Megvásárolható uniós állampolgárság

4.12.2013

Szóbeli választ igénylő kérdés: O-000138/2013
a Bizottság számára
az eljárási szabályzat 115. cikke
Jan Mulder, Renate Weber, Sonia Alfano, Jens Rohde, Cecilia Wikström, Nils Torvalds, Leonidas Donskis, Alexander Graf Lambsdorff, Sir Graham Watson, Louis Michel, Nathalie Griesbeck, Sylvie Goulard, Ramon Tremosa i Balcells, Marielle de Sarnez, Jelko Kacin, Olle Schmidt
a(z) ALDE képviselőcsoport nevében

2013. november 12-én a máltai parlament jogszabályt fogadott el, amely lehetővé teszi harmadik országok állampolgárai számára, hogy 650 000 euróért máltai állampolgárságot vásároljanak, ebből következően élhessenek a szabad mozgás jogával az unióban, és beléphessenek a schengeni övezetbe.

Bár az állampolgárság megadásával kapcsolatos döntések kizárólag a tagállamok hatáskörébe tartoznak, a máltai döntés mégis problematikus, mivel feljogosítja az új állampolgárokat az unión és a schengeni térség egyéb területein belüli utazásra, a többi tagállam és schengeni övezetbeli állam megkérdezése nélkül. A fenti lépés ezért az érintett országnak az uniós vagy schengeni térségbeli tagságával szerzett jogaival való visszaélésként, valamint a többi résztvevő országgal szembeni tiszteletlenségként értelmezhető;

Komoly aggodalmakat kelt továbbá a diszkrimináció lehetőségét illetően, mivel csak a leggazdagabb harmadik országbeli állampolgárok tudják majd megfizetni az állampolgárságot.

Nem világos továbbá, hogy vajon a máltai polgároknak származik-e hasznuk a fenti politikából, például az adószedés révén. Az állampolgárság nem csak jogokkal, hanem kötelezettségekkel is jár, habár a külföldi befektetőktől nem fogják elvárni a kötelezettségek betartását.

A döntés végezetül kérdéseket vet fel azzal kapcsolatban, hogy a máltai állampolgárság megszerzésének fenti eljárása nem gyengíti-e magát az európai állampolgárság eszméjét.

Állást tud-e foglalni a Bizottság abban a kérdésben, hogy a máltai parlament döntése megfelel-e a Szerződések és a Schengeni Határ-ellenőrzési Kódex betűjének és szellemének, és a megkülönböztetésmentességre vonatkozó uniós szabályoknak?

Legalább öt másik tagállam (Spanyolország, Portugália, Lettország és Görögország) felajánlotta a tartózkodási jogok eladását üzleti beruházásokért, ingatlanokért vagy államkötvényekért cserébe.

Összeállítana-e a Bizottság egy áttekintést a különböző tagállamok jelenlegi helyzetéről a kérdést illetően?

Előterjesztve: 4.12.2013

Továbbítva: 6.12.2013

A válaszadás határideje: 13.12.2013