Președintele. – Următorul punct de pe ordinea de zi este dezbaterea privind raportul doamnei Roberta Metsola, în numele Comisiei pentru libertăți civile, justiție și afaceri interne, referitor la propunerea de regulament al Parlamentului European și al Consiliului privind poliția de frontieră și garda de coastă la nivel european și de abrogare a Acțiunii comune nr. 98/700/JAI a Consiliului, a Regulamentului (UE) nr. 1052/2013 al Parlamentului European și al Consiliului și a Regulamentului (UE) 2016/1624 al Parlamentului European și al Consiliului (COM(2018)0631 – C8-0406/2018 – 2018/0330(COD)) (A8-0076/2019).
Roberta Metsola,Rapporteur. – President, meta ġejt fdata biex naħdem fuq l-abbozz ta' liġi dwar il-Gwardja Ewropea tal-Fruntieri u tal-Kosta ħadd ma ħaseb li stajna nkunu lkoll flimkien hawnhekk illum, f'inqas minn sitt xhur minn meta l-Kummissjoni Ewropea ppreżentat din il-proposta fuq il-mejda.
Dan il-proċess kien wieħed intensiv u ħadilna ħafna ħin, biex niddiskutu d-dettalji tekniċi li toffri din il-liġi. Però grazzi għar-rieda tal-kollegi tiegħi, speċjalment ix-shadow rapporteurs, il-Kummissjoni Ewropea u l-Istati Membri mmexxija mill-Presidenza tal-Kunsill, qbilna fuq sistema ġdida li aħna lkoll nistgħu nkunu kburin biha.
Matul in-negozjati li kellna aħna dejjem żammejna f'moħħna li rridu nkunu ġusti ma' dawk li jixirqilhom protezzjoni, sodi ma' dawk li mhumiex eliġibbli jew li qed jippruvaw jiksru r-regoli, u ħorox ma' dawk li qed jinqdew min-nies li huma vulnerabbli.
Jekk aktar tard illum nivvotaw biex nikkonfermaw din il-liġi, dan ifisser li kontra kull aspettattiva, ser jirnexxielna negħlbu l-aħħar ostaklu biex ikollna forza ġdida ta' għaxart elef gwardji tal-fruntiera u persunal operattiv, li se tiġi fis-seħħ fi żmien qasir fis-snin li ġejjin.
Dawn huma n-numri li għandna bżonn sabiex nassiguraw is-sigurtà tal-fruntieri esterni tagħna, sabiex nagħtu l-ispinta li għandna bżonn sabiex niġġieldu l-kriminalità, li niżguraw id-drittijiet fundamentali huma mħarsa f'kull attività tal-Aġenzija, u sabiex niffaċilitaw l-immaniġġjar tal-immigrazzjoni.
Li niżguraw is-sigurtà tal-fruntieri esterni u li l-Istati Membri jissodisfaw ir-responsabbiltajiet tagħhom huma punti kruċjali sabiex inkunu nistgħu nindirizzaw b'mod effettiv is-sitwazzjoni preżenti tal-migrazzjoni. Din il-liġi mhijiex l-unika soluzzjoni li għandna bżonn f'dan il-qasam, iżda hija pass neċessarju li jrid jittieħed, flimkien ma' oħrajn.
Fl-eventwalità li niffaċċjaw kriżi oħra simili bħal dik li kellna fl-2015, l-Istati Membri li jinsabu fil-fruntieri esterni, bħal Malta u Għawdex, jistgħu jitolbu li jiġu stazzjonati persunal għal interventi rapidi fil-fruntiera, sabiex jirċievu għajnuna li tant ikollhom bżonn biex jindirizzaw is-sitwazzjoni.
Ir-regolament li aħna nnegozjajna fl-aħħar ġimgħat ma jittrattax biss fuq dawn l-għaxart elef persuna. Din il-liġi tfisser li se nżidu l-effettività tal-operazzjonijiet tar-ritorn b'mod konsiderevoli, speċifikament għal dawk il-persuni li mhumiex eliġibbli għall-protezzjoni.
Ser ikun hemm aktar possibilitajiet biex l-Istati Membri jiġu megħjuna f'dan il-qasam, bħal pereżempju fl-identifikazzjoni tal-immigranti irregolari, u fl-għajnuna li ser tingħata biex jinġiebu dokumenti tal-ivvjaġġar u assistenza oħra fir-ritorn.
Fl-aħħar nett jien partikolarment kburija li rnexxielna noħolqu rwol ġdid fl-Aġenzija, dik tal-osservaturi tad-drittijiet fundamentali, li ser ikunu minn ta' quddiem biex jiżguraw li d-drittijiet ta' kull persuna jiġu rispettati.
L-għan tagħna kienet li nistabbilixxu livelli ġodda u għolja ta' protezzjoni, f'konformità mal-valuri Ewropej li tant aħna ngħożżu, anke fuq kwistjoni sensittiva bħal din. Għamilna dan għaliex l-Unjoni Ewropea għandha tkun waħda li tipproteġi d-drittijiet fundamentali meta dawn hemm bżonnhom l-aktar.
Dimitris Avramopoulos,Member of the Commission. – Mr President, I don’t hide from you that I consider the European Borders and Coast Guard one of my key proposals, an essential element of a comprehensive migration policy. We have not only created but also installed and strengthened the European Border and Coast Guard in record time with our joint work and efforts. Knowing very well the complexity of the legislative procedures, we all agree that it is indeed an achievement.
I would like to express my heartfelt thanks to our rapporteur, Ms Metsola, and all the shadows and the Romanian Presidency as well, for having found a well-balanced compromise on this proposal. This agreement highlights once again that, when working together, we can bring real results and show to our citizens that the Union is willing and able to act.
When the crisis, as you all remember, peaked in Europe in the summer of 2015, Europe was taken by surprise and was not prepared. Confronted with an inflow of irregular arrivals through our eastern and southern borders (the Mediterranean Sea), we knew that we had to take resolute action. There was no consolidated European borders agency, no hot spots or an operational presence on the ground at the EU level. The European asylum system proved not to be fit for purpose.
Our information systems did not talk to each other, and our approach in engaging with third countries was fragmented. We were forced to take both immediate and long-term measures and to work on all these fronts in parallel.
Now, four years later, anyone trying to cross our external borders irregularly is identified, fingerprinted and thoroughly screened. Today we have an up-and-running European Borders and Coast Guard Agency and reinforced migration, border and security information systems, which are progressively becoming interoperable.
With the new regulation that we are debating now, we will be able to achieve more. One of its key elements is a European border and coast guard standing corps, which will be gradually and swiftly established in its full capacity of 10 000 by 2027. However, we will be able to observe the first deployments already on 1 January 2021.
The other key element of this proposal, and an important game-changer, is that the agency’s own statutory staff will also be team members with executive powers. This means that they will carry out border management and return tasks in their own right.
Of course, the competent authorities of the host Member State will remain responsible for, and have command and control of, the European Border and Coast Guard activities taking place on its territory. While remaining under the authority of the host Member States, some of the tasks will include the possibility to check identity documents, to authorise or refuse entry at border crossing points, to stamp travel documents, to patrol borders and stop persons who have crossed the borders irregularly, and to assist in the implementation of return procedures, notably by preparing return decisions or escorting non-EU nationals who are subject to forced return.
The operational staff of the standing corps will also receive common training to ensure that the highest professional standards are applied and respected and a common operational culture is developed among the staff.
The compromise will ensure that the agency can better and more actively support the Member States in the area of return in order to improve the European Union’s response to persisting migratory challenges.
I welcome also many other developments agreed by the co-legislators as part of this regulation, such as streamlining of the monitoring of the fundamental rights within the Agency’s operational activities. The respect of fundamental rights is at the heart of all Commission initiatives, including this one.
All of the activities of the European Border and Coast Guard Agency and the Member States’ competent authorities will respect the fundamental rights enshrined in the Charter. The Agency will work closely with the future EU Asylum Agency to ensure effective access to asylum procedures. The Agency will also help to ensure that those that are not in need of international protection are returned in full respect, I repeat, of fundamental rights.
I hope that once the next Parliament is in place, the proposal to set up the EU’s Asylum Agency will be quickly adopted. I hope so.
I also want to add that I regret that the possibility of a monthly differential payment to the statutory staff members was not retained in the final agreement. This aimed to improve the attractiveness of the Agency as an employer, to ensure timely recruitment of statutory staff. We will forward a declaration in this regard to this Parliament.
Last but not least, a new political steering for the implementation of the European integrated border management will be put in place as well. This will include a planning of capabilities for the European Border and Coast Guard as well as ensuring coherence and consistency with the European Union’s overall external policy.
