Compte rendu in extenso des débats

Lundi 21 novembre 2022 - Strasbourg

14. Prévention, gestion et amélioration des soins concernant le diabète dans l'UE à l'occasion de la journée mondiale du diabète (débat)

  President. – The next item is the debate on the Commission statement on ‘prevention, management and better care of diabetes in the EU on the occasion of World Diabetes Day’ (2022/2901(RSP)).

  Stella Kyriakides, Member of the Commission. – Madam President, honourable Members, more than 32 million people live with diabetes. That is one in ten adults in the EU. This figure has doubled in the last decade and that is an alarm call for us all. Diabetes is one of the greatest health challenges of modern times and this challenge will continue to increase unless we take action and unless we all work together.

Last week we marked World Diabetes Day, and this gives us an opportunity each year to shine a light on diabetes and to relook and examine our efforts, to identify what we need to do better, to prevent, to educate and to raise awareness and to listen to patients and all stakeholders. But we all know that this is not a responsibility that we should be doing just one day a year. So I’m delighted to be part of today’s discussion, and I welcome the European Parliament’s resolution on diabetes.

This resolution is an important signal to European citizens and of course to all diabetes patients. Diabetes cannot be seen as only one disease. It is also a dangerous multiplier. It is important to address the risks of developing diabetes or even having high blood sugar levels, including through nutrition and physical activity. Diabetes, we know, increases the risks of other conditions, such as cardiovascular diseases and stroke. And those with diabetes run a more serious risk of serious disease when affected by COVID.

Diabetes puts a heavy economic strain on health budgets, at about 9% of the EU health expenditure in 2019. But let’s look at the positive side and let’s see what can be done. The burden of type—2 diabetes can be reduced through healthy lifestyles, through better diets, through physical activity, through not smoking and avoiding alcohol use. We need to help citizens live healthy lives with healthy minds and healthy bodies. And this is in order to ensure healthy futures. We need to help them to make healthy choices. The ‘Healthier Together’ EU non—communicable diseases initiative aims to do exactly this. This has a budget for 2022 of EUR 156 million, and through this initiative, we are helping Member States to identify and to implement actions to reduce the burden of non—communicable diseases. We are financing joint actions that address risk factors related to diabetes and of course other non—communicable diseases.

Data on diabetes and prediabetes is often lacking and we’re working to fill this gap. To do this, we’re financing a feasibility study to assess the possibility for the collection of data on non—communicable diseases, and this will start with diabetes as the pilot area. We are financing research to better understand diabetes and to answer important questions such as how can we prevent the development of type—2 diabetes? Or how can we replace insulin for the treatment of diabetes type 1? How can we help those with diabetes in the self—management of their disease? Horizon 2020 and Horizon Europe – through the innovative medicines initiative that partners with the pharmaceutical industry – enable this research.

Ladies and gentlemen, on World Diabetes Day, I called on Member States and all stakeholders to collaborate, to work together to improve the lives of all Europeans living with diabetes. With the actions under the EU4Health programme, we will support Member States, patient groups and health professionals, and I want to thank you for the ongoing support of this Parliament for EU4Health.

But more importantly, we can deliver concrete benefits to all diabetes patients and we can strengthen prevention across the EU. Together, I firmly believe we are able to build healthy societies and we are able to look towards a healthier future for all.

  Pernille Weiss, for PPE-Gruppen. – Fru Formand! En resolution om diabetes? Ja, hvorfor ikke. Det er jo ti år siden sidst og udfordringerne, de er hverken blevet færre, ligesom omfanget heller ikke er blevet mindre.

I dag har 33 millioner borgere i EU diabetes, og i 2030 vil 38 millioner have det. De fleste af den type, som hænger sammen med livsstil: Hvor meget vi spiser, hvad vi spiser, sover, bevæger os og så videre. Alt det vi forsøger at forebygge eller forbyde - alt afhængig af politisk ståsted. Men også afhængig af, om vi tør skifte gear i diabetesdebatten og forstå, at diabetes er et symptom på, at vi endnu ikke har forstået, at svær overvægt ofte er årsagen. En årsag, der IKKE handler om, at alle med overvægt selv har valgt det og i øvrigt selv kan ændre på det.

