Az idősek hosszú távú gondozása
30.6.2010
Szóbeli választ igénylő kérdés: O-0102/2010
a Bizottság számára
az eljárási szabályzat 115. cikke
Elizabeth Lynne, Pervenche Berès
a Foglalkoztatási és Szociális Bizottság nevében
Az Európai Unióban bekövetkező demográfiai változás része az életkor kitolódása és az idősek arányának megnövekedése. A társadalmi szolidaritás megköveteli, hogy az idősek számára biztosítsuk az Európai Unióban az aktív idősödés feltételeit, a méltó életet és a minőségi ellátást. Mivel tovább élünk, az intézményes keretek közötti, a közösségi és az otthoni szociális és egészségügyi ellátás iránti igény is megnő. A közösségi intézményekben és minden ellátó intézményben ápolt idősek védelme az idősekkel való rossz bánásmóddal szemben a probléma megoldásának elsődleges összetevője.
A tagállamok szinte mindegyikének népessége vészesen elöregedőben van, ami már önmagában is veszélyt jelent az idős emberek gondozásának jövőbeni fenntarthatóságára, hiszen a szolgáltatások iránti igény meredek növekedése veszélyezteti azokat a rendszereket, amelyeket eddig az érintett szolgáltatások finanszírozására használtak.
1. Milyen adatokkal rendelkezik az Európai Bizottság az idősek intézményi, közösségi és otthoni ellátásának infrastruktúráját illetően az egyes tagországokban? Véleménye szerint milyen szerepet játszhat az Európai Bizottság a legjobb gyakorlat kialakításában és terjesztésében az idősek hosszú távú kezelésének biztosítása tekintetében?
2. A Bizottság szerint az Aktív öregedés és a generációk közötti szolidaritás európai éve milyen szerepet játszhat az európai polgárok, különösen az idősek számára az aktív öregedés megteremtésében, az idősekkel szembeni diszkrimináció csökkentésében, a közösségi alapú és intézményi ellátás javításában?
3. Annak ellenére, hogy az idősek ellátását túlnyomó részben ingyenesen dolgozó gondozók végzik, vagyis rokonok, barátok és szomszédok, a gondozószolgálatok és a politikák nem veszik figyelembe szükségleteiket és érdekeiket. Szándékozik-e a Bizottság célzottan fellépni annak biztosítására, hogy a gondozók hozzájárulását aktívan elismerjék és figyelembe vegyék azokban a politikákban és kezdeményezésekben, amelyeknek közük van a gondozási tevékenységekhez?
4. Szándékozik-e felállítani egy „Aktív öregkorral foglalkozó megfigyelőközpontot” az idősek kulturális és szociális tevékenységekbe való bevonásával és az olyan kezdeményezések kialakításával kapcsolatos bevált gyakorlatok terjesztése céljából, mint az idősek önkéntes munkája vagy az egész életen át tartó tanulás?
5. Milyen felméréssel, adatokkal vagy információkkal tud a Bizottság szolgálni az alultápláltság vagy kiszáradás következtében az ellátást élvező idősek körében bekövetkezett elhalálozások számára vonatkozóan?
6. Mit tesz a Bizottság az „újraélesztést visszautasító rendelkezések” mint az idősek kezelésének és ellátásának megtagadására irányuló eszköz használatának megvizsgálása érdekében? Egyetért-e a Bizottság azzal, hogy az ilyen gyakorlatok sértik az élethez való – az Alapjogi Charta 2. cikkében meghatározott – jogot? Egyet ért-e a Bizottság azzal, hogy az uniós polgárok újraélesztésével szembeni döntéseket nem a kor, hanem inkább az azt követő élet minőségére irányuló orvosi értékelés alapján kellene meghozni, valamint hogy az ilyen döntések során tanácskozni kellene az idős érintettel és annak közvetlen hozzátartozóival?
7. Felvázolná-e az Európai Bizottság az Európai Unió tagállamaiban az idősekkel való rossz bánásmód különböző szintjeinek feltárására irányuló munkáját, valamint kitér-e kutatásában a Bizottság az idősek közösségi és ellátási intézményekben történő védelmének bevált gyakorlataira?
8. Egyet ért-e a Bizottság azzal, hogy sürgősen szükség van egy olyan uniós szintű magatartási kódex kidolgozására, amelyben szerepelnének a tartós ápolást biztosító szolgálatokra vonatkozó minimális szakmai szabályozások, célkitűzések és eredmények, és amelyet átvenne az Európai Parlament és a Miniszterek Tanácsa?
9. Milyen szerepet képzel el a Bizottság az idősek nem hivatalos hosszú távú gondozásának? A nem hivatalos gondozásnak van-e hatása a foglalkoztatásra? Milyen intézkedéseket lehet hozni a gondozotthoz legközelebb álló személyek által végzett gondozás ösztönzésére?
10. Rendelkezik-e a Bizottság információval az idősek közt széles körben eluralkodó szegénységnek a számukra nyújtott gondozói szolgáltatásokra és várható élettartamukra gyakorolt hatásáról?
Előterjesztve: 30.6.2010
Továbbítva: 2.7.2010
A válaszadás határideje: 9.7.2010