Kasztalapú megkülönböztetés

18.9.2013

Szóbeli választ igénylő kérdés: O-000091/2013
a Bizottság számára
az eljárási szabályzat 115. cikke
Eva Joly
a Fejlesztési Bizottság nevében

A kasztok szerinti megkülönböztetés, melynek során a kasztrendszer által érintett közösségek az ún. „érinthetetlenség” gyakorlatának szenvedő alanyaivá válnak mind a magán-, mind a közszférában, jelenleg az egyik legsúlyosabb emberi jogi probléma a világon, és az érintett országokban a szegénység és az egyenlőtlenség fő forrása, amely komolyan akadályozza a fenntartható fejlődésre és a szegénység felszámolására irányuló célok elérését. A megkülönböztetésnek ez a formája, amely becslések szerint világszerte 260 millió embert érint, a nemzetközi emberi jogi jogszabályok legfontosabb alapelveit sérti, és az emberi jogok széles körű megsértéséhez vezet, ugyanakkor magas a büntetlen jogsértések aránya. Az elsősorban a nőket érintő, kasztok szerinti megkülönböztetést, annak több területet érintő jellegét és az egész világon tapasztalható következményeit az ENSZ emberi jogi szervei, különösen az ENSZ-egyezmény alapján létrehozott testületek és különleges eljárások, valamint az ENSZ emberi jogi főbiztosa már vizsgálták. 2007 óta az Európai Parlament állásfoglalásaiban fejezi ki aggodalmait és ajánlásait az Uniónak, uniós fellépésre szólítva fel a kasztok szerinti megkülönböztetés problémájának kezelésére.

1.  Egyetért-e a Bizottság és az Európai Külügyi Szolgálat (EKSZ) abban, hogy átfogó uniós politikát és cselekvési tervet kell meghatározni annak érdekében, hogy a kasztok szerinti megkülönböztetés problémájával foglalkozzanak és ellene küzdjenek?

2.  Hogyan foglalkozik az Unió a kasztok szerinti megkülönböztetés problémájával, például a fejlesztéstámogatásra irányuló programok és projektek viszonylatában, különösen az érintett országok – többek között India, Nepál, Pakisztán, Banglades és Srí Lanka – esetében? Szélesebb értelemben, hogyan kezeli az Unió a végzett munkán és a származáson alapuló, pl. olyan országokban előforduló diszkriminációt, mint Jemen és Mauritánia?

3.  A különböző országokban finanszírozott, a rendőrség, az igazságszolgáltatás vagy a köztisztviselők számára kialakított képzési programok keretében milyen intézkedéseket hoz a Bizottság és az EKSZ annak biztosítása érdekében, hogy a rendőrség és a közszolgálat hatékonyan végrehajtsa a törvényt, illetve érvényt szerezzen annak, biztosítva az áldozatok igazságszolgáltatáshoz és hatékony jogorvoslathoz való jogát?

4.  Hogyan foglalja bele ezt a problémát a Bizottság és az EKSZ a harmadik országokkal folytatott emberi jogi párbeszédeibe és globális kezdeményezéseibe?

5.  Mit tesz a Bizottság és az EKSZ annak érdekében, hogy a világszerte előforduló kasztok szerinti megkülönböztetés átfogó problémája ellen az összes uniós politika révén küzdjön, a megkülönböztetés minden más formája elleni küzdelemhez hasonlóan?

6.  Hogyan foglalkozik az Unió a kasztok szerinti megkülönböztetés problémájával, amennyiben az érintett országokban humanitárius válsághelyzet alakul ki – hogyan tudja biztosítani a humanitárius segély eljuttatását valamennyi hátrányos helyzetű csoport számára?

Előterjesztve: 18.9.2013

Továbbítva: 20.9.2013

A válaszadás határideje: 27.9.2013