza causate da gravi calamità naturali ed esprimere la solidarietà europea alle regioni colpite dalla catastrofe in Europa.

Ho votato a favore della proposta in quanto si propone di aumentare il bilancio generale dell'Unione per il 2017 di un importo di 50 milioni di euro per stanziamenti di anticipi economici da erogare in modo tempestivo ed efficace ai paesi colpiti.

  Therese Comodini Cachia (PPE), in writing. ‒ It is towards a very useful purpose that we have mobilised, in total, EUR 3.8 billion in connection with more than 70 disasters within 24 beneficiary states and accession countries.

The circumstances leading to this embraced a wide range of natural phenomena, such as earthquakes, flooding, forest fires, storms and, more recently, drought; the EUSF remains one of the EU’s strongest symbols of solidarity in times of need.

I agree with the rapporteur that may contribute to the grievances of these families through a faster mobilisation of funds so that the real needs on the ground may be met. We need to shorten deadlines for the processing of applications from six to four weeks and encourage effective cooperation between authorities at national level and regional and local levels.

  Edward Czesak (ECR), na piśmie. ‒ Dostrzegając konieczność udostępnienia pomocy państwom dotkniętym klęskami żywiołowymi, zagłosowałem za przyjęciem sprawozdania dotyczącego oceny Funduszu Solidarności Unii Europejskiej (FSUE). Ustanowiony w 2002 r. fundusz stanowi bezpośredni wyraz solidarności unijnej z krajami dotkniętymi poważnymi klęskami żywiołowymi.

Wprowadzanie zmian do rozporządzenia oraz dokonywanie jego przeglądu jest ważne dla udzielenia skutecznej odpowiedzi beneficjentom oraz dla sprawniejszego rozpatrywania wniosków krajów dotkniętych klęskami. W momencie kataklizmu konieczna jest sprawna i szybka pomoc dla państwa oraz jego obywateli. Powołanie do funkcjonowania tego funduszu jest bez wątpienia zasadne. Uważam, że należy zwielokrotnić wysiłki na rzecz umacniania strategii w tym zakresie.

  Miriam Dalli (S&D), in writing. ‒ I am in favour of an EU solidarity fund which has simplified procedures to ensure rapid response within six weeks of application, the introduction of an advanced payment of 10% upon application and improvements in the assessment phase, better communication while optimising the use of EU funding and transparency. The EU Solidarity Fund was set up as an answer to disastrous flooding in Central Europe (2012) as an instrument for major natural disasters and to demonstrate solidarity.

  Michel Dantin (PPE), par écrit. ‒ Le Fonds de solidarité de l'Union européenne (FSUE) a été créé suite aux inondations désastreuses de l'été 2002 en Europe centrale. Il constitue un instrument permettant à l'UE de faire face aux catastrophes naturelles majeures sur son territoire.

Ce rapport du Parlement européen analyse le rapport annuel du FSUE de la Commission européenne et formule des recommandations pour une future réforme qui permettrait de redéfinir les catastrophes naturelles régionales. Le rapport invite aussi la Commission européenne à analyser la possibilité d’augmenter le seuil des paiements anticipés à 15 % et de raccourcir les délais de traitement des demandes à 4 semaines afin de renforcer l’efficacité du FSUE.

Considérant qu’une meilleure réactivité et efficacité du Fonds permettra de mieux répondre aux enjeux des catastrophes naturelles auxquelles peuvent faire face des territoires de l’UE, j’ai voté en faveur de ce rapport.

  William (The Earl of) Dartmouth (EFDD), in writing. ‒ UKIP abstained on this vote. This vote concerned emergency disaster relief management, and we did not wish to stand in the way of such a scheme, even if it is under the control of the EU.

  Rachida Dati (PPE), par écrit. – J’ai soutenu le rapport d’évaluation du Fonds de solidarité de l’Union européenne (FSUE). Le FSUE est un outil phare de la coopération entre les États membres qui permet de porter assistance aux territoires et citoyens européens victimes d’une catastrophe naturelle. Ce rapport met en avant des propositions crédibles pour améliorer cet outil important, comme la réduction des délais de traitement de demandes d’assistance ou une plus grande transparence dans l’utilisation des fonds.

  Andor Deli (PPE), írásban. ‒ Szavazatommal támogattam a Szolidaritási Alap értékelésével foglalkozó jelentést az Európai Parlament strasbourgi plenáris szavazásán.

A Szolidaritási Alap keretében benyújtott kérelmek feldolgozási idejét a lehető leggyorsabban, a kérelem benyújtásától számított maximum 12 héten belül fel kell dolgozni. Minden döntéshozói szintnek gyorsan és hatékonyan kell reagálni, hogy a pénzügyi támogatás a lehető leghamarabb a katasztrófával sújtott terület rendelkezésére álljon. Tarthatatlan, hogy egyes esetekben több mint egy évre volt szükség ahhoz, hogy a pénzügyi segítség a kedvezményezettekhez érkezzen.

A hatékony fellépés részét képezik a megelőző intézkedések, valamint a kohéziós alapokkal való szinergiák keresése, különösen az infrastrukturális projektek esetén, hiszen mindez csökkenti a katasztrófa után szükséges intézkedésekhez kapcsolódó költségeket.

A parlamenti jelentés szorosabb együttműködést javasol az egyes döntéshozói szintek között, továbbá szorgalmazza az átláthatóság fokozását, az érintettekkel való kommunikáció javítását.

  Mireille D'Ornano (ENF), par écrit. ‒ J’ai voté pour ce rapport.

Crée en 2002 à la suite de graves inondations, le Fonds de solidarité de l’Union européenne (FSUE) vise à aider financièrement les États membres et les pays candidats à l’adhésion qui ont subi des catastrophes naturelles extraordinaires dont les dommages matériels directs représentent plus de 0,6 % du revenu national brut.

Le FSUE est un outil important de solidarité européenne, et il nous paraît important d’en simplifier l’utilisation et d’en élargir l’accès.

  Ангел Джамбазки (ECR), в писмена форма. ‒ Фондът „Солидарност“ за кратко време се превърна в работещ фонд, който за съжаление се използва при природни бедствия за подпомагане на пострадалите. За съжаление обаче много от засегнатите райони останаха извън обсега на този фонд, защото бедствията в тях не отговаряха на рамките за помощ.

Ето защо аз приветствам промяната – желанието на ЕП да се намали прагът от 1,5% на 1%. И в същото време съм огорчен, че Комисията не пожела да го намали, но надявам се съвсем скоро ще успеем да постигнем тази цел. Надявам се да намалим времето за реакция на институциите, защото 12 седмици за подаване на документите за помощ и след това още 6 за одобрение все още е голям период за хората в бедствие. И накрая, надявам се да няма причина парите от този фонд да се пипат, т.е. надявам се да няма големи природни бедствия в Европа, а и по света изобщо.

  Γεώργιος Επιτήδειος (NI), γραπτώς. ‒ Tα εθνικά κράτη γνωρίζουν πολύ καλύτερα τις ανάγκες τους σε σχέση με την Ένωση, συνεπώς είμαστε αντίθετοι σε οποιαδήποτε απαίτηση για υποχρεωτικά εθνικά σχέδια.

  Norbert Erdős (PPE), írásban. – Szavazatommal támogattam a Szolidaritási Alap értékelésével foglalkozó jelentést az Európai Parlament strasbourgi plenáris szavazásán.

A Szolidaritási Alap keretében benyújtott kérelmek feldolgozási idejét a lehető leggyorsabban, a kérelem benyújtásától számított maximum 12 héten belül fel kell dolgozni. Minden döntéshozói szintnek gyorsan és hatékonyan kell reagálni, hogy a pénzügyi támogatás a lehető leghamarabb a katasztrófával sújtott terület rendelkezésére álljon. Tarthatatlan, hogy egyes esetekben több mint egy évre volt szükség ahhoz, hogy a pénzügyi segítség a kedvezményezettekhez érkezzen.

A hatékony fellépés részét képezik a megelőző intézkedések, valamint a kohéziós alapokkal való szinergiák keresése, különösen az infrastrukturális projektek esetén, hiszen mindez csökkenti a katasztrófa után szükséges intézkedésekhez kapcsolódó költségeket.

A parlamenti jelentés szorosabb együttműködést javasol az egyes döntéshozói szintek között, továbbá szorgalmazza az átláthatóság fokozását, az érintettekkel való kommunikáció javítását.

  Jill Evans (Verts/ALE), in writing. ‒ I voted for this report on the Solidarity Fund which enables EU financial assistance to be provided in the event of natural disasters. Despite my many calls, the UK Government refuses to take advantage of the Solidarity Fund to help overcome disasters in Wales.

  Edouard Ferrand (ENF), par écrit. ‒ Vote pour: ce rapport vise à simplifier les procédures relatives à la mobilisation du FSUE afin de faciliter l’exécution des paiements en faveur des États touchés par des catastrophes naturelles.

  Raffaele Fitto (ECR), per iscritto. ‒ Ho espresso voto favorevole alla presente risoluzione perché il testo, nel quadro dell'utilizzo del Fondo di solidarietà dell'Unione europea, contiene misure per far fronte più rapidamente alle richieste dei paesi colpiti dalle catastrofi naturali.

  Monika Flašíková Beňová (S&D), písomne. ‒ Od roku 2002 funguje v Európskej únii Fond solidarity, ktorého hlavným cieľom je reagovať na prírodné katastrofy v Európe a poskytnúť finančnú pomoc štátom, ktoré sú takto postihnuté, aby sa mohli flexibilnejšie a rýchlejšie vyrovnať s následkami takýchto udalostí. Po 12 rokoch fungovania prešlo pôvodné nariadenie zmenou v roku 2014, aby lepšie a presnejšie odrážalo reálny stav a aby sa zrýchlila odozva medzi podaním žiadosti o pomoc a faktickým poskytnutím prostriedkov. Európska únia má však stále priestor na zlepšovanie Fondu solidarity, napríklad pri prevencii a efektívnom riadení po katastrofe. Prevencia však musí byť integrálnou súčasťou fázy nasledujúcej po katastrofe. Je totiž dôležité, aby obnova zničených objektov alebo opravy zariadení infraštruktúry boli príležitosťou na ich zosúladenie s normami.

  Lorenzo Fontana (ENF), per iscritto. ‒ Voto a favore.

  Doru-Claudian Frunzulică (S&D), in writing. ‒ The EU Solidarity Fund (EUSF) was set up to respond to major natural disasters and to express European solidarity to disaster-stricken regions. Since 2002, it has been used for 72 disasters, covering a range of different catastrophic events including floods, forest fires, earthquakes, storms and draughts. 24 European countries have been supported for an amount of almost EUR 4 billion.

After an initial stalemate in the Council, the ESUF Regulation was overhauled in 2014. This own INI report, based on the annual Commission report from 2014, addresses few aspects of the management of the EUSF, such as: response time, prevention policy through, for instance, implementation of the ex-ante conditionalities in the EU Cohesion policy, transparency and cooperation between the different levels of decision makers.

  Kinga Gál (PPE), írásban. ‒ A Szolidaritási Alap keretében benyújtott kérelmek feldolgozási idejét a lehető leggyorsabban, a kérelem benyújtásától számított maximum 12 héten belül fel kell dolgozni. Minden döntéshozói szintnek gyorsan és hatékonyan kell reagálni, hogy a pénzügyi támogatás a lehető leghamarabb a katasztrófával sújtott terület rendelkezésére álljon. Tarthatatlan, hogy egyes esetekben több mint egy évre volt szükség ahhoz, hogy a pénzügyi segítség a kedvezményezettekhez érkezzen.

Az Európai Parlament Szolidaritási Alap értékelésével foglalkozó jelentése szorosabb együttműködést javasol az egyes döntéshozói szintek között, továbbá szorgalmazza az átláthatóság fokozását és az érintettekkel való kommunikáció javítását.

Mindezek miatt, szavazatommal támogattam a jelentést az Európai Parlament strasbourgi plenáris szavazásán.

  Francesc Gambús (PPE), por escrito. ‒ He votado a favor del informe considerando que el FSUE puede ayudar a los Estados miembros cuando los daños directos totales causados por una catástrofe natural superan los 3 000 millones de euros o el 0,6 % de la renta nacional bruta del país (RNB). Aunque es imposible prever todas las situaciones de emergencia, siempre se puede mejorar la gestión de sus consecuencias. Debemos evitar situaciones en que las víctimas se sienten abandonadas entre la respuesta de emergencia y la llegada de los fondos del FSUE, por lo que la rapidez en la movilización de dichos fondos es de gran importancia.

  Elisabetta Gardini (PPE), in writing. ‒ The European Union Solidarity Fund is a very important instrument that has served the EU very well, in total the fund has mobilised EUR 3.8 billion in connection with more than 70 disasters within 24 countries.

The fund has been used to mount effective responses to several types of natural disasters, such as earthquakes, flooding, storms and forest fires.

The effective use of this mechanism is still, however, hampered by the length of the overall process from application to payment of the final contribution. This can lead to unnecessary and potentially dangerous delays.

There is also a need to increase and optimise the use of existing EU funding, for investing in the prevention of natural disasters. This will save money long-term as every euro invested in prevention saved between four to seven euros in disaster management later.

  Enrico Gasbarra (S&D), per iscritto. ‒ Mi compiaccio per l'ottimo lavoro che il collega Cicu ha svolto nella sua relazione "Fondo di solidarietà dell'UE: valutazione": concordo pienamente, infatti, con la necessità di intervenire con risposte tempestive, strumenti adeguati ed efficaci e serie politiche di prevenzione contro fenomeni disastrosi quali i sismi che hanno più volte colpito l'Italia negli ultimi mesi e che continuano a minacciare la sicurezza della persona, il patrimonio artistico-culturale e la crescita. L'Europa si faccia garante della bellezza e della storia dei suoi luoghi, sia promotrice dello sviluppo delle imprese e del mercato del lavoro, l'Europa solleciti il processo di rinascita dei piccoli comuni e dei borghi, feriti oggi dalle tante prove affrontate. Accresca le attuali potenzialità di intervento dei Fondi europei di solidarietà, attraverso processi di semplificazione, accelerazione e incremento delle agevolazioni per procedere al più presto con la ricostruzione e scongiurare la triste minaccia dell'abbandono delle radici e dei territori.

  Lidia Joanna Geringer de Oedenberg (S&D), na piśmie. ‒ Dzięki Funduszowi Solidarności (FSUE) Unia Europejska udziela skutecznego wsparcia państwom członkowskim lub krajom kandydującym do UE w likwidowaniu skutków klęsk żywiołowych. Z tego funduszu przeznaczamy rok rocznie do 500 mln EUR na uzupełnienie wydatków publicznych ponoszonych przez państwo lub państwa członkowskie w związku z prowadzeniem działań nadzwyczajnych. FSUE udziela pomocy w przypadku, kiedy łączne bezpośrednie szkody spowodowane klęską żywiołową przekraczają 3 mld EUR lub 0,6 % dochodu narodowego brutto danego kraju.

Przyjęte w tym tygodniu sprawozdanie dotyczące oceny Funduszu Solidarności Unii Europejskiej zwraca uwagę na konieczność szybkiej interwencji FSUE, niezbędną politykę zapobiegania w powiazaniu z pozostałymi instrumentami europejskimi, zwłaszcza z polityką spójności oraz na skuteczną współpracę szczebla krajowego z władzami regionalnymi lub lokalnymi.

W tym kontekście, ze względu na to, że szybkość rozpatrywania wniosków w przypadku katastrof żywiołowych jest najważniejsza, sprawozdawca słusznie zaproponował termin – od chwili przedłożenia pełnej dokumentacji – nieprzekraczający 12 tygodni. Ponadto proponowane jest wprowadzenie większej przejrzystości, zwłaszcza w odniesieniu do różnych środków przydzielanych na naprawę szkód powstałych w wyniku takiej katastrofy.

  Jens Gieseke (PPE), schriftlich. ‒ Mit dem Solidaritätsfonds der Europäischen Union (EUSF) soll schnell auf Katastrophenfälle reagiert werden können. Hierbei ist es wichtig, dass der EUSF und andere EU-Instrumente wirkungsvoll ineinandergreifen. Auch die effiziente Zusammenarbeit zwischen nationalen und lokalen Behörden ist für den Erfolg entscheidend.

  Neena Gill (S&D), in writing. ‒ I voted in favour for the assessment of the European Union solidarity fund enabling EU to respond to major natural disasters that have a direct impact on people’s lives, the natural environment and the economy in a given affected region.

  Michela Giuffrida (S&D), per iscritto. ‒ Ho votato a favore di questa relazione perché, passato il momento delle manifestazioni di vicinanza, le regioni colpite chiedono all'Europa di applicare e agire secondo due principi: flessibilità e semplificazione. Sono due concetti che dovrebbero regolare e governare tutta la politica di coesione, ma diventano "vitali" di fronte a interi paesi e territori ridotti in macerie.

Flessibilità e semplificazione del fondo di solidarietà dunque, che ha procedure e soprattutto tempi di applicazione troppo lunghi. Bene quindi l'anticipo dei fondi prima della decisione finale della Commissione, ma c'è ancora molto da fare. Il Fondo di solidarietà si è dimostrato uno strumento essenziale in molte occasioni di emergenza. Emergenza che inevitabilmente contrasta con burocrazia.

  Tania González Peñas (GUE/NGL), por escrito. ‒ El Fondo de Solidaridad de la Unión Europea es una herramienta para responder a catástrofes naturales con repercusión directa en la vida de las personas, el medio natural o la economía de una región determinada y, concretamente, apoyar a las autoridades públicas en sus operaciones emergencia y recuperación. Desde su creación ha movilizado un total de 3 800 millones de euros en más de 70 catástrofes en 24 Estados miembros y países en vías de adhesión. He votado a favor del informe porque responde a la constatación de que las catástrofes naturales han aumentado en número, gravedad e intensidad y apoya medidas destinadas, por una parte, a mejorar los mecanismos de funcionamiento del instrumento (simplificando procedimientos, ganando agilidad, elevando el umbral de pagos anticipados e incrementando la transparencia) y, por otra parte, mejorar las capacidades de los Estados miembros en relación con la prevención y gestión de desastres y emergencias.

  András Gyürk (PPE), írásban. ‒ A Szolidaritási Alap keretében benyújtott kérelmek feldolgozási idejét a lehető leggyorsabban, a kérelem benyújtásától számított maximum 12 héten belül fel kell dolgozni. Minden döntéshozói szintnek gyorsan és hatékonyan kell reagálnia, hogy a pénzügyi támogatás a lehető leghamarabb rendelkezésére álljon a katasztrófával sújtott területeken. Tarthatatlan, hogy egyes esetekben több mint egy évre volt szükség ahhoz, hogy a pénzügyi segítség a kedvezményezettekhez érkezzen.

A hatékony fellépés részét képezik a megelőző intézkedések, valamint a kohéziós alapokkal való szinergiák keresése, különösen az infrastrukturális projektek esetén, hiszen mindez csökkenti a katasztrófa után szükséges intézkedésekhez kapcsolódó költségeket.

A parlamenti jelentés szorosabb együttműködést javasol az egyes döntéshozói szintek között, továbbá szorgalmazza az átláthatóság fokozását, az érintettekkel való kommunikáció javítását

  Marian Harkin (ALDE), in writing. ‒ I voted in favour of this own initiative report. Following the tragic flooding of 2002, the European Union introduced the European Union Solidarity Fund (EUSF) as an immediate demonstration of the Union’s solidarity with countries affected by major natural disasters. It was established for both Member States and Accession Countries. The EUSF may come to the aid of Member States if total direct damages caused by a natural disaster exceed EUR 3 billion or 0.6% of the country’s gross national income (GNI). There are also provisions to respond to smaller regional disasters (1.5% of the region’s GDP or 1% for outermost regions). Indeed, Ireland applied to the EUSF under this measure. In October 2015, the European Commission presented its report on the use of the EUSF for 2014 which focuses on the EUSF’s special circumstances in 2014. Following this report, the Regional Development Committee decided to produce this own-initiative report to examine how well this solidarity instrument works and calls on the Member States to optimise the use of existing EU funding.

  Brian Hayes (PPE), in writing. ‒ I have voted in favour, since I have no objections.

  Ivan Jakovčić (ALDE), napisan. ‒ Glasovao sam za Izvješće o Fondu solidarnosti Europske unije, jer je upravo taj Fond jedna od najkonkretnijih i najopipljivijih manifestacija potpore koju Europska unija može dati lokalnim zajednicama. On je važan izvor financiranja za lokalne i regionalne vlade, kojim se ublažavaju posljedice elementarnih nepogoda. Zbog nepredvidljivog karaktera, elementarne nepogode ne donose samo tegobe za pogođeno stanovništvo već se postavlja i pitanje brzine djelovanja javnih tijela koja se moraju suočiti s nepredviđenim troškovima, stoga je iznimno važno zajamčiti maksimalnu transparentnost u dodjeljivanju sredstava iz Fonda solidarnosti Europske unije, upravljanju njima i njihovoj provedbi.

  Jean-François Jalkh (ENF), par écrit. ‒ Toute volonté de simplifier le fonctionnement du Fonds de solidarité de l’Union européenne et d’accélérer l’exécution des paiements est bienvenue. Ce mécanisme est exemplaire de la solidarité européenne et s’avère être décisif dans l’aide financière qu’il apporte aux localités frappées par des catastrophes naturelles.

J’ai donc voté pour.

  Philippe Juvin (PPE), par écrit. ‒ J’ai voté en faveur de ce rapport qui évalue le Fonds de solidarité de l’Union, car il formule des recommandations pour une future réforme de ce fonds de solidarité face aux catastrophes naturelles qui devrait prendre en considération la possibilité de redéfinir les catastrophes naturelles régionales, permettre à une seule demande d'être présentée conjointement par plusieurs États éligibles au niveau transfrontalier, ainsi que l'examen des dommages indirects lors de l'évaluation de la demande.

Il est par ailleurs demandé à la Commission d’analyser la possibilité d’augmenter le seuil des paiements anticipés de 10 % à 15 % et de raccourcir les délais de traitement des demandes de 6 semaines à 4 semaines, ce qui est tout à fait souhaitable.

  Barbara Kappel (ENF), schriftlich. ‒ Ich stimme für den vorliegenden Bericht. Der Solidaritätsfonds wurde infolge der schweren Überschwemmungen in Mitteleuropa im Sommer 2012 eingerichtet, um es den Mitgliedstaaten zu ermöglichen, auf die Folgen von Naturkatastrophen schneller zu reagieren. Effizienzfördernde Maßnahmen, wie in diesem Bericht angedacht, befürworte ich.

  Ádám Kósa (PPE), írásban. – Szavazatommal támogattam a Szolidaritási Alap értékelésével foglalkozó jelentést az Európai Parlament strasbourgi plenáris szavazásán.

A Szolidaritási Alap keretében benyújtott kérelmek feldolgozási idejét a lehető leggyorsabban, a kérelem benyújtásától számított maximum 12 héten belül fel kell dolgozni. Minden döntéshozói szintnek gyorsan és hatékonyan kell reagálni, hogy a pénzügyi támogatás a lehető leghamarabb a katasztrófával sújtott terület rendelkezésére álljon. Tarthatatlan, hogy egyes esetekben több mint egy évre volt szükség ahhoz, hogy a pénzügyi segítség a kedvezményezettekhez érkezzen.

A hatékony fellépés részét képezik a megelőző intézkedések, valamint a kohéziós alapokkal való szinergiák keresése, különösen az infrastrukturális projektek esetén, hiszen mindez csökkenti a katasztrófa után szükséges intézkedésekhez kapcsolódó költségeket.

A parlamenti jelentés szorosabb együttműködést javasol az egyes döntéshozói szintek között, továbbá szorgalmazza az átláthatóság fokozását, az érintettekkel való kommunikáció javítását.

  Cécile Kashetu Kyenge (S&D), per iscritto. ‒ L'Europa è sempre più spesso confrontata a catastrofi naturali. Il Fondo di solidarietà dell'Unione europea è la chiara espressione della solidarietà nei momenti di bisogno ed è per questo che con il voto di questa risoluzione ribadiamo oggi il nostro pieno supporto a questo strumento.

Sin dalla sua creazione, nel 2002, ha rappresentato un'importante fonte di sostegno per le amministrazioni locali e regionali, mobilitando quasi 4 miliardi di euro a sostegni di oltre 70 calamità naturali in 24 Stati membri e in via di adesione.

Il Parlamento ha avuto un ruolo di primo piano nella revisione della riforma del 2014 in particolare per quanto riguarda il miglioramento della disponibilità e dell'efficacia dell'aiuto, non da ultimo i pagamenti anticipati del 10% dell'importo del contributo previsto.

I fondi da soli non bastano a fronteggiare le catastrofi naturali. Occorre moltiplicare gli sforzi di investimenti soprattutto nella mitigazione dei cambiamenti climatici nonché elaborare strategie di prevenzione e gestione dei rischi. Non dimentichiamoci che molte catastrofi naturali sono delle conseguenze dirette delle attività umane.

L'appello che rivolgiamo oggi alla Commissione riguarda anche la possibilità di aumentare la soglia dei pagamenti al 15%, nonché la possibilità di ridurre i termini per il trattamento delle domane.

  Gilles Lebreton (ENF), par écrit. ‒ J’ai voté pour ce rapport car il vise à faciliter l’exécution des paiements issus du FSUE, et demande de relever le seuil des paiements anticipés de 10 % à 15 % et d’abaisser le seuil d’admissibilité des catastrophes naturelles à 1 % du PIB régional.

  Sander Loones (ECR), schriftelijk. ‒ Het Solidariteitsfonds is een instrument om bijstand te verlenen aan lidstaten die getroffen worden door een grote natuurramp. Het spreekt voor zich dat de Unie in dergelijke gevallen met spoed dient te kunnen handelen. De N-VA ondersteunt de vaststellingen van dit verslag en is overtuigd van het belang dat deze uitgaven hebben wanneer ze de slachtoffers van natuurrampen tijdig en doeltreffend kunnen helpen om de schade te herstellen en de draad weer op te nemen.

  Mairead McGuinness (PPE), in writing. ‒ I voted in favour of this report that suggests some areas of future possible reform to the EU Solidarity Fund.

  Ivana Maletić (PPE), napisan. ‒ Nakon tragičnih poplava iz 2002., Europska unija uspostavila je Fond solidarnosti, koji služi za direktno iskazivanje solidarnosti Unije sa zemljama pogođenim velikim elementarnim nepogodama, a odnosi se i na države pristupnice. Fond solidarnosti može pomoći državama članicama ako sveukupna šteta izravno uzrokovana elementarnim nepogodama premašuje 3 milijarde EUR ili 0,6 % bruto nacionalnog dohotka države, a postoje i odredbe za pomoć u slučaju manjih regionalnih nepogoda. Cilj ovog izvješća je naglasiti važnost brzine interveniranja Fonda, potrebu za politikom prevencije i nužnost komplementarnosti Fonda i drugih europskih instrumenata, prije svega kohezijske politike.

Izvjestitelj naglašava kako se boljom suradnjom među različitim razinama odlučivanja može poboljšati transparentnost Fonda. Smatram da je potrebno poboljšati mehanizme suradnje i komplemenarnosti u djelovanju ovog Fonda, stoga sam podržala ovo izvješće.

  Vladimír Maňka (S&D), písomne. ‒ Z Fondu solidarity zriadeného v roku 2002 pomáha Únia členským a kandidátskym krajinám vyrovnať sa s prírodnými živlami. Ide o poskytnutie pomoci vis major, jej cieľom je zmiernenie následkov katastrof. Podmienkou je, že celkové priame škody spôsobené prírodnou katastrofou presahujú 3 miliardy eur (v cenách roku 2011), alebo 0,6 % hrubého národného dôchodku (HND) danej krajiny. Správa poukazuje na potrebu zlepšenia riadenia pomoci, zväčšenia flexibility, zvýšenia informovanosti a zároveň vyššej transparentnosti pri poskytovaní pomoci.

  Νότης Μαριάς (ECR), γραπτώς. ‒ Ψηφίζω υπέρ της έκθεσης σχετικά με το Ταμείο Αλληλεγγύης της Ευρωπαϊκής Ένωσης: αξιολόγηση, για τους λόγους που ανέφερα αναλυτικά στην Ομιλία μου στην Ολομέλεια του Ευρωπαϊκού Κοινοβουλίου στις Βρυξέλλες στις 30/11/2016, καθώς και διότι η εν λόγω έκθεση είναι επαρκώς τεκμηριωμένη.

  Dominique Martin (ENF), par écrit. ‒ J’ai voté pour ce texte.

Ce rapport vise à simplifier les procédures relatives à la mobilisation du Fonds de solidarité de l’Union européenne (FSUE). Le FSUE a été créé en 2002 suite aux graves inondations qui ont touché plusieurs pays européens. Il vise à aider financièrement les États membres qui ont subi des catastrophes naturelles extraordinaires.

Nous considérons que ce fonds est un bel outil de la solidarité européenne et un des rares exemples du bon usage des fonds issus des contributions nationales. La simplification des règles de sa mobilisation est donc la bienvenue.

  Valentinas Mazuronis (ALDE), raštu. ‒ Balsavau už. Europos Sąjungos solidarumo fondas įsteigtas po tragiškų 2002 m. potvynių. Jo paskirtis – skubiai išreikšti Sąjungos solidarumą su nuo didelių stichinių nelaimių nukentėjusiomis šalimis. Fondo lėšomis pasinaudoti gali ne tik valstybėms narės, bet ir šalys kandidatės. 2014 m. pradinis reglamentas buvo iš dalies pakeistas siekiant veiksmingiau reaguoti į naudos gavėjams kylančias problemas, greičiau atsižvelgti į nukentėjusių šalių prašymus ir į taikymo sritį įtraukti sausras.

Dėl ESSF lėšų naudojimo nuo šio fondo įsteigimo Europos Audito Rūmai yra parengę vieną ataskaitą. Šioje ataskaitoje pabrėžtos kelios fondo valdymo gerinimo galimybės. Į šias rekomendacijas atsižvelgta 2014 m. persvarstant ESSF. Todėl pritariu pranešime išdėstytoms nuostatoms, kad vis dar galima siekti didesnio skaidrumo, visų pirma skiriant lėšas nelaimės padarytai žalai atlyginti.

  Joëlle Mélin (ENF), par écrit. ‒ Ce rapport vise à simplifier les procédures relatives à la mobilisation du FSUE afin de faciliter l’exécution des paiements en faveur des États touchés par des catastrophes naturelles.

Pour y parvenir, ce rapport préconise notamment de relever le seuil des paiements anticipés de 10 % à 15 % et d’abaisser le seuil d’admissibilité des catastrophes naturelles à 1 % du PIB régional. Par ailleurs, il est demandé de prendre en compte d’autres indicateurs, en dehors du PIB, tels que l’indice de développement humain et l’indice de développement régional, dans les nouvelles méthodes de calcul d’attribution du FSUE.

Nous considérons que le FSUE incarne l’expression de la solidarité européenne et constitue un soutien financier non négligeable en faveur des autorités nationales et locales des régions touchées par des catastrophes naturelles. Dans ce contexte, il nous apparait tout à fait opportun de simplifier le fonctionnement du FSUE et de faciliter l’exécution des paiements. Dès lors, j’ai voté en faveur de ce dossier.

  Nuno Melo (PPE), por escrito. – Após as inundações trágicas de 2002, a União Europeia criou o Fundo de Solidariedade da União Europeia (Regulamento (CE) n.º 2012/2002) que representa a manifestação imediata de solidariedade da União com os países afetados por grandes catástrofes naturais.

O FSUE tem tido uma utilização positiva e tem ajudado muitos países. No entanto, é sempre possível proceder a melhorias; daí a elaboração deste relatório para encontrarmos melhores soluções para o futuro. Daí o meu voto favorável.

  Roberta Metsola (PPE), in writing. ‒ I voted in favour of this report because the EU Solidarity Fund is an indispensable instrument in providing emergency relief to countries affected by major national disasters quickly and effectively.

  Louis Michel (ALDE), par écrit. – En 2002, suite aux tragiques inondations, l’Union européenne a mis en place le Fonds de solidarité de l’Union européenne. S’adressant tant aux États membres qu’aux pays candidats à l’adhésion, ce Fonds permet de venir en aide aux pays victimes d’une catastrophe naturelle.

S’il est impossible de prévoir toutes les situations d’urgence et catastrophes, il est néanmoins possible d’améliorer la gestion de leurs conséquences. Différents aspects de la gestion sont notamment mis en évidence au sein du rapport, tels que la rapidité d’intervention du Fonds de solidarité, une nécessaire politique de prévention allant de pair avec la nécessaire complémentarité entre le FSUE et les autres instruments européens, en particulier la politique de cohésion, ainsi que la collaboration efficace entre le niveau national et les autorités régionales ou locales.

Le Fonds de solidarité de l’Union européenne constitue une traduction immédiate de la solidarité de l’Union avec les pays touchés par des catastrophes naturelles majeures. Il est donc indispensable de procéder à l’évaluation de cet instrument en vue d’une amélioration constante de celui-ci. C’est donc sans aucune hésitation que j’accueille ce rapport.

  Marlene Mizzi (S&D), in writing. ‒ I have voted in favour of the report, which addresses several aspects of the management of the European Union Solidarity Fund (EUSF). It focuses on the response time of the EUSF and the need for a prevention policy, which goes hand in hand with the necessary complementarity between the EUSF and other European instruments, in particular cohesion policy. It is essential to emphasise effective cooperation between authorities at national level and regional and local levels.

  Csaba Molnár (S&D), írásban. ‒ Az Európai Unió Szolidaritási Alapját a 2002-es árvízkatasztrófák után hozták létre. Az Alap célja a nagy természeti katasztrófák által sújtott országok iránti uniós szolidaritás azonnali kinyilvánítása.

Az Európai Bizottság 2015 októberében mutatta be az Alap igénybevételéről szóló 2014. évi jelentését. A Regionális Fejlesztési Bizottság ebből az alkalomból határozott úgy, hogy megvizsgálja az Alap működését és erről jelentésben számol be a Parlamentnek. A jelentés mindenekelőtt az Alap reagálási sebességével foglalkozik, és fölveti egy olyan prevenciós politika szükségességét, ami kihasználja az Alap és más európai uniós eszközök, főként a kohéziós politika közötti kölcsönös kiegészítő jelleget. A jelentés elfogadását támogattam.

  Bernard Monot (ENF), par écrit. ‒ Ce rapport vise à simplifier les procédures relatives à la mobilisation du FSUE afin de faciliter l’exécution des paiements en faveur des États touchés par des catastrophes naturelles.

Pour y parvenir, ce rapport préconise notamment de relever le seuil des paiements anticipés de 10 % à 15 % et d’abaisser le seuil d’admissibilité des catastrophes naturelles à 1 % du PIB régional. Par ailleurs, il est demandé de prendre en compte d’autres indicateurs, en dehors du PIB, tels que l’indice de développement humain et l’indice de développement régional, dans les nouvelles méthodes de calcul d’attribution du FSUE.

Nous considérons que le FSUE incarne l’expression de la solidarité européenne et constitue un soutien financier non négligeable en faveur des autorités nationales et locales des régions touchées par des catastrophes naturelles. Dans ce contexte, il nous apparait tout à fait opportun de simplifier le fonctionnement du FSUE et de faciliter l’exécution des paiements.

  Sophie Montel (ENF), par écrit. ‒ Le FSUE incarne l’expression de la solidarité européenne et constitue un soutien financier non négligeable en faveur des autorités nationales et locales des régions touchées par des catastrophes naturelles.

Dans ce contexte, il m'apparait tout à fait opportun de simplifier le fonctionnement du FSUE et de faciliter l’exécution des paiements. Je vote pour le texte.

  Nadine Morano (PPE), par écrit. ‒ J’ai voté en faveur de ce rapport relatif à l’évaluation du fonds de solidarité de l’Union européenne. Ce fonds, mis en place à la suite des inondations de 2002en Europe de l’Est, est un véritable instrument de solidarité destine à aider les pays victimes de catastrophes naturelles majeures.

Ce rapport propose des évolutions de ce mécanisme pour une meilleure efficacité. Il propose notamment que la notion de catastrophe naturelle régionale soit redéfinie. Il propose également la création de la possibilité de déposer une seule demande d’aide conjointe lorsque plusieurs États sont touchés par une catastrophe.

  Alessia Maria Mosca (S&D), per iscritto. ‒ Per sfruttare al meglio le grandi opportunità offerte dalla globalizzazione è innanzitutto necessario saperne mitigare gli effetti. È per questo motivo che accogliamo con favore la relazione sulle attività, l'incidenza e il valore aggiunto del Fondo europeo di adeguamento alla globalizzazione tra il 2007 e il 2014. Il Fondo ha dimostrato infatti, di essere un importante strumento di solidarietà per i lavoratori vittime di esuberi di massa generati dai cambiamenti strutturali del commercio mondiale, attraverso attività di assistenza, riqualificazione e reinserimento, nonché di promozione dell'attività di impresa.

Inoltre, la relazione mette nero su bianco la necessità di prestare attenzione agli impatti delle politiche e degli accordi commerciali sul mercato del lavoro europeo, oltre a ribadire l'importanza del dialogo sociale e a spronare la Commissione affinché si assicuri che la perdita del lavoro avvenga solamente come ultima istanza. La risposta alla globalizzazione non può né deve declinarsi in un atteggiamento di diffidenza e di chiusura, bensì va vista come una grande opportunità che necessita un adattamento attivo per coglierne i benefici, mantenendo come saldi punti di riferimento le conquiste del modello sociale europeo e la tutela dei lavoratori.

  Victor Negrescu (S&D), in writing. ‒ In 2002 the European Union Solidarity Fund was set up as a response to major natural disasters and to express the EU’s solidarity towards disaster struck regions within Europe. Since then it has been used for 72 disasters by 24 different countries. I have voted for this report that examined how well this solidarity instrument works and what areas need improvement, including improving the management of the impact of a disaster.

  Момчил Неков (S&D), в писмена форма. ‒ Фондът „Солидарност“ на ЕС представлява солиден и гъвкав инструмент, осигуряващ действителна помощ на европейските граждани, засегнати от големи природни бедствия. Доказателство за това е фактът, че фондът, от създаването си през 2002 г., е мобилизирал общо 3,8 млрд. евро във връзка с над 70 бедствия в 24 държави членки и кандидат членки, включително и моята страна България.

За да продължава да бъде конкретно и осезаемо средство за солидарност на ЕС към общности, пострадали от природни бедствия, фондът трябва да продължи да се развива. През 2014 г., когато многогодишната финансова рамка за периода 2014-2020 г. влезе в сила, фонд „Солидарност“ беше обновен значително. Процедурите за кандидатстване за финансова помощ от фонда бяха подобрени и опростени, така че региони, жертви на природни бедствия, да могат да получат отговор в срок от шест седмици от датата на подаване на заявление за помощ.

В тази резолюция, от своя страна, отново намира място едно друго интересно предложение – при определянето на финансовата помощ, получавана от пострадалите региони, да се разглежда индексът на човешкото развитие и регионалният индекс на социален прогрес.

Мисля, че гореспоменатите успехи на фонд „Солидарност“, както и продължаващото му развитие, трябва да бъдат стимулирани и именно поради тази причина давам подкрепата си за тази резолюция.

  Luděk Niedermayer (PPE), písemně. – Podpořil jsem zprávu, která mimo jiné poukazuje na nutnost zajistit, aby členské státy optimalizovaly využívání stávajícího financování EU, zejména všech pěti evropských strukturálních a investičních fondů, pro účely investic do předcházení vzniku přírodních katastrof. V tomto ohledu je důležité rozvíjet součinnost mezi jednotlivými fondy a politikami Unie s cílem co nejvíce předcházet důsledkům přírodních katastrof a v případech, kdy je využit Fond solidarity EU, také s cílem zajistit konsolidaci a dlouhodobý udržitelný rozvoj projektů rekonstrukce. Je vhodné doplnit, že Fond solidarity EU poskytuje pomoc u nepojistitelných škod a nekompenzuje soukromé ztráty, přičemž dlouhodobá opatření, jako je např. udržitelná rekonstrukce nebo činnost na podporu hospodářského rozvoje nebo prevence, jsou způsobilá pro financování z jiných nástrojů Unie, zejména z evropských strukturálních a investičních fondů.

  Liadh Ní Riada (GUE/NGL), in writing. – I voted in favour of this report which assessed the successes and failures of the most recent changes to the European Union’s Solidarity Fund. While the 2014 reforms did go a long way towards simplifying procedures for disaster stricken areas, there were some areas where it could go further. During the bad flooding last winter in Ireland, I consistently argued that applications should be possible jointly by regions divided by a border and to classify regions in terms of the NUTS III category. I am glad that an amendment to this aim was included in the final text as well as proposed changes regarding advanced payments and lowering the threshold for applications by peripheral areas with low socio-economic conditions.

  Franz Obermayr (ENF), schriftlich. ‒ Ich habe mich für diesen Bericht ausgesprochen, da der Solidaritätsfonds der Europäischen Union mit der Verordnung 2012/2002 infolge der schweren Überschwemmungen in Mitteleuropa im Sommer 2012 eingerichtet wurde, um die EU in die Lage zu versetzen, auf Naturkatastrophen zu reagieren. Ich befürworte daher die effizienzfördernden Maßnahmen.

  Urmas Paet (ALDE), kirjalikult. ‒ Toetasin. ELSF on üks Euroopa parimaid solidaarsust väljendavaid rahastusvahendeid, mis toob leevendust looduskatastroofide järgsetele regioonidele ning aitab neil taastada kriisijärgseid olukordi.

  Rolandas Paksas (EFDD), raštu. – Pritariu pateiktam pranešimui.

Pažymėtina, kad ES solidarumo fondas yra labai svarbi priemonė veiksmingai reaguoti į dideles gaivalines nelaimes, nuo kurių nukenčia valstybės narės. Tai viena iš konkrečiausių ir pastebimiausių paramos, kurią ES gali teikti vietos bendruomenėms, formų. Įvykus nelaimei, reikia kuo skubiau suteikti pagalbą ir padėti nelaimės ištiktiems žmonėms. Todėl labai svarbu užtikrinti, kad fondas veiktų efektyviai, lanksčiai ir būtų naudojamas pagal paskirtį.

Būtina sukurti teisinę sistemą, kuria remiantis būtų apibrėžta vertinimo laikotarpio trukmė. Be to, reikia nustatyti aiškius su stebėsenos vizitais pagalbą gaunančiose valstybėse susijusius kriterijus siekiant įvertinti taikomą įgyvendinimo sistemą ir tikrinti tinkamą išteklių naudojimą.

  Δημήτρης Παπαδάκης (S&D), γραπτώς. ‒ To Ταμείο Αλληλεγγύης της Ευρωπαϊκής Ένωσης (ΤΑΕΕ) δημιουργήθηκε για την αντιμετώπιση μεγάλων φυσικών καταστροφών και την εκδήλωση της ευρωπαϊκής αλληλεγγύης στις πληγείσες περιοχές της Ευρώπης. Το Ταμείο ιδρύθηκε μετά τις σοβαρές πλημμύρες που έπληξαν την Κεντρική Ευρώπη το καλοκαίρι του 2002. Έκτοτε, έχει χρησιμοποιηθεί σε 72 περιπτώσεις για την αντιμετώπιση καταστροφών, όπως πλημμύρες, δασικές πυρκαγιές, σεισμοί, καταιγίδες και ξηρασίες. Μέχρι σήμερα έχει παρασχεθεί βοήθεια πάνω από 3.8 δισ. ευρώ σε 24 διαφορετικές ευρωπαϊκές χώρες. Υπερψήφισα την έκθεση, η οποία δίνει έμφαση σε ορισμένες συστάσεις για την ενδεχόμενη βελτίωση της διαχείρισης του Ταμείου σε τομείς όπως η ταχύτητα ανταπόκρισης, πρόληψη και συμπληρωματικότητα, διαφάνεια και συνεργασία μεταξύ των διαφόρων επιπέδων λήψης αποφάσεων.

  Aldo Patriciello (PPE), per iscritto. ‒ Ho votato a favore della proposta dei miei colleghi poiché ritengo che la gestione del Fondo di solidarietà dell'UE può beneficiare, ancora, di alcune migliorie; per esempio potrebbe essere introdotta una maggiore trasparenza, in particolare per quanto riguarda i fondi attribuiti per il risarcimento dei danni causati da una catastrofe. Infatti, bisognerebbe migliorare il livello di cooperazione tra fra le varie autorità locali, regionali e i servizi centrali a livello di ciascuno Stato membro.

Inoltre ritengo, come politico, la necessita di migliorare e velocizzare l'erogazione dei fondi messi a disposizione dell'UE, per evitare che le popolazioni colpite dalle catastrofi ambientali si sentano abbandonate.

Pertanto ho espresso voto positivo

  Eva Paunova (PPE), in writing. – I voted in favour of this report as it formulates some recommendations for a future possible reform, which should take into consideration the possibility of redefining regional natural disasters, allowing for a single application to be submitted jointly by several eligible states at cross-border level, as well as examining the indirect damage when assessing the application. It also focuses on the effects of the 2014 EUSF reform on the process of the mobilisation of assistance. The Fund is the EU’s way to respond to major and extraordinary natural disasters inside the Union and in countries involved in accession negotiations and demonstrates solidarity with the eligible regions or States.

  Marijana Petir (PPE), napisan. – Od svog osnutka 2002. godine Fond solidarnosti Europske unije (EUSF) pokazao se kao vrlo koristan i važan instrument za ublažavanje posljedica nastalih elementarnim nepogodama pružajući financijsku pomoć nacionalnim vladama te regionalnim i lokalnim vlastima pogođenih područja. U četrnaest godina države članice pokazale su solidarnost putem ovoga Fonda pomažući pri 69 elementarnih nepogoda različitih vrsta i razmjera u cijeloj Europi, pri čemu su 24 zemlje bile potpomognute primajući pomoć u ukupnom iznosu od 3,7 milijardi eura. Tijekom vremena ukazala se potreba za nekim adaptacijama i promjenama. Rok zahtjeva za pomoć je produžen ostavljajući državama članicama 18 mjeseci za korištenje sredstava od datuma isplate, uveden je predujam od 10 %, a neke nejasne odredbe puno su jasnije određene, a sve u skladu s brojnim zahtjevima koje su tijekom godina dali Europski parlament i lokalne vlasti. Kako je ovaj Fond prilikom katastrofa najbrža pomoć pogođenim državama, smatram važnim da se u svjetlu budućih reformi u obzir uzme mogućnost povećanja praga predujma s 10 % na 15 %, kao i skraćivanja rokova za obradu zahtjeva sa šest na četiri tjedna - kako bi potrebna pomoć mogla što prije doći do pogođenih područja.

  Pina Picierno (S&D), per iscritto. – Il Fondo di solidarietà dell'Unione europea rappresenta uno dei più significativi strumenti di solidarietà dell'Unione nei confronti dei cittadini e dei paesi colpiti da gravi catastrofi naturali. È importante quindi che il suo funzionamento sia il più possibile veloce, trasparente ed efficace. Il regolamento iniziale del 2002 è stato modificato, in questo senso, nel 2014. Questa relazione prova a fornire alcuni suggerimenti per ulteriori miglioramenti.

Innanzitutto è necessario che l'intervento del FSUE sia rapido, che tutti i livelli decisionali dalla Commissione agli Stati membri e alle autorità locali reagiscano prontamente, per evitare che le vittime di catastrofi naturali si sentano abbandonate.

È poi importante condizionare gli interventi di ricostruzione a una politica di prevenzione e sostenibilità che riduca i rischi e i danni collegati a futuri disastri. In tal senso la politica di coesione può svolgere un ruolo complementare a quello del FSUE.

Infine, anche se passi avanti sono stati fatti con la revisione del 2014, si potrebbe fare di più riguardo alla trasparenza nella gestione dei fondi stanziati e alla comunicazione al pubblico per consentire ai beneficiari e alle persone interessate di seguire al meglio tutta la procedura.

  Tonino Picula (S&D), napisan. ‒ Fond solidarnosti Europske unije je instrument kojim se financiraju hitne operacije nakon velikih elementarnih nepogoda i izvanrednih regionalnih nepogoda u EU-u, ali i zemljama koje vode pregovore o pristupanju. Upotrebljava se za razne prirodne katastrofe kao što su potresi, poplave, šumski požari, oluje te najnovije suša. Do sada je u okviru tog fonda mobilizirano ukupno 3,8 milijardi EUR za više od 70 nepogoda u 24 države članice i države pristupnice. Zbog klimatskih promjena broj elementarnih nepogoda u EU-u je znatno porastao te postaje sve ozbiljniji problem, stoga treba inzistirati na fleksibilnom instrumentu kojim će se omogućiti odgovarajuća i brza pomoć građanima pogođenima velikim elementarnim nepogodama.

U svjetlu budućih reformi poziva se Komisiju da uzme u obzir mogućnost povećanja praga predujma s 10 % na 15 %, kao i skraćivanja rokova za obradu zahtjeva sa šest na četiri tjedna. Također treba razmotriti mogućnost određivanja praga prihvatljivosti za regionalne prirodne katastrofe od 1 % regionalnog BDP-a. Trebamo raditi na prevenciji mogućih katastrofa, stvaranju mogućnosti za brže reakcije nakon nepogoda te na većoj transparentnosti i boljoj suradnja među različitim razinama odlučivanja. Važno je da EP radi na sprječavanju situacija poput one u Hrvatskoj 2013. kada je prošlo 18 mjeseci prije no što su sredstva došla u ruke korisnika.

  João Pimenta Lopes (GUE/NGL), por escrito. ‒ O relatório, fazendo uma avaliação positiva da aplicação deste fundo e da acuidade da reforma, sugere que os Estados-Membros otimizem as sinergias com os Fundos de Investimentos Estratégicos - no que toca ao desenvolvimento de instrumentos de prevenção, adaptação e mitigação das catástrofes naturais - e que a reconstrução e esses instrumentos de prevenção, adaptação e mitigação tenham sempre em consideração a sustentabilidade da reconstrução e dos recursos, aumentando a capacidade de resistência à aleatoriedade das catástrofes.

O relatório faz, ainda, um conjunto de sugestões à Comissão, que são positivas, nomeadamente: aumentar o limiar de adiantamentos de 10% para 15%; diminuir os prazos para o tratamento dos pedidos de seis para quatro semanas; fixar o limiar de elegibilidade dos prejuízos causados por catástrofes naturais regionais em 1% do PIB regional e ter em conta, na avaliação dos pedidos, o nível de desenvolvimento socioeconómico das regiões afetadas; a ponderação de outros indicadores além do PIB, como o IDH ou o IPS, para a avaliação da elegibilidade.

Considera-se o relatório positivo, votamos a favor.

  Miroslav Poche (S&D), písemně. ‒ Podle mého názoru je Fond solidarity Evropské unie (FSEU) jeden z nejvýraznějších symbolů evropské solidarity v době nouze. Jakožto sociální demokrat jsem velmi rád, že zde taková instituce existuje již od roku 2002. Je zároveň nutné, aby tento institut byl co nejefektivnější, resp. aby byl schopen co nejrychleji vyřizovat žádosti subjektů čelících různým typům přírodních katastrof. Tato výzva je ještě naléhavější tím, že k mnoha přírodním katastrofám docházelo v oblastech nejvíce postižených hospodářskou krizí. Také bych rád připomenul, že je samozřejmě potřeba zachovat maximální transparentnost v rozdělování přidělených finančních prostředků. Zároveň je třeba dlouhodobě investovat do projektů, které povedou k prevenci případných příštích katastrof na stejném území, což lze podporovat např. zavedením ex ante podmínek při nastavování mechanismů financování politiky soudržnosti.

  Tomasz Piotr Poręba (ECR), na piśmie. ‒ Po tragicznych powodziach w 2002 r. Unia Europejska wprowadziła Fundusz Solidarności Unii Europejskiej (rozporządzenie (WE) nr 2012/2002). Stanowi on bezpośredni wyraz solidarności unijnej z krajami dotkniętymi poważnymi klęskami żywiołowymi. Przeznaczony jest nie tylko dla państw członkowskich, ale także dla krajów kandydujących do przystąpienia do UE. W 2014 r. do rozporządzenia pierwotnego wprowadzono zmiany, aby skuteczniej odpowiadać na obawy beneficjentów i szybciej rozpatrywać wnioski krajów dotkniętych klęskami oraz by włączyć suszę do wykazu klęsk objętych przepisami (rozporządzenie (UE) nr 661/2014). W październiku 2015 r. Komisja Europejska przedstawiła sprawozdanie w sprawie wykorzystania Funduszu Solidarności Unii Europejskiej (FSUE) za rok 2014. W „rozporządzeniu zbiorczym” zaproponowanym przez Komisję 14 września przewiduje się nowy przegląd funduszu w celu poprawienia szybkości i skuteczności systemu finansowania działań prowadzonych w trybie pilnym. Niniejszym poparłem sprawozdanie.

  Franck Proust (PPE), par écrit. ‒ L’UE a mis en place le Fonds de solidarité de l’Union européenne (FSUE) en 2002, pour faire face aux situations d'urgence comme les catastrophes naturelles et particulièrement dans les États membres.

J'ai voté en faveur de ce rapport qui porte sur l’évaluation du FSUE et qui envisage diverses solutions pour améliorer son efficacité. Nous prévoyons d'accroitre la rapidité d'intervention du FSUE, d'accentuer la collaboration entre les acteurs nationaux et locaux et d'améliorer la stratégie de prévention et de gestion des risques. Enfin, nous souhaitons également envisager la possibilité d’autoriser le dépôt de demandes uniques et conjointes par plusieurs États éligibles touchés par une catastrophe naturelle transfrontalière.

  Julia Reid (EFDD), in writing. ‒ UKIP abstained on this vote. This vote concerned emergency disaster relief management, and we did not wish to stand in the way of such a scheme, even if it is under the control of the EU.

  Inmaculada Rodríguez-Piñero Fernández (S&D), por escrito. – El Fondo de Solidaridad de la Unión Europea (FSUE) se creó para intervenir en caso de catástrofes naturales graves y aportar la solidaridad europea a las regiones siniestradas de Europa. Se estableció como respuesta a las grandes inundaciones del verano de 2002 en Europa Central. Desde entonces, se ha utilizado en 72 catástrofes de muy diversos tipos, como inundaciones, incendios forestales, terremotos, tormentas y sequías. Se ha ayudado a 24 países europeos con más de 3 800 millones de euros.

A la vista de la utilización del FSUE durante sus primeros años de existencia y el informe de situación específica del FSUE elaborado por la Comisión, he apoyado este informe de iniciativa que aborda los tres aspectos específicos donde mejorar la gestión del fondo: reacción rápida; prevención y complementariedad con los fondos de cohesión; y, transparencia y cooperación entre los distintos niveles de toma de decisiones.

  Claude Rolin (PPE), par écrit. ‒ J’ai voté en faveur de la position du Parlement européen qui vise à modifier le fonctionnement du Fonds de solidarité de l’Union européenne. Parmi les recommandations faites par le Parlement européen, je retiens la possibilité pour les États membres d’adresser une demande commune d’aide en cas de catastrophe transfrontalière. Il s’agit selon moi d’une modification relevant du bon sens.

Le Parlement européen s’est également prononcé en faveur d’une réduction des délais de traitements des demandes de six à quatre semaines ainsi que de l’augmentation du seuil des paiements anticipés de 10 % à 15 %. Il s’agit de demandes importantes que j’espère voir mises en place le plus rapidement possible dans la législation européenne.

  Bronis Ropė (Verts/ALE), raštu. ‒ Šiandien svarstome klausimą dėl Europos Sąjungos valstybių narių draudimo nuo stichinių nelaimių poliso – Europos solidarumo fondo. Jis užtikrina Sąjungos galimybę pagelbėti stichinių nelaimių atveju. Ne mažiau svarbu, kad siūlyme yra numatomos ir veiklos efektyvumą didinančios priemonės.

Todėl nemanau, kad siūlymas kitų metų ES biudžete šiam fondui rezervuoti kasmet skiriamą sumą sulauks didelio pasipriešinimo.

Kartu noriu atkreipti kolegų dėmesį į žalingas tendencijas, pradėjusias ryškėti po neseniai įvykusių stichinių nelaimių. Kaip žinia, šiuo metu Parlamente yra svarstomas rezoliucijos projektas, kuriuo raginama iš valstybės deficito skaičiavimo išimti išlaidas, susijusias su atsparumo didinimu nuo vienos stichinių nelaimių rūšies – žemės drebėjimų. Ir tik geografiškai ribotoje teritorijoje. O kodėl tokiu atveju ignoruojamos kitos stichinių nelaimių rūšys, pavyzdžiui, potvyniai? Ir kiti regionai?

Tai yra pavojinga. Pavojinga dėl to, kad greta pagalbos, kurią gali suteikti Europos solidarumo fondas, valstybės narės gaus galimybę vykdyti netvarią finansinę politiką, iškreipti Augimo ir stabilumo pakto nuostatas.

Noriu pabrėžti, jog Europos solidarumo fondas yra efektyvi pagalbos priemonė, tačiau pagalbos priemonė turi turėti apibrėžtą biudžetą ir konkrečius tikslus. Ir, kas svarbiausia, negalime leisti, kad pasinaudodamos stichinių nelaimių pretekstu kai kurios valstybės narės pateisintų gero ekonomikos valdymo taisyklių pažeidinėjimus.

  Fernando Ruas (PPE), por escrito. ‒ O relatório de iniciativa em apreço refere—se ao processo de avaliação do Fundo de Solidariedade da União Europeia (FSUE) criado em 2002, para fazer face a situações de graves catástrofes naturais que afetem os Estados-Membros da União, extensível aos países candidatos à adesão.

O presente relatório de iniciativa, que votei favoravelmente, surge na sequência do relatório apresentado pela Comissão Europeia em Outubro de 2015 sobre a utilização do FSUE no ano precedente.

Da análise efetuada, é possível concluir que, pese embora seja impossível prever situações de catástrofe e de emergência, é desejável melhorar a gestão das consequências por elas causadas, nas suas diferentes fases, sobretudo em matéria de reparação sustentável de danos e gestão de riscos.

Subscrevo a ideia do relator quanto à necessidade de conferir maior rapidez na ativação do FSUE, maior transparência na sua utilização e maior cooperação entre os diferentes níveis de tomada de decisão.

Apoio igualmente a adoção de uma política de prevenção que promova a complementaridade entre a utilização do FSUE e outros instrumentos europeus, com particular ênfase nos Fundos de Coesão, particularmente quando estivermos perante projetos infraestruturais (que devem ter em linha de conta os aspetos ligados à prevenção de riscos e potencialmente reduzir os custos decorrentes de catástrofes naturais).

  Tokia Saïfi (PPE), par écrit. ‒ J’ai voté en faveur de ce rapport qui dresse un bilan de l’action du Fonds de solidarité de l’Union européenne.

Le Fonds de solidarité de l’Union européenne a joué un rôle essentiel dans la réponse apportée par l’Union aux catastrophes naturelles survenues dans des États membres telles que des tremblements de terre, des inondations, des incendies de forêt ou encore des tempêtes. Depuis sa création, 3,8 milliards d’euros ont pu être mobilisés pour plus de 70 catastrophes survenues dans 24 États membres.

Ce rapport appelle à l’amélioration de la rapidité de réaction et donc à la réduction des longueurs de l’ensemble du processus en renforçant, notamment, le mécanisme de paiements anticipés.

Le rapport demande aux États membres et à la Commission de renforcer la transparence des procédures ainsi qu’une meilleure coopération au sein des États européens avec les autorités locales.

Enfin, j’ai soutenu ce texte parce qu’il souligne le caractère essentiel du développement de synergies entre les différents fonds et les politiques de l’Union dans le cadre de la prévention des effets des catastrophes naturelles.

  Maria Lidia Senra Rodríguez (GUE/NGL), por escrito. ‒ He votado a favor de este informe porque en general estoy a favor del mismo, ya que se proponen cambios y mejoras de funcionamiento relacionadas con la simplificación, la rapidez en la asignación de los fondos, la reducción de tiempos de tramitación, la implementación de una mayor transparencia, el incremento de la cantidad de anticipos y la reducción de los umbrales. Sin embargo considero que se pierde una oportunidad importante de proponer mejoras de verdadero calado para las poblaciones afectadas por desastres.

Hubiera sido el momento de ampliar los objetivos del Fondo de Solidaridad para incluir catástrofes humanitarias y no solo catástrofes naturales. Una oportunidad excelente de usar fondos comunitarios para paliar los efectos de la crisis migratoria que está causando tantas muertes en nuestras fronteras.

Por último, se debería haber considerado la introducción de políticas de igualdad de Género y derechos de la mujer como criterios de elegibilidad de las propuestas, ya que las mujeres son uno de los colectivos que sufre con mayor virulencia las consecuencias de los desastres naturales. He votado a favor, si bien soy consciente de las limitaciones en la evaluación del fondo.

  Remo Sernagiotto (ECR), per iscritto. – Ho deciso di votare a favore della risoluzione sul Fondo di solidarietà dell'Unione europea, rivelatosi uno strumento valido ed efficace per garantire il sostegno da parte dell'UE ai paesi colpiti da gravi calamità naturali.

A partire dalla sua istituzione, il Fondo ha mobilitato 3,8 miliardi di euro per riparare i danni causati da oltre 70 catastrofi naturali in 24 paesi beneficiari. Il regolamento viene ora revisionato al fine di rispondere più rapidamente alle richieste dei paesi colpiti e di velocizzare l'allocazione delle risorse, che ora passa da 6 a 4 settimane, e soprattutto incrementare la soglia di anticipo dei fondi dal 10% al 15%.

  Branislav Škripek (ECR), písomne. ‒ Hlasoval som za toto uznesenie. Fond solidarity (zriadený v roku 2002 po tragických záplavách v EÚ) slúži na vyjadrenie solidarity EÚ s krajinami postihnutými vážnymi prírodnými katastrofami. Prijímajúcimi krajinami môžu byť krajiny EÚ alebo kandidátske krajiny na vstup. Dôležitou súčasťou obdobia obnovy po katastrofe je aj prevencia, a to z pohľadu vyhnutiu sa škodám pri budúcich katastrofách. Tu je dôležitá spolupráca s Kohéznym fondom, kde by sa pri projektoch v oblasti infraštruktúry mal zohľadňovať aj aspekt prevencie rizík.

  Davor Škrlec (Verts/ALE), napisan. ‒ Pozitivno sam glasovao za ovo izvješće, no ovo obrazloženje glasovanja nastaje kao kritika postojećem sustavu vrednovanja rada zastupnika u Europskom parlamentu isključivo na osnovu statističkog broja parlamentarnih aktivnosti potenciranog u Hrvatskoj, a koji zapravo ne odražava stvarnu kvalitetu i količinu rada, učinkovitost te ponajviše uspjeh zastupničkog djelovanja.

  Monika Smolková (S&D), písomne. ‒ Fond solidarity EÚ od svojho zriadenia v roku 2002 bol veľmi užitočný, lebo mobilizoval celkovo 3,8 miliardy EUR v súvislosti s viac ako 70 katastrofami týkajúcimi sa 24 prijímajúcich štátov a prístupových krajín a bol využitý ako reakcia na rôzne prírodné javy vrátane zemetrasení, záplav, lesných požiarov, búrok a v poslednom období aj sucha. Aj naďalej zostáva jedným z najsilnejších symbolov solidarity v čase núdze. Štáty, ktoré postihne akákoľvek katastrofa, nevedia zmobilizovať dostatočné finančné nároky na odstránenie škôd a odškodnenie obyvateľstva, preto je dôležité, aby Fond solidarity bol flexibilný, aby štáty mohli požiadať o vyplatenie preddavku. V novom nariadení sa zavádza možnosť poskytovať zálohové platby až do výšky 10 % pravdepodobnej sumy pomoci, ktorej maximálna výška predstavuje 30 miliónov EUR. Fond solidarity by mal vždy, pokiaľ je to možné, fungovať v súčinnosti s ďalšími zdrojmi finančnej pomoci, najmä s európskymi štrukturálnymi a investičnými fondmi. Mnohé prírodné katastrofy sú spôsobené v dôsledku zmenu klímy, preto je potrebné investovať aj do prevencie a zmiernenia zmeny klímy.

  Igor Šoltes (Verts/ALE), pisno. ‒ Po tragičnih poplavah leta 2002 je EU ustanovila instrument za takojšnjo finančno pomoč državam, ki so jih prizadele hude naravne nesreče.

Vse države članice in države kandidatke lahko zaprosijo za pomoč iz sklada, če njihova skupna škoda presega 3 milijarde EUR ali 0,6 % bruto nacionalnega dohodka. Poročevalec v tej oceni Solidarnostnega sklada poudarja, da ni mogoče predvideti vseh izrednih razmer, mogoče pa je izboljšati obvladovanje njihovih posledic.

S tem namenom poročevalec v svojem poročilu, ki ga je pripravil na lastno pobudo, obravnava več vidikov upravljanja sklada, še posebej njegov odzivni čas in nujnost preventivnih ukrepov, kar je močno povezano s potrebo po usklajevanju Solidarnostnega sklada z ostalimi finančnimi instrumenti.

Ker poročilo močno izpostavlja ključni pomen hitrega odzivanja držav članic, ki morajo vloge obravnavati čim prej, da se žrtve nesreč v času med nesrečo in pridobitvijo sredstev ne bi počutile zapuščene, sem ga pri glasovanju podprl.

Pomembno pa se mi zdi tudi to, da poročevalec posebej poudarja pozitivne učinke preprečevalnih ukrepov, ki morajo biti obvezen sestavni del faze po naravni nesreči, in opominja države članice, naj vnaprej predložijo svoje strategije preprečevanja in obvladovanja tveganj.

  Ivan Štefanec (PPE), písomne. ‒ V Európskej únii sa v dôsledku klimatických zmien výrazne zvýšil počet prírodných katastrof a vzrástla aj ich závažnosť a intenzita. Fond solidarity EÚ bol zriadený v reakcii na ničivé záplavy, ktoré postihli strednú Európu v lete 2012, a od svojho založenia bol veľmi užitočný, pretože mobilizoval celkovo 3,8 miliardy EUR v súvislosti s viac ako 70 katastrofami týkajúcimi sa 24 prijímajúcich štátov a prístupových krajín.

  Beatrix von Storch (EFDD), in writing. ‒ I voted against this resolution as rather than expressly using the funds for disaster relief, it seeks to expand the list of eligible expenses to include investments to prevent natural disasters from occurring. The whole purpose of having a Solidarity Fund is to provide rapid and effective support to Member States dealing with the impact of a major disaster. The costs of preparation for such disasters should be conducted and funded by each individual Member State.

  Dubravka Šuica (PPE), napisan. ‒ Fond solidarnosti Europske unije (EUSF) osnovan je kao odgovor na katastrofalne poplave koje su pogodile srednju Europu tijekom ljeta 2012.

U svjetlu budućih reformi poziva se Komisija da u obzir uzme mogućnost povećanja praga predujma s 10 % na 15 %, kao i skraćivanja rokova za obradu zahtjeva sa šest tjedana na četiri tjedna.

Komisiju se također poziva da razmotri mogućnost određivanja praga prihvatljivosti za regionalne prirodne katastrofe od 1 % regionalnog BDP-a i da pri ocjeni zahtjeva uzme u obzir razine društveno-gospodarskog razvoja pogođenih regija.

Prihvaćam ovo Izvješće jer je jako važno da stradalnici u prirodnim katastrofama odmah prime pomoć na što brži i učinkovitiji način jer su za njih prvi trenutci nakon katastrofe egzistencijalno najteži.

  Patricija Šulin (PPE), pisno. ‒ Glasovala sem za poročilo o Solidarnostnem skladu Evropske unije: ocena. V preteklih letih se je velikokrat izkazalo, da še kako potrebujemo Solidarnostni sklad Evropske unije, ko pride do naravnih nesreč v državah članicah in je na prvem mestu čim hitrejša pomoč ljudem, ki so se znašli v stiski.

Je pa še veliko prostora za izboljšave. Na mestu je predvsem razmislek o večji prožnosti, s katero se bomo lahko hitreje in učinkoviteje odzvali na nesreče.

Smo pa lahko z vidika nadzora proračuna ter preglednega upravljanja z davkoplačevalskim denarjem zadovoljni, saj so bile v preteklih letih narejene pomembne izboljšave v smeri boljšega finančnega poslovodenja.

  Ελευθέριος Συναδινός (NI), γραπτώς. ‒ Tα εθνικά κράτη γνωρίζουν πολύ καλύτερα τις ανάγκες τους σε σχέση με την Ένωση.

  Tibor Szanyi (S&D), írásban. ‒ A jelentést szavazatommal támogattam. A dokumentum emlékeztet arra, hogy az Európai Unió Szolidaritási Alapját (EUSZA) azért hozták létre, hogy jelentős természeti katasztrófák esetén lehetővé tegye az Európai Unió számára a reagálást és kifejezésre juttassa az Európa katasztrófa sújtotta régióival való európai szolidaritást. Rendelet szabályozza, hogy minden olyan esetben, amikor az a költségvetési források időben történő rendelkezésre állásának biztosításához szükséges, az alapot legfeljebb 50 000 000 EUR összegig igénybe lehet venni előlegfizetés céljára, a kapcsolódó előirányzatoknak az Unió általános költségvetésébe való felvételével.

Az Európai Parlament és a Tanács jelenlegi határozatra irányuló javaslata – amire ez a jelentés reagál–, nem egy konkrét katasztrófával összefüggésben született. Célja ehelyett 50 millió euró elkülönítése az Unió 2017-es költségvetésében kötelezettségvállalási és kifizetési előirányzatok formájában, az előlegek időben és hatékonyan történő kifizetése érdekében, egy jövő évben esetlegesen bekövetkező katasztrófa esetén. Fontosnak tartom, hogy ezen uniós pénzügyi támogatás amellett, hogy erősíti a szolidaritás egyértelmű politikai üzenetét, egyúttal biztosítja az érintett polgárok által sürgősen igényelt segítségnyújtást is.

  Adam Szejnfeld (PPE), na piśmie. ‒ Fundusz Solidarności Unii Europejskiej został ustanowiony w odpowiedzi na katastrofalne powodzie, do których doszło w Europie Środkowej latem 2012 roku. Instrument ten umożliwia Unii reakcję na poważne katastrofy naturalne i wyjątkowe katastrofy regionalne wewnątrz Wspólnoty i w krajach negocjujących przystąpienie do niej.

W 2014 roku Fundusz przeszedł poważną reformę, służącą usprawnieniu i uproszczeniu procedur oraz zapewnieniu szybszej reakcji na katastrofę, nawet w ciągu 6 tygodni po złożeniu wniosku. Niestety od powstania Funduszu częstotliwość klęsk żywiołowych znacząco wzrosła, niosąc poważne skutki dla społeczeństw. Uważam zatem, że w najbliższych latach ten instrument powinien zostać znacznie wzmocniony. Konieczne jest również dalsze uproszczenie procedury otrzymywania przedpłat i wypłacania kwoty końcowej, jak również zapewnienie jak największej przejrzystości w zakresie przyznawania Funduszu, zarządzania nim i jego wdrażania.

Dyskusja o Funduszu Solidarności UE to również doskonała okazja, aby przypomnieć o spoczywającym na państwach członkowskich obowiązku realizowaniu inwestycji służących zapobieganiu klęskom żywiołowym. Takie działania mogą zostać sfinansowane między innymi w ramach funduszy strukturalnych.

  Marc Tarabella (S&D), par écrit. ‒ Après les inondations tragiques de 2002, l’Union européenne a mis en place le Fonds de solidarité de l’Union européenne (règlement (CE) n° 2012/2002). Il constitue une traduction immédiate de la solidarité de l’Union avec les pays touchés par des catastrophes naturelles majeures. Il s’adresse non seulement aux États membres mais aussi aux pays candidats à l’adhésion.

Je suis d'avis qu'il faut une meilleure communication au public tout au long du processus, pour permettre aux bénéficiaires ou aux personnes intéressées de mieux suivre la procédure pour chaque demande particulière. Cela pourrait être organisé au niveau de la Commission européenne, à condition qu’il y ait un bon flux d’informations entre les différents niveaux opérationnels.

  Patrizia Toia (S&D), per iscritto. ‒ Il Fondo di solidarietà dell'Unione europea (FSUE), da quando è stato istituito, ha consentito di mobilitare circa 3,8 miliardi di euro, destinati a 24 Stati beneficiari e paesi candidati per far fronte a oltre 70 fenomeni naturali quali terremoti, inondazioni, incendi boschivi, tempeste e, più di recente, la siccità.

La relazione, che condivido, afferma che, dopo un disastro, si rende necessario prevedere un meccanismo semplificato per la presentazione delle richieste oltre che il miglioramento delle procedure di valutazione al fine di facilitare l'esecuzione dei pagamenti. Questo obiettivo si è in parte realizzato quando lo strumento è stato ampiamente rivisto nel 2014, per garantire una risposta più rapida, in linea con le numerose richieste fatte nel corso degli anni da parte del Parlamento.

Chiediamo che il processo sia efficiente e rapido, anche per rispondere con efficacia alle richieste dei nostri cittadini.

  Ivica Tolić (PPE), in writing. ‒ Podržavam Prijedlog rezolucije o fondu solidarnosti Europske unije. Fond solidarnosti Europske unije jedna je od najkonkretnijih i najopipljivijih instrumenata potpore koju Europska unija daje državama članicama. Od njegovog osnivanja 2002. godine, Fond je važan instrument financiranja lokalnih uprava te pruža znatnu potporu pri ublažavanju posljedica elementarnih nepogoda diljem Europe. Prijedlogom rezolucije se očekuje da države članice optimiziraju uporabu postojećih financijskih sredstava EU-a, prije svega europskih strukturnih i investicijskih fondova za ulaganja u svrhu prevencije nastanka prirodnih nepogoda te se podsjeća na važnost razvijanja sinergija između različitih fondova i politika Unije. Posebno podržavam zahtjev koji se upućuje predmetnim državama, odnosno državama korisnicima fonda da poduzmu sve mjere namijenjene prevenciji katastrofa i održivoj obnovi pogođenih područja.

  Ruža Tomašić (ECR), napisan. ‒ Fond solidarnosti Europske unije omogućuje EU-u da odgovori na velike prirodne katastrofe, da pokaže solidarnost s pogođenim područjima i državama, a on je i značajan izvor financiranja lokalnim i regionalnim samoupravama za ublažavanje posljedica elementarnih nepogoda.

Glasovala sam pozitivno za ovo izvješće jer smatram da je takav fond itekako potreban, posebno u vrijeme velikih klimatskih promjena, zbog kojih je broj elementarnih nepogoda znatno porastao. Kao zastupnica iz Hrvatske, zemlje kojoj je četiri puta dodijeljena financijska pomoć u saniranju posljedica prirodnih katastrofa, a posljednji puta 2014. godine nakon katastrofalnih poplava koje su pogodile istočni dio Slavonije, pozdravljam svako poboljšanje u funkcioniranju EUSF-a koje će ubrzati proces dobivanja pomoći i poboljšati sredstva komunikacije i suradnje s lokalnim te regionalnim vlastima.

Hrvatska je nekoliko puta, a posebice 2014. godine, na vlastitom primjeru uvidjela važnost i dobrobit postojanja takvog fonda, ali se i suočila s nekim nedostacima EUSF-a 2013. godine, kada je odobrenje dobiveno tek sedam mjeseci nakon predaje zahtjeva, a 18 mjeseci prošlo je prije nego što su sredstva došla u ruke korisnika. Takve situacije, u kojima se između hitne intervencije i pristizanja sredstava iz Fonda žrtve osjećaju zaboravljeno, u budućnosti se trebaju spriječiti pod svaku cijenu.

  Romana Tomc (PPE), pisno. ‒ Predlog resolucije Evropskega parlamenta o Solidarnostnem skladu Evropske unije: ocena sem podprla. Po tragičnih nesrečah 2002 je Evropska unija ustanovila Solidarnostni sklad Evropske unije (za države članice kakor tudi države kandidatke).

Države članice lahko zaprosijo za pomoč iz sklada, če skupna škoda, nastala neposredno zaradi naravne nesreče, presega 3 milijarde EUR ali 0,6% BND (obstajajo določbe tudi za manjše nesreče).

Naravne nesreče je težko preprečiti, zato je pomembno kako hitro in kako odreagiramo po nesreči. Izredne razmere zahtevajo izredne postopke. Hitra odzivnost na dogodke je pomembna pri lajšanju zadev (Hrvaški upravičenci so v primeru poplav 2013 čakali leto in pol na odobritev sredstev).

Obvladanje situacije in obnova po nesreči sta nekaj, na kar lahko vplivamo in Solidarnostni sklad Evropske unije je eno izmed pomembnih vzvodov pomoči.

  Estefanía Torres Martínez (GUE/NGL), por escrito. ‒ El Fondo de Solidaridad de la Unión Europea es una herramienta para responder a catástrofes naturales con repercusión directa en la vida de las personas, el medio natural o la economía de una región determinada y, concretamente, apoyar a las autoridades públicas en sus operaciones emergencia y recuperación. Desde su creación ha movilizado un total de 3 800 millones de euros en más de 70 catástrofes en 24 Estados miembros y países en vías de adhesión. He votado a favor del informe porque responde a la constatación de que las catástrofes naturales han aumentado en número, gravedad e intensidad y apoya medidas destinadas, por una parte, a mejorar los mecanismos de funcionamiento del instrumento (simplificando procedimientos, ganando agilidad, elevando el umbral de pagos anticipados e incrementando la transparencia) y, por otra parte, mejorar las capacidades de los Estados miembros en relación con la prevención y gestión de desastres y emergencias.

  Mylène Troszczynski (ENF), par écrit. ‒ Créé en 2002 à la suite de graves inondations, le Fonds de solidarité de l’Union européenne (FSUE) vise à aider financièrement les États membres et les pays candidats à l’adhésion qui ont subi des catastrophes naturelles extraordinaires dont les dommages matériels directs s’élèvent à plus de 3 milliards d’euros ou représentent plus de 0,6 % du revenu national brut.

Ce rapport vise à simplifier les procédures relatives à la mobilisation du FSUE afin de faciliter l’exécution des paiements en faveur des États touchés par des catastrophes naturelles. Pour y parvenir, il préconise notamment de relever le seuil des paiements anticipés de 10 % à 15 % et d’abaisser le seuil d’admissibilité des catastrophes naturelles à 1 % du PIB régional.

Nous considérons que le FSUE incarne l’expression de la solidarité européenne et constitue un soutien financier non négligeable en faveur des autorités nationales et locales des régions sinistrées. Dans ce contexte, il nous apparaît tout à fait opportun de simplifier le fonctionnement du FSUE et de faciliter l’exécution des paiements.

J'ai voté pour.

  Kazimierz Michał Ujazdowski (ECR), na piśmie. ‒ Co do zasady państwa członkowskie powinny solidarnie podchodzić do walki z klęskami żywiołowymi na całym świecie. Ważne, by pomoc była kierowana efektywnie, zarówno do państw członkowskich, jak i do państw, które budzą zaufanie w zakresie właściwego spożytkowania środków. Kolejną ważną kwestią jest wysokość pomocy. Aby polityka unijna była skuteczna, należy zwiększyć kwoty pomocy dla państw, które potrzebują jej najbardziej i są do niej uprawnione. Sprawozdanie przyjęte w tej wersji rodzi obawy, że te kwestie nie zostaną należycie zorganizowane, dlatego zagłosowałem przeciwko sprawozdaniu.

  István Ujhelyi (S&D), írásban. ‒ A 2002-es tragikus árvizek után az Európai Unió felállította az Európai Unió Szolidaritási Alapját. Ez az Alap a nagy természeti katasztrófák által sújtott országok felé irányuló uniós szolidaritás azonnali kinyilvánítását teszi lehetővé. Az Alapból a tagállamokon kívül a tagjelölt országok is támogathatók. A mostani javaslatot támogattam.

  Miguel Urbán Crespo (GUE/NGL), por escrito. ‒ El Fondo de Solidaridad de la Unión Europea es una herramienta para responder a catástrofes naturales con repercusión directa en la vida de las personas, el medio natural o la economía de una región determinada y, concretamente, apoyar a las autoridades públicas en sus operaciones emergencia y recuperación. Desde su creación ha movilizado un total de 3 800 millones de euros en más de 70 catástrofes en 24 Estados miembros y países en vías de adhesión. He votado a favor del informe porque responde a la constatación de que las catástrofes naturales han aumentado en número, gravedad e intensidad y apoya medidas destinadas, por una parte, a mejorar los mecanismos de funcionamiento del instrumento (simplificando procedimientos, ganando agilidad, elevando el umbral de pagos anticipados e incrementando la transparencia) y, por otra parte, mejorar las capacidades de los Estados miembros en relación con la prevención y gestión de desastres y emergencias.

  Viktor Uspaskich (ALDE), raštu. – Palankiai vertinu neseniai pateiktą vadinamąjį bendrąjį pasiūlymą, į kurį įtrauktos ir naujos nuostatos, susijusios su supaprastinimu ir lengvesniu lėšų mobilizavimu.

  Ivo Vajgl (ALDE), in writing. ‒ I voted in favour of the Report on the European Union Solidarity Fund: an assessment. Following the tragic flooding of 2002, the European Union introduced the European Union Solidarity Fund. It was an immediate demonstration of the Union’s solidarity with countries affected by major natural disasters. Due to their unpredictable nature, natural disasters not only cause distress to the people affected but also raise the issue of response times from governments that have to meet unforeseen costs. When a disaster occurs, it is often too late for prevention but it should be an integral part of the next stage. I voted in favour because I believe it is important to seize the opportunity to comply with standards when rebuilding structures that have been destroyed or carrying out repairs on infrastructure.

  Ramón Luis Valcárcel Siso (PPE), por escrito. ‒ Mediante este informe, el ponente analiza el informe anual de 2014, así como, las conclusiones del informe del año 2015, realizando algunas recomendaciones para futuras reformas de dicho fondo, referentes a la posibilidad de poder remitir una solicitud única entre varios Estados, cuando éstos sean víctima de una tragedia transnacional. Asimismo, la propuesta solicita que la Comisión Europea incremente del 10 al 15 % los pagos por adelantado y que reduzca el tiempo de procesar las solicitudes de 6 a 4 semanas. Hablamos por lo tanto de un informe muy equilibrado y de gran consenso en el comité de Desarrollo Regional, por lo que considero necesario votar a su favor.

  Ángela Vallina (GUE/NGL), por escrito. ‒ He votado a favor de este informe porque en general estoy a favor del mismo, ya que se proponen cambios y mejoras de funcionamiento relacionadas con la simplificación, la rapidez en la asignación de los fondos, la reducción de tiempos de tramitación, la implementación de una mayor transparencia, el incremento de la cantidad de anticipos y la reducción de los umbrales. Sin embargo considero que se pierde una oportunidad importante de proponer mejoras de verdadero calado para las poblaciones afectadas por desastres.

Hubiera sido el momento de ampliar los objetivos del Fondo de Solidaridad para incluir catástrofes humanitarias y no solo catástrofes naturales. Una oportunidad excelente de usar fondos comunitarios para paliar los efectos de la crisis migratoria que está causando tantas muertes en nuestras fronteras.

Por último, se debería haber considerado la introducción de políticas de igualdad de Género y derechos de la mujer como criterios de elegibilidad de las propuestas, ya que las mujeres son uno de los colectivos que sufre con mayor virulencia las consecuencias de los desastres naturales.

He votado a favor, si bien soy consciente de las limitaciones en la evaluación del fondo.

  Miguel Viegas (GUE/NGL), por escrito. ‒ O relatório, fazendo uma avaliação positiva da aplicação deste fundo e da acuidade da reforma, sugere que os Estados-Membros otimizem as sinergias com os Fundos de Investimentos Estratégicos - no que toca ao desenvolvimento de instrumentos de prevenção, adaptação e mitigação das catástrofes naturais - e que a reconstrução e esses instrumentos de prevenção, adaptação e mitigação tenham sempre em consideração a sustentabilidade da reconstrução e dos recursos, aumentando a capacidade de resistência à aleatoriedade das catástrofes.

O relatório faz, ainda, um conjunto de sugestões à Comissão, que são positivas, nomeadamente: aumentar o limiar de adiantamentos de 10% para 15%; diminuir os prazos para o tratamento dos pedidos de seis para quatro semanas; fixar o limiar de elegibilidade dos prejuízos causados por catástrofes naturais regionais em 1% do PIB regional e ter em conta, na avaliação dos pedidos, o nível de desenvolvimento socioeconómico das regiões afetadas; a ponderação de outros indicadores além do PIB, como o IDH ou o IPS, para a avaliação da elegibilidade. Consideramos o relatório positivo e votamos a favor.

  Harald Vilimsky (ENF), schriftlich. ‒ Der Solidaritätsfonds der Europäischen Union (EUSF) wurde mit der Verordnung 2012/2002 infolge der schweren Überschwemmungen in Mitteleuropa im Sommer 2012 eingerichtet, um die EU in die Lage zu versetzen, auf Naturkatastrophen zu reagieren. Nachdem es in diesem Bericht hauptsächlich um effizienzfördernde Maßnahmen geht, habe ich zu diesem Bericht meine Zustimmung gegeben.

  Jarosław Wałęsa (PPE), in writing. ‒ The European Union Solidary Fund (EUSF) has mobilised in total EUR 3.8 billion in connection with more than 70 disasters. Against this background, disasters in Romania and France, which caused serious damages in 2014, were considered to be illegible for EUSF funding. This why the new regulation from 2014 made some clarification of the rules on the eligibility of regional natural disasters setting a threshold at 1.5% of regional GDP together with the possibility of making advance payments of up to 10% of the likely amount of aid. In addition, a six-week deadline by which the Commission must respond to applications has been introduced. Nevertheless, I agree with rapporteur that if we really want to stop victims feeling abandoned between emergency intervention and the arrival of EUSF funds, further reforms are needed. Therefore, we should increase the advance payments threshold from 10 to 15%, shorten the deadlines for processing the applications from six weeks to four weeks and allow for a single application to be submitted jointly by several eligible states at cross-border level. Taking the above into account, I voted in favour of this report.

  Julie Ward (S&D), in writing. ‒ I continue to deplore the UK Government’s refusal to complete its application for the EU Solidarity Fund for the floods that hit the north of the UK last winter, with serious long term consequences for my constituents in North West England.

  Iuliu Winkler (PPE), în scris. ‒ Am votat raportul din proprie inițiativă referitor la Fondul de solidaritate al Uniunii Europene. Acest fond a fost creat după inundațiile din 2002, reprezentând manifestarea concretă a solidarității în cadrul UE cu țările afectate de dezastre naturale majore. Raportorul consideră că termenul de 12 săptămâni pentru depunerea dosarelor în vederea obținerii de despăgubiri este rezonabil, fiind de părere că prelucrarea rapidă a acestora este importantă. În opinia sa, trebuie evitate situațiile în care victimele se simt abandonate între intervențiile în caz de urgență și sosirea fondurilor provenite din FSUE.

  Tomáš Zdechovský (PPE), písemně. ‒ Podporuji tuto zprávu, která hodnotí využití Fondu solidarity Evropské unie. Fond funguje již bezmála 15 let a je podle mě skvělým příkladem toho, jak peníze z rozpočtu EU mohou přímo pomáhat evropským občanům. Z fondu je možné podpořit přímo členské státy v případě obrovských přírodních katastrof, ale také reagovat na regionální katastrofy menšího rozsahu. Do budoucna vidím prostor ke zlepšení především v lepším sladění funkcí Fondu solidarity a fondů soudržnosti. Právě fondy soudržnosti by měly v případě projektů infrastruktury zohledňovat aspekty související s prevencí rizik, což může pomoci snížit náklady související s nezbytnými opravami po katastrofě.

  Janusz Zemke (S&D), na piśmie. ‒ Poparłem w głosowaniu sprawozdanie dotyczące Funduszu Solidarności Unii Europejskiej, ponieważ zgadzam się z pozytywną oceną jego funkcjonowania. Fundusz ten jest jednym z najbardziej konkretnych i wymiernych przejawów wsparcia, jakiego Unia Europejska może udzielić społecznościom lokalnym w przypadku wystąpienia katastrof i klęsk żywiołowych. Poza likwidowaniem skutków tych zjawisk, fundusz powinien być także wykorzystywany w celach prewencyjnych, co pozwoli na zminimalizowanie poniesionych strat.

Niezbędna jest także pełna kontrola i poprawa przejrzystości wykorzystania środków pochodzących z funduszu. Istotną rolę ma tu do odegrania nie tylko Trybunał Obrachunkowy, którego wyniki dotychczasowych kontroli wskazywały na pewne nieprawidłowości, lecz również państwa członkowskie, których sprawozdania końcowe z wykorzystania otrzymanej pomocy powinny być upublicznione i powszechnie dostępne.

Głosowałem za przyjęciem rezolucji, gdyż potwierdza ona nie tylko liczne walory funkcjonowania funduszu, lecz wskazuje także kwestie, których rozwiązanie poprawi jego skuteczność.

  Jana Žitňanská (ECR), písomne. ‒ Správu hodnotiacu Fond solidarity Európskej únie som podporila. Tento fond bol založený v roku 2002 ako odpoveď Európskej únie na rozsiahle záplavy v strednej Európe. Od tohto roku bol právny základ fondu niekoľkokrát pozmenený a v roku 2014 prešiel komplexnou reformou. Správa nám preto poskytla štatistiky využívania fondu, ako aj presné informácie o jeho fungovaní. V neposlednom rade správa priniesla aj prehľad problematických oblastí, ako je príliš dlhý proces schvaľovania žiadostí, či fakt, že fond nie je možné využiť na kompenzáciu súkromných strát. Myslím si, že vznik a fungovanie tohto fondu ukazuje silný pocit solidarity členských štátov Európskej únie, ako aj záruku, že v prípade prírodných katastrof členský štát nebude musieť bojovať proti následkom osamotene. Verím preto, že fond zostane cenným nástrojom finančnej pomoci v prípade prírodných katastrof a že jeho pripravovaná revízia prinesie zlepšenie v problematických oblastiach jeho uplatňovania.

  Milan Zver (PPE), pisno. ‒ Glasoval sem za Poročilo o Solidarnostnem skladu Evropske unije: ocena.

Solidarnostni sklad Evropske unije je instrument, ki je bil vzpostavljen, da bi se lahko EU odzvala na velike naravne in izredne regionalne nesreče v Uniji in državah, ki se pogajajo o pristopu.

Solidarnostni sklad je od svoje ustanovitve zelo koristen, sredstva iz njega pa so se uporabila v skupni višini 3,8 milijarde EU za 70 naravnih nesreč v 24 upravičenih državah članicah in državah pristopnicah.

Od ustanovitve sklada v Evropski uniji se je močno povečalo število naravnih nesreč, ki so postale tudi hujše in intenzivnejše, kar je posledica podnebnih sprememb.

Zato je pomembno, da se v prihodnje pri dodeljevanju, upravljanju in izvajanju Solidarnostnega sklada zagotovi čim večjo preglednost in pregled nad uporabo subvencij Solidarnostnega sklada z namenom, da bo pomoč učinkovita in namenjena v prave roke.

7.9. Становище на Съда на ЕС относно съвместимостта с Договорите на Споразумението между Съединените американски щати и Европейския съюз относно защитата на личната информация във връзка с предотвратяването, разследването, разкриването и наказателното преследване на престъпления (B8-1304/2016, B8-1305/2016)

Dichiarazioni di voto scritte

  Isabella Adinolfi (EFDD), per iscritto. ‒ L'accordo ombrello tra Stati Uniti e Unione europea opera in un campo molto delicato e il quale aspetto giuridico non è sicuramente dei più semplici. Inoltre si tratta di un accordo internazionale e in quanto tale esso avrebbe precedenza sul diritto interno dell'Unione europea.

Poiché il tema trattato è molto importante, reputo giusto l'intervento della Corte di giustizia europea, in modo che essa possa esprimersi in merito alla compatibilità dell'accordo previsto con i trattati. Per questo motivo ho deciso di votare a favore.

  Marie-Christine Arnautu (ENF), par écrit. ‒ J’ai voté pour la résolution du groupe GUE et pour celle du groupe ALDE, car elles demandent la saisine de la Cour de justice pour vérifier la compatibilité de l’accord entre l’UE et les États-Unis sur la protection des données à caractère personnel avec les traités.

Ces textes soulignent que le Contrôleur européen de la protection des données a soulevé des questions sur la compatibilité de l’accord-cadre avec la charte et le droit dérivé européen en matière de protection des données, et plus particulièrement sur le droit à un recours juridictionnel, l'accès des forces de l'ordre aux données à caractère personnel, la limitation du droit d’accès aux données des personnes concernées et les périodes de conservation des données.

Le Contrôleur européen de la protection des données craint en outre que les autorités compétentes des États-Unis chargées de la protection des données ne remplissent pas les exigences de la Cour de justice pour être considérées comme totalement indépendantes et dotées de pouvoirs effectifs d’intervention, et s’inquiète de savoir si les autorités chargées de la protection des données seront à même de bloquer les transferts de données à caractère personnel si ces dernières ne respectent pas la législation de l’Union.

  Jonathan Arnott (EFDD), in writing. ‒ I abstained on these two resolutions. Whilst I support better protection of personal data, I do not believe that the ECJ is the best institution to make that determination.

  Zigmantas Balčytis (S&D), raštu. ‒ Pasiūlyme pažymima, kad esama teisinio netikrumo, ar susitarimo projektas yra suderinamas su Sutarčių (SESV 16 straipsnio) ir Europos Sąjungos pagrindinių teisių chartijos (7 ir 8 straipsnių ir 52 straipsnio 1 dalies) nuostatomis dėl teisės į asmens duomenų apsaugą ir 47 straipsnio nuostatomis dėl teisės į veiksmingą teisinę gynybą. Pritariu, kad tai nėra pats geriausias siūlomas susitarimas, tačiau jis tikrai geriausias esant dabartinei padėčiai. Be to, susitarimu neribojamos ir nepažeidžiamos fizinių asmenų teisės, nes jis nėra teisinis duomenų perdavimo pagrindas. Todėl balsavau prieš šį pasiūlymą dėl rezoliucijos.

  Zoltán Balczó (NI), írásban. ‒ Az EP napirendjén szerepel Albrecht, zöldpárti előadó javaslata, aki az EP egyetértését kéri az Amerikai Egyesült Államok és az Európai Unió közötti, a bűncselekmények megelőzésével, nyomozásával, felderítésével és a vádeljárás lefolytatásával kapcsolatos személyes adatok védelméről szóló megállapodásnak az Európai Unió nevében történő megkötéséhez, az erről szóló tanácsi határozattervezet jóváhagyását indítványozza jelentése.

Albrecht javaslata végigtekinti a szóba jövő szempontokat és azok egyensúlyba hozhatóságát és arra a következtetésre jut, hogy a bűnüldözés, igazságügyi együttműködés szempontjai és az európai polgárok személyhez fűződő jogainak és személyes adatainak védelme egyszerre érvényesül, egyensúlyban van. Albrecht javaslata nem szól azonban azokról a keretmegállapodásokkal kapcsolatos aggályokról, amelyeket többek között az európai adatvédelmi biztos is támasztott. A fentiekre tekintettel a GUE és ALDE – alapvetően hasonló indokkal – külön határozati javaslatokban azt vetik fel, hogy jóváhagyás helyett most kerüljön a keretmegállapodás az Európai Bíróság elé, amely véleményezze a megállapodás Szerződésekkel való összeegyeztethetőségét.

A javaslatra igennel szavaztam.

  Nicolas Bay (ENF), par écrit. ‒ Il s’agit d’une proposition de résolution demandant l’avis de la Cour de justice sur la compatibilité avec les traités de la proposition d’accord entre les États-Unis d’Amérique et l’Union européenne sur la protection des informations à caractère personnel traitées à des fins de prévention et de détection des infractions pénales, d’enquêtes et de poursuites en la matière.

Ces textes soulignent que le Contrôleur européen de la protection des données a soulevé un certain nombre de questions sur la compatibilité de l’accord-cadre avec la charte et le droit dérivé européen en matière de protection des données, et plus particulièrement sur le droit à un recours juridictionnel, l'accès des forces de l'ordre aux données à caractère personnel, la limitation du droit d’accès aux données des personnes concernées et les périodes de conservation des données.

Ces questions sont pertinentes et légitimes, j’ai donc soutenu cette résolution et voté contre le rapport Albrecht à propos de l’accord entre les États-Unis d'Amérique et l'Union européenne sur la protection des informations à caractère personnel traitées en matière d'infractions pénales.

  Hugues Bayet (S&D), par écrit. ‒ Étant donné que le Service juridique du Parlement européen a émis des réserves sur la compatibilité de cet accord avec les traités européens, j'ai voté en faveur de la demande de l’avis de la Cour de justice.

  Brando Benifei (S&D), per iscritto. ‒ Oggi ho espresso il mio voto contrario alle due proposte di risoluzione, presentate rispettivamente dai gruppi ALDE e GUE, per richiedere un parere della Corte di giustizia sulla compatibilità con i trattati dell'accordo tra gli Stati Uniti d'America e l'Unione europea sulla protezione dei dati personali a fini di prevenzione, indagine, accertamento e perseguimento di reati.

La linea del Gruppo SD definisce l'accordo non in contrasto con il diritto primario dell'Unione e con la carta fondamentale dei diritti. L'accordo viene invece ritenuto come uno strumento ulteriore per salvaguardare i principi di protezione dei dati e gli stessi dati personali che, già oggi, sono trasferiti tra UE e USA per le attività di contrasto a reati penali.

  Xabier Benito Ziluaga (GUE/NGL), por escrito. ‒ He votado a favor de solicitar al Tribunal de Justicia que se pronuncie en un dictamen sobre la cuestión. Me parece que es una cuestión que va más allá de estar a favor o en contra del Tratado, es una cuestión de sentido común: otorgar al Tribunal de Justicia el rol que le corresponde y no correr el riesgo de que entre en vigor un Tratado que contiene un instrumento que podría ser incompatible con nuestro ordenamiento jurídico.

  Izaskun Bilbao Barandica (ALDE), por escrito. ‒ He votado en contra de la resolución alternativa presentada por la GUE y a favor de la de ALDE en el Dictamen del Tribunal de Justicia sobre la compatibilidad con los Tratados del Acuerdo entre los Estados Unidos de América y la Unión Europea sobre la protección de los datos personales en relación con la prevención, la investigación, la detección y el enjuiciamiento de infracciones penales. Nuestro grupo ha presentado una resolución alternativa donde se considera que existe incertidumbre jurídica en cuanto a la compatibilidad del Acuerdo previsto con los Tratados y se pide que se solicite al Tribunal de Justicia un dictamen sobre la compatibilidad del mismo con los Tratados.

  Dominique Bilde (ENF), par écrit. ‒ Sur ces résolutions concernant l’avis de la Cour de justice sur la compatibilité avec les traités de l'accord entre les États-Unis d’Amérique et l’Union européenne sur la protection des informations à caractère personnel traitées à des fins de prévention et de détection des infractions pénales, d’enquêtes et de poursuites en la matière, j’ai soutenu la résolution ALDE et voté contre celle de la GUE.

La résolution centriste demande que la Cour de justice soit saisie pour vérifier la compatibilité de l’accord entre l’UE et les États-Unis sur la protection des données à caractère personnel et les traités.

Le Contrôleur européen de la protection des données craint également que les autorités compétentes des États-Unis chargées de la protection des données ne remplissent pas les exigences de la Cour de justice pour être considérées comme totalement indépendantes et dotées de pouvoirs effectifs d’intervention, et s’inquiète de savoir si les autorités chargées de la protection des données seront à même de bloquer les transferts de données à caractère personnel si ces dernières ne respectent pas la législation de l’Union relative à la protection des données.

  Mara Bizzotto (ENF), per iscritto. – Ho inteso sostenere col mio voto questo testo e con esso la richiesta di un parere di conformità ai trattati da parte della Corte di giustizia, dell'accordo tra gli Stati Uniti d'America e l'Unione europea sulla protezione delle informazioni personali a fini di prevenzione, indagine, accertamento e perseguimento di reati.

  Franc Bogovič (PPE), pisno. ‒ Ne strinjam se s predlogi resolucij, saj menim, da ne obstaja pravna negotovost glede združljivosti sporazuma s Pogodbama ter z Listino Evropske unije o temeljnih pravicah. Prav tako menim, da je potrebno nadaljnje sodelovanje pri preprečevanju, preiskovanju, odkrivanju in pregonu kaznivih dejanj.

  Biljana Borzan (S&D), napisan. ‒ Podržavam ovo Izvješće o Sporazumu čiji je cilj uspostaviti okvir načela i mjere zaštite podataka kada se osobni podaci prenose u svrhu provedbe kaznenog zakona između država članica EU-a i SAD-a. Trajanje ugovora je neodređeno.

  Marie-Christine Boutonnet (ENF), par écrit. ‒ J'ai voté pour la résolution du groupe GUE et pour celle du groupe ALDE, qui demandent que la Cour de justice de l'Union européenne soit saisie pour vérifier la compatibilité de l’accord entre l’UE et les États Unis sur la protection des données à caractère personnel avec les traités.

Le Contrôleur européen de la protection des données craint que les autorités compétentes des États-Unis chargées de la protection des données ne remplissent pas les exigences de la Cour de justice pour être considérées comme totalement indépendantes et dotées de pouvoirs effectifs d’intervention, et s’inquiète de savoir si les autorités chargées de la protection des données seront à même de bloquer les transferts de données à caractère personnel si ces dernières ne respectent pas la législation de l’Union relative à la protection des données.

J'ai en revanche voté contre le rapport Albrecht.

  Steeve Briois (ENF), par écrit. ‒ Cette proposition de résolution demande la consultation de la Cour de justice quant à la compatibilité des traités européens avec la proposition d’accord entre les États-Unis et l’Union européenne sur la protection des informations à caractère personnel traitées à des fins de prévention, d’enquêtes et de poursuites pénales.

Le Contrôleur européen avait soulevé un certain nombre d’interrogations quant à l’insuffisance des garanties en matière de protection des données notamment concernant le droit au recours juridictionnel, à la limitation du droit d’accès aux données des personnes concernées et à la période de conservation des données.

Le Contrôleur européen doute également de la totale indépendance des autorités américaines chargées de la protection des données, prérequis par ailleurs indispensable pour conclure un tel accord. C’est la raison pour laquelle j’ai voté en faveur de cette proposition de résolution.

  Nicola Caputo (S&D), per iscritto. ‒ Oggi ho votato a favore dell'accordo in questione che garantirà standard alti e vincolanti per la protezione dei dati personali scambiati tra l'Unione europea e gli Stati Uniti a scopi di prevenzione, individuazione, indagine e perseguimento di reati, compreso il terrorismo.

In futuro ci saranno finalmente norme vincolanti di qualità e diritti chiari per i cittadini di entrambe le sponde dell'Atlantico nello scambio di dati tra la polizia e le autorità preposte all'applicazione della legge.

L'accordo farà in modo che i cittadini di entrambe le sponde dell'Atlantico avranno diritto ad essere informati in caso di violazioni della sicurezza dei dati, a correggere le informazioni inesatte e a chiedere il risarcimento dei danni.

Dopo sei anni di negoziati, l'UE aumenta la protezione dei dati con gli Stati Uniti a un nuovo livello. I diritti fondamentali dei cittadini saranno meglio protetti rispetto al basso standard attuale di mero reciproco riconoscimento delle norme.

  Matt Carthy (GUE/NGL), in writing. ‒ I voted in favour of a motion to have this file referred to the European Court of Justice to assess compatibility with existing EU data protection legislation. However, as the majority of MEPs did not support this referral, I voted against the report as a whole.

The file itself provides for some additional protections on the protection of personal data but by no means goes far enough. It differentiates between EU and non-EU citizens, it would also mean that it would become more difficult to challenge the legality of data exchange in court. It may contradict existing EU data protection legislation. It doesn’t cover the protection of information exchanged between national security agencies or private entities either.

For those reasons I voted in favour of referral but against the report.

  James Carver (EFDD), in writing. ‒ UKIP MEPs have voted to abstain on this non-legislative resolution. UKIP do not respect decisions that derive from the European Court of Justice so we could not support this resolution. Voting against this resolution would lead to the agreement being voted on today. UKIP do not support accelerating EU-third country agreements, so an abstention was deemed the most appropriate vote.

  Dita Charanzová (ALDE), in writing. ‒ I voted against both proposals which would subject the entry into force of the ‘umbrella’ agreement on the protection of personal information relating to criminal offences between the EU and the US, because I do not see any added value in postponing and obstructing the overall process. I believe that the agreement has its merits, it corresponds to what the EP asked for several years ago and it should now be implemented.

  Κώστας Χρυσόγονος (GUE/NGL), γραπτώς. ‒ Η πρόταση ψηφίσματος σχετικά με την αίτηση γνώμης του Δικαστηρίου ως προς τη συμβατότητα με τις Συνθήκες της συμφωνίας μεταξύ των Ηνωμένων Πολιτειών της Αμερικής και της Ευρωπαϊκής Ένωσης για την προστασία έναντι της επεξεργασίας δεδομένων προσωπικού χαρακτήρα για τους σκοπούς της πρόληψης, διερεύνησης, ανίχνευσης ή δίωξης ποινικών αδικημάτων είναι μια λογική και ορθή πρόταση. Είναι ιδιαίτερα σημαντικό να εξετάσουμε όλες τις πτυχές των συμφωνιών αυτών, ώστε να προστατέψουμε τα συμφέροντα και κυρίως δικαιώματα των πολιτών. Ως εκ τούτου ψήφισα θετικά.

  Alberto Cirio (PPE), per iscritto. ‒ Con sfavore manifesto il mio voto alle risoluzioni presentate in merito alla richiesta di un parere alla Corte di giustizia europea, inneggiata dai gruppi Alleanza dei Democratici e Liberali e Sinistra Nordica dal momento che l'accordo con gli USA relativo alla protezione dei dati personali legati ai reati penali ha già subito un'analisi completa. Esso è stato, infatti, oramai approvato dal Parlamento e concluso dalla Commissione con la controparte ed è funzionale alla protezione delle informazioni personali a fini di prevenzione, indagine, accertamento e perseguimento di reati che possono nuocere gravemente.

Per di più, vi è il parere favorevole della commissione giuridica del Parlamento, la quale attesta non solo come l'accordo verta su una corretta base giuridica, bensì garantisca un elevato livello di tutela dei diritti fondamentali alla protezione dei dati personali e contribuisca alla certezza del diritto stesso oltre che ad una cooperazione più efficace con gli USA nelle attività di contrasto.

In questi momenti di incresciosa incertezza recata dal terrorismo internazionale, per permettere alle autorità di agire prontamente, prima si deve garantire loro di poter collaborare scambiandosi dati sensibili. Pertanto, la proposta presentata rischierebbe di rallentare missioni destinate alla sicurezza intercontinentale.

  Deirdre Clune (PPE), in writing. ‒ I supported the opinion from the Court of Justice on the compatibility with the Treaties on the Agreement between the United States of America and the European Union on the protection of personal information relating to the prevention, investigation, detection, and prosecution of criminal offences.

  Edward Czesak (ECR), na piśmie. ‒ Zagłosowałem za przyjęciem umowy między Stanami Zjednoczonymi Ameryki a UE w sprawie ochrony informacji osobowych powiązanych z zapobieganiem przestępstwom, ich śledzeniem, wykrywaniem i ściganiem. Uważam, że postanowienia zawarte w umowie przyczyniają się do budowania systemu bezpieczeństwa, wzmacniają wykrywanie oraz ściągnie przestępstw oraz ułatwiają prowadzenie dochodzenia. Umowa ułatwia odpowiednim organom zapobieganie działaniom terrorystycznym. Ważnym aspektem w tej kwestii jest fakt, iż sama umowa nie stanowi podstawy prawnej dla przekazywania danych osobowych, a jedynie dodaje warstwę ochrony prywatności do danych osobowych przekazywanych na podstawie innych umów. Umowa zawiera również przepisy określające procedury postepowania w razie ingerencji w dane podstawowe. Uważam, że umowa ta przyczyni się do wzrostu bezpieczeństwa.

  Miriam Dalli (S&D), in writing. ‒ I voted against asking the European Court of Justice for an opinion on compatibilities with the Treaties with regards to the EU-US Umbrella agreement as it is essential that the EU and US implement this decision as soon as possible in order to ensure and safeguard the digital rights and data protection of European citizens. Currently, bilateral agreements with inadequate data protection standards exist, and thus the implementation of the Umbrella agreement will help to protect citizens further.

  William (The Earl of) Dartmouth (EFDD), in writing. ‒ UKIP MEPs have voted to abstain on this non-legislative resolution. UKIP do not respect decisions that derive from the European Court of Justice so we could not support this resolution. Voting against this resolution would lead to the agreement being voted on today. UKIP do not support accelerating EU-third country agreements, so an abstention was deemed the most appropriate vote.

  Rachida Dati (PPE), par écrit. – J’ai rejeté les résolutions, déposées par les groupes politiques du centre et d’extrême gauche, demandant l’avis de la Cour de justice sur la compatibilité avec les traités de l'accord entre les États-Unis d’Amérique et l’Union européenne sur la protection des informations à caractère personnel traitées à des fins de prévention et de détection des infractions pénales, d’enquêtes et de poursuites en la matière.

Ces propositions de résolutions ne sont qu’une nouvelle manœuvre politique de la part de ceux qui demeureront opposés à la conclusion de cet accord pour retarder sa mise en application. C’est un comportement irresponsable, alors que cet accord permettra indéniablement de renforcer notre coopération avec les États-Unis en matière de lutte contre le terrorisme, tout en assurant un cadre élevé de protection des données personnelles.

  Gérard Deprez (ALDE), par écrit. ‒ Bien qu’elle ait été déposée par mon groupe, c’est sans aucune hésitation que j’ai voté contre cette résolution demandant l’avis de la Cour de justice européenne sur la compatibilité de l’accord-cadre avec les traités européens.

Sous une apparence de rigueur, il ne s’agissait en réalité de rien d’autre que d’une ultime manœuvre dilatoire pour empêcher l’approbation de l’accord-cadre. Je me réjouis qu’une majorité de notre Assemblée ait rejeté ce texte.

À l’évidence, certains sont davantage préoccupés par une hypothétique non-conformité, plutôt que par l’augmentation des droits des citoyens et le renforcement de leur sécurité.

  Tamás Deutsch (PPE), írásban. ‒ Európa polgárai biztonságának garantálása érdekében elengedhetetlen a más államokkal megvalósuló bűnmegelőzési és bűnüldözési tárgyú adatcsere. Viszont az adatcsere csak az uniós állampolgárok személyes adatainak megfelelő védelmével valósulhat meg.

Ezért is bír nagy jelentőséggel az Amerikai Egyesült Államok kormányával a bűncselekmények megelőzésével, kivizsgálásával, felderítésével és büntetőeljárás alá vonásával kapcsolatos személyes adatok védelméről szóló megállapodás elfogadása, amely keretjelleggel rögzíti azon előírásokat és követelményeket, amelyek az uniós tagállamok és az Egyesült Államok között cserélt adatok kezelésének feltételeire vonatkoznak.

A megállapodásról elmondható, hogy megfelelő adatvédelmi garanciákat nyújt, ezáltal az adatalanyok jogainak magas szintű védelmét célozva meg. Fontos még kihangsúlyozni, hogy a megállapodás önmagában nem képez jogalapot a személyes adatok továbbítására az Egyesült Államokba, ezért szavazatommal támogatni tudom a megállapodás létrejöttét.

  Mireille D'Ornano (ENF), par écrit. ‒ J’ai voté pour ces textes.

Il s’agit d’une proposition de résolution demandant l’avis de la Cour de justice sur la compatibilité avec les traités de la proposition d’accord entre les États-Unis d’Amérique et l’Union européenne sur la protection des informations à caractère personnel traitées à des fins de prévention et de détection des infractions pénales, d’enquêtes et de poursuites en la matière.

Le Contrôleur européen de la protection des données a émis de sérieuses réserves, tenant notamment à l’indépendance des autorités compétentes américaines et à leur capacité à s’opposer à un transfert illégal de données personnelles.

  Γεώργιος Επιτήδειος (NI), γραπτώς. ‒ Κάθε συνεργασία μεταξύ διωκτικών αρχών πρέπει να βασίζεται στις αρχές της διαφάνειας και λογοδοσίας.

  Λάμπρος Φουντούλης (NI), γραπτώς. ‒ Υπερψηφίζω τη γνώμη του Δικαστηρίου σχετικά με τη συμβατότητα με τις Συνθήκες της συμφωνίας μεταξύ των Ηνωμένων Πολιτειών της Αμερικής και της Ευρωπαϊκής Ένωσης για την προστασία έναντι της επεξεργασίας δεδομένων προσωπικού χαρακτήρα για τους σκοπούς της πρόληψης, διερεύνησης, ανίχνευσης ή δίωξης ποινικών αδικημάτων, καθώς κάθε συνεργασία μεταξύ διωκτικών αρχών πρέπει να βασίζεται στις αρχές της διαφάνειας και λογοδοσίας.

  Doru-Claudian Frunzulică (S&D), in writing. ‒ I welcome this agreement, which aims to establish a framework of data protection principles and safeguards for when personal data is transferred for criminal law enforcement purposes between the EU or the Member States and the US and supplements, where necessary, data protection safeguards in existing and future data transfer agreements or national provisions authorising such transfers. Therefore, it will bring a significant improvement to the current situation.

However, I believe that there is a need to solve its main problem, the absence of sufficient rights to judicial redress for permanent residents who are non-EU citizens, as they are excluded from the protections of the Judicial Redress Act.

Moreover, we must ensure that the European Data Protection Authorities keep their rights to independently assess the data protection environment, as the current wording would solidify the status for the US, regardless of what changes they would make to their internal legislation on data protection.

  Francesc Gambús (PPE), por escrito. ‒ He votado en contra de la propuesta de resolución considerando que dicho Tratado dispone de todos los mecanismos de garantías necesarios, así como controles democráticos para garantizar la protección de los datos de los ciudadanos de la Unión.

  Neena Gill (S&D), in writing. ‒ President, I did not support this resolution given the fact that I have reservations regarding the compatibility of the Umbrella agreement with the Charter and secondary EU data protection legislation, especially concerning the right to judicial redress, the access of law enforcement agencies, limitation of data subject access rights and data retention periods.

  Bruno Gollnisch (NI), par écrit. ‒ J’ai voté pour les deux propositions de résolutions présentées aujourd’hui, qui demandent l’avis de la Cour de Luxembourg sur la compatibilité d’un accord international avec les traités.

Celui-ci vise, prétendument, à assurer la protection des droits des citoyens de l’UE lorsque leurs données personnelles sont transférées aux États-Unis dans le cadre d’autres accords, européens ou bilatéraux.

On sait que les définitions mêmes de «données à caractère personnel» et de «traitement des données» diffèrent d’un côté et de l’autre de l’Atlantique, ce qui pose en soi un problème. On sait également que les droits d’accès, de rectification et de recours sont limités aux États-Unis pour des ressortissants étrangers, malgré le «Judicial Redress Act» de février 2016.

Même le Contrôleur européen de la protection des données estime que cet accord n’apporte pas suffisamment de garanties quant à l’effectivité des possibilités de recours. Le «Privacy Act» de 1974, par exemple, n’a pas été modifié. Ni l’UE ni ses États membres ne sont considérés comme des entités dont les citoyens peuvent intenter des actions civiles contre certaines agences américaines.

Tout cela devrait inciter à la plus grande prudence.

  Tania González Peñas (GUE/NGL), por escrito. ‒ He votado a favor de solicitar al Tribunal de Justicia que se pronuncie en un dictamen sobre la cuestión. Me parece que es una cuestión que va más allá de estar a favor o en contra del Tratado, es una cuestión de sentido común: otorgar al Tribunal de Justicia el rol que le corresponde y no correr el riesgo de que entre en vigor un Tratado que contiene un instrumento que podría ser incompatible con nuestro ordenamiento jurídico.

  Theresa Griffin (S&D), in writing. ‒ I voted against seeking an opinion from the Court of Justice on the compatibility with the Treaties of the Agreement between the United States of America and the European Union on the protection of personal information relating to the prevention, investigation, detection, and prosecution of criminal offenses. The US-EU Agreement on the protection of personal information relating to criminal offenses establishes a framework of data protection principles and safeguarding measures.

  Marian Harkin (ALDE), in writing. ‒ I voted in favour of seeking an opinion from the European Court of Justice on the compatibility with the Treaties of the proposed agreement between the United States of America and the European Union on the protection of personal information relating to the prevention, investigation, detection, and prosecution of criminal offences. There is legal uncertainty as to whether the draft agreement is compatible with the provisions of the Treaties (Article 16 of the TFEU) and the Charter of Fundamental Rights of the European Union (Articles 7, 8 and 52(1) as regards the right of individuals to protection of personal data and Article 47 as regards the availability of an effective judicial remedy) therefore in my opinion, we need an opinion from the Court of Justice on the compatibility of the proposed agreement with the Treaties.

  Ivan Jakovčić (ALDE), napisan. ‒ Glasovao sam za rezoluciju Europskog parlamenta o traženju mišljenja Suda o usklađenosti Sporazuma između Sjedinjenih Američkih Država i Europske unije o zaštiti osobnih informacija u vezi sa sprečavanjem, istragom, otkrivanjem i progonom kaznenih djela s Ugovorima jer je to stav ALDE grupe koji sam odlučio slijediti prilikom ovog glasovanja.

  Jean-François Jalkh (ENF), par écrit. ‒ Je considère, comme le Contrôleur européen de la protection des données, qu’il y a des carences dans l’accord entre l’Union européenne et les États-Unis relatif à la protection des données à caractère personnel, à tel point que je requiers de saisir la Cour de justice pour un avis sur la compatibilité de l’accord avec les traités.

J’ai voté pour.

  Philippe Juvin (PPE), par écrit. ‒ J’ai voté contre les résolutions qui visaient à retarder l’accord entre les États-Unis et l’Union européenne sur la protection des informations à caractère personnel traitées à des fins de prévention et de détection des infractions pénales, d’enquêtes et de poursuites en la matière.

La protection des données personnelles est assurée par ce nouveau texte. En cette période de menace terroriste importante, il est important de mieux coopérer avec nos partenaires dans le domaine pénal.

  Barbara Kappel (ENF), schriftlich. ‒ Ich stimme für die vorliegenden Entschließungsanträge. Es soll ein Gutachten es EUGH eingeholt werden, um festzustellen, ob das Abkommen mit den EU-Verträgen und mit der EU-Grundrechtecharta zu vereinbaren ist. Insbesondere hinsichtlich des Rechts für jeden Einzelnen auf Schutz seiner personenbezogenen Daten, des Grundsatzes des Diskriminierungsverbots und des Rechts auf einen wirksamen Rechtsbehelf und ein gerechteres Verfahren.

  Ádám Kósa (PPE), írásban. ‒ Európa polgárai biztonságának garantálása érdekében elengedhetetlen a más államokkal megvalósuló bűnmegelőzési és bűnüldözési tárgyú adatcsere. Viszont az adatcsere csak az uniós állampolgárok személyes adatainak megfelelő védelmével valósulhat meg.

Ezért is bír nagy jelentőséggel az Amerikai Egyesült Államok kormányával a bűncselekmények megelőzésével, kivizsgálásával, felderítésével és büntetőeljárás alá vonásával kapcsolatos személyes adatok védelméről szóló megállapodás elfogadása, amely keretjelleggel rögzíti azon előírásokat és követelményeket, amelyek az uniós tagállamok és az Egyesült Államok között cserélt adatok kezelésének feltételeire vonatkoznak.

A megállapodásról elmondható, hogy megfelelő adatvédelmi garanciákat nyújt, ezáltal az adatalanyok jogainak magas szintű védelmét célozva meg. Fontos még kihangsúlyozni, hogy a megállapodás önmagában nem képez jogalapot a személyes adatok továbbítására az Egyesült Államokba, ezért szavazatommal támogatni tudom a megállapodás létrejöttét.

  Gilles Lebreton (ENF), par écrit. ‒ J'ai voté pour cette résolution car je considère, comme le Contrôleur européen de la protection des données, qu'il y a des lacunes dans l'accord UE-Etats-Unis relatif à la protection des données à caractère personnel. J'approuve donc sa demande de saisir la Cour de justice pour avis sur la compatibilité de cet accord avec les traités européens.

  Ivana Maletić (PPE), napisan. ‒ Zaključak završnog izvješća iz 2009. je da bi međunarodni sporazum koji bi obvezivao EU i SAD na primjenu usuglašenih zajedničkih načela zaštite podataka za transatlantske prijenose podataka u području kaznenog progona bio najbolje rješenje. Svrha Sporazuma je osigurati visoku razinu zaštite osobnih informacija i ojačati suradnju između SAD-a i Europske unije u vezi sa sprečavanjem, istragom, otkrivanjem ili progonom kaznenih djela, uključujući terorizam.

Radna skupina za zaštitu podataka u svojoj je izjavi od 26. listopada 2016. istaknula da će možda biti potrebna izvjesna pojašnjenja kako bi se zajamčilo da razina zaštite osobnih podataka koju pruža Krovni sporazum bude u potpunosti usklađena s pravom EU-a. U tu svrhu posebnu pozornost treba posvetiti definiciji pojmova „osobni podaci” i „obrada podataka”, razdoblju zadržavanja podataka, a pristup bi se mogao poboljšati uspostavom mehanizma za pravo na neizravan pristup.

Podržala sam prijedlog ove rezolucije jer smatram da postoji pravna nesigurnost u vezi s usklađenosti Sporazuma s odredbama Ugovora i Poveljom Europske unije o temeljnim pravima i da je potrebno zatražiti mišljenje Suda o usklađenosti Sporazuma s Ugovorima.

  Νότης Μαριάς (ECR), γραπτώς. ‒ Ψηφίζω υπέρ της πρότασης ψηφίσματος σχετικά με την αίτηση για έκδοση γνώμης του Ευρωπαϊκού Δικαστηρίου όσον αφορά τη συμβατότητα με τις Συνθήκες της συμφωνίας μεταξύ των Ηνωμένων Πολιτειών της Αμερικής και της Ευρωπαϊκής Ένωσης σχετικά με την προστασία των πληροφοριών προσωπικού χαρακτήρα για την πρόληψη, τη διερεύνηση, την ανίχνευση και τη δίωξη ποινικών αδικημάτων, διότι είναι πλήρης και τεκμηριωμένη.

  Dominique Martin (ENF), par écrit. ‒ J’ai voté pour ces deux propositions.

Les deux textes demandent à la Cour européenne de justice (CEJ) de se prononcer sur la compatibilité d’un tel accord entre les États-Unis et l’UE au regard des traités européens. Les réserves de la CEJ portent sur la question de l’indépendance des autorités américaines compétentes et les possibilités réelles de bloquer les transferts de données en cas de litige, ce qui me parait cohérent.

  Valentinas Mazuronis (ALDE), raštu. ‒ Balsavau prieš. Šiuo pasiūlymu raginama kreiptis į Teisingumo Teismą su prašymu išaiškinti, ar JAV ir ES susitarimas dėl asmens duomenų, susijusių su nusikalstamų veikų prevencija, apsaugos atitinka ES teisės nuostatas. Remdamasis Europos Parlamento teisės ekspertų nuomone, darau išvadą, kad susitarimas neprieštarauja ES teisei, o kreipimasis į Teismą tik bereikalingai užvilkintų bendradarbiavimo procesus.

  Joëlle Mélin (ENF), par écrit. ‒ Il s’agit de deux propositions de résolution présentées par le groupe GUE et par le groupe ALDE souhaitant que la Cour de justice émette un avis sur la compatibilité avec les traités de la proposition d’accord entre les États-Unis d’Amérique et l’Union européenne sur la protection des informations à caractère personnel traitées à des fins de prévention et de détection des infractions pénales, d’enquêtes et de poursuites en la matière.

Ces deux résolutions soulèvent des questions pertinentes puisque que le Contrôleur européen de la protection des données craint que les autorités compétentes des États-Unis ne satisfassent pas les exigences de la Cour de justice et ne soient donc pas totalement indépendantes.

J’ai donc soutenu ces deux résolutions de bon sens en votant pour celles-ci.

  Roberta Metsola (PPE), in writing. ‒ I voted against this resolution because the Agreement is sufficiently clear and correct in its legal basis and does not require further confirmation of this from the Court of Justice, which will merely delay its implementation.

  Louis Michel (ALDE), par écrit. – J’ai voté contre cette résolution visant à demander l’avis de la Cour de Justice de l’Union européenne quant à la compatibilité de l’accord-cadre avec les traités.

Une telle demande aurait eu pour effet de suspendre la mise en œuvre de l’accord et, in fine, aurait risqué de compromettre sa conclusion. Cet accord apporte aux données personnelles des citoyens européens un niveau de protection pour lequel l’Union européenne se bat depuis des années. Il me semble donc inacceptable d’empêcher la mise en œuvre immédiate d’un accord qui représente une avancée indéniable pour les Européens.

  Csaba Molnár (S&D), írásban. ‒ A tárgyban a GUE/NGL és az ALDE képviselőcsoport nyújtott be állásfoglalási indítványt. A két indítvány eltérő érveléssel, de egyaránt aggályosnak tartja, hogy a megjelölt megállapodás tervezete összhangban áll-e a Szerződésekkel, illetve az Alapjogi Chartával, és azt indítványozza, hogy a Parlament kérje ki az Európai Bíróság állásfoglalását a tervezett megállapodás Szerződésekkel való összeegyeztethetőségéről. Minthogy megítélésem szerint a tervezett megállapodás kielégítően garantálja az egyének személyes adatainak védelmét, a megkülönböztetésmentességet, valamint a hatékony jogorvoslathoz és a tisztességes eljáráshoz való jogot, a két képviselőcsoport aggályát megalapozatlannak tartottam. Így mindkét tervezetet elutasítottam.

  Sophie Montel (ENF), par écrit. ‒ Je vote pour la saisine de la Cour de Justice sur l'accord UE-USA relatif à la protection des données personnelles, accord qui souffre de nombreuses lacunes.

  Nadine Morano (PPE), par écrit. ‒ J’ai voté contre cette résolution qui visait à demander à la CJUE son avis sur la compatibilité avec les traités de l’accord entre les États-Unis et l’Union européenne sur la protection des informations à caractère personnel traitées à des fins de prévention et de détection des infractions pénales, d’enquêtes et de poursuites en la matière.

Saisir la CJUE ne relève en réalité que d’un artifice mis en place par les groupes opposés à cet accord dans le seul but d’en repousser l’exécution provisoire.

  Victor Negrescu (S&D), in writing. ‒ I have voted against this motion for a resolution seeking an opinion from the Court of Justice on the compatibility with the Treaties of the Agreement between the United States of America and the European Union on the protection of personal information relating to the prevention, investigation, detection and prosecution of criminal offenses following the Parliament’s Legal Service opinion.

  Franz Obermayr (ENF), schriftlich. ‒ Hier geht es darum, ein Gutachten des Europäischen Gerichtshofes einzuholen, ob das Abkommen mit den Verträgen und mit der Charta der Grundrechte der EU vereinbart ist, insbesondere hinsichtlich des Rechts des Einzelnen auf Schutz seiner personenbezogenen Daten, des Grundsatzes des Diskriminierungsverbots und des Rechts auf einen wirksamen Rechtsbehelf und ein gerechtes Verfahren.

  Urmas Paet (ALDE), kirjalikult. ‒ Toetasin. Tuleb saada õiguskindlus, kas kokkulepe on kooskõlas aluslepingutega ja Euroopa Liidu põhiõiguste hartaga seoses üksikisikute õigusega isikuandmete kaitsele, mittediskrimineerimise põhimõttega ning õigusega tõhusale õiguskaitsevahendile ja õiglasele kohtulikule arutamisele.

  Rolandas Paksas (EFDD), raštu. – Atsižvelgiant į esamus teisinius netikrumus, yra tikslinga kreiptis į Teisingumo Teismą, kad jis pateiktų nuomonę dėl to, ar numatytas sudaryti Jungtinių Amerikos Valstijų ir Europos Sąjungos susitarimas dėl su nusikalstamų veikų prevencija, tyrimu, atskleidimu ir baudžiamuoju persekiojimu susijusios asmeninio pobūdžio informacijos apsaugos yra suderinamas su Sutarčių nuostatomis.

Labai svarbu, kad susitarimu būtų užtikrinta pagrindinė teisė į asmens duomenų aukšto lygio apsaugą ir tinkamas jos įgyvendinimas. Jungtinių Amerikos Valstijų ir Europos Sąjungos bei jos valstybių narių bendradarbiavimas, susijęs su nusikalstamų veikų, įskaitant terorizmą, prevencija, tyrimu, atskleidimu ar baudžiamuoju persekiojimu, turi būti stiprinamas remiantis Sutarčių nuostatomis bei laikantis visapusiškų duomenų apsaugos principų ir garantijų. Be to, būtina užtikrinti, kad susitarimo nuostatos būtų suderinamos su nediskriminavimo principu ir teise į veiksmingą teisinę gynybą ir teisingą bylos nagrinėjimą.

  Aldo Patriciello (PPE), per iscritto. ‒ Ho votato contro la proposta dei miei colleghi poiché, al contrario, io ritengo che sia idoneo per gli Stati Uniti e l'UE collaborare tra di loro al fine di proseguire lo scambio di informazioni reciproche in merito ai dati personali dei cittadini.

Non considero che vi sia della incompatibilità tra l'accordo, le disposizioni dei trattati (articolo 16) e la Carta dei diritti fondamentali dell'Unione europea (articoli 7, 8, 21, 47 e articolo 52, paragrafo 1) per quanto riguarda il diritto degli individui alla protezione dei dati di carattere personale, al principio di non discriminazione e al diritto a un ricorso effettivo e a un giudice imparziale.

Pertanto ho espresso negativo

  Marijana Petir (PPE), napisan. – Smatram važnim istaknuti da „krovni sporazum” ne pruža pravni temelj za prijenose osobnih podataka. Pravni temelj za prijenose podataka nalazi se u postojećim sporazumima EU-a i SAD-a, bilateralnim sporazumima država članica i SAD-a ili u nacionalnim zakonima kojima se propisuje razmjena osobnih podataka (npr. u međunarodnim sporazumima o evidenciji podataka o putnicima, o programu za praćenje financiranja terorističkih aktivnosti ili o uzajamnoj pravnoj pomoći). Krovni sporazum nadopunjuje zaštitu i zaštitne mjere utvrđene tim sporazumima te povećava i usklađuje prava osoba čiji se podaci obrađuju. Sporazum se ne odnosi na razmjene podataka između nacionalnih tijela za sigurnost, s obzirom na to da ne spadaju u nadležnost Unije. Ne odnosi se ni na transatlantske prijenose između privatnih subjekata (npr. uređene ugovornim odredbama ili sustavom zaštite privatnosti između EU-a i SAD-a), kao ni na naknadni pristup tijela kaznenog progona SAD-a ili nacionalnih tijela SAD-a za sigurnost tih podataka u SAD-u. Zbog svega navedenoga smatram kako nije potrebno zatražiti od Suda mišljenje o usklađenosti predviđenog sporazuma s Ugovorima, te zbog toga nisam podržala ovaj prijedlog rezolucije.

  Franck Proust (PPE), par écrit. ‒ Je me suis prononcé en faveur de la conclusion de cet accord avec les États-Unis afin de renforcer notre coopération en matière de lutte contre le terrorisme et la criminalité organisée, tout en assurant un cadre de protection des données élevé. Je suis donc fermement opposé à toute manœuvre politique visant à reporter la mise en application de cet accord, c'est pourquoi j'ai décidé de voter contre la résolution demandant un avis juridique à la CJUE pour vérifier la compatibilité de cet accord avec les traités. Je rappelle que la Commission, gardienne des traités, négocie cet accord, il n’y a donc pas de raison de remettre en cause sa comptabilité.

  Julia Reid (EFDD), in writing. ‒ UKIP MEPs have voted to abstain on this non-legislative resolution. UKIP do not respect decisions that derive from the European Court of Justice so we could not support this resolution. Voting against this resolution would lead to the agreement being voted on today. UKIP do not support accelerating EU-third country agreements, so an abstention was deemed the most appropriate vote.

  Bronis Ropė (Verts/ALE), raštu. ‒ Be jokios abejonės, toks svarbus ir daug diskusijų sukėlęs klausimas, kaip Jungtinių Amerikos Valstijų ir Europos Sąjungos susitarimas dėl su nusikalstamų veikų prevencija, tyrimu, atskleidimu ir baudžiamuoju persekiojimu susijusios asmeninio pobūdžio informacijos apsaugos yra suderinamas su ES Sutarčių nuostatomis, turi būti įvertintas ir Europos Teisingumo Teismo. Asmens duomenų apsaugos standartai Europos sąjungoje yra labai aukšti, ką ne visuomet galima pasakyti apie JAV taikomą praktiką. Todėl turime išvengti galimybės atsirasti dviprasmybėms.

  Fernando Ruas (PPE), por escrito. ‒ Esta proposta de resolução pretende solicitar ao Tribunal de Justiça que se pronuncie sobre a compatibilidade do acordo entre os EUA e a UE em matéria de proteção dos dados pessoais no âmbito da prevenção, investigação, deteção e repressão de infrações, por considerar que existem dúvidas de conformidade deste acordo com a Carta e a legislação secundária da UE em matéria de dados.

Não partilho da visão de que é necessário um parecer do Tribunal de Justiça sobre esta matéria, na medida em que a própria Comissão de Assuntos Jurídicos considera que o acordo assenta na base jurídica correta, assegura um grau elevado de proteção do direito fundamental aos dados pessoais, promove a segurança jurídica e irá desencadear melhorias na cooperação em matéria de aplicação da lei com os Estados Unidos.

Nessa medida, considero que esta proposta de resolução constitui um expediente meramente dilatório que poderá atrasar a aplicação do acordo por mais dois anos, injustificadamente.

Atento o supra exposto, votei desfavoravelmente esta proposta de resolução, porque considero que o Parlamento Europeu deverá dar um sinal de apoio e não de fragilidade à celebração deste acordo, para que não se adie sine die as negociações tendentes à sua concretização.

  Maria Lidia Senra Rodríguez (GUE/NGL), por escrito. ‒ Este acuerdo tiene por objeto la protección del derecho a privacidad en el marco de la cooperación entre los Estados Unidos y la Unión Europea en materia de lucha antiterrorista. Sin embargo, los estándares de protección no se adecúan a los requerimientos establecidos en la legislación europea, y se mantienen una serie de cláusulas de excepcionalidad para los Estados Unidos, lo que perpetúa una relación asimétrica entre la Unión y los EE.UU. Por otro lado, regula los derechos en base a la ciudadanía, porque garantiza a los ciudadanos y ciudadanas de Estados miembros de la Unión más derechos que a las personas que residan u operen en ellos sin ser ciudadanos o ciudadanas. Por último, al elevar este tipo de regulación a la categoría de Acuerdo internacional, lo que se está haciendo es poner trabas a las investigaciones judiciales (muchas de ellas desarrollándose actualmente) sobre esta materia, al tener este texto un carácter superior al de los Tratados en los que se basan las demandas. Por todo ello, he votado en contra de este acuerdo.

  Jill Seymour (EFDD), in writing. ‒ I voted to abstain from this non-legislative resolution. UKIP do not respect decisions that derive from the European Court of Justice so we could not support this resolution. Voting against this resolution would lead to the agreement being voted on today. UKIP do not support accelerating EU-third country agreements so an abstention is the most appropriate vote.

  Siôn Simon (S&D), in writing. ‒ Today I voted against seeking an opinion from the Court of Justice on the compatibility with the Treaties of the Agreement between the United States of America and the European Union on the protection of personal information relating to the prevention, investigation, detection, and prosecution of criminal offenses. The US-EU Agreement on the protection of personal information relating to criminal offences establishes a framework of data protection principles and safeguarding measures.

  Ivan Štefanec (PPE), písomne. ‒ S vysokou pravdepodobnosťou sa možno domnievať, berúc do úvahy obavy a upozornenia z príslušných subjektov EÚ o potenciálnom porušení práva EÚ, že existuje právna neistota, pokiaľ ide o súlad dohody s ustanoveniami zmlúv (čl. 16 ZFEÚ) a Chartou základných práv EÚ (čl. 7, 8, 21, 47 a 52 ods. 1), pokiaľ ide o práva fyzických osôb na ochranu osobných údajov, článok 47, pokiaľ ide o právo na účinnú nápravu, a takisto pokiaľ ide o zásadu nediskriminácie a právo na spravodlivý súdny proces. Preto sa javí byť potrebné požiadať Súdny dvor EÚ o stanovisko k súladu pripravovanej dohody so zmluvami.

  Beatrix von Storch (EFDD), schriftlich. ‒ Bei der Entschließung des EU-Parlaments zur Einholung eines Gutachtens des Gerichtshofs über die Vereinbarkeit des geplanten Abkommens zwischen den Vereinigten Staaten von Amerika und der Europäischen Union über den Schutz personenbezogener Daten bei der Verhütung, Untersuchung, Aufdeckung und Verfolgung von Straftaten mit den Verträgen habe ich mich enthalten.

Ich bin nicht der Auffassung, dass große Rechtsunsicherheit dahingehend herrscht, ob der Entwurf des Abkommens mit den Verträgen (Artikel 16 AEUV) und mit der Charta der Grundrechte der Europäischen Union vereinbar ist. Ein belastbares Gutachten kann jedoch nicht schaden.

  Patricija Šulin (PPE), pisno. ‒ Glasovala sem proti resoluciji o pridobitvi mnenja Sodišča o združljivosti predlaganega Sporazuma med Združenimi državami Amerike in Evropsko unijo o varstvu osebnih podatkov pri preprečevanju, preiskovanju, odkrivanju in pregonu kaznivih dejanj s Pogodbama.

Menim, da so bile vse pravne dileme glede sporazuma TTIP že odpravljene in ima ta zahteva po mnenju Sodišča Evropske unije namen zavlačevanja postopka ter končno razveljavitev sporazuma, ki bo Evropski uniji prinesel številna nova delovna mesta, povečal naložbe ter dvignil gospodarsko rast, kar se bo najbolj poznalo pri blaginji državljank in državljanov.

  Ελευθέριος Συναδινός (NI), γραπτώς. ‒ Κάθε συνεργασία μεταξύ διωκτικών αρχών πρέπει να βασίζεται στις αρχές της διαφάνειας και λογοδοσίας.

  József Szájer (PPE), írásban. ‒ Európa polgárai biztonságának garantálása érdekében elengedhetetlen a más államokkal megvalósuló bűnmegelőzési és bűnüldözési tárgyú adatcsere. Viszont az adatcsere csak az uniós állampolgárok személyes adatainak megfelelő védelmével valósulhat meg.

Ezért is bír nagy jelentőséggel az Amerikai Egyesült Államok kormányával a bűncselekmények megelőzésével, kivizsgálásával, felderítésével és büntetőeljárás alá vonásával kapcsolatos személyes adatok védelméről szóló megállapodás elfogadása, amely keretjelleggel rögzíti azon előírásokat és követelményeket, amelyek az uniós tagállamok és az Egyesült Államok között cserélt adatok kezelésének feltételeire vonatkoznak.

A megállapodásról elmondható, hogy megfelelő adatvédelmi garanciákat nyújt, ezáltal az adatalanyok jogainak magas szintű védelmét célozva meg. Fontos még kihangsúlyozni, hogy a megállapodás önmagában nem képez jogalapot a személyes adatok továbbítására az Egyesült Államokba, ezért szavazatommal támogattam a megállapodás létrejöttét.

  Claudia Țapardel (S&D), în scris. – Semnarea Acordului privind protecţia datelor personale care sunt transferate şi prelucrate în legătură cu prevenirea, depistarea, investigarea şi urmărirea penală a infracţiunilor între Statele Unite şi Uniunea Europeană constituie un progres important în direcţia consolidării cooperării în vederea combaterii terorismului şi crimei organizate la nivel internaţional. El va permite protecţia informaţiilor personale în contextul schimburilor de informaţii dintre cele două părţi, reglementată de alte acorduri bilaterale specifice. În acest context, există temerea că acordul se va substitui prevederilor tratatelor europene în vigoare, instituind norme incompatibile cu acquis-ul comunitar. Consider că aceste temeri nu sunt întemeiate, din moment ce acordul de faţă nu instituie noi temeiuri juridice, ci doar completează acordurile deja existente (PNR, TFTP sau MLA). De aceea, resping rezoluţiile de faţă, pornind de la ideea că avem nevoie de acest gen de acorduri strategice pentru a putea continua să susţinem proiectul european. Parlamentul European este instituţia care poate conferi legitimitatea necesară acestui tip de abordare.

  Marc Tarabella (S&D), par écrit. ‒ Je partage l'avis du rapporteur selon lequel il existe une incertitude juridique quant à la compatibilité de l’accord envisagé avec les dispositions des traités, en particulier l’article 16 du traité sur le fonctionnement de l'Union européenne, et la charte des droits fondamentaux de l’Union européenne, en particulier ses articles 7 et 8, son article 52, paragraphe 1, en ce qui concerne le droit des personnes physiques à la protection des données à caractère personnel, ainsi que son article 47 concernant l’accès à un recours judiciaire effectif.

  Ivica Tolić (PPE), in writing. ‒ Ne podržavam Prijedlog rezolucije o traženju mišljenja Suda o usklađenosti Sporazuma između Sjedinjenih Američkih Država i Europske unije o zaštiti osobnih informacija u vezi sa sprečavanjem, istragom, otkrivanjem i progonom kaznenih djela s Ugovorima, niti Prijedlog rezolucije o traženju mišljenja Suda o usklađenosti predloženog Sporazuma između Sjedinjenih Američkih Država i Europske unije o zaštiti osobnih informacija u vezi sa sprečavanjem, istragom, otkrivanjem i progonom kaznenih djela s Ugovorima. Smatram da bi traženje mišljenja suda nepotrebno produžilo postupak sklapanja sporazuma te da je ocjena pravnih službi Europskog parlamenta ispravno ocijenila kada je utvrdila da članak 16. u kombinaciji s člankom 218. stavkom 6. točkom (a) Ugovora o funkcioniranju Europske unije (UFEU) predstavlja pravilnu pravnu osnovu prijedloga.

  Ruža Tomašić (ECR), napisan. ‒ Ovaj sporazum garantira dodatnu zaštitu osobnih podataka u slučaju kada su isti preneseni i obrađeni u svrhu prevencije, istrage, detektiranja te pokretanja kriminalnih aktivnosti, kao što je terorizam. Također, sporazum sam po sebi ne pruža pravnu osnovu za prijenos osobnih podataka - on naprosto dodaje sloj privatnosti osobnih podataka prenesenih unutar drugih sporazuma. Glasovala sam za, jer smatram da ovaj sporazum omogućuje veliki napredak u očuvanju privatnih podataka, u slučaju kada se oni prijenose između Europske unije i SAD-a, i to bez ometanja rada pravnih i policijskih organa. Navedeno će biti podložno redovnim kontrolama čiji će rezultati biti vidljivi javno.

  Romana Tomc (PPE), pisno. ‒ Predloga resolucije Evropskega parlamenta o pridobitvi mnenja Sodišča o združljivosti predlaganega sporazuma med Združenimi državami Amerike in Evropsko unijo o varstvu osebnih podatkov pri preprečevanju, preiskovanju, odkrivanju in pregonu kaznivih dejanj s Pogodbama nisem podprla.

Moja politična skupina ELS je ocenila, da obstaja pravna negotovost glede združljivosti predloga sporazuma s Pogodbama ter z Listino Evropske unije o temeljnih pravicah, zato je bila želja zaprositi sodišče za mnenje o skladnosti predlaganega sporazuma s Pogodbama.

  Estefanía Torres Martínez (GUE/NGL), por escrito. ‒ He votado a favor de solicitar al Tribunal de Justicia que se pronuncie en un dictamen sobre la cuestión. Me parece que es una cuestión que va más allá de estar a favor o en contra del Tratado, es una cuestión de sentido común: otorgar al Tribunal de Justicia el rol que le corresponde y no correr el riesgo de que entre en vigor un Tratado que contiene un instrumento que podría ser incompatible con nuestro ordenamiento jurídico.

  Ramon Tremosa i Balcells (ALDE), in writing. ‒ I have voted in favour of this resolution, as it is my belief that at this moment is fundamental to prioritise the improvement of our security procedures. In particular, I believe it is very important to achieve a high level of coordination with the USA.

  István Ujhelyi (S&D), írásban. ‒ Szavazatommal az S&D-álláspontját követtem, nem támogattam a másik frakciók módosító javaslatait.

  Miguel Urbán Crespo (GUE/NGL), por escrito. ‒ He votado a favor de solicitar al Tribunal de Justicia que se pronuncie en un dictamen sobre la cuestión. Nos parece que es una cuestión que va más allá de estar a favor o en contra del Tratado, es una cuestión de sentido común: otorgar al Tribunal de Justicia el rol que le corresponde y no correr el riesgo de que entre en vigor un Tratado que contiene un instrumento que podría ser incompatible con nuestro ordenamiento jurídico.

  Viktor Uspaskich (ALDE), raštu. – Manau, kad esama teisinio netikrumo, ar susitarimo projektas yra suderinamas su Sutarčių (SESV 16 straipsnio) ir Europos Sąjungos pagrindinių teisių chartijos (7 ir 8 straipsnių ir 52 straipsnio 1 dalies) nuostatomis dėl teisės į asmens duomenų apsaugą ir 47 straipsnio nuostatomis dėl teisės į veiksmingą teisinę gynybą.

