Index 
 Föregående 
 Nästa 
 All text 
Fullständigt förhandlingsreferat
Onsdagen den 1 mars 2017 - Bryssel

17. Förberedelse av Europeiska rådets möte den 9–10 mars 2017 (debatt)
Anföranden på video
Protokoll
MPphoto
 

  President. – The next item is the debate on the Council and Commission statements on preparation of the European Council meeting of 9 and 10 March 2017 (2016/3019(RSP)).

 
  
MPphoto
 

  Chris Agius, President-in-Office of the Council. – Madam President, honourable Members, the 28 Heads of State or Government will be meeting in Brussels next Thursday, 9 March. On Friday, 27 leaders will discuss their own preparations. I know you had intensive discussions last month on the future of Europe, and I am aware of your contributions. Today, however, I will concentrate on what is expected to happen next week.

The discussions will focus on citizens’ main concerns, namely growth, external security and migration. Let me take these subjects one by one. The emphasis will be, first and foremost, on economic issues with a number of important subjects featuring under the title Jobs, Growth and Competitiveness. Against the backdrop of the latest forecasts, leaders will have a political discussion on the economic situation in Europe. The outlook overall is positive. The European Council debate will certainly look at how best to use this positive momentum.

The leaders will also touch upon trade. This subject has come to the forefront lately, not least because of recent declarations on the subject by one of our transatlantic partners. It is therefore a good time for Europe to send a clear signal and reaffirm its belief in free and fair trade and the greater good that comes from sharing its benefits. I will take this occasion to thank you for giving your consent to the deal on the EU-Canada Comprehensive Economic and Trade Agreement (CETA). It was an important step forward for all of us, and it is crucial for the credibility of the Union.

The last element under this economic chapter is the single market. The leaders will look at efforts to deepen the single market in all its dimensions. Together, Parliament and Council have made good headway – most recently concerning the digital single market, with breakthrough agreements on roaming and portability. But a lot remains to be done and, if we are to meet the deadline we have set for ourselves of completing the single market by 2018, there is no time to lose.

The second item on the agenda will be external security and defence. This topic was already discussed last December, as leaders are determined that Europe needs to do more for its own security. A new momentum has developed: in March they will want to reinforce that message and ensure that the whole agenda moves forward as quickly as possible.

Another topic that leaders are following closely is migration. It was added to the agenda after discussions at the last informal meeting in Malta. The leaders want to review what has been done to implement the decisions taken in February and to keep the pressure high, so that efforts are pooled to tackle the Central Mediterranean route. With the start of spring around the corner, leaders want to avoid any repetition of the tragedies of last year. Of course, in parallel, work continues on all elements of the EU’s comprehensive approach and we will maintain vigilance on other migratory routes.

There was also another outcome of the Malta summit. The leaders decided to have a political discussion in March on the Western Balkans. Signs coming from that region in recent months are increasingly worrying. Leaders want to dedicate time to discussing the situation in detail and to send a strong signal of EU commitment to the region.

Lastly, the European Council is expected to note the absence of consensus on the European Public Prosecutor’s Office proposal, paving the way for reinforced cooperation on the issue.

Thank you very much for your attention. I am looking forward to this debate.

 
  
MPphoto
 

  Jyrki Katainen, Vice-President of the Commission. – Madam President, if you will allow, we would like to share this introduction from our side. Commissioner Avramopoulos will go deeper into the migration issue.

But first, we had a very interesting discussion just a little while ago about the future of Europe. It was quite a visionary discussion and next week’s Council will not, hopefully, be as visionary because the purpose of next week’s Council meeting is rather to concentrate on short—term delivery, which is very important from the point of view of our citizens. The first priority for the Commission next week will be to see the meeting of the leaders in the European Council take concrete steps forward to deliver on jobs, growth and competitiveness.

Unemployment is still too high across Europe, but it is now at its lowest level since 2009. We are moving in the right direction, but risk persists and we are not yet where we want to be. To continue our good progress, the Commission would like to see the European Council give its support next week to the swift extension of the European Fund for Strategic Investments (EFSI). This will allow us to keep investing across Europe in projects which stimulate economic growth and create jobs for Europeans. In one and a half years EFSI has already financed projects worth EUR 30 billion, and this is expected to trigger around EUR 170 billion in additional investments throughout Europe.

The European Council will also talk about trade policy, which is another important policy area from the point of view of job creation. We need more rule—based trade. We hope that the European Council will acknowledge the important vote in Parliament on the approval of our progressive trade agreement with Canada and I take this opportunity to praise you for this important decision. Even those in this House who voted against the Agreement with Mr Trudeau’s Canada were quite impressed by his presence. So let me remind you of his words on this issue: ‘We must choose to lead the international economy, not simply be subject to its whims’.

You know by now that this Commission does not believe naively in trade. This is why we want the European Council to give political impetus next week to our efforts to equip the Union with modernised tools to tackle unfair trade. When others step back from rule—based trade, the European Union must step forward and we have others, such as Japan, Mexico, Mercosur and India, willing to do likewise and make sure that the rules of the game are the rules which best serve and protect our citizens and our societies. Rule—based trade is the way to govern globalisation and that is why Europe must move on with this agenda.

I would now like to ask Commissioner Avramopoulos to continue on the other subject.

 
  
MPphoto
 

  Dimitris Avramopoulos, Member of the Commission. – Madam President, the other topic which Heads of State and Government will need to discuss next week, as Mr Katainen said, is migration. Even if we make progress in the management of the migratory flows, the situation is still very fragile. We all need to be committed to implementing the agreed – I repeat, the agreed – measures and finding a way forward to complete the structural reforms. The credibility of our actions inside the Union, at our borders and in our migration management, is central to building mutual trust and to enabling us to act in a collective way.

Our comprehensive European agenda on migration contains elements of solidarity and responsibility. It demands that we take forward each element in parallel with the others. The success of one reinforces the others. In all areas we must both show solidarity and assume responsibility. Now is the moment to prove what we really mean whenever we make reference to this basic principle upon which Europe is built. And the more effectively we work with third-country partners on tackling the root causes of migration, the greater our capacity to ensure a fair and effective system of asylum and migration management here in the European Union.

March 2017 will be a month when many people look to Europe’s past, and many people look to Europe’s future. In the Commission, we will make sure that we also shape Europe’s present.

 
  
MPphoto
 

  Françoise Grossetête, au nom du groupe PPE. – Madame la Présidente, Monsieur le Président du Conseil, Monsieur le Vice-président de la Commission, Monsieur le Commissaire, ce débat s’inscrit véritablement dans la continuité du débat que nous avons eu précédemment sur l’avenir de l’Europe. De plus, il s’inscrit à un moment crucial et hautement symbolique puisque, en ce mois de mars, nous allons fêter les soixante ans du traité de Rome et nous devrions ouvrir aussi les négociations du Brexit, symbole des crises que doit affronter l’Union européenne.

