Visas tekstas 
Trečiadienis, 2018 m. birželio 13 d. - Strasbūras Atnaujinta informacija

18. ES romų integracijos nacionalinių strategijų plano įgyvendinimas ir tolesni veiksmai (diskusijos)
Kalbų vaizdo įrašas

  Presidente. – L'ordine del giorno reca la discussone sulle dichiarazioni del Consiglio e della Commissione sull'attuazione e seguito del quadro dell'UE per le strategie nazionali di integrazione dei rom (2018/2743(RSP)).


  Monika Panayotova, President-in-Office of the Council. – Mr President, thank you for this opportunity to address the situation of Europe’s Roma, our largest ethnic minority. Many Roma still face deep poverty, social exclusion and racial discrimination. We have a common duty to ensure decent life chances for all our citizens and we must pay special heed to those who find themselves in the most vulnerable situations.

This is a topic that goes to the heart of our common European values. Equal treatment and equal opportunities should be enjoyed by all of us. Sadly, in Europe, in the 21st century, this is not yet the case. It has already been seven years since the Council, the Commission and Parliament joined their voices to call for action to improve the situation of the Roma. Back in 2011, we launched the EU Framework for National Roma Integration Strategies. Parliament and the Commission took the first steps and I’m glad to recall that the Council swiftly endorsed the framework and the European Council called for its rapid implementation. The Member States duly prepared their national strategies and began putting the framework into practice.

I’m also happy to note that, in its mid-term report published last year, the Commission was able to confirm the added value of the framework. It is particularly encouraging to read that the participation of Roma children in early childhood education is on the rise and that poverty is falling. There are definite signs that the implementation of the framework is bearing fruit.

But let us be honest, we have not yet managed to end the discrimination, the deep poverty and the long-term disadvantages that have weighed on Roma communities. There is no room for complacency. If anything, we must redouble the efforts to put things right and to offer the same life chances to all citizens, regardless of their ethnic origin.

This is why the Bulgarian Presidency has put an important emphasis on issues at the heart of advancing the agenda in this area. The Council is expected to adopt a set of conclusions on the early childhood development later this month. The focus has been put on promoting and protecting children’s rights, combating child poverty and social exclusion and providing all children with equal opportunities, irrespective of their social, cultural, ethnic or other backgrounds.

Member States should continue to provide multi-disciplinary support to children and families from disadvantaged backgrounds, such as Roma children. Investing in early childhood education and care is of high importance, not only for reducing inequalities at a young age, but also for preventing the risk of poverty and exclusion in adulthood by laying the foundations for successful lifelong learning, social integration and employability.

The European Parliament has worked tirelessly to keep this topic on the agenda. In matters where our common values are clearly spelt out in the Treaty yet Union competences are limited, strong political voices are needed to motivate us and to move us forward, so I thank you for helping us to keep the momentum.

The framework focuses on four main areas: education, housing, health and jobs. These are the matters we must address. No one in Europe should be denied the basic prerequisites for a decent life. The Council has also made the point that racial discrimination is unacceptable because it is also a root cause of the social exclusion of the Roma.

May I also highlight just three other key issues. The Council has repeatedly stressed the importance of the gender dimension in this context and the need for gender-sensitive approaches. The Council also strongly believes that the Roma themselves should be allowed to participate in planning and implementing policies that concern them. Finally, we need an emphasis on the local level. It is the people on the ground who can make the greatest differences.

None of this is controversial. I believe there is a broad agreement between our institutions on the approach we should take. The tools and the strategic insights are already here. A strong and sustained political commitment is needed, along with more forceful implementation. The EU institutions have been playing a leading role in the campaign for Roma inclusion for some years now. This is most welcome. It’s making a difference. Cooperation and funding at EU level can contribute significantly.

The framework we established in 2011 is due to expire in 2020. It is painful to admit that ten years have not been enough to significantly improve the situation of Europe’s Roma. To make greater strides, we need both a sense of urgency and a long-term vision. For this reason, in 2016, the Council called on the Commission to propose a post-2020 strategy on Roma integration and the Council stands ready to work further on these vital subjects. I know Parliament will be a faithful ally in this process.


  Neven Mimica, Member of the Commission. – Mr President, the debate on this topic is a timely contribution to the Commission’s ongoing evaluation of the EU framework for national Roma integration strategies. We will publish the evaluation by the end of this year. It will analyse the achievements and challenges of the framework. These could then be the basis for reflections about possible policy suggestions for the post-2020 period.

Without prejudging the outcome of this process, it is already clear that we have not undone centuries of discrimination in the few years since the launch of the framework in 2011. However, we can see the first signs of progress in some areas, like education. Fewer Roma youths leave school early, dropping from 87% in 2011 to 68% in 2016. More Roma children participate in early childhood education, rising from 47% in 2011 to 53% in 2016.

