Jogállamiság és emberi jogok Oroszországban (különös tekintettel az idegengyűlöletre és a homofóbiára)

11.9.2013

Szóbeli választ igénylő kérdés: O-000089/2013
a Bizottság számára
az eljárási szabályzat 115. cikke
Ulrike Lunacek, Raül Romeva i Rueda, Marije Cornelissen, Werner Schulz
a(z) Verts/ALE képviselőcsoport nevében

Az Európai Parlament továbbra is elkötelezett az Oroszországgal fennálló kapcsolatok mélyítése és megerősítése iránt a demokrácia, a jogállamiság és az emberi jogok iránti kölcsönös elkötelezettség alapján. Mindazonáltal komoly aggodalmunkat fejezzük ki amiatt, hogy Oroszország egyre inkább figyelmen kívül hagyja ezeket az alapelveket.

Több, a véleménynyilvánítás, a gyülekezés és az egyesülés szabadságát korlátozó törvény, nevezetesen a „külföldi ügynökökre” vonatkozó, illetve a szövetségi és regionális szintű propagandaellenes törvény elfogadása óta számos szervezet számolt be az erőszakos idegengyűlölő és homofób támadások előfordulásának növekedéséről. Több száz, értelmetlen erőszakról tanúskodó felvétel került fel az internetre, amelyeken ultranacionalista csoportok ütnek és kínoznak leszbikus, meleg, biszexuális és transznemű személyeket (köztük tizenéveseket), migránsokat és etnikai kisebbségekhez tartozókat. Számos csoport durva megalázásról, verésekről és kínzásról készült felvételeket töltött fel orosz közösségi oldalakra.

Az ilyen súlyos erőszakos cselekményeket nyomon követő orosz nem kormányzati szervezetek ellen most módszeres felszámoló kampány indult. A nők, fiatalok, etnikai kisebbségek, migránsok és LMBT-személyek jogait védő aktivistákat megfélemlítik és fenyegetik egyes polgárőrcsoportok és a rendőrség. Számos bizonyíték van tisztességtelen eljárásokra, amelyek során szervezeteket – mint például a Side-by-Side LMBT-filmfesztivált – megbírságolnak és tevékenységük beszüntetésére kényszerítenek. A „Coming Out Saint Petersburg” szervezetre a „külföldi ügynök”-törvény alapján a lehető legmagasabb bírságot szabták ki, és bár egy fellebbviteli bíróság utóbb megsemmisítette az ítéletet, a rendőrségi ellenőrzések továbbra is fenyegetést jelentenek. Más szervezetek pedig nem működhetnek addig, amíg „külföldi ügynöknek” nem ismerik el magukat, ami viszont tevékenységüket bénító jogi kötelezettségeket ró rájuk.

–  Mit tett a Bizottság az oroszországi jogállamiságról szóló, 2013. június 13-i parlamenti állásfoglalás nyomon követése érdekében?

–  Milyen módon kerültek napirendre ezek a kérdések az orosz vezetőkkel folytatott júniusi EU-Oroszország csúcstalálkozón Jekatyerinburgban, illetve a szeptemberi G-20-csúcstalálkozón Szentpéterváron?

–  Hogyan ad hangot a továbbiakban a Bizottság a nem kormányzati szervezetek által az emberi jogokkal és a jogállamisággal kapcsolatban megfogalmazott aggodalmaknak?

Előterjesztve: 11.9.2013

Továbbítva: 13.9.2013

A válaszadás határideje: 20.9.2013