  Miguel Viegas (GUE/NGL), por escrito. ‒ Em 3 de dezembro de 2010, o Conselho adotou uma decisão a autorizar a Comissão a encetar negociações para um acordo entre a União Europeia e os Estados Unidos da América sobre a proteção de dados pessoais transferidos e tratados para efeitos de prevenção, investigação, deteção e repressão de crimes, incluindo o terrorismo, no contexto da cooperação policial e judiciária em matéria penal (adiante designado «acordo-quadro»).

Este acordo tem suscitado dúvidas em torno da sua compatibilidade com a Carta e a legislação secundária da UE em matéria de proteção de dados, especialmente no que se refere ao direito a recurso judicial, ao acesso das agências de aplicação da lei, à limitação do acesso de acesso do sujeito dos dados e aos períodos de conservação dos dados.

Esta resolução pretende solicitar ao Tribunal de Justiça um parecer sobre a compatibilidade do acordo proposto com os Tratados. Não reconhecemos a legitimidade deste tribunal, moldado aos interesses deste processo de integração capitalista da UE.

  Harald Vilimsky (ENF), schriftlich. ‒ Bei diesem Entschließungsantrag geht es darum, ein Gutachten des Europäischen Gerichtshofes einzuholen, ob das Abkommen mit den Verträgen und mit der Charta der Grundrechte der Europäischen Union vereinbar ist, insbesondere hinsichtlich des Rechts des Einzelnen auf Schutz seiner personenbezogenen Daten, des Grundsatzes des Diskriminierungsverbots und des Rechts auf einen wirksamen Rechtsbehelf und ein gerechtes Verfahren. Ich habe diesem Antrag zugestimmt, da meiner Meinung nach jede kritische Überprüfung dieses Abkommens genutzt werden soll.

  Milan Zver (PPE), pisno. ‒ Predlogov Resolucij Evropskega parlamenta B8-1304/2016 in B8-1305/2016, ki zahtevata pridobitev mnenja Sodišča o združljivosti predlaganega sporazuma med Združenimi državami Amerike in Evropsko unijo o varstvu osebnih podatkov pri preprečevanju, preiskovanju, odkrivanju in pregonu kaznivih dejanj s Pogodbama nisem podprl.

Sklenitev mednarodnega sporazuma omogoča učinkovitejše in tesnejše sodelovanje EU in ZDA pri izmenjavi podatkov v zvezi s kazenskim pregonom.

Menim, da sporazum hkrati zagotavlja varstvo osebnih podatkov in zasebnosti in ne posega nesorazmerno v temeljne pravice, ki so zagotovljene s Pogodbama in z Listino Evropske unije o temeljnih pravicah, kot je zlasti pravica do varstva osebnih podatkov, zasebnosti ter pravica do učinkovitega pravnega sredstva in nepristranskega sodišča

7.10. Споразумение между САЩ и ЕС относно защитата на личната информация във връзка с престъпления (A8-0354/2016 - Jan Philipp Albrecht)

Dichiarazioni di voto orali

  Isabella Adinolfi (EFDD), per iscritto. ‒ La seguente raccomandazione ha come oggetto il progetto di accordo ombrello tra Stati Uniti e Unione europea in materia di protezione dei dati per quanto riguarda i reati penali. Tale accordo presenta una serie di obblighi e diritti in capo a Stati Uniti e UE per la protezione dei dati personali quando vengono trasferiti oltreoceano. L'obbiettivo dell'accordo è quello di mettere i cittadini europei sullo stesso piano dei cittadini statunitensi i cui dati personali possono già godere della protezione derivante dalla legislazione europea vigente.

Nonostante il seguente accordo rappresenti un passo avanti in materia di protezione dei dati, soprattutto perché i dati personali vengono comunque trasmessi tra UE e USA, ci sono alcuni punti che rimangono non molto chiari. Per questo motivo ho deciso di astenermi.

  Clara Eugenia Aguilera García (S&D), por escrito. ‒ El acuerdo adoptado con mi voto favorable abarca la transferencia de todos los datos personales, tales como nombres, direcciones o antecedentes penales, intercambiados entre la Unión Europea y los Estados Unidos de América para la prevención, detección, investigación y enjuiciamiento de delitos, incluido el terrorismo.

He votado a favor porque supone un paso adelante para la protección transatlántica de datos. En lo sucesivo habrá estándares más altos de protección de derechos fundamentales vinculantes y se aplicarán fuertes controles cuando se intercambien datos entre la policía y las autoridades judiciales. El acuerdo representa el inicio de una nueva forma de negociar estándares transatlánticos sobre la protección de los derechos fundamentales que sustituyan los estándares fragmentados y poco garantistas vistos hasta ahora. El acuerdo garantiza que los ciudadanos de ambos lados del Atlántico tendrán derecho a ser informados en caso que se haya violentado la seguridad de los datos, de que se trate de información correcta y que pueda corregirse y, fija límites a las transferencias de datos y a los períodos de retención.

  Martina Anderson and Lynn Boylan (GUE/NGL), in writing. – On Albrecht we voted against the report. We supported the referral of the file to the European Court of Justice to assess compatibility with existing EU data protection legislation.

The file itself provides for some additional protections but by no means goes far enough. It differentiates between EU and non-EU citizens, it would also mean that it would become more difficult to challenge the legality of data exchange in court. It may contradict existing EU data protection legislation. It doesn’t cover the protection of information exchanged between national security agencies or private entities either.

For those reasons we voted against.

  Marie-Christine Arnautu (ENF), par écrit. – L’accord dont il s’agit ici vise à établir un cadre de principes et de garanties en matière de protection des données lors du transfert d’informations à caractère personnel à des fins d’application du droit pénal entre les États-Unis, d’une part, et l’Union européenne ou ses États membres, d’autre part. Son objectif est de garantir un niveau élevé de protection des données à caractère personnel des personnes concernées de l’Union lors de leur échange avec les États-Unis.

Avec le Front national, je m’oppose au principe même de l’échange systématique de données à caractère personnel. Cet accord prévoit certains droits et garanties en matière de protection des données, mais ceux-ci sont insuffisants. Le Contrôleur européen de la protection des données recommande des améliorations essentielles pour garantir que les dispositions en matière de recours juridictionnel sont effectives. Il précise d’ailleurs que les transferts massifs de données sensibles ne sont pas autorisés.

En outre, jusqu’à présent, l’Union européenne ou ses États membres n’ont pas été déclarés par le ministère de la justice des États-Unis comme faisant partie des pays dont les citoyens peuvent intenter des actions civiles contre certaines agences gouvernementales américaines au titre du «Privacy Act» de 1974. J’ai donc voté contre.

  Jonathan Arnott (EFDD), in writing. ‒ Supporting better protection of personal information, yet believing that such matters should be determined between the UK and the USA, and noting that this will not impact on the UK anyway as the government is expected to opt out of this, I felt it appropriate to abstain.

  Zigmantas Balčytis (S&D), raštu. ‒ Balsavau už rekomendaciją dėl Jungtinių Amerikos Valstijų ir Europos Sąjungos susitarimo dėl asmens duomenų, susijusių su nusikalstamų veikų prevencija, tyrimu, nustatymu ar traukimu baudžiamojon atsakomybėn už jas, apsaugos sudarymo Europos Sąjungos vardu projekto. Pritariu šiam susitarimui, kuris leis nustatyti visų asmens duomenų, pavyzdžiui, vardo ir pavardės, adreso ar teistumo, apsaugos standartus ES ir JAV teisėsaugos institucijoms bendradarbiaujant baudžiamosiose bylose.

  Nicolas Bay (ENF), par écrit. ‒ L’accord vise à établir un cadre de principes et de garanties en matière de protection des données lors du transfert d’informations à caractère personnel à des fins d’application du droit pénal entre les États-Unis, d’une part, et l’Union européenne ou ses États membres, d’autre part. Son objectif est d’essayer de garantir une protection suffisante des données à caractère personnel des personnes concernées de l’Union lors de leur échange avec les États-Unis.

Je me suis toujours opposé au principe même de l’échange systématique de données à caractère personnel, surtout avec nos partenaires américains depuis que leurs pratiques hautement contestables ont été révélées par Edward Snowden et Julian Assange. Cet accord prévoit certains droits et garanties en matière de protection des données, mais ceux-ci sont largement insuffisants. J’ai voté contre.

  Hugues Bayet (S&D), par écrit. ‒ Je me suis abstenu sur ce texte. En effet, il offre une protection (droit d'accès et de correction sous certaines conditions notamment) aux citoyens européens dont les données sont échangées avec les États-Unis dans le cadre de la lutte contre la criminalité et le terrorisme. C'est une avancée car, dans certains cas, cette protection était faible.

Toutefois, le Service juridique du Parlement européen estime que l'accord ne respecte ni les traités ni la charte des droits fondamentaux, notamment parce qu'il n'offre pas suffisamment de recours juridictionnel devant les instances américaines et qu'il met hors-jeu les garanties additionnelles que pourrait apporter la directive sur la protection des données à partir de son entrée en vigueur en 2018.

J’ai par ailleurs soutenu les résolutions qui demandaient l’avis de la Cour de justice à ce propos.

  Brando Benifei (S&D), per iscritto. ‒ L'accordo approvato oggi tra Unione europea e Stati Uniti costituisce il punto d'approdo di un percorso iniziato nel 2010 dal Parlamento, per chiedere misure più forti in materia di protezione dei dati personali scambiati a fini di contrasto alla criminalità. La relazione Albrecht, da me sostenuta, conclude un percorso di sei anni di negoziati definendo alcuni punti centrali che non costituiscono la base giuridica per il trasferimento dei dati, ma stabiliscono un supplemento di misure di sicurezza volte alla protezione di quelli che sono già oggi scambiati legalmente tra le due sponde dell'Atlantico.

Il testo consente alle autorità per la protezione dei dati di verificare il rispetto delle nuove misure in qualsiasi momento e garantisce ai cittadini il diritto ad essere informati in caso di violazioni della sicurezza, di chiedere il risarcimento dei danni e di poter correggere le informazioni inesatte. A queste disposizioni si aggiungono poi quelle che stabiliscono limiti per i trasferimenti di dati successivi e sul periodo di conservazione degli stessi. Sono convinto che l'accordo costituisca un netto miglioramento del quadro normativo.

  Xabier Benito Ziluaga (GUE/NGL), por escrito. ‒ El «Acuerdo Marco» pretende garantizar la protección de los derechos y libertades fundamentales de las personas, en particular la protección de los datos personales cuando se transmitan y traten con fines de prevención, investigación, detección o enjuiciamiento de delitos, incluido el terrorismo, en el marco de la cooperación policial y judicial en materia penal, entre las autoridades competentes de la Unión Europea y los EE.UU. Sin embargo, hay serias dudas, incluso del Supervisor Europeo de Protección de Datos, sobre la compatibilidad del Acuerdo Marco con la Carta de los Derechos Fundamentales de la Unión y con el Derecho derivado en materia de protección de datos de la Unión, en particular en lo relativo al derecho al recurso judicial, el acceso por parte de las autoridades policiales y judiciales, la limitación de los derechos de acceso del interesado y los periodos de conservación de los datos; entre otras. Dudas que requerían la intervención del Tribunal de Justicia de la Unión Europea. Como se rechazaron las Propuestas de Resolución de GUE/NGL y ALDE por las que se solicitaba el dictamen del TJUE sobre la compatibilidad del Acuerdo Marco con los Tratados de la Unión, he votado en contra.

  Izaskun Bilbao Barandica (ALDE), por escrito. ‒ Me he abstenido en el voto de esta recomendación sobre el proyecto de Decisión del Consejo, sobre la celebración, en nombre de la Unión del Acuerdo entre los Estados Unidos de América y la Unión Europea sobre la protección de los datos personales en relación con la prevención, la investigación, la detección y el enjuiciamiento de infracciones penales. Nuestro grupo ha presentado una resolución alternativa donde se considera que existe incertidumbre jurídica en cuanto a la compatibilidad del Acuerdo previsto con los Tratados y se pide que se solicite al Tribunal de Justicia un dictamen sobre la compatibilidad del mismo con los Tratados. Por ello me he abstenido en este voto.

  Dominique Bilde (ENF), par écrit. ‒ L’accord vise à établir un cadre de principes et de garanties en matière de protection des données lors du transfert d’informations à caractère personnel à des fins d’application du droit pénal entre les États-Unis, d’une part, et l’Union européenne ou ses États membres, d’autre part afin de garantir un niveau élevé de protection des données. Le traitement ne pourrait que concerner des fins de prévention et de détection des infractions pénales, dont le terrorisme.

Je me suis toujours opposée au principe même de l’échange systématique de données à caractère personnel, d’autant que les droits et garanties de l’accord sont insuffisants. Le Contrôleur européen de la protection des données recommande même des améliorations essentielles pour garantir que les dispositions en matière de recours juridictionnel sont effectives.

Enfin, l’UE ou ses États membres n’ont pas été déclarés par le ministère de la justice des États-Unis comme faisant partie des pays dont les citoyens peuvent intenter des actions civiles contre certaines agences gouvernementales américaines au titre du «Privacy Act» de 1974. J’ai donc voté contre ce rapport.

  Mara Bizzotto (ENF), per iscritto. – Questa relazione rappresenta una prima proposta di Accordo tra gli Stati Uniti d'America e l'Unione europea sulla protezione delle informazioni personali, che lo sviluppo recente delle tecnologie ha messo al centro dell'attenzione, soprattutto attraverso la rete di Internet e i social media. Ritengo importante promuovere questo tipo di Accordi bilaterali per arrivare a garantire una protezione di dati elevata nell'interesse dei cittadini. Per questi motivi ho sostenuto il testo con il mio voto.

  José Blanco López (S&D), por escrito. ‒ El acuerdo adoptado con mi voto favorable abarca la transferencia de todos los datos personales, tales como nombres, direcciones o antecedentes penales, intercambiados entre la Unión Europea y los Estados Unidos de América para la prevención, detección, investigación y enjuiciamiento de delitos, incluido el terrorismo.

He votado a favor porque supone un paso adelante para la protección transatlántica de datos. En lo sucesivo habrá estándares más altos de protección de derechos fundamentales vinculantes y se aplicarán fuertes controles cuando se intercambien datos entre la policía y las autoridades judiciales. El acuerdo representa el inicio de una nueva forma de negociar estándares transatlánticos sobre la protección de los derechos fundamentales que sustituyan los estándares fragmentados y poco garantistas vistos hasta ahora. El acuerdo garantiza que los ciudadanos de ambos lados del Atlántico tendrán derecho a ser informados en caso que se haya violentado la seguridad de los datos, de que se trate de información correcta y que pueda corregirse y, fija límites a las transferencias de datos y a los períodos de retención.

  Vilija Blinkevičiūtė (S&D), raštu. ‒ Balsavau už šį pranešimą, nes juo Parlamentas pritarė Jungtinių Amerikos Valstijų ir Europos Sąjungos susitarimo dėl asmens duomenų, susijusių su nusikalstamų veikų prevencija, tyrimu, nustatymu ar traukimu baudžiamojon atsakomybėn už jas, apsaugos Europos Sąjungos vardu sudarymui. Susitarimo tikslas – užtikrinti fizinių asmenų pagrindinių teisių ir laisvių aukšto lygio apsaugą, visų pirma teisę į privatumą kalbant apie asmens duomenų tvarkymą, kai jie šiuo tikslu perduodami Europos Sąjungos, jos valstybių narių ir JAV kompetentingoms institucijoms.

  Andrea Bocskor (PPE), írásban. ‒ Európa polgárai biztonságának garantálása érdekében elengedhetetlen a más államokkal megvalósuló bűnmegelőzési és bűnüldözési tárgyú adatcsere. Viszont az adatcsere csak az uniós állampolgárok személyes adatainak megfelelő védelmével valósulhat meg.

Ezért is bír nagy jelentőséggel az Amerikai Egyesült Államok kormányával a bűncselekmények megelőzésével, kivizsgálásával, felderítésével és büntetőeljárás alá vonásával kapcsolatos személyes adatok védelméről szóló megállapodás elfogadása, amely keretjelleggel rögzíti azon előírásokat és követelményeket, amelyek az uniós tagállamok és az Egyesült Államok között cserélt adatok kezelésének feltételeire vonatkoznak.

A megállapodásról elmondható, hogy megfelelő adatvédelmi garanciákat nyújt, ezáltal az adatalanyok jogainak magas szintű védelmét célozva meg. Fontos még kihangsúlyozni, hogy a megállapodás önmagában nem képez jogalapot a személyes adatok továbbítására az Egyesült Államokba, ezért szavazatommal támogattam a megállapodás létrejöttét.

  Franc Bogovič (PPE), pisno. ‒ Strinjam se s sklenitvijo omenjenega sporazuma, saj bo ta sporazum med Evropsko unijo in Združenimi državami Amerike znatno pripomogel k povečanju varnosti državljanov.

Tako se v njem govori o varstvu osebnih podatkov pri prenosu in obdelavi, namenjeni preprečevanju, preiskovanju, odkrivanju ali pregonu kaznivih dejanj, vključno s terorizmom, ki je trenutno v porastu.

  Biljana Borzan (S&D), napisan. ‒ Podržavam ovo Izvješće o Sporazumu čiji je cilj uspostaviti okvir načela i mjere zaštite podataka kada se osobni podaci prenose u svrhu provedbe kaznenog zakona između država članica EU-a i SAD-a. Trajanje ugovora je neodređeno.

  Marie-Christine Boutonnet (ENF), par écrit. ‒ Je me suis toujours opposée au principe même de l’échange systématique de données à caractère personnel. Cet accord prévoit certains droits et garanties en matière de protection des données, mais ceux-ci sont insuffisants. Des améliorations essentielles pour garantir l'effectivité des dispositions en matière de recours juridictionnel ont été recommandées par le Contrôleur européen de la protection des données.

J'ai donc voté contre cet accord.

  Renata Briano (S&D), per iscritto. ‒ L'accordo tra UE e USA in materia di protezione dei dati personali durante il loro trasferimento e/o trattamento, mira a garantire un elevato livello di protezione dei diritti fondamentali e delle libertà personali, in particolare il diritto alla privacy. Tale accordo non rappresenterà una base giuridica per il trasferimento dei dati. Esso ha l’obiettivo di migliorare, armonizzare e fornire garanzie ai diritti delle persone interessate.

L'accordo si applica ai trasferimenti di dati personali tra le autorità incaricate dell'applicazione della legge nell'Unione o negli Stati membri e le autorità corrispondenti negli Stati Uniti al fine di rilevare e prevenire reati; e copre tutti i trasferimenti di dati tra le suddette autorità, indipendentemente dalla nazionalità o dal luogo di residenza della persona interessata. L'accordo prevede inoltre che ciascuna parte attui le disposizioni senza discriminazione arbitraria o ingiustificata tra i propri cittadini e quelli dell'altra parte contraente.

In esso si ritrovano anche disposizioni che stabiliscono i principi fondamentali per la protezione dei dati; quali limitazioni dell’utilizzo, conservazione dell'integrità e norme per trasferimenti successivi. L'accordo definisce anche i diritti degli individui e i diritti di ricorso amministrativo e giudiziario.

  Steeve Briois (ENF), par écrit. ‒ Cet accord vise à établir des garanties en matière de protection des données lors du transfert d’informations à caractère personnel à des fins d’application du droit pénal entre les États-Unis, d’une part, et l’Union européenne et ses États membres, d’autre part.

Pour y parvenir, cet accord fixera la durée de conservation des données. Les individus concernés seraient en mesure de se prévaloir de droits au regard de tout transfert transatlantique de données à caractère personnel dans le domaine répressif, à savoir le droit d’accès aux données, le droit de rectification des données les concernant et le droit de déposer un recours administratif ou juridictionnel si la personne compétente n’accepte pas le résultat de sa demande.

Nous nous sommes toujours opposés au principe même de l’échange systématique de données à caractère personnel. Bien que cet accord aille dans le bon sens, les garanties qu’il prévoit, en matière de protection des données, sont insuffisantes. En atteste le rapport du Contrôleur européen de la protection des données qui recommande de sérieuses améliorations pour garantir que les dispositions en matière de recours juridictionnel sont effectives. C’est pourquoi j’ai voté contre ce texte.

  Nicola Caputo (S&D), per iscritto. ‒ Oggi ho votato contro le risoluzioni in questione perché ritengo che non ci sia incertezza giuridica quanto alla compatibilità dell'accordo in questione con le disposizioni del Trattato sul funzionamento dell'Unione europea e della Carta dei diritti fondamentali dell'Unione europea relativamente al diritto degli individui alla protezione dei dati di carattere personale.

Grazie all'accordo approvato oggi, per la prima volta, si avrà uno strumento di protezione dei dati applicabile in modo completo e coerente agli scambi transatlantici di dati nel settore della cooperazione di polizia e della cooperazione giudiziaria in materia penale.

Inoltre, l'accordo in questione confermerà nel contesto transatlantico i requisiti generali sui trasferimenti internazionali di dati previsti dalla direttiva europea adottata lo scorso aprile concernente la tutela delle persone fisiche con riguardo al trattamento dei dati personali da parte delle autorità competenti a fini di prevenzione, indagine, accertamento e perseguimento di reati o esecuzione di sanzioni penali.

Questo accordo rappresenta quindi un passo nella giusta direzione.

  Matt Carthy (GUE/NGL), in writing. ‒ I voted in favour of a motion to have this file referred to the European Court of Justice to assess compatibility with existing EU data protection legislation. However, as the majority of MEPs did not support this referral, I voted against the report as a whole. The file itself provides for some additional protections on the protection of personal data but by no means goes far enough. It differentiates between EU and non-EU citizens, it would also mean that it would become more difficult to challenge the legality of data exchange in court. It may contradict existing EU data protection legislation. It doesn’t cover the protection of information exchanged between national security agencies or private entities either. For those reasons I voted in favour of referral but against the report.

  James Carver (EFDD), in writing. ‒ UKIP MEPs have voted to abstain on this legislative consent procedure vote. UKIP principally do not support the EU concluding agreements with third countries. However, as this agreement is largely seeking to improve data protection safeguards and is not directly applicable to the UK, unless our sovereign government wishes to participate, it was more appropriate to abstain on this agreement.

  Fabio Massimo Castaldo (EFDD), per iscritto. ‒ Dal punto di vista del contenuto, l'accordo, seppur non perfetto, rappresenta un passo avanti rispetto allo status quo soprattutto alla luce del fatto che i dati personali vengono trasferiti comunque tra l'UE e gli USA.

Tuttavia, alcune questioni importanti rimangono aperte; in particolare, il ricorso giurisdizionale è escluso per alcuni tipi di dati come i PNR; essendo un accordo internazionale ha precedenza sul diritto interno dell'UE e sarà l'accordo ombrello e non la rilevante normativa europea in materia il quadro di riferimento per i diritti di cui possono godere i cittadini europei.

Inoltre, il fatto che si tratti di un accordo con gli USA potrebbe rappresentare un problema politico alla luce di una possibile ostilità ideologica a concludere accordi con gli USA.

  Jean-Marie Cavada (ALDE), par écrit. ‒ J'ai soutenu cet accord qui garantira des normes de protection des données élevées et contraignantes pour les échanges de données transatlantiques entre les autorités policières.

Cet accord couvre le transfert de toutes les données à caractère personnel à des fins de prévention et il permettra des poursuites en matière pénale, surtout en matière de terrorisme.

Nous obtiendrons ainsi des droits solides pour les citoyens des deux côtés de l'Atlantique.

  Dita Charanzová (ALDE), in writing. ‒ I fully support the report on the protection of personal information relating to criminal offences between the EU and the US because I am convinced there is need to have a sort of ‘umbrella’ over all the data protection clauses included in all the EU-US agreements to date. Also, and I find personally very important, the agreement brings the possibility for the citizens to seek judicial redress in case there is a breach in data protection by one of the parties concerned. Finally, I welcome that public independent oversight bodies which will ensure the data protection rules are respected are part of the agreement.

  Κώστας Χρυσόγονος (GUE/NGL), γραπτώς. ‒ Ψηφίσαμε ως προς τη σύσταση σχετικά με τη σύναψη συμφωνίας μεταξύ των Ηνωμένων Πολιτειών της Αμερικής και της Ευρωπαϊκής Ένωσης σχετικά με την προστασία των πληροφοριών προσωπικού χαρακτήρα για την πρόληψη, τη διερεύνηση, την ανίχνευση και τη δίωξη ποινικών αδικημάτων. Παρότι η αποτελεσματική αντιμετώπιση ποινικών αδικημάτων πρέπει να αποτελεί προτεραιότητα για εμάς, θεωρώ πως η έκθεση αυτή δεν καλύπτει επαρκώς την ανάγκη προστασίας προσωπικών δεδομένων των πολιτών και ως εκ τούτου ψήφισα αρνητικά.

  Angelo Ciocca (ENF), per iscritto. ‒ Parere favorevole per il report in oggetto che prevede l'avvio di negoziati tra UE e Stati Uniti con riferimento alla protezione dei dati personali a fini di prevenzione, indagine, accertamento e perseguimento dei reati, compreso il terrorismo, nel quadro della cooperazione di polizia e della cooperazione giudiziaria in materia penale.

  Alberto Cirio (PPE), per iscritto. ‒ Senza dubbio alcuno, quando nel 2010 sono stati intavolati i negoziati per la conclusione del presente accordo nessuno avrebbe potuto immaginare un vero e proprio scardinamento degli assetti allora esistenti: la Primavera Araba e l'insediamento dello Stato Islamico, la guerra in Crimea e le relazioni con la Russia, per non affrontare poi l'insorgenza del terrorismo in Europa.

Con l'auspicio che una tale lungimiranza strategica possa emergere più di frequente, voto a favore del provvedimento. Il contenuto dell'accordo si prefigge di garantire un elevato livello di protezione dei diritti e delle libertà fondamentali delle persone fisiche, in particolar modo del diritto alla vita privata per il trattamento dei dati personali quando vi è un trasferimento alle autorità in merito a prevenzione, indagine, accertamento e perseguimento di reati penali, terrorismo compreso.

L'accordo non costituisce di per sé la base giuridica funzionale allo scambio di dati dal momento che essa esso è previsto in altri, bensì integra le tutele e le garanzie previste da essi e rafforza e armonizza i diritti degli interessati. Le parti sono tenute ad istituire autorità di supervisione per il controllo dell'attuazione dell'accordo, delle denunce dei cittadini e per segnalare eventuali violazioni dell'accordo.

  Deirdre Clune (PPE), in writing. ‒ I supported the recommendation on the draft Council decision on the conclusion, on behalf of the European Union, of the agreement between the United States of America and the European Union on the protection of personal information relating to the prevention, investigation, detection, and prosecution of criminal offences

  Carlos Coelho (PPE), por escrito. ‒ O chamado “Acordo-Quadro sobre a Proteção dos Dados Pessoais” com os Estados Unidos tem vindo a ser debatido ao longo dos últimos 5 anos. A posição do Parlamento Europeu foi sempre a de assegurar que os cidadãos europeus viam os seus direitos respeitados.

Não ignoro que a colaboração e a troca de informação com os Estados Unidos no âmbito do combate ao crime são fundamentais para a União Europeia. No entanto, como aliás tenho defendido em vários outros domínios, não podemos sacrificar tudo em nome da segurança. É por isso que vejo com agrado que foram determinados limites claros sobre a utilização dos dados transmitidos, bem como sobre o período de retenção. Por outro lado, a administração norte-americana aceitou criar um provedor e reconhecer aos cidadãos europeus o direito fundamental à tutela jurisdicional.

Ora, é reconhecendo este novo quadro, e sublinhando que este acordo não autoriza a transferência de dados, mas apenas cria o enquadramento jurídico, que sou favorável à sua aprovação.

  Lara Comi (PPE), per iscritto. ‒ Ho votato a favore del provvedimento in quanto il testo rappresenta un importante passo avanti per la protezione dei dati personali trasferiti tra l'Unione europea e gli Stati Uniti nel contesto delle attività di contrasto.

Inoltre, l'accordo non limita né viola alcun diritto degli interessati, in quanto non costituisce la base giuridica di nessun trasferimento di dati, ma integra semplicemente i quadri esistenti relativi ai trasferimenti di dati con nuovi diritti e tutele nel contesto della cooperazione tra l'Unione europea e gli Stati Uniti.

  Miriam Dalli (S&D), in writing. ‒ I am in favour of this agreement as it aims to establish a framework of data protection principles and safeguards for when personal data is transferred for criminal law enforcement purposes between the EU or the Member States and the US and thus the agreement constitutes major progress for the protection of personal data when transferred between the EU and the US in the context of law enforcement activities. The current bilateral agreements in place do not have the same level of data protection safeguards as this agreement, therefore it is necessary to ensure citizen’s digital rights are secured.

  Daniel Dalton (ECR), in writing. ‒ I welcome the adoption of this EU-US Data Protection Agreement after many years of difficult negotiation. This Agreement will provide EU and UK citizens with greater rights of redress and higher levels of protection for their personal data and I am very supportive of the creation of a clear legal transatlantic legal framework for data protection.

  Michel Dantin (PPE), par écrit. ‒ Ce rapport d’initiative porte sur l’approbation de l’accord entre l’Union européenne et les États-Unis d’Amérique. Cet accord vise à garantir des normes de protection des données personnelles élevées et contraignantes pour les échanges de données transatlantiques entre les autorités policières et répressives.

Considérant que dans un contexte de tension sécuritaire, il est nécessaire de développer une lutte commune entre l’Union européenne et les États-Unis, contre les crimes et le terrorisme, j’ai voté en faveur de ce rapport.

  William (The Earl of) Dartmouth (EFDD), in writing. ‒ UKIP MEPs have voted to abstain on this legislative consent procedure vote. UKIP principally do not support the EU concluding agreements with third countries. However, as this agreement is largely seeking to improve data protection safeguards and is not directly applicable to the UK, unless our sovereign government wishes to participate, it was more appropriate to abstain on this agreement.

  Rachida Dati (PPE), par écrit. – J’ai bien évidemment soutenu la conclusion de l’accord entre les États-Unis et l’Union européenne sur la protection des informations à caractère personnel traitées en matière d’infractions pénales, dit « Umbrella Agreement ». Après plusieurs années de négociations, cet accord est une avancée importante pour renforcer notre coopération avec les États-Unis, partenaire indispensable dans la lutte contre le terrorisme et la criminalité organisée, tout en assurant un cadre élevé de protection des données personnelles qui sont transférées pour prévenir ou détecter des infractions pénales, mener des enquêtes et des poursuites.

  Andor Deli (PPE), írásban. ‒ Európa polgárai biztonságának garantálása érdekében elengedhetetlen a más államokkal megvalósuló bűnmegelőzési és bűnüldözési tárgyú adatcsere. Viszont az adatcsere csak az uniós állampolgárok személyes adatainak megfelelő védelmével valósulhat meg.

Ezért is bír nagy jelentőséggel az Amerikai Egyesült Államok kormányával a bűncselekmények megelőzésével, kivizsgálásával, felderítésével és büntetőeljárás alá vonásával kapcsolatos személyes adatok védelméről szóló megállapodás elfogadása, amely keretjelleggel rögzíti azon előírásokat és követelményeket, amelyek az uniós tagállamok és az Egyesült Államok között cserélt adatok kezelésének feltételeire vonatkoznak.

A megállapodásról elmondható, hogy megfelelő adatvédelmi garanciákat nyújt, ezáltal az adatalanyok jogainak magas szintű védelmét célozva meg. Fontos még kihangsúlyozni, hogy a megállapodás önmagában nem képez jogalapot a személyes adatok továbbítására az Egyesült Államokba, ezért szavazatommal támogatni tudom a megállapodás létrejöttét.

  Gérard Deprez (ALDE), par écrit. ‒ J’ai voté en faveur de l’accord Umbrella relatif à la protection des données à caractère personnel transférées et traitées dans le cadre de la prévention et de la détection des infractions pénales, dont les actes terroristes. C’était une demande de longue date du Parlement européen. Cet accord historique négocié depuis plusieurs années entre la Commission européenne et les États-Unis vise à garantir un niveau élevé de protection des informations à caractère personnel et à renforcer la coopération entre les États-Unis et l’Union européenne au niveau de la prévention et de la détection des infractions pénales.

L’accord n’autorise aucun transfert de données. Une fois en vigueur, il renforcera les garanties de protection de toutes les données personnelles transmises par les autorités judiciaires de part et d’autre de l’Atlantique sur la base d’autres accords, tels que l’accord UE/États-Unis sur les données des passagers aériens (PNR). De plus, il mettra enfin les citoyens européens et américains sur un pied d’égalité face tribunaux américains, puisqu’il permettra aux citoyens européens de former un recours juridictionnel en cas d’usage abusif de ses données personnelles ou si celles-ci sont par la suite rendues publiques, droit jusqu’alors réservé aux seuls citoyens américains.

  Mireille D'Ornano (ENF), par écrit. ‒ J’ai voté contre ce rapport. L’accord vise à établir un cadre de principes et de garanties en matière de protection des données lors du transfert d’informations à caractère personnel à des fins d’application du droit pénal entre les États-Unis, d’une part, et l’Union européenne ou ses États membres, d’autre part. Nous nous sommes toujours opposés au principe même de l’échange systématique de données à caractère personnel. Or, les garanties prévues par cet accord sont insuffisantes.

  Ангел Джамбазки (ECR), в писмена форма. ‒ Подкрепих доклада на колегата Албрехт относно сключването на споразумение между Съединените американски щати и Европейския съюз относно защитата на личната информация във връзка с предотвратяването, разследването, разкриването и наказателното преследване на престъпления, тъй като смятам, че по този начин ще се гарантира допълнителна защита на личните данни.

Целта на споразумението е преди всичко създаването на широк набор от защитни мерки и гаранции, които ще се прилагат за предаването на лични данни за целите на наказателното правоприлагане между САЩ и ЕС и неговите страни членки.

Смятам, че то гарантира високо ниво на защита на личните данни и допринася за правната сигурност. Освен това то ще допринесе за подобряване на сътрудничеството в областта на правоприлагането със Съединените американски щати. Важно е да се отбележи, че извън обхвата на споразумението остава обменът на данни между националните служби за сигурност, тъй като те не попадат в правомощията на Съюза.

  Γεώργιος Επιτήδειος (NI), γραπτώς. ‒ Η πρακτική έχει αποδείξει ότι οι πολυάριθμες διασφαλίσεις και εγγυήσεις δεν αποτελούν εγγύηση υψηλού επιπέδου προστασίας του θεμελιώδους δικαιώματος της προστασίας δεδομένων προσωπικού χαρακτήρα ούτε συμβάλλουν στην ασφάλεια δικαίου.

  Norbert Erdős (PPE), írásban. ‒ Európa polgárai biztonságának garantálása érdekében elengedhetetlen a más államokkal megvalósuló bűnmegelőzési és bűnüldözési tárgyú adatcsere. Viszont az adatcsere csak az uniós állampolgárok személyes adatainak megfelelő védelmével valósulhat meg.

Ezért is bír nagy jelentőséggel az Amerikai Egyesült Államok kormányával a bűncselekmények megelőzésével, kivizsgálásával, felderítésével és büntetőeljárás alá vonásával kapcsolatos személyes adatok védelméről szóló megállapodás elfogadása, amely keretjelleggel rögzíti azon előírásokat és követelményeket, amelyek az uniós tagállamok és az Egyesült Államok között cserélt adatok kezelésének feltételeire vonatkoznak.

A megállapodásról elmondható, hogy megfelelő adatvédelmi garanciákat nyújt, ezáltal az adatalanyok jogainak magas szintű védelmét célozva meg. Fontos még kihangsúlyozni, hogy a megállapodás önmagában nem képez jogalapot a személyes adatok továbbítására az Egyesült Államokba, ezért szavazatommal támogatni tudom a megállapodás létrejöttét.

  Jill Evans (Verts/ALE), in writing. ‒ I voted in favour of this historic agreement on data sharing between the EU and the US for criminal law enforcement. It gives judicial redress to EU citizens, like my constituents in Wales, when their rights are infringed. Some are concerned about the legal clarification and I was also happy for this to be sent to the European Court of Justice to be examined.

  Edouard Ferrand (ENF), par écrit. ‒ Vote contre: nous sommes opposés au principe même de l’échange systématique de données à caractère personnel.

  Raffaele Fitto (ECR), per iscritto. ‒ Ho votato a favore della presente raccomandazione in quanto ritengo che l'accordo rappresenti un importante passo avanti per la protezione dei dati personali trasferiti tra l'Unione europea e gli Stati Uniti. In particolare, tale accordo mira a creare un quadro per la protezione dei dati personali contribuendo ad assicurare la certezza del diritto.

  Monika Flašíková Beňová (S&D), písomne. ‒ Európska únia si zakladá na ochrane základných práv a fyzických slobôd osôb, a to najmä práva na súkromie v súvislosti so spracovaním osobných údajov. Aj to je jeden z dôvodov, prečo sa predmetná dohoda o ochrane osobných informácií v súvislosti s trestnými činmi medzi Európskou úniou a USA tak dlho rodila. Je dôležité pripomenúť, že predmetná dohoda nepredstavuje právny základ pre prenosy osobných údajov. Tento právny základ pre prenosy údajov možno nájsť v platných dohodách medzi EÚ a USA alebo v dvojstranných dohodách medzi členskými štátmi a USA, alebo vo vnútroštátnych právnych predpisoch upravujúcich výmenu osobných údajov.

  Lorenzo Fontana (ENF), per iscritto. ‒ Voto a favore del provvedimento per una maggiore protezione dei dati personali a fini di prevenzione, indagine, accertamento e perseguimento di reati.

  Λάμπρος Φουντούλης (NI), γραπτώς. ‒ Η πρακτική έχει αποδείξει ότι οι πολυάριθμες διασφαλίσεις και εγγυήσεις δεν αποτελούν εγγύηση υψηλού επιπέδου προστασίας του θεμελιώδους δικαιώματος της προστασίας δεδομένων προσωπικού χαρακτήρα ούτε συμβάλλουν στην ασφάλεια δικαίου, γι’ αυτό καταψηφίζω τη συμφωνία ΗΠΑ-ΕΕ σχετικά με την προστασία των πληροφοριών προσωπικού χαρακτήρα για τα ποινικά αδικήματα.

  Doru-Claudian Frunzulică (S&D), in writing. ‒ I welcome this agreement which aims to establish a framework of data protection principles and safeguards for when personal data is transferred for criminal law enforcement purposes between the EU or the Member States and the US and supplements, where necessary, data protection safeguards in existing and future data transfer agreements or national provisions authorising such transfers. Therefore, it will bring a significant improvement to the current situation.

However, I believe that there is a need to solve its main problem, the absence of sufficient rights to judicial redress for permanent residents who are non-EU citizens, as they are excluded from the protections of the Judicial Redress Act.

Moreover, we must ensure that the European Data Protection Authorities keep their rights to independently assess the data protection environment, as the current wording would solidify the status for the US, regardless of what changes they would make to their internal legislation on data protection.

  Мария Габриел (PPE), в писмена форма. – Гласувах в подкрепа на този доклад, тъй като споразумението представлява значителен напредък относно защитата на лични данни при предаването им между ЕС и САЩ за целите на предотвратяването, разследването, разкриването или наказателното преследване на престъпления, включително тероризъм.

Следва да бъде подчертано, че то не ограничава или нарушава по никакъв начин правата на субектите на данни, тъй като не представлява правно основание за предаването на данни. Предвижданото споразумение допринася за правната сигурност, тъй като създава правна рамка за защита на личните данни. Освен това то представлява солидна база, която може да бъде използвана при договарянето на бъдещи споразумения между ЕС и неговите държави членки, от една страна, и Съединените щати, от друга страна, които предвиждат предаването на лични данни в областта на наказателното правоприлагане.

Дефинирането на общи стандарти в тази област на сътрудничество допринася за възстановяване на доверието при обмена на данни между Европа и САЩ и отправя положително послание за стратегическата значимост на укрепването и по-нататъшното задълбочаване на трансатлантическото партньорство в различни области.

  Ildikó Gáll-Pelcz (PPE), írásban. ‒ Szavazatmagyarázat: USA−EU-megállapodás a bűncselekményekkel kapcsolatban a személyes adatok védelméről:

Európa polgárai biztonságának garantálása érdekében elengedhetetlen a más államokkal megvalósuló bűnmegelőzési és bűnüldözési tárgyú adatcsere. Viszont az adatcsere csak az uniós állampolgárok személyes adatainak megfelelő védelmével valósulhat meg.

Ezért is bír nagy jelentőséggel az Amerikai Egyesült Államok kormányával a bűncselekmények megelőzésével, kivizsgálásával, felderítésével és büntetőeljárás alá vonásával kapcsolatos személyes adatok védelméről szóló megállapodás elfogadása, amely keretjelleggel rögzíti azon előírásokat és követelményeket, amelyek az uniós tagállamok és az Egyesült Államok között cserélt adatok kezelésének feltételeire vonatkoznak.

A megállapodásról elmondható, hogy megfelelő adatvédelmi garanciákat nyújt, ezáltal az adatalanyok jogainak magas szintű védelmét célozva meg. Fontos még kihangsúlyozni, hogy a megállapodás önmagában nem képez jogalapot a személyes adatok továbbítására az Egyesült Államokba, ezért szavazatommal támogatni tudom a megállapodás létrejöttét.

  Francesc Gambús (PPE), por escrito. ‒ He votado a favor considerando que el Acuerdo marco complementa las protecciones y garantías de estos acuerdos, y refuerza y armoniza los derechos de los interesados, a la vez que ayuda a la prevención, detección, investigación y enjuiciamiento de delitos penales, incluido el terrorismo. Del mismo modo, la Comisión aclaró que la presunción de conformidad con las normas internacionales aplicables en materia de trasferencias no es automática sino cualificada, es decir refutable, y no afecta a las competencias de las autoridades de protección de datos. Debemos tener presente que los datos personales se tratarán para fines específicos autorizados, preservando siempre los derechos de los ciudadanos europeos.

  Iratxe García Pérez (S&D), por escrito. ‒ El acuerdo adoptado con mi voto favorable abarca la transferencia de todos los datos personales, -nombres, direcciones o antecedentes penales-, intercambiados entre la Unión Europea y los Estados Unidos de América para la prevención, detección, investigación y enjuiciamiento de delitos, incluido el terrorismo.

He votado a favor porque supone un paso adelante para la protección transatlántica de datos. En lo sucesivo habrá estándares más altos de protección de derechos fundamentales vinculantes y se aplicarán fuertes controles cuando se intercambien datos entre la policía y las autoridades judiciales. El acuerdo representa el inicio de una nueva forma de negociar estándares transatlánticos sobre la protección de los derechos fundamentales que sustituyan los estándares fragmentados y poco garantistas vistos hasta ahora. El acuerdo garantiza que los ciudadanos de ambos lados del Atlántico tendrán derecho a ser informados en caso que se haya violentado la seguridad de los datos, de que se trate de información correcta y que pueda corregirse y, fija límites a las transferencias de datos y a los períodos de retención.

  Eider Gardiazabal Rubial (S&D), por escrito. ‒ El acuerdo adoptado con mi voto favorable abarca la transferencia de todos los datos personales, tales como nombres, direcciones o antecedentes penales, intercambiados entre la Unión Europea y los Estados Unidos de América para la prevención, detección, investigación y enjuiciamiento de delitos, incluido el terrorismo.

He votado a favor porque supone un paso adelante para la protección transatlántica de datos. En lo sucesivo habrá estándares más altos de protección de derechos fundamentales vinculantes y se aplicarán fuertes controles cuando se intercambien datos entre la policía y las autoridades judiciales. El acuerdo representa el inicio de una nueva forma de negociar estándares transatlánticos sobre la protección de los derechos fundamentales que sustituyan los estándares fragmentados y poco garantistas vistos hasta ahora. El acuerdo garantiza que los ciudadanos de ambos lados del Atlántico tendrán derecho a ser informados en caso que se haya violentado la seguridad de los datos, de que se trate de información correcta y que pueda corregirse y, fija límites a las transferencias de datos y a los períodos de retención.

  Jens Gieseke (PPE), schriftlich. ‒ Mit dem geplanten Abkommen sollen umfassende Schutzvorkehrungen und Garantien für die Übermittlung personenbezogener Daten zum Zwecke der Strafverfolgung zwischen den Vereinigten Staaten und der Europäischen Union oder ihren Mitgliedstaaten festgelegt werden. Es muss sichergestellt sein, dass personenbezogene Daten wirkungsvoll geschützt sind und zugleich die Zusammenarbeit bei der Strafverfolgung mit den Vereinigten Staaten verbessert wird.

  Neena Gill (S&D), in writing. ‒ I voted in favour of EU-US agreement on protection of personal information relating to crime and offences given the Umbrella Agreement constitutes an important step forward compared to the existing system of data protection in the current bilateral agreements between the US and EU. The Umbrella Agreement also foresees law enforcement cooperation. In circumstances of terrorism and specifically cyber-crime for example, cooperation with the US is of the essence.

  Bruno Gollnisch (NI), par écrit. ‒ Compatibilité de cet accord avec les traités européens: il est logique que je refuse l’accord lui-même.

Le rapporteur, M. Albrecht, considère que bien qu’imparfait, c’est le meilleur accord possible dans le contexte actuel. Il se félicite en outre qu’il ne constitue pas en lui-même une base juridique pour les transferts de données et qu’il ajoute au contraire de nouveaux droits et de nouvelles protections aux cadres de transfert de données existant dans le contexte de la coopération entre l’Union et les États-Unis en matière répressive. J’ai connu le rapporteur moins confiant et plus combattif sur ces sujets.

Les États-Unis, avec le scandale de la collecte massive de données de toutes natures par la NSA, ont largement prouvé qu’ils faisaient passer leur sécurité nationale avant toute autre considération. Je ne fais pas confiance à un accord de ce type pour protéger les droits des Européens et je ne souhaite pas qu’il devienne un alibi pour multiplier des accords ultérieurs impliquant des transferts de données personnelles. La coopération dans la lutte contre le terrorisme et la criminalité organisée peut se faire sans impliquer la surveillance systématique de tous les citoyens.

  Tania González Peñas (GUE/NGL), por escrito. ‒ El «Acuerdo Marco» pretende garantizar la protección de los derechos y libertades fundamentales de las personas, en particular la protección de los datos personales cuando se transmitan y traten con fines de prevención, investigación, detección o enjuiciamiento de delitos, incluido el terrorismo, en el marco de la cooperación policial y judicial en materia penal, entre las autoridades competentes de la Unión Europea y los EE.UU. Sin embargo, hay serias dudas, incluso del Supervisor Europeo de Protección de Datos, sobre la compatibilidad del Acuerdo Marco con la Carta de los Derechos Fundamentales de la Unión y con el Derecho derivado en materia de protección de datos de la Unión, en particular en lo relativo al derecho al recurso judicial, el acceso por parte de las autoridades policiales y judiciales, la limitación de los derechos de acceso del interesado y los periodos de conservación de los datos; entre otras. Dudas que requerían la intervención del Tribunal de Justicia de la Unión Europea. Como se rechazaron las Propuestas de Resolución de GUE/NGL y ALDE por las que se solicitaba el dictamen del TJUE sobre la compatibilidad del Acuerdo Marco con los Tratados de la Unión, he votado en contra.

  Theresa Griffin (S&D), in writing. ‒ I voted in favour of adopting this agreement on the grounds that it establishes a framework of data protection principles and safeguards for when personal data is transferred for criminal law enforcement purposes between the EU or the Member States and the US.

  Sergio Gutiérrez Prieto (S&D), por escrito. ‒ El acuerdo adoptado con mi voto favorable abarca la transferencia de todos los datos personales, tales como nombres, direcciones o antecedentes penales, intercambiados entre la Unión y los Estados Unidos de América para la prevención, detección, investigación y enjuiciamiento de delitos, incluido el terrorismo.

He votado a favor porque supone un paso adelante para la protección transatlántica de datos. En lo sucesivo habrá estándares más altos de protección de derechos fundamentales vinculantes y se aplicarán fuertes controles cuando se intercambien datos entre la policía y las autoridades judiciales.

El acuerdo representa el inicio de una nueva forma de negociar estándares transatlánticos sobre la protección de los derechos fundamentales que sustituyan los estándares fragmentados y poco garantistas vistos hasta ahora. El acuerdo garantiza que los ciudadanos de ambos lados del Atlántico tendrán derecho a ser informados en caso que se haya violentado la seguridad de los datos, de que se trate de información correcta y que pueda corregirse y, fija límites a las transferencias de datos y a los períodos de retención.

  András Gyürk (PPE), írásban. ‒ Európa polgárai biztonságának garantálása érdekében elengedhetetlen a más államokkal megvalósuló bűnmegelőzési és bűnüldözési tárgyú adatcsere. Ugyanakkor az adatcsere csak az uniós állampolgárok személyes adatainak megfelelő védelmével valósulhat meg.

Ezért is bír nagy jelentőséggel az Amerikai Egyesült Államok kormányával a bűncselekmények megelőzésével, kivizsgálásával, felderítésével és büntetőeljárás alá vonásával kapcsolatos személyes adatok védelméről szóló megállapodás elfogadása, amely keretjelleggel rögzíti azon előírásokat és követelményeket, amelyek az uniós tagállamok és az Egyesült Államok között cserélt adatok kezelésének feltételeire vonatkoznak.

A megállapodásról elmondható, hogy megfelelő adatvédelmi garanciákat nyújt, ezáltal az adatalanyok jogainak magas szintű védelmét biztosítva. Fontos még hangsúlyozni, hogy a megállapodás önmagában nem képez jogalapot a személyes adatok továbbítására az Egyesült Államokba.

  Marian Harkin (ALDE), in writing. ‒ I abstained from voting on this ‘Umbrella Agreement’. ALDE tabled a resolution pursuant to rule 108(6), referring the agreement to the European Court of Justice for an opinion on the EU-Canada PNR agreement before launching the consent procedure as it would relate to some similar provisions (in particular in relation to the ‘adequacy effect’). However this referral was not adopted, so I abstained on this agreement.

  Brian Hayes (PPE), in writing. ‒ I have voted in favour since I have no objection.

  Brice Hortefeux (PPE), par écrit. ‒ Je me réjouis que le Parlement ait consenti à la mise en œuvre de l’accord-cadre entre l’Union européenne et les États-Unis, qui permettra de garantir un haut niveau de protection des données personnelles dans le cadre des transferts entre les autorités répressives des deux continents.

Nous avons encore échappé à une manœuvre dilatoire de l’extrême-gauche et de certains libéraux qui voulaient renvoyer l’accord devant la Cour de justice afin de retarder sa mise en œuvre.

Il faut bien comprendre que cet accord ne constitue pas une base juridique, puisque l’échange de données entre autorités en matière d’enquête pénale et de lutte contre le terrorisme est déjà réglementé par des accords bilatéraux.

Cet accord, en réalité, complète les accords existants en venant ajouter des garanties de protection pour les données des citoyens européens, notamment la possibilité de recours devant un tribunal aux États-Unis ou une durée de sauvegarde limitée des données.

Alors que cet accord a été négocié pendant cinq ans avec des services juridiques largement mobilisés, que la majorité des députés, y compris les Verts, ont reconnu l’intérêt de cet accord pour les citoyens et pour la lutte contre le terrorisme, je trouve les pratiques de ces députés réellement malhonnêtes.

  Ivan Jakovčić (ALDE), napisan. ‒ Bio sam suzdržan pri glasovanju o nacrtu zakonodavne rezolucije Europskog parlamenta o nacrtu odluke Vijeća o sklapanju, u ime Europske unije, Sporazuma između Sjedinjenih Američkih Država i Europske unije o zaštiti osobnih informacija u vezi sa sprečavanjem, istragom, otkrivanjem i progonom kaznenih djela zbog toga što postoje pojedini pravni aspekti koji nisu jasni, te razina zaštite predviđena Sporazumom nije navodno u potpunosti u skladu s EU-ovim propisima. Stoga, slijedio sam stav ALDE grupe koji je temeljen na oprezu pri davanju suglasnosti za sklapanje dotičnog Sporazuma.

  Jean-François Jalkh (ENF), par écrit. ‒ Je déplore que les garanties offertes en matière de protection des données à caractère personnel ne soient pas suffisantes, en témoigne la possibilité de transférer des données d’individus non soupçonnés, par exemple les passagers d’un vol. Du reste, je m’oppose au principe même de l’échange systématisé de ce type de données.

J’ai voté contre.

  Petr Ježek (ALDE), in writing. ‒ The Umbrella Agreement establishes a framework of data protection principles and safeguards in case of transfers of personal information for criminal law purposes between the US and the EU and its Member States. It would supplement the data protection provisions in existing instruments such as bilateral Agreements as Mutual Legal Assistance in Criminal Matters Treaty, Agreement on Enhancing Cooperation in Preventing and Combating Serious Crime and Terrorist Screening Information Agreement/Arrangement as well as the EU-US PNR Agreement and EU-US TFTP Agreement. The Umbrella Agreement provides a high level of personal data protection and that is why I voted in favour of it. I see it as an absolute necessity to consent to this Umbrella Agreement now. If we have agreements such as PNR where the transfer of data forms an integral part, we must have sufficient provisions to underpin how and when that data is transferred between the US and the EU.

  Philippe Juvin (PPE), par écrit. ‒ J’ai voté en faveur de ce rapport sur l’accord entre les États-Unis et l’Union européenne sur la protection des informations à caractère personnel traitées en matière d’infractions pénales, car il va accroître la sécurité des citoyens européens. L’accord est exigeant concernant la protection des données lorsqu'il s'agit du transfert de données personnelles de citoyens. Les Européens auront par ailleurs les mêmes droits que les citoyens des États-Unis lorsqu'ils chercheront à obtenir réparation devant les tribunaux américains.

  Barbara Kappel (ENF), schriftlich. ‒ Obwohl einige Neuerungen hinsichtlich eines besseren und ausgewogeneren Datenschutzes gegenüber der Umbrella-Vereinbarung vorkommen – so können EU-Bürger beispielsweise einen gerichtlichen Einspruch einbringen, falls der Zugang zu ihren Daten und die Berichtigung ihrer Daten verweigert werden oder Daten von den Behörden der anderen Vertragspartei unrechtmäßig offengelegt wurden –, ist das Abkommen abzulehnen. Der Berichterstatter zeigt sich außerdem selbst skeptisch gegenüber dem Vorschlag, wie Kontrollmechanismen funktionieren können und gleichzeitig die Einhaltung der Bestimmungen nicht garantiert werden kann. Er schlussfolgert, dass man das Abkommen an sich aufkündigen sollte. Ich enthalte mich zu dem Vorschlag, da eine Aufkündigung nicht zielführend ist in einer immer digitalisierteren Welt und das bestehende Abkommen einen praktikablen Rahmen darstellt.

  Stelios Kouloglou (GUE/NGL), in writing. ‒ I voted against this report since I believe that the agreement does not meet the requirements of the EU Charter and EU law and fails to provide the required level of protections. Moreover, the wording within the report is ambiguous regarding core provisions (purpose limitation, onward transfer) and does not provide effective judicial redress to all individuals of the EU as the Charter requires.

  Ilhan Kyuchyuk (ALDE), in writing. ‒ I supported this agreement because it will have a significant impact on police and law enforcement cooperation between the European Union (EU) and the United States (US). By establishing a common and comprehensive framework of data protection rules and guarantees, this EU-US data-protection umbrella agreement will safeguard citizens’ personal information during law enforcement investigations on both sides. Thus, in a long-term perspective, this agreement will contribute significantly to restoring trust in transatlantic data flows as well as increasing anti-terrorism cooperation between the EU and the US. In general, this agreement will protect both EU and US citizens from common security challenges.

  Gilles Lebreton (ENF), par écrit. ‒ J'ai voté contre ce rapport, car il propose d'accepter l'accord UE-États-Unis sur la protection des données personnelles. Or, j'estime que les garanties offertes par cet accord ne sont pas suffisantes, notamment parce que la protection du Judicial Review n'a pas encore été accordée par les États-Unis aux ressortissants de l'UE.

  Constance Le Grip (PPE), par écrit. ‒ J’ai voté en faveur de ce rapport autorisant la conclusion de l’« Umbrella Agreement », un accord entre les États-Unis d'Amérique et l'Union européenne sur la protection des informations à caractère personnel traitées à des fins de prévention et de détection des infractions pénales, d’enquêtes et de poursuites en la matière.

Cet accord instaure un cadre de coopération renforcé avec les États-Unis en matière de lutte contre le terrorisme et de criminalité organisée, tout en assurant une protection des données élevée. Il constitue un progrès significatif, qui doit désormais être rapidement mis en œuvre.

  Javi López (S&D), por escrito. – El acuerdo adoptado con mi voto favorable abarca la transferencia de todos los datos personales, tales como nombres, direcciones o antecedentes penales, intercambiados entre la Unión Europea y los Estados Unidos de América para la prevención, detección, investigación y enjuiciamiento de delitos, incluido el terrorismo.

He votado a favor porque supone un paso adelante para la protección transatlántica de datos. En lo sucesivo habrá estándares más altos de protección de derechos fundamentales vinculantes y se aplicarán fuertes controles cuando se intercambien datos entre la policía y las autoridades judiciales. El acuerdo representa el inicio de una nueva forma de negociar estándares transatlánticos sobre la protección de los derechos fundamentales que sustituyan los estándares fragmentados y poco garantistas vistos hasta ahora. El acuerdo garantiza que los ciudadanos de ambos lados del Atlántico tendrán derecho a ser informados en caso que se haya violentado la seguridad de los datos, de que se trate de información correcta y que pueda corregirse y, fija límites a las transferencias de datos y a los períodos de retención.

  Mairead McGuinness (PPE), in writing. ‒ I voted in favour of this report that covers the protection of personal information between the police and criminal justice authorities of the EU and the US.

  Ivana Maletić (PPE), napisan. ‒ U okviru Krovnog sporazuma Komisija je 2011. otvorila pregovore sa SAD-om o zaštiti osobnih informacija u vezi kaznenih djela. Svrha ovog sporazuma je osigurati visoku razinu zaštite temeljnih prava i sloboda pojedinca, posebno prava na privatnost pri obradi osobnih podataka. Sporazum ne pruža pravni temelj za prijenos osobnih podataka, koji se nalazi u postojećim bilateralnim sporazumima između država članica i SAD-a, već se njime nadopunjuje zaštita tih ugovora i usklađuju prava subjekta razmjene podataka. Također, on predstavlja i veliki napredak u zaštiti osobnih podataka koji se prenose između EU-a i SAD-a u okviru radnji kaznenog progona. Osim toga, njime se ne ograničava niti krši nijedno pravo osoba čiji se podaci obrađuju, s obzirom na to da ne čini pravni temelj za prijenose podataka.

Ovaj Sporazum će se primjenjivati na transfere osobnih podataka između policijskih tijela u svrhu prevencije, otkrivanja, istrage i procesuiranja kaznenih djela, uključujući terorizam. On pokriva sve prijenose podataka između tih tijela, bez obzira na nacionalnost ili mjesto prebivališta nositelja podataka. Sporazumom se ne ograničavaju prava, već se dodaje nova pravna zaštita postojećih okvira za prijenos podataka u kontekstu policijske suradnje između EU-a i SAD-a, stoga sam podržala ovo izvješće.

  Светослав Христов Малинов (PPE), в писмена форма. ‒ На 1 декември Европейският парламент одобри Споразумението между САЩ и Европейския съюз относно защитата на личната информация във връзка с предотвратяването, разкриването и наказателното преследване на престъпления.

Споразумението постигна един много добър баланс между защитата на личните данни и опазването на обществения ред и сигурност в случаите на съвместни действия от страна на ЕС и САЩ. Засилването на механизмите за обмен на информация са важна стъпка към по-доброто сътрудничество между САЩ, ЕС и държавите членки. Клаузите на споразумението осигуряват запазване на високата степен на защита на личните данни на европейските граждани чрез механизми за отчетност, постоянен диалог между отговорните органи, пропорционално използване на предоставените данни и ефективни правни средства за защита.

Вярвам, че това споразумение ще бъде основата, върху която САЩ и ЕС ще продължат да градят отношенията си във времена, в които диалогът и сътрудничеството на международно ниво са ключови за разкриването и наказателното преследване на престъпления.

  Andrejs Mamikins (S&D), rakstiski. ‒ Viens no galvenajiem jumta nolīguma jauninājumiem ir tāds, ka saskaņā ar to katras līgumslēdzējas puses pilsoņiem ir iespēja pārsūdzēt tiesā gan piekļuves atteikumu, gan labošanas atteikumu vai prettiesisku izpaušanu, ko ir izdarījusi otras līgumslēdzējas puses iestāde. Šīs tiesības izmanto saskaņā ar tās valsts tiesībām, kurās uz šīm tiesībām atsaucas. Tomēr šīs tiesības netiek atzītas personām, kuras nav ES pilsoņi, bet kuru dati ir nosūtīti uz ASV. Tās attiecas arī uz Latvijas nepilsoņiem. Šis ASV Tiesiskās aizsardzības līdzekļu likumā noteiktais nošķīrums starp ES pilsoņiem un personām, kas nav ES pilsoņi, rada neizpratni, kāpēc Latvijas un Igaunijas nepilsoņiem nav tiesību uz pilntiesīgu savu datu aizsardzību ASV.

  Vladimír Maňka (S&D), písomne. ‒ Táto dohoda dopĺňa už existujúce dohody medzi USA a Eú v oblasti ochrany osobných údajov. Stanovuje práva a povinnosti orgánov pri spracúvaní a nakladaní s osobnými údajmi pri prenose osobných údajov medzi orgánmi presadzovania práva EÚ alebo jej členských štátov a orgánmi presadzovania práva USA. Je vymedzená na účely predchádzania trestným činom vrátane terorizmu, ich odhaľovania, vyšetrovania a stíhania. Upravuje aj práva jednotlivcov na informácie, prístup, opravu, výmaz údajov a zavádza právo na správne a súdne prostriedky nápravy.

Pokladám za zásadné, aby v tejto oblasti bola zabezpečená vysoká ochrana osobných údajov tak, aby sa zamedzilo ich zneužitiu.

  Νότης Μαριάς (ECR), γραπτώς. ‒ Καταψηφίζω τη σύσταση σχετικά με το σχέδιο απόφασης του Συμβουλίου για τη σύναψη, εξ ονόματος της Ευρωπαϊκής Ένωσης, συμφωνίας μεταξύ των Ηνωμένων Πολιτειών της Αμερικής και της Ευρωπαϊκής Ένωσης σχετικά με την προστασία των πληροφοριών προσωπικού χαρακτήρα για την πρόληψη, τη διερεύνηση, την ανίχνευση και τη δίωξη ποινικών αδικημάτων, για τους λόγους που ανέφερα αναλυτικά στην Ομιλία μου στην Ολομέλεια του Ευρωπαϊκού Κοινοβουλίου στις Βρυξέλλες στις 30/11/2016, καθώς και διότι η εν λόγω σύσταση δεν είναι πλήρης και τεκμηριωμένη.

  Dominique Martin (ENF), par écrit. ‒ J’ai voté contre ce rapport. J’ai voté contre ce texte au nom de la défense des libertés individuelles et sachant que les échanges de données pourraient devenir systématiques, alors que leur efficacité dans la lutte contre les infractions pénales n’est pas prouvée. L’accord entre l’UE et les États-Unis prévoit le transfert d’informations à caractère personnel dans le cadre de certaines procédures particulières. Pour éviter des dérives, quelques garanties de confidentialité lui sont assorties. Pourtant, les garde-fous restent insuffisants car la lutte contre le terrorisme pourrait cautionner des pratiques liberticides. L’exercice d’un droit de regard des personnes concernées paraît difficile à appliquer et la possibilité d’un recours n’est pas garantie.

  Marisa Matias (GUE/NGL), por escrito. ‒ Esta recomendação tem por base um projeto de acordo entre a UE e os EUA, em matéria de proteção de dados pessoais.

Com efeito, o projeto de acordo propõe uma base jurídica que garanta um elevado nível de proteção de dados pessoais, com vista à prevenção, à investigação, à deteção e à repressão de infrações penais, no âmbito da cooperação policial e judiciária entre as partes.

No entanto, suscitam-se imensas dúvidas relativamente à sua compatibilidade com a legislação comunitária, não oferecendo a certeza e a segurança jurídicas necessárias para salvaguardar o direito fundamental aos dados pessoais. Votei contra.

  Valentinas Mazuronis (ALDE), raštu. ‒ Balsavau už. Susitarimo tikslas – užtikrinti fizinių asmenų pagrindinių teisių ir laisvių aukšto lygio apsaugą, visų pirma teisę į privatumą kalbant apie asmens duomenų tvarkymą, kai jie šiuo tikslu perduodami Europos Sąjungos, jos valstybių narių ir JAV kompetentingoms institucijoms. Šis susitarimas papildo asmens duomenų apsaugą ir garantijas ir išplečia bei suderina duomenų subjektų teises. Šis susitarimas taikomas ES ir jos valstybių narių ir JAV teisėsaugos institucijų asmens duomenų perdavimui nusikalstamų veikų, įskaitant terorizmą, prevencijos, nustatymo, tyrimo ar baudžiamojo persekiojimo tikslais.

  Joëlle Mélin (ENF), par écrit. ‒ L’accord vise initialement à établir un cadre de principes et de garanties en matière de protection des données lors du transfert d’informations à caractère personnel à des fins d’application du droit pénal entre les États-Unis, d’une part, et l’UE ou ses États membres, d’autre part. Son objectif est censé être la garantie d’un niveau élevé de protection des données à caractère personnel des personnes concernées de l’UE lors de leur échange avec les États-Unis. Celles-ci seraient en mesure de se prévaloir de droits au regard de tout transfert transatlantique de données à caractère personnel dans le domaine répressif, à savoir le droit d’accès aux données et le droit de rectification des données les concernant, le droit d’introduire un recours administratif ou juridictionnel si une personne n’accepte pas le résultat de sa demande d’accès ou de rectification. Pour rappel, nous sommes opposés au principe même de l’échange systématique de données à caractère personnel, et les garanties offertes par l’accord ne sont pas suffisantes. Aussi me suis-je opposée à ce dossier.

  Nuno Melo (PPE), por escrito. – O Acordo-Quadro estabelece (pela primeira vez) um acordo global de princípios e garantias em matéria de proteção de dados quando os dados pessoais são transferidos para efeitos da aplicação do direito penal entre os EUA, por um lado, e a União Europeia e os seus Estados-Membros, por outro.

O duplo objetivo é garantir um elevado nível de proteção de dados e, deste modo, reforçar a cooperação entre as Partes. Embora não constituindo a base jurídica para a transferência de dados pessoais para os EUA, o Acordo-Quadro completa, quando necessário, as garantias em matéria de proteção de dados previstas nos acordos em matéria de transferência de dados existentes ou futuros, ou as disposições nacionais que autorizam tais transferências. Daí o meu voto favorável.

  Roberta Metsola (PPE), in writing. ‒ I voted in favour of this agreement because it guarantees a high level of protection of the fundamental right to personal data and improves the EU’s cooperation with the United States in the field of law enforcement.

  Louis Michel (ALDE), par écrit. – J’ai voté en faveur de l’accord Umbrella, un accord entre l’Union européenne et les États-Unis visant à renforcer la protection des données personnelles des citoyens européens lorsqu’elles sont transférées aux États-Unis par les autorités judiciaires et policières dans le cadre de la coopération pénale. Cet accord ne constitue pas une base pour les transferts de données, mais ajoute des garanties supplémentaires à la protection des données personnelles déjà transférées sur la base d’autres accords. Entre autres, les citoyens européens pourront désormais bénéficier de voies de recours en cas d’usage abusif de leurs données aux États-Unis. Il s’agit là d’une victoire historique obtenue de la part des Européens. C’était d’ailleurs une demande de longue date du Parlement européen.

  Marlene Mizzi (S&D), in writing. ‒ I have voted in favour of the agreement, which aims to establish a framework of data protection principles and safeguards for when personal data is transferred for criminal law enforcement purposes between the EU or the Member States and the US. The agreement does not itself provide a legal basis for such transfers, but supplements, where necessary, data protection safeguards in existing and future data transfer agreements or national provisions authorising such transfers. This agreement will be in force for an indefinite period.

  Csaba Molnár (S&D), írásban. ‒ A Tanács 2010. december 3-i határozatával hatalmazta föl a Bizottságot az Európai Unió és az Amerikai Egyesült Államok között kötendő, a büntetőügyekben folytatott rendőrségi együttműködés és igazságügyi együttműködés keretében a bűncselekmények – ezen belül a terrorcselekmények – megelőzése, kivizsgálása, felderítése vagy büntetőeljárás alá vonása céljából továbbított és feldolgozott személyes adatok védelméről szóló megállapodásra. A megállapodás szövegét ötévi tárgyalást követően, 2015. szeptember 8-án parafálták. A megállapodás célja az egyének alapvető jogai és szabadságai magas szintű védelmének biztosítása, különös tekintettel a magánélethez való jogra a személyes adatok feldolgozása tekintetében, amennyiben a személyes adatokat továbbítják az Európai Unió és tagállamai, valamint az Egyesült Államok illetékes hatóságainak az említett célokból. A Tanács határozattervezetet fogadott el a megállapodás ratifikálásáról, amelyhez a Parlament egyetértését kérte.

A Jogi Bizottság véleményében megállapította, hogy a tervezett megállapodás a megfelelő jogalapon alapszik, garantálja a személyes adatokhoz fűződő alapvető jog magas szintű védelmét és javítani fogja az Egyesült Államokkal folytatott bűnüldözési együttműködést. A Külügyi Bizottság levélben biztosította támogatásáról, hogy a Parlament egyetértését adja a tervezett megállapodáshoz. Mindezek alapján az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság jelentésében azt javasolja, hogy a Parlament értsen egyet a megállapodás megkötésével.

Ennek megfelelően szavaztam.

  Bernard Monot (ENF), par écrit. ‒ L’accord vise à établir un cadre de principes et de garanties en matière de protection des données lors du transfert d’informations à caractère personnel à des fins d’application du droit pénal entre les États-Unis, d’une part, et l’Union européenne ou ses États membres, d’autre part. Son objectif est de garantir un niveau élevé de protection des données à caractère personnel des personnes concernées de l’Union lors de leur échange avec les États-Unis. Nous sommes opposés au principe même de l’échange systématique de données à caractère personnel, mais l’accord prévoit certains droits et garanties en matière de protection des données. Abstention.

  Sophie Montel (ENF), par écrit. ‒ Les garanties offertes par cet accord en matière de protection des données personnelles sont largement insuffisantes. Je m'oppose donc à ce texte.

  Nadine Morano (PPE), par écrit. ‒ J’ai voté en faveur de ce rapport relatif à l’accord entre les États-Unis et l’Union européenne concernant la protection des informations à caractère personnel traitées à des fins de prévention et de détection des infractions pénales, d’enquêtes et de poursuites en la matière. Cela permettra de renforcer la coopération entre les États-Unis et l’Europe pour lutter contre la délinquance, tout en offrant aux citoyens une protection des données personnelles.

  Victor Negrescu (S&D), in writing. ‒ I have voted for this report on the protection of personal information which will exchange personal with the scope of investigating, detecting or prosecuting criminal offences and acts of terrorism in the framework of police cooperation and judicial cooperation in criminal matters.

Any citizen from the two parts that considers that his data has been misused will have the access to several accessible and affordable dispute resolution mechanisms.

This is the first time that personal data information is exchanged in a secured way with strong obligations on companies handling the data, clear safeguards and transparency obligations on US Government access and an effective protection of individual rights.

  Norica Nicolai (ALDE), în scris. ‒ Am votat în favoarea acestei recomandări deoarece consider că drepturile și libertățile omului trebuie să stea la baza oricăror acorduri și înțelegeri pe care Uniunea Europeană le semnează cu partenerii săi în vederea combaterii infracțiunilor de orice tip. Cred cu tărie, la fel cum propune și acest document, că putem găsi un echilibru între protecția dreptului la viață privată a cetățenilor noștri și procesul de prelucrare și transferare a datelor cu caracter personal între autoritățile competente ale Uniunii Europene și Statelor Unite. Parlamentul European reiterează prin recomandarea sa faptul că transferul de date ale cetățenilor și prelucrarea lor trebuie să se facă doar cu scopul cu care aceste date au fost colectate și nu pot fi folosite în orice altă acțiune care nu are legătură cu acest scop. Deci, schimbul de date conform prezentului acord trebuie făcut doar pentru prevenirea, depistarea, investigarea și urmărirea penală a infracțiunilor, iar această enumerare este extrem de importantă. O noutate a acordului o reprezintă faptul că el va permite cetățenilor să aibă posibilitatea legală de a solicita o cale de atac judiciară dacă consideră că drepturile acestora în ceea ce privește accesul la informațiile personale au fost încălcate, atât de autoritățile europene, cât și de cele americane.

  Liadh Ní Riada (GUE/NGL), in writing. – On Albrecht I voted against the report. I supported the referral of the file to the European Court of Justice to assess compatibility with existing EU data protection legislation.

The file itself provides for some additional protections but by no means goes far enough. It differentiates between EU and non-EU citizens, it would also mean that it would become more difficult to challenge the legality of data exchange in court. It may contradict existing EU data protection legislation. It doesn’t cover the protection of information exchanged between national security agencies or private entities either.

For those reasons I voted against.

  Franz Obermayr (ENF), schriftlich. ‒ Bei diesem Bericht habe ich mich meiner Stimme enthalten, da es leider noch keine komplette Kontrolle bei der Einhaltung der Bestimmungen über Datensicherung gibt.

  Urmas Paet (ALDE), kirjalikult. ‒ Toetasin. Kokkuleppe eesmärk on tagada inimeste põhiõiguste ja vabaduste kõrgetasemeline kaitse, eriti mis puudutab eraelu puutumastust isikuandmete töötlemisel, kui isikuandmed edastatakse selleks Euroopa Liidu ja selle liikmesriikide ning USA pädevatele asutustele. Arvestades praegust seisu terrorismivastases võitluses on selline kokkulepe vajalik.

  Δημήτρης Παπαδάκης (S&D), γραπτώς. ‒ Υπερψήφισα την έκθεση για τη συμφωνία μεταξύ ΕΕ-ΗΠΑ για την προστασία των προσωπικών δεδομένων που ανταλλάσσονται από τις δικαστικές και αστυνομικές αρχές. Στόχος της συμφωνίας είναι να διασφαλίσει υψηλά και δεσμευτικά πρότυπα προστασίας των δεδομένων που ανταλλάσσονται από την αστυνομία και τις αρχές επιβολής του νόμου. Η συμφωνία καλύπτει όλα τα προσωπικά δεδομένα, όπως ονόματα, διευθύνσεις ή ποινικά μητρώα, που ανταλλάσσονται μεταξύ της ΕΕ και των ΗΠΑ με σκοπό την πρόληψη, ανίχνευση, διερεύνηση και δίωξη ποινικών αδικημάτων, συμπεριλαμβανομένης της τρομοκρατίας. Η συμφωνία κατοχυρώνει για τους πολίτες της ΕΕ και των ΗΠΑ: το δικαίωμα διοικητικής και δικαστικής προσφυγής, το δικαίωμα να ενημερώνονται σε περίπτωση παραβίασης της ασφάλειας των δεδομένων τους και το δικαίωμα να ζητούν διόρθωση των προσωπικών τους δεδομένων σε περίπτωση ανακριβών πληροφοριών. Έτσι, θα υπάρχουν υψηλά, δεσμευτικά πρότυπα και κατοχυρωμένα δικαιώματα για τους πολίτες και στην ΕΕ και στις ΗΠΑ κατά την ανταλλαγή δεδομένων μεταξύ της αστυνομίας και των υπηρεσιών επιβολής του νόμου.

  Aldo Patriciello (PPE), per iscritto. ‒ Ho votato a favore della proposta dei miei colleghi poiché ritengo che "l'umbrella agreement" (detto anche accordo quadro), sia idoneo in quanto, da un lato, permette agli Stati membri e agli Stati Uniti di collaborare tra di loro nell'ambito dell'applicazione della giustizia e, dall'altro lato, di tutelare i dati personali dei cittadini qualora vengano processati per atti criminali di varia natura.

Inoltre, questo scambio di informazioni non si estenderà a quelle informazioni personali estranee alla competenza dell'Ue poiché implicherebbe un suo eventuale abuso di potere. Tale accordo, semplicemente, andrà ad integrare i quadri esistenti relativi ai trasferimenti di dati con nuovi diritti e tutele nel contesto della cooperazione tra l'Unione e gli Stati Uniti in materia di attività di contrasto.

Ma, come politico, in merito a questa proposta di risoluzione, ritengo che l'esercizio di tale potere deve avvenire impedendo discriminazioni di nazionalità a danno delle persone coinvolte. Pertanto ho espresso voto a favore.

  Marijana Petir (PPE), napisan. – Podržavam prijedlog Sporazuma između Sjedinjenih Američkih Država i Europske unije o zaštiti osobnih informacija u vezi s kaznenim djelima. Cilj ovog sporazuma je uspostaviti okvir mjera i načela zaštite podataka kada se osobne informacije prenose u svrhe kaznenog progona između Sjedinjenih Američkih Država, s jedne strane, i Europske unije ili država članica, s druge strane. Privatnost informacija, čak i pri slučajevima provedbe kaznenog progona mora biti apsolutni prioritet svih europskih i agencija Sjedinjenih Američkih Država. Ovim krovnim sporazumom utvrđuje se procedura obavješćivanja druge stranke o svim aktima koji bitno utječu na provedbu Sporazuma, savjetovanje u slučaju sporova u vezi s tumačenjem ili primjenom, mogućnost suspenzije, teritorijalna primjena i neograničeno trajanje samog sporazuma.

  Tonino Picula (S&D), napisan. ‒ EP je suglasan sa sklapanjem sporazuma između Europske unije i Sjedinjenih Američkih Država o zaštiti osobnih podataka koji se prenose i obrađuju radi sprečavanja, istraživanja, otkrivanja i progona kaznenih djela, uključujući terorizam, u okviru policijske i pravosudne suradnje u kaznenim pitanjima („Krovni sporazum”). Sporazum sadrži odredbe kojima se utvrđuje ograničavanje svrhe i korištenja osobnih podataka, odredbe o kvaliteti i cjelovitosti podataka i razdoblju čuvanja, pravila o daljnjim prijenosima podataka trećim stranama, prava pojedinaca na pravnu zaštitu itd. Jedna od glavnih novosti krovnog sporazuma je to što će omogućiti građanima svake stranke da zatraže pravosudnu zaštitu u slučaju odbijanja pristupa, odbijanja ispravka ili nezakonitog otkrivanja od strane tijela druge stranke.

Sporazum ne ograničava niti krši nijedno pravo osoba čiji se podaci obrađuju, s obzirom na to da ne čini pravni temelj za prijenose podataka. Pravni temelj za prijenose podataka nalazi se u postojećim sporazumima EU-a i SAD-a, bilateralnim sporazumima država članica i SAD-a ili u nacionalnim zakonima kojima se propisuje razmjena osobnih podataka. Ovaj sporazum dodaje nova prava i zaštitne mjere tim postojećim okvirima za prijenose podataka. Iako postoje nedostatci, ovaj sporazum predstavlja velik napredak u zaštiti osobnih podataka koji se prenose između EU-a i SAD-a u okviru radnji kaznenog progona.

  João Pimenta Lopes (GUE/NGL), por escrito. ‒ Esta recomendação aprova a celebração do acordo entre a UE e os EUA sobre a proteção dos dados pessoais no âmbito da prevenção, investigação, deteção e repressão de infrações penais, incluindo o terrorismo.

O acordo prevê uma suposta garantia de elevada proteção de dados e o reforço da cooperação policial e judiciária entre os dois lados do Atlântico, e anuncia que os “cidadãos europeus” vão ter os mesmos direitos que os seus homólogos norte-americanos, nomeadamente na interposição de recurso perante os tribunais dos EUA.

Contudo, a ambiguidade dos termos em que se estabelece o acordo, e a premissa de que este é um acordo internacional que se sobrepõe às normas nacionais e europeias de proteção de dados e delas faz tábua rasa, faz-nos crer que estamos perante um acordo que, em verdade, põe em causa e compromete direitos, liberdades e garantias. Por outro lado, trata-se de um acordo que aprofunda ainda mais o ataque à soberania dos Estados-Membros, em claro confronto com os direitos e interesses dos povos. Votámos contra.

  Miroslav Poche (S&D), písemně. ‒ Předávání a odebírání osobních údajů považuji za velice složité téma, u kterého je nutné najít správnou míru mezi bezpečností a právy jednotlivce. Domnívám se, že dohoda mezi EU a USA o ochraně osobních informací týkajících se trestných činů je příkladem toho, jak co nejvíce zachovávat práva jednotlivce, aniž by byla ohrožena bezpečnost. Rád bych zdůraznil, že dohoda pouze upravuje nakládání s osobními údaji, které státy již získávají na základě stávajících dohod, nerozšiřuje tedy okruh sdílených informací. Tato dohoda zaručuje vysokou úroveň svobod jednotlivců, aniž by byla na úkor bezpečnosti. Jasně deklaruje, jakým způsobem je nutno zacházet s osobními údaji, aby se zamezilo jejich zneužití. Také přináší možnost občanům domáhat se soudní nápravy v případě pochybení, což osobně považuji za velmi důležité. Tato dohoda nijak neupravuje výměnu údajů mezi vnitrostátními orgány, protože ty nespadají do oblasti působení EU.

  Tomasz Piotr Poręba (ECR), na piśmie. ‒ Umowa ta zapewnia dodatkową ochronę danych osobowych przekazywanych i przetwarzanych na potrzeby zapobiegania, dochodzenia, wykrywania lub ścigania przestępstw, w tym terroryzmu. Sama umowa nie stanowi podstawy prawnej do przekazywania danych osobowych, a jedynie zwiększa stopień ochrony prywatności danych osobowych przekazywanych na mocy innych umów. Umowa ta zawiera postanowienia określające kilka podstawowych zasad ochrony danych, a mianowicie cel i ograniczenia użytkowania, jakość i integralność danych, przepisy dotyczące dalszego przekazywania danych, przepisy dotyczące zbiorowego przekazywania danych i prawa do dochodzenia roszczeń na drodze sądowej. W celu spełnienia wymogów dotyczących tej ostatniej kwestii (dochodzenie roszczeń na drodze sądowej), Kongres Stanów Zjednoczonych przyjął ustawę o sądowych środkach odwoławczych w lutym 2016 r. Umowa ta stanowi znaczny postęp w zakresie ochrony danych osobowych przekazywanych między UE i USA, bez utrudniania pracy organów ścigania i służb wywiadowczych. Będzie ona przedmiotem regularnego monitorowania i przeglądu, a ich wyniki będą podane do wiadomości publicznej. Niniejszym poparłem sprawozdanie.

  Franck Proust (PPE), par écrit. ‒ J'ai voté en faveur de ce rapport concernant l'accord conclu entre l'Union européenne et les États-Unis. Celui-ci assurera une meilleure protection de la vie privée lors du transfert de données personnelles entre les autorités policières européennes et américaines, afin de lutter contre le terrorisme et la criminalité organisée. Il est primordial de mettre en place des normes élevées pour protéger la vie privée des citoyens européens.

  Julia Reid (EFDD), in writing. ‒ UKIP MEPs have voted to abstain on this legislative consent procedure vote. UKIP principally do not support the EU concluding agreements with third countries. However, as this agreement is largely seeking to improve data protection safeguards and is not directly applicable to the UK, unless our sovereign government wishes to participate, it was more appropriate to abstain on this agreement.

  Inmaculada Rodríguez-Piñero Fernández (S&D), por escrito. – El acuerdo adoptado con mi voto favorable abarca la transferencia de todos los datos personales, tales como nombres, direcciones o antecedentes penales, intercambiados entre la Unión Europea y los Estados Unidos de América para la prevención, detección, investigación y enjuiciamiento de delitos, incluido el terrorismo.

He votado a favor porque supone un paso adelante para la protección transatlántica de datos. En lo sucesivo habrá estándares más altos de protección de derechos fundamentales vinculantes y se aplicarán fuertes controles cuando se intercambien datos entre la policía y las autoridades judiciales. El acuerdo representa el inicio de una nueva forma de negociar estándares transatlánticos sobre la protección de los derechos fundamentales que sustituyan los estándares fragmentados y poco garantistas vistos hasta ahora. El acuerdo garantiza que los ciudadanos de ambos lados del Atlántico tendrán derecho a ser informados en caso que se haya violentado la seguridad de los datos, de que se trate de información correcta y que pueda corregirse y, fija límites a las transferencias de datos y a los períodos de retención.

  Claude Rolin (PPE), par écrit. – J’ai soutenu l’accord entre les États-Unis et l'Union européenne sur la protection des informations à caractère personnel traitées en matière d'infractions pénales, car il est essentiel que l’Union européenne et les États-Unis soient sur la même longueur d’ondes en ce qui concerne la protection des données des citoyens européens aux États-Unis et fonctionnent main dans la main, comme l’UE en fait le vœu depuis des années. Les principes et garde-fous établis lorsque des données personnelles doivent être transférées à des fins pénales s’appliqueront également à des entités privées, telles que les services d’aviation européens, dans le cadre du PNR. Une autre avancée importante de cet accord est qu’il comprend également des accords bilatéraux entre les États membres et les États-Unis.

  Bronis Ropė (Verts/ALE), raštu. ‒ Be jokios abejonės, toks svarbus ir daug diskusijų sukėlęs klausimas, kaip JAV ir ES susitarimas dėl asmeninio pobūdžio informacijos apsaugos tiriant nusikalstamas veikas yra suderinamas su ES Sutarčių nuostatomis, turi būti įvertintas visų pirma asmens duomenų apsaugos standartų aspektu. Šie standartai Europos Sąjungoje yra labai aukšti, ką ne visuomet galima pasakyti apie JAV taikomą praktiką. Todėl turime išvengti galimybės atsirasti dviprasmybėms.

  Fernando Ruas (PPE), por escrito. ‒ Esta proposta de recomendação versa sobre o projeto de decisão do Conselho relativo à celebração, em nome da União Europeia, de um acordo com os EUA sobre a proteção dos dados pessoais transferidos e tratados para efeitos da prevenção, investigação, deteção e repressão de infrações penais, incluindo terrorismo, no âmbito da cooperação policial e judiciária em matéria penal.

O principal objetivo, é, portanto, garantir um nível elevado de proteção dos direitos fundamentais e das liberdades individuais, sobretudo no que respeita à vida privada, aquando da transferência de dados pessoais entre as autoridades com poderes coercivos da UE e respetivos Estados-Membros e das autoridades homólogas norte-americanas.

As disposições constantes do acordo enunciam os princípios fundamentais de proteção de dados e estabelecem os direitos das pessoas singulares e os direitos de recurso administrativo e judicial.

Considero que, globalmente, estamos perante um acordo que constituirá um progresso para a proteção dos dados pessoais transferidos entre a UE e os EUA, sem restringir nem violar qualquer direito dos titulares de dados e, por essa razão, o meu voto foi favorável à aprovação deste relatório.

  Tokia Saïfi (PPE), par écrit. ‒ J’ai voté en faveur de ce rapport, qui donne l’approbation du Parlement à l’accord entre l’Union et les États-Unis sur la protection des données à caractère personnel.

Cet accord-cadre garantira des normes de protection des données élevées et contraignantes pour les échanges de données transatlantiques entre les autorités policières. Le transfert de ces données à caractère personnel s’effectuera dans le cadre de la prévention et de la détection des infractions pénales, d’enquêtes et de poursuites en la matière, notamment le terrorisme.

D’autre part, l’accord garantira aux citoyens européens et américains le droit d’être informés en cas de violation en matière de sécurité de leurs données, de demander la modification d’informations incorrectes ou encore le droit d’introduire un recours en justice.

J’ai donc soutenu cet accord, qui permettra à la fois l’échange d’informations à caractère personnel avec les États-Unis, tout en garantissant aux citoyens européens la protection de leurs droits.

  Remo Sernagiotto (ECR), per iscritto. – Ho deciso di esprimermi a favore dell'accordo tra gli Stati Uniti d'America e l'Unione europea sulla protezione delle informazioni personali in campo penale.

Tale accordo costituisce infatti un importante passo avanti per la protezione dei dati personali, quali nomi, indirizzi e precedenti penali che sono scambiati dalle autorità giudiziarie e di polizia dei due Stati a scopi di prevenzione, individuazione, indagine e perseguimento di reati, quali il terrorismo.

Grazie a questo accordo i cittadini delle due parti contraenti avranno diritto, ad esempio, ad essere informati in caso di violazione della riservatezza dei propri dati e a chiedere un eventuale risarcimento per i danni subiti.

  Jill Seymour (EFDD), in writing. ‒ I abstained on the legislative consent procedure vote. UKIP principally do not support the EU concluding agreements with third countries. However, as this agreement is largely seeking to improve data protection safeguards and is not directly applicable to the UK, unless our sovereign government wishes to participate, it is appropriate to abstain on this agreement.

  Siôn Simon (S&D), in writing. ‒ Today I voted in favour of adopting this agreement on the grounds that it establishes a framework of data protection principles and safeguards for when personal data is transferred for criminal law enforcement purposes between the EU or the Member States and the US.

  Branislav Škripek (ECR), in writing. ‒ Sharing of personal data has never been so widespread as nowadays. With the enormous development of information technologies also significantly rise risks of misuses of personal information. Agreement between the USA and the EU on the protection of personal information will just secure personal data. Agreement does not cause sharing any more personal data neither set any new legal base for personal data sharing. Therefore, I fully supported that agreement.

  Davor Škrlec (Verts/ALE), napisan. ‒ Pozitivno sam glasovao za ovo izvješće, no ovo obrazloženje glasovanja nastaje kao kritika postojećem sustavu vrednovanja rada zastupnika u Europskom parlamentu isključivo na osnovu statističkog broja parlamentarnih aktivnosti potenciranog u Hrvatskoj, a koji zapravo ne odražava stvarnu kvalitetu i količinu rada, učinkovitost te ponajviše uspjeh zastupničkog djelovanja.

  Monika Smolková (S&D), písomne. ‒ Cieľom dohody je vytvorenie právneho rámca zaoberajúceho sa princípom ochrany osobných údajov pri presune údajov medzi EÚ a USA pre účely predchádzania trestným činom, potreby vyšetrovacích orgánov či v rámci justičnej spolupráce. Túto zastrešujúcu dohodu som podporila, keďže nevytvára právny základ pre prenos osobných údajov, ale dopĺňa právne záruky pre ochranu osobných údajov v zmluvách, kde je to potrebné. Právny základ pre prenos údajov môžeme nájsť v platných dohodách medzi USA a EÚ alebo v dvojstranných dohodách medzi USA a členskými štátmi. Dohoda obsahuje základné zásady ochrany údajov ako obmedzenie a využitie prenesených údajov, či stanovenie doby uchovávania údajov. Zmluvné strany sa zaväzujú k zabezpečeniu orgánov verejného dozoru, ktorých úlohou bude skúmanie a vyšetrovanie sťažností občanov týkajúce sa porušenia právnych postupov v oblasti ochrany osobných údajov. Dohodu medzi USA a EÚ o ochrane osobných informácií v súvislosti s trestnými činmi považujem za dohodu založenú na správnom právnom základe. Verím, že prehĺbi spoluprácu v oblasti presadzovania ochrany osobných informácií.

  Ivan Štefanec (PPE), písomne. ‒ Dohoda predstavuje významný pokrok v oblasti ochrany osobných údajov, ktoré sa prenášajú medzi EÚ a USA v rámci činností v oblasti presadzovania práva. Účelom je zabezpečiť vysokú úroveň ochrany základných práv a slobôd fyzických osôb, najmä práva na súkromie, v súvislosti so spracúvaním osobných údajov pri prenose osobných údajov príslušným orgánom Európskej únie, jej členským štátom a USA na účely predchádzania trestným činom, ich vyšetrovania, odhaľovania a stíhania.

  Beatrix von Storch (EFDD), schriftlich. ‒ Der Entschließung des EU-Parlaments zu dem Entwurf eines Beschlusses des Rates über den Abschluss – im Namen der Europäischen Union – des Abkommens zwischen den Vereinigten Staaten von Amerika und der Europäischen Union über den Schutz personenbezogener Daten bei der Verhütung, Untersuchung, Aufdeckung und Verfolgung von Straftaten habe ich zugestimmt.

Es geht hier nicht um die Begründung neuer Regeln für den Datenaustausch, sondern um den Schutz von Daten, die wegen und auf Grund bereits bestehender anderer Rechtsgrundlagen ausgetauscht werden. Diese Daten werden nun besser geschützt als zuvor, denn zuvor unterlagen diese Daten überhaupt keinem besonderen Schutz. Im Verhältnis zum Status quo wird daher eine Verbesserung erreicht und dieser ist daher auch zuzustimmen. Man muss natürlich zusätzlich verlangen, dass die anderswo getroffenen Regelungen, die als Grund und Anlass für den Datenaustausch dienen, gründlich überarbeitet werden müssen. Das darf jedoch nicht zu einer Ablehnung dieser ersten Datenschutzregeln führen.

  Dubravka Šuica (PPE), napisan. ‒ Vijeće je zatražilo suglasnost Parlamenta o Sporazumu između SAD-a i EU-a o zaštiti osobnih informacija u vezi s kaznenim djelima. Sporazum govori o zaštiti osobnih podataka koji se prenose i obrađuju radi sprječavanja, istraživanja, otkrivanja i progona kaznenih djela, uključujući terorizam, u okviru policijske i pravosudne suradnje u kaznenim pitanjima. Svrha je Sporazuma postići visoku razinu zaštite temeljnih prava i sloboda pojedinaca, a posebno prava na privatnost pri obradi osobnih podataka kada se u tu svrhu prenose nadležnim tijelima Europske unije i njezinih država članica te SAD-a.

Dajem suglasnost ovom Sporazumu jer je cilj osigurati visoku razinu zaštite osobnih informacija i ojačati suradnju između Sjedinjenih Američkih Država i Europske unije i njezinih država članica u vezi sa sprječavanjem, istragom, otkrivanjem ili progonom kaznenih djela, uključujući terorizam.

  Patricija Šulin (PPE), pisno. ‒ Glasovala sem za priporočilo o osnutku sklepa Sveta o sklenitvi Sporazuma med Združenimi državami Amerike in Evropsko unijo o varstvu osebnih podatkov pri preprečevanju, preiskovanju, odkrivanju in pregonu kaznivih dejanj, v imenu Evropske unije.

Potrebujemo širok nabor varstva ter zaščitnih ukrepov, ki se bodo uporabljali, ko se bodo med Združenimi državami Amerike in Evropsko unijo izmenjevali osebni podatki za namene kazenskega pregona.

Podpisani sporazum ravno to prinaša in v zadostni meri prispeva k pravni varnosti ter tako dopolnjuje zaščitne ukrepe za varstvo podatkov v okviru obstoječih in prihodnjih sporazumov.

  Ελευθέριος Συναδινός (NI), γραπτώς. ‒ Η πρακτική έχει αποδείξει ότι οι πολυάριθμες διασφαλίσεις και εγγυήσεις δεν αποτελούν εγγύηση υψηλού επιπέδου προστασίας του θεμελιώδους δικαιώματος της προστασίας δεδομένων προσωπικού χαρακτήρα ούτε συμβάλλουν στην ασφάλεια δικαίου.

  Adam Szejnfeld (PPE), na piśmie. ‒ Decyzja o podpisaniu przez USA i Unię Europejską porozumienia o ochronie danych to niezwykle ważny krok na drodze do zapewnienia całościowej ochrony naszych danych, przy poszanowaniu wysokich standardów ochrony prywatności.

Umowa ze Stanami Zjednoczonymi obejmuje wszystkie transfery danych takich jak nazwiska, adresy lub informacje o karalności. Przekazywanie tych informacji ma na celu wsparcie walki z międzynarodową przestępczością, w tym zapobieganie, śledzenie, wykrywanie i ściganie przestępstw transgranicznych, także terroryzmu.

Dotychczas dane tego typu przekazywane były amerykańskim organom ścigania na podstawie umów dwustronnych państw członkowskich Unii z USA. Nie podlegały jednak żadnej ochronie. Dzięki porozumieniu sytuacja ta ulegnie całkowitej zmianie. Dane przekazywane do USA w celu walki z przestępczością będą chronione w taki sam sposób jak w Europie. Obowiązywać będą też takie same jak w Unii środki odwoławcze oraz procedury kontrolne.

Co ważne, umowa nie obejmuje wymiany danych między krajowymi organami bezpieczeństwa, ponieważ taka wymiana nie wchodzi w zakres kompetencji Unii. Nie są nią również objęte przypadki transatlantyckiego przekazywania danych między podmiotami prywatnymi.

  Hannu Takkula (ALDE), kirjallinen. ‒ Äänestin sopimuksen osalta tyhjää, sillä oikeudellinen tulkinta tämän sopimuksen osalta on epäselvä. Tarvitaan lopullinen oikeudellinen vahvistus ennen kuin tämä sopimus voidaan hyväksyä.

  Marc Tarabella (S&D), par écrit. ‒ Faisant suite aux appels lancés par le Parlement européen le Conseil a adopté, le 3 décembre 2010, une décision autorisant la Commission à entamer des négociations en vue de la conclusion d’un accord entre l’Union européenne et les États-Unis d’Amérique relatif à la protection des données à caractère personnel lors de leur transfert et de leur traitement à des fins de prévention et de détection des infractions pénales, dont le terrorisme, d’enquêtes et de poursuites en la matière, dans le cadre de la coopération policière et de la coopération judiciaire en matière pénale (ci-après l’«accord-cadre»). Le 28 mars 2011, la Commission a entamé les négociations avec le ministère de la justice des États-Unis. Le Parlement a été régulièrement tenu informé de l’évolution des négociations, conformément à l’article 108, paragraphe 10, du traité FUE, et votre rapporteur a établi une série de documents de travail afin de faciliter les discussions au sein de la commission LIBE.

Je me suis finalement abstenu sur le texte final, car je n'ai pas reçu de garanties suffisantes quant à l'efficacité de la manœuvre.

  Ivica Tolić (PPE), in writing. ‒ Podržavam Prijedlog rezolucije o nacrtu odluke Vijeća o sklapanju, u ime Europske unije, Sporazuma između Sjedinjenih Američkih Država i Europske unije o zaštiti osobnih informacija u vezi sa sprečavanjem, istragom, otkrivanjem i progonom kaznenih djela iz više razloga. Prvenstveno smatram da članak 16. u kombinaciji s člankom 218. stavkom 6. točkom (a) Ugovora o funkcioniranju Europske unije (UFEU) predstavlja pravilnu pravnu osnovu prijedloga. Potom, predviđenim sporazumom jamči se visoka razina prava na zaštitu osobnih podataka i doprinosi se pravnoj sigurnosti, a također se postavlja temelj za visoku operativnu suradnju Sjedinjenih Američkih Država i Europske unije u području kaznenog progona. Pored toga, smatram da je bitna i iskazana briga za prava pojedinaca u vertikalnom odnosu budući da prijedlog rezolucije utvrđuje pristup informaciji, njen ispravak te brisanje, kao i ustavnopravnu te pravosudnu zaštitu.

  Ruža Tomašić (ECR), napisan. ‒ Ovaj sporazum garantira dodatnu zaštitu osobnih podataka u slučaju kada su isti preneseni i obrađeni u svrhu prevencije, istrage, detektiranja te pokretanja kriminalnih aktivnosti, kao što je terorizam. Također, sporazum sam po sebi ne pruža pravnu osnovu za prijenos osobnih podataka - on naprosto dodaje sloj privatnosti osobnih podataka prenesenih unutar drugih sporazuma.

Glasovala sam za, jer smatram da ovaj sporazum omogućuje veliki napredak u očuvanju privatnih podataka, u slučaju kada se oni prenose između Europske unije i SAD-a, i to bez ometanja rada pravnih i policijskih organa. Navedeno će biti podložno redovnim kontrolama čiji će rezultati biti vidljivi javno.

  Romana Tomc (PPE), pisno. ‒ Osnutek zakonodajne resolucije Evropskega parlamenta o osnutku sklepa Sveta o sklenitvi Sporazuma med Združenimi državami Amerike in Evropsko unijo o varstvu osebnih podatkov pri preprečevanju, preiskovanju, odkrivanju in pregonu kaznivih dejanj, v imenu Evropske unije sem podprla.

Namen sporazuma je zagotoviti visoko raven varstva temeljnih pravic in svoboščin posameznikov, zlasti pravice do zasebnosti v zvezi z obdelavo osebnih podatkov pri prenosu osebnih podatkov pristojnim organom Evropske unije in njenih držav članic ter ZDA za te namene (imenovan tudi krovni sporazum).

Krovni sporazum ne zagotavlja pravne podlage za prenose osebnih podatkov – podlagga za to je v nekaterih prejšnjih sporazumih (ki jih zgolj dopolnjuje, usklajuje). Sporazum vsebuje omejitve namena in uporabe prenosa osebnih podatkov, da ne bi prišlo do zlorab izdaje osebnih podatkov.

Sporazum pomeni velik napredek na področju varstva osebnih podatkov pri njihovem prenosu med EU in ZDA v okviru dejavnosti kazenskega pregona. Morda to ni najboljši sporazum, ki ga je mogoče predvideti, vendar je nedvomno najboljši možni v sedanjih razmerah.

Odbor za pravne zadeve je podal svoje mnenje glede osnutka in ugotovil, da predvideni sporazum temelji na ustrezni pravni podlagi, zagotavlja visoko raven varstva temeljnih pravic do osebnih podatkov in prispeva k pravni varnosti in da bo izboljšal sodelovanje na področju kazenskega pregona z Združenimi državami.

  Estefanía Torres Martínez (GUE/NGL), por escrito. ‒ El «Acuerdo Marco» pretende garantizar la protección de los derechos y libertades fundamentales de las personas, en particular la protección de los datos personales cuando se transmitan y traten con fines de prevención, investigación, detección o enjuiciamiento de delitos, incluido el terrorismo, en el marco de la cooperación policial y judicial en materia penal, entre las autoridades competentes de la Unión Europea y los EE.UU. Sin embargo, hay serias dudas, incluso del Supervisor Europeo de Protección de Datos, sobre la compatibilidad del Acuerdo Marco con la Carta de los Derechos Fundamentales de la Unión y con el Derecho derivado en materia de protección de datos de la Unión, en particular en lo relativo al derecho al recurso judicial, el acceso por parte de las autoridades policiales y judiciales, la limitación de los derechos de acceso del interesado y los periodos de conservación de los datos; entre otras. Dudas que requerían la intervención del Tribunal de Justicia de la Unión Europea. Como se rechazaron las Propuestas de Resolución de GUE/NGL y ALDE por las que se solicitaba el dictamen del TJUE sobre la compatibilidad del Acuerdo Marco con los Tratados de la Unión, he votado en contra.

  Ramon Tremosa i Balcells (ALDE), in writing. ‒ I support the agreement. I think it is a step forward to make our society safer.

  Kazimierz Michał Ujazdowski (ECR), na piśmie. ‒ Umowa ta zapewnia dodatkową ochronę danych osobowych przekazywanych i przetwarzanych na potrzeby zapobiegania, dochodzenia, wykrywania lub ścigania przestępstw, w tym terroryzmu. Zawiera postanowienia określające kilka podstawowych zasad ochrony danych, m.in. zasady przekazywania danych, reguły dotyczące transferów i prawa jednostki do zadośćuczynienia sądowego. Umowa ta stanowi znaczny postęp w zakresie ochrony danych osobowych przekazywanych między UE i USA, bez utrudniania pracy organów ścigania i służb wywiadowczych. Dlatego zagłosowałem za powyższą umową.

  István Ujhelyi (S&D), írásban. ‒ A Tanács 2010. december 3-án határozatot fogadott el arról, hogy felhatalmazza a Bizottságot az Európai Unió és az Amerikai Egyesült Államok között kötendő, a büntetőügyekben folytatott rendőrségi együttműködés és igazságügyi együttműködés keretében a bűncselekmények – ezen belül a terrorcselekmények – megelőzése, kivizsgálása, felderítése vagy üldözése céljából továbbított és feldolgozott személyes adatok védelméről szóló megállapodásra irányuló tárgyalások megkezdésére. Voksommal támogattam.

  Miguel Urbán Crespo (GUE/NGL), por escrito. ‒ El «Acuerdo Marco» pretende garantizar la protección de los derechos y libertades fundamentales de las personas, en particular la protección de los datos personales cuando se transmitan y traten con fines de prevención, investigación, detección o enjuiciamiento de delitos, incluido el terrorismo, en el marco de la cooperación policial y judicial en materia penal, entre las autoridades competentes de la Unión Europea y los EE.UU. Sin embargo, hay serias dudas, incluso del Supervisor Europeo de Protección de Datos, sobre la compatibilidad del Acuerdo Marco con la Carta de los Derechos Fundamentales de la Unión y con el Derecho derivado en materia de protección de datos de la Unión, en particular en lo relativo al derecho al recurso judicial, el acceso por parte de las autoridades policiales y judiciales, la limitación de los derechos de acceso del interesado y los periodos de conservación de los datos; entre otras. Dudas que requerían la intervención del Tribunal de Justicia de la Unión Europea. Como se rechazaron las Propuestas de Resolución de GUE/NGL y ALDE por las que se solicitaba el dictamen del TJUE sobre la compatibilidad del Acuerdo Marco con los Tratados de la Unión, he votado en contra.

  Ivo Vajgl (ALDE), in writing. ‒ I voted in favour of the recommendation on the draft Council decision on the conclusion, on behalf of the European Union, of the agreement between the United States of America and the European Union on the protection of personal information relating to the prevention, investigation, detection, and prosecution of criminal offenses. The purpose of the agreement is to ensure a high level of protection of personal information and enhance cooperation between the United States and the European Union and its Member States, in relation to the prevention, investigation, detection or prosecution of criminal offences, including terrorism. The envisaged agreement is mainly devoted to establishing a wide set of protections and safeguards, which will apply to the transfers of personal data for criminal law enforcement purposes between the United States, on the one hand, and the European Union or its Member States, on the other. I voted in favour because I believe that the envisaged agreement creates a framework for the protection of personal data that contributes to legal certainty. The agreement will supplement, where necessary, data protection safeguards in existing and future data transfer agreements or national provisions authorising such transfers.

  Ramón Luis Valcárcel Siso (PPE), por escrito. ‒ Este acuerdo marco establece salvaguardas y garantías de legalidad para las transferencias de datos, a fin de otorgar protección a los derechos fundamentales y a reforzar la cooperación en materia penal entre la Unión Europea y los Estados Unidos de América. Hablamos, en definitiva, de un acuerdo que viene a mejorar el régimen actual existente, por lo que creo conveniente votar a su favor.

  Ángela Vallina (GUE/NGL), por escrito. ‒ Este acuerdo tiene por objeto la protección del derecho a privacidad en el marco de la cooperación entre los Estados Unidos de América y la Unión Europea en materia de lucha antiterrorista. Sin embargo, los estándares de protección no se adecúan a los requerimientos establecidos en la legislación europea, y se mantienen una serie de cláusulas de excepcionalidad para los Estados Unidos, lo que perpetúa una relación asimétrica entre la Unión y los EE.UU. Por otro lado, regula los derechos en base a la ciudadanía, porque garantiza a los ciudadanos y ciudadanas de Estados miembros de la Unión más derechos que a las personas que residan u operen en ellos sin ser ciudadanos o ciudadanas. Por último, al elevar este tipo de regulación a la categoría de Acuerdo internacional, lo que se está haciendo es poner trabas a las investigaciones judiciales (muchas de ellas desarrollándose actualmente) sobre esta materia, al tener este texto un carácter superior al de los tratados en los que se basan las demandas. Por todo ello, he votado en contra de este acuerdo.

  Miguel Viegas (GUE/NGL), por escrito. ‒ Este acordo entre a União Europeia e os Estados Unidos da América incide sobre a proteção de dados pessoais transferidos e tratados para efeitos de prevenção, investigação, deteção e repressão de crimes, incluindo o terrorismo, no contexto da cooperação policial e judiciária em matéria penal.

Os dados pessoais compreendem quaisquer informações respeitantes a uma pessoa, quer digam respeito à sua vida privada, profissional ou pública. Pode tratar-se de um nome, uma fotografia, um endereço de correio eletrónico, informações bancárias, mensagens publicadas em redes sociais, informações médicas ou o endereço IP do seu computador.

Como é evidente, este acordo representa um perigoso atentado às liberdades e garantias e abre porta a todo o tipo de abuso no que diz respeito à invasão da esfera privada pessoal dos cidadãos. A ideia é, ao abrigo do combate ao terrorismo, legitimar um quadro securitário com todo o tipo de abuso, abrindo caminho à perseguição de toda e qualquer personalidade incómoda que ponha em causa as instituições e os valores estabelecidos.

  Harald Vilimsky (ENF), schriftlich. ‒ Trotz einiger Neuerungen hinsichtlich eines besseren und ausgewogeneren Datenschutzes gegenüber der Umbrella—Vereinbarung (z.B. können Bürger aus EU-Staaten einen gerichtlichen Rechtsbefehl einlegen, falls der Zugang und die Berichtigung verweigert werden und Daten von den Behörden der anderen Vertragspartei unrechtmäßig offengelegt wurden), musste ich mich bei dieser Abstimmung meiner Stimme enthalten. Zum einen, das sich das Abkommen auf andere, sehr fragwürdige, Abkommen wie das PNR- und das Swift-Abkommen stützt, welches der Berichterstatter selbst als kritisch ansieht und zugegeben hat, dass die Einhaltung der Bestimmungen aus diesen Abkommen offensichtlich nicht zu gewährleisten und daher zu verabschieden sind. Zum anderen, weil der Berichterstatter gesteht, dass das Abkommen zwischen den USA und der EU über den Schutz personenbezogener Daten bei Straftaten zurzeit nicht das beste ist.

  Julie Ward (S&D), in writing. ‒ Given the current political climate, the protection of citizens’ personal information and data, either between states or in general on the internet, is a key issue that policy-makers must tackle.

The EU is an instrumental platform for guaranteeing civil rights online, such as the right to privacy. As a member of the European Internet Forum I will continue to advocate for and defend these rights.

  Iuliu Winkler (PPE), în scris. ‒ Am votat recomandarea PE cu privire la Acordul UE-SUA privind protecția informațiilor cu caracter personal în legătură cu prevenirea, depistarea, investigarea și urmărirea penală a infracțiunilor. Ca urmare a apelurilor lansate de PE, la 3 decembrie 2010, Consiliul a adoptat o decizie prin care autoriza Comisia să deschidă negocierile pentru un acord între UE și SUA privind protecția datelor cu caracter personal atunci când acestea sunt transferate și prelucrate în scopul prevenirii, investigării, depistării și urmăririi penale a infracțiunilor, inclusiv a terorismului.

  Jana Žitňanská (ECR), písomne. ‒ Takzvanú „zastrešujúcu dohodu“ medzi Európskou úniou a USA som podporila. V tomto prípade Európsky parlament dával iba súhlas s jej uzavretím. Dohodu som podporila najmä preto, že ide o akúsi dodatočnú vrstvu ochrany pre údaje, ktoré sú prenášané z EÚ do USA na účel prevencie, vyšetrovania a stíhania trestných činov vrátane terorizmu. Je potrebné si uvedomiť, že Parlament tu nedával súhlas s prenášaním údajov samotných, ktoré už podľa platných dohôd existuje, ale dával iba súhlas s dodatočnou ochranou, ako napríklad zavádzal zásadu nediskriminácie, prísnejšie pravidlá pre súhlas s takýmto prenosom, či spôsob a dĺžku uchovávania týchto údajov. A hoci dohoda nepatrí medzi bezchybné a má množstvo odporcov, myslím si, že v situácii, keď sa údaje už reálne prenášajú a na stanovené účely využívajú, je viac než vítané zabezpečenie ich maximálnej ochrany.

  Željana Zovko (PPE), napisan. ‒ Podržavam ovaj prijedlog Sporazuma između Sjedinjenih Američkih Dražava i Europske unije o zaštiti osobnih podataka u kontekstu progona počinitelja kaznenih djela. Uspostavljanje kvalitetnog okvira suradnje sa strogo definiranim procedurama obavještavanja druge strane o svim aktima, savjetovanja u slučaju sporova, suspenzije, teritorijalne primjene nužno je kako bi se definirale mjere i načela zaštite podataka kada se informacije prenose u svrhe kaznenog progona između Sjedinjenih Američkih Država, s jedne strane, i Europske unije ili država članica, s druge strane. Zaštita privatnosti informacija mora biti prioritet u radu svih europskih agencija i agencija država članica, ali i prilikom uspostave suradnje u području progona osumnjičenika za kaznena djela.

  Milan Zver (PPE), pisno. ‒ Glasoval sem za odobritev Sporazuma med Združenimi državami Amerike in Evropsko unijo o varstvu osebnih podatkov pri preprečevanju, preiskovanju, odkrivanju in pregonu kaznivih dejanj, v imenu Evropske unije.

Sporazum podpiram, saj si prizadeva zagotoviti visoko raven varstva temeljnih pravic in svoboščin posameznikov, zlasti pravice do zasebnosti v zvezi z obdelavo osebnih podatkov pri prenosu osebnih podatkov pristojnim organom Evropske unije in njenih držav članic ter ZDA za namene preprečevanja, preiskovanju, odkrivanja in pregona kaznivih dejanj.

7.11. Етапно споразумение за икономическо партньорство между ЕС и Гана (A8-0328/2016 - Christofer Fjellner)

Dichiarazioni di voto orali

  Isabella Adinolfi (EFDD), per iscritto. ‒ In attesa della firma dell'accordo di partenariato economico (APE) UE-Africa occidentale, nel mese di agosto 2016 il Ghana ha ratificato l'accordo di partenariato economico interinale con l'Unione europea, siglato nel 2007. Attraverso tale strumento pattizio, si assicura un accesso – provvisorio – al mercato dell'UE, esente da dazi, fino alla sua sostituzione da parte di un APE globale concluso a livello regionale.

Ritengo che un accordo ad interim possa agevolare l'integrazione regionale solo qualora si giungesse in tempio rapidi alla firma dell'accordo di partenariato economico regionale. In questo caso la mancata ratifica metterebbe a rischio più di 1500 lavori diretti nei settori che esportano in Europa. Per questo mi sono astenuta.

  Clara Eugenia Aguilera García (S&D), por escrito. ‒ He apoyado el Acuerdo de Asociación Económica interino con Ghana (AAEI) porque:

- Mejora la seguridad jurídica del comercio ghanés con Europa (evitando una posible pérdida de las exenciones arancelarias que actualmente le concede temporal y unilateralmente la Unión), mejora la regulación de nuestro comercio (contiene disposiciones sobre comercio de mercancías, aduanas, facilitación del comercio, barreras técnicas, medidas sanitarias y fitosanitarias, mientras mantiene la excepción de libre acceso para los plátanos destinados a las regiones ultra periféricas).

- Incorpora compromisos de obligado cumplimiento en materia de sostenibilidad y derechos humanos, como la lucha contra el comercio ilegal de madera, la corrupción y el trabajo infantil.

- El Gobierno ghanés ha solicitado este acuerdo tras consultar a los agentes interesados y su Parlamento ha apoyado firmemente su ratificación.

- Una posible subida de aranceles, a falta de AAEI, sería muy perjudicial para un país que destina más de un 20 % de su comercio exterior a la Unión.

- Los socialistas vigilaremos el adecuado control del cumplimiento de los compromisos asumidos por Ghana, mientras continuamos trabajando en favor de un buen AAE regional con toda el África Occidental y exigimos a Ghana mayores progresos democráticos y diálogo con la sociedad civil.

  Martina Anderson and Lynn Boylan (GUE/NGL), in writing. – We voted against this report as we believe it will disadvantage Ghana. The report was on establishing a transitional trade deal between the EU and Ghana while the EU-West Africa Economic Partnership Agreement negotiations are still underway. The trade deal voted on is an Economic Partnership Agreement. The EU has been using these EPAs with African, Caribbean and Pacific (ACP) countries in order to force the liberalisation of their economies without providing any new benefit to them.

The ACP countries already have access to the EU market but in recent years the EPA deals struck by Europe open access to the poorer countries to the EU without factoring in the massive inequality between the partners. This agreement will be detrimental to the majority of people of Ghana and it does not contain a sustainable development chapter.

  Marie-Christine Arnautu (ENF), par écrit. – Le Ghana a décidé de signer l’accord de partenariat économique de 2007: cet accord permet un accès en franchise de droits au marché de l’UE (en attendant un accord régional qui tarde à être signé). Le Ghana est un des principaux exportateurs agroalimentaires d’Afrique de l’Ouest. Il exporte aussi du bois, de l’or, du pétrole, du cacao. L’accord fera passer les exportations du Ghana vers l’UE, qui sont « libéralisées », de 35 à 80% du total. Le Ghana protège ses productions agricoles et alimentaires sensibles. Cet accord avec le Ghana apparaît être un cheval de Troie pour imposer aux autres États d’Afrique de l’Ouest l’ouverture de leur marché avec la signature d’un accord de partenariat régional qu’ils se refusent à signer pour l’instant. Aussi ai-je voté contre ce rapport.

  Jonathan Arnott (EFDD), in writing. ‒ I found myself torn on this resolution: I recognise that Ghana is supportive of this Agreement, yet note the negative consequences that similar Agreements have caused for other countries around the world and the negative impacts that they have often had on poverty in certain sectors of the economy in other countries (for example EU overfishing in the Gulf of Guinea has caused a spike in onshore poverty).

I therefore abstained on this resolution.

  Zigmantas Balčytis (S&D), raštu. ‒ Balsavau dėl rekomendacijos dėl tarpinio Ganos ir Europos bendrijos bei jos valstybių narių ekonominės partnerystės susitarimo sudarymo projekto. Kadangi siekiant pasirašyti ES ir Vakarų Afrikos ekonominės partnerystės susitarimą (EPS) reikia daugiau laiko, todėl Gana nusprendė ratifikuoti savo tarpinį ekonominės partnerystės susitarimą su Europos Sąjunga, kuris sudarytas 2007 m. Tačiau Gana vis dar turi didelių neišspręstų problemų dėl plataus masto korupcijos bei vaikų išnaudojimo žemės ūkio, miškininkystės, žvejybos ir aukso sektoriuose. Atsižvelgiant į tai, balsavau prieš šį ekonominės partnerystės susitarimo sudarymo projektą.

  Nicolas Bay (ENF), par écrit. ‒ Le Ghana a décidé de signer l’accord de partenariat économique de 2007: cet accord permet un accès en franchise de droits au marché de l’UE. Cet accord avec le Ghana semble être un cheval de Troie visant à imposer aux autres États d’Afrique de l’Ouest l’ouverture de leur marché avec la signature d’un accord de partenariat régional qu’ils se refusent à signer pour l’instant. J’ai donc voté contre ce rapport, dont l’objectif ne me paraît profitable qu’à quelques multinationales.

  Hugues Bayet (S&D), par écrit. ‒ J'ai voté contre la conclusion de cet accord bilatéral intérimaire. Il a en effet été conclu en 2007 et, entre-temps, des négociations pour un accord régional ont été ouvertes. Je pense donc préférable de concentrer nos efforts sur la conclusion d'un accord régional, plutôt que sur cet accord bilatéral obsolète.

  Brando Benifei (S&D), per iscritto. ‒ L'Unione europea e il Ghana sono da anni partner in diversi ambiti, con un commercio bilaterale totale che nel 2015 si attestava a 5,4 miliardi di euro, comprendendo oltre il 20 % del commercio estero del paese africano. La repubblica è tra i principali esportatori di prodotti agroalimentari della regione dell'ECOWAS, esportando cacao, frutta, noci e pesce, e importando riso, zucchero e carne.

Lo scorso agosto, il paese africano ha deciso di procedere alla ratifica dell'accordo di partenariato economico interinale con l'Unione europea, siglato nel 2007, per garantirsi una rete di sicurezza contrattuale in attesa dell'entrata in vigore del più ampio accordo di partenariato economico tra l'UE e l'Africa occidentale.

Ho espresso il mio voto contrario alla relazione Fjellner perché ritengo che l'APEI appena ratificato sia incompleto e superato. Esso prevede infatti scadenze diverse per lo smantellamento tariffario rispetto al programma regionale, la sua applicazione provvisoria potrebbe creare differenze significative sulle tariffe esterne all'interno di ECOWAS, minando quel principio dell'integrazione regionale che sottende il nuovo APE.

  Xabier Benito Ziluaga (GUE/NGL), por escrito. ‒ He votado en contra de este informe de consentimiento sobre el Acuerdo de Asociación Económica Interino entre la UE y Ghana, pues refuerza una lógica asimétrica y de subordinación periferia-centro de las relaciones comerciales, condenado, en el largo plazo, a Ghana al subdesarrollo.

  Mara Bizzotto (ENF), per iscritto. – Con l’approvazione di questo provvedimento si aprirebbero ulteriormente le porte a prodotti agricoli e della pesca esenti dazio, non ho quindi intero votare in suo favore.

  Izaskun Bilbao Barandica (ALDE), por escrito. ‒ He apoyado esta recomendación sobre el Acuerdo de Asociación Económica interino entre Ghana y la Comunidad Europea y sus Estados miembros por otra parte. Este acuerdo interino abrirá las puertas a su aplicación provisional. Debido al retraso en la firma del Acuerdo de Asociación Económica (AAE) UE-África Occidental en 2016 Ghana y Costa de Marfil decidieron proceder a la ratificación de su AAE interino con la Unión Europea celebrado en 2007. El acuerdo asegura una red de seguridad contractual ya que garantiza acceso libre de impuestos al Mercado de la UE hasta que el acuerdo regional llegue a buen término. El acuerdo interino será sustituido en su momento por una AAE a nivel regional una vez entre el vigor.

  Dominique Bilde (ENF), par écrit. ‒ Cette recommandation concerne l’accord d'étape vers un accord de partenariat économique UE-Ghana. Cet accord a été signé en 2007 et permet un accès en franchise de droits au marché de l’UE (en attendant un accord régional qui tarde à être signé). Le Ghana exporte des denrées agroalimentaires, mais aussi du bois, de l’or, du pétrole et du cacao. Cet accord fera passer les exportations du Ghana vers l’UE, qui sont « libéralisées », de 35 à 80% du total. Enfin, je pense que cet accord vise à imposer aux autres États d’Afrique de l’Ouest l’ouverture de leur marché, avec la signature d’un accord de partenariat régional qu’ils se refusent à signer pour l’instant. J’ai donc voté contre.

  José Blanco López (S&D), por escrito. ‒ He apoyado el Acuerdo de Asociación Económica interino con Ghana (AAEI) porque:

- Mejora la seguridad jurídica del comercio ghanés con Europa (evitando una posible pérdida de las exenciones arancelarias que actualmente le concede temporal y unilateralmente la Unión), mejora la regulación de nuestro comercio (contiene disposiciones sobre comercio de mercancías, aduanas, facilitación del comercio, barreras técnicas, medidas sanitarias y fitosanitarias, mientras mantiene la excepción de libre acceso para los plátanos destinados a las regiones ultra periféricas).

- Incorpora compromisos de obligado cumplimiento en materia de sostenibilidad y derechos humanos, como la lucha contra el comercio ilegal de madera, la corrupción y el trabajo infantil.

- El Gobierno ghanés ha solicitado este acuerdo tras consultar a los agentes interesados y su Parlamento ha apoyado firmemente su ratificación.

- Una posible subida de aranceles, a falta de AAEI, sería muy perjudicial para un país que destina más de un 20 % de su comercio exterior a la Unión.

- Los socialistas vigilaremos el adecuado control del cumplimiento de los compromisos asumidos por Ghana, mientras continuamos trabajando en favor de un buen AAE regional con toda el África Occidental y exigimos a Ghana mayores progresos democráticos y diálogo con la sociedad civil.

  Vilija Blinkevičiūtė (S&D), raštu. ‒ Balsavau už šį pranešimą, nes juo Parlamentas pritarė tarpinio Ganos ir Europos bendrijos bei jos valstybių narių ekonominės partnerystės susitarimo sudarymui. Kadangi siekiant pasirašyti ES ir Vakarų Afrikos ekonominės partnerystės susitarimą (EPS) reikia daugiau laiko, 2016 m. rugpjūčio mėn. Gana (o vėliau ir Dramblio Kaulo Krantas) nusprendė ratifikuoti savo tarpinį ekonominės partnerystės susitarimą su Europos Sąjunga, kuris sudarytas 2007 m. Šiuo susitarimu užtikrinama sutartinė apsaugos sistema, kuri sudaro sąlygas patekti į ES rinką be muitų tol, kol bus įgyvendintas regioninis susitarimas. Laikinajame susitarime numatomas laikinas taikymas ir šį susitarimą pakeis visapusiškas regioniniu lygmeniu sudarytas EPS tą dieną, kai įsigalios.

  Andrea Bocskor (PPE), írásban. ‒ Mivel az EU–Nyugat-Afrika gazdasági partnerségi megállapodás aláírása elhúzódik, 2016 augusztusában Ghána (majd később Elefántcsontpart is) úgy határozott, hogy ratifikálja az Európai Unióval 2007-ben kötött átmeneti gazdasági partnerségi megállapodást. A megállapodás a regionális megállapodás létrejöttéig szerződéses biztonsági hálót biztosít, és vámmentes hozzáférést garantál az uniós piachoz. Az átmeneti megállapodás ideiglenes alkalmazást irányoz elő, és a regionális szintű, teljes körű gazdasági partnerségi megállapodás a hatálybalépésének napján felváltja azt.

Noha Ghána exportbevételeit az arany, a kakaó és a nyersolaj uralja, az Unió Ghána „nem hagyományos” exportjának elsődleges célpontjává vált, ami az országon belüli fokozódó diverzifikációt és hozzáadottérték-teremtést mutatja. Ghána behozatalát a hajók, a járművek és a finomított kőolaj dominálja. Az ország megpróbálja stabilizálni helyzetét a tengerparttal nem rendelkező országok tranzit- és tengeri központjaként.

Míg Ghána egyes érzékeny mezőgazdasági és feldolgozott termékeket kizár a liberalizációból, az átmeneti gazdasági partnerségi megállapodás olyan biztosítékokat is bevezet, amelyek lehetővé teszik a vámok újbóli bevezetését, amennyiben az import hirtelen növekedése a gazdaság torzulásával, az élelmezésbiztonság veszélyeztetésével fenyeget.

A fentiekre tekintettel szavazatommal támogattam a jelentést.

  Franc Bogovič (PPE), pisno. ‒ Strinjam se z vmesnim sporazumu med EU in Gano, saj sta Gana in EU partnerici na različnih področjih. Sporazum je pomemben tudi pri spodbujanju regionalnega gospodarskega povezovanja in naložb.

Gana je ena glavnih izvoznic kmetijsko-živilskih proizvodov regije Gospodarske skupnosti zahodnoafriških držav, ki izvaža kakav, sadje, oreščke in ribe, uvaža pa riž, sladkor in meso. Vse te surovine so pomembne za evropske državljane.

  Biljana Borzan (S&D), napisan. ‒ Podržavam ovo Izvješće o prijelaznom Sporazumu o gospodarskom partnerstvu između EU-a i Gane, koji je dogovoren kako bi se izbjeglo ometanje trgovine s EU-om nakon isteka trgovinske odredbe prema Ugovoru iz Cotonoua.

  Marie-Christine Boutonnet (ENF), par écrit. ‒ Ce rapport, qui vise à accélérer la possibilité pour le Ghana d’accéder au marché européen pour ses productions agroalimentaires, son bois, son pétrole et son cacao, n’est en fait qu’un cheval de Troie pour forcer d’autres États à créer un espace régional de libre-échange. Par conséquent je vote contre.

  Renata Briano (S&D), per iscritto. ‒ Il Ghana ha effettuato la ratifica dell'accordo di partenariato economico interinale con l'Unione europea, che assicura un accesso esente da dazi al mercato dell'UE fino alla realizzazione di un'APE globale concluso a livello regionale. Ghana e UE sono partner in diversi ambiti, compresa la promozione dell'integrazione economica regionale e degli investimenti.

L'UE è diventata una meta privilegiata delle esportazioni del Ghana, dimostrando una crescente diversificazione e creazione di valore aggiunto nel paese. Da un lato si cerca di attuare l'APE regionale globale, dall'altro l'APE interinale Ghana-UE rimane una soluzione temporanea conforme alle norme dell'OMC. Non appena l'APE regionale globale entrerà in vigore, sostituirà l'APE interinale.

Anche se tale accordo, risalente al 2007, non rispecchia pienamente la realtà del 2016; garantisce al Ghana, un paese a reddito medio-basso, un'offerta di accesso totale al mercato basata su un rapporto contrattuale a lungo termine, che garantirà la stabilità necessaria per i nuovi investimenti e per la creazione di occupazione. La necessità di dare nuovo slancio all'APEI è derivata dal rallentamento delle fasi finali dell'APE regionale. L'APEI consentirà agli esportatori ghanesi di preservare le preferenze di esenzione dai dazi sul mercato europeo.

  Steeve Briois (ENF), par écrit. ‒ Le Ghana a décidé de signer l’accord de partenariat économique de 2007, qui prévoit un accès en franchise de droits et sans contingent au marché de l’Union européenne. Concrètement, cet accord vise à exonérer de droits de douane 80% des produits exportés par le Ghana, contre 35% actuellement. À l’heure où nos agriculteurs subissent de plein fouet la baisse du cours des matières premières ainsi que l’embargo russe, il est scandaleux que l’Union européenne continue d’accorder des concessions tarifaires et de ratifier des accords de libre-échange, accords commerciaux qui renforceront l’exposition de nos agriculteurs à la concurrence internationale déloyale et à la mondialisation sauvage. Par ailleurs, cet accord semble être un prétexte pour imposer aux autres États d’Afrique de l’Ouest l’ouverture de leur marché. C’est la raison pour laquelle j’ai voté contre ce texte.

  Daniel Buda (PPE), în scris. – În condițiile în care semnarea acordului de parteneriat economic UE-Africa de Vest încă nu s-a finalizat, Ghana a decis să înceapă procedurile de ratificare ale acordului său de parteneriat economic preliminar cu Uniunea Europeană încheiat în 2007. Astfel, având în vedere că atât Uniunea, cât și Ghana depun eforturi semnificative în vederea instituirii unui acord de parteneriat economic regional complet, acest acord interimar rămâne o soluție temporară oportună.

Ghana și Uniunea Europeană sunt parteneri importanți în domeniul promovării integrării economice și stimulării investițiilor, Ghana fiind unul dintre principalii exportatori de produse agroalimentare din Comunitatea Economică a Statelor din Africa de Vest. Totodată, acordul de parteneriat economic va favoriza crearea de locuri de muncă prin investiții sustenabile pentru cetățenii din Ghana.

M-am exprimat în favoarea acestui acord deoarece consider că este un instrument eficient de pregătire a acordului economic regional, dar are și o contribuție importantă în ceea ce privește relațiile economice dintre UE-Ghana.

  Nicola Caputo (S&D), per iscritto. ‒ Oggi ho votato contro la decisione del Consiglio relativa alla conclusione dell'accordo di partenariato economico interinale tra la Comunità europea e il Ghana.

Concordo pienamente con la strategia commerciale dell'Unione europea volta ad aiutare i paesi in difficoltà economiche, ma tale accordo, concluso nel 2007 e tenuto congelato fino ad ora, è sostanzialmente inadeguato rispetto alle mutate condizioni attuali: l'assenza di una dimensione regionale e di norme in materia di origine, nonché un quadro istituzionale incompleto fanno di questa intesa una soluzione di ripiego in attesa di definire il partenariato con l'intera regione dell'Africa occidentale.

Inoltre, ritengo che gli accordi conclusi con i paesi africani tendano a sacrificare eccessivamente gli interessi del settore agricolo dei paesi UE del Mediterraneo e che le misure di salvaguardia adottate siano troppo spesso inefficaci.

  Matt Carthy (GUE/NGL), in writing. ‒ I voted against this report as I believe it will disadvantage Ghana. The report was on establishing a transitional trade deal between the EU and Ghana while the EU-West Africa Economic Partnership Agreement negotiations are still underway. The trade deal voted on is an Economic Partnership Agreement. The EU has been using these EPAs with African, Caribbean and Pacific (ACP) countries in order to force the liberalisation of their economies without providing any new benefit to them.

The ACP countries already have access to the EU market but in recent years the EPA deals struck by Europe open access to the poorer countries to the EU without factoring in the massive inequality between the partners. This agreement will be detrimental to the majority of people of Ghana and it does not contain a sustainable development chapter.

  James Carver (EFDD), in writing. ‒ UKIP abstained on this vote. Whilst we concede that EU deals with poor countries often exacerbate poverty, we note the desire of the Ghanaian Government to sign this deal so as to secure market access. For this reason, despite our reservations about this deal, we abstained.

  Fabio Massimo Castaldo (EFDD), per iscritto. ‒ In attesa della firma dell'accordo di partenariato economico (APE) UE-Africa occidentale, nel mese di agosto 2016 il Ghana (e successivamente la Costa d'Avorio) ha deciso di procedere alla ratifica dell'accordo di partenariato economico interinale con l'Unione europea, siglato nel 2007. L'accordo garantisce una rete di sicurezza contrattuale, in quanto assicura un accesso esente da dazi al mercato dell'UE fino alla realizzazione dell'accordo regionale.

L'accordo interinale prevede un'applicazione provvisoria e sarà sostituito da un APE globale concluso a livello regionale. Sebbene l'oro, il cacao e il petrolio greggio continuino a essere fonte dei principali proventi da esportazione del Ghana, l'UE è diventata una meta privilegiata delle esportazioni "non tradizionali", dimostrando una crescente diversificazione e creazione di valore aggiunto nel paese. Tra i settori sensibili fuori dall'accordo vi è quello lattiero caseario, caratterizzato principalmente dal latte in polvere come base di prodotto che in Ghana è completamente prodotto ed importato dalla Nestle.

La non ratifica del Trattato, nel caso del Ghana, potrebbe compromettere più di 1500 lavori diretti nel settori che esportano in Europa. Per questo motivo ho preferito astenermi.

  Κώστας Χρυσόγονος (GUE/NGL), γραπτώς. ‒ Η σύσταση σχετικά με τη σύναψη της ενδιάμεσης Συμφωνίας Οικονομικής Εταιρικής Σχέσης μεταξύ της Γκάνας και της Ευρωπαϊκής Κοινότητας και των κρατών μελών της δεν εστιάζει σε ζητήματα ανάπτυξης μεγαλύτερης συνεργασίας προς όφελος των πολιτών και γι’ αυτό τον λόγο θεωρώ πως δεν μπορεί να έχει θετικά αποτελέσματα. Ως εκ τούτου αποφάσισα να ψηφίσω αρνητικά.

  Angelo Ciocca (ENF), per iscritto. ‒ Voto contrario in quanto con l'approvazione di questo provvedimento si aprirebbero ulteriormente le porte a prodotti agricoli ed ittici esenti dazio.

  Alberto Cirio (PPE), per iscritto. ‒ Acconsento alla definitiva conclusione dell'accordo di partenariato economico interinale tra Unione europea e Ghana in attesa della firma dell'APE con l'Africa Occidentale. Si tratta, tecnicamente, della ratifica di un accordo già siglato nel 2007, la cui opera di continuità è resa necessaria dalla riluttanza dei partner africani alla firma dell'APE, già approvato nel 2014.

Il commercio bilaterale totale tra Ghana e UE ammonta a 5,4 miliardi e comprende oltre il 20% dell'export ghanese, il quale introduce nel mercato unionale principalmente cacao, frutta, noci e legname. Dal momento che si tratta di prodotti che esulano dalle principali esportazioni, ossia oro e petrolio greggio, emerge lodevolmente il tentativo di diversificare la propria economia e creare valore aggiunto al fine di affermarsi come nazione a medio reddito.

Tali orientamenti paiono quanto più in linea con la precisa volontà da parte del Ghana di consolidare la propria posizione come hub di transito e marittimo per i Paesi senza sbocco. Tuttavia, il Paese deve assolutamente aumentare i propri sforzi contro la corruzione e lo sfruttamento del lavoro minorile.

  Deirdre Clune (PPE), in writing. ‒ I supported the recommendation on the draft Council decision on the conclusion of the stepping stone Economic Partnership Agreement between Ghana, of the one part, and the European Community and its Member States, of the other part.

  Birgit Collin-Langen (PPE), schriftlich. ‒ Ich habe für den Bericht gestimmt, denn ich unterstütze den Vorschlag des Berichterstatters auf Zustimmung zu diesem Interimsabkommen. Es ist nicht absehbar, wie lange es dauern wird, bis die Voraussetzungen für die künftigen Beziehungen im Rahmen des Wirtschaftspartnerschaftsabkommens EU-Westafrika erfüllt sind und Ghana uneingeschränkten Marktzugang in die EU auf der Grundlage eines langfristigen Vertragsverhältnisses erhalten wird. In der Zwischenzeit müssen wir dafür sorgen, dass der zollfreie Zugang in die EU weiterhin gewahrt bleibt.

  Lara Comi (PPE), per iscritto. ‒ Ho votato a favore di questo accordo in quanto l'Africa occidentale è il nostro più grande partner commerciale in Africa sub-sahariana. Allo stesso tempo, l'Unione europea contribuisce alla crescita economica e allo sviluppo della regione ed è il principale mercato di esportazione per dell'Africa occidentale agricoli e della pesca.

L'accordo sull'accordo di partenariato economico interinale con il Ghana e la Costa d'Avorio garantisce una rete di sicurezza contrattuale garantendo una quota duty-free oltre ad un libero accesso al mercato dell'UE. Inoltre, l'accordo interinale contiene disposizioni in materia di misure di cooperazione allo sviluppo, di difesa commerciale e di facilitazione degli scambi tra le misure sanitarie e fitosanitarie.

  Therese Comodini Cachia (PPE), in writing. ‒ I agree to the consent for this interim agreement which would open the door to its provisional application.

The deal ensures a contractual safety net, warranting duty-free access to the EU market until the regional agreement comes into fruition

We should seek fostering regional economic integration and investment, whereby in 2015, the total two-way trade between Ghana and the EU was worth 5.4 billion euros, comprising over 20% of Ghana’s external trade with the EU becoming a prime destination for Ghana’s ‘non-traditional’ exports, demonstrating an increasing diversification and value-addition in the country.

  Andrea Cozzolino (S&D), per iscritto. ‒ Con il mio voto a favore, ho inteso sostenere questa risoluzione relativa al progetto di decisione del Consiglio sulla conclusione dell'accordo di partenariato economico interinale tra il Ghana, l'UE e i suoi Stati membri. L'accordo, ratificato lo scorso agosto, assicura una rete di sicurezza contrattuale a favore di un accesso esente da dazi al mercato dell'UE, in modo temporaneo, fino all'entrata in vigore di un accordo di partenariato economico regionale tra UE ed Africa occidentale.

Infatti, il Ghana e l'UE sono già partner in diversi ambiti, tra cui la promozione dell'integrazione economica regionale e degli investimenti. Inoltre, un terzo delle esportazioni di legname proveniente dal Ghana è diretto verso gli Stati dell'UE. Sono convinto che la conclusione di questo accordo, da una parte, possa incoraggiare il Ghana a proseguire il suo processo di riforma in corso che deve precedere l'autorizzazione per l'applicazione delle normative e il commercio nel settore forestale.

Dall'altra parte, potrà accelerare le fasi finali di un accordo commerciale a più ampio respiro nella regione dell'Africa occidentale. Un accordo orientato allo sviluppo, dando al Ghana la possibilità di clausole di rispristino dei dazi qualora un aumento delle importazioni metta in pericolo l'economia del paese a reddito medio-basso e l'industria nascente.

  Edward Czesak (ECR), na piśmie. ‒ Zagłosowałem za przyjęciem wstępnej umowy o partnerstwie gospodarczym pomiędzy Unią Europejską a Ghaną. Uważam, iż ważnym aspektem jest współpraca pomiędzy partnerami gospodarczymi w celu zapewnienia jak najlepszego wzrostu gospodarczego. Podjęta współpraca w ramach tego partnerstwa gwarantuje bezpieczeństwo w zakresie utrzymania bezcłowego dostępu do rynku UE. Wspieranie partnerstwa o charakterze regionalnym może ostatecznie skutkować podpisaniem umowy przez inne kraje w regionie Afryki Zachodniej. Ważne jest dążenie do tego, by przepisy o charakterze przejściowym zostały zastąpione przepisami ostatecznymi, co w sposób szczególny przyczyni się do umocnienia partnerstwa.

  Miriam Dalli (S&D), in writing. ‒ I voted in favour of the EU-Ghana agreement following recommendations from the European Parliament’s INTA Committee and a unanimous vote in the Parliament of the Republic of Ghana.

I believe that this signal from Ghana’s elected representatives shows that the agreement is welcomed by the Republic of Ghana and therefore believe that this decision should be respected.

  Daniel Dalton (ECR), in writing. ‒ I support this report which provides an important safety net to the Ghanaian economy. Given the delays and difficulties in signing the EU-West Africa Economic Partnership Agreement following the conclusion of negotiations, it is essential that Ghana continue to benefit from a WTO—compatible agreement for full duty and free quota free access to the European market. Any loss of market access could result in serious disruption to the Ghanaian economy and as a consequence this interim EPA is required as a temporary measure to ensure legal and economic stability. We should continue to work towards a full regional EPA as the best solution for all participants.

  Nicola Danti (S&D), per iscritto. ‒ Sostengo con forza la conclusione dell'accordo di partenariato economico interinale UE-Ghana (IEPA). Questo strumento permetterà al Ghana di continuare a beneficiare di un accesso preferenziale e asimmetrico al mercato europeo, in vista del termine dell'applicazione unilaterale da parte dell'UE del regolamento sull'accesso al mercato (MAR) al Ghana, in ottemperanza alle norme dell'Organizzazione mondiale del commercio (OMC).

Oltre al volet commerciale, che prevede la liberalizzazione della totalità delle linee tariffarie a dazio e quote zero per le importazioni dal Ghana, l'accordo include un capitolo molto importante di cooperazione allo sviluppo che fa riferimento esplicito alle disposizioni della convenzione di Cotonou. Nonostante si tratti di una accordo asimmetrico, inoltre, contiene clausole di salvaguardia bilaterali che consentiranno a ciascuna parte di reagire ad eventuali distorsioni del mercato tutelando i rispettivi mercati.

Infine, mi preme ricordare che questo accordo ha una natura prettamente transitoria in vista dell'entrata in vigore del più ampio accordo di partenariato economico tra l'UE e tutta la regione dell'Africa occidentale (ECOWAS), di cui il Ghana fa parte. Per questo ho votato convintamente a favore della raccomandazione concernente il progetto di decisione del Consiglio sulla conclusione dell'accordo.

  Michel Dantin (PPE), par écrit. ‒ Ce rapport porte sur l’accord de partenariat économique entre l’Union européenne et l’Afrique de l’Ouest, en particulier avec le Ghana. Du fait du retard de la signature de l’accord avec l’Afrique de l’Ouest, le Ghana a procédé à la ratification de son accord de partenariat économique, qui a pour objectif de libéraliser 80% des échanges commerciaux avec l’Union européenne. Cet accord intérimaire prévoit une application provisoire qui sera remplacée par l’accord de partenariat économique global avec l’Afrique de l’Ouest une fois ratifié. Considérant la volonté et la motivation du Ghana d’accélérer le processus de mise en œuvre de l’accord de partenariat économique et considérant les intérêts de l’Union européenne à ratifier l’accord global avec l’Afrique de l’Ouest d’un point de vue économique et diplomatique, j’ai soutenu ce rapport.

  William (The Earl of) Dartmouth (EFDD), in writing. ‒ UKIP abstained on this vote. Whilst we concede that EU deals with poor countries often exacerbate poverty, we note the desire of the Ghanaian Government to sign this deal so as to secure market access. For this reason, despite our reservations about this deal, we abstained.

  Rachida Dati (PPE), par écrit. – Étant donné le retard dans la signature de l’accord de partenariat économique (APE), j’ai voté en faveur de la conclusion de l’accord de partenariat économique d’étape entre l’Union européenne et le Ghana, ce qui permettra son application provisoire jusqu’à ce que l’accord régional se concrétise. L’accord intérimaire permet ainsi aux exportateurs ghanéens de conserver les préférences en franchise de droits sur le marché européen. De son côté, le Ghana libéralisera progressivement 80% des importations en provenance de l’Union européenne sur une période de quinze ans.

  Andor Deli (PPE), írásban. ‒ Mivel az EU–Nyugat-Afrika gazdasági partnerségi megállapodás aláírása elhúzódik, 2016 augusztusában Ghána (majd később Elefántcsontpart is) úgy határozott, hogy ratifikálja az Európai Unióval 2007-ben kötött átmeneti gazdasági partnerségi megállapodást. A megállapodás a regionális megállapodás létrejöttéig szerződéses biztonsági hálót biztosít, és vámmentes hozzáférést garantál az uniós piachoz. Az átmeneti megállapodás ideiglenes alkalmazást irányoz elő, és a regionális szintű, teljes körű gazdasági partnerségi megállapodás a hatálybalépésének napján felváltja.

Noha Ghána exportbevételeit az arany, a kakaó és a nyersolaj uralja, az Unió Ghána „nem hagyományos” exportjának elsődleges célpontjává vált, ami az országon belüli fokozódó diverzifikációt és hozzáadottérték-teremtést mutatja. Ghána behozatalát a hajók, a járművek és a finomított kőolaj dominálja. Az ország megpróbálja stabilizálni helyzetét a tengerparttal nem rendelkező országok tranzit- és tengeri központjaként.

