Fuldstændigt Forhandlingsreferat

Torsdag den 15. december 2016 - Strasbourg

1. Åbning af mødet

Elnököl: GÁLL-PELCZ ILDIKÓ
alelnök asszony

(Az ülést 9.00-kor nyitják meg.)

2. Internationale luftfartsaftaler (indgivne beslutningsforslag): se protokollen

3. Arbejdet i Udvalget for Andragender 2015 (forhandling)

  Elnök asszony. – Az első napirendi pont az Ángela Vallina által a Petíciós Bizottság nevében készített, a Petíciós Bizottság 2015. évi tevékenységéről szóló jelentésről folytatott vita (2016/2146(INI) (A8-0366/2016)

  Ángela Vallina, ponente. – Señora Presidenta, en primer lugar, como es lógico, quisiera agradecer la colaboración de los ponentes alternativos por el debate que hemos tenido para elaborar este informe y que refleja la actividad anual de la Comisión de Peticiones del año 2015.

Esta comisión parlamentaria es la responsable del tratamiento de las demandas directas de los ciudadanos y de las ciudadanas, así como también de los residentes en la Unión. Por lo que podemos decir, sin duda alguna, que es el mejor termómetro que tiene esta Cámara para medir cuáles son las preocupaciones reales de la población.

Así constatamos que, aunque se han reducido considerablemente las peticiones registradas el año pasado, se repiten siempre las denuncias medioambientales, que reflejan cómo se vulnera continuamente el principio de precaución, y que versan, en especial, sobre residuos, la gestión de las cuencas hidrográficas y los parques naturales —como en mi propia región, en Asturias—, además de la polémica extracción mediante fracking.

También destacan las vulneraciones de derechos de los consumidores, las denuncias por discriminación de personas con diversidad funcional, las relativas a la libre circulación de personas, los expedientes de regulación de empleo, el maltrato animal o el derecho al voto, como el llamado «voto rogado».

Por otro lado, quiero recordar que la Comisión de Peticiones es miembro de la Red Europea de Defensores del Pueblo, y es por ello que debemos ampliar su papel como interlocutora también dentro de este Parlamento. Asimismo, es necesario que, a través de la red intraparlamentaria, se involucren más las otras comisiones.

También pedimos a los Estados miembros que apliquen correctamente el Derecho de la Unión. Quiero recordar, por ejemplo, que durante 2015 este Parlamento, a propuesta de la Comisión de Peticiones, tuvo que llamar la atención al Gobierno español por la escandalosa legislación hipotecaria y de instrumentos financieros de riesgo, con centenares de miles de familias afectadas por los desahucios, las cláusulas del suelo y las preferentes.

Ahora bien, sin duda alguna es la Comisión Europea a quien van dirigidas más críticas en este informe. La Comisión Europea debe velar por el respeto de los Tratados y el Derecho de la Unión, también en cuanto se refiere al derecho de petición. Así, en este informe pedimos que la Comisión Europea se involucre más en el tratamiento de las peticiones, que estudie con más detenimiento los casos, y que las respuestas presenciales ante los peticionarios no sean tan escuetas y añadan información adicional.

También le solicito, señor Comisario, que haga una revisión de la Directiva que regula las iniciativas ciudadanas europeas, que son otra herramienta fundamental para la democracia participativa. Se deben facilitar los trámites y proponer cambios normativos, no como en el caso de la iniciativa sobre el derecho al agua, que no obtuvo ningún compromiso por parte de la Comisión, o cuando se negó también la categoría de iniciativa ciudadana a la campaña de «Stop TTIP», con más de tres millones de firmas.

Otro asunto que nos preocupa es que exista la opacidad en los procedimientos de investigación y los procedimientos de infracción. En este informe les pido que se desclasifique la información que tenga que ver con peticiones abiertas.

Asimismo, lamento que ustedes, señor Comisario, interpreten de forma tan estricta el artículo 51 de la Carta de los Derechos Fundamentales sobre la aplicación del Derecho de la Unión. Creo que en ocasiones se debe intervenir ampliando derechos allí donde no se llega actualmente. Es la única manera de ir avanzando en esta sociedad. Y le pongo como ejemplo los casos de los enfermos de hepatitis C o de las víctimas por la talidomida.

Por último, me gustaría recordar que debemos reforzar que se respete el derecho de petición, con un buen tratamiento de las peticiones y, cuando sea necesario, explicando bien las razones de su cierre a sus peticionarios.

  Vytenis Povilas Andriukaitis, Member of the Commission. – Madam President, on behalf of the Commission I would like to thank the rapporteur, Ms Vallina, for her interesting and comprehensive report on the work of the Committee on Petitions in 2015.

Like its predecessors, the report bears witness to the breadth of issues that petitioners bring to the attention of the Committee on Petitions each year and to the committee’s efforts to ensure that the voices of those petitioners are heard. The Commission agrees that the right to petition has to be a key element for our participatory democracy, in which the right of every citizen to play a direct part in the democratic life of the Union is effectively protected.

As my colleague, Frans Timmermans, stated in his last exchange of views with the committee in April, petitions are one of the few instruments where the institutions come into direct contact with citizens. At a time when Europe is facing many challenges, such direct contacts with citizens are more important than ever. The citizens who turn to the committee for help feel in many cases that they have exhausted all other avenues. They are real people with real problems. If we are to have any chance of bridging the gap that seems to have opened up between European institutions and the public, it is crucial that we – and by ‘we’ I mean the Commission and Parliament – can demonstrate that we take citizens’ seriously and show them what solutions exist at European or at national level.

As the statistics in the report make clear, the Commission remains the Committee on Petitions’ principal partner when it comes to handling petitions. Of the petitions that are not closed in the early stages of the procedure, nearly 90% are referred to the Commission for an opinion. I am therefore pleased to have this opportunity to reaffirm the Commission’s commitment to providing the Committee on Petitions with meaningful replies to each request for an opinion, and to do so in a timely manner. The Commission also remains committed to sending its most competent officials to the committee’s meetings to ensure that the committee and the petitioners receive the latest information and proper explanations of the issues under discussion.

This is perhaps the right moment to turn to one of the issues raised by you, Ms Vallina, in your report, namely the Commission’s interpretation of Article 51 of the Charter of Fundamental Rights. I know that this issue has been raised in previous reports and is one where many Members of this House consider that the Commission’s interpretation is unduly narrow. It is clear that the Charter’s scope has its limitations. Defined by the Treaty, they result from the principle of conferral of powers, a cornerstone of the European Union. However, as reflected in the report, the Charter is one element of the architecture of fundamental rights protection in Europe. It complements national systems for fundamental rights protection, but does not replace them.

The Commission shares your concerns about how to ensure that citizens’ expectations as regards the protection of their fundamental rights are upheld. The Commission attaches particular importance to increasing individuals’ understanding of how they can avail themselves of their fundamental rights, and whom to approach to enforce them. It is crucial to dispel misunderstandings and avoid raising false expectations. A concrete step in this direction was the introduction last October, in the e-Justice Portal, of a fundamental rights page, which helps individuals seeking to enforce their fundamental rights to identify the competent national non—judicial bodies with a human rights remit. The Commission will also make the best possible use of existing financial programmes to empower civil society organisations and human rights bodies, which work on raising awareness about the Charter and ensuring its application at national level.

Let me thank Ms Vallina once again for her report. I look forward to hearing the views of Honourable Members.

  Pál Csáky, a PPE képviselőcsoport nevében. – Elnök Asszony, Biztos Úr, az Európai Néppárt árnyékjelentéstevőjeként üdvözlöm a jelentést, és megköszönöm Vallina asszonynak és a többi pártból való árnyékjelentéstevőnek az együttműködést. Úgy gondolom, hogy a jelentés bár nem hibátlan, elfogadható kompromisszumokat tartalmaz, és összességében jobb minőségű, mint a múltban elfogadott néhány hasonló dokumentum. Ez bizonyára jó hír, de azt gondolom, hogy nem ez a lényeg. A lényeg mégiscsak az, hogy ez a jelentés egy jó munkát, egy jó csapatmunkát tükröz vissza. Én két és fél éve vagyok az Európai Parlament képviselője és a Petíciós Bizottság alelnöke. Láttam, hogy milyen állapotban voltak a petíciók két és fél évvel ezelőtt, és látom a mostani helyzetet. Nagyon egyértelmű a pozitív fejlődés, és ez egy csapatmunkának, egy jó csapatmunkának köszönhető, amelyben benne van a bizottság elnök asszonyának munkája, benne van a titkárság nagyon jó szakmai tevékenysége, és benne van a koordinátorok és a politikai tanácsadók munkája is, ők a szó szoros értelmében a vállukon viszik ezeket a témákat.

Pozitívan értékelem az Európai Bizottsággal való együttműködést is, úgy érzem, a Petíciós Bizottság presztízse nőt az Európai Bizottság szemében is, bár, a hatékonyság terén valóban vannak még kívánni valók, és lehetnek kívánni valók. Én is arra kérem a Biztos urat és a Bizottságot, hogy főleg az európai civil kezdeményezések sorsára jobban figyeljünk oda. Ami pedig a legfontosabb, úgy érzem, hogy mindannyian tudatosítsuk, hogy ez egy nagyon komoly szolgálat az európai polgárok irányába, hiszen mi vagyunk az egyedüli bizottság, amely közvetlen kapcsolatban van velük. Ezért fontos az is, hogy a tárgyalásaink a legtöbb esetben jó légkörben zajlanak, és a petíciók meghívott kidolgozói azt látják, hogy az Európai Parlament képviselői érdeklődnek a problémáik iránt, és lehetőségeikhez mérten igyekszenek segíteni nekik. Elnök Asszony, végezetül engedje meg, hogy így az év végén a Petíciós Bizottság alelnökeként megköszönjem a bizottság minden tagjának és munkatársának az eddigi együttműködést, és sok energiát és elkötelezettséget kívánjak a jövőt illetően ehhez a fontos munkához.

  Lidia Joanna Geringer de Oedenberg, w imieniu grupy S&D. – Pani Przewodnicząca! Przedmiotem sprawozdania rocznego za 2015 rok jest przegląd prac Komisji Petycji, dzięki której każdy obywatel Unii Europejskiej, działając indywidualnie lub z innymi osobami, może w dowolnym czasie skorzystać z przysługującego mu prawa do złożenia skargi do Parlamentu Europejskiego na podstawie art. 227 Traktatu o funkcjonowaniu Unii Europejskiej.

Roczne statystyki za 2015 rok wskazują na to, że większość petycjonariuszy zwraca się do Parlamentu o pomoc w sprawach związanych z ochroną środowiska, wymiarem sprawiedliwości, rynkiem wewnętrznym i prawami podstawowymi. W ubiegłym roku Parlament otrzymał ponad 1400 petycji, co stanowi spadek aż o 47 % w porównaniu z rokiem 2014. Sprawozdanie nie analizuje niestety przyczyny takiego stanu rzeczy.

Z otrzymanych petycji 943 zostały uznane za dopuszczalne, a 483 – za niedopuszczalne. Odsetek petycji niedopuszczalnych zmniejszył się względem 2014 roku o ponad 6 %, za to zwiększył się odsetek petycji uznanych za dopuszczalne – o prawie 6 %, co świadczy o tym, że obywatele coraz lepiej rozumieją nasze kompetencje. Komisja Petycji w 2015 roku zdołała także wyeliminować istniejące opóźnienia w rozpatrywaniu petycji.

Komisja Europejska jest nadal największym partnerem Komisji Petycji pod względem rozpatrywania skarg, które nie zostały zamknięte na wczesnych etapach procedury i które są przesyłane w niemal 90 % w celu rozpatrzenia i zaopiniowania właśnie do Komisji Europejskiej. W 2015 roku najwięcej petycji nadesłali Hiszpanie, a na kolejnych pozycjach plasują się Włosi, Niemcy, Rumuni i Polacy. Sprawozdawczyni, poseł Ángela Vallina, przygotowała bardzo dobre sprawozdanie, gratuluję i dziękuję za efektywną współpracę.

  Νότης Μαριάς, εξ ονόματος της ομάδας ECR. – Κυρία Πρόεδρε, ακούσαμε πολλά ευχολόγια και έγιναν σπονδές για τη δράση της Επιτροπής Αναφορών. Είναι λογικό, αφού όσοι κρίνουν την επιτροπή είναι ταυτόχρονα και τα μέλη της που πήραν και τις αποφάσεις. Δεν είναι όμως τα πράγματα τόσο ρόδινα. Κι αυτό ισχύει για τον χειρισμό πολλών αναφορών. Σας αναφέρω μερικά παραδείγματα ελληνικού ενδιαφέροντος:

Η εισηγήτρια της Ευρωπαϊκής Αριστεράς στην έκθεσή της δεν αναφέρει ούτε μια λέξη για το ζήτημα των πολεμικών επανορθώσεων που οφείλει η Γερμανία στην Ελλάδα, θέμα που απασχόλησε τις εργασίες των συντονιστών, αλλά και της Επιτροπής Αναφορών επανειλημμένα μετά από σχετικές μου πρωτοβουλίες. Η Επιτροπή Αναφορών απέρριψε τουλάχιστον πέντε φορές προτάσεις μου για διοργάνωση δημόσιας ακρόασης για τις γερμανικές αποζημιώσεις. Μάλιστα στις 29.11.2016 η επιτροπή απέρριψε την τροπολογία μου υπ’ αριθ. 172 που αναφερόταν στο ζήτημα αυτό. Η Ευρωπαϊκή Αριστερά εν προκειμένω έκανε αποχή στην ψηφοφορία, στηρίζοντας στην πράξη τη θέση της κυβέρνησης ΣΥΡΙΖΑ, που όχι μόνο έχει εγκαταλείψει τον αγώνα για τις γερμανικές αποζημιώσεις αλλά και όπου μπορεί τον υπονομεύει.

Δεν αναφέρεται η εισηγήτρια της Ευρωπαϊκής Αριστεράς ούτε στη σημαντική απόφαση της Επιτροπής Αναφορών του Οκτωβρίου του 2015, που έκανε δεκτή την εισήγησή μου και κρίθηκε παραδεκτή η αναφορά των αγωνιστών της Εθνικής Αντίστασης ΠΕΑΕΑ-ΔΣΕ για το ζήτημα των οφειλών της Γερμανίας προς την Ελλάδα. Έτσι κλήθηκε πλέον για πρώτη φορά η Γερμανία να τοποθετηθεί δημόσια σ’ ένα ευρωπαϊκό ημιδικαιοδοτικό όργανο, όπως η Επιτροπή Αναφορών, για τις γερμανικές αποζημιώσεις. Όμως η κυβέρνηση ΣΥΡΙΖΑ-ΑΝΕΛ υπονόμευσε στην πράξη τον αγώνα μας για τις γερμανικές αποζημιώσεις και αρκέστηκε να στείλει μόνο μια εκπρόθεσμη παρέμβαση της Ελληνικής Βουλής μέσω ευρωβουλευτού. Έτσι η Επιτροπή Αναφορών βρήκε την ευκαιρία και, με μια πολιτικά απαράδεκτη απόφαση, απέρριψε την ένσταση που υπέβαλα να μείνει ανοιχτή η αναφορά των αγωνιστών της Εθνικής Αντίστασης για τις γερμανικές αποζημιώσεις. Αυτό το θέμα και πολλά άλλα κάνουν το ECR να καταψηφίσει την έκθεση δράσης της Επιτροπής Αναφορών για το 2015.

  Cecilia Wikström, on behalf of the ALDE Group. – Madam President, I am convinced that the petitions, and the petitioners that we invite to the committee to have an exchange with them, help us in the long run to better assess the impact that EU legislation has on people’s daily lives and can also help us to find loopholes in the implementation of EU legislation.

By acting as a bridge between citizens and the EU institutions, our committee can therefore contribute to both better legislation and helping citizens in their everyday lives. It is therefore crucial that we ensure that petitions are treated seriously and efficiently. In 2015 we agreed on new internal guidelines in the committee and this reform has enabled us to improve the work efficiently and substantially; the backlog of hundreds of untreated petitions that existed in 2014 is now gone. I am extremely proud of that and the committee is up to speed with the treatment of the petitions. As the Chair of the committee I am very happy and proud about this development.

I am pleased with the results that we have achieved together and especially the excellent work done by the secretariat during these last years. The backlog that existed before created substantial frustration and disappointment. I therefore believe that the 2015 annual report should include also a special reward to the Head of Unit, Virpi Köykkä, and all the staff of the Petitions Committee for their effort and good work. Thank you very much. We can always do better; together we should strive to improve our support to the citizens even further. I look forward to continue this work together with you, colleagues, in the next coming years.

Especially in these days of increased populism, it is our paramount duty to work together to respond to expectations of EU citizens, and make sure that we do our utmost to bridge the perceived gap between citizens and the EU. And with that I wish all of the colleagues and the Secretariat and you, Madam President, a very good Christmas and let us look forward to a happy new year 2017.

  Anja Hazekamp, namens de GUE/NGL-Fractie. – Veel verzoekschriften die we in het Parlement ontvangen gaan over dieren: bijvoorbeeld over het stierenvechten, over het eindeloos gesleep met dieren in overvolle veewagens, over het dwangvoederen van eenden en ganzen voor de productie van foie gras, over het doden van zwerfhonden in Roemenië, over het structureel knippen van staarten van biggen, over het gruwelijke lot van slachtpaarden en over het maken van een einde aan dierproeven. Kortom, burgers maken zich grote zorgen over de manier waarop wij in Europa met dieren omgaan en dat is ook logisch want het is een van de weinige waarden die we in Europa nog delen.

Deze gezamenlijke waarde is verwoord in artikel 13 van de Europese Grondwet. Dieren zijn wezens met bewustzijn en gevoel waar we ten volle rekening mee moeten houden. Toch wordt het merendeel van deze verzoekschriften door de Commissie afgedaan met de woorden “Dat is niet onze bevoegdheid”. Hoe kan de Commissie nog verbaasd zijn dat de burgers Europa de rug toekeren? Europa wankelt omdat u de zorgen van de burgers compleet negeert. Voorzitter, als u wilt dat mensen de Europese Unie belangrijk vinden, geef ze daar dan ook een reden toe. Maak goede regels voor dieren en zorg dat ze ook gehandhaafd worden. Doe wat u zou moeten doen en bescherm onze dieren. Want waren we 15 jaar geleden nog vooruitstrevend op het gebied van dierenwelzijn, inmiddels lopen we ver achter en als we nog langer stil blijven staan worden we ingehaald door China.

Voorts ben ik van mening dat er een einde moet komen aan de Europese landbouwsubsidies.

  Josep-Maria Terricabras, on behalf of the Verts/ALE Group. – Madam President, I want to thank especially my friend and colleague, Ms Vallina, for this report which is a very good one and takes us forward in our work. I would first underline that petitions are not solely the responsibility of the Committee on Petitions, but should rather be a shared concern of all Parliament’s committees. In this sense we heartily welcome the creation of the petitions network with the involvement of Members from all committees.

The outcome of our work, furthermore, is highly dependent on a fruitful dialogue with the Commission. This is why it is important that this report insists on the need for maximum transparency and prompt feedback by the Commission on the development in EU pilot and infringement procedures. It is also crucial that relevant cases get visibility in the plenary. In this sense, I want to highlight Article 29 of the report which refers to a plenary resolution of 8 October 2015 on mortgage legislation and risky financial instruments in Spain, which the Committee on Petitions brought on its own initiative to the plenary session, as has been reported by Ms Vallina.

Our Group also welcomes the articles that emphasise the role of the fact-finding visit as a specific prerogative of the committee and a fundamental part of this work. A good example of this is the report on the fact-finding visit to the Ebro and Tagus rivers that was adopted this year, and called on the European Commission to revise the Spanish Government hydrological plan. I want to draw attention, particularly to one amendment that our Group tabled, Amendment 15, asking for a change in the Commission’s approach concerning animal welfare with regard to Article 13 of the Treaty on the Functioning of the European Union.

And finally, as foreseen in the report, we call on the Commission, in view of the various weaknesses identified and the functions of the European Citizens’ Initiative, to present a new proposal as soon as possible. I wish you all the best for the New Year.

  Eleonora Evi, a nome del gruppo EFDD. – Signora Presidente, onorevoli colleghi, dall'analisi complessiva del report in questione si colgono in maniera esaustiva gli aspetti positivi, le criticità e le lacune, a volte anche gravi, riscontrate nel corso del 2015 relativamente alle attività svolte dalla commissione petizioni.

Di base, si può sottolineare come, nello sviluppo dei lavori effettuati, il ruolo di ascolto dei problemi rilevanti che hanno afflitto i cittadini sia stato svolto in maniera soddisfacente. Tuttavia, la mera trattazione delle istanze sottoposte nell'esercizio di petizione riconosciuto dai trattati non può rappresentare la sola risposta che le istituzioni europee siano in grado di fornire.

La credibilità dello strumento della petizione e la convinzione da parte dei cittadini circa la sua efficacia risiede in misura preponderante nella capacità di porre fine concretamente alle gravissime violazioni denunciate, specie se, come abbiamo visto, le denunce investono una pluralità di delicatissimi ambiti e materie che, di fatto, si pongono in diretta correlazione con il novero complessivo dei diritti fondamentali, sui quali vige il dovere, in capo alle istituzioni europee, di piena e indefettibile salvaguardia. Su tale questione è evidente la sussistenza di vistose carenze.

La reazione delle istituzioni europee continua nei fatti a mostrarsi debole e tardiva, se non inefficace, nonostante il contenuto delle petizioni riveli un disagio sociale ed economico sempre più amplificato, con la permanenza o l'aggravarsi anche di situazioni fortemente critiche.

Il diritto di petizione rimane quindi uno strumento cruciale per consentire ai cittadini di continuare nell'opera di denuncia e nell'opera di controllo democratico. È chiaro tuttavia che soltanto la volontà politica di garantire un'efficace protezione dei diritti fondamentali, di garantire piena trasparenza, di garantire il coinvolgimento diretto dei cittadini nei processi decisionali, recependone realmente le istanze più avvertite, può permettere di credere che l'Unione europea abbia ancora una vocazione sociale, dotandosi di una reale governance democratica.

Io ringrazio moltissimo il lavoro dell'onorevole Vallina perché questo report è veramente un ottimo report e ringrazio tutti i colleghi per la collaborazione.

  Σωτήριος Ζαριανόπουλος ( NI). – Κυρία Πρόεδρε, η Επιτροπή Αναφορών του Ευρωπαϊκού Κοινοβουλίου δεν είναι όργανο δημοκρατικού ελέγχου, αλλά όργανο επιβολής της αντιδραστικής ευρωενωσιακής πολιτικής, όπως ομολογεί η έκθεση, και χειραγώγησης της λαϊκής διαμαρτυρίας. Ο ρόλος της, και άλλων ευρωενωσιακών οργάνων, ήταν απαράδεκτος και προκλητικός στην κοινή πρωτοβουλία του Κομμουνιστικού Κόμματος Ελλάδας και της Πανελλήνιας Ένωσης Αγωνιστών Εθνικής Αντίστασης - Δημοκρατικού Στρατού Ελλάδας για την υποβολή αναφοράς για τις πολεμικές αποζημιώσεις, για τις καταστροφές και τα θύματα της ναζιστικής κατοχής στην Ελλάδα 1941 - 1944, τις οποίες αρνείται να καταβάλει η Γερμανία εδώ και εβδομήντα χρόνια. Η Επιτροπή Αναφορών, με παρέμβαση της Ευρωπαϊκής Επιτροπής και τη συνδρομή της κυβέρνησης ΣΥΡΙΖΑ, της GUE και άλλων δυνάμεων, έκλεισε την υπόθεση, προφασιζόμενη ότι το θέμα αφορά τις διακρατικές σχέσεις και όχι την Ευρωπαϊκή Ένωση. Ενώ με επιλεκτικές κατά τα συμφέροντά σας ευαισθησίες, καταθέτετε ψηφίσματα για εγκλήματα πολέμου, από την άλλη αρνείστε την εφαρμογή διεθνών συμφωνιών για την αξίωση αποζημίωσης θυμάτων του ναζισμού, καταδικάζοντας ξανά, εβδομήντα χρόνια μετά, πάλι τα θύματα, δίνοντας συγχωροχάρτι στις ναζιστικές συμμορίες που σηκώνουν κεφάλι πατώντας σε αυτήν την πολιτική.

  Jarosław Wałęsa (PPE). – Komisja Petycji jest jedyną komisją Parlamentu Europejskiego, która gwarantuje bezpośredni kontakt z obywatelami. Wystarczy tylko jeden głos obywatela lub prezydenta w postaci maila lub pisma, żeby zgłosić petycję, ponieważ traktaty o Unii Europejskiej umożliwiają zwracanie się do Parlamentu Europejskiego z różnymi problemami, jakie obywatele napotykają w życiu codziennym, pod warunkiem jednak że zgłaszane kwestie wchodzą w zakres działalności Unii Europejskiej.

W każdym miesiącu rozpatrujemy takie petycje w obecności osób, które je składają, i dzięki temu, jako parlamentarzyści, możemy dowiedzieć się, jakie trudności istnieją we wdrażaniu unijnego prawa w państwach członkowskich. Dlatego współpracujemy z Komisją Europejską, Radą, Europejskim Rzecznikiem Praw Obywatelskich, Wydziałem Prawnym oraz władzami państw członkowskich na różnych szczeblach. Jako komisja również organizujemy – czy mamy prawo organizować – wysłuchania publiczne oraz wyjeżdżamy na misje obserwacyjne.

W kontekście rocznego sprawozdania z działalności Komisji Petycji chciałbym podkreślić kilka aspektów. Po pierwsze, naszym priorytetem powinno być rozpatrywanie petycji w odpowiednim przedziale czasowym, żeby uniknąć pozostawienia petycji bez rozwiązań przez zbyt długi czas. Po drugie, powinniśmy usprawnić proces rozpatrywania petycji poprzez digitalizację procedury, ułatwiającą pracę zarówno posłom, jak i sekretariatowi komisji. I ostatni punkt, który jest bardzo ważny, bo musimy zwracać uwagę na to, żeby omawiane kwestie dotyczyły faktycznie prawa europejskiego, a nie służyły jako narzędzie do walki politycznej. Bardzo często partie polityczne w trakcie kampanii wyborczej próbują w ostatnich latach używać tej komisji jako narzędzia w walce o polityczne głosy. Musimy jasno i stanowczo powiedzieć nie – nie wyrażamy na to zgody.

(Mówca zgodził się odpowiedzieć na pytanie zadane przez podniesienie „niebieskiej kartki” (art. 162 ust. 8 Regulaminu))

  Patrick O'Flynn (EFDD), blue-card question. – Thank you Mr Wałęsa. When I was a journalist, before I became an MEP, I was working for a paper called the Daily Express in the United Kingdom. We raised a petition of 363 000 readers demanding David Cameron grant an in-out referendum on the EU, and we were a key part of ensuring that that referendum took place; that glorious act of democracy took place in June. Does that not show that if your cause is just and commands popular support, nothing can really hold back the power of a popular petition?

  Jarosław Wałęsa (PPE), blue-card answer. – Well, I have to agree that if you really believe in something, then nothing can stand in your way to achieve this goal. With the Petitions Committee the situation is even simpler because you do not have to gather additional signatures; you do not have to establish any organisation. Just one voice, one e-mail or a regular letter to our Committee is needed and we look into the issues. So you do not even have to have larger support. One voice is enough for our Committee to look into the issue.

  Soledad Cabezón Ruiz (S&D). – Señora Presidenta, Señorías, el año 2015 fue el primer año de trabajo de esta legislatura en la Comisión de Peticiones que podemos calificar de completo. Considero que ha sido un año positivo, tanto desde el punto de vista de las formas como de los temas que se han tratado. Creo que ha sido positivo en el sentido del orden y la organización que hemos hecho de la comisión, que ha permitido acercar aún más esta comisión en tiempo y en forma a la ciudadanía. Se ha recibido a más de 190 ciudadanos en la comisión y se ha dado respuesta directa a 500 peticiones.

Pero yo quiero, además, ejemplificar para hacer ver realmente la utilidad que tiene esta comisión para la ciudadanía, o que ha tenido precisamente en este año 2015. Quiero recordar que se presentó la primera Resolución ante el Pleno, dando respuesta en concreto a una reivindicación respecto a la situación de crisis económica, en lo referente a las cláusulas abusivas en países como el mío, que, a día de hoy, ha hecho que se eliminen esas cláusulas abusivas.

También es importante recordar que la reivindicación de las personas con respecto al coste de un medicamento —en concreto, el nuevo medicamento para la hepatitis C— provocó que hoy estemos elaborando un informe de iniciativa sobre cómo mejorar el acceso a los medicamentos en la Unión Europea. Hoy también se vota aquí una Resolución que reconoce por primera vez a las víctimas de la talidomida en Europa después de cincuenta años. Podría seguir también con el trabajo que estamos realizando en temas como la discapacidad.

En definitiva, lo considero muy útil y animo a que sigamos trabajando, y quisiera agradecer especialmente la voluntad de los compañeros y compañeras.

  Enrique Calvet Chambon (ALDE). – Señora Presidenta, señor Comisario. Muchas gracias a la señora Vallina por el esfuerzo realizado. Y he de reconocer también el esfuerzo que ha realizado la nueva presidenta de la comisión, dando, con la ayuda de todos los miembros, una nueva orientación y un nuevo impulso.

Y el 2015 —como ha dicho mi colega Cabezón— ha sido muy sintomático porque creo que ha marcado una nueva senda insistiendo en encontrar el verdadero sitio de esta comisión tan importante, que siempre tiene la tentación o bien de sustituir a la Defensora del Pueblo, que no es el caso, o bien de sustituir a los tribunales de justicia. No hay que olvidar que siempre, todos los parlamentarios, cuando votamos, cuando trabajamos, cuando estamos aquí, estamos trabajando para los ciudadanos. Hay una gran diferencia entre trabajar para los ciudadanos y utilizar a los ciudadanos para intereses electorales y políticos.

Nuestra comisión debe ser legislativa y atender a todos los ciudadanos que se quejan de las leyes que faltan y de las que están muy mal desarrolladas, y en eso estamos.

(El orador acepta responder a una pregunta formulada con arreglo al procedimiento de la «tarjeta azul» (artículo 162, apartado 8, del Reglamento))

  Doru-Claudian Frunzulică (S&D), blue-card question. – Colleague, we saw two days ago a vote to reduce the MEPs’ remit with the Corbett report. Your Committee is so important in reconnecting the institutions and EU citizens by directly involving them; do you not think it might be time that Parliament should give this Committee more power, more instruments and more political tools in order to achieve its main goal?

  Enrique Calvet Chambon (ALDE), respuesta de «tarjeta azul». – La comisión puede perfeccionarse. La comisión puede, por supuesto, acceder más fácilmente a los ciudadanos, aunque ya se ha dicho aquí que con una firma basta. Pero no estoy de acuerdo con denostar el informe Corbett, porque hay que combatir —somos adultos—el filibusterismo parlamentario, y una democracia también son procedimientos, reglas, normas que facilitan y hacen eficaz la intervención de los ciudadanos, y no es un sistema para la acción directa, más o menos activista.

  Κωνσταντίνα Κούνεβα ( GUE/NGL). – Κυρία Πρόεδρε, τι είναι η Επιτροπή Αναφορών για τους ευρωπαίους πολίτες; Η πύλη επικοινωνίας με το Ευρωπαϊκό Κοινοβούλιο, που φέρνει τους πολίτες πιο κοντά. Εμάς τους ευρωπαίους ευρωβουλευτές μάς βοηθάει να κατανοήσουμε το πρόβλημα που βασανίζει τους ευρωπαίους πολίτες και στις 28 χώρες. Από αυτή την επιτροπή μαθαίνουμε να ερχόμαστε πιο κοντά, όχι μόνο με την Κρήτη στον Νότο της Ευρώπης αλλά και με τη Δανία στον Βορρά. Η Επιτροπή Αναφορών μάς βοηθά να γίνουμε όλοι λίγο καλύτεροι άνθρωποι, ακούγοντας και ψάχνοντας τη σωστή απάντηση. Από εκεί ενθαρρύνουμε τους πολίτες να ασκούν το δημοκρατικό δικαίωμά τους στην κριτική και στην καταγγελία, δηλαδή να λειτουργούμε πιο δημοκρατικά. Η έκθεση της Ángela Vallina αποδεικνύει με τον καλύτερο τρόπο πόσο σημαντικό είναι το έργο της επιτροπής, πόσο σοβαρή δουλειά κάνει η γραμματεία της. Γι’ αυτό επικροτώ την πρότασή της να ενισχυθεί η Επιτροπή Αναφορών με περισσότερους τεχνικούς πόρους και προσωπικό. Είναι το δημοκρατικό μας πρόσωπο και πρέπει να το ενισχύσουμε με κάθε τρόπο.

  Margrete Auken (Verts/ALE). – Fru formand! Først tak til Ángela Vallina for en god betænkning og også tak for mange gode bidrag her. Undskyld, at jeg nu kommer til at koncentrere mig om de steder, hvor vi har problemer. Vi har problemer med Kommissionen, som har en tilbøjelighed til at undersøge, om andragender kan bæres frem ved en domstol, og hvordan det så ser ud. Derfor denne alt for snævre fortolkning af artikel 51, hvor det skulle være en oplevelse, at borgerne kunne tale med os om hele området af EU, også dets værdisæt, og vi skal være meget forsigtige med ikke at kvæle dem på artikel 51. Jeg tror, at det er en af grundene til, at vi har fået så mange færre andragender i år. Så er der også den formalitet – det rammes for eksempel med det, man siger, at hvis en sag verserer ved en national domstol, kan den ikke behandles hos os. Vi mener klart, at det kan den godt, at den ikke kan blive spærret af en national domstol. Derfor vil jeg meget bede om, at vi støtter ændringsforslag 12 i dag, så det bliver tydeligt, at vi selvfølgelig kan behandle disse sager. Og lad mig så endelig nævne et problem, som også rammer vores borgere, nemlig at vi i vores eget udvalg er blevet grebet lidt af en effektivitetsdille, som om det var det vigtigste at få lukket sagerne og komme af med dem. Det er altså ikke det vigtigste, når man har med borgerne at gøre. Det vigtigste er, at de føler, at de bliver hørt! Som allersidste punkt må jeg tilføje, at vi jo også bliver ramt af et bureaukrati med vores vigtige fact finding visits. Det må vi have gjort noget ved!

  Tim Aker (EFDD). – Madam President, today I’m launching a petition very dear to the hearts my constituents in Thurrock. Four months ago, we and the Nicky Mason Memorial Fund, a military charity in my constituency, went about putting up the Union Flag and St George’s Cross in Thurrock. The response was overwhelming. We had people coming into my office saying the constituency looks brighter; there was civic pride; the streets were cleaner; everybody felt that the borough was going in the right direction.

Then enter the killjoys. The Tory MP, Jackie Doyle-Price, wrote in the local paper that the flags were inappropriate; she attacked them. The Labour Party called our national flag offensive. And let me just remind my constituents, when they attack our flag they attack every single one of us. Join my campaign today, sign my petition. We can turf out those killjoys, those politically correct bigots who would do our country and our community down. We can turf them out. Join us, and together we can turn Thurrock around.

  Rosa Estaràs Ferragut (PPE). – Señora Presidenta, mis primeras palabras son para darle apoyo a Ángela Vallina por este informe, por su esfuerzo y entrega en la comisión, y a nuestra presidenta Cecilia porque creo que ha marcado una impronta y ha hecho de esta comisión un instrumento útil.

Es verdad que con la Comisión de Peticiones, con lo que debatimos hoy, tenemos un barómetro para saber qué piden los ciudadanos, qué necesitan los ciudadanos, de qué se quejan los ciudadanos y cómo podemos construir una Europa mejor. Y es verdad que nos indica de alguna manera que donde ellos ponen el acento es donde tenemos que intervenir. Ellos presentan peticiones en temas tan dispares como medio ambiente, derechos fundamentales, justicia, transportes o mercado interior.

Es verdad que en este informe podemos observar que España se pone a la cabeza en la procedencia de peticiones, seguida de Italia y de Alemania; y es verdad que esta Comisión de Peticiones ha sido muy útil en temas tan importantes como el Tratado de Marrakech —el hecho de poderlo desbloquear— o el desbloqueo de la Directiva contra la discriminación.

También es cierto que se han depurado muchas peticiones. Yo no comparto la opinión de mi compañera Auken. Yo creo que lo importante es resolver las peticiones, pero no dar falsas esperanzas al peticionario, porque tener una petición abierta durante cuatro, cinco o seis años sabiendo que no somos competentes es engañar al peticionario. Por lo tanto, es importante que en aquello que seamos competentes vayamos de cabeza, pero en aquello que no seamos competentes no demos falsas expectativas.

Es muy importante también la digitalización, porque eso ha permitido una mayor eficacia y acercamiento entre nosotros y el peticionario a la hora de poder intercambiar información, y también es muy importante no politizar las peticiones. En este último año ha habido campaña en España y ha habido una tendencia —porque hay una mayoría de coordinadores españoles— a poner el acento sobre España. El acento no tiene que estar sobre las campañas electorales, sino sobre las peticiones de los ciudadanos, porque ellos tienen que ser los verdaderamente protagonistas.

(La oradora acepta responder a una pregunta formulada con arreglo al procedimiento de la «tarjeta azul» (artículo 162, apartado 8, del Reglamento))

  Andrejs Mamikins (S&D), zilās kartītes jautājums. – Paldies, priekšsēdētājas kundze! Paldies, ka pieņēmāt manu zilās kartītes jautājumu!

Vienkārši gribu precizēt: tad Jūs gribat padarīt Lūgumrakstu komiteju par tādu kā formalitāti?

  Rosa Estaràs Ferragut (PPE), respuesta de «tarjeta azul». – Sí, gracias. Pretendo ser seria. Y pretendo que la Comisión de Peticiones dé una respuesta eficaz: como la dio con la Ley de Costas; como la dio con las prótesis de mama; como la ha dado en muchos temas de discapacidad con el Tratado de Marrakech. Pero no engañar a la gente. Tener abierta una petición ocho años, pensando el peticionario que somos competentes cuando todos sabemos que no lo somos, no tiene ningún sentido. Y yo lo que pretendo con esta comisión es que realmente seamos serias. Que no la utilicemos para hacer política, sino que la utilicemos al servicio del interés general, al servicio de los ciudadanos. Eso es lo que yo pretendo.

  Marlene Mizzi (S&D). – Sur President, iċ-ċittadini Ewropej għaddejjin minn żmien ta’ nuqqas ta’ fiduċja u sodisfazzjon fil-proġett Ewropa. Għalhekk il-Kumitat tal-Petizzjonijiet hu importanti aktar minn qabel għax hu l-aktar kumitat qrib taċ-ċittadin. Wasal iż-żmien li l-Ewropa tibda tagħti ċ-ċans liċ-ċittadini billi tersaq lejhom u taħdem fuq it-tħassib u l-aspirazzjonijiet tagħhom.

Il-Kumitat tal-Petizzjonijiet jagħti s-saħħa lin-nies bid-dritt li jsemmgħu leħinhom fil-Parlament Ewropew fuq kwistjonijiet li huma importanti għalihom jew dwar problemi li jħossu li għandhom jirrikorru għal soluzzjoni mill-Unjoni Ewropea.

Huwa importanti li niftakru li l-esperjenzi u t-trattamenti pożittivi jew negattivi li jiksbu l-petitioners ikomplu jifformaw l-attitudni u l-opinjoni tar-relevanza tal-Unjoni Ewropea u tal-Parlament Ewropew. Għaldaqstant, irridu nkunu ċerti li npoġġu liċ-ċittadin fil-qalba tal-ħidma tal-Kumitat PETI. Per eżempju, irridu nagħtu rispons fil-ħin lill-petitioners, filwaqt li niżguraw tweġibiet ċari; irridu nagħmlu follow up tal-ilmenti tal-petitioners, mhux inħalluhom ma jafux x’sar bl-ilmenti tagħhom; irid ikollna laqgħat regolari mal-kumitati nazzjonali fuq petizzjonijiet bil-għan li jkun hawn aktar għarfien tat-tħassib taċ-ċittadini tagħna; irridu ntejbu s-sit tal-PETI biex il-proċedura biex tiġi sottomessa petizzjoni, u jinkseb tagħrif dwarha tkun eħfef, ċara u aktar trasparenti;

Il-Kumitat tal-Petizzjonijiet u d-dritt li tissottometti petizzjoni lill-Parlament Ewropew huma pont importanti bejn iċ-ċittadini u l-Parlament li jista' jwassal biex il-ħidma tal-Unjoni Ewropea tkun aktar magħrufa u apprezzata miċ-ċittadini.

  Xabier Benito Ziluaga (GUE/NGL). – Señora Presidenta, quiero expresar mi agradecimiento a la ponente de este informe por su trabajo y también por recoger no solo un resumen de actividad sino también una aproximación crítica de todos los problemas a los que nos enfrentamos y a los que se enfrenta la ciudadanía. También quiero expresar mi agradecimiento a los peticionarios —esos colectivos que luchan—, agradecer su trabajo y sus esfuerzos en este sistema que muchas veces poco escucha a la ciudadanía.

No en vano las peticiones referidas a asuntos medioambientales siguen siendo las más numerosas. Denuncias contra el fracking o contra hechos que se refieren a la incorrecta aplicación de la Directiva relativa a las evaluaciones medioambientales, que contrasta con problemas como las trabas al autoconsumo eléctrico. Los conflictos medioambientales son violaciones de derechos. Estos conflictos siguen demostrando que la sociedad va por delante de las instituciones y de ciertos organismos privados en lo referente a considerar al medio ambiente como un aliado de la sociedad y no como una barrera al progreso, la tradicional mirada desarrollista.

Demuestra que las instituciones europeas se alejan de la gente y que altos cargos como Barroso siguen girando en puertas giratorias engrasadas por la corrupción.

  Julia Pitera (PPE). – Pani Przewodnicząca! Prawo do składania petycji jest jednym z podstawowych praw obywateli, zapisanym w Traktacie o Unii Europejskiej oraz w Karcie praw podstawowych. Każdy obywatel może zwrócić się do Parlamentu Europejskiego, zgłaszając problem, z jakim zmaga się w swoim codziennym życiu, gdy problem ten wchodzi w zakres działalności Unii Europejskiej. Prawo do składania petycji nie tylko buduje zaufanie obywateli do Unii Europejskiej – petycje są też ważnym źródłem wiedzy dla posłów do Parlamentu Europejskiego. Wiedzy, która pozwala na doskonalenie prawodawstwa. Analiza zgłaszanych problemów pozwala również na identyfikację trudności we wdrażaniu prawa unijnego w państwach członkowskich.

Aby cele te zostały osiągnięte, wiedza obywateli na temat prawa do petycji oraz drogi ich składania musi być szeroko upowszechniana, ale równie ważna jest skuteczność rozwiązywania zgłaszanych problemów. Dlatego niezbędna jest współpraca z komisjami petycji parlamentów narodowych. Niestety nie wszystkie parlamenty państw członkowskich powołały komisje petycji. Ich brak utrudnia przekazywanie petycji, które nie wchodzą w zakres działalności Unii Europejskiej. Zwracam się więc do parlamentarzystów reprezentujących te kraje, by zaangażowali się w powołanie komisji petycji w swoich parlamentach krajowych.

(Mówczyni zgodziła się odpowiedzieć na pytanie zadane przez podniesienie niebieskiej kartki (art. 162 ust. 8 Regulaminu))

  Gilles Lebreton (ENF), question "carton bleu". – Madame la Présidente, je respecte le travail de la commission des pétitions et de sa présidente, Mme Wikström, mais je me demande, en vous écoutant, si l’on n’accorde pas trop d’importance à cette commission. À vous en croire, elle serait le seul intermédiaire entre les citoyens et l’Union. Or, je crois que l’intermédiaire entre les citoyens et l’Union, ce sont les députés européens. J’ai entendu un chiffre de 190 citoyens reçus tout à l’heure. Moi, en un week-end, j’en reçois davantage.

Est-ce que vous ne croyez pas, Madame, que l’on est en train de bureaucratiser le système de médiation entre l’Union et les citoyens?

  Julia Pitera (PPE), odpowiedź na pytanie zadane przez podniesienie niebieskiej kartki. – Absolutnie nie. Czym innym jest indywidualna praca posła, a czym innym jest skarga złożona do organu, jakim jest Parlament. Dlatego nie uważam, żeby to był zbiurokratyzowany organ, zwłaszcza że osiągnięcia, jakie ma Komisja Petycji – wymierne osiągnięcia, które skutkują wręcz czasami zmianą prawa w państwie członkowskim – dowodzą, że jest to instrument skuteczny.

  Michela Giuffrida (S&D). – Signora Presidente, onorevoli colleghi, vorrei partire da un dato: nel 2015 le petizioni ricevute dal Parlamento europeo sono state 1 431, ossia ben il 43 per cento in meno rispetto a quelle del 2014. Si potrebbe pensare che siano diminuite le ragioni per avviare una petizione, che i cittadini siano quindi soddisfatti, ma sappiamo che non è così.

Questo dato è invece, secondo me, indicatore della sfiducia, dell'allontanamento dei cittadini europei dall'Europa e dalle sue istituzioni e di questo risente anche uno strumento democratico, trasparente ed efficace come la possibilità per i cittadini di avviare un'interlocuzione diretta con il Parlamento presentando una petizione.

La commissione per le petizioni lavora tanto, moltissimo, e lavora bene. Diminuiscono le petizioni dichiarate irricevibili e si velocizzano i tempi di trattamento. È la finestra, il front office dei cittadini europei, deve continuare il suo lavoro, anzi deve avere più possibilità, più mezzi, questo lavoro deve essere rafforzato perché spesso lavoriamo con tantissime difficoltà e solo così riavvicineremo l'Europa ai cittadini.

  Peter Jahr (PPE). – Frau Präsidentin! Vielen Dank unseren Kolleginnen und Kollegen, die an der heutigen morgendlichen Debatte teilnehmen. Das ist ganz wichtig und es zeigt auch ein bisschen die Diskussion, wo unser Hauptproblem im Petitionsausschuss liegt.

Erstens möchte ich betonen – Dankeschön an das Sekretariat –, dass unsere Arbeit im Jahr 2015 besser geworden ist. Wir sind effizienter geworden, wir haben neue Herausforderungen.

Ich möchte noch einmal das Hauptproblem im Petitionsausschuss beschreiben: Aus meiner Sicht besteht es schlicht und ergreifend darin, die Zuständigkeiten und die Verantwortlichkeiten zu definieren und festzustellen. Um es auf den Punkt zu bringen: Es ist aus meiner Sicht einfach nicht fair, einem Petenten nach drei Jahren mitzuteilen: Sorry, wir können doch nicht helfen, weil wir nicht zuständig sind. Besser wäre in dem Sinne eine schnelle schlechte Nachricht als eine Nachricht, die sehr spät erfolgt. Aber diese schnelle Nachricht sollte natürlich auch berücksichtigen, dem Petenten zu helfen, herauszufinden, wer denn eigentlich für sein Problem zuständig ist.

Zweitens: Wenn wir zuständig sind – auch das ist schon angeschnitten worden –, haben wir zwei Problemgruppen. Die eine ist die Schönste: Wir können dem Petenten helfen. Aber die Zweite ist der lange Weg. Wir stellen fest, der Petent hat mit seinem Anliegen an und für sich Recht, wir sind mit dem Herzen bei ihm, aber die Gesetzeslage spricht dagegen, und hier hat der Petitionsausschuss eine extrem wichtige Aufgabe mitzuhelfen, die Gesetzeslage gegebenenfalls mit zu verändern. Hier muss die Arbeit mit der Kommission und mit den zuständigen Fachausschüssen verbessert werden. Daran arbeiten wir und unser berühmtes Netzwerk gerade. Wir sind ein klein wenig auch der Fühler bei den Bürgerinnen und Bürgern, wenn es darum geht, festzustellen, wo sich denn die Gesetze nicht so ausauswirken, wie wir uns das wünschen. Ich wünsche uns allen noch ein gesundes Neues Jahr und Merry Christmas.

  Andrejs Mamikins (S&D). – Priekšsēdētāj! Komisār, kolēģi! Šogad referendumos un vēlēšanās Eiropas Savienības valstīs mēs saņēmām spēcīgu signālu no Eiropas iedzīvotājiem. Signālu par to, ka viņi grib iesaistīties lēmumu pieņemšanas procesā, ka viņi grib, lai problēmas, kuras viņus uztrauc, atrastu taisnīgu risinājumu, tai skaitā Eiropas līmenī. Starp Eiropas Savienības varas iestādēm un Eiropas iedzīvotājiem dažreiz ir daudz starpnieku, un šajā ķēdē daudz kas tiek zaudēts.

Rezultātā cilvēki — pilsoņi — jūtas atsvešināti. Jo viņi nesaprot, ar ko Eiropas Savienības institūcijas nodarbojas un kāpēc viņi neko nevar paņemt. Eiropas Parlamentam kā vienīgajai ES tieši ievēlētajai institūcijai jāuzņemas ne tikai likumdevēja loma, bet arī nepastarpināti jāstrādā ar konkrētiem iedzīvotājiem un iedzīvotāju grupām.

Lūgumraksts ir spēcīgs instruments, lai veiktu šo darbu, un tas nekādā gadījumā nedrīkst pārvērsties par kārtējo tukšo formalitāti. Tāpēc es vienmēr atbalstīšu jebkuru piedāvājumu, kas palielinātu šī svarīgā demokrātijas instrumenta ietekmi un autoritāti.

„Catch the eye” eljárás

  Csaba Sógor (PPE). – Elnök Asszony, a statisztikai elemzésekből látszik, hogy az elfogadhatatlannak nyilvánított petíciók benyújtóinak többsége továbbra is összekeveri az európai és nemzeti kompetenciákat, valamint az EU intézményeit az Európa Tanács intézményeivel vagy az Emberi Jogok Európai Bíróságával. Ez azonban nem meglepő, mivel az Európai Bizottság meglehetősen szűken értelmezi az uniós kompetenciákat ezen a téren. Amikor a polgárok úgy érzik, hogy megsértették az alapvető jogaikat, ám ezt nem uniós kompetencia kapcsán tették, akkor a nemzeti jogérvényesítési lehetőségek kimerülése után éppen az Emberi Jogok Európai Bíróságához fordulhatnak. Az európai polgárok nem jogászok, ők csak azt látják, hogy az európai jog deklaratívan védi az alapvető jogaikat, ám amikor konkrét ügyekben fordulnak az európai intézményekhez, azok a tagállami hatóságokra mutogatnak és azt mondják: ez nem uniós kompetencia. Az alapvető jogok megsértése a legérzékenyebb pontján érinti a polgárokat, sokkal tágabb jogértelmezésre és az Európai Bizottság aktívabb magatartására lenne szükség.

  Ilhan Kyuchyuk (ALDE). – Madam President, the right to petition is a valuable tool that allows every European citizen to actively participate in the democratic life of the EU by drawing the attention of the MEPs, the institutions and Member States to issues that concern them. The right to petition is of great importance since it strengthens the constructive dialogue between citizens and the EU institutions.

In this context, I would like to congratulate my colleagues working in the Committee on Petitions and particularly the Chair, Cecilia Wikström, for their tireless efforts to preserve EU democracy and to engage European citizens, to safeguard fundamental rights and to improve the well-being of our societies.

I personally submitted a petition on the total ban on use of languages other than Bulgarian in election campaigns, which is already supported by over 20 000 people. I did this as an EU citizen because I would like to live in a truly democratic EU where all Member States preserve and protect human rights, including minority rights.

  Thomas Mann (PPE). – Frau Präsidentin! Der Kollege Peter Jahr hat ja eindrucksvoll darauf hingewiesen, dass es große Schwierigkeiten im Petitionsausschuss gibt, aber dass man dabei ist, für Verbesserungen zu sorgen – das halte ich für wichtig. Ich gehöre Eurem Ausschuss nicht an. Aber gerade weil von der rechten Front erzählt wurde, das sind ja Anfragen bei den Abgeordneten, die stapeln sich. Ja, natürlich! Aber wenn es um schwierige Dinge geht, wenn Rechtsdinge behandelt werden müssen, wenn die Details stimmen müssen, dann wenden wir uns immer an die Kolleginnen und Kollegen im Petitionsausschuss, und ich halte es für einen wichtigen Bereich. Da wird sorgfältig recherchiert, da gibt es Auskünfte für die Bürgerinnen und Bürger, die sie im Schnellverfahren nicht bekommen können.

Ich wollte eigentlich – nicht nur, weil Weihnachten in Kürze bevorsteht – all denen Dank sagen, die sich dort wirklich intensiv um jedes Detail kümmern. Es ist ein ganz wichtiger Bereich, bei dem auch die Bürger fühlen, sie bekommen kompetente Antworten. Das ist das Wichtigste von allem: Wir nehmen sie ernst, wir sorgen dafür, dass wirklich Rechtsfragen behandelt werden können. Ich wollte einfach einmal all denen herzlichen Dank sagen, die wirklich eine unglaubliche und immense Detailarbeit leisten.

(A „catch the eye” eljárás vége)

  Vytenis Povilas Andriukaitis, Member of the Commission. – Madam President, first of all I will respond to some questions which were raised in the discussions.

Ms Vallina mentioned the situation regarding the European Citizens’ Initiative. The Commission has already implemented important measures to improve the functioning of the European Citizens’ Initiative instrument in several areas, such as the European Citizens’ Initiative register and website, to offer organisers the possibility to use the Commission’s own servers for their own online collection system free of charge, and the improvement of the open-source software for the collection of signatures, and many issues which will be addressed in the future.

Ms Hazekamp raised questions about animal welfare. The Commission receives indeed many petitions on animal welfare, which shows the interest of European Union citizens in this issue. These petitions often refer to Article 13 of the Treaty on the Functioning of the European Union, on animal welfare, asking the Commission to act in various areas. You are right: Article 13 obliges the Union and the Member States to pay full regard to the welfare of animals in formulating and implementing certain Union policies. However, it does not itself constitute a legal base for legislative action; therefore actions on animal welfare are only possible if they are at least related to one of the Union policies such as agriculture or the internal market.

We are listening to citizens’ concerns, but it is not within the competence of the Commission to extend its own powers to cover all animal welfare issues. The protection of animals in the EU is subject to detailed rules. The main problems are related to an insufficient level of enforcement and differences in interpretation between Member States. As a consequence, the enforcement of existing rules is a priority for the Commission. The Commission is working with Member States to improve the implementation and the enforcement of rules through various actions. Against this background, I am pleased to confirm that the Commission is preparing to establish a European Union animal welfare platform, which should be operational next year. The platform is indeed to improve animal welfare in the EU, in particular through the strengthening of various stakeholder dialogues.

Mr Terricabras touched on questions regarding EU Pilot cases. It would be premature to disclose information being examined at EU Pilot stage before opening a formal infringement procedure. This is because a possible breach of European Union law has been identified, but not confirmed. The complaint has to be investigated and this involves a dialogue with the Member States via European Union Pilot. No Commission decision has been taken. This work is preparatory work for the Commission services. EU Pilot supports the work of the Commission services to establish the complete factual and legal background of a case. National authorities must be contacted very often in order to clarify facts and the application of rules. The dialogue between the Commission and the Member States concerned is confidential, as confirmed by the Court of Justice.

I hope, Members of Parliament, you will agree with me that the number of speakers and the range of issues addressed during this morning’s debate provides proof, if proof were needed, not only of the importance of the right to petition in our Union, but also of the importance of our collective efforts to respond to the concerns that citizens bring to our attention. My choice of the word ‘collective’ in this context is a deliberate one, since both Parliament and the Commission have key roles to play in this area. The Commission very much sees itself as a natural partner of the Committee on Petitions in its work. On behalf of the Commission, I would like to reassure you of our continued and strong commitment to cooperate closely with Parliament in the handling of petitions. We are not trying to find possibilities to look at it from a narrow Commission approach, rather to be partners and to see how to extend our capacities to solve those petitions. Thank you very much indeed for your attention and for your excellent cooperation.

  Ángela Vallina, ponente. – Señora Presidenta, para terminar, quisiera solamente decir que este informe recoge, efectivamente, un llamamiento a una mayor transparencia, a mecanismos de democracia más participativa en la Unión, porque creo que para realizar un trabajo de verdad, de servicio a la ciudadanía, hemos de ser autoexigentes para poder ir mejorando nuestra actividad.

Le agradezco, señor Comisario, y animamos a la Comisión a realizar estos cambios que usted acaba de anunciar, porque hay que ayudar a eliminar las trabas burocráticas y las trabas administrativas a la ciudadanía, para ofrecer un mejor acceso. Creo que el debate ha señalado las preocupaciones del conjunto de la Comisión de Peticiones y que deben ser tenidas en cuenta.

Lamento, señor Marias, que no recuerde usted que, en las cinco ocasiones que ha propuesto la audiencia sobre reparaciones de guerra, le hemos apoyado desde el Grupo GUE/NGL y hemos votado a favor. Lo siento, no tenemos la mayoría para que esto salga adelante.

Termino como empecé, agradeciendo de verdad la colaboración de todos y de todas mis colegas, y reiterando también el reconocimiento de todo el trabajo de la secretaría y de nuestra presidenta. Por lo tanto, espero que podamos concluir con una votación favorable este informe sobre las actividades de 2015 y espero también que el próximo año no volvamos a reiterar las mismas preocupaciones, dado —yo creo— el momento clave en el que se encuentra la Unión Europea en la actualidad, porque es nuestra obligación escuchar las demandas de nuestra ciudadanía. Para eso estamos aquí.

Muchísimas gracias a todos y a todas por su colaboración y por este debate.

  Νότης Μαριάς ( ECR). – Κυρία Πρόεδρε, η κυρία εισηγήτρια αναφέρθηκε σε μένα. Θα πρέπει να της υπενθυμίσω ότι στην έκθεσή της, την οποία η ίδια συντάσσει, δεν ανέφερε λέξη για το θέμα των γερμανικών αποζημιώσεων. Αυτό της είπα. Αυτό το θέμα είναι σοβαρό.

(Η Πρόεδρος διακόπτει τον ομιλητή).

  Elnök asszony. – Köszönöm szépen Képviselőtársam!

Nyugodtan lehet beszélni mikrofon nélkül, tökéletes. Nincs lehetőség erre.

Képviselő Úr, ne kiabáljon ebben a teremben! Ilyen nincsen. Képviselő úr a bizottsági ülésen vesz részt, Képviselő asszony jelezte, hogy ez nem történt meg, [bekiabálás hallatszik] egymás között megbeszélik.

Nos, Képviselőtársaim, egy jól sikerült jelentésről van szó, egy rossz végszóval.

A vitát lezárom.

A szavazásra ma, 2016. december 15-én, csütörtökön kerül sor.

Írásbeli nyilatkozatok (162. cikk)

  Vilija Blinkevičiūtė (S&D), raštu. – 2015 m. metiniame pranešime siekiama apžvelgti Peticijų komiteto veiklą, kuriame tiksliai ir išsamiai pristatomi Peticijų komiteto darbai. Šiame pranešime pateikiami statistiniai duomenys: gautų, baigtų nagrinėti ar komiteto nagrinėjamų peticijų skaičius, su peticijomis susijusios šalys ir nagrinėjami klausimai. Pranešime taip pat aptariami kiti aspektai, pavyzdžiui, ryšiai su kitomis ES institucijomis, nacionalinės ir regioninės valdžios institucijomis. Iš metinių 2015 m. statistinių duomenų matyti, kad dauguma piliečių į Europos Parlamentą kreipiasi prašydami padėti spręsti klausimus, susijusius su aplinka, teisingumu, vidaus rinka ir pagrindinėmis teisėmis. Vieni peticijų pateikėjai kreipiasi į Parlamentą norėdami pateikti pasiūlymų dėl Europos Sąjungos politikos sričių plėtojimo, kiti – apskųsti sprendimus, kuriuos priėmė nacionalinės valdžios institucijos, ir pateikti skundą dėl nacionalinių teismų sprendimų. Kai kurie piliečiai skundžiasi dėl ES teisės aktų taikymo spragų – teisės aktai netinkamai perkelti į nacionalinę teisę arba nesilaikoma Europos Sąjungos taisyklių. Peticijų komitetas turi galimybę ir jam tenka svarbus uždavinys po pastarųjų įvykių Jungtinėje Karalystėje palaikyti dialogą su piliečiais, nes jis gali vėl priartinti institucijas prie ES piliečių. Peticijų komitetas privalo išklausyti problemas, su kuriomis piliečiai susiduria, ir padėti jas spręsti, kadangi priimant peticijas galima įvertinti Sąjungos teisėkūros poveikį kasdieniam piliečių gyvenimui, nes tai padidina Europos Parlamento reagavimo galimybes, nes padeda spręsti problemas, iš esmės susijusias su ES teisės aktų taikymu.

  Ádám Kósa (PPE), írásban. – Üdvözlöm, hogy a Petíciós Bizottság kiemelt figyelmet fordít a fogyatékossággal élők felé. Örömmel tölt el például, hogy a Petíciós Bizottság által 2015. október 15-én megrendezett, „a fogyatékossággal élő személyek jogainak védelme a beérkezett petíciók szemszögéből” című nyilvános meghallgatása akadálymentes volt. Úgy vélem azonban, hogy még mindig kevés a fogyatékossággal élő polgárok által benyújtott petíció. Ennek oka véleményem szerint az, hogy a panasztételi mechanizmus még nem elég ismert az érintettek között. Szeretném kérni, hogy a panasztétel módját akadálymentes formában és széles körben kommunikálják a fogyatékossággal élő személyek felé. Meggyőződésem, hogy az Európai Parlamentnek példát kell mutatni ebben is!

  Laurențiu Rebega (ENF), în scris. – Constat cu tristețe, în urma analizei raportului, că, în anul 2016, cetățenii statelor membre nu știu că au posibilitatea de a se adresa direct Parlamentului European pentru a atrage atenția asupra unor subiecte care îi afectează și îi preocupă. În contextul în care Uniunea Europeană trece prin cele mai grele momente de la crearea sa, scăderea cu 47% a numărului petițiilor denotă o situație îngrijorătoare. Consider că această scădere se datorează lipsei de promovare a instrumentului petițiilor în rândul cetățenilor. Atât Parlamentul European, cât și deputații în Parlamentul European ar trebui să depună mai multe eforturi pentru informarea cetățenilor cu privire la existența dreptului de a adresa petiții. De asemenea, este importantă cooperarea cu Ombudsmanul European, care poate verifica activitatea instituțiilor europene la sesizarea cetățenilor. Comisia pentru petiții și Ombudsmanul European sunt două organisme speciale, care servesc direct interesele cetățenilor europeni și de aceea consider că ar trebui dotate cu mijloacele de informare necesare pentru a-și putea promova în mod direct rolul în rândul acestora.

4. Debat om tilfælde af krænkelse af menneskerettighederne, demokratiet og retsstatsprincippet (forhandling)

4.1. Tilfældet med det tibetanske buddhistakademi Larung Gar og med Ilham Tohti

  Elnök asszony. – A következő napirendi pont vita hat, a Larung Gar tibeti buddhista akadémia és Ilham Tohti ügyével kapcsolatos állásfoglalásra irányuló indítványról (2016/3026(RSP)).

  Charles Tannock, author. – Madam President, China’s destruction of certain buildings at the Larung Gar Buddhist Academy is just the beginning of a plan that will see the influential centre reduced in size by half. Such wanton destruction is totally unwarranted and represents part of an incredibly hard-line approach taken towards the Tibetan question under President Xi Jinping.

Early in September, we witnessed that the postponement of the European Parliament delegation visit to the PRC in response to the visit of the Dalai Lama to Brussels and his meeting with President Schulz. More recently, we have seen ties between Mongolia and China being strained after the Dalai Lama visited Ulaanbaatar last month.

China has responded by closing and disrupting travel at the border between these two countries, in a move that threatens the important economic links that they share. As the direction of US policy towards China becomes increasingly unpredictable, following the election of Donald Trump and his pledge to scrap the Trans-Pacific Partnership, we will see a more assertive stance from the PRC in the region. Such an approach can only be detrimental to Tibet and Xinjiang, where unfortunately Ilham Tohti – who is also in the resolution – is in prison for his advocacy rights for the Uyghur minority, and of course Taiwan. So clearly things are looking extremely uncomfortable in Tibet right now.

  Fabio Massimo Castaldo, author. – Madam President, once again we take note of this serious violation and restriction that the Chinese Government casually adopts in the implementation of its policies to all those who stand apart from and oppose the line dictated by the state.

In Tibet the latest violation is this time against nuns and monks who inhabit one of the most representative Buddhist institutions, that of Larung Gar. Here the Chinese authorities have decided to reduce the number of inhabitants by more than half, which amounts to nearly 10 000, and then to begin on major indiscriminate demolition work.

I would also recall here the case of Ilham Tohti, the Uighur university professor sentenced to life imprisonment by the Chinese authorities, who on 11 October was awarded the 2016 Martin Ennals Award for Human Rights Defenders. He was also a victim of the tyrannical intransigence of the Chinese Government and he gave voice to the Uighur people, which is a Muslim minority in the Xinjiang region strongly discriminated against by the central government.

It seems that the Government always decides to respond with extreme and unsuitable means when it comes to situations of political dissent. This is highly unacceptable. For years, China has made a mockery of international treaties aimed at the defence and protection of human rights and mocks its own Constitution. We must ensure that they are fairly respected instead and, to do so, bring our political dialogue with this country to a new level.

  Molly Scott Cato, author. – Madam President, with strong cross-party agreement this resolution draws attention to human rights abuses for which the People’s Republic of China is responsible. The two cases highlighted, the Tibetan Buddhist Academy of Larung Gar and the Uighur intellectual, Ilham Tohti, reveal the continuing failure of the Chinese Government to live up to its international responsibilities for human rights.

The destruction of the Larung Gar Buddhist Academy is an example of the way that China, as an occupying power, engages in attacks on Tibetan religion and culture to try to break the spirit of the Tibetan people. Subjecting former monks and nuns to so-called ‘patriotic education exercises’ is a failure to respect freedom of religion and an unacceptable humiliation. For this year’s Sakharov Prize I was proud to nominate Ilham Tohti, an economics professor and member of the Muslim Uighur minority in western China. Following a flawed legal process where he did not have a proper defence, he is serving a life sentence. We call for his immediate release.

This resolution reminds European governments of their responsibility to address human rights abuses when engaging with the Chinese Government, giving human rights a priority over economic interests – a principle that the British Government has forgotten in recent years. Earlier this year, I was honoured to meet His Holiness the Dalai Lama, whose example of peaceful resistance offers important lessons to a world in turmoil. Our resolution calls on the Chinese Government to reopen the high-level dialogue with his representatives that was unilaterally suspended in 2010.

  László Tőkés, szerző. – Elnök Asszony, 1989. december 15-én, éppen a mai napon vette kezdetét a temesvári magyar református templom előtt az a tiltakozás, mely a románok és a nemzeti kisebbségek összefogásával a romániai forradalom kirobbanásához, a kommunista diktatúra bukásához vezetett. Milyen érdekes, hogy Ceaușescu diktátor ottani látogatása nyomán a kínai modellt honosította meg Romániában, amikor is a kisebbségellenes homogenizációs politikájával olyan módon igyekezett megtörni az erdélyi magyarokat és Székelyföldet, mint a kínai kommunista rezsim a tibetieket. Azóta közel három évtized telt el. A Larung Gar tibeti buddhista központ lebontására és megsemmisítésére irányuló kínai merényletkísérlet a román nacionálkommunista diktátor hírhedt falurombolási tervére emlékeztet. Mai sürgősségi határozatunk arra figyelmeztet, hogy az Uniónak és a Parlamentnek folytatnia kell a küzdelmet a tovább élő totalitárius kommunista rezsimek isten- és embertelen uralma ellen. Ez alkalommal külön is felemelem a szavam a Szaharov-díjra javasolt ujgur ellenzéki harcos, Ilham Tohti szabadon bocsátása érdekében.

  Nathalie Griesbeck, auteur. – Madame la Présidente, la résolution concerne surtout et avant tout la question clé qui est celle du respect des droits des minorités en Chine et du souhait réitéré du dialogue constructif et inclusif entre la Chine et les minorités.

Leur situation est très inquiétante après la démolition de la plus grande académie bouddhiste au monde, après les campagnes de rééducation forcée dites «patriotes» ou encore l’emprisonnement à vie et sans procès d’Ilham Tohti, après les restrictions constantes des libertés fondamentales de réunion, de religion, de pensée, d’expression et toutes les arrestations arbitraires.

Je vous demande, Monsieur le Commissaire, au nom de la Commission, de faire de ces violations des droits de l’homme et des droits fondamentaux des éléments et, surtout, même, des priorités du dialogue Europe-Chine en demandant à la Chine de respecter ses engagements.

Au Tibet, avec toutes ces brimades et ces violations, on assiste à une multiplication des immolations, en particulier des jeunes. En même temps que les menaces à la culture tibétaine, toutes ces répressions expliquent le désespoir du peuple tibétain, qui ne demande que son autonomie territoriale et le respect de sa culture.

La résolution est donc un appel à la solidarité, à la résistance, c’est un appel contre l’oppression et les violations des droits de l’homme.

  Jo Leinen, author. – Madam President, the Constitution of China gives the right of freedom of cultural expression and religious belief, freedom of speech and expression, and the right to peaceful assembly and association. The reality in China is, of course, a completely different one. There is an increasingly suppressive system that affects minorities in particular. Under the pretext of counter-terrorism, there is a package of laws that again is restricting civil society and putting minorities under special control.

We asked the Chinese Government to revise these laws and to give more space and more freedom to civil society, religious communities and minorities. They should continue to take up dialogue with representatives of the Tibetan people. It is not good, neither for Beijing nor Tibet, of course, that they have no dialogue and are not speaking with each other. In the case of Ilham Tohti, we asked for his release, for the release of his supporters, and for him to have permission to teach again. It is very arbitrary that this man is in prison, and both the Commissioner and I have asked the EU to have this issue as a priority in dialogues with China in all forms and all formats.

  Cristian Dan Preda, au nom du groupe PPE. – Madame la Présidente, le groupe PPE a insisté pour l’adoption d’une résolution d’urgence sur la démolition, par la Chine, de l’académie tibétaine bouddhiste de Larung Gar. Sous prétexte de pallier un problème sanitaire, la Chine viole l’un des principes fondamentaux inscrits dans sa propre Constitution, c’est-à-dire la liberté religieuse. Il s’agit encore d’une attaque directe portée à la religion et à la culture tibétaine.

La situation des droits de l’homme au Tibet ne cesse de se dégrader, et la Chine vient d’adopter tout un arsenal juridique de lois sécuritaires, qui lui permet de s’en prendre aux minorités, telles que les Tibétains et les Ouïghours. Pour ce qui est d’Ilham Tohti, sa place n’est pas en prison, mais à l’université, où il s’est efforcé d’enseigner et de promouvoir les valeurs de tolérance et de vivre-ensemble entre les différentes communautés.

Je déplore le fait que le dialogue sur les droits de l’homme entre l’Union européenne et la Chine n’ait pas eu lieu en 2016, alors que les sujets de discussion ne manquent pas. Il semblerait que l’une des raisons en soit la visite du dalaï-lama en septembre dernier à Strasbourg, qui a suscité, à juste titre, un intérêt formidable de la part de nos collègues.

  Lidia Joanna Geringer de Oedenberg, w imieniu grupy S&D. – Pani Przewodnicząca! Buddyzm jest integralną częścią tybetańskiej tożsamości, dlatego wielce niepokojące są ostatnie doniesienia o ograniczeniu wolności wyznania w tym rejonie. Na wniosek rządu w Pekinie rozpoczęła się rozbiórka największego tybetańskiego ośrodka studiów buddyjskich w Larung Gar w Seczuanie. Chińskie władze grożą kompletną rozbiórką obiektu, jeżeli nie zmniejszy on o połowę liczebności mnichów i mniszek w ramach tak zwanej restrukturyzacji buddyjskich ośrodków. Do tej pory zostało wysiedlonych około tysiąca osób. W proteście przeciwko niszczeniu tybetańskiej kultury i religii mnisi coraz to dokonują dramatycznych samospaleń. W czasie chińskich rządów zburzono w Tybecie większość z ponad 6250 klasztorów.

Oczekujemy, że władze chińskie zaprzestaną bezpodstawnej rozbiórki Larung Gar i eksmisji mieszkańców, przywracając poszanowanie wolności wyznania zgodnie z międzynarodowymi standardami praw człowieka. Zbyt rzadko poruszamy sprawę Tybetu na forum Parlamentu Europejskiego, podczas gdy łamanie praw człowieka stało się tam codziennością. Mam nadzieję, że społeczność międzynarodowa dołoży większych starań na rzecz przywrócenia poszanowania prawa i swobód obywatelskich w Tybecie.

  Monica Macovei, în numele grupului ECR. – Doamnă președintă, cel mai mare centru budist din lume este în curs de demolare de către autoritățile chineze. Până acum au fost evacuate din acest centru peste 4 500 de persoane și aproximativ 1 500 de locuințe au fost distruse. Mulți dintre cei evacuați, mai ales copiii, sunt duși la școli unde li se predă numai în limba chineză, ies de la școală fără a mai cunoaște limba tibetană și unde, practic, sunt spălați pe creier, cum se spune.

Se încearcă distrugerea unei culturi, se încearcă crearea unei generații care să nu mai aibă memoria culturii tibetane. Generațiile acestea trebuie salvate și acest lucru depinde și de Uniunea Europeană în relațiile cu China.

Aș vrea să spun că, de fapt, ceea ce China face de ani de zile, de foarte mulți ani de zile, este să ducă un război împotriva culturii tibetane, pentru a o anihila și sper să nu fie nevoie, ca în 2011, ca oamenii să își dea foc pentru ca vocea lor să fie auzită.

  Ilhan Kyuchyuk, on behalf of the ALDE Group. – Madam President, unfortunately the cases of the Larung Gar Tibetan Buddhist Academy and Professor Ilham Tohti, who was nominated for the Sakharov Prize, once again show us that China systematically violates a wide range of fundamental human rights, including freedom of expression, association, religion and minority rights.

I therefore call on the Chinese authorities to end all cases of human rights violations, and particularly arbitrary arrests, political intimidation and violations of freedom of expression. China is an important partner of the EU but the country has to respect and protect the rights and freedoms of its citizens and stop the persecution and the marginalisation of Tibetan and Uighur people, and all ethnic minorities. In light of this, I urge the EU to bring the protection of freedom of religion and language, and the cases of Larung Gar and of Ilham Tohti, to the top of the agenda of the next EU-China dialogue on human rights.

  Gerolf Annemans, namens de ENF-Fractie. – Alleen totalitaire regimes of politieke structuren met totalitaire trekjes kunnen het zich permitteren om de nationale identiteit van mensen die onder hun gezag wonen, te miskennen of agressief te bejegenen. Dat is zeker het geval voor communistische regimes is en het is mede een van de redenen waarom ik altijd anticommunist ben geweest. In deze jaren van historische veranderingen met de groeiende inbreng van nationale identiteit in een steeds kleiner wordende wereld moeten wij aan de kant staan van het Tibetaanse volk, dat vreedzaam poogt zijn ondergang te verhinderen tegenover een Chinees regime, waar wij slechts met grote terughoudendheid zowel letterlijk als figuurlijk zaken mee mogen en kunnen doen.

  Diane James (NI). – Madam President, thank you very much once again for addressing this subject. Now we all agree that respect for religious belief and culture and language are fundamental human rights that should be protected and respected across the world; yet again we are here, we are talking shop and we are addressing an issue. Where that does not happen, of course, we then have an individual that we want to cite and I am going to give that recognition to Mr Tohti for his incarceration, which is just unfounded and unjustified.

But what is the issue here? It is this issue of China, the big global elephant in the room. Even this week, in terms of Mr Juncker’s speech in this Chamber, he did not once mention that country. Now we could take a leaf out of Mr Trump’s lexicon and I am no big supporter of Mr Trump, but in the last few weeks he has actually challenged the ‘One China’ policy, which is universally recognised around the world, and he is prepared to actually stand up to that country. I am going to cite that in this Chamber this morning and suggest that if the EU is serious about this, it needs to take a leaf out of that book and learn from it.

  Thomas Mann (PPE). – Frau Präsidentin! Der sogenannte Acht-Punkte-Plan der Chinesen hat zu einer Tragödie in Tibet geführt – Kollegen haben darauf hingewiesen.

Das weltweit bedeutendste und einflussreichste Institut des Buddhismus, Larung Gar, wurde zu großen Teilen zerstört. Unter dem Vorwand, die Brandschutzregeln seien nicht eingehalten worden, wurden Nonnen und Mönche gezwungen, das Kloster zu verlassen. Seit Juli sorgen lokale Behörden dafür, dass Gebetsräume und Häuser dem Erdboden gleichgemacht werden. Ausgerechnet an dieser Stätte, wo der Buddhismus friedvoll praktiziert wird. Der Versuch, die widerrechtliche Vorgehensweise zu vertuschen, misslang gründlich. Trotz der Blockade von Informationen gelangten Fotos an die Öffentlichkeit. Die Interessengruppe des Europäischen Parlaments unterstützt ausdrücklich die heutige Entschließung, welche die chinesischen Verantwortlichen auffordert, endlich die Aktivitäten einzustellen. Freie Religionsausübung ist ein Grundrecht: Repressionen gegenüber den Tibetern müssen aufhören. Willkürliche Festnahmen, Zwangsumsiedlungen und die sogenannte patriotische Umerziehung rauben den Tibetern jegliche kulturelle Identität. China muss endlich Einsicht zeigen.

  Michaela Šojdrová (PPE). – Paní předsedající, podporuji výzvu k zastavení demolic v tibetském Larung Garu. Se znepokojením pozorujeme, jak se Čína pokouší omezit svobodný rozvoj náboženství a nezávislého duchovního života nejen zde, ale i jiných náboženství a právě také v tomto ohromném institutu, klášterním městě Larung Gar.

Demolice a vyhánění mnichů pod záminkou sanace přelidněného místa je vážným narušením tibetské kulturní autonomie. Pokud bychom si mysleli, že kláštery za hranicemi tibetské autonomní oblasti se těší větší svobodě, není tomu tak. Jako místopředsedkyně Výboru pro kulturu a vzdělávání vnímám nejen lidskoprávní aspekt tohoto problému, ale také kulturní dimenzi. Tibetská kultura, tibetský budhismus a místa s nimi spojená jsou významným světovým kulturním dědictvím a inspirací pro mnoho lidí i na Západě. Čína by si měla uvědomit, že s těmito statky nemůže nakládat svévolně, ale musí je chránit a pečovat o ně.

Takzvaný tibetský separatismus, o kterém Čína pořád mluví, je ve skutečnosti jen nenásilnou snahou o kulturní a náboženskou autonomii, která má naši podporu.

  Csaba Sógor (PPE). – Madam President, when the Chinese authorities began arbitrarily bulldozing thousands of homes in Larung Gar, it was not only buildings that were destroyed in the process but, more importantly, thousands of lives.

At least 2 000 residents have been expelled without any compensation and forced to sign documents pledging that they will not return. Many of them were forcefully evicted to far-off desolate camps. Nuns Rinzin Dolma, Semga and Tsering Dolma, who committed suicide because of harassment by the authorities, were only the last to join the depressing numbers of victims of Chinese repression – including more than 140 Tibetans who have set fire to themselves since 2011.

The European Parliament is right in urging the Chinese government to reverse course, stop the demolitions and evictions and permit the practice of Buddhist faith and Tibetan culture without interference.

„Catch the eye” eljárás

  Νότης Μαριάς ( ECR). – Κυρία Πρόεδρε, ήθελα να πω στην κυρία Vallina, η οποία δεν είναι εδώ, ότι αυτό που δεν έκανε ήταν να εγγράψει και να αναφέρει στην έκθεσή της τις δραστηριότητες που κάναμε για τις γερμανικές αποζημιώσεις. Δεν έγραψε λοιπόν τίποτε για την απόρριψη των προτάσεών μου σε σχέση με τη δημόσια ακρόαση για τις γερμανικές αποζημιώσεις και δεν έγραψε τίποτε για την απόφαση της Επιτροπής να προχωρήσει και να θεωρηθεί παραδεκτή η αναφορά για τις γερμανικές αποζημιώσεις μετά από πρότασή μου τον Οκτώβριο του 2015.

Κυρία Πρόεδρε, όταν σας ζήτησα τον λόγο, σας ζήτησα τον λόγο επί προσωπικού και όχι για διαδικαστικό και έπρεπε να μου δώσετε τον λόγο. Εσείς αντί να βάλετε τάξη στους συναδέλφους οι οποίοι δεν με άφηναν να μιλώ, μου κάνετε και παρατηρήσεις ότι δήθεν αμαυρώνω τη συζήτηση! Αυτό δεν είναι ορθή διαδικασία από την πλευρά σας, διότι εγώ ήθελα να υπερασπιστώ εν προκειμένω την τιμή μου και την υπόληψή μου από αυτά που είπε η κυρία συνάδελφος.

  Elnök asszony. – Természetesen meg kellett volna védenem Önt. Természetesen most meg le kellett volna állítanom Önt, hiszen ez a téma nem az a téma, amihez Ön „catch the eye” eljárásban jóhiszeműen tőlem szót kapott, és visszaélt azzal, hogy én a szót megadtam, de Önnek képviselőként joga van arról beszélni, amiről óhajt egyébként a „catch the eye” eljárásban természetesen.

Most pedig a listámon még Turmes képviselő úr van felírva. Ön jelentkezett hozzászólásra, vagy csak félreértelmeztük a jelzést?

Igen, rendben van.

  Claude Turmes (Verts/ALE). – Madame la Présidente, chers citoyens de la Chine, chers dirigeants chinois, le XXIe siècle sera un siècle avec beaucoup de tensions, de stress, de bouleversements et d’accélérations.

Des lieux où l’on peut s’asseoir et respirer calmement, où l’on peut s’enraciner, où l’on peut sortir du tracas de tous les jours, où l’on peut méditer, ce sont des lieux qui sont importants et, cher peuple chinois, vous qui sortez d’une tradition spirituelle millénaire, vous, qui – peut-être plus que tout autre peuple – êtes propulsés avec une vitesse incroyable dans une modernité frénétique, en détruisant les monastères, en persécutant ceux qui, au Tibet, ne font rien d’autre que de chercher la spiritualité, le calme, un meilleur monde, vous êtes en train de détruire ce dont vous avez, vous, en tant que peuple chinois, peut-être le plus besoin demain.

(A „catch the eye” eljárás vége)

  Vytenis Povilas Andriukaitis, Member of the Commission. – Madam President, honourable Members, the European Union is concerned at the deteriorating status of human rights in China, not least with regard to the rights of ethnic and religious minorities in Tibet and Xinjiang. The European Union upholds its one-China policy, while regularly calling upon the Chinese authorities to address the concerns of Tibetans and Uighurs through dialogue. This includes non-use of force, allowing peaceful protest and respecting human rights.

The European Union has continued to emphasise to China the importance of fostering dialogue with, and between, different ethnic groups and, in the case of Tibet, of resuming a meaningful dialogue with the Dalai Lama’s representatives.

The demolition of the Larung Gar Buddhist academy and the expulsions and so—called ‘patriotic re-education’ of monastic individuals are a matter of considerable concern to us. According to the Chinese authorities, the demolitions are for health and safety reasons. However, the religious leaders and the monks and nuns concerned were not consulted. The lack of information and dialogue, and the restrictions placed on access to Larung Gar and on the movement of nuns and monks in the area, have been causing much distress in the community and have even prompted suicides.

The European Union underlines that, while safety and health concerns may be legitimate, they should not be used as a pretext for repression or forced displacements of religious adherents.

What about Ilham Tohti? Professor Tohti worked peacefully within Chinese law to promote equality and understanding between different ethnic groups. The European Union believes that the charges against him were unwarranted and that the due process of law was not respected during his trial, especially regarding his right to a proper defence. The European Union considers his life sentence for separatism to be completely unjustified. We call for the immediate and unconditional release of both Professor Tohti himself and the students detained in connection with his sentencing.

We urge the Chinese authorities to respect the rights to freedom of expression, religion and belief of all persons belonging to minorities in line with Chinese international and human rights commitments and its own constitution.

  Elnök asszony. – A vitát lezárom.

A szavazásra a viták végén kerül sor.

4.2. Rohingya-mindretallets situation i Myanmar

  Elnök asszony. – A következő napirendi pont vita hét, a rohingya kisebbség helyzete Mianmarban c. állásfoglalásra irányuló indítványról (2016/3027(RSP))

  Amjad Bashir, author. – Madam President, let me start by expressing my gratitude to my colleagues for their help in giving the plight of the Rohingya people the attention they deserve. Their situation is a shocking reminder that, though Westerners live in a time of unsurpassed wealth and prosperity, for some human beings even living in Third World conditions would be an improvement over how they are forced to live now. Recent reports go so far as to refer to instances of ethnic cleansing. This is spine—chilling when one thinks of what happened just a stone’s throw away from here, in Bosnia 20 years ago.

It is high time for the Government of Myanmar to stop hiding behind excuses to gloss over the unspeakable abuses taking place. They range from the deliberate destruction of property to rape and outright murder. If it wants to be a respected member of the international community, Myanmar must play its part in ending the violence. It must end social discrimination and take steps to ensure that the universal rights of the Rohingya people are fully guaranteed. In addition, international observers must also be given the access needed to monitor living conditions. Ultimately, citizenship must be restored to the Rohingya, giving them access to health care, education, property, marriage rights and jobs. Immediate action must be taken to end the oppression and prevent more children from being born into the miserable conditions they are forced to live in today.

PRESIDENZA DELL'ON. DAVID-MARIA SASSOLI
Vicepresidente

  Molly Scott Cato, author. – Mr President, as my colleague has already mentioned, the Rohingya community have suffered discrimination and violence in the country of Burma for many years, and so I welcome the fact that we are able today to agree this urgency resolution in this House. The current wave of violence and repression has been described as ethnic cleansing, a term that should fill us all with dread in this continent as we have experienced it all too recently, and it has also been described as involving crimes against humanity.

In our resolution we urge the country of Bangladesh, which has already provided refuge to many thousands of Rohingya who are fleeing Burma, to keep their border open and we call on the international community to support the Government of Bangladesh in offering refuge. We also call upon the Government of Myanmar, which must stop the repression, condemn violence against the Rohingya and allow international observers into the area. We call too on the EU governments to always view their relationship with Myanmar through the lens of human rights.

  Marie-Christine Vergiat, auteur. – Monsieur le Président, les trois attaques au poste frontière près du Bangladesh ont servi de prétexte à l’armée birmane pour lancer une nouvelle vague de répression contre les Rohingyas. Les ONG parlent de destructions massives de maisons, d’autres bâtiments et même de villages entiers, poussant la population rohingya à fuir une nouvelle fois. On fait état de 25 000 Rohingyas arrivés au Bangladesh et de 30 000 déplacés.

Ces événements mettent une nouvelle fois en lumière les discriminations récurrentes dont sont victimes les Rohingyas et rappellent les violences de 2012 et de 2015. Dans son rapport de juin 2016, le haut-commissaire aux droits de l’homme de l’ONU est sévère. Il dénonce, à juste titre, la privation arbitraire de nationalité, les menaces sur leur vie et leur sécurité, les dénis des droits les plus fondamentaux, comme la santé et l’éducation, le travail forcé, les violences sexuelles et les limitations de leurs droits politiques. Depuis mars 2015, les Rohingyas sont privés de leur white card (carte d’identité provisoire), et les enfants de certificat de naissance depuis 2012, ce qui en fait des apatrides institutionnels.

L’arrivée au pouvoir de la Ligue nationale pour la démocratie et la nomination de Aung San Suu Kyi, prix Nobel de la paix, comme conseillère spéciale – elle n’a pu être nommée Premier ministre du fait de son mariage à un étranger –, n’ont rien changé. L’attitude des pays voisins aggrave la situation. Le Bangladesh refoule de plus en plus systématiquement les Rohingyas, la Thaïlande instrumentalise la situation, parle de génocide, alors que les Rohingyas y sont tout autant persécutés. On se rappelle les charniers découverts en 2015 en Thaïlande et, surtout, en Malaisie.

La mise en place d’une commission de travail, sous la houlette de Kofi Annan, sur les enjeux du développement dans l’État de Rakhine peut être une source d’espoir, à condition que cette commission puisse se pencher sur les violations des droits de l’homme. Il en va de même des pourparlers de paix qui doivent avoir lieu en février 2017, si les Rohingyas en sont partie prenante et donc considérés comme une partie du peuple birman.

Il y a urgence à mettre en place une commission d’enquête indépendante sur ce qui s’est passé en octobre 2015. Le dialogue UE-droits de l’homme doit être utilisé pour faire pression sur les autorités birmanes, pour faire modifier la loi de 1982 sur la nationalité, tout comme les lois dites de protection des races et les religions – tout un programme – qui ont été adoptées en septembre 2015. Le SGP, tout comme la négociation de l’accord d’investissement, sont d’autres instruments à la disposition de l’UE, au même titre que le dialogue avec les parlementaires birmans.

Oui, la situation est difficile. Oui, quelques progrès ont été réalisés, mais le pouvoir militaire reste omniprésent. Nous ne pouvons nous taire. Il appartient aux institutions européennes d’agir en utilisant tous les moyens à leur disposition pour faire cesser les discriminations et les massacres de Rohingyas.

  Jeroen Lenaers, author. – Mr President, let me also take this opportunity to welcome the Ambassador of Myanmar, who was present here today, and also thank the delegation of the Parliament of Myanmar for their visit to Brussels last week. I think this is a showing of willingness to engage in a constructive dialogue with us, and constructive dialogue is exactly what we need at the moment.

We are, as all our colleagues have said, extremely worried about the discrimination and the repression of the Rohingya minority in Myanmar who suffer, in the words of the UN High Commissioner Al-Hussein, from: deprivation of nationality which renders them stateless; severe restrictions on freedom of movement; threats to life and security; denial of the rights to health and education; forced labour; sexual violence; and limitation on their political rights.

Last year we hailed the elections in Myanmar as a historic moment and an important step towards an inclusive democracy. That was one year ago; we now urgently need to see a commitment from the Myanmar Government, a commitment to the basic human rights of all its citizens.

  Urmas Paet, author. – Mr President, we had the resolution on the Rohingyas in July this year. There has been no improvement in their situation; it has actually got much worse. The Rohingyas are facing serious human rights abuses, indiscriminate reprisal attacks, security forces firing at villages, the torching of entire villages and people carrying out arbitrary arrests and raping women and girls.

We do not have all the information because Myanmar does not allow international observers into the region, but we have satellite images, pictures and videos of burned bodies, and testimonies from abused people. With all of this going on in Myanmar, people are frantically fleeing to Bangladesh, only to be pushed back, which is a violation of international humanitarian law.

We must acknowledge that the Myanmar Government has not done much to help the situation of the Rohingyas. Also, Aung San Suu Kyi, a Sakharov and Nobel Prize winner, has not been helpful in her capacity. We cannot just watch these atrocities happen; the EU must use all the influence and means it has to bring an end to the abuse of the Rohingyas and those responsible for the attacks must be brought to justice.

  Ana Gomes, Autora. – Senhor Presidente, se o Governo saído de eleições em Mianmar quisesse construir a democracia no país, teria de ter um plano de combate à discriminação dos Rohingya e de outras minorias étnicas e religiosas.

Mas a estigmatização e a violação sistemática dos direitos humanos das minorias e, em particular, dos Rohingya no Estado de Rakhine agravou-se com execuções arbitrárias, aldeias incendiadas e violações em massa – enfim, uma verdadeira limpeza étnica.

O Governo anuncia uma comissão de inquérito, mas tem de permitir acesso e investigação independente e internacional.

Lamento profundamente ter de o dizer, mas a laureada Sakharov e Nobel Aung San Suu Kyi tem acrescidas responsabilidades enquanto membro deste governo. Depois de tanto tempo e de tanta violência, continuamos à espera de que atue para proteger os Rohingya, facilite o acesso das organizações internacionais ao Estado do Rakhine e proponha as reformas legislativas e outras necessárias, nomeadamente a restauração da cidadania para os Rohingya.

