Doslovný záznam ze zasedání

Středa, 14. prosince 2016 - Štrasburk

10.12. Přístup na trh přístavních služeb a finanční transparentnost přístavů (A8-0023/2016 - Knut Fleckenstein)

Oral explanations of vote

  Michela Giuffrida (S&D). – Signora Presidente, onorevoli colleghi, ho votato a favore di questo regolamento perché i porti sono effettivamente le vie di ingresso e di transito del 96 per cento di tutte le merci dell'Unione europea ed era veramente urgente che fossero regolati da norme che garantiscano efficienza e trasparenza.

Sono anche il luogo di lavoro di quasi 500 000 persone, numeri che potrebbero crescere se ci fossero più investimenti e più competitività. Il trasporto marittimo è già un'alternativa al trasporto su strada, ma grazie a queste norme sarà un settore da incrementare attraverso gli investimenti anche di privati.

Il trasporto marittimo è assolutamente centrale: mettere al centro delle politiche europee i porti vuol dire dare un'opportunità di crescita anche e soprattutto alle regioni insulari, che del trasporto marittimo vivono. Rendere più competitivi i porti vuol dire abbassare il prezzo di molte merci. Le politiche sui porti intervengono in modo decisivo a realizzare questi obiettivi di coesione territoriale, che in molte regioni d'Europa sono ancora lontani da raggiungere.

  Monica Macovei (ECR). – Doamnă președintă, susțin aplicarea eficientă și echitabilă a legilor europene în ceea ce privește concurența și creșterea transparenței în relațiile financiare dintre statele membre, porturi și operatorii portuari. Procedura de alegere a furnizorilor de servicii portuare trebuie să fie deschisă tuturor părților interesate, iar conținutul și rezultatul acestor proceduri trebuie să fie făcute publice – deci transparență și corectitudine în achizițiile publice.

De asemenea, taxele pentru servicii portuare și taxele de utilizare a infrastructurii portuare trebuie să fie proporționale în raport cu valoarea economică a serviciilor furnizate și nu disproporționate și nu discriminatorii.

Și, în ultimul rând, să nu uităm că marea problemă în multe din porturile Uniunii Europene este traficul: traficul de droguri, traficul de ființe umane și alte forme de trafic. Acesta trebuie să fie prioritatea numărul unu, dacă discutăm despre transportul și accesul la serviciile portuare.

  Seán Kelly (PPE). – Madam President, transparency in the management of services and application of funds in our European ports is a priority, which I am pleased to say is at the forefront of our agenda.

Indeed the enhancement of existing procedures and regulations marks an essential step towards the development of more efficient competition rules within and between our Member States. The knock-on effects of the recommendations contained within this report would also prove central to marked improvements in the labour conditions within our ports. Also, of course, as we move to implementing COP 21 commitments, the maritime sector is going to play a huge role in that regard, and already there are moves afoot to make it more efficient from an energy point of view and, as the previous speaker mentioned, taking transport off the roads.

In my constituency we have a great port, the finest port in the Shannon estuary, one of the deepest and most naturally deep ports in Europe, and it has huge potential but it needs to get on the corridor so that it can be beneficial for the region and for Europe.

  Diane James (NI). – Madam President, the United Kingdom did not request this inappropriate and unacceptable intrusion into the running of their ports, and I accordingly voted against the directive. After all, the UK is a maritime nation with a huge number of successful, efficient and effectively-run ports. It did not need another EU directive bringing about legislation, which will highlight why sovereign control of a major infrastructure project should stay with that government and that country and not be ceded to the European Union.

There are over 500 companies in the United Kingdom – and indeed many of them are in the south—east region which I represent – which employ people in the port services. This legislation would do nothing to improve their lives and it would do nothing to improve the running of those ports. In fact, it would be very detrimental.

When an EU decision actually hampers rather than enhances, the people who voted to leave the European Union feel vindicated. I do wish the European Union would take that on board because you complain all the time about driving people away from the European Union concept and yet legislation like this achieves precisely that aim.

Written explanations of vote

  Isabella Adinolfi (EFDD), per iscritto. ‒ La seguente relazione si occupa di stabilire un regolamento comune, a livello comunitario, per quanto riguarda i servizi portuali.

I punti più importanti e che condivido sono principalmente l'introduzione di norme per la formazione del personale e riguardanti i diritti sociali e l'esclusione dei piccoli, sui quali l'applicazione di oneri burocratici e amministrativi potrebbe avere conseguenze molto negative.

Inoltre reputo di fondamentale importanza l'obbligo di mostrare in maniera trasparente come vengono adoperati fondi pubblici e aiuti di Stato.

Per questo motivo ho deciso di votare a favore.

  Marina Albiol Guzmán (GUE/NGL), por escrito. – Pese a la intención de la Comisión de utilizar esta iniciativa legislativa para liberalizar y privatizar el sector portuario europeo, las negociaciones entre el Parlamento y los Estados miembros han permitido que el texto se convierta, por el contrario, en un mecanismo para preservar las condiciones laborales en el sector y reforzar sus derechos a la negociación colectiva o en caso de transferencia del servicio operador. Pese a ello, algunas de sus disposiciones podrían utilizarse para fragmentar la gestión pública del sistema portuario, al contabilizar separadamente aquellos segmentos que podrían abrirse a la competencia privada. Considerando el texto en su conjunto, he optado por abstenerme.

  Laima Liucija Andrikienė (PPE), raštu. ‒ Balsavau už Europos Parlamento teisėkūros rezoliucijos projektą dėl patekimo į uosto paslaugų rinką ir finansinio uostų skaidrumo. Šiuo rezoliucijos projektu siekiama padėti užtikrinti, kad Transeuropinio transporto tinklas (TEN-T) būtų efektyvesnis, geriau sujungtas ir darnesnis, taigi, sukurti sistemą, kurią taikant pagerėtų visų uostų našumas, o patys uostai galėtų lengviau prisitaikyti prie transporto ir logistikos reikalavimų pokyčių. Prie pagrindinių projekto uždavinių galima priskirti uosto paslaugų ir veiklos atnaujinimą ir sąlygų, kurios skatintų investuoti į uostus, sudarymą. Taip pat siekiama pašalinti silpnos konkurencijos sąlygas ir galimus piktnaudžiavimo rinka atvejus ir taip padidinti uostų teikiamų paslaugų efektyvumą. Šis projektas taip pat atitinka ir kitų svarbių sričių ES politiką, pavyzdžiui, Baltąją knygą dėl transporto, Europos infrastruktūros tinklų priemonę ir „Mėlynosios juostos“ iniciatyvą. Jis bus taikomas visiems TEN-T gairėse nurodytiems jūrų uostams ir padės panaikinti papildomą administracinę naštą, su kuria susiduria jau dabar gerai veikiantys uostai, tuo pat metu kitiems uostams padėdamas spręsti jų struktūrinius uždavinius.

  Νίκος Ανδρουλάκης (S&D), γραπτώς. ‒ Ψήφισα υπέρ της έκθεσης σχετικά με την πρόταση κανονισμού του Ευρωπαϊκού Κοινοβουλίου και του Συμβουλίου για τη θέσπιση πλαισίου όσον αφορά την πρόσβαση στην αγορά λιμενικών υπηρεσιών και τη χρηματοοικονομική διαφάνεια των λιμένων, διότι αναφέρεται στην ανάγκη αυτονομίας του διαχειριστικού φορέα του λιμένα, προκειμένου να ενεργεί σύμφωνα με την οικονομική στρατηγική του, τηρώντας παράλληλα ορισμένες βασικές αρχές.

  Marie-Christine Arnautu (ENF), par écrit. ‒ Les dispositions sociales régissant le régime de travail dans les ports ont été, pour l'essentiel, omises du règlement proposé par la Commission. Ont été ajoutées des précautions théoriques de lutte contre l’emploi précaire et d’amélioration de la formation et de la sécurité au travail. Le respect des normes sociales nationales a aussi été ajouté ainsi que l'obligation faite aux États de sauvegarder les droits des salariés en cas de transfert d'entreprise. Sur le principe, si les modifications issues du premier passage en commission des transports et du tourisme et du trilogue sont positives (moins d’activités concernées et moins de réglementation dans les activités concernées), cela reste insuffisant pour que les députés FN-RBM se prononcent favorablement puisqu'une fois de plus, les États sont contraints à plus de libéralisation. Cette proposition de règlement n’est certainement que le premier pas vers une libéralisation bien plus large qui ne bénéficiera qu’aux multinationales, certainement pas aux salariés du secteur portuaire et maritime, ni aux salariés et consommateurs européens dans leur ensemble. J’ai donc voté contre ce texte.

  Jonathan Arnott (EFDD), in writing. ‒ I voted against this resolution because I do not believe the EU should have any say on how UK ports are operated. Many of the ports located in the UK are privately owned and operated and this differs greatly to most ports within the EU. Further ‘one size fits all’ legislation will have a damaging effect in the UK.

  Jean Arthuis (ALDE), par écrit. ‒ J’ai voté pour ce rapport car il est important de rendre le RTE-T plus efficace et interconnecté. Pour cela, il faut impérativement créer un cadre pour améliorer les performances des ports afin d’attirer les investissements et lutter contre la faible pression concurrentielle ainsi que contre les risques d’abus de marché dans le secteur. Il convient pour cela de définir des dispositions dans les domaines des contrats de concession ou des aides d’État.

  Zigmantas Balčytis (S&D), raštu. ‒ Balsavau už pranešimą dėl Europos Parlamento ir Tarybos reglamento, kuriuo nustatoma patekimo į uosto paslaugų rinką ir finansinio uostų skaidrumo sistema. Pritariu Parlamento pasiūlymui įvesti skaidrią įkainių nustatymo sistemą bei įpareigoti uostus savo finansinėse ataskaitose deklaruoti iš valstybės gaunamas lėšas. Šios taisyklės nukreiptos į daugiau nei 300 ES uostų, kuriuose dirba beveik pusė milijono darbuotojų. Jomis siekiama paskatinti efektyvesnę uostų veiklą, tikintis, kad tai pritrauks daugiau investicijų. Savo ruožtu norima, kad jūrų transportas taptų konkurencinga ir tvari alternatyva perpildytam kelių transportui.

  Nicolas Bay (ENF), par écrit. ‒ Sur le principe, si les modifications issues du premier passage en commission des transports et du tourisme et du trilogue sont positives, cela reste insuffisant et j’ai voté contre ce texte puisqu'une fois de plus les États seraient contraints à plus de libéralisation. Cette proposition de règlement ne serait très probablement que le premier pas en direction d’une libéralisation bien plus large qui ne bénéficierait qu’aux multinationales, certainement pas aux salariés du secteur portuaire et maritime, ni aux salariés et consommateurs européens dans leur ensemble.

  Xabier Benito Ziluaga (GUE/NGL), por escrito. ‒ Este informe sobre servicios portuarios empezó con una propuesta liberalizadora por parte de la Comisión Europea con la que estamos profundamente en contra. Sin embargo, durante las negociaciones se consiguió darle la vuelta a dicha propuesta, omitir las cláusulas relativas a la liberalización y blindar los derechos de los trabajadores portuarios. Es un resultado satisfactorio que no vemos habitualmente en las reformas de la legislación europea sobre transportes. Sin embargo, he decidido abstenerme, porque la redacción final invita a promover una gestión descentralizada de los puertos mientras que, en un país eminentemente marítimo como el nuestro, la gestión centralizada de la red portuaria es uno de los elementos clave del sistema. Aunque en ningún caso esta descentralización se plantea de forma obligatoria, hemos querido ser coherentes con nuestra postura de defender la capacidad de cada Estado miembro de elegir su propio modelo de gestión pública, de acuerdo con su trayectoria y sus especificidades.

  Izaskun Bilbao Barandica (ALDE), por escrito. ‒ Quiero agradecer al ponente, señor Fleckenstein, su labor en este informe, en el cual presenta unas cuantas enmiendas en relación con la autonomía de los puertos. No estoy conforme con el acuerdo al que se ha llegado en este punto pero, por coherencia con el resto del texto, al final he votado a favor del acuerdo con el Consejo y, por ende, del informe.

  Dominique Bilde (ENF), par écrit. ‒ J’ai voté contre la proposition de la commission qui prétend fallacieusement améliorer la compétitivité des ports de l’UE classés dans le RTE-T, par rapport aux ports maritimes hors UE, et la concurrence équitable entre ports RTE-T. L’ensemble est insuffisant car les États seront encore contraints à plus de libéralisation. Les politiques voulues par l’Union européenne en matière d’infrastructures vont à rebours de l’air du temps. Aux États-Unis, Donald Trump semble vouloir mener une politique ambitieuse pour ces éléments stratégiques. La libéralisation ne bénéficie qu’aux entreprises transnationales, pas aux États et aux peuples.

  Mara Bizzotto (ENF), per iscritto. ‒ Non posso sostenere questo provvedimento che prevede la liberalizzazione di settori tipici delle operazioni portuali, secondo principi simili a quelli contenuti nella direttiva sui servizi, la famosa Bolkestein, che tanti danni ha causato ai nostri operatori locali balneari.

Io dico no ai provvedimenti calati dall'alto, come questo regolamento, sulla testa di intere categorie professionali che si ritroverebbero con il proprio lavoro a rischio. Io starò sempre al fianco dei nostri operatori locali, contro per difendere i nostri territori contro l'avanzata delle multinazionali.

Per questi motivi non ho sostenuto il testo con il mio voto.

  Malin Björk (GUE/NGL), skriftlig. ‒ Jag har röstat ja.

Det har jag gjort eftersom de nu antagna reglerna slår fast hamnarbetarnas rätt till bättre utbildning och bättre säkerhet, liksom deras rättigheter vid överlåtelse av företag.

Hamnarna ska kunna begränsa antalet tjänsteleverantörer för att värna säkerhet och miljömässig hållbarhet. Lasthanterings- och passagerartjänster ingår också i de nya reglerna om finansiell insyn. Organiseringen av själva hamntjänsterna är fortsatt medlemsländernas ansvar.

Jag vill understryka att jag alltid motsatt mig den politik präglad av privatisering och marknadsliberalisering av hamnarna som kommissionen tidigare försökt genomföra, men som stoppats av den fackliga rörelsen och majoriteten i EU-parlamentet. Det är viktigt att hålla fast vid den principiella positionen.

  José Blanco López (S&D), por escrito. ‒ El acuerdo alcanzado con el Consejo en primera lectura cambia sustancialmente la propuesta inicial presentada por la Comisión, al garantizar que los puertos puedan limitar el número de operadores en función de una multitud de criterios (por obligaciones de servicio público, por cuestiones de seguridad o medioambiental, etc.). Asimismo, el acuerdo obliga a una mayor transparencia de los flujos financieros entre las autoridades públicas y los puertos para poder detectar situaciones de competencia desleal entre puertos y ayudas de Estado encubiertas. Además, se ha mejorado sustancialmente el texto con medidas como la exclusión del Reglamento de categorías como el pilotaje, disposiciones relativas al diálogo social y el refuerzo de las obligaciones de subrogación del personal en caso de cambio de operador portuario, al tiempo que se reconoce la posibilidad de fijar los cánones por uso de la infraestructura portuaria por ley, como es el caso de España.

Por todo ello, he votado a favor.

  Vilija Blinkevičiūtė (S&D), raštu. ‒ Balsavau už šį pranešimą dėl patekimo į uosto paslaugų rinką ir finansinio uostų skaidrumo. Komisijos pasiūlymu siekiama padėti užtikrinti, kad TEN-T tinklas būtų efektyvesnis, geriau sujungtas ir darnesnis – sukurti sistemą, kurią taikant pagerėtų visų uostų našumas, o patys uostai galėtų lengviau prisitaikyti prie transporto ir logistikos reikalavimų pokyčių.

Prie pagrindinių pasiūlymo uždavinių galima priskirti uosto paslaugų ir veiklos atnaujinimą ir sąlygų, kurios skatintų investuoti į uostus, sudarymą. Šiuo reglamentu Komisija siekia pašalinti silpnos konkurencijos sąlygas ir galimus piktnaudžiavimo rinka atvejus ir taip padidinti teikiamų uosto paslaugų efektyvumą. Krovinių tvarkymo ir keleivių aptarnavimo paslaugos pašalintos iš II skyriaus dėl patekimo į rinką, nes jos dažnai teikiamos sudarant koncesijos sutartis, ir todėl tokioms paslaugoms taikoma direktyva dėl koncesijų sutarčių skyrimo. Taigi šis reglamentas turėtų būti taikomas kartu su Direktyva 2014/23/ES dėl koncesijos sutarčių skyrimo. Aiški valstybės pagalbos taisyklių sistema yra svarbus sąžiningos uostų tarpusavio konkurencijos vienodomis sąlygomis kriterijus. Šis reglamentas bus taikomas visiems TEN-T gairėse nurodytiems jūrų uostams ir, pasak Komisijos, padės panaikinti papildomą administracinę naštą, su kuria susiduria jau gerai veikiantys uostai, ir tuo pat metu padės kitiems uostams spręsti savo struktūrinius uždavinius.

