2010. október 4-én Magyarországon egy zagytározó beomlása miatt csaknem egymillió köbméter erősen lúgos vörösiszap ömlött ki a környezetbe. A vörösiszap több falvat elárasztott, tíz ember halálát okozta, csaknem 150 személynek okozott sérüléseket és szennyezéssel sújtott nagy kiterjedésű területeket, közöttük négy NATURA 2000 területet is. A baleset felhívta a figyelmet az uniós jogszabályok gyenge hatásfokú végrehajtására, az ellenőrzések hiányosságaira és a vonatkozó uniós szabályozás fogyatékosságaira.

Hasonló ipari helyszínek több tagállamban léteznek, terhes történelmi örökségként és jelenleg folytatott tevékenységek eredményeként egyaránt. A vörösiszap az alumínium ipari előállítása során keletkezik, és a nyersanyag-kitermelő ipar egyik legkomolyabb ártalmatlanítási problémáját jelenti.

Milyen tanulságok levonására került sor a történtek alapján? Milyen intézkedéseket kíván foganatosítani a Tanács annak érdekében, hogy a jövőben megelőzze a hasonló baleseteket és elhárítsa a bányászati tevékenységek következtében keletkező szennyeződéseket? Hogyan szándékozik megkönnyíteni a Tanács valamennyi vonatkozó uniós jogszabály maradéktalan végrehajtását a tagállamokban? Támogatná-e a Tanács olyan megfelelő, uniós szintű pénzügyi mechanizmusra irányuló javaslat elfogadását, amelynek célja a károk mérséklése a katasztrófát követő időszakban?