Les tensions avec la Russie, le terrorisme, la guerre en Syrie, la crise économique, la crise migratoire, la nouvelle politique des États-Unis... Le monde vit sur un volcan qui, loin d’être éteint, peut à tout moment se réveiller. Face à ces menaces, l’Europe est un dernier îlot de stabilité qu’il est impératif de préserver. Pour cela, il nous faut mettre en œuvre une politique de défense commune, préalable indispensable à la protection de nos frontières et à la défense de nos valeurs dans le monde.

Pourtant, l’Union européenne apparaît à nos concitoyens de moins en moins comme une communauté, mais de plus en plus comme un assemblage d’égoïsmes nationaux. Il est grand temps de mettre les chefs d’État ou de gouvernement face à leurs responsabilités: veut-on poursuivre la construction de l’Europe ou la détricoter? Ce fut le sujet du débat précédent. À ce titre, je félicite la présidence maltaise qui ne ménage pas ses efforts pour pousser un agenda ambitieux. C’est le cas, par exemple, en ce qui concerne les investissements: Monsieur le Vice-président, vous avez parlé des efforts de l’EFSI, l’union des marchés des capitaux, tous ces investissements qui doivent nous permettre de soutenir l’industrie et l’innovation et de créer les emplois que nos citoyens réclament.

Je me réjouis aussi qu’un accord ait pu être trouvé en ce qui concerne le programme de soutien aux réformes structurelles 2017-2020. Ce programme doit maintenant être mis en œuvre le plus rapidement possible car, ne nous y trompons pas, la convergence de nos politiques économique, sociale, fiscale est indispensable au renforcement de la zone euro. À cette fin, il est urgent que des réformes de fond soient conduites dans de nombreux États membres, particulièrement en France. L’euro doit être un instrument de la puissance européenne, mais nous ne pourrons rien construire sans confiance et sans des bases économiques et sociales solides, au risque de voir notre maison commune s’effondrer sur ses fondations.

Alors que repli sur soi et protectionnisme semblent être devenus la règle depuis l’élection de Donald Trump, notamment, l’Europe doit continuer à porter, sans naïveté, un message d’ouverture. Notre continent peut faire du développement des échanges commerciaux un formidable atout économique.

L’Europe doit être au rendez-vous, le monde nous regarde. Le Parlement européen, au nom des citoyens, doit continuer à être la force motrice pour engager un sursaut européen. Ne nous laissons pas impressionner, l’histoire démontrera que nous avions raison.

 
  
MPphoto
 

  President. – I know that there are indicators for blue cards, but I am following the advice of President Tajani and I will not accept blue cards because of time constraints.

 
  
MPphoto
 

  Maria João Rodrigues, on behalf of the S&D Group. – Madam President, this debate shows that there is a connection between preparing for the European Council and the previous debate on scenarios for Europe. I can see that this European Council is trying to put into practice Scenario 5, namely working together to come up with better European solutions.

This is the case with regard to investment and to completing the single market with the digital and the energy union. This is also the case regarding the need to manage migration and to build up a real European asylum system. This is also the case regarding the trade agreement which was completed with Canada and which paves the way for a new generation of trade agreements, if some new concerns are introduced. This is also the case with regard to defence.

So on this European Council agenda you have many critical issues where we need to deliver better European solutions. Nevertheless, let me underline that when it comes to growth, we really want more of it because the current European Semester clearly shows that there is a limit to the growth strategy we are following in Europe. Up to now we been driven by exports. We have nothing against this, but we feel this is the right moment to bet on domestic demand, which means reducing social inequalities. This is the second source of growth in Europe which should be strengthened.

Then, if this is the case, all these outcomes of the European Council should pave the way for a good declaration at the Rome Summit. Let me underline this: we should not just commemorate the 60th anniversary. We need to use the opportunity to pave the way for the future, which means having a declaration that highlights the importance of the European social pillar and of a real reform of the euro area to deliver upward economic and social convergence, as well the need to come up with a European defence strategy and to make Europe a central entity for cooperation at the level of good trade agreements and good strategic partnerships and support for the multilateral system. So these are the expectations for the Rome Declaration.

 
  
MPphoto
 

  Geoffrey Van Orden, on behalf of the ECR Group. – Madam President, on economic issues businesses need regulatory certainty and economic stability if they are to grow. As the United Kingdom will undoubtedly be leaving the European Union in the next two years or so, and given the intensity and importance of the economic relationship between the UK and its continental neighbours, it is clearly in the interests of both the EU and the UK that the new strategic partnership, based on amicable and sensible arrangements, is agreed as quickly as possible. We start from a position of regulatory equivalence and mutual recognition of standards – maximum continuity and deep mutual market access will therefore be a great economic reassurance on both sides of the Channel.

In terms of internal security, it is clearly in the interests of all our nations that the opportunities for cooperation between our police, security and intelligence agencies is maximised. Many of the problems that have been identified following terrorist attacks in recent years concern the workings of security agencies within States, rather than between them. Bilateral and multilateral cooperation between countries has generally been good, and Europol has often played a useful role in this. The United Kingdom has highly effective and internationally respected security and intelligence capabilities. They have proved their value across Europe and beyond, and it is very much in the interest of the EU in particular, as well as the UK, that arrangements are put in place to ensure that these operational relationships are maintained in the years ahead.

On defence, while some transatlanticists here suggested EU defence ambitions are about reinforcing NATO, the reality is different. The ambition is for an autonomous military capability and just at the time when the democracies need to be standing together in solidarity, when that great transatlantic security bond of NATO should be revitalised, the EU is pursuing a separate agenda. This is dangerous. Some have suggested that the new US administration was anti-NATO and this underlined the need for some separate agenda. Nothing could be further from reality and the new American President has underlined yet again his strong support for NATO.

 
  
MPphoto
 

  Pavel Telička, on behalf of the ALDE Group. – Madam President, in fact the three topics on the European Council’s agenda – economy, security and what we call the political model – have to be in balance and I think that these three topics have to be a clear priority.

As far as the question of security is concerned, let us be honest. What has the European Union achieved in diplomatic terms in recent months and years? How strong and heavyweight a player have we been? I must say that it is not too optimistic and it is a matter of fact that you can hardly be a heavyweight diplomatic force without having defence and military capacity. That is the reality. That is also why we are not present in a number of important negotiations on critical conflict issues, which have had an impact on us, but which we have certain limits in influencing. So in this respect I do not agree with the previous speaker. It is a question of our credibility and I believe that a European defence is necessary to assert true security with goals, means and a strategy. It is crucial that together we pool our political will and capabilities.