  Marie-Christine Boutonnet (ENF), par écrit. ‒ Si je ne peux pas m’opposer à la transparence financière des ports, par contre, l’introduction de la concurrence au sein des ports, même si elle a été atténuée au cours de son passage en commission des transports et du tourisme, entraînera une multiplication des acteurs privés qui se fera sans aucun doute au détriment des salariés et au profit des multinationales, ce que je dénonce.

Par conséquent je vote contre ce rapport.

  Lynn Boylan and Liadh Ní Riada (GUE/NGL), in writing. – This file deals with a regulation to establish an updated framework for the operation of European ports, replacing an older directive covering the same sector. Negotiations over this regulation have been a contentious and complicated, and have gone on for several years.

The proposed new regulation transfers additional powers over ports to the EU, and the European Commission tried to make it a tool to gradually increase ‘market access’ and liberalisation in the port sector.

Sinn Féin, along with trade unions and other organisations, are opposed to this recklessly pro-market agenda. Both during negotiations, and in a vote in the European Parliament in March, many of these negative elements of the regulation have been removed.

The new regulation is therefore more technical in nature, removing most of the liberalisation and ‘market access’ agenda whilst strengthening important social and labour protections – including the right to strike.

As a result of these significant improvements, and while the regulation is still far from perfect, I voted in favour of the new regulation.

  Renata Briano (S&D), per iscritto. ‒ Modernizzare i servizi e le strutture portuali è un elemento fondamentale per contribuire a un funzionamento più efficiente, interconnesso e sostenibile delle TEN-T, le reti transeuropee di trasporto, definendo un quadro che permetta di migliorare l'efficienza di tutti i porti e li aiuti ad affrontare i cambiamenti dei requisiti nei settori della logistica e dei trasporti.

Un'importante condizione per una concorrenza leale tra i porti a parità di condizioni è un quadro chiaro sulla normativa in materia di aiuti di stato. La Commissione è attualmente impegnata nella revisione del campo di applicazione del regolamento di esenzione per categoria onde includervi criteri di infrastruttura portuale entro il dicembre 2018.

È importante che il quadro regolamentare sia equo, trasparente e comprensibile in modo da non aumentare la frattura fra porti del sud e del nord Europa e da ottimizzarne l'armonizzazione e il funzionamento globale.

  Steeve Briois (ENF), par écrit. ‒ La proposition de la Commission prétend améliorer la compétitivité des ports de l’Union européenne classés dans le RTE—T, réseau transeuropéen de transport par lequel transitent 96 % des marchandises et 93 % des passagers. Cette proposition a également vocation à améliorer le fonctionnement et l’interconnexion des ports maritimes notamment par le biais de l’uniformisation des règles dans l’Union européenne. Par ailleurs, il est demandé dans le texte de favoriser la concurrence au sein de chaque port tout en excluant les services liés à la manutention des marchandises qui font l’objet de contrats de concession. La libéralisation du marché des services portuaires que l’Union européenne tente d’imposer aux États membres ne vise qu’à servir les intérêts financiers de grands groupes privés qui y voient une source de rentabilité. J’ai voté contre ce texte afin de préserver nos emplois et de protéger nos entreprises de la concurrence prétendument libre et non faussée.

  Daniel Buda (PPE), în scris. ‒ Prezentul raport urmărește crearea unui cadru care să îmbunătățească performanța porturilor și să facă tranziția în materie de cerințe cu privire la transporturi și logistică, cadru necesar pentru realizarea unei funcționări mai eficiente și durabile a TEN-T-ului. Pentru realizarea acestor schimbări este necesară o modernizare a serviciilor și operațiunilor portuare, precum și crearea unor condiții-cadru pentru atragerea de noi investitori.

Principala condiție pentru o concurență loială între porturi o reprezintă crearea unui cadru clar cu privire la normele referitoare la ajutoarele de stat, dar și în ceea ce privește Carta Albă privind transporturile, precum și Mecanismul pentru interconectarea Europei și inițiativa cunoscută sub numele de Centura albastră.

În concluzie, este necesară o autonomie a organismului de administrare pentru a acționa în funcție de strategia sa economică, respectând, de asemenea, anumite principii-cheie.

Am acordat un vot favorabil raportului privind accesul la piața serviciilor portuare și transparența financiară a porturilor deoarece încurajez transparența financiară, dar, în același timp, și autonomia portuară pentru a putea gestiona administrația fiecărui port în mod eficient, o administrare care aduce un plus economic prin concurența economică generată de necesitatea de dezvoltare, concurență benefică, atât UE cât și statelor membre.

  Nicola Caputo (S&D), per iscritto. ‒ Oggi ho votato in favore del regolamento che istituisce un quadro normativo per l'accesso al mercato dei servizi portuali e la trasparenza finanziaria dei porti.

L'obiettivo del regolamento è quello di contribuire a un funzionamento più efficiente, interconnesso e sostenibile della TEN-T, definendo un quadro che permetta di migliorare l'efficienza di tutti i porti e li aiuti ad affrontare i cambiamenti dei requisiti nei settori della logistica e dei trasporti. Per questo motivo, esso include anche la modernizzazione dei servizi e delle operazioni portuali e la creazione delle condizioni quadro per attrarre investimenti nei porti.

Dal momento che copre soltanto i servizi portuali offerti direttamente agli utenti, il dragaggio è escluso dalla lista dei servizi, in quanto non si tratta di un servizio offerto a singoli utenti bensì di un lavoro di manutenzione volto a garantire l'accessibilità del porto.

Il regolamento si applicherà a tutti i porti marittimi individuati negli orientamenti TEN-T ed eviterà di imporre oneri aggiuntivi ai porti che già funzionano bene, creando al contempo le condizioni per consentire agli altri porti di affrontare i loro problemi strutturali.

  Matt Carthy (GUE/NGL), in writing. ‒ This report came to a vote after a very long process of deliberation in the European Parliament. I am happy that the text that came before the Plenary this time no longer contains any mention of opening access to the market of port services, which was deleted thanks to pressure amendments co-signed by Sinn Féin. The report now is only concerned with organisation, the transparency of accounts, training and safety for workers.

Further amendments I supported the first time this came before plenary will result in strengthened social and labour protection and will prevent action being taken against collective industrial action (i.e. strikes) on the basis that they disrupt port services.

For these reasons I voted in favour of the report, which will now progress towards inter-institutional negotiations.

  James Carver (EFDD), in writing. – UKIP voted against this because the ports within the UK operate completely differently to the ports on mainland Europe in that the majority of them are privately operated and it would be for the UK Government to decide on the operating terms expected. This regulation is a further adoption from the EU of a one—size—fits—all policy that will just not work.

  David Casa (PPE), in writing. ‒ I voted in favour of this report. The aim of this regulation is to increase transparency in the financial relationship between the state, ports and port service operators. This will contribute to better use of public funds and to the effective and fair application of EU competition rules in ports. The provision of port services, Chapter II of the Commission proposal (market access) as amended, now relates to the organisation of port services which may be subject to: (a) minimum requirements for the provision of port services; (b) limitations of the number of providers; (c) public service obligations; (d) restrictions related to internal operators.

  Fabio Massimo Castaldo (EFDD), per iscritto. ‒ Il regolamento in questione si propone di istituire un quadro comune per regolare i servizi portuali in Europa.

Elementi positivi contenuti nella relazione sono le norme sulla formazione del personale e sui diritti sociali, la trasparenza finanziaria quando vi sono fondi pubblici e aiuti di stato, l'esclusione dei piccoli porti dall'applicazione di ulteriori oneri burocratici e amministrativi eccessivi.

Per questi motivi ho espresso voto favorevole.

  Caterina Chinnici (S&D), per iscritto. ‒ I porti dell'Unione Europea svolgono un ruolo fondamentale per il funzionamento del mercato interno, facilitando gli scambi tra gli Stati membri nonché contribuendo all'occupazione, agli investimenti e alla crescita del PIL.

Tuttavia, non tutti i porti della rete transeuropea di trasporto (TEN-T) offrono servizi di livello elevato e un quadro di governance sufficientemente attraente per gli investitori.

Ritengo che per rendere più efficiente e competitivo il mercato dei servizi portuali sia necessario ridurre le restrizioni di accesso al mercato, imporre dei requisiti minimi ai fornitori di servizi e rafforzare la trasparenza sul finanziamento dei porti.

Inoltre, credo sia indispensabile che gli Stati membri e le autorità portuali provvedano ad un controllo più rigoroso in materia di finanziamenti pubblici alle infrastrutture portuali allo scopo di evitare una concorrenza sleale.

Ho votato a favore della proposta di regolamento, perché ritengo sia fondamentale introdurre un quadro giuridico di riferimento stabile, in grado di garantire la certezza del diritto e assicurare lo sviluppo e la creazione di posti di lavoro pur mantenendo l'eterogeneità delle organizzazioni proprie del settore portuale.

  Λευτέρης Χριστοφόρου (PPE), γραπτώς. ‒ Στηρίζουμε την έκθεση και ζητούμε από την Επιτροπή να υποβάλει εκ νέου την πρόταση, αν προτίθεται να της επιφέρει σημαντικές τροποποιήσεις ή να την αντικαταστήσει με νέο κείμενο.

  Κώστας Χρυσόγονος (GUE/NGL), γραπτώς. ‒ Η έκθεση σχετικά με την πρόταση κανονισμού του Ευρωπαϊκού Κοινοβουλίου και του Συμβουλίου για τη θέσπιση πλαισίου όσον αφορά την πρόσβαση στην αγορά λιμενικών υπηρεσιών και τη χρηματοοικονομική διαφάνεια των λιμένων θα επιφέρει θετικές αλλαγές στο μέχρι σήμερα ισχύον πλαίσιο, καθώς στοχεύει σε ακόμη περισσότερη διαφάνεια. Θεωρώ πως αυτό είναι θετικό για τα κράτη μέλη της Ευρωπαϊκής Ένωσης και τους ευρωπαίους πολίτες και γι’ αυτό ψήφισα θετικά.

  Alberto Cirio (PPE), per iscritto. ‒ Il nostro meraviglioso paese con i suoi 57 000 km di coste possiede, per vocazione, importanti scali portuali.

Annuncio pertanto il mio voto favorevole dal momento che si otterranno risultati nettamente più soddisfacenti in termini di efficienza, competitività e trasparenza. Lunghi sono stati i lavori che hanno portato alla redazione del provvedimento, segnatamente per la delegazione italiana in merito alle disposizioni riguardanti l'obbligatorietà della clausola sociale ed emendamenti connessi a pilotaggio e ormeggio. Complessivamente possiamo dirci soddisfatti del testo finale in quanto si profila la libera prestazione dei servizi a fronte dei requisiti minimi richiesti, come qualifiche professionali e attrezzature, consentendo così un maggiore sviluppo del settore.

Sarà, inoltre, possibile limitare il numero dei prestatori dei servizi stessi e, congiuntamente, gli Stati membri potranno imporre obblighi di servizio pubblico a specifiche condizioni. Grazie a tali aspetti si modernizzeranno servizi e operazioni portuali aprendo scenari di investimento interessanti.

Il tutto si accompagna a misure atte all'essenziale trasparenza finanziaria dei porti e dei relativi fondi pubblici, tra queste l'istituzione di sistemi di consultazione tra tutte le parti e di organi di vigilanza con funzioni di controllo.

  Deirdre Clune (PPE), in writing. ‒ I supported the Report on the proposal for a regulation of the European Parliament and of the Council establishing a framework on market access to port services and financial transparency of ports.

  Jane Collins and Mike Hookem (EFDD), in writing. – UKIP voted against this because the ports within the UK operate completely differently to the ports on mainland Europe in that the majority of them are privately operated and it would be for the UK Government to decide on the operating terms expected. This regulation is a further adoption from the EU of a one—size—fits—all policy that will just not work.

  Lara Comi (PPE), per iscritto. ‒ Ho votato a favore del provvedimento in quanto prevede un importante riordino delle norme relative al settore dei porti, con misure per la libera prestazione dei servizi a fronte di requisiti minimi richiesti, la possibilità di limitazioni del numero dei prestatori dei servizi portuali, la possibilità per gli Stati membri di imporre obblighi di servizio pubblico a determinate condizioni.

La proposta prevede, altresì, disposizioni sulla trasparenza finanziaria volte a dimostrare la destinazione di fondi pubblici, la non arbitrarietà dei prezzi fissati in presenza di monopoli e la trasparenza dei canoni per le infrastrutture.

Infine, mira alla istituzione di un sistema di consultazione di tutte le parti interessate, nonché di organismi indipendenti di vigilanza con funzioni di controllo.

  Javier Couso Permuy (GUE/NGL), por escrito. ‒ Pese a la intención de la Comisión de utilizar esta iniciativa legislativa para liberalizar y privatizar el sector portuario europeo, las negociaciones entre el Parlamento y los Estados miembros han permitido que el texto se convierta, por el contrario, en un mecanismo para preservar las condiciones laborales en el sector y reforzar sus derechos a la negociación colectiva o en caso de transferencia del servicio operador. Pese a ello, algunas de sus disposiciones podrían utilizarse para fragmentar la gestión pública del sistema portuario, al contabilizar separadamente aquellos segmentos que podrían abrirse a la competencia privada. Considerando el texto en su conjunto, he optado por abstenerme.

  Andrea Cozzolino (S&D), per iscritto. ‒ I porti possono contribuire alla competitività a lungo termine delle industrie europee sui mercati mondiali, garantendo nel contempo valore aggiunto e occupazione in tutte le regioni costiere dell'Unione.

Pertanto ritengo necessario affrontare le attuali inefficienze della catena logistica e del trasporto sostenibile. Ritengo che l'ente di gestione del porto debba disporre della necessaria autonomia per agire conformemente alla sua strategia economica, rispettando al contempo determinati principi fondamentali.

Ho accolto con favore l'invito rivolto al comitato per il dialogo sociale nel settore portuale affinché siano individuate le linee guida per i requisiti di formazione per prevenire gli incidenti e garantire il massimo livello di sicurezza e di salute dei lavoratori portuali. In tal modo sarà possibile instaurare la certezza giuridica per i porti e avere un impatto positivo sul corretto funzionamento della rete TEN-T.

  Andi Cristea (S&D), în scris. ‒ Raportul urmărește să contribuie la obiectivul unei funcționări mai eficiente, interconectate și durabile a rețelei transeuropene de transport prin crearea unui cadru care să îmbunătățească performanța porturilor și să le ajute pe acestea să facă față schimbărilor în materie de cerințe privind transporturile și logistica. Principalele obiective sunt reprezentate de modernizarea serviciilor și a operațiunilor portuare și crearea unor condiții-cadru pentru atragerea investițiilor în porturi, fără a ieși din cadrul concurenței loiale între acestea. Am votat pentru o mai mare autonomie oferită organelor administrative portuare, pentru a le permite acestora să acționeze în funcție de strategia lor economică, respectând totodată anumite principii-cheie.

  Edward Czesak (ECR), na piśmie. ‒ Zagłosowałem za przyjęciem rozporządzenia w sprawie stworzenia ram prawnych określających dostęp do rynku usług portowych oraz przejrzystości finansowej portów. Uważam, że ostateczna propozycja zmian, jako wynik uczciwego konsensusu, prowadzi do większego dostępu usługodawców do rynku usług portowych oraz ustalenia wspólnych zasad dotyczących przejrzystości finansowej oraz opłat.

W tych regulacjach szczególne znaczenie ma dla mnie wprowadzenie przepisów zapewniających państwom członkowskim jak najszersze kompetencje. Poprawki, które zostały zaproponowane przez ECR gwarantują między innymi usunięcie zapisów upoważniających Komisję do przyjmowania aktów delegowanych, swobodę określania najwłaściwszej formy pobierania przez porty opłat środowiskowych, możliwość wystąpienia państw członkowskich do Komisji w kwestii wyłączenia prywatnych portów spod zastosowania niektórych środków regulacyjnych oraz odpowiednią ochronę mniejszych portów przed negatywnymi skutkami rygorystycznych przepisów.