Nej, svær overvægt eller forstadier til det er rent faktisk en kronisk lidelse, som næsten 60 procent af alle voksne i EU har. Det er jo et vildt tal. En kronisk lidelse, som mange aldrig slipper af med igen - uanset hvor meget de lægger deres kost om eller bevæger sig anderledes. En kronisk lidelse, som stadigvæk lever i ly af, at vi har en angst for at tale om overvægt. En kronisk lidelse, som derfor medvirker til, at stadig flere borgere udvikler diabetes, som faktisk kunne være undgået. En kronisk lidelse, der koster kassen! Også i mistet livskvalitet.

Som sygeplejerske - og som europapolitiker – så er jeg simpelthen så træt af, at vi behandler udvalgte sygdomme uden at tage fat i selve årsagen til de over 200 andre sygdomme - udover diabetes - der tynger den enkelte, familien og samfundsøkonomien. Lad os dog i hele EU anderkende - også som det er foreslået af WHO for lang tid siden - at svær overvægt er en kronisk lidelse, og den skal også behandles som en kronisk lidelse.

  Christel Schaldemose, for S&D-Gruppen. – Fru formand! Tak skal du have, fru kommissær. Tak for en god indledning og for at anerkende de store udfordringer, der er med diabetes i EU, hvor næsten hver niende EU-borger har diabetes - enten type et eller type to. Derfor er det også rigtig vigtigt og godt, at vi i dag debatterer det og nu også får vedtaget en ny resolution. For der er meget, vi kan gøre, og der er meget, vi bør gøre. Det er alvorligt for de mennesker, der lever med diabetes. De skal have en bedre livskvalitet. Men det er også alvorligt for vores sundhedsvæsner. Og det værste af det hele er, at vi jo godt kan gøre noget ved det! Efter min mening skal vi have knækket kurven i EU i forhold til antallet af folk med diabetes. Særligt type to er jo mulig at forebygge ved sundere livstil, og vi har faktisk mange ting, vi kan gøre i EU. Vi kan være med til at skabe bedre forbrugerinformation for vores fødevarer, vi kan reducere salt og sukkerindholdet i mange af vores forarbejdede varer osv. Risikofaktorerne, dem har vi et ansvar for i EU. Men først og fremmest skal vi tænke på de patienter, der lever med diabetes, og de skal kunne leve et bedre liv. Diabetes er en alvorlig sygdom. Lad os også tage den alvorligt politisk, tak.

  Frédérique Ries, au nom du groupe Renew. – Madame la Présidente, le diabète est l’un des plus grands défis sanitaires de notre époque. C’étaient d’ailleurs les mots que vous avez prononcés dans l’ouverture de vos remarques, Madame la Commissaire. Et j’ajouterais à cela: l’un des défis les plus minimisés.

Un Européen sur dix – cela a été dit – vit avec le diabète et près de la moitié d’entre eux n’arrivent pas à le maîtriser. Le diabète est un facteur multiplicateur d’une série d’autres maladies, cardiaques notamment, mais pas seulement. Et pourtant, un diabétique sur trois en Europe s’ignore.

Dix ans après la première résolution de notre Parlement sur le sujet, on parlait à l’époque d’«épidémie», celle d’aujourd’hui est un véritable signal d’alarme. La Commission a publié en juin une initiative sur les maladies non transmissibles. Parmi les pistes étudiées, mais laissées au bon vouloir des États membres, je recherche les véritables objectifs concrets pour le diabète. Quels sont ces objectifs? Où sont les objectifs de réduction des risques – et pourtant, vous avez évoqué la prévention du diabète de type 2 –, de diagnostic systématique, de contrôle de la glycémie, de lutte contre des préjugés qui sont dépassés et aussi contre une certaine stigmatisation?

Il nous revient donc impérativement maintenant de fixer ces objectifs ambitieux pour susciter une nouvelle vague de plans nationaux et soutenir les patients, souvent délaissés entre deux consultations annuelles, au mieux parfois, accélérer bien évidemment aussi la recherche et l’arrivée d’innovations.

On l’a dit et redit, pendant la pandémie notamment, le traité est peu généreux en termes d’Europe de la santé. Mais même dans cette lecture étriquée, l’Europe a ici encore une valeur ajoutée. Réelle. C’est à nous de l’imposer.

  Tilly Metz, au nom du groupe Verts/ALE. – Madame la Présidente, la Journée mondiale du diabète était lundi dernier et a malheureusement été l’occasion de souligner le nombre croissant de personnes atteintes de cette maladie. Malgré les différentes initiatives au niveau européen, la coordination pour la prévention et l’accès aux soins reste limitée. Cela doit changer et tel est l’objectif de cette résolution.