On the second issue, economics and especially on trade, I agree with Vice—President Katainen that CETA has to be ratified. I also believe that we need necessary and finely-tuned defence mechanisms. But what I believe even more is that we, as a heavyweight in economic terms well beyond our demography, should use that. It is not just a question of negotiating with Japan and other countries at a time when we are at, shall we say, a standstill with the US. Why do we not have our own agenda that we impose on the Americans? Our negotiating position is already influenced by that. There will of course be limits to it and we will have to see.

Finally, on migration, this is not the end of it. The migration problem will still be with us for many years to come. I believe that we need a true migration policy that will provide all the incentives and the tools that we need, but at the same time will take into account our own interests and also the specifics of the individual Member States. So I expect that the European Council will deliver on this. To be honest, what the Presidency has told us today is not convincing. It is not an input into the political debate but has rather more technocratic elements.

 
  
MPphoto
 

  Miguel Viegas, em nome do Grupo GUE/NGL. – Senhora Presidente, a União Europeia e o seu processo de integração estão numa crise profunda, mas é uma crise que não é conjuntural – decorre antes da sua matriz liberal e profundamente antidemocrática.

Perante esta crise, que é indisfarçável, o próximo Conselho irá naturalmente debruçar-se sobre as habituais soluções destinadas apenas a iludir a opinião pública.

Contudo, os povos da Europa não querem mais do mesmo, não querem mais um aprofundamento dos pilares da União Europeia militarista, liberal e federalista. Não querem mais uma fuga para a frente, que ignore por completo as causas reais da atual crise.

O Livro Branco sobre o futuro da Europa propõe cinco cenários. Para nós, falta um sexto, de rotura com este processo de integração neoliberal, uma rotura que abra as portas à construção de uma outra Europa, ao serviço das populações e dos trabalhadores, uma Europa de cooperação, sem o CETA, onde todos os povos sejam respeitados na sua soberania e no seu direito a decidir do seu próprio modelo de desenvolvimento.

 
  
MPphoto
 

  Ernest Urtasun, en nombre del Grupo Verts/ALE. – Señora presidenta, creo que somos conscientes del año dificilísimo que va atravesar el proyecto de integración, en una crisis ya muy profunda, y tengo que decir que la impresión es de una paralización preocupante de las instituciones. Y lo digo también por el Libro Blanco que se nos ha presentado hoy, por parte de la Comisión Europea, que es más un ejercicio prospectivo más digno de un think tank que de una institución como la Comisión Europea, de la que hubiéramos esperado que nos diera unos mensajes y un camino y una apuesta política más clara.

Este Libro Blanco parece confirmar, de alguna manera, lo que ya nos dejó entrever el señor Juncker en el último debate del Estado de la Unión: que la Comisión es cada vez más un secretariado del Consejo y cada vez tiene menos papel político, lo cual es muy preocupante.

Mire, necesitamos una dirección clara y es evidente que, en estos momentos, tenemos un bloqueo en el Consejo muy claro de determinadas direcciones que necesitamos tomar.

Pero sí esperamos de la Comisión que dé algunas direcciones claras: reforma de la eurozona, pilar social, democratización. Y ya que en el próximo Consejo van a hablar mucho de inmigración, reforma en el sistema de asilo y cambio en nuestras políticas en relación con el asilo y a la inmigración que hasta ahora han sido auténtico un desastre.

 
  
MPphoto
 

  Steeve Briois, au nom du groupe ENF. – Madame la Présidente, pendant que nos agriculteurs crèvent la bouche ouverte, la Commission européenne nous informe qu’elle détourne le Fonds européen agricole pour le développement rural afin de financer l’installation des migrants clandestins.

Vous devriez rougir de honte pour les 30 % d’agriculteurs français qui gagnent moins de 350 euros par mois. Déjà confrontés à la suppression des quotas laitiers ainsi qu’à la concurrence internationale déloyale, ils n’ont pas cette même chance de pouvoir bénéficier de la Commission, de leurs dirigeants, qui préfèrent, eux, négocier dans leur dos des traités de libre-échange comme l’AECG, qui – je vous le rappelle – signera l’arrêt de mort de notre agriculture.

Cette Union européenne-là était censée défendre la sécurité, la prospérité et le pouvoir d’achat. Or, cette Union européenne-là fait totalement l’inverse, car les peuples européens veulent tout simplement quitter cette Union européenne qui impose, à la schlague, les politiques d’austérité dans les États membres.

Espagne, Portugal et maintenant Italie: tous sont menacés de sanctions financières s’ils ne parviennent pas à réduire leur endettement. Au Royaume-Uni, ils ont dit «oui» au Brexit et, contrairement à ce que racontent les prétendus experts, l’économie britannique se porte bien mieux qu’ailleurs en Europe, avec une hausse des exportations ainsi qu’une baisse du chômage.

L’année 2017 portera le coup de grâce à cette Union européenne vacillante. Aux Pays—Bas, en France et en Allemagne, les peuples vous balayeront définitivement pour, enfin, construire une Europe des nations et des libertés.

 
  
MPphoto
 

  Krisztina Morvai (NI). – Elnök Asszony, köszönöm szépen, az Európai Tanács jövő héten visszatér a munkahelyek, foglalkoztatás témájára, idézek a dokumentumból: „azért, hogy az Európai Unió polgárai élvezhessék a gazdasági jólétet és a virágzást”. Hát, finoman próbálok fogalmazni, azért nem ajánlanám, hogy az Európai Unió egyetlen illetékese is mondjuk egy kelet-magyarországi faluba elmenjen ezzel a szöveggel, mert hát elég temperamentumos nép vagyunk, vagy legalábbis előtte kössön valami komolyabb biztosítást.

Tehát nincs jólét kérem szépen, nincsen virágzás, hagyjuk abba ezt az álmodozást, és amit végre csinálni kellene tizenhárom éve, mondjuk a hazám esetében az Európai Unióba való belépés után, az az, hogy mutassunk föl számokat. Ezalatt a tizenhárom év alatt, meg előtte a csatlakozási folyamatban mennyi európai uniós pénz lett belepumpálva, – most párthovatartozásra tekintet nélkül mondom – a közép- és kelet-európai országokba, és nézzük meg, hogy a korrupció vagy mi más volt az oka annak, vagy pedig ezek a pénzek visszavándoroltak a kedves nyugati barátainkhoz és a különböző multinacionális cégekhez, vagy különben miért maradt el a polgárosodás, miért él annyi ember nyomorúságban, közmunkából vagy pedig összeszerelő műhelyekben, szalag mellett, teljes bizonytalanságban, minimális, alacsony, Nyugat-Európában elképzelhetetlen bérekért dolgozva?