  Miriam Dalli (S&D), in writing. ‒ The EU’s approximately 1 200 seaports are fundamental to its economy, enabling the transit of some 74% of imports and exports of cargo and 37% of EU trade. In addition to being crucial both for the EU’s transport sector and for competitiveness, ports also employ more than 3 million people and have the potential to create further jobs and attract investors. This is why I am in favour of this regulation, as it will provide stability and legal certainty for the whole sector for the next decades.

  Nicola Danti (S&D), per iscritto. ‒ Dalla rete transeuropea dei trasporti (TEN-T), di cui fanno parte oltre 300 porti dell'Unione, transita ogni anno il 96 % di tutte le merci, il 93 % di tutto il transito di passeggeri delle navi e oltre il 65 % di tutti i beni che sono importati sul nostro continente.

Il regolamento che oggi è stato approvato a larga maggioranza dal Parlamento europeo propone un riordino complessivo del quadro normativo europeo del settore dei porti. Una revisione che si rendeva necessaria e che stabilisce disposizioni precise verso una maggiore trasparenza finanziaria, in modo che sia assicurata una leale ed effettiva concorrenza nella gestione dei servizi portuali.

Norme che allo stesso tempo hanno il merito di garantire buone condizioni di lavoro per gli addetti dei servizi portuali e soprattutto prevedere per loro una formazione obbligatoria e costantemente aggiornata su salute e sicurezza, in modo che possano rispondere costantemente alla sfida dell'innovazione tecnologica che ha toccato questo settore.

In questo modo, dopo 15 anni di lunghi negoziati, è stato finalmente possibile fare un passo in avanti verso la definizione di una politica europea coordinata e più competitiva del settore dei servizi portuali.

  Michel Dantin (PPE), par écrit. ‒ Ce rapport législatif vise à accroître la transparence dans les relations financières entre les États membres, les ports et les opérateurs de services portuaires, permettant ainsi de contribuer à une meilleure utilisation des fonds publics. Bien qu’ouvrant à une certaine concurrence un nombre limité de services portuaires, les intérêts français ont été préservés avec l’exclusion du dispositif des ports de petites tailles ou encore de service tels que le pilotage. Considérant qu’en dépit du caractère sensible du dossier, l'accès au marché des services portuaires et la transparence financière des ports amélioreront le fonctionnement et la crédibilité des services. J'ai voté en faveur de ce rapport.

  William (The Earl of) Dartmouth (EFDD), in writing. ‒ UKIP voted against this because the ports within the UK operate completely differently to the ports on mainland Europe in that the majority of them are privately operated and it would be for the UK Government to decide on the operating terms expected. This regulation is a further adoption from the EU of a one size fits all policy that will just not work.

  Rachida Dati (PPE), par écrit. – Avec 1 200 ports, les activités portuaires contribuent directement à la création d'emplois, aux investissements étrangers et à la croissance du PIB des pays européens. Au total, les ports représentent jusqu'à 3 millions d'emplois, directs et indirects, dans les 22 États membres concernés. Pour autant, le secteur est marqué par une faible pression concurrentielle et des risques d’abus de marché. Afin d’accroître l’efficacité des services portuaires et d'attirer encore davantage les investissements, l’Union européenne doit mettre en place un cadre réglementaire adapté. J’ai donc voté en faveur du règlement établissant un cadre pour l'accès au marché des services portuaires et la transparence financière des ports. En fondant un cadre commun sur l’organisation des services portuaires, tout en préservant le principe de gestion autonome des ports, ce règlement permet d’atteindre un juste équilibre, propice au développement des activités portuaires en Europe.

  Andor Deli (PPE), írásban. ‒ A bizottsági javaslat célja, hogy hozzájáruljon a TEN-T hatékonyabb, összekapcsoltabb és fenntarthatóbb működéséhez egy olyan keretrendszer kialakításával, amely javítja a kikötők működését, és elősegíti számukra a megváltozott közlekedési és logisztikai követelményekhez való alkalmazkodást. A javaslat fő célkitűzései közé tartozik a kikötői szolgáltatások és műveletek korszerűsítése, valamint a kikötői beruházásokat vonzó keretfeltételek megállapítása. E rendeletben a Bizottság – a kikötői szolgáltatások hatékonyságának növelése érdekében – célul tűzte ki a csekély versenykényszer és az esetleges piaci visszaélések ellensúlyozását.

A kikötők közötti, egyenlő feltételek mellett megvalósuló tisztességes verseny egyik fontos kívánalma az állami támogatásra vonatkozó szabályok világos keretrendszere. A szóban forgó javaslat összhangban áll más fontos uniós szakpolitikákkal és célkitűzésekkel, így például a közlekedésről szóló fehér könyvvel, az Európai Hálózatfinanszírozási Eszközzel és a „kék övezet” kezdeményezéssel.

E rendelet a TEN-T iránymutatásokban megjelölt valamennyi tengeri kikötőre alkalmazandó lesz, és a Bizottság szerint a már jelenleg is jól működő kikötőkre nem fog további terheket róni, a többi kikötő számára pedig megteremti azokat a feltételeket, amelyekre az előttük álló szerkezeti kihívások megoldásához szükség van.

Ennek függvényében, a Magyar Néppárti Delegáció tagjaként támogattam a jelentést.

  Marielle de Sarnez (ALDE), par écrit. ‒ L'Europe est l'une des régions qui comptent le plus grand nombre de ports au monde. Plus de 1 200 ports maritimes commerciaux sont exploités sur les 70 000 kilomètres de côtes de l'Union et emploient 470 000 personnes. 3 739 millions de tonnes de marchandises transportées par voie maritime ont été traitées dans ces ports en 2012.

Le secteur portuaire est hétérogène et se caractérise par une grande variété de types et de multiples modes d'organisation.

Il est donc nécessaire que l’Union établisse un cadre général qui, tout en respectant cette diversité, permet de renforcer la compétitivité des ports, d’y développer l’économie et l’emploi maritime et portuaire, tout en s’assurant du maintien du haut niveau de sécurité maritime.

  Mireille D'Ornano (ENF), par écrit. ‒ J’ai voté contre ce texte.

La proposition de la Commission prétend contribuer à améliorer la compétitivité des ports de l’UE classés dans le réseau transeuropéen de transports par rapport aux ports maritimes hors UE.

Elle vise également à améliorer le fonctionnement et l’interconnexion des ports maritimes, en instaurant des règles de fonctionnement européennes harmonisées. Le rapport vise également la libéralisation des services rattachés à la gestion des ports: les services de manutention des marchandises et les services passagers, qui relèvent de la directive sur les contrats de concession, en sont exclus.

L’exigence de respect des normes sociales et environnementales nationales applicables est incluse dans ce texte, mais, pour l’essentiel, nous regrettons que davantage d’attention n’ait été accordée à la question des droits des travailleurs de ce secteur.

  Ангел Джамбазки (ECR), в писмена форма. ‒ Гласувах в подкрепа на доклада относно предложението за регламент на Европейския парламент и на Съвета за създаване на рамка за достъп до пазара на пристанищни услуги и финансова прозрачност на пристанищата, тъй като смятам, че предложените изменения напълно съответстват на моите позиции.

Предложените изменения подчертават необходимостта от независимост на управителния орган на пристанището, за да може той да следва икономическата си стратегия, при спазване на определени ключови принципи. Освен това докладът подчертава, че се цели избягване на административната тежест във връзка с прилагането на настоящия регламент. В обобщение, настоящият регламент следва да води до правна сигурност за пристанищата и да оказва положително въздействие върху успешното функциониране на мрежата TEN-Т.

  Γεώργιος Επιτήδειος (NI), γραπτώς. ‒ Πιστεύουμε ακράδαντα πως η διαχείριση των λιμένων αποτελεί θέμα υψίστης εθνικής ασφάλειας και ανήκει αποκλειστικά στα κράτη της Ευρώπης, τα οποία θα πρέπει να μεροληπτούν και να ελέγχουν την αξιοποίηση τους.

Για τους λόγους αυτούς, καταψηφίζουμε την έκθεση της Επιτροπής Μεταφορών και Τουρισμού, σχετικά με την πρόταση κανονισμού του Ευρωπαϊκού Κοινοβουλίου και του Συμβουλίου για τη θέσπιση πλαισίου, όσον αφορά την πρόσβαση στην αγορά λιμενικών υπηρεσιών και τη χρηματοοικονομική διαφάνεια των λιμένων.

  Jill Evans (Verts/ALE), in writing. ‒ I voted against the report on market access to port services because the report was too weak. I wanted stronger provisions for workers, for example. I also believe that in fact this would have no positive impact on Welsh ports.

  José Manuel Fernandes (PPE), por escrito. ‒ As novas regras abrangem mais de 300 portos marítimos da Europa, incluindo 13 portugueses. A legislação aprovada visa, entre outros objetivos, aumentar a transparência das taxas dos serviços portuários e da utilização das infraestruturas portuárias, bem como do uso dado aos financiamentos públicos. Estas regras não impõem um modelo específico para a gestão dos portos marítimos e não afetam a competência dos Estados-Membros para prestarem serviços não económicos de interesse geral. São possíveis diferentes modelos de gestão portuária, desde que o regime da prestação de serviços portuários e as regras comuns relativas à transparência financeira estabelecidos no regulamento sejam respeitados.

Os serviços portuários abrangidos pelo regulamento são o abastecimento de combustível, a amarração, o reboque e a recolha de resíduos gerados em navios e de resíduos da carga. A movimentação de carga, os serviços de passageiros e a pilotagem ficam sujeitos às regras de transparência financeira, mas isentos das regras relativas à organização dos serviços.

  Edouard Ferrand (ENF), par écrit. ‒ Vote contre: cette proposition de règlement n’est certainement que le premier pas vers une libéralisation bien plus large qui ne bénéficiera certainement pas aux salariés du secteur portuaire et maritime ni aux consommateurs européens dans leur ensemble.

  João Ferreira (GUE/NGL), por escrito. ‒ A conversa não é nova nem os argumentos originais. Sob a capa de uma mirífica modernização de serviços e operações, leva-se por diante a liberalização e privatização de mais um sector estratégico da economia: o sector portuário.

As promessas já as vimos em relação a outros sectores: captar investimentos, maior eficiência, melhor qualidade. Sabemos bem o que significam, desmentidas que são, sem apelo nem agravo, pela realidade. É verdade que esta proposta fica muito aquém daquilo que eram as ambições liberalizadoras iniciais da Comissão Europeia. Diminui o grau de liberalização. Um recuo forçado pela luta, pela resistência dos trabalhadores, em primeiro lugar.

Mas a verdade é que, apesar disso, a proposta não deixa de apontar um caminho. Que tratarão de tentar concretizar quando se apanharem com condições para tal.

Um caminho negativo e que urge combater.

É engraçada a preocupação expressa relativamente aos “utentes” dos portos. Engraçado que enquanto noutros sectores os “utentes” passam a “clientes” – por exemplos nos transportes públicos – aqui, onde os clientes são grandes empresas, então já se fala de “utentes”. Muito elucidativo. E muito claro, sobre o ponto de vista que aqui se expressa: o do grande capital, dos grandes grupos económicos e das grandes multinacionais.

Obviamente votámos contra.

  Raffaele Fitto (ECR), per iscritto. ‒ Ho votato a favore della seguente proposta in quanto ritengo necessario favorire un funzionamento più efficiente della rete transeuropea di trasporti.

Ritengo, inoltre, condivisibili gli obiettivi della proposta di avviare un processo di modernizzazione dei servizi e delle operazioni portuali e di concorrere alla creazione di nuove condizioni atte ad attrarre investimenti nei porti.

  Luke Ming Flanagan (GUE/NGL), in writing. ‒ I voted yes because I agree.

  Monika Flašíková Beňová (S&D), písomne. ‒ Je veľmi dôležité, aby sme neustále pracovali na zdokonaľovaní konkurencieschopnosti a transparentnosti európskych prístavov a takisto nezabúdali na prístavy, ktoré sa nachádzajú na absolútnych okrajoch regiónov. Po novom by sa legislatíva mala viac zamerať na to, aby boli určené akési minimálne štandardy na vykonávanie služieb pre jednotlivé prístavy alebo obmedzovanie maximálneho počtu poskytovateľov služieb. Predmetná legislatíva sa zaoberá aj finančnou transparentnosťou a zaručením spravodlivej súťaže, ako aj absolútnym obmedzením cenového dumpingu.

  Lorenzo Fontana (ENF), per iscritto. ‒ Voto contro alla relazione perché c'è il rischio concreto di creare effetti molto dannosi agli storici operatori locali che da decenni, se non in alcuni casi da secoli, svolgono certi servizi nei nostri porti.

  Λάμπρος Φουντούλης (NI), γραπτώς. ‒ Ο έλεγχος των οικονομικών αλλά και εμπορικών δραστηριοτήτων των λιμένων που θέλει να επιβάλει η Ευρωπαϊκή Ένωση δημιουργεί περισσότερα προβλήματα σε ό,τι αφορά την ασφάλεια, τα δικαιώματα των εργαζομένων, αλλά και την ανάπτυξη των κρατών μελών της. Η διαχείριση των λιμένων ανήκει στα κράτη της Ευρώπης και αυτά μόνον θα πρέπει να ελέγχουν την αξιοποίησή τους, καθώς και πληροφορίες σχετικά με τη δραστηριότητά τους, διασφαλίζοντας έτσι την οικονομία τους και την εθνική τους ασφάλεια. Είναι γνωστό ότι οι νεοφιλελεύθερες πρακτικές των κρατών μελών τα τελευταία χρόνια οδήγησαν σε ιδιωτικοποιήσεις λιμένων, που ως αποτέλεσμα είχαν τον οικονομικό έλεγχο, τον περιορισμό των εμπορικών δραστηριοτήτων των κρατών και τη συστηματική υπονόμευση των δικαιωμάτων των εργαζομένων.

Πιστεύω ακράδαντα πως η διαχείριση των λιμένων αποτελεί θέμα υψίστης εθνικής ασφάλειας και ανήκει αποκλειστικά στα κράτη της Ευρώπης, τα οποία θα πρέπει να μεροληπτούν και να ελέγχουν την αξιοποίηση τους. Για τους λόγους αυτούς, καταψηφίζω την έκθεση της Επιτροπής Μεταφορών και Τουρισμού σχετικά με την πρόταση κανονισμού του Ευρωπαϊκού Κοινοβουλίου και του Συμβουλίου για τη θέσπιση πλαισίου, όσον αφορά την πρόσβαση στην αγορά λιμενικών υπηρεσιών και τη χρηματοοικονομική διαφάνεια των λιμένων.

  Ashley Fox (ECR), in writing. ‒ I voted against this report as it will damage British ports. It is a prime example of the ‘one-size—fits—all’ approach of the Commission that simply doesn’t work.

British Ports were privatised 30 years ago. This regulation will simply introduce a raft of regulations which will cost our ports money whilst adding nothing. Additionally, it does nothing to address the vast amount of state aid that publically owned ports receive elsewhere in the EU.

  Doru-Claudian Frunzulică (S&D), in writing. ‒ This agreement sets a framework that should boost the efficiency and strengthen competitiveness of maritime ports of the trans-European transport network, taking into account the specific situation of ports located in outermost regions.

I believe it is fundamental to preserve the various organisation models in the Union, while allowing authorities or port managing bodies to set minimum requirements for performing port services or limiting the number of service providers.

After two unsuccessful attempts to adopt a regulation on port services, the Parliament, thanks to our Rapporteur Knut Fleckenstein, is now on its way to success on its third attempt. This regulation will provide stability and legal certainty for the whole sector for the next decades, assuring growth and job creation.

  Kinga Gál (PPE), írásban. ‒ A bizottsági javaslat célja, hogy hozzájáruljon a TEN-T hatékonyabb, összekapcsoltabb és fenntarthatóbb működéséhez egy olyan keretrendszer kialakításával, amely javítja a kikötők működését, és elősegíti számukra a megváltozott közlekedési és logisztikai követelményekhez való alkalmazkodást. A javaslat fő célkitűzései közé tartozik a kikötői szolgáltatások és műveletek korszerűsítése, valamint a kikötői beruházásokat vonzó keretfeltételek megállapítása. E rendeletben a Bizottság – a kikötői szolgáltatások hatékonyságának növelése érdekében – célul tűzte ki a csekély versenykényszer és az esetleges piaci visszaélések ellensúlyozását.