Mais plus encore, cette résolution contient trois changements importants. Le premier est la fin des discriminations envers les personnes atteintes de diabète. Non, une personne diabétique ne devrait pas être exclue d’une profession ou d’un cours à l’école du fait de sa maladie. Le deuxième est l’accès aux soins et à l’innovation. Pour cela, la transparence des prix des médicaments ainsi que de l’utilisation des fonds pour la recherche est clé. Le troisième changement que demande cette résolution, c’est la transition vers un environnement et une alimentation saine.

L’Europe a un rôle majeur à jouer pour coordonner les efforts des États membres, au moyen, par exemple, du pacte vert et de la PAC. Encore une fois, je terminerai pour souligner que les enjeux environnementaux et sanitaires sont extrêmement liés et demandent à être traités ensemble.

  Simona Baldassarre, a nome del gruppo ID. – Signora Presidente, signora Commissaria, onorevoli colleghi, ricordare tutti i pazienti affetti da diabete è un obbligo per quest'Aula.

Una malattia con un'incidenza in crescita in tutto il mondo, in particolare per il diabete di tipo 2, per cui è doveroso agire prevenendo i fattori di rischio come il sovrappeso, l'obesità, la sedentarietà, le diseguaglianze socioeconomiche e la scorretta alimentazione. Un'epidemia silenziosa che, solo nel 2021, ha causato oltre un milione di decessi in Europa, classificandosi come la quarta causa di morte nell'Unione europea.

Bene allora programmi come EU4Health, ma non basta. Da medico ribadisco che il primo passo è sempre la prevenzione: identificare attivamente i soggetti a rischio, promuovendo corretti stili di vita, una sana nutrizione e attività fisica, con piani di informazione e screening per intervenire quanto prima. La metà dei diabetici e prediabetici non sa addirittura di esserlo e purtroppo, quando la malattia diventa evidente, i sintomi sono macroscopici, il danno è già fatto e si rischia un fine vita complicato e invalidante, con enormi costi personali, familiari, sociali e sanitari.

Nella lotta contro il diabete, cari colleghi, questo Parlamento deve rispondere "presente".

  Joanna Kopcińska, w imieniu grupy ECR. – Pani Przewodnicząca! Pani Komisarz! Szanowni Państwo! Cukrzyca jest jedną z najgroźniejszych i najczęściej występujących chorób cywilizacyjnych o charakterze przewlekłym. W Unii Europejskiej, o czym wspominała pani komisarz, cierpią na nią ponad 33 miliony osób, a według szacunków w niespełna osiem najbliższych lat ich liczba wzrośnie do 38 milionów. Co więcej, szacuje się, że na pewnym etapie choroby do 80% pacjentów będzie zmagać się również z innymi najczęstszymi powikłaniami cukrzycy.

I choć ostatnie lata przyniosły pacjentom wiele ułatwień w dostępie do nowoczesnych leków i technologii w terapii leczenia oraz zapobiegania cukrzycy, to wciąż pozostaje wiele do zrobienia w kontekście holistycznego podejścia do tego wieloczynnikowego wyzwania zdrowotnego. Dlatego jeżeli rzeczywiście mamy na celu realnie zadziałać na korzyść pacjenta diabetologicznego, podejmijmy kroki do osiągnięcia większej synergii poprzez istniejące programy przekładające się na lepsze skoordynowanie opieki diagnostycznej i lekarskiej. Optymalnie wykorzystujmy tę wiedzę, którą mają już państwa członkowskie, poprzez wymianę doświadczenia, wspólne uwzględnianie danych epidemiologicznych odnośnie zapadalności na chorobę oraz dostępności do zakresu świadczeń lekarskich, włączając w to analizę, ścieżkę oraz prognozę leczenia pacjenta.

Scalenie dotychczasowych programów oraz wysoko wykwalifikowanej pomocy medycznej może sprawić, że leczenie będzie miało cechy spójnego działania, w którym liczy się podstawowa zasada, że dobro pacjenta jest najważniejsze.

