Kórházak és iskolák elleni támadások - a nemzetközi humanitárius jog megsértése

5.4.2016

Szóbeli választ igénylő kérdés: O-000063/2016
a Tanács számára
az eljárási szabályzat 128. cikke
Elena Valenciano, a Külügyi Bizottság nevében
Linda McAvan, a Fejlesztési Bizottság nevében

A nemzetközi humanitárius jog nagyobb mértékű tiszteletben tartása elengedhetetlen előfeltétele annak, hogy javulhasson a fegyveres konfliktusok áldozatainak helyzete. A napjainkban többek között Szíriában, Irakban, Jemenben és Afganisztánban zajló fegyveres konfliktusok áldozatainak túlnyomó többsége ártatlan civil. A civil létesítmények, például kórházak és iskolák elleni támadások a humanitárius jog legalapvetőbb elveinek súlyos figyelmen kívül hagyásáról tanúskodnak. A Parlament felszólította az Uniót, hogy párbeszéd révén hatékonyabban segítse elő a nemzetközi humanitárius jog tiszteletben tartását, és amennyiben az erre vonatkozó párbeszéd nem vezet eredményre, a nemzetközi humanitárius jog betartásának előmozdítására vonatkozó, a Külügyek Tanácsa által aktualizált formában 2009. december 8-án elfogadott uniós iránymutatásokkal összhangban vizsgálja meg, hogy milyen egyéb intézkedéseket tehet.

A vonatkozó iránymutatások elfogadásakor a Külügyek Tanácsa ismét megerősítette, hogy határozottan ellenzi a nemzetközi humanitárius jogot és az emberi jogi törvényeket súlyosan sértő cselekmények büntetlenségét. Noha a Tanács megjegyezte, hogy az ilyen jogsértések kivizsgálásának és az elkövetők büntetőeljárás alá vonásának felelőssége elsősorban a fegyveres konfliktusokban részt vevő feleket terheli, a Tanács hangsúlyozta annak fontosságát, hogy a megfelelő elszámoltathatósági mechanizmusok támogatása révén hatékonyan kezeljék a súlyos jogsértések örökségét, kiemelte továbbá, hogy a Nemzetközi Büntetőbíróság fontos szerepet játszhat az olyan esetekben, amelyekben a szóban forgó állam vagy államok nem képesek vagy nem hajlandók gyakorolni joghatóságukat.

Ebben az összefüggésben a következő kérdésekre szeretnénk választ kapni a Tanácstól:

1. A nemzetközi humanitárius jog tiszteletben tartásának előmozdításáról szóló uniós iránymutatások megbízzák az érintett tanácsi munkacsoportokat, hogy kísérjék figyelemmel az olyan helyzeteket, ahol a nemzetközi humanitárius jog alkalmazható, és az ilyen esetekben javasoljanak a nemzetközi humanitárius jog tiszteletben tartását elősegítő intézkedéseket (15a bekezdés). A szíriai és a jemeni, illetve egyéb, a közelmúltban bekövetkezett vagy jelenleg zajló fegyveres konfliktusok esetében hogyan hajtották végre a fenti rendelkezéseket az érintett tanácsi munkacsoportok?

2. Tekintettel a kórházara és iskolákra irányuló támadások megdöbbentő tendenciájára, amely számos humanitárius dolgozót és civil lakost érint, mit tett az Unió és tagállamai annak érdekében, hogy felhívják a nemzetközi közösség figyelmét e vészhelyzet valódi mértékére, és hogyan használta az EU politikai befolyását az ilyen cselekmények megelőzése, illetve annak érdekében, hogy akár a már meglévő vizsgálati mechanizmusok, akár újak létrehozása révén biztosítva legyen e támadások kivizsgálása és az elkövetett bűncselekmények elszámoltatása?