Ezt kellene végre megnézni, nem a nagy szövegeket ismételgetni évről évre.

 
  
  

PRZEWODNICTWO: RYSZARD CZARNECKI
Wiceprzewodniczący

 
  
MPphoto
 

  Przewodniczący. – Bardzo proszę o nieprzekraczanie limitu czasu, w przeciwnym razie będę musiał odbierać głos.

Wzorem moich poprzedników informuję, że nie będę udzielał głosu w ramach „niebieskiej kartki”, mamy bowiem duże opóźnienie.

 
  
MPphoto
 

  György Schöpflin (PPE). – Mr President, it seems to me that major issues have been raised this afternoon and these issues are customarily described as ‘the future of Europe’, but even more significant is the question: what kind of Europe should we be discussing? To my mind, it should be a Europe that is not merely acceptable to the citizens, but responds to their concerns, and in this connection let me ask, as Parliament’s rapporteur: what exactly is happening to the European Citizens’ Initiative? It is after all in the Treaty, in Article 11, and has achieved no success at all. It is a prime instrument for connecting citizens and Europe.

The President of the Commission, Mr Juncker, has rightly urged that we should stop Brussels-bashing; in exactly the same way we should stop Member State-bashing. We should be clear. A Europe based on mutual respect, on parity of esteem, is the Europe that works. It follows that the European political system has three components: Brussels, the citizens, and the Member States. They all have legitimate roles to play; they depend on each other. If these basic principles are not observed then the objectives of the March summit – growth, external security, migration – will be that much more difficult to attain.

 
  
MPphoto
 

  Tanja Fajon (S&D). – V sklepih vrha sta dva odstavka, namenjena migracijam. Vam, spoštovani komisar, zaupam in podpiram vaša prizadevanja in če se vrnem k dogovoru z Malte – nujno je potrebno izvajati.

Izboljšati moramo predvsem humanitarne razmere v Libiji v tesnem sodelovanju z Mednarodno organizacijo za begunce in komisariatom Združenih narodov za begunce. Libija ne sme postati žep. Če tam izbruhne vojna, bomo priča novi humanitarni katastrofi. In nujno je sodelovanje z južnimi sosedami Libije. Naj v tem kontekstu pred vrhom omenim še zahodni Balkan. Ne smemo pozabiti na države ob zahodnobalkanski migrantski poti.

Nadaljevati je treba izgradnjo zmogljivosti, krepiti regionalno sodelovanje. Unija mora biti ključna igralka pri vzdrževanju krhke politične stabilnosti na zahodnem Balkanu. To je naša neposredna soseščina, s številnimi izzivi, in zato je še toliko bolj pomembna pot vodje evropske diplomacije Federice Mogherini – kmalu – na zahodni Balkan.

 
  
MPphoto
 

  Anna Elżbieta Fotyga (ECR). – Mr President, on energy union and Nord Stream II, I expect that, instead of meeting Gazprom envoys, the Commission will ensure EU jurisdiction over the project, publish analyses requested by the Council, including from DG Energy, and supports Ukraine and other CEE countries politically. By doing this, the Commission will bring credibility and solidarity back to the concept of energy union.

 
  
MPphoto
 

  Javier Couso Permuy (GUE/NGL). – Señor presidente, el próximo Consejo Europeo ahonda en los pecados originales, a pesar de ver cómo se desinfla este proyecto insolidario, esa Unión Europea de centro y periferia cuyo dogma neoliberal empobrece y desindustrializa, creando una Europa de desigualdad y precariedad.

Dicen que se centrarán en el empleo, en el crecimiento y en la competitividad. Ya lo conocemos. ¿Empleo? Precario, para trabajadores pobres. Y crecimiento y competencia de las grandes empresas y de sus cuentas de resultados. No me acuerdo ya del plan de empleo juvenil o de esos planes de industrialización del principio de la legislatura.

Hablan de defensa europea y mienten, porque es una defensa supeditada a la OTAN, es decir, a los planes geopolíticos estadounidenses. Y hablan como si los refugiados fueran una catástrofe natural, y preparan deportaciones masivas y hasta detenciones de menores. Y luego hablan de Trump. Y, no contentos con subcontratar con la dictadura de Erdogan, pretenden subcontratar a un Estado fallido y destruido por la OTAN, como Libia. Siguen el camino de su fracaso.

 
  
MPphoto
 

  Mario Borghezio (ENF). – Signor Presidente, onorevoli colleghi, abbiamo sentito poche e generiche frasi da parte del rappresentante della Commissione sulla questione dell'immigrazione.

Io vorrei sapere qualcosa di preciso di quello che stiamo facendo con la Libia, perché è stata fortemente sottolineata l'importanza degli accordi con la Libia, ma poi non se n'è più saputo niente. In realtà, noi abbiamo, da una parte, un governo Sarraj che è nelle mani dei Fratelli Musulmani, cioè dei cartelli islamisti e, dall'altra, la povera Italia che non riesce a concludere niente con un paese di questo genere. Un conto è fare dei patti e reclamizzarli, magari attraverso i media europei molto compiacenti verso la Commissione, un conto, invece, è realizzare poi questi patti, dare concretezza a questa azione che dovrebbe anche tutelare sul piano umanitario.

Non sappiamo dove siano questi richiedenti asilo, non sappiamo come siano trattati, non sappiamo quale sia il ruolo di queste milizie, non sappiamo che cosa avvenga dai porti della Cirenaica che non sono certamente controllati dal regime di Sarraj. Questa è una situazione estremamente confusa, non chiara, sulla quale la Commissione europea rifiuta di dare risposte chiare e di dire la verità, noi vogliamo sapere la verità, cosa succede in Libia sull'immigrazione.

 
  
MPphoto
 

  Tibor Szanyi (S&D). – Köszönöm szépen Elnök Úr, igen, point of ordert szeretnék tenni, napirendi kérdést vetnék föl. Én értem azt, hogy idő szűkével Tajani úr megtiltotta a kékkártyás lehetőségnek a használatát, ezt az alelnökök is követik, viszont ezt én megértem, de ez esetben teljesen elfogadhatatlannak tartom, hogy rendre az összes hozzászóló öt, tíz, húsz másodperccel, sőt harminc másodperccel meghaladhatja kereteit.

Én konkrétan azért jöttem ide, hogy ezt a vitát meghallgassam, és egyben kérdést szerettem volna föltenni néppárti képviselőknek, hogy ők hogyan viselik azt, hogy a szóvirágok mellett szótlanul tűrik, hogy Orbán Viktor ezrével és tízezrével ad ki vízumokat ellenőrizetlen embereknek ebben az Európai Unióban.