Another important achievement is the development of necessary coordination and cooperation structures, such as national Roma contact points in all Member States and the annual European platform for Roma inclusion. The most important overarching challenge is the limited impact on improving the present situation of Roma. In several areas, there is still much to do. Less, although still way too many Roma are at risk of poverty: 86% in 2011 and 80% in 2016. Extreme forms of poverty such as hunger decreased slightly, but remain alarmingly high. Less, but still too many Roma have experienced discrimination when looking for work in the past five years.

In some aspects, the situation of Roma even worsened in past years. Segregation in education has persisted and even deteriorated. The Roma employment stagnates at low levels – 25% – and the rate of Roma youths not in education or in employment or training grew from 56% to 63%.

The housing situation of the Roma remains deplorable. Sadly, strong external factors such as the economic crisis, competing political priorities and the rise of anti-Gypsyism and nationalistic populist political movements have contributed to limit the progress. However, the Commission will strive to make the situation of Roma in Europe better, in concert with the Member States, which maintain the key competences in this area.


  Lívia Járóka, a PPE képviselőcsoport nevében. – Elnök Úr! A jelenlegi európai romastratégia talán nem hozta meg a hozzá fűzött reményeket. Ennek a legfőbb oka az, hogy az Európai Parlamenten egy nagyon erős dokumentum ment át, míg a Bizottság nem volt mindenben elkötelezett, hogy a Tanácsnak továbbvigye azokat a nagyon fontos pontokat, ami nélkül nem lehet ez a stratégia sikeres: célszámokat, a jogi alapot, büntetési lehetőségeket, és a legfontosabb probléma az, hogy igazándiból a romák nem tudnak részt venni ezekben a programokban, sem a tervezésükben, sem a kivitelezésükben. Ezért annyira nem hatékonyak.

Úgy érzem, hogy nagyon hiányzik a financiális ellenőrzés, a pénzügyi ellenőrzés, mivel egy sokkal összetettebb helyzettel állunk szemben, mint 2011-ben. A romák foglalkoztatása még mindig elmarad a többségi nemzeti átlagoktól, miközben azt látjuk, hogy 2060-ra a munkaerőpiacon 30 millió ember fog hiányozni. Megengedhetetlen luxus Európának, hogy kiaknázatlanul hagyjuk az európai szegényeket. Az aktív munkahelyteremtés talán most a legfontosabb. Nagyon sok eredményt elértünk, és köszönöm Panayotova asszonynak, hogy ilyen részletesen beszámolt róla. Én is egyetértek, mind a korai gyerekfejlesztésben, a többi kérdésben is. Köszönöm a Bizottság hozzáállását, mégis tovább kell lépnünk.

Az egyik nagy probléma az, úgy látom, hogy magában a parlamenti anyagokban egyre többször tűnnek fel a romákról, vagy tagállamok romapolitikájáról szóló hazug hírek. Ez nagyon-nagyon hátráltatja ugye az objektív képet, a jó gyakorlatokból nem tanulunk eleget, és úgy látom, hogy fel kell ezt a stratégiát nagyítani, száztíz millió legszegényebb európai emberre, amiből csak tízmillió roma.


  Soraya Post, on behalf of the S&D Group. – Mr President, I want to start by thanking the Commission for launching the EU framework for national Roma integration strategies in 2011. Due to this, the Member States now have their national strategies and there are programmes and funds aimed at fighting anti-Gypsyism in its various forms. Although we are far from seeing the much-needed improvement in the lives of Roma in Europe, there has been some progress.

Now we need to up-scale the efforts following the clear and strong position of the European Parliament. This position was based on the concrete demands and proposals in the report entitled ‘Fundamental rights aspects in Roma integration in the EU: fighting anti-Gypsyism’ adopted by a threefold majority last year. In addition to addressing social inclusion, we need to situate anti-Gypsyism in the focus of the post-2020 EU framework and to introduce anti-discrimination indicators in all fields.

We need to set specific deadlines for measurable goals. There should be consultations with Roma representatives to avoid the creation of discriminatory programmes, or programmes that do not reach out to the Roma. We need close monitoring in order to identify quickly which actions can improve the situation on the ground and which do not. I therefore ask the Commission and the upcoming Presidencies to keep the fight against anti-Gypsyism on their agenda and support the continuation of the EU framework. The 10 million Roma in Europe must be equally entitled to enjoy the rights and opportunities established by our Treaties. Their situation depends on the continuation of the framework.

Last year we heard some hate speech, so let me just finish by expressing my hope that, during this debate, our colleagues will refrain from using hate speech.


  Marek Jurek, w imieniu grupy ECR. – Panie Przewodniczący! Cieszę się, że mogę występować w tej debacie. W moim rodzinnym mieście, w Gorzowie Wielkopolskim, mamy pomnik wielkiej polskiej poetki języka romskiego Bronisławy Wajs (Papuszy), mamy jej ulicę, o tym się uczą dzieci w szkołach. Mam nadzieję, że w waszych miastach również możecie się tym pochwalić. Jeżeli są takie przykłady, no to można podnieść rękę, chętnie zobaczę.

