Visszalépés a nők jogai és a nemek közötti egyenlőség területén az Európai Unióban

29.11.2018

Szóbeli választ igénylő kérdés: O-000135/2018
a Bizottság számára
az eljárási szabályzat 128. cikke
João Pimenta Lopes
a Nőjogi és Esélyegyenlőségi Bizottság nevében

Az utóbbi időben olyan tendenciák bontakoztak ki a világban, amelyek egyre nagyobb mértékű visszaesést jeleznek a nők jogai és a nemek közötti egyenlőség területén. A nők folytatódó hátrányos megkülönböztetése és kirekesztése a munkaügyi, gazdasági, szociális és kulturális jogaik csorbulásához vezetett. A nők körében magasabb a szegénységi és munkanélküliségi ráta, és továbbra is aggasztó a nemek közötti szakadék a bérek és nyugdíjak területén.

Az Európai Unióban a nemek közötti egyenlőség mutatója szerint tartós egyenlőtlenség áll fenn, és csak marginális előrelépés történt 2005 és 2015 között. Amellett, hogy az egyenlőtlenség tényét a tagállamokban egyre szélesebb körben tagadják, számos kísérlet és erőfeszítés történt a nők saját testükkel kapcsolatos döntési jogának korlátozására és életük konzervatívabb keretek közé szorítására. Egyes hálózatok például a nők szexuális és reprodukciós jogai ellen kampányoltak, ugyanakkor táplálták az LMBTI-személyekkel szembeni hátrányos megkülönböztetést és erőszakot, ami egyes tagállamokban gyakorlati következményekkel járt. Az oktatási reformok elakadtak, és a nemek közötti egyenlőség, a gender-tanulmányok és az átfogó szexuális oktatás helyzete is romlott, ami megnehezíti a káros sztereotípiákkal szembeni, fiatal kortól folytatott küzdelmet.

A nők elleni erőszak megelőzése és leküzdése továbbra is égető kérdés a legtöbb tagállamban, és az Isztambuli Egyezmény ratifikálása és végrehajtása továbbra sem történt meg teljes mértékben, illetve félő, hogy visszaeshet. Az erőszak új vagy intenzívebb formái jelennek meg a közösségi és digitális térben: szexista gyűlöletbeszéd, nőgyűlölet és online erőszak. Egyes tagállamokban a nőjogi szervezetek nehezen jutnak finanszírozáshoz a korlátozó kritériumok és az adminisztratív terhek miatt, amellett, hogy olyan környezetben kell működniük, amelyet egyre inkább áthat az ellenségesség. Sajnálatos módon rég túljutottunk azon a ponton, ahol elegendő e nyugtalanító negatív tendencia puszta felismerése.

Milyen típusú intézkedéseket alkalmaz a Bizottság a növekvő hanyatlás kezelésére? Törekszik-e a Bizottság arra, hogy azonosítsa az uniós szinten tapasztalható visszaesés fő okait? Tekintettel a tagállamokban történt bizonyítható visszalépésre és annak fokozódására, tervezi-e a Bizottság, hogy stratégiát dolgoz ki a helyzet kezelése és a nemek közötti egyenlőség előmozdítása, illetve általában véve a nemek közötti egyenlőség érvényesítése érdekében? Milyen álláspontot képvisel a nemek közötti egyenlőségre vonatkozó, 2016–2020 közötti időszakra szóló cselekvési terv? Hogyan működik együtt a Bizottság helyi szinten a gyakran veszélyeztetett nőmozgalmakkal?

Előterjesztve: 29.11.2018

Továbbítva: 3.12.2018

A válaszadás határideje: 10.12.2018