Indeed, with this new regulation, both the Agency and the Member States will have the tools to anticipate and respond to future crises at the EU’s external borders. Ultimately this will also help preserve the long-term viability of the Schengen area of free movement. Thank you very much for your attention, and I’m looking forward to your views.
Commission statements
(in writing)
“Acknowledging the challenges faced by the EBCG Agency in the coming years to fulfil the exceptional needs for recruiting and retaining of qualified staff from the broadest possible geographical basis in the view of building up the Agency’s Standing Corps, and considering the substantial mobility of these staff members and the need to ensure equal treatment among them, the Commission proposed concrete arrangements. These proposed arrangements were of a temporary nature and subject to a review clause, in order to assess their contribution to the objectives pursued and to take account of other ongoing processes having an impact on staff remuneration, including the continuous monitoring and improvement of the statistical methodology used to calculate correction coefficients under Annex XI to the Staff Regulations.
In this context while taking note of the joint statement by the European Parliament and the Council, the Commission strongly regrets that the Co-legislators decided not to retain its proposal to allow the Agency's Management Board to temporarily grant a monthly differential payment to the statutory staff members. The Commission believes that this decision may be detrimental to the attractiveness of the Agency as employer and to create optimal conditions for the timely recruitment of statutory staff as a prerequisite for the swift establishment of the standing corps in coming years.
Moreover, in response to the joint statement by the European Parliament and the Council, the Commission notes that it has neither obligation nor intention at this stage to present any proposal for the revision of the Staff Regulations.
The Commission notes that the co-legislators recently amended the rules for updating remuneration and pensions under Annex XI to the Staff Regulations and included a clear timeline for a possible subsequent review, on the basis of a report to be submitted by the Commission in 2022. The Commission believes that the latter report should provide an opportunity to assess the existing system and notably its impact on the attractiveness of EU institutions and agencies as employers. The Commission also notes that, within the existing legislative framework, Eurostat and national statistical institutes have initiated discussions on the possibility to update the statistical methodology of correction coefficient calculation in order to take into account expenditure incurred outside the place of employment.”
Jens Geier, Verfasser der Stellungnahme des mitberatenden Haushaltsausschusses. – Herr Präsident, sehr geehrter Herr Kommissar, liebe Kolleginnen und Kollegen! Zweifellos ist das neue Mandat für die Europäische Agentur für die Grenz- und Küstenwache ein wichtiger Schritt, um eine europäische Reaktion auf die Herausforderungen der Migration zu finden. Neue Kapazitäten, ein Personalpool von bis zu 10 000 Personen, erstmals eigene Schiffe und Flugzeuge – jetzt kann diese Agentur auch wirklich operativ tätig werden und – das nebenbei gesagt – auch Leben retten.
Gewaltige finanzielle Ressourcen sind dafür notwendig, und das kann meiner Meinung nach nur funktionieren, wenn wir uns auf einen ausgeweiteten mehrjährigen Finanzrahmen einigen können. Deswegen auch an dieser Stelle ein Hinweis an die Staats— und Regierungschefs – zum Beispiel aus Österreich: Wer europäischen Grenzschutz für wichtig hält, der muss dann auch bereit sein, für einen größeren europäischen Haushalt einzustehen und dafür zu bezahlen.
Das kann nur ein Teil einer europäischen kohärenten Migrationspolitik sein, aber es ist ein wichtiger. Die Bekämpfung der Fluchtursachen und eine solidarische Lösung für die Aufnahme der Flüchtlinge gehört aus meiner Sicht unbedingt dazu.
Carlos Coelho, em nome do Grupo PPE. – Senhor Presidente, Senhor Comissário Avramopoulos, Caras e Caros Colegas, a aprovação desta nova e reforçada Guarda Europeia de Fronteiras e Costeira é um passo histórico para uma proteção verdadeiramente partilhada das nossas fronteiras externas comuns. É um passo histórico para Schengen, para a segurança e para a livre circulação na Europa. Serão dez mil guardas de fronteira capazes de apoiar os Estados-Membros que tenham fronteiras mais frágeis ou que se encontrem perante uma emergência como vimos, recentemente, com a crise dos refugiados.
Mas, como sempre disse, este reforço não pode servir para desresponsabilizar os Estados—Membros. Metade desses dez mil guardas serão provenientes dos Estados—Membros. Estão os Estados-Membros preparados para cumprir com as suas obrigações? Portugal, o meu país, está preparado para enviar já, em 2021, 110 inspetores do Serviço de Estrangeiros e fronteiras? Receio que, uma vez mais, estejamos a prometer ao nível europeu o que os Estados não vão permitir.
Por outro lado, a agência terá um papel reforçado na gestão e execução de decisões do retorno de pessoas que não têm direito a estar no território. Hoje, incrivelmente, as decisões efetivamente executadas são menos de um terço das emitidas, excluindo Portugal, onde não se conhecem estatísticas sobre estas decisões.
Finalmente, ficaremos ainda a saber a dimensão dos movimentos secundários na Europa, isto é, quantos são realmente os requerentes de asilo que fogem do país que os acolhe. Será finalmente claro que cinco governos têm vindo a delapidar Schengen e a livre circulação por razão absolutamente nenhuma. Uma palavra final para relatora, a deputada Roberta Metsola, pelo trabalho excecional em tempo absolutamente recorde.
Péter Niedermüller, a S&D képviselőcsoport nevében. – Tisztelt Elnök úr! Mindenekelőtt szeretném megköszönni a jelentéstevőnek, Roberta Metsolának a konstruktív és nyitott együttműködést, ami nélkül ezt a javaslatot soha nem tudtuk volna előkészíteni. Ugyancsak köszönöm Avramopulosz biztos úrnak és munkatársainak a kitartó támogatást. Amikor 2015-ben váratlanul és drámai módon megnőtt az Európába érkező menekültek száma, fontos és sürgető feladattá vált az európai határok védelmének a biztosítása. Ennek jegyében született meg 2016-ban az új Frontex-törvényjavaslat. A mostani jelentés ennek a törvénynek a továbbfejlesztése. A jelenlegi javaslat az eddigieknél tágabb hatáskörrel ruházza fel az ügynökséget, jelentősebb anyagi támogatást, több szakembert biztosít feladatai ellátásához.
Számomra és frakcióm számára különösen fontos volt a tárgyalások során annak biztosítása, hogy a Frontexnek továbbra is egyik alapvető feladata marad a tengeren hánykolódó menekültek megmentése. Erről a humanitárius kötelességről az ügynökség soha, semmilyen körülmények között nem mondhat le. Nem engedhetjük meg, hogy szélsőjobboldali kormányok és miniszterek önző politikai haszonlesésből emberek életével játsszanak. Ugyanakkor a jelenlegi javaslat a korábbinál lényegesen nagyobb hatáskört biztosít az Ügynökségnek a jogerősen elutasított menekültkérők hazájukba való visszaszállításában. Ez azonban csak az Európai Unió területén levő menekültekre vonatkozhat, az ügynökségnek nincs sem politikai, sem jogi lehetősége részt venni olyan akciókban, amelyek harmadik országból harmadik országba szállítják vissza az elutasított menekülteket. Morális szempontból is fontos lépésnek tartom, hogy a jelentés erős mértékben megerősíti az ügynökség elkötelezettséget a menekültek emberi jogai, az alapvető jogok tiszteletben tartása mellett.
Végül rendkívül sajnálatosnak tartom, hogy miközben jogos erőfeszítéseket tettünk az európai határok védelme érdekében, a Tanács képtelen volt egyezségre jutni a közös európai menekültügyi rendszer ügyében. Politikai szűklátókörűség és egoizmus akadályozta meg a dublini rendszer reformját, vagy éppen a menekültügyi ügynökség 2017 nyara óta meglévő előzetes megállapodásának az elfogadását. Bármennyire is fontos a határok védelme, ez önmagában nem elég, szükség van egy tágabb körű, a tagállamok szolidaritására épülő, a menekültek társadalmi integrációját is figyelembe vevő új rendeletre, és ez már a következő Parlament feladata lesz.
Anders Primdahl Vistisen, for ECR-Gruppen. – Hr. formand! Det, vi står og behandler i dag, er mere eller mindre en tilståelsessag. Det er en tilståelsessag i forhold til, at de ydre grænser, der med Schengensamarbejdet har erstattet de indre, aldrig op til i dag har været en effektiv foranstaltning, der har skullet beskytte de europæiske borgere mod udefra kommende trusler, herunder faren for ulovlig indvandring.