A União Europeia tem de pressionar o Governo de Mianmar a acabar com a violência contra as minorias e a criar condições para uma genuína reconciliação nacional. Tem também de pressionar o governo do Bangladeche a parar de retornar forçadamente os Rohingya quando se refugiam no seu território.

  Tomáš Zdechovský, za skupinu PPE. – Pane předsedající, v Evropské unii je pro nás samozřejmostí, že děláme všechno pro to, aby nebyly menšiny žijící na našem území diskriminovány, natož pronásledovány či stíhány.

To vše se ale neděje ve všech částech tohoto světa, jako například v Barmě nebo chcete-li Myanmaru. Je naprosto nepřípustné, jak je se zdejší muslimskou menšinou Rohingyů zacházeno. Její členové jsou bezdůvodně zabíjeni a jejich práva jsou naprosto omezována.

Jsem tedy rád, že máme tuto rezoluci, která je apelem na barmskou vládu, aby nejen posílila dodržování lidských práv ve své zemi, ale také zamezila jakémukoliv vyjadřování náboženské či rasové nenávisti, především vůči menšině Rohingyů. Evropská unie považuje Barmu za svého partnera a do budoucnosti s ním chce určitě spolupracovat. Ale takováto spolupráce není možná v případě, že budeme přehlížet toto porušování lidských práv.

  Afzal Khan, on behalf of the S&D Group. – Mr President, I am glad that the concerns of human rights violations are finally finding space on the agenda of Myanmar’s Government. However, harassment, killings, religious persecution and other discrimination against Rohingyas continue. The establishment of a commission of inquiry into the cases of these violent attacks is welcomed, but we expect more concrete actions from the Burmese authorities, and especially from Mrs Suu Kyi. Security forces need to be brought under control and held to account. Otherwise, the democratic gains made in the country risk being rolled back again.

It is time to speak of a political solution for this community. Rohingyas must be recognized as an official ethnic group and granted full rights as Burmese citizens. The European Union must also push neighbouring countries to address the condition of Rohingya refugees to ensure that they are not turned back and are integrated into society. The situation of the Rohingya population is a major test for the new democratic Government of Myanmar.

  Dita Charanzová, on behalf of the ALDE Group. – Mr President, this is not the first time we have discussed the plight of the Rohingya in this House. What more can I say, other than that we need to continue demanding that the Burmese Government do its duty and protect – instead of persecute – these people? Whether or not you view them as your citizens, you have a duty: a duty to protect the lives and livelihoods of people who reside on your territory. These people are not foreigners. The vast majority are people who were born and raised in Myanmar, as were their fathers and mothers before them. Sadly, if the Burmese Government does not do its duty, they are likely to perish not peacefully, as all humans should, but instead at the hands of their fellow countrymen and the military. The Rakhine State is, and always will be, part of Myanmar. It is time the Rohingya can truly feel that they are part of that State.

  Edouard Ferrand, au nom du groupe ENF. – Monsieur le Président, chers collègues, chacun est sensible au sort de cette population persécutée en raison de son identité, mais il faut également être particulièrement vigilant sur les initiatives d’instrumentalisation de leur sort. Ainsi en est-il de l’Organisation de la coopération islamique, dont on connaît le rôle nocif dans la radicalisation des sociétés musulmanes, sous la coupe de l’Arabie saoudite. Mais le prédicateur islamiste al-Zawahiri s’était également emparé de la question en appelant au djihad en leur faveur.

C’est pourquoi, vu ce que nous avons observé en Bosnie-Herzégovine ou ailleurs, j’invite le Parlement européen, sur cette question, comme sur bien d’autres, à davantage de circonspection.

  Doru-Claudian Frunzulică (S&D). – Mr President, the Rohingya continue to suffer persecution, arbitrary detention, torture, forced displacement, abuse and severe legal, economic, social and religious discrimination in Myanmar. They continue to be arbitrarily deprived of their citizenship and therefore remain stateless. Their inhumane conditions must come to an end. Undoubtedly, human rights abuses against the Rohingya communities and refugees constitute a threat to regional security in South—East Asia, and a lasting solution to their extremely vulnerable situation can only be found in a regional framework with the participation of all countries concerned.

At the same time, we have to address this issue in a very balanced way, considering outside extremist influences. I therefore support the call on the Government of Myanmar to investigate and, through concrete steps, to counter all forms of persecution, arbitrary detention, torture, forced displacement, abuse and discrimination against the Rohingya, to fulfil its responsibility to protect them against violent attacks, intimidation and harassment, and to solve the problem of their legal citizenship status.

  Dominique Bilde (ENF). – Monsieur le Président, État souverain, la Birmanie est aussi un pays mosaïque composé de diverses minorités religieuses, dont les musulmans dits rohingyas, mais aussi les chrétiens du peuple Karen qui n'ont jamais intéressé les moralistes que vous êtes.

Prix Nobel de la paix et prix Sakharov, Aung San Suu Kyi est la personne idoine pour apaiser les tensions en Birmanie.

Il serait temps que l'Union européenne tire les leçons de ses erreurs passées.

Dès que nous intervenons quelque part, au nom de notre conception des droits de l'homme, les drames s'accumulent. Dernièrement, la Syrie et la Libye ont sombré, accélérant la crise démographique qui menace nos nations d'une invasion migratoire.

En outre, le cas des Birmans dits Rohingyas est révélateur d'une réalité méconnue ou plutôt occultée: la vitalité de l'oumma. Des islamistes radicaux des banlieues françaises partent aider ces populations uniquement en raison de leur appartenance religieuse. L'association BarakaCity intervient aussi en Syrie; certains de ses membres sont soupçonnés de sympathie profonde pour l'État islamique.

Pour toutes ces raisons, je demande au Parlement de respecter la souveraineté de la Birmanie.

Procedura catch-the-eye

  Νότης Μαριάς ( ECR). – Κύριε Πρόεδρε, έχουμε συζητήσει αρκετές φορές για την καταπίεση της μειονότητας των Ροχίνγκια στη Μιανμάρ, όπου γίνεται πλέον ανοιχτά παραβίαση των ανθρωπίνων δικαιωμάτων και υφίσταται διώξεις η συγκεκριμένη μειονότητα. Βασικοί νόμοι της χώρας παραβιάζουν πλέον τις διεθνείς συμβάσεις: ο ποινικός κώδικας, ο νόμος που απαγορεύει τις ειρηνικές συναθροίσεις και τις ειρηνικές διαδηλώσεις, ο νόμος για τις τηλεπικοινωνίες, ο νόμος για τα μέσα μαζικής ενημέρωσης. Επιπλέον, πάνω από 130.000 εκτοπισμένοι Ροχίνγκια παραμένουν στα στρατόπεδα σε άλλες περιοχές, ενώ οι αρχές της Μιανμάρ έχουν καταστήσει ανεπαρκή την πρόσβαση της ανθρωπιστικής βοήθειας στις περιοχές. Απέναντι στη συνεχή παραβίαση των ανθρωπίνων δικαιωμάτων των Ροχίνγκια οι αρχές της Μιανμάρ θα πρέπει επιτέλους να δώσουν ένα τέλος στη μορφή θρησκευτικού και φυλετικού μίσους, ενώ η Ευρωπαϊκή Ένωση θα πρέπει να καταδικάσει κάθε μορφή διάκρισης σε βάρος τους.

  Jiří Pospíšil (PPE). – Pane předsedající, já chci podpořit toto usnesení a i to, jak vystupují moji kolegové. Na druhou stranu chci vyjádřit určitou skepsi. Já jsem k tématu Rohingyů vystupoval na půdě tohoto parlamentu před několika měsíci. My jsme přijímali podobné usnesení, které jasně vyjadřovalo a vyjadřuje to, jak jsou Rohingyové diskriminováni ve své zemi, v Barmě. Po několika měsících je situace stejná a naopak ještě horší.

Po incidentu 9. října se situace této menšiny výrazně zhoršila a oblast, kde tito lidé žijí, je vládními vojsky uzavřena. V zásadě máme pouze přenesené informace. Já jsem připraven toto usnesení opět podpořit, ale musím zde otevřeně říci, že jsem velmi zklamán z toho, jak se vláda Barmy v tuto chvíli chová. Jsem velmi zklamán z toho, že nositelka Sacharovovy ceny, paní Su Ťij, v zásadě nedělá nic pro zlepšení situace této menšiny a obávám se, že toto usnesení asi velký posun nepřinese. Takže je třeba vyvinout mnohem větší mezinárodní tlak na Barmu, aby se začala situací této menšiny aktivně zabývat.

(Fine della procedura catch-the-eye)

  Vytenis Povilas Andriukaitis, Member of the Commission. – Mr President, the current upsurge of violence in northern Rakhine State, resulting in the loss of lives, population displacement, interruption to humanitarian aid, and reports of grave human rights violations are a deeply worrying development. The European Union has consistently called on the Government of Myanmar to guarantee respect for human rights and pursue durable solutions, including on the status of the Rohingya.

The EU Ambassador was part of the first diplomatic mission which, in early November, visited the affected areas after the outbreak of violence. On 20 and 24 November 2016, EU Special Representative for Human Rights, Stavros Lambrinidis, travelled to Myanmar for the Third EU—Myanmar Human Rights Dialogue. He also met with State Chancellor, Aung San Suu Kyi and the Commander—in—Chief of the Myanmar armed forces.

With these interlocutors, the European Union Special Representative called for the urgent resumption of humanitarian assistance in northern Rakhine State and the setting up of an independent, credible investigation into the 9 October assaults and subsequent operations. He underlined the need for transparency to address allegations of severe human rights violations and emphasised the continuity of initiatives launched by the State Chancellor to tackle the underlying issues in Rakhine State.

With the Commander—in—Chief, Mr Lambrinidis urged a proportionate response to violence, a requirement under international humanitarian law. ECHO Director Androulla Kaminara visited Myanmar during the same period. In her meeting she strongly called for full humanitarian access to northern Rakhine State, where the suspension of activities has deprived some 130 000 vulnerable people of life-saving assistance for over two months now.

On 2 December, the EU issued a statement reiterating the call for the immediate resumption of humanitarian activities in the area. While the formation of an investigation commission is a welcome step, its objectivity remains to be seen. It is equally important that those fleeing violence in Myanmar are not deported or turned back by Bangladesh, but are provided with assistance and protection until the situation in Myanmar allows for their safe return.

In response to regional pressure, Myanmar has called for an extraordinary meeting of ASEAN Foreign Ministers on 19 December to discuss Rakhine State. Steadfast EU advocacy has contributed to the resumption of humanitarian activities, albeit limited, and we will continue to reach out to Myanmar. We stand ready to consider further humanitarian assistance for northern Rakhine State, based on the independent needs assessment of our partners. The EU will also continue our human rights cooperation with Myanmar, including in the United Nations Human Rights Council.

  Presidente. – La discussione è chiusa.

La votazione si svolgerà giovedì 15 dicembre 2016

4.3. Massegrave i Irak

  Presidente. – L'ordine del giorno reca la discussione su sette proposte di risoluzione su Fosse comuni in Iraq1 (2016/3028(RSP)).

1Vedasi processo verbale.

  Charles Tannock, author. – Madam President, many of us have used the term ‘shocking’ to describe the discovery of mass graves in Iraq, but tragically their discovery only confirms our worst fears: ISIS has carried out the most horrendous crimes against humanity, in a campaign that bears all the hallmarks of a genocide, particularly for Yazidis.

In order to at least attempt to achieve justice for the victims and their families, it will be important to secure the sites as much as possible. Although we must be mindful of the limited resources and difficult circumstances that those on the ground militarily face in trying to do this. Such crimes and atrocities, unfortunately, are not unique to either Iraq or to ISIS. As the Syrian Army concludes its campaign to retake Aleppo, harrowing accounts of summary executions against innocent civilians are already beginning to surface. As the battle for Mosul continues, particularly as it reaches its most difficult stages of street-to-street combat, I fear that such atrocities will become only too familiar in the Middle East.

  Heidi Hautala, author. – Mr President, the European Union and its Member States must immediately define the atrocities against Yazidis as genocide and the EU must bring the Daesh criminals to justice, possibly applying the principle of universal jurisdiction. Daesh crimes are appalling and target not only, but especially, Yazidi women and girls in Iraq. They are victims of torture and sexual slavery. We heard a first-hand testimony in this Parliament when the Sakharov Prize was awarded to Lamiya Aji Bashar and Nadia Murad.

The UN Secretary-General has found out that Daesh has raped women in pursuit a plan of self-perpetuation, and that women’s bodies are being used as biological weapons to alter the demography of the region. These women, wounded and sick in battle, need a full range of options for medical care to be provided to them, in accordance with international humanitarian law. Our partners working on the ground need to know that we stand firmly behind our position and that international humanitarian law has to be fully respected.

  Javier Couso Permuy, autor. – Señor Presidente, apoyamos sin reservas la investigación y persecución de los terribles crímenes cometidos por los terroristas del Dáesh en Irak. Siempre hemos apoyado la persecución de los crímenes de guerra, especialmente tras la invasión ilegal de Irak en 2003, cuya destrucción del Estado iraquí fue el abono perfecto para la irrupción del extremismo terrorista. Por eso es importante aprender de los errores.

Hemos añadido dos enmiendas para mejorar esta Resolución: una que condena las intervenciones militares de los últimos años en Oriente Medio, como garantía de no repetición, y otra que recuerda que el mejor apoyo al pueblo de Irak para combatir el terrorismo es ahogar su financiación, detener el contrabando de petróleo que sigue saliendo por Turquía, dejar de armar a los países de la zona. Armas que, curiosamente, luego aparecen en manos de terroristas. Y advertir a los Estados que dejen de usar la carta terrorista como forma de injerencia y desestabilización.

  Tunne Kelam, author. – Mr President, Commissioner, Daesh has systematically murdered thousands of civilians and with the Iraqi advances towards Mosul, more and more mass graves are being discovered. They testify that crimes against humanity and war crimes are an essential part of radical Islam. We appeal to the UN Security Council and international organisations to consider Daesh-caused mass graves as additional evidence of genocide. It is urgent to refer Daesh, as a criminal organisation, to the International Criminal Court.

It is important that these graves be preserved and that analyses be conducted to identify victims as well as perpetrators. The EU should also provide the expertise, means and assistance to do this. In the meantime, the Iraqi authorities have a responsibility to protect civilians during the anti-Daesh campaign, to avoid further human rights violations and vengeance.

  Gérard Deprez, auteur. – Monsieur le Président, Daech est un monstre, un monstre criminel, personne n'en doute. En plus des témoignages des victimes encore vivantes, les fosses communes que l'on découvre tous les jours en Syrie et en Iraq en témoignent de manière tragique.

Daech est un monstre criminel, coupable de génocide, coupable de toute la panoplie des crimes contre l'humanité, dont les initiateurs, les responsables, les financiers, les complices et les exécutants devront rendre des comptes devant la justice internationale.

Mais les monstres criminels ont aussi d'autres visages. Comment nommer autrement ceux qui, aujourd'hui, écrasent sous les bombes les femmes et les enfants d'Alep? Comment appeler autrement ceux qui, aujourd'hui, affament leur population et bombardent les hôpitaux, au mépris de toutes les lois de la guerre?

Devant de telles atrocités, les déclarations ne suffisent pas. Je demande au Conseil européen, réuni aujourd'hui, de ne pas se contenter de communiqués de presse, mais de prendre des décisions, de faire enfin comprendre à Vladimir Poutine qu'il a dépassé les bornes et que l'Union européenne n'en supportera pas plus.

Je suis fier d'être européen, je ne veux pas commencer à en avoir honte.

  Pier Antonio Panzeri, autore. – Signor Presidente, onorevoli colleghi, Daesh è da tempo protagonista di atroci crimini contro l'umanità. Le immagini di violenza e di sopraffazione delle minoranze, nonché la distruzione di luoghi sacri, sedi di patrimonio culturale di inestimabile valore sono il simbolo della cieca rabbia di questi terroristi che vogliono cancellare tutto ciò che si discosta dal loro dettame integralista.

La popolazione yazida è tra le principali vittime della strategia di pulizia etnica che abbiamo il dovere di classificare con il termine di genocidio. Quando, nel 2014, Daesh ha conquistato la regione di Sinjar, tra Mosul e la frontiera siriana, ha dimezzato la minoranza yazida, uccidendo gli uomini e violentando e vendendo come schiave le loro donne. Sono settantadue le fosse comuni scoperte nella regione e sono circa 15 000 i corpi ritrovati.

Martedì, il Parlamento europeo ha assegnato e consegnato alle due giovani donne yazide il premio Sacharov perché possano portare avanti e vincere la battaglia a difesa del loro popolo. Noi dobbiamo essere in campo con questa risoluzione per garantire il rispetto dei diritti umani e portare a giudizio, nel quadro della Corte penale internazionale, i responsabili di tali crimini contro l'umanità.

  Jonathan Arnott, author. – Mr President, these mass graves tell a powerful tale of unspeakable cruelty, a barbarism of the type which we thought and had hoped had been wiped from the face of the earth last century with the total and utter collapse of the ideologies of those such as Stalin and Hitler. Every single person who is tortured to death in custody, every rape, every murder, every unspeakable act of brutality, puts our world to shame. Every genocidal act seems to drive the innocent Yazidis from the face of this earth and seeks to murder those of so many religions.

Even as ISIS is being driven from Mosul in Iraq, even as that scourge is being removed, supposedly never to return, we see a chilling reminder that many of those same people who terrorised Mosul have gone to Palmyra in Syria, which was supposedly liberated just months ago, to force the same unspeakable horrors upon that ancient city once again.

In Iraq, there may be glimmers of hope; we may speak of war crimes and justice, of a response to the utter inhumanity of what happened and to what is happening there still. Those who are dead may never be brought back to life, but what we can do is seek justice and seek a world in which these things never happen again. Yet we see that however bad the situation in Mosul, the situation in Syria is even worse.

The international community simply must work together. We must drive this scourge and the barbarous ideology from our planet. It is so sad that every day that this continues, yet more lives are being lost, more people are being tortured, and more people are being murdered. We must do whatever we can to stop these barbaric acts.

  Pavel Svoboda, za skupinu PPE. – Pane předsedající, pane komisaři, je zřejmé, že takzvaný Islámský stát prováděl a provádí zločin genocidy. Pokouší se systematicky likvidovat příslušníky náboženských menšin, které na různých místech Iráku nebo Sýrie žily po staletí nebo tisíciletí. Vedle likvidace ISIS a humanitární pomoci obětem je třeba zajistit, aby tyto zločiny nezůstaly nepotrestány.

Myslím, že je zde prostor pro Evropskou unii, která bohužel zatím není dostatečně vojensky akceschopná, ale může zásadním dílem přispět k tomu, aby bylo shromážděno maximální množství důkazů o zločinech ISIS, aby byla zachována pravidla mezinárodního humanitárního práva na osvobozených územích a aby se navracejícím se obyvatelům dostalo všech jejich práv tak, aby mohli znovu plnohodnotně obnovit svoji existenci.

  Josef Weidenholzer, im Namen der S&D-Fraktion. – Herr Präsident! Ich werde diesen Moment nie vergessen, im Juni dieses Jahres im Sindschar-Gebirge. Meine jesidischen Freunde hatten mich an einen Ort abseits einer Hauptstraße geführt. Dort waren die Überreste von mehreren hundert Menschen verscharrt. Niemand weiß, warum sie hier getötet wurden. Sie waren auf der Flucht, und sie standen Daesh im Weg. Das ist einer von vielen Orten im Irak und in Syrien. Noch sind es namenlose Orte – Orte, die einen Namen bekommen müssen und einen Namen bekommen werden, wenn die Geschehnisse aufgeklärt und die Beweise sichergestellt sind, so wie in Katyn, Babi Jar, Lidice und Oradour.

Über die Verbrechen darf kein Gras wachsen, es müssen Stätten der Erinnerung werden. Das sind wir den Menschen schuldig, die hier ermordet wurden. Und das ist notwendig, damit die Menschen ein neues Leben in der Region führen können. Und – geschätzte Kolleginnen und Kollegen – es ist ein Menschenrecht, würdevoll bestattet zu werden.

  Bas Belder, namens de ECR-Fractie. – Huiveringwekkend én alarmerend is het gegeven dat Irak waarschijnlijk het enige land ter wereld is met een officiële “Society for the Preservation of Mass Graves”. Dat brengt ons bij het schrikbarende gegeven dat de massagraven van IS een voortzetting zijn van een bestaande moorddadige praktijk: de massagraven uit het tijdperk-Saddam Hoessein en daarna van Al-Qaida. Maar ook het sjiitische kamp in Irak heeft oorlogsmisdaden en massagraven op zijn geweten in de inter-islamitische tweestrijd met de soennieten. Dat geldt zowel voor de Iraakse leger- en politietroepen als voor hun sjiitische bondgenoten, de moord- en roofzuchtige milities van het “Volksfront”. Met deze situatie voor ogen - een algemene wraaksfeer - houd je je hart vast voor nieuwe massagraven in Irak na de bevrijding van Mosul. Dat is de realiteit.

  Petras Auštrevičius, on behalf of the ALDE Group. – Mr President, the mass graves in Iraq hint at the true scale of the inhuman atrocities committed by so-called ISIS and Daesh criminals against civilians in the Middle East. I strongly condemn these murderous acts. Allow me to express my most sincere condolences to the families of the victims. We need to stop impunity and ensure accountability as the new graves are being discovered.

A transparent and impartial investigation against war crimes and crimes against humanity should be started. I call on the Iraqi Government to ratify the Rome Statute and to extend its cooperation with the International Criminal Court. An international criminal tribunal should be established by the United Nations and all possible assistance from the EU guaranteed. I think those atrocities which have been committed cannot be forgotten, indeed all colleagues who have spoken before emphasised this.

  Jean-Luc Schaffhauser, au nom du groupe ENF. – Monsieur le Président, chers collègues, évidemment, ce qui se passe vis-à-vis des chrétiens, des Yézidis, est absolument abominable.

Je tiens simplement à rappeler que, sous Saddam Hussein ou même sous Assad, la minorité chrétienne – je la connais bien – vivait en paix. Faut-il rappeler que, depuis 1991, trois millions de morts en Iraq sont dues à l'intervention occidentale? Faut-il rappeler également que, depuis le 11 septembre, deux millions de personnes ont trouvé la mort, dont 1,7 million en raison de nos sanctions?

Alors, je veux bien ces larmes, et moi je souffre avec les chrétiens puisque, plus particulièrement, j'avais un hôpital dans ce secteur, mais je veux souligner l'hypocrisie de certaines larmes, car n'oublions pas que ces pays ont été déstabilisés par nos interventions et que la démocratie n'a été qu'un prétexte.

  Bruno Gollnisch (NI). – Monsieur le Président, c'est en effet tout le problème de cette résolution commune, qui contient d'excellentes dispositions et qui, à juste titre, constate l'horreur de la situation en Iraq, dans la plaine de Mossoul, le génocide contre les Yézidis, le génocide contre les chrétiens d'Orient, qui sont les plus anciens habitants de cette région, et ceci sans aucune cause apparente.

Mais – et c'est la faiblesse de cette résolution –, elle ne s'adresse précisément qu'aux symptômes – les symptômes, aujourd'hui, ce sont les charniers – et elle remonte beaucoup moins aux causes. Comme l'a dit l'orateur précédent, il faut tout de même souligner que la cause principale de cette situation a été le chaos qui est résulté des interventions occidentales en général, américaines et anglo-saxonnes en particulier, contre des régimes, certes, autoritaires, mais qui avaient au moins le mérite de maintenir, dans cette zone, un relatif équilibre. On a voulu s'en prendre à ces régimes autoritaires et on a détruit, ce faisant, la seule force politique qui pouvait s'opposer à l'islamisme, à savoir le nationalisme arabe. La situation qui en résulte, c'est le chaos, c'est la haine contre le monde occidental, et nous en sommes, il faut bien le dire, en partie responsable.

  Andrea Cozzolino (S&D). – Signor Presidente, onorevoli colleghi, sono atrocemente noti i crimini di Daesh soprattutto contro yazidi e minoranze etniche in Iraq.

Perché le nostre parole non restino vuote, occorre garantire l'accesso e il lavoro di esperti internazionali, che raccolgano prove e dati sui crimini che possono celarsi nelle fosse comuni irachene. Il rischio da scongiurare è la cancellazione di prove cruciali per un futuro processo, oltre all'impossibilità di identificare i corpi delle vittime.

Nella nostra storia recente abbiamo vissuto genocidi e in tempi recenti, vent'anni fa, siamo rimasti inermi di fronte a crimini commessi alle nostre porte e ora viviamo con troppa indifferenza il dramma di Aleppo. Ieri abbiamo applaudito il coraggio di due ragazze. Da oggi abbiamo il dovere di rendere loro e al loro popolo giustizia, per questo è molto importante il dibattito e il confronto che stiamo sviluppando oggi.

  Branislav Škripek (ECR). – Mr President, the Yazidi military forces recently discovered another mass grave that was not yet listed as it was in an active battle zone. It showed that this horrifying story is not yet at an end. At the same time, Human Rights Watch reported that aid for these same Yazidis in the southern part of Sinjar is blocked by the Peshmerga of the KRG of President Masoud Barzani. This is consistent with what we have heard from the Yazidis ourselves. I have seen myself that so many Yazidis are in refugee camps in Iraq and they need aid.

Can the Commission put serious pressure on the KDP in order to end the blocking of aid to Sinjar and to Syria? That is my question. Furthermore the continuous plundering of Isis recently hit the graveyards of the Chaldean Syriac Assyrians in Iraq. Desecration of the final resting place of human beings is widely seen as a crime. Plundering graveyards has a huge impact on living relatives, as it violates their integrity and honour. Therefore I call on the Commission to put the restoration of the graveyards into the EU aid programme after the liberation of Mosul.

Procedura catch-the-eye

  Jiří Pospíšil (PPE). – Pane předsedající, já podporuji toto usnesení, a to zvláště v těch částech, které upravují v zásadě právní otázky následného postupu při snaze odsoudit válečné zločiny Islámského státu.

Myslím si, že je velmi dobře, že v usnesení jsou takové teze, jako to, že by mezinárodní společenství mělo vyslat do Iráku forensní experty, kteří budou pomáhat při exhumaci masových hrobů a budou přispívat k tomu, aby se zajistily důkazy pro následné soudní řízení proti těm, kteří tyto zločiny proti lidskosti spáchali. Stejně tak důležité jsou ty části usnesení, které vyzývají Irák, aby se připojil k Mezinárodnímu trestnímu tribunálu, aby se stal signatářem této mezinárodní organizace, protože to je velmi důležité pro to, abychom opravdu mohli efektivně zločiny proti lidskosti, které páchají členové Islámského státu, odsoudit. Stejně tak důležitá je všeobecná výzva pro mezinárodní společenství soudit tyto zločiny všude ve světě podle principu univerzality trestního práva.

  Νότης Μαριάς ( ECR). – Κυρία Πρόεδρε, στους δώδεκα μαζικούς τάφους που ανακαλύφθηκαν στην περιοχή Τιγκρίτ του Ιράκ πιστεύεται ότι βρίσκονται θαμμένα περισσότερα από χίλια εφτακόσια θύματα των τζιχαντιστών. Υπολογίζεται ότι υπάρχουν εκατοντάδες ακόμη μαζικοί τάφοι στις περιοχές που βρίσκονται υπό τον έλεγχο του ISIS. Ο αριθμός των επιβεβαιωμένων θυμάτων που μπορεί να βρίσκονται σε αυτούς τους τάφους είναι σοκαριστικός, καθώς ξεπερνάει τα δεκαπέντε χιλιάδες θύματα. Το ISIS δεν έχει κάνει καμιά προσπάθεια να κρύψει τις σφαγές που έχει διαπράξει. Το αντίθετο, προσπαθεί διαρκώς να φοβίσει τον κόσμο δημοσιοποιώντας βίντεο με αποκεφαλισμούς και βασανιστήρια, εξαπολύοντας ταυτόχρονα απειλές προς τη Δύση. Η απειλή των τρομοκρατών πρέπει να σταματήσει. Η Ευρωπαϊκή Ένωση χρειάζεται να λάβει μέτρα και κατά των αραβικών χωρών που στηρίζουν το Νταές στη Συρία και κατά της Τουρκίας, η οποία επίσης στηρίζει το Νταές και βοηθάει τους τζιχαντιστές λαθρεμπόρους πετρελαίου. Η ειρήνη και η κοινωνική δικαιοσύνη πρέπει να εδραιωθούν στη Μέση Ανατολή. Είναι ζήτημα που μας αφορά όλους.

  Seán Kelly (PPE). – Mr President, I am distressed to learn of ongoing discoveries of new mass graves in Iraq and Syria, which provide only an indication of the terror committed by ISIS/Daesh. I wish to use this opportunity to express my condolences to all those in Iraq who have lost relatives and to those who are still suffering as a result of the crimes against humanity and war crimes committed by ISIS/Daesh and its affiliates. I am particularly alarmed at the situation of women and children in this conflict, and I urge all international bodies to act to provide for their release and safety.

The protection, preservation and analysis of all mass graves in Iraq, as well as in Syria, are essential for the preservation and gathering of evidence of war crimes, crimes against humanity and genocide committed by ISIS/Daesh, and to hold the perpetrators of the crimes to account. Thus we must ensure that we protect said gravesites in order to prove accountability at a later date. As an EPP Christian Democrat, I want to condemn the continuous targeting, torture and murder of Christians around the world. I stand with them and it must cease.

(Fine della procedura catch-the-eye)

  Vytenis Povilas Andriukaitis, Member of the Commission. – Mr President, honourable Members, Daesh has committed unspeakable crimes and egregious violations of human rights in Iraq. As the Iraqi security forces advance in their operation to liberate Mosul, the true scale of Daesh atrocities is becoming apparent, with the troubling discovery of new mass graves. Daesh crimes have affected all Iraqis; however, some minorities have been particularly targeted, among them the Yazidi community. We all remember those horrific moments in August 2014 with the shocking exodus of the Yazidi population from Sinjar. Nadia Murad, the United Nations Office for Drugs and Crimes Goodwill Ambassador for the dignity of survivors of human trafficking, together with Lamiya Aji Bashar, winner of the Sakharov Prize 2016, have become the voice for the voiceless victims of human trafficking not just in Iraq, but around the world. We deeply admire their courage and strong determination.

Nadia and Lamiya can count on our full support in fulfilling their tasks as peace builders and as role models for women and girls. In the EU regional strategy for Syria and Iraq as well as the ISIL—Daesh threat of 16 March 2015, we put special emphasis on sexual and gender-based violence. The EU has been at the forefront of calling for the respect of the rule of law and human rights in Iraq, in particular the fundamental rights of minorities. We believe that the preservation of a multi-ethnic and multi-confessional Iraqi society is the only way to put an end to the vicious circle of violence and to promote reconciliation. It is essential to bring people to account for committing atrocities such as those that befell communities in Iraq at the hands of Daesh.

In this regard, the EU is willing to support a global campaign to bring Daesh to justice, as suggested by the UK, Belgium and Iraq, and the idea of the independent investigative commission on Daesh crimes. As we speak, reports are appearing of reprisals and executions carried out against civilians and even humanitarian workers in eastern Aleppo, by forces who claim they are fighting terrorism but are themselves spreading terror among communities they are attacking. We want to underline here that those responsible will be held accountable for their actions. Such war crimes will not be left unrecorded or unpunished and the perpetrators need to be aware of that now.

  Presidente. – La discussione è chiusa.

La votazione si svolgerà giovedì 15 dicembre 2016.

Dichiarazioni scritte (articolo 162)

  Илхан Кючюк (ALDE), в писмена форма. – За съжаление екстремистката групировка ДАЕШ продължава системно да нарушава международното хуманитарно право и да извършва тежки престъпления срещу човечеството. ДАЕШ носи пряка отговорност за сексуалното заробване на жени на териториите под неин контрол, използването на невинни хора като жив щит, употребата на химическо оръжие срещу цивилното население, масовото избиване на християни, язиди и други религиозни групи и етнически малцинства. Доказателства за извършените от ДАЕШ зверства са продължаващите открития на масови гробове на териториите, които доскоро групировката контролираше в Ирак и Сирия. В тази връзка, призовавам ЕС да съдейства на иракските власти, за да насърчат членството на страната в Международния наказателен съд. Необходимо е също така да съдействаме с анализ и събиране на доказателства на всички масови гробове в Ирак. Това ще даде възможност да се търси наказателна отговорност на ДАЕШ за извършените престъпления срещу човечеството.

  Jiří Maštálka (GUE/NGL), písemně. – Dnes jsme se zabývali společným návrhem rezoluce o masových hrobech v Iráku. V rezoluci upozorňujeme na obtížnou situaci na území Iráku, kde se tzv. Islámský stát dopouští válečných zločinů a zločinů proti lidskosti, o čemž svědčí i nálezy několika masových hrobů. Upozorňujeme i na bezprecedentní únosy žen a mladých dívek a jejich zneužívání stejně jako na nutnost pomoci všem rodinným příslušníkům obětí včetně logistické a psychické podpory. V rezoluci vyjadřujeme přesvědčení, že je třeba všechny pachatele těchto nejtěžších možných zločinů postavit před mezinárodní trestní soud. Bezvýhradně odsuzuji takovéto porušování mezinárodního humanitárního práva a mezinárodních předpisů, takže mi nezbývá než s předloženou rezolucí plně souhlasit.

(La seduta è sospesa fino al turno di votazioni alle ore 12)

PRZEWODNICTWO: RYSZARD CZARNECKI
Wiceprzewodniczący

5. Meddelelser fra formanden

Przewodniczący. – Szanowni Państwo! Możliwe, że dzisiaj w przerwie obiadowej i po głosowaniu część kierowców zatrudnionych przez zewnętrznego usługodawcę rozpocznie niezapowiedzianą akcję pracowniczą, najprawdopodobniej w formie niezapowiedzianego strajku. Nie znamy dokładnej liczby kierowców, którzy wezmą w tym udział. Służby Parlamentu zorganizowały trzy autobusy zapewniające transport na lotnisko Entzheim oraz na dworzec w Offenburgu. Pierwszy autobus na lotnisko Entzheim odjedzie z Parlamentu Europejskiego ok. 15 minut po głosowaniu, najpóźniej o godz. 12.45. Drugi autobus na lotnisko Entzheim odjedzie z Parlamentu Europejskiego o godz. 13.15. Autobus na dworzec w Offenburgu odjedzie o godz. 13.00. Wszystkie autobusy odjeżdżają z oficjalnego parkingu dla autobusów znajdującego się naprzeciwko budynku Louise Weiss na prawo od wyjścia z punktu kontroli bezpieczeństwa. Służby Parlamentu dołożą wszelkich starań, aby zapewnić sprawny transport na lotnisko i na dworzec kolejowy. Dziękuję za współpracę i za zrozumienie tej sytuacji.

  Udo Bullmann, im Namen der S&D-Fraktion. – Herr Präsident, werte Kolleginnen und Kollegen. Ich möchte eine Ankündigung im Namen meiner Fraktion vornehmen und eine Bitte vortragen. Aber lassen Sie mich zunächst Ihnen, Herr Präsident, und den Kolleginnen und Kollegen frohe Weihnachten wünschen und alles Gute für das neue Jahr.

Unsere Fraktion hat gestern zur Kenntnis genommen, dass Herr Dijsselbloem angekündigt hat, die kurzfristigen Schuldenerleichterungen für Griechenland zu stoppen.

Der Grund: Es gibt in der griechischen Regierung Bestrebungen, für die ärmsten Rentner ein Weihnachtsgeld auszuzahlen. Wir halten diese Maßnahme für vollständig überzogen und falsch.

(Lebhafter Beifall)

Wir glauben, dass das griechische Volk in den letzten Monaten Immenses geleistet hat und nach den Aussagen und Daten, die uns vorliegen sind die ökonomischen Auflagen der Vereinbarung mit den Geberländern übererfüllt.

Herr Präsident, wir bitten Sie darum, an Herrn Schulz folgende Bitte heranzutragen: Meine Fraktion möchte eine außerordentliche Konferenz der Präsidenten sehen. Meine Fraktion möchte dort Herrn Dijsselbloem eingeladen sehen, um ihm die Bitte vorzutragen, sich zu rechtfertigen.

(Lebhafter Beifall)

Meine Fraktion denkt, dass er diese Entscheidung zurücknehmen sollte. Aber ich bitte auch diejenigen, die anderer Auffassung sind, für diese außerordentliche Konferenz der Präsidenten zu sorgen, weil wir als Europäisches Parlament eine besondere Verantwortung übernommen haben; die Implementierung des Vertrags mit Griechenland zu begleiten. Also lassen Sie uns die Sache wirklich klären und helfen Sie uns, dass möglichst bald, wenn es irgendwie geht, schon in der nächsten Woche eine solche Sitzung stattfinden kann. Herr Juncker sollte auch gebeten werden, sich offiziell im Namen der Kommission zu der empirischen Lage in Griechenland zu äußern und dazu zu äußern, ob Griechenland seine Verpflichtungen erfüllt hat.

Ich danke Ihnen, und übermitteln Sie das bitte an den Präsidenten, Herrn Schulz.

(Lebhafter Beifall)

  Przewodniczący. – Panie Pośle! Przekażę Pańską opinię do Prezydium Parlamentu Europejskiego.

  Gabriele Zimmer (GUE/NGL). – Herr Präsident! Angesichts der bevorstehenden Feiertage bitte ich Sie, doch auch die Würde des Hauses zu wahren und uns gegenseitig auch mit entsprechendem Respekt zu begegnen. Wir tun das auch.

Meine Damen und Herren! Als Fraktionsvorsitzende der GUE/NGL möchte ich diesen Vorschlag, der von den Sozialdemokraten gekommen ist, unterstützen. Wir werden auch nachher einen Antrag schreiben und beantragen, dass eine entsprechende zusätzliche Sitzung der Fraktionsvorsitzenden nächste Woche einberufen wird und dass dort die Herren Dijsselbloem und Juncker eingeladen werden. Es kann nicht sein, dass von Griechenland Auflagen verlangt werden, die weit über den EU-Acquis hinausgehen. Und so, wie wir uns gegenüber Griechenland verhalten, entscheiden wir über die Zukunft der Europäischen Union.

Ob es Ihnen passt oder nicht, es geht hier um das Leben von Menschen in Griechenland und in dieser Union. Und ob es Ihnen passt oder nicht, es geht um die Frage der gemeinsamen Solidarität. Es kann nicht sein, dass einzelne Herren – Herr Schäuble oder andere – nicht nur die griechische Regierung blamieren wollen, sondern dass sie uns allen die Grundlage entziehen, damit wir zusammen agieren können und die Europäische Union ausbauen.

  Anna Maria Corazza Bildt (PPE). – Mr President, colleagues, I would like to invite colleagues to rise in solidarity with the children and the civilians who are being slaughtered right now in Aleppo and Syria. We will ask you to convey the message to the European Council today that it is time to act, and not only to deplore, and to ask for an immediate ceasefire and access to humanitarian aid and protection of children. Colleagues, please rise.

(Applause)

(The House rose)

  Bruno Gollnisch (NI). – Monsieur le Président, en ce qui me concerne, c’est un vrai rappel au règlement et même deux pour le prix d’un.

Le premier, sur le fondement de l’article 166: le Président Schulz, en partant, nous lègue une ultime manifestation de son caractère autoritaire, car il n’a aucun titre pour sanctionner un député au motif que celui-ci est allé librement dans un pays étranger. L’article 166 – je l’ai ici – ne lui permet que de sanctionner un député qui perturbe gravement la séance. Est-ce que M. Voigt a perturbé gravement la séance? Non! Donc, M. Schulz a commis une fois de plus un excès de pouvoir.

Deuxième rappel au règlement, Monsieur le Président – et je serai très bref –, sur le fondement de l’article 141, paragraphe 4, de notre règlement, qui règle les relations de notre institution avec la Cour de justice: il est prévu explicitement dans ce règlement que le Président doit être autorisé par le Parlement, par la commission juridique, avant d’ester devant le tribunal ou la Cour de justice. Or, ce qui s’est passé, c’est la chose suivante: dans un contentieux qui oppose l’administration de ce Parlement à l’un de nos collègues, le Parlement a été débouté de son exception d’irrecevabilité. Dans un contentieux de même type, qui m’oppose à l’administration du Parlement, les jurisconsultes du Parlement prétendent qu’ils vont se pourvoir. Or, jusqu’à présent, à ce que je sais du moins, la rapporteure de la commission juridique, Mme Hautala, a estimé que ce pourvoi n’était pas utile. Par conséquent, les jurisconsultes du Parlement outrepassent leurs pouvoirs en annonçant qu’ils vont se pourvoir devant la Cour et ils n’ont à ce jour pas le droit de le faire. Ce sont des fonctionnaires, ils ne sont pas du Parlement; le Parlement, ce sont les députés, et pas les fonctionnaires.

6. Afstemningstid

  Przewodniczący. – Kolejnym punktem porządku dnia jest głosowanie.

(Wyniki i inne szczegóły dotyczące głosowania: zobacz protokół)

6.1. Tilfældet med det tibetanske buddhistakademi Larung Gar og med Ilham Tohti (RC-B8-1346/2016, B8-1346/2016, B8-1350/2016, B8-1353/2016, B8-1356/2016, B8-1359/2016, B8-1361/2016) (afstemning)

6.2. Rohingya-mindretallets situation i Myanmar (RC-B8-1345/2016, B8-1345/2016, B8-1348/2016, B8-1352/2016, B8-1354/2016, B8-1357/2016, B8-1360/2016, B8-1363/2016) (afstemning)

6.3. Massegrave i Irak (RC-B8-1344/2016, B8-1344/2016, B8-1347/2016, B8-1349/2016, B8-1351/2016, B8-1355/2016, B8-1358/2016, B8-1362/2016) (afstemning)

6.4. Tredjelande, hvis statsborgere er fritaget for et visumkrav: revision af suspensionsmekanismen (A8-0235/2016 - Agustín Díaz de Mera García Consuegra) (afstemning)

6.5. Indsigelse, jf. artikel 106: Foranstaltninger mod indslæbning i Fællesskabet af skadegørere på planter eller planteprodukter og mod deres spredning inden for Fællesskabet (B8-1334/2016) (afstemning)

6.6. Støtte til thalidomidofre (B8-1341/2016, B8-1343/2016) (afstemning)

6.7. Lægemidler til pædiatrisk brug (B8-1340/2016) (afstemning)

6.8. Arbejdet i Udvalget for Andragender 2015 (A8-0366/2016 - Ángela Vallina) (afstemning)

– Po głosowaniu nad poprawką 16:

  Ulrike Lunacek (Verts/ALE). – Herr Präsident! Sie sollten, wenn es die Bitte um einen Check gibt, diese dann auch befolgen. Und wenn Sie dennoch weiterreden, müssen Sie genau sagen, welche Abstimmung wir gerade durchführen. Das war jetzt einfach nicht klar. Bitte wiederholen!

6.9. Internationale luftfartsaftaler (B8-1337/2016, B8-1338/2016, B8-1339/2016) (afstemning)

Przewodniczący. – Niniejszym zamykam głosowanie.

7. Stemmeforklaringer

7.1. Tredjelande, hvis statsborgere er fritaget for et visumkrav: revision af suspensionsmekanismen (A8-0235/2016 - Agustín Díaz de Mera García Consuegra)

Ustne wyjaśnienia dotyczące głosowania

  Monica Macovei (ECR). – Domnule președinte, mecanismul de suspendare a vizelor pentru statele terțe ai căror cetățeni au nevoie de vize pentru a intra în Uniunea Europeană este mult mai flexibil după adoptarea acestui regulament.

Avem și un nou sistem de supraveghere, pe care Comisia îl poate declanșa imediat și în termen foarte scurt. Motivele de suspendare a vizelor s-au extins și o să amintesc câteva dintre motivele noi introduse acum prin acest vot: creșterea rapidă și semnificativă a numărului de persoane care stau ilegal pe teritoriul Uniunii Europene, de asemenea, cererile de azil neîntemeiate din partea cetățenilor acestor țări care au primit scutire de viză, riscuri și amenințări iminente la ordinea publică și la securitatea internă a țărilor, respectiv a statelor membre.

  Stanislav Polčák (PPE). – Pane předsedající, já jsem tento návrh podpořil, protože se jedná skutečně o provedení více flexibilní a akceschopnější vízové politiky. Chtěl bych se vyjádřit zejména k otázce Ukrajiny a Gruzie, protože ta byla i na plénu velmi tendována.

Já bych chtěl upozornit na to, že se nejedná v tuto chvíli o zrušení vízové povinnosti. Ten mechanismus, který je nastaven v předloze, umožňuje právě u těchto dvou států je přeřadit do skupiny, kde bude docházet k rychlejšímu uvolnění vízové povinnosti. Ale bude to až v únoru na základě našeho dalšího jednání, kde budeme případně o této věci hlasovat. V České republice se již psalo, že vízová povinnost byla zrušena pro Ukrajinu a Gruzii. Ještě tomu tak nebylo, ale já se těším na to, že budeme moci tyto dva státy také podpořit v dalším hlasování

Pisemne wyjaśnienia dotyczące głosowania

  Isabella Adinolfi (EFDD), per iscritto. ‒ La seguente relazione ha come scopo l'implementazione di un sistema di sospensione di esenzione del visto e la reintroduzione dell'obbligo di visto per i cittadini dei paesi terzi che entrano in Europa, anche solo per brevi periodi. Nonostante il meccanismo esista già, esso è considerato troppo complicato per essere attivato, da qui la necessità di introdurne uno nuovo che risulti meno complicato e di più facile applicazione.

Poiché reputo che la messa in opera del meccanismo proposto possa risultare utile nelle future esenzione dall'obbligo del visto, ho deciso di votare a favore.

  Marina Albiol Guzmán (GUE/NGL), por escrito. – He votado en contra del mecanismo de suspensión de visados. Considero que la movilidad es un derecho de todas las personas por lo que no solo rechazamos las políticas de la Europa Fortaleza, sino que he apoyado las liberalizaciones de visados que se han venido realizando. Con este mecanismo, lo que se pretende es crear una herramienta para restringir esta libertad de visados que es poco transparente, y que además está sujeta a la decisión de una sola de las dos partes que participan en el acuerdo. Rechazo que los visados se conviertan en un arma de presión y chantaje con la que la Unión pueda hacer política exterior y por eso mismo me he opuesto.

  Laima Liucija Andrikienė (PPE), raštu. ‒ Balsavau už pranešimą dėl pasiūlymo dėl trečiųjų šalių, kurių piliečiai privalo turėti vizas arba kurių piliečiams toks reikalavimas netaikomas (sustabdymo mechanizmo peržiūra). Vizų politika yra Europos Sąjungos esminis elementas, darantis poveikį tiek išorės veiksmams, tiek vidaus saugumui. Dėl politinės ir migracijos padėties pokyčių atsirado poreikis persvarstyti vizų reikalavimo netaikymo sustabdymo mechanizmą, kad jis būtų palankesnis ir lankstesnis, kartu užtikrinant galimybę ES reaguoti į įvairias ypatingo pobūdžio aplinkybes, atsirandančias dėl: žymiai ir staiga išaugusio neteisėto trečiųjų šalių piliečių neteisėtai gyvenančių ES teritorijoje skaičiaus; padidėjusio nepagrįstų trečiųjų šalių piliečių prašymų suteikti prieglobstį skaičiaus; grėsmės saugumui Europos teritorijoje. Kartu reikia turėti omenyje, jog vizų reikalavimo trečiųjų šalių piliečiams atnaujinimas yra viena iš griežčiausių galimų politikos priemonių, kurių galima imtis. Pritariu, kad ši priemonė turi būti taikoma kartu užtikrinant tvirtas garantijas ir žmogaus teisių apsaugą, be kita ko, remiantis Europos agentūrų ir kompetentingų pajėgų bei teisėsaugos institucijų teikiamais statistiniais pranešimais. Taip bus galima užtikrinti trečiųjų šalių piliečių teises ir garantuoti Bendrijos vizų politikos principų taikymą. 2013 m. gruodžio 11 d. Europos Parlamento ir Tarybos priimtuose Reglamento (EB) Nr. 539/2001 pakeitimuose nustatyti esminiai aspektai, pavyzdžiui, vizos reikalavimo netaikymo sustabdymo mechanizmas, kurį dabar siekiama iš dalies pakeisti.

  Νίκος Ανδρουλάκης (S&D), γραπτώς. ‒ Η έκθεση που ψηφίστηκε αφορά την πρόταση κανονισμού του Ευρωπαϊκού Κοινοβουλίου και του Συμβουλίου για την τροποποίηση του κανονισμού περί του καταλόγου τρίτων χωρών, οι υπήκοοι των οποίων υπόκεινται στην υποχρέωση θεώρησης για τη διέλευση των εξωτερικών συνόρων των κρατών μελών και του καταλόγου των τρίτων χωρών οι υπήκοοι των οποίων απαλλάσσονται από την υποχρέωση αυτή (αναθεώρηση του μηχανισμού αναστολής). Μια μεγάλη πλειοψηφία των μελών όλων των πολιτικών ομάδων υποστήριξε τη συμφωνία αυτή. Προσωπικά υπερψήφισα την παραπάνω πρόταση, καθώς με αυτή την αλλαγή θα δίνεται σημαντικότερος ρόλος στο Κοινοβούλιο στη διαδικασία αναστολής του δικαιώματος θεώρησης.

  Marie-Christine Arnautu (ENF), par écrit. ‒ L’Union européenne souhaite réviser le mécanisme européen de suspension de visa pour entrer dans l’Union. L’objectif est de pouvoir rétablir plus facilement l’obligation de visa en cas de «pic d’immigration». L’Union européenne souhaite ainsi rassurer l’opinion publique, mais son véritable objectif est ailleurs: elle veut donner des garanties illusoires pour faire passer la suppression des visas pour des millions d’Ukrainiens et de Géorgiens.

Alors qu’il faudrait nous protéger de la vague migratoire en restaurant les contrôles à nos frontières nationales, l’Union fait l’inverse en ouvrant encore davantage ses frontières. J’ai donc voté contre ce rapport.

  Jonathan Arnott (EFDD), in writing. ‒ This resolution is part of a larger package on visas which looks to bring in a number of changes over time that will give the Commission more powers over visa implementation rules. I do not believe the Commission should wield such power, as it should belong to individual Member States. Therefore, I voted against this resolution.

  Jean Arthuis (ALDE), par écrit. ‒ J’ai voté en faveur de ce texte, car j’estime qu’il faut demander à la Commission l’application de la réciprocité en matière d’exemption de visa entre l’Union et les États-Unis et l'Union et le Canada. À la suite de la notification de non-réciprocité en avril 2014, la Commission aurait dû suspendre l’exemption de visa pour les citoyens de ces deux pays à partir d’avril 2016.

  Hugues Bayet (S&D), par écrit. ‒ J'ai approuvé ce rapport, qui revoit le mécanisme permettant de suspendre l'exemption de visa pour les ressortissants de certains pays. L’activation de ce mécanisme pourra être demandée par un État membre ou la Commission elle-même en cas d'augmentation soudaine et importante du nombre de migrants originaires d’un pays tiers et en situation irrégulière, d'afflux de demandes d'asile non fondées de la part de ressortissants d'un pays tiers, de moindre coopération d’un pays tiers en matière de demandes de réadmission et, dorénavant, en cas de risque accru ou de menace imminente pour l'ordre public ou la sécurité nationale.

La Commission devra instruire la demande de l'État membre concerné et rendre sa décision dans le cadre d'un acte délégué, ce qui nécessitera de nombreuses consultations et une étude minutieuse de la situation. Le Parlement européen y jouera également un rôle, ce qui n'était pas le cas auparavant. Il sera constamment informé par la Commission et pourra rejeter toute proposition de prolongation de période temporaire de suspension émise par la Commission.

  Xabier Benito Ziluaga (GUE/NGL), por escrito. ‒ El presente Reglamento modifica el Reglamento (CE) n.º 539/2001 que enumera los terceros países cuyos nacionales deben estar en posesión de visados ​​al cruzar las fronteras exteriores y aquellos cuyos nacionales están exentos de dicha obligación. Desde 2013 existe una disposición en virtud de la cual la Comisión podrá establecer un mecanismo de suspensión para este estatus de «exención de visado». Con este informe se pretende reforzar dicho mecanismo, haciendo que sea más fácil y «flexible”. Aunque se han tenido en cuenta algunas de nuestras enmiendas a la hora de elaborar el texto en la comisión de Libertades Civiles, relativas a la protección de los Derechos Humanos, siguen permaneciendo aspectos muy problemáticos como «el mayor riesgo o amenaza inminente para la política pública o la seguridad interna de los Estados miembros relacionada con los nacionales de ese tercer país» y el aumento sustancial de «solicitudes de readmisión denegadas» como motivo para activar el mecanismo, lo que le otorga un nivel de discrecionalidad y coacción respecto al tercer país implicado, respectivamente. En las negociaciones con el Consejo y la Comisión, (trílogo) el texto se recrudeció, en línea con la Europa «fortaleza» que rechazo. Por ello, he votado en contra.

  Izaskun Bilbao Barandica (ALDE), por escrito. ‒ Quiero agradecer al ponente, el Sr. Díaz de Mera, su labor en este informe sobre terceros países cuyos nacionales están sometidos a la obligación de visado o exentos de esa obligación con la revisión del mecanismo de suspensión. La evolución de la situación política y migratoria, especialmente a la luz de los sucesivos procesos de liberalización de visados, hace necesaria una revisión del mecanismo de suspensión para hacerlo más ágil y flexible, así como dotarnos de elementos que permitan a la Unión responder ante circunstancias derivadas de incrementos súbitos y sustanciales de los nacionales de terceros países que residan irregularmente en territorio de la UE, solicitudes de asilo no fundamentadas de nacionales de ese tercer país, solicitudes de readmisión denegadas o amenazas contra la seguridad en territorio europeo.

  Dominique Bilde (ENF), par écrit. ‒ Ce rapport concerne les pays tiers dont les ressortissants sont soumis à l’obligation de visa ou exemptés de cette obligation avec révision du mécanisme de suspension. L’UE veut donc réviser ce mécanisme de suspension de visa pour entrer dans l’Union. Le but est de pouvoir rétablir plus facilement l’obligation en cas de «pic d’immigration».

L’UE veut donner des garanties illusoires pour faire passer la suspension de visas pour les Ukrainiens et les Géorgiens et rassurer l’opinion publique en fait. La réalité est qu’il faut une vraie politique de lutte contre l’immigration à nos frontières nationales et j’ai donc décidé de voter contre ce texte.

  Mara Bizzotto (ENF), per iscritto. ‒ Nonostante taluni aspetti positivi presenti in questa relazione, non condivido quelli che sono, all'atto pratico, gli attuali sviluppi della gestione a livello europeo dell'immigrazione e la situazione geopolitica nel partenariato orientale, per questo mi sono espressa con un'astensione.

  José Blanco López (S&D), por escrito. ‒ He apoyado este acuerdo alcanzado con el Consejo para reforzar el mecanismo de suspensión de acuerdos de exención de visados con terceros países con el objetivo de facilitar su suspensión cuando se detecte un aumento «sustancial» del número de sus nacionales en situación irregular en la Unión Europea, en caso de falta de cooperación de los Estados de origen en la readmisión de inmigrantes en situación irregular o cuando haya un aumento sustancial del riesgo para la seguridad de los Estados miembros o su orden público.

Estas nuevas disposiciones reducirán periodos de referencia y plazos, pasando de seis a dos meses el periodo para comprobar los problemas que permitan la suspensión respecto a la situación el año anterior o anterior a la liberalización de los visados. El mecanismo de suspensión también lo podrá activar la Comisión Europea y no solo los Estados miembros, como hasta ahora. Además, el acuerdo introduce un mecanismo de supervisión con el objetivo de garantizar que los terceros países para cuyos nacionales se suprimen los visados continúan cumpliendo los criterios que tuvieron que cumplir para ello. La Comisión deberá remitir informes anuales a los Estados miembro y a este Parlamento confirmando que siguen cumpliendo las condiciones.

  Vilija Blinkevičiūtė (S&D), raštu. ‒ Balsavau už šį pranešimą, kuriame aptariamas pasiūlymas dėl Europos Parlamento ir Tarybos reglamento, kuris nustato trečiųjų šalių, kurių piliečiai, kirsdami išorines sienas, privalo turėti vizas, ir trečiųjų šalių, kurių piliečiams toks reikalavimas netaikomas, sąrašus (sustabdymo mechanizmo peržiūra). Vizų politika yra Europos Sąjungos esminis elementas, darantis poveikį tiek išorės veiksmams, tiek vidaus saugumui. Ji tokia svarbi, kad aiškiai nustatyta, jog teisėkūros srityje teisės aktų rengėjai dalijasi kompetencija taikant įprastą teisėkūros procedūrą.

Abipusiškumo mechanizmas, kuris atsveria sustabdymo mechanizmą, iš dalies pakeistas tarpinstituciniame susitarime, kurio teisėtumą 2015 m. liepos 16 d. patvirtino ES Teisingumo Teismas. Šiuo Teismo nutarimu padėtas pagrindas norint tinkamai naudoti deleguotuosius ir įgyvendinimo aktus, taip užtikrinant institucinę pusiausvyrą. Dėl politinės ir migracijos padėties pokyčių, ypač atsižvelgiant į pastaruosius vizų liberalizavimo procesus, atsirado poreikis persvarstyti vizų reikalavimo netaikymo sustabdymo mechanizmą, kad jis būtų palankesnis ir lankstesnis. Žinoma, reikia užtikrinti elementus, kurie sudarytų galimybę ES reaguoti į įvairias ypatingo pobūdžio aplinkybes. Vis dėlto minėtasis lankstumas turi būti taikomas kartu užtikrinant tvirtas garantijas ir žmogaus teisių apsaugos priemones, taip pat remiantis Europos agentūrų ir kompetentingų pajėgų bei teisėsaugos institucijų teikiamais statistiniais pranešimais. Tik taip bus galima užtikrinti trečiųjų šalių piliečių teises ir garantuoti Bendrijos vizų politikos principų taikymą.

  Andrea Bocskor (PPE), írásban. ‒ A mai strasbourgi plenáris ülésen az európai parlamenti képviselők megszavazták a vízumliberalizáció és a vízummentesség felfüggeszthetőségi mechanizmusának egyszerűsítéséről szóló jelentést. A jelentés értelmében „egyszerűbbé és gyorsabbá válik a felfüggesztési mechanizmus, ugyanakkor továbblépés születhet Ukrajna és Grúzia vízummentessége kapcsán is”. Fontos, hogy az ukrán és a grúz vízummentesség megadása erősíti a kulturális, gazdasági együttműködést az Európai Unió szomszédos államaival.

Az Európai Bizottság már tavaly decemberben megállapította, hogy Ukrajna teljesítette a vízumliberalizációs akcióterv (VLAP) kritériumait, de a vízummentesség bevezetése még mindig várat magára. Ukrajna 2008-ban kezdte meg a munkát, hogy megfeleljen a vízummentesség feltételeinek és teljesítette is azokat, így jogos a törekvése, hogy az EU mielőbb törölje el a vízumkényszert állampolgáraival szemben és tegye lehetővé, hogy méltó módon léphessenek be az EU területére, amit egyúttal reformtörekvéseik elismerésének is tekintenek.

  Biljana Borzan (S&D), napisan. ‒ Podržavam ovo Izvješće o trećim zemljama čiji državljani moraju imati vizu ili su izuzeti od tog zahtjeva. Kao glavni uspjeh Izvješća vidim postignuti dogovor u kojem Europski parlament ima važnu ulogu u suspenziji viznog režima.

  Marie-Christine Boutonnet (ENF), par écrit. ‒ L’Union européenne souhaite réviser le mécanisme européen de suspension de visa pour entrer dans l’Union. L’objectif est de pouvoir rétablir plus facilement l’obligation de visas en cas de «pic d’immigration». L’Union européenne souhaite ainsi rassurer l’opinion publique. Mais son véritable objectif est ailleurs: elle veut donner des garanties illusoires pour faire passer la suppression de visas pour les millions d’Ukrainiens et de Géorgiens.

Alors qu’il faudrait nous protéger de la vague migratoire en restaurant des contrôles à nos frontières nationales, l’Union fait l’inverse en ouvrant encore davantage ses frontières.

Je vote contre ce texte.

  Renata Briano (S&D), per iscritto. ‒ La politica dei visti è una questione fondamentale per l'Unione europea e ha ripercussioni sia sull'azione esterna che sulla sicurezza interna. È in virtù della sua importanza che essa è chiaramente regolamentata come settore di competenza condivisa tra i colegislatori tramite la procedura ordinaria.

Sebbene la richiesta di maggior sicurezza da parte dei cittadini europei sia comprensibile e corretta, la maggiore flessibilità nelle procedure di sospensione dei visti deve tuttavia essere accompagnata da un solido insieme di garanzie e misure volte a tutelare i diritti umani, come pure da relazioni e statistiche fornite dalle agenzie europee e dalle autorità competenti incaricate dell'applicazione della legge. Questo è l'unico modo per garantire i diritti dei cittadini dei paesi terzi e per salvaguardare i principi della politica dell'UE in materia di visti.

  Daniel Buda (PPE), în scris. ‒ Politica vizelor reprezintă o temă fundamentală pentru Uniunea Europeană, având repercusiuni în ceea ce privește atât acțiunile externe, cât și securitatea internă. Importanța sa este atât de mare, încât tratarea sa este clar reglementată ca fiind o competență partajată între colegiuitori prin intermediul procedurii legislative ordinare.

Modificarea Regulamentului (CE) nr. 539/2001 adoptat de Parlamentul European și Consiliu la 11 decembrie 2013 a introdus elemente de fond, cum ar fi „mecanismul de suspendare”, a cărui modificare este vizată în acest raport, fără a uita modificarea mecanismului de reciprocitate, ca modalitate de contrabalansare a acestui prim element.

M-am exprimat în favoarea acestui raport, ținând seama de evoluția situației politice și a migrației, în special având în vedere procedurile succesive de liberalizare a vizelor, care determină o revizuire a mecanismului de suspendare, pentru ca acesta să fie mai flexibil.

  Alain Cadec (PPE), par écrit. ‒ La politique de libéralisation des visas est un versant important de la politique étrangère de l’Union. Il est donc primordial d’actualiser cette politique pour l'adapter aux nouveaux défis que rencontre l’Union européenne aujourd’hui. Ceci est d’autant plus vrai que des discussions sur la libéralisation des visas sont actuellement en cours, notamment avec l’Ukraine, la Géorgie, le Kosovo et la Turquie. Pour ces raisons, une révision du mécanisme de suspension, afin de le rendre plus flexible, était nécessaire. À présent, plusieurs cas mèneront à une réintroduction de l’obligation de visa pour les ressortissants de pays tiers: lors d’une augmentation soudaine et conséquente d’immigration irrégulière, de demandes d’asile non fondées, de rejet trop nombreux de demandes de réadmission ou en cas de menace pour la sécurité sur le territoire de l’Union. J’ai voté en faveur de la révision du mécanisme de réadmission.

  Enrique Calvet Chambon (ALDE), por escrito. ‒ Me he abstenido en el voto final de este informe porque la propuesta de reglamento modifica otro Reglamento en la que Kosovo es reconocido como Estado soberano. No puedo aceptar la soberanía de un Estado cuya independencia ha sido declarada unilateralmente, algo no reconocido por un número elevado de países, entre ellos España.

  Nicola Caputo (S&D), per iscritto. ‒ Oggi ho votato in favore della modifica del regolamento in questione che renderà il meccanismo di sospensione dei visti più rapido e flessibile.

La politica dei visti è una questione fondamentale per l'Unione europea per le ripercussioni che ha sia sull'azione esterna che sulla sicurezza interna. Il livello migratorio attuale, in particolare alla luce dei susseguenti processi di liberalizzazione dei visti, imponeva una revisione del meccanismo di sospensione.

Il regolamento approvato doterà l'Unione europea di validi strumenti per far fronte a diverse circostanze, come ad esempio le domande d'asilo infondate, il rifiuto delle domande di riammissione o gli aumenti consistenti e improvvisi del numero di immigrati irregolari nel territorio europeo.

Ma la maggiore flessibilità sarà accompagnata da un solido insieme di garanzie e misure volte a tutelare i diritti umani, nonché da relazioni e statistiche fornite dalle agenzie europee e dalle autorità competenti incaricate dell'applicazione della legge.

È questo l'unico modo per garantire, allo stesso tempo, i diritti dei cittadini dei paesi terzi e per salvaguardare i principi della politica dell'Unione in materia di visti.

  Matt Carthy (GUE/NGL), in writing. ‒ I voted against this file which is aimed at giving the Commission suspension powers over visas granted to third country nationals on bases beyond their competence.

This file would permit the Commission to suspend when nationals of the country concerned are found to be illegally overstaying in Member States, there is an increase in ‘unfounded’ asylum applications, the third country rejects readmission applications from the EU, there is ‘decreased cooperation on readmission’ from the third country, delays in issuing travel documents or refusing to accept EU travel documents and if there is a ‘substantial increase of serious criminal offences’ related to that third country.

For all these reasons and the fact that this constitutes a blatant power-grab by the Commission on matters of national competence, I rejected the report.

  David Casa (PPE), in writing. ‒ Visa policy is a crucial matter for the European Union, with repercussions for both external action and internal security. As we have witnessed in the last months, developments in the political and migratory situation, particularly in the light of successive visa liberalisation processes, make it necessary to revise the suspension mechanism to make it faster and more flexible. There is no doubt that we need to provide ourselves with the tools that will enable the EU to respond to circumstances, which all have their own specific features. This increased flexibility must nevertheless be accompanied by a robust set of guarantees and measures to protect human rights, along with reports and statistics supplied by the European Agencies and the competent law enforcement authorities. This is the only way of guaranteeing the rights of third-country citizens and safeguarding the principles of the Community visa policy. I voted in favour of this report.

  Fabio Massimo Castaldo (EFDD), per iscritto. ‒ Lo scopo della revisione è facilitare e rendere più pratica l'attivazione del meccanismo di sospensione di esenzione dal visto e la reintroduzione dell'obbligo dello stesso per i cittadini dei paesi terzi che si recano in Europa per soggiorni di breve periodo.

Il compromesso raggiunto dalle istituzioni prevede due fasi: nella prima fase, della durata di nove mesi, un atto di esecuzione sarà utilizzato per reintrodurre l'obbligo del visto per alcune categorie di persone. Nel corso di questa prima fase la Commissione aprirà un dialogo con il paese interessato. Passati questi nove mesi senza che il dialogo con il paese interessato porti conseguenze, la Commissione adotta un atto delegato per reintrodurre l'obbligo di visto per tutti i cittadini.

  Dita Charanzová (ALDE), in writing. ‒ I voted in favour of this resolution and I welcome this much needed agreement on visa liberalisation with Ukraine and Georgia. It was about time for us to send the positive signal to both countries that the EU counts on them and keeps its word. Especially, in the case of Ukraine, we really need to show Ukrainians that the EU is not letting them down. If we did it, I am sure someone else would be more than happy to use this opportunity. I am glad we understand that and we are able to move forward on another level of partnership with these countries.

  Λευτέρης Χριστοφόρου (PPE), γραπτώς. ‒ Στηρίζουμε την έκθεση και θεωρούμε πως η πολιτική των θεωρήσεων αποτελεί θέμα καίριας σημασίας για την Ευρωπαϊκή Ένωση, με αντίκτυπο τόσο στον τομέα της εξωτερικής δράσης όσο και σε εκείνον της εσωτερικής ασφάλειας. Ακριβώς λόγω της σημασίας της, ρυθμίζεται με σαφήνεια ως τομέας κοινής αρμοδιότητας μεταξύ των συννομοθετών στο πλαίσιο της συνήθους διαδικασίας.

  Κώστας Χρυσόγονος (GUE/NGL), γραπτώς. ‒ Ψηφίσαμε ως προς την έκθεση σχετικά με την τροποποίηση του κανονισμού (ΕΚ) αριθ. 539/2001 περί του καταλόγου τρίτων χωρών οι υπήκοοι των οποίων υπόκεινται στην υποχρέωση θεώρησης για τη διέλευση των εξωτερικών συνόρων των κρατών μελών και του καταλόγου των τρίτων χωρών οι υπήκοοι των οποίων απαλλάσσονται από την υποχρέωση αυτή (αναθεώρηση του μηχανισμού αναστολής). Καθώς θεωρώ πως η έκθεση αυτή περιέχει αναχρονιστικές και δυσανάλογες προτάσεις που επιβαρύνουν τους πολίτες, ενώ παράλληλα δεν ανταποκρίνονται στα ευρωπαϊκά ιδεώδη, την καταψήφισα.

  Angelo Ciocca (ENF), per iscritto. ‒ La relazione in oggetto ha come principale obiettivo la modifica del meccanismo di sospensione ed esenzione dei visti. Gli aspetti positivi della proposta si riferiscono all'aumento delle condizioni per le quali è possibile reintrodurre l'obbligo del visto. Tuttavia la gestione a livello europeo dell'immigrazione e la situazione geopolitica attuale non ci permettono di sostenere questa relazione. Voto di astensione.

  Deirdre Clune (PPE), in writing. ‒ I supported the Report on the proposal for a regulation of the European Parliament and of the Council amending Regulation (EC) No 539/2001 listing the third countries whose nationals must be in possession of visas when crossing the external borders and those whose nationals are exempt from that requirement (revision of the suspension mechanism).

  Carlos Coelho (PPE), por escrito. ‒ A aprovação deste mecanismo de suspensão vai contribuir para mais segurança, permitindo suspender a isenção no caso de aumento substancial de permanências irregulares. Bem assim, esta suspensão também será possível no caso de desrespeito dos direitos humanos no Estado-terceiro. De igual importância é a maior flexibilidade do mecanismo, conferindo uma maior e mais rápida capacidade de reação. Assim também reforçando o papel da política europeia comum de vistos no contexto da política externa da União.

Realce-se ainda o compromisso alcançado com o Conselho no que respeita ao papel do Parlamento Europeu. Com efeito, não só a igualdade interinstitucional nesta matéria foi confirmada pelo Tribunal de Justiça, como é evidente a legitimidade desta instituição na aplicação de um instrumento tão severo e com evidentes repercussões na União. Ao garantir a utilização de atos delegados em casos mais prolongados de suspensão, o relator alcançou um bom equilíbrio com a posição - inicialmente - irredutível dos Estados-Membros.

  Lara Comi (PPE), per iscritto. ‒ Ho votato a favore del provvedimento in quanto gli sviluppi politici e migratori, in particolare alla luce dei susseguenti processi di liberalizzazione dei visti, impongono di rivedere il meccanismo di sospensione per renderlo più rapido e flessibile.

La maggiore flessibilità deve tuttavia essere accompagnata da un solido insieme di garanzie e misure volte a tutelare i diritti umani, come pure lo sviluppo di relazioni e statistiche fornite dalle agenzie europee e dalle autorità competenti incaricate dell'applicazione della legge.

  Anna Maria Corazza Bildt (PPE), in writing. ‒ I voted in favour of the new mechanism to suspend the visa-free regime for third countries in cases of emergencies or abuse of the system. This mechanism will allow a quicker reaction to crises, while ensuring that the suspension would still be used by Member States as a last resort. To ensure democratic legitimacy the European Parliament must be consulted to prolong the suspension after the first period of nine months. Now that the new suspension mechanism has been adopted, I call on the Council to adopt right away a visa-free regime for Ukraine and Georgia, as they already fulfilled all the benchmarks months ago. We need to show that there are no double standards for the people of Ukraine and Georgia. It is about the EU’s credibility!

  Javier Couso Permuy (GUE/NGL), por escrito. ‒ He votado en contra del mecanismo de suspensión de visados. Considero que la movilidad es un derecho de todas las personas por lo que no solo rechazo las políticas de la Europa Fortaleza, sino que he apoyado las liberalizaciones de visados que se han venido realizando. Con este mecanismo, lo que se pretende es crear una herramienta para restringir esta libertad de visados que es poco transparente, y que además está sujeta a la decisión de una sola de las dos partes que participan en el acuerdo. Rechazo que los visados se conviertan en un arma de presión y chantaje con la que la Unión pueda hacer política exterior y por eso mismo me he opuesto.

  Andrea Cozzolino (S&D), per iscritto. ‒ Nell'ambito del regolamento che elenca i paesi terzi i cui cittadini devono essere in possesso del visto – all'atto dell'attraversamento delle frontiere esterne degli Stati membri – e i paesi terzi i cui cittadini sono esenti da tale obbligo, è previsto il meccanismo per la sospensione che permette di sospendere temporaneamente l'esenzione dall'obbligo del visto per i cittadini di un paese terzo in determinate situazioni di emergenza.

In linea con questa risoluzione sostengo la revisione del meccanismo di sospensione, affinché sia più facile e rapido per gli Stati membri notificare le circostanze che portano all'attivazione del meccanismo. Tuttavia, tale flessibilità deve essere accompagnata da un insieme di garanzie per tutelare i diritti umani dei cittadini dei paesi terzi, essendo l'imposizione dell'obbligo del visto una misura politica molto severa, sebbene necessaria in alcune circostanze.

Infatti, ritengo che l'esigenza degli stati Membri di affrontare le sfide in termini di sicurezza e del numero di residenti irregolari nel territorio dell'UE debba andare di pari passo con la tutela dei diritti fondamentali dei cittadini dei paesi terzi.

  Andi Cristea (S&D), în scris. ‒ Politica vizelor reprezintă o temă fundamentală pentru Uniunea Europeană, având repercusiuni în ceea ce privește atât acțiunile externe, cât și securitatea internă. Evoluția situației politice și a migrației, în special având în vedere procedurile succesive de liberalizare a vizelor, face să fie necesară o revizuire a mecanismului de suspendare, pentru ca acesta să fie mai suplu și mai flexibil. Este necesar să avem la dispoziție elemente care să îi permită UE să răspundă unor circumstanțe cu particularități diferite. Am votat pentru schimbarea acestui mecanism care trebuie să fie mai flexibil și însoțit de un set solid de garanții și de protejarea drepturilor omului.

  Pál Csáky (PPE), írásban. ‒ Az Európai Parlament és a Tanács 539/2001/EK rendelet módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatot ma szavazatommal támogattam. Az említett rendelet már egyszer, 2013-ban módosításra került, amely olyan jelentős tényezőket vezetett be, mint az úgynevezett „felfüggesztési mechanizmus”, amely most maga is módosítás tárgyát képezte. A vízumpolitika kulcsfontosságú kérdés az Európai Unió számára, mert meghatározó része az Unió külpolitikájának és hatással van a belbiztonság biztosítására is. A 2013-as rendeletmódosítás bevezette az úgynevezett „felfüggesztési mechanizmust”, amely bizonyos szükséghelyzetekben végső lehetőségként megengedi egy harmadik ország állampolgáraira vonatkozó vízummentesség ideiglenes felfüggesztését.

A mostani módosítás lényege, hogy megerősítse a felfüggesztési mechanizmust oly módon, hogy megkönnyíti a tagállamok számára az esetleges felfüggesztéshez vezető körülményekre vonatkozó értesítést, valamint lehetővé teszi, hogy a Bizottság saját kezdeményezésére aktiválja a mechanizmust. Az egész rendszert gyorsabbá és rugalmasabbá teszi. A vízummentesség felfüggeszthető, amennyiben az EU területén jelentős mértékben és hirtelen megnövekedett az irreguláris jelleggel tartózkodó harmadik országbeli állampolgárok száma, az adott harmadik ország állampolgárai által benyújtott alaptalan menedékkérelmek száma, illetve ha a harmadik ország nem működik együtt a visszafogadás terén. A megnövelt rugalmasságot azonban az emberi jogok védelmére szolgáló garanciák és intézkedések szilárd együttesének kell kísérnie.

  Edward Czesak (ECR), na piśmie. ‒ Zagłosowałem za przyjęciem wniosku dotyczącego rozporządzenia Parlamentu Europejskiego i Rady zmieniającego rozporządzenie (WE) nr 539/2001 wymieniające państwa trzecie, których obywatele muszą posiadać wizy podczas przekraczania granic zewnętrznych oraz te, których obywatele są zwolnieni z tego wymogu (zmiana mechanizmu zawieszającego).

Uważam, że osiągnięty kompromis w negocjacjach nad zmianami służy wzmocnieniu strategii związanej z polityką migracyjną. Unijna polityka wizowa jest podstawowym obszarem polityki Unii Europejskiej o skutkach zarówno w odniesieniu do działań zewnętrznych, jak i bezpieczeństwa wewnętrznego. Konieczna jest zmiana mechanizmu zawieszającego procedury wizowe w celu nadania mu większej skuteczności i elastyczności. Pozwoli to UE reagować w szczególnych okolicznościach wynikających z nagłego i znacznego wzrostu napływu obywateli państw trzecich, którzy przebywają nielegalnie na terytorium UE, jak również nieuzasadnionych wniosków o azyl i odrzuconych wniosków o readmisję.

Aby zagwarantować poszanowanie praw obywateli państw trzecich oraz przestrzeganie zasad wspólnej polityki wizowej, należy stworzyć solidny zestaw gwarancji, a także system sprawozdań i danych statystycznych przedstawianych przez agencję europejską i przez właściwe ograny ścigania.

  Miriam Dalli (S&D), in writing. ‒ Developments in the political and migratory situation, particularly in light of successive visa liberalisation processes, make it necessary to revise the suspension mechanism to make it more flexible. Pertinent circumstances include substantial and sudden increases in the number of third-country nationals residing irregularly in EU territory; unfounded asylum applications from nationals of that third country; rejected readmission applications and threats to security in European territory. I am in favour of this report, as visa policy is a crucial matter for the European Union for both external action and internal security.

  Michel Dantin (PPE), par écrit. ‒ Ce rapport législatif porte sur la réintroduction d'une obligation de visa par les États membres pour les ressortissants des pays tiers jusqu'ici exemptés de visa. Cette mesure s’applique aux ressortissants de Géorgie et d’Ukraine, et répond à la situation exceptionnelle à laquelle sont confrontés les États membres, à savoir l’augmentation substantielle de l’immigration irrégulière et des risques de sécurité. Cette suspension pourrait s’appliquer en cas de hausse importante du nombre de ressortissants géorgiens ou ukrainiens se voyant refuser l’entrée, ou en séjour irrégulier sur le territoire de l’Union. Cet instrument de flexibilité devrait permettre aux États membres d’assurer une meilleure gestion des flux migratoires et de renforcer la sécurité sur le territoire européen, tout en garantissant le respect des droits de l’homme; j'ai donc voté en faveur de ce rapport.

  Rachida Dati (PPE), par écrit. – J’ai soutenu la révision du mécanisme de suspension dans le cadre du règlement permettant la libéralisation des visas avec des pays tiers. Ce mécanisme n’avait jamais été activé depuis 2013 en raison de la rigidité des critères et de la complexité de la procédure. En rétablissant un mécanisme plus souple de suspension de l’exemption de visas, l’Union européenne a enfin abandonné sa politique de libéralisation inconditionnelle. Elle sera à présent dotée de l’outil nécessaire pour pouvoir effectivement rétablir de manière temporaire l’obligation de visas pour les ressortissants de pays tiers en cas de pics soudains d'immigration irrégulière, de demandes d'asile infondées, d’un manquement de coopération avec l'Union européenne sur les réadmissions ou en cas de menace pour l’ordre public ou la sécurité intérieure liée aux ressortissants du pays tiers concerné. Alors que les discussions actuelles concernant de nouvelles libéralisations de visas, notamment avec la Turquie, mais aussi la Géorgie, le Kosovo et l’Ukraine, soulèvent de nombreuses inquiétudes compte tenu des enjeux migratoires et de sécurité, nous nous devions de garantir le bon fonctionnement du mécanisme.

  Angélique Delahaye (PPE), par écrit. ‒ J’ai voté en faveur de ce rapport sur la modification du règlement fixant la liste des pays tiers dont les ressortissants sont soumis à l'obligation de visa pour franchir les frontières extérieures des États membres et la liste de ceux dont les ressortissants sont exemptés de cette obligation. Les propositions faites par le Parlement européen visent à assurer la sécurité intérieure grâce à des mesures adaptées et efficaces, en réintroduisant par exemple l’obligation de visa pour les ressortissants de pays tiers dans des cas spécifiques: pic d’immigration irrégulière, demandes d’asile infondées, ou manquement à coopérer avec l’Union européenne. Je me réjouis du compromis qui a été trouvé et qui propose des solutions pour répondre de manière plus adaptée aux situations d’urgence.

  Isabella De Monte (S&D), per iscritto. ‒ Sono favorevole a rendere più rapido e flessibile il meccanismo di sospensione per gestire con più efficacia i flussi migratori che entrano nell'UE e la sicurezza sul territorio europeo.

Auspico che una maggiore flessibilità sia però accompagnata da un insieme di garanzie volte a tutelare i diritti umani dei cittadini terzi e a salvaguardare i principi della politica dell'UE in materia di visti.

  Gérard Deprez (ALDE), par écrit. ‒ J’ai voté en faveur de la proposition de révision du règlement sur le mécanisme de suspension de visa. Depuis 2001, l’Union mène une politique de libéralisation des visas avec de nombreux pays. Elle dispose donc d’une liste commune de pays dont les ressortissants doivent être en possession d’un visa pour franchir les frontières de l’Union et une liste de pays dont les ressortissants sont exemptés de cette obligation.

Cette proposition de réexamen est liée aux propositions visant à offrir un accès sans visa à l’Union à la Géorgie, à l’Ukraine et au Kosovo. La libéralisation des visas pour un nombre croissant de pays rend nécessaire la mise en place d’un mécanisme temporaire de rétablissement des visas.

Il peut arriver, en effet, que l’exemption de visa entraine un afflux si massif de ressortissants d’un pays tiers qu’il en devient difficilement contrôlable. Des considérations de sécurité peuvent aussi avoir pour effet la réintroduction de certaines formes de contrôle, notamment par le rétablissement des visas.

En réalité, la politique de libéralisation des visas et le mécanisme temporaire de rétablissement des visas sont les deux faces complémentaires d’une politique responsable d’accès au territoire de l’Union.

  Mireille D'Ornano (ENF), par écrit. ‒ J’ai voté contre ce texte.

Il s’agit de la révision du mécanisme européen de suspension de visa pour entrer dans l’Union, avec pour objectif un rétablissement facilité de l’obligation de visa en cas de «pic d’immigration».

En réalité, il s’agit d’accorder des garanties illusoires préliminaires à la suppression des visas prévue en faveur des Ukrainiens et des Géorgiens. Nous sommes donc opposés à ce texte.

  Ангел Джамбазки (ECR), в писмена форма. ‒ Развитието на политическото положение и положението с миграцията, особено в светлината на следващите се процеси на либерализиране на визовия режим, се нуждае от преразглеждане на механизма за суспендиране, с оглед повишаване на бързината на неговото действие и на гъвкавостта му. Налице е ясна необходимост от елементи, които да дадат възможност на ЕС да отговори на обстоятелствата.

Тази гъвкавост следва да се придружава от солидни гаранции и мерки за защита на правата на човека, както и доклади и статистически данни, предоставяни от европейските агенции и компетентните сили и органи за сигурност. Само по този начин може да се гарантират правата на гражданите на трети държави и да се защитят принципите на общностната визова политика.

По тази причина гласувах в подкрепа на доклада.

  Γεώργιος Επιτήδειος (NI), γραπτώς. ‒ Αυτό που επειγόντως χρειάζεται, λόγω της αυξημένης ροής λαθρομεταναστών, εξτρεμιστικών στοιχείων και μελών του διεθνικού οργανωμένου εγκλήματος, δεν είναι η προσωρινή αναστολή της απαλλαγής για την υποχρέωση θεώρησης για τους υπηκόους τρίτων χωρών.

Χρειάζεται η πλήρης κατάργηση του κοινοτικού καταλόγου. Κάθε κράτος μέλος θα αποφασίζει ποιοι υπήκοοι τρίτων χωρών θα δύνανται να απαλλάσσονται από την υποχρέωση θεώρησης.

  Jill Evans (Verts/ALE), in writing. ‒ I voted against the report on listing the third countries whose nationals must be in possession of visas when crossing external borders and those whose nationals are exempt. The revision is not needed, and the threat to end the visa waiver when there are no asylum seekers in the third country does not comply with the right to asylum as an individual right. I am working to make Wales a true country of sanctuary.

  José Manuel Fernandes (PPE), por escrito. ‒ A proposta pretende rever o mecanismo que permite repor a obrigação de vistos a nacionais de países terceiros em certas condições, como em caso de aumento substancial da migração irregular. As novas regras visam tornar o mecanismo de suspensão mais célere e flexível, possibilitando uma reação mais rápida por parte dos Estados-Membros e da Comissão. As novas regras facilitam a notificação pelos Estados-Membros das circunstâncias que conduzem a uma eventual suspensão dos vistos e permitem à Comissão desencadear este mecanismo por sua própria iniciativa. Os possíveis motivos de suspensão são alargados, passando a incluir uma diminuição da cooperação em matéria de readmissão (retorno de migrantes) e um aumento substancial dos riscos para a ordem pública ou para a segurança interna.

  Edouard Ferrand (ENF), par écrit. ‒ Vote contre: l’Union européenne souhaite réviser le mécanisme européen de suspension de visa pour entrer dans l’Union.

  João Ferreira (GUE/NGL), por escrito. ‒ Este relatório propõe alterar o Regulamento (CE) n.º 539/2001 que fixa a lista dos países terceiros cujos nacionais estão sujeitos à obrigação de visto para transporem as fronteiras externas e a lista dos países terceiros cujos nacionais estão isentos dessa obrigação (Revisão do Mecanismo de Suspensão).

A presente revisão do mecanismo de suspensão constitui uma resposta à crise humanitária dos refugiados e consagra a intenção de chantagem e pressões sobre países terceiros. Se as suas políticas de migração não corresponderem e não se alinhem com as criminosas políticas de migração da União Europeia, então mantém-se a vigência da obrigação. Ou aqueles países aceitam as políticas da UE, nomeadamente na vertente da política de retorno, ou poderão ver limitada a obtenção de vistos de curta duração a cidadãos do seu país para acesso à UE. Inaceitável.

Obviamente votámos contra.

  Λάμπρος Φουντούλης (NI), γραπτώς. ‒ Καταψηφίζω την παρούσα έκθεση, καθώς αυτό που επειγόντως χρειάζεται, λόγω της αυξημένης ροής λαθρομεταναστών, εξτρεμιστικών στοιχείων και μελών του διεθνικού οργανωμένου εγκλήματος, δεν είναι η προσωρινή αναστολή της απαλλαγής για την υποχρέωση θεώρησης για τους υπηκόους τρίτων χωρών.

Χρειάζεται η πλήρης κατάργηση του κοινοτικού καταλόγου. Κάθε κράτος μέλος θα αποφασίζει ποιοι υπήκοοι τρίτων χωρών θα δύνανται να απαλλάσσονται από την υποχρέωση θεώρησης.

  Doru-Claudian Frunzulică (S&D), in writing. ‒ I welcome the fact that, after difficult negotiations, we have reached an agreement under which both Member States and the European Commission will be able to trigger the suspension mechanism. The Commission will be in charge of monitoring the situation in visa-exempt countries and reporting to Parliament and the Council on whether they still fulfil visa waiver conditions, such as respect for human rights. We reached a deal where the European Parliament could have an important role in suspending the visa waiver of a certain country while deblocking the related visa liberalisation files with important countries and partners, such as Georgia and Ukraine.

Finally, the European Parliament will play an important role when it comes to re-imposing visa requirements.

  Elena Gentile (S&D), per iscritto. ‒ Ho espresso il mio voto favorevole alla risoluzione del Parlamento europeo sulla proposta di regolamento del Parlamento europeo e del Consiglio che modifica il regolamento (CE) n. 539/2001 del Consiglio che adotta l'elenco dei paesi terzi i cui cittadini devono essere in possesso del visto all'atto dell'attraversamento delle frontiere esterne e l'elenco dei paesi terzi i cui cittadini sono esenti da tale obbligo (revisione del meccanismo di sospensione) perché, alla luce dei consistenti flussi migratori provenienti da paesi terzi, si rende necessaria una rivisitazione del regolamento in materia di liberalizzazione dei visti.

Sono convinta che la revisione del meccanismo di sospensione di liberalizzazione dei visti per i cittadini dei paesi terzi debba andare di pari grado con la tutela dei diritti individuali e che un'analisi veritiera e oggettiva dei dati raccolti rispetto alle domande presentate sia l'unica via percorribile per tutelare e garantire i diritti di ogni individuo e salvaguardare i principi della politica migratoria europea.

Gli sviluppi a livello politico delle migrazioni hanno bisogno di un forte coinvolgimento del Parlamento europeo che deve essere protagonista nella definizione delle norme UE. Bene dunque la sentenza della Corte che mette in posizione di parità i due colegislatori.

  Jens Gieseke (PPE), schriftlich. ‒ Ziel ist es, die Aussetzung der Visumbefreiung zu beschleunigen und flexibler gestalten zu können. Mit neuen Instrumenten soll wirkungsvoll auf plötzliche und irreguläre Anstiege von Drittstaatangehörigen reagiert werden können.

  Nathan Gill (EFDD), in writing. ‒ I voted against this report because the included changes are seen as cushioning part of a much bigger and rather controversial proposal to conclude visa-free travel agreements with Ukraine and Georgia.

  Bruno Gollnisch (NI), par écrit. ‒ Malgré un titre prometteur, j’ai voté contre ce rapport, qui vise à réformer la procédure de rétablissement de l’obligation de visas pour les ressortissants de pays qui, jusque-là, en étaient exemptés.

Il est en effet prévu de faciliter ce rétablissement en cas d’immigration massive, de demandes d’asile non fondées, de demandes de réadmission rejetées ou de menaces pour la sécurité sur le territoire européen. Les faits cités doivent être dûment étayés et prouvés, la protection des droits de l’homme garantie.

Ainsi, de l’aveu même du rapporteur, il s’agit surtout de protéger les droits de citoyens des pays tiers et de continuer d’allonger la liste des pays dont les ressortissants sont dispensés de visas.

Pour mémoire, la Commission s’apprête à accorder cette dispense aux Ukrainiens et aux Géorgiens, et Angela Merkel a promis à M. Erdoğan la même chose pour les Turcs, même si cette promesse rencontre quelques retards, qui seront bientôt surmontés.

Plutôt que de savoir comment réagir, mal et trop tard, aux conséquences migratoires prévisibles de cette folle politique européenne, je préfère que l’on arrête immédiatement la libéralisation des visas.

Faute de cela, ce rapport est surtout de la poudre aux yeux.

  Tania González Peñas (GUE/NGL), por escrito. ‒ El presente Reglamento modifica el Reglamento (CE) n.º 539/2001 que enumera los terceros países cuyos nacionales deben estar en posesión de visados ​​al cruzar las fronteras exteriores y aquellos cuyos nacionales están exentos de dicha obligación. Desde 2013 existe una disposición en virtud de la cual la Comisión podrá establecer un mecanismo de suspensión para este estatus de «exención de visado». Con este informe se pretende reforzar dicho mecanismo, haciendo que sea más fácil y «flexible”. Aunque se han tenido en cuenta algunas de nuestras enmiendas a la hora de elaborar el texto en la comisión de Libertades Civiles, relativas a la protección de los Derechos Humanos, siguen permaneciendo aspectos muy problemáticos como «el mayor riesgo o amenaza inminente para la política pública o la seguridad interna de los Estados miembros relacionada con los nacionales de ese tercer país» y el aumento sustancial de «solicitudes de readmisión denegadas» como motivo para activar el mecanismo, lo que le otorga un nivel de discrecionalidad y coacción respecto al tercer país implicado, respectivamente. En las negociaciones con el Consejo y la Comisión, (trílogo) el texto se recrudeció, en línea con la Europa «fortaleza» que rechazo. Por ello, he votado en contra.

  Nathalie Griesbeck (ALDE), par écrit. ‒ Le 15 décembre, nous avons voté en faveur de la mise en place d'un "frein de secours" dans l’exemption de visa des citoyens de pays tiers. La révision du mécanisme de suspension permet à la Commission européenne et aux États membres de suspendre temporairement l’exemption de visas dont bénéficient les ressortissants de certains pays tiers, dans le respect des droits de l’homme, pour les raisons suivantes: hausse substantielle de migrants irréguliers issus de ces pays, hausse des demandes d’asile infondées, restriction de la coopération sur les réadmissions, ou menace imminente pesant sur l’ordre public général européen. Une plus grande flexibilité de ce mécanisme existant était nécessaire, et c’est donc pour cela que j’ai voté en faveur de la révision de ce mécanisme.

