Dobesedni zapisi razprav

Sreda, 4. oktober 2017 - Strasbourg

17. Okrepljeno sodelovanje: Evropsko javno tožilstvo (razprava)

  Przewodniczący. – Kolejnym punktem porządku dnia jest debata nad zaleceniem sporządzonym w imieniu Komisji Wolności Obywatelskich, Sprawiedliwości i Spraw Wewnętrznych w sprawie projektu rozporządzenia Rady wdrażającego wzmocnioną współpracę w zakresie ustanowienia Prokuratury Europejskiej (09941/2017 – C8-0229/2017 – 2013/0255(APP)) (sprawozdawczyni: Barbara Matera (A8-0290/2017))

  Barbara Matera, relatrice. – Signor Presidente, onorevoli colleghi, siamo finalmente giunti alle ultime battute di un iter legislativo iniziato con la proposta di regolamento della Commissione risalente al 2013 e che ci ha visti impegnati in un estenuante lavoro di ricerca e di attività intensa, fatta di negoziati, compromessi e tanti incontri di confronto.

Con una base giuridica che si fonda sul capitolo quarto del Trattato sul funzionamento dell'Unione europea nell'ambito di cooperazione giudiziaria in materia penale, il legislatore europeo ha sentito la necessità di combattere i reati che ledono gli interessi finanziari dell'Unione, attraverso una procedura legislativa speciale, atta ad istituire una Procura europea.

La frode, la corruzione e le altre attività illecite che ledono gli interessi finanziari dell'Unione europea costituiscono un grave vulnus per il raggiungimento degli obiettivi che, attraverso l'impiego di proprie risorse, l'Unione stessa si propone di realizzare, e richiedono pertanto un'attività di contrasto efficace, che necessita anche del ricorso al diritto penale.

L'istituzione della Procura europea rappresenta senza dubbio un tassello fondamentale nel processo di integrazione europea in materia di diritto penale, un'esigenza che nasce dai numerosi illeciti che vengono perpetrati. Secondo dati forniti dalla Commissione europea, ogni anno i bilanci nazionali europei perdono quasi 50 miliardi di euro di gettito IVA a causa di frodi transfrontaliere. La criminalità organizzata, agendo ad un livello transnazionale, trae guadagno nell'ordine di miliardi di euro, eludendo le norme nazionali ed evitando le azioni penali.

Pensate che nel 2015 gli Stati membri hanno individuato e segnalato alla Commissione irregolarità fraudolente per un importo di circa 600 milioni di euro. Gli strumenti a disposizione dei procuratori nazionali nella lotta contro la criminalità finanziaria transfrontaliera su vasta scala sono limitati.

La nuova procura dell'Unione fornirà un'azione di coordinamento, conducendo rapide indagini in tutta Europa e procedendo a uno scambio di informazioni in tempo reale. Le indagini penali sulle frodi e sugli altri crimini contro il bilancio dell'UE sono spesso ostacolati da una legislazione divergente: le autorità nazionali di contrasto, i procuratori e i giudici degli Stati membri decidono in base alle priorità stabilite dalla politica penale nazionale e sulla base delle competenze nazionali.

Di conseguenza, il livello di protezione degli interessi finanziari dell'Unione differisce significativamente da uno Stato all'altro, con risultati spesso deludenti. L'OLAF ci ha segnalato che il tasso di procedimenti di successo nei confronti dei reati contro il bilancio dell'Unione europea varia dal 19% al 90% da Stato a Stato.

L'attività di coordinamento della procura porterà così ad una maggiore efficacia nel perseguimento di tutti i crimini che hanno una dimensione transfrontaliera. Proprio rispetto a questa prospettiva, mi unisco alle tante voci che nelle ultime settimane hanno espresso l'esigenza di ampliare al più presto le competenze della Procura europea. Lo ha detto il Presidente Juncker durante il suo discorso sullo Stato dell'Unione, dichiarando di ritenere quanto mai opportuno incaricare la nuova Procura europea di perseguire i reati di terrorismo transfrontalieri.

Lo ha ripetuto anche il Presidente della Repubblica francese, Macron, che alla Sorbonne, pochi giorni fa, ha proposto la creazione di "una Procura europea antiterrorismo". Una posizione quindi in linea con quanto auspicato anche il Presidente dell'Europarlamento Antonio Tajani.

Ampliare il ventaglio delle competenze della Procura creerà i presupposti per una maggiore efficienza nella lotta alla criminalità organizzata e alle organizzazioni terroristiche: essere uniti, essere più forti, ed essere meno vulnerabili.

  Věra Jourová, Member of the Commission. – Mr President, it is a pleasure to be in the Parliament today and, believe me, that is not just a courtesy phrase. Just before the summer break, after long and extremely complex negotiations, the Council reached a political agreement to set up the European Public Prosecutor’s Office (EPPO) as an enhanced cooperation, and I am happy that 20 Member States have already expressed their agreement to bring the protection of financial interests to an entirely new level through the establishment of a new Union body.

The EPPO will considerably step up the current efforts to fight crimes against the EU budget such as fraud, corruption, money laundering or VAT fraud, since its work will be more effective, especially as regards cross—border criminality; more criminals will be put behind bars; more money will be recovered; and more money will be put to the right use. The regulation provides a robust set of procedural rights of suspects and accused persons.

The EPPO will become the centrepiece of a new system, joining together national law enforcement, judicial authorities and EU actors such as OLAF, Eurojust and Europol. It will be to the benefit of the EU as a whole, the Member States and European taxpayers. Criminal investigations are essential to counter the most serious forms of abuse against the EU budget. The EPPO will carry out this task on the basis of a truly European investigation and prosecution policy. OLAF will closely cooperate with the EPPO to ensure complementarity of their respective mandates. The missions of the EPPO and OLAF are clearly defined. Strong energies will need to be created in order to allow both the EPPO and OLAF to perform their tasks in the most efficient and productive manner.

There will be no duplication of work. On the contrary, I believe that the result will be a significant enhancement of our capacity to tackle fraud. The Commission has just transmitted, on 2 October, the evaluation of the OLAF Regulation and is analysing the need to adapt the OLAF Regulation to ensure that OLAF can cooperate smoothly with the EPPO and has the tools it needs to fulfil its mandate. Also, Eurojust will continue to play an important role as a crime fighter in Europe, focusing more on other forms, such as the trafficking of human beings or drugs. I am therefore pleased to see that you are advancing well on the Eurojust reform under the leadership of the rapporteur, Mr Voss.

We would not be here today without the Parliament’s strong support. I would particularly like to thank the Parliament’s successive rapporteurs on the EPPO, Mr Iacolino, Ms Macovei, Ms Matera, as well as all the shadow rapporteurs, for their tireless efforts for a strong, independent and efficient EPPO. I would, of course, also like to thank Ms Reding for her efforts, because I took over the EPPO from her in a very good condition, ready to be finalised. I would also like to thank Ms Grässle and Mr López Aguilar for their crucial work, in particular on the Anti-Fraud Directive, which included serious cross—border VAT fraud in the scope of the material competence of the EPPO. The EPPO and the Anti-Fraud Directive are two sides of the same coin. They are constitutive parts in our joint efforts to better fight crimes affecting the EU budget.

The Parliament made its voice heard in key moments during the negotiations and improved many important aspects of the regulation. For instance, you have ensured a clear delineation of competences between the EPPO and the other European actors; helped to design appointment procedures and introduce permanent chambers which guarantee the EPPO’s independence; ensured a robust judicial review of the EPPO’s procedural acts, or made sure that, from the beginning, the EPPO can cooperate on a solid basis with non—participating Member States.

But the Parliament’s involvement does not stop here. You will have your say in the selection process of the European Chief Prosecutor, as well as in ensuring the general political accountability of the EPPO’s activities, and you will have a decisive say on its budget. I have no doubt that this House will continue to support the EPPO in its operations. As President Juncker said in his State of the Union speech, there is a strong case for tasking the new European Public Prosecutor’s Office with prosecuting cross—border terrorist crimes and, as announced in the letter of intent, the Commission will issue, in the next year, a 2025 perspective – a communication on a possible extension of the tasks of the new European Public Prosecutor’s Office to include the fight against terrorism on the basis of Article 86/4 of the Treaty on the Functioning of the European Union. The Parliament will debate this question in due course.

I am convinced that the Members States that can participate in the EPPO but are still missing will soon see that this is a game changer and will join. We will welcome them with open arms – the sooner the better, and they know it from me. Your vote tomorrow will allow the Council to move to the final adoption of the regulation at next week’s Justice Council, and it will allow the Commission to start setting up the EPPO so that, by 2020, the first cases can be investigated and prosecuted.

I would like to thank you for your support and to encourage you to give a strong consent to the EPPO regulation presented to you.

  Sylvia-Yvonne Kaufmann, im Namen der S&D-Fraktion. – Herr Präsident, Frau Kommissarin! In der Tat, nach vier Jahren Verhandlungen ist es nun so weit: Morgen stimmen wir über die Schaffung der Europäischen Staatsanwaltschaft ab. Ein wichtiger Schritt hin zu einem gemeinsamen europäischen Rechtsraum, ja, ein großer Tag für Europa insgesamt. Erst recht, wenn man kurz die noch viel längere Vorgeschichte Revue passieren lässt. So hat das Parlament schon vor mehr als 20 Jahren – 1996 – die Einrichtung der Europäischen Staatsanwaltschaft gefordert, und die Kommission legte schon 2002 ein Grünbuch zu ihrer Schaffung vor, in dem es unter anderem heißt: „Soll die Glaubwürdigkeit des europäischen Aufbauwerks keinen Schaden nehmen, muss die Gemeinschaft ihren Mitgliedstaaten und den europäischen Steuerzahlern die Gewähr bieten, dass Betrug und Korruption tatsächlich, und zwar auch strafrechtlich, verfolgt werden.“

Genau darum geht es: Straftaten gegen die finanziellen Interessen der EU wie Fördermittelbetrug oder grenzüberschreitender Mehrwertsteuerbetrug sind keine Kavaliersdelikte! Der jährliche Schaden geht in die Milliarden, die Rechnung aber bezahlen wir alle als europäische Steuerzahler. Es ist wirklich höchste Zeit zu handeln.