A kikötők közötti, egyenlő feltételek mellett megvalósuló tisztességes verseny egyik fontos kívánalma az állami támogatásra vonatkozó szabályok világos keretrendszere. A szóban forgó javaslat összhangban áll más fontos uniós szakpolitikákkal és célkitűzésekkel, így például a közlekedésről szóló fehér könyvvel, az Európai Hálózatfinanszírozási Eszközzel és a „kék övezet” kezdeményezéssel. E rendelet a TEN-T iránymutatásokban megjelölt valamennyi tengeri kikötőre alkalmazandó lesz, és a Bizottság szerint a már jelenleg is jól működő kikötőkre nem fog további terheket róni, a többi kikötő számára pedig megteremti azokat a feltételeket, amelyekre az előttük álló szerkezeti kihívások megoldásához szükség van. Ennek függvényében, a Magyar Néppárti Delegáció tagjaként támogattam a jelentést.

  Ildikó Gáll-Pelcz (PPE), írásban. ‒ A bizottsági javaslat célja, hogy hozzájáruljon a TEN-T hatékonyabb, összekapcsoltabb és fenntarthatóbb működéséhez egy olyan keretrendszer kialakításával, amely javítja a kikötők működését, és elősegíti számukra a megváltozott közlekedési és logisztikai követelményekhez való alkalmazkodást. A javaslat fő célkitűzései közé tartozik a kikötői szolgáltatások és műveletek korszerűsítése, valamint a kikötői beruházásokat vonzó keretfeltételek megállapítása. E rendeletben a Bizottság – a kikötői szolgáltatások hatékonyságának növelése érdekében – célul tűzte ki a csekély versenykényszer és az esetleges piaci visszaélések ellensúlyozását.

A kikötők közötti, egyenlő feltételek mellett megvalósuló tisztességes verseny egyik fontos kívánalma az állami támogatásra vonatkozó szabályok világos keretrendszere. A szóban forgó javaslat összhangban áll más fontos uniós szakpolitikákkal és célkitűzésekkel, így például a közlekedésről szóló fehér könyvvel, az Európai Hálózatfinanszírozási Eszközzel és a „kék övezet” kezdeményezéssel.

E rendelet a TEN-T iránymutatásokban megjelölt valamennyi tengeri kikötőre alkalmazandó lesz, és a Bizottság szerint a már jelenleg is jól működő kikötőkre nem fog további terheket róni, a többi kikötő számára pedig megteremti azokat a feltételeket, amelyekre az előttük álló szerkezeti kihívások megoldásához szükség van.

Ennek függvényében, a Magyar Néppárti Delegáció tagjaként támogattam a jelentést.

  Jens Gieseke (PPE), schriftlich. ‒ Häfen können zur langfristigen Wettbewerbsfähigkeit der europäischen Industrie auf den Weltmärkten beitragen sowie Mehrwehrt und Arbeitsplätze in allen Küstenregionen der Union schaffen. Um die Herausforderungen im Seeverkehr bewältigen zu können, müssen einige Unzulänglichkeiten in der nachhaltigen Transport- und Logistikkette überwältigt werden. Dazu gehört beispielsweise wie die Vereinfachung des Verwaltungsverfahrens für Zollabfertigungen.

  Nathan Gill (EFDD), in writing. ‒ I voted against this because the ports within the UK operate completely differently to the ports on mainland Europe in that the majority of them are privately operated and it would be for the UK Government to decide on the operating terms expected. This regulation is a further adoption from the EU of a one size fits all policy that will just not work.

  Neena Gill (S&D), in writing. ‒ The Commission’s proposal for a new Port Services Regulation did not sufficiently recognise the complexity and diversity of the EU’s port sector. However, after negotiation and campaigning since 2013, the European Parliament has managed to secure some limited improvements, including on respecting employment and trade union rights. The continuing success of the UK ports industry is vital to the country and there are major challenges ahead in the light of the Brexit vote. Labour MEPs will continue to work actively to support our ports and all who work in them.

  Tania González Peñas (GUE/NGL), por escrito. ‒ Este informe sobre servicios portuarios empezó con una propuesta liberalizadora por parte de la Comisión Europea con la que estamos profundamente en contra. Sin embargo, durante las negociaciones se consiguió darle la vuelta a dicha propuesta, omitir las cláusulas relativas a la liberalización y blindar los derechos de los trabajadores portuarios. Es un resultado satisfactorio que no vemos habitualmente en las reformas de la legislación europea sobre transportes. Sin embargo, he decidido abstenerme, porque la redacción final invita a promover una gestión descentralizada de los puertos mientras que, en un país eminentemente marítimo como el nuestro, la gestión centralizada de la red portuaria es uno de los elementos clave del sistema. Aunque en ningún caso esta descentralización se plantea de forma obligatoria, hemos querido ser coherentes con nuestra postura de defender la capacidad de cada Estado miembro de elegir su propio modelo de gestión pública, de acuerdo con su trayectoria y sus especificidades.

  Maria Grapini (S&D), în scris. ‒ Am votat acest raport deoarece, în calitate de membru al Comisiei pentru transport și turism, consider că raportorul a îmbunătățit unele aspecte ale propunerii Comisiei. Raportul subliniază necesitatea ca organismul de administrare al portului să dispună de autonomie pentru a acționa în funcție de strategia sa economică, respectând totodată anumite principii-cheie. În plus, raportorul evită o creștere a sarcinii administrative legate de aplicarea prezentului regulament. În concluzie, prezentul regulament ar trebui să creeze securitate juridică pentru porturi și să aibă un impact pozitiv asupra funcționării rețelei TEN-T. O concurență loială între porturi într-un mediu concurențial echitabil este esențială. De asemenea, sunt importante modernizarea serviciilor și operațiunilor portuare și crearea unor condiții-cadru pentru atragerea investițiilor în porturi.

  Theresa Griffin (S&D), in writing. ‒ Today I voted to support this report. The Commission’s proposal for a new Port Services Regulation did not sufficiently recognise the complexity and diversity of the EU’s port sector. However, after negotiation and campaigning since 2013, the European Parliament has managed to secure some limited improvements, including on respecting employment and trade union rights. The continuing success of the UK ports industry is vital to the country and there are major challenges ahead in the light of the Brexit vote. Labour MEPs will continue to work actively to support our ports and all who work in them.

  Françoise Grossetête (PPE), par écrit. ‒ J’ai voté en faveur de cet accord qui vise à renforcer la qualité et l’efficacité des services portuaires pour les usagers, réduire les coûts et encourager l’investissement. En effet, ce texte instaure plus de transparence pour garantir une meilleure autonomie de nos ports maritimes ainsi qu’une meilleure connexion entre le transport maritime et le rail. Grâce à ces nouvelles mesures, nos ports en Europe verront leur compétitivité renforcée vis-à-vis de leurs concurrents internationaux.

  Τάκης Χατζηγεωργίου (GUE/NGL), γραπτώς. ‒ Η έκθεση αφορά την πρόσβαση στην αγορά λιμενικών υπηρεσιών και στη χρηματοδοτική διαφάνεια των λιμένων. Δυστυχώς στόχος της έκθεσης είναι η απορρύθμιση και απελευθέρωση των λιμενικών υπηρεσιών. Προωθούνται πολλές μεταρρυθμίσεις, για μείωση του κόστους (με ό,τι αυτό συνεπάγεται) και αύξηση της ανταγωνιστικότητας ώστε να επιτευχθεί η προσέλκυση ιδιωτών επενδυτών. Πολλά εργασιακά δικαιώματα τίθενται σε κίνδυνο. Για αυτό καταψηφίσαμε την έκθεση.

  Marian Harkin (ALDE), in writing. ‒ This regulation (adopted in December 2016) aims at contributing to a more efficient functioning of the TEN-T by creating a framework which improves the performance of all ports and helps them to cope with changes in transport and logistics requirements. Financial transparency lies at heart of this initiative, supported by the ALDE group, in order to provide clarity and promote fair competition between European ports –as many Member States still provide subsidies to their own ports. Moreover, this agreement offers a clear framework for the port services market. In future, all port authorities have to apply the same non-discriminatory rules when choosing their service providers.

  György Hölvényi (PPE), írásban. ‒ A bizottsági javaslat célja, hogy hozzájáruljon a TEN-T hatékonyabb, összekapcsoltabb és fenntarthatóbb működéséhez egy olyan keretrendszer kialakításával, amely javítja a kikötők működését, és elősegíti számukra a megváltozott közlekedési és logisztikai követelményekhez való alkalmazkodást. A javaslat fő célkitűzései közé tartozik a kikötői szolgáltatások és műveletek korszerűsítése, valamint a kikötői beruházásokat vonzó keretfeltételek megállapítása. E rendeletben a Bizottság – a kikötői szolgáltatások hatékonyságának növelése érdekében – célul tűzte ki a csekély versenykényszer és az esetleges piaci visszaélések ellensúlyozását.

A kikötők közötti, egyenlő feltételek mellett megvalósuló tisztességes verseny egyik fontos kívánalma az állami támogatásra vonatkozó szabályok világos keretrendszere. A szóban forgó javaslat összhangban áll más fontos uniós szakpolitikákkal és célkitűzésekkel, így például a közlekedésről szóló fehér könyvvel, az Európai Hálózatfinanszírozási Eszközzel és a „kék övezet” kezdeményezéssel. E rendelet a TEN-T iránymutatásokban megjelölt valamennyi tengeri kikötőre alkalmazandó lesz, és a Bizottság szerint a már jelenleg is jól működő kikötőkre nem fog további terheket róni, a többi kikötő számára pedig megteremti azokat a feltételeket, amelyekre az előttük álló szerkezeti kihívások megoldásához szükség van. Ennek függvényében, a Magyar Néppárti Delegáció tagjaként támogattam a jelentést.

  Cătălin Sorin Ivan (S&D), în scris. ‒ Am votat în favoarea acestui raport conform căruia prezentul regulament ar trebui să creeze securitate juridică pentru porturi și să aibă un impact pozitiv asupra funcționării rețelei TEN-T. Printre principalele obiective ale acestui raport se numără modernizarea serviciilor și operațiunilor portuare și crearea unor condiții-cadru pentru atragerea investițiilor în porturi. Prezenta propunere este în concordanță cu politicile și obiectivele importante ale UE, precum Cartea albă privind transporturile, Mecanismul pentru interconectarea Europei și inițiativa „Centura albastră”.

  Ivan Jakovčić (ALDE), napisan. ‒ Glasao sam za Izvješće o prijedlogu uredbe Europskog parlamenta i Vijeća o stvaranju okvira za pristup tržištu lučkih usluga i financijske transparentnosti luka (COM(2013)0296 – C8-0144/2013 – 2013/0157(COD)), s obzirom da se ovom Uredbom postiže efikasnije i bolje povezano funkcioniranje TEN-T mreža stvaranjem boljih uvjeta za funkcioniranje luka i prilagodbu promjenama u transportnim i logističkim uvjetima.

Ovom se Uredbom želi doprinijeti modernizaciji lučkih usluga i lučkog poslovanja, povećati učinkovitost lučkih usluga te stvaranje boljih uvjeta za atraktivnost ulaganja u luke. Osnažuje se tržišno natjecanje, stvaraju se bolja radna mjesta i bolji uvjeti rada zaposlenih, pravna sigurnost kako za ulagače tako i za zaposlene te bolja informiranost korisnika usluga. Ovime se želi postići veća transparentnost u korištenju javnih sredstava, nadzor državnih potpora, jasnoća kod javnih natječaja, stvaraju se jednaki uvjeti za europske luke.

Ova Uredba primjenjivat će se na sve pomorske luke utvrđenih u TEN-T smjernicama, izbjeći dodatno opterećenje za one luke koje već funkcioniraju dobro, dok se drugim lukama stvaraju uvjeti za nošenje sa strukturnim promjenama.

  Jean-François Jalkh (ENF), par écrit. ‒ Malgré les aspects positifs des modifications issues du premier passage en commission des transports et du trilogue, je m’oppose à cet effort permanent pour plus de libéralisation dont cette proposition de règlement n’est que la première pierre d’un édifice qui bénéficiera surtout aux multinationales.

J’ai voté contre.

  Marc Joulaud (PPE), par écrit. ‒ J’ai voté en faveur du rapport de mon collègue Knut Fleckenstein sur l’accès au marché des services portuaires et la transparence financière des ports. Ce rapport cherche à établir un cadre clair instaurant plus de transparence tout en respectant l’autonomie des ports et en respectant les spécificités locales. Les professions portuaires sont ainsi largement préservées dans la mesure où les pilotes maritimes et les dockers sont exclus de la réforme et que les remorqueurs et les lamaneurs peuvent être protégés par le pavillon national.

  Barbara Kappel (ENF), schriftlich. ‒ Ich habe dem vorliegenden Bericht zugestimmt. Ziel des Vorschlags der Kommission ist es, durch die Schaffung eines Rahmens, in dem alle Häfen ihre Leistung verbessern und sich auf die veränderten Anforderungen in Verkehr und Logistik einstellen können, einen Beitrag zu einem effizienteren, besser vernetzten und nachhaltigeren Funktionieren des transeuropäischen Verkehrsnetzes (TEN-V) zu leisten. Zu den wichtigsten Zielen des Vorschlags gehören die Modernisierung der Hafendienste und des Hafenbetriebs und die Schaffung von attraktiven Rahmenbedingungen für Investitionen in Häfen. Die Kommission will mit dieser Verordnung schwachem Wettbewerbsdruck und möglichem Marktmissbrauch entgegenwirken, um die Effizienz der Hafendienste zu erhöhen.

  Afzal Khan (S&D), in writing. ‒ The Commission’s proposal for a new Port Services Regulation did not sufficiently recognise the complexity and diversity of the EU’s port sector. However, after negotiation and campaigning since 2013, the European Parliament has managed to secure some limited improvements, including on respecting employment and trade union rights. The continuing success of the UK ports industry is vital to the country and there are major challenges ahead in the light of the Brexit vote. I, along with Labour colleagues, will continue to work actively to support our ports and all who work in them.

  Ádám Kósa (PPE), írásban. ‒ A bizottsági javaslat célja, hogy hozzájáruljon a TEN-T hatékonyabb, összekapcsoltabb és fenntarthatóbb működéséhez egy olyan keretrendszer kialakításával, amely javítja a kikötők működését, és elősegíti számukra a megváltozott közlekedési és logisztikai követelményekhez való alkalmazkodást. A javaslat fő célkitűzései közé tartozik a kikötői szolgáltatások és műveletek korszerűsítése, valamint a kikötői beruházásokat vonzó keretfeltételek megállapítása. E rendeletben a Bizottság – a kikötői szolgáltatások hatékonyságának növelése érdekében – célul tűzte ki a csekély versenykényszer és az esetleges piaci visszaélések ellensúlyozását.

A kikötők közötti, egyenlő feltételek mellett megvalósuló tisztességes verseny egyik fontos kívánalma az állami támogatásra vonatkozó szabályok világos keretrendszere. A szóban forgó javaslat összhangban áll más fontos uniós szakpolitikákkal és célkitűzésekkel, így például a közlekedésről szóló fehér könyvvel, az Európai Hálózatfinanszírozási Eszközzel és a „kék övezet” kezdeményezéssel. E rendelet a TEN-T iránymutatásokban megjelölt valamennyi tengeri kikötőre alkalmazandó lesz, és a Bizottság szerint a már jelenleg is jól működő kikötőkre nem fog további terheket róni, a többi kikötő számára pedig megteremti azokat a feltételeket, amelyekre az előttük álló szerkezeti kihívások megoldásához szükség van. Ennek függvényében, a Magyar Néppárti Delegáció tagjaként támogattam a jelentést.

  Андрей Ковачев (PPE), в писмена форма. ‒ Подкрепих предложението на Европейската комисия за създаване на рамка за достъп до пазара на пристанищни услуги и финансова прозрачност на пристанищата, тъй като неговата цел е да допринесе за постигане на целта за по-ефикасно, взаимосвързано и устойчиво функциониране на трансевропейските транспортни мрежи чрез създаване на рамка, която да подобрява дейността на пристанищата и да им помага да се справят с промените в изискванията в областта на транспорта и логистиката.

Основните приоритети са свързани с модернизирането на пристанищните услуги и операции и създаването на рамкови условия за привличане на инвестиции в пристанищата. Налице е стремеж да се противодейства на слабия конкурентен натиск и на евентуалните пазарни злоупотреби, за да се повиши ефикасността на пристанищните услуги. Важно условие за лоялната конкуренция между пристанищата в условия на равнопоставеност е и съществуването на ясна рамка относно правилата за държавна помощ.

Регламентът ще се прилага спрямо морските пристанища, посочени в насоките за TEN-T, и ще доведе до избягване на излишната тежест за добре функциониращите пристанища, като същевременно ще създаде необходимите условия, така че другите пристанищата да се справят със структурните предизвикателства пред тях.

