Indeks 
 Prethodno 
 Sljedeće 
 Cjeloviti tekst 
Postupak : 2015/0148(COD)
Faze dokumenta na plenarnoj sjednici
Odabrani dokument : A8-0003/2017

Podneseni tekstovi :

A8-0003/2017

Rasprave :

PV 13/02/2017 - 13
CRE 13/02/2017 - 13
PV 05/02/2018 - 22
CRE 05/02/2018 - 22

Glasovanja :

PV 15/02/2017 - 7.7
CRE 15/02/2017 - 7.7
Objašnjenja glasovanja
PV 06/02/2018 - 5.5
Objašnjenja glasovanja

Doneseni tekstovi :

P8_TA(2017)0035
P8_TA(2018)0024

Rasprave
Utorak, 6. veljače 2018. - Strasbourg Revidirano izdanje

6.2. Troškovno učinkovita smanjenja emisija i ulaganja za niske emisije ugljika (A8-0003/2017 - Julie Girling)
Videozapis govora
 

Oral explanations of vote

 
  
MPphoto
 

  Michaela Šojdrová (PPE). – Paní předsedající, já jsem podpořila tento výsledek třístranných jednání. Bylo to jistě velmi složité dojednat kompromis, ale výsledkem je směrnice, která si klade za cíl uskutečnit závazek snížení emisí skleníkových plynů o 43 % do roku 2030. Je to kompromis, který je přijatelný. Je ambiciózní, ale zároveň realizovatelný. Obsahuje opatření, jež mají zabránit takzvanému úniku uhlíku a přesunutí investic do jiných zemí. Ponechání redukčního koeficientu na úrovni 2,2 % je také lepším řešením než jeho zvyšování. Za důležité považuji v dojednaném kompromisu také skutečnost, že ta nejefektivnější průmyslová odvětví budou mít více povolenek zdarma. To je velmi důležité opatření, které podporuje inovace a modernizaci, což zvyšuje také celkovou konkurenceschopnost.

 
  
MPphoto
 

  Νίκος Ανδρουλάκης (S&D). – Κυρία Πρόεδρε, σήμερα ψηφίσαμε το νέο πλαίσιο για το ευρωπαϊκό εμπόριο ρύπων για την περίοδο μετά το 2021. Στο πλαίσιο αυτό προβλέπεται και η δημιουργία ενός ταμείου εκσυγχρονισμού το οποίο θα χρηματοδοτηθεί από την πώληση του 2,5% των συνολικών δικαιωμάτων.

Δυστυχώς, στην αρχική πρόταση της Ευρωπαϊκής Επιτροπής, η Ελλάδα, παρά την οικονομική κρίση και το γεγονός ότι έχει χάσει πάνω από το 25% του ΑΕΠ της, δεν μπορούσε να επωφεληθεί από τις ευρωπαϊκές χρηματοδοτήσεις συνολικού ύψους άνω του ενός δισεκατομμυρίου. Το Ευρωπαϊκό Κοινοβούλιο, μετά από τροπολογία μου, διόρθωσε την αδικία αυτή και είχε ζητήσει την αλλαγή του έτους βάσης για το ταμείο, από το 2013 στο 2014, ώστε να μπορεί να συμμετέχει και η Ελλάδα. Από το ταμείο αυτό θα μπορούσαν να χρηματοδοτηθούν έργα όπως η διασύνδεση της ηπειρωτικής Ελλάδας με τα νησιά του Αιγαίου και την Κρήτη, ανανεώσιμες πηγές ενέργειας και τεχνολογίες φιλικές προς το περιβάλλον. Δυστυχώς όμως, βάσει της δημιουργίας του ειδικού μηχανισμού, όπως αυτή αποφασίστηκε, θα πάρουμε τα μισά χρήματα ως χώρα και εδώ πέρα δεν είμαστε πλήρες μέλος. Αυτή η εξέλιξη βαρύνει την ελληνική κυβέρνηση, αλλά πάνω απ’ όλα βαρύνει την ακαμψία άλλων κρατών μελών που δεν σέβονται την οικονομική κατάσταση της Ελλάδας.