De hozzáteszem, hogy ez a lehetőségem most nincs meg, viszont szeretném Elnök Urat arra kérni, hogy vagy tartjuk az időket vagy nem.

 
  
MPphoto
 

  President. – Mr Szanyi, the second part of your speech was not a point of order.

 
  
MPphoto
 

  Γεώργιος Επιτήδειος (NI). – Κύριε πρόεδρε, στις 7 Φεβρουαρίου το Ευρωπαϊκό Συμβούλιο έλαβε απόφαση να παραταθούν για τρεις ακόμη μήνες οι έλεγχοι στα εσωτερικά σύνορα της Γερμανίας, της Αυστρίας, της Δανίας, της Νορβηγίας και της Σουηδίας για να παρεμποδιστεί η είσοδος παράνομων μεταναστών στις χώρες αυτές. Με αυτή την απόφαση, όχι μόνο καταργείται στην πράξη η Συνθήκη Schengen, αλλά παράλληλα επισημοποιείται, θεσμοθετείται θα έλεγα, η αδικία και η διαφορετική μεταχείριση μεταξύ των κρατών μελών της Ευρωπαϊκής Ένωσης. Κατά ποια λογική οι πέντε προαναφερθείσες χώρες κινδυνεύουν περισσότερο από τους παράνομους μετανάστες από ό,τι κινδυνεύει η Ιταλία και η Ελλάδα, οι οποίες είναι χώρες με εξωτερικά σύνορα, είναι χώρες εισόδου στην Ευρωπαϊκή Ένωση και σε αυτές συρρέουν εκατοντάδες χιλιάδες, αν όχι εκατομμύρια, παράνομοι μετανάστες και τούτο όχι για να εγκατασταθούν σε αυτές, αλλά διότι έχουν ωθηθεί να φτάσουν εκεί από την εσφαλμένη πολιτική ανοικτών συνόρων που έχουν εφαρμόσει και οι πέντε χώρες που προανέφερα. Άρα, λοιπόν, δεν είναι δυνατόν να δεχτούμε αυτή την πολιτική. Όταν το Συμβούλιο λαμβάνει τέτοιες αποφάσεις γι’ αυτά τα θέματα, φανταστείτε με ποιο τρόπο θα λάβει αποφάσεις και για τα άλλα σοβαρά θέματα, όπως είναι η ανάπτυξη, η άμυνα και η ασφάλεια, η αντιμετώπιση της ανεργίας και γενικώς το μέλλον της Ευρωπαϊκής Ένωσης.

 
  
MPphoto
 

  Knut Fleckenstein (S&D). – Herr Präsident, liebe Kolleginnen und Kollegen! Der Rat wird sich auch berichten lassen über Reformen und Reformbemühungen der Staaten des westlichen Balkans, und er wird feststellen: Es hat Fortschritte gegeben, und es ist noch viel zu tun. Aber das alleine reicht nicht mehr aus. Wir müssen uns sehr bemühen, weil der Weg doch lang und steinig ist, auch während dieser Veränderungsphase die Menschen in den Ländern zu erreichen.

Russland investiert im westlichen Balkan, China tut das, die Türkei tut das, Saudi-Arabien tut das, und die Menschen sehen die Moscheen und sehen die Leistungen, die dort gebracht werden. Und wir schaffen es nicht einmal, ein Emailleschild mit der europäischen Fahne an die Projekte zu nageln, die wir geschaffen haben. Stattdessen bieten wir dem einfachen Bäcker in Belgrad an, dass wir nun Kapitel 16 eröffnen. Kein Mensch in Belgrad – außer den Politikern – weiß, was Kapitel 16 ist. Wenn wir uns um die Menschen auf dem Balkan nicht mehr bemühen, werden die aufgrund der langen Zeit, die wir brauchen, irgendwann ein bisschen die Lust verlieren, auf dem Weg mitzulaufen.

 
  
MPphoto
 

  Bernd Lucke (ECR). – Herr Präsident! Meine Damen und Herren! Wir haben heute eine große und wichtige Rede des Kommissionspräsidenten gehört, der endlich einmal eine Debatte eröffnet hat, statt ein Ziel vorzugeben und es ungeachtet aller Kritik zu verfolgen. Ich glaube, dass es wichtig ist – eine Chance für die Europäische Union –, die Kurskorrekturen vorzunehmen, die die Europäische Union vornehmen muss. Und deshalb liegt der Ball jetzt beim Rat. Der Rat sollte auf seinem nächsten Treffen genau diese Debatte eröffnen, sie in die Gesellschaft hineintragen, der Rat sollte darauf aufmerksam machen, dass Europa die unterschiedlichsten Möglichkeiten hat, sich zu entwickeln.

Es ist schon sehr bemerkenswert, wenn man sich die einzelnen Optionen anschaut, die der Kommissionspräsident vorgetragen hat, dass darunter auch die Option ist, zu sagen: Wir sollen künftig weniger machen, uns auf das Wichtige konzentrieren und das Wichtige sollen wir besser machen als zuvor. Denn das heißt doch aus dem Munde des Kommissionspräsidenten nichts anderes als dass sich die Europäische Union bislang verzettelt hat. Sie hat viel zu viel gemacht, sie hat Unwichtiges gemacht und sie hat das Wichtige nicht gut gemacht. Eine solch kritische Rede des Kommissionspräsidenten über seine eigene Arbeit, über die Arbeit dieser Kommission und die Arbeit dieses Hauses haben wir noch nie gehört. Es ist bemerkenswert, dass er sie gehalten hat, und am Rat ist es, mit derselben Ehrlichkeit zu den Bürgern Europas zu sprechen. Vielen Dank.

 
  
MPphoto
 

  Udo Voigt (NI). – Herr Präsident! Unglaublich, was wir heute hier sowohl vom Rat wie von der Kommission hören! Man hat nichts erreicht. Die Umverteilung klappt nicht. Dublin klappt nicht. Schengen klappt nicht. Und stattdessen möchte man jetzt fünf Wege eines neuen Europas vorstellen, wo wir uns vielleicht etwas Neues raussuchen können. Werte Kolleginnen und Kollegen, können Sie sich nicht vorstellen, warum die Engländer die EU verlassen haben? Weil man nicht auf das Volk gehört hat. Weil sie Angst vor der Einwanderung, Angst vor der Immigration haben. Vor dem, was auf Europa zukommt. Machen Sie doch endlich mal eine Politik für die Völker Europas! Mangels dessen, dass es ein Volk Europas nicht gibt, sprechen Sie von Bürgerinnen und Bürgern und vergessen die Volkssouveränität. Denn wir als Abgeordnete sind zunächst einmal unserem Volk gegenüber verpflichtet, und dann Europa.