  Sylvie Guillaume (S&D), par écrit. ‒ Le mécanisme de suspension des visas permet de suspendre l’exemption de visa dont bénéficient les ressortissants de certains pays tiers dans des cas très spécifiques (menace contre la sécurité intérieure, non-respect des critères utilisés pour la libéralisation des visas – notamment violation des droits de l’homme). Aujourd’hui, j’ai voté en faveur de la révision de ce mécanisme car, même si les négociations sur ce texte ont été difficiles, elles ont abouti à ce que chacune des institutions ait désormais son mot à dire quant au déclenchement de ce mécanisme, alors que le Parlement avait été, au départ, totalement mis à l'écart de ce processus. Le Parlement aura donc une place à part entière pour contrôler qu’il n’y ait pas d’usage abusif du mécanisme de suspension des visas. Enfin, la clôture de ce dossier est un pas de plus vers la libéralisation des visas pour la Géorgie et l’Ukraine, dossiers depuis trop longtemps bloqués dans l’attente de cette révision.

  Marian Harkin (ALDE), in writing. ‒ I voted in favour of this visa requirement. Visa policy is a crucial matter for the European Union, with repercussions for both external action and internal security. It is because of its importance that it is clearly regulated as an area of shared competence between the co-legislators through the ordinary procedure.

  Brice Hortefeux (PPE), par écrit. ‒ Je me réjouis que le Parlement ait soutenu le renforcement du mécanisme de suspension dans le cadre de la libéralisation des visas. Le mécanisme existant depuis 2013 n’avait jamais été activé en raison de la rigidité des critères et de la complexité de la procédure.

Depuis lors, la situation européenne et internationale a évolué et nous devions impérativement adapter nos instruments à ces nouvelles réalités. Les menaces terroristes et les vagues migratoires sont des défis que l’Europe ne peut affronter en libéralisant inconditionnellement les visas à tour de bras.

Nous avons constaté, après l’accord avec l’Albanie, une hausse du nombre de ses ressortissants en situation irrégulière sur le territoire français. Mais l’exemption de visa n’équivaut pas à un billet d'entrée illimité!

C’est pourquoi, désormais, la clause de suspension pourra être déclenchée en cas de hausse substantielle du nombre de ressortissants d’un pays concerné, du nombre de demandes d’asile infondées ou d’absence de coopération sur les réadmissions. Ces restrictions pourront aussi s'appliquer en cas de menaces pour l’ordre public ou la sécurité intérieure liées aux ressortissants des pays tiers concernés.

Nous devons en finir avec les abus, d’autant que de prochaines libéralisations sont prévues avec la Géorgie et l’Ukraine.

  Ivan Jakovčić (ALDE), napisan. ‒ Glasao sam za Izvješće o prijedlogu uredbe Europskog parlamenta i Vijeća o izmjeni Uredbe (EZ) br. 539/2001 o popisu trećih zemalja čiji državljani moraju imati vizu pri prelasku vanjskih granica i zemalja čiji su državljani izuzeti od tog zahtjeva (revizija mehanizma suspenzije) jer smatram da vizna politika utječe na vanjsko djelovanje i unutarnju sigurnost EU-a te čini jednu od ključnih tema.

Zbog razvoja političke situacije i situacije povezane s migracijama potrebna je revizija mehanizma suspenzije kako bi EU postao prilagodljiviji i fleksibilniji, posebno nakon znatnog povećanja broja državljana trećih zemalja na području EU-a, mnogih zahtjeva za azil, prijetnji sigurnosti itd. Naravno, držim ključnim da, kao što i samo Izvješće nalaže, spomenuto povećanje fleksibilnosti treba biti popraćeno skupom jamstava i zaštitom ljudskih prava iznad svega.

  Jean-François Jalkh (ENF), par écrit. ‒ En souhaitant rassurer l’opinion publique par la révision du mécanisme européen de suspension des visas et mieux gérer les pics d’immigration, l’Union européenne veut surtout faire passer la suppression des visas pour des millions d’Ukrainiens et de Géorgiens. L’objectif final est donc contraire à sa promesse: il s’agit pour l’Union d’ouvrir plus grand des frontières qu’elle a pourtant pour devoir de protéger plus que jamais.

J’ai voté contre.

  Petr Ježek (ALDE), in writing. ‒ Visa liberalisation is a valuable political tool for the EU, which also offers significant advantages for citizens of the third countries concerned. At the same time, for the security of EU citizens, we need an efficient mechanism to avoid any abuse. This upgraded suspension mechanism makes it easier to alert the Commission about irregularities and emergencies that could justify a reintroduction of visa requirements. The Council made this agreement a prerequisite for approving new liberalisation agreements, such as those with Georgia and Ukraine. Both countries have made enormous efforts to reform and fulfil our criteria; it is up to us now to deliver and be a reliable partner. Parliament is more than ready, Member States should not delay the talks anymore.

  Philippe Juvin (PPE), par écrit. ‒ J’ai voté en faveur de ce rapport qui réforme le mécanisme de suspension des exemptions de visa pour le rendre plus rapide et pour faciliter ainsi les exemptions actuellement en discussion, notamment avec l’Ukraine et la Géorgie. Nous instaurons un frein d’urgence pouvant être déclenché en cas de forte pression migratoire en provenance d’un pays bénéficiant de l'exemption de visa, ou face à un manque de coopération du pays en matière de réadmission de ses ressortissants ou de migrants irréguliers ayant transité sur son territoire avant de rejoindre l’Union européenne. Les visas pourraient également être réintroduits si l'ordre public ou la sécurité intérieure étaient menacés et si ces menaces étaient liées aux ressortissants du pays tiers concerné. Ce texte permet donc de concilier la libre circulation avec l’exigence de sécurité et de maîtrise de nos frontières européennes.

  Barbara Kappel (ENF), schriftlich. ‒ Dieser Bericht betrifft die Überarbeitung des Mechanismus zur Aussetzung der Visumbefreiung. Der Berichterstatter fordert die Überarbeitung des ganzen Kommissionsvorschlags und bekräftigt, dass eine Aussetzung sich nur auf bestimmte Gruppen von Staatsangehörigen des Drittlands erstrecken soll und die Durchführungsbefugnisse zur Aussetzung der Kommission übertragen werden sollen. Dies ist nicht zufriedenstellend, da eine Aussetzung des Mechanismus nur dann gefordert wird, wenn die Anerkennungsquote der Asylanträge geringer als drei Prozent ist. Allein im Jahr 2016 betrug die Anerkennungsquote beispielsweise in Österreich 47,6 Prozent. Daher stimme ich gegen diesen Bericht.

  Bernd Kölmel (ECR), schriftlich. ‒ Der Bericht möchte den Suspendierungsmechanismus für visafreie Einreisen in die EU stärken. Die Kommission wäre in der Lage, die visafreie Einreise der Bürger einzelner Drittstaaten selbst zu suspendieren, sollte sie von Mitgliedsstaaten darum gebeten werden.

Eine Visumspflicht erhöht die Transaktionskosten einzelner Bürger, stellt aber gleichzeitig sicher, dass eine Einwanderung in die Sozialsysteme über freie Einreise erschwert wird. Wenn die Visumspflicht eines Drittstaats aufgehoben wird, ist ein Suspendierungsmechanismus wichtig, um im Falle von Krisen schnell reagieren zu können, indem man die Visabefreiung aufhebt. Ich bin der Überzeugung, dass der Bericht die Einreise vieler Bürger von Drittstaaten einfacher gestalten wird und sich dadurch positiv auf Tourismuszahlen und Wirtschaft innerhalb der EU auswirken wird. Gleichzeitig kann die EU schnell reagieren und die bestehende Visumsfreiheit suspendieren, wenn es zu erhöhten Zahlen ungewollter Einreisen kommt. Aus diesen Gründen habe ich dem Bericht zugestimmt.

  Stelios Kouloglou (GUE/NGL), in writing. ‒ Since 2013 there is a provision by which a mechanism could be put in place to suspend the ‘visa-free’ status by the Commission for a period of six months. Any Member States may trigger this suspension mechanism. I voted against this report because the Commission is using this mechanism as a migration tool and even tries to make it easier to implement the mechanism.

  Béla Kovács (NI), írásban. – A szokásos EU-s működési séma figyelhető meg ebben a javaslatban, illetve a létrejöttéhez vezető folyamatban is. Tehát: hagyj figyelmen kívül minden idejekorán jött jelzést, fenyegető előjelet és ne tégy semmit. Ha a probléma kibontakozik, igyekezz azt a sajtó révén csekélynek beállítani. Ha ezt mégsem veszi be a közvélemény, majd akkor ráérsz hozni valami jogszabályfélét. Majd dőlj hátra elégedetten, hiszen ki merne ellene szavazni bárminek, ami megoldást jelent, még ha csak töredékére is a problémának.

  Ilhan Kyuchyuk (ALDE), in writing. ‒ I supported the proposal for temporary suspension of the visa exemption for the nationals of a third country for a short period of time, as a matter of urgency and on the basis of well-defined criteria, to solve possible difficulties faced by one or several Member States. In particular, I welcome the proposal that both EU Member States and the Commission will be able to trigger the visa waiver suspension mechanism in one or more of the following cases: a substantial increase in the number of nationals of the country are refused entry to or stay irregularly in EU territory, a substantial increase in unfounded asylum applications and a decrease in cooperation on readmissions (returns of migrants). I strongly believe that the approval of the suspension mechanism will not have a negative effect on the agreement that paved the way for visa waivers to Georgia and Ukraine.

  Giovanni La Via (PPE), per iscritto. – Il presente regolamento introduce dei criteri utili ad arginare le distorsioni derivanti dall'implementazione della politica dei visti dell'UE. Attraverso l'adozione di misure di immediata applicazione, la Commissione europea sarà in grado di interrompere temporaneamente la concessione di visti di breve durata nel caso in cui la domanda risulti non coerente con il potenziale di ammissibilità.

Mi gratifica, in particolare, il fatto che il Parlamento europeo abbia ottenuto durante la fase negoziale la deroga per cui, qualora la sospensione dei visti per un determinato paese risulti necessaria per un periodo superiore a 18 mesi, la stessa dovrà essere applicata attraverso l'adozione di atti delegati.

  Gilles Lebreton (ENF), par écrit. ‒ J'ai voté contre ce rapport qui vise à donner des garanties illusoires (possibilité d'exiger des visas) pour faire passer la suppression des visas pour des millions d'Ukrainiens et de Géorgiens.

  Constance Le Grip (PPE), par écrit. ‒ J’ai voté en faveur de ce rapport, qui facilite la mise en œuvre du mécanisme de suspension de l’exemption de visa. Ce «frein d’urgence» permet en effet de rétablir l’obligation de visa pour les pays tiers qui en sont exemptés, en cas de hausse substantielle du nombre de ressortissants d’un pays concerné, du nombre de demandes d’asile infondées ou d’absence de coopération sur les réadmissions. Ces restrictions pourront aussi s'appliquer en cas de menace pour l’ordre public ou la sécurité intérieure liée aux ressortissants des pays concernés.

Cette simplification de la procédure permettra une pleine application du mécanisme, qui n’a pas été activé depuis 2013. Il est important que nous puissions y recourir de manière rapide et efficace, au regard des enjeux sécuritaires et migratoires, et compte tenu notamment des discussions engagées avec un certain nombre de pays (Turquie, Géorgie, Kosovo, Ukraine) demandeurs de libéralisation des visas pour leurs ressortissants.

  Paloma López Bermejo (GUE/NGL), por escrito. ‒ He votado en contra de este informe porque utiliza argumentos de seguridad para dificultar los movimientos de nacionales de terceros países hacia Europa, incluso en el caso de los demandantes de asilo, lo que representa una grave violación de derechos fundamentales.

  Bernd Lucke (ECR), schriftlich. ‒ Der Bericht möchte den SuspendierungsMechanismus für visafreie Einreisen in die EU stärken. Die Kommission wäre in der Lage, die visafreie Einreise der Bürger einzelner Drittstaaten selbst zu suspendieren, sollte sie von Mitgliedsstaaten darum gebeten werden.

Eine Visumspflicht erhöht die Transaktionskosten einzelner Bürger, stellt aber gleichzeitig sicher, dass eine Einwanderung in die Sozialsysteme über freie Einreise erschwert wird. Wenn die Visumspflicht eines Drittstaats aufgehoben wird, ist ein Suspendierungsmechanismus wichtig, um im Falle von Krisen schnell reagieren zu können, indem man die Visabefreiung aufhebt. Ich bin der Überzeugung, dass der Bericht die Einreise vieler Bürger von Drittstaaten einfacher gestalten wird und sich dadurch positiv auf Tourismuszahlen und Wirtschaft innerhalb der EU auswirken wird. Gleichzeitig kann die EU schnell reagieren und die bestehende Visumsfreiheit suspendieren, wenn es zu erhöhten Zahlen ungewollter Einreisen kommt. Aus diesen Gründen habe ich dem Bericht zugestimmt.

  Ivana Maletić (PPE), napisan. ‒ Izmjenom Uredbe (EZ) br. 539/2001 uvedeni su elementi poput „mehanizma suspenzije”. Zbog razvoja političke situacije i situacije povezane s migracijama, potrebna je revizija mehanizma suspenzije kako bi postao prilagodljiviji i fleksibilniji. Potrebno je uvesti elemente koji će omogućiti EU-u da odgovori na okolnosti koje su nastale kao rezultat iznenadnog i znatnog povećanja broja državljana trećih zemalja koji nezakonito borave na njenom teritoriju EU-a.

U skladu s navedenim, potrebno je izmijeniti mehanizam suspenzije u pogledu primjene delegiranih akata i prilagoditi ga presudi Suda Europske unije u vezi s mehanizmom reciprociteta. Budući da su oba mehanizma uravnoteženi u zakonodavnom i političkom smislu i imaju slične učinke, postupci u okviru njih trebaju biti usklađeni. Smatram da je jedino na takav način moguće zajamčiti prava državljana trećih zemalja i štititi načela vizne politike EU-a, stoga sam podržala ovo izvješće.

  Andrejs Mamikins (S&D), in writing. ‒ The Council idea to connect the visa-free regime between EU and Georgia and Ukraine with a visa suspension mechanism was a bad idea, the result of which was the unpredictable delay of the visa-free regime with those countries. Georgia and Ukraine fulfilled all the conditions and are waiting for the EU to fulfil its commitments. In politics as in business, reputation of reliable partners is very valuable thing. So the reputation of the EU in this case was seriously damaged. We will not see the negative results immediately, but in connection with other cases of arrogance and our neglectful attitude towards our partners, this will return to us like a boomerang in the future.

  Vladimír Maňka (S&D), písomne. – V záujme bezpečnosti a verejného poriadku Únie a členských štátov je potrebné sprísniť vízové postupy pre žiadateľov z tretích krajín so súčasným zabezpečením ochrany ľudských práv. Nástroje vízovej politiky Únie musia pružne reagovať na bezpečnostné ohrozenia vyvolané nedôvodnými žiadosťami o azyl alebo zvýšený počet nezákonne sa pohybujúcich osôb z tretích krajín na území Únie. Komisia je povinná monitorovať situáciu v týchto krajinách a podávať o zisteniach správu Parlamentu.

  Νότης Μαριάς (ECR), γραπτώς. ‒ Ψηφίζω υπέρ της έκθεσης σχετικά με την πρόταση κανονισμού του Ευρωπαϊκού Κοινοβουλίου και του Συμβουλίου για την τροποποίηση του κανονισμού (ΕΚ) αριθ. 539/2001 για τους λόγους που ανέφερα αναλυτικά στην oμιλία μου στην Ολομέλεια του Ευρωπαϊκού Κοινοβουλίου στο Στρασβούργο στις 14/12/2016, καθώς και διότι η εν λόγω έκθεση είναι επαρκώς τεκμηριωμένη.

  Dominique Martin (ENF), par écrit. ‒ J’ai voté contre ce texte. Il a en effet pour objectif de réviser le mécanisme européen de suspension de visa d'entrée dans l’Union européenne. Cette révision vise à mettre en œuvre un levier qui permettrait de rétablir l’obligation de visa plus facilement en cas de pic d’immigration. Bien évidemment, cette idée est séduisante. Malheureusement, l’objectif réel est ailleurs. En effet, il s’agit de rassurer l’opinion publique afin que la suppression de visa pour les millions d’Ukrainiens et de Géorgiens soit votée, ce à quoi nous nous opposons.

  Georg Mayer (ENF), schriftlich. ‒ Mit diesem Vorschlag soll der Mechanismus zur Aussetzung der Visumbefreiung überarbeitet werden. Da dieser Mechanismus nur dann zustandekommen soll, wenn die Anerkennungsquote der Asylanträge geringer als drei Prozent ist, wobei diese in Österreich dieses Jahr 47,6 Prozent betrug, sich nur auf bestimmte Gruppen eines Drittlands erstrecken soll und zum anderen die Durchführungsbefugnisse zur Aussetzung und damit die Entscheidungshoheit vollkommen der Kommission übertragen werden soll, habe ich diesen Bericht nicht mitgetragen.

  Valentinas Mazuronis (ALDE), raštu. ‒ Balsavau už. Atsižvelgiant į migracijos krizę atsirado poreikis persvarstyti vizų reikalavimo netaikymo sustabdymo mechanizmą, kad jis būtų palankesnis ir lankstesnis. Tai suteiks ES galimybę reaguoti į įvairias ypatingo pobūdžio aplinkybes, atsirandančias dėl žymiai ir staiga išaugusio neteisėto trečiųjų šalių piliečių neteisėtai gyvenančių ES teritorijoje skaičiaus, padidėjusio nepagrįstų trečiųjų šalių piliečių prašymų suteikti prieglobstį skaičiaus, grėsmės saugumui Europos teritorijoje.

  Joëlle Mélin (ENF), par écrit. ‒ L’Union européenne souhaite réviser le mécanisme de suspension de l’obligation de visa en cas de pic d’immigration. En tentant de rassurer l’opinion, l’Union a, en réalité, un autre objectif, qui est de donner des garanties illusoires pour faire passer la suppression des visas pour des millions d’Ukrainiens et de Géorgiens.

Considérant qu’il faudrait préserver les États des vagues migratoires en rétablissant les contrôles aux frontières, je me suis opposée à cette révision.

  Louis Michel (ALDE), par écrit. – Je salue l’adoption par le Parlement européen d'un texte concernant le mécanisme de suspension applicable aux accords de libéralisation des visas. Il vise à faciliter le déclenchement du mécanisme ainsi qu’à accélérer la procédure, dès lors que l’exemption de visa applicable aux ressortissants d’un pays tiers doit faire l’objet d’une suspension. Les raisons justifiant une suspension ont également été étendues. Je tiens en outre à souligner la mise en place d’un mécanisme de surveillance visant à s’assurer du respect continu par les pays tiers des conditions qui ont prévalu à la libéralisation des visas.

  Marlene Mizzi (S&D), in writing. ‒ I voted in favour of the report, which reached a deal where Parliament could have an important role in suspending the visa waiver of a certain country while deblocking the related visa liberalisation files with important countries and partners such as Georgia and Ukraine. Parliament will play an important role when it comes to re-imposing visa requirements, which is essential.

  Bernard Monot (ENF), par écrit. ‒ L’Union européenne souhaite réviser le mécanisme européen de suspension de visa d'entrée dans l’Union afin de pouvoir rétablir plus facilement l’obligation de visa en cas de pic d’immigration, et ainsi rassurer l’opinion publique.

Cependant, le but caché de cette révision est de donner des garanties illusoires pour faire passer la suppression de visas pour des millions d’Ukrainiens et de Géorgiens.

Alors qu’il faudrait nous protéger de la vague migratoire en restaurant les contrôles à nos frontières nationales, l’Union fait l’inverse en ouvrant encore davantage ses frontières.

Nous nous opposons donc naturellement à cette révision.

  Sophie Montel (ENF), par écrit. ‒ L’Union européenne souhaite réviser le mécanisme européen de suspension de visa pour entrer dans l’Union. L’objectif est de pouvoir rétablir plus facilement l’obligation de visas en cas de «pic d’immigration». L’Union européenne souhaite ainsi rassurer l’opinion publique. Mais son véritable objectif est ailleurs: elle veut donner des garanties illusoires pour faire passer la suppression de visas pour les millions d’Ukrainiens et de Géorgiens.

Alors qu’il faudrait nous protéger de la vague migratoire en restaurant des contrôles à nos frontières nationales, l’Union fait l’inverse en ouvrant encore davantage ses frontières. Je vote contre ce texte.

  Nadine Morano (PPE), par écrit. ‒ J’ai voté en faveur de ce texte sur la modification du règlement fixant la liste des pays tiers dont les ressortissants sont soumis à l'obligation de visa pour franchir les frontières extérieures des États membres et la liste de ceux dont les ressortissants en sont exemptés. Le rapport vise à permettre la réintroduction temporaire de l'obligation de visa pour les ressortissants de pays tiers en cas de pics soudains d'immigration irrégulière, de demandes d'asile dévoyées, d’un manque de coopération dans les réadmissions ou de menaces pour l’ordre public et la sécurité intérieure.

  Victor Negrescu (S&D), in writing. ‒ The visa policy is an essential subject for the European Union with effects on external action and internal security. I am in favour of this report that will revise the visa suspension mechanism to make it more up to date and flexible in order to face current political and migratory situations.

  Franz Obermayr (ENF), schriftlich. ‒ Ich habe mich gegen den vorliegenden Bericht ausgesprochen, da eine Aussetzung des Mechanismus gefordert wird, wenn die Anerkennungsquote der Asylanträge geringer als drei Prozent beträgt. Alleine im Jahr 2016 betrug die Anerkennungsquote in Österreich 47,6 Prozent.

  Urmas Paet (ALDE), kirjalikult. ‒ Toetasin. Viisavabaduse peatamise kord tuleb üle vaadata, et muuta see kiiremaks ja paindlikumaks. See võimaldab ELil reageerida operatiivselt, kui peaks tekkima olukord, mis ähvardab nt EL julgeolekut, või toimub äkiline kasv ebaseaduslikult EL territooriumil elavate kolmandate riikide kodanike seas. Selle korra ülevaatamisega eemaldatakse ka takistused Ukraina ja Gruusia viisavabaduse kehtestamisega edasiminekult. See on oluline, sest mõlemad riigid on täitnud vajalikud kriteeriumid juba mõnda aega tagasi ning neile viisavabaduse andmine tuleb otsustada kiiresti.

  Marijana Petir (PPE), napisan. ‒ „Četiri slobode” jedne su od temeljnih zamisli i najviših vrijednosti Europske unije. Riječ je o slobodi kretanja robe, usluga, ljudi i kapitala bez unutarnjih granica. Upravo slobodu kretanja ljudi jamči vizna politika s obzirom na to da utječe i na vanjsko djelovanje i na unutarnju sigurnost. Upravljanje viznom politikom jasno je regulirano kao podijeljena nadležnost suzakonodavaca u okviru redovnog zakonodavnog postupka.

2013. godine izmjenom Uredbe (EZ) br. 539/2001, uveden je „mehanizam suspenzije” koji se namjerava izmijeniti upravo ovom predloženom izmjenom, a ne smije se zaboraviti ni na izmjenu „mehanizma reciprociteta” kao protuteže prethodno spomenutom elementu. Oba mehanizma predstavljaju dvije strane medalje, uravnoteženi su u zakonodavnom i političkom smislu i imaju slične učinke, a postupci u okviru njih trebaju biti usklađeni.

Zbog razvoja političke situacije i situacije povezane s migracijama, posebice u svjetlu uzastopnih postupaka liberalizacije viza s trećim zemljama, potrebna je revizija mehanizma suspenzije kako bi postao prilagodljiviji i fleksibilniji. Podsjećam da mehanizam reciprociteta još uvijek ne funkcionira u potpunosti za 5 država članica među kojima je i Hrvatska. Smatram kako ove izmjene ne smiju prolongirati donošenje delegiranog akta kojim bi za građane spomenutih država članica bila osigurana jednaka prava kao i za ostale građane EU-a.

  João Pimenta Lopes (GUE/NGL), por escrito. ‒ Este relatório propõe alterar o Regulamento (CE) n.º 539/2001 que fixa a lista dos países terceiros cujos nacionais estão sujeitos à obrigação de visto para transporem as fronteiras externas e a lista dos países terceiros cujos nacionais estão isentos dessa obrigação (Revisão do Mecanismo de Suspensão).

A presente revisão do mecanismo de suspensão constitui uma resposta à crise humanitária dos refugiados e consagra a intenção de chantagem e pressões sobre países terceiros, se as suas políticas de migração não corresponderem e não se alinhem com as criminosas políticas de migração da União Europeia. Ou aqueles países aceitam as suas políticas, nomeadamente na vertente da política de retorno, ou poderão ver limitada a obtenção de vistos de curta duração a cidadãos do seu país para acesso à UE.

Votámos contra.

  Miroslav Poche (S&D), písemně. ‒ Jsem rád, že po dlouhých jednáních došlo ke shodě mezi Radou a Parlamentem nad novými podmínkami suspenzního mechanismu pro země bez vízové povinnosti s EU. Aktualizace mechanismu pozastavení byla mj. podmínkou pro finální zrušení vízového styku s Gruzií nebo Ukrajinou, který je jinak již dojednán. Vlastní mechanismus pozastavení umožňuje za přesně daných podmínek dočasně pozastavit bezvízový styk pro státní příslušníky třetí země. Dosud platné znění kritizovaly členské státy pro přílišnou rigidnost podmínek, které nedovolovaly tento nástroj flexibilně využít (také proto nikdy suspenzní mechanismus nebyl reálně spuštěn). Jsem přesvědčen, že nové znění dává EU i jejím členským státům dostatečný prostor pro rychlé řešení v případě, že bude nutné bezvízový styk s určitou danou zemí pozastavit. Jsem dlouhodobě zastáncem spuštění bezvízového styku s Ukrajinou i Gruzií, rád bych připomenul, že Ukrajině byl bezvízový styk přislíben už v době před Mistrovstvím Evropy ve fotbale v roce 2012. Jsem přesvědčen, že zrušení krátkodobé vízové povinnosti významně přispěje ke společensko-ekonomickému rozvoji těchto zemí. Bezvízový styk je navíc možný pouze pro osoby s biometrickým pasem. Rád bych v tomto ohledu připomenul, že je daleko jednodušší si opatřit falešné papírové vízum než zfalšovat biometrický pas, takže je zřejmý i dopad na posílení bezpečnosti v EU.

  Tomasz Piotr Poręba (ECR), na piśmie. ‒ Głównym celem omawianego wniosku jest wzmocnienie mechanizmu zawieszającego poprzez ułatwienie państwom członkowskim notyfikowania okoliczności prowadzących do ewentualnego zawieszenia oraz poprzez umożliwienie Komisji uruchomienia mechanizmu z własnej inicjatywy.

Osiągnięte porozumienie odzwierciedla rozwiązanie między stanowiskiem Rady i Parlamentu, oparte na podejściu składającym się trzech etapów. 1) Komisja Europejska przyjmie akt wykonawczy w sprawie czasowego zawieszenia zwolnienia z obowiązku wizowego dla niektórych kategorii obywateli danego państwa trzeciego na okres 9 miesięcy. 2) Jeżeli w tym okresie okoliczności będą się utrzymywać, Komisja przyjmie akt delegowany, czasowo zawieszający zwolnienie z obowiązku wizowego dla wszystkich obywateli danego państwa trzeciego na okres 18 miesięcy. 3) Przed upływem okresu ważności przyjętego aktu delegowanego Komisja Europejska przedłoży Parlamentowi Europejskiemu i Radzie sprawozdanie, któremu towarzyszyć może wniosek ustawodawczy dotyczący zmiany niniejszego rozporządzenia w celu przeniesienia odniesienia do danego państwa trzeciego z załącznika II do załącznika I.

Popieram potrzebę istnienia oraz wzmocnienia mechanizmu zawieszającego w celu utrzymania zaufania dla przyszłych, jak i istniejących umów liberalizujących przepisy wizowe. Taka klauzula zawieszająca jest również ważna z tego względu, że umożliwia sprawną reakcję na jakąkolwiek sytuację nadzwyczajną i nie wymaga oczekiwania na rozwiązanie w ramach procesu legislacyjnego.

  Franck Proust (PPE), par écrit. ‒ J’ai voté en faveur de ce rapport sur la révision du mécanisme de suspension de l’exemption de visa pour les ressortissants des pays tiers. Au vu de la situation politique et migratoire actuelle, nous souhaitons en effet une flexibilité accrue du mécanisme de suspension afin de pouvoir réintroduire temporairement l’obligation de visa pour les ressortissants des pays tiers en cas de crises liées à une augmentation de l'immigration irrégulière ou en cas de menace pour l’ordre public ou la sécurité intérieure.

  Inmaculada Rodríguez-Piñero Fernández (S&D), por escrito. ‒ He apoyado este acuerdo alcanzado con el Consejo para reforzar el mecanismo de suspensión de acuerdos de exención de visados con terceros países con el objetivo de facilitar su suspensión cuando se detecte un aumento «sustancial» del número de sus nacionales en situación irregular en la Unión, en caso de falta de cooperación de los Estados de origen en la readmisión de inmigrantes en situación irregular o cuando haya un aumento sustancial del riesgo para la seguridad de los Estados miembros o su orden público.

Estas nuevas disposiciones reducirán periodos de referencia y plazos, pasando de seis a dos meses el período para comprobar los problemas que permitan la suspensión respecto a la situación el año anterior o anterior a la liberalización de los visados. El mecanismo de suspensión también lo podrá activar la Comisión Europea y no sólo los Estados miembros, como hasta ahora. Además, el acuerdo introduce un mecanismo de supervisión con el objetivo de garantizar que los terceros países para cuyos nacionales se suprimen los visados continúan cumpliendo los criterios que tuvieron que cumplir para ello. La Comisión deberá remitir informes anuales a los Estados miembros y a este Parlamento confirmando que siguen cumpliendo las condiciones.

  Claude Rolin (PPE), par écrit. ‒ Je salue l'adoption de cet outil qui devrait apporter davantage de flexibilité et d'opérationnalité. D'après les nouvelles règles, les accords d’exemption de visa avec des pays tiers pourront être suspendus, auquel cas les citoyens de ces pays auront à nouveau besoin d’un visa pour se rendre dans l’Union. À la fois les États membres et la Commission européenne pourront déclencher le mécanisme de suspension. Le texte voté souligne que la décision de suspendre temporairement l’exemption de visa doit être prise en se fondant sur des «données pertinentes et objectives». Après une notification d’un État membre (ou une demande émanant d’une majorité simple d’États membres), ou en se fondant sur son propre rapport, la Commission aura un mois pour décider de suspendre ou non l’exemption de visa pour une durée de neuf mois. Cette décision prendra effet automatiquement. La Commission aura aussi pour mission de suivre de près la situation dans les pays bénéficiant d’exemptions de visa et d’informer le Parlement et le Conseil, au moins une fois par an, du respect ou non des conditions d’exemption (notamment en matière de respect des droits de l’homme).

  Bronis Ropė (Verts/ALE), raštu. ‒ Šis mechanizmas yra labai svarbi Europos sąjungos užsienio politikos priemonė. Labai svarbu, kad mechanizmo peržiūra nepakenktų mūsų draugams ir kolegoms – europinę orientaciją pasirinkusioms Europos kaimynėms. Todėl raginu Komisiją ir valstybes nares atidžiai prižiūrėti, kaip vyksta ši peržiūra, ir užtikrinti, kad tokių šalių kaip Gruzija bent jau atskiros piliečių kategorijos galėtų ir toliau naudotis bevizio režimo galimybėmis.

  Tokia Saïfi (PPE), par écrit. ‒ J’ai voté en faveur de ce texte qui permet la révision du mécanisme de suspension dans le cadre du règlement régissant la libéralisation des visas avec certains pays tiers. En effet, en raison de la complexité de ses procédures, le mécanisme n’a pas pu être activé depuis 2013. Cette révision permet ainsi de rétablir temporairement l’obligation de visa pour les ressortissants de pays tiers dans les circonstances suivantes: pic soudain d’immigration irrégulière, demandes d’asile infondées, manquement à coopérer avec l’Union européenne sur les réadmissions ou menace pour l’ordre public ou la sécurité intérieure.

  Maria Lidia Senra Rodríguez (GUE/NGL), por escrito. ‒ He votado en contra del mecanismo de suspensión de visados. Considero que la movilidad es un derecho de todas las personas por lo que no solo rechazo las políticas de la Europa Fortaleza, sino que he apoyado las liberalizaciones de visados que se han venido realizando. Con este mecanismo, lo que se pretende es crear una herramienta para restringir esta libertad de visados que es poco transparente, y que además está sujeta a la decisión de una sola de las dos partes que participan en el acuerdo. Rechazo que los visados se conviertan en un arma de presión y chantaje con la que la Unión pueda hacer política exterior y por eso mismo me he opuesto.

  Jill Seymour (EFDD), in writing. ‒ I voted against this as it is not for the EU to be involved in nation states’ visa regulation.

  Siôn Simon (S&D), in writing. ‒ Today, I voted in favour of this report, which is based on the suspension mechanism in Article 1(a) of Regulation (EC) No 539/2001, which allows for the temporary suspension of the visa exemption for nationals of a third country in certain emergency situations, as a last resort. It can be triggered by any Member State by notifying the Commission that it is confronted with circumstances leading to an emergency situation which the Member State in question cannot remedy on its own.

After several difficult trilogues, the European Parliament and the Council have reached an agreement, under which both Member States and the European Commission will be able to trigger the suspension mechanism. The Commission will be in charge of monitoring the situation in visa-exempt countries and reporting to Parliament and the Council on whether they still fulfil visa waiver condition, such as respect for human rights.

  Davor Škrlec (Verts/ALE), napisan. ‒ Nisam podržao ovo izvješće, ali ovo obrazloženje glasovanja nastaje kao kritika postojećem sustavu vrednovanja rada zastupnika u Europskom parlamentu isključivo na osnovu statističkog broja parlamentarnih aktivnosti potenciranog u Hrvatskoj, a koji zapravo ne odražava stvarnu kvalitetu i količinu rada, učinkovitost te ponajviše uspjeh zastupničkog djelovanja.

  Monika Smolková (S&D), písomne. ‒ Nepochybne je vízová politika jednou z dôležitých nástrojov vonkajšej činnosti Únie a zároveň vplýva aj na vnútornú bezpečnosť. V nedávnej revízii vízovej politiky sa zaviedli nové opatrenia, ktorými sú tzv. mechanizmus pozastavenia a mechanizmus reciprocity. Sú to dve strany jednej mince a pôsobia ako legislatívne a politické protiváhy, čo si vyžadovalo, aby sa ich postupy zosúladili. Obzvlášť bolo potrebné presne špecifikovať funkčnosť mechanizmu pozastavenia. Keďže v súčasnosti prebieha proces liberalizácie vízového režimu a zároveň je EÚ vystavená komplikovanej politickej a migračnej situácii, bolo nevyhnutné, aby sa stal mechanizmus pozastavenia rýchlejším a pružnejším. Túto snahu som podporila, pretože súhlasím s názorom, že potrebujeme vytvoriť nástroje, ktoré EÚ umožnia reagovať na výnimočné okolnosti. V prípade, že nejaký členský štát nebude schopný zvládať náhly nárast počtu cudzincov na svojom území, neopodstatnených žiadostí o azyl alebo iných bezpečnostných hrozieb na európskom území, bude mať možnosť pozastaviť uplatňovanie vízového režimu s určitou treťou krajinou. Keďže je však takéto opatrenie jedným z najprísnejších politických opatrení na úrok občanov tretích krajín, je nutné, aby išla táto zvýšená pružnosť ruka v ruke so zárukami na ochranu ľudských práv.

  Michaela Šojdrová (PPE), písemně. ‒ Podpořila jsem zprávu o návrhu revize nařízení o krátkodobých vízech do EU, jež se týkala zavedení mechanismu pozastavení udělování krátkodobých víz („záchranná brzda“). Byla to nutná podmínka pro dohodu o vízové liberalizaci pro Ukrajinu a Gruzii. EP tento mechanismus schválil a občané těchto zemí budou moci od příštího roku cestovat do EU bez víz (po formálním schválení pravděpodobně v únoru). Ukrajina i Gruzie splnily všechny smluvní závazky stanovené v akčních plánech, včetně protikorupčních opatření, ochrany hranic, investic do pohraniční stráže či biometrických pasů.

Jsem velkou zastánkyní co nejužších vazeb mezi EU a zeměmi Východního partnerství, zejména Ukrajinou. Právě vízová liberalizace je hmatatelným benefitem pro občany a podnikatele a zlepší vnímání EU v dotyčných zemích. Občany můžeme uklidnit, že projednávaný mechanismus je tu pro ochranu před nenadálými migračními toky a zneužíváním systému pro dlouhodobější nelegální pobyty.

  Joachim Starbatty (ECR), schriftlich. ‒ Der Bericht möchte den Suspendierungsmechanismus für visafreie Einreisen in die EU stärken. Die Kommission wäre in der Lage, die visafreie Einreise der Bürger einzelner Drittstaaten selbst zu suspendieren, sollte sie von Mitgliedsstaaten darum gebeten werden.

Eine Visumspflicht erhöht die Transaktionskosten einzelner Bürger, stellt aber gleichzeitig sicher, dass eine Einwanderung in die Sozialsysteme über freie Einreise erschwert wird. Wenn die Visumspflicht eines Drittstaats aufgehoben wird, ist ein Suspendierungsmechanismus wichtig, um im Falle von Krisen schnell reagieren zu können, indem man die Visabefreiung aufhebt. Ich bin der Überzeugung, dass der Bericht die Einreise vieler Bürger von Drittstaaten einfacher gestalten wird und sich dadurch positiv auf Tourismuszahlen und Wirtschaft innerhalb der EU auswirken wird. Gleichzeitig kann die EU schnell reagieren und die bestehende Visumsfreiheit suspendieren, wenn es zu erhöhten Zahlen ungewollter Einreisen kommt. Aus diesen Gründen habe ich dem Bericht zugestimmt.

  Ivan Štefanec (PPE), písomne. ‒ V súvislosti so zavedením bezvízového styku s Ukrajinou a Gruzínskom posilňujeme aj mechanizmus jeho pozastavenia a dočasného opätovného zavedenia víz v prípade masívneho zneužívania alebo, ak v niektorej z krajín dôjde k nepredvídateľnej situácii, ktorá môže mať negatívne dosahy na schopnosť Európskej únie kontrolovať pohyb osôb.

  Helga Stevens (ECR), schriftelijk. ‒ N-VA is bijzonder voorstander van een streng herwerkt schorsingsmechanisme, zodat we de visumvrijstelling waarover een bepaald land beschikt zonodig tijdelijk kunnen schorsen en zelfs kunnen intrekken. Helaas gaat wat op tafel ligt niet ver genoeg.

Er is vooruitgang geboekt. Er komen verscherpte deadlines en bijkomende schorsingsgronden. De visumvrijstelling kan worden ingetrokken wanneer een land weigert om afgewezen asielzoekers en economische migranten terug te nemen.

Verschillende elementen doen ons echter twijfelen aan de achterliggende politieke agenda. Is het wel degelijk de bedoeling een efficiënt schorsingsmechanisme uit te bouwen? Wil men de invoering van dit schorsingsmechanisme gebruiken als argument om een snelle visumvrijstelling aan bvb. Turkije toe te kennen? Zijn er voldoende garanties dat een correct gebruik van de asielprocedure hierdoor niet zal worden omzeild? Waarom wordt het toepassingsgebied verkleind, tot slechts bepaalde categorieën van paspoorthouders in tegenstelling tot een gehele nationaliteit?

Een versterkt schorsingsmechanisme is noodzakelijk, maar moet efficiënt zijn en met de correcte motivatie worden ingevoerd. Daarover blijven vandaag nog te veel vragen open staan. Met haar onthouding roept de N-VA delegatie op een duidelijk antwoord op deze vragen te geven. In elk geval nemen wij de gemaakte bezwaren en bekommernissen mee bij het overwegen van alle toekomstige verzoeken tot visumvrijstelling.

  Dubravka Šuica (PPE), napisan. ‒ Politika viza je od ključne važnosti za Europsku uniju. Nastankom migracijskih tijekova, posebice u svjetlu uzastopnih procesa liberalizacije viza, čini se da je potrebno brže i fleksibilnije revidirati mehanizam suspenzije. Nema sumnje da moramo pružiti alate koji će omogućiti EU-u da reagira na sve okolnosti koje proizlaze iz naglog porasta broja državljana trećih zemalja koji ilegalno borave na području EU-a, neutemeljenih zahtjeva za azil od državljana trećih zemalja te iz prijetnji sigurnosti na europskom teritoriju.

Ova povećana fleksibilnost ipak mora biti u pratnji čvrstog i izdržljivog skupa garancija i mjera za zaštitu ljudskih prava, kao i izvješća i statistika od strane europskih agencija i nadležnih tijela za provedbu zakona. To je jedini način da se jamče prava građana trećih zemalja i zaštite načela politike viza Zajednice.

Podržavam ovo Izvješće jer smatram da je potrebno i zakonski primjereno za Europski parlament da bude uključen u donošenje odluka, budući da ne smijemo zaboraviti da je ponovno nametanje viza za državljane trećih zemalja jedna od najoštrijih političkih mjera koje se mogu poduzeti.

  Patricija Šulin (PPE), pisno. ‒ Glasovala sem za poročilo o predlogu uredbe Evropskega parlamenta in Sveta o spremembi Uredbe o seznamu tretjih držav, katerih državljani morajo pri prehodu zunanjih meja imeti vizume, in držav, katerih državljani so oproščeni te zahteve (sprememba mehanizma zadržanja).

Podpiram predlog spremembe, da bi morala Komisija spremljati razmere v teh tretjih državah in o njih redno poročati Evropskemu parlamentu in Svetu. Tako bomo zagotovili neprekinjeno nadaljnje izpolnjevanje posebnih meril, povezanih med drugim z nezakonitim priseljevanjem, javnim redom in varnostjo, gospodarskimi koristmi, zlasti na področju turizma in zunanje trgovine.

  Ελευθέριος Συναδινός (NI), γραπτώς. ‒ Αυτό που επειγόντως χρειάζεται, λόγω της αυξημένης ροής λαθρομεταναστών, εξτρεμιστικών στοιχείων και μελών του διεθνικού οργανωμένου εγκλήματος, δεν είναι η προσωρινή αναστολή της απαλλαγής για την υποχρέωση θεώρησης για τους υπηκόους τρίτων χωρών, αλλά η πλήρης κατάργηση του κοινοτικού καταλόγου.

Κάθε κράτος μέλος πρέπει να αποφασίζει ποιοι υπήκοοι τρίτων χωρών θα δύνανται να απαλλάσσονται από την υποχρέωση θεώρησης.

  Tibor Szanyi (S&D), írásban. ‒ Szavazatommal támogattam a Tanács és az Európai Parlament közötti megállapodást rögzítő szabályozás jóváhagyását, amelynek alapján az EU területére való belépést szabályozó vízumkötelezettség alá tartozó országok listáját a jelenleginél gyorsabb, rugalmasabb, a beutazók száma és a visszautasított kérelmek aránya, valamint rendkívüli események szempontjait érvényesítve lehet módosítani, illetve egyes országok státuszát ideiglenesen felfüggeszteni.

Az előterjesztés alapján ugyanakkor bízom abban, hogy a módosult szabályozás szerinti eljárás során a jövőben is változatlan súllyal érvényesülnek valamennyi harmadik ország állampolgárai tekintetében az emberi és személyiségi jogok, a korrekt és átlátható eljáráshoz való jog, az EU szabályoknak megfelelő adatvédelem, valamint a humánum szempontjai. Az új szabályozás fontos konkrét eredménynek tartom, hogy annak alapján többek között rövidesen lehetőség nyílik az Európai Unió fontos keleti szomszédsági partnerei közül Grúzia (Georgia) állampolgárainak vízum nélküli beutazására.

  Claudia Țapardel (S&D), în scris. ‒ Politica de vize a Uniunii Europene reflectă relațiile pe care aceasta le are cu statele terțe și acordurile semnate în vederea exonerării de vize a resortisanților țărilor respective, cel puțin pe termen scurt.

În anumite situații, însă, evenimente imprevizibile care generează un flux mare de migranți care doresc să ajungă pe teritoriul UE în scopul cererii de azil sau readmisiei generează necesitatea unor măsuri speciale din partea statelor membre și instituțiilor europene, în vederea consolidării securității interne.

Astfel, începând din 2013, a fost introdus conceptul de „mecanism de suspendare” care prevede luarea unor măsuri proporționale în direcția reintroducerii necesității vizelor pentru cetățenii anumitor state terțe. Aceste măsuri urmează să fie temporare, pe o durată de 9 luni, cu posibilitatea de prelungire cu 18 luni în cazul persistenței situației sau de întrerupere în cazul reîndeplinirii condițiilor necesare, în principal respectul pentru drepturile omului.

Comisia va lucra împreună cu statele membre și statul terț vizat pentru a remedia situația respectivă. Parlamentul European va putea să se implice în această procedură și să își exprime poziția. Este un progres evident, care vine în întâmpinarea cerințelor unora dintre statele membre și care va genera mai multă securitate pentru cetățenii europeni. Susțin adoptarea acestui raport.

  Marc Tarabella (S&D), par écrit. ‒ Je suis d'accord avec le rapporteur sur le fait que, d'un point de vue juridique, il est souhaitable et indispensable que le Parlement européen soit associé au processus décisionnel, étant donné que la réintroduction de l'obligation de visa pour les ressortissants de pays tiers est l'une des mesures politiques les plus drastiques que l'on puisse appliquer.

Conformément à ce qui a été indiqué, il y a lieu de modifier le mécanisme de suspension en ce qui concerne le recours aux actes délégués en suivant l'arrêt de la Cour de justice du 16 juillet 2015, qui s'est déjà prononcée sur la question en rapport avec le mécanisme de réciprocité. Les deux mécanismes sont les deux faces de la même médaille et constituent des contrepoids législatifs et politiques aux effets semblables, dont les procédures doivent être harmonisées.

  Pavel Telička (ALDE), in writing. ‒ The revision of the EU visa waiver suspension mechanism aims to reduce restrictions for EU citizens to travel to countries outside the EU, as well as facilitating travel to the EU for citizens of third countries, boosting tourism and businesses. Visa liberalisation also acts as a strong mechanism for promoting reforms in third countries, notably reforms on fundamental rights and the rule of law. I voted in favour of the EU visa waiver suspension mechanism for Georgia, Ukraine and Kosovo because visa liberalisation would greatly benefit the economic, social and political standing of the EU and the third countries alike.

  Ivica Tolić (PPE), napisan. ‒ Podržavam „Prijedlog rezolucije o trećim zemljama čiji državljani moraju imati vizu ili su izuzeti od tog zahtjeva: mehanizam suspenzije”. Budući da se radi o tematici koja ima direktne implikacije na vanjsko djelovanje, ali i unutarnju sigurnost, Europska unija mora posvetiti veliku pozornost pitanju viza te mehanizmu suspenzije.

Tim više kad se uzme u obzir provedena liberalizacija postupka dobivanja vize u osvit pojavljivanja izraženih ugroza europske sigurnosti. Potrebno je institucionalno odgovoriti na iznenadno i izraženo povećanje broja državljana trećih država koji nezakonito borave na teritoriju EU-a, na broj neutemeljenih zahtjeva za vizama te na terorističke prijetnje državama članicama Europske unije. Adekvatno uređen mehanizam suspenzije trebao bi učinkovitije odgovoriti na gore istaknute izazove.

  Ruža Tomašić (ECR), napisan. ‒ Temeljni cilj koji se želi postići ovim prijedlogom je jačanje mehanizma suspenzije na način da individualnim državama članicama Unije bude jednostavnije dati obavijest o posebnim okolnostima koje mogu voditi do potencijalne suspenzije te također, omogućavanje Komisiji da na vlastitu inicijativu pokrene navedeni mehanizam. Dogovor koji je u konačnici postignut predstavlja balans između suprotstavljenih mišljenja – onih koji su željeli da se navedeno postigne putem delegiranih i onih koji su željeli da se navedeno postigne putem provedbenih akata.

Iako moram izraziti žaljenje jer cjelokupna procedura nije utemeljena na provedbenim aktima, prijedlog je dobio moju podršku jer čvrsto držim da je neosporno i neupitno to da mehanizam suspenzije zahtjeva modifikaciju u smjeru osnaživanja. Jedino se na taj način može graditi buduće povjerenje u postojeće sporazume o liberalizaciji viznog režima. Također, takav je čin neizbježan ako se želi pravovremeno reagirati na potencijalne krize jer ne zahtjeva čekanje dok se zakonodavni proces ne okonča.

  Romana Tomc (PPE), pisno. ‒ Osnutek zakonodajne resolucije Evropskega parlamenta o predlogu uredbe Evropskega parlamenta in Sveta o spremembi Uredbe (ES) št. 539/2001 o seznamu tretjih držav, katerih državljani morajo pri prehodu zunanjih meja imeti vizume, in držav, katerih državljani so oproščeni te zahteve (sprememba mehanizma zadržanja) sem podprla.

Vizumska politika je ena od ključnih tem EU, saj vpliva na zunanje ukrepe kot tudi na notranjo varnost. Pomembna je v tej meri, da je njeno upravljanje jasno opredeljeno kot deljena pristojnost sozakonodajalcev v okviru rednega postopka. Zaradi razvoja političnih razmer in razmer na področju migracij, zlasti po zaporednih postopkih liberalizacije vizumskega režima, je potrebna revizija mehanizma zadržanja, da bi postal bolj učinkovit in prožen.

Treba je uvesti elemente, ki bodo EU omogočali hitro odzivnost na nenadno povečanje števila nezakonito priseljenih oseb iz tretjih držav, neutemeljenih prošenj za azil, zavrnjenih prošenj za ponovni sprejem in varnostne grožnje na evropskem ozemlju.

  Ulrike Trebesius (ECR), schriftlich. ‒ Der Bericht möchte den Suspendierungsmechanismus für visafreie Einreisen in die EU stärken. Die Kommission wäre in der Lage die visafreie Einreise der Bürger einzelner Drittstaaten selbst zu suspendieren, sollte sie von Mitgliedsstaaten darum gebeten werden.

Eine Visumspflicht erhöht die Transaktionskosten einzelner Bürger, stellt aber gleichzeitig sicher, dass eine Einwanderung in die Sozialsysteme über freie Einreise erschwert wird. Wenn die Visumspflicht eines Drittstaats aufgehoben wird, ist ein Suspendierungsmechanismus wichtig, um im Falle von Krisen schnell reagieren zu können indem man die Visabefreiung aufhebt. Ich bin der Überzeugung, dass der Bericht die Einreise vieler Bürger von Drittstaaten einfacher gestalten wird und sich dadurch positiv auf Tourismuszahlen und Wirtschaft innerhalb der EU auswirken wird. Gleichzeitig kann die EU schnell reagieren und die bestehende Visumsfreiheit suspendieren, wenn es zu erhöhten Zahlen ungewollter Einreisen kommt. Aus diesen Gründen habe ich dem Bericht zugestimmt.

  Mylène Troszczynski (ENF), par écrit. ‒ L’Union européenne souhaite réviser le mécanisme européen de suspension de visa pour entrer dans l’Union. L’objectif est de pouvoir rétablir plus facilement l’obligation de visa en cas de pic d’immigration. L’Union européenne souhaite ainsi rassurer l’opinion publique. Mais son véritable objectif est ailleurs: elle veut donner des garanties illusoires pour faire passer la suppression des visas pour des millions d’Ukrainiens et de Géorgiens.

Alors qu’il faudrait nous protéger de la vague migratoire en rétablissant les contrôles à nos frontières nationales, l’Union fait l’inverse en les ouvrant encore davantage.

J'ai voté contre.

  Kazimierz Michał Ujazdowski (ECR), na piśmie. ‒ Głównym celem wniosku jest wzmocnienie mechanizmu zawieszającego poprzez ułatwienie państwom członkowskim notyfikowania okoliczności prowadzących do ewentualnego zawieszenia oraz poprzez umożliwienie Komisji uruchomienia mechanizmu z własnej inicjatywy. Warto popierać potrzebę istnienia oraz wzmocnienia mechanizmu zawieszającego w celu utrzymania zaufania dla przyszłych, jak i istniejących umów liberalizujących przepisy wizowe. Taka klauzula zawieszająca jest również ważna ze względu na to, że umożliwia sprawną reakcję na jakąkolwiek sytuację nadzwyczajną i nie wymaga oczekiwania na rozwiązanie w ramach procesu legislacyjnego. W związku z tym poparłem sprawozdanie.

  Miguel Urbán Crespo (GUE/NGL), por escrito. ‒ El presente Reglamento modifica el Reglamento (CE) n.º 539/2001 que enumera los terceros países cuyos nacionales deben estar en posesión de visados ​​al cruzar las fronteras exteriores y aquellos cuyos nacionales están exentos de dicha obligación. Desde 2013 existe una disposición en virtud de la cual la Comisión podrá establecer un mecanismo de suspensión para este estatus de «exención de visado». Con este informe se pretende reforzar dicho mecanismo, haciendo que sea más fácil y «flexible”. Aunque se han tenido en cuenta algunas de nuestras enmiendas a la hora de elaborar el texto en la comisión de Libertades Civiles, relativas a la protección de los Derechos Humanos, siguen permaneciendo aspectos muy problemáticos como «el mayor riesgo o amenaza inminente para la política pública o la seguridad interna de los Estados miembros relacionada con los nacionales de ese tercer país» y el aumento sustancial de «solicitudes de readmisión denegadas» como motivo para activar el mecanismo, lo que le otorga un nivel de discrecionalidad y coacción respecto al tercer país implicado, respectivamente. En las negociaciones con el Consejo y la Comisión, (trílogo) el texto se recrudeció, en línea con la Europa «fortaleza» que rechazo. Por ello, he votado en contra.

  Ernest Urtasun (Verts/ALE), in writing. – I voted against because the revision of the recently adopted suspension mechanism is not needed. The threat to terminate visa waiver when the third country does not contain asylum seekers does not comply with the right to asylum as an individual right. I regret that the Member States link their approval of visa waivers for the nationals of Georgia, Ukraine and Kosovo with the revision of the suspension mechanism.

  Inese Vaidere (PPE), rakstiski. – Ukraina un Gruzija ir nozīmīgi Eiropas Savienības partneri kaimiņattiecību politikas jomā. Abu valstu pašreizējās valdības ir skaidri paudušas vēlmi tuvoties Eiropai un ciešu apņemšanos veikt reformas, kas vērstas uz Eiropas vērtībām, kā arī parādījušas labas spējas, tās ieviešot. Diemžēl ES ļoti ilgi vilcinājās ar bezvīzu režīma piešķiršanu, kas, savukārt, neļāva Ukrainai un Gruzijai attālināties no Kremļa politiskās ietekmes.

Vīzu liberalizācija ir nozīmīgs solis kaimiņvalstu politikas stiprināšanā. Vienmēr esmu atbalstījusi bezvīzu režīma ieviešanu ar Ukrainu, Gruziju un Kosovu. Vīzu dialoga veiksmīga noslēgšana šobrīd ir ES un tās kaimiņvalstu sadarbības galvenā prioritāte.

Atbalstu ziņojumu par vīzu režīma pārskatīšanu, jo šāds vīzu apturēšanas mehānisms ļaus Eiropai savlaicīgi reaģēt ārkārtas gadījumos. ES dalībvalstis spēs aktualizēt vīzu apturēšanas mehānismu, ja būs mazinājusies sadarbība attiecībā uz migrantu atgriešanu vai būs palielinājušies riski Eiropas iekšējai drošībai.

  Ramón Luis Valcárcel Siso (PPE), por escrito. ‒ Mediante esta decisión se actualiza el mecanismo de suspensión existente desde 2013. De este modo la Unión pretende seguir facilitando el acceso a su territorio, pero pudiendo utilizar este procedimiento urgente para restringirlo en caso de que sea necesario si no se cumplen con los compromisos pactados con los países de origen. De ese modo, se quiere proteger a las personas y a los derechos humanos, al seguir exigiendo su respeto en aquellos países cuyos nacionales obtengan la liberalización de visados para viajar a la Unión. Por todo ello creo conveniente votar a su favor.

  Ángela Vallina (GUE/NGL), por escrito. ‒ He votado en contra del mecanismo de suspensión de visados. Considero que la movilidad es un derecho de todas las personas por lo que no solo rechazo las políticas de la Europa Fortaleza, sino que he apoyado las liberalizaciones de visados que se han venido realizando. Con este mecanismo, lo que se pretende es crear una herramienta para restringir esta libertad de visados que es poco transparente, y que además está sujeta a la decisión de una sola de las dos partes que participan en el acuerdo. Rechazo que los visados se conviertan en un arma de presión y chantaje con la que la Unión pueda hacer política exterior y por eso mismo me he opuesto.

  Miguel Viegas (GUE/NGL), por escrito. ‒ Este relatório propõe alterar o Regulamento (CE) n.º 539/2001 que fixa a lista dos países terceiros cujos nacionais estão sujeitos à obrigação de visto para transporem as fronteiras externas e a lista dos países terceiros cujos nacionais estão isentos dessa obrigação (Revisão do Mecanismo de Suspensão).

Segundo o relatório, “A evolução da situação política e migratória exige – atendendo, nomeadamente, aos sucessivos processos de liberalização de vistos – que o mecanismo de suspensão seja revisto, por forma a tornar-se mais célere e flexível".

Ou seja, no quadro da “crise dos migrantes”, o Parlamento Europeu quer aprovar um relatório que leva mais longe a ideia da Europa fortaleza. Tendo sérias responsabilidades na vaga de refugiados que acodem a vários Estados europeus em busca de asilo, é igualmente incapaz que lidar com uma situação que é já um dos maiores flagelos humanitários nos alvores deste século, criando mecanismos de repulsão, agressão e repressão.

Votamos contra.

  Harald Vilimsky (ENF), schriftlich. ‒ Mit diesem Vorschlag soll der Mechanismus zur Aussetzung der Visumbefreiung überarbeitet werden. Da dieser Mechanismus nur dann zustandekommen soll, wenn die Anerkennungsquote der Asylanträge geringer als drei Prozent ist, wobei diese in Österreich dieses Jahr 47,6 Prozent betrug, sich nur auf bestimmte Gruppen eines Drittlands erstrecken soll und zum anderen die Durchführungsbefugnisse zur Aussetzung und damit die Entscheidungshoheit vollkommen der Kommission übertragen werden soll, habe ich diesen Bericht nicht mitgetragen.

  Daniele Viotti (S&D), per iscritto. ‒ Ho votato a favore della relazione sui paesi terzi i cui cittadini sono soggetti all'obbligo del visto o esenti da esso –revisione del meccanismo di sospensione.

La politica dei visti è una questione fondamentale per l'Unione europea e ha ripercussioni sia sull'azione esterna che sull'azione interna. La maggiore flessibilità deve essere accompagnata da un solido insieme di garanzie e misure volte a tutelare i diritti umani, come da relazioni e statistiche fornite dalle agenzie europee e dalle autorità competenti incaricate dell'applicazione della legge. Questo è l'unico modo per garantire i diritti dei cittadini dei paesi terzi e per salvaguardare i principi della politica dell'UE in materia di visti.

  Anna Záborská (PPE), písomne. ‒ Vízová politika je oblasťou činnosti Európskej únie, ktorá nadväzuje na vonkajšiu politiku, ako aj na vnútornú bezpečnosť. Hlasovala som za daný text, pretože sa jedná o revíziu mechanizmu pozastavenia bezvízového styku a snaží sa o zefektívnenie tohto nástroja. Ten dáva ako Komisii, tak i členským štátom právomoc obnoviť v prípade potreby vízovú povinnosť pre občanov z tretích krajín. EÚ potrebuje efektívne nástroje, ktoré jej umožnia reagovať na výnimočné okolnosti, ktoré vyplynú z náhleho a výrazného nárastu počtu štátnych príslušníkov tretích krajín, ktorí nezákonne pobývajú na území EÚ, alebo z nárastu neopodstatnených žiadostí o azyl štátnych príslušníkov tejto tretej krajiny. Vízová brzda by sa mala použiť aj vtedy, ak tretia krajina zamietne žiadosť členského štátu EÚ o readmisiu, a tiež v prípade bezpečnostných hrozieb na európskom území.

Musíme si však zároveň uvedomiť, že obnovenie vízovej povinnosti pre štátnych príslušníkov tretích krajín je silným politickým a diplomatickým aktom, ktorý môže mať rôzne dôsledky. Preto je nesmierne dôležité, aby sa tento mechanizmus uplatňoval na základe faktami podložených objektívnych a relevantných dôkazov.

  Tomáš Zdechovský (PPE), písemně. ‒ Dlouhodobá migrační krize ukázala, že velké množství instrumentů EU nefunguje. Je proto podle mě nutné přijít s revizí těchto mechanismů a pružně reagovat na současný vývoj v oblasti migrace. Možnost znovuzavedení víz považuji za důležitou zejména pro případ, že by některý z členských států čelil neúnosnému náporu žadatelů. Přijetí tohoto návrhu podporuji také proto, že se jedná o důležitý krok směrem k vízové liberalizace s Ukrajinou a Gruzií, které splnily všechny smluvní závazky stanovené v akčních plánech.

  Jana Žitňanská (ECR), písomne. ‒ Správu o návrhu nariadenia, ktorým sa mení nariadenie uvádzajúce zoznam tretích krajín, ktorých štátni príslušníci musia mať víza pri prekračovaní vonkajších hraníc členských štátov, a krajín, ktorých štátni príslušníci sú oslobodení od tejto povinnosti, som podporila. Zmena nariadenia sa týkala mechanizmu, prostredníctvom ktorého môže byť výnimka z povinnosti mať víza pozastavená. Európska únia totiž uzavrela množstvo bilaterálnych dohôd o zrušení vízovej povinnosti a hoci pred uzavretím každej takejto dohody je dôkladne preskúmaná situácia v danej krajine z hľadiska dodržiavania ľudských práv, zásad demokratického právneho štátu, ale aj nebezpečenstva nelegálnej migrácie, aj situácia v týchto krajinách sa môže časom zmeniť. Práve preto bolo potrebné vytvoriť flexibilnejší nástroj, ktorým by členské štáty a Európska komisia mohli rýchlejšie reagovať na zmenu podmienok a napríklad ohrozenie bezpečnosti Európskej únie. Myslím si, že schválený mechanizmus tomuto účelu poslúži. Nariadenie v súčasnosti detailne popisuje jednotlivé fázy návrhu na pozastavenie výnimky, ako aj rozširuje dôvody, pre ktoré je možné toto pozastavenie uplatniť. Verím, že aj tieto zmeny pomôžu posilniť dôveru občanov v Európsku úniu a zmluvy, ktoré Európska únia uzatvára s tretími krajinami.

  Željana Zovko (PPE), napisan. ‒ Podržavam izvješće Agustína Díaza de Mera García Consuegre zbog jednog od važnih pitanja i problema EU-a, a to je vizna politika. To podrazumijeva stajalište kako je vizna politika jedna od ključnih tema u Europskoj uniji, s obzirom da na taj način utječe na vanjsko djelovanje i na unutarnju sigurnost. Toliko je važna da je upravljanje njome jasno regulirano kao podijeljena nadležnost suzakonodavaca u okviru redovnog zakonodavnog postupka.

Nužno je i zakonski relevantno da Europski parlament bude uključen u donošenje odluka, s obzirom na to da je ponovno uvođenje viza za državljane trećih zemalja jedna od najstrožih političkih mjera koje se mogu primijeniti. U skladu s navedenim, potrebno je izmijeniti mehanizam suspenzije u pogledu primjene delegiranih akata i prilagoditi ga presudi Suda Europske unije od 16. srpnja 2015. koja je izrečena o tom pitanju, u vezi s mehanizmom reciprociteta.

Oba mehanizma predstavljaju dvije strane medalje, uravnoteženi su u zakonodavnom i političkom smislu i imaju slične učinke, a postupci u okviru njih trebaju biti usklađeni. Zbog razvoja političke situacije i situacije povezane s migracijama, posebice u svjetlu uzastopnih postupaka liberalizacije viza, bila je potrebna revizija mehanizma suspenzije kako bi postao prilagodljiviji i fleksibilniji.

  Milan Zver (PPE), pisno. ‒ Glasoval sem za Poročilo o predlogu uredbe Evropskega parlamenta in Sveta o spremembi Uredbe (ES) št. 539/2001 o seznamu tretjih držav, katerih državljani morajo pri prehodu zunanjih meja imeti vizume, in držav, katerih državljani so oproščeni te zahteve (sprememba mehanizma zadržanja).

Vizumska politika je ena od ključnih tem EU, saj vpliva na zunanje ukrepe kot tudi na notranjo varnost. Zaradi razvoja političnih razmer in razmer na področju migracij, zlasti po zaporednih postopkih liberalizacije vizumskega režima, je potrebna revizija mehanizma zadržanja, da bi postal bolj učinkovit in prožen. Takšno prožnost morajo seveda spremljati močan skupek jamstev in ukrepov za varstvo človekovih pravic ter poročila in statistike, ki jih zagotavljajo evropske agencije in pristojni organi kazenskega pregona.

7.2. Indsigelse, jf. artikel 106: Foranstaltninger mod indslæbning i Fællesskabet af skadegørere på planter eller planteprodukter og mod deres spredning inden for Fællesskabet (B8-1334/2016)

Pisemne wyjaśnienia dotyczące głosowania

  Isabella Adinolfi (EFDD), per iscritto. ‒ Le modifiche proposte da questa risoluzione hanno l'obiettivo di proteggere il nostro mercato e i nostri consumatori.

Si chiede, in particolare, che la frutta immessa nel mercato europeo sia accompagnata da un certificato fitosanitario, che contenga informazioni inerenti alle ispezioni fatte in fase di crescita e i test effettuati su determinati campioni. Si chiedono inoltre più controlli ai punti d'entrata nel territorio dell'Unione.

Per queste ragioni ho votato positivamente.

  Clara Eugenia Aguilera García (S&D), por escrito. ‒ He apoyado esta objeción porque los socialistas no aceptamos ninguna rebaja en los controles fitosanitarios aplicados los cítricos que entren o circulen por la Unión. Sobre todo, tras la reciente reforma de la norma de sanidad vegetal de la Unión que ha reforzado dichos controles, en función del riesgo en el país de origen.

Consideramos el sector citrícola estratégico para Valencia y Andalucía y de ningún modo podemos permitir la puesta en marcha de una medida que amenace innecesariamente la continuidad de la producción europea citrícola frente un riesgo cierto de propagación y contaminación de peligrosas plagas, como la «Black Spot» o la «Citrus Canker».

Esperamos de la Comisión Europea que garantice con carácter general para todos los orígenes y organismos nocivos, la completa trazabilidad de los frutos especificados para su introducción en la Unión, acompañados de los documentos de supervisión del servicio fitosanitario nacional.

Respecto a la lucha contra la plaga «T Leucotreta», exigimos el «tratamiento en frío» de los cítricos importados, tal y como recomiendan la EFSA y la EPPO.

  Marina Albiol Guzmán (GUE/NGL), por escrito. – Con esta Directiva la Comisión va en dirección contraria a la legislación aprobada sobre «Medidas de protección contra plagas de plantas», ya que es mucho menos exigente que ésta, socavando los requisitos para la introducción en la Unión de determinadas frutas susceptibles a plagas, en particular en lo que respecta a la mancha negra de cítricos y el chancro cítrico. Así, esta modificación propuesta afecta directamente al sector de los cítricos, un sector estratégico del sur de Europa, y subestima la amenaza fitosanitaria que suponen las importaciones de cítricos procedentes de terceros países. La propuesta de resolución propone la modificación de esta directiva de tal forma que garantice la realización de los controles adecuados frente a la entrada de frutas, especialmente cítricos, en la Unión. Es por ello que he votado a favor de la misma.

  Laima Liucija Andrikienė (PPE), raštu. ‒ Balsavau už Europos Parlamento rezoliuciją dėl Komisijos įgyvendinimo direktyvos, iš dalies keičiančios Tarybos direktyvos 2000/29/EB dėl apsaugos priemonių nuo augalams ir augaliniams produktams kenksmingų organizmų įvežimo į Bendriją ir išplitimo joje I–V priedus, projekto. Atsižvelgdamas į Europos maisto saugos tarnybos nuomonę ir Žemės ūkio ir kaimo plėtros komiteto pasiūlymą, Parlamentas šia rezoliucija išreiškia poziciją, kad Komisijos įgyvendinimo direktyvos projektas prieštarauja Reglamento (ES) Nr. 2016/2031 tikslams, nes juo susilpninami reikalavimai, taikomi įvežant į Sąjungą tam tikrus vaisius, neatsparius kenksmingiesiems organizmams, visų pirma sukeliantiems citrusinių dėmėtligę ir citrusinių vėžį. Palaikau šią poziciją, sutikdama su tuo, kad Komisijos įgyvendinimo direktyvos projektas neatitinka Sąjungos teisės, nes yra nesuderinamas su Reglamento (ES) Nr. 2016/2031 tikslu – apibrėžti riziką, kurią kelia augalams ar augaliniams produktams žalingi bet kurios rūšies, padermės ar biotipo patogenai, gyvūnai arba parazitiniai augalai (reglamente vadinami kenkėjais), ir priemones tai rizikai sumažinti iki priimtino lygio.

  Νίκος Ανδρουλάκης (S&D), γραπτώς. ‒ Όσον αφορά τα μέτρα προστασίας κατά της εισαγωγής στην Κοινότητα οργανισμών επιβλαβών για τα φυτά ή τα φυτικά προϊόντα και κατά της εξάπλωσής τους στο εσωτερικό της Κοινότητας, υπερψήφισα την αντίρρηση σύμφωνα με το άρθρο 106 του Κανονισμού. Πιο συγκεκριμένα η εξάπλωση του βακτηριδίου Ξυλλέλα (Xylella fastidiosa) στην Ιταλία και η εισαγωγή ξένων φυτικών ειδών στην Ευρώπη απέδειξε για ακόμη μία φορά ότι είναι απαραίτητο να διασφαλίζεται ότι όλα τα εισαγμένα είδη φυτών και τα φυτικά προϊόντα δεν περιέχουν κάποιο επιβλαβή οργανισμό. Θα πρέπει να είμαστε ιδιαίτερα προσεκτικοί, καθώς αρκεί μόνο ένα μολυσμένο φυτό για να καταστραφεί ένας ολόκληρος κλάδος ή μία ολόκληρη οικονομία μίας περιοχής.

  Marie-Christine Arnautu (ENF), par écrit. ‒ La résolution proposée ici a pour but d’accroître les contrôles sur l’introduction dans l’Union européenne de fruits – en l’occurrence, d’agrumes – originaires de pays tiers. Cette proposition demande le renforcement des contrôles sur ces fruits qui pourraient contaminer les productions en Europe.

À des fins de traçabilité, les fruits ne seront introduits dans l'Union que s'ils remplissent les conditions suivantes:

• le champ de production, les installations de conditionnement, les exportateurs et tout autre opérateur intervenant dans la manutention des fruits spécifiés doivent être officiellement enregistrés;

• durant leur transport du champ de production au point d'entrée dans l'Union, les fruits spécifiés doivent être accompagnés de documents délivrés sous le contrôle de l'organisation nationale de protection des végétaux;

• dans le cas des fruits spécifiés originaires de pays tiers, en plus des deux premiers points, des traitements préalables et postérieurs à la récolte ont été aussi proposés.

J’ai voté pour cette proposition, qui est aussi une façon de protéger nos producteurs d’agrumes de l’importation de produits moins chers en provenance de pays tiers.

  Jonathan Arnott (EFDD), in writing. ‒ I voted against this resolution because I believe that if this resolution is passed, further amendments could be tabled to hinder the trade of North African citrus fruits that would only benefit the interests of Southern European businesses. The outcome of this resolution will have no impact on the United Kingdom.

  Hugues Bayet (S&D), par écrit. ‒ J'ai approuvé cette résolution, qui estime que la proposition de directive d'exécution de la Commission n'est pas conforme au droit de l'Union, car elle n'est pas compatible avec l'objectif du règlement (UE) n° 2016/2031, qui est de déterminer le risque phytosanitaire présenté par toute espèce, souche ou biotype d'agent pathogène, d'animal ou de plante parasite nuisible aux végétaux ou aux produits végétaux, ni avec les mesures visant à ramener le risque à un niveau acceptable.

  Xabier Benito Ziluaga (GUE/NGL), por escrito. ‒ He votado a favor de esta Propuesta de resolución sobre el proyecto de Directiva de Ejecución de la Comisión por la que se modifican los anexos I a V de la Directiva 2000/29/CE del Consejo relativa a las medidas de protección contra la introducción en la Comunidad de organismos nocivos para los vegetales o productos vegetales y contra su propagación en el interior de la Comunidad.

Esta resolución afecta directamente al sector de los cítricos, sector estratégico para el sur de Europa. La resolución pone en duda el acuerdo fitosanitario al que se llegó en relación a la importación de cítricos desde terceros países.

Consideramos indispensable que la fruta que entre en la Unión cumpla con los procesos de sanidad consecuentes, un etiquetado detallado y un empaquetado que cumpla también con los estándares establecidos. El Parlamento Europeo y el Consejo ya votaron en octubre endurecer los controles fitosanitarios (nosotros lo apoyamos) así que considero que el sector de los cítricos debe incluirse en este proceso.

  Izaskun Bilbao Barandica (ALDE), por escrito. ‒ Quiero agradecer a los miembros de la Comisión de Agricultura su labor en esta objeción sobre las medidas de protección contra la introducción en la Comunidad de organismos nocivos para los vegetales o productos vegetales y contra su propagación en el interior de la Comunidad. He apoyado tanto la modificación 2 como la 4 y la enmienda presentada en este sentido en contra de la línea de mi Grupo.

  Mara Bizzotto (ENF), per iscritto. ‒ Sostengo col mio voto questa risoluzione che intende rigettare una proposta di modifica della Commissione che, in un allegato, vuole di fatto abbassare gli strumenti di controllo rispetto alla macchia nera degli agrumi (black spot) e al cancro degli agrumi (citrus canker) negli agrumi importati per essere trasformati in succo.

  José Blanco López (S&D), por escrito. ‒ He apoyado esta objeción porque los socialistas no aceptamos ninguna rebaja en los controles fitosanitarios aplicados los cítricos que entren o circulen por la Unión. Sobre todo, tras la reciente reforma de la norma de sanidad vegetal de la Unión que ha reforzado dichos controles, en función del riesgo en el país de origen.

Consideramos el sector citrícola estratégico para Valencia y Andalucía y de ningún modo podemos permitir la puesta en marcha de una medida que amenace innecesariamente la continuidad de la producción europea citrícola frente un riesgo cierto de propagación y contaminación de peligrosas plagas, como la «Black Spot» o la «Citrus Canker».

Esperamos de la Comisión Europea que garantice con carácter general para todos los orígenes y organismos nocivos, la completa trazabilidad de los frutos especificados para su introducción en la Unión, acompañados de los documentos de supervisión del servicio fitosanitario nacional.

Respecto a la lucha contra la plaga «T Leucotreta», exigimos el «tratamiento en frío» de los cítricos importados, tal y como recomiendan la EFSA y la EPPO.

  Vilija Blinkevičiūtė (S&D), raštu. ‒ Balsavau už šią rezoliuciją dėl Komisijos įgyvendinimo direktyvos, iš dalies keičiančios Tarybos direktyvos 2000/29/EB dėl apsaugos priemonių nuo augalams ir augaliniams produktams kenksmingų organizmų įvežimo į Bendriją ir išplitimo joje priedus. Direktyva 2000/29/EB bus panaikinta ir pakeista Reglamentu (ES) Nr. 2016/2031 dėl apsaugos priemonių nuo augalų kenkėjų, kai tik tas reglamentas įsigalios. Komisijos įgyvendinimo direktyvos projektas prieštarauja Reglamento (ES) Nr. 2016/2031 tikslams, nes juo susilpninami reikalavimai, taikomi įvežant į Sąjungą tam tikrus vaisius, neatsparius kenksmingiesiems organizmams, visų pirma sukeliantiems citrusinių dėmėtligę ir citrusinių vėžį. Europos Parlamentas mano, kad Komisijos įgyvendinimo direktyvos projektas neatitinka Europos Sąjungos teisės, nes nesuderinamas su Reglamento (ES) Nr. 2016/2031 tikslu – apibrėžti fitosanitarinę riziką, kurią kelia augalams ar augaliniams produktams žalingi bet kurios rūšies, padermės ar biotipo patogenai, gyvūnai arba parazitiniai augalai (reglamente vadinami kenkėjais), ir priemones tai rizikai sumažinti iki priimtino lygio. Taigi, esant tokioms aplinkybėms Parlamentas primena, kad, kai tik bus pradėtas taikyti (2019 m. gruodžio 14 d.) Reglamentas (ES) Nr. 2016/2031, juo bus panaikinta ir pakeista Direktyva 2000/29/EB.

  Biljana Borzan (S&D), napisan. ‒ Podržavam ovaj Prigovor. Izbijanje Xyllela fastidiose u Italiji i uvođenje invazivnih stranih vrsta u Europi pokazuju da je potrebno osigurati sav uvoz bilja ili biljnih proizvoda bez štetnika. Jedna zaražena biljka može uništiti cijeli sektor ili ekonomiju cijele regije.

  Renata Briano (S&D), per iscritto. ‒ La tutela dei consumatori deve essere sempre prioritaria nell'azione del legislatore.

L'Unione Europea riconosce il diritto alla salute come diritto fondamentale dei cittadini europei e si fa promotore della loro promozione e tutela prima di tutto con la prevenzione.

Ed è il principio di precauzione e prevenzione che ci porta a bloccare l'importazione e il commercio degli organismi nocivi ai vegetali o ai prodotti vegetali commestibili, rendendo sempre chiaro ed aggiornato il loro elenco e vigile il legislatore.

  Daniel Buda (PPE), în scris. ‒ Proiectul de directivă de punere în aplicare a Comisiei, de modificare a anexelor I-V la Directiva 2000/29/CE a Consiliului privind măsurile de protecție împotriva introducerii în Comunitate a unor organisme dăunătoare plantelor sau produselor vegetale și împotriva răspândirii lor în Comunitate contravine obiectivelor Regulamentului (UE) 2016/2031 deoarece subminează cerințele privind introducerea în Uniune a unor anumite fructe expuse dăunătorilor, în special în ceea ce privește Phyllosticta citricarpa și Xanthomonas citri.

Acesta nu este conform cu legislația Uniunii deoarece nu este compatibil cu obiectivul Regulamentului (UE) 2016/2031, care este de a determina riscurile fitosanitare pe care le prezintă orice specie, sușă sau biotip de agenți patogeni, animale sau plante parazite dăunătoare plantelor sau produselor vegetale (denumite în continuare „organisme dăunătoare”). Această necoformitate m-a determinat să votez în favoarea prezentei rezoluții. Consider că, în acest context, suprareglementarea nu contribuie la o mai bună funcționare a sistemului, ci, dimpotrivă, conduce la disfuncționalități care pot determina o serie de riscuri.

  Soledad Cabezón Ruiz (S&D), por escrito. ‒ He apoyado esta objeción porque los socialistas no aceptamos ninguna rebaja en los controles fitosanitarios aplicados los cítricos que entren o circulen por la Unión. Sobre todo, tras la reciente reforma de la norma de sanidad vegetal de la Unión que ha reforzado dichos controles, en función del riesgo en el país de origen.

Consideramos el sector citrícola estratégico para Valencia y Andalucía y de ningún modo podemos permitir la puesta en marcha de una medida que amenace innecesariamente la continuidad de la producción europea citrícola frente un riesgo cierto de propagación y contaminación de peligrosas plagas, como la «Black Spot» o la «Citrus Canker».

Esperamos de la Comisión Europea que garantice con carácter general para todos los orígenes y organismos nocivos, la completa trazabilidad de los frutos especificados para su introducción en la Unión, acompañados de los documentos de supervisión del servicio fitosanitario nacional.

Respecto a la lucha contra la plaga «T Leucotreta», exigimos el «tratamiento en frío» de los cítricos importados, tal y como recomiendan la EFSA y la EPPO.

  Alain Cadec (PPE), par écrit. ‒ La Commission européenne a présenté un acte d’exécution modifiant les annexes I à V de la directive du Conseil 2000/29/CE concernant les mesures de protection contre l’introduction dans l’Union d’organismes nuisibles aux végétaux et aux produits végétaux, et leur propagation dans l’Union. La Parlement, n’ayant pas de pouvoir contraignant en matière d’acte d’exécution, donne son avis dans une résolution d’objection. En l’état, l’acte d’exécution de la Commission n’est pas cohérent avec le nouveau règlement n° 2016/2031 relatif aux mesures de protection contre les organismes nuisibles aux végétaux qui abroge la directive 200/29/CE. Pour cette raison, la résolution du Parlement européen appelle à une protection accrue et à davantage de contrôles pour assurer la protection de végétaux aux organismes qui leur sont nuisibles. Par exemple, nous demandons plus d’exigence pour l’importation des fruits originaires de pays où le Phyllosticta citricarpa est présent. J’ai voté en faveur de cette objection.

  Nicola Caputo (S&D), per iscritto. ‒ Oggi ho votato in favore dell'obiezione al progetto di direttiva di esecuzione che modifica gli allegati da I a V della direttiva sulle misure di protezione contro l'introduzione nella Comunità di organismi nocivi ai vegetali o ai prodotti vegetali e contro la loro diffusione nella Comunità.

Il progetto di direttiva in questione, infatti, contrasta con gli obiettivi del regolamento (UE) n. 2016/2031, in quanto viola le prescrizioni relative all'introduzione nell'Unione di determinati frutti suscettibili a organismi nocivi ed è incompatibile con l'obiettivo del regolamento (UE) n. 2016/2031 di determinare i rischi fitosanitari presentati da qualsiasi specie, ceppo o biotipo di agenti patogeni, animali o piante parassite dannosi per le piante o i prodotti vegetali e misure per ridurre tali rischi a un livello accettabile.

L'obiezione chiede di sottoporre nuovamente la direttiva in questione all'esame del Parlamento una volta modificata come suggerito.

  Matt Carthy (GUE/NGL), in writing. ‒ I voted in favour of this objection to a draft implementing directive. The issue is that that the draft implementing directive is not compatible with a Regulation recently agreed and voted on last October, and goes beyond the implementing powers provided for in the basic act. While inter-institutional negotiations for the 2016 Regulation were able to secure comprehensive controls on imported plant material to avoid the outbreak of future plant diseases, the draft implementing act reverses those gains with regard to fruits susceptible to pests, such as citrus black spot and citrus canker.

Even aside from the fact that the Commission is trying to water down the recently agreed phytosanitary rules, the 2000 Directive will be repealed as soon as the 2016 Regulation takes effect, in three years. So the legal basis for the implementing act will not even exist anymore.

For these reasons I supported the objection.

  David Casa (PPE), in writing. ‒ I voted in favour of the Resolution as I consider that the draft Commission implementing directive is not consistent with European Union law, in that it is not compatible with the objective of Regulation (EU) 2016/2031, which is to determine the phytosanitary risks posed by any species, strain or biotype of pathogenic agents, animals or parasitic plants injurious to plants or plant products (‘pests’) and measures to reduce those risks to an acceptable level. I call on the Commission to modify its draft implementing directive in order to bring them in line.

  Fabio Massimo Castaldo (EFDD), per iscritto. ‒ Le modifiche proposte da questa risoluzione hanno come obiettivo quello di proteggere il nostro mercato e i nostri consumatori.

Si chiede che la frutta che entra nel mercato europeo sia accompagnata da un certificato fitosanitario, che contiene elementi su trattamenti contro Phyllosticta citricarpa, le ispezioni fatte sulla frutta in fase di crescita, prelievi e test fatti su determinati campioni. Si chiede inoltre di effettuare più controlli ai punti d'entrata nel territorio dell'Unione europea e di rifiutare l'entrata se la frutta mostra sintomi. Un altro elemento importante di questa risoluzione sono i requisiti di tracciabilità di tutta la frutta che entra nel mercato europeo.

Ho quindi votato a favore.

  Λευτέρης Χριστοφόρου (PPE), γραπτώς. ‒ Στηρίζουμε την έκθεση αντίρρησης.

  Κώστας Χρυσόγονος (GUE/NGL), γραπτώς. ‒ Ψηφίσαμε ως προς την ένσταση σχετικά με τα μέτρα προστασίας κατά της εισαγωγής στην Κοινότητα οργανισμών επιβλαβών για τα φυτά ή τα φυτικά προϊόντα και κατά της εξάπλωσής τους στο εσωτερικό της Κοινότητας. Θεωρώ πως πρόκειται για μια θετική προσπάθεια προστασίας του περιβάλλοντος αλλά και της υγείας των Ευρωπαίων και γι’ αυτό ψήφισα θετικά.

  Angelo Ciocca (ENF), per iscritto. ‒ Voto positivo. La relazione intende rigettare una proposta di modifica della Commissione europea che diminuirebbe gli strumenti di controllo su prodotti vegetali nocivi che vengono importati.

  Deirdre Clune (PPE), in writing. ‒ I supported the Objection pursuant to Rule 106: Protective measures against the introduction into the Community of organisms harmful to plants or plant products and against their spread within the Community.

  Lara Comi (PPE), per iscritto. ‒ Ho votato a favore della risoluzione che ritiene che il progetto di direttiva della Commissione non sia conforme al diritto dell'Unione, in quanto non è compatibile con l'obiettivo del regolamento (UE) n. 2031/2016, che è quello di determinare i rischi fitosanitari di qualsiasi specie, ceppo o biotipo di agenti patogeni, animali o piante parassite nocivi a piante o prodotti vegetali ("parassiti') e le misure volte a ridurre tali rischi a un livello accettabile.

  Javier Couso Permuy (GUE/NGL), por escrito. ‒ Con esta Directiva la Comisión va en dirección contraria a la legislación aprobada sobre «Medidas de protección contra plagas de plantas», ya que es mucho menos exigente que ésta, socavando los requisitos para la introducción en la Unión de determinadas frutas susceptibles a plagas, en particular en lo que respecta a la mancha negra de cítricos y el chancro cítrico. Así esta modificación propuesta afecta directamente al sector de los cítricos, un sector estratégico del sur de Europa, y subestima la amenaza fitosanitaria que suponen las importaciones de cítricos procedentes de terceros países.

La propuesta de resolución propone la modificación de esta directiva de tal forma que garantice la realización de los controles adecuados frente a la entrada de frutas, especialmente cítricos, en la Unión. Es por ello que he votado a favor de la misma.

  Edward Czesak (ECR), na piśmie. ‒ Zagłosowałem przeciw projektowi dyrektywy wykonawczej, której celem jest zmiana załączników I–V do dyrektywy Rady 2000/29/WE. Uważam, że surowsze kontrole wwozu owoców cytrusowych zwiększą ryzyko wniesienia skargi do WTO oraz nałożą nieproporcjonalne i nieuzasadnione wymogi na państwa wywozu, w których dotychczas nie było żadnych problemów.

Ponadto proponowane zmiany, mające na celu zapewnienie bardziej rygorystycznej kontroli, wykraczają poza zalecenia EFSA (Europejskiego Urzędu ds. Bezpieczeństwa Żywności). Rozsądnym podejściem do ochrony rynku w zakresie przetwórstwa owoców cytrusowych jest działanie za pomocą środków nadzwyczajnych, a nie ogólnego zaostrzania środków. Poprzez zaproponowane zmiany dotyczące stosowania wyłącznie procesu mrożenia Thaumatotibia leucotreta dyrektywa doprowadzi do wstrzymania badań i uniemożliwi wykorzystywanie nowych procesów naukowych.

  Miriam Dalli (S&D), in writing. ‒ The outbreak of the Xyllela fastidiosa in Italy and the introduction of invasive alien species in Europe highlight the need to ensure that all imports of plants or plants products are free of pests. I am in favour of this resolution, as one infected plant can destroy a whole sector or the economy of a whole region.

  Viorica Dăncilă (S&D), în scris. ‒ Istoria „Focarului de fastidiosa Xyllela în Italia” și introducerea unor specii străine invazive în Europa arată că trebuie să se asigure faptul că toate importurile de plante sau produse sunt lipsite de dăunători. O plantă infectată poate distruge întregul sector al economiei unei întregi regiuni.

De aceea, susțin obiecția referitoare la importul de citrice, depusă de colega noastră, Clara Aguilera.

  Michel Dantin (PPE), par écrit. ‒ La présente résolution vise à objecter de manière non-contraignante et à proposer des amendements à un projet de directive d’exécution de la Commission européenne modifiant les annexes I à V de la directive du Conseil 2000/29/CE concernant les mesures de protection de la santé de végétaux dans l'Union. Ce texte intervient dans un contexte de transition entre deux législations. Dans l’attente de l’entrée en vigueur du nouveau règlement 2016/2031 du Parlement européen et du Conseil relatif aux mesures de protection contre les organismes nuisibles aux végétaux, adopté en octobre 2016, la Commission européenne propose d’amender via la législation secondaire la directive du Conseil 2000/29/CE. La nouvelle législation a fait l’objet de négociations difficiles durant plus de trois ans et le projet de directive d’exécution de la Commission n'est pas cohérent avec l’accord politique trouvé dans le cadre du nouveau règlement ; il a pour effet d’affaiblir le dispositif européen de protection contre les aléas sanitaires, notamment en ce qui concerne l'importance de la stratégie préventive à l'import. Considérant qu’il convient, dans un contexte de mondialisation et de réchauffement climatique, de renforcer la protection contre les aléas sanitaires susceptibles de ravager nos productions végétales européennes, j’ai voté pour cette objection.

  Angélique Delahaye (PPE), par écrit. ‒ J’ai voté en faveur de cette objection, qui s’oppose à la modification des mesures de protection contre l’introduction dans l’Union d’organismes nuisibles aux végétaux. La Commission européenne souhaite en effet simplifier et alléger les exigences relatives à l’importation de certains fruits en provenance de pays tiers, en particulier touchés par la tache noire d’agrumes, et cela n’est pas acceptable. Je soutiens les propositions faites dans cette résolution, qui appellent à maintenir les exigences en place pour l’importation, indépendamment de la destination du produit. Il faut rester vigilant sur ce que nous introduisons dans l’Union européenne, et maintenir une protection responsable et harmonisée de nos États membres.

  Gérard Deprez (ALDE), par écrit. ‒ J’ai voté en faveur de cette objection car, à l’heure actuelle, les mesures envisagées pour prévenir l’introduction dans l’Union de nouveaux parasites de végétaux, qui attaquent les agrumes, ne sont pas assez strictes pour protéger les producteurs de l’Union. Le projet de directive d’exécution, tel que proposé par la Commission, ne permet en effet pas de réduire les risques d’importation de parasites exotiques. Il est, dès lors, urgent de mettre en place des règles plus strictes pour protéger les agrumes de l’Union et ainsi éviter la propagation, notamment, des taches noires des agrumes et du faux carpocapse. Nous ne pouvons pas adopter une attitude attentiste ou inerte face à ce problème. Il est important d’agir rapidement!

  Mireille D'Ornano (ENF), par écrit. ‒ J’ai voté pour ce texte. Il concerne en effet la proposition de directive d’exécution de la Commission concernant les organismes nuisibles aux végétaux ou aux produits végétaux, avec pour objet les contrôles de l’introduction dans l’Union européenne de fruits – en l’occurrence, d’agrumes.

Les mesures nécessaires à la traçabilité sont notamment les suivantes: enregistrement officiel de tout opérateur intervenant dans la manutention des fruits et présence des certificats de l'organisation nationale de protection des végétaux pour chaque livraison.

Nous sommes favorables à ces mesures, qui contribuent à la protection de nos agriculteurs par rapport à la concurrence étrangère.