Das Parlament kann zum ausgehandelten Text zwar nur Ja und Nein sagen, doch die Mitgliedstaaten hatten von uns keinen Blankoscheck. Wir haben den Verhandlungsprozess intensiv begleitet und klargemacht: Die Europäische Staatsanwaltschaft muss unabhängig agieren können, sie muss über effiziente Strukturen verfügen, und die Verfahrensrechte der Beschuldigten müssen jederzeit gewahrt sein.

Da all dies gegeben ist, wird unsere Fraktion grünes Licht für die Europäische Staatsanwaltschaft geben. Wir wollen, dass europäische Steuergelder in Zukunft effektiver geschützt sind.

Zutiefst bedauerlich ist jedoch, dass die Europäische Staatsanwaltschaft nur im Rahmen der Verstärkten Zusammenarbeit entsteht und vorerst nur 20 Staaten dabei sind. Dies schwächt ohne Zweifel den europäischen Mehrwert. Bände spricht, finde ich, dass gerade die Regierungen von Ungarn und Polen die Staatsanwaltschaft nicht wollen. Ungarn erhält die meisten EU-Fördermittel pro Kopf der Bevölkerung, Polen mit 86 Milliarden im Zeitraum 2014–2020 die meisten Gelder von allen. Wir werden daher in Zukunft dafür streiten, dass alle Mitgliedstaaten teilnehmen, damit dieses europäische Gemeinschaftsprojekt rundum zum Tragen kommen kann.

  Monica Macovei, în numele grupului ECR. – Domnule președinte, mâine votăm Regulamentul Biroului procurorului european. Am negociat cu miniștrii de justiție și de interne din statele membre timp îndelungat, tocmai pentru că am dorit un birou al procurorului european puternic, independent, cu o misiune clară și puteri de investigație care să ne permită investigații oriunde în Uniune.

După aproape trei ani de negocieri, Biroul procurorului european va fi, în fine, înființat. Pe scurt, cauzele de fraudă transfrontalieră cu bani europeni și unele infracțiuni teroriste vor fi investigate de la început la sfârșit, inclusiv finalizate prin trimitere în judecată, de Biroul procurorului european, iar, în cazurile de condamnare, evident, se vor confisca banii furați din buzunarele noastre. Frauda în Uniunea Europeană, reamintesc, este de 500 de milioane de euro în fiecare an.

Apoi, procurorul european va strânge probe din fiecare stat membru implicat în frauda transfrontalieră. Pentru percheziții, de exemplu, în România, se va urma legea română, pentru interceptări în Germania, legea germană, pentru audieri sau alte investigații în alte state membre se va respecta legea acelor state membre. Toate aceste probe făcute în diferite state însă vor fi admisibile și valabile în instanța care va judeca cauza, dosarul cu frauda transfrontalieră. E foarte important acest lucru și asta va face ca toate aceste cauze să fie anchetate și judecate mult mai rapid.

Procurorul european va avea competență prioritară asupra tuturor infracțiunilor, inclusiv asupra așa numitului carusel al TVA-urilor. Pentru infracțiunile cu fonduri europene se prevăd pedepse minime, adică judecătorii nu pot condamna la mai puțin de limita de ani stabilită în Directiva împotriva fraudelor cu fonduri europene.

  Roberta Metsola, f’isem il-grupp PPE. – Grazzi Sur President, grazzi Kummissarju, tad-dedikazzjoni tiegħek fuq dan is-suġġett. Nixtieq ukoll nirringrazzja lil kollegi li għal dawn is-snin kollha tant ħadmu fuq dan il-proġett tista’ tgħid, nibda minn Monika Macovei u Barbara Matera, meta l-grupp tagħna.

Dan l-uffiċċju huwa verament importanti. Meta aħna ktibna u ħdimna fuq it-Trattat ta’ Lisbona, għarafna l-bżonn li jkun kreat uffiċċju li l-għan tiegħu jkun biex jipproteġi l-interessi finanzjarji tal-Unjoni Ewropea. Kien hemm minn kellu xi dubji dwar dan l-uffiċċju meta bdejna niddiskutuh imma tul is-snin rajna l-importanza tiegħu. U allura jiena nixtieq li nkunu nerġgħu nistgħu nkunu f’din il-kamra u naraw li kull Stat Membru tal-Unjoni Ewropea jkun jista’ jissieħeb f’dan l-uffiċċju, għaliex dan huwa uffiċċju li tant jista’ jibgħat il-messaġġ li kull Stat Membru tal-Unjoni Ewropea huwa favur li nikkumbattu, il-frodi transkonfinali. Dawn huma affarijiet li aħna kollha nistgħu nkunu on-board miegħu u jiena nerġa’ nappella lil kull Stat Membru, kull gvern li qiegħed ipoġġi fil-Kunsill tal-Ministri biex jara u jisma’ l-appell tal-Kummissjoni Ewropea, ħalli kulħadd ikun jista’ jingħaqad f’dan l-uffiċċju.

Jiena minn naħa tiegħi nista’ nkompli nuri l-appoġġ tiegħi, tal-grupp tagħna għal dan il-Prosekutur Ewropew u ser inkomplu naħdmu sabiex ikun verament effiċjenti f’dak li jagħmel fl-attivitajiet tiegħu dejjem skont l-iskop tal-poteri li huma mogħtija lilu fit-Trattat.

  Louis Michel ,au nom du groupe ALDE. – Monsieur le Président, Madame la Commissaire, je suis convaincu pour ma part que le Parlement européen va apporter une plus-value inédite dans la protection des intérêts financiers de l’Union et je me réjouis, en particulier, de l’inclusion, malgré certaines limites, que je regrette d’ailleurs, de la fraude à la TVA dans les compétences du parquet.

Bien que nous n’ayons aucun pouvoir d’approbation sur le dossier, les préoccupations du Parlement ont été prises en compte de manière satisfaisante. Une ombre au tableau, naturellement: certains États membres ont décidé de ne pas participer, poussant ainsi les autres à se lancer dans une coopération renforcée. Je tiens pourtant à rappeler que la lutte contre la fraude au budget de l’Union relève d’une responsabilité partagée: celle de l’Union et celle des États. Nous parlons bien ici de l’argent des contribuables européens. Je trouve donc particulièrement regrettable, voire choquant, que des États membres, dont certains figurent parmi les plus grands bénéficiaires de fonds européens, puissent se soustraire à leur devoir moral et politique de tout mettre en œuvre pour lutter contre la fraude.

Pour ce qui me concerne, je crois d’ailleurs qu’il faudrait songer sérieusement à lier l’octroi de fonds européens à l’obligation de se soumettre à ce devoir.

Il est à mes yeux inconcevable que les intérêts financiers de l’Union ne bénéficient pas d’un niveau de protection uniforme dans tous les États membres. Heureusement, nous avons quand même à nous féliciter du fait que pas moins de vingt États membres aient décidé d’aller de l’avant pour protéger l’argent public européen. Il s’agit d’une étape cruciale de l’intégration européenne et de la construction de notre espace de justice.

J’espère vivement que le parquet pourra rapidement montrer son efficacité et que ses compétences seront à l’avenir élargies aux autres menaces transfrontières auxquelles sont confrontés tous les États européens, telles que la criminalité transfrontalière, le terrorisme et la criminalité organisée que l’on connaît aujourd’hui. Ce serait le minimum d’élargir les compétences à ces matières.

(L’orateur accepte de répondre à une question «carton bleu» (article 162, paragraphe 8, du règlement))

  Kazimierz Michał Ujazdowski (ECR), pytanie zadane przez podniesienie niebieskiej kartki. – Panie Pośle! Pan z łatwością oskarża państwa, które nie przystąpiły do wzmocnionej współpracy, chociaż ta wzmocniona współpraca z istoty rzeczy jest dobrowolna. To Panu przychodzi z łatwością, tymczasem rzecz polega przede wszystkim na odpowiedzialności państw narodowych i Belgia ma wymiar sprawiedliwości, który nieraz jest poddawany bardzo ostrej krytyce, także ze strony innych państw, choćby polityków francuskich. Czy nie lepiej zacząć jednak od uzdrowienia wymiaru sprawiedliwości na poziomie narodowym, zanim oskarży się innych o to, że nie wchodzą do dobrowolnej współpracy?

  Louis Michel (ALDE) ,réponse "carton bleu". – Monsieur le Président, ma réponse sera extrêmement brève.

Je n’ai que vraiment très incomplètement compris la portée de cette question. Ce n’était pas une question, c’était..., je ne sais pas.... Il m’a renvoyé à la Belgique, il pense que la Belgique fait partie des 20 pays qui se sont donc ligués pour faire cette coopération renforcée, donc je n’ai pas compris la portée de la question, vraiment, donc je m’en excuse auprès de l’intervenant.

  Jiří Maštálka, za skupinu GUE/NGL. – Pane předsedající, paní komisařko, přes některé pozitivní změny, které tu byly konstatovány předřečníky, jsem k návrhu na zřízení Úřadu evropského veřejného žalobce i nadále skeptický a to hned z několika důvodů. Domnívám se, že v EU již nyní máme dostatečné mechanismy pro boj s finančními podvody, jako je Eurojust, Europol a OLAF. Dalším problémem bude podle mě složitá struktura rozhodování o kompetenci k vyšetřování, kdy se bude muset nejdříve posoudit, zda spadá do kompetence národního nebo evropského žalobce. Není mi také jasné, kdo bude moci podávat dovolání a další opravné prostředky. Otázka dohledu rovněž zůstává nevyřešena. Máme v neposlední řadě nakročeno k postupné harmonizaci trestního práva v EU, což je trnitá cesta. Nekonečné zřizování nových a nových evropských úřadů jen těžko přispěje k rychlejšímu průběhu trestních řízení a snížení počtu procesních pochybení.