Derfor synes vi egentlig, at det er velkomment, at Kommissionen – her 17-18 år efter Schengenarbejdets indførelse – tog initiativ til at lave et egentligt grænseagentur.
Grunden til, at vi ikke fra ECR-Gruppens side kan støtte det kompromis, der er kommet ud af trilogforhandlingerne, er, at vi simpelthen igen er bange for, at der tale om for lidt, for sent. Vi er bekymrede over, at der er så mange safeguards i udspillet, at det ikke kommer til at have den ønskede effekt på Europas sikkerhed. Vi er stærkt bekymrede over, at man ikke kan hjælpe et tredjeland med at hjemvise til et andet tredjeland.
Så grundlæggende set er vi bange for, at det, vi i dag er ved at vedtage, er en lappeløsning, der hverken vil tilfredsstille de europæiske borgere eller gøre Schengensamarbejdet mere sikkert.
Nathalie Griesbeck, au nom du groupe ALDE. – Monsieur le Président, Monsieur le Commissaire, mes chers collègues, en septembre 2018, le président Juncker présentait une nouvelle réforme de l’agence Frontex et, il y a deux ans, rapporteure sur ce texte, je saluais déjà l’aboutissement à un moment important de cette première révision. Aujourd’hui, au nom de mon groupe, je fais la même chose dans le temps record dont nous avons disposé, tout en regrettant peut-être un certain nombre de points. Aujourd’hui, je suis tout de même satisfaite de la rapidité avec laquelle nous avons finalisé ce dossier en adoptant une approche équilibrée, efficace pour la protection de nos frontières et respectueuse des droits fondamentaux, comme nos concitoyens nous le demandaient.
Je note surtout – et je m’en réjouis – une véritable avancée en ce qui concerne les budgets, les capacités et les compétences, comme cela a été souligné à l’instant.
Je souhaite cependant revenir sur deux éléments. Tout d’abord, je suis heureuse que nous ayons acté la création d’un contingent permanent qui sera, à terme, constitué de 10 000 garde-côtes/garde-frontières et auquel les États membres devront contribuer. C’est bien plus crédible et tout aussi efficace et concret que la réserve de 1 500 personnes qui existe actuellement et qui ne fonctionne pas bien. C’est donc une avancée concrète et nécessaire.
Deuxième point, pour ma part, je me suis battue, de nouveau comme rapporteure sur cette révision, pour que figure dans le texte finalisé une mention à la création d’un centre de formation Frontex. En effet, si nous voulons dépasser la vision nationale de la protection des frontières de l’Union européenne – les États membres sont compétents et ils vont jouer un rôle fondamental –, si nous voulons être efficaces dans notre espace européen de libre circulation de Schengen, si nous voulons qu’il y ait le moins de failles possible, nous devons être européens, nous devons constituer un outil qui soit européen et l’agence doit pouvoir collaborer avec les autorités des États, et pas seulement les soutenir. Or, pour que cela soit pratique dans les faits, nous devons développer au fond une véritable culture européenne en matière de formation. C’est ce que le texte appelle et inscrit.
Pour conclure, je voudrais remercier une nouvelle fois Roberta Metsola, notre rapporteure, qui avec son travail, son énergie, sa détermination et son excellente coopération nous a permis d’avancer vite. Dans quelques heures, avec mon groupe je soutiendrai bien entendu par mon vote cette nouvelle réforme.
Marina Albiol Guzmán, en nombre del Grupo GUE/NGL. – Señor presidente, esta legislatura que ya acaba ha estado marcada fundamentalmente por el abandono por parte de quienes gobiernan Europa de cualquier atisbo de humanidad, al promover políticas basadas en la muerte de las personas migrantes en el mar, su esclavitud y tortura en centros de detención y las deportaciones a países donde no hay ninguna garantía de que se respeten sus derechos.
Esto es muy duro, pero es así. Esto es la Unión Europea.
No se han habilitado vías legales y seguras para su llegada; no se han facilitado visados humanitarios y no se ha creado un cuerpo de rescate en el mar. Es más, se ha prohibido a las ONG hacer estas labores de rescate.
Los responsables de estas políticas algún día deberían ser juzgados por las, al menos, 18 297 muertes que se han producido en los últimos cinco años en el mar Mediterráneo. Sus políticas de cierre de fronteras, que obligan a las personas migrantes a jugarse la vida en el mar, han asesinado a una media de diez personas por día, y el Reglamento que hoy se aprueba es el culmen de estas prácticas inhumanas.
La Guardia Europea de Fronteras y Costas es un cuerpo paramilitar con diez mil efectivos, con un presupuesto anual de casi 2 000 millones de euros para blindar las fronteras, para practicar deportaciones, para detener a los migrantes, para encerrarlos en centros de internamiento. Es el brazo armado de la Comisión Europea para que nadie ponga un pie en Europa; es el sueño de la extrema derecha, hecho realidad por socialdemócratas, conservadores y liberales.
Ska Keller, on behalf of the Verts/ALE Group. – Mr President, first of all, I would like to really thank our rapporteur for the excellent cooperation and very inclusive approach also to this work. I think we really had a very constructive position in Parliament, especially when it comes to search and rescue. We here in the House all voted to make sure that Frontex has a stronger mandate in search and rescue because of the humanitarian crisis that we see unfolding in the Mediterranean every day. So I’m really happy that there was a majority in this House for that.
But the Member States saw it very differently. They have blocked the rapporteur’s attempts to put search and rescue more strongly into the text of this legislation, and that is really a problem. So Frontex can now still only rescue people within the limits of border surveillance operations and that currently means just 30 sea miles off the coast of Sicily.
That’s a very small area. That is not the place where we have the problem. People are drowning in the Mediterranean Sea right now, while everyone is watching. We know where they are. Their coordinates are clear. They are known to Frontex. But no one is coming to rescue the people in need. Operation Sophia is not running any more. NGOs are being criminalised and their ships are being taken away.
Also Frontex monitors the Mediterranean only by plane and refers search and rescue cases to the Libyan coastguards, but in Libya there is a civil war going on. No one there is picking up the phone. Nobody rescues from there. With that, Europe is violating its obligation to save lives by shifting it to a non-existent Libyan rescue centre.
In the long term, we do need to have a civil sea rescue in the Mediterranean organised at European level because Member States are not willing to act. But we cannot wait until then. We have to use the means available. Otherwise, we are letting the values of Europe drown together with the people in the Mediterranean.
(The speaker declined to take a blue-card question from Mr Etheridge)
Diane James, on behalf of the EFDD Group. – Mr President, the European Union in its futile attempt to deal with a migration policy which is completely incoherent is just about to commit EUR 11 billion. Last month, Frans Timmermans stated here that Europe is no longer experiencing the migration crisis of 2015 and 2016. Little did he know that only this week the Libyan Prime Minister would announce that a minimum of 800 000 migrants are well placed to arrive in the European continent.
So what have we got? We have got 11 billion, we’ve got 10 000 border guards and yet, quite simply, the people traffickers haven’t given up. Spain’s got its problems and the United Kingdom’s got its problems across the Channel. Now, only the 100% withdrawal of the message of open Europe instigated by Ms Merkel is going to bring a halt to this problem.
Giancarlo Scottà, a nome del gruppo ENF. – Signor Presidente, onorevoli colleghi, nel corso degli ultimi anni abbiamo assistito a consistenti ondate migratorie che hanno costretto l'Italia e, in generale, l'UE a correre ai ripari. L'istituzione, però, di un corpo permanente che arriverà a contare nel 2027 diecimila unità comporta, per modalità di composizione e costituzione, un sicuro e pesante depauperamento delle forze di sicurezza interna di ciascuno Stato membro, che saranno convogliate come risorse per riuscire a realizzare questo corpo.
La copertura finanziaria a carico dell'Unione, peraltro, è oltremodo insufficiente a compensare lo sforzo economico che spetterà agli Stati membri. A questo si aggiunge poi l'impossibilità in Stati membri come l'Italia, di riavviare le assunzioni nel pubblico impiego a causa dei vincoli di bilancio imposti dall'UE. La proposta sottrae di fatto, quindi, risorse nazionali necessarie agli Stati membri per la gestione delle rispettive frontiere. Tutto ciò senza considerare che un corpo permanente così costituito sarà forse efficace se utilizzato lungo le frontiere terrestri, ma non si può sicuramente dire lo stesso nel caso di frontiere marittime. Anzi, il rischio che corriamo, e che in primis corre l'Italia, è che una così massiccia presenza di uomini e mezzi in mare possa invece figurare da fattore di attrazione per le imbarcazioni di immigrati clandestini.