  Angel Dzhambazki (ECR), in writing. ‒ I voted against this dossier. Several Members have objected to the draft implementing directive. However, stricter controls, as they propose, on citrus imports increase not only the risk of a WTO challenge, but will also impose disproportionate and unjustified requirements on exporting countries where there have been no issues to date. The proposed changes also go beyond recommendations by the European Food Safety Authority (EFSA). If there are persistent interceptions involving other third countries, these should be addressed through emergency measures, rather than by imposing stronger measures across the board. Therefore, I decided not to support this dossier, in its current form.

  Γεώργιος Επιτήδειος (NI), γραπτώς. ‒ Το σχέδιο εκτελεστικής οδηγίας της Επιτροπής, το οποίο έχει στόχο να τροποποιήσει τα παραρτήματα I έως V της οδηγίας 2000/29/ΕΚ, αντιβαίνει στους στόχους του κανονισμού (ΕΕ) 2016/2031, εφόσον υπονομεύει τις απαιτήσεις για την εισαγωγή στην Ένωση ορισμένων καρπών που είναι ευπαθείς σε επιβλαβείς οργανισμούς, ιδίως όσον αφορά τη μελανή κηλίδωση των εσπεριδοειδών και τον καρκίνο των εσπεριδοειδών.

Ο σκοπός του κανονισμού (ΕΕ) 2016/2031 είναι ο προσδιορισμός των φυτοϋγειονομικών κινδύνων που εγκυμονεί κάθε είδος, στέλεχος ή βιότυπος παθογόνων παραγόντων, ζώων ή παρασιτικών φυτών που είναι επιβλαβή για τα φυτά ή τα φυτικά προϊόντα («επιβλαβείς οργανισμοί»), καθώς και μέτρων για τη μείωση των εν λόγω κινδύνων σε αποδεκτό επίπεδο.

Κατά συνέπεια, η τροποποίηση της εκτελεστικής οδηγίας που προτείνεται διά της παρούσης κρίνεται απαραίτητη.

  Jill Evans (Verts/ALE), in writing. ‒ I voted in favour of this report. Strict controls are needed to prevent the entry of pests which can damage the livelihoods of producers and the environment. Plant pests have created significant problems for EU agriculture and biodiversity and it is important for the agricultural sector in Wales that it is protected from that.

  Fredrick Federley (ALDE), skriftlig. ‒ Rörande import av växter och växtdelar till unionen är det viktigt att vi har ett säkert system som skyddar mot sjukdomar. Det som denna resolution efterfrågar är dock skyddsåtgärder som är allt för oproportionerliga och kostsamt onödiga. Detta leder till att det resolutionen efterfrågar är mer eller mindre förklädd protektionism. Kommissionens förslag i detta avseende är balanserat och väl avvägt och jag ser ingen anledning att motsätta mig deras förslag. Därför röstade jag mot denna resolution.

  José Manuel Fernandes (PPE), por escrito. ‒ Os citrinos importados para a UE devem ser sujeitos a controlos fitossanitários mais rigorosos para prevenir a propagação de pragas, como a mancha negra, aos pomares de citrinos europeus. O projeto da Comissão é contrário aos objetivos do novo regulamento sobre medidas de proteção contra as pragas dos vegetais. O projeto da Comissão não é suficiente para reduzir esses riscos para um nível aceitável. Numa resolução hoje aprovada por 463 votos a favor, 168 contra e três abstenções, o Parlamento Europeu solicita à Comissão que modifique o projeto de diretiva de execução de modo a reforçar os controlos dos citrinos importados e prevenir a propagação de pragas aos pomares de citrinos europeus.

  João Ferreira (GUE/NGL), por escrito. ‒ De acordo com a proposta da Comissão Europeia, a entrada de citrinos apenas estaria condicionada a uma mera inspeção visual do produto e dependente de uma declaração atestando o bom estado sanitário da fruta, e declarando que a mesma provem de campos sujeitos ao tratamento e controlo da Phyllosticta citricarpa (mancha preta).

Com esta proposta, a Comissão ultrapassa as suas funções ao propor enfraquecer os controlos fitossanitários nas importações, quando o Parlamento e o Conselho concordaram no reforço destas medidas.

Este laxismo fitossanitário promovido pela Comissão só pode estar relacionado com as enormes pressões da indústria de transformação e processamento, designadamente para refrigerantes do norte da Europa, que pretende adquirir matéria-prima a baixo custo, aumentando assim os seus lucros. A avançar, esta medida irá penalizar os produtores de citrinos de duas formas: em primeiro lugar através de um mais do que certo aumento das importações, com a consequente pressão em baixa dos preços; em segundo lugar pondo em causa o estado fitossanitários dos pomares de citrinos, que ficam muito mais vulneráveis a um conjunto de pragas, entre as quais avulta a Phyllosticta citricarpa, de que a UE ainda está indemne.

Defendemos controlos rigorosos de todos os citrinos importados, incluindo análises por amostragem e certificados de rastreabilidade.

  Luke Ming Flanagan (GUE/NGL), in writing. ‒ I voted yes because I agree.

  Λάμπρος Φουντούλης (NI), γραπτώς. ‒ Ο σκοπός του κανονισμού (ΕΕ) 2016/2031 είναι ο προσδιορισμός των φυτοϋγειονομικών κινδύνων που εγκυμονεί κάθε είδος, στέλεχος ή βιότυπος παθογόνων παραγόντων, ζώων ή παρασιτικών φυτών που είναι επιβλαβή για τα φυτά ή τα φυτικά προϊόντα («επιβλαβείς οργανισμοί»), καθώς και μέτρων για τη μείωση των εν λόγω κινδύνων σε αποδεκτό επίπεδο.

Κατά συνέπεια, υπερψηφίζω την τροποποίηση της εκτελεστικής οδηγίας που προτείνεται διά της παρούσης καθώς κρίνεται απαραίτητη.

  Doru-Claudian Frunzulică (S&D), in writing. ‒ The outbreak of the Xyllela fastidiosa in Italy and the introduction of invasive alien species in Europe show that we need to ensure that all imports of plants or plants products are free of pests. One infected plant can destroy a whole sector or the economy of a whole region.

The phytosanitary risk is particularly high for the warmer regions of Europe, while most of the citrus imports for processing are to regions less susceptible to being infected by pests coming from outside Europe. Nevertheless, the risk that pests arriving in the north of Europe could be transferred to warmer regions and thus infect citrus plants in Europe exists, and according to the recommendation of the EPPO (European and Mediterranean Plant Protection Organisation), the only effective treatment that guarantees a high protection is the cold treatment.

  Elena Gentile (S&D), per iscritto. ‒ Ho votato a favore dell'obiezione a norma dell'articolo 106 – Misure di protezione contro l'introduzione nella Comunità di organismi nocivi ai vegetali o ai prodotti vegetali e contro la loro diffusione nella Comunità – riguardante le misure comunitarie per aiutare a prevenire l'introduzione nell'UE di nuovi parassiti che attaccano gli agrumeti perché la normativa vigente non è sufficiente per proteggere i produttori europei. Ritengo infatti che siano necessarie norme e controlli più severi per prevenire la diffusione di parassiti come la macchia nera degli agrumi e la Falsa Cydia.

Il progetto di direttiva di esecuzione della Commissione non riduce il rischio d'importazione di organismi nocivi nell'UE a un livello accettabile e sono quindi necessarie norme più severe. Per tale motivo ho sostenuto che i frutti originari di paesi terzi dovrebbero essere ispezionati visivamente al punto d'ingresso nell'UE e tali ispezioni dovrebbero essere effettuate su campioni di almeno 200 frutti per partita di 30 tonnellate.

Inoltre ho condiviso la richiesta del Parlamento europeo secondo cui gli agrumi prima di essere importati nell'UE dovrebbero essere sottoposti a trattamento a freddo o a un trattamento alternativo, sostenibile, efficace e avente lo stesso effetto, nonché misure per migliorare la tracciabilità degli agrumi importati.

  Michela Giuffrida (S&D), per iscritto. ‒ Ho votato a favore di questa obiezione perché l'attuazione della direttiva contro l'introduzione di organismi nocivi ai vegetali deve essere molto più efficace rispetto a quanto previsto dalla Commissione e il Parlamento europeo deve vigilare.

Abbiamo già subito le catastrofiche conseguenze dell'entrata nell'Unione europea di virus delle piante che hanno costretto migliaia di agricoltori in ginocchio. Contiamo ancora i danni provocati dalla Xylella, gridiamo con forza alla Commissione di prendere più seriamente l'elevato numero di intercettazioni di agrumi infetti provenienti dal Sudafrica.

Ho votato a favore per istituire un sistema di certificazione più preciso e controlli alle frontiere più efficaci, controlli visivi su un campione di almeno 200 frutti di ciascuna specie.

E poi la tracciabilità. Tutti gli operatori, dall'area di produzione agli operatori di trasporto, devono essere registrati, così come tutti gli spostamenti e i trattamenti di refrigerazione subiti dai prodotti.

  Tania González Peñas (GUE/NGL), por escrito. ‒ He votado a favor de esta Propuesta de resolución sobre el proyecto de Directiva de Ejecución de la Comisión por la que se modifican los anexos I a V de la Directiva 2000/29/CE del Consejo relativa a las medidas de protección contra la introducción en la Comunidad de organismos nocivos para los vegetales o productos vegetales y contra su propagación en el interior de la Comunidad.

Esta resolución afecta directamente al sector de los cítricos, sector estratégico para el sur de Europa. La resolución pone en duda el acuerdo fitosanitario al que se llegó en relación a la importación de cítricos desde terceros países.

Consideramos indispensable que la fruta que entre en la Unión cumpla con los procesos de sanidad consecuentes, un etiquetado detallado y un empaquetado que cumpla también con los estándares establecidos. El Parlamento Europeo y el Consejo ya votaron en octubre endurecer los controles fitosanitarios (nosotros lo apoyamos) así que considero que el sector de los cítricos debe incluirse en este proceso.

  Sergio Gutiérrez Prieto (S&D), por escrito. ‒ He apoyado esta objeción porque los socialistas no aceptamos ninguna rebaja en los controles fitosanitarios aplicados los cítricos que entren o circulen por la Unión. Sobre todo, tras la reciente reforma de la norma de sanidad vegetal de la Unión que ha reforzado dichos controles, en función del riesgo en el país de origen.

Consideramos el sector citrícola estratégico para Valencia y Andalucía y de ningún modo podemos permitir la puesta en marcha de una medida que amenace innecesariamente la continuidad de la producción europea citrícola frente un riesgo cierto de propagación y contaminación de peligrosas plagas, como la «Black Spot» o la «Citrus Canker».

Esperamos de la Comisión Europea que garantice con carácter general para todos los orígenes y organismos nocivos, la completa trazabilidad de los frutos especificados para su introducción en la Unión, acompañados de los documentos de supervisión del servicio fitosanitario nacional.

Respecto a la lucha contra la plaga «T Leucotreta», exigimos el «tratamiento en frío» de los cítricos importados, tal y como recomiendan la EFSA y la EPPO.

  Τάκης Χατζηγεωργίου (GUE/NGL), γραπτώς. ‒ Η έκθεση αφορά μέτρα προστασίας για να αποτρέψει την εισαγωγή νέων παρασίτων που πλήττουν τα εσπεριδοειδή δέντρα και τους καρπούς τους, καθώς τα ισχύοντα δεν επαρκούν για να προστατεύσουν τους ευρωπαίους παραγωγούς. Η έκθεση ζητά την υιοθέτηση αυστηρότερων κανόνων και ελέγχων για την πρόληψη της εξάπλωσης των επιβλαβών οργανισμών που πλήττουν τα εσπεριδοειδή και αναμένει από την Επιτροπή να ακολουθήσει τις συστάσεις του Κοινοβουλίου. Για αυτούς τους λόγους υπερψηφίσαμε την έκθεση.

  Ivan Jakovčić (ALDE), napisan. ‒ Glasao sam za Rezoluciju Europskog parlamenta o nacrtu provedbene direktive Komisije o izmjeni priloga I.-V. Direktive Vijeća 2000/29/EZ o zaštitnim mjerama protiv unošenja u Zajednicu organizama štetnih za bilje ili biljne proizvode i protiv njihovog širenja unutar zajednice zbog toga što smatram da je potrebno biti posebno oprezan kako je riječ o unosu organizama koji mogu biti štetni za bilje. Slučaj Xylelle fastidiose u Italiji pokazao je kakve posljedice takvi štetnici mogu prouzročiti za bilje, za lokalno gospodarstvo, ali i za biološku raznolikost. Fitosanitarni rizici moraju biti jasno i temeljito analizirani te stoga podržavam ovaj prijedlog rezolucije.

  Jean-François Jalkh (ENF), par écrit. ‒ Je fais bon accueil à cette proposition qui vise à améliorer le contrôle de l’introduction en Europe d’agrumes originaires de pays tiers. Il s’agit d’un moyen efficace de protéger nos producteurs d’une concurrence rude des pays du Sud et d’une potentielle contamination de leurs exploitations moyennant une meilleure traçabilité d’un bout à l’autre de la chaîne.

J’ai voté pour.

  Philippe Juvin (PPE), par écrit. ‒ J’ai voté en faveur de cette objection non contraignante, qui appelle la Commission européenne à supprimer la possibilité prévue dans son texte initial d’alléger les exigences pour l'importation des fruits destinés à la transformation en jus et à renforcer, à l’inverse, celles concernant l'importation des fruits originaires de pays où des organismes nuisibles sont présents. Cette objection demande que le pays tiers d'origine effectue des tests sur les fruits avant expédition en vue de dépister les éventuelles infections. Le Parlement se pose une fois de plus en défenseur de la santé des consommateurs.

  Barbara Kappel (ENF), schriftlich. ‒ Dieser Entschließungsantrag betrifft den Entwurf einer Durchführungsrichtlinie der Kommission über Maßnahmen zum Schutz gegen die Einschleppung und Ausbreitung von Schadorganismen der Pflanzen und Pflanzenerzeugnisse. Der Berichterstatter ist der Meinung, dass die von der Kommission geplante Durchführungsrichtlinie nicht mit geltendem EU-Recht im Einklang steht. Da die vom Berichterstatter eingebrachten Einwände richtig sind und der Schutz vor Pflanzenschädlingen nicht einer fehlerhaften juristischen Begutachtung unterliegen darf, stimme ich diesem Entschluss zu.

  Elisabeth Köstinger (PPE), schriftlich. ‒ Ich habe gegen die Resolution gestimmt, weil der Vorschlag der Europäischen Kommission aus fachlicher Sicht als ausreichend streng eingestuft wird und die Ausnahmen für die Einfuhr von Früchten für die industrielle Verarbeitung bereits jetzt an strenge Bedingungen geknüpft sind. Importanforderungen sollten stets fachlich gerechtfertigt sein, um die europäische Zitrusproduktion vor neuen Krankheiten, die bislang in der EU nicht vorkommen, zu schützen. Die in der Resolution vorgeschlagenen Verschärfungen – insbesondere die zusätzliche Überprüfung durch die EFSA und die zu erwartenden Verfahrensverlängerungen – tragen nicht zu mehr Pflanzenschutz bei, sondern deuten eher auf ein verstecktes Importverbot hin.

  Stelios Kouloglou (GUE/NGL), in writing. ‒ Through this report, the Commission wants to implement a directive in order to determine the phytosanitary risks posed by a strain or biotype of pathogenic agents, animals or parasitic plants injurious to plants at second level to reduce those risks. I voted in favour of this report.

  Giovanni La Via (PPE), per iscritto. – Oggi a Strasburgo è stata adottata una risoluzione che contiene correzioni al progetto di modifica della Commissione europea contenente una serie di misure di protezione contro l'introduzione e la diffusione nel nostro territorio di organismi nocivi ai vegetali o ai prodotti vegetali.

Si tratta di misure che qui in Parlamento vogliamo correggere e migliorare, anche per allinearle in vista dell'entrata in vigore del nuovo regolamento contenente l'introduzione del cosiddetto passaporto delle piante. Nello specifico la proposta prevede che i frutti derivanti da paesi terzi dovranno essere accompagnati da un certificato fitosanitario che autorizzi il loro ingresso, essendo inoltre necessaria una dichiarazione attestante che i frutti siano originari di un'area di produzione che è stata sottoposta a trattamenti adeguati contro il Citrus black spot, ovvero la macchia nera, parassita che è in grado di distruggere i nostri agrumeti.

Risultano essere enormi i danni causati alla nostra agricoltura dalle malattie delle piante provocate da virus introdotti con l'importazione di prodotti che derivano da paesi terzi. Trattandosi di una battaglia che porto avanti da tempo per salvaguardare il nostro patrimonio produttivo-ornamentale da patogeni derivanti da paesi terzi, ritengo che sostenere la presente richiesta produca effetti positivi.

  Gilles Lebreton (ENF), par écrit. ‒ J'ai voté pour cette résolution, car elle protège nos producteurs contre les importations et le risque de contamination.

  Philippe Loiseau (ENF), par écrit. ‒ Cette objection avait pour but de modifier une proposition de directive d'exécution présentée par la Commission. En l'occurrence, le texte proposé souhaite augmenter les contrôles à l'importation en provenance de pays tiers de fruits, notamment les agrumes. Les agrumes en question devraient être accompagnés d'un certificat phytosanitaire, et la traçabilité complète de leur production, récolte, conditionnement, exportation, transport, contrôlée. Notre groupe soutient cette rigueur dans le contrôle, d'autant plus que c'est aussi une manière de protéger nos producteurs d’agrumes de l'importation massive de produits moins chers en provenance de pays tiers. J'ai logiquement voté pour cette objection.

  Paloma López Bermejo (GUE/NGL), por escrito. ‒ Con esta Directiva la Comisión va en dirección contraria a la legislación aprobada sobre «Medidas de protección contra plagas de plantas», ya que es mucho menos exigente que ésta, socavando los requisitos para la introducción en la Unión de determinadas frutas susceptibles a plagas, en particular en lo que respecta a la mancha negra de cítricos y el chancro cítrico. Así esta modificación propuesta afecta directamente al sector de los cítricos, un sector estratégico del sur de Europa, y subestima la amenaza fitosanitaria que suponen las importaciones de cítricos procedentes de terceros países.

La propuesta de resolución propone la modificación de esta directiva de tal forma que garantice la realización de los controles adecuados frente a la entrada de frutas, especialmente cítricos, en la Unión. Es por ello que he votado a favor de la misma.

  Ivana Maletić (PPE), napisan. ‒ Ovaj prijedlog rezolucije govori o plodovima koji su podložni štetnim organizmima, odnosno o bolesti crne pjegavosti i bakterijskom raku agruma. Trenutni nacrt provedbene direktive Komisije nije u skladu s pravom Europske unije, jer nije kompatibilan s ciljem Uredbe 2016/2031, prema kojem prvo treba odrediti fitosanitarne rizike koje predstavlja određena vrsta uzročnika, a nakon toga mjere ublažavanja tih rizika.

Smatram da je važno uzeti uzorke na što većem broju plodova svake vrste kako bi se na taj način utvrdio i pronašao eventualni štetni uzorak, stoga sam podržala ovaj prijedlog rezolucije.

  Vladimír Maňka (S&D), písomne. – Zmeny, ktoré navrhla Komisia k smernici Rady o ochranných opatreniach proti zavlečeniu organizmov škodlivých rastlín alebo rastlinných produktov do Spoločenstva a proti ich rozširovaniu, nie sú v súlade s predpismi Únie. Európsky parlament navrhuje zmeny týkajúce sa postupov pri dovoze plodov z tretích krajín do Únie, zvýšených požiadaviek na ich sledovanie a kontrolu pred uvedením na trh. Tieto požiadavky je nutné akceptovať v záujme ochrany zdravia ľudí a rastlín pred zavlečením cudzokrajných škodcov.

  Νότης Μαριάς (ECR), γραπτώς. ‒ Ψηφίζω υπέρ της πρότασης ψηφίσματος σχετικά με το σχέδιο εκτελεστικής οδηγίας της Επιτροπής για την τροποποίηση των παραρτημάτων I έως V της οδηγίας 2000/29/ΕΚ του Συμβουλίου περί μέτρων κατά της εισαγωγής στην Κοινότητα οργανισμών επιβλαβών για τα φυτά ή τα φυτικά προϊόντα και κατά της εξάπλωσής τους στο εσωτερικό της Κοινότητας, διότι όπως επισημαίνεται στην πρόταση ψηφίσματος το οικείο σχέδιο εκτελεστικής οδηγίας της Επιτροπής δεν συνάδει με το δίκαιο της Ένωσης.

  Dominique Martin (ENF), par écrit. ‒ J’ai voté pour ce texte.

Il a pour objectif d’intensifier les contrôles sur l’introduction dans l’Union européenne de fruits (en l’occurrence, d’agrumes) originaires de pays tiers. Ces contrôles sont multiples (certificat phytosanitaire, enregistrement des champs et installations, etc.) et favorisent, outre la protection sanitaire, la protection de nos producteurs vis-à-vis de l’importation de produits de moins en moins chers.

  Georg Mayer (ENF), schriftlich. ‒ Der Berichterstatter ist der Meinung, dass die von der Kommission geplante Durchführungsrichtlinie nicht im Einklang mit der VO 2016/2031 steht. Die VO 2016/2031 löst, wie der Berichterstatter auch richtig erkennt, die Rechtsgrundlage der geplanten Durchführungsrichtlinie, die RL 2000/29 tatsächlich ab, jedoch erst im Dezember 2019. Da jedoch der Schutz vor Pflanzenschädlingen nicht einer fehlerhaften juristischen Begutachtung unterliegen darf, habe ich diesen Antrag mitgetragen.

  Valentinas Mazuronis (ALDE), raštu. ‒ Pritariau Europos Parlamento rezoliucijai. Atsižvelgdamas į Europos maisto saugos tarnybos nuomonę ir Žemės ūkio ir kaimo plėtros komiteto pasiūlymą, Parlamentas prieštarauja Komisijos sprendimui, kuriuo susilpninami reikalavimai, taikomi įvežant į Sąjungą tam tikrus vaisius, neatsparius kenksmingiesiems organizmams, visų pirma sukeliantiems citrusinių dėmėtligę ir citrusinių vėžį.

  Joëlle Mélin (ENF), par écrit. ‒ Cette proposition de résolution du Parlement européen vise à renforcer les contrôles sur l’introduction dans l’Union européenne de fruits, notamment d’agrumes, en provenance de pays tiers.

Il est prévu que les agrumes importés soient accompagnés d’un certificat phytosanitaire déclarant que les fruits sont originaires d’un champ de production soumis au moment approprié à des traitements contre différentes maladies. D’autres dispositions sont prévues pour renforcer le contrôle de la traçabilité.

Cette résolution tendant à protéger nos producteurs d’agrumes de l’importation de produits moins chers, j’ai voté pour.

  Louis Michel (ALDE), schriftelijk. – Tijdens de zomermaanden importeert Europa zijn citrusvruchten uit derde landen. Maar zoals de EU in een open economie hoge eisen stelt voor levensmiddelen die binnen de EU geproduceerd en geoogst worden, zo hanteren we dezelfde criteria voor voedsel dat wordt geïmporteerd. In het specifieke geval van de import van citrusvruchten moeten we de consument vruchten van goede kwaliteit kunnen aanbieden maar tegelijk moeten we ervoor zorgen dat gevreesde ziekteverwekkers hier geen voet aan de grond krijgen. Ik hecht veel belang aan het certifiëren en etiketteren van levensmiddelen. Op die manier kan de producent de klant overtuigen van de beste kwaliteit van zijn producten en kan, wanneer een voedselincident zich voordoet, het probleem direct aan de bron worden aangepakt. Dat is ook het voorstel van advies dat ik heb goedgekeurd. Door voor de import van citrusvruchten de preventieve koudebehandeling gedurende een periode van 27 dagen op te leggen, heeft de Commissie een overhaaste maatregel genomen die elke andere effectieve maatregel uitsluit, onvoldoende wetenschappelijk onderbouwd is en in de winkelrekken de prijzen voor citrusvruchten de hoogte zal injagen. Hier heb ik tegen gestemd, ook al omdat je mogelijke incidenten bij citrusvruchten best niet onderweg maar aan de bron voorkomt.

  Marlene Mizzi (S&D), in writing. ‒ I voted in favour of the resolution, which calls on the Commission to implement a directive, which seeks to amend Annexes I to V to Directive 2000/29/EC, which undermines the requirements for the introduction into the European Union of certain fruits susceptible to pests, in particular regarding citrus black spot and citrus canker.

  Bernard Monot (ENF), par écrit. ‒ Nous votons pour cette résolution, qui demande que les importations d’agrumes soient soumises à plus de contrôles phytosanitaires de sorte à éviter l’importation d’organismes nuisibles à nos plantations.

Il faudrait que les fruits importés remplissent les conditions suivantes: l’enregistrement du champ de production, des installations de conditionnement, des exportateurs et de tout autre opérateur intervenant dans la manutention des fruits spécifiés, la présence de documents délivrés sous le contrôle de l'organisation nationale de protection des végétaux pendant le transport et, pour certains fruits, l’emploi de traitements préalables et postérieurs à la récolte.

Ces contrôles, qui permettront d’éviter la contamination de nos productions d’agrumes, sont aussi un moyen de les protéger contre une concurrence de plus en plus agressive de la part de nombreux pays tiers.

  Sophie Montel (ENF), par écrit. ‒ Je vote pour cette proposition, qui est aussi une façon de protéger nos producteurs d’agrumes de l’importation de produits moins chers en provenance de pays tiers.

  Nadine Morano (PPE), par écrit. ‒ J’ai voté en faveur de l'objection à la directive d’exécution de la Commission européenne modifiant les annexes I à V de la directive du Conseil 2000/29/CE concernant les mesures de protection de la santé des végétaux dans l'Union. Le texte demande notamment à la Commission de renoncer à alléger les exigences pour l'importation des fruits destinés à la transformation industrielle en jus, de renforcer ses exigences pour l'importation des fruits originaires de pays où le Phyllosticta citricarpa est présent, ou encore de prendre des mesures pour éviter l'introduction de l'insecte Thaumatotibia leucotreta.

  Victor Negrescu (S&D), in writing. ‒ I am in favour of this motion for a resolution regarding protective measures against the introduction of organisms harmful to plants and plants products.

  Norica Nicolai (ALDE), în scris. ‒ Am votat în favoarea acestui raport, deoarece acesta corectează o greșeală în ceea ce privește propunerea de directivă a Comisiei, care ar fi intrat în contradicție cu alte aspecte ale legislației europene privind protecția împotriva organismelor dăunătoare plantelor sau produselor vegetale.

În acest sens, susțin amendamentele aduse prin acest raport propunerii inițiale și consider că acestea aduc ajustările necesare pentru ca legislația UE în domeniu să fie una coerentă.

  Franz Obermayr (ENF), schriftlich. ‒ Ich habe mich für diese Resolution ausgesprochen, da die Intention des Berichterstatters eine richtige ist und der Schutz vor Pflanzenschädlingen nicht einer fehlerhaften juristischen Begutachtung unterliegen darf.

  Urmas Paet (ALDE), kirjalikult. ‒ Ei toetanud. Resolutsioon piiraks tsitrusviljadega kauplemist, kuna tunnistab vaid üht viljade säilitusmeedet. Resolutsioon on üle reguleeriv ning välistab palju muid samavõrra kasulikke säilitusmeetmeid. Selle tulemusena võib väheneda import kolmandatest riikidest, misläbi väheneb viljade kättesaadavus ning suureneb hindade kõikumine.

  Δημήτρης Παπαδάκης (S&D), γραπτώς. ‒ Ψήφισα υπέρ της ένστασης η οποία αφορά μια πρόταση για μια νέα εκτελεστική πράξη σχετικά με τα φυτοϋγειονομικά μέτρα για την εισαγωγή των φυτών και των προϊόντων των φυτών. Το σχέδιο της Επιτροπής θα τροποποιήσει τους υφιστάμενους κανόνες για εσπεριδοειδή που προορίζονται για μεταποίηση σε συγκεκριμένες χώρες. Οι προτεινόμενες τροποποιήσεις δεν συνάδουν με τον νέο κανονισμό και θα αντιπροσωπεύουν υψηλό κίνδυνο φυτοϋγειονομικού για την Ευρώπη.

  Marijana Petir (PPE), napisan. ‒ Briga za zdravlje bilja je jedan od glavnih temelja razvoja održive i konkurentne poljoprivrede, osiguranja zdrave i kvalitetne hrane, zaštite okoliša općenito. Napredak biljnog zdravstva utječe i na stabilnu i sigurnu opskrbu hranom nacionalnog stanovništva, te je u RH zabranjeno unošenje bilja i biljnih proizvoda ako su zaraženi određenim štetnim organizmima.

Nedavno smo svjedočili o pojavi opasne bolesti koja uništava masline, a uzrokovala je bakterija Xylella fastidiosa (Wells et al.), koji potječe iz Amerike. Smrtonosna bakterija unesena u europski agroekosustav, uništava maslinike, prenosi se kukcima - vektorima, a njena pojava i udomaćivanje na poluotoku Salento u Italiji predstavljaju fitosanitarni rizik najvišeg stupnja i za maslinarstvo u RH.

EU treba odrediti fitosanitarne rizike koje predstavlja bilo koja vrsta, soj ili biotip patogenih uzročnika, životinja ili parazitskog bilja štetnih za bilje ili biljne proizvode kao i mjere za ublažavanje tih rizika do prihvatljive razine. Stara Direktiva Vijeća 2000/29/EZ ne daje prave odgovore na ugroze od bolesti kao što su crna pjegavost agruma i bakterijski rak agruma. Stoga sam podržala rezoluciju EU-a kojom se traži izmjena priloga I.–V. Direktive Vijeća 2000/29/EZ o zaštitnim mjerama protiv unošenja u Zajednicu organizama štetnih za bilje ili biljne proizvode i protiv njihovog širenja unutar Zajednice.

  Tonino Picula (S&D), napisan. ‒ Nacrt provedbene direktive Komisije nije u skladu s pravom Unije, jer nije kompatibilan s ciljem Uredbe (EU) 2016/2031 prema kojem treba odrediti fitosanitarne rizike koje predstavljaju bilo koji štetni organizmi i mjere za ublažavanje tih rizika do prihvatljive razine. Stoga je zatraženo od Komisije da promijeni svoj nacrt provedbene direktive.

Fitosanitarni rizik posebno je visok u toplijim krajevima Europe. Iako se većina uvoza citrusa za obradu odnosi na regije koje su manje osjetljive na zaražene štetne organizme koji dolaze izvan Europe postoji rizik da bi štetni organizmi sa sjevera Europe mogli biti prebačeni u toplije krajeve i na taj način zaraziti biljke citrusa.

Epidemija bakterija Xyllela fastidiosa u Italiji i uvoz invazivnih stranih vrsta u Europu pokazuju kako je potrebno osigurati da je sav uvoz bilja ili biljnih proizvoda slobodan od štetnih organizama. Jedna zaražena biljka može uništiti cijeli sektor ili ekonomiju cijele regije.

  João Pimenta Lopes (GUE/NGL), por escrito. – De acordo com a proposta da Comissão Europeia, a entrada de citrinos apenas estaria condicionada a uma mera inspeção visual do produto e dependente de uma declaração atestando o bom estado sanitário da fruta, e declarando que a mesma provem de campos sujeitos ao tratamento e controlo da Phyllosticta citricarpa (mancha preta).

Com esta proposta, a Comissão ultrapassa as suas funções ao propor enfraquecer os controlos fitossanitários nas importações, quando o Parlamento e o Conselho concordaram no reforço destas medidas. Este laxismo fitossanitário promovido pela Comissão só pode estar relacionado com as enormes pressões da indústria de transformação e processamento, designadamente para refrigerantes do norte da Europa, que pretende adquirir matéria-prima a baixo custo, aumentando assim os seus lucros. A avançar, esta medida irá penalizar os produtores de citrinos de duas formas: em primeiro lugar através de um mais do que certo aumento das importações, com a consequente pressão em baixa dos preços; em segundo lugar pondo em causa o estado fitossanitários dos pomares de citrinos, que ficam muito mais vulneráveis a um conjunto de pragas, entre as quais avulta a Phyllosticta citricarpa, de que a UE ainda está indemne.

Defendemos controlos rigorosos de todos os citrinos importados, incluindo análises por amostragem e certificados de rastreabilidade.

  Franck Proust (PPE), par écrit. ‒ Les mesures envisagées dans le projet de directive de la Commission concernant la protection des végétaux ne permettent pas de prévenir suffisamment les risques d’importation de parasites exotiques. C’est pourquoi j’ai voté en faveur de cette résolution qui propose de modifier la présente directive. Nous demandons que les producteurs d’agrumes soient mieux protégés contre les nuisibles moyennant un accroissement des exigences lors de l’importation des fruits destinés à être transformés, notamment lorsqu’ils proviennent de pays où les parasites exotiques sont présents. Les contrôles d’échantillon doivent être renforcés et les fruits contaminés doivent être traités avant leur importation dans l’Union.

  Claude Rolin (PPE), par écrit. ‒ J'ai soutenu cette résolution, qui exhorte la Commission à modifier sa directive.

Le projet de directive d’exécution, tel que proposé par la Commission, ne permet en effet pas, en l'état, de réduire les risques associés à l’importation de parasites exotiques à un niveau acceptable, raison pour laquelle nous souhaitons des règles plus strictes. Par ce vote, le Parlement européen refuse en effet d'être attentiste et veut mettre en place des règles adaptées pour éviter un drame semblable à celui de la bactérie Xylella dans les zones de l’Union qui produisent des agrumes.

Par exemple et désormais, pour éviter l’introduction dans l’Union de la maladie des taches noires des agrumes, une maladie fongique, il faudra la preuve qu’un échantillon d’au moins 600 fruits sur chaque lot de 30 tonnes a été contrôlé avant le conditionnement, et que les fruits montrant des symptômes de la maladie sont correctement testés. Les agrumes potentiellement infectés par une larve du faux carpocapse devront alors subir un traitement par le froid ou d’autres traitements aussi efficaces et durables avant d’être importés dans l’Union. Le texte entend également améliorer la traçabilité des agrumes importés.

  Tokia Saïfi (PPE), par écrit. ‒ J’ai voté en faveur de cette objection, estimant que les mesures envisagées pour lutter contre l’introduction des parasites de végétaux ne sont pas assez strictes pour protéger les producteurs de l’Union européenne. Nous ne pouvons accepter que la Commission européenne n’agisse pas en proposant des mesures simplifiées et allégées. Nous devons maintenir les exigences pour l’importation en provenance des pays tiers et ce, indépendamment de la destination du produit.

  Maria Lidia Senra Rodríguez (GUE/NGL), por escrito. ‒ Con esta Directiva la Comisión va en dirección contraria a la legislación aprobada sobre «Medidas de protección contra plagas de plantas», ya que es mucho menos exigente que ésta, socavando los requisitos para la introducción en la Unión de determinadas frutas susceptibles a plagas, en particular en lo que respecta a la mancha negra de cítricos y el chancro cítrico. Así esta modificación propuesta afecta directamente al sector de los cítricos, un sector estratégico del sur de Europa, y subestima la amenaza fitosanitaria que suponen las importaciones de cítricos procedentes de terceros países.

La propuesta de resolución propone la modificación de esta directiva de tal forma que garantice la realización de los controles adecuados frente a la entrada de frutas, especialmente cítricos, en la Unión. Es por ello que he votado a favor de la misma.

  Jill Seymour (EFDD), in writing. ‒ I voted against this as I do not wish to see even more EU laws.

  Siôn Simon (S&D), in writing. ‒ Today I voted in support of this objection, which concerns a proposal for a new implementing act on the phytosanitary measures for import of plants and plants products. The Commission draft would modify the existing rules for citruses for processing in specific countries.

The outbreak of Xyllela fastidiosa in Italy and the introduction of invasive alien species in Europe show that we need to ensure that all imports of plants or plants products are free of pests. One infected plant can destroy a whole sector or the economy of a whole region.

  Branislav Škripek (ECR), písomne. ‒ Hlasoval som za túto námietku. Podporujem prísne dovozné požiadavky tak, aby sa zabezpečila ochrana územia EÚ. V prípade uplatňovania „slabších“ alebo miernejších dovozných pravidiel stúpa riziko zavlečenia škodcov a rastie tým aj pravdepodobnosť toho, že členské štáty budú musieť vynakladať enormné prostriedky na likvidáciu nákaz a následne sa obmedzí produkcia „domácich“ citrusov z EÚ, nastane závislosť na dovozoch a zvýši sa cena domácich (EÚ) citrusov.

  Davor Škrlec (Verts/ALE), napisan. ‒ Pozitivno sam glasovao za ovo izvješće, no ovo obrazloženje glasovanja nastaje kao kritika postojećem sustavu vrednovanja rada zastupnika u Europskom parlamentu isključivo na osnovu statističkog broja parlamentarnih aktivnosti potenciranog u Hrvatskoj, a koji zapravo ne odražava stvarnu kvalitetu i količinu rada, učinkovitost te ponajviše uspjeh zastupničkog djelovanja.

  Monika Smolková (S&D), písomne. ‒ Námietku proti implementačnému aktu Komisie týkajúcemu sa fytosanitárnych opatrení na dovoz rastlín a rastlinných produktov som podporila, pretože Komisia neberie do úvahy nové pravidlá uplatňované v tejto oblasti. Existujú totiž obavy, že by mohlo dôjsť k zavlečeniu určitých škodlivých organizmov najmä do južných oblastí Európy. Komisný návrh sa týka úpravy pravidiel pre spracovávanie citrusov v určitých krajinách. Najmä v Taliansku, kde sa rozmáha baktéria xyllela fastidiosa, si uvedomujú, že invazívne druhy môžu mať zhubný dosah na celé sektory hospodárstva. Je preto nevyhnutné, aby Komisia svoje rozhodnutie zmenila tak, aby bolo v súlade aj s odporúčaniami odborných inštitúcií, ktoré sú zodpovedné za ochrany rastlinných druhov. Pri dovozoch citrusov môže dôjsť k zavlečeniu invazívnych druhov aj v prípadoch, že sa dovozené plody ocitnú na severe Európy. Preto sa musia uplatňovať pravidlá, ktoré takémuto šíreniu dokážu zabrániť. Očakávam preto, že Komisia svoj návrh upraví vzhľadom na súčasné poznatky a odborné odporúčania.

  Ivan Štefanec (PPE), písomne. ‒ Musíme chrániť európsku rastlinnú výrobu a prírodu pred škodcami zavlečenými do Európskej únie v rámci globálnej obchodnej výmeny. Spresňujeme niektoré ustanovenia smernice tak, aby boli v súlade s ďalšou legislatívou.

  Dubravka Šuica (PPE), napisan. ‒ Rezolucija se bavi uvođenjem zaštitnih mjera protiv unošenja organizama štetnih za biljke ili biljne proizvode i njihova širenja unutar Zajednice. Uvođenje zaštitnih mjera se treba dogoditi čim Rezolucija prijeđe u praksu.

Europski parlament smatra da prijedlog Komisije nije dosljedan pravu Unije i nije kompatibilan s Rezolucijom (EU) 2016/2031. Stoga, poziva Komisiju da modificira i prilagodi prijedlog kroz tri modifikacije predstavljene u rezoluciji koja se treba proslijediti Vijeću i Komisiji te vladama i parlamentima država članica.

Podržavam ovu rezoluciju jer smatram da je potrebno bolje zaštititi hranu i proizvodnju.

  Patricija Šulin (PPE), pisno. ‒ Glasovala sem za osnutek predloga resolucije o osnutku izvedbene direktive Komisije o spremembi prilog I do V k Direktivi Sveta o varstvenih ukrepih proti vnosu organizmov, škodljivih za rastline ali rastlinske proizvode, v Skupnost in proti njihovemu širjenju v Skupnosti.

Strinjam se, da osnutek izvedbene direktive Komisije ni v skladu s pravom Unije, saj ni skladen s ciljem uredbe. Ta med drugim pravi, da je treba določiti fitosanitarna tveganja, ki jih predstavlja katera koli vrsta, različek ali biotip patogenih organizmov, živali ali parazitskih rastlin, ki škodujejo rastlinam ali rastlinskim proizvodom. Poleg tega je treba določiti tudi ukrepe, s katerimi bomo zmanjšali tveganja na sprejemljivo raven.

  Ελευθέριος Συναδινός (NI), γραπτώς. ‒ Η ΕΕ οφείλει να λαμβάνει όλα τα απαραίτητα μέτρα για τον προσδιορισμό των φυτοϋγειονομικών κινδύνων που εγκυμονεί κάθε είδος, στέλεχος ή βιότυπος παθογόνων παραγόντων, ζώων ή παρασιτικών φυτών που είναι επιβλαβή για τα φυτά ή τα φυτικά προϊόντα («επιβλαβείς οργανισμοί»), καθώς και αντίστοιχα μέτρα για τη μείωση των εν λόγω κινδύνων σε αποδεκτό επίπεδο.

  Tibor Szanyi (S&D), írásban. ‒ Szavazatommal támogattam az indítványt, amely kifogást emel a növényeket vagy növényi termékeket károsító szervezeteknek a Közösségbe történő behurcolása és a Közösségen belüli elterjedése elleni védekezési intézkedésekről szóló tanácsi irányelv módosításáról szóló bizottsági végrehajtási irányelv tervezetével kapcsolatban. A kifogás szerint a bizottsági végrehajtási irányelv tervezete veszélyezteti a bizonyos károsítókra, különösen citrusfélék fekete foltos megbetegedésére és citrusfélék xantomonászos betegségére fogékony gyümölcsök Unióba történő behurcolására vonatkozó előírásokat. Sőt, nem összeegyeztethető az (EU) 2016/2031 rendelet célkitűzésével, amely a növényekre vagy növényi termékekre ártalmas kórokozók, állatok vagy élősködő növények fajai, törzsei és biotípusai hordozta növény-egészségügyi kockázatok meghatározására hivatott, illetve intézkedéseket ír elő e kockázatok elfogadható szintre való csökkentése érdekében. A Xylella fastidiosa járvány olaszországi kitörése és az invazív fajok térnyerése Európában mutatja, hogy biztosítanunk kell minden importnövény vagy növényi termék kártevőmentességét. Egy fertőzött növény képes tönkretenni egy egész ágazatot, az őshonos élővilágot vagy egy régió gazdaságát.

  Claudia Țapardel (S&D), în scris. ‒ Uniunea Europeană trebuie să vegheze asupra securității alimentare și fitosanitare în cadrul statelor membre.

În cazul unor produse din import există riscul ca anumite organisme dăunătoare plantelor sau produselor vegetale să pătrundă pe teritoriul statelor membre și să afecteze prin răspândirea lor culturile similare din cadrul Uniunii. Acest lucru se întâmplă îndeosebi în cazul citricelor importate din state terțe și ai căror dăunători, ca de exemplu Xyllela fastidiosa, pot distruge culturile existente în statele din sudul Uniunii.

De aceea, se impune luarea unor măsuri de protecție eficientă împotriva răspândirii acestor dăunători, cum ar fi tratamentul la rece, conform recomandărilor Organizației de Protecție a Plantelor Europene și Mediteraneene (EPPO), dar și verificarea atentă a calității produselor importate. Este vorba despre o măsură importantă.

Modificarea de regulament propusă de Comisie nu este conformă cu legislația europeană în vigoare și are nevoie de o îmbunătățire substanțială. Din aceste motive susțin adoptarea acestei rezoluții necesare.

  Marc Tarabella (S&D), par écrit. ‒ Je partage l'avis du rapporteur. J'estime en effet que la proposition de directive d’exécution de la Commission n’est pas conforme au droit de l’Union, car elle n’est pas compatible avec l’objectif du règlement (UE) 2016/2031, qui est de déterminer le risque phytosanitaire présenté par toute espèce, souche ou biotype d'agent pathogène, d'animal ou de plante parasite nuisible aux végétaux ou aux produits végétaux.

  Pavel Telička (ALDE), in writing. ‒ The protective measures against the introduction of citrus fruit organisms into the EU overrules decisions made by EU scientists and researchers. The resolution proposed unnecessary measures for third countries wanting to import citrus fruits into the EU, in the unfounded fear that the introduction of new organisms would be harmful to existing organism communities in certain regions. I voted against the resolution because, in reality, it would mean a total stop of citrus imports from some countries, decreasing the supply and availability of citrus fruits, and therefore would increase the prices for EU consumers. Further, the resolution would go against already existing legislation that is scientifically supported, and would impose futile, stricter and unnecessary measures.

  Ivica Tolić (PPE), napisan. ‒ Podržavam „Prijedlog rezolucije o prigovoru u skladu s člankom 106. Poslovnika: zaštitne mjere protiv unosa u zajednicu organizama štetnih za bilje i biljne proizvode i protiv njihova širenja unutar Zajednice” s obzirom na članke 11. i 13. Uredbe br. 182/2011 Europskog parlamenta i Vijeća o utvrđivanju pravila i općih načela u vezi s mehanizmima nadzora država članica nad izvršavanjem provedbenih ovlasti Komisije.

Nacrt provedbene direktive nije u skladu s ciljevima Uredbe 2016/2031. Nacrt se mora mijenjati u smislu da je potrebno uvesti klauzulu da plodovi iz trećih zemalja moraju imati fitosanitarni certifikat i izjavu da se područje proizvodnje plodova tretiralo na odgovarajući način. Potrebno je priložiti dodatnu izjavu da se područje proizvodnje navedenih plodova na odgovarajući način tretiralo protiv Phyllosticte citricarpe i da su uzgojne metode provedene u odgovarajuće vrijeme od početka posljednjeg ciklusa vegetacije.

  Romana Tomc (PPE), pisno. ‒ Osnutek predloga resolucije Evropskega parlamenta o osnutku izvedbene direktive Komisije o spremembi prilog I do V k Direktivi Sveta 2000/29/ES o varstvenih ukrepih proti vnosu organizmov škodljivih za rastline ali rastlinske proizvode, v Skupnost in proti njihovemu širjenju v Skupnosti sem podprla.

Osnutek izvedbene direktive Komisije ni v skladu s pravom Unije, saj ni skladen s ciljem Uredbe (EU) 2016/2031, tj. določiti fitosanitarna tveganja, ki jih predstavlja katera koli vrsta, različek ali biotip patogenih organizmov, živali ali parazitskih rastlin, ki škodujejo rastlinam ali rastlinskim proizvodom (škodljivi organizmi), ter ukrepov za zmanjšanje teh tveganj na sprejemljivo raven.

V zvezi s tem želi spomniti, da bo Uredba (EU) 2016/2031 takoj, ko bo začela veljati (14. decembra 2019), razveljavila in nadomestila Direktivo 2000/29/ES.

  Mylène Troszczynski (ENF), par écrit. ‒ La résolution proposée ici a pour but d’accroître les contrôles sur l’introduction dans l’Union européenne de fruits – en l’occurrence, d’agrumes – originaires de pays tiers.

Cette résolution demande que les agrumes originaires de pays tiers soient accompagnés d’un certificat phytosanitaire prouvant que les fruits sont originaires d'un champ de production qui a été soumis, au moment approprié, à des traitements contre différentes maladies qui touchent plus particulièrement les agrumes.

Cette proposition demande le renforcement des contrôles sur ces fruits qui pourraient contaminer les productions en Europe.

Je choisis de soutenir cette objection, car c'est une manière de protéger nos producteurs d’agrumes de l’importation de produits moins chers en provenance de pays tiers.

  Kazimierz Michał Ujazdowski (ECR), na piśmie. ‒ Surowsze kontrole wwozu owoców cytrusowych zwiększają ryzyko wniesienia skargi do WTO oraz nałożą nieproporcjonalne i nieuzasadnione wymogi na państwa wywozu, w których dotychczas nie było żadnych problemów. Proponowane zmiany wykraczają też poza zalecenia EFSA. W przypadku utrzymujących się przejęć z udziałem państw trzecich problem ten należy rozwiązać raczej za pośrednictwem środków nadzwyczajnych, a nie poprzez ogólne zaostrzenie środków. Jeżeli chodzi o ograniczenie do stosowania wyłącznie procesu mrożenia, jest ono szczególnie nakazowe i uniemożliwiłoby badanie oraz stosowanie nowych procesów naukowych. Głosowałem przeciwko rezolucji.

  Miguel Urbán Crespo (GUE/NGL), por escrito. ‒ He votado a favor de esta Propuesta de resolución sobre el proyecto de Directiva de Ejecución de la Comisión por la que se modifican los anexos I a V de la Directiva 2000/29/CE del Consejo relativa a las medidas de protección contra la introducción en la Comunidad de organismos nocivos para los vegetales o productos vegetales y contra su propagación en el interior de la Comunidad.

Esta resolución afecta directamente al sector de los cítricos, sector estratégico para el sur de Europa. La resolución pone en duda el acuerdo fitosanitario al que se llegó en relación a la importación de cítricos desde terceros países.

Consideramos indispensable que la fruta que entre en la Unión cumpla con los procesos de sanidad consecuentes, un etiquetado detallado y un empaquetado que cumpla también con los estándares establecidos. El Parlamento Europeo y el Consejo ya votaron en octubre endurecer los controles fitosanitarios (nosotros lo apoyamos) así que considero que el sector de los cítricos debe incluirse en este proceso.

  Ernest Urtasun (Verts/ALE), in writing. – I voted in favour of the resolution because prevention is better than cure: strict controls are needed to prevent the entry of damaging pests of permanent crops like citrus trees, to protect the livelihoods of producers and so as not to resort to environmentally damaging eradication measures.

  Viktor Uspaskich (ALDE), raštu. – Manau, kad Komisijos įgyvendinimo direktyvos projektas neatitinka Sąjungos teisės, nes nesuderinamas su Reglamento (ES) Nr. 2016/2031 tikslu – apibrėžti fitosanitarinę riziką, kurią kelia augalams ar augaliniams produktams žalingi bet kurios rūšies, padermės ar biotipo patogenai, gyvūnai arba parazitiniai augalai (reglamente vadinami kenkėjais), ir priemones tai rizikai sumažinti iki priimtino lygio.

  Ramón Luis Valcárcel Siso (PPE), por escrito. ‒ Mediante esta resolución esta cámara manifiesta su rechazo a los planes de la Comisión Europea para reducir los controles sobre las plagas procedentes de las importaciones de terceros países, pidiendo a la Comisión que refuerce las medidas para evitar el contagio de nuevas enfermedades en el territorio europeo. La seguridad de las producciones europeas depende en gran parte de que funcionen los controles a la importación de países terceros. Es intolerable que se reduzcan los controles, por lo que esta resolución es muy necesaria para poder evitar estos comportamientos. Por ello creo conveniente votar a su favor.

  Ángela Vallina (GUE/NGL), por escrito. ‒ Con esta Directiva la Comisión va en dirección contraria a la legislación aprobada sobre «Medidas de protección contra plagas de plantas», ya que es mucho menos exigente que ésta, socavando los requisitos para la introducción en la Unión de determinadas frutas susceptibles a plagas, en particular en lo que respecta a la mancha negra de cítricos y el chancro cítrico. Así esta modificación propuesta afecta directamente al sector de los cítricos, un sector estratégico del sur de Europa, y subestima la amenaza fitosanitaria que suponen las importaciones de cítricos procedentes de terceros países.

La propuesta de resolución propone la modificación de esta directiva de tal forma que garantice la realización de los controles adecuados frente a la entrada de frutas, especialmente cítricos, en la Unión. Es por ello que he votado a favor de la misma.

  Miguel Viegas (GUE/NGL), por escrito. ‒ Depois de ter sido votado no plenário de outubro e aprovado o Regulamento (UE) n.º 2016/2031 do Parlamento Europeu e do Conselho, de 26 de outubro de 2016, relativo a medidas de proteção contra as pragas dos vegetais, a Comissão Europeia apresenta agora um projeto de Diretiva de Execução da Comissão que vai precisamente na direção oposta ao regulamento.

Enfraquecendo a legislação aprovada, põe em causa os requisitos para a introdução no mercado de certas frutas suscetíveis a pragas, em particular de citrinos destinados à transformação, e das pragas de mancha preta entre outras.

De acordo com a proposta, a entrada de citrinos apenas estaria condicionada a uma mera inspeção visual do produto e de uma declaração atestando o bom estado sanitário da fruta, e declarando que a mesma provem de campos sujeitos ao tratamento e controlo da Phyllosticta citricarpa (mancha preta). Inaceitável.

  Harald Vilimsky (ENF), schriftlich. ‒ Der Berichterstatter ist der Meinung, dass die von der Kommission geplante Durchführungsrichtlinie nicht im Einklang mit der VO 2016/2031 steht. Die VO 2016/2031 löst, wie der Berichterstatter auch richtig erkennt, die Rechtsgrundlage der geplanten Durchführungsrichtlinie RL 2000/29 tatsächlich ab, jedoch erst im Dezember 2019. Da jedoch der Schutz vor Pflanzenschädlingen nicht einer fehlerhaften juristischen Begutachtung unterliegen darf, habe ich diesen Antrag mitgetragen.

  Jana Žitňanská (ECR), písomne. ‒ Uznesenie o návrhu vykonávacej smernice, ktorou sa mení smernica o ochranných opatreniach proti zavlečeniu škodlivých organizmov na územie EÚ, som podporila. Táto smernica patrí k legislatíve, ktorá sa snaží chrániť rastliny a rastlinné produkty pred chorobami a škodcami pochádzajúcimi z tretích krajín, ktoré sa môžu na územie EÚ dostať a rozširovať nielen pri nelegálnom pašovaní, ale aj pri bežnom importe. Tak tomu je aj v prípade tejto námietky. Vykonávacia smernica, proti ktorej námietka smeruje, totiž chcela zmierniť opatrenia na dovoz citrusových plodov v súvislosti s tzv. čiernymi škvrnami spôsobenými organizmom Phyllosticta citricarpa. Problémom však je, že táto smernica je v rozpore s už prijatým nariadením, ktoré ju v budúcnosti nahradí. Myslím si, že v týchto prípadoch, keď ide buď o ľudské zdravie, životné prostredie, alebo u tejto námietky o fytosanitárnu bezpečnosť, základným princípom, ktorým sa musíme riadiť, je ochrana danej hodnoty. V tomto prípade teda ochrana územia pred zavlečením a rozšírením škodcov na územie Európskej únie musí byť nadradená obchodným záujmom. Nesmieme totiž dopustiť, aby sme si poškodili domáce poľnohospodárske odvetvia tým, že v záujme obchodného zisku upustíme od dovozných požiadaviek a riskujeme tak nekontrolovateľné rozšírenie cudzokrajného škodcu.

  Carlos Zorrinho (S&D), por escrito. ‒ Votei favoravelmente a resolução que se opõe à introdução de organismos prejudiciais aos vegetais e produtos vegetais para evitar a sua propagação no interior da União Europeia.

Esta objeção era necessária porque o surto de bactérias (nomeadamente a xyllela fasttidiosa em Itália) e a introdução de espécies invasoras na Europa, demonstram que é necessário garantir que todas as importações de plantas ou produtos vegetais estejam isentas de pragas.

Uma planta infetada pode destruir todo um sector ou a economia de toda uma região. Destaco por isso a necessidade dos frutos especificados originários de países terceiros serem acompanhados de um certificado fitossanitário que comprovem que estes frutos são originários de um campo de produção que foi submetido a tratamentos adequados para evitar a propagação de bactérias e pragas.

  Milan Zver (PPE), pisno. ‒ Glasoval sem za Resolucijo Evropskega parlamenta z dne 15. decembra 2016 o osnutku izvedbene direktive Komisije o spremembi prilog I do V k Direktivi Sveta 2000/29/ES o varstvenih ukrepih proti vnosu organizmov, škodljivih za rastline ali rastlinske proizvode, v Skupnost in proti njihovemu širjenju v Skupnosti.

Resolucija ugotavlja, da osnutek izvedbene direktive Komisije ni v skladu s pravom Unije, saj ni skladen s ciljem Uredbe (EU) 2016/2031, tj. določiti fitosanitarna tveganja, ki jih predstavlja katera koli vrsta, različek ali biotip patogenih organizmov, živali ali parazitskih rastlin, ki škodujejo rastlinam ali rastlinskim proizvodom (škodljivi organizmi), ter ukrepov za zmanjšanje teh tveganj na sprejemljivo raven. Zato menim, da so predlagani predlogi, s katerimi bi Komisija odpravila to neskladje, potrebni.

7.3. Støtte til thalidomidofre (B8-1341/2016, B8-1343/2016)

Ustne wyjaśnienia dotyczące głosowania

  Monica Macovei (ECR). – Domnule președinte, controlul superficial al unor produse farmaceutice a condus la tragedia provocată de thalidomidă, un medicament care a fost prescris și administrat femeilor însărcinate.

Ca urmare a folosirii acestui medicament s-au născut copii cu malformații și asta se întâmpla în anii '60. Acești copii trăiesc în prezent și sunt mii de oameni care suferă de pe urma acestui medicament. Mulți dintre ei, cei care au supraviețuit, nu pot să își plătească costurile serviciilor medicale și sociale, deși au afecțiuni grave și permanente.

De aceea solicit Comisiei să creeze un cadru legal pentru ca toți bolnavii afectați de thalidomidă să primească sprijin și compensații similare.

  Stanislav Polčák (PPE). – Pane předsedající, já bych chtěl rovněž na začátku vyjádřit svou solidaritu obětem této tragédie, která se stala již před mnoha lety, ale není možno na ni zapomínat. Je třeba si připomenout, jaký byl začátek té kauzy a těmto obětem, které dodnes mezi námi žijí, pomoci.

To není jenom otázka odškodnění, jde o otázku praktického života, kdy ti lidé potřebují pomoci s výdaji na zdravotní pojištění, na léčebné výlohy, mají několikanásobně vyšší potřeby, právě pokud jde o péči o své zdraví. Myslím si, že to je věc, kterou jim Evropa dluží, a já jsem velmi rád, že to bylo vzneseno na jednání Evropského parlamentu a že budeme moci sledovat, jak Komise zkusí připravit návrhy legislativní podoby tak, abychom byli schopni specificky pomoci právě těmto obětem.

  Jiří Pospíšil (PPE). – Pane předsedající, já naváži na to, co říkali moji kolegové. Také jsem podpořil závěrečné usnesení. Osobně se domnívám, že ve chvíli, kdy určitý lék poškodí občany několika zemí Evropské unie a každá země potom odškodňuje tyto oběti úplně jiným způsobem a v jiné výši, tak asi každého napadne, že to není úplně spravedlivé a správné. Zde právě minimálně určitou koordinační roli může sehrát Evropská unie a Evropská komise, která může vstoupit do dané věci jako mediátor a pokusit se vyjednat pro všechny oběti stejné a hlavně dostatečně významné odškodnění, které jim umožní vést důstojný život.

Proto jsem to podpořil, nedomnívám se však na druhou stranu, že by zde Komise měla přijímat nějaké závazné právní předpisy. Její role by se spíše měla omezit na mediátora, na toho, kdo vyjedná podmínky pro odškodnění, nikoliv na přijímání nového právního předpisu.

  Anna Záborská (PPE). – Som veľmi rada, že EP dnes prijal uznesenie o podpore postihnutých nežiadúcimi účinkami talidomidu. Užívanie tohto lieku ženami počas tehotenstva malo za následok vážne poškodenia plodu. Na jednej strane môžeme považovať za plus zo strany európskych inštitúcií, že sa touto podlžnosťou voči postihnutým zaoberajú, ale na druhej strane je hanbou, že problém nie je vyriešený ani po viac ako 50 rokoch. Aj to niečo hovorí o našej spoločnosti. Dúfam, že odškodnenie nebude trvať príliš dlho, lebo sa ho poškodení nedožijú.

Chcem upozorniť ešte na jednu vec. Som presvedčená, že ani dnes nie je informovanie občanov o nežiadúcich a vedľajších účinkoch niektorých liekov či liečiv úplné a dôsledné. Spomeniem len podceňovanie informovanosti pri užívaní hormonálnej antikoncepcie, ďalej u liekov, ktoré sa používajú pri medikamentóznom ukončení tehotenstva, či u rôznych endokrinných disruptoroch.

  Seán Kelly (PPE). – Mr President, I identify the provision of aid and effective health services as a priority for those affected by Thalidomide, both in light of their current and future needs. I deeply regret the daily struggles experienced by victims, and I thus support this motion for a resolution as a means to enhance pharmaceutical legislation, transparency in judicial proceedings, and treatment and support for those affected. It is essential that we right the wrongs of failed pharmaceutical monitoring of the past, thus formally recognising victims and providing adequate compensation. In doing so, and establishing a more concrete framework in this area, we may shoulder at least a percentage of the burden experienced by victims. By so doing, we show once again that the European Union, and the European Parliament in particular, stand up for the rights of the downtrodden and victimised.

Pisemne wyjaśnienia dotyczące głosowania

  Lars Adaktusson (PPE), skriftlig. ‒ Idag röstade Europaparlamentet om en resolution om ersättning till neurosedynskadade. Resolutionen understryker vikten av att drabbade medborgare får ersättning för sina skador och att EU:s medlemsländer, liksom berörda läkemedelsföretag, tar sitt ansvar. Detta är ett viktigt budskap som jag självfallet stödjer, jag valde därför att rösta ja i slutomröstningen. Samtidigt vill jag understryka att hälso- och sjukvårdsfrågor är nationell kompetens vilket resolutionen inte visar tillräcklig förståelse för.

  Isabella Adinolfi (EFDD), per iscritto. ‒ Il talidomide è un farmaco inventato dall'industria farmaceutica tedesca Chemie Grünenthal che fu commercializzato a partire dal 1957 come sedativo anti-nausea e ipnotico, rivolto in particolar modo alle donne in gravidanza. Fu ritirato dal mercato poiché le donne trattate con talidomide davano alla luce neonati con gravi alterazioni congenite dello sviluppo degli arti, ovvero amelia o vari gradi di focomelia. Si stima siano nati almeno 20 000 i bambini affetti da gravi malformazioni fisiche.

Ritenendo indispensabile il completo riconoscimento delle richieste delle vittime del talidomide sopravvissute in Europa, in modo da garantire loro autonomia, accesso alle cure mediche e un'adeguata qualità di vita, ho votato a favore.

  Clara Eugenia Aguilera García (S&D), por escrito. ‒ He votado a favor de esta resolución para que los Estados miembros y la Comisión Europea pongan en marcha un protocolo europeo para que los supervivientes de la talidomida sean formalmente reconocidos, con independencia del país al que pertenezcan, y reciban una indemnización adecuada y justa del Fondo Especial Sanitario de la fundación alemana Contergan.

Con esta resolución se hace presión al Gobierno alemán para ampliar la financiación disponible para las víctimas de la talidomida en Alemania a los supervivientes de otros países afectados, entre ellos, España. En España, únicamente el gobierno socialista de Rodríguez Zapatero adoptó medidas para compensar a las personas afectadas, estableciendo una ayuda en función del grado de minusvalía. Desde el pasado mes de marzo, los socialistas propiciamos un debate en la Eurocámara para instar al actual gobierno a continuar las acciones en tal sentido, habiéndonos erigido en los aliados de la lucha de los supervivientes/víctimas españoles de la talidomida para que se reconozcan sus derechos ante lo que ha sido el mayor desastre de la medicina del siglo XX.

Cientos de víctimas afectadas han muerto sin reconocimiento ni indemnización. Hoy tenemos otra oportunidad para no condenar al olvido a los supervivientes de esta injusticia histórica.

  Marina Albiol Guzmán (GUE/NGL), por escrito. – He votado a favor de esta resolución porque solicita la implicación del Estado alemán, la Comisión Europea y diversos Estados miembros (entre ellos, el español), para elaborar sistemas de reconocimiento mutuo y compensación a las víctimas de la talidomida, un fármaco elaborado por la farmacéutica Grünenthal para evitar náuseas y otros efectos secundarios del embarazo, pero que sin embargo acabó provocando la malformación de miles de bebés en todo el continente (unos tres mil sólo en el Estado español). No obstante, opino que la obligación de los Estados miembros es hacer cumplir la protección de los derechos fundamentales de sus ciudadanos y ciudadanas, también en el marco de salud. De este modo, deberían obligar a las farmacéuticas que comercializaron este producto a asumir su responsabilidad penal, y subsidiariamente, otorgar el reconocimiento de la condición de víctimas para poder acceder a los sistemas de compensación correspondientes. Dichos sistemas deben actuar con las máximas garantías y facilitando bona fide el acceso a la compensación de los potenciales beneficiarios. Por último, es necesario en el Estado español que se revise el Real Decreto 1006/2010 para concesión de ayudas a las víctimas, garantizando plazos asequibles y una financiación adecuada.

  Laima Liucija Andrikienė (PPE), raštu. ‒ Balsavau už Europos Parlamento rezoliuciją dėl paramos nuo talidomido nukentėjusiems asmenims. Nuo 1957 m., kai Vokietijos farmacijos įmonė „Chemie Grünenthal“ Europos rinkai pateikė talidomidą, vaistą nuo pykinimo, taip pat skirtą ir besilaukiančioms moterims, dėl jo poveikio mažiausiai 20 000 vaikų gimė turėdami sunkių fizinių apsigimimų. Europoje yra daugiau kaip 4 000 nuo talidomido nukentėjusių asmenų, įskaitant 2 800 Vokietijoje, 450 Italijoje, 400 Jungtinėje Karalystėje, 400 Ispanijoje, 103 Švedijoje ir apie 90 Austrijoje. 2015 m. atlikto tyrimo „Asmenų, nukentėjusių nuo tolidomido vartojimo, sveikata, gyvenimo kokybė ir užimtumas Jungtinėje Karalystėje“ išvadose atskleidžiamos vis didėjančios fizinės ir psichologinės problemos, su kuriomis laikui bėgant susiduria nuo talidomido nukentėję asmenys, ir taip pat jų konkretūs medicininiai, finansiniai ir socialiniai poreikiai. Už rezoliuciją balsavau pritardama tam, kad būtina visapusiškai pripažinti išgyvenusių nuo talidomido nukentėjusių asmenų reikalavimus Europoje, siekiant užtikrinti jų savarankiškumą, galimybes naudotis sveikatos priežiūros paslaugomis ir palaikyti tinkamą gyvenimo kokybę. Palaikau nukentėjusiųjų kompensacijos siekį, kuris jiems leistų padengti būtinas, bet brangiai kainuojančias ir vis augančias jų sveikatos priežiūros išlaidas.

  Νίκος Ανδρουλάκης (S&D), γραπτώς. ‒ Υπερψήφισα το παραπάνω ψήφισμα σχετικά με τη στήριξη των θυμάτων της θαλιδομίδης, καθώς θεωρώ απαραίτητη την επίσημη αναγνώριση τους από όλα τα κράτη μέλη. Ήρθε πλέον ο καιρός να δοθούν δίκαιες και επαρκείς αποζημιώσεις στα θύματα της ουσίας από το ειδικό ταμείο του γερμανικού Ιδρύματος Contegran.

  Marie-Christine Arnautu (ENF), par écrit. ‒ Dans les années 1950 à 1960, la Thalidomide, médicament anti nausée - vomissement de la société pharmaceutique allemande Chemie-Grünenthal a été donné aux femmes enceintes. Plus de 20.000 bébés sont morts ou nés malformés. À ce jour, il resterait plus de 4000 survivants en Europe : 450 en Italie, 90 en Autriche, 2800 en Allemagne, 103 en Suède, 400 en Espagne, 400 au Royaume-Uni.

60 ans après, ces survivants cherchent toujours à ce que justice soit rendue, en particulier pour couvrir les coûts médicaux liés à leur état.

J’ai voté contre la résolution du groupe socialiste qui s’adresse directement aux États membres et à la Commission européenne pour coordonner leurs actions, en particulier avec la création d’un protocole cadre d’un niveau européen. Cette proposition de résolution porte atteinte à la souveraineté des États.

Notre proposition de résolution portée par les députés italiens Salvini, Bizzotto, Borghezio, Ciocca et Fontana en appelle à la création d’un programme d’assistance de la Commission européenne afin de soutenir et apporter une valeur ajoutée aux actions des États membres. Cette proposition de résolution respecte la souveraineté des États membres, je me suis donc prononcée favorablement.

  Jonathan Arnott (EFDD), in writing. ‒ In the interest of transparency and democracy I wish to confirm that I voted in favour of this resolution. Fair support and compensation for Thalidomide victims is important and we should be in favour of such action.

  Zoltán Balczó (NI), írásban. ‒ Az állásfoglalási indítvány az ötvenes években piacra került hányinger elleni gyógyszer, a talidomid használóinak károsultjain kíván segíteni. A gyógyszert forgalomba hozó cég eltitkolta a terhes nőkre vonatkozó mellékhatásokat, így világszerte több ezren születtek testi és szellemi betegségekkel a gyógyszer káros mellékhatásainak következtében. Sajnos, a hetvenes években lefolytatott büntetőperben a cégnek sikerült elérnie, hogy kártérítés fizetése nélkül zárult le a büntetőper. A károsultak, akik az ötvenes-hatvanas éveikben járnak, a születési rendellenességeik súlyosbodó hatásairól számoltak be, ami fokozottabb egészségügyi költségeket, egyre drágább terápiás kezeléseket indukáltak számukra.

Az illetékes uniós biztos felismerve a problémát, tett utalásokat arra vonatkozóan, hogy uniós szinten kell kezelni ezeknek a károsultak egészségügyi ellátási tartozó költségeinek rendezését, de eddig még semmi érdemleges lépés nem történt az ügyben. Ezért a Parlament felszólítja a Bizottságot, hogy tegyen lépéseket a károsultak uniós szinten történő érdekképviseletére és biztosítson számukra forrásokat az egészségügyi ellátásukra, továbbá perújrafelvétel esetén kötelezzék a céget a saját felelősségének elismerésére és a károsultak részére egy elfogadható kártérítési összeg megfizetésére. A fentiek alapján az indítvány elfogadását támogattam.

  Hugues Bayet (S&D), par écrit. ‒ J'ai approuvé cette résolution commune qui rappelle tout d'abord le drame qu'a entraîné la commercialisation du thalidomide fin des années '50 début des années 60 puisque cela a entraîné le décès ou la malformation de milliers de nouveau-nés dans de nombreux pays européens.

Elle demande ensuite que les États membres et la Commission coordonnent des actions et des mesures visant à reconnaître officiellement et à indemniser les survivants du thalidomide.

Elle demande également au gouvernement allemand de prévoir un accès pour les victimes reconnues à la Fondation thalidomide pour les personnes handicapées. De même, les députés demandent que les survivants du thalidomide originaires du Royaume Uni, d'Espagne, d'Italie, de Suède et d'autres États membres soient admis au régime sur une base collective lorsque leur statut de victimes du thalidomide a été accepté dans leur pays.

  Beatriz Becerra Basterrechea (ALDE), por escrito. ‒ He votado a favor de esta Resolución tan justa y necesaria para tratar de saldar la deuda pendiente con las víctimas de la talidomida. El texto aprobado contiene varias disposiciones que implican directamente al Gobierno de España con el fin de facilitar la identificación de las víctimas para que puedan acceder al fondo especial para la salud de la Fundación Contergan.

He liderado esta Resolución dentro de mi Grupo político, ALDE. Conseguí el apoyo de mis colegas liberales para presentar una enmienda al texto que concrete las responsabilidades que debe asumir la compañía Grünenthal. De esta forma, la farmacéutica alemana debe indemnizar y asistir a las víctimas que todavía no han sido recompensadas, y establecer un diálogo con las mismas. La enmienda fue aprobada por una amplia mayoría en el Pleno.

Deseo que esta Resolución y esta enmienda contribuyan a acabar con una de las mayores injusticias que he podido comprobar de primera mano en mi actividad parlamentaria. En especial, tiene que terminar la discriminación histórica que han sufrido las víctimas españolas, las únicas que no han sido recompensadas por la compañía en más de 60 años.

  Xabier Benito Ziluaga (GUE/NGL), por escrito. ‒ He votado a favor de esta resolución en la que se pide a la Comisión que detalle qué medidas se han adoptado y las que se adoptarán a escala de la Unión para prestar apoyo y asistencia eficaces a las víctimas de la talidomida y sus familias y, para extender el apoyo a todos los ciudadanos europeos afectados por la talidomida.

  Izaskun Bilbao Barandica (ALDE), por escrito. ‒ He apoyado y firmado esta Resolución sobre las víctimas de la talidomida, que necesitan de reconocimiento, para que los Estados miembros y la Comisión coordinen su actuación y sus medidas con miras a reconocer oficialmente a los supervivientes de la talidomida y ofrecerles compensaciones. He apoyado además la enmienda presentada por mi Grupo en la que se pide a la compañía Grünenthal que asuma sus responsabilidades, compensando y atendiendo debidamente a las víctimas a la espera de reconocimiento, revisando el procedimiento de reconocimiento de la condición de víctima e iniciando un diálogo con las víctimas para remediar el daño causado.

  Dominique Bilde (ENF), par écrit. ‒ Dans les années 1950 et 1960, la Thalidomide, médicament anti-nausée et anti-vomissement de la société pharmaceutique allemande Chemie-Grünenthal, a été donné aux femmes enceintes. Plus de 20 000 bébés sont morts ou nés malformés.

À ce jour, il resterait plus de 4 000 survivants en Europe: 450 en Italie, 90 en Autriche, 2 800 en Allemagne, 103 en Suède, 400 en Espagne, 400 au Royaume—Uni. Soixante ans après, ces survivants cherchent toujours à ce que justice soit rendue, en particulier pour couvrir les coûts médicaux liés à leur état.

Le groupe ENF, et notamment mes collègues italiens de la Ligue du Nord, dont Mara Bizzotto, ont aussi déposé une résolution qui appelle à la création d’un programme d’assistance de la Commission européenne afin de soutenir les actions des États membres et d’y apporter une valeur ajoutée, en respectant leur souveraineté.

J’ai donc voté pour cette résolution et contre la résolution S&D.

  Mara Bizzotto (ENF), per iscritto. ‒ Dopo che nel 1957 l'industria farmaceutica tedesca Chemie Grünenthal ha immesso sul mercato il talidomide, un farmaco antiemetico destinato anche alle donne gestanti, in Europa sono nati almeno 20 000 bambini affetti da gravi malformazioni fisiche e focomelia. I sopravvissuti a quell'orrore sono oggi circa 4 000, dei quali 450 italiani.

Io, insieme alla Lega Nord, dal 2014 sono in contatto con gli esponenti europei delle associazioni che riuniscono i talidomici italiani ed europei e ho sempre sostenuto la loro battaglia presentando diverse attività parlamentari.

Lo scorso 9 marzo, durante la sessione plenaria di Strasburgo, il commissario Andriukaitis è intervenuto per sottolineare con fermezza l'importanza di garantire alle vittime del talidomide sostegno finanziario, cure mediche e la piena inclusione sociale.

Sia la risoluzione comune che quella presentata dal nostro gruppo raccolgono, dunque, le conclusioni di quel dibattito confermando il pieno sostegno del Parlamento per le vittime di quello che può essere considerato, a ragion veduta, il più grave disastro collettivo mai causato da un farmaco.

Considerate queste premesse non posso che supportare fortemente col mio voto questo testo.

  José Blanco López (S&D), por escrito. ‒ He votado a favor de esta resolución para que los Estados miembros y la Comisión Europea pongan en marcha un protocolo europeo para que los supervivientes de la talidomida sean formalmente reconocidos, con independencia del país al que pertenezcan, y reciban una indemnización adecuada y justa del Fondo Especial Sanitario de la fundación alemana Contergan.

Con esta resolución se presiona al Gobierno alemán para ampliar la financiación disponible para las víctimas de la talidomida en Alemania a los supervivientes de otros países afectados, entre ellos, España. En España, únicamente el gobierno socialista de Zapatero adoptó medidas para compensar a las personas afectadas, estableciendo una ayuda en función del grado de minusvalía. Desde la declaración de los representantes de las víctimas en la Comisión de Peticiones, los socialistas propiciamos un debate en la Eurocámara con el fin de presionar al Gobierno alemán para ampliar la financiación disponible para las víctimas alemanas a los supervivientes de otros países. Desde entonces, venimos instando al actual gobierno a continuar las acciones en tal sentido, habiéndonos erigido en los aliados de la lucha de los supervivientes/víctimas españoles para que se reconozcan sus derechos ante el mayor desastre de la medicina del siglo XX.

  Vilija Blinkevičiūtė (S&D), raštu. ‒ Balsavau už šią rezoliuciją, kurioje Europos Parlamentas atkreipia dėmesį į tai, kad Parlamentas ir Europos Komisija šiuo metu ir gali, ir nori, atsižvelgdami į etines ir humanitarines normas, ištaisyti nesėkmingos farmacijos srities kontrolės ir vėliau nuslėptų įrodymų padarytą žalą, dėl kurios ir kilo talidomido tragedija. Parlamentas taip pat pažymi, kad 2016 m. birželio mėn. Vokietijos Federacinė Vyriausybė pripažino, kad iki 2017 m. sausio mėn. būtina ir įmanoma pakeisti Vokietijos teisės aktą dėl talidomido fondo. Taigi Parlamentas primygtinai ragina valstybes nares ir Komisiją imtis koordinuotų veiksmų ir priemonių, kad būtų galima oficialiai pripažinti nuo talidomido nukentėjusius asmenis ir suteikti jiems kompensaciją. Be to, ragina Vokietijos Federacinę Vyriausybę pasinaudoti būsimo teisės akto dėl talidomido fondo dalinio pakeitimo teikiama galimybe leisti nuo talidomido nukentėjusiems asmenims, kurie tokiais pripažinti pagal teismo paskirtas patikos schemas, arba paramos pagal nacionalines vyriausybės schemas gavėjams naudotis specialiu Vokietijos sveikatos fondu – neįgaliesiems skirtu talidomido fondu. Parlamentas taip pat primygtinai ragina Komisiją sukurti Europos lygmens pagrindų protokolą, pagal kurį visiems talidomido paveiktiems Europos piliečiams būtų suteikta vienoda kompensacija, neatsižvelgiant į tai, iš kokios valstybės narės jie yra kilę, ir parengti ES pagalbos ir paramos (įskaitant nuostatas dėl finansinės ir socialinės paramos) talidomido aukoms ir jų šeimoms programą.

  Simona Bonafè (S&D), per iscritto. ‒ Ho votato a favore della risoluzione del Parlamento europeo in cui chiediamo alla Commissione e agli Stati membri di garantire un equo risarcimento ai cittadini comunitari vittime del talidomide.

A più di cinquant'anni dalla tragedia del talidomide, un medicinale contro le nausee mattutine per le donne in gravidanza che causò la malformazione dei loro neonati in diversi paesi UE, le vittime stanno ancora battendosi per un equo risarcimento.

Vogliamo che azioni e misure vengano coordinate per giungere a riconoscere ufficialmente e garantire un indennizzo alle vittime sopravvissute.

  Biljana Borzan (S&D), in writing. – I support this report because Thalidomide survivors should be formally recognised in all Member States concerned and finally be given adequate and fair compensation from the Special Health Fund of the German Contergan Stiftung.

  Renata Briano (S&D), per iscritto. ‒ Dalla fine degli anni '50 al 1961 il talidomide, farmaco usato all'epoca per ridurre le nausee mattutine delle donne incinte, causò 20mila bambini invalidi e 100mila persone danneggiate in modo permanente.

I sopravvissuti del talidomide aspettano ancora un risarcimento adeguato, una forma di assistenza comunitaria, un riconoscimento pubblico del loro dramma. Ci appelliamo al governo tedesco perché rimedi ad un tragico errore compiuto sessant'anni fa, perché si trovi una soluzione equa alle difficoltà che stanno vivendo le persone come lui.

Il talidomide fu introdotto sul mercato in Germania Ovest nel 1957 come medicina da banco per favorire il sonno e alleviare i sintomi della nausea nelle donne incinte. Secondo l'azienda produttrice, la Chemie Grünenthal, non dava dipendenza ed era completamente sicuro, anche in gravidanza. Nel 1960 era venduto con grande successo in 46 paesi. Nel 1961 il ginecologo australiano William McBride e il pediatra tedesco Widukind Lenz dimostrarono la correlazione tra le malformazioni nei neonati e l'assunzione del farmaco in gravidanza. Conseguentemente il talidomide fu ritirato dal mercato.

Oggi, alla luce delle ricerche scientifiche e legali che confermano la responsabilità del talidomide, il Parlamento europeo chiede alla Commissione di adottare un riconoscimento formale per le vittime.

  Soledad Cabezón Ruiz (S&D), por escrito. ‒ He votado a favor de esta resolución para que los Estados miembros y la Comisión Europea pongan en marcha un protocolo europeo para que los supervivientes de la talidomida sean formalmente reconocidos, con independencia del país al que pertenezcan, y reciban una indemnización adecuada y justa del Fondo Especial Sanitario de la fundación alemana Contergan.

Con esta resolución se hace presión al Gobierno alemán para ampliar la financiación disponible para las víctimas de la talidomida en Alemania a los supervivientes de otros países afectados, entre ellos, España. En España, únicamente el gobierno socialista de Rodríguez Zapatero adoptó medidas para compensar a las personas afectadas, estableciendo una ayuda en función del grado de minusvalía. Desde el pasado mes de marzo, los socialistas propiciamos un debate en la Eurocámara para instar al actual gobierno a continuar las acciones en tal sentido, habiéndonos erigido en los aliados de la lucha de los supervivientes/víctimas españoles de la talidomida para que se reconozcan sus derechos ante lo que ha sido el mayor desastre de la medicina del siglo XX.

Cientos de víctimas afectadas han muerto sin reconocimiento ni indemnización. Hoy tenemos otra oportunidad para no condenar al olvido a los supervivientes de esta injusticia histórica.

  Nicola Caputo (S&D), per iscritto. ‒ Oggi ho votato in favore della risoluzione sul talidomide che richiede un protocollo quadro a livello europeo nel cui ambito tutti i cittadini europei vittime del talidomide ricevano una compensazione comparabile, a prescindere dallo Stato membro di origine.

Il talidomide rappresenta il più grave disastro collettivo mai causato da un farmaco. È stato commercializzato da Chemie Grünenthal GmbH alla fine degli anni '50 e nei primi anni '60 come farmaco sicuro per il trattamento di mal di testa, tosse, insonnia e raffreddore. Ha provocato la morte e la malformazione di migliaia di bambini in molti paesi europei quando è stato assunto da donne in gravidanza.

È uno scandalo che, dopo quasi sessant'anni, i sopravvissuti siano ancora alla ricerca di giustizia e di una soluzione compensatoria che permetta loro di sostenere le costose cure necessarie legate alla loro condizione fisica.

La relazione chiede il completo riconoscimento delle richieste delle vittime del talidomide sopravvissute in Europa, in modo da garantire loro autonomia, accesso alle cure mediche e un'adeguata qualità di vita.

  Matt Carthy (GUE/NGL), in writing. ‒ This resolution deals with the well-known issue of thalidomide – the largest medical scandal of the 20th century. Produced by German pharmaceutical company Grunenthal, thalidomide was marketed in the 1950s as a safe drug and was used by pregnant women to ease their morning sickness, which led to 20 000 babies being born with severe deformities while another 80 000 were miscarried, stillborn or died in infancy.

The product was eventually withdrawn in the early 1960s but the trial against nine Grunenthal employees was prematurely ended in 1970 after the Federal German Government intervened to end it – subsequently meaning that no one has ever received a criminal conviction for the disaster.

Whether or not a thalidomide victim received any lump-sum payments and special monthly living allowances depends very much on the country they came from. This resolution calls on the Thalidomide Foundation (which provides funds from Grunenthal in Germany to help the victims) to be open to all victims no matter which country they are in and also calls for a protocol to ensure that all victims receive similar amounts of compensation. For these reasons I supported the resolution.

  David Casa (PPE), in writing. ‒ I voted in favour of this Resolution as many survivors throughout the EU are often unable to apply for funding to cover the costs of social services, which is currently the single biggest concern for thalidomide survivors who, now in their 50s and 60s, are going to need these services even more often in the coming years, as they become more dependent on their carers. Thalidomide survivors need increasing support for their unmet health needs, as their bodies are rapidly deteriorating owing to the nature of their disabilities and to the lack of support over the years since their birth. The resolution urges Member States and the Commission to coordinate actions and measures seeking to formally recognise and provide compensation to thalidomide survivors. I urge the Commission to create a framework protocol at European level for all European Union citizens affected by thalidomide to receive similar amounts of compensation, regardless of which Member State they are from, and to draw up an EU programme for assistance and support for thalidomide victims and their families.

  Fabio Massimo Castaldo (EFDD), per iscritto. ‒ In seguito all'immissione sul mercato europeo del farmaco antinausea denominato talidomide da parte dell'industria farmaceutica tedesca Chemie Grünenthal nel 1957, sono nati almeno 20 000 bambini affetti da gravi malformazioni fisiche.

Si contano migliaia di persone affette da tali malformazioni (500 in Italia) che non hanno mai ricevuto un completo ed equo risarcimento per il danno subito.

Ho votato senza dubbio a favore.

  Nessa Childers (S&D), in writing. ‒ All victims who are yet to be recognised ought to receive proper compensation from the companies involved, which must shoulder their responsibilities.

It is very important to adopt an EU-wide approach to the compensation system, since we are dealing with companies which have affected EU citizens spanning from Ireland to Spain and Sweden. There is no legitimate reason why the victims should be treated differently across the EU, and that is why they should receive commensurate compensation.

Monetary compensation alone, however, will not be a satisfactory answer. Assistance and support for the surviving victims, including their families, is vital so as to help them with unmet health needs, barriers and the stigma they face day in and day out. Thalidomide survivors have beaten the life expectancy originally set by doctors back in the 70s and 80s. However, they have been faced with deteriorating health and chronic pain as a result of their disability.

Fifty years on, the fight for Thalidomide survivors goes on. All survivors should be formally recognised in all EU Member States concerned and be finally given adequate and fair compensation from the Special Health Fund of the German Conterganstiftung.

  Caterina Chinnici (S&D), per iscritto. ‒ Il talidomide è un farmaco antiemetico destinato anche alle donne gestanti che fu introdotto sul mercato europeo nel 1957 da parte dell'industria farmaceutica tedesca Chemie Grünenthal. Si stima che gli effetti collaterali del farmaco sulle donne incinte abbia causato la nascita di almeno 20 000 bambini affetti da gravi malformazioni fisiche.

La risoluzione, per la quale ho ritenuto di esprimere voto favorevole, invita Stati membri e Commissione a riconoscere formalmente le vittime del talidomide sopravvissute in Europa e a fornire a queste ultime un opportuno risarcimento.

In particolare, trattandosi del più grave disastro collettivo mai causato da un farmaco, ritengo sia opportuno che la Commissione stabilisca un protocollo comunitario che consenta a tutte le vittime del talidomide di ottenere risarcimenti di pari ammontare indipendentemente dallo Stato membro di provenienza. Mi sembra inoltre necessario elaborare un programma a livello europeo finalizzato ad assistere e supportare sia sul piano finanziario che su quello sanitario le vittime ed i loro familiari.

Mi sembra altresì opportuno che il governo federale tedesco consenta ai sopravvissuti al talidomide, riconosciuti come tali dai tribunali, l'accesso al Fondo sanitario speciale per le persone con disabilità dovuta al talidomide.

  Λευτέρης Χριστοφόρου (PPE), γραπτώς. ‒ Θεωρούμε ότι είναι ουσιώδους σημασίας να αναγνωριστούν οι απαιτήσεις των επιζώντων θυμάτων της θαλιδομίδης στην Ευρώπη, ώστε να εξασφαλιστεί η αυτονομία τους, η πρόσβασή τους σε ιατροφαρμακευτική περίθαλψη και μία αξιοπρεπής ποιότητα ζωής.

  Κώστας Χρυσόγονος (GUE/NGL), γραπτώς. ‒ Ψηφίσαμε σχετικά με την πρόταση ψηφίσματος για την παροχή στήριξη στα θύματα της θαλιδομίδης. Είναι προφανές πως οφείλουμε να σταθούμε δίπλα σε πολίτες και συγγενείς πολιτών η υγεία των οποίων υπέστη βλάβη από την ουσία θαλιδομίδη και γι’ αυτό ψήφισα θετικά.

  Angelo Ciocca (ENF), per iscritto. ‒ Voto positivo. Pieno sostegno del nostro gruppo politico per le vittime del farmaco talidomide, un antiemetico destinato alle donne gestanti.

I danni che il medicinale ha provocato ai bambini di queste donne sono stati terribili; in Europa circa 20 000 neonati hanno riportato gravi malformazioni fisiche e focomelia.

  Deirdre Clune (PPE), in writing. ‒ I supported the motions for resolutions on support for Thalidomide victims.

  Birgit Collin-Langen (PPE), schriftlich. ‒ Ich habe mich bei dieser Entschließung enthalten. Es steht außer Frage, dass Thalidomidgeschädigte entschädigt werden müssen und unserer Unterstützung bedürfen. Aber aus meiner Sicht ist dies keine europäische Frage, sondern bei den Entschädigungen geht es um Ansprüche, die direkt an Einrichtungen, wie zum Beispiel an die Conterganstiftung in Deutschland, gestellt werden müssen.

  Lara Comi (PPE), per iscritto. ‒ Ho votato a favore del provvedimento in quanto esorta la Commissione a istituire un protocollo quadro a livello europeo in modo che tutti i cittadini europei vittime del talidomide ricevano indennizzi di importo simile, indipendentemente dal loro Stato membro di origine, e a elaborare un programma UE di assistenza e sostegno (comprendente disposizioni finanziarie e sociali) per le vittime del talidomide e per le loro famiglie.

  Javier Couso Permuy (GUE/NGL), por escrito. ‒ He votado a favor de esta resolución porque solicita la implicación del Estado alemán, la Comisión Europea y diversos Estados miembros (entre ellos, el español), para elaborar sistemas de reconocimiento mutuo y compensación a las víctimas de la talidomida, un fármaco elaborado por la farmacéutica Grünenthal para evitar náuseas y otros efectos secundarios del embarazo, pero que sin embargo acabó provocando la malformación de miles de bebés en todo el continente (unos tres mil sólo en el Estado español).

No obstante, opino que la obligación de los Estados miembros es hacer cumplir la protección de los derechos fundamentales de sus ciudadanos y ciudadanas, también en el marco de salud. De este modo, deberían obligar a las farmacéuticas que comercializaron este producto a asumir su responsabilidad penal, y subsidiariamente, otorgar el reconocimiento de la condición de víctimas para poder acceder a los sistemas de compensación correspondientes. Dichos sistemas deben actuar con las máximas garantías y facilitando bona fide el acceso a la compensación de los potenciales beneficiarios.

Por último, es necesario en el Estado español que se revise el Real Decreto 1006/2010 para concesión de ayudas a las víctimas, garantizando plazos asequibles y una financiación adecuada.

  Andrea Cozzolino (S&D), per iscritto. ‒ La vicenda del talidomide rappresenta uno tra i più gravi disastri collettivi mai causati da un farmaco, le cui indagini seguite per accertare le irregolarità hanno rivelato lacune in termini di farmacovigilanza da parte degli Stati che l'hanno immesso nel loro mercato.

Ritengo che sia importante garantire ai sopravvissuti del talidomide un sostegno finanziario per far fronte alle loro sempre più ingenti spese mediche, riconoscendo la necessità di trovare una soluzione adeguata per tutti i sopravvissuti, in modo da garantire che la qualità della loro vita venga tutelata.

  Edward Czesak (ECR), na piśmie. ‒ Mając na uwadze dramat kobiet dotkniętych negatywnymi skutkami stosowania leku talidomid, zagłosowałem za przyjęciem rezolucji gwarantującej wsparcie dla ofiar leku. Talidomid był stosowany do leczenia mdłości u kobiet ciężarnych, a także na bóle głowy, bezsenność i przeziębienia na przełomie lat 50. i 60. Powodował on zniekształcenie płodów, w szczególności w postaci skróconych kończyn lub ich braku.

Druzgocące jest, że zdarzyło się to w wielu państwach członkowskich, a ofiary wciąż nie są odpowiednio zabezpieczone finansowo, aby poradzić sobie z rosnącymi kosztami leczenia. Wagę problemu podkreśla fakt, że przypadek ten był jednym z głównych powodów przyjęcia unijnych przepisów o nadzorze nad przemysłem farmaceutycznym.

