A vakcinázás kétségtelenül a rendelkezésre álló egyik legköltséghatékonyabb közegészségügyi beavatkozás. A széles körben elterjedt vakcinázás Európában felszámolta a himlőt és a gyermekbénulást. Valamennyi uniós állam javasolja a vakcinázást a súlyos, egyes esetekben életveszélyes betegségek ellen. Mindazonáltal bizonyos védőoltásokat továbbra is alulértékelnek és nem használnak kellőképpen. A vakcinázás közegészségügyi hatása ellenére, vagy talán éppen azért, a szülők és a betegek egyre nagyobb száma dönt a védőoltások késleltetéséről vagy elutasításáról. A védőoltásokkal szembeni széles körű bizalmatlanság aggasztó jelenséggé vált a tagállamokban ebből kifolyólag kialakuló számos egészségügyi következmény miatt. A vakcinázás helyzetére vonatkozó legújabb epidemiológiai adatok a vakcinák használatának jelentős csökkenését mutatják a tagállamokban.

A fentiekre figyelemmel:

– Hogyan tervezi a Bizottság a vakcinázással szembeni ellenállás kezelését?

– Hogyan szándékozza a Bizottság biztosítani a védőoltásokkal szembeni bizalmatlanság társadalmi problémájára irányuló teljes körű, átfogó uniós cselekvési terv kidolgozását?

– Milyen konkrét lépéseket tervez a Bizottság egy összehangoltabb, uniós szintű oltási menetrend kialakításának előmozdítása érdekében?

– Hogyan szándékozza a Bizottság kezelni a vakcinázással kapcsolatos megbízhatatlan, félrevezető és megalapozatlan információk terjedését, valamint tervezi-e olyan információs kampányok kialakítását, amelyek az eddigieknél alaposabb ismereteket nyújtanak a vakcinázásról és növelik a vakcinázási lefedettséget?