Bo sprawa nie jest dobra – my mamy problemy w Europie. Tylko w ciągu ostatniej dekady z Francji, z Włoch, z Danii Romowie byli wydalani. Martin Schulz, Guy Verhofstadt protestowali... No i co? No i protestowali, bo w tej sprawie nie podejmowano żadnych energicznych działań. Ja myślę, że powinniśmy pójść tym tropem, o którym mówiła Lívia Járóka i koleżanka, która występowała potem: po prostu powinniśmy pracować wspólnie z tą społecznością. Pracować tak, jak pracują Węgry, a nigdy nie wykorzystywać instrumentalnie tej sprawy do walk politycznych. Ludziom po prostu trzeba pomóc.


  Cecilia Wikström, för ALDE-gruppen. – Herr talman! Vi glömmer ibland att EU faktiskt byggdes på värden som tolerans och jämlikhet. Också i dag måste alla EU:s medborgare få samma möjligheter till skolgång, fri rörlighet, sjukvård, sociala rättigheter och allt annat, men tyvärr är situationen i alldeles för många medlemsländer oacceptabel.

Minoriteter utsätts för diskriminering och hatbrott, och särskilt romerna utsätts för systematisk diskriminering, fördomar, marginalisering och utanförskap runt om i EU. Det finns faktiskt platser i EU där romer inte ens har tillgång till rent vatten och där 80 procent av alla romer uppges leva i fattigdom. Där barn inte får vaccination mot sjukdomar vi trodde vi hade utrotat för länge sedan.

Romer har faktiskt levt i EU i över 700 år. Då hette det Europa, nu heter det EU. Deras kultur och historia är en viktig del av vårt historiska arv. Trots steg i rätt riktning, som till exempel 2020-strategin, måste det till snabbare åtgärder och större satsningar från alla medlemsländer för att få slut på den systematiska utbredda och oacceptabla diskrimineringen. Jag vill lyfta fram Soraya Posts initiativbetänkande från i höstas, som poängterar vikten av utbildning kring romernas historia och kultur och större satsningar för att få slut på social exkludering.

Alla människor har rätt till ett värdigt liv och rätt att välja sitt liv och forma sin framtid. Därför måste vi nu kräva att medlemsländerna ökar insatserna för integrering av romer, och på så sätt få slut på fördomar, diskriminering och marginalisering. Bara på det sättet kan vi bygga EU starkt för att möta framtiden.


  Bodil Valero, för Verts/ALE-gruppen. –Herr talman! Det är uppenbart att det är mycket långt kvar för att nå en godtagbar nivå i hela EU, trots strategierna för integrering av romer. Det skulle nog behövas en rejäl Marshallplan för att nå hela vägen, för århundraden av diskriminering försvinner inte på bara några få år av aktivt arbete.

Vi gröna har tidigare föreslagit att det skulle behövas en mer specifik EU-strategi för integrering av romer, för att skynda på genomförandet av de nationella strategierna och för att hantera de frågor som är gränsöverskridande. Det säger nämligen en hel del om takten i de nationella strategierna när många romer lättare försörjer sig och sina familjer genom att resa till andra EU-länder, där de många gånger bor i tältläger och tigger framför matbutikerna trots 20 minusgrader, än ges möjligheten att hitta jobb på hemmaplan. Den fria rörligheten gäller självklart för alla EU-medborgare och ändå höjs vissa röster, till exempel i mitt eget hemland, för att förbjuda tiggeri. Vi löser inte problemen på det sättet. En EU-strategi skulle behövas för att dels komma till rätta med länder som inte genomför sina nationella strategier och andra regelverk, dels se till att EU-migranters rättigheter garanteras när de nyttjar sin rätt till fri rörlighet.


  Cornelia Ernst, im Namen der GUE/NGL-Fraktion. – Herr Präsident! Schaut man sich die public consultation zur Umsetzung der Roma-Rahmenstrategie an, dann zeigt sich: Es gibt wirklich nur marginale Verbesserungen seit 2011, und fast ein Drittel der Befragten stellt fest, dass sich die Situation sogar verschlechtert hat. Insbesondere Gesundheit, Arbeit, housing, Bildung und die Bekämpfung der Diskriminierung sind absolute Fehlstellen in den Mitgliedstaaten - man könnte auch sagen: alles. Es gibt keine einzige relevante Maßnahme – und das waren ja unsere Bedenken 2011 – zur Bekämpfung der Diskriminierung von Roma-Gemeinschaften und zur Bekämpfung von Rassismus.

Was wir wirklich dringend brauchen, bevor irgendeine Maßnahme überhaupt greifen kann, sind verbindliche Maßnahmen dazu. Die nächste Strategie muss daher Diskriminierung und Rassismus in den Mittelpunkt stellen und für ein effektives Mainstreaming in den Politikbereichen sorgen, auf EU-Ebene und in den Mitgliedstaaten, und zwar verbindlich.

Letzter Satz: Wir wollen nicht, dass die kommende Roma-Strategie irgendwie in einer Armutsstrategie aufgeht. Wir brauchen eine gesonderte Strategie, wenn wir es damit wirklich ernst meinen.