W pełni popieram rezolucję, w której występuje się o koordynowanie działań wspierających ofiary w ich staraniach o odszkodowanie, wzmożenie działań w poszczególnych państwach (takich jak Niemcy czy Hiszpania) i ustanowienie europejskiego programu wsparcia, a także wzywa się firmę produkującą lek (Grünenthal GmbH) do przyznania się do winy i wypłaty należnych odszkodowań.

  Miriam Dalli (S&D), in writing. ‒ Thalidomide was a drug used against nausea in pregnant women. Back in the 1950s and 1960s this drug resulted in malformations in infants and in many cases it was also fatal. As the S&D sponsor of this resolution, I am in favour of recognition and compensation to all survivors in Europe. We need to urge both Member States and the Commission to coordinate actions and take measures to formally recognise and provide compensation to Thalidomide survivors.

The German Federal Government should use the opportunity presented by the forthcoming amendment to the Thalidomide Foundation Act, to allow Thalidomide survivors who have been accredited as such by court-appointed trust schemes, or are beneficiaries of national government schemes, to access the Special Health Fund of the German Contergan Stiftung. We request that Thalidomide survivors be admitted to the scheme on a group basis, where their status as Thalidomide-affected individuals has been accepted as bona fide in their own countries. The Commission needs to create a framework protocol at European level under which all European citizens affected by Thalidomide would receive similar amounts of compensation, regardless of which Member State they are from.

  Daniel Dalton (ECR), in writing. ‒ I welcome this resolution, which I co-signed, as an overdue statement of support for Thalidomide victims. Many governments, and in particular the German Government, have failed in their duty of care to Thalidomide survivors. They, and Grünenthal GmbH, which has still to this day not accepted full responsibility for its actions 50 years ago, need to start working together in the interests of Thalidomide survivors.

I hope this resolution sends a strong signal that action is needed now, as Thalidomide survivors and their carers reach a stage in their lives where more assistance will inevitably be needed. They have waited long enough for proper compensation.

  Michel Dantin (PPE), par écrit. ‒ Cette résolution affirme son soutien aux victimes du Thalidomide, un médicament mis en vente en 1954 pour éviter les nausées chez les femmes enceintes. Le médicament a entrainé de nombreux cas de malformation des nouveaux nés, environ 10 000 enfants ont été touchés, parmi lesquels 5 000 sont encore en vie. Cette résolution condamne fermement les États membres qui ont tardé à retirer le Thalidomide du marché, en particulier l’Espagne qui a été le dernier État à interdire le médicament. Les Députés européens appellent également les États membres à garantir une aide, ainsi qu’une indemnisation adaptée, aux victimes du Thalidomide pour couvrir les frais liés à leur condition médicale et physique. Soutenant ces objectifs, j'ai voté en faveur de cette résolution.

  Rachida Dati (PPE), par écrit. – J’ai voté en faveur de la résolution sur le soutien aux victimes du thalidomide. Fréquemment utilisé en Europe pendant les années 1950, ce médicament est responsable de nombreuses malformations congénitales. Chaque État membre a adopté des mesures différentes pour la prise en charge des victimes du thalidomide. Puisque l’ampleur et le montant du soutien ne devraient pas dépendre de la nationalité des victimes, nous appelons à une meilleure reconnaissance du statut de victimes de thalidomide au niveau européen. Nous appelons aussi l’entreprise responsable de la production du thalidomide à assumer ses responsabilités.

  Angélique Delahaye (PPE), par écrit. ‒ Le Thalidomide est un médicament qui peut avoir des effets secondaires grave lorsqu’il est utilisé sans contrôle adéquat. Il peut être notamment la cause de malformation du fœtus chez les femmes enceintes, et a fait de nombreuses victimes dans les années 60. Cette résolution veut étendre la reconnaissance de ces victimes à tous les États membres. Cette reconnaissance permettra par conséquent l’extension des mesures d’indemnisation pour ces victimes. Il est important que ce problème de santé publique soit reconnu et traité à l’échelle européenne, c’est pourquoi j’ai voté en faveur de cette résolution.

  Gérard Deprez (ALDE), par écrit. ‒ J’ai soutenu cette résolution car je suis en faveur d’un meilleur accès au dédommagement pour les victimes du thalidomide. Ce médicament fabriqué en Allemagne et prescrit aux femmes enceintes contre les nausées matinales a provoqué de nombreuses malformations infantiles voire la mort de nouveau-nés dans les années 1950-1960. Suite aux révélations avérées sur les conséquences désastreuses de la prise de ce médicament, je trouve inadmissible qu’à l’heure actuelle les victimes se battent toujours pour un juste dédommagement dans plusieurs pays de l’UE. Il est important, selon moi, que les citoyens concernés aient accès à une indemnisation similaire dans tous les États membres. À cette fin, il est urgent que la Commission européenne crée un protocole-cadre au niveau européen, au titre duquel tous les citoyens de l’UE touchés par le thalidomide recevraient une telle indemnisation. Il est, par ailleurs, important que la Commission élabore dans les plus brefs délais un programme européen d’aide et de soutien aux victimes et à leurs familles.

  Marielle de Sarnez (ALDE), par écrit. ‒ Fabriqué en Allemagne et commercialisée à la fin des années cinquante, le thalidomide est un médicament prescrit contre les nausées liées à la grossesse, les maux de tête, les toux, les insomnies et les rhumes. Des femmes enceintes en ont consommé dans de nombreux pays européens, entraînant le décès et la malformation congénitale de milliers de nouveaux nés.

Le scandale est d’autant plus choquant que des documents attestent de défaillances dans le contrôle pharmaceutique en République fédérale d'Allemagne

Cinquante ans plus tard, des victimes se battent toujours pour obtenir un dédommagement. Les mécanismes prévus diffèrent d’un État à l’autre et le statut de personne touchée par le thalidomide n’est pas octroyé partout selon les mêmes conditions.

L’Union européenne et ses États membres doivent s’assurer que tous les citoyens concernés aient accès à une indemnisation similaire. Il est essentiel que l’Union fasse preuve de solidarité, en proposant un programme européen d’aide et de soutien aux victimes de cette tragédie et à leurs familles.

  Mireille D'Ornano (ENF), par écrit. ‒ J’ai voté contre la proposition de résolution commune émanant du groupe S&D.

Le médicament du laboratoire allemand Chemie-Grünenthal, censé soigner certains troubles comme les nausées matinales, a causé, dans les années 50 à 60, de graves malformations aux enfants de femmes enceintes l’ayant consommé pendant leurs grossesses.

L’indemnisation et la prise en charge des victimes ont été insatisfaisantes. Nous sommes contre la proposition de résolution du groupe S&D, qui prône la création d’un protocole cadre d’un niveau européen.

  Ангел Джамбазки (ECR), в писмена форма. ‒ Тиладомид е лекарство използвано в края на 50-те и началото на 60-те години. Често е използвано от бременни жени за облекчаване на сутрешно гадене, както и при настинки и грип. Последиците от неговото използване са ужасни. При бременните е увреждал плода, а в останалите случаи е имал други негативни странични реакции. Тази резолюция призовава държавите членки да подкрепят жертвите на лекарството. Също така осъжда действията на фармацевтичната компания, която го е пуснала на пазара. Затова аз подкрепих тази резолюция.

  Γεώργιος Επιτήδειος (NI), γραπτώς. ‒ Είναι ουσιώδους σημασίας να αναγνωριστούν πλήρως οι απαιτήσεις των επιζώντων θυμάτων της θαλιδομίδης στην Ευρώπη, ώστε να εξασφαλιστεί η αυτονομία τους, η πρόσβασή τους σε ιατροφαρμακευτική περίθαλψη και μία αξιοπρεπής ποιότητα ζωής και θα πρέπει να καταρτιστεί ένα πρόγραμμα παροχής βοήθειας το οποίο θα συμπληρώνει τις ενέργειες των κρατών μελών για την παροχή χρηματοδοτικής στήριξης στα θύματα της θαλιδομίδης και τις οικογένειές τους.

  Jill Evans (Verts/ALE), in writing. ‒ I voted in favour of the resolution, of which I was a signatory, on the recognition of the victims of Thalidomide. The Thalidomide Survivors’ Campaign has worked tirelessly for many years for justice for all survivors. While there is a fund in Wales for survivors, in some countries they get no support at all, while their health and care needs are increasing. It is over fifty years now. We need urgent action from the German government.

  Eleonora Evi (EFDD), per iscritto. – Ho votato a favore della risoluzione sul talidomide in quanto chiede il completo riconoscimento delle richieste delle vittime del talidomide sopravvissute in Europa, in modo da ottenere una compensazione comparabile tra i diversi Stati membri che possa garantire loro autonomia e accesso alle cure mediche e una dignitosa qualità della vita.

Lo scandalo del talidomide rimane una delle vicende più disastrose per quanto riguarda la storia farmaceutica e dopo sessant'anni le vittime sopravvissute sono ancora in cerca di giustizia, riconoscimento e adeguate compensazioni.

  José Manuel Fernandes (PPE), por escrito. ‒ Existem ainda hoje na Europa mais de 4 000 sobreviventes da talidomida, dos quais: 2 800 na Alemanha, 450 em Itália, 400 no Reino Unido, 400 em Espanha, 103 na Suécia e cerca de 90 na Áustria. Quase sessenta anos, os sobreviventes estão ainda à espera de justiça e de uma solução compensatória que lhes permita suportar os onerosos tratamentos que a sua condição física exige. Por isso, considero ser indispensável um total reconhecimento das necessidades das vítimas da talidomida que ainda sobrevivem na Europa, de molde a garantir a sua autonomia, o acesso aos tratamentos médicos e uma qualidade de vida adequada. A Comissão deverá elaborar um programa de assistência que complete a ação dos Estados-Membros que vise fornecer um apoio financeiro às vítimas da talidomida e às suas famílias.

  Edouard Ferrand (ENF), par écrit. ‒ Pour la proposition de résolution du Groupe ENF qui appelle à la création d’un programme d’assistance afin de soutenir et apporter une valeur ajouté aux actions des États membres.

  João Ferreira (GUE/NGL), por escrito. ‒ A talidomida foi comercializada a partir de 1956 como antigripal e “calmante” – contra distúrbios do sono e tranquilizante – e, depois, indicada em casos de “enjoos” matinais da gravidez. Foi retirada do mercado anos depois, tendo sido associada a casos de malformações congénitas. Estima-se entre 10 mil e 20 mil as vítimas da talidomida no mundo, com diferentes graus de deficiências.

A Chemie Gruenhental, empresa responsável pela comercialização da talidomida, não realizou previamente testes clínicos.

As vítimas da talidomida ainda hoje tentam encontrar uma solução de apoio às despesas médicas que têm e tiveram devido às complicações de saúde que apresentam e que vão piorando ao longo dos anos.

A Comissão Europeia, em 2015, celebrou o 50º aniversário da primeira legislação farmacêutica para garantir a segurança dos medicamentos. A tragédia da talidomida foi uma das principais razões para a criação desta legislação.

Esta resolução visa pressionar as entidades competentes para criarem as condições necessárias para que seja garantido apoio às vítimas da talidomida, em todos os Estados-Membros. Surge num momento em que o parlamento alemão deverá alterar a lei sobre as regras de apoio financeiro aos sobreviventes.

  Luke Ming Flanagan (GUE/NGL), in writing. ‒ I voted yes because I agree.

  Λάμπρος Φουντούλης (NI), γραπτώς. ‒ Υπερψηφίζω την πρόταση, καθώς είναι ουσιώδους σημασίας να αναγνωριστούν πλήρως οι απαιτήσεις των επιζώντων θυμάτων της θαλιδομίδης στην Ευρώπη, ώστε να εξασφαλιστεί η αυτονομία τους, η πρόσβασή τους σε ιατροφαρμακευτική περίθαλψη και μία αξιοπρεπής ποιότητα ζωής και θα πρέπει να καταρτιστεί ένα πρόγραμμα παροχής βοήθειας το οποίο θα συμπληρώνει τις ενέργειες των κρατών μελών για την παροχή χρηματοδοτικής στήριξης στα θύματα της θαλιδομίδης και τις οικογένειές τους.

  Ashley Fox (ECR), in writing. ‒ I voted in favour of this resolution on thalidomide victims. Germany should take responsibility for the government’s actions in the 1970s and allow the victims access to the survivors fund. The money is urgently needed to help care for those affected by this drug and adapt homes so they are able to live as independently as possible.

It is a disgrace that the fight for recognition from the pharmaceutical company is still ongoing. I hope that this report will enable some real progress to be made for many victims.

  Doru-Claudian Frunzulică (S&D), in writing. ‒ The aim of the resolution is to put pressure on the German Government to extend the funding available for thalidomide survivors in Germany to those survivors from other countries concerned. The timing of the resolution is crucially important, as in January 2017 the German parliament will amend a law on the rules for providing financial support.

Thalidomide survivors should be formally recognised in all Member States concerned and be finally given adequate and fair compensation from the Special Health Fund of the German Contergan Stiftung.

  Elisabetta Gardini (PPE), in writing. ‒ The drug Thalidomide was marketed in the late 1950s and early 1960s as a safe drug to treat issues such as morning sickness and headaches but it resulted in the death and malformation of thousands of babies when used by pregnant women in a variety of European countries.

Reports have concluded that Thalidomide survivors need an increasing amount of support for their unmet health needs, as their bodies are rapidly deteriorating owing to the nature of their disabilities and to the lack of support over the years. It is horrible that many of these survivors often are unable to get funding to cover social services costs, which is currently the single biggest concern for Thalidomide survivors.

Given this, I support the resolution in urging Member States and the Commission to coordinate and take action to formally recognise and compensate Thalidomide survivors.

The Commission should take action at EU level so that all EU citizens affected by Thalidomide could receive similar amounts of compensation, regardless of Member State.

Lastly, I support the resolution in calling on Grünenthal to shoulder its responsibilities – by providing compensation and care to those victims who have yet to be recognised.

  Elena Gentile (S&D), per iscritto. ‒ Ho votato a favore della risoluzione sul sostegno a favore delle vittime sopravvissute al talidomide, farmaco all'origine di malformazioni in neonati, perché ritengo che riconoscere il diritto di tutte le vittime, non solo al risarcimento morale ed economico ma anche ad una adeguata presa in carico da parte dei sistemi sanitari della domanda di cura e del dovere di rendere esigibile i diritti sociali, sia un atto non più rinviabile a cinquant'anni dalla tragedia del talidomide.

Con questa risoluzione il PE chiede alla Germania un atto di grande responsabilità, cosi come impegna tutti gli Stati membri a promuovere interventi immediati per garantire la doverosa attenzione nei confronti dei pazienti e delle loro famiglie.

I deputati chiedono che le vittime sopravvissute nel Regno Unito, in Spagna, in Italia e in altri Stati membri siano ammesse al regime su base collettiva, qualora il loro status di vittime del talidomide sia stato accettato nel loro paese.

La Commissione dovrebbe istituire un protocollo quadro a livello europeo in modo che tutti i cittadini europei vittime del talidomide ricevano indennizzi di importo simile ed elaborare un programma UE di assistenza e di sostegno per le vittime e per le loro famiglie.

  Jens Gieseke (PPE), schriftlich. ‒ Ich habe gegen den Entschließungsantrag gestimmt. Einige der darin aufgelisteten Fakten und Quellen waren unstimmig oder unzureichend. Zudem gibt es bereits viele Unterstützungsmaßnahmen, wie zum Beispiel die Conterganstiftung, die ca. 2 700 Begünstigte in 38 Ländern versorgt.

  Tania González Peñas (GUE/NGL), por escrito. ‒ He votado a favor de esta resolución en la que se pide a la Comisión que detalle qué medidas se han adoptado y las que se adoptarán a escala de la Unión para prestar apoyo y asistencia eficaces a las víctimas de la talidomida y sus familias y, para extender el apoyo a todos los ciudadanos europeos afectados por la talidomida.

  Sergio Gutiérrez Prieto (S&D), por escrito. ‒ He votado a favor de esta resolución para que los Estados miembros y la Comisión Europea pongan en marcha un protocolo europeo para que los supervivientes de la talidomida sean formalmente reconocidos, con independencia del país al que pertenezcan, y reciban una indemnización adecuada y justa del Fondo Especial Sanitario de la fundación alemana Contergan.

En España, únicamente el gobierno socialista de Rodríguez Zapatero adoptó medidas para compensar a las personas afectadas, estableciendo una ayuda en función del grado de minusvalía. Desde la declaración de los representantes de las víctimas en la comisión de peticiones del Parlamento Europeo, el pasado mes de marzo, los socialistas propiciamos un debate en la Eurocámara con el fin de presionar al Gobierno alemán para ampliar la financiación disponible para las víctimas de la talidomida en Alemania a los supervivientes de otros países afectados. Desde entonces, venimos instando al actual gobierno a continuar las acciones en tal sentido, habiéndonos erigido en los aliados de la lucha de las víctimas españolas de la talidomida para que se reconozcan sus derechos.

Cientos de personas afectadas han muerto sin reconocimiento ni indemnización. Hoy tenemos otra oportunidad para no condenar al olvido a los supervivientes de esta injusticia histórica.

  Marian Harkin (ALDE), in writing. ‒ I voted strongly in favour of this resolution that urges the Commission to create a framework protocol at EU level under which all European Union citizens affected by Thalidomide would receive similar amounts of compensation, regardless of which Member State they are from, and to draw up an EU programme for assistance and support (including both financial and welfare provisions) for Thalidomide victims and their families.

  Ivan Jakovčić (ALDE), napisan. ‒ Glasao sam za Prijedlog rezolucije potpore žrtvama talidomida jer smatram da se takva greška i igranje s ljudskim životima više nikada ne smije ponoviti. 1950-ih i 60-ih godina sedativ Talidomid davan je trudnicama protiv jutarnje mučnine kao potpuno bezopasan i provjeren lijek nakon čega su se javile neočekivane dugoročne posljedice. Više od 10 tisuća rodilo se s teškim tjelesnim manama, najčešće s deformacijama ruku i nogu, ili sasvim bez udova. Sljepoća, gluhoća, srčani problemi i oštećenja mozga djece također su nuspojave uzimanja talidomida u trudnoći.

Ovaj Prijedlog rezolucije za koji sam glasao u svakom smislu podupire žrtve talidomida te poziva Komisiju i države članice da zajedno djeluju i ubrzaju mjere i aktivnosti kako bi se spomenutim žrtvama formalno priznala i omogućila kompenzacija.

  Jean-François Jalkh (ENF), par écrit. ‒ Le Thalidomide est responsable de la mort ou de la malformation de plus de 20 000 nourrissons en Europe. S’il est tout à fait justifié que les survivants constituent une action en justice afin de couvrir les frais médicaux, la proposition donne à la seule Commission le pouvoir de coordonner les actions, écorchant les législations nationales.

J’ai donc voté contre.

  Ramón Jáuregui Atondo (S&D), por escrito. – He votado a favor de esta resolución para que los Estados miembros y la Comisión Europea pongan en marcha un protocolo europeo para que los supervivientes de la talidomida sean formalmente reconocidos, con independencia del país al que pertenezcan, y reciban una indemnización adecuada y justa del Fondo Especial Sanitario de la fundación alemana Contergan.

En España, únicamente el gobierno socialista de Rodríguez Zapatero adoptó medidas para compensar a las personas afectadas, estableciendo una ayuda en función del grado de minusvalía. Desde la declaración de los representantes de las víctimas en la comisión de peticiones del Parlamento Europeo, el pasado mes de marzo, los socialistas propiciamos un debate en la Eurocámara con el fin de presionar al Gobierno alemán para ampliar la financiación disponible para las víctimas de la talidomida en Alemania a los supervivientes de otros países afectados. Desde entonces, venimos instando al actual gobierno a continuar las acciones en tal sentido, habiéndonos erigido en los aliados de la lucha de las víctimas españolas de la talidomida para que se reconozcan sus derechos.

Cientos de personas afectadas han muerto sin reconocimiento ni indemnización. Hoy tenemos otra oportunidad para no condenar al olvido a los supervivientes de esta injusticia histórica.

  Philippe Juvin (PPE), par écrit. ‒ J’ai voté en faveur de cette résolution qui pousse à une meilleure reconnaissance des victimes du Thalidomide au niveau européen. Ce médicament avait provoqué un scandale sanitaire majeur dans les années 60 car il s'est avéré avoir de grave effets secondaires, provoquant des malformations du fœtus chez la femme enceinte.

  Kateřina Konečná (GUE/NGL), písemně. ‒ Dne 15. 12. 2016 jsme na plenárním zasedání Evropského parlamentu ve Štrasburku hlasovali o usnesení na podporu přeživších tragédie thalidomidu. Tragédie s thalidomidem byla jedním z hlavních důvodů pro vytvoření farmaceutických právních předpisů EU, které od té doby mají za cíl zajistit, že léčivé přípravky, které jsou uváděny na trh, zaručí evropským občanům vysoký standard kvality a bezpečnosti. Thalidomid byl od konce 50. do počátku 60. let používán jako lék proti ranní nevolnosti u těhotných žen jakož i k léčbě bolestí hlavy, nespavosti a nachlazení. Tato léčba byla několik let komerčně dostupná v různých evropských zemích, avšak až ex post se ukázalo, že má závažné vedlejší účinky především u těhotných žen, jejichž děti se následně narodily s vrozenými malformacemi. Tato tragédie ovlivnila několik zemí EU, jejichž přeživší občané se denně potýkají se závažnými fyzickými následky, které se postupně jen zhoršují, a s nedůstojnými problémy proplácení nákladů na jejich léčbu. Usnesení bylo navrženo v návaznosti na ústní otázku na Komisi a debatu na plénu z března tohoto roku. Domnívám se, že zainteresované státy by měly změnit svoji legislativu tak, aby dostatečně odškodnily oběti této tragédie a zároveň jim také poskytly nejlepší možnou péči. Proto jsem toto usnesení podpořila.

  Agnieszka Kozłowska-Rajewicz (PPE), na piśmie. ‒ Rezolucja w sprawie ofiar talidomidu, leku zalecanego w latach 50. kobietom w ciąży, który spowodował zaburzenia rozwojowe płodów skutkujące m.in. brakiem ramion u rodzących się później dzieci, rzuca nowe światło na ofiary tego niedostatecznie kiedyś rozpoznanego leku. Żyją one nie tylko we Francji, ale także w Niemczech, Szwecji, Wielkiej Brytanii, Hiszpanii, Włoszech i innych krajach UE. Rezolucja przypomina skutki działania talidomidu i odpowiedzialność państw w tym zakresie. Wzywa państwa członkowskie do odpowiedniego traktowania ofiar talidomidu w sądach i zapewnienia właściwej opieki socjalnej i medycznej, gdyż wiele z nich żyje w biedzie i bez koniecznej pomocy.

Uważam, że historia stosowania talidomidu powinna być pamiętana przy zatwierdzaniu procedur testowania bezpieczeństwa leków i wprowadzania ich do obrotu; kwestie dotyczące ryzyka i odpowiedzialności muszą być jasno zdefiniowane. Ta historia powinna także pomóc w rozwoju badań nad fizjologia i patologią ciąży i związanej z tymi zagadnieniami edukacji, w zwiększaniu dostępu do badań prenatalnych i medycyny perinatalnej, a także w upowszechnianiu wiedzy na temat profilaktyki ciąży, aby tego rodzaju historie nie powtórzyły się w przyszłości.

  Giovanni La Via (PPE), per iscritto. – La presente proposta di risoluzione invita gli Stati membri e la Commissione a promuovere azioni idonee a riconoscere e fornire un risarcimento alle vittime del talidomide.

Si tratta di un farmaco che fu venduto negli anni Cinquanta e Sessanta come sedativo, anti-nausea e ipnotico alle donne in gravidanza. Venne ritirato dal commercio alla fine del 1961, dopo essere stato diffuso in 50 paesi sotto quaranta nomi commerciali diversi.

Le donne trattate con talidomide davano alla luce neonati con gravi alterazioni congenite dello sviluppo degli arti, ovvero amelia (assenza degli arti) o vari gradi di focomelia (riduzione delle ossa lunghe degli arti).

Con questa iniziativa si intende assicurare e garantire assistenza e supporto sia alle vittime sia ai loro familiari e compensarli per i danni subiti.

  Gilles Lebreton (ENF), par écrit. ‒ J'ai voté contre cette résolution car elle confie l'indemnisation des victimes de la Thalimonide à une action de groupe sous la houlette de la Commission, court-circuitant les législations nationales.

  Paloma López Bermejo (GUE/NGL), por escrito. ‒ He votado a favor de esta Resolución porque considero fundamental que las víctimas de la talidomida obtengan una compensación justa por los daños causados por las empresas que la comercializaron fraudulentamente. Europa debe intervenir ante el hecho que en muchos países como España, a diferencia de Alemania, se siga negando la responsabilidad y la compensación a los afectados.

  Mairead McGuinness (PPE), in writing. ‒ I voted in favour of this resolution in solidarity with Thalidomide victims.

  Ivana Maletić (PPE), napisan. ‒ Lijek talidomid proizveden je 1960. i odobren kao siguran lijek za sprečavanje jutarnjih mučnina, glavobolja, nesanice i prehlade kod trudnica. Ipak, uzimanje ovog lijeka imalo je tragične posljedice za mnoge obitelji, budući da je rezultirao rođenjem djece s teškim malformacijama. Rezolucija naglašava nužnost priznavanja ovog problema kako bi se žrtvama osigurala pravedna kompenzacija. Podržala sam ovu rezoluciju.

  Andrejs Mamikins (S&D), in writing. ‒ The drug Thalidomide was marketed by Chemie Grünenthal GmbH in the late 1950s and early 1960s as a safe drug to treat morning sickness, headaches, coughs, insomnia and the common cold; whereas it resulted in the death and malformation of thousands of babies when taken by pregnant women in many European countries. The European Parliament urges the Member States and the Commission to coordinate actions and measures seeking to formally recognise and provide compensation to Thalidomide survivors.

  Vladimír Maňka (S&D), písomne. – Podávanie lieku talidomid, ktorý zaviedla na európsky trh nemecká farmaceutická spoločnosť Chemie Grünenthal tehotným ženám v 50. a 60. rokoch minulého storočia, malo katastrofálne dopady na vývoj ľudských plodov. Táto chemická látka a liečivo spôsobili narodenie 20 tisíc detí s vážnymi fyzickými a psychickými poškodeniami. V súčasnosti žije v Únii 4000 obetí tohto lieku, ktoré kvôli zdravotným ťažkostiam majú zvýšené náklady na zdravotnú starostlivosť a sociálne a ekonomické zabezpečenie. Tieto obete potrebujú nesporne pomoc, súčasne však treba povedať, že v danom prípade zlyhala regulačná a kontrolná činnosť pri uvedení lieku na trh, za ktorú zodpovedajú konkrétne subjekty.

  Νότης Μαριάς (ECR), γραπτώς. ‒ Ψηφίζω υπέρ της κοινής πρότασης ψηφίσματος σχετικά με τη στήριξη στα θύματα της θαλιδομίδης, για τους λόγους που ανέφερα αναλυτικά στην ομιλία μου στην Ολομέλεια του Ευρωπαϊκού Κοινοβουλίου στο Στρασβούργο στις 14/12/2016, καθώς και διότι η εν λόγω κοινή πρόταση ψηφίσματος είναι πλήρης και τεκμηριωμένη.

  Dominique Martin (ENF), par écrit. ‒ J’ai voté contre la proposition de résolution commune et pour la proposition de notre groupe parlementaire.

La proposition commune (B8-1341/2016) a pour objectif de coordonner les actions des États membres et de la Commission et de créer un protocole cadre européen. Il porte atteinte à la souveraineté des États, ce à quoi nous nous opposons.

Le texte proposé par groupe ENF (B8-1343/2016) a le même objectif de coordination mais tout en respectant cette souveraineté. Il envisage la création d’un programme d’assistance de la Commission européenne afin de soutenir et apporter une valeur ajoutée aux actions des États membres, ce que nous soutenons.

Ces deux propositions interviennent suite aux conséquences du Thalidomide, médicament distribué entre 1950 et 1960, ayant causé de nombreux morts et des personnes nées malformées.

  Georg Mayer (ENF), schriftlich. ‒ Thalidomid wurde lange Zeit als Schlaf- und Beruhigungsmittel unter den Markennamen Contergan und Softenon verkauft. Ende der 1950er/Anfang der 1960er-Jahre kam es aufgrund der unbekannten Nebenwirkungen zu Missbildungen von Säuglingen. Es folgte der allgemein bekannte Contergan-Skandal. Da Thalidomid auch tumorwachstumshemmende, entzündungshemmende und blutgefäßneubildungshemmende Eigenschaften besitzt, wird Thalidomid unter strengen Auflagen weiterhin bei speziellen Krankheiten verwendet.

Da meiner Meinung nach die Unterstützung der Thalidomid-Opfer jedoch wichtig ist, habe ich für diesen Antrag gestimmt.

  Valentinas Mazuronis (ALDE), raštu. ‒ Pritariau Europos Parlamento rezoliucijai dėl paramos nuo talidomido nukentėjusiems asmenims. Rezoliucijoje raginama dėl šio vaisto naudojimo nukentėjusiems asmenims užtikrinti galimybes naudotis sveikatos priežiūros paslaugomis ir palaikyti tinkamą gyvenimo kokybę, reikalauti kompensacijos, kuri jiems leistų padengti būtinas, bet brangiai kainuojančias ir vis augančias jų sveikatos priežiūros išlaidas.

  Joëlle Mélin (ENF), par écrit. ‒ Le thalidomide a été prescrit à des femmes enceintes dans les années 50 à 60 par l’industrie pharmaceutique allemande et a donné lieu à plus de 20.000 bébés morts nés ou nés malformés. Il reste, à ce jour, plus de 4.000 survivants en Europe qui cherchent aujourd’hui que justice soit rendue.

Résolution 1 : J’ai voté contre cette résolution puisqu’elle porte atteinte à la souveraineté des États en voulant coordonner l’action de la Commission et des États par la création, notamment, d’un protocole cadre européen.

Résolution 2 : J’ai voté pour cette résolution puisqu’elle a pour objectif la création d’un programme d’assistance de la Commission européenne venant en soutien aux actions des États membres.

  Louis Michel (ALDE), schriftelijk. – Het is ondertussen meer dan vijftig jaar geleden dat het gebruik van het ‘veilig geachte’ medicijn Thalidomid van Duitse makelij tegen ochtendmisselijkheid ertoe leidde dat vele duizenden kinderen in de moederschoot werden vergiftigd en geboren werden met een ernstige handicap. Velen wachten nog steeds op een billijke compensatie voor de dagelijke ongemakken en beperkingen die zij ten gevolge van Thalidomid ervaren. Met deze resolutie dringt het Parlement er bij de Duitse overheid op aan om erkende slachtoffers toegang te bieden tot de beschikbare financiële fondsen zodat deze mensen over gepaste middelen beschikken om hun levenskwaliteit te verbeteren.

  Marlene Mizzi (S&D), in writing. ‒ It is essential that Thalidomide survivors should be formally recognised in all Member States concerned and be finally given adequate and fair compensation from the Special Health Fund of the German Conterganstiftung. The aim of the resolution is to put pressure on the German Government to extend the funding available for Thalidomide survivors in Germany to those survivors from other countries concerned. The timing of the resolution is crucially important as in January 2017, the German Parliament will amend a law on the rules for providing financial support. That is why I voted in favour of the resolution.

  Bernard Monot (ENF), par écrit. ‒ Suite à l’utilisation du thalidomide, médicament anti-nausée pour les femmes enceintes, dans les années 50-60, qui a entrainé la mort, ou la malformation, de plus de 20 000 bébés, le Parlement propose d’aider les centaines de survivants qui cherchent toujours à ce que justice leur soit rendue.

La proposition présentée par le groupe socialiste, demandant à la Commission de coordonner les actions des États membres, porte atteinte aux souverainetés nationales, et nous voterons donc contre.

Mais nous soutenons celle du groupe ENF qui appelle à la création d’un programme d’assistance de la Commission européenne afin de soutenir et apporter une valeur ajouté aux actions des États membres.

  Sophie Montel (ENF), par écrit. ‒ Sur la résolution du groupe S&D qui s’adresse directement aux États membres et à la Commission européenne pour coordonner leurs actions, en particulier avec la création d’un protocole cadre d’un niveau européen, j'observe qu'il y a atteinte à la souveraineté des États, je vote donc contre.

Sur celle du groupe ENF qui appelle à la création d’un programme d’assistance de la Commission européenne afin de soutenir les actions des États membres et d’y apporter une valeur ajoutée, je note qu'elle respecte la souveraineté des États membres, je vote pour.

  Nadine Morano (PPE), par écrit. ‒ J’ai voté en faveur de cette résolution de soutien aux victimes du thalidomide. Cette substance contre les nausées commercialisée par un laboratoire allemand fut à l’origine de malformations sévères chez des dizaines de milliers de nouveaux nés dans les années 50 et 60. De nombreuses victimes n’ont à l’heure actuelle pas encore vu leur préjudice reconnu ni indemnisé. Le texte demande au gouvernement allemand de permettre aux citoyens d'autres États membres de bénéficier du fonds d'indemnisation des victimes allemandes, après avoir été reconnues victimes du médicament dans leur propre pays. Il invite les autorités espagnoles à faciliter l'identification et le dédommagement des survivants du thalidomide.

  Victor Negrescu (S&D), in writing. ‒ Thalidomide is a drug that treats diseases by inducing, enhancing or suppressing an immune response, used mainly as a treatment of certain cancers or complications of leprosy. In the 1950s and 1960s it was used to treat headaches, coughs and insomnia and resulted in the death and malformation of thousands of babies when used by pregnant women across the EU. I am in favour of this motion of a resolution that will formally recognise and provide compensation to Thalidomide survivors.

  Norica Nicolai (ALDE), în scris. ‒ Am votat în favoarea acestei propuneri de rezoluție deoarece consider că Uniunea Europeană trebuie să dea un impuls statelor membre pentru ca victimele thalidomidei să fie recunoscute și să primească sprijinul necesar.

Desigur, în Germania există un număr mai mare de persoane care au fost afectate de această substanță, dar nu trebuie să uităm faptul că există victime și în alte state ale UE, iar acestea trebuie să fie recunoscute atât în cadrul statelor, cât și la nivelul Uniunii pentru a putea beneficia de ajutoarele și sprijinul necesar.

  Franz Obermayr (ENF), schriftlich. ‒ Auch diese Resolution unterstütze ich, da meiner Meinung nach die Opfer des Contergan-Skandals finanziell unterstützt werden sollen. Der Hersteller des Contergan, Grünenthal, sollte eine Entschädigung an die Opfer leisten.

  Urmas Paet (ALDE), kirjalikult. ‒ Toetasin. Talidomiiti tarbinud kannatanutele ja nende perekondadele tuleb võimaldada kompensatsioon ning muu toetus, mis nende elukvaliteedi parandamiseks vajalik on.

  Δημήτρης Παπαδάκης (S&D), γραπτώς. ‒ Η θαλιδομίδη χρησιμοποιήθηκε ως φάρμακο για την καταπολέμηση της πρωινής ναυτίας σε εγκύους, καθώς και για την αντιμετώπιση των πονοκεφάλων, της αϋπνίας και των κρυολογημάτων στα τέλη της δεκαετίας του 1950 και τις αρχές της δεκαετίας του 1960. Το φάρμακο αυτό ήταν διαθέσιμο στην αγορά σε διάφορες ευρωπαϊκές χώρες για αρκετά χρόνια και αποδείχτηκε ότι προκαλούσε σοβαρές παρενέργειες σε εγκύους, τα βρέφη των οποίων γεννιούνταν με δυσπλασίες. Η τραγωδία αυτή επηρέασε αρκετά κράτη μέλη και εκεί τα θύματα συνεχίζουν να αναζητούν λύση για να μπορέσουν να καλύψουν το κόστος που σχετίζεται με την πάθηση και τη σωματική τους κατάσταση, η οποία επιδεινώνεται με την πάροδο των χρόνων. Εδώ διαφαίνεται πόσο σημαντικό είναι να υπάρχει αποτελεσματική νομοθεσία της ΕΕ η οποία θα διασφαλίζει ότι τα φαρμακευτικά προϊόντα που διατίθενται στην αγορά υπόκεινται σε υψηλά πρότυπα ποιότητας και ασφάλειας. Για τους παραπάνω λόγους ψήφισα υπέρ της πρότασης ψηφίσματος.

  Marijana Petir (PPE), napisan. ‒ Podržala sam rezoluciju Europskog parlamenta o potpori preživjelim žrtvama talidomida. Rezolucija uzima u obzir podatak da je EU u rujnu 2015. godine obilježio 50 godina od usvajanja prvih farmaceutskih propisa u Europi u cilju zaštite svojih građana. Podsjećam da je u svibnju 2015. godine u Bruxellesu, uz podršku svih političkih skupina, održana konferencija za novinare kako bi se istakle neispunjene zdravstvene potrebe žrtvama talidomida.

Krajem pedesetih i početkom šezdesetih godina prošlog stoljeća talidomid se prodavao trudnim ženama kao lijek protiv jutarnjih mučnina, glavobolje, kašlja, nesanice i prehlada, a njegova primjena uzrokovala je smrt i malformacije tisuća djece u mnogim europskim zemljama. Čak i nakon povlačenja lijeka s tržišta, vlasti su se teško nosile sa situacijom. Teško im je bilo razjasniti učinke lijeka, utvrditi broj pogođenih ljudi i zabraniti ga, a u to vrijeme nije postojao zakonski okvir za zabranu lijekova.

Približan broj trenutno živućih europskih građana, žrtava njemačke tvrtke Gruenenthal i njenog lijeka iznosi oko 4 000, a najveći broj ih je u Njemačkoj oko 2 700. Na kraju smatram kako treba pozdraviti napredak današnje europske regulative u području farmacije koji je čvrsto utemeljen na načelu predostrožnosti, a u svrhu ispunjavanja visokih standarda kvalitete i sigurnosti korisnika.

  João Pimenta Lopes (GUE/NGL), por escrito. – A talidomida foi comercializada a partir de 1956 como antigripal e “calmante” – contra distúrbios do sono e tranquilizante – e, depois, indicada em casos de “enjoos” matinais da gravidez. Foi retirada do mercado anos depois, tendo sido associada a casos de malformações congénitas. Estima-se entre 10 mil e 20 mil as vítimas da talidomida no mundo, com diferentes graus de deficiências.

A Chemie Gruenhental, empresa responsável pela comercialização da talidomida, não realizou previamente testes clínicos. As vítimas da talidomida ainda hoje tentam encontrar uma solução de apoio às despesas médicas que têm e tiveram devido às complicações de saúde que apresentam e que vão piorando ao longo dos anos. A Comissão Europeia, em 2015, celebrou o 50º aniversário da primeira legislação farmacêutica para garantir a segurança dos medicamentos. A tragédia da talidomida foi uma das principais razões para a criação desta legislação.

Esta resolução visa pressionar as entidades competentes para criarem as condições necessárias para que seja garantido apoio às vítimas da talidomida, em todos os Estados-Membros. Surge num momento em que o parlamento alemão deverá alterar a lei sobre as regras de apoio financeiro aos sobreviventes.

  Tomasz Piotr Poręba (ECR), na piśmie. ‒ Talidomid był stosowany do leczenia mdłości u kobiet ciężarnych, a także na bóle głowy, bezsenność i przeziębienia na przełomie lat 50. i 60. Lek był tak stosowany przez kilka lat, zanim zostały zaobserwowane poważne skutki uboczne. Powodował on zniekształcenie płodów, w szczególności w postaci skróconych kończyn lub ich braku. Zdarzyło się to w wielu państwach członkowskich, a ofiary wciąż nie są odpowiednio zabezpieczone finansowo, aby poradzić sobie z rosnącymi kosztami leczenia.

Przypadek ten był jednym z głównych powodów uchwalenia unijnej legislacji o nadzorze nad przemysłem farmaceutycznym. Rezolucja wzywa do koordynowania działań mających wspierać ofiary w ich staraniach o odszkodowanie, do poprawy działań w poszczególnych państwach (tj. Niemcy czy Hiszpania), do ustanowienia europejskiego programu wsparcia oraz wzywa firmę produkującą lek (Grünenthal GmbH), aby przyznała się do winy i wypłaciła odpowiednie odszkodowania. Z powyższych względów poparłem rezolucję.

  Franck Proust (PPE), par écrit. ‒ Au cours des années 1950 et 1960, le thalidomide était prescrit aux femmes enceintes dans toute l'Europe comme médicament contre les nausées matinales. Ce médicament, fabriqué en Allemagne, a provoqué la mort et des malformations chez des milliers de nouveau-nés dans de nombreux pays européens. Il est inadmissible que les survivants se battent aujourd’hui encore, presque 50 ans après les faits, pour obtenir réparation. J’ai donc voté en faveur de cette résolution pour veiller à ce que les victimes des autres États membres de l’UE, dont le statut a été reconnu dans leurs propres pays aient accès au fonds de santé spécial créé en Allemagne à cet effet. De plus, nous demandons à la Commission européenne de mettre en place des mesures financières pour soutenir au mieux les victimes et leurs familles.

  Claude Rolin (PPE), par écrit. ‒ J’ai voté en faveur de la résolution du Parlement européen sur le soutien aux survivants du thalidomide. Ce médicament commercialisé durant les années 1950 et 1960 pour traiter les maux de tête, les toux, les insomnies, les rhumes et les nausées liées à la grossesse s’est en fait être avéré à l’origine de décès de nouveau-nés et de graves malformations congénitales. À l’époque du procès contre le fabricant Grünenthal GmbH, sa culpabilité n’avait pas pu être véritablement établie en raison d’interférences dans les procédures pénales. Face au peu d’efforts déployés, depuis lors, pour aider les survivants du thalidomide, le Parlement européen avait déjà fait entendre sa voix lors de sa session plénière de mars 2016 pour souligner l’urgence de venir en aide et d’améliorer la qualité de vie des personnes touchées par ce scandale. Cette résolution du Parlement européen invite les États membres et la Commission à coordonner dès à présent les actions et les mesures visant à reconnaître officiellement et, surtout, à indemniser les survivants de la thalidomide, notamment au moyen de la création d’un protocole-cadre au niveau européen.

  Bronis Ropė (Verts/ALE), raštu. ‒ Su apsinuodijimu toliamidu susijęs skandalas parodė, kiek spragų egzistuoja dabartinėje cheminių medžiagų kontrolės sistemoje. Pritariau šiam siūlymui ir esu įsitikinęs, jog, jei ES nesugebėjo užtikrinti apsaugos nuo tokių medžiagų, tai bent jau turime deramai pasirūpinti savo aplaidumo aukomis ir investuoti į tai, kad tokie atvejai nepasikartotų.

  Tokia Saïfi (PPE), par écrit. ‒ Le médicament thalidomide a provoqué une véritable tragédie il y a plus de 50 ans en étant commercialisé en Europe. Aujourd’hui, de nombreuses victimes se battent toujours dans plusieurs États membres pour obtenir un dédommagement ; cette situation est inacceptable.

J’ai donc voté en faveur de ce texte qui appelle la Commission européenne et les États membres à coordonner leurs actions et mesures pour reconnaitre les victimes du thalidomide et pour les dédommager. L’Allemagne doit notamment permettre aux victimes d’accéder au fonds de santé spécial qu’elle a créé. Nous appelons aussi à ce qu’un protocole-cadre au niveau européen soit mis en place afin de permettre à tout citoyen européen touché par le thalidomide de recevoir des montants de compensation similaires. Enfin, ces mesures doivent être accompagnées d’un programme européen d’aide et de soutien aux victimes et à leurs familles.

Il est urgent que le Parlement soit entendu et que des mesures concrètes et efficaces soient prises au plus vite.

  Olga Sehnalová (S&D), písemně. ‒ Následkům, které užívání thalidomidu těhotnými ženami zanechalo na tisícovkách dětí, je třeba se postavit čelem. Je naprosto nepřijatelné, že výrobce této látky se omluvil těm, kdo musí žít s postižením způsobeným jeho produktem, teprve v roce 2012. Se zvyšujícím se věkem obětí se přitom zhoršují jejich zdravotní problémy a roste i nákladnost odpovídající péče. Všichni, kteří musí žít s postižením způsobeným thalidomidem, by proto měli dostat odškodnění zaručující důstojné podmínky k životu, ať už žijí v jakémkoliv státě.

  Maria Lidia Senra Rodríguez (GUE/NGL), por escrito. ‒ He votado a favor de esta resolución porque solicita la implicación del Estado alemán, la Comisión Europea y diversos Estados miembros (entre ellos, el español), para elaborar sistemas de reconocimiento mutuo y compensación a las víctimas de la talidomida, un fármaco elaborado por la farmacéutica Grünenthal para evitar náuseas y otros efectos secundarios del embarazo, pero que sin embargo acabó provocando la malformación de miles de bebés en todo el continente (unos tres mil sólo en el Estado español).

No obstante, opino que la obligación de los Estados miembros es hacer cumplir la protección de los derechos fundamentales de sus ciudadanos y ciudadanas, también en el marco de salud. De este modo, deberían obligar a las farmacéuticas que comercializaron este producto a asumir su responsabilidad penal, y subsidiariamente, otorgar el reconocimiento de la condición de víctimas para poder acceder a los sistemas de compensación correspondientes. Dichos sistemas deben actuar con las máximas garantías y facilitando bona fide el acceso a la compensación de los potenciales beneficiarios.

Por último, es necesario en el Estado español que se revise el Real Decreto 1006/2010 para concesión de ayudas a las víctimas, garantizando plazos asequibles y una financiación adecuada.

  Jill Seymour (EFDD), in writing. ‒ I voted in favour of this: Thalidomide victims should be properly compensated.

  Siôn Simon (S&D), in writing. ‒ Today I voted in favour of this resolution which aims to put pressure on the German Government to extend the funding available for Thalidomide survivors in Germany to those survivors from other countries concerned. The timing of the resolution is crucially important, as in January 2017 the German parliament will amend a law on the rules for providing financial support.

Thalidomide survivors should be formally recognised in all Member States concerned and be finally given adequate and fair compensation from the Special Health Fund of the German Contergan Stiftung.

  Monika Smolková (S&D), písomne. ‒ Uznesenie na podporu obetí lieku talidomid som podporila, pretože je skutočne najvyšší čas, aby boli títo postihnutí kompenzovaní. Celý prípad sa už vlečie desiatky rokov a teraz je vhodná chvíľa, keď môžu nemecké úrady obete tohto lieku odškodniť. Liek obsahujúci účinnú látku talidomid, známy aj pod obchodným názvom Contergan, sa objavil na trhu v roku 1957. Považoval sa za „bezpečnú pilulku na spanie“. V nasledujúcich piatich rokoch sa predával pod rôznymi obchodnými názvami v desiatkach krajín na celom svete (v bývalom Československu nebol zaregistrovaný a nebolo ani vydané povolenie na jeho legálny mimoriadny dovoz). V novembri 1961 istý nemecký pediater otvorene vyslovil verejné podozrenie, že užívanie Conterganu by mohlo súvisieť s náhlym nárastom počtu novorodencov s vrodenými vývojovými chybami. Krátko na to sa zišlo niekoľko stoviek matiek, ktoré priviedli na svet znetvorené deti. Potvrdilo sa podozrenie, že Contergan, ktorý dovtedy fungoval ako „výborný liek na upokojenie a na spanie“ bez vedľajších účinkov, a preto ho s obľubou užívali tehotné ženy, vyvoláva ťažké vývojové poruchy plodu v tele matky. Preto chceme týmto uznesením vytvoriť tlak na nemeckú vládu aj na Komisiu, aby konečne došlo k úplnému odškodneniu obetí a aby spoločnosť, ktorá liek na trh uviedla, priznala svoju zodpovednosť.

  Igor Šoltes (Verts/ALE), pisno. ‒ Talidomid je učinkovina s pomirjevalnim in uspavalnim delovanjem, ki se je kot zdravilo najprej pojavilo v Zahodni Nemčiji v petdesetih letih 20. stoletja. Na trg je prišlo kot varno zdravilo, ki naj bi se uporabljalo za zdravljenje jutranje slabosti, glavobola, kašlja, nespečnosti in prehlada, a je njegova uporaba med nosečnostjo povzročila smrt in deformacije na tisoče otrok. Dokumenti iz tistega časa pričajo, da je bil v Zahodni Nemčiji zelo pomanjkljiv farmacevtski nadzor. Žal pa dokazi potrjujejo tudi to, da je država posegla v kazenski postopek zoper nemškega proizvajalca talidomida, zaradi česar ni bilo mogoče ustrezno ugotoviti njegove krivde za nastale posledice, prav tako pa so bili preprečeni civilni postopki, zato pravici na sodišču ni bilo zadoščeno, preživeli pa tako niso prejeli ustrezne finančne odškodnine.

Resolucija poziva države članice in Komisijo, naj uskladijo dejavnosti in ukrepe za uradno priznanje in odškodninsko povračilo preživelim, s čimer bi jim bilo olajšana tudi zdravstvena oskrba in omogočena večja kakovost življenja. Raziskave namreč kažejo, da preživeli potrebujejo veliko podpore zaradi specifičnih zdravstvenih potreb in imajo težave pri mobilnosti in samostojnem življenju, saj so utrpeli veliko posledic, s katerim se vsakodnevno soočajo, večina pa od rojstva naprej tudi ni imela ustrezne oskrbe.

Zaradi vsega navedenega sem sam resolucijo podprl.

  Ivan Štefanec (PPE), písomne. ‒ V Európskej únii žije viac ako 4000 ľudí, ktorí trpia negatívnymi následkami užívania lieku talidomid. Vyjadrujeme im podporu a vyzývame príslušné členské štáty, aby pre nich zvýšili pomoc. V tejto súvislosti pripomíname, že oblasť liekovej politiky musí aj naďalej podliehať prísnej kontrole a efektívnej regulácii.

  Patricija Šulin (PPE), pisno. ‒ Glasovala sem za skupno resolucijo o pomoči žrtvam talidomida.

Države članice in Evropska komisija bi morale usklajevati dejavnosti in ukrepe, s katerimi bomo formalno priznali ter odškodninsko poskrbeli za preživele. Zdravilo talidomid so v 50-ih letih uvedli na trg kot varno in primerno tudi za nosečnice, v primeru jutranje slabosti. Že kmalu pa so se pokazali številni negativni učinki za nosečnice, ki so se odražali v različnih deformacijah pri otrocih mater, ki so v nosečnosti jemale talidomid.

Zato tudi podpiram poziv Komisiji, naj ustvari okvirni protokol na evropski ravni, s katerim bodo vsi evropski državljani, ki jih je talidomid prizadel, upravičeni do primernega nadomestila.

  Νεοκλής Συλικιώτης (GUE/NGL), γραπτώς. ‒ Η θαλιδομίδη χρησιμοποιείτο ως φάρμακο κατά των πρωινών ασθενειών σε εγκύους, καθώς και για τη θεραπεία των πονοκεφάλων, της αϋπνίας και των κρυολογημάτων, στο τέλος της δεκαετίας του '50 και στις αρχές της δεκαετίας του '60. Η θεραπεία αυτή αποδείχθηκε ότι είχε πολύ σοβαρές παρενέργειες για τις έγκυες γυναίκες, των οποίων τα μωρά γεννιούνταν με δυσμορφίες. Το εν λόγω ψήφισμα σχετίζεται με την οικονομική στήριξη των θυμάτων της θαλιδομίδης, γι’ αυτό και υπερψηφίσαμε.

  Ελευθέριος Συναδινός (NI), γραπτώς. ‒ Η ΕΕ οφείλει να προβεί στις κατάλληλες ενέργειες ώστε να αναγνωριστούν πλήρως οι απαιτήσεις των επιζώντων θυμάτων της θαλιδομίδης στην Ευρώπη, με στόχο να εξασφαλιστεί η αυτονομία τους, η πρόσβασή τους σε ιατροφαρμακευτική περίθαλψη και μία αξιοπρεπής ποιότητα ζωής.

  Tibor Szanyi (S&D), írásban. ‒ Szavazatommal támogattam a határozatot, amely uniós szintre emeli a talidomid botrány immár időskorba lépő áldozatainak ügyét, hiszen közülük sokan támogatás híján az eddiginél is súlyosabb helyzetbe kerülhetnek. A határozat megítélésem szerint jogosan húzza alá a gyógyszergyártó cég és a német kormány elsődleges felelősségét, de szintén indokoltan hívja fel több más uniós tagállam kormányát, kiemelten a spanyol hatóságokat, hogy tegyék meg a szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy a támogatási forrásokból az ezt szolgáló alapból eddig kimaradó áldozatok is részesüljenek. Bízom benne, hogy a határozat által sürgetett gyors intézkedések és nagyobb rugalmasság révén az érintett áldozatok konkrétan megtapasztalhatják az európai szolidaritás értékét.

  Claudia Țapardel (S&D), în scris. ‒ Asigurarea siguranței medicamentației populației europene este unul dintre obiectivele instituțiilor Uniunii Europene. În lipsa acesteia, unele medicamente comercializate fără o cercetare prealabilă corespunzătoare pot genera efecte devastatoare în rândul celor care le folosesc în cadrul tratamentului lor.

Unul dintre aceste cazuri este cel al thalidomidei, comercializată de compania germană Chemie Gruenenthal la sfârșitul anilor '50 și începutul anilor '60 ca medicament sigur pentru tratarea grețurilor matinale, a migrenei, tusei, insomniei și răcelii, care a condus la decese și malformații în cazul a mii de bebeluși în multe țări europene.

Acțiunea în instanță a statului german nu a permis compensarea adecvată a victimelor, nici în Germania, nici în alte state europene. Mai mult, supraviețuitorii acestor tratamente au nevoie de o asistență sporită pentru nevoile de sănătate, mobilitate și trai independent.

Din aceste motive, se impune adoptarea cât mai rapidă a unor reglementări la nivelul UE, care să permită acordarea asistenței necesare persoanelor afectate din toate statele membre, dar și a despăgubirilor corespunzătoare, inclusiv din partea companiei responsabile. Este o măsură mai mult decât necesară pentru corectarea unei situații inacceptabile; de aceea susțin categoric adoptarea acestei rezoluții.

  Marc Tarabella (S&D), par écrit. ‒ J'ai voté pour cette résolution. Les demandes des victimes de la thalidomide ayant survécu en Europe doivent être pleinement reconnues afin de leur assurer l’autonomie, l’accès aux soins médicaux et une bonne qualité de vie.

Nous demandons à la Commission de concrétiser les engagements pris par le commissaire Andriukaitis lors de la séance plénière du Parlement du 9 mars 2016 en établissant un programme d’assistance qui complète l’action des États membres pour fournir un soutien financier aux victimes de la thalidomide et à leurs familles.

  Pavel Telička (ALDE), in writing. ‒ I voted in favour of the resolution on the anti-morning sickness drug Thalidomide. It was created in 1953 in Germany by the Grünenthal Group. Thalidomide was marketed in a number of European countries including Spain, Italy, Germany, the UK and Ireland and led to the birth of children with severe malformations. Thalidomide was pulled from the market in 1961 after it was linked to birth defects but many victims have only recently received compensation. The Thalidomide tragedy caused immense physical suffering and emotional hardship for the victims and their families. The drug approval regulatory framework in Europe has since greatly evolved with the overarching objective being to better safeguard human health.

  Ivica Tolić (PPE), napisan. ‒ Podržavam „Prijedlog rezolucije o potpori žrtvama talidomida”. Smatram da nedavno objavljena izvješća instituta u Njemačkoj i Velikoj Britaniji iskazuju potrebu za većom potporom žrtvama talidomida. Naime, talidomid je u 50-im i 60-im godinama prošlog stoljeća bio lijek protiv glavobolje, kašlja i nesanice.

Međutim, tek naknadno su uviđeni propusti u provedenom istraživanju te štetne posljedice za korištenje talidomida. Smatram da zemlje članice Europske unije moraju podnijeti usklađene mjere kako bi formalnopravno prepoznali te proveli kompenzaciju žrtvama korištenja talidomida. Premda broj žrtava nije ravnopravno raspoređen po svim državama članicama, potrebno je na institucionalnoj razini Europske unije prepoznati problem te adekvatno na njega odgovoriti.

  Ruža Tomašić (ECR), napisan. ‒ Talidomid je lijek kojeg je prije 50-ak godina koristilo na tisuće žena za ublažavanje simptoma jutarnjih mučnina. Lijek je bio proizvod njemačke farmaceutske tvrtke Grünenthal, a izdavao se od 1957. do 1961. kada je napokon povučen nakon što je utvrđeno da uzrokuje određene deformacije kod djece čije majke su ga uzimale u trudnoći.

Uporaba talidomida uzrokovala je smrt 2 000 djece, a više od 10 000 ljudi danas živi s teškim tjelesnim oštećenjima. Ono što posebno žalosti jest činjenica da se kompanija koja je proizvela taj lijek svojim žrtvama i njihovim obiteljima ispričala tek 2012. godine, no pogrešku nije priznala.

Slučaj talidomid bio je jedan od glavnih razloga za osnivanje farmaceutskog zakonodavstva EU-a, što je dovelo do jačanja regulatornog okruženja za razvoj medicinskih proizvoda.

Ovim putem pozivam Komisiju da stvori okvirni protokol pod kojim će svi europski građani koji su pogođeni ovom farmaceutskom katastrofom dobiti jednaku financijsku odštetu te da se osnuje zajednica za pomoć i potporu svim žrtvama. Minimum onog što se odavno trebalo učiniti jest da tvrtka Grünenthal prizna svoju pogrešku te da isplati odgovarajuće naknade svim žrtvama. To je ono za što se svi mi ovdje moramo zalagati, zbog čega sam i podržala ovo izvješće.

  Romana Tomc (PPE), pisno. ‒ Resolucijo Evropskega parlamenta o pomoči žrtvam talidomida sem podprla.

Talidomid je zdravilo, ki ga je na trg v pozni 1950ih in zgodnjih 1960ih dobavljala Chemie Grünenthal GmbH. Zdravilo naj bi zdravilo jutranje slabosti, pljučnico, prehlade in glavobole. Pri nosečnicah, ki so ga uživale, je povzročilo veliko število smrti novorojenčkov in rojstev z deformiranostjo.

Nedavno narejena poročila v Nemčiji in Veliki Britaniji, da preživele žrtve talidomida potrebujejo pri izboljšanju kakovosti življenja, saj so njihova telesa zaradi učinkov zdravila slabotna in invalidna.

Predsedniki političnih skupin Evropskega parlamenta so v odprtem pismu podprli prizadevanja za pomoč preživelim talidomida. Zdaj je idealna priložnost, da se storjene krivice iz preteklosti omilijo in popravijo.

  Ramon Tremosa i Balcells (ALDE), in writing. ‒ Not all those affected by Thalidomide in Europe have the same recognition or the same economic benefits from their Member States. Many of them have mobility problems and need special environments (adapted cars, adapted homes, etc.) to be able to develop with a certain normality.

I support this proposal in order to help the people affected and their families. We cannot cure them, but we can help them live better.

  Kazimierz Michał Ujazdowski (ECR), na piśmie. ‒ Talidomid był stosowany do leczenia mdłości u kobiet ciężarnych, a także na bóle głowy, bezsenność i przeziębienia na przełomie lat 50. i 60. Lek był tak stosowany przez kilka lat, zanim zostały zaobserwowane poważne skutki uboczne. Powodował on zniekształcenie płodów, w szczególności w postaci skróconych kończyn lub ich braku.

Zdarzyło się to w wielu państwach członkowskich, a ofiary wciąż nie są odpowiednio zabezpieczone finansowo, aby poradzić sobie z rosnącymi kosztami leczenia. Rezolucja wzywa do koordynowania działań mających wspierać ofiary w ich staraniach o odszkodowanie, do poprawy działań w poszczególnych państwach (tj. Niemcy czy Hiszpania), do ustanowienia europejskiego programu wsparcia oraz wzywa firmę produkującą lek (Grünenthal GmbH), aby przyznała się do winy i wypłaciła odpowiednie odszkodowania. Poparłem tę rezolucję.

  Miguel Urbán Crespo (GUE/NGL), por escrito. ‒ He votado a favor de esta resolución en la que se pide a la Comisión que detalle qué medidas se han adoptado y las que se adoptarán a escala de la Unión para prestar apoyo y asistencia eficaces a las víctimas de la talidomida y sus familias y, para extender el apoyo a todos los ciudadanos europeos afectados por la talidomida.

  Ernest Urtasun (Verts/ALE), in writing. – I voted in favour of the resolution on support for Thalidomide victims because it calls on the German Government to allow those Thalidomide survivors who have been accredited as such by court-appointed trust schemes, or are beneficiaries of national government schemes, to gain collective access to the Special Health Fund of the German Conterganstiftung. It also calls on the Commission to create a framework protocol at EU level under which all European Union citizens affected by Thalidomide would receive similar amounts of compensation, regardless of which Member State they are from.

  Viktor Uspaskich (ALDE), raštu. – Manau, kad būtina visapusiškai pripažinti išgyvenusių nuo talidomido nukentėjusių asmenų reikalavimus Europoje, siekiant užtikrinti jų savarankiškumą, galimybes naudotis sveikatos priežiūros paslaugomis ir palaikyti tinkamą gyvenimo kokybę.

  Ramón Luis Valcárcel Siso (PPE), por escrito. ‒ Mediante esta resolución se pide que Alemania indemnice a todas las víctimas de la talidomina con el fondo creado a tal efecto. También pide a España la revisión de la legislación de 2010 para facilitar el reconocimiento y la indemnización a todas las víctimas españolas. Es el momento de que Europa no olvide a sus inocentes y ayude con su apoyo y compromiso a las víctimas de este problema. Por ello creo necesario votar a su favor.

  Ángela Vallina (GUE/NGL), por escrito. ‒ He votado a favor de esta resolución porque solicita la implicación del Estado alemán, la Comisión Europea y diversos Estados miembros (entre ellos, el español), para elaborar sistemas de reconocimiento mutuo y compensación a las víctimas de la talidomida, un fármaco elaborado por la farmacéutica Grünenthal para evitar náuseas y otros efectos secundarios del embarazo, pero que sin embargo acabó provocando la malformación de miles de bebés en todo el continente (unos tres mil sólo en el Estado español).

No obstante, opino que la obligación de los Estados miembros es hacer cumplir la protección de los derechos fundamentales de sus ciudadanos y ciudadanas, también en el marco de salud. De este modo, deberían obligar a las farmacéuticas que comercializaron este producto a asumir su responsabilidad penal, y subsidiariamente, otorgar el reconocimiento de la condición de víctimas para poder acceder a los sistemas de compensación correspondientes. Dichos sistemas deben actuar con las máximas garantías y facilitando bona fide el acceso a la compensación de los potenciales beneficiarios.

Por último, es necesario en el Estado español que se revise el Real Decreto 1006/2010 para concesión de ayudas a las víctimas, garantizando plazos asequibles y una financiación adecuada.

  Derek Vaughan (S&D), in writing. ‒ I voted in favour of this call for EU Member States and the Commission to coordinate actions and measures to recognise and provide compensation to Thalidomide survivors. The Commission should create a framework protocol at EU level, under which all EU citizens affected by Thalidomide would receive similar amounts of compensation, and draw up an EU programme of assistance and support to victims and their families.

  Marie-Christine Vergiat (GUE/NGL), par écrit. ‒ L’année 2015 marquait le cinquantième anniversaire de la première mesure européenne pour une meilleure garantie de la sécurité des médicaments. La tragédie du Thalidomide, prescrit dans les années 1950 et 1960 notamment aux les femmes enceintes et qui provoquait de graves malformations congénitales, en était la principale inspiration.

Aujourd'hui, au sein de l’Union européenne, de nombreuses victimes du Thalidomide voient leur condition physique et médicale continuer de se dégrader et cherchent toujours les moyens de couvrir les coûts de leurs traitements médicaux.

Une question orale signée par tous les groupes politiques a été adressée à la Commission en mars 2016, appelant à une meilleure prise en charge de ces victimes et de leurs familles, et des compensations similaires quel que soit l’État membre concerné.

Cette résolution assure le suivi de cette question et demande que l'indemnisation des victimes du Thalidomide soient inscrites à l’agenda des travaux du Parlement dès le début de l’année 2017.

J’ai bien évidemment voté pour.

  Miguel Viegas (GUE/NGL), por escrito. ‒ A “geração talidomida” começou a aparecer no fim da década de 50, mas só em 1961 veio o primeiro alerta sobre os casos de malformações congénitas associadas ao uso de talidomida. Foi retirada do mercado na Alemanha e na Inglaterra em 1961. Estima-se entre 10 mil e 20 mil as vítimas da talidomida no mundo, com diferentes graus de deficiências.

Em 2012, o diretor executivo da Chemie Gruenhental, responsável pelo produto, apresentou, pela primeira vez, meio século depois, um pedido formal de desculpas que foi considerado “inapropriado, patético e ofensivo” pelas organizações de defesa das vítimas, considerando que as suas desculpas foram muito leves, tardias e repletas de hipocrisia, já que durante 50 anos, a Grunenthal esteve envolvida numa estratégia de empresa, calculada para se resguardar de qualquer consequência moral, jurídica e financeira.

Esta resolução dá seguimento à QO e ao debate, que teve lugar no plenário em março deste ano. A urgência de inscrevê-lo na ordem do dia plenária é que, em janeiro de 2017, o parlamento alemão deverá alterar a lei sobre as regras de apoio financeiro aos sobreviventes e, servindo esta resolução para pressionar e pedir que este apoio seja dado a todas as vítimas dos Estados Membros da UE.

  Harald Vilimsky (ENF), schriftlich. ‒ Thalidomid wurde lange Zeit als Schlaf- und Beruhigungsmittel unter den Markennamen Contergan und Softenon verkauft. Ende der 1950er/Anfang der 1960er-Jahre kam es aufgrund der unbekannten Nebenwirkungen zu Missbildungen von Säuglingen. Es folgte der allgemein bekannte Contergan-Skandal. Da Thalidomid auch tumorwachstumshemmende, entzündungshemmende und blutgefäßneubildungshemmende Eigenschaften besitzt, wird Thalidomid unter strengen Auflagen weiterhin bei speziellen Krankheiten verwendet.

Da meiner Meinung nach die Unterstützung der Thalidomid-Opfer jedoch wichtig ist, habe ich für diesen Antrag gestimmt.

  Julie Ward (S&D), in writing. ‒ I am very happy Parliament finally voted a resolution on the Thalidomide case, following a Commission Statement, calling on the German Government to engage with victims and survivors, and to admit all survivors to its Special Health Fund. This is a key milestone in the campaign for Thalidomide survivors across Europe that I have been supporting since my first day in Parliament, regularly meeting with victims and campaigners from the UK and other Member States.

  Lieve Wierinck (ALDE), in writing. – I support this resolution because I think it is important for the victims of Thalidomide to get the recognition and support they deserve. Many errors have been made in the past, among them a lack of pharmacovigilance, and it is important that the survivors can get compensation for the harm done.

  Jana Žitňanská (ECR), písomne. ‒ Uznesenie týkajúce sa podpory pre obete talidomidu som samozrejme podporila. Talidomid bol ako liečivo v minulosti používaný aj proti nevoľnosti u tehotných žien a spôsobil obrovskú tragédiu, keďže množstvo detí sa narodilo so zdeformovanými končatinami, prípadne iným druhom zdravotného postihnutia. Ich zdravotný stav sa pritom rokmi ešte zhoršuje. Práve preto sme vyzvali Európsku komisiu na koordináciu opatrení a iniciatív zameraných na poskytnutie kompenzácie obetiam talidomidu, vyzvali sme vlády členských štátov, aby vynaložili čo najväčšie úsilie na vytvorenie kompenzačných schém pre tieto obete, a v neposlednom rade sme vyzvali farmaceutickú spoločnosť, ktorá tento liek vyvinula, aby prijala svoju vinu a poskytla obetiam kompenzácie. A hoci ani priznanie viny, ani kompenzačné mechanizmy obetiam talidomidu zdravie neposkytnú, môžeme len dúfať, že si to príslušné krajiny, ale najmä farmaceutické spoločnosti vezmú k srdcu, aby sa takáto tragédia už nikdy v budúcnosti nezopakovala.

  Carlos Zorrinho (S&D), por escrito. ‒ Votei favoravelmente a resolução de apoio às vítimas de talidomida por considerar que os sobreviventes devem ser formalmente reconhecidos em todos os Estados-Membros e receber uma compensação justa do fundo alemão especialmente criado para esse efeito.

Recordo que o medicamento talidomida foi comercializado pela farmacêutica alemã Grünenthal no fim da década de cinquenta, início da década de sessenta como medicamento seguro para tratar das náuseas da gravidez, dores de cabeça, tosse, insónia e constipação e que veio a provocar a morte ou malformações a milhares de recém-nascidos após a sua administração a mulheres grávidas em muitos países europeus.

  Milan Zver (PPE), pisno. ‒ Glasoval sem za Resolucijo Evropskega parlamenta o pomoči žrtvam talidomida.

Nedavno objavljeni neodvisni poročili v Nemčiji in Združenem kraljestvu ugotavljata, da preživele žrtve talidomida potrebujejo več pomoči za svoje zdravstvene potrebe, mobilnost in neodvisno življenje, ker se jim zdravstveno stanje hitro poslabšuje zaradi vrste invalidnosti in ker ves čas od rojstva niso dobili ustrezne pomoči.

Zato podpiram poziv državam članicam in Komisiji, naj čimprej uskladijo delovanje in ukrepe za formalno priznanje in izplačilo odškodnine preživelim žrtvam talidomida.

7.4. Lægemidler til pædiatrisk brug (B8-1340/2016)

Ustne wyjaśnienia dotyczące głosowania

  Frédérique Ries (ALDE). – Monsieur le Président, nous avons besoin d’hommes et de femmes politiques déterminés à soutenir un accès pour les enfants aux médicaments innovants et cela, malgré leur coût. Je croise les doigts, donc, pour le vote en plénière, ce jeudi 15 décembre, et pour les suites, aussi, qui y seront données par la Commission européenne, et je salue notre commissaire, qui est présent aujourd’hui.

Je viens de vous lire un extrait du mail, parmi tous les autres, que j’ai reçu avant-hier. Celui-là est de Mme Heynens, l’une des mamans avec qui j’ai travaillé pour écrire cette résolution.

Le rhabdomyosarcome est la tumeur cancéreuse la plus fréquente des tissus mous chez les enfants et chez les adolescents. Le traitement associe chimiothérapie, chirurgie et bien souvent une radiothérapie aujourd’hui. Évidemment, il est lourd, et parce qu’il est inadmissible que sur les dix dernières années, seulement deux médicaments innovants spécifiques à l’enfant aient vu le jour, nous devons imposer ce cercle vertueux, forcer le développement de traitements contre les cancers et les autres maladies qui touchent les enfants. Protéger les plus faibles d’entre nous, c’est plus que jamais notre mission, c’est plus que jamais la mission de l’Europe.

  Jiří Pospíšil (PPE). – Pane předsedající, já jsem velmi rád, že toto usnesení prošlo, je to velmi eticky citlivé téma. Je velmi dobře, že si Evropský parlament uvědomuje, že musíme investovat více peněz, více energie do kvalitního pediatrického klinického výzkumu tak, abychom mohli nabídnout malým pacientům nové a lepší léky, nové a lepší formy léčby zákeřných forem té nejhorší nemoci, to znamená rakoviny.

Já mám lidskou radost z toho, že to usnesení opravdu prošlo, a doufejme, že bude v reálu naplněno, že opravdu pomůžeme malým, trpícím pacientům a že jim třeba to dnešní usnesení přinese v budoucnu další formy léčby, které budou více šetrné a více účinné.

  Anna Záborská (PPE). – Uznesenie o liekoch používaných v pediatrii je po talidomide druhou témou, ktorá nectí európsku spoločnosť 21. storočia. Je neprípustné, ak choré deti, ktoré mohli prežiť, zomierajú preto, že výskum liekov používaných v pediatrii je nedostatočný alebo že tieto lieky nie sú dostupné.

Deti tvoria špeciálnu skupina obyvateľstva, ktorá si vyžaduje špeciálny prístup. No v politických debatách o starnutí obyvateľstva dnes oveľa viac zaznieva zdravotná starostlivosť pre seniorov. Aj tá je dôležitá, ale nezabúdajme, že Európa starne aj preto, že máme málo detí.

Nedostatok liekov používaných v pediatrii považujem za hazard s každým detským životom. Ako lekárka môžem povedať, že nie je jednoduché vidieť zomierať dieťa, pretože mu nemôžeme dať lieky. Treba si tiež uvedomiť, že tam, kde je málo liekov, musí niekto rozhodnúť o tom, kto ich dostane a kto nie. A takúto ťarchu by nemal niesť žiaden človek, ani lekár nie.

  Seán Kelly (PPE). – A Uachtaráin, vótáil mé ar son na tairisceana seo i gcomhair rúin mar a rinne an chuid is mó de na Feisirí. Ach vótálamar – mar a rinne mo ghrúpa – i gcoinne an leasaithe a bhí ag an EFDD. Is rún fíorthábhachtach é seo agus cuirimid fáilte roimhe.

It is a motion that is a means to promote innovation and access to help technologies in this important area of public health. A review of existing regulations on paediatric medicines will prove central to further developments, thus inducing a new phase of scientific and regulatory dialogue and cooperation in this domain.

We must therefore continue in our efforts to incentivise the market, reinforcing the extent of our commitment, whilst identifying current obstacles and the public health impact of continuing innovation in this area. Like most MEPs, I welcome this resolution and its passing here today.

Pisemne wyjaśnienia dotyczące głosowania

  Marina Albiol Guzmán (GUE/NGL), por escrito. – Esta resolución pide a la Comisión que proponga, tal y como se contempla en la regulación Pediátrica (2007), el Reglamento sobre medicamentos pediátricos a su debido tiempo (Enero de 2017), que debe incluir un análisis de las posibles consecuencias para la salud pública. A mayores, pide que en este informe considere diferentes factores que podrían mejorar dicha regulación, entre ellos, la plena transparencia de los resultados clínicos. Es por todo esto que he votado a favor de esta resolución.

  Laima Liucija Andrikienė (PPE), raštu. ‒ Balsavau už Europos Parlamento rezoliuciją dėl reglamento dėl pediatrijoje naudojamų vaistų. Reglamentas dėl pediatrijoje naudojamų vaistų turėjo didelį poveikį tokių vaistų kūrimui, smarkiai padaugėjo pediatrinių klinikinių tyrimų ir pediatrijos srities mokslinių tyrimų projektų ir dabar turima daugiau kokybiškos informacijos apie patvirtintų vaistų naudojimą pediatrijoje. Reglamentas padėjo pagerinti bendrą padėtį, gauta apčiuopiamos naudos gydant daugybę vaikų ligų. Ir vis dėlto kai kuriose srityse, visų pirma, pediatrinės onkologijos ir neonatologijos, pasiekta nepakankama pažanga. Todėl palaikau šia rezoliucija išreiškiamą raginimą, skirtą Komisijai, laiku pateikti Reglamento dėl pediatrijoje naudojamų vaistų 50 straipsnyje numatytą ataskaitą ir prašymą, kad šioje ataskaitoje būtų išsamiai aprašytos ir nuodugniai išnagrinėtos kliūtys, kurios šiuo metu trukdo naujovėms vaikų populiacijai skirtų vaistų srityje. Balsavau už taip pat ir dėl raginimo, remiantis tomis išvadomis, padaryti Reglamento pakeitimus, deramai atsižvelgiant į pediatrijoje naudojamų vaistų kūrimo planus, kurie būtų grindžiami ne tik ligos rūšimis, bet ir vaisto veikimo mechanizmu, į pirmenybės teikimo ligoms ir vaistams modelius, atsižvelgiant į netenkinamus medicininius poreikius pediatrijos srityje, galiausiai, į paskatas, kurias taikant būtų labiau skatinama vykdyti mokslinius tyrimus ir kurios veiksmingiau tenkintų vaikų populiacijos poreikius, užtikrinant mokslinių tyrimų ir kūrimo sąnaudų vertinimą ir visišką klinikinių rezultatų skaidrumą.

  Νίκος Ανδρουλάκης (S&D), γραπτώς. ‒ Πολλά παιδιά που υποφέρουν από σπάνιες παιδιατρικές ασθένειες δεν έχουν πρόσβαση σε ειδικά παιδιατρικά φάρμακα, με αποτέλεσμα να τους χορηγούνται μη προβλεπόμενα φάρμακα βάσει εμπειρίας χωρίς να έχει προηγηθεί η απαραίτητη κλινική έρευνα. Ο κανονισμός σχετικά με την παιδιατρική έχει βελτιώσει σε μεγάλο βαθμό την ανάπτυξη φαρμάκων και έχει οδηγήσει σε πρόοδο στον τομέα των παιδικών ασθενειών όμως και πάλι υπάρχει πολύ μεγάλο περιθώριο βελτίωσης. Υπερψήφισα την πρόταση ψηφίσματος για τα παιδιατρικά φάρμακα, καθώς είναι απαραίτητο να διασφαλιστεί ότι θα χορηγούνται στα παιδιά φάρμακα που μπορούν να αντιμετωπίσουν με αποτελεσματικό ασφαλή τρόπο τις παιδιατρικές ασθένειες.

  Marie-Christine Arnautu (ENF), par écrit. ‒ Il apparaît une nécessité de mieux adapter des traitements aux enfants passant par des médicaments spécifiques et non par une adaptation, souvent approximative, de traitements pour adultes, comme cela est encore le cas aujourd’hui.

La présente résolution, faisant suite à une question orale, vise à modifier le règlement sur les médicaments pédiatriques actuel. L’accent est particulièrement mis sur les médicaments développés pour traiter le cancer chez l’enfant. Le texte actuel avait largement été contourné par les laboratoires pharmaceutiques qui n’ont en 10 ans, diffusés que 2 nouveaux médicaments seulement. Le présent texte, malgré de franches insuffisances, va globalement dans le bon sens en visant à améliorer le règlement.

Le député FN Joëlle Mélin est corédactrice de la question orale et de la proposition de résolution en question. J’ai voté favorablement à cette proposition.

  Zoltán Balczó (NI), írásban. ‒ Az állásfoglalási indítvány felhívja a Bizottság figyelmét arra, hogy a gyermekgyógyászati készítmények kutatása és fejlesztése során a korábbi rendeletben megfogalmazott ösztönzők ellenére kevés az érdemi előrelépés. A rendelet hatálybalépése óta összesen két speciális gyermekrák elleni gyógyszer lett törzskönyvezve. Sajnos a gyógyszergyártó cégek az ösztönzőket (jellemzően anyagi forrásokat), olyan rák elleni gyógyszerek kifejlesztésére fordították, amelyek elsősorban gyermekek számára készülhetnek, de a felnőtt lakosság körében előforduló hasonló rákos megbetegedések terápiás kezelését is lehetővé teszik. Így igazából megint a profitorientált szemlélet szorította háttérbe a jogalkotó építő és előremutató szándékát.

Az indítvány ezért felszólítja a Bizottságot, hogy készítsen jelentést a rendelet gyakorlati működésének időközi vizsgálatáról, és olyan új ösztönzőket dolgozzon ki, amelyek érdekeltté teszik a cégeket a speciális, kizárólag gyermekek számára készülő súlyos betegségek terápiás kezelését elősegítő gyógyszerek kifejlesztésére. A fentiek alapján a határozati javaslat elfogadását támogattam.

  Hugues Bayet (S&D), par écrit. ‒ J'ai soutenu, avec l'ensemble du Groupe socialiste, cette résolution qui vise à modifier le règlement relatif aux médicaments pédiatriques.

Cette résolution, approuvée à une large majorité par le Parlement européen, demande à la Commission européenne d'établir un rapport circonstancié sur les obstacles qui freinent encore l'innovation en matière de médicaments pédiatriques. Sur cette base, elle devra faire les propositions de modifications nécessaires pour éliminer ces obstacles.

Face au drame que constituent les cancers chez les enfants, tous les efforts doivent être entrepris pour y apporter les solutions médicales les plus efficaces.

  Beatriz Becerra Basterrechea (ALDE), por escrito. ‒ El Reglamento sobre medicamentos pediátricos ha demostrado no de ser del todo útil. En concreto me refiero a los medicamentos contra el cáncer. Necesitamos una nueva modificación del Reglamento que aborde los obstáculos actuales que dificultan la innovación en los medicamentos destinados a la población pediátrica. Por todo ello he votado a favor.

  Xabier Benito Ziluaga (GUE/NGL), por escrito. ‒ He votado a favor de la resolución que plantea cuestiones como la necesidad del correcto etiquetado y la variedad de incentivos necesarios para aumentar la investigación en el campo. Los puntos clave son garantizar una evaluación exhaustiva de los costes de I + D, junto con la plena transparencia de los costes clínicos y el reconocimiento de la necesidad de evaluar la mejor manera de utilizar los diferentes tipos de subvenciones y financiación en el ámbito de los medicamentos pediátricos. Así como apoyar los «mecanismos de desvinculación» previstos por las Naciones Unidas para promover la innovación y el acceso a las tecnologías sanitarias mediante la separación del pago del costo del desarrollo de la I + D para las tecnologías sanitarias del precio del producto.

  Izaskun Bilbao Barandica (ALDE), por escrito. ‒ He apoyado esta Resolución sobre los medicamentos de uso pediátrico en el que se pide a la Comisión que presente el informe contemplado en el artículo 50 del Reglamento sobre estos medicamentos a su debido tiempo y antes del 26 de enero de 2017. Este informe debería proporcionar una lista exhaustiva y un análisis detallado de los obstáculos actuales que dificultan la innovación en los medicamentos destinados a la población pediátrica.

  Dominique Bilde (ENF), par écrit. ‒ Sur ce texte, notre collègue Joëlle Mélin, de notre groupe ENF, a été corédactrice de la question orale et de la proposition de résolution. Il apparaît nécessaire de mieux adapter des traitements aux enfants passant par des médicaments spécifiques et non par une adaptation, souvent approximative, de traitements pour adultes, comme cela est encore le cas aujourd’hui.

La présente résolution vise en fait à modifier le règlement sur les médicaments pédiatriques actuels. L’accent est mis en particulier sur les médicaments développés pour traiter le cancer chez l’enfant. Le texte actuel avait largement été contourné par les laboratoires pharmaceutiques qui n’ont, en dix ans, diffusé que deux nouveaux médicaments seulement.

Le présent texte, malgré de franches insuffisances, va globalement dans le bon sens en visant à améliorer le règlement. J’ai donc décidé de voter pour.

  Mara Bizzotto (ENF), per iscritto. ‒ La relazione oggetto di voto è equilibrata e condivisibile, ho quindi inteso sostenerla col mio voto.

  José Blanco López (S&D), por escrito. ‒ He votado a favor de esta Resolución que pide a la Comisión que presente el informe contemplado en el artículo 50 del Reglamento sobre medicamentos pediátricos, proporcionando una lista exhaustiva y un análisis detallado de los obstáculos actuales que dificultan la innovación en este ámbito.

Igualmente, insta a la Comisión a que examine introducir modificaciones que tengan en cuenta lo siguiente: planes de desarrollo pediátrico de medicamentos basados en el mecanismo de acción, y no solo en el tipo de enfermedad; modelos de priorización de las enfermedades y los medicamentos teniendo en cuenta las necesidades médicas pediátricas no cubiertas y la viabilidad; PIP más tempranos y más viables; incentivos destinados a estimular la investigación y atender mejor las necesidades de la población pediátrica, al tiempo que se garantiza una evaluación de los costes de investigación y desarrollo y la transparencia de los resultados clínicos; y estrategias para evitar el uso pediátrico no prescrito cuando existan medicamentos pediátricos autorizados.

Igualmente, destaca las ventajas que aportaría a la hora de salvar vidas en oncología pediátrica el desarrollo pediátrico obligatorio de medicamentos basado en el mecanismo de acción de un medicamento acoplado a la biología de un tumor, y no en una indicación que limite la utilización del medicamento a un tipo específico de cáncer.

  Vilija Blinkevičiūtė (S&D), raštu. ‒ Balsavau už šią rezoliuciją, kurioje Europos Parlamentas aptaria, kaip pediatrijoje naudojami vaistai. Parlamentas ragina Komisiją laiku pateikti Reglamento dėl pediatrijoje naudojamų vaistų numatytą ataskaitą ir pabrėžia, jog reikia, kad šioje ataskaitoje būtų išsamiai aprašytos ir nuodugniai išnagrinėtos kliūtys, kurios šiuo metu trukdo naujovėms vaikų populiacijai skirtų vaistų srityje. Be to, pabrėžia, kad siekiant formuoti veiksmingą politiką toks patikimas informacijos pagrindas yra labai svarbus. Parlamentas primygtinai ragina Komisiją, remiantis tomis išvadomis, apsvarstyti galimybę padaryti pakeitimus, be kita ko, atliekant Reglamento dėl pediatrijoje naudojamų vaistų teisėkūros peržiūrą. Atliekant šiuos pakeitimus turi būti deramai atsižvelgta į: a) pediatrijoje naudojamų vaistų kūrimo planus, kurie būtų grindžiami ne tik ligos rūšimis, bet ir vaisto veikimo mechanizmu, b) pirmenybės teikimo ligoms ir vaistams modelius, atsižvelgiant į netenkinamus medicininius poreikius pediatrijos srityje ir galimybes, c) ankstesnius ir perspektyvesnius pediatrinių tyrimų planus, d) paskatas, kurias taikant būtų labiau skatinama vykdyti mokslinius tyrimus ir kurios veiksmingiau tenkintų vaikų populiacijos poreikius, užtikrinant mokslinių tyrimų ir kūrimo sąnaudų vertinimą ir visišką klinikinių rezultatų skaidrumą, ir e) strategijas siekiant išvengti vaistų naudojimo pediatrijoje ne pagal aprašą tais atvejais, kai esama leistinų pediatrinių vaistų.

  Andrea Bocskor (PPE), írásban. ‒ Szeretném felhívni a Parlament figyelmét arra, hogy a korán elkészített gyermekgyógyászati vizsgálati tervek és az Európai Gyógyszerügynökséggel folytatott mielőbbi tudományos és szabályozási párbeszéd és együttműködés lehetővé teszi a vállalatok számára, hogy optimalizálhassák a globális gyermekgyógyászati fejlesztést, és különösen, hogy még jobban megvalósítható gyermekgyógyászati vizsgálati terveket dolgozhassanak ki. Az indítvány elfogadását támogattam.

  Biljana Borzan (S&D), in writing. – Many children suffering from rare paediatric diseases, such as cancer, do not have access to targeted paediatric medicines. That is why I support this report.

We need to foster innovation in paediatric medicines to ensure that in the future all children can be treated with medicines that have been developed for and proved effective and safe for use for children.

  Renata Briano (S&D), per iscritto. ‒ Il regolamento sui medicinali pediatrici ha avuto un impatto significativo sullo sviluppo di farmaci per neonati e bambini, in quanto molte compagnie farmaceutiche considerano lo sviluppo a fini pediatrici parte integrante dell'attività complessiva di sviluppo di un medicinale.

Il numero di progetti di ricerca in ambito pediatrico è aumentato notevolmente e sono disponibili maggiori informazioni di alta qualità sui farmaci approvati. Inoltre, anche il numero relativo di sperimentazioni cliniche pediatriche è aumentato con esiti positivi.

Esistono però ancora dei margini di potenziale miglioramento, ad esempio sui premi finanziari per lo sviluppo di farmaci pediatrici che troppo spesso sono modesti in numero ed entità, con un sistema premiale da riesaminare per stimolare maggiormente la ricerca e lo sviluppo di farmaci pediatrici, soprattutto in ambito oncologico, da parte delle aziende farmaceutiche.

Dobbiamo inoltre promuovere un accesso molto più ampio a terapie innovative che possono salvare la vita di bambini e adolescenti con malattie potenzialmente letali.

  Nicola Caputo (S&D), per iscritto. ‒ Oggi ho votato in favore della risoluzione in questione che offre validi suggerimenti alla Commissione per migliorare il regolamento relativo ai medicinali per uso pediatrico.

Il regolamento sui medicinali pediatrici ha avuto un impatto significativo sullo sviluppo di medicinali per uso pediatrico. Dalla sua entrata in vigore molte aziende farmaceutiche considerano lo sviluppo a fini pediatrici parte integrante dell'attività complessiva di sviluppo di un prodotto. Il numero di progetti di ricerca in ambito pediatrico è aumentato notevolmente e ora sono disponibili maggiori informazioni di alta qualità sull'uso pediatrico dei farmaci approvati.

Tuttavia tale regolamento presenta diverse lacune. I meccanismi finanziari di premi e incentivi per lo sviluppo di medicinali pediatrici, come l'autorizzazione all'immissione in commercio per uso pediatrico, arrivano in ritardo e hanno un effetto limitato. L'attuale sistema di premi deve essere sottoposto a riesame onde determinare come potrebbe essere migliorato per stimolare maggiormente la ricerca e lo sviluppo di farmaci pediatrici. Inoltre i piani d'indagine pediatrica (PIP) troppo spesso si rivelano impraticabili o sono avviati con troppo ritardo del medicinale.

La risoluzione propone una revisione dell'attuale sistema dei PIP al fine di migliorarli, limitando le speculazioni delle case farmaceutiche sugli incentivi offerti.

  Matt Carthy (GUE/NGL), in writing. ‒ I voted in favour of this report which called for a loophole in the Paediatric Medicines Regulation to be closed. Pharmaceutical companies are meant to investigate whether any drug they bring to market for adults can be used for children (given the rarity of child cancers) but there is a waiver within the legislation which allows these companies not to do so if the diseases are not found in children. But often diseases in children can have the same biological mode of action as these adult diseases so should be investigated.

For these reasons I supported the resolution and hope that the Commission will act swiftly.

  David Casa (PPE), in writing. ‒ I voted in favour as I agree that the Commission needs to deliver the report provided for in Article 50 of the Paediatric Medicines Regulation in a timely fashion, providing comprehensive identification and an in-depth analysis of the obstacles currently hampering innovation in medicinal products targeting the paediatric population. It is very important to have a solid evidence base of this kind for effective policymaking. Based on these findings, the Commission should consider making changes, including through a legislative revision of the Paediatric Medicines Regulation, that give due consideration to amongst others mechanism-of-action-based, rather than only disease-type-based, paediatric development plans and incentives that better stimulate research and more effectively serve the needs of the paediatric population. The Commission should consider amending the Paediatric Medicines Regulation so that promising trials in the paediatric population are not terminated early because of disappointing results in the target adult population.

  Fabio Massimo Castaldo (EFDD), per iscritto. ‒ L'interrogazione orale e la risoluzione adottate dalla commissione ENVI riguardano il riesame del regolamento 1901/2006 relativo ai medicinali per uso pediatrico, in particolare i piani di indagine pediatrica e l'oncologia pediatrica.

I principali temi affrontati sono l'incidenza di cancro nei bambini, i trattamenti chemioterapici e le terapie innovative, lo sviluppo di farmaci antitumorali da parte delle case farmaceutiche, i trial clinici.

Gli elementi introdotti sono positivi e ho quindi votato senza dubbio a favore.

  Nessa Childers (S&D), in writing. ‒ I supported this report today as I had done at committee level. Although the Regulation was a major breakthrough in pushing for paediatric medicine research 10 years ago, today there are loopholes which need to be addressed, as these are preventing development in research and jeopardising life chances. Children are among the most vulnerable members of our society and we must act accordingly to improve their quality of life.

With cross-party support, this resolution is pushing for an end to deferred investment in paediatric medical research and to ensure that regulatory changes close those loopholes.

Although the Commission makes the point that children’s health is very important in their work, it does not appear to be a top priority. Our future is bleaker when theirs is at risk. The Commission is not acting quickly enough upon the public’s demands and those of their elected representatives.

However, an area this current motion could have pushed further on concerns increased transparency in development and medical research processes, not just with regard to clinical results.

I would encourage all of my constituents and interest groups in Ireland to submit their experiences to the Commission before the consultation deadline on the 2017 Report on the Paediatric Regulation

  Caterina Chinnici (S&D), per iscritto. ‒ Il regolamento europeo relativo ai medicinali ad uso pediatrico ha istituito un quadro normativo specifico che ha avuto un impatto molto significativo sullo sviluppo di medicinali pediatrici. Il regolamento ha contribuito ad ottenere progressi rilevanti in settori delicati, quali l'oncologia pediatrica e la neonatologia, e ha inoltre concretamente stimolato la ricerca in questo ambito.