  Kateřina Konečná, za skupinu The Left. – Paní předsedající, vážená paní komisařko, vážení kolegové a kolegyně, dovolte mi v prvé řadě poděkovat zpravodajům za příkladnou spolupráci při vyjednáváních této rezoluce, kterým jsem měla tu čest předsedat. Doufám, že se konsenzus, který jsme v průběhu celého procesu měli, podaří přetavit také do hladkého hlasování. Na čem se však shoda nenašla a mrzí mě to, je opětovně otázka patentových práv. Je to téměř 100 let, co se vynálezce inzulinu Frederick Banting vzdal patentu k této látce a pronesl onu slavnou větu: „Inzulin patří světu, ne mně“. A je smutné, že téměř 100 let po obětavém gestu tohoto vědce jsou někteří mí kolegové, zejména z pravice, natolik ideologicky zaslepeni, že odmítají byť i zmínku o tomto kroku v projednávané rezoluci.

Až 32 milionů lidí v EU žije s některým typem cukrovky. Polovina z nich běžně nemá správnou hladinu cukru v krvi, což u nich vede k dlouhodobým a závažným zdravotním problémům. Při příležitosti Světového dne cukrovky a 100 let od nesobeckého gesta jednoho vědce musíme na evropské úrovni prohloubit spolupráci v boji s tímto onemocněním.

  Edina Tóth (NI). – Tisztelt Elnök Asszony! Biztos Asszony! Napjainkban világszerte több százmillió embert érint a cukorbetegség és az inzulinrezisztencia. Én is egy vagyok közülük. Ez lett korunk népbetegsége. Az elmúlt két évben a járvány tovább nehezítette a betegséggel élők helyzetét, és jelentősen csökkentette a megelőzésre irányuló lehetőségeket. Éppen ezért kértem már korábban az Európai Bizottságot, hogy dolgozzon ki a cukorbetegség megelőzésére és kezelésére irányuló cselekvési tervet, de sajnos eddig elutasító választ kaptam. Jó hír viszont, hogy vannak olyan országok, köztük hazám, Magyarország, ahol a kormány kiemelt figyelmet szentel a cukorbetegeket érintő problémák kezelésének, amely során az érintettek több területen kapnak segítséget.

Továbbra is úgy gondolom, hogy az egyre romló tendencia megállítása érdekében sürgető szükség van egy irányelv kidolgozására. Bízom abban, hogy a Bizottság álláspontja a közeljövőben változni fog, és sikerül együtt és hatékonyan fellépni a diabétesszel szemben.

  Ljudmila Novak (PPE). – Spoštovana gospa komisarka, predsedujoča, kolegice in kolegi.

Ob nenehnem povečevanju števila sladkornih bolnikov je jasno, da moramo bolj odločno in učinkovito ukrepati. Največ lahko naredimo na področju izobraževanja in ozaveščanja državljanov na vseh nivojih in pri vseh starostih. Ko zboli en član družine, to vpliva na življenje celotne družine, še posebej, če zboli otrok. Z ozaveščanjem o vzrokih za nastanek bolezni lahko vplivamo na življenjski slog državljanov, da bi bili manj izpostavljeni tveganjem. Preventiva je vedno cenejša in boljša od kurative. V Evropski uniji je veliko znanja, žal pa naši državljani nimajo vsi enakih pogojev in možnosti v boju s to boleznijo. Kadar v Evropski uniji povežemo znanje, izkušnje, ukrepe, in zato namenimo tudi sredstva iz našega skupnega proračuna, lahko naredimo neverjetne premike, lahko veliko stvari spremenimo na bolje.

  Heléne Fritzon (S&D). – Fru talman! Kommissionär! Ingenstans i världen är det så vanligt med typ 1-diabetes bland barn och unga som här i EU. Det är ett underbetyg till dagens förebyggande arbete. Nu måste vi öka takten. Vi måste förebygga rökning, minska alkoholkonsumtionen och äta mer hälsosamt. Här har EU en roll, exempelvis genom att vi åstadkommer tydligare märkning på förpackningar av alkohol.

Vi måste också säkra så att EU aldrig hamnar i den situation som 1,3 miljoner amerikaner är i, där man tvingas att hoppa över sitt insulin för att man inte har råd. För oss socialdemokrater är det självklart med lika tillgång till medicin för alla. Jag vill också lyfta fram vikten av att följa den tekniska utvecklingen inom mätning av blodsocker. Inga gamla fördomar ska leda till diskriminering av diabetiker.