  Danilo Oscar Lancini, a nome del gruppo ENF. – Signor Presidente, onorevoli colleghi, sento tante belle parole, qui in Aula. Si parla di inclusione sociale, uguaglianza, integrazione, caring, sharing, peace and love, eccetera, eccetera.

La Commissione sa di sbagliare finanziando questo progetto perché ad oggi i risultati di integrazione non esistono. Non esistono perché pretendete di integrare chi non vuole essere integrato. Basti pensare a quanti fondi sprecati in Italia. Cento milioni l'anno per gestire i campi rom di Milano, Roma e Napoli. Ventisette milioni buttati dal Comune di Roma per un progetto dai risultati scarsi per la scolarizzazione dei bambini nomadi.

L'UE mette a disposizione circa 26 miliardi e mezzo di euro dei contribuenti europei per finanziare questi progetti fallimentari che richiedono anche ingenti stanziamenti diretti nazionali, in parole povere quattrini degli italiani.

La dichiarazione della Commissione mi fa pensare che non sappia di cosa parla, perché in Italia, come testimonia l'ennesimo fatto di cronaca di ieri, si susseguono faide bellicose tra famiglie di nomadi che si contengono la proprietà, cari colleghi, di una minorenne segregata in schiavitù e costretta alla prostituzione. Regalare soldi a chi abitualmente commette questi reati significa esserne complici, anzi no, voi siete peggio, perché oggi volete continuare con questo pizzo disgustoso.


  Σωτήριος Ζαριανόπουλος (NI). – Κύριε Πρόεδρε, παρά τα ευχολόγια της Ευρωπαϊκής Ένωσης και των κυβερνήσεων για τους Ρομά, τα κρατικά και τα ευρωπαϊκά κονδύλια που κατασπαταλήθηκαν χωρίς αποτέλεσμα για την κοινωνική ένταξή τους, μέσα σε ένα σύστημα που όχι απλά παράγει, αλλά ζει από τις ανισοτιμίες και την εκμετάλλευση, είναι επόμενο ευαίσθητες ομάδες, όπως οι Ρομά και ιδιαίτερα οι γυναίκες, να γίνονται θύματα ακόμα μεγαλύτερων διακρίσεων, αποκλεισμών και γκετοποίησης. Πέφτουν θύματα ρατσιστικών και ναζιστικών συμμοριών ή λόγω της ανέχειας και της περιθωριοποίησής τους εκτίθενται σε εγκληματικά κυκλώματα, ενοχοποιούνται συνολικά, δηλαδή άδικα, σαν θύλακες εγκληματικότητας, ενώ ταυτόχρονα αποκρύπτεται ότι οι κορυφές των εγκληματικών κυκλωμάτων δεν βρίσκονται μέσα στους καταυλισμούς των Ρομά.

Ουσιαστική κοινωνική ένταξη των Ρομά σημαίνει μόνιμη σταθερή εργασία με δικαιώματα, προστασία των ανέργων, δημόσιες υπηρεσίες υγείας, απλοποίηση των διαδικασιών νομιμοποίησης των εμπορικών δραστηριοτήτων τους, παιδικοί σταθμοί, τμήματα βοηθητικής διδασκαλίας, ξερίζωμα του αναλφαβητισμού, εξανθρωπισμός στις κατοικίες τους με δρόμους, αποχέτευση, ρεύμα, νερό, σχολεία, ιατρεία, δημόσια μέσα μεταφοράς και, τέλος βέβαια, όχι διακρίσεις και ρατσισμός, αλλά σεβασμός στην κουλτούρα και στον τρόπο ζωής τους.


  Michaela Šojdrová (PPE). – Pane předsedající, myslím, že je správné, že EU monitoruje situaci etnických menšin, a pokud jsou problémy, tak požaduje jejich nápravu a samozřejmě také členské státy podporuje v tom, aby řešily jejich situaci.

Dovolte mi konkrétně zmínit situaci v ČR. ČR má vlastní strategii romské integrace do roku 2020. Jejím smyslem je zvrátit negativní trendy ve vývoji Romů v oblasti vzdělávání, zaměstnanosti, bydlení i sociální oblasti. V ČR žije 245 tisíc Romů, z nichž polovina je integrovaná a polovina žije stále ještě v ghettech. Tady mi dovolte zmínit to, že pokud chceme pomoci a zabránit ghettům, vyloučení, chudobě, musíme Romům pomoci, ale samotní Romové musejí chtít a musejí být aktivní.

Česká vláda, především samotné školy usilují o jejich začleňování do vzdělávání, protože to je základní podmínkou jejich dalšího úspěšného života. A zde také pomáhá EU, protože z fondů EU se daří připravit řadu programů k integraci romských dětí a ke zkvalitnění jejich vzdělávání.