 
  
MPphoto
 

  Ramón Jáuregui Atondo (S&D). – Señor presidente, señores del Consejo, señores de la Comisión, yo creo que hay una gran coincidencia en esta Cámara y en toda Europa sobre cuatro urgencias importantes: en inmigración; en pilar social; en crecimiento y empleo; y en defensa europea, sobre la que últimamente se habla mucho. Quiero centrarme en esta idea para señalar que, probablemente, estamos ante uno de los momentos más críticos para la defensa y la seguridad de Europa, pero también ante una extraordinaria oportunidad para construir este pilar de la Unión Europea en el que los padres fundadores pensaron ya.

Mi pregunta o mi cuestión es para decirles que... atención con la financiación de un nuevo esfuerzo en materia de seguridad, porque muy probablemente no estamos en condiciones de decir a los ciudadanos que hay que recortar presupuesto o política social para gastar en defensa.

Y creo que es el momento de hacer una defensa común, pero hay que hacerla con unos recursos propios que la propia Unión Europea construya al servicio de esta urgencia y de este objetivo.

Esta es una idea que hay que barajar, porque la defensa es necesaria, pero con fuentes y con recursos propios de la Unión Europea, no con el presupuesto de los Estados miembros.

 
  
MPphoto
 

  Pervenche Berès (S&D). – Monsieur le Président, Monsieur le Vice-président, le Conseil européen se tiendra à un moment où nous ne saurons pas ce qu’auront fait les Britanniques. Alors, dans l’attente du dépôt des instruments de l’article 50, ce Conseil européen de printemps devra, comme vous l’avez dit, se préoccuper de la question de l’investissement.

Au-delà de l’EFSI, je crois que pour l’Union européenne, ce dont nous avons aussi besoin aujourd’hui, c’est d’un investissement qui soit maintenu au service de l’investissement social et de la transition écologique dans laquelle l’Union européenne doit s’engager.

En outre, pour la première fois, ce Conseil européen aura à adopter une recommandation spécifique pour la zone euro. Selon moi, c’est une avancée absolument majeure lorsque l’on cherche à améliorer la coordination des politiques économiques au sein de cette zone. Cela doit devenir un outil régulier pour pouvoir piloter les politiques économiques des États membres de manière agrégée au service de l’investissement et de l’emploi, plutôt que d’un cycle d’austérité qui a trop duré au sein de l’Union européenne.

Lors de ce Conseil, vous parlerez du marché intérieur. S’agissant de l’union des marchés des capitaux, faisons attention à ce que ce projet soit recentré en fonction de la nouvelle donne liée aux débats du Brexit.

 
  
MPphoto
 

  Tonino Picula (S&D). – Gospodine predsjedniče, teme na Vijeću sljedećeg tjedna zaista su važne, od izbora predsjednika za drugu polovinu mandata, ekonomskih pitanja, migracija i stanja na zapadnom Balkanu.

Dobro je da eurozona raste četrnaest kvartala za redom, nezaposlenost pada, a GDP jača u svim članicama, ali lijepim vijestima bi trebalo priključiti recimo dogovor o jačanju europskih sigurnosnih mehanizama. Trebamo ozbiljnu integraciju sigurnosne i obrambene politike. Nemogućnost Unije da građanima pruži sigurnost može ih trajno udaljiti od zajedničkih, a usmjeriti isključivo prema nacionalnim rješenjima.

Pozdravljam raspravu Vijeća o jačanju napetosti na zapadnom Balkanu. Stabilnost ove regije ovisi o rezultatu sučeljavanja dva procesa: napretku država na putu pridruživanja Europskoj uniji i procesa koji to ugrožavaju zbog interesa suprotnih vrijednostima eurointegracija. Naša podrška prvom procesu je ključna. Međutim, kakvu europsku perspektivu nudimo ovim zemljama? Na primjer, koncept Europe koncentričnih krugova ozbiljno bi ugrozio europsku perspektivu ne samo u zemljama kandidatima, nego i u novijim zemljama članicama.

 
  
 

Zgłoszenia z sali

 
  
MPphoto
 

  Seán Kelly (PPE). – Go raibh maith agat, a Uachtaráin agus tá áthas orm cúpla focal a rá ar an ábhar so.

Looking at the discussion here this afternoon and the topics on the agenda, it is all very positive. We want to create trade, free and fair, complete the single market by 2018, further jobs and growth in the European Union, improve our competitiveness and extend the European Fund for Strategic Investments, which, as Mr Katainen, who has done so much work for it, pointed out, has spent EUR 30 billion generating EUR 170 billion in investment. That is a significant sum and obviously a very positive development.

But I would ask the question: what credit does the European Union get for all this good work? I would say, very little. So I think from now on we need to have, alongside everything we do, a communication strategy for our citizens, and also, as President Juncker pointed out, it is time to stop Brussels-bashing. I would say it is time to lash back at the Brussels—bashers. Lash back at the Brussels—bashers. That is very important as well.

Go raibh maith agat, a Uachtaráin.

 
  
MPphoto
 

  Nicola Caputo (S&D). – Signor Presidente, onorevoli colleghi, al prossimo Consiglio sarà necessario dare priorità alle politiche di occupazione, crescita e competitività, continuando sulla strada dei progressi compiuti finora.

È necessario rilanciare gli investimenti e proseguire le riforme strutturali per modernizzare le nostre economie. In questo quadro, solo politiche di bilancio responsabili, ma nettamente orientate alla crescita possono contribuire a porre l'attuale ripresa su una base più sostenibile e a promuovere la crescita e l'occupazione.

Ugualmente urgente è un piano comune in materia di difesa, assieme al rafforzamento dei legami con la NATO. In questo momento storico, con un'America improvvisamente divisa, uno sforzo economico rilevante degli Stati membri, ma non solo, verso una difesa comunitaria sarebbe il segno tangibile che gli ideali alla base dell'Unione sono ancora forti e condivisi.

Mi auguro che si dimostri altrettanta coesione nella discussione sulla rotta nel Mediterraneo, luogo in cui l'Italia impiega quotidianamente energie e risorse per far fronte ad un'emergenza che riguarda tutta l'Europa.

 
  
MPphoto
 

  Doru-Claudian Frunzulică (S&D). – Mr President, dear colleagues, the meeting of the EU Council is an important occasion for EU leaders to address, firstly, the economic situation in Europe, trade policy, progress made on files related to the single market strategy, as well as the first phase of the 2017 European semester.