  Jan Philipp Albrecht, im Namen der Verts/ALE-Fraktion. – Herr Präsident, sehr geehrte Frau Kommissarin, sehr geehrte Damen und Herren, Kolleginnen und Kollegen! Wir erleben hier heute Abend einen historischen Moment: Wir haben etwa acht Jahre nach dem Inkrafttreten des Vertrags von Lissabon die finale Aussprache über die Schaffung der Europäischen Staatsanwaltschaft. Das ist ein wirklich historischer Moment, und ich glaube, wir sollten den wertschätzen.

Umso enttäuschter bin ich, dass wieder mal auch der Rat nicht anwesend ist und auch die Mitgliedstaaten diesen Fortschritt nicht wirklich würdigen und tatsächlich mit Leben füllen. Ich hoffe, dass sich das ändern wird, und ich hoffe auch, dass die 20 Mitgliedstaaten, die sich auf den Europäischen Staatsanwalt eingelassen haben, die noch verbleibenden Mitgliedstaaten dazu bewegen können, an diesem Instrument teilzunehmen.

Es ist wichtig für die Bürgerinnen und Bürger der Europäischen Union, für den EU-Haushalt. Wir verlieren jedes Jahr mehrere hundert Millionen Euro in diesen Kriminalitätsbereichen, wenn es um die Straftaten zulasten des EU-Budgets geht. Manche Rechnungen gehen sogar deutlich darüber hinaus. Das haben wir zum Beispiel im Sonderausschuss gegen organisierte Kriminalität, Korruption und Geldwäsche vorgelesen bekommen: Mehrere Billionen Euro können es sogar sein. Das heißt, der Schaden ist enorm, und es ist deswegen umso wichtiger, dass wir dieses Instrument jetzt wirklich nutzen, dass es mit Leben gefüllt wird, dass die Mitgliedstaaten daran teilnehmen und dass sie es als Vorbild für eine ordentliche Zusammenarbeit in polizeilichen und in justiziellen Strafangelegenheiten nehmen. Das ist auch genau die Priorität, die wir uns geben müssen, wenn es darum geht, effektive Strafverfolgung in der Europäischen Union voranzubringen.

Es macht wenig Sinn, nach neuen Ermittlungsmaßnahmen oder irgendwelchen Datenbanken zu rufen, wenn am Ende das Personal und die Infrastruktur für ordentliche Zusammenarbeit von Polizei und Justiz in der Europäischen Union nicht zur Verfügung gestellt werden. Wir können diese Aufgaben nur gemeinsam bewältigen, und dafür ist der Europäische Staatsanwalt ein großes Vorbild und ein wichtiger Schritt.

Insofern stehen auch wir Grüne absolut hinter diesem Vorschlag. Wir werden für diese Schaffung der Europäischen Staatsanwaltschaft stimmen, und wir sind auch der Meinung, dass die jüngst geäußerten Vorschläge, die Kompetenzen in Zukunft zum Beispiel auch auf Terrorismusstraftaten zu erweitern, absolut diskutiert werden müssen, dass das ein richtiger Vorschlag ist. Wir als Europäisches Parlament sollten da dranbleiben und auch bei der Schaffung hoher Verfahrensstandards selbstverständlich weitermachen.

(Der Redner ist damit einverstanden, eine Frage nach dem Verfahren der „blauen Karte“ gemäß Artikel 162 Absatz 8 der Geschäftsordnung zu beantworten.)

  Jiří Pospíšil (PPE), otázka položená zvednutím modré karty. – Pane kolego, pozorně jsem poslouchal Vaše vystoupení, které na mě působilo velmi optimisticky. Já se přiznám, že tak optimistický nejsem. Dovolte mi otázku. Myslíte si, že do doby, než ostatní státy případně přistoupí k tomuto novému institutu, než se, jak jste řekl, přidají k evropskému prokurátorovi, tak by tento nový úřad měl spolupracovat s justičními orgány těch členských zemí, které nechtějí evropského veřejného žalobce? Měla by zde probíhat taková spolupráce?

  Jan Philipp Albrecht (Verts/ALE), Antwort auf eine Frage nach dem Verfahren der „blauen Karte“. – Sehr geehrter Kollege! Auf jeden Fall sollte eine enge Kooperation vereinbart werden zwischen den Staaten, die die Europäische Staatsanwaltschaft jetzt aufbauen, und denjenigen, die – noch jedenfalls – nicht dabei sind, aber möglichst demnächst beitreten. Gerade ein Land wie Polen täte gut daran, ganz aktiv daran teilzunehmen. Wir haben die Eurojust-Verordnung noch auf dem Tisch liegen. Ich bin absolut dafür, eine sehr enge Zusammenarbeit dort zu vereinbaren. Aber es ist nicht so, dass man die gleichen Vorteile auch im Rahmen von Eurojust genießen wird. Sie werden diese Kriminalität nur dann effektiv bekämpfen können, wenn sie auch an diesem Instrument teilnehmen.

  Laura Ferrara, a nome del gruppo EFDD. – Signor presidente, onorevoli colleghi, con il voto di oggi vedrà finalmente la luce la tanto attesa Procura europea, che noi consideriamo un elemento centrale della lotta contro la corruzione nell'Unione europea. Spiace innanzitutto constatare come alcuni Stati membri abbiano preferito rimanere fuori dall'ambito di competenza di questo nuovo organismo dell'Unione e, in tal senso, confidiamo in un loro repentino ravvedimento.

La procura, come sottolineato anche nella risoluzione del Parlamento europeo sulla lotta alla corruzione, di cui sono stata relatrice, dovrà essere efficiente e indipendente dai governi nazionali e dalle istituzioni dell'Unione europea, ma soprattutto al riparo da influenze e pressioni politiche.

Ritengo che il lavoro della Procura europea, grazie anche all'utilizzo delle risorse già esistenti in ambito europeo e grazie allo scambio di informazioni con altri organismi di contrasto alle frodi e alla corruzione, come l'OLAF, Europol ed Eurojust, possa garantire un'implementazione sia delle attività repressive, sia in ordine alla prevenzione dei crimini perpetrati ai danni dell'Unione europea.

Pertanto, auspico che vengano assegnate alla Procura europea risorse finanziarie umane e adeguate ai suoi compiti e mi rammarico del fatto che non rientrino nel suo mandato, quanto meno in maniera esplicita, competenze necessarie per il contrasto alla criminalità organizzata. Dico questo con la consapevolezza di chi ha visto andare in fumo milioni di euro di fondi dell'Unione europea, destinati ad esempio all'agricoltura nelle regioni del Sud Italia, finanziamenti che, purtroppo, sono finiti nelle mani di truffatori e della criminalità organizzata, come fra l'altro rilevato nell'ultima relazione del comitato per la lotta contro le frodi nei confronti dell'Unione europea, istituito presso il governo italiano, che ha registrato, tra i casi di frode agli interessi finanziari dell'Unione, addirittura casi di percezioni di contributi, in agricoltura, da parte di soggetti sottoposti a misure di prevenzione antimafia.

In conclusione, si poteva fare di più e meglio: ma non vi è dubbio che oggi l'Unione europea compie un significativo passo avanti nel contrasto al crimine.

IN THE CHAIR: MAIREAD McGUINNESS
Vice-President

  President. – Colleagues, I mentioned during the votes that I am going to try not to use the gavel. We are running slightly over time and I would ask you if you could cooperate with me and see whether, as an experiment, we can have a good debate without my having to use this. I think it is inappropriate.

  Gilles Lebreton , au nom du groupe ENF. – Madame la Présidente, merci pour le rappel.

La justice pénale est une prérogative régalienne qui appartient aux États depuis toujours et est indissociable de leur souveraineté. C’est pourquoi je m’oppose à la création d’un parquet européen, qui serait compétent pour poursuivre les auteurs d’infractions portant atteinte «aux intérêts financiers de l’Union».

C’est aux parquets nationaux de poursuivre ce genre d’infractions, en coopérant entre eux en cas de besoin. Je m’oppose donc à l’idée d’un parquet européen qui les dépouillerait de leurs compétences.

Je m’y oppose d’autant plus qu’il travaillera en étroite collaboration avec l’OLAF. Or l’OLAF est décrédibilisé par les scandales. L’Union pervertit tous ses domaines de compétence, c’est pourquoi je lui dis stop, je ne veux pas qu’elle pervertisse aussi la justice pénale.

  Κωνσταντίνος Παπαδάκης (NI). – Κυρία Πρόεδρε, η Ευρωπαϊκή Εισαγγελία αποτελεί ένα ακόμα κατασταλτικό εργαλείο που προστίθεται στο ήδη υπάρχον επικίνδυνο πλέγμα καταστολής στην Ευρωπαϊκή Ένωση και τα κράτη μέλη της. Με Γενικό Ευρωεισαγγελέα και ευρωεισαγγελείς σε κάθε κράτος μέλος θα έχουν στη διάθεσή τους Ευρωπόλ και Εurojust, εθνικές αστυνομικές και δικαστικές αρχές, βάσεις δεδομένων και «φακελώματος», ευρωπαϊκά εντάλματα και άλλα. Η Ευρωεισαγγελία προορίζεται έτσι για τον ρόλο συντονιστή των κατασταλτικών μηχανισμών, ευρωενωσιακών και εθνικών.

Η αντιμετώπιση της απάτης αποτελεί πρόσχημα και προπομπό επέκτασης της δράσης της σε άλλους τομείς δίωξης και καταστολής, όπως της λεγόμενης «καταπολέμησης της τρομοκρατίας». Ο κανονισμός ψηφίζεται με σκόπιμες αοριστίες, διευρύνοντας ήδη το πεδίο δράσης. Πραγματικός όμως στόχος όλων αυτών των μηχανισμών είναι το εργατικό λαϊκό κίνημα, η κατάπνιξη των λαϊκών ελευθεριών. Για αυτό η πάλη ενάντια στην καταστολή για τις λαϊκές ελευθερίες και δικαιώματα πρέπει να στοχεύει τον πραγματικό εχθρό και αντίπαλο: την εξουσία των μονοπωλίων, τη θωράκιση της οποίας υπηρετούν οι ενώσεις και οι μηχανισμοί τους.

