Az EU és Norvégia között a Svalbard (Spitzbergák) partjainál folytatott jegestengeripók-halászattal kapcsán kialakult nézeteltérés
27.6.2018
Szóbeli választ igénylő kérdés: O-000076/2018
a Bizottság számára
az eljárási szabályzat 128. cikke
Alain Cadec, a Halászati Bizottság nevében
Az 1920. évi Párizsi Szerződés, amelynek 23 uniós tagállam is részes fele, egyenlő és megkülönböztetésmentes hozzáférést biztosít a szerződő felek számára a halászati erőforrásokhoz a Svalbard körüli vizeken a gazdaságilag hasznosított valamennyi faj, így a jeges-tengeri pók tekintetében is. Továbbá valamennyi uniós tagállam, valamint Norvégia is az ENSZ tengerjogi egyezményének szerződő fele, ezért kötelesek együttműködni a tengeri élővilág kiaknázásának szervezésében.
Annak biztosítása érdekében, hogy a jeges-tengeri pók Svalbard térségében folytatott halászatát a Norvégia által a Párizsi Szerződés keretein belül meghatározott megkülönböztetésmentes gazdálkodási szabályokkal összhangban folytassák, a Tanács rögzítette az engedélyek és az ilyen halászatra jogosult hajók számát. Ennek eredményeként uniós tagállamok feljogosítást kaptak arra, hogy Svalbard környékére a jegestengeripók-halászatra vonatkozó nemzeti engedélyeket adjanak ki.
Norvégia azonban nem ismeri el a jegestengeripók-halászatra vonatkozó uniós engedélyeket, és a Svalbard területére érvényes uniós engedélyek birtokában halászatot folytató vonóhálós hajókat a norvég hatóságok megakadályozzák tevékenységükben. Ezért azok a hajótulajdonosok, akik az uniós jogszabályok alapján jelentős befektetéseket eszközöltek a jegestengeripók-halászatba, jelenleg nem halászhatnak, a Bizottság által az elmúlt két évben tett tárgyalási erőfeszítések pedig semmilyen eredményt sem hoztak az érintett uniós halászflotta javára, amely ma már a csőd szélén áll, és munkahelyek százainak megszűnése fenyeget.
Úgy véljük, hogy mindazon politikai és diplomáciai erőfeszítések, amelyeket a Bizottság azért tett, hogy a norvég hatóságokkal közösen megoldja ezt a problémát, nem voltak voltak kellőképpen erélyesek.
1. Miként kívánja a Bizottság megvédeni a Párizsi Szerződés részes felei közé tartozó uniós tagállamok jogait?
2. Milyen további lépéseket kíván tenni a Bizottság annak érdekében, hogy a lehető legrövidebb időn belül méltányos megoldás szülessen, lehetővé téve az uniós hajók számára a jegestengeripók-halászatot Svalbard környékén?