On migration, leaders will have to review what has been done to implement the decisions taken at the informal summit in Malta on 3 February concerning the central Mediterranean route. Priorities include training, equipping and supporting the Libyan National Coastguard and making further efforts to disrupt the business model of smugglers through enhanced operational action by involving Libya and relevant international partners. Moreover, the Council should assess the implementation of its December 2016 conclusions on external security and defence. In this regard it is clear that something new is necessary. In a challenging geopolitical environment, EU cooperation on external security and defence has to be strengthened. We really need a future defence union.

 
  
MPphoto
 

  Νότης Μαριάς (ECR). – Κύριε Πρόεδρε, το Ευρωπαϊκό Συμβούλιο της 9ης και 10ης Μαρτίου θα πρέπει να ασχοληθεί σοβαρά με το ζήτημα της μετανάστευσης. Αυτή τη στιγμή με βάση τα στοιχεία που έχει δώσει η ίδια η Επιτροπή, από την Ελλάδα έχουν γίνει μόνο 9.566 μετεγκαταστάσεις προσφύγων. Υποτίθεται ότι θα έπρεπε να έχουν γίνει και να ολοκληρωθούν μέχρι τον επόμενο Σεπτέμβριο 66.400 μετεγκαταστάσεις, δηλαδή μέχρι στιγμής έχει γίνει μόνο το 1/6 των μετεγκαταστάσεων. Η Γερμανία όφειλε να πάρει από την Ιταλία και την Ελλάδα με μετεγκατάσταση 25.094 άτομα. Έχει πάρει μόνο 2.442, δηλαδή ούτε το 10%. Επομένως, πρέπει να υπάρξει αποφασιστική ρύθμιση στο θέμα αυτό, πρέπει να υπάρξουν μέτρα κατά των κρατών που δεν εκτελούν τις μετεγκαταστάσεις και ταυτόχρονα, κύριε Αβραμόπουλε θα πρέπει να ληφθούν μέτρα, ούτως ώστε να υπάρξει αποσυμφόρηση των νησιών του Αιγαίου. Υπάρχουν 16.500 πρόσφυγες και παράνομοι μετανάστες που βρίσκονται σε Λέσβο, Χίο, Σάμο. Κάτι πρέπει να γίνει με την αποσυμφόρηση των νησιών του Αιγαίου.

 
  
MPphoto
 

  Ana Gomes (S&D). – Senhor Presidente, precisamos absolutamente de investir na segurança e defesa dos nossos cidadãos, mas isso só acontecerá se o fizermos coordenadamente, no quadro da política comum de segurança e defesa e de uma estratégia de segurança interna.

Mas, para isso, precisamos de mais recursos nacionais e de um orçamento europeu adequado. Se o Conselho Europeu se empenhar no combate à selva fiscal e ao branqueamento de capitais e financiamento do terrorismo, travando paraísos fiscais, onshore e offshore, então, os Estados-Membros poderão recuperar ativos substanciais para investir na nossa segurança e defesa. Um imposto sobre as transações financeiras seria um passo decisivo nesse sentido.

Quanto à tentativa imoral de externalizar as nossas responsabilidades na gestão das migrações e na proteção dos refugiados, através da criação de hotspots na Líbia, que ninguém conseguirá gerir num país destruído e sem governação, por falta de Europa, a menos que os governos europeus tenham a coragem de pedir um mandato internacional, invocando a legítima defesa, e tenham a coragem de pôr botas no terreno – muitas botas no terreno –, garantindo a segurança e a defesa de todos na Líbia e de todo o território líbio, e não só na zona marítima e costeira.

 
  
 

(Koniec zgłoszeń z sali)

 
  
MPphoto
 

  Dimitris Avramopoulos, Member of the Commission. – Mr President, there has been plenty of discussion this afternoon about the future and the past. The Commission must also live in the present. Since the Bratislava summit in September we have been working hard to deliver on a unifying set of priority issues.

Today President Juncker has again shown his commitment, and the commitment of the whole Commission, to delivery by presenting his White Paper in line with the promise made before this House in his State of the Union speech. Life goes on and our work goes on. The European Union is 60 years young. That means that we are old enough and wise enough not to get distracted from the task at hand today. We are also young enough, energetic enough and enthusiastic enough to make sure we deliver what we promise.

Next week’s European Council must be about delivery. Delivery is the most important point on this issue. Europe needs to deliver on migration, deliver on jobs and prosperity, deliver on security, and deliver on all of its agreed priorities. The European Commission will continue to deliver.

 
  
MPphoto
 

  Chris Agius, President-in-Office of the Council. – Mr President, honourable Members, thank you for a useful exchange, which I will convey to the President of the European Council. Let me use these concluding remarks to underline the importance for the European Union, for all of us, of the two principles: responsibility and delivery.

The European Council, as is its prerogative, draws the way forward and provides strategic guidance. This is reflected in its conclusions in the form of objectives and deadlines. It is then our responsibility – the responsibility of both the Council and the Parliament – to work together to deliver on this guidance. With your help, with your ideas and with your energy, the Presidency has already been able to deliver on important tasks set by the European Council. I hope there will be many, many more. In the end, this is what matters to citizens, not institutional wins, but responsibility and delivery from the lawmakers. Thank you for your help in achieving that ambition.

 
  
MPphoto
 

  Przewodniczący. – Zamykam debatę.

Oświadczenia pisemne (art. 162)

 
  
MPphoto
 
 

  David McAllister (PPE), schriftlich. – Am 9. und 10. März tagt der Europäische Rat in Brüssel. Die Gipfelteilnehmer werden sich unter anderem mit der Lage auf dem westlichen Balkan befassen. Im Auswärtigen Ausschuss haben wir zuletzt intensiv über die angespannte Situation in der Region diskutiert. Die Hohe Vertreterin Federica Mogherini reist in diesen Tagen in alle sechs Staaten des westlichen Balkans. Das ist ein richtiges Zeichen. Diese Woche haben wir im Auswärtigen Ausschuss die Berichte des Europäischen Parlaments über Serbien, Mazedonien, Montenegro und Kosovo beraten und abgestimmt. So unterschiedlich die Länder auch sind, eine Botschaft ist in allen Berichten identisch: Der westliche Balkan muss auch in Zukunft eine Priorität der auswärtigen Politik der Europäischen Union bleiben. Diese Länder sind uns durch viele kulturelle, wirtschaftliche und politische Verbindungen sehr nah. Durch ihre geopolitische Lage – umschlossen von Mitgliedstaaten der Europäischen Union – sollten wir ein ganz besonderes Interesse an einer positiven Entwicklung der Region haben. Die Menschen vor Ort wollen eine stabile und friedliche Zukunft. Mit der Europäischen Union ist dies möglich.