  Ingeborg Gräßle (PPE). – Frau Präsidentin, Frau Kommissarin, liebe Kolleginnen und Kollegen! Also manchen Kollegen sollte man hier wirklich das Wort verbieten, weil sie mangels Sachkenntnis überhaupt nicht zum Thema sprechen sollten.

Der Europäische Staatsanwalt ist ein Meilenstein in der europäischen Justizgeschichte, weil es – Herr Kollege von gerade eben: Aufgepasst! – die einzige Einrichtung auf der europäischen Ebene ist, die selbst bestimmen kann, welche Fälle sie ermittelt. Bei allen anderen muss der Mitgliedstaat darum bitten, dass ermittelt wird. Und wir haben inzwischen halt Mitgliedstaaten, bei denen wir erhebliche Zweifel haben können, ob wirklich alle Verbrechen ermittelt werden, vor allem Verbrechen, von denen Mitgliedstaaten selber profitieren. Wir können uns eben – und das ist das Problem, und nehmen Sie es bitte zur Kenntnis, statt so dumm rauszureden, Entschuldigung – nicht mehr darauf verlassen, dass die Justizbehörden wirklich so funktionieren, wie sie funktionieren sollten. Das ist unser Problem, und da hilft die EUStA.

Frau Kommissarin, herzlichen Glückwunsch! Heute ist ein großer Tag. Liebe Frau Kollegin Matera, das haben Sie toll gemacht! Es war mühsam, aber es ist wichtig. Ich möchte wirklich sagen, dass dank Ihrer Hartnäckigkeit, Frau Kommissarin, diese Geschichte jetzt zu einem einigermaßen guten Ende geführt wird. Leider sind viele Kleingeister im Rat Justiz und Inneres, nicht in der Lage gewesen, ein wirkliches Gemeinschaftsmodell bei der EUStA voranzutreiben. Wir haben in der Organisation, in der Konstruktion erhebliche Mängel, und diese Mängel werden uns noch sehr beschäftigen.

Ich möchte, dass wir das tun, was Herr Michel gesagt hat: kein europäisches Geld mehr für all diejenigen, die nicht an der EUStA teilnehmen. Das muss das Ergebnis der nächsten MFR-Verhandlungen sein. Nur so kann es gehen! Wir müssen gerade Länder, an deren Justizsystem wir Zweifel haben müssen, in das europäische System zwingen. Wer von uns Geld will, muss auch dafür sorgen, dass im Zweifel Finanzverbrechen weiterverfolgt werden.

Ich möchte Ihnen sagen, dass wir mit der EUStA, mit Eurojust, mit Europol noch schwierige Tage vor uns haben werden. Wir müssen dafür sorgen, dass wir ein gutes Zusammenspiel dieser neuen Behörden haben, auch zusammen mit dem OLAF, das natürlich von den Befugnissen nicht mal ansatzweise mit der EUStA zu vergleichen ist. Wir müssen dafür sorgen, dass die Dinge funktionieren. Wir müssen aber auch dafür sorgen, dass die EUStA nicht mit Aufgaben überlastet wird. Deswegen: Seid vorsichtig, wenn Ihr die Ausdehnung neuer Kompetenzen fordert. Ich halte davon nicht viel. Lasst uns zuerst die jetzige Organisation zum Funktionieren bringen!

  Juan Fernando López Aguilar (S&D). – Señora presidenta, comisaria Jourová. ¡Por fin la Fiscalía Europea! Estamos dando un paso histórico.

Después de cuatro años de trabajos arduos, de debates, de tarjetas amarillas en los Parlamentos nacionales y de vetos de algunos Estados miembros, sale adelante una cooperación reforzada con veinte de los veinticinco posibles Estados miembros participantes, teniendo en cuenta que el Reino Unido, Irlanda y Dinamarca se han excluido de este espacio de libertad, justicia y seguridad.

Pero es un paso realmente enorme el que estamos dando, y el Parlamento Europeo hizo cuanto estuvo en su mano para facilitarlo, porque aprobamos efectivamente el Derecho penal sustantivo, la Directiva relativa a la protección de los intereses financieros de la Unión por medio del Derecho penal —y le agradezco que lo haya recordado, comisaria Jourová, fui ponente del informe—, ya que esta herramienta será crucial para proteger los intereses financieros de la Unión y el presupuesto de la Unión contra el fraude, que puede ascender a 500 millones de euros al año de acuerdo con la estimación más baja.

Y lo hará superando todas las dificultades técnicas, las dificultades impuestas por lo que se ha llamado la regalía de los Estados, una herramienta de captación de pruebas, de recolección de pruebas, de medidas de garantía de los derechos, de la defensa, dificultades procesales y el vínculo del fiscal del Estado nacional con la Fiscalía Europea cuando haya un interés específico de un Estado miembro.

Es un paso muy significativo, y lo que queremos es que se amplíe la base jurídica para cubrir también la delincuencia grave transnacional del artículo 83 y el terrorismo y para que el resto de los Estados miembros pueda subirse a bordo de este instrumento formidable que es la Fiscalía Europea.

Ojalá consiga cuanto antes ser efectiva y recuperar recursos económicos contra el fraude, que serán fundamentales para combatir el paro y producir empleo y crecimiento económico en la Unión Europea.

  Helga Stevens (ECR). – Het Europees Openbaar Ministerie of EOM moet complexe gevallen van fraude bestrijden. Geen fait divers, want het verschil tussen de geraamde btw-inkomsten en de werkelijk geïnde btw-bedragen bedroeg in 2015 zo'n 152 miljard euro. Dat is gelijk aan de gehele jaarbegroting van de Europese Unie.

Sommige lidstaten, zoals België, zijn koploper inzake fraudebestrijding. Andere landen laten betijen. Het nieuwe EOM zal deze lidstaten kunnen verplichten om fraudeonderzoeken op te starten. Daar kunnen we natuurlijk niet tegen zijn, maar er is een maar. Eerst wisten we ondanks lopende onderhandelingen niet welke misdrijven het EOM ging vervolgen. Nadat duidelijk werd dat de focus zou liggen op grootschalige fraude, werd besloten om een nieuw agentschap op te richten. Maar volgens het Verdrag moest het EOM ingebed worden in Eurojust, de Europese Eenheid voor justitiële samenwerking. Helaas werd besloten om het EOM te laten functioneren naast Eurojust en OLAF. Niet erg efficiënt, maar gezien het belang van fraudebestrijding, zullen we ons hierbij neerleggen.

  Maite Pagazaurtundúa Ruiz (ALDE). – Señora presidenta, si tiene que usar el mazo, conmigo puede usarlo. No voy a ser original, pero quiero ser justa.

Como ha señalado el señor Aguilar —como se ha dicho ya—, se supone que las arcas públicas de los Estados miembros dejan de recaudar, al menos, unos 500 millones de euros debido al fraude en el IVA transfronterizo y a distintos fraudes que tienen un enorme impacto en la financiación de las políticas públicas de los Estados, o sea, en el bienestar de los ciudadanos. Además, como también se ha señalado, están ligados muchas veces a tramas criminales que financian el terrorismo y el narcotráfico.

No es original decirlo, pero es importante: la Fiscalía Europea es crucial para proteger los intereses financieros de la Unión, que es defender a los ciudadanos. Así, la nueva Fiscalía Europea podrá iniciar procedimientos penales y lo hará con una estructura y un funcionamiento que persiguen la eficacia; será independiente de los Estados miembros, y se aspira a que lleve esto a cabo de manera rápida —esto más difícil de creer, pero vamos a ver—.

Sabemos que no es una solución mágica y, aunque un grano no hace granero, algo ayudará a mejorar la viabilidad de nuestros sistemas de bienestar, y es importante.

  João Pimenta Lopes (GUE/NGL). – Senhora Presidente, a instituição de uma Procuradoria Europeia representa um passo em frente no processo de integração europeu, na comunitarização e na harmonização da justiça, nomeadamente na vertente penal, visando uma justiça servil aos interesses das grandes potências e do grande capital.

Prossegue-se o ataque à soberania dos Estados, reforçando a postura federalista do projeto de integração, neste caso o poder judiciário, através de órgãos supranacionais em que se concentram cada vez mais competências e poderes, obliterando a necessária e desejável cooperação livre e soberana entre Estados nacionais.

A criação de uns e o fortalecimento de outros destes organismos europeus pretendem tutelar e sobrepor-se às legítimas instituições dos Estados-Membros, condicionar a sua capacidade de intervir em sede própria na defesa dos seus interesses e limitar a sua soberania judiciária.

Com estas propostas, centralizam-se, estruturam-se e reforçam-se entidades que escapam ao controlo democrático e jurisdicional, ultrapassando garantias quanto aos direitos e liberdades previstas nos quadros legislativo e constitucional nacionais.

  Eva Joly (Verts/ALE). – Madame la Présidente, Madame la Commissaire, l’argent des contribuables européens sera désormais mieux protégé, et les fraudeurs transfrontaliers davantage poursuivis.

C’est le message qu’envoie l’Union avec la création du parquet européen. Celui-ci aura le pouvoir d’enquêter et de poursuivre les auteurs de fraudes affectant le budget de l’Union, comme les détournements de fonds ou les fraudes à la TVA, qui s’élèvent, comme chacun le sait, chaque année, à plus de 50 milliards d’euros.

Après plus de quatre ans de discussions, il était temps que l’Union se dote d’un organe capable d’appréhender ce phénomène servant parfois à financer le terrorisme. Bien sûr, nous aurions préféré que tous les États membres participent à ce parquet, mais je suis convaincue que les vingt premiers pays seront bientôt rejoints par les autres. Comment fermer les yeux plus longtemps sur les ravages de la criminalité financière?

Bien sûr, les compétences du parquet pourraient être plus larges et couvrir, par exemple, les crimes environnementaux, mais ses pouvoirs pourront être étendus à l’avenir.

Ce qui est essentiel maintenant, c’est de doter le parquet de ressources à la hauteur de ses ambitions, d’assurer une coopération efficace avec Eurojust et surtout de lui garantir une indépendance véritable. C’est de cela que dépendent sa valeur ajoutée et sa capacité à enquêter, notamment sur des dossiers pouvant s’avérer trop sensibles à l’échelon national.