  Véronique Trillet-Lenoir (Renew). – Madame la Présidente, Madame la Commissaire, 33 millions de personnes souffrent aujourd’hui du diabète en Europe et 90 % d’entre elles d’un diabète de type 2. Il faut dire les choses clairement: le diabète de type 2 est essentiellement une maladie de la mauvaise alimentation, trop riche, trop sucrée et déséquilibrée. La clé de la prévention du diabète, c’est l’éducation à une alimentation saine dès le plus jeune âge et une information simple, compréhensible et basée sur la science des consommateurs sur les produits alimentaires qu’ils achètent. C’est pourquoi, Madame la Commissaire, la révision de la directive sur l’étiquetage nutritionnel est un des éléments clés de l’initiative Healthier Together que vous avez récemment lancée.

Et parce que les facteurs de risque du diabète sont communs, entre autres, à ceux du cancer et des maladies cardiovasculaires, nous avons besoin d’une véritable stratégie européenne de prévention contre les maladies chroniques permettant d’intégrer la prise en compte des déterminants de la santé dans toutes les politiques européennes, d’établir une gouvernance inclusive rassemblant notamment les représentants des consommateurs et des patients, et surtout d’encourager les États membres à mettre en œuvre des mesures de prévention ambitieuses sans jamais céder aux pressions des groupes d’intérêts.

  Aurélia Beigneux (ID). – Madame la Présidente, depuis 30 ans, l’Europe a réussi à maîtriser la propagation du diabète et les décès associés à cette maladie surviennent majoritairement en raison d’un diagnostic trop tardif. Les efforts pour démocratiser les outils de prévention ne doivent donc jamais faiblir. Mais depuis 30 ans, l’Europe a aussi tout fait pour développer les causes du diabète: vous avez provoqué un repli sur les métiers du service, apporté une alimentation hyper sucrée en masse, favorisé un nutriscore inadapté et avez préféré lutter pour les quotas dans les entreprises plutôt que de combattre le stress au travail. En parallèle, le vieillissement de la population européenne fera mathématiquement augmenter le nombre de personnes à risque.

La politique européenne de santé aurait dû faire ses preuves pendant la pandémie. Bien au contraire, elle a montré son incompétence à la face du monde, laissant les frontières ouvertes et faisant venir les masques de Chine et les vaccins des États-Unis. Une remise en cause sérieuse du mode de vie promu en Europe et de votre politique de santé est donc nécessaire. Éliminer les causes à la source, c’est éviter de poignarder une deuxième fois les services hospitaliers de nos pays.

  Margarita de la Pisa Carrión (ECR). – Señora presidenta, señora comisaria, señorías, cada persona es distinta; su diabetes, también. Se deben dar posibilidades para elegir la forma más adecuada para cada paciente. Existen avances tecnológicos que deben ser aprovechados porque alargan la esperanza de vida y disminuyen las complicaciones. Es imprescindible la monitorización próxima de glucosa con sistemas modernizados, la administración a tiempo real de insulina. Y las bombas. Y ya no es un sueño el implante de liberación sostenida de nanoformulaciones de insulina.

También son muy importantes la concienciación social y la comprensión de la enfermedad y de los enfermos con diabetes, una tarjeta de identificación mundial que permita a quién esté más cerca reconocer los síntomas y dar soporte en hipoglucemias, naturalidad en los controles de seguridad en aeropuertos, facilidades para los niños, formación o las etiquetas de los azúcares de los alimentos. Y, también, fomentar los servicios de enfermería, pues son quienes llevan el manejo habitual de los pacientes, para saber cómo actuar, por ejemplo, en las descompensaciones de la adolescencia: su labor permite que Europa tenga una posición privilegiada.

Y, por supuesto, se necesita inversión en investigación para profundizar y saber el porqué del aumento de las enfermedades autoinmunes como la diabetes. Es necesario crear y compartir conocimiento y buenas prácticas para conseguir mayores logros en el espacio europeo.

  Tomislav Sokol (PPE). – Poštovana predsjedavajuća, povjerenice, kolegice i kolege, procjenjuje se da u Europskoj uniji svaka deseta odrasla osoba boluje od dijabetesa, a da troškovi povezani s liječenjem iznose devet posto ukupnih troškova u zdravstvu. Dodatno zabrinjava podatak da čak polovica oboljelih osoba nema postavljenu dijagnozu koja je ključna za pravilno liječenje.