Se da una parte, quindi, sembra di poter intravedere un passo in avanti grazie al rinnovo del mandato dell'operazione Sophia e la relativa sospensione dello spiegamento delle forze navali, dall'altra, con l'approvazione di questo provvedimento, si faranno molti passi indietro. I poteri esecutivi attribuiti alle guardie di frontiera e costiera paiono poco velatamente minare la sovranità nazionale dei singoli Stati. Il disegno, allora, è cristallino se non nelle parole, nei fatti.
Se negli ultimi mesi l'Italia è riuscita, secondo dati Frontex, a ridurre gli arrivi dalle coste africane, arrivando a un calo di circa l'80 % rispetto al 2017, ciò non è avvenuto di sicuro grazie alle misure adottate a livello UE, bensì grazie alle politiche migratorie adottate nel mio paese. Siete così persuasi che questo provvedimento sarà così efficace, ma forse l'obiettivo è proprio ...
(Il Presidente ritira la parola all'oratore)
Ελευθέριος Συναδινός (NI). – Κύριε Πρόεδρε, κάνοντας έναν σύντομο απολογισμό, έπειτα από πέντε έτη ενεργής παρουσίας, χαίρομαι που η πολιτική της Ένωσης προσαρμόζεται και αντιλαμβάνεται την πραγματικότητα και όσα οι πατριωτικές φωνές υπεύθυνα, απαρέγκλιτα και πιστά δήλωναν και δηλώνουν για τη διατήρηση της δημόσιας τάξης και για τη διασφάλιση των πολιτών μας και των ζωτικών μας συμφερόντων. Για την ανάσχεση των λαθρομεταναστευτικών εισροών απαιτούνται ισχυρά και ασφαλή σύνορα υπό εθνικό έλεγχο και απόλυτη αυτονομία δράσεων από πλευράς των κρατών μελών.
Παρά το όποιο κοινό πεπρωμένο, εθνική κυριαρχία που μοιράζεται δεν ισχυροποιείται και δεν πολλαπλασιάζεται· αντιθέτως, ασθενεί και απεμπολείται. Τα σύνορα δεν ομοσπονδοποιούνται και δεν συνδιαχειρίζονται· πολύ απλά, καταλύονται. Επιπλέον, η οποιαδήποτε κατηγοριοποίηση συνόρων είναι ψευδεπίγραφη. Τα σύνορα είναι σύνορα και δεν επιδέχονται αμφισβήτησης ή παραποίησης. Η Ένωση ενδιαφέρεται, βέβαια, μόνο για την εξασφάλιση των συμφερόντων της Γερμανίας και των στενών συμμάχων της· δεν κόπτεται για την προστασία των συνόρων, αλλά για να «παρκάρει» τους λαθρομετανάστες στις χώρες της περιφέρειας, όπως είναι η Ελλάδα και η Ιταλία.
Jeroen Lenaers (PPE). – Voorzitter, de buitengrenzen van Nederland liggen niet langer bij Vaals en Venlo, maar bij Lesbos en Lampedusa. Ze zijn daarmee een gezamenlijke uitdaging die we in Europa ook alleen gezamenlijk effectief kunnen aangaan. Als we ook in de toekomst willen profiteren van een Schengengebied zonder interne grenzen, als we willen weten wie Europa binnenkomt en met welk doel, als we migratie onder controle willen houden en als we ervoor willen zorgen dat uitgeprocedeerde asielzoekers ook daadwerkelijk naar hun land van herkomst terugkeren, dan is deze herziening van de Europese grens- en kustwacht absoluut noodzakelijk.
Ik noem vier belangrijke punten. Allereerst de forse uitbreiding naar een totaal van tienduizend grenswachten, zodat we onze buitengrenzen eindelijk ook intensief kunnen controleren. Ten tweede het idee om de grensbewaking te organiseren via een geïntegreerde en gezamenlijke planning in plaats van iedere keer met ad—hocmaatregelen te komen als er ergens langs de buitengrens een crisis is. Ten derde, als een land er zo'n potje van maakt dat het gehele functioneren van de Schengenzone in gevaar komt, dan kan de grens- en kustwacht alsnog orde op zaken stellen. En ten slotte meer mogelijkheden voor de grens- en kustwacht om samen te werken met derde landen en om lidstaten te helpen om illegale migratie tegen te houden en terugkeer te bevorderen.
Met andere woorden, met dit besluit zetten we een belangrijke en noodzakelijke stap om onze grensbewaking te verbeteren. Ik wil rapporteur Roberta Metsola dan ook feliciteren voor de daadkrachtige manier waarop zij dit zo doeltreffend door het Parlement gekregen heeft.
Birgit Sippel (S&D). – Herr Präsident! Sichere Außengrenzen sind wichtig für einen funktionierenden Schengenraum, und daher begrüßen wir die Stärkung der europäischen Grenz- und Küstenwache. Aber einige Mitgliedstaaten verwechseln sichere Grenzen mit kompletter Abschottung. Und genau diese treibt Menschen, die vor Gewalt und Verfolgung fliehen, in die Hände von Schleppern und Milizen. Die Folgen dieser Abschottungspolitik für Geflüchtete sehen wir derzeit besonders in Libyen.
Doch nicht genug damit, dass sich Mitgliedstaaten vor ihrer europäischen, internationalen und christlichen Verantwortung drücken, nein, wenn es nach Konservativen und Rechten ginge, wären europäische Beamte jetzt auch in Drittstaaten Erfüllungsgehilfe bei Rückführungen in andere Drittstaaten. Eine schwierige Situation für die Beamten und eine weitere Verlagerung eigener Verantwortung. Das haben wir erfolgreich abgelehnt.
Wann zeigt eigentlich der Rat, der heute gar nicht erst erschienen ist, auch beim Asylpaket genau den Eifer, den er in den Verhandlungen zur Grenz- und Küstenwache oder Abschottung an den Tag legt? Wann gibt es einheitliche Regeln für legale Zuwanderung? Denn nur so können wir die Herausforderungen an unseren Grenzen nachhaltig und unter Wahrung unserer gemeinsamen Werte gestalten.
(Die Rednerin lehnt eine Frage nach dem Verfahren der „blauen Karte” von Michaela Šojdrová ab.)
Bernd Kölmel (ECR). – Herr Präsident! Es ist richtig, dass man Frontex stärken muss. Da brauchen wir auch mehr Personal. Das ist eine richtige Maßnahme. Gleichzeitig zeigt die Forderung nach 10 000 zusätzlichen Stellen ein Grundproblem auf: Wir werden die Probleme der EU nicht dadurch lösen, dass wir immer „nur” nach mehr Geld rufen. Was wir speziell im Migrationsbereich brauchen, ist eindeutig eine gesetzliche Regelung, die umfassend ist, die der EU wieder das Steuerungsrecht zurückgibt. Wir müssen nicht nur an den Grenzen kontrollieren können, wir müssen auch dafür sorgen, dass wir entscheiden, wer in die EU kommen darf und wer nicht.
Wir haben aber hier stattdessen eine Mehrheit, die einfache Lösungen sucht, die mit Geld die Probleme überdecken will. In Wirklichkeit werden die Probleme immer schlimmer. Die EU wird wieder nicht vorbereitet sein, wenn es eine erneute Krise gibt. Und das ist nicht im Sinne und nach dem Willen der Bürger. Wenn wir eine EU wollen, die nah bei den Bürgern ist, dann müssen wir den Willen der Bürger auch ernst nehmen. Ich bitte deshalb darum, hier einmal eine grundsätzliche Debatte zu führen.
Cecilia Wikström (ALDE). – Mr President, first of all, warm congratulations to my colleague Roberta Metsola for her outstanding work on this. Thanks for all the good cooperation we have enjoyed throughout these years. Thanks also to the Commissioner for this excellent proposal.
When I fly over Europe, I see no borders. These words were attributed to the first president of the free Czechoslovakia, Václav Havel, and the great success of European integration: the removal of the internal borders rests on having strong external borders. Let me be very clear. It’s not about building a fortress Europe. It’s not about turning away people, it is primarily about exercising control over the flows of people going in and out of the Union. It’s about making sure that we conduct proper screening, security checks and process in an orderly manner all those who arrive here seeking international protection.
Proper border protection is also crucial to fight the influx of counterfeit products, narcotics, weapons and other items and substances that we do not want in the European Union. The report we are adopting today does not go towards a fully federalised competence. In my view, that is the way forward, but this is a very important step in the right direction.