La ricerca ha assunto un ruolo fondamentale nel colmare gravi carenze nel settore della sanità e ha avuto il merito di individuare ed introdurre sul mercato dei famarci pediatrici specifici ed autorizzati. La maggior parte dei farmaci attualmente in commercio, però, sono privi di autorizzazione per l'uso specifico nei bambini.

Sono quindi convinta che sia necessario investire e incoraggiare la ricerca pediatrica per dare un maggiore stimolo all'innovazione dei medicinali pediatrici. Mi auguro che la Commissione europea si adoperi presto per intraprendere nuove iniziative legislative in un settore così fondamentale della sanità.

Per questi motivi ho votato a favore della relazione.

  Λευτέρης Χριστοφόρου (PPE), γραπτώς. ‒ Καλούμε την Επιτροπή να ανανεώσει στο πρόγραμμα «Ορίζοντας 2020» τις διατάξεις περί χρηματοδότησης που έχουν καταρτιστεί για τη στήριξη παιδιατρικής κλινικής έρευνας υψηλής ποιότητας.

  Κώστας Χρυσόγονος (GUE/NGL), γραπτώς. ‒ Η πρόταση ψηφίσματος για τα παιδιατρικά φάρμακα αποτελεί μια ακόμα προσπάθεια καλύτερης ρύθμισης του πλαισίου που περιβάλλει τη συνταγογράφηση και παροχή παιδιατρικών φαρμάκων, με στόχο την προστασία των παιδιών και του συνόλου του πληθυσμού, γι’ αυτό και ψήφισα θετικά.

  Deirdre Clune (PPE), in writing. ‒ I supported the motions for resolutions – paediatric medicines.

  Carlos Coelho (PPE), por escrito. ‒ O Regulamento Medicamentos Pediátricos teve um impacto considerável no desenvolvimento de medicamentos pediátricos, tendo contribuído para melhorar a situação geral e dar origem a benefícios concretos no que diz respeito a diversas doenças infantis.

Não obstante a existência de mais projetos de investigação pediátrica, mais informação de elevada qualidade, não foram realizados progressos suficientes em vários domínios, nomeadamente em matéria de oncologia e neonatologia.

Apoio a presente resolução, que insta a Comissão a apresentar em tempo útil o Relatório previsto no artigo 50.°, de modo a disponibilizar uma identificação completa e uma análise aprofundada dos obstáculos que atualmente impedem a inovação dos medicamentos destinados à população pediátrica e a considerar a hipótese de introduzir alterações, nomeadamente através de uma revisão legislativa do Regulamento.

Defendo que deve ser dada prioridade às necessidades e aos medicamentos pediátricos, com base em dados científicos, a fim de fazer corresponder as melhores terapias disponíveis às necessidades terapêuticas das crianças, sobretudo as afetadas por cancro, permitindo otimizar os recursos utilizados na investigação.

  Birgit Collin-Langen (PPE), schriftlich. ‒ Ich habe für die Entschließung gestimmt, denn ich bin der Ansicht, dass eine Überarbeitung der Verordnung über Kinderarzneimittel angezeigt ist. Ich unterstütze die Forderung, die Finanzierungsvorschriften des Programms Horizont 2020 zur Förderung hochwertiger klinischer Prüfungen bei Kindern anzupassen, dies wird auch dabei helfen, Hindernisse, die Innovationen im Bereich Kinderarzneimittel im Wege stehen, auszuräumen.

  Lara Comi (PPE), per iscritto. ‒ Ho votato a favore della risoluzione in quanto il regolamento sui medicinali per uso pediatrico è stato adottato dieci anni fa per garantire una ricerca di qualità elevata nello sviluppo di medicinali destinati all'infanzia e ai fini di un'autorizzazione appropriata degli stessi.

Con il provvedimento si chiede alla Commissione se intende rivedere il regolamento aggiornandolo alle nuove esigenze.

  Anna Maria Corazza Bildt (PPE), in writing. ‒ I voted in favour of the Resolution on the Regulation on Paediatric Medicines to call on the Commission to set a specific system to boost research for innovative medicinal products for children. More resources should be allocated to research to encourage laboratories to develop paediatric indications that go beyond those designed for adult products. I, together with the Intergroup on Children’s Rights, am confident that such a system would be beneficial and life-saving for many children in Europe, especially those affected by cancer.

  Javier Couso Permuy (GUE/NGL), por escrito. ‒ Esta resolución pide a la Comisión que proponga, tal y como se contempla en la regulación Pediátrica (2007), el Reglamento sobre medicamentos pediátricos a su debido tiempo (Enero de 2017), que debe incluir un análisis de las posibles consecuencias para la salud pública. A mayores, pide que en este informe considere diferentes factores que podrían mejorar dicha regulación, entre ellos, la plena transparencia de los resultados clínicos. Es por todo esto que he votado a favor de esta resolución.

  Edward Czesak (ECR), na piśmie. ‒ Głosowałem za przyjęciem propozycji przeglądu rozporządzenia pediatrycznego, które weszło w życie 26 stycznia 2007 r. Uważam, że jest to konieczne w związku z mankamentami – dotyczącymi opóźnienia badań klinicznych, onkologii pediatrycznej czy małej liczby nowych leków dopuszczanych do obrotu – stwierdzonymi przy wdrażaniu rozporządzenia.

Przegląd rozporządzenia powinien przyłożyć właściwą wagę do modeli priorytetowości leków, wcześniejszych i łatwiejszych badań klinicznych oraz skuteczniejszych zachęt pobudzających badania, i służyć celom rozwoju leków dla dzieci.

  Miriam Dalli (S&D), in writing. ‒ Many fields of paediatric medicine suffer from lack of research and appropriately authorised medical products to treat paediatric diseases. This is why I voted in favour of this resolution as it seeks clarification from the Commission on the progress of the report as well as highlighting the areas and issues in which the Commission should, on the basis on the forthcoming report, consider a review of the Regulation to better serve the needs of the paediatric population. Many children suffering from rare paediatric diseases, such as cancer, do not have access to targeted paediatric medicines. We need to foster innovation in paediatric medicines to ensure that in the future all children can be treated with medicines that have been developed for and proved effective and safe for them.

  Rachida Dati (PPE), par écrit. – J’ai voté en faveur de la résolution sur les médicaments pédiatriques. En Europe, le cancer reste la première cause de décès chez les enfants âgés d’un an et plus. Il est indispensable de faire de la recherche pour la lutte contre le cancer, la priorité de la médecine pédiatrique. Je me joins donc à cet appel pour que la Commission publie, dans les meilleurs délais, un rapport sur les obstacles à la recherche et l’innovation dans le secteur des médicaments pédiatriques. Armée de ce rapport, l’Union européenne pourra modifier sa politique afin de combattre avec plus de force encore la maladie chez les plus jeunes.

  Viorica Dăncilă (S&D), în scris. ‒ Consider că trebuie acordată prioritate medicamentelor dezvoltate de companii diferite, pe baza unor studii științifice, pentru a răspunde nevoilor terapeutice ale copiilor, în special ale celor afectați de cancer, prin cele mai bune terapii disponibile, ceea ce ar permite optimizarea resurselor utilizate pentru cercetare.

  Angélique Delahaye (PPE), par écrit. ‒ J’ai voté en faveur de cette résolution qui demande à la Commission de mieux soutenir et d’encourager la recherche dans le domaine pédiatrique. Je suis heureuse que le Parlement se mobilise sur cette question urgente et essentielle. En effet, l’investigation pédiatrique est bien trop peu développée en Europe. Il y a une insuffisance dramatique de connaissance des traitements efficaces pour lutter contre les maladies graves des enfants.

La Commission doit précisément publier en 2017 un rapport sur la mise en œuvre du règlement sur les médicaments pédiatriques de 2006 et il est essentiel qu’elle permette la mise en place d’un environnement favorable à l’investigation pédiatrique. Les laboratoires doivent être incités à mener jusqu’à terme leurs recherches spécifiques et spécialisées en pédiatrie, et contraints lorsqu’ils ne respectent pas les règles.

  Marielle de Sarnez (ALDE), par écrit. ‒ Avec 6.000 décès par an, le cancer est la première cause de mortalité infantile par maladie en Europe.

Grâce à la règlementation pédiatrique européenne introduite en 2006, les informations concernant l’usage pédiatrique des médicaments sont plus nombreuses et de meilleure qualité.

Elle a également permis d’encourager le développement de nouveaux traitements et de nouvelles méthodes de travail.

Mais les incitations pour le développement de médicaments spécifiques à usage pédiatrique restent insuffisantes, notamment dans le cas de maladies spécifiques qui ne touchent que les enfants.

C’est pourquoi la Commission doit conduire au plus vite une analyse approfondie des obstacles à l’innovation s’agissant des médicaments pédiatriques et, à partir des résultats obtenus, modifier le règlement.

  Mireille D'Ornano (ENF), par écrit. ‒ J’ai voté pour cette proposition de résolution commune.

La présente résolution fait suite à une question orale : Joëlle Melin en est co-rapporteur. Le règlement sur les médicaments pédiatriques viserait à mieux produire des traitements adaptés à l’enfant, au lieu d’adaptations approximatives de traitements pour adultes. Cette lacune est particulièrement manifeste s’agissant des traitements du cancer chez l’enfant : seuls deux nouveaux médicaments ont été diffusés en dix ans. Le nouveau texte n’est pas entièrement satisfaisant, mais va dans le bon sens. Nous l’avons donc soutenu.

  Angel Dzhambazki (ECR), in writing. – I voted for this file. Whilst I agree that there are still a number of matters to be discussed, such as the completion of paediatric investigation plans (PIPs), paediatric oncology and the low uptake of paediatric-use marketing authorisations, change is urgently needed.

Ultimately, we are discussing the health of society’s most vulnerable and we have a moral and ethical obligation to provide them with the highest-quality legislative protection framework possible and continuous review and scrutiny of the existing framework. Therefore, we must set clear rules, guidelines and obligations, working towards a clear goal and based on thorough assessment.

  Γεώργιος Επιτήδειος (NI), γραπτώς. ‒ Τα παιδιά αποτελούν ευάλωτη ομάδα πληθυσμού και διαφέρουν από τους ενηλίκους ως προς την ανάπτυξη, τη φυσιολογία και την ψυχολογία τους. Η έρευνα σε σχέση με την ηλικία και την ανάπτυξη, καθώς και η διαθεσιμότητα κατάλληλων φαρμακευτικών προϊόντων, έχουν ιδιαίτερη σημασία. Ο κανονισμός για τα παιδιατρικά φάρμακα εγκρίθηκε πριν από δέκα χρόνια, για να διασφαλιστεί η υψηλής ποιότητας έρευνα σχετικά με την ανάπτυξη φαρμάκων για παιδιά και η δέουσα έγκριση των φαρμάκων που χρησιμοποιούνται από αυτά. Ο κανονισμός πέτυχε πολλούς από τους στόχους του, αλλά εντοπίστηκαν αρκετές αδυναμίες το 2013 στην έκθεση προόδου που εγκρίθηκε από την Επιτροπή, ιδίως όσον αφορά τα προγράμματα παιδιατρικής έρευνας και την παιδιατρική ογκολογία. Η παρούσα πρόταση καλεί την Επιτροπή να εγκύψει επειγόντως σε κάθε πιθανή ρυθμιστική αλλαγή που θα μπορούσε να συμβάλει στη βελτίωση της κατάστασης, να ενισχύσει τον ρόλο της ευρωπαϊκής δικτύωσης για παιδιατρική κλινική έρευνα και να διασφαλίσει ότι τα κράτη μέλη θα θεσπίσουν μέτρα για την ενίσχυση της έρευνας, καθώς και της ανάπτυξης και της διάθεσης φαρμάκων για παιδιατρική χρήση, γι’ αυτό στηρίζουμε την πρόταση και την υπερψηφίζουμε.

  José Manuel Fernandes (PPE), por escrito. ‒ O Regulamento Medicamentos Pediátricos teve um impacto considerável no desenvolvimento de medicamentos pediátricos, uma vez que as empresas farmacêuticas consideram o desenvolvimento para uso pediátrico como uma parte integrante do desenvolvimento global dos medicamentos. O cancro infantil continua a ser a principal causa de morte por doença em crianças com idade igual ou superior a um ano e 6000 jovens morrem de cancro todos os anos na Europa; dois terços dos pacientes que sobrevivem sofrem de efeitos secundários devido aos tratamentos existentes. Posto isto concordo que a Comissão podere a hipótese de introduzir alterações, nomeadamente através de uma revisão legislativa do Regulamento Medicamentos Pediátricos, que tenham em devida conta a necessidade de planos de desenvolvimento pediátrico baseados no mecanismo de ação e não apenas no tipo de doença, modelos de definição das prioridades em matéria de doenças e medicamentos, PIP mais precoces e viáveis, e incentivos que estimulem mais a investigação e respondam de forma mais eficaz às necessidades da população pediátrica.

  Edouard Ferrand (ENF), par écrit. ‒ Vote pour: il s'agit de mieux adapter les traitements aux enfants, passant par des médicaments spécifiques, et non par une adaptation, souvent approximative, de traitements pour adultes, Excellent travail de Madame Mélin, corédactrice de la question orale et de la proposition de résolution en commission ENVI.

  João Ferreira (GUE/NGL), por escrito. ‒ As crianças têm sido muitas vezes referidas como “terapeuticamente órfãs”, já que muitas vezes é-lhes negado tratamento apropriado para as suas características específicas, assim como para as doenças e condições que os afetam especificamente.

Em 2006, entrou em vigor o Regulamento (CE) n.º 1901/2006, relativo a medicamentos para uso pediátrico. Embora dele tenha resultado uma melhoria da situação geral e benefícios concretos no que diz respeito a uma série de doenças infantis, no entanto, não foram realizados progressos suficientes em vários domínios, nomeadamente em matéria de oncologia pediátrica e neonatologia.

A legislação em vigor na UE tem ainda várias falhas. Existem, por exemplo, atrasos consideráveis no arranque de ensaios clínicos pediátricos de medicamentos oncológicos.

A abordagem legislativa vigente não é satisfatória no caso de doenças específicas e exclusivas das crianças, assim como nas doenças raras.

Não existem planos de investigação pediátrica (PIP) para doenças mortais específicas de crianças, tais como o neuroblastoma de alto risco. Tal não é financeiramente atrativo para as farmacêuticas.

A resolução peca em não reconhecer como direito das crianças o acesso a tratamento adequado e a medicamentos inovadores adequados às suas condições específicas e doenças raras. Em lugar de reconhecer as falhas e perversidades do mercado, não alvitra soluções para lá dos seus estreitos limites.

  Λάμπρος Φουντούλης (NI), γραπτώς. ‒ Τα παιδιά αποτελούν ευάλωτη ομάδα πληθυσμού και διαφέρουν από τους ενηλίκους ως προς την ανάπτυξη, τη φυσιολογία και την ψυχολογία τους. Η έρευνα σε σχέση με την ηλικία και την ανάπτυξη, καθώς και η διαθεσιμότητα κατάλληλων φαρμακευτικών προϊόντων, έχουν ιδιαίτερη σημασία. Ο κανονισμός για τα παιδιατρικά φάρμακα εγκρίθηκε πριν από δέκα χρόνια, για να διασφαλιστεί η υψηλής ποιότητας έρευνα σχετικά με την ανάπτυξη φαρμάκων για παιδιά και η δέουσα έγκριση των φαρμάκων που χρησιμοποιούνται από αυτά. Ο κανονισμός πέτυχε πολλούς από τους στόχους του, αλλά εντοπίστηκαν αρκετές αδυναμίες το 2013 στην έκθεση προόδου που εγκρίθηκε από την Επιτροπή, ιδίως όσον αφορά τα προγράμματα παιδιατρικής έρευνας και την παιδιατρική ογκολογία. Η παρούσα πρόταση καλεί την Επιτροπή να εγκύψει επειγόντως σε κάθε πιθανή ρυθμιστική αλλαγή που θα μπορούσε να συμβάλει στη βελτίωση της κατάστασης, να ενισχύσει τον ρόλο της ευρωπαϊκής δικτύωσης για παιδιατρική κλινική έρευνα και να διασφαλίσει ότι τα κράτη μέλη θα θεσπίσουν μέτρα για την ενίσχυση της έρευνας, καθώς και της ανάπτυξης και της διάθεσης φαρμάκων για παιδιατρική χρήση, γι’ αυτό στηρίζω την πρόταση και την υπερψηφίζω.

  Ashley Fox (ECR), in writing. ‒ I voted in favour of this report as the Paediatric Regulation should be updated, based on a review of its effectiveness since it was passed in 2007.

I support the call for more incentives that stimulate research into paediatric medicine whilst ensuring transparency of the research and development process.

Science and research is an area where European level cooperation is appropriate so that knowledge and best practises can be shared.

  Doru-Claudian Frunzulică (S&D), in writing. ‒ The fact that many children suffering from rare paediatric diseases, such as cancer, do not have access to targeted paediatric medicines is not tolerable. Off-label use of medicines prescribed by doctors based on experience rather than based on targeted paediatric clinical research is still common, and many fields of paediatric medicine lack the necessary innovation in development of new medicines. The Paediatric Regulation has had a positive effect on paediatric drug development and has led to tangible benefits for a series of childhood diseases, but not enough progress has been made in a number of fields.

We need to foster innovation in paediatric medicines to ensure that in the future all children can be treated with medicines that have been developed for and proved effective and safe for use for children. The Commission should deliver its report in good time and give due consideration to the system of PIPs and incentives while ensuring transparency of research and development.

  Elisabetta Gardini (PPE), in writing. ‒ Childhood cancer results in the death of 6 000 young people each year in Europe and it is the biggest cause of death by disease in children over one year old. Treatment-related side effects are also a major problem as two thirds of those who survive suffer from side effects. To improve the situation for these children and to ensure the best framework to develop new treatments I support calling on the Commission to deliver the report on the Paediatric Medicines Regulation. There is currently a need for a comprehensive identification and an in-depth analysis of the obstacles hampering innovation in this field.

Based on the report there needs to be a review of issues such as disease and drug prioritisation models, how to provide incentives that better stimulate research and more effectively serve the needs of the paediatric population – among others.

The Commission also needs to review the possibility of different types of funding and rewards and how they best can be utilised to drive and accelerate paediatric drug development.

  Nathan Gill (EFDD), in writing. ‒ I am extremely concerned about children’s health and well-being. Developing and promoting policy to support paediatricians in improving children’s services is of major importance. Every EU Member State should shape policy and practices to provide high quality and sustainable healthcare services for all children. However, I believe that this should and would be better done at a national level.

  Tania González Peñas (GUE/NGL), por escrito. ‒ He votado a favor de la resolución que plantea cuestiones como la necesidad del correcto etiquetado y la variedad de incentivos necesarios para aumentar la investigación en el campo. Los puntos clave son garantizar una evaluación exhaustiva de los costes de I + D, junto con la plena transparencia de los costes clínicos y el reconocimiento de la necesidad de evaluar la mejor manera de utilizar los diferentes tipos de subvenciones y financiación en el ámbito de los medicamentos pediátricos. Así como apoyar los «mecanismos de desvinculación» previstos por las Naciones Unidas para promover la innovación y el acceso a las tecnologías sanitarias mediante la separación del pago del costo del desarrollo de la I + D para las tecnologías sanitarias del precio del producto.

  Marian Harkin (ALDE), in writing. ‒ I voted in favour of this resolution that stresses the urgent need to assess how different types of funding and rewards – including the numerous tools based on delinkage mechanisms – can be best utilised to drive and accelerate paediatric drug development in areas of need.

  Brice Hortefeux (PPE), par écrit. ‒ Je déplore que pendant une décennie nous n’ayons pas porté suffisamment attention à la santé de nos enfants qui est pourtant une préoccupation majeure pour nombre d’adultes parents.

Chaque année, 6 000 enfants meurent d’un cancer en Europe faute de médicaments appropriés. Cela tient au fait que les recherches dans la médecine pédiatrique sont insuffisantes en raison de la rigidité des procédures existantes ou du manque de mesures incitatives poussant les industries pharmaceutiques à s’investir dans ce domaine.

Par exemple, depuis l’entrée en vigueur du règlement sur les médicaments à usage pédiatrique en 2006, peu de « Plans d’Investigation Pédiatrique » pourtant obligatoires ont été mis en œuvre. C’est pourquoi, le Parlement recommande d’orienter le système pour qu’ils encouragent les laboratoires - via des incitations fiscales ou des extensions de la protection des brevets - à intensifier les recherches dans le domaine pédiatrique.

  Ivan Jakovčić (ALDE), napisan. ‒ Glasao sam za Prijedlog rezolucije o lijekovima za pedijatrijsku upotrebu jer smatram da je u današnje moderno vrijeme zaista potrebno mukotrpno i učinkovito raditi na smanjenju broja malignih bolesti i posebno broja smrtnih slučajeva kod djece i mladih, koji se u Europi kreću oko 6000 na godišnjoj razini.

Ovaj Prijedlog rezolucije zagovara bitno područje istraživanja koje će potaknuti potpuno novi val terapija za djecu oboljelu od malignih bolesti. Rezolucija predlaže da Pravilniku pedijatrijskog liječenja treba proširiti djelokrug tako da način djelovanja svakog lijeka tvori temelj svake pedijatrijske istrage – istraživanja upotrebe kod pedijatrijskih bolesti (Paediatric Investigation Plan).

Ovaj Prijedlog rezolucije za koji sam glasao stavlja naglasak na spašavanje ljudskih života te poziva Komisiju da urgentno nastupi u primjeni navedenih promjena kroz zakonodavnu reviziju.

  Jean-François Jalkh (ENF), par écrit. ‒ Je crois nécessaire d’adapter de la meilleure manière qui soit le traitement à destination des enfants par l’usage de médicaments spécifiques, et non par un traitement pour adulte forcément inapproprié. Ce texte me semble, malgré ses imperfections, aller dans la voie d’une amélioration.

J’ai voté pour.

  Philippe Juvin (PPE), par écrit. ‒ J’ai voté en faveur de cette résolution qui demande à la Commission d'apporter des améliorations au règlement actuel pour encourager la recherche dans le domaine pédiatrique qui est aujourd’hui beaucoup trop limitée.

  Afzal Khan (S&D), in writing. ‒ I voted in favour of this resolution which stems from Regulation No 1901/2006 on Paediatric Medicines. It is important to foster innovation in paediatric medicines to ensure that in the future all children can be treated with medicines that have been developed for and proved effective and safe for use for children.

  Giovanni La Via (PPE), per iscritto. – Le statistiche dimostrano che il cancro continua a essere la prima causa di morte per malattia nei bambini, che ogni anno muoiono di cancro 6 000 giovani in Europa e che due terzi dei pazienti che superano la malattia soffrono gli effetti dei trattamenti medici.

Grazie al regolamento sui medicinali pediatrici si è visto uno sviluppo sui trattamenti e un aumento considerevole nella ricerca pediatrica che mette oggi a disposizione maggiori informazioni sull'utilizzo della medicina pediatrica. Considerando dunque che il mercato farmaceutico offre degli incentivi limitanti per lo sviluppo di medicinali per uso pediatrico, si chiede alla Commissione di presentare una relazione sui medicinali pediatrici evidenziando gli ostacoli che al momento limitano l'innovazione e i trattamenti, delineare come meglio utilizzare i fondi per accelerare lo sviluppo dei trattamenti per i diversi tipi di cancro infantile e rafforzare il ruolo della rete europea per gli studi della pediatria clinica, facendo sì che tutti gli Stati membri promuovano degli strumenti in grado di sostenere la ricerca, lo sviluppo e la disponibilità dei medicinali per uso pediatrico.

All'insegna di un futuro migliore per i nostri figli e per salvare tante giovani vite sostengo con forza le richieste oggi formulate.

  Gilles Lebreton (ENF), par écrit. ‒ J'ai voté pour cette résolution car elle encourage certaines thérapeutiques pédiatriques, particulièrement oncologiques.

  Paloma López Bermejo (GUE/NGL), por escrito. ‒ Esta Resolución pide a la Comisión que, tal y como se contempla en el Reglamento sobre medicamentos pediátricos de 2006, presente a su debido tiempo (enero de 2017) un informe que incluya un análisis de las posibles consecuencias de dicho Reglamento para la salud pública. A mayores, pide que este informe considere diferentes factores que podrían mejorar dicha reglamentación, entre ellos, la plena transparencia de los resultados clínicos. Es por todo esto por lo que he votado a favor de esta Resolución.

  Mairead McGuinness (PPE), in writing. ‒ I voted in favour of this resolution that highlights the need to develop innovative treatments for cancer patients, particularly for children diagnosed with cancer.

  Ivana Maletić (PPE), napisan. ‒ Uredba o lijekovima za pedijatrijsku upotrebu pomogla je poboljšati opću situaciju i dovela do ostvarivanja konkretne koristi u pogledu niza dječjih bolesti, ali ipak nije ostvaren dovoljan napredak u nizu područja, posebno u području pedijatrijske onkologije i neonatologije. Stoga je potrebno hitno ocijeniti kako se različite vrste financiranja mogu najbolje iskoristiti za poticanje i ubrzavanje razvoja lijekova za liječenje onih oblika raka koji se javljaju u novorođenčadi i u dječjoj dobi.

Rana provedba planova pedijatrijskih ispitivanja, znanstveni i regulatorni dijalog u ranoj fazi i suradnja s Europskom agencijom za lijekove farmaceutskim kompanijama omogućuju poboljšanje svjetskog razvoja pedijatrije, stoga sam podržala ovaj prijedlog rezolucije.

  Andrejs Mamikins (S&D), in writing. ‒ The Paediatric Medicines Regulation has had a substantial impact on paediatric medicine development. The Paediatric Medicines Regulation has helped to improve the overall situation and has led to tangible benefits in respect of a series of childhood diseases; whereas, however, not enough progress has been made in a number of fields, in particular paediatric oncology and neonatology. The European Parliament calls on the Commission to deliver the report provided on the Paediatric Medicines Regulation in a timely fashion and stresses the need for this report to provide comprehensive identification and an in-depth analysis of the obstacles currently hampering innovation in medicinal products targeting the paediatric population.

  Vladimír Maňka (S&D), písomne. – V Európe ročne zomrie na onkologické ochorenie 6000 mladých ľudí. Dve tretiny detí, ktoré tieto ochorenia prekonali, trpia vážnymi vedľajšími účinkami užívaných liekov. Je nutné, aby Komisia vykonala analýzu doterajších postupov v oblasti výskumu a používania pediatrických liekov a aby v spolupráci s členskými krajinami navrhla prijatie opatrení, ktoré sústreďujú všetku pomoc na posilnenie medicínskeho a framaceutického výskumu v tejto oblasti a zlepšia regulačné a kontrolné mechanizmy pri výskume liekov, ich povoľovaní a používaní.

  Νότης Μαριάς (ECR), γραπτώς. ‒ Στηρίζω την πρόταση ψηφίσματος σχετικά με τον κανονισμό για τα παιδιατρικά φάρμακα, για τους λόγους που ανέφερα αναλυτικά στην oμιλία μου στην Ολομέλεια του Ευρωπαϊκού Κοινοβουλίου στο Στρασβούργο στις 14/12/2016, καθώς και διότι η εν λόγω πρόταση ψηφίσματος είναι πλήρης και τεκμηριωμένη.

  Dominique Martin (ENF), par écrit. ‒ J’ai voté pour ce texte.

Ce texte a pour objectif de modifier la législation sur les médicaments destinés aux enfants afin que ces derniers soient développés spécifiquement à des fins pédiatriques et non pas une simple adaptation des traitements pour adultes. Nous soutenons cet objectif.

  Jiří Maštálka (GUE/NGL), písemně. ‒ Dnes jsme projednávali návrh usnesení o regulaci pediatrických léčivých přípravků. V EU máme v platnosti nařízení o pediatrických léčivých přípravcích, které má nezanedbatelný vliv na vývoj léků pro pediatrické využití. Na základě zjištění však konstatujeme, že v řadě oblastí nebylo dosaženo dostatečného pokroku, a to zejména v oblastech pediatrické onkologie a neonatologie. Konstatujeme smutný fakt, že každoročně umírá na nádorová onemocnění více než 6 000 mladých lidí. Kritizujeme rovněž stávající mechanismus, kdy se plány pediatrického výzkumu schvalují až po velice složitých jednáních mezi regulačními orgány a farmaceutickými společnostmi. Vyzýváme Komisi, aby na základě těchto zjištění uvažovala o změnách, mj. i prostřednicím revize nařízení o pediatrických léčivých přípravcích. Hlasoval jsem pro přijetí rezoluce.

  Georg Mayer (ENF), schriftlich. ‒ Krebs im Kindesalter ist die häufigste krankheitsbedingte Todesursache bei Kindern im Alter von über einem Jahr. 6 000 junge Menschen sterben in der EU an Krebs. Aufgrund der Wirkung der in hochtoxischen Dosen verordneten und derzeit verabreichten Chemotherapeutika leiden zwei Drittel der Überlebenden an behandlungsbedingten Nebenwirkungen und bis zu 50 % der Überlebenden an schweren Nebenwirkungen.

Der Industrie fehlt es an Anreizen, Kinderarzneien herzustellen. Der geltende Rechtsrahmen (EU-Verordnung) wird häufig nicht gebührend beachtet, da Arzneimittel unter typischen pathologischen Bedingungen entwickelt werden, die bei Erwachsenen erfüllt sind, aber nicht bei Kindern auftreten.

Dieser Rechtsrahmen soll nun mit diesem Entschließungsantrag überarbeitet werden. Daher habe ich für diesen Antrag gestimmt.

  Alex Mayer (S&D), in writing. ‒ I received many letters from my constituents about this issue, including details of upsetting individual cases, so I am proud to support Parliament’s resolution on paediatric medicines. Cancer is still the biggest cause of death by disease for children in Europe, which is why we should ensure that children with cancer are not missing out on life-saving treatment. I hope that the Commission will consider this resolution and make necessary changes to the current law on paediatric medicines.

  Valentinas Mazuronis (ALDE), raštu. ‒ Pritariau Europos Parlamento rezoliucijai dėl pediatrijoje naudojamų vaistų. Reglamentas dėl pediatrijoje naudojamų vaistų turėjo didelį poveikį tokių vaistų kūrimui, smarkiai padaugėjo pediatrinių klinikinių tyrimų ir pediatrijos srities mokslinių tyrimų projektų. Vis dėlto tenka konstatuoti, kad pažanga nėra pakankama ir būtina skirti daugiau lėšų bei sukurti veiksmingus mechanizmus, kurie skatintų tyrimus ir progresą vaikų onkologijos srityje.

  Joëlle Mélin (ENF), par écrit. ‒ J’étais corédactrice de ce rapport. Le texte initial a fait la preuve de ses très nombreuses insuffisances et dérives. D’une manière assez satisfaisante les corapporteurs et moi-même sommes allées dans le sens d’un partiel rééquilibrage du texte, qui ainsi amendé, ne contrariait pas les intérêts des jeunes malades. En effet, cette résolution vise à modifier le règlement sur les médicaments pédiatriques et, plus précisément, de mieux adapter les traitements destinés aux enfants en passant par des médicaments spécifiques plutôt que par l’adaptation de traitements destinés aux adultes. Ceci surtout pour traiter le cancer. J’ai donc voté pour ce texte, dont je suis corédactrice, allant dans le bon sens malgré la persistance des certaines insuffisances.

  Marlene Mizzi (S&D), in writing. ‒ Around 6 000 minors die of cancer each year in Europe. Out of those who survive, two thirds suffer from treatment-related side effects for the rest of their lives. The Paediatric Regulation has had a substantial impact on the development of children’s medicine, but not enough progress has been made in a number of fields, especially oncology. This is why I voted in favour of the resolution, which calls for funding and proper policies that stimulate more research into paediatric medicines, and is aimed at improving the treatments and the quality of life for child and teenage cancer survivors.

  Bernard Monot (ENF), par écrit. ‒ Nous soutenons cette question orale qui a été co-rédigée par Mme Mélin, députée ENF, et qui demande de mieux adapter les traitements destinés aux enfants en développant des médicaments spécifiques, et non en adaptant les traitements pour adultes.

Le texte vise surtout les traitements contre le cancer et le règlement européen sur les traitements pédiatriques aujourd’hui en vigueur, et qui a été délibérément contourné par les laboratoires pharmaceutiques.

  Sophie Montel (ENF), par écrit. ‒ Il apparaît une nécessité de mieux adapter des traitements aux enfants passant par des médicaments spécifiques et non par une adaptation, souvent approximative, de traitements pour adultes, comme cela est encore le cas aujourd’hui.

La présente résolution, faisant suite à une question orale, vise à modifier le règlement sur les médicaments pédiatriques actuel. L’accent est particulièrement mis sur les médicaments développés pour traiter le cancer chez l’enfant. Le texte actuel avait largement été contourné par les laboratoires pharmaceutiques qui n’ont, en dix ans, diffusé que deux nouveaux médicaments seulement.

Le présent texte, malgré de franches insuffisances, va globalement dans le bon sens en visant à améliorer le règlement. Je vote donc pour.

  Nadine Morano (PPE), par écrit. ‒ J’ai voté en faveur de cette résolution qui encourage la recherche sur les médicaments pédiatriques, qui est encore beaucoup trop rare, notamment dans le domaine de la lutte contre le cancer. Depuis l’entrée en vigueur, il y a 10 ans, du règlement sur les médicaments à usage pédiatrique, seuls deux anti-cancéreux pour enfants ont été mis sur le marché. Le texte demande à la Commission de revoir les nombreuses exemptions qui dispensent souvent les laboratoires de leurs obligations de mener des « Plans d’Investigation Pédiatrique ». Il l’invite à mettre en place un système incitatif pour la recherche de médicaments aux indications uniquement pédiatriques.

  Victor Negrescu (S&D), in writing. ‒ On 26 January 2007 a new legislation governing the development and authorisation of medicines for children entered into force. I am in favour of this motion for a resolution regarding the Paediatric Medicines Regulation in order to increase innovation in medicinal products for children.

  Luděk Niedermayer (PPE), písemně. ‒ Podpořil jsem unesení poukazující na překážky, které v současnosti brzdí inovace v oblasti vývoje léčivých přípravků pro pediatrické použití. Z těchto zjištění lze usuzovat na potřebu legislativní revize nařízení o pediatrických léčivých přípravcích zabývající se plány na vývoj pediatrických léků, pobídkami, které by více stimulovaly výzkum a lépe vycházely vstříc potřebám dětských pacientů, a strategiemi na zamezení používání pediatrických léčivých přípravků mimo rozsah rozhodnutí o registraci. Za důležitou považuji výzvu Komisi, aby zvážila změnu nařízení o léčivých přípravcích pro pediatrické použití tak, aby klinická hodnocení slibná pro dětskou populaci nemohla být předčasně ukončována kvůli neuspokojivým výsledkům u cílové skupiny dospělých pacientů.

  Franz Obermayr (ENF), schriftlich. ‒ Ich spreche mich klar und deutlich für eine Anreizsystemschaffung zur Forschung von Kinderarzneien gegen Krebs aus und unterstütze die vorliegende Forderung.

  Urmas Paet (ALDE), kirjalikult. ‒ Toetasin. Pediaatriaravimite arendamine on väga oluline ning tehnilised tõkked ELi määrustes, mis pärsivad innovatsiooni parimate ravimite väljatöötamisel, tuleb kaotada.

  Marijana Petir (PPE), napisan. ‒ Oblici raka koji se javljaju u dječjoj dobi i dalje su glavni uzrok smrti kod djece u dobi od jedne godine ili više. Svake godine u Europi od raka umre 6 000 mladih. Sadašnji regulatorni pristup nije zadovoljavajući u slučaju bolesti koje su specifične za pedijatrijsku dob te manje od 10 % djece s neizlječivim i potencijalno smrtonosnim recidivom ima pristup novim, eksperimentalnim lijekovima koji su u fazi kliničkog ispitivanja.

Rana provedba planova pedijatrijskih ispitivanja, znanstveni i regulatorni dijalog u ranoj fazi i suradnja s Europskom agencijom za lijekove (EMA) i farmaceutskim kompanijama omogućuju poboljšanje svjetskog razvoja pedijatrije. Sukladno odredbama trećeg zdravstvenog program EU-a (2014. – 2020.), naglašavam obvezu poboljšanja resursa i stručnost radi pacijenata koji boluju od rijetkih bolesti.

Također, ističem važnost prekograničnih ispitivanja u istraživanju brojnih dječjih i rijetkih bolesti te stoga pozdravljam Uredbu (EU) br. 536/2014 EP-a i Vijeća o kliničkim ispitivanjima lijekova za primjenu kod ljudi, koja će olakšati provedbu takvih ispitivanja, i pozivam EMA-u da što prije zajamči infrastrukturu potrebnu za njenu primjenu. Pozivam Komisiju da hitno započne s radom na mogućim regulatornim izmjenama kojima bi se trenutna situacija mogla poboljšati.

  Tonino Picula (S&D), napisan. ‒ Komisija je objavila prvo izvješće o Uredbi o lijekovima za pedijatrijsku upotrebu 2013. godine u kojem stoji da iako postoji obećavajući napredak u brojnim područjima, bit će potrebno više vremena da se temeljito procijeni utjecaj Uredbe na razvoj pedijatrijskih lijekova. Uredba zahtijeva da Komisija objavi drugi izvještaj u 2017. godini.

Svrha ove rezolucije je tražiti objašnjenje od Europske komisije o napretku izvješća, kao i istaknuti područja i pitanja u kojima bi Komisija trebala razmotriti izmjene Uredbe. Brojni oblici raka koji pogađaju djecu ne pojavljuju se u odraslih te industrija za takve oblika raka, ali i ostalih bolesti koje se javljaju samo kod djece, ima ograničen financijski poticaj za razvijanje posebnih lijekova za pedijatrijsku upotrebu.

Mnoga djeca koja pate od rijetkih dječjih bolesti nemaju pristup ciljanim pedijatrijskim lijekovima. U mnogim područjima pedijatrijske medicine postoji nedostatak potrebne inovacije kod razvoja novih lijekova. Uredba je pomogla poboljšati opću situaciju i ostvaren je napredak u pogledu niza dječjih bolesti, ali nije ostvaren dovoljan napredak u brojnim područjima, a posebno pedijatrijske onkologije i neonatologije.

Moramo poticati inovacije u razvoju pedijatrijskih lijekova kako bi osigurali da će u budućnosti sva djeca biti tretirana s lijekovima koji su učinkoviti i sigurni te razvijeni baš za primjenu kod djece.

  João Pimenta Lopes (GUE/NGL), por escrito. – As crianças têm sido muitas vezes referidas como “terapeuticamente órfãs”, já que muitas vezes é-lhes negado tratamento apropriado para as suas características específicas, assim como para as doenças e condições que os afetam especificamente.

Em 2006, entrou em vigor o Regulamento (CE) n.º 1901/2006, relativo a medicamentos para uso pediátrico. Embora dele tenha resultado uma melhoria da situação geral e benefícios concretos no que diz respeito a uma série de doenças infantis, no entanto, não foram realizados progressos suficientes em vários domínios, nomeadamente em matéria de oncologia pediátrica e neonatologia. A legislação em vigor na UE tem ainda várias falhas. Existem, por exemplo, atrasos consideráveis no arranque de ensaios clínicos pediátricos de medicamentos oncológicos. A abordagem legislativa vigente não é satisfatória no caso de doenças específicas e exclusivas das crianças, assim como nas doenças raras.

Não existem planos de investigação pediátrica (PIP) para doenças mortais específicas de crianças, tais como o neuroblastoma de alto risco. Tal não é financeiramente atrativo para as farmacêuticas. A resolução peca em não reconhecer como direito das crianças o acesso a tratamento adequado e a medicamentos inovadores adequados às suas condições específicas e doenças raras. Em lugar de reconhecer as falhas e perversidades do mercado, não alvitra soluções para lá dos seus estreitos limites.

  Franck Proust (PPE), par écrit. ‒ 6 000 enfants meurent chaque année du cancer en Europe. L’entrée en vigueur du règlement relatif aux médicaments à usage pédiatrique, a amélioré la recherche mais n’a cependant pas permis de réaliser des progrès significatifs en matière de traitements des maladies et spécialement des cancers infantiles. J’ai donc voté en faveur de cette résolution par le biais de laquelle nous demandons à la Commission européenne de modifier le présent règlement de toute urgence afin d’inciter la recherche médicale en pédiatrie et de sanctionner les laboratoires qui ne s'investissent pas assez en la matière. Il est impensable qu’au XXIème siècle, en Europe, les enfants soient encore les premières victimes de ces négligences !

  Claude Rolin (PPE), par écrit. ‒ J'ai voté en faveur de ce texte qui demande à la Commission de présenter le rapport relatif aux médicaments à usage pédiatrique en temps voulu et qui souligne que ce rapport doit permettre une identification complète et une analyse approfondie des obstacles freinant actuellement l’innovation en matière de médicaments ciblant les enfants.

Le texte adopté demande également à la Commission d’examiner la possibilité de modifier le règlement relatif aux médicaments à usage pédiatrique, y compris au moyen d’une révision législative, pour mieux tenir dûment compte des éléments suivants: les plans de développement pédiatrique qui devraient être basés sur le mécanisme d'action et non uniquement sur le type de maladie; des modèles qui devraient être développés afin d’établir des priorités en matière de maladies et de médicaments de manière à tenir compte des besoins médicaux pédiatriques non satisfaits, des incitations qui devraient être mises en place afin de mieux stimuler la recherche et de mieux répondre aux besoins de la population pédiatrique, tout en veillant à ce qu’une évaluation des frais de recherche et de développement soit réalisée et en garantissant une transparence complète des résultats cliniques, etc.

  Bronis Ropė (Verts/ALE), raštu. ‒ Pediatrijoje naudojamiems vaistams būtina užtikrinti ypač griežtą kontrolę. Juk klausimo vertė mūsų ateities – mūsų vaikų – sveikata. Todėl palaikiau šį gerai subalansuotą dokumentą.

  Tokia Saïfi (PPE), par écrit. ‒ Aujourd'hui, les cancers infantiles demeurent la première cause de décès par maladie chez les enfants âgés d’un an et plus, et plus de 6 000 jeunes meurent d’un cancer chaque année en Europe. Ces chiffres sont alarmants et inacceptables ! Le règlement pédiatrique de 2006 a permis certaines avancées mais des obstacles persistent dans le traitement des maladies. Il est inadmissible que des enfants décèdent en raison d’un manque de recherche scientifique et médicale sur les médicaments pédiatriques.

J’ai soutenu ce texte qui appelle à ce que la Commission procède à l’évaluation du règlement en vigueur et le modifie afin de l’améliorer au plus vite de manière substantielle pour le rendre plus efficace et opérationnel.

  Daciana Octavia Sârbu (S&D), in writing. ‒ There is an urgent need to review the regulation on paediatric medicines. Opportunities to develop treatments and cures for serious childhood illnesses are being missed because the current regulation allows companies to avoid Paediatric Development Plans for certain diseases. The full potential of medicines is not being explored because it is not considered to be attractive enough for investors. There should be stronger obligations for research to continue and for Paediatric Development Plans to be developed for all new medicines. Where appropriate, increased research can be supported by public money, including the EU Health Programme. There is already provision for prioritising rare diseases in the current programme, and this resource need to be fully exploited. The human cost of failing to invest in paediatric medicines is completely unacceptable.

  Maria Lidia Senra Rodríguez (GUE/NGL), por escrito. ‒ Esta resolución pide a la Comisión que proponga, tal y como se contempla en la regulación Pediátrica (2007), el Reglamento sobre medicamentos pediátricos a su debido tiempo (Enero de 2017), que debe incluir un análisis de las posibles consecuencias para la salud pública. A mayores, pide que en este informe considere diferentes factores que podrían mejorar dicha regulación, entre ellos, la plena transparencia de los resultados clínicos. Es por todo esto que he votado a favor de esta resolución.

  Jill Seymour (EFDD), in writing. ‒ I abstained on this report as I do not wish to see the EU involved in this area, however I do wish to see more development in this area.

  Siôn Simon (S&D), in writing. ‒ Today I voted in favour of this resolution which stems from Regulation No 1901/2006 on Paediatric medicines. It is important to foster innovation in paediatric medicines to ensure that in the future all children can be treated with medicines that have been developed for and proved effective and safe for use for children.

However I voted against Amendment 1 because effectively this amendment would mean that the regulators should not oblige companies to complete paediatric studies on medicines that could possibly prove to be ineffective or unsafe. The key change brought forward by the Paediatric Regulation, which I fully support, was to oblige companies to do Paediatric Investigation Plans on all new medicines which they develop, unless a waiver is granted. The 6-month patent or SPC extension is granted to companies who complete those Paediatric Investigation Plans, regardless of whether the new medicine will be authorised for use for children.

Amendment 1 effectively challenges the system of a compulsory PIP followed by a reward if the PIP is adequately completed. Companies are reluctant to complete paediatric studies because they mean additional costs for them, so it is absolutely necessary to have compulsory Paediatric Investigation Plans. This amendment was also rejected at committee level.

  Davor Škrlec (Verts/ALE), napisan. ‒ Pozitivno sam glasovao za ovo izvješće, no ovo obrazloženje glasovanja nastaje kao kritika postojećem sustavu vrednovanja rada zastupnika u Europskom parlamentu isključivo na osnovu statističkog broja parlamentarnih aktivnosti potenciranog u Hrvatskoj, a koji zapravo ne odražava stvarnu kvalitetu i količinu rada, učinkovitost te ponajviše uspjeh zastupničkog djelovanja.

  Monika Smolková (S&D), písomne. ‒ Mnohé deti trpiace vzácnymi pediatrickými ochoreniami, ako napríklad rakovinou, nemajú prístup k cieleným pediatrickým liekom. Lekári majú stále zaužívané predpisovať lieky na základe vlastných skúseností namiesto presného klinického výskumu v oblasti pediatrie. Navyše chýbajú mnohým oblastiam pediatrickej medicíny nevyhnutné inovácie vo vývoji nových liečiv. Nariadenie o pediatrii malo pozitívny dosah na vývoj pediatrických liečiv a viedlo k hmatateľným prínosom pri liečení viacerých detských ochorení. Ale na druhej strane takmer žiadny pokrok nebol zaznamenaný v mnohých ďalších oblastiach, a preto som podporila uznesenie vyzývajúce Komisiu, aby upresnila dôvody týchto nedostatkov. Do budúcnosti budeme potrebovať, aby došlo vo vývoji pediatrických liečiv k ďalším inováciám, aby sme zabezpečili lepšie možnosti liečenia našich detí. Nejde len o to, aby tieto nové lieky dokázali efektívne odstraňovať detské choroby, ale hlavne o to, aby boli pre naše deti dostatočne bezpečné.

  Igor Šoltes (Verts/ALE), pisno. ‒ Uredba o pediatričnih zdravilih je stopila v veljavo leta 2007, njen cilj pa je bil izboljšati zdravje otrok v Evropi s spodbujanjem razvoja in večje dostopnosti zdravil za otroke do 17. leta starosti.

Uredbi je uspelo narediti nekaj napredka, a je ta še vedno prepočasen in nezadosten na številnih področij, še zlasti na področju pediatrične onkologije in neonatologije. Rak ostaja prvi vzrok smrti zaradi bolezni pri otrocih starih več kot eno leto in približno 6000 otrok in mladih na leto v Evropi umre zaradi raka. Uredba je takrat predvidela tudi več spodbud, s katerimi bi farmacevtski industriji omogočili več vlaganj v raziskave in razvoj, a te spodbude so bile pogosto zlorabljene s strani farmacevtskih podjetij in zato niso prinesle takšnih rezultatov, kot je bilo pričakovano.

Resolucija zato poziva Komisijo, da do januarja 2017 predloži poročilo o izvajanju in uporabi Uredbe o pediatričnih zdravilih, kar je predvideno tudi v 50. členu te uredbe. To poročilo mora zagotoviti celovito identifikacijo in poglobljeno analizo ovir, ki trenutno otežujejo inovacije na področju zdravil za pediatrično populacijo. Na podlagi teh ugotovitev mora Komisija preučiti možne spremembe, vključno z zakonodajno revizijo uredbe, ki se kaže kot nujna.

Zaradi vsega navedenega sem resolucijo na plenarnem zasedanju podprl.

  Ivan Štefanec (PPE), písomne. ‒ Liečba detských pacientov musí byť jednou z priorít zdravotníckej politiky Európskej únie aj národných štátov. Podporili sme zvýšenie efektivity výskumu nových liekov a ich rýchle zavedenie do pediatrickej praxe.

  Dubravka Šuica (PPE), napisan. ‒ Europska agencija za lijekove ima niz važnih zadataka i odgovornosti koje se odnose na razvoj pedijatrijskih lijekova. Ove odgovornosti su joj dodijeljene putem Pedijatrijske regulacije Europske unije. Prema trenutnom regulatornom okviru, lijekovi su razvijeni u tipičnom patološkom stanju za odrasle koji se ne pojavljuju kod djece. Naime, dječji rak ostaje prvi uzrok smrti kod djece u dobi od jedne godine, a godišnje više od 6000 mladih ljudi umiru od raka u Europi dok dvije trećine onih koji su preživjeli pate od nuspojava povezanih s liječenjem. Regulacija je dizajnirana na način da bolje štiti zdravlje djece u EU-u.

Podržavam ovo Izvješće jer smatram da se njime pridonosi poboljšanju cjelokupne situacije koje vodi do različitih koristi za niz dječjih bolesti.

  Patricija Šulin (PPE), pisno. ‒ Glasovala sem za predlog resolucije k vprašanju za ustni odgovor o uredbi o pediatričnih zdravilih.

Resolucija pravilno poziva Komisijo, naj razmisli o uvedbi sprememb, vključno z zakonodajno revizijo uredbe o pediatričnih zdravilih, pri kateri se bodo upoštevali načrti pediatričnega razvoja, modeli prednostnih bolezni in zdravil, zgodnejši in bolj izvedljivi načrti pediatričnih preiskav, boljše spodbude za raziskave, ki učinkoviteje služijo potrebam pediatrične populacije, obenem pa zagotavljajo oceno stroškov raziskav in razvoja in polno preglednost kliničnih rezultatov ter strategije za preprečevanje nenamenske uporabe zdravil na področju pediatričnega zdravljenja, če že obstajajo odobrena pediatrična zdravila.

Kljub temu da je uredba pomagala izboljšati splošno stanje, pa na številnih področji žal ni bilo doseženega dovolj napredka.

  Νεοκλής Συλικιώτης (GUE/NGL), γραπτώς. ‒ Ο κανονισμός της παιδιατρικής τέθηκε σε ισχύ στις 26 Ιανουαρίου 2007 και κύριος στόχος του ήταν η βελτίωση της υγείας των παιδιών στην Ευρώπη, διευκολύνοντας την ανάπτυξη και τη διαθεσιμότητα των φαρμάκων για παιδιά ηλικίας 0 έως 17 ετών. Το παρόν ψήφισμα προνοεί ορισμένες αλλαγές για τη βελτίωση του κανονισμού, όπως είναι η ιεράρχηση των μοντέλων των φαρμάκων, πιο εφικτά προγράμματα παιδιατρικής έρευνας καθώς και διασφάλιση της διαφάνειας κατά τη διαδικασία έρευνας και ανάπτυξης αναφορικά με τις ανάγκες του παιδιατρικού πληθυσμού, γι’ αυτό και υπερψηφίσαμε.

  Ελευθέριος Συναδινός (NI), γραπτώς. ‒ Η ΕΕ οφείλει να εγκύψει επειγόντως σε κάθε πιθανή ρυθμιστική αλλαγή που θα μπορούσε να συμβάλει στη βελτίωση της κατάστασης, να ενισχύσει τον ρόλο της ευρωπαϊκής δικτύωσης για παιδιατρική κλινική έρευνα και να διασφαλίσει ότι τα κράτη μέλη θα θεσπίσουν μέτρα για την ενίσχυση της έρευνας, καθώς και της ανάπτυξης και της διάθεσης φαρμάκων για παιδιατρική χρήση.

  Tibor Szanyi (S&D), írásban. ‒ Sok gyermek szenved ritka gyermekkori betegségben, azonban nem férnek hozzá a gyermekgyógyászati gyógyszerekhez. Az orvosok által felírt indikáción túli gyógyszeralkalmazás gyakran csak tapasztalatokra alapoz a célzott klinikai kutatások helyett. Sőt, a gyermekgyógyászati új gyógyszerek kifejlesztése több területen nem rendelkezik megfelelő innovációval, ösztönzéssel. Az kétségtelen, hogy a gyermekgyógyászati rendelet pozitív hatással volt egyes gyermekgyógyászati gyógyszerek kifejlesztésére, és kézzelfogható előnyöket hozott számos gyermekkori betegség területén, de nagyon sok területen nem történt elégséges előrelépés. Ezeket szem előtt tartva egyetértek azzal, hogy elő kell segítenünk a gyermekgyógyászati gyógyszerek innovációját annak érdekében, hogy minden gyermeket olyan gyógyszerekkel kezeljünk, amik bizonyítottan hatásosak és biztonságosak.

Az indítvány sürgeti az Európai Bizottságot, hogy vizsgálja felül a gyermekgyógyászati gyógyszerek szabályozását, hogy ne csak betegség alapú gyermekgyógyászati fejlesztések legyenek, hogy alakítson ki betegség- és gyógyszerrangsorolási modelleket, és hogy alakítson ki ösztönzőket, amelyek elsegítik a kutatásokat. Mindezek miatt az állásfoglalási indítványt támogattam.

  Claudiu Ciprian Tănăsescu (S&D), în scris. ‒ Propunerea de rezoluție privind medicamentele de uz pediatric este salutară deoarece încă sunt utilizate pe scară largă medicamente fără indicații terapeutice la copii, caz în care riscurile sunt foarte mari, tocmai datorită vulnerabilității deosebite a acestora. În prezent, numărul în creștere de studii clinice pediatrice, la care se adaugă proiectele de cercetare în domeniul pediatric, precum și faptul că industriile farmaceutice consideră că dezvoltarea în scop pediatric trebuie să facă parte integrantă din dezvoltarea generală a unui produs scot în evidență necesitatea modificării reglementării actuale a medicamentelor de uz pediatric. Mai mult decât atât, cercetările și inovarea în domeniul medicamentelor destinate populației pediatrice pot fi diferite uneori de cele destinate populației adulte. Astfel că mecanismul acțiunii unui medicament trebuie să constituie baza planurilor fezabile de dezvoltare pediatrică, fundamentate pe transparența totală a rezultatelor clinice, dar și pe evaluarea costurilor de cercetare și dezvoltare, având în vedere beneficiile unui medicament în termeni de vieți salvate.

  Claudia Țapardel (S&D), în scris. ‒ Starea de sănătate a cetățenilor europeni este un domeniu în care rolul Uniunii Europene este foarte important. Utilizarea unei medicații corespunzătoare, testate și sigure, reprezintă cheia vindecării în cazul anumitor afecțiuni critice.

Una dintre categoriile cele mai vulnerabile în acest sens este reprezentată de copii; de aceea, aprobarea medicamentelor pediatrice trebuie să țină seama de stadiul cercetării în domeniu, astfel încât orice efecte adverse să fie evitate pe cât posibil.

Legislația europeană adoptată în acest domeniu în 2013 a avut un efect pozitiv asupra dezvoltării industriei farmaceutice în sectorul pediatric, însă, în unele cazuri, este nevoie de mai mult timp pentru a realiza o cercetare riguroasă a noilor medicamente.

Din acest motiv, ar fi utilă o evaluare a efectului legislației în vederea unor posibile revizuiri care să evite problemele ce pot apărea în cadrul tratamentului pacienților minori. Aceste revizuiri trebuie să încurajeze în continuare inovarea din acest domeniu, dar, în același timp, să garanteze cel mai înalt grad de siguranță posibil al noilor produse.

Este un domeniu foarte sensibil și de aceea susțin adoptarea rezoluției pe această temă.

  Marc Tarabella (S&D), par écrit. ‒ J'ai voté pour cette proposition. Nous demandons à la Commission de présenter le rapport prévu à l’article 50 du règlement relatif aux médicaments à usage pédiatrique en temps voulu. Ce rapport doit permettre une identification complète et une analyse approfondie des obstacles freinant actuellement l’innovation en matière de médicaments ciblant la population pédiatrique.

  Pavel Telička (ALDE), in writing. ‒ I voted in favour of this resolution which aims to provide guidance to the Commission on where further action is needed to make the Regulation fit for purpose. In particular, the text asks the Commission to examine whether the current rewards system needs improvement, to consider drug prioritisation models and a shift to a mechanism-of-action based development strategy for cancer drugs. It places particular emphasis on paediatric oncology and rare diseases where the therapeutic needs are greatest.

  Ivica Tolić (PPE), napisan. ‒ Podržavam „Prijedlog rezolucije Europskog parlamenta o Uredbi o lijekovima za pedijatrijsku upotrebu”. Pozdravljam nastojanja institucija Europske unije da se koncentrira na istraživanje ranijih i izvodljivijih planova pedijatrijskih ispitivanja, posebno za djecu koja boluju od raznih oblika tumora.

Budući da su tumori koji se javljaju u dječjoj dobi i dalje glavni uzrok smrti kod djece, da od njih umre 6 000 mladih godišnje, te da dvije trećine njih pati od nuspojava povezanih s liječenjem, potrebno je vršiti dodatna i iscrpna ulaganja kako bi se što efektivnije pomoglo oboljelima. Europska unija se mora više koncentrirati i uložiti više sredstava kako bi pomogla ovoj populaciji te iskoristiti mehanizme koje ima na raspolaganju kako bi se ranije započelo s pedijatrijskim kliničkim ispitivanjima onkoloških lijekova za djecu.

  Ruža Tomašić (ECR), napisan. ‒ Cilj Uredbe o lijekovima za pedijatrijsku upotrebu od samog početka bio je poboljšati zdravlje djece u cijeloj Europi jer omogućuje razvoj i dostupnost lijekova od rođenja pa do 17. godine. Znatno je utjecala na razvoj lijekova za pedijatrijsku upotrebu te je broj kliničkih ispitivanja porastao zbog čega sam i glasovala pozitivno.

Uredbom su izvršeni mnogi od zadanih ciljeva, ali su uočeni i neki nedostaci, kao što su kašnjenja u završetku pedijatrijskih istraživanja te mnogi problemi vezani za pedijatrijsku onkologiju. Po pitanju svih drugih tema možda i možemo oprostiti eventualne nedostatke, ali konkretno u ovom slučaju, kada su u pitanju najranjiviji članovi našeg društva, naša djeca, nedostataka naprosto ne smije biti.

Pozivam Komisiju da razmotri moguće zakonodavne izmjene Uredbe zbog kojih će se posvetiti veća pažnja prioritetnijim lijekovima, da se ranije krenu raditi pedijatrijski istražni planovi kako bi bili učinkovitiji za svu djecu kojoj je potrebna pomoć te da se osigura transparentnost u procesu istraživanja i razvoja. Također, smatram da bi se na temelju znanstvenih podataka trebao davati prioritet pedijatrijskim potrebama kako bi se najbolje dostupne terapije pružale u skladu s terapijskim potrebama djece, posebno one koja boluju od raka, a na taj bi se način optimizirala upotreba resursa za istraživanje.

  Romana Tomc (PPE), pisno. ‒ Resolucijo Evropskega parlamenta za pediatrična zdravila sem podprla.

Uredba o pediatričnih zdravilih je pomembno vplivala na razvoj pediatričnih zdravil, saj večina farmacevtskih podjetij meni, da je razvoj na področju pediatrije bistveni del celotnega razvoja proizvoda.

A še vedno je premalo narejenega na področju onkologije, ker je rak pri otrocih še vedno glavni vzrok za smrt. Številne vrste raka se pojavljajo zgolj pri otrocih in ne pri odraslih. In do zdaj sta bili na podlagi pediatričnih raziskav odobreni samo dve inovativni zdravili proti raku, namenjeni malignih obolenj pri pediatričnih bolnikih. Nova preskušanja zdravil in nova zdravila bi prinesla koristi pri reševanju življenj, zato je potrebno zagotovili najboljše razpoložljive metode zdravljenja in tako omogočili optimalno porabo sredstev, namenjenih za raziskave.

Komisija bi morala na podlagi ugotovitev poročila razmisliti o uvedbi sprememb, vključno z zakonodajno revizijo uredbe o pediatričnih zdravilih. Pametno bi bilo obnoviti določbe v programu Obzorje 2020 glede financiranja, oblikovane za podporo visokokakovostnim pediatričnim kliničnim raziskavam.

Potrebno bi bilo okrepiti vlogo evropskega mreženja za pediatrične klinične raziskave in zagotoviti, da države članice izvajajo ukrepe za podporo raziskavam, razvoju in razpoložljivosti zdravil za pediatrično uporabo.

  Mylène Troszczynski (ENF), par écrit. ‒ Il apparaît une nécessité de mieux adapter des traitements aux enfants passant par des médicaments spécifiques et non par une adaptation, souvent approximative, de traitements pour adultes, comme cela est encore le cas aujourd’hui.

La présente résolution, faisant suite à une question orale, vise à modifier le règlement sur les médicaments pédiatriques actuels. L’accent est particulièrement mis sur les médicaments développés pour traiter le cancer chez l’enfant. Le texte actuel avait largement été contourné par les laboratoires pharmaceutiques qui n’ont en 10 ans, diffusés que 2 nouveaux médicaments seulement. Le présent texte, malgré de franches insuffisances, va globalement dans le bon sens en visant à améliorer le règlement.

J'ai voté pour l'adoption du texte.

  Miguel Urbán Crespo (GUE/NGL), por escrito. ‒ He votado a favor de la resolución que plantea cuestiones como la necesidad del correcto etiquetado y la variedad de incentivos necesarios para aumentar la investigación en el campo. Los puntos clave son garantizar una evaluación exhaustiva de los costes de I + D, junto con la plena transparencia de los costes clínicos y el reconocimiento de la necesidad de evaluar la mejor manera de utilizar los diferentes tipos de subvenciones y financiación en el ámbito de los medicamentos pediátricos. Así como apoyar los «mecanismos de desvinculación» previstos por las Naciones Unidas para promover la innovación y el acceso a las tecnologías sanitarias mediante la separación del pago del costo del desarrollo de la I + D para las tecnologías sanitarias del precio del producto.

  Ernest Urtasun (Verts/ALE), in writing. – I voted in favour of the resolution because it calls on the Commission to deliver, as foreseen in the Regulation, the report on its application, which should include an analysis of its estimated consequences for public health, by the end of January 2017. It urges the Commission, on the basis of those findings, to consider changes, including through a legislative revision of the Regulation that gives due consideration to (a) mechanism-of-action-based, and not only cancer-type-based, paediatric development plans, (b) drug prioritisation models, (c) earlier and more feasible PIPs and (d) incentives that better stimulate research and more effectively serve the needs of the paediatric population, while ensuring transparency of the research and development process and (e) the need to avoid paediatric off-label use where authorised medicines exist.

  Ramón Luis Valcárcel Siso (PPE), por escrito. ‒ Esta propuesta versa sobre el presente estado del Reglamento Pediátrico, que entró en vigor en 2007 con el objetivo de mejorar la salud pediátrica en la Unión, facilitando el desarrollo y la disponibilidad de medicamentos para los menores. Se propuso garantizar que los medicamentos pediátricos fueran objetivo de una investigación ética y de calidad, así como, que contaran con una autorización de uso específica y dispusieran de información exacta y práctica sobre su uso en niños. Además, quiso lograr todo ello sin someter a los pequeños a ensayos innecesarios o retrasar la autorización de medicamentos para su uso en adultos. Entre sus disposiciones destacan el Plan de Investigación Pediátrica o la Autorización de Comercialización para Uso Pediátrico –para fomentar la investigación sobre medicamentos sin patente que se estén utilizando fuera de indicación–. En los casi 10 años que han transcurrido desde su entrada en vigor, el Reglamento Pediátrico ha conseguido que aumente el número de medicamentos con indicación pediátrica en la ficha técnica. Sin embargo, su evaluación evidencia que las áreas de la neonatología y la oncología pediátrica siguen necesitando atención específica. Así, con el objetivo de continuar mejorando el Reglamento, he votado a favor de esta propuesta.

  Ángela Vallina (GUE/NGL), por escrito. ‒ Esta resolución pide a la Comisión que proponga, tal y como se contempla en la regulación Pediátrica (2007), el Reglamento sobre medicamentos pediátricos a su debido tiempo (Enero de 2017), que debe incluir un análisis de las posibles consecuencias para la salud pública. A mayores, pide que en este informe considere diferentes factores que podrían mejorar dicha regulación, entre ellos, la plena transparencia de los resultados clínicos. Es por todo esto que he votado a favor de esta resolución.

  Hilde Vautmans (ALDE), schriftelijk. ‒ Ik stemde voor omdat een aanzienlijk betere toegang tot innovatieve therapieën het leven van kinderen en adolescenten met levensbedreigende ziekten zoals kanker kan redden.

  Marie-Christine Vergiat (GUE/NGL), par écrit. ‒ Le « Règlement pédiatrique » (EC) n°1901/2006 est entré en vigueur le 26 janvier 2007.

Son objectif était de faciliter le développement et la disponibilité de médicaments à destination des enfants de 0 à 17 ans.

Cette résolution appelle la Commission à terminer et publier son rapport sur l’application du règlement d’ici à la fin janvier 2017.

Elle demande aussi une révision en profondeur dudit règlement pour inclure notamment un meilleur modèle de priorisation des médicaments, de meilleurs enquêtes pédiatriques, et un soutien renforcé à la recherche.

Il était possible d’aller plus loin, surtout dans une résolution sans valeur législative, notamment sur la transparence des coûts de recherche et développement des médicaments pédiatriques ou encore la demande d’intégration dans les législations européennes des recommandations de l’ONU sur l’innovation et l’accès aux technologies médicales.

La résolution est néanmoins positive.

J’ai voté pour.

  Miguel Viegas (GUE/NGL), por escrito. ‒ A legislação em vigor na UE relativamente a medicamentos para uso pediátrico tem ainda várias falhas que não conseguiu colmatar. Não existem planos de investigação pediátrica (PIP) para doenças mortais específicas de crianças, tais como o neuroblastoma de alto risco, existindo no entanto alguns PIPs para carcinomas extremamente raros em crianças e adolescentes. Isto deve-se ao facto de a aprovação de um PIP ser incentivada a partir da investigação feita pelas farmacêuticas para adultos, poupando assim dinheiro em parte do estudo.

A resolução peca em não reconhecer como direito das crianças o acesso a tratamento adequado e a medicamentos inovadores específicos às suas condições específicas e doenças raras, baseia-se no princípio de mercado a ser estimulado para dar resposta a um problema de falta de recursos para dar respostas a uma população muito específica.

Além disso fica-se pela preocupação apenas de encontrar medicamentos oncológicos adaptados, ficando toda uma quantidade de condições e doenças infantil de fora da exigência de dar resposta pela farmacêuticas, que apenas investigam e põem no mercado o que lhes dá respostas aos seus interesses, ao invés de dar resposta aos interesses das crianças e adolescentes.

  Harald Vilimsky (ENF), schriftlich. ‒ Krebs im Kindesalter ist die häufigste krankheitsbedingte Todesursache bei Kindern im Alter von über einem Jahr. 6 000 junge Menschen sterben in der EU an Krebs. Aufgrund der Wirkung der in hochtoxischen Dosen verordneten und derzeit verabreichten Chemotherapeutika leiden zwei Drittel der Überlebenden an behandlungsbedingten Nebenwirkungen und bis zu 50 % der Überlebenden an schweren Nebenwirkungen.

Der Industrie fehlt es an Anreizen, Kinderarzneien herzustellen. Der geltende Rechtsrahmen (EU-Verordnung) wird häufig nicht gebührend beachtet, da Arzneimittel unter typischen pathologischen Bedingungen entwickelt werden, die bei Erwachsenen erfüllt sind, aber nicht bei Kindern auftreten.

Dieser Rechtsrahmen soll nun mit diesem Entschließungsantrag überarbeitet werden. Daher habe ich für diesen Antrag gestimmt.

  Julie Ward (S&D), in writing. ‒ Around 6 000 minors die of cancer each year in Europe. Out of those who survive, two thirds suffer from treatment-related side effects for the rest of their lives. The Paediatric Regulation has had a substantial impact on the development of children’s medicine, but not enough progress has been made in a number of fields, especially oncology. This is why, together with my Socialist and Democrat colleagues in Parliament, I voted in favour of the resolution calling for funding and proper policies that stimulate more research into paediatric medicines, and is aimed at improving the treatments and the quality of life for child and teenage cancer survivors.

  Lieve Wierinck (ALDE), in writing. – I fully support the resolution on paediatric medicines because there is clearly a lack of focus on children’s diseases. In general I think we have to set the right framework that offers incentives for these companies to make the large investments necessary in terms of R&D to fill this gap. The Paediatric Medicines Regulation has already addressed this problem to an extent, but revision is necessary, especially in the light of a lack in advances in paediatric oncology and neonatology. We need to do whatever we can from a regulatory perspective to ensure that new and innovative medicines can make it to the patient as fast as possible.

  Jana Žitňanská (ECR), písomne. ‒ Návrh uznesenia o liekoch na pediatrické použitie som samozrejme podporila. Lieky na pediatrické použitie sú oblasťou, ktorú dlhodobo sledujem a ktorá, bohužiaľ, aj napriek desať rokov účinnému nariadeniu na európskej úrovni zaznamenáva iba minimálne pokroky. Deti tak nemajú prístup k životne dôležitej liečbe, pretože pre farmaceutické spoločnosti nie je testovanie liekov na detské použitie finančne zaujímavé a svoje povinnosti sa snažia skôr odsúvať. Zastávam preto názor, že je potrebné zvážiť primerané zmeny tohto nariadenia a zabezpečiť, aby boli lieky na pediatrické použitie riadne a včas testované, aby bolo testovanie kontrolované a aby boli spoločnosti motivované k testovaniu včas pristupovať. Musíme sa totiž spoločne usilovať o to, aby deti mali prístup k bezpečným liekom na závažné ochorenia a aby za liečbou nemuseli cestovať do zahraničia či používať často veľmi škodlivé liečby, ktoré oficiálne nie sú na detské použitie povolené.

  Carlos Zorrinho (S&D), por escrito. ‒ Votei favoravelmente a pergunta oral com resolução sobre medicamentos pediátricos por estar de acordo com uma posição antecipada por parte do Parlamento Europeu antes da revisão do Regulamento sobre medicamentos pediátricos que a Comissão Europeia deverá apresentar no início do próximo ano.

Lamento que muitas crianças que sofrem de doenças pediátricas raras não tenham acesso a medicamentos pediátricos específicos.

Recordo que o Regulamento Pediátrico em vigor teve um efeito positivo no desenvolvimento de fármacos pediátricos e conduziu a benefícios tangíveis para uma série de doenças da infância, mas não se conseguiram progressos suficientes em vários domínios.

É por isso urgente promover a inovação em medicamentos pediátricos para garantir que, no futuro, todas as crianças possam ter acesso a medicamentos pediátricos adequados.

Neste contexto destaco ainda a necessidade de serem desenvolvidos testes de imunodeficiência primária nos Estados-Membros para o despiste de doenças que podem ser tratadas quando diagnosticadas atempadamente.

  Željana Zovko (PPE), napisan. ‒ Podržavam nacrt prijedloga rezolucije o uredbi o lijekovima za pedijatrijsku upotrebu. Djeca predstavljaju osjetljivu skupinu stanovništva te im treba pridodati pažnju na poseban način, naročito glede zdravlja. Osim toga, lijekovima za stanovništvo isto treba pristupiti ozbiljno. Smatram da je istraživanje o lijekovima za djecu prijeko potrebno.

Ova uredba je donesena prije 10 godina s ciljem da se provedu kvalitetna istraživanja za ove lijekove. Do sada su mnogobrojni ciljevi ove uredbe o lijekovima za pedijatrijsku upotrebu ostvareni, no, treba se ipak još raditi. Naročito jer se radi o osjetljivoj skupini stanovništva - a to su djeca. Komisija je 2013. godine donijela izvješće o napretku glede ovoga slučaja. U skladu s tim je istaknula određene nedostatke.

Točnije, u lipnju 2013. godine, Europska komisija objavila je izvješće o prvih pet godina Uredbe. To daje zaključiti da je pedijatrijski razvoj postao više sastavni dio ukupnog razvoja lijekova u Europskoj uniji. Europska komisija očekuje da će objaviti završno izvješće 2017. godine.

  Milan Zver (PPE), pisno. ‒ Glasoval sem za Resolucijo Evropskega parlamenta o uredbi o pediatričnih zdravilih.

Raziskave v pediatriji za razvoj učinkovitih zdravil so zelo omejene in skope. Zato podpiram pozive Komisiji, naj okrepi vlogo evropskega mreženja za pediatrične klinične raziskave in zagotovi vire financiranja za podporo raziskavam, razvoju in razpoložljivosti zdravil za pediatrično uporabo na področjih, kjer so najbolj potrebna, zlasti na področju pediatrične onkologije in neonatologije.

7.5. Arbejdet i Udvalget for Andragender 2015 (A8-0366/2016 - Ángela Vallina)

Ustne wyjaśnienia dotyczące głosowania

  Jiří Pospíšil (PPE). – Pane předsedající, já jsem původně váhal, jestli tu zprávu podpořit nebo ne. Nakonec jsem ji podpořil z jednoho, pro mě osobně významného důvodu, a to proto, že prošel pozměňovací návrh číslo patnáct, který jasně poukazuje na to, že by se petice měly zaměřovat i na otázky, které se týkají dobrých životních podmínek zvířat.

Komise k těmto tématům přistupuje velmi formálně, reaguje na to negativně, restriktivně a jsem rád, že Evropský parlament v tomto materiálu vyzval Evropskou komisi k tomu, aby se peticemi, které se týkají životních podmínek zvířat, vážně a seriózně zabývala. Pro mě je to významné osobní téma. Myslím si, že vedle ochrany lidských práv, ochrany demokracie a tak dále, my, jako vyspělá civilizace a vyspělá kultura, bychom měli vnímat i to, že zvířata jsou živí tvorové, kteří cítí, vnímají bolest a je třeba k nim takto přistupovat a ne je vnímat jako pouhé věci. Tak jsem rád, že to usnesení prošlo a bude do budoucna více chránit zvířata.

  Seán Kelly (PPE). – Mr President, it is my belief that petitions serve as a valuable indication of European citizens’ concerns in the sphere of both national and European legislation and the actions of associated authorities. Thus it is our responsibility to ensure that the framework and procedures of the Committee on Petitions is constantly evaluated and indeed improved upon. By this means we may rely on the results of the processing of petitions and its more intense role in the European Parliament and European lawmaking and revision more substantively. I acknowledge shortcomings in the processing and handling of petitions to date. However, in reinforcing our political commitment in this domain we may revise present deficiencies with regard to the timescale and effective conclusion of petitions, the establishment of a clear mandate, and the potential for the digitalisation of this field. Should said considerations be taken into account and the full potential of the European Citizens’ Initiative be realised, my colleagues and I in the EPP Group would welcome this most enthusiastically.

Pisemne wyjaśnienia dotyczące głosowania

  Isabella Adinolfi (EFDD), per iscritto. ‒ La commissione PETI è la commissione del Parlamento europeo che si occupa delle petizioni all'interno dell'Unione europea. Ogni anno viene redatta una relazione che descrive l'attività della suddetta commissione. Quella che abbiamo votato in questa sessione si riferiva all'anno 2015.

Condivido con il relatore molti dei punti presenti nella relazione, come ad esempio l'importanza dell'esperienza di coloro che propongono e firmano petizioni, l'importanza delle petizioni nel processo legislativo e ancora la necessità di compiere dei passi avanti per concludere il portale web per le petizioni, che permetta a tutti di ricevere informazioni in tempo reale sullo status delle petizioni.

Per queste motivazioni ho votato positivamente.

  Marina Albiol Guzmán (GUE/NGL), por escrito. – He votado a favor del informe de mi compañera Ángela Vallina sobre el trabajo de la Comisión de Peticiones en el año 2015, puesto que éste además de recoger la actividad anual de PETI mantiene un enfoque crítico con la Comisión Europea, a la que insta a realizar un tratamiento adecuado a las peticiones presentadas, así como la información y la eliminación de barreras burocráticas para la presentación de las mismas y apela a la Comisión Europea para que aplique el principio de precaución en materia medioambiental. Además, se refiere a la escandalosa legislación hipotecaria y de instrumentos financieros de riesgo en España y que han afectado desde el inicio de la crisis a centenares de miles de familias, afectadas por los desahucios, cláusulas abusivas y el escándalo de las preferentes que fue objeto de debate por la Eurocámara en el 2015. Lamentablemente, la derecha, encabezada por el Partido Popular Europeo, logró eliminar en el voto en plenario las críticas a las políticas de austeridad. Ahora bien, se mantuvieron aspectos positivos como el llamamiento a una mayor transparencia y a la puesta en marcha mecanismos de democracia participativa en la Unión Europea, por lo que voté a favor.

  Laima Liucija Andrikienė (PPE), in writing. ‒ I have voted in favour of the motion for a European Parliament resolution on the activities of the Committee on Petitions 2015. The 2015 Annual Report is intended to give an overview of the work of the Committee on Petitions. The Committee’s work programme is being established by citizens as they exercise their right to petition Parliament and share their concerns over various EU policies and legislation. The Annual Report aims to give a precise and full view of the work done by the Committee, it provides statistics on the number of petitions received, dealt with and closed by the Committee, the countries concerned and the matters raised. The 2015 annual statistics show that most citizens turn to Parliament for assistance with matters relating to the environment, justice, the internal market and fundamental rights. The Committee on Petitions must listen to and help solve the problems affecting its citizens because, through petitions, it can assess the impact of Community legislation on their everyday lives while making Parliament more responsive. Through the Committee on Petitions we must work to regain the trust of citizens by listening to and solving the problems that concern citizens.

  Marie-Christine Arnautu (ENF), par écrit. ‒ Le rapport propose d'encourager et d'améliorer la communication avec les citoyens et de leur expliquer les différents niveaux de compétence (européen, national et local), ce qui signifie engager des dépenses au détriment des contribuables européens. D’une manière générale, il souhaite accroître les ressources du secrétariat de la commission des pétitions.

Il souhaite également améliorer le sort réservé aux pétitions pour améliorer la perception par les pétitionnaires des institutions européennes et pour expliquer les réussites et les avantages du projet européen. Il prend comme prétexte le Brexit, la crise des migrants et la montée de «la xénophobie et du racisme à travers l’Europe» pour que la commission des pétitions prouve les avantages du projet européen.

En d’autres termes, ce rapport tend vers plus de dépenses publiques par la commission des pétitions, prétend défendre les citoyens sauf quand ils ne pensent pas «bien» (Brexit, rejet de l’immigration sauvage, etc.) et reconnaît le rôle de la commission PETI comme supplétif de la Commission européenne contre les États. J’ai donc voté contre.

  Jonathan Arnott (EFDD), in writing. ‒ I do not believe in the relevance of the Committee of Petitions as I believe issues that need to be discussed by citizens should always be discussed at a national level and not within the political structures of the European Union. For this reason, I voted against the resolution.

  Jean Arthuis (ALDE), par écrit. ‒ J’ai voté en faveur de ce rapport car je souhaite souligner la qualité du travail entrepris par la commission des pétitions. Son rôle est très important dans la mesure où le calendrier de ses activités n’est pas calqué sur celui de la Commission, mais fixé par les citoyens qui font part de leurs inquiétudes concernant les différentes politiques de l’Union. Ce rapport est l’occasion de souligner que le droit de pétition au Parlement européen est un pilier de la citoyenneté européenne.

  Zoltán Balczó (NI), írásban. ‒ Jelen formájában az EP Petíciós Bizottsága egy pótcselekvési teret jelent csupán a tagállami és uniós szervek EU-deklarált értékeivel szembeni önkényes gyakorlatának kiszolgáltatott európai polgárok számára. 2015-ben 483 petíciót nyilvánítottak elfogadhatónak, és még mindig sok a félreértés az Unió tevékenységi körével kapcsolatban, amit az elfogadhatatlannak nyilvánított petíciók magas száma (33,8%) is jelez. Hiába rögzíti a jelentés, hogy sajnálatosnak tartja, hogy a petíciók benyújtói még mindig nem kapnak elegendő információt a petíciók elfogadhatatlanná nyilvánításának okairól, nem látni olyan javaslatot, amely érdemi szabályváltozást irányozna elő.

Nyilvánvaló, hogy a petíciós rendszer radikális átalakításra szorul annak érdekében., hogy az európai polgárok számára biztosított ezen jog ne legyen önkényesen, a téma szerint diszkriminált módon kiüresíthető, ahogy ez a devizahitelesek szakmailag megalapozott petíciója esetében történt. A jelentés, bár tartalmaz kritikai elemeket a jelenlegi gyakorlattal szemben, de nem irányoz elő gyökeres megújítást, ezért a végszavazáskor tartózkodtam.

  Xabier Benito Ziluaga (GUE/NGL), por escrito. ‒ He votado a favor de este informe que, además de hacer un repaso de las peticiones ciudadanas recibidas en 2015 por la Comisión de Peticiones, remarca la importancia de esta forma de participación ciudadana, y la necesidad de dotarse de más medios para poder atender mejor las demandas de la sociedad. Así como la importancia de la colaboración de la Comisión Europea, los Estado miembros y del Defensor del Pueblo. Dadas las lagunas democráticas en el sistema de funcionamiento de la Unión, apoyo cualquier trabajo orientado a aumentar el control y la participación ciudadana en el debate político.

Valoro positivamente como el informe resalta y da voz a un gran número de peticiones en cuestiones de gran importancia como las medioambientales (las más numerosas); la denuncia de los problemas y los derechos de los discapacitados; la legislación hipotecaria. Si bien es cierto que otras quedaron en el tintero. El número de peticiones se ha reducido a la mitad, síntoma de la falta de confianza en la Unión. Por lo tanto, aunque la inclusión de la participación en las instituciones europeas es insuficiente, voto a favor de un informe que busca dar voz y mejorar este tipo de participación.

  Izaskun Bilbao Barandica (ALDE), por escrito. ‒ He apoyado este informe sobre las actividades de la Comisión de Peticiones en 2015. Desde nuestro Grupo hemos querido positivizar el tono del informe de la señora Vallina y hemos presentado algunas enmiendas que reforzaban el papel de dicha comisión, teniendo en cuenta el gran número de peticiones que recibe anualmente.

  Dominique Bilde (ENF), par écrit. ‒ En 2015, 1 431 pétitions ont été reçues, ce qui représente une baisse de 47 % par rapport à 2014 (2 714 pétitions). 483 pétitions ont été déclarées irrecevables; 943 pétitions ont été déclarées recevables. Sur ces dernières, 424 ont fait l'objet d'un examen rapide et ont été closes après information du pétitionnaire et 519 pétitions ont été laissées ouvertes pour être débattues au sein de la commission des pétitions.

Le nombre de pétitions reçues est modeste par rapport à la population totale de l'UE, ce qui indiquerait que la grande majorité des citoyens ne connaît pas encore l'existence du droit de pétition et son utilité. Le rapport propose entre autres d’encourager la communication avec les citoyens pour leur expliquer les différents niveaux de compétence et d’accroître les ressources techniques et humaines de la commission PETI en prenant comme prétextes le Brexit, les migrants ou la montée de la «xénophobie».

Ce rapport encourage donc plus de dépenses et reconnaît le rôle de la commission PETI comme supplétif de la Commission européenne contre les États. J’ai donc voté contre le rapport.

  Mara Bizzotto (ENF), per iscritto. ‒ Secondo le statistiche nel 2015 il Parlamento europeo ha ricevuto 1 431 petizioni, dato che indica una diminuzione del 47 % rispetto alle 2 714 pervenute nel 2014.

Dopo che negli anni 2013 e 2014 si è raggiunto un picco nel numero di petizioni ricevute, la forte diminuzione del 2015 indica, secondo me, una netta inversione di tendenza che dovrebbe far scattare un campanello d'allarme soprattutto in riferimento ai procedimenti spesso poco immediati e che comportano tempi incerti, soprattutto nella comunicazione da parte della Commissione nei confronti dei richiedenti.

Per questi motivi non ho potuto sostenere col mio voto la relazione annuale 2015 della commissione petizioni.

  José Blanco López (S&D), por escrito. ‒ He votado a favor de este informe anual sobre las actividades de la Comisión de Peticiones que describe las peticiones que la ciudadanía europea presenta ejerciendo su derecho de petición al PE. El informe hace un balance del funcionamiento de la comisión, resumiendo las peticiones más relevantes y las acciones que se han tomado al respecto. También se sugieren algunas recomendaciones para la mejora del funcionamiento de la comisión con el objetivo de acercar más la ciudadanía a las instituciones, en particular reforzar la cooperación y la facilitación de información por parte de la Comisión Europea, los Gobiernos nacionales y los Parlamentos nacionales.

La Comisión de Peticiones debe escuchar y ayudar a resolver los problemas que afectan a sus ciudadanos pues, a través de las peticiones, se puede evaluar el impacto de la legislación comunitaria en la vida cotidiana de estos, a la vez que refuerza la capacidad de reacción del Parlamento Europeo ayudando a resolver los problemas relacionados principalmente con la aplicación de la legislación de la Unión. Las peticiones constituyen una valiosa fuente de información, al detectar lagunas en la aplicación de la legislación de la Unión.

  Vilija Blinkevičiūtė (S&D), raštu. ‒ Balsavau už šį pranešimą, kuriame Europos Parlamentas nagrinėja 2015 m. metinį Peticijų komiteto veiklos pranešimą. Šiame pranešime pateikiami statistiniai duomenys: gautų, baigtų nagrinėti ar komiteto nagrinėjamų peticijų skaičius, su peticijomis susijusios šalys ir nagrinėjami klausimai. Šie statistiniai duomenys yra svarbi skaičiais pagrįsta komiteto darbo vertinimo priemonė. Pranešime taip pat aptariami kiti aspektai, pavyzdžiui, ryšiai su kitomis ES institucijomis, nacionalinės ir regioninės valdžios institucijomis. Iš metinių 2015 m. statistinių duomenų matyti, kad dauguma piliečių į Parlamentą kreipiasi prašydami padėti spręsti klausimus, susijusius su aplinka, teisingumu, vidaus rinka ir pagrindinėmis teisėmis. Vieni peticijų pateikėjai kreipiasi į Europos Parlamentą norėdami pateikti pasiūlymų dėl Europos Sąjungos politikos sričių plėtojimo, kiti – apskųsti sprendimus, kuriuos priėmė nacionalinės valdžios institucijos, ir pateikti skundą dėl nacionalinių teismų sprendimų. Kai kurie piliečiai skundžiasi dėl ES teisės aktų taikymo spragų – teisės aktai netinkamai perkelti į nacionalinę teisę arba nesilaikoma Europos Sąjungos taisyklių. Vertinant pagal pilietybę, 2015 m., kaip ir 2014 m., aktyviausi peticijų pateikėjai ir toliau buvo vokiečiai, šiek tiek mažiau aktyvūs buvo italai ir ispanai. Toliau sąraše eina Rumunijos, Lenkijos ir Jungtinės Karalystės piliečiai. Paskutinėse vietose – Maltos ir Liuksemburgo piliečiai, kurie 2015 m. iš viso pateikė tik penkias peticijas.

  Andrea Bocskor (PPE), írásban. ‒ Szeretném hangsúlyozni, hogy a petíciók fontos szerepet töltenek be a jogalkotási folyamatban, mivel azonosítják a közösségi jogszabályok átültetésében rejlő joghézagokat és hiányosságokat, továbbá hasznos és közvetlen forrásnak bizonyulnak más parlamenti bizottságok számára is a saját illetékességi körükben végzett jogalkotási munkájuk során. Örvendetes a Petíciós Bizottság és a többi parlamenti bizottság közötti fokozott együttműködés, valamint az, hogy a plenáris üléseken gyakrabban foglalkoznak petíciókkal kapcsolatos ügyekkel. Úgy vélem, hogy a petíciók nem kizárólag a Petíciós Bizottság felelősségi körébe tartoznak, hanem valamennyi parlamenti bizottság megosztott felelősségének kell lenniük. Szerintem további erőfeszítéseket kell tenni a petíciók helyes elbírálásához szükséges információk megosztására.

  Biljana Borzan (S&D), napisan. ‒ Podržavam ovo Izvješće. Odbor ima potencijal ponovnog povezivanja institucija i građana Europske unije na način da ih se izravno uključi u procjenu propisa o njihovom svakodnevnom životu.

  Marie-Christine Boutonnet (ENF), par écrit. ‒ Si ce rapport se contentait de faire des recommandations en matière de critères d’acceptabilité des pétitions, je pourrais y adhérer, mais comme il profite de ce sujet pour demander des dépenses supplémentaires en vue de faire l’apologie de la construction européenne, ses succès et ses avantages, au détriment de la souveraineté des États membres, je ne peux que m’y opposer. Par conséquent, je vote contre ce rapport.

  Lynn Boylan and Liadh Ní Riada (GUE/NGL), in writing. – We supported this report because it gave a good summary of the PETI Committee over the past year, its successes and its failures. It also took a progressive approach criticising the austerity measures and the rise of racism and xenophobia in the EU. It also calls for a participative democracy at the EU and is rightly critical towards the European Commission and their engagement with the PETI Committee.

I also supported the report because it called for more involvement in the treatment of petitions, and the maximum transparency when it comes to the open infringement procedures started by the Commission against a Member State.

  Renata Briano (S&D), per iscritto. ‒ Il diritto alla petizione è un pilastro della cittadinanza europea. La relazione annuale del 2015 ha lo scopo di fornire un quadro d'insieme sul lavoro della commissione per le petizioni, il cui calendario di attività non corrisponde al programma legislativo della Commissione ma viene stabilito dai cittadini che, nell'esercitare il proprio diritto di petizione presso il Parlamento europeo, esprimono le proprie preoccupazioni circa le diverse politiche e misure legislative dell'Unione.

Osservando i dati si evince che il 36,3 % delle petizioni sono state prese in considerazione mentre il 63,7 % è stato archiviato perché i firmatari continuano a confondere le competenze nazionali con quelle dell'Unione europea, nonché le istituzioni dell'UE con il Consiglio d'Europa o con la Corte dei diritti dell'uomo.

Ciò dimostra che è necessario adoperarsi maggiormente per informare meglio i cittadini sul diritto di petizione e su ciò che possono ottenere esercitando tale diritto dinanzi al Parlamento europeo.

  Daniel Buda (PPE), în scris. ‒ Dreptul de a adresa petiții constituie un element esențial al democrației participative pentru protecția efectivă a dreptului fiecărui cetățean de a participa direct la viața democratică a Uniunii. Cu ajutorul petițiilor, Parlamentul European poate afla cu ce probleme se confruntă cetățenii săi, poate pune la dispoziție informații și poate contribui la soluționarea problemelor respective, invitând, de asemenea, celelalte instituții ale UE și instituțiile statelor membre să depună toate eforturile în acest sens.

Din păcate, numărul petițiilor primite de Parlament rămâne modest în raport cu populația UE, ceea ce denotă că marea majoritate a cetățenilor și a rezidenților din UE nu au cunoștință încă de existența dreptului de a adresa petiții și de posibila lui utilitate ca mijloc de a atrage atenția instituțiilor UE și a statelor membre asupra subiectelor care îi afectează și îi preocupă.

Faptul că în 2015 s-au primit 1 431 de petiții, reprezintând o scădere de 47 % față de anul 2014, în cursul căruia Parlamentul a primit 2 714 petiții, confirmă neinformarea cetățenilor europeni asupra existenței acestui drept.

Am votat în favoarea acestui raport, subliniind încă o dată contribuția pe care petițiile o pot avea în identificarea lacunelor în cadrul dreptului UE, precum și în evaluarea efectelor pe care le are absența reglementării în anumite domenii.

  Nicola Caputo (S&D), per iscritto. ‒ Oggi ho votato in favore dell'approvazione della relazione della commissione PETI sulle attività da essa svolte nel 2015.

Le petizioni costituiscono una preziosa fonte di informazioni di prima mano basate sulle esperienze dei cittadini e contribuiscono a identificare eventuali violazioni e lacune nell'attuazione della legislazione dell'Unione europea a livello nazionale.