Le parquet est une avancée pour l’Europe de la justice. Donnons-lui les moyens de changer réellement la donne.

  Gerard Batten (EFDD). – Madam President, the stated purpose of the European Public Prosecutor’s Office is to pursue financial and economic crimes committed against the European Union. Now, the intention is to pursue criminals for crimes against the EU’s budget, but also the EU’s wider financial interests, for example cross-border crime such as counterfeiting and VAT fraud. This new office usurps the authority of nation states and control of their own legal systems. For that reason, eight of the 28 Member States have opted out of the European Public Prosecutor’s Office.

Britain has an opt-out, but we are leaving the European Union. I have always maintained that these opt-outs are essentially worthless, because the Prosecutor would be able to utilise the EU’s existing legal instruments and legal institutions in order to circumvent the opt-outs. On Monday, 25 September, I asked this very question at a meeting in the Committee on Civil Liberties, Justice and Home Affairs (LIBE). The representative of the Commission present confirmed that what I have said all along is correct, and leaving the EU will not make any difference for Britain.

Ms May has said that she wants a new security relationship treaty with the European Union. The treaty would include our subservience to all the existing EU legal instruments and institutions. We are being lied to, as usual. If Ms May has her way, Britain will be subject to the European Public Prosecutor after we leave the European Union.

  Diane James (NI). – Madam President, thank you very much for being able to address this subject this evening, which, regretfully, I will not be supporting tomorrow in terms of the vote.

Now, my colleagues have described how it is going to be portrayed, but can I just issue a big reminder? The European Union has an absolutely abysmal record in terms of finance, budget and accountancy. It has had numerous scandals, that have been mentioned, and therefore to even begin to establish an organisation like this makes one wonder whether it actually has the competence to investigate what is happening within its own body?

Mention has also been made of the fact that a number of states have opted out. I think that is a very good move. The signal they are sending is that this ought to be stopped for a moment, a review ought to be conducted, and the financial systems and investigations that the EU currently has ought to be addressed, before embarking on something new which is going to cost, which requires resources and which ultimately takes away sovereign power from Member States.

  Viviane Reding (PPE). – Madame la Présidente, un parquet européen en mesure de rechercher et de poursuivre les fraudeurs... Enfin!

En 2013, j’avais mis le projet sur la table en ma qualité de commissaire à la justice. Mme la commissaire Jourová le boucle aujourd’hui et il entrera en vigueur en 2020. Et c’est une avancée majeure.

Enfin notre budget européen recevra la protection européenne qu’il mérite. Finis les jours où les escrocs pouvaient facilement détourner l’argent du contribuable européen, sachant pertinemment qu’ils ne seraient pas poursuivis et finie, donc, l’impunité.

Lorsque les malfaiteurs agissent à l’international, notre réponse aussi doit être transnationale et européenne.

Je me réjouis que vingt États membres aient décidé d’aller de l’avant. La coopération renforcée fait ainsi ses preuves et montre que l’Europe des précurseurs peut entraîner dans son sillage les États membres qui, aujourd’hui encore, hésitent à protéger plus efficacement l’argent du contribuable.

La création du poste de procureur européen est la preuve que l’Europe peut et doit avancer avec une avant-garde, et cette preuve a d’ailleurs déjà été apportée par le règlement sur le divorce et la proposition sur la succession.

L’espace européen de la justice se met lentement en place, et ce sera un honneur pour le Luxembourg, en tant que siège des institutions judiciaires, d’accueillir les nouveaux procureurs européens.

L’Europe agit et doit continuer à le faire, j’appelle donc de mes vœux pour l’avenir l’élargissement des compétences du procureur à la criminalité organisée et à la lutte antiterroriste pour mieux protéger nos citoyens.

Madame la Commissaire, la fenêtre d’opportunité est ouverte, les traités nous permettent d’avancer, et c’est donc à nous de le faire.

  Caterina Chinnici (S&D). – Signora presidente, onorevoli colleghi, signora Commissaria, l'istituzione della Procura europea è senz'altro uno dei maggiori progressi nel processo di integrazione europeo di diritto penale, perché si tratta di un organismo che avrà non soltanto funzioni di coordinamento ma è, per la prima volta, un potere diretto nell'esercizio dell'azione penale e che troverà nella direttiva PIF una normativa penale armonizzata per la protezione degli interessi finanziari dell'Unione.

Il testo negoziato dal Consiglio rappresenta un buon compromesso che tiene in debito conto molti dei suggerimenti formulati dal Parlamento europeo. Fra questi, l'inclusione delle frodi IVA nella competenza della Procura, l'inserimento di norme adeguate in materia di trattamento dei dati personali e la previsione di specifiche garanzie procedurali, soprattutto con riferimento al controllo giurisdizionale delle decisioni della Procura stessa.

Resta il rammarico per il mancato raggiungimento dell'unanimità. Ciononostante, sono convinta che il testo garantisca, così come sollecitato dal Parlamento, adeguate misure per il coordinamento e la cooperazione giudiziaria anche con quei Paesi non partecipanti, che devono rimanere quanto più possibile all'interno del sistema europeo di contrasto penale dei reati PIF.

L'auspicio è che la Procura europea possa iniziare la propria attività nei tempi previsti, per un più efficace contrasto agli illeciti finanziari in danno dell'Unione, con la prospettiva, come da Lei stessa sottolineato, signora Commissaria e anche per questo la ringrazio, di una possibile futura estensione delle competenze ad altri gravi reati di natura transfrontaliera, quali i reati di criminalità organizzata e il terrorismo.

  Kazimierz Michał Ujazdowski (ECR). – Pani Przewodnicząca! Zwalczanie przestępstw finansowych powinno być powszechnie akceptowanym i wspieranym celem. Będzie to jednak nadal przede wszystkim odpowiedzialność wymiarów sprawiedliwości państw członkowskich. Prokuratura Europejska może wspomagać ten cel, ale nie zastąpi organów i instytucji narodowych. Bardzo żałuję, że w tej debacie nie odniesiono się do zastrzeżeń tych państw, które nie przystąpiły do Prokuratury Europejskiej, a są wśród nich zarówno państwa od dawna uczestniczące we Wspólnocie Europejskiej, jak i te, które przystąpiły do Unii Europejskiej w ostatnich latach. Życzę pani komisarz Jourovej w tym momencie tego, by ta instytucja była efektywna i by okazała zaufanie i dobrą współpracę w stosunku do państw członkowskich, bo efektywność, zaufanie i dobra współpraca z państwami członkowskimi to warunek tego, by w przyszłości inne państwa dołączyły do tej instytucji. Najgorszą rzeczą, którą można robić, jest to, co było kilkakrotnie powiedziane na tej sali: straszenie dyskryminacją budżetową tych, którzy nie przystąpili do Prokuratury Europejskiej. To jest rzecz bardzo niekorzystna, niebezpieczna i szkodliwa z punktu widzenia współpracy europejskiej i zaufania do tej instytucji, która startuje.

  Cecilia Wikström (ALDE). – Fru talman! Jag skulle vilja börja med att gratulera kommissionären Vera Jourová och också alla de 20 medlemsländer som nu har valt att ansluta till den gemensamma åklagarmyndigheten. Tyvärr vill jag också ta tid att rikta mig till de länder som valt att inte ansluta sig. Dessvärre gäller det Sverige, mitt eget hemland, som tillsammans med länder som Ungern och Polen nu valt att fjärma sig från gemensam brottsbekämpning och gränsöverskridande samarbete för att backa in i framtiden. Det är det det handlar om, att inte offensivt försöka slå tillbaka mot de gränsöverskridande brottsliga nätverken. Jag tycker att det är väldigt viktigt att de ansluter sig som fort som möjligt. Jag vill uppmana den svenska regeringen att göra det.

Etableringen av åklagarkammaren är väldigt viktig. Kriminella ligor känner inga nationsgränser och de rättsvårdande myndigheterna i Europa måste nu göra samma sak, alltså jobba gränsöverskridande och inte låta nationella gränser utesluta en effektiv brottsbekämpning. Så kan vi bygga ett säkrare Europa för oss alla.

  Molly Scott Cato (Verts/ALE). – Madam President, for many VAT is that loathed tax that adds to the cost of our weekly shop. The reality is that consumption tax is meant to fund our schools and hospitals and the other vital public services. However, it is being avoided on a massive scale and the proceeds of VAT fraud are being diverted to fund global terrorist organisations. A staggering EUR 50 billion is being lost each year in VAT fraud. A nice round figure to publicise on the side of a bus! Indeed, it is extremely disappointing that the UK is one of a number of EU countries that have fought tax cooperation, the tax cooperation we so desperately need.

By opting not to take part in the establishment of the European Public Prosecutor’s Office, the UK is contradicting and undermining its own insistence on maintaining defence and security cooperation with the EU after Brexit.

I call on the UK Government to stop its anti-terrorism posturing and go to the heart of the problem by joining the EU in its battle to fight VAT fraud and starve the terrorists of the funds they need to function.

  Csaba Sógor (PPE). – Elnök Asszony! Kétségtelenül szükség van az EU költségvetésének és pénzügyi érdekeinek fokozottabb védelmére, hiszen egész biztosan van rá példa, amikor a strukturális alapok támogatásait a jogszabályokkal ellentétes módon használják fel, azaz csalnak. A szubszidiaritás elve alapján persze a tagállami ügyészségek hatásköre ez, ám sok esetben határon átnyúló csalásokról van szó, amelyek kivizsgálásához komoly segítséget nyújthat majd az Európai Ügyészség.

A megerősített együttműködés intézményének alkalmazása tehát indokolt ezen a területen, ugyanakkor mint minden megerősített együttműködési mechanizmusnak, ennek is nyitottnak kell lennie az egyelőre kimaradó tagállamokkal szemben, és lehetővé kell tenni a csatlakozásukat az EPPO-hoz. Éppen ezért egyértelműen el kell utasítanunk azokat a feltevéseket, melyek értelmében csak azok a tagállamok részesülhetnek majd kohéziós forrásokból 2020 után, amelyek csatlakoznak ehhez a megerősített együttműködéshez.