And allow me – I have been a Member here for 10 years and this is one of my last speeches in plenary after the 10 years – to thank every colleague and everybody that I worked with and remember that where politics ends, friendship remains and to make an end is also a chance to make a new beginning.
(Applause)
Eleonora Forenza (GUE/NGL). – Signor Presidente, onorevoli colleghi, 1 311 morti nel solo 2018, questo è il numero dei morti nel Mediterraneo. Eppure qui si continua a discutere di frontiere e di ulteriore rafforzamento delle politiche di respingimento.
Credo che l'Unione europea debba necessariamente, invece, intraprendere un'altra strada. In primo luogo, quella di dichiarare i porti libici come porti non sicuri. È vero, l'Europa lo ha già dichiarato, ma ancora alcuni Stati membri dell'Unione europea continuano a ritenere possibili i rimpatri in Libia, e parlo dell'Italia. Penso che dobbiamo decidere se vogliamo essere ricordati come quelli che hanno fatto aumentare le morti nel Mediterraneo o come quelli che hanno provato ad evitarle. E allora non si possono rimpatriare le persone in Libia perché subiscono tortura. Non si possono affidare compiti di ricerca e salvataggio alla Guardia costiera libica perché significa far tornare le persone in Libia. Occorre necessariamente interrompere qualsiasi accordo sui migranti tra Unione europea e Libia.
L'Europa deve scegliere se essere quella dei porti chiusi di Salvini e Toninelli o se essere un continente civile.
Bodil Valero (Verts/ALE). – Herr talman! Enligt FN:s flyktingorgan UNHCR får varje dag i genomsnitt 44 400 människor lämna sina hem till följd av krig eller förföljelse. Antalet människor på flykt år 2017 uppgick till 68,5 miljoner. Enligt samma organisation kommer det förändrade klimatet och ett ökat antal naturkatastrofer som följd av klimatförändringarna att leda till stora omflyttningar av befolkningar. Vi brukar räkna med att det år 2050 kommer att finnas 200–250 miljoner klimatflyktingar – och det är utöver de 600 miljoner som påverkas av havsnivåhöjningarna. Det är bara en ytterst liten andel av flyktingarna som hittills har tagit sin tillflykt till Europa.
Vad är då vårt svar till de få som faktiskt kommer hit? Jo, att vi är beredda att satsa stora resurser på att hålla dem härifrån och att utvidga EU:s gräns- och kustbevakningsmandat. Det är ytterligare ett exempel på hur kortsiktigt vi tänker. Det vi i stället behöver göra är att betala för massiva insatser för att förebygga den ofrivilliga migrationen, både den som relaterar till konflikter och den som relaterar till klimat eller fattigdom.
Ignazio Corrao (EFDD). – Signor Presidente, onorevoli colleghi, diciamolo chiaramente, la riforma del sistema europeo comune di asilo è stata un enorme fallimento.
Dopo quattro anni dall'emergenza dei rifugiati, nulla è stato fatto per cambiare le regole di Dublino, ingiuste e purtroppo sempre attuali. La Libia è di nuovo in fiamme e una nuova ondata di profughi raggiungerà presto le coste dell'Europa senza che nulla sia cambiato e senza che l'Europa sia pronta a gestire accoglienza e richieste d'asilo, esattamente come è stato nel 2015. Sigillare le frontiere esterne è diventata allora l'unica possibilità e la nuova Frontex lo strumento principale.
Quello che l'Europa è riuscita finora a fare è stato esternalizzare il problema, dare denaro ad alcuni Stati per fare il lavoro sporco e cercare allo stesso tempo di chiudere il più possibile le frontiere. La riforma di Frontex è stata l'ultima e la più eclatante di queste misure. Una riforma adottata frettolosamente dalle istituzioni, nella speranza di ottenere qualcosa da sbandierare in campagna elettorale, forse per distogliere l'attenzione dal fallimento della riforma del sistema comune di asilo, naufragato contro gli scogli dell'opposizione alla solidarietà europea, di cui alcuni Stati membri non vogliono nemmeno sentire parlare.
Ci siamo opposti a questa riforma, poiché riteniamo che la sovranità degli Stati membri in materia di gestione dei propri confini esterni venga compressa in modo eccessivo e inopportuno. Si dà infatti la possibilità alla Commissione, per mezzo dell'Agenzia, di commissariare lo Stato membro che viene ritenuto non in grado di gestire le proprie frontiere, fino a dare la possibilità agli Stati confinanti di reintrodurre i controlli alle frontiere interne, qualora le raccomandazioni dell'Agenzia non siano correttamente attuate. Un altro esempio di come in Europa il principio di solidarietà previsto dai trattati è tradotto in pratica.
Γεώργιος Επιτήδειος (NI). – Κύριε Πρόεδρε, παρά το γεγονός ότι έχει αποδειχθεί στην πράξη πως ο FRONTEX είναι το πλέον ανεπιτυχές πείραμα για την αντιμετώπιση της παράνομης μετανάστευσης, η Ευρωπαϊκή Ένωση επιδιώκει να τον αναβαθμίσει και να τον μετατρέψει σε οργανισμό Ευρωπαϊκής Ακτοφυλακής και Συνοριοφυλακής. Του αυξάνει την επιχειρησιακή δύναμη σε 10.000 άτομα και, σε περιόδους άγριας λιτότητας, φορολογεί τους ευρωπαίους πολίτες και σπαταλά τα χρήματά τους για να δημιουργήσει έναν αναποτελεσματικό —άρα και άχρηστο— οργανισμό.
Η εμμονή όμως —και η σκοπιμότητα— να αφαιρεθούν από τα εθνικά κράτη αρμοδιότητες ζωτικές για την επιβίωσή τους, όπως είναι η ασφάλεια των συνόρων, οδηγεί την Ευρωπαϊκή Ένωση στο να λάβει αποφάσεις που αντίκεινται στην κοινή λογική. Διότι ποιος λογικά σκεπτόμενος άνθρωπος θα διαφωνήσει με την άποψη ότι η καλύτερη προστασία των συνόρων ενός κράτους επιτυγχάνεται εάν η αποστολή αυτή δοθεί στις ένοπλες δυνάμεις και τα σώματα ασφαλείας του κράτους αυτού; Η ορθότητα αυτής της άποψης έχει αποδειχθεί στην πράξη, διότι όλα τα κράτη —τα περισσότερα κράτη της Ευρωπαϊκής Ένωσης— κλείνουν τα σύνορά τους για να αντιμετωπίσουν τα ανεξέλεγκτα κύματα των λαθρομεταναστών και έτσι μεταφέρουν το πρόβλημα στα κράτη εισόδου, όπως είναι η Ελλάδα, η οποία, εάν δε συνειδητοποιήσει ότι πρέπει μόνη της να προστατεύσει τα σύνορά της, ουδείς μαθητευόμενος μάγος της Ευρώπης θα τη βοηθήσει, με οποιαδήποτε μορφή και όνομα και αν εμφανιστεί αυτός.
Agustín Díaz de Mera García Consuegra (PPE). – Señor presidente, señor comisario, felicito a Roberta por un trabajo bien hecho; pero recuerden que las propuestas más relevantes del paquete de inmigración y asilo siguen estancadas en el Consejo y en los trílogos. Por eso, es bueno que hoy vayamos a votar este Reglamento, para dar mayores capacidades a la Guardia Europea de Fronteras y Costas; es fundamental para dotar a esta herramienta de las capacidades necesarias para poder garantizar una gestión integrada con vistas a gestionar la migración de manera eficaz y garantizar un alto nivel de seguridad dentro de la Unión, salvaguardando, al mismo tiempo, la libre circulación de las personas.
La creación de un cuerpo de diez mil guardias de fronteras, el apoyo a Estados miembros en materia de retorno o la intensificación de la cooperación con terceros países son capacidades operativas fundamentales para garantizar una asistencia sólida y continuada tanto a los países de acogida como a los de origen y tránsito.
En la actualidad, la Agencia constituye, junto con Europol, una de las piedras angulares para garantizar un espacio de libertad, seguridad y justicia en la Unión. Por ello, es fundamental que desde el Parlamento Europeo continuemos trabajando en dotar de mayores y mejores capacidades operativas y presupuestarias a esta Agencia. Además, hay una seguridad: que la guardia está subordinada y vinculada al Derecho del Mar, al Derecho internacional humanitario y a la Carta de los Derechos Fundamentales de la Unión Europea.
Tanja Fajon (S&D). – Gospod predsedujoči, strinjam se, da potrebujemo boljše varovanje zunanjih meja Evropske unije. Tudi zato, ker je to ključno za varnejše delovanje schengenskega prostora in bolj učinkovito upravljanje z migracijami.