  Илхан Кючюк (ALDE), in writing. ‒ Europe is one of the densest port regions worldwide. At the same time, the port sector is very heterogeneous and characterised by a wide diversity in types and organisation. The EU is highly dependent on its ports for its trade with the rest of the world and for proper functioning of its own internal market. In this context, the Commission’s proposal on the trans-European transport network (TEN-T) seeks to contribute to the goal of more efficient, interconnected and sustainable functioning of EU ports by creating a framework which improves the performance of ports and helps them to cope with changes in transport and logistics requirements. In general, the Commission’s proposal aims to counteract weak competitive pressure and possible market abuses, in order to increase the efficiency of port services and to promote financial transparency. Looking from this perspective, I voted in favour of it.

  Giovanni La Via (PPE), per iscritto. – Voto a favore della relazione riguardante l'accesso al mercato dei servizi portuali e trasparenza finanziaria dei porti per creare un quadro politico in grado di aumentare l'efficacia dei porti, che consenta di adeguarsi nel caso di cambiamenti nei settori della logistica e dei trasporti, con l'obiettivo di raggiungere un funzionamento più efficiente, sostenibile ed interconnesso.

Lo scopo principale è quello di modernizzare i servizi delle operazioni portuali, sviluppare delle norme adeguate a incentivare gli investimenti nei porti e contrastare potenziali abusi di mercato. La relazione chiede di aumentare la trasparenza nel settore finanziario e nel rapporto tra gli Stati membri, i porti e i servizi portuali, utilizzando in maniera più efficiente i fondi a disposizione.

La normativa proposta verrà attuata su tutti i porti marittimi negli orientamenti TEN-T, farà in modo di evitare l'imposizione di ulteriori oneri ai porti funzionanti e darà la possibilità ad altri porti di affrontare i loro problemi strutturali.

  Constance Le Grip (PPE), par écrit. ‒ J’ai voté en faveur de ce rapport, qui propose de mettre en œuvre une réelle réforme portuaire au niveau européen. Celle-ci instaure une plus grande transparence dans le fonctionnement des ports, tout en respectant leur autonomie, face à une concurrente internationale de plus en plus forte. Les professions portuaires sont largement préservées, puisque les pilotes maritimes et les dockers sont exclus de la réforme et que les remorqueurs et les lamaneurs peuvent être protégés par le pavillon national, qui garantit les droits sociaux.

L’heure n’est pas à une libéralisation, qui profiterait avant tout à nos concurrents internationaux et favoriserait le dumping social. Avec cette réforme portuaire, nous permettons à ce secteur de gagner en compétitivité, dans le respect des droits sociaux.

  Marine Le Pen (ENF), par écrit. ‒ J’ai voté contre le rapport sur l’accès au marché des services portuaires et la transparence financière des ports. La proposition de la Commission prétend contribuer à améliorer la compétitivité des ports de l’UE par rapport aux ports maritimes hors UE, et la concurrence équitable entre ports européens. Elle vise aussi à améliorer le fonctionnement et l'interconnexion des ports maritimes en créant des règles de fonctionnement européennes uniformisées. Cependant, une fois de plus, les États sont contraints à plus de libéralisation. Cette proposition de règlement n’est certainement qu’un pas de plus vers une libéralisation bien plus large qui ne bénéficiera qu’aux multinationales, certainement pas aux salariés du secteur portuaire et maritime, ni aux salariés et consommateurs européens dans leur ensemble.

  Paloma López Bermejo (GUE/NGL), por escrito. ‒ Pese a la intención de la Comisión de utilizar esta iniciativa legislativa para liberalizar y privatizar el sector portuario europeo, las negociaciones entre el Parlamento y los Estados miembros han permitido que el texto se convierta, por el contrario, en un mecanismo para preservar las condiciones laborales en el sector y reforzar sus derechos a la negociación colectiva o en caso de transferencia del servicio operador. Pese a ello, algunas de sus disposiciones podrían utilizarse para fragmentar la gestión pública del sistema portuario, al contabilizar separadamente aquellos segmentos que podrían abrirse a la competencia privada. Considerando el texto en su conjunto, he optado por abstenerme.

  Antonio López-Istúriz White (PPE), por escrito. ‒ La propuesta de la Comisión, que busca modernizar las operaciones y servicios portuarios y atraer inversiones en los puertos, intentando aumentar la competitividad y la lucha contra los abusos de mercado, contribuye a través del establecimiento de un marco a la consecución de la red transeuropea de transporte más eficiente, interconectada y sostenible.

Doy mi voto favorable porque esto redundará en una mejora de los servicios portuarios que beneficiará a numerosos ciudadanos europeos. No podemos obviar la oportunidad que brinda a la competitividad de la industria europea unos puertos que funcionen lo más eficientemente posible. Asimismo, nos brinda la oportunidad de crear nuevos puestos de trabajo en las zonas costeras de la Unión.

  Elżbieta Katarzyna Łukacijewska (PPE), na piśmie. ‒ Po 15 latach pracy udało się przyjąć wyważony raport dotyczący dostępu do rynku usług portowych oraz przejrzystości finansowej portów. Cieszę się, że w toku prac, zwłaszcza w tej kadencji Parlamentu Europejskiego, udało się przekonać pana sprawozdawcę do otwarcia się i przyjęcia argumentów wszystkich stron dialogu. Jedną z ważniejszych propozycji jest uznanie podmiotowości i autonomii zarządów portów z jednoczesnym naciskiem na przejrzystość finansową zwłaszcza w obszarze pomocy publicznej. Ważne że odstąpiono od rozwiązań typu „one size fits all” dlatego też podobnie jak większość posłów poparłam raport.

  Petr Mach (EFDD), písemně. – Hlasoval jsem proti. Nesouhlasím s unijní regulací provozu přístavů. Tato regulace bude znamenat omezení a dodatečné náklady pro Českou republiku, pokud jde o provoz jejího svrchovaného přístavu v Hamburku.

  Ivana Maletić (PPE), napisan. ‒ Velika većina pomorskog prometa Unije prolazi kroz morske luke transeuropske prometne mreže. Ovom se Uredbom upravljačkim tijelima luka ne nameće poseban model upravljanja lukama. Prijedlogom uredbe nastoji se povećati transparentnost u financijskim odnosima između države, luka i tržišta lučkih usluga.

To će doprinijeti boljem korištenju javnih sredstava te učinkovitu primjenu pravila o tržišnom natjecanju u lukama diljem Unije, stoga sam podržala ovo izvješće.

  Νότης Μαριάς (ECR), γραπτώς. ‒ Καταψηφίζω την έκθεση σχετικά με την πρόταση κανονισμού του Ευρωπαϊκού Κοινοβουλίου και του Συμβουλίου για τη θέσπιση πλαισίου όσον αφορά την πρόσβαση στην αγορά λιμενικών υπηρεσιών και τη χρηματοοικονομική διαφάνεια των λιμένων, για τους λόγους που ανέφερα αναλυτικά στην Ολομέλεια του Ευρωπαϊκού Κοινοβουλίου στο Στρασβούργο στις 12/12/2016, καθώς και διότι η εν λόγω έκθεση δεν είναι πλήρης και τεκμηριωμένη.

  Dominique Martin (ENF), par écrit. ‒ J’ai voté contre ce texte.

Ce texte a pour objectif d’améliorer la compétitivité des ports de l’UE classés dans le RTE-T (319 ports les plus importants) par rapport aux ports maritimes hors UE. Il souhaite également améliorer le fonctionnement et l'interconnexion des ports maritimes ou encore attirer des investissements, ce que nous approuvons.

En revanche, il contraint les États membres à plus de libéralisation (ce qui en plus d’empiéter sur notre souveraineté, ne profitera qu’aux multinationales). Par ailleurs, les dispositions sociales régissant le régime du travail dans les ports ont été, pour une grand part, omises dans le règlement proposé par la Commission.

  Fulvio Martusciello (PPE), in writing. ‒ I voted in favour of the report on market access to port services and financial transparency of ports. The proposal positively aims to implement a more efficient, interconnected, and sustainable functioning of the TEN-T through the improvement of performance of ports. In the long run, the agreement seems capable of modernising port services and operations as well as developing conditions able to attract potential investment in ports. Furthermore, supporting the proposal would result in increasing efficiency of port services by countering weak competitive pressure and market abuses. Without further ado, the proposal will have a positive impact on different sectors of society and the economy.

  Jiří Maštálka (GUE/NGL), písemně. ‒ Ve zprávě, která se týká přístavů, jsme dnes diskutovali zejména nutnost modernizace přístavních služeb a činností a vytvoření rámcových podmínek, které přilákají investice. Důraz je také kladen na finanční transparentnost přístavů a přístavních služeb. Ve zprávě se vyslovujeme proti příležitostné práci a naopak požadujeme lepší odbornou přípravu a podmínky bezpečnosti. Zdůrazňujeme rovněž sociální ustanovení upravující režim přístavní práce stejně jako nutnost zajistit práva zaměstnanců v případě, že dojde k převodu podniků či závodů. Hlasoval jsem pro přijetí této zprávy.

  Marisa Matias (GUE/NGL), por escrito. ‒ Este relatório prevê uma regulamentação do sector portuário, no que toca às regras de acesso ao mercado e à transparência financeira dos portos. O regulamento apela à soberania de cada Estado-membro no que respeita ao cumprimento da sua legislação nacional, pelo que afasta a ideia de liberalização deste sector de mercado. Esta proposta legislativa, defende a obrigatoriedade de formação inicial e/ou contínua dos estivadores, a proteção dos seus direitos laborais e sociais, o combate pela não precariedade do trabalho, promovendo uma maior segurança e melhores condições de trabalho nos portos. Votei a favor

  Georg Mayer (ENF), schriftlich. ‒ Ziel des Vorschlags der Kommission ist es, durch die Schaffung eines Rahmens, in dem alle Häfen ihre Leistung verbessern und sich auf die veränderten Anforderungen in Verkehr und Logistik einstellen können, einen Beitrag zu einem effizienteren, besser vernetzten und nachhaltigeren Funktionieren des transeuropäischen Verkehrsnetzes (TEN-V) zu leisten.

Zu den wichtigsten Zielen des Vorschlags gehören die Modernisierung der Hafendienste und des Hafenbetriebs und die Schaffung von attraktiven Rahmenbedingungen für Investitionen in Häfen. Die Kommission will mit dieser Verordnung schwachem Wettbewerbsdruck und möglichem Marktmissbrauch entgegenwirken, um die Effizienz der Hafendienste zu erhöhen.

Die Sozialvorschriften für die arbeitsrechtlichen Regelungen der Häfen wurden im Wesentlichen aus dieser Verordnung herausgenommen und werden vom Ausschuss für den sektoralen sozialen Dialog für die Häfen auf EU-Ebene, der seine Arbeit am 19. Juni 2013 aufgenommen hat, diskutiert. Dessen ungeachtet hält es der Berichterstatter für wichtig, klar Stellung gegen unregelmäßige Beschäftigung und für eine bessere Ausbildung sowie bessere Sicherheitsbedingungen zu beziehen. Die Einhaltung der nationalen Sozialstandards wurde als ein Mindestkriterium hinzugefügt. Darüber hinaus sollten die Mitgliedstaaten die Rechte der Arbeitnehmer im Falle einer Übertragung von Unternehmen oder Betrieben sicherstellen.

Aus diesen Gründen habe ich den Bericht mitgetragen.

  Alex Mayer (S&D), in writing. ‒ Since the Commission’s proposal for a new Port Services Regulation, Members of the European Parliament have managed to include improvements on employment, training and trade union rights, which is why I voted in favour of this report. I know that UK ports still have some concerns, and I will continue to listen carefully to the thoughtful contributions from major ports in the area including Felixstowe, London Gateway, Harwich, Tilbury, Ipswich, King’s Lynn and Lowestoft. I hope that with proper implementation, the rules on transparency can work positively.

  Jean-Luc Mélenchon (GUE/NGL), par écrit. ‒ La proposition a pour objet d'accroître l'efficacité des services portuaires. Pour cela, elle encourage la modernisation des services et opérations portuaires et la création de conditions-cadres pour attirer les investissements dans les ports. Elle vise notamment à accroître la transparence des flux financiers afin d'éviter des situations de concurrence déloyale ou de dumping entre les ports de l'Union. Il s'agit donc de permettre la libéralisation des services portuaires. Certes l'accent est mis sur l'importance de la formation du personnel afin de « protéger la santé et la sécurité des travailleurs portuaires». Et le texte stipule qu'aucune mesure d'urgence ne peut être prise par l'administration portuaire pour faire face à des actions collectives industrielles, c'est-à-dire contre les grévistes. Enfin, si les services de manutention des marchandises (dockers), les services passagers et le pilotage ne sont pour l'instant pas concerné par l'ouverture à la concurrence cela ne saurait tarder. Je vote contre ce texte

  Joëlle Mélin (ENF), par écrit. ‒ Cette proposition de la Commission européenne vise à améliorer la compétitivité des ports de l’Union européenne, mais aussi le fonctionnement et l’interconnexion de ceux-ci en créant de nouvelles règles européennes uniformisées.

Les propositions et modifications de ce rapport sont insuffisantes. De plus, les États concernés sont contraints à toujours plus de libéralisation et la proposition de règlement n’est qu’un premier pas vers une libéralisation bien plus large de ce secteur qui n’aura pour conséquence que de bénéficier aux multinationales et pas aux salariés et aux consommateurs européens. J’ai donc voté contre ce rapport.

  Louis Michel (ALDE), par écrit. – La planification, le développement et le fonctionnement du réseau transeuropéen de transport contribuent à la réalisation d'importants objectifs de l'Union, tels que le bon fonctionnement du marché intérieur et le renforcement de la cohésion économique et sociale. Le réseau maritime en fait intégralement partie puisque 319 ports – par lesquels transitent 96 % des marchandises et 93 % des passagers de l’UE – sont concernés par les orientations relatives au réseau transeuropéen de transport. Néanmoins, nous devons aller vers plus d’homogénéité en termes de qualité des services au sein des ports du réseau transeuropéen de transport et améliorer leur gouvernance pour attirer les investisseurs. Avec cette résolution, nous contribuerons à un fonctionnement plus efficient, interconnecté et durable du réseau transeuropéen de transport en créant un cadre permettant aux ports d’améliorer leurs performances et de mieux faire face à l'évolution des exigences en matière de transport et de logistique.

  Marlene Mizzi (S&D), in writing. ‒ I have voted in favour of this regulation, which calls to provide stability and legal certainty for the whole sector over the next few decades, assuring growth and job creation, which is essential.

  Csaba Molnár (S&D), írásban. ‒ A Bizottság javaslatot tett a Parlamentnek és a Tanácsnak a kikötői szolgáltatások piacára való bejutását és a kikötők pénzügyi átláthatóságát biztosító keretrendszer létrehozásáról szóló rendelet elfogadására. A Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottság jelentésében azt indítványozza, hogy a Parlament első olvasatban 136 módosítással fogadja el a javaslatot.

Ennek megfelelően szavaztam.

  Bernard Monot (ENF), par écrit. ‒ La proposition de la Commission prétend contribuer à améliorer la compétitivité des ports de l’UE classés dans le RTE-T (réseau transeuropéen de transport, c'est à dire les principales voies routières, ferroviaires et maritimes d'Europe) par rapport aux ports maritimes hors UE, et la concurrence équitable entre ports RTE-T. Elle vise aussi à améliorer le fonctionnement et l'interconnexion des ports maritimes en créant des règles de fonctionnement européennes uniformisées. La proposition vise également à attirer les investissements dans les ports. Enfin, par ce règlement, la Commission entend lutter contre le manque de concurrence au sein de chaque port et les prétendus risques d'abus en résultant. Sur le principe, si les modifications issues du premier passage en commission des transports et du tourisme (TRAN) et du trilogue sont positives (moins d’activités concernées et moins de réglementation dans les activités concernées), cela reste insuffisant pour être en faveur du rapport puisqu'une fois de plus, les États sont contraints à plus de libéralisation. Cette proposition de règlement n’est certainement que le premier pas vers une libéralisation bien plus large qui ne bénéficiera qu’aux multinationales, certainement pas aux salariés du secteur portuaire et maritime, ni aux salariés et consommateurs européens dans leur ensemble. J'ai voté contre.