U tom kontekstu pozdravljam inicijativu Europske komisije ⹂Zdravi zajedno za borbu s nezaraznim bolestima”. Međutim, za borbu s dijabetesom potreban nam je još ambiciozniji okvir. Zato pozivam na donošenje europskog plana za borbu protiv dijabetesa koji bi sadržavao precizno definirane ciljeve, regulatorne mjere, indikatore i snažno financiranje po uzoru na europski plan za borbu protiv raka. Samo tako Europa može pobijediti dijabetes, bolest s kojom se u Europskoj uniji bori 170 tisuća djece.

Na kraju, želim istaknuti da je za uspješnu borbu s dijabetesom, ali i drugim bolestima, važno uspostaviti europski prostor zdravstvenih podataka. Ponosan sam zato da kao izvjestitelj Europskog parlamenta već radim na ovom fajlu koji će omogućiti razmjenu i pristup zdravstvenim podacima kako u svrhu izravnog liječenja tako i u svrhu istraživanja i razvoja novih oblika liječenja ove teške bolesti.

Puhetta johti HEIDI HAUTALA
varapuhemies

  István Ujhelyi (S&D). – Tisztelt Elnök Asszony! 100 évvel az inzulin felfedezése után és mintegy 10 évvel az ezt megelőző parlamenti vita után én azt sikernek tartom, hogy ezt a kérdést most ide tudtuk hozni a plenárisra. De vajon mitől lesz ezáltal jobb az inzulinrezisztenciában, a cukorbetegségben szenvedők élete az Európai Unióban? Magyarországon tízezer emberből több mint ezerháromszáz érintett, több mint egymillió-egyszázezer ember. És a kérdés az, hogy egy ilyen vita hoz e nekik valami újat, valami könnyebb életet, vagy azoknak, akik a jövőben esnek bele ebbe a betegségbe. Ezért találtuk ki az európai egészségügyi uniót.

Ezért beszélünk arról, hogy miközben tagállami hatáskör az egészségügy, közben kell legyen egy európai koordinációs, támogató és a politikákat összehangoló szintje az európai egészségnek. Mert számomra a legfontosabb, hogy minden európai polgár ugyanolyan eséllyel jusson hozzá az ellátáshoz, a prevencióhoz, a kezelésekhez, a gyógyszerekhez, az eszközökhöz. Erről szól az egészségügyi unió nemcsak a cukorbetegségek, hanem más betegségek terén is.

  Danilo Oscar Lancini (ID). – Signora Presidente, signora Commissaria, onorevoli colleghi, ogni malattia è grave, ma quando la malattia ci riguarda in prima persona, allora la malattia, per assurdo, diventa ancora più grave. È così per tutti ed è così anche per me. E allora cosa si fa? Si scavano i dati, ci si dà da fare per capire cosa si può fare, come, quando, perché, dove, chi?

La stima mondiale dei diabetici (dati della Federazione internazionale del diabete) cresce vorticosamente. Si passa dai 151 milioni stimati nel 2000 ai 285 milioni stimati nel 2009, per arrivare ai 536 milioni del 2021.

Il diabete è una piaga, colpisce le fasce sociali più deboli. Ma in Europa cosa facciamo? Ho scoperto che in Europa non c'è ad oggi nemmeno una distinzione nella raccolta dei dati tra il diabete di tipo 1 e il diabete di tipo 2. Se vogliamo vincere la battaglia contro il diabete dobbiamo fare gioco di squadra, allineare i dati di tutti gli Stati membri UE, investire in ricerca e sperimentare tutte le possibili innovazioni proposte dalla scienza.

Prevenire è meglio che curare, ma per prevenire bisogna conoscere; conoscenza uguale ricerca, ricerca uguale investimento, investimento significa, ancora una volta, prevenire.

  Liudas Mažylis (PPE). – Gerbiama Pirmininke, Komisijos nare, kolegos. Pasaulinė diabeto diena primena, ko nepadarėme ar per mažai padarėme kovodami su diabetu, kaip ir kitomis lėtinėmis ligomis. O kovos su jomis schemos iš tikrųjų yra panašios: nuo sveikos gyvensenos ir rizikos faktorių poveikio sumažinimo iki gydymo paslaugų kokybės suvienodinimo įvairiose valstybėse. Dar 2012-aisiais Europos Parlamente pasiūlyta kurti kovos su diabetu strategiją, o per tą laiką sergančiųjų tik daugėjo. Diabetas siejamas su kitomis lėtinėmis ligomis, su COVID-19, tas ligas komplikuoja, o svarbus esminis faktorius yra nutukimas. Manau, kad keitimosi gerosios praktikos pavyzdžiais nepakanka. Pabrėžčiau europinio masto prevencijos programas, ankstyvą diagnostiką, nacionalinių registrų sukūrimą ir bendrą europinį registrą. Nutukimo temą reikia plačiau įtraukti į „Horizonto“ programą. O Europoje, manau, pats laikas skelbti nutukimo epidemiją. Nelaukdami, kol kokia nors kita pandemija mus užklups. Tada ir kalbos apie Europos sveikatos sąjungą nebus tik proginės.