 
  
MPphoto
 
 

  Csaba Molnár (S&D), írásban. – Az Európai Unió idén lesz 60 éves. A Brexit nem azt jelenti, hogy az EU nyugdíjba vonul 60-ik születésnapján. Éppen ellenkezőleg, a Brexit esély arra, hogy Európa megújuljon. Megtartson mindent, ami jó és megváltoztasson mindent, ami rossz. A demokrácia, a piacgazdaság a modern társadalmunk alapjai ma veszélyben vannak. Populisták, nacionalisták, szélsőségesek támadják, akik a múlt megbukott ideológiával próbálnak szavazatokat nyerni rövid távú céljaik eléréséhez. Ezek a vezetők maguk alatt vágják a fát. Ideig-óráig lehetnek nyertesek. De ha szétesik, Európa cudar világ jön, orosz-kínai befolyási övezetté válunk. A szélsőséges nacionalista erőkkel csak veszíthetünk.

Európa 60. születésnapja nem a nyugdíj kezdete, hanem éppen ellenkezőleg: új anyakönyvi kivonatot kell kiállítanunk Európának. Új fejezetet kell nyitnunk, ahol a problémákra, a bajokra nem az a megoldás, hogy csak később döntünk, vagy újabb bizottságot állítunk fel a bajok megvizsgálására. Európa most kezdődő új fejezetében az emberek jólétére és biztonságára kell koncentrálni kizárólag. Minden politikánkat az kell, hogy vezérelje: az emberek jobban élnek és biztonságban vannak. A britiek „lelépési” pénzét, 60 milliárd eurót fordítsuk arra, hogy legyőzzük a globalizáció melléktermékét: a társadalmi egyenlőtlenséget. Használjuk arra, hogy a piacgazdaságot mindenki érdekébe állítjuk, növekedést indítunk be és újra élesztjük a hatvan éve tartó európai álmot. Azt az európai álmot, miszerint a gyermekek jobban élnek, mint a szüleik.

 
  
MPphoto
 
 

  Urmas Paet (ALDE), kirjalikult. – Euroopa peab iseenda kaitsmiseks ja turvalisuse suurendamiseks tegema senisest palju rohkem ning olema proaktiivsem. Ülemkogu arutelu peab selgelt edasi arendama viimase aasta jooksul hästi edasi liikunud kaitsekoostöö temaatikat. Euroopa riikide kaitsekoostöö on seni olnud tagasihoidlik ja loodetud on peamiselt NATOle. Euroopa peab ise palju rohkem panustama ning kasutama ära kõik võimalused turvalisuse ja kaitsevõime suurendamiseks ja seda ka Euroopa Liidu kontekstis. ELi riikidel tuleb sarnaselt NATO liikmesriikidele seada oma eesmärgiks 2% SKPst kulutamise kaitsele. Samuti on ELil võimalik toetada NATO infrastruktuuri, nagu kasarmute, teede jne loomist, kaitsetööstuse koostööd ja arendamist ning kaitseväe-Schengeni loomist. On selge, et praegu on õige hetk hästitoimiva Euroopa kaitsekoostöö ülesehitamiseks.

 
  
MPphoto
 
 

  Czesław Adam Siekierski (PPE), na piśmie. – Ostatnie dni poprzedzające kolejne posiedzenie Rady Europejskiej stanowią ważny moment refleksji i zastanowienia się nad tym, jakim kwestiom powinno się nadać priorytet, o czym rozmawiać najwięcej. W czasach, kiedy Europa boryka się z licznymi wyzwaniami i problemami wymagającymi podejmowania szybkich i zdecydowanych działań, nie możemy również zapominać o dokładnej analizie źródeł i przyczyn bieżącej sytuacji. Należy wyciągać wnioski z decyzji dobrych, a może nawet bardziej z tych mniej skutecznych, oraz identyfikować nowe źródła zagrożeń i nowe możliwości. Dobrą okazją ku temu będzie zbliżająca się 60. rocznica podpisania traktatów rzymskich.

W kontekście spotkania Rady Europejskiej w marcu ważnym tematem powinna być oczywiście gospodarka, w tym szczególnie jej dalsza cyfryzacja umożliwiająca usprawnienie procesów produkcyjnych oraz handlu. Nieustannie kluczowym tematem pozostaje również dbałość o rozwój i podtrzymanie funkcjonowania jednolitego rynku UE. W sposób szczególny trzeba dbać o to, aby panowała na nim swoboda przepływu towarów, kapitału, ludzi i usług, nieograniczana nieuczciwymi praktykami handlowymi czy też utrudnieniami o charakterze pozataryfowym. Nie może zabraknąć również zwrócenia uwagi na kolejne kroki mające na celu złagodzenie konsekwencji kryzysu migracyjnego oraz pracę nad usprawnieniem funkcjonowania granic zewnętrznych UE, co jest naturalną konsekwencją zniesienia granic między państwami członkowskimi – granica zewnętrzna UE staje się jej jedyną granicą.

 
  
MPphoto
 
 

  Bogdan Andrzej Zdrojewski (PPE), na piśmie. – Kwestie bezpieczeństwa i obronności na stałe zagościły na agendzie szczytów Rady Europejskiej. Biorąc pod uwagę dzisiejszą sytuację międzynarodową, to dobrze. W chwili obecnej kluczowe jest, by decyzje, które zapadły na poprzednim szczycie, szczególnie te dotyczące wdrażania Globalnej Strategii czy European Defence Action Plan, zostały wdrożone przy pełnym zaangażowaniu państw członkowskich. Ważne jest także, by UE i jej państwa członkowskie sprawniej funkcjonowały wewnątrz, ale także współpracowały z NATO.

Podczas ostatniej Konferencji Bezpieczeństwa w Monachium Federica Mogherini powiedziała, że w ciągu ostatnich 7 miesięcy podjęto już 42 wspólne projekty między NATO i UE. To krok w dobrym kierunku. Nowa amerykańska administracja także wymaga od Europy większego zaangażowania w Sojusz Północnoatlantycki, co należy przyjąć ze zrozumieniem i świadomością wyzwań. Należy więc zakasać rękawy. Mam także nadzieję na ponowny wybór Donalda Tuska na Przewodniczącego Rady Europejskiej. Jakiekolwiek zmiany na tym stanowisku nie będą służyły stabilizacji sytuacji w Europie. Ponadto Donald Tusk wykazał się przez dwa i pół roku swojego urzędowania przewodnictwem, którego UE w tych trudnych czasach bardzo potrzebuje.

 
Rättsligt meddelande - Integritetspolicy