Idén nyáron feltörték a világszerte kémszoftvereket forgalmazó olasz Hacking Team vállalat szervereit. Ezek az eszközök lehetővé teszik kormányzati szervek és más felhasználók számára mások internetes tevékenységének megfigyelését és rögzítését. A kiszivárgott belső dokumentumokból kiderül, hogy ezeket az eszközöket forgalmazták, és olyan országok – mint például Azerbajdzsán, Bahrein, Egyiptom, Marokkó és Üzbegisztán – kormányainak is értékesítették, amely országok emberi jogi helyzetét az Európai Unió bírálta. Továbbá a dokumentumokból arra is fény derül, hogy a Hacking Team megsérthette az Oroszország és Szudán elleni uniós szankciókat azáltal, hogy az újságírók, a politikai ellenzék és az emberi jogi aktivisták emberi jogainak csorbítására alkalmas rendszereket adott el. Ez a vállalat eltűnhet ugyan e hackertámadás nyomán, az általuk forgalmazott technológia és a tágabb értelemben vett ágazat továbbra is létezik. E piac nagyrészt továbbra is szabályozatlan. Az átláthatóságra és az elszámoltathatóságra szükség van e magánszférába behatoló, kettős felhasználású eszközök értékesítése tekintetében. A kellő gondosságra irányuló belső politikák és önszabályozási törekvések nem elegendőek ahhoz, hogy megakadályozzák ezen eszközök forgalmazását és az Európai Unióból az emberi jogokat legsúlyosabban megsértő országok részére való értékesítését. Az Európai Unió nem ítélheti el hitelt érdemlően harmadik országokban az emberi jogok megsértését, ha megengedi e jogsértéseket lehetővé tévő termékek értékesítését.

1. Hogyan képzeli el a Bizottság a megfigyelési technológiák Európai Unióból való kivitelével kapcsolatos probléma kezelését, beleértve a tagállami hatóságok eltérő értelmezési gyakorlatát?

2. Hogyan értékeli a Bizottság a hatályos 428/2009/EK rendelet hatékonyságát a Hacking Team-ügy napvilágra kerülésének fényében? A Bizottság véleménye szerint a Hacking Team megsértette-e az Oroszország és a Szudán elleni uniós szankciókat?

3. Hogyan szándékozik a Bizottság elkerülni azon biztonsági tesztelő eszközökre vonatkozó, szükségtelenül szigorú szabályozások vagy túlzott bürokratikus terhek létrejöttét, amelyek akadályozhatják a kutatást?