Viviane Reding válasza a Bizottság nevében

12.3.2012

A „család” és a „családi kapcsolatok” tagállami hatáskörbe tartoznak, csakúgy mint a házasságok és a bejegyzett élettársi közösség elismerése. A tagállamok feladata eldönteni, hogy belső jogrendjükben megállapítanak-e a bejegyzett élettársi közösségre és/vagy egyéb kapcsolatokra vonatkozó rendelkezéseket, beleértve az azonos nemű párokra vonatkozóakat is. A bevándorlásra és menekültügyre vonatkozó uniós vívmányok csak akkor ismerik el a nem házas és/vagy azonos nemű párokat, amennyiben az érintett tagállam nemzeti jogrendjében elismeri azt. Az Európai Unió Alapjogi Chartája 51. cikkének (1) bekezdése azonban kötelezi valamennyi tagállamot a Charta megkülönböztetésmentes elveinek tiszteletben tartására az Unió jogának végrehajtása során, nevezetesen a tisztelt képviselők által hivatkozott területeken.

Az uniós polgárok és családtagjaik szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz való joga az Európai Unió egyik alapkövét jelenti. Ez az EUMSZ 21. cikke által minden uniós polgárra ruházott személyes és alapvető jog. A szabad mozgásról szóló irányelv megfelelő alkalmazása érdekében a tagállamoknak nem kell a bejegyzett élettársi közösség és/vagy egyéb kapcsolatok elismerésének kérdésével foglalkozniuk. Az irányelvben meghatározottak szerint engedélyezniük kell a belépést és a tartózkodást, valamint ki kell állítaniuk a megfelelő tartózkodási engedélyt a családtagok és kedvezményezettek részére, beleértve a házastársakat és partnereket. Az Európai Unió a kölcsönös elismerés elve alapján fejleszti továbbá a határokon átnyúló vonatkozású polgári ügyek tekintetében az igazságügyi együttműködést.

HL C 199 E, 11/07/2013