Az újonnan létrehozandó intézmény hatékonyságával, pártatlanságával és az ügyészek professzionális munkájával lehetne meggyőzni a kimaradókat, hogy javukra válik, ha csatlakoznak. Nem gondolom, hogy ehhez hasonló javaslatok, még ha csak sajtónyilatkozat formájában öltenek is testet, hozzájárulnak az európai államok kohéziójának növeléséhez, vagy az európai állampolgárok EU-ba vetett bizalmának erősítéséhez.

Ehhez egészen más intézkedések szükségesek, például az Európai Ügyészség eredményes munkája, amelynek révén valóban megbizonyosodhatnak róla a polgárok, hogy felelősen bánnak a tagállamok a közös költségvetés forrásaival. Ebben az esetben nincs kétségem afelől, hogy a most kimaradó államok is megfontolják a csatlakozást.

  Evelyn Regner (S&D). – Frau Präsidentin, Gratulation, Frau Kommissarin, Gratulation an die Berichterstatterin und alle, die daran mitgearbeitet haben! Um die 500 Mio. EUR an öffentlichen Geldern verlieren wir pro Jahr wegen Korruption und Betrug. 500 Millionen, die wir in unsere Jugend investieren könnten – und sollten natürlich – oder in sichere Arbeitsplätze. Die Europäische Staatsanwaltschaft als echte grenzüberschreitende Strafverfolgungsbehörde mit direkten Ermittlungskompetenzen in den beteiligten Mitgliedstaaten ist ein Riesenerfolg – ein Riesenerfolg für die Europäische Union und für alle Mitgliedstaaten, die davon profitieren.

Als ich in der letzten Legislaturperiode die JURI-Stellungnahme verfasste, hatten so viele Zweifel – Mitgliedstaaten, Abgeordnete – und umso besser ist es, dass es nun klappt. Eines ist aber wichtig, gerade im Hinblick auf die Revision des mehrjährigen Finanzrahmens: Alle Mitgliedstaaten, die EU-Gelder verwenden, sollten sich an der Nase nehmen und bei der EU-Korruptionsstaatsanwaltschaft mitmachen. Es darf nicht sein, dass jene Mitgliedstaaten, die die größten Anteile an EU-Geldern erhalten, sich hier der Justiz entziehen.

Mein Vorredner aus Ungarn hat sein Land angesprochen, er hat es andersrum argumentiert. Ich möchte konkret Polen und Ungarn auffordern, hier bei diesem Instrument mitzumachen. Wenn sie das nicht machen, sollten wir uns andere verstärkte Kontrollen und Durchgriffsrechte überlegen. Denn dieses Instrument ist etwas Großartiges, und ich kann nur alle auffordern, hier auch mitzumachen.

  Ангел Джамбазки (ECR). – Г-жо Председател, уважаема г-жо Комисар, уважаеми колеги, подкрепям създаването на Европейска прокуратура и смятам необходимостта от институционални мерки на европейско равнище за ефективно наказателно преследване на измамите и други престъпления, засягащи финансовите интереси на данъкоплатците от държавите – членки на Европейския съюз, за належаща.

България е част от двадесетте държави – членки на Европейския съюз, желаещи да стартират засилено сътрудничество за създаването на тази служба. Радвам се да видя, че в своята препоръка комисията по граждански свободи, правосъдие и вътрешни работи одобрява това решение на Съвета. Защитата и наказателното преследване на престъпленията срещу бюджета на Европейския съюз и финансовите интереси на Европейския съюз са от изключителната компетентност на държавите членки.

OLAF, Евроюст и Европол не разполагат с мандат на провеждане на това наказателно разследване и затова функциониращата Европейска прокуратура ще запълни тази институционална празнина. Злоупотребите със средства на Европейския съюз трябва да бъдат престъпление, което да се преследва със създаването на новата служба. И ще бъда изключително радостен и доволен, ако това се случи по времето на предстоящото българско председателство.

  Емил Радев (PPE). – Г-жо Председател, уважаема г-жо Комисар, дами и господа, Лисабонският договор предоставя възможност за Европейския съюз да изгради Европейска прокуратура. За съжаление в продължение на години преговорите за тази нова структура бяха в застой, но се радвам, че в крайна сметка бе намерено решение и ще одобрим създаването на Европейската прокуратура.

Престъпленията не признават граници, били те национални или европейски. В продължение на повече от 20 години се опитвахме с различни средства да подобрим сътрудничеството и обмена на информация между различните държави членки и затова създадохме Евроюст например. Но когато говорим за измамите с европейски средства, това не е достатъчно. Набавянето на доказателства в чужбина е бавно и забавя разследванията. Процедурите по сътрудничество също невинаги носят желаните резултати и не отговарят на реалността на отворените граници.

Нашите икономики и данъкоплатци заслужават по-добра защита на парите, които отделят за изпълнение на европейския проект. Всяка година поне 50 милиарда евро ДДС се губи поради най-различни трансгранични престъпления, включително с европейски средства. Европейските фондове трябва да допринасят към стимулиране на растежа, създаване на работни места, увеличаване на кохезията между различните държави членки, а не да облагодетелстват престъпници.

Вярвам, че новата прокуратура ще подобри разследванията и сътрудничеството на тези престъпления. Тя ще бъде силна, независима, с нужните ѝ инструменти за разследване. Ще си сътрудничи с държавите членки в разследването на редица престъпления, свързани с европейски средства, измами, корупция, пране на пари. Ще подобри сътрудничеството и обмена на информация. В същото време ще гарантира високо ниво на спазване на процесуалните права в Европейския съюз.

За да може да изпълни тази своя дейност, прокуратурата ще има нужда от едни от най-добрите прокурори, ефективни вътрешни правила и адекватен бюджет. Всичко това ще бъде договаряно по време на българското председателство на Съвета и се надявам на конструктивност от държавите членки.

За моята страна – България, един от най-ранните привърженици на прокуратурата, е чест да гарантираме, че Европейската прокуратура ще започне да работи пълноценно през 2020 г. Вярвам, че и за другите държави членки, участващи в тази нова структура, това е приоритет.

  Péter Niedermüller (S&D). – Elnök Asszony! A korrupció, az adócsalás, a szervezett bűnözés már réges-rég nem vesz tudomást a határokról, és éppen ezért nem is lehet csak tagállami keretekben ezek ellen harcolni. Ezért kellett létrehozni az Európai Ügyészséget, hiszen az Európai Ügyészség lehetővé teszi, hogy sokkal hatékonyabban harcoljunk a korrupció ellen. Pontosan tudjuk, hogy hiába az OLAF mindenfajta erőfeszítése, ha vannak olyan tagállami ügyészségek, amelyek politikai okokból nem hajlandók ténylegesen kivizsgálni a korrupciós vádakat.

Nem kell sajnos messzire mennem konkrét példákért, az én országom, Magyarország talán ebből a szempontból is az egyik legszomorúbb eset. Az utóbbi években az OLAF által javasolt huszonkét esetből összesen háromban indított tényleges nyomozást a magyar ügyészség. Ezekben az esetekben mindig EU pénzekről, az európai adófizetők pénzéről volt szó, amit a magyar kormány az illiberális demokrácia felépítésére, és nem az ország javára fordít. Ezt a gyakorlatot csak az Európai Ügyészség állíthatja meg, és a magyar kormány ezért nem hajlandó az Európai Ügyészséget támogatni.

  Ruža Tomašić (ECR). – Gospođo predsjednice, zalažem se za jačanje pravosudne suradnje među državama članicama, pogotovo u pogledu provedbe Europskog uhidbenog i istražnog naloga, kao i za daljnji razvoj suradnje među nacionalnim policijskim snagama na bilateralnoj razini, ali i unutar zajedničkih instrumenata poput Europola ili Eurosura. Smatram da je tješnja suradnja važna želimo li imati funkcionalnu zajednicu i jedinstveno tržište.

No, isto tako smatram da bi inicijativa u pokretanju sudskog postupka trebala ostati isključivo u nadležnosti nacionalnih javnih tužitelja. Budući da mi je jako teško zamisliti kako bi Europski javni tužitelj u ovome bio učinkovitiji, riječ je o očitom podrivanju principa supsidijarnosti.

U slučajevima prijevare protiv financijskih interesa Unije, podsjećam da smo nedavno usvojili direktivu koja usklađuje pravosudne okvire država članica u ovom području pa bismo trebali raditi na usavršavanju tog mehanizma umjesto da stvaramo paralelne institucije.

  Maria Grapini (S&D). – Doamnă președintă, doamnă comisar, stimați colegi, sigur Parchetul European, ca instituție distinctă, a apărut din cauza nevoii, din cauza evaziunilor, din cauza evaziunilor transfrontaliere. Numai din TVA, s-a spus aici, suma imensă care lipsește și lipsește, până la urmă, din bugetele naționale, așadar, din buzunarele contribuabililor.

Evident că Parchetul European este o instituție care trebuie să fie foarte bine delimitată ca sarcini de Olaf, de Eurojust, de Europol, s-a spus și acest lucru. Cred, doamnă comisar, că de acum începe greul, pentru că, sigur, a durat foarte mulți ani până să convingem statele. Nu sunt toate statele convinse. Mă gândesc că este foarte greu să avem această cooperare consolidată atunci când 7 state nu participă. Ce se întâmplă la granițele acelor state?

Cred că este foarte important să se delimiteze foarte bine competențele Parchetului European. Nu cred că trebuie să-i punem în sarcină totul, pentru că, atunci, ce mai fac celelalte instituții? Trebuie să fie o cooperare cu parchetele naționale, dar nu mă pot abține să nu pun o întrebare, doamnă comisar: dacă e vorba de o cooperare consolidată, ce facem cu responsabilitatea magistraților, care, ni s-a răspuns că aparține domeniului subsidiarității? Totuși, trebuie să avem și aici o cooperare consolidată - în privința magistraților.