  Franc Bogovič (PPE). – Gospa predsednica, diabetes, sladkorna bolezen ali pa tudi tihi ubijalec, radi rečemo ti zelo razširjeni bolezni. Tihi ubijalec pa zato, ker mnogi izmed nas ne vemo, ali je naš spremljevalec ali ni.

33 milijonov ljudi je danes že zaznanih v Evropi kot bolnikov sladkorne bolezni, 38 naj bi jih bilo do leta 2030 in tudi sam sem pred enim dobrim mesecem pri zdravniškem pregledu v Evropskem parlamentu dobil diagnozo, da je bolje, da pričnem z jemanjem tablet in da ulovim raven sladkorja blizu mejne vrednosti. Hkrati je logično doktor povedal, kaj je potrebno storiti. Zgubiti med 10 do 15 kilogramov, imeti bolj zdrav življenjski slog, gibanje. Govorim zato, ker mislim, da je najbolj pomembno pri vsem tem, da resnično zagotovimo dostopnost do diagnosticiranja, da ljudje čim prej spoznamo, da je diabetes naš spremljevalec, da imamo v nadaljevanju tudi dostop do zdravljenja, ki je na enakem nivoju širom po Evropi. Zato je prav, da je to evropska akcija, da imamo tudi raziskave na tem področju in da tudi s pomočjo evropskih sredstev, predvsem pa nacionalnih, financiramo preventivne akcije in pa tudi samo zdravljenje te bolezni. Izmenjava dobrih praks je zagotovo zelo pomembna. Zelo sem vesel, da ob svetovnem dnevu diabetesa obravnavamo to pomembno točko tudi v Evropskem parlamentu.

  Luisa Regimenti (PPE). – Signora Presidente, signora Commissaria, onorevoli colleghi, in Europa sono più di 33 milioni le persone affette da diabete e tali numeri sono destinati ad aumentare.

Il diabete inoltre è una malattia complessa, perché nella maggior parte dei casi è connessa a patologie associate: malattie cardiovascolari, complicazioni renali, fino alla disabilità permanente. Alla base della cura di questa malattia altamente invalidante e diffusa, i cui casi sono in notevole aumento, vi sono la dieta, l'attività fisica, ma soprattutto i farmaci.

L'Unione europea deve incoraggiare un campo fertile per la ricerca, che non deve fermarsi, al fine di rendere disponibili ai pazienti farmaci efficienti a prezzi accessibili e rendere i nostri sistemi sanitari più resilienti, anche attraverso programmi di screening e di prevenzione.

Questi devono essere gli obiettivi principali dell'impegno europeo per migliorare l'assistenza e la qualità di vita delle tante persone affette da diabete e anche delle loro famiglie.

Pyynnöstä myönnettävät puheenvuorot

  Clare Daly (The Left). – Madam President, we have heard the statistics: 33 million people in the EU living with diabetes, predicted to rise to 38 million in 2030. These are absolutely astounding figures. I mean, one in ten people, hundreds of millions of people worldwide.

Particularly concerning is the fact of the rise of Type 1 diabetes in children increasing considerably, with strong geographical disparities being indicated. Although the reason for the epidemic cannot yet be precisely explained, environmental factors are being put forward.

It’s really clear that in the face of this epidemic, there has to be major investment in this area to ensure scientific advances on the source of the disease, but also – as colleagues have said – to support patients. Type 2 diabetes has been strongly linked to diet, obesity, lack of exercise and so on.

We absolutely have to get to the core of this. But in the face of an already dismal situation in many European health systems, lack of public investment and privatisation of care, diabetes risks once again exacerbating inequalities between different socio—economic groups. We cannot allow that to happen.

(Pyynnöstä myönnettävät puheenvuorot päättyvät)

  Stella Kyriakides, Member of the Commission. – Madam President, honourable Members, I’m really very pleased that we’re able to have this discussion today and to be part of this debate. I believe that is one of the times that we are all saying and sending the same messages.

