A humán csírasejtvonal genommodifikációja

7.2.2019

Szóbeli választ igénylő kérdés: O-000013/2019
a Bizottság számára
az eljárási szabályzat 128. cikke
Miroslav Mikolášik, Peter Liese
a(z) PPE képviselőcsoport nevében

A gyorsan terjedő genomszerkesztő technológiák – különösen a CRISPR/Cas9 – fejlődése jelentős előrelépést hozott a súlyos betegségek tanulmányozása és kezelése terén. Míg azonban a szomatikus genomszerkesztés szigorú és felelős transzlációs kritériumokon alapuló klinikai vizsgálati szakaszba ért, a génvonal genomszerkesztése a nemzetközileg tiltott humángenom-módosítás félreértelmezésére adhat okot.

A humángenom-módosításról 2018. november 27. és 29. között Hongkongban rendezett második nemzetközi csúcstalálkozón He Jiankui kínai kutató nem várt bejelentést tett, miszerint a genomszerkesztés első klinikai alkalmazása eredményeként két csecsemő születetett. Bár ezt az állítást nem erősítették meg, a nemzetközi tudományos közösség összvéleménye szerint ez rendkívül elítélendő és etikátlan lenne.

Az embriók és az ivarsejtek génállományának szerkesztése komoly kockázatot jelent a nem szándékolt káros hatások miatt, nem csak az egyén, hanem a leszármazottak számára is. A örökletes genetikai változások az összes jövő nemzedék módosulását eredményeznék. Ezen túlmenően ez az eljárás súlyosan aláássa az emberi méltóságot. A csírasejtvonal génállományának módosítását olyan nemzetközi megállapodások tiltják, mint az emberi génállományról és az emberi jogokról szóló egyetemes nyilatkozat, valamint az Oviedói Egyezmény, továbbá az uniós jog[1].

A fentiek tükrében:

1. Tudatában van-e a Bizottság annak, hogy a gyermekek és a jövő generációi biztonsága érdekében sürgősen foglalkozni kell a génállomány módosításához fűződő etikai és jogi kérdésekkel, illetve hogy ennek megfelelően támogatni kell az emberi génállomány módosítására vonatkozó globális tilalmat az etikátlan humánkísérletek megelőzése érdekében?

2. Milyen intézkedéseket szándékozik tenni a Bizottság annak érdekében, hogy az e téren elért tudományos vívmányok helyes értelmezéséről előmozdítsa a szélesebb körű társadalmi szerepvállalást és vitát?

Előterjesztve: 7.2.2019

Továbbítva: 11.2.2019

A válaszadás határideje: 18.2.2019

• [1]  Az uniós klinikai vizsgálatokról szóló 536/2014/EU rendelet, a biotechnológiáról szóló 98/44/EK irányelv, a „Horizont 2020” keretprogram.