  Bogusław Liberadzki (S&D). – Pani Przewodnicząca! Mamy sytuację następującą: mamy wspólny obszar gospodarczy, mamy Europę bez granic, jeżeli chodzi o obroty gospodarcze, handlowe, przepływ ludzi – tylko nie mamy wspólnego obszaru prowadzenia śledztw. Mamy oczywiście wspólny obszar przestępstw, ale nie ich ścigania, dlatego z zadowoleniem witam tę ideę i patrzę na to nie tylko jako na ochronę naszego budżetu, ale także jako na instrument chroniący nasze interesy finansowe, nasze interesy gospodarcze. Ta prokuratura powinna być takim sygnałem: prawdopodobieństwo wykrycia przestępstwa jest coraz większe, zatem podejmowane ryzyko też jest coraz większe, ergo coraz mniej powinno się nam opłacać dokonywanie przestępstw gospodarczych. Spodziewam się, że jeżeli prokuratura wystartuje i będzie efektywna, państwa, które dotychczas odmawiały lub się wahają, uznają, że w ich interesie leży dołączyć – i to byłby nasz sukces. Dziękuję bardzo, właśnie minęła minuta.

Catch-the-eye procedure

  Nicola Caputo (S&D). – Signora Presidente, onorevoli colleghi, l'istituzione della Procura europea colma il vuoto rappresentato dall'impossibilità per OLAF, Eurojust ed Europol di svolgere indagini penali, una limitazione molto pesante sul piano operativo.

Per il momento la Procura europea avrà solo un compito integrativo e un mandato limitato alla tutela degli interessi finanziari dell'Unione: combinerà gli sforzi esplicati a livello europeo e nazionale in materia di contrasto alle frodi ai danni dell'Unione europea, inquadrandoli in un approccio unificato e superando il limite dell'attuale esclusività dello svolgimento delle indagini da parte delle autorità nazionali.

Ma l'attività integrativa è solo un primo passo. La Procura dovrà col tempo assumere un compito generale e perseguire ogni tipo di crimine a dimensione transfrontaliera, includendo attivamente tutti gli Stati membri, tra cui, ovviamente, anche quelli che oggi non partecipano alla cooperazione rafforzata.

Non mancano esperienze pilota in questo senso e non manca neanche la volontà politica di fare un passo avanti verso un'amministrazione unificata della giustizia. Per ora è un piccolo passo ma è un passo necessario e significativo verso un'Europa unita.

  Νότης Μαριάς (ECR). – Κυρία Πρόεδρε, η προστασία των οικονομικών συμφερόντων της Ευρωπαϊκής Ένωσης γίνεται αυτή τη στιγμή στα κράτη μέλη. Υπάρχουν οι εθνικές εισαγγελίες, υπάρχουν οι διωκτικές αρχές και γνωρίζουμε πολύ καλά ότι, από την ώρα που γίνονται καταγγελίες ή μηνύσεις, ασκείται ποινική δίωξη και υπάρχει ποινική τιμωρία. Για ποιον λόγο, λοιπόν, θα πρέπει να δημιουργηθεί μία υπερεθνική αρχή, μία Ευρωπαϊκή Εισαγγελία, η οποία θα έχει το δικαίωμα άσκησης δίωξης;

Οι διωκτικές αρχές, όπως ξέρετε, ασκούν κυριαρχικά δικαιώματα. Διωκτικές αρχές έχουν μόνο τα κράτη, δεν έχουν οι υπερεθνικοί οργανισμοί. Αυτό που γίνεται στην πράξη είναι να δημιουργηθούν «από το παράθυρο» κατασταλτικοί μηχανισμοί από την ίδια την Ευρωπαϊκή Ένωση, η οποία δεν αρκείται ή δεν εμπιστεύεται, ενδεχόμενα, τους κατασταλτικούς μηχανισμούς των κρατών μελών. Έχουμε τη Εurojust, έχουμε την OLAF, έχουμε την Ευρωπόλ, τώρα θα έχουμε και τον Ευρωπαίο Εισαγγελέα. Θεωρώ ότι το μοντέλο αυτό δεν έχει κανένα νόημα.

(End of catch-the-eye procedure)

  Věra Jourová, Member of the Commission. – Madam President, thank you very much for this very interesting and important debate. I will react to what we have just heard. This is EU money and it requires a response from the EU institution. I think that is very clear. In the EU we see that crime is on the rise, cross-border crime is on the rise, we see permanent structures working against our interests, against our taxpayers’ financial interests, and we need to come with a permanent structure. This is a very practical response we are coming with.

This is a very important moment for me too, because I worked for many years in cohesion policy, and I always found this to be a policy which is driven by a very strong ethical impetus. There is solidarity in it and there is a very strong, legitimate expectation from the European taxpayers that we will guarantee the protection of their money; and we have to do that! This is what we are doing now by the European Public Prosecutor’s Office (EPPO) which is not replacing national prosecution services. It is going to work in a very strong synergy with national prosecutors, which will come into play in cases where the national prosecutors cannot come with an efficient response.

Here we heard a lot about the missing, non-participating countries. Three countries – the UK, Ireland and Denmark – have a permanent opt-out from criminal justice policies. What about the remaining five countries? I had to convince many more than those five, where we have failed for the time being. This was a very important time when, yes, we had yellow cards and it forced me to go to the national parliaments and have very intensive communications with the national authorities, national co-decision-makers in the field of the fight against crime, arguing that this is a very important step forward. I had to bring a lot of arguments, facts, figures. You mentioned EUR 500 million. I will add EUR 50 billion which we have as an estimation of the cross-border carousel VAT fraud. That is why it is very important that we added this cross-border carousel fraud under the remit of the EPPO. This was a real game-changer, and I must again thank those who worked on the Fifth Directive when we added this to the remit of the EPPO.

We had to solve the unsolvable problem: we had the duty or the task not to touch the national criminal prosecution, because the EPPO will work under national criminal prosecution rules; and I am sure we have managed to do that.

So, what about the missing Member States? I will keep trying to convince them. From Sweden and the Netherlands I heard the arguments: our prosecution works well. I have to be better in explaining that this is not about well or badly functioning prosecution services, it is about guaranteeing the protection of your taxpayers’ money. So this is my task for the near future. On Poland and Hungary I have never hidden that I see the need to take the EPPO as a factor in the negotiations on the future multiannual financial framework and for the possible future Cohesion Policy. I will be very strong on this because I am convinced that the EPPO will work as a very strong deterrent and, let me use the word, repressive body.

If a Member State does not have the EPPO then we will have to be much stronger in preventive action. Already now in the Cohesion Policy, in structural funds distribution, there is a lot of control, a lot of audit, a lot of preventive measures, and still you see so much fraud and corruption in it. For the Member States which will get the Cohesion Fund money and will not be under the EPPO we will simply have to be much stronger in enhancing this control and audit. This will be my effort for the months to come when we discuss the future Cohesion Policy.

Thank you very much for your support. I hope the vote tomorrow will reflect the mainly positive debate here in Parliament, and I will keep you informed about the next phase – after, I hope, having the final adoption by the Council – about the practical steps towards the implementation of the regulation and full functioning of the EPPO.

  Barbara Matera, relatrice. – Signora Presidente, onorevoli colleghi, mi unisco anch'io alle parole del Commissario Jourová, reiterando il rammarico per il fatto che il regolamento sia oggetto di una cooperazione rafforzata che riguarda 20 Stati membri e non la totalità dell'Unione.

Confido che le ragioni che hanno spinto alcuni paesi a non partecipare all'attività della Procura vengano presto superate. Il processo di integrazione non passa solo per una cessione di sovranità, ma anche per un coordinamento puro e semplice, che permetta ad un sistema complesso come quello dell'Unione europea, di funzionare meglio e in maniera più efficace.

Assicurare un efficace coordinamento delle indagini e dei procedimenti giudiziari, risolverà l'annoso problema legato alle differenze notevoli tra i diversi sistemi giuridici applicabili. Garantire che le limitate risorse finanziarie dell'Unione siano utilizzate nel migliore interesse dei cittadini dell'Unione e siano protette dalle frodi, è indispensabile anche e soprattutto per la legittimità delle spese e per garantire la fiducia presso l'Unione. Proteggere gli interessi del bilancio dell'Unione, quindi, vuol dire proteggere i soldi dei contribuenti: non si tratta di un dettaglio banale.

Assistiamo ad uno scollamento dei nostri cittadini dalle istituzioni europee, a un crollo di fiducia e a un serpeggiare di populismo. La Procura darà lustro al sistema così come è stato concepito e sono orgogliosa di essere stata relatrice del Parlamento europeo: qualcuno qui ha detto: "oggi si scrive un pezzo di storia di questa Unione".

Ringrazio i relatori ombra per il proficuo spirito cooperativo che hanno dimostrato e messo in campo in questi anni. Ringrazio la Commissaria Jourová e il suo staff per il sostegno e il lavoro continuo in questi anni. Ringrazio, infine, i colleghi oratori che mi hanno preceduto e ringrazio soprattutto le varie presidenze di turno e mi rammarico che questa sera non siano stati con noi e abbiano preso parte al dibattito.

  President. – Thank you for your work.

The debate is closed.

Written statements (Rule 162)

  Kinga Gál (PPE), írásban. – Az Európai Ügyészség (EPPO) létrehozása mögött meghúzódó célkitűzésekkel alapvetően egyetértek. Ugyanakkor a szubszidiaritás és a hatékonyság elvének tiszteletben tartása alapvető fontosságú kell, hogy legyen, ezért is döntött úgy Magyarország, - számos más tagállam mellett (mint Hollandia, Svédország, Málta, Lengyelország, Dánia, Írország és az Egyesült Királyság) - hogy nem vesz részt a megerősített együttműködésben.

Az Európai Ügyészség - mint önálló intézmény - létrehozása hazám esetében az alaptörvénnyel való összhang kérdését is felveti, miután az alaptörvény szerint a magyar ügyészség az állam büntetőigényének kizárólagos érvényesítője. Több olyan uniós intézmény is létezik, mint az Eurojust vagy az OLAF, amelyek eljárnak az EU pénzügyi érdekeit sértő bűncselekmények elkövetőivel szemben, inkább ezeket kellene erősíteni egy újabb uniós intézmény létrehozása helyett.

