Parlamenti kérdés - O-0095/2010Parlamenti kérdés
O-0095/2010

    Az európai pénzügyi stabilizációs eszköz és az európai pénzügyi stabilizációs mechanizmus, valamint a jövőbeli intézkedések

    Szóbeli választ igénylő kérdés: O-0095/2010
    a Bizottság számára
    az eljárási szabályzat 115. cikke
    Sharon Bowles
    a Gazdasági és Monetáris Bizottság nevében

    Eljárás : 2010/2749(RSP)
    A dokumentum állapota a plenáris ülésen
    Válasszon egy dokumentumot :  
    O-0095/2010
    Előterjesztett szövegek :
    O-0095/2010
    Szavazatok :
    Elfogadott szövegek :

    2010. május 11-én létrehozták az európai pénzügyi stabilizációs mechanizmust (EPSM) (a Tanács 407/2010/EU rendelete[1]). 2010. június 7-én az euróövezet tagállamai létrehozták az európai pénzügyi stabilizációs eszközt (EPSE), amelynek keretében az euróövezet tagállamai az EPSE kibocsátása esetében legfeljebb 440 milliárd euróig kezességet vállalnak. 2002. február 18-án létrehozták a tagállamok fizetési mérlegéhez középtávú pénzügyi támogatást nyújtó mechanizmust (a Tanács 332/2002/EK rendelete[2]).

    1. Kifejtené-e a Bizottság az EPSM-re vonatkozóan, hogy az éves uniós költségvetés, illetve a többéves pénzügyi keret tekintetében, valamint az Ecofin-következtetésekben szereplő 60 milliárd euró viszonylatában mit jelent a gyakorlatban az a megfogalmazás, hogy „a felső összeghatár a saját források felső határán belül kifizetési előirányzatokra rendelkezésre álló tartalékra”?

    2. Készen áll-e a Bizottság arra, hogy a két eszközre vonatkozóan hatáselemzést végezzen, tekintetbe véve, hogy mind az EPSM-et, mind az EPSE-t gyors ütemben és eseti alapon kellett létrehozni?

    3. Milyen biztosítékok állnak rendelkezésre ahhoz, hogy megelőzhetők legyenek a fenti eszközök által az EBB kölcsönügyleteire és finanszírozási gyakorlatára kifejtett esetleges járulékos hatások?

    4. Visszatekintve megfelelőbb lett volna-e, ha e két eszközt már a válságot megelőzően létrehozzák, továbbá a közelmúlt tapasztalataiból milyen tanulságokat kell az EU-nak levonnia többek között az uniós döntéshozatali eljárásra vonatkozóan?

    5. A Bizottság mikor nyújtja be a szuverén adósságokkal kapcsolatos válságok kezelését szolgáló állandó mechanizmusra vonatkozó jogalkotási javaslatát, és mi lenne a jogalap?

    6. Az új eljárásokkal kapcsolatban a Bizottság hogyan szándékozik bevonni az Európai Parlamentet?

    7. Hogyan fog működni az EPSE és az IMF közötti koordináció a kamatok és a források elosztása tekintetében, valamint milyen következménnyel jár, ha nem lesznek egyenrangúak?

    8. Az EPSM teljes felhasználása esetén hogyan veszik tekintetbe egy euróövezeten kívüli tagállam igényét?

    9. Miért a Szerződés 122. cikkének (2) bekezdése a 407/2010/EU rendelet jogalapja, és miért a Szerződés 352. cikke (a korábbi 308. cikk) a 332/2002/EK rendelet jogalapja?

    Előterjesztve: 24.6.2010

    Továbbítva: 28.6.2010

    A válaszadás határideje: 5.7.2010