Míg Ghána egyes érzékeny mezőgazdasági és feldolgozott termékeket kizár a liberalizációból, az átmeneti gazdasági partnerségi megállapodás olyan biztosítékokat is bevezet, amelyek lehetővé teszik a vámok újbóli bevezetését, amennyiben az import hirtelen növekedése a gazdaság torzulásával, az élelmezésbiztonság veszélyeztetésével fenyeget.

A fentiekre tekintettel szavazatommal támogattam a jelentést.

  Tamás Deutsch (PPE), írásban. ‒ Mivel az EU–Nyugat-Afrika gazdasági partnerségi megállapodás aláírása elhúzódik, 2016 augusztusában Ghána (majd később Elefántcsontpart is) úgy határozott, hogy ratifikálja az Európai Unióval 2007-ben kötött átmeneti gazdasági partnerségi megállapodást. A megállapodás a regionális megállapodás létrejöttéig szerződéses biztonsági hálót biztosít, és vámmentes hozzáférést garantál az uniós piachoz. Az átmeneti megállapodás ideiglenes alkalmazást irányoz elő, és a regionális szintű, teljes körű gazdasági partnerségi megállapodás a hatálybalépésének napján felváltja.

Noha Ghána exportbevételeit az arany, a kakaó és a nyersolaj uralja, az Unió Ghána „nem hagyományos” exportjának elsődleges célpontjává vált, ami az országon belüli fokozódó diverzifikációt és hozzáadottérték-teremtést mutatja. Ghána behozatalát a hajók, a járművek és a finomított kőolaj dominálja. Az ország megpróbálja stabilizálni helyzetét a tengerparttal nem rendelkező országok tranzit- és tengeri központjaként.

Míg Ghána egyes érzékeny mezőgazdasági és feldolgozott termékeket kizár a liberalizációból, az átmeneti gazdasági partnerségi megállapodás olyan biztosítékokat is bevezet, amelyek lehetővé teszik a vámok újbóli bevezetését, amennyiben az import hirtelen növekedése a gazdaság torzulásával, az élelmezésbiztonság veszélyeztetésével fenyeget.

A fentiekre tekintettel szavazatommal támogattam a jelentést.

  Mireille D'Ornano (ENF), par écrit. ‒ J’ai voté contre ce rapport.

Principal exportateur de produits agroalimentaires, le Ghana a décidé de signer l’accord de partenariat économique de 2007, qui permet un accès en franchise de droits au marché de l’UE. Ce nouvel accord libéralisera la production du Ghana à hauteur de 35 à 80% du total.

À noter que d’autres États africains ont refusé la signature d’accords similaires. Cet accord semble donc être un cheval de Troie.

  Ангел Джамбазки (ECR), в писмена форма. ‒ Подкрепих доклада относно Етапното споразумение за икономическо партньорство между ЕС и Гана, сключено още през 2007 г., тъй като то ще осигури предпазни мерки и ще продължи безмитните квоти за достъп на определени стоки до пазара на ЕС. В момента приключва сключването на споразумение между ЕС и Западна Африка, т.нар. Споразумение за икономическо партньорство (СИП), което при влизането си в сила ще замени всички етапни споразумения, сключени между ЕС и отделните държави от Западна Африка.

  Γεώργιος Επιτήδειος (NI), γραπτώς. ‒ Προτείνεται η αναβίωση μίας ξεπερασμένης συμφωνίας του 2007 η οποία, αναμφίβολα, δεν μπορεί να ανταποκρίνεται πλήρως στις συνθήκες του 2016, προκειμένου να αποφευχθεί η διατάραξη του εμπορίου για την Γκάνα, ενώ θα προλειάνει το έδαφος για μια μελλοντική ΣΟΕΣ. Η ευρωπαϊκή πολιτική που ακολουθείται κατά τη σύναψη διμερών προτιμησιακών εμπορικών συμφωνιών θα πρέπει να προκρίνει την εφαρμογή ενημερωμένων και ολοκληρωμένων λύσεων και όχι προσωρινών ελλιπών συμφωνιών.

  Norbert Erdős (PPE), írásban. ‒ Mivel az EU–Nyugat-Afrika gazdasági partnerségi megállapodás aláírása elhúzódik, 2016 augusztusában Ghána (majd később Elefántcsontpart is) úgy határozott, hogy ratifikálja az Európai Unióval 2007-ben kötött átmeneti gazdasági partnerségi megállapodást. A megállapodás a regionális megállapodás létrejöttéig szerződéses biztonsági hálót biztosít, és vámmentes hozzáférést garantál az uniós piachoz. Az átmeneti megállapodás ideiglenes alkalmazást irányoz elő, és a regionális szintű, teljes körű gazdasági partnerségi megállapodás a hatálybalépésének napján felváltja.

Noha Ghána exportbevételeit az arany, a kakaó és a nyersolaj uralja, az Unió Ghána „nem hagyományos” exportjának elsődleges célpontjává vált, ami az országon belüli fokozódó diverzifikációt és hozzáadottérték-teremtést mutatja. Ghána behozatalát a hajók, a járművek és a finomított kőolaj dominálja. Az ország megpróbálja stabilizálni helyzetét a tengerparttal nem rendelkező országok tranzit- és tengeri központjaként.

Míg Ghána egyes érzékeny mezőgazdasági és feldolgozott termékeket kizár a liberalizációból, az átmeneti gazdasági partnerségi megállapodás olyan biztosítékokat is bevezet, amelyek lehetővé teszik a vámok újbóli bevezetését, amennyiben az import hirtelen növekedése a gazdaság torzulásával, az élelmezésbiztonság veszélyeztetésével fenyeget.

A fentiekre tekintettel szavazatommal támogattam a jelentést.

  Edouard Ferrand (ENF), par écrit. ‒ Vote contre: cet accord vise à imposer aux autres États d’Afrique de l’Ouest l’ouverture de leur marché, avec la signature d’un accord de partenariat régional qu’ils se refusent à signer pour l’instant.

  Raffaele Fitto (ECR), per iscritto. ‒ Ho votato a favore della presente raccomandazione poiché l'accordo di partenariato economico interinale Ghana-UE garantisce una rete di sicurezza contrattuale, assicurando ai prodotti ghanesi, un accesso esente da dazi al mercato dell'UE fino alla realizzazione dell'accordo regionale.

  Monika Flašíková Beňová (S&D), písomne. ‒ Ghana sa v dôsledku meškania Dohody o hospodárskom partnerstve medzi Európskou úniou a Západnou Afrikou rozhodla pristúpiť k ratifikácii svojej vlastnej Dohody o hospodárskom partnerstve s Európskou úniou, ktorá jej zabezpečí okrem iného napríklad bezcolný prístup na trh Európskej únie. Uzatvorenie predmetnej dohody bude iba dočasným opatrením, ktoré bude aktuálne iba do vstupu regionálnej DHP do účinnosti.

  Λάμπρος Φουντούλης (NI), γραπτώς. ‒ Η ψήφος μου είναι αρνητική, καθώς προτείνεται η αναβίωση μίας ξεπερασμένης συμφωνίας του 2007 η οποία, αναμφίβολα, δεν μπορεί να ανταποκρίνεται πλήρως στις συνθήκες του 2016, προκειμένου να αποφευχθεί η διατάραξη του εμπορίου για την Γκάνα, ενώ θα προλειάνει το έδαφος για μια μελλοντική ΣΟΕΣ. Η ευρωπαϊκή πολιτική που ακολουθείται κατά τη σύναψη διμερών προτιμησιακών εμπορικών συμφωνιών θα πρέπει να προκρίνει την εφαρμογή ενημερωμένων και ολοκληρωμένων λύσεων και όχι προσωρινών ελλιπών συμφωνιών.

  Doru-Claudian Frunzulică (S&D), in writing. ‒ I strongly welcome the fact that in August 2016 Ghana (and subsequently Côte d’Ivoire) has decided to proceed with ratification of its Stepping Stone Economic Partnership Agreement (EPA) with the European Union, concluded back in 2007.

The EU has become a prime destination for Ghana’s ‘non-traditional’ exports, demonstrating an increasing diversification and value-addition in the country.

The IEPA is fundamental as it will allow Ghanaian exporters to preserve the duty-free preferences on the European market as Ghana moves up and consolidates its status as a middle-income country. Furthermore, if the regional EPA comes into place without excessive delays, any discrepancies in the IEPA tariff liberalisation schedules and tariff lines will be solved without a need for additional adaptation to the regional processes.

I think this EPA will be a big step forward for the development of both regions, and will provide an added value for both economies.

  Kinga Gál (PPE), írásban. ‒ Mivel az EU–Nyugat-Afrika gazdasági partnerségi megállapodás aláírása elhúzódik, 2016 augusztusában Ghána (majd később Elefántcsontpart is) úgy határozott, hogy ratifikálja az Európai Unióval 2007-ben kötött átmeneti gazdasági partnerségi megállapodást. A megállapodás a regionális megállapodás létrejöttéig szerződéses biztonsági hálót biztosít, és vámmentes hozzáférést garantál az uniós piachoz. Az átmeneti megállapodás ideiglenes alkalmazást irányoz elő, és a regionális szintű, teljes körű gazdasági partnerségi megállapodás a hatálybalépésének napján felváltja azt.

Noha Ghána exportbevételeit az arany, a kakaó és a nyersolaj uralja, az Unió Ghána „nem hagyományos” exportjának elsődleges célpontjává vált, ami az országon belüli fokozódó diverzifikációt és hozzáadottérték-teremtést mutatja. Ghána behozatalát a hajók, a járművek és a finomított kőolaj dominálja. Az ország megpróbálja stabilizálni helyzetét a tengerparttal nem rendelkező országok tranzit- és tengeri központjaként.

Míg Ghána egyes érzékeny mezőgazdasági és feldolgozott termékeket kizár a liberalizációból, az átmeneti gazdasági partnerségi megállapodás olyan biztosítékokat is bevezet, amelyek lehetővé teszik a vámok újbóli bevezetését, amennyiben az import hirtelen növekedése a gazdaság torzulásával, az élelmezésbiztonság veszélyeztetésével fenyeget.

A fentiekre való tekintettel, szavazatommal támogattam a jelentést.

  Ildikó Gáll-Pelcz (PPE), írásban. ‒ Mivel az EU–Nyugat-Afrika gazdasági partnerségi megállapodás aláírása elhúzódik, 2016 augusztusában Ghána (majd később Elefántcsontpart is) úgy határozott, hogy ratifikálja az Európai Unióval 2007-ben kötött átmeneti gazdasági partnerségi megállapodást. A megállapodás a regionális megállapodás létrejöttéig szerződéses biztonsági hálót biztosít, és vámmentes hozzáférést garantál az uniós piachoz. Az átmeneti megállapodás ideiglenes alkalmazást irányoz elő, és a regionális szintű, teljes körű gazdasági partnerségi megállapodás a hatálybalépésének napján felváltja.

Noha Ghána exportbevételeit az arany, a kakaó és a nyersolaj uralja, az Unió Ghána „nem hagyományos” exportjának elsődleges célpontjává vált, ami az országon belüli fokozódó diverzifikációt és hozzáadottérték-teremtést mutatja. Ghána behozatalát a hajók, a járművek és a finomított kőolaj dominálja. Az ország megpróbálja stabilizálni helyzetét a tengerparttal nem rendelkező országok tranzit- és tengeri központjaként.

Míg Ghána egyes érzékeny mezőgazdasági és feldolgozott termékeket kizár a liberalizációból, az átmeneti gazdasági partnerségi megállapodás olyan biztosítékokat is bevezet, amelyek lehetővé teszik a vámok újbóli bevezetését, amennyiben az import hirtelen növekedése a gazdaság torzulásával, az élelmezésbiztonság veszélyeztetésével fenyeget.

A fentiekre tekintettel szavazatommal támogattam a jelentést.

  Francesc Gambús (PPE), por escrito. ‒ He votado a favor de la recomendación teniendo presente que Ghana y la Unión son socios en diferentes ámbitos, incluida la promoción de la integración económica regional y la inversión. En el 2015, el flujo comercial total en ambos sentidos entre Ghana y la Unión representó 5 400 millones de euros. Este acuerdo garantiza a Ghana, un país de renta media baja, una oferta de acceso al mercado del 100 %, basada en una relación contractual a largo plazo, que proporcionará la estabilidad necesaria para nuevas inversiones y la creación de empleo.

  Iratxe García Pérez (S&D), por escrito. ‒ He apoyado el Acuerdo de Asociación Económica interino con Ghana (AAEI) porque: - Mejora la seguridad jurídica del comercio ghanés con Europa (evitando una posible pérdida de las exenciones arancelarias que actualmente le concede temporal y unilateralmente la Unión). - Mejora la regulación de nuestro comercio (contiene disposiciones sobre comercio de mercancías, aduanas, facilitación del comercio, barreras técnicas, medidas sanitarias y fitosanitarias, mientras mantiene la excepción de libre acceso para los plátanos destinados a las regiones ultra periféricas). - Incorpora compromisos de obligado cumplimiento en materia de sostenibilidad y derechos humanos, como la lucha contra el comercio ilegal de madera, la corrupción y el trabajo infantil. - El Gobierno ghanés ha solicitado este acuerdo tras consultar a los agentes interesados y su Parlamento ha apoyado firmemente su ratificación. - Una posible subida de aranceles, a falta de AAEI, sería muy perjudicial para un país que destina más de un 20 % de su comercio exterior a la Unión. - Los socialistas vigilaremos el adecuado control del cumplimiento de los compromisos asumidos por Ghana, mientras continuamos trabajando en favor de un buen AAE regional con toda el África occidental y exigimos a Ghana mayores progresos democráticos y diálogo con la sociedad civil.

  Eider Gardiazabal Rubial (S&D), por escrito. ‒ He apoyado el Acuerdo de Asociación Económica interino con Ghana (AAEI) porque:

- Mejora la seguridad jurídica del comercio ghanés con Europa (evitando una posible pérdida de las exenciones arancelarias que actualmente le concede temporal y unilateralmente la Unión), mejora la regulación de nuestro comercio (contiene disposiciones sobre comercio de mercancías, aduanas, facilitación del comercio, barreras técnicas, medidas sanitarias y fitosanitarias, mientras mantiene la excepción de libre acceso para los plátanos destinados a las regiones ultra periféricas).

- Incorpora compromisos de obligado cumplimiento en materia de sostenibilidad y derechos humanos, como la lucha contra el comercio ilegal de madera, la corrupción y el trabajo infantil.

- El Gobierno ghanés ha solicitado este acuerdo tras consultar a los agentes interesados y su Parlamento ha apoyado firmemente su ratificación.

- Una posible subida de aranceles, a falta de AAEI, sería muy perjudicial para un país que destina más de un 20 % de su comercio exterior a la Unión.

- Los socialistas vigilaremos el adecuado control del cumplimiento de los compromisos asumidos por Ghana, mientras continuamos trabajando en favor de un buen AAE regional con toda el África Occidental y exigimos a Ghana mayores progresos democráticos y diálogo con la sociedad civil.

  Jens Gieseke (PPE), schriftlich. ‒ Um die Zeit bis zur möglichen Unterzeichnung des regionalen Wirtschaftspartnerabkommens EU-Westafrika zu überbrücken, stellt das Interim-Abkommen eine gute Übergangslösung dar. Es wird ein vertragliches Sicherheitsnetz bereitgestellt, das zoll- und kontingentfreien Zugang zum EU-Markt und die asymmetrische, schrittweise Öffnung des Marktes Ghana bis zur Verwirklichung des regionalen Abkommens garantiert. Die beidseitige Reduzierung tarifärer und nichttarifärer Handelshemmnisse fördert den bilateralen Handel und stärkt auf diese Weise auch den EU-Export.

  Tania González Peñas (GUE/NGL), por escrito. ‒ He votado en contra de este informe de consentimiento sobre el Acuerdo de Asociación Económica Interino entre la UE y Ghana, pues refuerza una lógica asimétrica y de subordinación periferia-centro de las relaciones comerciales, condenado, en el largo plazo, a Ghana al subdesarrollo.

  Theresa Griffin (S&D), in writing. ‒ I voted in favour of Ghana’s Interim Economic Partnership Agreement in order to ensure Ghana’s duty-free and quota-free access to the EU market until the Regional EPA is achieved which would see an integrated West African Economic Community.

  Sergio Gutiérrez Prieto (S&D), por escrito. ‒ He apoyado el Acuerdo de Asociación Económica interino con Ghana (AAEI) porque:

- Mejora la seguridad jurídica del comercio ghanés con Europa (evitando una posible pérdida de las exenciones arancelarias que actualmente le concede temporal y unilateralmente la Unión), mejora la regulación de nuestro comercio (contiene disposiciones sobre comercio de mercancías, aduanas, facilitación del comercio, barreras técnicas, medidas sanitarias y fitosanitarias, mientras mantiene la excepción de libre acceso para los plátanos destinados a las regiones ultra periféricas).

- Incorpora compromisos de obligado cumplimiento en materia de sostenibilidad y derechos humanos, como la lucha contra el comercio ilegal de madera, la corrupción y el trabajo infantil.

- El Gobierno ghanés ha solicitado este acuerdo tras consultar a los agentes interesados y su Parlamento ha apoyado firmemente su ratificación.

- Una posible subida de aranceles, a falta de AAEI, sería muy perjudicial para un país que destina más de un 20 % de su comercio exterior a la Unión.

- Los socialistas vigilaremos el adecuado control del cumplimiento de los compromisos asumidos por Ghana, mientras continuamos trabajando en favor de un buen AAE regional con toda el África Occidental y exigimos a Ghana mayores progresos democráticos y diálogo con la sociedad civil.

  András Gyürk (PPE), írásban. ‒ Mivel az EU–Nyugat-Afrika gazdasági partnerségi megállapodás aláírása elhúzódik, 2016 augusztusában Ghána (majd később Elefántcsontpart is) úgy határozott, hogy ratifikálja az Európai Unióval 2007-ben kötött átmeneti gazdasági partnerségi megállapodást. A megállapodás a regionális megállapodás létrejöttéig szerződéses biztonsági hálót biztosít, és vámmentes hozzáférést garantál az uniós piachoz. Az átmeneti megállapodás ideiglenes alkalmazást irányoz elő. A teljes körű gazdasági partnerségi megállapodás hatálybalépésének napján felváltja a regionális szintűt.

Noha Ghána exportbevételeit az arany, a kakaó és a nyersolaj uralja, az Unió Ghána „nem hagyományos” exportjának elsődleges célpontjává vált, ami az országon belüli fokozódó diverzifikációt és hozzáadottérték-teremtést ösztönöz. Ghána behozatalát a hajók, a járművek és a finomított kőolaj dominálja. Az ország megpróbálja stabilizálni helyzetét a tengerparttal nem rendelkező országok tranzit- és tengeri központjaként.

Míg Ghána egyes érzékeny mezőgazdasági és feldolgozott termékeket kizár a liberalizációból, az átmeneti gazdasági partnerségi megállapodás olyan biztosítékokat is bevezet, amelyek lehetővé teszik a vámok újbóli bevezetését, amennyiben az import hirtelen növekedése a gazdaság torzulásával, az élelmezésbiztonság veszélyeztetésével fenyeget.

  Marian Harkin (ALDE), in writing. ‒ With the signature of the EU-West Africa Economic Partnership Agreement (EPA) taking additional time, in August 2016 Ghana (and subsequently Côte d’Ivoire) has decided to proceed with ratification of its Stepping Stone Economic Partnership Agreement with the European Union. I voted in favour of this interim agreement, which will open doors to its provisional application. Although neither Ghana nor the EU expected that the IEPA would need to be resuscitated, a slow pace of the final steps towards a regional EPA forced us do it. The IEPA will allow Ghanaian exporters to preserve the duty-free preferences on the European market as Ghana moves up and consolidates its status as a middle-income country. Furthermore, if the regional EPA comes into place without excessive delays, any discrepancies in the IEPA tariff liberalisation schedules and tariff lines would be solved without a need for additional adaptation to the regional processes.

  Brian Hayes (PPE), in writing. ‒ I have voted in favour since I have no objections.

  Ivan Jakovčić (ALDE), napisan. ‒ Glasovao sam za Preporuku o nacrtu odluke Vijeća o sklapanju prijelaznog Sporazuma o gospodarskom partnerstvu između Gane, s jedne strane, i Europske zajednice i njezinih država članica, s druge strane jer spomenuti Sporazum donosi beneficije za jednu i drugu stranu. Kako su Gana i EU partneri u različitim područjima, među kojima je i poticanje regionalne gospodarske integracije i ulaganja, prijelazni SGP omogućit će ganskim izvoznicima da zadrže bescarinske povlastice za europsko tržište dok Gana napreduje i učvršćuje svoj položaj zemlje srednjeg dohotka. Osim toga, ako regionalni SGP stupi na snagu bez pretjerane odgode, bilo kakve razlike u rasporedu tarifne liberalizacije i tarifnim stavcima prijelaznog SGP-a riješit će se bez potrebe za dodatnim prilagodbama regionalnih procesa. Prijelaznim SGP-om uvode se i zaštitne mjere kojima se omogućava ponovno uvođenje carine u slučajevima u kojima nagli rast uvoza prijeti narušavanju gospodarske situacije, nanosi štetu sigurnosti opskrbe hranom ili ugrožava industrije u povojima.

  Jean-François Jalkh (ENF), par écrit. ‒ En 2007, l’Union européenne a signé un accord de partenariat économique avec le Ghana, permettant à ce pays un accès en franchise de droits à notre marché. Ce nouvel accord, que je considère comme un cheval de Troie, augmentera sensiblement les exportations ghanéennes et prendra tôt ou tard la forme d’un accord de libre-échange régional plus vaste.

J’ai voté contre.

  Philippe Juvin (PPE), par écrit. ‒ J’ai voté en faveur de ce rapport sur la conclusion d’un accord de partenariat entre l’Union européenne et le Ghana en attendant que l’accord de partenariat économique avec toute l’Afrique de l’Ouest soit mis en œuvre. Cet accord d’application provisoire offre un filet de sécurité contractuel en garantissant un accès libre au marché de l'Union. Il met en adéquation des perspectives d'accès au marché, avec des dispositions visant à éliminer les obstacles techniques au commerce et à aider les exportateurs ghanéens à respecter les mesures sanitaires et phytosanitaires. Il prévoit une coopération destinée à renforcer les capacités en matière de réformes fiscales et à améliorer le climat des affaires, la compétitivité, la facilitation des échanges ainsi que la coopération douanière. Il est donc favorable au développement et aux échanges.

  Barbara Kappel (ENF), schriftlich. ‒ Dieses Abkommen ist aus mehreren Gründen abzulehnen. Es drohen zum einen erhebliche negative Effekte für die Wirtschaft des Landes bei einer Steigerung der zollfreien Einfuhren nach Ghana aus der EU, zum anderen droht der zollfreie Export bestimmter landwirtschaftlicher Produkte in die EU europäische Produzenten unter Druck zu setzen und zudem den Export rentabler als den Konsum vor Ort zu machen. Nicht zuletzt besteht keine Verbindung zu Rücknahmevereinbarungen. Auf Basis dieser Überlegungen lehne ich den Bericht ab.

  Ádám Kósa (PPE), írásban. ‒ Mivel az EU–Nyugat-Afrika gazdasági partnerségi megállapodás aláírása elhúzódik, 2016 augusztusában Ghána (majd később Elefántcsontpart is) úgy határozott, hogy ratifikálja az Európai Unióval 2007-ben kötött átmeneti gazdasági partnerségi megállapodást. A megállapodás a regionális megállapodás létrejöttéig szerződéses biztonsági hálót biztosít, és vámmentes hozzáférést garantál az uniós piachoz. Az átmeneti megállapodás ideiglenes alkalmazást irányoz elő, és a regionális szintű, teljes körű gazdasági partnerségi megállapodás a hatálybalépésének napján felváltja.

Noha Ghána exportbevételeit az arany, a kakaó és a nyersolaj uralja, az Unió Ghána „nem hagyományos” exportjának elsődleges célpontjává vált, ami az országon belüli fokozódó diverzifikációt és hozzáadottérték-teremtést mutatja. Ghána behozatalát a hajók, a járművek és a finomított kőolaj dominálja. Az ország megpróbálja stabilizálni helyzetét a tengerparttal nem rendelkező országok tranzit- és tengeri központjaként.

Míg Ghána egyes érzékeny mezőgazdasági és feldolgozott termékeket kizár a liberalizációból, az átmeneti gazdasági partnerségi megállapodás olyan biztosítékokat is bevezet, amelyek lehetővé teszik a vámok újbóli bevezetését, amennyiben az import hirtelen növekedése a gazdaság torzulásával, az élelmezésbiztonság veszélyeztetésével fenyeget.

A fentiekre tekintettel szavazatommal támogattam a jelentést.

  Stelios Kouloglou (GUE/NGL), in writing. ‒ The Cotonou Agreement had foreseen that the EU and the ACP countries would conclude the negotiations by the end of 2007. I voted against, since there are some contentious issues: in particular concerning the liberalisation schedule and it is also outdated. International competition with EU products on manufactured goods will also greatly affect regional integration of Ghana.

  Ilhan Kyuchyuk (ALDE), in writing. ‒ I voted in favour of the Ghana-EU Interim Economic Partnership Agreement (IEPA) because it will give both partners practical tools to strengthen capacity in fiscal reforms, improving business climate, competitiveness, trade facilitation and customs co-operation. In particular, IEPA ensures to Ghana, a lower middle-income country, a 100% market access offer based on a long-term contractual relationship, which will ensure new investments and job creation. On the other hand, IEPA will fully or nearly fully liberalize 80% of European exports into Ghana. Looking from this perspective, we should consider IEPA as a solid legal foundation, which opens new business opportunities for both partners. Last but not least, IEPA is another step forward for an upcoming regional Economic Partnership Agreement (EPA) with 16 West African states.

  Gilles Lebreton (ENF), par écrit. ‒ J'ai voté contre ce rapport, parce qu'il approuve un nouvel accord de libre-échange avec le Ghana. Or, je suis hostile à tout accord de libre-échange du type CETA ou TAFTA. En outre, j'accuse cet accord d'apparence anodine d'être une sorte de cheval de Troie ouvrant la voie à un accord de libre-échange de plus grande ampleur avec l'Afrique.

  Mairead McGuinness (PPE), in writing. ‒ I voted in favour of this report that is an interim agreement between the EU and Ghana.

  Ivana Maletić (PPE), napisan. ‒ Gana i EU partneri su u različitim područjima, među kojima je i poticanje regionalne gospodarske integracije i ulaganja. Godine 2015. ukupna trgovina u oba smjera između Gane i EU-a iznosila je 5,4 milijarde EUR, što čini više od 20 % vanjske trgovine Gane. Premda zlato, kakao i sirova nafta Gani i dalje donose većinu prihoda od izvoza, EU je postao njezina vodeća destinacija za netradicionalni izvoz, što je znak sve većeg dodavanja vrijednost proizvodima. Gana je prva partnerska zemlja koja je u kolovozu 2016. odlučila ratificirati prijelazni Sporazum o gospodarskom partnerstvu s EU-om, koji joj pruža ugovornu sigurnosnu mrežu i omogućava bescarinski pristup tržištu. Ganski izvoznici će moći zadržati bescarinske povlastice za europsko tržište, a Gana učvrstiti svoj položaj zemlje srednjeg dohotka.

Također, Gana je prva partnerska zemlja koja je zaključila pregovore i ratificirala Dobrovoljni partnerski sporazum s EU-om, kojim se promiče zakonita trgovina drvnom sirovinom. Bez obzira što ovaj ugovor nije najbolje rješenje jer nedostaju pravila o podrijetlu te regionalne dimenzije, sigurno će pridonijeti sprečavanju trgovinskih poremećaja u Gani i na taj način pripremiti sve za regionalni Sporazum o gospodarskom partnerstvu koji tek slijedi. Budući da se slažem sa svime što je napisano u izvješću, glasujem za ovu preporuku.

  Vladimír Maňka (S&D), písomne. ‒ Objem obojstrannej obchodnej výmeny medzi Ghanou a EÚ predstavoval v roku 2015 sumu 5,4 miliardy EUR, čo predstavuje viac ako 20 % zahraničného obchodu Ghany. Dohoda otvára priestor na posilnenie hospodárskej spolupráce, obchodu a investícií a zároveň na politickú spoluprácu.

  Νότης Μαριάς (ECR), γραπτώς. ‒ Καταψηφίζω τη σύσταση σχετικά με το σχέδιο απόφασης του Συμβουλίου για τη σύναψη της ενδιάμεσης Συμφωνίας Οικονομικής Εταιρικής Σχέσης μεταξύ της Γκάνας, αφενός, και της Ευρωπαϊκής Κοινότητας και των κρατών μελών της, αφετέρου, για τους λόγους που ανέφερα αναλυτικά στην Ομιλία μου στην Ολομέλεια του Ευρωπαϊκού Κοινοβουλίου στις Βρυξέλλες στις 30/11/2016, καθώς και διότι η εν λόγω σύσταση δες είναι πλήρης και τεκμηριωμένη.

  Dominique Martin (ENF), par écrit. ‒ J’ai voté contre ce texte. En votant en faveur de ce texte, le Parlement européen donne son accord à l’augmentation des exportations du Ghana vers l’UE de 35 à 80%. Il s’agit d’un accord de partenariat économique qui permet un accès en franchise de droits au marché de l’UE.

Nous craignons que le Ghana, qui est un des principaux exportateurs agroalimentaires d’Afrique de l’Ouest, aille noyer le marché européen avec ses produits agricoles tout en protégeant son marché national avec des clauses d’exceptions pour des productions agricoles et alimentaires sensibles.

Par ailleurs, nous croyons que cet accord est une première étape pour la libéralisation du commerce entre l’UE et les pays africains. Cette libéralisation est envisagée par la Commission dans un accord de partenariat régional qui attend actuellement d’être signé et contre lequel nous nous opposons.

  Fulvio Martusciello (PPE), in writing. ‒ I voted positively on the report of EU-Ghana Stepping Stone Economic Partnership Agreement. The ratification of SSEPA proves beneficial by granting a provisional duty-free access to the EU market. On the other hand, the agreement will pave the way to prevent trade disruption for Ghana, boosting the country’s GDP, by ensuring the stability needed for new investments and creating employment opportunities. Supporting the agreement represents a great opportunity for the country of Ghana to move up the economic ladder and strengthen ‘its status as a middle-income country’.

  Georg Mayer (ENF), schriftlich. ‒ Wegen der drohenden zollfreien Exporte bestimmter landwirtschaftlicher Produkte in Richtung der EU werden europäische Produzenten wirtschaftlich unter Druck gesetzt; weiters wird der Export der Güter rentabler als der Konsum von selbigen vor Ort. Deshalb stimme ich diesem Abkommen nicht zu.

  Valentinas Mazuronis (ALDE), raštu. ‒ Balsavau už. Gana ir ES – partnerės įvairiose srityse. Nors didžiausią dalį eksporto pajamų Gana gauna parduodama auksą, kakavą ir žalią naftą, ES tapo svarbiausiu Ganos netradicinio eksporto tikslu, o tai parodo didesnį šalies įvairinimą ir pridėtinę vertę. 2015 m. bendra abipusė Ganos ir ES prekyba siekė 5,4 mlrd. EUR, o tai sudaro daugiau nei 20 proc. Ganos išorės prekybos. Šis laikinas susitarimas Ganai užtikrins 100 proc. pateikimą į rinką, kuris užtikrins ilgalaikius sutartinius santykius bei ekonominį stabilumą, kurio reikia siekiant naujų investicijų ir darbo vietų kūrimo.

  Joëlle Mélin (ENF), par écrit. ‒ Le Ghana a décidé de signer l’accord de partenariat économique de 2007: cet accord permet un accès en franchise de droits au marché de l’UE. Le Ghana est un des principaux exportateurs agroalimentaires d’Afrique de l’Ouest. L’accord fera passer les exportations « libéralisées » du Ghana vers l’UE de 35 à 80% du total. Cet accord avec le Ghana semble être la première étape visant à imposer aux autres États d’Afrique de l’Ouest l’ouverture de leur marché, avec à terme la signature d’un accord de partenariat régional de libre-échange. J’ai par conséquent voté contre ce rapport.

  Nuno Melo (PPE), por escrito. – A presente proposta constitui o instrumento jurídico necessário à conclusão de um Acordo de Parceria Económica (APE) de etapa entre a Comunidade Europeia e os seus Estados-Membros, por um lado, e o Gana, por outro.

O acordo proporciona uma rede de segurança contratual, garantindo um acesso isento de direitos aduaneiros ao mercado da União até à entrada em vigor do acordo regional. O acordo de etapa será aplicado provisoriamente e será substituído pelo APE concluído a nível regional no dia em que este entrar em vigor. Daí o meu voto favorável.

  Roberta Metsola (PPE), in writing. ‒ I voted in favour of this Agreement because it provides a stable framework to help increase the two-way flow of trade and investment between the EU and Ghana.

  Louis Michel (ALDE), schriftelijk. – Ghana en de EU onderhouden belangrijke handelsrelaties. Vorig jaar was het handelsverkeer tussen Ghana en de EU goed voor 20 procent van de buitenlandse handel van Ghana. Omdat de economische partnerschapsovereenkomst tussen de EU en West-Afrika vertraging heeft opgelopen en om de continuïteit van de handelsbetrekkingen tussen de EU en Ghana te verzekeren, is het wenselijk om een tijdelijke economische partnerovereenkomst aan te nemen. Op die manier blijft het handelsverkeer tussen Ghana en de EU gegarandeerd, blijft het kader waarin economische investeringen in Ghana worden bevorderd stabiel en blijft de fytosanitaire bijstand aan Ghanese exporteurs behouden.

  Marlene Mizzi (S&D), in writing. ‒ I have voted in favour of the EU-Ghana Stepping Stone Economic Partnership Agreement because I agree that we must have guarantees in place to ensure that working conditions and sustainable development practices in such sectors complement our long standing calls for policy coherence for development. Therefore, it is important to push for strong and effective sustainable development chapters, which we want to see included in any type of EPA.

  Csaba Molnár (S&D), írásban. ‒ 2007-ben átmeneti gazdasági partnerségi megállapodás jött létre az Európai Unió és Ghana között, ami vámmentes hozzáférést garantál Ghana számára az uniós piachoz. Minthogy Ghana tagja a Nyugat-afrikai Államok Gazdasági Közösségének (ECOWAS), az EU és az ECOWAS között pedig átfogó regionális gazdasági partnerségi megállapodásra irányuló tárgyalások kezdődtek, az átmeneti megállapodás ratifikálására mindeddig nem került sor. Tekintettel azonban arra, hogy a 2014 június 30-án parafált egyezményt az ECOWAS néhány tagállamának habozása miatt még nem sikerült ratifikálni, Ghana 2016. augusztus 3-án úgy határozott, hogy annak hatályba lépéséig is ratifikálja az EU-val kötött átmeneti gazdasági partnerségi megállapodást, amely ideiglenes alkalmazást irányoz elő, és a regionális szintű, teljes körű gazdasági partnerségi megállapodás a hatálybalépésének napján felváltja.

A Tanács határozattervezetet dolgozott ki az átmeneti gazdasági partnerségi megállapodás EU részéről történő ratifikálására, ehhez azonban meg kell szereznie a Parlament egyetértését is. A Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság jelentésében azt javasolja, hogy a parlament értsen egyet a megállapodás ilyen feltételek mellett történő megkötésével. Ennek megfelelően szavaztam.

  Bernard Monot (ENF), par écrit. ‒ Le Ghana a décidé de signer l’accord de partenariat économique de 2007: cet accord permet un accès en franchise de droits au marché de l’UE (en attendant un accord régional qui tarde à être signé). Le Ghana est un des principaux exportateurs agroalimentaires d’Afrique de l’Ouest. Il exporte aussi du bois, de l’or, du pétrole, du cacao. L’accord fera passer les exportations libéralisées du Ghana vers l’UE de 35 à 80% du total. Le Ghana protège ses productions agricoles et alimentaires sensibles. Cet accord avec le Ghana semble être un cheval de Troie visant à imposer aux autres États d’Afrique de l’Ouest l’ouverture de leur marché, avec la signature d’un accord de partenariat régional qu’ils se refusent à signer pour l’instant. Vote défavorable.

  Sophie Montel (ENF), par écrit. ‒ Cet accord avec le Ghana semble être un cheval de Troie visant à imposer aux autres États d’Afrique de l’Ouest l’ouverture de leur marché, avec la signature d’un accord de partenariat régional qu’ils se refusent à signer pour l’instant. Je m'oppose donc à ce texte.

  Nadine Morano (PPE), par écrit. ‒ J’ai voté en faveur de ce rapport relatif à l’accord d’étape vers un accord de partenariat économique UE-Ghana. Ce partenariat offrira au Ghana un accès préférentiel au marché européen. Je soutiens de manière constante tous les textes qui ont pour objectif le développement de l’Afrique, car c’est en aidant au développement de ce continent que l’on permettra à ses habitants d’y avoir des perspectives d’avenir.

  Alessia Maria Mosca (S&D), per iscritto. ‒ Convinti delle grandi potenzialità offerte dagli accordi di partenariato economico negoziati fra l'UE e i paesi ACP; apprendendo con rammarico delle difficoltà incontrate nella ratifica di un accordo regionale con i Paesi della comunità ECOWAS; valutata l'incompatibilità dell'attuale regime di preferenze tariffarie, il MAR, con il principio di reciprocità previsto dalle norme dell'Organizzazione internazionale del commercio; considerata la ratifica bilaterale dell'accordo di partenariato economico ad interim fra l'UE e la Costa d'Avorio; riconoscendo il carattere asimmetrico dell'intesa che prevede un'apertura limitata e graduale del mercato ghanese a fronte di un accesso illimitato e immediato al mercato unico; riconoscendo la natura democratica e sovrana del Parlamento ghanese e del suo Governo, esprimiamo un voto favorevole sulla ratifica dell'accordo ad interim.

La natura asimmetrica dell'accordo tutela, infatti, gli interessi ghanesi, garantendo al Paese un accesso privilegiato al mercato comunitario e, allo stesso tempo, proteggendo il nascente sistema industriale locale e la diversificazione economica impedendo l'accesso di merci sensibili. Il sistema europeo beneficerà, invece, di importazioni, soprattutto agricole, di prodotti non sovrapponibili al mercato e alla filiera produttiva comunitaria e di un migliore accesso al mercato ghanese per i propri macchinari e equipaggiamenti, prodotti necessari all'industria ghanese e non reperibili a livello locale.

  Victor Negrescu (S&D), in writing. ‒ The EU negotiated an Economic Partnership Agreement with 16 West African states making West Africa EU’s largest trading partner in sub-Saharan Africa. I have voted for this agreement between the EU and Ghana that covers goods and development cooperation. Ivory Coast, Ghana and Nigeria account for 80%of West Africa’s exports to the EU.

  Liadh Ní Riada (GUE/NGL), in writing. – I voted against this report as I believe it will disadvantage Ghana. The report was on establishing a transitional trade deal between the EU and Ghana while the EU-West Africa Economic Partnership Agreement negotiations are still underway. The trade deal voted on is an Economic Partnership Agreement. The EU has been using these EPAs with African, Caribbean and Pacific (ACP) countries in order to force the liberalisation of their economies without providing any new benefit to them.

The ACP countries already have access to the EU market but in recent years the EPA deals struck by Europe open access to the poorer countries to the EU without factoring in the massive inequality between the partners. This agreement will be detrimental to the majority of people of Ghana and it does not contain a sustainable development chapter.

  Franz Obermayr (ENF), schriftlich. ‒ Ich habe mich gegen dieses Abkommen ausgesprochen, da erstens erhebliche negative Effekte für die Wirtschaft des Landes bei Steigerung der zollfreien Einfuhren in das Land drohen und zweitens mit einem zollfreien Export für bestimmte landwirtschaftliche Produkte europäische Produzenten unter Druck gesetzt werden und der Export somit rentabler wird als der Konsum vor Ort.

  Urmas Paet (ALDE), kirjalikult. ‒ Toetasin. Vahepealne majanduspartnerlusleping võimaldab Ghanal säilitada tollimaksuvabad soodustused Euroopa turul olukorras, kus Ghana areneb ja kindlustab oma positsiooni keskmise sissetulekuga riigina. Lisaks sellele oleks juhul, kui piirkondlik majanduspartnerlusleping saab ilma pikema viivituseta teoks, võimalik mis tahes vastuolud tollitariifide liberaliseerimise ajakavades ja tollitariifistikes lahendada ilma nende täiendava kohandamise vajaduseta piirkondlike protsessidega.

  Rolandas Paksas (EFDD), raštu. – Labai svarbu užtikrinti, kad tarpinis Ganos ir Europos bendrijos bei jos valstybių narių ekonominės partnerystės susitarimas tinkamai užtikrintų abiejų šalių teisinius interesus.

Siekiant stiprinti prekybos ir vystymosi politikos priemones svarbu gerbti pagrindines ES vertybes, užtikrinti stabilumą, kurio reikia siekiant naujų investicijų ir darbo vietų kūrimo. Be to, reikia išvengti Ganos prekybos sutrikdymo, todėl būtina taikyti apsaugos priemones.

Atsižvelgiant į itin sudėtingą Ganos ekonominę padėtį bei į tai, kad ji yra mažesnes nei vidutines pajamas gaunanti šalis, labai svarbu apsaugoti jos ekonomiką, užtikrinti tinkamą apsirūpinimo maistu saugumą ir sudaryti sąlygas pramonės vystymuisi.

  Aldo Patriciello (PPE), per iscritto. ‒ Ho votato a favore della proposta dei miei colleghi poiché ritengo che la ratifica dell'accordo (APEI), siglato nel 2007, tra Ghana e UE garantisce una rete di sicurezza contrattuale, in quanto assicura un accesso esente da dazi al mercato dell'UE fino alla realizzazione dell'accordo regionale. Inoltre, tale accordo rappresenta una semplice soluzione provvisoria per impedire il turbamento degli scambi commerciali tra l'UE e il Ghana, in quanto quest'ultimo è uno dei maggiori esportatori di cacao, frutta, noci e pesce. Pertanto ho espresso voto favorevole.

  Eva Paunova (PPE), in writing. – I supported this agreement as it ensures a contractual safety net, warranting a duty-free quota free access to the EU market and asymmetric, gradual opening of Ghana’s market to EU goods until the regional agreement comes into a fruition. The IEPA will allow Ghanaian exporters to preserve the duty-free preferences on the European market as Ghana moves up and consolidates its status as a middle-income country. Furthermore, if the regional EPA comes into place without excessive delays, any discrepancies in the IEPA tariff liberalisation schedules and tariff lines would be solved without a need for additional adaptation to the regional processes.

  Marijana Petir (PPE), napisan. – Podržavam prijedlog rezolucije o prijelaznom Sporazumu o gospodarskom partnerstvu između Europske unije i Gane. Prijelazni sporazum u obzir uzima dvije ključne promjene, a jedna od njih je ulazak Republike Hrvatske u Europsku uniju 2013. godine te uvođenje zajedničke vanjske tarife. Ovaj sporazum koristan je jer stvara tržište za europske proizvode i izvan Europske unije, ali i omogućuje veći razvojni poticaj Gani. Svrha ovog sporazuma je sprječavanje stvaranja trgovinskih poremećaja. Neograničen pristup europskom tržištu omogućit će Gani stabilnost i predvidivost budućih trgovinskih odnosa te otvoriti put novim ulaganjima i otvaranju novih radnih mjesta. Prednost ovog ugovora je u tome što garantira aktivaciju mehanizama kao što je carina u slučajevima kada nagli rast uvoza može rezultirati narušavanjem gospodarske situacije ili nanošenjem štete sigurnosti opskrbe hranom ili kada se ugrožava početni razvoj industrijskih grana. Europska unija mora biti dosljedna u provođenju mehanizama i instrumenata razvojne politike prema zemljama srednjeg i nižeg dohotka jer je njihov ekonomski razvoj preduvjet stvaranja stabilnijeg političkog sustava i uspostave mira diljem Afrike.

  Tonino Picula (S&D), napisan. ‒ Gana je važan europski partner u Africi, posebno pri poticanju regionalnih gospodarskih integracija i ulaganja, te čak više od 20 % vanjske trgovine Gane otpada na trgovinu s EU-om. Gana nastoji učvrstiti status tranzitnog središta u regiji te diversificirati svoje gospodarstvo - pritom je EU postao njezina vodeća destinacija za nove izvozne sektore u zemlji. Zbog neodlučnosti partnerskih zemlja, Gana je odlučila oživjeti prijelazni Sporazum o gospodarskom partnerstvu, dok zajedno s EU-om nastoji potaknuti ostale zemlje na zaključenje sveobuhvatnog regionalnog razvojnog sporazuma. Prijelazni sporazum neće biti u stanju u potpunosti odgovoriti na zahtjeve današnjeg doba, no daje nužnu stabilnost dok se ne uspostavi međuregionalno rješenje. Sporazum će priječiti nastajanje trgovinskih poremećaja i adekvatno pripremiti Ganu za budući regionalni Sporazum o gospodarskom partnerstvu. Omogućit će ganskim izvoznicima da zadrže bescarinske povlastice za europsko tržište dok Gana napreduje i učvršćuje svoj položaj zemlje srednjeg dohotka. No, napominjem - Gana treba i dalje ulagati napore u borbu protiv korupcije te iskorijeniti dječji rad u svim sektorima gdje je on prisutan. EU je spreman pomoći i pri ostvarivanju smislenih fiskalnih reformi, poboljšavanju poslovne klime i konkurentnosti te olakšavanju trgovine i carinske suradnje.

  João Pimenta Lopes (GUE/NGL), por escrito. ‒ Este relatório referente ao projeto de decisão do Conselho relativa à celebração do Acordo de Parceria Económica de etapa entre a Comunidade Europeia e os seus Estados-Membros, por um lado, e o Gana, recomenda ao Parlamento Europeu que aprove a celebração deste acordo, abrindo caminho à respetiva aplicação provisória.

O Gana e a UE são parceiros em diferentes domínios, nomeadamente em matéria de fomento da integração económica regional e do investimento. Em 2015, o valor total do comércio bilateral entre o Gana e a União ascendeu a 5,4 mil milhões de euros, o que representa mais de 20 % do comércio externo do Gana. O país é um dos principais exportadores agroalimentares da região da Comunidade Económica dos Estados da África Ocidental (CEDEAO), exportando cacau, frutos, frutos de casca rija e peixe, e importando arroz, açúcar e carne.

Nada é dito quanto aos efeitos perniciosos do livre comércio, à apropriação por parte de multinacionais de recursos naturais e da biodiversidade, ao aumento do desemprego e à ameaça à soberania. Ao mesmo tempo que rejeitamos esta recomendação, expressamos toda a nossa solidariedade com o povo do Gana, bem como com os demais povos da África Ocidental, pelo seu direito ao desenvolvimento, à soberania e independência. Votámos contra.

  Tomasz Piotr Poręba (ECR), na piśmie. ‒ W związku z faktem, że podpisanie umowy o partnerstwie gospodarczym między UE a Afryką Zachodnią (EPA) wymaga dodatkowego okresu czasu, Ghana (a następnie Wybrzeże Kości Słoniowej) w sierpniu 2016 roku zdecydowała się kontynuować ratyfikację wstępnej umowy o partnerstwie gospodarczym z Unią Europejską, zawartej w 2007 roku. Umowa gwarantuje umowny system zabezpieczeń, zapewniając w dalszym ciągu pełen dostęp bez ceł i kwot do rynku UE, dopóki umowa regionalna EPA nie zostanie ostatecznie podpisane przez wszystkie kraje w tym regionie Afryki Zachodniej. Umowa przejściowa przewiduje tymczasowe stosowanie i zostanie zastąpiona w pełni przez umowę EPA zawartą na poziomie regionalnym, w dniu wejścia w życie tej umowy. Niniejszym poparłem wstępna umowę o partnerstwie gospodarczym z UE.

  Franck Proust (PPE), par écrit. ‒ J'ai voté en faveur de ce rapport qui porte sur l'accord de partenariat économique UE-Ghana. Au vu du retard de la signature de l’accord de partenariat économique entre l’Union européenne et l’Afrique de l’Ouest, le Ghana a décidé de procéder à la ratification de son accord de partenariat économique d’étape avec l’Union européenne, conclu en 2007. J'encourage la conclusion de cet accord et rappelle que nos relations commerciales avec l’Afrique sont essentielles et dans l'intérêt de tous.

  Julia Reid (EFDD), in writing. ‒ UKIP abstained on this vote. Whilst we concede that EU deals with poor countries often exacerbate poverty, we note the desire of the Ghanaian Government to sign this deal so as to secure market access. For this reason, despite our reservations about this deal, we abstained.

  Frédérique Ries (ALDE), par écrit. ‒ Ce jeudi, les députés européens ont approuvé l’accord économique intermédiaire conclu en 2007 avec le Ghana, par 375 voix contre 220 et 46 abstentions.

Depuis juin 2014, l’UE et l’Afrique de l’Ouest (regroupant 16 pays) tentent de ratifier un accord de partenariat économique régional (APE) pour la croissance économique et le libre-échange. Toutefois, ce partenariat nécessite encore l’approbation du Nigeria, de la Gambie et de la Mauritanie avant d’être ratifié, rendant les 13 autres pays signataires tributaires de leur bon vouloir. Une situation qui aurait pu avoir des conséquences dommageables pour le Ghana si l’actuel accord économique Ghana-EU, qui arrive à terme en fin d’année, était resté sans suite. Le Parlement européen a donc pris la bonne décision en soutenant la position de son rapporteur, M. Fjellner, en faveur d’un accès libre en franchise douanière au marché européen pour les produits ghanéens. Avec plus de 20% des échanges commerciaux extérieurs destinés à l’Union européenne pour un montant s’élevant en 2015 à 5,4 milliards d’euros, cette solution temporaire était indispensable pour la stabilité, le développement et la croissance économique du Ghana.

  Inmaculada Rodríguez-Piñero Fernández (S&D), por escrito. – He apoyado el Acuerdo de Asociación Económica interino con Ghana (AAEI) porque:

- Mejora la seguridad jurídica del comercio ghanés con Europa (evitando una posible pérdida de las exenciones arancelarias que actualmente le concede temporal y unilateralmente la Unión), mejora la regulación de nuestro comercio (contiene disposiciones sobre comercio de mercancías, aduanas, facilitación del comercio, barreras técnicas, medidas sanitarias y fitosanitarias, mientras mantiene la excepción de libre acceso para los plátanos destinados a las regiones ultra periféricas).

- Incorpora compromisos de obligado cumplimiento en materia de sostenibilidad y derechos humanos, como la lucha contra el comercio ilegal de madera, la corrupción y el trabajo infantil.

- El Gobierno ghanés ha solicitado este acuerdo tras consultar a los agentes interesados y su Parlamento ha apoyado firmemente su ratificación.

- Una posible subida de aranceles, a falta de AAEI, sería muy perjudicial para un país que destina más de un 20 % de su comercio exterior a la Unión.

- Los socialistas vigilaremos el adecuado control del cumplimiento de los compromisos asumidos por Ghana, mientras continuamos trabajando en favor de un buen AAE regional con toda el África Occidental y exigimos a Ghana mayores progresos democráticos y diálogo con la sociedad civil.

  Bronis Ropė (Verts/ALE), raštu. ‒ Prekyba – geriausias ekonominės plėtros variklių. Efektyvūs prekybiniai ryšiai sudaro galimybes darniai šalies plėtrai ir todėl yra efektyvesnė pagalbos vystymuisi priemonė nei vystomasis bendradarbiavimas. Todėl visokeriopai sveikinu ir palaikau šiandien svarstytą rekomendaciją dėl Tarybos sprendimo dėl tarpinio Europos bendrijos bei jos valstybių narių ir Ganos ekonominės partnerystės susitarimo sudarymo projekto. Plėtodami prekybinius ryšius, kartais naudodami asimetrines preferencines priemones, mes padėsime kurti darnią Afrikos ekonomiką, taip stiprindami ir savo gerovę bei saugumą.

  Fernando Ruas (PPE), por escrito. ‒ A presente proposta de recomendação diz respeito ao projeto de decisão do Conselho relativa à celebração do Acordo de Parceria Económica entre a União Europeia e os seus Estados-Membros, por um lado, e o Gana, por outro, tendo em conta o atraso que se verifica na assinatura do Acordo de Parceria Económica UE-África Ocidental.

A ratificação deste acordo irá fornecer ao Gana uma garantia contratual de acesso, sem quaisquer direitos aduaneiros, ao mercado da União, até à entrada em vigor do acordo de âmbito regional. Constitui, portanto, um acordo de etapa, que será aplicado provisoriamente até à entrada em vigor do acordo regional, no escrupuloso cumprimento das regras da OMC.

Apesar de não ser a solução ideal, atenta a ausência de uma dimensão regional, de regras de origem e de um quadro institucional completo, o Gana está a realizar um conjunto de reformas e a envidar esforços para combater a corrupção e eliminar o trabalho infantil, pelo que este acordo de etapa proporciona uma base jurídica mais sólida do que o regulamento relativo ao Acesso ao Mercado e configura a antecâmara daquele que será o acordo de âmbito regional. Votei favoravelmente.

  Tokia Saïfi (PPE), par écrit. ‒ J’ai voté en faveur de ce rapport, qui constitue l’approbation, par le Parlement européen, de l’accord intérimaire avec le Ghana. Cet accord veille aux sensibilités de certains secteurs et garantit un accès en franchise de droits et sans contingent au marché de l’Union européenne. En parallèle, il ouvre de manière asymétrique et progressive le marché du Ghana aux produits européens. Il est à noter qu’en cas de perturbations des marchés, l’accord prévoit également des clauses de sauvegarde. Il s’agit donc d’un accord développant une libéralisation progressive et asymétrique des échanges entre l’UE et le Ghana.

  Maria Lidia Senra Rodríguez (GUE/NGL), por escrito. ‒ He votado en contra de este informe, porque estoy totalmente en contra de este tipo de acuerdos económicos y los impactos que de ellos se derivan, tanto para la Unión, como, muy especialmente para terceros países, en este caso Ghana. Por ejemplo, se le pide a Ghana que renuncie a todas las herramientas de protección de su industria y agricultura, haciendo así imposible que protejan su propio mercado. Mi voto por tanto ha sido negativo.

  Remo Sernagiotto (ECR), per iscritto. – Tra gli ambiti del partenariato tra il Ghana e l'UE risulta di particolare importanza la promozione dell'integrazione economica regionale e degli investimenti. Nel 2015, il commercio bilaterale totale tra il Ghana e l'UE si attestava intorno ai 5,4 miliardi di euro e comprendeva oltre il 20% del commercio estero del Ghana, esportatore di cacao, frutta, noci e pesce. Inoltre, circa un terzo delle esportazioni di legname del paese è diretto verso l'UE.

Il Ghana importa riso, zucchero e carne, nonché navi, veicoli e petrolio raffinato. Tale paese sta inoltre cercando di consolidare la sua posizione quale centro di transito marittimo per i paesi dell'Africa occidentale senza sbocco sul mare. L'accordo di partenariato economico interinale garantisce dunque la sicura continuazione del partenariato tra i due paesi fino a quando l'accordo regionale potrà essere finalmente firmato da tutti i paesi della regione dell'Africa occidentale.

Ho deciso pertanto di esprimermi a favore.

  Pedro Silva Pereira (S&D), por escrito. ‒ Votei a favor do Acordo de Parceria Económica UE-Gana porque é um acordo que garante a continuação do acesso “livre de direitos e de quotas” ao mercado interno da União, protegendo, assim, milhares de empregos e fortalecendo as exportações do Gana.

Este acordo, negociado há já alguns anos, é provisório e só estará em vigor enquanto não for ratificado o acordo regional (já concluído) entre a UE e os Estados da África Ocidental (CEDEAO). Destaco que o Parlamento do Gana, a quem compete decidir sobre o interesse nacional, aprovou o acordo por unanimidade.

Este não é um acordo perfeito, mas é compatível com as regras da OMC e oferece estabilidade. Nem o regulamento de acesso ao mercado para os países ACP (MAR) nem o regime de incentivo do Sistema de Preferências Generalizadas da UE (SPG+) são alternativas satisfatórias. Por fim, o acordo bilateral contém medidas de salvaguarda da indústria local e exclui da liberalização os produtos mais sensíveis para a economia ganesa. O meu voto respeita a escolha nacional do Gana.

  Siôn Simon (S&D), in writing. ‒ Today I voted in favour of Ghana’s Interim Economic Partnership Agreement in order to ensure Ghana’s duty-free and quota-free access to the EU market until the Regional EPA is achieved which would see an integrated West African Economic Community.

  Davor Škrlec (Verts/ALE), napisan. ‒ Nisam podržao ovo izvješće, ali ovo obrazloženje glasovanja nastaje kao kritika postojećem sustavu vrednovanja rada zastupnika u Europskom parlamentu isključivo na osnovu statističkog broja parlamentarnih aktivnosti potenciranog u Hrvatskoj, a koji zapravo ne odražava stvarnu kvalitetu i količinu rada, učinkovitost te ponajviše uspjeh zastupničkog djelovanja.

  Monika Smolková (S&D), písomne. ‒ Pri hlasovaní o dohode medzi Európskym spoločenstvom a Ghanou som sa zdržala, pretože existujú určité pochybnosti o tomto návrhu. Dohoda, ktorej korene siahajú do roku 2007, má provizórny charakter kvôli dlho očakávanému podpisu Dohody o hospodárskom partnerstve medzi EÚ a Západnou Afrikou. Podpis regionálnej západoafrickej dohody brzdí chýbajúci podpis Nigérie. Cieľom Dohody o hospodárskom partnerstve medzi Ghanou a EÚ je zabezpečenie bezcolného prístupu na trh EÚ do momentu, kým regionálna dohoda nevstúpi do platnosti. Uznávam, že EÚ je významný obchodný partner Ghany, pričom celkový objem obojstrannej obchodnej výmeny za rok 2015 sa rovnal sume 5,4 miliardy EUR, čo tvorí viac ako 20 % zahraničného obchodu Ghany. Oceňujem aj fakt, že Ghana diverzifikuje svoj priemysel a podstupuje reformy v oblasti lesného hospodárstva, ktoré má pre krajinu signifikantný význam. Musím však podotknúť že krajina by mala pokračovať v boji s korupciou a odstraňovaním detskej práce v odvetviach poľnohospodárstva, lesného hospodárstva či rybolovu. Je tiež treba podotknúť, že dohoda z roku 2007 nezodpovedá situácii v roku 2016. Dohoda by mala byť nastavená tak, aby zabezpečila krajine prístup na európsky trh, čo by akcelerovalo ekonomický rozvoj vytvorením nových podnikateľských príležitostí.

  Bart Staes (Verts/ALE), schriftelijk. ‒ Door de tijdelijke economische partnerschapsovereenkomst (iEPA) met de EU te ondertekenen, vermijdt Ghana misschien problemen met tarieven, maar het offert tegelijk de regionale integratie van Ecowas op.

Om goedkope EU-producten buiten te houden, zouden de leden van Ecowas hun tarieven wel eens kunnen verhogen ten aanzien van Ghana. Na een moratorium van vijf jaar moet Ghana de EU-import vrijgeven, wat de concurrentie alleen maar zal opdrijven. Er zit bovendien een clausule in die een snelle opening maakt naar de vrijmaking van diensten en andere vrijhandelsdisciplines. Wetende dat Ghana een bevoorrechte partner is van het Verenigd Koninkrijk is het raden naar de gevolgen van de Brexit.

Hierdoor kun je het iEPA geen opstap noemen, maar eerder een put waar het hele EPA EU-Ecowas proces in valt. Dat DG Handel van de Commissie hierachter zit, is verontrustend. Het veelbelovende integratieproces komt op de helling en het akkoord mikt vooral op de economische belangen van de grote Europese actoren. Het druist bovendien in tegen Europese principes zoals beleidscoherentie in ontwikkelingssamenwerking en de afgesproken ontwikkelingsdoelen. Ghana kon ook voor het GSP+-regime kiezen, met speciale voorkeurstarieven voor kwetsbare landen. Dit akkoord heeft zulke verstrekkende gevolgen dat ik het onmogelijk kan goedkeuren.

  Ivan Štefanec (PPE), písomne. ‒ Podpis Dohody o hospodárskom partnerstve (DHP) medzi EÚ a Západnou Afrikou trvá dlhšie, ako sa predpokladalo. Dohodou sa má zabezpečiť zmluvná záchranná sieť, ktorá zaručuje bezcolný prístup na trh EÚ, kým regionálna dohoda nevstúpi do platnosti, a predpokladá sa, že dočasná dohoda bude platiť provizórne, kým ju nenahradí úplná DHP uzatvorená na regionálnej úrovni v deň jej vstupu do platnosti. Okrem toho, ak regionálna DHP vstúpi do platnosti bez zbytočných odkladov, predpokladá sa, že prípadné rozdiely medzi harmonogramami liberalizácie ciel a colnými položkami v rámci DHP by sa vyriešili bez toho, aby bolo potrebné ďalšie prispôsobenie sa postupom na regionálnej úrovni.

  Beatrix von Storch (EFDD), schriftlich. ‒ Der Entschließung des EU-Parlaments zu dem Entwurf eines Beschlusses des Rates über den Abschluss des Interim-Wirtschaftspartnerschaftsabkommens zwischen Ghana einerseits und der Europäischen Gemeinschaft und ihren Mitgliedstaaten andererseits habe ich zugestimmt.

Während die Unterzeichnung des Wirtschaftspartnerschaftsabkommens EU-Westafrika länger dauert, hat Ghana im August 2016 (gefolgt von Côte d’Ivoire) beschlossen, sein bereits 2007 mit der Europäischen Union geschlossenes Interim-Wirtschaftspartnerschaftsabkommen zu ratifizieren. Mit dem Abkommen wird ein vertragliches Sicherheitsnetz bereitgestellt, das zollfreien Zugang zum EU-Markt bis zur Verwirklichung des regionalen Abkommens garantiert. In dem Interimsabkommen ist vorgesehen, dass es vorläufig angewandt wird und das Abkommen nach Inkrafttreten des umfassenden regionalen WPA durch dieses ersetzt wird.

Das Abkommen fördert den Handel zwischen den Staaten und sieht für Ghana – ein Land im unteren Bereich des mittleren Einkommensniveaus – uneingeschränkten Marktzugang auf der Grundlage eines langfristigen Vertragsverhältnisses vor. Störende Investitionsschutzregeln, derentwegen eine Ablehnung folgen müsste, sind nicht enthalten.

  Dubravka Šuica (PPE), napisan. ‒ S obzirom na odgodu potpisivanja Sporazuma o gospodarskom partnerstvu između EU-a i zapadne Afrike, Gana je, a potom i Obala Bjelokosti, u kolovozu 2016. odlučila ratificirati prijelazni Sporazum o gospodarskom partnerstvu s Europskom unijom, zaključen još 2007.

Taj sporazum pruža ugovornu sigurnosnu mrežu i omogućava Gani bescarinski pristup tržištu EU-a. Gana je među vodećim poljoprivredno-prehrambenim izvoznicima Gospodarske zajednice zapadnoafričkih zemalja te izvozi kakao, voće, orašaste plodove i ribu.

Prihvaćam Preporuku o Nacrtu odluke Vijeća o sklapanju Prijelaznog Sporazuma o gospodarskom partnerstvu između EU-a i Gane jer će Sporazum omogućiti ganskim izvoznicima da zadrže bescarinske povlastice za europsko tržište dok Gana napreduje i učvršćuje svoj položaj zemlje srednjeg dohotka, a to sve dovodi do veće stabilnosti tog dijela Afrike.

  Patricija Šulin (PPE), pisno. ‒ Glasovala sem za poročilo o predlogu sklepa Sveta o sklenitvi vmesnega Sporazuma o gospodarskem partnerstvu med Evropsko skupnostjo in njenimi državami članicami na eni strani ter Gano na drugi strani.

Preden bo med Evropsko unijo in Gano nastopil celovit sporazum o gospodarskem partnerstvu, bo vmesni sporazum začasno veljal do uveljavitve celovitega sporazuma.

V tem času ima Gana omogočen brezcarinski dostop na trg EU. Ker so zaključna pogajanja o regionalnem sporazumu o gospodarskem partnerstvu počasna, potrebujemo obnovitev vmesnega sporazuma.

  Ελευθέριος Συναδινός (NI), γραπτώς. ‒ Προτείνεται η αναβίωση μίας ξεπερασμένης συμφωνίας του 2007 η οποία, αναμφίβολα, δεν μπορεί να ανταποκρίνεται πλήρως στις συνθήκες του 2016, προκειμένου να αποφευχθεί η διατάραξη του εμπορίου για την Γκάνα, ενώ θα προλειάνει το έδαφος για μια μελλοντική ΣΟΕΣ. Η ευρωπαϊκή πολιτική που ακολουθείται κατά τη σύναψη διμερών προτιμησιακών εμπορικών συμφωνιών θα πρέπει να προκρίνει την εφαρμογή ενημερωμένων και ολοκληρωμένων λύσεων και όχι προσωρινών ελλιπών συμφωνιών.

  József Szájer (PPE), írásban. ‒ Mivel az EU–Nyugat-Afrika gazdasági partnerségi megállapodás aláírása elhúzódik, 2016 augusztusában Ghána (majd később Elefántcsontpart is) úgy határozott, hogy ratifikálja az Európai Unióval 2007-ben kötött átmeneti gazdasági partnerségi megállapodást. A megállapodás a regionális megállapodás létrejöttéig szerződéses biztonsági hálót biztosít, és vámmentes hozzáférést garantál az uniós piachoz. Az átmeneti megállapodás ideiglenes alkalmazást irányoz elő, és a regionális szintű, teljes körű gazdasági partnerségi megállapodás a hatálybalépésének napján felváltja.

Noha Ghána exportbevételeit az arany, a kakaó és a nyersolaj uralja, az Unió Ghána „nem hagyományos” exportjának elsődleges célpontjává vált, ami az országon belüli fokozódó diverzifikációt és hozzáadottérték-teremtést mutatja. Ghána behozatalát a hajók, a járművek és a finomított kőolaj dominálja. Az ország megpróbálja stabilizálni helyzetét a tengerparttal nem rendelkező országok tranzit- és tengeri központjaként.

Míg Ghána egyes érzékeny mezőgazdasági és feldolgozott termékeket kizár a liberalizációból, az átmeneti gazdasági partnerségi megállapodás olyan biztosítékokat is bevezet, amelyek lehetővé teszik a vámok újbóli bevezetését, amennyiben az import hirtelen növekedése a gazdaság torzulásával, az élelmezésbiztonság veszélyeztetésével fenyeget.

A fentiekre tekintettel szavazatommal támogattam a jelentést.

  Tibor Szanyi (S&D), írásban. ‒ Tartózkodással szavaztam az EU és Ghána között már korábban kidolgozott gazdasági partnerségi megállapodás életbe léptetését előirányzó határozati javaslatról, ezzel egyrészt méltányolva a megállapodás fontosságát, másrészt mérlegelve az annak konkrét gazdasági tartalmával kapcsolatban felmerült kételyeket. Tudatában vagyok annak, hogy bizonyos termékek európai piacra jutása szempontjából a ghánai gazdaságnak fontos a vámmentesség további biztosítása az EU-val az idén októberben lejárt interim megállapodás után is, amire e partnerség keretet biztosíthatna. Mérlegeltem azt is, hogy Ghana demokratikus állam, ahol a kormány és a törvényhozás egyöntetűen a megállapodás aláírása mellett szállt síkra. Mindemellett nem tekinthettem el azoktól a – főleg saját frakcióm részéről megfogalmazott – súlyos aggályoktól, amelyek arra utalnak, hogy a megállapodás tárgyalása során a Bizottság érvényesítette fölényét és ezáltal a szöveg több ponton Ghána számára előnytelen, gazdasági kockázatot rejt. Nyilvánvalóan Ghánának is kedvezőbb lenne, ha az EU-val az ECOWAS égisze alatt tervezett egyezmény alapján fejlesztené európai kereskedelmi kapcsolatait, ugyanakkor tény, hogy ez a többoldalú megállapodás még kidolgozás alatt áll, nem élvezi minden részes fél támogatását, s így nem nyújt rövid távú megoldást a ghánai export-pozíciók szempontjából. Tekintettel az ügy komplex és ellentmondásos helyzetére, a konkrét határozati javaslat esetében a szavazástól való tartózkodás mellett döntöttem.

  Marc Tarabella (S&D), par écrit. ‒ J'ai voté contre le rapport Fjellner.

En effet, je pense qu'il est largement temps de revoir notre manière de faire des accords et de considérer l'Afrique comme notre débarras, avec le risque important de paupériser la population locale et régionale en déséquilibrant le flux commercial et économique des pays visés!

  Ivica Tolić (PPE), in writing. ‒ Podržavam Prijedlog rezolucije o nacrtu odluke Vijeća o sklapanju prijelaznog Sporazuma o gospodarskom partnerstvu između Gane, s jedne strane, i Europske zajednice i njezinih država članica, s druge strane. Gana i EU-ovi partneri su u različitim područjima, među kojima je i poticanje regionalne gospodarske integracije i ulaganja. Godine 2015. ukupna trgovina u oba smjera između Gane i EU-a iznosila je 5,4 milijarde EUR, što čini više od 20 % vanjske trgovine Gane. Gana je među vodećim poljoprivredno-prehrambenim izvoznicima Gospodarske zajednice zapadnoafričkih zemalja te izvozi kakao, voće, orašaste plodove i ribu, a uvozi rižu, šećer i meso. Gana je odlučila oživjeti devetogodišnji sporazum i ne čekati preostale neodlučne partnerske zemlje Sporazuma o gospodarskom partnerstvu sa zapadnom Afrikom da donesu odluku o potpisivanju regionalnog trgovinskog sporazuma usmjerenog na razvoj, koji je parafiran 30. lipnja 2014. i koji su predvodnici Gospodarske zajednice zapadnoafričkih zemalja službeno podržali 10. srpnja 2014. Dok i Gana i EU i dalje ulažu vrijeme i trud u zaključenje sveobuhvatnog regionalnog Sporazuma o gospodarskom partnerstvu, prijelazni Sporazum o gospodarskom partnerstvu između Gane i EU-a, u nedostatku sveobuhvatnog sporazuma, ostaje provizorno rješenje u skladu s odredbama WTO-a.

  Ruža Tomašić (ECR), napisan. ‒ Prijelazni Sporazum o gospodarskom partnerstvu između Europske unije i Gane potreban je dok se ne zaključi regionalni sporazum o partnerstvu sa zapadnom Afrikom, a njegova svrha je da ta država ima bescarinski pristup tržištu Europske unije. Ukupna trgovina između EU-a i Gane iznosila je 5,4 milijarde eura 2015. godine, a otprilike trećina ganskog izvoza drvne sirovine otpada na EU.

Smatram da je Prijelaznim sporazumom jasno određeno da Gana za nastavak suradnje treba nastaviti reforme, ponajprije u područjima borbe protiv korupcije i uklanjanju svih oblika dječjeg rada u sektorima poljoprivrede, šumarstva, ribarstva i zlata. Budući da je Prijelazni sporazum označava ratifikaciju sporazuma potpisanog 2007. godine, podržala sam ovo izvješće.

  Romana Tomc (PPE), pisno. ‒ Osnutek zakonodajne resolucije Evropskega parlamenta o osnutku sklepa Sveta o sklenitvi vmesnega Sporazuma o gospodarskem partnerstvu med Gano na eni strani ter Evropsko skupnostjo in njenimi državami članicami na drugi strani sem podprla.

Za podpis gospodarskega partnerstva med EU in zahodno Afriko je potrebno še veliko časa, zato se je Gana odločila nadaljevati z ratifikacijo vmesnega sporazuma o gospodarskem sodelovanje z EU.

Leta 2015 je vrednost skupne dvostranske trgovine med Gano in EU znašala 5,4 milijarde EUR in obsegala več kot 20 % ganske zunanje trgovine. Približno tretjino lesa, ki ga Gana izvozi je namenjena na evropske trge (podpisan sporazum, ki omogoča zakonito trgovino z lesom z EU).

Sporazum iz leta 2007 nedvomno ne ustreza v celoti stvarnosti v letu 2016, zato je treba obnoviti vmesni sporazum. Vmesni sporazum Gani, državi z nižjim srednjim dohodkom, zagotavlja 100-odstotni dostop do trga na podlagi dolgoročnega pogodbenega razmerja, s tem pa stabilnost, potrebno za nove naložbe in ustvarjanje delovnih mest.

  Estefanía Torres Martínez (GUE/NGL), por escrito. ‒ He votado en contra de este informe de consentimiento sobre el Acuerdo de Asociación Económica Interino entre la UE y Ghana, pues refuerza una lógica asimétrica y de subordinación periferia-centro de las relaciones comerciales, condenado, en el largo plazo, a Ghana al subdesarrollo.

  Mylène Troszczynski (ENF), par écrit. ‒ Le Ghana a décidé de signer l’accord de partenariat économique de 2007: cet accord permet un accès en franchise de droits au marché de l’UE. Le Ghana est un des principaux exportateurs agroalimentaires d’Afrique de l’Ouest. Il exporte aussi du bois, de l’or, du pétrole, du cacao. L’accord fera passer les exportations du Ghana vers l’UE, qui sont « libéralisées », de 35 à 80% du total.

Le Ghana protège ses productions agricoles et alimentaires sensibles.

Cet accord avec le Ghana semble être déséquilibré et vise à imposer aux autres États d’Afrique de l’Ouest l’ouverture de leur marché, avec la signature d’un accord de partenariat régional qu’ils se refusent à signer pour l’instant.

J'ai voté contre ce texte.

  Kazimierz Michał Ujazdowski (ECR), na piśmie. ‒ Umowa gwarantuje roboczy system zabezpieczeń, zapewniając w dalszym ciągu pełen dostęp partnerów bez ceł i kwot do rynku UE, dopóki umowa regionalna nie zostanie ostatecznie podpisana przez wszystkie kraje w tym regionie Afryki Zachodniej. Umowa przejściowa przewiduje tymczasowe stosowanie i zostanie zastąpiona w pełni przez umowę zawartą na poziomie regionalnym, w dniu wejścia w życie tej umowy. Dlatego poparłem wstępną umowę.

  István Ujhelyi (S&D), írásban. ‒ Mivel az EU–Nyugat-Afrika gazdasági partnerségi megállapodás aláírása elhúzódik, 2016 augusztusában Ghána (majd később Elefántcsontpart is) úgy határozott, hogy ratifikálja az Európai Unióval 2007-ben kötött átmeneti gazdasági partnerségi megállapodást. Voksommal a frakció álláspontját követtem.

  Miguel Urbán Crespo (GUE/NGL), por escrito. ‒ He votado en contra de este informe de consentimiento sobre el Acuerdo de Asociación Económica Interino entre la UE y Ghana, pues refuerza una lógica asimétrica y de subordinación periferia-centro de las relaciones comerciales, condenado, en el largo plazo, a Ghana al subdesarrollo.

  Ivo Vajgl (ALDE), in writing. ‒ I voted in favour of the recommendation on the draft Council decision on the conclusion of the stepping stone Economic Partnership Agreement between Ghana, of the one part, and the European Community and its Member States, of the other part. Ghana and the EU are partners across different areas, including that of fostering regional economic integration and investment. In 2015, the total two-way trade between Ghana and the EU was worth 5.4 billion euros, comprising over 20% of Ghana’s external trade. As soon as the regional EPA enters into force, it will replace the two existing interim EPAs within the region. I voted in favour because I believe that the IEPA ensures to Ghana, a lower middle-income country, a 100% market access offer based on a long-term contractual relationship, which will ensure stability needed for new investments and job creation.

  Ángela Vallina (GUE/NGL), por escrito. ‒ He votado en contra de este informe, porque estoy totalmente en contra de este tipo de acuerdos económicos y los impactos que de ellos se derivan, tanto para la Unión, como, muy especialmente para terceros países, en este caso Ghana. Por ejemplo, se le pide a Ghana que renuncie a todas las herramientas de protección de su industria y agricultura, haciendo así imposible que protejan su propio mercado. Mi voto por tanto ha sido negativo.

  Miguel Viegas (GUE/NGL), por escrito. ‒ Este APE garante ao Gana, país de rendimento médio/baixo, um acesso total ao mercado, que, alegadamente, assegurará a estabilidade necessária para a realização de novos investimentos e a criação de emprego. Cerca de 35 % das exportações da União para o Gana já foram totalmente ou quase totalmente liberalizadas e a redução adicional de direitos aduaneiros permitirá aumentar progressivamente esta proporção para 80 %.

O PCP mantém fortes dúvidas sobre estes acordos de parceria cuja base é o livre comércio e o princípio do livre funcionamento dos mercados. O tempo encargar—se-á de responder se este acordo foi benéfico para o povo do Gana ou se contribuiu para perturbar a economia, prejudicar a segurança alimentar ou comprometer a sua indústria emergente.

  Harald Vilimsky (ENF), schriftlich. ‒ Dem Bericht über ein Interim-Wirtschaftspartnerschaftsabkommen EG/Ghana konnte ich nicht zustimmen, da zum einen erhebliche negative Effekte für die Wirtschaft des Landes bei Steigerung der zollfreien Einfuhren in das Land drohen. Zum anderen würde der zollfreie Export bestimmter landwirtschaftlicher Produkte in Richtung der EU europäische Produzenten unter Druck setzen und somit den Export rentabler als den Konsum vor Ort machen.

  Julie Ward (S&D), in writing. ‒ I joined many colleagues in my Socialist and Democratic Group, including the shadow rapporteur, in voting against the EU-Ghana EPA. The agreement falls short on sustainable development and labour rights criteria, and risks to interfere with regional integration under ECOWAS. We object to the Commission’s conduct in rushing the agreement through, while we express support to our progressive colleagues in Ghana.

As an advocate of the Alternative Trade Mandate (ATM) I support trade that puts people and planet ahead of profit. This is a complex and multifaceted issue, but upon listening and weighing both sides of the argument, I have concluded that a vote against would reflect these ATM principles.

  Jan Zahradil (ECR), písemně. ‒ Plně podporuji stejně jako naše skupina ECR uzavření této prozatímní obchodní dohody mezi EU a Ghanou. Ačkoli Ghana ani EU nepředpokládaly, že bude třeba bilaterální dohodu uzavírat, přimělo je k tomu vleklé tempo uzavírání dohody na regionální úrovni západní Afriky (ECOWAS). Prozatímní dohoda umožní ghanským vývozcům zachovat si výsadu bezcelního přístupu na evropský trh po období, během kterého bude Ghana ekonomicky růst a konsolidovat svoji hospodářskou situaci.

Rád bych v této souvislosti zdůraznil rozvojový aspekt této obchodní dohody: EU je důležitým místem pro vývoz ghanských produktů, což je důležité pro vytváření přidané hodnoty v zemi. Tedy nejde jen o přínos pro Evropské vývozce (80 % EU vývozu by mělo být postupně liberalizováno), ale i pro Ghanu, kde vývoz do EU představuje zhruba 20 % objemu celkového zahraničního obchodu. Nejlepší rozvojovou politikou je volný obchod.

  Tomáš Zdechovský (PPE), písemně. ‒ Podporuji předloženou prozatímní dohodu o hospodářském partnerství mezi EU a Ghanou. Přijetí tohoto dokumentu vidím jako logický krok, jelikož plánovaná regionální dohoda mezi EU a západní Afrikou musí být pozdržena, a proto prozatímní dohoda umožní Ghaně mít i nadále výsadu bezcelního přístupu na evropský trh. Ghana je v rámci regionu západní Afriky přední vývozce zemědělských produktů i dalších komodit a EU je pro ni důležitým exportním trhem. Je v zájmu Evropské unie, aby státy v regionu západní Afriky posílily svoji konkurenceschopnost, zdokonalily podnikatelské prostředí a posílily celní spolupráci. Jsem přesvědčen, že tato dohoda tomu jednoznačně pomůže.

  Jana Žitňanská (ECR), písomne. ‒ Súhlas s uzavretím dočasnej dohody o hospodárskom partnerstve medzi Európskou úniou a Ghanou som podporila. Ghana sa rozhodla pre takýto krok najmä z dôvodu, že proces podpisu Dohody o ekonomickom partnerstve medzi Európskou úniou a Západnou Afrikou trvá už pridlho a neustále sa odďaľuje. Dočasná dohoda tak až do podpisu Dohody o ekonomickom partnerstve zabezpečí Ghane bezcolný prístup na trh Európskej únie a automaticky stratí účinnosť vstupom novej dohody o ekonomickom partnerstve do platnosti. Vítam, že Ghana a neskôr aj Pobrežie slonoviny pristúpili k tomuto kroku. Je viditeľné, že im záleží na obchodných vzťahoch s Európskou úniou, a na druhej strane si tiež myslím, že táto dočasná dohoda pomôže ekonomickej situácií oboch krajín a pomôže posilniť vzťahy medzi nimi a Európskou úniou.

  Carlos Zorrinho (S&D), por escrito. ‒ Votei favoravelmente o relatório Fjellner porque, apesar de considerar que o Acordo de Parceria Económica de etapa CE-Gana está incompleto e desatualizado, acredito que um Acordo de etapa cumprirá o seu objetivo de contribuir para evitar perturbações do comércio no Gana e, em simultâneo, preparará o terreno para uma futura relação assente num acordo de parceria regional.

Destaco ainda que este Acordo de Parceria Económica de etapa oferece oportunidades em matéria de fomento da integração económica regional e do investimento. A título de exemplo, em 2015, o valor total do comércio bilateral entre o Gana e a União ascendeu a 5,4 mil milhões de euros, o que representa mais de 20 % do comércio externo do Gana.

  Željana Zovko (PPE), napisan. ‒ Podržavam prijedlog rezolucije o prijelaznom Sporazumu o gospodarskom partnerstvu između Europske unije i Gane koji u obzir uzima dvije važne činjenice - jedna je ulazak Republike Hrvatske u Europsku uniju, a druga je uvođenje zajedničke vanjske tarife. Pored jačanja integracija na europskom tržištu, nužno je širiti perspektive europskih gospodarstvenika prema trećim zemljama na način da se otvaraju nova tržišta. U okviru europske razvojne politike i pomoći, ovaj prijelazni sporazum može stvoriti sigurnost ganskim gospodarstvenicima koji će moći svoje proizvode plasirati na tržište Europske unije. S druge strane, pored otvaranja novog tržišta, dogovoreni mehanizmi između Europske unije i Gane štite ganske proizvođače u slučaju rasta uvoza koji može izazvati narušavanje gospodarske situacije ili nanijeti štete kanalima opskrbe hranom. Mehanizmi također štite i razvoj industrija u povoju na području Gane. Instrumenti razvojne politike prema zemljama srednjeg i nižeg dohotka moraju biti ciljano korišteni i prilagođeni svakoj pojedinačnoj državi kako bi njihov ekonomski rast stvorio i stabilan politički sustav.

  Milan Zver (PPE), pisno. ‒ Glasoval se za odobritev sklenitve Sporazuma o gospodarskem partnerstvu med Gano na eni strani ter Evropsko skupnostjo in njenimi državami članicami na drugi strani.

Podpiram sklenitev vmesnega sporazuma, saj bo pomagal preprečiti motnje v trgovini za Gano, hkrati pa bo služil kot podlaga za prihodnji regionalni sporazum o gospodarskem partnerstvu.

Vmesni sporazum Gani, državi z nižjim srednjim dohodkom, tako zagotavlja 100-odstotni dostop do trga na podlagi dolgoročnega pogodbenega razmerja, s tem pa stabilnost, potrebno za nove naložbe in ustvarjanje delovnih mest.

7.12. Мобилизиране на маржа за непредвидени обстоятелства през 2016 г. (A8-0347/2016 - José Manuel Fernandes)

Dichiarazioni di voto orali

  Isabella Adinolfi (EFDD), per iscritto. ‒ Il regolamento del quadro finanziario pluriennale per l'anno 201-2020 ha stabilito la possibilità di usare il margine per imprevisti, fino ad uno 0,03% del PIL nazionale. L'utilizzo di strumento del bilancio è sempre un tema abbastanza delicato e controverso, tuttavia il questo caso il margine per imprevisti potrebbe essere usato per fronteggiare la crisi migratoria. Infatti risulta molto evidente che per gestire le enormi ondate di migranti provenienti da territori in difficoltà servono al più presto ingenti quantità di fondi, e questo strumento potrebbe essere il giusto mezzo. Per questo motivo ho votato a favore.

  Martina Anderson and Lynn Boylan (GUE/NGL), in writing. – The contingency margins may have a positive element with regards to allocating aid which would assist migrants and refugees, however one must also take into account this also includes the Facility for Refugees in Turkey, and support for the likes of Frontex. This is because these margins are for Heading 3 ‘Security and citizenship’. For 2017 this also includes Heading 4 ‘Global Europe’ which covers programmes such as: the Common Security and Defence Policy, Guarantee Fund for external Actions, and ‘Macro-financial assistance’.

It was proposed originally by the European Parliament to also use the Contingency margins for 2016 and 2017 for sustaining certain programmes which would fall under Heading 1 of the multi-financial framework for programmes that are progressive and socially orientated.

However the Council did not budge and dictated that under that Heading, funds would have to be redeployed instead, which would mean cutting such programmes to fund another similar programme under that heading, as opposed to using the contingency margin which would entail not having to resort to sacrificing one programme over another.

As a result we abstained on the final vote.

  Marie-Christine Arnautu (ENF), par écrit. ‒ La Commission propose de mobiliser la marge pour imprévus pour 2017 à hauteur de 2,150 milliards d’euros, afin de compléter les crédits d'engagement relatifs aux dépenses de la rubrique 3, « Sécurité et citoyenneté », à hauteur de 2,578 milliards, et de la rubrique 4, « L'Europe dans le monde », à hauteur de 9,432 milliards. Il s’agit donc de mobiliser cet instrument de dernier recours face à des « circonstances imprévues », en l’occurrence la crise des migrants.

Ces sommes devront être compensées par une baisse des crédits affectés à l’administration. Les sommes mobilisées iront cependant financer la politique de l’asile et de l’intégration des réfugiés, ce qui est inacceptable. Toute somme mobilisée devrait l’être exclusivement pour le retour des clandestins dans leurs pays d’origine.

C’est pourquoi j’ai voté contre cette résolution.

  Zigmantas Balčytis (S&D), raštu. ‒ Balsavau už pranešimą dėl nenumatytų atvejų rezervo lėšų mobilizavimo 2016 m. Komisija pasiūlė 2016 m. mobilizuoti 240,1 mln. EUR nenumatytų atvejų rezervo lėšų, kad būtų papildyti su 2016 finansinių metų Europos Sąjungos bendrojo biudžeto 3 išlaidų kategorijos išlaidomis susiję įsipareigojimų asignavimai.

  Nicolas Bay (ENF), par écrit. ‒ La Commission propose de mobiliser la marge pour imprévus pour 2017 à hauteur de 2,150 milliards d’euros, afin de compléter les crédits d'engagement relatifs aux dépenses de la rubrique 3, «Sécurité et citoyenneté», à hauteur de 2,578 milliards, et de la rubrique 4, «L'Europe dans le monde», à hauteur de 9,432 milliards. Ces sommes colossales devraient à mon avis être compensées par une baisse des crédits affectés à l’administration.

Pire, les sommes mobilisées sont censées financer la politique de l’asile et de l’intégration des migrants clandestins, ce qui est inacceptable. J’ai donc résolument voté contre cette proposition de mobilisation: tout argent mobilisé par rapport à la crise des migrants devrait l’être pour les renvoyer dans leurs pays et les empêcher de (re)venir.

  Hugues Bayet (S&D), par écrit. ‒ J’ai approuvé ce rapport, qui propose de mobiliser la marge pour imprévus de 2016 à concurrence de 240 millions d'euros, afin de répondre à la situation migratoire, aux besoins des migrants et à la situation en matière de sécurité.

  Xabier Benito Ziluaga (GUE/NGL), por escrito. ‒ He votado en contra de este informe. Se trata de la movilización de uno de los resquicios del presupuesto para poder hacer frente a los Fondos de integración de personas en situación de asilo y migración. Un ajuste técnico para hacer, junto a otros instrumentos de flexibilidad que se modifican, frente a los retos de seguridad y de movilidad de las personas. Esta financiación, que en parte se empleará como un instrumento financiero, al estilo Plan Juncker, servirá para financiar la permanencia y taponamiento de las migraciones de personas en situación de movilidad forzada en países limítrofes a la Unión. Tendrán un componente de inversión en aquellas zonas (con lo que podrán hacer negocio los poderes locales y transnacionales), también humanitario, pero a su vez de retención de dicha población. Consistirá en movilizar este margen hasta 2 150,6 millones de euros, compensado con recortes en agricultura y administración. Disfrazando de ayuda humanitaria una mala gestión de los recursos.

  Izaskun Bilbao Barandica (ALDE), por escrito. ‒ Quiero agradecer al ponente su labor en este informe sobre la movilización del Margen para imprevistos en 2016 donde se movilizará un importe de 240,1 millones de euros en créditos de compromiso por encima del techo de compromiso de la rúbrica 3 del Marco Financiero Plurianual.

  Dominique Bilde (ENF), par écrit. ‒ Ce rapport concernant la mobilisation de la marge pour imprévus pour 2016 propose de mobiliser en réalité en 2017 la somme de 2,150 milliards d’euros, afin de compléter les crédits d'engagement relatifs aux dépenses de la rubrique 3, «Sécurité et citoyenneté», à hauteur de 2,578 milliards et, de la rubrique 4, «L'Europe dans le monde», à hauteur de 9,432 milliards. Il s’agit donc ici du problème des migrants, avec des politiques qui doivent donc financer la politique de l’asile et l’intégration des réfugiés. J’ai donc naturellement voté contre.

  Mara Bizzotto (ENF), per iscritto. – Tecnicamente il margine per imprevisti è uno strumento di ultima istanza, cui si ricorre per reperire fondi, qualora l'Europa debba fronteggiare situazioni gravi e inaspettate, se e solo se sono state esaurite tutte le altre fonti di finanziamento disponibili all'interno del QFP. La soluzione della crisi migratoria e il problema della sicurezza dei cittadini sono priorità che condivido.

Il mio sostegno alla richiesta di un aumento dei fondi per queste Rubriche, sarebbe dunque scontato se però si accompagnasse ad un reale e radicale cambiamento delle politiche nelle quali questi contributi sono investiti. Finché FRONTEX, EASO, FAMI verranno finanziati per favorire l'invasione dei migranti e non per bloccarne i flussi, non ho intenzione di avvallare col mio voto provvedimenti come questo.

  Malin Björk (GUE/NGL), skriftlig. ‒ Jag har lagt ner rösten avseende dessa tre betänkanden. Å ena sidan stöder jag att resurser omdisponeras och läggs på att understödja flyktingar som anlänt till EU. Å andra sidan används en stor del av dessa resurser på Frontex och det fortsatta byggandet av Fästning Europa, liksom det skamliga flyktingavtalet med Turkiet, vilket jag starkt motsätter mig. Som budgeten är gjord separeras de olika delarna inte från varandra. Därför har jag valt att lägga ner rösten i dessa omröstningar.

  José Blanco López (S&D), por escrito. ‒ Tras haber examinado todas las demás posibilidades de financiación para responder a las circunstancias imprevistas dentro del techo de compromisos para 2016 de la rúbrica 3 (Seguridad y ciudadanía) del marco financiero plurianual, y tras haber movilizado el Instrumento de Flexibilidad por el importe total de 1 530 millones de euros disponible en 2016, mediante esta Decisión, que he votado favorablemente, se moviliza el Margen para Imprevistos por un importe de 240,1 millones de euros para hacer frente a las necesidades derivadas de la crisis de la migración, los refugiados y la seguridad, mediante el aumento de los créditos de compromiso del presupuesto general de la Unión para el ejercicio 2016 por encima del techo de compromisos de la rúbrica 3.

  Vilija Blinkevičiūtė (S&D), raštu. ‒ Balsavau už šį pranešimą, nes juo Parlamentas pritarė Europos Parlamento ir Tarybos sprendimui dėl nenumatytų atvejų rezervo lėšų mobilizavimo 2016 m. Kartu su Taisomojo biudžeto Nr. 4/2016 projektu Komisija pasiūlė 2016 m. mobilizuoti 240,1 mln. EUR nenumatytų atvejų rezervo lėšų, kad būtų papildyti su 2016 finansinių metų Europos Sąjungos bendrojo biudžeto 3 išlaidų kategorijos (Saugumas ir pilietybė) išlaidomis susiję įsipareigojimų asignavimai.

  Andrea Bocskor (PPE), írásban. ‒ A rendkívüli tartalék 2016. évi igénybevételéről szóló európai parlamenti és tanácsi határozatra irányuló javaslat része a 2017. évi uniós költségvetés kapcsán az Európai Parlament és a Tanács tárgyaló delegációi által létrehozott megállapodásnak.

Az Európai Bizottság javaslata szerint az Unió 2016. pénzügyi évre vonatkozó általános költségvetésében igénybe vételre kerül a rendkívüli tartalék annak érdekében, hogy biztosítható legyen a többéves pénzügyi keret 3. fejezetének kötelezettségvállalási plafonja felett 240,1 millió EUR összegű kötelezettségvállalási előirányzat.

Az Európai Parlament jelentése elfogadta a bizottsági javaslatot.

A fentiek alapján szavazatommal támogattam a jelentés elfogadását.

  Franc Bogovič (PPE), pisno. ‒ Strinjam se s sprostitvijo varnostne rezerve za odzivanje na potrebe, ki izhajajo iz migracijske, begunske in varnostne krize. Na te potrebe pa bomo lahko odgovorili s povečanjem obveznosti nad zgornjo mejo razdelka 3 splošnega proračuna Evropske unije za proračunsko leto 2016.

S temi dodatnimi 240,1 milijona evrov bomo lahko ustrezno poskrbeli za primerno obravnavo pomoči potrebnih.

  Biljana Borzan (S&D), napisan. ‒ Podržavam ovo Izvješće o mobilizaciji pričuve za nepredviđene izdatke u 2016. godini koje je na Odboru usvojeno s velikom većinom glasova.

  Marie-Christine Boutonnet (ENF), par écrit. ‒ Une nouvelle fois, la Commission propose d’affecter 240 millions pour répondre aux besoins de la crise migratoire, au détriment des crédits alloués à l’administration. Cette mesure est inacceptable, étant donné que ces sommes devraient, selon moi, être exclusivement consacrées à l’organisation du retour de ces migrants dans leur pays d’origine.

Pour toutes ces raisons, je vote contre.

  Renata Briano (S&D), per iscritto. ‒ Per quanto la programmazione e la gestione anticipata dei fondi sia un elemento importante ed efficiente della strategia finanziaria dell'Unione europea, è necessario anche considerare che non tutti gli eventi possono essere previsti con precisione, né nel loro verificarsi né nelle risorse che saranno necessarie per affrontarli.

È pertanto necessario dotarsi di un margine flessibile, che consenta di mobilitare risorse straordinarie in grado di per far fronte a criticità impreviste per l'anno 2017, in modo da rendere prontamente efficace l'azione amministrativa dell'Unione europea e da supportare rapidamente le aree di crisi.

  Steeve Briois (ENF), par écrit. ‒ Ce rapport vise à mobiliser la marge pour imprévus pour 2016 afin d’abonder de 240,1 millions d’euros les crédits d’engagement et de paiement dans le but de répondre à la crise migratoire actuelle. La Commission européenne recommande d’ailleurs d’activer cet instrument en vue de financer les politiques d’accueil des migrants clandestins. Ces sommes devront, par ailleurs, être compensées par une baisse des crédits affectés à l’administration. Il est proprement inacceptable que l’Union européenne utilise nos impôts pour financer la submersion migratoire à laquelle une immense majorité de nos concitoyens s’oppose fermement. Toute somme mobilisée dans le cadre de la crise migratoire devrait l’être pour financer le retour des migrants clandestins dans leur pays d’origine. À l’heure où nos concitoyens, en particulier les jeunes, sont confrontés au chômage de masse, à l’explosion de la pauvreté et à l’accroissement des inégalités sociales, il est indispensable de leur consacrer l’intégralité des fonds européens! J’ai bien évidemment voté contre ce texte.

  Daniel Buda (PPE), în scris. – În urma examinării tuturor variantelor posibile pentru finanțarea nevoilor suplimentare și neprevăzute de credite de angajament, Comisia a propus în proiectul său de buget mobilizarea, din marja pentru situații neprevăzute, a sumei de 1 164,4 milioane EUR pentru completarea creditelor de angajament aferente cheltuielilor de la rubrica 3, în cadrul bugetului general al Uniunii Europene pentru exercițiul financiar 2017, peste plafonul de angajamente de 2 578 de milioane EUR în prețuri curente.

În anul 2017 au fost preconizate nevoi financiare suplimentare pentru a putea răspunde eficient la problemele umanitare, la crizele de securitate sau la criza refugiaților. Drept urmare, salut propunerea privind mobilizarea marjei pentru situații neprevăzute în 2017, astfel încât să poată fi asigurate fondurile necesare aferente problemelor din anul următor.

M-am exprimat în favoarea acestui raport deoarece consider esențială mobilizarea acestei sume în vederea acoperirii nevoilor financiare stringente aferente provocărilor din anul 2017.

  Nicola Caputo (S&D), per iscritto. ‒ Oggi ho votato in favore della decisione in questione perché risulta indispensabile la mobilizzazione del margine per imprevisti per far fronte al fabbisogno derivante dalla crisi migratoria, dei rifugiati e della sicurezza aumentando gli stanziamenti d'impegno nel bilancio generale dell'Unione per l'esercizio 2016 oltre i limiti dei massimali fissati dal quadro finanziario pluriennale.

Dopo avere esaminato tutte le altre possibilità finanziarie per reagire alle circostanze impreviste entro il massimale d'impegno del 2016 del quadro finanziario pluriennale e dopo aver mobilizzato lo strumento di flessibilità per l'intero importo di 1 530 milioni di EUR disponibile nel 2016, la misura adottata appare l'unica possibile.

Nel quadro del bilancio generale dell'Unione per l'esercizio 2016, il margine per imprevisti verrà mobilizzato per fornire l'importo di 240,1 milioni di EUR in stanziamenti d'impegno oltre il massimale d'impegno della rubrica 3 (Sicurezza e cittadinanza) del quadro finanziario pluriennale.

L'importo di 240,1 milioni di EUR in stanziamenti d'impegno di cui all'articolo 1 è detratto integralmente dal margine entro il massimale d'impegno della rubrica 5 (Amministrazione) del quadro finanziario pluriennale per l'esercizio 2016.

  Matt Carthy (GUE/NGL), in writing. ‒ Contingency margins were one of the few new measures that were introduced in the multi-financial framework from 2014-20, it is essentially a last resort instrument, or to simplify; a ‘reserve fund’, to use in the event of unforeseen circumstances. The Commission must make the proposal in light of such events and the Council must adopt it.

While I fully support the increase in expenditure related to the ongoing humanitarian crisis with thousands of people fleeing conflicts in Syria and Iraq, I do not support neither the proposed increase in expenditure for security measures, nor the expenses related to the EU-Turkey declaration on refugees. Therefore I abstained.

  James Carver (EFDD), in writing. ‒ UKIP voted against this binding budgetary report. The Contingency Margin is an EU financial instrument which is meant to be used as a last resort for unforeseen circumstances and amounts to 0.03% of EU GNI. This specific proposal is to mobilise EUR 240.1 million for 2016 to use on the migration, refugee and security crisis. UKIP voted against as we oppose the EU spending British taxpayer’s money.

  Κώστας Χρυσόγονος (GUE/NGL), γραπτώς. ‒ Ψηφίσαμε ως προς την έκθεση σχετικά με την πρόταση απόφασης του Ευρωπαϊκού Κοινοβουλίου και του Συμβουλίου για την κινητοποίηση του μηχανισμού επιπλέον δυνατοτήτων για απρόβλεπτες ανάγκες για το 2016. Η ύπαρξη ανάλογων μηχανισμών μόνο θετικές συνέπειες μπορεί να έχει για τα κράτη μέλη και τους πολίτες, γι’ αυτό και ψήφισα θετικά.

  Angelo Ciocca (ENF), per iscritto. ‒ Il margine per imprevisti è uno strumento utilizzato per reperire fondi dal reddito nazionale lordo dell'UE e fronteggiare situazioni gravi ed impreviste in caso di esaurimento di tutte le altre fonti di finanziamento disponibili nel Quadro finanziario pluriennale dell'UE (periodo 2014-2020). Nella relazione vengono stanzianti per il 2016 240 milioni di euro per crisi migratoria e sicurezza dei cittadini. Il sostegno a queste misure sarebbe scontato, ma nella realtà tali risorse vengono utilizzate per favorire l'invasione dei migranti e non per bloccarne i flussi. Per queste motivazioni ho espresso il mio voto contrario.

  Alberto Cirio (PPE), per iscritto. ‒ In qualità di uomo al servizio dei cittadini, ma soprattutto da italiano non posso che partecipare favorevolmente alla decisione di mobilitare il margine per imprevisti per il 2016. Infatti, ben EUR 240,1 milioni verranno destinati alle spese per "Sicurezza e cittadinanza" del bilancio dell"'UE per il 2016. Tale scelta è resa prioritaria dalla prepotente crisi migratoria che sta attraversando l'Europa, cui si accompagna quella dei rifugiati. Un marasma di proporzioni ardue da affrontare e, ancor più, prevedere porta all'incombenza di adoperare quello 0,03% del reddito nazionale lordo dell'UE destinato dal Consiglio al margine in esame. Auspico, pertanto, che esso veda un proprio utilizzo efficiente ed efficace, unitamente al consolidamento della sicurezza europea, al momento sotto attacco. Non bisogna mai dimenticare come le tragedie umane da cui fuggono centinaia di migliaia di persone non devono rappresentare né una giustificazione a casi di degrado quali quelli di Calais, ma neppure una fonte di sgomento per i cittadini. Troppo sovente, invero, assistiamo a periferie congestionate e in balia di chi non ha altri luoghi dove andare a scapito, però, degli abitanti; una tale dinamica non fa altro che alimentare il clima di xenofobia e rabbia ormai tristemente sparso nell'intera Unione.

  Deirdre Clune (PPE), in writing. ‒ I supported the report on the proposal for a decision of the European Parliament and of the Council on the mobilisation of the Contingency Margin in 2016.

  Carlos Coelho (PPE), por escrito. ‒ O artigo 13.º do Regulamento n.º 1311/2013 do Conselho definiu uma margem para imprevistos até 0,03% do rendimento nacional bruto da União. Nos termos do artigo 6.º do referido Regulamento, a Comissão calculou o montante absoluto da margem para imprevistos para 2016.

Após ter mobilizado o Instrumento de Flexibilidade no montante de 1 530 milhões de euros disponível para 2016, afigura-se necessário mobilizar a margem para imprevistos a fim de dar resposta às necessidades resultantes da crise dos refugiados, migração e segurança, aumentando as dotações de autorização do orçamento geral da União para o exercício de 2016 acima do limite máximo das autorizações da categoria 3 (Segurança e cidadania).

No quadro do orçamento geral da União para 2016, o presente relatório mobiliza a margem para imprevistos, com o objetivo de disponibilizar um montante de 240,1 milhões de EUR em dotações de autorização para além do limite máximo das autorizações da categoria 3 do quadro financeiro plurianual. Pelo exposto, apoio o presente relatório.

  Lara Comi (PPE), per iscritto. ‒ Ho votato a favore del provvedimento conformemente al parere della commissione per i bilanci.

  Therese Comodini Cachia (PPE), in writing. ‒ I agree to mobilise the Contingency Margin to address the needs stemming from the migration, refugee and security crisis, by increasing the commitment appropriations in the general budget for the financial year 2016, above the commitment ceiling in question.

  Edward Czesak (ECR), na piśmie. ‒ Rozwiązanie problemu migracji, uchodźców oraz zwiększenie bezpieczeństwa wewnętrznego Unii jest niezwykle ważną kwestią, która pochłania nie tylko znaczące środki, ale również zasoby ludzkie. Niemniej jednak uważam, iż w każdym obszarze funkcjonowania Unii Europejskiej należy racjonalnie i efektywnie gospodarować środkami, jak również poszukiwać rozwiązań, które nie będą zwiększały wydatków, ale dawały szansę na osiągnięcie postawionych celów. Tym samym, po przeanalizowaniu wszystkich aspektów dokumentu, zagłosowałem przeciwko z uwagi na własne przeświadczenie, iż w obrębie dotychczasowych środków można osiągnąć jeszcze większą skuteczność na rzecz rozwiązania czy też zniwelowania kosztów migracji, uchodźców i bezpieczeństwa.

  Miriam Dalli (S&D), in writing. ‒ I am in favour of this report as it considers that additional financial needs are likely to arise in 2017 in relation to the internal security crises and the current humanitarian, migratory and refugee challenges and thus acknowledges that these needs could significantly exceed the funding available.

  Michel Dantin (PPE), par écrit. ‒ Ce rapport constitue un des rapports budgétaires rectificatifs pour l'année 2016. Il propose dans ce cadre une diminution de 7 284 millions d'euros (en excédent) sur le volet de la cohésion économique, sociale et territoriale, réduisant donc les contributions nationales en conséquence, et propose une augmentation de 50 millions d’euros pour l’instrument destiné à fournir une aide d’urgence au sein de l’Union, de 130 millions d’euros pour le Fonds « Asile, migration et intégration » (AMIF) et de 70 millions d’euros pour le Fonds pour la sécurité intérieure (FSI). Enfin, ce projet de budget rectificatif concentre de manière anticipée le provisionnement du Fonds européen pour les investissements stratégiques (EFSI) par l’intermédiaire d’un redéploiement de 73,9 millions d’euros en crédits d’engagement à partir du volet « énergie » du mécanisme pour l’interconnexion en Europe (MIE-Énergie). Considérant qu’il est nécessaire de réattribuer les crédits excédentaires sur les urgences du moment, à savoir l’investissement, la croissance, la sécurité et les migrations, je tiens à pointer du doigt le risque de non-paiements à la fin de l’exercice sur le volet « cohésion économique, sociale et territoriale », qu’il conviendra de traiter dans le cadre des prochains exercices budgétaires. J’ai voté pour ce rapport.

  William (The Earl of) Dartmouth (EFDD), in writing. ‒ UKIP voted against this binding budgetary report. The Contingency Margin is an EU financial instrument which is meant to be used as a last resort for unforeseen circumstances and amounts to 0.03% of EU GNI. This specific proposal is to mobilise EUR 240.1 million for 2016 to use on the migration, refugee and security crisis. UKIP voted against as we oppose the EU spending British taxpayer’s money.

  Rachida Dati (PPE), par écrit. – J’ai voté en faveur de la mobilisation de la marge pour imprévus pour 2016. Pendant l’année 2016, nous avons dû faire face à des défis importants pour gérer les flux migratoires et l’accueil de réfugiés. Cela s’est traduit par la création de nouveaux instruments, tel que l’aide d'urgence, et des dépenses plus élevées que ce qui avait été prévu. Par conséquent, afin de financer ces actions, tout en préservant les autres programmes du budget européen, il est nécessaire de mobiliser la marge pour imprévus en 2016.

  Andor Deli (PPE), írásban. ‒ A rendkívüli tartalék 2016. évi igénybevételéről szóló európai parlamenti és tanácsi határozatra irányuló javaslat része a 2017. évi uniós költségvetés kapcsán az Európai Parlament és a Tanács tárgyaló delegációi által létrehozott megállapodásnak.

Az Európai Bizottság javaslata szerint az Unió 2016. pénzügyi évre vonatkozó általános költségvetésében igénybe vételre kerül a rendkívüli tartalék annak érdekében, hogy biztosítható legyen a többéves pénzügyi keret 3. fejezetének kötelezettségvállalási plafonja felett 240,1 millió EUR összegű kötelezettségvállalási előirányzat.

Az Európai Parlament jelentése elfogadta a bizottsági javaslatot.

A fentiek alapján szavazatommal támogattam a jelentés elfogadását.

  Tamás Deutsch (PPE), írásban. ‒ A rendkívüli tartalék 2016. évi igénybevételéről szóló európai parlamenti és tanácsi határozatra irányuló javaslat része a 2017. évi uniós költségvetés kapcsán az Európai Parlament és a Tanács tárgyaló delegációi által létrehozott megállapodásnak.

Az Európai Bizottság javaslata szerint az Unió 2016. pénzügyi évre vonatkozó általános költségvetésében igénybe vételre kerül a rendkívüli tartalék annak érdekében, hogy biztosítható legyen a többéves pénzügyi keret 3. fejezetének kötelezettségvállalási plafonja felett 240,1 millió EUR összegű kötelezettségvállalási előirányzat.

Az Európai Parlament jelentése elfogadta a bizottsági javaslatot.

A fentiek alapján szavazatommal támogattam a jelentés elfogadását.

  Mireille D'Ornano (ENF), par écrit. ‒ J’ai voté contre ce rapport. La Commission propose de mobiliser la marge pour imprévus pour 2017 à hauteur de 2 150 milliards d’euros, afin de compléter les crédits d'engagement relatifs aux dépenses de la rubrique 3, «Sécurité et citoyenneté», à hauteur de 2 578 milliards, et de la rubrique 4 «L'Europe dans le monde», à hauteur de 9 432 milliards. Ces propositions visent à permettre de faire face à la crise des migrants, alors que tout financement devrait prioriser le retour des clandestins dans leurs pays d’origine.

  Ангел Джамбазки (ECR), в писмена форма. ‒ Аз гласувах в подкрепа на резолюцията. Регламентът от 2013 г. относно многогодишната финансова рамка (МФР) дава възможност за мобилизиране на средства от непредвиден марж до 0,03% от брутния национален доход на ЕС-28. Тъй като непредвиденият марж е инструмент от „последна инстанция“ за справянето с непредвидени обстоятелства и се използва само когато всички други възможности за финансиране са били изчерпани, смятам предложението за добро.

Идеята е през 2017 г. непредвиденият марж да се мобилизира за сумата от 1,9 милиарда евро, които касаят разходите, считани като необходими за справяне с имигрантската и бежанската криза, включително и новата рамка за партньорство, обявена през юни. За да се компенсират тези суми, ще бъдат използвани неразпределени печалби. Освен това общите тавани на МФР няма да бъдат надвишавани с използването на непредвидения марж. Като цяло, мерките са разумни и отново подчертавам – механизмът е единствено „последна инстанция“.

  Γεώργιος Επιτήδειος (NI), γραπτώς. ‒ Οι λανθασμένοι χειρισμοί της ΕΕ στην αντιμετώπιση της λαθρομετανάστευσης, σε συνάρτηση με την εφαρμογή ενός αποτυχημένου Πολυετούς Δημοσιονομικού Πλαισίου, οδήγησαν στην κατασπατάληση των πόρων της Ένωσης. Η χρηματοδότηση της Τουρκίας στο πλαίσιο του υποτιθέμενου ελέγχου των μεταναστευτικών ροών οδηγεί σε πλήρη απορρόφηση των εν λόγω διαθέσιμων κονδυλίων, με αποτέλεσμα, στην περίπτωση εμφάνισης απρόβλεπτων δυσμενών καταστάσεων στο μέλλον, να μην υπάρχει η απαραίτητη ευελιξία.

  Norbert Erdős (PPE), írásban. ‒ A rendkívüli tartalék 2016. évi igénybevételéről szóló európai parlamenti és tanácsi határozatra irányuló javaslat része a 2017. évi uniós költségvetés kapcsán az Európai Parlament és a Tanács tárgyaló delegációi által létrehozott megállapodásnak.

Az Európai Bizottság javaslata szerint az Unió 2016. pénzügyi évre vonatkozó általános költségvetésében igénybe vételre kerül a rendkívüli tartalék annak érdekében, hogy biztosítható legyen a többéves pénzügyi keret 3. fejezetének kötelezettségvállalási plafonja felett 240,1 millió EUR összegű kötelezettségvállalási előirányzat.

Az Európai Parlament jelentése elfogadta a bizottsági javaslatot.

A fentiek alapján szavazatommal támogattam a jelentés elfogadását.

  Jill Evans (Verts/ALE), in writing. ‒ I voted for this report on the Solidarity Fund which enables EU financial assistance to be provided in the event of natural disasters. Despite my many calls, the UK Government refuses to take advantage of the Solidarity Fund to help overcome disasters in Wales.

  Edouard Ferrand (ENF), par écrit. ‒ Vote contre: la Commission propose de mobiliser la marge pour imprévus de 2016 afin de fournir 240,1 millions d’euros en crédits d’engagement afin de répondre aux besoins découlant de la crise des migrants.

  Raffaele Fitto (ECR), per iscritto. ‒ Ho votato a favore della seguente proposta in quanto garantisce un più agevole recupero delle somme di denaro nell'ambito dei procedimenti transfrontalieri. L'applicazione del procedimento europeo d'ingiunzione di pagamento costituisce una modalità più economica e veloce per procedere al recupero di crediti civili e commerciali non contestati.

  Lorenzo Fontana (ENF), per iscritto. ‒ Voto contro la relazione fintantoché FRONTEX, EASO, FAMI verranno finanziati per favorire l'invasione dei migranti e non per bloccarne i flussi.

  Λάμπρος Φουντούλης (NI), γραπτώς. ‒ Καταψηφίζω την κινητοποίηση του περιθωρίου για απρόβλεπτες ανάγκες το 2016, καθώς οι λανθασμένοι χειρισμοί της ΕΕ στην αντιμετώπιση της λαθρομετανάστευσης, σε συνάρτηση με την εφαρμογή ενός αποτυχημένου Πολυετούς Δημοσιονομικού Πλαισίου, οδήγησαν στην κατασπατάληση των πόρων της Ένωσης. Η χρηματοδότηση της Τουρκίας στο πλαίσιο του υποτιθέμενου ελέγχου των μεταναστευτικών ροών οδηγεί σε πλήρη απορρόφηση των εν λόγω διαθέσιμων κονδυλίων, με αποτέλεσμα, στην περίπτωση εμφάνισης απρόβλεπτων δυσμενών καταστάσεων στο μέλλον, να μην υπάρχει η απαραίτητη ευελιξία.

  Doru-Claudian Frunzulică (S&D), in writing. ‒ Given the absence of any margin in commitments under Security and Citizenship (heading 3) in 2016, Draft Amending Budget (DAB) 4/2016 requires the mobilisation of the Contingency Margin for + EUR 240,1 million with a full offsetting in 2016 against the unallocated margin of Administration (heading 5).

An agreement on the contingency margin was reached in the framework of the 2017 EU Budget conciliation.

I voted in favour of the report.

  Kinga Gál (PPE), írásban. ‒ A rendkívüli tartalék 2016. évi igénybevételéről szóló európai parlamenti és tanácsi határozatra irányuló javaslat része a 2017. évi uniós költségvetés kapcsán az Európai Parlament és a Tanács tárgyaló delegációi által létrehozott megállapodásnak.

Az Európai Bizottság javaslata szerint az Unió 2016. pénzügyi évre vonatkozó általános költségvetésében igénybe vételre kerül a rendkívüli tartalék annak érdekében, hogy biztosítható legyen a többéves pénzügyi keret 3. fejezetének kötelezettségvállalási plafonja felett 240,1 millió EUR összegű kötelezettségvállalási előirányzat.

Az Európai Parlament jelentése elfogadta a bizottsági javaslatot.

A fentiek alapján szavazatommal támogattam a jelentés elfogadását.

  Ildikó Gáll-Pelcz (PPE), írásban. ‒ A rendkívüli tartalék 2016. évi igénybevételéről szóló európai parlamenti és tanácsi határozatra irányuló javaslat része a 2017. évi uniós költségvetés kapcsán az Európai Parlament és a Tanács tárgyaló delegációi által létrehozott megállapodásnak.

Az Európai Bizottság javaslata szerint az Unió 2016. pénzügyi évre vonatkozó általános költségvetésében igénybe vételre kerül a rendkívüli tartalék annak érdekében, hogy biztosítható legyen a többéves pénzügyi keret 3. fejezetének kötelezettségvállalási plafonja felett 240,1 millió EUR összegű kötelezettségvállalási előirányzat.

Az Európai Parlament jelentése elfogadta a bizottsági javaslatot.

A fentiek alapján szavazatommal támogattam a jelentés elfogadását.

  Jens Gieseke (PPE), schriftlich. ‒ Ich befürworte den Vorschlag der Kommission, Mittel für Verpflichtungen im Zusammenhang mit den Ausgaben in der Rubrik „Sicherheit und Unionsbürgerschaft“ des Gesamthaushaltsplans der Europäischen Union für das Haushaltsjahr 2016 zu ergänzen.

  Neena Gill (S&D), in writing. ‒ I voted in favour for the mobilisation of the contingency Margin in 2016, given its mobilisation is necessary to address the needs stemming from the migration, refugee and security crisis.

  Theresa Griffin (S&D), in writing. ‒ I voted in favour of this report, given the absence of any margin in commitments under Security and Citizenship (heading 3) in 2016, Draft Amending Budget (DAB) 4/2016 requires the mobilisation of the Contingency Margin for + EUR 240.1 million.

  András Gyürk (PPE), írásban. ‒ A rendkívüli tartalék 2016. évi igénybevételéről szóló európai parlamenti és tanácsi határozatra irányuló javaslat része a 2017. évi uniós költségvetés kapcsán az Európai Parlament és a Tanács tárgyaló delegációi által létrehozott megállapodásnak.

Az Európai Bizottság javaslata szerint az Unió 2016. pénzügyi évre vonatkozó általános költségvetésében igénybe vételre kerül a rendkívüli tartalék annak érdekében, hogy biztosítható legyen a többéves pénzügyi keret 3. fejezetének kötelezettségvállalási plafonja felett 240,1 millió euró kötelezettségvállalási előirányzat.

Az Európai Parlament jelentése elfogadta a bizottsági javaslatot.

  Marian Harkin (ALDE), in writing. ‒ I voted in favour of mobilising the Contingency Margin for 2016 for an amount of EUR 240 million so as to complement the commitment appropriations related to expenditure in ‘Security and citizenship’ in the general budget of the European Union for the financial year 2016.

  Brian Hayes (PPE), in writing. ‒ I have voted in favour since I have no objections.

  Ivan Jakovčić (ALDE), napisan. ‒ Glasovao sam za prijedlog rezolucije Europskog parlamenta o prijedlogu odluke Parlamenta i Vijeća o mobilizaciji pričuve za nepredviđene izdatke za 2016. jer se time omogućuje mobilizacija 240,1 milijuna eura u okviru naslova 3. Sigurnost i građanstvo. Smatram da je potrebno implementirati konkretne mjere i imati potrebna financijska sredstva kako bi se adekvatno odgovorilo na izazove i očite probleme koji proizlaze iz migracijske, izbjegličke i sigurnosne krize. Stoga, držim da navedena sredstva mogu pozitivno doprinijeti ublažavanju negativnih posljedica spomenutih kriza, te nastavno tome podržavam ovo izvješće.

  Jean-François Jalkh (ENF), par écrit. ‒ Je n’entends pas soutenir un projet dont l’ambition est de financer les politiques d’asile et d’intégration des prétendus réfugiés, alors que la seule décision évidente serait de mobiliser ces moyens pour le retour de ces populations dans leurs pays d’origine.

J’ai voté contre.

  Philippe Juvin (PPE), par écrit. ‒ J’ai voté en faveur de ce rapport, car il s’avère nécessaire de mobiliser la marge pour imprévus afin de répondre aux besoins découlant de la crise migratoire et sécuritaire que nous connaissons, en augmentant les crédits d’engagement dans le budget général de l’UE pour l’exercice 2016 au-delà du plafond des engagements initiaux de la rubrique sécurité.

  Barbara Kappel (ENF), schriftlich. ‒ Ich lehne diesen Budgetvorschlag ab. Es sollen die vorgesehenen Spielräume für unvorhergesehene Ausgaben im Bereich „Sicherheit und Unionsbürgerschaft“ in Bezug auf die Migrations-, Flüchtlings- und Sicherheitskrise aktiviert werden. Diese Gelder wären besser in anderen Bereichen aufgehoben.

  Ádám Kósa (PPE), írásban. ‒ A rendkívüli tartalék 2016. évi igénybevételéről szóló európai parlamenti és tanácsi határozatra irányuló javaslat része a 2017. évi uniós költségvetés kapcsán az Európai Parlament és a Tanács tárgyaló delegációi által létrehozott megállapodásnak.

Az Európai Bizottság javaslata szerint az Unió 2016. pénzügyi évre vonatkozó általános költségvetésében igénybe vételre kerül a rendkívüli tartalék annak érdekében, hogy biztosítható legyen a többéves pénzügyi keret 3. fejezetének kötelezettségvállalási plafonja felett 240,1 millió EUR összegű kötelezettségvállalási előirányzat.

Az Európai Parlament jelentése elfogadta a bizottsági javaslatot.

A fentiek alapján szavazatommal támogattam a jelentés elfogadását.

  Javi López (S&D), por escrito. – He votado a favor del informe habida cuenta de la ausencia de margen en la rúbrica 3 en el año 2016, el Presupuesto Rectificativo n.º 4/2016, moviliza el margen de imprevistos por más de 240,1 millones de euros con una compensación total en 2016 del margen no asignado de la rúbrica 5, relativa a la Administración.

  Ivana Maletić (PPE), napisan. ‒ Kako bi se dopunila odobrena sredstva za preuzimanje obveza u vezi s rashodima u naslovu 3. „Sigurnost i građanstvo” u općem proračunu Unije za financijsku godinu 2016., Komisija je predložila mobilizaciju pričuve za nepredviđene izdatke za 2016. u iznosu od 240,1 milijun EUR.

Nakon što je mobiliziran instrument fleksibilnosti za cijeli iznos od 1530 milijuna EUR dostupnih u 2016., potrebna je mobilizacija pričuve za nepredviđene izdatke, kako bi se odgovorilo na potrebe koje proizlaze iz migracijske, izbjegličke i sigurnosne krize. Odobrena sredstva u iznosu od 240,1 milijuna EUR u potpunosti će se prebiti s razlikom do gornje granice za preuzete obveze u naslovu 5. (Administracija) VFO-a za financijsku godinu 2016., stoga sam podržala ovo izvješće.

  Vladimír Maňka (S&D), písomne. ‒ Podporujem návrh na mobilizáciu rezervy na nepredvídané udalosti na rok 2016 vo výške 240,1 milióna EUR. Prostriedky sú určené na riešenie potrieb migračnej, utečeneckej a bezpečnostnej krízy v tomto kalendárnom roku.

  Νότης Μαριάς (ECR), γραπτώς. ‒ Απείχα κατά την έκθεση σχετικά με την πρόταση απόφασης του Ευρωπαϊκού Κοινοβουλίου και του Συμβουλίου για την κινητοποίηση του περιθωρίου για απρόβλεπτες ανάγκες το 2016, διότι δεν είναι επαρκώς τεκμηριωμένη.

  Dominique Martin (ENF), par écrit. ‒ J’ai voté contre ce texte.

Ce texte a pour objectif de mobiliser la marge pour imprévus de 2016. Cette marge, d’un montant de 240,1 millions d’euros en crédit d’engagement, permettra de financer les besoins découlant de la crise des migrants. Or, cette décision entraînera une baisse des montants affectés à l’administration, ce que nous trouvons regrettable. Par ailleurs, il y a derrière cet objectif une volonté intégrationniste à laquelle nous nous opposons.

  Fulvio Martusciello (PPE), in writing. ‒ I expressed a favourable vote for the report on a decision of the EU Parliament and of the Council on the mobilisation of the Contingency Margin in 2016. The mobilisation of the Contingency Margin for the full amount of EUR 240.1 million is vital to tackle the issues that arise from migration as well as the refugee and security crisis. At the same time, the mobilisation will also ‘complement the commitment appropriations related to expenditure in heading 3 Security and Citizenship’.

  Valentinas Mazuronis (ALDE), raštu. ‒ Balsavau už. Šiuo pasiūlymu numatoma mobilizuoti nenumatytų atvejų rezervo lėšas tam, kad būtų patenkinti dėl migracijos, pabėgėlių ir saugumo krizės kylantys poreikiai.

  Joëlle Mélin (ENF), par écrit. ‒ La Commission propose de mobiliser la marge pour imprévus de 2016 afin de dégager 240,1 millions d’euros en crédits d’engagement pour de répondre aux besoins découlant de la crise des migrants. Ces sommes devront être compensées par une baisse des crédits affectés à l’administration. Ces sommes mobilisées iront cependant financer la politique de l’asile et de l’intégration des réfugiés, ce qui n’est pas concevable pour nous. Toute somme mobilisée devrait l’être exclusivement pour le retour des clandestins dans leurs pays d’origine. En conséquence, j’ai voté contre cette résolution.

  Nuno Melo (PPE), por escrito. – O artigo 13.º, n.º 1, do Regulamento QFP define a margem para imprevistos como um instrumento de último recurso para reagir a circunstâncias imprevistas.

Após ter examinado todas as outras possibilidades financeiras para reagir a circunstâncias imprevistas, dentro do limite máximo das despesas da categoria 3 (Segurança e Cidadania) para 2016, e após ter proposto a mobilização do Instrumento de Flexibilidade para as categorias 3 e 4 no montante total de 1 530 milhões de EUR disponível em 2016, a mobilização da margem para imprevistos é necessária para dar resposta às necessidades resultantes da crise dos refugiados, migração e segurança, a fim de aumentar as dotações de autorização da categoria 3 no orçamento geral da União Europeia para o exercício de 2016, acima do limite máximo desta categoria. Daí o meu voto favorável.

  Roberta Metsola (PPE), in writing. ‒ I voted in favour of this report. The Contingency Margin for 2016 shall be tapped into to provide some EUR 240 million in commitment appropriations beyond the commitment limit stipulated in the Multiannual Financial Framework.

  Louis Michel (ALDE), par écrit. – Il est nécessaire de mobiliser la marge pour imprévus, conformément à l’article 13 du règlement (UE, Euratom) n°1311/2013 relatif au cadre financier pluriannuel pour la période 2014-2020 fixant une marge pour imprévus pouvant atteindre 0,03% du revenu national brut de l’Union. Ceci permettra d’engager des actions nécessaires et adéquates pour répondre aux besoins découlant de la crise des migrants, des réfugiés et de la sécurité, en augmentant les crédits d’engagement de la rubrique 3 dans le budget général de l’Union européenne pour l’exercice 2016 relatif à la « sécurité et citoyenneté », s’élevant à un montant de 240,1 millions d'euros au-delà du plafond des engagements de cette rubrique.

  Marlene Mizzi (S&D), in writing. ‒ I have voted in favour of the report, because I agree that given the absence of any margin in commitments under Security and Citizenship (heading 3) in 2016, Draft Amending Budget (DAB) 4/2016 requires the mobilisation of the Contingency Margin for + EUR 240,1 million with a full offsetting in 2016 against the unallocated margin of Administration (heading 5). An agreement on the contingency margin was reached in the framework of the 2017 EU Budget conciliation.

  Csaba Molnár (S&D), írásban. ‒ A 2014–2020-as időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretről szóló 2013. december 2-i 1311/2013/EU, Euratom tanácsi rendelet 13. cikke az Unió bruttó nemzeti jövedelmének legfeljebb 0,03%-át kitevő rendkívüli tartalékot hozott létre. A Bizottság javaslatot tett a Parlamentnek és a Tanácsnak a rendkívüli tartalék igénybe vételére az Unió 2016. pénzügyi évre vonatkozó általános költségvetésében. A javaslat célja, hogy biztosítható legyen a többéves pénzügyi keret 3. fejezetének kötelezettségvállalási plafonja felett 240,1 millió EUR összegű kötelezettségvállalási előirányzat a migrációs, menekültügyi és biztonsági válságból származó szükségletek kielégítése érdekében. A Költségvetési Bizottság jelentésében azt indítványozza, hogy a Parlament hagyja jóvá a Bizottság rendkívüli tartalék igénybevételére irányuló javaslatát. Ennek megfelelően szavaztam.

  Bernard Monot (ENF), par écrit. ‒ La Commission propose de mobiliser la marge pour imprévus pour 2017 à hauteur de 2,15 milliards d’euros, afin de compléter les crédits d'engagement relatifs aux dépenses de la rubrique Sécurité et citoyenneté à hauteur de 2,578 milliards, et de la rubrique L'Europe dans le monde à hauteur de 9,432 milliards. Il s’agit donc de mobiliser cet instrument de dernier recours pour face à des circonstances imprévues, en l’occurrence la crise des migrants. Ces sommes devront être compensées par une baisse des crédits affectés à l’administration. Ces sommes mobilisées iront cependant financer la politique de l’asile et de l’intégration des réfugiés, ce qui est inacceptable. Toute somme mobilisée devrait l’être exclusivement pour le retour des clandestins dans leurs pays d’origine. Votre défavorable.

  Cláudia Monteiro de Aguiar (PPE), por escrito. ‒ A Comissão propôs, simultaneamente com o projeto de orçamento retificativo n.º 4/2016, mobilizar a margem para imprevistos num montante de 240,1 milhões de EUR em 2016, com o objetivo de complementar as dotações de autorização relativas às despesas de segurança e cidadania (categoria 3) do orçamento geral da UE para o exercício de 2016.

Dada a necessidade de dar resposta aos desafios resultantes da crise dos refugiados, migração e segurança, afigura-se imprescindível mobilizar a margem para imprevistos aumentando as dotações de autorização do orçamento geral da União Europeia para o exercício de 2016 acima do limite máximo das autorizações da categoria 3. Pelo exposto no presente relatório, o mesmo merece o meu voto favorável.

  Sophie Montel (ENF), par écrit. ‒ La Commission propose de mobiliser la marge pour imprévus de 2016 afin de dégager 240,1 millions d’euros en crédits d’engagement pour de répondre aux besoins découlant de la crise des migrants. Ces sommes devront être compensées par une baisse des crédits affectés à l’administration. Les sommes mobilisées iront cependant financer la politique de l’asile et de l’intégration des réfugiés, ce qui est inacceptable. Toute somme mobilisée devrait l’être exclusivement pour le retour des clandestins dans leurs pays d’origine.

  Nadine Morano (PPE), par écrit. ‒ J’ai voté en faveur de ce rapport relatif à la mobilisation de la marge pour imprévus en 2016. Ce rapport proposait de mobiliser cette marge afin de compléter les crédits d’engagement pour les dépenses de la rubrique du budget relative à la sécurité et à la citoyenneté pour l’exercice 2016. La mobilisation de cette marge se fera à hauteur de 240,1 millions d’euros.

  Victor Negrescu (S&D), in writing. ‒ The Contingency Margin is a last resort instrument to react to unforeseen circumstances. I have voted for this report on the mobilisation of the Contingency Margin in 2016 to a maximum of 0.03% of the Gross National Income of the Union.

  Norica Nicolai (ALDE), în scris. ‒ Am votat acest raport deoarece Uniunea Europeană a făcut față în ultimii ani unei serii de crize, situații conflictuale, atât în plan economic cât și politic, iar bugetul UE nu a fost proiectat inițial pentru a susține toate aceste evoluții. Evaluările Comisiei Europene au arătat că este nevoie ca în acest an să se acceseze marja bugetară pentru situații neprevăzute, ceea ce consider că este un lucru corect. Susțin acest raport care aprobă folosirea acestui fond și cred că este o soluție benefică pentru a răspunde, ca o Uniune responsabilă, nevoilor generate de criza privind migrația, refugiații și securitatea, prin majorarea creditelor de angajament din cadrul bugetului general al Uniunii Europene pentru exercițiul financiar 2016.

  Franz Obermayr (ENF), schriftlich. ‒ Ich habe mich gegen diesen Bericht ausgesprochen, da ein Spielraum für unvorhersehbare Ausgaben im Bereich „Sicherheit und Unionsbürgerschaft“ in Bezug auf die Migrations-, Flüchtlings- und Sicherheitskrise aktiviert werden sollte.

  Urmas Paet (ALDE), kirjalikult. ‒ Toetasin. Resolutsiooniga antakse nõusolek kiita heaks ELi julgeoleku ja kodakondsusega seotud teemade eelarve suurendamine. Sinna alla kuulub ka põgenike kriisi rahastamine.

  Δημήτρης Παπαδάκης (S&D), γραπτώς. ‒ Αφού εξετάστηκαν όλες οι άλλες δημοσιονομικές δυνατότητες αντιμετώπισης απρόβλεπτων συνθηκών εντός των ανώτατων ορίων ανάληψης υποχρεώσεων του 2016 για τον τομέα 3 του πολυετούς δημοσιονομικού πλαισίου και αφού κινητοποιήθηκε ο μηχανισμός ευελιξίας για ολόκληρο το διαθέσιμο για το 2016 ποσό των 1530 εκατομμυρίων ευρώ, κρίνεται αναγκαία η κινητοποίηση του περιθωρίου για απρόβλεπτες ανάγκες για την κάλυψη των αναγκών που προκύπτουν από την κρίση στον τομέα της μετανάστευσης, των προσφύγων και της ασφάλειας, με την αύξηση των πιστώσεων ανάληψης υποχρεώσεων του γενικού προϋπολογισμού της Ευρωπαϊκής Ένωσης για το οικονομικό έτος 2016, πάνω από το ανώτατο όριο ανάληψης υποχρεώσεων του τομέα 3.

  Aldo Patriciello (PPE), per iscritto. ‒ Ho votato a favore della proposta dei miei colleghi poiché ritengo necessario mobilizzare il margine sancito perché rappresenta il miglior strumento per far fronte alla crisi migratoria e dei rifugiati. Inoltre, tale risoluzione viene presentata nella piena conformità con le condizioni stabilite nell'articolo 13 paragrafo 1 del regolamento n. 1311/2013 (Euratom). Pertanto ho espresso voto positivo.

  Marijana Petir (PPE), napisan. – Podržala sam Rezoluciju o prijedlogu odluke Europskog parlamenta i Vijeća o mobilizaciji pričuve za nepredviđene izdatke za 2016. godinu. Uredbom Vijeća 1311/2013 uspostavljena je pričuva za nepredviđene izdatke od maksimalno 0,03 % bruto nacionalnog dohotka Unije. Ona se utvrđuje izvan gornje granice financijskog okvira za razdoblje od 2014. do 2020. kao instrument za slučaj krajnje nužde koji omogućava reakciju na nepredviđene okolnosti. Pričuva se može aktivirati samo u vezi izmjene proračuna ili godišnjeg proračuna. Upravo je to Europska komisija učinila kad je zajedno s nacrtom izmjene proračuna br. 4/2016, predložila mobilizaciju pričuve za nepredviđene izdatke za 2016. u iznosu od 240,1 milijun EUR kako bi se dopunila odobrena sredstva za preuzimanje obveza u vezi s rashodima u naslovu 3. „Sigurnost i građanstvo” u općem proračunu Europske unije za financijsku godinu 2016. Nakon što je mobiliziran Fleksibilni instrument u punom iznosu od 1 530 milijuna EUR koji je bio na raspolaganju u 2016. godini, pokazalo se potrebnim mobilizirati i ovu pričuvu za rješavanje potreba koje proizlaze iz rješavanja migrantske krize, zbrinjavanja izbjeglica te sigurnosne krize, povećanjem financijskih obveza u općem proračunu Europske unije za financijsku godinu 2016., a iznad razine obveza dostignutih u spomenutom poglavlju 3.

  Tonino Picula (S&D), napisan. ‒ Komisija je zajedno s nacrtom izmjene proračuna br. 4/2016, predložila mobilizaciju pričuve za nepredviđene izdatke za 2016. u iznosu od 240,1 milijun EUR kako bi se dopunila odobrena sredstva za preuzimanje obveza u vezi s rashodima u naslovu 3. „Sigurnost i građanstvo” u općem proračunu Europske unije za financijsku godinu 2016. EP odobrava predloženu mobilizaciju.

Odobrena sredstva za preuzimanje obveza u iznosu od 240,1 milijuna EUR u potpunosti se prebijaju razlikom do gornje granice za preuzete obveze u naslovu 5. (Administracija) višegodišnjeg financijskog okvira za financijsku godinu 2016.

  João Pimenta Lopes (GUE/NGL), por escrito. ‒ A mobilização do instrumento de flexibilidade está relacionada com a necessidade de complementar o financiamento do orçamento geral da União Europeia para o exercício de 2016, tendo em vista o financiamento das dotações para autorizações no âmbito da categoria 3 (segurança e cidadania), para que permita ir além do limite máximo desta rubrica para o ano 2016 de acordo com o corrente Quadro Financeiro Plurianual.

Além de não se tratar de dinheiro "novo", é adicionado um valor insuficiente para fazer face e ajudar à tomada de medidas contra continuada crise dos migrantes e refugiados. Fica mais uma vez evidenciado o facto de os montantes previstos no QFP (nos seus limites) ficarem mais uma vez aquém dos necessários para fazer face às repetidas crises na UE, para não falar do que é necessário para uma efetiva política redistributiva que permita aos países e às regiões desfavorecidas aproximarem-se das regiões mais ricas.

  Miroslav Poche (S&D), písemně. ‒ Podpořil jsem návrh navýšit evropský rozpočet pro rok 2016 v oblasti bezpečnosti a občanství, neboť EU musí být schopna adekvátně reagovat při nepředvídatelných událostech. Události tohoto i loňského roku nám ukázaly, jak byly tato rozpočtové kapitoly podceněné. Současná částka určená na výdaje v oblasti bezpečnosti a občanství byla již z rozpočtu vyčerpána důsledkem potřeb vyplývajících z migrační, uprchlické a bezpečnostní krize. Je nutné zdůraznit, že se nejedná o navýšení rozpočtu na letošní rok, ale pouze o přesun nevyčerpané částky 240,1 milionu EUR z položky na administrativní rezervy.

  Franck Proust (PPE), par écrit. ‒ L’UE doit adapter son budget en fonction de ses priorités politiques. Actuellement, des moyens supplémentaires sont nécessaires pour répondre aux besoins découlant de la crise des migrants et des réfugiés. J'ai donc voté pour ce rapport, qui porte sur la mobilisation de la marge pour imprévus à hauteur de 240,1 millions d'euros, afin de compléter les crédits d'engagement relatifs aux dépenses de la rubrique "sécurité et citoyenneté" du budget général de l’Union européenne pour l’exercice 2016.

  Laurenţiu Rebega (ENF), în scris. ‒ Finanțarea politicii de azil și migrație a Uniunii Europene a cheltuit deja o sumă prea mare din bugetul european, fondurile prevăzute inițial pentru această componentă fiind deja depășite. Uniunea a creat prea multe fonduri, agenții specializate și instrumente pentru sprijinirea afluxului de refugiați și de migranți.

Este inacceptabil să realocăm sume imense din buget pentru finanțarea politicii de azil și integrarea refugiaților, în condițiile în care în Europa, în anul 2015, 119 milioane de persoane (23,7% din populație) se aflau în risc de sărăcie. Acești bani ar trebui să fie folosiți în interesul statelor membre, pentru a crește nivelul de trai al persoanelor sărace.

  Julia Reid (EFDD), in writing. ‒ UKIP voted against this binding budgetary report. The Contingency Margin is an EU financial instrument which is meant to be used as a last resort for unforeseen circumstances and amounts to 0.03% of EU GNI. This specific proposal is to mobilise EUR 240.1 million for 2016 to use on the migration, refugee and security crisis. UKIP voted against as we oppose the EU spending British taxpayer’s money.

  Inmaculada Rodríguez-Piñero Fernández (S&D), por escrito. – Tras haber examinado todas las demás posibilidades de financiación para responder a las circunstancias imprevistas dentro del techo de compromisos para 2016 de la rúbrica 3 (Seguridad y ciudadanía) del marco financiero plurianual, y tras haber movilizado el Instrumento de Flexibilidad por el importe total de 1 530 millones de euros disponible en 2016, mediante esta Decisión, que he votado favorablemente, se moviliza el Margen para Imprevistos por un importe de 240,1 millones de euros para hacer frente a las necesidades derivadas de la crisis de la migración, los refugiados y la seguridad, mediante el aumento de los créditos de compromiso del presupuesto general de la Unión para el ejercicio 2016 por encima del techo de compromisos de la rúbrica 3.

  Claude Rolin (PPE), par écrit. ‒ J’ai voté en faveur de la mobilisation de la marge pour imprévus en 2016. En effet, toutes les autres possibilités financières de faire face aux circonstances imprévues dans les limites du plafond des engagements de la rubrique 3 (Sécurité et citoyenneté) du cadre financier pluriannuel pour 2016 ayant été examinées, il était nécessaire de mobiliser cette marge pour imprévus afin de répondre aux besoins découlant de la crise des migrants, des réfugiés et de la sécurité.

  Bronis Ropė (Verts/ALE), raštu. ‒ Pritariu šiam techniniam biudžeto pakeitimui, susijusiam su nenumatytoms išlaidoms skirtų lėšų perskirstymu tokiems aktualiems tikslams kaip sienų apsauga.

  Fernando Ruas (PPE), por escrito. ‒ O artigo 13.º do Regulamento (UE, Euratom) n.º 1311/2013 do Conselho definiu uma margem para imprevistos até 0,03 % do Rendimento Nacional Bruto da União.

A Comissão Europeia calculou o montante absoluto desta margem correspondente ao período em questão após ter examinado todas as outras possibilidades financeiras para reagir a circunstâncias imprevistas, dentro do limite máximo das autorizações da categoria 3 (Segurança e Cidadania) e após ter mobilizado o Instrumento de Flexibilidade. No total, 240,1 milhões de euros foram afetados para fazer face a imprevistos ocorridos durante o ano de 2016.

A necessidade de mobilizar esta margem para imprevistos surgiu da emergência de dar resposta às necessidades resultantes da crise dos refugiados, migração e segurança.

Tendo em conta que se trata de uma situação muito específica, votei favoravelmente este relatório, uma vez do que a Comissão propôs com este financiamento extra complementar as dotações de autorização relativas às despesas da categoria 3 (Segurança e Cidadania) do orçamento geral da União Europeia para o exercício de 2016.

  Maria Lidia Senra Rodríguez (GUE/NGL), por escrito. ‒ No he podido votar a favor del presente informe debido a que, pese a incrementar las partidas en favor de la crisis migratoria, incluye fondos que se ejecutarán en Turquía. Pese a considerar absolutamente necesario que la Unión destine fondos a solucionar la crisis de los migrantes no podemos consentir el criminal acuerdo con Turquía bajo esta justificación. La Unión debe hacerse cargo de la situación, pero no a través del empleo de gobiernos mercenarios para realizar «el trabajo sucio» a cambio de financiación. Es por esto, por lo que, pese a destinar fondos en ayuda de los migrantes, no he podido votar a favor del presente informe.

  Siôn Simon (S&D), in writing. ‒ Today I voted in favour of this report, given the absence of any margin in commitments under Security and Citizenship (heading 3) in 2016, Draft Amending Budget (DAB) 4/2016 requires the mobilisation of the Contingency Margin for + EUR 240.1 million.

  Davor Škrlec (Verts/ALE), napisan. ‒ Pozitivno sam glasovao za ovo izvješće, no ovo obrazloženje glasovanja nastaje kao kritika postojećem sustavu vrednovanja rada zastupnika u Europskom parlamentu isključivo na osnovu statističkog broja parlamentarnih aktivnosti potenciranog u Hrvatskoj, a koji zapravo ne odražava stvarnu kvalitetu i količinu rada, učinkovitost te ponajviše uspjeh zastupničkog djelovanja.

  Monika Smolková (S&D), písomne. ‒ Mobilizáciu rezervy na nepredvídané udalosti na rok 2016 som podporila. Komisia prišla s týmto návrhom, aby doplnila viazané rozpočtové prostriedky o 240,1 milióna EUR. Tieto prostriedky sa týkajú výdavkov v rámci okruhu 3 rozpočtu – Bezpečnosť a občianstvo. Vzhľadom k tomu, že aj tento rok bol poznačený dôsledkami migračnej, utečeneckej a bezpečnostnej krízy, úplne súhlasím s tým, aby sme využili všetky naše rozpočtové možnosti na ich riešenie. Rozpočtová rezerva pre nepredvídané udalosti, ktorú týmto uvádzame do života, bude kompenzovaná z rozpočtového okruhu určeného pre administratívu. V otázkach bezpečnosti nemôžeme byť v súčasnej dobe ľahkovážni, čoho sú ostatné udalosti v rôznych krajinách Únie dôkazom. Preto sa prikláňam k úprave rozpočtu a schvaľujem jeho prerozdelenie na výzvy, ktorým je dnes Únia vystavená.

  Igor Šoltes (Verts/ALE), pisno. ‒ Komisija je poleg spremembe proračuna št. 4/2014, v katerem je med drugim predlagala zmanjšanje ravni odobritev plačil za približno 7 milijard EUR na področju ekonomske, socialne in teritorialne kohezije ter povečanje ravni odobritev za prevzem obveznosti v višini 50 milijonov EUR za instrument za zagotavljanje nujne pomoči v Uniji, 130 milijonov EUR za Sklad za azil, migracije in vključevanje in 70 milijonov EUR za Sklad za notranjo varnost, predlagala tudi mobilizacijo varnostne rezerve za leto 2016 v višini 240 milijonov EUR za povečanje sredstev za prevzem obveznosti, povezanih z odhodki na področju Varnosti in državljanstva za leto 2016.

