Eljárás : 2017/2712(RSP)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot : O-000058/2017

Előterjesztett szövegek :

O-000058/2017 (B8-0324/2017)

Viták :

PV 06/07/2017 - 7
CRE 06/07/2017 - 7

Szavazatok :

PV 12/09/2017 - 7.13

Elfogadott szövegek :


Parlamenti kérdések
PDF 194kWORD 19k
2017. június 22.
O-000058/2017
Szóbeli választ igénylő kérdés: O-000058/2017
a Bizottság számára
az eljárási szabályzat 128. cikke
Sirpa Pietikäinen, Renata Briano, Mark Demesmaeker, Catherine Bearder, Anja Hazekamp, Keith Taylor, Eleonora Evi, a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság nevében

 Tárgy: Bálnavadászat Norvégiában
 Válasz a plenáris ülésen 

A Nemzetközi Bálnavadászati Bizottság (IWC) 1986-ban az egész világra érvényes moratóriumot hirdetett a kereskedelmi célú bálnavadászatra. Norvégia azonban 1993-tól továbbra is folytatja a bálnavadászatot és a bálnavadászathoz kapcsolódó minden kereskedelmi célú tevékenységét, hivatalos kifogást emelve a moratóriummal szemben, valamint fenntartásokkal élve a veszélyeztetett vadon élő állat- és növényfajok nemzetközi kereskedelméről szóló egyezmény (CITES) szerinti jegyzékek tekintetében. Norvégia saját maga állapítja meg, hogy milyen fogási határértékeket vesz figyelembe. A 2017-es bálnavadászati időszakra vonatkozóan az észak-atlanti csukabálna esetében a kvótát a 2016-os 880 egyedről 999-re emelte. Számos nem kormányzati szervezet arról számolt be, hogy a norvég bálnahús-kivitel az elmúlt években ugrásszerűen megnőtt. E kivitelek között voltak olyanok, amelyeket uniós kikötőkön keresztül bonyolítottak le. Az Állatjóléti Intézet (Animal Welfare Institute) adatai szerint például egyedül 2016 októberében 2 948 kg norvég bálnaterméket exportáltak Japánba, és ehhez tranzitkikötőként legalább három uniós kikötőt vettek igénybe. A bálnahús uniós kikötőkön áthaladó tranzitja megengedett azzal a feltétellel, hogy a szállításokat a 338/97/EU rendeletben meghatározottaknak megfelelő, érvényes CITES-dokumentumok kísérik.

1. Milyen intézkedéseket foganatosított eddig Norvégia meggyőzése érdekében a Bizottság azzal a céllal, hogy Norvégia beszüntesse a bálnavadászatot, és csatlakozzon az IWC moratóriumához? Érvényre kívánja-e juttatni befolyását a Bizottság a CITES és az IWC soron következő ülésein azzal a céllal, hogy a szerződő kormányok mihamarabb közös álláspontot fogadjanak el, amelyben nyomatékosan felszólítják Norvégiát, hogy haladéktalanul vessen véget minden bálnavadászati tevékenységének?

2. Milyen adatokat tud szolgáltatni a Bizottság az uniós kikötőkön áthaladó bálnahús-szállítmányok mennyiségéről, célállomásairól és arról, hogy e termékeket valóban kísérték-e érvényes CITES-dokumentumok? Milyen intézkedéseket hoz a Bizottság az ilyen dokumentációra vonatkozó kötelezettség betartásának szigorú biztosítása érdekében?

3. Elismeri-e a Bizottság, hogy a bálnahús uniós kikötőkön keresztüli tranzitjának megengedésével az EU megkönnyíti a számos uniós jogszabály oltalma alatt álló bálnafajok húsával folytatott kereskedelmet, és azok kezére játszik, akik a kereskedelmi célú bálnavadászatra vonatkozó, jelenleg hatályos nemzetközi tilalom ellenében folytatják tevékenységeiket? Betilthatók-e a Bizottság véleménye szerint az ilyen szállítmányok mind uniós, mind tagállami szinten? Amennyiben nem sikerül megállapodásra jutni Norvégiával, előterjeszt-e a majd Bizottság – kivételes intézkedésként – olyan ajánlást, amelynek értelmében tilos a bálnahús uniós kikötőkön keresztüli exportja?

A kérdés eredeti nyelve: EN
Jogi nyilatkozat - Adatvédelmi szabályzat