Az ülések szó szerinti jegyzőkönyve

2018. szeptember 10., Hétfő - Strasbourg

27. A nyelvek közötti egyenlőség a digitális korban (rövid ismertetés)

  Przewodniczący. – Kolejnym punktem porządku dziennego jest sprawozdanie sporządzone przez Jill Evans w imieniu Komisji Kultury i Edukacji w sprawie równości językowej w erze cyfrowej (2018/2028(INI)) (A8-0228/2018).

  Jill Evans, Rapporteur. – Mr President, there is a Welsh proverb: ‘A nation without a language is a nation without a heart’ – Cenedl heb iaith, cenedl heb galon. It reflects the centrality of the language to people’s identity and culture. In the same way, Europe’s linguistic diversity is an integral element of European identity, reflected in the motto Unity in diversity. The EU has 500 million citizens, 24 official languages, five co-official languages and three alphabets, but some 60 other languages are also part of the EU’s heritage, including sign languages, which are included in my report.

The EU has played an important role in supporting linguistic diversity and encouraging the promotion and protection of minority and lesser—spoken languages. This is in Article 22 of the Charter for Fundamental Rights. The Committee on Culture and Education agreed that we must ensure comprehensive EU—level legal protection for regional and minority languages, recognising the collective rights of national and linguistic minorities in the digital world. Because when we go online, we find a world where many languages are at risk of extinction. New technologies like Siri and Alexa are changing the way we live our lives, but are available in just a few languages. As this technology gets more widely used, the speakers of other languages are being left behind.

To help address this problem my report calls on the Commission to bring forward a range of measures, including: allocating the specific area of multilingualism and language technology to the portfolio of one Commissioner; establishing a large—scale, long—term funding programme for research and development and innovation, as well as establishing a European language technology platform, and extending the digital language diversity project; supporting education policies to ensure that the next generation of Europeans will lead the way in this field, as well as encouraging companies to take the business opportunities that this would present.

Our multilingualism is a great asset, an opportunity, and at the same time is one of the EU’s greatest challenges. The impetus from my report was a STOA study entitled ‘Language equality in the digital age – Towards a human language project’ which showed the social and economic consequences of language barriers. In fact, we see the technology gap widening between the large, well—resourced languages and others, even some official languages.

The network of experts on language technologies –META—NET– warns that at least 21 European languages are in danger of extinction in the digital world. So we must act, and urgently. This is a huge opportunity for the EU to demonstrate a real commitment to language equality which will benefit all its citizens, to share ideas and good practice, and I am proud that researchers in Wales, such as in Canolfan Bedwyr at Bangor University, are leading the way.

Finally, can I thank the shadow rapporteurs for their enthusiastic cooperation, my assistant, Cai Elis, for his excellent work on this report, as well as our Group staff, colleagues in the Committee on Industry, Trade and Research, the committee secretariat and all the experts who advised me during the process. It is clear this is an issue of huge interest.

Zgłoszenia z sali

  Csaba Sógor (PPE). – A digitális kor körülményei között újrafogalmazódik a nyelvek szerepe, és még hangsúlyosabban felvetődik az egyes nyelvek hasznossága. Ezért nagyon fontos, hogy Európa a nyelvi sokszínűségére értékként tekintsen, és rendeljen komoly erőforrásokat a nyelvek egyenjogúságának gyakorlati megvalósításához. A modern technológia ma már megoldást kínál erre, az Európai Unió pedig a nyelvi széttöredezettségéből fakadó esetleges versenyhátrányokat az előnyére fordíthatja, globális vezető szerepet töltve be ezen a téren.

A jelentés külön felhívja a figyelmet a mintegy 60 európai regionális és kisebbségi nyelv átfogó jogi védelmének fontosságára, továbbá hangsúlyozza a nemzeti és nyelvi kisebbségek kollektív jogainak elismerését a digitális világban. Rendkívül fontosnak nevezi az anyanyelvi oktatás biztosítását az EU hivatalos és nem-hivatalos nyelveit beszélők számára. Ez az a terület, ahol egyes tagállamok láthatóan nem tesznek meg mindent a nyelvi sokszínűség érvényesülése érdekében, sőt, minden eszközzel akadályozzák azt. Ez a fajta hozzáállás semmiképpen sem segíti az EU-t a céljai elérésében, ezért határozottan EU-ellenesnek tekinthető.