To poročilo obravnava predlog sklepa Parlamenta in Sveta, ki sta preučila možnosti financiranja posledic nepredvidenih okoliščin v okviru zgornjih meja razdelka Varnost in državljanstvo in obenem ugotovila, da je bil že porabljen celotni znesek instrumenta prilagodljivosti za leto 2016, zato mora Evropska unija za uspešno odzivanje na izzive migracijske, begunske in varnostne krize mobilizirati varnostno rezervo s povečanjem zgornje meje razdelka Varnost in državljanstvo za leto 2016.

Ker poročilo pozdravlja navedeni sklep in ker menim, da je za ublažitev omenjene krize treba uporabiti vsa orodja, ki so nam na voljo, sem poročilo pri glasovanju podprl.

  Ivan Štefanec (PPE), písomne. ‒ Mobilizácia rezervy na nepredvídané udalosti v záujme riešenia potrieb vyplývajúcich z migračnej, utečeneckej a bezpečnostnej krízy sa ukazuje ako nevyhnutná. S cieľom minimalizovať čas potrebný na mobilizáciu rezervy by sa toto rozhodnutie malo uplatňovať od začiatku rozpočtového roku 2017.

  Beatrix von Storch (EFDD), in writing. ‒ I voted against the mobilisation of the Contingency Margin in 2016. The EU Commission proposed to mobilise the Contingency Margin for 2016 for an amount of EUR 240.1 million to cover expenses related to heading 3 ‘Security and Citizenship’. A cursory glance of heading 3 will reveal that many of the expenditures have little or nothing to do with the issue which requires the most attention, i.e. border control. Therefore, the funds will hardly do much to assist with the migration crisis, which should be dealt with by a non-EU ad hoc temporary agreement through financial and border security support.

  Dubravka Šuica (PPE), napisan. ‒ Komisija predlaže, zajedno s nacrtom izmjene proračuna br. 4/2016, mobilizaciju pričuve za nepredviđene izdatke za 2016. u iznosu od 240,1 milijuna eura kako bi se dopunila odobrena sredstva za preuzimanje obaveza u vezi s rashodima u naslovu 3 (Sigurnost i građanstvo) u općem proračunu Europske unije za financijsku godinu 2016.

Prihvaćam ovaj Nacrt izvješća jer ćemo ovom preraspodjelom resursa unutar proračuna osigurati dodatna potrebna sredstva za nepredviđene troškove izazvane kriznim situacijama.

  Patricija Šulin (PPE), pisno. ‒ Glasovala sem za poročilo o predlogu sklepa Evropskega parlamenta in Sveta o sprostitvi varnostne rezerve v letu 2016. V zadnjih dveh letih smo bili v Evropski uniji priča migracijski in begunski krizi ter tudi varnostni krizi, ki se je reflektirala skozi teroristične napade v EU.

Po tem, ko smo preučili vse druge finančne možnosti za odzivanje na nepredvidene okoliščine v okviru zgornjih meja za obveznosti v letu 2016, smo primorani sprostiti varnostno rezervo za odzivanje na zgoraj opisane potrebe.

S tem bomo povečali obveznosti nad zgornjo mejo razdelka 3 splošnega proračuna EU za leto 2016.

  Ελευθέριος Συναδινός (NI), γραπτώς. ‒ Οι λανθασμένοι χειρισμοί της ΕΕ στην αντιμετώπιση της λαθρομετανάστευσης, σε συνάρτηση με την εφαρμογή ενός αποτυχημένου Πολυετούς Δημοσιονομικού Πλαισίου, οδήγησαν στην κατασπατάληση των πόρων της Ένωσης. Η χρηματοδότηση της Τουρκίας στο πλαίσιο του υποτιθέμενου ελέγχου των μεταναστευτικών ροών οδηγεί σε πλήρη απορρόφηση των εν λόγω διαθέσιμων κονδυλίων, με αποτέλεσμα, στην περίπτωση εμφάνισης απρόβλεπτων δυσμενών καταστάσεων στο μέλλον, να μην υπάρχει η απαραίτητη ευελιξία.

  József Szájer (PPE), írásban. ‒ A rendkívüli tartalék 2016. évi igénybevételéről szóló európai parlamenti és tanácsi határozatra irányuló javaslat része a 2017. évi uniós költségvetés kapcsán az Európai Parlament és a Tanács tárgyaló delegációi által létrehozott megállapodásnak.

Az Európai Bizottság javaslata szerint az Unió 2016. pénzügyi évre vonatkozó általános költségvetésében igénybe vételre kerül a rendkívüli tartalék annak érdekében, hogy biztosítható legyen a többéves pénzügyi keret 3. fejezetének kötelezettségvállalási plafonja felett 240,1 millió EUR összegű kötelezettségvállalási előirányzat.

Az Európai Parlament jelentése elfogadta a bizottsági javaslatot.

A fentiek alapján szavazatommal támogattam a jelentést.

  Claudia Țapardel (S&D), în scris. – Având în vedere absența oricărei marje de angajament vizând cadrul de securitate și cetățenie în anul 2016, Proiectul de buget rectificativ (PBR) nr. 4/2016 necesită mobilizarea marjei de rezervă în valoare de aproximativ 240,1 milioane de euro.

Îmi exprim susținerea pentru adoptarea acestui document.

  Marc Tarabella (S&D), par écrit. ‒ Il s'agissait juste d'une validation d'annexe pour laquelle notre bureau d'experts politiques en la matière a donné son feu vert.

  Ivica Tolić (PPE), in writing. ‒ Glasovao sam za Prijedlog rezolucije o prijedlogu odluke Europskog parlamenta i Vijeća o mobilizaciji pričuve za nepredviđene izdatke za 2016. Podržavam prijedlog Komisije kojim se predložila mobilizacija pričuve za nepredviđene izdatke za 2016. godinu u iznosu od 240,1 milijun EUR kako bi se dopunila odobrena sredstva za preuzimanje obveza za rashode u poglavlju 3 „Sigurnost i građanstvo” u općem proračunu Europske unije za financijsku godinu 2016.

  Ruža Tomašić (ECR), napisan. ‒ Nekontrolirani priljev migranata posljednjih nekoliko godina stvorio je migracijsku, izbjegličku i sigurnosnu krizu u Europskoj uniji. Uzroci migrantske krize su različiti, od bijega od ratnih stradanja, potrage za boljim životom, odlaska iz nefunkcionalnih država te bijeg od terorizma, a zbog svoje lake dostupnosti Europska unija je jedna od najpoželjnijih destinacija.

Europski parlament i Vijeće su na prijedlog Komisije donijeli odluku da se mobilizira pričuva za nepredviđene izdatke u iznosu od 240,1 milijun eura za 2016. godinu kako bi se odgovorilo na potrebe koje proizlaze iz ove krize. S obzirom na ozbiljnost situacije koju uzrokuje migracijska kriza, smatram da je odluka o mobilizaciji pričuve za nepredviđene izdatke ispravna te sam podržala ovo izvješće.

  Romana Tomc (PPE), pisno. ‒ Predlog resolucije Evropskega parlamenta o predlogu sklepa Evropskega parlamenta in Sveta o sprostitvi varnostne rezerve v letu 2016 sem podprla.

Sklep evropskega parlamenta in Sveta je bil, da se v okviru splošnega proračuna Evropske unije za proračunsko leto 2016 se sprosti varnostna rezerva, da se zagotovi 240,1 milijona EUR v odobritvah za prevzem obveznosti nad zgornjo mejo obveznosti v razdelku 3 večletnega finančnega okvira in da se znesek 240,1 milijona EUR v obveznostih iz člena 1 v celoti izravna z razliko do zgornje meje za obveznosti v razdelku 5 (Uprava) večletnega finančnega okvira za proračunsko leto 2016.

Sklep se je objavil v uradnem listu Evropske unije.

  Estefanía Torres Martínez (GUE/NGL), por escrito. ‒ He votado en contra de este informe. Se trata de la movilización de uno de los resquicios del presupuesto para poder hacer frente a los Fondos de integración de personas en situación de asilo y migración. Un ajuste técnico para hacer, junto a otros instrumentos de flexibilidad que se modifican, frente a los retos de seguridad y de movilidad de las personas. Esta financiación, que en parte se empleará como un instrumento financiero, al estilo Plan Juncker, servirá para financiar la permanencia y taponamiento de las migraciones de personas en situación de movilidad forzada en países limítrofes a la Unión. Tendrán un componente de inversión en aquellas zonas (con lo que podrán hacer negocio los poderes locales y transnacionales), también humanitario, pero a su vez de retención de dicha población. Consistirá en movilizar este margen hasta 2 150,6 millones de euros, compensado con recortes en agricultura y administración. Disfrazando de ayuda humanitaria una mala gestión de los recursos.

  Mylène Troszczynski (ENF), par écrit. ‒ La Commission propose de mobiliser la marge pour imprévus pour 2017 à hauteur de 2,150 milliards d’euros, afin de compléter les crédits d'engagement relatifs aux dépenses de la rubrique 3, «Sécurité et citoyenneté», à hauteur de 2,578 milliards, et de la rubrique 4, «L'Europe dans le monde», à hauteur de 9,432 milliards. Il s’agit donc de mobiliser cet instrument de dernier recours face à des « circonstances imprévues », en l’occurrence la crise des migrants.

Ces sommes devront être compensées par une baisse des crédits affectés à l’administration. Ces sommes mobilisées iront cependant financer la politique de l’asile et de l’intégration des réfugiés, ce qui est inacceptable. Toute somme mobilisée devrait l’être exclusivement pour le retour des clandestins dans leurs pays d’origine.

J'ai donc voté contre.

  István Ujhelyi (S&D), írásban. ‒ Az Unió 2016. pénzügyi évre vonatkozó általános költségvetésében igénybe vételre kerül a rendkívüli tartalék annak érdekében, hogy biztosítható legyen a többéves pénzügyi keret 3. fejezetének kötelezettségvállalási plafonja felett 240,1 millió EUR összegű kötelezettségvállalási előirányzat. Támogattam.

  Miguel Urbán Crespo (GUE/NGL), por escrito. ‒ He votado en contra. Para hacer frente a las necesidades humanitarias y dado que los recortes del presupuesto se han hecho más severos, se recurre, una vez más, a los márgenes de flexibilidad de recursos no empleados en 2016, para poder usarlos en materia migratoria una vez más se ven mezclados refugiados, la seguridad de las fronteras y los acuerdos con Turquía para que actúe como guardián externo de fronteras; con una, cuando menos, dudosa protección de los derechos humanos. Un total de 240,1 millones de euros para 2017 en pagos, que superará los techos de la rúbrica 3 del Presupuesto de la Unión, dedicada a Seguridad y Ciudadanía.

  Ivo Vajgl (ALDE), in writing. ‒ I voted in favour of the Report on the proposal for a decision of the European Parliament and of the Council on the mobilisation of the Contingency Margin in 2016. The Commission proposed, together with Draft amending budget No 4/2016, to mobilise the Contingency Margin for 2016 for an amount of EUR 240,1 million so as to complement the commitment appropriations related to expenditure in heading 3 ‘Security and citizenship’ in the general budget of the European Union for the financial year 2016. For the general budget of the Union for the financial year 2016, the Contingency Margin shall be mobilised to provide the amount of EUR 240.1 million in commitment appropriations over and above the commitment ceiling of heading 3 of the multiannual financial framework. I voted in favour because I believe that having regard to this very particular situation, the last-resort condition in Article 13(1) of Regulation (EU, Euratom) No 1311/2013 is fulfilled.

  Ramón Luis Valcárcel Siso (PPE), por escrito. ‒ Mediante esta decisión se ratifica el acuerdo alcanzado que contempla 1 900 millones destinados al margen para imprevistos y un paquete adicional de 500 millones para los agricultores. Hemos de ser conscientes de la importancia de dicho margen, sobre todo teniendo en cuenta la crisis agroalimentaria derivada del veto ruso que tantos efectos ha tenido en el ámbito agrario, con especial hincapié en el sector lácteo. Por ello es necesario votar a su favor.

  Ángela Vallina (GUE/NGL), por escrito. ‒ El objetivo de esta decisión es dotar con 1 906,2 millones de euros adicionales las partidas: «Seguridad y Ciudadanía» y «Europa Global», que deberá compensarse con los fondos dedicados al «Crecimiento Sostenible» y en menor medida, «Administración».

Me opongo a la orientación global de los fondos dedicados a la crisis migratoria y de refugiados, la llamada «Europa Fortaleza», por haber convertido las fronteras europeas en cárceles al aire libre y tumbas para miles de migrantes. Reclamo que se respete el derecho a asilo y que se ponga en marcha una auténtica estrategia de desarrollo y de paz para los países de origen de los flujos migratorios, lo que requiere un aumento específico del presupuesto europeo en lugar de los parches propuestos. Por ello he votado en contra.

  Miguel Viegas (GUE/NGL), por escrito. ‒ A mobilização do instrumento de flexibilidade está relacionada com a necessidade de complementar o financiamento do orçamento geral da União Europeia para o exercício de 2016, tendo em vista o financiamento das dotações para autorizações no âmbito da categoria 3 (Segurança e cidadania), para que permita ir além do limite máximo desta rubrica para o ano 2016 de acordo com o corrente quadro Financeiro Plurianual.

Além de não se tratar de dinheiro "novo", é adicionado um valor insuficiente para fazer face e ajudar à tomada de medidas contra a continuada crise dos migrantes e refugiados. Fica mais uma vez evidenciado o facto de os montantes previstos no QFP (nos seus limites) ficarem mais uma vez aquém dos necessários para fazer face às repetidas crises na UE, para não falar do que é necessário para uma efetiva política redistributiva que permita aos países e às regiões desfavorecidas aproximarem-se das regiões mais ricas.

  Harald Vilimsky (ENF), schriftlich. ‒ Diesem Bericht konnte ich nicht zustimmen, da wiederum neue Spielräume für unvorhergesehene Ausgaben im Bereich „Sicherheit und Unionsbürgerschaft“ aktiviert werden sollen.

  Marco Zanni (EFDD), per iscritto. ‒ Il regolamento che ha stabilito il quadro finanziario pluriennale per il periodo 2014-20201 (QFP), consente di utilizzare lo strumento del margine per imprevisti, che può arrivare fino allo 0,03% del reddito nazionale lordo dell'UE-28, come ultima istanza per rispondere a circostanze impreviste, qualora siano state esaurite tutte le altre opzioni disponibili all'interno del QFP. Per far fronte al fabbisogno derivante dalla crisi migratoria, dei rifugiati e della sicurezza, si è quindi deciso di aumentare gli stanziamenti di impegno per il 2016 per la rubrica 3 di 240,1 milioni di euro attraverso il margine per imprevisti, dopo aver già fatto ricorso allo strumento di flessibilità per 1 530 milioni di euro per le rubriche 3 e 4, ed avendo così esaurito tutti i margini di manovra all'interno del QFP. È innegabile come la rubrica 3 sia sotto particolare pressione, in ragione principalmente della crisi migratoria e dei rifugiati. Risulta pertanto difficile opporsi alla richiesta di mobilizzare queste risorse supplementari per l'anno in corso, anche se sono ormai alcuni anni che la questione migratoria è preponderante, e andrebbe valutata adeguatamente in sede di stesura degli annuali esercizi di bilancio. Trattandosi comunque del bilancio corrente, ho espresso parere favorevole a questa richiesta.

  Auke Zijlstra (ENF), schriftelijk. ‒ De PVV stemde tegen de gemeenschappelijke tekst over de gebruikmaking van de marge voor onvoorziene uitgaven 2016. De PVV beschouwt marges bij begrotingsposten als instrumenten om onverwachte overschrijdingen op die posten op te vangen. Een marge is geen algemene begrotingsbuffer. Geld uit de marge dat niet hoeft te worden aangewend voor de betreffende begrotingspost dient terug te vloeien naar de lidstaten.

  Željana Zovko (PPE), napisan. ‒ Podržavam izvješće mobilizacije pričuve za nepredviđene izdatke za 2016. s obzirom na potpunu mobilizaciju fleksibilnog instrumenta u budžetu za 2016. (1 530 milijuna eura). Mobilizacija 240,1 milijuna eura putem doplatka za nepredviđene izdatke za 2016. je jedini dostupan instrument za rješavanje jaza između razine rashodnog stropa poglavlja 3 i dodatnih nepredviđenih potreba procijenjenih za 2016. Doplatak za nepredviđene izdatke je posljednje sredstvo reakcije na nepredviđene okolnosti te moramo osigurati dovoljnu količinu sredstava kako bi se mogli adekvatno nositi s novonastalim situacijama. Iako je migracijska kriza počela još 2015. godine, njezin utjecaj i posljedice osjećamo svakodnevno. Mobilizacija doplatka za nepredviđene izdatke je jedino moguće rješenje za zadovoljavanje proračunskih potreba pri obveznim izdavanjima. Dostupnost doplatka za nepredviđene izdatke u drugim poglavljima omogućava da se ova mobilizacija u potpunosti neutralizira u 2016.

  Milan Zver (PPE), pisno. ‒ Glasoval sem za Poročilo o predlogu sklepa Evropskega parlamenta in Sveta o sprostitvi varnostne rezerve v letu 2016.

Podpiram sprostitev uporabe varnostne rezerve za leto 2016 v višini 240,1 milijona EUR za povečanje sredstev za prevzem obveznosti, nastalih zaradi potreb, ki izhajajo iz migracijske, begunske in varnostne krize.

7.13. Проект за коригиращ бюджет № 4/2016: Актуализация на бюджетните кредити, за да се отразят последните развития по въпроси, свързани с миграцията и сигурността, намалението на бюджетните кредити за плащания и за поети задължения José Manuel Fernandes (A8-0350/2016)

Dichiarazioni di voto orali

  Isabella Adinolfi (EFDD), per iscritto. ‒ Con il seguente progetto vengono proposte delle modifiche alle spese sia sulle entrate che sulle spese del bilancio dell'esercizio 2017. Di particolare interesse sono i tagli dei fondi stanziati per la politica di coesione. Le motivazioni apportate dalla Commissione europea richiamano soltanto a un ritardo nell'implementazione di questi fondi nei paesi dell'Est. Questo aspetto mi lascia molto perplessa perché se fosse vero che le cause dei tagli alle spese sono i ritardi nell'implementazione, negli anni che seguono l'Europa si potrebbe ritrovare a dover far fronte a spese derivanti da impegni già assunti, senza avere le risorse necessarie. Per questo motivo ho deciso di astenermi.

  Martina Anderson and Lynn Boylan (GUE/NGL), in writing. – This file sought increased appropriations for Security and Citizenship, of which we are of the opinion, given the past performance of the EU in this regard, that the money will be spent furthering the EU’s imperial adventures and also into Frontex which is not fit for purpose.

Thereafter, the file ties itself somewhat to migration but the reality is that the increased appropriations will be used in a nefarious way for security purposes, as well as the file reinforcing own resources to which we are opposed.

Therefore, I had to abstain.

  Marie-Christine Arnautu (ENF), par écrit. ‒ La Commission propose de mobiliser l’instrument de flexibilité en 2017, à hauteur de 530 millions d’euros, soit le plafond maximal autorisé. Cette somme servira à financer le soutien à des mesures destinées à gérer la crise des migrants. Ces sommes mobilisées iront ainsi financer la politique de l’asile et de l’intégration des réfugiés, ce qui est inacceptable. Toute somme mobilisée devrait l’être exclusivement pour le retour des clandestins dans leurs pays d’origine. Aussi ai-je voté contre cette résolution.

  Jonathan Arnott (EFDD), in writing. ‒ I abstained on this resolution. Whilst it will return some money to the UK (which was owed to the UK anyway), it simultaneously increases certain EU budget lines by a total of EUR 225 and creates 5 extra posts for Frontex.

  Zigmantas Balčytis (S&D), raštu. ‒ Balsavau už pranešimą „2016 m. bendrojo biudžeto Taisomojo biudžeto Nr. 4 projektas. Asignavimų atnaujinimas siekiant atsižvelgti į naujausius pokyčius, susijusius su migracijos ir saugumo klausimais, mokėjimų ir įsipareigojimų asignavimų sumažinimą dėl bendrojo perkėlimo, ESIF veiklos pratęsimą, FRONTEX etatų plano pakeitimą ir įplaukų asignavimų (nuosavų išteklių) atnaujinimą“. Pritariu tam, kad būtų padidinti asignavimai pagal 3 išlaidų kategoriją mobilizuojant nenumatytų atvejų rezervo lėšas, taip pat paankstintas padidintos lėšų sumos skyrimas FRONTEX etatų planui. Be to, palankiai vertinu iš dalies papildytą Prieglobsčio, migracijos ir integracijos fondą (PMIF), tačiau vis dar susirūpinimą kelia tai, kad, nepaisant didelio biudžeto įvykdymo lygio, iki šiol faktiškai perkelta labai nedaug pabėgėlių.

  Nicolas Bay (ENF), par écrit. ‒ La Commission propose de mobiliser l’instrument de flexibilité en 2017 à hauteur de 530 millions d’euros, soit le plafond maximal autorisé. Les sommes mobilisées iront financer la politique de l’asile et de l’intégration des migrants clandestins, ce qui est inacceptable. J’ai résolument voté contre cette proposition de mobilisation: tout argent mobilisé par rapport à la crise des migrants devrait l’être pour les renvoyer dans leurs pays et les empêcher de (re)venir.

  Hugues Bayet (S&D), par écrit. ‒ J’ai voté en faveur de ce rapport, qui soutient un ajustement budgétaire qui vise notamment à faire face aux besoins dans le domaine de la migration au vu de la situation migratoire à laquelle l’Union européenne a dû faire face. Il vise dès lors à pouvoir augmenter le niveau des crédits d’engagement, afin de pouvoir notamment fournir une aide d’urgence de 130 millions d'euros pour le Fonds «Asile, migration et intégration». Un montant de 70 millions d'euros est également prévu pour le Fonds pour la sécurité intérieure.

  Brando Benifei (S&D), per iscritto. ‒ Oggi ho votato a favore della relazione Fernandes sulla proposta di decisione del Parlamento europeo e del Consiglio relativa alla mobilizzazione del margine per imprevisti nel 2016. Il Parlamento ha ritenuto necessario mobilizzare il margine per imprevisti per far fronte alle nuove esigenze derivanti dalla scoppio crisi migratoria e dei rifugiati e dal nuovo quadro della sicurezza. L'aumento degli stanziamenti per l'esercizio 2016 sforerà quindi il massimale dello 0,03 % del reddito nazionale lordo dell'UE, fissato dall'articolo 13 del regolamento (UE, Euratom) n. 1311/2013. Grazie a questa misura eccezionale saranno disponibili 240,1 milioni di euro in più, che dovranno essere impiegati per far fronte alle nuove sfide.

  Xabier Benito Ziluaga (GUE/NGL), por escrito. ‒ Voto en contra. Modifica el presupuesto europeo con una actualización al alza de los niveles de recursos para seguridad y migraciones, que al ser insuficiente causa la necesidad de movilizar otros instrumentos, como los fondos para imprevistos, y reduciendo gastos, por ejemplo, en la Agencia de Medicinas Europea (radicada en Londres). Adelanta aprovisionamientos para dar continuidad al Plan Juncker; reduce créditos para las partidas dedicadas a Agricultura y Cohesión Territorial; y realiza adelantos para poder financiar al personal de Frontex. En total implica un aumento de 225,4 millones en crédito y, lo que es más importante, un descenso de 7 284,3 millones en pagos. También conduce a una disminución de las aportaciones de los Estados miembros al presupuesto.

  Izaskun Bilbao Barandica (ALDE), por escrito. ‒ Quiero agradecer al ponente su labor en este informe sobre la actualización de los créditos, a fin de reflejar los últimos acontecimientos en material de migración y seguridad y la reducción de los créditos de pago y compromiso. Estoy de acuerdo con la consignación anticipada del FEIE, siempre que la reasignación a partir del MCE se compense debidamente en 2018. Esa consignación anticipada no prejuzga el plan de financiación final de la nueva propuesta de prórroga del FEIE, que debe decidirse de conformidad con el procedimiento legislativo ordinario.

  Dominique Bilde (ENF), par écrit. ‒ Ce rapport concerne le projet de budget rectificatif nº 4/2016 sur l’actualisation des crédits visant à prendre en considération l'évolution récente de la situation dans le domaine de la migration et de la sécurité et la réduction des crédits de paiement et d'engagement. La Commission propose une mobilisation de l’instrument de flexibilité en 2017, à hauteur de 530 millions d’euros, soit le plafond maximal autorisé. Cette somme servira à financer le soutien à des mesures destinées à gérer la crise des migrants. Totalement opposée aux politiques d’asile et d’intégration des réfugiés et persuadée que l’arrivée massive en Europe de migrants est plutôt un risque pour notre sécurité, j’ai naturellement voté contre ce texte.

  Mara Bizzotto (ENF), per iscritto. – Anche se il provvedimento riunisce operazioni eterogenee con valenza politica e implicazioni differenti, risultando in ultima istanza un groviglio di interventi poco coerenti in termini di senso, non si posso ignorare che esso riduce la nostra contribuzione nazionale al bilancio UE 2016 di 500 milioni di euro, ho quindi inteso esprimermi con un voto di astensione.

  Malin Björk (GUE/NGL), skriftlig. ‒ Jag har röstat nej till budgetbetänkandet.

Budgeten är alltför stor och omfattande. Till exempel inom jordbrukspolitiken som kostar för mycket och har negativ inverkan på miljön, klimatet och djurhållningen. De oöverskådliga regional- och strukturfonderna, som också är utsatta för omfattande bedrägerier, borde också skäras ner.

Jag motsätter mig satsningarna på Frontex, som innebär fortsatt byggande av Fästning Europa, vilket tvingar människor på flykt från krig och förtryck och att riskera sina liv för att ta sig till en fristad. Detta, och initiativ för ökad militarisering av EU, är helt fel väg för en union som hävdar att den försvarar mänskliga rättigheter och är ett fredsprojekt.

Det krävs åtgärder inom EU-institutionerna som innefattar sänkning av överdrivet höga löner, ersättningar och andra typer av privilegier. Detta är några av de skäl som gör att jag väljer att rösta nej till budgeten.

  José Blanco López (S&D), por escrito. ‒ El proyecto de presupuesto rectificativo n.º 4/2016 reduce el nivel de los créditos de pago en 7 284,3 millones de euros, principalmente en líneas presupuestarias de la subrúbrica 1b (Cohesión económica, social y territorial), y disminuye, por tanto, las contribuciones nacionales de manera acorde, todo ello derivado de la acumulación de importantes retrasos en la ejecución de los programas de la Unión.

Asimismo, este rectificativo, que ha contado con mi voto favorable, incrementa el nivel de los créditos de compromiso de la rúbrica 3 (Seguridad y ciudadanía) en 50 millones de euros para el instrumento de ayuda de emergencia en la Unión, 130 millones para el Fondo de Asilo, Migración e Integración y 70 millones para el Fondo de Seguridad Interior, lo que exige la movilización del Margen para Imprevistos por un importe total de 240,1 millones de euros. Además, adelanta la dotación del Fondo Europeo de Inversiones Estratégicas mediante una reasignación de 73,9 millones de euros en créditos de compromiso del componente energético del Mecanismo Conectar Europa, que se compensará en 2018.

  Vilija Blinkevičiūtė (S&D), raštu. ‒ Balsavau už šį pranešimą, nes juo Parlamentas patvirtino Tarybos poziciją dėl Taisomojo biudžeto Nr. 4/2016. Juo daromi asignavimų atnaujinimai siekiant atsižvelgti į naujausius pokyčius, susijusius su migracijos ir saugumo klausimais, į mokėjimų ir įsipareigojimų asignavimų sumažinimą dėl bendrojo perkėlimo, ESIF veiklos pratęsimą, FRONTEX etatų plano pakeitimą ir įplaukų asignavimų (nuosavų išteklių) atnaujinimą.

  Andrea Bocskor (PPE), írásban. ‒ Az Európai Unió 2016-os pénzügyi évre vonatkozó, 4/2016. számú költségvetés-módosítási tervezetéről szóló tanácsi állásponthoz kapcsolódó jelentés része a 2017. évi uniós költségvetés kapcsán az Európai Parlament és a Tanács tárgyaló delegációi által létrehozott megállapodásnak.

A 4/2016. számú költségvetés-módosítási tervezet 7 284,3 millió EUR összeggel csökkenti a kifizetési előirányzatok szintjét és ezért ennek megfelelően csökkenti a nemzeti hozzájárulásokat.

Az Európai Parlament szerint a jelenlegi pénzügyi keret vége felé jelentősen fel fognak halmozódni a kifizetési kérelmek ezért fontos, hogy elkerüljük a korábbi hétéves keretterv alatt kialakult likviditási válságot, amikor a Bizottság nem tudta kifizetni a tagállamoknak a megvalósított projektek után benyújtott számlákat. A többéves pénzügyi keret felülvizsgálata kapcsán minden javaslatot csak akkor tudunk támogatni, ha megfelelő garanciát kapunk: a már futó felzárkóztatási programok és az agrártámogatások kifizetéseire lesz elegendő forrás az éves költségvetésekben.

A fentiek alapján szavazatommal támogattam a jelentés elfogadását.

  Franc Bogovič (PPE), pisno. ‒ Strinjam se s predlogom spremembe proračuna št. 4/2016, saj so potrebne spremembe zaradi najnovejših dogajanj na področju migracij in varnosti.

Prav tako se pozna padec funta proti evru, kar je pripeljalo do pričakovanega primanjkljaja prihodkov. Komisija je zagotovila, da bo ta primanjkljaj pokrila s prihodki od glob.

  Biljana Borzan (S&D), napisan. ‒ Podržavam ovo Izvješće o Nacrtu izmjena proračuna, čiji je glavni učinak smanjenje razine plaćanja sredstava u visini od 7,2 milijarde EUR. Taj novac će se vratiti državama članicama.

  Marie-Christine Boutonnet (ENF), par écrit. ‒ Ce texte, qui vise à ajuster le budget à hauteur de 250 millions d'euros à travers une mobilisation de la marge pour imprévus destinée à faire face aux besoins de la politique d’asile et d’intégration des migrants, est par nature inacceptable, ces sommes devant être exclusivement réservées, selon moi, au financement du retour de ces migrants dans leurs pays d’origine.

Je vote donc contre.

  Renata Briano (S&D), per iscritto. ‒ Il progetto di bilancio rettificativo (PBR) n 4/2016 diminuisce il livello degli stanziamenti di pagamento di 284,3 milioni di euro. Da tenere presente è che aumenta il livello degli stanziamenti d'impegno nella sezione 3 Sicurezza e cittadinanza, di 50 milioni di euro per fornire aiuti di emergenza nell'Unione; oltre ai 130 milioni di euro per il Fondo asilo, migrazione e integrazione (AMIF) e i 70 milioni di euro per il Fondo di sicurezza interna (ISF). Tenendo anche conto che il PBR n 4/2016 si concentra sulla dotazione del Fondo europeo per gli investimenti strategici (EFSI) attraverso la ridistribuzione di 73,9 milioni di euro in stanziamenti d'impegno; e che modifica l'array di Frontex. Destano preoccupazione i pagamenti in eccesso di 284,3 milioni di euro, con conseguenti ritardi nell'attuazione dei programmi UE nell'ambito della gestione concorrente. È necessaria la mobilitazione del margine di contingenza e il rafforzamento della tavola di Frontex. Inoltre è fondamentale la ricostruzione parziale dell'AMIF, poiché solo poche delocalizzazioni di rifugiati sono state effettivamente eseguite. Infine è positiva la fornitura proattiva di EFSI, a condizione che il ridispiegamento dalla CEF sia debitamente compensato nel 2018. Pertanto il bilancio rettificativo n 4/2016 è stato definitivamente adottato.

  Nicola Caputo (S&D), per iscritto. ‒ Oggi ho votato in favore della relazione in questione che apporta un aggiornamento degli stanziamenti in relazione ai recenti sviluppi delle questioni migratorie e di sicurezza. La relazione approva gli aumenti proposti attraverso la mobilizzazione del margine per gli imprevisti, che rappresenta allo stato attuale l'unico strumento disponibile in dotazione. Richiede, inoltre, l'anticipo nel 2016 dell'aumento dell'organico di Frontex al fine di rafforzare le operazioni di rimpatrio, assistenza pre-rimpatrio, le operazioni congiunte, le analisi dei rischi e le risorse comuni. Infine, sollecita ad anticipare la dotazione del Fondo europeo per gli interventi strategici (FEIS), attraverso un rafforzamento di 73.9 milioni di EUR e la riassegnazione del CEF. Tale anticipo sarà debitamente compensato nel 2018 e non danneggerà il piano di finanziamento finale della nuova proposta di proroga del FEIS.

  Matt Carthy (GUE/NGL), in writing. ‒ While I fully support the increase in expenditure related to the ongoing humanitarian crisis with thousands of people fleeing conflicts in Syria and Iraq, I do not support either the proposed increase in expenditure for security measures, or the expenses related to the EU-Turkey declaration on refugees.

The increased security measures and the EU-Turkey declaration aim to bolster ‘Fortress Europe’ thereby preventing refugees from exercising their right to seek asylum as laid down in Article 18 of the Charter of Human Rights.

Therefore, I voted abstention

  James Carver (EFDD), in writing. ‒ UKIP abstained on this binding budgetary report. This amending budget would increase EU budget ceilings by a net total of EUR 255 million and also create 50 new posts for Frontex (the EU border force). However it also cuts the amount of payment appropriations from the EU budget by over EUR 7 billion and gives this money back to Member States. Our calculation shows that the UK would get an estimated EUR 1.6 billion back. While UKIP cannot vote in favour of increasing EU budgets, we can’t oppose getting money back for the UK – which is the reason why UKIP abstained.

  Κώστας Χρυσόγονος (GUE/NGL), γραπτώς. ‒ Ψηφίσαμε ως προς την έκθεση σχετικά με το σχέδιο διορθωτικού προϋπολογισμού αριθ. 4/2016 της Ευρωπαϊκής Ένωσης για το οικονομικό έτος 2016 και συγκεκριμένα για την επικαιροποίηση των πιστώσεων προκειμένου να αντικατοπτρίζονται οι πλέον πρόσφατες εξελίξεις σε θέματα μετανάστευσης και ασφάλειας, τη μείωση των πιστώσεων πληρωμών και αναλήψεων υποχρεώσεων, την τροποποίηση του πίνακα προσωπικού του Frontex και την επικαιροποίηση των πιστώσεων εσόδων. Θεωρώ πως, παρότι η έκθεση αυτή μπορούσε να συμβάλει στην ορθότερη κατανομή των πόρων της Ευρώπης, δεν επιτυγχάνει τους στόχους της, γι’ αυτό και αποφάσισα να απέχω.

  Alberto Cirio (PPE), per iscritto. ‒ In Italia al momento sta prevalendo una sensazione di profonda solitudine: i cittadini si sentono abbandonati dall'Europa alla volubilità dei flussi migratori e alle conseguenze degli stessi. Pertanto, il mio voto propizio quest'oggi mira ad una reazione europea, in aiuto dei paesi in balia della crisi migratoria, atta a trasformare la situazione attualmente drammatica in un sistema efficiente ed innovativo fatto di accoglienza, ma anche di regole ben precise da rispettare. Solo tramite risposte concrete e congiunte si potrà evitare la disaffezione e l'antieuropeismo che ormai regnano sovrani. Plaudo, coerentemente con quanto affermato, con la decisione di innalzare i livelli di stanziamento di impegno previsti nella rubrica "sicurezza e cittadinanza" grazie ai EUR 250 milioni in parte forniti dal margine per gli imprevisti del 2016. Del pari, l'anticipo della dotazione del Fondo europeo per gli investimenti strategici mediante una riassegnazione di EUR 73,9 milioni non fa che accrescere le aspettative verso un miglioramento. Tuttavia, nonostante i programmi nazionali di esecuzione degli stanziamenti messi a disposizione dall'UE, finora sono avvenute soltanto alcune delle ricollocazioni di rifugiati inizialmente previste. Gli Stati non devono permettersi di accettare solo i benefici senza assumersi gli oneri ad essi connessi.

  Deirdre Clune (PPE), in writing. ‒ I supported the report on the Council position on Draft amending budget No 4/2016 of the European Union for the financial year 2016: Update of appropriations to reflect the latest developments on migration and security issues, reduction of payment and commitment appropriations as a result of the Global Transfer, extension of EFSI, modification of the staff establishment plan of Frontex and update of revenue appropriations.

  Carlos Coelho (PPE), por escrito. ‒ Este orçamento retificativo reflete dois objetivos distintos. Por um lado, permite uma reafectação de fundos atendendo à execução orçamental verificada até aqui. Por outro lado, permite reajustar o orçamento aos novos instrumentos legislativos entretanto aprovados, bem como fazer face a imprevistos.

Assim, apesar de necessário, apoio o relator na sua preocupação pelo atraso na execução dos programas de financiamento da União, evidente pela redução de pagamentos em cerca de sete mil milhões de euros. Diversamente, verifico com agrado a elevada execução dos programas no âmbito da Segurança e Justiça, pese embora este nível de solidariedade da União não encontre correspondência no número de refugiados recolocados pelos Estados-Membros.

Finalmente, vejo com agrado a antecipação de fundos para a nova Guarda Europeia de Fronteiras e Costeira, permitindo a sua plena entrada em funcionamento.

  Lara Comi (PPE), per iscritto. ‒ Ho votato a favore del progetto di bilancio rettificativo (PBR) n 4 per l'anno 2016 in quanto in termini di stanziamenti d'impegno di sono resi necessari incrementi significativi in tema di sicurezza e cittadinanza, migrazione e integrazione, e sicurezza interna.

  Edward Czesak (ECR), na piśmie. ‒ Z powodu konieczności uwzględnienia zmieniającej się sytuacji wymagającej aktualizacji środków zagłosowałem za przyjęciem projektu budżetu korygującego nr 4 do budżetu ogólnego na rok 2016. W związku z kryzysem migracyjnym i uchodźczym, zmniejszeniem środków na płatności w wyniku powolnego wdrażania programów związanych z polityką regionalną istnieje potrzeba wprowadzenia aktualizacji i przesunięć korygujących. Proponowana aktualizacja zawiera dokładny opis mechanizmów związanych z przesunięciami oraz proponuje konkretne skompensowanie strat.

  Miriam Dalli (S&D), in writing. ‒ I am in favour of this resolution as it grants the Union additional funds in order to adequately tackle the latest developments on migration and security within the European Union. The increase of the Instrument for emergency support can help Member States dealing with the increased inflows of arrivals in the Union, and thus acts as a support measure to Member States which are most effected by the humanitarian crisis.

  Michel Dantin (PPE), par écrit. ‒ Ce rapport constitue un des rapports budgétaires rectificatifs pour l'année 2016. Il propose dans ce cadre une diminution de 7 284 millions d'euros (en excédent) sur le volet de la cohésion économique, sociale et territoriale, réduisant donc les contributions nationales en conséquence, et propose une augmentation de 50 millions d’euros pour l’instrument destiné à fournir une aide d’urgence au sein de l’Union, de 130 millions d’euros pour le Fonds « Asile, migration et intégration » (AMIF) et de 70 millions d’euros pour le Fonds pour la sécurité intérieure (FSI). Enfin, ce projet de budget rectificatif concentre de manière anticipée le provisionnement du Fonds européen pour les investissements stratégiques (EFSI) par l’intermédiaire d’un redéploiement de 73,9 millions d’euros en crédits d’engagement à partir du volet « énergie » du mécanisme pour l’interconnexion en Europe (MIE-Énergie). Considérant qu’il est nécessaire de réattribuer les crédits excédentaires sur les urgences du moment, à savoir l’investissement, la croissance, la sécurité et les migrations, je tiens à pointer du doigt le risque de non-paiements à la fin de l’exercice sur le volet « cohésion économique, sociale et territoriale », qu’il conviendra de traiter dans le cadre des prochains exercices budgétaires. J’ai voté pour ce rapport.

  William (The Earl of) Dartmouth (EFDD), in writing. ‒ UKIP abstained on this binding budgetary report. This amending budget would increase EU budget ceilings by a net total of EUR 255 million and also create 50 new posts for Frontex (the EU border force). However it also cuts the amount of payment appropriations from the EU budget by over EUR 7 billion and gives this money back to Member States. Our calculation shows that the UK would get an estimated EUR 1.6 billion back. While UKIP cannot vote in favour of increasing EU budgets, we can’t oppose getting money back for the UK – which is the reason why UKIP abstained.

  Rachida Dati (PPE), par écrit. – J’ai voté en faveur du projet de budget rectificatif (PBR) nº 4/2016. Celui-ci actualise les crédits déployés au cours de l’année 2016, pour rendre compte des augmentations de dépenses effectuées pour la sécurité des citoyens européens et les excédents de paiements liés à des retards importants dans la mise en œuvre des programmes de l’Union dont la gestion est partagée avec les États membres. Plus particulièrement, le projet de budget rectificatif retranscrit dans le budget européen les dépenses liées au renforcement des effectifs et moyens de Frontex, qui ont permis la constitution du corps européen de garde-frontières et de garde-côtes.

  Andor Deli (PPE), írásban. ‒ Az Európai Unió 2016-os pénzügyi évre vonatkozó, 4/2016. számú költségvetés-módosítási tervezetéről szóló tanácsi állásponthoz kapcsolódó jelentés része a 2017. évi uniós költségvetés kapcsán az Európai Parlament és a Tanács tárgyaló delegációi által létrehozott megállapodásnak.

A 4/2016. számú költségvetés-módosítási tervezet 7 284,3 millió EUR összeggel csökkenti a kifizetési előirányzatok szintjét és ezért ennek megfelelően csökkenti a nemzeti hozzájárulásokat.

A költségvetés bevételi oldalát illetően a 4/2016. sz. költségvetés-módosítási tervezet tartalmazza a tradicionális saját forrásokra (vagyis a vámokra és a cukorilletékre), valamint a hozzáadottérték-adón (héa) és a bruttó nemzeti jövedelmen (GNI) alapuló forrásokra vonatkozó előrejelzés felülvizsgálatát, valamint az érintett brit korrekciók elszámolását és azok finanszírozását is.

Az Európai Parlament szerint a jelenlegi pénzügyi keret vége felé jelentősen fel fognak halmozódni a kifizetési kérelmek ezért fontos, hogy elkerüljük a korábbi hétéves keretterv alatt kialakult likviditási válságot, amikor a Bizottság nem tudta kifizetni a tagállamoknak a megvalósított projektek után benyújtott számlákat. A többéves pénzügyi keret felülvizsgálata kapcsán minden javaslatot csak akkor tudunk támogatni, ha megfelelő garanciát kapunk: a már futó felzárkóztatási programok és az agrártámogatások kifizetéseire lesz elegendő forrás az éves költségvetésekben.

A fentiek alapján szavazatommal támogattam a jelentés elfogadását.

  Gérard Deprez (ALDE), par écrit. ‒ J’ai bien évidemment voté en faveur du rapport de José Manuel Fernandes relatif au projet de budget rectificatif n° 4/2016 qui, au même titre d’ailleurs que les budgets rectificatifs n° 5 et n° 6, fait partie de l’accord global intervenu entre le Parlement européen et le Conseil sur le budget 2017.

Ce projet de budget rectificatif augmente en particulier de plus de 240 millions d’euros les crédits d’engagement inscrits à la rubrique 3, « sécurité et citoyenneté », ce que je considère à la fois nécessaire et urgent. Je serais totalement satisfait si, par ailleurs, 7,284 millions d’euros n’étaient pas ristournés aux États membres suite aux retards dans la mise en œuvre des fonds de cohésion. La crise des paiements n’en sera que plus rude à partir de l’année 2019.

  Tamás Deutsch (PPE), írásban. ‒ Az Európai Unió 2016-os pénzügyi évre vonatkozó, 4/2016. számú költségvetés-módosítási tervezetéről szóló tanácsi állásponthoz kapcsolódó jelentés része a 2017. évi uniós költségvetés kapcsán az Európai Parlament és a Tanács tárgyaló delegációi által létrehozott megállapodásnak.

A 4/2016. számú költségvetés-módosítási tervezet 7 284,3 millió EUR összeggel csökkenti a kifizetési előirányzatok szintjét és ezért ennek megfelelően csökkenti a nemzeti hozzájárulásokat.

A költségvetés bevételi oldalát illetően a 4/2016. sz. költségvetés-módosítási tervezet tartalmazza a tradicionális saját forrásokra (vagyis a vámokra és a cukorilletékre), valamint a hozzáadottérték-adón (héa) és a bruttó nemzeti jövedelmen (GNI) alapuló forrásokra vonatkozó előrejelzés felülvizsgálatát, valamint az érintett brit korrekciók elszámolását és azok finanszírozását is.

Az Európai Parlament szerint a jelenlegi pénzügyi keret vége felé jelentősen fel fognak halmozódni a kifizetési kérelmek ezért fontos, hogy elkerüljük a korábbi hétéves keretterv alatt kialakult likviditási válságot, amikor a Bizottság nem tudta kifizetni a tagállamoknak a megvalósított projektek után benyújtott számlákat. A többéves pénzügyi keret felülvizsgálata kapcsán minden javaslatot csak akkor tudunk támogatni, ha megfelelő garanciát kapunk: a már futó felzárkóztatási programok és az agrártámogatások kifizetéseire lesz elegendő forrás az éves költségvetésekben.

A fentiek alapján szavazatommal támogattam a jelentés elfogadását.

  Mireille D'Ornano (ENF), par écrit. ‒ J’ai voté contre ce rapport.

La Commission propose de mobiliser l’instrument de flexibilité en 2017, à hauteur de 530 millions d’euros, soit le plafond maximal autorisé. Il s’agit de nouveaux financements des politiques d’asile, ce à quoi nous nous opposons fermement. Au contraire, il faut favoriser le retour des clandestins dans leurs pays.

  Γεώργιος Επιτήδειος (NI), γραπτώς. ‒ Οι λανθασμένοι χειρισμοί της ΕΕ στην αντιμετώπιση της λαθρομετανάστευσης, η ακατάλληλη χρήση του προσωπικού της Frontex και η στήριξη του αποτυχημένου σχεδίου Junker, σε συνάρτηση με την εφαρμογή ενός λανθασμένου Πολυετούς Δημοσιονομικού Πλαισίου, οδηγούν στην κακή χρήση των πόρων της Ένωσης.

  Norbert Erdős (PPE), írásban. ‒ Az Európai Unió 2016-os pénzügyi évre vonatkozó, 4/2016. számú költségvetés-módosítási tervezetéről szóló tanácsi állásponthoz kapcsolódó jelentés része a 2017. évi uniós költségvetés kapcsán az Európai Parlament és a Tanács tárgyaló delegációi által létrehozott megállapodásnak.

A 4/2016. számú költségvetés-módosítási tervezet 7 284,3 millió EUR összeggel csökkenti a kifizetési előirányzatok szintjét és ezért ennek megfelelően csökkenti a nemzeti hozzájárulásokat.

A költségvetés bevételi oldalát illetően a 4/2016. sz. költségvetés-módosítási tervezet tartalmazza a tradicionális saját forrásokra (vagyis a vámokra és a cukorilletékre), valamint a hozzáadottérték-adón (héa) és a bruttó nemzeti jövedelmen (GNI) alapuló forrásokra vonatkozó előrejelzés felülvizsgálatát, valamint az érintett brit korrekciók elszámolását és azok finanszírozását is.

Az Európai Parlament szerint a jelenlegi pénzügyi keret vége felé jelentősen fel fognak halmozódni a kifizetési kérelmek ezért fontos, hogy elkerüljük a korábbi hétéves keretterv alatt kialakult likviditási válságot, amikor a Bizottság nem tudta kifizetni a tagállamoknak a megvalósított projektek után benyújtott számlákat. A többéves pénzügyi keret felülvizsgálata kapcsán minden javaslatot csak akkor tudunk támogatni, ha megfelelő garanciát kapunk: a már futó felzárkóztatási programok és az agrártámogatások kifizetéseire lesz elegendő forrás az éves költségvetésekben.

A fentiek alapján szavazatommal támogattam a jelentés elfogadását.

  Edouard Ferrand (ENF), par écrit. ‒ Vote contre: ce texte vise à ajuster le budget 2016 de l’UE pour faire face à la crise des réfugiés à hauteur de 250 millions d’euros, à travers une mobilisation de la marge pour imprévus de 2016.

  Raffaele Fitto (ECR), per iscritto. ‒ Ho votato a favore della presente relazione avente ad oggetto il progetto di bilancio rettificativo (PBR) n. 4/2016 poiché contiene una serie di elementi che portano a un rafforzamento di 225,4 milioni di EUR in stanziamenti di impegno. Inoltre, il progetto propone l'aggiornamento degli stanziamenti in relazione alla crisi dei migranti e dei rifugiati.

  Lorenzo Fontana (ENF), per iscritto. ‒ Mi astengo, nonostante alcuni punti positivi, non posso che rimarcare le inefficienze di gestione del bilancio europeo.

  Λάμπρος Φουντούλης (NI), γραπτώς. ‒ Οι λανθασμένοι χειρισμοί της ΕΕ στην αντιμετώπιση της λαθρομετανάστευσης, η ακατάλληλη χρήση του προσωπικού της Frontex και η στήριξη του αποτυχημένου σχεδίου Junker, σε συνάρτηση με την εφαρμογή ενός λανθασμένου Πολυετούς Δημοσιονομικού Πλαισίου, οδηγούν στην κακή χρήση των πόρων της Ένωσης, γι’ αυτό καταψηφίζω το σχέδιο διορθωτικού προϋπολογισμού αριθ. 4/2016: Επικαιροποίηση των πιστώσεων προκειμένου να ληφθούν υπόψη οι πρόσφατες εξελίξεις σε θέματα μετανάστευσης και ασφάλειας, μείωση των πιστώσεων πληρωμών και ανάληψης υποχρεώσεων.

  Doru-Claudian Frunzulică (S&D), in writing. ‒ The main effect of Draft Amending Budget (DAB) 4/2016 is a decrease in the level of payment appropriations by EUR 7.3 billion due to under implementation. This money will go back to Member States.

DAB 4/2016 also includes among others a reinforcement by +EUR 240.1 million in commitment appropriations for security and citizenship (heading 3) and a frontloading of the staffing for the new European Border and Coast Guard Regulation.

An agreement on this amending budget was reached in the framework of the budget conciliation on 2017 EU Budget.

  Kinga Gál (PPE), írásban. ‒ Az Európai Unió 2016-os pénzügyi évre vonatkozó, 4/2016. számú költségvetés-módosítási tervezetéről szóló tanácsi állásponthoz kapcsolódó jelentés része a 2017. évi uniós költségvetés kapcsán az Európai Parlament és a Tanács tárgyaló delegációi által létrehozott megállapodásnak.

A 4/2016. számú költségvetés-módosítási tervezet 7 284,3 millió EUR összeggel csökkenti a kifizetési előirányzatok szintjét és ezért ennek megfelelően csökkenti a nemzeti hozzájárulásokat.

A költségvetés bevételi oldalát illetően a 4/2016. sz. költségvetés-módosítási tervezet tartalmazza a tradicionális saját forrásokra (vagyis a vámokra és a cukorilletékre), valamint a hozzáadottérték-adón és a bruttó nemzeti jövedelmen alapuló forrásokra vonatkozó előrejelzés felülvizsgálatát, valamint az érintett brit korrekciók elszámolását és azok finanszírozását is.

Az Európai Parlament szerint a jelenlegi pénzügyi keret vége felé jelentősen fel fognak halmozódni a kifizetési kérelmek ezért fontos, hogy elkerüljük a korábbi hétéves keretterv alatt kialakult likviditási válságot, amikor a Bizottság nem tudta kifizetni a tagállamoknak a megvalósított projektek után benyújtott számlákat. A többéves pénzügyi keret felülvizsgálata kapcsán minden javaslatot csak akkor tudunk támogatni, ha megfelelő garanciát kapunk: a már futó felzárkóztatási programok és az agrártámogatások kifizetéseire lesz elegendő forrás az éves költségvetésekben.

A fentiek alapján szavazatommal támogattam a jelentés elfogadását.

  Ildikó Gáll-Pelcz (PPE), írásban. ‒ Az Európai Unió 2016-os pénzügyi évre vonatkozó, 4/2016. számú költségvetés-módosítási tervezetéről szóló tanácsi állásponthoz kapcsolódó jelentés része a 2017. évi uniós költségvetés kapcsán az Európai Parlament és a Tanács tárgyaló delegációi által létrehozott megállapodásnak.

A 4/2016. számú költségvetés-módosítási tervezet 7 284,3 millió EUR összeggel csökkenti a kifizetési előirányzatok szintjét és ezért ennek megfelelően csökkenti a nemzeti hozzájárulásokat.

A költségvetés bevételi oldalát illetően a 4/2016. sz. költségvetés-módosítási tervezet tartalmazza a tradicionális saját forrásokra (vagyis a vámokra és a cukorilletékre), valamint a hozzáadottérték-adón (héa) és a bruttó nemzeti jövedelmen (GNI) alapuló forrásokra vonatkozó előrejelzés felülvizsgálatát, valamint az érintett brit korrekciók elszámolását és azok finanszírozását is.

Az Európai Parlament szerint a jelenlegi pénzügyi keret vége felé jelentősen fel fognak halmozódni a kifizetési kérelmek ezért fontos, hogy elkerüljük a korábbi hétéves keretterv alatt kialakult likviditási válságot, amikor a Bizottság nem tudta kifizetni a tagállamoknak a megvalósított projektek után benyújtott számlákat. A többéves pénzügyi keret felülvizsgálata kapcsán minden javaslatot csak akkor tudunk támogatni, ha megfelelő garanciát kapunk: a már futó felzárkóztatási programok és az agrártámogatások kifizetéseire lesz elegendő forrás az éves költségvetésekben.

A fentiek alapján szavazatommal támogattam a jelentés elfogadását.

  Francesc Gambús (PPE), por escrito. ‒ He votado a favor del informe considerando que el proyecto de presupuesto rectificativo reduce el nivel de los créditos de pago en 7 284,3 millones de euros. Es preocupante este excedente de 7 284,3 millones, que es el resultado de retrasos importantes en la ejecución de los programas de la Unión en gestión compartida y, sienta las bases para una importante acumulación de solicitudes de pago al final del marco financiero plurianual vigente.

  Jens Gieseke (PPE), schriftlich. ‒ Ich habe dem Entwurf des Berichtigungshaushaltsplans zugestimmt. Es handelt sich hierbei um eine haushaltstechnische Ausführung finanzieller Mittel wie z.B. die Umverteilung von 240,1 Mio. EUR aus der Reserve für unvorhergesehene Ausgaben in die Rubrik „Sicherheit und Unionsbürgerschaft“.

  Neena Gill (S&D), in writing. ‒ I have voted in favour of the Draft Amending Budget no 4/2016 which reflects the latest developments on migration, security, reduction of payments and commitment appropriation.

  Tania González Peñas (GUE/NGL), por escrito. ‒ Al igual que en la Movilización del Margen para Imprevistos en 2017, voto en contra. En esta ocasión se moviliza otro instrumento financiero, un total de 530 millones durante cuatro años a precios actuales. Estos instrumentos utilizan la ingeniería económica y para no proceder a un cambio sustancial en el Presupuesto de la Unión, que es escaso, y ha demostrado no estar a la altura de las circunstancias en la crisis de migración. Y mezclan términos securitarios con la ayuda humanitaria. Desde mi punto de vista no debería militarizarse este tipo de crisis, ni usarse este tipo de instrumentos para aparentar una supuesta ayuda que no se está dando, sino avalando.

  Theresa Griffin (S&D), in writing. ‒ I voted in favour of this report which has been adopted in BUDG by a broad majority.

The main effect of Draft Amending Budget (DAB) 4/2016 is a decrease in the level of payment appropriations by EUR 7.3 billion due to under implementation. This money will go back to Member States.

DAB 4/2016 also includes among others a reinforcement by +EUR 240.1 million in commitment appropriations for security and citizenship (heading 3) and a frontloading of the staffing for the new European Border and Coast Guard Regulation.

  András Gyürk (PPE), írásban. ‒ Az Európai Unió 2016-os pénzügyi évre vonatkozó, 4/2016. számú költségvetés-módosítási tervezetéről szóló tanácsi állásponthoz kapcsolódó jelentés része a 2017. évi uniós költségvetés kapcsán az Európai Parlament és a Tanács tárgyaló delegációi által létrehozott megállapodásnak.

A 4/2016. számú költségvetés-módosítási tervezet 7 284,3 millió euróval csökkenti a kifizetési előirányzatok szintjét és ezért ennek megfelelően csökkenti a nemzeti hozzájárulásokat.

A költségvetés bevételi oldalát illetően a 4/2016. sz. költségvetés-módosítási tervezet tartalmazza a tradicionális saját forrásokra (vagyis a vámokra és a cukorilletékre), valamint a hozzáadottérték-adón (HÉA) és a bruttó nemzeti jövedelmen (GNI) alapuló forrásokra vonatkozó előrejelzés felülvizsgálatát, valamint az érintett brit korrekciók elszámolását és azok finanszírozását is.

Az Európai Parlament szerint a jelenlegi pénzügyi keret vége felé jelentősen fel fognak halmozódni a kifizetési kérelmek ezért fontos, hogy elkerüljük a korábbi hétéves keretterv alatt kialakult likviditási válságot, amikor a Bizottság nem tudta kifizetni a tagállamoknak a megvalósított projektek után benyújtott számlákat. A többéves pénzügyi keret felülvizsgálata kapcsán minden javaslatot csak akkor tudunk támogatni, ha megfelelő garanciát kapunk: a már futó felzárkóztatási programok és az agrártámogatások kifizetéseire lesz elegendő forrás az éves költségvetésekben.

  Brian Hayes (PPE), in writing. ‒ I have voted in favour since I have no objections.

  Hans-Olaf Henkel (ECR), schriftlich. ‒ Beim vierten Berichtigungshaushalt zum laufenden Haushaltsjahr wird eine Aufstockung von 225,4 Mio. EUR bezüglich der Verpflichtungen beantragt. Begründet wird dieser Antrag mit zusätzlichen Aufgaben zur Bewältigung der Migrationskrise einerseits sowie mit Mehrausgaben beim so genannten Juncker-Plan, also dem Finanzierungsinstrument EFSI; gleichzeitig wird eine Reduktion der Zahlungen um 7,27 Milliarden EUR wegen der langsamen Umsetzung von Kohäsionsprogrammen beantragt. Während die Aufstockung im Zusammenhang mit der Migrationskrise und die Reduktion der Zahlungen zu begrüßen sind, kann ich zusätzlichen Ausgaben für EFSI, welches ein Programm ohne zusätzliche positive Effekte ist, nicht zustimmen. Daher habe ich mich der Stimme enthalten.

  Ivan Jakovčić (ALDE), napisan. ‒ Glasovao sam za prijedlog rezolucije Europskog parlamenta o stajalištu Vijeća o nacrtu izmjene proračuna br. 4/2016 Europske unije za financijsku godinu 2016.: Ažuriranje odobrenih sredstava kako bi se u obzir uzela najnovija kretanja u domeni migracija i sigurnosti, smanjenje odobrenih sredstava za plaćanja i preuzimanje obveza kao rezultat globalnog prijenosa, produljenje trajanja EFSU-a, izmjena plana radnih mjesta u Frontexu i ažuriranje odobrenih sredstava prihoda jer smatram da je predložena preraspodjela korektna i da će doprinijeti sveukupnoj učinkovitosti proračuna Unije. Smatram da je pozitivno to što su se povećala sredstva za Fond za azil, migracije i integracije, mobilizirala pričuva za nepredviđene izdatke, te pojačalo financiranje EFSU-a. Međutim, potrebno je također naglasiti da postoje kašnjenja u provedbi programa EU-a, te da je premješten samo mali broj izbjeglica.

  Jean-François Jalkh (ENF), par écrit. ‒ Je n’entends pas soutenir un projet dont l’ambition est de financer les politiques d’asile et d’intégration des prétendus réfugiés, alors que la seule décision évidente serait de mobiliser ces moyens pour le retour de ces populations dans leurs pays d’origine.

J’ai voté contre.

  Philippe Juvin (PPE), par écrit. ‒ J’ai voté en faveur de ce texte, qui augmente notamment les fonds pour la sécurité (70 millions d’euros pour le Fonds de sécurité intérieure) ou les migrations (130 millions d’euros pour le Fonds pour l’asile, la migration et l’intégration), car il permet de faire face à l’aggravation actuelle de la situation dans ces domaines. Ce projet de budget rectificatif comprend aussi la création de 50 postes supplémentaires pour Frontex ou encore une prolongation de l’existence du Fonds européen pour les investissements stratégiques, deux mesures souhaitables.

  Barbara Kappel (ENF), schriftlich. ‒ Ich lehne den vorgelegten Bericht ab. Er spricht sich dafür aus, dass der Zahlungsrückstand bis 2020 nur gedeckt werden kann, wenn alle Spielräume vollständig ausgeschöpft und als Sicherheitsmaßnahme die jährlichen Obergrenzen aufgehoben werden. Dies läuft auf eine massive Erhöhung des EU-Budgets hinaus, und das, obwohl Migrations- und Flüchtlingsfragen gar nicht in die Kompetenzen der Union fallen.

  Bernd Kölmel (ECR), schriftlich. ‒ Beim vierten Berichtigungshaushalt zum laufenden Haushaltsjahr wird eine Aufstockung von 225,4 Mio. EUR bezüglich der Verpflichtungen beantragt. Begründet wird dieser Antrag mit zusätzlichen Aufgaben zur Bewältigung der Migrationskrise einerseits sowie mit Mehrausgaben beim so genannten Juncker-Plan, also dem Finanzierungsinstrument EFSI; gleichzeitig wird eine Reduktion der Zahlungen um 7,27 Milliarden EUR wegen der langsamen Umsetzung von Kohäsionsprogrammen beantragt. Während die Aufstockung im Zusammenhang mit der Migrationskrise und die Reduktion der Zahlungen zu begrüßen sind, kann ich zusätzlichen Ausgaben für EFSI, welches ein Programm ohne zusätzliche positive Effekte ist, nicht zustimmen. Daher habe ich mich der Stimme enthalten.

  Ádám Kósa (PPE), írásban. ‒ Az Európai Unió 2016-os pénzügyi évre vonatkozó, 4/2016. számú költségvetés-módosítási tervezetéről szóló tanácsi állásponthoz kapcsolódó jelentés része a 2017. évi uniós költségvetés kapcsán az Európai Parlament és a Tanács tárgyaló delegációi által létrehozott megállapodásnak.

A 4/2016. számú költségvetés-módosítási tervezet 7 284,3 millió EUR összeggel csökkenti a kifizetési előirányzatok szintjét és ezért ennek megfelelően csökkenti a nemzeti hozzájárulásokat.

A költségvetés bevételi oldalát illetően a 4/2016. sz. költségvetés-módosítási tervezet tartalmazza a tradicionális saját forrásokra (vagyis a vámokra és a cukorilletékre), valamint a hozzáadottérték-adón (héa) és a bruttó nemzeti jövedelmen (GNI) alapuló forrásokra vonatkozó előrejelzés felülvizsgálatát, valamint az érintett brit korrekciók elszámolását és azok finanszírozását is.

Az Európai Parlament szerint a jelenlegi pénzügyi keret vége felé jelentősen fel fognak halmozódni a kifizetési kérelmek ezért fontos, hogy elkerüljük a korábbi hétéves keretterv alatt kialakult likviditási válságot, amikor a Bizottság nem tudta kifizetni a tagállamoknak a megvalósított projektek után benyújtott számlákat. A többéves pénzügyi keret felülvizsgálata kapcsán minden javaslatot csak akkor tudunk támogatni, ha megfelelő garanciát kapunk: a már futó felzárkóztatási programok és az agrártámogatások kifizetéseire lesz elegendő forrás az éves költségvetésekben.

A fentiek alapján szavazatommal támogattam a jelentés elfogadását.

  Ilhan Kyuchyuk (ALDE), in writing. ‒ There is no doubt that the humanitarian and migratory challenges that we face today were not accounted for when the current MFF was adopted back in 2013. Therefore, even with the systemic mobilisation of the totality of the Flexibility Instrument under heading 3 (Security and citizenship) in the coming years, the financial resources available will not be sufficient to tackle the increased needs. We need a fair distribution of funding according to priorities, in full transparency and accountability. For that reason, I welcome the proposal of the Commission in the context of the MFF mid-term revision which aims to increase the capability of the budget to react quickly and adequately to unforeseen events. In light of this, I strongly support the mobilisation of the Flexibility Instrument to supplement the financing available in the general budget of the Union for the financial year 2017, beyond the ceilings of heading 3 (Security and citizenship) by the amount of EUR 530 million to finance measures in the field of migration, refugees and security.

  Javi López (S&D), por escrito. – He votado a favor del informe sobre el presupuesto rectificativo n.º 4/2016, porque el principal efecto es una disminución del importe de los créditos de pago en 7 300 millones por la baja ejecución. También incluye un refuerzo de más de 240,1 millones de euros en créditos de compromiso para la rúbrica 3 y una distribución anticipada de la dotación de personal para el nuevo reglamento de la Guardia Costera.

  Ivana Maletić (PPE), napisan. ‒ U nacrtu izmjene proračuna br. 4/2016 iznos odobrenih sredstava za plaćanja smanjuje se za 7 284,3 milijuna EUR, ponajviše u proračunskim linijama u podnaslovu 1.b Ekonomska, socijalna i teritorijalna kohezija, te se stoga u skladu s time smanjuju nacionalni doprinosi. Istodobno se povećava financiranje za sigurnost i Fonda za azil, migracije i integraciju. Izvješće naglašava zabrinutost u vezi s viškom sredstava za plaćanja u iznosu od 7 284,3 milijuna EUR, što je rezultat velikih kašnjenja u provedbi programa EU-a u okviru podijeljenog upravljanja.

Ističe se nužnost pojačanog financiranja EFSU-a na početku njegova razdoblja provedbe, pod uvjetom da se preraspodjela iz Instrumenta za povezivanje Europe nadoknadi u 2018. Ovo izvješće prihvaća stajalište Vijeća o nacrtu izmjene proračuna br. 4/2016, stoga sam ga podržala.

  Νότης Μαριάς (ECR), γραπτώς. ‒ Απείχα κάτα την ψηφοφορία της έκθεσης σχετικά με τη θέση του Συμβουλίου όσον αφορά το σχέδιο διορθωτικού προϋπολογισμού αριθ. 4/2016 της Ευρωπαϊκής Ένωσης για το οικονομικό έτος 2016: Επικαιροποίηση των πιστώσεων προκειμένου να αντικατοπτρίζονται οι πλέον πρόσφατες εξελίξεις σε θέματα μετανάστευσης και ασφάλειας, μείωση των πιστώσεων πληρωμών και αναλήψεων υποχρεώσεων ως αποτέλεσμα της συνολικής μεταφοράς, παράταση λειτουργίας του ΕΤΣΕ, τροποποίηση του πίνακα προσωπικού του Frontex και επικαιροποίηση των πιστώσεων εσόδων, διότι δεν είναι επαρκώς τεκμηριωμένη.

  Dominique Martin (ENF), par écrit. ‒ J’ai voté contre ce texte.

Ce rapport porte sur le changement du budget de l’Union européenne pour 2016. Cette modification a pour objectif d’utiliser la marge budgétaire à hauteur de 250 millions d’euros pour financer la politique européenne immigrationniste. Nous nous opposons à cette proposition scandaleuse.

  Fulvio Martusciello (PPE), in writing. ‒ Regarding the report on Draft amending budget No 4/2016, I voted in favour. Supporting this report means looking forward to a more in-depth update of appropriations that can better reflect the latest developments in terms of migratory and security issues. Amending the budget represents the increase and mobilisation of funds that will be assigned to the Asylum, Migration, and Integration Fund as well as the Internal Security Fund and assist with their efforts to handle the migratory situation affecting the Member States.

  Valentinas Mazuronis (ALDE), raštu. ‒ Balsavau už. Šiuo pasiūlymu numatoma skirti papildomų lėšų priemonėms, kuriomis sprendžiami migracijos, pabėgėlių ir saugumo krizės klausimai.

  Joëlle Mélin (ENF), par écrit. ‒ Ce texte vise à ajuster le budget 2016 de l’UE pour faire face à la crise des réfugiés à hauteur de 250 millions d’euros, à travers une mobilisation de la marge pour imprévus de 2016. Ces sommes devront être compensées par une baisse des crédits affectés à l’administration. Ces sommes mobilisées iront cependant financer la politique de l’asile et de l’intégration des réfugiés, ce qui n’est pas concevable selon nous. Toute somme mobilisée devrait l’être exclusivement pour le retour des clandestins dans leurs pays d’origine. En conséquence, j’ai voté contre cette résolution.

  Nuno Melo (PPE), por escrito. – O presente projeto de orçamento retificativo n.º 4/2016 (POR n.º 4/2016) diminui o nível das dotações de pagamento em 7 284,3 milhões de EUR, principalmente nas rubricas orçamentais da categoria 1B Coesão económica, social e territorial, e, por conseguinte, reduz as contribuições nacionais em conformidade.

De um modo geral, o impacto líquido do POR n.º 4/2014 no lado da despesa do orçamento de 2016 representa um aumento de 225,4 milhões de euros das dotações de autorização e uma diminuição de 7 274,3 milhões de euros das dotações de pagamento. Do lado da receita, o presente POR inclui também a revisão da previsão dos recursos próprios tradicionais (ou seja, direitos aduaneiros e quotizações sobre o açúcar) e das bases do imposto sobre o valor acrescentado (IVA) e do rendimento nacional bruto (RNB), bem como a orçamentação das correções pertinentes do Reino Unido e o respetivo financiamento, que afeta a distribuição das contribuições de recursos próprios dos Estados-Membros para o orçamento da UE. Daí o meu voto favorável.

  Roberta Metsola (PPE), in writing. ‒ I voted in favour of this report, which is necessary to update EU commitment appropriations on migration and security.

  Louis Michel (ALDE), par écrit. – La conjoncture amène sans cesse l’Union européenne à veiller sur les budgets qu’elle octroie. C’est exactement ce dont traite le projet de budget rectificatif n° 4/2016 de l’Union pour l’exercice 2016. Celui-ci concerne une actualisation des crédits en vue de prendre en considération l’évolution récente de la situation dans le domaine de la migration et de la sécurité, la réduction des crédits de paiement et d’engagement résultant du virement global, la prolongation de la durée d’existence du Fonds européen pour les investissements stratégiques, la modification du tableau des effectifs de Frontex et l’actualisation des ressources propres. Le projet rectificatif entend notamment diminuer le niveau des crédits de paiement sur des lignes budgétaires relatives à la cohésion économique, sociale et territoriale, réduisant ainsi les contributions nationales. Il diminue également plusieurs lignes budgétaires relevant de la croissance durable. A contrario, ce projet de budget rectificatif augmente les crédits d’engagement concernant la sécurité et la citoyenneté ainsi que les crédits de l’instrument d’aide d’urgence au sein de l’Union. Le tableau des effectifs de Frontex y est également renforcé. De tels ajustements sont nécessaires afin que l’Union européenne puisse agir de manière juste et adéquate. J’accueille donc favorablement le rapport sur le projet de budget rectificatif nº 4/2016.

  Marlene Mizzi (S&D), in writing. ‒ I have voted in favour of this Draft Amending Budget (DAB) 4/2016, which will decrease in the level of payment appropriations by EUR 7.3 billion due to under implementation. This money will go back to Member States. DAB 4/2016 also includes among others a reinforcement by +EUR 240.1 million in commitment appropriations for security and citizenship (heading 3) and a frontloading of the staffing for the new European Border and Coast Guard Regulation.

An agreement on this amending budget was reached in the framework of the budget conciliation on 2017 EU Budget.

  Csaba Molnár (S&D), írásban. ‒ A Bizottság által 2016. szeptember 30-án fogadta el 4/2016. számú költségvetés-módosítási tervezetét. A tervezet javasolja előirányzatok aktualizálását a migrációs és a biztonsági kérdésekkel kapcsolatos legutóbbi fejlemények figyelembevétele céljából, kifizetési és kötelezettségvállalási előirányzatok csökkentését a globális átcsoportosítás eredményeként, az Európai Stratégiai Beruházási Alap meghosszabbítását, a Frontex létszámtervének módosítását és a bevételi előirányzatok aktualizálását. A Tanács 2016. november 24-én fogadta el álláspontját a tervezetről, és azt továbbította a Parlamentnek.

A Költségvetési Bizottság jelentésében a Regionális Fejlesztési Bizottság valamint az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság levélben kifejtett álláspontjára is támaszkodva súlyos aggodalmának ad hangot a tervezett intézkedések némelyikével kapcsolatban, mindazonáltal azt indítványozza, hogy a Parlament hagyja jóvá a 4/2016. számú költségvetés-módosítási tervezetről szóló tanácsi álláspontot, és ezzel a módosítást véglegesen fogadja el.

Ennek megfelelően szavaztam.

  Bernard Monot (ENF), par écrit. ‒ Ce texte vise à ajuster le budget 2016 de l’UE pour faire face à la crise des réfugiés à hauteur de 250 millions d’euros, à travers une mobilisation de la marge pour imprévus de 2016. Ces sommes devront être compensées par une baisse des crédits affectés à l’administration. Ces sommes mobilisées iront cependant financer la politique de l’asile et de l’intégration des réfugiés, ce qui est inacceptable. Toute somme mobilisée devrait l’être exclusivement pour le retour des clandestins dans leurs pays d’origine. Vote défavorable.

  Cláudia Monteiro de Aguiar (PPE), por escrito. ‒ Subscrevo a preocupação do relator perante o pagamento em excesso de 7 284,3 milhões de EUR, que é o resultado de atrasos importantes na execução dos programas da UE no âmbito da gestão partilhada e prepara o terreno para uma importante acumulação de pedidos de pagamento no final do atual QFP.

Subscrevo também a posição do relator na preocupação com a diminuição prevista das receitas, avaliada em 1,8 mil milhões de EUR, como consequência da desvalorização da libra esterlina face ao euro.

Dada a necessidade de dar resposta aos desafios resultantes da crise dos refugiados, migração e segurança, defendo o reforço na categoria 3 através da mobilização da Margem para Imprevistos.

Pelo exposto no presente relatório, o mesmo merece o meu voto favorável.

  Sophie Montel (ENF), par écrit. ‒ Ce texte vise à ajuster le budget 2016 de l’UE pour faire face à la crise des réfugiés à hauteur de 250 millions d’euros, à travers une mobilisation de la marge pour imprévus de 2016.

Ces sommes devront être compensées par une baisse des crédits affectés à l’administration. Ces sommes mobilisées iront cependant financer la politique de l’asile et de l’intégration des réfugiés, ce qui est inacceptable. Toute somme mobilisée devrait l’être exclusivement pour le retour des clandestins dans leurs pays d’origine.

  Nadine Morano (PPE), par écrit. ‒ J’ai voté en faveur de ce rapport relatif au budget rectificatif 4/2016. Ce budget rectificatif prévoit notamment de diminuer le niveau des crédits de paiement de 7284,3 millions d’euros en raison du retard pris par certains États membres dans la mise en œuvre de certains programmes opérationnels. Il prévoit également une modification à la hausse des effectifs de Frontex, avec la création de 50 postes.

  Victor Negrescu (S&D), in writing. ‒ I have voted for this report on Draft amending budget No 4/2016 of the EU for the financial year 2016 that will update appropriations taking into consideration the latest developments on reduction of payment, commitment appropriations, migration and security issues.

  Liadh Ní Riada (GUE/NGL), in writing. – This file sought increased appropriations for Security and Citizenship, of which we are of the opinion, given the past performance of the EU in this regard, that the money will be spent furthering the EU’s imperial adventures and also into Frontex which is not fit for purpose.

Thereafter, the file ties itself somewhat to migration but the reality is that the increased appropriations will be used in a nefarious way for security purposes, as well as the file reinforcing own resources to which we are opposed.

Therefore, I had to abstain.

  Franz Obermayr (ENF), schriftlich. ‒ Ich habe mich gegen diesen Bericht ausgesprochen, da eine massive Anpassung des EU-Budgets nach oben hin gefordert wird.

  Urmas Paet (ALDE), kirjalikult. ‒ Toetasin. Hiljuti toimunud arengud välisküsimustes, sealhulgas ränne ja julgeolek, Frontexi mandaadi laiendamine, ja siseküsimustes, nagu ühetekuuluvuspoliitika ning selle elluviimise juures tekkinud viivitused, nõuavad eelarveridades ümberpaigutusi.

  Δημήτρης Παπαδάκης (S&D), γραπτώς. ‒ Η κύρια επικαιροποίηση του σχεδίου διορθωτικού προϋπολογισμού (ΣΔΠ) 4/2016 είναι η μείωση του ύψους των πιστώσεων πληρωμών κατά 7,3 δισεκατομμύρια ευρώ. Αυτά τα χρήματα επιστρέφονται στα κράτη μέλη. Το σχέδιο διορθωτικού προϋπολογισμού 4/2016 περιλαμβάνει επίσης, μεταξύ άλλων, την ενίσχυση κατά 240,1 εκατομμύρια ευρώ σε πιστώσεις ανάληψης υποχρεώσεων για την ασφάλεια και την ιθαγένεια και επίσπευση της στελέχωσης για τα νέα ευρωπαϊκά σύνορα και την Ακτή του κανονισμού Φρουράς.

  Aldo Patriciello (PPE), per iscritto. ‒ Ho votato a favore della proposta dei miei colleghi poiché il PRB n. 4/2016 anticipando la erogazione del Fondo europeo per gli investimento strategici (FEIS) tramite lo stanziamento di 73,9 milioni di euro per impegnarsi a favore della componente Energia del meccanismo per collegare l'Europa (CEF-Europa), necessita l'approvazione degli aumenti proposti per la rubrica n. 3 mediante la mobilizzazione del margine per gli imprevisti. Inoltre, l'anticipo al FEIS tramite il versamento al CEF verrà compensato nel 2018. Pertanto ho espresso voto positivo.

  Marijana Petir (PPE), napisan. – Iznos odobrenih sredstava u naslovu 3. Sigurnost i građanstvo povećava se za 50 milijuna EUR za instrument za hitnu potporu unutar Unije, za 130 milijuna EUR za Fond za azil, migracije i integraciju te za 70 milijuna EUR za Fond za unutarnju sigurnost, što zahtijeva mobilizaciju pričuve za nepredviđene izdatke u ukupnom iznosu od 240,1 milijuna EUR. Povećanje sredstava u naslovu 3. mobilizacijom pričuve za nepredviđene izdatke, kao i s dodatnim sredstvima na početku razdoblja s obzirom na povećanje broja osoblja u planu radnih mjesta Frontexa, osigurava provedbu ključnih mjera usmjerenih na olakšavanje položaja izbjeglica i migranata, ali i na sigurnost vanjskih granica Unije. Također, u tom smislu pozdravljam i djelomično povećanje sredstava za Fond za azil, migracije i integraciju. Usprkos ovog nadasve potrebnog osiguranja dostatnih sredstava za politike Unije uz naslov 3., zabrinuta sam zbog kašnjenja u provedbi programa EU-a u okviru podijeljenog upravljanja čime se utire put prema znatnom nakupljanju zahtjeva za plaćanja pri kraju trenutačnog Višegodišnjeg financijskog okvira. Ovo pitanje je problematično već neko vrijeme te smatram kako je nužno konačno pronaći rješenje u okviru revizije Višegodišnjeg financijskog okvira.

  Florian Philippot (ENF), par écrit. ‒ Ce texte vise à ajuster le budget 2016 de l’UE pour faire face à la crise des réfugiés à hauteur de 250 millions d’euros, à travers une mobilisation de la marge pour imprévus de 2016.

Ces sommes devront être compensées par une baisse des crédits affectés à l’administration. Ces sommes mobilisées iront cependant financer la politique de l’asile et de l’intégration des réfugiés, ce qui est inacceptable. Toute somme mobilisée devrait l’être exclusivement pour le retour des clandestins dans leurs pays d’origine. Je vote contre ce projet.

  Tonino Picula (S&D), napisan. ‒ Stajalište Vijeća o nacrtu izmjene proračuna br. 4/2016 se prihvaća. U navedenom nacrtu iznos odobrenih sredstava za plaćanja se smanjuje za 7 284,3 milijuna EUR, te se stoga u skladu s time smanjuju nacionalni doprinosi.

Postoji opravdana zabrinutost u vezi s viškom sredstava za plaćanja u iznosu od 7 284,3 milijuna EUR, što je rezultat velikih kašnjenja u provedbi programa EU-a u okviru podijeljenog upravljanja i čime se utire put prema znatnom nakupljanju zahtjeva za plaćanja pri kraju trenutačnog VFO-a.

Nacrt izmjene proračuna br. 4/2016 uključuje i mobilizaciju pričuve za nepredviđene izdatke u ukupnom iznosu od 240,1 milijuna EUR.

  João Pimenta Lopes (GUE/NGL), por escrito. ‒ Este projeto de orçamento retificativo diminui o nível das dotações de pagamento em 7 284,3 milhões de EUR, principalmente nas rubricas orçamentais da categoria 1B Coesão económica, social e territorial, e, por conseguinte, reduz as contribuições nacionais em conformidade.

Este POR aumenta o nível de dotações de autorização no âmbito da categoria 3 Segurança e cidadania em 50 milhões de EUR para o instrumento de ajuda de emergência na União, 130 milhões de EUR para o Fundo para o Asilo, a Migração e a Integração (FAMI) e 70 milhões de EUR para o Fundo para a Segurança Interna (FSI), o que requer a mobilização da Margem para Imprevistos num montante total de 240,1 milhões de EUR. Antecipa ainda o provisionamento do Fundo Europeu para Investimentos Estratégicos (FEIE).

Temos muitas reservas quanto à mobilização destas verbas. Em nome da resposta à crise humanitária, a fatia de leão tem sido mobilizada para as políticas securitárias, xenófobas e racistas da UE.

É deplorável a situação que os refugiados continuam a viver no terreno, sujeitos a práticas que violam amplamente os seus direitos humanos, num contexto de violação do direito internacional pela UE e Estados-Membros. Não se estranha assim que o relatório se vanglorie com o reforço de verbas para a FRONTEX.

  Franck Proust (PPE), par écrit. ‒ J'ai voté en faveur de ce rapport, qui porte sur le budget rectificatif nº 4 au budget général 2016 et qui prévoit une augmentation des crédits d'engagement pour la rubrique "sécurité et citoyenneté", afin de faire face à cette crise migratoire sans précédent. Je salue la proposition de la Commission qui vise à utiliser les recettes issues d'amendes supplémentaires pour compenser la baisse des recettes attendue, estimée à 1,8 milliard d'euros, en raison de la dépréciation de la livre sterling vis-à-vis de l'euro. Je tiens à souligner ici un des effets négatifs immédiats découlant du Brexit.

  Julia Reid (EFDD), in writing. ‒ UKIP abstained on this binding budgetary report. This amending budget would increase EU budget ceilings by a net total of EUR 255 million and also create 50 new posts for Frontex (the EU border force). However it also cuts the amount of payment appropriations from the EU budget by over EUR 7 billion and gives this money back to Member States. Our calculation shows that the UK would get an estimated EUR 1.6 billion back. While UKIP cannot vote in favour of increasing EU budgets, we can’t oppose getting money back for the UK – which is the reason why UKIP abstained.

  Inmaculada Rodríguez-Piñero Fernández (S&D), por escrito. – El proyecto de presupuesto rectificativo n.º 4/2016 reduce el nivel de los créditos de pago en 7 284,3 millones de euros, principalmente en líneas presupuestarias de la subrúbrica 1b (Cohesión económica, social y territorial), y disminuye, por tanto, las contribuciones nacionales de manera acorde, todo ello derivado de la acumulación de importantes retrasos en la ejecución de los programas de la Unión.

Asimismo, este rectificativo, que ha contado con mi voto favorable, incrementa el nivel de los créditos de compromiso de la rúbrica 3 (Seguridad y ciudadanía) en 50 millones de euros para el instrumento de ayuda de emergencia en la Unión, 130 millones para el Fondo de Asilo, Migración e Integración y 70 millones para el Fondo de Seguridad Interior, lo que exige la movilización del Margen para Imprevistos por un importe total de 240,1 millones de euros. Además, adelanta la dotación del Fondo Europeo de Inversiones Estratégicas mediante una reasignación de 73,9 millones de euros en créditos de compromiso del componente energético del Mecanismo Conectar Europa, que se compensará en 2018.

  Claude Rolin (PPE), par écrit. ‒ J’ai voté en faveur des projets de budget rectificatif n° 4, 5 et 6 de l’Union européenne pour l’exercice 2016.

Le budget rectificatif n° 4 concerne l’actualisation des crédits visant à prendre en considération l’évolution récente de la situation dans le domaine de la migration et de la sécurité, la réduction des crédits de paiement et d’engagement résultant du virement global, la prolongation de la durée d’existence du Fonds européen pour les investissements stratégiques, la modification du tableau des effectifs de Frontex et l’actualisation des crédits de recette.

Le budget rectificatif n° 5 concerne quant à lui la mise en œuvre de la décision 2014/335/UE relative au système des ressources propres à la suite de la clôture du processus de ratification et de l’entrée en vigueur de la décision le 1er octobre 2016.

Enfin, le budget rectificatif n° 6 concerne la proposition de mobilisation du Fonds de solidarité de l’Union européenne pour venir en aide à l’Allemagne.

  Bronis Ropė (Verts/ALE), raštu. ‒ Pritariu šiam techniniam biudžeto pakeitimui, susijusiam su migrantų ir pabėgėlių krizei suvaldyti numatytų lėšų perskirstymu, kurio reikia dėl mažėjančių prieglobsčio prašytojų srautų.

  Fernando Ruas (PPE), por escrito. ‒ Apoiei a proposta de resolução do Parlamento Europeu referente ao projeto de orçamento retificativo n.º 4/2016 da UE para o exercício de 2016.

Esta retificação diz respeito à atualização das dotações, de modo a refletir, sobretudo, a evolução respeitante à resposta aos novos desafios decorrentes das migração e das novas necessidades de segurança, que assumem um carácter excecional e prioritário.

Nesse sentido, subscrevi a necessidade de reforçar a categoria 3 através da mobilização da Margem para Imprevistos, assim como a antecipação do reforço do quadro de pessoal da Frontex.

Concordei também com a antecipação do FEIE (Fundo Europeu para Investimentos Estratégicos), desde que a reafetação a partir do Mecanismo Interligar Europa seja devidamente compensada em 2018 e não prejudique o plano de financiamento final da nova proposta de prorrogação deste Fundo.

Por esse motivo, é importante frisar a necessidade de envidar todos os esforços para evitar uma acumulação de faturas não pagas e um novo atraso nos pagamentos, pelo que um novo plano de pagamento vinculativo para o período de 2016-2020 a desenvolver pelas três instituições poderá constituir uma boa sugestão a ter em conta.

  Maria Lidia Senra Rodríguez (GUE/NGL), por escrito. ‒ He votado en contra del presente informe por que aprueba la sustitución de los fondos del Mecanismo «Conectar Europa» y el Horizonte 2020. La Unión con este movimiento de fondos reduce la capacidad de actuación en el ámbito de la investigación y de las infraestructuras del transporte. Para dotar al EFSI, un mecanismo de financiarización de proyectos de interés público, que en último lugar beneficia al sector privado a través de las garantías que ofrece. El EFSI ha demostrado ser una herramienta inútil e inapropiada para el fomento de las inversiones en la Unión, mientras ha supuesto el sacrificio de los citados proyectos. Pese a que el informe especifica que su contenido no debe influir en la aprobación de la extensión de este mecanismo, ratifica su financiación, a lo que me opongo. Es por esto por lo que he votado en contra del presente informe.

  Siôn Simon (S&D), in writing. ‒ Today I voted in favour of this report which has been adopted in the Committee on Budgets by a broad majority. The main effect of Draft Amending Budget (DAB) No 4/2016 is a decrease in the level of payment appropriations by EUR 7.3 billion due to under implementation. This money will go back to Member States.

DAB 4/2016 also includes among others a reinforcement by +EUR 240.1 million in commitment appropriations for security and citizenship (heading 3) and a frontloading of the staffing for the new European Border and Coast Guard Regulation.

  Davor Škrlec (Verts/ALE), napisan. ‒ Pozitivno sam glasovao za ovo izvješće, no ovo obrazloženje glasovanja nastaje kao kritika postojećem sustavu vrednovanja rada zastupnika u Europskom parlamentu isključivo na osnovu statističkog broja parlamentarnih aktivnosti potenciranog u Hrvatskoj, a koji zapravo ne odražava stvarnu kvalitetu i količinu rada, učinkovitost te ponajviše uspjeh zastupničkog djelovanja.

  Monika Smolková (S&D), písomne. ‒ Návrh opravného rozpočtu č. 4/2016 znižuje úroveň platobných rozpočtových prostriedkov o 7 284,3 milióna EUR, predovšetkým v rozpočtových riadkoch v podokruhu 1b hospodárska, sociálna a územná súdržnosť, a preto zodpovedajúcim spôsobom znižuje príspevky členských štátov. Súčasne návrh opravného rozpočtu č. 4/2016 zvyšuje úroveň viazaných rozpočtových prostriedkov v okruhu 3 Bezpečnosť a občianstvo o 50 miliónov EUR pre nástroj núdzovej podpory v rámci Únie o 130 miliónov EUR pre Fond pre azyl, migráciu a integráciu a o 70 miliónov EUR pre Fond pre vnútornú bezpečnosť, a preto si vyžaduje mobilizáciu rezervy na nepredvídané udalosti v celkovej sume 240,1 milióna EUR po zohľadnení presunu vo výške 9,9 milióna EUR. Návrh rozpočtu č. 4/2016 zohľadňuje najnovší vývoj v oblasti migrácie a bezpečnosti v Európskej únii.

  Igor Šoltes (Verts/ALE), pisno. ‒ Predlog spremembe proračuna št. 4/2016 zmanjšuje raven odobritev plačil za približno 7 milijard EUR predvsem na področju ekonomske, socialne in teritorialne kohezije, zaradi česar se ustrezno zmanjšajo prispevki držav članic.

Obenem povečuje raven odobritev za prevzem obveznosti v višini 50 milijonov EUR za instrument za zagotavljanje nujne pomoči v Uniji, 130 milijonov EUR za Sklad za azil, migracije in vključevanje in 70 milijonov EUR za Sklad za notranjo varnost, za kar bo potrebna mobilizacija varnostne rezerve.

Predlog predvideva tudi prerazporeditev sredstev v EFSI iz naslova Instrumenta za povezovanje Evrope, na strani prihodkov pa vsebuje tudi prilagoditve na podlagi popravka napovedi tradicionalnih lastnih sredstev, DDV in osnov za BND ter vključitev popravkov za financiranje proračuna s strani Združenega kraljestva.

Ker poročilo izpostavlja nekatera pomembna vprašanja in opozorila, kot so problematika visokega presežka plačil, ki bi lahko povzročil prekomerno kopičenje zahtevkov za izplačilo proti koncu večletnega finančnega okvira, nujnost čimprejšnje nadomestitve prerazporejenih sredstev iz Instrumenta za povezovanje Evrope ter primanjkljaj prihodkov EU zaradi zmanjšanja vrednosti britanskega funta, ocenjen na 1,8 milijarde EUR, sem ga pri glasovanju podprl.

  Joachim Starbatty (ECR), schriftlich. ‒ Beim vierten Berichtigungshaushalt zum laufenden Haushaltsjahr wird eine Aufstockung von 225,4 Mio. EUR bezüglich der Verpflichtungen beantragt. Begründet wird dieser Antrag mit zusätzlichen Aufgaben zur Bewältigung der Migrationskrise einerseits sowie mit Mehrausgaben beim so genannten Juncker-Plan, also dem Finanzierungsinstrument EFSI; gleichzeitig wird eine Reduktion der Zahlungen um 7,27 Milliarden EUR wegen der langsamen Umsetzung von Kohäsionsprogrammen beantragt. Während die Aufstockung im Zusammenhang mit der Migrationskrise und die Reduktion der Zahlungen zu begrüßen sind, kann ich zusätzlichen Ausgaben für EFSI, welches ein Programm ohne zusätzliche positive Effekte ist, nicht zustimmen. Daher habe ich mich der Stimme enthalten.

  Ivan Štefanec (PPE), písomne. ‒ Súčasná situácia v Európe si vyžaduje dôraznú a rýchlu reakciu Európy, ktorá bude kombináciou nových legislatívnych, operačných a finančných prostriedkov. EÚ musí i napríklad v nadväznosti na výpadok príjmov v dôsledku zníženia hodnoty britskej libry voči euru prostredníctvom mobilizácie rezerv presunúť ťažisko financovania, pričom takýto presun má byť v roku 2018 náležite vykompenzovaný.

  Beatrix von Storch (EFDD), in writing. – I voted against this resolution, as I cannot condone raising budget ceilings nor additional expenditure on EFSI, a highly risky EU investment plan, which subsidises private companies with public money, which leads to malinvestment.

  Dubravka Šuica (PPE), napisan. ‒ U Nacrtu izvješća izražava se zabrinutost vezano uz višak sredstava za plaćanja u iznosu od 7 284,3 milijuna EUR, što je rezultat velikih kašnjenja u provedbi programa EU-a u okviru podijeljenog upravljanja i čime se utire put prema znatnom nakupljanju zahtjeva za plaćanja pri kraju trenutačnog VFO-a. Posebno se pozdravlja djelomično povećanje sredstava za Fond za azil, migracije i integraciju. Prihvaća se pojačano financiranje EFSU-a na početku njegova razdoblja provedbe pod uvjetom da se preraspodjela iz Instrumenta za povezivanje Europe na odgovarajući način nadoknadi u 2018. Izvjestitelj se slaže s povećanjem sredstava u naslovu mobilizacijom pričuve za nepredviđene izdatke, kao i s dodatnim sredstvima na početku razdoblja s obzirom na povećanje broja osoblja u planu radnih mjesta Frontexa.

Podupirem izvješće o stajalištu Vijeća o nacrtu izmjene proračuna br. 4/2016 Europske unije za financijsku godinu 2016.: Ažuriranje odobrenih sredstava kako bi se u obzir uzeli najnovija kretanja u domeni migracija i sigurnosti, smanjenje odobrenih sredstava za plaćanja i preuzimanje obveza kao rezultat globalnog prijenosa, produljenje trajanja EFSU-a, izmjena plana radnih mjesta u Frontexu i ažuriranje odobrenih sredstava prihoda (vlastita sredstva). Smatram da se izmjene proračuna koje su navedene u Nacrtu izvješća izrazito važne iz razloga što se odnose na aktuelne događaje koji predstavljaju izazove za cijelu Europsku uniju.

  Patricija Šulin (PPE), pisno. ‒ Glasovala sem za poročilo o stališču Sveta o predlogu spremembe proračuna Evropske unije za proračunsko leto 2016.

Podpiram dodatna sredstva v razdelku 3 s sprostitvijo varnostne rezerve, pa tudi z izplačilom dodatnih sredstev za kadrovski načrt agencije Frontex v začetku obdobja ter delno povečanje Sklada za azil, migracije in vključevanje.

Smo pa vsi lahko zaskrbljeni nad tem, da je bilo, kljub visoki stopnji izvrševanja proračuna na podlagi nacionalnih programov držav članic, do danes premeščenih le nekaj beguncev.

  Ελευθέριος Συναδινός (NI), γραπτώς. ‒ Οι λανθασμένοι χειρισμοί της ΕΕ στην αντιμετώπιση της λαθρομετανάστευσης, η ακατάλληλη χρήση του προσωπικού της Frontex και η στήριξη του αποτυχημένου σχεδίου Junker, σε συνάρτηση με την εφαρμογή ενός λανθασμένου Πολυετούς Δημοσιονομικού Πλαισίου, οδηγούν στην κακή χρήση των πόρων της Ένωσης.

  József Szájer (PPE), írásban. ‒ Az Európai Unió 2016-os pénzügyi évre vonatkozó, 4/2016. számú költségvetés-módosítási tervezetéről szóló tanácsi állásponthoz kapcsolódó jelentés része a 2017. évi uniós költségvetés kapcsán az Európai Parlament és a Tanács tárgyaló delegációi által létrehozott megállapodásnak.

A 4/2016. számú költségvetés-módosítási tervezet 7 284,3 millió EUR összeggel csökkenti a kifizetési előirányzatok szintjét és ezért ennek megfelelően csökkenti a nemzeti hozzájárulásokat.

A költségvetés bevételi oldalát illetően a 4/2016. sz. költségvetés-módosítási tervezet tartalmazza a tradicionális saját forrásokra (vagyis a vámokra és a cukorilletékre), valamint a hozzáadottérték-adón (héa) és a bruttó nemzeti jövedelmen (GNI) alapuló forrásokra vonatkozó előrejelzés felülvizsgálatát, valamint az érintett brit korrekciók elszámolását és azok finanszírozását is.

Az Európai Parlament szerint a jelenlegi pénzügyi keret vége felé jelentősen fel fognak halmozódni a kifizetési kérelmek ezért fontos, hogy elkerüljük a korábbi hétéves keretterv alatt kialakult likviditási válságot, amikor a Bizottság nem tudta kifizetni a tagállamoknak a megvalósított projektek után benyújtott számlákat. A többéves pénzügyi keret felülvizsgálata kapcsán minden javaslatot csak akkor tudunk támogatni, ha megfelelő garanciát kapunk: a már futó felzárkóztatási programok és az agrártámogatások kifizetéseire lesz elegendő forrás az éves költségvetésekben.

A fentiek alapján szavazatommal támogattam a jelentés elfogadását.

  Tibor Szanyi (S&D), írásban. ‒ Szavazatommal hozzájárultam a 2016/4 sz. költségvetési kiigazítást előirányzó javaslat hatályba lépéshez, tekintettel arra is, hogy az előterjesztés nyomatékkal felhívja a figyelmet a költségvetési tervezés szokásos menetrendje keretében tapasztalt aránytalanságokra, egyrészt a támogatások lehívásában tapasztalható elmaradás, az ebben a fejezetben felmerülő tartalékhiány, másrészt a migrációs válság kezelése, a menekültek elhelyezése céljára átcsoportosított források felhasználása terén kialakult anomáliák, illetve lemaradások tekintetében. Tudomásul vettem, hogy az előterjesztés szerinti korrekciók elvégzése szükséges a jogszabály szerinti uniós működés folyamatosságához, ugyanakkor abban bízom, hogy e jelentés megállapításai is hozzájárulnak a jövőben a hasonló hiányosságok kialakulásának elkerüléséhez.

  Claudia Țapardel (S&D), în scris. – Efectul principal al Proiectului de buget rectificativ (PBR) nr. 4/2016 vizează o scădere a nivelului creditelor de plată cu 7,3 miliarde de euro, din cauza unei implementări reduse. Acești bani vor merge înapoi la statele membre. Documentul include, de asemenea, o consolidare cu aproximativ 240,1 milioane de euro în credite de angajament pentru cadrul de securitate și cetățenie. Luând în considerare importanța acestor măsuri pentru statele membre, votez pentru adoptarea acestui proiect.

  Ivica Tolić (PPE), in writing. ‒ Podržavam Nacrt izmjene proračuna br. 4/2016: Ažuriranje odobrenih sredstava kako bi se u obzir uzela najnovija kretanja u domeni migracija i sigurnosti, smanjenje odobrenih sredstava za plaćanja i preuzimanje obveza. Budući da se radi o već odobrenim sredstvima, a da je potrebno konstantno i sustavno pratiti financijske potrebe Europske unije, pogotovo kada se u prizmu gledanja uzmu pitanja migracija i sigurnosti, odlučio sam podržati predloženo ažuriranje proračuna.

  Ruža Tomašić (ECR), napisan. ‒ Trenutačna migracijska kriza dovela je do potrebe za izmjenom proračuna za financijsku godinu 2016. godinu, odnosno do potrebe za mobilizacijom pričuve za nepredviđene izdatke te dodatna sredstva s obzirom na povećanje broja osoblja u planu radnih mjesta Frontexa i djelomično povećanje sredstava za Fond za azil, migracije i integraciju.

Osim toga, predloženo je pojačano financiranje Europskog fonda za strukturna ulaganja na početku njegova razdoblja provedbe, naravno uz najveću transparentnost i pomno praćenje rashoda. Ipak, dijelim zabrinutost izvjestitelja zbog očekivanog manjka prihoda koji je procijenjen na 1,8 milijardi eura, no nadam se da će Komisija ostvariti svoju namjeru da taj manjak pokrije prihodima od dodatnih novčanih kazni.

S obzirom na stalni pritisak na granicama Europske unije i nestabilnu situaciju uzrokovanu migracijskim tokovima, smatram da je nacrt izmjene proračuna opravdan te sam podržala ovu rezoluciju.

  Romana Tomc (PPE), pisno. ‒ Predlog resolucije Evropskega parlamenta o stališču Sveta o predlogu spremembe proračuna Evropske unije št. 4/2016 za proračunsko leto 2016: posodobitev odobritev, da se odrazijo najnovejše dogajanje na področjih migracij in varnosti, zmanjšanje odobritev plačil in odobritev za prevzem obveznosti zaradi globalne prerazporeditve, podaljšanje EFSI, sprememba kadrovskega načrta agencije Frontex in posodobitev odobritev iz prihodkov (lastna sredstva) sem podprla.

Izjemna skrb se je pojavila zaradi presežka plačil v višini 7.284,3 milijona EUR, ki je posledica večjih zamud pri izvajanju programov EU v okviru deljenega upravljanja in bi lahko vodil h kopičenju zahtevkov za izplačilo proti koncu sedanjega večletnega finančnega okvira.

Skrb se je pojavila tudi zaradi zmanjšanja vrednosti britanskega funta v razmerju do evra prišlo do pričakovanega primanjkljaja prihodkov, ocenjenega na 1,8 milijarde EUR.

Dodatnih sredstev za kadrovski načrt agencije Frontex bodo izplačana v začetku obdobja. Povečal se je tudi Sklada za azil, migracije in vključevanje, toda zaskrbljujoče je, da je je bilo izredno malo storjenega v premeščanju migrantov.

  Estefanía Torres Martínez (GUE/NGL), por escrito. ‒ Al igual que en la Movilización del Margen para Imprevistos en 2017, voto en contra. En esta ocasión se moviliza otro instrumento financiero, un total de 530 millones durante cuatro años a precios actuales. Estos instrumentos utilizan la ingeniería económica y para no proceder a un cambio sustancial en el Presupuesto de la Unión, que es escaso, y ha demostrado no estar a la altura de las circunstancias en la crisis de migración. Y mezclan términos securitarios con la ayuda humanitaria. Desde mi punto de vista no debería militarizarse este tipo de crisis, ni usarse este tipo de instrumentos para aparentar una supuesta ayuda que no se está dando, sino avalando.

  Kazimierz Michał Ujazdowski (ECR), na piśmie. ‒ Projekt budżetu korygującego obejmuje szereg spraw, w tym aktualizację środków w związku z kryzysem migracyjnym i uchodźczym, a także coroczną aktualizację środków z dochodów. Poparłem powyższą rezolucję.

  István Ujhelyi (S&D), írásban. ‒ A jelentéstevő egyetért az ESBA előreütemezésével, amennyiben a CEF-től történő átcsoportosítást 2018-ban megfelelően ellentételezik. Támogattam.

  Miguel Urbán Crespo (GUE/NGL), por escrito. ‒ Voto en contra. Modifica el presupuesto europeo con una actualización al alza de los niveles de recursos para seguridad y migraciones, que al ser insuficiente causa la necesidad de movilizar otros instrumentos, como los fondos para imprevistos, y reduciendo gastos, por ejemplo, en la Agencia de Medicinas Europea (radicada en Londres). Adelanta aprovisionamientos para dar continuidad al Plan Juncker; reduce créditos para las partidas dedicadas a Agricultura y Cohesión Territorial; y realiza adelantos para poder financiar al personal de Frontex. En total implica un aumento de 225,4 millones en crédito y, lo que es más importante, un descenso de 7 284,3 millones en pagos. También conduce a una disminución de las aportaciones de los Estados miembros al presupuesto.

  Ivo Vajgl (ALDE), in writing. ‒ I voted in favour of the report on the Council position on Draft Amending Budget No 4/2016 of the European Union for the financial year 2016: Update of appropriations to reflect the latest developments on migration and security issues, reduction of payment and commitment appropriations as a result of the Global Transfer, extension of EFSI, modification of the staff establishment plan of Frontex and update of revenue appropriations (Own resources). The report expresses serious concerns over the payment surplus of EUR 7 284.3 million, which is the result of major delays in the implementation of EU programmes under shared management and paves the way for an important accumulation of payment requests towards the end of the current MFF. It agrees with the frontloading of EFSI provided the redeployment from CEF is duly compensated in 2018. I voted in favour because I am concerned by the fact that, despite a high rate of budgetary execution based on Member States’ national programmes, only a few relocations of refugees have actually taken place to date.

  Ángela Vallina (GUE/NGL), por escrito. ‒ He votado en contra del presente informe por que aprueba la sustitución de los fondos del Mecanismo «Conectar Europa» y el Horizonte 2020. La Unión con este movimiento de fondos reduce la capacidad de actuación en el ámbito de la investigación y de las infraestructuras del transporte. Para dotar al EFSI, un mecanismo de financiarización de proyectos de interés público, que en último lugar beneficia al sector privado a través de las garantías que ofrece. El EFSI ha demostrado ser una herramienta inútil e inapropiada para el fomento de las inversiones en la Unión, mientras ha supuesto el sacrificio de los citados proyectos. Pese a que el informe especifica que su contenido no debe influir en la aprobación de la extensión de este mecanismo, ratifica su financiación, a lo que me opongo. Es por esto por lo que he votado en contra del presente informe.

  Miguel Viegas (GUE/NGL), por escrito. ‒ Com mais este orçamento retificativo, fica mais uma vez evidenciado o facto de os montantes previstos no QFP (nos seus limites) ficarem mais uma vez aquém dos necessários para fazer face às repetidas crises na UE, para não falar do que é necessário para uma efetiva política redistributiva que permita aos países e às regiões desfavorecidas aproximarem-se das regiões mais ricas.

  Harald Vilimsky (ENF), schriftlich. ‒ Laut dem Berichterstatter kann der Zahlungsrückstand bis 2020 nur gedeckt werden, wenn alle Spielräume vollständig ausgeschöpft und als Sicherheitsmaßnahme die jährlichen Obergrenzen aufgehoben werden würden. Da es aber im Ganzen eine massive Anpassung des EU-Budgets nach oben bedeutet, konnte ich diesem Bericht nicht zustimmen.

  Daniele Viotti (S&D), per iscritto. ‒ Ho votato a favore della relazione sulla la posizione del Consiglio sul progetto di bilancio rettificativo n. 4/2016 dell'UE per l'esercizio 2016 concernente l'aggiornamento degli stanziamenti per tener conto degli ultimi sviluppi in relazione alle questioni migratorie e di sicurezza e della riduzione degli stanziamenti di pagamento. La relazione esprime profonda preoccupazione per l'eccedenza di pagamenti di 7.284,3 milioni di euro, che è dovuta ai forti ritardi nell'attuazione dei programmi dell'UE in regime di gestione concorrente; approva gli aumenti proposti attraverso la mobilizzazione del margine per imprevisti, come pure l'anticipo dell'aumento dell'organico di Frontex e accoglie con favore il parziale rafforzamento dell'AMIF, ma è preoccupato per il fatto che, nonostante un elevato tasso di esecuzione basato sui programmi nazionali degli Stati membri, finora si sia proceduto solamente ad alcune ricollocazioni di rifugiati.

  Marco Zanni (EFDD), per iscritto. ‒ Questo rettificativo è il simbolo della schizofrenia del bilancio dell'UE: da un lato si riducono i pagamenti per politica di coesione, dall'altro si incrementano alcune voci in impegni e si ricalcolano i contributi nazionali con tutte le correzioni e modifiche del caso. Per quanto riguarda la questione relativa alla Rubrica 1 b, se veramente si tratta solo di ritardi, e di impegni già assunti, così facendo ci ritroveremo nei prossimi anni a dover far fronte ad una mole imprevedibili di pagamenti da effettuare, con conseguenze difficili da analizzare. Se veramente gli Stati credessero nel bilancio europeo avrebbero potuto utilizzare queste risorse "inaspettate" per colmare alcune linee di bilancio prioritarie con carenza di fondi, mentre invece non ci e stato alcun interesse in questo senso. Si è solo proposto invece di incrementare alcuni stanziamenti in impegni (non in pagamenti), per alcune voci condivisibili come la Rubrica 3, per altre invece meno sostenibili come l'EFSI. Al di là quindi del merito tecnico del rettificativo, mi è sembrato doveroso sottolineare queste incongruenze, motivo per cui alla fine ho optato per un voto di astensione in commissione per i bilanci il 24 novembre, che ho mantenuto anche per la Plenaria.

  Auke Zijlstra (ENF), schriftelijk. ‒ De PVV stemde tegen het ontwerpverslag.

De PVV beschouwt marges bij begrotingsposten als instrumenten om onverwachte overschrijdingen op die posten op te vangen. Aangezien er een betalingsoverschot is van ruim 7 miljard euro in 2016 ziet de PVV geen aanleiding om de marges te vergroten.

  Jana Žitňanská (ECR), písomne. ‒ Návrh opravného rozpočtu Európskej únie č. 4/2016 na rozpočtový rok 2016 som podporila. Tento návrh smeroval k aktualizácii rozpočtových prostriedkov s cieľom zohľadniť najnovší vývoj v oblasti migrácie a bezpečnosti, zníženie platobných a viazaných rozpočtových prostriedkov ako výsledok globálneho presunu, predĺženie trvania EFSI, úpravu plánu pracovných miest agentúry Frontex a aktualizáciu prostriedkov na strane príjmov. Ide o jeden zo série návrhov, ktoré sa snažia prispôsobiť rozpočet Európskej únie tak, aby bolo možné financovať opatrenia súvisiace s migračnou a utečeneckou krízou. Myslím si, že v tomto prípade sa aplikuje správny rozpočtový postup reagovania na veľké krízy, akou súčasná situácia v oblasti utečeneckej politiky nepochybne je, a to primárne presúvaním prostriedkov z iných, nevyužitých položiek. Zároveň tento návrh vyjadroval vážne znepokojenie nad prebytkom platieb, ktoré sú dôsledkom oneskorení v realizácii programov EÚ. Toto považujem za oblasť, v ktorej má aj Slovensko veľké nedostatky, a myslím si, že EÚ by mala na riadne plnenie programov ešte viac apelovať.

  Milan Zver (PPE), pisno. ‒ Glasoval sem za Poročilo o stališču Sveta o predlogu spremembe proračuna Evropske unije št. 4/2016 za proračunsko leto 2016: posodobitev odobritev, da se odrazijo najnovejše dogajanje na področjih migracij in varnosti, zmanjšanje odobritev plačil in odobritev za prevzem obveznosti zaradi globalne prerazporeditve, podaljšanje EFSI, sprememba kadrovskega načrta agencije Frontex in posodobitev odobritev iz prihodkov (lastna sredstva).

Podpiram predlog spremembe proračuna št. 4/2016, ki predvideva sprostitev varnostne rezerve v skupnem znesku 240,1 milijona EUR. Menim, da so dodatna sredstva upravičena, saj se bodo porabila za reševanje finančnih potreb migracijske, varnostne in azilne problematike.

7.14. Проект на коригиращ бюджет № 5/2016: прилагане на решението за собствените ресурси José Manuel Fernandes (A8-0348/2016)

Dichiarazioni di voto orali

  Isabella Adinolfi (EFDD), per iscritto. ‒ Il progetto n. 5 rettificativo del bilancio generale contiene molte misure tecniche, che riguardano vari aspetti: gli adeguamenti degli importi messi a disposizione degli Stati membri, ma anche le percentuali di alcune aliquote e così via. Tuttavia quello che colpisce di più, oltre all'aspetto puramente tecnico, sono le conseguenze che il seguente progetto ha, dal punto di vista politico, all'interno degli Stati membri. Infatti ne uscirebbero nettamente favoriti i paesi che più di tutti sono stati i promotori dell'austerità, che ha causato così grandi danni all'Europa. Per quanto affermato in precedenza ho deciso di votare contro.

  Martina Anderson and Lynn Boylan (GUE/NGL), in writing. – Five countries, the largest net contributors and recipients of rebates, are looking to receive an exemption from paying VAT towards the own resources for three years. While we have a nuanced position against own resources, we could not support this position. Therefore, I voted against.

  Marie-Christine Arnautu (ENF), par écrit. ‒ Ce projet de budget rectificatif porte sur la mise en œuvre de la nouvelle décision 2014/335/UE, Euratom sur la réforme du système des ressources propres de l’UE, à la suite de l'achèvement du processus de ratification et de l'entrée en vigueur de cette décision, le 1er octobre 2016. Ce texte est essentiellement technique et ne fait qu’entériner des décisions prises par les États membres. Par ailleurs, son impact budgétaire est nul. Il faut cependant noter que cet impact neutre n’est dû qu’au fait que les corrections accordées à certains États membres sont compensées par les autres États, ce qui inclut la France, mais, dans la mesure où il est la simple conséquence de négociations entre États, j’ai choisi l’abstention.

  Jonathan Arnott (EFDD), in writing. ‒ I opposed this resolution, which will require the United Kingdom to hand over a further EUR 700 million to Brussels. I note that there is a suggestion that this is somehow offset by Draft Amending Budget No 4, which is in fact a completely separate matter.

  Zigmantas Balčytis (S&D), raštu. ‒ Balsavau už pranešimą „2016 m. finansinių metų taisomojo biudžeto Nr. 5 projektas. Nuosavų išteklių įgyvendinimas pasibaigus ratifikavimo procesui ir 2016 m. spalio 1 d. įsigaliojus sprendimui“. Taisomojo biudžeto Nr. 5 projekto tikslas – į 2016 m. Sąjungos biudžeto pajamas įtraukti poveikį nuosavų išteklių koregavimo, susijusio su Sprendimo Nr. 2014/335/ES, Euratomas, kuris atgaline data taikomas 2014, 2015 ir 2016 finansiniams metams, įgyvendinimu.

  Nicolas Bay (ENF), par écrit. ‒ Ce texte est surtout technique et n’entraîne aucun impact budgétaire, mais c’est parce que les corrections accordées à certains États seraient compensées par les autres, dont la France. Il me semble toutefois déraisonnable de voter contre, car il ratifie simplement des décisions prises par les États membres au cours de négociations. Je me suis donc abstenu.

  Hugues Bayet (S&D), par écrit. ‒ J'ai approuvé cette résolution sur le budget rectificatif n° 5/2016, qui met en œuvre des modifications techniques mineures dans le système des ressources propres, qui n'ont aucun effet sur le volet global des recettes ou celui des dépenses de l'Union.

  Brando Benifei (S&D), per iscritto. ‒ Oggi ho votato a favore della relazione Fernandes sul progetto di bilancio rettificativo n. 5 al bilancio generale 2016. Si tratta di un provvedimento di natura tecnica che mira a iscrivere nelle entrate del bilancio dell'Unione, per l'esercizio 2016, l'impatto delle rettifiche delle risorse proprie che derivano dall'attuazione della decisione 2014/335/UE, Euratom. Questa decisione ha infatti introdotto alcune limitate modifiche alla normativa vigente come la riduzione dei costi di riscossione delle risorse proprie tradizionali, una nuova aliquota ridotta basata sull'IVA e delle riduzioni lorde dei contributi basati sul RNL per alcuni Stati membri.

  Xabier Benito Ziluaga (GUE/NGL), por escrito. ‒ He votado en contra. Este proyecto de presupuesto rectificativo supone una corrección del sistema de contribuciones de los Estados miembros al presupuesto que afecta al tratamiento del porcentaje que se paga del IVA y del porcentaje de la Renta Nacional Bruta. Se trata básicamente de una aplicación retrospectiva de descuentos de los que ya disfrutan una serie de países. Reduce los ingresos de la Unión, lo que reduce su capacidad fiscal y presupuestaria.

  Izaskun Bilbao Barandica (ALDE), por escrito. ‒ He apoyado el proyecto de presupuesto rectificativo n.º 5/2016 sobre la aplicación de la Decisión 2014/335/UE, sobre el sistema de recursos propios, que contiene cambios limitados como la reducción de los gastos de recaudación de los recursos propios tradicionales, un nuevo tipo de referencia reducido de los recursos IVA para algunos Estados miembros y reducciones brutas de las contribuciones RNB anuales para los Estados miembros.

  Dominique Bilde (ENF), par écrit. ‒ J’ai préféré m’abstenir sur ce rapport relatif à la mise en œuvre de la décision relative au système de ressources propres, discutée dans le cadre du projet de budget rectificatif. La décision 2014/335/UE porte sur la réforme du système des ressources propres de l’UE dans le cadre d’Euratom, suite à la ratification et à l’entrée en vigueur de cette décision, le 1er octobre. Certes, je reconnais que ce texte ne fait qu’entériner des décisions prises par les États membres eux-mêmes, avec par ailleurs un impact budgétaire nul. Cependant, je note tout de même que cette absence d’impact budgétaire n’est due qu’aux corrections accordées à certains États membres grâce à la compensation apportée par d’autres, notamment la France.

  Mara Bizzotto (ENF), per iscritto. – Non posso che votare contro questo provvedimento che permetterà l’entrata in vigore di nuove regole sul calcolo delle risorse proprie che costeranno all'Italia 900 milioni di euro aggiuntivi a quanto già versa.

  José Blanco López (S&D), por escrito. ‒ La adopción del presupuesto rectificativo n.º 5/2016 viene determinada por la finalización del proceso de ratificación y la entrada en vigor de la Decisión 2014/335/UE, Euratom, que introduce cambios como la reducción de los gastos de recaudación de los recursos propios tradicionales, un nuevo tipo de referencia reducido de los recursos IVA para algunos Estados miembros y reducciones brutas de las contribuciones RNB anuales para algunos Estados miembros. Por tanto, el rectificativo, que he votado favorablemente, incorpora en la parte de los ingresos del presupuesto de la Unión para 2016 el impacto de los ajustes a los recursos propios a raíz de la aplicación de la Decisión 2014/335/UE, con efectos retroactivos para los ejercicios 2014, 2015 y 2016, implicando la modificación de las contribuciones individuales de todos los Estados miembros, sin afectar a los ingresos totales ni a la parte de los gastos del presupuesto de la Unión.

  Vilija Blinkevičiūtė (S&D), raštu. ‒ Balsavau už šį pranešimą, nes juo Parlamentas patvirtino Tarybos poziciją dėl Taisomojo biudžeto Nr. 5/2016. Taisomojo biudžeto Nr. 5/2016 projekto tikslas – į 2016 m. Sąjungos biudžeto pajamas įtraukti poveikį nuosavų išteklių koregavimo, susijusio su Sprendimo Nr. 2014/335/ES, Euratomas, kuris atgaline data taikomas 2014, 2015 ir 2016 finansiniams metams, įgyvendinimu. Dėl Taisomojo biudžeto Nr. 5/2016 projekto reikia pakoreguoti individualius visų valstybių narių įnašus, tačiau jis nedaro poveikio bendroms Sąjungos biudžeto įplaukoms ir išlaidoms.

  Andrea Bocskor (PPE), írásban. ‒ Az Európai Unió 2016-os pénzügyi évre vonatkozó, 5/2016. számú költségvetés-módosítási tervezetéről szóló tanácsi állásponthoz kapcsolódó jelentés része a 2017. évi uniós költségvetés kapcsán az Európai Parlament és a Tanács tárgyaló delegációi által létrehozott megállapodásnak.

Az 5/2016. számú költségvetés-módosítási tervezet a 2014/335/EU, Euratom határozat megerősítési folyamatának lezárásából és hatálybalépéséből következik, mely határozat korlátozott mértékű változtatásokat tartalmaz, úgymint a tradicionális saját források beszedési költségeinek csökkentése, az ÁFA alapú költségvetési forrás lehívási mértékének csökkentése egyes tagállamok esetében és a GNI-alapú hozzájárulás bruttó csökkentése néhány tagállam esetében.

Az 5/2016. számú költségvetés-módosítási tervezet célja a 2014-es, 2015-ös és 2016-os pénzügyi évekre visszamenőleges hatályú sajátforrás-kiigazítások hatásának 2016-os uniós költségvetés bevételi oldalába való beépítése.

Az Európai Parlament plenáris ülése jóváhagyta az 5/2016. számú költségvetés-módosítási tervezetről szóló tanácsi álláspontot.

A fentiek alapján szavazatommal támogattam a jelentés elfogadását.

  Franc Bogovič (PPE), pisno. ‒ Strinjam se s predlogom spremembe proračuna. Pomembno je, da začnemo izvajati sklep o lastnih sredstvih.

Na to prav tako vpliva zaključitev postopka ratifikacije in začetek veljavnosti sklepa Euratom, ki vsebuje zmanjšanje stroškov zbiranja tradicionalnih lastnih sredstev in novo, nižjo vpoklicno stopnjo sredstev iz naslova DDV za nekatere države članice ter bruto znižanje prispevkov na podlagi BDP za nekatere države članice.

  Marie-Christine Boutonnet (ENF), par écrit. ‒ Ce rectificatif n’est que le résultat d’une négociation entre États membres et, à cet égard, je pourrais y être favorable. Je constate toutefois que l’absence d’impact sur le budget global découle en fait de faveurs accordées à certains États et compensées par d’autres.

Je m'abstiens donc sur ce budget rectificatif

  Renata Briano (S&D), per iscritto. ‒ Tenendo presente che il bilancio rettificativo n 5/2016 segue il completamento del processo di ratifica e l'entrata in vigore della decisione n 2014/335/UE, Euratom, che include modifiche minori, come spese di riscossione più basse per le risorse proprie tradizionali, la riduzione dei tassi di chiamata IVA per alcuni Stati membri e delle riduzioni lorde dei contributi annuali basati sull'RNL. Considerando, inoltre, che il bilancio rettificativo n 5/2016 mira a integrare le entrate del bilancio 2016 dell'Unione e che porta a un cambiamento nei contributi dei singoli Stati membri, senza che abbia alcun effetto sul lato delle entrate complessive e delle spese dell'Unione. È stata approvata la posizione del Consiglio sul PBR n 5/2016 ed esso è stato definitivamente adottato.

  Nicola Caputo (S&D), per iscritto. ‒ Oggi ho votato in favore della rettifica n.5 al bilancio 2016 che mira a iscrivere nelle entrate del bilancio dell'Unione per l'esercizio 2016 l'impatto delle rettifiche delle risorse proprie, con effetto retroattivo per gli esercizi 2014, 2015 e 2016. Tale rettifica è il risultato del completamento del processo di ratifica e dell'entrata in vigore della decisione 2014/335/UE, che introduce modifiche limitate quali la riduzione dei costi di riscossione delle risorse proprie tradizionali, una nuova aliquota ridotta di prelievo della risorsa basata sull'IVA per alcuni Stati membri, nonché riduzioni lorde dei contributi basati sull'RNL per alcuni Stati membri. La rettifica comporta la modifica dei singoli contributi di tutti gli Stati membri ma non incide in alcun modo sulle entrate e sulle spese complessive iscritte nel bilancio dell'Unione.

  Matt Carthy (GUE/NGL), in writing. ‒ Five countries, the largest net contributors and recipients of rebates, are looking to receive an exemption from paying VAT towards the own resources for three years. While Sinn Féin has a nuanced position against own resources, I could not support this position. Therefore, I voted against.

  James Carver (EFDD), in writing. ‒ UKIP voted against this binding budgetary report. This amending budget would require the UK to pay just over EUR 700 million back to the EU, retrospectively, for the years 2014 and 2015. UKIP opposes giving any taxpayer’s money to the EU as it should be used to help jobs and public services back in the UK. Asking the UK for a fresh backdated bill is doubly outrageous after the country just voted to leave the EU.

  Κώστας Χρυσόγονος (GUE/NGL), γραπτώς. ‒ Ψηφίσαμε ως προς την έκθεση σχετικά με το σχέδιο διορθωτικού προϋπολογισμού αριθ. 5/2016 της Ευρωπαϊκής Ένωσης για το οικονομικό έτος 2016, την εκτέλεση της απόφασης 2014/335/ΕΕ για τους ίδιους πόρους μετά την περάτωση της διαδικασίας κύρωσης και τη θέση της σε ισχύ την 1η Οκτωβρίου 2016. Η έκθεση σχετίζεται με την ανακατανομή υποχρεώσεων των κρατών μελών και την αναδιάρθρωση των πόρων της ΕΕ. Καθώς θεωρώ πως οι προτεινόμενες αλλαγές όχι μόνο δεν αντιμετωπίζουν τα ήδη υπάρχοντα προβλήματα της ευρωπαϊκής οικονομίας, αλλά αντιθέτως δημιουργούν επιπλέον ανισότητες και στρεβλώσεις, αποφάσισα να ψηφίσω αρνητικά.

  Angelo Ciocca (ENF), per iscritto. ‒ Voto negativo. Il provvedimento permetterà l'entrata in vigore di nuove regole sul calcolo delle risorse proprie messe a disposizione dagli Stati membri che costeranno all'Italia 900 milioni di euro.

  Alberto Cirio (PPE), per iscritto. ‒ Partecipo con il mio voto favorevole ad un provvedimento che mira a completare il processo di ratifica sulle risorse proprie. In relazione a queste ultime si intendono: i prelievi riscossi sulle importazioni di prodotti agricoli, i dazi doganali, ossia quelli della tariffa doganale comune e gli altri diritti fissati dalle Comunità sugli scambi con i paesi non membri, i proventi dell'IVA, ottenuti mediante applicazione di un tasso inizialmente pari all'1% e, infine, contributi versati dagli Stati membri nell'ipotesi in cui le precedenti risorse non risultassero sufficienti a garantire la copertura del bilancio comunitario. Tali contributi vengono calcolati in percentuale sul prodotto nazionale lordo dei singoli Stati membri (si parla, infatti, a questo proposito di "risorsa PNL"). Il provvedimento in esame, pertanto, introduce la riduzione dei costi di riscossione delle risorse proprie tradizionali, una nuova aliquota ridotta di prelievo della risorsa basata sull'IVA per alcuni Stati membri congiunta alle riduzioni lorde dei contributi basati sul reddito nazionale lordo per alcuni paesi. Si verificherà certamente una modifica dei singoli contributi apportati da tutti gli Stati membri senza incidere su entrate e spese complessive iscritte nel bilancio comunitario.

  Deirdre Clune (PPE), in writing. ‒ I supported the report on the Council position on Draft Amending Budget No 5/2016 of the European Union for the financial year 2016: Implementation of the Own Resources Decision No 2014/335/EU further to the closing of the ratification process and its entry into force on 1 October 2016.

  Lara Comi (PPE), per iscritto. ‒ Ho votato a favore del provvedimento conformemente al parere della Commissione per i bilanci.

  Edward Czesak (ECR), na piśmie. ‒ Głosowałem za przyjęciem projektu budżetu korygującego (PBK) nr 5 do budżetu ogólnego na rok 2016 – wykonania decyzji w sprawie zasobów własnych nr 2014/335/UE. Projekt został pozytywnie zaopiniowany przez Komisję Budżetową. Zawiera on dokładne dane dotyczące lat budżetowych 2014, 2015 i 2016. PBK w przeważającej mierze jest dokumentem bardzo złożonym o charakterze technicznym. Należy zaznaczyć, że decyzją z 2014 roku przyznano Danii, Holandii, Szwecji i Austrii obniżkę brutto składek rocznych opartych na DNB w latach 2014–2020.

  Miriam Dalli (S&D), in writing. ‒ I voted in favour of this report as I believe that the own resources system of the Union must ensure adequate resources for the orderly development of the policies of the Union, subject to the need for strict budgetary discipline. Furthermore, the development of the own resources system is also important and this should also contribute to wider budgetary consolidation efforts undertaken in Member States.

  Michel Dantin (PPE), par écrit. ‒ Ce rapport constitue un des rapports budgétaires rectificatifs pour l'année 2016. Il vise à intégrer dans le volet recettes du budget 2016 de l’Union l’effet des ajustements apportés aux ressources propres liés à la mise en œuvre de la décision 2014/335/UE, Euratom, avec effet rétroactif sur les exercices 2014, 2015 et 2016. J’ai voté en faveur de ce rapport.

  William (The Earl of) Dartmouth (EFDD), in writing. ‒ UKIP voted against this binding budgetary report. This amending budget would require the UK to pay just over EUR 700 million back to the EU, retrospectively, for the years 2014 and 2015. UKIP opposes giving any taxpayer’s money to the EU as it should be used to help jobs and public services back in the UK. Asking the UK for a fresh backdated bill is doubly outrageous after the country just voted to leave the EU.

  Rachida Dati (PPE), par écrit. – J’ai voté en faveur du projet de budget rectificatif n° 5/2016. En 2014, les institutions européennes ont décidé de modifier le système de revenus de l’Union européenne à travers une série de mesures, telle que la réduction des contributions annuelles fondées sur le revenu national brut de certains États membres. Cette décision a été ratifiée et entre désormais en vigueur et, bien qu’elle modifie les contributions individuelles des États membres, elle n’a pas d'effets sur les montants des recettes et des dépenses globales de l’Union. Il n’en reste pas moins impératif de modifier le budget pour qu’il prenne en compte les évolutions des contributions de chaque État membre au budget européen.

  Andor Deli (PPE), írásban. ‒ Az Európai Unió 2016-os pénzügyi évre vonatkozó, 5/2016. számú költségvetés-módosítási tervezetéről szóló tanácsi állásponthoz kapcsolódó jelentés része a 2017. évi uniós költségvetés kapcsán az Európai Parlament és a Tanács tárgyaló delegációi által létrehozott megállapodásnak.

Az 5/2016. számú költségvetés-módosítási tervezet a 2014/335/EU, Euratom határozat megerősítési folyamatának lezárásából és hatálybalépéséből következik, mely határozat korlátozott mértékű változtatásokat tartalmaz, úgymint a tradicionális saját források beszedési költségeinek csökkentése, az ÁFA alapú költségvetési forrás lehívási mértékének csökkentése egyes tagállamok esetében és a GNI-alapú hozzájárulás bruttó csökkentése néhány tagállam esetében.

Az 5/2016. számú költségvetés-módosítási tervezet célja a 2014-es, 2015-ös és 2016-os pénzügyi évekre visszamenőleges hatályú sajátforrás-kiigazítások hatásának 2016-os uniós költségvetés bevételi oldalába való beépítése.

Az Európai Parlament plenáris ülése jóváhagyta az 5/2016. számú költségvetés-módosítási tervezetről szóló tanácsi álláspontot.

A fentiek alapján szavazatommal támogattam a jelentés elfogadását.

  Tamás Deutsch (PPE), írásban. ‒ Az Európai Unió 2016-os pénzügyi évre vonatkozó, 5/2016. számú költségvetés-módosítási tervezetéről szóló tanácsi állásponthoz kapcsolódó jelentés része a 2017. évi uniós költségvetés kapcsán az Európai Parlament és a Tanács tárgyaló delegációi által létrehozott megállapodásnak.

Az 5/2016. számú költségvetés-módosítási tervezet a 2014/335/EU, Euratom határozat megerősítési folyamatának lezárásából és hatálybalépéséből következik, mely határozat korlátozott mértékű változtatásokat tartalmaz, úgymint a tradicionális saját források beszedési költségeinek csökkentése, az ÁFA alapú költségvetési forrás lehívási mértékének csökkentése egyes tagállamok esetében és a GNI-alapú hozzájárulás bruttó csökkentése néhány tagállam esetében.

Az 5/2016. számú költségvetés-módosítási tervezet célja a 2014-es, 2015-ös és 2016-os pénzügyi évekre visszamenőleges hatályú sajátforrás-kiigazítások hatásának 2016-os uniós költségvetés bevételi oldalába való beépítése.

Az Európai Parlament plenáris ülése jóváhagyta az 5/2016. számú költségvetés-módosítási tervezetről szóló tanácsi álláspontot.

A fentiek alapján szavazatommal támogattam a jelentés elfogadását.

  Mireille D'Ornano (ENF), par écrit. ‒ Je me suis abstenue sur ce rapport.

Il s’agit de la mise en œuvre de la décision 2014/335/UE, Euratom sur la réforme du système des ressources propres de l’UE, entrée en vigueur le 1er octobre 2016. L’impact budgétaire de ce texte est nul. Pour autant, la France se situe toujours dans la catégorie des contributeurs nets. Dans la mesure où cette situation découle de négociations entre États, nous nous sommes abstenus.

  Ангел Джамбазки (ECR), в писмена форма. ‒ Подкрепих доклада на колегата Фернандес относно проекта на коригиращ бюджет № 5/2016: прилагане на решението за собствените ресурси, тъй като той е резултат от приключването на процеса на ратифициране и влизане в сила на Решение 2014/335/ЕС, Евратом, което съдържа ограничени промени, като например намаляване на разходите за събиране на традиционните собствени ресурси, нова, намалена изискуема ставка за собствен ресурс на база ДДС за някои държави членки и брутни намаления на годишните вноски на база БНД за някои държави членки. Целта му е включване в приходната част на бюджета на Съюза за 2016 г. на въздействието на корекциите на собствените ресурси, произтичащи от изпълнението на Решение 2014/335/ЕС, Евратом, с ретроактивно действие за финансовите 2014, 2015 и 2016 години.

  Γεώργιος Επιτήδειος (NI), γραπτώς. ‒ Το σύστημα ιδίων πόρων της ΕΕ πρέπει να εξασφαλίζει τη δίκαιη επιβάρυνση των κρατών μελών ανάλογα με την οικονομική τους δυνατότητα και τις εκάστοτε δημοσιονομικές ιδιαιτερότητές τους.

  Norbert Erdős (PPE), írásban. ‒ Az Európai Unió 2016-os pénzügyi évre vonatkozó, 5/2016. számú költségvetés-módosítási tervezetéről szóló tanácsi állásponthoz kapcsolódó jelentés része a 2017. évi uniós költségvetés kapcsán az Európai Parlament és a Tanács tárgyaló delegációi által létrehozott megállapodásnak.

Az 5/2016. számú költségvetés-módosítási tervezet a 2014/335/EU, Euratom határozat megerősítési folyamatának lezárásából és hatálybalépéséből következik, mely határozat korlátozott mértékű változtatásokat tartalmaz, úgymint a tradicionális saját források beszedési költségeinek csökkentése, az ÁFA alapú költségvetési forrás lehívási mértékének csökkentése egyes tagállamok esetében és a GNI-alapú hozzájárulás bruttó csökkentése néhány tagállam esetében.

Az 5/2016. számú költségvetés-módosítási tervezet célja a 2014-es, 2015-ös és 2016-os pénzügyi évekre visszamenőleges hatályú sajátforrás-kiigazítások hatásának 2016-os uniós költségvetés bevételi oldalába való beépítése.

Az Európai Parlament plenáris ülése jóváhagyta az 5/2016. számú költségvetés-módosítási tervezetről szóló tanácsi álláspontot.

A fentiek alapján szavazatommal támogattam a jelentés elfogadását.

  Edouard Ferrand (ENF), par écrit. ‒ Abstention: texte essentiellement technique qui ne fait qu’entériner des décisions prises par les États membres. Par ailleurs, son impact budgétaire est nul.

  Raffaele Fitto (ECR), per iscritto. ‒ Ho votato a favore della presente relazione avente ad oggetto il progetto di bilancio rettificativo (PBR) n. 5/2016 poiché ha consentito, ad alcuni Stati membri, di beneficiare di una riduzione lorda sui contributi basati sul reddito nazionale lordo nel periodo 2014-2020.

  Lorenzo Fontana (ENF), per iscritto. ‒ Voto contrario alla relazione che permetterà l’entrata in vigore di nuove regole sul calcolo delle risorse proprie che costeranno all’Italia 900 milioni di euro aggiuntivi.

  Doru-Claudian Frunzulică (S&D), in writing. ‒ Draft Amending Budget (DAB) 5/2016 on the implementation of the new Own Resources Decision No. 2014/335/EU, Euratom (ORD 2014), following the completion of the ratification process and its entry into force on 1 October 2016. This DAB has no effect on the overall revenue nor expenditure side of the EU Budget.

  Kinga Gál (PPE), írásban. ‒ Az Európai Unió 2016-os pénzügyi évre vonatkozó, 5/2016. számú költségvetés-módosítási tervezetéről szóló tanácsi állásponthoz kapcsolódó jelentés része a 2017. évi uniós költségvetés kapcsán az Európai Parlament és a Tanács tárgyaló delegációi által létrehozott megállapodásnak.

Az 5/2016. számú költségvetés-módosítási tervezet a 2014/335/EU, Euratom határozat megerősítési folyamatának lezárásából és hatálybalépéséből következik, mely határozat korlátozott mértékű változtatásokat tartalmaz, úgymint a tradicionális saját források beszedési költségeinek csökkentése, az ÁFA alapú költségvetési forrás lehívási mértékének csökkentése egyes tagállamok esetében és a GNI-alapú hozzájárulás bruttó csökkentése néhány tagállam esetében.

Az 5/2016. számú költségvetés-módosítási tervezet célja a 2014-es, 2015-ös és 2016-os pénzügyi évekre visszamenőleges hatályú sajátforrás-kiigazítások hatásának 2016-os uniós költségvetés bevételi oldalába való beépítése.

Az Európai Parlament plenáris ülése jóváhagyta az 5/2016. számú költségvetés-módosítási tervezetről szóló tanácsi álláspontot.

A fentiek alapján szavazatommal támogattam a jelentés elfogadását.

  Ildikó Gáll-Pelcz (PPE), írásban. ‒ Az Európai Unió 2016-os pénzügyi évre vonatkozó, 5/2016. számú költségvetés-módosítási tervezetéről szóló tanácsi állásponthoz kapcsolódó jelentés része a 2017. évi uniós költségvetés kapcsán az Európai Parlament és a Tanács tárgyaló delegációi által létrehozott megállapodásnak.

Az 5/2016. számú költségvetés-módosítási tervezet a 2014/335/EU, Euratom határozat megerősítési folyamatának lezárásából és hatálybalépéséből következik, mely határozat korlátozott mértékű változtatásokat tartalmaz, úgymint a tradicionális saját források beszedési költségeinek csökkentése, az ÁFA alapú költségvetési forrás lehívási mértékének csökkentése egyes tagállamok esetében és a GNI-alapú hozzájárulás bruttó csökkentése néhány tagállam esetében.

Az 5/2016. számú költségvetés-módosítási tervezet célja a 2014-es, 2015-ös és 2016-os pénzügyi évekre visszamenőleges hatályú sajátforrás-kiigazítások hatásának 2016-os uniós költségvetés bevételi oldalába való beépítése.

Az Európai Parlament plenáris ülése jóváhagyta az 5/2016. számú költségvetés-módosítási tervezetről szóló tanácsi álláspontot.

A fentiek alapján szavazatommal támogattam a jelentés elfogadását.

  Jens Gieseke (PPE), schriftlich. ‒ Ich habe auch diesem Entwurf des Berichtigungshaushaltsplans zugestimmt. Es handelt sich um Umverteilungen finanzieller Mittel.

  Neena Gill (S&D), in writing. ‒ I have voted in favour of the Draft Amending Budget No 5/2016 given that I support the implementation of the decision on own resources.

  Tania González Peñas (GUE/NGL), por escrito. ‒ He votado en contra. Este proyecto de presupuesto rectificativo supone una corrección del sistema de contribuciones de los Estados miembros al presupuesto que afecta al tratamiento del porcentaje que se paga del IVA y del porcentaje de la Renta Nacional Bruta. Se trata básicamente de una aplicación retrospectiva de descuentos de los que ya disfrutan una serie de países. Reduce los ingresos de la Unión, lo que reduce su capacidad fiscal y presupuestaria.

  Theresa Griffin (S&D), in writing. ‒ I voted in favour of Draft Amending Budget No 5/2016 on the implementation of the new Own Resources Decision No 2014/335/EU, Euratom (ORD 2014), following the completion of the ratification process and its entry into force on 1 October 2016. This DAB has no effect on the overall revenue nor expenditure side of the EU Budget.

  András Gyürk (PPE), írásban. ‒ Az Európai Unió 2016-os pénzügyi évre vonatkozó, 5/2016. számú költségvetés-módosítási tervezetéről szóló tanácsi állásponthoz kapcsolódó jelentés része a 2017. évi uniós költségvetés kapcsán az Európai Parlament és a Tanács tárgyaló delegációi által létrehozott megállapodásnak.

Az 5/2016. számú költségvetés-módosítási tervezet a 2014/335/EU, Euratom határozat megerősítési folyamatának lezárásából és hatálybalépéséből következik, mely határozat korlátozott mértékű változtatásokat tartalmaz, úgymint a tradicionális saját források beszedési költségeinek csökkentése, az ÁFA alapú költségvetési forrás lehívási mértékének csökkentése egyes tagállamok esetében és a GNI-alapú hozzájárulás bruttó csökkentése néhány tagállam esetében.

Az 5/2016. számú költségvetés-módosítási tervezet célja a 2014-es, 2015-ös és 2016-os pénzügyi évekre visszamenőleges hatályú sajátforrás-kiigazítások hatásának 2016-os uniós költségvetés bevételi oldalába való beépítése.

Az Európai Parlament plenáris ülése jóváhagyta az 5/2016. számú költségvetés-módosítási tervezetről szóló tanácsi álláspontot.

  Marian Harkin (ALDE), in writing. ‒ I voted in favour of this Draft Amending Budget No 5/2016 that results from the completion of the ratification process and the entry into force of Decision No 2014/335/EU, Euratom, which contains limited changes such as the reduction of the collection costs of traditional Own Resources, a new reduced rate of call of the VAT-based resource for some Member States, and gross reductions in GNI-based contributions for some Member States.

  Brian Hayes (PPE), in writing. ‒ I have voted in favour since I have no objections.

  Ivan Jakovčić (ALDE), napisan. ‒ Glasovao sam za prijedlog rezolucije Europskog parlamenta o stajalištu Vijeća o nacrtu izmjene proračuna br. 5/2016 Europske unije za financijsku godinu 2016.: Provedba Odluke o vlastitim sredstvima br. 2014/335/EU nakon zaključenja postupka ratifikacije i njezina stupanja na snagu 1. listopada 2016. zbog toga što se time smanjuju troškovi prikupljanja tradicionalnih vlastitih sredstava, udjela sredstava na osnovi PDV-a za neke države članice, te smanjuju doprinosi na temelju BND-a za druge. Time se ne utječe na ukupnu prihodovnu ili rashodovnu stranu proračuna EU-a, te stoga podržavam ovo Izvješće.

  Jean-François Jalkh (ENF), par écrit. ‒ Ce rapport ne présente pas un grand intérêt, étant donné son caractère essentiellement technique et son faible impact budgétaire, en plus de ne faire que reprendre des décisions prises par les États membres après négociations. Ces dernières, menées souverainement, doivent toutefois être respectées.

J’ai donc choisi de m’abstenir.

  Philippe Juvin (PPE), par écrit. ‒ J’ai voté en faveur de ce rapport, qui met en œuvre une décision nécessaire sur les ressources propres. Il implique des modifications dans les contributions des États, mais n’affecte ni les recettes ni les dépenses de l’UE.

  Barbara Kappel (ENF), schriftlich. ‒ Ich lehne den vorliegenden Vorschlag ab. Die Auswirkungen der Anpassungen der Eigenmittel sollen laut dem Vorschlag nach der neuen Grundlagenbemessung bei BNE und Mehrwertsteuer berücksichtigt und rückwirkend auf die Jahre 2014-2016 angewandt werden. Insgesamt ändert sich zwar im Budget nichts, aber manche Länder würden auf einmal aufgefordert werden, rückwirkend mehr in den Haushalt einzubezahlen. Genau das war einer der Gründe, weshalb Großbritannien die EU verlassen hat.

  Ádám Kósa (PPE), írásban. ‒ Az Európai Unió 2016-os pénzügyi évre vonatkozó, 5/2016. számú költségvetés-módosítási tervezetéről szóló tanácsi állásponthoz kapcsolódó jelentés része a 2017. évi uniós költségvetés kapcsán az Európai Parlament és a Tanács tárgyaló delegációi által létrehozott megállapodásnak.

Az 5/2016. számú költségvetés-módosítási tervezet a 2014/335/EU, Euratom határozat megerősítési folyamatának lezárásából és hatálybalépéséből következik, mely határozat korlátozott mértékű változtatásokat tartalmaz, úgymint a tradicionális saját források beszedési költségeinek csökkentése, az ÁFA alapú költségvetési forrás lehívási mértékének csökkentése egyes tagállamok esetében és a GNI-alapú hozzájárulás bruttó csökkentése néhány tagállam esetében.

Az 5/2016. számú költségvetés-módosítási tervezet célja a 2014-es, 2015-ös és 2016-os pénzügyi évekre visszamenőleges hatályú sajátforrás-kiigazítások hatásának 2016-os uniós költségvetés bevételi oldalába való beépítése.

Az Európai Parlament plenáris ülése jóváhagyta az 5/2016. számú költségvetés-módosítási tervezetről szóló tanácsi álláspontot.

A fentiek alapján szavazatommal támogattam a jelentés elfogadását.

  Javi López (S&D), por escrito. – He votado a favor del Presupuesto Rectificativo n.º 5/2016 porque abarca la aplicación de la nueva Decisión de recursos propios n° 2014/335 / UE, Euratom (ORD 2014), tras la finalización del proceso de ratificación y su entrada en vigor el 1 de octubre de 2016.