 
  
MPphoto
 

  Tibor Szanyi (S&D). – Elnök Asszony! Az Európai Bizottság 2015. július 15-én közzétette az ETS negyedik szakaszára irányuló javaslatát. A javaslat arra irányul, hogy 2030-ra az EU érje el az üvegházhatásúgáz-kibocsátással kapcsolatos célját, azaz legalább 40 százalékos csökkentését, ugyanakkor biztosítsa az európai ipar védelmét, a kibocsátáskihelyezés kockázatával szemben, valamint támogassa az európai ipari és energiatermelő ágazatok innovációját és modernizációját a 2020 utáni évtizedben.

Az előadóval egyetemben támogatom a javaslatot mint a 2030-ig tartó időszakra szóló éghajlat-politikai és energiaügyi csomag részét. A Párizsi Megállapodásban részt vevő tagállamok ugyanis vállalták, hogy a globális átlaghőmérséklet emelkedését jóval kettő Celsius fok alatt tartják, hogy le lehessen küzdeni az éghajlatváltozás legkedvezőtlenebb hatásait.

 
  
MPphoto
 

  Jadwiga Wiśniewska (ECR). – Pani Przewodnicząca! Wstrzymałam się od głosu, ponieważ rozwiązania przyjęte w sprawozdaniu, które nazywa się „racjonalne pod względem kosztów redukcji emisji oraz inwestycje niskoemisyjne”, ograniczają możliwość finansowania w ramach mechanizmów kompensacyjnych inwestycji opartych na paliwach kopalnych, nawet takich, które są efektywne ekonomicznie i charakteryzują się niską emisyjnością. Tak więc nazwa tego sprawozdania jest tylko i wyłącznie nazwą. My proponujemy rozwiązania polegające na inwestowaniu w nowoczesne technologie węglowe, które dadzą realną szansę na obniżenie emisji zanieczyszczającej środowisko. Ponadto reforma ETS ingeruje w prawo państw członkowskich do decydowania o miksie energetycznym, a prawo to powinno zgodnie z traktatami pozostać wyłączną kompetencją państw członkowskich.

 
  
MPphoto
 

  Diane James (NI). – Madam President, I voted against this provisional agreement because the European Union Emissions Trading Scheme has been an unmitigated failure. It has generated two billion excess tons of ozone damaging gases. It has generated 600+ million tons of excess CO2 via the Linking Directive. It has created a EUR 23 billion tonne windfall for the European Union’s largest emitters. It has created the world’s biggest VAT fraud and it has created a system of stolen credit netting hundreds of millions for organised crime. This provisional agreement, as usual, ducks the reality and promotes dangerous practices cloaked in commercial investment strategy, because the EU is compounded all of the problems I mentioned by strive towards alternative technologies for fossil fuel generation, notably carbon to help capture and storage, which are clearly demonstrated to be uneconomic and damaging. So, quite frankly, this was an appalling Directive.

 
  
MPphoto
 

  Igor Šoltes (Verts/ALE). – Torej, sam nisem najbolj zadovoljen s tem, kar predvideva reforma, zlasti zato, ker se mi zdi, da preprosto ni dovolj ambiciozna, in ko smo poslušali velike besede pri sprejemanju Pariškega sporazuma, smo nekako mislili, da te zaveze pomenijo resno akcijo s konkretnimi aktivnostmi, pa vendar se to ni zgodilo, in te akcije, ki so sprejete, so kljub temu premalo odločne, bolj bi jim rekli sramežljivi premiki naprej.

Ampak, da ne bom samo kritičen, je pa tudi pomembna smer naprej, predvsem zaradi teh presežkov delitvenih pravic, ker jasno je, da trgovanje z emisijami pomeni na nek način tudi pranje slabe vesti velikih onesnaževalcev.

In tukaj mora biti Evropa odločena v vseh segmentih, če želi resno pri varovanju okolja za naše potomce.

 
Posljednje ažuriranje: 12. travnja 2018.Pravna obavijest - Politika zaštite privatnosti