A halászati és akvakultúra-termékeknek a vendéglátásban és a kiskereskedelemben való nyomonkövethetősége
22.3.2016
Szóbeli választ igénylő kérdés: O-000052/2016
a Bizottság számára
az eljárási szabályzat 128. cikke
Alain Cadec, a Halászati Bizottság nevében
A közelmúltban egy nem kormányzati szervezet által közzétett tanulmány riasztó eseteket tárt fel a brüsszeli éttermekben felszolgált halak félrevezető címkézéséről. A tanulmány alapját több mint 280 mintán végzett DNS-vizsgálatok képezték, e mintákat éttermekben – többek között európai uniós intézetek éttermeiben – felszolgált halakból vették. Az eredmények azt mutatták ki, hogy a vizsgált halak egyharmadát félrecímkézték.
A tanulmány alapvető problémát tár fel a halászati és akvakultúra-termékek nyomonkövethetősége tekintetében az EU-ban. A jelek szerint széles körben elterjedt félrecímkézések a fogyasztók számára félrevezető tájékoztatást adnak.
A fentiekre tekintettel a következő kérdésekre várok választ a Bizottság részéről:
– Mivel magyarázható a szóban forgó a félrecímkézés?
– A termelési lánc mely szintjein tapasztalhatók hiányosságok a nyomonkövethetőség tekintetében?
– Milyen intézkedések bevezetésével biztosíthatja a Bizottság és a tagállamok e termékek nyomonkövethetőségét a vendéglátásban, különösen a mezőgazdasági termékpiacok közös szervezésének létrehozásáról szóló rendelet keretében?
– Milyen haladást ért el a Bizottság a mezőgazdasági termékpiacok közös szervezésének létrehozásáról szóló rendeletnek a halászati és akvakultúra-termékek uniós ökocímkével kapcsolatos 36. cikkének végrehajtása terén?
– Tervezi-e a Bizottság, hogy a DNS-vonalkódokat a tengeri eredetű élelmiszerek nyomonkövethetőségét szolgáló hatékony eszközként alkalmazza?