Podpiram aprilski neuradni dogovor med državami o okrepitvi mandata Frontex in bom danes glasovala za nova pravila, po katerih bomo do leta 2027 vzpostavili stalno deset tisoč člansko enoto mejne in obalne straže ter strokovnjake za vračanje.
Pomembno je, da države članice obdržijo glavno odgovornost za upravljanje svojih meja. A moja skrb še vedno ostaja, ali smo dovolj zavarovali temeljne pravice tistih posameznikov, ki jih bo Frontex vračal v tretje države. Socialisti in demokrati smo dosegli, da je za delovanje Frontexa v tretjih državah, kot so, denimo, zahodnobalkanske, nujno sklepati dodatne sporazume v izogib kršitvam človekovih pravic.
Za konec pa vas vse še enkrat opominjam. Samo nova pravila na zunanjih mejah ne bodo ohranila svobode gibanja v Uniji, če le-teh ne bomo sprejeli tudi za Schengen.
Ангел Джамбазки (ECR). – Г-н Председател, ако има една агенция на Европейския съюз, която да бъде наистина полезна и чиято поддръжка и издръжка си струва усилието, това несъмнено е Frontex. Охраната на външните граници е сред най-важните въпроси, които стоят пред нас днес. За да запазим свободата на движение на стоки, хора и капитали през вътрешните граници на Европейския съюз, ние трябва да бъдем упорити и последователни в защитата на външните ни граници по суша и вода. Ето защо приветствам увеличението на правомощията на Frontex.
Също така искам да подчертая важността на постоянния корпус на европейската гранична и брегова охрана, предвидена в този доклад. От години в тази зала твърдят, че незабавно трябва да работим заедно за граничната и брегова охрана на Съюза, за нулева миграция и за недопускане на нелегални мигранти на нашата територия. Европа трябва да остане затворен дом. Нашият континент несъмнено е мястото с най-високо качество на живот и, разбира се, много хора биха искали да дойдат тук.
Да живееш в Европа обаче не е привилегия. Икономическите имигранти и нашествениците, които не приемат нашите ценности, нито нашия начин на живот, нямат място в нашите страни. Нека не забравяме също така, че каналите за мигрантите се използват от терористични организации. Затова Frontex трябва да бъде подсилена.
Ernest Urtasun (Verts/ALE). – Señor presidente, esta legislatura va a pasar a la historia por la vergüenza de las 18 000 muertes en el Mediterráneo, según la Organización Internacional para las Migraciones. Y creo que la terminamos de la peor manera: con la reforma del Reglamento de Dublín, la reforma del Reglamento de asilo bloqueada y, ahora, creando este nuevo Reglamento sobre la Guardia Europea de Fronteras y Costas, volcando miles de millones de euros en ella, sin tener un mecanismo de salvaguarda de los derechos fundamentales claro, y, a la vez, sin un mandato claro de búsqueda y de rescate en el Mediterráneo —como, por cierto, había pedido este Parlamento en su mandato negociador y como había pedido, en reiteradas ocasiones, en muchas votaciones—.
Al final, los Gobiernos criminalizan a las ONG, como al buque Open Arms, al que no se ha dejado zarpar del puerto de Barcelona. Hoy se le ha dejado a zarpar, pero solo para llevar asistencia humanitaria, no para ir a rescatar a gente en el Mediterráneo.
Criminalizamos a las ONG y, a la vez, no hacemos una misión específica de búsqueda y rescate pública.
Una urgencia de la próxima legislatura será terminar con esta vergüenza y cambiar radicalmente de políticas.
Kinga Gál (PPE). – Tisztelt Elnök úr! A Frontex elvileg hozzájárulhat az Európai Unió külső határainak védelméhez. Ugyanakkor, mivel a határvédelem elsődlegesen a tagállamok felelőssége, a Frontex mandátumát megerősítése, és annak megerősítésével nem sérülhet a tagállamok szuverenitása. Az ügynökség nem veszélyeztetheti a tagállamok határvédelmi feladatainak ellátását, és csakis az adott tagállammal együttműködve működhet. Kérdéses, hogy ez valóban tud-e majd így működni. Ugyanakkor sajnáljuk, hogy az elért megállapodás nem teszi lehetővé, hogy a Frontex segítséget nyújtson például a macedón határon, vagy más balkáni, nem uniós tagállamoknak az illegálisan ott tartózkodók kitoloncolásában. Így az az illegális migránsok visszaszállításában nem vállalhat majd nagyobb szerepet.
A magyar kormány elsődleges célkitűzése mindig is a határvédelem erősítése volt. Magyarországon a külső határok védelméből oroszlánrészt vállaltunk, ezzel Európát is védve, anélkül, hogy ehhez bármilyen uniós támogatást kaptunk volna eddig. Amit leginkább elvárunk, az az, hogy végre az EU nyújtson nagyobb pénzügyi támogatást a külső határok védelmére, hiszen Magyarország még ilyen pénzt nem látott.
Sylvie Guillaume (S&D). – Monsieur le Président, sans doute était-il indispensable de renforcer l’agence Frontex, car nos frontières communes doivent être gérées au niveau européen. Je soutiens donc cette réforme du corps européen de garde-frontières et de garde-côtes, qui doit pour autant s’accompagner du respect des droits fondamentaux des personnes contrôlées aux frontières extérieures.
J’aimerais toutefois formuler deux regrets en cette fin de mandat, regrets qui sont également des souhaits pour l’avenir.
Premièrement, je regrette que nous n’ayons pas pu imposer de mandat actif de recherche et de sauvetage en mer à Frontex. Plus de 2 200 personnes se sont tuées en Méditerranée en 2018. Quand les ONG prennent des risques et que les États membres se renvoient la balle, une agence européenne serait la bienvenue pour accomplir ce devoir de sauvetage. La théorie de l’appel d’air ne tient pas: depuis plus de six mois, les ONG agissent en mer, les États membres ferment leurs ports, et pourtant les personnes continuent à traverser et les passeurs en profitent encore.
Deuxièmement, je regrette que nous adoptions la deuxième réforme de Frontex, alors qu’aucune réforme n’a été adoptée en ce qui concerne le régime d’asile européen. La faute en revient aux États membres qui bloquent le système européen de l’asile, alors que le Parlement a mis sur la table sa position depuis plus de deux ans.
Ruža Tomašić (ECR). – Poštovani predsjedavajući, Frontex treba imati ulogu u zaštiti vanjskih granica Unije, ali predloženi je smjer razvoja agencije pogrešan. Umjesto usko specijaliziranih mobilnih snaga za brzu reakciju u slučaju krize uz paralelno jačanje graničnih policija koje su najkompetentnije braniti granicu, stvara se nova, pretjerano birokratizirana služba s previše zaposlenih čija će učinkovitost biti vrlo upitna.
Problem nezakonitih migracija mora se rješavati na izvorištu, a Frontexu ovim prijedlogom nisu dane ovlasti da sudjeluje u vraćanju migranata iz trećih zemalja u treće zemlje. To znači da Frontex, primjerice, neće moći asistirati u vraćanju nezakonitih migranata iz sjevernoafričkih zemalja u države iz kojih ti migranti dolaze.
Ovakvom politikom sami sebe osuđujemo na borbu protiv nezakonitih migracija i organiziranog kriminala na svome pragu umjesto da problem rješavamo što je moguće dalje od svojih granica. Migracijska politika i politika azila traže drastičnu, a ne ovakvu kozmetičku promjenu.
Cécile Kashetu Kyenge (S&D). – Signor Presidente, onorevoli colleghi, con grande senso di responsabilità quest'Aula ha portato avanti la riforma del regolamento che istituisce la Guardia di frontiera e costiera europea.
Abbiamo superato le divisioni interne, abbiamo negoziato, ci siamo accordati su un testo che certo poteva essere più ambizioso, ma che di sicuro contribuirà a consolidare uno dei quattro pilastri identificati dalla Commissione nell'agenda europea per le migrazioni: la gestione delle frontiere esterne.
Ricordo tuttavia che la Commissione, nello stesso pilastro, esorta l'Europa ad intensificare le attività di ricerca e soccorso in mare. Le frontiere vanno gestite, efficacemente, è vero, ma anche e soprattutto nel rispetto dei diritti fondamentali. Il sostegno a questa riforma è proprio dovuto al fatto che siamo riusciti a mantenere il quadro di salvaguardia di questi diritti e preservare le attività di ricerca e di soccorso che restano per noi una priorità del sistema europeo comune di asilo.