  Helga Stevens (ECR). – Voorzitter, ik wil graag de rapporteur feliciteren met haar ontwerpverslag. Het is zeer gedetailleerd en bevat verwijzingen naar gebarentalen, de voorkeurtaal van doven in Europa.

Onze samenleving digitaliseert zeer snel en hierbij is het belangrijk dat onze talenrijkdom behouden blijft. Dit geldt zeker voor gebarentalen waar verdringing dreigt voor sommige kleinere gebarentalen in de EU omwille van schaalgrootte en onvoldoende financiële middelen. We moeten dus manieren vinden om alle doven in de EU te laten deelnemen aan en profiteren van de interne digitale markt in hun eigen gebarentaal.

Vandaar dat ik het verslag over taalgelijkheid in het digitale tijdperk volmondig steun. Alle talen, of het nu gesproken of gebarentalen zijn, moeten gelijkwaardig behandeld worden.

  Maria Lidia Senra Rodríguez (GUE/NGL). – Os meus parabéns à relatora pelo seu relatório. Senhora Comissária, o reconhecimento, por parte das instituições europeias, de línguas como o galego e das línguas dos povos que conformam a realidade plurinacional de alguns Estados-Membros é fundamental e não pode depender apenas das decisões dos Estados que nos oprimem também enquanto povos.

A situação no meu país é muito grave. Só 30 % das pessoas com idades entre os 15 e os 19 anos fala o galego, face a 75 % das pessoas com idade superior a 75 anos. Além disso, o galego representa menos de 0,01 % dos conteúdos web.

Na era digital, o galego tem de estar presente na rede em igualdade de condições, para permitir que os falantes de galego possam navegar na rede com total normalidade em galego.

Apoiarei o relatório e pedimos à Comissão que implemente as medidas necessárias para o aplicar. Solicito a este Parlamento que preveja os meios para que todas e todos possamos expressar-nos em sede parlamentária nas nossas próprias línguas, que são chamadas de “minoritárias”, mas que, na realidade, são línguas ocultas que foram menorizadas pela imposição à força durante séculos para convertê-las em predominantes.

  Algirdas Saudargas (PPE). – Gerb. Pirmininke. Noriu pasveikinti gerb. pranešėją, paruošusią puikų pranešimą. Daugiakalbystė jau seniai įvardinta kaip barjeras Europos skaitmeninės rinkos plėtrai, tačiau iki šiol tik nedidelė dalis Europos Sąjungos valstybių ėmėsi aktyvių veiksmų šiai problemai spręsti.

Per paskutinius dešimtmečius skaitmeninių technologijų vaidmuo visuomenėje įgauna vis didesnę įtaką. Tai veikia ne tik mūsų įpročius, kalbą, bet ir kultūrą bei gyvenimo būdą.

Technologijos yra vienintelis įmanomas būdas patenkinti Europos ir jos daugiakalbės aplinkos poreikius. Džiaugiuosi, kad šis klausimas pagaliau atsidūrė Europos politinėje darbotvarkėje.

Raginu Europos Komisija imtis iniciatyvos ir įgyvendinti pranešime siūlomus veiksmus bei kuo greičiau sukurti Europos gimtosios kalbos projektą – aiškią ir ilgalaikę mokslinių tyrimų, technologinės plėtros ir inovacijų finansavimo programą. Tik taip Europa ilgalaikėje perspektyvoje galės užsitikrinti lyderės poziciją ne tik kalbų technologijų, bet ir dirbtinio intelekto srityje.

  Michaela Šojdrová (PPE). – Pane předsedající, kolegyně a kolegové, rozmanitost kultury a tedy také jazyků v Evropě je naší velkou kulturní hodnotou a bohatstvím, které si musíme uchovat. V době, kdy se neustále zrychluje digitalizace a používání těchto digitálních technologií, tak je potřeba také se dívat na to, jak je zajištěn přístup v těchto 24 oficiálních jazycích v Evropské unii, jak je používán. A my jsme zjistili, že oficiální webové stránky Evropské unie v některých případech, v některých programech ještě nedostatečně používají právě oficiální jazyky. Já souhlasím s tím, že pro komunikaci se angličtina nepochybně stane tím hlavním komunikačním jazykem, ale pokud chceme zajistit, aby jazyky těch menších národů, které jsou méně používané, řekněme na té společné evropské úrovni, aby byly podporovány, pak musíme zajistit i jejich dostupnost na webových stránkách evropských institucí.