All of us here to different numbers of the incidents. Each of these numbers represents a person, represents a family. And as someone that has worked in the area of diabetes, in working with children and their families to then diagnosis of diabetes, I know how important it is that we do bring this topic to the highest of the political agendas and this is what the commission is doing.

And when we speak with people affected by diabetes, they repeat much of what was said here today. I was hearing very carefully a number of the MEPs – MEP Weiss and MEP Kopcińska – saying how important it is to have a holistic approach to all non-communicable diseases. And MEPs Lancini and Mažylis had said we need better data and we do. And Véronique Trillet-Lenoir and MEPs Metz, Ries and others spoke of the multidisciplinary approach we need and the fact that we need to address all the risk factors looking at prevention, looking at nutrition, raising awareness and working with education.

And this is exactly what the Healthier Together Initiative, as many of you mentioned, has done. It has prioritised many of the actions on diabetes that address these very points. And this is very close cooperation with member with Member States.

I also heard MEP Tóth share with us her personal experience of diabetes and asking for it to have a separate strategy. And I just want to say here, because I think that we need to sometimes look at what we are doing to make sure that we are effective, the Health Together initiative was created in coordination with the Member States and the stakeholders, including the patient groups on diabetes. And looking at how we can have effective actions to reduce the burden of most non-communicable diseases in the EU.

This is a holistic approach that looks at prevention and care, and diabetes as one of the five target strands of the Healthier Together Initiative. And there is already a number of projects ongoing which are looking at diabetes in the EU4Health programme of 2021 and this year.

So I believe that we need to look at how this Healthier Together Initiative brings fruit, see how it is being implemented, and then see how we move forward with this. We have actions which are launched which target specifically not only diabetes as a disease but also the risk factors, which all of you today said that this is what we need to do.

This is why Parliament’s work is a very important contribution to this effort. It will galvanise action. It will help us guide, direct our efforts and together, and in the spirit of what we have all worked on for a strong European Health Union, I believe that we can reduce the burden of diabetes on all. So thank you so much for all the interventions.

  Puhemies. – Keskustelu on päättynyt.

Äänestys toimitetaan keskiviikkona 23. marraskuuta 2022.

Kirjalliset lausumat (171 artikla)

  Sara Cerdas (S&D), por escrito. – No dia 14 de novembro, celebrou-se o dia mundial da diabetes com o lema "Educação para proteger o amanhã”. Em território europeu, estima-se que 1 em cada 3 pessoas com diabetes não estarão diagnosticadas e a prevalência desta doença continua a aumentar. A diabetes tem um impacto muito significativo na vida das pessoas e, se não estiver devidamente monitorizada e farmacologicamente controlada, pode provocar cegueira, amputação de um membro e falência renal, entre outras comorbilidades. Atualmente, é a principal causa evitável destas complicações incapacitantes. A União Europeia tem uma obrigação moral acrescida na definição de políticas de saúde pública de prevenção, mas também de gestão da doença. O tratamento eficaz requer o acesso à insulina e outros medicamentos orais usados para controlar a diabetes tipo 2 e prevenir complicações, bem como intervenções de estilo de vida relevantes, educação para a saúde, para a autogestão da terapêutica e o acesso a dispositivos e tecnologias. Estas são medidas que trazem benefícios muito significativos para a saúde dos cidadãos.

  Jadwiga Wiśniewska (ECR), na piśmie. – Tegoroczny Światowy Dzień Cukrzycy koncentruje się na edukacji. Odgrywa ona istotną rolę w zapobieganiu nie tylko cukrzycy, ale także jej komplikacjom. Cukrzyca dotyka prawie 10% całej populacji UE. Istnieje również wysokie prawdopodobieństwo, że u 32 milionów obywateli UE zaburzenia tolerancji glukozy mogą doprowadzić do cukrzycy. Koszty cukrzycy ponoszone przez systemy opieki zdrowotnej państw członkowskich stanowią obecnie około 10% wydatków na opiekę zdrowotną w całej UE. Starzenie się i coraz większa nadwaga, niezdrowa dieta i siedzący tryb życia powodują szybki wzrost liczby przypadków cukrzycy typu 2. Cukrzyca stanowi rosnące zagrożenie w UE. Inwestowanie w profilaktykę ma zasadnicze znaczenie dla zapobiegania cukrzycy poprzez zdrowy styl życia rozpoczynający się w dzieciństwie.