Pierre Moscovici válasza a Bizottság nevében
1.6.2017
Amint arra a Bizottság az E-005834/2014. számú írásbeli kérdésre adott válaszában rámutatott, a Bizottság a Paks II. atomerőmű projekt költségvetési hatását elsődlegesen a költségvetési előrejelzések vonatkozásában követi nyomon. A 2016–2018-as előrejelzési időszakban a Bizottság jelenleg csupán a beruházásnak a költségvetésben szereplő előkészületi költségeit veszi figyelembe, amelyek a bruttó hazai terméknek (GDP) megközelítőleg 0,3%-át teszik ki éves szinten. A Bizottság megjegyzi, hogy a projektről sem a magyar kormány, sem pedig a Költségvetési Tanács nem tett közzé középtávú költségvetési hatásvizsgálatot, amely az elkövetkező években indul majd[1].
A nyilvánosan elérhető információk alapján a Bizottság a 2015. évi országjelentésében[2] úgy becsülte, hogy az atomerőmű projekt a GDP körülbelül 8%-ával növelné az államadósságot az építési szakaszban. Az atomerőmű üzembe helyezését követően az energiatermelésből származó bevételek várhatóan hozzájárulnak majd a hitel visszafizetéséhez, a jövőben uralkodó villamosenergia-áraktól függő mértékben. A Bizottság továbbra is szigorúan nyomon fogja követni a hatóságok által megtett szükséges lépéseket – beleértve a lehetséges kiegyenlítő költségvetési intézkedéseket –, hogy biztosítsa az ország államadóssági-rátájának csökkenő pályán maradását a Stabilitási és Növekedési Paktumnak megfelelően, az építési szakaszban is.
- [1] 2015 decemberében a magyar kormány közzétett egy megbízás alapján készített gazdasági elemzést a tervezett atomerőmű projektről. Ez a megvalósíthatósági tanulmány azonban nem vizsgálja a projekt költségvetési hatásait. http://www.kormany.hu/download/a/84/90000/2015%20Economic%20analysis%20of%20Paks%20II.pdf
- [2] http://ec.europa.eu/europe2020/pdf/csr2015/cr2015_hungary_hu.pdf (18–24. o.)