Az Európai Unió (EU) és tagállamai részes felei a fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló ENSZ-egyezménynek. Az egyezmény 4. cikke előírja, hogy a részes államok „meghoznak minden megfelelő jogalkotási, közigazgatási és egyéb intézkedést a jelen Egyezményben foglalt jogok végrehajtása érdekében”. A fogyatékossággal élő személyek jogát, illetve lehetőségét a szavazásra és választhatóságra az egyezmény 12. és 29. cikke rögzíti.

Európában összesen 80 millió személy (az európai népesség 16%-a), azon belül pedig mintegy 46 millió nő és lány él fogyatékosággal, amely az EU teljes női népességét tekintve hozzávetőleg 16%-os részaránynak felel meg. Minden negyedik Európában élő személy családjának van fogyatékossággal élő tagja. A jelenlegi demográfiai tendenciák mellett a fogyatékossággal élő személyek száma 2020-ra 80 millióról 120 millióra fog emelkedni. További, nemek szerinti bontásban elérhető adatok egyelőre hiányoznak.

1. Gondoskodni fog a Bizottság egy, a 2020–2030 közötti időszakra vonatkozó, a fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló ENSZ-egyezmény valamennyi rendelkezésére kiterjedő európai fogyatékosságügyi stratégia elfogadása kapcsán arról, hogy e stratégia a fogyatékosággal élő nők és lányok helyzetét kellő súllyal megjelenítve részét képezze az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedést célzó Európa 2020 stratégiát követő intézkedéseknek és a szociális jogok európai pillérének?

2. Miként fogja a Bizottság biztosítani, hogy az adatokat a fogyatékossággal élő nőket és lányokat érő halmozott interszekcionális diszkrimináció egyes formáinak azonosítása érdekében nemek szerinti bontásban gyűjtsék?

3. A közelgő európai parlamenti választások fényében milyen konkrét lépéseket tett a Bizottság azért, hogy a 2010–2020 közötti időszakra vonatkozó európai fogyatékosságügyi stratégia 2. intézkedési területén belül („Részvétel”) említetteknek megfelelően a fogyatékossággal élő nők szavazhassanak, és választhatók legyenek?