  Ivana Maletić (PPE), napisan. ‒ Nacrt o izmjenama i dopunama proračuna br. 5/2016 proistječe iz dovršetka postupka ratifikacije i stupanja na snagu Odluke br. 2014/335/EU, Euratom. Njome se uvode izmjene poput smanjenja troškova prikupljanja tradicionalnih vlastitih sredstava, novih smanjenih udjela sredstava na osnovi PDV-a za jedne države članice i velika smanjenja doprinosa na temelju BND-a za druge. Nakon završetka procesa ratifikacije i stupanja na snagu 1. listopada 2016., ovaj nacrt izmjene proračuna će uzeti u obzir retroaktivno učinak nove odluke od 1. siječnja 2014. i uključuje podešavanja za financijske godine 2014., 2015. i 2016. u vezi s novim odredbama.

On dovodi do modifikacije pojedinih doprinosa svih država članica, ali ne utječe na ukupni prihod, niti na rashodnoj strani proračuna Unije, stoga sam podržala ovo izvješće.

  Νότης Μαριάς (ECR), γραπτώς. ‒ Καταψηφίζω την έκθεση σχετικά με τη θέση του Συμβουλίου όσον αφορά το σχέδιο διορθωτικού προϋπολογισμού αριθ. 5/2016 της Ευρωπαϊκής Ένωσης για το οικονομικό έτος 2016: Εκτέλεση της απόφασης 2014/335/ΕΕ για τους ίδιους πόρους μετά την περάτωση της διαδικασίας κύρωσης και τη θέση της σε ισχύ την 1η Οκτωβρίου 2016, διότι δεν είναι πλήρης και τεκμηριωμένη.

  Dominique Martin (ENF), par écrit. ‒ Je me suis abstenu sur ce rapport.

Ce changement du budget n’entraîne pas de coûts supplémentaires pour les États membres et son impact budgétaire est nul. Le texte est essentiellement technique et ne fait qu’entériner des décisions prises par les États membres, suite aux négociations intergouvernementales.

  Fulvio Martusciello (PPE), in writing. ‒ I voted in favour of the report on Draft Amending Budget No 5/2016: Implementation of the Own Resources Decision. Draft Amending Budget No 5 will bring about the modification of individual contributions of Member States. However, it is important to stress that neither the overall revenue nor the expenditure side of the Union budget will be significantly affected. On the other hand, amending of the budget presents itself as beneficial in terms of further aiming to incorporate in the revenue side of the 2016 Union budget, the impact of adjustments to the resources stemming from implementation of Euratom.

  Valentinas Mazuronis (ALDE), raštu. ‒ Balsavau už. Šiuo pasiūlymu koreguojami individualūs valstybių narių įnašai atsižvelgiant į Taisomojo biudžeto paketimus, tačiau iš esmės šis pasiūlymas nedaro poveikio bendroms Sąjungos biudžeto įplaukoms ir išlaidoms.

  Joëlle Mélin (ENF), par écrit. ‒ Ce projet de budget rectificatif porte sur la mise en œuvre de la nouvelle décision 2014/335/UE, Euratom sur la réforme du système des ressources propres de l’UE, à la suite de l'achèvement du processus de ratification et de l'entrée en vigueur de cette décision, le 1er octobre 2016. Ce texte est essentiellement technique et ne fait qu’entériner des décisions prises par les États membres. Par ailleurs, son impact budgétaire est nul. Il faut cependant noter que si cet impact est neutre, ce n’est dû qu’au fait que les corrections accordées à certains États membres sont compensées par les autres États, y compris, bien évidemment, la France. Dans la mesure où il est la simple conséquence de négociations entre États, je me suis abstenue sur ce texte.

  Nuno Melo (PPE), por escrito. – O presente projeto de orçamento retificativo n.º 5 ao orçamento de 2016 (POR n.º 5/2016) abrange a execução da nova Decisão Recursos Próprios (Decisão n.º 2014/335/UE, Euratom, a seguir designada «DRP 2014»), na sequência da conclusão do processo de ratificação e da entrada em vigor da DRP 2014, em 1 de outubro de 2016.

O POR n.º 5/2016 toma em consideração o efeito retroativo da DRP 2014 a partir de 1 de janeiro de 2014 e inclui, consequentemente, para os exercícios de 2014, 2015 e 2016, os ajustamentos relativos às novas disposições introduzidas pela DRP 2014. Daí o meu voto favorável.

  Roberta Metsola (PPE), in writing. ‒ I voted in favour of this report. This Decision specifies the rules on the EU’s allocation of its own resources to guarantee the financing of the EU’s annual budget.

  Louis Michel (ALDE), par écrit. – La décision du Conseil 2014/335/UE, Euratom, relative au système des ressources propres de l'Union européenne a donné lieu à la diminution des frais de perception des ressources propres traditionnelles de l’Union, la réduction des taux d'appel de la TVA pour certains États membres ainsi que des réductions brutes des contributions annuelles fondées sur le revenu national brut pour d’autres. Le budget rectificatif n° 5/2016 vise à intégrer, dans le volet « Recettes » du budget 2016 de l’Union, l’effet des ajustements apportés aux ressources propres liés à la mise en œuvre de la décision 2014/335/UE avec effet rétroactif sur les exercices 2014, 2015 et 2016. Le projet de budget rectificatif n° 5/2016 aboutit dès lors à une modification des contributions des différents États membres, mais n’a aucun effet sur le volet global des recettes ni sur celui des dépenses de l’Union. Ces raisons m’ont ainsi amené à voter en faveur du projet de budget rectificatif n° 5/2016.

  Marlene Mizzi (S&D), in writing. ‒ I have voted in favour of the Draft Amending Budget (DAB) No 5/2016 on the implementation of the new Own Resources Decision No 2014/335/EU, Euratom (ORD 2014), following the completion of the ratification process and its entry into force on 1 October 2016. This DAB has no effect on the overall revenue nor expenditure side of the EU Budget.

  Csaba Molnár (S&D), írásban. ‒ A Bizottság 2016. október 7-én fogadta el 5/2016. számú költségvetés-módosítási tervezetét. A tervezet célja a 2014-es, 2015-ös és 2016-os pénzügyi évekre visszamenőleges hatályú 2014/335/EU határozat végrehajtásából eredő sajátforrás-kiigazítások hatásának a 2016-os uniós költségvetés bevételi oldalába történő beépítése. A Tanács 2016. november 8-án fogadta el álláspontját a tervezetről, és azt továbbította az Európai Parlamenthez. A Költségvetési Bizottság jelentésében megállapítja, hogy a tervezet valamennyi tagállam egyéni hozzájárulásának módosulását eredményezi, ugyanakkor nem változtat az uniós költségvetés teljes bevételi vagy kiadási oldalán, ezért azt javasolja, hogy a Parlament hagyja jóvá az 5/2016. számú költségvetés-módosítási tervezetről szóló tanácsi álláspontot és ezzel a módosítást véglegesen fogadja el.

Ennek megfelelően szavaztam.

  Cláudia Monteiro de Aguiar (PPE), por escrito. ‒ O projeto de orçamento retificativo n.º 5/2016 resulta da ratificação e da vigência da Decisão n.º 2014/335/UE, Euratom, que faz alterações limitadas, como a diminuição das despesas de cobrança dos recursos próprios tradicionais, uma nova taxa reduzida de mobilização dos recursos baseados no IVA para alguns Estados-Membros e reduções brutas das contribuições anuais baseadas no RNB para alguns Estados—Membros.

O projeto de orçamento retificativo destina-se a incorporar nas receitas do orçamento da União de 2016 o impacto de ajustamentos dos recursos próprios, consequência da aplicação da Decisão n.º 2014/335/UE, Euratom, com efeito retroativo aos exercícios de 2014, 2015 e 2016.

Atendendo a que o projeto de orçamento retificativo n.º 5/2016 implica, deste modo, a alteração das contribuições individuais dos Estados-Membros, não afeta o montante global das receitas ou das despesas do orçamento da União.

Pelo exposto no presente relatório, o mesmo merece o meu voto favorável.

  Sophie Montel (ENF), par écrit. ‒ Ce projet de budget rectificatif porte sur la mise en œuvre de la nouvelle décision 2014/335/UE, Euratom, sur la réforme du système des ressources propres de l’UE, à la suite de l'achèvement du processus de ratification et de l'entrée en vigueur de cette décision, le 1er octobre 2016.

Ce texte est essentiellement technique et ne fait qu’entériner des décisions prises par les États membres. Par ailleurs, son impact budgétaire est nul.

Il faut cependant noter que cet impact neutre n’est dû qu’au fait que les corrections accordées à certains États membres sont compensées par les autres États, dont la France. Il pourrait être tentant de voter contre ce texte, mais dans la mesure où il est la simple conséquence de négociations entre États, une abstention semble plus recommandée.

  Nadine Morano (PPE), par écrit. ‒ J’ai voté en faveur de ce budget rectificatif 5/2016. Ce rapport vise à adapter les contributions des différents États membres au regard des ajustements pour les exercices 2014, 2015 et 2016. Ce budget rectificatif n’a aucun impact sur les volets globaux des recettes et dépenses de l’Union européenne.

  Liadh Ní Riada (GUE/NGL), in writing. – Five countries, the largest net contributors and recipients of rebates, are looking to receive an exemption from paying VAT towards the own resources for three years. While we have a nuanced position against own resources, we could not support this position. Therefore, I voted against.

  Franz Obermayr (ENF), schriftlich. ‒ Ich habe mich gegen diesen Bericht ausgesprochen, da sich insgesamt nichts ändert, außer manche Länder, vor allem die wirtschaftlich stärkeren Länder, sollten auf einmal mehr bezahlen.

  Urmas Paet (ALDE), kirjalikult. ‒ Toetasin. ELi omavahendid tulevad liikmesriikidelt enamasti maksude pealt ning neid on vaja vastavalt liidu majanduslikule arengule kohaldada.

  Aldo Patriciello (PPE), per iscritto. ‒ Ho votato a favore della proposta dei miei colleghi poiché ritengo che il bilancio rettificativo n. 5/2016 non solo è stato adottato in via definitiva, ma è anche il prodotto di un processo di ratifica conclusosi con l'entrata in vigore della decisione 2014/335/UE. Quindi, dato che il bilancio n. 5/2016 deriva da un complesso processo di ratifica deve essere adottato e pubblicato.

Pertanto ho espresso voto favorevole.

  Marijana Petir (PPE), napisan. – Sustav vlastitih sredstava Unije mora osigurati adekvatna sredstva za uredan razvoj politika Unije uz uvjet stroge proračunske discipline. Razvoj sustava vlastitih sredstava može i trebao bi također pridonijeti širim naporima konsolidiranja proračuna poduzetima u državama članicama te sudjelovati, u najvećoj mogućoj mjeri, u razvoju politika Unije. Gornja granica vlastitih sredstava trebala bi biti jednaka 1,23 % ukupnog BND-a država članica po tržišnoj cijeni za odobrena sredstva za plaćanja, a gornja granica od 1,29 % zbroja BND-a država članica trebala bi biti postavljena za odobrena sredstva za preuzimanje obveza. Kako bi iznos financijskih sredstava stavljenih na raspolaganje Uniji ostao nepromijenjen, prikladno je prilagoditi te gornje granice izražene u postocima BND-a. Te gornje granice trebalo bi prilagoditi čim sve države članice dostave svoje podatke na temelju Europskog sustava nacionalnih i regionalnih računa (ESA 2010). U slučaju bilo kakvih izmjena ESA 2010 koje podrazumijevaju značajnu promjenu razine BND-a, trebalo bi ponovno prilagoditi gornje granice vlastitih sredstava i odobrenih sredstava za preuzimanje obveza. Ova bi Odluka trebala stupiti na snagu tek nakon što je odobre sve države članice u skladu sa svojim odgovarajućim ustavnim odredbama, čime se potpuno poštuje državni suverenitet.

  Florian Philippot (ENF), par écrit. ‒ Ce projet de budget rectificatif porte sur la mise en œuvre de la nouvelle décision 2014/335/UE, Euratom, sur la réforme du système des ressources propres de l’UE, à la suite de l'achèvement du processus de ratification et de l'entrée en vigueur de cette décision, le 1er octobre 2016. Ce texte est essentiellement technique et ne fait qu’entériner des décisions prises par les États membres. Par ailleurs, son impact budgétaire est nul. Il faut cependant noter que cet impact neutre n’est dû qu’au fait que les corrections accordées à certains États membre sont compensées par les autres États, dont la France. Il pourrait être tentant de voter contre ce texte mais, dans la mesure où il est la simple conséquence de négociations entre États, je préfère m'abstenir.

  Tonino Picula (S&D), napisan. ‒ Stajalište Vijeća o nacrtu izmjene proračuna br. 5/2016 se prihvaća. Navedeni nacrt proistječe iz dovršetka postupka ratifikacije i stupanja na snagu Odluke br. 2014/335/EU, Euratom, kojom se uvode neznatne izmjene poput smanjenja troškova prikupljanja tradicionalnih vlastitih sredstava, novih smanjenih udjela sredstava na osnovi PDV-a za jedne države članice i velika smanjenja doprinosa na temelju BND-a za druge. Ovim nacrtom se u prihodovnu stranu proračuna Unije za 2016. nastoji integrirati učinak prilagodbi sustava vlastitih sredstava koje proistječu iz provedbe Odluke br. 2014/335/EU, Euratom, s retroaktivnim učinkom za financijske godine 2014., 2015. i 2016. Samim nacrtom proračuna se izmjenjuju individualni doprinosi svih država članica, no time se ne utječe ni na ukupnu prihodovnu ni na ukupnu rashodovnu stranu proračuna Unije.

  João Pimenta Lopes (GUE/NGL), por escrito. ‒ O cálculo das contribuições dos Estados-Membros da UE continua obscuro e incompreensível para a generalidade dos cidadãos. Sendo certo que a contribuição de cada Estado deve representar cerca de 1% do seu rendimento bruto, o problema é que são realizados acertos sucessivos nas contribuições de países como o RU, a Dinamarca, os Países Baixos, a Suécia ou a Áustria, sendo estes acertos repartidos pelos restantes Estados-Membros, perpassando a ideia de que este orçamento não será tão solidário como se apregoa.

A devolução de parte das contribuições com base na execução de receita (recursos próprios tradicionais e multas) acima do previsto é outro paradoxo que acontece ao mesmo tempo que se mobilizam todas as margens para imprevistos.

  Tomasz Piotr Poręba (ECR), na piśmie. ‒ Projekt budżetu korygującego (PBK) nr 5/2016 dotyczy wykonania nowej decyzji w sprawie zasobów własnych (2014/335/UE) po zakończeniu procesu ratyfikacji w dniu 1 października 2016 r. PBK 5/2016 przewiduje obowiązywanie tej decyzji z mocą wsteczną od dnia 1 stycznia 2014 r., a w konsekwencji ujmuje się w nim dostosowania odnoszące się do lat budżetowych 2014, 2015 i 2016. Ten PBK jest w przeważającej mierze dokumentem bardzo złożonym o charakterze technicznym, należy jednak zauważyć, że decyzją z 2014 r. przyznano Danii, Holandii, Szwecji i Austrii obniżkę brutto składek rocznych opartych na DNB w latach 2014–2020. Oznacza to odpowiednio kwotę 130 mln EUR, 695 mln EUR, 185 mln EUR i 30 mln EUR (w cenach z 2011 r.). PBK obejmuje również zmiany w brytyjskim rabacie za lata 2014 i 2015. Niniejszym poparłem sprawozdanie.

  Franck Proust (PPE), par écrit. ‒ J'ai voté en faveur de ce rapport relatif à l'adoption définitive du budget rectificatif de l'UE pour 2016, qui intègre dans le volet des recettes l’effet des ajustements apportés aux ressources propres.

  Julia Reid (EFDD), in writing. ‒ UKIP voted against this binding budgetary report. This amending budget would require the UK to pay just over EUR 700 million back to the EU, retrospectively, for the years 2014 and 2015. UKIP opposes giving any taxpayer’s money to the EU as it should be used to help jobs and public services back in the UK. Asking the UK for a fresh backdated bill is doubly outrageous after the country just voted to leave the EU.

  Inmaculada Rodríguez-Piñero Fernández (S&D), por escrito. – La adopción del presupuesto rectificativo n.º 5/2016 viene determinada por la finalización del proceso de ratificación y la entrada en vigor de la Decisión 2014/335/UE, Euratom, que introduce cambios como la reducción de los gastos de recaudación de los recursos propios tradicionales, un nuevo tipo de referencia reducido de los recursos IVA para algunos Estados miembros y reducciones brutas de las contribuciones RNB anuales para algunos Estados miembros. Por tanto, el rectificativo, que he votado favorablemente, incorpora en la parte de los ingresos del presupuesto de la Unión para 2016 el impacto de los ajustes a los recursos propios a raíz de la aplicación de la Decisión 2014/335/UE, con efectos retroactivos para los ejercicios 2014, 2015 y 2016, implicando la modificación de las contribuciones individuales de todos los Estados miembros, sin afectar a los ingresos totales ni a la parte de los gastos del presupuesto de la Unión.

  Claude Rolin (PPE), par écrit. ‒ J’ai voté en faveur des projets de budget rectificatif n° 4, 5 et 6 de l’Union européenne pour l’exercice 2016.

Le budget rectificatif n° 4 concerne l’actualisation des crédits visant à prendre en considération l’évolution récente de la situation dans le domaine de la migration et de la sécurité, la réduction des crédits de paiement et d’engagement résultant du virement global, la prolongation de la durée d’existence du Fonds européen pour les investissements stratégiques, la modification du tableau des effectifs de Frontex et l’actualisation des crédits de recette.

Le budget rectificatif n° 5 concerne quant à lui la mise en œuvre de la décision 2014/335/UE relative au système des ressources propres à la suite de la clôture du processus de ratification et de l’entrée en vigueur de la décision le 1er octobre 2016.

Enfin, le budget rectificatif n° 6 concerne la proposition de mobilisation du Fonds de solidarité de l’Union européenne pour venir en aide à l’Allemagne.

  Bronis Ropė (Verts/ALE), raštu. ‒ Pritariau šiems techniniams ES biudžeto pakeitimams. Įsigaliojus Sprendimui Nr. 2014/335/ES, sumažėjo tam tikros ES nuosavų išteklių surinkimo sąnaudos ir netgi kai kurių valstybių narių mokamoms įmokoms į Sąjungos biudžetą. Tai turėjo poveikio ir atskiroms biudžeto eilutėms, tačiau ne pačiam biudžeto dydžiui.

  Fernando Ruas (PPE), por escrito. ‒ Esta proposta de orçamento retificativo n.º 5/2016 resulta da conclusão do processo de ratificação e da entrada em vigor da Decisão 2014/335/UE do Conselho, de 26/05/14, relativa aos recursos próprios da União Europeia.

Desta Decisão do Conselho resulta a introdução de algumas alterações limitadas, de que são exemplo a diminuição de despesas de cobrança de recursos próprios tradicionais, uma nova taxa reduzida de mobilização dos recursos baseados no IVA para alguns Estados-Membros e reduções brutas das contribuições anuais baseadas no RNB também para alguns Estados-Membros.

Este projeto de orçamento retificativo o que pretende é incorporar nas receitas do orçamento da União de 2016 o impacto de ajustamentos dos recursos próprios resultantes da aplicação da Decisão do Conselho, com efeito retroativo aos exercícios de 2014, 2015 e 2016.

Ora, atendendo a que esta proposta de retificação ao orçamento implica uma modificação das contribuições individuais de todos os Estados-Membros, pese embora não afete o montante global das receitas ou das despesas do Orçamento da União, considero não existir qualquer óbice à aprovação deste relatório, pelo que votei em sentido favorável.

  Siôn Simon (S&D), in writing. ‒ Today I voted in favour of Draft Amending Budget No 5/2016 on the implementation of the new Own Resources Decision No 2014/335/EU, Euratom (ORD 2014), following the completion of the ratification process and its entry into force on 1 October 2016. This DAB has no effect on the overall revenue nor expenditure side of the EU Budget.

  Branislav Škripek (ECR), písomne. ‒ Hlasoval som za. Už v roku 2014 prijala Rada rozhodnutie o systéme vlastných zdrojov Európskej únie týkajúce sa financovania Európskeho spoločenstva pre atómovú energiu (Euratom). Toto rozhodnutie obsahuje zmeny, ako napríklad zníženie nákladov na výber tradičných vlastných zdrojov, novú zníženú sadzbu uplatňovanú na zdroje založené na DPH pre niektoré členské štáty a hrubé zníženie príspevkov založených na HND pre niektoré členské štáty. Zároveň sa upraví rozpočet Únie pri vlastných príjmoch so spätnou účinnosťou pre roky 2014, 2015 a 2016.

  Davor Škrlec (Verts/ALE), napisan. ‒ Pozitivno sam glasovao za ovo izvješće, no ovo obrazloženje glasovanja nastaje kao kritika postojećem sustavu vrednovanja rada zastupnika u Europskom parlamentu isključivo na osnovu statističkog broja parlamentarnih aktivnosti potenciranog u Hrvatskoj, a koji zapravo ne odražava stvarnu kvalitetu i količinu rada, učinkovitost te ponajviše uspjeh zastupničkog djelovanja.

  Monika Smolková (S&D), písomne. ‒ Podporila som návrh opravného rozpočtu č. 5/2016, ktorý vyplýva z ukončenia procesu ratifikácie a nadobudnutia účinnosti rozhodnutia 2014/335/EÚ, Euratom, ktoré obsahuje malé zmeny, ako napríklad zníženie nákladov na výber tradičných vlastných zdrojov, novú zníženú sadzbu uplatňovanú na zdroje založené na DPH pre niektoré členské štáty a hrubé zníženie príspevkov založených na hrubom domácom produkte pre niektoré členské štáty. Cieľom návrhu opravného rozpočtu č. 5/2016 je začleniť do príjmovej strany rozpočtu Únie na rok 2016 vplyv úprav vlastných zdrojov vyplývajúcich z vykonávania rozhodnutia 2014/335/EÚ, Euratom so spätnou účinnosťou pre rozpočtové roky 2014, 2015 a 2016. Návrh opravného rozpočtu preto vedie k úprave jednotlivých príspevkov všetkých členských štátov, ale neovplyvňuje celkovú príjmovú ani výdavkovú stranu rozpočtu Únie.

  Igor Šoltes (Verts/ALE), pisno. ‒ Predlog spremembe proračuna št. 5/2016 je posledica začetka veljavnosti sklepa št. 2014/335/EU, Euratom, po katerem se bodo zmanjšali stroški zbiranja tradicionalnih lastnih sredstev ter za nekatere države članice znižali vpoklicna stopnja sredstev iz naslova DDV in prispevki na podlagi BND.

Na strani prihodkov proračuna EU za leto 2016 naj bi ta predlog vključil vse prilagoditve lastnih sredstev na podlagi izvajanja zgoraj navedenega sklepa Euratom, ki imajo retroaktivni učinek za proračunska leta 2014, 2015 in 2016.

Predlog spremembe proračuna št. 5/2016 sicer spreminja prispevke vseh držav članic, ampak nima vpliva niti na skupno prihodkovno niti odhodkovno stran proračuna Evropske unije.

Ker poročilo Parlamenta pozdravlja ta predlog in še posebej zaradi dejstva, da se zaradi te spremembe proračuna ne bodo spremenili prihodki ali odhodki evropskega proračuna, sem poročilo pri glasovanju podprl.

  Ivan Štefanec (PPE), písomne. ‒ Návrh opravného rozpočtu č. 5/2016 vedie k úprave jednotlivých príspevkov všetkých členských štátov, ale neovplyvňuje celkovú príjmovú ani výdavkovú stranu rozpočtu Únie. Berúc do úvahy aj ten fakt, že návrh začleňuje do príjmovej strany rozpočtu Únie na rok 2016 vplyv úprav vlastných zdrojov vyplývajúcich z vykonávania rozhodnutia 2014/335/EÚ, Euratom so spätnou účinnosťou pre rozpočtové roky 2014, 2015 a 2016, javí sa byť tento právny nástroj potrebný.

  Beatrix von Storch (EFDD), in writing. – I voted against this amending budget as I oppose the concept of the EU having access to ‘own resources’. The EU’s budget should come entirely from Member States’ contributions as own resources weaken incentives for oversight.

  Dubravka Šuica (PPE), napisan. ‒ Nacrt proračuna br. 5/2016 proizlazi iz dovršetka postupka ratifikacije i stupanja na snagu Odluke br. 2014/335/EU, Euratom, kojom se uvode neznatne izmjene poput smanjenja troškova prikupljanja tradicionalnih vlastitih sredstava, novih smanjenih udjela sredstava na osnovi PDV-a za jedne države članice i velika smanjenja doprinosa na temelju BND-a za druge. Ovim nacrtom se izmjenjuju individualni doprinosi svih država članica, ali to nema utjecaj na ukupnu prihodovnu i rashodovnu stranu proračuna Unije. Nacrtom se u prihodovnu stranu proračuna Unije za 2016. nastoji integrirati učinak prilagodbi sustava vlastitih sredstava koje proistječu iz provedbe Odluke br. 2014/335/EU, Euratom, s retroaktivnim učinkom za financijske godine 2014., 2015. i 2016.

Podržavam izvješće o stajalištu Vijeća o nacrtu izmjene proračuna br. 5/2016 Europske unije za financijsku godinu 2016.: Provedba Odluke o vlastitim sredstvima br. 2014/335/EU nakon zaključenja postupka ratifikacije i njegovog stupanja na snagu 1. listopada 2016.

  Patricija Šulin (PPE), pisno. ‒ Glasovala sem za poročilo o stališču Sveta o predlogu spremembe proračuna Evropske unije za proračunsko leto 2016: Izvajanje sklepa o lastnih sredstvih po zaključku postopka njegove ratifikacije in začetku veljavnosti 1. oktobra 2016.

S to spremembo proračuna bomo na prihodkovno stran proračuna Evropske unije za leto 2016 vključili posledice prilagoditev lastnih sredstev, ki so bile sprejete na podlagi izvajanja sklepa Euratom in imajo retroaktivni učinek za proračunska leta od 2014 naprej.

Ta predlog spremembe spreminja posamezne prispevke vseh držav članic, vendar ne vpliva na skupno prihodkovno niti na odhodkovno stran proračuna EU.

  Ελευθέριος Συναδινός (NI), γραπτώς. ‒ Το σύστημα ιδίων πόρων της ΕΕ πρέπει να εξασφαλίζει τη δίκαιη επιβάρυνση των κρατών μελών ανάλογα με την οικονομική τους δυνατότητα και τις εκάστοτε δημοσιονομικές ιδιαιτερότητές τους.

  József Szájer (PPE), írásban. ‒ Az Európai Unió 2016-os pénzügyi évre vonatkozó, 5/2016. számú költségvetés-módosítási tervezetéről szóló tanácsi állásponthoz kapcsolódó jelentés része a 2017. évi uniós költségvetés kapcsán az Európai Parlament és a Tanács tárgyaló delegációi által létrehozott megállapodásnak.

Az 5/2016. számú költségvetés-módosítási tervezet a 2014/335/EU, Euratom határozat megerősítési folyamatának lezárásából és hatálybalépéséből következik, mely határozat korlátozott mértékű változtatásokat tartalmaz, úgymint a tradicionális saját források beszedési költségeinek csökkentése, az ÁFA alapú költségvetési forrás lehívási mértékének csökkentése egyes tagállamok esetében és a GNI-alapú hozzájárulás bruttó csökkentése néhány tagállam esetében.

Az 5/2016. számú költségvetés-módosítási tervezet célja a 2014-es, 2015-ös és 2016-os pénzügyi évekre visszamenőleges hatályú sajátforrás-kiigazítások hatásának 2016-os uniós költségvetés bevételi oldalába való beépítése.

Az Európai Parlament plenáris ülése jóváhagyta az 5/2016. számú költségvetés-módosítási tervezetről szóló tanácsi álláspontot.

A fentiek alapján szavazatommal támogattam a jelentés elfogadását.

  Tibor Szanyi (S&D), írásban. ‒ Szavazatommal hozzájárultam a 2016/5 sz. költségvetési kiigazítást előirányzó javaslat hatályba lépéshez, tekintettel arra, hogy a költségvetési tervezés szokásos menetrendje keretében egyrészt az adó (HÉA) alapú közvetlen források tekintetében előállt egyes adóváltozások, másrészt a nemzeti jövedelem (GNI) alapú nemzeti hozzájárulások esetében egyes tagállamok relatív pozíciójának módosulásából adódó csökkenés adatainak érvényesítése valójában nem jelent elmozdulást az uniós költségvetés összesített bevétel-kiadási mérlege tekintetében, ugyanakkor ezen korrekciók elvégzése szükséges a jogszabály szerinti működés folyamatosságához.

  Claudia Țapardel (S&D), in writing. ‒ I welcome Draft Amending Budget No 5/2016 which results from the completion of the ratification process and the entry into force of Decision No 2014/335/EU, Euratom, which contains limited changes such as the reduction of the collection costs of traditional Own Resources, a new reduced rate of call of the VAT-based resource for some Member States, and gross reductions in GNI-based contributions for some Member States. The said Draft Amending Budget aims at incorporating in the revenue side of the 2016 Union budget the impact of adjustments to the own resources stemming from the implementation of Decision No 2014/335/EU.

  Marc Tarabella (S&D), par écrit. ‒ Je me suis prononcé en faveur de la position du Conseil sur le projet de budget rectificatif nº 5/2016 de l'Union européenne pour l'exercice 2016: mise en œuvre de la décision 2014/335/UE relative au système des ressources propres à la suite de la clôture du processus de ratification et de l'entrée en vigueur de la décision le 1er octobre 2016.

  Ivica Tolić (PPE), in writing. ‒ Podržavam Prijedlog rezolucije o Nacrtu izmjene proračuna br.5/2016 za provedbu odluke o vlastitim sredstvima budući da se radi o implementaciji već postojeće odluke, a vodi do modifikacije prijedloga svih država članica. Uzimajući u obzir da nacrt proračuna br. 5/2016 proistječe iz dovršetka postupka ratifikacije i stupanja na snagu Odluke br. 2014/335/EU, Euratom, te da se njime uvode neznatne izmjene poput smanjenja troškova prikupljanja tradicionalnih vlastitih sredstava, novih smanjenih udjela sredstava na osnovi PDV-a za jedne države članice i velika smanjenja doprinosa na temelju BND-a za druge, odlučio sam podržati prijedlog ove rezolucije.

  Ruža Tomašić (ECR), napisan. ‒ Prema Međuinstitucionalnom sporazumu od 2. prosinca 2013. godine o proračunskoj disciplini, Europski parlament, Vijeće i Komisija moraju surađivati u vezi s proračunskim pitanjima i dobrom financijskom upravljanju. Komisija je na temelju Odluke Vijeća o sustavu vlastitih sredstava Europske unije usvojila nacrt izmjene proračuna br. 5/2016, kojim se u prihodovnu stranu proračuna Unije za 2016. godinu integrira učinak prilagodbi sustava vlastitih sredstava s retroaktivnim učinkom za 2014., 2015. i 2016. godinu te se izmjenjuju doprinosi država članica.

Budući da se slažem sa stajalištem Vijeća o nacrtu izmjene proračuna br. 5/2016, podržala sam ovu rezoluciju.

  Romana Tomc (PPE), pisno. ‒ Predlog resolucije Evropskega parlamenta o stališču Sveta o predlogu spremembe proračuna Evropske unije št. 5/2016 za proračunsko leto 2016: Izvajanje sklepa o lastnih sredstvih št. 2014/335/EU po zaključku postopka njegove ratifikacije in začetku veljavnosti 1. oktobra 2016 sem podprla.

  Estefanía Torres Martínez (GUE/NGL), por escrito. ‒ He votado en contra. Este proyecto de presupuesto rectificativo supone una corrección del sistema de contribuciones de los Estados miembros al presupuesto que afecta al tratamiento del porcentaje que se paga del IVA y del porcentaje de la Renta Nacional Bruta. Se trata básicamente de una aplicación retrospectiva de descuentos de los que ya disfrutan una serie de países. Reduce los ingresos de la Unión, lo que reduce su capacidad fiscal y presupuestaria.

  Ramon Tremosa i Balcells (ALDE), in writing. ‒ I have voted in favour of this decision as an act of pragmatism. The EU’s own resources are insufficient for its needs.

  Kazimierz Michał Ujazdowski (ECR), na piśmie. ‒ Projekt budżetu korygującego (PBK) nr 5/2016 dotyczy wykonania nowej decyzji w sprawie zasobów własnych po zakończeniu procesu ratyfikacji dokumentu w dniu 1 października 2016 r. PBK 5/2016 przewiduje obowiązywanie tej decyzji z mocą wsteczną od dnia 1 stycznia 2014 r., a w konsekwencji ujmuje się w nim dostosowania odnoszące się do lat budżetowych 2014, 2015 i 2016. Ten PBK jest w przeważającej mierze dokumentem złożonym i technicznym, jednak warto zauważyć, że decyzją z 2014 r. przyznano Danii, Holandii, Szwecji i Austrii obniżkę brutto składek rocznych opartych na danych holenderskich w latach 2014–2020. Oznacza to odpowiednio kwotę 130 mln EUR, 695 mln EUR, 185 mln EUR i 30 mln EUR (w cenach z 2011 r.). PBK obejmuje również zmiany w brytyjskim rabacie za lata 2014 i 2015, dlatego zagłosowałem za projektem.

  István Ujhelyi (S&D), írásban. ‒ Az 5/2016. számú költségvetés-módosítási tervezet a 2014/335/EU, Euratom határozat megerősítési folyamatának lezárásából és hatálybalépéséből következik, mely határozat korlátozott mértékű változtatásokat tartalmaz, úgymint a tradicionális saját források beszedési költségeinek csökkentése, a héaalapú forrás lehívási mértékének csökkentése egyes tagállamok esetében és a GNI-alapú hozzájárulás bruttó csökkentése néhány tagállam esetében. Megszavaztam.

  Miguel Urbán Crespo (GUE/NGL), por escrito. ‒ He votado en contra. Este proyecto de presupuesto rectificativo supone una corrección del sistema de contribuciones de los Estados miembros al presupuesto que afecta al tratamiento del porcentaje que se paga del IVA y del porcentaje de la Renta Nacional Bruta. Se trata básicamente de una aplicación retrospectiva de descuentos de los que ya disfrutan una serie de países. Reduce los ingresos de la Unión, lo que reduce su capacidad fiscal y presupuestaria.

  Ivo Vajgl (ALDE), in writing. ‒ I voted in favour of the report on the Council position on Draft Amending Budget No 5/2016 of the European Union for the financial year 2016: Implementation of the Own Resources Decision No 2014/335/EU further to the closing of the ratification process and its entry into force on 1 October 2016. Draft amending budget No 5/2016 results from the completion of the ratification process and the entry into force of Decision No 2014/335/EU, Euratom, which contains limited changes such as the reduction of the collection costs of traditional Own Resources, a new reduced rate of call of the VAT-based resource for some Member States, and gross reductions in GNI-based contributions for some Member States. The draft aims at incorporating in the revenue side of the 2016 Union budget the impact of adjustments to the own resources stemming from the implementation of Decision No 2014/335/EU, Euratom, with retroactive effect for the financial years 2014, 2015 and 2016. I voted in favour because I believe that the draft leads to the modification of the individual contributions of all Member States, but affects neither the overall revenue nor expenditure side of the Union budget.

  Ángela Vallina (GUE/NGL), por escrito. ‒ He votado en contra del presente informe supone la aprobación de un mecanismo que reduce la solidaridad en el reparto de las contribuciones al presupuesto de la Unión Europea. El informe desarrolla «rebajas» en las contribuciones de los Estados miembros que se considera que aportan más de lo debido. Esto supone un ataque en contra del principio de solidaridad y de redistribución territorial que el presupuesto de la Unión debe tener. El mecanismo aprueba estas rebajas con carácter retroactivo, con lo cual los países considerados, entre ellos Reino Unido, Suecia, Alemania, Austria, etc... recuperarán parte de su contribución al presupuesto europeo en los ejercicios donde la crisis económica ha sido más dura. Necesitamos un presupuesto europeo que fomente la solidaridad entre los países y es precisamente por esto por lo que he votado en contra del presente informe.

  Miguel Viegas (GUE/NGL), por escrito. ‒ O cálculo das contribuições dos Estados-Membros da UE continua obscuro e incompreensível para a generalidade dos cidadãos. Sendo certo que a contribuição de cada Estado deve representar cerca de 1% do seu rendimento bruto, o problema é que são realizados acertos sucessivos nas contribuições de países como o R.U., a Dinamarca, os Países Baixos, a Suécia ou a Áustria, sendo estes acertos repartidos pelos restantes Estados-Membros, perpassando a ideia de que este orçamento não será tão solidário como se apregoa.

A devolução de parte das contribuições com base na execução de receita (recursos próprios tradicionais e multas) acima do previsto é outro paradoxo que acontece ao mesmo tempo que se mobilizam todas as margens para imprevistos.

  Harald Vilimsky (ENF), schriftlich. ‒ Nach der neuen Grundlagenbemessung sollen rückwirkend für die Jahre 2014-2016 die Auswirkungen der Anpassungen der Eigenmittel berücksichtigt werden. Das bedeutet, dass wirtschaftlich stärkere Länder mehr zahlen müssen. Deswegen habe ich gegen den Bericht gestimmt.

  Marco Zanni (EFDD), per iscritto. ‒ Il testo votato oggi è sostanzialmente un bilancio rettificativo tecnico, ma che ha anche implicazioni politiche. Da un lato si tratta infatti di applicare delle regole già decise e approvate, ma dall'altro risulta particolarmente difficile accettare queste regole fatte di eccezioni e vantaggi solamente per alcuni Paesi, che poi sono tra i meno colpiti dalle difficoltà economiche europee.

Questo rettificativo sancisce nei fatti condizioni di favore per Paesi come Germania, Paesi Bassi, Svezia, Danimarca, Austria e Regno Unito, che non sono sicuramente da considerare come gli Stati più sofferenti all'interno dell'UE. Il calcolo di questi contributi è l'ennesima dimostrazione che nell'UE alcuni Paesi contino più di altri e per giunta si tratta di campioni del rigore e dell'austerità che hanno messo in ginocchio l'Europa. In commissione bilanci il 24 Novembre ho espresso quindi il mio voto contrario così come in Aula.

  Auke Zijlstra (ENF), schriftelijk. ‒ De PVV stemde tegen het ontwerpverslag.

De PVV acht het onwenselijk dat het Europees Parlement zeggenschap heeft over de hoogte van de individuele bijdragen van de lidstaten aan de eigen middelen van de EU.

  Jana Žitňanská (ECR), písomne. ‒ Návrh opravného rozpočtu Európskej únie č. 5/2016 na rozpočtový rok 2016 som podporila. Tento návrh smeroval k vykonávaniu rozhodnutia o vlastných zdrojoch po ukončení procesu ratifikácie. Podľa môjho názoru návrh neobsahoval žiadne výrazné zmeny, skôr to boli malé zmeny, ako napríklad zníženie nákladov na výber tradičných vlastných zdrojov, novú zníženú sadzbu uplatňovanú na zdroje založené na DPH pre niektoré členské štáty a hrubé zníženie príspevkov založených na HND pre niektoré členské štáty a cieľom celého návrhu bolo začleniť tieto zmeny so spätnou účinnosťou. Práve preto som nemala voči tomuto návrhu žiadne výhrady.

  Željana Zovko (PPE), napisan. ‒ Podržavam provedbu odluke o vlastitim sredstvima. Sustav vlastitih sredstava Unije mora osigurati adekvatna sredstva za uredan razvoj politika Unije uz uvjet stroge proračunske discipline. Razvoj sustava vlastitih sredstava može i trebao bi također pridonijeti širim naporima konsolidiranja proračuna poduzetima u državama članicama te sudjelovati, u najvećoj mogućoj mjeri, u razvoju politika Unije. Gornja granica vlastitih sredstava trebala bi biti jednaka 1,23 % ukupnog BND-a država članica po tržišnoj cijeni za odobrena sredstva za plaćanja, a gornja granica od 1,29 % zbroja BND-a država članica trebala bi biti postavljena za odobrena sredstva za preuzimanje obveza. Kako bi iznos financijskih sredstava stavljenih na raspolaganje Uniji ostao nepromijenjen, prikladno je prilagoditi te gornje granice izražene u postocima BND-a. Te gornje granice trebalo bi prilagoditi čim sve države članice dostave svoje podatke na temelju ESA-e 2010. U slučaju bilo kakvih izmjena ESA-e 2010 koje podrazumijevaju značajnu promjenu razine BND-a, trebalo bi ponovno prilagoditi gornje granice vlastitih sredstava i odobrenih sredstava za preuzimanje obveza.

Ova bi Odluka trebala stupiti na snagu tek nakon što je odobre sve države članice u skladu sa svojim odgovarajućim ustavnim odredbama, čime se potpuno poštuje državni suverenitet.

  Milan Zver (PPE), pisno. ‒ Glasoval sem za Poročilo o stališču Sveta o predlogu spremembe proračuna Evropske unije št. 5/2016 za proračunsko leto 2016: Izvajanje sklepa o lastnih sredstvih št. 2014/335/EU po zaključku postopka njegove ratifikacije in začetku veljavnosti 1. oktobra 2016.

Predlog spremembe proračuna št. 5/2016 predvideva vključitev posledic prilagoditev lastnih sredstev, ki so bile sprejete na podlagi izvajanja Sklepa 2014/335/EU, Euratom, in ki imajo retroaktivni učinek za proračunska leta 2014, 2015 in 2016, na prihodkovno stran proračuna Unije za leto 2016.

Predlog spremembe proračuna št. 5/2016 tako sicer spreminja posamezne prispevke vseh držav članic, ne vpliva pa niti na skupno prihodkovno niti na odhodkovno stran proračuna Unije.

7.15. Мобилизиране на средства от фонд „Солидарност“ на ЕС за оказване на помощ на Германия (A8-0352/2016 - Monika Hohlmeier)

Dichiarazioni di voto orali

  Isabella Adinolfi (EFDD), per iscritto. ‒ La Commissione propone di mobilitare il Fondo di solidarietà dell'Unione europea (FSUE) per fornire assistenza finanziaria in seguito a una catastrofe avvenuta in Germania – inondazioni che hanno danneggiato il distretto della Bassa Baviera – nei mesi di maggio e giugno 2016. Le autorità tedesche hanno stimato a 1 259,005 milioni di EUR il totale dei danni causati dalla catastrofe. La cifra ottenibile attraverso il FSUE è pari a 31 475 125 EUR, per mezzo dell'approvazione di un Bilancio rettificativo. Per aiutare le popolazioni colpite e favorire le operazioni di ricostruzione, ho votato a favore.

  Martina Anderson and Lynn Boylan (GUE/NGL), in writing. – This file was to mobilise funding from the European Solidarity Fund to Germany after the catastrophic flooding in May and June 2016. Therefore, I supported sending solidarity funding to the affected people of the affected areas.

  Marie-Christine Arnautu (ENF), par écrit. ‒ Ce texte porte sur l'intervention du Fonds de solidarité de l'Union européenne (FSUE), pour un montant de 31.475.125 euros en crédits d'engagement et de paiement. Cette intervention porte sur des inondations survenues en Allemagne. Bien qu’habituellement ce genre de mobilisation de fonds ne pose aucun problème, il faut noter qu’en l’espèce c’est l’Allemagne qui est ici concernée, pays qui prospère sur le dos de ses voisins du sud grâce à la monnaie unique et aspire ainsi toute leur industrie. L’Allemagne pourrait peut-être user de ses excédents budgétaires et de ses taux d’emprunts exceptionnellement bas pour répondre à ce genre de problèmes, plutôt que d’en appeler à une solidarité européenne dont elle n’a pas franchement besoin. Je me suis abstenue sur ce dossier.

  Jonathan Arnott (EFDD), in writing. ‒ I do not believe that this fund is necessary. EU Member States contribute to a fund from which they can then reclaim money in the event of a natural disaster. However, ultimately there will be no real net benefit in terms of the levels of administration involved.

Given that the fund exists, however, I see no reason to doubt that the situation in Germany is a worthwhile cause and I have no objection to the proposal. I therefore felt, overall, that it was appropriate to abstain.

  Zigmantas Balčytis (S&D), raštu. ‒ Balsavau už pranešimą dėl Europos Sąjungos solidarumo fondo lėšų panaudojimo siekiant suteikti pagalbą Vokietijai. Pranešimo tikslas – panaudoti Europos Sąjungos solidarumo fondo (ESSF) lėšas, siekiant suteikti finansinę paramą 2016 m. gegužės ir birželio mėn. nelaimę patyrusiai Vokietijai (potvyniai Žemutinėje Bavarijoje, ypač Roto prie Ino apskrityje). Pritariu Komisijos pasiūlymui, kuriame siūloma taikyti 2,5 % visos tiesioginės žalos koeficiento visai žalai iki didelei žalai taikomos ribos. Visa siūlomos pagalbos suma siekia 31 475 125 EUR.

  Hugues Bayet (S&D), par écrit. ‒ J’ai approuvé cette proposition qui vise à mobiliser une somme de 31.475.125 euros en crédits d’engagement et de paiement en faveur de l’Allemagne au titre du Fonds de solidarité de l’Union européenne dans le cadre du budget 2016, à la suite d’inondations en Basse-Bavière en mai et en juin 2016.

  Brando Benifei (S&D), per iscritto. – Nei mesi di maggio e giugno del 2016, la Germania è stata colpita da una serie di alluvioni improvvise e inondazioni estremamente intense che hanno causato la distruzione di abitazioni, di impianti agricoli, imprese e provocato danni considerevoli a diverse infrastrutture pubbliche. Le autorità hanno stimato il danno in un importo di circa 1,2 miliardi di euro. 47 000 persone nella Bassa Baviera sono state colpite da questo evento drammatico, sette hanno perso la vita mentre oltre 2000 si sono trovate nell'impossibilità di tornare nelle proprie case dopo più di due mesi dalle inondazioni. La città di Simbach am Inn è stata quasi interamente distrutta ed è rimasta per ben tre settimane senza l'accesso alla fornitura di acqua. La relazione Hohlmeier, che oggi ho sostenuto con il mio voto, consente la mobilitazione del Fondo di solidarietà dell'Unione europea per fornire assistenza alle zone colpite da questa catastrofe naturale. Grazie a questo provvedimento saranno erogati circa 31 milioni di euro sotto forma di stanziamenti di impegno e di pagamento. Si tratta di una misura doverosa per sostenere la popolazione tedesca in un momento di difficoltà.

  Xabier Benito Ziluaga (GUE/NGL), por escrito. ‒ He votado a favor. Se trata de movilizar 500 millones para hacer frente a las inundaciones ocurridas en 2016 en la región de Niederbayern en Alemania.

  Izaskun Bilbao Barandica (ALDE), por escrito. ‒ He apoyado este informe sobre la movilización del Fondo de Solidaridad de la Unión para prestar asistencia a Alemania, en relación a la catástrofe ocurrida en inundaciones que afectaron la Región de Baja Baviera en mayo y junio de 2016. Las mismas dejaron rastro de destrucción en la infraestructura pública y privada, en viviendas y en la agricultura. Los daños se estimaron en 1 259,005 millones de euros y la región afectada pertenece a la categoría de región más desarrollada, contemplada en los Fondos Estructurales y de Inversión Europeos (2014-2020). Estoy de acuerdo, aún y todo con la ayuda pedida por Alemania, de unos 31 400 000 euros.

  Dominique Bilde (ENF), par écrit. ‒ J’ai préféré m’abstenir concernant la mobilisation du Fonds de solidarité de l’UE en faveur de l’Allemagne. Si je suis habituellement favorable à l’intervention de ce mécanisme et que je compatis à la détresse des nombreux Allemands touchés par les inondations, je crois que l’Allemagne a largement les moyens de faire face à cette situation sans recevoir les 31.475.125 euros du FSUE. Rappelons qu’avec 12 milliards d’euros environ d’excédents budgétaires et des comptes publics affichant un surplus d’à peu près 16,4 milliards, je suis convaincue que les autorités allemandes seront en mesure de faire face aux défis posés par ces inondations survenues en Bavière notamment.

  Mara Bizzotto (ENF), per iscritto. – Fra maggio e giugno le regioni della Bassa Baviera sono state colpite da violente inondazioni. Con questo voto sostengo la mobilitazione del Fondo di solidarietà dell'UE per 31 475 125 EUR da destinarsi alla ricostruzione e al sostegno delle popolazioni colpite.

Ritengo che il Fondo di solidarietà continui a rappresentare un importante strumento di sostegno che l'Europa mette a disposizione degli Stati membri colpiti da gravi catastrofi naturali, anche se auspico che si riesca a rendere la sua attivazione sempre più rapida, perché questo incrementerà fortemente la sua efficacia.

  José Blanco López (S&D), por escrito. ‒ He apoyado con mi voto la movilización 31 475 125 euros con cargo al Fondo de Solidaridad de la Unión, para ayudar a la región alemana de Baja Baviera, afectada por inundaciones en mayo y junio de 2016. Las autoridades alemanas estimaron los daños directos totales causados por el desastre en 1 26 mil millones de euros

  Vilija Blinkevičiūtė (S&D), raštu. ‒ Balsavau už šį pranešimą, kuriame Komisija siūlo panaudoti Europos Sąjungos solidarumo fondo (ESSF) lėšas, siekiant suteikti finansinę paramą 2016 m. gegužės ir birželio mėn. nelaimę patyrusiai Vokietijai (potvyniai Žemutinėje Bavarijoje, ypač Roto prie Ino apskrityje).

Įvyko keli labai dideli trumpalaikiai bei staigūs potvyniai, per kuriuos suniokota viešoji ir privačioji infrastruktūra, taip pat privatūs namai ir padaryta žalos žemės ūkio sektoriui. Žemutinėje Bavarijoje žuvo septyni žmonės, daugiau kaip 47 000 žmonių nukentėjo, o praėjus dviem mėnesiams po potvynių 2 000 žmonių dar negalėjo grįžti į savo namus. Zimbacho prie Ino miestas buvo beveik visiškai sugriautas ir jame komunalinės vandentiekos paslaugos buvo neteikiamos tris savaites. Be to, pranešta apie labai didelę žalą įmonėms ir žemės ūkiui, pagrindinei infrastruktūrai, vandentiekos, kanalizacijos ir elektros tinklams.

Nukentėjęs regionas pagal Europos struktūrinių ir investicijų fondų (2014–2020 m.) nuostatas priskiriamas labiau išsivysčiusių regionų kategorijai.

  Andrea Bocskor (PPE), írásban. ‒ Az Európai Unió Szolidaritási Alapjának célja, hogy az Unió gyors, hatékony és rugalmas módon legyen képes a vészhelyzetekre reagálni és kifejezni szolidaritását a katasztrófa sújtotta régiók lakosságával. Németország a 2016 májusában és júniusában a Niederbayern (Alsó-Bajorország) régiót ért számos, rövid ideig tartó, de rendkívül heves árvíz miatt 2016. augusztus 19-én kérelmet nyújtott be az alap igénybevételére. Németország kérelme eleget tesz az Alapból származó pénzügyi hozzájárulás meghatározására vonatkozóan megállapított követelményeknek. A fentiek alapján szavazatommal támogattam a jelentés elfogadását.

  Franc Bogovič (PPE), pisno. ‒ Strinjam se z uporabo Solidarnostnega sklada EU za zagotovitev pomoči Nemčiji. Namen je, da se hitro, učinkovito in prožno odzivamo na izredne razmere. S tem tudi izkazujemo svojo solidarnost s prebivalstvom prizadetih območij.

Tako je 19. avgusta 2016 Nemčija predložila vlogo za uporabo sklada, in sicer po številnih kratkotrajnih, izjemno intenzivnih poplavah, ki so maja in junija 2016 prizadele regijo Spodnja Bavarska. Ker pa obseg naravne nesreče izpolnjuje vse predpostavke za uporabo sklada, menim, da ni zadržkov pri njegovi uporabi.

  Renata Briano (S&D), per iscritto. ‒ Anche i Paesi più grandi possono essere colpiti da catastrofi naturali, per loro natura impreviste ed imprevedibili. È questo il caso della Germania che quest'anno, in primavera, stata bersaglio di piogge straordinarie che hanno causato numerose inondazioni e frane. I danni alle infrastrutture pubbliche (scuole, dighe, reti di telecomunicazione e strade), alle abitazioni e alle attività private (centinaia di edifici sono stati allagati) sono stati ingenti. Si sono registrati anche danni al settore agricolo e alle foreste derivanti dai depositi di fango, dagli smottamenti e dalle frane.

L'eccezionalità e la gravità della situazione hanno reso necessario l'impiego del Fondo di solidarietà dell'Unione europea. Il Parlamento deve approvare la mobilitazione del Fondo per l'assegnazione degli importi previsti dalla Commissione come contribuzione emergenziale alle regioni colpite, nel minor tempo possibile, poiché la celerità della risposta istituzionale ad un intervento alluvionale è fondamentale per la ripresa delle attività economiche e del normale svolgimento delle attività quotidiane dei cittadini.

  Nicola Caputo (S&D), per iscritto. ‒ Oggi ho votato a favore della relazione in questione al fine di mobilitare il Fondo di solidarietà dell'Unione europea (FSUE) per fornire assistenza finanziaria alla Germania in seguito alle inondazioni che hanno colpito la Bassa Baviera, in particolare il distretto di Rottal-Inn, nei mesi di maggio e giugno 2016.

La serie di inondazioni estremamente intense ha provocato la distruzione di infrastrutture pubbliche e private, di abitazioni private e di impianti agricoli. Sette persone hanno perso la vita e sono state colpite oltre 47000 persone nella Bassa Baviera, delle quali oltre 2000 non erano potute ancora rientrare nelle loro case a due mesi dalle inondazioni. Sono stati segnalati notevoli danni alle imprese e all'agricoltura, nonché danni pesanti alle infrastrutture di base, all'approvvigionamento idrico, ai servizi di smaltimento delle acque reflue e alla rete elettrica. La mobilizzazione del Fondo di solidarietà dell'Unione europea è quindi essenziale.

Penso tuttavia che sia importante rivedere il regolamento del Fondo al fine di semplificare le regole esistenti, consentendo di versare i contributi con maggiore celerità.

  Matt Carthy (GUE/NGL), in writing. ‒ This file sought for an increase in the social fund in instances where a natural disaster has taken place and has adversely affected the economy. Given that natural disasters can adversely affect the economies of any Member state, it is important that the EU shows solidarity to those people affected and helps them to stabilise in the aftermath of tragic circumstances. Therefore, I supported it.

  James Carver (EFDD), in writing. ‒ UKIP abstained on this binding budgetary report. The EU Solidarity Fund is an EU fund used when there has been a natural disaster in an area of Europe. This specific proposal is to give Germany EUR 31 457 125 for floods in lower Bavaria where there was material destruction and loss of life. Although UKIP opposes the EU spending any British taxpayer’s money, as this is to do with a natural disaster we decided to abstain.

  Κώστας Χρυσόγονος (GUE/NGL), γραπτώς. ‒ Η έκθεση σχετικά με την πρόταση απόφασης του Ευρωπαϊκού Κοινοβουλίου και του Συμβουλίου σχετικά με την κινητοποίηση του Ταμείου Αλληλεγγύης της Ευρωπαϊκής Ένωσης για την παροχή βοήθειας προς τη Γερμανία επιβεβαιώνει τον ρόλο του Ταμείου, αφού στοχεύει στην παροχή βοήθειας μετά τις πλημμύρες που σημειώθηκαν στη Γερμανία τον Μάιο και τον Ιούνιο 2016. Ως εκ τούτου ψήφισα θετικά.

  Alberto Cirio (PPE), per iscritto. ‒ In virtù di quanto si è tragicamente verificato nei miei territori di origine, ossia in Piemonte e Liguria, non posso che esternare tutta la mia costernazione per quanto si è analogamente verificato tra il maggio e il giugno scorso nella regione della Bassa Baviera. Perciò, esprimo voto favorevole all'erogazione di EUR 31 475 125 in stanziamenti di impegno e di pagamenti alla Germania dal Fondo di Solidarietà dell'Unione europea.

Purtroppo Le piogge erano risultate torrenziali generando, così, l'esondazione di diversi fiumi, i quali si erano inevitabilmente riversati in molti centri abitati scatenando alluvioni devastanti. È degna di nota la celerità con cui la Germania si è resa capace di presentare la domanda di mobilizzazione del Fondo dal momento che, ai fini della compilazione, essa necessita della completezza e dell'accuratezza di dati non facili da tradurre in numeri.

Auspico che con la stessa celerità e puntualità lo Stato Italiano riesca a fare altrettanto in modo da poter far vivere un 2017 più sereno a chi si è trovato, in un baleno, spodestato dalla natura del lavoro di una vita.

  Deirdre Clune (PPE), in writing. ‒ I supported the report on the proposal for a decision of the European Parliament and of the Council on the mobilisation of the European Union Solidarity Fund to provide assistance to Germany.

  Carlos Coelho (PPE), por escrito. ‒ O Fundo de Solidariedade da União Europeia permite à União responder de forma rápida, eficiente e flexível a situações de emergência, a fim de demonstrar a sua solidariedade às populações das regiões atingidas por catástrofes naturais.

A 19 de agosto de 2016, a Alemanha fez um pedido de mobilização do Fundo, na sequência de uma série de casos de inundações extremamente intensas e de curta duração, que afetaram a região da baixa Baviera em maio e junho de 2016 e que deixaram um rasto de destruição nas infraestruturas públicas e privadas, nas habitações e na agricultura, tendo 7 pessoas perdido a vida e mais de 47000 sido afetadas.

Apoio o presente relatório que mobiliza a quantia de 31 475 125 EUR em dotações de autorização e de pagamentos a conceder à Alemanha, a título do Fundo de Solidariedade da União Europeia.

  Lara Comi (PPE), per iscritto. ‒ Ho votato a favore del provvedimento conformemente al parere della commissione per i bilanci.

  Edward Czesak (ECR), na piśmie. ‒ W związku z zasadnością wniosku zagłosowałem za przyjęciem projektu budżetu korygującego nr 6 do budżetu ogólnego na rok 2016, któremu towarzyszy wniosek dotyczący uruchomienia Funduszu Solidarności UE w celu udzielenia pomocy Niemcom, zgodnie z gwarancjami pomocy finansowej dla państw dotkniętych poważnymi katastrofami naturalnymi lub nadzwyczajnymi katastrofami w poszczególnych regionach. Niemcy spełniają wszelkie przesłanki formalne do tego, aby taką pomoc otrzymać. Pomoc w zakresie FSUE w 2016 r. odnosi się do powodzi w Dolnej Bawarii. Kataklizm spowodował zniszczenia infrastruktury publicznej i prywatnej, domów i zniszczenia w sektorze rolnym. W uzasadnieniu wniosku, procentowe określenie szkód przekracza próg wymagany do kwalifikacji skutków jako „katastrofy regionalnej”.

  Miriam Dalli (S&D), in writing. ‒ I am in favour of this report as it grants financial assistance to Germany following the series of extremely intense, short-lived cases of flooding/flash floods that caused destruction to public and private infrastructure, private homes and agriculture in Lower Bavaria.

  Michel Dantin (PPE), par écrit. ‒ Ce rapport vise à autoriser la mobilisation du le Fonds de solidarité de l'Union européenne en faveur de l’Allemagne, qui a subi des inondations touchant la Basse-Bavière, en particulier le district de Rottal-Inn en mai et juin 2016. Cette catastrophe naturelle a touché plus de 47 000 personnes. Dans ce cadre, la mobilisation du FSUE pour l’Allemagne s’élève à 34 millions d'euros. Considérant la gravité de la situation allemande suite à ces inondations et considérant le devoir de l’Union européenne de porter secours aux territoires européens en détresse suite à des catastrophes naturelles, j’ai bien sûr voté en faveur de ce rapport.

  William (The Earl of) Dartmouth (EFDD), in writing. ‒ UKIP abstained on this binding budgetary report. The EU Solidarity Fund is an EU fund used when there has been a natural disaster in an area of Europe. This specific proposal is to give Germany EUR 31 457 125 for floods in lower Bavaria where there was material destruction and loss of life. Although UKIP opposes the EU spending any British taxpayer’s money, as this is to do with a natural disaster we decided to abstain.

  Rachida Dati (PPE), par écrit. – J’ai voté pour la mobilisation du Fonds de solidarité de l’Union européenne pour venir en aide à l’Allemagne. La région de Niederbayern, en Basse-Bavière, a été frappée par de multiples inondations intenses aux mois de mai et juin 2016. Puisque la demande d’intervention du Fonds de solidarité de l’Union, déposée le 19 août 2016, remplit les conditions d’octroi, l’Union européenne doit mobiliser rapidement les crédits d’engagement et de paiement nécessaires pour venir en aide aux victimes de ces inondations.

  Andor Deli (PPE), írásban. ‒ Az Európai Unió Szolidaritási Alapjának célja, hogy az Unió gyors, hatékony és rugalmas módon legyen képes a vészhelyzetekre reagálni és kifejezni szolidaritását a katasztrófa sújtotta régiók lakosságával.

Németország a 2016 májusában és júniusában a Niederbayern (Alsó-Bajorország) régiót ért számos, rövid ideig tartó, de rendkívül heves árvíz miatt 2016. augusztus 19-én kérelmet nyújtott be az alap igénybevételére.

Németország kérelme eleget tesz az Alapból származó pénzügyi hozzájárulás meghatározására vonatkozóan megállapított követelményeknek.

Az Európai Unió 2016. pénzügyi évi általános költségvetésének keretein belül az Európai Unió Szolidaritási Alapjából 31 475 125 EUR összeg kerül kifizetésre Németország részére kötelezettségvállalási és kifizetési előirányzatok formájában.

A fentiek alapján szavazatommal támogattam a jelentés elfogadását.

  Gérard Deprez (ALDE), par écrit. ‒ J’ai voté en faveur de cette proposition visant à mobiliser le Fonds de solidarité de l’Union européenne pour l’octroi d’une aide financière de 31 475 125 euros liée à des inondations en Basse-Bavière, en particulier l'arrondissement de Rottal-Inn, survenues en Allemagne en mai et en juin 2016. Il est indispensable, selon moi, de montrer notre solidarité avec la région sinistrée. En effet, ces inondations ont malheureusement coûté la vie à sept personnes, plus de 47 000 personnes vivant en Basse-Bavière ont par ailleurs été touchées, et plus de 2 000 personnes ont été incapables de réintégrer leurs logements deux mois après les événements. Elles ont également entraîné la destruction d’infrastructures publiques, d’infrastructures privées, d’habitations individuelles et d’installations agricoles.

  Tamás Deutsch (PPE), írásban. ‒ Az Európai Unió Szolidaritási Alapjának célja, hogy az Unió gyors, hatékony és rugalmas módon legyen képes a vészhelyzetekre reagálni és kifejezni szolidaritását a katasztrófa sújtotta régiók lakosságával. Németország a 2016 májusában és júniusában a Niederbayern (Alsó-Bajorország) régiót ért számos, rövid ideig tartó, de rendkívül heves árvíz miatt 2016. augusztus 19-én kérelmet nyújtott be az alap igénybevételére. Németország kérelme eleget tesz az Alapból származó pénzügyi hozzájárulás meghatározására vonatkozóan megállapított követelményeknek. Az Európai Unió 2016. pénzügyi évi általános költségvetésének keretein belül az Európai Unió Szolidaritási Alapjából 31 475 125 EUR összeg kerül kifizetésre Németország részére kötelezettségvállalási és kifizetési előirányzatok formájában. A fentiek alapján szavazatommal támogattam a jelentés elfogadását.

  Mireille D'Ornano (ENF), par écrit. ‒ Je me suis abstenue sur ce texte. Cette intervention porte sur des inondations survenues en Allemagne et vise à apporter un financement d’un montant de 31 475 125 euros au titre du Fonds de solidarité de l'Union européenne. Nous sommes habituellement en faveur de l’octroi de ce type d’aide exceptionnelle. Néanmoins, s’agissant de l’Allemagne, pays qui prospère grâce à l’euro au détriment des autres États européens, nous ne saurions cautionner une aide supplémentaire.

  Γεώργιος Επιτήδειος (NI), γραπτώς. ‒ Η ΕΕ οφείλει να επιδεικνύει ευελιξία όταν συντρέχουν λόγοι αποζημίωσης χωρών που επλήγησαν από φυσικές καταστροφές.

  Norbert Erdős (PPE), írásban. ‒ Szavazatmagyarázat - a Németországnak szóló segítségnyújtás céljából az Európai Unió Szolidaritási Alapjának igénybevételéről szóló európai parlamenti és tanácsi határozatra irányuló javaslatról szóló jelentés

A8-0352/2016

Az Európai Unió Szolidaritási Alapjának célja, hogy az Unió gyors, hatékony és rugalmas módon legyen képes a vészhelyzetekre reagálni és kifejezni szolidaritását a katasztrófa sújtotta régiók lakosságával.

Németország a 2016 májusában és júniusában a Niederbayern (Alsó-Bajorország) régiót ért számos, rövid ideig tartó, de rendkívül heves árvíz miatt 2016. augusztus 19-én kérelmet nyújtott be az alap igénybevételére.

Németország kérelme eleget tesz az Alapból származó pénzügyi hozzájárulás meghatározására vonatkozóan megállapított követelményeknek.

Az Európai Unió 2016. pénzügyi évi általános költségvetésének keretein belül az Európai Unió Szolidaritási Alapjából 31 475 125 EUR összeg kerül kifizetésre Németország részére kötelezettségvállalási és kifizetési előirányzatok formájában.

A fentiek alapján szavazatommal támogattam a jelentés elfogadását.

  Jill Evans (Verts/ALE), in writing. ‒ I voted for this report on the Solidarity Fund which enables EU financial assistance to be provided in the event of natural disasters. Despite my many calls, the UK Government refuses to take advantage of the Solidarity Fund to help overcome disasters in Wales.

  Edouard Ferrand (ENF), par écrit. ‒ Abstention: le texte porte sur l'intervention du Fonds de solidarité de l'Union européenne (FSUE), pour un montant de 31.475.125 euros en crédits d'engagement et de paiement. Cette intervention porte sur des inondations survenues en Allemagne.

  Monika Flašíková Beňová (S&D), písomne. ‒ V tomto konkrétnom prípade Nemecko žiada Európsku komisiu o uvoľnenie celkovej sumy vo výške 31 475 125 EUR, ktorá by mala pomôcť regiónu Bavorska efektívnejšie sa vyrovnať s následkami intenzívnych krátkodobých povodní, ktoré spôsobili celkovú odhadovanú škodu, ktorá presahuje sumu 90 miliónov EUR, a rozsiahle škody na verejnej a súkromnej infraštruktúre, súkromných obydliach a v poľnohospodárstve.

  Lorenzo Fontana (ENF), per iscritto. ‒ Voto a favore della relazione per un concreto aiuto economico agli oltre 1470mila cittadini tedeschi colpiti dall’alluvione del maggio/giugno 2016.

  Λάμπρος Φουντούλης (NI), γραπτώς. ‒ Υπερψηφίζω την Κινητοποίηση του Ταμείου Αλληλεγγύης της ΕΕ για την παροχή βοήθειας στη Γερμανία, καθώς η ΕΕ οφείλει να επιδεικνύει ευελιξία όταν συντρέχουν λόγοι αποζημίωσης χωρών που επλήγησαν από φυσικές καταστροφές.

  Doru-Claudian Frunzulică (S&D), in writing. ‒ The Commission proposes to mobilise EUR 31 475 125 to help the German region of Lower Bavaria, affected by floods in May and June 2016. The total direct damage caused by the disaster was estimated at EUR 1.26 billion by the German authorities.

The Committee on Budgets recommends swift approval of the proposal in sign of solidarity with the affected German regions. The proposal is linked with Draft Amending Budget No 6/2016.

  Kinga Gál (PPE), írásban. ‒ Az Európai Unió Szolidaritási Alapjának célja, hogy az Unió gyors, hatékony és rugalmas módon legyen képes a vészhelyzetekre reagálni és kifejezni szolidaritását a katasztrófa sújtotta régiók lakosságával.

Németország a 2016 májusában és júniusában a Niederbayern (Alsó-Bajorország) régiót ért számos, rövid ideig tartó, de rendkívül heves árvíz miatt 2016. augusztus 19-én kérelmet nyújtott be az alap igénybevételére.

Németország kérelme eleget tesz az Alapból származó pénzügyi hozzájárulás meghatározására vonatkozóan megállapított követelményeknek.

Az Európai Unió 2016. pénzügyi évi általános költségvetésének keretein belül az Európai Unió Szolidaritási Alapjából 31.475.000 EUR összeg kerül kifizetésre Németország részére kötelezettségvállalási és kifizetési előirányzatok formájában.

A fentiek alapján szavazatommal támogattam a jelentés elfogadását.

  Ildikó Gáll-Pelcz (PPE), írásban. ‒ Az Európai Unió Szolidaritási Alapjának célja, hogy az Unió gyors, hatékony és rugalmas módon legyen képes a vészhelyzetekre reagálni és kifejezni szolidaritását a katasztrófa sújtotta régiók lakosságával.

Németország a 2016 májusában és júniusában a Niederbayern (Alsó-Bajorország) régiót ért számos, rövid ideig tartó, de rendkívül heves árvíz miatt 2016. augusztus 19-én kérelmet nyújtott be az alap igénybevételére.

Németország kérelme eleget tesz az Alapból származó pénzügyi hozzájárulás meghatározására vonatkozóan megállapított követelményeknek.

Az Európai Unió 2016. pénzügyi évi általános költségvetésének keretein belül az Európai Unió Szolidaritási Alapjából 31 475 125 EUR összeg kerül kifizetésre Németország részére kötelezettségvállalási és kifizetési előirányzatok formájában.

A fentiek alapján szavazatommal támogattam a jelentés elfogadását.

  Francesc Gambús (PPE), por escrito. ‒ He votado a favor del informe considerando que el proyecto de presupuesto rectificativo contempla la movilización propuesta del Fondo de Solidaridad de la Unión Europea en relación con las inundaciones ocurridas en Alemania en mayo y junio de 2016.

  Jens Gieseke (PPE), schriftlich. ‒ Ich begrüße den Vorschlag der Kommission, den Solidaritätsfonds der Europäischen Union zu nutzen, um im Zusammenhang mit den Überschwemmungen in Niederbayern, die sich im Mai und Juni 2016 ereignet haben, Finanzhilfen zu gewähren.

  Neena Gill (S&D), in writing. ‒ I voted in favour of the mobilisation of the EU Solidarity fund to provide assistance to Germany. Germany faced treacherous flooding in May and June of 2016, as significant damage was caused to businesses and agriculture, as well as heavy damage to the basic infrastructure, water supply, sewage services and electricity network. Therefore, it is vital to support and provide assistance to our neighbouring Member States.

  Theresa Griffin (S&D), in writing. ‒ I voted in favour of mobilising the EU solidarity fund to provide assistance to Germany. The total direct damage caused by the disaster was estimated at EUR 1.26 billion by the German authorities. Cases of flooding/flash floods caused destruction to public and private infrastructure, private homes, and agriculture.

  András Gyürk (PPE), írásban. ‒ Az Európai Unió Szolidaritási Alapjának célja, hogy az Unió gyors, hatékony és rugalmas módon legyen képes a vészhelyzetekre reagálni és kifejezni szolidaritását a katasztrófa sújtotta régiók lakossága felé.

Németország a 2016 májusában és júniusában a Niederbayern (Alsó-Bajorország) régiót ért számos, rövid ideig tartó, de rendkívül heves árvíz miatt 2016. augusztus 19-én kérelmet nyújtott be az alap igénybevételére.

Németország kérelme eleget tesz az Alapból származó pénzügyi hozzájárulás meghatározására vonatkozóan megállapított követelményeknek.

Az Európai Unió 2016. pénzügyi évi általános költségvetésének keretein belül az Európai Unió Szolidaritási Alapjából 31 475 125 euró kerül kifizetésre Németország részére kötelezettségvállalási és kifizetési előirányzatok formájában.

  Brian Hayes (PPE), in writing. ‒ I have voted in favour since I have no objections.

  Ivan Jakovčić (ALDE), napisan. ‒ Glasovao sam za Izvješće o prijedlogu odluke Europskog parlamenta i Vijeća o mobilizaciji Fonda solidarnosti Europske unije radi pružanja pomoći Njemačkoj, koja je doživjela katastrofu u svibnju i lipnju 2016. kad su velike poplave u Donjoj Bavarskoj, posebno u okrugu Rottal-Inn, pogodile stanovništvo, uništile osnovnu infrastrukturu, opskrbu vodom, kanalizaciju i distribucijsku mrežu električne energije. Sedam je osoba izgubilo živote, a više od 47 000 ljudi u Donjoj Bavarskoj pogođeno je tom katastrofom, dok se dva mjeseca nakon poplava više od 2 000 osoba i dalje nije moglo vratiti svojim domovima. Velika je šteta nanesena, a ukupan je predloženi iznos pomoći 31 475 125 EUR. Komisija predlaže mobilizaciju Fonda solidarnosti Europske unije (EUSF) za dodjelu financijske pomoći u vezi s navedenim, s čime se u potpunosti slažem.

  Jean-François Jalkh (ENF), par écrit. ‒ Il est assez inhabituel de voir l’Allemagne concernée par une mobilisation du Fonds de solidarité de l’Union européenne. En effet, cet État maintient la tête de ses voisins sous les flots de la monnaie unique et tire seul parti de sa position avantageuse à la surface. Il serait alors juste qu’elle puise dans ses ressources nourries par des excédents budgétaires et des taux d’emprunt bas pour répondre à des besoins qu’elle peut assumer sans l’aide superflue de la solidarité européenne.

Je me suis donc abstenu.

  Philippe Juvin (PPE), par écrit. ‒ J’ai voté en faveur de ce rapport, afin de mobiliser le Fonds de solidarité de l’Union européenne à hauteur de 31,5 millions d’euros pour accorder une aide financière à l’Allemagne en raison des inondations qui ont touché la Basse-Bavière en mai et juin 2016. Ces dernières ont provoqué la destruction d'infrastructures publiques et privées, d'habitations privées et de l'agriculture. Sept personnes ont perdu la vie et plus de 47 000 personnes en Basse-Bavière ont été touchées.

  Barbara Kappel (ENF), schriftlich. ‒ Ich stimme für den Vorschlag. Niederbayern ist im Sommer 2016 von einer Flutkatastrophe heimgesucht worden und der eingerichtete Fonds kann die Schadenskosten von insgesamt 2,5% der Gesamtschadenssumme bei „Katastrophen größeren Ausmaßes“ übernehmen. Da für 2015 veranschlagte Mittel in Höhe von EUR 541,22 Mio. nicht ausgegeben und auf das Folgejahr übertragen wurden, belaufen sich die noch übrigen Mittel auf EUR 1,09 Mrd., sodass ausreichend Mittel verfügbar sind.

  Ádám Kósa (PPE), írásban. ‒ Az Európai Unió Szolidaritási Alapjának célja, hogy az Unió gyors, hatékony és rugalmas módon legyen képes a vészhelyzetekre reagálni és kifejezni szolidaritását a katasztrófa sújtotta régiók lakosságával.

Németország a 2016 májusában és júniusában a Niederbayern (Alsó-Bajorország) régiót ért számos, rövid ideig tartó, de rendkívül heves árvíz miatt 2016. augusztus 19-én kérelmet nyújtott be az alap igénybevételére.

Németország kérelme eleget tesz az Alapból származó pénzügyi hozzájárulás meghatározására vonatkozóan megállapított követelményeknek.

Az Európai Unió 2016. pénzügyi évi általános költségvetésének keretein belül az Európai Unió Szolidaritási Alapjából 31 475 125 EUR összeg kerül kifizetésre Németország részére kötelezettségvállalási és kifizetési előirányzatok formájában.

A fentiek alapján szavazatommal támogattam a jelentés elfogadását.

  Ilhan Kyuchyuk (ALDE), in writing. ‒ I voted in favour in order to approve the mobilisation of the European Union Solidarity Fund (EUSF) to provide EUR 31 475 125 assistance to Germany, following the floods that affected Lower Bavaria, especially the district of Rottal/Inn, in May and June 2016. The proposed aid from the EUSF of EUR 31 475 125 is intended to help restore essential infrastructure, reimburse the cost of emergency measures and cover the costs of some of the clean-up operations. In justification of this decision, it is important to note that more EU solidarity means more EU, therefore we should approve the mobilisation of the EUSF for Germany.

  Gilles Lebreton (ENF), par écrit. ‒ Bien qu'habituellement, ce genre de mobilisation du fonds de solidarité pour des chômeurs ne pose aucun problème, je me suis cette fois abstenu car, en l'espèce, c'est l'Allemagne qui est concernée. Or, c'est un pays qui prospère sur le dos de ses voisins du sud grâce à la monnaie unique et qui ruine ainsi toute leur industrie. L'Allemagne devrait utiliser ses excédents budgétaires pour répondre à ce genre de problèmes, plutôt que d'en appeler à une solidarité européenne dont elle n'a pas franchement besoin et à laquelle elle participe elle-même de façon très parcimonieuse. Néanmoins, je ne vais pas jusqu'à voter contre ce rapport par respect pour nos alliés allemands de l'AfD.

  Javi López (S&D), por escrito. – He votado a favor de este informe sobre la propuesta de la Comisión para movilizar el Fondo Europeo de Solidaridad para ayudar a la región alemana de Baja Baviera, afectada por inundaciones en mayo y junio de 2016. Las autoridades alemanas estimaron los daños directos totales causados por el desastre en 1 26 mil millones de euros.

  Mairead McGuinness (PPE), in writing. ‒ I voted in favour of this report to assist the region of Lower Bavaria affected by flooding in 2016.

  Ivana Maletić (PPE), napisan. ‒ Komisija je predložila mobilizaciju Fonda solidarnosti Europske unije za dodjelu financijske pomoći u vezi s katastrofom koja je u svibnju i lipnju 2016. pogodila Njemačku. Brojne izrazito jake i kratkotrajne poplave prouzročile su uništenje javne i privatne infrastrukture, domova i poljoprivrednoga zemljišta. Velika je šteta nanesena osnovnoj infrastrukturi, opskrbi vodom, kanalizaciji i distribucijskoj mreži električne energije.

Njemačka nadležna tijela procijenila su ukupnu izravnu štetu na 1 259 005 milijuna EUR. S obzirom na to da taj iznos predstavlja 3,03 % regionalnog BDP-a predmetne regije NUTS 2 Donja Bavarska, i prelazi prag od 1,5 % regionalnog BDP-a, ova prirodna katastrofa kvalificira se kao „regionalna katastrofa”. Komisija je predložila primjenu stope od 2,5 % ukupne izravne štete za svu štetu do praga za katastrofe velikih razmjera. Ukupan predloženi iznos pomoći stoga iznosi 31 475 125 EUR. Ovo je druga odluka o mobilizaciji za 2016., a ukupan predloženi iznos pomoći u skladu je s odredbama o gornjoj granici Fonda solidarnosti EU-a. U znak solidarnosti s pogođenom regijom potrebno je žurno odobriti ovu pomoć, stoga sam podržala ovo izvješće.

  Vladimír Maňka (S&D), písomne. ‒ V súlade s pravidlami Fondu solidarity EP schválil poskytnutie finančnej pomoci Nemecku, ktoré bolo postihnuté koncom jari 2016 povodňami. Záplavy v Dolnom Bavorsku spôsobili obete na životoch a došlo k rozsiahlym poškodeniam verejnej aj súkromnej infraštruktúry, budov a obydlí. Vyčlenená suma 31 475 125 EUR bude slúžiť na odstránenie škôd a na obnovu.

  Νότης Μαριάς (ECR), γραπτώς. ‒ Καταψηφίζω την έκθεση σχετικά με την πρόταση απόφασης του Ευρωπαϊκού Κοινοβουλίου και του Συμβουλίου σχετικά με την κινητοποίηση του Ταμείου Αλληλεγγύης της Ευρωπαϊκής Ένωσης για την παροχή βοήθειας προς τη Γερμανία, διότι δεν είναι πλήρης και τεκμηριωμένη.

  Dominique Martin (ENF), par écrit. ‒ Je me suis abstenu sur ce rapport. Le Fonds de solidarité de l'Union européenne (FSUE) est un outil d’aide financière aux pays européens touchés par de graves catastrophes naturelles. Nous avons pour habitude de soutenir les demandes de mobilisation de ce Fonds afin de venir en aide aux citoyens des États membres qui se trouvent en situation difficile.

Cependant, cette demande provoque nos réserves. En effet, il s’agit en l’espèce de la mobilisation de 31,5 millions d’euros en faveur de l’Allemagne, seul pays de l’Union européenne qui profite de la monnaie unique et du marché unique européen. L’Allemagne pourrait utiliser ses excédents budgétaires pour répondre à ce genre de problèmes au lieu de demander un financement de la part d’États membres en situation de crise!

  Fulvio Martusciello (PPE), in writing. ‒ I voted in favour of the report on mobilisation of the EU Solidarity Fund to provide assistance to Germany. Such a report would represent the Member States’ aim to assist fellow EU members in the event of emergencies, to show solidarity to those affected by natural disasters. The financial contribution from the Fund will enable Germany to repair the damage caused by the floods in Lower Bavaria, which included, but was not limited to, the destruction of public and private infrastructure, private homes and agriculture. Supporting the report symbolises solidarity with the affected region, shown previously towards the earthquakes in the Greek islands and Italy.

  Georg Mayer (ENF), schriftlich. ‒ Die hier besprochene zusätzliche finanzielle Hilfe für die Flutopfer in Deutschland ist zu befürworten. Deshalb stimme ich dem Antrag zu, da die Erhöhung in diesem Fall angebracht ist.

  Valentinas Mazuronis (ALDE), raštu. ‒ Balsavau už. ES solidarumo fondo tikslas – užtikrinti Sąjungai galimybę greitai, veiksmingai ir lanksčiai reaguoti nelaimės atvejais, parodant solidarumą su gaivalinių nelaimių ištiktų regionų gyventojais. Siūloma panaudoti Europos Sąjungos solidarumo fondo (ESSF) lėšas, siekiant suteikti finansinę paramą Vokietijai, kuri būtų skirta atstatyti žalą dėl 2016 m. gegužės ir birželio mėn. įvykusių labai didelių trumpalaikių potvynių.

  Joëlle Mélin (ENF), par écrit. ‒ Ce texte porte sur l'intervention du Fonds de solidarité de l'Union européenne (FSUE), pour un montant de 31.475.125 euros en crédits d'engagement et de paiement. Cette intervention porte sur des inondations survenues en Allemagne.

Bien qu’habituellement, ce genre de mobilisation de fonds ne pose aucun problème, il faut noter qu’en l’espèce, aussi surprenant que cela puisse paraître, c’est l’Allemagne qui est ici concernée, alors que chacun sait que c’est le pays qui bénéficie en quasi-exclusivité de la monnaie unique. L’Allemagne pourrait, à l’évidence, éviter de faire appel à la solidarité européenne. Je me suis par conséquent abstenue.

  Nuno Melo (PPE), por escrito. – A presente proposta aborda a mobilização do Fundo de Solidariedade da União Europeia (FSUE) a fim de prestar assistência financeira relativa a uma catástrofe ocorrida na Alemanha (inundações que afetaram a Baixa Baviera, em especial o distrito de Rottal-Inn), ocorrida em maio e junho de 2016.

A série de inundações de curta duração muito intensas / inundações repentinas deixou um rasto de destruição nas infraestruturas públicas e privadas, nas habitações e na agricultura. Sete pessoas perderam a vida e mais de 47 000 foram afetadas na Baixa Baviera, 2 000 delas não puderam regressar às suas casas dois meses após as inundações. A cidade de Simbach am Inn ficou quase totalmente destruída e, durante três semanas, sem abastecimento municipal de água. Foram também assinalados importantes danos em empresas e na agricultura, bem como graves danos nas infraestruturas básicas, no abastecimento de água, nos serviços de esgotos e na rede elétrica. Daí o meu voto favorável.

  Roberta Metsola (PPE), in writing. ‒ I voted in favour of this report. In May and June 2016, parts of Lower Bavaria were severely affected by floods and the EU Solidarity Fund is indispensable for Member States to be able to finance repair works in such situations.

  Louis Michel (ALDE), par écrit. – Suite à des inondations particulièrement importantes dans la région de Niederbayern (Basse-Bavière) en mai et juin 2016, l’Allemagne a introduit, le 19 août 2016, une demande d’intervention auprès du fonds de solidarité. Les inondations ont provoqués des dégâts considérables aux infrastructures publiques et privées, aux habitations individuelles et aux installations agricoles. De plus, plus de 47 000 personnes ont été touchées, et deux mois après la catastrophe, plus de 2 000 personnes étaient toujours dans l’incapacité de regagner leur logement. Vu l’étendue de cette catastrophe, j’ai décidé de voter en faveur d’un montant de 31 475 125 euros, en crédits d’engagement et de paiement, du fonds de solidarité, car non seulement la demande remplit les conditions d’octroi d’une aide financière, mais aussi parce que je suis convaincu que les dommages ne peuvent rester sans écho. L’UE conjugue les valeurs de solidarité et de responsabilité: il était donc normal qu’elle agisse de la façon la plus efficace possible face à une telle situation.

  Marlene Mizzi (S&D), in writing. ‒ I have voted in favour of this report because it is essential to have a swift approval of the proposal in sign of solidarity with the affected German regions. The mobilisation of EUR 31 475 125 will help the German region of Lower Bavaria, affected by floods in May and June 2016. The total direct damage caused by the disaster was estimated at EUR 1.26 billion by the German authorities.

  Csaba Molnár (S&D), írásban. ‒ A Bizottság az Alsó-Bajorországot sújtó 2016. májusi és júniusi árvíz-katasztrófa nyomán javaslatot tett a Parlamentnek és a Tanácsnak az Európai Unió Szolidaritási Alapjának igénybevételére. A katasztrófában hét ember veszítette életét, két hónappal később több mint 2000 személy nem tudott visszatérni otthonába. Simbach am Inn városa szinte teljesen lerombolódott, és súlyos károk keletkeztek az alapvető infrastruktúrában: a vízellátásban, a szennyvízkezelésben és a villamosenergia-hálózatban. A német hatóságok kérelmükben a közvetlenül a katasztrófa által okozott károk teljes összegét 1 259,005 millió euróra becsülték, ami az Alsó-Bajorország régió GDP-jének 3,03%-át teszi ki, vagyis a regionális GDP 1,5%-át meghaladja, és így „regionális katasztrófának” minősül.

A német hatóságok a szükséges vészhelyzeti műveletek elszámolható költségeit 94,196 millió euróra becsülték. A Bizottság a korábbi gyakorlatnak megfelelően a teljes közvetlen kár 2,5%-ának figyelembevételét javasolja a „jelentős katasztrófára” vonatkozó küszöbértékig, a javasolt támogatás teljes összege így 31 475 125 euró. A Költségvetési Bizottság jelentésében megállapítja, hogy Németország kérelme eleget tesz az Alapból származó pénzügyi hozzájárulás meghatározására vonatkozóan megállapított követelményeknek, ezért azt javasolja, hogy a Parlament hagyja jóvá az Alapnak a Németországnak nyújtandó pénzügyi hozzájárulás érdekében történő igénybevételét.

A javaslatot megszavaztam

  Cláudia Monteiro de Aguiar (PPE), por escrito. ‒ O FSUE visa dar uma resposta rápida, eficiente e flexível a situações de emergência e manifestar a sua solidariedade para com a população das regiões afetadas por catástrofes.

Foi solicitada a mobilização do FSUE para conceder assistência financeira na sequência da catástrofe ocorrida na Alemanha (inundações que afetaram a Baixa Baviera, em especial o distrito de Rottal-Inn), em maio e junho de 2016.

A série de inundações de curta duração muito intensas / inundações repentinas deixou um rasto de destruição nas infraestruturas públicas e privadas, nas habitações e na agricultura. Sete pessoas perderam, a vida e mais de 47 000 foram afetadas na Baixa Baviera; 2 000 delas não puderam regressar às suas casas dois meses após as inundações. Foram também assinalados importantes danos em empresas e na agricultura, bem como graves danos nas infraestruturas básicas, no abastecimento de água, nos serviços de esgotos e na rede elétrica.

Defendo a mobilização do FSUE neste caso, por cumprir os requisitos, pelo impacto na comunidade e economia local e pelos prejuízos avultados que provocou na região, não apenas em relação a infraestruturas públicas, mas também a propriedades privadas e empresas, bem como ao setor agrícola.

  Sophie Montel (ENF), par écrit. ‒ Ce texte porte sur l'intervention du Fonds de solidarité de l'Union européenne (FSUE), pour un montant de 31.475.125 euros en crédits d'engagement et de paiement. Cette intervention porte sur des inondations survenues en Allemagne.

Bien qu’habituellement, ce genre de mobilisation de fonds ne pose aucun problème, il faut noter qu’en l’espèce, c’est l’Allemagne qui est ici concernée, pays qui prospère sur le dos de ses voisins du sud grâce à la monnaie unique et aspire ainsi toute leur industrie. L’Allemagne pourrait peut-être user de ses excédents budgétaires et de ses taux d’emprunts exceptionnellement bas pour répondre à ce genre de problèmes, plutôt que d’en appeler à une solidarité européenne dont elle n’a pas franchement besoin.

  Alessia Maria Mosca (S&D), per iscritto. ‒ Accogliamo con favore la risoluzione in favore di un maggiore coinvolgimento e supporto delle autorità regionali e locali. Esse infatti rappresentano le istituzioni più prossime ai cittadini nonché quelle in grado di comprendere e definire al meglio i loro bisogni. La loro centralità è definita anche a livello europeo, grazie all'affermazione del principio di sussidiarietà, che sancisce l'obbligo delle istituzioni a prendere le decisioni il più vicino possibile al cittadino.

Anche nel caso dei Fondi strutturali e di investimento europei la dimensione locale deve essere centrale: la Commissione europea deve considerare ulteriori misure per supportare la loro azione e per poter migliorare la gestione dei fondi strutturali.

Se la Commissione dovesse intervenire con dispositivi aggiuntivi, ci potrebbero essere ricadute positive sulla crescita economica e l'occupazione degli stati membri. Infine, è possibile ed auspicabile che la Commissione consideri il lancio di una consultazione pubblica sul tema, al fine di dare voce ai cittadini ed alle loro istanze.

  Victor Negrescu (S&D), in writing. ‒ I have voted for this report that will mobilise the European Union Solidarity Fund for Germany following the floods in lower Bavaria that occurred in May and June 2016. The German authorities estimated that the disaster caused damage of approximately EUR 1 259 million.

  Момчил Неков (S&D), в писмена форма. ‒ През май и юни 2016 г. южната част на Германия, както и части от Франция и Австрия пострадаха от наводнения след обилни валежи, развили се в кратък период от време. За огромно съжаление тези валежи, освен разрушаването на държавна и частна собственост, доведоха и до смъртни случаи.

Подобни последствия сполетяха неотдавна и региона на Балканите, където за период от по-малко от две години в някои региони от Румъния, Сърбия, Хърватия, Гърция, както и в моята страна България наводнения станаха причина за множество човешки трагедии. При всички тези случаи фонд „Солидарност“ беше мобилизиран, за да помогне финансово на пострадалото население на тези държави.

Смятам, че подобно на гражданите на Балканите, немските граждани от пострадалите градове имат нужда от финансовата подкрепа на фонда, която макар и да не може да покрие пораженията от наводнението, ще им помогне поне частично. Поради тази причина, аз дадох подкрепата си за мобилизирането на средства от фонд „Солидарност“ на ЕС за оказване на финансова помощ на Германия.

  Liadh Ní Riada (GUE/NGL), in writing. – This file was to mobilise European Solidarity Fund to Germany after the catastrophic flooding in May and June 2016. Therefore, I supported sending solidarity funding to the affected people of the affected areas.

  Franz Obermayr (ENF), schriftlich. ‒ Ich habe mich für diesen Bericht ausgesprochen, da es hier um die Flutkatastrophe im Sommer 2016 in Niederbayern geht, und bei einer Katastrophe im höheren Ausmaß sollte der Solidaritätsfonds in Anspruch genommen werden dürfen.

  Urmas Paet (ALDE), kirjalikult. ‒ Toetasin. Saksamaa Alam-Baieri piirkonda on tabanud väga tugevad üleujutused, solidaarsusfondist eraldatud raha aitab regioonil tagajärgedega toime tulla.

  Δημήτρης Παπαδάκης (S&D), γραπτώς. ‒ Η Επιτροπή προτείνει την κινητοποίηση του Ταμείου Αλληλεγγύης της Ευρωπαϊκής Ένωσης (ΤΑΕΕ) για τη χορήγηση οικονομικής βοήθειας σε σχέση με την καταστροφή που συνέβη στη Γερμανία (πλημμύρες που έπληξαν την περιφέρεια της Κάτω Βαυαρίας, και ειδικότερα την επαρχία Rottal-Inn) τον Μάιο και τον Ιούνιο 2016.

Η σειρά εξαιρετικά έντονων και σύντομης διάρκειας /στιγμιαίων πλημμυρών προκάλεσε καταστροφές σε δημόσιες και ιδιωτικές υποδομές, ιδιωτικές κατοικίες και στον τομέα της γεωργίας. Επτά άτομα έχασαν τη ζωή τους και περισσότερα από 47.000 άτομα στην Κάτω Βαυαρία επλήγησαν, ενώ περισσότερα από 2.000 άτομα δεν ήταν σε θέση να επιστρέψουν στα σπίτια τους δύο μήνες μετά τις πλημμύρες. Η πόλη Simbach am Inn καταστράφηκε σχεδόν ολοσχερώς και έμεινε επί τρεις εβδομάδες χωρίς ύδρευση. Αναφέρθηκαν επίσης σημαντικές ζημιές σε επιχειρήσεις και γεωργικές εκμεταλλεύσεις, καθώς και σοβαρές ζημιές σε βασικές υποδομές, στο δίκτυο ύδρευσης, στις υπηρεσίες αποχέτευσης και στο δίκτυο ηλεκτρικής ενέργειας.

  Aldo Patriciello (PPE), per iscritto. ‒ Ho votato a favore della decisione, nel quadro del bilancio generale dell'Unione per l'esercizio 2016, di mobilizzare il fondo di solidarietà dell'Unione europea in favore della Germania per l'importo di 31 475 125 EUR in stanziamenti di impegno e di pagamento perché sostengo che la Germania debba avere un'assistenza finanziaria adeguata in relazione alla catastrofe che ha investito il territorio tedesco nei mesi di maggio e di giugno 2016. Tali calamità sono consistite in inondazioni intense e di breve durata o di alluvioni intensive che hanno danneggiato infrastrutture pubbliche e private, abitazioni e impianti agricoli, soprattutto in Bassa Baviera. Sostengo fermamente che le imprese e il comparto agricolo e la rete infrastrutturale di quelle aree seriamente danneggiate debbano essere riabilitate con il sostegno e la solidarietà dei paesi membri dell'UE.

Pertanto, ho espresso voto positivo.

  Eva Paunova (PPE), in writing. – The European Union Solidarity Fund aims to enable the Union to respond in rapid, efficient and flexible manner to emergencies and to show solidarity with the population of regions struck by disasters. I voted in favour of this decision, as it will grant financial assistance relating to a disaster in Germany – floods affecting Lower Bavaria, especially the district of Rottal-Inn – that occurred in May and June 2016. The series of extremely intense, short-lived cases of flooding/flash floods caused destruction of public and private infrastructure, of private homes, and in agriculture.

  Marijana Petir (PPE), napisan. – Nakon brojnih slučajeva vrlo jakih kratkotrajnih poplava koje su u svibnju i lipnju 2016. pogodile Donju Bavarsku, posebice okrug Rottal-Inn, i kojima je pogođeno više od 47 tisuća ljudi, Njemačka je 19. kolovoza 2016. podnijela zahtjev za mobilizaciju Fonda solidarnosti EU-a. Uzimajući u obzir Ugovor o funkcioniranju Europske unije i Uredbu Vijeća o osnivanju Fonda solidarnosti Europske unije kojim se želi omogućiti da EU brzo, učinkovito i fleksibilno reagira na hitne situacije kako bi pokazala solidarnost sa stanovništvom regija pogođenih prirodnim katastrofama, te činjenicu da zahtjev Njemačke ispunjava uvjete za pružanje financijskog doprinosa iz Fonda, podržavam mobilizaciju Fonda solidarnosti kako bi se Njemačkoj pružila financijska pomoć. Predložena pomoć u iznosu od 31 475 125 EUR od presudne je važnosti kako bi se posljedice ove regionalne katastrofe ublažile. Dvije tisuće ljudi izgubilo je krov nad glavom. Grad Simbach am Inn gotovo je u potpunosti razoren. Poplave su prouzročile golemu materijalnu štetu, uništena je infrastruktura, golema je šteta i na poljoprivrednim zemljištima. Stoga je potrebna mobilizacija Fonda solidarnosti kako bi se pripomoglo sanaciji šteta i krenulo u obnovu i ponovnu izgradnju te kako bi se stanovništvo u pogođenim regijama čim prije vratilo svom svakodnevnom životu.

  Florian Philippot (ENF), par écrit. ‒ Ce texte porte sur l'intervention du Fonds de solidarité de l'Union européenne (FSUE), pour un montant de 31.475.125 euros en crédits d'engagement et de paiement. Cette intervention porte sur des inondations survenues en Allemagne.

Bien qu’habituellement, ce genre de mobilisation de fonds ne pose aucun problème, il faut noter qu’en l’espèce, c’est l’Allemagne qui est ici concernée, pays qui prospère sur le dos de ses voisins du sud grâce à la monnaie unique et aspire ainsi toute leur industrie. L’Allemagne pourrait peut-être user de ses excédents budgétaires et de ses taux d’emprunts exceptionnellement bas pour répondre à ce genre de problèmes, plutôt que d’en appeler à une solidarité européenne dont elle n’a pas franchement besoin. Je préfère donc m'abstenir.

  Tonino Picula (S&D), napisan. ‒ Fondom solidarnosti Europske unije Uniji se želi omogućiti da brzo, učinkovito i fleksibilno reagira na hitne situacije kako bi pokazala solidarnost sa stanovništvom regija pogođenih prirodnim katastrofama. Nakon brojnih slučajeva vrlo jakih kratkotrajnih poplava koje su u svibnju i lipnju 2016. pogodile Donju Bavarsku, Njemačka je u kolovozu 2016. podnijela zahtjev za mobilizaciju Fonda. Brojne poplave i bujice prouzročile su uništenje javne i privatne infrastrukture, domova i poljoprivrednoga zemljišta te ljudske žrtve. Zahtjev Njemačke ispunjava uvjete za pružanje financijskog doprinosa iz Fonda. U skladu s dosadašnjom praksom Komisija predlaže primjenu stope od 2,5 % ukupne izravne štete za svu štetu do praga za „katastrofe velikih razmjera”. Ukupan predloženi iznos pomoći stoga iznosi 31 475 125 EUR. Sredstva iz Fonda treba mobilizirati kako bi se Njemačkoj pružio financijski doprinos.

  João Pimenta Lopes (GUE/NGL), por escrito. ‒ A Comissão propõe a mobilização do Fundo de Solidariedade da União Europeia (FSUE) a fim de prestar assistência financeira relativa a uma catástrofe ocorrida na Alemanha (inundações que afetaram a Baixa Baviera, em especial o distrito de Rottal-Inn), ocorrida em maio e junho de 2016.

A série de inundações de curta duração muito intensas / inundações repentinas deixou um rasto de destruição nas infraestruturas públicas e privadas, nas habitações e na agricultura. Sete pessoas perderam, a vida e mais de 47 000 foram afetadas na Baixa Baviera; 2 000 delas não puderam regressar às suas casas dois meses após as inundações.

Independentemente da solidariedade devida às populações afetadas, não deixa de ser surpreendente que esta solidariedade seja dirigida à Alemanha, país que acumulou um enorme excedente na sua balança de pagamentos à custa dos outros países da UE e a quem se pede para aproveitar esta folga para uma maior contribuição do consumo da zona euro.

  Miroslav Poche (S&D), písemně. ‒ V květnu a červnu letošního roku byla oblast dolního Bavorska zasažena sérií bleskových povodní, jednalo se o velkou přírodní katastrofu, která zasáhla desítky tisíc obyvatel, a sedm lidí při ní dokonce přišlo o život. Povodně také způsobily velké škody na majetku, především velmi poškodily místní zemědělské firmy, poškodily místní infrastrukturu, včetně dodávek vody a proudu a dokonce téměř zničily město Simbach. Jsem velmi zarmoucen osudem zasažených lidí a jsem rád, že Evropský parlament schválil značnou finanční pomoc tomuto zasaženému regionu, jejíž celková výše přesahuje 30 milionů EUR, přičemž bavorské autority vyčíslily celkovou škodu na cca 1,26 miliardy EUR. Na druhou stranu jsem rád, že má EU k dispozici tak účinný nástroj, jakým je právě Fond solidarity a že i v tomto konkrétním případě mělo uvolnění prostředků širokou podporu ze strany všech politických frakcí.

  Franck Proust (PPE), par écrit. ‒ J'ai voté pour ce rapport qui prévoit d'utiliser le FSUE pour venir en aide à l'Allemagne après les inondations qui ont touché la Basse-Bavière en mai et juin 2016. Cette catastrophe a causé la mort de nombreuses personnes et la destruction des infrastructures, des habitations et des exploitations agricoles. Il est primordial que cette aide soit disponible au plus vite pour aider la population allemande à faire face aux difficultés.

  Julia Reid (EFDD), in writing. ‒ UKIP abstained on this binding budgetary report. The EU Solidarity Fund is an EU fund used when there has been a natural disaster in an area of Europe. This specific proposal is to give Germany EUR 31 457 125 for floods in lower Bavaria where there was material destruction and loss of life. Although UKIP opposes the EU spending any British taxpayer’s money, as this is to do with a natural disaster we decided to abstain.

  Inmaculada Rodríguez-Piñero Fernández (S&D), por escrito. – He apoyado con mi voto la movilización 31 475 125 euros con cargo al Fondo de Solidaridad de la UE para ayudar a la región alemana de Baja Baviera, afectada por inundaciones en mayo y junio de 2016. Las autoridades alemanas estimaron los daños directos totales causados por el desastre en 1 26 mil millones de euros.

  Claude Rolin (PPE), par écrit. ‒ J’ai voté en faveur de la mobilisation du Fonds de solidarité de l’Union européenne au profit de l’Allemagne, et plus précisément de la Basse-Bavière, compte tenu des inondations soudaines et brutales survenues en mai et en juin 2016. Cette catastrophe naturelle a touché plus de 47 000 personnes, dont de nombreuses familles qui n’ont pu réintégrer leur domicile. En effet, la ville de Simbach am Inn a été quasiment entièrement détruite et est restée privée d’alimentation en eau communale pendant trois semaines. Le coût des actions urgentes de première nécessité est estimé par les autorités allemandes à 94,196 millions d’euros, et le montant total de l’aide proposée s’élève à 31 475 125 euros. Puissent les citoyens allemands tourner la page de ces tragiques événements au plus vite.

  Bronis Ropė (Verts/ALE), raštu. ‒ Visiškai palaikau siūlymą panaudoti Solidarumo fondo paramą Vokietijai. Solidarumo principas reikalauja, kad šis instrumentas būtų atviras visiems, kuriems reikalinga ES parama kritiniu atveju, nepriklausomai nuo to, ar šalis yra donorė ar gavėja.

  Fernando Ruas (PPE), por escrito. ‒ Votei a favor desta proposta de relatório para a mobilização do Fundo de Solidariedade da União Europeia, a favor da Alemanha, na sequência das inundações sofridas na região da Baixa Baviera, em maio e junho deste ano.

Trata-se de uma mobilização num montante total de 31,475 milhões de euros para fazer face aos prejuízos diretos totais causados pela catástrofe, considerada “catástrofe regional”, de acordo com o estipulado no artigo 2.° n.º 3 do FSUE, numa região também ela classificada como “região mais desenvolvida” para efeitos dos Fundos Europeus Estruturais e de Investimento.

Atendendo ao facto de que esta mobilização cumpre com os critérios legais constantes do Regulamento e se encontra em conformidade com o limite máximo anual aplicável ao FSUE, o meu voto foi favorável à aprovação deste relatório.

  Maria Lidia Senra Rodríguez (GUE/NGL), por escrito. ‒ He votado a favor del presente informe, debido a que supone la movilización de fondos de la Unión para ayudar a la reparación de los daños causados por las inundaciones en Alemania. Durante los meses de mayo y junio de este año, la región alemana de Niederbayern sufrió lluvias intensas que produjeron numerosos daños. El Gobierno alemán ha decidido solicitar la ayuda de este fondo de solidaridad de la Unión para la reparación de los daños causados. Este fondo de solidaridad está diseñado para la rápida movilización de recursos, en favor de las zonas dañadas por cualquier tipo de catástrofe. Esta movilización pretende ayudar a los habitantes de la región en reparar los daños causados y es por lo que he decidido votar a favor del presente informe.

  Siôn Simon (S&D), in writing. ‒ Today I voted in favour of mobilising the EU solidarity fund to provide assistance to Germany. The total direct damage caused by the disaster was estimated at EUR 1.26 billion by the German authorities. Cases of flooding/flash floods caused destruction of public and private infrastructure, of private homes, and in agriculture.

  Branislav Škripek (ECR), písomne. ‒ Fond solidarity zriadený v roku 2002 (po tragických záplavách v EÚ) slúži na vyjadrenie solidarity EÚ s krajinami postihnutými vážnymi prírodnými katastrofami. V máji a júni 2016 postihli Nemecko povodne. Táto prírodná katastrofa si vyžiadala sedem ľudských životov a postihnutých bolo viac ako 47 000 osôb z Dolného Bavorska, z ktorých 2 000 sa nemohlo vrátiť do svojich domov ani dva mesiace po jej odznení. EÚ pomôže sumou 31 475 125 EUR, čo si vyžaduje aj urobiť zmenu v rozpočte na rok 2016. Hlasoval som za.

  Monika Smolková (S&D), písomne. ‒ Podporila som návrh uznesenia EP o návrhu rozhodnutia EP a Rady o mobilizácii Fondu solidarity Európskej únie na účely poskytnutia pomoci Nemecku. V mesiacoch máj a jún tohto roku postihla región Dolné Bavorsko séria mimoriadne intenzívnych krátkodobých povodní. Na základe žiadostí Nemecka sa poskytuje suma 31 475 125 EUR vo viazaných a platobných rozpočtových prostriedkoch na elimináciu dôsledkov povodní. Séria mimoriadne intenzívnych krátkodobých povodní a prívalových záplav spôsobila škody na verejnej a súkromnej infraštruktúre, súkromných obydliach a v poľnohospodárstve. Prírodná katastrofa si vyžiadala sedem ľudských životov a postihnutých bolo viac ako 47 tisíc osôb z Dolného Bavorska, z ktorých 2000 sa nemohlo vrátiť do svojich domovov ani dva mesiace po záplavách. Mesto Simbach am Inn bolo takmer úplne zničené a tri týždne zostalo bez pitnej vody. Boli skutočne závažné škody, preto žiadosť Nemecka bola opodstatnená a pomoc z Fondu solidarity bola odsúhlasená.

  Igor Šoltes (Verts/ALE), pisno. ‒ To poročilo obravnava sklep Parlamenta in Sveta o uporabi Solidarnostnega sklada Evropske unije za zagotovitev pomoči Nemčiji po poplavah, ki so prizadele Spodnjo Bavarsko maja in junija 2016.

Poplave so porušile javno in zasebno infrastrukturo ter kmetijske površine, pri čemer je umrlo 7 oseb, prizadetih je bilo skupno 47 000 oseb. Nekatere občine več tednov niso imele oskrbe z vodo, morale pa so se soočiti tudi z nedelovanjem kanalizacije in motnjami v električnem omrežju.

Nemški organi so celotno neposredno škodo ocenili na približno 1,2 milijardi EUR, kar močno presega prag 1,5 % regionalnega BDP, zato se nesreča lahko šteje za regionalno nesrečo v skladu z določili uredbe o Solidarnostnem skladu EU.

Komisija v zvezi s tem predlaga skupni znesek pomoči v višini približno 31,5 milijonov EUR ter s tem povezano spremembo proračuna št. 6/2016.

To poročilo pozdravlja sklep Parlamenta in Sveta, ki potrjuje uporabo sredstev Solidarnostnega sklada za pomoč Nemčiji. In ker je Solidarnostni sklad v svojem bistvu instrument za hitro in učinkovito pomoč v izrednih razmerah, s katerim Evropska unija izkazuje solidarnost s prebivalstvom prizadetih območij, sem ga pri glasovanju podprl.

  Ivan Štefanec (PPE), písomne. ‒ Séria mimoriadne intenzívnych krátkodobých povodní a prívalových záplav spôsobila v tomto roku v Nemecku škody na verejnej a súkromnej infraštruktúre, súkromných obydliach a v poľnohospodárstve. S cieľom vyjadriť solidaritu s postihnutým regiónom je na mieste sa zaoberať mobilizáciou Fondu solidarity Európskej únie s cieľom poskytnúť Nemecku pomoc vo forme viazaných a platobných rozpočtových prostriedkov.

  Beatrix von Storch (EFDD), schriftlich. ‒ Der Entschließung des EU-Parlaments zu dem Vorschlag für einen Beschluss des Europäischen Parlaments und des Rates über die Inanspruchnahme des Solidaritätsfonds der Europäischen Union zwecks Hilfeleistung für Deutschland habe ich zugestimmt. Wenn es eine sinnvolle Funktion der EU geben könnte, dann würde ich mich für eine supranationale Versicherung gegen Naturkatastrophen entscheiden. Ich unterstütze daher, dass im Rahmen des Gesamthaushaltsplans der Europäischen Union für das Haushaltsjahr 2016 der Solidaritätsfonds der Europäischen Union in Anspruch genommen wird. Damit wird ein Betrag von 31 475 125 EUR an Mitteln für Zahlungen für Deutschland bereitgestellt, um so Hilfe wegen außergewöhnlich starker Überschwemmungen/Sturzfluten in Niederbayern innerhalb kurzer Zeit im Mai und Juni 2016 zu leisten.

  Dubravka Šuica (PPE), napisan. ‒ Područje Njemačke ove je godine zahvaćeno prirodnim nepogodama koje su ostavile katastrofalne posljedice. Uslijed poplava uništena je javna i privatna infrastruktura, poljoprivredne površine te je izgubljeno 7 ljudskih života. Nakon brojnih slučajeva vrlo jakih kratkotrajnih poplava koje su u svibnju i lipnju 2016. pogodile Niederbayern, Njemačka je 19. kolovoza 2016. podnijela zahtjev za mobilizaciju Fonda solidarnosti Europske unije.

U ovakvim okolnostima važno je pokazati podršku Europske unije i omogućiti da se brzo, učinkovito i fleksibilno reagira na hitne situacije kako bi se pokazala solidarnost sa stanovništvom regija pogođenih prirodnim katastrofama. Podržavam Nacrt izvješća jer zahtjev Njemačke ispunjava uvjete za dodjelu financijskog doprinosa iz Fonda, u skladu s člankom 4. Uredbe (EZ) br. 2012/2002.

  Patricija Šulin (PPE), pisno. ‒ Glasovala sem za poročilo o predlogu sklepa Evropskega parlamenta in Sveta o uporabi Solidarnostnega sklada Evropske unije za zagotovitev pomoči Nemčiji.

Maja in junija letos so Nemčijo prizadele številne kratkotrajne intenzivne poplave, zato je Nemčija vložila vlogo za uporabo solidarnostnega sklada. Nemčija bo tako prejela dobrih 31 milijonov eurov, in sicer v odobritvah za prevzem obveznosti in odobritvah plačil.

Glasovala sem za poročilo, saj je vloga Nemčije bila popolna ter je v celoti ustrezala merilom za uporabo Solidarnostnega sklada Evropske unije.

  Ελευθέριος Συναδινός (NI), γραπτώς. ‒ Η ΕΕ οφείλει να επιδεικνύει ευελιξία όταν συντρέχουν λόγοι αποζημίωσης χωρών που επλήγησαν από φυσικές καταστροφές.

  József Szájer (PPE), írásban. ‒ Az Európai Unió Szolidaritási Alapjának célja, hogy az Unió gyors, hatékony és rugalmas módon legyen képes a vészhelyzetekre reagálni és kifejezni szolidaritását a katasztrófa sújtotta régiók lakosságával.

Németország a 2016 májusában és júniusában a Niederbayern (Alsó-Bajorország) régiót ért számos, rövid ideig tartó, de rendkívül heves árvíz miatt 2016. augusztus 19-én kérelmet nyújtott be az alap igénybevételére.

Németország kérelme eleget tesz az Alapból származó pénzügyi hozzájárulás meghatározására vonatkozóan megállapított követelményeknek.

Az Európai Unió 2016. pénzügyi évi általános költségvetésének keretein belül az Európai Unió Szolidaritási Alapjából 31 475 125 EUR összeg kerül kifizetésre Németország részére kötelezettségvállalási és kifizetési előirányzatok formájában.

A fentiek alapján szavazatommal támogattam a jelentés elfogadását.

  Marc Tarabella (S&D), par écrit. ‒ La Commission propose de mobiliser le Fonds de solidarité de l’Union européenne (FSUE) pour l’octroi d’une aide financière liée à une catastrophe naturelle (des inondations en Basse-Bavière, en particulier l'arrondissement de Rottal-Inn) survenue en Allemagne en mai et en juin 2016.

Ces inondations et crues brutales ont entraîné la destruction d’infrastructures publiques, d’infrastructures privées, d’habitations individuelles et d’installations agricoles. Sept personnes ont perdu la vie, plus de 47 000 personnes vivant en Basse-Bavière ont été touchées et plus de 2 000 sont incapables de réintégrer leurs logements deux mois après les événements. La ville de Simbach am Inn a été presque entièrement détruite et est restée privée d’alimentation en eau communale pendant trois semaines. On a également signalé des dégâts importants dans des entreprises et des installations agricoles, ainsi que de lourds dégâts aux infrastructures de base, à l’alimentation en eau, aux services d’assainissement et au réseau électrique.

  Ivica Tolić (PPE), in writing. ‒ Podržavam Prijedlog rezolucije o prijedlogu odluke Europskog parlamenta i Vijeća o mobilizaciji Fonda solidarnosti Europske unije radi pružanja pomoći Njemačkoj. Smatram da je mobilizacija Fonda solidarnosti EU-a potrebna budući da je 47 000 ljudi posredno i/ili neposredno pogođeno te im je na posredan ili neposredan način učinjena materijalna šteta, a 2000 ljudi se 2 mjeseca nakon poplava nisu mogli vratiti svojim domovima. 7 je osoba poginulo. Njemačke vlasti moraju sanirati uništenu javnu i privatnu infrastrukturu, a Europska unija je poštujući vlastita esencijalna i meritorna načela dužna pružiti financijsku pomoć Njemačkoj.

  Ruža Tomašić (ECR), napisan. ‒ Njemačka je podnijela zahtjev za mobilizaciju Fonda solidarnosti Europske unije u kolovozu 2016. godine kako bi sanirala štete nastale prouzrokovane poplavama koje su u svibnju i lipnju pogodile regiju Niederbayern. Ukupnim predloženim iznosom pomoći u iznosu od 31 375 125 EUR sanirat će se izravna šteta nastala poplavama, a to uključuje obnovu domova, javne i privatne infrastrukture te poljoprivrednog sektora.

Europska unija je aktiviranjem Fonda solidarnosti Europske unije više puta pokazala svoju solidarnost sa stanovništvom pogođenim prirodnim katastrofama. Smatram da i u ovom slučaju, označenim kao regionalna katastrofa, Europska unija treba reagirati brzo, učinkovito i fleksibilno. Zato sam podržala Izvješće o pružanju financijske pomoći Njemačkoj u saniranju nastale štete.

  Romana Tomc (PPE), pisno. ‒ Predlog resolucije Evropskega parlamenta o predlogu sklepa Evropskega parlamenta in Sveta o uporabi Solidarnostnega sklada Evropske unije za zagotovitev pomoči Nemčiji sem podprla.

Namen Solidarnostnega sklada Evropske unije (v nadaljevanju: sklad) je omogočiti Uniji, da se hitro, učinkovito in prožno odziva na izredne razmere in tako izkaže svojo solidarnost s prebivalstvom območij, ki so jih prizadele naravne nesreče.

Nemčijo so maja in junija 2016 doletele intenzivne kratkotrajne poplave, zato je avgusta podala vlogo za uporabo sklada. Poplave so porušile javno in zasebno infrastrukturo, zasebne domove in kmetijske površine. Umrlo je sedem oseb, na Spodnjem Bavarskem je bilo prizadetih več kot 47 000 oseb, pri čemer se jih več kot 2000 ni moglo vrniti v domove še dva meseca po poplavah.

Potrebno je čim hitrejše sprejetje sklepa, da se lahko pomaga ljudem.

  Estefanía Torres Martínez (GUE/NGL), por escrito. ‒ He votado a favor. Se trata de movilizar 500 millones para hacer frente a las inundaciones ocurridas en 2016 en la región de Niederbayern en Alemania.

  Ramon Tremosa i Balcells (ALDE), in writing. ‒ I agree on mobilising the European Union Solidarity Fund to grant financial assistance relating to a flood disaster in Germany. The European project is based also in solidarity in difficult moments and therefore I support this economic help to Lower Bavaria.

  Kazimierz Michał Ujazdowski (ECR), na piśmie. ‒ Fundusz Solidarności został założony w 2002 roku, by zapewnić wsparcie finansowe dla państw dotkniętych poważnymi katastrofami naturalnymi lub nadzwyczajnymi katastrofami w poszczególnych regionach. Propozycja gwarantuje 31 475 125 EUR w zobowiązaniach i wyasygnowanie płatności na pokrycie skutków poważnych powodzi, które spowodowały zniszczenia infrastruktury publicznej i prywatnej, domów i zniszczenia w sektorze rolnym. Szkody stanowią 3,03 % regionalnego PKB, co przekracza próg wymagany, by wnioskować o pomoc w ramach „katastrofy regionalnej”. Poparłem tę rezolucję.

  István Ujhelyi (S&D), írásban. ‒ A Bizottság az Európai Unió Szolidaritási Alapjának (EUSZA) igénybevételét javasolja, hogy pénzügyi segítséget nyújtson a 2016. májusi és júniusi németországi katasztrófa (az Alsó-Bajorországot, különösen Rottal-Inn térségét érintő áradások) nyomán. Támogattam.

  Miguel Urbán Crespo (GUE/NGL), por escrito. ‒ He votado a favor. Se trata de movilizar 500 millones para hacer frente a las inundaciones ocurridas en 2016 en la región de Niederbayern en Alemania.

  Viktor Uspaskich (ALDE), raštu. – Įvyko keli labai dideli trumpalaikiai ir staigūs potvyniai, per kuriuos suniokota viešoji ir privačioji infrastruktūra, taip pat privatūs namai ir padaryta žalos žemės ūkio sektoriui. Žemutinėje Bavarijoje žuvo septyni žmonės, daugiau kaip 47 000 žmonių nukentėjo, o praėjus dviem mėnesiams po potvynių 2 000 žmonių dar negalėjo grįžti į savo namus. Zimbacho prie Ino miestas buvo beveik visiškai sugriautas ir jame komunalinės vandentiekos paslaugos buvo neteikiamos tris savaites. Be to, pranešta apie labai didelę žalą įmonėms ir žemės ūkiui, pagrindinei infrastruktūrai, vandentiekos, kanalizacijos ir elektros tinklams.

  Ivo Vajgl (ALDE), in writing. ‒ I voted in favour of the report on the proposal for a decision of the European Parliament and of the Council on the mobilisation of the European Union Solidarity Fund to provide assistance to Germany. The Commission proposes to mobilise the European Union Solidarity Fund (EUSF) to grant financial assistance relating to a disaster in Germany (floods affecting Lower Bavaria, especially the district of Rottal-Inn) that occurred in May and June 2016. The series of extremely intense, short-lived cases of flooding/flash floods caused destruction of public and private infrastructure, of private homes, and in agriculture. Seven people lost their lives and more than 47 000 people in Lower Bavaria were affected. In their application, received by the Commission on 19 August 2016, the German authorities estimated total direct damage caused by the disaster at EUR 1 259.005 million. The total amount of aid proposed is therefore EUR 31 475 125 EUR. I voted in favour because I believe that the application by Germany meets the conditions for providing a financial contribution from the Fund, as laid down in Article 4 of Regulation (EC) No 2012/2002.

  Ramón Luis Valcárcel Siso (PPE), por escrito. ‒ Mediante esta acción, el Fondo de Solidaridad de la Unión se moviliza para ayudar a la zona de Baja Baviera, especialmente el distrito de Rottal-Inn, ante las inundaciones que sufrieron en mayo y junio de 2016. Es importante que la Unión sepa responder ante los desastres medioambientales mediante este tipo de acciones, por lo que creo necesario votar a su favor.

  Ángela Vallina (GUE/NGL), por escrito. ‒ He votado a favor del presente informe, debido a que supone la movilización de fondos de la Unión para ayudar a la reparación de los daños causados por las inundaciones en Alemania. Durante los meses de mayo y junio de este año, la región alemana de Niederbayern sufrió lluvias intensas que produjeron numerosos daños. El Gobierno alemán ha decidido solicitar la ayuda de este fondo de solidaridad de la Unión para la reparación de los daños causados. Este fondo de solidaridad está diseñado para la rápida movilización de recursos, en favor de las zonas dañadas por cualquier tipo de catástrofe. Esta movilización pretende ayudar a los habitantes de la región en reparar los daños causados y es por lo que he decidido votar a favor del presente informe.

  Miguel Viegas (GUE/NGL), por escrito. ‒ A Comissão propõe a mobilização do Fundo de Solidariedade da União Europeia (FSUE) a fim de prestar assistência financeira relativa a uma catástrofe ocorrida na Alemanha (inundações que afetaram a Baixa Baviera, em especial o distrito de Rottal-Inn), ocorrida em maio e junho de 2016.

A série de inundações de curta duração muito intensas / inundações repentinas deixou um rasto de destruição nas infraestruturas públicas e privadas, nas habitações e na agricultura. Sete pessoas perderam a vida e mais de 47 000 foram afetadas na Baixa Baviera; 2 000 delas não puderam regressar às suas casas dois meses após as inundações.

Independentemente da solidariedade devida às populações afetadas, não deixa de ser surpreendente que esta solidariedade seja dirigida à Alemanha, país que acumulou um enorme excedente na sua balança de pagamentos à custa dos outros países da UE e a quem se pede para aproveitar esta folga para uma maior contribuição do consumo da zona euro.

  Harald Vilimsky (ENF), schriftlich. ‒ Diesem Bericht habe ich zugestimmt, da es um die Inanspruchnahme des Solidaritätsfonds zwecks Hilfeleistung für Deutschland wegen der Flutkatastrophe im Sommer in Niederbayern im Sommer 2016 geht.

  Julie Ward (S&D), in writing. ‒ Communities in my own constituency of the North-West of England are still recovering from the floods which hit them last winter, and still need support for reconstruction. EU Solidarity Funds would have provided welcome relief.

  Marco Zanni (EFDD), per iscritto. ‒ La Commissione ha proposto di mobilitare il Fondo di solidarietà dell'Unione europea (FSUE) per fornire assistenza finanziaria in relazione a una catastrofe naturale avvenuta in Germania nei mesi di maggio e giugno 2016. Questi fenomeni hanno causato la morte di sette persone e il coinvolgimento di quasi 50 000 persone che hanno subito danni più o meno diretti. Le autorità tedesche hanno stimato a 1 259,005 milioni di EUR il totale dei danni causati dalla catastrofe. Il costo delle operazioni essenziali di emergenza ammissibili a norma del FSUE è stato quindi stimato a 94,196 milioni di EUR, di cui più di 52,227 milioni di EUR per operazioni di ricostruzione nel settore dei trasporti e oltre 21 milioni di EUR misure di ripulitura. La cifra che si può ottenere a norma di aiuto del FSUE è pari a 31 475 125 EUR, da ottenere attraverso l'approvazione di un bilancio rettificativo che si è votato contestualmente (relazione Fernandes, DAB 6).

Il FSUE è per noi italiani di particolare importanza in questo momento con riferimento alla questione dei terremoti nel Centro Italia. È sicuramente uno strumento perfettibile, ma al momento è l'unico che si ha a disposizione.

Per questo motivo ho espresso il mio voto favorevole.

  Auke Zijlstra (ENF), schriftelijk. ‒ De PVV stemde tegen de beschikbaarstelling van deze middelen omdat een compensatie vanuit de EU van de financiële gevolgen van de overstromingen in 2016 in Niederbayern geen verantwoordelijkheid is van de EU.

Nationale staten kunnen heel goed zelf uitmaken wanneer en voor welk bedrag zij zich solidair willen verklaren met een andere staat die door een natuurramp is getroffen.

  Jana Žitňanská (ECR), písomne. ‒ Rozhodnutie Európskeho parlamentu a Rady o mobilizácii Fondu solidarity Európskej únie na účely poskytnutia pomoci Nemecku som podporila. Nemecko požiadalo v auguste tohto roku o mobilizáciu Fondu solidarity na účel pomoci s odstraňovaním škôd spôsobených rozsiahlymi záplavami v Dolnom Bavorsku, ktoré tento región postihli v máji a júni tohto roku. Povodne napáchali škody najmä na infraštruktúre, domoch, ale významne zasiahli aj poľnohospodárske odvetvie. Keďže výška spôsobených škôd naplnila podmienky mobilizácie Fondu solidarity, je správne, že sme túto mobilizáciu v pléne odsúhlasili. Fond solidarity považujem za vhodný nástroj, ktorý na jednej strane pomôže členským štátom postihnutým prírodnou katastrofou a na druhej strane demonštruje jednu z hlavných myšlienok členstva, že členské štáty nie sú samé, ale ostatní im v prípade potreby poskytnú nevyhnutnú podporu.

  Željana Zovko (PPE), napisan. ‒ Podržavam poticaj na mobilizaciju Fonda solidarnosti radi pružanja pomoći Njemačkoj. Izrazito je važno u situacijama kada se dogode prirodne katastrofe, kao što je slučaj poplava u Njemačkoj, da se lokalnom stanovništvu što prije pomogne kako bi se na što lakši način sanirala šteta nastala na domovima te javnim i privatnim dobrima. Veliki broj ljudi na području Donje Bavarske pogođen je poplavama, a određeni broj njih ni nakon tri tjedna nije se vratio svojim domovima što je zabrinjavajuća činjenica. Potrebna je solidarnost Europske unije te pružanje pomoći pogođenim dijelovima Njemačke jer je to preduvjet i osiguranja da će se sanirati štete nastale prirodnom katastrofom. Pored važnosti što hitnije obnove domova lokalnog stanovništva, posebna pozornost treba se posvetiti i obnavljanju infrastrukture te poljoprivrednog zemljišta i svih resursa koji su potrebni za normalan život ljudi na tom području.

  Milan Zver (PPE), pisno. ‒ Glasoval sem za poročilo o predlogu sklepa Evropskega parlamenta in Sveta o uporabi Solidarnostnega sklada Evropske unije za zagotovitev pomoči Nemčiji.

Podpiram, da Solidarnostni sklad Evropske unije nameni znesek v višini 31 475 125 EUR Nemčiji za pomoč po številnih primerih kratkotrajnih, izjemno intenzivnih poplav, ki so maja in junija 2016 prizadele regijo Niederbayern.

7.16. Проект на коригиращ бюджет № 6/2016, придружаващ предложението за мобилизиране на средства от фонд „Солидарност“ на ЕС за оказване на помощ на Германия José Manuel Fernandes (A8-0349/2016)

Dichiarazioni di voto scritte

  Isabella Adinolfi (EFDD), per iscritto. ‒ Il fascicolo riguarda la mobilitazione del Fondo di solidarietà in favore di una regione della Germania colpita da delle fortissime inondazioni che hanno causato disastrosi danni, soprattutto all'agricoltura. Questa è la motivazione che mi ha spinto a esprimere un voto positivo.

  Martina Anderson and Lynn Boylan (GUE/NGL), in writing. – This file sought for an increase in the social fund in instances where a natural disaster has taken place and has adversely affected the economy. Given that natural disasters can adversely affect the economies of any Member State, it is important that the EU shows solidarity to those people affected and helps them to stabilise in the aftermath of tragic circumstances. Therefore, I supported it.

  Marie-Christine Arnautu (ENF), par écrit. ‒ Ce projet de budget rectificatif (PBR) n° 6 pour l'exercice 2016 couvre l'intervention du Fonds de solidarité de l'Union européenne (FSUE), pour un montant de 31.475.125 euros en crédits d'engagement et de paiement. Cette intervention porte sur des inondations survenues en Allemagne.

Bien qu’habituellement, ce genre de mobilisation de fonds ne pose aucun problème, il faut noter qu’en l’espèce, c’est l’Allemagne qui est ici concernée, pays qui prospère sur le dos de ses voisins du sud grâce à la monnaie unique et aspire ainsi toute leur industrie. L’Allemagne pourrait peut-être user de ses excédents budgétaires et de ses taux d’emprunts exceptionnellement bas pour répondre à ce genre de problèmes, plutôt que d’en appeler à une solidarité européenne dont elle n’a pas franchement besoin. Je me suis abstenue sur ce rapport.

  Jonathan Arnott (EFDD), in writing. ‒ Whilst I abstained upon the principle of the Solidarity Fund being used to the benefit of Germany, I cannot do the same on the proposed increase to the budget ceiling for the Solidarity Fund, which would increase the ceiling by over EUR 31 million.

Consequently, whilst I might well abstain on the mobilisation of existing and available finance, it is consistent for me to vote against a proposed increase to it.

  Zigmantas Balčytis (S&D), raštu. ‒ Balsavau už pranešimą dėl Europos Sąjungos 2016 finansinių metų Taisomojo biudžeto Nr. 6 projekto, pridedamo prie pasiūlymo panaudoti Europos Sąjungos solidarumo fondo lėšas siekiant suteikti pagalbą Vokietijai. Taisomojo biudžeto Nr. 6 projektas apima siūlomą Europos Sąjungos solidarumo fondo lėšų panaudojimą, susijusį su 2016 m. gegužės ir birželio mėn. įvykusiais potvyniais Vokietijoje, todėl Komisija siūlo iš dalies pakeisti 2016 m. biudžetą ir padidinti biudžeto straipsnio Nr. 13 06 01 „Pagalba valstybėms narėms didelės gaivalinės nelaimės atveju, kai itin nukenčia gyvenimo sąlygos, gamtinė aplinka ar ekonomika“ lėšas 31 475 125 EUR suma – tiek įsipareigojimų, tiek mokėjimų asignavimų.

  Nicolas Bay (ENF), par écrit. – Je me suis abstenu sur ce texte, car je crois que l’Allemagne pourrait peut-être recourir davantage à ses excédents budgétaires et à ses taux d’emprunt exceptionnellement bas pour répondre à ce genre de problèmes, plutôt que d’en appeler à une solidarité européenne dont elle n’a pas franchement besoin.

  Hugues Bayet (S&D), par écrit. ‒ Ce projet de budget rectificatif nº 6/2016 porte sur la proposition de mobilisation du Fonds de solidarité de l’Union européenne liée aux inondations qui ont eu lieu en Allemagne en mai et en juin 2016. J’ai approuvé ce point.

  Xabier Benito Ziluaga (GUE/NGL), por escrito. ‒ He votado a favor de esta Enmienda rectificativa que moviliza el Fondo de Solidaridad de la Unión Europea para asistir a Alemania, por las inundaciones de 2016 en la región de Baja Baviera, que perjudicaron a su población por un total de 31 475 125 euros.

  Izaskun Bilbao Barandica (ALDE), por escrito. ‒ He apoyado este informe sobre el proyecto de presupuesto rectificativo n.º 6/2016 sobre el anexo a la propuesta de movilizar el Fondo de Solidaridad de la Unión para prestar asistencia a Alemania. El Fondo de Solidaridad es un instrumento especial tal y como se define en el Reglamento del MFP y que los créditos de compromiso y de pago correspondientes se consignan en el presupuesto al margen de los límites máximos establecido en el MFP.

  Dominique Bilde (ENF), par écrit. ‒ Dans la lignée du rapport sur la mobilisation du fonds de solidarité de l’Union européenne pour venir en aide à l’Allemagne, ce rapport concerne un projet de budget rectificatif pour l’exercice 2016 pour couvrir le déblocage de ces 31.475.125 euros en crédits d’engagement et de paiement.

J’apporte évidemment tout mon soutien aux Allemands touchés par les inondations en Basse-Bavière, (en particulier l'arrondissement de Rottal-Inn) survenues en mai et en juin 2016.

Cependant, comme je l’ai souligné précédemment, il me semble que l’Allemagne ne devrait pas être prioritaire pour l’obtention de cette aide. Notre voisin a, à sa disposition, 12 milliards d’euros environ d’excédents budgétaires et des comptes publics affichant un surplus d’à peu près 16,4 milliards. Compte tenu du formidable dynamisme économique allemand, il ne fait aucun doute que ce pays saura faire face aux conséquences des catastrophes naturelles de cet été.

J’ai donc préféré m’abstenir sur ce rapport.

  Mara Bizzotto (ENF), per iscritto. – Fra maggio e giugno le regioni della Bassa Baviera sono state colpite da violente inondazioni. Con questo voto sostengo la mobilitazione del Fondo di solidarietà dell'UE per 31.475.125 EUR da destinarsi alla ricostruzione e al sostegno delle popolazioni colpite. Ritengo che il Fondo di solidarietà continui a rappresentare un importante strumento di sostegno che l'Europa mette a disposizione degli Stati membri colpiti da gravi catastrofi naturali, anche se auspico che si riesca a rendere la sua attivazione sempre più rapida, perché questo incrementerà fortemente la sua efficacia.

  José Blanco López (S&D), por escrito. ‒ He apoyado con mi voto este presupuesto rectificativo n.º 6/20016, para permitir la movilización 31 475 125 euros con cargo al Fondo de Solidaridad de la Unión, para ayudar a la región alemana de Baja Baviera, afectada por inundaciones en mayo y junio de 2016. Las autoridades alemanas estimaron los daños directos totales causados por el desastre en 1 26 mil millones de euros

  Vilija Blinkevičiūtė (S&D), raštu. ‒ Balsavau už šį pranešimą, kuriame nagrinėjamas taisomojo biudžeto Nr. 6/2016 projektas, apimantis siūlomą Europos Sąjungos solidarumo fondo lėšų panaudojimą, susijusį su 2016 m. gegužės ir birželio mėn. įvykusiais potvyniais Vokietijoje. Todėl Komisija siūlo iš dalies pakeisti 2016 m. biudžetą ir padidinti biudžeto „Pagalba valstybėms narėms didelės gaivalinės nelaimės atveju, kai itin nukenčia gyvenimo sąlygos, gamtinė aplinka ar ekonomika“ lėšas. Kaip apibrėžta 2014–2020 m. daugiametės finansinės programos (DFP) reglamente, Europos Sąjungos solidarumo fondas yra speciali priemonė ir atitinkami įsipareigojimų ir mokėjimų asignavimai turi būti įtraukti į biudžetą viršijant DFP viršutines ribas.

  Andrea Bocskor (PPE), írásban. ‒ Az Európai Unió Szolidaritási Alapjának célja, hogy az Unió gyors, hatékony és rugalmas módon legyen képes a vészhelyzetekre reagálni és kifejezni szolidaritását a katasztrófa sújtotta régiók lakosságával.

Németország a 2016 májusában és júniusában a Niederbayern (Alsó-Bajorország) régiót ért számos, rövid ideig tartó, de rendkívül heves árvíz miatt 2016. augusztus 19-én kérelmet nyújtott be az alap igénybevételére.

Németország kérelme eleget tesz az Alapból származó pénzügyi hozzájárulás meghatározására vonatkozóan megállapított követelményeknek.

A fentiek alapján szavazatommal támogattam a jelentés elfogadását.

  Franc Bogovič (PPE), pisno. ‒ Strinjam se z omenjenim predlogom spremembe proračuna, saj je rezultat predlagane uporabe Solidarnostnega sklada Evropske unije v zvezi s poplavami v Nemčiji maja in junija 2016.

  Biljana Borzan (S&D), napisan. ‒ Podržavam ovo Izvješće. Komisija predlaže da se mobilizira 31 475 125 EUR za pomoć njemačkoj pokrajini Donja Bavarska, zbog poplava u svibnju i lipnju 2016.

Ukupna izravna šteta procijenjena od strane njemačkih vlasti iznosi 1,26 milijardi EUR.

Prijedlog je povezan s prijedlogom izmjena i dopuna proračuna 6/2016.

  Marie-Christine Boutonnet (ENF), par écrit. ‒ Je suis bien sûr favorable au déblocage de ces fonds de solidarité destinés à compenser les dommages causés par des inondations en Allemagne, mais je ne peux pas m’empêcher de penser que le gouvernement allemand aurait pu utiliser ses propres excédents budgétaires pour faire face à cette crise, plutôt que de faire appel à la solidarité européenne, d’autant que la santé économique de l’Allemagne découle largement de la monnaie unique au détriment des autres pays de la zone euro.

Par conséquent, je me suis abstenue.

  Renata Briano (S&D), per iscritto. ‒ Tra maggio e giugno 2016 alcune regioni della Germania – in particolare la Baviera – sono state colpite da forti piogge, inondazioni e frane. Questi eventi hanno causato ingenti danni alle infrastrutture pubbliche (scuole, dighe, reti di telecomunicazione e strade), alle abitazioni e alle attività private (centinaia di edifici sono stati allagati), oltre ai danni al settore agricolo e alle foreste derivanti dai depositi di fango, dagli smottamenti e dalle frane. L'eccezionalità e la gravità della situazione hanno reso necessario l'’impiego del Fondo di solidarietà dell'Unione europea. Il Parlamento deve approvare la mobilitazione del Fondo per l'assegnazione degli importi previsti dalla Commissione come contribuzione emergenziale alle regioni colpite, nel minor tempo possibile, poiché la celerità della risposta istituzionale a un intervento alluvionale è fondamentale per la ripresa delle attività economiche e del normale svolgimento delle attività quotidiane dei cittadini.

  Nicola Caputo (S&D), per iscritto. ‒ Oggi ho votato in favore della relazione concernente l'invito a procedere alla mobilitazione del fondo di solidarietà dell'Unione europea per fornire un contributo finanziario alla Germania. In seguito alle inondazioni intense avvenute nei mesi di maggio e giugno del 2016, che hanno distrutto infrastrutture e abitazioni, provocando danni all'agricoltura, la Germania aveva fatto richiesta per l'erogazione di un contributo finanziario del fondo. Ritengo opportuna la proposta della Commissione al fine di fornire aiuti agli Stati membri colpiti da catastrofi aventi ripercussioni su condizioni sociali, ambientali ed economiche. Essendo il fondo di solidarietà uno strumento speciale, secondo la definizione del regolamento quadro finanziario pluriennale (QFP), gli stanziamenti corrispondenti dovrebbero essere iscritti in bilancio al di fuori dei massimali del QFP.

  James Carver (EFDD), in writing. ‒ UKIP voted against this binding budgetary report. This amending budget is taken in conjunction with a separate vote regarding Germany’s application for the EU Solidarity Fund. The EU Solidarity Fund is an EU fund used when there has been a natural disaster in an area of Europe. In order to give the money to Germany it is required to increase the budget ceiling for the Solidarity Fund. As this will increase EU budgets (as opposed to just authorising money that is already available) UKIP voted against.

  Κώστας Χρυσόγονος (GUE/NGL), γραπτώς. ‒ Η έκθεση σχετικά με τη θέση του Συμβουλίου όσον αφορά το σχέδιο διορθωτικού προϋπολογισμού αριθ. 6/2016 της Ευρωπαϊκής Ένωσης για το οικονομικό έτος 2016 που συνοδεύει την πρόταση κινητοποίησης του Ταμείου Αλληλεγγύης της Ευρωπαϊκής Ένωσης για την παροχή βοήθειας προς τη Γερμανία επιβεβαιώνει τον ρόλο του Ταμείου, αφού στοχεύει στην παροχή βοήθειας μετά τις πλημμύρες που σημειώθηκαν στη Γερμανία τον Μάιο και τον Ιούνιο 2016. Ως εκ τούτου ψήφισα θετικά.

  Alberto Cirio (PPE), per iscritto. ‒ In linea con il consenso alla mobilitazione del fondo di solidarietà alla Germania per le inondazioni da essa subite in Bassa Baviera negli scorsi mesi di maggio e giugno, esterno il mio favore al progetto di bilancio rettificativo n. 6/2016. In tal modo, di conseguenza, sarà possibile rafforzare il bilancio comunitario presso l’articolo 13 06 01 "Assistere gli Stati membri colpiti da catastrofi naturali gravi aventi serie ripercussioni sulle condizioni di vita, sull'ambiente o sull'economia" di un importo pari a 31 475 125 EUR in stanziamenti sia di impegno che di pagamento. L'ammontare in oggetto rappresenta la cifra mobilitata dal Fondo di solidarietà dell'Unione, il cui massimale annuo si aggira sui EUR 500 milioni.

  Deirdre Clune (PPE), in writing. ‒ I supported the report on the Council position on Draft Amending Budget No 6/2016 of the European Union for the financial year 2016 accompanying the proposal to mobilise the European Union Solidarity Fund to provide assistance to Germany.

  Carlos Coelho (PPE), por escrito. ‒ A Alemanha solicitou, em 19 de agosto de 2016, a mobilização do Fundo de Solidariedade da União Europeia, na sequência de uma série de casos de inundações extremamente intensas e de curta duração, que afetaram a região da Baixa Baviera em maio e junho de 2016 e que deixaram um rasto de destruição nas infraestruturas públicas e privadas, nas habitações e na agricultura, tendo 7 pessoas perdido a vida e mais de 47000 sido afetadas.

A mobilização proposta requer a modificação do Orçamento de 2016, destinado a aumentar o artigo 13 06 01 do Orçamento “assistência aos Estados-Membros em caso de catástrofes naturais de grandes proporções com repercussões graves nas condições de vida, no ambiente e na economia”.

A Comissão propõe a alteração do orçamento de 2016 através do reforço do artigo orçamental 13 06 01 no montante de 31 475 125 Euros, tanto em dotações de autorização, como em dotações de pagamento, para acorrer aos prejuízos sofridos pela Alemanha.

O presente relatório, que apoio, aprova a posição do Conselho sobre o orçamento retificativo nº 6/2016.

  Lara Comi (PPE), per iscritto. ‒ Il Fondo di solidarietà dell'Unione europea ha lo scopo di consentire all'Unione di rispondere in maniera rapida, efficace e flessibile alle situazioni di emergenza e per testimoniare solidarietà alla popolazione delle regioni colpite da catastrofi. Ho votato a favore di questo provvedimento che concede assistenza finanziaria alla Germania per le inondazioni che hanno colpito la Bassa Baviera nei mesi di maggio e giugno 2016.

  Therese Comodini Cachia (PPE), in writing. ‒ I support the proposed mobilisation of the European Union Solidarity Fund in relation to floods that occurred in Germany in May and June 2016. These had serious repercussions for the living conditions of those concerned and we are duty bound to give the devoted attention and quickly.

  Miriam Dalli (S&D), in writing. ‒ I am in favour of the Draft Amending Budget No 6 to the General Budget 2016 accompanying the proposal to mobilise the European Union Solidarity Fund to provide assistance to Germany as it seeks to amend the 2016 budget and increase the assistance to Member States in the event of a major natural disaster with serious repercussions.

  Michel Dantin (PPE), par écrit. ‒ Ce rapport constitue un des rapports budgétaires rectificatifs pour l'année 2016. Il accompagne la mobilisation du Fonds de solidarité de l'Union européenne en faveur de l’Allemagne, qui a subi des inondations touchant la Basse-Bavière, en particulier le district de Rottal-Inn, en mai et juin 2016. Cette catastrophe naturelle a touché plus de 47 000 personnes. Dans ce cadre, la mobilisation du FSUE pour l’Allemagne s’élève à 34 millions d'euros. Considérant la gravité de la situation allemande suite à ces inondations et considérant le devoir de l’Union européenne de porter secours aux territoires européens en détresse suite à des catastrophes naturelles, j’ai bien sûr voté en faveur de ce rapport.

  William (The Earl of) Dartmouth (EFDD), in writing. ‒ UKIP voted against this binding budgetary report. This amending budget is taken in conjunction with a separate vote regarding Germany’s application for the EU Solidarity Fund. The EU Solidarity Fund is an EU fund used when there has been a natural disaster in an area of Europe. In order to give the money to Germany it is required to increase the budget ceiling for the Solidarity Fund. As this will increase EU budgets (as opposed to just authorising money that is already available) UKIP voted against.

  Rachida Dati (PPE), par écrit. – Ayant voté en faveur de la mobilisation du Fonds de solidarité de l’Union européenne (FSUE) pour venir en aide aux territoires allemands victimes d’inondations au mois de mai et juin 2016, j’ai également soutenu le projet de budget rectificatif (PBR) nº 6/2016, qui vise à inscrire ces dépenses dans le budget de l’Union. Les règles sur l’utilisation du FSUE imposent que sa mobilisation transparaisse dans le budget annuel de l’Union. L’assistance aux régions sinistrées est une priorité, son inscription au budget l’est donc aussi.

  Andor Deli (PPE), írásban. ‒ Az Európai Unió Szolidaritási Alapjának célja, hogy az Unió gyors, hatékony és rugalmas módon legyen képes a vészhelyzetekre reagálni és kifejezni szolidaritását a katasztrófa sújtotta régiók lakosságával.