Jsem hrdá na to, že konečně v ČR se podařilo napravit křivdu a pietně upravit pozemek na místě bývalého romského koncentračního tábora v Letech u Písku. Byl to ministr kultury mé politické strany, který tuto aktivitu završil, a to je podmínka pro to, aby se Romové cítili bezpeční, aby se aktivně zapojili do zlepšení jejich života. My jim v tom budeme pomáhat.


  Juan Fernando López Aguilar (S&D). – Señor presidente, señor comisario, la lucha por la igualdad no está nunca completada, porque tampoco lo está la lucha contra la discriminación, aunque ese sea un pilar permanente de la Unión Europea y, desde luego, crucial para este Parlamento Europeo. Por eso hacemos lo correcto debatiendo el funcionamiento de las estrategias nacionales para la inclusión de la población romaní, porque eso es exactamente lo que ordenan las Resoluciones de este Parlamento.

Pero creo que este debate pierde el foco si examina país por país aquellos donde existe una mayor historia de integración de la población romaní, allí donde está más arraigada, como pueda ser por ejemplo el caso de España, o aquellos países donde el balance sea más deficiente. Porque lo realmente importante es apuntar a la población más vulnerable —mujeres, niños—: escolarización, empleo, vivienda, acceso a la sanidad, acceso a la educación e igualdad de oportunidades. Pero algo que sí podemos hacer y debemos hacer es excluir de este Parlamento Europeo el lenguaje del odio y la discriminación contra los gitanos que tantas veces hemos escuchado, cargada de odio energúmeno en este Parlamento Europeo, porque eso es absolutamente intolerable.

Ese sí que es un mandato que podemos cumplir: ser vigilantes y absolutamente intransigentes con el lenguaje del odio y la discriminación contra la población romaní en este Parlamento Europeo.

(El orador acepta responder a una pregunta formulada con arreglo al procedimiento de la «tarjeta azul» (artículo 162, apartado 8, del Reglamento interno)).


  Lívia Járóka (PPE), blue-card question. – My dear colleague, you have helped me so much from the Socialist side to push this dossier and we have talked so many times about what sort of financial background there should be behind it. Would you be reconsidering your Socialist view on whether the multiannual financial framework (MFF) should have a bigger budget for the many more poor people in Europe, because when we started this dossier we had 43 million poor people in Europe and about six million were non-integrated Roma. Now if we grow the document because poverty has doubled, would you be considering mentioning this dossier in the MFF? With a loan budget line of course.


  Juan Fernando López Aguilar (S&D), blue-card answer. – Thank you for your question, my respected colleague, Ms Járóka. Ever since the great recession got started, we Socialists have fought all along the way against the recessive austerity and in favour of a European budget in order to fight social exclusion. Inequality is on the rise and of course that goes precisely to those segments of the European social fabric which have been the victims of a long, protracted discrimination in history – the Roma community, of course, but not only them.

Let me say that making up the budget is not only a matter in this House for a single European political group and that of course I do favour an increase in those particular chapters of the social European budget.

The second thing I wanted to say to you is that, in the current dispensation of the European budget, there is 20% for social inclusion, including in the European Social Fund. And that is an absolute must when it comes to the integration of the Roma population in Europe.


  Verónica Lope Fontagné (PPE). – Señor presidente, a pesar de los esfuerzos de la Unión Europea y de los Estados miembros todavía existe una fuerte discriminación hacia la comunidad roma que dificulta su integración y participación en la sociedad, en especial en el caso de las mujeres gitanas.

La Comisión ha dado un paso al frente al reconocer como uno de los objetivos específicos del Fondo Social Europeo Plus la integración social y económica de comunidades excluidas como la romaní, con su subsecuente apoyo financiero. Por ello, desde el Parlamento tenemos que reconocer la lucha contra el antigitanismo como una prioridad europea y apoyar, sin fisuras, a los Estados miembros en el desarrollo, la aplicación y la supervisión de las políticas dirigidas a erradicarlos.

Es cierto ―y se ha dicho aquí― que se pueden mejorar en múltiples ámbitos, en particular en materia de educación, empleo, salud y vivienda. Sin embargo, pienso que la prioridad se la tenemos que dar a la educación y la formación. En primer lugar, garantizando la escolarización y, en segundo lugar, evitando el abandono escolar, mejorando así sus perspectivas laborales y su integración y participación en la sociedad.

Y, por último, quiero destacar que es importante que las medidas no sean genéricas sino que tienen que dirigirse de forma específica a la comunidad gitana, contando con la participación activa de las ONG especializadas, así como con las propias organizaciones de gitanos. En España funciona muy bien, y yo creo que tenemos que seguir en esta línea.


  Anna Hedh (S&D). – Herr talman! Trots att vi har en EU-ram för nationella strategier vad gäller romers rättigheter, och trots att medlemsländerna haft egna nationella strategier för integrering av romer sedan 2012, är det hittills få saker som har förändrats till det bättre. Europas romer är fortfarande extremt marginaliserade. De utsätts för fördomar och diskriminering och har inte alltid tillgång till grundläggande rättigheter.