Il coinvolgimento del Parlamento in tali procedure permette un controllo supplementare sulle attività di indagine delle istituzioni europee competenti. Tuttavia il numero di petizioni ricevute continua a essere modesto rispetto alla popolazione complessiva dell'Unione europea, il che indica che la grande maggioranza dei cittadini e dei residenti dell'UE non conosce ancora l'esistenza del diritto di petizione e la sua potenziale utilità.

La recente creazione di un portale Internet dove potersi registrare, presentare una petizione e aderire alle petizioni già dichiarate ricevibili, rappresenta una semplificazione importante ma occorre fare di più, soprattutto per far conoscere questo diritto quale potente strumento di partecipazione diretta alla vita democratica.

Fondamentale, inoltre, è migliorare la collaborazione con i parlamenti nazionali, le loro commissioni competenti e i governi degli Stati membri per garantire che le petizioni siano trattate dalle autorità competenti a prendere provvedimenti.

  Matt Carthy (GUE/NGL), in writing. ‒ I voted in favour of this report, which is a summary of the activities of the Committee on Petitions from last year. The report takes a progressive approach, criticising austerity measures and the rise of racism and xenophobia in the EU. It also calls for a participative democracy at EU level and is very critical towards the European Commission.

It calls for a more involvement in the treatment of petitions, or the maximum transparency when it comes to the open infringement procedures started by the Commission against a Member State.

For these reasons I supported.

  David Casa (PPE), in writing. ‒ I voted in favour of the report, which analysed the activities of this Committee over the 2015 period. Its work is very important as through the Committee on Petitions we must work to regain the trust of citizens and must do so by listening to and solving the problems that concern our citizens. The Committee must listen to and help solve the problems affecting its citizens because, through petitions, it can assess the impact of Community legislation on their everyday lives while making the European Parliament more responsive, helping to solve problems mainly related to the application of EU legislation. Petitions are a valuable source of information when it comes to identifying weaknesses in how EU law is applied. In 2015, 943 petitions were admitted (65.9% of a total of 1 431) and 483 were declared inadmissible (33.8%). In 2015 the Committee on Petitions managed to completely eliminate the petition backlog that it had accumulated, which considerably boosted the quality of relations with petitioners, who saw that their petitions were now being processed more swiftly.

  Fabio Massimo Castaldo (EFDD), per iscritto. ‒ La relazione in questione analizza l'attività sviluppatasi nella commissione per le petizioni nel corso del 2015.

Dalla relazione emerge chiaramente l'importanza delle petizioni come strumento estremamente utile per il processo legislativo che consente l'individuazione di carenze, fornendo al contempo alle altre commissioni parlamentari input utili e diretti per la loro attività.

Il mio voto è stato positivo.

  Λευτέρης Χριστοφόρου (PPE), γραπτώς. ‒ Στηρίζουμε την έκθεση και θεωρούμε πως η Επιτροπή Αναφορών έχει την ευκαιρία και αντιμετωπίζει τη μεγάλη πρόκληση, μετά τις τελευταίες εξελίξεις στο Ηνωμένο Βασίλειο, να αναπτύξει διάλογο με τους πολίτες, καθώς έχει τη δυνατότητα να συνδέσει εκ νέου τα θεσμικά όργανα με τους πολίτες της ΕΕ.

  Deirdre Clune (PPE), in writing. ‒ I supported the report on the activities of the Committee on Petitions 2015.

  Carlos Coelho (PPE), por escrito. ‒ O relatório anual de 2015 tem por objetivo apresentar uma síntese do trabalho da Comissão das Petições.

As estatísticas revelam que a maioria dos cidadãos recorre ao Parlamento para solicitar a sua ajuda em assuntos relacionados com o ambiente, a justiça, o mercado interno e os direitos fundamentais.

A maior parte das petições declaradas não admissíveis são porque os peticionários continuam a confundir as competências europeias com as nacionais e as competências das instituições europeias com as do Conselho da Europa e com as do Tribunal dos Direitos do Homem.

Apoio o relatório Vallina, que defende a necessidade de serem redobrados os esforços no sentido de informar melhor os cidadãos sobre o direito de petição e sobre aquilo que podem obter apresentando uma petição ao Parlamento Europeu.

Concordo com a necessidade de desenvolver a rede SOLVIT e a importância de acesso à mesma a todas as pessoas que necessitem.

A Comissão das Petições tem a oportunidade de manter o diálogo com os cidadãos, uma vez que, ao ouvir e resolver os problemas que os preocupam, pode contribuir para interligar as instituições e os cidadãos da União.

  Lara Comi (PPE), per iscritto. ‒ Ho votato a favore della relazione annuale 2015, che costituisce il riassunto delle attività della commissione delle petizioni, in quanto pone l'accento sul ruolo sempre più importante di questo istituto, in seno al Parlamento europeo, nel processo legislativo.

Le petizioni sono un indicatore importante delle preoccupazioni dei cittadini circa le decisioni delle autorità nazionali e le carenze dell'applicazione della legislazione europea, a seguito di una non corretta trasposizione di tale normativa o di una mancata applicazione delle norme comunitarie.

È importante che le petizioni non vengono lasciate aperte per un periodo di tempo indefinito senza indagini specifiche e che non siano uno strumento utilizzato in modo non corretto durante le campagne elettorali nazionali.

  Javier Couso Permuy (GUE/NGL), por escrito. ‒ He votado a favor del informe de mi compañera Ángela Vallina sobre el trabajo de la Comisión de Peticiones en el año 2015, puesto que éste además de recoger la actividad anual de PETI mantiene un enfoque crítico con la Comisión Europea, a la que insta a realizar un tratamiento adecuado a las peticiones presentadas, así como la información y la eliminación de barreras burocráticas para la presentación de las mismas y apela a la Comisión Europea para que aplique el principio de precaución en materia medioambiental.

Además, se refiere a la escandalosa legislación hipotecaria y de instrumentos financieros de riesgo en España y que han afectado desde el inicio de la crisis a centenares de miles de familias, afectadas por los desahucios, cláusulas abusivas y el escándalo de las preferentes que fue objeto de debate por la Eurocámara en el 2015.

Lamentablemente, la derecha, encabezada por el Partido Popular Europeo, logró eliminar en el voto en plenario las críticas a las políticas de austeridad.

Ahora bien, se mantuvieron aspectos positivos como el llamamiento a una mayor transparencia y a la puesta en marcha mecanismos de democracia participativa en la Unión, por lo que voté a favor.

  Andi Cristea (S&D), în scris. ‒ Dreptul de a adresa petiții constituie un element esențial al democrației participative pentru protecția efectivă a dreptului fiecărui cetățean de a participa direct la viața democratică a Uniunii. Cu toate astea, în anul 2015 s-au primit 1 431 de petiții, ceea ce reprezintă o scădere de 47% față de anul 2014. Acest număr este modest în raport cu populația UE. Comisia pentru petiții a raportat o mai bună și rapidă procesare a acestora în anul 2015. Statisticile anuale arată că majoritatea cetățenilor solicită ajutorul Parlamentului în probleme legate de mediu, justiție, piața internă și drepturile fundamentale. După ultimele evenimente din Regatul Unit, Comisia pentru petiții se află în fața oportunității și a unei provocări semnificative, de a purta acest dialog cu cetățenii, având potențialul de a reconecta instituțiile și cetățenii UE.

Am votat raportul de activitate al Comisiei pentru petiții și cred că aceasta mai are mult de muncă pentru a recupera încrederea cetățenilor și pentru a redeveni un pilon pentru cetățenii europeni.

  Pál Csáky (PPE), írásban. – A Petíciós Bizottság (PETI) – mint az uniós polgárokkal közvetlenül kapcsolatot tartó parlamenti bizottság – rendszeresen beszámol előző éves tevékenységéről a plénum előtt, amely vitát a nyilvánosság is követheti. A 2015-ös év a 2014-ben megkezdődött ötéves törvényhozási időszak első teljes éve volt és a PETI munkájában kézzelfogható változások történtek a petíciók kezelésének észszerűsítése révén. Mindez oda vezetett, hogy a régi, elfelejtett vagy elveszettnek hitt petíciók napirendre kerültek, döntött a bizottság az azokban megírt témák ügyében és választ küldött az uniós polgároknak. Az újonnan beérkező petíciók feldolgozását most már nem hátráltatja a korábban felhalmozott petíciók nagy száma. A petíciók elektronikus benyújtására kialakított internetes portál fejlesztése hozzájárult ahhoz, hogy az uniós polgárok jobban megismerjék a petíciós jog adta lehetőségeiket.

A PETI jó működése egy fontos bizalmi tényező, az uniós polgároknak az EU-intézményekbe vetett hite sokban múlik annak munkavégzésén. A polgárokkal való párbeszéd az elmúlt időszakban elkezdett módon folytatandó, és továbbfejleszthető például a titkárságon belül bevezetésre váró új informatikai alkalmazások segítségével, illetve az olyan általános érvényű elvekhez való ragaszkodással, mint a petícióknak biztosított egyenlő elbánás. A fentiek értelmében támogattam a jelentést. Az általam képviselt szlovákiai magyar közösséget érintő beérkező petíciók elbírálásánál is e fenti elvekhez kell tartania magát a Petíciós Bizottságnak.

  Edward Czesak (ECR), na piśmie. ‒ Zagłosowałem za odrzuceniem sprawozdania rocznego za 2015 rok z wyników obrad Komisji Petycji w związku z różnicami i brakiem konsensusu co do treści sprawozdania. Program prac komisji nie jest związany z programem prac legislacyjnych Komisji Europejskiej, bo jest tworzony przez obywateli, którzy wykonują swoje prawo do składania petycji do Parlamentu i dzielenia się swoimi obawami na temat poszczególnych dziedzin polityki i prawodawstwa UE.

Uważam, że w sprawozdaniu powinny zostać wprowadzone liczne poprawki, które zniosłyby niezgodności występujące w opinii. Nieuwzględnienie poprawek składanych przez ekspertów z ECR przyczyniło się do negatywnej oceny sprawozdania.

  Miriam Dalli (S&D), in writing. ‒ I believe that the citizens should always be kept as a priority in all of our decisions, both on a European and national level. The Committee on Petitions has the potential to reconnect institutions and EU citizens by directly involving them and assessing the impact of community legislation on their everyday lives. Through the Committee on Petitions we must work to regain the trust of citizens and must do so by listening to and solving the problems that concern citizens. For these reasons I voted in favour of this report.

  Michel Dantin (PPE), par écrit. ‒ Ce rapport d'initiative fait état des activités de la commission des pétitions au cours de l'année 2015. Le rapport souligne que le droit de pétition doit renforcer la capacité de réaction du Parlement européen, en aidant à résoudre les problèmes liés essentiellement à la transposition et à l'application du droit de l'Union. Selon les députés, les pétitions qui répondent aux critères de recevabilité constituent une source précieuse d'informations permettant de détecter d'éventuelles violations du droit de l'Union. Considérant que la mise en œuvre pleine et entière du droit européen est une condition essentielle à l’efficacité de l’action européenne, j'ai voté pour.

  Rachida Dati (PPE), par écrit. – J’ai apporté mon soutien au texte sur le rapport annuel sur les activités de la commission des pétitions au cours de l’année 2015. Le droit de pétition de tout citoyen est primordial. En aidant les citoyens européens à résoudre leurs problèmes, liés essentiellement à la transposition et à l’application du droit de l’Union, ce droit de pétition permet de mieux évaluer les effets de la législation européenne sur la vie quotidienne des citoyens. Afin d’accélérer la procédure administrative, j’insiste sur la nécessité d’une numérisation du traitement des pétitions efficace et opérationnelle, permettant aux citoyens de l’Union de suivre en permanence leur traitement, mais également de signer électroniquement leurs propres pétitions.

  Mireille D'Ornano (ENF), par écrit. ‒ J’ai voté contre ce rapport. Le nombre de pétitions est en baisse de 47 % par rapport à 2014, alors même qu’il reste négligeable par rapport à la population de l’Union européenne, avec seulement 1 431 pétitions reçues en 2015. Puisque ce service semble méconnu, le rapporteur prétend améliorer la communication ainsi que les moyens du secrétariat du service des pétitions.

Le Brexit, la crise des migrants et la montée de «la xénophobie et du racisme à travers l’Europe» sont pris comme prétexte pour justifier cette nécessité de communication vis-à-vis des citoyens européens.

Nous ne saurions soutenir une nouvelle augmentation de l’enveloppe budgétaire de ce service, surtout si celle-ci vise à soutenir une communication orientée politiquement.

  Ангел Джамбазки (ECR), в писмена форма. ‒ Гласувах против доклада относно дейността на комисията по петиции през 2015 г. Както някои от вас знаят, в тази комисия Илхан Кючук – член на Европейския парламент от ДПС/ALDE, внесе петиция, която е против забраната за агитация на чужд език.

В момента работата на комисията по петиции е очевидно пряко доминирана от управляващите групи на християндемократите, социал-демократите и либералите, които разглеждат само удобни за европейското статукво петиции. Това ясно личи и от спада на внесените петиции, които са наполовина от тези през 2014 г. Колегата ми Нотис Мариас е внесъл 15 изменения по този доклад и всички те са отхвърлени от представителите на статуквото.

  Γεώργιος Επιτήδειος (NI), γραπτώς. ‒ Οποιαδήποτε νομοθεσία, καθώς και δραστηριότητα που αφορά μεταναστευτικές πολιτικές, την ευρωπαϊκή ιθαγένεια, τα δικαιώματα των ανθρώπων που ανήκουν σε μειονότητες, αντιτίθενται στις αρχές μας και αποτελούν απειλή για την ασφάλεια και την οικονομία της Ευρωπαϊκής Ένωσης.

Για αυτούς τους λόγους, καταψηφίζουμε την έκθεση της Επιτροπής Αναφορών σχετικά με τις δραστηριότητες της Επιτροπής Αναφορών κατά το έτος 2015.

  Rosa Estaràs Ferragut (PPE), por escrito. ‒ El informe anual de 2015 describe las principales actividades de la comisión en términos de resultados del procesamiento de peticiones y su función en el Parlamento Europeo en la elaboración y revisión de la legislación europea. Las peticiones son un barómetro valioso de las preocupaciones de los ciudadanos en relación con las decisiones de las autoridades nacionales y las deficiencias en la aplicación de la legislación de la Unión. Actúa como instrumento de contacto entre la Unión y la ciudadanía europea. En este sentido, es necesaria porque permite dar voz y conocer los problemas y asuntos que conciernen a la población europea, problemas que quizás por otros canales no llegan a las instituciones.

Cabe destacar que es por este valor que tiene la Comisión de Peticiones que se debe procurar evitar su politización, sobre todo en campañas electorales, porque se está trabajando sobre peticiones que afectan a personas o colectivos, y en algunos casos, mediante el uso partidista de la Comisión se les está dando a los peticionarios unas falsas esperanzas o promesas que realmente no son posibles.

  Jill Evans (Verts/ALE), in writing. ‒ I voted in favour of the Annual Report of the Committee on Petitions 2015. This report serves two purposes - to give an account of the committee’s work over the past year, and to put forward a resolution on the political and practical lessons learned. Several of my constituents in Wales have presented petitions, as I have done myself. The effective participation of citizens is vital for any democracy.

  José Manuel Fernandes (PPE), por escrito. ‒ Segundo as estatísticas, em 2015, o Parlamento Europeu recebeu 1431 petições, o que representa um decréscimo de 47 % em comparação com as 2714 petições apresentadas em 2014. Em 2015, foram consideradas admissíveis 943 petições (65,9 % de um total de 1431) e 483 foram declaradas não admissíveis (33,8 %). Em 2015, 63,4 % das petições recebidas, ou seja, 907 petições, receberam um tratamento rápido, ou porque foram consideradas não admissíveis (33,8 %), ou porque, embora sendo admissíveis, foram imediatamente encerradas após transmissão de informação aos peticionários ou após o seu reencaminhamento para outra comissão parlamentar competente na matéria (29,6 %).

Importa referir que a percentagem de petições consideradas não admissíveis desceu relativamente a 2014 (6,1 % em 2015), e que a percentagem de petições consideradas admissíveis aumentou (5,9 %). Relativamente a 2015, registaram-se várias alterações na lista dos países de origem das petições, continuando Espanha no primeiro lugar, seguida da Itália, Alemanha, Roménia e Polónia. No entanto, pode referir-se um aumento significativo da proporção de petições italianas, que passaram de 7,9 % para 12,3 %. Votei favoravelmente.

  Edouard Ferrand (ENF), par écrit. ‒ Vote contre: avec ce rapport, on tend vers plus de dépenses publiques par la commission des pétitions, qui prétend défendre les citoyens, sauf quand ils ne pensent pas «bien» (Brexit, rejet de l’immigration sauvage, etc.). Par ailleurs, il reconnaît le rôle de la commission PETI comme supplétif de la Commission européenne contre les États.

  João Ferreira (GUE/NGL), por escrito. ‒ Este relatório descreve a atividade e trabalhos da Comissão das Petições do Parlamento Europeu. Detalha o número de petições recebidas, encerradas ou tratadas por esta Comissão ou sobre os países ou assuntos em questão, constituindo uma ferramenta quantitativa importante na avaliação do seu trabalho.

Durante 2015 foram recebidas 1431 petições (menos 47% do que em 2014), 943 foram consideradas admissíveis, das quais 424 tiveram uma análise rápida.

Da análise feita, regista-se que a maior parte dos cidadãos que usa este expediente para recorrer ao Parlamento Europeu, busca assistência em assuntos relacionados com o ambiente, os direitos fundamentais, a justiça e o mercado interno.

Outros peticionários procuram fazer ouvir as suas propostas relativamente à execução das políticas da UE e outros ainda dirigem-se ao Parlamento Europeu para contestar decisões tomadas pelas autoridades nacionais e reclamar contra acórdãos dos tribunais nacionais.

A maioria denuncia deficiências na aplicação da legislação europeia, seja por transposição defeituosa da legislação, seja por não aplicação das normas comunitárias, seja ainda por violação das mesmas. Uma realidade que confirma o descontentamento e o crescente distanciamento dos cidadãos do processo de integração europeu.

Sublinhamos que a versão final deste relatório foi consideravelmente enfraquecida, já que a direita fez cair as referências às políticas ditas de austeridade e seus efeitos.

  Λάμπρος Φουντούλης (NI), γραπτώς. ‒ Οποιαδήποτε νομοθεσία, καθώς και δραστηριότητα που αφορά μεταναστευτικές πολιτικές, την ευρωπαϊκή ιθαγένεια, τα δικαιώματα των ανθρώπων που ανήκουν σε μειονότητες, αντιτίθενται στις αρχές μας και αποτελούν απειλή για την ασφάλεια και την οικονομία της Ευρωπαϊκής Ένωσης.

Για αυτούς τους λόγους, καταψηφίζω την έκθεση της Επιτροπής Αναφορών σχετικά με τις δραστηριότητες της Επιτροπής Αναφορών κατά το έτος 2015.

  Doru-Claudian Frunzulică (S&D), in writing. ‒ I welcome this report, which highlights the main activities of the Petitions Committee. As the committee that deals directly with citizens, the committee has the potential to reconnect institutions and EU citizens by directly involving them and assessing the impact of Community legislation on their everyday lives, which is an extremely important role.

I believe there was a need to deal with some obstacles in the treatment of petitions such as the Commission’s strict interpretation of Article 51 of the Charter of Fundamental Rights or the need for greater transparency on infringement procedures. The report will also bring improvements in the petitions web portal where citizens can upload their petitions.

I strongly welcome the agreements reached by the majority when drawing up these guidelines and the maintenance of the same procedures and deadlines.

  Jens Gieseke (PPE), schriftlich. ‒ Das Petitionsrecht ist ein Eckpfeiler der Unionsbürgerschaft und muss gewahrt werden. Auf diese Weise können Bürgerinnen und Bürger ihre Bedenken zu den verschiedenen Politikbereichen an das Parlament vortragen. Die Statistiken des Jahres 2015 zeigen, dass sich die meisten Bürger zu den Themen Umwelt, Justiz, Binnenmarkt oder Grundrechte an das Parlament wendeten.

  Nathan Gill (EFDD), in writing. ‒ I voted against this as this report acknowledges the relevance of the Committee on Petitions.

  Neena Gill (S&D), in writing. ‒ I voted in favour of this report. The work programme and activities of the Petitions Committee are dictated by the petitions which are submitted to it by citizens exercising their right to petition the European Parliament. The activities of the committee for 2015 are outlined in this annual report. It also includes other important aspects such as relations with other EU institutions and national authorities; some obstacles in the treatment of petitions such as the Commission’s strict interpretation of Article 51 of the Charter of Fundamental Rights or the need for greater transparency on infringement procedures. The report also calls for improvements in the petitions web portal where citizens can upload their petitions.

  Tania González Peñas (GUE/NGL), por escrito. ‒ He votado a favor de este informe que, además de hacer un repaso de las peticiones ciudadanas recibidas en 2015 por la Comisión de Peticiones, remarca la importancia de esta forma de participación ciudadana, y la necesidad de dotarse de más medios para poder atender mejor las demandas de la sociedad. Así como la importancia de la colaboración de la Comisión Europea, los Estado miembros y del Defensor del Pueblo. Dadas las lagunas democráticas en el sistema de funcionamiento de la Unión, apoyo cualquier trabajo orientado a aumentar el control y la participación ciudadana en el debate político.

Valoro positivamente como el informe resalta y da voz a un gran número de peticiones en cuestiones de gran importancia como las medioambientales (las más numerosas); la denuncia de los problemas y los derechos de los discapacitados; la legislación hipotecaria. Si bien es cierto que otras quedaron en el tintero. El número de peticiones se ha reducido a la mitad, síntoma de la falta de confianza en la Unión. Por lo tanto, aunque la inclusión de la participación en las instituciones europeas es insuficiente, voto a favor de un informe que busca dar voz y mejorar este tipo de participación.

  Τάκης Χατζηγεωργίου (GUE/NGL), γραπτώς. ‒ Υπερψηφίσαμε την έκθεση, αφού, πέραν από την ανασκόπηση των δραστηριοτήτων της Επιτροπής Αναφορών, η έκθεση είχε και μια προοδευτική προσέγγιση επικρίνοντας τα μέτρα λιτότητας και την άνοδο του ρατσισμού και της ξενοφοβίας στην ΕΕ. Απευθύνει επίσης έκκληση για μια συμμετοχική δημοκρατία στην ΕΕ, για μεγαλύτερη συμμετοχή στην αντιμετώπιση των αναφορών καθώς και τον μέγιστο βαθμό διαφάνειας.

  Marian Harkin (ALDE), in writing. ‒ I voted in favour of the report on the activities of the Committee on Petitions 2015. The report is intended to give an overview of the work of the Committee on Petitions. The Committee’s work programme is not tied in to the Commission’s legislative programme, being established by citizens as they exercise their right to petition Parliament and share their concerns over various EU policies and legislation. It provides statistics on the number of petitions received, dealt with and closed by the Committee, the countries concerned and the matters raised. The 2015 statistics show most citizens turn to Parliament for assistance with matters relating to the environment, justice, the internal market and fundamental rights. The Committee has the opportunity, and the major challenge, following recent events in the United Kingdom, of maintaining dialogue with citizens, as it has the potential to reconnect institutions and EU citizens. I firmly believe the Committee must listen to and help solve the problems affecting its citizens because, through petitions, it can assess the impact of Community legislation on their everyday lives while making Parliament more responsive, helping to solve problems mainly related to the application of EU legislation.

  Peter Jahr (PPE), schriftlich. ‒ Im Allgemeinen kann man auf ein erfolgreiches Jahr des Petitionsausschusses zurückblicken. Deshalb freue ich mich natürlich auch über die große Zustimmung, die der Bericht im Europäischen Parlament erfahren konnte. Das ist ein gutes Zeichen, das uns Mut macht, auch für die zukünftige Arbeit. Dennoch gibt es noch einige Baustellen, die zukünftig bei der Bearbeitung der Petitionen verbessert werden sollten.

Dies sind zum einen eine verstärkte Digitalisierung des Petitionsbearbeitungsprozesses sowie die Umsetzung der administrativen „Welle“-Reform. Zudem wünsche ich mir eine Entpolitisierung der Petitionsprozesse, vor allem angesichts nationaler Wahlkämpfe. Aus den Erfahrungen des letzten Jahres finde ich es zudem wichtig, die Mandate der Arbeitsgruppen im Voraus klar festzulegen.

Leider wurden nicht alle dieser EVP-Forderungen von den anderen Fraktionen in der heutigen Abstimmung unterstützt. Das bedauere ich sehr, da dies eine noch effizientere Bearbeitung der Petitionen mit sich bringen würde und vor allem die Petenten die Chance auf eine schnellere Lösung ihrer Anliegen hätten.

  Ivan Jakovčić (ALDE), napisan. ‒ Glasao sam za Izvješće o aktivnostima Odbora za predstavke tijekom 2015. jer smatram da predstavke imaju važnu ulogu u zakonodavnom procesu s obzirom na to da ukazuju na postojeće propuste i nedostatke u prijenosu europskog zakonodavstva te omogućuju drugim odborima Parlamenta dobivanje korisnih i izravnih informacija za njihov zakonodavni rad u područjima u kojima su nadležni.

Smatram da bi Europski parlament trebao više koristiti, poticati i osnažiti pravo na predstavke jer bi tada rješavanje problema povezanih s prijenosom i primjenom zakonodavstva EU-a bilo brže i učinkovitije. U Izvješću, za koje sam glasao, navodi se da Odbor za predstavke mora vratiti povjerenje građana i to osluškivanjem i rješavanjem problema koji ih tište.

  Jean-François Jalkh (ENF), par écrit. ‒ La volonté du rapporteur d’améliorer la communication avec les citoyens et la visibilité des institutions provoquerait une augmentation des dépenses publiques, au détriment de ces mêmes citoyens. Les raisons avancées, comme le Brexit ou la montée de la xénophobie, sont autant de prétextes. Ce projet n’est rien d’autre qu’une énième tentative de sauvetage de l’esprit communautaire, à géométrie variable.

J’ai voté contre.

  Philippe Juvin (PPE), par écrit. ‒ J’ai voté en faveur de ce rapport qui présente les activités de la commission des pétitions pour l’année 2015. Le texte rappelle que les pétitions constituent un baromètre des préoccupations des citoyens au sujet des décisions des autorités nationales et des lacunes dans l'application de la législation de l’Union. On constate que la majorité des pétitionnaires soumettent des plaintes concernant l'environnement, la justice, le marché intérieur, les droits fondamentaux et les transports. Nous demandons un engagement plus ferme de la part de la Commission afin de faire fonctionner l'initiative citoyenne européenne et de développer tout son potentiel.

  Barbara Kappel (ENF), schriftlich. ‒ Der Jahresbericht über die Tätigkeit des Petitionsausschusses hat das Ziel, eine Bewertung der 2015 eingereichten Petitionen und der Beziehungen zu anderen Institutionen sowie eine genaue Darstellung bereitzustellen. Positiv ist festzustellen, dass Petitionen das Prinzip der direkten Demokratie stärken. Andererseits bedauert der Berichterstatter, dass die Bürger Polens und des Vereinigten Königreichs immer noch nicht durch die Charta der Grundrechte der EU geschützt sind. Des Weiteren wird betont, dass durch die Europäische Bürgerinitiative der Integrationsprozess weiter vorangetrieben werden soll. Aus diesen Gründen stimme ich gegen diesen Bericht.

  Stelios Kouloglou (GUE/NGL), in writing. ‒ The aim of this report is to give a precise and full view of the work done by the Committee on Petitions. It provides statistics on the number of petitions received, dealt with and closed by the Committee, the countries concerned and the matters raised. This report also covers other aspects such as relations with other EU institutions and with national and regional authorities. I voted in favour of this report since not only it gives an overview of the annual activities but also calls for a participative democracy in the EU and is also very critical towards the European Commission.

  Béla Kovács (NI), írásban. – Pozitívuma a jelentésnek, hogy legalább sajnálatosnak tartja, hogy a petíciók benyújtói még mindig nem kapnak elegendő információt beadványaik elfogadhatatlanná nyilvánításának okairól, csakhogy ez édeskevés, hiszen nem tartalmaz olyan javaslatot, amely érdemi szabályváltozást irányozna elő. Minden jóérzésű embert felháborít például az, ami a devizahitelesek beadványa kapcsán tavaly történt, amikor a bizottság a petíciót ugyan elfogadhatónak tartotta, de utóbb önkényesen elutasította egy teljesen téves, sőt cinikus indoklással. Holott a beadványban tételesen megjelölésre kerültek azon fogyasztóvédelmi uniós normák, amelyek a magyar országgyűlésben hozott úgynevezett forintosítási törvények által sérültek. Nem csodálom, hogy sokan ezért gittegyletként tekintenek a Petíciós Bizottságra.

  Gilles Lebreton (ENF), par écrit. ‒ J'ai voté contre ce rapport car il réclame un accroissement des ressources techniques et humaines du secrétariat de la commission des pétitions. Or c'est dans un but de propagande, car il précise que les pétitions doivent servir à expliquer les réussites de l'Union. J'estime que les véritables intermédiaires entre l'Union et les citoyens sont les eurodéputés, et non cette commission bureaucratique. En un seul week-end, je reçois plus de citoyens que cette commission ne le fait en un an!

  Paloma López Bermejo (GUE/NGL), por escrito. ‒ He votado a favor de este informe porque incide en la necesidad de una mayor transparencia y una mayor capacidad de los ciudadanos europeos para denunciar los graves abusos de la normativa ambiental, laboral y de protección al consumidor que se producen en los Estados miembros. La comisión de Peticiones debe ser la voz de los europeos en esta Cámara y me parece fundamental seguir reforzándola.

  Mairead McGuinness (PPE), in writing. ‒ I voted in favour of this report that analyses the work of the Parliament’s Petitions Committee during 2015.

  Ivana Maletić (PPE), napisan. ‒ Svrha je godišnjeg izvješća za 2015. godinu pružiti pregled rada Odbora za predstavke. Izvješće daje statističke podatke o broju predstavki koje je Odbor zaprimio, obradio ili zaključio te obuhvaćene države i pitanja o kojima je bilo riječ. Ti statistički podaci predstavljaju važan kvantitativni alat za ocjenjivanje rada odbora.

Godišnje statistike za 2015. pokazuju da većina građana traži pomoć Parlamenta u pitanjima vezanim za okoliš, pravdu, unutarnje tržište i temeljna prava. Prema statistikama tijekom 2015. Europski parlament je zaprimio 1431 predstavku, što predstavlja smanjenje od 47 % u odnosu na 2014.

Budući da predstavke imaju važnu ulogu u zakonodavnom procesu, jer ukazuju na postojeće propuste i nedostatke u prijenosu europskog zakonodavstva te omogućuju drugim odborima Parlamenta dobivanje korisnih i izravnih informacija za njihov zakonodavni rad u područjima za koja su nadležni, podržala sam ovo izvješće.

  Andrejs Mamikins (S&D), rakstiski. ‒ Eiropas Parlamentam kā vienīgajai tieši ievēlētajai ES institūcijai jāuzņemas ne tikai likumdevēja loma, bet arī nepastarpināti jāstrādā ar konkrētiem iedzīvotājiem un iedzīvotāju grupām. Petīcijas ir spēcīgs instruments, lai veiktu šo darbu, un tas nekādā gadījumā nedrīkst pārvērsties par kārtējo tukšo formalitāti. Tāpēc es vienmēr atbalstīšu jebkuru piedāvājumu, kas palielinātu šī svarīgā demokrātijas instrumenta ietekmi un autoritāti.

  Vladimír Maňka (S&D), písomne. – Prostredníctvom petičného výboru sa umožňuje fyzickým a právnickým osobám s trvalým pobytom v Únii realizovať jedno zo základných práv – obracať sa so svojimi žiadosťami a sťažnosťami na Európsky parlament. Petície sú dôležitým nástrojom, ktorý určitým spôsobom poskytuje spätnú väzbu o vnímaní inštitúcií EÚ a ich úloh občanmi Únie. Predložená správa o činnosti Výboru pre petície poskytuje štatistické údaje a informácie dôležité nielen pre činnosť Parlamentu, ale aj Komisie. S týmito zisteniami je potrebné ďalej pracovať, vyhodnocovať ich a výsledky zohľadňovať pri prijímaní ďalších postupov a opatrení. Toto základné právo občanov by však nemali zneužívať niektorí populistickí poslanci na sebapropagáciu, zavádzanie a šírenie neprávd, čo poškodzuje dobré meno ich vlastnej krajiny.

  Νότης Μαριάς (ECR), γραπτώς. ‒ Καταψηφίζω την έκθεση σχετικά με τις δραστηριότητες της Επιτροπής Αναφορών κατά το έτος 2015, για τους λόγους που ανέφερα αναλυτικά στην ομιλία μου στην Ολομέλεια του Ευρωπαϊκού Κοινοβουλίου στο Στρασβούργο στις 15/12/2016, καθώς και διότι η εν λόγω έκθεση δεν είναι πλήρης και τεκμηριωμένη.

  Dominique Martin (ENF), par écrit. ‒ J’ai voté contre ce rapport.

Ce texte concerne le résumé des travaux de la commission parlementaire responsable des pétitions en 2015. La rapporteure suggère d’augmenter le budget du secrétariat de la commission PETI afin de traiter des pétitions dans les meilleurs délais.

Nous trouvons cette augmentation déraisonnable, étant donné que le nombre de pétitions traitées par la commission en 2015 a diminué par rapport à 2014. Par ailleurs, le rapport envisage le renforcement de la propagande communautariste sous prétexte du manque d’informations suffisantes sur les outils de démocratie accessibles aux citoyens européens.

  Jiří Maštálka (GUE/NGL), písemně. ‒ Dnes jsme vzali na vědomí zprávu o činnosti Petičního výboru za rok 2015. Tento výbor je důležitý z toho pohledu, že se jeho prostřednictvím mohou občané obracet na Parlament s žádostí o pomoc. Pracovní harmonogram Petičního výboru neodpovídá legislativnímu programu Evropské komise, ale utváří jej tedy sami občané. Z ročních statistik za rok 2015 vyplývá, že Evropský parlament obdržel 1 431 petic. Většina občanů žádá o pomoc v oblasti životního prostředí, soudnictví, vnitřního trhu nebo základních práv. Zpravodaj ve zprávě konstatuje, že největším problémem je, že občané nedostávají dostatečně odůvodněné odpovědi, v nichž se jejich petice prohlašují za nepřípustné, a dále případy zpoždění výboru při vyřizování petic. Petiční právo považuji za důležité právo každého občana obrátit se na Evropský parlament, např. v případech nedostačeného uplatňování evropských předpisů ze strany členského státu nebo nedodržování předpisů Společenství. Hlasoval jsem pro přijetí zprávy.

  Valentinas Mazuronis (ALDE), raštu. ‒ Pritariau EP rezoliucijai dėl Peticijų komiteto veiklos 2015 m. Manau, jog šis komitetas atlieka svarbų vaidmenį užtikrinant EP veiklos skaidrumą bei atvirumą ir sudarant galimybes piliečiams pateikti savo poziciją jiems aktualiais klausimais.

  Joëlle Mélin (ENF), par écrit. ‒ Il s’agit d’un rapport annuel sur l’activité de la commission des pétitions : il ressort que 1 431 pétitions ont été reçues en 2015, contre 2 714 en 2014, soit une baisse de 47 %.

Par conséquent, le rapporteur souhaite encourager et améliorer la communication avec les citoyens. En clair, il souhaite que des moyens supplémentaires, notamment financiers et humains, soient mis à la disposition de la commission de pétitions.

Ce rapport d’activité prétend donc défendre les citoyens, sauf quand ils ne sont pas dans la ligne de la pensée unique fixée par l’Union européenne.

J’ai donc voté contre ce rapport.

  Louis Michel (ALDE), par écrit. – Le droit de pétition a toute son importance en tant que pilier de la citoyenneté européenne et élément de la démocratie participative. Il reconnait aux résidents et citoyens de l’Union le droit d’exprimer directement leurs préoccupations auprès du PE sur les politiques et mesures législatives les concernant. Pour preuve, en 2015, ce sont 1 431 pétitions que le Parlement européen a reçues. Celles-ci portaient principalement sur l'environnement, la justice, le marché intérieur et les droits fondamentaux. Les pétitionnaires utilisent cet outil de la démocratie pour faire entendre leurs propositions concernant l'élaboration des politiques européennes, mais aussi contester les décisions prises par les autorités nationales, ou encore dénoncer des lacunes dans l'application du droit de l'Union.

  Marlene Mizzi (S&D), in writing. ‒ I have voted in favour of this report, which highlights the main activities of the Petitions Committee that are based on citizens’ petitions to the Parliament. The Committee has the potential to reconnect institutions and EU citizens by directly involving them and assessing the impact of Community legislation on their everyday lives, which is very important.

  Bernard Monot (ENF), par écrit. ‒ Nous votons contre ce rapport, qui ne fait que demander plus de dépenses du Parlement pour améliorer l’image des institutions européennes, notamment en maintenant une façade «démocratique», pour continuer à répandre des idées européistes pro-migrants, combattre la montée de «la xénophobie et du racisme à travers l’Europe» et donner à la commission des pétitions un rôle de supplétif de la Commission européenne dans sa lutte contre la souveraineté des États.

  Sophie Montel (ENF), par écrit. ‒ Ce rapport tend vers plus de dépenses publiques par la commission des pétitions, prétend défendre les citoyens sauf quand ils ne pensent pas «bien» (Brexit, rejet de l’immigration sauvage, etc.) et reconnaît le rôle de la commission PETI comme supplétif de la Commission européenne contre les États. Je vote donc contre.

  Claude Moraes (S&D), in writing. ‒ As the committee which deals directly with citizens, this report highlights the main activities of the Petitions Committee, which are based on citizens’ petitions to Parliament. The Committee has the potential to reconnect institutions and EU citizens by directly involving them and assessing the impact of Community legislation on their everyday lives.

  Nadine Morano (PPE), par écrit. ‒ J’ai voté en faveur de cette résolution qui dresse le bilan 2015 de l’activité de la commission des pétitions du Parlement européen: 1 431 pétitions (dont 943 recevables) ont été reçues en 2015, ce qui représente une baisse de 47 % par rapport à l'année 2014; 424 d'entre elles ont fait l'objet d'un examen rapide qui a permis d’apporter des informations pertinentes au pétitionnaire; 519 ont été laissées ouvertes pour être débattues au sein de la commission; 483 ont été déclarées irrecevables.

  Victor Negrescu (S&D), in writing. ‒ Most citizens tend to search assistance from the European Parliament for matters regarding environment, justice, internal market and fundamental rights. I am in favour of this report regarding the activities of the Committee on Petitions taking into consideration that the right to petition the European Parliament represents a cornerstone of European citizenship.

  Luděk Niedermayer (PPE), písemně. ‒ Z obsahu schválené zprávy chci vyzdvihnout, že předkladatelům petic byl zpřístupněn webový portál, na kterém se mohou zaregistrovat, předložit petici, stáhnout si doprovodné dokumenty a připojit se k peticím, které již byly vyhodnoceny jako přípustné. Bylo by namístě provést ještě navazující kroky směřující k dokončení zbývajících fází petičního webového portálu, na němž budou předkladatelé moci obdržet aktuální informace o stavu své petice a prostřednictvím automatických zpráv budou upozorňováni na změny v postupu vyřizování – jako je prohlášení o přípustnosti, obdržení odpovědi od Komise nebo zařazení petice na pořad jednání schůze výboru, včetně odkazu na příslušné internetové vysílání. Chci také upozornit na přijetí nařízení 910/2014/EU o elektronické identifikaci a důvěryhodných službách pro elektronické transakce na vnitřním trhu s tím, že Petiční výbor EP a všechny orgány Evropské unie by měly přijímat od všech 28 členských států EU dokumenty podepsané elektronickým podpisem.

  Franz Obermayr (ENF), schriftlich. ‒ Ich habe mich gegen diesen Bericht ausgesprochen, da bedauerlicherweise die Bürger Polens noch immer nicht durch die Charta der Grundrechte der Europäischen Union geschützt sind. Durch die Europäische Bürgerinitiative soll der europäische Integrationsprozess vorangetrieben werden.

  Urmas Paet (ALDE), kirjalikult. ‒ Toetasin. 2015. aasta aruanne näitab, et enamik kodanikest pöördub Euroopa Parlamendi poole selleks, et taotleda abi keskkonna-, õigus-, siseturu ja põhiõiguste küsimustes.

  Δημήτρης Παπαδάκης (S&D), γραπτώς. ‒ Υπερψήφισα την έκθεση για τις δραστηριότητες της Επιτροπής Αναφορών κατά το 2015. Η Επιτροπή Αναφορών έχει την ευκαιρία και αντιμετωπίζει τη μεγάλη πρόκληση, μετά τις τελευταίες εξελίξεις στο Ηνωμένο Βασίλειο, να αναπτύξει διάλογο με τους πολίτες, καθώς έχει τη δυνατότητα να συνδέσει εκ νέου τα θεσμικά όργανα με τους πολίτες της ΕΕ.

Η Επιτροπή Αναφορών πρέπει να ακούει και να συμβάλλει στην επίλυση των προβλημάτων που επηρεάζουν τους πολίτες της, καθώς, μέσω των αναφορών, μπορεί να αξιολογηθεί ο αντίκτυπος της κοινοτικής νομοθεσίας στην καθημερινή ζωή τους, ενώ παράλληλα ενισχύεται η ικανότητα αντίδρασης του Ευρωπαϊκού Κοινοβουλίου, συνεισφέροντας στην επίλυση των προβλημάτων που σχετίζονται κυρίως με την εφαρμογή της νομοθεσίας της ΕΕ. Οι αναφορές συνιστούν πολύτιμη πηγή πληροφοριών, καθώς εντοπίζουν κενά στην εφαρμογή της νομοθεσίας της ΕΕ.

Στο πλαίσιο της Επιτροπής Αναφορών πρέπει να καταβάλουμε κάθε προσπάθεια για να ανακτήσουμε την εμπιστοσύνη των πολιτών. Και αυτό πρέπει να το πράξουμε ακούγοντας και επιλύοντας τα προβλήματα που απασχολούν τους πολίτες.

  Marijana Petir (PPE), napisan. ‒ Podržavam Rezoluciju o aktivnostima Odbora za predstavke tijekom 2015., uzimajući u obzir između ostalog i prava na podnošenje predstavki kao i činjenicu da je za Parlament korisno da odmah bude obaviješten o onome što posebno brine građane EU-a i osobe koje u njemu imaju boravište, kao što je predviđeno člancima 24. i 227. Ugovora o funkcioniranju Europske unije (UFEU).

Godišnjim izvješćem želi se pružiti točna i potpuna slika rada Odbora za predstavke čiji se program rada ne podudara sa zakonodavnim programom Komisije, već su sami građani ti koji ga utvrđuju ostvarujući svoje pravo na podnošenje predstavke Europskom parlamentu i izražavajući svoju zabrinutost različitim politikama i zakonodavstvom EU-a. Izvješće daje statističke podatke o broju zaprimljenih, obrađenih ili zaključenih predstavki obuhvaćene države i pitanja o kojima je bilo riječ.

U odnosu na prethodnu godinu, Španjolska je i dalje na prvom mjestu u 2015., a slijede Italija, Njemačka, Rumunjska i Poljska (jednu godinu prije peto mjesto pripalo je Ujedinjenoj Kraljevini). Naglašavam da je pravo na podnošenje predstavke Europskom parlamentu stup europskog građanstva te su vrijedan izvor informacija za utvrđivanje nedostataka u provedbi zakonodavstva EU-a.

  Tonino Picula (S&D), napisan. ‒ Odbor za predstavke ima poseban značaj, jer ima potencijal za povezivanje institucija i građana Europske unije na način da ih se izravno uključuje te također omogućuje procjenu utjecaja zakonodavstva Unije na svakodnevni život građana. Program rada i aktivnosti Odbora za predstavke određene su predstavkama koje su dostavljene od strane građana koji koriste svoje pravo na upućivanje predstavki EP-u.

Osim aktivnosti Odbora u izvješću su navedeni i drugi aspekti kao što su odnosi s drugim institucijama EU-a i nacionalnim vlastima. Podsjećamo Komisiju da zbog članka 51. Povelje o temeljnim pravim građani često očekuju više od onoga što pravne odredbe Povelje u strogom smislu omogućavaju te njihova očekivanja ostaju neispunjena upravo zbog tog strogog i restriktivnog tumačenja članka 51. od strane Komisije.

Pozivam Komisiju da usvoji novi pristup bolje prilagođen tim očekivanjima. Izvješće također poziva i na poboljšanja internetskog portala na kojima građani mogu podnositi svoje predstavke s obzirom da se ovim portalom pospješuje transparentnost i interaktivnost postupka podnošenja predstavki.

  João Pimenta Lopes (GUE/NGL), por escrito. ‒ Este relatório descreve a atividade e trabalhos da Comissão das Petições. Detalha o número de petições recebidas, encerradas ou tratadas pela comissão ou sobre os países ou assuntos em questão, constituindo uma ferramenta quantitativa importante na avaliação do seu trabalho.

Durante 2015 foram recebidas 1431 petições (menos 47% do que em 2014), 943 foram consideradas admissíveis, das quais 424 tiveram uma análise rápida.

Da análise feita, regista-se que a maior parte dos cidadãos que usa este expediente para recorrer ao Parlamento, busca assistência em assuntos relacionados com o ambiente, os direitos fundamentais, a justiça e o mercado interno.

Outros peticionários procuram fazer ouvir as suas propostas relativamente à execução das políticas da União e outros ainda dirigem-se ao Parlamento Europeu para contestar decisões tomadas pelas autoridades nacionais e reclamar contra acórdãos dos tribunais nacionais.

A maioria denuncia deficiências na aplicação da legislação europeia, seja por transposição defeituosa da legislação, seja por não aplicação das normas comunitárias, seja ainda por violação das mesmas. Uma realidade que confirma o descontentamento e o crescente distanciamento dos cidadãos do processo de integração europeu.

  Miroslav Poche (S&D), písemně. ‒ Právo předkládat petice Evropskému parlamentu považuji za jeden z pilířů evropského občanství. Cílem výroční zprávy za rok 2015 je poskytnout přehled o činnosti Petičního výboru, jehož pracovní harmonogram utvářejí sami občané při výkonu svého petičního práva. Cílem této výroční zprávy je podat přesný a úplný výčet činnosti Petičního výboru. Tato zpráva odráží i další aspekty, jako jsou vztahy s ostatními evropskými orgány a vnitrostátními a regionálními orgány. Statistiky ukazují, že v roce 2015 obdržel Evropský parlament 1 431 petic, což je o 47 % méně než v roce 2014. Lze říci, že předchozí roky (2013 a 2014) byly co do počtu přijatých petic nejsilnější. Výrazný pokles v roce 2015 (téměř o polovinu) pravděpodobně odráží změnu trendu následující po trvalém nárůstu počtu petic přijatých během minulého volebního období. Osobně tento fakt považuji za pozitivní ukazatel nálad ve společnosti, který ukazuje, že občané EU jsou spokojeni s její činností.

  Franck Proust (PPE), par écrit. ‒ J’ai voté pour ce rapport annuel qui est une synthèse du travail accompli par la commission des pétitions. Le présent rapport vise à donner une image précise et complète des travaux de la commission des pétitions; il fournit des statistiques sur le nombre de pétitions reçues, traitées et clôturées par la commission, ainsi que sur les pays concernés et les questions soulevées. Je rappelle que le droit de pétition auprès du Parlement européen est un droit fondamental pour les citoyens européens, qui peuvent ainsi nous faire part de leurs inquiétudes concernant les différentes politiques et mesures législatives de l'Union.

  Inmaculada Rodríguez-Piñero Fernández (S&D), por escrito. ‒ He votado favorablemente este informe anual sobre las actividades de la Comisión de Peticiones que describe las peticiones que la ciudadanía europea presenta ejerciendo su derecho de petición al Parlamento Europeo. El informe hace balance del funcionamiento de la comisión, resumiendo las peticiones más relevantes y las acciones que se han tomado al respecto. También se sugieren algunas recomendaciones para la mejora del funcionamiento de la comisión con el objetivo de acercar más la ciudadanía a las instituciones, en particular reforzar la cooperación y la facilitación de información por parte de la Comisión Europea, los gobiernos nacionales y los parlamentos nacionales.

La Comisión de Peticiones debe escuchar y ayudar a resolver los problemas que afectan a sus ciudadanos pues, a través de las peticiones, se puede evaluar el impacto de la legislación comunitaria en la vida cotidiana de éstos, a la vez que refuerza la capacidad de reacción del Parlamento Europeo ayudando a resolver los problemas relacionados principalmente con la aplicación de la legislación de la Unión. Las peticiones constituyen una valiosa fuente de información, al detectar lagunas en la aplicación de la legislación de la Unión.

  Claude Rolin (PPE), par écrit. ‒ J'ai voté en faveur de ce rapport, qui souligne que le droit de pétition a pour rôle de renforcer la capacité de réaction du Parlement européen, en aidant à résoudre les problèmes liés essentiellement à l'application du droit de l'Union, puisque les pétitions qui relèvent des domaines d'activité de l'Union et répondent aux critères de recevabilité constituent une source précieuse d'informations permettant de détecter d'éventuelles violations de la législation européenne. Le texte adopté invite la Commission à davantage employer ses pouvoirs pour garantir une mise en œuvre effective de la législation européenne, notamment en utilisant plus rapidement la procédure d'infraction en vertu des articles 258 et 260 du traité FUE. À noter, en 2015, que 431 pétitions ont été reçues à la commission des pétitions, ce qui représente une baisse de 47 % par rapport à l'année 2014, au cours de laquelle le Parlement européen avait reçu 2 714 pétitions.

  Sven Schulze (PPE), schriftlich. ‒ Ich habe für den Jahresbericht über die Tätigkeiten des Petitionsausschusses 2015 gestimmt.

Der Jahresbericht 2015 beschreibt die Hauptaktivitäten des Ausschusses im Hinblick auf die Ergebnisse der Petitionsbearbeitung und seine stärker werdende Rolle im Europäischen Parlament bei der europäischen Gesetzgebung und Revision allumfassend. Petitionen sind ein wertvolles Barometer, um die Bedenken der Bürger bei der Umsetzung und Anwendung europäischer Rechtsvorschriften nachvollziehen zu können.

  Maria Lidia Senra Rodríguez (GUE/NGL), por escrito. ‒ He votado a favor del informe de mi compañera Ángela Vallina sobre el trabajo de la Comisión de Peticiones en el año 2015, puesto que éste además de recoger la actividad anual de PETI mantiene un enfoque crítico con la Comisión Europea, a la que insta a realizar un tratamiento adecuado a las peticiones presentadas, así como la información y la eliminación de barreras burocráticas para la presentación de las mismas y apela a la Comisión Europea para que aplique el principio de precaución en materia medioambiental.

Además, se refiere a la escandalosa legislación hipotecaria y de instrumentos financieros de riesgo en España y que han afectado desde el inicio de la crisis a centenares de miles de familias, afectadas por los desahucios, cláusulas abusivas y el escándalo de las preferentes que fue objeto de debate por la Eurocámara en el 2015.

Lamentablemente, la derecha, encabezada por el Partido Popular Europeo, logró eliminar en el voto en plenario las críticas a las políticas de austeridad.

Ahora bien, se mantuvieron aspectos positivos como el llamamiento a una mayor transparencia y a la puesta en marcha mecanismos de democracia participativa en la Unión, por lo que voté a favor.

  Jill Seymour (EFDD), in writing. ‒ I voted against this report as to vote in favour would be acknowledging the relevance of this committee.

  Siôn Simon (S&D), in writing. ‒ As the committee which deals directly with citizens this report highlights the main activities of the Petitions Committee which are based on citizens’ petitions to the Parliament. The committee has the potential to reconnect institutions and EU citizens by directly involving them and assessing the impact of Community legislation on their everyday lives.

Also outlined are other aspects such as relations with other EU institutions and national authorities; some obstacles in the treatment of petitions such as the Commission’s strict interpretation of Article 51 of the Charter of Fundamental Rights or the need for greater transparency on infringement procedures. The report also calls for improvements in the petitions web portal where citizens can upload their petitions.

  Davor Škrlec (Verts/ALE), napisan. ‒ Pozitivno sam glasovao za ovo izvješće, no ovo obrazloženje glasovanja nastaje kao kritika postojećem sustavu vrednovanja rada zastupnika u Europskom parlamentu isključivo na osnovu statističkog broja parlamentarnih aktivnosti potenciranog u Hrvatskoj, a koji zapravo ne odražava stvarnu kvalitetu i količinu rada, učinkovitost te ponajviše uspjeh zastupničkog djelovanja.

  Monika Smolková (S&D), písomne. ‒ Podporila som návrh uznesenia o činnosti Výboru pre petície za rok 2015. V správe sa konštatuje, že v roku 2015 bolo prijatých 1431 petícií, čo predstavuje 47 % pokles v porovnaní s rokom predchádzajúcim. Počet prijatých petícii vzhľadom na celkovú populáciu Únie je nízky, čo naznačuje, že prevažná väčšina obyvateľov EÚ ešte nie je dostatočne informovaná o existencii petičného práva alebo jeho prípadnej užitočnosti ako prostriedku, ktorým môžu upozorniť inštitúcie a členské štáty EÚ na problémy, ktoré sa ich týkajú a ktoré ich trápia a patria do oblasti činnosti Únie. Európsky parlament je jedinou inštitúciou EÚ, ktorú si priamo volia občania, a petičné právo im ponúka možnosť, ako upozorniť svojich volených zástupcov na témy, ktoré ich trápia. V roku 2015 sa síce skrátil čas na spracúvanie petícii, no naďalej pretrváva stav absencie potrebného technického vybavenia a personálu na sekretariáte petičného výboru. Taktiež považujeme za nevyhnutné zlepšiť v budúcnosti spoluprácu s národnými parlamentmi a ich príslušnými výbormi, ako aj s vládami členských štátov, najmä s cieľom zabezpečiť, aby sa petíciou zaoberali príslušné orgány s potrebnými právomocami.

  Igor Šoltes (Verts/ALE), pisno. ‒ Pravica do vlaganja peticij je ena temeljnih pravic evropskih državljanov in prebivalcev ter je zapisana v ustanovni pogodbi in Listini o temeljnih pravicah Unije.

Namen letnega poročila o dejavnostih Odbora za peticije je predstaviti analizo peticij, prejetih v letu 2015, in odnosov z drugimi institucijami ter pripraviti pregled ciljev, doseženih v letu 2015.

V letu 2015 je bilo prejetih 1431 peticij, pri čemer jih je bilo dopustnih 943, od tega je bilo hitro pregledanih in zaključenih 424 peticij.

Žal se kaže, da še vedno velika večina državljanov EU ni seznanjena s tem sredstvom, s katerim lahko evropske institucije in države članice opozorijo na vprašanja in pereče težave, ki jih zadevajo in spadajo na področje delovanja EU, zato je tu treba storiti še več za promocijo. Pozdravljam tudi del poročila, ki poudarja, da so peticije alternativno in neodvisno sredstvo za preiskave in preverjanje skladnosti z zakonodajo EU in da se ta postopek ne izključuje s postopki, ki potekajo pred nacionalnimi sodišči, kar je zelo pomembno za državljane. Prav tako poročilo priznava pomembno vlogo peticij za zakonodajni postopek, saj omogočajo ugotavljanje obstoječih vrzeli in pomanjkljivosti pri prenosu zakonodaje EU in tu lahko storimo še več.

Zaradi vsega omenjenega sem poročilo podprl.

  Ivan Štefanec (PPE), písomne. ‒ Súčasťou stratégie zvyšovania dôvery verejnosti v inštitúcie Európskej únie by malo byť aj zefektívnenie európskeho petičného práva tak, aby bola iniciatíva občanov riadne prerokovaná a aby boli oprávnené námietky pri tvorbe a opravách legislatívy vzaté do úvahy.

  Dubravka Šuica (PPE), napisan. ‒ Svrha godišnjeg izvješća o radu Odbora za predstavke je prezentirati analizu peticija zaprimljenih u 2015. godini i odnosa s drugim institucijama te predstaviti točnu sliku ciljeva ostvarenih u 2015. godini. Do sada je zaprimljen veoma mali broj molbi s obzirom na ukupnu populaciju Europske unije, što znači da građani EU-a nažalost još uvijek nisu svjesni prava na prigovor kao mogućeg sredstva kojim bi se Europskim institucijama ukazalo na pojedine probleme koji muče građane Unije.

Predstavke omogućuju institucijama saslušati probleme građana te pomoći u njihovu rješavanju jer se kroz predstavke može procijeniti utjecaj zakonodavstva Zajednice na njihov svakodnevni život dok jačajući sposobnost Europskog parlamenta da djeluje u skladu sa zahtjevima građana može pomoći u rješavanju problema uglavnom vezanih za provedbu zakonodavstva EU-a. Predstavke su vrijedan izvor informacija za utvrđivanje nedostataka u provedbi zakonodavstva EU-a.

Podržavam ovo izvješće jer smatram kako je Europski parlament jedina institucija EU-a čije predstavnike biraju građani te su oni ti koji svojim predstavkama mogu ukazati na pojedine probleme Unije i nedostatke koji se odnose na zakonodavni proces EU-a.

  Patricija Šulin (PPE), pisno. ‒ Glasovala sem za poročilo o dejavnostih Odbora za peticije v letu 2015.

Pravica do peticije, ki je bila uvedena z namenom enostavnejšega naslavljanja pobud oziroma pritožb s strani evropskih državljank in državljanov na institucije Evropske unije, je pomemben instrument, ki ga poznamo v EU. Lahko prispeva k boljši zakonodaji, s tem pa tudi pomembno vpliva na vsakdanje življenje ljudi. Še posebej v teh časih, ko se marsikateremu državljanu zaradi različnih kriz zdi EU zelo oddaljena, še bolj potrebujemo ta most med državljani in institucijami.

  Ελευθέριος Συναδινός (NI), γραπτώς. ‒ Η ΕΕ έχει απωλέσει την εμπιστοσύνη των πολιτών και δυστυχώς δεν προσπαθεί να δημιουργήσει σωστούς, απλούς και λειτουργικούς μηχανισμούς, ώστε να δώσει βαρύτητα στον λόγο τους, τις ανησυχίες και τους προβληματισμούς τους. Αντιθέτως, προωθεί μόνο τα θέματα που αυτή θεωρεί σημαντικά με στόχο την αλλοίωση των εθνών και των χριστιανικών αξιών.

  Tibor Szanyi (S&D), írásban. ‒ Szavazatommal hozzájárultam az EP Petíciós Bizottságának 2015. évi tevékenységéről szóló jelentés elfogadását. A tárgyévben a bizottsághoz érkezett beadványok száma az előző évhez képest jelentősen, 47 százalékkal csökkent, mindemellett a Petíciós Bizottság, illetve a munkáján keresztül közvetlenül az egyetlen közvetlenül választott EU-s intézményhez, az Európai Parlamenthez való fordulás lehetősége változatlanul fontos az EU működésének átláthatósága, polgárközelisége, az uniós állampolgárság megélése szempontjából.

A jelentés tagállami lebontásban is részletes adatsorral és fontos kiegészítő megállapításokkal szolgál. Ezekből kitűnik, hogy a beadványok jelentős része a környezetvédelem, illetve a szociális jogok területeit érinti, ami baloldali képviselőként és az ENVI bizottság tagjaként egyaránt figyelemre méltó tény saját képviselői munkám szempontjából is. Nagyra értékeltem továbbá, hogy a jelentés rámutat a Petíciós Bizottság munkáját és hatáskörét, vizsgálódását behatároló jogi és gyakorlati korlátokra, ugyanakkor több ponton érdemi javaslatokat is tesz ezek jövőbeni meghaladása érdekében.

  Claudia Țapardel (S&D), in writing. ‒ The 2015 Annual Report is purely an informative one, as it gives an overview of the work of the Committee on Petitions. The Committee of Petitions was established by citizens to give them the possibility to petition Parliament and share their concerns over various EU policies and legislation. The report provides statistics on the number of petitions received, dealt with and closed by the Committee, the countries concerned and the matters raised. According to the statistics, in 2015 the European Parliament received 1 431 petitions. I support this report as I believe in the necessity of such an instrument in order to increase transparency in the European Union.

  Marc Tarabella (S&D), par écrit. ‒ Je me suis prononcé pour ce rapport. Le rapport annuel de 2015 a pour objet de donner une vue d'ensemble du travail de la commission des pétitions, dont le calendrier des activités ne correspond pas au programme législatif de la Commission européenne, mais est fixé par les citoyens qui, en exerçant leur droit de pétition auprès du Parlement européen, font part de leurs inquiétudes concernant les différentes politiques et mesures législatives de l'Union.

Ce rapport annuel vise à donner une image précise et complète des travaux de la commission des pétitions. Il présente les statistiques concernant le nombre de pétitions reçues, traitées ou closes par la commission des pétitions, les pays concernés et les thèmes abordés. Ces statistiques constituent un outil quantitatif important pour évaluer les travaux de la commission. Ce rapport se penche également sur d'autres aspects du travail de la commission, tels que les relations avec les autres institutions européennes et avec les autorités nationales et régionales.

  Pavel Telička (ALDE), in writing. ‒ The aim of this annual report is to give an overview of activities of the Committee on Petitions, whose work is not tied to the Commission’s legislative program but based on citizens’ petitions. The Committee on Petitions listens to and helps to solve problems affecting citizens directly. The petitions can help to better assess the impact that EU legislation has on people’s daily lives by acting as a bridge between citizens and the institutions. I voted in favour of the report because I believe that the right to petition represents the opportunity for citizens to express their concern for issues such as fundamental rights, child welfare, disabled people, minority rights, etc. The report serves as an excellent tool to improve its functioning.

  Ivica Tolić (PPE), napisan. ‒ Podržavam „Prijedlog rezolucije o aktivnosti odbora za predstavke u 2015. godini”. Pad od 47 % u broju podnesenih predstavki u odnosu na 2013. godinu dovodi u pitanje uključenost, informiranost i zainteresiranost građana Europske unije u pitanja djelovanja . Podržavam jače povezivanje institucija i građana EU-a u rad Odbora za predstavke.

Također, podržavam traženje jamstva da Komisija redovito izvješćuje Parlament o napretku postupaka zbog povrede prava pokrenutih protiv pojedinačnih država članica kako bi se olakšala bolja suradnja i omogućilo informiranje podnositelja predstavki o napretku u ranom stadiju.

  Ruža Tomašić (ECR), napisan. ‒ Izvješće o aktivnostima Odbora za predstavke u 2015. godini daje potpuni godišnji pregled rada tog odbora, pružajući statističke podatke o primljenom broju predstavki, broju predstavki koje je odbor obradio i riješio, broju predstavki po državi i glavnim temama predstavki. Smatram da je Odbor za predstavke vrlo bitan za ostvarivanje građanskih prava i izražavanje zabrinutosti građana u vezi brojnih politika i zakona Europske unije jer se na taj način nastavlja demokratski proces započet na izborima.

No iako je Odbor za predstavke važna poveznica između građana i institucija Europske unije, držim da i on treba raditi u skladu s načelom supsidijarnosti i proporcionalnosti, odnosno ne smije prozivati države članice za moguće nepravilnosti u područjima koja su u isključivoj nadležnosti država članica kao što je socijalna politika. Zbog toga sam glasovala protiv ovog izvješća.

  Romana Tomc (PPE), pisno. ‒ Predlog resolucije Evropskega parlamenta o dejavnosti Odbora za peticije za leto 2015 sem podprla.

Letno poročilo 2015 je pregled dela Odbora za peticije. Program dejavnosti odbora ni vezan na zakonodajni program Evropske komisije, temveč ga krojijo državljani, ki z uveljavljanjem svoje pravice do vloge peticij pri Evropskem parlamentu izražajo zaskrbljenost v zvezi z vprašanji na različnih političnih in zakonodajnih področjih Unije.

Statistika za leto 2015 kaže, da se večina državljanov na Evropski parlament obrne s prošnjo za pomoč v zadevah, ki se nanašajo na okolje, sodstvo, notranji trg in temeljne pravice. V letu 2015 je bilo prejetih 1431 peticij, kar je 47 % manj kot v letu 2014. Na prvem mestu v letu 2015 po številu vloženih peticij je Španija, sledita ji Italija, Nemčija.

Analiza statističnih podatkov v zvezi s peticijami kaže, da sta poglavitna razloga za nedopustnost peticij dejstvo, da vlagatelji peticij še vedno mešajo med pristojnostmi EU in držav članic ter da ne razlikujejo med institucijami EU. Evropska komisija je pri obravnavi peticij še naprej primarna partnerica Odbora za peticije, saj je odgovorna za nadzor nad uporabo in spoštovanjem zakonodaje EU. Ključne teme odbora za peticije v letu 2015 so bile hipotekarna zakonodaja in tvegani finančni instrumenti, okolje ter invalidnost.

  Yana Toom (ALDE), in writing. ‒ The Committee of Petitions and its Secretariat deal with hundreds of petitions every month. Great progress has been made in order to provide petitioners with a timely response. However, more can be done in order to make the process better. Therefore, I have proposed that all documents which have been digitally signed should be accepted by Committee. This applies to digital signatures from all 28 Member States. It is important that the process is as easy and convenient as possible, in order to remove all possible barriers for the petitioners. The procedure should be simple so that everyone can make use of it.

  Mylène Troszczynski (ENF), par écrit. ‒ Le rapport propose d'encourager et d'améliorer la communication avec les citoyens et de leur expliquer les différents niveaux de compétences (européen, national et local), ce qui signifie engager des dépenses au détriment des contribuables européens. D’une manière générale, il souhaite accroître les ressources techniques et humaines du secrétariat de la commission des pétitions pour garantir un délai de traitement raisonnable.

Il souhaite également améliorer le sort réservé aux pétitions pour rendre plus positive la perception par les pétitionnaires des institutions européennes et pour expliquer les réussites et les avantages du projet européen.

Il rappelle aussi que la commission des pétitions a mis en garde la Commission européenne contre les manquements des États.

En d’autres termes, ce rapport tend vers plus de dépenses publiques par la commission des pétitions, qui prétend défendre les citoyens, sauf quand ils ne pensent pas «bien» (Brexit, rejet de l’immigration sauvage, etc.), et reconnaît le rôle de la commission PETI comme supplétif de la Commission européenne contre les États.

J'ai voté contre.

  Miguel Urbán Crespo (GUE/NGL), por escrito. ‒ He votado a favor de este informe que, además de hacer un repaso de las peticiones ciudadanas recibidas en 2015 por la Comisión de Peticiones, remarca la importancia de esta forma de participación ciudadana, y la necesidad de dotarse de más medios para poder atender mejor las demandas de la sociedad. Así como la importancia de la colaboración de la Comisión Europea, los Estado miembros y del Defensor del Pueblo. Dadas las lagunas democráticas en el sistema de funcionamiento de la Unión, apoyo cualquier trabajo orientado a aumentar el control y la participación ciudadana en el debate político.

Valoro positivamente como el informe resalta y da voz a un gran número de peticiones en cuestiones de gran importancia como las medioambientales (las más numerosas); la denuncia de los problemas y los derechos de los discapacitados; la legislación hipotecaria. Si bien es cierto que otras quedaron en el tintero. El número de peticiones se ha reducido a la mitad, síntoma de la falta de confianza en la Unión. Por lo tanto, aunque la inclusión de la participación en las instituciones europeas es insuficiente, voto a favor de un informe que busca dar voz y mejorar este tipo de participación.

  Ernest Urtasun (Verts/ALE), in writing. – I voted in favour of the annual report of the Committee on Petitions because it gives an account of the Committee’s work during the past year and it presents a resolution drawing political and practical conclusions on the basis of petitions received and examined. Taking into account the persisting context of ideological clash over the fate of the Committee, the report is a good opportunity to consolidate and even go further on strengthening the important role of the Petitions Committee.

  Ángela Vallina (GUE/NGL), por escrito. ‒ He votado a favor de mi informe sobre el trabajo de la Comisión de Peticiones en el año 2015 puesto que éste además de recoger la actividad anual de PETI mantiene un enfoque crítico con la Comisión Europea, a la que insta a realizar un tratamiento adecuado a las peticiones presentadas, así como la información y la eliminación de barreras burocráticas para la presentación de las mismas y apela a la Comisión Europea para que aplique el principio de precaución en materia medioambiental.

Además, se refiere a la escandalosa legislación hipotecaria y de instrumentos financieros de riesgo en España y que han afectado desde el inicio de la crisis a centenares de miles de familias, afectadas por los desahucios, cláusulas abusivas y el escándalo de las preferentes que fue objeto de debate por la Eurocámara en el 2015.

Lamentablemente, la derecha, encabezada por el Partido Popular Europeo, logró eliminar en el voto en plenario las críticas a las políticas de austeridad.

Ahora bien, se mantuvieron aspectos positivos como el llamamiento a una mayor transparencia y a la puesta en marcha mecanismos de democracia participativa en la Unión, por lo que voté a favor.

  Marie-Christine Vergiat (GUE/NGL), par écrit. ‒ Le droit de pétition au Parlement européen est un des rares instruments institutionnels de la citoyenneté européenne.

La commission des pétitions du Parlement européen recueille les initiatives des citoyens, ce qui constitue un baromètre pour mesurer leurs inquiétudes. Ce rapport annuel présente un aperçu complet et précis des activités de la commission en 2015 et des relations avec les autres institutions européennes, nationales et régionales.

Il ressort des statistiques ainsi établies que les préoccupations des citoyens européens portent sur l’environnement, la protection des animaux, la justice, le marché intérieur, ou encore les droits fondamentaux.

Le rapport est très critique sur le rôle de la Commission, à laquelle les citoyens demandent en particulier de mieux veiller au respect des traités en ces domaines.

Une preuve en quelque sorte de l'avance de la société européenne sur ses institutions concernant ces questions.

J’ai voté en faveur de ce rapport présenté par ma collègue espagnole de la GUE/NGL Angela Vallina.

  Miguel Viegas (GUE/NGL), por escrito. ‒ Durante 2015 foram recebidas 1431 petições (menos 47% do que em 2014), 943 foram consideradas admissíveis, das quais 424 tiveram uma análise rápida. O direito de petição deve ser um instrumento fundamental na via de uma democracia participativa. A PETI pode fazer um trabalho considerável para explicar e, eventualmente, provar os êxitos e benefícios do projeto europeu.

Em 2015 houve maior celeridade e eficiência ao nível do tratamento das petições. As principais questões abordadas são legislação ambiental, violações dos direitos fundamentais, aplicação da justiça (em particular, os direitos de custódia relativamente a menores), direitos da criança, das pessoas com deficiência e das minorias, livre circulação de pessoas, discriminação, imigração, emprego e bem-estar dos animais.

As petições podem ser um instrumento útil de envolvimento dos cidadãos. Contudo, o seu alcance é limitado e, na prática, este tem sido mais um adorno democrático do que uma verdadeira ferramenta de mobilização popular. Não será por aí que se resolverá o défice democrático da UE.

  Jana Žitňanská (ECR), písomne. ‒ Správu o činnosti Výboru pre petície za rok 2015 som podporila. Táto správa nám poskytla prehľad aktivít výboru PETI, jednoduchú štatistiku, ale vyzdvihla aj silné stránky prejednávania petícií a poukázala na nedostatky. Správu som sa rozhodla podporiť najmä preto, že petícia je jedinečný nástroj, prostredníctvom ktorého môžu občania Európskej únie adresovať svoje starosti a problémy. Myslím si, že petície pomáhajú ľuďom viac sa angažovať vo verejnom živote a takisto posilňujú vedomie, že o riešenie ich problémov adresovaných v petíciách sa európske autority zaujímajú. Veľmi oceňujem, že obyvatelia Európskej únie aktívne riešia najmä problémy spojené s ochranou životného prostredia, ochranou práv spotrebiteľov a justíciou. Takisto je veľmi pozitívnou zmenou, že čas vybavovania petície sa skrátil, ako aj že bol vytvorený internetový portál, cez ktorý je možné elektronicky podávať a sledovať petície. Celkovo považujem výročnú správu za dobre zostavenú a zrozumiteľnú.

  Željana Zovko (PPE), napisan. ‒ Podržavam izvješće o aktivnostima Odbora za predstavke u 2015 godini. Svrha je godišnjeg izvješće za 2015. godinu pružiti uvid u sveukupni rad Odbora za predstavke. Izvješće daje statističke podatke o broju predstavki koje je Odbor zaprimio, obradio ili zaključio, obuhvaćene države i pitanja o kojima je bilo riječ.

Pravo na predstavke treba osnažiti mogućnost djelovanja Europskog parlamenta, pomažući u rješavanju problema ponajviše vezanih za primjenu zakonodavstva EU-a. Kroz predstavke se može procijeniti utjecaj zakonodavstva EU-a na svakodnevni život građana Europe, dok jačajući mogućnost djelovanja Europskog parlamenta može pomoći u rješavanju problema uglavnom vezanih za provedbu zakonodavstva EU-a, jer predstavke predstavljaju vrijedan izvor informacija za utvrđivanje nedostataka u provedbi zakonodavstva EU-a.

Podržavam zahtjev Parlamenta upućen Komisiji za veći angažman oko Inicijative za građane Europe kako bi inicijativa razvila svoj puni potencijal i funkcionirala. Odbor za predstavke ima priliku i izazov, nakon najnovijih događaja u Ujedinjenoj Kraljevini, održavati dijaloga s građanima, jer posjeduje potencijal da ponovno spoji institucije i građane Europske unije, stavljajući građane u središte europskog projekta i ukazujući im na pozitivan učinak politika EU-a.

7.6. Internationale luftfartsaftaler (B8-1337/2016, B8-1338/2016, B8-1339/2016)

Ustne wyjaśnienia dotyczące głosowania

  Seán Kelly (PPE). – Mr President, further development of the aviation sector provides us with a renewed opportunity to boost Europe’s economy, strengthen our industrial base and reinforce our position of global leadership in this market. I would support this motion for a resolution as a means to harness the European aviation model, thus adapting and responding to the specific obstacles and demands of this sector. Greater regulation in the areas of efficiency, infrastructure and investment are, however, crucial if we are to realise the true potential of a consolidated European aviation strategy.

I would like to conclude by thanking the Commission for its efforts to ensure that Norwegian Air can get a licence to fly from the United States to Cork and, hopefully, in due course, Shannon, in my country. It would reduce the price of flying transatlantic and give greater choice, and especially at regional airports it will be most welcome, so hopefully it will happen as soon as possible in Cork, in Shannon and maybe other airports as well.

Pisemne wyjaśnienia dotyczące głosowania

  Marina Albiol Guzmán (GUE/NGL), por escrito. – Esta moción recuerda a la Comisión la necesidad de mantener informado e involucrado al Parlamento en las negociaciones sobre acuerdos de aviación internacionales. Si bien estos acuerdos pueden ser necesarios, para asegurar estándares mínimos sociales, ambientales y de seguridad y protección al consumidor, se han utilizado con más frecuencia con el fin de forzar a la baja los estándares europeos mediante la competencia con terceros países. Pese a compartir la necesidad de una mayor transparencia y escrutinio, no he querido que mi voto se interpretara en favor de esta estrategia, por lo que he preferido abstenerme.

  Laima Liucija Andrikienė (PPE), raštu. ‒ Balsavau už Europos Parlamento rezoliuciją dėl tarptautinių aviacijos susitarimų. Komisija Europos aviacijos strategijoje pasiūlė pradėti derybas dėl ES lygmens aviacijos saugumo susitarimų su Japonija ir Kinija ir ES lygmens oro susisiekimo paslaugų susitarimų su Kinija, Turkija bei šešiomis Persijos įlankos bendradarbiavimo tarybos valstybėmis narėmis, Armėnija ir ASEAN. Tarptautiniams susitarimams, priskiriamiems sričiai, kuriai taikoma įprasta teisėkūros procedūra, sudaryti reikia Parlamento pritarimo. Taip pat kai Komisija derasi dėl Sąjungos ir trečiųjų šalių arba tarptautinių organizacijų susitarimų Parlamentas turi būti nedelsiant ir išsamiai informuojamas visais derybų dėl tarptautinių susitarimų procedūros etapais. Siekdamas turėti galimybių nuspręsti, ar derybų pabaigoje duoti pritarimą, ar jo neduoti, Parlamentas turi stebėti procesą nuo jo pradžios. Palaikau nuomonę, kad Parlamentas nuo pat pradžių turėtų nuolat ir prireikus laikantis konfidencialumo gauti visą informaciją apie proceso eigą visais derybų etapais ir kad minėta informacija turi būti pateikiama Parlamentui taip, kad prireikus jam užtektų laiko pateikti savo nuomonę. Parlamentas, savo ruožtu, gavęs slaptos informacijos apie vykstančias derybas, privalo užtikrinti, kad bus išlaikytas visiškas konfidencialumas.

  Marie-Christine Arnautu (ENF), par écrit. ‒ Les négociations pour l’avenir de l’aviation européenne, en particulier française, sont cruciales. Pour rappel, dès le début des années 2000, Air France avait alerté les autorités européennes et nationales sur la menace d’une concurrence déloyale de la part des transporteurs du Golfe. Il est indispensable d’envoyer un message politique clair et très ferme à l’égard de la Commission afin qu’elle adopte une approche transparente vis-à-vis du PE et autorités nationales. Il est légitime de le déplorer étant donné sa philosophie en matière de concurrence et son bilan désastreux en matière de dérèglementation.

J’ai voté contre la proposition de résolution de la commission des transports qui se contente de demander que la Commission soit transparente avec le Parlement et pour les propositions de résolution EFDD et ENL qui non seulement exigent de la part de la Commission la pleine transparence mais également de garantir une concurrence loyale et équitable entre les transporteurs aériens par le biais de clauses juridiques précises.

  Jonathan Arnott (EFDD), in writing. ‒ I voted against this resolution as I do not believe the European Union should have the right to negotiate international aviation agreements on the UK’s behalf. These agreements should always be taken at a Member State level.

  Jean Arthuis (ALDE), par écrit. ‒ J’ai voté pour cette proposition car j’estime également que le Parlement doit être impliqué dès le début des procédures dans le cadre des négociations d’accords internationaux en matière d’aviation. Il est donc nécessaire que la Commission transmette au Parlement les informations sur le lancement de certaines négociations ainsi que les informations nécessaires à l’analyse de ces accords.

  Xabier Benito Ziluaga (GUE/NGL), por escrito. ‒ Esta resolución ha sido negociada entre todos los miembros de la Comisión TRAN con dos objetivos principales: pedir una mayor participación del Parlamento Europeo en la negociación de acuerdos internacionales con terceros países y garantizar que el principal criterio subyacente a cualquier acuerdo sea garantizar el cumplimiento de los estándares europeos de seguridad en todas sus dimensiones (material, técnica, profesional...). Hemos participado en la elaboración del texto como miembros de la Comisión y he votado a favor porque compartimos plenamente ambas prioridades.

  Izaskun Bilbao Barandica (ALDE), por escrito. ‒ He apoyado esta Resolución de la Comisión de Transportes y Turismo sobre los acuerdos de aviación internacionales cuyo debate tuvo lugar en el período parcial de sesiones de noviembre. En ella se destaca que, a fin de poder adoptar una decisión sobre si dar o no su aprobación al final de las negociaciones, el Parlamento necesita seguir el proceso desde el principio, y que interesa a todas las instituciones que se determinen y aborden lo antes posible aquellas cuestiones que revistan una importancia suficiente y que cuestionen la disponibilidad del Parlamento a dar su aprobación.

  Mara Bizzotto (ENF), per iscritto. ‒ La risoluzione oggetto di voto è condivisibile e pare ben ponderata.

Ritengo necessaria una maggiore trasparenza da parte della Commissione in merito alle procedure negoziali di modifica e creazione di accordi aerei internazionali e credo che il Parlamento europeo debba essere maggiormente coinvolto in tutte queste fasi.

Per questi motivi ho votato a favore di questo testo.

  José Blanco López (S&D), por escrito. ‒ En marzo de 2016, el Consejo autorizó a la Comisión Europea a iniciar negociaciones sobre acuerdos de seguridad aérea con China y Japón, y sobre los acuerdos en materia de servicios aéreos con la ASEAN, Turquía, Qatar y los Emiratos Árabes Unidos el 7 de junio de 2016.

A día de hoy, la Comisión sigue deliberando sobre los proyectos de directivas de negociación para abrir las negociaciones sobre los acuerdos de la Unión en materia de servicios aéreos con China, México, Armenia y los cuatro Estados miembros restantes del Consejo de Cooperación del Golfo.

Esos acuerdos abren el espacio aéreo de la UE con algunos países del Golfo, que están compitiendo de manera desleal dando ayudas de Estado masivas a sus aerolíneas, comprando compañías europeas y operando en vuelos europeos con personal de terceros países en condiciones laborales que no respetan los mínimos estándares sociales europeos.

La Resolución, que he apoyado, solicita una mayor participación del Parlamento, situándose en pie de igualdad con el Consejo, e información antes y durante las negociaciones de los acuerdos aéreos con terceros países.

  Vilija Blinkevičiūtė (S&D), raštu. ‒ ‒ Balsavau už šią rezoliuciją, kurioje nagrinėjami tarptautiniai aviacijos susitarimai. Komisija Europos aviacijos strategijoje pasiūlė pradėti derybas dėl Europos Sąjungos lygmens aviacijos saugumo susitarimų su Japonija ir Kinija ir dėl ES lygmens oro susisiekimo paslaugų susitarimų su Kinija, Turkija, šešiomis Persijos įlankos bendradarbiavimo tarybos valstybėmis narėmis, Armėnija ir su Pietryčių Azijos valstybių asociacija (ASEAN). Taryba leido Komisijai pradėti derybas dėl aviacijos saugumo susitarimų su Japonija ir Kinija ir derybas dėl ES lygmens oro susisiekimo paslaugų susitarimų su ASEAN, Turkija, Kataru ir Jungtiniais Arabų Emyratais. Tarptautiniams susitarimams, priskiriamiems sričiai, kuriai taikoma įprasta teisėkūros procedūra, sudaryti reikia Parlamento pritarimo. Europos Parlamentas tikisi, kad Komisija atsakingam Parlamento komitetui suteiks informacijos apie ketinimus pasiūlyti derybas siekiant sudaryti ir keisti tarptautinius oro susisiekimo susitarimus, ir tikisi, kad Komisija su Taryba ir derybų partneriais pasieks susitarimus, pagal kuriuos Europos Parlamento nariams vienodomis teisėmis kartu su Taryba būtų suteikta prieiga prie visų susijusių dokumentų, įskaitant derybų nurodymus ir konsoliduotus tekstus. Parlamentas pripažįsta, kad jis, gavęs slaptos informacijos apie vykstančias derybas, privalo užtikrinti, kad bus išlaikytas visiškas konfidencialumas.

  Andrea Bocskor (PPE), írásban. ‒ Az Európai Parlament és az Európai Bizottság közös megállapodása érdekében a Bizottság köteles a nemzetközi légi közlekedési tárgyalásokra vonatkozó információkat megosztani az EP illetékes bizottságával, a Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottsággal. Ennek keretein belül készült ez az állásfoglalási indítvány, melyet a Magyar Néppárti Delegáció is támogat. Az indítvány többek között hangsúlyozza, hogy annak érdekében, hogy a tárgyalások végén a képviselők döntést tudjanak hozni arról, hogy megadják-e egyetértésüket vagy sem, a Parlamentnek kezdettől fogva követnie kell a folyamatot. Ez a többi intézménynek is érdeke, hiszen ezáltal korai szakaszban azonosíthatják és kezelhetik mindazokat az aggályokat, amelyek súlyuk alapján kérdésessé tehetik a Parlament hajlandóságát egyetértésének megadására.

  Biljana Borzan (S&D), napisan. ‒ Podržavam ovo Izvješće o međunarodnim sporazumima o zračnom prometu.

  Marie-Christine Boutonnet (ENF), par écrit. ‒ Cette question orale de la commission transport qui exige plus de transparence des négociations vis-à-vis du Parlement va certes dans le bon sens, mais est très loin de couvrir l’ensemble du sujet.

En effet, le transfert de souveraineté des États membres vers l’Union européenne en matière de négociation de droits de trafic entraîne ipso facto un renversement du rapport de force avec les pays tiers: ceux-ci obtiennent l’accès à l’ensemble de l’immense marché européen, alors qu’ils ne peuvent concéder que peu de choses en échange, qui ont d’ailleurs déjà été concédées pour la plupart. Ce type de négociation affaiblit donc considérablement le positionnement des compagnies européennes par rapport aux compagnies des pays tiers.

Je vote donc contre cette question orale. À l’inverse, je vote pour la résolution EFDD et ENL.

  Lynn Boylan and Liadh Ní Riada (GUE/NGL), in writing. – We voted in favour of this resolution because we feel that it grants more power and information to the European Parliament when international aviation agreements with third countries are being negotiated. We supported the fact that the motion for a resolution stresses that the EP has to have an access in order to fully follow the process of negotiation from the beginning and that all necessary (confidential) documents have to be given to the committee responsible. It is democratically correct that the Council and the Commission should be obliged to inform Parliament immediately and fully at all stages of the procedure. Therefore, we supported this motion for a resolution.

  Renata Briano (S&D), per iscritto. ‒ Negli ultimi anni diverse operazioni di assunzione di partecipazioni in compagnie europee da parte di compagnie di Paesi terzi hanno suscitato discussioni e provocato viva emozione nell'opinione pubblica. Inoltre le previsioni della Commissione si sono più volte dimostrate troppo ottimiste sugli effetti benefici degli accordi nel settore dell'aviazione.

Viene quindi doveroso ricordare che, a norma dell'articolo 218, paragrafo 10 TFUE, il Consiglio e la Commissione sono tenuti a informare immediatamente e pienamente il Parlamento in tutte le fasi delle procedure negoziali di nuovi accordi del settore e il Parlamento è chiamato a valutare con obiettività e libertà di coscienza l'opportunità o meno della conclusione di tali accordi, nell'interesse esclusivo dei cittadini dell'Unione Europea e della sicurezza internazionale.

  Daniel Buda (PPE), în scris. ‒ Comisia a propus, în cadrul strategiei în domeniul aviației pentru Europa, să deschidă negocieri privind siguranța aviației civile cu Japonia și cu China, și privind acorduri în domeniul serviciilor aeriene la nivelul UE cu China, Turcia, Mexic, șase state membre ale Consiliului de Cooperare al Golfului, Armenia și ASEAN.

În acest context, Consiliul a autorizat Comisia să deschidă negocieri privind acordurile menționate anterior, însă este necesară și aprobarea Parlamentului pentru încheierea acordurilor internaționale în domeniile în care se aplică procedura legislativă ordinară. Potrivit prevederilor în vigoare, atunci când Comisia negociază acorduri între Uniune și țări terțe sau organizații internaționale, Parlamentul trebuie să fie „informat de îndată și pe deplin pe parcursul tuturor etapelor procedurii”.

Susțin implicarea Parlamentului pe deplin în astfel de negocieri, motiv pentru care m-am declarat în favoarea acestei rezoluții care subliniază nevoia, precum și obligativitatea de a lua în considerare avizul Parlamentului în contexul unor astfel de decizii atât de importante pentru statele membre.

  Nicola Caputo (S&D), per iscritto. ‒ Oggi ho votato in favore della risoluzione in questione che richiede un maggiore coinvolgimento del Parlamento nei negoziati che la Commissione sta portando avanti con il Giappone e la Cina su accordi in materia di sicurezza aerea e con l'Associazione delle nazioni del Sud-Est asiatico (ASEAN), la Turchia, il Qatar e gli Emirati arabi uniti su accordi a livello di UE in materia di servizi aerei.

La relazione richiede che il Parlamento sia messo al corrente fin dall'inizio del processo di negoziazione, così da poter decidere se concedere o meno l'approvazione. È infatti anche nell'interesse delle altre istituzioni individuare e affrontare precocemente qualsiasi questione di sufficiente importanza da mettere in dubbio la disponibilità del Parlamento a concedere l'approvazione.

L'ulteriore richiesta è che le informazioni siano fornite complete e dettagliate, ossia in modo tale da consentirgli di esprimere il proprio parere.

  Matt Carthy (GUE/NGL), in writing. ‒ I supported this oral question, which urges the Commission to include and inform Parliament when negotiating international aviation agreements with third countries.

The Council has authorised the Commission to start negotiations on aviation safety agreements with China and Japan on 8 March 2016 and on EU-level air services agreements with ASEAN, Turkey, Qatar and United Arab Emirates on 7 June 2016. Furthermore, the Council is deliberating draft negotiating directives for opening negotiations on EU-level air service agreements with China, Mexico, Armenia, and the remaining four Member States of the Gulf Cooperation Council.

The resolution stresses that EP should have an access to fully follow the process of negotiation from the beginning and all necessary (confidential) documents have to be given to the Committee responsible, thereby giving maximum transparency.

There were some good amendments, including respect for sovereignty at national level and raising concerns related to opening the sky to third-party companies experiencing rapid growth at a time when many European companies are facing serious economic and financial difficulties.

For these reasons I voted in favour.

  Fabio Massimo Castaldo (EFDD), per iscritto. ‒ Nel quadro della strategia per l'aviazione in Europa la Commissione europea ha proposto di avviare negoziati in materia di sicurezza dell'aviazione civile con il Giappone e la Cina e in materia di servizi aerei a livello di UE con la Cina, la Turchia, il Messico, sei stati membri del Consiglio di cooperazione del Golfo, l'Armenia e l'ASEAN.

Ricordo che sia necessaria l'approvazione del Parlamento per la conclusione di accordi internazionali. I criteri in base a cui il Parlamento valuta gli accordi trasmessigli per approvazione includono il pieno e reciproco riconoscimento delle prassi e procedure di certificazione, lo scambio di dati sulla sicurezza, ispezioni comuni, una maggiore cooperazione normativa e consultazioni a livello tecnico intese a risolvere i problemi prima di attivare il meccanismo di composizione delle controversie.

Ho quindi votato a favore.

  Λευτέρης Χριστοφόρου (PPE), γραπτώς. ‒ Καταψηφίζουμε τις προτάσεις καθώς διαφωνούμε σε πολλά σημεία.

  Angelo Ciocca (ENF), per iscritto. ‒ La relazione è caratterizzata dalla richiesta di un maggiore coinvolgimento del Parlamento nel processo per la costituzione di accordi internazionali nel settore dell'aviazione.

La Commissione europea è quindi sollecitata ad attuare percorsi condivisi e trasparenti circa le tematiche in oggetto.

Voto positivo.

  Deirdre Clune (PPE), in writing. ‒ I supported the motions for resolutions on the international aviation agreements.

  Carlos Coelho (PPE), por escrito. ‒ A Comissão Europeia propôs na sua estratégia para a Europa a abertura de negociações sobre a segurança da aviação civil com um conjunto de países. Ora, na celebração de acordos internacionais em domínios aos quais é aplicável o processo legislativo ordinário, a aprovação do Parlamento é necessária, devendo ser, de acordo com o Acordo-Quadro sobre as relações entre o Parlamento e a Comissão, imediata e plenamente informado em todas as fases do processo.

Apoio esta resolução, que ressalva que o Acordo-Quadro estipula, em particular, que devem ser fornecidas ao Parlamento, desde o início, numa base regular e, se necessário, a título confidencial, todas as informações detalhadas relativas ao processo em curso em todas as fases das negociações e aguarda que a Comissão forneça à comissão parlamentar dos transportes informações sobre a intenção de propor negociações com vista à celebração e alteração de acordos internacionais sobre transportes aéreos, acesso a todos os documentos relevantes, nomeadamente diretrizes de negociação e textos consolidados, em paralelo e em pé de igualdade com o Conselho.

  Lara Comi (PPE), per iscritto. ‒ Ho votato a favore del provvedimento in quanto condivido la necessità di una strategia aeronautica per l'Europa che rafforzi la propria base industriale e la posizione di leader mondiale nel settore del trasporto aereo.

È necessario incoraggiare la multimodalità. Data la necessità di una sempre maggiore efficienza delle infrastrutture esistenti, nonché la razionalizzazione degli investimenti, è evidente che i benefici della complementarità di tutte le modalità di trasporto sono ad oggi sottoutilizzati.