(Koniec zgłoszeń z sali)

  Corina Crețu, Member of the Commission. – Mr President, on behalf of the Commission, I would like to thank the Parliament for the impressive work done for the initiative on language equality in the digital age and for the enriching views expressed by you, its Members.

The report comes at a time when digital technologies are transforming our society and economy at an unprecedented pace, offering opportunities but also revealing barriers to multilingualism and language equality in the digital age. In highlighting the complexity brought about by language diversity and the fundamental importance of language technologies on the road to achieving language equality, the report provides food for thought for developing future actions.

Language technologies are an essential component of any digital device or service we use nowadays. Continuous research, innovation and deployment in the area of language technologies can therefore bring us closer and closer towards multilingualism at an acceptable cost. Ensuring appropriate technological support for all European languages will also create jobs, growth and opportunities in the digital single market. It will enhance the quality of public services, and reinforce a stronger sense of unity and belonging throughout Europe.

EU funding has already led to a number of results. For example, in the Moses machine translations system, an open research result that has been taken up by the Commission for its in—house system or the modern machine translation project which developed a neural system that automatically improves translations. To leverage the achievements, under the next Multiannual Financial Framework (MFF), we will need to reinforce funding, research and education actions. The Commission has therefore submitted programme proposals for the next Multiannual Financial Framework, seeking funding to continue its work towards technology enabled language equality.

Overall, I would like to remind you that the Commission is committed to working towards an inclusive union offering seamless access to digital services, products and content, irrespective of language or location. Union citizens, businesses and public administrations can enjoy the right to access such services, products and content without discrimination based on language.

I think it is also very important to say that we are focusing on the exchange of good practice in the policy recommendation, as well as funding programmes such as Erasmus+ and Creative Europe.

The Commission has also confirmed the actions of the Council of Europe’s European Centre for Modern Languages, aimed, among other things, at supporting teachers working with children from different linguistic backgrounds. Finally, the Commission raised awareness of the importance of language learning through public events like the European Day of Languages on 26 September and the national awards of the European Language Label for innovative language learning projects.

To conclude, I would like to thank the rapporteur, Ms Evans, once again for her valuable work. We share the view that overcoming language barriers in the digital environment is essential for an inclusive society, a vibrant digital single market and for unity in diversity.

  Przewodniczący. – Zamykam debatę.

Głosowanie odbędzie się we wtorek 11 września 2018 r.

Oświadczenia pisemne (art. 162)

  Dominique Bilde (ENF), par écrit. – Si le multilinguisme est une des richesses de l’Europe, qui est constituée d’États nations souvent séculaires, il ne faut toutefois pas s’illusionner, ce qui est le travers de ce texte, sur les possibilités offertes par les technologies linguistiques pour en relever le défi. Celles-ci ne sauraient en effet remplacer l’apprentissage des langues et, à cet égard, les ambitieux objectifs de Barcelone concernant la maîtrise de deux langues étrangères peinent à se concrétiser. Du reste, les États membres détiennent la compétence exclusive en ce qui concerne leurs stratégies linguistiques, et l’exigence de bilinguisme ne s’impose pas partout uniformément. Car le défaut le plus rédhibitoire de ce rapport est son ingérence dans les compétences des États membres, notamment dans le domaine de l’éducation. Non seulement il est inadmissible d’assimiler les «langues des migrants» à des langues minoritaires européennes, mais il est intolérable de prétendre en déterminer l’usage au sein du système scolaire. Je note enfin qu’avant de s’ingérer dans les politiques linguistiques des États membres, l’Union européenne devrait montrer elle-même l’exemple au sein de ses propres institutions, où le primat de l’anglais ne cesse de s’accentuer en dépit de l’imminence du Brexit.