  Sophie Montel (ENF), par écrit. ‒ Sur le principe, si les modifications issues du premier passage en commission des transports et du trilogue sont positives (moins d’activités concernées et moins de réglementation dans les activités concernées), cela reste insuffisant pour que je me prononce favorablement, puisqu'une fois de plus, les États sont contraints à plus de libéralisation. Cette proposition de règlement n’est certainement que le premier pas vers une libéralisation bien plus large qui ne bénéficiera qu’aux multinationales, certainement pas aux salariés du secteur portuaire et maritime, ni aux salariés et aux consommateurs européens dans leur ensemble. Je vote donc contre.

  Claude Moraes (S&D), in writing. ‒ The Commission’s proposal for a new Port Services Regulation did not sufficiently recognise the complexity and diversity of the EU’s port sector. However, after negotiation and campaigning since 2013, the European Parliament has managed to secure some limited improvements, including on respecting employment and trade union rights. The continuing success of the UK ports industry is vital to the country and there are major challenges ahead in the light of the Brexit vote. Labour MEPs will continue to work actively to support our ports and all who work in them.

  Nadine Morano (PPE), par écrit. ‒ J’ai voté en faveur de ce texte sur le cadre pour l'accès au marché des services portuaires et la transparence financière des ports. Le Parlement amende ainsi un projet de règlement qui a pour objectif de renforcer la compétitivité à long terme de nos ports européens, mais aussi de simplifier les procédures douanières.

  Victor Negrescu (S&D), in writing. ‒ The Trans-European Transport Network supports the construction and upgrade of transport infrastructure across the European Union. I have voted for this report that will modernise port services and operations and create framework conditions that will attract investments in ports.

  Norica Nicolai (ALDE), în scris. ‒ Consider că prezentul raport aduce îmbunătățiri consistente propunerii Comisiei de regulament privind accesul la piața serviciilor portuare și transparența financiară. Este important ca prin acest regulament să fie încurajată competitivitatea între porturi, să fie asigurată o concurență loială între acestea, iar serviciile oferite să fie în continuă modernizare și îmbunătățire. În acest sens, consider că atât propunerea comisiei, care întrunește aceste obiective, cât și prezentul raport, care aduce îmbunătățiri textului inițial, vor impulsiona porturile Uniunii Europene în a deveni mai eficiente, mai competitive și mai inovatoare.

  Franz Obermayr (ENF), schriftlich. ‒ Ich habe mich für den vorliegenden Bericht ausgesprochen, da ich die Verbesserungsvorschläge als sehr positiv bewerte. Ein bedeutender Punkt wäre die Verbesserung der Arbeitsbedingungen auf Basis verbindlicher nationaler, regionaler oder lokaler Sozialstandards, welche gewährt werden sollen.

  Urmas Paet (ALDE), kirjalikult. ‒ Toetasin. Euroopaülese transpordivõrgu tõhusama toimimise nimel tõhustatakse sadamate tööd ja aidatakse neil toime tulla muutuvate transpordi- ja logistikanõuetega finantsvaldkonnas.

  Maite Pagazaurtundúa Ruiz (ALDE), por escrito. ‒ La presente propuesta de Reglamento tiene como objetivo la modernización de los servicios portuarios, la mejora de las inversiones y crear las condiciones para una competencia leal entre puertos en igualdad de condiciones. Además, pretende crear un marco más claro en relación a las inversiones estatales y en materia de transparencia financiera. Es por todo ello que he votado a favor de la propuesta de compromiso alcanzada con el Consejo.

  Δημήτρης Παπαδάκης (S&D), γραπτώς. ‒ Στόχος της πρότασης είναι η συμβολή στις προσπάθειες για μια πιο αποτελεσματική, διασυνδεδεμένη και βιώσιμη λειτουργία του διευρωπαϊκού δικτύου μεταφορών, μέσω της δημιουργίας ενός πλαισίου που θα βελτιώνει την απόδοση των λιμένων και θα συμβάλλει στην αντιμετώπιση των αλλαγών στις απαιτήσεις μεταφορών και εφοδιαστικής.

Οι κύριοι στόχοι της πρότασης περιλαμβάνουν τον εκσυγχρονισμό των λιμενικών υπηρεσιών και εργασιών και τη δημιουργία βασικών συνθηκών για την προσέλκυση επενδύσεων στους λιμένες. Επίσης, δίνεται έμφαση στις καλές συνθήκες εργασίας, οι οποίες αποτελούν ένα σημαντικό μέρος της ανταγωνιστικότητας των λιμανιών. Η συμφωνία λαμβάνει επίσης υπόψη την ειδική κατάσταση των λιμένων που βρίσκονται στις εξόχως απόκεντρες περιοχές.

Για όλους αυτούς τους λόγους, υπερψήφισα την εν λόγω έκθεση.

  Κωνσταντίνος Παπαδάκης (NI), γραπτώς. – Το ΚΚΕ καταψήφισε τον κανονισμό για την «πρόσβαση στην αγορά των λιμενικών υπηρεσιών», όπως συμφωνήθηκε με το Συμβούλιο, γιατί οδηγεί στην πλήρη «απελευθέρωση των λιμενικών υπηρεσιών», την παράδοσή τους δηλαδή μαζί με τα ίδια τα λιμάνια και τις υποδομές τους στους μονοπωλιακούς ομίλους. Η εφαρμογή του κανονισμού θα πλήξει και τα δικαιώματα των εργαζομένων, όπως οι κλαδικές συλλογικές συμβάσεις εργασίας, με χειροτέρευση των όρων δουλειάς και αμοιβής, εντατικοποίηση κ.ά.

Τα λιμάνια και οι υπηρεσίες τους, είτε με διάφορες μορφές απευθείας παράδοσής τους στο κεφάλαιο είτε με φορέα εκμετάλλευσης το αστικό κράτος, υπηρετούν τα κέρδη των μονοπωλίων, σε βάρος των εργαζομένων, συνολικά του λαού.

Πιστή στη κατεύθυνση αυτή, στο «κοινοτικό κεκτημένο», η συγκυβέρνηση ΣΥΡΙΖΑ-ΑΝΕΛ παραδίδει στους επιχειρηματικούς ομίλους λιμάνια, υποδομές και υπηρεσίες, υπηρετώντας τον στρατηγικό στόχο της εγχώριας αστικής τάξης, να αναβαθμίσει το γεωπολιτικό ρόλο της στην περιοχή. Γι’ αυτό και ο ΣΥΡΙΖΑ υπερψήφισε τον κανονισμό μαζί με τους συνεταίρους του στα μνημόνια, τη ΝΔ, το ΠΑΣΟΚ και το Ποτάμι, Λαϊκό Κόμμα, Φιλελεύθερους και σοσιαλδημοκράτες .

Τα λιμάνια και οι υποδομές της χώρας μπορούν να γίνουν λαϊκή περιουσία στην υπηρεσία των κοινωνικών αναγκών, όταν ο εργαζόμενος λαός απαλλαγεί από την κυριαρχία των μονοπωλίων και των ενώσεών τους, παίρνοντας στα δικά του χέρια την εξουσία και την οικονομία.

  Eva Paunova (PPE), in writing. – The regulation aims to increase transparency in the financial relationship between the state, ports and port service operators. This will contribute to better use of public funds and to the effective and fair application of EU competition rules in ports. As a member—substitute of the ECON Committee, I supported this agreement because I believe that financial transparency is crucial for building and maintaining trust.

  Marijana Petir (PPE), napisan. ‒ Europska unija provodi politiku prometne infrastrukture koja povezuje kontinent od istoka i zapada, do sjevera i juga. Cilj te politike je premostiti nepovezane dijelove prometne mreže zemalja članica, ukloniti uska grla koja još uvijek ugrožavaju neometano funkcioniranje unutarnjeg tržišta i prevladati tehničke prepreke. Politika promiče i jača transportne veze za putnički i teretni promet, a sve u korak s najnovijim tehnološkim trendovima.

Posredstvom ove politike do 2020. godine investirat će se 24,05 milijardi eura. U tom kolopletu aktivnosti na unaprjeđenju infrastrukture i poslovanja u prometnom sektoru potrebno je ukloniti i barijere u pristupu tržištu lučkih usluga. Prijedlog Komisije je uravnotežen i fleksibilan što odgovara potrebama različitih lučkih operatera, ali i specifičnostima svake od europskih luka posebno. Propis ima za cilj povećanje transparentnosti u financijskim odnosima između državnih luka i usluga operatera koji u tim lukama posluju.

To će doprinijeti boljem korištenju javnih sredstava te učinkovitoj i pravičnoj primjeni pravila o tržišnom natjecanju u lukama EU-a. Primjena ovog novog propisa iz seta zakonodavnih akata Unije povećat će pravnu sigurnost svih dionika kojima luke život znače. Zbog svega navedenoga sam podržala Rezoluciju o prijedlogu uredbe Europskog parlamenta i Vijeća o stvaranju okvira za pristup tržištu lučkih usluga i financijske transparentnosti luka.

  Tonino Picula (S&D), napisan. ‒ Imamo dužnost odlučnim potezima danas osigurati konkurentnost europske industrije na globalnoj razini sutra te se unaprjeđivanjem djelovanja luka može doprinijeti tom dugoročnom cilju – stoga je potrebno odgovoriti na izazove s kojima je sektor pomorskog prijevoza suočen, a koji među ostalim utječu na konkurentnost i socijalnu dimenziju. Stoga bi države članice zajedno sa socijalnim partnerima trebale poduzeti mjere u cilju očuvanja konkurentnosti sektora i sprečavanja neizvjesnih radnih uvjeta u lukama.

Radni odnosi u lukama naime imaju velik utjecaj na samo funkcioniranje luka te pozivam sektorski Odbor za socijalni dijalog za luke da na razini EU-a socijalnim partnerima Unije pruži okvir za moguće usvajanje zajedničkih rezultata u pogledu socijalnih pitanja povezanih s radnim odnosima. U pregovorima treba poštivati autonomiju socijalnih partnera te im osigurati mogućnost izvještavanja o postignutom napretku.

Veliki je izazov neučinkovitost prijevoznog i logističkog lanca te pozivam na pojednostavljivanje administrativnih postupaka za carinska odobrenja čime će se postići velika gospodarska prednost za luke u pogledu konkurentnosti. Nužno je izbjeći nepravedno tržišno natjecanje luka i smanjiti carinske formalnosti koje bi mogle ozbiljno naštetiti financijskim interesima Unije.

  João Pimenta Lopes (GUE/NGL), por escrito. – A conversa não é nova nem os argumentos originais. Sob a capa de uma mirífica modernização de serviços e operações, leva-se por diante a liberalização e privatização de mais um sector estratégico da economia: o sector portuário. As promessas já as vimos em relação a outros sectores: captar investimentos, maior eficiência, melhor qualidade. Sabemos bem o que significam, desmentidas que são, sem apelo nem agravo, pela realidade. É verdade que esta proposta fica muito aquém daquilo que eram as ambições liberalizadoras iniciais da Comissão Europeia. Diminui o grau de liberalização. Um recuo forçado pela luta, pela resistência dos trabalhadores, em primeiro lugar.

Mas a verdade é que, apesar disso, a proposta não deixa de apontar um caminho. Que tratarão de tentar concretizar quando se apanharem com condições para tal.

Um caminho negativo e que urge combater.

É engraçada a preocupação expressa relativamente aos “utentes” dos portos. Engraçado que enquanto noutros sectores os “utentes” passam a “clientes” – por exemplos nos transportes públicos – aqui, onde os clientes são grandes empresas, então já se fala de “utentes”. Muito elucidativo. E muito claro, sobre o ponto de vista que aqui se expressa: o do grande capital, dos grandes grupos económicos e das grandes multinacionais. Obviamente votámos contra.

  Miroslav Poche (S&D), písemně. ‒ Tato dohoda objasňuje rozsah a cíl nařízení, vytváření rámce, který by měl zvýšit efektivitu a posílení konkurenceschopnosti námořní dopravní sítě. Také zohledňuje zvláštní situaci přístavů nacházejících se v nejvzdálenějších regionech. V souvislosti s tím má za cíl zachovat různé organizační modely v Unii a zároveň umožňuje orgánům nebo přístavním řídícím orgánům, aby stanovily minimální požadavky pro provádění přístavních služeb nebo omezení počtu poskytovatelů služeb. Jakožto sociální demokrat si myslím, že je nutné, aby v EU vznikaly podobné regulace, které zaručí, že jednotný evropský trh bude spravedlivý ke všem jeho účastníkům, proto jsem tuto dohodu rád podpořil.

  Tomasz Piotr Poręba (ECR), na piśmie. ‒ W trakcie prac nad rozporządzeniem wypracowano rozwiązania korzystne z punktu widzenia interesów Polski jak np. wyeliminowano obowiązek wyznaczenia niezależnego organu do monitorowania i nadzoru nad stosowaniem rozporządzenia; wyłączono terminale przeładunkowe i obsługi pasażerów oraz usługi pilotażu z głównego rozdziału projektowanego rozporządzenia - dotyczącego zasad świadczenia usług portowych oraz z przepisów przejściowych, nakładających obowiązek dostosowania umów regulujących usługi portowe do nowych zasad; znacznie ograniczono zakres stosowania rozporządzenia w odniesieniu do usług pogłębiania; wydłużono termin rozpoczęcia stosowania rozporządzenia - do 24 miesięcy od jego ogłoszenia; wykreślono uprawnienia do wydawania aktów wykonawczych oraz delegowanych przez KE; w preambule wskazano, że „rozporządzenie nie powinno w żaden sposób naruszać przepisów regulujących system praw majątkowych w państwach członkowskich stosowanych do portów morskich i powinno dopuszczać różne struktury portów w państwach członkowskich”. Niniejszym poparłem wypracowany kompromis.

  Franck Proust (PPE), par écrit. ‒ J'ai voté pour ce rapport afin d'améliorer les performances des ports. Nous demandons une transparence financière accrue sur les redevances et financements que les ports de l’UE reçoivent, avec l’obligation de montrer clairement dans leurs systèmes de comptabilité les financements publics reçus. Cela facilitera le travail de la Commission européenne pour déterminer un régime d’aide publique cohérent et encouragera les investissements. Nous incitons également les fournisseurs de services portuaires à assurer une formation adéquate des employés, notamment sur les aspects liés à la santé et à la sécurité, pour répondre aux défis posés par l’innovation technologique et garantir des services de qualité.

  Julia Reid (EFDD), in writing. ‒ UKIP voted against this because the ports within the UK operate completely differently to the ports on mainland Europe in that the majority of them are privately operated and it would be for the UK Government to decide on the operating terms expected. This regulation is a further adoption from the EU of a one size fits all policy that will just not work.

  Christine Revault D'Allonnes Bonnefoy (S&D), par écrit. ‒ J’ai voté pour le règlement établissant un cadre pour l’organisation des services portuaires. Alors que la Commission avait proposé un texte libéral, je me félicite que le Conseil et le Parlement européen aient trouvé un accord pour aboutir à un texte équilibré qui ne porte plus sur la libéralisation des services portuaires mais sur leur organisation.

Concrètement le texte établit clairement que les autorités portuaires sont en mesure d’imposer des obligations de service public, de limiter le nombre de prestataires et d’imposer des exigences minimales à respecter par les prestataires de services (respect de la législation sociale, bonne réputation du prestataire de services portuaires). Dans ce cadre les États membres pourront notamment imposer l’obligation de pavillon national pour les prestataires de services. C’est une réelle avancée que j’ai toujours défendue pour protéger les travailleurs face à la concurrence des pavillons de complaisance, moins protecteurs des droits sociaux (temps de repos, durée du travail, affiliation à un organisme de sécurité sociale...).

Enfin, sur les droits des travailleurs, le texte établit que les autorités portuaires peuvent imposer le transfert de personnel en cas de changement de prestataire. Dans ce cas, le personnel devra être repris aux conditions qui prévalaient sous l’ancien prestataire.

  Liliana Rodrigues (S&D), por escrito. ‒ O Parlamento Europeu aprovou novas regras sobre prestação de serviços portuários e transparência financeira dos portos que abrangem seis infraestruturas marítimas em Portugal continental (Aveiro, Lisboa, Portimão, Porto/Leixões, Setúbal e Sines), cabendo a Lisboa decidir sobre os portos dos Açores e Madeira.

A legislação hoje aprovada visa, entre outros objetivos, aumentar a transparência das taxas dos serviços portuários e da utilização das infraestruturas portuárias, bem como do uso dado aos financiamentos públicos. Os serviços portuários abrangidos pelo regulamento são o abastecimento de combustível, a amarração, o reboque e a recolha de resíduos gerados em navios e de resíduos da carga. A movimentação de carga, os serviços de passageiros e a pilotagem ficam sujeitos às regras de transparência financeira, mas isentos das regras relativas à organização dos serviços.

