Új EKT a kutatás és az innováció szolgálatában (a vita folytatása)
Ernő Schaller-Baross (NI), írásban. – A Covid19 világjárvány okozta válságban az európai kutatási és innovációs potenciál kiaknázása elsődleges fontosságú cél. Az új innovációk kidolgozása az uniós gazdasági helyreállításban, Európa versenyképességének növelésében elengedhetetlen szerepet játszik. A világjárvány következtében a kutatók számos kihívással néztek szembe, helyzetük bizonytalanná vált, nehezebb munkakörülményeket tapasztalnak, a járványhelyzet akadályt jelentett a kutatók szabad mozgásában, a tudástechnológiák tagállamok közötti cseréjében.
Emiatt a magyar kormány gazdaságvédelmi akciótervének egyik fontos eleme a kutatási és fejlesztési szektor magasan képzett szakemberei foglalkoztatásának támogatása, elősegítve a szektorban dolgozó több tízezer munkavállaló tartós foglalkoztatását, a munkabérek fenntartását, az elbocsátások elkerülését, és új munkahelyek teremtését. A kutatási, fejlesztési és innovációs bértámogatás tavaly közel 23 ezer szakember munkában tartásához járult hozzá 17 milliárd forinttal. A januárban újraindult bértámogatási program idén több mint 16 ezer magasan képzett szakember megtartásához járult hozzá összesen 12 milliárd forinttal.
Fontos, hogy az Európai Kutatási Térség megerősítésével és a részvevők körének bővítésével az uniós tagállamok jelentősebb mértékben részesülhessenek anyagi támogatásban annak érdekében, hogy nemzeti kutatási és innovációs potenciáljukat optimális mértékben kihasználják. Az európai kis-és középvállalatok számára elérhetővé kell tenni, hogy minden ágazatra kiterjedően, közvetlenül is alkalmazhassák az Európai Kutatási Térség eszközrendszerét, ezzel megerősítve a tudományos élet és az üzleti vállalkozások közötti hosszú távú stratégiai együttműködést.