Németország a 2016 májusában és júniusában a Niederbayern (Alsó-Bajorország) régiót ért számos, rövid ideig tartó, de rendkívül heves árvíz miatt 2016. augusztus 19-én kérelmet nyújtott be az alap igénybevételére.

Németország kérelme eleget tesz az Alapból származó pénzügyi hozzájárulás meghatározására vonatkozóan megállapított követelményeknek.

Az Európai Unió 2016. pénzügyi évi általános költségvetésének keretein belül az Európai Unió Szolidaritási Alapjából 31 475 125 EUR összeg kerül kifizetésre Németország részére kötelezettségvállalási és kifizetési előirányzatok formájában.

A 6/2016. számú költségvetés-módosítási tervezet az Európai Unió Szolidaritási Alapjának a 2016. májusi és júniusi németországi árvizekkel kapcsolatban javasolt igénybevételét fedezi. Ennek keretében az Európai Bizottság javasolja a 2016. évi költségvetés módosítását és kötelezettségvállalási és kifizetési előirányzatainak egyaránt 31 475 125 euróval történő megemelését.

Az Európai Parlament jóváhagyta a 6/2016. számú költségvetés-módosítási tervezetről szóló tanácsi álláspontot.

A fentiek alapján szavazatommal támogattam a jelentés elfogadását.

  Mireille D'Ornano (ENF), par écrit. ‒ Je me suis abstenue sur ce texte.

Comme évoqué précédemment, nous sommes en général favorables à la solidarité intra-européenne. S’agissant de l’Allemagne, cependant, nous estimons que celle-ci doit être en mesure de faire face seule aux dépenses afférentes aux inondations, eu égard aux bénéfices qu’elle tire de sa participation à l’Union européenne et, en particulier, à l’euro.

  Ангел Джамбазки (ECR), в писмена форма. ‒ Аз гласувах за този доклад. Фонд „Солидарност“ на Европейския съюз (ЕФС) е създаден през 2002 г. за предоставяне на финансова помощ за допустими държави, засегнати от големи природни бедствия или изключителни регионални бедствия. Това второ предложение за мобилизиране на ЕФС през 2016 г. се отнася до наводнения в региона Нидербайерн в Германия.

Предложението е да се предостави помощ за региона, който беше тежко засегнат. Ангажиментите са за покриване на последиците от тежки внезапни наводнения, довели до унищожаване на публична и частна инфраструктура, домовете на хората и потушения в селскостопанския сектор. Щетите представиха 3,03% от БВП на региона, което надвишава прага, необходим за обявяване на „регионално бедствие“.

Унищожителното въздействие върху региона отговаря на всички критерии на ЕФС, и следователно единственото възможно решение е да се подкрепят усилията.

  Γεώργιος Επιτήδειος (NI), γραπτώς. ‒ Η ΕΕ οφείλει να επιδεικνύει ευελιξία όταν συντρέχουν λόγοι αποζημίωσης χωρών που επλήγησαν από φυσικές καταστροφές.

  Norbert Erdős (PPE), írásban. ‒ Az Európai Unió Szolidaritási Alapjának célja, hogy az Unió gyors, hatékony és rugalmas módon legyen képes a vészhelyzetekre reagálni és kifejezni szolidaritását a katasztrófa sújtotta régiók lakosságával.

Németország a 2016 májusában és júniusában a Niederbayern (Alsó-Bajorország) régiót ért számos, rövid ideig tartó, de rendkívül heves árvíz miatt 2016. augusztus 19-én kérelmet nyújtott be az alap igénybevételére.

Németország kérelme eleget tesz az Alapból származó pénzügyi hozzájárulás meghatározására vonatkozóan megállapított követelményeknek.

Az Európai Unió 2016. pénzügyi évi általános költségvetésének keretein belül az Európai Unió Szolidaritási Alapjából 31 475 125 EUR összeg kerül kifizetésre Németország részére kötelezettségvállalási és kifizetési előirányzatok formájában.

A 6/2016. számú költségvetés-módosítási tervezet az Európai Unió Szolidaritási Alapjának a 2016. májusi és júniusi németországi árvizekkel kapcsolatban javasolt igénybevételét fedezi. Ennek keretében az Európai Bizottság javasolja a 2016. évi költségvetés módosítását és kötelezettségvállalási és kifizetési előirányzatainak egyaránt 31 475 125 euróval történő megemelését.

Az Európai Parlament jóváhagyta a 6/2016. számú költségvetés-módosítási tervezetről szóló tanácsi álláspontot.

A fentiek alapján szavazatommal támogattam a jelentés elfogadását.

  Edouard Ferrand (ENF), par écrit. ‒ Abstention: le projet de budget rectificatif (PBR) n° 6 pour l'exercice 2016 couvre l'intervention du Fonds de solidarité de l'Union européenne (FSUE), pour un montant de 31.475.125 euros en crédits d'engagement et de paiement. Cette intervention porte sur des inondations survenues en Allemagne.

  Raffaele Fitto (ECR), per iscritto. ‒ Ho votato a favore della presente relazione avente ad oggetto il progetto di bilancio rettificativo (PBR) n. 6/2016 poiché consente la mobilitazione del Fondo di solidarietà dell'Unione europea preposto all'assistenza finanziaria di paesi colpiti da gravi calamità naturali. In particolare, il progetto costituisce una risposta alle problematiche sorte a seguito alle inondazioni nella regione della Bassa Baviera in Germania.

  Monika Flašíková Beňová (S&D), písomne. ‒ V tomto prípade ide o technickú zmenu založenú na poskytnutí pomoci Nemecku, ktoré sa vyrovnáva s následkami série povodní v Bavorsku. Európska komisia navrhla pozmeniť rozpočet a zvýšiť prostriedky na pomoc členským štátom v prípade veľkej prírodnej katastrofy so závažnými dôsledkami na životné podmienky, prírodné prostredie alebo hospodárstvo.

  Lorenzo Fontana (ENF), per iscritto. ‒ Voto a favore della relazione perchè sostengo la necessità di destinare una quota del fondo di solidarietà dell'Unione europea, FSUE, a favore dei cittadini tedeschi della Bassa Baviera colpiti nel maggio/giugno di quest'anno da violente inondazioni.

  Λάμπρος Φουντούλης (NI), γραπτώς. ‒ Υπερψηφίζω το σχέδιο διορθωτικού προϋπολογισμού αριθ. 6/2016 που συνοδεύει την πρόταση κινητοποίησης του Ταμείου Αλληλεγγύης της ΕΕ για την παροχή βοήθειας στη Γερμανία, καθώς η ΕΕ οφείλει να επιδεικνύει ευελιξία όταν συντρέχουν λόγοι αποζημίωσης χωρών που επλήγησαν από φυσικές καταστροφές.

  Doru-Claudian Frunzulică (S&D), in writing. ‒ Draft Amending Budget (DAB) No 6/2016 is linked to the mobilisation of the European Union Solidarity Fund (EUSF) to provide assistance to Germany. The EUSF mobilisation relates to floods in Germany (Lower Bavaria) and would amount to EUR 31 475 125 in commitment and payment appropriations. I supported the mobilisation of the European Solidarity Fund for Germany.

  Kinga Gál (PPE), írásban. ‒ Az Európai Unió Szolidaritási Alapjának célja, hogy az Unió gyors, hatékony és rugalmas módon legyen képes a vészhelyzetekre reagálni és kifejezni szolidaritását a katasztrófa sújtotta régiók lakosságával.

Németország a 2016 májusában és júniusában a Niederbayern (Alsó-Bajorország) régiót ért számos, rövid ideig tartó, de rendkívül heves árvíz miatt 2016. augusztus 19-én kérelmet nyújtott be az alap igénybevételére.

Az Európai Unió 2016. pénzügyi évi általános költségvetésének keretein belül az Európai Unió Szolidaritási Alapjából 31.475.000 EUR összeg kerül kifizetésre Németország részére kötelezettségvállalási és kifizetési előirányzatok formájában.

A 6/2016. számú költségvetés-módosítási tervezet az Európai Unió Szolidaritási Alapjának a 2016. májusi és júniusi németországi árvizekkel kapcsolatban javasolt igénybevételét fedezi. Ennek keretében az Európai Bizottság javasolja a 2016. évi költségvetés módosítását és kötelezettségvállalási és kifizetési előirányzatainak egyaránt 31.475.000 euróval történő megemelését.

Az Európai Parlament jóváhagyta a 6/2016. számú költségvetés-módosítási tervezetről szóló tanácsi álláspontot.

A fentiek alapján szavazatommal támogattam a jelentés elfogadását.

  Ildikó Gáll-Pelcz (PPE), írásban. ‒ Az Európai Unió Szolidaritási Alapjának célja, hogy az Unió gyors, hatékony és rugalmas módon legyen képes a vészhelyzetekre reagálni és kifejezni szolidaritását a katasztrófa sújtotta régiók lakosságával.

Németország a 2016 májusában és júniusában a Niederbayern (Alsó-Bajorország) régiót ért számos, rövid ideig tartó, de rendkívül heves árvíz miatt 2016. augusztus 19-én kérelmet nyújtott be az alap igénybevételére.

Németország kérelme eleget tesz az Alapból származó pénzügyi hozzájárulás meghatározására vonatkozóan megállapított követelményeknek.

Az Európai Unió 2016. pénzügyi évi általános költségvetésének keretein belül az Európai Unió Szolidaritási Alapjából 31 475 125 EUR összeg kerül kifizetésre Németország részére kötelezettségvállalási és kifizetési előirányzatok formájában.

A 6/2016. számú költségvetés-módosítási tervezet az Európai Unió Szolidaritási Alapjának a 2016. májusi és júniusi németországi árvizekkel kapcsolatban javasolt igénybevételét fedezi. Ennek keretében az Európai Bizottság javasolja a 2016. évi költségvetés módosítását és kötelezettségvállalási és kifizetési előirányzatainak egyaránt 31 475 125 euróval történő megemelését.

Az Európai Parlament jóváhagyta a 6/2016. számú költségvetés-módosítási tervezetről szóló tanácsi álláspontot.

A fentiek alapján szavazatommal támogattam a jelentés elfogadását.

  Jens Gieseke (PPE), schriftlich. ‒ Ich begrüße die Inanspruchnahme des Solidaritätsfonds der Europäischen Union, um im Zusammenhang mit den Überschwemmungen in Niederbayern, die sich im Mai und Juni 2016 ereignet haben, Finanzhilfen zu gewähren.

  Neena Gill (S&D), in writing. ‒ I voted in favour of Draft Amending Budget No 6/2016 accompanying the proposal for mobilisation of the European Union Solidarity Fund to provide assistance to Germany. I am supporting the aid proposal which favours budgeting outside the corresponding multiannual financial framework (MFF) ceiling regulation of expenditure (0.6% of GNI or EUR 3 billion). I also support the notion in the 2016 budget of increasing assistance to Member States in the event of a major natural disaster with serious repercussions on living conditions, the natural environment or the economy, both in commitment and in payment appropriations.

  Tania González Peñas (GUE/NGL), por escrito. ‒ He votado a favor. Se trata de movilizar 500 millones para hacer frente a las inundaciones ocurridas en 2016 en la región de Niederbayern en Alemania.

  Theresa Griffin (S&D), in writing. ‒ I voted in favour of Draft Amending Budget No 6/2016 linked to the mobilisation of the European Union Solidarity Fund (EUSF) to provide assistance to Germany.

  András Gyürk (PPE), írásban. ‒ Az Európai Unió Szolidaritási Alapjának célja, hogy az Unió gyors, hatékony és rugalmas módon legyen képes reagálni a vészhelyzetekre és kifejezni szolidaritását a katasztrófa sújtotta régiók lakossága felé.

Németország a 2016 májusában és júniusában a Niederbayern (Alsó-Bajorország) régiót ért számos, rövid ideig tartó, de rendkívül heves árvíz miatt 2016. augusztus 19-én kérelmet nyújtott be az alap igénybevételére.

Németország kérelme eleget tesz az Alapból származó pénzügyi hozzájárulás meghatározására vonatkozóan megállapított követelményeknek.

Az Európai Unió 2016. pénzügyi évi általános költségvetésének keretein belül az Európai Unió Szolidaritási Alapjából 31 475 125 euró kerül kifizetésre Németország részére kötelezettségvállalási és kifizetési előirányzatok formájában.

A 6/2016. számú költségvetés-módosítási tervezet az Európai Unió Szolidaritási Alapjának a 2016. májusi és júniusi németországi árvizekkel kapcsolatban javasolt igénybevételét fedezi. Ennek keretében az Európai Bizottság javasolja a 2016. évi költségvetés módosítását és kötelezettségvállalási és kifizetési előirányzatainak egyaránt 31 475 125 euróval történő megemelését.

Az Európai Parlament jóváhagyta a 6/2016. számú költségvetés-módosítási tervezetről szóló tanácsi álláspontot.

  Marian Harkin (ALDE), in writing. ‒ I voted in favour of the Commission’s proposal to mobilise the European Union Solidarity Fund (EUSF) to grant financial assistance relating to a disaster in Germany (floods affecting Lower Bavaria, especially the district of Rottal-Inn) that occurred in May and June 2016. The series of extremely intense, short-lived cases of flooding/flash floods caused destruction of public and private infrastructure, of private homes, and in agriculture. Seven people lost their lives and more than 47 000 people in Lower Bavaria were affected, with over 2 000 unable to return to their houses two months after the floods. The town of Simbach am Inn was almost entirely destroyed and was left with no municipal water supply for three weeks. Significant damage to businesses and agriculture was also reported, as well as heavy damage to the basic infrastructure, water supply, sewage services and electricity network. In their application, received by the Commission on 19 August 2016, the German authorities estimated total direct damage caused by the disaster at EUR 1 259.005 million.

  Brian Hayes (PPE), in writing. ‒ I have voted in favour since I have no objections.

  Hans-Olaf Henkel (ECR), schriftlich. ‒ Der sechste Berichtigungshaushalt zum laufenden Haushaltsjahr beantragt zusätzliche 31,5 Millionen Euro für die Bewältigung der Überschwemmungskosten in Niederbayern vom Frühling 2016, finanziert aus dem so genannten Europäischen Solidaritätsfonds. Die Gesamtkosten dieser Überschwemmungskatastrophe werden von der Bundesregierung auf 1,26 Milliarden Euro beziffert. Es ist aus meiner Sicht selbstverständlich, dass die EU-Mitgliedstaaten sich wie in ähnlich gelagerten Fällen solidarisch zeigen. Daher habe ich dem Bericht zugestimmt.

  Ivan Jakovčić (ALDE), napisan. ‒ Glasovao sam za prijedlog rezolucije Europskog parlamenta o stajalištu Vijeća o nacrtu izmjene proračuna br. 6/2016 Europske unije za financijsku godinu 2016. uz prijedlog za mobilizaciju Fonda solidarnosti Europske unije radi pružanja pomoći Njemačkoj. Time bi se pomoglo Njemačkoj nakon poplava koje su ovu zemlju pogodile u svibnju i lipnju 2016. godine. Kad su u pitanju prirodne ili druge katastrofe koje prouzrokuju ozbiljne štete i iznimne poteškoće, smatram da je potrebno reagirati što je brže i efikasnije moguće kako bi se ublažile negativne posljedice. Podržavam podizanje proračunske stavke za 31 475 125 EUR, te ovaj nacrt izmjene proračuna.

  Jean-François Jalkh (ENF), par écrit. ‒ Il est assez inhabituel de voir l’Allemagne concernée par une mobilisation du Fonds de solidarité de l’Union européenne. En effet, cet État maintient la tête de ses voisins sous les flots de la monnaie unique et tire seul parti de sa position avantageuse à la surface. Il serait alors juste qu’elle puise dans ses ressources nourries par des excédents budgétaires et des taux d’emprunt bas pour répondre à des besoins qu’elle peut assumer sans l’aide superflue de la solidarité européenne.

Je me suis abstenu.

  Philippe Juvin (PPE), par écrit. ‒ J’ai voté en faveur de ce budget rectificatif, qui accompagne la mobilisation du Fonds de solidarité de l’Union européenne à hauteur de 31 millions d’euros pour accorder une aide financière à l’Allemagne en raison des inondations qui ont touché la Basse-Bavière en mai et juin 2016. Ces dernières ont provoqué la destruction d'infrastructures publiques et privées, d'habitations privées et de l'agriculture. Sept personnes ont perdu la vie et plus de 47 000 personnes en Basse-Bavière ont été touchées.

  Bernd Kölmel (ECR), schriftlich. ‒ Der sechste Berichtigungshaushalt zum laufenden Haushaltsjahr beantragt zusätzliche 31,5 Millionen Euro für die Bewältigung der Überschwemmungskosten in Niederbayern vom Frühling 2016, finanziert aus dem so genannten Europäischen Solidaritätsfonds. Die Gesamtkosten dieser Überschwemmungskatastrophe werden von der Bundesregierung auf 1,26 Milliarden Euro beziffert. Es ist aus meiner Sicht selbstverständlich, dass die EU-Mitgliedstaaten sich wie in ähnlich gelagerten Fällen solidarisch zeigen. Daher habe ich dem Bericht zugestimmt.

  Ádám Kósa (PPE), írásban. ‒ Az Európai Unió Szolidaritási Alapjának célja, hogy az Unió gyors, hatékony és rugalmas módon legyen képes a vészhelyzetekre reagálni és kifejezni szolidaritását a katasztrófa sújtotta régiók lakosságával.

Németország a 2016 májusában és júniusában a Niederbayern (Alsó-Bajorország) régiót ért számos, rövid ideig tartó, de rendkívül heves árvíz miatt 2016. augusztus 19-én kérelmet nyújtott be az alap igénybevételére.

Németország kérelme eleget tesz az Alapból származó pénzügyi hozzájárulás meghatározására vonatkozóan megállapított követelményeknek.

Az Európai Unió 2016. pénzügyi évi általános költségvetésének keretein belül az Európai Unió Szolidaritási Alapjából 31 475 125 EUR összeg kerül kifizetésre Németország részére kötelezettségvállalási és kifizetési előirányzatok formájában.

A 6/2016. számú költségvetés-módosítási tervezet az Európai Unió Szolidaritási Alapjának a 2016. májusi és júniusi németországi árvizekkel kapcsolatban javasolt igénybevételét fedezi. Ennek keretében az Európai Bizottság javasolja a 2016. évi költségvetés módosítását és kötelezettségvállalási és kifizetési előirányzatainak egyaránt 31 475 125 euróval történő megemelését.

Az Európai Parlament jóváhagyta a 6/2016. számú költségvetés-módosítási tervezetről szóló tanácsi álláspontot.

A fentiek alapján szavazatommal támogattam a jelentés elfogadását.

  Gilles Lebreton (ENF), par écrit. ‒ Bien qu'habituellement, ce genre de mobilisation du fonds de solidarité pour des chômeurs ne pose aucun problème, je me suis cette fois abstenu car, en l'espèce, c'est l'Allemagne qui est concernée. Or, c'est un pays qui prospère sur le dos de ses voisins du sud grâce à la monnaie unique et qui ruine ainsi toute leur industrie. L'Allemagne devrait utiliser ses excédents budgétaires pour répondre à ce genre de problèmes, plutôt que d'en appeler à une solidarité européenne dont elle n'a pas franchement besoin et à laquelle elle participe elle-même de façon très parcimonieuse. Néanmoins, je ne vais pas jusqu'à voter contre ce rapport, par respect pour nos alliés allemands de l'AfD.

  Javi López (S&D), por escrito. – He votado a favor del Presupuesto Rectificativo n.º 6/2016, porque está vinculado a la movilización del Fondo de Solidaridad de la Unión para prestar asistencia a Alemania, en concreto la región alemana de Baja Baviera, afectada por inundaciones en mayo y junio de 2016.

  Mairead McGuinness (PPE), in writing. ‒ I voted in favour of this report to assist the region of Lower Bavaria affected by flooding in 2016.

  Ivana Maletić (PPE), napisan. ‒ Nacrtom proračuna br. 6/2016 obuhvaća se predložena mobilizacija Fonda solidarnosti Europske unije za poplave koje su u svibnju i lipnju 2016. pogodile Njemačku. Komisija stoga predlaže izmjenu proračuna za 2016. i povećanje proračunske stavke 13 06 01 Pomoć državama članicama u slučaju prirodnih katastrofa velikih razmjera s teškim posljedicama za životne uvjete, prirodni okoliš ili gospodarstvo za 31 475 125 EUR u odobrenim sredstvima za preuzimanje obveza i odobrenim sredstvima za plaćanje.

Budući da je Fond solidarnosti Europske unije poseban instrument i da bi odgovarajuća odobrena sredstva za obveze i plaćanja u proračun trebalo unijeti iznad gornjih granica VFO-a, podržala sam ovo izvješće o nacrtu izmjene proračuna br. 6/2016.

  Νότης Μαριάς (ECR), γραπτώς. ‒ Καταψηφίζω την έκθεση σχετικά με τη θέση του Συμβουλίου όσον αφορά το σχέδιο διορθωτικού προϋπολογισμού αριθ. 6/2016 της Ευρωπαϊκής Ένωσης για το οικονομικό έτος 2016 που συνοδεύει την πρόταση κινητοποίησης του Ταμείου Αλληλεγγύης της Ευρωπαϊκής Ένωσης για την παροχή βοήθειας προς τη Γερμανία, διότι δεν είναι πλήρης και τεκμηριωμένη.

  Dominique Martin (ENF), par écrit. ‒ Je me suis abstenu sur ce rapport.

Ce texte prévoit un changement du budget et vise à couvrir l'intervention du Fonds de solidarité de l'Union européenne (FSUE) pour un montant de presque 31,5 millions d’euros. Cette demande provoque nos réserves, étant donné qu’elle concerne l’Allemagne, un pays qui prospère sur le dos de ses voisins du sud.

Même si nous avons des sentiments de sympathie envers les citoyens allemands qui ont subi la conséquence des inondations, nous croyons que le gouvernement allemand pourrait trouver des ressources dans son propre budget pour répondre à ce genre de problèmes, au lieu de les chercher au détriment du budget commun.

  Fulvio Martusciello (PPE), in writing. ‒ I voted positively on Draft Amending Budget No 6/2016 accompanying the proposal to mobilise the EU Solidarity Fund to provide assistance to Germany. Back in May and June of the present year, floods impacted Lower Bavaria and, more specifically, the district of Rottal-Inn, affecting more than 47 000 people. Therefore, amending the aforementioned budget represents an increase in the total amount in order to be able to assist fellow Member States.

  Joëlle Mélin (ENF), par écrit. ‒ Ce texte porte sur l'intervention du Fonds de solidarité de l'Union européenne (FSUE), elle-même portant sur des inondations survenues en Allemagne.

Bien qu’habituellement, ce genre de mobilisation de fonds ne pose aucun problème, il faut noter qu’en l’espèce, aussi surprenant que cela puisse paraître, c’est l’Allemagne qui est ici concernée, alors que chacun sait que c’est le pays qui bénéficie, en quasi-exclusivité, de la monnaie unique. L’Allemagne pourrait, à l’évidence, éviter de faire appel à la solidarité européenne. Je me suis par conséquent abstenue.

  Nuno Melo (PPE), por escrito. – O presente projeto de orçamento retificativo n.º 6/2016 cobre a proposta de mobilização do Fundo de Solidariedade da União Europeia relativamente às inundações ocorridas na Alemanha em maio e junho de 2016.

A Comissão propõe, por conseguinte, a alteração do orçamento de 2016 através do reforço do artigo orçamental 13 06 01 «Assistência aos Estados-Membros em caso de catástrofes naturais de grandes proporções com repercussões graves nas condições de vida, no meio ambiente ou na economia» num montante de 31 475 125 EUR, tanto em dotações de autorização, como em dotações de pagamento. Daí o meu voto favorável.

  Roberta Metsola (PPE), in writing. ‒ I voted in favour of this report because it ensures the disbursement of funds to Germany to deal with the ramifications of severe flooding that affected Lower Bavaria last spring.

  Louis Michel (ALDE), par écrit. – Le projet de budget rectificatif nº 6/2016 porte sur la proposition de mobilisation du Fonds de solidarité de l’Union européenne liée aux inondations qui ont eu lieu en Allemagne en mai et en juin 2016. En réponse à cette série de catastrophes naturelles majeures, la Commission a proposé de modifier le budget 2016 en matière d’assistance aux États membres en cas de catastrophe naturelle ayant de graves répercussions sur les conditions de vie, l’environnement naturel et l’économie. Le montant s’élève désormais à 31.475.125 euros, à la fois en crédits d’engagement et en crédits de paiement. Le Parlement européen a, à cette occasion, décidé d’avaliser telle quelle la position du Conseil sur le projet de budget rectificatif nº 6/2016.

  Marlene Mizzi (S&D), in writing. ‒ The European Union Solidarity Fund aims to enable the Union to respond in a rapid, efficient and flexible manner to emergency situations in order to show solidarity with the population of regions struck by natural disasters. The proposed mobilisation requires an amendment to the 2016 budget and a draft amending budget (No 6/2016), aiming at increasing budget article 13 06 01 ‘Assistance to Member States in the event of a major natural disaster with serious repercussions on living conditions, the natural environment or the economy’ by EUR 31 475 125 both in commitment and in payment appropriations. Therefore, I have voted in favour of the report, which proposes to mobilise the European Union Solidarity Fund (EUSF) to grant financial assistance relating to a disaster in Germany (floods affecting Lower Bavaria, especially the district of Rottal-Inn) which occurred in May and June 2016.

  Csaba Molnár (S&D), írásban. ‒ A Bizottság 2016. október 19-én az Európai Unió Szolidaritási Alapjának a Németországnak szóló támogatás céljából történő igénybevételéről szóló európai parlamenti és tanácsi határozatra irányuló javaslatot fogadott el. Ennek fedezésére egyidejűleg elfogadta a 6/2016. számú költségvetés-módosítási tervezetet, amely a 2016. évi költségvetés módosításáról és a 13 06 01. költségvetési jogcím kötelezettségvállalási és kifizetési előirányzatainak egyaránt 31 475 125 euróval történő megemeléséről szól. A tervezetről a Tanács 2016. november 21-én fogadta el álláspontját, amit továbbított az Európai Parlamentnek.

A Költségvetési Bizottság jelentésében megállapítja, hogy a 6/2016. számú költségvetés-módosítási tervezet az Európai Unió Szolidaritási Alapjának a 2016. májusi és júniusi németországi árvizekkel kapcsolatban javasolt igénybevételét fedezi, ezért az indítványozza, hogy a Parlament hagyja jóvá a 6/2016. számú költségvetés-módosítási tervezetről szóló tanácsi álláspontot és ezzel a módosítást véglegesen fogadja el.

Ennek megfelelően szavaztam.

  Bernard Monot (ENF), par écrit. ‒ Ce texte porte sur l'intervention du Fonds de solidarité de l'Union européenne (FSUE), pour un montant de 31.475.125 euros en crédits d'engagement et de paiement. Cette intervention porte sur des inondations survenues en Allemagne. Bien qu’habituellement, ce genre de mobilisation de fonds ne pose aucun problème, il faut noter qu’en l’espèce, c’est l’Allemagne qui est ici concernée, pays qui prospère sur le dos de ses voisins du sud grâce à la monnaie unique et aspire ainsi toute leur industrie. L’Allemagne pourrait peut-être user de ses excédents budgétaires et de ses taux d’emprunts exceptionnellement bas pour répondre à ce genre de problèmes, plutôt que d’en appeler à une solidarité européenne dont elle n’a pas franchement besoin.

  Cláudia Monteiro de Aguiar (PPE), por escrito. ‒ O projeto de orçamento retificativo n.º 6/2016 cobre a proposta de mobilização do Fundo de Solidariedade da União Europeia relativamente às inundações ocorridas na Alemanha em maio e junho de 2016.

A Comissão propõe, por conseguinte, a alteração do orçamento de 2016 através do reforço do artigo orçamental 13 06 01 “Assistência aos Estados-Membros em caso de catástrofes naturais de grandes proporções com repercussões graves nas condições de vida, no meio ambiente ou na economia” num montante de 31 475 125 EUR, tanto em dotações de autorização, como em dotações de pagamento.

O FSUE visa dar uma resposta rápida, eficiente e flexível a situações de emergência e manifestar a sua solidariedade para com a população das regiões afetadas por catástrofes, sendo um instrumento especial, tal como definido no Regulamento QFP, e as dotações correspondentes devem ser orçamentadas para além dos limites máximos do QFP.

  Sophie Montel (ENF), par écrit. ‒ Ce projet de budget rectificatif (PBR) n° 6 pour l'exercice 2016 couvre l'intervention du Fonds de solidarité de l'Union européenne (FSUE), pour un montant de 31.475.125 euros en crédits d'engagement et de paiement. Cette intervention porte sur des inondations survenues en Allemagne.

Bien qu’habituellement, ce genre de mobilisation de fonds ne pose aucun problème, il faut noter qu’en l’espèce, c’est l’Allemagne qui est ici concernée, pays qui prospère sur le dos de ses voisins du sud grâce à la monnaie unique et aspire ainsi toute leur industrie. L’Allemagne pourrait peut-être user de ses excédents budgétaires et de ses taux d’emprunts exceptionnellement bas pour répondre à ce genre de problèmes, plutôt que d’en appeler à une solidarité européenne dont elle n’a pas franchement besoin.

  Nadine Morano (PPE), par écrit. ‒ J’ai voté en faveur de ce budget rectificatif 6/2016 sur la mobilisation du fonds de solidarité de l’Union européenne pour venir en aide à l’Allemagne. Il est en effet proposé de mobiliser la somme de 31,475 millions d’euros afin d’aider la Bavière, qui a été confrontée à d’importantes inondations en mai et juin 2016.

  Victor Negrescu (S&D), in writing. ‒ I have voted for this report amending Draft Budget No 6/2016 that will increase the budget of the European Union Solidarity Fund by EUR 31 475 125 following the floods in lower Bavaria that occurred in Germany between May and June 2016.

  Liadh Ní Riada (GUE/NGL), in writing. – This file sought for an increase in the social fund in instances where a natural disaster has taken place and has adversely affected the economy. Given that natural disasters can adversely affect the economies of any Member State, it is important that the EU shows solidarity to those people affected and helps them to stabilise in the aftermath of tragic circumstances. Therefore, I supported it.

  Franz Obermayr (ENF), schriftlich. ‒ Hier geht es um die Erhöhung der zugelassenen Mittel für die Flutopfer in Deutschland. Ich habe mich für eine Erhöhung der Mittel in diesem Fall ausgesprochen.

  Urmas Paet (ALDE), kirjalikult. ‒ Toetasin. Saksamaa Alam-Baieri piirkonda on tabanud väga tugevad üleujutused, solidaarsusfondist eraldatud raha aitab regioonil tagajärgedega toime tulla.

  Δημήτρης Παπαδάκης (S&D), γραπτώς. ‒ Λαμβάνοντας υπόψη ότι το σχέδιο διορθωτικού προϋπολογισμού αριθ. 6/2016 καλύπτει την πρόταση για κινητοποίηση του Ταμείου Αλληλεγγύης της Ευρωπαϊκής Ένωσης, σε σχέση με τις πλημμύρες που σημειώθηκαν στη Γερμανία τον Μάιο και τον Ιούνιο 2016.

Λαμβάνοντας υπόψη ότι η Επιτροπή προτείνει συνεπώς την τροποποίηση του προϋπολογισμού του 2016 και την αύξηση των πιστώσεων του άρθρου 13 06 01 του προϋπολογισμού «Παροχή βοήθειας στα κράτη μέλη σε περίπτωση μείζονος φυσικής καταστροφής με σοβαρές επιπτώσεις στις συνθήκες διαβίωσης, στο φυσικό περιβάλλον ή στην οικονομία» κατά 31 475 125 ευρώ, τόσο σε πιστώσεις ανάληψης υποχρεώσεων όσο και σε πιστώσεις πληρωμών, όπως επίσης ότι το Ταμείο Αλληλεγγύης της Ευρωπαϊκής Ένωσης αποτελεί ειδικό μέσο, όπως καθορίζεται στον κανονισμό για το ΠΔΠ και ότι οι αντίστοιχες πιστώσεις θα πρέπει να εγγραφούν στον προϋπολογισμό πάνω και πέρα από τα ανώτατα όρια, υπερψήφισα την εν λόγω πρόταση.

  Aldo Patriciello (PPE), per iscritto. ‒ Ho votato a favore dell'approvazione, dell'adozione e della pubblicazione nella Gazzetta ufficiale dell'Unione europea del progetto di bilancio rettificativo n. 6/2016 collegato alla posizione del Consiglio che accompagna la mobilizzazione del Fondo di solidarietà dell'Unione europea per fornire assistenza alla Germania, in quanto condivido la necessità di rafforzare l'articolo 13 06 01 "Assistere gli Stati membri colpiti da catastrofi naturali gravi (...)" di un importo pari a 31 475  125 EUR in stanziamenti sia di impegno che di pagamento. Pertanto, ho espresso voto positivo.

  Marijana Petir (PPE), napisan. – Nacrtom proračuna br. 6/2016 obuhvaćena je predložena mobilizacija Fonda solidarnosti Europske unije za poplave koje su u svibnju i lipnju 2016. pogodile Njemačku, stoga se predlaže povećanje proračunske stavke 13 06 01 Pomoć državama članicama u slučaju prirodnih katastrofa velikih razmjera s teškim posljedicama za životne uvjete, prirodni okoliš ili gospodarstvo za 31 475 125 EUR u odobrenim sredstvima za preuzimanje obveza i odobrenim sredstvima za plaćanje, a što je iznos pomoći odobren mobilizacijom Fonda solidarnosti za Njemačku. Fond solidarnosti Europske unije poseban je instrument kao što je to utvrđeno Uredbom o višegodišnjem financijskom okviru (VFO) za koji je utvrđena gornja granica od 500 milijuna EUR na godišnjoj bazi. Također je pravilima predviđeno financiranje razlike ukoliko se za time pokaže potreba. Kako je odobrena mobilizacija Fonda solidarnosti radi pružanja pomoći Njemačkoj u kojoj je utvrđena regionalna katastrofa, podržavam da se za iznos odobrene pomoći poveća proračunska stavka.

  Florian Philippot (ENF), par écrit. ‒ Ce projet de budget rectificatif (PBR) n° 6 pour l'exercice 2016 couvre l'intervention du Fonds de solidarité de l'Union européenne (FSUE), pour un montant de 31.475.125 euros en crédits d'engagement et de paiement. Cette intervention porte sur des inondations survenues en Allemagne.

Bien qu’habituellement, ce genre de mobilisation de fonds ne pose aucun problème, il faut noter qu’en l’espèce, c’est l’Allemagne qui est ici concernée, pays qui prospère sur le dos de ses voisins du sud grâce à la monnaie unique et aspire ainsi toute leur industrie. L’Allemagne pourrait peut-être user de ses excédents budgétaires et de ses taux d’emprunts exceptionnellement bas pour répondre à ce genre de problèmes, plutôt que d’en appeler à une solidarité européenne dont elle n’a pas franchement besoin. Je préfère donc m'abstenir.

  Tonino Picula (S&D), napisan. ‒ Komisija je predložila izmjenu proračuna za 2016. i povećanje proračunske stavke 13 06 01 Pomoć državama članicama u slučaju prirodnih katastrofa velikih razmjera s teškim posljedicama za životne uvjete, prirodni okoliš ili gospodarstvo za 31 475 125 EUR u odobrenim sredstvima za preuzimanje obveza i odobrenim sredstvima za plaćanje. Nacrt izmjene proračuna br. 6/2016 vezan je uz mobilizaciju Fonda solidarnosti Europske unije za pružanje pomoći Njemačkoj. Stajalište Vijeća o nacrtu izmjene proračuna br. 6/2016 se stoga prihvaća.

  João Pimenta Lopes (GUE/NGL), por escrito. ‒ O projeto de orçamento retificativo n.º 6/2016 cobre a proposta de mobilização do Fundo de Solidariedade da União Europeia relativamente às inundações ocorridas na Alemanha em maio e junho de 2016.

A Comissão propõe, por conseguinte, a alteração do orçamento de 2016 através do reforço do artigo orçamental 13 06 01 «Assistência aos Estados-Membros em caso de catástrofes naturais de grandes proporções com repercussões graves nas condições de vida, no meio ambiente ou na economia» num montante de 31 475 125 EUR, tanto em dotações de autorização, como em dotações de pagamento.

O Fundo de Solidariedade da União Europeia é um instrumento especial, tal como definido no Regulamento QFP, e as dotações correspondentes devem ser orçamentadas para além dos limites máximos do QFP.

  Tomasz Piotr Poręba (ECR), na piśmie. ‒ Fundusz Solidarności (FSUE) został założony w 2002 roku, by zapewnić wsparcie finansowe dla państw dotkniętych poważnymi katastrofami naturalnymi lub nadzwyczajnymi katastrofami w poszczególnych regionach. To druga propozycja w zakresie FSUE w 2016 roku i odnosi się ona do powodzi w Dolnej Bawarii w Niemczech. Propozycja gwarantuje 31 475 125 EUR w zobowiązaniach i wyasygnowanie płatności na pokrycie skutków poważnych powodzi, które spowodowały zniszczenia infrastruktury publicznej i prywatnej, domów i zniszczenia w sektorze rolnym. Szkody stanowią 3,03 % regionalnego PKB, przekraczając próg wymagany do wnioskowania w ramach „katastrofy regionalnej”. Wstępny projekt budżetu korygującego nr 6 zapewnia finansowanie tej propozycji. Biorąc pod uwagę poważny wpływ na sytuację w regionie, poparłem propozycję.

  Franck Proust (PPE), par écrit. ‒ Dans le prolongement du rapport sur la mobilisation du FSUE pour venir en aide à l’Allemagne, que j'ai soutenu, j'ai voté en faveur de ce texte qui vise à modifier le budget de 2016 en incluant la proposition de mobilisation du FSUE. Je rappelle que cette aide est indispensable à l'Allemagne pour faire face aux dégâts causés par les inondations dévastatrices de mai et juin 2016.

  Julia Reid (EFDD), in writing. ‒ UKIP voted against this binding budgetary report. This amending budget is taken in conjunction with a separate vote regarding Germany’s application for the EU Solidarity Fund. The EU Solidarity Fund is an EU fund used when there has been a natural disaster in an area of Europe. In order to give the money to Germany it is required to increase the budget ceiling for the Solidarity Fund. As this will increase EU budgets (as opposed to just authorising money that is already available) UKIP voted against.

  Inmaculada Rodríguez-Piñero Fernández (S&D), por escrito. – He apoyado con mi voto este presupuesto rectificativo n.º para permitir la movilización 31 475 125 euros con cargo al Fondo de Solidaridad de la UE para ayudar a la región alemana de Baja Baviera, afectada por inundaciones en mayo y junio de 2016. Las autoridades alemanas estimaron los daños directos totales causados por el desastre en 1 26 mil millones de euros.

  Claude Rolin (PPE), par écrit. ‒ J’ai voté en faveur des projets de budget rectificatif n° 4, 5 et 6 de l’Union européenne pour l’exercice 2016.

Le budget rectificatif n° 4 concerne l’actualisation des crédits visant à prendre en considération l’évolution récente de la situation dans le domaine de la migration et de la sécurité, la réduction des crédits de paiement et d’engagement résultant du virement global, la prolongation de la durée d’existence du Fonds européen pour les investissements stratégiques, la modification du tableau des effectifs de Frontex et l’actualisation des crédits de recette.

Le budget rectificatif n° 5 concerne quant à lui la mise en œuvre de la décision 2014/335/UE relative au système des ressources propres à la suite de la clôture du processus de ratification et de l’entrée en vigueur de la décision le 1er octobre 2016.

Enfin, le budget rectificatif n° 6 concerne la proposition de mobilisation du Fonds de solidarité de l’Union européenne pour venir en aide à l’Allemagne.

  Bronis Ropė (Verts/ALE), raštu. ‒ Visiškai palaikau siūlymą panaudoti Solidarumo fondo paramą Vokietijai. Solidarumo principas reikalauja, kad šis instrumentas būtų atviras visiems, kam reikalinga ES parama kritiniu atveju, nepriklausomai nuo to, ar šalis yra donorė ar gavėja.

  Fernando Ruas (PPE), por escrito. ‒ Esta proposta de orçamento retificativo acompanha a proposta de mobilização do Fundo de Solidariedade da União Europeia (FSUE) para prestar assistência à Alemanha e, tendo em conta o montante que foi canalizado para o efeito, foi necessário também aprovar a proposta de orçamento retificativo que cobre a mobilização do fundo, num montante de € 31,475 milhões de euros, tanto em dotações de autorização, como em dotações de pagamento.

Esta proposta carece de uma alteração ao orçamento de 2016, por meio do reforço relativo ao artigo orçamental destinado à assistência dos Estados—Membros em caso de catástrofes naturais de grandes proporções, com repercussões graves nas condições de vida, no meio ambiente ou na economia, como foi o caso das graves inundações ocorridas na Alemanha em maio e junho deste ano.

Tendo em conta que esta alteração orçamental cumpre os critérios legais, o meu voto foi favorável à aprovação deste relatório.

  Maria Lidia Senra Rodríguez (GUE/NGL), por escrito. ‒ He votado a favor del presente informe debido a que rectifica el presupuesto de la Unión para permitir la movilización de fondos de la Unión para ayudar a la reparación de los daños causados por las inundaciones en Alemania. Durante los meses de mayo y junio de este año la región alemana de Niederbayern sufrió de lluvias intensas que produjeron numerosos daños. El Gobierno alemán ha decidido solicitar la ayuda de este fondo de solidaridad de la Unión para la reparación de los daños causados. Este fondo de solidaridad está diseñado para la rápida movilización de recursos en favor de las zonas dañadas por cualquier tipo de catástrofe. Es por que esta movilización pretende ayudar a los habitantes de la región en reparar los daños causados por lo que he decidido votar a favor del presente informe.

  Siôn Simon (S&D), in writing. ‒ Today I voted in favour of Draft amending budget No 6/2016 linked to the Mobilisation of the European Union Solidarity Fund (EUSF) to provide assistance to Germany.

  Davor Škrlec (Verts/ALE), napisan. ‒ Pozitivno sam glasovao za ovo izvješće, no ovo obrazloženje glasovanja nastaje kao kritika postojećem sustavu vrednovanja rada zastupnika u Europskom parlamentu isključivo na osnovu statističkog broja parlamentarnih aktivnosti potenciranog u Hrvatskoj, a koji zapravo ne odražava stvarnu kvalitetu i količinu rada, učinkovitost te ponajviše uspjeh zastupničkog djelovanja.

  Monika Smolková (S&D), písomne. ‒ Na to, aby sme mohli na základe žiadosti Nemecka poskytnúť finančné zdroje z Fondu solidarity pre región Dolné Bavorsko, ktoré postihli ničivé povodne v mesiacoch máj a jún tohto roka, bolo potrebné schváliť uznesenie EP o pozícii Rady k návrhu opravného rozpočtu č. 6/2016 EÚ na rozpočtový rok 2016. Po oboznámení sa so skutočnosťou, aké škody spôsobili povodne, sme návrh uznesenia podporili. Návrh opravného rozpočtu zahŕňa navrhnutú mobilizáciu Fondu solidarity Európskej únie. Komisia navrhla pozmeniť rozpočet na rok 2016 a zvýšiť prostriedky na pomoc členským štátom v prípade veľkej prírodnej katastrofy so závažnými dôsledkami na životné podmienky, prírodné prostredie alebo hospodárstvo o 31 475 125 EUR vo viazaných aj platobných rozpočtových prostriedkoch.

  Igor Šoltes (Verts/ALE), pisno. ‒ Predlog spremembe proračuna št. 6/2016 daje podlago za izvajanje predlagane uporabe Solidarnostnega sklada Evropske unije v zvezi s poplavami v Nemčiji maja in junija 2016. V tem predlogu Komisija predlaga, da se proračun za leto 2016 spremeni tako, da se sredstva za prevzem obveznosti in sredstva za plačila na področju pomoči državam članicam v primeru večje naravne nesreče, ki ima resne posledice za življenjske razmere, naravno okolje ali gospodarstvo, povečajo za dobrih 31 milijonov EUR.

Poročilo Parlamenta v zvezi s tem poudarja, da je Solidarnostni sklad Evropske unije poseben instrument, zato bi bilo treba ustrezna sredstva za prevzem obveznosti in plačila v proračun vključiti brez upoštevanja ustreznih zgornjih mej večletnega finančnega okvira.

Ker poročilo pozdravlja predlog Komisije za spremembo proračuna za leto 2016, sem ga pri glasovanju podprl.

  Joachim Starbatty (ECR), schriftlich. ‒ Der sechste Berichtigungshaushalt zum laufenden Haushaltsjahr beantragt zusätzliche 31,5 Millionen Euro für die Bewältigung der Überschwemmungskosten in Niederbayern vom Frühling 2016, finanziert aus dem so genannten Europäischen Solidaritätsfonds. Die Gesamtkosten dieser Überschwemmungskatastrophe werden von der Bundesregierung auf 1,26 Milliarden Euro beziffert. Es ist aus meiner Sicht selbstverständlich, dass die EU-Mitgliedstaaten sich wie in ähnlich gelagerten Fällen solidarisch zeigen. Daher habe ich dem Bericht zugestimmt.

  Ivan Štefanec (PPE), písomne. ‒ Návrh opravného rozpočtu č. 6/2016 zahŕňa navrhnutú mobilizáciu Fondu solidarity Európskej únie v súvislosti s povodňami, ku ktorým došlo v Nemecku v máji a v júni 2016, a je preto potrebné sa touto záležitosťou zaoberať na pôde Európskeho parlamentu.

  Beatrix von Storch (EFDD), schriftlich. ‒ Der Entschließung des EU-Parlaments zu dem Standpunkt des Rates zum Entwurf des Berichtigungshaushaltsplans Nr. 6/2016 der Europäischen Union für das Haushaltsjahr 2016 für den Vorschlag zur Inanspruchnahme des Solidaritätsfonds der Europäischen Union zwecks Hilfeleistung für Deutschland habe ich nicht zugestimmt.

Der Solidaritätsfonds wirkt wie eine supranationale Versicherung gegen Naturkatastrophen und ich begrüße ihn und Auszahlungen daraus grundsätzlich. Es tut aber nicht Not, den Fonds über Plan aufzustocken. Wenn der Fonds aufgebraucht ist, kann er eben keine Auszahlungen mehr leisten.

  Dubravka Šuica (PPE), napisan. ‒ Nacrt proračuna br. 6/2016 obuhvaća aktiviranje Fonda solidarnosti Europske unije za poplave koje su u svibnju i lipnju 2016. pogodile Njemačku. Komisija predlaže izmjenu proračuna za 2016. i povećanje proračunske stavke 13 06 01 Pomoć državama članicama u slučaju prirodnih katastrofa velikih razmjera s teškim posljedicama za životne uvjete, prirodni okoliš ili gospodarstvo za 31.475.125,00 EUR u odobrenim sredstvima za preuzimanje obveza i odobrenim sredstvima za plaćanje. Fond solidarnosti Europske unije predstavlja poseban instrument kao što je to utvrđeno Uredbom o VFO-u i da bi odgovarajuća odobrena sredstva za obveze i plaćanja u proračun trebalo unijeti iznad gornjih granica VFO-a.

Podržavam izvješće o stajalištu Vijeća o nacrtu izmjene proračuna br. 6/2016 Europske unije za financijsku godinu 2016., uz prijedlog za mobilizacijom Fonda solidarnosti Europske unije radi pružanja pomoći Njemačkoj. Smatram da je solidarnost jedna od temeljnih vrijednosti Europske unije, te se iz tog razloga trebaju pronaći način i sredstvo kako bi se pružila maksimalna pomoć svakoj državi članici koja se nađe u nevolji.

  Patricija Šulin (PPE), pisno. ‒ Glasovala sem za poročilo o stališču Sveta o predlogu spremembe proračuna Evropske unije št. 6/2016 za proračunsko leto 2016, ki spremlja predlog za uporabo sredstev Solidarnostnega sklada Evropske unije za zagotovitev pomoči Nemčiji.

Ker so Nemčijo letošnjega maja in junija prizadele številne kratkotrajne intenzivne poplave, je le ta vložila vlogo za prejem sredstev iz Solidarnostnega sklada Evropske unije ter tako postala upravičena za dobrih 31 milijonov eurov.

Podpiram predlog Komisije, da se proračun za leto 2016 spremeni, sredstva za prevzem obveznosti in sredstva za plačila v proračunskem členu pa se povečajo.

  Ελευθέριος Συναδινός (NI), γραπτώς. ‒ Η ΕΕ οφείλει να επιδεικνύει ευελιξία όταν συντρέχουν λόγοι αποζημίωσης χωρών που επλήγησαν από φυσικές καταστροφές.

  József Szájer (PPE), írásban. ‒ Az Európai Unió Szolidaritási Alapjának célja, hogy az Unió gyors, hatékony és rugalmas módon legyen képes a vészhelyzetekre reagálni és kifejezni szolidaritását a katasztrófa sújtotta régiók lakosságával.

Németország a 2016 májusában és júniusában a Niederbayern (Alsó-Bajorország) régiót ért számos, rövid ideig tartó, de rendkívül heves árvíz miatt 2016. augusztus 19-én kérelmet nyújtott be az alap igénybevételére.

Németország kérelme eleget tesz az Alapból származó pénzügyi hozzájárulás meghatározására vonatkozóan megállapított követelményeknek.

Az Európai Unió 2016. pénzügyi évi általános költségvetésének keretein belül az Európai Unió Szolidaritási Alapjából 31 475 125 EUR összeg kerül kifizetésre Németország részére kötelezettségvállalási és kifizetési előirányzatok formájában.

A 6/2016. számú költségvetés-módosítási tervezet az Európai Unió Szolidaritási Alapjának a 2016. májusi és júniusi németországi árvizekkel kapcsolatban javasolt igénybevételét fedezi. Ennek keretében az Európai Bizottság javasolja a 2016. évi költségvetés módosítását és kötelezettségvállalási és kifizetési előirányzatainak egyaránt 31 475 125 euróval történő megemelését.

Az Európai Parlament jóváhagyta a 6/2016. számú költségvetés-módosítási tervezetről szóló tanácsi álláspontot.

A fentiek alapján szavazatommal támogattam a jelentés elfogadását.

  Claudia Țapardel (S&D), in writing. ‒ The proposed Draft Amending Budget No 6/2016 covers the proposed mobilisation of the European Union Solidarity Fund in relation to floods that occurred in Germany in May and June 2016. This is under the European Union Solidarity Fund which is a special instrument as defined in the MFF Regulation, and the corresponding commitment and payments appropriations are to be budgeted over and above the MFF ceilings. I therefore support the decision of the Commission to amend the 2016 budget and increase the budget article 13 06 01 ‘Assistance to Member States in the event of a major natural disaster with serious repercussions on living conditions, the natural environment or the economy.’

  Marc Tarabella (S&D), par écrit. ‒ La Commission propose de modifier le budget 2016 en renforçant l’article 13 06 01 «Assistance aux États membres en cas de catastrophe naturelle majeure ayant de graves répercussions sur les conditions de vie, l’environnement naturel et l’économie» d’un montant de 31 475 125 euros, à la fois en crédits d’engagement et en crédits de paiement. Le Fonds de solidarité de l’Union européenne est un instrument spécial défini dans le règlement CFP, et les crédits d’engagement et de paiement en question doivent être inscrits au budget au-delà des plafonds du CFP. Nous avons dès lors voté positivement.

  Ivica Tolić (PPE), in writing. ‒ Podržavam Prijedlog rezolucije o stajalištu Vijeća o nacrtu izmjene proračuna br. 6/2016 Europske unije za financijsku godinu 2016. uz prijedlog za mobilizaciju Fonda solidarnosti Europske unije radi pružanja pomoći Njemačkoj. Budući da je Europska unija dužna izvršiti mobilizaciju Fonda solidarnosti Europske unije u slučaju katastrofa, te budući da je katastrofa Europske unije pogodila Bavarsku, smatram da je potrebno izraditi izmjenu proračuna kako bi se proveo postupak mobilizacije Fonda solidarnosti koji je predviđen Prijedlogom rezolucije o prijedlogu odluke Europskog parlamenta i Vijeća o mobilizaciji Fonda solidarnosti Europske unije radi pružanja pomoći Njemačkoj.

  Ruža Tomašić (ECR), napisan. ‒ Nacrt izmjene proračuna br. 6/2016 obuhvaća predloženu mobilizaciju Fonda solidarnosti Europske unije za poplave koje su u svibnju i lipnju 2016. godine pogodile Njemačku. Fond solidarnosti Europske unije osnovan je 2002. godine kako bi pružio financijsku pomoć državama koje su pogođene prirodnim katastrofama velikih razmjera ili izvanrednim regionalnim katastrofama.

Posljednjih godina nekoliko je država članica Europske unije pogođeno prirodnim katastrofama - od Hrvatske koja se 2014. godine suočila s poplavama, ovogodišnjih potresa u Italiji te sada i Njemačke, koju su pogodile poplave. Iz tih iskustava vidljivo je da je veoma bitna brza i prikladna reakcija kako bi se pokazala solidarnost s građanima.

Smatram da je izmjena proračuna za 2016. godinu za pomoć državama članicama u slučaju velikih prirodnih katastrofa u ovoj situaciji prijeko potrebna kako bi se toj državi članici pomoglo u obnavljanju domova, javne i privatne infrastrukture te pogođenog poljoprivrednog sektora. Zbog toga sam podržala ovu rezoluciju.

  Romana Tomc (PPE), pisno. ‒ Predlog resolucije Evropskega parlamenta o stališču Sveta o predlogu spremembe proračuna Evropske unije št. 6/2016 za proračunsko leto 2016, ki spremlja predlog za uporabo sredstev Solidarnostnega sklada Evropske unije za zagotovitev pomoči Nemčiji sem podprla.

  Estefanía Torres Martínez (GUE/NGL), por escrito. ‒ He votado a favor. Se trata de movilizar 500 millones para hacer frente a las inundaciones ocurridas en 2016 en la región de Niederbayern en Alemania.

  Ramon Tremosa i Balcells (ALDE), in writing. ‒ I agree on mobilising the European Union Solidarity Fund to grant financial assistance relating to a flood disaster in Germany. The European project is based also in solidarity in difficult moments and therefore I support to this draft amendment of the 2016 budget.

  Kazimierz Michał Ujazdowski (ECR), na piśmie. ‒ Fundusz Solidarności został założony w 2002 roku, by zapewnić wsparcie finansowe dla państw dotkniętych poważnymi katastrofami naturalnymi lub nadzwyczajnymi katastrofami w poszczególnych regionach. Propozycja gwarantuje 31 475 125 EUR w zobowiązaniach i wyasygnowanie płatności na pokrycie skutków poważnych powodzi, które spowodowały zniszczenia infrastruktury publicznej i prywatnej, domów i zniszczenia w sektorze rolnym. Szkody stanowią 3,03 % regionalnego PKB, przekraczając próg wymagany do wnioskowania w ramach „katastrofy regionalnej”. Poparłem w całości rezolucję.

  István Ujhelyi (S&D), írásban. ‒ Az Európai Unió Szolidaritási Alapja a többéves pénzügyi keretről szóló rendeletben meghatározott speciális eszköz, és a megfelelő kötelezettségvállalási és kifizetési előirányzatokat a többéves pénzügyi keret felső határai felett kell szerepeltetni a költségvetésben. Az S&D álláspontját követtem.

  Miguel Urbán Crespo (GUE/NGL), por escrito. ‒ He votado a favor de esta Enmienda rectificativa que moviliza el Fondo de Solidaridad de la Unión Europea para asistir a Alemania, por las inundaciones de 2016 en la región de Baja Baviera, que perjudicaron a su población por un total de 31 475 125 euros.

  Ivo Vajgl (ALDE), in writing. ‒ I voted in favour of the report on the Council position on Draft Amending Budget No 6/2016 of the European Union for the financial year 2016 accompanying the proposal to mobilise the European Union Solidarity Fund to provide assistance to Germany. Draft amending budget No 6/2016 covers the proposed mobilisation of the European Union Solidarity Fund in relation to floods that occurred in Germany in May and June 2016. The Commission consequently proposes to amend the 2016 budget and increase the budget article 13 06 01 ‘Assistance to Member States in the event of a major natural disaster with serious repercussions on living conditions, the natural environment or the economy’ by EUR 31 475 125 both in commitment and in payment appropriations. The European Union Solidarity Fund is a special instrument as defined in the MFF Regulation, and the corresponding commitment and payments appropriations are to be budgeted over and above the MFF ceilings. I voted in favour because I believe that the application by Germany meets the conditions for providing a financial contribution from the Fund, as laid down in Article 4 of Regulation (EC) No 2012/2002.

  Ramón Luis Valcárcel Siso (PPE), por escrito. ‒ Mediante esta acción, el Fondo de Solidaridad de la Unión se moviliza para ayudar a la zona de Baja Baviera, especialmente el distrito de Rottal-Inn, ante las inundaciones que sufrieron en mayo y junio de 2016. Es importante que la Unión sepa responder ante los desastres medioambientales mediante este tipo de acciones, por lo que creo necesario votar a su favor.

  Ángela Vallina (GUE/NGL), por escrito. ‒ He votado a favor del presente informe debido a que rectifica el presupuesto de la Unión para permitir la movilización de fondos de la Unión para ayudar a la reparación de los daños causados por las inundaciones en Alemania. Durante los meses de mayo y junio de este año la región alemana de Niederbayern sufrió de lluvias intensas que produjeron numerosos daños. El Gobierno alemán ha decidido solicitar la ayuda de este fondo de solidaridad de la Unión para la reparación de los daños causados. Este fondo de solidaridad está diseñado para la rápida movilización de recursos en favor de las zonas dañadas por cualquier tipo de catástrofe. Es por que esta movilización pretende ayudar a los habitantes de la región en reparar los daños causados por lo que he decidido votar a favor del presente informe.

  Miguel Viegas (GUE/NGL), por escrito. ‒ A Comissão propõe a mobilização do Fundo de Solidariedade da União Europeia (FSUE) a fim de prestar assistência financeira relativa a uma catástrofe ocorrida na Alemanha (inundações que afetaram a Baixa Baviera, em especial o distrito de Rottal-Inn), ocorrida em maio e junho de 2016.

A série de inundações de curta duração muito intensas / inundações repentinas deixou um rasto de destruição nas infraestruturas públicas e privadas, nas habitações e na agricultura. Sete pessoas perderam a vida e mais de 47 000 foram afetadas na Baixa Baviera; 2 000 delas não puderam regressar às suas casas dois meses após as inundações.

Independentemente da solidariedade devida às populações afetadas, não deixa de ser surpreendente que esta solidariedade seja dirigida à Alemanha, país que acumulou um enorme excedente na sua balança de pagamentos à custa dos outros países da UE e a quem se pede para aproveitar esta folga para uma maior contribuição do consumo da zona euro.

  Harald Vilimsky (ENF), schriftlich. ‒ Da es sich bei diesem Bericht um die Erhöhung der zugelassenen Mittel zwecks Hilfeleistung für die Flutopfer in Deutschland aufgrund der Flutkatastrophe im Sommer 2016 in Niederbayern handelt, habe ich diesem Bericht zugetstimmt.

  Daniele Viotti (S&D), per iscritto. ‒ Ho votato a favore della relazione sulla proposta di decisione del Parlamento europeo e del Consiglio relativa alla mobilizzazione del Fondo di solidarietà per fornire assistenza alla Germania. La Commissione propone di mobilitare il Fondo di solidarietà dell'UE per fornire assistenza finanziaria in relazione alle inondazioni che hanno colpito la Bassa Baviera nei mesi di maggio e giugno 2016 causando un totale di danni stimato a 1,26 miliardi di euro. Come già avvenuto in passato, la Commissione propone di applicare il tasso del 2,5% dell'importo del danno diretto totale per tutti i danni fino alla soglia per "catastrofe grave". L'importo totale dell'aiuto proposto è quindi di 31.475.125 euro. La mobilitazione proposta richiede una modifica del bilancio 2016 e un progetto di bilancio rettificativo.

  Marco Zanni (EFDD), per iscritto. ‒ Il progetto di bilancio rettificativo (PBR) n. 6 per l'esercizio 2016 riguarda la mobilizzazione del Fondo di solidarietà dell'Unione europea (FSUE) per un importo di 31.475.125 di euro in stanziamenti di impegno e di pagamento a favore della Germania. Nei mesi di maggio e giugno 2016 infatti il distretto amministrativo di Rottal-Inn, nella Bassa Baviera, è stato colpito da una serie di inondazioni improvvise, estremamente intense e di breve durata, che hanno distrutto infrastrutture pubbliche e private, nonché molte abitazioni, provocando danni ingenti anche all'agricoltura. Poiché i danni diretti complessivi sono inferiori alla soglia "catastrofe grave" per l'attivazione del Fondo di solidarietà, la domanda è stata presentata ed esaminata in base al criterio della cosiddetta "catastrofe regionale". Questo rettificativo è necessario alla mobilizzazione del Fondo di solidarietà dell'UE, che è uno strumento all'infuori dal quadro ordinario di bilancio. Pur con diverse riserve, sostengo sempre l'approvazione per la richiesta di questi fondi, anche in ragione del fatto che, purtroppo, a causa delle numerose catastrofi, l'Italia sia uno dei maggiori beneficiari dall'istituzione di questo Fondo.

  Auke Zijlstra (ENF), schriftelijk. ‒ De PVV stemde tegen de beschikbaarstelling van deze middelen omdat een compensatie vanuit de EU van de financiële gevolgen van de overstromingen in 2016 in Niederbayern geen verantwoordelijkheid is van de EU.

Nationale staten kunnen heel goed zelf uitmaken wanneer en voor welk bedrag zij zich solidair willen verklaren met een andere staat die door een natuurramp is getroffen.

  Jana Žitňanská (ECR), písomne. ‒ Návrh opravného rozpočtu č. 6/2016 na rozpočtový rok 2016, predložený spolu s návrhom na mobilizáciu Fondu solidarity Európskej únie na účely poskytnutia pomoci Nemecku som podporila. Tento návrh bol predložený v súvislosti s povodňami, ktoré zasiahli Nemecko v máji a júni tohto roku. Keďže tieto povodne spôsobili veľké škody, Nemecko požiadalo o mobilizáciu Fondu solidarity. Myslím si, že Fond solidarity a jeho účel treba rozhodne podporovať. Nesmieme pripustiť, aby štát, ktorý bol postihnutý prírodnými katastrofami takéhoto rozsahu, musel s následkami bojovať sám. Práve preto Fond solidarity považujem za veľmi dobrý spôsob, ako ukázať, že členské štáty držia v takýchto prípadoch spolu.

  Željana Zovko (PPE), napisan. ‒ U skladu s prijedlozima Komisije za izmjenu proračuna i povećanje proračunske stavke Pomoć državama članicama u slučaju prirodnih katastrofa velikih razmjera s teškim posljedicama za životne uvjete, prirodni okoliš ili gospodarstvo, podržavam ovo izvješće. Budući da se navedenim nacrtom proračuna br. 6/2016. obuhvaća predložena mobilizacija Fonda solidarnosti Europske unije, koji je poseban instrument Europske unije, smatram kako je od iznimne važnosti da se usvoji ovo izvješće.

  Milan Zver (PPE), pisno. ‒ Glasoval sem za poročilo o stališču Sveta o predlogu spremembe proračuna Evropske unije št. 6/2016 za proračunsko leto 2016, ki spremlja predlog za uporabo sredstev Solidarnostnega sklada Evropske unije za zagotovitev pomoči Nemčiji.

Predlog spremembe proračuna št. 6/2016 zajema uporabo Solidarnostnega sklada Evropske unije v zvezi s poplavami v Nemčiji maja in junija 2016.

Uporabo sredstev iz Solidarnostnega sklada podpiram, saj je namenjena v pomoč Nemčiji zaradi kratkotrajnih, izjemno intenzivnih poplav, ki so maja in junija 2016 prizadele regijo Niederbayern in so povzročile resne posledice za življenjske razmere, naravno okolje in gospodarstvo.

7.17. Мобилизиране на маржа за непредвидени обстоятелства през 2017 г. (A8-0346/2016 - Jens Geier)

Dichiarazioni di voto scritte

  Isabella Adinolfi (EFDD), per iscritto. ‒ Il regolamento che ha stabilito il quadro finanziario pluriennale per il periodo 2014-2020 (QFP), prevede uno strumento di natura residuale - il margine per imprevisti, che può arrivare fino allo 0,03% del reddito nazionale lordo dell'UE-28 - come extrema ratio per far fronte a circostanze impreviste, qualora siano state esaurite tutte le altre opzioni disponibili all'interno del QFP. Per rispondere all'incremento del fabbisogno resosi necessario in seguito alla crisi migratoria, dei rifugiati e della sicurezza, si è stabilito di incrementare gli stanziamenti di impegno delle rubriche 3 e 4 del QFP nel bilancio generale dell'Unione europea per l'esercizio 2017 oltre i limiti dei massimali fissati per tali rubriche. Pur consapevole della necessità di tali incrementi in settori che al momento sono sotto particolare pressione, bisogna tuttavia ricordarsi che l'utilizzo del margine per imprevisti rappresenta solamente una soluzione tampone, che non risolve i problemi alla radice, né affronta la vera necessità di razionalizzare il bilancio dell'UE ponendo l'accento su priorità reali come queste. Per tali motivi mi sono astenuta.

  Martina Anderson and Lynn Boylan (GUE/NGL), in writing. – The contingency margins may have a positive element with regard to allocating aid which would assist migrants and refugees; however, one must also take into account that this also includes the Facility for Refugees in Turkey, and support for the likes of Frontex. This is because these margins are for Heading 3 ‘Security and citizenship’. For 2017 this also includes Heading 4 ‘Global Europe’ which covers programmes such as the Common Security and Defence Policy, the Guarantee Fund for external Actions, and ‘Macro-financial assistance’.

It was proposed originally by the European Parliament to also use the Contingency margins for 2016 and 2017 for sustaining certain programmes which would fall under Heading 1 of the multi-annual financial framework for programmes that are progressive and socially orientated.

However the Council did not budge and dictated that, under that Heading, funds would have to be redeployed instead, which would mean cutting such programmes to fund another similar programme under that heading, as opposed to using the Contingency Margin which would entail not having to resort to sacrificing one programme over another.

As a result I abstained on the final vote.

  Marie-Christine Arnautu (ENF), par écrit. ‒ La Commission propose de mobiliser la marge pour imprévus pour 2017 à hauteur de 2,150 milliards d’euros, afin de compléter les crédits d'engagement relatifs aux dépenses de la rubrique 3 «Sécurité et citoyenneté», à hauteur de 2,578 milliards et de la rubrique 4 «L'Europe dans le monde» à hauteur de 9,432 milliards. Il s’agit donc de mobiliser cet instrument de dernier recours face à des «circonstances imprévues», en l’occurrence la crise des migrants.

Ces sommes devront être compensées par une baisse des crédits affectés à l’administration. Ces sommes mobilisées iront cependant financer la politique de l’asile et de l’intégration des réfugiés, ce qui est inacceptable. Toute somme mobilisée devrait l’être exclusivement pour le retour des clandestins dans leurs pays d’origine. J’ai voté contre ce rapport.

  Jonathan Arnott (EFDD), in writing. ‒ This budgetary instrument lies outside the normal ceilings for EU spending, and therefore I voted against its proposed mobilisation. The suggestion of applying a ‘contingency’ for 2017 before 2016 has even finished rather stretches the principle of a contingency.

  Zigmantas Balčytis (S&D), raštu. ‒ Balsavau už pranešimą dėl nenumatytų atvejų rezervo lėšų mobilizavimo 2017 m. 2017 m. turbūt atsiras papildomų finansinių poreikių, susijusių su vidaus saugumo krizėmis ir dabartinėmis humanitarinėmis, migracijos ir pabėgėlių problemomis. Todėl Komisija savo biudžeto projekte pasiūlė mobilizuoti 1 164,4 mln. EUR nenumatytų atvejų rezervo lėšų, kad su 2017 finansinių metų Europos Sąjungos bendrojo biudžeto 3 išlaidų kategorijos išlaidomis susiję įsipareigojimų asignavimai būtų papildyti viršijant įsipareigojimų asignavimų viršutinę ribą 2 578 mln. EUR dabartinėmis kainomis.

  Zoltán Balczó (NI), írásban. ‒ A jelentés a rendkívüli tartalékok 2017. évi igénybevételéről szól. A rendkívüli esetek kezelésére az 1311/2013/EU rendelet az Unió bruttó nemzeti jövedelmének legfeljebb 0,03%-át kitevő rendkívüli tartalékot hozott létre. Ezzel összhangban a Bizottság kiszámította a rendkívüli tartalék 2017-re vonatkozó maximális összegét. Ugyanakkor előre látható, hogy az így meghatározott kiadási felső határok 2017-ben nem lesznek tarthatók, ezért a Bizottság javaslatot tett a rendkívüli tartalékok felső határ feletti 1164 millió euró összegű igénybevételére, annak érdekében, hogy a migrációs és humanitárius kihívások miatt felmerülő további kiadásokat finanszírozni lehessen. Mivel itt kényszerpályán vagyunk, támogattam a felső határ felemelését.

  Nicolas Bay (ENF), par écrit. ‒ L’objectif de ce texte est de mobiliser un instrument permettant de faire face à des «circonstances imprévues», en l’occurrence la crise des migrants. Les sommes, prises sur le budget initialement affecté à l’administration, serviraient à financer la politique d’asile et d’intégration des «réfugiés», en réalité des clandestins, des migrants économiques qui ont vocation à retourner au plus vite dans leur pays d’origine. J’ai voté contre.

  Hugues Bayet (S&D), par écrit. ‒ J’ai approuvé ce point qui propose d’allouer la marge pour imprévus 2017 pour répondre à la situation migratoire, aux besoins des réfugiés et à la situation en matière de sécurité intérieure.

  Brando Benifei (S&D), per iscritto. ‒ Oggi ho votato a favore della relazione Geier sulla proposta di decisione del Parlamento europeo e del Consiglio relativa alla mobilizzazione del margine per imprevisti nel 2017. Il Parlamento ha ritenuto necessario mobilizzare il margine per imprevisti per far fronte alle possibili nuove esigenze finanziarie che potrebbero scaturire dalle crisi in materia di sicurezza interna e dalle sfide sul fronte umanitario, migratorio e dei rifugiati. Il comitato di conciliazione, convocato per il bilancio 2017, ha quindi convenuto di mobilizzare il margine per imprevisti per un importo pari a 1,9 miliardi di euro per la rubrica 3 e la rubrica 4, superando i limiti stabiliti dal massimale previsto nel QFP.

  Xabier Benito Ziluaga (GUE/NGL), por escrito. ‒ He votado en contra de este informe. Se trata de la movilización de uno de los resquicios del presupuesto para poder hacer frente a los Fondos de integración de personas en situación de asilo y migración. Un ajuste técnico para hacer, junto a otros instrumentos de flexibilidad que se modifican, frente a los retos de seguridad y de movilidad de las personas. Esta financiación, que en parte se empleará como un instrumento financiero al estilo Plan Juncker, servirá para financiar la permanencia y taponamiento de las migraciones de personas en situación de movilidad forzada en países limítrofes a la Unión. Tendrán un componente de inversión en aquellas zonas (con lo que podrán hacer negocio los poderes locales y transnacionales), también humanitario, pero a su vez de retención de dicha población. Consistirá en movilizar este margen hasta 2 150,6 millones de euros, compensado con recortes en agricultura y administración. Disfrazando de ayuda humanitaria una mala gestión de los recursos.

  Izaskun Bilbao Barandica (ALDE), por escrito. ‒ He apoyado este informe sobre la movilización del margen para imprevistos en 2017, ya que es posible que surjan necesidades financieras adicionales en ese año, en relación con la crisis de la seguridad interna y los actuales desafíos humanitarios, migratorios y relativos a los refugiados. Esas necesidades además podrían superar la financiación disponible en la rúbrica 3.

  Dominique Bilde (ENF), par écrit. ‒ Je me suis farouchement opposée à ce rapport qui concerne la mobilisation de la marge pour imprévus pour 2017. Les «imprévus» en question ne sont que la façon pudique pour la Commission de débloquer toujours plus d’argent en faveur de la gestion de la crise des migrants. Étant donné que, dans cette affaire, l’UE est plus que complice dans l’organisation de cette submersion, il est assez cocasse de parler «d’imprévus».

La Commission propose ainsi d’utiliser 2,150 milliards d’euros afin de compléter les crédits d’engagement relatifs aux dépenses de la rubrique 3 «Sécurité et citoyenneté». Il s’agit également de compléter les crédits d’engagement relatifs aux dépenses de la rubrique 4 «L’Europe dans le monde» à hauteur de 9,432 milliards d’euros.

Quand on voit les sommes qui ont d’ores et déjà été mobilisées pour gérer ce marasme, et, parallèlement, la situation de grande précarité dans laquelle se trouvent des millions d’Européens, on se rend compte du sens des priorités de la Commission.

La seule gestion responsable serait de mobiliser des fonds pour assurer le retour des clandestins dans leur pays d’origine.

  Mara Bizzotto (ENF), per iscritto. – Tecnicamente il margine per imprevisti è uno strumento di ultima istanza, cui si ricorre per reperire fondi, qualora l'Europa debba fronteggiare situazioni gravi e inaspettate, se e solo se sono state esaurite tutte le altre fonti di finanziamento disponibili all'interno del QFP. La soluzione della crisi migratoria e il problema della sicurezza dei cittadini sono priorità che condivido. Il mio sostegno alla richiesta di un aumento dei fondi per queste rubriche, sarebbe dunque scontato se però si accompagnasse a un reale e radicale cambiamento delle politiche nelle quali questi contributi sono investiti. Finché FRONTEX, EASO, FAMI verranno finanziati per favorire l'invasione dei migranti e non per bloccarne i flussi, non ho intenzione di avvallare col mio voto provvedimenti come questo.

  José Blanco López (S&D), por escrito. ‒ Tras haber examinado todas las demás posibilidades financieras para responder a las circunstancias imprevistas dentro de los techos de gasto para 2017 de las rúbricas 3 (Seguridad y ciudadanía) y 4 (Una Europa global) establecidos en el marco financiero plurianual, y tras haber movilizado el Instrumento de Flexibilidad por el importe total de 530 millones de euros disponible en 2017, resulta necesario movilizar el Margen para Imprevistos para hacer frente a las necesidades derivadas de la crisis de la migración, los refugiados y la seguridad, mediante el aumento de los créditos de compromiso en el presupuesto general de la Unión para el ejercicio 2017 por encima de los techos de las rúbricas 3 y 4.

Por tanto, mediante esta decisión, que he votado favorablemente, se movilizan 1 906,2 millones de euros para las rúbricas 3 y 4. Esta cantidad se compensa en 575 millones de euros del margen no asignado de la rúbrica 2 (Crecimiento sostenible) en 2017 y 507,3 millones de euros en 2017, 70,0 millones de euros en 2018 y 253,9 millones de euros en 2019 de los márgenes no asignados de la rúbrica 5 (Administración).

  Vilija Blinkevičiūtė (S&D), raštu. ‒ Balsavau už šį pranešimą, kuriame nagrinėjamas sprendimas dėl nenumatytų atvejų rezervo lėšų mobilizavimo. Europos Parlamentas palankiai vertina Komisijos pasiūlymus, atliekant daugiametės finansinės programos (DFP) laikotarpio vidurio tikslinimą, papildyti išlaidų kategoriją, susijusią su vidaus saugumo krizėmis ir dabartinėmis humanitarinėmis, migracijos ir pabėgėlių problemomis, 2018–2020 m. laikotarpiu. Tuo siekiama suteikti pakankamai išteklių teisingumo ir vidaus reikalų srities agentūroms, taip pat atsižvelgti į neseniai parengtus Komisijos pasiūlymus saugumo ir migracijos srityje. Be to, Parlamentas primena, kad nedelsiant reikia reaguoti į saugumo krizes, migracijos ir pabėgėlių problemas, ir mano, jog svarbu, kad visi susiję subjektai užtikrintų visapusišką mokėjimų skaidrumą ir reguliarią išlaidų stebėseną bei ataskaitų teikimą. Jis apgailestauja dėl to, kad Komisija nepasinaudojo DFP laikotarpio vidurio tikslinimo galimybe tam, kad atitinkamai pakoreguotų viršutinę ribą.

  Andrea Bocskor (PPE), írásban. ‒ A rendkívüli tartalék 2017. évi igénybevételéről szóló európai parlamenti és tanácsi határozatra irányuló javaslat része a 2017. évi uniós költségvetés kapcsán az Európai Parlament és a Tanács tárgyaló delegációi által létrehozott megállapodásnak.

Az Európai Bizottság a további és előre nem látott kötelezettségvállalási igények összes finanszírozási lehetőségének megvizsgálását követően az általa készített költségvetési tervezetben javasolta a rendkívüli tartalék 1164,4 millió EUR összegű igénybevételét, az Európai Unió 2017. évi pénzügyi évre vonatkozó általános költségvetése 3. fejezetének kiadásaihoz kapcsolódó kötelezettségvállalási előirányzatoknak a folyó árakon 2578 millió eurós kifizetési felső határ feletti kiegészítése céljából.

Az Európai Parlament jelentése elfogadta a bizottsági javaslatot.

A fentiek alapján szavazatommal támogattam a jelentés elfogadását.

  Franc Bogovič (PPE), pisno. ‒ Strinjam se s sprostitvijo varnostne rezerve v letu 2017 ob upoštevanju uporabe instrumenta prilagodljivosti v celotnem znesku 530 milijonov EUR.

Ta bo na voljo leta 2017, ko bo treba uporabiti varnostno rezervo za odzivanje na potrebe, ki izhajajo iz migracijske, begunske in varnostne krize, za katero vemo, da se še ni končala, temveč je pričakovati, da se bo okrepila. Prav tako bodo za to odobritev potreben prevzem obveznosti v splošnem proračunu Unije za proračunsko leto 2017.

  Marie-Christine Boutonnet (ENF), par écrit. ‒ Cette marge pour imprévus destinée à faire face à des circonstances graves et imprévues va donc être utilisée pour faciliter la politique immigrationniste de l’UE.

Il est évident que cette affectation, qui se fera aussi au détriment des crédits affectés à l’administration, est inacceptable.

Je vote donc contre cette proposition de la Commission.

  Renata Briano (S&D), per iscritto. ‒ È responsabilità del Parlamento europeo e di ciascuno di noi mobilitare tutte le risorse necessarie per far fronte a criticità impreviste per l’anno 2017, in modo da rendere prontamente efficace l'azione amministrativa dell'Unione Europea e da supportare rapidamente le aree di crisi.

  Steeve Briois (ENF), par écrit. ‒ Ce rapport vise à mobiliser la marge pour imprévus pour 2017 à hauteur de 2,15 milliards d’euros afin de compléter les crédits d’engagement relatifs aux dépenses de la rubrique 3 «Sécurité et citoyenneté» et de la rubrique 4 «L’Europe dans le monde». La Commission européenne recommande d’activer cet instrument en vue de financer les politiques d’accueil des migrants clandestins. Ces sommes devront, par ailleurs, être compensées par une baisse des crédits affectés à l’administration.

Il est proprement inacceptable que l’Union européenne utilise nos impôts pour financer la submersion migratoire à laquelle une immense majorité de nos concitoyens s’oppose fermement. Toute somme mobilisée dans le cadre de la crise migratoire devrait l’être pour financer le retour des migrants clandestins dans leur pays d’origine.

À l’heure où nos concitoyens, en particulier les jeunes, sont confrontés au chômage de masse, à l’explosion de la pauvreté et à l’accroissement des inégalités sociales, il est indispensable de leur consacrer l’intégralité des fonds européens! J’ai bien évidemment voté contre ce texte.

  Nicola Caputo (S&D), per iscritto. ‒ Oggi ho votato a favore della relazione in questione perché risulta necessario mobilizzare il margine per imprevisti per far fronte al fabbisogno derivante dalla crisi migratoria, dei rifugiati e della sicurezza aumentando gli stanziamenti d'impegno nel bilancio generale dell'Unione per l'esercizio 2017 oltre i limiti dei massimali fissati dal quadro finanziario pluriennale. Sebbene la crisi migratoria, dei rifugiati e della sicurezza sia iniziata nel 2015, il suo impatto e le sue conseguenze evolvono quotidianamente. Le decisioni politiche nei paesi terzi sull’accettazione dei rifugiati nel loro territorio e l'apertura e la chiusura delle frontiere fanno sì che sia molto difficile prevedere come evolverà la situazione a lungo termine. Il carattere mutevole e imprevedibile della crisi giustifica il ricorso al margine per imprevisti come strumento di ultima istanza per far fronte alle conseguenze impreviste della crisi migratoria, dei rifugiati e della sicurezza sul fabbisogno di spesa.

  Matt Carthy (GUE/NGL), in writing. ‒ While I fully support the increase in expenditure related to the ongoing humanitarian crisis with thousands of people fleeing conflicts in Syria and Iraq, I do not support either the proposed increase in expenditure for security measures, or the expenses related to the EU-Turkey declaration on refugees.

The increased security measures and the EU-Turkey declaration aim to bolster ‘Fortress Europe’ thereby preventing refugees from exercising their right to seek asylum as laid down in Article 18 of the Charter of Human Rights. Therefore, I voted abstention.

  James Carver (EFDD), in writing. ‒ UKIP voted against this binding budgetary report. The Contingency Margin is an EU financial instrument which is meant to be used as a last resort for unforeseen circumstances and amounts to 0.03% of EU GNI. This specific proposal is to mobilise EUR 1.9 billion for the EU to spend on the migration, refugee and security crisis. UKIP opposes the EU spending any British taxpayer’s money.

  Κώστας Χρυσόγονος (GUE/NGL), γραπτώς. ‒ Ψηφίσαμε ως προς την έκθεση σχετικά με την πρόταση απόφασης του Ευρωπαϊκού Κοινοβουλίου και του Συμβουλίου που αφορά την κινητοποίηση του περιθωρίου για απρόβλεπτες ανάγκες το 2017. Πρόκειται για μια θετική έκθεση που στόχο έχει να συμπληρωθούν οι πιστώσεις αναλήψεων υποχρεώσεων που αφορούν δαπάνες του γενικού προϋπολογισμού της Ευρωπαϊκής Ένωσης για το οικονομικό έτος 2017 και ειδικά αφού είναι πιθανό να προκύψουν πρόσθετες χρηματοδοτικές ανάγκες σε σχέση με τις κρίσεις εσωτερικής ασφάλειας και τις τρέχουσες προκλήσεις όσον αφορά τον ανθρωπιστικό τομέα, τη μετανάστευση και τους πρόσφυγες, γι’ αυτό και ψήφισα θετικά.

  Alberto Cirio (PPE), per iscritto. ‒ Di fronte ad un 2016 volgente ormai al termine, il prospetto del bilancio per l'anno nuovo non si presenta certo ottimista e, tantomeno, puntuale. Indubbiamente, ci troveremo a dover affrontare sfide vecchie e nuove alla luce di un quanto più tumultuoso scenario globale. Tale consapevolezza mi spinge ad acconsentire alla decisione della Commissione di mobilitare il margine per imprevisti di EUR 1 164,4 milioni, da ripartire tra la rubrica "Sicurezza e cittadinanza" e quella "Ruolo mondiale dell'Europa". In entrambi i casi, i contributi vengono intesi come ulteriori rispetto ai livelli dei rispettivi massimali, proprio a denotare come le esigenze future dell'UE potrebbero rivelarsi nettamente superiori data la crisi migratoria, dei rifugiati e del terrorismo. Del resto, sarebbe futile millantare panorami geopolitici meno agitati e, dunque, una sicurezza interna più tersa e, coerentemente con tali consapevolezze, le risposte potranno essere efficaci non solo a livello locale, bensì anche nel quadro mediterraneo attraverso il coinvolgimento dei paesi del Maghreb.

  Deirdre Clune (PPE), in writing. ‒ I supported the report on the proposal for a decision of the European Parliament and of the Council on the mobilisation of the Contingency Margin in 2017

  Carlos Coelho (PPE), por escrito. ‒ Examinadas todas as possibilidades de financiamento das necessidades adicionais e imprevistas em matéria de dotações de autorização, a Comissão propôs, no seu projeto de orçamento, mobilizar a margem para imprevistos, num montante de 1.164,4 milhões de euros, com o objetivo de complementar as dotações de autorização relativas às despesas da Rubrica 3 (segurança e cidadania) do Orçamento Geral da União Europeia para o exercício de 2017.

Durante a discussão da proposta de orçamento apresentada pela Comissão, o Parlamento Europeu alertou para a forte probabilidade de surgirem necessidades financeiras adicionais em 2017 ligadas à crise de segurança interna e aos atuais desafios no plano humanitário, migratório e de refugidos, solicitando o aumento das dotações de autorização do orçamento geral da União para o exercício de 2017 acima do limite máximo das rubricas 3 (segurança e cidadania) e 4 (europa global) do Quadro Financeiro plurianual.

No âmbito da carta retificativa n.º 1/2017, a Comissão reviu a proposta de mobilização, de forma a abranger também despesas da rubrica 4.

O comité de conciliação convocado concordou em mobilizar a Margem para imprevistos num montante de 1.906,2 milhões de euros para a rubrica 3 e 4.

Pelo exposto apoio o presente relatório.

  Lara Comi (PPE), per iscritto. ‒ Ho votato a favore del provvedimento conformemente al parere della commissione per i bilanci.

  Therese Comodini Cachia (PPE), in writing. ‒ I agree we should mobilise the Contingency Margin for an amount of EUR 1 164.4 million so as to complement the commitment appropriations related to the expenditure in question pertaining to the financial year 2017, over and above the commitment ceiling of EUR 2 578 million in current prices.

Additional financial needs are likely to arise in 2017, in relation to internal security crises and the current humanitarian, migratory and refugee challenges. We need to respond to the additional funding needs arising from the security crisis and the migratory and humanitarian challenges in the Union in a human way.

  Edward Czesak (ECR), na piśmie. ‒ Mam świadomość, że w roku 2017 prawdopodobnie pojawią się dodatkowe potrzeby finansowe wynikające z kryzysu bezpieczeństwa wewnętrznego oraz wyzwań związanych z obecną sytuacją humanitarną, migracją i uchodźcami. Niemniej jednak uważam, że w każdym obszarze funkcjonowania Unii Europejskiej należy racjonalnie i efektywnie gospodarować środkami, jak również poszukiwać rozwiązań, które nie zwiększając wydatków, będą dawały szansę na osiągnięcie postawionych celów. W związku z powyższym, po przeanalizowaniu wszystkich aspektów dokumentu zagłosowałem przeciw, gdyż jestem przeświadczony, że w obrębie dotychczasowych środków można uzyskać jeszcze większą efektywność na rzecz rozwiązania czy też zniwelowania kosztów migracji, uchodźców i bezpieczeństwa.

  Miriam Dalli (S&D), in writing. ‒ I am in favour of this amendment which mobilises the Contingency Margin for 2016 for an amount of EUR 240.1 million in order to complement the commitment appropriations related to expenditure under Security and Citizenship in the General Budget of the European Union for the financial year 2016.

  Michel Dantin (PPE), par écrit. ‒ Le présent rapport propose, en vue de financer des besoins supplémentaires et imprévus en crédits d’engagement pour l’exercice budgétaire 2017, de mobiliser la marge pour imprévus à hauteur de 1 164,4 millions d’euros, afin de compléter les crédits d’engagement relatifs aux dépenses concernant la sécurité intérieure et les défis actuels sur le plan humanitaire, migratoire et des réfugiés. Suite à un accord en comité de conciliation, le Parlement a obtenu que la marge pour imprévus soit portée à 1 906,2 millions d’euros pour couvrir également des dépenses de défense.

Considérant que, face aux défis actuels, il est essentiel de mobiliser ces marges, et étant rassuré que ledit rapport compense les marges non allouées du budget de la PAC sur l’exercice 2016 et 2017 à hauteur de 500 millions chaque année, j’ai voté en faveur du rapport.

  William (The Earl of) Dartmouth (EFDD), in writing. ‒ UKIP voted against this binding budgetary report. The Contingency Margin is an EU financial instrument which is meant to be used as a last resort for unforeseen circumstances and amounts to 0.03% of EU GNI. This specific proposal is to mobilise EUR 1.9 billion for the EU to spend on the migration, refugee and security crisis. UKIP opposes the EU spending any British taxpayer’s money.

  Rachida Dati (PPE), par écrit. – J’ai voté en faveur de la mobilisation de la marge pour imprévus en 2017. L’Union européenne et ses États membres restent confrontés à des problématiques graves en termes de sécurité, de migration et d’accueil. La mobilisation de la marge pour imprévus, en 2017, pour la sécurité et la citoyenneté ainsi que pour l’action de l’Europe dans le monde est donc essentielle pour que l’Union soit en mesure de répondre à toute crise ou à tout défi pendant l’année à venir.

  Andor Deli (PPE), írásban. ‒ A rendkívüli tartalék 2017. évi igénybevételéről szóló európai parlamenti és tanácsi határozatra irányuló javaslat része a 2017. évi uniós költségvetés kapcsán az Európai Parlament és a Tanács tárgyaló delegációi által létrehozott megállapodásnak.

Az Európai Bizottság a további és előre nem látott kötelezettségvállalási igények összes finanszírozási lehetőségének megvizsgálását követően az általa készített költségvetési tervezetben javasolta a rendkívüli tartalék 1164,4 millió EUR összegű igénybevételét, az Európai Unió 2017. évi pénzügyi évre vonatkozó általános költségvetése 3. fejezetének kiadásaihoz kapcsolódó kötelezettségvállalási előirányzatoknak a folyó árakon 2578 millió eurós kifizetési felső határ feletti kiegészítése céljából.

Az Európai Parlament jelentése elfogadta a bizottsági javaslatot.

A fentiek alapján szavazatommal támogattam a jelentés elfogadását.

  Tamás Deutsch (PPE), írásban. ‒ A rendkívüli tartalék 2017. évi igénybevételéről szóló európai parlamenti és tanácsi határozatra irányuló javaslat része a 2017. évi uniós költségvetés kapcsán az Európai Parlament és a Tanács tárgyaló delegációi által létrehozott megállapodásnak.

Az Európai Bizottság a további és előre nem látott kötelezettségvállalási igények összes finanszírozási lehetőségének megvizsgálását követően az általa készített költségvetési tervezetben javasolta a rendkívüli tartalék 1164,4 millió EUR összegű igénybevételét, az Európai Unió 2017. évi pénzügyi évre vonatkozó általános költségvetése 3. fejezetének kiadásaihoz kapcsolódó kötelezettségvállalási előirányzatoknak a folyó árakon 2578 millió eurós kifizetési felső határ feletti kiegészítése céljából.

Az Európai Parlament jelentése elfogadta a bizottsági javaslatot.

A fentiek alapján szavazatommal támogattam a jelentés elfogadását.

  Mireille D'Ornano (ENF), par écrit. ‒ J’ai voté contre ce rapport.

La Commission propose 240 millions d’euros en crédits d’engagement afin de répondre aux besoins découlant de la crise des migrants. Nous considérons que les sommes dégagées à cet effet doivent l’être uniquement aux fins du retour des clandestins dans leur pays d’origine.

  Γεώργιος Επιτήδειος (NI), γραπτώς. ‒ Οι λανθασμένοι χειρισμοί της ΕΕ στην αντιμετώπιση της λαθρομετανάστευσης, σε συνάρτηση με την εφαρμογή ενός αποτυχημένου Πολυετούς Δημοσιονομικού Πλαισίου, οδήγησαν στην κατασπατάληση των πόρων της Ένωσης. Η συνέχιση της χρηματοδότησης της Τουρκίας, στο πλαίσιο του υποτιθέμενου ελέγχου των μεταναστευτικών ροών, οδηγεί σε αναγκαστική εξεύρεση διάφορων μηχανισμών για την κινητοποίηση του περιθωρίου για απρόβλεπτες ανάγκες. Τα συγκεκριμένα κονδύλια όμως, στο εγγύς μέλλον, θα είναι απαραίτητα για την αντιμετώπιση άλλων έκτακτων καταστάσεων, αλλά δε θα είναι πλέον διαθέσιμα.

  Norbert Erdős (PPE), írásban. ‒ A rendkívüli tartalék 2017. évi igénybevételéről szóló európai parlamenti és tanácsi határozatra irányuló javaslat része a 2017. évi uniós költségvetés kapcsán az Európai Parlament és a Tanács tárgyaló delegációi által létrehozott megállapodásnak.

Az Európai Bizottság a további és előre nem látott kötelezettségvállalási igények összes finanszírozási lehetőségének megvizsgálását követően az általa készített költségvetési tervezetben javasolta a rendkívüli tartalék 1164,4 millió EUR összegű igénybevételét, az Európai Unió 2017. évi pénzügyi évre vonatkozó általános költségvetése 3. fejezetének kiadásaihoz kapcsolódó kötelezettségvállalási előirányzatoknak a folyó árakon 2578 millió eurós kifizetési felső határ feletti kiegészítése céljából.

Az Európai Parlament jelentése elfogadta a bizottsági javaslatot.

A fentiek alapján szavazatommal támogattam a jelentés elfogadását.

  Edouard Ferrand (ENF), par écrit. ‒ Vote contre: il s’agit de mobiliser cet instrument de dernier recours face à des «circonstances imprévues», en l’occurrence la crise des migrants.

  Raffaele Fitto (ECR), per iscritto. ‒ Ho votato a favore della relazione sulla mobilitazione del margine per imprevisti nel 2017 poiché prevede misure e finanziamenti specifici volti ad affrontare, in modo adeguato, le crisi dei rifugiati e dei migranti a livello di Unione europea.

  Monika Flašíková Beňová (S&D), písomne. ‒ Európska komisia predstavila mobilizáciu na nepredvídané udalosti v roku 2017 spolu s návrhom rozpočtu na rok 2017. Podľa návrhu Európskej komisie pôjde o sumu v celkovej výške 1,9 miliardy EUR.

  Lorenzo Fontana (ENF), per iscritto. ‒ Voto contro alla relazione in quanto c'è la necessità di cambiare totalmente le politiche sulla questione migranti.

  Λάμπρος Φουντούλης (NI), γραπτώς. ‒ Καταψηφίζω την κινητοποίηση του περιθωρίου για απρόβλεπτες ανάγκες το 2017, καθώς οι λανθασμένοι χειρισμοί της ΕΕ στην αντιμετώπιση της λαθρομετανάστευσης, σε συνάρτηση με την εφαρμογή ενός αποτυχημένου Πολυετούς Δημοσιονομικού Πλαισίου, οδήγησαν στην κατασπατάληση των πόρων της Ένωσης. Η συνέχιση της χρηματοδότησης της Τουρκίας στο πλαίσιο του υποτιθέμενου ελέγχου των μεταναστευτικών ροών οδηγεί σε αναγκαστική εξεύρεση διάφορων μηχανισμών για την κινητοποίηση του περιθωρίου για απρόβλεπτες ανάγκες. Τα συγκεκριμένα κονδύλια όμως, στο εγγύς μέλλον, θα είναι απαραίτητα για την αντιμετώπιση άλλων έκτακτων καταστάσεων, αλλά δε θα είναι πλέον διαθέσιμα.

  Doru-Claudian Frunzulică (S&D), in writing. ‒ The decision on the mobilisation of the Contingency Margin presented by the Commission together with the 2017 EU draft budget, and updated by Amending Letter No 1/2016, has to be aligned with the agreement reached in conciliation on the 2017 EU Budget.

The Contingency Margin is mobilised at a level of EUR 1 906.2 million for security and Citizenship (heading 3) and global Europe (heading 4). It is offset for EUR 575.0 million against the unallocated margin under Sustainable Growth: Natural Resources (heading 2) in 2017 and for EUR 507.3 million in 2017, EUR 570.0 million in 2018 and EUR 253.9 million in 2019 against the unallocated margins under Administration (heading 5).

  Kinga Gál (PPE), írásban. ‒ A rendkívüli tartalék 2017. évi igénybevételéről szóló európai parlamenti és tanácsi határozatra irányuló javaslat része a 2017. évi uniós költségvetés kapcsán az Európai Parlament és a Tanács tárgyaló delegációi által létrehozott megállapodásnak.

Az Európai Bizottság a további és előre nem látott kötelezettségvállalási igények összes finanszírozási lehetőségének megvizsgálását követően az általa készített költségvetési tervezetben javasolta a rendkívüli tartalék 1164,4 millió EUR összegű igénybevételét, az Európai Unió 2017. évi pénzügyi évre vonatkozó általános költségvetése 3. fejezetének kiadásaihoz kapcsolódó kötelezettségvállalási előirányzatoknak a folyó árakon 2578 millió eurós kifizetési felső határ feletti kiegészítése céljából.

Az Európai Parlament jelentése elfogadta a bizottsági javaslatot.

A fentiek alapján szavazatommal támogattam a jelentés elfogadását.

  Ildikó Gáll-Pelcz (PPE), írásban. ‒ A rendkívüli tartalék 2017. évi igénybevételéről szóló európai parlamenti és tanácsi határozatra irányuló javaslat része a 2017. évi uniós költségvetés kapcsán az Európai Parlament és a Tanács tárgyaló delegációi által létrehozott megállapodásnak.

Az Európai Bizottság a további és előre nem látott kötelezettségvállalási igények összes finanszírozási lehetőségének megvizsgálását követően az általa készített költségvetési tervezetben javasolta a rendkívüli tartalék 1164,4 millió EUR összegű igénybevételét, az Európai Unió 2017. évi pénzügyi évre vonatkozó általános költségvetése 3. fejezetének kiadásaihoz kapcsolódó kötelezettségvállalási előirányzatoknak a folyó árakon 2578 millió eurós kifizetési felső határ feletti kiegészítése céljából.

Az Európai Parlament jelentése elfogadta a bizottsági javaslatot.

A fentiek alapján szavazatommal támogattam a jelentés elfogadását.

  Elisabetta Gardini (PPE), in writing. ‒ Additional financing needs are likely in 2017 due to an in increased need of funds to handle the migration crisis and the internal security struggle to combat terrorism; given this, it is important that the Commission proposed to mobilise EUR 1 164.4 million of heading 3 through the Contingency Margin in 2017. However, as there is no more margin available under the ceiling of heading 3, flexibility has been needed to solve this issue.

I support the result of the Conciliation Committee as they have managed to agree to the mobilisation of the Contingency Margin at a level of EUR 1 906.2 million for heading 3 and heading 4 with relocation of unallocated funds from heading 2 and 5 in the coming years. This agreement is very important, as it will allow the EU to mobilise clearly needed funds for instruments and mechanisms needed to stabilise and combat problems that will just get more difficult and expensive to manage if left unchecked.

  Enrico Gasbarra (S&D), per iscritto. ‒ Sostengo la decisione della Commissione, come riflettuto dal giudizio positivo del collega Geier e dall'esito positivo della conciliazione sul bilancio, sulla mobilitazione del margine per gli imprevisti per l'anno 2017. Voglio sottolineare l'importante allocazione attribuita alle urgenze per le politiche di sicurezza e per sostenere il ruolo dell'UE nel mondo: sono misure essenziali per venire incontro in modo concreto e incisivo, pur in un quadro di grande emergenza, alla difficile crisi migratoria.

  Jens Gieseke (PPE), schriftlich. ‒ Aufgrund der Sicherheitskrise in Europa und der derzeitigen humanitären Herausforderungen durch Migration und Flüchtlingsbewegungen ist anzunehmen, dass auch im kommenden Jahr ein zusätzlicher Finanzierungsbedarf besteht. Daher befürworte ich die Inanspruchnahme des Spielraums für unvorhergesehene Ausgaben im Jahr 2017.

  Neena Gill (S&D), in writing. ‒ I voted in favour of the mobilisation of the Contingency Margin in 2017. I am supporting the mobilisation of the Flexibility Instrument for the full amount of EUR 530 million available in 2017. It is necessary to mobilise the Contingency Margin to address the needs stemming from the migration, refugee and security crisis, by expanding the commitment appropriations in the general budget of the Union for the financial year 2017 above the ceiling of the Contingency Margin in the Gross National Income of the Union.

  Tania González Peñas (GUE/NGL), por escrito. ‒ He votado en contra. El presupuesto propuesto por el Parlamento ya aceptaba recortes, sólo compensando parcialmente las posiciones de Comisión y Consejo, finalmente tras la negociación tenemos uno de los presupuestos más austeros que se conocía en mucho tiempo, tras la intransigencia del Consejo y de los países más ricos. El presupuesto se quedará con 157 857,8 millones de euros en Autorizaciones de pago (CA) y 134 490,4 millones en Pagos, lo que supone un recorte real de más del 6,4 % y un 1,7 % más en crédito. Se dota de mayor flexibilidad al presupuesto para dar espacio y recurso a más medidas sobre seguridad y migraciones. Los principales damnificados serán la agricultura, la administración de las instituciones y las agencias descentralizadas.

Básicamente implica la reducción de las aportaciones de los Estados miembros a un ya exiguo presupuesto, la movilización de márgenes de contingencia y de flexibilidad para poder abordar gastos adicionales para el tratamiento de los procesos migratorios, reforzar el Fondo Europeo de Desarrollo Sostenible (una especie de Plan Juncker para la contención de la migración en los países limítrofes) y el Fondo fiduciario para Turquía (refugiados).

  Theresa Griffin (S&D), in writing. ‒ I voted in favour of the report on the mobilisation of the Contingency Margin in 2017. The decision on the mobilisation of the Contingency Margin presented by the Commission together with the 2017 EU draft budget, and updated by Amending Letter No 1/2016, has to be aligned with the agreement reached in conciliation on the 2017 EU Budget.

  András Gyürk (PPE), írásban. ‒ A rendkívüli tartalék 2017. évi igénybevételéről szóló európai parlamenti és tanácsi határozatra irányuló javaslat része a 2017. évi uniós költségvetés kapcsán az Európai Parlament és a Tanács tárgyaló delegációi által létrehozott megállapodásnak.

Az Európai Bizottság a további és előre nem látott kötelezettségvállalási igények összes finanszírozási lehetőségének vizsgálatát követően az általa készített költségvetési tervezetben javasolta a rendkívüli tartalék 1164,4 millió euró igénybevételét, az Európai Unió 2017. évi pénzügyi évre vonatkozó általános költségvetése 3. fejezetének kiadásaihoz kapcsolódó kötelezettségvállalási előirányzatoknak a folyó árakon 2578 millió eurós kifizetési felső határ feletti kiegészítése céljából.

Az Európai Parlament jelentése elfogadta a bizottsági javaslatot.

  Brian Hayes (PPE), in writing. ‒ I have voted in favour since I have no objections.

  Ivan Jakovčić (ALDE), napisan. ‒ Glasovao sam za prijedlog rezolucije Europskog parlamenta o prijedlogu odluke Parlamenta i Vijeća o mobilizaciji pričuve za nepredviđene izdatke 2017. jer se time mobilizira iznos od 1 164,4 milijuna EUR za navedenu godinu. Jasno je da će se Europska unija i u narednoj godini suočavati s krizom unutarnje sigurnosti, te s migracijskim, humanitarnim i izbjegličkim izazovima, a u tom kontekstu smatram da su ova dodatna sredstva više nego nužna. Držim da financijska sredstva Unija moraju biti korištena na transparentan i učinkovit način, te da izdavanja moraju biti u skladu s političkim prioritetima Unije. U tom kontekstu, mislim da je ova mobilizacija sredstava realna što podržavam.

  Jean-François Jalkh (ENF), par écrit. ‒ Je n’entends pas soutenir un projet dont l’ambition est de financer les politiques d’asile et d’intégration des prétendus réfugiés, alors que la seule décision évidente serait de mobiliser ces moyens pour le retour de ces populations dans leurs pays d’origine.

J’ai voté contre.

  Philippe Juvin (PPE), par écrit. ‒ J’ai voté en faveur de ce rapport qui propose de mobiliser la marge pour imprévus à hauteur de 1,2 milliard d’euros environ afin de compléter les crédits d’engagement relatifs aux dépenses de sécurité du budget général de l’Union européenne pour l’exercice 2017 au-delà du plafond des engagements. J’ai voté pour cette mobilisation car j’ai conscience, tout comme mes collègues, que les besoins dans ces domaines vont augmenter en raison des crises actuelles de sécurité intérieure et des défis migratoires actuels et à venir.

  Barbara Kappel (ENF), schriftlich. ‒ Ich habe dem vorliegenden Bericht nicht zugestimmt, da die EU versucht, hier den Gesamthaushaltsplan der Europäischen Union für das Haushaltsjahr 2017 so anzupassen, dass für unvorhergesehene Ausgaben zusätzliche Mittel verfügbar gemacht werden, was in Anbetracht der Budgetentwicklung nicht notwendig ist. Gleichzeitig bin ich für eine Verbesserung der Mittelverwendung und die Einhaltung der Budgetvorgaben.

  Ádám Kósa (PPE), írásban. ‒ A rendkívüli tartalék 2017. évi igénybevételéről szóló európai parlamenti és tanácsi határozatra irányuló javaslat része a 2017. évi uniós költségvetés kapcsán az Európai Parlament és a Tanács tárgyaló delegációi által létrehozott megállapodásnak.

Az Európai Bizottság a további és előre nem látott kötelezettségvállalási igények összes finanszírozási lehetőségének megvizsgálását követően az általa készített költségvetési tervezetben javasolta a rendkívüli tartalék 1164,4 millió EUR összegű igénybevételét, az Európai Unió 2017. évi pénzügyi évre vonatkozó általános költségvetése 3. fejezetének kiadásaihoz kapcsolódó kötelezettségvállalási előirányzatoknak a folyó árakon 2578 millió eurós kifizetési felső határ feletti kiegészítése céljából.

Az Európai Parlament jelentése elfogadta a bizottsági javaslatot.

A fentiek alapján szavazatommal támogattam a jelentés elfogadását.

  Ilhan Kyuchyuk (ALDE), in writing. ‒ I supported the mobilisation of the Contingency Margin in order to provide EUR 240.1 million in commitment appropriations over and above the commitment ceiling of heading 3 (Security and citizenship) of the multiannual financial framework. The main reason why we should mobilise the Contingency Margin in 2016 is related to the fact that the EU should address the unforeseen consequences of the migration crisis. For one reason or another, the mobilisation of the Contingency Margin is the only possible recourse to meet the budgetary needs under commitment appropriations. In this context, it is important to note that the availability of margins in other headings allows this mobilisation to be completely offset in 2016.

  Gilles Lebreton (ENF), par écrit. ‒ J'ai voté contre ce rapport, car il propose de mobiliser la "marge pour imprévus" du budget 2016 pour affecter 240 millions d'euros à l'accueil des migrants!

Il est à noter que les eurodéputés LR qui soutiennent François Fillon ont voté pour.

  Ivana Maletić (PPE), napisan. ‒ Kako bi se odobrena sredstva za preuzimanje obveza namijenjena za rashode u okviru naslova 3. općeg proračuna Europske unije za financijsku godinu 2017. dopunila iznad gornje granice za preuzete obveze u visini od 2 578 milijuna EUR, Komisija je u svom nacrtu proračuna predložila da se pričuva za nepredviđene izdatke mobilizira u iznosu od 1 164,4 milijuna EUR. Tijekom 2017. vjerojatno će doći do dodatnih financijskih potreba u odnosu na krizu unutarnje sigurnosti i humanitarne, migracijske i izbjegličke izazove, koji bi mogli premašiti dostupna sredstva.

Nakon razmatranja svih ostalih financijskih mogućnosti za reagiranje na nepredviđene okolnosti u okviru gornjih granica rashoda za 2017. za naslov 3. (Sigurnost i građanstvo) i naslov 4. (Globalna Europa) utvrđenih VFO-om i uzimajući u obzir mobilizaciju instrumenta fleksibilnosti u visini ukupnog dostupnog iznosa za 2017. od 530 milijuna EUR, mobilizacija pričuve za nepredviđene izdatke nužna je kako bi se povećanjem odobrenih sredstava za preuzimanje obveza u općem proračunu Unije za financijsku godinu 2017. odgovorilo na sve potrebe.

Kako bi se vrijeme potrebno za mobilizaciju pričuve za nepredviđene izdatke svelo na najmanju moguću mjeru, ova bi se Odluka trebala primjenjivati od početka financijske godine 2017., stoga sam podržala ovo izvješće.

  Vladimír Maňka (S&D), písomne. ‒ Európsky parlament vyčlenil z rezervy na rok 2017 sumu 1 906 150 960 EUR, a to na nepredvídané situácie súvisiace s krízami vnútornej bezpečnosti a s otázkami humanitárnej pomoci, migrácie

a utečencov. Včasným vyčlenením umožňujeme Komisii pružnejšie reagovať a riešiť tieto problémy.

  Νότης Μαριάς (ECR), γραπτώς. ‒ Απείχα κατά την ψηφοφορία της έκθεσης σχετικά με την πρόταση απόφασης του Ευρωπαϊκού Κοινοβουλίου και του Συμβουλίου που αφορά την κινητοποίηση του περιθωρίου για απρόβλεπτες ανάγκες το 2017, διότι δεν είναι επαρκώς τεκμηριωμένη.

  Dominique Martin (ENF), par écrit. – J’ai voté contre ce rapport. Divers fonds européens doivent percevoir des sommes supplémentaires issues de la marge pour imprévus du budget 2017. Or, tous ces transferts bénéficieront à des programmes d’urgence destinés à financer les actions en faveur de l’intégration des réfugiés sur le sol européen. En revanche, aucun dispositif d’aide au retour n’est à ce jour financé par l’UE, ce qui est inadmissible.

  Fulvio Martusciello (PPE), in writing. ‒ I expressed a favourable vote for the report on Mobilisation of the Contingency Margin in 2017. Taking such a step will complement the appropriations related to expenditure highlighted in the general budget of the EU for the financial year 2017. According to the report, not much margin is left to effectively handle security crises, humanitarian, migratory and refugee challenges. Therefore it is necessary to address, with the Commission, in what way additional funds could be possibly mobilised using the Contingency Margin.

  Georg Mayer (ENF), schriftlich. ‒ Der Gesamthaushaltsplan der EU würde keine zusätzlichen Mittel benötigen, wenn man die Mittelverwendung optimierte. Hier wird aber versucht, den Gesamthaushaltsplan der EU für 2017 zu ergänzen. Dies lehne ich ab.

  Joëlle Mélin (ENF), par écrit. ‒ La Commission propose de mobiliser la marge pour imprévus pour 2017 à hauteur de 2,150 milliards d’euros, afin de compléter les crédits d'engagement relatifs aux dépenses de la rubrique 3 «Sécurité et citoyenneté» à hauteur de 2,578 milliards et de la rubrique 4 «L'Europe dans le monde» à hauteur de 9,432 milliards. Il s’agit donc de mobiliser cet instrument de dernier recours face à des «circonstances imprévues», en l’occurrence la crise des migrants.

Ces sommes devront être compensées par une baisse des crédits affectés à l’administration. Ces sommes mobilisées iront cependant financer la politique de l’asile et de l’intégration des réfugiés, ce qui n’est pas souhaitable. J’ai donc voté en défaveur de ce rapport.

  Nuno Melo (PPE), por escrito. – A presente proposta inclui um montante de 1164,4 milhões de EUR, para o qual a Comissão já tinha feito uma proposta de mobilização da Margem para Imprevistos para a rubrica 3, que acompanha o projeto de orçamento inicial para 2017, e que agora é revogada e substituída pela presente proposta.

A presente proposta foi precedida por outra proposta da Comissão que visa mobilizar na íntegra o montante do Instrumento de Flexibilidade disponível para 2017 (530 milhões de EUR), igualmente para a rubrica 3.

Embora a crise dos refugiados, da migração e da segurança tenha começado em 2015, os seus efeitos continuam a evoluir dia a dia. As decisões políticas de países terceiros quanto à aceitação de refugiados no seu território, bem como a abertura e o encerramento das fronteiras, tornam muito difícil prever a evolução a longo prazo neste domínio.

A volatilidade e a imprevisibilidade da crise justificam a utilização da Margem para Imprevistos enquanto instrumento de último recurso para obviar às consequências imprevistas desta crise no que respeita às necessidades em termos de despesas das rubricas 3 e 4.

Daí o meu voto favorável.

  Roberta Metsola (PPE), in writing. ‒ I voted in favour of this report. Mobilising the Contingency Margin for 2017 is important to react to unforeseen circumstances as a tool of last resort.

  Louis Michel (ALDE), par écrit. – Afin de répondre aux circonstances imprévues telles que les défis relatifs à la crise des migrants, des réfugiés, et de la sécurité, il est important de mobiliser la marge pour imprévus s’élevant à un montant de 1 176 030 960 EUR en crédits d’engagement allant au-delà du plafond des engagements de la rubrique 3 « sécurité et citoyenneté » et de 730 120 000 EUR en crédits d’engagement allant au-delà du plafond des engagements de la rubrique 4 «l’Europe dans le monde » du cadre financier pluriannuel. Ceci est nécessaire afin de combler la différence entre le niveau du plafond des dépenses des rubriques 3 et 4 et les besoins imprévus supplémentaires estimés pour 2017.

  Marlene Mizzi (S&D), in writing. ‒ I have voted in favour of the report, which acknowledges the mobilisation of the Contingency Margin, which is mobilised at a level of EUR 1 906.2 million for security and Citizenship and global Europe. The decision on the mobilisation of the Contingency Margin presented by the Commission together with the 2017 EU draft budget, and updated by Amending Letter No 1/2016, has to be aligned with the agreement reached in conciliation on the 2017 EU Budget.

  Csaba Molnár (S&D), írásban. ‒ Az 1311/2013/EU, Euratom tanácsi rendelet 13. cikke az Unió bruttó nemzeti jövedelmének legfeljebb 0,03 %-át kitevő rendkívüli tartalékot hozott létre. Minthogy 2017-ben valószínűleg föl fognak merülni további finanszírozási szükségletek a belső biztonsági válságokkal és a jelenlegi humanitárius, migrációs és menekültügyi kihívásokkal kapcsolatban, a Bizottság e rendkívüli tartalék 2017. évi igénybevételéről határozati javaslatot terjesztett az Európai Parlament és a Tanács elé. Erre annak érdekében van szükség, hogy az Európai Unió 2017-es pénzügyi évre vonatkozó általános költségvetése kötelezettségvállalási előirányzatainak a többéves pénzügyi keret 3. és 4. fejezete felső határait meghaladó emelésével kezelni lehessen a migrációs, menekültügyi és biztonsági válságból származó szükségleteket.

A Költségvetési Bizottság jelentésében – figyelembe véve az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság véleményét is – azt javasolja, hogy a Parlament ezt a határozati javaslatot hagyja jóvá. Ennek megfelelően szavaztam.

  Cláudia Monteiro de Aguiar (PPE), por escrito. ‒ Atendendo à probabilidade de surgirem necessidades financeiras adicionais em 2017 relacionadas com a crise de segurança interna e aos atuais desafios no plano humanitário, migratório e dos refugiados, é provável que estas necessidades excedam significativamente o financiamento disponível da categoria 3.

Defendo que a Comissão deverá informar explicitamente em que termos é feita a mobilização de fundos adicionais utilizando a margem para imprevistos para responder a eventuais necessidades financeiras suplementares da categoria 3 ao longo de 2017.

  Sophie Montel (ENF), par écrit. ‒ La Commission propose de mobiliser la marge pour imprévus pour 2017 à hauteur de 2,150 milliards d’euros, afin de compléter les crédits d'engagement relatifs aux dépenses de la rubrique 3 «Sécurité et citoyenneté» à hauteur de 2,578 milliards et de la rubrique 4 «L'Europe dans le monde» à hauteur de 9,432 milliards. Il s’agit donc de mobiliser cet instrument de dernier recours face à des «circonstances imprévues», en l’occurrence la crise des migrants.

Ces sommes devront être compensées par une baisse des crédits affectés à l’administration. Ces sommes mobilisées iront cependant financer la politique de l’asile et de l’intégration des réfugiés, ce qui est inacceptable. Toute somme mobilisée devrait l’être exclusivement pour le retour des clandestins dans leur pays d’origine.

  Nadine Morano (PPE), par écrit. ‒ J’ai voté en faveur de ce rapport relatif à la mobilisation de la marge pour imprévus pour l’exercice 2017. Cette mobilisation se fera à hauteur de 1 906,2 millions d’euros au profit des rubriques du budget consacrées à la citoyenneté, à la liberté, à la sécurité, à la justice et à l’Union européenne en tant qu’acteur mondial.

  Victor Negrescu (S&D), in writing. ‒ The Contingency Margin is a last resort instrument to react to unforeseen circumstances. I have voted for this report on the mobilisation of the Contingency Margin in 2017 to a maximum of 0.03% of the Gross National Income of the Union.

  Момчил Неков (S&D), в писмена форма. ‒ През 2016 г. бюджетът на ЕС беше извънредно натоварен в резултат на кризата с миграцията, бежанците и сигурността. В резултат на тези непредвидени обстоятелства трябва да се осигури сума в размер на 240,1 млн. евро, за да се обезпечат бюджетни кредити за поети задължения по функция 3 „Сигурност и гражданство“ от общия бюджет на ЕС за финансовата 2016 година.

Маржът за непредвидени обстоятелства е инструмент, заложен в многогодишната финансова рамка, който позволява на ЕС да мобилизира допълнителни средства при непредвидени обстоятелства. Той бе създаден с член 13 от Регламент (ЕС, Евратом) № 1311/2013 на Съвета и чрез него може да се събере сума, съответстваща на 0,03% от брутния национален доход на Съюза, която в случая може да покрие все още непоетите задължения на ЕС.

Дадох подкрепата си за мобилизирането на маржа за непредвидени обстоятелства през 2016 г., защото смятам, че допълнителните разходи, формирали се покрай кризата с миграцията, бежанците и сигурността, бяха и са необходими на ЕС, за да се справи с нелеката ситуация, в която се намира.

  Franz Obermayr (ENF), schriftlich. ‒ Ich habe mich gegen diesen Bericht ausgesprochen, da der Finanzbedarf durch die Migrations- und Flüchtlingsbewegungen durch eine Aufstockung der Rubrik 3 des Gesamthaushaltsplans der EU gedeckt werden sollte.

  Urmas Paet (ALDE), kirjalikult. ‒ Toetasin. Resolutsioon annab nõusoleku kiita heaks ELi julgeoleku ja kodakondsusega ning globaalse Euroopa alla kuuluvate teemadega seotud eelarvevahendite suurendamise.

  Aldo Patriciello (PPE), per iscritto. ‒ Ho votato contro la proposta dei miei colleghi poiché ritengo che la mobilizzazione dello strumento di flessibilità debba avvenire in modo mirato, per esempio per crisi derivanti dalla migrazione e dalla sicurezza. Inoltre, come politico credo sia errato detrarre 575,0 milioni di euro dal margine non assegnato della rubrica 2 (Crescita sostenibile: risorse naturali), in quanto le risorse ambientali devono evolversi costantemente e non possono essere abbandonate. Pertanto ho espresso voto negativo.

  Marijana Petir (PPE), napisan. – Uredbom Vijeća 1311/2013 uspostavljena je pričuva za nepredviđene izdatke od maksimalno 0,03 % bruto nacionalnog dohotka Unije. Ona se utvrđuje izvan gornje granice financijskog okvira za razdoblje od 2014. do 2020. kao instrument za slučaj krajnje nužde koji omogućava reakciju na nepredviđene okolnosti. Nažalost, Komisija predviđa da će u 2017. godini vjerojatno doći do nastajanja dodatnih financijskih potreba u odnosu na krizu unutarnje sigurnosti zbog humanitarnih, migracijskih i izbjegličkih izazova. Smatram kako je takva dodatna financijska pomoć potrebna. Nepredvidivost krize opravdava upotrebu mobilizacije pričuve za nepredviđene izdatke. Novo sredstvo pružanja hitne podrške unutar Unije koje je Vijeće usvojilo 2016. godine i koje će se nastaviti koristiti i u 2017. godini za potpore humanitarne prirode smatram adekvatnim odgovorom na trenutačni priljev izbjeglica i migranata u Uniju. Zbog navedenog sam podržala Rezoluciju o prijedlogu odluke Europskog parlamenta i Vijeća o mobilizaciji pričuve za nepredviđene izdatke za 2017. godinu.

  Florian Philippot (ENF), par écrit. ‒ La Commission propose de mobiliser la marge pour imprévus pour 2017 à hauteur de 2,150 milliards d’euros, afin de compléter les crédits d'engagement relatifs aux dépenses de la rubrique 3 «Sécurité et citoyenneté» à hauteur de 2,578 milliards et de la rubrique 4 «L'Europe dans le monde» à hauteur de 9,432 milliards. Il s’agit donc de mobiliser cet instrument de dernier recours face à des «circonstances imprévues», en l’occurrence la crise des migrants.

Ces sommes devront être compensées par une baisse des crédits affectés à l’administration. Ces sommes mobilisées iront cependant financer la politique de l’asile et de l’intégration des réfugiés, ce qui est inacceptable. Toute somme mobilisée devrait l’être exclusivement pour le retour des clandestins dans leur pays d’origine. Je vote donc contre ce texte.

  Tonino Picula (S&D), napisan. ‒ Za opći proračun Unije za financijsku godinu 2017. mobilizira se pričuva za nepredviđene izdatke u iznosu od 1 176 030 960 EUR u odobrenim sredstvima za preuzimanje obveza iznad gornje granice odobrenih sredstava za preuzimanje obveza u naslovu 3. višegodišnjeg financijskog okvira (Sigurnost i građanstvo) te u iznosu od 730 120 000 EUR u odobrenim sredstvima za preuzimanje obveza iznad gornje granice odobrenih sredstava za preuzimanje obveza u naslovu 4. višegodišnjeg financijskog okvira (Globalna Europa). Nakon razmatranja svih ostalih financijskih mogućnosti za reagiranje na nepredviđene okolnosti u okviru gornjih granica rashoda za 2017. za naslov 3. (Sigurnost i građanstvo) i naslov 4. (Globalna Europa) utvrđenih višegodišnjim financijskim okvirom i uzimajući u obzir mobilizaciju instrumenta fleksibilnosti u visini ukupnog dostupnog iznosa za 2017. od 530 milijuna EUR, mobilizacija pričuve za nepredviđene izdatke čini se nužnom kako bi se odgovorilo na potrebe koje proizlaze iz migracijske, izbjegličke i sigurnosne krize. Uvjet krajnje nužde iz članka 13. Uredbe (EU, Euratom) br. 1311/2013 je ispunjen.

  João Pimenta Lopes (GUE/NGL), por escrito. ‒ O Regulamento n.º 1311/2013 do Conselho, de 2 de dezembro, que estabelece o quadro financeiro plurianual para o período 2014-2020 prevê a mobilização da Margem para Imprevistos no valor máximo de 0,03 % do rendimento nacional bruto da UE-28, como instrumento de último recurso para reagir a circunstâncias imprevistas.

No ajustamento técnico do QFP para 2017, com base no artigo 6.º do Regulamento QFP, o valor absoluto da Margem para Imprevistos para o ano de 2017 é fixado em 4 496,8 milhões de EUR.

Desta forma, e alegadamente de molde a responder à crise de segurança e aos desafios migratórios e humanitários da União, e uma vez examinadas todas as possibilidades de financiamento das necessidades adicionais e imprevistas em matéria de dotações de autorização, a Comissão propõe mobilizar a Margem para Imprevistos para 2017, num montante de 1 164,4 milhões de EUR, a fim de complementar a rubrica 3 do orçamento geral da União Europeia.

Acompanhamos a necessidade de mobilizar mais fundos para a crise dos refugiados. No entanto, tendo em conta a atual política da UE para as migrações, tememos que estes fundos irão apenas reforçar os instrumentos repressivos da política externa, acentuando o seu caráter profundamente desumano.

  Tomasz Piotr Poręba (ECR), na piśmie. ‒ Rozporządzenie w sprawie wieloletnich ram finansowych (WRF) z 2013 r. pozwala na uruchomienie marginesu na nieprzewidziane wydatki w wysokości do 0,03 % dochodu narodowego brutto w UE-28. Margines na nieprzewidziane wydatki uznaje się za instrument, który należy stosować w ostateczności, w reakcji na nieprzewidziane sytuacje, tylko wtedy gdy wszystkie inne drogi finansowania zostały wyczerpane. Niniejszym nie mogłem poprzeć sprawozdania.

  Franck Proust (PPE), par écrit. ‒ J'ai voté en faveur de rapport qui prévoit de mobiliser, dans le cadre du budget général de l’Union pour l’exercice 2017, la marge pour imprévus à hauteur de plus d’1 milliard d’euros en crédits d’engagement au-delà du plafond des engagements de la rubrique "Sécurité et citoyenneté" et de plus de 700 millions d’euros en crédits d’engagement au-delà du plafond des engagements de la rubrique "L’Europe dans le monde". Nous devons anticiper le fait de voir apparaître de nouveaux besoins financiers en 2017 liés à la crise des migrants et des réfugiés.

  Julia Reid (EFDD), in writing. ‒ UKIP voted against this binding budgetary report. The Contingency Margin is an EU financial instrument which is meant to be used as a last resort for unforeseen circumstances and amounts to 0.03% of EU GNI. This specific proposal is to mobilise EUR 1.9 billion for the EU to spend on the migration, refugee and security crisis. UKIP opposes the EU spending any British taxpayer’s money.

  Inmaculada Rodríguez-Piñero Fernández (S&D), por escrito. – Tras haber examinado todas las demás posibilidades financieras para responder a las circunstancias imprevistas dentro de los techos de gasto para 2017 de las rúbricas 3 (Seguridad y ciudadanía) y 4 (Una Europa global) establecidos en el marco financiero plurianual, y tras haber movilizado el Instrumento de Flexibilidad por el importe total de 530 millones de euros disponible en 2017, resulta necesario movilizar el Margen para Imprevistos para hacer frente a las necesidades derivadas de la crisis de la migración, los refugiados y la seguridad, mediante el aumento de los créditos de compromiso en el presupuesto general de la Unión para el ejercicio 2017 por encima de los techos de las rúbricas 3 y 4.

Por tanto, mediante esta decisión, que he votado favorablemente, se movilizan 1 906,2 millones de euros para las rúbricas 3 y 4. Esta cantidad se compensa en 575 millones de euros del margen no asignado de la rúbrica 2 (Crecimiento sostenible) en 2017 y 507,3 millones de euros en 2017, 70,0 millones de euros en 2018 y 253,9 millones de euros en 2019 de los márgenes no asignados de la rúbrica 5 (Administración).

  Claude Rolin (PPE), par écrit. ‒ J’ai voté en faveur de la mobilisation de la marge pour imprévus 2017 à hauteur de 1 164,4 millions EUR, afin de compléter les crédits d’engagement relatifs aux dépenses de la rubrique 3 du budget général de l’Union européenne pour l’exercice 2017 et au-delà du plafond des engagements, qui se chiffre à 2 578 millions EUR en prix courants. Je précise que de nouveaux besoins financiers, liés aux crises en matière de sécurité intérieure et aux défis actuels sur le plan humanitaire, migratoire et des réfugiés, pourraient se faire jour en 2017.

  Bronis Ropė (Verts/ALE), raštu. ‒ Pritariu šiam techniniam biudžeto pakeitimui, susijusiam su nenumatytoms išlaidoms skirtų lėšų perskirstymu pagal laukiamus 2017 m. iššūkius.

  Fernando Ruas (PPE), por escrito. ‒ O artigo 13.º do Regulamento (UE, Euratom) n.º 1311/2013 do Conselho definiu uma Margem para Imprevistos no valor máximo de 0,03 % do Rendimento Nacional Bruto da União.

A Comissão Europeia calculou o montante bruto desta Margem para Imprevistos para 2017 e decidiu proceder a um aumento das dotações de autorização do orçamento geral da União para o exercício de 2017.

Devido à crescente urgência de respostas face às necessidades resultantes da crise dos refugiados, da migração e da segurança, haverá um aumento acima do limite máximo das Rubricas 3 (Segurança e Cidadania) e da Rubrica 4 (Europa Global) do Quadro Financeiro Plurianual, sendo este compensado através da redução gradual nos 3 anos seguintes (2017, 2018 e 2019) dos montantes aplicados a áreas não afetas às urgências reais da UE, como são o caso da Rubrica 2 “Crescimento Sustentável - Recursos Naturais" e da Rubrica 5 "Administração".

Uma vez que é provável o surgimento de necessidades financeiras adicionais ligadas à crise de segurança interna e aos atuais desafios no plano humanitário, migratório e dos refugiados, votei a favor deste relatório, por me parecer lógica a mobilização de mecanismos financeiros de ação para medidas imprevistas e urgentes no decorrer do ano de 2017.

  Maria Lidia Senra Rodríguez (GUE/NGL), por escrito. ‒ El objetivo de esta decisión es dotar con 1 906,2 millones de euros adicionales las partidas «Seguridad y Ciudadanía» y «Europa Global», que deberá compensarse con los fondos dedicados al «Crecimiento Sostenible» y en menor medida, «Administración».

Me opongo a la orientación global de los fondos dedicados a la crisis migratoria y de refugiados, la llamada «Europa Fortaleza», por haber convertido las fronteras europeas en cárceles al aire libre y tumbas para miles de migrantes. Reclamo que se respete el derecho a asilo y que se ponga en marcha una auténtica estrategia de desarrollo y de paz para los países de origen de los flujos migratorios, lo que requiere un aumento específico del presupuesto europeo en lugar de los parches propuestos. Por ello he votado en contra.

  Siôn Simon (S&D), in writing. ‒ Today I voted in favour of the report on the mobilisation of the Contingency Margin in 2017. The decision on the mobilisation of the Contingency Margin presented by the Commission together with the 2017 EU draft budget, and updated by Amending Letter No 1/2016, has to be aligned with the agreement reached in conciliation on the 2017 EU Budget.

  Monika Smolková (S&D), písomne. ‒ Podporila som návrh uznesenia Európskeho parlamentu o návrhu rozhodnutia EP a Rady o mobilizácii rezervy na nepredvídané udalosti v roku 2016. V rámci všeobecného rozpočtu Únie na rozpočtový rok 2016 sa nad rámce stropu viazaných rozpočtových prostriedkov v okruhu 3 viacročného finančného rámca mobilizuje rezerva na nepredvídané udalosti vo výške 240,1 milióna EUR vo viazaných rozpočtových prostriedkoch. Suma 240,1 milióna EUR vo viazaných rozpočtových prostriedkoch uvedená v článku 1 sa v plnej miere vykompenzuje rezervou v rámci stropu viazaných rozpočtových prostriedkov v okruhu 55 (Administratíva) viacročného finančného rámca na rozpočtový rok 2016.

  Igor Šoltes (Verts/ALE), pisno. ‒ Komisija je kot odziv na prihodnje nepredvidene okoliščine preučila finančne možnosti v okviru zgornjih meja odhodkov na področjih varnosti in državljanstva ter Evrope v svetu za leto 2017, pri čemer je v celoti upoštevala tudi uporabo instrumenta prilagodljivosti v višini 530 milijonov EUR in ugotovila, da bi bilo za odzivanje na področju migracijske, begunske in varnostne krize treba uporabiti varnostno rezervo s povečanjem odobritev za prevzem obveznosti nad zgornjima mejama zgoraj navedenih dveh področij proračuna za leto 2017.

Poročilo Parlamenta, ki obravnava predlog sklepa Parlamenta in Sveta o sprostitvi varnostne rezerve v letu 2017, se strinja, da bodo v letu 2017 najverjetneje potrebni novi odzivi, povezani z notranjimi varnostnimi krizami, humanitarnimi vprašanji ter migracijsko in begunsko krizo. Vendar pa opozarja, da bi ti izzivi lahko občutno presegli finančna sredstva iz naslova varnosti in državljanstva, saj tam ni več na voljo razpoložljive rezerve do zgornje meje, in poziva Komisijo, naj pojasni, kako bi bilo mogoče uporabiti dodatna sredstva iz varnostne rezerve za odziv na prihajajoče izzive.

Poročilo kljub nekaterim opozorilom pozdravlja namero Komisije, zato sem ga pri glasovanju podprl.

  Ivan Štefanec (PPE), písomne. ‒ S cieľom reagovať na nepredvídané okolnosti v rámci konkrétnych stropov výdavkov na rok 2017 stanovených vo viacročnom finančnom rámci a so zreteľom na mobilizáciu nástroja flexibility na rok 2017, mobilizácia rezervy na nepredvídané udalosti sa môže javiť ako nevyhnutná. Je potrebné si uvedomiť, že v roku 2017 pravdepodobne vzniknú nové finančné potreby v súvislosti s krízami vnútornej bezpečnosti a so súčasnými výzvami týkajúcimi sa humanitárnej oblasti, migrácie a utečencov.

  Beatrix von Storch (EFDD), in writing. – I voted against the mobilisation of the Contingency Margin in 2017. I highly doubt that the EU Commission has access to a crystal ball through which it can peer into the future and determine with absolute certainty the need to mobilise 2017’s contingency margin when we are still in 2016. Furthermore, even if additional costs are likely, funds should be made available by making the necessary budgetary cuts now.

  Dubravka Šuica (PPE), napisan. ‒ Mobilizacija pričuve za nepredviđene izdatke proračuna za 2017. u iznosu od 1,9 milijardi EUR za naslov 3. (Sigurnost i građanstvo) i naslov 4. (Globalna Europa) koristit će se za potrebe koje proizlaze iz migracijske, izbjegličke i sigurnosne krize.

Spomenuti dodatni izdatak pokrit će se smanjenjem pričuve za naslov 2. (Održivi rast – prirodni resursi) od 575 milijuna EUR u 2017. te smanjenjem pričuve za naslov 5. (Administracija) od 507 milijuna EUR u 2017., 570 milijuna EUR u 2018. i 254 milijuna EUR u 2019. godini.

Prihvaćam ovaj Nacrt izvješća jer ćemo ovom preraspodjelom resursa unutar proračuna osigurati dodatna potrebna sredstva za nepredviđene troškove izazvane kriznim situacijama.

  Patricija Šulin (PPE), pisno. ‒ Glasovala sem za poročilo o predlogu sklepa Evropskega parlamenta in Sveta o sprostitvi varnostne rezerve v letu 2017.

V Evropski uniji smo zadnji dve leti priča migrantski in varnostni krizi. Ker lahko z veliko verjetnostjo domnevamo, da se bomo v letu 2017 soočali s podobnimi izzivi ter da se bodo tako pojavile nove finančne potrebe, ki bodo občutno presegle finančna sredstva, ki so na voljo v razdelku 3, mora Evropska komisija pojasniti, kako in ali bi bilo možno uporabiti dodatna sredstva iz razdelka 3 v letu 2017.

  Ελευθέριος Συναδινός (NI), γραπτώς. ‒ Οι λανθασμένοι χειρισμοί της ΕΕ στην αντιμετώπιση της λαθρομετανάστευσης, σε συνάρτηση με την εφαρμογή ενός αποτυχημένου Πολυετούς Δημοσιονομικού Πλαισίου, οδήγησαν στην κατασπατάληση των πόρων της Ένωσης. Η συνέχιση της χρηματοδότησης της Τουρκίας, στο πλαίσιο του υποτιθέμενου ελέγχου των μεταναστευτικών ροών, οδηγεί σε αναγκαστική εξεύρεση διάφορων μηχανισμών για την κινητοποίηση του περιθωρίου για απρόβλεπτες ανάγκες. Τα συγκεκριμένα κονδύλια όμως, στο εγγύς μέλλον, θα είναι απαραίτητα για την αντιμετώπιση άλλων έκτακτων καταστάσεων, αλλά δε θα είναι πλέον διαθέσιμα.

  József Szájer (PPE), írásban. ‒ A rendkívüli tartalék 2017. évi igénybevételéről szóló európai parlamenti és tanácsi határozatra irányuló javaslat része a 2017. évi uniós költségvetés kapcsán az Európai Parlament és a Tanács tárgyaló delegációi által létrehozott megállapodásnak.

Az Európai Bizottság a további és előre nem látott kötelezettségvállalási igények összes finanszírozási lehetőségének megvizsgálását követően az általa készített költségvetési tervezetben javasolta a rendkívüli tartalék 1164,4 millió EUR összegű igénybevételét, az Európai Unió 2017. évi pénzügyi évre vonatkozó általános költségvetése 3. fejezetének kiadásaihoz kapcsolódó kötelezettségvállalási előirányzatoknak a folyó árakon 2578 millió eurós kifizetési felső határ feletti kiegészítése céljából.

Az Európai Parlament jelentése elfogadta a bizottsági javaslatot.

A fentiek alapján szavazatommal támogattam a jelentés elfogadását.

  Marc Tarabella (S&D), par écrit. ‒ Il s'agissait d'une simple validation d'annexe pour laquelle nos experts politiques ont donné leur feu vert.

  Ivica Tolić (PPE), in writing. ‒ Glasovao sam za Prijedlog rezolucije o prijedlogu odluke Europskog parlamenta i Vijeća o mobilizaciji pričuve za nepredviđene izdatke za 2017. U skladu s brojnim izvanrednim situacijama koje su se dogodile tijekom 2016. godine, smatram da je potrebno mobilizirati sredstva iz proračuna za 2017. godinu kako bi se moglo što spremnije odgovoriti na humanitarne, migracijske i izbjegličke izazove.

  Ruža Tomašić (ECR), napisan. ‒ Direktiva Europske unije o Višegodišnjem proračunskom okviru iz 2013. dopušta mobilizaciju za nepredviđene izdatke u iznosu od 0,03 % BDP-a, što vrijedi za sve države članice Unije. Navedena margina smatra se krajnjim sredstvom borbe protiv nepredviđenih situacija, koje se koristi samo u slučaju kada se sva druga sredstva iscrpe.

Prijedlog Komisije je da se margina mobilizira za 1,9 bilijuna EUR, a povezan je s potrošnjom potrebnom za suočavanje s migrantskom krizom, što sam podržala.

  Romana Tomc (PPE), pisno. ‒ Predlog resolucije Evropskega parlamenta o predlogu Sklepa Evropskega parlamenta in Sveta o sprostitvi varnostne rezerve v letu 2017 sem podprla.

Komisija je po preučitvi vseh možnosti za financiranje dodatnih in nepredvidenih potreb po sredstvih predlagala uporabo varnostne rezerve za leto 2017 v višini 1 164,4 milijona EUR, da bi dopolnili odobritve za prevzem obveznosti.

V letu 2017 se bodo verjetno pojavile nove finančne potrebe v zvezi z notranjimi varnostnimi krizami in sedanjimi humanitarnimi izzivi ter izzivi na področju migracij in beguncev. Zato je potrebno vedeti, kako bi bilo mogoče uporabiti dodatna sredstva iz varnostne rezerve za odziv na morebitne dodatne finančne potrebe.

  Estefanía Torres Martínez (GUE/NGL), por escrito. ‒ He votado en contra de este informe. Se trata de la movilización de uno de los resquicios del presupuesto para poder hacer frente a los Fondos de integración de personas en situación de asilo y migración. Un ajuste técnico para hacer, junto a otros instrumentos de flexibilidad que se modifican, frente a los retos de seguridad y de movilidad de las personas. Esta financiación, que en parte se empleará como un instrumento financiero al estilo Plan Juncker, servirá para financiar la permanencia y taponamiento de las migraciones de personas en situación de movilidad forzada en países limítrofes a la Unión. Tendrán un componente de inversión en aquellas zonas (con lo que podrán hacer negocio los poderes locales y transnacionales), también humanitario, pero a su vez de retención de dicha población. Consistirá en movilizar este margen hasta 2 150,6 millones de euros, compensado con recortes en agricultura y administración. Disfrazando de ayuda humanitaria una mala gestión de los recursos.

  Kazimierz Michał Ujazdowski (ECR), na piśmie. ‒ W całej procedurze pomocowej istnieje szereg instrumentów, które mają za zadanie pomóc państwu członkowskiemu w razie nieprzewidzianych wydarzeń. Niepotrzebne jest więc tworzenie kolejnej drogi, która może rodzić ryzyko nieuzasadnionych wydatków, dlatego głosowałem przeciw sprawozdaniu.

  István Ujhelyi (S&D), írásban. ‒ A Bizottság a további és előre nem látott kötelezettségvállalási igények összes finanszírozási lehetőségének megvizsgálását követően az általa készített költségvetési tervezetben javasolta a rendkívüli tartalék 1164,4 millió EUR összegű igénybevételét. Támogattam.

  Miguel Urbán Crespo (GUE/NGL), por escrito. ‒ He votado en contra de este informe. Se trata de la movilización de uno de los resquicios del presupuesto para poder hacer frente a los Fondos de integración de personas en situación de asilo y migración. Un ajuste técnico para hacer, junto a otros instrumentos de flexibilidad que se modifican, frente a los retos de seguridad y de movilidad de las personas. Esta financiación, que en parte se empleará como un instrumento financiero al estilo Plan Juncker, servirá para financiar la permanencia y taponamiento de las migraciones de personas en situación de movilidad forzada en países limítrofes a la Unión. Tendrán un componente de inversión en aquellas zonas (con lo que podrán hacer negocio los poderes locales y transnacionales), también humanitario, pero a su vez de retención de dicha población. Consistirá en movilizar este margen hasta 2 150,6 millones de euros, compensado con recortes en agricultura y administración. Disfrazando de ayuda humanitaria una mala gestión de los recursos.

  Ivo Vajgl (ALDE), in writing. ‒ I voted in favour of the report on the proposal for a decision of the European Parliament and of the Council on the mobilisation of the Contingency Margin in 2017. The Commission proposed in the draft General Budget of the European Union for the financial year 2017 to mobilise the Contingency Margin for an amount of EUR 1 164.4 million in commitment appropriations over and above the commitment ceiling of heading 3 to respond to the additional funding needs arising from the security crisis and the migratory and humanitarian challenges in the Union. Additional financial needs are likely to arise in 2017 in relation to the internal security crises and the current humanitarian, migratory and refugee challenges. The fair and transparent distribution of funding between the different objectives of the Asylum, Migration and Integration Fund was a priority for Parliament during the negotiations leading to the adoption of Regulation (EU) No 516/2014 of the European Parliament and of the Council, which established the Fund. I voted in favour because I believe that response to the security crises, migratory and refugee challenges has to be immediate.

  Ramón Luis Valcárcel Siso (PPE), por escrito. ‒ Mediante esta decisión se ratifica el acuerdo alcanzado que contempla 1 900 millones destinados al margen para imprevistos y un paquete adicional de 500 millones para los agricultores. Hemos de ser conscientes de la importancia de dicho margen, sobre todo teniendo en cuenta la crisis agroalimentaria derivada del veto ruso que tantos efectos ha tenido en el ámbito agrario, con especial hincapié en el sector lácteo. Por ello es necesario votar a su favor.

  Miguel Viegas (GUE/NGL), por escrito. ‒ O Regulamento n.º 1311/2013 do Conselho, de 2 de dezembro, que estabelece o quadro financeiro plurianual para o período 2014-2020 prevê a mobilização da Margem para Imprevistos no valor máximo de 0,03 % do rendimento nacional bruto da UE-28, como instrumento de último recurso para reagir a circunstâncias imprevistas.

No ajustamento técnico do QFP para 2017, com base no artigo 6.º do Regulamento QFP, o valor absoluto da Margem para Imprevistos para o ano de 2017 é fixado em 4 496,8 milhões de EUR.

Desta forma, e alegadamente de molde a responder à crise de segurança e dos desafios migratórios e humanitários da União, e uma vez examinadas todas as possibilidades de financiamento das necessidades adicionais e imprevistas em matéria de dotações de autorização, a Comissão propõe mobilizar a Margem para Imprevistos para 2017, num montante de 1 164,4 milhões de EUR, a fim de complementar a rubrica 3 do orçamento geral da União Europeia.

Acompanhamos a necessidade de mobilizar mais fundos para a crise dos refugiados. No entanto, tendo em conta a atual política da UE para as migrações, tememos que estes fundos irão apenas reforçar os instrumentos repressivos da política externa, acentuando o seu caráter profundamente desumano.

  Harald Vilimsky (ENF), schriftlich. ‒ Es sollen zur Bewältigung der derzeitigen Migrations-, Flüchtlings- und Sicherheitskrise 530 Millionen Euro beansprucht werden. Deswegen konnte ich den Bericht nicht mittragen.

  Daniele Viotti (S&D), per iscritto. ‒ Ho votato a favore della proposta di decisione del Parlamento europeo e del Consiglio relativa alla mobilizzazione del margine per gli imprevisti nel 2016. Ritengo che la Commissione abbia fatto una scelta meritevole di approvazione nel proporre, insieme al progetto di bilancio rettificativo n. 4/2016, di mobilizzare il margine per gli imprevisti per il 2016 per un importo di 240,1 milioni di euro, in modo da integrare gli stanziamenti d’impegno connessi alle spese della rubrica "sicurezza e cittadinanza" del bilancio generale dell'UE. Ritenendo opportuno il contenuto della decisione, voto favorevolmente a tale proposta.