O texto acordado prevê que as regras sociais e laborais não sejam afetadas pelo regulamento e que os trabalhadores portuários recebam uma formação adequada sobre as suas condições de trabalho. Além disso, o relatório garante o direito de greve. O regulamento também aprovou disposições em matéria de transparência financeira que assegurem uma concorrência leal e impeçam o abuso de preços, em especial quando os serviços não estão sujeitos a uma concorrência efetiva.

  Inmaculada Rodríguez-Piñero Fernández (S&D), por escrito. ‒ El acuerdo alcanzado con el Consejo en primera lectura cambia sustancialmente la propuesta inicial presentada por la Comisión al garantizar que los puertos puedan limitar el número de operadores en función de una multitud de criterios (como por obligaciones de servicio público, por cuestiones de seguridad o medioambiental etc.). Asimismo, el acuerdo obliga a una mayor transparencia de los flujos financieros entre las autoridades públicas y los puertos para poder detectar situaciones de competencia desleal entre puertos y ayudas de estado encubiertas. Además, se ha mejorado sustancialmente el texto con medidas como la exclusión del reglamento de categorías como el pilotaje, disposiciones relativas al diálogo social y el refuerzo de las obligaciones de subrogación del personal en el caso de cambio de operador portuario, al tiempo que se reconoce la posibilidad de fijar los cánones por uso de la infraestructura portuaria por ley como es el caso de España.

Por todo ello, he votado a favor.

  Claude Rolin (PPE), par écrit. ‒ Après plus de quinze années de débats sur la politique portuaire européenne, le Parlement européen a finalement trouvé un accord ce midi: les modèles de gestion des ports existants peuvent être maintenus et, c’est là une nouveauté, l’accent est enfin mis sur les bonnes conditions de travail, qui représentent une part importante de la compétitivité des ports et qui relevait à mes yeux du non-négociable.

Car, jusqu’à présent, l’absence de règles claires sur les financements publics des infrastructures portuaires et des redevances pour leur utilisation entravait les investissements dans les ports. Les nouvelles dispositions adoptées visent aujourd’hui notamment à rendre les ports plus efficaces et plus attrayants pour les investisseurs. Ces nouvelles règles s’appliqueront à plus de 300 ports de l’Union mentionnés dans les orientations pour le réseau transeuropéen de transport (RTE-T). Elles incluent l’obligation pour les ports de montrer clairement dans leurs systèmes de comptabilité les financements publics reçus et d’améliorer la transparence, de sorte que les services portuaires et les redevances liées aux infrastructures soient fixés. Afin de garantir des services de qualité, de nouvelles exigences sont donc également prévues pour que les fournisseurs de services portuaires assurent une formation adéquate des employés, avec un accent particulier sur les aspects liés à la santé et à la sécurité.

  Bronis Ropė (Verts/ALE), raštu. ‒ Nors siūlomas teisės akto projektas ir kelia tikrai gerus tikslus – lengvinti patekimą į uostų rinką, skaidrinti uostų paslaugas, jis kartu turi labai daug trūkumų. Trūkumai – nuo tokių darbuotojų socialinių teisių, kaip teisės į streiką, apribojimo, faktinio atsisakymo suderinti tekstą su valstybės paramos taisyklėmis iki aplinkosauginių tikslų ignoravimo nustatant uosto mokesčius – neleidžia man palaikyti šio pasiūlymo.

  Fernando Ruas (PPE), por escrito. ‒ Este relatório versa sobre uma proposta de regulamento que estabelece um quadro normativo para o acesso aos serviços portuários e a transparência financeira dos portos, por forma a contribuir para um funcionamento mais transparente, eficiente, interligado e sustentável da rede transeuropeia de transportes (RTE-T).

Como propósitos essenciais estão a modernização dos serviços e operações portuárias, bem como a criação de condições de atracão de investimento, para contrariar a reduzida pressão competitiva e eventuais abusos de mercado neste segmento.

Globalmente, considero esta proposta bastante positiva e subscrevo, em grande medida, as sugestões preconizadas pelo relator, a fim de contribuir para uma gestão portuária mais eficaz, transparente e participada e, por conseguinte, conferir maior certeza jurídica no bom funcionamento da rede RTE-T.

  Sven Schulze (PPE), schriftlich. ‒ Ich habe für die Genehmigung eines Abkommens für eine Verordnung zur Schaffung eines Rahmens für den Marktzugang für Hafendienste und die finanzielle Transparenz der Häfen gestimmt.

Die Verordnung zielt darauf ab, die Transparenz der finanziellen Beziehungen zwischen dem Staat, den Häfen und den Hafenservicebetreibern zu erhöhen. Schlussendlich wird eine hohe Transparenz der finanziellen Beziehungen dazu führen, dass die öffentlichen Mittel besser genutzt und die EU-Wettbewerbsregeln gerechter und wirksamer angewandt werden.

  Maria Lidia Senra Rodríguez (GUE/NGL), por escrito. ‒ Pese a la intención de la Comisión de utilizar esta iniciativa legislativa para liberalizar y privatizar el sector portuario europeo, las negociaciones entre el Parlamento y los Estados miembros han permitido que el texto se convierta, por el contrario, en un mecanismo para preservar las condiciones laborales en el sector y reforzar sus derechos a la negociación colectiva o en caso de transferencia del servicio operador. Pese a ello, algunas de sus disposiciones podrían utilizarse para fragmentar la gestión pública del sistema portuario, al contabilizar separadamente aquellos segmentos que podrían abrirse a la competencia privada. Considerando el texto en su conjunto, he optado por abstenerme.

  Jill Seymour (EFDD), in writing. ‒ UKIP voted against this because the ports within the UK operate completely differently to the ports on mainland Europe in that the majority of them are privately operated and it would be for the UK Government to decide on the operating terms expected. This regulation is a further adoption from the EU of a one size fits all policy that will just not work.

  Siôn Simon (S&D), in writing. ‒ Today I voted to support this report. The Commission’s proposal for a new Port Services Regulation did not sufficiently recognise the complexity and diversity of the EU’s port sector. However, after negotiation and campaigning since 2013, the European Parliament has managed to secure some limited improvements, including on respecting employment and trade union rights. The continuing success of the UK ports industry is vital to the country and there are major challenges ahead in the light of the Brexit vote. Labour MEPs will continue to work actively to support our ports and all who work in them.

  Davor Škrlec (Verts/ALE), napisan. ‒ Nisam podržao ovo izvješće, ali ovo obrazloženje glasovanja nastaje kao kritika postojećem sustavu vrednovanja rada zastupnika u Europskom parlamentu isključivo na osnovu statističkog broja parlamentarnih aktivnosti potenciranog u Hrvatskoj, a koji zapravo ne odražava stvarnu kvalitetu i količinu rada, učinkovitost te ponajviše uspjeh zastupničkog djelovanja.

  Monika Smolková (S&D), písomne. ‒ Podporila som legislatívne uznesenia, lebo si myslím, že navrhované opatrenia môžu prispieť k efektívnejšiemu, lepšie prepojenému a udržateľnému fungovaniu transeurópskej dopravnej siete (TEN-T), ktorá spája pozemné, námorné a letecké trasy členských štátov do jedného multimodálneho systému. Za uvedený návrh som hlasovala aj preto, že prijatím tohto rámca sa zlepší výkonnosť všetkých prístavov, ktoré v konečnom dôsledku môžu prispieť k dlhodobej konkurencieschopnosti európskych odvetví na svetových trhoch a zároveň vytvoria pridanú hodnotu a nové pracovné miesta vo všetkých pobrežných regiónoch Únie. Keďže sme aj naďalej svedkami zložitých administratívnych postupov colného vybavenia spôsobujúcich meškania v prístavoch, ktoré sú veľkou prekážkou konkurencieschopnosti príbrežnej námornej dopravy a efektívnosti prístavov Únie, súhlasím s tým, aby sa súbežne s týmto nariadením prijali kroky uvedené v oznámení Komisie pod názvom Prístavy: motor rastu o administratívnom zjednodušení. Aby nedochádzalo k nekalej hospodárskej súťaži medzi prístavmi a aby sa obmedzili formality pri colnom vybavovaní, očakávam, že členské štáty a Komisia budú tieto postupy pravidelne monitorovať a v prípade potreby prijímať vhodné opatrenia na riešenie nekalej hospodárskej súťaže.

  Igor Šoltes (Verts/ALE), pisno. ‒ Trgovina Evropske unije s preostalim svetom in znotraj enotnega trga je močno odvisna od pristanišč. Prek pristanišč gre 74 % uvoženega ali izvoženega blaga in 37 % menjave znotraj Unije.

Podporniki predloga, ki je na mizi, napovedujejo, da bo ta prinesel boljšo finančno transparentnost delovanju pristaniških storitev, a učinki tega bodo v resnici omejeni, saj bi to lahko veljalo samo za manjša pristanišča v južnejših državah članicah. Nova pravila ne bodo prinesla sprememb obstoječim strukturam v večjih in severnejših pristaniščih.

Prav tako besedilo ne vsebuje dovolj prepričljive vsebine in si z njo Komisija zgolj rešuje svoj obraz, saj sta že dva pristaniška paketa padla in si tega enostavno ne more več privoščiti. Celoten sektor se strinja, da bi bilo veliko pomembnejše urediti področje državnih pomoči za pristanišča, kar je Komisija obljubila že 12 let nazaj in nikoli izvedla. Tudi ta sveženj tega žal ne ureja.

V Skupini Zelenih/ESZ smo si prizadevali tudi za to, da bi bili v predpise vključeni tudi močni okoljski kriteriji in jasna zaveza k spoštovanju EU zakonodaje na tem področju, kar pa je bilo zavrnjeno. Zaradi vseh navedenih razlogov sem glasoval proti.

  Bart Staes (Verts/ALE), schriftelijk. ‒ Dit verslag over meer financiële transparantie in havens is misleidend, gezien het enkel de kleinere havens in de zuidelijke lidstaten betreft. Voor de grotere havens in het noorden zullen de nieuwe regels niet tellen en hun structuren zullen dus niet veranderen. Bovendien mist het verslag overtuigende inhoud en dient het vooral om het gezicht van de Commissie te redden. Die wil geen blauwtje lopen na twee vorige verwerpingen van de havenrichtlijn. Het voorstel waarover we stemmen gaat over vrijmaking van diensten in marginale en beperkte segmenten. De controversiële goederen- en passagiersafhandeling is niet opgenomen.

Wat de sector nodig heeft – en daar is men het over eens – is duidelijkheid omtrent staatsteun. Iets wat de Commissie al 12 jaar belooft, maar nog steeds niet in regels heeft gegoten. We probeerden met de Groenen ook maatregelen omtrent milieu en werkomstandigheden in de tekst te laten opnemen, maar zo goed als alles werd weggestemd, ook de vraag naar duidelijkheid omtrent staatsteun. Het verslag is zo zwak dat het zal passeren onder het mom 'baat het niet, het schaadt niet', en intussen laat de Commissie de sector met rust. Maar dat noem ik geen beleid. Ik heb het verslag daarom niet gesteund.

  Ivan Štefanec (PPE), písomne. ‒ Európske prístavy sú významnou súčasťou globálnej obchodnej siete. Musíme ich pripraviť na nastupujúcu digitalizáciu a automatizáciu dopravy tak, aby ostali konkurencieschopné a zároveň spĺňali všetky ekologické a bezpečnostné štandardy Európskej únie.

  Dubravka Šuica (PPE), napisan. ‒ Luke mogu pridonijeti dugoročnoj konkurentnosti europske industrije na svjetskim tržištima te pritom povećavaju dodanu vrijednosti i broj radnih mjesta u svim obalnim regijama Unije. Složenost administrativnih postupaka za carinska odobrenja, zbog čega dolazi do zastoja u lukama, predstavlja veliku prepreku konkurentnosti priobalne plovidbe i učinkovitosti luka Unije.

Instrument za povezivanje Europe omogućuje da luke u transeuropskoj transportnoj mreži mogu imati koristi od subvencija Unije tijekom tekućeg razdoblja od 2014. do 2020. Nadalje, Komisija namjerava uspostaviti revidirani okvir za državnu potporu lukama i, s obzirom na to da se Direktivom 2014/23/EU Europskog parlamenta i Vijeća također uspostavlja novi zakonodavni okvir za koncesije, koji će također utjecati na usluge luka koje se pružaju u skladu s koncesijskim sporazumom, stroga pravila o transparentnosti financijskih tokova moraju se uvesti u tu Uredbu kako bi se spriječilo nepravedno tržišno natjecanje između luka u Uniji ili damping.

Podržavam ovaj prijedlog kako bi se doprinijelo modernizaciji lučkih usluga i poslovanja s ciljem učinkovitosti, boljoj međusobnoj povezanosti i održivom funkcioniranju transeuropske prometne mreže (TEN-T).

  Patricija Šulin (PPE), pisno. ‒ Glasovala sem za poročilo o predlogu uredbe Evropskega parlamenta in Sveta o vzpostavitvi okvira za dostop do trga pristaniških storitev in finančno preglednost pristanišč. Podpiram predloge sprememb, ki med drugim poudarjajo, da lahko pristanišča prispevajo k dolgoročni konkurenčnosti evropske industrije na svetovnih trgih, pri tem pa povečajo dodano vrednost in število delovnih mest v vseh obalnih regijah Unije. V tej luči je zato nujno potrebno poenostaviti upravne postopke za carinjenje, s čimer bomo zmanjšali zamude v pristaniščih, ki so velikokrat pomembna ovira za konkurenčnost in učinkovitost pristanišč Unije.

  Νεοκλής Συλικιώτης (GUE/NGL), γραπτώς. ‒ Καταψηφίσαμε την έκθεση, καθώς ως βασικό στόχο έχει την απορρύθμιση και φιλελευθεροποίηση των λιμενικών υπηρεσιών. Προωθούνται πολλές μεταρρυθμίσεις για μείωση του κόστους (με ό,τι αυτό συνεπάγεται εις βάρος των εργατών) και αύξηση της ανταγωνιστικότητας, ώστε να επιτευχθεί η προσέλκυση ιδιωτών επενδυτών. Με τις προτάσεις που προωθούνται πολλά δικαιώματα των εργαζομένων τίθενται σε κίνδυνο.

  Ελευθέριος Συναδινός (NI), γραπτώς. ‒ Ο έλεγχος των οικονομικών, αλλά και εμπορικών δραστηριοτήτων των λιμένων που θέλει να επιβάλει η Ευρωπαϊκή Ένωση δημιουργεί περισσότερα προβλήματα σε ό,τι αφορά την ασφάλεια, τα δικαιώματα των εργαζομένων, αλλά και την ανάπτυξη των κρατών μελών της. Η διαχείριση των λιμένων ανήκει στα κράτη της Ευρώπης και αυτά μόνον θα πρέπει να ελέγχουν την αξιοποίησή τους, καθώς και πληροφορίες σχετικά με τη δραστηριότητά τους, διασφαλίζοντας έτσι την οικονομία τους και την εθνική τους ασφάλεια.

  Tibor Szanyi (S&D), írásban. ‒ Szavazatommal támogattam a kikötői szolgáltatások piacára való bejutásról és a kikötők pénzügyi átláthatóságát biztosító keretrendszer létrehozásáról szóló jelentést. Az európai kikötők nagyban hozzájárulnak az európai iparágak hosszú távú versenyképességéhez. Ezért is támogatom – a bizottsági javaslattal egyetértve – egy hatékonyabb, összekapcsoltabb és fenntarthatóbb TEN-T létrehozását. Ehhez pedig valóban elengedhetetlen egy olyan keretrendszer kialakítása, amely javítja a kikötők működését, és elősegíti számukra a megváltozott közlekedési és logisztikai követelményekhez való alkalmazkodást.

Üdvözlendő, hogy az anyagban fontos szerepet kapott a kikötők közötti tisztességes verseny biztosítása, amelynek egyik központi eleme az állami támogatásra vonatkozó szabályok világos keretrendszere. A jelentéstevő módosítói közül kiemelten egyetértek a kikötői munkajogi rendszert szabályozó szociális rendelkezésekkel foglalkozó kiegészítésekkel, amelyekkel kiáll a munkavállalók jogainak érvényesüléséért, úgymint a jobb képzésért és biztonsági feltételekért.

  Claudia Țapardel (S&D), in writing. ‒ This regulation will provide stability and legal certainty for the whole sector for the next decades, ensuring growth and job creation. The new framework should boost the efficiency and strengthen competitiveness of maritime ports of the trans-European transport network, whilst taking into account the specific situation of ports located in outermost regions.