Ringrazio il Commissario Avramopoulos e gli lancio un ultimo appello di fine legislatura: riconsiderare la missione Sophia e dotarla di più strumenti, quindi parlare e investire di più su ricerca e salvataggio.
Емил Радев (PPE). – Г-н Председател, спомням си преди пет години, когато започнах този мандат като член на Европейския парламент как идеята за създаване на европейска гранична и брегова охрана беше единствено проект, академичен анализ на плюсовете и минусите – нещо, за което всички говорехме, че е възможно да се случи към 2030 година, но не и в момента.
Колко наивни бяхме! Само година по-късно над един милион мигранти – бежанци, икономически мигранти и дори терористи, преминаха през външните европейски граници и колкото и подготвени да бяха националните гранични полицаи, те не успяха да овладеят колоните от хора. Тогава много бързо осъзнахме нуждата от незабавна европейска подкрепа за външните граници в случай на криза и на постоянна подкрепа за трудните граници. Осъзнахме, че силата на Шенген се дължи на силата на външните европейски граници. Осъзнахме, че за да запазим сигурността в сърцето на Европа, трябва да гарантираме сигурността по краищата ѝ.
Четири години по-късно, ето ни вече със създадена, функционираща европейска гранична и брегова охрана и дори говорим как до 2027 г. тя ще разполага с 10 000 служители. С нови правомощия за връщане на нелегални мигранти, за купуване на собствена техника и за подкрепа за националните гранични служители, тази подсилена агенция е истинска проява на солидарност между страните от вътрешността на Европейския съюз към тези по външните европейски граници.
Intervenții la cerere
Michaela Šojdrová (PPE). – Pane předsedající, kolegyně a kolegové, je potřeba připomenout, že vlastně tento návrh reaguje na velkou chybu, která se stala v letech 2015–2016, kdy nebyla chráněna schengenská hranice tak, jak by měla být. Do Evropy přišly za dobu 2015 až 2017 téměř dva miliony migrantů. Někteří to byli skutečně legální uprchlíci, kteří prchali před válečným násilím, ale byla tam také řada imigrantů, kteří nemají nárok na azyl a kteří by měli být vráceni. Proto vítám posílení pohraniční a pobřežní stráže. Evropská unie musí chránit své bezpečí, Evropská unie musí poskytovat azyl těm, kteří skutečně azyl potřebují. Problém je v tom, že jestliže sem přijdou tisíce nelegálních migrantů, tak občané Evropské unie se necítí bezpečně a odmítají potom přijímat i legální žadatele o azyl. Takže je třeba tento návrh přijmout.
Tonino Picula (S&D). – Poštovani predsjedavajući, gospodine povjereniče, nakon tri godine uspješnog funkcioniranja Europska obalna i granična straža postaje još djelotvornija. Nova agencija pomoći će boljoj zaštiti granica kako bi se očuvalo slobodno kretanje unutar Unije. Podržavam novi kontingent od 10 000 operativaca jer u roku od najviše pet dana mogu pomoći zemlji članici ako se suoči s povećanim priljevom migranata na granici.
Agencija nije samo podrška već i koordinator akcija na vanjskim granicama, te će uvažavajući temeljna prava aktivnije sudjelovati u procesuiranju prava na azil i povratu onih koji ne zadovoljavaju uvjete. Mislim da je bilo vrijedno razmotriti ideju procesuiranja prijava i povrata u susjednim zemljama radi ubrzanja cijelog procesa. Kako dolazim iz Hrvatske, zemlje s najduljom vanjskom kopnenom granicom u Europskoj uniji, posebno podržavam rad Agencije na vanjskim granicama Unije, ne samo šengenskog prostora od kojeg smo mi dalje, nažalost, ograđeni bodljikavom žicom.
Drago mi je što ćemo u kontroli naših i europskih granica imati snažniju potporu Europske unije.
Helga Stevens (ECR). – Voorzitter, collega's, we hebben Frontex steeds gesteund. Voor het eerst in 2016, toen Frontex ook de taak kreeg om mee in te staan voor de terugkeer van mensen die hier uitgeprocedeerd zijn. Frontex faciliteert de veilige terugkeer van deze mensen dan door bijvoorbeeld een vlucht te charteren.
Vandaag steunen we Frontex opnieuw. Want wat op tafel ligt, is voor ons een stap in de goede richting. Frontex heeft immers een erg belangrijke rol in het uitvoeren van ons migratiebeleid. Onze Schengenzone zonder binnengrenzen kan alleen maar bestaan als we sterke buitengrenzen hebben. Frontex zorgt daarvoor. Met meer mankracht en middelen zal het beter kunnen beantwoorden aan toekomstige uitdagingen.
Het is positief dat Frontex nu ook actief kan worden in niet—Europese landen die geen buurlanden zijn van de Unie. Maar dat Frontex niet mag helpen bij de terugkeer van individuen die uitgeprocedeerd zijn in niet—EU-landen, zoals Marokko, naar een ander niet—Europees land, zoals Niger, is een gemiste kans. Jammer.
Bill Etheridge (EFDD). – Mr President, may I begin by expressing my regret that on such an important issue as this, where thousands of lives and billions of euros are involved, colleagues in this, the European Union debating Chamber, have refused to debate and take questions.
But, having said that, surely the solution to this is simply the rule of law. If people seek to enter the European Union illegally there should be a very firm and stern rule saying: I’m sorry, but you must be sent back. However, on the other hand to that, there must be a defined legal route for people to claim asylum because all civilised nations accept the right to asylum for those who are being persecuted. So the rule of law is the solution to this. I question whether EUR 11 billion and extra resources, powers and red tape is necessarily going to help when simply applying the law would be far better.
Franc Bogovič (PPE). – Gospod predsedujoči, veseli me, da je v Evropskem parlamentu soglasje o tem, da je potrebno zunanje meje Evropske unije varovati in da je to garancija za to, da bo v Evropi mir, stabilnost, pa da bo tudi deloval schengenski režim znotraj Evropske unije.
Žal leta 2015 nismo bili vsi enotni na tem področju, v treh letih pa je prišlo do tega spoznanja, da je treba nezakonite migracije enostavno zaustaviti. Prepričan sem, da je potrebno narediti še naslednje korake: Frontexu razširiti pristojnost, da bo lahko vračal tudi iz tretjih držav nazaj v tretje države.
Prihajam iz Slovenije, kjer je bilo leta 2015 deset tisoč prehodov na dan, v tistih najhujših časih in tudi sedaj je iz dneva v dan več prehodov, tudi po nekaj deset na dan in ta problem bo velik tudi v prihodnje. Zato je potrebno zagotoviti to, da bodo tisti, ki prihajajo iz Bosne, Srbije, lahko tudi s pomočjo Frontexa vrnjeni v tretje države.
Juan Fernando López Aguilar (S&D). – Señor presidente, comisario Avramopoulos, soy un socialista español, europeo y europeísta. Reconozco y respeto los objetivos del espacio de libertad, justicia y seguridad. Entre ellos, una gestión integrada de las fronteras exteriores, a la que sirve la Agencia Europea de la Guardia de Fronteras y Costas con una nueva capacidad, con quince mil efectivos, con una financiación incluso exorbitante, y que los socialistas hemos contribuido a mejorar introduciendo enmiendas para impedir que participe en operaciones de retorno a terceros países y para reforzar su mandato de vinculación con los derechos fundamentales y con el Derecho internacional humanitario y la Carta de los Derechos Fundamentales de la Unión Europea que está vigente.
Pero créame que el sabor de boca al final de la legislatura es amargo también, por el desequilibrio hacia el vector securitario en perjuicio del humanitario. Por no haber visto solidaridad con la frontera sur de la Unión Europea, con España, ahora apremiada.
Y, también, porque no se ha cumplido el paquete de asilo, en la renovación del derecho de asilo, y queda pendiente el Reglamento de Dublín, bloqueado por el Consejo. Tarea pendiente para el próximo Parlamento Europeo.
Νότης Μαριάς (ECR). – Κύριε Πρόεδρε, θέλω, για άλλη μια φορά, να μεταφέρω την κραυγή αγωνίας των κατοίκων των νησιών του Αιγαίου για τις τεράστιες μεταναστευτικές ροές και, κυρίως, για τον μεγάλο αριθμό παράνομων μεταναστών οι οποίοι εισρέουν στην Ελλάδα. Πρόσφατα, έγινε και εκδήλωση διαμαρτυρίας στη Σάμο, γιατί πλέον οι κάτοικοι δεν αντέχουν άλλους πρόσφυγες και παράνομους μετανάστες.