  Marco Zanni (EFDD), per iscritto. ‒ Il regolamento che ha stabilito il quadro finanziario pluriennale per il periodo 2014-2020 (QFP) consente di utilizzare lo strumento del margine per imprevisti, che può arrivare fino allo 0,03% del reddito nazionale lordo dell'UE-28, come ultima istanza per rispondere a circostanze impreviste, qualora siano state esaurite tutte le altre opzioni disponibili all'interno del QFP. Per far fronte al fabbisogno derivante dalla crisi migratoria, dei rifugiati e della sicurezza, si è deciso di aumentare gli stanziamenti di impegno delle rubriche 3 e 4 del QFP nel bilancio generale dell'Unione europea per l'esercizio 2017 oltre i limiti dei massimali fissati per tali rubriche: si è quindi ricorso sia alla mobilizzazione delle strumento di flessibilità, sia appunto al margine per imprevisti. È innegabile come la rubrica 3 (Sicurezza e cittadinanza) e la Rubrica 4 (Ruolo dell'Europa del mondo) siano in questo momento sotto particolare pressione, in ragione principalmente della crisi migratoria e dei rifugiati. Risulta pertanto difficile opporsi alla richiesta di mobilizzare queste risorse supplementari, ma l'utilizzo del margine per imprevisti è solamente una soluzione tampone, che non risolve i problemi alla radice, e che non affronta neanche la vera necessità di razionalizzare il bilancio dell'UE focalizzandolo su priorità reali come queste.

  Auke Zijlstra (ENF), schriftelijk. ‒ De PVV stemde tegen de mobilisering van de marge voor onvoorziene uitgaven.

Het besluit heeft tot doel de marge voor onvoorziene uitgaven te bestemmen voor de financiering van vastleggingskredieten met betrekking tot de uitgaven van voor migratie, vluchtelingen en veiligheid. Dit bedrag van ruim € 1,16 miljard komt boven op het flexibiliseringsinstrument van € 350 miljoen.

Als nu al kan worden besloten over dit bedrag betreft het duidelijk geen “onvoorzien”. Het Europees Parlement blijkt niet in staat duidelijke keuzes te maken uit beleidsprioriteiten. Het nu al toekennen van de volledige marge leidt onherroepelijk tot tekorten en naheffingen voor de lidstaten in 2017.

  Jana Žitňanská (ECR), písomne. ‒ Návrh rozhodnutia o mobilizácii rezervy na nepredvídané udalosti na rok 2017 som podporila. Nariadenie z roku 2014 o viacročnom finančnom rámci dovoľuje mobilizáciu rezervy až do výšky 0,03 % hrubého národného dôchodku Únie ako poslednú možnosť, ako sa vysporiadať s nepredvídateľnými okolnosťami, a mala by byť využitá iba vtedy, keď ostatné možnosť financovania sú vyčerpané. Presne takáto situácia nastala v súvislosti s migračnou, utečeneckou a bezpečnostnou krízou. Keďže potrebné opatrenia nie je možné financovať presunutím financií z iných rozpočtových položiek, je potrebné siahnuť po výnimočných nástrojoch, akým je práve rezerva na nepredvídateľné udalosti. Keďže si uvedomujem rozsah a závažnosť migračnej a utečeneckej krízy, považujem za správne v záujme jej zmiernenia túto rezervu mobilizovať.

  Željana Zovko (PPE), napisan. ‒ Svjesni smo da se suočavamo sa sve većim i ozbiljnijim humanitarnim, migracijskim i izbjegličkim izazovima te da će doći do nastajanja dodatnih financijskih potreba za rješavanje sigurnosnih problema. Za pretpostaviti je da bi potrebe tijekom 2017. godine mogle znatno premašiti sredstva koja su trenutačno dostupna za podmirivanje troškova izazvanih migracijskim i humanitarnim izazovima u Uniji. Slažem se da je nužno da se pričuva za nepredviđene izdatke mobilizira kako bi mogli adekvatno odgovoriti na buduće potencijalne probleme koji se nameću kao prijetnja sigurnosti Unije. Podržavam prijedlog nacrta proračuna kojim bi se mobilizirao iznos od oko 1 milijarde EUR tijekom 2017. godine za konkretnu svrhu financiranja mjera koje predlaže Komisija.

  Milan Zver (PPE), pisno. ‒ Glasoval sem za poročilo o predlogu sklepa Evropskega parlamenta in Sveta o sprostitvi varnostne rezerve v letu 2017.

Sprostitev varnostne rezerve v letu 2017 podpiram, saj se bodo glede na trenutne varnostne in politične razmere v letu 2017 pojavile nove finančne potrebe v zvezi z notranjimi varnostnimi krizami in sedanjimi humanitarnimi izzivi ter izzivi na področju migracij in beguncev.

7.18. Мобилизиране на средства по линия на Инструмента за гъвкавост за финансиране на незабавни бюджетни мерки за справяне с продължаващата криза с миграцията, бежанците и сигурността (A8-0351/2016 - Jens Geier)

Dichiarazioni di voto scritte

  Isabella Adinolfi (EFDD), per iscritto. ‒ Il regolamento che ha stabilito il quadro finanziario pluriennale per il periodo 2014-2020 (QFP) autorizza il ricorso allo strumento di flessibilità per permettere il finanziamento di spese chiaramente identificate che non potrebbero essere altrimenti finanziate nella cornice dei massimali disponibili di una o più rubriche del QFP. La Commissione europea, dopo aver considerato tutte le possibilità di riassegnazione degli stanziamenti, propone di mobilizzare lo strumento di flessibilità nel 2017, per un importo pari a 530 milioni di euro oltre il massimale, per finanziare misure di gestione della crisi migratoria, dei rifugiati e della sicurezza. Pur favorevole alla massima flessibilità all’interno del QFP e conscia dell'importanza di fronteggiare la crisi migratoria, rimango contraria al fatto che, invece di cercare riassegnazioni da linee di bilancio meno prioritarie, si faccia ricorso a questi strumenti "speciali" previsti dal QFP. Ritenendo che in tal modo non sia possibile affrontare in maniera strutturale il problema del bilancio e delle attuali crisi, mi sono astenuta.

  Martina Anderson and Lynn Boylan (GUE/NGL), in writing. – The file sought for flexibility instruments to allow the financing of clearly identified expenditure. However, it sought to use this flexibility to increase security spending under the guise of helping with migration and the refugee crisis.

While I fully support the increase in expenditure related to the ongoing humanitarian crisis with thousands of people fleeing conflicts in Syria and Iraq, I do not support either the proposed increase in expenditure for security measures, or the expenses related to the EU-Turkey declaration on refugees.

The increased security measures and the EU-Turkey declaration aim to bolster ‘Fortress Europe’ thereby preventing refugees from excising their right to seek asylum as laid down in Article 18 of the Charter of Human Rights. Therefore, I voted abstention.

  Marie-Christine Arnautu (ENF), par écrit. ‒ La Commission propose de mobiliser l’instrument de flexibilité en 2017 à hauteur de 530 millions d’euros, soit le plafond maximal autorisé. Cette somme servira à financer le soutien à des mesures destinées à gérer la crise des migrants.

Ces sommes mobilisées iront ainsi financer la politique de l’asile et de l’intégration des réfugiés, ce qui est inacceptable. Toute somme mobilisée devrait l’être exclusivement pour le retour des clandestins dans leurs pays d’origine. J’ai évidemment voté contre ce rapport inacceptable.

  Jonathan Arnott (EFDD), in writing. ‒ I oppose further spending of UK taxpayers’ money on additional EU projects, and therefore voted against.

  Zigmantas Balčytis (S&D), raštu. ‒ Balsavau už pranešimą dėl lankstumo priemonės lėšų mobilizavimo skubioms biudžeto priemonėms, skirtoms dabartinei migracijos, pabėgėlių ir saugumo krizei spręsti, finansuoti. Išnagrinėjus visas galimybes perskirstyti įsipareigojimų asignavimus pagal 3 išlaidų kategoriją, paaiškėjo, kad įsipareigojimų asignavimams yra būtinas mobilizuoti lankstumo priemonės lėšas. Kadangi 2017 m. 3 išlaidų kategorijos viršutinės ribos neleidžia tinkamai finansuoti neatidėliotinų priemonių migracijos, pabėgėlių ir saugumo srityse, todėl sutinku, kad būtų mobilizuota 530 mln. EUR. įsipareigojimų asignavimaų suma pagal lankstumo priemonę.

  Zoltán Balczó (NI), írásban. ‒ A jelentés a Rugalmassági Eszköznek a jelenlegi migrációs, menekültügyi és biztonsági válság kezelésére szolgáló azonnali költségvetési intézkedések finanszírozására történő igénybevételéről szól.

Mint ismeretes, a rugalmassági eszközt 1999-ben hozták létre azzal a céllal, hogy ha valamelyik költségvetési cél (költségvetési sor) felső határát elérték és még szükség lenne további kifizetésekre, ezt a rugalmassági eszköz segítségével megtehessék, anélkül, hogy a költségvetés egészét újra kellene tárgyalni. A rugalmassági eszköz kezdetben évi 200 millió euró volt, jelenleg 471 millió euró, de ha nem használták fel átvihető volt a következő évekre.

A jelen esetben a Bizottság annak érdekében javasolja a Rugalmassági Eszköz igénybevételét, hogy a 3. fejezet (Biztonság és uniós polgárság) felső határértékén felül 530 millió euróval ki lehessen egészíteni az Unió 2017. évi általános költségvetésében szereplő forrásokat a migráció, a menekültügy és a biztonság területén hozott intézkedések finanszírozására. A jelentés azt is felveti, hogy a rugalmassági eszköz éves összegét 2 milliárd euróra kell növelni.

Támogassuk a rugalmassági eszköz felhasználását és összegének növelését is, mert a migránshelyzet kezelése ezt megkívánja.

  Nicolas Bay (ENF), par écrit. ‒ La Commission propose de mobiliser l’instrument de flexibilité en 2017 à son niveau maximal, c’est à dire 530 millions d’euros. Cette somme servirait à financer la politique d’asile et d’intégration des «réfugiés», en réalité des clandestins, des migrants économiques qui ont vocation à retourner au plus vite dans leurs pays d’origine. Tout argent dépensé par rapport à la crise des migrants devrait l’être pour les renvoyer chez eux et les empêcher de (re)venir. J’ai voté contre ce texte.

  Hugues Bayet (S&D), par écrit. ‒ J’ai approuvé ce rapport qui soutient la mobilisation de l’instrument de flexibilité pour un montant de 530 millions d'EUR en crédits d’engagement afin de financer des mesures en faveur des migrants et des réfugiés.

  Brando Benifei (S&D), per iscritto. ‒ Oggi ho votato a favore della relazione Geier sulla mobilizzazione dello strumento di flessibilità per finanziare misure di bilancio immediate per far fronte all'attuale crisi migratoria, dei rifugiati e della sicurezza. Si tratta di un provvedimento di natura tecnica che ha come scopo quello di approvare la mobilizzazione dello strumento di flessibilità per un importo pari a 530 milioni di euro in stanziamenti d'impegno in vista delle sfide che l'Unione si trova ad affrontare. Il testo sottolinea inoltre la necessità di una riflessione per quanto riguarda il futuro del bilancio dell'UE che dovrebbe prevedere, in futuro, una maggiore flessibilità, prevedendo anche un incremento di due miliardi di euro su base annua per lo strumento di flessibilità.

  Xabier Benito Ziluaga (GUE/NGL), por escrito. ‒ Al igual que en la Movilización del Margen para Imprevistos en 2017, voto en contra. En esta ocasión se moviliza otro instrumento financiero, un total de 530 millones durante cuatro años a precios actuales. Estos instrumentos utilizan la ingeniería económica y para no proceder a un cambio sustancial en el Presupuesto de la Unión, que es escaso, y ha demostrado no estar a la altura de las circunstancias en la crisis de migración. Y mezclan términos securitarios con la ayuda humanitaria. Desde mi punto de vista no debería militarizarse este tipo de crisis, ni usarse este tipo de instrumentos para aparentar una supuesta ayuda que no se está dando, sino avalando.

  Izaskun Bilbao Barandica (ALDE), por escrito. ‒ He apoyado este informe sobre la Movilización del Instrumento de Flexibilidad para financiar medidas presupuestarias inmediatas para hacer frente a la actual crisis de la migración, los refugiados y la seguridad. La cantidad movilizará será de 530 millones de euros en créditos compromiso y, reiteramos la opinión de que sin perjuicio de la posibilidad de movilizar los créditos de pago para líneas presupuestarias específicas, por medio del Instrumento de Flexibilidad sin una movilización anterior de los compromisos, los pagos derivados de compromisos movilizados previamente mediante el Instrumento de Flexibilidad solo pueden contabilizarse por encima de los límites máximos.

  Dominique Bilde (ENF), par écrit. ‒ J’ai évidemment voté contre ce rapport relatif à la proposition de la Commission de mobiliser l’instrument de flexibilité aux fins du financement de mesures budgétaires immédiates pour faire face à la crise actuelle des migrants, des réfugiés et de la sécurité.

Cet outil serait employé à hauteur de 530 millions d’euros, soit le plafond maximal autorisé. La Commission fait penser à un adolescent en crise qui, après avoir dépensé tout son argent de poche pour des dépenses superfétatoires, viendrait quémander un renouvellement auprès de ses parents.

Quand on est conscient que, selon le rapport 2014 de l'Observatoire européen du sans-abrisme, en France, le nombre de sans domicile fixe a augmenté de 44 % en 11 ans, passant de 80 000 à 150 000 personnes et que ces chiffres ne sont pas plus glorieux dans le reste de l'Union européenne (44 % en République tchèque, 29 % en Suède, 21 % en Allemagne, 17 % aux Pays-Bas et 16 % au Danemark) – en un mot, quand on voit l’état de paupérisation de nos populations européennes –, on ne peut qu’être scandalisé par la soi-disant politique migratoire de l’UE.

  Mara Bizzotto (ENF), per iscritto. – Lo strumento di Flessibilità fornisce fondi per affrontare spese chiaramente identificate, che non potrebbero essere finanziate dal bilancio dell'UE senza oltrepassare il tetto massimo annuale di spese di una o più rubriche del quadro finanziario pluriennale. Prima di tutto ritengo che la Commissione dovrebbe dimostrare inequivocabilmente di avere vagliato con la massima meticolosità la possibilità di reperire fondi riassegnandoli da linee di bilancio non prioritarie prima di rimettere le mani nelle tasche degli Stati membri. Pur essendo la crisi migratoria una priorità che condivido, il mio sostegno per questa rubrica sarebbe scontato se si accompagnasse a un reale e radicale cambiamento delle politiche nelle quali questi contributi sono investiti. Finché FRONTEX, EASO, FAMI verranno finanziati per favorire l'invasione dei migranti e non per bloccarne i flussi, non ho intenzione di avvallare col mio voto provvedimenti come questo.

  José Blanco López (S&D), por escrito. ‒ El Instrumento de Flexibilidad está destinado a permitir la financiación de gastos claramente identificados que no pueden financiarse dentro de los límites máximos disponibles en una o más rúbricas. Tras examinar todas las posibilidades de reasignación de créditos dentro del límite máximo de gastos de la rúbrica 3 (Seguridad y ciudadanía), resulta necesario movilizar el Instrumento de Flexibilidad con objeto de complementar con un importe de 530 millones de euros la financiación disponible en el presupuesto general de la Unión para el ejercicio 2017 superando los límites máximos de la rúbrica 3 a fin de sufragar medidas en el ámbito de la migración, los refugiados y la seguridad. Mediante esta decisión, que he votado favorablemente, los créditos de pago correspondientes a la movilización del Instrumento de Flexibilidad deben distribuirse a lo largo de varios ejercicios presupuestarios, estimándose en 238,3 millones de euros en 2017, 91,0 millones de euros en 2018, 141,9 millones de euros en 2019 y 58,8 millones de euros en 2020.

  Vilija Blinkevičiūtė (S&D), raštu. ‒ Balsavau už šį pranešimą, kuriame narinėjamos lankstumo priemonės lėšų mobilizavimas skubioms biudžeto priemonėms, skirtoms dabartinei migracijos, pabėgėlių ir saugumo krizei spręsti, finansuoti. Europos Parlamentas pripažįsta, kad 2013 m. priimant dabar galiojančią daugiametę finansinę programą (DFP) į dabartinių saugumo krizių ir humanitarinių bei migracijos problemų finansinį poveikį nebuvo atsižvelgta. Be to, jis primena, kad lankstumo priemonė turi būti naudojama aiškiai nustatytoms išlaidoms, kurių negalima padengti neviršijant nustatytų vienos ar kelių išlaidų kategorijų viršutinių ribų, finansuoti. Parlamentas apgailestauja dėl to, kad Komisija nepasinaudojo DFP laikotarpio vidurio tikslinimo galimybe tam, kad atitinkamai pakoreguotų išlaidų, susijusių su migracijos, pabėgėlių ir saugumo krizės problemomis, kategorijos viršutinę ribą. Todėl Parlamentas pritaria Komisijos pasiūlymui, pateiktam atliekant DFP laikotarpio vidurio tikslinimą, kuriuo siekiama padidinti biudžeto pajėgumą reaguoti greitai ir tinkamai į nenumatytus įvykius.

  Andrea Bocskor (PPE), írásban. ‒ A rugalmassági eszköz 2017. évi igénybevételéről szóló európai parlamenti és tanácsi határozatra irányuló javaslat része a 2017. évi uniós költségvetés kapcsán az Európai Parlament és a Tanács tárgyaló delegációi által létrehozott megállapodásnak.

Az Európai Parlament megállapítja, hogy a 3. fejezet 2017-es felső határértékei nem biztosítanak elegendő forrást a migrációval, a menekültekkel és biztonsággal kapcsolatos sürgős intézkedések finanszírozására. Ezért egyetért a rugalmassági eszköz 530 millió euró összegű, kötelezettségvállalási előirányzatok formájában történő igénybevételével.

Ezzel sikerül elérni, hogy a migrációs válság kezelésére mozgósított forrásokat ne más, már működő EU-s programok rovására vonják el. A kohéziós és agrárpénzeket nem lehet csökkenteni a migrációs krízis kezelésére szolgáló források meghatározásakor.

A fentiek alapján szavazatommal támogattam a jelentés elfogadását.

  Franc Bogovič (PPE), pisno. ‒ Strinjam se z uporabo instrumenta prilagodljivosti za financiranje takojšnih proračunskih ukrepov.

To financiranje je potrebno zaradi nujnih potreb in je treba uporabiti znatne dodatne zneske za ukrepe, namenjene ublažitvi trenutne migracijske, begunske in varnostne krize.

  Biljana Borzan (S&D), napisan. ‒ Podržavam ovo Izvješće o mobilizaciji instrumenta fleksibilnosti u iznosu od 530 milijuna eura.

Uz ovu mobilizaciju instrumenta fleksibilnosti, ukupni iznos na raspolaganju u 2017. je u potpunosti iscrpljen, a Odbor je usvojio Izvješće s velikom većinom glasova.

  Marie-Christine Boutonnet (ENF), par écrit. ‒ Je suis très défavorable au fait que des sommes allouées à d’autres objets finissent par financer la politique immigrationniste de l'Union européenne.

Je vote donc contre cette proposition de la Commission.

  Renata Briano (S&D), per iscritto. ‒ Riteniamo un atto dovuto, coerentemente ai principi di sussidiarietà e di solidarietà sui cui si fonda l'Unione europea, la mobilitazione dello strumento di flessibilità per reperire le risorse necessarie al pronto finanziamento delle operazioni di assistenza e di soccorso legate al fenomeno migratorio e alla gestione delle persone rifugiate. È un tema umanitario, sociale e di sicurezza centrale la cui responsabilità ricade collettivamente sull'intero Parlamento europeo e individualmente su ciascuno di noi: dobbiamo supportare rapidamente le aree in cui l'emergenza è più forte e offrire una valida risposta collettiva per il 2017.

  Steeve Briois (ENF), par écrit. ‒ Ce rapport vise à activer l’instrument de flexibilité en 2017 à hauteur de 530 millions d’euros, soit le plafond maximal autorisé, dans le seul but de financer l’accueil des migrants clandestins. Ces fonds financeront notamment la politique de l’asile et l’intégration des migrants clandestins dans les États membres.

Il est proprement inacceptable que l’Union européenne utilise nos impôts pour financer la submersion migratoire à laquelle une immense majorité de nos concitoyens s’oppose fermement. Toute somme mobilisée dans le cadre de la crise migratoire devrait l’être pour financer le retour des migrants clandestins dans leur pays d’origine.

À l’heure où nos concitoyens, en particulier les jeunes, sont confrontés au chômage de masse, à l’explosion de la pauvreté et à l’accroissement des inégalités sociales, il est indispensable de leur consacrer l’intégralité des fonds européens! J’ai bien évidemment voté contre ce texte.

  Daniel Buda (PPE), în scris. – În urma examinării tuturor variantelor posibile pentru finanțarea nevoilor suplimentare și neprevăzute de credite de angajament, Comisia a propus în proiectul său de buget mobilizarea instrumentului de flexibilitate pentru a pune la dispoziție suma de 530 de milioane EUR sub formă de credite de angajament.

În anul 2017 au fost preconizate nevoi financiare suplimentare pentru a putea răspunde eficient la criza actuală privind migrația, refugiații și securitatea, fiind nevoie așadar ca bugetul Uniunii să fie mai flexibil pentru a putea face față acestor provocări.

M-am exprimat în favoarea acestui raport deoarece consider esențială mobilizarea acestei sume în vederea acoperirii nevoilor financiare stringente aferente crizei actuale privind migrația, refugiații și securitatea.

  Nicola Caputo (S&D), per iscritto. ‒ Oggi ho votato in favore della relazione in questione che riguarda l'introduzione di misure di finanziamento volte a contrastare e gestire l'attuale crisi migratoria, dei rifugiati e della sicurezza. La relazione approva la mobilizzazione dello strumento della flessibilità, che in questo caso corrisponde a un importo pari a 530 milioni di EURO, e il suo frazionamento sui vari esercizi di bilancio. Le urgenti esigenze richiamano la necessità di mobilizzare importi supplementari per attenuare la crisi. Ritengo essenziale che si proceda a una giusta ripartizione dei finanziamenti tenendo conto delle assolute priorità, assicurando la necessaria trasparenza. La relazione apprezza la proposta formulata dalla Commissione nell'ambito della revisione pluriennale che propone una maggiore capacità del bilancio per reagire più rapidamente agli imprevisti. La decisione verrà adottata a partire dal 1° gennaio 2017 al fine di minimizzare i termini di mobilitazione dello strumento di flessibilità.

  Matt Carthy (GUE/NGL), in writing. ‒ The file sought for flexibility instruments to allow the financing of clearly identified expenditure. However, it sought to use this flexibility to increase security spending under the guise of helping with migration and the refugee crisis.

While I fully support the increase in expenditure related to the ongoing humanitarian crisis with thousands of people fleeing conflicts in Syria and Iraq, I do not support either the proposed increase in expenditure for security measures, or the expenses related to the EU-Turkey declaration on refugees.

The increased security measures and the EU-Turkey declaration aim to bolster ‘Fortress Europe’ thereby preventing refugees from excising their right to seek asylum as laid down in Article 18 of the Charter of Human Rights. Therefore, I voted abstention.

  James Carver (EFDD), in writing. ‒ UKIP voted against this binding budgetary report. The Flexibility Instrument provides funding for clearly identified expenses which cannot be covered by the normal EU budget ceilings. It has a maximum of EUR 471 million per year. This specific proposal is to mobilise EUR 530 million over a four-year period to be spend on the ongoing migration, refugee and security crisis. UKIP opposes the EU spending any British taxpayer’s money.

  Κώστας Χρυσόγονος (GUE/NGL), γραπτώς. ‒ Ψηφίσαμε ως προς την έκθεση σχετικά με την κινητοποίηση του μηχανισμού ευελιξίας για τη χρηματοδότηση άμεσων δημοσιονομικών μέτρων για την αντιμετώπιση της τρέχουσας κρίσης στον τομέα της μετανάστευσης, των προσφύγων και της ασφάλειας. Είναι προφανές πως η έκθεση αυτή στοχεύει στη βελτίωση των δυνατοτήτων αντιμετώπισης ζητημάτων που ταλαιπώρησαν την Ευρώπη το τελευταίο διάστημα, ενώ συνδέεται άμεσα με το προσφυγικό ζήτημα. Θεωρώ πως μόνο θετικά αποτελέσματα μπορεί να έχει, γι’ αυτό και ψήφισα θετικά.

  Angelo Ciocca (ENF), per iscritto. ‒ Voto negativo per la risoluzione in oggetto. Per finanziare la gestione attuale della crisi migratoria, dei rifugiati e della sicurezza, la Commissione propone di ricorrere allo strumento di flessibilità per un importo pari a 530 milioni di euro. Finché finanzieremo con questi importi programmi come Frontex, Easo e Fami, che vengono utilizzati per favorire l'invasione dei migranti, il problema potrà solo peggiorare.

  Alberto Cirio (PPE), per iscritto. ‒ Come era facilmente prevedibile, le spese di cui l'Unione dovrà farsi carico nel 2016 per affrontare le crisi migratoria, dei rifugiati e della sicurezza superano di grado quanto era stato predisposto per la rubrica del bilancio relativa a "Sicurezza e cittadinanza". Conseguentemente, si impone la mobilitazione dello strumento di flessibilità per un importo pari a EUR 530 milioni in stanziamenti di impegno. Tale ammontare riflette i costi elefantiaci rappresentati per lo più dall'accoglienza di migranti e rifugiati, essi spesso sono stati pagati direttamente dagli Stati interessati e non solo in termini monetari, pertanto non posso che riporre fiducia in un'implementazione della flessibilità. Conformemente a quanto previsto dal quadro dei finanziamenti pluriennali la mobilizzazione espleta la priorità corrente di garantire più ampi margini di manovra sul bilancio comunitario. Di fatto, l'aumento della flessibilità impone che l'importo annuale dello strumento venga innalzato di almeno EUR 2 miliardi.

  Deirdre Clune (PPE), in writing. ‒ I supported the report on the proposal for a decision of the European Parliament and of the Council on the mobilisation of the Flexibility Instrument to finance immediate budgetary measures to address the on-going migration, refugee and security crisis.

  Carlos Coelho (PPE), por escrito. ‒ Ao longo do ano de 2016, a União tem-se confrontado com inúmeros desafios, dos quais se podem destacar a chamada crise dos refugiados e o terrorismo, com a consequente maior necessidade de recursos para estas áreas, obrigando ao reforço orçamental ao longo de 2016.

Estas necessidades manter-se-ão elevadas em 2017, pelo que, para lá do reforço das respetivas linhas orçamentais no âmbito do orçamento anual da União, o Parlamento – e bem – mobiliza desde já o instrumento de flexibilidade, num total de 530 milhões de euros. Provendo realisticamente com os meios necessários para uma efetiva solidariedade Europeia! A título de exemplo, este reforço contribuirá para melhor capacitar o Gabinete Europeu de Apoio em matéria de Asilo.

No entanto, cumpre sublinhar também que fica desde já sem qualquer margem de reforço para o próximo ano. O que coloca em evidência a necessidade de maior flexibilidade do quadro financeiro plurianual.

  Lara Comi (PPE), per iscritto. ‒ Ho votato a favore del provvedimento conformemente al parere della commissione per i bilanci.

  Andrea Cozzolino (S&D), per iscritto. ‒ Finanziare misure di bilancio immediate per far fronte all'attuale crisi migratoria e della sicurezza è una priorità che l'UE non può più rinviare. Pertanto, ho votato a favore di questa risoluzione che pone rimedio alle attuali mancanze. Infatti, lo strumento di flessibilità messo a disposizione dalla Commissione non ha consentito, sinora, di finanziare misure urgenti in materia di migrazione, rifugiati e sicurezza. Le istituzioni dell'UE hanno approvato la mobilitazione dello strumento di flessibilità per un importo totale pari a 530 milioni di euro in stanziamento di impegno. A mio avviso, questo rappresenta un importante passo in avanti in direzione di una gestione del bilancio europeo più flessibile per affrontare le emergenze non contemplate al momento dell'approvazione del quadro finanziario pluriennale.

  Edward Czesak (ECR), na piśmie. ‒ Mając na uwadze sytuację, w jakiej znajduje się obecnie Unia Europejska w obszarze zniwelowania kryzysu migracyjnego, wydaje się zasadną propozycja uruchomienia m.in. instrumentu elastyczności w ramach działu 3. w projekcie budżetu ogólnego Unii Europejskiej na rok 2017 w kwocie 530 mln EUR. Niemniej jednak należy w tym miejscu wyraźnie zaznaczyć, iż elastyczność budżetowa ma swoje granice i może być jedynie rozwiązaniem krótkoterminowym stosowanym w przypadku nieprzewidzianych wydarzeń.

Głównym argumentem za przyjęciem tego rozwiązania jest fakt, że skutki finansowe obecnych kryzysów wewnętrznych związanych z bezpieczeństwem, jak również wyzwań humanitarnych i migracyjnych nie zostały uwzględnione w momencie przyjmowania w 2013 r. bieżących WRF.

Z aprobatą przyjąłem propozycję Komisji w kontekście rewizji śródokresowej WRF, której celem jest zwiększenie możliwości budżetowych, tak aby szybko i właściwie reagować na nieprzewidziane wydarzenia. Równocześnie należy przypomnieć, że sprawiedliwy i przejrzysty podział środków finansowych na poszczególne cele Funduszu Azylu, Migracji i Integracji (Funduszu) był priorytetem Parlamentu podczas negocjacji prowadzących do przyjęcia rozporządzenia Parlamentu Europejskiego i Rady (UE) nr 516/2014(1) ustanawiającego Fundusz. Mając powyższe na uwadze, zagłosowałem za przyjęciem projektu.

  Miriam Dalli (S&D), in writing. ‒ I am in favour of adequate financing of urgent measures in the field of migration, refugees and security. Current events have proven that the European Union needs to be flexible in order to address imminent issues and circumstances which require urgent action. It is crucially important for the Union budget to be more flexible.

  Michel Dantin (PPE), par écrit. ‒ Le présent rapport propose de mobiliser l’instrument de flexibilité pour compléter le financement du budget général de l’Union pour l’exercice 2017, au-delà du plafond de la rubrique 3 (Sécurité et citoyenneté), par un montant de 530 millions d’euros, afin de financer des mesures dans le domaine de la migration, des réfugiés et de la sécurité. Étant donné les défis actuels, j’ai voté en faveur du rapport.

  William (The Earl of) Dartmouth (EFDD), in writing. ‒ UKIP voted against this binding budgetary report. The Flexibility Instrument provides funding for clearly identified expenses which cannot be covered by the normal EU budget ceilings. It has a maximum of EUR 471 million per year. This specific proposal is to mobilise EUR 530 million over a four-year period to be spend on the ongoing migration, refugee and security crisis. UKIP opposes the EU spending any British taxpayer’s money.

  Rachida Dati (PPE), par écrit. – Les dépenses de l’Union européenne sont fixées par un cadre financier pluriannuel. Le dernier a été adopté en 2013 et prévoit les dépenses pour la période 2014-2020. Quand une dépense surpasse les prévisions et les marges d’imprévus, le seul moyen de la financer est de recourir à l’instrument de flexibilité. Afin de pérenniser le financement des actions de l’UE concernant la gestion de la crise migratoire et les défis sécuritaires auxquels elle fait face, j’ai soutenu la mobilisation de fonds de l’instrument de flexibilité, à hauteur de 530 millions d’euros, de 2017 jusqu’en 2020.

  Andor Deli (PPE), írásban. ‒ A Rugalmassági Eszköz 2017. évi igénybevételéről szóló európai parlamenti és tanácsi határozatra irányuló javaslat része a 2017. évi uniós költségvetés kapcsán az Európai Parlament és a Tanács tárgyaló delegációi által létrehozott megállapodásnak.

Az Európai Parlament megállapítja, hogy a 3. fejezet 2017-es felső határértékei nem biztosítanak elegendő forrást a migrációval, a menekültekkel és biztonsággal kapcsolatos sürgős intézkedések finanszírozására. Ezért egyetért a Rugalmassági Eszköz 530 millió euró összegű, kötelezettségvállalási előirányzatok formájában történő igénybevételével.

Ezzel sikerül elérni, hogy a migrációs válság kezelésére mozgósított forrásokat ne más, már működő EU-s programok rovására vonják el. A kohéziós és agrárpénzeket nem lehet csökkenteni a migrációs krízis kezelésére szolgáló források meghatározásakor.

A fentiek alapján szavazatommal támogattam a jelentés elfogadását.

  Tamás Deutsch (PPE), írásban. ‒ A rugalmassági eszköz 2017. évi igénybevételéről szóló európai parlamenti és tanácsi határozatra irányuló javaslat része a 2017. évi uniós költségvetés kapcsán az Európai Parlament és a Tanács tárgyaló delegációi által létrehozott megállapodásnak.

Az Európai Parlament megállapítja, hogy a 3. fejezet 2017-es felső határértékei nem biztosítanak elegendő forrást a migrációval, a menekültekkel és biztonsággal kapcsolatos sürgős intézkedések finanszírozására. Ezért egyetért a rugalmassági eszköz 530 millió euró összegű, kötelezettségvállalási előirányzatok formájában történő igénybevételével.

Ezzel sikerül elérni, hogy a migrációs válság kezelésére mozgósított forrásokat ne más, már működő EU-s programok rovására vonják el. A kohéziós és agrárpénzeket nem lehet csökkenteni a migrációs krízis kezelésére szolgáló források meghatározásakor.

A fentiek alapján szavazatommal támogattam a jelentés elfogadását.

  Mireille D'Ornano (ENF), par écrit. ‒ J’ai voté contre ce rapport.

La Commission propose de mobiliser l’instrument de flexibilité en 2017 à hauteur de 530 millions d’euros, soit le plafond maximal autorisé. Il s’agit de nouveaux financements des politiques d’asile, ce à quoi nous nous opposons fermement. Au contraire, il faut favoriser le retour des clandestins dans leur pays.

  Γεώργιος Επιτήδειος (NI), γραπτώς. ‒ Οι λανθασμένοι χειρισμοί της ΕΕ στην αντιμετώπιση της λαθρομετανάστευσης, σε συνάρτηση με την εφαρμογή ενός αποτυχημένου Πολυετούς Δημοσιονομικού Πλαισίου, οδήγησαν στην κατασπατάληση των πόρων της Ένωσης. Η χρηματοδότηση της Τουρκίας, στο πλαίσιο του υποτιθέμενου ελέγχου των μεταναστευτικών ροών, οδηγεί σε πλήρη απορρόφηση των εν λόγω διαθέσιμων κονδυλίων με αποτέλεσμα, στην περίπτωση εμφάνισης απρόβλεπτων δυσμενών καταστάσεων στο μέλλον, να μην υπάρχει η απαραίτητη ευελιξία.

  Norbert Erdős (PPE), írásban. ‒ A Rugalmassági Eszköz 2017. évi igénybevételéről szóló európai parlamenti és tanácsi határozatra irányuló javaslat része a 2017. évi uniós költségvetés kapcsán az Európai Parlament és a Tanács tárgyaló delegációi által létrehozott megállapodásnak.

Az Európai Parlament megállapítja, hogy a 3. fejezet 2017-es felső határértékei nem biztosítanak elegendő forrást a migrációval, a menekültekkel és biztonsággal kapcsolatos sürgős intézkedések finanszírozására. Ezért egyetért a Rugalmassági Eszköz 530 millió euró összegű, kötelezettségvállalási előirányzatok formájában történő igénybevételével.

Ezzel sikerül elérni, hogy a migrációs válság kezelésére mozgósított forrásokat ne más, már működő EU-s programok rovására vonják el. A kohéziós és agrárpénzeket nem lehet csökkenteni a migrációs krízis kezelésére szolgáló források meghatározásakor.

A fentiek alapján szavazatommal támogattam a jelentés elfogadását.

  Raffaele Fitto (ECR), per iscritto. ‒ Ho votato a favore della presente relazione poiché ritengo necessaria la mobilitazione del fondo di flessibilità per il 2017 al fine di sostenere le misure connesse alla crisi migratoria data la sua natura eccezionale che, pertanto, giustifica l'uso dello strumento di flessibilità.

  Lorenzo Fontana (ENF), per iscritto. ‒ Voto contro alla relazione in quanto c'è la necessità di cambiare totalmente le politiche sui migranti.

  Λάμπρος Φουντούλης (NI), γραπτώς. ‒ Καταψηφίζω την κινητοποίηση του μηχανισμού ευελιξίας για τη χρηματοδότηση άμεσων δημοσιονομικών μέτρων για την αντιμετώπιση της τρέχουσας κρίσης στον τομέα της μετανάστευσης, των προσφύγων και της ασφάλειας, καθώς οι λανθασμένοι χειρισμοί της ΕΕ στην αντιμετώπιση της λαθρομετανάστευσης, σε συνάρτηση με την εφαρμογή ενός αποτυχημένου Πολυετούς Δημοσιονομικού Πλαισίου, οδήγησαν στην κατασπατάληση των πόρων της Ένωσης. Η χρηματοδότηση της Τουρκίας στο πλαίσιο του υποτιθέμενου ελέγχου των μεταναστευτικών ροών, οδηγεί σε πλήρη απορρόφηση των εν λόγω διαθέσιμων κονδυλίων με αποτέλεσμα, στην περίπτωση εμφάνισης απρόβλεπτων δυσμενών καταστάσεων στο μέλλον, να μην υπάρχει η απαραίτητη ευελιξία.

  Doru-Claudian Frunzulică (S&D), in writing. ‒ The decision on the mobilisation of the Flexibility Instrument presented by the Commission together with the 2017 EU draft budget has to be aligned with the agreement reached in conciliation on the 2017 EU Budget.

The Flexibility Instrument for 2017 is mobilised in commitment appropriations for an amount of EUR 530 million for Security and Citizenship (heading 3). With this mobilisation of the flexibility instrument the total amount available in 2017 is fully exhausted.

  Kinga Gál (PPE), írásban. ‒ A Rugalmassági Eszköz 2017. évi igénybevételéről szóló európai parlamenti és tanácsi határozatra irányuló javaslat része a 2017. évi uniós költségvetés kapcsán az Európai Parlament és a Tanács tárgyaló delegációi által létrehozott megállapodásnak.

Az Európai Parlament megállapítja, hogy a 3. fejezet 2017-es felső határértékei nem biztosítanak elegendő forrást a migrációval, a menekültekkel és biztonsággal kapcsolatos sürgős intézkedések finanszírozására. Ezért egyetért a Rugalmassági Eszköz 530 millió euró összegű, kötelezettségvállalási előirányzatok formájában történő igénybevételével.

Ezzel sikerül elérni, hogy a migrációs válság kezelésére mozgósított forrásokat ne más, már működő EU-s programok rovására vonják el. A kohéziós és agrárpénzeket nem lehet csökkenteni a migrációs krízis kezelésére szolgáló források meghatározásakor.

A fentiek alapján szavazatommal támogattam a jelentés elfogadását.

  Ildikó Gáll-Pelcz (PPE), írásban. ‒ A Rugalmassági Eszköz 2017. évi igénybevételéről szóló európai parlamenti és tanácsi határozatra irányuló javaslat része a 2017. évi uniós költségvetés kapcsán az Európai Parlament és a Tanács tárgyaló delegációi által létrehozott megállapodásnak.

Az Európai Parlament megállapítja, hogy a 3. fejezet 2017-es felső határértékei nem biztosítanak elegendő forrást a migrációval, a menekültekkel és biztonsággal kapcsolatos sürgős intézkedések finanszírozására. Ezért egyetért a Rugalmassági Eszköz 530 millió euró összegű, kötelezettségvállalási előirányzatok formájában történő igénybevételével.

Ezzel sikerül elérni, hogy a migrációs válság kezelésére mozgósított forrásokat ne más, már működő EU-s programok rovására vonják el. A kohéziós és agrárpénzeket nem lehet csökkenteni a migrációs krízis kezelésére szolgáló források meghatározásakor.

A fentiek alapján szavazatommal támogattam a jelentés elfogadását.

  Francesc Gambús (PPE), por escrito. ‒ He votado a favor del informe para la movilización del Instrumento de Flexibilidad para financiar medidas presupuestarias inmediatas para hacer frente a la actual crisis de la migración, los refugiados y la seguridad. No obstante cabe destacar que los recursos que se ponen a disposición para este fin pueden no ser suficientes dados los retos que la Unión afronta en este campo, por lo que debemos estar preparados en caso de necesitarse fondos adicionales.

  Jens Gieseke (PPE), schriftlich. ‒ Durch die derzeitigen humanitären Herausforderungen durch Migration und Flüchtlingsbewegungen besteht ein erhöhter Finanzierungsbedarf. Mit der Inanspruchnahme des Flexibilitätsinstruments sollte die im Gesamthaushaltsplan für das Haushaltsjahr 2017 vorgesehene Mittelausstattung über die Obergrenze hinaus um 530 Mio. EUR aufgestockt werden.

  Neena Gill (S&D), in writing. ‒ I voted in favour of mobilising the flexibility instrument to finance immediate budgetary measures to address the ongoing migration, refugee and security crises. I support the mobilisation of the Flexibility Instrument to complement the financing in the general budget of the Union for the financial year 2017 beyond the ceiling of heading 3 by the amount of EUR 530 million to finance measures in the field of migration, refugees and security.

  Tania González Peñas (GUE/NGL), por escrito. ‒ He votado en contra. Para hacer frente a las necesidades humanitarias y dado que los recortes del presupuesto se han hecho más severos, se recurre, una vez más, a los márgenes de flexibilidad de recursos no empleados en 2016, para poder usarlos en materia migratoria; una vez más se ven mezclados refugiados, la seguridad de las fronteras y los acuerdos con Turquía para que actúe como guardián externo de fronteras; con una, cuando menos, dudosa protección de los derechos humanos. Un total de 240,1 millones de euros para 2017 en pagos, que superará los techos de la rúbrica 3 del Presupuesto de la Unión, dedicada a Seguridad y Ciudadanía.

  Theresa Griffin (S&D), in writing. ‒ I voted in favour of this report adopted in the Committee on Budgets by a large majority. The Flexibility Instrument for 2017 is mobilised in commitment appropriations for an amount of EUR 530 million for Security and Citizenship (heading 3).

  András Gyürk (PPE), írásban. ‒ A Rugalmassági Eszköz 2017. évi igénybevételéről szóló európai parlamenti és tanácsi határozatra irányuló javaslat része a 2017. évi uniós költségvetés kapcsán az Európai Parlament és a Tanács tárgyaló delegációi által létrehozott megállapodásnak.

Az Európai Parlament megállapítja, hogy a 3. fejezet 2017-es felső határértékei nem biztosítanak elegendő forrást a migrációval, a menekültekkel és biztonsággal kapcsolatos sürgős intézkedések finanszírozására. Ezért egyetért a Rugalmassági Eszköz 530 millió euró, kötelezettségvállalási előirányzatok formájában történő igénybevételével.

Ezzel sikerül elérni, hogy a migrációs válság kezelésére mozgósított forrásokat ne más, már működő EU-s programok rovására vonják el. A kohéziós és agrárpénzeket nem lehet csökkenteni a migrációs krízis kezelésére szolgáló források meghatározásakor.

  Marian Harkin (ALDE), in writing. ‒ I voted in favour of this resolution that expresses serious concerns over the payment surplus of EUR 7 284.3 million, which is the result of major delays in the implementation of EU programmes under shared management. This paves the way for a significant accumulation of payment requests towards the end of the current MFF. It also reiterates the Commission’s conclusion that, according to the present forecasts, updated payment needs until 2020 can only be accommodated with the current ceilings if the Global Margin for Payments is fully used and if payments for special instruments are counted over and above the ceilings. It therefore asks the Commission for a definitive and unequivocal settlement of the latter issue as part of the MFF revision.

  Brian Hayes (PPE), in writing. ‒ I have voted in favour since I have no objections.

  Hans-Olaf Henkel (ECR), schriftlich. ‒ Das so genannte Flexibilitätsinstrument ist in der Verordnung von 2013 zum Mehrjährigen Finanzrahmen berücksichtigt. Es kommt zur Anwendung, wenn Ausgaben in einzelnen Haushaltsbereichen anfallen, welche die im Mehrjährigen Finanzrahmen festgelegten Obergrenzen übersteigen. Die Kommission hat entsprechend die Aktivierung dieses Flexibilitätsinstruments für 2017 in der Höhe von 530 Millionen Euro beantragt, um zusätzliche Maßnahmen zur Bewältigung der Migrationskrise finanzieren zu können. Im kommenden Jahr muss genau verfolgt werden, welche Ausgaben konkret mit diesen zusätzlichen Geldern getätigt werden und welche Wirkung diese zusätzlichen Aktivitäten zur Eindämmung der Migrationsströme nach Europa zeigen. Diesbezüglich bestehen noch offene Fragen. Nichtsdestotrotz habe ich mich für die Aktivierung des Flexibilitätsinstruments entschieden und dem Bericht entsprechend zugestimmt.

  Ivan Jakovčić (ALDE), napisan. ‒ Glasovao sam za Izvješće o prijedlogu odluke Europskog parlamenta i Vijeća o mobilizaciji instrumenta fleksibilnosti za financiranje hitnih proračunskih mjera za rješavanje migracijske, izbjegličke i sigurnosne krize koja je u tijeku jer je ta pomoć, a ujedno i fleksibilnost proračuna Unije itekako potrebna u trenutačnoj situaciji. Ovo Izvješće podržava prijedlog Komisije, odnosno mobilizaciju instrumenta fleksibilnosti kako bi se sredstva u općem proračunu Unije za financijsku godinu 2017. povećala za 530 milijuna EUR iznad gornje granice naslova 3. radi financiranja mjera u području migracija, izbjeglica i sigurnosti.

  Jean-François Jalkh (ENF), par écrit. ‒ Je n’entends pas soutenir un projet dont l’ambition est de financer les politiques d’asile et d’intégration des prétendus réfugiés, alors que la seule décision évidente serait de mobiliser ces moyens pour le retour de ces populations dans leur pays d’origine.

J’ai voté contre.

  Philippe Juvin (PPE), par écrit. ‒ J’ai voté en faveur de ce rapport qui approuve la mobilisation de l’instrument de flexibilité afin de financer des mesures budgétaires pour faire face à la crise migratoire et sécuritaire que connaît l’Europe pour un montant de 530 millions d’euros en crédits d’engagement. Résoudre la crise migratoire et assurer la sécurité des Européens doit être la priorité de l’Europe.

  Barbara Kappel (ENF), schriftlich. ‒ Ich habe dem vorliegenden Bericht nicht zugestimmt, da nicht glaubhaft dargestellt wurde, dass die finanziellen Mittel für die Bewältigung der Migration- und Sicherheitskrise nicht ausreichen würden. Die EU versucht hier, die Zustimmung zur Inanspruchnahme des Flexibilitätsinstruments in Höhe von EUR 530 Mio. zu erreichen, was ich ablehne.

  Bernd Kölmel (ECR), schriftlich. ‒ Das so genannte Flexibilitätsinstrument ist in der Verordnung von 2013 zum Mehrjährigen Finanzrahmen berücksichtigt. Es kommt zur Anwendung, wenn Ausgaben in einzelnen Haushaltsbereichen anfallen, welche die im Mehrjährigen Finanzrahmen festgelegten Obergrenzen übersteigen. Die Kommission hat entsprechend die Aktivierung dieses Flexibilitätsinstruments für 2017 in der Höhe von 530 Millionen Euro beantragt, um zusätzliche Maßnahmen zur Bewältigung der Migrationskrise finanzieren zu können. Im kommenden Jahr muss genau verfolgt werden, welche Ausgaben konkret mit diesen zusätzlichen Geldern getätigt werden und welche Wirkung diese zusätzlichen Aktivitäten zur Eindämmung der Migrationsströme nach Europa zeigen. Diesbezüglich bestehen noch offene Fragen. Nichtsdestotrotz habe ich mich für die Aktivierung des Flexibilitätsinstruments entschieden und dem Bericht entsprechend zugestimmt.

  Ádám Kósa (PPE), írásban. ‒ A Rugalmassági Eszköz 2017. évi igénybevételéről szóló európai parlamenti és tanácsi határozatra irányuló javaslat része a 2017. évi uniós költségvetés kapcsán az Európai Parlament és a Tanács tárgyaló delegációi által létrehozott megállapodásnak.

Az Európai Parlament megállapítja, hogy a 3. fejezet 2017-es felső határértékei nem biztosítanak elegendő forrást a migrációval, a menekültekkel és biztonsággal kapcsolatos sürgős intézkedések finanszírozására. Ezért egyetért a Rugalmassági Eszköz 530 millió euró összegű, kötelezettségvállalási előirányzatok formájában történő igénybevételével.

Ezzel sikerül elérni, hogy a migrációs válság kezelésére mozgósított forrásokat ne más, már működő EU-s programok rovására vonják el. A kohéziós és agrárpénzeket nem lehet csökkenteni a migrációs krízis kezelésére szolgáló források meghatározásakor.

A fentiek alapján szavazatommal támogattam a jelentés elfogadását.

  Gilles Lebreton (ENF), par écrit. ‒ J'ai voté contre ce rapport, car il propose de mobiliser la "marge pour imprévus" du budget 2016 pour affecter 250 millions d'euros à l'accueil des migrants.

Il est à noter que les eurodéputés LR qui soutiennent François Fillon ont voté pour.

  Javi López (S&D), por escrito. – He votado a favor del informe sobre la movilización del Instrumento de Flexibilidad para 2017 porqué supone la movilización de créditos de compromiso por un importe de 530 millones de euros para la rúbrica 3 (Seguridad y Ciudadanía).

  Ivana Maletić (PPE), napisan. ‒ Komisija je predložila mobilizaciju instrumenta fleksibilnosti kako bi se sredstva u općem proračunu Unije za financijsku godinu 2017. povećala za 530 milijuna EUR iznad gornje granice naslova 3. radi financiranja mjera u području migracija, izbjeglica i sigurnosti. Zbog toga je za financijsku godinu 2017. u potpunosti iskorišten ukupni iznos dostupan za instrument fleksibilnosti.

Budući da u okviru gornjih granica naslova 3. u 2017. nije moguće na odgovarajući način financirati hitne mjere u području migracija, izbjeglica i sigurnosti, instrument fleksibilnosti mora se mobilizira u iznosu od 530 milijuna EUR u odobrenim sredstvima za preuzimanje obveza. Mobilizacija toga instrumenta u skladu s člankom 11. Uredbe o VFO-u još jednom upućuje na to da je prijeko potrebna veća fleksibilnost proračuna Unije, stoga sam podržala ovo izvješće.

  Vladimír Maňka (S&D), písomne. ‒ V záujme účinnejšieho riešenia nepredvídaných okolností spojených s pretrvávajúcou migračnou, utečeneckou a bezpečnostnou krízou je potrebné, aby bola Únia vopred pripravená náležite reagovať na vzniknuté situácie. Preto podporujem návrh na uvoľnenie prostriedkov na tento účel z nástroja flexibility vo výške 530 miliónov EUR vo viazaných rozpočtových prostriedkoch z rozpočtu Únie na rok 2017. Umožní sa tak včas reagovať a poskytnúť pomoc dotknutým členským krajinám.

  Νότης Μαριάς (ECR), γραπτώς. ‒ Ψηφίζω υπέρ της έκθεσης σχετικά με την πρόταση απόφασης του Ευρωπαϊκού Κοινοβουλίου και του Συμβουλίου σχετικά με την κινητοποίηση του μηχανισμού ευελιξίας για τη χρηματοδότηση άμεσων δημοσιονομικών μέτρων για την αντιμετώπιση της τρέχουσας κρίσης στον τομέα της μετανάστευσης, των προσφύγων και της ασφάλειας, διότι είναι πλήρης και τεκμηριωμένη.

  Dominique Martin (ENF), par écrit. ‒ J’ai voté contre ce texte.

Ce texte a pour objectif de mobiliser 530 millions d’euros afin de financer des mesures destinées à gérer la crise des migrants et notamment l’intégration des réfugiés, ce à quoi nous nous opposons.

  Fulvio Martusciello (PPE), in writing. ‒ I voted in favour of the report on mobilisation of the Flexibility Instrument to finance immediate budgetary measures to address the ongoing migration, refugee and security crisis. Supporting the report means strengthening the Flexibility Instrument, which was implemented in order to ‘allow the financing of clearly identified expenditure that cannot be financed within the limits of the ceilings’. Furthermore, the mobilisation of an amount of EUR 530 million in commitment appropriations will prove crucial in financing the measures to tackle the fields of migration, refugees and security.

  Georg Mayer (ENF), schriftlich. ‒ Einer Inanspruchnahme des Flexibilitätsinstruments in Höhe von 530 Mio €, um die nicht ausreichenden finanziellen Mittel zur Bewältigung der Migrations- und Sicherheitskrise zu schaffen, stimme ich nicht zu.

  Joëlle Mélin (ENF), par écrit. ‒ La Commission propose de mobiliser l’instrument de flexibilité en 2017 à hauteur de 530 millions d’euros, soit le plafond maximal autorisé. Cette somme servira à financer le soutien à des mesures destinées à gérer la crise des migrants. Ces sommes mobilisées iront ainsi financer la politique de l’asile et de l’intégration des réfugiés. Nous nous y opposons fermement. Ainsi, j’ai voté contre.

  Roberta Metsola (PPE), in writing. ‒ I voted in favour of this report because the extent of the ongoing migration, refugee and security crises is unprecedented. The EU’s measures to resolve them must be backed by adequate financing.

  Louis Michel (ALDE), par écrit. – L’instrument de flexibilité a pour objectif de permettre la gestion de dépenses qui ne pourraient être financées dans les limites des plafonds disponibles pour une ou plusieurs rubriques. L’objectif ici est de mobiliser l’instrument de flexibilité pour compléter le financement du budget général de l’Union pour l’exercice 2017 par un montant de 530 millions d’EUR afin de financer des mesures dans le domaine de la migration, des réfugiés et de la sécurité.

J’ai décidé de voter en faveur de la mobilisation de l’instrument de flexibilité pour les crédits d’engagement, car, dans l’état actuel des choses, il me semble que l’Union doit avoir les moyens d’agir pour faire face à ses responsabilités. Au nom du principe de solidarité et du respect des droits de l’homme, il est humainement impératif d’avancer dans la gestion de cette crise humanitaire.

  Marlene Mizzi (S&D), in writing. ‒ I have voted in favour of the report on the Mobilisation of the Flexibility Instrument to finance immediate budgetary measures to address the ongoing migration, refugee and security crisis, since I am in agreement.

  Csaba Molnár (S&D), írásban. ‒ A 2014–2020-as időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretről szóló, 2013. december 2-i 1311/2013/EU, Euratom tanácsi rendelet értelmében a Rugalmassági Eszköz azon egyértelműen meghatározott kiadások finanszírozásának lehetővé tételére szolgál, amelyeket más fejezethez vagy fejezetekhez tartozó felső határok korlátai között nem lehetett finanszírozni.

A Bizottság határozati javaslatot terjesztett az Európai Parlament és a Tanács elé, amelynek értelmében a Rugalmassági Eszközt igénybe kell venni vételét annak érdekében, hogy a 3. fejezet felső határértékén felül 530 millió euróval egészítsék ki az Európai Unió 2017. évi általános költségvetésében szereplő forrásokat a migráció, a menekültügy és a biztonság területén hozott intézkedések finanszírozására. A Költségvetési Bizottság jelentésében – figyelembe véve az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság véleményét is – megállapítja, hogy a migráció, a menekültügy és a biztonság terén szükséges intézkedések finanszírozásához az Európai Unió 2017. évi általános költségvetésében rendelkezésre álló forrásoknak a 3. fejezet felső határain felüli kiegészítése szükséges. Azt indítványozza ezért, hogy a Parlament értsen egyet a Rugalmassági Eszköz 530 millió euró összegű, kötelezettségvállalási előirányzatok formájában történő igénybevételével, és a Bizottság erről szóló határozati javaslatát hagyja jóvá.

Ennek megfelelően szavaztam.

  Cláudia Monteiro de Aguiar (PPE), por escrito. ‒ Atendendo à probabilidade de surgirem necessidades financeiras adicionais em 2017 relacionadas com a crise de segurança interna e aos atuais desafios no plano humanitário, migratório e dos refugiados, é provável que estas necessidades excedam significativamente o financiamento disponível da categoria 3.

A Comissão propôs a mobilização do Instrumento de Flexibilidade para complementar o financiamento do orçamento geral da União para o exercício de 2017, para além do limite máximo da rubrica 3, no montante de 530 milhões de EUR, para financiar medidas no domínio da migração, dos refugiados e da segurança.

Subscrevo a posição do relator, segundo a qual a mobilização deste instrumento põe uma vez mais em evidência a necessidade crucial de uma maior flexibilidade do orçamento da União.

  Sophie Montel (ENF), par écrit. ‒ La Commission propose de mobiliser l’instrument de flexibilité en 2017 à hauteur de 530 millions d’euros, soit le plafond maximal autorisé. Cette somme servira à financer le soutien à des mesures destinées à gérer la crise des migrants.

Ces sommes mobilisées iront ainsi financer la politique de l’asile et de l’intégration des réfugiés, ce qui est inacceptable. Toute somme mobilisée devrait l’être exclusivement pour le retour des clandestins dans leur pays d’origine.

  Victor Negrescu (S&D), in writing. ‒ I have voted for this report on the mobilisation of a Flexibility Instrument that will finance immediate budgetary measures to deal with the on-going migration, refugee and security crisis. The report will mobilise EUR 530 million in commitment appropriations for the Flexibility Instrument, to be used until 2020.

  Liadh Ní Riada (GUE/NGL), in writing. – The file sought for flexibility instruments to allow the financing of clearly identified expenditure. However, it sought to use this flexibility to increase security spending under the guise of helping with migration and the refugee crisis.

While I fully support the increase in expenditure related to the ongoing humanitarian crisis with thousands of people fleeing conflicts in Syria and Iraq, I do not support either the proposed increase in expenditure for security measures, or the expenses related to the EU-Turkey declaration on refugees.

The increased security measures and the EU-Turkey declaration aim to bolster ‘Fortress Europe’ thereby preventing refugees from excising their right to seek asylum as laid down in Article 18 of the Charter of Human Rights. Therefore, I voted abstention.

  Franz Obermayr (ENF), schriftlich. ‒ Ich habe mich gegen diesen Bericht ausgesprochen, da das Geld zur Bewältigung der Migration und der Sicherheit nicht ausreicht, und eine Zustimmung würde für die Inanspruchnahme des Flexibilitätsinstruments mit einem Betrag von 530 Millionen Euro sprechen.

  Urmas Paet (ALDE), kirjalikult. ‒ Toetasin. Pagulaskriisiga paremaks toimetulemiseks on oluline tagada rahalised meetmed, mis leevendavad liikmesriikide finantskoormust kiireloomulise kriisiga toimetulemiseks. Eelnevalt kehtestatud rahaline piir on saavutatud ning nüüd on vaja võtta kasutusele lisarahastus.

  Aldo Patriciello (PPE), per iscritto. ‒ Ho votato a favore della proposta poiché ritengo che a causa del crescente flusso migratorio è necessaria la mobilizzazione dello strumento di flessibilità per un importo pari a 530 milioni di euro. Inoltre, tale mobilizzazione avverrebbe nella piena conformità con l'articolo 11 del regolamento sul QFP, il quale sancisce la necessità di garantire una maggiore flessibilità del bilancio dell'UE. Come politico ritengo che l'applicazione di tale decisione debba avvenire dal 1° gennaio a causa del costante aumento della percentuale di migrazione. Pertanto ho espresso voto positivo.

  Marijana Petir (PPE), napisan. – Podržavam mobilizaciju instrumenta fleksibilnosti za financiranje hitnih proračunskih mjera za rješavanje migracijske, izbjegličke i sigurnosne krize koja je u tijeku. Instrument fleksibilnosti namijenjen je financiranju jasno određenog rashoda koji nije moguće financirati u okviru raspoloživih gornjih granica, kao što je to trenutačno slučaj. U skladu s hitnim potrebama neophodno je mobilizirati dodatna novčana sredstva kako bi se ublažila migracijska, izbjeglička i sigurnosna kriza. Nakon što su provjerene sve mogućnosti prenamjene sredstava iz poglavlja 3. (sigurnost i državljanstvo), ustanovljeno je kako su svi potrebni uvjeti zadovoljeni te je neophodno mobilizirati instrument fleksibilnosti u iznosu od 530 milijuna EUR kako bi se dovršilo financiranje općeg proračuna Europske unije za 2017. godinu te tako osigurala sredstva za mjere u području migracija, izbjeglica i sigurnosti. Na temelju očekivanog profita za plaćanje, sredstva za plaćanje odgovaraju mobilizaciji fleksibilnog instrumenta i trebaju se preraspodijeliti na nekoliko financijskih godina te se procjenjuju na iznose od 238,3 milijuna eura u 2017., 91 milijun eura u 2018., 141,9 milijuna eura u 2019. i 58,8 milijuna eura u 2020. godini.

  Florian Philippot (ENF), par écrit. ‒ La Commission propose de mobiliser l’instrument de flexibilité en 2017 à hauteur de 530 millions d’euros, soit le plafond maximal autorisé. Cette somme servira à financer le soutien à des mesures destinées à gérer la crise des migrants.

Ces sommes mobilisées iront ainsi financer la politique de l’asile et de l’intégration des réfugiés, ce qui est inacceptable. Toute somme mobilisée devrait l’être exclusivement pour le retour des clandestins dans leur pays d’origine. Je vote donc contre.

  Tonino Picula (S&D), napisan. ‒ Obzirom da u okviru gornjih granica naslova 3. u 2017. nije moguće na odgovarajući način financirati hitne mjere u području migracija, izbjeglica i sigurnosti slažem se da se instrument fleksibilnosti mobilizira u iznosu od 530 milijuna EUR u odobrenim sredstvima za preuzimanje obveza. Međutim, ovdje je važno ponovno istaknuti stav Parlamenta da je prijeko potrebna veća fleksibilnost proračuna Unije i da je godišnji iznos dostupan za instrument fleksibilnosti potrebno povećati na dvije milijarde EUR.

  João Pimenta Lopes (GUE/NGL), por escrito. ‒ O Instrumento de Flexibilidade tem por objetivo permitir o financiamento de despesas identificadas quer não podem ser financiadas dentro dos limites máximos de uma ou mais rubricas do orçamento da UE.

A mobilização do instrumento de flexibilidade está relacionada com a necessidade de complementar o financiamento do orçamento geral da União Europeia para o exercício de 2017, tendo em vista o financiamento das dotações para autorizações no âmbito da rubrica 3 – segurança e cidadania –, para permitir ir além do limite máximo desta rubrica para o ano 2017, de acordo com o corrente quadro Financeiro Plurianual. Autoriza-se, então, a mobilização do total deste instrumento para 2017 no valor de 530 milhões de euros.

Além de não se tratar de dinheiro "novo", é adicionado um valor insuficiente para fazer face e ajudar à tomada de medidas contra a continuada crise humanitária dos refugiados. Fica mais uma vez evidenciado o facto de os montantes previstos no QFP (nos seus limites) ficarem mais uma vez aquém dos necessários para fazer face às repetidas crises na UE, para não falar do que é necessário para uma efetiva política redistributiva que permita aos países e às regiões desfavorecidas aproximarem-se das regiões mais ricas.

  Tomasz Piotr Poręba (ECR), na piśmie. ‒ Rozporządzenie z 2013 r. określające wieloletnie ramy finansowe (WRF) przewiduje możliwość uruchomienia instrumentu elastyczności na potrzeby sfinansowania wydatków powyżej pułapów dostępnych w jednym lub kilku działach WRF. Komisja Europejska proponuje, aby w 2017 r. uruchomić w ramach tego instrumentu elastyczności kwotę 530 mln EUR celem wsparcia środków związanych z kryzysem migracyjnym i uchodźczym.

Jest to maksymalna kwota, jaką można uruchomić w ramach tego instrumentu w 2017 r., co częściowo wyjaśnia, dlaczego Komisja w oddzielnym wniosku pragnie ustanowić margines na nieprzewidziane wydatki. Zdaje ona sobie sprawę z wyjątkowego charakteru kryzysu migracyjnego i uchodźczego i do tej pory popierała wykorzystanie instrumentu elastyczności na ten cel. Jednakże niepokoi mnie fakt, że pełna kwota ma zostać uruchomiona już na początku 2017 r., gdyż pozostawia to niewielkie pole manewru w dalszej części roku.

  Franck Proust (PPE), par écrit. ‒ La protection de nos frontières et la gestion de la crise migratoire sont des enjeux prioritaires pour l'Union européenne. J'ai voté pour ce rapport qui prévoit de mobiliser l'instrument de flexibilité pour financer des mesures budgétaires immédiates afin de parvenir à ces objectifs.

  Julia Reid (EFDD), in writing. ‒ UKIP voted against this binding budgetary report. The Flexibility Instrument provides funding for clearly identified expenses which cannot be covered by the normal EU budget ceilings. It has a maximum of EUR 471 million per year. This specific proposal is to mobilise EUR 530 million over a four-year period to be spend on the ongoing migration, refugee and security crisis. UKIP opposes the EU spending any British taxpayer’s money.

  Inmaculada Rodríguez-Piñero Fernández (S&D), por escrito. – El Instrumento de Flexibilidad está destinado a permitir la financiación de gastos claramente identificados que no pueden financiarse dentro de los límites máximos disponibles en una o más rúbricas. Tras examinar todas las posibilidades de reasignación de créditos dentro del límite máximo de gastos de la rúbrica 3 (Seguridad y ciudadanía), resulta necesario movilizar el Instrumento de Flexibilidad con objeto de complementar con un importe de 530 millones de euros la financiación disponible en el presupuesto general de la Unión para el ejercicio 2017 superando los límites máximos de la rúbrica 3 a fin de sufragar medidas en el ámbito de la migración, los refugiados y la seguridad. Mediante esta decisión, que he votado favorablemente, los créditos de pago correspondientes a la movilización del Instrumento de Flexibilidad deben distribuirse a lo largo de varios ejercicios presupuestarios, estimándose en 238,3 millones EUR en 2017, 91,0 millones EUR en 2018, 141,9 millones EUR en 2019 y 58,8 millones EUR en 2020.

  Claude Rolin (PPE), par écrit. ‒ J’ai voté en faveur de la proposition de décision du Parlement européen et du Conseil relative à la mobilisation de l’instrument de flexibilité aux fins du financement de mesures budgétaires immédiates pour faire face à la crise actuelle des migrants, des réfugiés et de la sécurité. Ainsi, 530,0 millions d’EUR seront alloués au financement des mesures destinées à gérer la crise actuelle des migrants, des réfugiés et de la sécurité. La répartition se fera comme suit: 238,3 millions d’EUR dès 2017, 91,0 millions d’EUR en 2018, 141,9 millions d’EUR en 2019 et 58,8 millions d’EUR en 2020.

  Bronis Ropė (Verts/ALE), raštu. ‒ Pritariu šiam į ateitį orientuotam biudžeto pakeitimui, susijusiam su migrantų ir pabėgėlių krizei suvaldyti numatytų lėšų perskirstymu, reikalingu dėl galimų prieglobsčio prašytojų srautų pokyčių kitais metais.

  Fernando Ruas (PPE), por escrito. ‒ O Instrumento de Flexibilidade tem por objetivo permitir o financiamento de despesas claramente identificadas que não poderiam ser financiadas dentro dos limites máximos de outras rubricas, estando atualmente definido como limite máximo anual para este Instrumento 471 milhões de euros.

Devido às necessidades urgentes e emergentes na União Europeia, é necessário mobilizar montantes adicionais aos orçamentados para o ano de 2017 que ajudem a financiar medidas destinadas a atenuar as atuais crises migratórias e dos refugiados e o reforço da segurança.

Após a análise de todas as possibilidades de reafetação das dotações no âmbito do limite máximo das despesas da rubrica 3 (Segurança e cidadania), é pois necessário mobilizar este Instrumento de forma a possibilitar o financiamento de medidas no domínio da migração, dos refugiados e da segurança.

Em dotações para autorizações está previsto um montante de 530 milhões. Para 2017 e em termos de dotações para pagamentos, estão previstos 238,3 milhões de euros (que esgotará o montante anual máximo para o referido ano); para 2018, 91 milhões; em 2019, 141,9 milhões e 58,8 milhões para 2020.

Por concordar com esta proposta e com a necessidade de atuar de forma e rápida eficaz, votei a favor deste relatório.

  Maria Lidia Senra Rodríguez (GUE/NGL), por escrito. ‒ El objetivo de esta decisión es dotar con 530 millones adicionales a los instrumentos de la Unión para migración, refugiados/as y seguridad.

Me opongo a la orientación global de los fondos dedicados a la crisis migratoria y de refugiados/as, la llamada «Europa Fortaleza», por haber convertido las fronteras europeas en cárceles al aire libre y tumbas para miles de migrantes. Reclamo que se respete el derecho a asilo y que se ponga en marcha una auténtica estrategia de desarrollo y de paz para los países de origen de los flujos migratorios, lo que requiere un aumento específico del presupuesto europeo en lugar de los parches propuestos. Por ello he votado en contra.

  Siôn Simon (S&D), in writing. ‒ Today I voted in favour of this report adopted in the Committee on Budgets by a large majority. The Flexibility Instrument for 2017 is mobilised in commitment appropriations for an amount of EUR 530 million for Security and Citizenship (heading 3).

  Davor Škrlec (Verts/ALE), napisan. ‒ Pozitivno sam glasovao za ovo izvješće, no ovo obrazloženje glasovanja nastaje kao kritika postojećem sustavu vrednovanja rada zastupnika u Europskom parlamentu isključivo na osnovu statističkog broja parlamentarnih aktivnosti potenciranog u Hrvatskoj, a koji zapravo ne odražava stvarnu kvalitetu i količinu rada, učinkovitost te ponajviše uspjeh zastupničkog djelovanja.

  Monika Smolková (S&D), písomne. ‒ Mobilizáciu finančných nástrojov na riešenie migračnej, utečeneckej a bezpečnostnej krízy som schválila, pretože stále ide o naliehavú otázku. Nástroj flexibility používame práve na financovanie výdavkov, ktoré nemohli byť pokryté v rámci limitov stropov dostupných pre jednotlivé výdavkové kapitoly. Tento nástroj je mobilizovaný s cieľom doplniť prostriedky vo všeobecnom rozpočte Únie na rozpočtový rok 2017 nad rámec rozpočtových stropov okruhu 3 sumou 530 miliónov EUR na financovanie opatrení v oblasti migrácie, utečencov a bezpečnosti. Príkladom je využitie zdrojov na financovanie cieľov Fondu pre azyl, migráciu a integráciu, medzi ktoré patrí posilnenie stratégií spravodlivého návratu, ako aj účinnejšia podpora integrácie občanov tretích krajín. Návrh predpokladá prerozdelenie finančných zdrojov nástroja flexibility v horizonte rokov 2017 – 2020 nasledovne: 238,3 milióna EUR v roku 2017, 91 milióna EUR v roku 2018, 141,9 milióna EUR v roku 2019 a 58,8 milióna EUR v roku 2020. V rozpočtovom roku 2017 sa vyčerpá celková suma nástroja flexibility. Považujem však za dôležité dodať, že aj napriek systematickému využívaniu nástroja flexibility nebude schopný pokryť v najbližších rokoch zvýšené potreby, a preto je z dlhodobého hľadiska potrebné spravodlivé prerozdelenie finančných prostriedkov na tieto priority.

  Igor Šoltes (Verts/ALE), pisno. ‒ Poročilo Parlamenta obravnava sklep Parlamenta in Sveta o uporabi instrumenta prilagodljivosti za financiranje takojšnjih proračunskih ukrepov za obravnavo trenutne migracijske, begunske in varnostne krize, ki ugotavlja, da je za ublažitev te krize treba uporabiti dodatna sredstva za financiranje ukrepov iz naslova instrumenta prilagodljivosti v višini 530 milijonov EUR.

S pomočjo instrumenta prilagodljivosti se sicer financirajo tisti odhodki, ki jih ni mogoče financirati v okviru zgornjih mej posameznih vrstic proračuna. V tem primeru zgornje meje razdelka „Varnost in državljanstvo“ za leto 2017 ne dopuščajo ustreznega financiranja nujnih ukrepov na področju migracij, beguncev in varnosti.

Poročilo na podlagi tega soglaša z uporabo instrumenta prilagodljivosti v višini 530 milijonov EUR, zato sem ga pri glasovanju podprl. Kljub temu pa bi rad opozoril na dejstvo, ki ga ugotavlja tudi Odbor za državljanske svoboščine, pravosodje in notranje zadeve, da je 530 milijonov EUR celoten znesek, ki je za ta instrument na voljo v letu 2017, in da je to zgolj kratkoročna rešitev vprašanj, ki jih je treba obravnavati v okviru rednega proračunskega postopka, poleg tega pa ta znesek najverjetneje ne bo zadostoval za reševanje vse večjih izzivov na tem področju.

  Joachim Starbatty (ECR), schriftlich. ‒ Das so genannte Flexibilitätsinstrument ist in der Verordnung von 2013 zum Mehrjährigen Finanzrahmen berücksichtigt. Es kommt zur Anwendung, wenn Ausgaben in einzelnen Haushaltsbereichen anfallen, welche die im Mehrjährigen Finanzrahmen festgelegten Obergrenzen übersteigen. Die Kommission hat entsprechend die Aktivierung dieses Flexibilitätsinstruments für 2017 in der Höhe von 530 Millionen Euro beantragt, um zusätzliche Maßnahmen zur Bewältigung der Migrationskrise finanzieren zu können. Im kommenden Jahr muss genau verfolgt werden, welche Ausgaben konkret mit diesen zusätzlichen Geldern getätigt werden und welche Wirkung diese zusätzlichen Aktivitäten zur Eindämmung der Migrationsströme nach Europa zeigen. Diesbezüglich bestehen noch offene Fragen. Nichtsdestotrotz habe ich mich für die Aktivierung des Flexibilitätsinstruments entschieden und dem Bericht entsprechend zugestimmt.

  Ivan Štefanec (PPE), písomne. ‒ Stropy konkrétnych rozpočtov na rok 2017 neumožňujú primerané financovanie naliehavých opatrení v oblasti migrácie, utečencov a bezpečnosti. Po preskúmaní všetkých možností prerozdelenia konkrétnych viazaných rozpočtových prostriedkov sa ukazuje ako potrebné uvoľniť z nástroja flexibility viazané rozpočtové prostriedky na riešenie pretrvávajúcej migračnej, utečeneckej a bezpečnostnej krízy.

  Beatrix von Storch (EFDD), in writing. – I voted against the mobilisation of the Flexibility Instrument to finance immediate budgetary measures to address the ongoing migration, refugee and security crisis. I am opposed to increasing the funding of the EU’s failed policies in this area.

  Dubravka Šuica (PPE), napisan. ‒ Razmotrivši sve mogućnosti preraspodjele odobrenih sredstava u okviru gornje granice rashoda iz naslova 3. (Sigurnost i građanstvo), potrebno je mobilizirati instrument fleksibilnosti kako bi se dopunilo financiranje u općem proračunu Europske unije za financijsku godinu 2017. iznad gornje granice iz naslova 3. za 530 milijuna eura te financirale mjere u području migracija, izbjeglica i sigurnosti.

Odobrena sredstva za plaćanja u okviru mobilizacije instrumenta fleksibilnosti trebala bi biti raspodijeljena kako slijedi: 238,3 milijuna eura u 2017., 91 milijun eura u 2018., 141,9 milijuna eura u 2019. i 58,8 milijuna eura u 2020. godini.

Prihvaćam ovaj Nacrt izmjene proračuna jer ćemo ovom preraspodjelom resursa unutar proračuna za ovu i sljedeće godine, osigurati dodatna potrebna sredstva za nepredviđene troškove izazvane kriznim situacijama.

  Patricija Šulin (PPE), pisno. ‒ Glasovala sem za poročilo o predlogu sklepa Evropskega parlamenta in Sveta o uporabi instrumenta prilagodljivosti za financiranje takojšnjih proračunskih ukrepov za obravnavo trenutne migracijske, begunske in varnostne krize. Podobno kot zadnja leta, bomo tudi v letu 2017 priča izzivom na področju migrantske, begunske in varnostne krize.

Podpiram, da se iz instrumenta prilagodljivost uporabijo sredstva za prevzem obveznosti v višini 530 milijonov eurov, saj zgornje meje razdelka 3 za leto 2017 ne dopuščajo ustreznega financiranja nujnih ukrepov na področju migracij, beguncev in varnosti.

  Ελευθέριος Συναδινός (NI), γραπτώς. ‒ Οι λανθασμένοι χειρισμοί της ΕΕ στην αντιμετώπιση της λαθρομετανάστευσης, σε συνάρτηση με την εφαρμογή ενός αποτυχημένου Πολυετούς Δημοσιονομικού Πλαισίου, οδήγησαν στην κατασπατάληση των πόρων της Ένωσης. Η χρηματοδότηση της Τουρκίας, στο πλαίσιο του υποτιθέμενου ελέγχου των μεταναστευτικών ροών, οδηγεί σε πλήρη απορρόφηση των εν λόγω διαθέσιμων κονδυλίων με αποτέλεσμα, στην περίπτωση εμφάνισης απρόβλεπτων δυσμενών καταστάσεων στο μέλλον, να μην υπάρχει η απαραίτητη ευελιξία.

  József Szájer (PPE), írásban. ‒ A Rugalmassági Eszköz 2017. évi igénybevételéről szóló európai parlamenti és tanácsi határozatra irányuló javaslat része a 2017. évi uniós költségvetés kapcsán az Európai Parlament és a Tanács tárgyaló delegációi által létrehozott megállapodásnak.

Az Európai Parlament megállapítja, hogy a 3. fejezet 2017-es felső határértékei nem biztosítanak elegendő forrást a migrációval, a menekültekkel és biztonsággal kapcsolatos sürgős intézkedések finanszírozására. Ezért egyetért a Rugalmassági Eszköz 530 millió euró összegű, kötelezettségvállalási előirányzatok formájában történő igénybevételével.

Ezzel sikerül elérni, hogy a migrációs válság kezelésére mozgósított forrásokat ne más, már működő EU-s programok rovására vonják el. A kohéziós és agrárpénzeket nem lehet csökkenteni a migrációs krízis kezelésére szolgáló források meghatározásakor.

A fentiek alapján szavazatommal támogattam a jelentés elfogadását.

  Claudiu Ciprian Tănăsescu (S&D), în scris. ‒ O analiză a situației finanțării măsurilor bugetare imediate destinate crizei actuale privind migrația, refugiații și securitatea relevă faptul că este nevoie de o suplimentare peste plafoanele de finanțare alocată în cadrul bugetului general al Uniunii pentru exercițiul financiar 2017. Aceasta deoarece suma totală aferentă instrumentului de flexibilitate pentru exercițiul financiar 2017 s-a epuizat, iar nevoile financiare doar pentru gestionarea crizei refugiaților sunt din ce în ce mai mari, la care se adaugă necesitățile financiare pentru celelalte două probleme ale comunității europene: migrația și securitatea. Cum mobilizarea instrumentului de flexibilitate, prevăzută la articolul 11 din Regulamentul privind CFM, este posibilă și necesară, am votat pentru că nu există altă posibilitate de finanțare a măsurilor bugetare imediate destinate celor trei fenomene ce afectează viața socio-economică a cetățenilor UE.

  Marc Tarabella (S&D), par écrit. ‒ J'ai approuvé dès lors la mobilisation de l’instrument de flexibilité pour un montant de 530 millions d’EUR en crédits d’engagement. Nous avons approuvé également l’affectation proposée des crédits de paiement correspondants d’un montant de 238,3 millions d’EUR pour l’exercice 2017, de 91 millions d’EUR pour l’exercice 2018, de 141,9 millions d’EUR pour l’exercice 2019 et de 58,8 millions d’EUR pour l’exercice 2020.

  Ivica Tolić (PPE), in writing. ‒ Podržavam Prijedlog rezolucije o prijedlogu odluke Europskog parlamenta i Vijeća o mobilizaciji instrumenta fleksibilnosti za financiranje hitnih proračunskih mjera za rješavanje migracijske, izbjegličke i sigurnosne krize koja je u tijeku. Budući da u proračunskim okvirima Europske unije nije moguće adekvatno odgovoriti na hitne mjere potrebne u području migracija, izbjeglica i sigurnosti, smatram da je potrebno izvršiti mobilizaciju instrumenata fleksibilnosti kako bi se financirale hitne proračunske mjere. Slažem se s predloženom raspodjelom odgovarajućih odobrenih sredstava za plaćanje u iznosima od 238,3 milijuna EUR u 2017., 91 milijuna EUR u 2018., 141,9 milijuna EUR u 2019. i 58,8 milijuna EUR u 2020. godini.

  Ruža Tomašić (ECR), napisan. ‒ Direktiva o Višegodišnjem proračunskom okviru (VFO) iz 2013. dopušta mobilizaciju instrumenta fleksibilnosti u svrhu financiranja potrošnje iznad postavljenog limita.

Slijedom navedenoga, Komisija predlaže mobiliziranje instrumenta fleksibilnosti u iznosu od 530 milijuna EUR za 2017. godinu, a s ciljem suočavanja s migrantskom i izbjegličkom krizom.

Budući da razumijem i priznajem težinu i kompliciranost izvanredne situacije s kojom je EU suočena tijekom navedene krize, podržala sam ovaj prijedlog Komisije.

  Romana Tomc (PPE), pisno. ‒ Predlog resolucije Evropskega parlamenta o predlogu sklepa Evropskega parlamenta in Sveta o uporabi instrumenta prilagodljivosti za financiranje takojšnjih proračunskih ukrepov za obravnavo trenutne migracijske, begunske in varnostne krize sem podprla.

Zgornje meje razdelka 3 splošnega proračuna Evropske unije za proračunsko leto 2017 ne dopuščajo ustreznega financiranja nujnih ukrepov na področju migracij, beguncev in varnosti. Zato Evropski parlament soglaša s tem, da se iz instrumenta prilagodljivosti uporabijo sredstva za prevzem obveznosti v višini 530 milijonov EUR.

  Estefanía Torres Martínez (GUE/NGL), por escrito. ‒ Al igual que en la Movilización del Margen para Imprevistos en 2017, voto en contra. En esta ocasión se moviliza otro instrumento financiero, un total de 530 millones durante cuatro años a precios actuales. Estos instrumentos utilizan la ingeniería económica y para no proceder a un cambio sustancial en el Presupuesto de la Unión, que es escaso, y ha demostrado no estar a la altura de las circunstancias en la crisis de migración. Y mezclan términos securitarios con la ayuda humanitaria. Desde mi punto de vista no debería militarizarse este tipo de crisis, ni usarse este tipo de instrumentos para aparentar una supuesta ayuda que no se está dando, sino avalando.

  Kazimierz Michał Ujazdowski (ECR), na piśmie. ‒ Rozporządzenie z 2013 r. określające wieloletnie ramy finansowe przewiduje możliwość uruchomienia instrumentu elastyczności na potrzeby sfinansowania wydatków powyżej pułapów dostępnych w jednym lub kilku działach wieloletnich ram finansowych. Jednak w mojej ocenie uruchomienie pełnej kwoty już na samym początku 2017 roku jest bardzo niepokojące. Taka decyzja pozostawi niewielkie pole manewru w dalszej części roku i dlatego głosowałem przeciw sprawozdaniu.

  István Ujhelyi (S&D), írásban. ‒ A Bizottság javasolta a Rugalmassági Eszköz igénybevételét annak érdekében, hogy a 3. fejezet felső határértékén felül 530 millió euróval egészítsék ki az Európai Unió 2017. évi általános költségvetésében szereplő forrásokat a migráció, a menekültügy és a biztonság területén hozott intézkedések finanszírozására. Megszavaztam.

  Miguel Urbán Crespo (GUE/NGL), por escrito. ‒ Al igual que en la Movilización del Margen para Imprevistos en 2017, voto en contra. En esta ocasión se moviliza otro instrumento financiero, un total de 530 millones durante cuatro años a precios actuales. Estos instrumentos utilizan la ingeniería económica y para no proceder a un cambio sustancial en el Presupuesto de la UE, que es escaso, y ha demostrado no estar a la altura de las circunstancias en la crisis de migración. Y mezclan términos securitarios con la ayuda humanitaria. Desde nuestro punto de vista no debería militarizarse este tipo de crisis, ni usarse este tipo de instrumentos para aparentar una supuesta ayuda que no estamos dando, sino avalando.

  Ivo Vajgl (ALDE), in writing. ‒ I voted for the report on the proposal for a decision of the European Parliament and of the Council on the mobilisation of the Flexibility Instrument to finance immediate budgetary measures to address the on-going migration, refugee and security crisis. The proposed mobilisation of the Flexibility Instrument under Heading 3 in the draft General Budget of the European Union for the financial year 2017 for an amount of EUR 530 million translates to the full amount available for this instrument in 2017 under the current MFF rules. However, that budgetary flexibility has its limits and can only be a short-term solution for unexpected events that then need to be addressed with ordinary budget lines. Even with the systematic mobilisation of the totality of the Flexibility Instrument under Heading 3 in the coming years, the financial resources available will not be sufficient to tackle the increased needs. I voted in favour because I believe that the fair and transparent distribution of funding between the different objectives of the Asylum, Migration and Integration Fund is one of Parliament’s priorities.

  Ángela Vallina (GUE/NGL), por escrito. ‒ El objetivo de esta decisión es dotar con 530 millones adicionales a los instrumentos de la Unión para migración, refugiados y seguridad.

Me opongo a la orientación global de los fondos dedicados a la crisis migratoria y de refugiados, la llamada «Europa Fortaleza», por haber convertido las fronteras europeas en cárceles al aire libre y tumbas para miles de migrantes. Reclamo que se respete el derecho a asilo y que se ponga en marcha una auténtica estrategia de desarrollo y de paz para los países de origen de los flujos migratorios, lo que requiere un aumento específico del presupuesto europeo en lugar de los parches propuestos. Por ello he votado en contra.

  Miguel Viegas (GUE/NGL), por escrito. ‒ O instrumento de flexibilidade tem por objetivo permitir o financiamento de despesas identificadas quer não podem ser financiadas dentro dos limites máximos de uma ou mais rúbricas do orçamento da UE.

A mobilização do instrumento de flexibilidade está relacionada com a necessidade de complementar o financiamento do orçamento geral da União Europeia para o exercício de 2017, tendo em vista o financiamento das dotações para autorizações no âmbito da rubrica 3- segurança e cidadania, para que permitirá ir alem do limite máximo desta rubrica para o ano 2017 de acordo com o corrente quadro Financeiro Plurianual. Autoriza-se então a mobilização do total desde instrumento para 2017 no valor de 530 milhões de euros.

Além de não se tratar de dinheiro "novo", é adicionado um valor insuficiente para fazer face e ajudar à tomada de medidas contra continuada crise dos Migrantes e refugiados. Fica mais uma vez evidenciado o facto de os montantes previstos no QFP (nos seus limites) ficarem mais uma vez aquém dos necessários para fazer face às repetidas crises na UE, para não falar do que é necessário para uma efetiva política redistributiva que permita aos países e às regiões desfavorecidas aproximarem-se das regiões mais ricas.

  Harald Vilimsky (ENF), schriftlich. ‒ Es sollen zur Bewältigung der derzeitigen Migrations-, Flüchtlings- und Sicherheitskrise 530 Millionen Euro beansprucht werden. Deswegen konnte ich den Bericht nicht mittragen.

  Julie Ward (S&D), in writing. ‒ I reiterate the call for Member States to do much more to tackle the ongoing refugee crisis. While I welcome EU plans and financing of measures, it is clear that much more needs to be done, and in the most part this depends on Member State governments.

Specific measures should be taken to alleviate the plight of unaccompanied minors, as well as gender-sensitive policies to address the needs of refugee women and girls. There is an urgent humanitarian need for a common European response, and I regret the fact that the UK Government has been unwilling to cooperate.

  Iuliu Winkler (PPE), în scris. ‒ Am votat raportul referitor la propunerea de decizie a PE și a Consiliului privind mobilizarea instrumentului de flexibilitate pentru finanțarea măsurilor bugetare imediate destinate crizei actuale privind migrația, refugiații și securitatea. Astfel, în cadrul bugetului general al Uniunii pentru exercițiul financiar 2017 se mobilizează instrumentul de flexibilitate pentru a se aloca 530,0 milioane EUR cu titlul de credite de angajament, suma fiind utilizată pentru finanțarea măsurilor de gestionare a crizei actuale privind migrația, refugiații și securitatea.

  Marco Zanni (EFDD), per iscritto. ‒ Il regolamento che ha stabilito il quadro finanziario pluriennale per il periodo 2014-2020 (QFP) autorizza il ricorso allo strumento di flessibilità per permettere il finanziamento di spese chiaramente identificate che non potrebbero essere finanziate all'interno dei massimali disponibili di una o più rubriche del quadro finanziario pluriennale. La Commissione europea, dopo aver vagliato tutte le possibilità di riassegnazione degli stanziamenti ed esaurito ogni margine non assegnato nell’ambito della rubrica di spesa Sicurezza e cittadinanza, propone di mobilizzare lo strumento di flessibilità nel 2017, per un importo pari a 530 milioni di euro oltre il massimale della stessa rubrica 3, per finanziare misure di gestione della crisi migratoria, dei rifugiati e della sicurezza. Di base sono a favore della massima flessibilità all'interno del QFP e la questione relativa alla crisi migratoria è di sicura importanza. Mi lascia tuttavia perplesso il fatto che non si voglia realmente cercare riassegnazioni da linee di bilancio meno prioritarie, e che quindi si faccia ricorso a questi strumenti "speciali" previsti dal QFP per non affrontare in maniera strutturale il problema. Per questi motivi mi sono astenuto.

  Auke Zijlstra (ENF), schriftelijk. ‒ De PVV stemde tegen de beschikbaarstelling van middelen uit het flexibiliseringsinstrument.

Het besluit heeft tot doel € 350 miljoen uit het flexibiliseringsinstrument te bestemmen voor de financiering van vastleggingskredieten met betrekking tot de uitgaven van voor migratie, vluchtelingen en veiligheid. Dit bedrag komt boven op het bedrag van ruim € 1,16 miljard dat wordt gehaald uit de marge voor onvoorziene uitgaven.

Door dit geld nu al besteden is er geen sprake meer van “flexibiliteit”. Het Europees Parlement blijkt niet in staat duidelijke keuzes te maken uit beleidsprioriteiten. Het nu al toekennen van € 350 miljoen uit het flexibiliteitsfonds leidt vrijwel onherroepelijk tot tekorten op andere beleidsterreinen in 2017 en naheffingen voor de lidstaten.

  Jana Žitňanská (ECR), písomne. ‒ Návrh rozhodnutia o mobilizácii nástroja flexibility na financovanie okamžitých rozpočtových opatrení na riešenie pretrvávajúcej migračnej, utečeneckej a bezpečnostnej krízy som podporila. Takéto opatrenie je v súlade s viacročným finančným rámcom a umožňuje mobilizáciu nástroja flexibility na financovanie výdavkov, ktoré idú nad rámec schválených finančných stropov. Myslím si, že toto opatrenie je vo svetle súčasnej migračnej a utečeneckej krízy nevyhnutné. Všetci sa zhodneme na tom, že ide o výnimočnú situáciu, ktorú by sme sa mali snažiť preklenúť najmä v rámci stanoveného rozpočtu. Ale v momente, keď nie je možné primerane financovať naliehavé opatrenia v rámci schválených stropov, je potrebné siahnuť po týchto mimoriadnych nástrojoch. A hoci zdieľam obavy súvisiace s tým, že rozhodnutím sa nástroj flexibility na celý budúci rok úplne vyčerpá a nebude ním tak možné pokryť ďalšie nepredvídateľné udalosti, rozsah a závažnosť utečeneckej krízy mi dal dostatočný dôvod na podporu tohto rozhodnutia.

  Carlos Zorrinho (S&D), por escrito. ‒ Votei favoravelmente o relatório por entender que a mobilização de recursos do instrumento de flexibilidade é necessária para responder às atuais crises migratória, dos refugiados e da segurança.

Destaco que com esta mobilização dos seus fundos, o instrumento de flexibilidade esgota o montante total disponível para 2017 o que demonstra o compromisso de solidariedade da UE para com os refugiados, mas também a carência de recursos próprios da União.

  Željana Zovko (PPE), napisan. ‒ Predložena mobilizacija instrumenata fleksibilnosti u okviru Općeg nacrta proračuna Europske unije kojom bi se za 530 milijuna EUR dopunila raspoloživa sredstva u proračunu je prijeko potrebna. Budući da se pokazalo da u okviru sadašnjih mjera nije moguće na odgovarajući način financirati hitne mjere koje se tiču migracija, izbjeglica i sigurnosti, podržavam ovaj prijedlog jer smatram da je nužno svesti na minimum vrijeme potrebno za mobilizaciju instrumenata fleksibilnosti te pozdravljam prijedloge Komisije u kontekstu revizije VFO-a na sredini razdoblja kojima se želi povećati proračunska sposobnost za brzo i prikladno reagiranje na nepredviđene događaje.

  Milan Zver (PPE), pisno. ‒ Glasoval sem za poročilo o predlogu sklepa Evropskega parlamenta in Sveta o uporabi instrumenta prilagodljivosti za financiranje takojšnjih proračunskih ukrepov za obravnavo trenutne migracijske, begunske in varnostne krize.

Predlog Komisije za uporabo instrumenta prilagodljivosti, da bi dopolnila financiranje iz splošnega proračuna Unije za proračunsko leto 2017, ki presega zgornjo mejo razdelka 3 v znesku 530 milijonov EUR za financiranje ukrepov na področju migracij, beguncev in varnosti, podpiram, saj trenutne razmere kažejo, da bo potrebno za reševanje te problematike dodatno financiranje nujnih ukrepov.

7.19. Мобилизиране на фонд „Солидарност“ на ЕС за извършване на авансови плащания в рамките на бюджета за 2017 г. (A8-0323/2016 - Patricija Šulin)

Dichiarazioni di voto scritte

  Isabella Adinolfi (EFDD), per iscritto. ‒ Questa relazione intende iscrivere nel bilancio generale dell'Unione per il 2017 un importo di 50 milioni di euro sotto forma di stanziamenti di impegno e di pagamento per il versamento di anticipi a titolo del Fondo di solidarietà dell'Unione europea (FSUE), allo scopo di garantire una risposta più rapida in caso di future catastrofi naturali. Tale anticipo - che non può superare il 10% del contributo finanziario previsto e in ogni caso i 30 milioni di euro - è concesso su richiesta di uno Stato membro, in seguito a una valutazione preliminare da parte della Commissione. La possibilità di prevedere degli anticipi è una positiva modifica rispetto alla versione iniziale del regolamento del FSUE. Per questi motivi ho votato favorevolmente.

  Martina Anderson and Lynn Boylan (GUE/NGL), in writing. – This file sought for the possibility of advanced payments from the EU solidarity fund of up to EUR 50 000 000 to be made available for payments in advance, but the overall maximum amount of the fund, EUR 500 000 000 could not be exceeded. As it only sought advance payments and no increase in funds I supported it.

  Marie-Christine Arnautu (ENF), par écrit. ‒ Ce texte vise à mobiliser 50 millions d’euros du Fonds de solidarité de l’Union européenne (FSUE) auquel peuvent avoir recours les États membres ou en voie d’adhésion victimes d’une catastrophe naturelle. Cette mobilisation n’est pas liée à une catastrophe particulière mais permettra d’inscrire ces 50 millions d’euros en crédits d’engagement et de paiement au budget général de l’Union pour l’année 2017. Cela permettra, si besoin en était, de mobiliser des fonds de façon plus rapide et efficace. J’ai voté favorablement à ce rapport.

  Jonathan Arnott (EFDD), in writing. ‒ Whilst agreeing with the principle that money should be mobilised more rapidly, I likewise had certain concerns about the application of the fund and whether appropriate safeguards would be in place to ensure democratic accountability to the spending of the money. I therefore, with some reluctance, followed my Party’s position on this vote.

  Zigmantas Balčytis (S&D), raštu. ‒ Balsavau už pranešimą dėl Europos Sąjungos solidarumo fondo lėšų mobilizavimo siekiant iš 2017 m. Sąjungos bendrojo biudžeto skirti lėšų avansams mokėti. Reglamento (EB) Nr. 2012/2002 4a straipsnio 4 dalyje numatyta, jog siekiant užtikrinti, kad biudžeto ištekliai būtų gauti laiku, fondo lėšos gali būti mobilizuotos avansams mokėti, neviršijant 50 000 000 EUR sumos, o atitinkami asignavimai įtraukti į Sąjungos bendrąjį biudžetą. Todėl siekiant užtikrinti, kad 2017 m. Sąjungos bendrajame biudžete laiku būtų numatyta pakankamai biudžeto išteklių, avansams mokėti turėtų būti mobilizuota 50 000 000 EUR fondo lėšų suma.

  Zoltán Balczó (NI), írásban. ‒ A jelentés az Európai Unió Szolidaritási Alapjának az Unió 2017. évi általános költségvetéséből folyósítandó előlegfizetések biztosítása céljára történő igénybevételéről szól.

Mint ismeretes az Európai Unió Szolidaritási Alapját EUSZA) azért hozták létre, hogy kifejezésre juttassa az Európa katasztrófa sújtotta régióival való európai szolidaritást. Az alap pénzügyi támogatást nyújt a tagállamok számára „jelentős természeti katasztrófák esetén, vagyis akkor, ha a katasztrófa által okozott kár meghaladja a 3 milliárd eurót, vagy az ország bruttó nemzeti jövedelmének 0,6%-át, attól függően, hogy melyik az alacsonyabb. Az Európai Parlament és a Tanács jelenlegi határozatra irányuló javaslata nem egy konkrét katasztrófával összefüggésben született. Célja ehelyett 50 millió euró elkülönítése az Unió 2017-es költségvetésében kötelezettségvállalási és kifizetési előirányzatok formájában, az előlegek időben és hatékonyan történő kifizetése érdekében, egy jövő évben esetlegesen bekövetkező katasztrófa esetén.

A jelentés elfogadását támogattam.

  Nicolas Bay (ENF), par écrit. ‒ J’ai voté pour ce texte qui permettrait de mobiliser 50 millions d’euros du Fonds de solidarité de l’Union européenne, mis à disposition des États membres ou en voie d’adhésion qui subiraient des catastrophes naturelles. Il s’agit seulement de les inscrire en crédits d’engagement et de paiement au budget général de l’Union en 2017, ce qui les rendrait beaucoup plus vite mobilisables.

  Hugues Bayet (S&D), par écrit. ‒ J’ai approuvé cette proposition qui n’est pas liée à une catastrophe particulière. Elle vise plutôt à inscrire au budget général de l’Union pour l’année 2017 le montant de 50 millions d'EUR en crédits d’engagement et de paiement aux fins du versement rapide et efficace d’avances au cas où une catastrophe surviendrait l’année prochaine.

Elle s’inscrit dans le prolongement direct d’une nouvelle disposition du règlement rectificatif qui vise à accélérer le versement de l’aide aux pays touchés en octroyant une avance avant que la décision finale d’attribution ne soit prise, de manière à renforcer l’efficacité du Fonds.

  Brando Benifei (S&D), per iscritto. ‒ Il Fondo di solidarietà dell'Unione europea è stato istituito per permettere all'Unione di rispondere alle situazioni di emergenza provocate da catastrofi naturali gravi e per dimostrare solidarietà con le regioni colpite da tali eventi. La relazione Šulin, che oggi ho sostenuto con il mio voto, chiede la mobilitazione del FSUE per il versamento degli anticipi sul bilancio generale dell'Unione per il 2017. Si tratta di un provvedimento di natura tecnica che ha come scopo quello di approvare la mobilizzazione dello strumento di flessibilità per un importo pari a 50 milioni di euro in stanziamenti di impegno e di pagamento per garantire più rapido ed efficiente versamento di anticipi nel caso in cui dovessero verificarsi catastrofi il prossimo anno. Questa misura rappresenta una grande vittoria del Parlamento che può in questo modo rafforzare l'efficacia delle erogazioni e rafforzare quel messaggio di solidarietà che sottende l'impiego del FSUE nel momento in cui uno Stato membro si trova a subire gravi danni a causa di catastrofi naturali.

  Xabier Benito Ziluaga (GUE/NGL), por escrito. ‒ He votado a favor del informe de Patricija Šulin. Es un fondo dedicado a potenciales emergencias causadas por desastres naturales de envergadura, que se refuerza. Se aplica en los casos en los que el desastre cause daños superiores a 3 000 millones de euros, o supera el 0,6 % de la Renta Nacional Bruta del país afectado. Supone un refuerzo de 50 millones de euros en autorizaciones y pagos para poder avanzar gastos a tiempo, en caso de que suceda un evento de estas características en 2017.

  Izaskun Bilbao Barandica (ALDE), por escrito. ‒ He apoyado este informe sobre la Movilización del Fondo de Solidaridad de la Unión, para el pago de anticipos en el marco del presupuesto general de la Unión para 2017, por la que se movilizará un importe de 50 000 000 euros de créditos de compromiso, y de pago con cargo al Fondo de Solidaridad de la Unión para el pago de anticipos.

  Dominique Bilde (ENF), par écrit. ‒ J’ai voté en faveur de ce rapport concernant la mobilisation du Fonds de solidarité de l’Union européenne aux fins du paiement d’avance dans le cadre du budget général de l’Union pour 2017.

Le texte prévoit en effet 50 millions d’euros en crédits d’engagement et de paiement au budget général de l’UE, notamment en cas de catastrophe naturelle imprévisible dans un État membre.

C’est pour ce minimum de solidarité et pour faire face à ce type de situation en urgence, de façon rapide et efficace, que la coopération entre les nations européennes s’avère nécessaire. Les récents séismes qui ont touché l’Italie, par exemple, appellent une gestion efficace et concertée des conséquences économiques, sociales et humanitaires.

  Mara Bizzotto (ENF), per iscritto. – Il Fondo di solidarietà dell'Unione europea è uno strumento importante che permette lo stanziamento di fondi europei per rispondere alle situazioni di emergenza causate da catastrofi naturali gravi, per aiutare le popolazioni e i territori colpiti. La proposta di decisione in oggetto ha l'obiettivo di destinare 50 milioni di stanziamenti di impegni e pagamenti per poter agire tempestivamente attraverso il versamento di anticipi nel caso in cui si dovessero verificare catastrofi il prossimo anno. Ritengo questo provvedimento condivisibile e per questo ho voluto sostenerlo con il mio voto.

  José Blanco López (S&D), por escrito. ‒ El Fondo de Solidaridad tiene como objetivo que la Unión pueda responder de manera rápida, eficiente y flexible a las situaciones de emergencia, con el fin de solidarizarse con la población de las regiones afectadas por catástrofes.

Mediante esta Decisión, que he votado favorablemente, se consigna en el presupuesto general de la Unión para 2017 el importe de 50 millones de euros en créditos de compromiso y de pago, para el pago puntual y eficaz de anticipos, en el caso de que sobrevenga alguna catástrofe.

  Vilija Blinkevičiūtė (S&D), raštu. ‒ Balsavau už šį pranešimą, kuriame Europos Sąjungos solidarumo fondo (ESSF) tikslas – užtikrinti Sąjungai galimybę reaguoti į ekstremalias situacijas, kurias lėmė didelės gaivalinės nelaimės, ir išreikšti europietišką solidarumą su nelaimės ištiktais regionais Europoje. Iš šio fondo galima teikti finansinę pagalbą valstybėms narėms ir šalims, kurios derasi dėl narystės Europos Sąjungoje, didelio masto gaivalinės nelaimės atveju, t. y. kai bendra tiesioginė šios nelaimės padaryta žala viršija 3 mlrd. EUR 2011 m. kainomis arba 0,6 % šalies bendrųjų nacionalinių pajamų, atsižvelgiant į tai, kuris dydis mažesnis. Jo lėšos taip pat gali būti mobilizuojamos regioninės nelaimės atveju. Reikėtų pažymėti, kad avansas gali būti suteiktas valstybės narės prašymu ir Komisijai atlikus preliminarų atitinkamos ESSF paraiškos vertinimą. Avanso suma neturėtų viršyti 10 proc. numatytos finansinės paramos sumos ir neturėtų viršyti 30 mln. EUR. Avansas išmokamas nedarant poveikio galutiniam sprendimui dėl ESSF lėšų mobilizavimo ir Europos Komisija susigrąžina valstybėms narėms neteisingai išmokėtas avanso sumas.

  Andrea Bocskor (PPE), írásban. ‒ Az Európai Unió Szolidaritási Alapjának (a továbbiakban: az alap) célja, hogy az Unió gyors, hatékony és rugalmas módon legyen képes a vészhelyzetekre reagálni és kifejezni szolidaritását a katasztrófa sújtotta régiók lakosságával.

Minden olyan esetben, amikor az a költségvetési források időben történő rendelkezésre állásának biztosításához szükséges, az alapot legfeljebb 50 000 000 EUR összegig igénybe lehet venni előlegfizetés céljára, a kapcsolódó előirányzatoknak az Unió általános költségvetésébe való felvételével.

Az Európai Parlament és a Tanács jelenlegi határozatra irányuló javaslata nem egy konkrét katasztrófával összefüggésben született. Célja 50 millió euró elkülönítése az Unió 2017-es költségvetésében, az előlegek időben és hatékonyan történő kifizetése érdekében, egy jövő évben esetlegesen bekövetkező katasztrófa esetén.

Az előleget valamely tagállam kérésére lehet kifizetni azt követően, hogy a Bizottság előzetesen értékelte a Szolidaritási Alap igénybevételére vonatkozó kérelmet. Az előleg összege nem haladhatja meg a várható pénzügyi hozzájárulás 10%-át, illetve 30 millió eurót.

A Szolidaritási Alap erősíti a szolidaritás egyértelmű politikai üzenetét, miközben biztosítja az érintett polgárok által sürgősen igényelt segítségnyújtást. A gyors reagálás kerete, beleértve az előleg kifizetését is, lehetővé teszi az Unió számára, hogy elérje ezeket a célkitűzéseket.

Az EP ezért támogatta, hogy a fenti összegeket vegyék fel a 2017-es költségvetésbe.

A fentiek alapján szavazatommal támogattam a jelentés elfogadását.

  Biljana Borzan (S&D), napisan. ‒ Podržavam ovo Izvješće o mobilizaciji Fonda solidarnosti EU-a, koje nije povezano s nekom određenom katastrofom, već se 50 milijuna EUR izdvaja za slučaj neke katastrofe koja bi se eventualno mogla dogoditi u 2017. godini.

  Marie-Christine Boutonnet (ENF), par écrit. ‒ Dans la mesure où cette disposition permettra de disposer des fonds européens plus facilement, je vote pour cette proposition.

  Renata Briano (S&D), per iscritto. ‒ Come è noto il Fondo di solidarietà dell'Unione europea (FSUE) è stato istituito per permettere all'Unione di rispondere alle situazioni di emergenza provocate da catastrofi naturali di riconosciuta gravità, oltre a dimostrare concretamente la solidarietà delle istituzioni europee con le regioni colpite da tali eventi. Il Fondo può fornire sostegno finanziario agli Stati membri e ai paesi impegnati nei negoziati di adesione che siano stati colpiti da catastrofi naturali di grave entità, ossia qualora il totale dei danni diretti causati dalla catastrofe superi 3 miliardi di euro. La mobilitazione del fondo può essere deliberata anche in caso di catastrofe su scala regionale. Permettere una rapida mobilitazione del FSUE significa abbattere i tempi di intervento economico in caso di emergenze naturali rilevanti e portare un aiuto concreto alle realtà colpite. È un atto di responsabilità che ci deve vedere tutti concordi.

  Steeve Briois (ENF), par écrit. ‒ Ce rapport vise à faciliter l’exécution des paiements anticipés dans le cadre de la mobilisation du Fonds de solidarité de l’Union européenne (FSUE). Concrètement, ce texte préconise d’inscrire la somme de 50 millions d’euros en crédits d’engagement et de paiement au budget général de l’Union permettant, si besoin en était, de débloquer plus rapidement les fonds lors d’une catastrophe naturelle exceptionnelle.

Nous considérons que le FSUE incarne l’expression de la solidarité européenne et constitue un soutien financier non négligeable en faveur des autorités nationales et locales des régions touchées par ce type de catastrophe. Dans ce contexte, il nous apparaît tout à fait opportun de simplifier le fonctionnement du FSUE et d’en faciliter l’exécution des paiements. J’ai donc voté en faveur de ce texte.

  Nicola Caputo (S&D), per iscritto. ‒ Oggi ho votato in favore della decisione in questione che acconsente alla mobilitazione del fondo di solidarietà dell'Unione europea per il versamento degli anticipi sul bilancio generale 2017. La proposta, infatti, mira a iscrivere nel bilancio dell'Unione un importo pari a 50 milioni in stanziamenti per un tempestivo versamento degli anticipi in caso di catastrofi. Tale decisione è il risultato di una nuova disposizione che velocizza l'erogazione degli aiuti a favore dei paesi che possono essere colpiti. La relazione sottolinea che l'anticipo non deve superare il 10% del contributo finanziario previsto e deve essere consentito sempre solo su richiesta da parte di uno Stato membro e dopo la valutazione preliminare della Commissione sulla relativa domanda al FSUE. La decisione del Consiglio è pienamente in linea con il significato del Fondo di solidarietà dell'Unione europea: rappresenta non solo un valido metodo di sostegno finanziario, ma anche un chiaro messaggio comunitario di solidarietà. Al fine di minimizzare i tempi di mobilizzazione del fondo, è necessario che tale decisione sia adottata a partire dal 1 gennaio 2017.

  Caterina Chinnici (S&D), per iscritto. ‒ Il Fondo di solidarietà dell'Unione europea (FSUE) è stato istituito per permettere all'Unione di assistere finanziariamente gli Stati membri colpiti da gravi catastrofi naturali e per dimostrare solidarietà alle popolazioni colpite da tragici e inaspettati eventi. Occorre però assicurare la tempestività dei finanziamenti accelerando le procedure per l'erogazione. Ho votato a favore della relazione in quanto ritengo che l'erogazione di un anticipo, prima che sia presa la decisione finale sulla concessione del finanziamento, possa migliorare l'efficacia del Fondo e dimostrare che l'Europa può passare prontamente dalle parole ai fatti, dando concretezza al messaggio politico di solidarietà nei confronti delle comunità colpite da gravi catastrofi naturali. Il mio pensiero e la mia preoccupazione sono rivolti in questo momento alle popolazioni colpite dai drammatici eventi sismici in Italia, paese al quale occorre assicurare un tempestivo accesso al Fondo di solidarietà dell'UE.

  Κώστας Χρυσόγονος (GUE/NGL), γραπτώς. ‒ Η έκθεση σχετικά με την κινητοποίηση του Ταμείου Αλληλεγγύης της Ευρωπαϊκής Ένωσης για την πληρωμή προκαταβολών στον γενικό προϋπολογισμό της Ευρωπαϊκής Ένωσης για το 2017 στοχεύει στην ταχύτερη επίτευξη αποτελεσμάτων, στην ορθότερη λειτουργία της Ευρωπαϊκής Ένωσης καθώς και στη συνεργασία μεταξύ των κρατών μελών. Θεωρώ πως πρόκειται για μια θετική πρόταση και γι’ αυτό ψήφισα θετικά.

  Angelo Ciocca (ENF), per iscritto. ‒ Voto positivo. Questa proposta di decisione relativa alla mobilitazione del Fondo di solidarietà non si riferisce a nessun caso specifico di catastrofe naturale ma ha lo scopo di iscrivere nel bilancio generale 2017, 50 milioni di stanziamenti, permettendo in questo modo di poter agire tempestivamente in caso di catastrofi tramite anticipi.

  Alberto Cirio (PPE), per iscritto. ‒ La nostra Europa è sempre più avvezza a dover fronteggiare le calamità naturali, come tristemente noto soprattutto a noi italiani, indi voto convintamente a favore della mobilitazione del fondo di solidarietà. Si tratta di garantire la tempestiva disponibilità di risorse per EUR 50 milioni per il versamento di anticipi e l'iscrizione degli stanziamenti corrispondenti nel bilancio generale dell'Unione. L'adozione della presente misura mira a raggiungere con maggiore celerità i cittadini colpiti da disastri naturali e le devastazioni che si aprono agli occhi degli stessi in maniera subitanea e imprevedibile. Proprio grazie a questo strumento, se lo Stato italiano riuscisse a presentare una domanda di ammissione al fondo conforme a quanto richiesto, le nostre popolazioni colpite dalle recenti devastazioni potrebbero apprestarsi ad un 2017 più sereno. Tuttavia, bisogna riconoscere come attraverso l'utilizzo delle risorse del fondo si debba implementare la prevenzione affinché questa mobilitazione non vada perduta, ma possa creare strutture ad hoc per non dover assistere al ripetersi di cataclismi. Si ritiene, in tal senso, che si tratti di un investimento per un futuro più sicuro e non solo di un aiuto sporadico.

  Deirdre Clune (PPE), in writing. ‒ I supported the report on the proposal for a decision of the European Parliament and of the Council on the mobilisation of the European Union Solidarity Fund to provide for the payment of advances in the general budget of the Union for 2017.

  Carlos Coelho (PPE), por escrito. ‒ O Fundo de Solidariedade da União Europeia (FSUE) foi criado para permitir à União responder a situações de emergência provocadas por catástrofes naturais de grandes proporções e manifestar solidariedade europeia às regiões sinistradas da Europa. O Fundo pode prestar ajuda financeira aos Estados-Membros e aos países que negoceiem a sua adesão, em caso de catástrofe naturais de grandes proporções.

Apoio o relatório Šulin que tem como objetivo inscrever no orçamento geral da União para 2017 o montante de 50 milhões de para o pagamento de adiantamentos, de forma eficiente e atempada, caso ocorra uma catástrofe no próximo ano.

Isto é o resultado direto da nova disposição no regulamento modificativo de 2014 (artigo 4.-A), defendida insistentemente pelo Parlamento Europeu e que visa acelerar o desembolso da ajuda aos países afetados, através do pagamento de um adiantamento antes de ser tomada a decisão final de atribuição de ajuda, reforçando, assim, a eficácia do fundo.

  Lara Comi (PPE), per iscritto. ‒ Il Fondo di solidarietà dell'Unione europea (FSUE) è stato istituito per consentire all'Unione di rispondere alle situazioni di emergenza causate da gravi calamità naturali ed esprimere la solidarietà europea alle regioni colpite dalla catastrofe in Europa. Ho votato a favore di questo provvedimento che mira ad accelerare l'erogazione degli aiuti ai paesi colpiti attraverso il pagamento di un anticipo economico.

  Therese Comodini Cachia (PPE), in writing. ‒ We want a Union which would be able to respond to emergency situations caused by major natural disasters and not just to express European solidarity to disaster-stricken regions within Europe. The Fund can provide financial aid to Member States and countries involved in accession negotiations in the event of a ‘major natural disaster’, however, we need to speed up the disbursement of aid to affected countries through the payment of an advance before the final award decision has been taken. This should enhance the Fund’s effectiveness, keeping of course the amount of the advance reasonable, meaning it would not exceed 10% of the financial contribution in our budget.

  Edward Czesak (ECR), na piśmie. ‒ Zagłosowałem za uruchomieniem Funduszu Solidarności Unii Europejskiej w celu zapewnienia środków na wypłatę zaliczek w budżecie ogólnym Unii na 2017 rok. Rozporządzenie w sprawie FSUE pozwala Komisji na mobilizację 50 mln EUR w projekcie budżetu ogólnego na wypłatę zaliczek w następnym roku. Mobilizacja tych środków zapewnia szybkie udostępnienie funduszy w przypadku katastrof naturalnych. Pomoc polega na dostarczeniu natychmiastowego wsparcia budżetowego w celu reagowania na klęski żywiołowe. Beneficjenci są w stanie jednocześnie zapewnić efektywniejszą pomoc poszkodowanym obywatelom.

  Miriam Dalli (S&D), in writing. ‒ EUSF has been a significant source of funding for local and regional governments in alleviating the consequences of natural disasters occurring across Europe from floods to earthquakes and forest fires. I agree that the EU Solidarity Fund needs to provide for payment of advances in the 2017 budget. Efforts to invest in climate change mitigation and adaptation must be stepped up. However, I call for the maximum transparency in the awarding, management and implementation of the EUSF.

  Michel Dantin (PPE), par écrit. ‒ Le présent rapport vise à inscrire dans le budget général de l'Union pour 2017 le montant de 50 millions d'euros pour le paiement d’avances au moyen de crédits inscrits au budget général de l’Union, notamment en lien avec la mobilisation du Fonds de solidarité de l'Union européenne. J’ai soutenu ce rapport.

  Rachida Dati (PPE), par écrit. – J’ai soutenu la mise à disposition de 50 millions d’euros supplémentaires pour le Fonds de solidarité de l'Union européenne (FSUE). Le FSUE est utilisé pour porter assistance aux victimes d’une catastrophe naturelle, mais sa mobilisation est un processus qui peut prendre du temps face à l’urgence de la situation. Par précaution, il est donc essentiel que cet outil financier européen puisse disposer de fonds suffisants pour octroyer une avance aux territoires touchés, avant même que la décision de mobilisation du FSUE soit prise.

  Andor Deli (PPE), írásban. ‒ Az Európai Unió Szolidaritási Alapjának (a továbbiakban: az alap) célja, hogy az Unió gyors, hatékony és rugalmas módon legyen képes a vészhelyzetekre reagálni és kifejezni szolidaritását a katasztrófa sújtotta régiók lakosságával.

Minden olyan esetben, amikor az a költségvetési források időben történő rendelkezésre állásának biztosításához szükséges, az alapot legfeljebb 50 000 000 EUR összegig igénybe lehet venni előlegfizetés céljára, a kapcsolódó előirányzatoknak az Unió általános költségvetésébe való felvételével.

Az Európai Parlament és a Tanács jelenlegi határozatra irányuló javaslata nem egy konkrét katasztrófával összefüggésben született. Célja 50 millió euró elkülönítése az Unió 2017-es költségvetésében, az előlegek időben és hatékonyan történő kifizetése érdekében, egy jövő évben esetlegesen bekövetkező katasztrófa esetén.

Az előleget valamely tagállam kérésére lehet kifizetni azt követően, hogy a Bizottság előzetesen értékelte a Szolidaritási Alap igénybevételére vonatkozó kérelmet. Az előleg összege nem haladhatja meg a várható pénzügyi hozzájárulás 10%-át, illetve 30 millió eurót.

A Szolidaritási Alap erősíti a szolidaritás egyértelmű politikai üzenetét, miközben biztosítja az érintett polgárok által sürgősen igényelt segítségnyújtást. A gyors reagálás kerete, beleértve az előleg kifizetését is, lehetővé teszi az Unió számára, hogy elérje ezeket a célkitűzéseket.

Az EP ezért támogatta, hogy a fenti összegeket vegyék fel a 2017-es költségvetésbe.

A fentiek alapján szavazatommal támogattam a jelentés elfogadását.

  Tamás Deutsch (PPE), írásban. ‒ Az Európai Unió Szolidaritási Alapjának (a továbbiakban: az alap) célja, hogy az Unió gyors, hatékony és rugalmas módon legyen képes a vészhelyzetekre reagálni és kifejezni szolidaritását a katasztrófa sújtotta régiók lakosságával.

Minden olyan esetben, amikor az a költségvetési források időben történő rendelkezésre állásának biztosításához szükséges, az alapot legfeljebb 50 000 000 EUR összegig igénybe lehet venni előlegfizetés céljára, a kapcsolódó előirányzatoknak az Unió általános költségvetésébe való felvételével.

Az Európai Parlament és a Tanács jelenlegi határozatra irányuló javaslata nem egy konkrét katasztrófával összefüggésben született. Célja 50 millió euró elkülönítése az Unió 2017-es költségvetésében, az előlegek időben és hatékonyan történő kifizetése érdekében, egy jövő évben esetlegesen bekövetkező katasztrófa esetén.

Az előleget valamely tagállam kérésére lehet kifizetni azt követően, hogy a Bizottság előzetesen értékelte a Szolidaritási Alap igénybevételére vonatkozó kérelmet. Az előleg összege nem haladhatja meg a várható pénzügyi hozzájárulás 10%-át, illetve 30 millió eurót.

A Szolidaritási Alap erősíti a szolidaritás egyértelmű politikai üzenetét, miközben biztosítja az érintett polgárok által sürgősen igényelt segítségnyújtást. A gyors reagálás kerete, beleértve az előleg kifizetését is, lehetővé teszi az Unió számára, hogy elérje ezeket a célkitűzéseket.

Az EP ezért támogatta, hogy a fenti összegeket vegyék fel a 2017-es költségvetésbe.

A fentiek alapján szavazatommal támogattam a jelentés elfogadását.

  Mireille D'Ornano (ENF), par écrit. ‒ J’ai voté pour ce rapport.

Ce texte vise à mobiliser 50 millions d’euros du Fonds de solidarité de l’Union européenne (FSUE) auquel peuvent avoir recours les États membres ou en voie d’adhésion victimes d’une catastrophe naturelle. Ces fonds n’ont aucune destination précise, mais visent à faire face à un cas de force majeure, ce qui nous paraît utile.

  Ангел Джамбазки (ECR), в писмена форма. ‒ За съжаление природните бедствия са едно от нещата, които никога няма да се научим да възпираме и да предсказваме. Поради тази причина трябва да се научим да ги преодоляваме възможно най-бързо и безболезнено. Тези 50 милиона евро авансови средства ще ни помогнат да сме по-бързи в нашите действия за възстановяване на засегнатите райони.

  Γεώργιος Επιτήδειος (NI), γραπτώς. ‒ Η ΕΕ οφείλει να χρησιμοποιεί όλα τα διαθέσιμα εργαλεία και με προνοητικότητα να προβαίνει στις απαραίτητες ενέργειες, ώστε να αντιδρά έγκαιρα και αποτελεσματικά στις περιπτώσεις απρόβλεπτων καταστροφών στο έδαφός της.

  Norbert Erdős (PPE), írásban. ‒ Az Európai Unió Szolidaritási Alapjának (a továbbiakban: az alap) célja, hogy az Unió gyors, hatékony és rugalmas módon legyen képes a vészhelyzetekre reagálni és kifejezni szolidaritását a katasztrófa sújtotta régiók lakosságával.

Minden olyan esetben, amikor az a költségvetési források időben történő rendelkezésre állásának biztosításához szükséges, az alapot legfeljebb 50 000 000 EUR összegig igénybe lehet venni előlegfizetés céljára, a kapcsolódó előirányzatoknak az Unió általános költségvetésébe való felvételével.

Az Európai Parlament és a Tanács jelenlegi határozatra irányuló javaslata nem egy konkrét katasztrófával összefüggésben született. Célja 50 millió euró elkülönítése az Unió 2017-es költségvetésében, az előlegek időben és hatékonyan történő kifizetése érdekében, egy jövő évben esetlegesen bekövetkező katasztrófa esetén.

Az előleget valamely tagállam kérésére lehet kifizetni azt követően, hogy a Bizottság előzetesen értékelte a Szolidaritási Alap igénybevételére vonatkozó kérelmet. Az előleg összege nem haladhatja meg a várható pénzügyi hozzájárulás 10%-át, illetve 30 millió eurót.

A Szolidaritási Alap erősíti a szolidaritás egyértelmű politikai üzenetét, miközben biztosítja az érintett polgárok által sürgősen igényelt segítségnyújtást. A gyors reagálás kerete, beleértve az előleg kifizetését is, lehetővé teszi az Unió számára, hogy elérje ezeket a célkitűzéseket.

Az EP ezért támogatta, hogy a fenti összegeket vegyék fel a 2017-es költségvetésbe.

A fentiek alapján szavazatommal támogattam a jelentés elfogadását.

  Jill Evans (Verts/ALE), in writing. ‒ I voted for an improvement in the operation of the Solidarity Fund which enables financial assistance to be provided quickly in the event of natural disasters, including paying an advance. Despite my many calls, the UK Government refuses to take advantage of the Solidarity Fund to help overcome disasters in Wales.

  Raffaele Fitto (ECR), per iscritto. ‒ Ho espresso voto favorevole alla seguente proposta in quanto considero positivamente la possibilità di sveltire l'erogazione degli aiuti a favore dei paesi colpiti da catastrofi naturali, anche a livello regionale. A tal fine ritengo necessario procedere all'iscrizione nel bilancio generale dell'Unione per il 2017 l'importo di 50 milioni di euro in stanziamenti di impegno e di pagamento per un tempestivo ed efficiente versamento di anticipi, nel caso in cui dovessero verificarsi catastrofi il prossimo anno.

  Monika Flašíková Beňová (S&D), písomne. ‒ Od roku 2002 funguje v Európskej únii Fond solidarity, ktorého hlavným cieľom je reagovať na prírodné katastrofy v Európe a poskytnúť finančnú pomoc štátom, ktoré sú takto postihnuté, aby sa mohli flexibilnejšie a rýchlejšie vyrovnať s následkami takýchto udalostí. Cieľom súčasného návrhu je začleniť do všeobecného rozpočtu Únie na rok 2017 sumu 50 miliónov EUR vo viazaných a v platobných rozpočtových prostriedkoch, aby bolo možné včas a účinne vyplácať zálohy v prípade katastrofy počas budúceho roka. Veľmi dôležitá je informácia, že výška zálohy by nemala presiahnuť 10 % predpokladaného príspevku alebo sumu v maximálnej výške 30 miliónov EUR. Ak by Európska komisia neskôr v procese posudzovania vyplatenia plnej sumy rozhodla o neoprávnenosti nároku, bude mať možnosť od členského štátu vymáhať vrátanie neoprávnene poskytnutej zálohy.

  Lorenzo Fontana (ENF), per iscritto. ‒ Voto a favore della relazione per sveltire l'erogazione degli aiuti a favore dei paesi colpiti da catastrofi naturali.

  Λάμπρος Φουντούλης (NI), γραπτώς. ‒ Υπερψηφίζω την κινητοποίηση του Ταμείου Αλληλεγγύης της Ευρωπαϊκής Ένωσης για την πληρωμή προκαταβολών στον γενικό προϋπολογισμό της Ευρωπαϊκής Ένωσης για το 2017, καθώς η ΕΕ οφείλει να χρησιμοποιεί όλα τα διαθέσιμα εργαλεία και με προνοητικότητα να προβαίνει στις απαραίτητες ενέργειες, ώστε να αντιδρά έγκαιρα και αποτελεσματικά στις περιπτώσεις απρόβλεπτων καταστροφών στο έδαφός της.

  Doru-Claudian Frunzulică (S&D), in writing. ‒ On 30 June 2016 the Commission put forward a proposal to mobilise the EU Solidarity Fund for a total amount of EUR 50 million (in both commitment and payment appropriations).

The proposal is not linked to a specific disaster. Instead, it aims at entering into the general budget of the Union for 2017 the amount of EUR 50 million (in commitment and payment appropriations) to enable a timely and efficient reaction in the event of a disaster occurring next year. The Budget Committee recommends that these amounts be included in the 2017 EU Budget. Therefore this report is directly linked to the agreement on the 2017 EU Budget as a whole.

  Kinga Gál (PPE), írásban. ‒ Az Európai Unió Szolidaritási Alapjának célja, hogy az Unió gyors, hatékony és rugalmas módon legyen képes a vészhelyzetekre reagálni és kifejezni szolidaritását a katasztrófa sújtotta régiók lakosságával.

Minden olyan esetben, amikor az a költségvetési források időben történő rendelkezésre állásának biztosításához szükséges, az alapot legfeljebb 50 millió EUR összegig igénybe lehet venni előlegfizetés céljára, a kapcsolódó előirányzatoknak az Unió általános költségvetésébe való felvételével.

Az Európai Parlament és a Tanács jelenlegi határozatra irányuló javaslatának célja 50 millió euró elkülönítése az Unió 2017-es költségvetésében, az előlegek időben és hatékonyan történő kifizetése érdekében, egy jövő évben esetlegesen bekövetkező katasztrófa esetén.

Az előleget valamely tagállam kérésére lehet kifizetni azt követően, hogy a Bizottság előzetesen értékelte a Szolidaritási Alap igénybevételére vonatkozó kérelmet.

A Szolidaritási Alap erősíti a szolidaritás egyértelmű politikai üzenetét, miközben biztosítja az érintett polgárok által sürgősen igényelt segítségnyújtást. A gyors reagálás kerete, beleértve az előleg kifizetését is, lehetővé teszi az Unió számára, hogy elérje ezeket a célkitűzéseket.

Az EP ezért támogatta, hogy a fenti összegeket vegyék fel a 2017-es költségvetésbe.

A fentiek alapján szavazatommal támogattam a jelentés elfogadását.

  Ildikó Gáll-Pelcz (PPE), írásban. ‒ Az Európai Unió Szolidaritási Alapjának (a továbbiakban: az alap) célja, hogy az Unió gyors, hatékony és rugalmas módon legyen képes a vészhelyzetekre reagálni és kifejezni szolidaritását a katasztrófa sújtotta régiók lakosságával.

Minden olyan esetben, amikor az a költségvetési források időben történő rendelkezésre állásának biztosításához szükséges, az alapot legfeljebb 50 000 000 EUR összegig igénybe lehet venni előlegfizetés céljára, a kapcsolódó előirányzatoknak az Unió általános költségvetésébe való felvételével.

Az Európai Parlament és a Tanács jelenlegi határozatra irányuló javaslata nem egy konkrét katasztrófával összefüggésben született. Célja 50 millió euró elkülönítése az Unió 2017-es költségvetésében, az előlegek időben és hatékonyan történő kifizetése érdekében, egy jövő évben esetlegesen bekövetkező katasztrófa esetén.

Az előleget valamely tagállam kérésére lehet kifizetni azt követően, hogy a Bizottság előzetesen értékelte a Szolidaritási Alap igénybevételére vonatkozó kérelmet. Az előleg összege nem haladhatja meg a várható pénzügyi hozzájárulás 10%-át, illetve 30 millió eurót.

A Szolidaritási Alap erősíti a szolidaritás egyértelmű politikai üzenetét, miközben biztosítja az érintett polgárok által sürgősen igényelt segítségnyújtást. A gyors reagálás kerete, beleértve az előleg kifizetését is, lehetővé teszi az Unió számára, hogy elérje ezeket a célkitűzéseket.

Az EP ezért támogatta, hogy a fenti összegeket vegyék fel a 2017-es költségvetésbe.

A fentiek alapján szavazatommal támogattam a jelentés elfogadását.

  Enrico Gasbarra (S&D), per iscritto. ‒ Abbiamo giustamente voluto assegnare grande importanza in questa sessione plenaria alla difficile emergenza terremoto che ha colpito l'Italia centrale nelle ultime settimane. Trovo pertanto davvero appropriata la coincidenza dell'approvazione della proposta di mobilitare fin da subito 50 milioni di euro destinandoli al Fondo di solidarietà per il 2017. Queste cifre costituiranno una copertura decisiva per rispondere alle prossime emergenze.

  Neena Gill (S&D), in writing. ‒ I voted in favour of the mobilisation of the EU solidarity fund to provide for the payment of advances in the 2017 budget. I support the Union on responding in an efficient manner to emergency situations due to natural causes.

  Michela Giuffrida (S&D), per iscritto. ‒ L'attuale proposta, svincolata dalle specifiche caratteristiche di un caso nazionale o di un evento determinato, consente di rispondere efficacemente e tempestivamente a eventuali catastrofi nel corso del prossimo anno. Ho votato convintamente a favore di questa risoluzione perché rafforza il legame di solidarietà tra i popoli europei, proprio nel momento della necessità. E ritengo che di questo abbiamo bisogno più di ogni altra cosa. In circostanze catastrofiche l'Unione europea potrà intervenire, sia prevedendo di fatto maggiore flessibilità a livello di bilancio sia trovando preventivamente soluzioni più concrete e condivise tra i partner europei per rispondere alle future emergenze. Il Fondo di solidarietà è uno degli strumenti più efficaci per recuperare la credibilità e la fiducia dei cittadini nelle istituzioni europee. Non da ultimo, questa previsione rafforza la cooperazione tra Commissione e Stati membri in materia di gestione del bilancio e di eventuali situazioni di crisi e va certamente sostenuta.

  Tania González Peñas (GUE/NGL), por escrito. ‒ He votado a favor del informe de Patricija Šulin. Es un fondo dedicado a potenciales emergencias causadas por desastres naturales de envergadura, que se refuerza. Se aplica en los casos en los que el desastre cause daños superiores a 3 000 millones de euros, o supera el 0,6 % de la Renta Nacional Bruta del país afectado. Supone un refuerzo de 50 millones de euros, en autorizaciones y pagos, para poder avanzar gastos a tiempo, en caso de que suceda un evento de estas características en 2017.

  Theresa Griffin (S&D), in writing. ‒ I voted in favour of mobilising the EU Solidarity Fund to provide for payment of advances in the 2017 budget. On 30 June 2016 the Commission put forward a proposal to mobilise the EU Solidarity Fund for a total amount of EUR 50 million (in both commitment and payment appropriations).

The proposal is not linked to a specific disaster. Instead, it aims at entering [this amount] into the general budget of the Union for 2017 in order to enable a timely and efficient reaction in the event of a disaster occurring next year. This report is therefore directly linked to the agreement on the 2017 EU Budget as a whole.

  András Gyürk (PPE), írásban. ‒ Az Európai Unió Szolidaritási Alapjának (a továbbiakban: az alap) célja, hogy az Unió gyors, hatékony és rugalmas módon legyen képes a vészhelyzetekre reagálni és kifejezni szolidaritását a katasztrófa sújtotta régiók lakosságával.

Minden olyan esetben, amikor az a költségvetési források időben történő rendelkezésre állásának biztosításához szükséges, az alapot legfeljebb 50 000 000 EUR összegig igénybe lehet venni előlegfizetés céljára, a kapcsolódó előirányzatoknak az Unió általános költségvetésébe való felvételével.

Az Európai Parlament és a Tanács jelenlegi határozatra irányuló javaslata nem egy konkrét katasztrófával összefüggésben született. Célja 50 millió euró elkülönítése az Unió 2017-es költségvetésében, az előlegek időben és hatékonyan történő kifizetése érdekében, egy jövő évben esetlegesen bekövetkező katasztrófa esetén.

Az előleget valamely tagállam kérésére lehet kifizetni azt követően, hogy a Bizottság előzetesen értékelte a Szolidaritási Alap igénybevételére vonatkozó kérelmet. Az előleg összege nem haladhatja meg a várható pénzügyi hozzájárulás 10%-át, illetve 30 millió eurót.

A Szolidaritási Alap erősíti a szolidaritás egyértelmű politikai üzenetét, miközben biztosítja az érintett polgárok által sürgősen igényelt segítségnyújtást. A gyors reagálás kerete, beleértve az előleg kifizetését is, lehetővé teszi az Unió számára, hogy elérje ezeket a célkitűzéseket.

Az EP ezért támogatta, hogy a fenti összegeket vegyék fel a 2017-es költségvetésbe.

  Marian Harkin (ALDE), in writing. ‒ I supported this motion. In total, the European Union Solidarity Fund has raised more than EUR 3.8 billion in connection with more than 70 disasters within 24 beneficiary states and accession countries, and has been used in response to a wide range of natural phenomena, such as earthquakes, flooding, forest fires, storms and, more recently, drought.

I think it is important to develop synergies between the various Union funds and policies with a view to preventing the impact of natural disasters and, in cases where the EUSF is activated, to guaranteeing the consolidation and long-term sustainable development of reconstruction projects. This EUSF is vital in showing the EU’s commitment to helping our fellow humans, not only worldwide but also in the Member States.

  Brian Hayes (PPE), in writing. ‒ I have voted in favour since I have no objections.

  Ivan Jakovčić (ALDE), napisan. ‒ Glasovao sam za Izvješće o prijedlogu odluke Europskog parlamenta i Vijeća o mobilizaciji Fonda solidarnosti Europske unije kako bi se omogućila isplata predujmova u opći proračun Unije za 2017. jer bi se na taj način zajamčila pravodobna dostupnost proračunskih sredstava ukoliko dođe do katastrofe. U opći proračun Unije za 2017. nastoji se unijeti iznos od 50 milijuna EUR u odobrenim sredstvima za preuzimanje obveza i plaćanja. Unija će sposobnošću brzoga reagiranja, pa i isplaćivanjem predujmova pomoći pogođenim građanima što učinkovitije i brže.

  Jean-François Jalkh (ENF), par écrit. ‒ Je crois naturel de soutenir un rapport qui permettra de mobiliser de manière plus rapide et efficace des fonds du FSUE en cas de catastrophe naturelle frappant un État membre.

J’ai voté pour.

  Philippe Juvin (PPE), par écrit. ‒ J’ai voté en faveur de ce rapport qui inscrit dans le budget de l’Union le montant de 50 millions d’euros en crédits d’engagement et de paiement pour le paiement des avances en temps utile et en cas de catastrophe l'année prochaine, cela afin d’accélérer le versement de l’aide aux pays touchés en versant une avance avant la décision finale d’attribution.

  Barbara Kappel (ENF), schriftlich. ‒ Ich habe dem vorliegenden Bericht zugestimmt. Hier sollen 50 Mio EUR. für etwaige Katastrophenfällen im Budget eingeplant werden, um bei etwaigen Katastrophenfällen Vorauszahlungen gewährleisten und somit schneller reagieren zu können.

  Ádám Kósa (PPE), írásban. ‒ Az Európai Unió Szolidaritási Alapjának (a továbbiakban: az alap) célja, hogy az Unió gyors, hatékony és rugalmas módon legyen képes a vészhelyzetekre reagálni és kifejezni szolidaritását a katasztrófa sújtotta régiók lakosságával.

Minden olyan esetben, amikor az a költségvetési források időben történő rendelkezésre állásának biztosításához szükséges, az alapot legfeljebb 50 000 000 EUR összegig igénybe lehet venni előlegfizetés céljára, a kapcsolódó előirányzatoknak az Unió általános költségvetésébe való felvételével.

Az Európai Parlament és a Tanács jelenlegi határozatra irányuló javaslata nem egy konkrét katasztrófával összefüggésben született. Célja 50 millió euró elkülönítése az Unió 2017-es költségvetésében, az előlegek időben és hatékonyan történő kifizetése érdekében, egy jövő évben esetlegesen bekövetkező katasztrófa esetén.

Az előleget valamely tagállam kérésére lehet kifizetni azt követően, hogy a Bizottság előzetesen értékelte a Szolidaritási Alap igénybevételére vonatkozó kérelmet. Az előleg összege nem haladhatja meg a várható pénzügyi hozzájárulás 10%-át, illetve 30 millió eurót.

A Szolidaritási Alap erősíti a szolidaritás egyértelmű politikai üzenetét, miközben biztosítja az érintett polgárok által sürgősen igényelt segítségnyújtást. A gyors reagálás kerete, beleértve az előleg kifizetését is, lehetővé teszi az Unió számára, hogy elérje ezeket a célkitűzéseket.

Az EP ezért támogatta, hogy a fenti összegeket vegyék fel a 2017-es költségvetésbe.

A fentiek alapján szavazatommal támogattam a jelentés elfogadását.

  Ilhan Kyuchyuk (ALDE), in writing. ‒ I supported the current proposal for adding EUR 50 million to the annual EU budget for 2017 in commitment and payment appropriations for the payment of advances from the European Union Solidarity Fund (EUSF). The EUSF was set up to enable the Union to respond to emergency situations caused by major natural disasters and to express European solidarity to disaster-stricken regions within Europe. In this context, the amount of EUR 50 million will definitely enhance the EUSF’s effectiveness and response capacity by speeding up the disbursement of aid to affected regions through the payment of an advance before the final award decision has been taken. In general, however, enhanced effectiveness and response capacity of the EUSF means more solidarity, and more solidarity means more EU. Therefore, we should support it.

  Gilles Lebreton (ENF), par écrit. ‒ Je me suis abstenu, car ce texte est essentiellement technique et ne fait qu'entériner des décisions prises par les États membres. Par ailleurs, son impact budgétaire est nul.

  Javi López (S&D), por escrito. – He votado a favor del informe, porque tiene por objeto incluir en el presupuesto general de la Unión para 2017 el importe de 50 millones de euros para el pago de anticipos en caso de que el año que viene ocurriera algún desastre. Así como, se recomienda que estos importes se incluyan en el Presupuesto para 2017.

  Ivana Maletić (PPE), napisan. ‒ Uredbom o VFO-u za razdoblje 2014. – 2020. (članak 10.) omogućuje se mobilizacija Fonda u okviru godišnje granice od 500 milijuna EUR iznad granica relevantnih naslova financijskog okvira. Ovaj prijedlog odluke Europskog parlamenta i Vijeća nije povezan s određenom katastrofom, već se njime u opći proračun Unije za 2017. nastoji unijeti iznos od 50 milijuna EUR u odobrenim sredstvima za preuzimanje obveza i plaćanja, radi pravodobnoga i učinkovitoga plaćanja predujmova ako tijekom sljedeće godine dođe do katastrofe.

To je izravni rezultat nove odredbe u Uredbi o izmjeni iz 2014.(2) (članak 4.a), kojom se nastoji ubrzati isplaćivanje pomoći pogođenim zemljama plaćanjem predujma prije donošenja konačne odluke o dodjeli, čime bi se povećala djelotvornost Fonda. Iznos predujma ne bi trebao premašivati 10 % predviđenoga financijskoga doprinosa i 30 milijuna EUR. Predujam se isplaćuje ne dovodeći u pitanje konačnu odluku o mobilizaciji Fonda, a Europska komisija osigurat će povrat nepropisno isplaćenih predujmova od države članice. Ovo izvješće preporučuje da se ti iznosi uvrste u proračun za 2017. godinu.

Budući da EUSF nije samo još jedan oblik financijske potpore EU-a nego se njime doprinosi slanju jasne političke poruke solidarnosti te se istodobno pruža silno potrebna pomoć pogođenim građanima, podržala sam ovo izvješće.

  Vladimír Maňka (S&D), písomne. ‒ Podporujem návrh, aby Európsky parlament zahrnul do všeobecného rozpočtu Únie na rok 2017 sumu 50 miliónov EUR vo viazaných a v platobných rozpočtových prostriedkoch s cieľom umožniť účinnejšie poskytovanie včasných záloh v prípade katastrof počas budúceho roka.

  Νότης Μαριάς (ECR), γραπτώς. ‒ Ψηφίζω υπέρ της έκθεσης σχετικά με την πρόταση απόφασης του Ευρωπαϊκού Κοινοβουλίου και του Συμβουλίου για την κινητοποίηση του Ταμείου Αλληλεγγύης της Ευρωπαϊκής Ένωσης για την πληρωμή προκαταβολών στον γενικό προϋπολογισμό της Ένωσης για το 2017, διότι είναι πλήρης και τεκμηριωμένη.

  Dominique Martin (ENF), par écrit. ‒ J’ai voté pour ce texte, qui a pour objectif de mobiliser 50 millions d’euros du Fonds de solidarité de l’Union européenne (FSUE). Ce fond permet aux États membres victimes d’une catastrophe particulière d’avoir recours à une aide temporaire. En l’espèce, cette mobilisation n’est pas liée à une catastrophe mais permet d’inscrire ce montant en crédits d’engagement et de paiement et, par conséquent, de pouvoir y avoir accès plus rapidement et de manière plus efficace en cas de besoin.

  Fulvio Martusciello (PPE), in writing. ‒ I voted in favour of the report on mobilisation of the EU Solidarity Fund to provide for payment of advances in the 2017 budget. Increasing the general budget by the amount of EUR 50 million symbolises solidarity for any Member State that falls victim to the damage caused by a natural disaster. Furthermore, mobilising the budget will contribute to the European Union Solidarity Fund’s aim to enable the Union ‘to respond in a rapid, efficient and flexible manner to emergency situations’. Lastly, mobilising the budget will also ensure the timely availability of budgetary resources as well as enhancing the Fund’s effectiveness.

  Georg Mayer (ENF), schriftlich. ‒ Um in Katastrophenfällen Vorauszahlungen leisten und schneller reagieren zu können, sollen zusätzliche 50 Mio € in das Budget eingeplant werden. Dem stimme ich zu.

  Joëlle Mélin (ENF), par écrit. ‒ Ce texte vise à mobiliser 50 millions d’euros du Fonds de solidarité de l’Union européenne (FSUE) auxquels peuvent avoir recours les États membres ou en voie d’adhésion victimes d’une catastrophe naturelle. Cette mobilisation n’est pas liée à une catastrophe particulière mais permettra d’inscrire ces 50 millions d’euros en crédits d’engagement et de paiement au budget général de l’UE pour l’année 2017. Cela permettra, si besoin est, de mobiliser des fonds de façon plus rapide et efficace. J’ai alors voté en faveur de ce dossier.

  Roberta Metsola (PPE), in writing. ‒ I voted in favour of this report because the EU Solidarity Fund is in place to assist Member States in responding to emergency situations related to natural disasters, and advance payments enable the Fund to be mobilised rapidly and, crucially, when it is needed.

  Louis Michel (ALDE), par écrit. – Le Fonds de solidarité a pour objectif de permettre à l’Union européenne de répondre à des situations d’urgence afin d’exprimer sa solidarité à l’égard des populations touchées par des catastrophes naturelles. La proposition de décision vise à ajouter au budget général de l’Union pour l’année 2017 un montant maximal de 50 millions d’EUR en crédits d’engagement et de paiement afin de pouvoir verser rapidement et efficacement des avances d’aide en cas de catastrophe naturelle en 2017, en amont de la décision finale d’attribution. Le montant de cette avance ne doit pas dépasser 10 % du montant de la contribution financière prévue et ne peut pas être supérieur à 30 millions d’EUR, d’une part, et le montant maximal accordé au Fonds ne peut pas dépasser 500 000 000 EUR, d’autre part.

