Az olaszországi helyzet a földrengéseket követően

23.11.2016

Szóbeli választ igénylő kérdés: O-000146/2016
a Bizottság számára
az eljárási szabályzat 128. cikke
Curzio Maltese, Eleonora Forenza, Barbara Spinelli, a(z) GUE/NGL képviselőcsoport nevében

2016 augusztus 24-én pusztító erejű földrengés rázta meg Olaszországot. Ezt követően, folyamatos mozgások közepette három másik súlyos rengés sújtotta a közép-olaszországi térségeket: október 26-án 5,5-ös és 6,1-es magnitúdó, október 30-án pedig 6,5-ös magnitúdó erővel. E földrengések során több mint négyszáz ember szenvedett sérüléseket, 290-en vesztették életüket, és az egyéb természeti katasztrófák által okozott kumulatív károk eredményeképpen létrejövő lehetséges „dominóhatás” következtében talán 100 000 ember is lakóhelye elhagyására kényszerült.

A 2012/2002/EK tanácsi rendelet módosításáról szóló 2014. május 15-i 661/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet létrehozta az Európai Unió Szolidaritási Alapját („az Alap”), mivel Európát minden évben, ismétlődő módon különféle jellegű természeti katasztrófák sújtják, amelyek egymást olykor egy évnél rövidebb intervallumban követik, a közelmúltban például Olaszországban és más tagállamokban, mint Portugáliában, Görögországban és Cipruson történt ilyen.

Megtette-e a Bizottság az összes ahhoz szükséges intézkedést, hogy támogatást és segítséget nyújtson a katasztrófaelhárítási erőfeszítésekben részt vevő olasz nemzeti és regionális hatóságok számára, beleértve az eljárások egyszerűsítését és a 661/2014/EU rendelet szerint az Alapból származó finanszírozás jóváhagyásához és folyósításához szükséges idő lerövidítését?

Mivel a 661/2014/EU rendelet előírásai szerint egy régió csak akkor veheti igénybe a Szolidaritási Alapot, ha a természeti katasztrófa által okozott közvetlen kár meghaladja az érintett régió GDP-jének 1,5%-át, meg tudja-e a Bizottság erősíteni, hogy a GDP hivatkozott küszöbét a tagállamok által biztosított Eurostat adatokból kiindulva éves alapon számolták ki?

Elő tud-e irányozni a Bizottság a meglévő, jelenleg egyedi katasztrófaesemény által okozott károk hatásain alapuló rendelet alóli mentességet, és – tekintettel az ilyen események gyakoriságára bizonyos régiókban – megfontolná-e e számítások kiterjesztését az egyazon régióban előforduló több természeti katasztrófa által okozott károk tekintetében a fent említett GDP küszöb kumulatív számítására?

Egyértelművé tenné-e a Bizottság, hogy milyen alapon értékeli a Szolidaritási Alap végrehajtásának hatékonyságát az érintett tagállamokban, és megfontolná-e azon esetek külön értékelését, amikor gyakran fordulnak elő természeti katasztrófák?