  Benedek Jávor (Verts/ALE), írásban. – Az Európai Ügyészség az első olyan uniós szervezet, amelyik képes lesz az Unió pénzügyi érdekeit a büntetőjog eszközeivel megvédeni. Ez nagy áttörés még ha egyelőre nem minden tagország csatlakozik az uniós szintű bűnüldöző szervezethez. A kimaradó országok azzal érvelnek, hogy az EPPO elfogadhatatlan mértékben érinti a nemzeti szuverenitást. Ez azonban nem igaz.

Az EPPO létezése valóban érinti a tagországok szuverenitását, de olyan bűncselekményi körben, amelyeket a tagállami hatóságok jelenleg egyáltalán nem üldöznek, vagy nem üldöznek hatékonyan. Ilyen például a határokon átnyúló áfacsalások köre.

A kimaradók tartanak attól, hogy az uniós pénzek ellenőrzése felett a hazai ügyészség mellett az uniós vádhatóság is jogköröket kap, és ez valószínűleg náluk gazdasági érdekeket érint. Mégsem engedhetjük a következetlenséget. Felkérem ezért a Bizottságot és a Tanácsot, valamint képviselőtársaimat, hogy a következő hosszú távú pénzügyi keret elfogadásakor, az uniós pénzosztó rendszerből való haszonélvezetet csak az EPPO hatáskörének elfogadása mellett engedjék meg. Ennek hiányában ugyanis a büntetőjogi eszközrendszer kijátszhatóvá válik: a pénzügyi bűncselekményeket, többek között az áfacsalásokat ezek után, majd nem Németországban, vagy Franciaországban hajtják majd végre, hanem Magyarországon, vagy Lengyelországban.

Ha pedig az uniós pénzek elköltésének előfeltételeként az EPPO tagságot írjuk elő, bízhatunk benne, hogy még a legkonokabb kormányzatok is inkább alá fogják vetni magukat, hiszen a forrásoktól elesést nem engedhetik meg maguknak.

  Vladimír Maňka (S&D), písomne. – Vnútroštátne rozpočty krajín Únie prichádzajú ročne o 50 miliárd EUR na podvodoch s DPH. Stovky miliónov EUR sú hlásené na ďalších podvodných nezrovnalostiach. Ide o cezhraničné páchanie trestnej činnosti, kde sú kompetencie vnútroštátnych vyšetrujúcich orgánov obmedzené. V Únii absentuje jednotná, nezávislá a účinná inštitúcia oprávnená vyšetrovať trestné činy súvisiace s podvodmi na finančných prostriedkoch Únie, najmä so závažnými podvodmi na DPH. K právnemu a faktickému zriadeniu Európskej prokuratúry chýba v Rade k požadovanej jednomyseľnosti osem hlasov. Preto dvadsať členských štátov využilo možnosť, ktorú dáva Zmluva o fungovaní EÚ, a opätovne predložilo návrh nariadenia Rade. Takáto posilnená spolupráca sa bude vzťahovať len na zúčastnené členské štáty. Plne podporujem zriadenie Európskej prokuratúry, ktorá zabezpečí rýchle, účinné a nezávislé vyšetrovanie trestných činov. V spolupráci s OLAF-om, Europolom a Eurojustom, ale aj vnútroštátnymi orgánmi prispeje k realizácii nulovej tolerancie podvodov na zdrojoch Únie. Oceňujem, že Slovenská republika, ktorá sa počas svojho predsedníctva zasadila o finalizáciu textu nariadenia, patrí ku štátom posilnenej spolupráce.

  Julia Pitera (PPE), na piśmie. – Zadaniem Prokuratury Europejskiej będzie ochrona europejskich funduszy i pieniędzy podatników poprzez zwalczanie oszustw finansowych i nadużyć. Prokuratura Europejska ma być utworzona w ramach „wzmocnionej współpracy”, czyli bez udziału niechętnych jej krajów UE. Urząd Prokuratora Europejskiego zostanie utworzony dzięki współpracy 20 państw członkowskich: Austrii, Belgii, Bułgarii, Chorwacji, Cypru, Czech, Estonii, Niemiec, Grecji, Włoch, Finlandii, Francji, Łotwy, Litwy, Luksemburga, Portugalii, Rumunii, Słowenii, Słowacji i Hiszpanii. Inne państwa członkowskie będą mogły przystąpić do współpracy w dowolnym momencie. Urząd Prokuratora Europejskiego będzie odpowiedzialny za prowadzenie dochodzeń, ściganie i stawianie przed sądem sprawców przestępstw przeciwko interesom finansowym Unii. Obecnie tylko organy krajowe mogą prowadzić śledztwa i ścigać oszustwa finansowe przeciwko funduszom unijnym, lecz ich jurysdykcja nie sięga poza granice danego państwa. Od 2014 r. posłowie przyjęli już kilka rezolucji, w których opowiedzieli się za utworzeniem urzędu Prokuratora Europejskiego, podkreślając konieczność zapewnienia niezależności prokuratorów. Prokuratura Europejska będzie miała siedzibę w Luksemburgu, ale każde państwo członkowskie oddeleguje co najmniej jednego prokuratora urzędującego na miejscu. W przyszłości lista poważnych przestępstw podlegających jurysdykcji europejskiej prokuratury generalnej będzie mogła być rozszerzona, na przykład o terroryzm. Wyrażam nadzieję, że polski rząd zmieni swoją decyzję i Polska przyłączy się do grupy państw współpracujących w tym zakresie.

  Laurenţiu Rebega (ENF), în scris. – Urmărirea penală a infracțiunilor împotriva bugetului european este de competența exclusivă a statelor membre și în acest domeniu nu există nicio autoritate a Uniunii Europene. Prin acest regulament, statele membre își vor ceda suveranitatea națională în domeniul cercetării și urmăririi penale a infracțiunilor care aduc atingere intereselor financiare ale Uniunii, în condițiile în care acestea sunt deja obligate prin tratat (art. 325) să protejeze interesele financiare ale Uniunii Europene în același mod ca și interesele financiare naționale. Procurorul european va schimba modul de cooperare, până acum orizontal, între autoritățile competente din statele membre, într-unul vertical, care implică cedarea suveranității.

Mă îndoiesc de contribuția unui astfel de organism (nou, complex, pe mai multe niveluri) la eficiența investigației și sancționării infracțiunilor. În plus, costurile generate de crearea acestei instituții depășesc eventualele beneficii. De altfel, există deja instituții cu competențe în cooperarea judiciară la nivel european, iar crearea unei instituții noi (prea complexă și prea costisitoare) va afecta instituțiile deja existente și lupta împotriva fraudei în general.

Consider că acest proiect, care se negociază de atâția ani, nu este decât o altă încercare a Comisiei de invadare a competențelor statelor membre și de supranaționalizare.

  Tibor Szanyi (S&D), írásban. – Az Európai Ügyészség létrehozásáról szóló javaslat azok közé tartozik, amelyeket valóban az élet kényszerített ki, hogy végre konkrét és hatékony formában védje az európai adófizetők érdekeit. Éppen ezért az EP határozott egyetértését és gyors végrehajtást sürgetek. Sajnálatos, de az elmúlt évek tapasztalata azt mutatja, hogy az európai források elköltése során előforduló visszaélések, csalások leleplezésére és szankcionálására az igazságszolgáltatás tagállami szervezetei nem alkalmasak, néhol nem megbízhatóak.

Az OLAF, az Eurojust, az Europol számára pedig, mint tudjuk, a Szerződés nem biztosít ilyen jogosítványokat, hiszen a jogalkotó egyszerűen nem számolhatott olyan helyzettel, ahol az Unión belül, kormányzati támogatással, az európai forrásokon élősködő komplett korrupciós maffiarendszerek épülhetnek ki. Szomorú tény, hogy ennek ma a legnyilvánvalóbb példája saját hazám, az EPPO együttműködésből - nem véletlenül - kimaradó Magyarország, ahol Orbán autoriter, Európa ellenes rezsimjét jelentős részben az európai források elcsalásából finanszírozott, belső ad-hoc jogalkotással körülbástyázott , rendszerszerű korrupcióra építi.

Ezt a gyakorlatot leplezi - nem pedig hivatásának megfelelően leleplezi - a rezsim szoros politikai kontrollja alatt álló ügyészségi szervezet, ahol az OLAF megkeresései rendre elakadnak. Bízom benne, hogy belátható időn belül minden tagállam, köztük saját hazám is részese lesz az Európai Ügyészség keretében megvalósuló fontos együttműködésnek.

  Janusz Zemke (S&D), na piśmie. – Zwalczanie przestępstw godzących w budżet Unii Europejskiej, z którego finansowane są najważniejsze unijne polityki społeczne i rozwojowe, stanowi ważne wyzwanie, szczególnie w kontekście coraz bardziej wyrafinowanych metod przestępczych. Istotne znaczenie ma również fakt, że skuteczna ochrona interesów finansowych Unii wymaga często transgranicznej współpracy karnej, która przy zastosowaniu dotychczasowych metod kooperacji wymiarów sprawiedliwości państw członkowskich niejednokrotnie okazywała się nieefektywna. Prokuratura Europejska stanowi zdecydowaną odpowiedź na te wyzwania, jej funkcjonowanie w formacie wzmocnionej współpracy może jednak w znacznym stopniu ograniczyć zakładaną skuteczność. Dlatego przystąpienie do projektu kolejnych, jeszcze niezdecydowanych państw członkowskich byłoby z pewnością zdecydowanym krokiem naprzód w procesie integracji i pogłębiania współpracy – w interesie wszystkich obywateli Unii.

Uważam ponadto, że pojawiające się w ostatnim czasie liczne zagrożenia terrorystyczne uzasadniają podjęcie dyskusji na temat ewentualnego poszerzenia mandatu Prokuratury Europejskiej o zwalczanie szczególnie poważnej przestępczości zorganizowanej. W pierwszej kolejności jednak urząd ten musi powstać, by swoim działaniem dać wyraz skutecznego wypełniania mandatu w dziedzinie ochrony interesów ekonomicznych Unii Europejskiej.