Antiziganismen är utspridd och mer socialt accepterad än annan rasism. Detta är förödande både för romernas levnadsvillkor och för deras förtroende för samhället. Vi kan inte låta det här fortgå; vi måste göra mer. Det är självklart att kommissionen inte ensam kan bära ansvaret; det är i våra medlemsstater som förändringar måste ske, men kommissionen har ett oerhört viktigt ansvar att övervaka och granska att medlemsstaterna verkligen genomför sina strategier. Tyvärr finns det brister här som behöver rättas till.

Det bästa vi kan göra nu är att fortsätta arbetet med EU-ramen för nationella strategier för integrering av romer. Utan press från er, herr kommissionär och de andra i kommissionen, tror jag inte att de nationella regeringarna kommer att prioritera frågan eller göra vad som krävs, så vi kräver att ni fortsätter trycka på medlemsstaterna om romers rättigheter, gärna med en romstrategi.


  Monika Beňová (S&D). – Vážený pán predsedajúci, chcela by som povedať, že mám taký pocit, že sme trošku neféroví k členským štátom. Budem hovoriť za moju krajinu, za Slovenskú republiku. Slovenská republika má svoju stratégiu, ktorou sa snaží napomáhať riešeniu problematiky Rómov. Máme rómskeho splnomocnenca. A viem, že je to takto vo viacerých krajinách, pretože som viackrát bola členkou fact-finding mission, ktorá navštívila viaceré krajiny, kde je väčšia komunita Rómov, ktorých považujeme za vylúčených alebo za skupiny, ktoré majú problém sa integrovať.

Ale naviažem na to, čo hovorila Lívia Járóka: bez spolupráce so samotnou rómskou komunitou nebudeme v týchto stratégiách úspešní. To, že máme výborné stratégie, je jedna vec, ale to, že ich nedokážeme implementovať aj preto, že veľká časť rómskych komunít nespolupracuje pri týchto stratégiách, je vec druhá.

A keď sme hovorili o vzdelávaní, chcem len povedať za moju krajinu, že moja krajina vytvorila všetky podmienky na to, aby rómske deti boli vzdelávané už od predškolskej výchovy, cez školy. Žiaľbohu, v prostredí svojich rodín nepociťujú žiadnu oporu v tom, aby sa vzdelávali, preto potom ukončia skôr školskú dochádzku a ťažko sa umiestnia na trhu práce. Navyše väčšina Rómov na Slovensku vykonáva skôr manuálnu činnosť, pretože také školy ukončí, a veľmi dobre vieme, že technologický pokrok neumožňuje vytvárať až toľko pracovných miest, aby takúto pracovnú činnosť mohli vykonávať.

(Rečníčka súhlasila, že odpovie na otázku položenú zdvihnutím modrej karty (článok 162 ods. 8 rokovacieho poriadku)).


  Soraya Post (S&D), blue-card question. – Mr President, I am happy that Member States are doing their best, but do you really mean, Monika, that the Slovak Government is doing their best when they are creating walls and when they are creating segregated schools for Roma children? Is that the way to do integration? You have to ask that. You also had a sanction from the Commission because of the segregated schools.


  Monika Beňová (S&D), odpoveď na otázku položenú zdvihnutím modrej karty. – Nie je pravdou, že na Slovensku sú vytvárané špeciálne segregované školy pre rómske deti. Práve naopak, slovenské vlády, či už súčasné alebo minulé, sa snažili vytvárať priestor na to, aby rómske deti boli integrované do riadneho vyučovacieho systému v riadnych školách. Problémom je, že máme rómske osady regionálne umiestnené v niektorých oblastiach a žiaľbohu, keďže je tam vyšší výskyt detí z rómskych osád, tak nie všetky spĺňajú svojimi vlastnými schopnosťami možnosť byť súčasťou iných škôl, a preto sú nie len pre rómske deti vytvárané špeciálne školy.


  Presidente. – È prevista una blue card per oratore, non due, tre o quattro, altrimenti non diventa più una domanda, diventa un'altra cosa.

Procedura "catch the eye"


  Julie Ward (S&D). – Mr President, Roma across Europe face countless problems, such as unemployment, poor housing, poor access to public services, multiple forms of discrimination and social, cultural and economic exclusion. Too little progress is being made, not to mention the anti-Roma prejudices that are still being promulgated, including at the highest political level in some Member States.

The Commission’s recent public consultation showed that only in the field of education has there been any progress, and I am grateful for the work of the Committee on Culture and Education in that regard. In almost all the other areas – employment, healthcare, housing and discrimination – a large number of respondents declared that they saw little or no improvement. I wish particularly to mention the issues faced by Roma women, who find themselves at the intersection between anti-Gypsyism and sexism.

Problems in relation to discrimination against Roma need to be addressed through a rights-based approach and the EU has a responsibility to lead the way.


