A Duna-régióra vonatkozó európai stratégia

3.12.2009

SZÓBELI VÁLASZT IGÉNYLŐ KÉRDÉS VITÁVAL O-0150/09
Az Eljárási Szabályzat 115. cikke alapján
előterjesztette: Silvia-Adriana Ţicău, Brian Simpson, János Áder, Hannes Swoboda, Eva Lichtenberger, Michael Cramer, Saïd El Khadraoui, Mathieu Grosch, Iuliu Winkler, Victor Boştinaru, Ioan Mircea Paşcu, Marian-Jean Marinescu, Ivailo Kalfin, Norica Nicolai, Dirk Sterckx, Csaba Sándor Tabajdi, Michael Theurer, Ismail Ertug, Inés Ayala Sender, Jiří Havel, Edit Herczog, Stanimir Ilchev, Iliana Malinova Iotova, Jelko Kacin, Evgeni Kirilov, Ádám Kósa, Ioan Enciu, Eduard Kukan, Gesine Meissner, Alajos Mészáros, Nadezhda Neynsky, Katarína Neveďalová, Daciana Octavia Sârbu, Vilja Savisaar, Olga Sehnalová, Catherine Stihler, Peter van Dalen, Louis Grech, Corina Creţu, George Sabin Cutaş, Vasilica Viorica Dăncilă, Cătălin Sorin Ivan, Tanja Fajon, Kinga Göncz, Antonyia Parvanova, Adina-Ioana Vălean és Rovana Plumb
a Bizottsághoz

A németországi Fekete-erdőtől a Fekete-tengerig tartó körülbelül 3000 kilométeres útja során a Duna tíz európai országot érint és köt össze, amelyek közül hat tagja az Európai Uniónak. A 2009. június 18–19-i Európai Tanács felkérte a Bizottságot, hogy 2011-ig alkossa meg a Duna-régióra vonatkozó európai stratégiát. A Duna-régión belüli együttműködés hosszú időre nyúlik vissza: az eredetileg a romániai Galacban székelő, jelenleg budapesti székhelyű Európai Duna Bizottság volt az egyik legkorábbi egész Európára kiterjedő intézmény, amelyet 1856. március 30-án alapítottak.

 

Az EU-nak meg kell szilárdítania és integrálnia kell a régió meglévő együttműködési programjait annak érdekében, hogy létrejöhessen egy, a Duna-régióra vonatkozó európai stratégia, amely a balti-tengeri régióra vonatkozó uniós stratégia modelljét követhetné.

 

A Duna menti országok közötti területközi együttműködésből kiindulva, a Duna-régióra vonatkozó stratégiának koherens megközelítést kellene kialakítania és olyan prioritást élvező területekre kellene koncentrálnia, mint a szociális és gazdasági fejlődés, a környezetvédelem (különös tekintettel a természetvédelmi területekre és az egészséges ivóvízre), a közlekedés (ideértve a Rajnával való összeköttetést a Rajna–Majna–Duna-csatornán keresztül) és a fenntartható idegenforgalom, a tudományos cserekapcsolatok, valamint a Duna-medence kulturális öröksége és nyelvi sokszínűsége.

 

Az Európai Parlament már az előző ciklusban is támogatta a Dunára vonatkozó uniós stratégia létrehozását: 2008 szeptemberében a TRAN bizottság küldöttséget indított a Duna-régióba annak érdekében, hogy előmozdítsa az e nagy európai folyóban és a környező régiókban rejlő lehetőségek jobb kiaknázását. A küldöttség egyik legfontosabb eredménye volt a Dunával foglalkozó közös munkacsoport megalakulása.

 

A Dunával foglalkozó közös munkacsoport szorosan együttműködik az egyes országok Duna Bizottságba delegált állandó képviselőivel, a Duna menti régiók és városok képviselőivel, az Európai Bizottsággal és más uniós és nemzetközi intézményekkel, valamint a Duna-medence régiója szempontjából elsőbbséget élvező projektek koordinátoraival.

 

A Duna-régióra vonatkozó koherens stratégia fontosságát szem előtt tartva tud-e a Bizottság tájékoztatást adni a Duna-régióra vonatkozó európai stratégia kidolgozásának jelenlegi állásáról, annak prioritásairól, a cselekvési tervbe illesztendő projektek kiválasztására szolgáló kritériumokról (ideértve a stratégia által megcélzandó terület meghatározását), valamint az tervezett lépések menetrendjéről?

 

 

Előterjesztve: 03.12.2009

Továbbítva: 07.12.2009

A válaszadás határideje: 14.12.2009