Condivido inoltre la necessità di proseguire nei miglioramenti nel campo della sicurezza e del rispetto dell'ambiente.

  Javier Couso Permuy (GUE/NGL), por escrito. ‒ Esta moción recuerda a la Comisión la necesidad de mantener informado e involucrado al Parlamento en las negociaciones sobre acuerdos de aviación internacionales. Si bien estos acuerdos pueden ser necesarios, para asegurar estándares mínimos sociales, ambientales y de seguridad y protección al consumidor, se han utilizado con más frecuencia con el fin de forzar a la baja los estándares europeos mediante la competencia con terceros países. Pese a compartir la necesidad de una mayor transparencia y escrutinio, no he querido que mi voto se interpretara en favor de esta estrategia, por lo que he preferido abstenerme.

  Andrea Cozzolino (S&D), per iscritto. ‒ Numerosi sono gli aspetti critici presi in considerazione in questa risoluzione.

Il primo riguarda il rischio reale che taluni negoziati si concludano con accordi squilibrati sfavorevoli ai vettori aerei europei, in particolare in merito a distorsioni della concorrenza originate da aiuti di Stato a beneficio di alcune compagnie aeree terze.

In secondo luogo, sicurezza, protezione e qualità dei servizi offerti ai passeggeri sono stati considerati come elementi chiave per guidare i negoziati in questi ambiti.

In terzo luogo, è importante parlare della fiducia dei cittadini nelle istituzioni europee e nazionali, che dovrebbero essere preposte a difendere gli interessi di questi ultimi, fiducia che è minata dal segreto con il quale la Commissione avvolge i negoziati, come avviene anche per quelli in atto nel contesto del CETA, del TTIP e del TiSA.

Per queste ragioni ritengo che questo testo riesce ad affrontare alcuni dei problemi chiave in merito agli accordi internazionali nel settore dell'aviazione e quindi voto a favore.

  Edward Czesak (ECR), na piśmie. ‒ Dostrzegając zasadność proponowanych rozwiązań, poparłem projekt rezolucji dotyczący międzynarodowych porozumień w dziedzinie lotnictwa. Wzrastające znaczenie umów w sprawie bezpieczeństwa lotniczego z Japonią i Chinami oraz umów o komunikacji lotniczej z Chinami, Turcją, Meksykiem, sześcioma państwami członkowskimi Rady Współpracy Państw Zatoki Perskiej, Armenią oraz ASEAN wymaga stworzenia wytycznych negocjacyjnych przed rozpoczęciem negocjacji.

Stwierdzam, że rola Parlamentu Europejskiego i jego zaangażowanie motywuje do tego, by był on informowany w sposób natychmiastowy i pełny na wszystkich etapach negocjacji. Parlament od samego początku procedury powinien otrzymywać regularne oraz – wówczas, gdy jest to konieczne, na zasadzie poufności – pełne informacje na temat procedury w toku na wszystkich etapach negocjacji.

  Miriam Dalli (S&D), in writing. ‒ I voted in favour of this report, which asks for the involvement and consent of the European Parliament in negotiations on international agreements. However, it must also be noted that I am concerned about the Commission desire to open up Europe’s skies even further to hugely successful third-country airlines at a time when many European airlines are facing serious financial problems.

  Viorica Dăncilă (S&D), în scris. ‒ Consider că Comisia Europeană trebuie să ofere comisiei competente a Parlamentului informațiile necesare cu privire la intenția de a propune negocieri în vederea încheierii și modificării unor acorduri internaționale în domeniul aviației.

  Rachida Dati (PPE), par écrit. – Pour qu’un accord international en matière d’aviation puisse entrer en vigueur il doit être nécessairement approuvé par le Parlement européen. Il est impératif que les députés puissent suivre chaque étape des négociations car une bonne coordination entre les institutions permet de réduire les délais pour l’approbation des accords internationaux. Alors que plusieurs négociations vont s’ouvrir pour la conclusion d’accords internationaux en matière d’aviation, notamment avec la Chine, le Japon et le Mexique, j’ai voté en faveur de cette résolution pour rappeler, à la Commission, le rôle du Parlement européen dans l’approbation de ce type d’accord et garantir des négociations efficaces.

  Andor Deli (PPE), írásban. ‒ Az Európai Parlament és az Európai Bizottság közös megállapodása érdekében a Bizottság köteles a nemzetközi légi közlekedési tárgyalásokra vonatkozó információkat megosztani az EP illetékes bizottságával, a Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottsággal. Ennek keretein belül készült ez az állásfoglalási indítvány, melyet a Magyar Néppárti Delegáció is támogat. Az indítvány többek között hangsúlyozza, hogy annak érdekében, hogy a tárgyalások végén a képviselők döntést tudjanak hozni arról, hogy megadják-e egyetértésüket vagy sem, a Parlamentnek kezdettől fogva követnie kell a folyamatot. Ez a többi intézménynek is érdeke, hiszen ezáltal a korai szakaszban azonosíthatják és kezelhetik mindazokat az aggályokat, amelyek súlyuk alapján kérdésessé tehetik a Parlament hajlandóságát egyetértésének megadására.

  Mireille D'Ornano (ENF), par écrit. ‒ J’ai voté contre la proposition de résolution de la commission TRAN.

En décembre 2015, la Commission a présenté une stratégie de l’aviation pour l’Europe, impliquant, notamment :

- l’ouverture d’accords de sécurité avec le Japon et la Chine ;

- l’ouverture d’accords sur les services aériens avec la Chine, la Turquie, le Mexique, les six États membres du Conseil de coopération du Golfe, l’Arménie et l’Association des nations du Sud-Est asiatique.

Ces accords visent en effet à remplacer les accords bilatéraux existants par un accord européen unique, permettant aux transporteurs européens de faire face à la concurrence des pays émergents, notamment du Golfe.

Néanmoins, la Commission entretient un flou quant aux conditions de ces négociations. En outre, les précédents en la matière n’ont pas été avantageux pour l’Union européenne, notamment, en ce qui concerne les États-Unis (2007), s’agissant de la réciprocité (prises de participation avec droit de vote dans les sociétés américaines de 25% maximum, contre 49,9% en Europe, interdiction du cabotage, etc).

Le groupe ENF a, quant à lui, exigé davantage de transparence dans ces négociations.

  Ангел Джамбазки (ECR), в писмена форма. ‒ Авиационният транспорт е един от най-сигурните видове транспорт, въпреки общественото мнение. Въпреки това обаче има много какво да се желае в областта на авиационната безопасност. Приветствам започването на преговори за безопасността на гражданското въздухоплаване с Япония и Китай, както и споразумението с Китай, Турция, Мексико и шест държави от Персийския залив, както и с Армения и страни от АСЕАН.

Разбира се, ние, като представители на своите държави в ЕС, трябва да сме запознати през цялото време с воденето на тези преговори и постигнатия напредък между преговарящите страни. Но тук трябва да се внимава, защото получената информация може да е чувствителна и по този начин споделянето на информация може да доведе до разкриване на поверителна информация.

  Jill Evans (Verts/ALE), in writing. ‒ I voted in favour of the resolution on aviation agreements because it calls on the Commission to better inform and involve the European Parliament regarding its negotiations on aviation with some non-EU states. I made a commitment to my constituents in Wales that I would always work for more transparency.

  José Manuel Fernandes (PPE), por escrito. ‒ A Comissão propôs, na Estratégia da Aviação para a Europa, a abertura de negociações sobre segurança da aviação civil com o Japão e a China e, a nível da UE, de acordos em matéria de serviços aéreos com a China, a Turquia, o México, os seis Estados do Conselho de Cooperação do Golfo, a Arménia e a ASEAN.

No entanto, para poder tomar a sua decisão sobre a aprovação do documento no final das negociações, o Parlamento tem de acompanhar o processo desde o início até porque também é do interesse das demais instituições que quaisquer reservas suficientemente importantes para pôr em causa a disponibilidade do Parlamento para aprovar o acordo sejam identificadas e abordadas numa fase inicial.

  Edouard Ferrand (ENF), par écrit. ‒ Vote pour les propositions de résolution EFDD et ENL qui non seulement exigent de la part de la Commission la pleine transparence mais également de garantir une concurrence loyale et équitable entre les transporteurs aériens par le biais de clauses juridiques précises.

  João Ferreira (GUE/NGL), por escrito. ‒ Como parte da “Estratégia de Aviação para a Europa”, de Dezembro de 2015, a Comissão Europeia abriu negociações para acordos no domínio da aviação com vários países, asiáticos na sua maioria.

Este relatório apoia a Estratégia, à qual nos opomos severamente. Em síntese, o seu objetivo: “Incrementar a exploração, degradar a soberania, promover a concentração capitalista”. Nos seus diversos capítulos – Estratégia para o Sector Aéreo, para a Navegação Aérea, para os Aeroportos, para a Assistência em Escala – encontramos formas diversas de servir os interesses das multinacionais europeias do sector; reduzir as normas de segurança operacional; acentuar as pulsões securitárias; subordinar o trabalho ao capital.

Da Estratégia se poderia dizer que se desenvolve em duas etapas: 1) criar as condições para a concentração monopolista à escala europeia, por essa via dando “músculo” aos grandes grupos europeus do sector; 2) criar condições no plano internacional para as multinacionais europeias colonizarem novos mercados mundo fora.

Objetivos que repudiamos em toda a linha.

O relatório não esconde o tom zangado com o facto de a liberalização não avançar com a velocidade que alguns querem.

A insistência nas questões multimodais e nas necessidades de uniformizar direitos dos passageiros para que elas sejam possíveis, dá a ideia de quererem evoluir para a desregulamentação por cima.

Votámos contra.

  Λάμπρος Φουντούλης (NI), γραπτώς. ‒ Καταψηφίζω τις διεθνείς συμφωνίες αεροπορικών μεταφορών, καθώς η σύναψη των συμφωνιών αυτών θα επιφέρει δυσμενείς μεταβολές τόσο στο καθεστώς των προτύπων ασφαλείας όσο και στο ήδη ισχύον καθεστώς των προϋποθέσεων σε περίπτωση δυνητικής επένδυσης σε ευρωπαϊκό αερομεταφορέα (κάμψη της αρχής ότι το 49% της κυριότητας του αερομεταφορέα πρέπει να ανήκει σε Ευρωπαίους κ.τ.λ.). Την ώρα που ευρωπαϊκές αεροπορικές εταιρείες αντιμετωπίζουν πληθώρα οικονομικών προβλημάτων, με τον κίνδυνο της παύσης εργασιών τους να είναι ορατό, είναι τουλάχιστον ατυχές να συζητείται η παροχή δυνατοτήτων σε μουσουλμανικές (κυρίως) χώρες να εισέλθουν με εξαιρετικά ευνοϊκούς όρους στην ευρωπαϊκή αγορά αερομεταφορών.

  Doru-Claudian Frunzulică (S&D), in writing. ‒ The single EU aviation market has been developed through dramatic changes in the economic and regulatory landscape of air transport in Europe to the benefit of consumers and business. The creation of the single EU aviation market has also had implications for the EU's external aviation relations, leading to the development of the EU's external aviation policy.

Closer international relations will not only provide access to new markets, but also allow the EU to ensure high standards of safety and security in international air transport as well as to work with others more effectively to address the impact of aviation on the environment and to safeguard fair competition in an increasingly globalised and liberalised aviation market.

  Ildikó Gáll-Pelcz (PPE), írásban. ‒ Az Európai Parlament és az Európai Bizottság közös megállapodása érdekében a Bizottság köteles a nemzetközi légi közlekedési tárgyalásokra vonatkozó információkat megosztani az EP illetékes bizottságával, a Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottsággal. Ennek keretein belül készült ez az állásfoglalási indítvány, melyet a Magyar Néppárti Delegáció is támogat. Az indítvány többek között hangsúlyozza, hogy annak érdekében, hogy a tárgyalások végén a képviselők döntést tudjanak hozni arról, hogy megadják-e egyetértésüket vagy sem, a Parlamentnek kezdettől fogva követnie kell a folyamatot. Ez a többi intézménynek is érdeke, hiszen ezáltal a korai szakaszban azonosíthatják és kezelhetik mindazokat az aggályokat, amelyek súlyuk alapján kérdésessé tehetik a Parlament hajlandóságát egyetértésének megadására.

  Elisabetta Gardini (PPE), in writing. ‒ I supported this resolution as the Framework Agreement states that the European Parliament should receive regular and full details of all procedures during the negotiations of international aviation agreements – if necessary this should be done on a confidential basis.

Given this, the Commission should provide the Parliament’s committee responsible information about its intention on negotiations to conclude and amend international air agreements.

I support the resolution in expecting the Commission to reach an arrangement with the Council and with the negotiating partners so that Members of the European Parliament can have access to all the relevant documents. With these documents, the negotiating directives and consolidated texts should be included so that the European Parliament is on an equal footing with the Council.

Parliamentary scrutiny of these agreements from the directly elected representatives of the people of Europe is crucial for the democratic legitimacy of these negotiations and agreements and this deficit in representation needs to be addressed.

  Jens Gieseke (PPE), schriftlich. ‒ Unterschiedliche rechtliche Rahmenbedingungen und bilaterale Luftverkehrsabkommen schränken die internationale Wettbewerbsfähigkeit ein. Auch wird der Wettbewerb durch unfaire Subventionen oder Praktiken häufig verzerrt. Verhandlungen über Flugsicherheitsabkommen mit Japan und China sowie Verhandlungen über Luftverkehrsabkommen auf EU-Ebene mit dem Verband südostasiatischer Nationen (ASEAN), der Türkei, Katar und den Vereinigten Arabischen Emiraten sollen diese Situation verbessern.

  Tania González Peñas (GUE/NGL), por escrito. ‒ Esta resolución ha sido negociada entre todos los miembros de la Comisión TRAN con dos objetivos principales: pedir una mayor participación del Parlamento Europeo en la negociación de acuerdos internacionales con terceros países y garantizar que el principal criterio subyacente a cualquier acuerdo sea garantizar el cumplimiento de los estándares europeos de seguridad en todas sus dimensiones (material, técnica, profesional...). Hemos participado en la elaboración del texto como miembros de la Comisión y he votado a favor porque compartimos plenamente ambas prioridades.

  Françoise Grossetête (PPE), par écrit. ‒ J’ai voté en faveur de cette résolution. Elle favorisera l’adoption de nos standards dans le secteur de l’aviation afin d’assurer au mieux la sécurité des passagers européens et d’établir enfin une concurrence loyale avec les pays tiers.

Cette résolution prévoit à juste titre une collaboration technique et scientifique entre l’UE et les autres parties en matière de réduction des émissions des gaz à effet de serre des différents aéronefs dont la part dans le réchauffement climatique ne cesse de croître.

  György Hölvényi (PPE), írásban. ‒ Az Európai Parlament és az Európai Bizottság közös megállapodása értelmében a Bizottság köteles a nemzetközi légi közlekedési tárgyalásokra vonatkozó információkat megosztani az EP illetékes bizottságával, a Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottsággal. Ennek keretein belül készült ez az állásfoglalási indítvány, melyet a Magyar Néppárti Delegáció is támogat. Az indítvány többek között hangsúlyozza, hogy annak érdekében, hogy a tárgyalások végén a képviselők döntést tudjanak hozni arról, hogy megadják-e egyetértésüket vagy sem, a Parlamentnek kezdettől fogva követnie kell a folyamatot. Ez a többi intézménynek is érdeke, hiszen ezáltal korai szakaszban azonosíthatják és kezelhetik mindazokat az aggályokat, amelyek súlyuk alapján kérdésessé tehetik a Parlament hajlandóságát egyetértésének megadására.

  Ivan Jakovčić (ALDE), napisan. ‒ Glasao sam za Prijedlog rezolucije o međunarodnim sporazumima o zračnom prometu jer smatram da Europski parlament treba dati svoju suglasnost ili izraziti kritiku za sklapanje ili izmjene međunarodnih sporazuma u područjima na koja se primjenjuje redovni zakonodavni postupak. S obzirom da je Komisija u okviru strategije zrakoplovstva za Europu predložila započinjanje pregovora o sigurnosti u civilnom zrakoplovstvu s Japanom i Kinom, te o sporazumima o uslugama u zračnom prometu s Kinom, Meksikom, Katarom, Ujedinjenim Arapskim Emiratima i državama članicama ASEAN-a. Smatram da je važno da je Europski parlament u potpunosti obaviješten o daljnjim koracima u pregovorima oko spomenute teme o međunarodnim sporazumima o zračnom prometu.

  Jean-François Jalkh (ENF), par écrit. ‒ Dans un contexte de dure concurrence de notre aviation avec les compagnies et hubs du Golfe et de Turquie, il est capital de bien mesurer les enjeux de cet accord et de s’assurer de son application réciproque par les autres parties. La Commission entretient le flou sur les points non-négociables garantissant une concurrence loyale et équitable, et je crois indispensable d’être ferme en abordant avec elle les thématiques de fond inhérentes à ces accords « ciel ouvert » en ne se contentant pas d’appeler à une simple transparence de sa part avec le Parlement.

J’ai voté contre.

  Dennis de Jong (GUE/NGL), schriftelijk. ‒ Vanzelfsprekend vindt de SP dat eventuele toekomstige internationale luchtvaartverdragen nooit als effect mogen hebben dat arbeidsomstandigheden of –voorwaarden van personeel werkzaam in de luchtvaartsector naar beneden worden bijgesteld. Nu al vooruitlopen op die inhoud van de verdragen willen wij echter niet. Daarom hebben we ons onthouden van stemming over de amendementen 4 en 6.

  Philippe Juvin (PPE), par écrit. ‒ J’ai voté en faveur de cette résolution qui demande à la Commission la pleine implication et la complète information du Parlement Européen pour tout accord international en matière d’aviation. Il est en effet important que notre institution, représentante des peuples, puisse être tenu informée en temps réel de toutes les informations relatives aux négociations dans ce domaine majeur. Il est important de le rappeler alors que la Commission a proposé dans sa stratégie de l’aviation pour l’Europe d’ouvrir, par exemple, des négociations sur la sécurité de l’aviation civile avec le Japon et la Chine ou encore des accords sur les services aériens au niveau de l’Union avec la Turquie, la Chine, etc.

  Barbara Kappel (ENF), schriftlich. ‒ Diese Entschließung behandelt die Öffnung des europäischen Luftraums für Fluggesellschaften aus Drittstaaten. Der Ursprungstext des Transportausschusses kritisiert dabei die Kommission und den Rat scharf für eine intransparente Vorgehensweise im Bereich der Verhandlungen über Flugabkommen mit Drittstaaten. Ich habe diesem Entschluss daher zugestimmt.

  Ádám Kósa (PPE), írásban. ‒ Az Európai Parlament és az Európai Bizottság közös megállapodása érdekében a Bizottság köteles a nemzetközi légi közlekedési tárgyalásokra vonatkozó információkat megosztani az EP illetékes bizottságával, a Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottsággal. Ennek keretein belül készült ez az állásfoglalási indítvány, melyet a Magyar Néppárti Delegáció is támogat. Az indítvány többek között hangsúlyozza, hogy annak érdekében, hogy a tárgyalások végén a képviselők döntést tudjanak hozni arról, hogy megadják-e egyetértésüket vagy sem, a Parlamentnek kezdettől fogva követnie kell a folyamatot. Ez a többi intézménynek is érdeke, hiszen ezáltal a korai szakaszban azonosíthatják és kezelhetik mindazokat az aggályokat, amelyek súlyuk alapján kérdésessé tehetik a Parlament hajlandóságát egyetértésének megadására.

  Stelios Kouloglou (GUE/NGL), in writing. ‒ The Commission adopted an Aviation Strategy for Europe in December 2015. The aim of this resolution is to open negotiations on EU-level aviation safety agreements with Japan and China and air services agreements with the following countries: China, Turkey, Mexico, six Member States of the Gulf Cooperation Council, Armenia and the Association of Southeast Asian Nations (ASEAN). I voted in favour of this resolution in order to include the European Parliament in the process of negotiation.

  Gilles Lebreton (ENF), par écrit. ‒ J'ai voté contre cette résolution car elle se contente de demander à la Commission d'être transparente avec le Parlement sans jamais aborder les problèmes de fond suscités par les accords "ciel ouvert" (réciprocité, investissements, règles de contrôle des compagnies, conditions de travail, droits de trafic, clauses garantissant une concurrence loyale et équitable, etc.).

  Paloma López Bermejo (GUE/NGL), por escrito. ‒ Esta Resolución recuerda a la Comisión la necesidad de mantener informado e involucrado al Parlamento en las negociaciones sobre acuerdos de aviación internacionales. Si bien estos acuerdos pueden ser necesarios para asegurar estándares mínimos sociales, ambientales y de seguridad y protección al consumidor, se han utilizado con más frecuencia con el fin de forzar a la baja los estándares europeos mediante la competencia con terceros países. Pese a compartir la necesidad de una mayor transparencia y control, no he querido que mi voto se interpretara en favor de esta estrategia, por lo que he preferido abstenerme.

  Ivana Maletić (PPE), napisan. ‒ Vijeće je ovlastilo Europsku komisiju da u okviru strategije zrakoplovstva za Europu predloži početak pregovora o sigurnosti u civilnom zrakoplovstvu s Japanom i Kinom i za početak pregovora o sporazumima o uslugama u zračnom prometu s Meksikom, Turskom i Kinom, šest država članica Vijeća za suradnju zemalja Perzijskog zaljeva, Armenijom i državama članicama ASEAN-a.

Europska komisija obvezna je nadležnom odboru Europskog parlamenta dati informacije o svojoj namjeri predlaganja pregovora radi sklapanja i izmjene međunarodnih sporazuma o zračnom prometu. Budući da sporazum treba osigurati da se ovlasti i nadležnosti institucija provode što učinkovitije i transparentnije, podržala sam ovaj prijedlog rezolucije.

  Andrejs Mamikins (S&D), in writing. ‒ The Commission proposed, in the Aviation Strategy for Europe, to open negotiations on civil aviation safety with Japan and China, and on EU-level air services agreements with China, Turkey, Mexico, six member states of the Gulf Cooperation Council, Armenia, and ASEAN. Parliament stressed that it needs to follow the process from the beginning and considered that it is also in the interests of the other institutions [that any concerns of sufficient importance] to call into question Parliament’s readiness to grant consent be identified and addressed at an early stage.

  Νότης Μαριάς (ECR), γραπτώς. ‒ Καταψηφίζω την πρόταση ψηφίσματος σχετικά με τις διεθνείς συμφωνίες αεροπορικών μεταφορών, για τους λόγους που ανέφερα αναλυτικά στην ομιλία μου στην Ολομέλεια του Ευρωπαϊκού Κοινοβουλίου στο Στρασβούργο στις 23/11/2016, καθώς και διότι η εν λόγω πρόταση ψηφίσματος δεν είναι πλήρης και τεκμηριωμένη.

  Dominique Martin (ENF), par écrit. ‒ J’ai voté contre ce texte.

La proposition de résolution, soumise au vote du Parlement européen par la Commission du transport et du tourisme vise à augmenter le niveau de transparence des actions de la Commission européenne dans le domaine des accords internationaux en matière d'aviation.

Nous soutenons ce principe mais nous ne pouvons pas accepter que les rapporteurs se limitent à cette demande. En effet, ils ignorent ainsi le danger de la concurrence déloyale de la part des transporteurs aériens venant des pays du Golf. Nous avons proposé une résolution alternative, trouvant celle-ci insuffisante. La proposition de résolution déposée par notre groupe parlementaire a mis l’accent sur la nécessité de garantir une concurrence loyale et équitable entre les transporteurs aériens par le biais de clauses juridiques précises. Elle a été, malheureusement, rejetée par le Parlement.

  Georg Mayer (ENF), schriftlich. ‒ Nachdem die Kommission und der Rat bezüglich ihrer intransparenten Vorgehensweise im Bereich der Verhandlungen über Flugabkommen mit Drittstaaten aufs Schärfste verurteilt und kritisiert werden, habe ich diesen Antrag mitgetragen.

  Valentinas Mazuronis (ALDE), raštu. ‒ Pritariau Europos Parlamento rezoliucijai dėl tarptautinių aviacijos susitarimų. Komisija Europos aviacijos strategijoje pasiūlė pradėti derybas dėl ES lygmens aviacijos saugumo susitarimų su Japonija ir Kinija ir ES lygmens oro susisiekimo paslaugų susitarimų su Kinija, Turkija bei šešiomis Persijos įlankos bendradarbiavimo tarybos valstybėmis narėmis, Armėnija ir ASEAN. Tarptautiniams susitarimams, priskiriamiems sričiai, kuriai taikoma įprasta teisėkūros procedūra, sudaryti reikia Parlamento pritarimo. Taip pat kai Komisija derasi dėl Sąjungos ir trečiųjų šalių arba tarptautinių organizacijų susitarimų Parlamentas turi būti nedelsiant ir išsamiai informuojamas visais derybų dėl tarptautinių susitarimų procedūros etapais. Siekdamas turėti galimybių nuspręsti, ar derybų pabaigoje duoti pritarimą, ar jo neduoti, Parlamentas turi stebėti procesą nuo jo pradžios. Palaikau nuomonę, kad Parlamentas nuo pat pradžių turėtų nuolat ir prireikus laikantis konfidencialumo gauti visą informaciją apie proceso eigą visais derybų etapais ir kad minėta informacija turi būti pateikiama Parlamentui taip, kad prireikus jam užtektų laiko pateikti savo nuomonę. Parlamentas, savo ruožtu, gavęs slaptos informacijos apie vykstančias derybas, privalo užtikrinti, kad bus išlaikytas visiškas konfidencialumas.

  Joëlle Mélin (ENF), par écrit. ‒ Il s’agit d’une proposition de résolution émanant de la commission TRAN et concernant les accords internationaux en matière d’aviation avec notamment l’association des nations du Sud-Est asiatique, la Turquie, le Qatar, les Émirats Arabes Unis et l’Arménie.

Cette résolution a simplement pour objet de demander une clarification des objectifs et des enjeux des négociations entamées puisque comme pour le CETA, le TAFTA ou le TiSA, la Commission reste très discrète sur ce sujet.

J’ai donc voté contre la première résolution de la commission TRAN puisqu’elle se contente de simplement demander des éclaircissements.

J’ai voté pour la résolution EFDD et ENL qui en plus de demander plus de transparence à la Commission, réclame aussi la garantie d’une concurrence loyale et équitable dans le secteur aérien par l’intermédiaire de clauses juridiques précises.

  Anne-Marie Mineur (GUE/NGL), schriftelijk. ‒ Vanzelfsprekend vindt de SP dat eventuele toekomstige internationale luchtvaartverdragen nooit als effect mogen hebben dat arbeidsomstandigheden of –voorwaarden van personeel werkzaam in de luchtvaartsector naar beneden worden bijgesteld. Nu al vooruitlopen op die inhoud van de verdragen willen wij echter niet. Daarom hebben we ons onthouden van stemming over de amendementen 4 en 6.

  Marlene Mizzi (S&D), in writing. ‒ I have voted in favour of the amendments tabled by the ENF which deal with international air agreements on the ‘Motion for a resolution on international aviation agreements’. The reason behind this relates to the very difficult situation Air Malta, Malta’s national airline, is currently going through

  Bernard Monot (ENF), par écrit. ‒ Depuis décembre 2015, la Commission entreprend de modifier les règles concernant les accords aériens internationaux. Malgré le fait que la Convention de Chicago ait consacré la souveraineté des États sur leurs espaces aériens, la Commission essaye d’obtenir de nouveaux mandats de négociations pour simplifier les ouvertures de ligne et développer les liaisons aériennes en remplaçant les traités bilatéraux existants par un accord unique à l’échelle européenne

La question orale en vote avait donc comme objectif de rappeler à la Commission les graves problèmes que rencontrent les compagnies aériennes européennes pour maintenir leurs parts sur le marché long-courrier, notamment du fait de la concurrence déloyale des pays du Golfe.

Le parlement reprochait aussi l’opacité totale des négociations entre la Commission et les pays avec lesquels de nouveaux accords devraient être signés, à l’instar du CETA, du TISA et du TAFTA.

Cependant, cette question orale a été vidée de son contenu par le PPE et ECR, et ne fait que demander plus de transparence à la Commission européenne. Nous voterons donc contre.

  Sophie Montel (ENF), par écrit. ‒ La question orale était la bienvenue vu les enjeux cruciaux que revêtent ces négociations pour l’avenir de l’aviation européenne, en particulier française. Pour rappel, dès le début des années 2000, Air France avait alerté les autorités européennes et nationales sur la menace d’une concurrence déloyale de la part des transporteurs du Golfe. Il est indispensable d’envoyer un message politique clair et très ferme à l’égard de la Commission afin qu’elle adopte une approche transparente vis-à-vis du Parlement européen et des autorités nationales. Il est légitime de le déplorer, étant donné sa philosophie en matière de concurrence et son bilan désastreux en matière de dérèglementation.

Je vote donc contre la proposition de résolution de la commission TRAN qui se contente de demander que la Commission soit transparente avec le Parlement et je vote pour les propositions de résolution EFDD et ENL, qui non seulement exigent de la part de la Commission la pleine transparence, mais lui demandent également de garantir une concurrence loyale et équitable entre les transporteurs aériens par le biais de clauses juridiques précises.

  Nadine Morano (PPE), par écrit. ‒ J’ai voté en faveur de cette résolution sur les accords internationaux en matière d'aviation. Le texte rappelle à la Commission européenne qu’elle doit associer le Parlement européen dès le début de la procédure de négociation des accords d’aviation avec les Etats tiers afin que les députés européens puissent librement décider d’y apporter ou non leur approbation.

  Victor Negrescu (S&D), in writing. ‒ I am in favour of this motion for a resolution regarding international aviation agreements proposed in the Aviation Strategy for Europe which is an initiative to generate growth for European business, foster innovation and let passenger profit from safer, cleaner and cheaper flight while offering more connections.

  Franz Obermayr (ENF), schriftlich. ‒ Ich habe mich für die vorliegende Resolution ausgesprochen, da im Text die intransparente Vorgehensweise des Rates im Bereich der Verhandlungen stark kritisiert wird.

  Urmas Paet (ALDE), kirjalikult. ‒ Toetasin. Euroopa lennundusstrateegia raames saab Euroopa Komisjon alustada läbirääkimisi tsiviillennunduse ohutuse asjus Jaapani ja Hiinaga ning ELi tasandi lennunduslepingute üle Hiina, Türgi, Mehhiko, Pärsia lahe koostöönõukogu kuue liikmesriigi, Armeenia ja ASEANiga. Läbirääkimiste alustamiseks on vajalik Euroopa Parlamendi nõusolek.

  Marijana Petir (PPE), napisan. ‒ Komisija je u prosincu 2015. usvojila strategiju zračnog prometa za Europu. U okviru strategije zračnog prometa predloženo je otvaranje pregovora o potpisivanju sporazuma na razini EU-a o sigurnosti zračnog prometa s Japanom i Kinom, kao i sporazuma o uslugama u zračnom prometu sa sljedećim zemljama: Kinom, Turskom, Meksikom, šest država članica Vijeća za suradnju u Zaljevu, Armenijom te Zajednicom naroda jugoistočne Azije (ASEAN).

U samom uvodu u strategiji naglašeno je kako je zrakoplovstvo snažan pokretač gospodarskog rasta, stvaranja radnih mjesta, trgovine i mobilnosti u Europskoj uniji. Vijeće je dalo ovlasti Komisiji da 8. ožujka 2016. pokrene pregovore o sporazumima o sigurnosti zračnog prometa potpisanima s Kinom i Japanom, a 7. lipnja 2016. pregovore o sporazumima na razini EU-a o uslugama u zračnom prometu potpisanima s državama članicama ASEAN-a, Katarom i Ujedinjenim Arapskim Emiratima.

Vijeće još uvijek raspravlja o nacrtu pregovaračkih smjernica za otvaranje pregovora o sporazumima na razini EU-a o uslugama u zračnom prometu potpisanima s Kinom, Meksikom, Armenijom i preostalim četirima državama članicama Vijeća za suradnju u Zaljevu. Kako Parlament mora pratiti proces pregovora od samog početka, podržavam ovu Rezoluciju Europskog parlamenta o međunarodnim sporazumima o zračnom prometu.

  João Pimenta Lopes (GUE/NGL), por escrito. – Como parte da “Estratégia de Aviação para a Europa”, de Dezembro de 2015, a Comissão Europeia abriu negociações para acordos no domínio da aviação com vários países, asiáticos na sua maioria.

Este relatório apoia a Estratégia, à qual nos opomos severamente. Em síntese, o seu objetivo: “Incrementar a exploração, degradar a soberania, promover a concentração capitalista”. Nos seus diversos capítulos – Estratégia para o Sector Aéreo, para a Navegação Aérea, para os Aeroportos, para a Assistência em Escala – encontramos formas diversas de servir os interesses das multinacionais europeias do sector; reduzir as normas de segurança operacional; acentuar as pulsões securitárias; subordinar o trabalho ao capital.

Da Estratégia se poderia dizer que se desenvolve em duas etapas: 1) criar as condições para a concentração monopolista à escala europeia, por essa via dando “músculo” aos grandes grupos europeus do sector; 2) criar condições no plano internacional para as multinacionais europeias colonizarem novos mercados mundo fora. Objetivos que repudiamos em toda a linha.

O relatório não esconde o tom zangado com o facto da liberalização não avançar com a velocidade que alguns querem. A insistência nas questões multimodais e nas necessidades de uniformizar direitos dos passageiros para que elas sejam possíveis, dá a ideia de quererem evoluir para a desregulamentação por cima. Votámos contra.

  Franck Proust (PPE), par écrit. ‒ J'ai voté en faveur de cette résolution car elle rappelle que le Parlement doit absolument être tenu informé de toutes les avancées de négociations des accords d'aviation. Je le dis en tant que rapporteur pour le Parlement sur l'accord en cours de négociation portant sur la sécurité aérienne entre l'Union européenne et le Japon. Ces accords, dont les mandats ont été distribués par le Conseil petit à petit à partir du lancement de la stratégie aviation en décembre 2015, sont pour la majeure partie d'une importance capitale pour notre économie et surtout pour nos compagnies et nos industriels aéronautiques. À la conclusion des accords, nous aurons le dernier mot pour valider ou infirmer l'accord final. Nous devons donc dès à présent savoir où les négociations vont pour pouvoir réorienter, si nécessaire, les discussions.

  Inmaculada Rodríguez-Piñero Fernández (S&D), por escrito. ‒ En marzo de 2016 el Consejo autorizó a la Comisión Europea a iniciar negociaciones sobre acuerdos de seguridad aérea con China y Japón, y sobre los acuerdos en materia de servicios aéreos con la ASEAN, Turquía, Qatar y los Emiratos Árabes unidos el 7 de junio de 2016.

A día de hoy, la Comisión sigue deliberando sobre los proyectos de directivas de negociación para abrir las negociaciones sobre los acuerdos de la Unión en materia de servicios aéreos con China, México, Armenia y los cuatro Estados miembros restantes del Consejo de Cooperación del Golfo.

Esos acuerdos abren el espacio aéreo de la Unión con algunos países del Golfo, los cuales están compitiendo de manera desleal dando ayudas de Estado masivas a sus aerolíneas, comprando compañías europeas y operando en vuelos europeos con personal de terceros países en condiciones laborales que no respetan los mínimos estándares sociales europeos.

La resolución, que he apoyado, solicita una mayor participación del Parlamento, situándose en pie de igualdad con el Consejo, e información antes y durante las negociaciones de los acuerdos aéreos con terceros países.

  Claude Rolin (PPE), par écrit. ‒ La Commission européenne ayant proposé, dans sa stratégie de l’aviation pour l’Europe, d’ouvrir les négociations sur la sécurité de l’aviation civile avec le Japon et la Chine, et sur les accords sur les services aériens au niveau de l’Union avec la Chine, la Turquie, le Mexique, six États membres du Conseil de coopération du Golfe, l’Arménie, et l’ASEAN et parce que l’approbation du Parlement est obligatoire pour la conclusion d’accords internationaux relevant de domaines pour lesquels la procédure législative ordinaire est d’application, j'ai soutenu ce rapport qui attend de l'exécutif européen qu’il informe la commission compétente du Parlement de l’intention de proposer le lancement de négociations en vue de la conclusion et de la modification d’accords aériens internationaux.

  Sven Schulze (PPE), schriftlich. ‒ Ich habe dem Bericht zu einer Luftverkehrsstrategie für Europa zugestimmt.

Mit einer Luftverkehrsstrategie für Europa sollen die bestehenden Herausforderungen für den Luftverkehrssektor angegangen werden. Der Bericht zeigt verschiedene Möglichkeiten auf, die europäische Wirtschaft zu stärken und ihre weltweite Führungsposition im Luftverkehrssektor weiter auszubauen.

  Maria Lidia Senra Rodríguez (GUE/NGL), por escrito. ‒ Esta moción recuerda a la Comisión la necesidad de mantener informado e involucrado al Parlamento en las negociaciones sobre acuerdos de aviación internacionales. Si bien estos acuerdos pueden ser necesarios, para asegurar estándares mínimos sociales, ambientales y de seguridad y protección al consumidor, se han utilizado con más frecuencia con el fin de forzar a la baja los estándares europeos mediante la competencia con terceros países. Pese a compartir la necesidad de una mayor transparencia y escrutinio, no he querido que mi voto se interpretara en favor de esta estrategia, por lo que he preferido abstenerme.

  Jill Seymour (EFDD), in writing. ‒ I voted against this as the EU should not be involved in the sovereign airspace of the UK.

  Davor Škrlec (Verts/ALE), napisan. ‒ Pozitivno sam glasovao za ovo izvješće, no ovo obrazloženje glasovanja nastaje kao kritika postojećem sustavu vrednovanja rada zastupnika u Europskom parlamentu isključivo na osnovu statističkog broja parlamentarnih aktivnosti potenciranog u Hrvatskoj, a koji zapravo ne odražava stvarnu kvalitetu i količinu rada, učinkovitost te ponajviše uspjeh zastupničkog djelovanja.

  Monika Smolková (S&D), písomne. ‒ Komisia v stratégii v oblasti letectva pre Európu navrhla začať rokovania o bezpečnosti civilného letectva s Japonskom a Čínou a o dohodách na úrovni EÚ o leteckých službách s Čínou, Tureckom, Mexikom, šiestimi členskými štátmi Rady pre spoluprácu v Perzskom zálive, Arménskom a združením ASEAN. Pri uzavieraní medzinárodných dohôd, ktoré sa vzťahujú na oblasti, na ktoré sa uplatňuje riadny legislatívny postup, sa vyžaduje súhlas Parlamentu. Preto Parlament bude sledovať tento proces od začiatku, aby dokázal prijať rozhodnutie o tom, či po skončení rokovaní udelí súhlas. Vzhľadom na to, že sa rokuje v oblasti leteckej dopravy, ktorá je mimoriadne dôležitá pre inštitúcie v oblasti leteckej dopravy, ale aj občanov EÚ, prípadné pochybnosti je potrebné avizovať včas. Preto očakávame, že Komisia poskytne gestorskému výboru informácie vopred a tak, aby bolo zabezpečené zachovanie dôvernosti, pretože môže ísť o citlivé informácie v prebiehajúcich rokovaniach.

  Igor Šoltes (Verts/ALE), pisno. ‒ Resolucija Evropskega parlamenta o mednarodnih letalskih sporazumih poudarja, da mora Parlament, če naj ob koncu pogajanj sprejme odločitev o odobritvi mednarodnih letalskih sporazumov, spremljati celoten proces pogajanj in dogovarjanj o sporazumih že od začetka.

Okvirni sporazum posebej določa, da je treba Evropski parlament od vsega začetka redno in po potrebi zaupno obveščati o vseh podrobnostih postopka v teku v vseh fazah pogajanj. Resolucija prav tako izpostavlja, da Parlament od Komisije pričakuje, da bo pristojnemu odboru Parlamenta dala na voljo informacije o tem, da namerava predlagati začetek pogajanj o sklenitvi in spremembi mednarodnih sporazumov o zračnem prometu, da bo s Svetom in pogajalskimi partnericami uredila dostop poslancev Evropskega parlamenta do vseh ustreznih dokumentov, vključno s pogajalskimi smernicami in konsolidiranimi besedili, sočasno in enakopravno s Svetom. Vse te določbe resolucije so zelo pomembne, saj se trenutno Komisija pogaja o dvajsetih takšnih sporazumih na zelo netransparenten način, zato je ta resolucija zelo pomembna, saj poziva k večji vključenosti Parlamenta v postopke in k boljšemu dostopu do informacij.

Vse to je predpogoj za večjo transparentnost, zato sem sam resolucijo podprl.

  Ivan Štefanec (PPE), písomne. ‒ Európska komisia musí Európsky parlament včas, komplexne a pravdivo informovať o rokovaniach, ktoré za Európsku úniu vedie v oblasti dohôd o leteckej preprave. Oblasť leteckej bezpečnosti je citlivou otázkou a Európsky parlament musí mať dostatok podkladov v dostatočnom predstihu pred tým, ako vyjadrí svoj súhlas s príslušnými dohodami.

  Dubravka Šuica (PPE), napisan. ‒ Svrha Izvješća je predstaviti novu zrakoplovnu strategiju za Europu. Zrakoplovstvo je snažan pokretač gospodarskog rasta, radnih mjesta, trgovine i mobilnosti za Europsku uniju te igra ključnu ulogu u gospodarstvu Europske unije. Sektor izravno zapošljava između 1,4 milijuna i 2 milijuna ljudi i doprinosi 110 milijardi eura u gospodarstvo Europske unije. Tijekom posljednjih 20 godina, liberalizacija unutarnjeg tržišta zrakoplovnih usluga i značajnog rasta potražnje u zračnom prometu unutar EU-a i svijetu, rezultirali su značajnim razvojem europskog zrakoplovnog sektora.

Cilj ovog Izvješća zrakoplovne strategije je jačanje konkurentnosti i održivosti cijele mreže zračnog prometa EU-a. Također, kako bi se podržala svjetska trgovina zrakoplova i srodnih proizvoda, EU treba proširiti raspon bilateralnih sporazuma za sigurnost zračnog prometa u cilju postizanja uzajamnog priznavanja normi za certifikaciju sigurnosti. Podržavam ovo Izvješće jer smatram da se usvajanjem ambiciozne vanjske politike u zrakoplovstvu može doprinijeti poboljšanju pristupa tržištu te poboljšanju investicijskih mogućnosti za europska zrakoplovstva u važnim inozemnim tržištima.

  Patricija Šulin (PPE), pisno. ‒ Glasovala sem za predlog resolucije o mednarodnih letalskih sporazumih poročevalca Cramerja v imenu Odbora za promet in turizem.

Podpiram večjo vlogo Parlamenta v procesu sprejemanja različnih sporazumov, predvsem iz vidika različnih pomislekov in predlogov, ki se lahko porajajo že v zgodnji fazi in so pomembni tudi za končno odobritev sporazumov.

Zato resolucija Odbora za promet in turizem pravilno opominja, da okvirni sporazum posebej določa, da je treba Evropski parlament od vsega začetka redno in po potrebi zaupno obveščati o vseh podrobnostih postopka v teku v vseh fazah pogajanj.

  Νεοκλής Συλικιώτης (GUE/NGL), γραπτώς. ‒ Υπερψηφίσαμε το ψήφισμα για τον λόγο ότι υπογραμμίζει στην Επιτροπή ότι θα πρέπει να λογοδοτεί στο Κοινοβούλιο αναφορικά με τις συμφωνίες για τις αερομεταφορές με τις αναφερόμενες τρίτες χώρες. Επί του κειμένου και της συμφωνίας θα τοποθετηθούμε όταν τα έχουμε μπροστά μας.

  Ελευθέριος Συναδινός (NI), γραπτώς. ‒ Διά της εν λόγω πρότασης ψηφίσματος επιχειρείται η σύναψη συμφωνιών για την ασφάλεια της αεροπορίας με την Ιαπωνία και την Κίνα, και συμφωνιών αεροπορικών υπηρεσιών σε επίπεδο ΕΕ με τον ASEAN, την Τουρκία, το Κατάρ και Ηνωμένα Αραβικά Εμιράτα.

Δυστυχώς όμως η σύναψη των συμφωνιών αυτών θα επιφέρει δυσμενείς μεταβολές τόσο στο καθεστώς των προτύπων ασφαλείας όσο και στο ήδη ισχύον καθεστώς των προϋποθέσεων σε περίπτωση δυνητικής επένδυσης σε ευρωπαϊκό αερομεταφορέα (κάμψη της αρχής ότι το 49% της κυριότητας του αερομεταφορέα πρέπει να ανήκει σε ευρωπαίους κ.τ.λ.). Την ώρα που ευρωπαϊκές αεροπορικές εταιρείες αντιμετωπίζουν πληθώρα οικονομικών προβλημάτων, με τον κίνδυνο της παύσης εργασιών τους να είναι ορατό, είναι τουλάχιστον ατυχές να συζητείται η παροχή δυνατοτήτων σε μουσουλμανικές (κυρίως) χώρες να εισέλθουν με εξαιρετικά ευνοϊκούς όρους στην ευρωπαϊκή αγορά αερομεταφορών.

  József Szájer (PPE), írásban. ‒ Az Európai Parlament és az Európai Bizottság közös megállapodása érdekében a Bizottság köteles a nemzetközi légi közlekedési tárgyalásokra vonatkozó információkat megosztani az EP illetékes bizottságával, a Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottsággal. Ennek keretein belül készült ez az állásfoglalási indítvány, melyet a Magyar Néppárti Delegáció is támogat. Az indítvány többek között hangsúlyozza, hogy annak érdekében, hogy a tárgyalások végén a képviselők döntést tudjanak hozni arról, hogy megadják-e egyetértésüket vagy sem, a Parlamentnek kezdettől fogva követnie kell a folyamatot. Ez a többi intézménynek is érdeke, hiszen ezáltal korai szakaszban azonosíthatják és kezelhetik mindazokat az aggályokat, amelyek súlyuk alapján kérdésessé tehetik a Parlament hajlandóságát egyetértésének megadására.

  Tibor Szanyi (S&D), írásban. ‒ Szavazatommal támogatni szándékoztam a nemzetközi légi közlekedési megállapodásokról szóló állásfoglalási indítványt. Az európai légi közlekedési stratégiában javasoltakkal összhangban a Bizottság felhatalmazást kapott a Tanácstól, hogy megnyissa a repülésbiztonsági megállapodásokról szóló tárgyalásokat Japánnal és Kínával, valamint hogy kezdje meg az ASEAN-nal, Törökországgal, Katarral és az Egyesült Arab Emírségekkel az uniós szintű légi közlekedési megállapodásokról szóló tárgyalásokat. Egyetértek az állásfoglalási indítvánnyal, hogy az Európai Parlamentnek kezdettől fogva követnie kell a folyamatot. Annál is inkább, mivel a tárgyalások végén döntést kell hoznia arról, hogy megadja-e egyetértését vagy sem. Helytálló az a megállapítás, hogy a többi intézménynek is érdeke, hogy már korai szakaszban azonosítsák és kezeljék azokat az aggályokat, amelyek kérdésessé tehetik a Parlament hajlandóságát egyetértésének megadására.

Helyeslem továbbá az indítvány felhívását, miszerint a Bizottság tegye lehetővé, hogy az Európai Parlament képviselői számára a Tanáccsal párhuzamosan és egyenrangú félként hozzáférést biztosítsanak minden releváns dokumentumhoz, beleértve a tárgyalási irányelveket és az egységes szerkezetbe foglalt szövegeket.

  Claudia Țapardel (S&D), in writing. ‒ In the past 30 years the European Union has created the world’s largest and most successful single aviation market, which developed through dramatic changes in the economic and regulatory landscape. However, today the European Union is not only focusing on the internal aviation market, but also on a harmonised external aviation policy, that would benefit the EU economy and its citizens. I salute this report, although I would like to stress that these agreements should not only focus on economic gains, but also on air safety standards for crew and passengers, and the rights of employees.

  Marc Tarabella (S&D), par écrit. ‒ J’ai voté pour cette résolution, résultat d’une question pertinente à la Commission.

Pour pouvoir déterminer s’il accordera son approbation ou s’il refusera de la donner au terme des négociations, le Parlement doit suivre la procédure dès le départ. Il est également de l’intérêt des autres institutions d’identifier et de régler le plus tôt possible tout problème de nature à dissuader le Parlement de marquer d’emblée son approbation.

  Pavel Telička (ALDE), in writing. ‒ I fully supported the text of the resolution on international aviation agreements. In December 2015, the European Commission detailed its intention to negotiate new air and safety agreements with some of the strategic partners of the EU. In line with the Lisbon Treaty and the increased role of the European Parliament, I find it of particular importance that the European Parliament be fully informed at all stages of the negotiations. I believe it will contribute to the success of the negotiations and broad acceptance by the citizens. I respect that the Commission leads the negotiations on behalf of the European Union and therefore agree that, for the sake of good negotiations, some elements may be sensitive, but I trust that the Parliamentarians and the staff involved will guarantee the confidential nature of such information wherever necessary.

  Patrizia Toia (S&D), per iscritto. ‒ La situazione attuale dell'aviazione ha visto diverse compagnie aeree europee e americane denunciare presso le rispettive autorità pubbliche distorsioni della concorrenza originate da aiuti di Stato a beneficio di alcune compagnie aeree di paesi terzi.

Se si tiene presente che, negli ultimi anni, diverse assunzioni in compagnie europee e in compagnie di paesi terzi hanno suscitato dibattiti accesi nell'opinione pubblica, il Parlamento chiede alla Commissione di tutelare, primariamente, i lavoratori e i passeggeri comunitari, valutando con attenzione l'ipotesi di aprire maggiormente il cielo europeo alle compagnie extraeuropee.

La situazione appare ancora più drammatica se si considera che alcune di queste compagnie registrano un'espansione di una certa importanza mentre molte compagnie europee sono confrontate con notevoli difficoltà finanziarie.

Chiediamo quindi di affrontare l'attuale situazione normativa, considerando che le sfide collegate agli accordi condizionano la sicurezza, la protezione e la qualità dei servizi offerti ai passeggeri e incidono sul futuro delle compagnie e dell'industria aeronautica europee.

Infine, l'esito dei negoziati non deve prevedere una rinegoziazione delle norme verso il basso, con inevitabili conseguenze negative sia a livello di sicurezza, sia sul piano della condizioni di lavoro dei dipendenti del settore.

  Ivica Tolić (PPE), napisan. ‒ Podržavam „Prijedlog rezolucije o međunarodnim sporazumima o zračnom prometu (B8-1337/2016)” s obzirom na Rezoluciju Europskog parlamenta o zrakoplovstvu iz 2015. godine. Suradnja o sigurnosti u civilnom zrakoplovstvu i o uslugama u zračnom prometu na razini EU-a može donijeti pozitivne posljedice za građane Europske unije, ali i za članove posade i zrakoplovnu industriju općenito.

Parlament se i dalje treba izvještavati o postupcima koji su vezani uz sporazume Unije s trećim zemljama te mu se treba omogućiti stavljanje veta na situacije kada se daje prednost zrakoplovnim kompanijama sa središtem u zemljama koje nisu države članice EU-a, dok su europske suočene s financijskim poteškoćama.

  Ruža Tomašić (ECR), napisan. ‒ Podupirem i držim korisnim sporazume o zračnom prometu – trenutno su u pregovoru sporazumi o sigurnosti u zračnome prometu sa Kinom i Japanom, te sporazumi o uslugama u zračnom prometu sa državama ASEAN-a, Turskom, Katarom te Ujedinjenim Arapskim Emiratima. Držim da je briga i zaštita sigurnosti u zračnome prometu segment od iznimnog značaja, te upravo idealan primjer dodatne vrijednosti koju Unija može pružiti svojim građanima.

  Romana Tomc (PPE), pisno. ‒ Resolucijo Evropskega parlamenta o mednarodnih letalskih sporazumih sem podprla.

Komisija je v letalski strategiji za Evropo predlagala začetek pogajanj o varnosti v civilnem letalstvu z Japonsko in Kitajsko ter o sporazumih o zračnem prometu na ravni EU s Kitajsko, Turčijo, Mehiko, šestimi državami članicami Sveta za sodelovanje v Zalivu, Armenijo in ASEAN (združenje jugovzhodnih azijskih narodov).

Če mora Parlament ob koncu pogajanj sprejeti odločitev, mora spremljati proces že od vsega začetka. Evropski parlament je treba od vsega začetka redno in po potrebi zaupno obveščati o vseh podrobnostih postopka v teku v vseh fazah pogajanj. Parlament pa zagotavlja popolno zaupnost pridobljenih informacij.

  Ramon Tremosa i Balcells (ALDE), in writing. ‒ I welcome and support the Commission’s mandate to negotiate the future comprehensive aviation agreements and include a strong and clear fair competition clause to make sure airlines can compete on a level playing field and without unacceptable State aid and subsidies. I always insisted and will continue to insist with the Commission with the following questions:

1. Can the Commission clarify whether there is a link between accepting the fair competition clause and financial transparency elements in the future comprehensive aviation agreements, and continuing to operate in EU airspace with a licence granted by EU air carriers that third parties invested in?

2. If a Gulf carrier refuses to cooperate or to provide any information about public subsidies or financial support, what are the tools that the Commission can use with regard to traffic rights and other European airlines that operate in Europe?

3. Does not the Commission believe that in order to be consistent, there should be a clear link between safeguarding ‘fair competition’, accepting the fair competition clause provisions and checking the origins of money used in EU carriers’ investments ?

  Miguel Urbán Crespo (GUE/NGL), por escrito. ‒Esta resolución ha sido negociada entre todos los miembros de la Comisión TRAN con dos objetivos principales: pedir una mayor participación del Parlamento Europeo en la negociación de acuerdos internacionales con terceros países y garantizar que el principal criterio subyacente a cualquier acuerdo sea garantizar el cumplimiento de los estándares europeos de seguridad en todas sus dimensiones (material, técnica, profesional...). Hemos participado en la elaboración del texto como miembros de la Comisión y he votado a favor porque compartimos plenamente ambas prioridades.

  Ernest Urtasun (Verts/ALE), in writing. – I voted in favour because it stresses that in order to be able to take its decision on whether or not to grant consent at the end of the negotiations, the Parliament needs to follow the process from the beginning.

  Viktor Uspaskich (ALDE), raštu. – Pabrėžiu, kad, siekdamas turėti galimybių nuspręsti, ar derybų pabaigoje duoti pritarimą, ar jo neduoti, Parlamentas turi stebėti procesą nuo jo pradžios.

  Ramón Luis Valcárcel Siso (PPE), por escrito. ‒ Esta propuesta de Resolución evalúa una iniciativa amplia –que abarca medidas legislativas, acuerdos internacionales y otros instrumentos– destinada a desarrollar una estrategia de aviación para Europa. Partiendo del reconocimiento de que el sector es esencial para la economía europea –y, por tanto, considerando vital que continúe siendo competitivo y sostenible–, el texto identifica tres áreas de actuación. Entre ellas destaca la necesidad de desarrollar una política externa de aviación ambiciosa, que garantice la competencia leal para las compañías europeas y la entrada en mercados en crecimiento, o la importancia de mantener los altos niveles de seguridad en la aviación. Apoya que estos desafíos se afronten manteniendo una agenda social fuerte y creando empleos de calidad en el sector, así como protegiendo los derechos de los usuarios, asegurando continuidad en la innovación y el desarrollo de las tecnologías digitales o contribuyendo a alcanzar las metas fijadas en materia de cambio climático y mercado energético. Con el objetivo de que siga reforzándose la competitividad del sector de la aviación en la Unión Europea, he decidido votar a favor de esta propuesta.

  Ángela Vallina (GUE/NGL), por escrito. ‒ Esta moción recuerda a la Comisión la necesidad de mantener informado e involucrado al Parlamento en las negociaciones sobre acuerdos de aviación internacionales. Si bien estos acuerdos pueden ser necesarios, para asegurar estándares mínimos sociales, ambientales y de seguridad y protección al consumidor, se han utilizado con más frecuencia con el fin de forzar a la baja los estándares europeos mediante la competencia con terceros países. Pese a compartir la necesidad de una mayor transparencia y escrutinio, no he querido que mi voto se interpretara en favor de esta estrategia, por lo que he preferido abstenerme.

  Miguel Viegas (GUE/NGL), por escrito. ‒ O projeto de relatório sobre uma Estratégia da Aviação para a Europa apoia o documento tornado público pela Comissão há um ano, e que mereceu na altura uma severa crítica de amplos setores da sociedade. No fundo, trata-se do mesmo objetivo de fundo de promover um mercado único para a aviação civil, promovendo a concentração, reduzindo as normas de segurança operacional, acentuar as pulsões securitárias e o controlo de dados.

Esta ideia de uma “autoestrada do Céu Transeuropeia” como chavão destinado a concretizar a plena concretização do Céu Único não pode disfarçar esta realidade. De resto, registe-se o lamento pelo facto de a liberalização não estar a acelerar como alguns querem.

A referência às vantagens da complementaridade dos meios de transporte contrasta com as alegadas vantagens da introdução de uma ofensiva liberal que só irá contribuir para a degradação do serviço e o enriquecimento dos mesmos de sempre.

  Harald Vilimsky (ENF), schriftlich. ‒ Nachdem die Kommission und der Rat bezüglich ihrer intransparenten Vorgehensweise im Bereich der Verhandlungen über Flugabkommen mit Drittstaaten aufs Schärfste verurteilt und kritisiert werden, habe ich diesen Antrag mitgetragen.

  Jana Žitňanská (ECR), písomne. ‒ Návrh uznesenia o medzinárodných dohodách v oblasti letectva som podporila. Tento návrh nadväzoval na stratégiu Európskej komisie o oblasti letectva, ktorej súčasťou bolo aj navrhované zahájenie rokovaní o dohodách o bezpečnosti letectva a dohodách o leteckých dopravných službách s niektorými ázijskými krajinami. Keďže všetky tieto dohody sú ešte iba v počiatočnom štádiu, v uznesení sme vyzvali na zabezpečenej úplnej a včasnej informovanosti Európskeho parlamentu o postupe pri rokovaniach o nich. Myslím si, že Európsky parlament by mal byť čo najskôr informovaný o všetkých dôležitých pokrokoch pri rokovaniach, keďže na konci procesu bude požiadaný o súhlas s uzavretím tej ktorej dohody. Pri zahrnutí Parlamentu do všetkých fáz rokovaní tak bude situácia jednoduchšia a Parlament sa bude môcť rýchlejšie a kvalifikovanejšie rozhodnúť.

  Carlos Zorrinho (S&D), por escrito. ‒ Votei favoravelmente a resolução sobre os acordos internacionais no domínio da aviação por concordar com a insatisfação do Parlamento Europeu que não foi devidamente informado da evolução das negociações internacionais com a China e o Japão nesta matéria.

Defendo que a Comissão Europeia deve adotar as medidas necessárias para melhorar o atual sistema de informação do Parlamento sobre a negociação de acordos internacionais e comunique automaticamente ao Parlamento detalhes sobre todas as fases do processo num espírito de cooperação interinstitucional.

  Željana Zovko (PPE), napisan. ‒ Podržavam prijedlog rezolucije o međunarodnom sporazumu u zračnom prometu. Europski sektor zrakoplovstva može se uklopiti u konkurentno globalno okruženje, a međunarodni sporazumi s Kinom, Japanom, Turskom, ASEAN-om, Meksikom, članicama GULFA i Armenijom će uvelike pridonijeti tom cilju. Ovime se želi osigurati da industrija zrakoplovstva ostane u procesu rasta i koristi za ekonomiju Europe.

EU ugovori o transportu s ovim partnerima imaju za cilj osigurati pristup tržištu koji se temelji na prihvaćanju zajedničkih pravila. EU bilateralni sporazumi o zrakoplovstvu promiču suradnju kako bi se osigurala visoka razina civilne sigurnosti i ekološke prihvatljivosti, aspekt sigurnosti i zaštite mora biti u središtu svih napora u cilju jačanja uspješnosti i učinkovitosti jedinstvenog europskog tržišta zrakoplovstva kako bi se zajamčili održanje povjerenja potrošača i globalna konkurentnost sektora zrakoplovstva EU-a.

U sklopu ovih sporazuma smatram da Komisija i Vijeće prema članku 218. UFEU-a u potpunosti trebaju uključiti i izvještavati Parlament u svim fazama pregovora o međunarodnim sporazumima o zračnom prometu.

Przewodniczący. – Niniejszym zamykam wyjaśnienia dotyczące głosowania.

8. Stemmerettelser og -intentioner: se protokollen

(Posiedzenie zostało zawieszone o godz. 13.00 i wznowione o godz. 15.00)

PRZEWODNICTWO: RYSZARD CZARNECKI
Wiceprzewodniczący

9. Godkendelse af protokollen fra foregående møde: se protokollen

10. Håndtering af udfordringerne ved gennemførelsen af EU's toldkodeks (forhandling)

Przewodniczący. – Kolejnym punktem porządku dnia jest oświadczenie Komisji w sprawie stawienia czoła wyzwaniom związanym z wdrożeniem unijnego kodeksu celnego ((2016/3024(RSP)).

  Vytenis Povilas Andriukaitis, Member of the Commission. – Mr President, thank you for giving me the opportunity to discuss the excellent draft resolution by the Committee on the Internal Market and Consumer Protection that is before us today. It summarises very well the challenges involved in implementing the Union Customs Code (UCC).

As highlighted in the resolution, the customs union is a cornerstone of the European Union and is essential for the proper functioning of the single market. This, in turn, implies a need for efficient customs performance. At the same time, the demands on customs authorities are increasing. In recent years the role of customs authorities has evolved far beyond one of just collecting taxes and duties at borders. Customs now also have a range of other responsibilities linked to protecting society, preventing unfair and illegal trade, and protecting EU citizens and intellectual property rights. They must therefore combine effective controls with means to facilitate and accelerate trade. In this regard, I would like to assure Honourable Members of the Commission’s intention to uphold the Union’s strict compliance with its commitments under the WTO Trade Facilitation Agreement.

The UCC is designed with this in mind. The aim is a customs environment that combines the facilitation of trade with a safe and secure supply chain, while also managing new challenges such as evolving business practices. The resolution notes that changes are already planned to the legal provisions contained in the UCC package. Updates cannot be avoided when dealing with a complex and comprehensive package of legal texts. However, throughout our discussions and work on amendments we involve the Trade Contact Group as well as Member States and Parliament so that all stakeholders can assess the implications of planned changes. I should add that many of the ongoing and planned corrections and improvements are being made as a result of proposals by trade. I also note your call for a clear, coherent and ambitious customs strategy. I would like to inform you that we have been working with Member States on a governments’ communication that should be adopted at that end of this year. This communication will address the need for a strengthened partnership between Member States and the Commission in managing the customs union.

Turning to IT systems, the Commission has been working proactively with Member States for several years to streamline and harmonise the process of full automation of customs. The aim is that Member States will implement the relevant IT systems in a common and integrated way in their national IT environments. The resources available at national and EU level are under severe pressure. The Commission will address the question of the funding of customs equipment, including IT, in the impact assessment we will carry out to prepare the next generation of customs programmes in the context of the next Multiannual Financial Framework. The Commission’s work will also address the cofinancing of national and EU projects as well as the connection of IT systems in different EU domains.

The resolution mentions the need for greater risk management and controls. I would like to draw Parliament’s attention to the Commission strategy and action plan for customs risk management of 2014. Among other objectives, the action plan aims to improve the quality of advance information submitted by traders and improve inter-agency cooperation. A progress report on the action plan of July this year noted that there have been some positive results in inter-agency cooperation, in particular in the area of health and safety. However, cooperation between customs and law enforcement and security agencies is less advanced. So the implementation of the risk management strategy remains a challenge for the years to come. However, I am pleased to note the Council’s full support, in its conclusions of 6 December, for continuing work along the lines of the strategy. Customs is now also a recognised partner in our efforts to construct a security union.

Turning to e-commerce, the Commission agrees that trade from e-commerce must be facilitated. At the same time, we must protect revenues, safety, security and intellectual property rights and ensure a level playing field between EU and non—EU traders. The Commission is working with Member States and traders in several fora, including the World Customs Organisation, to reach balanced e-commerce solutions.

In conclusion, it is clear that the full benefits of the UCC will become evident only after full implementation. However, I would like to confirm that we are considering some form of status review of the UCC that would explain where we are with implementing IT systems and the remaining legal issues. A fully—fledged fitness check or independent impact assessment would only make sense, as the motion for a resolution notes, once all IT systems have been implemented.

I look forward to hearing your views.

  Andreas Schwab, im Namen der PPE-Fraktion. – Herr Präsident, Herr Kommissar! Zunächst einmal wünsche ich Ihnen schon mal frohe Weihnachten.

Aber der frohe Wunsch kann nicht überdecken, dass wir im Bereich der Zollpolitik mit diesem Entschließungsantrag die Europäische Kommission dringend auf drei Kernfragen hinweisen wollen.

Die erste Frage dieser drei Kernfragen lautet wie folgt: Hat die Europäische Kommission wirklich ein Konzept nach dem modernisierten Zollkodex, der 2005 ins Europäische Parlament eingebracht wurde, 2013 dann gescheitert war und erneuert wurde und jetzt mit dem Unionszollkodex weitergeführt wird? Hat die Europäische Kommission wirklich ein umfassendes Konzept, diesen Zollkodex bis zum Jahr 2019 in allen 28 – dann möglicherweise 27 – Mitgliedstaaten in die Praxis umzusetzen? Hat sie ein Verständnis dafür, dass das Zollaufkommen in den Mitgliedstaaten der Europäischen Union sehr unterschiedlich ist? Manche Staaten haben überhaupt keine wesentlichen Zolleinnahmen, haben aber nach wie vor eine Zollverwaltung, die sie demzufolge eigentlich kaum brauchen würden.

Andere Staaten haben ein sehr hohes Zollaufkommen, und mit der Globalisierung wird natürlich eine effektive, schnelle, flexible, aber überall harmonisch einheitliche Zollabwicklung immer wichtiger, und da brauchen wir die Mitgliedstaaten an unserer Seite. Ich würde mich sehr freuen, wenn die Kommission ein ganz überzeugendes Konzept, das auch mit impcast assessments unterfüttert ist, in diesem Bereich vorlegen würde.

Der zweite Punkt, den Sie angesprochen haben, Herr Kommissar, ist die Frage: Wie schaffen wir es, das Zollrecht an das digitale Zeitalter in einer globalen Welt so anzupassen, dass wir Sicherheit für Verbraucherinnen und Verbraucher auf der einen Seite haben, gleichzeitig aber auch vertrauenswürdige Stellen in den Mitgliedstaaten und in der Wirtschaft zur Zusammenarbeit bewegen, dass das Ziel erreicht wird, dass die Zolleinnahmen, die generiert werden müssen, die Zollabgaben, die geleistet werden müssen, am Ende auch effektiv werden? Welche Möglichkeiten haben wir da, durch ein einheitliches elektronisches Zollsystem den Händlern und den Wirtschaftsteilnehmern einfache, flexible, schnelle und günstige Systeme zur Verfügung zu stellen, damit sie diese Abwicklung am Ende so hinbekommen, wie es der Bürger, der Verbraucher, der Käufer wünscht?

Das ist aus meiner Sicht eine ganz zentrale Herausforderung, weil sich hier natürlich auch verschiedene Politikbereiche überschneiden. Das Mehrwertsteuersystem ist das eine, eine effektive und unbürokratische Zollabwicklung ist das andere. Das Ganze wird nur gelingen, wenn die digitalen Abwicklungssysteme der Mitgliedstaaten so stark miteinander vernetzt sind, dass es am Ende auch tatsächlich funktioniert. Momentan müssen wir einfach feststellen, dass jedes versucht, Land auf eigene Faust den Einführungszeitpunkt für ein solches System so weit nach hinten zu schieben, dass am Ende die Europäische Union den Spaß bezahlen soll. Deswegen bitte ich die Europäische Kommission, sich rechtzeitig dafür zu wappnen, dass die Mitgliedsstaaten diese Systeme dann tatsächlich eingerichtet haben, dass wir hier mit den Marktteilnehmern zusammen diese einheitliche Zollpolitik wirklich umsetzen können.

Dabei, Herr Präsident, will ich meinen ersten Appell mal belassen.

  Tibor Szanyi, az S&D képviselőcsoport nevében. – Elnök Úr! Tisztelt Európai Parlament! Az S–D frakció is úgy látja, hogy elengedhetetlen, hogy az európai vámunió mint az Unió egyik alapköve megfelelően és hatékonyan működjön, és pedig oly módon, hogy a lehető legnagyobb mértékben szolgálja az európai vállalkozások és a polgárok javát.

Remélhetőleg a 2016 májusától bevezetett új vámkódex, amelynek teljes körű végrehajtására 2020 decembere a végső dátum a gyakorlatban valóban nagyobb jogi biztonságot, egységességet, és egyszerűbb vámszabályokat eredményez majd. Ez különösen a kis- és közepes méretű vállalkozások érdekeit szolgálná, amelyeket az összetett vámszabályok és eljárások kifejezetten hátrányosan érintenek, úgyhogy közben a multinacionális vállalatok adókikerülési és adócsalásai miatt plusz adóterheket is viselniük kell. Ha ezeken a területeken nem történik pozitív változás a kis- és középvállalkozások számára, azt az Európai Unió versenyképessége is jelentősen meg fogja érezni. A kis- és középvállalkozások mellett a másik kiemelt csoport, amelynek az érdekeit kell, hogy szolgálja az új vámkódex: ez az európai fogyasztók.

Az új vámjogszabályoknak jobban kell tehát védeniük a fogyasztókat, az egészségre és környezetre káros, valamint az illegális áruktól. Hogy az új szabályok valóban egy egyszerűbb, gyorsabb és biztonságosabb vámuniót eredményezzenek, szorgalmazzuk, hogy az átmeneti időszak alatt a felmerülő problémákat folyamatosan kísérjék figyelemmel, és igazítsák ki a rendszert, hogy 2021-től az összes tagállam megfeleljen az előírt követelményeknek.

Végezetül, Elnök Úr, Önnek és minden európai polgárnak igen boldog ünnepeket és szerencsés 2017-et kívánok!

  Czesław Hoc, w imieniu grupy ECR. – Panie Przewodniczący! Unijna polityka celna to wielkie wyzwanie dla całej Komisji i Unii Europejskiej. Z jednej strony dobra polityka celna ma służyć walce głównie z nielegalnym obrotem handlowym, przestępczością zorganizowaną, nadużyciami finansowymi, terroryzmem, a jednocześnie ułatwić legalny handel i zapewnić obywatelom i przedsiębiorstwom poczucie bezpieczeństwa.

W treści obecnej rezolucji jest troska, by unijną politykę celną ułatwiać, upraszczać, czynić ją spójną i sprawiedliwą, a jednocześnie by cła były skuteczne i jednolicie egzekwowane. Chodzi o to, by w aktach delegowanych do kodeksu celnego Komisja Europejska proponowała tylko proporcjonalne przepisy, które mają na celu ułatwienie legalnego handlu i rozwój europejskiej konkurencyjności w skali światowej, a nie były dodatkowymi barierami administracyjnymi.

Oto dwa przykłady tworzenia takich barier. Wymagania dotyczące gwarancji finansowych w przypadku tzw. upoważnionych przedsiębiorców AEO, którzy już przestrzegają rygorystycznych zasad – według wielu firm te wymagania powinny być uchylone. Dalej, należy utrzymać uproszczone procedury celne dotyczące przesyłek o niskiej wartości w imporcie i eksporcie. Natomiast Komisja Europejska proponuje wycofanie się z już istniejących uproszczeń celnych. Jest to sprzeczne z celami jednolitego rynku cyfrowego mającego umożliwić konsumentom i przedsiębiorstwom lepszy dostęp do towarów i usług.

Zatem grupa ECR popiera tekst rezolucji, który ma motywować Komisję Europejską do intensywniejszego dialogu ze środowiskiem przedsiębiorców i do wspólnego tworzenia nowoczesnego, skoordynowanego, przejrzystego, sprawiedliwego, spójnego, przewidywalnego i bezpiecznego dla obywateli i firm unijnego kodeksu celnego.

  Ivan Jakovčić, u ime kluba ALDE. – Gospodine predsjedniče, znamo kako je bilo. Bili su redovi koji su satima bili na našim graničnim prijelazima. Satima su kamioni čekali. Redovi koji su bili kilometarski. Žao mi je da nema nekih kolega ovdje koji govore o tome kako treba razbiti jedinstvo unutar Europske unije i kako treba ovu Uniju razoriti. Žao mi je da ih nema i da ne čuju i prisjete se onoga kako smo živjeli i kako je bilo među našim državama članicama, ali to je samo politička poruka.

Ovdje želim jasno reći da je ono što je ovim novim prijedlozima ovdje nama predloženo nešto što će nam zaista, nadam se, pomoći. Namjera i ciljevi da moderniziramo carinski kodeks na način da koristimo digitalnu tehnologiju je nešto što je bilo itekako za očekivati da će doći na dnevni red i da ćemo na taj način imati šansu i za jedinstvenije poslovanje. Da će poslovni subjekti imati veću pravnu sigurnost, kao i da će doći do pojednostavljenja procedure i raznih pravila koje imamo, je nešto što poslovni svijet Europske unije s pravom očekuje.

Očekujemo da će se također naći odgovarajuća rješenja za e-trgovinu jer je to itekako važno. Znamo da je danas e-trgovina sve više prisutna među zemljama članicama i građani Europske unije sve više trguju na taj način.

Na kraju želim svima vama, pogotovo Vama gospodine predsjedavajući, zaželjeti sretan Božić i sretnu novu godinu.

  Igor Šoltes, v imenu skupine Verts/ALE. – Torej ta uredba Evropskega parlamenta in Sveta o carinskem zakoniku Unije je začela veljati že 30. 10. 2013, s tem pa tudi vse določbe, ki dajejo pooblastila Komisiji za pripravo izvedbenih in tudi delegiranih aktov.

Sam zakonik se je začel uporabljati maja letošnjega leta. Je pa, kot so povedali že kolegi, del projekta modernizacije evropske carine v smislu celovitega, brezpapirnega poslovanja vseh subjektov, ki so vključeni v te carinske postopke.

Seveda si želimo, da bi ti postopki potekali s čim manj birokracije, skratka, popolnoma brezpapirno poslovanje, poenostavitve določenih pogojev za izdajo dovoljenj, s tem, da je treba poskrbeti tudi za ustrezen nadzor nad temi področji, ker tudi brezpapirno poslovanje podpira možnosti tudi za zlorabe. In glede na to, da je Evropska unija tudi finančno odvisna od carin in sredstev, ki jih pobere iz naslova carin, je tukaj potrebno storiti še dodaten napor v smislu tudi pregleda in inšpekcij.

Tako da mislim, da je to korak v pravo smer, da so te informacije in pa sam zakon dobrodošla podpora unifikaciji carinskega področja Evropske unije. Upam, da seveda pri tem države članice ne bodo imele preveč težav in da jih lahko čim prej implementirajo.

Na koncu pa seveda spoštovani kolegi, ki ste v dvorani, in vsem, ki ste tudi na balkonih, srečen božič in srečno novo leto in se vidimo naslednjič.

  Marco Zullo, a nome del gruppo EFDD. – Signor Presidente, onorevoli colleghi, grazie al Commissario.

Di unione doganale parliamo ufficialmente dal 1968, ma devo dire che oggi siamo ben lontani da un'unione doganale vera e propria, perché se fosse "unione" dovremmo avere le stesse tariffe, ma anche le stesse regole. Purtroppo non è così, le pratiche di sdoganamento variano da Stato a Stato e se parliamo di sanzioni troviamo delle assurdità, si va dal pagamento di semplici more a conseguenze addirittura penali in alcuni Stati.

Cos'è la conseguenza pratica di questo approccio? Che quei paesi che applicano le regole con più leggerezza, di fatto, non fanno che attirare a se stessi maggiori guadagni e questo va a scapito di tutti gli Stati membri e anche dei cittadini, in quanto andiamo ad alimentare pratiche di concorrenza sleale da una parte, ma non tuteliamo i consumatori, perché permettiamo l'ingresso di merci contraffatte ma anche di batteri, come per il caso della xylella.

Però ben venga questa risoluzione con cui noi chiediamo con forza che vengano uniformati i controlli doganali. Chiediamo inoltre che venga applicato lo stesso sistema informatico in tutti i paesi per favorire i controlli e lo scambio di informazioni, informazioni che grazie a questo sistema dovrebbero essere interoperabili anche con i sistemi di certificazione sanitaria dei singoli Stati membri.

Ecco, se noi riusciremo a creare questo, un'unione reale, dove tutte le merci che entrano sul territorio europeo subiscono lo stesso trattamento, allora sì che potremo parlare di tutela dei consumatori e di un vero vantaggio per tutti gli Stati membri.

  Jean-Luc Schaffhauser, au nom du groupe ENF. – Monsieur le Président, chers collègues, le code de douane est un document périmé avant d’être même pleinement mis en œuvre. Il est basé sur des fondements idéologiques, libre-échangistes et mondialistes impulsés depuis Davos et l’OMC. Cette idéologie a été rejetée par bon nombre de peuples et par les citoyens de la première économie du monde, les États-Unis. Avec Donald Trump, le commerce se fait pour le développement national et la protection de l’industrie.

Les droits de douane sont nécessaires pour équilibrer les échanges dans l’esprit de ce qu’était la charte de La Havane pour la paix dans le commerce. Votre code des douanes de l’Union part d’un présupposé: la disparition généralisée de ces droits pour entraîner la facilitation des échanges. Il faut donc la baisse continue du taux de contrôle. À l’heure du protectionnisme et du réarmement tarifaire, l’Union européenne a encore un train de retard. Outre une nouvelle contribution de la Commission à la liquidation de nos États régaliens, en renforçant la liberté pour les importateurs de dédouaner où ils veulent, notamment avec le dédouanement centralisé, vous les incitez à faire leur shopping parmi les administrations douanières pour rechercher la plus laxiste et la moins regardante. Vous fragilisez aussi nos États et vous les mettez en insécurité. Vos instruments technologiques – ECS, ICS –, qui prétendent mettre la fraude douanière en équation numérique, ne remplaceront jamais l’instinct, l’expérience et la connaissance du terrain qu’ont les douaniers: l’enquête, la filière, la protection systématique. En accélérant la destruction de nos protections douanières, vous continuez à livrer nos économies à la concurrence déloyale, à les livrer au dumping social que subissent déjà nos concitoyens, vous livrez aussi nos sociétés aux organisations criminelles, auxquelles vous garantissez une rente perpétuelle par votre inefficacité.

Il nous reste alors l’espérance de Noël, l’éternité face à la faillite temporelle d’un monde qui a besoin d’être sauvé. Joyeux Noël!

  Tomáš Zdechovský (PPE). – Pane předsedající, pane komisaři, děkuji za tuto podrobnou rozpravu. Já bych se musel asi v mnoha věcech opakovat s mými předřečníky, ale zmíním tady jednu z věcí, která tady zmíněna nebyla. Když byla v roce 2003 zahájena modernizace celní unie s cílem zavést bezpapírové prostředí, bylo důležité, aby vše probíhalo rychle. Možná, řekněme spíše, co nejrychleji, aby se Evropská unie mohla vyrovnat s ostatními zeměmi světa.

Proto mě tedy potěšilo, když jsem si přečetl v několika dokumentech, že již 98 % celních prohlášení předložených v Evropské unii má elektronickou podobu. Ale, pane komisaři, žijeme v jedenadvacátém století. Je 98 % opravdu hodně nebo málo? V době, kdy čelíme rostoucí globalizaci obchodu a globální trestné činnosti či terorismu, je toto číslo opravdu dostatečné?

Program Clo 2020 spolu s novým celním kodexem jsou jistě logickými, správnými kroky při pokračování ve snaze modernizovat celou celní unii, která si vyměňuje informace v reálném čase. Jak už tady zmínil zpravodaj, je velmi důležité, aby tato modernizace probíhala napříč všemi státy Evropské unie stejně. Musíme mít přehled o veškerém zboží, které překračuje hranice Evropské unie, a to v současné digitální době můžeme mít pouze v případě, když vše bude zaznamenáno elektronicky a státy si následně budou efektivně vyměňovat informace.

Naprosto tedy podporuju snahu Evropské komise a většiny členských států o elektronizaci komunikace mezi celními úřady a nahrazení starých technologií novými, spolehlivými a především bezpečnými.

Na závěr mi dovolte, pane předsedající, využít krátký čas k tomu, abych vám všem popřál příjemné svátky a vše dobré do nového roku, stejně tak i vám zde přítomným tlumočníkům, děkuji za vaši práci a pevně věřím, že potřebujete naši práci stejně tak, jako my potřebujeme tu vaši.

  Andrejs Mamikins (S&D). – Mr President, the customs union is a cornerstone of the European Union and is essential for the proper functioning of the Single Market.

On 1 May 2016, traders in the European Union could see the largest change to European customs procedures in the past 20 years with the introduction of the Union Customs Code. The new legislation aims to facilitate legitimate rate, increase safety and security and rationalise, harmonise and standardise the application of custom controls and decision-making processes across Europe.

Under the Union custom code, all communications between custom authorities and businesses will have to be electronic, with the goal of creating a completely paperless custom environment across the EU. It is important to have an independent impact assessment to ensure that the regulatory framework of the EU customs policy is effective, proportionate and fit for purpose, both for Member States and for trade operators.

The European Commission has to step up efforts to create more uniform custom electronic requirements and risk assessment programmes at EU level in order to ensure that the arrival, transit and exit of goods in and out of the EU is registered as effectively as possible. And of course, dear colleagues, Merry Christmas and Happy New Year.

  Ангел Джамбазки (ECR). – Г-н Председател, г-н Комисар, подкрепям предложението за създаване на ръководна система за справяне с предизвикателствата на Митническия кодекс на Европейския съюз, който спешно трябва да бъде подложен на подобен преглед.

В момента в рамките на Европейския съюз липсва яснота и, най-меко казано, се създават затруднения, дължащи се на несъответствия и юридически пропуски, правни въпроси, несигурност и непреодолима сложност на правилата и стандартите в цялостната политика, които оказват влияние не само върху икономиката, но и върху самите граждани на държавите – членки на Европейския съюз.

Вземете, например, една семейна почивка. Семействата, пътуващи в четири държави членки, които искат да се върнат у дома с различни подаръци, трябва да направят задълбочено проучване върху това какво и как могат да пренесат през границите, при положение че често наличната информация в най-добрия случай не е ясна. Трябва да се намери правилният баланс между гражданите и бизнеса, като не се създава излишна бюрокрация, не се налагат неправомерни, непропорционални наказания и санкции.

Задълбоченият преглед на Митническия кодекс ще има огромни икономически и социални ползи, осигурявайки по този начин по-добро функциониране на единния пазар като цяло – един от стълбовете на Европейския съюз.

И накрая, позволете ми да пожелая на всички весели Рождественски празници, семейно и лично щастие.

  Jozo Radoš (ALDE). – Gospodine predsjedniče, gospodine povjereniče, novi carinski zakonik donosi koncentraciju carinskih propisa, pojednostavljenje procedura, to znači naravno i ubrzavanje postupka. Definira potrebne podatke za provođenje tog postupka i u konačnici zapravo zbog svega toga, zbog ujednačavanja i pojednostavljenja, ubrzanja dovodi do pojednostavljenja poslovanja generalno govoreći što će naravno dovesti i do povećanja konkurentnosti europskog gospodarstva, a sve to je naravno dio Europske strategije za rast i zapošljavanje. Zato je ovo važna tema. Tema je pravovremena jer je tek ove godine taj carinski zakonik stupio na snagu i treba vrlo pozorno pratiti njegovu realizaciju. Stoga zahvaljujem i čestitam kolegama iz Odbora za unutarnje tržište i zaštitu potrošača koji su predložili ovu točku dnevnoga reda.

S druge strane vrlo je važno da cijeli ovaj postupak uvođenja ovoga zakonika prati i informatizacija. Zbog toga je i na neki način tako dugi prijelazni period.

Pogotovo čestitam predstavniku Komisije na tome što se osvrnuo i na elektroničko poslovanje kao vrlo važan segment u čemu će naravno provedba ovoga zakonika također pomoći.

Na kraju hvala Vam lijepa i sretan Božić i nova godina.

  Tiziana Beghin (EFDD). – Signor Presidente, onorevoli colleghi, controlli diversi in porti diversi e un'unione doganale che è tale solo sulla carta.

Questo è quello che emerge quando si esce da questi palazzi e si parla con chi lavora nei porti europei. I controlli doganali e contro la contraffazione non sono gli stessi in Italia o in Slovenia, in Spagna o in Estonia, in Francia o in Olanda e tra i porti europei è in atto una vera e propria guerra per accaparrarsi più merci, con le amministrazioni doganali che corrono spesso sul confine della legalità e a volte lo superano per poter attirare quanti più traffici possibili.

Molti dei controlli doganali derivano dalla normativa europea. Vorrei quindi che la Commissione indagasse a fondo su questo fenomeno perché, oltre ad essere pericoloso per i cittadini, è distorsivo del mercato interno e penalizza chi, come nel mio paese, fa bene il suo lavoro.

Bisogna che tutti applichino allo stesso modo la legge perché con la libera circolazione delle merci una volta che un prodotto è entrato in Europa può finire in qualsiasi paese, senza ulteriori controlli, e conoscendo questa situazione c'è chi se ne approfitta.

Attenzione, non si tratta di singole persone, ma di intere amministrazioni, di interi Stati, interi governi che cercano di attirare i flussi commerciali internazionali chiudendo un occhio. È questo che rende così difficile portare alla luce del sole il fenomeno e per la stessa ragione non si può contare semplicemente sulle autorità locali per fermarlo.

Quindi, dal mio punto di vista, la soluzione è un'inchiesta della Commissione a livello europeo e mi chiedo se ci sarà il coraggio e la volontà di portarla a termine.

Pytania z sali

  Seán Kelly (PPE). – A Uachtaráin, i mo thír féin nuair a dhéantar tagairt d’UCC, is é an rud a bhíonn i gceist acu ná Coláiste na hOllscoile, Corcaigh, ach dar ndóigh, san Aontas is é Cód Custaim na hEorpa atá i gceist againn. Agus ós rud é go bhfuil sé ann le fada, agus go bhfuil an saol ag athrú go han-tapaidh, an teicneolaíocht ag bualadh ar aghaidh, tá sé de cheart ag an gCoimisiún féachaint ar na rialacha agus iad a leasú, agus go háirithe chun a chinntiú go mbeidh sé níos éasca ag meánfhiontair agus fiontair bheaga gnó a dhéanamh agus tá sin an-tábhachtach. Agus chun é sin a dhéanamh beidh gá le malartú eolais, comhoibriú, rialacha soiléire agus go háirithe na modhanna oibre ceannann céanna i ngach tír. Freisin táimid ag caint gach uile lá faoi ‘Brexit’ agus nuair a fhágfaidh an Ríocht Aontaithe an tAontas, an bhfágfaidh siad an tAontas Custaim chomh maith? Má dhéanann, déanfaidh sin dochar mór do mo thír féin, Éire. Beidh sé níos costasaí an trádáil atá ar siúl gach uile lá idir Éire agus an Bhreatain agus níos measa fós, trádáil idir deisceart agus tuaisceart na hÉireann. Dá bhrí sin caithfimid súil ghéar a choimeád ar na pointí sin agus tá súil agam go n-oibreoidh siad dár leas. Mar fhocal scoir, ba mhaith liom, cosúil leis na feisirí eile, Nollaig Shona agus Athbhliain faoi mhaise a bhronnadh ar chách.

  Νότης Μαριάς ( ECR). – Κύριε Πρόεδρε, ο τελωνειακός κώδικας είναι η βάση για τη λειτουργία της τελωνειακής ένωσης. Αλλά δεν θα πρέπει να ξεχνούμε πώς ξεκίνησε η τελωνειακή ένωση και το ίδιο και η Κοινή Αγροτική Πολιτική, διότι είναι μηχανισμοί για την προστασία της ίδιας της Ευρωπαϊκής Ένωσης, για την προστασία της οικονομίας, γι’ αυτό υπάρχει μια τελωνειακή ένωση.

Τώρα έχουμε φτάσει στο άλλο άκρο. Στην ουσία δεν υπάρχει τελωνειακή ένωση! Έχουν καταργηθεί οι τελωνειακοί δασμοί σχεδόν με όλες τις χώρες. Ελάχιστοι τελωνειακοί δασμοί εισπράττονται. Έχουμε εισαγωγή αδασμολόγητου λαδιού απ’ την Τυνησία, έχουμε αδασμολόγητες εισαγωγές από την Ουκρανία. Άρα λοιπόν, αυτό που χρειάζεται σε πρώτη φάση είναι να επανέλθουμε στην πραγματική κατάσταση, δηλαδή σε μια φάση προστασίας της ευρωπαϊκής οικονομίας, με ενίσχυση κυρίως των δασμών. Αυτή είναι η τάση, η οποία διαφαίνεται και στις Ηνωμένες Πολιτείες από τον κύριο Trump. Ταυτόχρονα πρέπει να σταματήσουν οι απάτες που γίνονται, γιατί γίνεται μια άγρα τελωνειακής πολιτικής, κυρίως στα λιμάνια.

Τελειώνοντας, κύριε Πρόεδρε, μιας και απ’ ό,τι φαίνεται είμαι ο τελευταίος ομιλητής, θα ήθελα να ευχηθώ καλά Χριστούγεννα σε σας, στον κύριο Επίτροπο, στους συναδέλφους, ευτυχισμένο το νέο έτος με δύναμη και υγεία το 2017, αλλά και στους διερμηνείς, οι οποίοι έχουν παραμείνει μαζί μας μέχρι αυτή την ώρα.

(Koniec pytań z sali)

  Vytenis Povilas Andriukaitis, Member of the Commission. – Mr President, I would like to thank all of the honourable Members for their comments and for the importance they attach to the implementation of the Union Customs Code. I believe that our two institutions share the same objective of wishing to modernise customs for the benefit of both trade and administrators.

I would like to address some of the points made in the debate. It is certainly true that further work is needed, particularly with regard to new trade simplifications, such as centralised clearance, which depend on EU wide IT systems. However, I would like to underline that the Commission is committed to continue working in these areas, in close collaboration with Member States and trade representatives.

You commented on the fact that the UCC was not the subject of an impact assessment. In fact, this was deemed unnecessary because a detailed impact assessment had already been carried out on the modernised customs code. Turning to e-commerce: I would like to stress that the simplifications that existed before the UCC for express carriers importing low-value goods continue to exist during the UCC transitional period.

Finally, I would like to confirm the Commission’s commitment to continue to cooperate closely with Parliament so as to ensure that the EU customs policies indeed are effective, proportionate and fit for purpose.

I wish you all a Happy New Year and merry Christmas, and I thank you for this excellent debate today.

Dziękuję bardzo, Panie Przewodniczący!

Przewodniczący. – Projekty rezolucji, które mają zostać złożone zgodnie z art. 123 ust. 2 Regulaminu, zostaną ogłoszone w późniejszym terminie.

  Dita Charanzová (ALDE), in writing. – A well-functioning Customs Code is essential to a well-functioning single market. This is not possible if Member States do not respect this Code or allow it to be updated to the changing situation on the ground. We need to simplify the complex customs rules and procedures which are particularly detrimental to our SMEs. We need to complete the digitalisation of custom controls well before the end of the transitional period to do so. For all this, we need action from the Council and better controls by the Member States and the Commission.

This is an area that is in theory already harmonised. I simply do not understand why we do not enforce it as such. Our borders are only as strong as their weakest point. If a trader can cheat by going to Member State A instead of Member State B, he will. If a trader knows he will get a smaller fine if he is caught in Member State A instead of Member State B, he will go there. Member States must do their jobs in a way that is standardised, no matter where you are in Europe.

11. Modtagne dokumenter: se protokollen

12. Andragender (jf. protokollen)

13. Afgørelser vedrørende forskellige dokumenter: se protokollen

14. Fremsendelse af beslutninger vedtaget under dette møde: se protokollen

15. Tidspunkt for næste møde: se protokollen

16. Afbrydelse af sessionen

Przewodniczący. – Ogłaszam przerwę w obradach Parlamentu Europejskiego.