Az Európai Unió a mai napig 11 visszafogadási megállapodást írt alá. Hét másik megállapodásról is tárgyalásokat folytat, ezek közül kettőt (Pakisztánnal és Grúziával) hamarosan megkötnek, és egyet (Törökországgal) a közeljövőben írnak alá.
A Lisszaboni Szerződés hatálybalépése óta az Európai Parlamentnek nagyobb hatásköre van a nemzetközi megállapodások jóváhagyása terén.
Új hatáskörrel felruházott jogalkotói minőségében a Parlament jogosan várja el, hogy a körülmények ismeretében formálhasson véleményt e megállapodásokról. Egy olyan mechanizmus létrehozását kéri a Bizottságtól, amely lehetővé teszi a visszafogadási megállapodások értékelését annak érdekében, hogy a Parlament a szükséges információk birtokában hozhasson döntést a jóváhagyásról. Ezen átfogó mechanizmusnak a következő kérdésekre kell választ adnia:
Milyen garanciát tud nyújtani a Bizottság az Európai Parlamentnek az átláthatóság és az információhoz való jog tekintetében az e megállapodásokra irányuló tárgyalások folyamatára nézve? Kötelezettséget vállal-e a Bizottság arra, hogy rendszeresen és módszeresen tájékoztatja a Parlamentet a vegyes bizottságokban a visszafogadási megállapodások ügyében zajló megbeszélésekről?
Milyen garanciákat nyújt a Bizottság az emberi jogok tiszteletben tartása terén azon harmadik országok esetében, amelyek nem írták alá a Genfi Egyezményt? Nem lenne-e szükség rá, hogy az EU felülvizsgálja a vízumkönnyítési megállapodások tárgyalásai keretében alkalmazott kritériumokat, hogy azok feltételként írják elő a Genfi Egyezmény, valamint az alapvető jogok védelmére vonatkozó más egyezmények aláírását?
Készen áll-e a Bizottság arra, hogy elkötelezze magát a visszafogadási megállapodások nyomon követésére és a visszafogadott személyekre gyakorolt következmények értékelésére szolgáló mechanizmus kialakítása mellett? E mechanizmusnak a harmadik országok visszafogadott állampolgárai helyzetére kell összpontosítania, különös tekintettel a megállapodás tárgyát képező országon átutazó személyek és a hontalanok helyzetére. Módszeressé kell tennie továbbá az érintett nemzetközi szervezetekkel (nem kormányzati szervezetek, Nemzetközi Migrációs Szervezet, stb.) való együttműködést és információcserét azzal a céllal, hogy statisztikai adatokat gyűjthessünk és pontosabban értékelhessük a visszafogadási megállapodások által a visszafogadott személyekre gyakorolt hatást.
Az ALDE képviselőcsoport végül arra a kéri a Bizottságot, hogy továbbra is tegyen erőfeszítéseket a koherens közös menekültügyi politika létrehozása érdekében, amely garantálná, hogy a harmadik országokkal kötött visszafogadási megállapodások ne legyenek alkalmazhatók olyan személyekre, akiknek menekültstátuszt kellene adni.