Je soutiens cette proposition de décision qui permet à l’UE de faire face à ses responsabilités et d’afficher sa solidarité avec les pays frappés par des catastrophes naturelles. Il me semble important qu’elle puisse agir le plus vite possible afin de limiter les dégâts et d’améliorer la sécurité et les conditions de la population touchée.

  Marlene Mizzi (S&D), in writing. ‒ I have voted in favour of the report, which highlights that an advance can be granted at the request of a Member State and following a preliminary assessment of the relevant EUSF application by the Commission. The proposal is not linked to a specific disaster. Instead, it aims at entering into the general budget of the Union for 2017 the amount of EUR 50 million (in commitment and payment appropriations) to enable a timely and efficient reaction in the event of a disaster occurring next year.

  Csaba Molnár (S&D), írásban. ‒ Az Európai Unió Szolidaritási Alapját a 2002-es árvízkatasztrófák után hozták létre. Az Alap célja a nagy természeti katasztrófák által sújtott országok iránti uniós szolidaritás azonnali kinyilvánítása. A 2014–2020-as időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretről szóló rendelet 10. cikke 2011-es árakon 500 millió euró 2011-es árakon éves plafonig teszi lehetővé az alap igénybevételét, a pénzügyi keret vonatkozó fejezeteinek felső korlátain felül.

A Bizottság ezzel kapcsolatban határozati javaslatot terjesztett az Európai Parlament és a Tanács elé, amelynek célja nem egy konkrét katasztrófa okozta károk enyhítése, hanem 50 millió euró elkülönítése az Unió 2017-es költségvetésében kötelezettségvállalási és kifizetési előirányzatok formájában, annak érdekében, hogy egy jövő évben esetlegesen bekövetkező katasztrófa esetén az előlegeket időben és hatékonyan lehessen kifizetni.

A Költségvetési Bizottság jelentésében azt indítványozza, hogy a parlament a határozati javaslatot hagyja jóvá. Ennek megfelelően szavaztam.

  Cláudia Monteiro de Aguiar (PPE), por escrito. ‒ O Fundo de Solidariedade da União Europeia (FSUE) foi criado com o objetivo de permitir à União responder a situações de emergência provocadas por catástrofes naturais de grandes proporções e manifestar solidariedade europeia às regiões sinistradas da Europa.

O artigo 10.º do Regulamento QFP para o período 2014-2020 permite a mobilização do Fundo dentro do limite máximo anual de 500 milhões de EUR (a preços de 2011), para além das rubricas correspondentes do quadro financeiro.

A atual proposta de decisão do PE e do Conselho tem como fim inscrever no orçamento geral da União para 2017 o montante de 50 milhões de EUR em dotações de autorização e de pagamento para o pagamento de adiantamentos, de forma eficiente e atempada, caso ocorra uma eventual catástrofe no próximo ano.

Subscrevo a posição da relatora, que o FSUE não é apenas um mecanismo de apoio financeiro da UE, mas é também uma mensagem política clara de solidariedade, ao mesmo tempo que presta a assistência necessária aos cidadãos afetados.

  Sophie Montel (ENF), par écrit. ‒ Ce texte vise à mobiliser 50 millions d’euros du Fonds de solidarité de l’Union européenne (FSUE) auquel peuvent avoir recours les États membres ou en voie d’adhésion victimes d’une catastrophe naturelle. Cette mobilisation n’est pas liée à une catastrophe particulière mais permettra d’inscrire ces 50 millions d’euros en crédits d’engagement et de paiement au budget général de l’Union pour l’année 2017. Cela permettra, si besoin en était, de mobiliser des fonds de façon plus rapide et efficace.

  Nadine Morano (PPE), par écrit. ‒ J’ai voté en faveur de la mobilisation de 50 millions d’euros en crédits d’engagement et de paiement au titre du Fonds de solidarité de l’Union européenne aux fins de paiement d’avances. Ce Fonds de solidarité permet à l’Union européenne de répondre de façon rapide et efficace à une situation d’urgence liée à la survenance d’une catastrophe naturelle.

  Victor Negrescu (S&D), in writing. ‒ In 2002 the European Union Solidarity Fund was set up as a response to major natural disasters and to express the EU’s solidarity towards disaster-struck regions within Europe. Since then it has been used for 72 disasters by 24 different countries. I have voted for this report that will provide payment of advances in the 2017 budget for the EUSF. The advance payment should not exceed EUR 30 million or 10% of the anticipated financial contribution.

  Liadh Ní Riada (GUE/NGL), in writing. – This file sought for the possibility of advanced payments from the EU solidarity fund of up to EUR 50 000 000 to be made available for payments in advance, but the overall maximum amount of the fund, EUR 500 000 000 could not be exceeded. As it only sought advance payments and no increase in funds I supported it.

  Franz Obermayr (ENF), schriftlich. ‒ Ich habe mich für diesen Bericht ausgesprochen, da 50 Millionen Euro für etwaige Katastrophenfälle miteingeplant werden sollen.

  Urmas Paet (ALDE), kirjalikult. ‒ Toetasin. Solidaarsusfond on mõeldud looduskatastroofidega toimetulemiseks ning selle tõhusamaks rakendamiseks on vaja kiiremat ettemaksete tegemise süsteemi.

  Δημήτρης Παπαδάκης (S&D), γραπτώς. ‒ Το Ταμείο Αλληλεγγύης της Ευρωπαϊκής Ένωσης (ΤΑΕΕ) συστάθηκε με σκοπό να επιτρέψει στην Ένωση να αντιδρά σε καταστάσεις έκτακτης ανάγκης που προκαλούνται από μείζονες φυσικές καταστροφές.

Η παρούσα πρόταση απόφασης του Ευρωπαϊκού Κοινοβουλίου και του Συμβουλίου αποσκοπεί στο να εγγραφεί στον γενικό προϋπολογισμό της Ένωσης για το 2017 το ποσό των 50 εκατομμυρίων ευρώ, σε πιστώσεις αναλήψεων υποχρεώσεων και πληρωμών, για τη χορήγηση προκαταβολών κατά τρόπο έγκαιρο και αποτελεσματικό σε περίπτωση καταστροφής το προσεχές έτος.

Πρόκειται για άμεσο αποτέλεσμα της νέας διάταξης του τροποποιητικού κανονισμού του 2014, η οποία αποσκοπεί στην επιτάχυνση της εκταμίευσης της βοήθειας προς τις πληγείσες χώρες, με τη χορήγηση προκαταβολής πριν ληφθεί οριστική απόφαση σχετικά με τη χορήγηση βοήθειας, ώστε να ενισχυθεί με τον τρόπο αυτό η αποτελεσματικότητα του Ταμείου.

Το ΤΑΕΕ δεν αποτελεί απλώς μία ακόμη μορφή χρηματοδοτικής στήριξης από την ΕΕ, αλλά συμβάλλει επίσης στο να δίνεται ένα σαφές πολιτικό μήνυμα αλληλεγγύης και παράλληλα να χορηγείται η αναγκαία βοήθεια στους πολίτες που έχουν πληγεί. Η δυνατότητα ταχείας αντίδρασης, μεταξύ άλλων με τη χορήγηση προκαταβολής, θα βοηθήσει την Ένωση να επιτύχει τους στόχους αυτούς.

  Aldo Patriciello (PPE), per iscritto. ‒ Ho votato a favore della proposta dei miei colleghi poiché ritengo che il Fondo Solidarietà dell’Ue (FSUE) è stato istituito proprio dall'Unione europea per far fronte alle catastrofi gravi ed offrire solidarietà alle Nazioni colpite. Sussiste un'ulteriore buona motivazione per votare a favore di tale proposta ed è la conformità con il regolamento QFP per il periodo 2014-2020; infatti l'articolo 10 sancisce la possibilità della mobilizzazione del fondo entro un massimale annuo di 500 milioni di euro. Inoltre ci permetterebbe di intervenire in modo tempestivo al verificarsi di catastrofi per aiutare la popolazione colpita. Tale fondo consente anche di inviare alle popolazioni danneggiate un messaggio di solidarietà, cosicché non si sentano abbandonate al loro destino. Pertanto ho espresso voto positivo.

  Marijana Petir (PPE), napisan. – Podržavam izvješće o mobilizaciji Fonda solidarnosti Europske unije kako bi se omogućila isplata predujmova za štete nastale uslijed katastrofa na području Europske unije. Budući da je izgledno kako će se u narednom razdoblju događati sve više katastrofa, uzrokovanih tehničko-tehnološkim pogreškama, ali i djelovanjem prirode (primjerice suše, poplave, ledene kiše, mraz, olujni vjetrovi), za očekivati je da će biti potrebno pripremiti sredstva kojima će se pogođenim područjima omogućiti brz oporavak i nastavak normalnog života. Izgledno je i da će većina budućih katastrofa imati širi regionalni kontekst te da će biti teško lokalizirati obujam i pogođeno područje. U tu svrhu, važno je poticati prekograničnu suradnju te u postojeće kapacitete fondova ugraditi i kategoriju ovakvih katastrofa. Šteta na infrastrukturi, posebice stambenim objektima, prometnicama i komunalnim kapacitetima mora biti u kratkom vremenu uklonjena kako bi se omogućio normalan život nakon katastrofe. Predujmovi u tom smislu igraju važnu ulogu jer omogućuju instant djelovanje, bez čekanja da se ispune svi proceduralni zahtjevi kako bi se državi omogućio pristup sredstvima za obnavljanje štete nastale uslijed katastrofe užih ili širih razmjera.

  Florian Philippot (ENF), par écrit. ‒ Ce texte vise à mobiliser 50 millions d’euros du Fonds de solidarité de l’Union européenne (FSUE) auquel peuvent avoir recours les États membres ou en voie d’adhésion victimes d’une catastrophe naturelle. Cette mobilisation n’est pas liée à une catastrophe particulière mais permettra d’inscrire ces 50 millions d’euros en crédits d’engagement et de paiement au budget général de l’Union pour l’année 2017. Cela permettra, si besoin en était, de mobiliser des fonds de façon plus rapide et efficace. Je vote donc pour.

  Tonino Picula (S&D), napisan. ‒ U okviru općeg proračuna Unije za financijsku godinu 2017. mobilizira se Fond solidarnosti Europske unije kako bi se osigurao iznos od 50 000 000 EUR u odobrenim sredstvima za preuzimanje obveza i odobrenim sredstvima za plaćanja radi plaćanja predujmova.

Ovo je izravni rezultat nove odredbe koju je Europski parlament branio i kojoj je cilj ubrzati isplaćivanje pomoći pogođenim zemljama preko plaćanja predujma prije donošenja konačne odluke o dodjeli, čime bi se povećala djelotvornost Fonda. Na insistiranje Parlamenta u Uredbu (EU) br. 661/2014 uvrštena je odredba kojom se predlaže da se u proračunu svake godine predvidi iznos do 50 milijuna EUR u obvezama i plaćanjima kako bi se zajamčila pravodobna dostupnost proračunskih sredstava.

  João Pimenta Lopes (GUE/NGL), por escrito. ‒ Esta mobilização não se trata par responder a uma situação específica de emergência, ou a qualquer catástrofe em particular, trata-se de mobilizar à partida 50 milhões de euros em dotações de autorização e de pagamento para que caso ocorra alguma catástrofe no ano de 2017, se possa proceder ao pagamento de adiantamentos, de forma mais eficiente e atempada. Esta medida vem responder às justas críticas a este fundo quanto à morosidade da sua mobilização para ajuda solidária aos Estados Membros em situações de emergência.

  Tomasz Piotr Poręba (ECR), na piśmie. ‒ Fundusz Solidarności Unii Europejskiej (FSUE) został ustanowiony w 2002 roku, aby świadczyć pomoc finansową dla państw dotkniętych poważnymi klęskami żywiołowymi oraz nadzwyczajnymi katastrofami o zasięgu regionalnym. Art. 4a przepisów towarzyszących powstaniu tego instrumentu zezwala Komisji na zaproponowanie Funduszu Solidarności Unii Europejskiej w wysokości 50 mln  EUR w projekcie budżetu ogólnego na wypłatę zaliczek w roku następnym.

Komisja przedstawiła propozycję uruchomienia FSUE w łącznej wysokości 50 mln  EUR na zobowiązania i płatności w maju 2016 roku, w celu wypłaty państwom członkowskim zaliczek, które będzie można szybko i efektywnie wykorzystać w sytuacji katastrof i klęsk żywiołowych mogących mieć miejsce w 2017 roku. Poparłem propozycję, gdyż zapewnia ona wsparcie budżetowe na natychmiastową reakcję na katastrofy naturalne.

  Franck Proust (PPE), par écrit. ‒ Dans le cadre du FSUE, je me suis prononcé en faveur du rapport visant à inscrire au budget général de l’Union pour l’année 2017, et pour les années suivantes, le montant de 50 millions d’euros en crédits d’engagement et de paiement aux fins du versement rapide et efficace d’avances au cas où une catastrophe surviendrait l’année suivante. Cela accélérera le versement de l’aide aux pays touchés en octroyant une avance avant que la décision finale d’attribution ne soit prise, et renforcera ainsi l’efficacité du FSUE.

  Inmaculada Rodríguez-Piñero Fernández (S&D), por escrito. – El Fondo de Solidaridad tiene como objetivo que la Unión pueda responder de manera rápida, eficiente y flexible a las situaciones de emergencia con el fin de solidarizarse con la población de las regiones afectadas por catástrofes.

Mediante esta Decisión, que he votado favorablemente, se consigna en el presupuesto general de la Unión para 2017 el importe de 50 millones de euros en créditos de compromiso y de pago, para el pago puntual y eficaz de anticipos, en el caso de que sobrevenga alguna catástrofe.

  Claude Rolin (PPE), par écrit. ‒ J’ai voté en faveur de la mobilisation du Fonds de solidarité de l'Union européenne aux fins du paiement d'avances dans le cadre du budget général de l'Union pour 2017. Ce fonds est destiné à faire face aux urgences conséquentes aux catastrophes naturelles. Il s’agit de l’un des importants outils de solidarité de l’Union européenne, sans lequel des régions sinistrées n’auraient pu se relever. Il faut pour cela que les pays meurtris reçoivent une avance avant décision finale d’attribution, ceci afin de pouvoir apporter une aide efficace aux citoyens touchés et de pouvoir le faire rapidement. Chaque année, un montant maximal de 50 millions d’euros sera inscrit au budget en crédits d’engagement et de paiement pour garantir la disponibilité en temps utile des ressources budgétaires. Il s’agit là d’une décision tant positive que nécessaire.

  Bronis Ropė (Verts/ALE), raštu. ‒ Pritariu siūlymui panaudoti Europos Sąjungos solidarumo fondo lėšas tam, kad būtų galima laiku sumokėti iš 2017 m. Sąjungos bendrojo biudžeto skirtus avansinius mokėjimus. Negalime leisti, kad paramos gavėjai (daugelis iš jų yra savivaldybės, kitos viešosios valdžios institucijos) lįstų į skolas tam, kad galėtų įgyvendinti ES finansuojamus projektus.

  Fernando Ruas (PPE), por escrito. ‒ O Fundo de Solidariedade da União Europeia (FSUE) foi criado para dar resposta a situações de emergência provocadas por grandes catástrofes naturais e manifestar solidariedade europeia às regiões sinistradas da restante Europa.

O FSUE visa ajudar financeiramente os Estados-Membros e os países que negoceiam a sua adesão, quando o total dos danos diretos causados pela catástrofe exceder 3 mil milhões de euros ou 0,6 % do RNB do país, consoante o que for menor.

O Regulamento para o período 2014-2020 permite a mobilização do FSUE dentro do limite máximo de 500 milhões de euros por ano. A atual proposta de decisão do Parlamento Europeu (PE) e do Conselho pretende inscrever no orçamento geral da União para 2017 o montante de 50 milhões de euros em dotações de autorização e de pagamento, para o pagamento de adiantamentos.

Esta nova disposição visa acelerar o desembolso do FSUE aos países afetados, através do pagamento de um adiantamento antes de ser tomada a decisão final da sua atribuição, reforçando assim a eficácia do Fundo, (sendo que o mesmo só será concedido depois de uma avaliação preliminar da Comissão).

Por concordar com o teor deste relatório, votei-o favoravelmente.

  Maria Lidia Senra Rodríguez (GUE/NGL), por escrito. ‒ El Fondo de Solidaridad de la Unión proporciona ayuda financiera a los Estados miembros y candidatos que hayan sufrido una catástrofe natural grave (superior a 3 000 millones de euros o el 0,6 % del PIB); una ayuda que también pueden recibir las regiones. En el pasado, he criticado las dificultades administrativas para acceder al fondo y la rigidez en su implementación, ya que dificultan que las cantidades disponibles lleguen a gastarse, a pesar de que cada vez es mayor la frecuencia de catástrofes naturales.

El objeto de la presente decisión es asegurar que 50 millones del total del fondo están disponibles inmediatamente para cualquier emergencia. Considero que éste es un paso positivo, por lo que he votado a favor.

  Siôn Simon (S&D), in writing. ‒ Today I voted in favour of mobilising the EU Solidarity Fund to provide for payment of advances in the 2017 budget. On 30 June 2016 the Commission put forward a proposal to mobilise the EU Solidarity Fund for a total amount of EUR 50 million (in both commitment and payment appropriations).

The proposal is not linked to a specific disaster. Instead, it aims at entering [this amount] into the general budget of the Union for 2017 in order to enable a timely and efficient reaction in the event of a disaster occurring next year. This report is therefore directly linked to the agreement on the 2017 EU Budget as a whole.

  Branislav Škripek (ECR), písomne. ‒ Hlasoval som za. Považujem za potrebné zabezpečiť včasnú dostupnosť rozpočtových zdrojov Fondu solidarity. Fond solidarity bol zriadený v roku 2002 po tragických záplavách v EÚ a slúži na vyjadrenie solidarity EÚ s krajinami postihnutými vážnymi prírodnými katastrofami. Pri odstraňovaní následkov prírodnej katastrofy treba jednať rýchlo, a teda aj uvoľniť čo najskôr finančné prostriedky, ktoré pri tom pomôžu.

  Davor Škrlec (Verts/ALE), napisan. ‒ Pozitivno sam glasovao za ovo izvješće, no ovo obrazloženje glasovanja nastaje kao kritika postojećem sustavu vrednovanja rada zastupnika u Europskom parlamentu isključivo na osnovu statističkog broja parlamentarnih aktivnosti potenciranog u Hrvatskoj, a koji zapravo ne odražava stvarnu kvalitetu i količinu rada, učinkovitost te ponajviše uspjeh zastupničkog djelovanja.

  Monika Smolková (S&D), písomne. ‒ Presunutie 50 miliónov EUR z Fondu solidarity do rozpočtu roku 2017 som schválila. Súhlasím s tým, aby sa týmto spôsobom zabezpečila dostupnosť finančných zdrojov na nepredvídateľné udalosti, ku ktorým môže aj v roku 2017 dôjsť. Tieto prostriedky budú presunuté z Fondu solidarity, ktorého cieľom je reagovať pružným spôsobom na núdzové situácie. Aby však boli určité prostriedky dostupné aj priamo v rozpočte, časť z alokácie pre Fond solidarity je možné presunúť. Nedávne zemetrasenia, ktoré postihli Taliansko, sú príkladom tragických udalostí, na ktoré je tieto zdroje možné využiť. Presunuté prostriedky však nie sú určené na nejakú konkrétnu katastrofu, ale budú predstavovať rezervu na akékoľvek pohromy. Takýmto spôsobom bude možné včas a účinne vyplácať zálohy na katastrofy počas budúceho roka. Postup, ktorý tu Parlament zvolil, sa začal uplatňovať už v roku 2014 a odvtedy sa každoročne v rámci súčasného viacročného finančného rámca presúvajú tieto prostriedky do rozpočtu. Zálohu na nepredvídateľné udalosti bude možné poskytnúť len vtedy, keď žiadosť predloží členský štát pre prípady priamej pomoci občanom. Tým, že budú peniaze dostupné v rozpočte, bude možné zálohy vyplatiť rýchlejšie, ešte pred konečným rozhodnutím o poskytnutí pomoci.

  Igor Šoltes (Verts/ALE), pisno. ‒ Solidarnostni sklad Evropski uniji omogoča, da se hitro, učinkovito in prožno odziva na izredne razmere in s tem izkaže svojo solidarnost s prebivalstvom tistih regij, ki so jih prizadele naravne nesreče.

Poročilo o uporabi Solidarnostnega sklada za plačilo predplačil v okviru splošnega proračuna za leto 2017 pozdravlja sklep Parlamenta in Sveta, ki ugotavlja, da bi bilo za izplačilo predplačil treba uporabiti sredstva sklada v višini 50 milijonov EUR, da se pravočasno zagotovi dovolj sredstev v splošnem proračunu Evropske unije za leto 2017.

To je sicer najvišji možni znesek uporabe tega sklada, ki se lahko odobri v primerih, ko je potrebno hitro ukrepanje in morajo biti proračunska sredstva na voljo pravočasno. Ta predlog ni vezan na specifično nesrečo, pač pa zagotavlja vnos nujnih sredstev v splošni proračun Unije, da bo v primeru prihodnjih nesreč s sredstvi možno takoj razpolagati.

Poročilo Parlamenta sem pri glasovanju podprl, saj poleg podpore sklepu Parlamenta in Sveta vsebuje pomembno sporočilo, da Solidarnostni sklad ni le ena od oblik finančne podpore EU, ampak predvsem jasen politični izraz solidarnosti do državljanov v stiski.

  Ivan Štefanec (PPE), písomne. ‒ Z Fondu solidarity EÚ môže byť poskytnutá pomoc členským štátom a krajinám, ktoré sa zúčastňujú na prístupových rokovaniach, v prípade „veľkej prírodnej katastrofy“. Cieľom súčasného návrhu je zabezpečiť, aby bolo možné včas a účinne vyplácať zálohy v prípade katastrofy počas budúceho roka. FSEÚ okrem iného aj prispieva k vyslaniu jasného politického signálu solidarity a zároveň poskytuje postihnutým občanom tak veľmi potrebnú pomoc. Únii pomôže pri dosahovaní týchto cieľov schopnosť rýchlo reagovať, a to aj prostredníctvom vyplatenia zálohy.

  Beatrix von Storch (EFDD), schriftlich. ‒ Der Entschließung des EU-Parlaments zu dem Vorschlag für einen Beschluss des Europäischen Parlaments und des Rates über die Inanspruchnahme des Solidaritätsfonds der Europäischen Union für Vorauszahlungen im Rahmen des Gesamthaushaltsplans der Union für das Haushaltsjahr 2017 habe ich nicht zugestimmt.

Damit werden im Rahmen des Gesamthaushaltsplans der Union für das Haushaltsjahr 2017 aus dem Solidaritätsfonds der Europäischen Union Mittel für Verpflichtungen und Mittel für Zahlungen in Höhe von 50 000 000 EUR für Vorauszahlungen bereitgestellt.

Der Solidaritätsfonds wirkt wie eine supranationale Versicherung gegen Naturkatastrophen und ich begrüße ihn und Auszahlungen daraus grundsätzlich. Es gibt jedoch keinerlei Grund, Vorauszahlungen aus diesem Fonds zu leisten. Jeder Staat ist liquide genug, um aus seinen eigenen Haushaltslinien entsprechende Zahlungen vorzustrecken, insbesondere im Hinblick auf die üblicherweise maximal zweistelligen Millionenbeträge, die ausgeschüttet werden.

  Dubravka Šuica (PPE), napisan. ‒ Fond solidarnosti Europske unije osnovan je kako bi se njime odgovorilo na hitna stanja prouzročena prirodnim katastrofama velikih razmjera te izrazila solidarnost s regijama pogođenima katastrofom.

Mobilizacija Fonda solidarnosti Europske unije u iznosu od 50 milijuna eura nije povezana s određenom katastrofom, nego je cilj omogućiti isplate predujmova u opći proračun Unije za 2017. Time bi se omogućila brza i efikasna distribucija sredstava u slučaju da dođe do katastrofe tijekom sljedeće godine.

Ovaj je prijedlog moguć jer je Parlament ustrajao tijekom 2014. na promjeni potrebnih propisa, a s ciljem ubrzanja isplate ugroženima.

Podržavam mobilizaciju Fonda solidarnosti Europske unije jer je jako važno da stradalnici u prirodnim katastrofama odmah prime pomoć u prvim trenucima nakon katastrofe koji su egzistencijalno najteži.

  Patricija Šulin (PPE), pisno. ‒ Glasovala sem za poročilo o predlogu sklepa Evropskega parlamenta in Sveta o uporabi Solidarnostnega sklada Evropske unije za plačilo predplačil v okviru splošnega proračuna Unije za leto 2017.

Sestavni del proračunskega paketa je tudi predlog sklepa Evropskega parlamenta in Sveta o uporabi Solidarnostnega sklada Evropske unije, s katerim se zagotavlja 50 milijonov eurov za ta sklad za predplačila v primeru nesreč.

Solidarnostni sklad Evropske unije je več kot le finančna podpora. Je tudi politično sporočilo o solidarnosti, prizadetim državljanom pa ponuja potrebno pomoč. Hitro odzivanje, tudi z vnaprejšnjimi izplačili, bo Uniji pomagalo pri uresničevanju teh ciljev.

  Ελευθέριος Συναδινός (NI), γραπτώς. ‒ Η ΕΕ οφείλει να χρησιμοποιεί όλα τα διαθέσιμα εργαλεία και με προνοητικότητα να προβαίνει στις απαραίτητες ενέργειες, ώστε να αντιδρά έγκαιρα και αποτελεσματικά στις περιπτώσεις απρόβλεπτων καταστροφών στο έδαφός της.

  József Szájer (PPE), írásban. ‒ Az Európai Unió Szolidaritási Alapjának (a továbbiakban: az alap) célja, hogy az Unió gyors, hatékony és rugalmas módon legyen képes a vészhelyzetekre reagálni és kifejezni szolidaritását a katasztrófa sújtotta régiók lakosságával.

Minden olyan esetben, amikor az a költségvetési források időben történő rendelkezésre állásának biztosításához szükséges, az alapot legfeljebb 50 000 000 EUR összegig igénybe lehet venni előlegfizetés céljára, a kapcsolódó előirányzatoknak az Unió általános költségvetésébe való felvételével.

Az Európai Parlament és a Tanács jelenlegi határozatra irányuló javaslata nem egy konkrét katasztrófával összefüggésben született. Célja 50 millió euró elkülönítése az Unió 2017-es költségvetésében, az előlegek időben és hatékonyan történő kifizetése érdekében, egy jövő évben esetlegesen bekövetkező katasztrófa esetén.

Az előleget valamely tagállam kérésére lehet kifizetni azt követően, hogy a Bizottság előzetesen értékelte a Szolidaritási Alap igénybevételére vonatkozó kérelmet. Az előleg összege nem haladhatja meg a várható pénzügyi hozzájárulás 10%-át, illetve 30 millió eurót.

A Szolidaritási Alap erősíti a szolidaritás egyértelmű politikai üzenetét, miközben biztosítja az érintett polgárok által sürgősen igényelt segítségnyújtást. A gyors reagálás kerete, beleértve az előleg kifizetését is, lehetővé teszi az Unió számára, hogy elérje ezeket a célkitűzéseket.

Az EP ezért támogatta, hogy a fenti összegeket vegyék fel a 2017-es költségvetésbe.

A fentiek alapján szavazatommal támogattam a jelentés elfogadását.

  Claudia Țapardel (S&D), in writing. ‒ This report aims at entering into the general budget of the Union for 2017 the amount of EUR 50 million (in commitment and payment appropriations) to enable a timely and efficient reaction in the event of a disaster occurring next year. The proposal is not linked to a specific disaster. As proposed by the Budget Committee, I support these amounts being included in the 2017 EU budget, as it is directly linked to the agreement on the 2017 EU budget as a whole, and in the light of the European Commission’s proposal from 30 June 2016 to mobilise the EU Solidarity Fund for this amount.

  Marc Tarabella (S&D), par écrit. ‒ J'ai voté en faveur du texte. La présente proposition de décision du Parlement européen et du Conseil n’est pas liée à une catastrophe particulière. Elle vise plutôt à inscrire au budget général de l’Union pour l’année 2017 le montant de 50 millions d’EUR en crédits d’engagement et de paiement aux fins du versement rapide et efficace d’avances au cas où une catastrophe surviendrait l’année prochaine.

  Ivica Tolić (PPE), in writing. ‒ Podržavam Prijedlog rezolucije o mobilizaciji Fonda solidarnosti Europske unije kako bi se omogućila isplata predujmova u opći proračun Unije za 2017. Fond solidarnosti Europske unije osnovan s ciljem da pruži financijsku pomoć državama članicama Europske unije pogođenim prirodnim katastrofama, a u svrhu slijeđenja načela solidarnosti Europske unije. Ovaj prijedlog, međutim, nije povezan s nekom već nastalom katastrofom koju je potrebno sanirati. Njim se nastoji u opći proračun Europske unije za 2017. godinu unijeti iznos od 50 milijuna eura s odobrenim sredstvima za preuzimanje obveza radi pravodobnog plaćanja predujmova ako u sljedećoj godini dođe do katastrofe. Takve mjere predostrožnosti, koja će olakšati i ubrzati eventualan proces pružanja pomoći u potpunosti podržavam te smatram da njim Europska unija postavlja kvalitetan sustav prevencije te iskazuje visoku razinu spremnosti na moguće katastrofe.

  Ruža Tomašić (ECR), napisan. ‒ Izvješćem o mobilizaciji Fonda solidarnosti Europske unije kako bi se omogućila isplata predujmova u opći proračun 2017. godine mobilizira se 50 milijuna eura u odobrenim sredstvima za preuzimanje obveza i odobrenim sredstvima za plaćanja radi predujmova za 2017. godinu.

Državama koje se suočavaju s većim prirodnim katastrofama ili izvanrednim regionalnim katastrofama uvelike znači pravodobna dostupnost financijske potpore, stoga mobilizacija 50 milijuna eura za isplatu predujmova osigurava prijeko potrebnu brzu pomoć građanima. Naime, iz iskustva s poplavama u Hrvatskoj mogu zaključiti kako je izuzetno bitno osigurati pravovremenu potporu građanima koji su izgubili krov nad glavom te na taj način pokazati svoju solidarnost. Budući da smatram da ljudima koji su pogođeni takvim katastrofama treba osigurati pravodobnu potporu, glasovala sam za usvajanje ovog izvješća.

  Romana Tomc (PPE), pisno. ‒ Predlog resolucije Evropskega parlamenta o predlogu sklepa Evropskega parlamenta in Sveta o uporabi Solidarnostnega sklada Evropske unije za plačilo predplačil v okviru splošnega proračuna Unije za leto 2017 sem potrdila.

Solidarnostni sklad Evropske unije je bil ustanovljen, da se Uniji omogoči hitro odzivanje na izredne razmere, ki jih povzročijo hujše naravne nesreče, in kot izraz evropske solidarnosti s prizadetimi evropskimi regijami.

Ta predlog ni vezan na specifično nesrečo, temveč je namenjen vnosu 50 milijonov EUR v obveznostih in plačilih v splošni proračun Unije za leto 2017, da bo mogoče v primeru nesreče, ki bi se pripetila prihodnje leto, pravočasno in učinkovito izplačati predplačila.

Hitro odzivanje, tudi z vnaprejšnjimi izplačili, bo Uniji pomagalo pri izražanju solidarnosti in nudenju pomoči prizadetim državljanom.

  Estefanía Torres Martínez (GUE/NGL), por escrito. ‒ He votado a favor del informe de Patricija Šulin. Es un fondo dedicado a potenciales emergencias causadas por desastres naturales de envergadura, que se refuerza. Se aplica en los casos en los que el desastre cause daños superiores a 3 000 millones de euros, o supera el 0,6 % de la Renta Nacional Bruta del país afectado. Supone un refuerzo de 50 millones de euros en autorizaciones y pagos para poder avanzar gastos a tiempo, en caso de que suceda un evento de estas características en 2017.

  Kazimierz Michał Ujazdowski (ECR), na piśmie. ‒ Fundusz Solidarności Unii Europejskiej został ustanowiony, aby świadczyć pomoc finansową dla państw dotkniętych poważnymi klęskami żywiołowymi oraz nadzwyczajnymi katastrofami o zasięgu regionalnym. Komisja przedstawiła propozycję uruchomienia funduszy strukturalnych UE w łącznej wysokości 50 mln EUR na zobowiązania i płatności w maju 2016 roku, w celu wypłaty państwom członkowskim zaliczek, które można będzie szybko i efektywnie wykorzystać w wypadku katastrof i klęsk żywiołowych, jakie mogą mieć miejsce w 2017 roku. Głosowałem więc za powyższą rezolucją.

  István Ujhelyi (S&D), írásban. ‒ Az Európai Unió Szolidaritási Alapját (EUSZA) azért hozták létre, hogy lehetővé tegye az Európai Unió számára a reagálást a jelentős természeti katasztrófákra és kifejezésre juttassa az Európa katasztrófa sújtotta régióival való európai szolidaritást. A mostani javaslatot támogattam.

  Miguel Urbán Crespo (GUE/NGL), por escrito. ‒ He votado a favor del informe de Patricija Šulin. Es un fondo dedicado a potenciales emergencias causadas por desastres naturales de envergadura, que se refuerza. Se aplica en los casos en los que el desastre cause daños superiores a 3 000 millones de euros, o supera el 0,6 % de la Renta Nacional Bruta del país afectado. Supone un refuerzo de 50 millones de euros en autorizaciones y pagos para poder avanzar gastos a tiempo, en caso de que suceda un evento de estas características en 2017.

  Ivo Vajgl (ALDE), in writing. ‒ I voted in favour of the report on the proposal for a decision of the European Parliament and of the Council on the mobilisation of the European Union Solidarity Fund to provide for the payment of advances in the general budget of the Union for 2017.

The European Union Solidarity Fund (EUSF) was set up to enable the Union to respond to emergency situations caused by major natural disasters and to express European solidarity to disaster-stricken regions within Europe. The Fund can provide financial aid to Member States and countries involved in accession negotiations in the event of a ‘major natural disaster’. The MFF Regulation for the period 2014-2020 allows the mobilisation of the Fund within the annual ceiling of EUR 500 million (2011 prices), over and above the relevant headings of the financial framework. The current proposal for a decision of the European Parliament and of the Council is not linked to a specific disaster. I voted in favour because I believe that the EUSF is not simply another form of EU financial support, but that it also contributes to sending a clear political message of solidarity, while providing much-needed assistance to affected citizens.

  Ramón Luis Valcárcel Siso (PPE), por escrito. ‒ El objetivo de este fondo es capacitar a la Unión para responder a las situaciones de emergencia ante desastres naturales. Mediante esta propuesta se pide la inserción de 50 millones de euros en el presupuesto general de la Unión para 2017, destinada a los adelantos de pago ante cualquier catástrofe para poder actuar de un modo más eficiente. Hablamos de una medida sujeta a una evaluación previa y que, en todo caso, no puede exceder el 10 % de la contribución financiera ni del monto máximo de 30 millones de euros. Esta iniciativa va a facilitar que se pueda actuar de un modo rápido, y siempre, sujeto a un control proporcional ante desastres naturales, por lo que creo conveniente votar a su favor.

  Ángela Vallina (GUE/NGL), por escrito. ‒ El Fondo de Solidaridad de la Unión proporciona ayuda financiera a los Estados miembros y candidatos que hayan sufrido una catástrofe natural grave (superior a 3 000 millones de euros o el 0,6 % del PIB); una ayuda que también pueden recibir las regiones. En el pasado, he criticado las dificultades administrativas para acceder al fondo y la rigidez en su implementación, ya que dificultan que las cantidades disponibles lleguen a gastarse, a pesar de que cada vez es mayor la frecuencia de catástrofes naturales.

El objeto de la presente decisión es asegurar que 50 millones del total del fondo están disponibles inmediatamente para cualquier emergencia. Considero que éste es un paso positivo, por lo que he votado a favor.

  Miguel Viegas (GUE/NGL), por escrito. ‒ Estamos a falar de um mobilização de 50 milhões de euros em dotações de autorização e de pagamento para que caso ocorra alguma catástrofe no ano de 2017, se possa proceder ao pagamento de adiantamentos, de forma mais eficiente e atempada. Esta medida vem responder às justas críticas a este fundo quanto à morosidade da sua mobilização para ajuda solidária aos Estados Membros em situações de emergência.

  Harald Vilimsky (ENF), schriftlich. ‒ Da es bei diesem Bericht über Inanspruchnahme des Solidaritätsfonds der EU für Vorauszahlungen im Rahmen des Haushaltsplans 2017 darum geht, dass 50 Millionen Euro für etwaige Katastrophenfälle im Budget eingeplant werden sollen, um bei etwaigen Katastrophenfällen Vorauszahlungen gewährleisten und somit auch schneller reagieren zu können, habe ich den Bericht mitgetragen.

  Julie Ward (S&D), in writing. ‒ Solidarity Funding is an aspect of cross-border support which demonstrates the EU’s core values. This is the kind of solidarity that the UK has benefited from in its more than 40 years of EU membership.

Labour MEPs will continue to stand up for our common European values of solidarity across borders, tolerance, openness and dialogue.

  Iuliu Winkler (PPE), în scris. ‒ Am votat raportul referitor la mobilizarea Fondului de solidaritate al Uniunii Europene pentru efectuarea unor plăți în avans în cadrul bugetului pentru 2017, care prevede înscrierea în bugetul general al Uniunii pentru 2017 suma de 50 de milioane EUR sub formă de credite de angajament și de plată. Această sumă este necesară pentru a plăti într-un mod mai rapid și mai eficient avansurile în cazul unei catastrofe care ar putea surveni în exercițiul următor. FSUE nu este doar o altă formă de asistență financiară acordată de UE, ci acest fond contribuie, de asemenea, la transmiterea unui mesaj politic clar de solidaritate, oferind un sprijin foarte necesar cetățenilor afectați. O capacitate de reacție promptă, inclusiv prin plata unui avans, va ajuta Uniunea să își îndeplinească aceste obiective.

  Marco Zanni (EFDD), per iscritto. ‒ L'obiettivo di questa proposta è quello di iscrivere nel bilancio generale dell'Unione per il 2017 un importo di 50 milioni di euro in stanziamenti di impegno e di pagamento per il versamento di anticipi a titolo del Fondo di solidarietà dell'Unione europea (FSUE), per cercare di garantire una risposta più rapida nel caso si dovessero verificare catastrofi naturali il prossimo anno. Bisogna sottolineare che l'anticipo è concesso su richiesta di uno Stato membro e previa valutazione preliminare della relativa domanda al FSUE da parte della Commissione, e che tale somma non può superare il 10% del contributo finanziario previsto e non può inoltre essere superiore ai 30 milioni di euro. Va ricordato che il regolamento sul QFP per il periodo 2014-2020 consente la mobilitazione del FSUE entro un massimale annuo di 500 milioni di euro, al di sopra dei limiti delle pertinenti rubriche del QFP. Sicuramente questo strumento ha delle evidenti lacune, ma al momento è quanto si ha a disposizione, e inoltre la possibilità di prevedere degli anticipi è una positiva modifica aggiunta successivamente rispetto alla versione iniziale del regolamento del FSUE.

  Auke Zijlstra (ENF), schriftelijk. ‒ De PVV stemde tegen de beschikbaarstelling van voorschotten uit het solidariteitsfonds.

Het Solidariteitsfonds is bedoeld om onder voorwaarden te bijstand te verlenen aan landen die zijn getroffen door natuurrampen. Voorgesteld wordt € 50 miljoen te bestemmen om voorschotten uit het fonds te betalen.

De PVV vindt het onnodig dat de EU fondsen beschikbaar stelt voor noodhulp. Nationale staten kunnen zelf bepalen hoeveel en aan welke andere landen zij hulp wensen te bieden. Ook het betalen door de EU van voorschotten op dergelijke hulp acht de PVV onnodig.

  Jana Žitňanská (ECR), písomne. ‒ Návrh rozhodnutia o mobilizácii Fondu solidarity EÚ s cieľom zabezpečiť vyplácanie záloh v rámci všeobecného rozpočtu Únie na rok 2017 som podporila. Fond solidarity je už od svojho založenia v roku 2002 významným prostriedkom finančnej pomoci členským štátom, ktoré postihli prírodné katastrofy. Je to zároveň spôsob, ako členským štátom ukázať, že v prípade prírodných katastrof nezostanú na obnovu zničených regiónov samy, ale dočkajú sa pomoci a vyjadrenia solidarity od ostatných členov EÚ. Počet žiadostí o mobilizáciu tohto fondu, ktoré od jeho založenia boli zaznamenané, zároveň ukazuje, ako veľmi je tento fond potrebný a cenený. Práve preto som uvítala tento návrh, ktorý mobilizuje 50 000 000 EUR z rozpočtu na budúci rok, ktoré budú využité na vyplácanie záloh. V prípade prírodných katastrof je totiž neoceniteľná najmä rýchlosť, s akou je finančná pomoc poskytnutá. A práve toto rozhodnutie zabezpečí, že zálohy na obnovu budú poskytnuté v čo najkratšom čase.

  Milan Zver (PPE), pisno. ‒ Glasoval sem za poročilo o predlogu sklepa Evropskega parlamenta in Sveta o uporabi Solidarnostnega sklada Evropske unije za plačilo predplačil v okviru splošnega proračuna Unije za leto 2017.

Namen Solidarnostnega sklada Evropske unije je omogočiti Uniji, da se hitro, učinkovito in prožno odziva na izredne razmere in tako izkaže svojo solidarnost s prebivalstvom območij, ki so jih prizadele naravne nesreče.

Zato menim, da je upravičeno, da se za plačilo predplačil zagotovi znesek v višini 50 000 000 EUR v odobritvah za prevzem obveznosti in odobritvah plačil in tako omogoči učinkovito izvajanje sklada.

7.20. Бюджетна процедура за 2017 година: общ проект (A8-0353/2016 - Jens Geier, Indrek Tarand)

Dichiarazioni di voto scritte

  Lars Adaktusson (PPE), skriftlig. ‒ Idag röstade Europaparlamentet om den slutgiltiga uppgörelsen mellan rådet och parlamentet avseende EU-budgeten för 2017. EU behöver en budget för att fungera, och för att visa respekt för den överenskommelse som medlemsländerna ställt sig bakom valde jag att rösta ja. Jag och Kristdemokraterna markerade partiets hållning i budgetfrågan i samband med första behandlingen av budgeten i oktober. Kristdemokraterna är tydliga med att vi måste reformera EU och fokusera på kärnuppgifterna. Det innebär en ambition att stegvis minska utgifterna för jordbruksstöd, industrisubventioner och regionalpolitik.

  Isabella Adinolfi (EFDD), per iscritto. ‒ Questa relazione ha ad oggetto l'accordo finale per il bilancio 2017, ottenuto al termine della procedura di conciliazione lo scorso 17 novembre. Il Parlamento europeo ha ottenuto l'inserimento in bilancio di alcuni incrementi, in particolare, tra gli altri, quelli per la Rubrica 1 a, per l'Iniziativa per l'occupazione giovanile, per la Rubrica 4 (Palestina) e per l'organico di alcune agenzie legate alla Rubrica 3 (Europol, Eurojust, EASO). Occorre segnalare anche la previsione di 76 nuovi impieghi per i gruppi politici, su forte pressione di PPE e S&D. Sono tuttavia presenti varie criticità, tra cui una mancanza di priorità politiche ben definite e di necessari tagli al fine di rendere questo bilancio sostenibile e credibile anche nei confronti dei cittadini europei. I continui incrementi dei costi amministrativi e burocratici (basti pensare a un adeguamento retroattivo dei salari del personale UE del 3,3%), pertanto, mi hanno portata a votare negativamente.

  Clara Eugenia Aguilera García (S&D), por escrito. ‒ Si queremos abordar con seriedad la crisis de los refugiados, fomentar el crecimiento y hacer frente a los niveles todavía inaceptables de desempleo juvenil, necesitamos un presupuesto comunitario bien financiado y flexible.

El presupuesto que aprobamos hoy es un paso en la buena dirección. Hemos logrado obtener 500 millones de euros adicionales para la Iniciativa de Empleo Juvenil, una prioridad para nuestro grupo. Esto garantizará que millones de jóvenes europeos tengan la oportunidad de seguir estudiando, formándose o encontrar su primer empleo.

Además hemos logrado incrementar la financiación para programas que impulsan el desarrollo y abordan las causas de la crisis de refugiados: se ha acordado añadir 700 millones de euros para aumentar la ayuda a los países vecinos y en desarrollo y hemos conseguido un aumento de los fondos para apoyar a los refugiados palestinos.

Por todos estos motivos la delegación socialista española en el Parlamento Europeo ha votado a favor del Presupuesto de la Unión para 2017.

  Martina Anderson and Lynn Boylan (GUE/NGL), in writing. – For this file, I voted against. Despite the extra financing for the EU Youth Unemployment Initiative, this remains the most draconian budget in decades and this is reflected on the basis on the volume of cuts to funding to a number of progressive and social programmes that the Council have pushed through.

Despite the all efforts and requests from the European Parliament, Member States within the Council, in particular from the right-wing governments of the wealthier Member States, were lacking in solidarity towards the rest, [and this] was apparently a recurring feature of the negotiations.

The hallmark of this budget is that it indicates that austerity politics and policies driven by the Council will continue for the foreseeable future. Fundamentally there will also be cuts to tackling climate change, cuts to the European Institute for Gender Equality, social and cohesion funding which was forecast to be a 23.5 % reduction compared to 2016. All this whilst Trust funds for Turkey, Africa, etc. are to be reinforced.

.

  Marie-Christine Arnautu (ENF), par écrit. ‒ Ce texte est un texte de compromis entre le budget 2017 tel que voté par les députés le 26 octobre dernier et les propositions initiales du Conseil.

La plupart des lignes budgétaires sont ainsi conservées. L’ambition initiale du Parlement est revue à la baisse.

Dans le détail, les moyens consacrés à la migration et à la sécurité augmentent de 11,3 % et de 12 % pour la croissance et l'emploi (incluant Erasmus+), qui sont les priorités affichées de ce budget. À noter que 500 millions d’euros sont mobilisés pour venir en aide aux secteurs agricoles touchés par des crises, notamment le secteur laitier.

Ce budget avalise et se félicite par ailleurs des fonds fiduciaires et de la facilité mis en place en faveur des réfugiés en Turquie, ce qui n’est pas acceptable.

En conclusion, si ce budget est bel et bien meilleur que celui adopté par le Parlement européen le 26 octobre dernier, il n’en reste pas moins excessif (l’objectif des 5 % de réduction des personnels dans les administrations décidé en 2013 et dont l’échéance arrive en 2017 ne fait l’objet d’aucun suivi sérieux, par exemple) et particulièrement immigrationniste. J’ai donc voté contre ce rapport.

  Jonathan Arnott (EFDD), in writing. ‒ I oppose the increased spending on the European Union budget. British taxpayers, having voted to leave the European Union, would be shocked to find that we are being expected to send more money to the European Union next year.

  Petras Auštrevičius (ALDE), in writing. ‒ I voted in favour of the agreement on the allocation of the budget for 2017. In total they allocated EUR 157.86 billion for commitments. This sum has increased by almost EUR 3 billion from the 2016 commitments. The budget also leaves EUR 1.1 billion in order to be able to react to unforeseen events. The passage of this budget is extremely vital for the upcoming year. There is about 11.3% more money since 2016 dedicated to dealing with the migration and refugee crisis. The new budget also focuses on growth of the economy and youth prosperity. The Erasmus+ has been increased by 19%, [and this,] paralleled with an increase in funds to create new jobs, will boost economic growth. Youth is also aided in the employment sector by an additional EUR 500 million to help find jobs for young people. The budget also opens the doors for the Commission to be able to start their initiative that would let young people travel around Europe with ease. All in all the budget not only faces the current issues such as the refugee crisis, but it also looks into the future, both economically, socially, and culturally.

  Zigmantas Balčytis (S&D), raštu. ‒ Balsavau už pranešimą dėl Europos Sąjungos 2017 finansinių metų bendrojo biudžeto bendro projekto, kurį Taikinimo komitetas patvirtino vykdant biudžeto procedūrą. Šiuo projektu buvo užtikrinta daugiau lėšų jaunimo užimtumui, smulkiam ir vidutiniam verslui, transporto infrastruktūrai, moksliniams tyrimams, o taip pat studentų mainų programai Erasmus+.

  Zoltán Balczó (NI), írásban. ‒ A jelentés a költségvetési eljárás keretében az egyeztetőbizottság által jóváhagyott, az Európai Unió 2017-es pénzügyi évre vonatkozó általános költségvetésének közös szövegtervezetéről szól. A jelentés végig megy azokon a tételeken, amelyekben a Tanács, a Bizottság és a Parlament az egyeztetőbizottság keretében megegyezett. Ezek szerint a 2017. évi költségvetés legfontosabb számai a következők: kötelezettségvállalási előirányzatok: 157,9 milliárd euró, kifizetési előirányzatok: 134,5 milliárd euró. Talán a legvitatottabb kérdés az egyeztetés során az 5%-os létszámcsökkentés volt.

Véleményem szerint a költségvetés jelképe az EU neoliberális gazdaságpolitikájának, ez mindenekelőtt a folyamatos korlátozásokban, például a javasolt 5%-os létszámleépítésben jelentkezik, aminek egyébként semmi értelme azon kívül, hogy kielégíti a teljesen elhibázott német neoliberális gazdaságpolitikai felfogást. Bár költségvetésre nyilvánvalóan szükség van az Unió működéséhez, de a neoliberális uniós gazdaságpolitika miatt elutasítottam ezt a költségvetést, ezzel kifejezve az Unió tragikus eredménnyel járó gazdaságpolitikájával való egyet nem értésünket.

  Nicolas Bay (ENF), par écrit. ‒ Ce budget, quoique meilleur que celui adopté le 26 octobre 2016, est toujours excessif et particulièrement immigrationniste. J’ai voté contre ce texte qui ne prend pas au sérieux certains domaines pouvant faire l’objet de réelles économies, parfois déjà clairement identifiés, comme par exemple l’objectif des 5 % de réduction des personnels dans les administrations, décidé en 2013 et toujours très peu suivi alors que l’échéance arrivera courant 2017.

  Hugues Bayet (S&D), par écrit. ‒ J’ai approuvé ce rapport sur le projet commun de budget général de l’UE pour 2017 tel qu’approuvé par le comité de conciliation, qui contient notamment l’appel à l’instrument de flexibilité pour 2017 pour fournir la somme de 530 millions d’euros en crédits d’engagement pour faire face à la situation migratoire et à la situation de la sécurité.

  Brando Benifei (S&D), per iscritto. ‒ L'Unione europea ha dovuto affrontare, negli ultimi anni, sfide cruciali che hanno messo in discussione le sue capacità di intervenire efficacemente in un contesto sempre più mutevole. Migrazioni, catastrofi naturali, esigenze di rafforzamento degli investimenti per lo crescita, l'occupazione e la sicurezza sono alcune delle questioni chiave che richiedono una forte capacità di azione. La relazione Geier-Tarand, che ho sostenuto, approva il progetto di bilancio 2017 frutto della conciliazione con il Consiglio. Il testo si concentra su alcune priorità: un maggiore sostegno per i giovani disoccupati, fondi per incrementare le iniziative più importanti in favore delle PMI, i progetti per le infrastrutture di trasporto, la ricerca e la mobilità degli studenti con Erasmus+. Gli stanziamenti d'impegno nel bilancio 2017 ammontano a 157,86 miliardi di euro e 134,49 miliardi in stanziamenti di pagamento. Particolarmente importanti sono i 500 milioni di euro destinati alla YEI, l'iniziativa per l'occupazione giovanile, un segnale concreto dell'UE che va nella giusta direzione e che si affianca ai 728 milioni di euro diretti ad incrementare i fondi per la migrazione. L'obiettivo a medio termine rimane quello di avere un bilancio più flessibile, capace di mobilitare fondi per rispondere alle priorità più importanti.

  Xabier Benito Ziluaga (GUE/NGL), por escrito. ‒ Hemos votado en contra. El presupuesto propuesto por el Parlamento ya aceptaba recortes, sólo compensando parcialmente las posiciones de Comisión y Consejo, finalmente tras la negociación tenemos uno de los presupuestos más austeros que se conocía en mucho tiempo, tras la intransigencia del Consejo y de los países más ricos. El presupuesto se quedará con 157 857,8 millones de euros en Autorizaciones de pago (CA) y 134 490,4 millones en Pagos, lo que supone un recorte real de más del 6,4 % y un 1,7 % más en crédito. Se dota de mayor flexibilidad al presupuesto para dar espacio y recurso a más medidas sobre seguridad y migraciones. Los principales damnificados serán la agricultura, la administración de las instituciones y las agencias descentralizadas.

Básicamente implica la reducción de las aportaciones de los Estados miembros a un ya exiguo presupuesto, la movilización de márgenes de contingencia y de flexibilidad para poder abordar gastos adicionales para el tratamiento de los procesos migratorios, reforzar el Fondo Europeo de Desarrollo Sostenible (una especie de Plan Juncker para la contención de la migración en los países limítrofes) y el Fondo fiduciario para Turquía (refugiados).

  Izaskun Bilbao Barandica (ALDE), por escrito. ‒ He apoyado con mi voto positivo el acuerdo sobre el procedimiento presupuestario para el 2017, tras pasar por el proceso de conciliación con el Consejo. El conjunto de los documentos aprobados son: la lista de las líneas presupuestarias no modificadas con respecto al proyecto de presupuesto o posición del Consejo, el resumen de las cifras por rúbricas del marco financiero, un documento consolidado con indicación de las cifras y el texto final de todas las líneas que han sido modificadas en el marco de la conciliación.

  Dominique Bilde (ENF), par écrit. ‒ J’ai voté contre ce rapport relatif au budget 2017 et issu du compromis trouvé entre les positions du Parlement européen et du Conseil.

Certes, les ambitions démesurées du Parlement sont revues à la baisse puisqu’on en est arrivé à 157,857 milliards d’euros de crédits d’engagements et à un montant global des crédits de paiement de 134,490 milliards, contre une position initiale du Parlement qui s’élevait à 161,8 milliards de crédits d’engagement et 136,8 milliards de crédits de paiement.

On assiste quand même à une hausse de 1,9 % des crédits d’engagement par rapport à l’exercice 2016. D’ailleurs, les moyens mobilisés n’ont pour seul but que de financer le marasme migratoire causé par l’irresponsabilité de la politique de la Commission européenne en la matière.

En effet, les moyens consacrés à la migration et à la sécurité augmentent de 11,3 %. La priorité des décideurs européens se situent plus dans l’intégration des migrants que dans la lutte contre le chômage des Européens.

Enfin, où est passé l’objectif de 5 % de réduction du personnel des administrations européennes? Censé être atteint en 2017, il paraît être passé sous le tapis des folles ambitions européistes.

  Malin Björk (GUE/NGL), skriftlig. ‒ Jag har lagt ner rösten avseende dessa tre betänkanden.

Å ena sidan stöder jag att resurser omdisponeras och läggs på att understödja flyktingar som anlänt till EU.

Å andra sidan används en stor del av dessa resurser på Frontex och det fortsatta byggandet av Fästning Europa, liksom det skamliga flyktingavtalet med Turkiet, vilket jag starkt motsätter mig.

Som budgeten är gjord separeras de olika delarna inte från varandra.

Därför har jag valt att lägga ner rösten i dessa omröstningar.

  José Blanco López (S&D), por escrito. ‒ Si queremos abordar con seriedad la crisis de los refugiados, fomentar el crecimiento y hacer frente a los niveles todavía inaceptables de desempleo juvenil, necesitamos un presupuesto comunitario bien financiado y flexible.

El presupuesto que aprobamos hoy es un paso en la buena dirección. Hemos logrado obtener 500 millones de euros adicionales para la Iniciativa de Empleo Juvenil, una prioridad para nuestro grupo. Esto garantizará que millones de jóvenes europeos tengan la oportunidad de seguir estudiando, formándose o encontrar su primer empleo.

También hemos obtenido 200 millones de euros adicionales para programas destinados a impulsar la investigación y la innovación, apoyar a las pequeñas y medianas empresas, ayudar a impulsar proyectos de infraestructura transfronterizos y para fomentar la ayuda a los estudiantes a estudiar en diferentes Estados miembros de la Unión.

Además, hemos logrado incrementar la financiación para programas que impulsan el desarrollo y abordan las causas de la crisis de refugiados: se ha acordado añadir 700 millones de euros para aumentar la ayuda a los países vecinos, y en desarrollo, hemos conseguido un aumento de los fondos para apoyar a los refugiados palestinos.

Por todos estos motivos la delegación socialista española en el Parlamento Europeo ha votado a favor del Presupuesto de la Unión para 2017.

  Vilija Blinkevičiūtė (S&D), raštu. ‒ Balsavau už šį pranešimą, kuriame aptariama 2017 m. biudžeto procedūra (bendrasis projektas). Susitarta dėl išsamaus 78 bandomųjų projektų / parengiamųjų veiksmų rinkinio, t. y. kaip ir siūlė Europos Parlamentas, papildant Komisijos 2017 m. biudžeto projekte pasiūlytus parengiamuosius veiksmus. Kai bandomajam projektui ar parengiamajam veiksmui taikomas egzistuojantis teisinis pagrindas, Komisija gali pasiūlyti asignavimus perkelti atitinkamam teisiniam pagrindui, kad būtų palengvintas to veiksmo įgyvendinimas. Pagal šį rinkinį visapusiškai atsižvelgiama į Finansiniame reglamente bandomiesiems projektams ir parengiamiesiems veiksmams nustatytas viršutines ribas.

  Andrea Bocskor (PPE), írásban. ‒ Kiemelt fontosságú, hogy a 2017-ben felgyorsuló regionális fejlesztési programok tagállami végrehajtásával lépést tudjon tartani az uniós költségvetés és megfelelő nagyságrendben rendelkezésre álljanak a kohéziós források. Az uniós költségvetésben megvannak a források arra, hogy az Európai Bizottság maradéktalanul kifizesse majd azokat a számlákat, amelyek a megvalósult tagállami projektek végrehajtása során keletkeznek.

Sikerült azt is elérni, hogy a migrációs válság kezelésére mozgósított forrásokat ne más, már működő EU-s programok rovására vonják el. A kohéziós és agrárpénzeket nem lehet csökkenteni a migrációs krízis kezelésére szolgáló források meghatározásakor.

A 2017. évi uniós költségvetés végül nem tartalmazza a kötelező befogadási kvótákat elutasító tagállamok megbüntetésére vonatkozó rendelkezéseket.

A fentiek alapján szavazatommal támogattam a jelentés elfogadását.

  Biljana Borzan (S&D), napisan. ‒ Podržavam ovo Izvješće o proračunskom postupku za 2017. godinu.

  Marie-Christine Boutonnet (ENF), par écrit. ‒ Ce projet de budget commun entre le Parlement et le Conseil est certes en diminution par rapport au budget initial, ce qui est une bonne chose, mais la partie consacrée à la migration est en hausse de 11,3 %, le total des dépenses reste excessif et aucun suivi de l’objectif de réduction des effectifs de l’administration n’est précisé.

Par conséquent, je vote contre ce projet commun qui fait d’ailleurs l’apologie des facilités mises en place en faveur des réfugiés de Turquie, ce qui est totalement inacceptable.

  Renata Briano (S&D), per iscritto. ‒ Il bilancio dell'Unione europea rappresenta circa l'1% del reddito nazionale lordo dell'UE, pertanto esso è complementare ai bilanci nazionali. Il progetto di bilancio 2017 deve tener conto della volontà espressa dal popolo della Gran Bretagna di lasciare l'Unione europea. Il progetto di bilancio rispecchia e sostiene le priorità politiche stabilite del presidente della Commissione Juncker; inoltre cerca di fornire una risposta europea alle sfide di gestione della migrazione, di lotta contro il terrorismo e la criminalità organizzata, di protezione delle frontiere esterne dell'Unione e di collaborazione con le regioni confinanti dell'UE. Alcune delle principali priorità del bilancio riguardano l'occupazione, la crescita e gli investimenti poiché, anche se l'economia europea continua il suo recupero, le previsioni di crescita rimangono modeste. Ci sono altre priorità settoriali di cui tener conto in bilancio, quali la sicurezza dell'approvvigionamento energetico, la ricerca e l'innovazione e l'azione per il clima (COP21). Infine, sono fondamentali anche la lotta contro la criminalità informatica, la gestione efficace delle frontiere e la sconfitta del terrorismo.

  Steeve Briois (ENF), par écrit. ‒ Il s’agit ici d’un texte de compromis issu du comité de conciliation entre le Parlement et le Conseil. Ce rapport fixe à 157,857 milliards d’euros le montant des crédits d’engagement pour 2017, soit une augmentation de 1,9 % par rapport à 2016. Quant aux crédits de paiement, ils baissent de 6,5 % pour atteindre 134,49 milliards d’euros: c’est la conséquence de la finalisation des programmes du cadre financier pluriannuel (CFP) 2007/2013 tandis que les programmes du CFP 2014/2020 n’ont pas encore été bouclés.

Bien que ce projet commun consacre 500 millions d’euros supplémentaires au secteur agricole, il ne s’attaque pas aux racines des problèmes rencontrés par les producteurs, à savoir la baisse du cours des matières premières, l’embargo russe et la concurrence internationale déloyale exacerbée par la multiplication des accords de libre-échange.

Par ailleurs, ce texte prévoit une augmentation de 11,3 % du budget dédié à l’accueil des migrants clandestins. C’est un véritable scandale au regard de la hausse spectaculaire du taux de chômage et du taux de pauvreté, en particulier chez les jeunes, dans les États membres de l’Union européenne. C’est la raison pour laquelle j’ai voté contre ce texte.

  Daniel Buda (PPE), în scris. – În realizarea bugetului pentru 2017 trebuie să se țină cont de principala prioritate politică comună de reducere a șomajului în rândul tinerilor prin utilizarea resurselor bugetare disponibile, utilizând la potențial maxim Inițiativa privind ocuparea forței de muncă în rândul tinerilor, în cel mai bun mod posibil.

În același timp trebuie asigurată o evoluție ordinară a plăților în legătură cu creditele pentru angajamente, în contextual execuției, pentru evitarea unui eveniment anormal de factori restanți la final de an.

Am votat în favoarea Procedurii bugetare 2017: proiectul comun de buget deoarece este necesar un buget cât mai bogat și împărțit pe principalele artere de dezvoltare, cum ar fi reducerea șomajului în rândul tinerilor, dar și pentru acoperirea nevoilor fiecărui stat membru, buget necesar pentru dezvoltarea locală, dar în același timp și europeană.

  Alain Cadec (PPE), par écrit. ‒ Le Parlement européen et le Conseil ont formellement adopté le budget de l’Union européenne pour l’année 2017. Le budget s’élève à 157 857,8 millions d’euros en engagements et 134 490,4 millions d’euros en paiements. Les financements de nombreux programmes très importants pour les citoyens européens ont été augmentés. 200 millions d’euros supplémentaires ont été ajoutés aux programmes Horizon 2020, pour le mécanisme pour l’interconnexion en Europe, Erasmus+ et COSME. 500 millions d’euros ont été ajoutés à l’initiative pour l’emploi des jeunes. De plus, les agriculteurs touchés par l’embargo russe recevront une aide de 500 millions d’euros. Les moyens de la nouvelle agence européenne de garde-frontières et de garde-côtes ont été considérablement augmentés. Ce budget répond aux besoins de l’Union européenne en matière de croissance, d’emploi et de gestion des crises agricole et migratoire. J’ai voté en faveur du budget de l’Union européenne pour l’année 2017.

  Nicola Caputo (S&D), per iscritto. ‒ Oggi ho votato a favore delle relazione in questione. Dal bilancio 2017 si evincono timidi segnali per stimolare la crescita, la creazione di posti di lavoro - soprattutto per i giovani - e per affrontare la crisi migratoria. In questa direzione vanno, per esempio, gli ulteriori 500 milioni di euro che il Parlamento europeo è riuscito ad ottenere per l'iniziativa per occupazione giovanile (YEI) e gli ulteriori 200 milioni di euro che incrementeranno i progetti per la crescita e l'occupazione (COSME, CEF, Orizzonte 2020 ed Erasmus+). Mi rammarico tuttavia per la riduzione degli impegni a favore dei paesi mediterranei passati a 332 milioni di euro dai 340 inizialmente previsti e, per il rinvio, per mancanza di base giuridica, del finanziamento del Fondo europeo per lo sviluppo sostenibile (EFSD) di 250 milioni al fine di affrontare le cause profonde delle migrazioni.

  Matt Carthy (GUE/NGL), in writing. ‒ For this file, I voted against. Despite the extra financing for the EU Youth Unemployment Initiative, this remains the most draconian budget in decades and this is reflected on the basis on the volume of cuts to funding to a number of progressive and social programmes that the Council have pushed through.

Despite the all efforts and requests from the European Parliament, Member States within the Council, in particular from the right-wing governments of the wealthier Member States, were lacking in solidarity towards the rest, and this was apparently a recurring feature of the negotiations.

The hallmark of this budget is that it indicates that austerity politics and policies driven by the Council will continue for the foreseeable future. Fundamentally there will also be cuts to tackling climate change, cuts to the European Institute for Gender Equality, social and cohesion funding which was forecast to be a 23.5 % reduction compared to 2016. All this whilst Trust funds for Turkey, Africa, etc. are to be reinforced.

  James Carver (EFDD), in writing. ‒ UKIP voted against this binding budgetary report. This was the final agreement on the EU budget for 2017 which would increase by 1.7% from 2016 (a EUR 2.5 billion increase) – meaning the final EU budget for 2017 would be set at just over EUR 157 billion. The UK is forecast to contribute over EUR 17.3 billion gross (after taking in to account the UK rebate). UKIP opposes this increase in the EU budget.

  Fabio Massimo Castaldo (EFDD), per iscritto. ‒ Si tratta dell'accordo finale per il bilancio 2017. Presenta grandissime criticità, tra cui una mancanza chiara di priorità politiche e le necessarie economie per rendere questo bilancio europeo sostenibile e credibile anche nei confronti dei cittadini: i continui incrementi dei costi amministrativi e burocratici (da ultimo un adeguamento retroattivo dei salari del personale UE del 3,3%) ci fanno capire come la realtà che si vive a Bruxelles sia scollegata dalla vita quotidiana nei diversi paesi europei.

  Κώστας Χρυσόγονος (GUE/NGL), γραπτώς. ‒ Ψηφίσαμε σχετικά με την έκθεση για το κοινό σχέδιο γενικού προϋπολογισμού της Ευρωπαϊκής Ένωσης για το οικονομικό έτος 2017. Καθώς η έκθεση αυτή δεν αντιμετωπίζει επαρκώς ζητήματα που αφορούν άμεσα τους πολίτες και τα δικαιώματά τους, θεωρώ πως δεν θα έχει τα επιθυμητά αποτελέσματα και γι’ αυτό ψήφισα αρνητικά.

  Angelo Ciocca (ENF), per iscritto. ‒ Voto assolutamente negativo. Non possiamo sostenere un bilancio che sperpera i soldi dei cittadini per finanziare politiche fallimentari.

  Alberto Cirio (PPE), per iscritto. ‒ Approvo convintamente il progetto comune di bilancio in quanto ritengo esso abbia, finalmente, assunto una direzione più vicina alle emergenze che gli Stati membri si sono dovuti trovare ad affrontare con molte difficoltà, anni or sono magari nemmeno lontanamente immaginabili. Esso, infatti, prevede maggiori stanziamenti e ampliamento dei margini in merito ai fondi resi necessari non solo dalla crisi migratoria, bensì anche dalle catastrofi naturali che, nell'anno che si appresta a terminare, hanno fiaccato l'Europa nella sua essenza. È, perciò, lodevole che il progetto contenga: un livello complessivo degli stanziamenti di impegno pari a EUR 158 miliardi e di pagamento a EUR 134 miliardi, il livello dello strumento di flessibilità ammonterà a EUR 530 milioni così come quello del margine globale per gli impegni e per gli imprevisti verranno mobilitati rispettivamente per EUR 1,4 e 1,9 miliardi. Tuttavia, mi preme richiedere una maggiore attenzione al debellamento della disoccupazione giovanile attraverso un aumento di EUR 500 milioni al Youth Employment Initiative. Parimenti, nei confronti della nostra agricoltura, flagellata recentemente da difficili situazioni di mercato, vanno trattate pertinenti proposte di bilancio.

  Deirdre Clune (PPE), in writing. ‒ I supported the report on the joint text on the draft general budget of the European Union for the financial year 2017 approved by the Conciliation Committee under the budgetary procedure.

  Carlos Coelho (PPE), por escrito. ‒ O Parlamento Europeu sempre defendeu que o Orçamento da União para 2017 tinha de responder às necessidades ligadas aos desafios das migrações e ao abrandamento do crescimento na sequência da crise económica. Nesse sentido, após a apresentação do Orçamento pela Comissão o Parlamento Europeu apresentou um conjunto de alterações com o objetivo de responder aos desafios das migrações e ao abrandamento do crescimento económico.

O presente relatório, que apoio, expressa o acordo conseguido pelo comité de conciliação relativo ao Orçamento da União, no qual o Parlamento Europeu vê aprovadas as suas sugestões de alteração ao orçamento da União, nomeadamente 200 milhões de novas dotações para os programas Horizonte 2020, Erasmus+, Cosme e o Mecanismo Interligar a Europa; 500 Milhões em novas dotações para a iniciativa Emprego Jovem, um importante reforço de 530 milhões para as questões da migração, bem como o reforço das dotações para os agricultores no valor de 500 milhões.

Por outro lado, o Parlamento vê igualmente ser aprovado o reforço de recursos humanos e orçamental de diversas agências da União, nomeadamente a EUROJUST, EUROPOL e EASO.

  Lara Comi (PPE), per iscritto. ‒ Ho votato a favore del provvedimento in quanto conforme a quanto già stabilito nel bilancio pluriennale e ha come priorità la crescita e l'occupazione. Il provvedimento inoltre fornisce un importante supporto agli studenti attraverso un incremento dei fondi per il programma Erasmus e alle PMI. Da ultimo è previsto anche un rafforzamento delle strutture Europol ed Eurojust per arginare l'immigrazione clandestina verso l'Europa e gestire la crisi dei rifugiati.

  Therese Comodini Cachia (PPE), in writing. ‒ I agree with the overall level of commitment appropriations in the 2017 budget as well as the overall level of payment appropriations.

Reducing youth unemployment remains a high and shared political priority, and to this end I reaffirm that we should be determined to make the best possible use of budgetary resources available to tackle it, in particular through the Youth Employment Initiative. I expect an orderly progression of payments in relation to the appropriations for commitments so as to avoid any abnormal level of unpaid invoices at year-end. In this sense, I agree that the Commission should continue monitoring closely and actively the implementation of the 2014-2020 programmes, inviting the Commission to present in a timely manner updated figures concerning the state of implementation and estimates regarding payment appropriations requirements in 2017.

  Edward Czesak (ECR), na piśmie. ‒ Zagłosowałem za przyjęciem wspólnego tekstu dotyczącego procedury budżetowej na rok 2017, ponieważ gwarantuje on zachowanie równowagi pomiędzy realizacją bieżących programów UE a zapewnieniem środków na nowe wyzwania. W budżecie została zabezpieczona dotychczasowa kwota dla Polski, przeznaczona na płatności w ramach Funduszu Spójności, co oznacza sukces negocjacyjny Polski. W budżecie zapewniono środki na finansowanie ochrony granic zewnętrznych i bezpieczeństwa w UE zgodnie z postulatami Polski. Budżet na 2017 r. wzmacnia działania realizowane przez UE poza jej granicami w celu eliminowania przyczyn migracji w krajach pochodzenia i tranzytu przy jednoczesnym silniejszym wsparciu działań wobec państw Partnerstwa Wschodniego.

  Miriam Dalli (S&D), in writing. ‒ I am in favour of this report as it recognises the need for a higher budget allocation to be able to tackle new realities. Thus the 3.8% addition to the budget when compared with the 2016 allocation is a positive step in order for the European Parliament to have the financial tools needed to keep working effectively.

  Michel Dantin (PPE), par écrit. ‒ Ce rapport porte sur le budget général de l’Union pour l’exercice budgétaire 2017. Le montant global des crédits d’engagement a été fixé à 157,86 milliards d’euros. Le Parlement a plaidé en faveur d’un meilleur soutien aux jeunes, en matière d’emploi, tout en ajoutant des fonds supplémentaires visant à renforcer des initiatives clés en faveur des PME et en matière de sécurité et de migration. Il a également obtenu une augmentation des fonds dédiés à la gestion des crises agricoles. Considérant que le budget est le bras armé de l’Union pour répondre aux défis actuels et aux attentes des citoyens européens, j’ai voté en faveur de ce rapport.

  William (The Earl of) Dartmouth (EFDD), in writing. ‒ UKIP voted against this binding budgetary report. This was the final agreement on the EU budget for 2017 which would increase by 1.7% from 2016 (a EUR 2.5 billion increase) – meaning the final EU budget for 2017 would be set at just over EUR 157 billion. The UK is forecast to contribute over EUR 17.3 billion gross (after taking in to account the UK rebate). UKIP opposes this increase in the EU budget.

  Rachida Dati (PPE), par écrit. – J’ai soutenu le rapport sur le projet commun de budget général de l'Union européenne pour l'exercice 2017, approuvé par le comité de conciliation dans le cadre de la procédure budgétaire. Le budget de l’Union européenne pour 2017 comprend notamment une allocation supplémentaire conséquente pour les aspects internes et externes de la migration, des postes supplémentaires pour l'Office européen de police (Europol) et l'unité de coopération judiciaire de l'Union européenne (Eurojust) et l’augmentation des crédits d’engagement et de paiement pour le Bureau européen d’appui en matière d’asile (EASO). Outre les aspects sécuritaires et migratoires, il est primordial que les ressources budgétaires disponibles soient utilisées au mieux pour résoudre le problème du chômage des jeunes et en particulier l’initiative pour l’emploi des jeunes.

  Gérard Deprez (ALDE), par écrit. ‒ J’ai voté globalement en faveur de ce budget 2017, même si j’ai été et je reste radicalement opposé à la création de 76 postes supplémentaires pour les groupes politiques du Parlement européen; cette augmentation inconsidérée des collaborateurs des groupes politiques entraîne la suppression d’un nombre équivalent de postes au sein de l’administration du Parlement européen, ce qui est pour moi injustifiable.

En dehors de cela, je me réjouis de retrouver dans ce budget les priorités que mon groupe politique a toujours défendues, et en particulier celle en faveur de la jeunesse grâce à l’augmentation des fonds pour lutter contre le chômage des jeunes mais également des fonds en faveur de la mobilité des étudiants et apprentis. Sont aussi satisfaites nos priorités visant à encourager des initiatives en faveur des petites et moyennes entreprises, à soutenir les projets liés à la recherche et aux infrastructures, et celles qui visent à gérer la crise migratoire et à renforcer la sécurité à l'intérieur des frontières de l'UE.

  Tamás Deutsch (PPE), írásban. ‒ Kiemelt fontosságú, hogy a 2017-ben felgyorsuló regionális fejlesztési programok tagállami végrehajtásával lépést tudjon tartani az uniós költségvetés és megfelelő nagyságrendben rendelkezésre álljanak a kohéziós források. Az uniós költségvetésben megvannak a források arra, hogy az Európai Bizottság maradéktalanul kifizesse majd azokat a számlákat, amelyek a megvalósult tagállami projektek végrehajtása során keletkeznek.

Sikerült azt is elérnünk, hogy a migrációs válság kezelésére mozgósított forrásokat ne más, már működő EU-s programok rovására vonják el. A kohéziós és agrárpénzeket nem lehet csökkenteni a migrációs krízis kezelésére szolgáló források meghatározásakor.

A 2017. évi uniós költségvetés végül nem tartalmazza a kötelező befogadási kvótákat elutasító tagállamok megbüntetésére vonatkozó rendelkezéseket. A szocialisták és liberálisok egy olyan költségvetési mechanizmust javasoltak bevezetni, amely pénzbüntetéssel sújtaná azokat a tagállamokat, amelyek a kötelező betelepítési kvótarendszer ellenére nem fogadnak be illegális bevándorlókat az országukba. Ezt a támadást a 2017-es költségvetés elfogadása során sikerült elhárítani.

A fentiek alapján szavazatommal támogattam a jelentés elfogadását.

  Mireille D'Ornano (ENF), par écrit. ‒ J’ai voté contre ce rapport.

Il s’agit d’un texte de compromis entre le Conseil et le Parlement européen relatif au budget 2017.

La plupart des lignes budgétaires sont conservées, avec une hausse des crédits d’engagements de 1,9 % et une baisse des crédits de paiement de 6,5 %. On note une hausse des moyens accordés aux migrations. On ne note, en outre, aucun changement significatif pour ce budget, qui reste en hausse. En particulier, l’objectif de réduction de 5 % des dépenses de personnel n’a fait l’objet d’aucun suivi sérieux.

  Ангел Джамбазки (ECR), в писмена форма. ‒ Аз гласувах против този доклад. В резултат на гласуването, позицията на Парламента ще доведе до нетно увеличение от 4,07 милиарда евро за бюджетните кредити за поети задължения и 2 450 000 000 евро за бюджетните кредити за плащания, над предложението на Комисията. Това представлява почти 160 700 000 000 евро за поети задължения и 136 700 000 000 евро за плащанията.

С размера, определен след преговори на 157 860 000 000 евро за поети задължения (увеличение с 1,7% в сравнение с 2016 г.) и 134,5 милиарда евро за плащания (намаление с 1,6%), Съветът се съгласи да допринесе допълнително с 200 милиона евро за „Хоризонт 2020“, COSME, Механизма за свързване на Европа и „Еразъм +“. Други 500 милиона евро са предназначени за Инициативата за младежката заетост.

Реших да не подкрепя предложението, защото нямаше налични резерви по редица статути, нито преразпределение от разточителните бюджетни редове към приоритетните сфери, и защото този бюджет може да задълбочи пропастта между поетите задължения и плащанията. Допълнително и много важно: докладът не предвижда финансирането на мерки против тероризма, които в светлината на сегашната политическа обстановка трябва да бъдат наша грижа и приоритет.

  Γεώργιος Επιτήδειος (NI), γραπτώς. ‒ Ο προϋπολογισμός της Ένωσης οφείλει να λάβει υπόψη του τις τρέχουσες δυσμενείς καταστάσεις και να επιδιώξει την αντιμετώπισή τους, έχοντας ταυτόχρονα ως κύριο μέλημά του την ευμάρεια των πολιτών όλων των κρατών μελών. Το επίπεδο ευελιξίας του απαιτείται να είναι αρκετά υψηλό, ώστε να είναι σε θέση να αντιμετωπίσει νέες προκλήσεις και τις ήδη διαφαινόμενες απειλές.

  Norbert Erdős (PPE), írásban. ‒ Kiemelt fontosságú, hogy a 2017-ben felgyorsuló regionális fejlesztési programok tagállami végrehajtásával lépést tudjon tartani az uniós költségvetés és megfelelő nagyságrendben rendelkezésre álljanak a kohéziós források. Az uniós költségvetésben megvannak a források arra, hogy az Európai Bizottság maradéktalanul kifizesse majd azokat a számlákat, amelyek a megvalósult tagállami projektek végrehajtása során keletkeznek.

Sikerült azt is elérnünk, hogy a migrációs válság kezelésére mozgósított forrásokat ne más, már működő EU-s programok rovására vonják el. A kohéziós és agrárpénzeket nem lehet csökkenteni a migrációs krízis kezelésére szolgáló források meghatározásakor.

A 2017. évi uniós költségvetés végül nem tartalmazza a kötelező befogadási kvótákat elutasító tagállamok megbüntetésére vonatkozó rendelkezéseket. A szocialisták és liberálisok egy olyan költségvetési mechanizmust javasoltak bevezetni, amely pénzbüntetéssel sújtaná azokat a tagállamokat, amelyek a kötelező betelepítési kvótarendszer ellenére nem fogadnak be illegális bevándorlókat az országukba. Ezt a támadást a 2017-es költségvetés elfogadása során sikerült elhárítani.

A fentiek alapján szavazatommal támogattam a jelentés elfogadását.

  Jill Evans (Verts/ALE), in writing. ‒ I voted against this report. I have supported an increase in the EU budget to enable us to act on climate change, build a truly sustainable economy and deal with the crises that face us. This is a missed opportunity. The final deal is very different from the original position of Parliament and I do not believe it is a good agreement for my constituents in Wales. If we say we are going to tackle climate change we must have the resources to do so.

  Raffaele Fitto (ECR), per iscritto. ‒ Ho votato contro la presente risoluzione relativa al bilancio in quanto dal testo si evince l'intero utilizzo di margini disponibili riguardanti un certo numero di rubriche e poiché, inoltre, il bilancio acuisce il divario tra impegni e pagamenti.

  Lorenzo Fontana (ENF), per iscritto. ‒ Voto contro al bilancio generale dell'Unione europea: al netto di alcuni interventi utili, ci sono ancora molti sperperi in politiche risultate fallimentari.

  Doru-Claudian Frunzulică (S&D), in writing. ‒ I welcome the fact that the European Parliament managed to restore the Commission’s initial proposal on all lines cut by the Council. Furthermore, the Parliament delegation managed to ensure a large amount of fresh reinforcements for the key programmes such as growth and jobs and the Youth Employment Initiative.

I also find fundamental the allocation of an additional EUR 500 million to tackle the crisis in the agriculture sector and to support milk and livestock farmers and the additional EUR 5,91 billion to tackle the migration and refugee crisis and reinforce security.

Finally, I support the decision taken, in order to accommodate a large part of these reinforcements, to mobilise the special instruments available under the current multiannual financial framework (MFF) 2014-2020 Regulation.

  Kinga Gál (PPE), írásban. ‒ Kiemelt fontosságú, hogy a 2017-ben felgyorsuló regionális fejlesztési programok tagállami végrehajtásával lépést tudjon tartani az uniós költségvetés és megfelelő nagyságrendben rendelkezésre álljanak a kohéziós források. Az uniós költségvetésben megvannak a források arra, hogy az Európai Bizottság maradéktalanul kifizesse majd azokat a számlákat, amelyek a megvalósult tagállami projektek végrehajtása során keletkeznek.

Sikerült azt is elérnünk, hogy a migrációs válság kezelésére mozgósított forrásokat ne más, már működő EU-s programok rovására vonják el. A kohéziós és agrárpénzeket nem lehet csökkenteni a migrációs válság kezelésére szolgáló források meghatározásakor.

A 2017. évi uniós költségvetés végül nem tartalmazza a kötelező befogadási kvótákat elutasító tagállamok megbüntetésére vonatkozó rendelkezéseket. A szocialisták és liberálisok egy olyan költségvetési mechanizmust javasoltak bevezetni, amely pénzbüntetéssel sújtotta volna azon tagállamokat, amelyek a kötelező betelepítési kvótarendszer ellenére sem fogadtak be illegális bevándorlókat az országukba. Ezt a támadást a 2017-es költségvetés elfogadása során sikerült elhárítani.

A fentiek alapján szavazatommal támogattam a jelentés elfogadását.

  Francesc Gambús (PPE), por escrito. ‒ He votado a favor del presupuesto para 2017, considerando que refuerza el apoyo a los jóvenes desempleados e incluye fondos adicionales para iniciativas en favor de las pymes, las infraestructuras de transporte, la investigación y el programa Erasmus+. Debemos tener presente que el Parlamento ha logrado ampliar en 500 millones la dotación para la Iniciativa de empleo juvenil, para ayudar a los jóvenes que buscan un puesto de trabajo, 200 millones adicionales a impulsar la iniciativas clave para el crecimiento y el empleo, como COSME, la facilidad Conectando Europa, Horizonte 2020 y Erasmus+.

  Iratxe García Pérez (S&D), por escrito. ‒ Si queremos abordar con seriedad la crisis de los refugiados, fomentar el crecimiento y hacer frente a los niveles todavía inaceptables de desempleo juvenil, necesitamos un presupuesto comunitario bien financiado y flexible.

El presupuesto que aprobamos hoy es un paso en la buena dirección. Hemos logrado obtener 500 millones de euros adicionales para la Iniciativa de Empleo Juvenil, una prioridad para nuestro grupo. Esto garantizará que millones de jóvenes europeos tengan la oportunidad de seguir estudiando, formándose o encontrar su primer empleo.

También hemos obtenido 200 millones de euros adicionales para programas destinados a impulsar la investigación y la innovación, apoyar a las pequeñas y medianas empresas, ayudar a impulsar proyectos de infraestructura transfronterizos y para fomentar la ayuda a los estudiantes a estudiar en diferentes Estados miembros de la Unión.

Además, hemos logrado incrementar la financiación para programas que impulsan el desarrollo y abordan las causas de la crisis de refugiados: se ha acordado añadir 700 millones de euros para aumentar la ayuda a los países vecinos, y en desarrollo, hemos conseguido un aumento de los fondos para apoyar a los refugiados palestinos.

Por todos estos motivos la delegación socialista española en el Parlamento Europeo ha votado a favor del Presupuesto de la Unión para 2017.

  Eider Gardiazabal Rubial (S&D), por escrito. ‒ Si queremos abordar con seriedad la crisis de los refugiados, fomentar el crecimiento y hacer frente a los niveles todavía inaceptables de desempleo juvenil, necesitamos un presupuesto comunitario bien financiado y flexible.

El presupuesto que aprobamos hoy es un paso en la buena dirección. Hemos logrado obtener 500 millones de euros adicionales para la Iniciativa de Empleo Juvenil, una prioridad para nuestro grupo. Esto garantizará que millones de jóvenes europeos tengan la oportunidad de seguir estudiando, formándose o encontrar su primer empleo.

También hemos obtenido 200 millones de euros adicionales para programas destinados a impulsar la investigación y la innovación, apoyar a las pequeñas y medianas empresas, ayudar a impulsar proyectos de infraestructura transfronterizos y para fomentar la ayuda a los estudiantes a estudiar en diferentes Estados miembros de la Unión.

Además, hemos logrado incrementar la financiación para programas que impulsan el desarrollo y abordan las causas de la crisis de refugiados: se ha acordado añadir 700 millones de euros para aumentar la ayuda a los países vecinos, y en desarrollo, hemos conseguido un aumento de los fondos para apoyar a los refugiados palestinos.

Por todos estos motivos la delegación socialista española en el Parlamento Europeo ha votado a favor del Presupuesto de la Unión para 2017.

  Enrico Gasbarra (S&D), per iscritto. ‒ Mi congratulo con la delegazione del Parlamento che ha negoziato il bilancio 2017 per aver saputo portare a compimento un risultato di grande soddisfazione: per la prima volta dopo molti anni infatti, oltre a un ripristino delle cifre stanziate dalla Commissione, si ottiene un incremento importante, che sarà tutto dedicato a misure per contrastare la disoccupazione. È il segno di un cambio di passo in Europa, che è solo all'inizio e che dovrà continuare con il dossier più delicato in materia di bilancio, ovvero il quadro finanziario pluriannuale, su cui Commissione e governi dovranno mostrare presto la volontà politica di incidere una vera svolta per la crescita e la solidarietà in Europa.

  Neena Gill (S&D), in writing. ‒ I voted in favour of the 2017 budgetary procedure. I support the 2017 budget with the consideration of the mid-term revision of the multiannual financial framework (MFF), ensuring a balance between long-term priorities and new challenges.

  Michela Giuffrida (S&D), per iscritto. ‒ Il bilancio del 2017 è un bilancio molto delicato, lo definirei un "bilancio di mezzo", intrappolato nella logica del passato, ma con degli elementi positivi, che guardano alle esigenze dell'Unione europea di oggi. Ed è per questi elementi che ho votato a favore. Per l'incremento di programmi fondamentali per la crescita economica come Horizon e Cosme, per l'aumento della dotazione di Erasmus. Ma soprattutto ho votato favore per i nuovi stanziamenti a favore dell'iniziativa per l'occupazione giovanile. Nella mia regione, la Sicilia, la disoccupazione giovanile è superiore al 50%, un numero che fa perdere la fiducia nel futuro. È fondamentale quindi insistere sulle misure per i giovani e per l'occupazione, vincolare l'uso di queste risorse ad azioni concrete che creino opportunità occupazioni reali, in modo che non vengano disperse in stage e lavori occasionali senza prospettiva. Certo però dobbiamo sottolineare che non è un bilancio completo. Il grande assente è di nuovo il sostegno per la crisi migratoria, l'incremento di risorse per i paesi mediterranei e il fondo per l'Africa. Il bilancio del 2017 è il primo passo dell'Unione europea in una nuova direzione, che sarà definitivamente percorsa con il Quadro finanziario pluriennale, dove non ci accontenteremo.

  Theresa Griffin (S&D), in writing. ‒ I voted in favour of the report on the joint text on the draft general budget of the European Union for the financial year 2017 which was approved by the Conciliation Committee.

  Enrique Guerrero Salom (S&D), por escrito. ‒ Si queremos abordar con seriedad la crisis de los refugiados, fomentar el crecimiento y hacer frente a los niveles todavía inaceptables de desempleo juvenil, necesitamos un presupuesto comunitario bien financiado y flexible.

El presupuesto que aprobamos hoy es un paso en la buena dirección. Hemos logrado obtener 500 millones de euros adicionales para la Iniciativa de Empleo Juvenil, una prioridad para nuestro grupo. Esto garantizará que millones de jóvenes europeos tengan la oportunidad de seguir estudiando, formándose o encontrar su primer empleo.

También hemos obtenido 200 millones de euros adicionales para programas destinados a impulsar la investigación y la innovación, apoyar a las pequeñas y medianas empresas, ayudar a impulsar proyectos de infraestructura transfronterizos y para fomentar la ayuda a los estudiantes a estudiar en diferentes Estados miembros de la Unión.

Además, hemos logrado incrementar la financiación para programas que impulsan el desarrollo y abordan las causas de la crisis de refugiados: se ha acordado añadir 700 millones de euros para aumentar la ayuda a los países vecinos, y en desarrollo, hemos conseguido un aumento de los fondos para apoyar a los refugiados palestinos.

Por todos estos motivos la delegación socialista española en el Parlamento Europeo ha votado a favor del Presupuesto de la Unión para 2017.

  Sergio Gutiérrez Prieto (S&D), por escrito. ‒ Si queremos abordar con seriedad la crisis de los refugiados, fomentar el crecimiento y hacer frente a los niveles todavía inaceptables de desempleo juvenil, necesitamos un presupuesto comunitario bien financiado y flexible.

El presupuesto que aprobamos hoy es un paso en la buena dirección. Hemos logrado obtener 500 millones de euros adicionales para la Iniciativa de Empleo Juvenil, una prioridad para nuestro grupo. Esto garantizará que millones de jóvenes europeos tengan la oportunidad de seguir estudiando, formándose o encontrar su primer empleo.

También hemos obtenido 200 millones de euros adicionales para programas destinados a impulsar la investigación y la innovación, apoyar a las pequeñas y medianas empresas, ayudar a impulsar proyectos de infraestructura transfronterizos y para fomentar la ayuda a los estudiantes a estudiar en diferentes Estados miembros de la Unión.

Además, hemos logrado incrementar la financiación para programas que impulsan el desarrollo y abordan las causas de la crisis de refugiados: se ha acordado añadir 700 millones de euros para aumentar la ayuda a los países vecinos, y en desarrollo, hemos conseguido un aumento de los fondos para apoyar a los refugiados palestinos.

Por todos estos motivos la delegación socialista española en el Parlamento Europeo ha votado a favor del Presupuesto de la Unión para 2017.

  András Gyürk (PPE), írásban. ‒ Kiemelt fontosságú, hogy a 2017-ben felgyorsuló regionális fejlesztési programok tagállami végrehajtásával lépést tudjon tartani az uniós költségvetés és megfelelő nagyságrendben rendelkezésre álljanak a kohéziós források. Az uniós költségvetésben megvannak a források arra, hogy az Európai Bizottság maradéktalanul kifizesse majd azokat a számlákat, amelyek a megvalósult tagállami projektek végrehajtása során keletkeznek.

Sikerült azt is elérnünk, hogy a migrációs válság kezelésére mozgósított forrásokat ne más, már működő EU-s programok rovására vonják el. A kohéziós és agrárpénzeket nem lehet csökkenteni a migrációs krízis kezelésére szolgáló források meghatározásakor.

A 2017. évi uniós költségvetés végül nem tartalmazza a kötelező befogadási kvótákat elutasító tagállamok megbüntetésére vonatkozó rendelkezéseket. A szocialisták és liberálisok egy olyan költségvetési mechanizmust javasoltak bevezetni, amely pénzbüntetéssel sújtaná azokat a tagállamokat, amelyek a kötelező betelepítési kvótarendszer ellenére nem fogadnak be illegális bevándorlókat az országukba. Ezt a támadást a 2017-es költségvetés elfogadása során sikerült elhárítani.

  Marian Harkin (ALDE), in writing. ‒ I voted in favour of this text that approves the joint text on budgetary procedure as agreed by the Conciliation Committee. It consists of the unmodified budget in comparison to the draft budget or the Council’s position, the summary figures by financial framework headings, line-by-line figures on all budget items, and a consolidated document showing the figures and final text of all lines modified during the conciliation.

  Brian Hayes (PPE), in writing. ‒ I have voted in favour since I have no objections.

  Hans-Olaf Henkel (ECR), schriftlich. ‒ Nach 17-stündigen Verhandlungen wurde am 16. November 2016 im so genannten Trilogverfahren ein Kompromiss zwischen Parlament, Kommission und Rat zur Festlegung des EU-Haushalts 2017 gefunden. Dieser Haushalt sieht Verpflichtungsermächtigungen in Höhe von 157,86 Milliarden Euro sowie Zahlungen von 134,5 Milliarden Euro vor. Wie schon in den vergangenen Jahren werden dabei drei Viertel für Agrar- und Kohäsionsaufgaben verwendet, was in Teilen nicht effektiv ist. So zahlen insbesondere Nettogeberländer Milliardenbeträge zuerst nach Brüssel, um einen Teil dieser Beträge anschließend wieder zurückzubekommen. Stattdessen sollten die Nettogeberländer nur den Teil nach Brüssel zahlen, welcher an die Nettoempfängerstaaten geht, der Rest sollte im jeweiligen nationalen Haushalt verbleiben. Auf EU-Ebene sollten überdies nur Aktivitäten finanziert werden, welche einen entsprechenden Mehrwert liefern und besser im europäischen als im nationalen oder regionalen Kontext umgesetzt werden können. Dies würde das Subsidiaritätsprinzip stärken und den EU-Haushalt entlasten. Im Weiteren ist die Lücke zwischen Verpflichtungen und Zahlungen wieder sehr hoch, was auf Dauer zu unbezahlten Rechnungen führt. Aus diesen Gründen lehne ich den EU-Haushalt 2017 in der beschlossenen Form ab.

  Ivan Jakovčić (ALDE), napisan. ‒ Glasovao sam za nacrt zakonodavne rezolucije Europskog parlamenta o zajedničkom nacrtu općeg proračuna Europske unije za financijsku godinu 2017. koji je prihvatio Odbor za mirenje u okviru proračunskog postupka zbog toga što smatram da je prijedlog uravnotežen i dosljedan trenutačnim izazovima s kojima se Unija suočava. Također, u ovom prijedlogu uključeno je financiranje privremenih izvanrednih mjera potpore za proizvođače mlijeka koje su nadopunjene zajedničkom izjavom za eventualne buduće potrebe tijekom 2017. Povrh toga, Europska komisija obvezuje se osigurati transparentnost, te poboljšati informacije koje se dostavljaju proračunskim vlastima u okviru trenutačnih i planiranih financiranja, te stoga podržavam ovo Izvješće.

  Jean-François Jalkh (ENF), par écrit. ‒ On peut constater une amélioration de ce budget par rapport au précédent, consécutif à une révision à la baisse de l’ambition du Parlement. Toutefois, il n’est pas acceptable de voter en faveur d’un projet de budget à forte dimension immigrationniste et encore trop excessif.

J’ai donc voté contre.

  Philippe Juvin (PPE), par écrit. ‒ J’ai voté en faveur du budget de l’Union européenne pour l’année 2017. Après une première proposition en octobre où nous étions revenus sur les coupes injustifiées du Conseil, le projet définitif qui respecte les priorités que nous avions avancées en allouant davantage d’argent pour la jeunesse, l’emploi, la sécurité ou l’agriculture. Nous avons fait de ce budget 2017 un outil politique, en phase avec les enjeux et les crises actuels.

  Barbara Kappel (ENF), schriftlich. ‒ Diesen Bericht habe ich abgelehnt. Hier sollen Mittel für die Förderung verschiedener Programme (wie z. B. Förderung der türkischen Gemeinschaft Zyperns) bereitgestellt werden, und anderseits müssen sinnvolle Positionen, wie der Sozialfonds ESF oder der Fonds für regionale Entwicklung, reduziert werden.

  Bernd Kölmel (ECR), schriftlich. ‒ Nach 17-stündigen Verhandlungen wurde am 16. November 2016 im so genannten Trilogverfahren ein Kompromiss zwischen Parlament, Kommission und Rat zur Festlegung des EU-Haushalts 2017 gefunden. Dieser Haushalt sieht Verpflichtungsermächtigungen in Höhe von 157,86 Milliarden Euro sowie Zahlungen von 134,5 Milliarden Euro vor. Wie schon in den vergangenen Jahren werden dabei drei Viertel für Agrar- und Kohäsionsaufgaben verwendet, was in Teilen nicht effektiv ist. So zahlen insbesondere Nettogeberländer Milliardenbeträge zuerst nach Brüssel, um einen Teil dieser Beträge anschließend wieder zurückzubekommen. Stattdessen sollten die Nettogeberländer nur den Teil nach Brüssel zahlen, welcher an die Nettoempfängerstaaten geht, der Rest sollte im jeweiligen nationalen Haushalt verbleiben. Auf EU-Ebene sollten überdies nur Aktivitäten finanziert werden, welche einen entsprechenden Mehrwert liefern und besser im europäischen als im nationalen oder regionalen Kontext umgesetzt werden können. Dies würde das Subsidiaritätsprinzip stärken und den EU-Haushalt entlasten. Im Weiteren ist die Lücke zwischen Verpflichtungen und Zahlungen wieder sehr hoch, was auf Dauer zu unbezahlten Rechnungen führt. Aus diesen Gründen lehne ich den EU-Haushalt 2017 in der beschlossenen Form ab.

  Ádám Kósa (PPE), írásban. ‒ Kiemelt fontosságú, hogy a 2017-ben felgyorsuló regionális fejlesztési programok tagállami végrehajtásával lépést tudjon tartani az uniós költségvetés és megfelelő nagyságrendben rendelkezésre álljanak a kohéziós források. Az uniós költségvetésben megvannak a források arra, hogy az Európai Bizottság maradéktalanul kifizesse majd azokat a számlákat, amelyek a megvalósult tagállami projektek végrehajtása során keletkeznek.

Sikerült azt is elérnünk, hogy a migrációs válság kezelésére mozgósított forrásokat ne más, már működő EU-s programok rovására vonják el. A kohéziós és agrárpénzeket nem lehet csökkenteni a migrációs krízis kezelésére szolgáló források meghatározásakor.

A 2017. évi uniós költségvetés végül nem tartalmazza a kötelező befogadási kvótákat elutasító tagállamok megbüntetésére vonatkozó rendelkezéseket. A szocialisták és liberálisok egy olyan költségvetési mechanizmust javasoltak bevezetni, amely pénzbüntetéssel sújtaná azokat a tagállamokat, amelyek a kötelező betelepítési kvótarendszer ellenére nem fogadnak be illegális bevándorlókat az országukba. Ezt a támadást a 2017-es költségvetés elfogadása során sikerült elhárítani.

A fentiek alapján szavazatommal támogattam a jelentés elfogadását.

  Gilles Lebreton (ENF), par écrit. ‒ J'ai voté contre l'adoption du budget 2017 du Parlement européen car il est immigrationniste. D'autre part, il ne parvient pas à réduire réellement les dépenses de personnel, dont le caractère excessif avait pourtant été constaté en 2013.

  Constance Le Grip (PPE), par écrit. ‒ Lors de la seconde session plénière d’octobre, nous avions adopté, au sein du Parlement européen, une vision plus ambitieuse et volontaire du projet de budget de l’Union pour 2017, par rapport à celle présentée initialement par la Commission.

Les négociations budgétaires entre le Parlement et le Conseil européen ont permis de préserver les trois priorités définies par mon groupe politique, le PPE: emploi, jeunesse et crise migratoire. À titre d’exemple, 15 millions d’euros supplémentaires ont été alloués à Erasmus +, programme qui soutient la mobilité des jeunes européens dans le cadre scolaire ou pour les formations. Les budgets des agences qui jouent un rôle majeur pour notre sécurité, comme Eurojust, Europol et le Bureau européen d’appui en matière d’asile, ont également été renforcés. Il en va de même pour le nouveau corps européen de garde-côtes et garde-frontières, puisque les crédits précédemment alloués à Frontex ont été doublés. 600 millions d’euros supplémentaires pour le secteur du lait ont été prévus pour apporter une réponse efficace à la crise qui touche nos producteurs.

J’ai donc voté en faveur de l’accord budgétaire intervenu entre le Parlement européen et le Conseil des ministres, qui fixe le budget de l’UE pour l’année 2017.

  Bogusław Liberadzki (S&D), na piśmie. ‒ Głosowałem za przyjęciem budżetu na rok 2017, ponieważ w obecnych czasach przed Europą stoi wiele wyzwań, którym nie można stawić czoła bez odpowiednich środków finansowych. Jeśli poważnie myślimy o walce z kryzysem migracyjnym, pobudzaniu wzrostu gospodarczego i eliminacji wysokiego poziomu bezrobocia wśród ludzi młodych, to potrzebujemy elastycznego budżetu UE.

Budżet, który poparliśmy dzisiaj nie jest idealny, ale jest to krok we właściwym kierunku. Udało nam się asygnować dodatkowe 500 mln EUR na inicjatywę na rzecz zatrudnienia ludzi młodych, która jest priorytetem dla grupy S&D. Zapewni to milionom młodych Europejczyków szansę na kontynuowanie nauki, szkolenie lub zdobycie pierwszej pracy.

Dodatkowo 150 mln EUR zostanie przeznaczone na programy mające na celu pobudzenie badań i innowacji („Horyzont 2020”) oraz wsparcie małych i średnich przedsiębiorstw (COSME), a także pomagające finansować transgraniczne projekty infrastrukturalne (instrument ,,Łącząc Europę”).

Udało się również zwiększyć o 50 mln EUR finansowanie dla programu Erasmus+, który pomaga młodym ludziom uczyć się i pracować w różnych państwach członkowskich.

  Sander Loones (ECR), schriftelijk. ‒ De Europarlementsleden van de N-VA zijn grote voorstanders van uitgaven die een antwoord bieden op de migratie- en veiligheidscrisis maar stellen vast dat de begroting voor 2017 hier onvoldoende nadruk op legt. Nog geen 10% van het EU-budget zal in 2017 uiteindelijk besteed worden aan maatregelen om het veiligheids- en asielbeleid te versterken. Daarom heeft de N-VA-delegatie ook voorstellen gedaan om de middelen voor Europol en Frontex, de Europese grens- en kustwacht, uit te breiden.

Verder hebben de Europarlementsleden van de N-VA heel wat bedenkingen bij de onnodige en kostenverslindende zaken waar Europa wél op inzet, zoals het nieuwe Huis van de Europese geschiedenis, een eigen limousinedienst en gratis Interrail-passen voor jongeren. Even onbegrijpelijk is de toetredingssteun aan Turkije waar we de afgelopen jaren een duidelijk democratische achteruitgang zagen in plaats van vooruitgang. Dat geld zal opnieuw verdwijnen in de Turkse autocratische vergeetput. Het is hoog tijd dat de EU zich concentreert op de beleidsvlakken waar ze een duidelijke meerwaarde heeft.

  Javi López (S&D), por escrito. – Si queremos abordar con seriedad la crisis de los refugiados, fomentar el crecimiento y hacer frente a los niveles todavía inaceptables de desempleo juvenil, necesitamos un presupuesto comunitario bien financiado y flexible.

El presupuesto que aprobamos hoy es un paso en la buena dirección. Hemos logrado obtener 500 millones de euros adicionales para la Iniciativa de Empleo Juvenil, una prioridad para nuestro grupo. Esto garantizará que millones de jóvenes europeos tengan la oportunidad de seguir estudiando, formándose o encontrar su primer empleo.

También hemos obtenido 200 millones de euros adicionales para programas destinados a impulsar la investigación y la innovación, apoyar a las pequeñas y medianas empresas, ayudar a impulsar proyectos de infraestructura transfronterizos y para fomentar la ayuda a los estudiantes a estudiar en diferentes Estados miembros de la Unión.

Además hemos logrado incrementar la financiación para programas que impulsan el desarrollo y abordan las causas de la crisis de refugiados: se ha acordado añadir 700 millones de euros para aumentar la ayuda a los países vecinos y en desarrollo y hemos conseguido un aumento de los fondos para apoyar a los refugiados palestinos.

Por todos estos motivos la delegación socialista española en el Parlamento Europeo ha votado a favor del Presupuesto de la Unión para 2017.

  Mairead McGuinness (PPE), in writing. ‒ I voted in favour of this report, which is the agreement reached in conciliation with the Council on the 2017 budget.

  Ivana Maletić (PPE), napisan. ‒ Ovim izvješćem odobrava se zajednički tekst koji je usuglašen u Odboru za mirenje, a sastoji se od popisa linija koje nisu izmijenjene u odnosu na nacrt proračuna, ukupnih iznosa po naslovima financijskog okvira, iznosa za sve proračunske stavke, pročišćenog dokumenta koji navodi iznose i konačnog teksta svih linija izmijenjenih tijekom mirenja.

U izvješću se podsjeća da je smanjenje nezaposlenosti mladih i dalje važan zajednički politički prioritet i potvrđuje se odlučnost da na najbolji način iskoriste dostupna proračunska sredstva za rješavanje tog pitanja, posebice putem Inicijative za zapošljavanje mladih. Vijeće i Europski parlament pozivaju Komisiju da predloži izmjenu proračuna za 2017. kako bi se Inicijativi za zapošljavanje mladih u 2017. osiguralo 500 milijuna EUR koji se financiraju iz ukupnih razlika za obveze. Potrebno je i osigurati uredno kretanje plaćanja u odnosu na odobrena sredstva za preuzimanje obveza, kako bi se izbjegla svaka neuobičajena razina neplaćenih računa na kraju godine. S ciljem suzbijanja glavnih uzroka migracija, Komisija predlaže da se Jamstvenom fondu EFOR-a dodijeli 750 milijuna EUR tijekom razdoblja od 2017. do 2020. Proračun za 2017. sadrži i niz hitnih mjera za pomoć poljoprivrednicima u suočavanju s nedavnim poteškoćama na tržištu. Podržala sam ovo izvješće.

  Светослав Христов Малинов (PPE), в писмена форма. ‒ С мнозинство от 438 гласа „за“ днес в пленарна зала одобрихме бюджета на Европейския съюз за следващата година. Гласуването на годишния бюджет на Европейския съюз е едно от най-важните гласувания в Европейския парламент. Парламентът споделя наравно със Съвета бюджетните правомощия. Това означава, че евродепутатите могат да изменят проекта на Комисията и дори имат последната дума по процедурата.

Размерът на бюджета на Европейския съюз за 2017 г. възлиза на 157,86 млрд. евро. Зад конкретните цифри стоят ясни политически приоритети: мерки в подкрепа на младите хора, създаване на повече работни места и справяне с миграционната криза. Проектобюджетът беше коригиран с 500 милиона евро повече за подпомагане на младите хора при намиране на работа. Радвам се, че със съвместни усиля осигурихме и допълнително финансиране за програмите „Хоризонт 2020“ и „Еразъм +“.

  Vladimír Maňka (S&D), písomne. – Po náročných rokovaniach sa nám do rozpočtu EÚ na rok 2017 podarilo presadiť naše priority a nájsť konsenzus s Radou. Hlavne sa podarilo nájsť 500 miliónov EUR na podporu zamestnanosti mladých ľudí. Tento projekt priniesol aj na Slovensku zníženie nezamestnanosti mladých ľudí o jednu tretinu. Hodnotenie celého projektu v rámci EÚ je vysoko pozitívne a preto je v projekte nevyhnutné pokračovať. Podarilo sa nám podporiť aktivity a financovanie malých a stredných podnikateľov, ktorí sú najväčším zamestnávateľom v Európe, pre ktorých je kľúčové, aby mali prístup k financovaniu svojich aktivít. Našli sme aj podporu pre výskum a Erasmus+, ale aj pre infraštruktúrne projekty pre dopravu a pre riešenie migračnej krízy. Preto som rozpočet podporil.

  Νότης Μαριάς (ECR), γραπτώς. ‒ Καταψηφίζω την έκθεση σχετικά με το κοινό σχέδιο γενικού προϋπολογισμού της Ευρωπαϊκής Ένωσης για το οικονομικό έτος 2017, που ενέκρινε η επιτροπή συνδιαλλαγής στο πλαίσιο της διαδικασίας του προϋπολογισμού, για τους λόγους που ανέφερα αναλυτικά στην Ομιλία μου στην Ολομέλεια του Ευρωπαϊκού Κοινοβουλίου στις Βρυξέλλες στις 30/11/2016, καθώς και διότι η εν έκθεση δεν είναι πλήρης και τεκμηριωμένη.

  Dominique Martin (ENF), par écrit. ‒ J’ai voté contre ce texte.

Ce texte est un texte de compromis entre le budget 2017 tel que voté par les députés et les propositions initiales du Conseil. Par rapport à l’exercice 2016, les crédits d’engagement sont en hausse de 1,9% et les crédits de paiement en baisse de 6,5%.

Ce texte se félicite des fonds fiduciaires mis en place en faveur des réfugiés en Turquie, ce à quoi nous nous opposons. Par ailleurs, ce budget, bien qu’il soit meilleur que celui adopté par le Parlement le 26 octobre, est excessif et ne met pas en œuvre des suivis structurés dans certains domaines, ce que nous regrettons.

  Fulvio Martusciello (PPE), in writing. ‒ I voted in favour of the report on 2017 budgetary procedure: joint text. Just as the report stresses, supporting the procedure will result in ‘ensuring an orderly progression of payments in relation to the appropriations for commitments so as to avoid any abnormal level of unpaid invoices at year-end’. Furthermore, this expresses that the Council and Parliament will take the necessary steps to prevent the accumulation of excessive amount of unpaid bills.

  Valentinas Mazuronis (ALDE), raštu. ‒ Balsavau už. Šiuo pasiūlymu pritariama Europos Sąjungos 2017 finansinių metų bendrojo biudžeto projektui.

  Joëlle Mélin (ENF), par écrit. ‒ Ce texte est issu du comité de conciliation entre le Parlement européen et le Conseil, c’est donc un texte de compromis entre le budget 2017 tel que voté par les députés et les propositions initiales du Conseil. La plupart des lignes budgétaires sont ainsi conservées. L’ambition initiale du Parlement est donc revue à la baisse, et le Parlement ne parvient à accroître ces crédits «que» de 1,4 et 0,7 milliard d’euros par rapport aux propositions initiales du Conseil.

Dans le détail, les moyens consacrés à la migration et à la sécurité augmentent de 11,3 % et de 12 % pour la croissance et l'emploi qui sont pourtant les priorités affichées de ce budget. Ce budget se félicite par ailleurs des fonds fiduciaires et de la facilité mis en place en faveur des réfugiés en Turquie. En conclusion, si ce budget est bel et bien meilleur que celui adopté par le Parlement européen le 26 octobre dernier, il n’en reste pas moins excessif (l’objectif des 5 % de réduction de personnel dans les administrations décidé en 2013 et dont l’échéance arrive en 2017 ne fait l’objet d’aucun suivi sérieux, par exemple). Dès lors, je me suis montrée défavorable à ce texte.

  Roberta Metsola (PPE), in writing. ‒ I voted in favour of this report because it concludes the budgetary procedure for 2017 and confirms that the commitment will stand at EUR 157.8 billion.

  Louis Michel (ALDE), par écrit. – De la même manière que pour le rapport sur le budget général de l’Union pour 2017, j’ai voté en faveur du projet commun de budget général de l’UE pour l’exercice 2017 parce qu’il englobe parfaitement ce dont l’Union a besoin pour faire face à ses défis et à ses responsabilités de manière efficace.

D’une part, ce projet permettra à l’Union d’apporter une réponse adéquate aux défis posés, tels que la gestion de la migration (pour laquelle un montant de 5,3 milliards d’euros sont prévus), la lutte contre le terrorisme et la criminalité organisée, la protection des frontières extérieures de l’Union, et le partenariat avec les régions voisines de l’Union et d’autres pays tiers. D’autre part, nous devrons être en mesure d’assumer les priorités politiques de l’Union, comme pour le domaine de l’emploi, la croissance, et l’investissement.

  Marlene Mizzi (S&D), in writing. ‒ I have voted in favour of the 2017 budgetary procedure since I am in agreement with the joint text.

  Csaba Molnár (S&D), írásban. ‒ A Bizottság 2016. július 18-án fogadta el az Európai Unió 2017-es pénzügyi évre vonatkozó általános költségvetésének tervezetét. A Tanács 2016. szeptember 12-én fogadta el erre vonatkozó álláspontját, amit eljuttatott a Parlamenthez. A Parlament erről szóló állásfoglalását 2016. október 26-án fogadta el, számos költségvetési módosítást fűzve a tervezethez. A Parlament, a Tanács és a Bizottság delegáltjaiból álló egyeztetőbizottság elfogadta a közös szöveget.

Az egyeztetőbizottsághoz delegált európai parlamenti küldöttség jelentésében azt indítványozza, hogy a Parlament ezt a közös szöveget hagyja jóvá, és ezzel az Európai Unió 2017-es pénzügyi évre vonatkozó általános költségvetését véglegesen fogadja el. Ennek megfelelően szavaztam.

  Cláudia Monteiro de Aguiar (PPE), por escrito. ‒ O presente relatório sobre o projeto comum de orçamento geral da União Europeia para o exercício de 2017, aprovado pelo Comité de Conciliação no quadro do processo orçamental, merece o meu voto favorável pelo exposto no mesmo.

Importa sublinhar que o PE, o Conselho e a Comissão mantêm a redução do desemprego dos jovens como uma prioridade política importante e, tendo isso em conta, reafirmam a sua determinação em utilizar da melhor forma possível os recursos orçamentais disponíveis para fazer face a esse problema, em particular através da Iniciativa para o Emprego dos Jovens (IEJ).

Defendo que as margens que tenham ficado disponíveis abaixo dos limites máximos do QFP para as dotações de autorização relativas aos exercícios de 2014-2017 constituem uma Margem Global do QFP relativa às autorizações, a disponibilizar para além dos limites máximos estabelecidos no QFP para os anos de 2016 a 2020, tendo em vista objetivos de políticas relacionadas com o crescimento e o emprego, em especial o emprego dos jovens, tal como prevê o artigo 14.º, n.º 1, do Regulamento (UE, EURATOM) n.º 1311/2013 do Conselho, de 2 de dezembro de 2013.

  Sophie Montel (ENF), par écrit. ‒ Si ce budget est bel et bien meilleur que celui adopté par le Parlement européen le 26 octobre dernier, il n’en reste pas moins excessif (l’objectif des 5 % de réduction de personnel dans les administrations décidé en 2013 et dont l’échéance arrive en 2017 ne fait l’objet d’aucun suivi sérieux, par exemple) et particulièrement immigrationniste.

  Nadine Morano (PPE), par écrit. ‒ J’ai voté en faveur de ce texte relatif à la procédure budgétaire 2017. Il s’agit ici d’exposer l’accord politique entre le Parlement, le Conseil et la Commission conclu le 17 novembre dernier et relatif au budget. Ce budget s’élève à 157 857,8 millions d’euros en crédits d’engagement et 134 490,4 millions d’euros en crédits de paiement. Ce budget permettra notamment, au moment où l’Union européenne est confrontée à une crise migratoire sans précédent, de renforcer les effectifs ainsi que les moyens de Frontex.

  Victor Negrescu (S&D), in writing. ‒ I have voted for this report regarding the draft general budget of the EU for 2017 that was approved by the Conciliation Committee following the budgetary procedure. The 2017 budget sets, amongst other things, commitment appropriations at EU 157 857.8 million, payment appropriations at EUR 134 490.4 million, commitment appropriations for the Flexibility Instrument at EUR 530 million, commitments to the global margin for competitiveness for growth and jobs at EUR 1 439.1 million and the contingency margin at EUR 1 906.2 million.

  Norica Nicolai (ALDE), în scris. ‒ Am votat în favoarea raportului privind bugetul pentru anul 2017, deoarece consider că acesta este echilibrat și punctează corect principalele direcții de finanțare pentru anul viitor. Așa cum subliniază și documentul supus votului, este extrem de important ca fondurile YEI pentru ocuparea forței de muncă în rândul tinerilor să fie majorate, în limita fondurilor disponibile. De asemenea, asigurarea plății la timp a facturilor și evitarea unui număr mare de restanțe la finalul anului este un aspect foarte important pentru evitarea blocajelor financiare la nivel european.

  Luděk Niedermayer (PPE), písemně. – Podpořil jsem dohodu EP a Rady o rozpočtu na rok 2017 s vědomím, že byla obhájena většina priorit EP, jako jsou dodatečné prostředky na podporu malých a středních podniků, vědu a výzkum, dopravní infrastrukturu a program záruky pro mladé. Vedle tohoto nesporného úspěchu však nelze pominout, že dochází k určitým škrtům v kapitole Globální Evropa, konkrétně v rozpočtové položce mimořádná opatření, azyl a migrace a Evropský fond pro udržitelný rozvoj, u kterého to lze vysvětlit tím, že ještě nebyl oficiálně zřízen. Omezení prostředků na azyl a migraci však vysílá neblahý politický signál. Osobně tyto oblasti považuji za prioritu a v souladu s ujištěními, která zazněla, předpokládám, že dojde k obnovení těchto prostředků v příštím roce formou opravného rozpočtu.

  Franz Obermayr (ENF), schriftlich. ‒ Ich habe mich gegen diesen Bericht ausgesprochen, da ich es nicht einsehen kann, dass Mittel beispielsweise für die Förderung der Teilhabe junger Menschen am demokratischen Leben in Europa angegeben werden. Der Bericht hat weder eine sachliche Schwerpunktsetzung noch eine Aufgabendisziplin.

  Urmas Paet (ALDE), kirjalikult. ‒ Toetasin. Läbirääkimiste tulemusel on kokku lepitud ühine ELi eelarve, selle hulka kuuluvad pagulaskriisi ja Euroopa lähiümbruses rahuprotsesside rahastamine, Eurpoli suurem toetamine ja ka idapartnerlusriikides vaesuse vähendamine.

  Rolandas Paksas (EFDD), raštu. – Pritariu pateiktam Europos Sąjungos 2017 finansinių metų bendrajam biudžetui, kuris orientuotas į ekonominį augimą, darbo vietų, ypač jaunimui, kūrimą ir migracijos krizės valdymą. Sveikintina, jog derybose su ES Taryba pavyko užtikrinti, kad daugiau lėšų būtų skirta itin svarbioms sritims, visų pirma, jaunimo užimtumui, smulkiam ir vidutiniam verslui, transporto infrastruktūrai, moksliniams tyrimams, o taip pat studentų mainų programai Erasmus+. Atsižvelgiant į Jaunimo užimtumo iniciatyvos svarbą ir teikiamą naudą, labai svarbu jai skirti tinkamą ir pakankamą finansavimą. Todėl manau, kad papildomai skirti 500 mln. eurų padės efektyviai ją įgyvendinti visose valstybėse narėse. Ypatingas dėmesys turi būti skiriamas moksliniams tyrimams, kurie yra labai svarbūs inovacijų vystymui, bei Europos infrastruktūros tinklų priemonei, nes tai įrankis investicijoms pritraukti. Skirtos papildomos lėšos padės atkurti šių priemonių apkarpytus biudžetus ir padidins investavimo galimybes mažosioms įmonėms, užtikrins didesnę paramą vietos bendruomenėms, mokslininkams ir studentams.

  Gilles Pargneaux (S&D), par écrit. ‒ Grâce à la mobilisation des eurodéputés socialistes, nous avons obtenu 500 millions d'euros supplémentaires pour l'initiative pour l'emploi des jeunes qui doit être une priorité politique de l'Union européenne. Je suis également très satisfait que nous soyons parvenus à garantir 50 millions d'euros pour le programme ERASMUS+ en vue d'aider les étudiants à étudier et travailler dans un autre État membre. J'ai donc voté en faveur de ce projet commun de budget pour l'année 2017.

  Aldo Patriciello (PPE), per iscritto. ‒ Ho votato a favore della proposta dei miei colleghi poiché mi sento di condividere la proposta del bilancio generale dell'Unione europea per l'esercizio 2017. Pertanto ho espresso voto positivo.

  Eva Paunova (PPE), in writing. – I voted in favour of this decision as I believe it provides better support for unemployed youth. It provides additional funds to boost key initiatives supporting SMEs, transport infrastructure projects, research and Erasmus+ student mobility. Youth, investments, SMEs and entrepreneurship are my core priorities in the European Parliament.

  Marijana Petir (PPE), napisan. – Pozdravljam postignuti sporazum u vezi s Proračunom EU-a za 2017. godinu te ponovno želim istaknuti nekoliko prioriteta na kojima smatram da treba inzistirati kako bi se život građana Unije učinio što boljim. U prvom redu upozoravam na teško stanje u poljoprivredi te neprestane krize koje uništavaju ruralne populacije diljem Europe. Europski poljoprivrednici pritisnuti stanjem na globalnom tržištu, krizom u sektoru mlijeka, krizom u sektoru voća i povrća, suočeni sa sve učestalijim i sve težim posljedicama globalnog zatopljenja, izloženi nepoštenoj trgovačkoj praksi i drugim problemima uzrokovanima političkim odlukama poput ruskog embarga jednostavno se ne mogu više nositi s teškom situacijom. Ako želimo popraviti to stanje potrebno je poduzeti aktivne zakonodavne mjere poput pojednostavljenja ZPP-a, ali i konkretne ciljane proračunske mjere. Jedna od takvih mjera mora biti ona koja će osigurati kompenzaciju poljoprivrednicima za gubitke nastale zbog ruskog embarga, a koja se treba i nadalje nastaviti provoditi i to sredstvima izvan onih namijenjenih poljoprivredi. Drugo, potrebno je također osigurati dostatna sredstva za kompenzaciju šteta uzrokovanih klimatskim promjenama. Promptna pomoć u slučajevima katastrofa nužno je potrebna. Također, mjerama poput Inicijative za mlade nužno je pomoći pomlađivanju poljoprivrednog sektora. Bez mladih poljoprivrednika uskoro neće biti ni održive poljoprivrede.

  Florian Philippot (ENF), par écrit. ‒ Si ce budget est bel et bien meilleur que celui adopté par le Parlement européen le 26 octobre dernier, il n’en reste pas moins excessif (l’objectif des 5 % de réduction de personnel dans les administrations décidé en 2013 et dont l’échéance arrive en 2017 ne fait l’objet d’aucun suivi sérieux, par exemple) et particulièrement immigrationniste. Je vote donc contre.

  Pina Picierno (S&D), per iscritto. – L'Europa si trova di fronte a innumerevoli sfide e se le si vogliono affrontare seriamente, a partire dall'inaccettabile livello di disoccupazione giovanile, passando per la gestione dei flussi migratori, è necessario investire. Questi investimenti sono possibili solo se si ha un bilancio adeguato. Quest'anno i negoziati per il bilancio dell'UE per il prossimo anno sono riusciti a portare finalmente qualcosa di buono e grazie alla posizione ferma del Parlamento e, all'interno del Consiglio, del governo italiano, abbiamo fatto un passo nella giusta direzione. Un aumento di 500 milioni è previsto per la Youth Employment Initiative, altri 150 milioni arriveranno sui programmi per la ricerca, le PMI e per le infrastrutture transfrontaliere, mentre altri 700 milioni in più verranno stanziati nella rubrica per lo sviluppo, in particolare per quanto riguarda la gestione delle rotte migratorie. Questi stanziamenti non saranno di per sé stessi risolutivi, ma sono un primo importantissimo passo e dimostrano che un'Europa che cambia e più vicina ai cittadini è ancora possibile.

  Tonino Picula (S&D), napisan. ‒ Proračun za sljedeću godinu nije savršen, ali je definitivno korak u pravom smjeru. Ujedinjena Europa je složen i ponosan projekt našeg kontinenta, i kao svaki projekt, zahtijeva hrabre investicije i rezolutnu podršku kada okolina posumnja u njegovu uspješnost. Taj uspjeh nije moguć bez podrške budućih generacija te je dodatnih 500 milijuna eura predviđenih za već postojeća sredstva smanjenja nezaposlenosti mladih jedina ispravna poruka koju možemo, čak moramo, poslati mladim ljudima diljem naše Unije. EU je suočen i s brojnim drugim izazovima poput migrantske krize i malaksalog gospodarskog rasta – svi oni traže donošenje respektabilnog i fleksibilnog proračuna te sam ponosan što je S&D pokazao veliku snagu vjere u svoje ideale kada je to bilo ključno. Kako bi se mogli nositi s izazovima što ih budućnost nosi, nužno je postaviti čvrste temelje inovaciji u EU-u. Zato je od velike važnosti dodatnih 150 milijuna eura što je namijenjeno podržavanju još agilnijeg djelovanja malih i srednjih poduzeća, prekograničnih infrastrukturnih projekata i programa istraživanja i razvoja. Dakako, EU kao odgovoran globalan akter ne može misliti samo na sebe i stoga pozdravljam odluku naših institucija da osiguraju dodatna sredstva kako bi se potaknuo razvoj u našem susjedstvu te aktivno djelovalo protiv glavnih uzroka migrantske krize.

  João Pimenta Lopes (GUE/NGL), por escrito. ‒ Estamos em presença de um orçamento que não consegue, por mais pó de arroz que lhe queiram por, disfarçar a profunda crise em que se encontra a União Europeia. A partir de um quadro plurianual curto, a proposta do Parlamento e da Comissão Europeia não correspondia logo à partida às reais necessidades de uma União Europeia fortemente deprimida e cada vez mais assimétrica do ponto de vista social e económico. Ainda assim o conselho logo deixou bem claro que esta proposta minimalista não iria merecer o seu acordo.

Desta forma, este acordo anunciado, com um pequeno reforço das verbas para fazer face à crise dos refugiados e um ligeiro aumento das verbas destinada a apoiar a mobilidade dos jovens no quadro do programa Erasmus mais, fica muito aquém das possibilidades e das necessidades e vai inclusivamente na direção errada, diminuindo o peso da coesão e do apoio às atividades produtivas e aumentando a vertente da política externa e de segurança, acentuando o caráter repressivo da UE, designadamente em relação aos refugiados.

Trata-se igualmente de um orçamento cada vez menos transparente, com os fundos fiduciários e outros instrumentos financeiros, a ocupar uma preponderância crescente, dificultando ainda mais a função fiscalizadora deste parlamento. Razões de sobra para o nosso voto contra.

  Tomasz Piotr Poręba (ECR), na piśmie. ‒ W dniu 26 października Parlament głosował nad swoim stanowiskiem w sprawie budżetu unijnego na rok 2017. Po uwzględnieniu przez Parlament poprawek do stanowiska Rady powstał komitet pojednawczy złożony z przedstawicieli trzech instytucji, który otrzymał 21 dni na przyjęcie wspólnego tekstu. Ten 21-dniowy okres rozpoczął się dzień po głosowaniu na sesji plenarnej i dobiegł końca 17 listopada. Parlament postulował zwiększenie o 4,07 mld EUR środków netto na zobowiązania i o 2,45 mld EUR na płatności w stosunku do propozycji Komisji. Oznacza to, że kwota na zobowiązania wyniesie blisko 160,7 mld EUR, a na płatności 136,7 mld EUR. Poprawki Rady do propozycji Komisji opiewały na 155,8 mld EUR na zobowiązania i 133,4 mld EUR na płatności. W dniu 16 listopada komitet pojednawczy ustalił wysokość budżetu 2017 r. na 157,86 mld EUR w zobowiązaniach (wzrost o 1,7 % w porównaniu z 2016 r.) i 134,5 mld EUR w płatnościach (spadek o 1,6 %). Rada zgodziła się na dodatkowe 200 mln EUR na „Horyzont 2020”, COSME, „Łącząc Europę” i Erasmus+. Dodatkowe 500 mln EUR zostało także przyznane na Inicjatywę na rzecz zatrudnienia ludzi młodych. Niniejszym poparłem sprawozdanie.

  Franck Proust (PPE), par écrit. ‒ J'ai voté en faveur du rapport portant sur la procédure budgétaire pour 2017. Le montant global du budget 2017 est fixé à 157857,8 millions d'euros pour les crédits d'engagement et 134490,4 millions d'euros pour les crédits de paiement. Je soutiens pleinement la mobilisation de ressources supplémentaires pour stimuler la croissance et créer des emplois, en particulier pour les jeunes, grâce à l'augmentation des fonds pour des dispositifs clés tels qu'Horizon 2020, Erasmus+ ou COSME. Des créations de postes supplémentaires sont également prévues au sein d'Europol, d'Eurojust et de l'EASO (Bureau européen d'appui en matière d'asile), ainsi qu'un renforcement budgétaire pour les fonds liés aux migrations. Cela nous permettra de mieux contrôler la crise migratoire que nous subissons actuellement.

  Julia Reid (EFDD), in writing. ‒ UKIP voted against this binding budgetary report. This was the final agreement on the EU budget for 2017 which would increase by 1.7% from 2016 (a EUR 2.5 billion increase) – meaning the final EU budget for 2017 would be set at just over EUR 157 billion. The UK is forecast to contribute over EUR 17.3 billion gross (after taking in to account the UK rebate). UKIP opposes this increase in the EU budget.

  Inmaculada Rodríguez-Piñero Fernández (S&D), por escrito. – Si queremos abordar con seriedad la crisis de los refugiados, fomentar el crecimiento y hacer frente a los niveles todavía inaceptables de desempleo juvenil, necesitamos un presupuesto comunitario bien financiado y flexible.

El presupuesto que aprobamos hoy es un paso en la buena dirección. Hemos logrado obtener 500 millones de euros adicionales para la Iniciativa de Empleo Juvenil, una prioridad para nuestro grupo. Esto garantizará que millones de jóvenes europeos tengan la oportunidad de seguir estudiando, formándose o encontrar su primer empleo.

También hemos obtenido 200 millones de euros adicionales para programas destinados a impulsar la investigación y la innovación, apoyar a las pequeñas y medianas empresas, ayudar a impulsar proyectos de infraestructura transfronterizos y para fomentar la ayuda a los estudiantes a estudiar en diferentes Estados miembros de la Unión.

Además hemos logrado incrementar la financiación para programas que impulsan el desarrollo y abordan las causas de la crisis de refugiados: se ha acordado añadir 700 millones de euros para aumentar la ayuda a los países vecinos y en desarrollo y hemos conseguido un aumento de los fondos para apoyar a los refugiados palestinos.

Por todos estos motivos la delegación socialista española ha votado a favor del Presupuesto de la Unión para 2017.

  Claude Rolin (PPE), par écrit. ‒ J’ai voté en faveur de l’approbation du budget de l’Union européenne pour 2017 malgré le fait que l’accord trouvé avec le Conseil est nettement en deçà de la position validée et défendue pas notre Parlement. Parmi les satisfactions, citons l’enveloppe supplémentaire de 200 millions d’euros obtenue pour les programmes COSME, le Mécanisme pour l’interconnexion en Europe, Horizon 2020 et Erasmus+. Néanmoins, je regrette que le Conseil ne se soit pas montré plus ambitieux, notamment en ce qui concerne la gestion des flux migratoires. Il est en effet primordial que l’Union européenne prenne ses responsabilités afin d’accueillir dignement les nouveaux arrivants.

De manière générale, je maintiens qu’il est nécessaire d’augmenter la part des ressources budgétaires véritablement propres de l’Union européenne et d’arriver à un maximum de 40 % du budget européen dépendant des contributions nationales.

  Bronis Ropė (Verts/ALE), raštu. ‒ Kitų metų ES biudžetas ne visai atitinka mūsų lūkesčius ir pageidavimus. Kita vertus, suprantu, jog svarstomas jo projektas yra daugelio kompromisų rezultatas, todėl balsuoju už ir tikiuosi, kad ir kitos ES institucijos padarys viską, kad šio biudžeto parama kuo greičiau pasiektų jos adresatus.

  Fernando Ruas (PPE), por escrito. ‒ Votei favoravelmente a proposta relativa ao projeto comum de orçamento geral da União Europeia para o exercício de 2017, no valor total de 157, 86 mil milhões de euros em dotações de autorização e 134,49 mil milhões de euros em dotações de pagamento.

Este orçamento vem confirmar, no quadro das negociações levadas a cabo, que as áreas prioritárias para o próximo ano deverão ser o emprego dos jovens, o crescimento económico, o apoio às pequenas e médias empresas, a investigação e a inovação, a mobilidade estudantil, a migração e a segurança.

Foram ainda contemplados com mais 200 milhões de euros os programas relativos ao crescimento e ao emprego, de que é exemplo o COSME- na área da competitividade empresarial, o Mecanismo Interligar a Europa- no domínio da mobilidade e energia transfronteiriça, o Horizonte 2020- no sector da investigação e inovação e “o Erasmus +”- relativo à mobilidade estudantil.

  Tokia Saïfi (PPE), par écrit. ‒ J’ai voté en faveur du budget 2017, issu de l’accord de conciliation entre le Conseil et le Parlement qui fixe trois priorités: stimuler la croissance, créer de l’emploi, notamment pour les jeunes, et mieux gérer la crise des réfugiés.

J’ai soutenu ce texte parce que le Parlement a obtenu 500 millions d’euros supplémentaires par rapport au projet initial en faveur de l’initiative pour l’emploi des jeunes. Ce budget permet également à l’Union de renforcer ses efforts pour favoriser l’emploi et la compétitivité en prévoyant 200 millions d’euros additionnels pour le programme COSME pour les PME, pour Horizon 2020 ainsi que pour Erasmus+ afin d’encourager la mobilité des étudiants.

D’autre part, ce budget permet à l’Union de se doter d’un niveau de financement adéquat pour répondre de manière efficace à la crise des réfugiés, tant dans sa dimension externe afin de lutter contre les causes profondes de ces migrations que dans sa dimension interne.

Enfin, ce budget donne également la priorité à la sécurité de l’Union avec l’augmentation des montants alloués à Europol et Eurojust.

  Maria Lidia Senra Rodríguez (GUE/NGL), por escrito. ‒ Esta decisión concierne a la aprobación definitiva del presupuesto europeo. Un voto a favor significaría, entre otras muchas cosas, avalar la financiarización de las inversiones, la condicionalidad austeritaria de los fondos de cohesión y desarrollo, la privatización de la investigación, la mercantilización de las políticas agrarias y el uso de los fondos externos para reforzar la Europa fortaleza y el militarismo del gran capital europeo.

Por tanto, he votado en contra para expresar mi crítica al actual uso de los fondos europeos, convertidos en un instrumento más de las políticas neoliberales.

  Siôn Simon (S&D), in writing. ‒ Today I voted in favour of the report on the joint text on the draft general budget of the European Union for the financial year 2017 which was approved by the Conciliation Committee.

  Davor Škrlec (Verts/ALE), napisan. ‒ Pozitivno sam glasovao za ovo izvješće, no ovo obrazloženje glasovanja nastaje kao kritika postojećem sustavu vrednovanja rada zastupnika u Europskom parlamentu isključivo na osnovu statističkog broja parlamentarnih aktivnosti potenciranog u Hrvatskoj, a koji zapravo ne odražava stvarnu kvalitetu i količinu rada, učinkovitost te ponajviše uspjeh zastupničkog djelovanja.

  Monika Smolková (S&D), písomne. ‒ Mám radosť z toho, že sa slovenskému predsedníctvu Rady podarilo dosiahnuť tak kvalitný kompromis, a preto som podporila návrh budúcoročného rozpočtu. V celkový záväzkoch na budúci rok bude mať rozpočet EÚ k dispozícii 157,9 miliardy EUR, čo je nárast o 1,7 percenta v porovnaní s minulým rokom. Na strane platieb sa počíta so 134,5 miliardami EUR, čo je zase v porovnaní s rokom 2016 pokles o 1,6 percenta. Za najväčšie úspechy nášho slovenského tímu, ktorý pôsobil ako mediátor medzi jednotlivými inštitúciami, považujem navýšenie rozpočtu v oblastiach zužujúcich našich občanov. Aj vďaka tlaku, ktorý vytvorili vyjednávači Európskeho parlamentu, sa podarilo do rozpočtu zaradiť 200 miliónov EUR na rast a zamestnanosť a až 500 miliónov EUR na Iniciatívu zamestnanosti mládeže. Keď to rozmeníme na drobné, v budúcom roku pošleme o 50 mil. EUR viac na Horizont 2020, z čoho bude profitovať európsky výskum a vývoj, o 50 mil. EUR viac pôjde na nástroj Spájame Európu, ktorým financujeme infraštruktúru, a v neposlednom rade o 50 mil. EUR dostane viac program Erasmus+, vďaka ktorému študujú milióny európskych občanov v iných krajinách. Toto je len niekoľko ukážok, ktoré dosvedčujú, že Európa vynakladá všetko úsilie, aby investovala do svojho rozvoja čo najviac prostriedkov.

  Joachim Starbatty (ECR), schriftlich. ‒ Nach 17-stündigen Verhandlungen wurde am 16. November 2016 im so genannten Trilogverfahren ein Kompromiss zwischen Parlament, Kommission und Rat zur Festlegung des EU-Haushalts 2017 gefunden. Dieser Haushalt sieht Verpflichtungsermächtigungen in Höhe von 157,86 Milliarden Euro sowie Zahlungen von 134,5 Milliarden Euro vor. Wie schon in den vergangenen Jahren werden dabei drei Viertel für Agrar- und Kohäsionsaufgaben verwendet, was in Teilen nicht effektiv ist. So zahlen insbesondere Nettogeberländer Milliardenbeträge zuerst nach Brüssel, um einen Teil dieser Beträge anschließend wieder zurückzubekommen. Stattdessen sollten die Nettogeberländer nur den Teil nach Brüssel zahlen, welcher an die Nettoempfängerstaaten geht, der Rest sollte im jeweiligen nationalen Haushalt verbleiben. Auf EU-Ebene sollten überdies nur Aktivitäten finanziert werden, welche einen entsprechenden Mehrwert liefern und besser im europäischen als im nationalen oder regionalen Kontext umgesetzt werden können. Dies würde das Subsidiaritätsprinzip stärken und den EU-Haushalt entlasten. Im Weiteren ist die Lücke zwischen Verpflichtungen und Zahlungen wieder sehr hoch, was auf Dauer zu unbezahlten Rechnungen führt. Aus diesen Gründen lehne ich den EU-Haushalt 2017 in der beschlossenen Form ab.

  Ivan Štefanec (PPE), písomne. ‒ Je potrebné zabezpečiť plynulý priebeh platieb vo vzťahu k rozpočtovým prostriedkom na záväzky, aby sa zabránilo akejkoľvek abnormálnej úrovni nezaplatených faktúr na konci roka. Číselné údaje o stave vykonávania a odhadoch týkajúcich sa požiadaviek na platobné rozpočtové prostriedky v roku 2017 musia byť príslušnými orgánmi predložené včas a rovnako všetky potrebné rozhodnutia musia byť prijaté včas pre riadne oprávnené potreby, aby sa zabránilo nahromadeniu nadmerného objemu nezaplatených účtov a zabezpečilo sa riadne uhradenie žiadostí o platbu.

  Beatrix von Storch (EFDD), in writing. ‒ I voted against the 2017 budget draft general budget of the European Union for the financial year 2017. Not only will the budget increase by 1.7% from 2016, but also it continues to waste billions of euros on failed wealth redistribution such as on agricultural and cohesion.

  Dubravka Šuica (PPE), napisan. ‒ Proračun EU-a za 2017. sastoji se od 159,7 milijardi eura financijskih obaveza za isplatu po ispunjenju traženih uvjeta i od 134,5 milijardi eura obaveza novčanih gotovinskih ili bankovnih transakcija korisnicima proračuna.

Podržavam Proračun EU-a za sljedeću godinu jer sadrži dodatna sredstva za migrantsku krizu te pomoć poljoprivrednicima.

  Patricija Šulin (PPE), pisno. ‒ Glasovala sem za poročilo o skupnem predlogu splošnega proračuna Evropske unije za proračunsko leto 2017, ki ga je odobril spravni odbor v proračunskem postopku.

V proračunu 2017 je po zaslugi Evropskega parlamenta na voljo več sredstev za strateške postavke: za zaposlovanje, majhna in srednja podjetja, prometno infrastrukturo, raziskave in inovacije, Erasmus in našo varnost.

Pred nami imamo ambiciozen proračun EU za leto 2017, proračun za izzive sedanjosti in prihodnosti, ki kljub omejenim sredstvom uravnoteženo pokriva vse politične prioritete in zagotavlja sinergije med različnimi področji.

  Ελευθέριος Συναδινός (NI), γραπτώς. ‒ Ο προϋπολογισμός της Ένωσης οφείλει να λάβει υπόψη του τις τρέχουσες δυσμενείς καταστάσεις και να επιδιώξει την αντιμετώπισή τους, έχοντας ταυτόχρονα ως κύριο μέλημά του την ευμάρεια των πολιτών όλων των κρατών μελών. Το επίπεδο ευελιξίας του απαιτείται να είναι αρκετά υψηλό, ώστε να είναι σε θέση να αντιμετωπίσει νέες προκλήσεις και τις ήδη διαφαινόμενες απειλές.

  József Szájer (PPE), írásban. ‒ Kiemelt fontosságú, hogy a 2017-ben felgyorsuló regionális fejlesztési programok tagállami végrehajtásával lépést tudjon tartani az uniós költségvetés és megfelelő nagyságrendben rendelkezésre álljanak a kohéziós források. Az uniós költségvetésben megvannak a források arra, hogy az Európai Bizottság maradéktalanul kifizesse majd azokat a számlákat, amelyek a megvalósult tagállami projektek végrehajtása során keletkeznek.

Sikerült azt is elérnünk, hogy a migrációs válság kezelésére mozgósított forrásokat ne más, már működő EU-s programok rovására vonják el. A kohéziós és agrárpénzeket nem lehet csökkenteni a migrációs krízis kezelésére szolgáló források meghatározásakor.

A 2017. évi uniós költségvetés végül nem tartalmazza a kötelező befogadási kvótákat elutasító tagállamok megbüntetésére vonatkozó rendelkezéseket. A szocialisták és liberálisok egy olyan költségvetési mechanizmust javasoltak bevezetni, amely pénzbüntetéssel sújtaná azokat a tagállamokat, amelyek a kötelező betelepítési kvótarendszer ellenére nem fogadnak be illegális bevándorlókat az országukba. Ezt a támadást a 2017-es költségvetés elfogadása során sikerült elhárítani.

A fentiek alapján szavazatommal támogattam a jelentés elfogadását.

  Tibor Szanyi (S&D), írásban. ‒ Szavazatommal támogattam a jelentést, amely módosításokkal hagyja jóvá a 2017-es költségvetés számait. Fontosnak tartom megjegyezni, hogy a végső költségvetés erre az évre 157 851,8 millió euró kötelezettségvállalási előirányzatot-, és 134 430,4 millió eurót kifizetési előirányzatot határoz meg. Ez sorrendben 1,7% növekedést és 1,6% csökkenést jelent a 2016-os évhez képest. A tárgyalások során az Európai Parlamentnek több helyen sikerült visszaállítania az Európai Bizottság által javasolt és az Európai Tanács által lecsökkentett számokat. Ennek megfelelően két fontos témát, a „növekedés és munkahelyteremtést” és a „fiatalok foglalkoztatását célzó kezdeményezést” sikerült 200-, illetve 500 millió euróval megerősíteni. Mindezek mellett, plusz forrást kap például a krízis által sújtott tej- és állattenyésztési ágazat (500 millió euró), illetve a „Global Europe”, növekedést és munkahelyeket segítő kezdeményezése – ami a migrációs- és menekültválság és annak gyökere kezelésére is hivatott–, további 730 millió eurót kap. A javasolt számokat elfogadhatónak tartom azzal a megjegyzéssel, hogy természetesen a fenntartható munkahelyteremtésre (köztük a fiatalokra) fordított összeg sosem elég.

  Claudia Țapardel (S&D), în scris. – Bugetul 2017 include o serie de măsuri de urgență pentru a ajuta fermierii să facă față dificultăților întâmpinate de piață în prezent. Prin acest document, Comisia se obligă să monitorizeze situația pieței în mod regulat și să prezinte, dacă este necesar, măsurile adecvate pentru a aborda nevoile neacoperite de creditele autorizate în buget. Susțin această propunere și votez pentru adoptarea ei.

  Marc Tarabella (S&D), par écrit. ‒ J'ai approuvé le texte de mon collègue Indrek Tarand, approuvant le projet commun dont est convenu le comité de conciliation, qui se compose de l'ensemble des documents suivants: la liste des lignes budgétaires n'ayant pas été modifiées par rapport au projet de budget ou à la position du Conseil; les montants récapitulatifs par rubrique du cadre financier; les montants «ligne par ligne» de tous les postes budgétaires; un document consolidé indiquant les montants et le texte final de toutes les lignes modifiées au cours de la conciliation.