  Νότης Μαριάς (ECR). – Κύριε Πρόεδρε, οι Ρομά αποτελούν μια μειονότητα 10 έως 12 εκατομμυρίων, που επί αιώνες ζουν σε κοινωνική περιθωριοποίηση, αντιμετωπίζουν διακρίσεις και στερεότυπα που υπάρχουν εναντίον τους. Μην ξεχνούμε ότι εκατομμύρια Ρομά εκτελέσθηκαν, δολοφονήθηκαν στα ναζιστικά στρατόπεδα συγκέντρωσης.

Εν τω μεταξύ έχουν περάσει τα χρόνια και όμως η φτώχια και η κοινωνική περιθωριοποίηση συνεχίζεται για τους Ρομά. Φυσικά αυτό δεν μπορεί να αποτελεί άλλοθι για αντικοινωνική συμπεριφορά εκ μέρους τους. Απαιτείται η οικονομική ενίσχυση και η κοινωνική ένταξή τους. Πρέπει να διατεθούν κονδύλια και να ξεπεραστούν τα εμπόδια της γραφειοκρατίας.

Θα ήθελα να σας πω επ’ αυτού, κύριε Επίτροπε, ότι πρέπει να στηρίξουμε την προσπάθεια που γίνεται για τους Ρομά στην περιοχή Καμηλόβρυσης της Φθιώτιδας έξω από τη Λαμία. Εκεί τα παιδιά πηγαίνουν σχολείο σε κοντέινερ, αντιμετωπίζονται προβλήματα ύδρευσης και φωτισμού. Πρέπει να ξεπεραστεί η γραφειοκρατία και να δοθούν κονδύλια για έργα μετεγκατάστασης στην περιοχή αυτή της Καμηλόβρυσης όπου υπάρχουν πάρα πολλοί Ρομά.


  László Tőkés (PPE). – Elnök Úr! Járóka Lívia alelnök asszonnyal, az ügy jelentéstévőjével együtt büszke vagyok arra, hogy 2011-ben az EP a magyar elnökség égisze alatt fogadta el az európai romastratégiát. A Sargentini-jelentés vádaskodásaival ellentétben, Magyarország azóta is élen jár a stratégia életbe léptetése terén. Azt viszont szégyellem, hogy az EU és egyes érintett tagországok milyen keveset valósítottak meg stratégiai vállalásaikból.

Az EU sokszorosan több gondot fordít és pénzt költ az illegális bevándorlókra, mint saját európai cigány polgáraira, s az ő integrációjukra. Az eddigiekből levonva a következtetéseket, nem szabad a polkorrekt verbalizmusnál megrekedni, hanem végre cselekednünk kell a mélyszegénységben élő romák millióinak a szociális, gazdasági, oktatási és egészségügyi integrációja érdekében! Az 1920 utáni stratégiánk erre kötelez bennünket.


  José Inácio Faria (PPE). – Senhor Presidente, Senhor Comissário e Senhora Ministra, antes de começar gostava de dizer à senhora Beňová, nada do que a senhora disse é verdade e a senhora sabe bem disso.

As comunidades ciganas, a maior minoria étnica da União Europeia, são parte integrante da sociedade e economia europeias, mas continuam a ser privadas dos seus direitos fundamentais. Perseguidos ao longo de séculos, os cidadãos ciganos continuam hoje na Europa a ser vítimas de preconceito e discriminação na educação, no emprego, no acesso à habitação e às prestações sociais, tornando-os, por isso, especialmente vulneráveis à pobreza, exclusão social e ao tráfico de seres humanos.

São ainda frequentemente vítimas de despejos forçados, ataques racistas e maus tratos policiais e, nalguns Estados-Membros, impedidos de obter a cidadania e os documentos necessários para os serviços de saúde e de segurança social. Isto mostra que, apesar de algumas melhorias no domínio da educação, os Estados-Membros estão a faltar no seu combate à discriminação e torna urgente assegurar que o quadro da União para as estratégias nacionais de integração dos ciganos no período pós 2020 seja mais ambicioso e mais integrado, numa lógica de empoderamento e de fomento da participação das próprias comunidades ciganas - termino, Senhor Presidente - para que finalmente deixem de existir na União romani apátridas ou tratados como cidadãos de segunda.


  Sirpa Pietikäinen (PPE). – Arvoisa puhemies, romanien asema ei tämän strategian myötä ole juurikaan jäsenmaissa parantunut. Se on parantunut konkreettisesti jonkin verran koulutuksen osa-alueella mutta syrjäytyminen sekä myös suhteellisesti huonompi asema työmarkkinoilla, julkisessa päätöksenteossa, palvelujen saannissa tai omaan elämään vaikuttamisessa ovat jatkuneet jotakuinkin entisellään.