The agreed text provides that social and labour rules would not be affected by the Regulation and that port workers should receive adequate information about their working conditions. It also invites the EU-level Sectoral Social Dialogue Committee for Ports to develop guidelines regarding training requirements to prevent accidents and ensure the highest level of safety and health for port workers. Furthermore, the report secures the right to strike, stating that industrial action does not constitute grounds for taking emergency measures

The Regulation also approved financial transparency provisions that would ensure fair competition and prevent price abuse, in particular when services are not subject to effective competition.

  Marc Tarabella (S&D), par écrit. ‒ Je suis favorable à la proposition de la Commission à bien des égards, notamment pour tout ce qui touche à la transparence financière, mais souhaite néanmoins proposer un certain nombre d'amendements destinés à l'améliorer.

Seuls les services portuaires offerts directement à l'utilisateur devraient relever du champ d'application du règlement. Le dragage s'en trouve dès lors exclu, étant donné qu'il ne s'agit pas d'un service offert directement à l'utilisateur, mais plutôt d'une tâche d'entretien destinée à maintenir praticable l'accès au port.

  Pavel Telička (ALDE), in writing. ‒ The Regulation seeks to create a framework for the TEN-T ports to improve their performance and better cope with changes and transport and logistics requirements. The text is made up of two chapters, one setting up the rules for access to port services, and one to supervise the financial transparency. I particularly welcome the provisions relating to financial transparency, which, I believe, should aim to promote fair competition between European ports, although a certain flexibility is left to the national authorities concerning the rules on the market access of services.

  Isabelle Thomas (S&D), par écrit. ‒ J’ai voté en faveur de cet accord final conclu entre le Parlement et le Conseil. Je félicite le rapporteur, mon collègue socialiste Knut Fleckenstein, pour avoir réussi à imposer les lignes rouges progressistes du Parlement européen.

Des exigences minimales seront imposées aux prestataires de services portuaires. Dans ce cadre, les États membres pourront élever le niveau d’exigence comme celle du pavillon national pour les prestataires de services de remorquage et de lamanage. C’est une avancée, soutenue par les syndicats, qui permet d’éviter la menace de concurrence effrénée par des prestataires opérant sous des pavillons de complaisance qui fragilisent les droits des travailleurs.

La possibilité de limiter le nombre de prestataires de services portuaires selon plusieurs motifs comme la rareté de la surface maritime ou encore les caractéristiques du trafic portuaire et les conditions environnementales du port représentent également une nouvelle protection.

La possibilité d’imposer des obligations de service public et de transfert de personnel en cas de changement de prestataire, celle de recourir à des exploitants internes, et celle d’exclure les services de manutention et de pilotage des dispositions sur la libéralisation sont également des victoires.

Enfin, le texte prévoit des obligations de transparence financière, qui représentent une substantielle avancée.

  Ivica Tolić (PPE), napisan. ‒ Podržavam „Prijedlog rezolucije o pristupu tržištu lučkih usluga i financijskoj transparentnosti luka”, jer pridonosi boljem korištenju javnih sredstava i prikladnu primjenu pravila o tržišnom natjecanju, ali i modernizaciji lučkih usluga i poslovanja. U skladu s ovom Uredbom potrebno je provoditi i aktivnosti navedene u Komunikaciji Komisije pod naslovom: „Luke: motor rasta” budući da luke povećavaju vrijednost i broj radnih mjesta u obalnim regijama Europske unije.

Potrebno je također pojednostaviti administrativne postupke za carinska odobrenja kako bi se smanjili zastoji u lukama. Cilj je ukloniti ograničenja slobode pružanja usluga u Uniji, što je i jedan od simbola same zajednice, kako stoji u članku 56. Ugovora o funkcioniranju Europske unije.

  Ruža Tomašić (ECR), napisan. ‒ Podržala sam Uredbu o stvaranju okvira za pristup tržištu lučkih usluga i financijske transparentnosti luka kojom se nastoji doprinijeti cilju učinkovitijeg, međusobno povezanijeg i održivijeg funkcioniranja Transeuropske mreže prometnica. Smatram da će se ovim prijedlogom modernizirati lučke usluge i poslovanje te stvoriti okvirni uvjeti za privlačenje ulaganja u lukama.

Osobito podržavam dio kojim se uvodi mogućnost izuzeća kako bi se izbjegla nepotrebna administrativna opterećenja onih morskih luka čiji godišnji promet ne opravdava potpunu primjenu ove Uredbe. Na taj način izbjeći će se pristup prema kojemu jedno pravilo odgovara svima te se na taj način osigurava poštena konkurencija u sektoru lučkih usluga i kompetitivno tržište. Osim toga, smatram da će automatizacija i tehnološke inovacije otvoriti mogućnost za poboljšanje učinkovitosti i sigurnosti luka.

  Romana Tomc (PPE), pisno. ‒ Osnutek zakonodajne resolucije Evropskega parlamenta o predlogu uredbe Evropskega parlamenta in Sveta o vzpostavitvi okvira za dostop do trga pristaniških storitev in finančno preglednost pristanišč sem podprla. Namen predloga Komisije je prispevati k splošnemu cilju učinkovitejšega, medsebojno povezanega in trajnostnega delovanja omrežja TEN-T z oblikovanjem okvira, ki izboljšuje zmogljivost vseh pristanišč in jim pomaga pri obvladovanju spreminjajočih se prometnih in logističnih zahtev. Želja je posodobiti pristanišča in ustvariti pogoje, ki bodo pritegnila vlaganja v njih in povečala njihovo storitev.

  Ramon Tremosa i Balcells (ALDE), in writing. ‒ I am disappointed with the outcome of this compromise at the end of trilogue negotiations because in the end the status quo in the port system in my country, Catalonia, won’t change. In fact with this outcome, Spain like other Member States can and will maintain its centralised system of port management, avoiding therefore fair competition among ports in Spain. This absence of real change, real reform, will be to the detriment of competition: therefore no reduction of prices for consumers, the companies using the ports. The result is less efficiency in port management as there is no autonomy de facto.

The port of Barcelona would very much like to compete with other ports of the Mediterranean and of northern Europe on an equal footing. With the current regulations, it is impossible. The port of Barcelona is already connected and chosen as part of the core network in the TEN-T program. It could really become a gateway for the European single market but Spain will never allow it, it will never give it real autonomy. The centralised system in Spain is constructed with disguised State Aid to non-efficient ports.

  Mylène Troszczynski (ENF), par écrit. ‒ Une fois de plus, les États sont contraints de libéraliser leurs services. Cette proposition de règlement n’est certainement que le premier pas vers une libéralisation encore bien plus large qui ne bénéficiera qu’aux multinationales, certainement pas aux salariés du secteur portuaire et maritime, ni aux salariés et consommateurs européens dans leur ensemble.

J'ai voté contre.

  István Ujhelyi (S&D), írásban. ‒ A bizottsági javaslat célja, hogy hozzájáruljon a TEN-T hatékonyabb, összekapcsoltabb és fenntarthatóbb működéséhez egy olyan keretrendszer kialakításával, amely javítja a kikötők működését, és elősegíti számukra a megváltozott közlekedési és logisztikai követelményekhez való alkalmazkodást. Voksommal támogattam.

  Miguel Urbán Crespo (GUE/NGL), por escrito. ‒ Este informe sobre servicios portuarios empezó con una propuesta liberalizadora por parte de la Comisión Europea con la que estamos profundamente en contra. Sin embargo, durante las negociaciones se consiguió darle la vuelta a dicha propuesta, omitir las cláusulas relativas a la liberalización y blindar los derechos de los trabajadores portuarios. Es un resultado satisfactorio que no vemos habitualmente en las reformas de la legislación europea sobre transportes. Sin embargo, he decidido abstenerme, porque la redacción final invita a promover una gestión descentralizada de los puertos mientras que, en un país eminentemente marítimo como el nuestro, la gestión centralizada de la red portuaria es uno de los elementos clave del sistema. Aunque en ningún caso esta descentralización se plantea de forma obligatoria, hemos querido ser coherentes con nuestra postura de defender la capacidad de cada Estado miembro de elegir su propio modelo de gestión pública, de acuerdo con su trayectoria y sus especificidades.

  Ernest Urtasun (Verts/ALE), in writing. – I voted against this report because although its supporters hail the proposal to bring financial transparency to port service provision, this is only true for some smaller ports in southern Member States. The new rules will not bring change to the existing structures in bigger and northern ports.

  Ramón Luis Valcárcel Siso (PPE), por escrito. ‒ Esta regulación se propone incrementar la transparencia en la relación financiera que existe entre el Estado, los puertos y sus operadores de servicios. El texto posibilita que la organización de los servicios portuarios pueda quedar sujeta a requerimientos mínimos para su provisión, a la limitación en el número de proveedores, a obligaciones de servicio público y a otras restricciones relativas a los operadores internos. En lo que se refiere a los desafíos que enfrentan las relaciones laborales en los puertos, apuesta por desarrollar conjuntamente provisiones que mejoren desde las condiciones de los trabajadores hasta las cuestiones relativas a la salud en el entorno o las cualificaciones profesionales requeridas. Su objetivo final es, en líneas generales, eliminar las restricciones sobre la prestación de servicios portuarios y aumentar la transparencia en la financiación de los puertos. Desde el convencimiento de que esta regulación contribuirá a un mejor uso de los fondos públicos y a una aplicación más justa y efectiva de las reglas de competencia de la Unión en los puertos, he votado afirmativamente.

  Ángela Vallina (GUE/NGL), por escrito. ‒ Pese a la intención de la Comisión de utilizar esta iniciativa legislativa para liberalizar y privatizar el sector portuario europeo, las negociaciones entre el Parlamento y los Estados miembros han permitido que el texto se convierta, por el contrario, en un mecanismo para preservar las condiciones laborales en el sector y reforzar sus derechos a la negociación colectiva o en caso de transferencia del servicio operador. Pese a ello, algunas de sus disposiciones podrían utilizarse para fragmentar la gestión pública del sistema portuario, al contabilizar separadamente aquellos segmentos que podrían abrirse a la competencia privada. Considerando el texto en su conjunto, he optado por abstenerme.

  Derek Vaughan (S&D), in writing. ‒ I voted in favour of this transparency regulation which introduces a legal framework allowing, but not requiring, Member States and port management bodies to impose certain minimum requirements, including insistence on compliance with social and labour law, as well as safety, security and environmental sustainability.

  Hilde Vautmans (ALDE), schriftelijk. ‒ Ik stemde voor omdat havens kunnen bijdragen tot het concurrentievermogen van de Europese industrie op de wereldmarkt op lange termijn en tegelijk banen creëren in alle kustregio's van de Unie.

  Miguel Viegas (GUE/NGL), por escrito. ‒ Sob a capa de uma modernização de serviços e operações, leva-se por diante a liberalização e privatização de mais um setor estratégico da economia: o setor portuário.

As promessas já as vimos em relação a outros setores: captar investimentos, maior eficiência, melhor qualidade. Sabemos bem o que significam, desmentidas que são, sem apelo nem agravo, pela realidade.

Esta proposta fica muito aquém daquilo que eram as ambições iniciais da Comissão Europeia. Um recuo forçado pela luta, pela resistência dos trabalhadores.

Contudo, a proposta não deixa de apontar um caminho. Um caminho negativo e que urge combater.

  Harald Vilimsky (ENF), schriftlich. ‒ Ziel des Vorschlags der Kommission ist es, durch die Schaffung eines Rahmens, in dem alle Häfen ihre Leistung verbessern und sich auf die veränderten Anforderungen in Verkehr und Logistik einstellen können, einen Beitrag zu einem effizienteren, besser vernetzten und nachhaltigeren Funktionieren des transeuropäischen Verkehrsnetzes (TEN-V) zu leisten.

Zu den wichtigsten Zielen des Vorschlags gehören die Modernisierung der Hafendienste und des Hafenbetriebs und die Schaffung von attraktiven Rahmenbedingungen für Investitionen in Häfen. Die Kommission will mit dieser Verordnung schwachem Wettbewerbsdruck und möglichem Marktmissbrauch entgegenwirken, um die Effizienz der Hafendienste zu erhöhen.

Die Sozialvorschriften für die arbeitsrechtlichen Regelungen der Häfen wurden im Wesentlichen aus dieser Verordnung herausgenommen und werden vom Ausschuss für den sektoralen sozialen Dialog für die Häfen auf EU-Ebene, der seine Arbeit am 19. Juni 2013 aufgenommen hat, diskutiert. Dessen ungeachtet hält es der Berichterstatter für wichtig, klar Stellung gegen unregelmäßige Beschäftigung und für eine bessere Ausbildung sowie bessere Sicherheitsbedingungen zu beziehen. Die Einhaltung der nationalen Sozialstandards wurde als ein Mindestkriterium hinzugefügt. Darüber hinaus sollten die Mitgliedstaaten die Rechte der Arbeitnehmer im Falle einer Übertragung von Unternehmen oder Betrieben sicherstellen.

Aus diesen Gründen habe ich den Bericht mitgetragen.

  Julie Ward (S&D), in writing. ‒ The Commission's proposal for a new Port Services Regulation did not sufficiently recognise the complexity and diversity of the EU's port sector. However, after negotiation and campaigning since 2013, the European Parliament has managed to secure some limited improvements, including respecting employment and trade union rights. The continuing success of the UK ports industry is vital to the country and there are major challenges ahead in the light of the Brexit vote. Labour MEPs will continue to work actively to support our ports and all who work in them.

  Lieve Wierinck (ALDE), in writing. – I voted in favour of this resolution since I believe that ports are a very important contribution to the long-term competitiveness of European industries in world markets. Moreover, ports are great providers of jobs in all European coastal regions. I believe that delays at ports represent a major obstacle to the competitiveness and efficiency of short sea shipping at Union ports and this is often due to the complexity of administrative procedures for customs clearance. So a big economic advantage for ports could be achieved with a simplification of customs procedures. I support the use of a risk-based policy approach in order to avoid distortion of competition. I agree that a single system is not appropriate for the organisation of port services because this system is very diverse and includes many different models.

  Jana Žitňanská (ECR), písomne. ‒ Správu o návrhu nariadenia, ktorým sa stanovuje rámec pre prístup na trh s prístavnými službami a finančná transparentnosť prístavov, som podporila. Táto legislatíva bola navrhnutá v roku 2013 Európskou komisiu a bude sa vzťahovať na všetky európske prístavy v rámci siete TEN-T. A hoci rokovania o tomto nariadení neboli jednoduché a na dosiahnutie konečného textu bolo potrebných niekoľko trialógov v rámci holandského a slovenského predsedníctva, myslím si, že dohodnutý text prinesie množstvo výhod pre používateľov prístavov. Dôvodom na hlasovanie za návrh bola pre mňa aj posilnená finančná transparentnosť.

  Željana Zovko (PPE), napisan. ‒ Podržavam Izvješće o prijedlogu uredbe Europskog parlamenta i Vijeća o stvaranju okvira za pristup tržištu lučkih usluga i financijske transparentnosti luka. Predložena uredba nastoji usvojiti jasan okvir za pristup tržištu lučkih usluga i zajednička pravila o financijskoj transparentnosti i naknadi koja se primjenjuje za pružatelje lučkih usluga.

Postoji više od 1200 morskih luka u Europi. Lučke djelatnosti predstavljaju i do 3 milijuna (izravnih i neizravnih) radnih mjesta u 22 pomorske države članice. 96 % svih tereta i 93 % putnika prolazi kroz tranzitne luke EU-a, a 319 luka utvrđeno je prijedlogom Komisije za smjernice transeuropske prometne mreže (TEN-T). Cilj ove uredbe je pridonijeti učinkovitijem, međusobno povezanom i održivom funkcioniranju TEN-T-a stvaranjem okvira koji poboljšava performanse svih luka i pomaže im da se nose s promjenama u prometnim i logističkim zahtjevima.

Osim toga, procjenjuje se će se primjenom ovih uredaba uštediti i to 10 milijardi eura do 2030. godine te osigurati razvoj priobalne plovidbe, smanjenje cestovnog zgušnjavanja i stvaranje radnih mjesta.

  Milan Zver (PPE), pisno. ‒ Glasoval sem za Poročilo o predlogu uredbe Evropskega parlamenta in Sveta o vzpostavitvi okvira za dostop do trga pristaniških storitev in finančno preglednost pristanišč.

Podpiram namen predloga uredbe, kateri je povečati preglednost finančnega razmerja med državo, pristanišči in izvajalci pristaniških storitev. Menim, da bo to prispevalo k boljši porabi javnih sredstev ter k doslednejšemu spoštovanju pravil konkurenčnega prava EU.