Πιστεύω ότι ο ρόλος του FRONTEX πρέπει να βελτιωθεί και να μπορέσει πραγματικά να κάνει σοβαρή δουλειά στα θέματα που αφορούν τη φύλαξη των συνόρων, και όχι μόνο στα θαλάσσια σύνορα, διότι βλέπουμε πλέον μεγάλη έλευση και από τη μεριά των χερσαίων συνόρων, στην περιοχή του Έβρου. Επομένως, πρέπει να υπάρξει πολύ συγκεκριμένη βελτίωση της δουλειάς που κάνει ο ίδιος ο FRONTEX. Ωστόσο, και στην περιοχή της Ηπείρου —όπου υποτίθεται υπάρχει ο FRONTEX, στα σύνορα Ελλάδας-Αλβανίας, έχουμε εισροή κακοποιών οι οποίοι πραγματικά ληστεύουν τα παραμεθόρια χωριά.
Jiří Pospíšil (PPE). – Pane předsedající, já jsem se také chtěl zapojit do debaty, která velmi vítá navržení tohoto nařízení. Jsem přesvědčený, že ta reakce – dát jasná pravidla pro evropskou pohraniční a pobřežní stráž – je nutná. Osobně bych byl pro to, aby se tato instituce naplno rozběhla co nejdříve, ale chápu, že je tam určité přechodné časové období. Chci do té debaty ještě doplnit to, že vedle jasnějších pravidel pro vnější hranici a její ochranu do budoucna bude vhodné rozjet i další instrumenty, kterými chceme předcházet dalším migračním krizím a vlnám, které Evropě hrozí. To znamená, určitě je třeba zde mít jasnou ochranu vnější hranice, ale je třeba také mít preventivní opatření pro ty, kteří přicházejí k hranici, jaké jim nabídnout alternativy a tak dále. To znamená, byl zde speciální fond zřízený pro Afriku, který by měl investovat do míst s potenciálními možnostmi a zdroji migrace. To jsou věci, které trochu zapadly, a ty bychom stejně vedle ochrany hranice měli rozvíjet.
Julie Ward (S&D). – Mr President, over the past five years, I have sought to learn about the migration and refugee experience directly from those affected. I’ve spent time in Calais and on the streets of Paris. I’ve worked with NGOs and taken every opportunity to listen to people who have been forced to migrate because of conflict and unsustainable lives.
We have a tragic situation whereby people are willing to risk drowning in our seas in order to start new lives here in Europe. So there are elements of this regulation that I welcome. I’m glad that the European Border and Coast Guard Agency will conduct searches to prevent people drowning. Those who are rescued must then be treated with empathy and humanity, and I particularly welcome the commitment to fundamental rights when working with third countries.
However, more than managing borders and documenting migration, we should take responsibility for and tackle the inequality and deprivation that forces so many to abandon their homes and risk dangerous journeys. We must uphold European values, protect the vulnerable and ensure our communities welcome those who, in a different moment of history, could, indeed, be us.
Željana Zovko (PPE). – Mr President, I would like to thank the rapporteur for her wonderful achievement. It is without doubt that a strong and cohesive European Union can only be safeguarded with well-functioning border control at the external borders.
The importance of this issue is very clear when you look at Croatia. This country has the longest external border of the European Union. Its national forces work rigorously to maintain European internal security. With this upgrade of equipment, an increased standing corps and readiness in a crisis situation, the European Border and Coast Guard Agency can provide crucial assistance to its Member States in critical border regions.
The next step is to engage all our partners and third countries to cooperate and to provide the technical and operational support that leads to effective management of the Union’s migration policy.
(Încheierea intervențiilor la cerere)
Dimitris Avramopoulos,Member of the Commission. – Mr President, I would like to express my thanks to honourable Members for this very important debate and mostly for their support.
The new European Border and Coast Guard Regulation, as I said during my introductory remarks, is a game-changer in terms of effectiveness on how the European Union collectively protects its common external borders and manages migratory flows in the coming decades. That was our ambition: for Europe to be better prepared for the future because we don’t know what the future will hold for us. This is a major step forward and we – all in this room – can be proud of what we have achieved. It is part of our common legacy.
Both the agency, and of course the Member States, will have the tools to anticipate and respond to future crises at the EU’s external borders. I strongly hope that you will support the final outcome of the negotiations during the votes later on. We need to show our citizens that Europe cares and works in their interests, and that they can trust Europe.
I won’t say goodbye to you yet because we have one more debate in a few minutes, which will be the last one.
Roberta Metsola,Rapporteur. – Grazzi lil kull wieħed u waħda minnkom li pparteċipajtu f’dan id-dibattitu dwar din il-liġi li ser tagħmel differenza kbira fuq kif ser jiġu mmaniġġjati l-fruntieri esterni.
Naħseb li taqblu miegħi li hawn qbil f’din il-Kamra li għandna nżommu l-fruntieri interni miftuħa ħalli ċ-ċittadini Ewropej jibqgħu fil-libertà li jivvjaġġaw fi ħdan l-Unjoni Ewropea. Dan nistgħu niżgurawh biss jekk il-fruntieri esterni tagħna jkunu protetti bl-aħjar mod possibbli. Dan li rnexxielna nagħmlu b’din il-liġi dwar il-Gwardja Ewropea tal-Fruntieri u tal-Kosta. Permezz ta’ din il-liġi aħna sibna soluzzjonijiet għal ħafna kwistjonijiet li kellhom jiġu indirizzati. Qed nipprovdu l-Aġenzija bir-riżorsi umani, finanzjarji u tekniċi li l-Aġenzija għandha bżonn. Qed niżguraw li l-Aġenzija tkompli tirrispetta d-drittijiet fundamentali f’kull attività tagħha biex l-Aġenzija tagħti l-għajnuna neċessarja tagħha fil-qasam tar-ritorn, biex insaħħu l-kooperazzjoni ma’ pajjiżi terzi. Qbilna wkoll fuq dikjarazzjoni sabiex il-Kummissjoni tbiddel ir-regolamenti tagħha dwar il-persunal, l-istaff, sabiex inżidu l-attrazzjoni ta’ din l-Aġenzija.
Biex nikkonkludi, aħna wegħidna liċ-ċittadini Ewropej li ser nagħlqu n-negozjati fuq din il-liġi sal-aħħar ta’ din il-leġiżlatura. Din il-wegħda żammejniha għaliex irnexxielna nġibu riżultati tant mixtieqa minn kulħadd. Nerġa’ nirringrazzja lil kull kollega tiegħi li għamlu dan kollu possibbli: mill-Kummissjoni, il-Kunsill u b’mod partikolari lix-shadow rapporteurs kollha li wasalna hawnhekk illum ukoll grazzi għar-rieda tagħkom biex nagħlqu l-proċess leġiżlattiv aktar tard illum. Aħna kellna għan u lħaqnih. Riedna nagħmlu bidla pożittiva u rnexxielna. Din hija rebħa għall-Ewropa.
Președintele. – Dezbaterea a fost închisă.
Votul va avea loc miercuri, 17 aprilie 2019.
Declarații scrise (articolul 162)
Henna Virkkunen (PPE), kirjallinen. – Jotta Euroopan sisäinen vapaa liikkuvuus voidaan turvata, tarvitaan pitävää ulkorajaa. Muutama vuosi sitten koetussa muuttoliikekriisissä näimme, että kaikki jäsenmaat eivät kovassa tulijapaineessa pystyneet varmistamaan ulkorajansa toimintaa. EU:n raja- ja merivartiovirasto Frontexin vahvistaminen perustamalla pysyvä 10 000 raja- ja merivartijan joukko vuoteen 2027 mennessä on olennainen askel kohti pitävää ulkorajaa. Vaikka jokainen jäsenmaa on jatkossakin vastuussa omasta ulkorajastaan, on tärkeää, että se voi tarvittaessa pyytää apuun nopean toiminnan reservistä joukon, jonka on tarkoitus avustaa mahdollisissa ongelmatilanteissa. Tämä on kotimaani Suomen kaltaisen maan kannalta olennaista, sillä meillä on vastuullamme yli tuhat kilometriä EU:n ulkorajaa. Uudistuksen myötä viraston tulisi myös pystyä tukemaan jäsenmaita kielteisten turvapaikkapäätösten saaneiden hakijoiden palautuksessa tunnistamalla laittomasti EU:ssa oleskelevia henkilöitä ja avustamalla jäsenmaita matkustusasiakirjojen hankkimisessa. Tämän kaltainen apu tulee varmasti tarpeeseen jäsenmaissa, joihin kohdistuva muuttopaine on muita suurempi. Koko EU:n kattavaa koordinaatiota tarvitaan.