Samaan aikaan myöskään yleiset asenteet – rasistiset ja romaneja syrjivät asenteet – eivät ole juuri korjaantuneet Euroopassa. Tämä kaikki puhuu sen puolesta, että tarvitsemme EU:n uuden puiteohjelman, jossa on nykyistä tiukempi seuranta ja myös korjaavat toimenpiteet jokaisen jäsenmaan osalta silloin, kun tavoitteisiin ei päästä. Se tarkoittaa, että tarvitaan erityinen osuus, joka puuttuu suoraan yleisiin asenteisiin, rasismiin ja syrjintään, joka on valitettavan yleistä eri jäsenmaissa. Sinänsä tämä on hyvä muistutus siitä, miksi tarvitsisimme myös syrjinnän vastaisen direktiivin.

Tarvitsemme myös vahvempaa romanien omaa osallistamista päätöksentekoon sekä julkisella että yksityisellä puolella ja lopuksi tarvitsemme sellaista koulutusta, joka vahvistaa romanien asemaa työmarkkinoilla suhteellisesti, eli ei siis halpatyövoimaksi vaan niille osa-alueille, joilla tulevaisuuden työelämässä on kysyntää.


  Csaba Sógor (PPE). – Elnök Úr! A romaintegrációs stratégiák megalkotása önmagában a roma közösségek speciális helyzetének elismerését jelentette, és azt a szándékot az EU részéről, hogy a tagállamokkal közösen szeretne tevékenyen részt venni a problémák megoldásában. Rendkívül fontosnak tartom, hogy az EU megpróbálja a tagállami hatóságok munkáját nyomon követni, de ezzel együtt látnunk kell, hogy a leginkább a kormányok tudnak érdemben tenni a stratégiák megvalósításáért.

A kérdéskör rendkívül komplex, legfontosabbnak mégis a szociális és oktatási dimenziót érzem, a roma közösségek felzárkózása ugyanis akkor lehet sikeres, ha tagjai azt érzik: van lehetőség kitörni a nyomorból, és az oktatás révén érdemben javulhat a helyzetük. Ha a kelet-közép-európai térség munkaerőpiaci folyamatait nézzük, akkor észre kell vennünk: óriási szükség van azokra a romákra, akik jelenleg az alacsony képzettségi szintjük miatt nem tudnak belépni a munkaerőpiacra. A romaintegráció tehát nem csak a romák számára fontos, hanem minden tagállam és minden helyi közösség sokszorosan profitálhat belőle.


  Bogdan Andrzej Zdrojewski (PPE). – Panie Przewodniczący! W Komisji Kultury w jakimś sensie zajmuję się taką opieką finansową nad programami w ramach Erasmus+. Z tego też powodu śledzę losy różnych mniejszości – także narodowych – funkcjonujących w tym programie. I muszę powiedzieć, że społeczność Romów tam nie funkcjonuje. To jest na granicy błędu statystycznego. Natomiast rzeczywiście leciutko – ale podkreślam – zaledwie lekko poprawiono sytuację najmłodszego pokolenia Romów, czyli krótko mówiąc – dzieci. O rok później opuszczają one szkołę, najczęściej jednak podstawowego poziomu. Zwracam na to uwagę, bo musimy niestety przyjąć do wiadomości tę zgodność opinii Rady i Komisji, że jest źle, ale do wiadomości akceptującej, jeżeli chodzi o realność oceny, natomiast – nieakceptującej, jeżeli chodzi o perspektywy. Potrzebny jest program zdecydowanie bardziej skuteczny, zdecydowanie lepiej adresowany i zdecydowanie lepiej koordynowany, także na poziomie krajowym. Tu są największe kłopoty.


(Fine della procedura "catch the eye")


  Neven Mimica, Member of the Commission. – Mr President, thank you for your clear and strong contributions, engagement and guidance on this important matter. It is obvious that, together, we need to continue an EU-level commitment. Roma strategies must be part of a broader narrative of inclusive structural reform that benefits all groups suffering discrimination and exclusion. In addition, hand-in-hand with socioeconomic inclusion, we will need an increased focus on fighting racism, in particular anti-Gypsyism, as well as clearer, measurable Roma integration goals, backed by robust transparent and inclusive monitoring.

The results of the EU framework evaluation will feed into reflection on the needs and directions of the post-2020 EU approach. I count on your strong support along the way.


  Monika Panayotova, President-in-Office of the Council. – Mr President, thank you once again for the opportunity to address this important subject in Parliament. The Council welcomes your determination to keep Roma inclusion on the agenda and to provide continuity.

Let me repeat that the Council has already called on the Commission to propose the post-2020 strategy. It has not yet been decided how exactly the work on this subject will be continued after 2020, but we are quite confident that – with the proposal for the Multiannual Financial Framework and the 25% guarantee financing under the European Social Fund+ for social inclusion – the national Roma strategies will have the financing needed to implement them after 2020.

We believe the EU framework for National Roma integration strategies is a major achievement, a manifestation of our common commitment to social justice, so let us overcome our divisions and affirm our common humanity.


  Presidente. – Ringraziamo la signora Ministra, che resterà con noi anche per la discussione successiva, mentre salutiamo e ringraziamo della sua presenza il Commissario Mimica.

La discussione è chiusa.

Atnaujinta: 2018 m. rugsėjo 20 d.Teisinė informacija - Privatumo politika